1118 Budapest, Törökugrató u. 15

Budapest Főváros XI. kerületi Önkormányzat ÁLTALÁNOS ISKOLA 1118 Budapest, Törökugrató u. 15.

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Készítette: Szűcs Ágnes igazgató Budapest, 2005

Created with novaPDF Printer (www.novaPDF.com). Please register to remove this message.

Tartalomjegyzék

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK............................................................ 4 1. A Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) célja, jogszabályi alapjai................................................ 4 2. A Szervezeti és Működési Szabályzat személyi és időbeli hatálya.............................................................. 4

II. AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI ...................................... 5 1. A közoktatási intézmény neve, címe, alapfeladatai .................................................................................... 5 2. Az intézmény jogállása és képviselete ......................................................................................................... 6 3. Az intézmény gazdálkodási módja.............................................................................................................. 7 4. Szakmai és szervezeti dokumentumok, nyilvánosság ................................................................................. 8 5. Tájékoztatás a Pedagógiai Programról, az SZMSZ-ről, Intézményi Minőségirányítási Programjáról (IMIP), a Házirendről, a dokumentumok nyilvánosságának rendje....................................................... 9 6. Az intézmény szervezeti egységei ................................................................................................................ 9

III. AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSE ..............................................................10 1. Az intézmény felelős vezetője és feladatköre ............................................................................................ 10 2. Az intézményvezető közvetlen munkatársai ............................................................................................. 10 3. Az intézmény vezetősége ........................................................................................................................... 11 4. A nevelő és oktató munka belső ellenőrzésének rendje ............................................................................ 12

IV. AZ INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK, A KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI ÉS RENDJE ..............................................................................14 1. Az intézményi közösségek és a belső kapcsolattartás módjai ................................................................... 14 2. Alkalmazotti közösség............................................................................................................................... 14 2. 1. Nevelőtestület........................................................................................................................... 14 2. 2. Szakmai munkaközösségek ..................................................................................................... 16 2. 3. Nem pedagógus munkakörben dolgozók közössége................................................................ 17 2. 4. Dolgozók érdekképviseleti szervei ........................................................................................... 17 3. A tanulók közösségei, a kapcsolattartás formái és rendje ........................................................................ 17 3. 1. Az osztályközösség................................................................................................................... 17 3. 2. Diákönkormányzat .................................................................................................................. 18 4. Szülők közössége, valamint a kapcsolattartás formái és rendje ............................................................... 19 4. 1. Az Iskolaszék, a kapcsolattartás formái és rendje .................................................................. 19 4. 2. Szülői Szervezet ....................................................................................................................... 19

V. AZ INTÉZMÉNY KÜLSŐ KAPCSOLATAI ............................................21 VI. AZ INTÉZMÉNY MUNKARENDJE.....................................................21 1. A tanév helyi rendje .................................................................................................................................. 21 2. Az intézmény nyitva tartása...................................................................................................................... 22 3. A vezetők intézményben való tartózkodásának rendje ............................................................................ 22 4. A tanítás (foglalkozási) órák, valamint az óraközi szünetek rendje, időtartama..................................... 22 5. A napközi rendje ....................................................................................................................................... 23 6. A közalkalmazottak munkarendje............................................................................................................ 23 7. Pedagógusok munkarendje....................................................................................................................... 23 8. A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő és más közalkalmazottak munkarendje .............................. 24 9. Az intézmény tanulóinak munkarendje.................................................................................................... 24


10. Az osztályozó-, a javítóvizsgák, beszámolók lebonyolításának rendje ................................................... 25 11. Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje........................................................ 25 12. Az iskolai könyvtár működési rendje ..................................................................................................... 26 13. Az intézménnyel jogviszonyban nem állók belépésének és benntartózkodásának rendje ..................... 28 14. A nemdohányzók védelme....................................................................................................................... 28

VII. A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK SZERVEZETI FORMÁJA ÉS RENDJE ........................................................................... 29 1. A tanórán kívüli foglalkozások célja......................................................................................................... 29 2. Tanórán kívüli foglalkozások formái........................................................................................................ 29 3. Az egyéb tanórán kívüli foglalkozásokra vonatkozó általános szabályok................................................ 31

VIII. AZ INTÉZMÉNY HAGYOMÁNYAINAK ÁPOLÁSA ...................... 32 1. A hagyományápolás tartalmi vonatkozásai .............................................................................................. 32 2. A hagyományápolás külsőségei................................................................................................................. 33

IX. EGYÉB RENDELKEZÉSEK ................................................................. 34 1. Az egészségügyi felügyelet és ellátás rendje.............................................................................................. 34 2. Egészségügyi ellátás, intézményi védő- és óvó előírások........................................................................... 34 3. Rendkívüli esemény és bombariadó esetén szükséges teendők ................................................................ 36 4. Reklámtevékenység................................................................................................................................... 36 5. Diákigazolványok és az ezzel kapcsolatos teendők ................................................................................... 36

X. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK ..................................................................... 37 MELLÉKLETEK ........................................................................................... 42 Alapító okirat................................................................................................................................................ 43 Az iskola szervezeti felépítése ....................................................................................................................... 46 Munkaköri leírások ...................................................................................................................................... 47 Belső ellenőrzés ............................................................................................................................................. 56 Az iskolai könyvtár gyűjtőköri szabályzata.................................................................................................. 68 Tankönyvellátás rendje................................................................................................................................. 72 Adatkezelési szabályzat................................................................................................................................. 75 Polgárvédelmi szabályzat.............................................................................................................................. 77 Szabálytalanságok kezelésének szabályzata ................................................................................................. 80 Ellenőrzési nyomvonal .................................................................................................................................. 81


I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) célja, jogszabályi alapjai a) A Szervezeti és Működési Szabályzat (továbbiakban: SZMSZ) a Budapest Főváros XI. kerületi Önkormányzat Általános Iskola, 1118 Budapest, Törökugrató u. 15. sz. (továbbiakban: iskola, intézmény) pedagógiai programjában megfogalmazott célok és feladatok összehangolt és hatékony megvalósítását szabályozza. Az SZMSZ határozza meg az intézmény szervezeti felépítését, az intézményi működés belső rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. b) A Szervezeti és Működési Szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények és rendeletek: a) 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról, és módosításai (a továbbiakban: Ktv.) b) 1992. évi XXXVIII. törvény az államháztartásról c) 1993. évi LXXVII. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól d) 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről e) 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről f) 138/1992. (X. 8.) Korm. Rendelet a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben g) 11/1994. (VI. 8.) rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről, és módosításai h) 20/1994. (XI. 10.) MKM rendelet egyes oktatási jogszabályok módosításáról i) 5/1998. (II. 8.) MKM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről, és módosításai j) 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet az államháztartás működési rendjéről k) 37/2001. (X. 12.) OM rendelet a katasztrófák elleni védekezésről l) 193/2003. (XI. 26.) korm. rendelet a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről m) Budapest Főváros XI. ker. Önkormányzati rendeletei n) Általános Iskola, 1118 Budapest, Törökugrató u. 15. sz. Alapító okirata o) Általános Iskola, 1118 Budapest, Törökugrató u. 15. sz. Pedagógiai Programja p) Általános Iskola, 1118 Budapest, Törökugrató u. 15. sz. Házirendje 2. A Szervezeti és Működési Szabályzat személyi és időbeli hatálya a) Az SZMSZ-t és a mellékletét képező egyéb belső szabályzatok, igazgatói utasítások betartása az intézmény valamennyi közalkalmazottjára nézve kötelező érvényű. Az SZMSZ-ben foglalt rendelkezéseket azok is kötelesek megtartani, akik az intézménnyel kapcsolatba kerülnek, valamint igénybe veszik annak szolgáltatásait. b) A Szervezeti és Működési Szabályzat a Budapest Főváros XI. kerületi Önkormányzat (továbbiakban: fenntartó) általi jóváhagyási időpontjában lép hatályba és határozatlan időre szól. Ezzel egyidejűleg hatályát veszti az intézmény előző szervezeti és működési szabályzata. c) Az SZMSZ előírásai érvényesek az intézmény területén a benntartózkodás ideje alatt, valamint az intézmény által külső helyszínen szervezett rendezvényeken, a rendezvények ideje alatt. d) Az intézmény munkáját az SZMSZ, saját pedagógiai programja, az éves munkaterve, a közalkalmazotti szabályzata és a házirendje alapján végzi. e) Az iskola működésével kapcsolatos döntések előkészítésében, végrehajtásában az ügynek megfelelően részt vesznek a nevelő testület tagjai, a szülők, a tanulók a jogszabályban meghatározottak szerint.


f) Az iskola a jogszabályban előírt nyilvántartásokat köteles vezetni az alkalmazottak, a tanulók és szüleik adatairól. Az adatok hivatali titokként kezelendők, csak a jogszabályban előírt esetekben adhatók ki (Adatvédelmi tv.).

II. AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI 1. A közoktatási intézmény neve, címe, alapfeladatai Alapító okirat szerinti adatok (az alapító okirat másolatát lásd 1. sz. mellékletben): Az intézmény neve: Általános Iskola Székhelye: 1118 Budapest, XI. ker. Törökugrató u. 15. OM azonosítója: 034993 Típusa: közoktatási intézmény, általános iskola Évfolyamok száma: 8 Maximális férőhely: 624 tanuló Az intézmény törzsszáma: 511016 Az intézmény feladata, alaptevékenysége: a) ellátandó alaptevékenysége: nem haszonszerzés céljából biztosított ingyenes alapszolgáltatás szakágazati rend besorolása: 801000 – általános iskolai oktatás szakfeladat száma 801214 805113 552323 924036

szakfeladat megnevezése nappali rendszerű általános műveltséget megalapozó iskolai oktatás napközi otthoni és tanulószobai ellátás iskolai, intézményi étkeztetés diáksport

Az intézmény alaptevékenysége az alapító okiratban megállapított nyolc évfolyamos általános iskolai alapfokú nevelés és oktatás ellátása, melynek keretében a tanuló érdeklődésének, képességének és tehetségének megfelelően felkészülhet közfokú oktatási intézményekben való továbbtanulásra. Az iskola részt vesz a Budapest XI. kerületben élő német nemzetiségiek nevelésében és oktatásban. Célja az iskolai keretek között biztosítani a kerületben élő német nemzetiségiek nevelését, oktatását. Az iskola az alaptevékenysége végrehajtása során gondoskodik a tanulók napközbeni ellátásáról, felügyeletéről, étkeztetéséről, a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokról, a tehetséggondozásról és a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatásáról, továbbá ellátja mindazon feladatokat, amelyeket a Ktv. és más jogszabály a nevelésioktatási intézményeknek előír. Az intézmény tartalmi működését a mindenkor érvényben lévő pedagógiai program határozza meg, amely a Nemzeti Alaptantervhez kapcsolódva tartalmazza a feladatellátás szakmai alapjait. Az iskola egy tanévre szóló munkaterve a feladatok megvalósításának konkrét tevékenységeit és munkafolyamatait tartalmazza az időpontok és a határidők kitűzésével, - valamint a felelősök megjelölésével. A munkatervet a nevelőtestület a tanévnyitó értekezleten véglegesíti.

5 Created with novaPDF Printer (www.novaPDF.com). Please register to remove this message.

b) alaptevékenységhez kapcsolódó kisegítő és kiegészítő tevékenység: 751768 intézményi vagyon működtetése Az alaptevékenységet meghatározó jogszabályok:  Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló mindenkor hatályos törvények  1992. évi XXXVIII. törvény az államháztartásról  1997. évi XXXI. törvény a gyerekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról  1993. évi LXXVII. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól  1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról szóló, többször módosított  1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM. rendelettel  A 30/1999. (II. 15.) Korm. rendelet a diákigazolványról  A 28/2000.(IX. 21.) OM rendelet a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról  A 17/2004. (V. 20.) OM rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes jogszabályok módosításai  A 130/1995. (X. 26.) Korm. rendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról  A 32/1997. (XI. 5.) MKM rendelet a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve és a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról, és módosításai  A 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról  A 33/1998. (VI. 24.) NM. rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről A működés során alkalmazott közoktatási jogszabályok különösen:  A 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló, többször módosított  20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról  A tanév rendjéről szóló mindenkori miniszteri rendelet  Egyéb jogszabályi helyek: 217/1998. (XII. 30.), 17/2005. (II. 8.), 100/1997. (VI. 13.), 138/1992. (X. 8.) kormányrendelet  5/1998. (II. 18.) MKM rendelet, 1999. évi XLII. Tv. 4. § (7), 2/ 1983. (II. 14.) EüM-rendelet 2. Az intézmény jogállása és képviselete a) Az intézmény önálló jogi személy, költségvetési szerv Alapítója, az alapítás éve: Budapest Főváros XI. kerületi Tanács VB., 1984. Az alapító jogutóda és az intézmény fenntartója: Budapest Főváros XI. kerületi Önkormányzat, 1113 Budapest, Bocskai út 39-41. sz. Az alapító okirat kelte és száma: 2004. április 15., 85/2004./XI. ÖK. (III. 18.) sz. határozata Az intézmény felügyeleti szerve: Budapest Főváros XI. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete. Az intézményi bélyegzők felirata és lenyomata: Hosszú bélyegző: Általános Iskola, 1118 Budapest, Törökugrató u. 15. sz.


Körbélyegző: Bp. Főv. XI. ker. Önkormányzat Általános Iskola, 1118 Budapest, Törökugrató u. 15. sz.

b) Az intézmény képviselője: a megbízott intézményvezető (továbbiakban úgy is, mint: igazgató). Az intézményvezetőt helyettesítheti az általános helyettese. c) Aláírási és pecséthasználati jogkör 1. Aláírási joga az igazgatónak, távolléte esetén az általános helyettesnek van. 2. Az intézményi bélyegzők használatára a következő beosztásban dolgozók jogosultak:  igazgató  igazgatóhelyettesek  gazdasági ügyintéző  iskolatitkár esetenként megbízott személyek:  bizonyítványok, naplók, törzslapok, ellenőrzők hitelesítése esetén az osztályfőnökök  vásárlások, ügyintézés esetén az igazgató, igazgatóhelyettes által megbízott személy. Az intézmény bélyegzőit csak átvételi elismervény ellenében lehet kiadni. Használaton kívül az iskola bélyegzőit zárva kell tartani. A bélyegzők elzárásáért az iskolatitkár a felelős. 3. Az intézmény gazdálkodási módja Részben önállóan gazdálkodó költségvetési intézmény, jóváhagyott előirányzatai felett teljes jogkörrel rendelkezik. Az intézmény költségvetését a fenntartó hagyja jóvá. Gazdálkodását a Budapest XI. kerületi Önkormányzat GAMESZ (1116 Budapest, Bükköny u. 2-4.) végzi a részben önálló költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó jogszabályok alapján. A Budapest Főváros. XI. kerület Újbuda Önkormányzata évenként Megállapodást köt a részben önálló gazdálkodó intézményekkel a költségvetés végrehajtásának munkamegosztására, illetve felelősségvállalására. A megállapodás az intézmény és a GAMESZ között jön létre.

Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) kormányrendelet 14. §-a előírja az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv (GAMESZ) és a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv (iskola) közötti munkamegosztás és felelősségvállalás rendjének megállapodásban történő rögzítését.


A megállapodás az alábbi területekre terjed ki: 1. bérgazdálkodásra 2. tervezésre 3. pénzkezelés és pénzellátás 4. előirányzatmódosítás, felhasználás 5. kötelezettségvállalás, utalványozás, ellenjegyzés, érvényesítés 6. analitikus nyilvántartás 7. információáramlás 8. beszámolás 9. működtetés, tárgyi eszközök felújítása 10. vagyonkezelés 11. belső ellenőrzés A GAMESZ az Alapító Okirata szerint a részben önállóan gazdálkodó intézmények számára szolgáltatás jelleggel - ellátja a gazdasági és műszaki feladatokat. Ez az ellátó szolgálat nem érinti a költségvetési intézmények jogi és szakmai önállóságát. 4. Szakmai és szervezeti dokumentumok, nyilvánosság Az intézményben folyó tartalmi munkát az alábbi dokumentumok szabályozzák:  Alapító okirat  Az intézmény pedagógiai programja és minőségirányítási programja  Intézményi munkaterv  Tantárgyfelosztás  Órarend és terembeosztás  Felügyeleti beosztás (ügyeleti rend) A munkaügy, a munkajog helyi szabályzatai:  Közalkalmazotti szabályzat  Esélyegyenlőségi szabályzat Az iskola egyes közösségeiből szerveződő testületek (szervezetek) működését meghatározó szabályok:  A Közalkalmazotti Tanács szervezeti és működési szabályzata  A Szülői Szervezet szervezeti és működési szabályzata  A Diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzata A Szervezeti és Működési Szabályzat alapján az intézmény eredményes és hatékony működéséhez az iskolai élet egyes területeire vonatkozóan további utasítások (belső szabályzatok) állnak rendelkezésre. Ilyen önálló szabályzatok:  A dolgozók munkaköri leírása  Belső ellenőrzési szabályzat  Iratkezelési, irattározási szabályzat  Házi pénztárkezelési szabályzat  Bizonylati szabályzat  Leltározási szabályzat  Feleslegessé vált vagyontárgyak értékesítésének és selejtezésének szabályzata  Munkabiztonsági szabályzat  Tűz- és katasztrófavédelmi utasítás tűzriadó és kiürítési terv


5. Tájékoztatás a Pedagógiai Programról, az SZMSZ-ről, Intézményi Minőségirányítási Programjáról (IMIP), a Házirendről, a dokumentumok nyilvánosságának rendje Az intézmény a működési dokumentumokat nyilvánosságra hozza, hogy az alkalmazottak, a szülők, a tanulók, az érdeklődők azokat megismerjék. Az iskolával partneri kapcsolatban állók számára a Pedagógiai Program, az Intézményi Minőségirányítási Program, a Szervezeti és Működési Szabályzat, a tanulói Házirend és az éves munkaterv nyilvánosak. Az alkalmazotti közösség minden tagja, illetve az iskola iránt érdeklődők számára a könyvtárban és a titkárságon megtekinthetőek. A könyvtári nyitvatartási idő alatt a könyvtárban, továbbá az iskola nyitvatartási idejében a titkárságon található és helyben megtekinthető. A fent felsorolt dokumentumokról az igazgatóhelyettesek, illetve az osztályfőnökök a fogadóórán adnak felvilágosítást. A Házirend egy példányát az iskolába való beiratkozáskor a szülő számára átnyújtjuk. Igény esetén a házirendről az osztályfőnökök is tájékoztatnak. 6. Az intézmény szervezeti egységei a) Az intézmény belső szervezeti egységeinek, vezetői szintjeinek meghatározásánál legfontosabb alapelv, hogy az iskola feladatait a követelményeknek megfelelően zavartalanul és zökkenőmentesen láthassa el. A színvonalas tartalmi munkavégzés, a racionális és gazdaságos működtetés, valamint a helyi adottságok, körülmények és igények figyelembevételével kerültek meghatározásra a szervezeti egységek. b) Az intézmény szervezeti egységei:  oktatási egység: pedagógusok, könyvtáros, pedagógus végzettséggel rendelkezők  technikai egység: irodai-, gazdasági dolgozók, technikai dolgozók (takarítók, konyhai dolgozók, portások, kertész, karbantartó). c) A szervezeti egységek kapcsolattartási módjai:  A szervezeti egységek vezetői heti rendszerességgel intézményvezetői értekezleten adnak tájékoztatást egységük működéséről. Az értekezleten részt vesz az igazgató, az igazgatóhelyettesek.  A pedagógusok és egyéb közalkalmazottak a mindennapi tevékenységek során a szükséges mértékű közvetlen kapcsolatot tartják.


III. AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSE 1. Az intézmény felelős vezetője és feladatköre a) Az igazgató jogkörét, felelősségét, feladatait a Ktv. 54 §-a, valamint a fenntartó határozza meg. Jogkörét esetenként, vagy az ügyek meghatározott körében helyetteseire, az intézmény más közalkalmazottjára átruházhatja. Akadályoztatása esetén az általános igazgatóhelyettes, az ő akadályoztatása esetén az alsó tagozatos igazgatóhelyettes gyakorolja az igazgatói jogkört. b) Az intézményvezető tartós távolléte esetén a teljes vezetési jogkör gyakorlására az általános igazgatóhelyettesnek ad felhatalmazást. c) Amennyiben az intézményben a vezetők betegsége vagy más okból való távollétük nem teszi lehetővé a vezetői feladatok ellátását, az igazgató megbízhatja az egyik közalkalmazottat (szakmai munkaközösség-vezetőt), aki felel a nevelési-oktatási intézmény biztonságos működéséért. A közalkalmazott felelőssége, intézkedési jogköre az intézmény működésével, a gyermekek, tanulók biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki. d) Az intézményvezető feladatkörébe tartozik:  a nevelőtestület vezetése  a nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése  a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése  a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása  a munkáltatói, valamint a kötelezettségvállalási jogkör gyakorlása  az intézmény ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségbiztosítási rendszerének működtetése  a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezése és ellátása,  a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtése  a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezése  az intézmény képviselete, külső kapcsolatok építése  együttműködés biztosítása a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel, a szülők és a diákok képviselőivel  a nemzeti és intézményi ünnepek munkarendhez igazodó méltó megszervezése  más intézményekből jelentkező tanulók átvételéhez szükséges feltételek meghatározása, döntés az átvételről és a tanulók felvételéről 2. Az intézményvezető közvetlen munkatársai a) Az igazgató feladatait közvetlen munkatársai közreműködésével látja el. Az igazgató közvetlen munkatársai:  általános (felső tagozatos) igazgatóhelyettes  alsó tagozatos igazgatóhelyettes  iskolatitkár  gazdasági ügyintéző b) Igazgatóhelyettest az igazgató bízza meg, illetve vonja vissza a megbízást a tantestület véleményezési jogkörének megtartásával. Vezető-helyettesi megbízást az intézmény határozatlan időre kinevezett közalkalmazottja kaphat. c) A gazdasági ügyintéző és az iskolatitkár szakirányú képesítéssel rendelkező személyek. Hatáskörük és felelősségük a munkakörük szerinti feladatokra terjed ki.


d) Az igazgató közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az igazgató közvetlen irányítása mellett végzik. Az intézmény megbízott vezetői (igazgatóhelyettesek) és a közvetlen munkatársak az igazgatónak tartoznak felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel. Beszámolási kötelezettségük kiterjed az intézmény működésére és pedagógiai munkájára, a belső ellenőrzések tapasztalatai, valamint az intézményt érintő megoldandó problémák jelzésére. A gazdasági ügyintéző esetén ez a kötelezettség az iskola gazdasági ügyeire vonatkozik. Az intézmény vezetői heti rendszerességgel tartanak vezetői megbeszélést. e) Az intézmény helyetteseire átruházott feladatok (Munkaköri leírásuk az SZMSZ 3. sz. mellékletében találhatók.):  a nevelő-oktató munka megszervezése;  a pedagógiai program megvalósulásának folyamatos nyomon követése;  a pedagógiai programban meghatározott vizsgák szervezése,  az iskolai munkatervek előkészítése;  a munkaközösségek munkájának felügyelete, tanmenetek ellenőrzése;  a szabadidő szervező, könyvtáros, gyermekvédelmi felelős munkájának ellenőrzése;  kapcsolattartás a DSK-val és a versenysporttal kapcsolatos szervekkel,  ügyeleti rend és ebédeltetési rend kialakítása,  helyettesítések megszervezése,  statisztika elkészítése;  technikai feltételek biztosítása;  iskolai munkavédelmi és tűzvédelmi tevékenység irányítása;  ünnepélyek, iskolai rendezvények felügyelete;  az iskolai tankönyvellátás megszervezése;  tanuló-nyilvántartással és tanulókkal kapcsolatos felmentések vezetése;  külső kapcsolatok építése; f) A gazdasági ügyintézőre átruházott feladatok:  a helyettesítési napló vezetése, hiányzásjelentés készítése;  beszerzések megszervezése;  leltári nyilvántartás,  szabadság-nyilvántartás vezetése;  a dolgozók hiányzásának nyilvántartása, havi jelentés;  iratkezelés ellenőrzése; 3. Az intézmény vezetősége a) Az intézmény vezetőinek munkáját - irányító, tervező, szervező, ellenőrző, értékelő tevékenységét - középvezetők, munkaközösség-vezetők segítik, meghatározott feladatokkal, jogokkal és kötelezettségekkel. A középvezetők az intézmény kibővített vezetőségének tagjai. (Az intézmény szervezeti felépítési ábráját az SZMSZ 2. sz. melléklete tartalmazza.) b) Az intézmény kibővített vezetőségének tagjai:  igazgató  igazgatóhelyettesek  szakmai munkaközösségek vezetői  diákönkormányzatot segítő tanár  az intézmény közalkalmazottainak választott érdekképviselői: a reprezentatív szakszervezet képviselője, a Közalkalmazotti Tanács elnöke.


c) A kibővített iskolavezetés havonta egyszer megbeszélést tart, melyről írásban emlékeztető feljegyzés készül. A vezetőségi értekezletek témáit a munkaterv, időpontját a havi ütemterv tartalmazza. d) Az intézményvezetőség tagjai ellenőrzési feladatokat is ellátnak. 4. A nevelő és oktató munka belső ellenőrzésének rendje 4. 1. A belső ellenőrzés az intézményben folyó munka minden területére kiterjed: a) tanórák, tanórán kívüli foglalkozások, írásos dokumentumok, tanulói produktumok, mérések b) szervezési, tanügy-igazgatási munka c) gazdálkodás, ügyvitel, technikai feladatok A pedagógiai munka ellenőrzése a szakmai munkaközösségek egyetértése alapján az Iskolai Minőségirányítási Program (továbbiakban: IMIP) által kidolgozott területeken és módszerekkel folyik. 4. 2.Az ellenőrzés mindig az ellenőrzött fél tudtával történik. a) Az ellenőrzést végezhetik:  az igazgató és helyettesei az iskolai élet bármely területe felett, munkaköri leírásuk, vagy egyéb feladat alapján. Minden évben ellenőrzik a pályakezdőknél a tanévi fegyelem, az osztályozás, értékelés követelményeinek betartását.  a munkaközösség-vezető szaktárgyával összefüggő területen  az osztályfőnök az osztály életével kapcsolatos területen  a munkaközösségi tagok külön megbízás szerint  gyermek és ifjúságvédelmi felelős  szabadidő-szervező a tanórán kívüli foglalkozásokon (szakkör, tanfolyam, stb.) b) Az ellenőrzés részletes szabályozását, céljait, feladatait, rendjét az SZMSZ 4. sz. mellékleteként a Belső ellenőrzési szabályzat tartalmazza. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének ütemtervét, a szakmai munkaközösségek javaslata alapján az iskola igazgatója készíti el, és az adott szorgalmi időszak iskolai munkaterve tartalmazza. 4. 3. Az nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének célja:  biztosítja, hogy az ellenőrzés során felmerülő hibák feltárása időben történjen  fokozza a munka hatékonyságát Az ellenőrzési tervben nem szereplő, eseti ellenőrzések lefolytatásáról az igazgató dönt. Rendkívüli ellenőrzést kezdeményezhet a szakmai munkaközösség, a szülői szervezet. Az igazgató az intézményben folyó valamennyi tevékenységet ellenőrizheti. Közvetlenül ellenőrzi az igazgatóhelyettesek munkáját. Ennek egyik eszköze a beszámoltatás. Az igazgatóhelyettesek ellenőrzési tevékenységüket a vezetői feladatmegosztásból következő saját területükön végzik. 4. 4. Az ellenőrzés módszerei:  a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások látogatása  a tanulók írásbeli munkájának vizsgálata  írásos dokumentumok vizsgálata  eredményvizsgálatok, felmérések  beszámoltatás szóban vagy írásban Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg ismertetni kell, amelyre az érintett pedagógus észrevételt tehet.


A tanórák ellenőrzése és értékelése az intézményi IMIP alapján történik. Az egyes szakterületeken végzett belső ellenőrzés eredményeit a szakmai munkaközösségek értékelik, melynek eredményeképpen a szükséges intézkedések megtételéhez elkészítik az intézkedési tervet (IMIP alapján). A belső ellenőrzés általános tapasztalatait – a feladatok egyidejű meghatározásával – a nevelőtestületi értekezleten összegezni és értékelni kell. A megfogalmazott határozatokat írásban kell rögzíteni. A folyamatos belső ellenőrzés megszervezéséért, hatékony működéséért az iskola igazgatója, a minőség fejlesztésért felelős vezető, ezen túlmenően az intézmény minden vezető beosztású dolgozója, a munkaköri leírása szerint felelős. 4. 5. Általános követelmények: Az iskola belső ellenőrzésével szemben az alábbi követelményeket kell figyelembe venni:  segítse elő az iskola feladatkörében az oktató-nevelő munkát, a Helyi Pedagógiai Program megvalósulását,  az ellenőrzés során a tantervi követelményeknek megfelelően kérje számon az eredményeket,  segítse a szakmai, gazdálkodási és egyéb feladatok legésszerűbb, leggazdaságosabb ellátását, továbbá a belső rendet, az intézmény vagyoni védelmét,  támogassa a helyes kezdeményezéseket és jelezze a felmerülő problémákat,  segítse a nevelőtestületi döntések végrehajtását.


IV. AZ INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK, A KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI ÉS RENDJE 1. Az intézményi közösségek és a belső kapcsolattartás módjai Az iskolaközösséget az alkalmazottak, a szülők és a tanulók alkotják. Az iskolaközösség tagjai feladataik, érdekeik, jogosítványaik alapján kisebb közösségeket hoznak létre: a) Alkalmazottak közössége:  nevelőtestület  szakmai munkaközösségek  nem pedagógus munkakörben dolgozók közössége  dolgozók érdekképviseleti szervei (Közalkalmazotti Tanács, a Pedagógusok Szakszervezetének intézményi alapszervezete) b) Tanulók közössége:  osztályközösségek  diákönkormányzat c) Szülők közössége:  Iskolaszék  szülők közössége Az intézmény közösségeinek tevékenységét - a megbízott vezetők és a közösségek választott képviselőinek közreműködésével - az igazgató koordinálja. A kapcsolattarás rendszeres formái: értekezletek, fórumok, nyílt napok, fogadó órák. A kapcsolattarás rendszeres és konkrét időpontjait az iskola éves munkaterve tartalmazza. Az iskola munkáját segítő közösségek saját működési rendjük és programjuk alapján működnek. Az egyes közösségeket, ill. azok képviselőit jogszabályokban meghatározott esetekben részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyetértési, döntési jogok illetik meg. A különböző fórumokra, nevelési, alkalmazotti értekezletekre a döntési, egyetértési és véleményezési jogot gyakorló közösségek képviselőit meg kell hívni. 2. Alkalmazotti közösség Az alkalmazotti közösség az intézmény nevelőtestületéből és az intézménynél közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozókból áll. A teljes alkalmazotti közösséget az igazgató hívja össze mindazon esetekben, amikor ezt jogszabály előírja, vagy az intézmény egész működését érintő kérdések tárgyalására kerül sor. Az alkalmazotti közösségi értekezleteiről jegyzőkönyvet kell vezetni. 2. 1. Nevelőtestület 2. 1. 1. Nevelőtestület és jogkörei A nevelőtestület - a Ktv. 56. és 57 §-a alapján - a nevelési-oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja az intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, valamint a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű dolgozója (könyvtáros, informatikai rendszergazda). A nevelőtestület nevelési és oktatási kérdésekben, az intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, a Ktv-ben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyetértési, véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik.


2. 1. 2. A nevelőtestület értekezletei a) A nevelőtestület a tanév során rendes és rendkívüli értekezletet tart. A rendes értekezleteket az éves munkatervben meghatározott időpontokban az intézményvezető hívja össze. Nevelőtestületi értekezlet tárgyalja a pedagógiai program, a szervezeti és működési szabályzat, a házirend, az éves munkaterv, az iskolai munkára vonatkozó átfogó elemzés, beszámolók elfogadásával, valamint a diákönkormányzat működési rendjének jóváhagyásával kapcsolatos napirendi pontokat. Mindezeken túl a továbbképzési struktúra változására is javaslatot tehet. A nevelőtestületi értekezlet vonatkozó napirendi pontjához az egyetértési vagy véleményezési jogot gyakorló Iskolaszék, ill. diákönkormányzat képviselőjét meg kell hívni. b) A nevelőtestület egy-egy osztályközösség tanulmányi munkájának, magatartásának, műveltségi szintjének elemzését, értékelését (osztályozó értekezlet), az osztályközösségek problémáinak megoldását tagozati értekezleti formában végzi, az osztályfőnökök beszámolója alapján. A tagozati értekezleteken az adott tagozaton tanító pedagógusok kötelesek részt venni. A tagozati értekezletek állandó időpontjait az éves munkaterv rögzíti. Tagozati értekezleten kívül - az osztály aktuális problémáinak megoldására - szükség szerint az osztályfőnök is összehívhat osztályértekezletet, azon az adott osztályban tanító pedagógusok kötelesek megjelenni. c) A tanév során a nevelőtestület az alábbi rendes értekezleteket tartja:  tanévnyitó-,  félévi-, tanévzáró, amelyeken az iskolavezetés beszámol a tantestületnek, értékeli a tantestület és a saját munkáját,  félévi és év végi osztályozó értekezlet (tagozati),  őszi és tavaszi nevelési értekezlet,  tájékoztató értekezletek (minden hónap első hete). Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az intézmény egészét érintő lényeges problémáinak megvitatására, ha a nevelőtestület tagjainak 25 %-a, az intézmény igazgatója, vagy a Közalkalmazotti Tanács szükségesnek látja. 2. 1. 3. A nevelőtestület döntései, határozatai A nevelőtestület döntéseit és határozatait - jogszabályokban meghatározott, más esetekből eltekintve - nyílt szavazással hozza. Döntési jogkör esetén a szavazásra jogosultak 50%+1 fő azonos szavazata szükséges, határozatok esetén egyszerű szótöbbség is elegendő. A szavazatok egyenlősége esetén az igazgató szavazata dönt. A nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyvet kell vezetni, melyet az intézményvezető, a jegyzőkönyv vezetésére felkért pedagógus és a nevelőtestület által választott két hitelesítő ír alá. A döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek. 2. 1. 4. A nevelőtestület által átruházott feladatkörök a) A nevelőtestület törvényben meghatározott jogköréből a szakmai munkaközösségre ruházhatja át az alábbi jogköröket:  pedagógus alkalmazásának véleményezése,  munkaközösség-vezetők munkájának véleményezése,


intézményi szakmai, módszertani programok összeállítása, a munkaközösség tagjainak tantárgyfelosztásához javaslattétel, a munkaközösség tagjainak bérezésére, jutalmazására, kitüntetésére javaslattétel, a tanulók munkájának értékeléséhez szükséges követelmények kidolgozása. b) A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére, vagy eldöntésére alkalmilag bizottságot hozhat létre (fegyelmi, vizsga, választási stb.). A létrehozott bizottságok beszámolási kötelezettséggel tartoznak a nevelőtestületnek.    

2. 2. Szakmai munkaközösségek A nevelési-oktatási intézményben pedagógiai, szakmai munkaközösségek alakulhatnak legalább 3 fővel (Ktv. 58 §.). A munkaközösség szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad az intézményben folyó nevelő és oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez. A szakmai munkaközösség tagjai évenként javaslatot tesznek a munkaközösség vezető személyére, akit az intézményvezető bíz meg a feladatok ellátásával. Három főnél kevesebb tag esetén tantárgyfelelős látja el a feladatokat. a) Az intézményben az alábbi szakmai munkaközösségek működnek:  Alsó tagozatos munkaközösségek: Reál, Humán, Napközi  Felső tagozatos munkaközösségek: Osztályfőnöki, Humán, Reál I., Reál II., Idegen nyelvi, Testnevelés. b) A szakmai munkaközösségek feladatai:  törekszenek az intézményben folyó oktató munka színvonalának emelésére, koordinálják a szakterületükön folyó munkát,  a munkaközösségben dolgozók munkáját ellenőrzik, véleményezik,  kialakítják az egységes követelményrendszert, az osztályozás- értékelés egységes gyakorlatát,  felmérik és értékelik a tanulók ismeretszintjét,  fejlesztik szakterületük módszertani eljárásait, javaslatot tesznek a speciális irányok megválasztására,  véleményezik a pedagógus álláshelyekre beadott pályázatokat,  támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját, segítik a közösségbe való beilleszkedésüket,  összeállítják az intézmény számára az osztályozó-, javítóvizsgák írásbeli és szóbeli feladatait, ezeket értékelik,  végzik a tantárgyakkal kapcsolatos pályázatok és tanulmányi versenyek kiírását, lebonyolítását, ezek elbírálását, valamint az eredmények kihirdetését,  végzik a nevelőtestület által átruházott feladatokat,  javaslatot tesznek a munkaközösségbe tartozó tagok továbbképzésére,  javaslatokat fogalmaznak meg a foglalkozási és pedagógiai program megvalósításához szükséges tantervek, taneszközök, tankönyvek kiválasztásához,  kialakítják és elfogadják az éves munkatervüket. c) A szakmai munkaközösség-vezető feladatai és jogai:  módszertani és szaktárgyi megbeszéléseket hív össze évente legalább négy alkalommal,  összeállítja - és a munkaközösség elé terjeszti elfogadásra - az intézmény pedagógiai programja és munkaterve alapján a munkaközösség éves programját,  irányítja a munkaközösség tevékenységét, felelős a munkaközösség szakmai munkájáért, szaktárgyának oktatásáért,  elbírálja és jóváhagyásra javasolja a munkaközösség tagjainak tanmeneteit,


        

felügyeli a tanterv szerinti előrehaladást és a követelményeknek való megfelelést, segíti a szakirodalom felhasználását, javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra, a szakmai továbbképzésekre, a munkaközösségi tagok jutalmazására, kitüntetésére, összefoglaló elemzést, beszámolót készít a nevelőtestület és igény szerint az intézményvezető részére a munkaközösség tevékenységéről, figyelemmel kíséri a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, munkafegyelmét, képviseli a munkaközösséget az intézmény vezetősége előtt és az iskolán kívül, tájékoztatja a munkaközösség tagjait a vezetői értekezletekről, állásfoglalásai, javaslatai, véleménynyilvánítása előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait, minden olyan feladat, amelyet az igazgató elrendel.

2. 3. Nem pedagógus munkakörben dolgozók közössége A nem pedagógus képesítésű közalkalmazottak közösségét a gondnok fogja össze. 2. 4. Dolgozók érdekképviseleti szervei A munkavállalóknak joga, hogy — a külön törvényben meghatározott feltételek szerint — gazdasági és társadalmi érdekeik előmozdítása, védelme érdekében, mindennemű megkülönböztetés nélkül, másokkal együtt érdekképviseleti szervezetet alakítsanak, illetve az általuk választott szervezetbe — kizárólag az adott szervezet szabályaitól függően — belépjenek, vagy az ilyen jellegű szervezetektől távol maradjanak [1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről (továbbiakban: MT)15. §-a (1) bek.]. Az intézményben a 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról (továbbiakban: Kjt.) 14. § (2). bek. alapján három tagú Közalkalmazotti Tanács működik. A Közalkalmazotti Tanács hatáskörökre vonatkozó jogosítványai a Kjt. 16. § -ban fogalmazza meg. Az intézményi Közalkalmazotti Szabályzatot a Közalkalmazotti Tanács készíti elő, és a munkáltatóval együttesen alkotja meg.

3. A tanulók közösségei, a kapcsolattartás formái és rendje 3. 1. Az osztályközösség Az osztályközösség az azonos évfolyamra járó és közös tanulócsoportot alkotó tanulók közössége. Az osztályközösség önmaga dönt diákképviseletéről. Az osztályközösség élén az osztályfőnök áll, akit az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjének javaslatát figyelembe véve az igazgató bíz meg. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre:  az iskola pedagógiai elvei szerint neveli osztályának tanulóit,  együttműködik az osztály diák-önkormányzati képviselővel, segíti a tanulóközösség kialakulását,  koordinálja és segíti az osztályban tanító pedagógusok munkáját, látogatja óráikat,  aktív kapcsolatot tart a szülők közösségével, az osztályban tanító tanárokkal,  figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét, gondot fordít a hátrányos helyzetű tanulók segítésére,  a nevelőtestület véleményének figyelembevételével minősíti a tanulók magatartását és szorgalmát,


 



   

osztály- és szülői értekezletet tart, az ellenőrző könyv útján rendszeresen tájékoztatja a szülőket gyermekük magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről, ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli feladatokat (az osztálynapló vezetését, a félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatását, a továbbtanulással kapcsolatos adminisztrációt), tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében, javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, segélyezésére, fegyelmezésére, nevelő munkájához tanmenetet készít, osztálykirándulásokat szervez, lebonyolít, az iskola életében az osztályközösségre háruló feladatok megoldását koordinálja.

3. 2. Diákönkormányzat A tanulók, a tanulóközösségek a diákok érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. Az iskola felső tagozatán diákönkormányzat működik (DÖK). A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. Az intézmény diákönkormányzatának szervezeti és működési rendjét saját szabályzata tartalazza. Ez a szervezeti és működési rend határozza meg a diákönkormányzat döntési, egyetértési, javaslattevő és véleményezési jogkörét. A diákönkormányzat tevékenységéhez térítés nélkül igénybe veheti az iskola berendezéseit, anyagi eszközeit. A diákönkormányzat működéséhez szükséges költségeket iskolai költségvetés fedezi. Az iskola helyiségeit, berendezéseit a SZMSZ használati rendszabályai szerint veheti igénybe. A DÖK munkáját tanár segíti, akit az igazgató bíz meg. A tanulók vélemény-nyilvánításának útja:  DÖK vezetősége  diákönkormányzatot segítő tanár  igazgatóhelyettes  igazgató.  Osztályképviselő  osztályfőnök  igazgatóhelyettes  igazgató. A felelős igazgatóhelyettes havonta egy alkalommal áttekinti az DÖK vezetőségével és a diákmozgalmat segítő tanárral az aktuális teendőket, a felmerülő kérdéseket. A rendszeres tájékoztatást a diákok közvetlenül a diákönkormányzatot segítő tanártól, ill. az osztályfőnöktől kapják. A diákközgyűlés (iskolagyűlés) az iskola tanulóinak legmagasabb szintű tájékozódó-, tájékoztató fóruma, amely a osztályközösségek által megválasztott küldöttekből áll. A diákközgyűlés nyilvános, azon bármelyik tanuló megteheti közérdekű észrevételeit, javaslatait. A diákközgyűlés az igazgató által, ill. a diákönkormányzat működési rendjében meghatározottak szerint kerül összehívásra, tanévenként legalább egy alkalommal. A napirendet a közgyűlés előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni. A közgyűlésen a DÖK vezetése és az iskola igazgatója beszámol az előző közgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, az iskola egészét érintő aktuális problémákról. A közgyűlésen a tanulók kérdéseket is intézhetnek a DÖK és az iskola vezetéséhez, kérhetik gondjaik, problémáik megoldását.


A diákok kérdéseire, kéréseire az igazgatónak 30 napon belül választ kell adnia. Rendkívüli diákközgyűlés is összehívható, ha ezt az DÖK vezetője vagy az iskola igazgatója kezdeményezi. 4. Szülők közössége, valamint a kapcsolattartás formái és rendje 4. 1. Az Iskolaszék, a kapcsolattartás formái és rendje Az iskolában a nevelő és oktató munka segítésére a nevelőtestület, a szülők és a tanulók, az intézményfenntartók, továbbá az intézmény működésében érdekelt más szervezetek együttműködésének előmozdítására Iskolaszék működik. Az Iskolaszék a fenntartó egy, a szülők és a nevelőtestület három-három képviselőiből tevődik össze. Az Iskolaszékkel való együttműködést az igazgató szervezi. Az Iskolaszék maga állapítja meg működésének rendjét, munkaprogramját és megválasztja tisztségviselőit. Az intézményvezető és az Iskolaszék az együttműködés tartalmát és formáját tanévenként állapítják meg, az iskolai munkatervvel és az Iskolaszék működési szabályzatával összhangban. Kapcsolatuk a feladatellátás függvényében folyamatos. Az igazgató vagy megbízott helyettese rendszeresen részt vesz - tanácskozási joggal - az Iskolaszék ülésein. Az Iskolaszék képviselője az intézmény munkatervében rögzített fogadóóráival egyidejűleg Iskolaszéki fogadóórát tart a szülők részére. Az Iskolaszék elnökét vagy képviselőjét meg kell hívni a nevelőtestületi ülések azon napirendi pontjainak tárgyalásához, amelyekben egyetértési vagy véleményezési joga van. Az Iskolaszék a jogszabályokban rögzített jogosultságait, egyetértési, véleményezési és javaslattételi jogkörét gyakorolja. 4. 2. Szülői Szervezet Az iskolában a szülők jogainak érvényesítése, illetve kötelességeik teljesítése érdekében szülői szervezet működik. 4. 2. 1. Osztályok szülői közössége Egy-egy osztály, csoport szülei alkotnak egy szülői közösséget. Az osztályok szülői szervezetei a szülők köréből a következő tisztségviselőket választják:  elnök  tagok (2 fő) Az osztályok szülői szervezetei kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat az osztályban választott elnök vagy az osztályfőnök segítségével juttathatják el az iskola vezetőségéhez. Az osztályok szülői közösségeinek vezetősége alkotják az iskolai szülői szervezetet. 4. 2. 2. Iskolai szülői közösség Az iskolai szülői közösség legmagasabb szintű döntéshozó szerve az iskola szülői szervezet választmánya. Munkájában az osztályok szülői munkaközösségének elnökei, elnökhelyettesei vesznek részt.


Az iskolai szülői szervezet választmánya a szülők javaslatai alapján megválasztja az iskolai szülői szervezet alábbi tisztségviselőit:  elnök  tagok (2 fő) Az iskolai szülői szervezet elnöke közvetlenül az iskola igazgatójával tart kapcsolatot. Az iskolai szülői szervezet választmányát az iskola igazgatójának tanévenként legalább egy alkalommal össze kell hívnia, és ezen tájékoztatást kell adnia az iskola feladatairól, tevékenységéről. Az iskolai szülői szervezetet az alábbi döntési, véleményezési, egyetértési jogok illetik meg:  megválasztja saját tisztségviselőit,  megválasztja a szülők képviselőit az Iskolaszékbe,  kialakítja saját működési rendjét,  elkészíti szervezeti szabályzatát,  az iskolai munkatervhez igazodva elkészíti saját munkatervét,  képviseli a szülőket és a tanulókat az oktatási törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítésében,  véleményezi az iskola pedagógiai programját, házirendjét, munkatervét, valamint a szervezeti és működési szabályzat azon pontjait, amelyek a szülőkkel, illetve a tanulókkal kapcsolatosak,  véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a szülőkkel és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. Az iskolai Szülői Szervezet működési rendjét önálló szabályzata tartalmazza. 4. 2. 3. A kapcsolattartás formái: A gyermekközösségek (osztályok, csoportok) szülői közösségével a közvetlen kapcsolatot a gyermekközösségért felelős pedagógus (osztályfőnök, csoportot tanító tanár) tartja. A szülői közösségek véleményét, javaslatait a közösség választott képviselői juttatják el az intézmény vezetőségéhez. a) Szülői értekezletek: Az osztályok szülői közössége számára a szülői értekezletet az osztályfőnökök tartja. A szeptemberi szülői értekezleten kapnak tájékoztatást a szülők a tanév rendjéről, feladatairól, az osztályfőnök nevelési programjáról. A februári szülői értekezlet témája a félévi munka értékelése, aktuális problémák. A leendő osztályközösségek szülei a tanévet megelőzően június első heteiben kerülnek összehívásra a tanév kezdésének zavartalansága érdekében. Témája: az intézmény követelmény- és képzési rendszerének ismertetése. Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az intézményvezető, az osztályfőnök, a szülők közösségének megbízottja, az osztályközösségben felmerülő problémák megoldására. b) Szaktanári fogadóórák: Az intézmény valamennyi pedagógusa - tanévenként két alkalommal - fogadja a szülőket és szóbeli tájékoztatást ad a tanuló előmeneteléről, magatartásáról. A fogadóórák előtt a tanuló megkapja a negyedéves, illetve háromnegyed éves magatartás és szorgalom írásos értékelését. A tanulmányaiban és magatartásában problémás tanuló szülőjét az osztályfőnök írásban is behívja az intézményi fogadóórára. A konzultációk hatékonyságának növelése érdekében, különböző napokon tarják a társadalomtudományokat és a természettudományokat tanító tanárok az intézményi fogadóórákat. Amennyiben a szülő (gondviselő) a munkatervben


rögzített időpontú fogadóórán kívül is konzultálni szeretne gyermeke tanárával, telefonon vagy írásban kell időpontot egyeztetnie az érintett pedagógussal. Ilyen megbeszélést az osztályfőnök, ill. szaktanár is kezdeményezhet. c) A rendszeres írásbeli tájékoztatás formái és rendje: A szaktanár a szülőket köteles folyamatosan tájékoztatni az ellenőrző könyv útján a jegyekről és tanuló teljesítményéről. Az osztályfőnök rendszeresen ellenőrzi, hogy az osztályzatok bevezetésre kerültek az osztálynaplóban és az ellenőrzőbe.

V. AZ INTÉZMÉNY KÜLSŐ KAPCSOLATAI Az iskolát külső kapcsolataiban az igazgató képviseli. Ezt a feladatát megoszthatja a külső kapcsolattartás jellegétől függően az iskolavezetés tagjaival és más személyekkel, eseti megbízással. A kapcsolattartás rendszeressége függ a gyermekeket, dolgozókat érintő feladatok, ügyek fontosságától, tematikájától. Formái lehetnek: levél, telefon, fax, szóbeli és írásbeli tájékoztatók, interneten keresztül. a) Az intézmény működése, a tanulók szociális ellátása, valamint iskola- és pályaválasztása érdekében rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel. b) Kiemelt és rendszeres munkakapcsolatok:  a fenntartóval, ezen belül az Humánszolgálati Igazgatóság Oktatási és Kulturális Osztályával, az Oktatási Bizottsággal - a kapcsolattartó az igazgató.  a Budapest XI. kerületi Pedagógiai Szolgáltató Központtal – kapcsolattartók a munkaközösség-vezetők, igazgatóhelyettesek, igazgató.  az Újbuda Német Önkormányzattal – kapcsolattartó az igazgató, szakmai munkaközösség-vezető, igazgatóhelyettes.  A Budapest XI. ker. Gyermekjóléti Szolgálattal – kapcsolattartó az gyermek- és ifjúságvédelmi felelős.  az iskolaorvossal, védőnővel, gyermekfogászattal - kapcsolattartó az igazgatóhelyettes.  a környező óvodákkal, iskolákkal, közművelődési intézményekkel – kapcsolattartó igazgatóhelyettesek, igazgató.  felsőfokú intézményekkel – kapcsolattartók a szakvezető tanárok, igazgató.  a Weiner Leó Állami Zeneiskolával- kapcsolattartók az igazgatóhelyettesek, igazgató.  a különböző felekezetű egyházakkal – kapcsolattartó az igazgató.

VI. AZ INTÉZMÉNY MUNKARENDJE 1. A tanév helyi rendje A tanév általános rendjéről a szakminiszter évenként rendelkezik. A tanév helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg és rögzíti az éves munkatervben. Ennek megfelelően a tanévnyitó értekezlet dönt:  a nevelő-oktató munka lényeges tartalmi változásairól (pedagógiai program módosítása, az új tanév feladatai)  az iskolai szintű rendezvények és ünnepélyek módjáról és időpontjáról  a tantestületi és nevelési értekezletek témáiról és időpontjáról  a tanítás nélküli munkanapok időpontjáról és programjáról  a osztályozó és javító vizsgák rendjéről  az éves munkaterv véglegesítéséről


 a házirend módosításáról A tanév helyi rendjét, az iskola rendszabályait (házirend) és a balesetvédelmi előírásokat az osztályfőnökök az első tanítási napon ismertetik a tanulókkal, az első szülői értekezleten pedig a szülőkkel.

2. Az intézmény nyitva tartása Az iskola épületei szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 7 órától este 17.30 óráig tartanak nyitva. Az iskola igazgatójával történt előzetes egyeztetés alapján az épületek ettől eltérő időpontban is nyitva tarthatók. Szombaton és vasárnap, ill. munkaszüneti napokon az intézmény zárva van, kivéve az igazgató által engedélyezett rendezvény esetén. Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók és a nevelők tudomására hozza. A nyári szünetben az irodai ügyeletet kéthetente kell megszervezni. 3. A vezetők intézményben való tartózkodásának rendje Szorgalmi időben hétfőtől péntekig a nyitva tartás idején belül reggel 7.30 óra és délután 16.30 óra között az iskola igazgatójának vagy egyik helyettesének az iskolában kell tartózkodnia. A reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig a reggeli ügyeletes nevelő, a délután távozó vezető után az esti ügyeletes pedagógus felelős az iskola működésének rendjéért, valamint ő jogosult és köteles a szükségessé váló intézkedések megtételére. Amennyiben az igazgató vagy helyettesei közül rendkívüli és halaszthatatlan ok miatt egyikük sem tud az iskolában tartózkodni, az esetleges szükséges intézkedések megtételére a nevelőtestület egyik tagját kell megbízni. A megbízást a dolgozók tudomására kell hozni. A vezetők benntartózkodásának általános rendjét az éves munkatervben előre kell írásban meghatározni. A vezetők ügyeleti beosztását a tanári szobában ki kell függeszteni. 4. A tanítás (foglalkozási) órák, valamint az óraközi szünetek rendje, időtartama Az oktatás és a nevelés az óratervnek megfelelően a tantárgyfelosztással összhangban levő órarend alapján történik, pedagógus vezetésével, a kijelölt tantermekben. Az iskolában a tanítási órákat a helyi tanterv alapján 8 óra és 13.30 óra között kell megszervezni. A tanítási órák hossza 45 perc, az óraközi szünetek hossza 10, illetve 15 perc. A csengetések rendjét a Házirend tartalmazza. Rendkívül indokolt esetben az igazgató - a nevelőtestület véleményének meghallgatása után - rövidített órákat és szüneteket rendelhet el. A napközis csoportok munkarendje a délelőtti tanítási órák végeztével a tanulók órarendjéhez igazodva kezdődik és 16.30 óráig tart. A tanítási órák (foglalkozások) látogatására engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt - indokolt esetben - csak az igazgató és helyettesei tehetnek. A kötelező orvosi vizsgálatok az igazgatóhelyettes által előre engedélyezett időpontban és módon történhetnek, lehetőség szerint úgy, hogy a tanítást ne zavarják.


Bombariadó esetén az elmaradt tanítási órák az igazgató által kijelölt időben kerülnek pótlásra. Rendkívüli esemény esetén - szükség szerint - az igazgató szünetet rendelhet el. Az elmaradt órákat ebben az esetben is az előbbiek szerint pótolni kell. A tanórán kívüli foglalkozásokat 13.30 órától 16 óráig kell megszervezni. Ettől eltérni csak az igazgató beleegyezésével lehet. Az iskolában reggel 7 órától a tanítás kezdetéig és az óraközi szünetekben tanári ügyelet működik. Az ügyeletes nevelő köteles a rábízott épületrészben a házirend alapján a tanulók magatartását, az épületek rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni. A tanári ügyelet beosztására az egyes félévek elején, illetve órarend változáskor kerül sor. Az egyes ügyeletes nevelők felelőssége az alábbi épületrészekre terjed ki:  1 fő a földszinten  1 fő a büfé előtt  2 fő az 1. emeleten  2 fő a 2. emeleten  1 fő a tornacsarnokban  1 fő az ebédlőben a tízórai szünetben és a felsősök ebédideje alatt  2 fő az udvaron az udvari szünetekben. 5. A napközi rendje A napközi otthonba történő felvétel a szülő kérésére történik. A felvétel módját a Házirend tartalmazza. A napközi otthon működésének rendjét a napközis nevelők munkaközössége és az alsó tagozatos igazgatóhelyettes állapítja, azt a házirend rögzíti. Az iskolai házirend a napközis tanulókra is vonatkozik. A tanulóknak a napközis foglalkozásról való eltávozás csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérelme alapján, a napközis nevelő engedélyével történhet. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – az eltávozásra az igazgató vagy az igazgatóhelyettes adhat engedélyt. 6. A közalkalmazottak munkarendje Az oktató-nevelő intézményben alkalmazottak körét az alkalmazási feltételeket és a munkavégzés egyes szabályait a Ktv. 15. §-a, 16. §-a és 17. §-a rögzíti. 7. Pedagógusok munkarendje A pedagógusok jogait és kötelességeit a Ktv. 19. §-a rögzíti. A Ktv. törvény 16. §-a szerint a nevelési-oktatási intézményben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje (40 óra). A kötelező órából, valamint a nevelő-, illetve nevelő és oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A pedagógus kötelező óráját a gyermekekkel, tanulókkal való közvetlen foglalkozásra, illetőleg a tanórai foglalkozás keretében való nevelésre, oktatásra köteles fordítani.


A pedagógusok napi munkarendjét, felügyeleti és helyettesítési rendjét az igazgatóhelyettesek állapítják meg az érintett munkaközösség-vezető véleményének meghallgatásával és az igazgató jóváhagyásával az iskola órarendjének függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az iskola feladatellátásának, zavartalan és szakszerű (helyettesítések) működésének biztosítását kell figyelembe venni. Az intézményvezetőség tagjai - a fenti alapelv betartása mellett - javaslatokat tehetnek egyéb szempontok figyelembe vételére. A pedagógus köteles jelenteni a munkából való rendkívüli távolmaradását (előre nem tervezhető esetekben), és annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7 óra 45 percig az intézmény vezetőjének, vagy helyetteseinek, hogy a helyettesítésről intézkedhessenek. A pedagógusok számára - a kötelező óraszámon felüli - a nevelő-oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást, vagy kijelölést az intézményvezető adja, helyettesei és a munkaközösség vezető javaslatainak meghallgatása után. A megbízások alapelvei: szakmai felkészültség, egyenlő terhelés. A pedagógusok kötelező tanítási órabeosztását a tantárgyfelosztás tartalmazza. A megtartott órákat sorszámmal ellátva a megfelelő naplóba (osztálynapló, szakköri napló, stb.) vezeti a szaktanár. A pedagógusok munkabeosztását, feladatait  az órarend, benne a helyettesítési rend  a munkaterv  a havi program tartalmazza. 8. A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő és más közalkalmazottak munkarendje Az intézményben a nem pedagógus közalkalmazottak munkarendjét a jogszabályok betartásával az igazgató állapítja meg az intézmény zavartalan működése érdekében. Az igazgatóhelyettesek és a gondnok tesznek javaslatot a napi munkaidő összehangolt kialakítására, változtatására, a szabadságok kiadására. 9. Az intézmény tanulóinak munkarendje Az iskolai rendszabályok (házirend) tartalmazzák a tanulók jogait és kötelességeit, valamint a tanulók belső munkarendjének részletes szabályozását. A házirend betartása a tanulók számára kötelező. A házirendet - az igazgató előterjesztésére - a nevelőtestület fogadja el, a törvényben meghatározott közösségek egyetértésével (Ktv. 40 § (6)). A tanuló a tanítási idő alatt csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérésére, az osztályfőnöke (távolléte esetén az igazgató vagy az igazgatóhelyettes), illetve a részére órát tartó szaktanár írásos engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – az iskola elhagyására csak az igazgató vagy az igazgatóhelyettes adhat engedélyt.


10. Az osztályozó-, a javítóvizsgák, beszámolók lebonyolításának rendje A 11/1994. (VI. 8.) MKM rendeletben 20. §-27.§ meghatározottak szerint félévi és tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha:  szülői kérésre felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól,  a hiányzás mértéke miatt nem osztályozható, és a nevelőtestület – az osztályfőnök és a szaktanár javaslata alapján – úgy dönt, hogy osztályozóvizsgát tehet,  az igazgató engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget.  a tanuló a félévi, illetőleg év végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát. Osztályozó-, beszámoltató- és különbözeti vizsga az év folyamán bármikor szervezhető; az időpontjáról egyéni egyeztetés alapján állapodik meg az iskola és tanuló, ill. szülője/gondviselője. A javítóvizsga időpontja augusztus 15-e és 31-e közötti időszak. A javítóvizsga pontos időpontjáról a szülőt a tanév befejezésekor vagy a vizsga időpontja előtt legalább 15 nappal tértivevényes levélben kell értesíteni. A vizsga helye az iskola (kivéve a független vizsgabizottság előtt tett vizsga). Ha időközben a tanuló más helységbe költözik, új iskolájában is leteheti a javítóvizsgát. A javítóvizsgára jelentkezés a helyszínen, a bizonyítvány benyújtásával kezdődik. A javítóvizsga díjtalan és nem nyilvános. A vizsgáról jegyzőkönyvet kell felvenni. Az osztályozó és javítóvizsgák 3 fős bizottság előtt folynak. A vizsgabizottságot az igazgató bízza meg. A közismereti tantárgyakból a javítóvizsga írásbeli és szóbeli részből áll, eredményéről a vizsgabizottság dönt. Az eredményt a vizsgabizottság elnök hirdeti ki, az osztályfőnök írja be a bizonyítványba és az törzslapba. A vizsgák jegyzőkönyveit iktatottan irattárban kell elhelyezni. Ha a tanuló a vizsgáról igazoltan távol marad, újabb időpontot kell kijelölni. A tanuló gondviselője kérelmére független vizsgabizottság előtt adhat számot tudásáról. A különbözeti és a beszámoló vizsgák módjáról, témáiról az iskola egyénileg is megállapodhat a tanulóval. Az iskola igazgatójának engedélye szükséges ahhoz - a szülő írásbeli kérelmére -, hogy a tanuló az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse az adott évfolyamra vagy a két vagy több évfolyamra megállapított követelményeket. 11. Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje Az iskolaépületet címtáblával kell ellátni, az épületet fel kell lobogózni. Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelősek:  az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért,  az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért,  a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért,




az iskola szervezeti és működési szabályzatában, valamint a tanulói házirendben megfogalmazott előírások betartásáért.

A tanulók az intézmény létesítményeit, tantermeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják. Az egyes helyiségek berendezéseit, felszereléseit, eszközeit az iskola épületéből kivinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. Vagyonvédelmi okból az üresen hagyott termeket a takarítóknak vagy a portásnak be kell zárni. A tantermekben délután elsősorban a tanórán kívül szervezett, az iskola munkájához kapcsolódó tevékenységek lebonyolítása folytatható. A termek használatának egyeztetését az iskolavezetés végzi. Az iskola helyiségeinek nem oktatási célra való felhasználását (vetélkedők, diákrendezvények, stb.) a DÖK-kel egyeztetve, az iskolavezetés engedélyezi felnőtt felügyelete mellett. A felügyeletről a szervezőnek kell gondoskodnia. Az intézmény helyiségei, berendezései - a Ktv. 38. § (2) bek. alapján, elsősorban a hivatalos nyitvatartási időn túl és a tanítási szünetekben – bérbe adhatók, ha ez az iskolai foglalkozásokat, rendezvényeket nem zavarja. Az iskola helyiségeit használó külső igénybe vevők, az iskola épületén belül csak a megállapodás szerinti időben és helyiségekben tartózkodhatnak. A bérbeadásról az esetleg érintett közösségek véleményének kikérésével, az igazgató dönt. A bérbeadás feltételeiről írásos megállapodás készül. A tornaterem, tornatermi öltözők és sportudvar használati rendjéért a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások idejére testnevelési munkaközösség és a sportkör vezetője felel. A tornaterem bérbeadása során keletkezett kárért, nem rendeltetésszerű használatért a bérlő felel. 12. Az iskolai könyvtár működési rendje Az iskolai könyvtár az iskola oktatói és pedagógiai tevékenységéhez szükséges könyvek, CDk, videofilmek és dokumentumok rendszeres gyűjtését, megőrzését és használatát, a könyv és könyvtárhasználatát, a könyv- és könyvtárhasználati ismeretek oktatását biztosító szervezeti egység. Az iskolai könyvtárt könyvtáros tanár vezeti, aki az általános igazgatóhelyettes irányítása mellett dolgozik. Az iskolai könyvtár alapfeladatát és kiegészítő feladatait, valamint működésének legfontosabb szabályait 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 6/c. § (2) és 4. § (2) j) pontja, illetve a 3. sz. mellékletének 3. pontja határozza meg. Az iskolai könyvtár gyűjtőkörét az SZMSZ 5. számú melléklete szerint „Gyűjtőköri szabályzat” állapítja meg. A „gyűjtőköri szabályzat” szabályozza az állomány alakítását, az állományegységeket és azok raktározási rendjét, az állomány nyilvántartását és védelmét, valamint feltárását.


Az iskolai könyvtár szolgáltatásai:  helyben olvasás  tájékoztatási, bibliográfiai és adatszolgáltatás  könyvtárhasználati órák tartása  könyvtárhasználatra épülő szakórák tartása  dokumentumkölcsönzés  könyvtári rendezvények szervezése  Internet hozzáférés  CD-ROM „olvasás”  a videó segítségével házi olvasmányok megtekintése Könyvtárhasználati szabályok: A könyvtárhasználók köre: az iskolai könyvtár tagja lehet az iskola minden tanulója, pedagógusa és nem pedagógus alkalmazottja. A könyvtárba való beiratkozás módja, az adatokban bekövetkezett változások bejelentésének módja:  Az iskolai könyvtárat a beiratkozott olvasók használhatják  A könyvtári tagság megújítása tanévenként szükséges  A beiratkozásnál a tanulók neve mellett az évfolyamot és az osztályt kell feltüntetni, pedagógusoknál és más alkalmazottaknál pedig azt a szervezeti egységet, ahol dolgozik. A szolgáltatások igénybevételének feltételei: A beiratkozáskor az olvasó kötelezettséget vállal a könyvtári szabályok betartására. A könyvtárból csak kölcsönzés útján lehet dokumentumot kivinni. A kölcsönzés időtartama:  általában három hét.  házi olvasmányok, keresett dokumentumok esetén: rövidebb idő is megállapítható, de az olvasó kérésére a kölcsönzési idő még egy alkalommal meghosszabbítható.  tartós használatra szánt tankönyvek és segédletek kölcsönzési ideje, általában egy tanév, de kérésre meghosszabbítható.  dokumentumok a tanév utolsó előtti hetéig kölcsönözhetők.  egy alkalommal három könyv kölcsönözhető, de kivételes esetben (például versenyre való felkészülés) ettől el lehet térni.  az elvesztett könyvekért a kölcsönbe vevő anyagi felelősséggel tartozik. A könyvtárhasználat szabályai:  kézikönyveket, folyóiratokat csak helyben való olvasásra, tanulmányozásra lehet igénybe venni, a CD-ROM-ok nem kölcsönözhetőek.  a dokumentumok helyben való tanulmányozását az olvasóterem biztosítja.  az olvasónak a dokumentumokat gondosan kell kezelnie, azokba bejegyezni nem szabad, s óvni kell mindenféle rongálástól.  ha az olvasó a dokumentumokat elveszti, vagy megrongálja az adott kiadású mű egy másik, kifogástalan állapotban lévő példányát kell a könyvtárnak beszolgáltatnia, ennek hiányában az olvasó a mű mindenkori beszerzési költségét köteles megtéríteni.  az iskolai könyvtárba élelmiszert bevinni tilos.  az olvasó az iskolával való tanulói illetve közalkalmazotti jogviszonyának megszűnése előtt köteles könyvtári tartozását rendezni.


A könyvtárhasználat kérdéseit meghatározó fenti rendelkezéseket az iskolai könyvtár helyiségeiben nyilvánosságra kell hozni. A nyitvatartási és kölcsönzési időt a könyvtár bejáratánál kell kifüggeszteni. 13. Az intézménnyel jogviszonyban nem állók belépésének és benntartózkodásának rendje Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt kaptak (pl.: helyiségbérlet esetén). Az iskola épületébe érkező szülők, illetve idegenek belépését a portaszolgálat ellenőrzi. Érkezésükkor a portán kötelesek bejelenteni jövetelük célját, a felkeresni kívánt személy nevét; a portai ügyeletes telefonon tájékoztatja az iskola titkárát, aki az igazgatói utasítás szerint intézkedik. Az iskolába érkező külső személyeket a portaszolgálat köteles nyilvántartani. Külső személyeknek az iskolában tartózkodásukra engedélyt az igazgató adhat. Az SzMSz szempontjából külső személy minden természetes személy, aki nem áll:  - közalkalmazotti  - egyéb munkavégzésre irányuló  - illetve tanulói jogviszonyban az intézménnyel. Az intézmény minden alkalmazottja, aki vendég érkezésére számít, köteles ezt előre jelezni a portaszolgálatnak. Szülő, közvetlen hozzátartozó a tanulót az iskola főbejáratánál várhatja meg a tanítási órák, foglalkozások befejezésekor. A szülő, közvetlen hozzátartozó a tanulót tanítási órákról, napköziből tanulási időben írásos engedély esetén csak előre jelzett, egyeztetett időpontban viheti el. Nem kell tartózkodásra engedélyt kérni:  - a szülőnek, gondviselőnek a szülői értekezletre való érkezéskor, illetve  - a meghívottaknak az intézmény valamely rendezvényén való részvételkor. Ha a szülő, idegen nem az engedélyezett területen tartózkodik, az intézmény bármely alkalmazottja jogosult az illetőt figyelmeztetni. Az iskola helyiségeit – elsősorban a hivatalos nyitvatartási időn túl és a tanítási szünetekben – külső igénylőknek külön írásos megállapodás alapján át lehet engedni, ha ez az iskolai foglalkozásokat, rendezvényeket nem zavarja. Az iskola helyiségeit használó külső igénybe vevők az iskola épületén belül csak a megállapodás szerinti időben és helyiségekben tartózkodhatnak. Szorgalmi időben a nevelői és a tanulói hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik 8 óra és 16 óra között. 14. A nemdohányzók védelme Az iskola épületében dohányozni csak és kizárólag az erre külön rendelkezés szerint kijelölt dohányzóhelységben lehet.  Tilos dohányozni az iskola udvarán, vagy az iskola főbejárata előtt.


 

Az iskolában, az iskolán kívüli programokon a pedagógusok, vagy más iskolai alkalmazottak a tanulók jelenlétében nem dohányozhatnak. Az iskola épületében a szülők és az iskola épületét külön megállapodás alapján igénybe vevő külső használók nem dohányozhatnak.

A nemdohányzók védelméről szóló 1999. évi XLII. törvény 4. § - ában, valamint a tűzvédelmi szabályoknak megfelelően a dohányzóhely kijelöléséért az iskola tűzvédelmi felelőse és az intézmény igazgatója együttesen felelősek.

VII. A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK SZERVEZETI FORMÁJA ÉS RENDJE 1. A tanórán kívüli foglalkozások célja Az iskola - a tanórai foglalkozások mellett - a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez (Ktv. 53.§-a). A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés – a felzárkóztató foglalkozások, valamint az egyéni foglalkozások kivételével – önkéntes. A jelentkezés tanév elején történik és egy tanévre szól. A felvételt nyert tanuló számára a megjelenés kötelező. A felzárkóztató foglalkozásokra, valamint az egyéni foglalkozásokra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki, részvételük a felzárkóztató foglalkozásokon kötelező, ez alól felmentést csak a szülő írásbeli kérelmére az igazgató adhat. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezését (a foglalkozások megnevezését, heti óraszámát, a vezető nevét, működésének időtartamát) minden tanév elején az iskola tantárgyfelosztásában kell rögzíteni. A tanórán kívüli foglalkozások vezetőit az iskola igazgatója bízza meg, akik munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik. Tanórán kívüli foglalkozást vezethet az is, aki nem az iskola pedagógusa. A fenti foglalkozások helyét és időtartamát az igazgatóhelyettesek rögzítik az órarendben, terembeosztással együtt. A foglalkozásokról a foglakozást tartónak naplót kell vezetni. 2. Tanórán kívüli foglalkozások formái Az intézményben az alábbi tanórán kívüli, szervezett foglalkozási formák vannak: szakkörök, énekkar, korrepetálás, diáksportkör, sport- és kulturális versenyek, vetélkedők, tanfolyamok, tanulmányi kirándulások. Tehetséggondozás, felzárkóztatás Szakköröket a magasabb szintű képzés igényével, a tanulók érdeklődésétől függően, a munkaközösség-vezetők javaslata alapján indítja az iskola, ha a jelentkezők száma eléri a 7 főt. A szakkörök vezetőit az igazgató bízza meg. A foglalkozások a szakkörvezető által összeállított tematika alapján történnek. Erről, valamint a látogatottságról szakköri naplót kell 29 Created with novaPDF Printer (www.novaPDF.com). Please register to remove this message.

vezetni. A szakkör vezetője felelős a szakkör működéséért. A szakköröket és időtartamukat fel kell tüntetni az éves tantárgyfelosztásban, a működés feltételeit az intézmény költségvetésében biztosítani kell. Az iskola énekkara sajátos diákkörként működik, a tantárgyfelosztásban meghatározott időkeretben, vezetője az igazgató által megbízott kórusvezető tanár. Az énekkar biztosítja az iskolai ünnepélyek és rendezvények zenei programját. A korrepetálások célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. Az intézmény rendelkezésére álló, erre a célra fordítható órakereten belül a korrepetálás differenciált foglalkoztatással, egyes tanulókra, vagy az egész osztályra kötelező jelleggel, a szaktanárok javaslatára történik. A mindennapos testedzés rendje és formái Az iskolában a mindennapi testedzést - a tanórai, a tanórán kívüli foglalkozások és az iskolai sportköri foglalkozások keretében – úgy kell megszervezni, hogy a tanulók részére biztosítva legyen naponta - legalább 45 perc időtartamban - a testmozgás, sportolás lehetősége. Az iskola a mindennapi testedzést az órarendben lévő testnevelési órákon kívül tömegsport és sportköri foglalkozások működtetésével, a napközis tanulási idő előtti szabadidőben, sporttal kapcsolatos szakkörökön, tanfolyamokon, játékos sportfoglalkozásokon biztosítja. Az iskolai sportkör működési rendje A Törökugrató Sportkör, diáksportkör (DSK) a tanulók rendszeres testedzésének kielégítésére, versenyeken való eredményes részvételére 1993-ban alakult meg. A sportkört az alakuló közgyűlés hozta létre. A diáksportkör elnöke az iskola testnevelés munkaközösségének vezetője. A DSK tevékenységét saját szabályzata alapján végzi. A DSK önállóan gazdálkodik, de nem önálló jogi személy. Kiadásait költségvetési támogatásból, tagdíjakból, pályázati pénzekből fedezi. A testnevelő tanári munkaközösség a tanulók, illetve a diákönkormányzat véleménye alapján minden év május 31-ig javaslatot tesz az iskolai sportkör szakmai programjára. A szakmai programot az iskola munkatervének részeként kell elfogadni. A szakmai programnak tartalmaznia kell, hogy mely sportágban, milyen tevékenységi formában és feltételekkel lehet részt venni a sportkör tevékenységében. A sportkör tagja lehet minden olyan tanuló, aki erre jelentkezik a tanév elején. Tanév közben is van felvételre lehetőség. A sportkörök és tömegsport foglalkozások rendjét az órarend tartalmazza. A sportkörök és tömegsport foglalkozások minden esetben a tanítási időn kívül szerveződnek, a sportkörök a tanítás után kezdődnek. Az öltözők használatának rendje megegyezik a tanórákhoz kapcsolódó használati renddel. A vezetők és az iskolai sportkör közötti kapcsolattartás rendje A sportkör napi működésének ellenőrzését a felsős igazgatóhelyettes végzi. A sportkör elnöke rendszeresen beszámol a DSK tevékenységéről, versenyeredményekről. Havi és éves sportprogramot, munkatervet készít a felelős igazgatóhelyettessel egyeztetve.


A DSK éves eszközfejlesztési tervét és költségvetési előirányzatait az iskola igazgatójának jóváhagyásával készíti el. Gazdálkodását az igazgató ellenőrzi. A DSK elnöke a sportkör munkájáról a nevelőtestületnek évente kétszer beszámol. Versenyek, vetélkedők Az iskola a tehetséges tanulók fejlődésének elősegítése érdekében tanulmányi, sport és kulturális versenyeket, vetélkedőket szervez. A tanulmányi-és sportversenyeken való részvétel a kiemelkedő teljesítmények függvényében lehetséges. A versenyek megszervezéséért, a résztvevő tanulók felkészítéséért a szakmai munkaközösségek, illetve a szaktanárok a felelősek. Tanfolyamok Tanfolyamokat az iskola a tanulók érdeklődésének, igényeinek és a szaktanár vállalkozásának függvényében indít. A részvételért térítési díj fizetendő. Szabályairól az SZMSZ X. fejezet 2. pontja rendelkezik. Kulturális rendezvények Kulturális rendezvények, múzeum, színház, mozi, tárlat, kiállítás látogatások, tanítási időn kívül bármikor szervezhetők. Tanítási időben ehhez az igazgató engedélye szükséges. Az iskola tanulói közösségei egyéb rendezvényeket is szervezhetnek, tarthatnak. Az ilyen jellegű rendezvényeket engedélyezési céllal be kell jelenteni az intézmény vezetőjének, és az engedélyezett összejöveteleken biztosítani kell a pedagógusi, vagy egyéb, felelősséget vállaló felnőtt személy felügyeletét. Kirándulások A tanulmányi kirándulások az éves munkatervben rögzített tanítási napokon, vagy tanítás nélküli munkanapokon, vagy tanítási szünetben szervezhetők. A tanulók részvétele a kiránduláson önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. A kirándulás tervezett helyét, idejét az osztályfőnöki munkatervek rögzítik. A kirándulás várható költségeiről a szülőket tájékoztatni kell. A tanuló szociális helyzetétől függően a kirándulás költségeihez - az osztályfőnök javaslata alapján - az iskola hozzájárulhat. 3. Az egyéb tanórán kívüli foglalkozásokra vonatkozó általános szabályok Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését segítik a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások, vagyis a múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozások. A tanulók részvétele ezeken a foglalkozásokon – ha az a tanítási időn kívül esik és költségekkel jár – önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. A szabadidő hasznos és kultúrált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat is szervez (pl.: túrák, kirándulások, táborok, erdei iskolák, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A tanulók részvétele a szabadidős rendezvényeken önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskolában a területileg illetékes bejegyzett egyházak hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hités vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. Az iskola a foglalkozásokhoz


tantermet biztosít az intézmény órarendjéhez igazodva. A tanulók hit- és vallásoktatását az egyház által kijelölt hitoktató végzi. Az iskola – az ezt igénylő tanulók számára – étkezési lehetőséget biztosít. A napközi otthonba felvett tanulók napi háromszori étkezést (reggeli, ebéd, uzsonna) vehetnek igénybe. Az iskola ebéd mellett reggelit is biztosíthat a nem napközis tanulóknak.

VIII. AZ INTÉZMÉNY HAGYOMÁNYAINAK ÁPOLÁSA 1. A hagyományápolás tartalmi vonatkozásai Az iskolához tartozás öröme, az egyéni szocializálódás, az értékek közösséget megtartó ereje a hagyományok kialakításában, folyamatos ápolásában rejlik. a) Az iskola hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az iskola jó hírének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, időpontokat, valamint felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg. b) Az intézmény hagyományos, kulturális, ünnepi és szórakoztató rendezvényei az alábbiakban összegezhetők: Iskolai ünnepélyek:  Tanévnyitó ünnepély  Ballagás és tanévzáró ünnepély  Az 1956. évi forradalom kezdetének, valamint a Magyar Köztársaság 1989. évi kikiáltásának napja, október 23-a  Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc ünnepe, március 15-e Megemlékezések iskolai szinten:  Az aradi vértanúk napja  Zene Világnapja  A Himnusz születése  Víz Világnapja  Költészet napja  Fák, madarak, virágok ... és a Föld napja Megemlékezések, ünnepségek osztályszinten:  Mikulás napja  Farsang  Anyák napja  Pedagógusnap Iskolai rendezvények:  Karácsonyi koncert és vásár  Német nemzetiségi adventi műsor  Márton napi lampionos felvonulás  Farsang  Alapítványi bál  Iskolakóstolgató  Papírgyűjtések: DÖK (ősszel) és az iskolai Alapítványi (tavasszal)  Sportrendezvények


Alsó tagozat és Napközis munkaközösség rendezvényei:  Őszi Szüreti bál  Tátika  Akadályverseny  Aszfalt-rajzverseny Diákönkormányzat rendezvényei:  Őszi papírgyűjtés  Október 23-i faliújság verseny  Március 15-i irodalmi- és faliújság verseny  A pedagógusok gyermekei számára a Mikulás ünnepség  Valentin-napi „szív-küldi” rádió üzenetek  Farsangi mulatság  Mazsola-avató az ötödikeseknek  Tátika verseny  Suli-buli  Diákparlament  DÖK nap Erdei iskola (felső tagozat), Tanulmányi kirándulás (alsó tagozat), Nyári táborok Budapest XI. kerületi rendezvények:  A XI. kerület napja  A Kihívás napja  Kerületi szakmai nap Gazdagrét rendezvényei:  Gazdagréti futóverseny  A közösségi ház kiállításai, koncertjei, rendezvényei Közös rendezvények:  Újbuda Német Kisebbségi Önkormányzattal  Gazdagréti Közösségi Házzal  Szülők Gazdagréti Egyesületével  Szivárvány Óvodával  Mechatronikai Szakközépiskola és Gimnáziummal A szülők és tanulók tájékoztatása érdekében évi két-három alkalommal „szülői levél” készül az aktuális programokról, eseményekről, eredményekről. Az iskola támogatja a DÖK által kezdeményezett iskolaújság megjelenését, az iskolarádió működését. 2. A hagyományápolás külsőségei Az iskola tanulóinak kötelező ünnepi viseletére és sportfelszerelésére vonatkozó előírásokat a Házirend tartalmazza.


IX. EGYÉB RENDELKEZÉSEK 1. Az egészségügyi felügyelet és ellátás rendje a) Egészségügyi ellátás  Az iskola dolgozói és tanulói külön jogszabályban előírt egészségügyi vizsgálatokon vesznek részt.  Az iskola igazgatója a fenntartó segítségével biztosítja az egészségügyi (orvosi, védőnői) munka feltételeit. b) Az iskolaorvos munkáját az igazgatóval egyeztetett terv alapján külön jogszabály rendelkezése szerint végzi. Hetente legfeljebb két alkalommal rendel az iskolában. c) Az intézményben a jogszabályokban rögzített, megelőző orvosi intézkedéseken, szűrővizsgálatokon kívül más orvosi ellátásban nem részesülnek a tanulók. Az iskolaorvossal a rendszeres kapcsolattartás az igazgató feladata. d) A testnevelés óráról hosszabb ideig tartó felmentést, írásos véleményt csak szakorvos adhat. Az iskolaorvos a szakorvosi vélemény figyelembevételével a tanulókat gyógytestnevelés foglalkozásokra utalhatja. e) Az iskolaorvosnak a kötelező orvosi vizsgálatokat, védőoltások időpontját úgy kell osztályonként megszervezni, hogy az a tanítást a lehető legkisebb mértékben zavarja. Az osztályfőnök gondoskodik arról, hogy a szülőket értesítse és az osztály tanulói az orvosi vizsgálaton, védőoltáson megjelenjenek. Ha az egész osztály szűrővizsgálaton vesz részt, akkor a vizsgálat ideje alatt az órát tartó tanár felügyel. 2. Egészségügyi ellátás, intézményi védő- és óvó előírások Az iskola minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadják, valamint ha észlelik, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegyék. A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint az ügyeleti beosztásukban meghatározott időben kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet fenntartani, valamint a baleset megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni. Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon a tanulókkal ismertetni kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformákat. Az osztályfőnököknek ismernie kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokat. A tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán ismertetni kell:  a Házirend balesetvédelmi előírásait,  a rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalat,  a menekülés rendjét,  a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban. A nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán, vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartására.


Az iskola alkalmazottainak feladatai a tanulóbalesetek esetén:  A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie, ha szükséges, orvost kell hívnia. A balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie.  Minden tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskola igazgatójának.  Az iskolában történt bármiféle balesetet, sérülést az iskola igazgatójának ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében és a szükséges intézkedéseket haladéktalanul végre kell hajtani. Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Az iskola együttműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat ellátó intézményekkel, a Budapest XI. kerületi Gyermekjóléti Szolgálattal, Nevelési Tanácsadóval. Az iskola feladata:  megelőző védő, óvó tevékenység, tájékoztatás  veszélyhelyzetek feltárása (családi élet negatív változásai, idegesség, fáradtság, rossz társaság, alkohol, drog, cigaretta fogyasztása stb. )  a gyermekek képességének, tehetségének kibontakoztatása, hátrányos helyzet esetén felzárkóztatása  tanév elején a tanulók és szülők tájékoztatása az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős személyről, megkeresésének módjáról; a gyermekvédelmi feladatot ellátó intézmények, egyesületek, alapítványok címéről és telefonszámáról (a tájékoztatás helye: az iskola hirdetőtáblája)  a tankötelezettség teljesítésének törvényi előírás szerinti betartatása  kapcsolat tartása a Gyermekjóléti Szolgálattal, a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat az iskolában gyermekvédelmi felelős látja el az intézmény összes pedagógusának együttműködésével. A gyermekvédelmi felelőst az igazgató. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladatai:  segíti az iskolai egészségnevelési program kidolgozását, figyelemmel kíséri a végrehajtást és az iskolai pályaválasztási tanácsadást  személyes kapcsolatot tart a tanulókkal, a családokkal  szükség esetén esetmegbeszéléseket kezdeményez, előadásokon és rendezvényeken vesz részt  gyermekbántalmazás vélelme, vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető veszélyeztető tényező megléte esetén kezdeményezi, hogy az igazgató értesítse a Gyermekjóléti Szolgálatot  a tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén javasolja, hogy az iskola igazgatója indítson eljárást az önkormányzat polgármesteri hivatalánál rendszeres, vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása érdekében  minden tanév elején tájékoztatja a szülőket és a tanulókat arról, hogy milyen időpontban, hol található meg és milyen kérdésekben tud segítséget nyújtani  egyéb feladatait a munkaköri leírás tartalmazza.


3. Rendkívüli esemény és bombariadó esetén szükséges teendők Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az iskola épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására, köteles azt azonnal közölni az iskola igazgatójával, illetve valamely intézkedésre jogosult felelős vezetővel. A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell:  a fenntartót  tűz esetén a tűzoltóságot  robbantással való fenyegetés esetén a rendőrséget  személyi sérülés esetében a mentőket  egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő védelmi, illetve katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az iskola igazgatója szükségesnek tartja. A rendkívüli esemény észlelése után az igazgató vagy az intézkedésre jogosult felelős vezető utasítására az épületben tartózkodó személyeket ismétlődő szaggatott csengőjellel, áramszünet esetén kézi kolomp (igazgatóhelyettesi szoba) és szóbeli jelzéssel kell értesíteni, valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a bent tartózkodó tanulócsoportoknak a tűzriadó tervben található kiürítési terv alapján kell elhagyniuk. Az intézmény Polgárvédelmi szabályzatát az SZMSZ 8. sz. melléklete tartalmazza. 4. Reklámtevékenység Az iskolában a jogszabályokban engedélyezett reklámtevékenység csak az igazgató előzetes írásos engedélyével végezhető. Az iskolában, csak olyan reklámtevékenység folytatható, mely a gyerekeknek, a tanulóknak szól és az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, a társadalmi, közéleti tevékenységgel, illetve oktatási és kulturális tevékenységgel függ össze. Reklám elhelyezésére csak az iskola igazgatója adhat írásos engedélyt, kézjegyével ellátja. 5. Diákigazolványok és az ezzel kapcsolatos teendők Az intézményben a diákigazolványok igénylése és kiadása a 17/2005. (II. 8.) kormányrendelet 24. §-ában foglaltak betartásával történik. Az igénylésért és a kiadásért a mindenkori iskolatitkár felel. A rendeletben nem szabályozott eljárások, a diákigazolvány igénylésének helyi előírásai:  A tanuló, illetve szülője a diákigazolvány igénylő lapot az iskolatitkártól szerzi be.  A kitöltött nyomtatványt és a nyomtatvány mellékleteként szereplő csekk befizetését igazoló szelvényt az iskolatitkári irodában leadja, ahonnan a rendeletben foglaltak szerint kerül postázásra.  A diákigazolvány megérkezéséről az iskolatitkár értesíti a tanulót, aki az igazolvány átvételét a nyilvántartási lapon aláírásával igazolja.  Az ideiglenes diákigazolvány csak annak a tanulónak adható ki, akinek a végleges igazolvány igénylése folyamatban van. A diákigazolványhoz szükséges nyomtatványok megrendeléséért az iskolatitkár felel. A diákigazolvánnyal kapcsolatos megrendelések aláírására az iskolatitkár jogosult. Az intézmény működése során használt dolgozói, tanulói és szülői adatok használatára vonatkozó szabályozást az SZMSZ 7. sz. melléklete tartalmazza.


X. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat módosítása csak a nevelőtestület általi elfogadásával, a jelzett közösségek egyetértésével és a fenntartó jóváhagyásával lehetséges. Az intézmény eredményes és hatékony működéséhez szükséges további rendelkezéseket - mint pld. a belső ellenőrzés szabályozását, az irat- és pénzkezelés, a bizonylatolás rendjét, az intézményi gazdálkodás szabályait stb. - önálló szabályzatok tartalmazzák. A melléklet szabályzatai (kivéve 7. számú melléklet „Adatkezelési szabályzat”-a), mint igazgatói utasítások, jelen SZMSZ változtatása nélkül is módosíthatók, amennyiben jogszabályi előírások, intézményi megfontolások, vagy az intézmény felelős vezetőjének megítélése ezt szükségessé teszi. A Szervezeti és Működési Szabályzatról, a Házirendről, a Pedagógiai Programról, valamint az intézmény egyéb dokumentumairól az intézmény vezetőjének fogadóóráján lehet tájékoztatást kérni az igazgatói illetve az igazgatóhelyettesi irodában, illetve ezen dokumentumok egy-egy példánya megtekinthető a titkárságon és az iskola könyvtárában. A Szervezeti és Működési Szabályzat a következő melléletekkel rendelkezik: 1. sz. melléklet: Az intézmény Alapító okirata 2. sz. melléklet: Az intézmény szervezeti felépítésének ábrája 3. sz. melléklet: Az intézményvezető közvetlen munkatársainak munkaköri leírása 4. sz. melléklet: Belső ellenőrzési szabályzat 5. sz. melléklet: Az iskolai könyvtár Gyűjtőköri Szabályzata 6. sz. melléklet: Tankönyv ellátás rendje 7. sz. melléklet: Adatkezelési szabályzat 8. sz. melléklet: Polgárvédelmi szabályzat 9. sz. melléklet Szabálytalanságok kezelésének szabályzata 10. sz. melléklet Ellenőrzési nyomvonal A szervezeti és működési szabályzat módosítását kezdeményezheti:  a fenntartó,  a nevelőtestület,  az iskola igazgatója,  a szülői munkaközösség iskolai vezetősége,  a diákönkormányzat iskolai vezetősége, Az Általános Iskola, 1118 Budapest, Törökugrató u. 15. sz. szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése után a nevelőtestület elfogadta. Az elfogadáskor jogszabályban meghatározottak szerint egyetértési jogot gyakorolt az Iskolaszék, a Szülői Szervezet, a Közalkalmazotti Tanács és a Diákönkormányzat, illetve az Újbuda Német Kisebbségi Önkormányzat.


Budapest Főváros XI. kerületi Önkormányzat ÁLTALÁNOS ISKOLA (1118 Budapest, Törökugrató u. 15.) SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁNAK ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA

A Budapest Főváros XI. kerületi Önkormányzat Általános Iskola, 1118 Budapest, Törökugrató u. 15. sz. Szervezeti és Működési Szabályzatát, valamint mellékleteit az iskolai Szülői Szervezet 2005. szeptember 13. napján tartott ülésén véleményezte, a benne foglaltakkal egyetértett és elfogadásra javasolta.

Budapest, 2005. szeptember 13.

_________________________ Szülői Szervezet vezető

A Budapest Főváros XI. kerületi Önkormányzat Általános Iskola, 1118 Budapest, Törökugrató u. 15. sz. Szervezeti és Működési Szabályzatát, valamint mellékleteit az intézmény Iskolaszéke 2005. október 17. napján tartott ülésén véleményezte, a benne foglaltakkal egyetértett és elfogadásra javasolta.

Budapest, 2005. október 17.

_________________________ Iskolaszék elnöke


A Budapest Főváros XI. kerületi Önkormányzat Általános Iskola, 1118 Budapest, Törökugrató u. 15. sz. Szervezeti és Működési Szabályzatát, valamint mellékleteit az iskola Diákönkormányzata _____________________________ napján tartott ülésén véleményezte, a benne foglaltakkal egyetértett és elfogadásra javasolta.

Budapest, __________________

_________________________ DÖK vezető tanár

A Budapest Főváros XI. kerületi Önkormányzat Általános Iskola, 1118 Budapest, Törökugrató u. 15. sz. Szervezeti és Működési Szabályzatát, valamint mellékleteit az intézmény Közalkalmazotti Tanácsa megismerte és a benne foglaltakkal egyetért, elfogadásra javasolja.


_________________________ Közalkalmazotti tanács elnöke A Budapest Főváros XI. kerületi Önkormányzat Általános Iskola, 1118 Budapest, Törökugrató u. 15. sz. Szervezeti és Működési Szabályzatát, valamint mellékleteit az Újbuda Német Kisebbségi Önkormányzata megismerte és a benne foglaltakkal egyetért, elfogadásra javasolja.


_________________________ kisebbségi önkormányzat elnöke


Jegyzőkönyv Készült: Hely: Jelenlévők:

2005. október 18. 14 órakor Általános Iskola, 1118 Budapest, Törökugrató u.15. sz. testületi szoba A mellékelt jelenléti ív szerint az iskola nevelőtestületének tagjai

Napirend: Budapest Főváros XI. kerületi Önkormányzat Általános Iskola (1118 Budapest, Törökugrató u. 15.) Szervezeti és Működési Szabályzatának véleményezése, elfogadása. Az intézményvezető ismerteti az iskola Szervezeti és Működési Szabályzatát.

A nevelőtestület jelenlévő tagjai, nyílt szavazással, egyhangúlag elfogadták az iskolai Szervezeti és Működési Szabályzatot.

Budapest, 2005. október. 18.

Jegyzőkönyv-vezető: ______________________

Hitelesítők: ________________________

__________________________

A Budapest Főváros XI. kerületi Önkormányzat Általános Iskola, 1118 Budapest, Törökugrató u. 15. sz. Szervezeti és Működési Szabályzatát, valamint mellékleteit az iskola nevelőtestülete 2005. október 18. napján tartott ülésén elfogadta.


_________________________ igazgató


A Budapest Főváros XI. kerületi Önkormányzat Képviselőtestülete, mint fenntartó a Budapest Főváros XI. kerületi Önkormányzat ÁLTALÁNOS ISKOLA (1118 Budapest, Törökugrató u. 15.)

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁT, VALAMINT MELLÉKLETEIT

________________________________ napján tartott ülésén ______________________________________ számú határozatával

JÓVÁHAGYTA.

Budapest, _____________________

________________________ polgármester Budapest, 2005. október.


Mellékletek


1. sz. melléklet Alapító okirat


1. sz. melléklet


1. sz. melléklet


2. sz. melléklet Az iskola szervezeti felépítése


3. számú melléklet Munkaköri leírások

Felső tagozatos igazgatóhelyettes munkaköri leírása

A felső tagozatvezető igazgatóhelyettes közalkalmazott és szaktanár. Közalkalmazottként kötelessége az előírt helyen és időben, munkára képes állapotban megjelenni, megállapított munkaidejét munkában tölteni, illetve ez idő alatt munkavégzés céljából a munkáltató rendelkezésére állni. Munkában töltött ideje alatt a munkát az elvárható szakértelemmel, gondossággal, a munkájára vonatkozó szabályok, előírások és utasítások, illetve a munkáltató előírásai szerint köteles végezni. Szaktanárként a szaktanári munkaköri leírásban foglaltak szerint látja el feladatát. A felső tagozatos igazgatóhelyettes az igazgató általános helyettese, az igazgató közvetlen munkatársa. Az igazgatót távollétében teljes jogkörrel és felelősséggel helyettesíti. Ilyenkor utalványozási jogkörrel is rendelkezik korlátlan összeghatárig. Az igazgató megbízása alapján levelezést folytat és aláírási joggal is rendelkezik. Intézkedéseiről az érintett munkaterület vezetőit tájékoztatja. Intézkedéseit teljes felelősséggel és jogkörrel hozza. Ellenőrzi az igazgató utasításának végrehajtását és az igazgató útmutatásai szerint intézkedik az intézmény mindennapi életében előforduló ügyekben. Heti munkaideje: 40 óra, amelyből kötelező óraszáma heti 8 óra. Az ahhoz kapcsolódó és azzal megegyező előkészületi időn kívül, a többi időt az igazgatóhelyettesi teendők ellátására fordítja. Az előkészületi időt nem köteles az intézményben eltölteni. Időbeosztása a munkaköri feladatokhoz igazodik. Az intézményben való tartózkodásának rendjét minden tanév elején az igazgatóval és a másik igazgatóhelyettessel közösen készítik el. Beosztásával járó általános és rendszeres feladatainak körében:    

 

felelősséggel vesz részt az iskolakoncepció kialakításában, a tervek elkészítésében, a kitűzött célok megvalósításában, a végrehajtás ellenőrzésében, munkájával és magatartásával hozzájárul a nyugodt iskolai élet és demokratikus légkör kialakításához, részt vesz a testületi és a vezetőségi értekezletek előkészítésében, vitájában; szavaz, és a határozatok meghozatalát követően támogatja végrehajtásukat; tervezi, szervezi, irányítja és ellenőrzi a tanárok munkáját az igazgató utasítás alapján; ismeri a tanterv, a szervezeti és működési szabályzat, illetve az ellenőrzési terv, az intézményi munkaterv rendelkezéseit; ismeri az intézmény gazdálkodását és költségvetését; betartja a bizonylati fegyelmet; folyamatosan figyeli a közoktatást érintő pályázatokat, segíti a pedagógusokat a pályázatok megírásában,


3. számú melléklet     

               

         

részt vesz a munkaerő-gazdálkodás tervezésében, a területéhez tartozó munkatársak esetében szakmai prioritása van, részt vesz az álláshelyre pályázók anyagának, bemutatkozásának értékelésében, feladatkörében ellenőrzi a beosztottak munkafegyelmét, javaslataival részt vesz az iskolai továbbképzési program kialakításában, elkészítteti a tanmeneteket; ezeket a munkaközösség-vezetők véleményezése után az igazgató elé terjeszti jóváhagyásra; rendszeresen - heti 1 órában - látogatja a tanítási órákat; ellenőrzi a tanárok órára való felkészülését, a tanmenetek betartását, az osztálynaplók vezetését; tapasztalatait megbeszéli az érdekeltekkel; különös gonddal segíti a kevés gyakorlattal rendelkező tanárokat; segíti a diákönkormányzat munkáját, részt vesz összejöveteleiken; szervezi és irányítja a módszertani munkaközösségek munkáját, az intézményi ünnepélyeket és megemlékezéseket; segíti és ellenőrzi a szabadidő-szervező és az iskolai könyvtáros munkáját, segíti a gyermekvédelmi felelős munkáját, az igazgatóval együtt, illetve rendelkezései szerint megszervezi és ellenőrzi a tanáron kívüli foglalkozásokat (szakkört, tömegsportot, tanulmányi kirándulást stb.); ellenőrzi a nevelői-oktatói módszerek, az egyéni korrekció eredményességét és hatékonyságát; szervezi a pótló foglalkozásokat; elkészíti (elkészítteti) az intézmény órarendjét; megszervezi és ellenőrzi az iskolai ügyeletet; a felső tagozat órarendjét naprakész állapotban tartja, terem órarendet készít, megtervezi a túlórák és helyettesítések elosztását, a szakszerűséget, a helyettesítési rendet; elszámolásra előkészíti a tárgy havi kíséréseket, területéhez tartózóan SZMSZ . szerint díjazásban részesülő eseményeket (ünnepély, órarendkészítés stb). javaslatot tesz a jutalmazásra elkészíti az iskola tantárgyfelosztását; tervezetet készít a következő év tanulócsoportjairól, azok létszámáról, a beiskolázandó új tanulókról; ellenőrzi a házirend szabályainak megtartását, az iskola rendjét, tisztaságát; ellenőrzi a szertárak és könyvtárak fejlesztését, biztosítja a tankönyv és tanszer-ellátást; előkészíti a tantestületi értekezleteket, a munkaközösségek üléseit, az osztályozó- és munkaértekezleteket; ellenőrzi a tanulók nyilvántartókönyvét, a törzskönyvet és az törzslapot; az igazgatóval történt megbeszélés után elkészítteti a jelentéseket, a statisztikai és egyéb adatszolgáltatásokat; októberi statisztika, félévi, év végi statisztika területére eső részének elkészítése, munkaterületéhez tartozóan ellenőrzi az osztálynaplók, törzslapok, bizonyítványok, vizsga és egyéb okmányok pontos vezetését gondoskodik a nyomtatványok beszerzéséről, kiosztásáról, egységes kitöltéséről, vezetéséről; ezeket rendszeresen ellenőrzi; az iskolatitkárral együtt elkészíti a pedagógusok szabadságolási tervét; szakszerűen irányítja, ellenőrzi az osztályozó- és javítóvizsgákat; a havi programot a munkaközösségek programjai alapján összeállítja naponta tájékoztatja az igazgatót a végzett munkáról és feladatokról napi kapcsolatot tart fenn a hatáskörébe közvetlenül tartozó dolgozókkal, szülőkkel a szülői értekezletek látogatása, illetve a fogadóóra keretében tart kapcsolatot. koordinálja a 8. osztályosok beiskolázását, kapcsolatot tart az iskolaorvossal és a védőnővel munkaidején belül esetenként elvégzi mindazokat a feladatokat, amelyekkel az intézmény igazgatója alkalmanként megbízza.


3. számú melléklet

Alsó tagozatos igazgatóhelyettes munkaköri leírása

Az alsó tagozatvezető igazgatóhelyettes közalkalmazott és tanító. Közalkalmazottként kötelessége az előírt helyen és időben, munkára képes állapotban megjelenni, megállapított munkaidejét munkában tölteni, illetve ez idő alatt munkavégzés céljából a munkáltató rendelkezésére állni. Munkában töltött ideje alatt a munkát az elvárható szakértelemmel, gondossággal, a munkájára vonatkozó szabályok, előírások és utasítások, illetve a munkáltató előírásai szerint köteles végezni. Tanítóként a tanítói munkaköri leírásban foglaltak szerint látja el feladatát. Az alsó tagozatos igazgatóhelyettes az igazgató közvetlen munkatársa. Az igazgató és a felsős igazgatóhelyettes távollétében teljes jogkörrel és felelősséggel helyettesíti. Ilyenkor utalványozási jogkörrel is rendelkezik korlátlan összeghatárig. Az igazgató megbízása alapján levelezést folytat és aláírási joggal is rendelkezik. Intézkedéseiről az érintett munkaterület vezetőit tájékoztatja. Intézkedéseit teljes felelősséggel és jogkörrel hozza. Ellenőrzi az igazgató utasításának végrehajtását és az igazgató útmutatásai szerint intézkedik az intézmény mindennapi életében előforduló ügyekben. Heti munkaideje: 40 óra, amelyből kötelező óraszáma heti 8 óra. Az ahhoz kapcsolódó és azzal megegyező előkészületi időn kívül, a többi időt az igazgatóhelyettesi teendők ellátására fordítja. Az előkészületi időt nem köteles az intézményben eltölteni. Időbeosztása a munkaköri feladatokhoz igazodik. Az intézményben való tartózkodásának rendjét minden tanév elején az igazgatóval és a másik igazgatóhelyettessel közösen készítik el. Beosztásával járó általános és rendszeres feladatainak körében:     

   

Munkakörébe tartozik az alsó tagozaton tanítók és a napközis felelősséggel vesz részt az iskolakoncepció kialakításában, a tervek elkészítésében, a kitűzött célok megvalósításában, a végrehajtás ellenőrzésében, munkájával és magatartásával hozzájárul a nyugodt iskolai élet és demokratikus légkör kialakításához, részt vesz a testületi és a vezetőségi értekezletek előkészítésében, vitájában; szavaz, és a határozatok meghozatalát követően támogatja végrehajtásukat; tervezi, szervezi, irányítja és ellenőrzi a tanárok munkáját az igazgató utasítása alapján; ismeri a tanterv, a szervezeti és működési szabályzat, illetve az ellenőrzési terv, az intézményi munkaterv rendelkezéseit; ismeri az intézmény gazdálkodását és költségvetését; betartja a bizonylati fegyelmet; részt vesz a munkaerő-gazdálkodás tervezésében, a területéhez tartozó munkatársak esetében szakmai prioritása van, részt vesz az álláshelyre pályázók anyagának, bemutatkozásának értékelésében, feladatkörében ellenőrzi a beosztottak munkafegyelmét, javaslataival részt vesz az iskolai továbbképzési program kialakításában,


3. számú melléklet  

               

       

elkészítteti a tanmeneteket; ezeket a munkaközösség-vezetők véleményezése után az igazgató elé terjeszti jóváhagyásra; rendszeresen - heti 1 órában - látogatja a tanítási órákat; ellenőrzi a tanítók és napközis nevelők órára való felkészülését, a tanmenetek betartását, az osztálynaplók vezetését; tapasztalatait megbeszéli az érdekeltekkel; különös gonddal segíti a kevés gyakorlattal rendelkező tanárokat; szervezi az első osztályosok beiratkozását, vezeti a tanulói nyilvántartást, karbantartja az úszásbeosztást, a felmerült problémák megoldását elősegíti, szervezi az iskolafogászaton való részvételt, az alsó tagozat órarendjét naprakész állapotban tartja, terem órarendet készít, az igazgatóval együtt, illetve rendelkezései szerint megszervezi és ellenőrzi a tanórán kívüli foglalkozásokat (szakkört, tömegsportot, tanulmányi kirándulást stb.); ellenőrzi a nevelői-oktatói módszerek, az egyéni korrekció eredményességét és hatékonyságát; szervezi a pótló foglalkozásokat; ellenőrzi az alsó tagozaton az ügyeleti munkát; segíti a gyermekvédelmi felelős munkáját, megtervezi a túlórák és helyettesítések elosztását, a szakszerűséget, a helyettesítési rendet; javaslatot tesz a jutalmazásra elkészíti az alsó tagozat tantárgyfelosztását; tervezetet készít a következő év tanulócsoportjairól, azok létszámáról, a beiskolázandó új tanulókról; ellenőrzi a házirend szabályainak megtartását, az iskola rendjét, tisztaságát; előkészíti a tantestületi értekezleteket, a munkaközösségek üléseit, az osztályozó- és munkaértekezleteket; ellenőrzi a tanulók nyilvántartókönyvét, a törzskönyvet és az törzslapot; az igazgatóval történt megbeszélés után elkészítteti a jelentéseket, a statisztikai és egyéb adatszolgáltatásokat; októberi statisztika, félévi, év végi statisztika területére eső részének elkészítése, munkaterületéhez tartozóan ellenőrzi az osztálynaplók, törzslapok, bizonyítványok, vizsga és egyéb okmányok pontos vezetését az iskolatitkárral együtt elkészíti a pedagógusok szabadságolási tervét; szakszerűen irányítja, ellenőrzi az osztályozó- és javítóvizsgákat; naponta tájékoztatja az igazgatót a végzett munkáról és feladatokról napi kapcsolatot tart fenn a hatáskörébe közvetlenül tartozó dolgozókkal, szülőkkel a szülői értekezletek látogatása, illetve a fogadóóra keretében tart kapcsolatot. kapcsolatot tart a környező óvodákkal, kapcsolatot tart az iskolaorvossal és a védőnővel munkaidején belül esetenként elvégzi mindazokat a feladatokat, amelyekkel az intézmény igazgatója alkalmanként megbízza.



ÁLTALÁNOS ISKOLA 1118 BUDAPEST, TÖRÖKUGRATÓ U. 15. TEL.: (1) 246 5340

VÁLTOZATSZÁM: 1.

Oldalszám: 5

Az intézményvezetőség felelőssége és elkötelezettsége

1. 1.4 VEZETŐI ELLENŐRZÉS

COMENIUS II. AZONOSÍTÓ:

1.1.4

KÉSZÍTETTE:

Fretyánné Kozma Éva

A FOLYAMAT FELELŐSE:

Szűcs Ágnes

A KIADÁS DÁTUMA:

2002. április 24.

A szabályozó bevezetését elrendelem. …………………………………….. igazgató

A hatályba lépés dátuma: …………………………………………….



Általános Iskola 1118 BUDAPEST, TÖRÖKUGRATÓ U. 15. TEL.: (1) 246 5340 Az intézményvezetés felelőssége és elkötelezettsége

1. 1. 4. VEZETŐI ELLENŐRZÉS

1.

CÉL: Az intézmény működésével, folyamatainak ellenőrzésével kapcsolatos hatáskörök és módszerek meghatározása.

2.

TERÜLETI ÉRVÉNYESSÉG: Igazgató, igazgatóhelyettesek, gazdasági ügyintéző, munkaközösség-vezetők.

3.

HIVATKOZÁSOK: Comenius II. modell leírás 1.1.4. fejezete.

4.

FELELŐSSÉG, HATÁSKÖR: Az intézmény vezetője felelős az ellenőrzésért, de az ellenőrző tevékenységben részt vállal a két igazgatóhelyettes, a gazdasági vezető és az egyes munkaközösségek vezetői.

5.

FOGALOM MEGHATÁROZÁSOK: Ellenőrzés: A vezetők számára az ellenőrzés biztosítja a szükséges információkat a normák végrehajtásának módjáról és hatékonyságáról. Ellenőrzéskor a meghatározott követelményektől való eltérést vizsgáljuk és megítéljük, hogy az számunkra előnyös-e vagy sem. Értékelés: Valakinek vagy valaminek a mérlegelő megítélése, valamely követelményekhez való viszonyítása.


4. számú melléklet 6.

ELLENŐRIZNI KÍVÁNT TERÜLETEK, ELJÁRÁSOK: -Pénzügyi ellenőrzés  Felelőse: Gazdasági ügyintéző  Módszere: okmányokon alapuló (dokumentális), melynek alapja  a gazdasági események rögzítését szolgáló dokumentumok. -Műszaki ellenőrzés:  Felelőse: gazdasági ügyintéző, iskola gondnoka  Módszere: helyszíni ellenőrzés, személyes megfigyelés  Gyakorisága: folyamatos, ill. időszakos -Pedagógiai ellenőrzés:  Felelőse: igazgató, igazgatóhelyettesek, munkaközösség-vezetők  Módszere: okmányokon alapuló, óralátogatások, beszámoltatás szóban és írásban -Egyéb: étkeztetés:  Felelőse: gazdasági ügyintéző, konyha vezetője, alsós igazgató helyettes, napközis munkaközösség  Módszere: helyszíni ellenőrzés  Gyakorisága: időszakos -Ifjúság és gyermekvédelem, DÖK:  Felelőse: igazgató, igazgatóhelyettesek, gyermekvédelmi felelős  Módszere: dokumentumok ellenőrzés  Gyakorisága: félévente

7.

CSATLAKOZÓ DOKUMENTUMOK ÉS FELJEGYZÉSEK: OKT, SZMSZ, Közalkalmazotti szerződés, munkaköri leírások, éves munkatervek, jegyzőkönyvek, beszámolók, emlékeztetők, naplók, törzslapok, ellenőrzők, tanmenetek, tantervek, számlák, bizonylatok.

8.

MEGŐRZENDŐ FELJEGYZÉSEK, DOKUMENTUMOK: A Közoktatási Törvény mindenkori hatályos rendelete alapján: jelenleg a 11/1994.(VI.8.)MKM rendelet 4. sz. melléklete „A nevelési-oktatási intézmények ügyintézésének, iratkezelésének általános szabályai és a tanügyi nyilvántartások.”

9.

MELLÉKLETEK: 1.sz. Melléklet: Eljárásrend a vezetői ellenőrzésre



1. sz. Melléklet

Eljárásrend a

Vezetői ellenőrzésre Cél:

Az intézményi működés folyamatainak ellenőrzése

Érvényesség: Az intézmény teljes alkalmazotti köre Com. II. modell azonosító: 1.1.4 Kapcsolódás más szabályokhoz: Az intézmény éves munkaterve Végrehajtásért felelős személy: Az intézmény vezetője Ellenőrzésért felelős személy: A fenntartó intézmény képviselője Készült: 2002. április 24.

Verziószám: 01.

Módosítva: ………………………………..



Feladat

Résztvevők

Az előző tanév ellenőrzési tervének felülvizsgálata

Igazgató, igazgatóhelyettesek, munka-közösség vezető Igazgató, Az aktuális ellenőrzési igazgatóhelyettesek, terv elkészítése munka-közösség vezető Az éves ellenőrzési terv Igazgató jóváhagyása

A végrehajtásért felelős személy Igazgató

Az ellenőrzésért felelős A keletkezett határidő személy dokumentum Hatáskörtől függően Korrekciós javaslatok Tanévnyitó értekezlet

Tanévnyitó értekezlet

Igazgató

Igazgató

Az adott tanévre érvényes ellenőrzési terv

Igazgató, ig. helyettesek, mk. vezetők Igazgató

igazgató

Jegyzőkönyv

Igazgató

Az ellenőrzésre jogosult személyek

Igazgató

Az ellenőrzésre jogosult személyek

Igazgató

Az észlelt hiányosságok Az ellenőrzésben részt Az ellenőrzésre újbóli ellenőrzése vevő személyek jogosult személyek

Igazgató

A belső ellenőrzési Tanévnyitó értekezlet terv tantestületi helyiségben kifüggesztett példánya Feljegyzések, Folyamatos, az jegyzőkönyvek ellenőrzési tervnek megfelelően Szóbeli egyéni Folyamatos Írásbeli közösségi Záró értekezlet beszámoló, jegyzőkönyv Feljegyzés Folyamatos

Az éves ellenőrzési terv Igazgató nyilvánosságra hozása

Az ellenőrzési tervnek Az alkalmazotti kör megfelelő feladatok végrehajtása. Az ellenőrzés Az ellenőrzésben részt tapasztalatai alapján vevő személyek értékelés

Tanévnyitó értekezlet


VÁLTOZATSZÁM: 1.

ÁLTALÁNOS ISKOLA 1118 BUDAPEST, TÖRÖKUGRATÓ U. 15. TEL.: (1) 246 5340

Oldalszám: 12

Belső ellenőrzés Emberi erőforrások biztosítása és fejlesztése

2. 3. 3. BELSŐ ÉRTÉKELÉSI RENDSZER MŰKÖDTETÉSE

KÉSZÍTETTE:

Szűcs Ágnes Tolnainé Darányi Éva

A FOLYAMAT FELELŐSE:

Az iskola igazgatója

A KIADÁS DÁTUMA:

2002. október 25.

A SZABÁLYOZÓ BEVEZETÉSÉT ELRENDELEM. …………………………………….. igazgató

A HATÁLYBA LÉPÉS DÁTUMA:

2003. január 28.

A FELÜLVIZSGÁLAT HATÁRIDEJE: 2004. április 30.


Általános Iskola 1118 BUDAPEST, TÖRÖKUGRATÓ U. 15. TEL.: (1) 246 5340 Emberi erőforrások biztosítása és fejlesztése

1. 3. 3. BELSŐ ÉRTÉKELÉSI RENDSZER MŰKÖDTETÉSE

1. CÉL: Az intézményben foglalkoztatott pedagógus és nem pedagógus alkalmazottak munkájára vonatkozó értékelési rend kialakítása egy közös, mindenki által ismert szempontrendszer alapján. A szempontrendszer az iskola alapdokumentumaiban megfogalmazott értékekre támaszkodjon. 2. TERÜLETI ÉRVÉNYESSÉG: Az intézmény összes dolgozója. 3. HIVATKOZÁSOK: Comenius II. modell leírás 1.3.3. fejezete 4. FELELŐSSÉG, HATÁSKÖR: A kibővített iskolavezetés

5. ELJÁRÁSOK:   



Az értékelési szempontokat a munkaközösség – vezetők dolgozóktól bekért javaslatai alapján a kibővített iskolavezetés határozza meg. Az értékelésbe bevontak körét és a gyakoriságot az iskolavezetés határozza meg. A dolgozókról a felsőbb vezetők szokásos adatgyűjtési lehetőségein túl (óralátogatások, adminisztráció ellenőrzése, panaszok száma és mélysége, személyes tapasztalat stb.) a munkatársak erre rendszeresített füzetben jegyzik a kötelezők feletti iskolai tevékenységeiket. A mindenkori értékelés kitér: az oktató – nevelő munkára a tanórán kívüli tevékenységre a vállalt szakmai és egyéb feladatok teljesítésére a munkafegyelemre az emberi kapcsolatokra az iskolai szervezethez való kötődésre a fejlődési lehetőségekre. 57


Az értékelés az iskolai gyakorlatunk során az anyagi és erkölcsi elismerések igazságos odaítélése mellett a dolgozó minősítésének elkészítését szolgálja. Ekkor az eljárás a következő: 

     

A dolgozó, a közvetlen felettese (általában munkaközösség – vezető) és az iskolavezetés kitölti a dolgozó minősítésére rendszeresítet nyomtatványt. Az iskola igazgatója az érintettekkel egyezteti a minősítés időpontját. A minősítés lezajlásán az iskolavezetés és az érintett vesz részt. A végleges minősítés rögzítésre kerül, ez tartalmazza az összegzést és a fejlesztendő területeket. A feljegyzést a vezetőnek és az érintettnek is alá kell írnia. Az összegzés értekezlet keretében, a teljes munkatársi körben nyilvánosságra kerül. A minősítés az érintettek személyi anyagában kerül megőrzésre.

6. Mellékletek: 1. sz. Melléklet: Értékelő lap a technikai dolgozók munkájának értékelésére. 2. sz. Melléklet: Értékelő lap az óralátogatásokra 3.sz. Melléklet: Minősítés űrlap 7. CSATLAKOZÓ DOKUMENTUMOK: Pedagógiai program Munkaköri leírások 8. MEGŐRZENDŐ DOKUMENTUMOK: Technikai dolgozók értékelő lapja (3 év) Értékelő lap az óralátogatásokra (3 év) Személyi minősítés (nem selejtezhető)


1.sz. Melléklet ÉRTÉKELŐ LAP A technikai dolgozók munkájára 1. Név: __________________________

Az értékelést végző személy:

2. Beosztás:_____________________

Felhatalmazottsága: közvetlen vezető

3. Az értékelt időszak: _____________ 3.1 Az értékelés alapjául szolgáló bizonylatok: - feljegyzés - jegyzőkönyv 3.2 Egyéb értékelő tevékenység - alkalmi ellenőrzés, szemle - beszámoltatás - problémafeltárás - elbeszélgetés A munkavégzés a munkaköri leírásnak nem felel meg

még megfelel

átlagosan felel meg

jól megfelel

kiválóan megfelel

3.1 Az értékelés alapjául szolgáló bizonylatok /bejegyzés száma: …………/ Feljegyzés Jegyzőkönyv 3.2 Egyéb értékelő tevékenység alkalmi ellenőrzés, szemle /száma: ……………/ Beszámoltatás Problémafeltárás Elbeszélgetés Összesítés Készült: _________________

______________________ értékelő /közvetlen vezető/ ellenjegyezte: ______________________ közvetlen vezető tudomásul vettem: __________________


2.sz. Melléklet ÉRTÉKELŐ LAP Az óralátogatásokra 1. Név: __________________________

Az értékelést végző személy:

2. Beosztás:_____________________

Felhatalmazottsága: közvetlen vezető

3. Látogatott óra: Tantárgy, osztály: _____________ 3.1 Az értékelés alapjául szolgáló bizonylatok: - tanmenet - osztályfőnöki munkaterv 3.2 Egyéb értékelő tevékenység - alkalmi ellenőrzés, szemle - beszámoltatás - problémafeltárás - elbeszélgetés A munkavégzés a munkaköri leírásnak és a szakmai elvárásoknak nem felel meg

még megfelel

átlagosan felel meg

jól megfelel

kiválóan megfelel

A tanítási óta tervezése - a tanulók munkáltatása -a tanulók terhelése - integráció más tárgyakkal Pedagógiai tudatosság - tanulói együttműködés szintje - - egységes követelményrendszer Pedagógiai eszköztár - motiválás, értékelés - szakmai módszertani kultúra - kérdéskultúra - fegyelmezési eszközök - szemléltető eszközök Tanár – diák interakció - készségfejlesztés - differenciálás - változatos munkaformák tanulók tudásának értékelése

Tanuló – tanuló interakció - csoportkohézió - csoportdinamika viselkedés a csoporton belül


A tanulók - aktivitása - felszerelés megléte, állapota - felkészültsége figyelem tartóssága tanulói önfegyelem Összesítés

Készült: _________________

______________________ értékelő /közvetlen vezető/ tudomásul vettem:

______________________ dolgozó



3.sz. Melléklet 1.3.3. Bp. XI. ker. Önkormányzat Általános Iskola 1118 Bp. Törökugrató u. 15 e-mail: [email protected]

ikt. sz.:

MINŐSÍTÉS

1./ Személyi adatok

Név: ................................................................................................................. Leánykori név: ................................................................................................. Születési hely, idő: ........................................................................................... Besorolás, munkakör: ...................................................................................... Munkakör betöltéséhez szükséges végzettség: .............................................. .......................................................................................................................... Képzettségi adatok: ......................................................................................... .......................................................................................................................... .......................................................................................................................... .......................................................................................................................... .......................................................................................................................... ..........................................................................................................................



2./ Pedagógiai ismerete, jártassága a. b. c. d. e.

kiemelkedő átlag feletti átlagos átlag alatti nem kielégítő

3./ Nevelő – oktató munkája a. b. c. d. e.


4./ Munkafegyelme a. b. c. d. e.


5./ Adminisztratív munkája a. b. c. d. e.


6./ Kapcsolata a tanulókkal a. b. c. d. e.


7./ Kapcsolata a szülőkkel a. b. c. d. e.




8./ Kapcsolata a munkatársakkal a. b. c. d. e.


9./ Hivatástudata a. b. c. d. e.


10./ Felelősségérzete a. b. c. d. e.


11./ Részvétele az iskola fejlesztésében a. b. c. d. e.


12./ Szorgalom, igyekezet a. b. c. d. e.


Vezető beosztású dolgozóknál:



13./ Elemző képessége a. b. c. d. e.


14./ Ítélőképessége a. b. c. d. e.


15./ Szervezőképessége a. b. c. d. e.


16./ Vezetett csoportjának munkája a. b. c. d. e.


17./ A minősítő által lényegesnek tartott egyéb szempontok: .......... ................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................



ÖSSZEGZŐ ÉRTÉKELÉS A minősített alkalmasságának megítélése: a. b. c. d.

kiválóan alkalmas alkalmas kevésbé alkalmas alkalmatlan

A minősítés indoklása:.......................................................................................................... ................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................

A minősítést a minősítettel ismertettem: Budapest, 200………………hó ………...nap. ……………………………. igazgató, a munkáltatói jogkör gyakorlója

A minősítés tartalmát megismertem, észrevételeim: ....................................................... ................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................

Budapest, 200………………hó ………...nap. ……………………………... minősített aláírása



Az érdekképviseleti szerv észrevételei:................................................................ ............................................................................................................................ ............................................................................................................................ ............................................................................................................................ ............................................................................................................................

Budapest, 200………………hó ………...nap.

….………………………………… érdekképviseleti szerv vezetője


5. számú melléklet Az iskolai könyvtár gyűjtőköri szabályzata Az iskola pedagógiai programjában maghatározottak szerint az iskolai könyvtár az alábbi szempontok szerint gyűjti állományát: 1. Gyűjtés köre 2. Gyűjtés mélysége 3. Gyűjtés dokumentumtípusai A gyűjtés köre A könyvtár állományába tartozó dokumentumokat főgyűjtőköri és mellékgyűjtőköri szempont szerint gyűjti. Az iskola alapvető feladatainak megvalósításához kapcsolódó dokumentumok az intézmény főgyűjtőkörébe tartoznak:  ált. és szaklexikonok  ált. és szakenciklopédiák  szótárak  gyermek- és ifjúsági regények, elbeszélések, versek, drámák  életrajzok, történelmi regények  népköltészet, meseirodalom, azok gyűjteményes kötetei  lírai, prózai és drámai antológiák  klasszikus és kortárs szerzők művei, gyűjteményes kötetei  nemzetek irodalma (klasszikus és modern irodalom)  az iskolában használt tankönyvek  a tudomány, a kultúra, a hazai és az egyetemes művelődéstörténet alapszintű elméleti és történeti összefoglalói  a tananyagokhoz kapcsolódó - a tudományokat részben vagy teljesen bemutató alapszintű segédkönyvek, történeti összefoglalók, ismeretközlő művek  XI. kerületre vonatkozó helytörténeti kiadványok  az iskola történetével, életével kapcsolatos anyagok  a helyi tantervekhez kapcsolódó kötelező és ajánlott olvasmányok  a nevelés, oktatás elméletével foglalkozó legfontosabb könyvek  a különféle tantárgyak oktatását segítő módszertani kézikönyvek, segédletek  pszichológiai művek, gyermek- és ifjúkor lélektana  felvételi követelményekről, a továbbtanulás, pályaválasztás lehetőségeiről készített kiadványok  különféle iskolai műsorokhoz, évfordulókhoz kapcsolódó könyvek,  az iskolai könyvtár tevékenységét érintő kiadványok  zenei irodalom (zeneszerzők élete, munkássága, zenetörténet)  drámapedagógiai művek  gyermeklapok, folyóiratok A könyvtár másodlagos funkciójából eredő szükségletek kielégítését a mellékgyűjtőkörbe sorolt dokumentumok képezik. Az iskolai könyvtár a tananyagon túlmutató ismeretszerzési igények kielégítését - saját gyűjteményén belül - csak részlegesen tudja vállalni. A gyűjtés mélysége Kézikönyvtár:  általános és szaklexikonok  általános és szakenciklopédiák  szótárak, fogalomgyűjtemények  kézikönyvek, összefoglalók  atlaszok


5. számú melléklet  

házi ajánlott, kötelező olvasmányok antológiák (tematikus)

Szépirodalom: A gyűjtés terjedelme és szintje átfogó lírai, prózai és drámai antológiák a világ- és magyar irodalom bemutatására a helyi tantervekhez kapcsolódó kötelező és ajánlott olvasmányok a tananyag által meghatározott klasszikus és kortárs szerzők válogatott művei, gyűjteményes kötetei a magyar és külföldi népköltészetet és meseirodalmat reprezentáló antológiák, gyűjteményes kötetek regényes életrajzok, történelmi regények verses kötetek gyermek- és ifjúsági regények, elbeszélés- és tematikus antológiák nemzetiségi gyermek- és ifjúsági regények, versek

A gyűjtés mélysége a teljesség igényével kiemelten, a teljesség igényével a teljesség igényével teljességre törekvően válogatással erős válogatással válogatással erősen válogatva

Nyelvi keretek: A gyűjtés terjedelme és szintje mesék, történetek angol, német nyelven

A gyűjtés mélysége erősen válogatva

Ismertető irodalom: A gyűjtés terjedelme és szintje kis-, közép- és nagyméretű alap- és középszintű ált. lexikonok és ált. enciklopédiák a tudományok, a kultúra, a hazai és egyetemes művelődéstörténet kis-, közép- és nagyméretű alapszintű elméleti és történeti összefoglalói kis-, közép- és nagyméretű középszintű elméleti és történeti összefoglalói a tananyaghoz közvetlenül kapcsolódó, a tudományok egészét vagy azok részterületeit bemutató kis-, közép és nagyméretű alapszintű szakirányú segédkönyvek kis-, közép és nagyméretű középszintű szakirányú segédkönyvek szaktantárgyakhoz kapcsolódó alapszintű elméleti és történeti összefoglalók szaktantárgyakhoz kapcsolódó középszintű elméleti és történeti összefoglalók kiemelten az életvezetés műveltség terület tanításához a zeneelmélet, zenetörténet tanulásához kapcsolódó szakirodalom legfontosabb könyvei, zeneszerzők életéről, munkásságáról szóló kiadványok

A gyűjtés mélysége teljességgel teljességgel a teljesség igényével válogatva válogatva a teljesség igényével válogatva a teljesség igényével erősen válogatva a teljességre törekvően válogatva


5. számú melléklet érvényben lévő általános iskolai tankönyvek pályaválasztási útmutatók, felvételi követelményeket tartalmazó kiadványok drámapedagógiai művek, a drámajátékra vonatkozó kiadványok matematikai - informatikai könyvek nyelvkönyvek angol, német nyelven

a teljességre törekvően a teljességre törekvően a teljesség igényével teljességre törekvően válogatva

Pedagógiai gyűjtemény: A pedagógusok szakmai továbbképzését és az órákra való felkészülést segítő pedagógiai szakirodalom és határtudományai:  Pedagógiai lexikonok  a pedagógiai programban meghatározott nevelési és oktatási cél megvalósításához szükséges szakirodalom  a tehetséggondozás és a felzárkóztatás módszertani irodalma  egyetemes és magyar neveléstörténeti összefoglalások, dokumentumgyűjtemények  a legfontosabb pedagógiatörténeti munkák  a nevelés és oktatás elméletével foglalkozó legfontosabb kézikönyvek  a művelődéstörténettel és oktatáspolitikával kapcsolatos fontosabb művek  a családi életre neveléssel, az iskola és a szülői ház kapcsolatával foglalkozó művek  az értelmi neveléssel és a személyiségformálással kapcsolatos alapvető munkák (szépirod. vetülete)  tanári kézikönyvek, az iskolában oktatott valamennyi tantárgy, ill. szakkör módszertani segédkönyvei  a tanításon kívüli foglalkozások dokumentumai  általános pedagógiai és tantárgymódszertani folyóiratok A pedagógia határtudományai közül elsősorban a pszichológiai irodalmat, a pszichológia alapfogalmát, fejlődését, problematikáját tárgyaló enciklopédiák, szakszótárak, a pszichológia egyes ágaival, részterületeivel foglalkozó kézikönyvek közül:  az általános lélektan  a fejlődéslélektan  a gyermek- és ifjúkor lélektana  a szociálpszichológia  a személyiség- és csoportlélektan legalapvetőbb művei  az alkalmazott lélektan különféle ágaiból a nevelés és az olvasás lélektani kérdéseivel foglalkozó legfontosabb munkák  a pszichológiában alkalmazott kutatási, vizsgálati módszerek elvi és gyakorlati problémáit tárgyaló módszertani kézikönyvek, összefoglaló munkák A szociológia, szociográfia, jog, közigazgatás irodalma (azok a művek, amelyek szoros kapcsolatban vannak a napi pedagógiai gyakorlattal)  oktatási jogszabálygyűjtemények  a művelődésügyi igazgatással kapcsolatos legfontosabb kézikönyvek  a családgondozással, a gyermek- és ifjúsággondozással, gyermekifjúságvédelemmel  kapcsolatos tanulmánykötetek

és

Könyvtári szakirodalom (a könyvtáros segédkönyvtára): A tájékoztató munkához, a kézi- és segédkönyvek mellett válogatva gyűjtendők:


5. számú melléklet      

kurrens és retrospektív jellegű tájékozódási segédletek a könyvtári feldolgozó munka szabályait, szabályzatait tartalmazó segédletek könyvtártani összefoglalók könyvtári jogszabályok, irányelvek a könyvtárhasználattan módszertani segédletei az iskolai könyvtárakkal kapcsolatos módszertani kiadványok

Hivatali segédkönyvtár Az iskola vezetősége részére az iskola nevelőmunkájának irányításához az igazgatás, a gazdálkodás és az ügyvitel körébe tartozó legfontosabb kézikönyvek, jogszabálygyűjtemények, folyóiratok, közlönyök. (az iskola gazdasági ügyviteli irattárán, kézirattárán kívül) Kéziratok (az iskola pedagógiai dokumentációja)  az iskola életével, történetével kapcsolatos dokumentumok  pályázati munkák  iskola rendezvények forgatókönyvei, dokumentációja, hang- és videofelvételei  iskolai újság és rádió dokumentációi  legfontosabb iskolai dokumentumok intézményi szervezeti és működési szabályzat iskolai pedagógiai program házirend éves munkatervek összegező elemzések, értékelések, jelentések  szaktanácsadói összegezések Periodika gyűjtemény  pedagógiai folyóiratok  tantárgyak módszertani folyóiratai  könyvtári szakmai folyóiratok  fontosabb gyermek- és ifjúsági lapok, folyóiratok  a tananyaghoz kapcsolódó, rendszeresen felhasználható tudományos és művészeti folyóiratok Közlönygyűjtemények:  - Budapestre, ill. a XI. kerületre vonatkozó helyismereti, helytörténeti kiadványok  - az iskola történetével, az iskola életével, névadójával kapcsolatos nyomtatott dokumentumok. Az iskolai könyvtár gyűjtőköre, dokumentumtípusok szerint Írásos nyomtatott dokumentumok:  könyv (szépirodalmi és ismeretközlő, segédkönyv, tankönyv, kézikönyv, album)  periodika (hetilapok, folyóiratok)  kartográfiai segédletek Kéziratok


6. számú melléklet Tankönyvellátás rendje Az iskolai tankönyvrendeléssel és a tanulói tankönyvtámogatással kapcsolatos rendelkezések:  a 2001. évi XXXVII. és a 2004. évi XVII. Törvény a tankönyvpiac rendjéről,  a 23/2004. OM rendelet. A tankönyvrendelés módja: Az iskolai tankönyvrendelést az iskola igazgatója készíti el, a szakmai munkaközösség véleményének beszerzését követően. Az igazgató gondoskodik arról, hogy a tankönyvjegyzéket a szülői szervezet és a diákönkormányzat is megismerje. Az iskola igazgatója kijelöli azokat a felelőst, akik részt vesznek a tankönyvrendelés elkészítésében és a tankönyvterjesztéssel kapcsolatos feladatok ellátásában. Ha a feladatellátásban való közreműködés a meghatározott személyeknek nem munkaköri feladata, a velük kötött megállapodásban meg kell határozni a feladatokat és a díjazás mértékét. Díjazás illeti meg azt is, aki elkészítette az iskolai tankönyvrendelést. A díjazás forrása a tankönyvforgalmazó által a tankönyvellátási szerződés alapján az iskoláknak átengedett összeg. Az igazgató a tankönyvrendelés elkészítésével egyidejűleg kidolgozza az iskolán belüli tankönyvterjesztéssel kapcsolatos feladatok ellátásának rendjét. A tankönyvrendelés előkészítésében közreműködő alkalmazott saját hatáskörében intézkedik arról, hogy az évente kiadott tankönyvjegyzéket a szakmai munkaközösségek és a pedagógusok megismerjék. A pedagógus az iskola helyi tantervének előírásai alapján és a szakmai munkaközösség véleményének figyelembevételével választja ki az általa alkalmazni kívánt tankönyvet. A szakmai munkaközösségek minden év február 15-ig nyilatkoznak a választott tankönyvekről. Írásban közlik a használni kívánt tankönyvekre vonatkozó igényüket a tankönyvrendelés elkészítésével megbízott alkalmazottal, aki ezek megfelelő összesítésével aláírásra elkészíti a rendelést. A tankönyvrendelés elkészítéséhez az igazgató a szakmailag egyeztetett tervezetről szerzi be a szülői közösség véleményét, illetve a tankönyvjegyzékben nem szereplő könyv felvételéhez az egyetértést. Észrevétel esetén a szakmai munkaközösség bevonásával érdemi tárgyalásokat folytatnak, s csak ezt követően történik a tankönyvrendelés véglegesítése. A tankönyvrendelés elkészítésében közreműködőknek figyelemmel kell lenniük a jogszabályi határidők megtartására, ezért az ütemezés szerinti feladatokat határidőre el kell készíteni. Ingyenes tankönyvre jogosultak köre, ingyenesség biztosítása: Az iskolai tankönyvrendelésnek biztosítania kell, hogy – az iskolától történő tartós tankönyv és más tankönyv kölcsönzésével, a napköziben, a tanulószobában elhelyezett tankönyvek igénybevétele, illetőleg a tankönyvek megvásárlásához nyújtott támogatás útján – a nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő minden olyan tanuló részére, aki  tartósan beteg,  sajátos nevelési igényű,  három v. többgyermekes családban él,  egyedülálló szülő által nevelt, 72 Created with novaPDF Printer (www.novaPDF.com). Please register to remove this message.

6. számú melléklet  nagykorú és saját jogán családi pótlékra jogosult,  rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesül, a tankönyvek ingyenesen álljanak rendelkezésre (normatív kedvezmények). A kedvezmények iránti igényt az iskolai tankönyvrendelés elkészítése előtt, az iskola által meghatározott időben a igénylőlap felhasználásával kell bejelenteni. Az igénybejelentés időpontjáról az iskola az igény bejelentési határidő előtt legalább tizenöt nappal korábban, írásban köteles értesíteni minden tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt. A határidő jogvesztő. A tanulói tankönyvtámogatás rendjéről: 1. Az osztályfőnökök minden év november 15-ig felmérik, hogy hány tanuló kíván kölcsönözni az iskola könyvtárától tartós tankönyvet, segédkönyvet. 2. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős segítségével az osztályfőnökök felmérik, hány ingyenes tankönyvre rászoruló tanuló jár az iskolában, hányan kívánja igénybevenni a támogatást, valamint azok számát, akik ezek közül meg kívánják venni a tankönyveket. 3. A felmérés eredményéről az igazgató november 30-ig tájékoztatja a nevelőtestületet, a Szülői Közösséget, a Diákönkormányzatot. 4. A tantestület minden év december 15-ig meghatározza a tankönyvtámogatás módját. Az iskola a részére juttatott normatív támogatás összegének legalább 25%-át tartós tankönyv, ill. az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok, elektronikus adathordozón rögzített tananyag, kis példányszámú tankönyv vásárlására kell fordítani. A megvásárolt könyv, tankönyv, elektronikus adathordozón rögzített tananyag az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár, könyvtárszoba állományába kerül. Az iskolának biztosítania kell, hogy a napközis és a tanulószobai foglalkozásokon megfelelő számú tankönyv álljon a tanulók rendelkezésére a tanítási órákra történő felkészüléshez. 5. A tankönyvrendelés alapján a nevelőtestület határozza meg, hogy a rendelkezésre álló összeget melyik tankönyv, segédkönyv vásárlására fordítja, és ezt a jegyzéket közzé teszi. 6. Az iskola igazgatója a tankönyvtámogatás rendjének végleges elkészítése előtt beszerzi a szülői közösség véleményét. 7. Az iskola igazgatója kezdeményezi a települési önkormányzatnál annak a rászoruló tanulónak a támogatását, akinek a tankönyvellátását az iskolai tankönyvtámogatás rendszere nem tudja megoldani. 8. Az osztályfőnökök segítségével elkészített pénzügyi és adminisztrációs elszámolásért a tankönyvtámogatás kijelölt felelőse felel. 9. A dokumentumok hitelességéért a szülő felel.

A tankönyvkölcsönzés rendje: 1. Ha a tanuló az iskolai könyvtárból tartós tankönyvet akar kölcsönözni, akkor a tankönyvet addig az időpontig használhatja, ameddig tanulmányai azt indokolják. 2. Az iskolától kölcsönzött tankönyv elvesztése, megrongálásával okozott kárt a tanulóknak (szülőknek) kell az iskola részére megtéríteni. A kártérítés pontos mértékét a körülmények figyelembe vételével az iskola igazgatója határozza meg. 3. Nem kell megtéríteni a tankönyv, munkatankönyv rendeltetésszerű használatából származó értékcsökkenést. 4. A tartós tankönyvekről a könyvtáros külön nyilvántartást vezet a tanulói tankönyvkölcsönzés regisztrálására. 5. Ha az iskola vagy az iskolai alapítvány a tankönyvek megvásárlásához pénzben támogatást biztosít a tanuló részére, az erről szóló értesítést megküldi a tanuló részére, kiskorú tanuló



6. 7. 8. 9.

esetén a szülőnek. Az iskola által nyújtott támogatással megvásárolt könyv a tanuló tulajdonába kerül. A tankönyvtámogatás összegét a tankönyvforgalmazónak utalja az oktatási intézmény. A tankönyvtámogatás összegéről számla nem állítható ki a szülőnek. A kis példányszámú nemzetiségi, szakmai, speciális tankönyvforgalmazás keretében az iskolák részére eljuttatott tankönyveket az iskolai könyvtárban, könyvtárszobában kell elhelyezni, és könyvtári kölcsönzés útján kell a tanulókhoz eljuttatni. A tartós tankönyv egy tanév használati idő után az iskolai könyvtártól megvásárolható, a térítés pontos mértékét a körülmények figyelembe vételével az iskola igazgatója határozza meg.


7. számú melléklet Adatkezelési szabályzat 1. Az intézményben folyó adatkezelésnek és adattovábbításnak mindenben meg kell felelnie a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény, valamint a Ktv. előírásainak. 2. Az intézményben csak azon személyes és különleges adatokat lehet kezelni, melyekre a magasabb jogszabályok előírásai lehetőséget biztosítanak. Kivételes esetben (Pl.: statisztikai adatgyűjtésnél, tudományos kutatásnál stb.) ez alól az iskola igazgatója felmentést adhat, de ebben az esetben az érintettel közölni kell, hogy az adatszolgáltatás önkéntes. 3. Az intézményünkben kezelt adatok nyilvántartási módja a következő:  papír alapú nyilvántartás,  számítógépes (elektronikus) nyilvántartás. 4. Az intézmény adatkezelési tevékenységéért az intézmény igazgatója egy személyben felelős. Adatkezelési jogkörének gyakorlásával az intézmény egyes dolgozóit bízza meg az alábbi pontokban részletezett módon. 5. Az adatok felvételével, nyilvántartásával megbízott dolgozók a munkaköri leírásukban szereplő feladatokkal kapcsolatosan: a) az alkalmazottak adatait felvehetik, nyilvántarthatják:  igazgatóhelyettesek,  gazdasági ügyintéző,  iskolatitkár, b) a tanulók adatait felvehetik, nyilvántarthatják:  igazgatóhelyettesek,  gazdasági ügyintéző,  iskolatitkár,  osztályfőnökök,  napközis nevelők,  gyermek- és ifjúság védelmi felelős, 6. Az adatok továbbításával megbízott dolgozók a Ktv. 2. sz. mellékletében engedélyezett esetekben: a) az alkalmazottak adatait továbbíthatják a munkaköri leírásukban szereplő feladatokkal kapcsolatosan:  igazgatóhelyettesek,  gazdasági ügyintéző,  iskolatitkár, b) a tanulók adatait továbbíthatja:  fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, önkormányzat, államigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szolgálat részére valamennyi adatot továbbíthatja: igazgató;  a sajátos nevelési igényre, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségre vonatkozó adatokat a pedagógiai szakszolgálat intézményeinek továbbíthatja: igazgató, igazgatóhelyettes, osztályfőnök, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős;


7. számú melléklet 









a magatartás, szorgalom és tudás értékelésével kapcsolatos adatokat az érintett osztályon belül, a nevelőtestületen belül, a szülőnek, a vizsgabizottságnak, a gyakorlati képzés szervezőjének, a tanulószerződés kötőjének, iskolaváltás esetén az új iskolának, a szakmai ellenőrzés végzőjének továbbíthatja: igazgató, igazgatóhelyettes, osztályfőnök, iskolatitkár; a diákigazolvány – jogszabályban meghatározott – kezelője részére a diákigazolvány kiállításához szükséges valamennyi adatot továbbíthatja: iskolatitkár; a tanuló iskolai felvételével, átvételével kapcsolatosan az érintett iskolához, Középfokú oktatási intézménybe történő felvétellel kapcsolatosan az érintett középfokú intézményhez adatot továbbíthat: igazgató, igazgatóhelyettes, osztályfőnök; az egészségügyi, iskola-egészségügyi feladatot ellátó intézménynek a gyermek, tanuló egészségügyi állapotának megállapítása céljából adatot továbbíthat: igazgató; a családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek, gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetnek, intézménynek a gyermek, tanuló veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából adatot továbbíthat: igazgató, igazgatóhelyettes, osztályfőnök, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős.

7. Az alkalmazottak adatait a közalkalmazottak személyi anyagában kell nyilvántartani. A személyi anyag része a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény alapján összeállított közalkalmazotti alapnyilvántartás. A személyi anyagot az e célra személyenként kialakított gyűjtőben zárt szekrényben kell őrizni. Az alkalmazottak személyi anyagának vezetéséért és rendszeres ellenőrzéséért az igazgató a felelős. 8. a) A tanulók személyes adatait osztályonként csoportosítva az alább felsorolt nyilvántartásokban kell őrizni:  összesített tanulói nyilvántartás (vezetéséért felelős: iskolatitkár),  törzskönyv (vezetéséért felelős: igazgatóhelyettes, osztályfőnökök),  bizonyítvány (vezetéséért felelős: igazgatóhelyettes, osztályfőnökök),  beírási napló (vezetéséért felelős: iskolatitkár),  osztálynaplók: (vezetéséért felelős: igazgatóhelyettes, osztályfőnökök),  napközis és tanulószobai csoportnaplók (vezetéséért felelős: igazgatóhelyettes, napközis nevelők, tanulószoba vezető),  diákigazolványok nyilvántartása (vezetéséért felelős: iskolatitkár). b) A tanulóknak a jogszabályokban biztosított kedvezményekre jogosító adatait a számviteli szabályoknak megfelelő pénzügyi nyilvántartásokhoz csatolva kell nyilvántartani. Ennek kezeléséért az intézmény gazdasági ügyintézője a felelős. 9. Az intézmény adatkezelési szabályzatának a jogszabályi előírásokhoz igazodó mindenkori módosításáért az igazgató a felelős.


8. számú melléklet Polgárvédelmi szabályzat A polgári védelemről kiadott 1996. évi törvény, valamint a kiadott polgári védelmi jogszabályok, rendeletek alapján a jelen POLGÁRVÉDELMI SZABÁLYZAT-ban foglalt előírások végrehajtását rendelem el. A szabályzat hatálya kiterjed: ÁLTALÁNOS ISKOLA

1118 Budapest, Törökugrató u. 15. valamint minden olyan személyre, aki az intézmény területén tartózkodik. A szabályzat előírásainak be nem tartása fegyelmi eljárást von maga után. A jelen POLGÁRI VÉDELMI SZABÁLYZAT 2003. január 1-jén lép hatályba és visszavonásig érvényes. ………………………………. igazgató

POLGÁRI VÉDELMI FELADTOK 1. Katasztrófa 1.1 A polgári védelemről kiadott 1996. évi XXXVII. törvény 2.§./ f / pontja értelmében katasztrófa : olyan történés, amely számos ember életét vagy egészségét, a lakosság jelentős dologi értékeit, alapvető ellátását, a környezetet veszélyezteti vagy károsítja olyan mértékben, hogy elhárítására és leküzdésére hatóságok, intézmények és szervezetek együtt működése szükséges. 1.2. Mentés: rendkívüli állapot, szükségállapot idején, valamint az Alkotmányban foglalt, továbbá a polgári védelemről kiadott 1996. évi XXXVII. törvényben meghatározott vészhelyzetekben a személyek és a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak, valamint a kulturális és más jelentős értékek védelmére irányuló intézkedés és feladatrendszerben végzett polgári védelmi tevékenység. 1.3. Közfeladat ellátására nem kötelezi a Polgári Védelem az iskolát és nem is tervezi, azért polgári védelmi szervezet létrehozása a Törökugrató Utcai Általános Iskolában nem szükséges. 2. Katasztrófahelyzetek 2.1. Természeti katasztrófák  földrengés,  árvíz  súlyos esőzések  gátszakadás  szélvihar


7. számú melléklet  aszály  hóvihar, erős fagy, stb. A védekezés lehetőségei és módjai sokrétűek. A tudomány újabb és újabb védelmi módokat tár fel. A védekezés megszervezése rendkívül bonyolult, állandó pontosítást igénylő feladat, hiszen minden katasztrófa más és más hatással jelentkezik, így a védekezési módok jelentősen eltérnek egymástól. Indokolt esetben riasztani kell:          

Tűzoltóság Mentők Rendőrség Polgári Védelem Gázművek Elektromos Művek Csatornázási Művek Távfűtő Művek ÁNTSZ OMMF

105 104 107 333-1336 334-4000, 332-8228 270-0322 455-4200 206-1666 270-1121 311-0200

2.2 Az általános iskola jellemzése Az iskola háromszintes, középmagas épület, ”C” és „D” tűzveszélyességi osztályba sorolva. Az épületben max. 1000 fő tartózkodik. Az épületben az alábbi fali tűzcsapok és porral oltó készülékek vannak elhelyezve. Fali tűzcsap /db/

Kézi poroltó /db/

Pince

0

0

Földszínt

4

9

I. emelet

2

3

II. emelet

2

3

Az iskola két lépcsőházzal rendelkezik, melyeken keresztül az udvarra és az utcára lehet kijutni. 2.3.Technikai katasztrófák Korunk reális veszélyhelyzetei, amelyeket a tudományos, technikai haladás, az ipar, a mezőgazdaság és a közlekedés rohamos fejlődése, a termelési technológiák gyors megújítására, az energia óriási méretű koncentrációja és hallatlanul nagy mozgási sebessége jellemez. Ezek a technikai, technológiai katasztrófák rendszerint robbanással, tűzzel, mérgezéssel, radioaktív szennyezéssel, környezetszennyezéssel, tömeges balesetek bekövetkezésével járnak. Ilyenek az ipari, vegyi és közlekedési katasztrófák.


7. számú melléklet A technikai katasztrófák körébe tartozónak lehet tekinteni a háborús vagy fegyveres konfliktushelyzettel, a terrorcselekményekkel okozati összefüggésben álló káros hatásokat is. 3.

Épület kiürítés szabályai Kiürítési rend Az épület kiürítési tervében /Tűzriadó terv/ elrendelt feladatokat minden dolgozónak és diáknak ismernie kell, a rá vonatkozó mértékben. A riasztás elhangzása után /tűzjelző hálózat vészjelzője/ a dolgozóknak, tanulóknak – ha életük veszélyeztetése nélkül a bekövetkezett katasztrófa következményei /tűz kialakulása/, leküzdése érdekében már nem tudnak semmit tenni – el kell hagyniuk az iskola épületét és fegyelmezetten az utcára kell vonulniuk. Az iskola épületét a főbejáratokon és az udvari kijáratokon keresztül lehet elhagyni. A menekülési útvonalakat a „Tűzriadó terv „ 6. melléklete tartalmazza. A zárt helyiségek kulcsait elő kell készíteni, az ajtókat és vészkijáratokat ki kell nyitni. Az épületben lévő személyek felszólítása /az iskolarádión keresztül is /az épület elhagyására úgy történjen, hogy egyértelmű tájékoztatást adjon, merre lehet az épületet elhagyni. A pánikkeltést kerülni kell! A vezetőket értesíteni kell a történtekről: Szűcs Ágnes igazgató

Budapest, Törcsvár u. 6/B. Tel: 319 6435

Demeter Sándor karbantartó



Szabálytalanságok kezelésének szabályzata



Ellenőrzési nyomvonal


1118 Budapest, Törökugrató u. 15

Recommend Documents