PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013 Bekecsi II. Rákóczi Ferenc Informatikai és Matematikai Általános Iskola

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013 Bekecsi II. Rákóczi Ferenc Informatikai és Matematikai Általános Iskola

3903 Bekecs, Honvéd út 79. Tel: 47-568-000, Fax: 47-368-132 E-mail:[email protected] 1

Tartalom 1. Az iskola nevelési programja .......................................................................................... 3 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eljárásai, eszközei..... 3 1.1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai céljai.............................................................4 1.1.2 A nevelő-oktató munka pedagógiai feladatai.......................................................6 1.1.3 A nevelő-oktató munka pedagógiai eljárásai........................................................7 1.1.4 A nevelő-oktató munka pedagógiai eszközei........................................................8 1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ..................................... 9 1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ....................................... 11 1.3.1 Az egészségfejlesztés iskolai feladatai .................................................................... 11 1.3.2 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása ................................................... 13 1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ........................................ 13 1.4.1 Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi egyéb (tanítási órán kívüli) tevékenységek segítik ............................................................................... 16 1.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai ......................................... 19 1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység .......... 21 1.7 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje ............................ 30 1.8 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel ................................. 30 1.9. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata ........................................................ 33 1.10 Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai...................................... 422 1.11 A felvételi eljárás különös szabályai .................Hiba! A könyvjelző nem létezik.43 2. Az intézmény helyi tanterve .......................................................................................... 44 2.1 A választott kerettanterv megnevezése ...................................................................... 44 2.2 A választott kerettanterv feletti óraszám .................................................................... 46 2.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei ..... 522 2.4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása 54 2.5 Mindennapos testnevelés............................................................................................ 57 2.6 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai ............ 58 2.7 Projektoktatás ............................................................................................................. 58 2.8 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések .................................................. 60 2.9 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái 61 2.10 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása ....... 644 2.11 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei ............................. 655 2.12 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek ...... 65 2.13 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei ......................................... 66 2.14 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei ......... 69 3. Záró rendelkezések ........................................................................................................ 76 4. Mellékletek ..................................................................................................................... 78 1.sz. melléklet A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, a nevelő és oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke .......................................................... 78 2. sz. melléklet DVD lemezen a tantárgyi kerettantervek

2

1. Az iskola nevelési programja 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei Pedagógiai alapelvünk, hogy:  iskolánk nevelő – oktató munkájában a demokratizmus, a humanizmus, az egyén tisztelete, a lelkiismereti szabadság, a személyiség fejlődése, a szolidaritás és a tolerancia értékei hatják át a tanítási-tanulási folyamatokat;  alapvető jelentőséget tulajdonítunk a kulcskompetenciák kialakításának, az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges motívumok és tanulási képességek kiművelésének;  pedagógiánk elfogadott alapelve: a komplexitás elve, azaz annak állandó figyelembevétele, hogy a nevelés során biológiai, fiziológiai, pszichológiai és társadalmi törvényszerűségek hatásával kell számolnunk;  a nevelés két alapvető tényezője: a pedagógus és a növendék egyenrangú félként vesz részt a folyamatban, közöttük aktív kölcsönhatás van;  a nevelő vezető, irányító, kezdeményező szerepe érvényesül a pedagógiai légkör kialakításában, a tanulók aktivitásának kibontakoztatásában, tevékenységük megszervezésében, személyiségük fejlesztésében;  a közösségek biztosítanak terepet a növendékek önállóságának, öntevékenységének, önkormányzó képességének kibontakoztatásához;  az iskola valamennyi dolgozója és tanulója kölcsönösen tiszteletben tartja egymás emberi méltóságát;  minden iskolai tevékenységünket - az oktatás és nevelés terén egyaránt - a gyermekek okos szeretete hatja át;  iskolánk a fiatalokat felkészíti az önálló ismeretszerzésre és önművelésre, ennek feltétele a tanulási képességek és szilárd alapkészségek kialakítása;  a tanulás tervezésében, szervezésében és irányításában a tevékenység-központú tanítási gyakorlatot honosítjuk meg, mely életszerű helyzetek teremtésével alkalmat nyújt konkrét élmények és tapasztalatok gyűjtésére;  minden tanulónak biztosítjuk az egyéni adottságai, képessége és tehetsége szerint az önmegvalósítás lehetőségét;  az egyéni szükségletek szerint megfelelő feltételeket nyújtunk gyermekeinknek a tanulási esélyegyenlőség megteremtéséhez;  hatékony felzárkóztató munkával támogatást adunk a szociokulturális hátrányok leküzdéséhez;  iskolánk segíti a világban való eligazodást az idegen nyelvek oktatásával;  az általános társadalmi modernizációt követve lépést tartunk az informatikai forradalommal;  az egyéni adottságokat figyelembe véve kialakítjuk tanítványainkban a teljesítményorientált beállítódást, az önálló tanulás képességét;

3

 reális önismeret és életszemlélet kialakításával segítjük a megfelelő továbbtanulási irány, illetve pálya kiválasztását;  a kommunikációs - és viselkedéskultúra elsajátíttatásával kialakítjuk a tárgyi és személyes világukban való eligazodás képességét;  a NAT valamennyi műveltségi területe szolgálja a kulcskompetenciák fejlesztését: a magyar nyelv és irodalom; az élő idegen nyelv; a matematika; az ember és társadalom; ember a természetben; földünk – környezetünk; a művészetek; az informatika; az életviteli és gyakorlati ismeretek; a testnevelés és sport;  a felzárkóztatás a személyiségfejlesztés, a közösségfejlesztés segítségével járul hozzá a tanulási kudarcból, a szociális hátrányból eredő lemaradás csökkentéséhez, a tanuló egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatásához, tanulási, továbbtanulási esélyének növeléséhez. Nevelő-oktató munkánk középpontjában a kompetencia alapú oktatás áll: olyan ismeretek, készségek, képességek, attitűdök fejlesztése, amely megszilárdítja az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges képességeket, és biztosítja a sikeres munkaerő-piaci alkalmazkodáshoz nélkülözhetetlen tudás kialakulását.  a kompetencia alapú oktatás bevezetése, elterjesztése  az SNI- s tanulók integrált oktatása  az esélyegyenlőség érvényesítése  a szegregációmentes együttnevelési környezet kialakítása 1.1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai céljai Munkánk pedagógiai céljai, hogy:  az iskolába lépő kisgyermekben óvja és fejlessze a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot;  vezesse át a gyermeket az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai tanulás tevékenységeibe;  tegye fogékonnyá a tanulót saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok, majd a társadalom értékei iránt;  az iskola adjon teret a gyermekjáték- és mozgás iránti vágyának;  az iskola segítse a gyermek természetes fejlődését, érését;  az iskola a tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában elemi ismereteket közvetítsen, alapvető képességeket és alapkészségeket fejlesszen.  társas kapcsolataikat hassa át az egymás iránti tisztelet, fogadják el a szabályokat és megállapodásokat, alkalmazzák a kulturált együttélés normáit, tudjanak együttműködni másokkal;  éljenek tanulóink harmóniában a természettel,  az olvasás iránti kedv felkeltése, fenntartása;  mélyrehatóan alapozzuk meg az alapkészségek elsajátítását; 4

 a kötelező iskolázás szakaszai: a bevezető, az alapozó, a fejlesztő, az általános műveltséget megszilárdító, az általános műveltséget elmélyítő, pályaválasztási szakasz, amelyeknek a folyamaton belül a NAT által pontosan körülhatárolt funkcióját érvényesítjük;  a különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú gyerekeket - érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően készítse fel a továbbtanulásra;  magas színvonalú és sokrétű ismeretátadással fejlessze a tanulók önálló problémamegoldó képességét, készségét és a kreativitását;  a tanítási – tanulási folyamat strukturált tudást közvetítsen: az ismeretek megszerzésének, a megértés, az alkalmazás és magasabb műveleti szintű alkalmazás képességének kialakításával;  tudatosítsa a gyermekben a szűkebb és a tágabb környezetből megismerhető erkölcsi értékeket, erősítse meg a humánus magatartásmintákat, pozitív szokásokat, és a gyermek jellemét formálva szolgálja a személyiség kiteljesedését;  a személyiségfejlesztés céljait szolgálja a tevékenységre nevelés (tanulás, munka, közéleti- és szabadidős tevékenyegek), a képességek fejlesztése (értelmi, érzelmi, akarati és testi, a nyelvi-kommunikációs, a matematikai, a természettudományos; a történeti, társadalmi, politikai, az esztétikai, a szomatikus és a technikai nevelés területei) és a szükségletek alakítása képezze;  fejlessze a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a környezettel való harmonikus, konstruktív kapcsolathoz szükségesek;  a tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját;  jellemezze munkánkat egyfelől a következetes követelés és igényesség, másrészt a tanulók jogainak, emberi méltóságának tiszteletben tartása, a velük szemben megnyilvánuló pedagógiai tapintat, bizalom, megértés, türelem, igazságosság;  a pedagógiai munka középpontjában tehát a személyre szóló fejlesztés álljon;  a tárgyi tudás mellé a gyermekek szerezzék meg mindazokat az együttműködési, kommunikációs képességeket is, amelyek segítségével tudását önmaga és a mások számára hasznosítani tudja;  a gyermekekben alakuljon ki a reális önértékelés képessége, a teljesítmény- és sikerorientált beállítódás, az egészséges önbizalom és a kockázatvállalás bátorsága;  a „tanulás tanulása” és az önálló ismeretszerzés képességének kialakítása minden gyermek számára elérhetővé váljon,  az informatika alkalmazása és az idegen nyelvek tanulása iránti igény fejlesztése is járuljon hozzá az alapműveltség kialakításához;  alakítsa ki a saját hatékony tanulási stratégiáját, célszerűen alkalmazza a tanulási módszereket;  A sikeres munkaerőpiac alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése

5

    

A tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak – lehetőség szerinti – egyénre szabott fejlesztése A kompetencia alapú oktatás segítse a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítását, illetve megvalósulását Újszerű tanulásszervezési eljárások bevezetésével a tanulók motiváltságának növelése Digitális írástudás elterjesztése Önálló intézményi innováció megvalósítása, folyamatossá tétele

1.1.2 A nevelő-oktató munka pedagógiai feladatai Pedagógiai munkánk feladata, hogy:  a pedagógiai munka középpontjában a személyre szóló fejlesztés törekvése álljon;  a tanítás nem más, mint a tanulók tanulásának szervezése: tervezése, irányítása, szabályozása és értékelése, ezért, a tanulásszervezés meghatározó szempontja a tanulók aktivitásának optimális kibontakoztatása legyen;  alapozzuk meg a tanuláshoz való pozitív viszonyt (attitűd);  a tanulói kíváncsiságra, érdeklődésre épített motivációval fejlessze a kisgyermekben a felelősségtudatot, a kitartás képességét, és mozdítsa elő érzelemvilágának gazdagodását;  alapozza meg a tanulási szokásokat és módszereket;  támogassa az egyéni képességek kibontakozását;  az oktatási folyamatban alkalmazza az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit, formáit;  a tanulásszervezés egyik fő elve és teendője a tanulókhoz optimálisa alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, azok megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben;  működjön közre a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatában;  törődjön azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, amelyek a gyermekek szociáliskulturális környezetéből vagy eltérő ütemű éréséből fakadnak;  tudatosítsa a gyermekekben a szűkebb és a tágabb környezetből megismerhető értékeket;  erősítse meg a konstruktív magatartásformákat, szokásokat;  a gyermek jellemét formálva szolgálja a személyiség érését;  fejlessze a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a természeti, társadalmi és emberi környezettel való harmonikus, építő kapcsolatokhoz szükségesek;  az aktív tanulási tevékenységek (kooperatív tanulási technikák) közben fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, empátiáját, toleranciáját;  tudatosítani a tanulókban a közösség demokratikus működésének értékét és jellemzőit;  tisztázni az egyéni és közérdek, a többség és kisebbség fogalmát, és ezek fontosságát a közösséghez, illetve egymáshoz való viszonyulásban;  vállalja identitását, a nemzeti, a nemzetiségi azonosságtudatot, képviselje az egymás mellett élő különböző kultúrák iránti igényt; 6





erősítse az Európához való tartozás tudatát, és egyetemes értelemben is késztessen más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerésére, megbecsülésére; felelősen alakítsa saját természeti, társadalmi és emberi környezetét;  az elemi műveltség alapjainak lerakása, elmélyítése;  a tanulási stratégiák és módszerek elsajátítása;  a tanulók kapjanak folyamatos visszajelzést a tanulmányi teljesítményükről és magatartásuk minősítéséről;  adaptív tanulásszervezéssel hasznosítsuk a számítógépet, s az infokommunikációs technikákat;  a kompetencia alapú oktatás kiterjesztése, a tanulók támogatást kapjanak a képességek, kompetenciák megalapozásához, kibontakoztatásához és megerősítéséhez  a tanulók értékeket, készségeket és életszerű tudást sajátítsanak el, és képessé váljanak ezek alkalmazására  élet közeli tanulási környezet kialakítása  a tanulási stratégiák alkalmazásában a sokszínűségre törekvés tevékenységrendszerének biztosítása  a játékosság, a szimuláció gazdag eszköztárának biztosítása

1.1.3 A nevelő-oktató munka pedagógiai eljárásai      







fokozatosan átvezetjük a gyermeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe; mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait; a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével; a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával; az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni; az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani; az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztéséve, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban; a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása, a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük; a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával; 7



 

a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával; fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat; az iskolában folyó nevelő – oktató munka mérési, ellenőrzési, értékelési és minőségbiztosítási rendszerében meghatározott rend szerint funkciójuknak megfelelően elvégezzük a diagnosztikus, a formatív és szummatív méréseket

1.1.4 A nevelő-oktató munka pedagógiai eszközei 

minden gyermek számára biztosítsunk képességeinek, érdeklődésének illetve távolabbi céljainak megfelelő programokat, tevékenységi formákat;



a tanulási stratégiák megválasztásában és a taneszközök használatában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembe vétele;



személyes példamutatással

neveljük gyermekeinket toleranciára, a másság

elfogadására, empátiára, az emberi jogok tiszteletben tartása; 

a mentális képességek céltudatos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával, gyakoroltatásával;



az iskolai tanulás folyamatában a gyakorlatközpontúság, az életvitelhez szükséges, alkalmazható tudás gyarapítása, a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése érvényesül;



megismerjük és alkalmazzuk a szociális, életviteli és környezeti kompetencia fejlesztésére kidolgozott tanulói és tanári eszközrendszert, az SDT kínálta lehetőségeket;



a diagnosztikus és formatív mérések mérőeszközeit iskolai szinten készítjük el, illetve választjuk ki, a szummatív tesztek elkészítéséhez megyei illetve országos standardizált mérőeszközöket alkalmazunk;

Rendszeres, folyamatos ösztönző értékelés, önértékelés biztosítása Objektív teljesítménymérésekkel szerzett visszacsatolása

8

1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Iskolánk nevelő- oktató munkájának kiemelt feladatai között szerepel tanulóink sokoldalú személyiségfejlesztése, mely a nevelőmunkánk teljes egészét átfogja. A személyiséget a biológiai tényezők és a környezeti, nevelési hatások - egymással szoros kölcsönhatásban - együttesen határozzák meg. A személyiség fejlődését tehát három tényező befolyásolja: az öröklés, a környezet és a nevelés. A környezeti hatások – társadalom, nevelőintézmények, család – befolyásolják, hogy az adottságból mi, mikor és milyen mértékben és miképpen valósul meg. Ezen tényezők között a legjelentősebb a nevelés oktatás személyiségformáló hatása. ALAPELVEK CÉLOK

FELADATOK

Nevelő - oktató munkánk során komplex személyiségfejlesztésre törekszünk

Támogassuk a fiatalokat a reális önismeret kialakításában, az erkölcsi és jellembéli tulajdonságok felismerésében és tudatos formálásában!

Igyekszünk megismerni minden tanítványunk személyiség szerkezetét, s elősegítjük a reális önismeretük alakítását, formáljuk az önmagukhoz és társaikhoz fűződő viszonyát

Az iskolai tevékenységrendszer minden eleme segítse a tanulók testi, értelmi, érzelmi, akarati és jellembeli tulajdonságainak harmonikus fejlődését!

A fiataloknak legyen áttekintése saját személyisége összetevőiről, képességei és tehetsége határairól és lehetőségeiről, legyen betekintése a viselkedése hátterébe, motívumrendszerébe, helyesen ítélje meg az emberi kapcsolatokban játszott szerepét, hatását! A kompetencia- Az iskola alapú oktatás pedagógiai részprogramjait gyakorlata adjon is magába teret: a színes

ELJÁRÁSOK Folyamatosan megismerjük, követjük és elősegítjük személyiségük fejlődését. Tapasztalatainkat megosztjuk a kollégákkal és a szülőkkel.

ESZKÖZÖK Tesztek, tréningek, dramatikus játékok, önmegvalósítási lehetőségek, szereplési alkalmak teremtésével segítjük tanítványainkat saját személyiségük megismerésében.

Segítsük felfedezni és fejleszteni minden gyermekben / fiatalban a személyiségének saját értékeit; keressük minden gyerekben az egyedit, a megismételhetetlent, támogassuk őket önmaguk kiteljesítésében!

Reális önértékelésre késztetjük a tanulókat. Valós életszituációk teremtésével segítjük az önálló, aktív, felelősségteljes személyiség kialakulását.

Mind az alacsony, mind a túl magas önértékelés esetén a realitásokkal való szembesítésre, a reális önkritika / kritika kialakítására törekszünk.

Az értelem kiműveléséhez kapcsolódó tanulási

Kognitív képességek fejlesztése: kognitív rutinok

A kompetencia területekre készített tanulói eszközök (tankönyvek, 9

sokoldalú iskolai életnek, az egyéni és csoportos tanulásnak, játéknak, munkának; fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, eddze akaratát!

motívumok és tanulási módok, a megismerési vágy fejlesztése, a játékszeretet és az alkotásvágy fejlesztése, a tanulási teljesítmény optimalizálását segítő személyiségjegyek erősítése minden pedagógus napi feladata.

(műveletek), kognitív kommunikáció, problémamegoldás, a tanulási életforma kialakítása a pedagógusok és szülők együttműködése révén. Az egyéni (önálló) tanulási stratégiák és módszerek kialakítása. Megalapozzuk a A tanulók ismerjék Olyan iskolai Az iskolai társas szociális meg és sajátítsák életrend szituációk az (társas) el a szociális kialakítása, iskolai, osztálykompetencia, a viselkedés működtetése, közösség pozitív szociális alapvető amelyben a mindennapi szokások, szabályait, tanulók életében kialakulását. alakítsuk ki biztonságban érzik „terepgyakorlatTudatosan bennük az egyéni magukat, mivel a ként” szolgálnak fejlesztjük szociális magatartási a tanulóknak az tanítványaink értékrendet, a szabályok egyének és társas döntési szabadság átláthatóak, csoportok hatékonyságát. és felelősség kiszámíthatóak, A pedagógusok összhangját. mindenkitől kölcsönös - a segítő Formáljuk egyértelműen és megértésének, életmódra tanítványainkat következetesen együttérzésének, nevelés - sikere belső kontrollos elvártak. segítőkészségéérdekében személyiségekké! Tudják higgadtan nek élményszerű rendszeresen Legyenek kezelni a megtapasztalásápozitív mintákat tisztában a konfliktusos hoz; a pozitív és nyújtanak a mindenkori szituációkat is. negatív érzelmi segítő szociális viszonyulások együttműködés státusukkal. kezeléséhez változatos (szimpátia – formáival. antipátia kapcsolatok). Az iskolánkban A pedagógus Formáljunk Az ember és folyó bánásmódja és sokoldalú társas társadalomismepedagógiai nevelési stílusa kapcsolatokra ret, etika modul tevékenység legyen szociálképes, keretében foglaló pedagógiai programunk összeállításánál elsődleges szempont a nevelés oktatás személyiségfejlesztő hatásának érvényesítése, az esélyegyenlőség megteremtése.

alapja a tanuló, integratív!

környezettudatos,

munkafüzetek, feladatsorok, fejlesztő programok, demonstrációs anyagok és mérőeszközök stb.) célszerű alkalmazása.

Élményszerű, pozitív minták felkínálása, szociális szokások, attitűdök bemutatása, meggyőződések, értékítéletek, ismeretek és készségek nyújtása, személyes példamutatás, történelmi személyiségek, irodalmi, drámai hősök tetteinek, magatartásának átélési lehetőségeivel, a negatív, antiszociális minták pusztító hatásának csökkentése, fékezése.

Sokféle ismerethordozó, médiaanyag, demonstrációs eszköz, infokommunikációs 10

nevelő, szülő együttműködése

egészséges életmódot közvetítő, kialakító személyiségeket valamennyi tantárgy tanítása során, kiemelten az osztályfőnöki órák témakörének körültekintő megválasztásával.

összehangoltan az osztályfőnöki témákkal, valamint az egészségnevelési modul tartalmával.

technika rendelkezésünkre áll. Ezeket az egyéni és csoportos ismeretelsajátítás szolgálatába állítjuk.

A személyiség komplex fejlesztése: az értelmi kiművelése mellett a gyermek önmagához, a különböző közösségekhez való viszonyának fejlesztése. Iskolánk alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét – megkülönböztetett figyelemmel az SNI tanulókét is – széleskörűen fejlessze. Az egyéni tanulási útvonal, a differenciált fejlesztés biztosítása. Fő feladat:  A tanulás iránti motiváció fejlesztése  A tantárgyak közti merev határrendszer csökkentésével a komplex fejlesztés megvalósítása, oktatás és nevelés egységes feladatellátása.  A tanítás- tanulási folyamatban, alkotó jellegű feladatok biztosítása.

1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az egészségfejlesztés, és annak egyik megvalósulási formája a korszerű egészségnevelés az egészségi állapot erősítésérre és fejlesztésére irányul. Ide tartozik például az egészséges táplálkozás, az aktív szabadidő eltöltés, a mindennapos testmozgás, a személyi higiéné, a lelki egyensúly megteremtése, a harmonikus párkapcsolat és családi élet kialakítása, fenntartása, a családtervezési módszerek, az egészséges és biztonságos környezet kialakítása, az egészségkárosító magatartásformák elkerülése, a járványügyi és élelmiszer biztonság megvalósítása.

1.3.1 Az egészségfejlesztés iskola feladatai  



Minden rendelkezésre álló módszerrel elősegíti a tanulók és a nevelőtestület egészségének védelmét, az egészség fejlesztését és az eredményes tanulást. Együttműködést alakít ki a pedagógiai, egészségügyi, a gyermekvédelmi szakemberek, a szülők, a diákok között annak érdekében, hogy az iskola egészséges környezet legyen. Egészséges környezetet, iskolai egészségnevelést és iskolai egészségügyi szolgáltatást biztosít, ezekkel párhuzamosan együttműködik a helyi közösség szakembereivel és hasonló programjaival, valamint az iskola személyzetét célzó egészségfejlesztési 11





programokkal. Kiemelt jelentőséget tulajdonít az egészséges étkezésnek, a testedzésnek és a szabadidő hasznos eltöltésének, teret ad a társas támogatást, a lelki egészségfejlesztést és a tanácsadást biztosító programoknak. Olyan oktatási – nevelési gyakorlatot folytat, amely tekintetbe veszi a pedagógusok és a tanulók jól – létét és méltóságát, többféle lehetőséget teremt a siker eléréséhez,, elismeri az erőfeszítést, a szándékot, támogatja az egyéni előrejutást. Törekszik arra, hogy segítse tanulóinak, az iskola személyzetének, a családoknak, valamint a helyi közösségek tagjainak egészségük megőrzését, együttműködik a helyi közösség vezetőivel, hogy utóbbiak megértsék; a közösség hogyan járulhat hozzá – vagy éppen hogyan hátráltathatja – az egészség fejlesztését és a tanulást.

Az iskolai egészségfejlesztésnek ahhoz kell hozzájárulnia, hogy a tanulók kellő ösztönzést és tudást szerezhessenek egy személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a lehetőségeket felismerő és felhasználni tudó, egészséges életvitelhez. Ehhez arra van szükség, hogy az egészséggel összefüggő kérdések fontosságát értsék, az ezzel kapcsolatos beállítódások szilárdak legyenek, s konkrét tevékenységekben alapozódhassanak meg. Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területeknek az iskola pedagógiai rendszerébe, összes tevékenységébe be kell épülnie.

Ezek közé tartoznak az alábbiak:             

önmagunk és egészségi állapotunk ismerete; az egészséges testtartás, a mozgás fontossága; az értékek ismerete; az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe; a betegségek kialakulása és a gyógyulási folyamat; a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészség megőrzésében; a személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete; a tanulás technikái; az idővel való gazdálkodás szerepe; a rizikóvállalás és határai; a szenvedélybetegségek elkerülése; a tanulási környezet alakítása; a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége, egészségnap szervezése. Mivel a pedagógusok többsége az alapképzése és eddigi továbbképzései során nem kapott az egészségfejlesztéssel kapcsolatosan kielégítő ismereteteket, módszertani ötleteket, ezért fontos szerepe van a felkészülésnek, a felkészítésnek, a képzésnek, az egészségfejlesztésben járatos külső szakemberekkel folytatott konzultációnak. Az egészségfejlesztésben képzett pedagógus szakembernek támaszkodnia kell az osztályfőnökök, az iskolai egészségügyi szolgálat szoros együttműködésére, a szaktanárok, és a munkaközösség – vezetők munkájára.

12

A feladat jellege közös problémakezelést és egységes viszonyulást igényel a résztvevők között:      

az intézményvezető vagy megbízottja; egészségnevelő pedagógus; az iskolaorvos, védőnő; a diákönkormányzatot segítő pedagógus; a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, a napközis és tanulószobai csoportok vezetői.

1.3.2 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanírási órákon belül (osztályfőnöki, biológia és testnevelés óra) és délutáni csoportfoglalkozásokon valósul meg az óra részeként. Ezt a feladatot a védőnő látja el, aki védőnői szakdiplomával rendelkezik.

Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja:  fejleszteni a beteg, sérült és fogyatékkal élő emberek iránti elfogadó és segítőkész magatartást,  megismertetni a környezet – elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés, a veszélyes anyagok - egészséget, testi épséget veszélyeztető leggyakoribb tényezőit,  felkészíteni a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére, kezelésére. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái: a) Szervezetten, a biológia-egészségtan tanterv részeként. 8. évfolyamon „Összhangban a környezettel: az egészség megőrzése” című fejezet kiegészítéseként. A szaktanár részéről számonkérés történik a védőnő által összeállított óravázlat segítségével. b) Önkéntes jelentkezés formájában, tanórán kívüli csoportfoglalkozáson, tanfolyamon való részvétellel. Iskolánk kapcsolatot tart a Magyar Vöröskereszt helyi szervezetével, amelynek munkatársai a felmenő rendszerű elsősegély-nyújtó versenyek megszervezésében, a versenyekre való utazás lebonyolításában és diákjaink társadalmi elsősegély-nyújtásba való bevonásával segítik a közösségi munkát.

1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A közösség olyan emberi együttélés, amelyet a közös érdek, közös cél, közös értékrend és közös tudat tart össze. Fontos, hogy az együttes élmény ereje, a közös szokások révén kialakult elvárások lesznek a szabályozók. Az igazi nevelőközösség a legegyetemesebb 13

emberi, kulturális, vallási, nemzeti és szociális értékek hordozója, közvetítője. Messzemenően figyelembe veszi a közösség tagjának egyéni sajátosságait. Célja: A közösség segítse az egyének fejlődését, képességeinek kibontakozását úgy, hogy azok egyéni lehetőségeinek maximumára jussanak el. A közösségi nevelés területei:   

a család, az iskola, az iskolán kívüli közösségek.

Az iskola keretén belül működő közösségi nevelés területei:  

tanítási órák, tanítási órán kívüli egyéb iskolai foglalkozások (pl.: napközi, kirándulások, sportfoglalkozások, stb.)  diákok által szervezett, tanórán kívüli iskolai foglalkozások (pl.: diák-önkormányzati munka),  szabadidős tevékenység. Nagyon fontos az oktatás és a szabadidős tevékenység gondosan megtervezett, átgondolt munkamegosztása, amely az egymásra épülés teljes rendszerét jelenti. Az iskolai szabadidős tevékenység jó teret biztosít a közösségfejlesztő munkának.

a) A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok: Az osztályközösség alapvető élet- és munkaközösség, kezdetben véletlenszerűen összeválogatott csoport. Legfontosabb cél valódi osztályközösség formálása, amely képes a közös cél érdekében közös értékrend elfogadására, és az iskola szervezett keretein belül ennek megfelelően viselkedni, munkálkodni. Megvalósításához több év kitartó, türelmes munkájára van szükség. Ennek érdekében az alábbi feladatok megvalósítására törekedhetünk.  a tanulás támogatása: (kölcsönös segítségnyújtással, közösségi ellenőrzéssel, tanulmányi és munkaerkölcs erősítésével),  a tanulók kezdeményezéseinek támogatása,  közvetlen tapasztalatszerzés segítése,  közösségi cselekvések kialakításának segítése, fejlesztése (példamutatással, helyes cselekvés bemutatásával, bírálat, önbírálat segítségével),  a tanulók önállóságának, öntevékenységének, önigazgató képességének fejlesztése,  a folyamatosság biztosítása, a már elért eredmények továbbfejlesztése, a következő évfolyamon a már elért eredményekre való építés,  olyan nevelőkollektíva kialakítása, megtartása, mely egységes nevelői eljárásaival és összehangolt követeléseivel az egyes osztályokat vezet, és tevékenységüket koordinálni tudja,

14

 a különböző változatos munkaformákkal (pl. differenciált csoportmunka, egyéni munka, kísérlet, verseny) az együvé tartozás, az egymásért való felelősségérzés erősítése. b) Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai: A tanítási órán kívüli egyéb foglalkozások már kötetlenebb tevékenységi formái és a közösen átélt kirándulások, túrák, napközis szabadfoglalkozások érzelemmel teli élményei a közösségfejlesztés kiváló területei: Feladatok:  nevelje a tanulókat az önellenőrzésre, egymás segítésére és ellenőrzésére,  átgondolt játéktervek és a tevékenységek megfelelően fejlesszék a közösséget, erősítsék a közösséghez való tartozás érzését,  ismertesse meg a tanulókkal a társas együttélés alapvető szabályait, amelyek a közösségben való harmonikus kapcsolatokhoz elengedhetetlenek,  a sokoldalú és változatos foglalkozások (irodalmi, zenei, képzőművészeti, ...) járuljanak hozzá a közösségi magatartás erősítéséhez,  a séták, kirándulások mélyítsék el a természet iránti tiszteletet és a környezet iránti felelősség érzést. c) A diák-önkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai: A diákönkormányzatok a tanulók önirányító, önszervező közösségei, melynek keretében a tanulók a pedagógusirányítóval együtt, saját fejlettségüknek megfelelő szinten önállóan intézik saját ügyeiket. A diákönkormányzat megalakítása nem kötelező, tagsági viszonya önkéntes, célirányos tevékenységéhez szervezettségre van szüksége. Demokratikus úton választja tisztségviselőit, hozza létre szerveit, amelyek a közösség megbízásából hivatottak az ügyek megvitatására, határozathozatalra. Feladatok:  olyan közös érdekeken alapuló közös, konkrét célok kijelölése, amelyek nem sértik az egyéni érdekeket, azokkal összhangban vannak,  a kialakított, meglévő vagy hagyományokon alapuló közösségi munkálatok, közösségépítő tevékenységek fejlesztése,  a régi tevékenységek mellett új hagyományok teremtése,  olyan tevékenységek szervezése, amelyek értékes esztétikai élményeket keltenek a közösség tagjaiban és ezzel erősödik, fejlődik maga a közösség is,  a közösség iránti felelősségérzet (felelősségtudat) kialakítása, fejlesztése,  a közösség érdekeit szolgáló, cselekvésre késztető tevékenységek szervezése,  olyan közösség kialakítása, fejlesztése, amely büszke saját közösségének sikereire, értékeli más közösségektől megkülönböztető tulajdonságait.

15

d) A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai: A szabadidős tevékenységek olyan örömet adó munkaformák köré szervezett foglalkozások, amelyek kötődnek a tanulók személyes életéhez, társadalmi és egyéni problémáihoz és hatása nemcsak a csoporton belül érvényesül, hanem kihat az iskola más területeire is. Ezeket a tevékenységeket élményre épülő, problémamegoldást fejlesztő módszerekre kell építeni. Feladatok: 

jó kapcsolatok kiépítése az adott korosztállyal, szüleikkel és e tevékenységet segítő külső szakemberekkel,  olyan közösségek létrehozása, amelyek nemcsak befogadják, hanem tevékenységük által elérhetővé és élővé teszik kulturális örökségünket,  a csoporton belüli kapcsolatok erősítése,  a csoportokban végzett közös munka során az önismeret elmélyítése az önfegyelem fejlesztése, a társak és foglalkozásvezetők elfogadása, az együttműködés elfogadása,  a tevékenységformákat hassa át a kölcsönösség és az egyéni képességekre, aktivitásra való építés,  olyan csoportok kialakításának segítése, amelyek az emberi kapcsolatok pozitív irányú elmélyítése mellett hatnak az egész személyiség fejlesztésére és hatással vannak a pozitív töltésű életmód kialakítására. A közösségfejlesztés során nemcsak a pedagógusoknak van feladatuk, hanem az iskolában foglalkoztatott valamennyi dolgozónak, sőt az iskolát segítő szervezetek vezetőinek is, hogy megjelenésükkel, viselkedésükkel, beszédstílusukkal, társas kapcsolataikkal példaként járnak a diákok előtt. Ezért az iskolában a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat a szülői munkaközösséggel és diákönkormányzattal egyeztetve határozta meg.

1.4.1 Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi egyéb (tanítási órán kívüli) tevékenységek segítik: a) Hagyományőrző tevékenységek 

Fontos feladatunk az iskola névadójának, II. Rákóczi Ferenc emlékének ápolása. Ezt szolgálja az évenkénti megemlékezés névadónk születésnapjáról márciusban, melyet Rákóczi Emlékhét néven rendezünk meg. Naponta különböző rendezvényeket szervezünk Rákóczira emlékezve: rendhagyó történelem, ének, irodalom órákat megbízott előadókkal; vers- és prózamondó versenyt; Rákóczi vár és református templom látogatását Szerencsen; rajzversenyt, kuruc kori daltanulást, táncházat, Rákóczi kupa sportversenyeket.



Minden tanévben iskolai ünnepséget rendezünk a tanévnyitóra, megemlékezést tartunk 1956. október 23-a, 1848. március 15-e évfordulóján, ballagási és tanévzáró ünnepélyt szervezünk. 16





Megemlékezéseink, programjaink, rendezvényeink október 6. Aradi vértanúk napja november 13. Magyar nyelv napja november 15. Idősek Napja december 6. Iskolai Mikulás ünnepség január 12. Don kanyarban elhunytak január 21. Magyar kultúra napja április 11. Magyar költészet napja április 22. A Föld napja június 4. Nemzeti Összetartozás Napja május első vasárnapjához kapcsolódóan: Anyák Napja május utolsó vasárnapjához kapcsolódóan: Gyermeknap június első pénteki napján: Pedagógusnap aktuális évfordulókról történő megemlékezés Évente két alkalommal rendezünk kiállítást a tanulók munkáiból az aulában paravánokra helyezve, novemberben és májusban. A szülők és a hozzánk érkező vendégek megtekinthetik tehetséges gyermekeink alkotásait.



Folyamatosan bővítjük iskolatörténeti kiállításunkat a folyosói tablókon, évről-évre bemutatva iskolánk eseményeit.



Advent négy hetében ünnepi műsorokat tartunk iskolánk aulájában. A gyertyagyújtás alkalmait, melyekbe bevonjuk az egyházak képviselőit, jelenetekkel, közös énekléssel tesszük meghitté.



A karácsonyi játszóházat – Mindenki karácsonyát decemberben rendezzük meg. Érdekes tevékenységekkel várjuk gyermekeinket és szüleiket, mindenki készíthet ajándékot szeretteinek.



Hagyománnyá tettük az anyák napi játszóház programját is. Ez az alkalom lehetőséget biztosít, hogy meglepetést készíthessenek a gyerekek anyukájuknak, nagymamájuknak.



Az Édesanyákat, Nagymamákat új rendezvényi keretben ünnepeljük meg: gálaműsorral köszöntjük őket májusban. A fellépők között verses, dalos, jelenetes műsorszámok mellett minden művészeti csoportunk bemutatja tudását az ünnepelteknek. A gála végén egy kis ajándékkal kedveskednek a gyerekek vendégeinknek.



Rendkívül fontos, hogy sok-sok közös programunk legyen a szülőkkel, ötleteikkel fejleszthessék az iskola kínálatát, tovább erősítsük a szülők és az iskola közötti kapcsolatot. Az eddig felsoroltakon kívül az intézmény Jótékonysági Báljának munkájában, a farsangi szereplések előkészítésében, osztály-programok, teadélutánok, kirándulások lebonyolításában számíthatunk aktív, lelkes, tevékeny segítségükre.



Nyílt tanítási napjainkat novemberben rendezzük az alsó és felső tagozaton egyaránt.

17

b) Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások. Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. Az 1-4. évfolyamon az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére heti két felzárkóztató órát szervezünk, egyéni fejlesztőket tartunk a lassabban haladó tanulók részére. A 8. évfolyamon a továbbtanulás, a középiskolai felvétel elősegítésére a gyenge eredményt elérő tanulók részére felzárkóztató, a jó eredményt elérő tanulók részére tehetséggondozó, képesség fejlesztő órákat tartunk heti két órában magyar nyelv, angol nyelv és matematika tantárgyakból. Kiemelt területünk az informatika tanítása. Harmadik osztálytól heti egy órában, majd ötödiktől heti két órában tanulják gyermekeink a számítógépes ismereteket. Sikeresen bevezettük az ECDL számítógép kezelői vizsgára való felkészítést a tanítási órákon és a kapcsolódó informatika szakkörön. Nyolcadik osztályra a tehetséges gyerekek informatikai vizsgát tehetnek, mely sikeres eszköz számukra a továbbtanuláshoz és ezzel jelentősen nő majd az esélyük a munkában való elhelyezkedésre. A napközi otthoni ellátás iskolai nevelő munkánk fontos színtere. Kialakítja a tanulókban a helyes szokásrendet, biztosítja a másnapi tanórákra a felkészülést és a házi feladatok elkészítését. Napközis foglalkozásainkat differenciáltan vezetik kollégáink, segítséget nyújtanak az egyéni képességek kibontakoztatására, a tanulmányi eredmények javítására. Fejlesztő pedagógusaink egyéni fejlesztési programokkal segítik sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, magatartási és tanulási problémával küzdő gyermekeink felzárkózását. Gyógypedagógus, logopédus, fejlesztő pedagógus kollégáink szoros kapcsolatban állnak a szülőkkel és a nevelési tanácsadókkal, szükség esetén szakvizsgálatot kezdeményeznek a gyermekek érdekében. c) Iskolai sportkör. Az iskolai sportkör foglalkozásain részt vehet az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. Részt vehetnek a tanulók futball, kézilabda, kosárlabda, ping-pong, birkózó edzéseken, valamint tömegsport és gyógytestnevelés foglalkozásokon. d) Az iskolai sportnapot szeptember végén rendezzük. Alsó tagozatosaink a sportpályán és a csarnokban mérik össze ügyességüket és erejüket a különféle feladatokban. Felsős diákjainkkal kerékpártúrát teszünk a mádi Szilvás-fürdőhöz, ahol szalonnát sütünk, majd sokféle programból választhatnak a gyerekek: röplabda-, tollas-, focibajnokság, kerékpáros versenyek. e) Szakkörök. A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak. Minden tanulót szeretnénk bevonni az egész napos iskolai 18

foglalkozásokba, támogatjuk az érdeklődési körüknek megfelelő szakköri és művészeti foglalkozásokon való részvételüket. Iskolai szinten szerveztünk társastánc szakkört, énekkart, irodalom szakkört, életvitel foglalkozásokat és citera órákat. Két művészeti intézménnyel tartunk fenn szoros kapcsolatot; képzőművészeti, néptánc, moderntánc, társastánc tagozatokon tanulhatnak oktatóikkal iskolánkban a gyerekek. f) Versenyek, vetélkedők, bemutatók. A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik. g) Témahetek, témanapok (projekthetek, projektnapok). Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából a tanulók számára projektoktatást (témaheteket, témanapokat) szerveznek. A projektoktatás egy iskolai napon legalább három órát meghaladó foglalkozás vagy több iskolai órán, tanítási napon át zajló tanítási-tanulási folyamat. h) Tanulmányi kirándulások. Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából a tanulók számára gyalogos vagy kerékpáros tanulmányi kirándulásokat szerveznek a lakóhely és környékének természeti, történelmi, kulturális értékeinek megismerése céljából. Az egész évben kimagasló tanulmányi és közösségi munkát végző tanulóinknak, már több éve tanév végén jutalom kirándulást szervezünk történelmi emlékhelyekre, ahol tudásukat gyarapíthatják. i) Osztálykirándulások. Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal osztálykirándulást szerveznek. Az osztálykiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. j) Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás. Egyegy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. k) Iskolai könyvtár. A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti.

1.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg.  

a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, 19

                    

a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, az osztályozó vizsgák lebonyolítása, kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.

Az osztályfőnököket az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre       

 

Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló vezetése, ellenőrzők ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. 20

   

Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz a munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.

1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység 1.6.1 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek Iskolánk az alapkészségek biztos elsajátíttatása, általános iskolai tanulók alap- és általános műveltségének biztosítása, az emelt szintű és speciális programok színvonalas oktatása mellett, fontos feladatának tartja a tehetséggondozást és a különböző szintű (iskolai, városi, megyei, kistérségi, országos,) tanulmányi, kulturális-és sportversenyekre való felkészítést, a versenyeztetést. A tehetséggondozás és a felzárkóztatás módszerei és szervezeti formái a tanítási órákon: Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos tényező, hogy a pedagógusok oktatói munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeikhez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. E cél elérését a kötelező tanítási órákon az alábbi tanítási módszerek és szervezeti formák segítik: A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így- elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél- a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak. Az informatika és a matematika tantárgyakat emelt szinten oktatjuk iskolánkban. Informatika: 3- 4. évfolyamon a tanulók heti 1 órában tanulhatják 5- 8. évfolyamon a tanulók heti 2 órában tanulhatják Matematika: 5-8. évfolyamon a tanulók heti 5 órában tanulhatják Tanórán kívüli lehetőségek A tehetség, a képesség kibontakozását az alábbi tevékenységek szolgálják:  középiskolai előkészítő,  tehetséggondozó foglalkozások,  iskolai sportkör,  szakkörök,  versenyek, bemutatók, vetélkedők (szaktárgyi, sport, kulturális stb.),  szabadidős foglalkozások egy része (pl. színház és múzeumlátogatások), 21



az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata nevelői felügyelettel.

A tehetséggondozás és felzárkóztatás módszereiben célirányos tanulásszervezési eljárások alkalmazása:     

differenciált tanulásszervezés kooperatív technikák projektmódszer tevékenységközpontú pedagógiák SNI tanulók célirányos fejlesztése.

1.6.2 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése a következő tevékenységek során történik:              

az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, egyéni foglalkozás heti 2 korrepetálási óra évfolyamonként felzárkóztató órák napközi otthonos foglalkozás keretében. szoros kapcsolat a helyi óvodával, a Nevelési Tanácsadóval és a Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői Bizottsággal; inger-gazdag környezet kialakítása; a gyermek személyiségének átgondolt és reális megítélése; a tanuló testi – lelki állapotának minél teljesebb felmérése; ok–okozati összefüggések feltárása negatív környezeti hatások kiszűrése; a részképesség kiesések lehetőség szerinti korrigálása; a nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai; családlátogatások; a szülők, a családok nevelési gondjainak segítése, a továbbtanulás irányítása, segítése.

Iskolánkban a tanulási kudarcnak kitett tanulók száma az elmúlt években növekvő tendenciát mutat. Gondozásuk több pedagógus és más szakember együttes odafigyelését igényli. Testnevelésből felmentésben részesülők: Az iskolaorvos vizsgálata alapján szűri ki a felmentésre javasolt tanulókat. Orvosi szakrendelésre küldik őket, s a szakorvos szakvéleménye alapján 3 kategóriába sorolva kaphatnak felmentést. Az első kategóriába kerülnek a könnyített felmentésben részesülők. A második kategóriába tartozó tanulók gyógytestnevelésben részesülnek heti 1 alkalommal (szakképzett gyógytestnevelő segítségével). 22

A testnevelésen kívül, tanulási nehézséggel küzdő tanulóinkat már az alsó tagozatban kiszűrik nevelőink. A szülő kérelmére, a szaktanár véleménye alapján a Nevelési Tanácsadó Intézetébe tanácsoljuk. Különböző vizsgálatok, személyes beszélgetés után a Rehabilitációs Intézet szakemberei szakvéleményt adnak a gyermek jelenlegi állapotáról, s a szülőt is, iskolát is értesítik a teendőkről. Alsó tagozatban a differenciált képességek fejlesztésére minden osztályban biztosítjuk a korrepetálást. A tanórákon a differenciált munkavégzések is a tanulási kudarccal küzdő gyerekek felzárkóztatását segíti. A lemaradó vagy gyengébb képességű tanulók állandó és rendszerszerű felzárkóztatásának biztosítása. Ennek érdekében:  A nem szakrendszerű oktatás keretében – a méréseknek megfelelő egyéni teljesítményszintekhez igazodva, differenciált oktatás keretében – a felzárkóztatás segítése.  Motiválást segítő differenciált tanulásszervezés, kooperatív technikák, tevékenységközpontú pedagógiák SNI tanulók fejlesztése A törvény értelmében: 1. Sajátos nevelési igényű az a gyermek, tanuló, akinél az illetékes szakértői bizottság mozgásszervi, érzékszervi, értelmi, beszéd-, illetve halmozott fogyatékosságot, autizmus spektrum zavart vagy egyéb pszichés fejlődési zavart (tanulási, figyelem, magatartásszabályozás zavart) állapított meg. 2. Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd az a gyermek, akinek problémái a fenti kategóriák specifikus súlyossági fokát nem érik el, de együttes előfordulásuk eredményeként jellemző a gyermekre az életkorhoz és osztályfokhoz viszonyított jelentős alulteljesítés, a társas kapcsolati problémák vagy a magatartás szabályozásának hiányosságai. A gyermek tanulási képessége, viselkedésszabályozási kapacitása, közösségbe való beilleszkedése, illetve személyiségfejlődése nehezített, vagy sajátos tendenciákat mutat. 3. Tehetséges az a gyermek, aki átlag feletti általános, illetve az átlagot meghaladó speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik, és felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség. A szakértői bizottság működését, valamint a fejlesztő célú rehabilitációs és habilitációs óraszám keretet, továbbá a fejlesztő foglalkozások óraszámát külön jogszabály írja elő. Minden sajátos nevelési igényű, illetve beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek számára minden esetben térítésmentes a speciális oktatásban való részvétel, beleértve az első alapfokú művészetoktatásban való részvételt is. Az iskolai beszámoltatások formái, rendje A tantárgyi számonkérések során a sajátos nevelési igényű tanulóink beszámoltatásának formáit és módjait részképesség zavaraikhoz igazítjuk. Az olvasási-írási nehézségekkel küzdő 23

gyermekek számára biztosítjuk az írásbeli dolgozatok szóbeli feleletekkel történő kiváltását, illetve e gyermekeink számára célzottan több megszólalási lehetőséget adunk nemcsak a számonkérés, hanem a gyakorlás során is. Az írásbeli beszámoltatás során hosszabb időt biztosítunk egy-egy dolgozat elkészítésére, valamint indokolt esetben mi olvassuk fel a feladatlap utasításait (pl. környezetismeret, nyelvtan, matematika) a gyermek számára. A számolási nehézségekkel küzdő gyermekek a speciális segédeszközöket (korongok, pálcikák, számtábla) a dolgozatok során is használhatják. Az iskolai számonkérések során a témazáró dolgozatok mellett minél nagyobb számban tesszük lehetővé gyermekeinknek, hogy tudásukról röpdolgozatok, szóbeli feleletek (egy-egy lecke anyagából) formájában is számot adjanak. Alkalmazott méltányosságok: • Az írásbeli felelet szóbelivel is helyettesíthető • A szóbeli felelet írásbelire cserélhető • Írásbeli feleletnél a helyesírás figyelmen kívül hagyása • Rövidebb anyagrészekből beszámoló • Matematika órán számológép használata • Helyesírási szótár használatának engedélyezése • Kevesebb házi feladat Az SNI tanulók értékelése Az SNI tanuló értékelése az eltérő tanterv illetve az egyéni fejlődési ütem, az egyéni különbségek maximális figyelembevételével történik. A tanuló teljesítménye önmagához mérten és előremutatóan kerül értékelésre, megőrizve a tanulási kedvet. 1-4. osztály: Az értékelés megjelenési formája (szöveges vagy számjeggyel történő) alkalmazkodik az adott évfolyam értékelési formájához. • a napi értékelés a gyermek számára minden esetben pozitív, megerősítő, a legkisebb részteljesítményt is elismerő módon történik. Apró jelzésekkel (csillag, matrica, a gyermek számára kedves cselekvésengedése) jutalmazzuk a gyermeket. Az elmarasztalás legsúlyosabb formája, ha a gyermek nem kap valamilyen pozitív megerősítést. Mindezzel és a hangsúlyos szóbeli értékeléssel fejlesztjük ki a belső motivációt és a reális önértékelést és erősítjük az amúgy is labilis önbizalmukat. 5-8. osztályokban a feldolgozott tananyag elsajátításának mértékét a tájékoztatóban 5 fokozatú skálán számokkal is jelezzük. A félévi, tanév végi érdemjegy kialakításánál a témazáró dolgozatok mellett a röpdolgozatok, szóbeli feleletek osztályzatait hangsúlyosan vesszük figyelembe a motiváció fenntartása és a részképesség zavaroknak megfelelő értékelés érdekében. • Az értékelésben kiemelt szerepet kap a sajátos nevelési igény típusához, eltérő mértékéhez, és az egyéni fejlődési sajátosságokhoz való alkalmazkodás. • A fejlesztő értékelést a mindennapi tanítás- tanulás folyamatában is alkalmazzuk. ▪ Az idegen nyelv tanulása alól felmentést kaphat a tanuló írásos szülői kérvény és a hozzá csatolt pszichológiai-logopédiai szakvéleményalapján. A felmentésről az intézményvezető dönt. A felmentett tanuló köteles az idegen nyelvi órákon részt venni. 24

▪ A helyesírás osztályzása alól felmentést kaphat a tanuló írásos szülői kérvény és a hozzá csatolt pszichológiai-logopédiai szakvélemény alapján. A felmentésről az intézményvezető dönt. A felmentett tanuló köteles a magyar nyelvtan órákon részt venni, az elméleti tananyagból a követelményeket teljesíteni. ▪ A matematika tantárgy osztályzása alól felmentést kaphat a tanuló írásos szülői kérvény és a hozzá csatolt szakértői vélemény alapján. A felmentésről az intézményvezető dönt. A felmentett tanuló köteles a matematika órákon részt venni.

1.6.3 A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése Magatartászavarok  hiperaktivitás  kognitív funkciók zavarai  agresszió  deviancia A magatartászavaros tanulók egy része az ismeretek elsajátításában, a szociális kultúrában bizonyos mértékben elmarad hasonló korú társaitól, de rendelkezik a fejlődés potenciális lehetőségével. Különleges bánásmódot igényel, de nem fogyatékos. Lemaradása behozható, sőt teljesítménye is emelhető és felhozható az átlaga a követelmények szintjére szakszerű foglalkozással. A másodlagos prevenció egyik legfontosabb színtere az iskola. A gyermekek viselkedésében történt változások, mint tünetek mögötti okok keresése minden pedagógus feladata. Ha ez nem sikerül, teljesítmény-, viselkedés-, kapcsolatzavar jelenik meg a gyermek életében. Ebből egyenesen következik, hogy az osztályfőnök és az iskola ifjúsági és gyermekvédelmi felelőse megelőzze a gyermek egészséges testi és személyiség fejlődését gátló tényezőket. Elsődleges feladatok:  a gyermek személyiségének,  családi hátterének,  környezetének,  baráti és társas kapcsolatának megismerése. Másodlagos feladatok:  Családlátogatás szükség szerint, a családnak szükség szerinti segítő tanácsadás, figyelmeztetés, ellenőrzés.  Segélykérelem kezdeményezése, környezettanulmánnyal reális döntés segítése.  Annak segítése, hogy a szülők igénybe vehessék a  Családsegítő  A Nevelési Tanácsadó  A Rehabilitációs Bizottság 25



 A gyermekpszichológus szolgáltatásait Szükség esetén javaslattétel a gyámhatóságnak védő-óvó intézkedés megtételére.

A Nevelési Tanácsadó, a szülő kérelme, a nevelő véleménye alapján személyre szóló feladatokat határoz meg, szakvéleményt ad. A foglalkozások tematikáját az iskola pedagógusai a Nevelési Tanácsadó szakemberei segítése, tanácsai alapján állítják össze. A megoldást segítők köre az iskolán belül  osztályfőnök  gyermekvédelmi felelős  iskolaorvos, védőnő  igazgató és helyettese

az iskolán kívül  gyámhatóság  Ifjúság és Gyermekvédelmi Felügyelőség  Családsegítő Központ  Gyermekjóléti szolgálat  Gyermek és ideggondozó  Rendőrség  Nevelési Tanácsadó

1.6.4 Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása A gyermek- és ifjúságvédelmi munka célja a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése, csökkentése, megszüntetése, a gyermekvédelemmel kapcsolatos problémák korai felismerése. Elsődleges célunk a szociális hátránnyal küzdő tanulók helyzetének feltérképezése, problémáik megismerése, preventív és korrekciós lépések megtételével körülményeik javítása. Ahhoz, hogy ezeket a megfelelő lépéseket megtehessük, szükséges, hogy állandó kapcsolatot tartsunk a szülőkkel, a szülői munkaközösséggel, részt vegyünk a szülői értekezleten, és megfelelő tájékoztatást nyújtsunk számukra. Az iskola általános gyermekvédelmi feladatot lát el a napközi otthon működtetésével, az iskolaorvosi ellátással, étkeztetéssel, a tanórák előtt és után biztosított felügyelettel. Speciális feladatként jelölhetjük meg a sajátos nevelési igényű tanulókkal, illetve a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanulókkal való foglalkozást. Ennek érdekében elsődleges a hivatalos gyermekvédelmi szervekkel és intézményekkel, szakértői és rehabilitációs intézményekkel való kapcsolattartás, véleménykérés és intézkedés. Napjainkban, amikor a családok egy része nehezebb helyzetbe kerül, megnő az iskola feladata az ifjúságvédelem terén. Minden évben nő azoknak a gyermekeknek a száma, akik valamilyen okból hátrányos helyzetűvé válnak, vagy veszélyeztetett helyzetbe kerülnek. Ezek a problémák mind az iskolaközösségben, mind az osztályközösségben éreztetik hatásukat, befolyásolják a gyermekek viselkedését, társaikhoz, s a munkához való viszonyukat. Az iskolában gyermek-és ifjúságvédelmi felelős segíti a pedagógusok munkáját az alábbiak szerint:  a tanulókkal kapcsolatos feladatok, 26

 a tanári közösségben végzendő feladatok,  a szülők körében végzendő feladatok,  önálló feladatok. A tanulókkal kapcsolatos feladatok:  a veszélyeztetett tanulók felmérése, nyilvántartásba vétele  a veszélyeztetett tanulók tanulásának figyelemmel kisérése, javaslattétel a változtatásra  tanácsadás a szülőknek, pedagógusoknak  fegyelmi eljárásokon való részvétel  a szociális ellátások számbavétele, ezekről tájékoztatás  drog-és bűnmegelőzési programok  a hátrányos helyzetű tanulók számbavétele, a hátrányos helyzet okainak felmérése, tanulásuk figyelemmel kísérése  általános prevenciós tevékenységek az iskolát körülvevő szociális társadalmi környezet függvényében  mentálhigiénés programok bevezetésének szorgalmazása  a segélyezéssel kapcsolatos ügyintézések (étkeztetés, tartós tankönyv) A tanári közösségben végzendő feladatok:  a pedagógusokkal való együttműködés és szemléletformálás, kapcsolattartás  a helyi pedagógiai program elkészítésében való részvétel  információk áramoltatása  szakirodalom ajánlása, ismerete (törvények, jogszabályok), ezekről tájékoztatás  javaslat a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekek szabadidejének és szünidei programjának hasznos eltöltésére (táborok, kirándulások) A szülők körében végzendő feladatok:  szemléletformálás, tanácsadás  családlátogatás  előadások szervezése  szülői fórumokon való közreműködés Önálló feladatok: Kapcsolattartás:  Gyermekjóléti Szolgálattal  Gyámhatósággal  Önkormányzat gyámügyi felelős  Rendőrség Ifjúságvédelmi Osztályával  Iskolaorvossal, védőnővel, pszichológussal  Nevelési Tanácsadóval Nyilvántartások vezetése 27

Szakirodalom gyűjtése, tanulmányozása, ismertetése Pályázatok készítése Továbbképzésen való részvétel Az ifjúságvédelmi felelős munkáját irányító dokumentumok  Köznevelési törvény  NAT, Kerettanterv  Törvény a gyermekek védelméről  Gyermeki jogok Iskolánk pedagógiai munkáján belül az alábbi tevékenységek szolgálják a hatékony gyermekvédelem céljainak megvalósítását. Tanulást segítő tevékenységek: Az indulási hátrányok csökkentése érdekében  felzárkóztató foglalkozások  tehetséggondozó foglalkozások, szakkörök  napközis foglalkozások  differenciált oktatás és képességfejlesztés  a pályaválasztás segítése A személyiség fejlesztését segítő tevékenységek:  személyes, egyéni tanácsadás,  a családi életre történő nevelés,  egészségvédő programok szervezése,  egészségügyi szűrővizsgálatok,  a tanulók szabadidejének szervezése,  a tanulók szociális helyzetének javítása.

1.6.5 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Hátrányos helyzetű gyermeknek tekintjük: 1. az átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermeket, 2. a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermeket és azt, akire az alábbi, a gyermekek védelméről szóló törvényben meghatározott négy feltétel bármelyike érvényes: a) a szülő alacsony iskolai végzettségű, b) alacsony munkaintenzitású háztartásban él, c) elégtelen lakáskörülmények között él, d) átmeneti vagy tartós védelembe vett. A 2. pont feltételei közül legalább kettő egyidejű fennállása esetén a gyermek halmozottan hátrányos helyzetű. A hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermeket, tanulót az intézmény szülői nyilatkozat és környezettanulmány alapján hozott jegyzői határozat szerint nyilvántartja, és kiemelt segítségben részesíti. 28

A halmozottan hátrányos helyzetű tanulónak minden esetben térítésmentes az oktatásban való részvétel, beleértve az első alapfokú művészetoktatásban való részvételt is. Veszélyeztetett gyermekek és fiatalok, akik testi, lelki, értelmi, erkölcsi fejlődését a szülő vagy a gondozó környezet nem biztosítja. Kialakulásához vezető tényezők: a családjára, szűkebb társadalmi környezetére jellemző elhanyagoló nevelés, gondozás, valamint a családban a devianciák halmozott előfordulása (alkohol, drog, brutalitás, bűncselekmény). Személyiségfejlődését nagy valószínűséggel fenyegeti valamilyen károsodás:  az énfejlődésben,  a szocializációban,  a magatartásban,  az értékorientációkban,  az igényszintben,  az aktivitás vonatkozásában. Következménye lehet a gyermeknél is megjelenő deviáns magatartási formák kialakulása, negatív társadalmi csoportokhoz való csatlakozás, alkoholizálás, kábítószer-élvezet. Segíteni tartós, szakemberek által nyújtott támogatással lehet, hogy életesélyeik, fejlődési lehetőségeik javuljanak. A szociális hátrányok enyhítését iskolánkban az alábbi tevékenységi formák szolgálják:  szoros, jól működő kapcsolat a helyi óvodai, nevelési tanácsadóval, gyermekjóléti szolgálattal.  egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése  felzárkóztató órák  napközi otthon  tehetséggondozó programok szervezése  életvezetési ismeretek program beiktatása az osztályfőnöki órák tematikájába  mentálhigiéniai programok  drog-bűnmegelőzési programok  pályaorientációs tevékenység  az iskolai könyvtár, s más létesítmények eszközeinek egyéni vagy csoportos használata  nevelők és tanulók segítő személyes kapcsolatai  a szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése  családlátogatások  iskolai gyermek és ifjúságvédelmi tevékenység  kapcsolatfelvétel a szolgáltató intézményekkel, az áthelyező  bizottsággal  felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről szülői  értekezleten, fogadóórán  helyi, regionális országos támogatások megszerzésének ösztönzése  tankönyvtámogatás elveinek, mértékének meghatározása  táborozási hozzájárulások 29

  

ösztöndíjak étkezési díjak kifizetéséhez nyújtott segélyek pályázatok figyelése, részvétel a pályázatokon

1.7 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje Az iskola életével kapcsolatos legfontosabb döntések a nevelőtestület hatáskörébe tartoznak. A jogszabályok szerint bizonyos döntések a fenntartó, mások az intézmény vezetőjének hatáskörébe tartoznak. A tanulók döntési joga a diákönkormányzat működésére, annak szervezésére, szervezeti rendjének kialakítására korlátozódik a jogszabályok által meghatározott módon. A köznevelési törvényben és végrehajtási rendeletében meghatározottak szerint biztosítjuk annak lehetőségét, hogy a tanulók – a diákönkormányzat szervezeti keretei között – kifejthessék véleményüket a házirend, a szervezeti és működési szabályzat, valamint a pedagógiai program elkészítésekor. Ennek érdekében az osztályfőnökök és a diákönkormányzat patronáló tanára közreműködésével minden osztályban az életkornak megfelelő szinten és tartalommal ismertetjük a dokumentumok tartalmát, biztosítjuk az egyes tanulók és az osztályközösségek számára a véleménynyilvánítás lehetőségét. A dokumentumok tanulói véleményezése a diákönkormányzat hatásköre annak szervezeti és működési szabályzatában foglaltak szerint. Ugyanakkor lehetőséget kívánunk biztosítani arra is, hogy egyes – a tanulóközösség egészére vonatkozó – döntések meghozatala előtt a tanulók szervezett formában részt vehessenek a döntést megelőző véleményezésben. A tájékoztatás és a tanulói vélemények beszerzésének módszerét az előző bekezdésben meghatározottal azonosan határozzuk meg. A diákönkormányzat bevonásával biztosítjuk az iskola tanulóközössége számára azt a lehetőséget is, hogy a tanulók számára fontos döntéseket megelőzően – a diákönkormányzat vezetőjének vagy patronáló tanárának előzetes kérése alapján – részt vehetnek a nevelőtestületnek azokon az értekezletein, amelyeken az iskola munkájának értékelése történik.

1.8 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel 1.8. 1 A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák 

A tanulókat az iskola életéről, az iskolában folyó munkáról, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, esetenként az igazgatóhelyettese, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják.



Az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon értékelik az osztály tanulóinak a munkáját, szorgalmát, magatartását valamint orvosolják a problémákat. Tanévzárón az iskola igazgatója értékeli az egész éves munkát.



30

 



A tanulókat és szüleiket a szaktanárok folyamatosan szóban és írásban értesítik a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról. A tanulók a kérdéseiket, véleményüket szóban és írásban közölhetik az iskola igazgatójával, nevelőikkel vagy elmondhatják javaslataikat a diákönkormányzat ülésein. Felső tagozatban az ügyeletet ellátó osztályok ügyeleti füzetet vezetnek, melyben rögzítik tapasztalataikat.

Kapcsolattartás a Diáktanáccsal Feladata a diákság érdekeinek képviselete és érvényesítése, a különböző diáktevékenységek kezdeményezése, lebonyolítása, védnökségvállalás megszervezése. A diáktanács tagjai rendszeres kapcsolatot tartanak fenn a nevelőkkel, biztosítják az információ áramlását a tanulóközösségek és a diáktanács között. A diákközgyűlés az iskola tanulóközösségének legmagasabb tájékoztató fóruma. Az iskolagyűlés nyilvános. Az igazgató által vagy a diákönkormányzat működési rendjében meghatározottak szerint hívható össze. Tanévenként legalább egy alkalommal kell diákközgyűlést tartani, melyen az iskola tanulói vagy a diákok képviselői vesznek részt. Rendkívüli diákközgyűlés is összehívható az igazgató vagy a diákönkormányzat vezetőinek kezdeményezésére. A diákönkormányzat szervezete A tanulóközösség a diákok érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhat létre. A Diákönkormányzat a tanulóközösség és a nevelőtestület által elfogadott és jóváhagyott szervezeti és működési rend szerint dolgozik. A Diákönkormányzat legkisebb egységei az osztályközösségek. Minden közösség megválasztja az osztály diákbizottságát és az osztály titkárát, valamint küldöttet delegál a diákönkormányzat vezetőségébe. Az osztályküldöttek parlamenti forma keretében közösségeik iskolai élettel kapcsolatos javaslatait továbbítják az iskolavezetés felé. A Diákönkormányzat munkáját segítő tanár irányítja, aki folyamatos kapcsolatot tart az intézmény igazgatójával. A tanulók egyéni gondjaikkal, kéréseikkel előre egyeztetett időpontban közvetlenül is felkereshetik az intézmény vezetőjét. 1.8.2 A szülők közösségét érintő együttműködési formák: A szülők közösségének szervezetei: Az iskolai SZMK választmánya Az osztályok szülői munkaközösségei A szülők tájékoztatásának módjai Szülői értekezletek Feladata: 31

a, szülők tájékoztatása  az iskola céljáról, feladatairól, lehetőségeiről  a helyi tanterv követelményeiről  a szaktanárok, osztályfőnökök, napközis nevelők értékelő munkájáról  az osztály neveltségi szintjéről, tanulmányi munkájáról  az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól,  eredményeiről, problémáiról b, a szülők és a nevelők közötti folyamatos együttműködés kialakítása c, a szülők kérdéseinek, véleményének összegyűjtése, javaslataik továbbítása az iskola igazgatója felé

Fogadóóra a) a szülők és pedagógusok személyes kontaktusának kialakítása b) a tanuló egyéni fejlesztésének konkrét segítése tanácsokkal - otthoni tanulás - szabadidő hasznos eltöltése - egészséges életmódra nevelés - tehetséggondozás, felzárkóztatás - továbbtanulás - magatartás, szorgalom problémái Nyílt tanítási hét Feladata, hogy a szülők betekintést nyerjenek az intézményben folyó nevelő- oktató munka mindennapjaiba, ismerjék meg személyesen a tanítási órák folyamatát, tájékozódjanak az iskola életéről. Nyílt tanítási nap, bemutató órák tavasszal Feladatuk, hogy az óvodás gyermekeket, szüleiket és az óvó néniket megismertessék az 1-4. osztályokban folyó munkával, szabadidős tevékenységgel. Családlátogatás Feladata a gyerek családi hátterének megismerése, tanácsadás a gyermek optimális fejlődése érdekében. Egyéb kölcsönös tájékoztatási formák  üzenő füzet, tájékoztató füzet (1. oszt.)  ellenőrző könyv  hirdetőtáblák  szórólapok A szülők segítése az iskolaválasztásban:

32

 Az iskolánk körzetébe tartozó óvodába eljuttatjuk bemutatkozó kiadványunkat, szórólapunkat.  Óvodai szülői értekezleten vesz részt leendő elsős kollégánk, ahol ismerteti tanítási módszereit, a tankönyveket.  Nyílt tanítási napon személyesen megismerhetik azt a pedagógust, akire gyermeküket bíznák.  A nyílt tanítási nap során a szabadidő hasznos eltöltésének formáit is megtapasztalhatják a szülők, és a leendő diákok.  Készséggel adunk tájékoztatást az iskolánkban folyó munkáról.  Ha a szülő személyesen felkeresi iskolánkat, bármikor végigvezetjük az épületben, megismertetjük a körülményeinkkel, lehetőségeinkkel. 1.8.3 Kapcsolattartás az iskola legfontosabb partnereivel A külső partnerekkel történő kapcsolattartás szabályozása jelentős részben a szervezeti és működési szabályzat jogkörébe tartozik, így az iskola-egészségügyi ellátást biztosító szervezettel, a családsegítő szolgálattal, a pedagógiai-szakmai szolgáltatókkal való kapcsolattartás további szabályozására nincsen lehetőség. Az iskola vezetői folyamatos kapcsolatot tartanak fenn az írott és nyomtatott sajtóval, a tankerületi igazgatósággal. A sajtóval történő kapcsolattartás az igazgató feladatkörébe és felelősségi körébe tartozik. Folyamatos szakmai kapcsolatot tartunk továbbá az alábbi szervezetekkel, a felsorolásban megjelöljük a kapcsolattartásért felelős személyt.  Szerencs város általános és középiskolái, művészetoktatási intézménye – igazgató  Bekecs Község Önkormányzata – igazgató  A B-A-Z. Megyei Pedagógiai, Szakmai, Szakszolgálati Közművelődési és Sportintézet, Miskolc – igazgató  B-A-Z. Megyei Kormányhivatal Oktatási Főosztálya – igazgatóhelyettes

1.9. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata A vizsgaszabályzat hatálya, célja 1.9.1 A vizsgaszabályzat célja Vizsgaszabályzatunk célja a tanulók tanulmányok alatt tett vizsgái lebonyolítási rendjének szabályozása. A fenti jogszabályban foglalt szabályozás szerint a tanulmányok alatti vizsga (osztályozó vizsga, javítóvizsga, különbözeti vizsga)  követelményeit,  részeit (írásbeli, szóbeli, gyakorlati) 33

 és az értékelés rendjét a nevelőtestület a pedagógiai program alapján határozza meg, és a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozza. A tanulmányok alatti vizsgák lebonyolításakor figyelemmel kell lenni a köznevelési törvény végrehajtása érdekében készül 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 6572.§-ainak rendelkezéseire. A tanulmányok alatti vizsgák célja azon tanulók osztályzatainak megállapítása, akiknek félévi vagy év végi osztályzatait évközi teljesítményük és érdemjegyeik alapján a jogszabályok és az intézmény pedagógiai programja szerint nem lehetett meghatározni. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető.

1.9.2 A vizsgaszabályzat hatálya Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz:  osztályozó vizsgákra,  különbözeti vizsgákra,  javítóvizsgákra vonatkozik. Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára:  aki osztályozó vizsgára jelentkezik,  akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít,  akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít. Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira  akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő. Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira.  osztályozó vizsga Osztályozó vizsgát tesz az a tanuló, • akinek éves hiányzása a jogszabályban előírt mértéket (250 óra) meghaladja és nem osztályozható; ha a tantestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen.(a tanuló csak eredményes osztályozó vizsga letételével folytathatja tanulmányait magasabb évfolyamon), • akinek hiányzása egy adott tárgyból a tantárgy óraszámának 30%-át meghaladta és érdemjegyei nem teszik lehetővé az osztályozást az adott tárgyból (11/1994.(VI.8.) MKM rendelet 20.§ 6. bek.), • aki rendszeres iskolába járás alól felmentett (magántanuló). A tanuló a tantervi követelmények teljesítéséről osztályozó vizsgán tesz tanúbizonyságot. • aki átvétellel tanulói jogviszonyt létesít és eltérő tanterv szerinti tanulmányokat folytatott. 34

 különbözeti vizsga Különbözeti vizsgát tesz az a tanuló, aki • tanulói jogviszony átvétellel való létesítéséhez más iskolatípusból kéri felvételét, • aki tanulmányait valamely tantárgyból a már működő emelt szintű csoportban kívánja folytatni.  javítóvizsga javítóvizsgát tesz az a tanuló, • aki tanév végén elégtelen osztályzatot kapott, • aki osztályozó vizsgáról igazolatlanul távol maradt, vagy azt nem fejezte be, ill. az előírt időpontig nem tette le, • aki az osztályozó vizsga követelményeinek nem felelt meg.  pótló vizsga • a tanulmányok alatti pótló vizsgán vehet részt az a tanuló, aki neki fel nem róható ok miatt nem tudott osztályozó vagy javítóvizsgát tenni.

1.9.3 Az értékelés rendje Vizsgatárgy 1-4 évfolyam Magyar nyelv Magyar irodalom Matematika Erkölcstan Idegen nyelv Informatika Környezetismeret Ének- zene Vizuális kultúra Technika- életvitel Testnevelés

Vizsgatárgy 5-8 évfolyam Magyar nyelv Magyar irodalom Matematika Erkölcstan Történelem Idegen nyelv Informatika Biológia- egészségtan Fizika

Írásbeli

Szóbeli

X

X X

Gyakorlati

X X

X X X X X

Írásbeli

Szóbeli

X X X X

Gyakorlati

X X X

X

X X X X

X X

X 35

Természetismeret Földrajz Kémia Ének- zene Vizuális kultúra Technika- életvitel Testnevelés

X X X

X X X X X

Ha a vizsgatantárgy írásbeli vizsgarészt is tartalmaz, akkor az írásbeli vizsga lezárását követően a vizsgáztató tanár kijavítja a dolgozatot. Követelmény, hogy a dolgozat javítása pontozásos rendszerben történjék, az egyes részpontszámokat és az egyes részekre kapható maximális pontszámot egyaránt meg kell jelölni. Az írásbeli vizsga feladatlapját a szaktanár készíti el, nyomtatott formában és a vizsgát szervező igazgatóhelyettesnek adja át legkésőbb az írásbeli vizsgát megelőző napon. A vizsga teremben, egy időben padonként 1 tanuló vizsgázhat. Az ülésrendet a felügyelő tanár jegyzőkönyvben rögzíti. A tanulók csak az iskola bélyegzőjével ellátott papíron dolgozhatnak. A rajzokat ceruzával, minden egyéb munkát tollal kell elkészíteni. Az íróeszközről a tanulók maguk gondoskodnak. Az írásbeli feladatok megoldásához rendelkezésre álló idő vizsgatárgyanként 45 perc, magyar nyelv és irodalomból 60 perc. Egy napon legfeljebb két írásbeli vizsga szervezhető. Az elégtelen írásbeli vizsgaeredmény szóbeli vizsgán javítható. Ha az írásbeli vizsgarész mellett a vizsgatantárgy szóbeli vizsgarészt is tartalmaz, az írásbeli maximális pontszáma a teljes vizsgára kapható pontszám 60%– val egyezik meg. A szóbeli vizsga kérdéseit a szaktanár állítja össze és a vizsgabizottság elnökének adja át legkésőbb a szóbeli vizsgát megelőző napon. A szóbeli vizsga nem nyilvános. A szóbeli vizsgák 3 tagú vizsgabizottság előtt történnek. A tanuló a kérdező tanár által kiadott kérdések megválaszolására gondolkodási időt kap. Ezt követően válaszát 10-15 percben önállóan fejti ki. A szóbeli vizsgák eredményének kihirdetése az adott vizsganapon történik. A gyakorlati vizsgarész megkezdése előtt a vizsgázókat tájékoztatni kell a gyakorlati vizsgarész rendjéről és a vizsgával kapcsolatos egyéb tudnivalókról, továbbá a gyakorlati vizsgarész helyére és a munkavégzésre vonatkozó munkavédelmi, tűzvédelmi, egészségvédelmi előírásokról. Ha a gyakorlati vizsgarész mellett a vizsgatantárgy szóbeli vizsgarészt is tartalmaz, a gyakorlati vizsgarész maximális pontszáma a teljes vizsgára kapható pontszám legalább 40%– ával egyezik meg. A vizsgatárgy akár egy vagy több vizsgarészt tartalmaz, az egyes vizsgarészekben elért pontszámok összege alapján az osztályzat a követezőként határozandó meg:  1–19% – elégtelen  20–39% – elégséges  40–59% – közepes 36

 60–79% – jó  80–100% – jeles. Nem egész százalékos eredmények elérése esetén a kerekítés általános szabályait kell alkalmazni.

1.9.4 A vizsgatárgyak részei és követelményei A vizsgák az iskola épületében az igazgató által kijelölt vizsgatermekben és időpontokban zajlanak. A tanulmányok alatti vizsgák nem nyilvánosak. A tanulók kötelesek az előre kifüggesztett vizsgabeosztás szerint pontosan megjelenni, az alkalomhoz illő öltözékben. Javító vizsga esetén a bizonyítványt a vizsga megkezdése előtt le kell adni az osztályfőnöknek. A tanulók a vizsgateremben segítséget nem vehetnek igénybe, egymással nem beszélgethetnek és a vizsga rendjét nem zavarhatják meg. Rendbontás esetén a vizsgabizottság elnöke – jegyzőkönyv felvétele mellett – az érintett tanuló részére a vizsgát felfüggesztheti. A vizsga időpontja • javító vizsga: augusztus 21. – augusztus 31. között • osztályozó vizsga: a tanév helyi rendjében meghatározott két időszakban. Az igazgató engedélyezheti, hogy a tanuló a fentiektől eltérő időpontban tegyen vizsgát. A vizsgák dokumentálása A vizsgáztató tanárokat és a vizsgabizottság tagjait az iskola igazgatója bízza meg feladatuk ellátásával, melyről a vizsgát megelőzően legalább 1 héttel értesíti (szóban) az érintetteket. A vizsgákon a tanuló osztályfőnöke is részt vehet. A vizsgáról jegyzőkönyv készül az elnök és a tagok aláírásával, melyet az iskola irattárában 5 évig meg kell őrizni! A jegyzőkönyv melléklete a vizsgázó írásbeli dolgozata és feladatlapja, valamint a diák szóbeli felkészülés alatti jegyzetei. A szülő kérésre a fenti dokumentumba betekinthet. Az írásbeli dolgozatot a szaktanár piros tollal javítja, a hibák megjelölésével értékeli és aláírásával látja el. A dolgozatok egy év múlva selejtezhetők. 1.9.5 Alsó tagozatos vizsgatárgyak részei és követelményei Magyar nyelv és irodalom Irodalom Szóbeli és írásbeli vizsgaforma, amely az adott évfolyam(ok) tananyagát kéri számon, külön hangsúlyt helyezve a hangos értő olvasásra és a szövegértésre. Az adott évfolyam memoriterei közül, a tanuló választása alapján 2 vers számonkérése.

37

Értékelés: a maximálisan elérhető pontszám 50 pont, ezen belül 25 pont az olvasás, 15 pont szövegértés, 10 pont az előadásmód és forma értékelése. Az általános százalékos értékeléssel pontosan kiszámítható az érdemjegy. Magyar nyelv Írásbeli vizsgaforma, amely 75%-ban az adott évfolyam tananyagát kéri számon. Az írásbeli feladatlap öt feladatból áll. Ez tartalmazza az adott évfolyamnak megfelelő szóanyagot, nyelvtani anyagának ismeretét és gyakorlati alkalmazását. Értékelés: maximálisan 50 pont szerezhető, az elkövetett helyesírási hibákért pontlevonás jár Az érdemjegy adása az általános százalékos értékelésnek megfelelően történik. Idegen nyelv- angol A javítóvizsga időtartama 45 perc. A vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. Az írásbeli rész 30 perc, az adott évfolyam minimum követelményeiből összeállított feladatlap megoldása. A szóbeli rész (15 perc) az adott évben tanult témakörök alapján: Alsó tagozatban a feladatlap nyelvtani ismereteket nem, csak az adott évfolyamon tanult szókincset, fordulatokat kér számon. A szóbeli rész a tanár kérdéseire adott válaszokból és a tanárhoz intézett rövid kérdésekből áll. Matematika A matematika vizsga egy 45 perces feladatlap írásbeli megoldásából áll. Az írásbeli feladatlap tartalmi jellemzői az alábbiak: legalább öt feladatból áll, amelyek tananyaga a félév vagy tanév legfontosabb fejezeteinek legalább 75%–át érinti. A feladatok közül két feladat egyszerű összefüggések ismeretét ellenőrzi, legalább három (egy vagy több kérdésből álló) feladat pedig a vizsga tárgyát képező időszak legfontosabb feladattípusait tartalmazza. Értékelés: maximálisan 50 pont szerezhető, az elkövetett hibákért pontlevonás jár. Környezetismeret A vizsga egy 45 perces szóbeli feleletből áll. A szóbeli vizsgán az adott évfolyam tananyagát kérjük számon, amely a helyi tantervben meghatározott minimum követelményen alapul. Testnevelés A vizsga típusa: gyakorlati vizsga. A vizsga testnevelés tantárgyból az adott tanév tananyagában szereplő követelményekre épül. A tanulók a gyakorlati követelményeket mutatják be. 38

Ének–zene Az ének-zene vizsga két vizsgarészből áll össze; szóbeli, és gyakorlati részekből. A vizsga ének-zene tantárgyból teljes mértékben az adott tanév a tananyagában szereplő követelményekre épül. A szóbeli vizsgán a tanult dalok bemutatása és ritmusgyakorlatok szerepelnek. Felelési idő maximum 10 perc. Az értékelés szempontjai: stílszerű előadásmód, dallami és ritmusbeli pontosság. A maximálisan elérhető pontszám 30 pont. Informatika Az informatika vizsga egy feladatlapon szereplő feladatok gyakorlati megoldásából áll. Időtartama 45 perc. A gyakorlati feladatlap tartalmi jellemzői az alábbiak: Legalább két, de legföljebb három feladatból áll, amelyek tananyaga a félév vagy tanév legfontosabb fejezeteinek legalább 75%-át érinti. A feladatok a vizsga tárgyát képező időszak legfontosabb feladattípusaiból könnyebb feladat megoldását várja el (rutinfeladatok).

Rajz és vizuális kultúra A rajz és vizuális kultúra gyakorlati vizsgán öt tételből kell egyet húznia a vizsgázónak. A tétellap egy egyszerű tanulmányrajz elkészítését kéri látvány alapján. A gyakorlati vizsga részét képezi egy minimum három darabból álló portfolió benyújtása a tanuló éves munkáiból. A gyakorlati vizsgarészre a tanuló 60 pontot kaphat, ebből 20 pont a benyújtott portfolió maximális pontszáma. A gyakorlati vizsgához szükséges eszközök: A4-es rajzlap, puha grafit, körző, egy derékszögű és egy bármilyen vonalzó. 1.9.6 Felső tagozat vizsgatárgyak részei és követelményei Magyar nyelv és irodalom Irodalom Szóbeli vizsgaforma, amely az adott évfolyam(ok) tananyagát kéri számon. A szaktanárnak tíz tételből álló tételsort kell összeállítania. Minden tétel minimum két feladatból áll: alkotóval kapcsolatos és irodalomelméleti ismeretre kérdez rá. E kérdések nem feltétlenül egyetlen alkotóhoz kapcsolódnak, a vizsga során az adott évfolyam anyagában szereplő ismeretanyagról ad számot a vizsgázó. Értékelés: a maximálisan elérhető pontszám 50 pont, 20 pont irodalomelmélet, 20 pont az alkotóról adott felelet, 10 pont az előadásmód és forma értékelése. Az általános százalékos értékeléssel pontosan kiszámítható az érdemjegy. 39

Magyar nyelv Írásbeli vizsgaforma, amely 75%-ban az adott évfolyam tananyagát kéri számon. Az írásbeli feladatlap öt feladatból áll. Ez tartalmazza az adott évfolyamnak megfelelő szóanyagot, nyelvtani anyagának ismeretét és gyakorlati alkalmazását. Értékelés: maximálisan 50 pont szerezhető, az elkövetett helyesírási hibákért pontlevonás jár Az érdemjegy adása az általános százalékos értékelésnek megfelelően történik.

Történelem A történelem vizsga szóbeli részből áll. A szóbeli vizsga iskolánk helyi tantervében szereplő minimum követelményei alapján kéri számon a tanuló ismereteit az adott tanév tananyagát figyelembe véve. A szóbeli vizsga időtartama 45 perc. A tanév végén a történelmet tanító pedagógus egyezteti a vizsga témaköreit a vizsgára kötelezett tanulóval. A szóbeli vizsgán elérhető pontszám 50 pont. Idegen nyelv- angol A javítóvizsga időtartama 45 perc. A vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. Az írásbeli rész 30 perc, az adott évfolyam minimum követelményeiből összeállított feladatlap megoldása, mely tartalmazza a tanult nyelvtani struktúrákat, szókincset (szavakat, kifejezéseket, rövid mondatokat). A szóbeli rész (15 perc) az adott évben tanult témakörök alapján: - rövid párbeszéd a tanárral, tanár által feltett kérdésekre válasz - kérdések alkotása a tanár felé - összefüggő beszéd az adott témában (magamról, családomról, barátaimról, kedvenc dolgaimról, stb.) Matematika A matematika vizsga egy 45 perces feladatlap írásbeli megoldásából áll. Az írásbeli feladatlap tartalmi jellemzői az alábbiak: legalább öt, de legföljebb hét feladatból áll, amelyek tananyaga a félév vagy tanév legfontosabb fejezeteinek legalább 75%–át érinti. A feladatok közül két feladat az alapfogalmak, definíciók, egyszerű összefüggések ismeretét ellenőrzi, legalább három (egy vagy több kérdésből álló) feladat pedig a vizsga tárgyát képező időszak legfontosabb feladattípusait tartalmazza.

40

Fizika A vizsga egy 30 perces írásbeli és egy szóbeli vizsgarészből áll. Az írásbeli vizsgára a teljes pontszám 60%–át, a szóbeli vizsgára 40%–át lehet adni. Az írásbeli vizsga öt feladatból áll, amelyek tananyaga a félév vagy tanév legfontosabb fejezeteinek legalább 75%–át érinti. A feladatok közül három feladat az alapfogalmak, törvényszerűségek, egyszerű összefüggések ismeretét ellenőrzi, további két feladat pedig a vizsga tárgyát képező időszak legfontosabb feladattípusait tartalmazza. A fizika szóbeli vizsgán tíz tételből kell húznia a vizsgázónak. A tétellap egy fizikai jelenség legfontosabb fogalmainak és az azzal kapcsolatos kísérleteknek az bemutatását, a témakörrel kapcsolatos összefüggések, tételek ismertetését tartalmazza. Biológia A vizsga egy 45 perces írásbeli feladatmegoldásból áll. Az írásbeli vizsga legalább öt feladatból áll, amelyek tananyaga a tanév fejezeteinek legalább 75 %-át érinti. Az írásbeli feladatsor megoldásával 60 pontot lehet elérni. A feladatok között szerepelnie kell az alábbi feladattípusoknak:  ábraelemzés  rövid válaszos feladatok  feleletválasztós (teszt) feladatok. Kémia A kémia vizsga egy 45 perces írásbeli feladatlap megoldásából áll. Az írásbeli vizsga legalább öt feladatból áll, amelyek tananyaga a tanév fejezeteinek legalább 75 %-át érinti. Az írásbeli feladatsor megoldásával 60 pontot lehet elérni. A feladatok között szerepelnie kell az alábbi feladattípusoknak:  rövid kiegészítendő típusú feladatok  feleletválasztós (teszt) feladatok  legalább két számítási feladat. Földrajz A földrajz vizsga egy írásbeli és egy szóbeli vizsgarészből áll. Az írásbeli vizsgára a teljes pontszám 60%-át, a szóbeli vizsgára 40%-át lehet adni. Az írásbeli vizsga legalább öt feladatból áll, amelyek tananyaga a félév vagy tanév legfontosabb fejezeteinek legalább 75%-át érinti A feladatok között tartalmilag feltétlenül szerepelnie kell:  alapvető térképi-topográfiai ismereteket ellenőrző,  alapfogalmakra, definíciókra vonatkozó,  természeti és/vagy társadalmi-gazdasági jelenségekkel, folyamatokkal kapcsolatos feladat. 41

A szóbeli vizsgán tíz tételből kell húznia a vizsgázónak. A tétellap két részből áll. Az egyik kérdés természetföldrajzi, a másik kérdés társadalom- és gazdaságföldrajzi vonatkozású, ha a tanuló már rendelkezik a megfelelő ismeretekkel. Ennek hiányában az adott tananyag két legfontosabb fejezetét érintik a kérdések. A kérdések minden esetben egy jelenség vagy folyamat legfontosabb fogalmaira, jellemzőire, működési mechanizmusára irányulnak. Testnevelés A vizsga típusa: gyakorlati vizsga. A vizsga testnevelés tantárgyból teljes mértékben, a tanévben, a tananyagban szereplő követelményekre épül. A tanulók a gyakorlati követelményeket mutatják be sportáganként. A gyakorlati bemutatás a következő sportágakat tartalmazza: atlétika, torna, gimnasztika, labdajátékok közül választhatóan egy sportág a kézilabda, röplabda, kosárlabda, labdarúgás közül. Ének–zene Az ének-zene vizsga gyakorlati részből áll. A vizsga teljes mértékben az adott tanévben, a tananyagban szereplő követelményekre épül. A vizsgázónak a tanult dalokból egy a pedagógus által összeállított, (legalább 10 népdalból vagy műdalból álló listából) a vizsgabizottság választása alapján két éneket el kell énekelnie, valamint különböző ritmusokat kell visszatapsolnia. Az értékelés szempontjai: stílszerű előadásmód, dallami és ritmusbeli pontosság. A maximálisan elérhető pontszám 30 pont. Informatika A informatika vizsga egy feladatlapon szereplő feladatok gyakorlati megoldásából áll. Időtartama 45 perc. A gyakorlati feladatlap tartalmi jellemzői az alábbiak: Legalább két, de legföljebb három (egyenként esetleg több részből álló) feladatból áll, amelyek tananyaga a tanév legfontosabb fejezeteinek legalább 75%-át érinti. A feladatok közül egy feladat egy összetett problémamegoldást ellenőriz. A másik (vagy másik két) feladat pedig a vizsga tárgyát képező időszak legfontosabb feladattípusaiból könnyebb feladat megoldását várja el (rutinfeladatok).

1.10 Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai Az iskola lehetőséget biztosít más iskolában tanuló diákok átvételére. Az átvételről való döntés az intézmény vezetőjének jogköre, döntése előtt köteles kikérni az igazgatóhelyettes véleményét. A tanuló átvételére akkor van lehetőség, ha az általa tanult tantárgyak többsége 42

megegyezik az iskolánkban tanult tantárgyakkal, illetve a különbség, valamint a tananyagban való esetleges elmaradás mértéke nem haladja meg azt a szintet, amely a tanuló számára pótolhatóvá teszi a lemaradást. Az átvételkor figyelembe kell venni az átveendő tanuló magatartását, szorgalmát és a vele szemben alkalmazott fegyelmező és fegyelmi intézkedéseket. Az átvételkor különbözeti vizsga letétele akkor írható elő, ha a tanult tananyagban vagy annak ütemezésében jelentős eltérés állapítható meg. Az igazgató lehetőséget biztosíthat arra, hogy a különbözeti vizsgát a felvételtől számított maximum három hónapon belül tegye le az átvett tanuló, ebben az esetben a felkészüléshez egyéni segítségnyújtást kell biztosítani az átvett tanuló számára. Lehetőség van arra is, hogy – a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő és a tanuló együttes kérésére – évfolyam-ismétléssel eggyel alacsonyabb évfolyamú osztályba kerüljön a diák. 1.11 A felvételi eljárás különös szabályai Ha az általános iskola a felvételi kötelezettsége teljesítése után további felvételi, átvételi kérelmeket is teljesíteni tud, a további felvételi kérelmek teljesítésénél előnyben kell részesíteni a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket, tanulókat. Ezt követően azt a jelentkezőt, akinek a lakóhelye, tartózkodási helye az iskola székhelyén van, illetve akinek különleges helyzete azt indokolja. Különleges helyzetűnek tekintjük a jelentkezőt akkor, ha testvére is iskolánkba jár, vagy ha szülője az iskola alkalmazottja.

43

2. Az intézmény helyi tanterve 2.1 A választott kerettanterv megnevezése A választott kerettanterv tantárgyait és kötelező minimális óraszámait az alábbi táblázatok tartalmazzák. Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret Választható órakeret A tanulók maximális terhelhetősége

1. évf. 7

2. évf. 7

3. évf. 6

4 1 1 2 2 1 5 2 25 2

4 1 1 2 2 1 5 2 25 2

4 1 1 2 2 1 5 3 25 2

4. évf. 6 2 4 1 1 2 2 1 5 3 27 2

27

27

27

29

Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene

5. évf. 4 3 4 1

6. évf. 4 3 3 1

7. évf. 3 3 3 1

8. évf. 4 3 3 1

2

2

2

2

2

2 2 1 2 1 1

1 2 1 2 1

1

1

44

Dráma és tánc/Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret Választható órakeret A tanulók maximális terhelhetősége

1 1 1 5 1 2 28 3

1 1 1 5 1 3 28 3

1 1 1 5 1 3 31 4

1 1 5 1 3 31 4

31

31

35

35

A fel nem sorolt tantárgyakból egyetlen kerettanterv létezik, ezért ezeket nem tüntetjük föl táblázatunkban. A kerettantervi alternatívát kínáló tantárgyak tantervei közül a nem emelt óraszámú képzésekben az alábbiakat választjuk:

Tantárgy megnevezése Magyar nyelv és irodalom Fizika Kémia Biológia-egészségtan Ének-zene felső tagozat Ének-zene alsó tagozat

Változat A változat B változat B változat B változat A változat A változat

45

2.2 A választott kerettanterv feletti óraszám A választott kerettantervek óraszámát a szabadon tervezhető órakeret terhére a következő évfolyamokon és tantárgyakban emeljük meg az alábbi óraszámokkal. Óraterv a helyi tantervhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak 1. évf. 2. évf. 3. évf. Magyar nyelv és irodalom 7+1 7+1 6+2 Idegen nyelvek 1 1+1 1+1 Matematika 4 4 4 Erkölcstan 1 1 1 Környezetismeret 1 1 1 Ének-zene 2 2 2 Vizuális kultúra 2 2 2 Életvitel és gyakorlat 1 1 1 Testnevelés és sport 5 5 5 Informatika 0 0 0+1 Szabadon tervezett órakeret 2 2 3 Rendelkezésre álló órakeret 25 25 25 Választható órakeret 2 2 2 A tanulók maximális terhelhetősége

27

27

27

4. évf. 6+2 2 4 1 1 2 2 1 5 0+1 3 27 2 29

Óraterv a helyi tantervhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene Dráma és tánc/Hon- és

5. évf. 4 3 4+1 1

6. évf. 4 3 3 +2 1

7. évf. 3+1 3 3+2 1

8. évf. 4 3 3+2 1

2

2

2

2

2

2 2 1 2 1 1

1+1 2 1 2 1

1 1

1

46

népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezett órakeret Rendelkezésre álló órakeret Választható órakeret A tanulók maximális terhelhetősége Intézményi órakeret

1 0+1+1 1 5 1 2 28 3

1 1+1 1 5 1 3 28 3

1 1+1 1 5 1 3 31 4

1 1+1 +1 5 1 3 31 4

31

31

35

35

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

Nkt. 6. sz melléklet CA oszlopa alapján az osztályok heti időkerete

52

52

52

55

51

51

56

56

Nkt. 6. sz melléklet BC oszlopa alapján a tanulók heti kötelező óraszáma

25

25

25

27

28

28

31

31

2

2

2

2

3

3

4

4

25

25

25

26

20

20

21

21

2

2

2

2

2

2

2

2

110/2012. Korm. rend. 8. §(3) Választható óra Nkt. 6. sz melléklet CA oszlopa – (BC+ választható óra) Nkt. 27.§ (4) egyéb foglalkozások megtartása, csoportbontás, tehetségkibontakoztatás, HH felzárkóztatás, BTMN fejlesztés, 1-4 évf. diff. kép. fejlesztés Nkt. 27.§ (5) bek. Tehetséggondozás, felzárkóztatás a 6. sz mell. –ben az osztályok meghatározott időkerete felett 11 óra/osztály

47

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

27

27

27

28

23

23

25

25

16.00 óráig tartó foglalkozások hoz

15

15

15

13

12

12

9

9

Választható óra

2

2

2

2

3

3

4

4

Csoportbontás, egyéb

10

10

10

13

8

8

12

12

Nem kötelező időkerete

foglalkozások

A tantárgyi kerettanterveket a Pedagógiai Program 2.sz. melléklete tartalmazza DVD- re rögzítve, melyek meghatározzák a tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyagát, az előzetes tudást, a kulcsfogalmakat, a tematikai egységek nevelési-fejlesztési céljait, az ismereteket és fejlesztési követelményeket, a kapcsolódási pontokat, az órakereteket. A TÁMOP 3. 1. 4/08/ kódszámú, Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés – Innovatív intézményekben című pályázaton iskolánk elnyerte az igényelt támogatást. Ez indokolta a Helyi tanterv módosítását – a pályázat céljaihoz, a kompetencia alapú oktatás elveihez, elvárásaihoz való igazítását. A pályázat egyéb feltételei:  A TÁMOP 3. 1. 4 pályázat megvalósításában részt vevő tanulócsoportban a szövegértésiszövegalkotási, matematikai, szociális, életviteli kompetencia fejlesztése  Új tanulásszervezési eljárások bevezetése: kooperatív tanulás, projekttanulás, páros munka.  műveltségterület tantárgy nélküli oktatásának bevezetése a szövegértés- szövegalkotás kompetencia területén  három hetet meghaladó projekt megszervezése december hónapban” Adventtől karácsonyig” Hagyományteremtés Bekecsen címmel  témahét megszervezése márciusban ”II. Rákóczi Ferenc emlékhét” címmel  intézményi innovációk: - Moduláris oktatási program: témahét „1848 tavasza”, Nemzeti ünnepünk: március 15-e. - Környezetnevelési innováció: Ismerjük meg a minket körülvevő világot! - Én és a világ – ember és környezete modul feldolgozása projektmódszerrel - Drámapedagógia: a reneszánsz kor 

IKT-val támogatott tanulásszervezés

48

A TÁMOP 3. 1. 4/08/2. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés – Innovatív intézményekben pályázat megvalósításában részt vevő csoportokban új tanulásszervezési eljárások bevezetése: Moduláris oktatás: A tananyag kisebb, önmagában koherens részei a modulok, melyek az egyes tanórák anyagánál általában nagyobb, de a tanterv egészénél kisebb egységek. A modulok a tananyag egészén belül, azzal összehangoltan saját, jól átlátható követelménnyel rendelkeznek, azonos didaktikai elveket kell, hogy kövessenek. A modulok úgy épülnek fel, hogy ismeretanyaguk és gyakorlatsoraik teljes egészében lefedik a feldolgozandó tartalmat, vagy kisebb-nagyobb terjedelmű elemként beépíthetők a hagyományos tanulási-tanítási folyamatokba is. Témahét: A tananyag komplex elsajátításának egyik lehetséges formája az ún. témahét, amikor az adott tárgykört a diákok három-öt tanítási napon, esetleg hosszabb időkeretben iskolai és iskolán kívüli helyszíneken, rugalmas időkeretek között, változatos tevékenységtípusok és sokszínű módszertani eszközök segítségével dolgozzák fel. Projektoktatás-projekthét: Projektoktatás, pedagógiai projekt. Valamely összetett, komplex, gyakran a mindennapi életből származó téma; a témafeldolgozáshoz kapcsolódó célok, feladatok meghatározása, a munkamenet és az eredmények megtervezése; az eredmények bemutatása. A projektmódszer egy sajátos tanulási egység, amelynek középpontjában egy probléma áll. A projektmódszer a tanulói tevékenységek tudatos tervezését igényli. A tervezés két fő szinten, kell történjen: Az első az egész folyamatra vonatkozik, amely során meghatározott ismeretekhez és képességekhez kívánjuk eljuttatni a tanulókat. A másik szint az egyes projektek megtervezését jelenti, amelyhez a tanári motiváció és segítség tudatos jelenléte szükséges. IKT-val támogatott tanulásszervezés: Azok a hagyományos (instruktív) és konstruktív pedagógia elveire épülő, az információs társadalom kompetenciáinak fejlesztését megvalósító tanítási-tanulási módok, módszerek, amelyek alkalmazásakor az info-kommunikációs technológia, mint eszköz és taneszköz jelenik meg a tanítás-tanulás folyamatában. Ezáltal új pedagógiai gyakorlatok kialakítására, vagy a meglévők módosítására nyílik lehetőség. módszerek, szervezési módok

évfolyam 1

projektoktatás műveltségterület tantárgyi bontás nélküli tervezés három hetet meghaladó projekt megtervezés témahét

2

3

4 X

5

6 X

7

8

X

X

X 49

módszerek, szervezési módok megtervezése moduláris oktatási programok megtervezése önálló intézményi innováció

évfolyam

X

X

X

X

X

X

A kompetencia alapú oktatás bevezetésének céljai:           

a sikeres munkaerő piaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen áttartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése, kompetencia alapú oktatás elterjesztése. A kompetencia-alapú oktatás megvalósításához illeszkedő módszertan széleskörű megismerése, és megvalósítása, a nevelőközösség módszertani kultúrájának fejlesztése, a tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztése az esélyegyenlőség érvényesítése újszerű tanulásszervezési eljárások bevezetése szegregációmentes együttnevelési környezet kialakítása egyéni fejlesztési tervek készítése digitális írástudás elterjesztése

A kompetencia alapú oktatáshoz kapcsolódó tevékenység rendszere, sikerkritériumok meghatározása a kompetencia alapú oktatás elterjesztésére vonatkozóan. A kompetencia alapú oktatás implementációja Tevékenységek Teljes tanórai lefedettséget biztosító programcsomag teljes tanórai lefedettséget biztosító programcsomag egy választott kulcskompetencia területi programcsomag műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása digitális tartalmak, taneszközök használata(25 %)

évfolyam 2.

kompetenciaterület szövegértés; szövegalkotás

1. 5.

matematikai logika

4. 6.

Életpálya- építési Szociális-életviteli

2.

Szövegértésszövegalkotás

1. 2. 4. 5. 6.

Minden bevont tanulócsoportban

Sikerkritérium

50

A kompetencia alapú oktatás implementációjának célrendszere, a célok ütemezése.

Célok, indikátormutatók

teljes tanórai lefedettséget biztosító programcsomag egy választott kulcskompetencia területi programcsomag tantárgytömbösített oktatás a szakrendszerű oktatásban(5-10-15 %) műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása digitális tartalmak, taneszközök használata(25 %) A hátrányos helyzetű és SNI tanulók esélyegyenlőségének javítása új módszerek intézményi alkalmazása,elterjesztése, önálló intézményi innováció megvalósítása jó gyakorlatok átvétele IKT eszközhasználat

Fenntarthatóság

Implementáció éve 2009/2010

2010/2011

2011/2012

2012/2013

+

+

+

+

+

+

2014/2015

+

2013/ 2014 +

+

+

+

+

+

+

+

+

+

25

25

25

25

25

25

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+ +

+ +

+ +

+ +

+ +

+ +

+

5

51

2.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei E fejezet tartalmazza a választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások, továbbá a kerettantervben meghatározottakon felül a nem kötelező tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyagát, az ehhez szükséges kötelező, kötelezően választandó vagy szabadon választható tanórai foglalkozások megnevezését, óraszámát. A II. Rákóczi Ferenc Informatika - Matematika Tagozatos Általános Iskolában oktató munkánk során csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép, feladat gyűjtemény) használunk a tananyag felhasználásához, melyet a művelődési és köznevelési miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A nyomtatott taneszközökön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van: pl. tornafelszerelés, rajzfelszerelés stb. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközössége, szaktanárok határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév második szülői értekezletén az iskola tájékoztatja. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetére a szülők kötelessége. A taneszközök kiválasztásánál szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe:  A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének.  Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatók.  A taneszközök használatában a stabilitásra törekszünk, új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be.  A taneszközök áránál a szülők anyagi helyzetéhez, a lehetőségekhez igyekszünk közelíteni. Az iskola- a pénzügyi lehetőségeihez mérten – saját költségvetési keretéből, egyéb támogatásokat felhasználva egyre több nyomtatott taneszközt szerez be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a nehéz helyzetű tanulók – a gyermek és ifjúságvédelmi felelős nevelő és az osztályfőnök javaslata alapján ingyenesen használhatják. A tankönyvek kiválasztásában alapvető támpont a hivatalos tankönyvjegyzék, amely csak jóváhagyott tankönyveket és segédkönyveket tartalmaz. Ez azonban nem elegendő. Szükség van más információs formákra, elemekre is ahhoz, hogy megbízható, sokrétű, alapos tájékozódási rendszer alakuljon ki. A tankönyvek, taneszközök kiválasztásánál a következőket kell figyelembe vennünk:  Tankönyvjegyzékek  Segédkönyvek jegyzéke  Tanulást, tanítást segítő kiadványok jegyzéke  Számítógépes adatbank  Más nyomtatott információhordozók (CD-ROM-ok, stb.)  A szóbeli információáramoltatás formái: előadások, ankétok, továbbképzések, tankönyvbemutatók 52

   

Állandó bemutatóhelyek Kiállítások, vásárok Tankönyvboltok Internet – taneszköz-figyelő

Az információs bázis a minőségelvű rendszer fontos eleme, mely segíti a biztonságos tankönyvkiválasztásban. Választásunkban döntő, hogy jól használható, minőségileg kifogástalan, tehát megbízható és szép tankönyvet adjunk a gyerekek kezébe. A tankönyvválasztás olyan piaci jellegű szabályozó, amely elősegíti, a jövőben még inkább megvalósítja a minőségelv érvényesülését. Az iskolai tankönyvhasználat sarkalatos pontjai:  a tanár és a tankönyv közötti összhang, azonosulás vagy alkalmazkodás  a tankönyv szerepe a pedagógus felkészülésében, tanmenet és óraterv készítésében  a tankönyv tanórai kiaknázásának lehetőségei  a tankönyv, mint közös nevező a számonkérésben, értékelésben  a tantestület egysége, ill. a módszerek tudatosítása  a szülők bevonása a tankönyvek értékeinek kibontakoztatásában. A választott tankönyvek használatára jól felkészült pedagógusok is sokat segíthetnek abban, hogy a gyerekek is hatékonyabban használják tankönyveiket.

Taneszközök használata Minimális programnak tekinthető, hogy valamennyi neveléssel - oktatással foglalkozó személy elsajátítsa az alapvető oktatási eszközök kezelését. Tudjon minden nevelő egyszerű audiovizuális ismerethordozókat, diaképet, magnetofon hanganyagot, írásvetítő transzparenseket, képmagnó felvételeket készíteni, tudják az említett eszközöket és anyagokat eredményesen alkalmazni a nevelési-oktatási folyamatban. Minden típusú taneszközre szükség van tanítás-tanulás folyamatában ahhoz, hogy a nevelés-oktatás minőségét, nagyobb hatékonyságát biztosítsuk. Ezen eszközök csak akkor segítik a munkánkat, ha kiválasztásuk tudatos pedagógiai munkával, módszertanilag megalapozott célszerű kihasználással párosul. Tartós taneszközök vásárlása az iskolai könyvtár számára. Figyelembe vesszük az osztályok képességeit, az eredményességet és az előző évek tapasztalatait.

53

2.4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása 2.4.1 Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az első két iskolai év bevezető szakasz, szerepe szerint előkészít az iskolai tanulmányokra. Fokozatosan vezet át az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai tanulás szervezeti kereteibe, tevékenységrendszerébe és szokásrendjébe. Felhasználja és továbbfejleszti a gyerek természetes játék- és mozgásigényét, tanulási motiváltságát, a megismerés és a megértés iránti érdeklődését, nyitottságát. Előkészíti, megalapozza a kulcskompetenciák kifejlődésének folyamatát. A tanító feltérképezi a tanulók egyéni fejlesztési szükségleteit. A gyerekek közötti különbségeket természetesként fogadja el. Kellő időt enged a tanulási feladatok pszichológiai feltételeinek beéréséhez, és személyre szóló fejlesztéssel és értékeléssel esélyt teremt a sikeres iskolai pályafutás, valamint az élethosszig tartó tanulás biztonságos megalapozásához, az egységes műveltségbeli alapok megszerzéséhez. Tantervünk fontos pedagógiai célnak tekinti a játékosság fokozását a bevezető és kezdő szakaszban. Pedagógiai módszereinket és tanmeneteinket olyan irányban módosítjuk, hogy a tanulók iskolai motivációját ezzel az eszközzel is növelhessük. Szükségesnek tartjuk a játékossággal megkönnyíteni az átmenetet az óvoda és az iskola között. A játék, mint módszer a tanulás okozta nehézségek oldására is felhasználható ebben az érzékeny és meghatározó életkorban. Tantervünk elengedhetetlen pedagógiai követelménynek tekinti a terhelésnek a képességekhez való igazítását, az egyéni képességek figyelembe vételét, és a differenciálás révén megvalósítható egyéni terhelés követelményét, gyakorlatát. Ennek érdekében egyéni teljesítményszintekhez igazodva, szervezzük meg a felzárkóztatást.

2.4.2 A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat harmadik-negyedik évfolyamán meghatározóvá válnak az iskolai teljesítmény-elvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. Fokozatosan előtérbe kerül a NAT elveiből következő motiválási és a tanulásszervezés folyamat. A kezdő iskolaszakaszban, az iskolakezdés 3-4. évében folytatódnak a fenti fejlesztési prioritások, de fokozatosan átalakul a tanulás jellege. Egyre inkább előtérbe kerülnek a teljesítményelvárások által meghatározott tanulási feladatok, a fejlesztési követelményeknek való megfelelés igénye. A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamata kooperatív technikákkal, a kisiskolások nevelésében az együttműködésre épül. A tanulók fejlettségére és fejlesztési szükségleteire figyelve, differenciált tervezéssel és tanulásirányítással fokozatosan növeli a tanító a terhelést és a teljesítményelvárásokat. A tanulók előmenetelét fejlesztő értékeléssel segíti elő. Élményszerű tanulással, problémahelyzetekből kiinduló izgalmas tevékenységekkel, kreativitást ösztönző feladatokkal fejleszti a kulcskompetenciák összetevőit: az alapvető rutinokat, képességeket és alapkészségeket, formálja az attitűdöket, közvetíti az elemi ismereteket, tanulási és magatartási szokásokat alakít. Megtapasztaltatja az ismeretszerzés korszerű forrásait, azok eszközként való felhasználásának módját, megtanítja és gyakoroltatja az elemi tanulási módszereket és technikákat. A tanulók fokozatosan gyarapodó ismereteit rendszerbe szervezi. Aktivizálja a már megszerzett tudást az új tanulási feladatok megoldásához. 54

A tanító egészséges egyensúlyt teremt a nevelési és oktatási feladatok rendszerében. Kíváncsiságtól és érdeklődéstől motivált, szabályozott és kötetlen tevékenységek célszerűen kialakított rendszerében fejleszti a kisgyermekben a felelősségtudatot, a kitartást, az önállóságot, megalapozza a reális önértékelést. Mintákat és gyakorlóterepet ad magatartási normák, szabályok elsajátításához, a társas közösségekben való részvétel és együttműködés tanulásához, a problémamegoldáshoz, konfliktuskezeléshez. Megerősíti a humánus magatartásformákat, szokásokat, és a gyermek jellemét formálva elősegíti a személyiség fejlődését, érését, a felelős állampolgári magatartás megalapozását. Az esélyteremtés érdekében támogatja az egyéni képességek, a tehetség kibontakozását, tervezetten segíti a tanulási nehézségekkel küzdő, a sajátos nevelési igényű tanulókat. Kiemelten törődik azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, amelyek a gyermek eltérő ütemű fejlődéséből adódhatnak. A feldolgozásra kerülő tanítási tartalmak mennyiségének, nehézségi fokának, a haladás tempójának meghatározásában, valamint a tanítási módszerek, eszközök és munkaformák alkalmazásával kapcsolatos döntéshozatalban mindenkor a tanulók fejlettségi jellemzői és fejlesztési igényei az irányadók. A gyerekek nemcsak az iskolában tanulnak. Sokféle más forrásból is bőséges tapasztalatok, ismeretek birtokába jutnak. Ezeket az iskolának számon kell tartania, fel kell használnia nevelő munkájában. Különösen fontos feladata, hogy sajátos eszköz- és hatásrendszerével olyan értékrendet közvetítsen, amelyik segít a gyerekeknek a spontán hatások és az őket érő információáradat kezelésében, értékelésében, az elfogadásukról való döntésekben. Az iskola célirányosan meghatározott értékrendjének közvetítésében – a kisiskolások nevelésében – kitüntetett szerepe van: • az iskola légkörének, információforrásokkal kapcsolatos nyitottságának, • a tanító és a tanulók érintkezésének és együttműködésének, • a kortársakkal kialakított magatartási kultúrának, • a gyerekek nevelésében a szülői házzal kiépített partneri viszonynak, függetlenül a szülők társadalmi és kulturális hátterétől, • az irányított társadalmi tapasztalatszerzésnek, mely kiterjed a társadalom minél szélesebb spektrumára, • a spontán szerzett tapasztalatok és tudás feldolgozásának (elemzésének, értékelésének) és felhasználásának, • különféle élethelyzetek tanulmányozásának (feladathelyzetek, tanulási szituációk, konfliktushelyzetek, veszélyhelyzetek, versengések, önkiszolgálás, másság jelenléte stb.), • az oktatás kultúraközvetítő, értékőrző hatásának, mely kultúra reprezentálja az országban lakók sokszínűségét. E csatornákon keresztül valósulhat meg már kisiskolás korban olyan értékek megtapasztalása és - az ismétlődő helyzetek újbóli átélése során – belsővé válása, amelyek alapozzák: • az aktív és felelős – nemzeti és uniós - állampolgári létre, • a modern gazdálkodásban való hasznos részvételre és • a közös nemzeti érdekek szolgálatára való eredményes felkészítést az intézményes nevelés keretein belül.

55

2.4.3 Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Tovább kívánjuk fejleszteni a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a környezettel való harmonikus, konstruktív kapcsolathoz szükségesek. Az alapozó és fejlesztő szakasz szocializációs folyamatában az iskola tudatosítja a közösség demokratikus működésének értékét és néhány általánosan jellemző szabályát. Tisztázza az egyéni és közérdek, a többség és kisebbség fogalmát, és ezek fontosságát a közösséghez, illetve egymáshoz való viszonyulásban. Megalapozza a felkészülést a jogok és kötelességek törvényes gyakorlására. A demokratikus normarendszert kiterjeszti a természeti és az épített környezet iránti felelősségre, a mindennapi magatartásra is. Az iskolának ezekben a szakaszokban is kiemelkedő feladata a nemzeti hagyományok tudatosítása és az ápolásukra való nevelés. Nevelési-oktatási tevékenységével az iskola fejleszti a tanulókban a nemzeti azonosságtudatot, képviseli az egymás mellett élő különböző kultúrák iránti igényt. Erősíti az Európához tartozás tudatát, és egyetemes értelemben is késztet más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerésére, megbecsülésére. Ugyanakkor figyelmet fordít az emberiség közös problémáinak bemutatására az oktatás és nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb fóruma is. Tanítási formák: páros és csoportmunka, egyéni foglalkozás, nívócsoportban való foglalkoztatás, vagy a felzárkóztatásra szorulók és az adott tantárgyhoz kötött fejlesztésben élenjárók fejlesztése érdekében differenciálás (párhuzamos óravezetéssel) bizonyos időtartamon belül. Az 5.-6. évfolyamon valamennyi tantárgy tanításakor kiemelt figyelmet fordítunk az alábbi készségek, képességek fejlesztésére:  az önálló tanulás, a jegyzetelés technikái  az információszerzés-, és feldolgozás (forrásból tájékozódás, szelektálás, rendszerezés, felhasználás, új kontextusban alkalmazás) képessége  a kommunikációs képességek (Pl: műfajok ismerete, értése, nyelvhelyessége, helyesírása, alkotása hétköznapi helyzetekben)  a szociális kompetenciák  a térbeli, időbeli, mennyiségi viszonyokban való pontosabb tájékozódás  az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani;  az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztéséve, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban;  a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával; 2.4.4 A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata - a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben - a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra. Az iskola hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata – a változó és egyre 56

összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben – a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra.    



 

mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait, a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével, a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával, az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni, a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása, a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük; a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával; fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat.

2.5 Mindennapos testnevelés A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a köznevelési törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg a következő módon. „A mindennapos testnevelést az iskolai nevelés-oktatás első, ötödik, kilencedik évfolyamán 2012. szeptember 1-jétől kezdődően felmenőrendszerben kell megszervezni. A többi évfolyamon a közoktatásról szóló 1993.évi LXXIX. törvény szerinti mindennapos testmozgást kell kifutó rendszerben megszervezni.” A továbbiakban a törvény kimondja: „Az iskola a nappali rendszerű iskolai oktatásban azon osztályokban, ahol közismereti oktatás is folyik, megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében, amelyből legfeljebb heti két óra a) a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott oktatásszervezési formákkal, műveltségterületi oktatással, b) iskolai sportkörben való sportolással, c) versenyszerűen sporttevékenységet folytató igazolt, egyesületi tagsággal rendelkező vagy amatőr sportolói sportszerződés alapján sportoló tanuló kérelme alapján a tanévre érvényes versenyengedélye és a sportszervezete által kiállított igazolás birtokában a sportszervezet keretei között szervezett edzéssel váltható ki.” A rendelkezés értelmében a jelzett évfolyamokon 3 órát biztosítunk délelőtti testnevelés óra keretében, 2 órát pedig csatlakozó, illetve délutáni foglalkozás keretében biztosítjuk: 57

 1-4 évfolyamon: tánc és mozgás óra, tömegsport foglalkozás  5-8 évfolyamon: tánc és mozgás, futball, kézilabda, kosárlabda, illetve tömegsporton való részvétel  Azon tanulók számára, akik táncoktatásban, vagy valamely külső egyesület keretében heti rendszeres edzésben részesülnek, nem kötelező a heti + 2 testnevelés óra. Az erről szóló igazolásokat szeptember első hetében van lehetőség az osztályfőnököknek leadni.  Az iskolánkban folyó külső szervezésű programok (pl.: néptánc, társastánc, birkózás) szintén kiváltják a + 2 testnevelés órákat.

2.6 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai A tantárgyfelosztás az iskola pedagógus erőforrásainak optimális kihasználásával készül úgy, hogy minden osztály és tanulócsoport számára biztosítsa a szakos ellátást. Ugyanakkor tantárgyfelosztásunknak biztosítania kell azt is, hogy minden pedagógus számára heti 22-26 óra tanítási órát vagy egyéb foglalkozást biztosítson. Az iskola méretéből adódóan a pedagógusok szülői-tanulói oldalról történő kiválasztására ezért általában nincs lehetőség. Pedagógiai programunk szerint választható tantárgy iskolánkban az idegen nyelv, informatika, kémia, fizika és technika egy- egy évfolyamon. A választható tantárgyak meghirdetésekor meg kell hirdetni azt is, hogy a tárgyat várhatóan melyik pedagógus fogja tanítani. Választható foglalkozások közé tartoznak a heti 2-2 órás délutáni sportfoglalkozások, melyeket a tanuló a kötelező mindennapos testnevelés órán felül választ.

2.7 Projektoktatás A projektoktatás valamilyen komplex téma olyan feldolgozása, amelynek során a téma meghatározása, a munkamenet megtervezése és megszervezése, a témával való foglalkozás, a munka eredményeinek létrehozása és bemutatása a gyerekek valódi (egyéni, páros, csoportos) önálló tevékenységén alapul. A pedagógus feladata a gyermekek önállóságának helyt adni, ezt az önállóságot tanácsadóként segíteni. A pedagógiai projekt fő szakaszai:  a projekt kezdeményezése  a projekt indítása  a projekt definiálása  a projekt megtervezése  a projekt végrehajtása  a projekt lezárása  prezentáció  értékelés A projekttervezés lépései:  a fő feladatok tervének elkészítése 58

 a logikai terv elkészítése  erőforrások tervezése  időterv elkészítése  kockázatelemzés  kommunikációs terv elkészítése  a projektterv elfogadása A projektoktatás nem valósítható meg hagyományos tanítási óra szervezeti keretek között. A projektmunka nem szorítható heti néhány napon 45 percbe, hisz időben nehezen lehatárolható, intenzív tevékenységet igényel, nemritkán kiterjed a tanulók, tanárok iskolán kívüli idejére is. Ez technikailag az alsó tagozaton jól megoldható, ahol az időbeosztás lényegében egy vagy két pedagógus kezében van. Kiválóan felhasználható erre a célra a napközi otthoni munka, amelyben az időkeretek amúgy is rugalmasabban kezelhetők. Nem tekinthető azonban véletlennek, hogy ahol a projektoktatás csak egy- egy ünnepi alkalomra szűkül, a szakirodalom szerint a leginkább frekventált megoldás a projektszakasz, a projekthét, ritkábban a projektnap a tanítási év rendjébe beillesztve. A projekt szakasz  azt a megoldást jelenti, amikor a tanév hagyományos menetét megszakítva a projekttéma feldolgozásához szükséges időt „kihasítják”, vagy éppen a tanítási év végére illesztik. A projekthét  immár szokványos megoldása a tanév utolsó napjaira tervezett időszak. Azaz időszak, amikor az osztályzatokat már lezárták, meleg van, és az iskolába járás hagyományos körülmények között mind a tanulókat, mind a pedagógusokat meglehetősen próbára teszi. A projekt nap  azt jelenti, hogy minden héten egy meghatározott napon foglalkoznak a projekt témájával. Ez a szak irodalom szerint leggyakrabban a tanulásban a fizikai tevékenység szerepét (ismételten) felismerő munkaoktatáshoz kapcsolódóan jelenik meg. A minimálisan remélhető pedagógiai következményei a tanulókat illetően: • a tanulók megnövekedett érdeklődése, aktivitása, önállósága, • a diákok több szempontúvá váló önismerete, reálisabbá váló önértékelése, • a tanulótársak és az együttműködő tanárok differenciáltabb ismerete. A projektoktatásra a pedagógus és a tanulók kezdeményező együttműködésén alapuló nyílt oktatás ad lehetőséget, amelyben a diákok belső motiváltságból, saját döntésükkel összhangban tanulhatnak. A pedagógusok a tanulók facilitátoraként átélhetik a pedagógiai alkotás, kreativitás szakmai önbizalom növelő erejét, a tanulók szellemi, morális fejlődését látva újra és újra megerősödhetnek a pályához fűződő elkötelezettségükben. A szülők megkönnyebbült tanúi, sokszor konkrét segítői lehetnek annak, hogy gyermekeik (tehetséges, különös nevelési problémákat nem jelentő, vagy éppen sajátos nevelési szükségletű gyermekeik) megtalálják helyüket az iskola világában. A projektoktatás feltételei: • a pedagógusok nyitottak a tanulókkal való együttműködésre, 59

• a tanulók felkészültek az önálló tanulásra, a kutatómunkára, • a diákok érettek a kooperativitásra és gyakorlottak benne, • az intézményben rendelkezésre állnak vagy megteremthetők a projektoktatás személyi és tárgyi feltételei. A résztvevők köre  A résztvevők köre egy tanulócsoporttól az egész iskolai tanulólétszámig terjedhet.  A projektekben a tanulók aktív részvétele jellemző: a csoport minden egyes tagja azonos jogokat élvez.  Mindenki számára biztosítja a csoport a tervezés, a beleszólás, a közreműködés, a tevékeny részvétel lehetőségét.  A csoportnak magának kell céljait meghatároznia, érdeklődésének és szükségleteinek megfelelően a tartalmat kidolgoznia, és az egész munkát önállóan szerveznie.  A projektorientált oktatás megváltoztatja a tanár szerepét. A tanár egy személyben tanuló és közreműködő, megfigyelő és közvetítő valamint partner, tanácsadó és segítőtárs a tanulók és a tanulási folyamatban valamilyen módon közreműködő szakemberek számára. 2.8 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések A társadalmi tendenciák azt mutatják, hogy tanulóink egyre több negatív hatásnak, veszélynek vannak kitéve. Ezért iskolánk kiemelt feladatának tartja a szociálisan hátrányos körülmények között élő tanulók problémáinak kezelését, a tanulók veszélyeztetettségének megelőzését, illetve megszüntetését. E feladatokat az alábbiakban határozzuk meg:  Szociometriai felméréseket készítünk a tanulók valódi körülményeiről a személyiségi jogok messzemenő figyelembevételével.  A rossz anyagi helyzetben levő, a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diákok segítésének formái:  ingyenes tankönyvellátás biztosítása a jogszabályok által meghatározott módon,  tankönyv-vásárlási támogatás biztosítása,  tanulmányi kirándulások anyagi támogatása,  kedvezményes ebéd biztosítása,  javaslat tétele rendszeres gyermekvédelmi támogatás folyósítására.  Mentálisan sérült tanulók esetén pszichológus tanácsának kikérése, munkájának igénybevétele.  A tanulók jogainak fokozott védelme.  Az életmód-program keretében rendszeres felvilágosító munka végzése az osztályfőnök, a szaktanárok és a védőnő segítségével (drog, alkohol, dohányzás).  Törekszünk arra, hogy minél több pedagógus szerezzen alapos ismereteket a sikeres kábítószer-ellenes program megvalósításához.  Rendszeres kapcsolattartás a tanulók szüleivel.  A veszélyeztetett, illetőleg hátrányos helyzetű tanulók helyzetének figyelemmel kísérése. 60

A fenti feladatok összefogását az igazgató által megbízott gyermek- és ifjúságvédelmi felelős végzi, aki folyamatosan kapcsolatot tart a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat szakembereivel, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. Feladatai közé tartozik az iskola egészségnevelési programjának segítése. Sokszínű tevékenységformák biztosítása:  Differenciált tanulásszervezés  Kooperatív technikák alkalmazása  Projekt- módszer  Tevékenységközpontú pedagógiák  Individuális tanulás előtérbe helyezése  Az alapozó időszak elnyújtása  Fejlesztő értékelés alkalmazása A tapasztalatszerzés lehetőségeinek kitágítása IKT eszközhasználattal. 2.9 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái Az iskolai beszámoltatás a tanítási-tanulási folyamat során elsajátított ismeretek, készségek számonkérését, folyamatos ellenőrzését, értékelését jelenti. Ekkor tanulóink teljesítményét viszonyítjuk a helyi tantervben megfogalmazott célokhoz, követelményekhez. Látjuk és elismerjük az eredményeket, tudjuk, hogy kinek kell segítséget nyújtani, tanácsot adni, kit kell ösztönözni. Értékelési rendszerünkért, ezen belül a számonkérés szaktárgyi és pedagógiai kifogástalanságáért a tanító, a szaktanár felel. Az iskolai beszámoltatás, számonkérés (mérés/ellenőrzés) célja: informálódni a tanuló tananyagban való előrehaladásáról, reális önértékelés, az önálló tanulási képesség és igény kialakítása. Feladata: hiteles visszajelzést adni a tanuló és a szülő számára az elsajátítandó tartalmak és a teljesítmény megfeleléséről. A beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének elvei:  A tanulmányi előmenetel folyamatos ellenőrzése, értékelése (az osztályozás) a pedagógus törvényben rögzített joga és kötelessége  Fő alapelv a rendszeresség és a fejlesztő támogatás  Tárgya, tartalma a helyi pedagógiai programban, tantervben leírtakra terjedhet ki  Sajátos nevelési igényű tanulóinknál a tananyag kijelölése és a követelménytámasztás az egyéni sajátosságokhoz, a fejlődés lehetséges üteméhez igazodik  A tantárgyak összhangja azt jelenti, hogy egyik sem túlhangsúlyozható vagy elhanyagolható a másik rovására  A tanulókat (és szüleiket) meg kell ismertetni a tantárgyak követelményeivel, a számonkérés és az értékelés formáival 61

 A tanulók (és szüleik) az elért eredményeikről folyamatos tájékoztatást kapnak Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének formái: 1) Szóbeli: tanári kérdésekre válaszadás; memoriter; leírások, tények, fogalmak, szabályok, törvények; önálló, összefüggő felelet; kiselőadás, önálló előadás 2) Írásbeli: írásbeli felelet (összefüggő írásos beszámoló); röpdolgozat (feleltetésként, felmérni, hogy rendszeresen készülnek-e, vagy mennyire értették meg az anyagot); témazáró dolgozat (célja egy nagyobb tanegység, témakör elsajátításának komplex ellenőrzése központi mérőlapok, munkafüzet önellenőrző feladatai, esetleg egységes iskolai feladatlap alapján); év eleji felmérés, félévi, év végi összefoglaló dolgozat; házi dolgozat, fogalmazás 3) Egyéb: önálló alkotás, munkadarab; óraközi, tanórai munka; tanulmányi versenyek, vetélkedők; pályázatok; gyűjtőmunka; ünnepi műsor A fentiek közül - a témazárók, helyi, területi, országos mérések kivételével - a szaktanár dönt a számonkérés formájáról. 2.9.1 Írásbeli feladatok értékelése Az egyes témakörök végén a tananyag fő követelményeit átfogó témazáró dolgozat írása a felsorolt tantárgyból:  

1-4. évfolyamokon: magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret, 5-8. évfolyamon: magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv, történelem és állampolgári ismeretek, biológia, földrajz, matematika, fizika, kémia, természetismeret, egészségtan, hon és népismeret, technika. A tanulók a követelmények teljesítéséről átfogó írásbeli dolgozatot írnak: magyar irodalom: évenként 2 dolgozat 5-8. évfolyamokon

Egyéb írásbeli munkák: pl. házi feladatok, órán végzett írásbeli feladatok, tesztek feladatlapok, gyűjtőmunkák, kiselőadások.  1-8. évfolyamon közismereti tantárgyaknál.  1-8. évfolyamon az alábbi készségtárgyaknál (technika, rajz, ének-zene). Szóbeli értékelés: A tanulók beszédkészség fejlesztése érdekében a tanév folyamán a nevelők többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli ellenőrzéssel. Szóbeli felelet:  egy-egy témakörön belül minden tanuló legalább egyszer szóban felel  1-4. évf. magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret.  5-8. évf. magyar nyelv és irodalom, történelem és állampolgári ismeretek, idegen nyelv, fizika, kémia, biológia, földrajz, természetismeret, matematika. 62

Szóbeli felelet valamilyen gyakorlati tevékenységgel összekapcsolva.  7-8. fizika, kémia  1-8. évf. ének-zene, technika, rajz  Tanulói produktumok vizsgálata:  1-8. évf. rajz, technika  Órai aktivitás, kiselőadás (1-8. évf.) A testnevelés és tánc tantárgyak követelményeinek az elsajátítása csak gyakorlati tevékenység révén kerül ellenőrzésre. Az értékelés az alábbi területekre terjed ki:  a kerettanterv követelményeinek elsajátítási szintje  a házirend követelményeihez való viszonya  tanórai és tanórán kívüli szorgalom és magatartás  közösségi feladatok vállalása, végzése A tanulók munkájának ellenőrzése és értékelése folyamatosan történik a NAT és a kerettanterv valamint a szakmai dokumentumok (Nkt. törvény, házirend, egységes nevelői eljárások, helyi tanterv, szaktárgyi tanmenetek valamint az osztályfőnöki munkaterv) által megfogalmazott követelmények, feltételek alapján. Az értékelés alapja az, hogy a teljesítmény hogyan viszonyul a kerettanterv, valamint a helyi tanterv követelményeihez. Figyelembe vesszük a tanuló képességeihez mért eredményeket, illetve hanyatlást.  Az 1. évfolyamon és a 2. évfolyam 1. félévének végén minden tantárgy értékelése szövegesen történik. A tanulók a bizonyítvány mellett év végén értékelő lapot is kapnak, mely minden tantárgy szöveges értékelését tartalmazza.  A 2. osztály második félévében és 3.-8. évfolyamon a tanulók munkáját év közben érdemjegyekkel, félévkor és tanév végén osztályzatokkal minősítjük.  3-4. évfolyamon a készségtárgyak (technika, rajz, testnevelés, ének zene) értékelése félévkor és év végén is érdemjeggyel történik. A tanulók teljesítményének egységes értékelése érdekében az írásbeli dolgozatok, feladatlapok, tesztek esetében az alábbi arányok szerint állapítjuk meg az érdemjegyeket: 0-30% elégtelen 31-50% elégséges 51-74% közepes 75-90% jó 91-100% jeles

63

2.10 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása Az otthoni házi (napközis és tanulószobai) feladatok adásával célunk, hogy a tanulók képességeihez mérten önállóan tudják alkalmazni a tanórán elsajátított eljárásokat, megoldási technikákat, a tanult ismereteket önállóan rögzítsék, a rendszerek tanulásra neveljük őket. A házi feladat kijelölésekor a következő alapelveket vesszük figyelembe:  A hazai tudományos pedagógiai szemlélet egyre inkább hangsúlyozza a gyermekek terheinek csökkentését. Elvárja az intézmények önkorlátozó, a gyermekek egészséges fejlődését szolgáló gyakorlat kialakítását.  A házi feladat kijelölésekor figyelembe vesszük a tanulók életkori sajátosságait, a képességek szerinti differenciált feladat kiadásának lehetőségét.  A tanulási hét alatt figyelembe vesszük az egyenletes terhelést. A napközis és iskolaotthonos rendszerben a pedagógus által munkaidő alatt ellenőrizhető írásbeli házi feladat-mennyiséget jelölünk ki.  Projektoktatás: az otthoni egyéni és csoportos munkával készített munkák. Változatos tevékenységforma, lehetőség szerinti differenciálás.  A köznevelési törvényből adódó korlátokat az iskola minden pedagógusa betartja, tiszteletben tartja a tanulók pihenéshez, szabadidőhöz való jogát. Egységes eljárások  

 

Az írásbeli házi feladat adásának korlátai minden évfolyamra érvényesek. A kötelező írásbeli házi feladat mennyisége annyi legyen, aminek ellenőrzése tíz percnél több időt nem vesz igénybe, a házi feladat elkészítését a szaktanár minden órán ellenőrzi. A hiányzó házi feladat a tanulóval pótoltatható. A rendszeresen elmulasztott házi feladatért (3-5 egymást követő eset) elmarasztaló érdemjegy adható, és bejegyzésre kerül az ellenőrzőbe.

 Az otthoni írásbeli házi feladat kiadásának korlátai  Péntekről hétfőre kötelező írásbeli házi feladatot nem adunk. A tanulókat (versenyre készülők, a tantárgy iránt aktívan érdeklődők) egyéni választásuk, kérésük alapján szorgalmi feladattal segíthetjük, számukra szorgalmi feladatot javasolhatunk.  Az otthoni tanulási idő (írásbeli és szóbeli feladatok elvégzésének együttes ideje) maximum 20-30 percet vehet igénybe egy tantárgyból.  A napi felkészülés otthoni (napközis, iskolaotthonos, tanulószoba) ideje nem lehet több 1-1,5 óránál.

64

2.11 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei Iskolánkban csoportbontásban tanítjuk a magyar nyelvet, a matematikát, a technikát, kötelezően és szabadon választott tárgyakat. Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és tanulók tudásának megalapozására. Ennek módja, hogy az igények előzetes felmérése után meghirdetjük a foglalkozásokat. A csoport indításához szükséges minimális létszám 10 fő. A választható tantárgyak esetében diákjainknak lehetőséget adunk, hogy megjelöljék, melyik pedagógusnál szeretnék tanulmányaikat folytatni. Amennyiben a tantárgyfelosztás ezt lehetővé teszi, biztosítjuk a többség által megjelölt pedagógust a kurzus vezetésére. A választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik és tudomásul veszik, hogy az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne. 2.12 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek A tanulók fizikai állapotának mérése iskolánkban kétféle módon történik:  az iskolaorvosi vizsgálatok jogszabályokban meghatározott módszereivel  a testnevelési órákon az alábbiakban ismertetett módon. A testnevelés helyi tanterveiben szerepeltetjük a tanulók fizikai állapotának évente legalább egyszer történő mérésének kötelezettségét. A mérést évi gyakorisággal végezzük el a testnevelési órákon a Hungarofit rendszer alkalmazásával, amelynek kidolgozása Dr. Mérei Ildikó nevéhez fűződik. A tanulók általános fizikai teherbíró-képességének értékeléséhez és minősítéséhez használt „Hungarofit” (fizikai fittség mérése) alapmérései az alábbiak:       

Aerob vagy alap-állóképesség mérése: 2000 m-es síkfutással. Izomerő mérése és dinamikus ugróerő mérése helyből távolugrással páros lábbal. Dinamikus dobóerő mérése: kétkezes labdadobás hátra fej fölött, tömött labdával. Kar-, törzs-, és lábizmok együttes dinamikus erejének mérése: egykezes labda-lökés helyből az ügyesebb kézzel, tömött labdával. Dinamikus erő-állóképesség mérése: vállövi- és karizmok erő-állóképességének mérése: mellsőfekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás folyamatosan kifáradásig. Csípőhajlító és a hasizom erő-állóképességének mérése: hanyattfekvésből felülés térdérintéssel, folyamatosan. A hátizmok erő-állóképességének mérése: hason fekvésből törzsemelés és leengedés folyamatosan, kifáradásig.

A korosztálynak megfelelő követelményeket a tornaterem folyosóján kifüggesztjük, hogy azt a tanulók bármikor megtekinthessék. A felmérések a tanulók állapotának rögzítését célozzák, ezért azokra a diákok osztályzatot nem kaphatnak. A felmérést követő időszakban értékelhető azonban osztályzattal a tanulók mért eredményekhez képest felmutatott fejlődésének mértéke. A felmérések eredményeit a testnevelő tanárok kötelesek vezetni úgy, 65

hogy az egyes osztályokban tanuló diákok fizikai állapotának követéséhez szükséges adatok évről évre követhetőek legyenek. Az adatbázis rendszeres vezetésének ellenőrzése a testnevelési munkaközösség vezetőjének feladatkörébe tartozik. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének mérését minden tanév március és április hónapjában bonyolítjuk le. A mérés alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, és ezt a szülők tudomására hozzák. 2.13 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei 2.13.1 Az iskola egészségnevelési elvei Az egészséges életmódra nevelés keretében kívánjuk fejleszteni – elsősorban osztályfőnöki órákon, másrészt a szociálisan hátrányos helyzetű diákokkal való egyéni foglalkozás alkalmával – az alábbi képességeket és készségeket:  érzelmek alkotó kezelése,  a stressz kezelés,  az önismeret, önbecsülés megerősítése,  a célok megfogalmazása és kivitelezése,  a konfliktuskezelés,  a problémamegoldás, a döntéshozás,  a kortárscsoport nyomásának kezelése,  a segítségkérés és segítségnyújtás módjának megismerése,  az elutasítási készségek fejlesztése. Az elkövetkező időszakban szeretnénk a drogmegelőzési tevékenységünket hosszabb távon előre megszervezni és még szakszerűbben végezni. Ehhez alapvetően szükséges, hogy több kollégánk ilyen irányú továbbképzésben részesüljön. Alapvető feladatunknak tekintjük a legális és illegális szerek fogyasztásának visszaszorítását. Ennek érdekében megismertetjük a tanulókat e szerek fogyasztásának következményeivel, valamint rendszeres tájékoztatást nyújtunk a szülők számára is. Kialakított drogstratégiánkat szisztematikusan fejlesztjük, elkerüljük a drogfogyasztás, mint társadalmi probléma kampányszerű kezelésének veszélyeit. Az egészségfejlesztési tevékenységünk célja az egészséggel kapcsolatos egyéni és közösségi érzékenység fokozása, az egészséges életstílusok elterjesztése és olyan környezeti körülmények kialakítása, melyek elősegítik az egészség feltételeinek létrejöttét. Az egészségkultúra összetevői, amelyre nevelő munkánkban kiemelt figyelmet fordítunk:  az egészséges táplálkozás,  a rendszeres testmozgás,  a higiénés magatartás,  tartózkodás az egészségkárosító anyagok szervezetbe juttatásától.

66

A helyes táplálkozás ismérvei a rendszeresség, az ebéd megfelelő minősége, a zöldség és gyümölcsfogyasztás, valamint a megfelelő étkezési körülmények. Az elméleti ismereteket tanulóink elsajátítják a 7.-8. évfolyam biológia óráin, összekötve a táplálkozási zavarokról tartott védőnői órával. Iskolai konyhánk dolgozói sokat tesznek a megfelelő minőségű (rostokban, vitaminokban és fehérjékben gazdag) ebéddel, a rendszeres zöldség- és gyümölcsfogyasztás biztosításával a feladat megvalósításához. Az iskola vezetése a megfelelő étkezési körülmények, az ebédlő igényes kialakítását és működését biztosítja. A rendszeres testmozgás az egészséges embereknek is elengedhetetlenül fontos, elsősorban kedvező élettani hatásai miatt, de egyéb előnyökkel is jár: megfelelő erőnlét, mentális kiegyensúlyozottság, fittség, de nem utolsósorban kiváló szórakozás és hasznos időtöltés is. Ezeket az elveket tantestületünk magáénak vallja, és a napi rendszeres testmozgást igyekszik biztosítani diákjaink számára. Diákjainknak lehetősége van a sportpálya és a tornaterem rendszeres használatára, futball, kézilabda, kosárlabda, tömegsport, birkózás, gyógytestnevelés foglalkozásokon való aktív részvételre. Ezeken kívül az osztályfőnökök havi-kéthetes gyakorisággal szerveznek túrákat és kirándulásokat, kihasználva a kötetlen tevékenység közösségformáló hatásait is. Az iskolában a diákok szabadon használhatnak ping-pong asztalokat, időnként versenyeket szerveznek kollégáink. A higiéniás magatartás fogalma nagyon széleskörű. Az iskolai egészségfejlesztésben a legfontosabbnak tartott területei a személyi-, környezet-, szexuál- és mentálhigiénia. A személyi higiénia területét a biológia tantárgy oktatása során többször említjük, a tanulók ismereteit fokozatosan bővítve. A tevékenység megelőző jellegében szerepet játszik az évenkénti iskolafogászati szűrés is. A környezethigiénia része a fent említett higiéniai eszközök hozzáférhetővé tétele az iskolában a diákok számára, az iskola padlózatának rendszeres tisztítása és fertőtlenítése, valamint a szennyfogó szőnyegek használata. Iskolánkban ennek felelősei a takarító személyzet tagjai, valamint a karbantartó. A szexuálhigiénia és mentálhigiénia témájával a diákok osztályfőnöki órákon találkoznak, a biológia órák keretében pedig elméleti áttekintést kapnak a nemi működésről, születésszabályozásról, betegségekről. Az egészségkultúra lényeges eleme a tartózkodás az egészségkárosító anyagok szervezetbe juttatásától. A véletlenszerű mérgezéseket az iskolában kizárja a konyhai dolgozók pontos és jól átgondolt, a szabályoknak mindenben megfelelő működése, valamint a vegyszert is tartalmazó szertárak zárhatósága, és a személyi felelősök rendszere. Az egészségkárosító anyagok tudatos használatának megelőzése már komolyabb feladat. Az alkoholfogyasztás egészségnevelési vonatkozásának ellentmondásos jelensége a társadalmi gyakorlat és az iskolai élet különbözősége. Kiemelt figyelmet fordítunk a napjainkban könnyen és olcsón elérhető szintetikus drogok veszélyességének és kiszámíthatatlanságának megtanítására, valamint arra, hogy diákjaink képesek legyenek felismerni a drogok hatása alatt álló embert, valamint megtenni a legszükségesebb és a legsürgetőbb teendőket az adott helyzet kezelésére.

67

2.13.2. Az iskola környezeti nevelési elvei Iskolánk programjának megfogalmazásakor fontosnak tartottuk, hogy a megvalósíthatóságot szem előtt tartva fogalmazzuk meg céljainkat. Feladatunk mindkét esetben az, hogy olyan célokat tűzzünk tanulóink, tanáraink elé, melyek a legjobban megfelelnek a gyermekek életkori fejlettségi szintjének, ugyanakkor a közösségi tevékenységeket is erősítik a környezeti kérdések megoldása, megismerése közben. A környezeti nevelés csak az iskolai oktatással egységben, attól el nem különítve értelmezhető, mivel a tanulók teljes személyiségére hat. A motiváció kialakítása, megőrzése és fejlesztése minden életkori szakaszt átívelő célunk, mely egyben biztosítja is a folyamatosságot a környezeti nevelés során. A célok meghatározásánál figyelembe vettük a pedagógusok véleményét is, kiemelt hangsúlyt adva a gyakorlatnak, mivel fontosnak tartjuk, hogy elérhető, teljesíthető célokat tűzzünk ki magunk elé. Bevezető szakasz (első és második évfolyam): Továbbfejleszteni a tanuló környezete iránti megismerési vágyát, nyitottságát; játékos átmenettel felkészíteni a tanulási tevékenységre; elemi ismereteket közvetíteni a tanuló felé, kielégíteni kíváncsiságát; érzelmi kötöttséget kialakítani a gyermekben a természettel; kialakítani a gyermekek igényét a szabadban történő játékokra, a pihenésre; az esztétikus, rendezett környezet iránti igény kialakítása Kezdő szakasz (harmadik és negyedik évfolyam): - fejleszteni a tanuló környezete iránti megértési vágyát - tudatosítani a környezetből megismerhető értékeket - mintákat adni a természet megismeréséhez - kialakítani a csoportos és az egyéni megismerés képességét - az esztétikai nevelés részeként a közvetlen környezet rendezettségének igényét kialakítani a tanulókban - kialakítani egy természet – és embertisztelő szokásrendszert Alapozó szakasz (ötödik és hatodik évfolyam): - képi megismerési formákkal tovább fejleszteni a természettel kialakult érzelmi kötődést, viselkedési szokásokat - gyakorlati tapasztalatok szerzésére lehetőséget biztosítani (szakórán vagy a tanórán kívüli tevékenységek során) - megalapozni a környezettudatos érdeklődés kulcskompetenciáit - a környezeti tapasztalatszerzés készségét és képességét tovább erősíteni, - kialakítani az empátia képességét a természeti jelenségekkel, történésekkel kapcsolatosan Fejlesztő szakasz (hetedik és nyolcadik évfolyam): 68

- elvont megismerési formákat is felhasználva tovább fejleszteni a természettel kialakult - érzelmi kötődést - felkészíteni a társadalomba való beilleszkedést – a természetes és épített környezet iránti felelős magatartás kialakításával - fejleszteni a tanuló önismeretét és együttműködési képességét a környezeti problémák iránt érzett felelőssége kapcsán - kialakítani a gyermekben az emberiség közös problémái megértésének képességét - a környezetkímélő életmód fontosságának megértetése a tanulókkal - a természet közeliség igényének, a pozitív jövőképnek a kialakítása Alkalmazott munkaformák, tevékenységek Elsősorban a helyi, közvetlen környezet, az iskola területe és környéke megismerésének, megóvásának, ápolásának biztosítása határozta meg választott tevékenységformáinkat, módszereinket. Fontosnak tartjuk, hogy a környezettel kapcsolatos fejlesztő, nevelő tevékenységek egyéni és csoportos foglalkozásokat is kínáljanak. Így válik megvalósíthatóvá, hogy tanulóink a nyolc év alatt többféle módon, megközelítésben sajátítsák el a problémamegoldó és konfliktuskezelő technikákat. A módszerek kiválasztásánál fontos szempont volt, hogy kialakítsunk olyan „helyi hagyományokat”, melyek erősítik tanulóink érzelmi kötődését környezetükhöz, mivel napjainkban a céltalanság, a gyökerek, hagyományok semmibevétele, a tradíciók elhalása komoly gondot jelent. A munkaformák, meghatározásakor az életkori sajátságokat figyelembe véve külön fogalmaztuk meg a tanórai és a tanórán kívüli, illetve az alsó és a felső évfolyamokra vonatkozó tevékenységeket. 2.14 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei 2.14.1 A magatartás értékelésének elvei Az 1-2. évfolyamon tanuló gyermekeknél:  Példás: Képes alkalmazkodni a felnőttek követelményeihez, elvárásaihoz. Fokozódó érzékenység és érdeklődés az osztály és a csoport, illetve a közösségi életben érvényes viselkedési minták iránt. A csoportnormákhoz való alkalmazkodásra való törekvése kifejezett. Konfliktusmegoldásai szóbeli intézkedéseket, esetleg - legfeljebb félévente egyszer – szaktanári figyelmeztetést vonnak maguk után.  Jó Törekszik a felnőttek követelményeihez, elvárásaihoz alkalmazkodni. Személyes érdekei, az osztály és a csoport viselkedésmintái hatására engedelmeskedik. A saját magatartási elve megegyezik mások elvárásaival, követelményeivel. Konfliktusainak következményei osztályfőnöki szóbeli és írásbeli figyelmeztetést vonnak maguk után. 69

 Változó Rendelkezik a felnőttek követelményeihez, elvárásaikhoz való alkalmazkodás elemi szintjével. A környezet vele szemben alkalmazott normáit a közvetlen érdekei által meghatározott módon veszi figyelembe: az elismerés vagy a büntetéstől való félelem az elsődleges motiváló tényező. A magatartási normákat kívülről történő rákényszerítésként vagy saját céljai megvalósítására szolgáló eszközként, kellemetlen szükségszerűségként éli meg. Konfliktusainak következményei szóbeli és írásbeli osztályfőnöki figyelmeztetéseket vagy megrovást vonnak maguk után.  Rossz Nem rendelkezik a felnőttek követelményeihez, elvárásaihoz való alkalmazkodás elemi szintjével. Nem tájékozott az elvárások teljesítésére vonatkozó ismeretekben. A magatartási szituációkban a pillanatnyi egyéni szükségletei vezérlik. Konfliktusainak következményei osztályfőnöki vagy igazgatói fegyelmi intézkedéseket vonnak maguk után.

A 3-4. évfolyamon tanuló gyermekeknél:  Példás: Az erkölcsi szabályozottságában a külső hatások általi meghatározottság mellett megjelennek a belső szabályozottság jelei is. A jó és a rossz mintákhoz képes magatartását viszonyítani. Az osztály és a csoport, illetve a közösségi életben érvényes viselkedési minták iránti érzékenysége és érdeklődése révén hajlamossá válik azok elfogadására. A csoportnormákhoz való alkalmazkodása eredményes. Konfliktusmegoldásai szóbeli intézkedéseket, esetleg – legfeljebb félévente egyszer – szaktanári figyelmeztetést vonnak maguk után.  Jó: Képes alkalmazkodni a felnőttek követelményeihez, elvárásaihoz. Fokozódó érzékenység és érdeklődés az osztály és a csoport, illetve a közösségi életben érvényes viselkedési minták iránt. A csoportnormákhoz való alkalmazkodásra törekvése kifejezett. Konfliktusainak következményei osztályfőnöki szóbeli és írásbeli figyelmeztetést vonnak maguk után.  Változó: Törekszik a felnőttek követelményeihez, elvárásaihoz alkalmazkodni. Személyes érdekei, az osztály és a csoport viselkedésmintái hatására engedelmeskedik. A saját magatartási elve megegyezik mások elvárásaival, követelményeivel. Konfliktusainak következményei szóbeli és írásbeli osztályfőnöki figyelmeztetéseket vagy megrovást vonnak maguk után.  Rossz: Rendelkezik a felnőttek követelményeihez, elvárásaihoz való alkalmazkodás elemi szintjével. A környezet vele szemben alkalmazott normáit a közvetlen érdekei által meghatározott módon veszi figyelembe: az elismerés vagy a büntetéstől való félelem az elsődleges motiváló tényező. A magatartási normákat kívülről történő rákényszerítésként vagy saját céljai megvalósítására szolgáló eszközként, kellemetlen szükségszerűségként éli meg. Konfliktusainak következményei osztályfőnöki vagy igazgatói fegyelmi intézkedéseket vonnak maguk után.

70

Az 5-6. évfolyamon tanuló gyermekeknél:  Példás Az erkölcsi szabályozottsága a külső hatások által meghatározottságról áttér a belső szabályozottságra: az erkölcsi normákat az elfogadás mellett sajátjának is érzi. Lelkiismeretes: a saját cselekvések elfogadott elvek alapján való értékelése, az erre való képesség révén. Képes a csoport kategóriáiban való gondolkodásra: a tetteit nem csak szűk személyes érdekei, hanem a csoportra kifejtett következmények alapján értékeli. A saját csoportjánál tágabb közösségek érdekeit is figyelembe veszi, ha ezt a csoport is elvárja. Konfliktusmegoldásai szóbeli intézkedéseket, esetleg – legfeljebb félévente egyszer – szaktanári figyelmeztetést vonnak maguk után.  Jó: Az erkölcsi szabályozottságában a külső hatások általi meghatározottság mellett megjelennek a belső szabályozottság jelei is. A jó és a rossz mintákhoz képes magatartását viszonyítani. Az osztály és a csoport, illetve a közösségi életben érvényes viselkedési minták iránti érzékenysége és érdeklődése révén hajlamossá válik azok elfogadására. A csoportnormákhoz való alkalmazkodása többnyire eredményes. Konfliktusainak következményei osztályfőnöki szóbeli és írásbeli figyelmeztetést vonnak maguk után.  Változó: Képes alkalmazkodni a felnőttek követelményeihez, elvárásaihoz. Fokozódó érzékenység és érdeklődés az osztály és a csoport, illetve a közösségi életben érvényes viselkedési minták iránt. A csoportnormákhoz való alkalmazkodása kifejezett törekvése mellett mutat értékelhető eredményességet. Konfliktusainak következményei szóbeli és írásbeli osztályfőnöki figyelmeztetéseket vagy megrovást vonnak maguk után.  Rossz: Törekszik a felnőttek követelményeihez, elvárásaihoz alkalmazkodni. Személyes érdekei, az osztály és a csoport viselkedésmintái hatására engedelmeskedik. A saját magatartási elve megegyezik mások elvárásaival, követelményeivel. Konfliktusainak következményei osztályfőnöki vagy igazgatói fegyelmi intézkedéseket vonnak maguk után.

A 7-8. évfolyamon tanuló gyermekeknél:  Példás: Autonóm módon vezérelt (belső meggyőződéssel, önálló magatartási és cselekvési programmal rendelkező) és konstruktív (egyénileg eredményes – egyéni tökéletesedésre hajlandó, tanulni szerető – szociálisan értékes – önzetlen, áldozatvállaló, másokra tekintettel lévő, fegyelmezett, stabil erkölcsi tendenciákkal rendelkező) gyermek. Konfliktusmegoldásai szóbeli intézkedéseket, esetleg – legfeljebb félévente egyszer – szaktanári figyelmezetést vonnak maguk után.  Jó: A család, a csoport, a közösség, a nevelő környezet elvárásaitól vezérelt magatartási és cselekvési programmal rendelkező konstruktív gyermek. Konfliktusainak következményei osztályfőnöki szóbeli és írásbeli figyelmeztetést vonnak maguk után. 71

 Változó: Elsősorban a felnőttek szabályozására hallgató, konstruktivitásában, szociális tendenciáiban váltakozva következetes. Egyéni fejlődését biztosító tevékenységében labilis szükségletek és tanulásszeretet vezérli. Egocentrikus célok és szükségletei mellett erkölcsi szilárdsága gyenge. Konfliktusainak következményei szóbeli és írásbeli osztályfőnöki figyelmeztetéseket vagy megrovást vonnak maguk után.  Rossz: A társadalmi elvárásoknak megfelelő erkölcsi szabályok többnyire nem befolyásolják. Az erkölcsi szilárdság hiánya, a pillanatnyi helyzetekben következetlen elvek nélkül döntő gyermek. Konfliktusainak következményei osztályfőnöki vagy igazgatói fegyelmi intézkedéseket vonnak maguk után. 2.14.2 A szorgalomjegyek megállapításának elvei Az 1-2. évfolyamon tanuló gyermekeknél:  Példás: A felnőttek követelményeinek a képességei szerinti szinten felel meg. Egyénileg és csoportban is szeret tanulni.  Jó: Törekszik a felnőttek követelményeit képességeinek megfelelő szinten teljesíteni. Tanulmányi feladatait egyénileg és csoportban is megoldja.  Változó: A felnőttek követelményeinek képességeitől kissé elmaradva felel meg. Tanulását az elismerés vagy a büntetéstől való félelem motiválja. Egyénileg és csoportban is csak kényszerítő eszközök hatására tanul.  Hanyag: A felnőttek követelményeinek való megfelelése messze elmarad a képességei alapján elvárható szinttől. Nem tájékozott a kötelességteljesítésre vonatkozó ismereteiben. A tanuláshoz való viszonyát a pillanatnyi egyéni szükségletei határozzák meg.

A 3-4. évfolyamon tanuló gyermekeknél:  Példás: Tanórákra való felkészülését a rendszeresség, kötelességtudat és a pontosság jellemzi. Az óra alatt kitartóan, érdeklődéssel figyel, aktivitása, teljesítménye állandó A feladatok végzésében önálló, rendszeres. Tehetségéhez mérten vesz részt a csoportmunkában és önálló munkában. Munkája eredményes, társai munkáját is elősegíti. Szorgalmával példát mutat, serkent, ellenérzést nem kelt társaiban. Írásbeli munkáinak külalakjára az esztétikum, az igényesség jellemző.

72

 Jó: Képes a felnőttek követelményeinek a képessége szerinti szinten megfelelni. Az egyénileg és a csoportban végzett tanulása során törekszik az elvárásoknak megfelelni.  Változó: A felnőttek követelményeinek való megfelelésben – időnkénti törekvése ellenére – kissé elmarad a képességei által elérhető teljesítményszinttől. Önállótlan, tanulása során jelentős segítségre szorul.  Hanyag: A felnőttek követelményeinek való megfelelésben jelentősen elmarad a képességei által elérhető teljesítményszinttől, vagy egyáltalán nem felel meg. Egyénileg és csoportban is csak kényszerítő eszközök hatására tanul.

Az 5-6. évfolyamon tanuló gyermekeknél:  Példás: A belső erkölcsi szabályozottsága által meghatározott igyekezete következtében teljesítményei képességeinek megfelelő szintűek. Lelkiismeretessége folyamatosan és állandó kitartást biztosít a tanulásban. A csoportban érvényes követelmények teljesítéséért egy-egy területen kiemelkedő teljesítményt nyújt.  Jó: A felnőttek követelményei és a saját erkölcsi szabályozottsága következtében a képességeinek megfelelő szinten képes teljesíteni. Az egyéni és a csoportos tanulásban ismeri a jó és a rossz szorgalom jellemzőit. Egyénileg és csoportban is szeret tanulni.  Változó: A felnőttek követelményeinek a képességeinek a képességei szerint – elvárható teljesítményszinttől kissé elmaradva felel meg. Az egyénileg és a csoportban végzett tanulás során törekszik az elvárásoknak megfelelni.  Hanyag: A felnőttek követelményeinek való megfelelésben időnkénti törekvése ellenére jelentősen elmarad a képességei által elérhető teljesítményszinttől. Önállótlan tanulása során jelentős segítségre szorul.

A 7-8. évfolyamon tanuló gyermekeknél:  Példás: autonóm (belső meggyőződéssel, önálló cselekvési programmal rendelkező) módon vezérelt, egyéni tökéletesedésre hajlandó, tanulni szerető gyermek, akinek a teljesítménye és a képességei összhangban vannak.

73

 Jó: a család, a csoport, a közösség, a nevelő környezet elvárásaitól vezérelt, egyéni tökéletesedésre hajlandó, tanulmányi kötelezettségeinek eleget tevő gyermek, akinek a teljesítménye a képességei alapján elvárható szintű.  Változó: elsősorban a felnőttek szabályozására hallgató, egyéni tökéletesedésében váltakozó, szélsőségeket is produkáló gyermek, akinek a teljesítménye kissé elmarad a képességei alapján elvárható szinttől.  Hanyag: a társadalmi elvárások motiváló hatásaira nem vagy ellenségesen reagál. Teljesítménye tartósan és jelentősen a képességei alapján elvárható szint alatt marad. A tudás azon információk, készségek, képességek, mozgások, cselekvések, magatartások, attitűdök, érdeklődés, szokás, világkép, amelyekkel a gyermek rendelkezik.

2.14.3 A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei A jutalmazás és elmarasztalás fokozatainak megállapítása az osztályfőnök feladata az osztályban tanító nevelők véleményének figyelembevételével. A bejegyzés az osztályfőnök (igazgató) feladata. Valamennyi bejegyzést a szülővel tudatni és láttamoztatni kell. Az iskolai jutalmazás formái: Azt a tanulót, aki képességeihez mérten  példamutató magatartást tanúsít  folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el  az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez  iskolai, iskolán kívüli tanulmányi, sport – kulturális versenyeken, vetélkedőkön részt vesz A fegyelmező intézkedésnél a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben (az eset súlyosságát mérlegelve) el lehet térni. Igazgatói intézkedések során a felterjesztést az osztályfőnök, a bejegyzést az igazgató teszi meg.

74

A tanulók jutalmazása Bekecsi Gyermekekért Alapítvány Könyvjutalom

8 éven keresztül nyújtott kiváló tanulmányi eredményéért, 8 éven keresztül nyújtott kiváló sportteljesítményéért,

Nevelőtestületi dicséret

Példamutató magatartásáért és /vagy kiváló tanulmányi eredményért. Kiemelkedő közösségi munkáért,

Igazgatói dicséret

Versenyeken való kiemelkedő szereplésért. Kiemelkedő kulturális sporttevékenységért.

Osztályfőnöki dicséret

Kiemelkedő közösségi munkáért,

Szaktanári dicséret

Kiemelkedő tanulmányi munkáért. Tanulmányi versenyen való eredményes szereplésért.

Oklevél

Kitűnő tanulmányi eredményért,

Jutalomkönyv 8. osztály

Kiemelkedő tanulmányi eredményért, példamutató magatartásért. Kiemelkedő közösségi, kulturális, sporttevékenységért

Fegyelmező intézkedések Szorgalmi vagy szaktanári figyelmeztetés (szóbeli, írásbeli)

A felszerelés, házi feladat hiánya. Tanulmányi kötelezettség elmulasztása,

Osztályfőnöki figyelmeztetés (szóbeli, írásbeli)

A házirend megsértése. Tanórákon magatartásbeli problémák. igazolatlan mulasztás.

Osztályfőnöki intés

A házirend gyakori megsértése.

Igazgatói figyelmeztetés

A házirend gyakori, durva megsértése,

Igazgatói intés

A házirend súlyos megsértése, szándékos károkozás. Igazolatlan mulasztás.

Igazgatói megrovás

Súlyos fegyelmi vétség. Nagyobb értékű, szándékos károkozás.

75

3. Záró rendelkezések 3.1. Pedagógiai Program hatálybalépése A Pedagógiai Program 2013 év május hó 31. napján a nevelőtestület általi elfogadásával lép hatályba, és visszavonásig érvényes. A felülvizsgált szervezeti és működési szabályzat hatálybalépésével egyidejűleg érvényét veszti a 2010. év augusztus hó 26. napján készített (előző) Pedagógiai Program. 3.2. A Pedagógiai Program felülvizsgálata A Pedagógiai Program felülvizsgálatára sor kerül jogszabályi előírás alapján évente május 31-ig, illetve jogszabályváltozás esetén, vagy ha módosítását kezdeményezi az intézmény nevelőtestülete, a diákönkormányzat, a szülői szervezet. A kezdeményezést és a javasolt módosítást az igazgatóhoz kell beterjeszteni. A Pedagógiai Program módosítási eljárása megegyezik megalkotásának szabályaival. Kelt: .............................., ......... év .................. hónap ...... nap

............................................. igazgató

P.H. 3.3. Az intézményben működő egyeztető fórumok nyilatkozatai A Pedagógiai Programot az intézmény diákönkormányzata 2013. év március hó 26. napján tartott ülésén megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy a diákönkormányzat véleményezési jogát jelen Pedagógiai Program felülvizsgálata során a jogszabályban meghatározott ügyekben gyakorolta. Kelt: Bekecs, 2013. év március hónap 26. nap

............................................. diákönkormányzat vezetője

76

A Pedagógiai Programot a szülői szervezet 2013. év március hó 26. napján tartott ülésén megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy a szülői szervezet véleményezési jogát jelen Pedagógiai Program felülvizsgálata során, a jogszabályban meghatározott ügyekben gyakorolta. Kelt: Bekecs, 2013. év március hónap 26. nap

............................................. szülői szervezet képviselője A Pedagógiai Programot az intézmény nevelőtestülete 2013. év május hó 10. napján tartott értekezletén elfogadta.

............................................. hitelesítő nevelőtestületi tag 3.4. Fenntartói és működtetői jóváhagyó nyilatkozat Jelen Pedagógiai Programot a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. § (4) bekezdése értelmében az alábbi, a fenntartóra többletkötelezettséget telepítő rendelkezések ……………………………………… ……………………………………… ……………………………………… ……………………………………… ……………………………………… (fejezet- és címmegjelölések) vonatkozásában a …………………………………………………….. (fenntartó hivatalos megnevezése) mint az intézmény fenntartója egyetértési jogkört gyakorolt. Aláírásommal tanúsítom, hogy a fenntartó döntésre jogosult szerv vezetője a Pedagógiai Program fenti rendelkezéseivel egyetért, azokat jóváhagyja. Kelt: .............................., ......... év .................. hónap ...... nap

............................................. fenntartó képviselője

77

1. sz. Melléklet A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, a nevelő és oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke 1. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges helyiségek, bútorzatok és egyéb berendezési tárgyak, valamint egészség és munkavédelmi eszközök felsorolását a nevelésioktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI.8) MKM rendelet 7. számú melléklete tartalmazza. 2. Az alsó tagozatos magyar nyelv és irodalom tanítását segítő felszerelések és taneszközök (tantermenként): - Képek, betűkártyák, szótagkártyák - Hívóképek - Írott és nyomtatott ABC (falikép) - Kis és nagybetűs nyomtatott ABC (falikép) - Betűsín - Írott kis és nagy ABC - Bábok (10db) - Fali tablók: - Hangtani ismeretek - Szavak alakja, jelentése - A szó - A mondat (10 db) - Gyermeklexikon (10 db)

- Szólások, közmondások könyve - Nemzeti jelképek (falitabló) - Fali táblák: - Igék - Az igenév - A teljes hasonulás - Mondat - Az állítmány fajtái - A jelzők rendszere - Ok és célhatározó - Történelmi arcképsorozat -Helyesírási szabályzat és szótár

3. Az alsó tagozatos matematika tanítását segítő felszerelések és taneszközök (tantermenként): - Űrmértékek (cl, dl, l) - Helyiérték-táblázat - Demonstrációs óra - Kéttányéros mérleg és súlycsoport - Táblai vonalzók - Hőmérő - Táblai körök - Színes rudak - Számkártyák (1-1000-ig) 4. Az alsó tagozatos környezetismeret tanítását segítő felszerelések és taneszközök: - Az idő (oktatótábla) - Videokazetták: - Iskolai iránytű - Életközösségek I. - Magyarország domborzati térképe - Életközösségek II: - Magyarország közigazgatási térképe a - Életközösségek III. megyecímerekkel - Életközösségek IV. - Szobai hőmérő - Vadon nőtt gyógynövényeink - Borszeszégő - Dunántúli középhegység - Domborított földgömb - Dunántúli dombvidék - Alpokalján - Élő természet (diapozitívek) - Homokasztal - Testünk (videofilm) - Tanulói kísérleti dobozok (8db) - Közlekedés szabályai (videofilm) - Ásványok - Nagyító - Magyar nemzet jelképei (falitabló) - Szűrőpapír 78

5. Az alsó tagozatos ének-zene tanítását segítő felszerelések és taneszközök: - Ritmus eszközök: triangulum, xilofon kisdob, - Zenehallgatási anyagok hangkazettán vagy CD-n: - Magyar népzenei anyag. - Gyermekdalok - Himnusz - Szózat - Magyar és rokon népek dalai.

- Cselekményes zenék - nőikar, férfikar, vegyeskar, - Iskolai ünnepek újabb dalai - Európai népdalik - Egyházi énekek - Jeles napok, ünnepkörök dalai. - Kórusművek, műzenei szemelvények

6. Az alsó tagozatos rajz tanítását segítő felszerelések és taneszközök:  Diapozitívek: - Ferenczy Károly: Festőnő - Steindl Imre: Országház - Fényes Adolf: Testvérek - Kispaládi parasztház - Vaszilij Kandinszkij: Festmény - Thököly vár – Késmárk három folttal - Medgyessy Ferenc: Anyaság - Bálint Endre: Vándorlegény útra kél - Kolzsvári testvérek: Szt. György - Ember alakú butella szobra - Kerített ház – Pityerszer - Kovács Margit: Szamaras, Sámson - Botpaládi parasztház dombormű - Faragott, festett oromzatos ház – - Szőnyi István: Este Hegyhátszentpéter - Csontváry Kosztka Tivadar: Mária - Hősök tere kútja. - Vajdahunyad vára - Pabló Picasso: Maria arcképe - Makovecz Imre: Sárospataki - Ferenczy Noémi: Noé bárkája Művelődési Ház Gobelin - Ligeti Miklós: Anonymus - Cifraszűr, bölcső, csengős népi Játék - Hollókői ház - Füstös konyha - Matyó tisztaszoba - Mai lakóház külső és belső képe - Árva vára - Pollack Mihály: Nemzeti Múzeum - Schaár Erzsébet: Kirakat - Albrecht Dürer: Nyúl, Önarckép ezüstvessző rajz, Hónapok – Berry herceg hóráskönyvéből Paul Cézanne: Csendélet

- Ferenczy Béni: Bem érem - Götz János: Szarvas - Cseh László: Táncolók - Michelangelo: Ádám teremtése - Ferenczy Károly: Október - Fényes Adolf: Babfejtők - Koszta József: Tányértörölgetők - Glatz Oszkár: Birkózók - Kapatisztító, kunsági gyapjú hímzés, hímes tojás, mézeskalács báb - aratókorsó, tálak, miskakancsó - Magyar koronázási jelvények

7. Az alsó tagozatos technika tanítását segítő felszerelések és taneszközök: - Olló, kés, vonalzó (40 db) - Szövőkeret (30 db) - Mintázó eszközök (20 db) - Csiszolópapír - Építőkocka (fa)

79

8. Az alsó tagozatos testnevelés tanítását segítő felszerelések és taneszközök: - Síp - Karika (2o db) - Gumilabda (20 db) - Jelzőszalagok (10 db) - Babzsák (20 db) - Ugrószekrény (1 db) - Ugrókötél (20 db) - Dobbantó (1 db) - Kislabda (20 db) - Tornaszőnyeg (4 db) - Tornapad (3 db) - Bordásfal (10 db) - Tornazsámolyok (6 db) - Mászókötél (5 db) - Medicinlabda (10 db) - Mérőszalag (1 db) 9. A felső tagozatos magyar nyelv és irodalom tanítását segítő felszerelések és taneszközök: - Térkép (irodalomtörténeti) (3 db) * János vitéz (rajzfilm) - Írói arcképsorozat (3 db) * A Pál utcai fiúk (film) - Magyar értelmező szótár (5 db) * Rab ember fiai (film) - Szinonima szótár (5 db) * Magyar mondák: Almos vezér, A fehér - Helyesírási tanácsadó szótár (5 db) ló mondája, A szentgalleni kaland, - Életrajzi lexikon (5 db) Botond, Lehel kürtje, - Helyesírási szabályzat és szótár István megkoronázása (20 db) * Arany: A walesi bárdok - Hanganyag (hangkazetta, CD): * Lúdas Matyi (rajzfilm) * Népdalok, népmesék * Egri csillagok (film) * János vitéz * Janus Pannonius emlékére * Mitológiai és bibliai történetek * Mátyás könyvtára * Versek (Petőfi, Arany) * A Corvinák * A kis herceg * Balassi, Csokonai: A * Görög regék és mondák felvilágosodás * Rege a csodaszarvasról * Mikszáth: Szent Péter esernyője * Népballadák * Arany: A walesi bárdok * Liliomfi (film) * Toldi * A reformkor I-II * Egri csillagok (részletek) * Petőfi * Janus Pannonius, Balassi Bálint, * Egy magyar nábob (film) Zrínyi Miklós, Csokonai Vitéz * Kárpáti Zoltán (film) Mihály versei * A kőszívű ember fiai (film) * Kölcsey Ferenc, Vörösmarty * Halotti beszéd Mihály, Petőfi Sándor, Arany * Légy jó mindhalálig (film) János, Jókai Mór művei * Móricz és a Légy jó mindhalálig * Halotti beszéd és könyörgés * Móricz élete * Ómagyar Mária – siralom * Nyugat * Móricz Zsigmond: Hét krajcár, * A fiatal József Attila Légy jó mindhalálig (rádiójáték) * Erőltetett menet (film) * Ady Endre, Babits Mihály, - Könyv: Kosztolányi Dezső, József Attila, * Népmesegyűjtemények (10 db) Radnóti Miklós versei * O. Nagy Gábor: Magyar szólások * Megzenésített versek és közmondások (5 db) - Videofilmek: * Magyar népmesék * Gabnai Katalin: Drámajátékok * Szótan ( 5 db) * A szófajok 80

* Kaposi László: * Jelentés Drámafoglalkozások (5db) * Szerkezet * Montágh Imre: Mondja vagy * Mondattan Mutassam (5 db) * Magyar nyelvemlékek * Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk * Nyelvcsaládok (30 db) - Egyéb nyelveszközök * Gárdonyi Géza: Egri csillagok * Petőfi (diasorozat) (30 db) * Fogalmazás 5. (diasorozat) * Mikszáth Kálmán: Szent Péter * Arany János: Toldi (diasorozat) Esernyője (30 db) * Petőfi, Arany, Vörösmarty * Móricz Zsigmond: Légy jó (diafilm) Mindhalálig (30 db) * A főnév (oktatócsomag) * Szigligeti Ede: Liliomfi (30 db) * Móricz Zsigmond: Hét krajcár - Falitablók: * Ady és a nyugatosok, József Attila * Hangtan (diafilm) * A teljes hasonulás * Jelentéstan

10. A történelem tanítását segítő felszerelések és taneszközök: * Falitérkép: - A Föld népei a XVI-XVIII. - Az ókori Kelet században - Az ókori Görögország - Az 1848/49-es szabadságharc - A Római Birodalom - Európa a XIX. Század második - Bibliai országok – Pál apostol felében Utazásai - Európa 1815-1849 - Magyarország X-XI. sz. - Európa az I. világháború idején - A magyar népvándorlás és a - A gyarmati rendszer 1830-1914 Honfoglalás - Az Osztrák – Magyar Monarchia - Európa Nagy Károly korában 1914-ben - Magyarország a korai feudalizmus - A gyarmati rendszer felbomlása Idején (1917-1975) - A feudális Magyarország a XIII. - A Tanácsköztársaság honvédő Sz. közepétől a XV. Sz. elejéig harcai - A tatárjárás Magyarországon - Európa a II. világháború idején 1241-42 - Hazánk felszabadulása - A Föld népei a XIV-XV. században * Videokazetta: - Magyarország 1526-1606 - Az ókori Egyiptom - Európa a XIV-XV. Században - Egyiptomi hétköznapok - A feudális Magyarország a XV. - Egyiptom, a Nílus ajándéka Században - Széthi, a fáraó - Magyarország a XVII. Században - A piramisok - Európa a XVII. Század közepén - A kínai Nagy Fal - Az európaiak felfedezései és a - Az ókori Hellász Gyarmatosítás XV-XVII. Század - Görögország - Magyarország Bethlen Gábor - Az ókori Róma Korában (1629) - Róma és Pompei - Magyarország népei a XVIII. - Róma építészete Század végén - A Colosseum, Róma 81

- Európa a XVIII. Század végén - Honfoglalás, államalapítás - Aquincum - Élet a középkori Európában - Céh, inas – legény – mester - A románkori művészet - A román stílus - Mátyás király - Hunyadi János - Mátyás országa - Mátyás király könyvtára - A lovagok, a Hunyadiak - Mohács - Magyar ereklyék - Nagy Szulejmán és kora - Rákóczi szabadságharca - A francia forradalom - Reformkor I-II. rész - Kossuth élete - A kiegyezés - Oroszország a cártól Sztálinig.

- Álmos vezér - Versailles - A II. világháború - 1956. október 23. * Egyéb: - Transzparens sorozat az általános iskolai történelem tanításhoz (5-8. évfolyam) - Diapozitív sorozat az általános iskolai történelem tanításához (5-8. évfolyam) - A magyar államcímer története (falikép) - Magyar történeti áttekintés a honfoglalás idejétől (falikép) - A középkori társadalom (falikép) - Tanulói egységcsomag az 5 és a 6. osztályos történelem tanításához - Forráscsomag a 7. osztályos történelmi tanításhoz.

11. Az angol nyelv tanítását segítő felszerelések és taneszközök: - Chatterbox 1., 2., 3., (tankönyv, Munkafüzet, hangkazetta, tesztek, Szemléltető képsor) - Project English 1., 2., 3., (tankönyv Munkafózet, hangkazetta, tesztek, Videokazetta, munkafüzet Videokazettához). * CD-ROM: Mano angol

- New Project 1., 2., (tankönyv munkafüzet, hangkazetta) * Videokazetták: - Muzzy in Godolanc - Muzzy Comes Back - Window on Britain - Guide to Britain

12.A német nyelv tanítását segítő felszerelések és taneszközök: - Deutsch für Dich I. (munkatankönyv, - Deutchmobil 1. (tankönyv, Hangkazetta) munkafüzet, hangkazetta.) - Tematikus képek - Erős ige ragozása (falitabló) - Büderchen komm tanz mit mir - Időbeli, módbeli segédigék (falitabló) (hangkazetta, daloskönyv) - A személyes névmás (falitabló) - Schulbus I. (munkakönyv, - Az elöljárószó (falitabló) Hangkazetta) - A melléknév ragozása (falitabló) - ABC kártya (betűkártyák) - A személyes névmás ragozása - A névelő (falitabló) (falitabló) - Gyenge ige ragozása (falitabló) - A főnév ragozása (falitabló) - Ping Pong I. (tankönyv, munkafüzet, - Deutschmobil II. (tankönyv, Hangkazetta) munkafüzet, hangkazetta.) - A névelő (falitabló) - A birtokos névmás (falitabló) - A főnév szótári alakjai (falitabló) - A melléknév ragozása (falitabló) - Időbeli, módbeli segédigék (falitabló) - Németország (falitérkép) 82

14. A felső tagozatos matematika tanítását segítő felszerelések és taneszközök: - Táblai körző (2 db) - Mértékegységek (falikép) 0 - Táblai vonalzó 45 -os fából (5 db) - Területszámítások (falikép) - Táblai vonalzó 60 0-os fából (5 db) - Kocka, téglatest (testek) - Táblai szögmérő fából (5 db) - Űrmérték sorozat - Méterrúd fából (5 db) - Szétszedhető dm3 3 - Összerakható m (5 db) - Tükrözés (falikép) - Alaphálók, alapábrák (2 db) - Terület és kerületszámítások (falikép) - Nagy matematikusok arcképei (5 db) - Négyszögek, kerülete, területe (falikép) - Sík és mértani modellezőkészlet (2 db)- A kör kerülete, területe (falikép) - Számegyenes, koordinátarendszer - Szögpárok (falikép) (írásvetítőfólia) - Hasábok (falikép) - Helyiérték táblázat (írásvetítőfólia) - Eltolás (falikép) - Oszthatósági szabályok (falikép) - Pitagorasz-tétele (falikép) - Százalékszámítás (falikép) - Az egyenes körkúp, gúla (falikép) - Kétkaros mérleg és súlysorozat - Az egyenes henger, gömb (falikép) - Hatványozás azonosságai - Műanyag henger - Halmazok (falikép) - Műanyag kúp - Derékszögű koordinátarendszer - Műanyag gúla (írásvetítőfólia) - Műanyag hatszög alapú hasáb - Lineáris függvény (falikép) - Műanyag ötszög alapú hasáb - Másodfokú függvény (falikép) - Testek felszíne, térfogata (falikép) - Abszolútérték függvény (falikép) - Algoritmus folyamatban (falikép) 15. Az informatika tanítását segítő felszerelések és taneszközök: - Pentium típusú számítógép (15 db) - A számítógép belső felépítése - Monitor (SVGA) (15 db) (IBM – 02) - Billentyűzet (15 db) - Az input-output eszközök - Egér (15 db) csatlakoztatása - CD meghajtó 40x (3 db) - A billentyűzet - Hangkártya – hangfal (3 db) * Alapvető programok: - Projektor (1 db) - WINDOWS 98 vagy 2000 - Modem MR 56 SVS-EX 2 (1 db) - OFFICE 97 vagy 2000 - Tintasugaras nyomtató (1 db) - Szoftver az INTERNET - Falitablók: hálózatban való működtetéséhez 16.A természetismeret és a földrajz tanítását segítő felszerelések és taneszközök: - Terepasztal - Térképjelek - 5-8. osztályos diafilm sorozat a - Magyarország térképe (falitérkép) Földrajz tanításához - A Föld éghajlata (falitérkép) - 5-8. osztályos írásvetítőfólia-soroazat a - A Föld természetes növényzete Környezetismeret és a földrajz (falikép) Tanításáshoz. - A Föld domborzata (falitérkép) - Kőzetgyűjtemény - Földgömb (10 db) - 5-8. osztályos táblai vaktérképsorozat- Tellúrium - Iránytű (15 db) - A Föld felszíne (dombortérkép) - A Föld morfológiai térképe a - Eszak-Ameika, Dél-Amerika Tengerfenék domborzatával domborzata és vizei (falitérkép) 83

(falitérkép) - Ázsia domborzata és vizei (falitérkép) - A Föld forgása és keringése (falikép) - Európa domborzata és vizei (falitérkép) - Afrika domborzata és vizei(falitérkép)- Európa országai (falitérkép) - Ausztrália és Óceánia gazdasági élete- Észak-Európa (falitérkép) (falitérkép) - Kelet-Európa (falitérkép) - Afrika domborzata (falitérkép) - Ázsia domborzata (falitérkép) - Ausztrália és Új-Zéland domborzata - Közép Európa (falitérkép) (falitérkép) - A Kárpát-medence domborzata és Vizei (falitérkép) 17. A fizika földrajz tanítását segítő felszerelések és taneszközök: - Írásvetítőfólia-sorozat (fizika6-8. - Hőtágulást bemutató tanári Osztály) eszközkészlet (1 db) - Mágnesen rúdpár fatokban - Kétütemű motorminta (1 db) - Táblai mágnes 25 mm-es - Négyütemű motorminta (1 db) - Fényből áram (videokazetta) - Áramátalakító (1 db) - Részecskemodell (videokazetta) - Csengőreduktor (1 db) - Fizikusok arcképcsarnoka (falikép - Dugaszos ellenállásszekrény (1 db) Sorozat) - Generátor minta (1 db) - SI mértéktáblázat (falikép) - Elektromotor és generátor (4 db) - Mágnesen készlet (komplett) - Elektrovaria (tanári bemutató - A naprendszer (tabló) eszközkészlet) (1 db) - Lejtőmodell (tanulókísérleti eszköz 10- Transzformátor modell (2 db) Db) - Mérőműszer (Voltax) (25 db) - Mikolacső (10 db) - Tanulókísérleti eszközkészlet - Mechanikai eszközkészlet áramkörök létrehozására (25 db) (tanulókísérleti eszköz 10 db) - Sztatikus elektromosságot létrehozó - Nyomás, súrlódás vizsgálatára eszközkészlet (25 db) Alkalmas eszközkészlet (25 db) - Optikai pad (lencsékkel, tükrökkel) (2 db) - Rugós erőmérő (25 db) - Prizmatartó (1 db) - Kétkarú emelő (5 db) - Tanulókísérleti eszközkészlet a fény - Karos mérleg, súlysorozattal (5 db) vizsgálatára (15 db) - Hőmérő 18. A biológia tanítását segítő felszerelések és taneszközök: - Biológiai egységcsomag - Juh koponya - Bonctű - Madár csontváz - Csíráztató - Emlős csontváz - Dia pozitívek az 5-8. osztályos biológia- Fogtípusok - Lábtípusok - Kézi nagyító ( 15 db) - Házityúk (oktatótábla) - Metszettároló - Erdők, legjellemzőbb élőlényei - Mikroszkóp (oktatótábla) - Lámpa - Fenyő (oktatótábla) - Mikroszkóp - Erdei pajzsika (oktatótábla) - Szilvafa virága (modell) - Kocsányos tölgy virága (oktatótábla) - Burgonya virága (modell) - Ehető és mérgező gombák 84

- Almafa (oktatótábla) (oktatótáblák) - Rovarok (oktatótábla) - Keresztes pók (oktatótábla) - Lepkék (oktatótábla) - Mókus (oktatótábla) - Sertés koponya - Moszatok, zuzmók, mohák, - Sün (oktatótábla) harasztok - Szarka (oktatótábla) - Nyitvatermők - Sertés koponya - Zárvatermők - Róka (oktatótábla) - A lomblevél működése - Szarvas v. őzagancs - A virág és virágzat - Hazai füves területek legjellemzőbb - Termések, termés tíipusok Élőlényei (oktatófilm) - Fásszár keresztmetszete - Görény (oktatótábla) - Egyszikű szár keresztmetszete - Sáska (oktatótábla) * Az emberi bőr (bőrmetszet) - Ürge (oktatótábla) - Emberi csontváz - Varjú (oktatótábla) - Csípőcsont - Folyók, tavak legjellemzőbb élőlényei- Csöves csont (oktatótábla) - Koponya - Hal (csontváz) - Emberi torzó - Béka (csontváz) - Lapos és csöves csont metszete - Rák testfelépítése (oktatótábla) - Emberi nyelv fogakkal (modell) - Fürge gyík (csontváz) - Légzés (oktatótábla) * Fali tablók: - Szív-modell - A sejtmagnélküli egysejtűek - Vese (metszet) - Szivacsok, csalánozók - Az emberi szaporodás (8 db-os - Gyűrűsférgek oktatótábla) - Puhatestűek - Szem (modell) - Ízeltlábúak - Hallás és egyensúly szerv (modell) - Gerincesek - Emberi fejmetszet - Fül (modell) 19. Az egészséges tanítását segítő felszerelések és taneszközök: * Videofilmek: - Az élelem - Alapvető élelmiszerek - Az izmok és a mozgás - A dohányzás és az egészség - Vigyázz a gyógyszerekkel

- Járvány, avagy a gyermek kábítószer, alkohol - Ép testben ép lélek - Az emberi szervezet reprodukciós rendszere

20. A kémia tanítását segítő felszerelések és taneszközök: - Kémcső (50 db) - Elektronhéjak kiépülése - Főzőpohár (25 db) * Oktatótáblák: - Óraüveg (10 db) - Fémek reakciói vízzel - Borszeszégő (10 db) - Fémek reakciói savval - Kémcsőfogó (10 db) - Sav-bázis reakció - Vasháromláb (8 db) - Közömbösítés - Azbesztháló (8 db) - Redukció a redukáló sorban - Vízbontó készülék (1 db) - Peptidkötés - Kalotta molekulamodell (1 garnitúra) * Videokazetták: 85

- Pálcika modell (1 garnitúra) - Ismeretlen ismerős a víz - Mágneses atommodell (1 garnitúra) - Kincsek a homokban és a bányákban - Kristályrács (gyémánt, grafit, NaCL) - A fémek általános jellemzése (3 db) - A víz * Falitablók: - Az élet elemei - Atomok elektrovonzó képessége - Levegő, tenger, kőzet - Fémek jellemerősségi sora - Lidércfény és nitrátos vizek - Periodusos rendszer - Kénsav a felhőből és a gyárból - Atom és molekula - Szabadon és kötve - A konyhasó - Atom és molekula - Tűzijátéktól a házépítésig * Írásvetítő transzparens sorozat a 7. és - A magyar ezüst, az alumínium 8. osztályos kémia tanításához (1 db) - Az év féme a vas 21. Az ének-zene tanítását segítő felszerelések és taneszközök: - Pianínó - Tánctípusok - A kerettantervben szereplő - Jeles napok népszokásai Zenehallgatási anyag hangkazettán * Ritmuskészséget fejlesztő hangszerek, Vagy CD lemezen eszközök - Videofilmek: 22. A felső tagozat rajz tanítását segítő felszerelések és taneszközök: - Műanyag, átlátszó hengerek, gúlák * Videofilmek: - Képsík rendszer a vetületi - Képzőművészet a honfoglalás Ábrázoláshoz idején - Táblai körző (fém hegyű) - A román stílus - 60 0-os táblai vonalzó - A gótika - 45 0-os táblai vonalzó - Reneszánsz - 100 cm-es táblai vonalzó - XIX. Század művészete - Táblai szögmérő - XX. Század művészete - Műanyag, átlátszó kocka, tégla - Pásztorkodás a Hortobágyon - Demonstrációs testek (fa) - Testbeszéd, gesztus - Diapozitívek: a kerettantervben a Megismertetésre, elemzésre ajánlott Műalkotásokról (1-1 db) 23. A felső tagozat technika tanítását segítő felszerelések és taneszközök: - Fareszelő lapos 25x200 (15 db) - Fareszelő gömbölyű 10x200 (15 db) - Fareszelő félgömbölyű 25x200 (15db) - Vasreszelő lapos 25x200 (15d b) - Vasreszelő gömbölyű 10x200 (15 db) - Vasreszelő félgömbölyű 25x200 (15 db) - Laposfogó (10 db) - Kalapács 15-20 dekás (15 db) - Csípőfogó, gömbölyűcsőrű fogó (15- Fafűrész (illesztő), vasfűrész (15-15 db)

- Kézi fúró (amerikáner) (4 db) - Lemezvágó olló (10 db) - Faliképek a fa megmunkálásáról (5 db) - Szerelő készlet, gépelemek tanításához ( 4 db) - Elektromos szerelőkészlet I-II. (4-4 db) - Asztali fúrógép (állványos) (1 db) - Asztali körfűrész (1 db) - A gépek (falitabló) (3 db) - Kerékpár (1 db) 86

- Lyukfűrész (10 db)

- KRESZ-táblák (oktató táblák) (1-1 db) - LEGO-DACTA építőkészlet (4 db)

24. A felső tagozat testnevelés tanítását segítő felszerelések és taneszközök: - Ugródomb (1 db) - Magasugrómérce fém (1 pár) - Maroklabda (10 db) - Súlygolyó 3 kg (1 db) - Súlygolyó 4 kg (1 db) - Ugráló kötél (20 db) - Mászókötél (5 db) - Kézilabda (5 db)

- Tornaszekrény ( 1db) - Gyűrű (1 db) - Gerenda (1 db) - Dobbantó (1 db) - Medicinlabdák (20 db) - Kézi súlyzók (10 db) - Kosárlabda (15 db) - Focilabda (5 db)

87