PEDAGÓGIAI PROGRAM
II. Rákóczi Ferenc Gimnázium Budapest 2013
1. PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK, ÉRTÉKEINK, CÉLJAINK, FELADATAINK, ESZKÖZEINK, ELJÁRÁSAINK ..........................................................................................4 1.1.ALAPELVEINK ...................................................................................................................4 1.2.ÉRTÉKEINK.........................................................................................................................5 1.3.CÉLJAINK ............................................................................................................................5 1.4.FELADATAINK ...................................................................................................................6 1.5.ESZKÖZRENDSZERÜNK ...................................................................................................8 Képzési rendszerünk .............................................................................................................8 1.5.1. A TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK ..............................................................................8 1.5.2. A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK: ........................................................... 10 1.5.3. KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT ....................................................................................... 10 1.5.4. REFERENCIAISKOLAI SZEREP .............................................................................. 11 1.6.ISKOLAI HAGYOMÁNYAINK ........................................................................................ 11 2. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK .... 12 3. A TELJESKÖRŰ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK .............13 3.1.EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM .................................................................................. 13 3.2.AZ ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS TERV...................................................................................................... 15 3.3.A KÖRNYEZETEI NEVELÉS PROGRAMJA ...................................................................15 4. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL, AZ ISKOLA SZEREPLŐINEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK ........................................... 18 5. A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI, AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI ...................................................................................................................... 18 5.1.A PEDAGÓGUSOK LEGFONTOSABB HELYI FELADATAI ......................................... 18 5.2.AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI ................................................................................. 19 6. A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG........................................................................................ 20 6.1.BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL PROBLÉMÁKKAL ÖSSZEFÜGGŐ TEVÉKENYSÉG ...................................................................................... 20 6.2.A TANULÁSI NEHÉZSÉGEKKEL KÜZDŐ TANULÓK .................................................. 21 FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG...............................................................21 6.3.A TEHETSÉG, A KÉPESSÉG KIBONTAKOZÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG............. 22 6.4.A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK .................. 23 6.5.INTEGRÁCIÓ..................................................................................................................... 24 7. A TANULÓKNAK AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ RÉSZVÉTELI JOGAI GYAKORLÁSÁNAK RENDJE ...................................................... 25 8. A SZÜLŐ, A TANULÓ ÉS A PEDAGÓGUS ÉS AZ INTÉZMÉNY PARTNEREREI KAPCSOLATTARTÁSÁNAK FORMÁI .......................................................................... 26 8.1.A SZÜLŐKKEL VALÓ KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI................................................ 26 8.2.A DIÁKOK ÉS A PEDAGÓGUSOK KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI ..........27 Személyes megbeszélés .................................................................................................. 27 A tanórai szünetekben adódik lehetőség a közvetlen kölcsönös kapcsolattartásra. .........27 Elektronikus napló, honlap ........................................................................................... 27 A diákok a szülőkhöz hasonlóan tudják használni az elektronikus napló és a honlap funkcióit. ...................................................................................................................... 27 8.3.AZ INTÉZMÉNY PARTNEREI KAPCSOLATTARTÁSÁNAK LEGFŐBB FORMÁI ..... 27 9. A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK VIZSGASZABÁLYAI, A SZÓBELI FELVÉTELI VIZSGA KÖVETELMÉNYEI ....................................................................... 28 9.1.BELSŐ VIZSGA ................................................................................................................. 28 9.2.OSZTÁLYOZÓ VIZSGA.................................................................................................... 29 9.3.KÜLÖNBÖZETI VIZSGA ..................................................................................................29 9.4.JAVÍTÓVIZSGA................................................................................................................. 29 9.5.PÓTLÓ VIZSGA................................................................................................................. 29
9.6.FÜGGETLEN VIZSGABIZOTTSÁG ELŐTT ZAJLÓ VIZSGA ........................................ 30 9.7.AZ EGYES VIZSGATÁRGYAK RÉSZEI, KÖVETELMÉNYEI ÉS ÉRTÉKELÉSI RENDJE .............................................................................................................................. 30 9.8.A SZÓBELI FELVÉTELI VIZSGA RENDJE ÉS KÖVETELMÉNYEI .............................. 30 9.9.A SZÓBELI VIZSGA KÖVETELMÉNYI KÉPZÉSI TERÜLETENKÉNT: ....................... 31 10. A FELVÉTEL ÉS AZ ÁTVÉTEL SZABÁLYAI ................................................................. 34 11. A VÁLASZTOTT KERETTANTERV(EK) MEGNEVEZÉSE ...........................................36 12. ÓRATERVEK .....................................................................................................................40 12.1. HÉT ÉVFOLYAMOS NYEK PROGRAM ÓRATERVE ............................................ 40 12.2. HUMÁN PROGRAM ÓRATERVE (EMELT SZINTŰ MAGYAR, EMELT SZINTŰ TÖRTÉNELEM)................................................................................................... 41 12.3. REÁL PROGRAM ÓRATERVE (EMELT SZINTŰ ’A’ MATEMATIKA (9-12. ÉVF. ), EMELT ÓRASZÁMÚ FIZIKA (7-12.ÉVF.)) .......................................................... 42 12.4. ÖT ÉVFOLYAMOS NYEK PROGRAM ÓRATERVE .............................................. 43 12.5. EMELT SZINTŰ BIOLÓGIA-EMELT ÓRASZÁMÚ KÉMIA PROGRAM ÓRATERVE........................................................................................................................ 44 12.6. EMELT SZINTŰ RAJZ PROGRAM ÓRATERVE ..................................................... 45 12.7. EU PROGRAM ÓRATERVE (EMELT SZINTŰ FRANCIA, EMELT ÓRASZÁMÚ ANGOL NYELV) ......................................................................................... 46 13. A TANKÖNYV ÉS TANESZKÖZ KIVÁLASZTÁS ELVEI .............................................. 47 14. A NEMZETI ALAPTANTERVBEN MEGHATÁROZOTT ............................................... 47 15. A MINDENNAPOS TESTNEVELÉS, TESTMOZGÁS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK MÓDJAI.............................................................................................................................. 50 16. VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK, FOGLALKOZÁSOK, ÉS EZEK ESETÉBEN A PEDAGÓGUSVÁLASZTÁS SZABÁLYAI ........................................................................ 51 17. ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAK, MELYEKBŐL ISKOLÁNK A TANULÓINAK A KÖZÉP- VAGY EMELT SZINTŰ VIZSGÁRA VALÓ FELKJÉSZÍTÉSÉT KÖTELEZŐEN VÁLLALJA .............................................................................................. 52 18. ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAK KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA TÉMAKÖREI .................... 52 19. AZ ISKOLAI ÍRÁSBELI, SZÓBELI BESZÁMOLTATÁSOK FORMÁI, RENDJE, KORLÁTAI ........................................................................................................................52 A ......................................................................................................................................... 53 20. CSOPORTBONTÁSOK ÉS AZ EGYÉB FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSÉNEK ELVEI ................................................................................................................................. 53 21. A NEMZETISÉGHEZ NEM TARTOZÓ TANULÓK RÉSZÉRE A TELEPÜLÉSEN ÉLŐ NEMZETISÉG KULTÚRÁJÁNAK MEGISMERÉSÉT SZOLGÁLÓ TANANYAGOK ................................................................................................................. 55 22. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK... 55 23. AZ ESÉLYEGYENLŐSÉGET SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK ......................................... 56 24. A TANULÓ JUTALMAZÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ, A TANULÓ MAGATARTÁSÁNAK, SZORGALMÁNAK ÉRTÉKELÉSÉHEZ, MINŐSÍTÉSÉHEZ KAPCSOLÓDÓ ELVEK.....................................................................................................56 24.1. MAGATARTÁS ELBÍRÁLÁSÁNAK ELVEI: ........................................................... 56 24.2. A SZORGALOM ELBÍRÁLÁSÁNAK ELVEI ........................................................... 57 24.3. A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK ELVEI ÉS FORMÁI ....................................... 57 24.4. FEGYELMEZŐ INTÉZKEDÉSEK FORMÁI ÉS ALKALMAZÁSUK ELVEI .......... 57 25. AZ ISKOLÁBAN ALKALMAZOTT SAJÁTOS MÓDSZER A PROJEKTRMÓDSZER ... 58 26. AZ OTTHONI FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI, KORLÁTAI ............................................................... 59
Nevelési program 1. PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK, ESZKÖZEINK, ELJÁRÁSAINK
ÉRTÉKEINK,
CÉLJAINK,
FELADATAINK,
A budai II. Rákóczi Ferenc Gimnázium azokat a hatodik osztályt végzett diákokat várja, akiknek célja a felsőfokú továbbtanulás, eddigi tanulmányi eredményük legalább jó szintű és kiemelten érdeklődnek legalább egy tantárgy iránt. A nyolcadik osztályt végzettek közül olyan tanulóknak kínál továbbtanulási lehetőséget, akik legalább jó szintű tanulmányi eredményűek elsődleges céljuk az eredményes érettségi vizsga után a felsőfokú továbbtanulás vagy a szakmai képesítés megszerzése. 1.1. ALAPELVEINK ·
Együttműködésünk a családokkal az iskola eredményes munkájának elengedhetetlen feltétele a jövőben is. Nevelési stratégiánk tudatosítása, a családok segítése a gyermekeik nevelésében elsőrendű feladatunk. A társadalom a családot és az iskolát teszi felelőssé a gyermeki személyiség formálásáért, ezért törekedni kell arra, hogy ne érjék egymásnak ellentmondó hatások neveltjeinket e két fontos színtéren. Ugyanakkor pontosan meg kell határozni, hogy melyek azok a feladatok, mind a nevelés, mind az oktatás területén, amelyeket az iskolánk képes megoldani, és csak ezekért vállalhatunk felelősséget.
·
A pedagógiai tevékenységünkben a tanári szerep a tanulási és nevelési folyamat megszervezéséből, irányításából és segítéséből áll, ehhez társul az egyetemes emberi értékek megjelenítése a mindennapos munkában. Az iskola tevékenységének középpontjában a tanulási folyamat áll, amelyben a tanulók aktivizálása a legfontosabb feladat. Diákjaink tehát nem szenvedő alanyai, hanem főszereplői a tudás megszerzésének és a személyiségfejlesztésnek.
·
Iskolánkban világosan megfogalmazott értékrenden alapuló nevelés folyik, amely természetes feltételként értelmezi az eltérő tanulói képességeket, szándékokat.
·
A tanulók tisztelete az eredményes személyiségfejlesztésünk alapja. A helyi tanterveinkben rögzített oktatási követelmények meghatározásában és a személyiségfejlesztésben egyaránt a gyermekközpontúság a meghatározó. A differenciált pedagógia eszközeivel képessé tesszük tanulóinkat a magas szintű teljesítmény elérésére az önálló tanulásban. A dicséretek és fegyelmi büntetések egységesítése elősegíti ennek a feladatnak a megoldását. Megvalósítjuk a mozgáskorlátozott és a tanulásban akadályozott tanulók integrációját, differenciált fejlesztését, gondoskodunk azokról a támogatási formákról, amelyek biztosítják a fejlődésüket és segítik az önálló életvezetésük kialakulását.
·
Az életkori sajátságoknak megfelelő tanulás szervezés a hatékony oktató munka feltétele. A legfontosabb alapelvek közé tartozik, hogy mindig azt tanítsuk meg a tanulókkal, ami és amennyi az adott korosztály érdeklődési körének, befogadó készségének, személyiségfejlődésének megfelel. A követelmény rendszer kialakításánál célunk a kognitív, az affektív és a pszichomotoros követelmények
összhangjának elérése. 1.2. ÉRTÉKEINK A családokkal együttműködve cselekvő elkötelezettségre neveljük diákjainkat az igazság és az igazságosság, a jó és a szép iránt, fejlesztjük a harmonikus személyiség kibontakoztatásához szükséges szellemi, érzelmi, erkölcsi, társas és testi képességeiket. Ezáltal hozzájárulunk ahhoz, hogy a végzettjeink a haza felelős polgárává váljanak; — kifejlődjék bennük a hazafiság érzelemvilága; — reális önismeretre és szilárd erkölcsi ítélőképességre tegyenek szert; — megtalálják helyüket a családban, a szűkebb és tágabb közösségekben, valamint a munka világában; — törekedjenek tartalmas és tartós kapcsolatok kialakítására; — legyenek képesek felelős döntések meghozatalára a maguk és a gondjaikra bízottak sorsát illetően; — váljanak képessé az önálló tájékozódásra, minőségi munka végzésére, véleményformálásra és cselekvésre; — ismerjék meg és értsék meg a természeti, társadalmi, kulturális jelenségeket, folyamatokat; — tartsák értéknek és feladatnak a kultúra és az élővilág változatosságának megőrzését. ·
Az iskolánkban végzett diákok olyan kompetenciákkal rendelkezzenek, amely képessé teszi őket az élethossziglan tartó tanulásra.
·
Rendelkezzenek olyan erkölcsi tartással, amely útmutatást ad nekik az információk közötti tájékozódásban, hogy meg tudják különböztetni az értékest, az értéktelentől, az igazat a hamistól és a szépet a szépnek tűnőtől.
·
Tiszteljék a tudást és a műveltséget és tanáraikat, akik ezen értékeket közvetítik.
·
Fontos elvárásnak tartjuk, hogy tanulóink legyenek becsületesek, tiszteljék embertársaikat, természetesnek tekintsék, hogy vannak olyan társaik, akiknek speciális segítségre van szükségük.
·
Diákjainknak fejlődjön az igényessége, és ez mutatkozzon meg külső megjelenésükben és az értékítéletükben egyaránt.
·
Elvárjuk diákjainktól a pontos reprodukciót és az önálló alkalmazást, figyelembe véve az egyéni adottságaikat.
·
Tudatos fogyasztókká váljanak, mérlegelni kockázatokat, a hasznot vagy a költségeket.
·
A fentiek mellett fontos, hogy egészségesen éljenek, hiszen csak így válhatnak harmonikus egyéniségekké.
tudják
a
döntéseikkel
járó
1.3. CÉLJAINK Diákjaink eredményesen és folyamatosan készüljenek fel a kétszintű érettségi vizsgára, a felsőfokú továbbtanulásra és a felsőfokú szakképesítés megszerzésére.
A kulcskompetenciák fejlesztése legyen a tanulási folyamat része, alkosson egységet az ismeretszerzéssel. A tanulóink anyanyelvi kommunikációs készsége fejlődjön az iskolánkban eltöltött idő alatt. Használják helyesen az anyanyelvünket szóban és írásban. Az idegen nyelvi kommunikációs kompetencia fejlesztése minden képzési programban jelenjen meg. Legalább egy idegen nyelvet sajátítsanak el diákjaink a B2 szintnek megfelelően. A matematikai kompetencia fejlesztése alapozza meg a logikus gondolkodást és a természettudományos szemléletmód kialakulását. Az élő és élettelen természet megismerése mellett a diákjaink nem lehetnek közömbösek a szűkebb és tágabb környezetük tisztasága, esztétikuma és a világ globális problémái iránt sem. A természettudományos kompetenciafejlesztése kialakítja tanulóink rendszerszemléletét és fejleszti műszaki érzékét. Fontosnak tartjuk, hogy a környezetükért felelősséget érző és tenni akaró emberekké váljanak, és tiszteljék az emberi alkotásokat. Az informatikai ismereteiket diákjaink eszközként legyenek képesek használni az információszerzésben. A tanulóink képesek legyenek az elérhető információk és az interaktív média felelősség teljes használatára. (digitális kompetencia) Fontosnak tartjuk, hogy tanulóink hatékony önálló tanulási képessége továbbfejlődjön a gimnáziumi tanulmányaik során. ,és. kialakuljon a folyamatos továbbképzés iránti igényük. Célunk diákjainkban a megalapozott, cselekvő hazaszeretet, magyarságtudat kialakítása mellett, nyitottá tenni őket más etnikumok, népek, országok hagyományai szokásai, gondjai iránt. Segítsék és fogadják maguk közé, azokat a társaikat, akiknek az életvitele speciális segítségnyújtást igényel. Felkészítjük diákjainkat az állampolgári szerepre, a demokratikus életformára, a társadalmi életben való aktív részvételre, hiszen ez biztosítja számukra, hogy az iskolából kikerülve megtalálhatják egyéni boldogulásuk lehetőségeit. A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia fejlesztését a tanulásszervezés és az iskolai feladat struktúrák biztosítják. A kreativitást segítő, a kockázatvállalást és az egyéni felelősségvállalást támogató csoportszervezési eljárások és tanulási, tanítási módszerek támogatják a speciális ismeretek megszerzését. A tanulóink képesek legyenek tudásra épülő felelős döntések meghozatalára és önismereten alapuló pályaválasztásra. Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség fejlesztésének alapját az iskolai környezet megteremti, ehhez társulnak a tantárgyi ismeretek. Hisszük, hogy a szellemi és testi frissesség egymás nélkül elképzelhetetlen, ezért az a törekvésünk, hogy tanulóinkban kialakítsuk a felelősséget saját testi és szellemi fejlődésükért, saját egészségük megőrzéséért, hogy képesek legyenek tudatosan, elkerülni az egészségüket veszélyeztető hatásokat.
1.4. FELADATAINK A pedagógiai alapelveink és céljaink egyértelműen meghatározzák, hogy a feladatunk az iskola olyan működtetése, amely céljaink elérését szolgálja. Ez az iskolavezetésnek, a tantestületnek és az intézmény egyéb alkalmazottjának egyaránt kötelessége. A közvetlen partnereink konkrét feladatait az éves munkaterveink fogják megadni.
Általános mindnyájunknak szóló feladataink a következők: · A kulcskompetenciák fejlesztése a tanórákon és a tanórán kívüli tevékenységekben · A minőségi oktatás biztosítása minden diákunk számára a hatékony tanulási módszerek alkalmazásával · Az esélyegyenlőség elvének betartása a tanulás szervezésben és az oktatási-nevelési feladatok megvalósításában. ·
Diákjaink döntési képességének fejlesztése. Egy részt képessé kell tenni őket a felelős döntésekre, másrészt döntési lehetőségeket kell kapniuk a tanulási, nevelési folyamatban.
·
Az élethosszig tartó tanulás igényének kialakítása és annak tudatosítása, hogy tanulóink életpályájuk során többször pályamódosításra kényszerülhetnek.
·
A tanulók személyiségének megismerése a személyre szóló fejlesztés megtervezéséhez, hogy egyre kompetensebbnek érezzék magukat személyiség fejlődésük, személyes biztonságuk, sorsuk és életpályájuk alakításában.
·
A tanulók önismeretének, önbizalmának, alkalmazkodó képességének, kudarctűrésének, együttműködő képességének fejlesztése, mely segíti őket eligazodni a társas és társadalmi kapcsolatokban.
·
A fegyelmezett, rendszeres tanulásra szoktatás, felzárkóztatás, tehetséggondozás, kompetenciafejlesztés.
·
A mérési eredmények elemzése és visszacsatolása a tanulási-tanítási folyamatba.
·
A nemzeti értékeink, hagyományaink megismerésére, tiszteletére nevelés.
·
A tanulók nyitottságának kialakítása más népek kultúrája, hagyományai iránt, nemzetközi kapcsolatok fejlesztése.
·
A sajátos nevelési igényű gyerekek elfogadása természetessé, a segítségnyújtás minden napi aktív tevékenységgé válása
·
Az anyanyelvi készségek foglalkozásokon.
·
A megismerési képességek fejlesztése, különös tekintettel a megfigyelési, kódolási, értelmezési, indoklási, bizonyítási képességekre, amelyek az információs és kommunikációs kultúra szerves részét képezik.
·
Lehetőséget kell teremteni az idegen nyelvi szóbeli kifejező készség gyakorlására külföldi csereprogramokon, anyanyelvi környezetben.
·
A rendszerben való gondolkodásra nevelés, mind a természettudományos, mind a társadalomtudományi tantárgyak esetében.
·
Biztosítjuk, hogy megismerjék természettudományos ismereteket.
·
A művészetek iránti fogékonyság fejlesztése, igényes iskolai környezet kialakításával, rendszeres múzeum- és tárlat-látogatással.
·
A mindennapos testnevelés biztosítása az iskolában.
·
Önálló döntési lehetőségek biztosítása a képzési rendszerünkben tanulóinknak a pályaválasztási szándékuknak megfelelően.
továbbfejlesztése
a
korszerű,
a
a
tanórai
XXI.
és
tanórán
századnak
kívüli
megfelelő
·
A diák jogok gyakorlásának adjon teret az iskola és minden pedagógus.
1.5. ESZKÖZRENDSZERÜNK Képzési rendszerünk 1.5.1. A TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK Az előző fejezetekben leírt célok és feladatok megvalósításának eszköze és eljárása az iskolánk képzési rendszere, és az ehhez szorosan kapcsolódó oktatásszervezésünk. A kommunikációs kultúra fejlesztését kiemelt célnak tekintjük, ezért minden programban használunk fel nem kötelező órakeretet az informatika és az idegen nyelv tanítására. A 2013/14-es tanévtől bevezetjük a hétévfolyamos gimnáziumi képzést, amelyben nyelvi előkészítő évfolyammal kiegészített hatévfolyamos tehetséggondozó képzést valósítunk meg. A diákok kiválasztása a központi követelményeknek megfelelően történik, amelyet szóbeli meghallgatással egészítünk ki. A nyelvi-kommunikációs készségeket magyar nyelvű szituációkban vizsgáljuk. A döntésnél figyelembe vesszük az általános iskolai eredményeket is, mint hozott pontszámot. A felvételi eljárás alkalmazásában a törvényi előírásokhoz igazodunk. Az emelt szintű angol nyelvi képzés mellett a tehetségfejlesztés megalapozására fókuszálunk a nyelvi előkészítő évfolyamon és a tehetségfejlesztésre a 7-12 évfolyamon. Az alapozó szakaszban latin nyelvet tanítunk, emelt óraszámú angol nyelvi képzést és a diákok választása szerinti 3. idegen nyelv tanítást folytatunk. Az anyanyelvi, a matematikai, az idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése mellett, kiemelten kezeljük a szociális kompetenciák fejlesztését és az egészséges életmódra nevelést. A program felkészíti a diákokat angol nyelvből és legalább egy másik tantárgyból emelt szintű érettségi vizsgára. A hatévfolyamos gimnáziumi képzésünkben a tehetséggondozást tekintjük legfőbb feladatunknak. A hatodik osztályos jelentkezők közül a központi felvételivel és szóbeli felvételi vizsgával választjuk ki a diákokat. A szóbeli vizsga a kommunikációs készséget, a logikus gondolkodást és az általános műveltséget vizsgálja. A döntésnél figyelembe vesszük az általános iskolai eredményeket is, mint hozott pontszámot. A humánorientációjú programban a szabadon tervezhető órákat a magyar nyelv és irodalom, a történelem és a rajz és vizuális kultúra tantárgyak tanítására használjuk fel. A 8. évfolyamon Klasszikus kultúra néven az iskolánk helyi tantervében szereplő tantárgyat tanítunk. A reálorientációjú programban a fizika és a matematika tantárgyak tanítása történik emelt óraszámban. Az ötévfolyamos képzésünk angol és német nyelvből nyelvi előkészítő évfolyammal indul és mindkét nyelvből emelt szintű képzést nyújt az itt tanulóknak. A 2. idegen nyelv tanulása is ötéves program a 11-12. évfolyamon emelt szintű, így diákjainknak két idegen nyelvből biztosítjuk az emelt szintű felkészülést az érettségi vizsgára. A felvételi eljárásban a központi írásbeli vizsga mellett felvételi vizsgát szervezünk idegen nyelvből szóban , valamint figyelembe vesszük az általános iskolai eredményeket. A szóbeli vizsga lehetőséget ad az
általános tájékozódásra a jelentkező műveltségéről és viselkedéséről is. Az emelt szintű nyelvi képzés célja az idegen nyelvi kompetenciák továbbfejlesztése a gimnáziumban, az itt végzett diákjaink képesek lesznek kommunikálni legalább egy idegen nyelven és nyelvtudásukat folyamatosan gyarapítani további nyelvekkel. Az emelt szintű rajz program a kifejezetten tehetséges, a művészetek iránt fogékony tanulóknak szervezett képzési forma. A felvételi eljárásban a képzés céljának megfelelően a rajzolni tudás a meghatározó, így rajzból kétfordulós alkalmassági vizsga van. Az idejelentkező tanulóknak is részt kell, venniük a központi írásbeli vizsgán. A felvételi döntésnél az általános iskolai eredmények és a korábban elkészített rajzok színvonala is számít. Itt végzett diákjaink képesek lesznek az emelt szintű érettségi vizsga követelményeinek teljesítésére rajz és vizuális kultúra tantárgyból. Az emelt szintű kémia-biológia képzés célja a természetet kedvelő természettudományokkal foglalkozni vágyó diákok ismereteinek bővítése. Így ebben a programban a kémia is magasabb óraszámú, a rendszer szemléletük fejlesztése érdekében. Felvételijükben a központi felvételi vizsga mellett a szóbeli biológia vizsga eredménye döntő jelentőségű. A program lehetőséget biztosít az emelt szintű érettségi vizsga követelményeinek teljesítésére biológiából és kémiából. Az Európai Uniós ismeretek profilú képzésünk saját fejlesztésünk, az 1. idegen nyelve francia, amelyet kezdő szintről indítva emelt szinten tanítunk, így a diákjaink emelt szintű érettségire kapnak felkészítést. A második nyelv az angol, amelyben a hozott nyelvtudást kívánjuk magasabb óraszámban továbbfejleszteni, emelt óraszámú képzéssel, tehát az emelt szintű érettségi vizsgára angol nyelvből is felkészülhetnek az idejárók. A 11-12. évfolyamon kötelező óraként Európai Uniós ismereteket tanítunk, amelynek tananyaga saját fejlesztésünk. A jelentkezők közül szintén felvételi vizsgával és a hozott általános iskolai eredményük figyelembe vételével választjuk ki a diákjainkat. A központi felvételi vizsga mellett a szóbeli vizsgán az angol nyelvtudást vizsgáljuk egy irányított beszélgetésben. Ez a képzés korszerű Eu ismeretek átadásával szélesíti az itt tanuló diákjaink látókörét. Segítséget nyújthat a tájékozódásban végzett diákjainknak az Európai Unió tagjaként a lehetőségek felismerésében. A képzési programok osztálykereteit mindig a jelentkezők száma és felkészültsége határozza meg a fenntartónk által jóváhagyott óratömegen belül. Biztosítjuk a mindennapos testnevelés lehetőségét az iskolában, ezzel kívánjuk segíteni, hogy a diákjaink egészségesebben éljenek. A képzési idő során több lehetőség is van, hogy szándékuk szerint döntsenek diákjaink a továbbhaladásukról. Ezzel kívánjuk elősegíteni, hogy mindenki egyéni tanulási utat járjon be az intézményben, tehát a képzésünk a lehetőségeinkhez mérten megfeleljen a partnereinknek. Diákjaink döntési lehetőségei: · A választott program, amelyre jelentkezik. · A tehetséggondozó osztályban a 8. évfolyamon a 2. idegen nyelv: német francia, latin,
olasz, spanyol. · A 9. évfolyamon a 2. idegen nyelv: francia, latin, olasz, spanyol. Kivétel az Eu osztályban, ahol angol a 2. nyelv. · A 11. évfolyamon az érettségi felkészítést biztosító órák tantárgyát és szintjét. · Az előrehozott vizsgák rendje az iskola vizsgaszabályzata szerint.
1.5.2.
A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK:
· Rákóczi napok (1-5 tanítási nap): az iskola hagyományai szerint megszervezett diáknap az éves munkatervben rögzített időpontban, március hónapban. · Osztálykirándulások (tanulmányi kirándulás) (2 tanítási nap) külön megtervezett program szerinti ismeretszerzés, a közösségfejlesztés direkt módszere. A résztvevő diákok szülei egyetértésüket írásba adják és a közös döntés alapján a költségeket kifizetik. · Színjátszó kör · Terepgyakorlat hetente, kéthetente, biológia tábor évente, elsősorban a biológia emelt szintű oktatásban részesülőknek. A résztvevő diákok szülei közös döntés alapján a költségeket kifizetik. · Tantárgyi szakkörök minden tanév elején meghirdetett programok, legalább 8 érdeklődő diák esetén indul · Iskolai szavalóverseny · Múzeumi órák
1.5.3. KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT A nemzeti köznevelésről szóló törvény szerint az érettségi vizsga megkezdésének feltétele ötven óra közösségi szolgálat teljesítése, amelyet első alkalommal a 2016. január 1-je után érettségi vizsgára jelentkező tanulóknak kell igazolniuk. Gimnáziumunkban tanulók számára a 9–11. évfolyamon lehetőség szerint három tanévre, arányosan elosztva szervezzük meg a közösségi szolgálat teljesítésére alkalmas tevékenységeket. ·
A köznevelési közösségi szolgálat keretei között elsősorban a következő tevékenységi területekre törekszünk a tanulóinkat orientálni:
a) szociális és jótékonysági (szükség szerint a fogadó intézmény mentorának segítségével) b) oktatási, c) kulturális és közösségi, d) környezet- és természetvédelemi, e) polgári és katasztrófavédelmi,
f) közös sport- és szabadidős tevékenység óvodáskorú, sajátos nevelési igényű gyermekekkel, idős emberekkel. A közösségi szolgálat szervezését, tervezését, a felkészítést, a lebonyolítását és az értékelést, a kapcsolattartást valamint a szabályos dokumentálási folyamatot területenként koordináló pedagógus végzi.
1.5.4. REFERENCIAISKOLAI SZEREP Referenciaiskolaként szolgáltatást kínálunk, nyújtunk a referenciaterületeinkhez kapcsolódva. A referencia-intézményi működésnek négy területe van iskolánkban. - Kompetencia alapú oktatás, - Felsőoktatási gyakorlóhely, - IKT eszközök használata, - Ökoiskola Ezekre épülő szolgáltatás az intézmény „Jó gyakorlat”- inak átadása és felsőoktatási gyakorlóhely biztosítása.
1.6. ISKOLAI HAGYOMÁNYAINK
Az iskola hagyományai egyrészt fontos nevelési eszközt jelentenek számunkra a céljaink megvalósításban, másrészt az ismeretszerzés sajátos eszközei. A II. Rákóczi Ferenc Gimnázium az újító ötleteket felkarolva igyekszik hagyományait megőrizni iskolai ünnepélyeken, tanórai megemlékezéseken, diáknapokon, táborokban. A tanévnyitó és a tanévzáró ünnepélyen az iskolai énekkar és néhány kiválasztott diák; az Október 23 –i illetve a Március 15- i megemlékezésekre egy-egy felkért osztály készül, és ad színvonalas műsort az iskola tanárainak, diákjainak. Tanórákon emlékeznek meg az osztályok október 6-án az Aradi vértanúkról, február 25-én a Kommunista diktatúrák, április 16-án a Holokauszt áldozatairól valamint a június 4-én a Nemzeti összefogásról. Február 2-án rövid megemlékezést tartunk az Eötvös szobornál, az osztályok képviselői egy szál virággal tisztelegnek iskolánk volt diákja emléke előtt. Hagyományőrző és az egész iskolát megmozgató rendezvény a Szalagavató bál szervezője a mindenkori 11. évfolyam-, ahol a hivatalos rész és a szalagtűzés után a végzős diákok mutatják be osztálytáncukat. A ballagás – szervezője a mindenkori 9. évfolyam ahol kiosztásra kerül a Rákóczi –plakett a kiemelkedő tanulmányi eredményt elért végzős
tanulónak, továbbá különféle díjak, dicséretek a tanulmányi versenyeken sikeresen szereplő végzős diákoknak. Az osztályok és az iskola életében fontos szerepet játszik a karácsonyi ünnepségek sorozata. Az iskolai karácsony a téli szünet előtti utolsó tanítási napon a diákok megajándékozásáról és közösen meghallgatott karácsonyi műsorról szól. Iskolánk névadójának emlékére minden évben megrendezzük a Rákóczi Napokat. E néhány nap alatt tanár és diák egyaránt tanúbizonyságot tehet kreativitásról, fantáziájáról, felkészültségéről és ügyességéről A Rákóczi Napokhoz kapcsolódó kiemelt esemény a Rákóczi Kincsestár, amely során kiemelten tehetséges tanulóink - lehetőség szerint színpadi körülmények között - művészeti és látványos sport tudásukkal mutatkoznak be a diáktársaknak, a pedagógusoknak, a szülőknek és a meghívott vendégeknek. A Rákóczi Napok keretein belül projekt napot, vagy projekt napokat tartunk, melyre a felkészülés már a tanév elején megkezdődik. Az osztályok egy közösen meghatározott témakör részfeladatai közül választhatnak, vagy sorsolással döntjük el a megvalósítandó projekt megvalósítandó tartalmát. Iskolánkban színes a sportélet is. Az év eseménye a tanár – diák focimeccs. Említésre méltó sportmegmozdulás még a sítábor, a vízitábor, a Kihívás Napja, amit a testnevelő tanárok szerveznek. A Diákönkormányzat minden évben megrendezi a diákközgyűlést, ahol az osztályok képviselői elmondhatják észrevételeiket az iskola életével kapcsolatban az iskola vezetőségének. A tanév kezdetén szervezzük meg a hagyományos Gólyatábort a kezdő osztályainknak, amely sokat segít az új osztályközösségek kialakulásában. Itt készülhetnek már az osztályok a Gólyaestre, ahol bemutatkozhatnak az új osztályok iskola tanárainak, diákjainak.
2. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK
Minden pedagógus feladata a tanulók személyiségének megismerése, ennek színtere az osztályfőnöki óra, ahol szociometriai felmérésekkel, irányított beszélgetésekkel, egyéni foglalkozásokkal kell elérni a célt, és eljuttatni a gyerekeket a reális önértékeléshez. A legfőbb célunk a diákot az eredményes tanulásban segíteni A személyiségfejlesztés másik lényeges aspektusa a szocializáció. Ez jelenti a közösségbe való beilleszkedést egyrészt, és a moralitást, a jó szokások kialakítását másrészt. Ezt az iskola házirendje illetve a diákönkormányzat működése segíti elő. Ennek megfelelően nagyon fontos a diákok tájékoztatása az iskola életéről, eseményekről és elért eredményekről. Ezt az alábbi eszközökkel kívánjuk elérni: · · · ·
az iskolarádió állandó időpontban megszólaló rendszeres adása, faliújság, hirdető tábla az iskola honlapja az elektronikus naplóban küldött körüzenetek
·
évkönyv – amelyet az arra legérdemesebb cikkekből állítunk össze .
A személyiségfejlődésében jelentős szerepet töltenek be az iskolai rendezvények, amelyeken a diákok megmutathatják tehetségüket, sajátos érdeklődési területüket és felkészültségüket. Ennek színtere a Rákóczi Kincsestár. Szintén jelentős szerepe van a diák fejlődésében a különböző versenyeknek, vetélkedőknek is. A személyiségfejlesztés iskolán kívüli színtere a tanulmányi kirándulás, amelyet minden évben 2 tanítási napot igénybe véve szervezünk, a szülők hozzájárulását előre kikérve. Mindezek biztosítéka az egységes, módszertani kultúrájában megújult nevelőtestület. Az integráltan nevelt diákok estében különösen fontos az egészséges énképük és önbizalmuk kialakítása, a kudarctűrő képességük növelése, valamint az önállóságra nevelésük. A többségi diákok esetében a sérült társaik jelenléte hozzájárul az empátiás készségük és a toleranciájuk fejlesztéséhez. Az integrációból adódó személyiségfejlesztési lehetőségeket, mindkét csoport esetében a diákjaink személyiségének gazdagodására kell használnunk. A közösségi szolgálat nagy szerepet kap a személyiség fejlesztésében.
3. A TELJESKÖRŰ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK 3.1. EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM Az egészség fogalma pozitív egészségfogalom. Nem a betegség hiányát jelenti, hanem holisztikus jellegű az ember életének egészét jellemzi. „Az egészség a testi, lelki és szociális jólét állapota” (WHO) Az egészségnevelés célja, hogy a tanuló megértse saját egészségvédelmének jelentőségét és rendelkezzék azokkal a szükséges ismeretekkel, jártassággal, amelyekkel saját maga, az egyes emberek, valamint a közösség egészségének védelmét cselekvően megteremti. (Aszmann Anna nyomán) 1.
Az iskolai környezet, mint élettér biztosítsa a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Személyi és tárgyi feltételeivel segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek egészségi állapotát javítják.
2.
Nevelésünk fejlessze ki a gyerekekben, azokat a készségeket, amelyek ösztönzik arra, hogy ·
tegyen meg mindent saját egészsége érdekében, megalapozva ezzel annak lehetőségét, hogy testileg-lelkileg, szociálisan teljes életet élő felnőtté váljon, és
·
elfogadó és segítő magatartást tanúsítson embertársai iránt, fogadja el az egyéni adottságokból és igényekből adódó különbségeket A cél megvalósításában alapelveink: 1. Az egészség, mint érték épüljön be az iskola mindennapjaiba, beleértve az étkezést, az órarendet az iskolai környezetet, az iskola falain kívüli programokat is 2. A legszélesebb értelemben a megelőzést szolgálja
3. A testi egészség megőrzése mellett a lelki egészséget, az életvezetési szokásokat megalapozó pedagógia tevékenység legyen! 4. A testi, lelki adottságok és szociális lehetőségek legteljesebb megélésére neveljen! 5. Tervszerű, szervezett, folyamatos tevékenység legyen, amely figyelembe veszi az életkori sajátosságokat 6. A helyes cselekvésre serkentő legyen! Az Egészségfejlesztő tevékenység az alábbiakat jelenti: 1. Az emberi szervezet működésével és a betegségek megelőzésével kapcsolatos ismeretek bővítését. 2. Az életvezetéssel kapcsolatos ismeretek bővítését és az életvezetéssel kapcsolatos kompetenciák fejlesztését. 3. Az egészségügyi fejlesztését.
szolgáltatások
igénybevételével
összefüggő
kompetenciák
4. Sajátos nevelési igényű tanulók sérüléseivel kapcsolatos ismeretek átadását Fentieket figyelembe véve iskolánk oktatási-nevelési folyamatába a következő egészségneveléssel, illetve fejlesztéssel összefüggő feladatokat kívánjuk integrálni. I. Az egészséges életmód kialakítása érdekében [egészségkultúra, egészségmegőrzés, magatartás, szokások, környezet] ·
Higiéniás magatartásra nevelés
·
Egészséges táplálkozásra nevelés
·
A helyes napirend kialakítása
·
A mozgás és testedzés örömteli megélése
II A testi – lelki egészségkárosodás megelőzése érdekében 1.
Balesetmegelőzés – egészségóvás
2.
A lelki betegségek és a függőséghez vezető pszichoszomatikus betegségek, szokások felismerése és megelőzése
3.
Az egészséget veszélyeztető élvezeti szerek elutasításáról való nevelés 3.1. Dohányzás 3.2. Alkohol 3.3. Drogprevenció
4.
Szexuális felvilágosítás, a párkapcsolatok lélektani vonatkozásai
5.
A családi életre nevelés 5.1. Párválasztás 5.2. Gyermekvállalás, gyermeknevelés
A teljeskörű egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink során konstruktív kapcsolatot alakítunk ki - az iskolaorvossal és az iskolai védőnővel
- az iskolafogászati szolgálattal - a diákétkeztetést biztosító szolgáltatóval - az iskolai büfé üzemeltetőjével. Az együttműködés keretében segítséget nyújtunk az éves kötelező vizsgálatok, oltások szervezésében, lebonyolításában. Az iskolaorvos és az iskolai védőnő aktívan részt vállal az egészségügyi felvilágosító programok sikeres megvalósításában, így kiemelten az Egsészégnapon, biztosítja az egészségügyi felügyeletet egyes rendezvényeinken, mint pl. a ballagás, a Rákóczi Night, a Sportnap. A diákétkeztetést biztosító szolgáltatóval való együttműködés kapcsán arra törekszünk, hogy az iskolánkban étkező tanulók és pedagógusok, alkalmazottak egészséges alapanyagokból készült egészséges tápálékot fogyaszthassanak. Az iskola büféjében nem árusíthatók az egészséget veszélyeztető ételek, italok, ugyanakkor a kínálatban szerepelnie kell pl. a gyümölcsnek, tejterméknek, zöldségféléknek.
3.2. AZ ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS TERV Az elsősegély-nyújtási alapismeret elsajátíttatásával az a célunk, hogy a tanulóink felismerjék azokat a szituációkat, amelyek során segítséget kell nyújtani a rászorulónak, fel tudják mérni, mi a legfontosabb teendő az adott helyzetben, és tevőlegesen is hozzá tudjon járulni, hogy a szakszerű segítség megérkezéséig csökkentse a baleset, vagy a rosszullét következményeit, és lehetőleg megakadályozza a további egészségromlást. Arra törekszünk, hogy az elsősegély-nyújtási alapismereteket az alábbi módon sajátíthassák el a tanulóink: - biológia órák keretén belül azon az évfolyamon, amelyen a tananyag a biológia, élettani alapokat megadja - minden évben az Egészség-napon egészségügyi szakember által tartott bemutató során - osztályfőnöki órákon az iskolaorvos és a védőnő közreműködésével a 9. évfolyamokon - testnevelés órákon - lehetőséget kívánunk teremteni arra, hogy iskolánk pedagógusai közül minél többen végezzenek el megfelelő tanfolyamot a pedagógus továbbképzési rendszerén belül, és tudásukat tanórán kívüli keretben adják át a diákoknak - felkészítjük a tanulóinkat a különböző elsősegély-nyújtó versenyekre
3.3. A KÖRNYEZETEI NEVELÉS PROGRAMJA A környezeti nevelés fogalma a hagyományos értelemben jelenti a természeti környezet és erőforrások megóvására való nevelést a természeti értékek megismertetésén, megszerettetésén és aktív védelmén keresztül. „A környezeti nevelés célja, hogy elősegítse a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. A tudatosság alapot kell teremtsen, főleg a döntésekben, az egyének számára a felvilágosult és aktív részvételen alapuló
magatartás kialakítására a környezetvédelemben és a természeti erőforrások ésszerű és előrelátó felhasználásában” A környezeti műveltség kialakításának célja: a „fenntarthatóságra nevelés”, vagy a „fenntarthatóságra képesítés”. Tudatosítani kell a tanítványainkban , hogy a „fenntartható fejlődés” kifejezés értelmében a ma élő emberek olyan földet kell hagyjanak gyerekeikre, mely legalább olyan jó, vagy jobb, mint amivel őket lepték meg szüleik, hogy az emberi élet feltételeit csak a természetesen működő földi ökoszisztéma teremtheti meg, tarthatja fenn . A környezeti nevelésben a következő irányadó elveket kell különösen szem előtt tartani: · a környezet az emberiség közös öröksége; ·
a környezeti minőség megtartása, megvédése és javítása közös kötelesség, mind az emberi egészség, mind az ökológiai egyensúly megőrzése érdekében;
·
szükséges a természeti erőforrások takarékos és ésszerű felhasználása;
·
minden egyén saját lehetőségeihez mérten, - különösen tudatos fogyasztói viselkedésével - járuljon hozzá a környezet védelméhez.”.
Intézményünk környzetei nevelésében céltudatosan vállalt cél az Ökoiskola szerep megtartása. Ezen belül folyamatos vagy hosszútávú céljaink: - ökológiai gondolkodásmód kialakítása, fokozása a diákokban (szülőkben) és a tanárokban; - minél több tarntárgy tematikájában szerepeljen a fenntarthatósággal kapcsolatos téma; - a nem biológia-szakos tanárok bevonása; - a témában kiírt pályázatok figyelemmel kísérése; - a jövővel való foglalkozás, alternatív jövőképek összehasonlítása – saját felelősség; - környezetbarát módszerek és technológiák megismertetése, használata; - iskolaépület és udvar minél jobb kihasználása; - iskolazöldítési program kiterjesztése, az iskolai környezet még otthonosabbá tétele; - energia-, víz- és papírfogyasztás minimalizálása; - kapcsolattartás/kapcsolatbővítés a külső cégek dolgozóival (kertészek, takarítók); 1. Ökoiskola-arculat kialakítása, fenntartása érdekében vállalt feladataink különösen a) „ÖKONAP” szervezése b) Az iskola kertjének megújítása c) Önkéntes munka – a diákok bevonása az iskolában végzett fenntarthatósággal kapcsolatos önkéntes tevékenységekbe valamint a természetvédelmi munkába. c) Zöld ötletek gyűjtődosszié a tanáriban – tantárgyankénti bontásban. d) A már kialakított szelektív hulladékgyűjtés fenntartása, hatékonyságának javítása. e) Az iskola honlapján az ÖKOISKOLA menüpont karbantartása, frissítése, minél több fényképpel f) Az iskola belső tereinek „zöldítése” e) Önálló ÖKO-faliújság h) Takarékosság az energiával i) Iskolabüfé 2. Megemlékezés a Jeles Napokról 3. Kiállítások szervezése az iskolában
4. Papírgyűjtési akció 5. Kirándulások és délutáni programok 6. Versenyek szervezése , környezetvédelmi versenyeken való részvétel, felkészítés 7. Egészségnap 8. Kapcsolat a civil szervezetekkel A környezeti nevelés további eszköztára, lehetőségei: ·
Mini ásványtár, állattár, növénytár (növényi fotók készítése révén) kialakítása
·
Valamilyen környezet- ill. természetvédelmi témájú szakfolyóirat előfizetése
·
A témával foglakozó videokazetta, CD-ROM- tár
·
Tankönyvek többszöri felhasználása
Az iskolánk környezet- és egészségtudatos működtetése, és ennek jelentőségének a tudatosítása a diákokban. A környezeti nevelés nem egyszerűen a tudás közvetítése. Mindenek felett a diákoknak példákon keresztül meg kell ismerkedni sok problémahelyezettel, hogy megérthessék azok eredetét és következményeit, s ezek tekintetében tudjanak pozitívan reagálni. A környezeti nevelés feltételezi, hogy a természetes és emberi környezet megértéséhez szükséges tudást több tantárgyon keresztül juttassuk el a diákokhoz. A környezeti tárgy tanulmányozásához tehát szükséges összegyűjteni a különböző tudományok (fizikai, gazdasági, társadalmi) környezeti nevelési részét. ·
Ha a környezeti nevelés feladata a viselkedési szokások fejlesztése és az értékek elsajátítása, akkor az átlépi egy adott tantárgy (ökológia) kereteit, amely egyszerű kereteken belül az nem tanítható.
·
Mivel a környezeti problémák elemzése és a kialakítandó megoldások olyan sok tudományból érkező információt szükségeltetnek, amelyek szolgáltatása nem lehet egyetlen - lehetetlenül sokoldalúan képzett - tanár feladata
ha a környezeti témákat megfelelően akarjuk oktatni, akkor az emberi környezet összetett és sokoldalú szerkezetéből eredően különböző megközelítést és sokirányú készséget kell feltételeznünk, így a témának a tantárgyakba való integrálása nagyon fontos, elengedhetetlen része. A környezeti nevelés interdiszciplináris, tehát az oktató-és nevelőmunka minden területét át kell hatnia. A környezeti nevelés javasolt területei: A diákönkormányzat, az osztályfőnöki munkaközösség A diákönkormányzat vállaljon részt az iskolán belüli mikrokörnyezet és az iskola közvetlen környezetének kulturált, esztétikus kialakításában, valamint annak megőrzésében, illetve megőriztetésében. A tantestület vállalja, hogy valamennyi tantárgy tanmenetének elkészítésekor a tanmenetében jelöli a környezetvédelmi nevelés lehetséges témáit, illetve a környezetvédelmi nevelést kiemelt fontosságúnak tekinti.
4. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL, AZ ISKOLA SZEREPLŐINEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK
Az iskolai közösség kialakításának feltétele a jó osztályközösségek megléte. Az osztályon belüli közösségek fejlesztésének lehetőségét adja a gólyatábor, amelyet minden tanév elején megszervezünk az újonnan felvett diákok és osztályfőnökeik részvételével a tanévkezdet előtt. A felsőbb évfolyamokon, a közösségen belüli kapcsolatok megerősítését illetve új kapcsolatok kialakítását, a meglévők újraértékelését fejlesztését teszi lehetővé a kirándulások szervezése, sportrendezvényeken való részvétel. Az iskola évről – évre megszervezett programjai közé tartoznak az osztálykirándulások /2 nap /, a sítábor, a nyári vízitábor illetve a különböző külföldi utak. Az iskolánk célul tűzi ki, hogy minden évben legyen tehetséggondozó tábor. Ez a program az azonos érdeklődésű diákok közösségének kialakulását segíti. Az iskola fontos céljának tekinti a külföldi diákcsere program kialakítását,. Az elmúlt években rendszeresen voltak német, angol és olasz nyelvterületre irányuló programjaink A határon túli magyar iskolák közül a Munkácsi 3. sz. Rákóczi Ferenc Középiskolával tartunk fent testvériskolai kapcsolatot. A programok költségeit részben pályázati forrásból fedezzük másik részét a résztvevő diákok szülei vállalják. A közös programok összekovácsoló erejét kell kihasználni az iskolai közösség kialakításához. Ennek érdekében a Rákóczi napokra meghatározott célt, feladatot kell kitűzni a tanulók elé. Minden osztály ennek a közös feladatnak, projekttémának rendeli alá a saját programját (pl. előadások, kiállítások stb. szervezése, létrehozása). Közösséget alakító hatása van iskolai szinten egymás programjai megtekintésének, az osztályok közötti versenyeknek. A sikeres integráció segíti a sajátos nevelési igényű diákok eredményes szocializációját és segítheti az iskolai pályafutását. Ennek érdekében a felsorolt programok szervezésekor mindig biztosítjuk a mozgáskorlátozott gyermekek részvételét, hogy a közösségeink aktív tagjaivá váljanak. A kirándulásokon és a táborokban gondoskodunk a támogatásukról. Iskolaújság, iskolarádió, iskolai honlap, évkönyv létrehozása, működtetése szintén elősegíti az iskolai közösség fejlesztését. Ennek érdekében jól működő Diákönkormányzatra és koordináló diákmunkát segítő tanárokra, szabadidő szervezőre van szükség. Ezt a feladatot támogatják a pedagógiai asszisztensek.
5. A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI, AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI
5.1. A PEDAGÓGUSOK LEGFONTOSABB HELYI FELADATAI A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. · a tanítási órákra való felkészülés,
· · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · ·
a tanítási órákon a kompetencia alapú oktatási módszerek alkalmazása IKT eszközök alkalmazása a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása és a hiányzások vezetése az elektronikus naplóban érettségi, különbözeti, belső, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása, kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, részvétel a kötelező pedagógus továbbképzéi rendszerben, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása. nyílt napokon bemutató órák tartása hiányzó pedagógusok helyettesítése iskolán kívüli programokra kísérés
5.2. AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI · · · · ·
Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti.
· ·
· · · · · · · · · ·
Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: digitális napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban. Megszervezi és lebonyolítja az osztály tanulmányi kirándulását. Közösségfejlesztő osztályprogramokat szervez. Iskolai ünnepélyeken, egyes programokon ellátja az osztály felügyeletét. Segíti tanítványait az osztályterem dekorációjának elkészítésében, gondozásában.
6. A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG A kiemelt figyelmet igénylő tanulóknak három csoportjára kell fókuszálnunk, a tanulási nehézségekkel és beilleszkedési magatartási zavarokkal küzdők alkotják az egyik csoportot. A feladatunk a problémáik azonosítását követően olyan fejlesztést adni, ami alkalmassá teszi őket arra, hogy osztálytársaikkal együtt tegyenek eredményes érettségi vizsgát. A másik csoportba a kiemelten tehetséges tanulók tartoznak, akinek lehetőséget kell biztosítanunk a gyorsabb fejlődésre, tehetségük kibontakoztatására. A harmadik csoportba a szociális támogatásra jogosult tanulók tartoznak. 6.1. BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL PROBLÉMÁKKAL ÖSSZEFÜGGŐ TEVÉKENYSÉG A gimnáziumba kerülő tanulóknak életkoruktól függetlenül (akár 12, akár 14 évesek) új környezettel, tanárokkal, diákokkal, követelményrendszerrel kell találkozniuk. Ennek a folyamatnak a megkönnyítésére, a zökkenőmentes beilleszkedés érdekében a következő feladatokat tűzzük magunk elé. (kronológiai sorrendben). A felvett diákok szülei számára a júniusi beiratkozás előtt az iskola igazgatója tájékoztatót tart az intézmény tevékenységéről, nevelési-pedagógiai programjáról, majd ezt követően az osztályfőnökök osztályonként bemutatkozó szülői értekezletet tartanak, ahol többek között a nyáron sorra kerülő gólyatáborról adnak tájékoztatást.
A gólyatábor remek alkalom a felvett tanulók számára, hogy megismerkedjenek leendő osztályfőnökükkel,,osztálytársaikkal, idősebb iskolatársaikkal, valamint az iskola történetével, hagyományaival az ott megtartott előadások segítségével. A tanév első szülői értekezletén nem csak az osztályfőnökkel, hanem az osztályban tanító szaktanárokkal is megismerkedhetnek a szülők. A tanév első félévében a hagyományos gólyaesten a kezdő évfolyamok tanulói bemutatkozó előadásokat tartanak, és vetélkedő formájában is megismerkedhetnek az iskola életével, hagyományaival. Fontosnak tartjuk, hogy diákjaink részt vegyenek az iskola által szervezett ünnepélyeken, programokon (Rákóczi napok, sportvetélkedők) hiszen ezeken az alkalmakon nyílik még több lehetőség a kötetlen beszélgetésekre, tapasztalatcserékre. A magatartási problémák kezelése komoly feladatot jelent az iskola tanárai számára. A probléma kezelése az összes tanár, főleg az osztályfőnök, a szülők, esetleg az ifjuságvédelmi felelős, iskolapszichológus együttműködésével oldható meg. Első lényeges feladat az okot kideríteni, pl. idegrendszeri, nevelési rendellenesség esetén a Nevelési Tanácsadó igénybevételét javasoljuk a szülőnek. Fontos megtalálni az őket, érdeklő területet, hogy a tantárgyat tanító tanár intenzív segítségével jó irányba terelhessük a figyelmüket Az iskolánk feladata a pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók integrálása, ezen belül különösen fontos az egészséges énképük és önbizalmuk kialakítása, a kudarctűrő-képességük növelése valamint az önállóságra nevelésük. A tanulási nehézségeikben fejlesztő pedagógus segíti őket, aki a tanulók egyéni fejlesztése mellett segítséget ad a többségi tanároknak is. A pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók segítése a tanulási zavartól függően különböző lehet, a megfelelő módszereket és eszközöket egyénre szabottan kell megválasztani.
6.2. A TANULÁSI NEHÉZSÉGEKKEL KÜZDŐ TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG Pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók; diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia A hozzánk jelentkező diákok többségénél már az általános iskolában felismerték a tanulási nehézségeket és általában a fejlesztésük is elkezdődött, így jellemzően már a jelentkezéskor tudjuk, hogy a leendő diákunknak milyen támogatásra van szüksége. A Nevelési Tanácsadó illetve a Szakértői Bizottság által kiadott szakvéleményt az érintett pedagógusok megismerik. Ez alapján biztosítjuk a tanulóknak az előírt feltételeket a beszámoltatások során, az értékelési rendszerünkben, a vizsgahelyzetekben. A felvételi eljárásban minden arra jogosult jelentkezőnek biztosítjuk a vizsgákhoz szükséges hosszabb felkészülési időt, az írásbeli dolgozatok kiváltását szóbeli feleltekkel vagy fordítva, illetve a szakértői bizottság által javasolt vizsgázási feltételeket. Az érettségi vizsgán ugyanazok a könnyítések illetik meg a fejlesztésben részesülő diákokat, amelyeket a tanulási folyamatban is megkaptak. Az iskola feladata közé tartozik felderíteni, hogy vannak-e még fel nem ismert tanulási problémákkal küzdő tanulóink, és javítani esélyüket a tanulásban.
A Nevelési Tanácsadó intézményünkbe kihelyezett fejlesztőpedagógusa ellátási körébe elsősorban a Pedagógiai Szakszolgálat Nevelési Tanácsadó vagy egyes, a Szakértői Bizottságok által kiadott szakvéleménnyel rendelkező tanulók tartoznak. Feladata, hogy a normál intellektusú, de tanulási nehézséggel, részképesség problémával küzdő tanulókat a szakvéleményben megfogalmazott javaslatok alapján speciális módszerekkel segítse. Iskolánk épülete a mozgáskorlátozottak számára akadálymentes, amennyiben a tanuló szükségletei elvégzésében önellátó, akkor tanulása nálunk biztosított.
6.3. A TEHETSÉG, A KÉPESSÉG KIBONTAKOZÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG Az iskolánk feladata a tehetséggondozás és a képességfejlesztés, amire kiemelt figyelmet fordítunk képzési rendszerünkben. . Ehhez nyújt segítséget: · A csoportbontás: Idegen nyelveknél tudásszint szerinti a besorolás, de ez nem jelent a teljes képzési időre való beosztást, hanem az elért eredménytől függően csoportot vált a tanuló. ·
A fakultációra, szakkörre irányítás: A hat- és hétévfolyamosoknál a program által kínált megfelelő tantárgy kiválasztása; a négyévfolyamosoknál a megfelelő képességfejlesztő foglalkozás megkeresése - az érettségi és a felvételi igényeinek megfelelően.
·
Versenyeken való indítás: Ezekre való felkészítés zömmel a tanórán kívül történik, kevés tanulóval működő kiscsoportban.
·
A nyelvi és foglalkozásokon.
matematikai
logika
kiemelt
fejlesztése
tanórán
·
Iskolán kívüli foglalkozásokra, táborokba, terepgyakorlatokra való irányítás.
·
Együttműködés tehetségpontokkal, a speciális feladatok teljesítésében.
·
Önálló projekt feladatok kijelölése
·
·
kívüli
A nem tantárgyi tehetségeknek lehetőséget adunk a Rákóczi Kincsestárban való fellépésre, támogatjuk írásaik megjelenését az iskolai kiadványokban A képzőművészeti tehetségeknek saját kiállítást szervezünk az Aulánkban
6.4. A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK
A hátrányokkal küzdő tanulók körülményeinek feltérképezése, problémáik megismerése alapvető feladatunk. A tanórán kívüli tevékenységek, fokozott lehetőséget nyújtanak arra, hogy az osztályfőnökök, a kísérő tanárok, személyes beszélgetéseken, a tanulók megfigyelésén keresztül képet alkossanak a gyerekek anyagi körülményeiről. (Gólyatábor a bejövő osztályoknak, tanulmányi kirándulások, osztályprogramok, stb.). A szülői értekezleteken a szülőket tájékoztatni kell a szociális juttatások lehetőségeiről. A tanulmányi munka segítése érdekében motiválni kell a tanulókat az iskolai könyvtár, a számítógépek ismeretszerzésre való felhasználására, felzárkóztató, illetve tehetséggondozó programokon való részvételre, ezen keresztül kompenzálva az esetleges otthoni hátrányokat. A végzős diákoknál - a szülőkkel együttműködve - nagy gondot kell fordítani a helyes, reális pályaorientáció elősegítésére. A konkrét anyagi segítség területei: A helyi, regionális, országos támogatások megszerzésének ösztönzése. Pályázatok figyelemmel kisérése, a lehetséges anyagi segítség eszközeinek feltárása lehetőséget nyújt a szélesebb körű, szociálisan rászoruló családok anyagi támogatására A tankönyvellátás támogatása A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény 8. §-ának (4)-(6) bekezdése határozza meg, milyen feladatai vannak az iskoláknak a tankönyvekkel kapcsolatos kedvezmények biztosítása terén. Az iskolának biztosítania kell, hogy a a) a tartósan beteg vagy fogyatékos, [minden iskola, valamennyi évfolyamán], b) a három vagy többgyermekes családban élő [minden iskola, valamennyi évfolyamán], c) a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő [az általános iskola elsőnyolcadik és a gimnázium hetedik-nyolcadik évfolyamán] nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanulók részére a tankönyvek ingyenesen álljanak rendelkezésre (normatív kedvezmények). Ennek formái a következők: a) az iskolától történő kölcsönzés, b) a tankönyvek megvásárlásához nyújtott támogatás. A normatív kedvezményeken túl az iskola további kedvezményeket állapít meg.
6.5. INTEGRÁCIÓ Intézményünk a 2010/11-es tanévtől valósítja meg a testi fogyatékos (mozgáskorlátozott) és pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban akadályozott tanulók integrált nevelését, oktatását. Az iskolánkban megvalósuló integráció célja a kiemelt figyelmet igénylő tanulók eredményes szocializációja és az egyéni sikereket segítő funkcióik fejlesztése. Mozgáskorlátozott tanulók integrációja Mozgáskorlátozott az a tanuló, akinél a mozgásszervrendszer veleszületett vagy szerzett károsodása és/vagy funkciózavara miatt jelentős és maradandó mozgásos akadályozottság áll fenn, melynek következtében megváltozik a mozgásos tapasztalatszerzés és a szocializáció. E meghatározáson túl természetesen minden gyermek egyszeri és megismételhetetlen időszakot tölt az iskolánkban, így segítése ebben az élet szakaszában a lehetőségeinkhez mérten egyénre szabott. Mind a fejlesztésének módszereiben, mind eszközeiben úgy kell választanunk, hogy elősegítsük a fejlődését és tudásának gyarapodását. Kiemelt feladatunk, hogy a mozgáskorlátozott gyerekek esélyegyenlőségét biztosítsuk az iskolai élet minden területén. Az iskolaépületünk a 2005-ös felújítás után teljesen akadálymentesített a mozgáskorlátozottak számára, így amennyiben a tanuló szükségletei elvégzésében önellátó, akkor tanulása nálunk biztosított A mozgáskorlátozott tanuló nevelésének, oktatásának, mozgásfejlesztésének alapelve, hogy a sérülésből adódó hátrányos következményeket segítsen csökkenteni vagy ellensúlyozni. A képességek tervszerű fejlesztése az egyéni fejlődési sajátosságokhoz szabottan történjen meg annak érdekében, hogy a gyermekek mozgáskorlátozottként is meg tudják állni a helyüket a környezetükben, a társadalomban. Célunk: megteremteni az esélyegyenlőség alapjait, hogy a mozgáskorlátozott gyermekek az iskolai tanulmányok adott pontján felkészültek legyenek az önálló életvitelre. Ennek érdekében: - ki kell alakítani a tanulókban az egészséges énképet és önbizalmat, - növelni a kudarctűrő képességüket, - önállóságra nevelni őket. Ezek a célok egybe esnek a többségi gyermekek nevelési céljaival, így iskolánk tevékenységi köre segíti a megvalósulást, kiegészítve azzal, hogy a mozgáskorlátozott gyermekek támogatása külön figyelmet kíván a pedagógusoktól és a diáktársaktól egyaránt. Különösen fontos az osztályfőnök szerepe, aki folyamatosan tájékoztatja az tanuló állapotáról és megsegítésének módjáról az osztályban tanító tanárokat, együttműködik az iskolapszichológussal A mozgáskorlátozott tanulóknak gondot okozhat a kommunikáció, a szóbeli információk feldolgozása, érzékelése, megértése és alkalmazása. Hátrányaikat az információszerzésben és adásban pótolhatja az elektronikus eszközök, a média használata. Az iskolánk rendelkezik mini laptopokkal, ezekkel tudja biztosítani a mozgáskorlátozott tanulók hátránykompenzációját.
7. A TANULÓKNAK AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ RÉSZVÉTELI JOGAI GYAKORLÁSÁNAK RENDJE Az iskola tanulói az iskolai diákönkormányzaton (DÖK) keresztül élhetnek az intézményi döntési folyamatokban való részvételi jogaikkal. Véleményezési jog : - Az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt - A Házirend elfogadása előtt - A tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt - Az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor - A szabadon választott órák meghirdetésekor (pl. érettségi előkészítő, második idegen nyelv) DÖK véleményét ki kell kérni: - a tanulók közösségét érintő kérdések meghozatalánál, - a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához, - a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez, - az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához, - az egyéb foglalkozás formáinak meghatározásához, - a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához, - az intézményi SZMSZ-ben meghatározott ügyekben Azokban az ügyekben, amelyekben a diákönkormányzat véleményének kikérése kötelező, a diákönkormányzat képviselőjét a tárgyalásra meg kell hívni, és az előterjesztést, valamint a meghívót - ha jogszabály másképp nem rendelkezik - a tárgyalás határnapját legalább tizenöt nappal megelőzően meg kell küldeni a diákönkormányzat részére. Egyetértési jog (módosítási javaslatot tehet, és figyelembe kell venni a véleményét): - a büfé nyitvatartási ideje DÖK-tanár jelölés: A DÖK-nek kell javaslatot tennie (írásban), hogy ki legyen a DÖK tanár. , Amennyiben az iskola igazgatója nem fogadja el a DÖK által javasolt pedagógust,akkor új javaslatot kell tenni. A diákönkormányzat a nevelőtestület véleményének kikérésével dönt - saját működéséről, - a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, - hatáskörei gyakorlásáról, - egy tanítás nélküli munkanap programjáról, - tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről, - tanulói vezetőjének, felelős szerkesztőjének, munkatársainak megbízásáról.
DÖK SZMSZ - A diákönkormányzat SZMSZ-ét a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. - Az SZMSZ jóváhagyása csak akkor tagadható meg, ha az jogszabálysértő vagy ellentétes az iskola SZMSZ-ével, házirendjével.
8. A SZÜLŐ, A TANULÓ ÉS A PEDAGÓGUS ÉS AZ INTÉZMÉNY PARTNEREREI KAPCSOLATTARTÁSÁNAK FORMÁI 8.1. A SZÜLŐKKEL VALÓ KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI A szülőkkel való kapcsolattartás nagyon fontos az iskola életében. Ennek segítségével harmonikusabbá tehető az iskola működése. A szülő joga, hogy a) megismerje az iskola nevelési, illetve pedagógiai programját, házirendjét, tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról, b) gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről rendszeresen részletes és érdemi tájékoztatást, neveléséhez tanácsokat, segítséget kapjon. A szülők és a tanárok illetve a diákok érdekeit egyaránt szolgálja a lehető legteljesebb mértékű tájékoztatás, a korrekt információáramlás. Ennek iskolánkban az alábbi módjai működnek: 1. Elektronikus napló Az elektronikus napló naprakész hozzáférést biztosít a szülőknek a tanuló tanulmányi előmenetelével, hiányzásával, órarendjével kapcsolatban. Nyomon követhetők a gyermek dicséretei, elmarasztalásai. Az üzenő funkcióval közvetlen kapcsolat létesíthető az iskola, a szülők és a diákok között. A rendszer lehetőséget nyújt a fogadóórán adott időpontra való bejelentkezésre. 2. Ellenőrző · Az ellenőrző hivatalos dokumentum, amelybe a tanulóval kapcsolatos minden olyan bejegyzés kerül, melyet a szülőnek aláírásával kell ellátnia: félévi értesítő, az anyagi vonzattal járó iskolai programok. · Az iskolánk a továbbiakban nagy hangsúlyt kíván fektetni a szülők még alaposabb tájékoztatására, amit az osztályfőnök az ellenőrző, és esetleg ajánlott levél formájában is biztosít. 3. Telefonos kapcsolat · Minden szülőt megkérünk – a házirend is tartalmazza – hogy a diák hiányzásának első napján értesítse az iskolát a hiányzás okáról és várható időtartamáról · A sürgős és személyes kapcsolattartást teszi lehetővé. 4. Honlap · Az iskola honlapja friss információkkal látja el a szülőket, diákokat, külső partnereket.
5. Internet, e-mail-es kapcsolat · Olyan elektronikus kapcsolat, amely lehetővé teszi csatolt dokumentumok továbbítását. 6. Szülői értekezlet Minden félévben egyszer szülői értekezletet tartunk, ahol az osztályfőnökök tájékoztatják a szülőket az iskolai programokról, az adott osztály aktuális problémáiról. 7. Fogadóóra · Minden tanár hetente egyszer tanítási időben fogadja a szülőket · Minden félévben egyszer általános fogadóórát tartunk, amikor délután minden tanár elérhető. Ezt megelőzően a gyenge teljesítményű tanulók szüleit az osztályfőnök külön értesíti a tanulási vagy magatartási problémákról, az ellenőrző segítségével. · A szülő kérésére – előzetes megbeszélés alapján – a tanárok az ettől eltérő időpontban is a szülők rendelkezésére állnak. · 8. SZMK Minden félévben legalább egyszer, a szülői értekezlethez kapcsolódóan ülésezik az igazgató vezetésével.
8.2. A DIÁKOK ÉS A PEDAGÓGUSOK KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI Személyes megbeszélés A tanórai szünetekben adódik lehetőség a közvetlen kölcsönös kapcsolattartásra. Elektronikus napló, honlap A diákok a szülőkhöz hasonlóan tudják használni az elektronikus napló és a honlap funkcióit. Internet, e-mail, facebook A kapcsolattartás leggyakoribb és leggyorsabb formája. Az információcserén túl gyakran a házifeladatok, külön feladatok közvetítésére is használják. Diákközgyűlés Évente egyszer a diákönkormányzat szervezésében a diákok nagyobb közösségét érintő iskolai témák, problémák fóruma.
8.3. AZ INTÉZMÉNY PARTNEREI KAPCSOLATTARTÁSÁNAK LEGFŐBB FORMÁI Személyes megbeszélés
Telefonon, elektronikus úton történő megbeszélés, információ átadás Az iskola honlapján nyújtott információ átadás Iskolai rendezvényeken való személyes részvétel
9. A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK VIZSGASZABÁLYAI, A SZÓBELI FELVÉTELI VIZSGA KÖVETELMÉNYEI
A tanulmányok alatti vizsgák célja( a belső vizsga kivételével): azon tanulók osztályzatainak megállapítása, akiknek félévi vagy év végi osztályzatait évközi teljesítményük és érdemjegyeik alapján a jogszabályok és az intézmény Pedagógiai Programja szerint nem lehetett meghatározni a pedagógiai programban meghatározottaknál rövidebb idő alatt (tanév összevonással) szeretné a követelményeket teljesíteni.
ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK Jelen szabályok az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz: - belső vizsgákra - osztályozó vizsgákra - különbözeti vizsgákra - javító vizsgákra - és pótló vizsgákra vonatkozik Minden olyan tanulóra vonatkozik: - aki belső vizsgára kötelezett - aki osztályozó vizsgára jelentkezik - akit a nevelőtestület határozatával osztályozóvizsgára utasít - aki különbözeti vizsgára jelentkezik - akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít
9.1. BELSŐ VIZSGA Intézményünk saját belső vizsgarendszert dolgozott ki a 8., a 10 és 11. évfolyamon tanulók, valamint a 9.NY osztályok számára.
A belső vizsgák rendszerét, szabályait, eljárásrendjét az intézmény belső vizsga szabályzata, a belső vizsga tantárgyi követelményeit a vizsgaszabályzat mellékletei tartalmazzák.
9.2. OSZTÁLYOZÓ VIZSGA Az osztályozó vizsgát a félévi és év végi jegyek lezárását megelőző két hétben kell megszervezni. Hiányzásai miatt osztályozó vizsgát kell tennie teljesítményének értékelése céljából a tanulónak a jogszabály által előírt esetekben. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és év végi jegyek lezárását megelőző két hétben, ha - felmentést kapott –kérelmére - a kötelező tanórai foglalkozások látogatása alól - engedélyt kapott arra, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi többéves követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget. Az osztályozó vizsgát megismételni, annak eredményén javítani nem lehet. Ha a szabályosan megtartott osztályozó vizsga eredménye elégtelen, a tanuló javítóvizsgát tehet. Ha a javítóvizsga sikertelen, a tanévet ismételnie kell.
9.3. KÜLÖNBÖZETI VIZSGA A különbözeti vizsgák időpontját az igazgató határozza meg. Intézményünk különbözeti vizsga sikeres letételéhez köti feltételként az iskolaváltoztatás vagy külföldi tanulmányok magyarországi folytatása miatt beadott kérelmek elbírálását. Írásbeli különbözeti vizsgát magyar nyelv és irodalom, valamint matematika tárgyból kell tennie a tanulónak. Az iskola igazgatója esetenként további különbözeti vizsgát írhat elő, ha egy adott tantárgy, tananyag ismerete feltétele a sikeres továbbhaladásnak, a magasabb évfolyamra lépésnek.
9.4. JAVÍTÓVIZSGA A javítóvizsgán való részvétel feltételeit jogszabály írja elő. Javítóvizsga augusztus 21. és augusztus 31. között szervezhető. A tanulót a vizsga eredményéről azonnal tájékoztatni kell. A javító vizsga nem ismételhető.
9.5. PÓTLÓ VIZSGA Abban az esetben, ha a tanuló önhibáján kívül nem tudja teljesíteni az osztályozó/javító/különbözeti vizsga követelményeit, a teljes vizsga anyagából, vagy a nem teljesített vizsgarészből - kérelmére - pótló vizsgát tehet. Időpontját egyéni elbírálás alapján az igazgató jelöli ki.
9.6. FÜGGETLEN VIZSGABIZOTTSÁG ELŐTT ZAJLÓ VIZSGA A független vizsgabizottság előtt zajló vizsga lehetőségeit és feltételeit jogszabály szabályozza.
9.7. AZ EGYES VIZSGATÁRGYAK RÉSZEI, KÖVETELMÉNYEI ÉS ÉRTÉKELÉSI RENDJE A vizsgatárgyak követelményrendszere Minden vizsgatantárgy követelményei azonosak az adott évfolyam adott tantárgyának az intézmény pedagógiai programjában található követelményrendszerével. VIZSGATÁRGYAK RÉSZEI Irodalom
írásbeli + szóbeli vizsga
Magyar nyelvtan
írásbeli + szóbeli vizsga
Történelem
írásbeli + szóbeli vizsga
Idegen nyelv
írásbeli + szóbeli vizsga
Matematika
írásbeli + szóbeli vizsga
Fizika
írásbeli + szóbeli vizsga
Földrajz
írásbeli + szóbeli vizsga
Biológia
írásbeli + szóbeli vizsga
Kémia
írásbeli + szóbeli vizsga
Informatika
gyakorlati vizsga
Testnevelés
gyakorlati vizsga
9.8. A SZÓBELI FELVÉTELI VIZSGA RENDJE ÉS KÖVETELMÉNYEI
Intézményünk a felvételi eljárás során szóbeli vizsgát ill. a rajz képzési területre jelentkező tanulóknak alkalmassági vizsgát szervez. Az intézmény igazgatója a tanulók általános iskolai eredményük és a központi írásbeli felvételi vizsga alapján meghatározza a szóbeli vizsgára behívandó tanulók körét. A vizsga
időpontjáról az iskola a honlapján és az épület bejáratánál elhelyezett beosztás segítségével a vizsga előtt legkevesebb 3 nappal tájékoztatást nyújt.
A hat ill. hét évfolyamos képzésre jelentkező tanulók esetében az 5. évfolyam évvégi valamint a 6. évfolyam félévi osztályzatai közül a -
magyar nyelv magyar irodalom történelem matematika idegen nyelv természetismeret
tantárgyak osztályzatai átlagának összegéből számított, a maximális 50 ponthoz arányított érték adja a tanulmányi pontot. A négy ill. öt évfolyamos képzésre jelentkező tanulók esetében az 5-7. évfolyam évvégi valamint a 8. évfolyam félévi osztályzatai közül a -
magyar nyelv magyar irodalom történelem idegen nyelv matematika fizika vagy természetismeret biológia vagy természetismeret földrajz vagy természetismeret kémia vagy természetismeret informatika
tantárgyak átlagának összege adja a tanulmányi – maximum 50 - pontot. 9.9. A SZÓBELI VIZSGA KÖVETELMÉNYI KÉPZÉSI TERÜLETENKÉNT: Hat évfolyamos humán ill. reál profilú képzés: Magyar: A szóbeli beszélgetésen építünk a magyar irodalom 6. osztály közepéig terjedő ismeretanyagára. Vizsgáljuk a tanuló olvasási és szövegértési képességét, lényeglátását, logikus gondolkodását, általános műveltségét, olvasottságát, kreativitását és kommunikációs készségét. Témakörök: mesék, mítoszok és mondák; Fazekas Mihály: Lúdas Matyi; Petőfi Sándor: János vitéz; Arany János: Toldi; Gárdonyi Géza: Egri Csillagok (esetleg Molnár Ferenc: Pál utcai fiúk). Matematika: A szóbeli felvételi követelmények témakörei: Műveletek racionális számokkal, műveleti sorrend, zárójelek felbontása. Szöveges feladatok: logikai feladatok, arányosságok, százalékszámítás, egyszerű egyenletek megoldása, oszthatóság. Háromszögekkel, nevezetes négyszögekkel kapcsolatos feladatok, kerület és terület számítás.
Hét évfolyamos tehetséggondozó osztály: A nyelvi-kommunikációs készségeket magyar nyelvű szituációkban vizsgáljuk.
Négy évfolyamos Európai Uniós profilú osztály valamint az öt évfolyamos angol nyelvi előkészítő osztály Felvételi követelmények angol nyelvből: Angolból a szóbeli felvételi feladattípusok a következők: 1. Témakifejtés kép és irányító szempontok alapján (15 pont) 2. Idegen nyelvű szöveg tartalmának összefoglalása magyar nyelven (13 pont) 3. A megjelölt nyelvtani követelményre épülő mondatok fordítása magyarról idegen nyelvre (16 pont) 4. Kiejtés, intonáció, beszédkészség (6 pont) Minden felvételiző számára 10 perc felkészülési idő biztosított. Felelet: max. 10 perc.
Minden feladat során a szókincset, nyelvtant és a kommunikációs készséget mérjük, a pontozás is ennek megfelelően alakul. Ehhez nyelvtanból a következőket kell tudni: igeidők (Present Simple, Present Continuous, Past Simple, Past Continuous, Present Perfect, Future Simple, to be going to), módbeli segédigék (can, must, have to, could, should), melléknév fokozás, névmások, megszámlálható és megszámlálhatatlan főnevek, prepozíciók, vonatkozó névmások. Szókincs tekintetében a következő témakörök várhatók kidolgozásra: Family and friends, Daily routine, School, Reading, Free time and hobbies, Cinema, Eating, Sports, Travelling and holidays, Public transport, Shopping, Clothes and fashion, Weather, Internet.
Az öt évfolyamos német nyelvi előkészítő osztály Felvételi követelmények német nyelvből: Németből a szóbeli felvételi feladattípusok a következők: 1. Témakifejtés kép és irányító szempontok alapján (15 pont) 2. Idegen nyelvű szöveg tartalmának összefoglalása magyar nyelven (13 pont) 3. A megjelölt nyelvtani követelményre épülő mondatok fordítása magyarról idegen nyelvre (16 pont) 4. Kiejtés, intonáció, beszédkészség (6 pont) Minden felvételiző számára 10 perc felkészülési idő biztosított. Felelet: max. 10 perc.
Minden feladat során a szókincset, nyelvtant és a kommunikációs készséget mérjük, a pontozás is ennek megfelelően alakul. Ehhez nyelvtanból a következőket kell tudni: igeragozás (szabályos és rendhagyó), igeidők (Prasens, Prateritum, Perfect, Futur 1.), módbeli segédigék (können, müssen, dürfen, wollen, sollen), főnévragozás (Nominativ, Akkusativ, Dativ, Gentiv), tagadás, melléknévragozás és fokozás, elöljáró szavak, kötőszavak, személyes és birtokos névmások, általános alany. Szókincs tekintetében a következő témakörök várhatók kidolgozásra: Familie; Freizeit; Schule, unsere Wohnung – mein Zimmer; Sport; Einkauf (Lebensmittel und Kleider), Wetter.
A négy évfolyamos emelt szintű biológia képzés : A biológia iskolai szóbeli vizsga témakörei: - életközösségek (erdők, rétek, vizek, vízpartok, távoli tájak: esőerdők, szavannák, sivatagok, tajga, tundra, tengerek) - az élővilág rendszerezése (törzsek, osztályok, fontosabb/gyakoribb fajok, ezek általános iskolai szintű jellemzése) - az ember szervrendszerei (kültakaró, csontváz és izomzat, táplálkozás, légzés, keringés témakörig bezárólag), fontosabb megbetegedéseik. A vizsga háron fős vizsgabizottság előtt zajlik. A különböző képzési területeket megjelölt tanuló a vizsga tárgyainak figyelembevételével összeállított vizsgabizottság előtt egy vizsga keretében számol be a tudásáról. A tanulók a feladat kihúzását követően tárgyanként 10 perc felkészülési időt kapnak. A szóbeli felelet maximális időtartama tágyanként 10 perc.
A négy évfolyamos emelt szintű rajz képzés Az emelt szintű rajz képzésre jelentkező tanulók két fordulós alkalmassági vizsgát tesznek. Iskolai alkalmassági követelmények rajzból I. forduló - alkalmassági vizsga Portfólió bemutatása A tanuló korábban készült munkájából összeválogatott gyűjtemény összeállítása és ezen anyag megfelelő formában történő bemutatása. A portfólió legalább 10 darab eredeti tanulói munkát tartalmaz, mely bemutatja a tanuló rajzi és vizuális felkészültségét, tudásszintjét. A munkák mérete nem korlátozott, több, változatos technikával készültek. (rajz, festmény, plasztika)
A tanulói munkák mutassák be, hogy a tanuló jó szinten ábrázol modell után, leképező jellegű munkáiban törekszik a sík- és térformák pontos visszaadására. Modell alapján vagy fantáziából készített munkáiban (rajz, festés, vegyes technika) tudatosan használ tónusokat, színharmóniákat, kontrasztokat, az adott célnak legmegfelelőbb technikákat választja. Ismeri és alkalmazza a térábrázolási módokat (pl. perspektivikus ábrázolás). II. forduló-alkalmassági vizsga Helyszínen készített szabadkézi munka (csendélet) tetszőleges technikával (az alkalmassági vizsga I. fordulóján megfelelteknek) Az első fordulóból továbbjutott tanulók tanulmányrajzot készítenek A/3-as méretben szabadon választott technikával. Az ábrázoló jellegű munka természeti és mesterséges formákból összeállított csendélet. A tanulók legyenek képesek a formák karakterét meghatározó arányok pontos, részletekre kiterjedő visszaadására, munkájukban használjanak tónusfokozatokat, a látási ábrázolási módot, törekedjenek képi igényű kompozíció létrehozására. Munkájukat bármilyen, számukra legmegfelelőbb technikával végezhetik (pl. ceruzarajz, tollrajz, szénrajz, krétarajz, pasztell, festmény, stb.)
9.8.1 AZ AZONOS ÖSSZESÍTETT EREDMÉNYT ELÉRŐ TANULÓK ESETÉBEN A RANGSOROLÁS SORÁN FIGYELEMBE VEHETŐ KÜLÖNLEGES HELYZET: -
a tanuló egyik vagy mindkét szülője az iskola tanulója volt
-
a tanuló valamely nagyszülője az iskola tanulója volt
-
a tanuló testvére az iskola tanulója, vagy tanulója volt
10. A FELVÉTEL ÉS AZ ÁTVÉTEL SZABÁLYAI Intézményünkbe a tanuló által választott képzési terület teljes időtartamára a rendes felvételi eljárás illetve a rendkívüli felvételi eljárás keretében történő felvétel esetében van lehetőség a tanulmányokat megkezdeni 7. ill.9. évfolyamon. Más középiskolában megkezdett tanulmányokat folytató tanuló átvételére akkor van lehetőség, ha - a választott képzési területnek megfelelő osztály, tanulócsoport törvényileg előírt létszám keretei a felvételt megengedik - a tanuló tanulmányi eredményei a korábbi középiskolai években elérték a 4,2 átlagot - a tanuló magatartásának értékelése legalább jó
-
-
az adott osztályban tanult idegen nyelvek megegyeznek az előző iskolában tanult idegen nyelvekkel, vagy a nem tanult idegen nyelvből a szükséges szintre a tanuló legkésőbb a tanév végéig fel tud készülni a tanuló sikeres különbözeti vizsgát tett (lásd. tanulmányok alatti vizsgák).
A tanulmányokat záró évfolyamra csak rendkívüli esetben van mód az átvételre. Kérésre lehetőséget nyújtunk arra, hogy a tanuló 1 tanítási napot az átvétel tekintetében érintett osztályban, tanulócsoportban töltsön, hogy elősegítsük a döntését. A felvételt, átvételt nyert tanuló csoportba sorolásánál a csoportbontások és egyéb foglalkozások irányelvei követendők. A választható tantárgyak tanulásáról a tanév közben átvett tanuló szabadon dönt. A szinthez kötött csoportbontás esetében különbözeti vizsga eredménye dönt.
HELYI TANTERV 11. A VÁLASZTOTT KERETTANTERV(EK) MEGNEVEZÉSE (&$’%&’# !,**# ’&#" )++* Program Tantárgyak 1.0-./.2
Magyar nyelv és irodalom
Humán, Reál, Nyek 7
4. számú melléklet 2.
Rajz, Biol, EU, Nyek 5
3. számú melléklet 2.
Nyelvi kultúra
Nyek 7, Nyek Saját fejlsztésű helyi 5 tanterv
I. Idegen nyelv (angol)
Biol, Rajz, Nyek 5, humán, reál, Nyek 7
I. Idegen nyelv (francia) II. Idegen nyelv II. Idegen nyelv (latin) III. Idegen nyelv
EU Biol, Rajz, EU, humán, reál, Nyek 5 Nyek 7 Nyek 7 HUMÁN BIOL, RAJZ, EU NYEK5
Matematika
NYEK7 REÁL
3.2.2.1 számú melléklet 3.2.2.1 számú melléklet 4.2.2.1 számú melléklet 4.2.2.1 számú melléklet 3.2.2.1 számú melléklet 3.2.3 számú melléklet 4.2.3.3 számú melléklet 4.2.3.2 számú melléklet 4. sz. melléklet 4.2.04 3. sz.melléklet 3.2.04
3. sz. melléklet 3.2.04 és a 7. sz. melléklet 7.1.1_9nyek 4. sz. melléklet 4.2.04
Megjegyzés A tantárgyi órakeret szabadon felhasználható 10%-át az anyag mélyítésére, gyakorlásra és összefoglalásra, számonkérésre használjuk fel
A tantárgyi órakeret szabadon felhasználható 10%-át az anyag mélyítésére, gyakorlásra és összefoglalásra, számonkérésre használjuk fel
A tantárgyi órakeret szabadon felhasználható 10%-át az anyag mélyítésére, gyakorlásra és összefoglalásra, számonkérésre használjuk fel A tantárgyi órakeret szabadon felhasználható 10%-át az anyag mélyítésére, gyakorlásra és összefoglalásra, számonkérésre használjuk fel.
2. sz. melléklet 2.2.03 A 10 %-os szabad 3. sz. melléklet 3.3.2.1 órakeret a megtanított ismeretek elmélyítésére és a gyakorlásra kerül felhasználásra, tartalmi
elemekkel a témák csak néhány helyen bővülnek, túlnyomórészt a bizonyos résztémákra szánt órakeret kerül megnövelésre.
Erkölcstan
Etika
Filozófia
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek
Humán, Reál, Nyek 7
4. számú melléklet 2.
Biol, Rajz, EU, humán, reál, Nyek 5, Nyek 7 humán, Nyek 7
4. számú melléklet 2.
humán reál
4. számú melléklet 2.2 4. számú melléklet 2.2 ismeretek gyakorlása, elmélyítése, ismeretátadás
Nyek 5 Rajz, Biol, Eu 3. sz. melléklet 3.2.05
BIOL, RAJZ, EU NYEK5 HUMÁN Fizika NYEK7 REÁL
Kémia
4. számú melléklet 4.
RAJZ, EU NYEK5 HUMÁN REÁL NYEK7
3. melléklet 3.2.08.2 (B) 3. melléklet 3.2.08.1 (A) 2. melléklet 2.2.09.2 (B) 3. melléklet 3.2.08.2 (B) 4. melléklet 2.09.1 (A) 4. melléklet 4.3.4 (B)
3. melléklet 3.2.09.2. (B) 4. melléklet 4.2.10.2. (B)
ismeretek gyakorlása, elmélyítése, ismeretátadás Három témakörben történik tartalmi elemekkel való bővítés Három témakörben történik tartalmi elemekkel való bővítés (plusz 1 óra)
A felhasználható 10 %ot az egyes anyagrészek alaposabb tárgyalására és a kulcsfogalmak s kompetenciák erősítésére fordítottuk. A tantárgyi órakeret szabadon felhasználható 10%-át az anyag mélyítésére, gyakorlásra és összefoglalásra, számonkérésre használjuk fel. A 10%-os időkeretet mérésekre, projektmunkára fordítjuk A többlet órákat tanuló kísérletre, gondolkodtató feladatok megoldására fordítjuk.
BIOL
Biológia – egészségtan
Földrajz
Ének-zene
Vizuális kultúra
Dráma és tánc/Mozgóképkultúra és médiaismeret
3. melléklet 3.3.5. (B)
A többlet órákat tanuló kísérletre, üzemlátogatásra, számításos feladatok megoldására és a tananyag elmélyítésére fordítjuk. BIOL 3. melléklet 3.3.3. A többlet órákat: iskolán kívüli programokra terveztük: terepgyakorlat, állatkert, Füvészkert, Múzeum RAJZ, EU 3. melléklet 3.2.07.2. A tantárgyi órakeret NYEK5 (B) szabadon felhasználható 10%-át 4. melléklet 4.2.08.2. HUMÁN az anyag mélyítésére, (B) NYEK7 gyakorlásra és tanuló REÁL kísérletekre, számonkérésre használjuk fel. Rajz, Biol, 3. melléklet 3.2. pontja A tantárgyi órakeret EU, Nyek 5 – Földrajz tantárgy szabadon felhasználható 10%-át Humán, Reál, 4. melléklet 4.2. pontja az anyag mélyítésére, gyakorlásra és Nyek 7 – Földrajz tantárgy összefoglalásra, számonkérésre használjuk fel minden évfolyamon, minden képzésben. Biol, Rajz, Eu, 3. számú melléklet A tantárgyi órakeret Nyek 5 szabadon felhasználható 10%-át Humán, Reál, 4. számú melléklet az anyag mélyítésére, Nyek 7 gyakorlásra és összefoglalásra, számonkérésre használjuk fel. Biol, Eu, 3. melléklete (3.2.13) A tantárgyi órakeret Nyek 5 alapján szabadon Humán, Reál, 4. melléklete (4.2.14) felhasználható 10%-át az anyag mélyítésére, Nyek 7 alapján gyakorlásra és Rajz összefoglalásra, számonkérésre használjuk fel. Rajz, Biol, Eu, Dráma és tánc 3.2.12. A tantárgyi órakeret szabadon Humán, Reál, számú melléklet felhasználható 10%-át Nyek 5, Nyek
7
Humán, Reál, EU, Rajz, Biol, Nyek 5, Nyek 7 Művészetek
az anyag mélyítésére, gyakorlásra és összefoglalásra, számonkérésre használjuk fel. 3.2.15.2. számú A tantárgyi órakeret melléklet (dráma-tánc). szabadon felhasználható 10%-át az anyag mélyítésére, gyakorlásra és összefoglalásra, számonkérésre használjuk fel.
BIOL, RAJZ, EU HUMÁN REÁL
3. SZ. MELLÉKLET 3.2.16 4. SZ. MELLÉKLET 4.2.17
NYEK5 NYEK7
3. SZ. MELLÉKLET 3.3.6 4. SZ. MELLÉKLET 4.3.6 3. SZ. MELLÉKLET 3.3.6
Rajz, Biol, EU, Humán, Reál, Nyek 5, Nyek 7
4. számú melléklet 4.2
Rajz, Biol, EU, Humán, Reál, Nyek 5, Nyek 7
4. melléklet 4.2. pontja A 10 %-ot
Informatika
Életvitel és gyakorlat
Testnevelés és sport
Eu ismeretek Etikus vállalkozói ismeretek
A tantárgyi órakeret szabadon felhasználható 10%-át az anyag mélyítésére, gyakorlásra és összefoglalásra, számonkérésre használjuk fel. A 10%-os szabad órakeretet a NYEK évfolyamon gépírástanításra fordítjuk A tantárgyi órakeret szabadon felhasználható 10%-át az anyag mélyítésére, gyakorlásra és összefoglalásra, számonkérésre használjuk fel. a sportjátékok, atlétika és az alternatív és szabadidő mozgásformák között osztottuk fel
Saját fejlesztésű helyi tanterv 6. melléklet 7.17.pont
12. ÓRATERVEK Kötelező, kötelezően választandó, szabadon választható tanórai foglalkozások megnevezése, óraszáma 12.1.
HÉT ÉVFOLYAMOS NYEK PROGRAM ÓRATERVE NYEK Tantárgyak 7. évf. 8. évf. 9. évf. 10. évf. 11. évf.
Magyar nyelv és irodalom Nyelvi kultúra I. Idegen nyelv (angol) II. Idegen nyelv (latin) III. Idegen nyelv (francia, latin, német, olasz, spanyol) Matematika Erkölcstan Etika Filozófia Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Fizika Kémia Biológia – egészségtan Földrajz* Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc/Mozgóképkultúra és médiaismeret Művészetek Informatika Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Etikus vállalkozói ismeretek Felhasznált órakeret Rendelkezésre álló órakeret
3 12 3
2
12. évf.
3
4
4
4
4
4
3+2
3+2
3+2
3+2
3
3
3
3
3
3+2
3+2
3 1
3
3
3
3+1
3 1
1 1 2
2
2
2
3
2 1,5 1,5 2 1 1
1 1,5 1,5 1 1 1
2 2 1 2 1 1
2 2 2 2 1 1
2
3
2
2
2
2
1 4 5 1 30 30 2mat. 1of
1 1 5 1
1+1 5 1
31 31 2id.ny.
31 31 5 id.ny.
Szabadon felhasználható órák BEVEZETÉS A 2013/14-ES TANÉVTŐL a NYEK évfolyamon. *A kerettantervhez képest óraszám csere:2+1 szabadon felhasználható órák csoportbontás Kimenet: emelt szintű érettségi: 1. és 2. idegen nyelvből
5 1
1
5 5 1 1 2 35 36 31 35 36 35 2id.ny. 2id.ny. 2id.ny. 1info 2ev.ism 4 fakt 1biol
1 5 1 31 35 2id.ny. 1mat 1fil. 4fakt
12.2. HUMÁN PROGRAM ÓRATERVE (EMELT SZINTŰ MAGYAR, EMELT SZINTŰ TÖRTÉNELEM) Tantárgyak
7. évf.
8. évf.
9. évf.
10. évf.
11. évf.
12. évf.
Magyar nyelv és irodalom I. Idegen nyelv II. Idegen nyelv Matematika Erkölcstan Etika Filozófia Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Fizika Kémia Biológia – egészségtan Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc/Mozgóképkultúra és médiaismeret Művészetek Informatika Életvitel és gyakorlat Klasszikus kultúra Tanulásmódszertan Testnevelés és sport Osztályfőnöki Felhasznált órakeret Rendelkezésre álló órakeret
3+1 3
4 3
3 1
3 1
4+1 3+1 3 3
4+1 3+1 3 3
4+1 3 3 3
4+1 3 3 4
Szabadon felhasználható órák
1 1 2+1
2+1
2+1
2+1
3+1
2 1 2 1 1 1
1 2 1 2 1 1+1
2 2
2 2 2 2 1 1
2
2 1 1
3+2
2
2
2
2
1 1 1
1
1+1
1+1 1
1 1 5 1 31 31
5 1 31 31
1 tö 1tm 1ma
1kk 1tö 1rajz
Bevezetés a 2013/14-es tanévtől a 7. évfolyamon Kimenet: emelt szintű magyar és történelem érettségi szabadon felhasználható órák csoportbontás
5 5 1 1 35 36 35 36 1tö 1tö 1ma 1ma 1 info 1info 1 id.ny 1 id. ny
5 1 31 35 1tö 1ma 4 fakt
5 1 31 35 2tö 1ma 1 fil 3 fakt
12.3. REÁL PROGRAM ÓRATERVE (EMELT SZINTŰ ’A’ MATEMATIKA (9-12. ÉVF. ), EMELT ÓRASZÁMÚ FIZIKA (7-12.ÉVF.)) Tantárgyak
7. évf.
8. évf.
9. évf.
10. évf.
11. évf.
12. évf.
Magyar nyelv és irodalom I. Idegen nyelv (angol, német) II. Idegen nyelv (francia, latin, olasz, spanyol) Matematika Erkölcstan Etika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Fizika Kémia Biológia – egészségtan Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc/Mozgóképkultúra és médiaismeret Művészetek Informatika Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Felhasznált órakeret Rendelkezésre álló órakeret
3+1 3
4 3
4 3+1
4 3+1
4 3
4 3
3
3
3
3
3+2
3+2
3+2
3+2
Szabadon felhasználható órák
3+1 1
3+1 1
1 2
2
2
2
3
3
2 1 2 1 1 1
1+1 2 1+1 2 1 1
2+1 2
2+1 2 2 2 1 1
2+2
4
2
2
2
2
2 1 1 1
1+1 1 1 1 1 1 5 5 5 5 5 5 1 1 1 1 1 1 35 36 33 33 31 31 31 31 35 36 35 35 1mat 1mat. 2mat. 2mat. 2mat. 2mat. 1info 1 fizika 1 fizika 1 fizika 2 fizika 4 fizika 1magy. 1biol 1id.ny 1id.ny. 2ó fakt 2ó fakt
Bevezetés a 2013/14-os tanévtől a 7. évfolyamon Kimenet: emelt szintű matematika és fizika érettségi szabadon felhasználható órák csoportbontás
12.4.
ÖT ÉVFOLYAMOS NYEK PROGRAM ÓRATERVE NYEK Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf.
Magyar nyelv és irodalom Nyelvi kultúra I. Idegen nyelv (angol, német) II. Idegen nyelv (francia, latin, olasz, spanyol) Matematika Etika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Fizika Kémia Biológia – egészségtan Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc/Mozgóképkultúra és médiaismeret Művészetek Informatika Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Etikus vállalkozói ismeretek Felhasznált órakeret Rendelkezésre álló órakeret Szabadon felhasználható órák
12. évf.
4
4
4
4
3 12 3
3+2
3+2
3
3
3
3
3+2
3+2
2
3
3
3 1
3+1
2+1
2
3
3
2 2
2 2 2 2 1 1
2
2 1 1
2
2
2
2
5 1
1 5 1
1 4
1+1
5 1
5 1
30 30 2mat. 1 of.
35 35 2id.ny. 1info 1tört
5 1 2 36 36
31 35
2id.ny. 2ev.ism
2id.ny. 4fakt.
Bevezetés a 2013/14-es tanévtől a NYEK és a 9. évfolyamon Kimenet: emelt szintű 1. és 2. id. nyelv érettségi szabadon felhasználható órák csoportbontás
30 35 2id.ny. 1mat. 4fakt.
12.5. EMELT SZINTŰ BIOLÓGIA-EMELT ÓRASZÁMÚ KÉMIA PROGRAM ÓRATERVE Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom I. Idegen nyelv (angol, német) II. Idegen nyelv (francia, latin, olasz, spanyol) Matematika Etika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Fizika Kémia Biológia – egészségtan Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Mozgóképkultúra és médiaismeret Művészetek Informatika Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Felhasznált órakeret Rendelkezésre álló órakeret
Szabadon felhasználható órák
9. évf.
10. évf.
11. évf.
12. évf.
4 3+1
4 3+1
4 3
4 3
3
3
3
3
3
3
3 1
3+1
2
2
3
3
2 2 2 2 1 1 1
2 2+1 2+2 2 1 1
2 3 2+2
3 2+2
2
2
1+1
1
5 1 35 35
5 1 36 36
5 1 34 35
2 biol. 1id.ny. 1info
2 biol. 1 kém. 1id.ny.
2 biol. 3 kém. 1fakt.
Bevezetés a 2013/14-es tanévtől a 9. évfolyamon. Kimenet: emelt szintű biológia és emelt szintű kémia érettségi szabadon felhasználható órák csoportbontás
1 5 1 33 35 2 biol. 3 kém. 1 mat. 2fakt.
12.6.
EMELT SZINTŰ RAJZ PROGRAM ÓRATERVE Tantárgyak
9. évf.
10. évf.
11. évf.
12. évf.
Magyar nyelv és irodalom I. Idegen nyelv (angol, német) II. Idegen nyelv (francia, latin, olasz, spanyol) Matematika Etika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Fizika Kémia Biológia – egészségtan Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc/Mozgóképkultúra és médiaismeret Művészetek* Informatika Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Felhasznált órakeret Rendelkezésre álló órakeret
4 3+1
4 3+1
4 3
4 3
3
3
3
3
3
3
3 1
3+1
2
2
3
3
2 2
2 2 2 2 1 1+3
2
Szabadon felhasználható órák
2 1 1+2
2
2
4
5
2
2
1 1+1
1
1 5 5 5 5 1 1 1 1 35 36 33 33 35 36 35 35 2 5 3 4 vizuális vizuális vizuális vizuális kultúra kultúra kultúra kultúra 1id.ny. 1mat. 1id.ny. 2fakt 1info 2fakt
Bevezetés a 2013/14-es tanévtől a 9. évfolyamon Kimenet: emeltszintű rajz érettségi szabadon felhasználható órák csoportbontás
12.7. EU PROGRAM ÓRATERVE (EMELT SZINTŰ FRANCIA, EMELT ÓRASZÁMÚ ANGOL NYELV) Tantárgyak
9. évf.
10. évf.
11. évf.
12. évf.
Magyar nyelv és irodalom I. Idegen nyelv FRANCIA II. Idegen nyelv ANGOL Európai Uniós ismeretek Matematika Etika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Fizika Kémia Biológia – egészségtan Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc/Mozgóképkultúra és médiaismeret Művészetek Informatika Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Felhasznált órakeret Rendelkezésre álló órakeret
4 3+2 3+1
4 3+3 3+1
3
3
4 3+2 3+1 2 3 1
4 3+2 3+1 2 4
2
2
3
3
2 2
2 2 2 2 1 1
2
Szabadon felhasználható órák
2 1 1
2
2
2
2
1 1+1
1
1 5 5 5 5 1 1 1 1 35 36 34 33 35 36 35 35 2francia 2francia 2francia 3francia 1angol 1angol 1angol 1angol 2Eu 2Eu 1info 1fakt 2fakt
Bevezetés a 2013/14-es tanévtől a 9. évfolyamon Kimenet: emelt szintű angol és francia nyelvi érettségi szabadon felhasználható órák csoportbontás
13. A TANKÖNYV ÉS TANESZKÖZ KIVÁLASZTÁS ELVEI Napjainkban a középiskolai tantárgyak tanításához felhasználható taneszközök választéka egyre inkább a digitális tananyagok felé tolódik. Ökoiskolánkban rendelkezésre állnak azok az informatikai eszközök, amelyek ezek feldolgozását lehetővé teszik, így minden pedagógusnak törekednie kell arra, hogy a papír felhasználást (nyomtatást) csak a legszükségesebb mértékben alkalmazza. A választáskor a legfontosabb szempont az, hogy megfeleljenek a tanulók életkorának és tudásszintjének, segítségükkel minél sokrétűbben és korszerűbben lehessen megvalósítani a tantervben vázolt célokat. Az egyes osztályok tanulóinak tankönyveit úgy kell kiválasztani, hogy azok összértéke ne haladja meg a térítésmentesen igénybe vehető tankönyvek egy tanulóra meghatározott összegét. Csak olyan ruházati vagy más felszerelés beszerzését kérünk a tanulóktól, amely nélkülözhetetlen a tanórai foglalkozáson való részvételhez, illetve a tanított tananyag elsajátításához, és amelyet a tanórai foglalkozáson egyidejűleg minden tanulónak rendszeresen alkalmaznia kell. A kiválasztott tankönyvek tematikailag egymáshoz kapcsolódóak, a tudásszintet tekintve egymásra épülők legyenek. A tankönyvek és taneszközök kiválasztása a pedagógus joga, a szakmai munkaközösség jóváhagyásával. A tankönyv választás felelőssége növekszik a tartós tankönyvek bevezetésével, a választási lehetőséget jogszabály írja elő.A kifutó tantervek esetében az új taneszközök kiválasztása nem lehetséges, az újonnan bevezetésre kerülő tantervek esetében szükségszerű. Fontos, hogy az alkalmazott taneszközök illeszkedjenek a tanár által alkalmazott módszerekhez.
14. A NEMZETI ALAPTANTERVBEN MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FELADATOK HELYI MEGVALÓSÍTÁSÁNAK SZABÁLYAI A Nemzeti alaptanterv a köznevelés alapvető feladataként jelöli meg a nemzeti műveltség, a hazai nemzetiségek kultúrájának átadását,megőrzését, az egyetemes kultúra közvetítését, az erkölcsi érzék és a szellemi-érzelmi fogékonyság elmélyítését. Feladata továbbá a tanuláshoz és a munkához szükséges képességek, készségek, ismeretek, attitűdök együttes fejlesztése, az egyéni és csoportos teljesítmény ösztönzése, a közjóra való törekvés megalapozása, a nemzeti, közösségi összetartozás és a hazafiság megerősítése. A pedagógiai feladatok a fejlesztési területek és nevelési célok köré csoportosulnak. E területek összhangban állnak a kulcskompetenciák alapját adó képességekkel, készségekkel, az oktatás és nevelés során megszerzett ismeretekkel. Intézményünkben a célok és a megvalósítás érdekében kijelölt feladatok beépülnek a helyi tantervünk fejlesztési követelményeibe, tartalmaiba, az egyes tantárgyak részterületeivé válnak, vagy önálló tantárgyként jelennek meg, az osztályfőnöki óra témaköreinek meghatározó elemei, meghatározzák a nem tanórai keretek között folyó egyéb iskolai foglalkozások, programok irányát.
Az erkölcsi nevelés Iskolánban fő színterei: - az osztályfőnöki órák, valamennyi tantárgy - 11. évfolyamon az etika tantárgy tanítása, - a tanórán kívüli foglalkozások, programok, - DÖK rendezvények. Főbb alkalmazott módszerek: 1. A tanítás, az erkölcsi normák tudatosítása. 2. A normaállítás, és a normák közvetítése. 3. Konkrét élethelyzetek elemzése, közös megbeszélése, a tanulságok együttes levonása. 4. A nevelők személyes életvezetéséből kisugárzó példák. 5. Az aktív cselekvés, az erkölcsi jó saját élményű tanulása. 6. Az osztályok közösségekké alakulásának szakszerű pedagógiai ráhatással segítse, a kortárs csoportok közösségekké formálódása. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Főbb színterei: - a tanórák, kiemelten a történelem, a magyar nyelv és irodalom, a földrajz, a művészeti tárgyak, - a nemzeti ünnepekhez kapcsolódó iskolai megemlékezések, - névadónkhoz, iskolai hagyományainkhoz kötődő rendezvények, - tanulmányi kirándulások, - határon túli magyar közösségekkel való kapcsolattartás - hagyományőrző tábor, biológia tábor Állampolgárságra, demokráciára nevelés Főbb színterei: - a tanórák, kiemelten a történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek, az Európai Uniós ismeretek - a DÖK működése és programjai - az osztályfőnöki óra - iskolai ünnepélyeink - közösségi munka Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése Főbb színterei: - az osztályfőnöki órák, ennek keretében önismereti tréningek az iskolapszichológus vezetésével - testvériskolai kapcsolatok, diákcsere kapcsolatok - DÖK rendezvények - táborok
- projekt napok - közösségi munka A családi életre nevelés Főbb színterei: - az osztályfőnöki órák, életvitel és gyakorlat tárgy - Egészség napi programok - iskolaorvosi szolgálat tevékenysége A testi és lelki egészségre nevelés Főbb színterei: - a testnevelés és biológia órák, életvitel és gyakorlat tárgy, hit- és erkölcstan - Egészség nap és Sportnap - közösségi munka - iskolai étkeztetés - iskolabüfé működése Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Főbb színterei: - az osztályfőnöki órák - tanulmányi kirándulások, osztálykirándulások - táborok - közösségi munka - projekt napok Fenntarthatóság, környezettudatosság Főbb színterei: - a tanórák, kiemelten a földrajz, biológia, kémia, életvitel és gyakorlat tantárgyak - az osztályfőnöki órák - a közösségi munka - tanulmányi kirándulások - biológia tábor - Ökoiskolai programok - Egészség nap - projekt napok - vendég előadások, iskolán kívüli előadások Pályaorientáció Főbb színterei: - az osztályfőnöki órák, életvitel és gyakorlat tárgy - Pályaorientációs hét - pályaorientációs munkacsoport működése - közösségi munka
Gazdasági és pénzügyi nevelés Főbb színterei: - történelem óra, földrajz óra, Európai Uniós ismeretek, életvitel és gyakorlat tárgy - pénzügyi ismeretek tantárgy (tehetséggondozó és NYEK osztályokban) - külső gazdálkodási, pénzügyi tréningek Médiatudatosságra nevelés Főbb színterei: - mozgóképkultúra és médiaismeret tárgy - magyar nyelv és irodalom tantárgy - osztályfőnöki óra - életvitel és gyakorlat tantárgy A tanulás tanítása Főbb színterei: - valamennyi tantárgy - tanulásmódszertan tárgy a humán program 7. évfolyamán - tanulmányi kirándulások - táborok - projekt napok - korrepetálások - belső mérésekre való felkészítés - tanulmányi versenyekre történő felkészítés - belső vizsgára való felkészítés
15. A MINDENNAPOS TESTNEVELÉS, TESTMOZGÁS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK MÓDJAI A fiatal szervezet egészséges fejlődése szempontjából nélkülözhetetlen a tervszerű, rendszeres testmozgás, testedzés. Nevelési alapelvünk szerint a rendszeres testedzés egyidejűleg cél, eszköz és módszer. Ez alatt azt értjük: nemcsak a testi egészség biztosítása miatt tartjuk fontosnak, hanem úgy véljük, hogy mint igény és érték be kell, hogy épüljön neveltjeink személyiségébe. Ennek szellemében tervezzük tevékenységünket. Intézményünkben felmenő rendszerben a Nkt. 27.§ (11) előírásai szerint szervezzük a mindennapos testnevelést. Heti öt testnevelés óra keretében folyik az oktatás, amelyből legfeljebb heti 2 óra – megfelelő igazolással alátámasztott - szülői kérésre sportköri v. sportszervezet által szervezett edzéssel kiváltható. A fenti jogszabály által nem érintett évfolyamokon a mindennapos testedzés lehetőségét a következőképpen biztosítjuk:
1. testnevelési órák keretében (számát jogszabály határozza meg) az órák tematikájába kiemelten beépítjük a tartás javító mozgást és a gerinctornát ; 2. tömegsport keretében a szabadidős sporttevékenység kielégítésére; (minden munkanap igénybe vehető a testnevelő tanárok ajánlása alapján órarendi jelleggel) Ezen programokon a tantárgyi követelményeknek megfelelően felzárkóztatást és tehetséggondozást is végzünk és biztosítjuk a mozgássérült tanulók fejlesztését az adottságaiknak megfelelően. 3. sportköri munka keretében az alábbiakban felsorolt sport szakcsoportokban felkészülési lehetőséget biztosítunk, a házi- a kerületi-, a budapesti-, valamint az országos diákolimpiai versenyekre Szakcsoportjaink: röplabda, labdarúgás, kosárlabda, úszás, kötélugrás, asztalitenisz, turisztika Kitűzött céljaink megvalósítását szolgálják még és további sporttevékenységekre ösztönöznek: 1. A Rákóczi Napok 2. az iskolai Sport Nap és Egészségnevelési Nap (évente 1-1- nap) 3. a Kihívás Napja 4. a Kerületi Sportnap sportrendezvényei és versenyei 5. A minden évben szervezett sítábor illetve nyári vízitábor, az alkalmanként kerékpártúrák és téli korcsolyaprogramok, uszodalátogatások
16. VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK, FOGLALKOZÁSOK, ÉS EZEK ESETÉBEN A PEDAGÓGUSVÁLASZTÁS SZABÁLYAI Gimnáziumunkban a 11-12. évfolyamon az emeltszintű érettségire felkészítő foglalkozások tartoznak a válaszható órák körébe. Jogszabály szerint minden év április 15-ig nyilvánosságra hozzuk a meghirdetett foglalkozásokat és a felkészítő tanárok tervezett névsorát is. Ennek ismeretében választhatnak a tanulók és jelentkezhetnek az elektronikus napló felületén., majd a választásuk szülői aláírással válik véglegessé. A foglalkozásokat vezető tanárok tényleges beosztása a tanév kezdetekor kialakuló végleges tantárgyfelosztás függvénye. A tanórán kívüli , foglalkozások esetében az azokat tartó pedagógus hirdeti meg az órákat, így a tanuló egyúttal pedagógust is választhat. Az azonos tantárgyak csoportbontásban történő oktatásánál a csoportbontás, csoportszervezés szempontjai az irányadók.
17. ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAK, MELYEKBŐL ISKOLÁNK A TANULÓINAK A KÖZÉP- VAGY EMELT SZINTŰ VIZSGÁRA VALÓ FELKJÉSZÍTÉSÉT KÖTELEZŐEN VÁLLALJA Gimnáziumunkban a helyi tanterveink és a képzési struktúra szerinti óratervek figyelembevételével valamennyi tantárgyból kötelezően felkészítjük tanulóinkat a középszintű érettségi vizsgára. A képzési programjaink lehetőséget biztosítanak az emelt óraszámú tantárgyak esetében az emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítésre. Program neve 6 évfolyamos humán 6 évfolyamos reál 7 évfolyamos tehetséggondozó emelt biológia emelt rajz Eu 5 évfolyamos nyelvi előkészítő
magyar matematika angol nyelv
Emelt szintű felkészítést ad történelem fizika második idegen nyelv
biológia rajz és vizuális kultúra angol nyelv első idegen nyelv angol/német
kémia francia nyelv második idegen nyelv
A további emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítés lehetősége attól függ, hogy a felkészítő foglalkozások iránti igény eléri-e a csoportalkotáshoz szükséges törvényes létszámkeretet. A választható érettségi vizsgatárgyakból a tanulók a tantárgy helyi tantervi követelményeinek teljesítése esetén tehetnek érettségi vizsgát.
18. ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAK KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA TÉMAKÖREI Az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet tartalmazza a közép és emelt szintű részletes vizsgakövetelményeket. Az érettségire való felkészülés során az érettségiztető pedagógusok az érintett munkaközösséggel egyeztetve a részletes vizsgakövetelmények alapján összeállítják a középszintű érettségi témaköreit, melyeket az iskola éves munkatervében meghatározott időpontban a tanulók nyilvánosan megismerhetnek. A középszintű érettségi témaköreit minden évben megváltoztatjuk.
19. AZ ISKOLAI ÍRÁSBELI, SZÓBELI BESZÁMOLTATÁSOK FORMÁI, RENDJE, KORLÁTAI Minden tantárgyból a rendszeres számonkérés folyamatos tanulásra szoktatja a tanulókat. A szóbeli beszámoltatás, számonkérés formái:
-
A tanóra folyamán a tanári kérdésre adott rövid szóbeli válasz (tanórai aktivitás)
-
Szóbeli felelet – tantárgyaktól függően – törekedni kell arra, hogy minden tanuló évente - félévente legalább egy alkalommal összefüggő szóbeli feleletben adjon számot az aktuális tananyag elsajátításáról.
-
Kiselőadás - többnyire önként vállalt, átfogó, komplex, IKT eszközökkel támogatott módon szabadon választott tananyagrész egyéni vagy páros előadása jegyzet, segédeszköz használatának lehetőségével.
Az írásbeli számonkérés formái: Írásbeli felelet, röpdolgozat: az előző órai anyag, illetve kisebb anyagrész ismeretének ellenőrzése. Időtartama max.: 20 – 25 perc. Témazáró dolgozat, amely egy adott témakör, tananyag egység átfogó ismeretét kéri számon, a kétszintű érettségi követelményeihez igazodva. Mind a félévi, mind pedig az év végi osztályzatban súlyozottan (duplán) számítanak a témazáró jegyek. A dolgozatok száma az évfolyamon előírt tantervi követelmények függvényében változik. Időtartama egész órás magyar nyelv és irodalom, matematika tantárgyakból, felsőbb évfolyamon két tanóra. A témazáró dolgozat íratását a Házirend szabályozza. Egész órás dolgozat, amely egy nagyobb egységet ölel át. Órai munka: jegyzetelés, vázlat, feladat megoldás, mérési jegyzőkönyvek. Értékelése előre megadott szempontok szerint. Házi feladat ellenőrzése, folyamatos. Házi dolgozat, kiselőadás egy-egy témakör végén. A hatosztályos programban tanulók a nyolcadik év végén matematikából és magyar nyelvből írásbeli vizsgát tesznek, amelynek eredménye az év végi osztályzaton egy jegyet is módosíthat. Matematikából ez egy 60 perces dolgozat, mely két év anyagának (7. és 8.osztály) elsajátítását méri fel. Magyar nyelvből egy 15 perces tollbamondást írnak, melynek eredménye beleszámít a szóbeli magyar nyelv és irodalom vizsgajegyébe. 9. és 11. évfolyamon belső vizsga, 9. évfolyamon NYEk Tizenkettedik évfolyamon próbaérettségi, amelynek ideje három tanóra. Pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók számonkérése a szakértői véleményekben leírt felmentések figyelembe vételével történik. A hosszabb megoldási idő mellett, szükség szerint a verbális számonkérés helyettesítheti az írásbeli feladatokat. Az iskolánk mini laptopjai biztosítják, hogy számítógépet használjon az a diák, akinek ez megkönnyíti a feladatainak teljesítését.
20. A CSOPORTBONTÁSOK ÉS AZ EGYÉB FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSÉNEK ELVEI
Idegen nyelvek Az idegen nyelvi csoportok szervezése esetében fő szempont a közel azonos létszám és a tudásszint. Az 1. idegen nyelvi csoportok szintfelmérés alapján szerveződnek, majd félévente újabb mérések döntenek a csoportok összetételéről. A nyelvi előkészítő és tehetséggondozó osztályokban az angol, valamint az EU osztályokban a francia nyelv esetében osztályszinten 2, a többi osztályban évfolyamszinten 2-4 csoportot alkotunk. Német nyelvből évfolyam szinten 1 csoportban tanítunk. A 2. idegen nyelvi csoportok közül az EU osztályokban az angol nyelv tanulható osztályonként 2 tanulócsoportban. A további csoportok a diákok jelentkezése alapján szerveződnek. A jelentkezők számának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt az évfolyamszinten indítható nyelvi csoportokról. Testnevelés A testnevelési csoportok nemek szerint szerveződnek egy vagy két osztályból. Európai Uniós ismeretek A csoportbontás szempontja a 10.év végi vizsga eredménye idegen nyelvből. Egyéb, csoportbontásban tanított tantárgyak Matematika, informatika, , tanulásmódszertan, tánc és dráma esetén a csoportszervezés névsor alapján történik, ügyelve a nemek arányára. Az egyéb foglalkozások szervezésének elvei A tanórákon kívüli egyéni vagy csoportos pedagógiai foglalkozásokra a jelentkezés önkéntes. Formái: Csoportos foglalkozások. Szakkörök, sportkörök. Az érdeklődésnek megfelelő számú és tematikájú foglalkozások a jogszabályban meghatározott létszámfeltételek esetén működhetnek. Egyéni foglalkozások: Tehetséggondozó foglalkozások. Főleg versenyek előtti felkészítő foglalkozások. Korrepetálások. Segítő, felzárkóztató foglalkozások.
A félévkor elégtelen osztályzatot kapott tanulók szülői nyilatkozattal kérhetik a korrepetálási lehetőség biztosítását. Ebben az esetben a foglalkozások elsősorban évfolyamonként szerveződnek.
21. A NEMZETISÉGHEZ NEM TARTOZÓ TANULÓK RÉSZÉRE A TELEPÜLÉSEN ÉLŐ NEMZETISÉG KULTÚRÁJÁNAK MEGISMERÉSÉT SZOLGÁLÓ TANANYAGOK Budapest II. kerületében a következő nemzetiségek képviseltetik magukat nemzetiségi önkormányzati szinten: bolgár, görög, horvát, lengyel, német, örmény, román, ruszin, szerb, ukrán. A Nemzetiségek Világnapján – december 18-án - iskolánk honlapján teszünk közre tanulóink által készített tájékoztató anyagot a fenti nemzetiségekről, kultúrájukról. A „Kerület napi” rendezvényeken diákjaink szabadidejükben önkéntesen ismerkedhetnek a felsorolt nemzetek kultúrájával. 22. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK A középiskolában évente tanévenként gondoskodni kell a tanulók fizikai állapotának méréséről. Iskolánkban az egységes mérés és értékelés az alábbiak szerint történik minden évben: I. Az AEROB állóképesség mérése: Cooper teszttel II. Az erő-állóképesség mérése: 1. helyből távolugrás 2. hasonfekvésből törzsemelés 3. hanyatfekvésből felülés 4. fekvőtámaszban karhajlítás III. Szűrések gerinc problémákra: az éves iskolaorvosi vizsgálat alkalmával. Szükség esetén biztosítjuk a gyógytestnevelési órákon való részvételt. Felméréseinket a jogszabályban meghatározott időszakban végezzük, az értékelésre júniusban kerül sor. A tanulók fejlődését számítógépen is nyilvántartjuk, értékeljük.
23. AZ ESÉLYEGYENLŐSÉGET SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK Az intézményben az esélyegyenlőség, valamint az egyenlő bánásmód követelménye biztosítása érdekében a következő feladatok vannak: - az iskolai háttérből adódó, esélyegyenlőséget, valamint az egyenlő bánásmód követelményt sértő körülmények feltárása, valamint azok kezelési módjának meghatározása, - a családi háttérből fakadó esélyegyenlőséget, valamint az egyenlő bánásmód követelményét sértő körülmények feltárása, valamint azok kezelési módjának meghatározása, - az iskola azon együttműködési kapcsolatainak meghatározása, illetve a kapcsolattartásban ellátandó feladatok leírása, melyek segítik az esélyegyenlőség és az egyenlő bánásmód követelményének megtartását, - a szülők azon jogainak és kötelezettségeinek meghatározása, az ezzel kapcsolatos intézményi feladatok rögzítése, - a pedagógusok jogainak és kötelezettségeinek meghatározása, valamint az ezekkel kapcsolatos intézményi feladatok rögzítése, - a tanulók jogainak és kötelezettségeinek meghatározása, valamint az ezekkel kapcsolatos intézményi feladatok azonosítása, - a tanulók tanulmányainak folytatásával, teljesítményük értékelésével kapcsolatos feladatok meghatározása. Az esélyegyenlőség, illetve az egyenlő bánásmód követelményeinek betartása érdekében ellátandó konkrét feladatokat a II. Rákóczi Ferenc Gimnázium tanulókat érintő esélyegyenlőségi, egyenlő bánásmód programja tartalmazza, amely dokumentum az iskola honlapján olvasható.
24. A TANULÓ JUTALMAZÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ, A TANULÓ MAGATARTÁSÁNAK, SZORGALMÁNAK ÉRTÉKELÉSÉHEZ, MINŐSÍTÉSÉHEZ KAPCSOLÓDÓ ELVEK 24.1. MAGATARTÁS ELBÍRÁLÁSÁNAK ELVEI: A tanulóink magatartása az iskolában és az iskolán kívül is legyen kulturált, az iskola követelményeinek megfelelő. A tanuló tevékenységével és magatartásával szerezzen megbecsülést magának és iskolájának. ·
A tanítási óra alatti magatartása, és a tanítási órán kívüli magatartása legyen fegyelmezett (órák közötti szünetek, közös színház-, mozi- és múzeumlátogatás, kirándulás, bál stb.),
·
A különböző közösségekben végzett tevékenységének mennyisége és minősége,
·
Környezetének, saját felszerelésének tisztasága, rendje.
·
A tanárokkal való együttműködése.
·
A tanuló társaihoz és tanáraihoz való viszonya.
·
Mulasztások, igazolatlan késések
·
Dicséretek-fegyelmi büntetések és a magatartásra vonatkozó tanári és tanulói észrevételek.
·
A házirend követelményeinek megtartása.
24.2.
A SZORGALOM ELBÍRÁLÁSÁNAK ELVEI
·
A tanuló képességeihez mért teljesítménye
·
Munkájának folyamatossága és rendszeressége
·
A tanulói tevékenységek tudatossága (házi feladat - készítés, hiányzás utáni pótlás)
·
Aktívan bekapcsolódik-e tanítási órák menetébe
·
Órai felszerelésekről való gondoskodás
·
Füzetek, dolgozatok külalakja
·
Versenyeken való jó szereplés
A magatartás és a szorgalom elbírálásakor az osztályfőnöknek meg kell hallgatnia a DÖK (osztály) véleményét is.
24.3. A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK ELVEI ÉS FORMÁI Jutalmazni lehet: ·
kimagasló tanulmányi eredményt
·
versenyeken, pályázatokon stb. elért eredményt
·
4- 5 -6 éven keresztül kitűnő tanulást
·
kimagasló sporteredményeket
·
a közösségért vállalt, hosszabb, kiemelkedően jó szervezést és vezetést
Jutalmazás formái: ·
szaktanári, osztályfőnöki, igazgatói dicséret szóban vagy írásban az ellenőrzőben
·
jutalomkönyv
·
oklevél
·
Rákóczi - emlékplakett
·
könyvutalvány
30 hiányzásmentes nap után 1 szabadnap az osztály részére. Jutalmazásra és kitüntetésre bármely iskolai közösség javaslatot tehet.
24.4. FEGYELMEZŐ INTÉZKEDÉSEK FORMÁI ÉS ALKALMAZÁSUK ELVEI Azt a tanulót, aki
·
tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti
·
a házirend előírásait megszegi
·
igazolatlanul mulaszt büntetésben kell részesíteni
A fegyelmi büntetés, mint nevelési eszköz nem lehet megtorló, vagy megalázó. Figyelembe kell venni az életkori sajátosságokat és a kötelességszegés súlyát. Szaktárgyi jegyet nem lehet fegyelmi eszközként használni. A fegyelmező büntetés fokozatai: ·
szaktanári figyelmeztetés
·
osztályfőnöki figyelmeztető, intő, rovó, (írásban)
·
megbízatás visszavonása (amit tehet szaktanár, osztályfőnök, igazgató)
·
igazgatói hatáskörbe tartozók: - igazgatói figyelmeztetés - áthelyezés másik párhuzamos osztályba · nevelőtestületi hatáskörbe tartozók: - áthelyezés másik azonos típusú iskolába - eltiltás a tanév folytatásától - kizárás az iskolából
A fegyelmi eljárás szabályait és a kiszabható büntetéseket a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet tartalmazza.
25. AZ ISKOLÁBAN ALKALMAZOTT SAJÁTOS MÓDSZER A PROJEKTRMÓDSZER Olyan tanulásszervezési formákat valósítunk meg a pedagógiai gyakorlatunkban, amelyek során a tanulók közösen, együttműködve, belső indíttatásból és valamely a tágabb közösség érdekeit szolgáló produktum, termék létrehozása érdekében dolgoznak. Formái: ·
· ·
·
Projekthét – projekt napok. Hagyományosan a tavaszi Rákóczi Naphoz kötődik. Minden tanulócsoport a tanév elején meghatározott fő téma valamilyen részterületrét dolgozza fel projekt módszerrel. A projekt teljes időszaka több hónapra is kiterjed. A produktum elkészítése és bemutatása a Rákóczi Napon történik. Ilyenkor nincsenek órák, az iskola egy rövid időre átalakul projektműhellyé. Külső projekt. Erdei iskolában, osztálykiránulásokon és tematikus táborokban alkalmazott tanulásszervezési mód. Főként a biológiai szaktáborban és a kézműves táborban valósul meg. Iskolai rendezvényekhez, ünnepekhez, diákprogramokhoz kapcsolódó projekt. A projektet az órákon kívül, részben vagy egészben a tanulók szabadidejében szervezzük meg. Az eredmény iskolai ünnepély, bemutató (Kincsestár), kiállítás, diákrendezvény (gólyabál, Rákóczi Night). Órai projekt.
26. AZ OTTHONI FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI, KORLÁTAI A házi feladat a folyamatos tanulásra nevelésnek és az önálló tanulási képesség fejlesztésének legfontosabb és leggyakrabban alkalmazott pedagógiai eszköze. A meghatározásánál e két funkciót kell figyelembe venni. A sikeres tanulói teljesítés érdekében fontos a tanári segítségnyújtás, a pontos feladatkijelölés, egyértelmű utasítások adása. Az önálló ismeretszerzést, információfeldolgozást kívánó feladatoknál gondoskodni kell arról, hogy a tanár által megjelölt források, segédeszközök minden tanuló számára rendelkezésre álljanak. Mindkét esetben lényeges a feladat elvégzéséhez szükséges időtartam megállapítása, amelynek meghatározásához a tanulócsoportba tartozó diákok közül az átlagos képességű gyerek számára szükséges időt kell figyelembe venni. A napi írásbeli és szóbeli házi feladat elkészítésének időtartama tantárgyanként ne haladja meg átlagosan a napi 30 percet. Az ennél hosszabb időt igénybe vevő feladatok elvégzésére legalább egy hetet kell a tanulónak biztosítani. A házi feladat kijelölésében fontos elv, hogy az órai tananyaghoz kapcsolódik, pontosan megjelöltek a felhasználható segédeszközök (tankönyv, feladatgyűjtemény, munkafüzet, órai jegyzetek, Internet, stb.), az elkészítés határideje, formája és a minimum terjedelme, valamint az ellenőrzés és értékelés formája, módja. A házi feladat rendszeres ellenőrzése minden pedagógus feladata. A szóbeli és írásbeli házi feladatok arányát az tantárgyak követelményei határozzák meg. A legoptimálisabb órarend elkészítésével igyekszünk a tanulók terhelését egyenletessé tenni, hogy mindenki a képességeinek megfelelően készülhessen a tanórákra. Hétvégére, hosszabb, több napos szünetekre az egyik óráról a másikra adottnál ne legyen több házi feladat.
A PEDAGÓGIAI PROGRAM HATÁLYA Jelen pedagógiai program az iskola igazgatójának jóváhagyásával lép érvényre, és határozatlan időre szól. A törvényi változásokat és a partneri igényeket figyelembe véve folyamatosan felülvizsgáljuk.
HATÁROZAT A pedagógiai programot a II. Rákóczi Ferenc Gimnázium Szülői Szervezete és Diákönykormányzata 2013. március 25-én véleményezte, a tantestület 2013. március 26-án tartott tantestületi értekezleten elfogadta. A fenti legitimációs eljárások figyelembe vételével a II. Rákóczi Ferenc Gimnázium Pedagógiai programját jóváhagyom. Budapest, 2013. március 27. Magócs Éva igazgató
