Bede Erika
Gödri Ferenc emlékév-2013
ISBN 978-973-0-15385-9
© Gödri Ferenc Általános Iskola © Bede Erika
Sepsiszentgyörgy, 2013
Gödri Ferenc emlékév 100 éve hunyt el Sepsiszentgyörgy leghíresebb leghíresebb polgármestere „Világéletemben sohasem volt szerencsém. Amibe kezdettem, semmit sem tudtam befejezni...” – mondotta a Székely Nép 1913. július 7-i számának tanúsága szerint halálos ágyán Gödri Ferenc, akit méltán tartanak Sepsiszentgyörgy legkiemelkedőbb városvezetőjének. S ha befejezni nem is tudta városépítő munkáját, amibe kezdett, hosszú időre meghatározta Sepsiszentgyörgy útját: a 20. század első felében Székelyföld második legnagyobb, legfontosabb városává vált.
2
Gödri Ferenc
3
ISKOLÁNK NÉVADÓJA:
Gödri Ferenc (1862-1913) Noha életét a sors rövidre szabta, Sepsiszentgyörgy legnagyobb polgármesterét tisztelhetjük benne. Az aldobolyi, kökösi és illyefalvi nemes Gödri család (1610-ben nyert lófői, 1664-ben nemesi címet) egyenes ági leszármazottja. Nagyapja, Gödri Ferenc sepsiszentgyörgyi esperes, a Rikán belüli kommunitás elnöke, apja - szintén Ferenc 1848-as tüzér hadnagy, Gábor Áron mellett több csata résztvevője. 1862. október 3-án született Sepsiszentgyörgyön. Apja Gödri Ferenc, anyja Lengyel Lujza. Iskoláit szülővárosában kezdte, Szebenben folytatta (ahová német nyelvet tanulni ment), és az enyedi Bethlen Kollégiumban érettségizett. 1881-85 között jogot hallgatott Budapesten, majd tanulmányai befejezése után Császár Bálint meghívására jött haza. 1891-ben már városi főjegyző, 1895-től haláláig (1913) a város polgármestere. E tizennyolc év alatt Sepsiszentgyörgy gazdasági fejlődése megélénkült, művelődési téren pedig a legelső vidéki városok közé küzdötte fel magát. 4
Ifj. Gödri Ferenc méltó folytatója a nagy elődje, Császár Bálint által megkezdett városfejlesztő-építő munkának.
Legfontosabb események Gödri Ferenc hivatalban betöltött évei alatt: • 1896. május 14.: a kétemeletes városi Beör-palota alapkövének letevése a Kossuth téren • a kétemeletes Beör-palota megépítésének befejezése 1897 október elején • a községi iskolák államosítása 1897 szeptember 1.től; az összes állami elemi iskolához gondnokság kinevezése. • számos utca rendezésének, szabályozásának, csatornázásának megvalósítása, új hidak építése. • 1896-ban a vasútállomás kibővítése (pályaudvar és épületek kétszeresére), mellyel együtt a Csíki vasútvonal is épült. • dohánygyár létesítési jogának megszerzése 1897-ben és a több mint 1 millió koronába került épületcsoport felépítésének befejezése 1908-ban (a munkálatok 1901ben kezdődtek). • Sepsiszentgyörgy – Csíkszereda vasútvonal 1897. április 4-én való megnyítása • Gödri Ferenc által tervezett, I. Ferenc József király által 1897-ben adományozott új nemesi címer birtokába kerül Sepsiszentgyörgy. • 1899. január 14-én az első székely (Erdélyben a harmadik) állandó színpad ünnepélyes megnyítása (a színház létrehozásának gondolata 1894-ben vetődött fel) • vízvezeték kiépítése 1899. március 15 és 1899 5
szeptember közepe között a „Szendrei patak” forrásától a Debren tetőig, ahol alapkő is le lett téve 1899. július 5-én • Római-katolikus templom kibővítése 1901-1902 között) • magyar állami elemi fiú- és leányiskola létesítése (1904-1905 között) az Iskola utcába. • új közvágóhíd létesítése, melyet 1905. szeptember 23-án adtak át • részvállalás a Klinger féle Első Székely Szövőgyár bővítésében, amely egy nagy új munkatermet kapott 1907-ben). • állandó méntelep létesítése Szépmezőn • villanyvilágítás bevezetése 1908. május 4-én (200 ízzó és 4 ívlámpa és magánvilágítás) • magyar állami tanítóképző intézet létesítése 1910. december 4-én történő ünnepélyes felavatással • Szemerja városrész vagyoni egyesítése az anyavárossal 1911-ben • új épület létesítése az állami polgári fiúiskola számára 1911-es befejezéssel • a Székely Nemzeti Múzeum építési munkálatainak megkezdése 1911-ben, és 1912. október 22-én a múzeum alapkövének letétele • korszakot jelentő határozat, terv 1912-es kitűzése, a város összes utcájának járdával való ellátására vonatkozóan • állandó erőfeszítés és küzdelem a sepsiszentgyörgyi törvényszék megvalósítása érdekében (cél: a kézdivásárhelyi királyi törvényszék Sepsiszentgyörgyre hozatala). Forrás: Sepsiszentgyörgy polgármesteri hivatalának honlapja: http://www.maszol.ro/index.php/kultura/14570-varosepitopolgarmesterere-emlekeziksepsiszentgyorgy#sthash.8H5742eE.dpu 6
Gödri Ferenc főgondnoka volt a református egyháznak, tagja a Székely Mikó Kollégium elöljáróságának, az elemi és polgári iskolák 7
gondnokságainak. A Székely Nemzeti Múzeum igazgatóválasztmányának tagjaként jelentős szerepet vállalt a múzeum építésében és állományának gazdagításában. Vérmérgezés okozta korai halála akadályozta meg további tervei megvalósításában. Földi maradványait a várban, a nyugati bástya tövében levő családi sírboltban helyezték el. Legnagyobb fia, Ferenc a Székely Mikó Kollégium rajztanára volt, neves festőművész. A Székely Nemzet nekrológjában így jellemzi ifj. Gödri Ferencet: "Nemcsak alapos jogi tudást, ítélőképességet és állandó munkakedvet, hanem egyúttal annyi kormányzói bölcsességet, mélyreható kulturális érzéket és egyéni szeretetreméltóságot vitt a közéleti pályán szinte kikerülhetetlen kellemetlenséggel kipárnázott polgármesteri székbe, hogy polgártársai és közvetlen munkatársai bizalmát soha, még a legszenvedelmesebb politikai harcok között sem veszítette el." Gödri Ferenc tehetsége nemcsak polgármesteri tevékenységében nyilvánult meg. Már joghallgató korában lírai versekkel és kisebb elbeszélésekkel szerzett írói hírnevet. Szenvedélyesen gyűjtötte és tette közzé (a Székely Oklevéltárban) a családjára, városára, a székelység történetére vonatkozó, főként családi 8
levelesládákból előkerült történelmi adatokat, melyekkel pótolni kívánta a szabadságharc idején teljesen megsemmisült levéltárnál keletkezett űrt. Háromszék vármegye millenniumi emlékkönyvébe megírta Sepsiszentgyörgy város történetét az általa feltárt újabb adatok felhasználásával. Művét nagyobb terjedelemben is készült kidolgozni. Tanulmányai ösztönözték heraldikai kutatásokra. 1897-ben megtervezte a város címerét, melyet 1898-ban Ferenc József királyi adománylevelével hitelesített. Nagyobb munkája a Sepsiszentgyörgytől Turinig és vissza című, 1894-ben a Jókai Nyomdában kiadott írása, amely azon küldöttség olaszországi utazásáról szól, amelynek vezetője volt, és amely a város díszpolgárának választott Kossuth Lajosnak 1893. március 12-én adta át az oklevelet. Az utazás, valamint a Kossuth és nővére, Ruttkayné társaságában töltött idő leírása Gödri Ferenc éleslátásáról, széles körű műveltségéről, szellemes fogalmazási készségéről tesz tanúságot. A küldöttség tagjainak csoportképét 9
Ambrosetti torinói fényképész jóvoltából mutathatjuk be. Elöl középen Gödri Ferencet látjuk.
A képen láthatók: A sepsiszentgyörgyi Kossuth-küldöttség. Állnak: Sikó Béla, Bogdán Artúr, Botár Albert. Középső sor: Bogdán Flórián, Kelemen Lajos, Révay Pál, Barabás Sándor. Elöl ülnek: Várkonyi Endre, ifj. Gödri Ferenc és Kiss Ödön
Gödrit kitűnő szónokként ismerték, fordulatos köszöntői többször sikert arattak a hallgatóság körében, nem egy esetben nevettette meg azt. A város "európai fontosságát" így fejtegette: "Sepsiszentgyörgy nélkül, mint fej nélkül, Háromszéknek el kell 10
vesznie, ha Háromszék elvész: vége Székelyországnak, ha Székelyország elpusztul: oda Erdélyország, ha Erdély elesik: utána dől Magyarország, Magyarország nélkül lőttek Ausztriának is, a Monarchia pusztulása pedig feldöntené az egész európai békét, tehát: Sepsiszentgyörgy fennállásán nyugszik az egész európai egyensúly, mely hogy minél szilárdabban állhasson: adjon meg a magas kormány mindent, amit csak ennek a városnak szeme-szája kíván, de hamar ám... különösen a földvári vasútvonalat..."
11
A 19. század végén divatossá vált a helységek szimbólumának tekintett címer megtervezése. Ifj. Gödri Ferenc, akkor még városi főjegyző, indítványozta az 1894. augusztus 23-i képviseleti ülésen, hogy a város Ferenc József császártól címer-adománylevelet kérjen. Javaslata mellé csatolta a maga tervezte és (egyesek szerint) saját kezűleg megfestett címertervet is (mások Gyárfás Jenő sepsiszentgyörgyi festőművész keze munkáját vélik felismerni rajta), melyet még abban az évben felterjesztenek hitelesítésre. Többszöri visszaküldés, felvilágosításkérés, az országos levéltár véleményének meghallgatása után 1898. április 12-én a Khral udvari címerfestő által készített és a budapesti Posner Nyomdában kivitelezett, a császár saját kezű aláírásával ellátott díszes adománylevél is (ma a Székely Nemzeti Múzeum tulajdona) megérkezett. A hálás utókor - már amikor nyilvánosan is tehette - nem feledkezett meg neves polgármesteréről. Halála után a mai Kós Károly út az ő nevét vette fel, majd hosszú szünet után, az 1989-es rendszerváltást követően ismét utca, majd iskola is őrzi emlékét, a városi tanács pedig a közelmúltban egész alakos szobrának elkészítéséről határozott. József Álmos (megjelent: In Háromszék c. napilap, 2011. május 4., szerda: 550 éves Sepsiszentgyörgy)
12
Gödri Ferenc mellszobra iskolánk előcsarnokában áll (Fotó: Bede Erika)
13
Hivatalos és közéleti nagy elfoglaltságának dacára városa vármegyéje és családja körében történt nevezetesebb eseményekről állandóan naplót vezetett Gödri Ferenc, amelyben 25 évnek öröme, bánata, küzdelme van megörökítve. E napló titkon őrzött kincse volt. Hogy milyen szeretettel, ideális fennkölt gondolkozással viseltetett családja, hitvese iránt, az a halála előtt egy hónappal beírt következő feljegyzése bizonyítja. “Május 27. Kedd. – Ma 25 esztendeje, hogy megházasodtam!... Úgy elrepült az idő, mint 25 nap. Pedig mennyi nehéz küzdelemmel, idegromboló izgalmakkal s örökös nyugtalansággal folyt élelem és foly még ma is. Szegény jó feleségemnek igen sokat köszönhetek abban, hogy aránylag ilyen jó testi s lelki egészségben érhettem meg ezt a negyedszázados évfordulót. Annyi lelki jóságot, finomságot, megingathatatlan szeretetet, hűséget, önfeláldozást pazarolt rám és gyermekeimre, hogy bizony példátlannak mondhatom, mert különb feleséget, mint az enyém, nem emlékszem, hogy valaha láttam volna sokat tapasztalt életemben. Mindig igazi, tősgyökeres és classikus karakterű női erényekkel tündökölt egész életében. Ezernyi gondomból kivette a részét, szomorúságomban vigasztalt, betegségemben fáradságot nem ismerve ápolt, nehéz helyzetemben segítségemre sietett, kevés örömemet igyekezett megkétszerezni, szegénységemben nem panaszkodott, jobbat, többet soha sem kívánt, mint a mennyit nyújthattam neki, amit a sors megtagadott tőlünk, arról önként 14
lemondott. Elégületlen soha sem volt, sőt inkább mindig jókedvű, hogy engem is felvidítson, gyermekeiért mindent megtenni ma is kész, azokért éjét, napot feláldozva dolgozott, tűrt szenvedett: ez volt az én jó feleségem mindig, ez az ő igazi képe s ilyen marad a koporsóig, mitől Isten óvja meg őt, óvjon engem is gyermekeimmel együtt még sok évtizedig.”
Gödri Ferenc Halála A java korában levő ép, egészséges férfiú halálának oka rejtélyként áll előttünk, és csak annyit tudunk, hogy vérmérgezést kapott. Gödri Ferenc 1913. június hó 8-án a város ügyeinek érdekében Budapesten járt és innen 22-én már betegen tért vissza szerető övéi köze. Elmondotta, hogy Budapesten halat evett, nagyon keveset, mert valami különös ízét érezte s talán emiatt már Budapesten is némi rosszullétről panaszkodott. Hazaérkezte után nyomban ágyba kellett feküdnie, mert jobb lába alsó szárán egy kerek vöröses kiütés mutatkozott, melyről kezelő orvosa vérmérgezést állapított meg. A baj gyorsan terjedt tovább s bár az orvosok mindent elkövettek, hogy megmentsék, a tudomány felett győzedelmeskedett a kérlelhetetlen halál. Az elhunyt ravatala a városház dísztermében volt felállítva és ahhoz a székelység mély fájdalommal eltelve ezrével zarándokolt, hogy búcsút vegyen attól, akitől rövid idővel azelőtt még annyi sokat remélt. Forrás: http://www.erdelyigyopar.ro/1913-8/35 22-ilyefalvi-godri-ferenc.html
15
Id. Gödri Ferenc (Sepsiszentgyörgy, 1823 – Sepsiszentgyörgy,1906)
Id. Gödri Ferenc a jogot Nagyenyeden végezte. 1848. júliusától nemzetőr. Október 16-tól nemzetőr főhadnagy. Részt vett Székelyföld védelmében. Decembertől önkéntes Gábor Áron háromszéki tüzérségében. Ütegével több csatában vett részt. Hadnaggyá 1849. augusztus első napjaiban Kazinczy ezredes léptette elő. Zsibónál tette le a fegyvert. 1850-től Sepsiszentgyörgy város szolgálatába lépett. 1861-ben törvényszéki ülnökké választották. 1875-től aljárásbíró. 1884-ben nyugalomba vonult. A sepsiszentgyörgyi Kaszinó alapító tagja és hosszú ideig alelnöke, városi képviselő testületi tag, egyházi tanácsos. A Rikánbelőli Honvédegyleti elnöki tisztségéről 1900-ban mondott le. Fia, ifjabb Gödri Ferenc a város neves polgármestere volt. Fényképe Gere István műtermében készült Sepsiszentgyörgyön 1904-ben (Székely Nemzeti Múzeum). Forrás: Demeter Lajos: A szabadságharc háromszéki arcai, In. http://www.3szek.ro/load/cikk/7806/a_ szabadsagharc_haromszeki_arcai 16
Id. Gödri Ferenc 17
Sajtószemle
18
Sajtószemle Gödri Ferencre, Sepsiszentgyörgy polgármesterére emlékeztek 2012.12.19. „Világéletemben sohasem volt szerencsém. Amibe kezdettem, semmit sem tudtam befejezni...” – mondotta a Székely Nép 1913. július 7-i számának tanúsága szerint halálos ágyán Gödri Ferenc, akit méltán tartanak 19
Sepsiszentgyörgy legkiemelkedőbb városvezetőjének. S ha befejezni nem is tudta városépítő munkáját, amibe kezdett, hosszú időre meghatározta Sepsiszentgyörgy útját: a 20. század első felében Székelyföld második legnagyobb, legfontosabb városává vált. Ezt bizonyították a Székely Nemzeti Múzeumban szervezett Gödri Ferenckonferencia előadói is.
Köszöntőjében a házigazda Vargha Mihály múzeumigazgató Sepsiszentgyörgy Bernády Györgyének nevezte Gödri Ferencet, aki szorosan kötődött a Székely Nemzeti Múzeumhoz is, hiszen igazgatóválasztmányának elnöke volt. Ismertette, az intézmény padlásának takarításakor előkerült egy Gödrigipszszobor, megviselt állapotban ugyan, de Szeles József restaurátor helyrehozta – a konferenciára berendezett Bartók Béla Terem egyik dísze ez volt, a másik Gyárfás Jenőnek az egykori polgármesterről készített festménymásolata, melyet ajándékba kapott Antal Árpád polgármesteri irodája számára. A városvezető a maga során elmondta, példaképe Gödri Ferenc, tőle tanulta, olyan jövőképet kell teremteni egy közösségnek, amely egy bizonyos irányba vezesse – és ez a vízió most, hogy Sepsiszentgyörgy legyen Székelyföld fővárosa. Ennek tudatos előkészítése zajlik (egyik példa rá: a városban sehol sem találni Bukarest felé irányító közlekedési táblát, kétnyelvű Kolozsvár feliratosat viszont tucatnyit), de tudatos akadályozása is 20
másrészről – ezért a legveszélyeztetettebb város Sepsiszentgyörgy, fejtette ki Antal Árpád. Az előadások sorát Demeter Lajos nyitotta meg, a Gödri család történetéből négy Gödri Ferencről beszélve, kiemelte, mindenki megtette a magáét városa, népe szolgálatában. Cserey Zoltán a korabeli önkormányzatiságot ismertetve rámutatott, teljes autonómiát akkor sem élvezhettek a rendezett tanácsú városok, Gödri Ferenc idejében a vármegye szólhatott bele a városi képviselő-testület döntéseibe, s a polgármester ez ellen küzdött. Tóth Szabolcs Barnabás a 19. század végi, 20. század eleji egyesületi életről szólva megjegyezte: Gödri Ferenc ahány intézmény, egylet, alapítvány létezett városában, mindnek pártolója, tagja, vezetője, valamilyen formában részese volt. József Álmos képillusztrációval mutatta be Gödri Ferenc városépítő munkásságát. (…) Szekeres Attila István a címertervező Gödri Ferencről beszélt: a városnak ugyanis a 19. század végéig nem volt címere, csak pecsétábrája. Első címertervét még főjegyző korában készítette el, a másodikat – melyet aztán némi változtatással I. Ferenc József osztrák császár a városnak adományozott – már polgármesterként, s ez a címer volt alapja Sepsiszentgyörgy jelenlegi jelképének is. Csáki Árpád a helytörténész Gödri Ferenc arcélét vázolta fel: családtörténeti kutatásokat is végzett, de Magyarország ezeréves fennállása ünnepére megírta szülővárosa rövid történetét, írt a helyi református egyház múltjáról, oklevélgyűjteménye mai napig egyik legfontosabb forrása a helytörténeti kutatásoknak. Árvay Katalin irodalmi jellegű tevékenységét ismertette, verseiről, alkalmi pohárköszöntőiről, 21
díszbeszédeiről is beszélve, legfontosabb művének a Sepsiszentgyörgytől Turinig és vissza című útirajzát tartva. Végezetül az egykori polgármester 94 esztendős unokája, a Sepsiszentgyörgyön született, ma Budapesten élő Gödri Anikó videoüzeneten közvetítve olvasott fel nagyapja elemi és középiskolai diákévei alatt vezetett naplójából, kiemelve, már életének ebben az időszakában megvoltak benne a csírái azoknak a kibontakozva tulajdonságoknak, amelyek később egyéniségének legjellemzőbb vonásai lettek. Üzenetét azzal zárta: nagyapám, addig élsz, amíg emlékezünk rád. És Sepsiszentgyörgy nem feledi egykori városvezetőjét, jövőben, halálának századik évfordulóján újabb konferenciát szerveznek, jelentette be Antal Árpád, akkorra talán a Kossuth-látogatást leíró könyvét is újra kiadják, és köztéri szobrot is állít neki a város. Váry O. Péter Forrás: Háromszék http://erdely.ma/multidezo.php?id=132618 (Megjegyzés: a könyv újra kiadása megvalósult, ám a köztéri szoborállítás elmaradt 2013-ban – B. E.)
22
Az idős Kossuth Lajos Turinban. Ott halt meg 1894. március 20-án Sepsiszentgyörgy vezetősége 1893-ban díszpolgárrá választotta a Turinban élő idős Kossuthot, majd egy tíz tagú küldöttség, élén Gödri Ferenc polgármesterrel elvitte és átadta a díszoklevelet. Itthon teret neveztek el róla. Turin = Torino: Olaszország negyedik legnagyobb városa Róma, Milánó és Nápoly után 900609 (2006) lakossal. Piemont és Torino megye székhelye, fontos üzleti, kulturális, és oktatási központ. Lakóinak száma a hozzá tartozó agglomerációval együtt mintegy 1700000. 23
