Széchenyi István Egyetem Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola. Bárány Ildikó. A nőket ért társadalmi diszkrimináció esetei Magyarországon

Széchenyi István Egyetem Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola

Bárány Ildikó

A nőket ért társadalmi diszkrimináció esetei Magyarországon Doktori értekezés-tervezet

Témavezető: Prof. Dr. Bőhm Antal DSc. egyetemi tanár Győr 2010.

1

„ A bárhol elkövetett igazságtalanság mindenhol az igazság létét veszélyezteti.” „ Injustice anywhere is a threat to justice everywhere.” Martin Luther King

2

DROZDIK ORSOLYA KÉPE-KONCEPTUÁLIS MŰVÉSZET KÉPVISELŐJE „ Velázquez, Veronese, Lotto, Goya, Tiziano, Rubens-a végtelenségig sorolhatnánk -képei előtt állva,arcokat,kezeket, testdarabokat,vagy egész testfelületnyi bőrt látunk ,drapériák halmaza között. Míg a testrészek feszesen festettek ,addig a drapéria száll ,hullámzik ,mozog. Gesztusok ,mozdulatok az ecsettel és a festővásznon ábrázolt drapéria fodraiban máris vibrál az érzékiség. A drapérián cikázó ecset nyoma és a festék színe érzéki ,míg a nő testének feszesebb festésmódja ,színe,a korszakonként változó ideális női testeket ,a Vénuszokat ábrázolja. A férfi ábrázoló ecsetének érintése a festővásznon ,a vágyott,fénylő női testeket,a drapériák között ,az érzékiségben megfürdetve ábrázolja.” Drozdik Orsolya,művészi hitvallása Művészetében a konceptuális művészet a művész és a társadalom közötti párbeszédre törekszik. témája a testi megmutatkozás sokértelműsége. Nemzetközileg elismert művésznő, a Magyar Képzőművészeti Egyetem tanára, idejét és alkotói munkáját Budapest és New York között osztja meg. Genderspecifikus női konceptuális művész, hitvallása szerint pszichoanalitikus eszközökkel kritikus szemlélettel ábrázolja a nők társadalmi szerepét , a sztereotípiákat,melyek erősen determinálják a női nemet. Alkotásai: Individuális mitológia fotooffset 1976-77 Edit Simpson szellemi öröksége üvegdobozok , I-XI. Üveg,fém 1986-2001 Szép és fiatal ,Oshi Ohasi ,installáció ,színes fotó, tükörasztal,parfümös üvegek, műanyag tégelyek 1996 Vénuszok: Drapériák,Testhajlatok-Budapest Kiállítóterem Megnyitó : 2007.február 22. „ Drozdik Orsolya a kortárs magyar és egyetemes művészet kiemelkedő személyisége,(...) a magyar konceptuális művészet korai képviselője ,az egyetemes kortárs művészet jól ismert alkotója ,a nőiség ,a női nem lényegi kérdéseivel foglalkozó művészek közül a világon élő legkiválóbbak egyike. Munkásságát szigorú következetesség,a nőművész lehetséges szerepmintáinak teljességre törekvő kutatása ,az önazonosság mibenlétének sokoldalú elemzése és feltárása, a női nem társadalmi szerepének kritikus szemlélete és szisztematikus vizsgálata jellemzi.” N. Mészáros Júlia művészettörténész : Múzeumi Hírlevél 2004. február google: N. Mészáros Júlia Drozdik Orsolya-képek 1. Museum.hu-Budapest Galéria-Budapest Kiállítóterem

3

4

Köszönetnyilvánításomat szeretném kifejezni Dr. Rechnitzer János Professzor Úrnak, a doktori iskola vezetőjének, Dr. Bőhm Antal Professzor Úrnak, konzulensemnek, a Széchenyi István Egyetem Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola oktatóinak segítségükért, emberi és szakmai példamutatásukért. A kutatáshoz szükséges regionális adatok összegyűjtésével kapcsolatban a Győr-Moson-Sopron Megyei Munkaügyi Központ és Központi Satisztikai Hivatal Győr-Moson Sopron Megyei Központja munkatársainak szeretnék köszönetet mondani. A Nyugat-Magyarországi Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Intézet oktatóinak,hallgatóinak a kutatásban voltak segítségemre ,továbbá a kutatásban részt vett több, mint kétszáz női munkavállalónak, interjúalanyaimnak. Hangsúlyozni szeretném a Széchenyi István Egyetem Multidiszciplináris Társadalomtudományi Doktori Iskola szellemiségét, jövőbeli iránymutatásait. Munkámat segítette Budapesten a Nők a Nőkért Egyesület ( NANE) és Nők a Tudományért Egyesület (NATE).

5

1. A DOLGOZAT LOGIKAI FELÉPÍTÉSE: 2.Bevezetés, problémafelvetés,kutatási feladat kijelölése 3. A kutatás témája,a kutatás jellege, aktualitása,multidiszciplináris jellege,interjúk célja, módszere, eredményeinek összefoglalása,a kutatás társadalmi hasznosíthatósága 4.Tartalomjegyzék az egyes fejezetek sorrendisége,koncepciója, kulcsfogalmak pontosítása,magyar és nemzetközi szakirodalmi rendszerezése a fejezeteken,alfejezeteken belül 5.A dolgozat következtetései 6.Konferenciaelőadások, publikációk 7.Az általam összeállított kérdőív kérdései, annak kiértékelése 8 POWER- regionális esettanulmány Ausztria, Szlovákia, Magyarország között. 9.Angol nyelvű összefoglaló 10. Táblázatok, rövidítések magyar és nemzetközi nőügyi szervezetek elnevezései

6

2.BEVEZETÉS,PROBLÉMAFELVETÉS, A KUTATÁSI FELADAT KIJELÖLÉSE A nőket ért diszkrimináció ,mint téma egy sarkallatos terület, aktualitása és multidiszciplináris jellege miatt megközelíthető és egyben nehéz is, így sajátos kettősség jellemzi. A témaválasztás indokolt,mivel a nők kizsákmányolása ,a nőket ért diszkrimináció bizonyítottan jelen van napjainkban ,megértéséhez a diszkrimináció témakörét jogi , gazdasági, pszichológiai környezetbe kell ágyazni,az Európai Uniós összehasonlításokat ,regionális mintákat kell vizsgálni . A „diszkrimináció”témában a legbölcsebb társadalomkutatók és elemzők is a „ ha” és a „feltéve,hogy” kifejezéseket használják , óvatos megjegyzésekkel fogalmaznak. Bevezetésemben szeretném a következő koncepciókat kiemelni. A XX. sz. második felében zajló gazdasági ,társadalmi változások jelentősen formálták a nők fejlődését, szerepvállalását, társadalomban betöltött szerepét. Az Európában zajló morális változások,az elvallástalanodás folyamata a család szerepét kérdőjelezte meg. A családon belüli női, anyai szerepek elbizonytalanodása az egész társadalmat érintő ,jövendő generáció világszemléletét befolyásoló súlyos probléma. Az Európában zajló értékrendváltozások ,párkapcsolati változások a válások gyakorisága, élettársi kapcsolatok elterjedése befolyásolták a nők szerepét, életesélyeit, morális felelősségvállalását, nemi azonosságtudatát. A globalizáció trendjei és a gazdaságban zajló tőkebefektetések befolyásolják a nők munkához való viszonyát ,a női munkaerő rugalmasságát, integrációs esélyeit. A keresőmunka stabilitása, munkaerőpiachoz való reintegrálódás lehetőséget teremt a szegénység és társadalmi kirekesztettség leküzdésében. A nők munkaerő-piaci esélyeit az elmúlt években felerősödött diszkrimináció nehezíti ,mely összefügg életkorukkal,családi kötelezettségeikkel, gyerekvállalási szándékukkal, intimitást is érintő életvezetésükkel. A nők hátrányának és az őket ért diszkriminációnak elsődleges oka a mélyen rögzült alárendeltségből fakadó előítéletekkel teli társadalmi megítélés. A diszkrimináció ellen esélyegyenlőség demokratikus alapelve fogalmazódik meg ,amely összefügg a társadalmi értékrenddel ,a lakosság igényeivel. A nők és férfiak közötti esélyegyenlőség megteremtése a tudatos társadalmi feladat. Az Európai Unió nemek közötti esélyegyenlőséget támogató programjai olyan jogszabályokat definiálnak ,amelyek a nők védettségét garantálják a mindennapi életben ,a munka ,egészség,oktatás világában. A közösségi források katalizátor szerepet játszanak ,az intézményi ,társadalmi tényezők befolyásolják a progresszív törekvéseket . A modernizációs szándékoknak összhangban kell lenni a normakövetés,szolidaritás, tisztelet és példamutatás eszméivel A nőket ért diszkrimináció látens elemei kedvezőtlenül befolyásolják a nők érdekérvényesítő képességét,döntéshozatalokban való szerepvállalását. A nők élete,munkája, viselkedése,értékstruktúrája ,mentális állapota a család alapvető funkcióival vannak összefüggésben ,melyek gazdasági,érzelmi,szexuális, öreggondozó, utódnemző funkciók. A családi szocializáció ,a gyerekre intuitíven ható szülői magatartásminták ,a családi konfliktusok eredője a női ,anyai minta. A nők helyzetét aktívan pártfogó társadalmi felelősségvállalás ,a tudatos nőpolitika kérdése összefügg a jövő generációjának életkilátásaival. A nők életével összefüggő , megoldatlan , generációról generációra öröklött, kummulált problémák kétes jövőt alakítanak ki Magyarországon. Az iparosodás , technológiai változások és a technikai fejlődés az otthoni körülményekre is hatott és általában a nők életére,az információs társadalom befolyásolja a társadalmi egyenlőtlenségeket. Fogyasztási szokásaikat

7

figyelembe véve ,a marketing és a fogyasztóipar más szempontok alapján közelít a nőkhöz,mint a férfiakhoz,a reklám speciális eszközökkel veszi célba nőket életvitelüket. A szakirodalomban megfogalmazott:„ nők javuló összetétele”kifejezés utal ,hogy az elmúlt évtizedekben a nők többet fejlődtek, mint a férfiak. A női emancipáció,a liberalizációs folyamatok, a változások, amik a munkáltatók és munkavállalók között kialakultak ,a törvény előtti egyenlőség vezetett ahhoz,hogy a nemek egymáshoz és társadalomhoz viszonyított szerepe átértékelődött , a válás megítélése is megváltozott. A válás vallási alapú tilalma a közelmúltig meghatározta a családról alkotott gondolatokat,de a múlt évtizedek liberalizációja már más vetületet adott a válás intézményének. A nők ellen irányuló, szexista megnyilvánulások ,nemi sztereotípia alapján természetesnek vett társadalmi beidegződések.A női testet, felhasználja a média, a reklámok világa, szexista reklámok jelennek meg A nők és férfiak életét ,gondolkodását elkerülhetetlen, megállíthatatlan fejlődési trendek befolyásolják. A technikai eszközök átformálták az életet és az életkörülményeket, életmódunkat. Múlt ,jelen és jövő struktúrájának állandó eleme az erkölcs. Erkölcsileg más a társadalom szervezése,mint az előző évszázadokban. A társadalmi különbségek függenek a gazdaságtól ,kultúrától, szokásoktól, hagyományoktól,vallástól,iskolázottságtól, demokratizálódásnak megfelelő funkcionális társadalom lett. A több generációt magukba foglaló családok szétestek. A komplex átalakulási folyamat eredményeként a családok és mi magunk is megváltoztunk,eltérően viselkedünk ,új tevékenységi körök jelentek meg. A világban az átalakulás ,a technika, a növekedés és haladás eredményeként számos negatív következmény jelent meg A jövőkutatók és tudósok foglalkoznak a változásokkal. Megállapították,hogy a 60-as évektől kezdve sajátos „ skizofrénia” jelent meg. . Brundtland1 -Közös jövőnk-című dokumentuma a társadalmi csoportok feladataival és felelősségével foglalkozik,különösen a nők szerepével. Megállapítja,hogy a fenntartható fejlődés gazdasági, ökológiai és társadalmi vonatkozású. Fő üzenete ,hogy a fenntartható fejlődés az emberi életminőség javulását jelenti ,úgy ,hogy közben a a támogató ökoszisztémák eltartóképességének határain belül maradunk. A növekedés hajszolása a földi bioszféra összeomlásához vezet,ezért a gazdasági fejlődést a régi módon nem szabad folytatni Konrad Lorenz, osztrák etológus, ökológus, magatartáskutató,környezetvédő 1972-ben megjelent munkájában A civilizált emberiség nyolc halálos bűne című művében figyelemeztet arra,hogy a világ túlnépesedik,a szociális kapcsolatok túlkínálata a védekezést ,agressziót vált ki. A természetes életteret ,megélhetésünk alapját elpusztítjuk ,elveszítjük a természet szépségét. Figyelmeztet arra is, hogy nagy veszélyt jelent az értékekre való közömbösség. A közömbösség az érzelmi sivárság egy eredménytlen küzdelmet eredményez, a szüntelen versenyben nincs idő őszinte emberi elmélkedésre. A nőtanulmányok megértéséhez a fennt soroltakat figyelembe kell venni. A modern eszközök új szakmákat igényelnek,amihez a nőknek is alkalmazkodni kell,így a nők szerepe sajátos ,társadalmi szerepük jelentős,a jövő formálása szempontjából a figyelem középpontjába kerültek a nők. Évtizedek sőt évszázadok teltek el úgy ,hogy a felmerült problémákat férfias dominancia alapján tisztázták. Volt korábban példa arra,hogy a nők és férfiak szerepe felcserélődött: a nők részt vállaltak a háborúban az ország újjáépítésében. A családi tragédiák eredményeképpen egyedül maradt férfiak nagy 1

Gro Harlem Brundtland (1939-) norvég orvos, politikus, diplomata, Norvégia volt miniszterelnöke.

8

gondossággal,szeretettel voltak képesek nevelni gyerekeiket. Háborúkban hősiesen harcoló nők is példát mutattak a jövendő generációknak. Manapság a társadalmi szerepek nem kezelhetők külön külön ,hanem szerves egységként ,együttesen alkotnak egy működő társadalmi struktúrát. Lassan dolgozza fel a társadalom különösen a nők ,a XX. sz. nagy változásait,a gyökerek mélyen vannak, sajátos egymásrautaltság ,van a társadalmi szerepek között. Aktuálisnak gondolom a téma vizsgálatát, mert a jelenben zajló családformaváltozások, a társadalom elöregedésének problematikája és a nők munkaerő-piaci integrációja és reintegrációja súlyos megoldandó társadalmi feladat. Milyen új feladatok várnak a nőkre? A társadalom mennyire támogatja őket? Mi teszi szükségessé a nők átalakulását és állandó alkalmazkodását? A férfiak gyereknevelési szerepvállalásai milyen következményekkel jártak ,járnak? Sorban merülnek fel a nők szerepvállalásával kapcsolatos kérdések jelenünkben. A nők kiléptek a családi keretek közül ,ennek elsődleges oka ,hogy az elkerülhetetlen anyagi kényszert követték.Ezzel lehetőségük lett saját életüket alakítani. Manapság a férfiaknak is többet kell vállalni a gyereknevelésből. A XX. század a nők öntudatra ébredésének korszaka, mely számos pszichológai változást eredményezett, a társadalmi szerepek szükségszerű fellazulásának korszaka, megváltozott az egyén és közösség kapcsolatrendszere, a nők intenzíven a munka világába kerültek , míg a klasszikus szerep szerint az előző évszázadokban nem így volt. Megváltozott a családok rendje , maga a háztartás minősége, a gyerekneveléshez való alkalmazkodás. A nők családösszetartó,anyai funkciói szükségszerűen, történelmileg változtak. A pénzkereső tevékenység mellett a kulturális szerepmodellek teljesítése és a családszervezési feladatok egyenrangú feladatot jelentenek a nők számára. Az otthon már nem jelent állandó védelmi bázist és ütközések vannak a munka és magánélet összegyeztetése körül. A világban a patriarchátus a domináns ,de kutatásaim során ,más kontinenseket is figyelve, vannak primitív társadalmakban ,természeti népeknél jelen levő, matriarchátusra ,azaz anyajogú társadalomra utaló példák is. Ilyen ,szinte ősközösségre utaló tuareg közösség él Afrikában. A Közép- Szahara nyugati részén valamint a délen hozzá kapcsolódó Száhel övezetben élő kb. 300 000 lélekszámú , iszlám vallású , régi szokásjogot őrző tuareg nép a matriarchátus jegyeit őrzi. A nők hangsúlyosabb szerepe jelenik meg a mindennapokban,mely szerint ők a sátor,ház urai, házastársukat ők választhatják meg és a férfiakat kényszerítik fátyol viselésére, így az arab közösségek un. „ lefátyolozottak”- nak nevezik őket. A nők ,a lánygyerekek háttérbe szorulása ,megítélésük ,társadalmi szerepük a férfiakhoz képest világjelenség. A népesedéspolitikailag különösen vizsgált , kulturálisan és vallásilag is sokszínű Indiában megfigyelhető,hogy a fiúgyermeket kívánó nők száma magasabb volt ,hiszen társadalmilag elfogadott, hogy a fiú jobban tud majd gondoskodni szüleiről,könnyebben talál jól fizető munkát . Az indiai lánynak házasságkötéskor hozományt kell adni és ez komoly terhet jelent a családnak. A hindu párnak a házasságkötéskor mondott áldás: „ Legyen nyolc fiatok és öt lányotok!”

A nők és férfiak biológiailag determinált fiziológiai különbségei adottak,de sok sztereotípia idézi fel,hogy a társadalmi szerepek társadalmi és egyéni átfogalmazása téves és természetellenes .Öröktől fogva az emocionális kapcsolatok zavaráért a nőket tartották felelősnek ,mivel más etikai elvek és erkölcsi értékek alapján szocializálódtak a nők. Nő és férfi lélektani különbözősége : az életben ugyanazt a szituációt másképp éli meg egy nő és másképp egy férfi mentalitásából,neveltetéséből, iskolázottságából ,korából kifolyólag.

9

A nők genetikailag kódolt esetlensége, tanácstalansága ellenére hideg , racionalitással rendelkező férfias nőket termeltek ki az elmúlt évtizedek,megváltoztak szexuális viselkedésmintáik, más megvilágításba kerülnek a női vélemények. A modern társadalom velejárója ,az önfenntartó,öneltartó szingli ,sok esetben „kényszerszingli”, életformában a magány és a barátság,rövid ideig tartó párkapcsolatok, szakmai siker,individualizálódás , egzisztenciális stabilitás hosszú távon torz kombinációja jelenik meg, mely „árt” az egyénnek és általában a társadalomnak. A nőket érintő problémák közül a család és hivatás közötti egyensúly megteremtése jelenti a legnagyobb kihívást. A nőtanulmányok megértéséhez a további vizsgálódásokhoz fontos feltételként olyan tényezők bizonyulnak inkább mint a megfelelő szociális, pedagógiai érzékenység , az emberi magatartás megfigyelésének képessége (irigység,kíváncsiság,frusztráció,a boldogulás lehetőségeinek korlátainak vizsgálata),az empátia, az embertársak iránt érzett szolidaritás,más nézetek megismerése és tisztelete. Szemtől szembe kell nézni a társadalom betegségeivel ,a beilleszkedési gondokkal küzdőkkel szemben folytatott türelmetlenséggel ,a meg nem értettséggel,gondolatszegénységgel, ismerethiánnyal ,mely a különböző emberi viselkedésformákat érinti. A nőket érintő témákban is el kell ismerni a kommunikáció erejét és azt, hogy a mondanivaló által kiváltott hatás a fontos. Fel kell ismerni az egyén és közösség igényeinek közelítését, a kommunikáció közvéleményformáló erejét. Cél az európai normákon ,európai értékrenden nyugvó ,fejlett szolidáris Magyarország ,mely megszabadulni akar a diszkrimináció ,a bűnözés,szegénység ,nélkülözés,munkanélküliség,társadalmi kirekesztettség csapdájától. Példaértékű humanizmust integráló tudástársadalom megvalósulásába beletartozik ,a nők integrációja is,,ahol a párbeszéd és elfogadás ,a lokalitás és globalitás kettőssége van jelen. E tudástársadalmat egy egységes európai kutatási térbe kell beilleszteni. E törekvés nyomán eldől majd az is,hogy mit tud kezdeni a társadalom a másság fogalmával legyen szó cigány kisebbségről,fogyatékkal élőről, terhes nőről,gyerekről,öregről,a tanulási nehézségekkel küzdő gyerekek és szüleik problematikájával. A társadalom célja,hogy, ne a retorika szintjén maradjon a nőkérdés. Utópia vagy realitás iránya a férfivilágtól független autonóm női élet? A kérdés vizsgálatához szükséges feltérképezni magyar és európai dimenziókat, a társadalmi különbségeket,a női nemmel kapcsolatos sztereotípiákat, attitüdváltozásokat, melyek a jelenre hatva az elmúlt évtizedekben formálták a közgondolkodást. A nőkérdésen belül kiemelt ,vizsgálandó terület a mai magyar valóságban, a gyerekvállalás és munkavállalás konfliktusának vizsgálata, a felsőoktatásban több ,mint 50 % ban tanuló nők elhelyezkedési,karrierépítési lehetőségeinek komoly korlátai, a jövendő generáció életét befolyásoló tény ,hogy az elöregedő Magyarországon több magányos sok esetben falun élő, idős nő van ,mint férfi. A nőkérdés és vidékfejlesztés kapcsolata napjaink más kérdésköreit is érinti.

10

A nőtudomány társadalomismereti és társadalomkutatási jelentősége az ,hogy rávilágít a férfi-nő konstrukció relevanciáira, vizsgálja,hogy egy -egy gazdasági ,társadalmi esemény ,technológiai változás hogy hat a nőkre és hogy hat a férfiakra. Az egyetemesség és differenciáltság egysége is megnyilvánul a nőkérdés vizsgálatán belül. Az esélyegyenlőség kérdésköre és nemzetközi gyakorlata ,a nemek szerinti szegregáció vizsgálata és a diszkrimináció jelenségének kérdésköre nőkérdés leghangsúlyosabb területe. A nemi szerepek aspektusa lesz az egyik alapja a társadalmi viszonyok minden elemzésének . A genderspecifikus aspektusok a a nők és férfiak közötti biológiai és funkcionális ,munkamegosztásbeli különbségeken túl , a gazdasági magyarázatok mellett etikai, filozófiai megközelítéseket is jelentenek. Dolgozatomban hangsúlyos területek a családformaváltozások vizsgálata , a válások gyakorisága és annak következményei, melyek összefüggésben vannak az egész társadalom életérzésével ,az iskolázottság mint a felemelkedés útja. Évekig a „kirche-kinder-küche” elvének hármassága határozta meg a nők életét, melynek fokozatos felbomlása új párkapcsolati formákkal van összefüggésben ,mint : „ LAT” kapcsolatok gyakorisága „live to work-work to live” életforma . A családi élet, a mindennapok és a munkaerőpiac világát átszövő jelenségek ,mint diszkrimináció , esélyegyenlőség megteretmésére tett lépések, sztereotípiák leküzdésére tett kísérletek, meritokrácia ,mobbing-jelenség, üvegplafon jelenség, nemi kvóta, a nők érdekképviseletének ,érdekérvényesítő képességük sajátosságai. Bourdieu, Pierre 2 így beszél a férfi domináns szerepéről ,a munkamegosztás által kialakult férfiuralomról a „ Férfiuralom” című tanulmányában : „ A férfiuralom alighanem csak azért élhette túl a gazdasági termelési módok átalakulásait,mert szimbolikus tőke újratermelését biztosító csereügyletek viszonylag autonóm logikájában találja meg lényegét és újratermel(őd) ésének társadalmi előfeltételeit-ezért van az ,hogy az ipari forradalom viszonylag érintetlenül hagyta nemek közötti munkamegosztás hagyományos struktúráját : az a tény ,hogy a nagy polgárcsaládok életében még ma is az általuk birtokolt szimbolikus tőkétől függ a társadalmi térben elfoglalt helyzetük megőrzése ,egyúttal arra is magyarázatot ad ,hogy miért őrzik meg e várakozáshoz sokkal jobban a férfi világszemlélet alapvető elveit. Nehéz nem észrevenni ,hogy még a mi társadalmunkban is erősen lebecsülik azokat a tevékenységi formákat ,amelyek a nemzetség biológiai és társadalmi reprodukciójával kapcsolatosak ,még akkor is,ha látszólag elismerik,sőt, egyes szertartásokban meg is ünneplik. Ezek a tevékenységformák azért tartoznak kizárólag a nők tevékenységi körébe,mert -egyrészt- igen lebecsült tevékenységformának számítanak másrészt szorosan alá vannak rendelődve a termelési tevékenységformáknak ,már pedig kizárólag az utóbbiak kaphatnak gazdasági megszentelést és igazi társadalmi elismerést.”( Bourdieu: Férfiuralom ) Minden társadalomban benne van a nők kizsákmányolása, a nőknek a férfiakhoz képest alárendelt szerepe, A nőkérdés a világon mindenütt szorosan összefonódik a diszkrimináció tényével ,mely sérti a szabadság, önrendelkezés, autonómia ,emberi méltóság fogalmát. A népesség számát tekintve pedig Magyarországon a népesség 52 %-a nő és világ népességét tekintve pedig a világ népességének a felét teszik ki. A népességi adatok ellenére a nőkérdés kisebbségi kérdés lett. Egy ország gazdaságával fordítottan arányos a diszkrimináció mértéke .A nőket ért diszkrimináció párhuzamot mutat más „ gyenge társadalmi csoportok” diszkriminálásával pl. marginalizáltak, fogyatékosok, idősek, hátrányos helyzetű családból származó nők és gyerekek . A mindennapi terhek mellé a nőkre hárul sok esetben az idősgondozás terhe is,amely súlyos emocionális, anyagi, idegi terhet jelent. A női foglalkoztatás színvonala -a férfiakét meghaladja. Foglalkoztatás-szerkezetük azonban az anyagi-erkölcsi megbecsülés és az előmenetel szempontjából kedvezőtlenebb. 2

Bourdieu, Pierre (1930-2002) francia kultúra- és oktatásszociológus, Algéria-kutató, filozófus

11

A társadalom , politikusok, döntéshozók, tervezők által alulértékelt, pénzügyi viszonylatokba át nem alakítható női munka még mindig nem kap elismerést. Munkámmal ,vizsgálódásaimmal szeretnék hozzájárulni ahhoz a felelősségvállaláshoz, melynek tétje van: családok boldogulása, az anyák életkilátásai, munkavállaló nők eredményes teljesítménye, nők egészséges világszemlélete és elégedettsége. Mélyreható társadalmi és politikai változások korát éljük.. A kultúrában a történelmileg kialakult normák és értékek felbomlása ,relativizálódása megy végbe. Amerikai életvezetési és fogyasztási minták terjednek el a világon, egyre inkább megvalósul az ízlésvilág szabványosítása. A regionalizáció és a lokalizáció vizsgálatának ,egymáshoz való viszonyának felerősödése minden kutatási terület fontos tényezője, így a nőkérdésnek is. A nők tömeges munkába állása a háborúk következménye, a nők emancipálódásának következménye a családi kötelékek felbomlása. Az emancipálódás területenként más képet mutat ,különösen ott ahol a piaci stratégiákat később ,bizonytalnul vették át, a nők maguk sem tudák átvenni ,felhsználni az erőforrásokat, a munkapiaci preferenciák háttérbe hozták a nőket a férfiakkal szemben. A nemi elkülönülés nyíltan vagy burkoltan diszkriminációt mutat. Az informatika stratégiai ágazattá válik ,ez kedvezőtlenül hat a nőkre, különösen az idősebb korosztályra. A nők erre a modern ágazatra nehézségekkel tudnak rákapcsolódni. Az információs és a tudástársadalom egyeseknek új típusú esélyeket nyújt, de a többség számára növekednek az esélyegyenlőtlenségek. Munka, házasság, egzisztencia, gyermek, család, karrier, önmegvalósítás. Célok, amelyek a mai magyar nők többségét még mindig inkább válaszút elé sodorják, mintsem azok kellemes összhangjának eszméjét juttassák eszükbe. Csupán alaptalan félelmek vagy valós problémák eredményezik ezeket az aggodalmakat?

12

3. A KUTATÁS EURÓPAI KUTATÁSI TÉR KONCEPCIÓI : Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk jegyében az esélyegyenlőség kérdésköre, a diszkriminációmentesség hangsúlyos társdalmi ,gazdasági vontakozású terület. A munkaerőpiac területén olyan foglalkoztatási irányelveket kell követnünk ,amely az európai foglalkoztatási irányelveknek megfelel. A nők és férfiak esélyegyenlőségének kérdése már a Római Szerződésben szerepelt,de a luxemburgi csúcsértekezleten került be az irányelvek közé 1997-ben. Az irányvonalak további bővítése a családbarát intézkedések felé mozdult el 1999-től. Az idősebb korosztály alacsony aktivitási szintjében szerepet játszik a tudás karbantartásának elhanyagolása a munkaadók és munkavállalók részéről egyaránt. Az Európai Bizottság jelmondata a gazdasági aktivitás megőrzése melletti öregedés. Az 50-64 éves népesség gazdasági aktivitása az EU_ban 55% ,míg Magyarországon 43%. A statisztikák megbontják az idősödő korosztályt 45-49 éves korosztályra és 50 év feletti korosztályra,mert több más aspektus jellemzi ezeket a korosztályokat. Nyugat –Európában intezívebb változások zajlanak a szenior foglalkoztatás lehetőségeiben. A téma európai szinten erősen indokolt ,hiszen a 2001-es stockholmi és a 2002-es barcelonai kongresszuson is az Európa Tanács hangsúlyozta az idősödő népesség foglalkoztatásának ügyét. Dánia ,Svédország és Nagy Britannia jár elöl az idősek foglalkoztatásában. . ÁLTALÁNOS FOGLALKOZTATÁSI KÉP A nőket ért diszkrimináció különböző területei közül a munkaerőpiacon létező nyílt vagy rejtett diszkriminációs helyzeteket szerettem volna kutatni. Először az általános foglalkoztatási képet kellett áttekinteni , majd a 45 év feletti női munkavállalók helyzetét ,reintegrációs esélyeit, élettereit próbáltam felmérni kérdőíveimmel. Munkámban a Győr-Moson-Sopron -Megyei -Munkaügyi Központ adatai segítettek továbbá a KSH Győri Igazgatósága lakossági munkaerőfelmérés adatai, a Győr-Moson –Sopron megy munkaerőpiacát összefoglaló ö statisztikai évkönyvei és Munkapiaci folyamatok című összefoglalás. Győr-Moson-Sopron megyei Statisztikai Évkönyv 2008 című könyvből dolgoztam Térségünk a legnagyobb munkahelyteremtő régió, átlagnál magasabb foglalkoztatottsági arány, kvalifikált munkaerőbázis jellemző.A megye gazdasága jelentősen nőtt, fejlett infrastruktúra, nagy tradícióval rendelkező iparszerkezet, megye gazdaságilag aktív népességének a fele Győrben él, az ország első ipari parkja, külföldi tőkebefektetések, aktív foglalkoztatási eszközök a nehezen elhelyezkedő csoportok számára, álláskeresési technikák oktatása, rehabilitációs tanácsadás, pszichológiai tanácsadás, FIT3, FIC4, a gazdasági mutatók nagy része az országos átlagnál kedvezőbbek, szlovák munkavállalók vannak, munkanélküli ellátások , pl. Segély, jövedelempótló támogatás, nem foglalkoztatottak szociális segélye, prevenciós tevékenységek, Job klub működése, humán szakszolgálat, aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök, motivációs tréningek, DEFA5 és HEFOP6, RKK, mentori rendszer, monitoring rendszer ,mely az elhelyezkedés eredményességét vizsgálja, tanácsok vállalkozóvá válásra, követéses vizsgálatok léteznek. 3

Foglalkozási Információs Tanácsadó Foglalkoztatottak Információs Centruma 5 Decentralizált Foglalkoztatási Alap. Ez a forrása a munkaügyi központok által megítélt támogatásoknak. 6 Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program. A HEFOP az Európai Unió Strukturális Alapjaitól kapott támogatások 2004-2006 közötti felhasználását megalapozó Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT I) részeként, számos európai uniós és hazai programmal összhangban, három szakminisztérium - az Egészségügyi Minisztérium, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium és az Oktatási Minisztérium - együttműködésében valósul meg. 4

13

Elemezések szólnak a munkanélküliek élethelyzetéről, személyi és intézményi kapcsolataikról. A legrosszabb munkaerőpiaci esélye az alacsony iskolai végzettségűeknek van. Nőknél a szakmunkás végzettségűek dominálnak. Korábban megszerzett képességeik a mai gazdasági helyzetben szakmai szempontból kevésnek bizonyulnak, komoly hátrány a nyelvtudás hiánya. A regionális átképző központok fő tevékenysége a felnőttképzés, amely a régió munkaerőpiaca által megfogalmazott igények szerint a munkakör ellátására alkalmas szakmai tudás megszerzését célozza. Esélyt ad ,az újrakezdésre és a pályamódosításra. Az informális tanulás lehetőségeit is igénybe veszik. Az adatokat áttekintve a munkanélküliek között több a nő 2006-ban 54 %. A képzésekben résztvevők fele diplomás. Általában igaz,hogy az idősebb munkavállalók előnyben részesítik az informális tanulási technikákat. A felnőttképzésben résztvevők kedvét úgy lehet megsokszorozni ,hogy a hagyományos intézményrendszeren túl az informális tanulási módszerek terjednek el. A munkaerőpiaci feszültségek a 45 év feletti munkavállalók körében jelentkeznek , a falusi nők közül sokan életformaváltásba kerültek. A nők részvétele az aktív programokban jelentősen megelőzi a férfiak részvételét, pl. 2005 -ben 60 -40 %,évről évre hasonló arányok mutatkoznak. Migrációs és ingázási szempontokat figyelve külföld felé Ausztria és Németország jelenlegi korlátozó magatartása miatt kevés a külföldre költözés ,ingázás a nők körében. ÁLTALÁNOS ADATOK, GAZDASÁGI AKTIVITÁS,2008 Foglalkoztatottak száma: 424,7 ezer fő, Munkanélküliek száma: 22,1 ezer fő, Gazdaságilag aktívak: 446,8 ezer fő, 326,8 ezer fő, Aktivitási arány: 57,8 ezer fő, Munkanélküliségi ráta: 4,9 %, Foglalkoztatási ráta: 54,9% Forrás: Munkaerőfelmérés, Labour Force Survey -TERÜLETI ADATOK-REGIONAL DATA 429 .OLDAL 7.3. TÁBLÁZAT( KSH -GYŐR ) A munkakeresés ténye a nem foglalkoztatott 15 évnél idősebb nőket tekintve ,a Nyugat dunántúli régió van a legkedvezőbb helyzetben. Legrosszabb helyzetben a krízisterületnek minősülő Észak Alföld és Észak-Magyarország van. Forrás: KSH Győr Adatok: A munkanélküliek létszáma legmagasabb iskolai végzettség szerint,nemenként 2008 -as adatokat tekintve százalékos bontásban 8 általánosnál kevesebb 2,7%, 8 osztályos 29,5 %, szakmunkásképző és szakiskola 24,3%, középiskola 33,3%, főiskola 7,7%, egyetem 2,5% Forrás. Munkaerőfelmérés- Labour force survey 3.1.7.táblázat KSH Győr TÁRSADALOM-SOCIETY Az általunk vizsgált korosztály aza a45 évnél idősebb női munkavállalók alig több mint 20%-a dolgozik. Összlétszámuk 4,5 millió. Közben más országban nő a szenior foglalkoztatás. A 15-64 éves népesség gazdasági aktivitása nemek szerint 2000-2008 éveket összehasonlítva NŐK ,ezer fő Gazdaságilag aktív 15-64 éves nők 1844,9 (2000) 1910 (2008) Gazdaságilag nem aktív 15-64 éves nők 1661,3(2000) 1562,0( 2008) Forrás: Munkaerőfelmérés-Labour Force Survey Magyar statisztikai évkönyv ,2008 -Statistical Yearbook of Hungary KSH Győr Munkanélküliségi ráta 25-54 éves nők között 2000ben 5 % és 2008 ban 7,4% Forrás : KSH Győr Országos adatokat tekintve Munkaerőfelmérések Labour Force Survey 2008 alapján megállapítható ,hogy (gazdasági aktivitás korcsoportok és nemek szerint ,különösen a 40-54 éves korosztályt tekintve :foglalkoztatottak , munkanélküliek, gazdaságilag aktívak , gazdaságilag nem aktívak ,aktivitási aránya , a munkanélküliségi ráta, a foglalkoztatási ráta adatait veti össze) e női korosztály aktivitási aránya 77%( a férfiaké : 82%) , a munkanéküliségi ráta: mindkét nemnél: 6,6%, a foglalkoztatási ráta nőknél : 72,% ( férfiaknál: 76 %).

14

MAGYAR KUTATÁSI TÉR KONCEPCIÓI: Magyarországon az EU legtöbb országához hasonlóan az idősek foglalkoztatási szerkezete elavult ,a kérdés megoldása össztársadalmi jellegű. A foglalkoztatás konstrukcióját érintő ,hangsúlyos és indokolt kérdések összefüggenek a demográfiai ténnyel ,hogy a társadalom idősödik. Helytelen a munkaerőpiacon fennáló diszkriminációt ,a munkanélküliség problematikáját csak a 45 év feletti nőkre alkalmazni, mert ugyanilyen „vesztesek” lettek az ilyen korosztályú férfiak. A témához kapcsolódó kutatási terület ,hogy a humán erőforrás területén dolgozó vezetők hozzáállásának vizsgálata, a munkáltatói vélemények ebben a kérdésben. Kimutatható a nők negatívabb véleménye. A munkáltatói oldal a munkakultúra készséget mutat –e a 45 évnél idősebb korosztály értékeinek rehabilitációjára, figyel-e az önbizalom helyreállítására, egészségmegőrzésre,hiszen az idősödő munkavállalónak más jellegű terheket kell vállalnia. A humánfejlesztési koncepciók figyelembe veszik a képzési rendszerek sajátosságait ,de speciálisan a senior munkavállalók képzésére nem térnek ki. A vállalati felnőttképzési rendszernek kapcsolódnia kellene a 45 év feletti munkavállalók továbbképzéseihez, tudásuk szinten tartásához. Hogyan mérlegelnek? Mi éri meg jobban: a régi átképzése vagy egy új felvétele? Melyek azok a kritériumok ,melyeket a munkáltatók megfogalmaznak az idősödő munkavállalókkal szemben? Győr bekapcsolódott a WHO egészséges városok európai programjába ,mely program kitér az idősebb korosztály munkarehabilitációja és az egészségmegőrzés kapcsolódására. Generációs összefüggések tekintetében a statisztikák szerint a senior munkavállalók 53,4 % ának az édesanyja él, 22,4 % ának az édesapja él. Összefüggésben van azzal ,hogy Magyarországon nőtöbbség van és ez nőtöbbség várható idősebb életkorban is. Az un. „szendvicsgeneráció” nehézségei a mai Magyarországon abban van ,hogy még kiskorú gyermekéről vagy felsőoktatásban tanuló vagy felnőttkorba lépő gyermekéről kell gondoskodnia, továbbá idős szüleiről is. Az un. „szendvicsgeneráció” eltartottjai nagy számban élnek alacsony életszínvonalon. A foglalkoztatási ágazatokat tekintve ennél a korosztálynál nagy hányad dolgozik a mezőgazdaságban. A mezőgazdaság szerepe csökkent a rendszerváltozás után,emiatt az egész foglalkoztatási szerkezet átstrukturálódott . A foglalkoztatási ágazatokat tekintve ők az outplacement első áldozatai, a csoportos outplacement biztos áldozatai. A munkavállalás és családi állapot közötti összefüggés figyelembevételével megállapítható ,hogy az élettársak és az elváltak esetében figyelhető meg a legnagyobb arányú túlórázás. Kevesen adják fel munkájukat ,de ha mégis akkor a férfiak a munkakörülmények és a pénz miatt , a nők pedig egyéb okokat neveznek meg. Jövedelemkülönbségekről alkotott vélemények : a populáció 40 % -a nem elégedett a bérdinamikával. Az érintettek érzékelik ,hogy munkához jutási esélyük rosszabb ,mint a 30-45 év közöttieké. Szubjektív munkaerő-piaci helyzetértékelésük változó. ( 39 % rossznak látja a munkaerőpiaci helyzetével párhuzamosan privát életét is. ) Munkahelymegtartó kritériumok között szerepel a váltás képessége, dinamizmus, rugalmas gondolkodásmód, a továbbképzés iránti igény, a fiatal főnök és idősebb beosztott közötti reláció elfogadása, túlóra elfogadása. A túlóra áll az első helyen ,mint munkahelymegtartó index. Önmaguk értékelésénél úgy nyilatkoznak ,hogy

15

munkatempójuk nem fogyott meg, szakmai tudásuk nem lassult le. Sok negatív sztereotípia veszi körül ezt a témát. A képzéseket a munkaadók finanszírozzák. A képzésekre fordított összeg 2010-re az Európai Tanács célkitűzései szerint a munkaerőköltség jelenlegi 2,3 % ról 20 % -ra kell ,hogy emelkedik .Eddig Magyarországon a munkaerőköltségnek 10 % -át sem érte el a közvetlenül képzésre fordított beruházás. Az elearning terjed fokozatosan a vállalatok belső képzésében. A szenior munkavállalók gondolatmenetében a tanulás értékes ,de a tanulást inkább kényszernek érzi a munkahely megtartásáért, az élethosszig tartó tanulásról alkotott vélemények ambivalensek. A tanulás kimenetele,ambíciója, egyénfüggő. A csoportból való lemorzsolódás jelentős, a ráhangolódás nehézkes. A munkahelyre és képzésre történő ingázás ,főleg a 45 évnél idősebb nőknél gondot jelent. A többség nyitott a modern technológia elfogadására ,internet használat, modern kommunikációs csatornák alkalmazására. A vidéket és várost is a munkanélküliség sújtja ,de a tartósan alacsony munkanélküliségi arányú térségekben jelentősen magasabb a munkanélküliek átlagéletkora. Itt a fiatalok sem találnak munkát. A KUTATÁS ESZKÖZRENDSZERE Az irodalmi kutatás során feldolgoztam a nőket ért társadalmi diszkrimináció eseteit, a női szerepvállalás történelmi változásait, munkavállalásuk körülményeit a történelem folyamán, a családforma változásokat, életviteli változásokat. Különösen a munkaerő-piaci helyzetet elemeztem, a nők pszichológia adottságait, alkalmazkodókészségét, a megváltozott munkaerő-piaci körülményekhez. Áttekintettem ,hogy különböző írók hogyan jellemezték a női szerepeket ,a nők állandó alkalmazkodókészségét,szerepváltozásait. Kérdőíves vizsgálatom súlypontjai megegyeznek a hipotéziscsoportok témaköreivel Minden társadalomban bizonyított tény, hogy a nők többet dolgoznak, mint a férfiak Ázsiában,Afrikában 13 órával többet dolgozik egy nő egy hét alatt ,míg Kelet -Európában ez a különbség 7 óra , Nyugat-Európában 5-6 óráról beszélhetünk. A munkavállalással szorosan összefüggő következmény, hogy a nők gyerekekkel töltött ideje és minősége csökken és a családi feladatok egy részét a társadalmi intézmények veszik át. Amíg a fejlett országokban a nők és férfiak aktivitása közötti rés összehúzódott ,addig nálunk a nemzetközi trenddel ellentétben az aktivitási rés a nemek között szélesedett a kilencvenes években. A diszkrimináció bizonyítottan jelen van a társadalmunkban ,mely kényes, vitatott, emocionális töltésű, többdimenziós jelenség, mely az egészséges szemléletű társadalom létezését akadályozza. Az antidiszkriminációs kezdeményezések és a nők esélyegyenlőségéért tett lépések vizsgálata segíthetik az objektív szemlélődést. Korrekt képet és megközelítést akkor kaphatunk, ha magyar nőket, ezt a heterogén csoportot fokuszáljuk a következő szempontok szerint: kor, családi állapot, iskolai végzettség, szexuális beállítottság, lakóhely. Egyéb egyéni specifikumok is jellemezték a diszkrimináció témáját, összefüggésrendszerét, a téma nőkkel való kapcsolódását, a női szerepeket, a nők állandó alkalmazkodó készségét, szerepváltozásait. A nőket ért diszkrimináció legkritikusabb területei a családon belüli kérdések, mint a nőket ért erőszak, szexuális zsarolás, lelki megaláztatás, fizikai kihasználás. Diszkrimináció éri a nőket a szociális biztonság, oktatás területén, szexuális beállítottság tekintetében, a média, reklámok szexista beállítottsága viszonyában. A leginkább kimutatható diszkrimináció a munkavilágában éri a nőket. A munka világában ért sérelmek gyakran nem bebizonyítható jelenségek , mely a nőket szakmai és magánéleti kiteljesedésükben gátolják, fizikai önállóságukat, kreativitásukat, életörömeiket veszélyeztetik. A senior nők munkavállalási esélyei a rendszerváltás után jelentősen beszűkültek, reintegrációjuk nehézkes.

16

A témánál fontos áttekinteni az általános foglalkoztatási képet a 45 év feletti munkavállalókkal kapcsolatban, a szenior szó pontos fogalmát, regionális jellemzőket, a felnőttképzés adta lehetőségeket , melyek segíthetik a 45 év feletti nők munkaerő piaci reintegrációját. A migrációs és ingázási hajlandóság vonatkozásai, az élethosszig tartó tanuláshoz való alkalmazkodás, a motiváltság sajátos kutatási oldalt jelenthetnek a jövőben. Elméletben a 45 év feletti munkavállalónak szakmai és egzisztenciális megállapodottság állapotában kell lennie. Azonban a valóságban, a számok tükrében ,önértékelésük szerint ez nem így van. A következő saját szerkesztésű ábrák segítségével azt a megközelítést szeretném leírni ,mellyel kutatási témámat próbáltam megközelíteni.

17

Földrajzi síkok

Időbeli síkok

Regionális különbségek 2004

Magyarország

1989

Közép-európai

EU

1967-68

1945 Világviszonylatban

Történelmi visszatekintés

18

30-40 év közötti „megállapodott” nő

Pályakezdő fiatal nő

Gyesről visszatérő kisgyermekes anya

Ambiciózus felsővezető nő

Özvegy nő

Munkanélküli nő

Hátrányos térségben élő, vidéki nő

Elvált nő gyerekkel / gyerekekkel

Élettársi kapcsolatban élő nő

Nyugdíjas nő

45 év feletti munkavállaló nő

19

Szingli életformában élő nő

Inaktív nő

1. Kutatás célja

2. Kutatási kérdések

- A magyar nőket érintő hátrányos megkülönböztetés vizsgálata különböző életterületeken

Milyen megkülönböztetés éri a magyar nőket:

- A vizsgált életterületek között a munkaerőpiac kiemelése. - A 45 év feletti női munkavállalók munkaerőpiaci helyzete. - Hogyan értelmezhető a diszkrimináció fogalma? - A nőket ért diszkrimináció megjelenési formái,jogi, társadalmi, gazdasági, pszichológiai vetületei - A nőket ért diszkrimináció a munkaerőpiac területén. - Regionális adatok vizsgálata - A gender mainstreaming fogalma - A nemek közötti esélyegyenlőség a mai magyar társadalomban - Európai intézmények az esélyegyenlőség érdekében. - Magyar intézmények az esélyegyenlőség érdekében, női civil szervezetek tevékenysége.

3. Kutatási eszközök Szakirodalom feldolgozás - nemzetközi

- a családban; (társadalmi aspektus)

- magyar

- a munkaerőpiac területén; (gazdasági aspektus)

- Általános kérdőív a diszkriminációra.

- digitális információs társadalomban (gazdaságitechnológiai aspektus) - politikai döntéshozatalban; (politikai,jogi aspektus)

4. Begyűjtött adatok - KSH statisztikák - Győr-Moson-Sopron Megyei Munkaügyi Központ statisztikái - EU barométer

- 45 év feletti nők munkavállalási esélyei - kérdőív. - Interjúk. - Qualitatív és quantitatív módszerek alkalmazása.

- szexualitást érintő kérdésekben; (szociális biztonság aspektusa) - médiában ( politikai, jogi aspektus) - tanulási folyamatokba való bekapcsolódás motivációjában (oktatási, képzési aspektus) - egyéni életérzéseikben (attitüdbeli aspektus) - A kérdés túldimenzionált? - Látens? - Hangsúlyos? - Erőltetett - A hazai esélyegyenlőségi intézmények és nemzetközi intézmények kapcsolata - Az antidiszkriminációs politika, mint a társadalmi tudatformálás eszköze

20

- ILO jelentések - EU direktívák - A Magyar Alkotmány - Civil szervezetek sajtóközleményei - Antidiszkriminációs törvény (2004) - Esélyegyenlőséggel kapcsolatos törvények, rendeletek.

4. Adatok feldolgozása, elemzése - A kérdőívek alapján adott válaszok kiértékelése. - Numerikus összegzések. - Interjúk alapján adott válaszok szubjektív értékelése. - További kutatási irányok kijelölése.

A kérdőívek kérdéseit, a hipotézisek megfogalmazását a következő gondolatokhoz,megállapításokhoz kötöttem aspektusok szerint: gazdasági aspektus-munkaerőpiac A vállalati létszám leépítések alkalmával leginkább 45 év felettieket bocsájtják el , ők az outplacement áldozatai. A humán fejlesztési stratégiáknak figyelembe kell venni a jövőben a 45 év feletti munkavállalókat a munkaerő szükségletnél, körülményeiket az elbocsátások alkalmával. A munkanélküli nők élethelyzetét a vidéki életforma méginkább megnehezíti. Az agrárium válsága leginkább őket sújtja. A lakóhelyi kötöttségeik erősen befolyásolják elhelyezkedési esélyeiket. Munkavállalói vélemények alapján a munkáltatói oldal nem ismeri el a 45 év feletti munkavállalók szakmai tapasztalatát, bölcsességét. A munkanélküli nők magasabb iskolai végzettségűek, mint a munkanélküli férfiak. Minél magasabb végzettségű egy nő annál kevésbé akar részmunkaidőben dolgozni. A részmunkaidő és az atipikus munkavállalási formák nem gyakoriaka munka világában. A munkaadók kerülik az 50 év feletti munkavállalók alkalmazását annak ellenére, hogy a demográfiai következmények miatt hamarosan kényszer lesz a 45 évnél idősebb munkavállalók alkalmazása. A tartósan alacsony munkanélküliségi arányú térségekben magas a munkanélküliek átlagéletkora, de itt a fiatalok is hasonló, gyakran reménytelen álláskereséssel találkoznak. A populáció 40%-a nem elégedett a bérdinamikával, a jövedelem különbségek nem változnak. A munkahelyi előmenetel nehézkes a nők számára. Munkahelyi sikertelenségeik befolyásolják családi viszonyaikat. Előmeneteli korlátok, kedvezőtlen bérkülönbségek, a munkahelyi mobbing és a viktimizáció megjelenési formái erősebben érintik a nőket

oktatási ,képzési aspektus-reintegráció a munkaerőpiacra A női - senior foglalkoztatás problémáinak megoldása össztársadalmi feladat,leginkább a küzdelem az „elavult” tudás értelmezésével és a munkaerőpiacra történő reintegráció nehézségeivel,küzdelem a sztereotípiákkal. A 45 év feletti női munkavállalók munkahelyi képzésekben való részvétele inkább munkahely megtartó indíttatású, kevésbé belső motiváltság indokolja. A képzések sokféleségében az autodiadakta tanulást és a távoktatási formákat megelőzik a munkahely által szervezett képzések vagy az informális tanulás módszerek.

21

technológiai aspektus-informatikai tudás hiánya Munkáltatói vélemények, negatív sztereotípiák miatt a 45 év feletti női munkavállalókra kevésbé jellemző a váltás képessége, motiváltságuk nehézkes, leginkább ők a digitális diszkrimináció áldozatai ,az informatikai ,technológiai elvárásoknak nehezen tudnak megfelelni.

társadalmi aspektus-intergenerációs társadalmi mobilitás A nők diszkriminációja kiteljesedésük megfékezését jelenti, ,családösszetartó szerepük gyengül és ez a tény a jövendő generációt is elbizonytalanítja. A nők anyai szerepük miatt kerülnek hátrányba. A munkavállalás körülményei és a családi állapot között összefüggés van. A túlórázás és a főállás melletti plusz munkavállalás a 45 év feletti nők esetében az elváltak és az élettársi viszonyban élők között a legnagyobb arányú. A kisgyermekét nevelő nők, különösen a gyermeküket egyedül nevelő nők hátrányos helyzetben vannak a munkaerőpiacon. A 45 év feletti munkavállalók (szakirodalomban olvasott kifejezés alapján :a szendvicsgeneráció) gyerekeik iránt érzett egzisztenciális erkölcsi és emocionális felelőssége mellett, idősödő szüleikről is gondoskodni kell. Az idősödő munkavállalók felének az édesanyja él. Az élettársi kapcsolat , az elvált pozíció ,befolyásolja a társadalmi ,munkaerőpiaci viszonyokat, diszkriminatív tényezőket ,munkaerőpiaci feltételeket eredményez.

életminőségbeli, attitüdbeli aspektus Önmaguk értékelését is befolyásolja az őket körülvevő sok negatív sztereotípia, azaz a lassulás, dinamizmushiány, elavult tudás, munkaerőpiaci kiszolgáltatottság. Szubjektív munkaerő piaci helyzetértékelésük szerint nagy többségük rossznak látja munkaerő piaci helyzetét. A munka, amely egyben koordinálja életünket, befolyásolja mentális és fizikai erőnlétünket kondícóinkat. Az egészségmegőrzés szempontjából a 45-50 közötti korosztály egészségi állapota még kedvezőbb ,de az 50 éves kor nagy vízválasztó. A 45 évnél idősebb magyar női korosztály egészségmutatói az EU országok mutatóihoz képest romlanak. A család és munkahely közötti egyensúly megteremtésének akadályai vannak ,nincs szilárdan a köztudatban a családbarát munkahely fogalma,de számos munkahely családbarát , szívbarát, intézkedéseivel tesz az egyensúlyteremtés megvalósulásáért. További célok között szerepel a Nyugat – Európában és Skandináviában létező seniorbarát munkahely megvalósulása ,társadalmi tudatosítása.

22

szociális biztonság aspektusa-családon belüli helyzet A családon belüli erőszak a diszkrimináció súlyos formája, multidiszciplináris megközelítésű kutatást igényel, konzekvenciái a társadalom egészére nézve drámaiak, a jelenség életkortól függetlenül fenyegeti a magyar nőket.

politikai ,jogi aspektus A nők kiegyensúlyozottabb részvételére a döntéshozatalban és jogi intézményekben kezdeményezések születtek/ születnek, de az esetek többségében csak papíron biztosítják a nők jogait. A néhány évvel ezelőtt megkezdődött pozitív kezdeményezésnek számító senior foglalkoztatási klubok hangsúlyozzák a 45 év feletti női munkavállalók pártfogását .

23

HIPOTÉZISRENDSZER

I. Hipotézis csoport: társadalmi aspektus

Eredmények

A túlórázás és a főállás melletti plusz munkavállalás a 45 év feletti nők esetében ,az elváltak és az élettársi kapcsolatban élők között a legnagyobb arányú .

igaz

Tézis A családformaváltozások befolyásolják az életutakat,az elvált pozíció diszkriminációs helyzeteket okoz a nők számára lélektani, gazdasági ,társadalmi szempontból. Tőbb túlórát vállalnak. A munkavállalás és a családi állapot között összefüggés van.

A 45-50 év közötti megkérdezett női munkavállalók családi állapot szerinti megoszlása :71 % férjezett, 18% elvált, 5,3 % egyedülálló, 5,3 % özvegy. Ennek arányában a megkérdezettek 69,3 %-a vállal alkalmankénti túlórázást , rendszeresen vállal 18,8%, soha nem vállal 12,9%. Kötetlen munkaidőben nem dolgozna 49,4 %, kötetlen munkaidőben dolgozna 38%, jelenleg is abban dolgozik 11%

24

II. Hipotézis csoport: gazdasági aspektus A nemek közötti jövedelemkülönbségek nem változnak, a munkahelyi előmenetel nehézkes a 45 év feletti nők számára

Eredmények

Tézis A nemek közötti jövedelemkülönbségek nem változnak, a 45 év feletti korosztálynak egzisztenciálisan a „megállapodottság” stádiumában kellene lennie.

igaz

A hátrányos megkülönböztetés részben igaz megnyilvánul az álláskeresés,állásinterjúk alkalmával , a családi élettel kapcsolatos kérdések is elhangzanak. A hátrányos felvételi elbírálást koruk miatt érzik.

A kor szerinti diszkrimináció ezt a korosztály érinti legsúlyosabban. Azonban családi élettel kapcsolatos kérdések a többi korcsoportot is érintik, különösen a fiatal pályakezdőket és anyákat.

Az álláskeresés és a részben igaz sztereotípiákkal övezett munkahelyi környezetben a 45 év feletti nők is szembesülnek a viktimizáció, a mobbing különböző formáival.

Az álláskeresés nehézsége más korcsoportú női korosztályt is érint. A mobbing áldozatai inkább fiatalabb női korosztályból kerülnek ki.

Kérdőívemben megkérdezett 36-50 éves korosztály 69 %-a nyilatkozik úgy ,hogy a nőknek ugyanolyan esélye van az előrejutásra ,mint a férfiaknak, a 51-65 éves korosztály 50 %-a nyilatkozott ugyanígy. Diszkrimináció esetén a megkérdezett 36-50 éves korosztály 83 %-a nem kezdeményezne jogi eljárást, az 51-65 éves korosztály 68 % nyilatkozik ugyanígy. Az álláskeresés alkalmával kor szerinti diszkriminációt élt át a 36-50 éves korosztály 10 %-a, az 51-65 éves korosztály 31 %-a élt át kor szerinti diszkriminációt. A 36-50 éves korosztály 20 %-a élt át munkahelyi zaklatást , az 51-65 éves korosztály 16 %-a élt át zaklatást. II. Gazdasági -technológiai aspektus Eredmények Tézis Munkáltatói vélemények, negatív nem igaz sztereotípiák miatt a 45 év feletti női munkavállalókra kevésbé jellemző a váltás képessége, motiváltságuk nehézkes, leginkább ők a digitális diszkrimináció áldozatai.

Az intenzív technológiai ,informatikai változásokat ez a korosztály követte és alkalmazkodott.

A megkérdezett 45-50 éves korosztály a számítógépet magabiztosan kezeli 43 %-ban, 27 ,3% minimálisan ismeri ,de megtanulná, 25 % a munka kedvéért megtanulná.

25

III.. Hipotézis csoport:

Eredmények

Tézis

Életminőségbeli ,attitüdöket érintő aspektus Önmaguk értékelését is nem igaz befolyásolja az őket körülvevő sok negatív sztereotípia, azaz a lassulás, a dinamizmushiány, az elavult tudás, a munkaerőpiaci kiszolgáltatottság érzése. Szubjektív munkaerő piaci és általános helyzetértékelésük szerint nagy többségük rossznak látja munkaerő piaci helyzetét,ebből következően jövőbeli kilátásait.

Szubjektív helyzetértékelésük függ családi hátterüktől. Többségük házasságban él, így egyéni helyzete is rendezettebb,mely segíti a munkaerőpiaci kiszolgáltatottság feldolgozását.Nem egységesen értékelik negatívan helyzetüket.

A megkérdezett 45-50 éves korosztály életszínvonalát átlagosnak érzi 48 %ban, szűkösen,hónapról hónapra él : 31 %, 14 % nak nincs anyagi gondja, 5,2 % nélkülözés közeptte él. 45,3 % számolt be arról ,hogy jövőképe pozitív és nyitott, 32% fiatalosnak tekinti magát, 22 % idősnek gondolja magát ,aki várja a nyugdíjat.

IV. Hipotézis csoport:

Eredmények

Tézis

Oktatási , képzési aspektus A 45 év feletti női munkavállalók munkahelyi képzésekben való részvétele inkább munkahely megtartó indíttatású, kevésbé belső motiváltság indokolja, családi ,otthoni körülményeik determinálják tanulási lehetőségeiket

részben igaz

A tanulási folyamatokban való részvétel nemcsak a munkahely által előírt kötelezettség ,belső indíttatástól ,motiváltásgtól is függ.

A képzések közül a következők érdeklik a 45-50 éves megkérdezetteket: számítástechnika, szociális gondoskodás, gyerekvédelem. A munkahely által megkívánt képzésen venne részt: 53 %, belső munkahelyi tréningen szívesen venne részt 69 %, ,15 % nem szívesen venne részt ilyenben, 11 % csak kötelezettségből venne részt, 3,8% teljesen tartózkodik. A tanári koordinációt 59 %-uk fogadja el, 23 ,5 % nyilatkozik úgy ,hogy a tanár személyiségétől függ a képzésbe való bekapcsolódása. A megosztott figyelem képességéről 70,3 % nyilatkozik magabizotsan, 20,9 % állítja, hogy csak maximum egy dologra képes koncentrálni.

26

4. TARTALOM 4. 1.A NŐI SZEREPEK ÉS ÉRTÉKRENDEK TÖRTÉNELMI ÁTTEKINTÉSE 4.1.1-Ókori rabszolgatartó társadalmakban a nők helyzete 4.1.2.-A nők helyzete a középkorban 4.1.3.-A nők helyzete a 17.18. században ,a felvilágosodás légköre 4.1.4.-Hagyományos ,konzervatív értékrendek a reformkorban 4.1.5.-Választójogi küzdelmek az I. Vh. után 4.1.6.-A nők és a háború, a nők és a pacifizmus 4.1.7.-A feminizmus törekvései a XX. században, emancipációs mozgalmak Európában 4.1.8.-A nemek közötti egyenlőtlenségek az államszocializmus korszakában

28.oldal 31.oldal 32.oldal 33.oldal 34.oldal 36.oldal 37.oldal 39.oldal

4.2.ÉRTÉKRENDVÁLTOZÁSOK EURÓPÁBAN 4.2.1.-Női ,férfi sztereotípiák, attitüdváltozások 4.2.2.-Elöregedő társadalmak ,demográfiai öregedés Magyarországon és az Eu ban 4.2.3.-Mortalitás, morbiditás, a termékenység visszaesése, a népesség reprodukció 4.2.4.-A szegénység feminizálódása 4.2.5..A családformák változásai, válás, élettársi kapcsolatok ,a szingli életforma 4.2.6..-Gyermekét / Gyermekeit egyedül nevelő nők nehézségei 4.2.7.-A magyar nők egészségi állapota, fizikai aktivitása, életesélyek 4.2.8. -A vidéki nők életkörülményei

43.oldal 45.oldal 45.oldal 49.oldal 49.oldal 52.oldal 54.oldal 59.oldal

4.3 NŐK A MUNKA VILÁGÁBAN 4.3.1.-A női foglalkoztatottság általános jellemzői 61.oldal 4.3.2.-A munkaerőpiac szegregációja 64.oldal 4.3.3.-A nők elavult tudása a munkapiacon, alulprezentált női munkakörök 66.oldal 4.3.4.-Női munkanélküliség 66.oldal 4.3.5.-Távmunka, atipikus munkalehetőségek, részmunkaidős foglalkoztatás 68.oldal 4.3.6.-Nők az ingázásban, migrációban 70.oldal 4.3.7.-45 év feletti női munkavállalók, senior foglalkoztatás 71.oldal 4.3.8.-Karrierista szemléletű nők 78.oldal 4.3.9.-Fiatal „pályakezdő”nőket érintő „ kettős diszkrimináció” 78.oldal 4.3.10.-Munkahelyi zaklatás, viktimizáció, mobbing 78.oldal 4.3.11.-Az ”üvegplafon” jelenség 79.oldal 4.3.12.-Előmeneteli lehetőségek, jövedelmi differenciáltság 82.oldal 4.3.13.-A munka és a család dilemmája 84.oldal 4.3.14.-Kisgyermekes anyák a munkaerőpiacon, a kereső tevékenység és a gyerekvállalás összeegyeztetése 85.oldal

4.4 GENDER STUDIES 4.4.1.-A nemek társadalomtudománya,a gender oktatási kurrikulum fejlesztése 4.4.2.-Maszkulinitás, férfikutatás

27

89.oldal 90.oldal

4.5. DISZKRIMINÁCIÓ 4.5.1.A diszkrimináció fajtái 4.5.2.Az antidiszkriminációs törvény

91.oldal 94.oldal 96.oldal

4.6 NŐK ÉS FÉRFIAK ESÉLYEGYENLŐSÉGE A MAGYAR TÁRSADALOMBAN 4.6.1.-A diszkrimináció tilalma 4.6.2.-A diszkrimináció elleni nemzetközi és magyar intézmények 4.6.3.-Az EU nőket érintő programjai

97.oldal 97.oldal 100.oldal 101.oldal

4.7.A NŐKET ÉRT DISZKRIMINÁCIÓ TÁRSADALMI KÖVETKEZMÉNYEI 4.7.1.-Gyerekszegénység,családi devianciák

102.oldal 102.oldal

4.7.2.-családon belüli erőszak 4.7.3.-szexuális egyenjogúság, mint a diszkrimináció egyik fajtája 4.7.4.-pornográfia, prostitúció, 4.7.5..-alkoholizmus, hajléktalanság 4.7.6.. -fogyatékkal élő nők diszkriminációja

103.oldal 106.oldal 106.oldal 110.oldal 113.oldal

4.8. A Nőpolitika szükségessége

114.oldal

5. KÖVETKEZTETÉSEK, AZ ÉRTEKEZÉS EREDMÉNYEI 6. KONFERENCIAELŐADÁSOK, PUBLIKÁCIÓK 7. KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS ÉRTÉKELÉSE 8. ESETTANULMÁNY,REGIONÁLIS ÖSSZEFÜGGÉSEK,POWER 9. ANGOL NYELVŰ ÖSSZEFOGLALÓ 10. TÁBLÁZATOK, RÖVIDÍTÉSEK 11. IRODALOM 12. INTERENETES HIVATKOZÁSOK

118.oldal 121.oldal 122.oldal 151.oldal 153.oldal 153.oldal 155.oldal 164.oldal

4.1.A NŐI SZEREPEK ÉS ÉRTÉKRENDEK TÖRTÉNELMI ÁTTEKINTÉSE A történelmi áttekintésnél a szakirodalomban Pukánszky Béla, Ritoók Zsigmond, Bukodi Erzsébet munkái segítették munkámat. A Biblia is megfogalmazza az eredendő különbséget a férfi és a nő között: „ És alkotá az Úr Isten azt az oldalbordát, amelyet kivett az emberből asszonnyá, és vivé az emberhez” ( Mózes 1 '2/22) 4.1.1.-Az ókori rabszolgatartó társadalmakban a nők helyzete

28

A nők az ókori társadalmak mindegyikében alárendelt szerepben voltak, legfontosabb feladatuk a gyermekszülés és a család harmóniájának megteremtése volt. Ókori Mezopotámia: Az ókori Mezopotámiában szigorú törvények uralkodtak, amelyeket Hammurapi foglalt írásba. A házasságkor írásbeli szerződést kötöttek. A férj a menyasszony szüleinek menyasszonypénzt adott, a hozományt pedig a férj kapta a feleség apjától. A szerződésben foglaltatott, hogy a két család nem indíthatott pert egymás ellen. Ha a férj megvádolta feleségét azzal, hogy megcsalta, de erre nem talált bizonyítékot, akkor a nő, ha megesküdött, hogy nem tett házasságtörést visszatérhetett a házba, ha volt bizonyíték megölték. Ha mások azt állították, hogy a nő házasságtörést követett el, az Istennek kellett döntenie, az asszonyt a folyóba dobták, és ha nem sodorta el az ára, akkor nem volt bűnös, az efféle igazságszolgáltatást az időjárási viszonyok, és a folyók sodrása határozta meg. Ebben az esetben, ha nem csalta meg férjét, dönthette azt, hogy hozományával együtt visszamegy apjához. Ha a nő labum-lázas betegségben szenvedett, a férfi újraházasodhatott, de a beteg feleségétől nem válhatott el. A férjnek egy házat kellett építenie a gondozásra szoruló feleségnek, aki eldönthette, hogy beköltözik-e a házba vagy hozományát kéri és visszatér apjához. Ha az utóbbit választotta már válásról beszélünk. Ha egy nő elhagyta férjét, ledobták a toronyból, de ha a férj hagyta el a feleségét egy meghatározott összegű pénzt kellett fizetnie. A nő nem képviselhette magát, gyámja apja később pedig férje lett. A nők feladata a gyerekek nevelése, a konyhai teendők, a szövés és a fonás volt. Ókori Egyiptom A gyermekkort a tökéletesség időszakának tartották. A gyermekgyilkosságot bűnnek tartották. A terhes nő a szülés előtt elvonult és egy kunyhóban hozta világra a gyermekét. Azt gondolták, hogy a gyermek sorsa beleivódott a téglákba. Ügyeltek arra, hogy a gyerek felsírjon és megfigyelték, hogyan sír. Életet választó vagy életet nem választó gyermek-e. A csecsemőket nem tették pólyába, hosszú ideig ruhák nélkül járatták őket, 3-5 éves korukig szoptatták a gyermekeket. A lányok korán elkezdték tanulni édesanyjuktól a háztartási ismereteket, a hagyománytiszteletet és a tekintélyt. Egyes források jártak, más források szerint nem jártak iskolába a lányok, viszont ez a rabszolgákra nem vonatkozott. A tanulás módszere az utánzás és a gyakoroltatás volt. Csoportokra osztották őket, de nem életkor alapján. A lányok is örököltek, ha válásra került sor visszakapták az örökségüket. Házasságtörés esetén máglyahalállal lakoltak, viszont a férfiak semmilyen büntetést nem kaptak. Ókori Hellász,Athén Törvény szabályozta, hogy minimum egy fiú és egy lány utódot kell életben tartani, ezt az apa döntötte el. A lányok nevelése a családban történt, a nevelés során domináns szerepe az anyának volt. Varrni, kötni tanultak, de nem tudtak olvasni és írni. Legfontosabb feladatuk a gyermekszülés volt. A feleségek utcán való 29

megjelenését és viseletét is korlátozták, nem járhattak kint napnyugta után, sokszor férjük még a piacra is elkísérte őket. A nők házasságtörése esetén a férj megölhette őt, de másik bevett szokás volt, hogy a férjének el kellett válnia tőle, a nő nem jelenhetett meg a vallási szertartásokon, ez magával hozta a kiközösítést is. A férfiaknak a más nőkkel való viszonyát nem büntették, csak azt ha a nő férjezett volt. Voltak úgy nevezett örökösnők is, akkor számított valaki annak, ha szülei meghaltak és testvére nem volt, édesapjával vagy férjével élt, és így ő kapta meg az örökséget, vagyont. Az örökösnőt megillette az a jog, hogy ha férj nem érintkezett vele, a férj rokonai közül kiválaszthatott egyet magának, akivel ezt megtette. Kr.e a 7. században megjelent az egykézés, ennek jelentése, hogy csak egy gyermeket tarthattak meg a családok. Ennek következményeképpen a házasodási életkor is kitolódott, egyre magasabb lett. A férfiak keveset tartózkodtak otthon a sok háború miatt. A lányok egyenrangú képzésben részesültek a fiúkkal, fontos volt a testi erő fejlesztése, az otthon védelme és az egészséges utód szülése céljából. A fiúkkal egyetemben a lányoknak is meztelenül kellett sétálniuk az ünnepi felvonulásokon. Általában a spártai férfiak rabolták maguknak a feleségeket. A házasélet erősen szabályozott volt. „Az elrabolt leányt az ún. nyoszolyóasszony veszi át, a fejét kopaszra lenyírja, férfiruhába és cipőbe öltözteti, azután lefekteti a saságyra, egyedül, férfi nélkül. A vőlegény pedig nem borosan és nem elernyedten, hanem józanon s miután, mint mindig, a közös étkezésen megvacsorázott, beoson, megoldja az övét, s letéve az ágyra leteszi. Miután együtt töltött vele bizonyos – nem hosszú időt, teljesen rendben eltávozik oda, ahová azelőtt szokott, hogy többi ifjakkal együtt aludjék.” (Ritoók 1960:193-194). A férj napközben is a többi férfival volt, feleségével csak titokban találkozott. Ha a nő házassága során kiderült, hogy férje nemzőképtelen, más férfivel is létesíthetett szexuális kapcsolatot, hogy gyermeke szülessen, és ez nem számított megcsalásnak. Az újszülöttet a vének tanácsa elé kellett vinni, akik eldöntötték, hogy egészséges-e, ha nem ítélték annak, kitették a Taygetoszra. Ókori Róma: Az anya kb. 7 éves koráig foglalkozott a gyermekkel, majd az apa tanította meg olvasni, írni, számolni és a 12 táblás törvényekre. A lányok nevelésének célja az volt, hogy megtanulják a háztartáshoz szükséges ismereteket, és jó feleség váljon belőlük. Otthon férjüktől a domina megszólítást kapták. Apja parancsolt neki, házasság után pedig a férje. Az apa döntötte le, hogy vállalja-e a gyermek felnevelését. „Ha az apa lábai elé helyezett újszülött gyermeket felemelte, akkor ezzel a gesztussal kifejezte szándékát annak felnevelésére. Rómában az újszülött felemelésének aktusát „levatió”-nak nevezték.” (Pukánszky 2006:15) A levatió kifejezés onnan ered, hogy az anyák Levana istennőhöz imádkoztak, hogy férjük akarja a gyermeket. Az ókori elbeszélések is mutatják a nőiség ellentmondásos helyzetét a társadalomban. Ábrázolja a nőiséget,annak kiszolgáltatottságát, gyengeségét, erejét.

30

Ószövetségi nőalakokban ,női karaktertípusok jelennek meg. Hágár, Rebeka, Ráhel, Lea, Hágár a legismertebb nőalak,mert a családban vállalt áldozatos női élet is magasba emelhet valakit,a megaláztatások útján is magasztossá válhat. Ráhel alakja a bigámia erkölcsi kérdéseit feszegeti, az ókori szerelemi háromszög példája Rebeka úgy megy férjhez ,hogy előzőleg nem is látta jövendőbelijét. Ruth a sógorházasság,a levirátus kapcsán lett ismert , hogy megvédje a vagyont és a család elszegényedését. Potifárné példája mutatja ,hogy ahol az emberi kapcsolatok nincsenek tisztázva ,ott nehéz a szerelmet megélni. A keleti családjogban a feleségnek széleskörű jogai voltak. 4.1.2.-A nők helyzete a középkorban A férfi szerzetesrendekkel párhuzamosan kialakultak a női rendek is, elsőként az Ordo Sancti Benedicti. A lányokból hogy szerzetesnők legyenek fogadalmat kellett tenniük, fátylat kellett viselniük. Kezdetben szüleikkel éltek, később elvonultak a családtól és tőlük messze remeteként telepedtek le. Ezen rendek leginkább nemes származású nők léptek be, akiknek volt hozományuk, amit a rendnek ajándékoztak. Hallás után tanultak. Oktatással, betegápolással foglalkoztak. A lovagok nemesi származású fiúk voltak (legtöbbször nem elsőszülött), akik felajánlották a szolgálataikat a hűbérúrnak, ezért cserébe földet kaptak. A lovagoknak tisztelni kellett a nőket, és megvédeni őket. A nők nevelése másképp zajlott. Két lehetőségük volt, kolostorba vonultak vagy főúri udvarokban lovagkisasszonyoknak nevelték őket. Az utóbbi esetben vallási és világi ismereteket tanultak. Elsajátították az etikettet, megtanultak franciául, harcászati ismereteket tanultak. Érteniük kellett a gazdaság irányításához, a betegorvosláshoz. Az ideál megismerését a lovagi regények jelentették. Európa más országaiban a nők feladata volt, hogy őrizze a holtak emlékét, gyerekeinek mesélt róluk. A nők hatalma abból gyökerezett, hogy ők adtak életet az utódoknak. Létüknek két funkciója volt, az anya szerep és a gyász. A temetéseken nekik kellett a legközelebb lenni az eltemetendő holttesthez, hogy sirassák őt. Miután elkeltek figyelniük kellett arra, hogy hajukat eltakarják, mert a kibontott haj csak a szabad, szűz lányok kiváltsága volt. Az eltakart haj jelképezte az elzártságot, kiszolgáltatottságukat. Ha kibontott hajjal sétáltak az azt jelentette, hogy „szabad prédák”. A nők csak férfi kísérettel hagyhatták el a házat, veszélybe kerülhet, megerőszakolhatják, de az is megtörténhet, hogy saját hajlamainak nem tud parancsolni. A nőknek ebben az időben még más szerepet is szánt a sors, ágyasok voltak, előfordult, hogy a királyok gyerekei nem a feleségtől voltak, hanem valamelyik ágyasától. Szexuális játékszerként kezelték őket. A nőknek tilos volt ölni, ha apja meghalt megörökölte a kardot, férjének kellett átadnia, és ő harcolt tovább. Megesett, hogy ezt a nők nem tartották be, ilyen volt Jeanne D’ Arc, ezért halállal lakolt. Miután a férjük meghalt, és nem tudták újra házasodni ,meg kellett várniuk míg fiúk felnő, hogy apja nyomdokaiba lépjen, majd el kellett hagyniuk a házat. Az Korán szerint a nő megbecsülést és tiszteletet élvez ,Mohamedtől megkérdezték ,hogy kit kell jobban szeretni,közölte,hogy első ,második, harmadik helyen az anyát és csak negyedszerre az apát. A házasságban ahol mindkét fél egyenrangúságát hangsúlyozzák , a nőnek nem kell dolgoznia,de a vallás által szabályozott 31

munkát vállalhat, ha akar, poligámia van,de a feleségek száma szabályozva van, kötelező a házassági szerződés, egyre több nő köti ki,hogy egyetlen feleség akar maradni. A férfi kötelezettséget vállal családja eltartására és a Mahr jegyajándékot jelent ,amit a férfinek kell a házasság előtt jegyajándékként adni,mely egyfajta biztosítás özvegység vagy eltaszítottság esetére. A válás csak a férfi joga de ezzel elveszti arcát a társadalom előtt. Hammámokba járnak a nők,mely a fürdés helye. Hárem a fürdés tradícióira is figyelő, eunuch őrök által védett tiltott hely,ahova idegen férfiak nem tehették be lábukat,csak a családfőnek a privilégiuma volt, hogy élvezhesse háremhölgyeit,akiknek nagy része leszbikus lett,mert nagy részük egyetlen éjszakát sem tölthetett a családfővel. ( Kéri Katalin : Holdarcú ,Karcsú Ciprusok: Nők A Középkori Iszlámban ,Terebess Kiadó Budapest, 2003) Egyes kultúrákban a férfiak uralma és a nők alávetettsége a legalapvetőbb normák közé tartozik. Így a nőnek szolgálni kell a férjét és a közéletben nem vállalhat szerepet. Egyes primitív kultúrákban alapvető emberi jogokat sértenek ,mint a genitáliák megcsonkítása, a megfogant leánygyermekek életesélyeinek megsértése. 4.1.3.A nők helyzete a 17.18. században ,a felvilágosodás légköre A felvilágosodás légköre nőellenes volt,de megfogalmazták a nők jogait. Mary Wollstonecraft 1792-ben fogalmazza meg „ A nők jogainak követelései” -ben az angol nők jogait.(A Vindication of the Rights of women) E századokban még mindig azt gondolják, hogy a fiúk értelmi képességei a lányokénál sokkal jobbak. Sok mizogin,azaz nőgyűlölő irat jelenik meg. A nőknek nem az a dolguk, hogy tanuljanak, hanem hogy ellássák a családi teendőket, engedelmeskedjenek, jó feleségek legyenek. Diderot szerint a nő alacsonyabbrendűsége a társadalom műve, Montesquieu hangsúlyozza ,hogy a magánéletben a nő feladata ,hogy alárendelje magát a férfinak, Rousseau szerint a nők fenyegetettséget jelentenek a társadalmi rendre nézve. A francia nyelvben a ' homme jelentése: ember,férfi,az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata a következőket: „ emberen még akkor is voltaképpen a férfit kell érteni ,emberi jogokon a férfiak jogait , közakaraton a férfiak akaratát ,köztársaságon a férfiak köztársaságát ,demokrácián a a férfiak egyenlőségét.” 1789 -ben az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata az emberi jogok alanyainak köréből a nőket kizárta. Ennek tiltakozásaként megfogalmazták a „ Női és Állampolgárnői Jogok Nyilatkozatát” és a nyilatkozat a Nemzetgyűlés elé került a következő tartalommal: „ A nő szabadnak születik,és jogai megegyeznek a férfiakéval ...a törvény a közakarat kifejeződése kell, hogy legyen: a nők ,férfiak egyaránt részt kell vegyenek a törvényhozásban ….Minden állampolgár legyen férfi vagy nő , a törvény szemében egyenlő ,minden közhivatal ,állás, és tisztség ugyanúgy nyíljon meg előtte képessége szerint , s ne legyen más feltétel ,mint az érdem és a tehetség ...” Robespierre minden nőklubot becsukatott, a jakobínus guillotine végzett politikai nőklub szervezőivel. Schiller szavai is erőteljes nőellenes közegben fogalmazódnak: „Alle Menschen werden Brüder”

A felvilágosodás eszmerendszere az értelmet hangsúlyozta, de kezdetben csak a férfiakra vonatkoztatta. „ Rousseau szerint a nő dolga az, hogy tessék a férfinak. A leánynevelés végcélja így nem is magára a nőre irányul, hanem annak jövendőbeli férjére, őt kell szolgálnia, neki kell alávetnie magát, ahhoz hogy erre a

32

szerepre felkészüljön, a leánynak ki kell fejlesztenie magában bizonyos tulajdonságokat, képességeket.” (Pukánszky 2006: 78) A házastársak között már nincs olyan nagy életkori különbség, a házasságok nagy része már szerelemből köttetik. Egyre fontosabbnak tartották, hogy a lányok is tanuljanak. 18. században már voltak olyan elemi iskolák, ahol a nők is tanulhattak. A lányok tanítása 10, míg a fiúké 13-14 éves korig zajlott. Angliában a fiúk és a lányok koedukáltan tanultak, de ez még kényszerűségből volt, nem tudatos tanításai módszerként alkalmazták. Az alapfokú oktatás a lányok részére is megengedett volt, de a középfokú már csak magániskolákban tanulhattak. „ A magyar asszonyoknak az Árpád-korban lehetett saját vagyonuk, örökölhettek…A magyar nők a házasság után is élveztek bizonyos önállóságot, ez jelezte az is, hogy körülbelül a 18. századig nem vették fel férjük nevét, hanem a névhasználtban leánynevüket is megőrizték.” (Pukánszky 2006: 92) Míg Franciaországban a házastársat már maguk a lányok választhatták ki, Magyarországon még mindig a régi hagyomány élt, miszerint a szülők választottak párt gyermeküknek, akiket már 12 éves kora körül hozzá is adták. A tegezési és a magázási szokások is a nők hátrányát mutatták, a nőnek magáznia kellett férjét és fiát, míg őt tegezhették. A férj bántalmazhatta feleségét, ez még ekkor sem számított bűnnek. A férj megcsalhatta feleségét, de az asszony ezt nem tehette meg, mivel halállal büntették, még mindig azok a bevett szokások, amik az ókorban vagy a középkorban. A nők tanulása a női tanítói rendek által valósulhatott meg. Angolkisasszonyok jöttek Magyarországra, akik leánynevelő intézeteket hoztak létre. Német nyelven tanultak írni, olvasni, franciát, rajzot stb. Mária Terézia 1777-ben az I. Ratio Educationis-szal Magyarország és a társországok átfogó oktatását szorgalmazta. Azt vélte, hogy a társadalom boldogsága az egyének boldogságától függ. Szerinte mindenkinek tanulnia kell, mindenkinek azt a tudásanyagot kell tanulnia, amilyen helyet elfoglal a társadalmi ranglétrán

4.1.4.Hagyományos konzervatív értékrendek a reformkorban „Azért is felhívom nőtársaimat , karolják fel a a nőgyermekek tudományos kiképzésének eszméjét lelkiismeretesen ,megkezdvén azt a szokásos gyermekképzési korszakban és folytatván rendszeres kitartással mindaddig amíg a felserdült leány további kiképzésre a kellő alapot és tudásvágyat sajátjává tette” 33

Részlet a Felhívás a magyar nőkhöz című írásából ,amely a Hon című lapban jelent meg. Az írást Madách Imre akadémikus székfoglalójának a nőket lenéző és a tudományból kirekesztő hangvétele miatt érzett felháborodás inspirálta. 4.1.5.Választójogi küzdelmek az I . Világháború után A világtörténelem folyamán voltak próbálkozások a nők számára akadályt jelentő buktatók leküzdésére ,a választójog megszerzésére. . Magyarországon az 1918 -as év jelentett fordulópontot. Az 1918 .évi 1. néptörvény az általános ,titkos , közvetlen, aktív és passzív választójogot biztosította a nők számára ,ezt azonban különböző feltételektől tette függővé A választójog megszerzése azonban keveset jelentett ahhoz,hogy érvényre juttassák érdekeiket. Nőszervezeteket alakítottak,hogy tudatosítsák a közvéleményben érdekeiket. Androcentrikus gondolkodás kritikája jelenik meg egyre több nőközpontú szövegben. A férfitársadalommal történő elfogadtatás eszköze volt a korábban diszkriminatív terület az iskolázottság emelése nők számára. A továbbtanulási esélyek is változtak Magyarországon a nők tanulása 1806 tól változott,amikor szentesítette I. Ferenc a II. Ratio Educationist. A rendeletben már a lányok iskoláztatása is szerepelt. Vallási megkülönböztetés nélkül mindenki járhatott iskolába. A törvény kimondta a tankötelezettséget 6-12 éves kor között, az alsó tagozat mindenki számára kötelező volt. A szülőket felelősségre lehetett vonni, ha gyermekeiket nem járatták iskolába. Az alapfokú oktatás ingyenes volt. A különböző társadalmi osztályokba tartozó lányok különböző ismereteket tanultak, sajátítottak el. 1845-től bomlott két részre az elemi oktatás, az alsó tagozat két osztályból állt, mindenki ugyanazt a tananyagot tanulta. A felső tagozat is két osztályos volt, de a második osztály szétoszlott még kétfelé, aszerint hogy gimnáziumban szerettek volna tovább tanulni vagy iparosként dolgozni. Ekkor már a lányokat és a fiúkat külön oktatták, majd a 20. században alakul ki tudatos módszerként a koedukált oktatás. A népoktatási törvény 1868. évi XXXVIII. tc. volt , amely kimondta, hogy a 6-12 éves korig mindenki tanköteles. A korábbi négy osztályos elemi iskolából hat osztályos lett. A továbbtanulási esélyek erős diszkriminációs vonatkozásúak voltak a nőkre nézve. Polgári iskolák hat osztályosak voltak. Elvégzése után tisztviselői, ipari, kereskedői pályák betöltésére volt alkalmas. A lányok számra ez a képzés csak négy éves volt. A munkásgyermekek mindössze 5%-a került be a középiskolába. 1896-ban megnyílt az első leánygimnázium, ahol elsőként volt arra lehetőségük a lányoknak, hogy érettségit szerezzenek. Itt megszerezték az érettségit, és jelentkezhettek felsőoktatásba. 14 éves kor után, sikeres felvételi vizsga megírása után vették fel a lányokat tanítóképző intézetekbe. A képzés 3 évig tartott, a végén oklevelet kaptak. Mivel a tanítóképzőkbe sokan jelentkeztek, feltételt állították fel: „ …a végzett tanítónőknek öt esztendeig a pedagóguspályán kell dolgozniuk, ellenkező esetben vissza kell téríteniük az államnak az oktatásukra fordított költségeket.”(Pukánszky 2006:128) 1904-ben megalakult a Feministák Egyesülete, Bédy-Schwimmer Róza és Glücklich Vilma alapította. Sokan azt gondolták, hogy a nők új kitalációja, hogy ne unatkozzanak. Azért harcoltak, hogy a nők képzése változzon, a munkajogért, a nőkre és a férfiakra ugyan úgy tekintsen a társadalom, ne legyenek elnyomásban. Leginkább a

34

felsőbb osztálybeli nők érdekeit képviselték, mivel ilyen tagokból állt. A választójogért küzdöttek és az egyenjogúságért. „Egyenjogúságon azt értik, hogy a társadalom egy hátrányos helyzetű csoportját tulajdonjogi, családjogi, hivatásbeli és politikai szempontból a másik társadalmi csoport, a férfiak színvonalára emelik.”(Bassa Endre: 1982, 29) Még ebben az évben létrejött a Magyarországi Munkásnő Egyesülete, amelyet Gárdos Mariska alapított. Ő már a munkásnők életével foglalkozott, arról beszélt, miket kell eltűrniük munkahelyükön. Magyarországon az első nőhallgató 1895/96-os tanév második felében kezdte meg a felsőoktatási tanulmányait. Már a külföldön szerzett diplomát is elfogadták idehaza. Kezdetben csak a bölcsészeti, orvosi és gyógyszerészeti karokon tanulhattak, és ez egyre csak bővült. A választójoggal kapcsolatban 1903-ban hozott program kimondta, hogy minden 20 éven felüli állampolgárnak joga van a szavazáshoz, a nőknek is. Az 1919-es rendelkezések alapján választójoggal rendelkezik az, „…aki legalább fél év óta ugyanabban a községben lakik, vagy ott lakása van, és életének huszonnegyedik évét betöltötte. Ennek az életkornak betöltése előtt is választójoguk van azoknak, akik 1918. november hó 1. napja előtt legalább tizenkét héten át a harctéren arcvonalbeli katonai szolgálatot teljesítettek. Nemzetgyűlési választójoga van minden nőnek, aki legalább hat év óta magyar állampolgár, életének huszonegyedik évét betöltötte, és bármely hazai élőnyelven írni-olvasni tud, ha legalább fél év óta ugyanabban a községben lakik, vagy ott lakása van.” (Dezső Márta 2002: 35-36) Ebben az időben kevés nő tudott írni, olvasni. 1922-es törvénykezés visszalépést jelentett, a férfiaknak 10 év magyar állampolgárnak kellett lenniük, 2 évet kellett egy helyben lakniuk, az elemi első négy osztályát végzettek szavazhattak csak. A nőknél felemelték a korhatárt 30 évre, a lakhatási és az állampolgársági feltételek ugyanazok voltak, mint a férfiaknál, de az elemi hat osztályát kellett elvégezniük a szavazati joguk megszerzéséhez, természetesen itt is volt olyan lehetőség, amellyel előbb lehetett választójogot kapni, pl: ha a nők főiskolát vagy egyetemet végeztek. Az I. világháború elkezdődése után a férfi munkaerő pótlására volt szükség, ez a pótlás nők személyében valósult meg. Kevésbé otthonhoz kötött szerepük alakult ki, elkezdtek dolgozni a hadiiparban, és több fizetést kaptak, mint az itt dolgozók a háború előtt. Voltak olyan asszonyok, akik ápolónőként dogoztak, a katonák felnéztek rájuk, mivel ők mentették meg az életüket, ők ápolták őket. Egy nagy változást hozott a háború, 1914 előtt csak férfitanítók voltak az iskolákban, mivel a férfiak a fronton voltak, a nőknek kellett őket helyettesíteni, a kényszerhelyzet hozta ezt, mivel eddig úgy gondolták, hogy a nők nem alkalmasak erre a pozícióra. Ekkor még nem játszanak a politikai döntéshozatalban szerepet. Ezek a változások kezdték elindítani a modern nő kialakulásának képét, amely a 1920-as években meg is valósult, már rövidebb szoknyát kezdtek el hordani,

35

megjelent a kosztüm, kényelmesebb viselet volt a jellemző. A háborúból hazatérő katonák azt várták, hogy visszatérnek a rendes kerékvágásba és újra minden olyan lesz, mint régen, de a legtöbbjük negatívan állt hozzá a nők szerepének átalakulásához. Magyarországon ez máshogy történt, a nők próbálták felhívni magukra figyelmet, több módszerük is volt erre pl: öltözködéssel (rövid hajat hordtak, nadrágot viseltek), cigarettázni kezdtek, hogy ez által férfiassá váljanak. A férfiak kezdték visszakapni munkájukat, így a nők egyre inkább szorultak kifelé a munka világából. A hagyományos női szerepek voltak a meghatározóak. Az iskola szempontjából is voltak változások, létrejöttek leánylíceumok, ez egy fajta új középiskola volt. Viszont ennek elvégzése után, hiába adott érettségit, nem lehetett továbbtanulni, míg a fiúknak a középiskola elvégzése után igen. 1926-ban megjelent egy törvény, amely kimondta, hogy a lány középiskolák által szerzett érettségivel is lehet felsőoktatásba jelentkezni. „ A nők egyetemrejárását Klebersberg Kunó az 1927. augusztus 24-ei (63000 számú) miniszteri rendeletben szabályozta.” (Pukánszky 2006:164) Az általános tankötelezettséget az 1868-as XXXVIII. törvénycikk szabályozta,felsőoktatási intézménybe 1895 től vettek fel női hallgatókat. Az első orvosnőt , aki magyar egyetemen végzett, megkülönböztetés övezte. Őt mindig az előadó kísérte be a tanterembe. Nem ülhetett le a padokba, hanem külön széken a katedra előtt foglallt helyet,nehogy fiuk bántalmazzák,vagy kikergessék. Az első női egyetemi hallgatók között szerepelt Dr. Csapody Vera7. Oktatóként sokat tett a nők fejlődéséért. „ A rábízott leányokból hívő, hazájukat szerető, kötelességtudó, a társadalomban hasznosnak bizonyuló nőket kívánt nevelni. Pedagógiai tanulmányaiban sokat foglalkozott a nőnevelés speciális problémáival .Ezekben a cikkekben az önismeret ,önnevelés,alázatosság,igazságosság,nemes értelemben vett feminizmus,női hivatástudat,életterv kialakítása és hasonló gondolatkörök foglalkoztatták...” (Kohl Éva 1990) A szakok megosztását tekintve több bölcsészkaros hallgatóval találkozunk ,mint mérnöki végzettségűvel. Magyarországon a továbbtanulást illetően igen nagy egyenlőtlenségek jelentkeztek A szegényebb származásúak többnyire csak az alacsonyabb presztizsű szakmákra juthattak be, az 1930/31 -es adatokat tekintve még mindig a nők alacsony aránya jellemző. 1945 után a NÉKOSZ a Népi Kollégiumok Országos Szövetsége a szegény munkás-paraszt fiatal nőket is eljuttatta a felsőoktatási intézményekbe. A „fényes szelek” nemzedéke,mely radikalizmusáról és demokrácia iránti elkötelezettségéről is tanúbizonyságot tett fontos szerepet játszott a magyar történelemben.

4.1.6. Nők és háború, nők és a pacifizmus A háború idején élték át a nők a legdurvább diszkriminációt. A háborúban a nő, mint stratégiai tárgy működött, a nő iránti gyűlölet kifejezésének eszköze volt a szexuális vágy kiélésének hatalma. 7

Dr. Csapody Vera (1894-1985), Európa-hírű tudós, botanikus, muzeológus, virágfestő, a Kárpát-medence flórájának kutatója, aki 1913-ban szerzett diplomát.

36

A nürnbergi per egyik bizonyítéka az un. Molotov jegyzék is említést tesz a nagypolitikai kérdéssé vált nemi erőszakok kérdéséről. A Szövetséges Ellenörző Bizottság és Vörös Hadsereg által megszállt Bécsben és Budapesten számos feltáratlan dokumentum őrzi talán örök titokban a meggyalázott nőket és általában a civil lakosságot ért attrocitások emlékét. Magyar nők tömegét szovjet katonák, osztrák nők tömegét amerikai katonák erőszakolták meg. A sok esetben magas rangú katonák által , fegyveres erőszakkal nemi aktusra kényszerített , megfertőzött nők súlyos traumákon estek át ,mint például nem kívánt terhesség, a megszületett gyerekek kényszerű állami gondozásba adása, nemi betegségek-gonorrhoea, szifilisz- elviselésének sorozata, a tudatos ápolatlanság állapota. Az orvosi jelentések szerinti megnövekedett számú abortuszok megváltoztatták a születésszabályozás rendszerét. A drámai esetek eredményeképpen az egyház is hozzájárult a térítésmentes abortuszokhoz,annak liberalizálásához. „ Egyszer bejött a pincébe egy orosz katona ,aludtam. Álmomból ébresztett föl ,fölém hajolt ,felrázott .Könyörögtem a többieknek ,itt van a kommendatúra a közelben ...küldjenek át egy gyermeket ,az oroszok nem bántják a gyermekeket .Nyolcvan ember hallgatta tétlenül a könyörgésemet. Féltek hallgattak és tűrték,hogy előttük és a gyermekek előtt megerőszakoljanak.” Polcz Alaine8 A szépirodalomban Konrád György: A cinkos című regényében drámai női sorsok ,vallomások jelennek meg, melyeket a fájdalom ,megerőszakolás, félelem őrjítő világa kísér. A nők fronton való megerőszakolása banalitásokkal övezve és bemutatva azt,hogy a felfoghatatlan és szégyenletes esetek mögött miféle élniakarás, vitalitás ,rejtett ősi erő szorult az asszonyokba és a véletlennek köszönhetően tudtak életben maradni. Az erőszak mellett fizikailag erősen dolgozniuk kellett,hiszen a megnövekedett munkaerőhiány miatt a nőket is munkába toborozták. A „ megesett lányok” a legszélsőségesebb esetben apjuk terrorjának áldozatai lettek,mert vannak feljegyzések arról,hogy a család becsületét féltő apák maguk ölték meg lányaikat. A háború okozta pszichés terhelés , őrülethez, öngyilkossághoz is vezethetett. Nagy helytállásról tanúskodnak azok a nők ,akik 1956 ban a Corvin közben harcoló Wittner Mária, vagy Sticker Kati ,aki a Csepel Vas- és Fémművek Kerékpárgyárában női munkástanács elnöke volt vagy azok a doktornők ,akiket munkájuk alatt , ÁVH-s tisztek meggyilkolásával vádoltak meg . A Magyar Forradalom Lapja 1956 decemberében így ír: „Igen! Most rajtatok a sor ,magyar lányok és asszonyok! A magyar nők már jónéhányszor bebizonyították,hogy a legválságosabb történelmi helyzetekben is képesek megállni helyüket . Büszkén emlékezünk nemzetünk történelmének hőslelkű asszonyaira: Dobó Katicára, Zrínyi Ilonára és a többiekre. Az ő utódaikhoz szólunk most ,akik-biztosan tudjuk ezt-nemcsak az elődök nevét érzik,hanem bátor,megalkuvást nem tűrő szellemüket is.”

4.1.7. A feminizmus törekvései a XX. sz.-ban, emancipációs mozgalmak Európában Ady : „ E szegény kis olcsó szoknyás leánysereg, szánalmas serege a mai magyar társadalomnak” 9 8 9

Dr. Polcz Alaine (1922-2007) magyar pszichológus, írónő, a tanatológia tudományának magyaroszági megalapítója. Ady Endre: A varróleányok, 1903.

37

„Feminizmusnak azt a nőmozgalmat nevezzük, mely a nőket a férfiakkal egyenlő jogokban kívánja részesíteni. A feministák azt vallják, hogy a nők egyetem áll szemben a férfi egyetemével; ez a társadalom első számú ellentétpárja”(Bassa Endre: 1982, 29) A valós ismeretek hiánya miatt és a torzító propaganda miatt a feminizmus negatív élt kap, férfigyűlölő áltudományként jelenik meg. A feministákról pedig azt állítják ,hogy békés családi életeket zúznak szét, gyerekek életét teszik tönkre. A feminizmus nem egyenlő azzal ,ha valaki a nők jogait védi, az esélyegyenlőség politikáját képviseli. A tudomány és a sajtó képviselőinek nem volt érdemi mondanivalója a feminizmusról, vakfoltok voltak e témában, nem foglalkoztak a férfi -nő viszonyrendszerrel ,a társadalmi nemi szerepekkel. A feminizmus egy mozgalom, közvetlen társadalmi tényezők váltották ki,a mozgalmak kitűzött célja,hogy javítson a nők társadalmi helyzetén,megvalósítsa egyenjogúságukat. Az első feminista mozgalom az USA-ban volt 1854- ben, elnevezése: Womens Liberation Movement. A társadalmi intézményrendszeren belül kap helyet. A társadalmi egyenlőtlenségek ellen küzd,melyek rejtetten vagy nyíltan , de jelen vannak. A feminista mozgalmakat a közvetlen társadalmi tényezők váltották ki, a szocialista nőpolitika demagóg intézkedéseket hozott ,az emancipációt csak látszat formájában támogatta. A felülről jövő,kényszerítő nőpolitika egyik eszköze volt a nők teljes állásban való foglalkoztatása, továbbá a Kádár korszakban előírták,hogy a nőknek részt kell venni a vezetésben. A feminizmussal kapcsolatban különböző vélemények alakultak ki , Simone De Beauvoir (1971) szerint: „ A feminizmus sosem volt igazán önálló mozgalom,hanem részben néhány politikus érvényesülésének eszköze, részben tüneti jelenség ,egy mélyebben gyökerező társadalmi konfliktus tudati tükröződése. A nők soha nem alkottak külön kasztot, s valójában nem is igyekeztek ilyen minőségükben önálló szerephez jutni a történelem folyamán ….A nők többsége beletörődött sorsába ,kísérletet sem tett soha megváltoztatására: azok a nők ,akik megpróbáltak rajta változtatni , nem specifikus női mivoltukba akartak bezárkózni, s azt diadalra juttatni ,hanem éppen ellenkezőleg : azon túllépni. S ha egyszer-egyszer sikerült beavatkozniok a történelem menetébe ,ezt mindig is a férfiakkal vállvetve, férficélokért tették.” A feminizmus nem férfiellenesség, hanem a nők védelme. Feminista gondolkodók szerint a prostitúció nem más, mint nemi erőszak, ahol a nő az áldozat ,a férfi pedig bűnelkövető. Nyugat-Európában a feminizmus szerves része lett a tradícióknak ,humanitárius mozgalmaknak ,azonban keleten a feminizmus el nem fogadott, megpecsételt, hagyományok nélküli fellángolásnak számított.

Offen a feminizmusra szűk értelmezést használ, azt tartja feministának, aki feminizmusról ír, és azokat a mozgalmakat, amelyek annak nevezik magukat. Szterényi Sándor szerint: „…feministának tarthatjuk a magát a feminizmus mellett elköteleződő, vagy a feminizmus értékrendjét, szempontjait magáénak valló törekvést. Feminisztikus az a gondolat, vagy aktivizmus, amely az emancipációs 38

folyamat bármely mozzanatát elősegíti, megelőlegezi. A fenti felosztás szerint például a feminizmushoz kötődik Magyarországon a nők választójogáért indított mozgalom,” (Acsády Judit, 2005) A férfiak számára ez a viselkedés ellentétes volt a hagyományos női szereppel, amely azt mondta, hogy a nők feladata a család körül van, és ebben kell meglelniük örömüket, míg a lázadó tevékenységekben elveszítik a nőiességüket. Az igazi céljuk a választójog megszerzése volt. .„A szüfrazsettek ablakokat törtek be, gyújtogattak, kirakatokat zúztak be. A börtönben éhségsztrájkba kezdtek.” (Kertész Magda 1979: 8) Emancipációs mozgalmak Európában Az emancipáció: egyenjogúsítás, alárendelt politikai, gazdasági , jogi társadalmi helyzetből ,függő viszonyból való felszabadítás, ill. felszabadulás folyamata ( pl. a nemek egyenlőségének elérését célzó törekvés, egy elnyomott társadalmi réteg felemelkedése,alávetettségének megszűnése. ) Az emancipáció egy sajátos formája a 20. század elején jelentkező feminizmus,amely a nők hátrányos helyzetének megszüntetését tűzte ki célul. Az angol suffragette mozgalom vezéregyénisége Mrs. Pankhurst volt, akire a nők tömegei hallgattak. 1914-ben kitört az I. világháború, Mrs. Pankhurst azt követelte, hogy a nők is rész vehessenek a háborúban., de mivel ezt nem engedélyezték a követeléseiket megváltoztatták ,a céljuk az lett hogy a hadiparban részt vehessenek., céljukat elérté, mert így több férfit tudtak foglalkoztatni a fronton. Az I. világháború derékba törte a mozgalmat, mindenki a háborúval foglalkozott. Franciaországban volt, női klubok jöttek létre, de a vezetőt Maria Gouzet kivégezték, ezután egyre sűrűsödtek a mozgalmak. Angliában megjelent a suffragette mozgalom 1860-as években. A mozgalom előzményei közé tartoztak a forradalmak, ezen belül az ipari és a francia forradalomra gondolok. A nők elkezdtek dolgozni, de nemük miatt férjük fizetésének felét kaphatták csak meg. A gyerekekkel együtt bányákban dolgoztak, nagyon rossz körülmények között, miután a bányában való munkájuk betiltásra kerül, a fémiparban, ólomiparban, textiliparban dolgoztak. Itt sem biztosítottak számukra megfelelő munkakörülményeket, több halálos áldozatot is szedtek a rossz munkakörülmények. A munkásnőknek eszükbe sem jutott, hogy lázadniuk kellene, nem hittek benne, hogy sorsuk jobb is lehetne. A középosztálybeli nők úgy gondolták elnyomásban élnek, és őket is megilletik azok a jogok, amelyek férjeiket, ezért fogadóesteket hívtak össze, ahol megbeszélték az aktuális politikai, gazdasági, szociális problémákat, de csak saját rétegük problémáiról tudtak, a munkásosztály problémáiról nem. Ezeken a felolvasóesteken résztvevő nőket „kékharisnyás hölgyeknek”-nek nevezte a közvélemény. 1832-ben Angliában még vagyoni cenzus alapján zajlott a választójog birtoklása, csak 1832-ben kapta meg minden férfi a választójogot. A férfiak nagy része felháborodással fogadta nők követeléseit, miszerint választójogot kérnek. 4.1.8. A nemek közötti egyenlőtlenségek az államszocializmus korszakában Tárkányi Ákos, Bebel, Schadt Mária szakirodalma segítette munkámat. „Az MDP 1951-es II. kongresszusa 600-650 ezer új ipari munkavállaló alkalmazását tűzte ki célul az első ötéves terv során.” (Tárkányi Ákos: A magyar családpolitika története)

39

„A szocializmus a jövő, tehát elsősorban a munkásé , a nőé”(Bebel 1957:563)10 A szocializmus szerint a nőknek egyenjogúság jár, de ez leginkább abban nyilvánult meg, hogy végezhettek olyan munkákat, mint a férfiak, ezzel egyenlővé válhattak. 1945-ös törvény mindenkinek megadta a szavazati jogot, aki betöltötte a 20. életévét, és Magyarország terültén lakott. Ez volt az első, amikor a nők ugyanolyan feltételek mellett szavazhattak, mint a férfiak. Az 1945-ös választáson a nők más színű szavazócédulát kaptak, ez volt az első választás, ami egy nap alatt zajlott le, az ezt megelőző választások lebonyolítása több napot vett igénybe. 1945-ben bevezették az általános iskola nyolc osztályának kötelező elvégzését. 1948-ban az állam kezébe kerültek az iskolák, csak néhány egyházi iskola maradhatott meg. A középfokú oktatás célja a munkaerő növekedésére szolgált, minél több szakképzett ember legyen. A gimnáziumok, mint manapság is, leginkább arra szolgáltak, hogy a felsőfokú tanulmányokra készítsék fel a diákokat, egyre több lány járt már ebbe az iskolatípusba. A gimnáziumukban a tanulók több mint fele nő volt. 1946-os törvény megszületése leírta, hogy minden nő járhat egyetemre, ugyanolyan feltételek mellett, mint férfi társaik. Az 1960-as évektől kezdve már koedukált iskola típusok voltak, ez már tudatos módszerként. „A pártpropaganda által közvetített „új nőideál”, a nehéz fizikai munkában férfias helytállással dolgozó nő” (Schadt Mária 2003:56) Kezdetben a külsőségek szempontjából az ideális a rövid haja volt, vagy ha hosszú volt, kendővel lekötötték. Egyszerű öltözködés jellemezte őket, mellőzték a divatot. Megjelentek lapok pl. Nők Lapja, Béke és Szabadság, amik kifejezetten nőknek szóltak. Az új nőideált akarták megmutatni a nőknek, hogy milyenekké kell válniuk. A Guttmann nadrág lett a divat. 1953 nyarától kezdve egyre több cipő, karóra, ruha került Magyarországra az NDK-ból és Lengyelországból. Fontossá vált, hogy a nők ápoltak legyenek,a női újságok is ezekkel a dolgokkal foglalkoztak, tippeket adtak a szépségápolásra, az aktuális divatot próbálták bemutatni. Így az 1954-55-ös év ismét a nőiességet hangsúlyozta. 1949-1964 között robbanásszerűen nagy volt a nők munkavállalása, leginkább azok a nők kezdtek el dolgozni, akik eddig otthon voltak, és a háztartással foglalkoztak. Az évek múlásával egyre több nő dolgozott. A többi szocialista országhoz képest még így is elmaradás volt. A tervgazdálkodás nőkkel szembeni munkaerő-piaci célja az volt, hogy a mezőgazdaságban csökkenjen a dolgozó nők száma, az iparban pedig növekedjen, viszont sok nő élt falun, ezért a mezőgazdaságban nem csökkent a számuk, és az eltervezett csökkenés csak a 1950-es évek végén figyelhető meg, de inkább a fiatalabb korosztálynál. Olyan foglalkozásokat végeztek a nők, mint a villanyszerelés, kőműves, gépkocsivezető, lakatos, traktorosnő, bányásznő stb. Szovjet minta másolataként lettek a nőkből traktorosok, és bányászok. Ezekben a foglalkozási körökben dolgozó nőket állították példaképnek a többi nő elé. 10

Ferdinand August Bebel (1840-1913) német szocialista vezető

40

Szombaton is dolgoztak az

emberek, ezeket a szombatokat nevezzük kommunista szombatnak, ezt is szovjet mintára vezették be, ingyenmunka volt, nem kaptak érte pénzt a dolgozók. Bárkit bárhova beoszthattak, előfordult hogy egy orvos kertet kapált, ez egészen 1968-ig tartott, amikor „már csak” kéthetente szombaton kellett dolgozni, 1981-ben pedig bevezették az öt napos munkahetet. Az 1944-es családjogi törvény támogatta a gyermekvállalást, azon nőknél is,akik nem voltak férjnél. 1967. január 1.-jén bevezették a GYES-t, a termékenységi mutatók átmenetileg növekedtek. A nő nem kapott fizetést, de munkahelyét nem veszítette el, munkaviszonya megmaradt. „1967. évi 29. számú tvr. szerint 50 éven felüli nők, terhes és szoptatós anyák, továbbá olyan anyák, akiknek 6 éven aluli gyermekük van, illetőleg három 14 éven aluli gyermeket gondoznak, munkára nem kötelezhetőek.” (Bné dr. Tóth Matild 1975:138) „Az „aranykor”,melyről évezredek óta álmodnak az emberek és amely után epedve vágyakoznak, végül eljön. Az osztályuralom megszűnik, s vele együtt megszűnik a férfinak a nő feletti uralma is.”(Bebel 1957:526) Az államszocialista rendszerben a nők gazdasági aktivitása hasonlóvá vált a legmagasabb szintet elérő ipari országokéhoz, így az államszocializmus női munkával kapcsolatos ideológiai célkitűzése látszólag valóra vált. Ez az ideológia a munkavállalásban látta a nők megszabadulását a családon belüli reproduktív munka személyes kötöttségi viszonyától (Lenin 1978; Bebel 1971). (Asztalos-Morell Ildikó: Szociológiai Szemle 1997/3.) Az államszocializmus ideológiai célja egy mindenre kiterjedő redisztributív ipari rendszer felépítése volt. Ez az ideológia elhalásra ítélte a háztartást mint gazdaságilag meghaladott, alacsony hatékonyságú intézményt. Az államszocializmus megvalósult rendszere azonban képtelen volt megszüntetni a háztartás intézményét (Sik 1989), amely újratermelődött, sőt mellette alternatív termelési formák is újjáéledtek az úgynevezett második gazdaság (Gábor-Galasi 1981) jelentőségének növekedésével. (Asztalos-Morell Ildikó: Szociológiai Szemle 1997/3.) A férfiaknak a férfiasság társadalmi normájából fakadó privilégiumai az ötvenes évek után, a poszt-sztálinista időszakban is érintetlenül maradtak. A mindennapi élet újratermeléséhez kapcsolódó reproduktív munka, amennyiben azt az állam nem tudta átvállalni, a nőkre hárult. A gyes hozzájárult ugyan a nők társadalmi reproduktív munkájának társadalmi szintű elismeréséhez, de bevezetése legitimálta a nemek közötti munkamegosztás fennálló rendszerét. Ezzel egyben befagyasztotta a nemek közötti viszony társadalmi szintű újratárgyalásának lehetőségét, és a férfiak számára fenntartotta a kereső-teremtő tevékenységeket, a nőket pedig a gondoskodó-ápoló szerep személyes függőségi viszonyai közé kényszerítette. (Asztalos-Morell Ildikó: Szociológiai Szemle 1997/3.) Az államszocialista ideológia korai szakaszában azt feltételezték, hogy a szocialista társadalmi berendezkedés kiteljesedésével a család és a háztartás intézménye meghaladottá válik (Sik 1989; Goldman 1993). A nők tömeges munkába állását akadályozta szerepvállalásuk a háztartási és a családi munkavégzésben, így e két intézmény megszűnését egyben a nők emancipációjának előfeltételeként kezelték. (Asztalos-Morell Ildikó: Szociológiai Szemle 1997/3.) Az államszocialista nőideológia a férfiasság társadalmi normáját tekintette kiindulópontnak. A nők emancipálásának útjaként a nőknek a férfiasság normájával való azonosulását jelölte ki. A nők társadalmilag „megnyomorító” reproduktív szerepét a társadalomnak kellett volna átvállalnia a gyermeknevelés és a 41

háztartási munka társadalmasításával. Sokan abban keresik az államszocialista emancipációs kísérlet sikertelenségét, hogy a társadalom a gazdaság gyenge teljesítménye következtében nem volt képes az emancipációs ígéreteinek megfelelő arányban megfelelni ezeknek az elvárásoknak. (Asztalos-Morell Ildikó: Szociológiai Szemle 1997/3.) Az államszocializmus nőkre vonatkozó ideológiája a férfiasság normáját fogalmazta meg a női emancipáció céljaként. Miközben a nőket a kereső munka vállalására ösztönözték, a férfiak privilegizált helyzetét nem kérdőjelezték meg. A női munkavégzés primitívnek és túlhaladottnak tartott reproduktív szféráját az állam szerepének kiterjesztésével kívánták a család „beszűkült” világrendjéből a társadalmilag szervezett tevékenységek körébe „emelni”. A férfiak privilégiuma, a reprodukciós felelősségtől való mentesség, nem kérdőjeleződött meg. (Asztalos-Morell Ildikó: Szociológiai Szemle 1997/3.) Női munkavállalás speciálisan alakult ,megvalósult és evidenciává vált az un. kétkeresős családmodell, alacsonyra szorított férfi munkabérek mellé a nők is rákényszerültek a pénzkeresésre. Az „ egyenlő munkáért egyenlő bér elve” nem valósult meg ,a nők helyzetét tovább nehezítette , hogy a gyereknevelés, háztáji munka terhe. A nők beáramlottak a munka világába és egy sajátos asszimetria alakult ki. A nők részben anyagi,részben ideológiai nyomás alatt váltak keresővé. A rendszer elleni harc először a ruházkodásban is megjelent. A nyugatról beszivárgott divathullámok veszélyesen az „imperialista, kapitalista blokkból” ,az abszolút ellenséges értékeket képviselték. A változásokat azonban nem lehetett megállítani. Különösen a nőket érdekelte a külföldi vásárlás lehetősége Ausztriában, Jugoszláviában, Csehszlovákiában sikerült beszerezni a márkás termékeket. A társadalmi különbségek nyilvánvalóak voltak a divatkövetés politikai jelentőséggel bírt. Erkölcsi züllést képviselt a divatkövetés. A szocializmus eszméinek ellentmondott a nyugati normakövetés. A külföldre utazás háromévenkénti korlátozása, a jövedelmi viszonyok azonban határt szabtak az emberek lehetőségeinek. A társadalom nagy része nehezen tudta leváltani ruhaállományát. 1970 júniusában megalakult az Ifjúsági Divat Bizottság, majd 1975-ben a a Magyar Divat Intézet. ( Valuch , 2004)

42

4.2.ÉRTÉKRENDVÁLTOZÁSOK EURÓPÁBAN Ebben a fejezetben a következő magyar kutatók munkáit, szakirodalmát igyekztem rendszerezni: Bőhm Antal,Koncz Katalin, Lévai Katalin, Ferge Zsuzsa, Andorka Rudolf, Cseh-Szombathy László, Kemény István, Frey Mária, Kopp Mária, Bokor Ágnes,Spéder Zsolt, Ranschburg Jenő, Utasi Ágnes, Valuch Tibor,Schadt Mária, Tóth István György, Neményi Mária,Tóth Olga. 4.2.1. Női , férfi sztereotípiák, attitűdváltozások. Karinthy Frigyes: Férfitársam „ A szerelem tiszta esszenciáját ,isten ajándékát te mocskoltad ihatatlanná és Téged vádollak a háborúval is És hogy gyűlölik egymást az egymásért epedő népek e Földön” Attitüdbeli különbségek ,individualizálódás, a nemek közötti kölcsönhatás,az életstratégiák különbözősége, családi kötelezettségek sokasága ,női és férfi sztereotípiák kísérik e témát. Nők alkatuknál fogva expresszívebbek, érzelem által vezéreltek, beszédkészségük erősebb, a magyar nők jobban elfogadják az egyenlőtlenségeket, a migrációt nehezebben viselik, precizitás, lelkiismeretesség jellemző rájuk. A női és férfi szerepekhez kötődő értékítéletek és előítéletek kulturális és társadalmi konstrukciók, melyek kiegészítik egymást. A férfi és nő eltérő szocializációja eltérő biológiai és szociológiai okokra vezethető vissza. A férfi és női kommunikáció különböző, a nők jogai,társadalmi státusza,női identitás, önismeret,önbizalom más jelleget hordoz. A társadalmi normák szerint a férfiaké a pénzkereset monopóliuma , feladatuk a család eltartása,a nők feladata a gyereknevelés és a háztartás vezetése. A dolgozó nők megítélése a XX. század folyamán állandóan változott és először negatívan ítélték meg a gyerekes anyák munkába állását, hiszen a hagyományoknak megfelelően a családos nők helye a háztartásban van. Mára e nézet jelentősen változott, mivel a gazdasági nehézségek szükségessé tették a munkában való aktív részvételt. A férfi minden tevékenységét a pénzkereset határozza meg ,a nők pedig minden gazdasági és társadalmi tevékenységét a családi feladatoknak rendelik alá. A férfiak és nők különböző fizikai paraméterekkel írhatók le, Freud a férfi és női test eltérésére vezeti vissza koncepcióját: „Nem tudok a gondolattól szabadulni ( bár habozva írom csak le) ,hogy az erkölcsileg normális más a nőknél és más férfiaknál. Az előbbiek felettes-énje sohasem olyan engesztelhetetlen, oly személytelen oly független érzelmi eredetétől ,mit ahogy azt a férfiaktól követeljük. Olyan jellemvonások, amiket minden kor kritikusai fel szoktak hozni a nők ellen-hogy igazságérzetük gyengébb ,hogy kevésbé hajlandók magukat az élet nagy követelményeinek alávetni, hogy ítéletükben gyakran befolyásolja őket a szeretet és a gyűlöletmindezt bőségesen magyarázza felettes én-jük másféle alakulása. Az efféle következtetéstől ne térítsenek el bennünket feministák, akik azt a nézetet szeretnék ránk erőszakolni,hogy a két nem helyzete és értéke teljesen azonos bár szívesen elismerjük,hogy a férfiak zöme is messze elmarad a férfi-ideál mögött” Sigmund Freud11

A nemek közötti különbségek okairól két elméleti felfogás áll egymással szemben: Az egyik elmélet genetikai eltérések szükségszerűségére hivatkozik,a másik elmélet nem tartja szükségszerűnek a különbségeket ,inkább a 11

Bőhm Antal: Az ezredvég magyar társadalma, Rejtjel Kiadó, Budapest, 2003. 99. old.

43

pszichológiai és szociológiai természetű különbségeket hangsúlyozza és e különbségeket vezeti vissza a gyermekkori szocializációra és a társadalmi környezetre. (H. Sas Judit) Magyarországon a férfiak és a nők egyaránt hagyományos értékrendet vallják magukénak. Más szóval életkortól, iskolai végzettségtől, családi állapottól és aktivitástól függetlenül szinte minden megkérdezett a tradicionális értékeket helyezi előtérbe, és ezt a homogenitást csak árnyalatnyi eltérések színezik. Így a 30 évesnél fiatalabbakra, az élettársi kapcsolatban élőkre, a felsőfokú végzettséggel rendelkező nőkre az átlagosnál kicsit erőteljesebb emancipált beállítottság jellemző. Magyarországon a szociodemográfiai ismérvektől függetlenül mindenki a tradicionális értékrendet vallja. A magyar népesség általában családorinetált. A gazdasági aktivitás, családi állapot tradicionálisak. Az emancipált beállítódást valló nyugat-európaiak esetében a nők munkaterhelése alacsonyabb. A kétkeresős családmodell felülről vezényelt, anyagi kényszerrel kierőszakolt volt, mint ahogy elszenvedte a kilencvenes évek elején lezajlott gazdasági, politikai változások hatására elbizonytalanodott munkaerőpiacot és megjelenő munkanélküliséget is. A magyar nők átlagosnál nagyobb szerepet vállalnak a család mükődtetésében, a családi élet megszervezésében. Emocionális többletet is jelent, erősíti a fontosságtudatot. A hagyományos értékrendben gondolkodó nőket kevésbé viselik meg a munkahelyi problémák, kudarcok. A hagyományos értékrend nő számára számos előnnyel bír, talán nagyobb stabilitást és védettséget jelent. A nők egészsége, a nők iskolázottsága védi a gyermekek ,férfiak ,család egészségét. A nők sokrétű szerepe a társadalomban kihívás mind a nők ,mind a férfiak számára,kölcsönösen tanulniuk kell egymástól. Nem lehet szembe állítani a női és férfi értékrendeket. A lecsúszás ,lemaradás krónikus stresszforrás a férfiak számára, a rivalizálás kockázati tényező. A nőknek is fontos szerepük van a férfiak és az egész család életkilátásaival kapcsolatosan.

44

4.2.2. Elöregedő társadalmak, demográfiai öregedés Magyarországon és az EU -ban Andorka Rudolf (1989)pedig kifejti, hogy tényleges összefüggés van a gazdasági-társadalmi események és a termékenység alakulása között. Probléma ,hogy „ a családok ,a gyermeket akarók kiszolgáltatott helyzetben vannak „ma Magyarországon a kívánt gyerekek nem születhetnek meg” (Kopp Mária, 2008) Az elöregedő társadalmak ,demográfiai öregedés tapasztalható Magyarországon és az Európai Unióban. A magyar társadalomban a nők létszáma meghaladja férfiakét. Ez a jelenség Európa más országaiban is jelen van. Jelenleg a nők a lakosság 52 %-át teszik ki,míg a férfiak 48 % -ot. Az idősebb korcsoportok felé haladva növekszik az arányeltolódás. Összehasonlítva az adatokat megállapítható,hogy az 1960 -as 1,5 szeres arányeltolódás -különbség 1999-re 2,5 szeres lett . Az előrevetített nőtöbbség azt is jelenti,hogy magas az özvegy -részben egyedül élő idős nők száma a társadalomban. A demográfiai öregedés ,az időskorúak társadalmi helyzetének vizsgálatakor figyelmet kell fordítani az időskorú nők növekvő számára és családi ,egészségi ,szociális helyzetükre. ( Széman Zsuzsa, 2007. ) 4.2.3. Mortalitás, morbiditás, a termékenység visszaesése, a népesség reprodukcióját meghatározó tényezők A nők életével szorosan összefüggő téma a népességreprodukció kérdése. A termékenységi viszonyok alakulása komplex ,többdimenziós terület .Összefügg a a nők társadalmi szerepvállalásával, társadalmi szolgáltatásokkal, a képzettségi szinttel, a lakásviszonyokkal. Az 1953.évi,1973.évi,1984.évi népesedéspolitikai programok noha egymást folytatva, kiegészítve, követték egymást, de alapvető céljaikban különböztek ,de valamennyi program jellemzője a népességszaporodás elősegítése volt. 1953.évi népesedéspolitikai programot a társadalom széles rétegei elutasították, politikai meghatározottságú célok vezérelték, de hangsúlyozta a gyermekszülés és gyermeknevelés anyagi, intézményi feltételeinek javítását. Az 1973.évi termékenységcentrikus népesedéspolitikai program előzménye a 60-as évekre megnyilvánuló alacsony születésszám ,melynek következménye a félő népességöregedés. E program már határozott célként tűzte ki az egyszeri reprodukcióhoz szükséges termékenységi szint elérését. További célként tűzte ki a 2-3 gyerekes családtípus általánossá tételét. A gyes,anyasági segély ,családi pótlék emelkedett, szélesítették a lakásépítkezésekkel kapcsolatos kedvezményeket és más szociálpolitikai lehetőségeket. A fogamzásgátló szerek bevezetése ellenére emelkedett a születésszám ,mégis a program csak részben érte el célját. Az 1984-es népesedéspolitikai program már rendkívül kedvezőtlen népesedési helyzetben született,mely alacsonyszintű termékenységet és romló halandósági viszonyt jelentett. Pozitívumként mondható,hogy a mennyiségi növekedés veszített a szerepéből ,hangsúlyt kaptak a népességfejlődés és reprodukció minőségi elemei. ( Vukovich 2000.) 1973 népesedéspolitikai határozat célja volt a népesedés reprodukció folyamatának kiegyensúlyozása és a demográfiai hullámok újratermelődésének elkerülése. Eredményeképpen emelkedett a gyes ,átmenetileg nőtt a termékenység, az anyasági segély és a családi pótlék gyermekenkénti összege ,a lakásépítéssel kapcsolatos kedvezmények körét kibővítették, a három és többgyermekes családok lakáshoz jutottak soron kívül. Erősen korlátozták az 1956 óta szabadon elvégezhető terhességmegszakítást ,figyelemmel kísérték a korszerű fogamzásgátlók bevezetését. 1990-ben a családtámogatási rendszer európai viszonylatban is az élen járt,bár számos kritika fogalmazódott meg ellene,miszerint túlságosan bőkezű a gazdasági erőnléthez képest, a nők társadalmon belüli szerepéről elavult képet fest.

45

„ A gyermekgondozási szakpolitikák az elmúlt években az állam egyik fő eszközévé váltak a nemek közötti viszonyok és a nők gazdasági autonómiájának alakítása terén .Míg a családpolitika és a társadalmi nemi rendszerek ( gender regimes) kérdései Nyugaton már meglehetősen sok figyelmet kaptak ,az újonnan demokratizálódott posztszocialista országok helyzetét ezidáig csak kevesen elemezték.” (Szelewa, Polakowski, 2009) Magyarország népesedéspolitikájára jellemző,hogy a népességgyarapodás 1980 óta negatív előjelű, továbbá , hogy a 20. században a termékenység csökkenését nem követte a halandóság javulása Történtek kísérletek kényszerítő és ösztönző eszközökkel ,hogy a termékenységet befolyásolják. Azonban a termékenység 30 éve nem biztosítja a népesség egyszerű reprodukcióját. A termékenység visszaeséséhez hozzájárult, hogy megváltozott a nők helyzete , az iparfejlesztéssel a nők nagy része foglalkoztatott lett , a nők szerepvállalása kettős lett ,mely feszültséget szült. Az infrastruktúra elégtelen fejlettsége és a társadalmi szolgáltatások színvonala sem tudta enyhíteni ezt a terhet. A termékenység és a népesedési viszonyok összefüggéseiről a két világháború között a népi írók mozgalma is ír : „ a termékenység csökkenő színvonalának végső oka a modernizáció, illetve annak szervetlen ,kívülről erőltetett elterjedése a magyar társadalomban ,ebből adódnak a közvetlen okok: a szélsőséges,a közösségi érdekeket negligáló individualizmus , az anyagi élvezeteket hajszoló fogyasztói életmód ,a tradicionális társadalmakat jellemző erkölcsök felbomlása , a rosszul felfogott , az anyaszerepet leértékelő női egyenjogúság” (Gábos A.- Tóth I. György, 2000) A nők halandósága kedvezőbb a férfiakénál ,átlagosan 9 évvel tovább élnek mint a férfiak és ez a különbség az elmúlt évtizedekben tovább nőtt. Alapvető oka ,hogy a nők az „ erősebb nem” . Ez azért van,mert a nők jobban tudtak alkalmazkodni az elmúlt évtizedek megpróbáltatásaihoz,mint a férfiak. A pszichoszomatikus betegségek hátterében fokozott szorongás van,mely boldogtalanságra vezethető vissza. „ az emberek nem akkor válnak leginkább elégedetlenné és boldogtalanná ,ha szűkös anyagi feltételek között kell élniük. Életminőségünk akkor lesz leginkább rossz,ha hiányoznak vagy megszakadnak a társadalomba integráló közösségi kötelékek .”(Utasi 2008.) Nőket védő szűrések, nőgyógyászati vizsgálatok ,mammográfia elősegíti az egészséges mentális és fizikális állapot igényét,az egészségnek ,mint értéknek a felismerését . Nemzetközi példák mutatják ,hogy a nők összefogással képesek voltak kialakítani férfiakat védő egészségvédelmi programot,mint pl. Finnországban. A European Social Survey és a Demográfiai évkönyv táblázatai az egészséggel kapcsolatos életminőségre utal ,továbbá nemek és korok szerint különíti el a halálozási mutatókat ,halálokokat.

46

Nők és férfiak Magyarországon 2008: 30. oldal

47

Szerepváltozások 2009: 132. oldal A nők életminősége minden korosztályban rosszabb a férfiakénál Magyarországon. Az átalakuló társadalom krónikus stresszforrásai közül a munkahelyi bizonytalanság, az általános értékvesztés, a közvetlen társas kapcsolatok zavarai állnak, megnehezedett a fiatalok munkaerőpiacra való belépése. A gyermekneveléssel felmerülő egyéb költségek a nők munkavállalásának kiterjedésével váltak nyilvánvalóvá. A keresetkiesés az otthon maradt anyák munkaerőpiac által értékelt humán tőkéje devalválódik ,hiszen továbbképzési programokban kevésbé tudnak részt venni, vagyis szakmai képességeik elértéktelenednek, a túlmunkaszükséglethez nem tudnak alkalmazkodni. Gyermekvállalás esetén a magas jövedelmű nők anyagilag érdekeltek a mihamarabbi munkaerő-piaci visszatérésben. Az alacsonyabb jövedelmű társadalmi csoportokban kisebb a gyermekvállalás ellen ható anyagi ösztönzők erőssége. A foglalkoztatott nők könnyebben vállalnak gyereket, ,ha a jövőben is tudnak munkát vállalni. Jelen helyzetben a munkaerőpiacra való belépés esélye egyre romlik, ,így a munkahelyükhöz való ragaszkodást és a munkahely elvesztésének félelmét alakíthatja ki az aktív nők körében, és így a gyermek vállalási döntések elhalasztásával jár. A gyermekvállalási magatartás polarizálódása ,többféle gyermekvállalási gyakorlat egymás mellett élésére utal.

48

4.2.4. A szegénység feminizálódása A szegénységfeminizálódás fogalma a 80-as és 90-es években került be a tudományba. Különböző a nők és férfiak közötti szegénységrizikó ,a nőkutatás területén még újszerű dolog a nemi hovatartozás és a szegénység fogalmának összekapcsolása. A szegénység feminizálódása alatt a nők anyagi deprivációját értik. A nők reprezentáltsága szegények között megnőtt a modern társadalomban. A családon belüli változások, a gyermeküket egyedül nevelők számának növekedése felelős a nőket érintő szegénységkockázatokért. (Spéder ,1997, Andorka,1996)) Az UNESCO célkitűzése a szegénység felszámolása és a városi szegénység csökkentése. A szegénység világszerte jobban érinti a nőket,mint a férfiakat, a világ szegényeinek 70 % a nő. A szegénység a nőket jelentősen korlátozza . A jövedelmi polarizáció az 1980-as években beindult ,de a rendszerváltás csak felgyorsította a folyamatot. A elszegényedés kockázata négyszer nagyobb a rossz lakhatási körülmények között élők esetében. Magyarországon nincsen lényeges különbség a nemek szegénységi kockázatában. Státuszt, körülményeket tekintve különböznek a nők a férfiaktól. A gyermeküket egyedül nevelők négyötöde nő ,így ők kerülnek szegény helyzetbe, továbbá az alacsony iskolázottságúak ,roma etnikumhoz tartozók, kis falvakban élők, az ország észak-keleti részén élők, a munkaerőpiacról kiszorulók. A legtöbb szegény férfi inaktív, a legtöbb szegény nő nyugdíjas,deprivált helyzetben élő idős nő. A következő női csoport a kisgyermekkel otthon levő ,gyesen lévő anya. Elvált pozícióban szegénységkockázatuk jelentős. (Bokor ,1997) 4.2.5. A családformák változásai, válás, élettársi kapcsolatok, a szingli életforma Az Európában zajló családformaváltozásokat nemzetközi vizsgálatok is elemzik, ezek között van az társadalmi demográfiai trendeket bemutató SDT12 ,melynek lényege a családszerkezet átalakulások, különböző párkapcsolati modellek vizsgálata. Továbbá a családi és termékenységi vizsgálatok EFS 13és a nemzedékek és társadalmi nem program GGP14 program Társadalmunkban átalakulóban vannak az értékrendek, és életviteli szokások,megváltoztak a családi funkciók. A társadalomtudomány súlyos aggodalma a családi élet felbomlása és annak következményei. A polgári tradícióktól való elszakadás ,a válás ,a házasságon kívüli szexualitás még mindig a hagyományos modelltől való eltérést jelent és a társadalom megvetéssel nézi. A hierarchikus rend elkülöníti a női és férfi világot és férfivilágnak ad több jogosítványt. A család szóhoz Magyarországon pozitív jelentés tartozik. A nő csak a családi kötelezettségek terhére tud munkát vállalni ,amely a családi kötelékek bizonytalanságához vezetnek. (Kopp Mária ,1994) A házasélethez társított előnyök ,mint gyerek, biztonság, társadalmi státusz elméletileg vonzó ,de sok esetben nem társul harmóniával és lelki biztonsággal. Beszámolók utalnak a páros magány boldogtalanságára. Az új családi életformák jobban kifejezik a partnerek autonómiaigényét. A társadalomban ambivalens értékelvárás van ,a gazdasági változások nyomán pedig fokozott individualizálódás jött létre,átalakultak az értékpreferenciák,a házasságra, családra vonatkozó konvenciók módosultak ,a párkapcsolati formák pluralizálódtak .Törékeny társas és párkapcsolati formák vannak. ( Utasi , 2005) 12

SDT - Social Demographic Trend EFS – Európai Foglalkoztatási Stratégia (European Employment Strategy) 14 GGP - Generations and Gender Programme 13

49

Fokozódott a tolerancia a társadalom részéről, mert a házasságon kívüli együttélés és a házasságot megelőző szexuális kapcsolat elfogadása már nyilvánvaló. A társadalomban ambivalens értékelvárás van ,a gazdasági változások nyomán pedig fokozott individualizálódás jött létre,átalakultak az értékpreferenciák,a házasságra, családra vonatkozó konvenciók módosultak ,a párkapcsolati formák pluralizálódtak .Törékeny társas és párkapcsolati formák vannak. ( Utasi , 2005) Fokozódott a tolerancia a társadalom részéről, mert a házasságon kívüli együttélés és a házasságot megelőző szexuális kapcsolat elfogadása már nyilvánvaló. Attitüdvizsgálatok bizonyítják,hogy a magyar társadalom nem gyerekellenes. A gyerekvállalás pszichológiai háttértényezőit vizsgálva megállapítható ,hogy a vallásosság, a partnertől várható támogatás jelentősen befolyásolja a gyerekvállalást. A kelet -európai házasodási minta , azaz a korai házasságkötés és fiatalon vállalt anyaság példája már a múlté. Felmérések tanúskodnak arról ,hogy a 20-24 éves nők fele inkább az élettársi viszonyt vállalná. Csökken a kétgyermekes család hegemóniája ,minél képzettebb egy nő annál kevésbé vállal gyereket. Visszaesett az újraházasodási kedv, nagyobb lett a gyermeküket egyedül nevelők száma. A családon belüli munkamegosztás nem változott . Házimunkával és gyerekellátással a magyar nők töltik a legtöbb időt Európában. A kívánt gyerekszám alacsonyabb az élettársi kapcsolatban élők között. A gyerekvállalás rosszabb életminőséget jelent a magyar társadalomban. A szorongás mind a nők ,mind a férfiak esetében egyenes arányban van a gyerekek számával. A gyermekvállalás aránytalanul megterheli a magyar nőket. Munkaképességüket rosszabbnak minősítik. A konzervatív szemlélet szerint , a gyermek a nő ügye. (CsehSzombathy László (1978, 1985) Társas támogatás nagy jelentőségű ,mert házastársi támogatás hiányában megváltoznak a családi szerepek. Magyarországon a korai halálozás előrejelzője,ha a személyes kapcsolatok hiányoznak vagy rosszak. A relatív halálozási kockázat ilyen esetben emelkedik. Négyszeres idő előtti halálozással járt együtt az, ha férfinek nem volt gyermeke vagy rossz volt vele a kapcsolat. A nők között személyes kapcsolatokkal való elégedetlenség bizonyult a korai halálozás legfontosabb előrejezőjének. A nők esetében tehát a tágabb társas kapcsolatok hiánya a legfontosabb egészségi kockázati tényező. A férfiak számára a házastársi kapcsolat különösen fontos. Az elvált pozíció komoly egészségi rizikófaktor, egészségfaktor. A párkapcsolati formákat illetően az elmúlt ötven év fokozatosan szakított a hagyományos együttélési mintával,a házasság intézményével. Több együttélési forma lehetséges , melynek negatív és pozitív következményeit a mindennapokban tapasztaljuk. (Cseh-Szombathy László,1985 ) A gyerekvállalás terve, pénzügyi háttere, megvalósíthatósága szorosan összefügg az adott párkapcsolat létével. A válás ,mint korunk velejárója az érzelmi viszonyok morális változásáról ,a férfi és női szerepek változó kapcsolatáról tanúskodik. A válás ténye koronként országonként, társadalmanként árnyalt képet mutat,de általában megállapítható ,hogy a nők jelenkori és jövőbeli szerepvállalását ,gyereknevelési szokásait ,élethelyzeteit befolyásolja. A társadalomban bizalomhiány van , a bizalom és a biztonság lenne az életminőség alapja ( Utasi ,2008) „ A biztonságérzést nyújtó anyagi jólét mértéke ugyanakkor a rétegenként ,egyénenként eltérő életfeltételek miatt differenciált szükségleteket követve átalakul.”(Utasi, 2008.)

50

A házasság intézménye mellett a válásnak is szerepe van a családi viszonyok rendszerében .A válás nyomasztó társadalmi gond . A szociológia ,demográfia a válás következményei között sorolja fel az egyszülős családok terjedését, az egyedül élők arányának növekedését A nők szerepváltozásának vizsgálatához szükséges a válás jelenségének elemzése és annak következményei. A növekvő válásszám összefügg azzal,hogy a nők nagy változáson mentek át,továbbá a nagy társadalmi transzformáción, bizonytalanságérzésen. az egyszülős családi státusz szinte kizárólag az anyával való együttélést jelenti. . Sok elvált nő menekül a munkába ,majd a magány izoláltságot eredményez ,a munkacentrikus életvitel a valós kapcsolatok hiányát jelenti. A munka az ember harmóniavágyát pótló és kompenzáló eszköz lesz. ( Utasi 2008) Bármely életkort tekintünk a válás után az újabb párkapcsolati esély nagyon kevés, különösen a 40 év feletti korosztály mutatóit figyelembe véve. Az újraházasodás a férfiak számára gyakoribb. Az iskolai végzettség növekedése esetén nő az esély az újrakezdésre. Az elvált és özvegy nő a legveszélyeztetettebb szegénységkockázatát tekintve, migrációjuk nehézkes, többet bántalmazzák őket, saját gazdasági helyzetüket pesszimistán szemlélik, jelentős jövedelemvisszaesésük van. A férfiak visszaesése nem olyan drasztikus, a szegénységi küszöb alatt 21% nő él, míg 9 % férfi. Magyarországon 1990 előtt elkezdődött,de a rendszerváltozás után felgyorsult és átfogóvá vált a párkapcsolatok alakulása, az élettársi viszonyok alakulása. Az élettársi kapcsolatok nyomán csökkent a házasságkötések száma. Az élettársi viszonyt a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959.évi IV. törvény tartalmazza, amely utal arra,hogy az élettársi viszony keretében a felek együtt élnek ,közös háztartással rendelkeznek,köztük érzelmi és gazdasági közösség áll fenn. Az iskolai életút kitolódása jelentősen hozzájárult az élettársi kapcsolatok kialakulásához . Az élettársi együttélés rugalmasabb formája a párkapcsolatoknak,mint a házasságé és nem jelent tartós anyagi és érzelmi kötöttséget. A változások korában a hagyományos család mellett megjelent az egytagú család modell is, azaz a szinglijelenség. Az egyén autonóm joga nagy a mai világban , így sokan kipróbálják a szinglijelenséget. Az önként vagy önhibáján kívül egyre több nő él egyedül. Ellenben sok nő él házasságban magányosan, lemond a szabadságáról, emberi méltóságáról „ A single az állandó párkapcsolat nélküli ,munkaerőként piacképes,munkában és szabad időben is aktív ,jólétben élő egyedülálló fiatalok életformája” (Utasi , 2005) A manapság divatos szingli életforma spontán alakul ki ,a karrier és a munka akár magától is hozza. Életük kényszerpályára kerül ,mert sok esetben a napi 12 órás munka után már nem szakít időt ismerkedésre. A magasan kvalifikált általában városban élő szingli leginkább a munkahelyen való terhelhetősége miatt vonzó. A kényszerszingli józan számításból, önszántából dönt az önálló gyerekvállalás mellett,mert úgy vélekednek,hogy a rossz házasság és a teljes magánynál ez a helyzet is jobb. A szingliélet demográfia következményeinél figyelembe kell venni ,hogy lassan megdőlnek az un. szinglisztereotípiák. Azaz kutatások igazolják ,hogy emberi ,érzelmi kapcsolataikat tekintve nem igaz,hogy a szingli önző, ódzkodik a párkapcsolattól, nem akar gyereket vállalni. Magyarországon az sem egyértelmű ,hogy állása jó és fizetése magas. A szinglitársadalom átmeneti állapotban van ,országonként változó képet mutat. A társadalom által elfogadott életformát képviselnek. Világszerte marketingstratégiák, iparágak pl. szépségipar, szórakoztatóipar ,a gazdasági élet résztvevői alapoznak a szinglikre. A szingliség súlyos demográfiai következménye az egészségtelen ,magányos, keserű egyedülálló nő típusa,akinek csak fiatalon jelent érzelmi többletet a hasonló társaságban eltöltött idő, a karrier hajszolása. A

51

szinglik tudatos, elhatározott gyermektelensége a társadalom kóros demográfiai állapotát eredményezi. Az önállóan vállalt gyermek gondolata és megvalósítása egy egészségtelen morális közeget feltételez, egy torz ,negatív társadalom képét vetíti előre. A jogszabály eddig házasságban és élettársi kapcsolatban élő nők számára tette lehetővé a lombikbébi programban való részvételt. Egyedülállóknak szigorú feltételek között szabályozzák az eljárást „ha a nő kora vagy egészségi állapota indokolttá teszi” vagy „a kérelmező a reprodukciós kor felső határához közelít”. Ezt nehéz meghatározni mert egyénenként eltérő, átlagosan 40-42 év. A beavatkozást neki kell fizetni, míg a házaspároknak és élettársaknak a társadalombiztosítás fizeti a beavatkozást Csernus Eszter a TASZ képviselője: (TASZ= Társaság a Szabadság jogokért)e témában így nyilatkozik: „Nem elég, hogy az egyedül álló nőt arra kényszeríti, hogy minél tovább várjon a reprodukciós eljárásra, ezzel kockáztatva annak sikerét, de ezt még a nő kontojára is teszi. Pedig meglehet, hogy egy idejében elkezdett kezeléssel akár egy próbálkozás is elég, még ha a nő idősebb lehet, hogy sokadjára jön össze a baba” .

A modern globalizált világ velejárói az úgynevezett „felgyorsult” kapcsolat a „LAT” kapcsolat( living apart together kapcsolat) az un. „egyszülős gyerekvállalás” problematikája,az un. „double income no kids” életszemlélet, „one parent family”gyakorisága, a „próbaházasság” intézménye a live to work or work to live életforma. A LAT kapcsolat egy individualitást feltételező, modern együttélési forma, mely 1978 tól Hollandiából és az USA -ból terjedt el, „látogató kapcsolatnak” is nevezik, külön élnek ,de mégis együtt és elkötelezettek egymással. Ilyen típusú kapcsolat kiszorítja a hagyományos család egységét, előnyei között a szabadság, pénzügyi függetlenség , a munkára szentel több idő. A Demographic Research folyóirat cikkei foglalkoznak e témával, a szociológusok kvalitatív és kvantitatív módon bizonyítják aggályaikat, pszichológusok állítják ,hogy ilyen együttélésben kevésbé sérül a szeretet ,mert a mindennapi rutin kevesebb, mivel külön háztartásban élnek, szexuálpszichológusok kutatják ,hogy intim kapcsolat mellett őrzik meg saját függetlenségüket. Sok ilyen un. „ingázó házasság” van Svédországban és Hollandiában 4.2.6.Gyermekét, gyermekeit egyedül nevelő nők nehézségei Ma Magyarországon az elvált nő egy stigmával él együtt. Nyugat-Európában sokkal inkább elfogadott ,ha egy nő elvált. Magyarországon kb. hatszor annyi gyermekét egyedül nevelő nő él,mint gyermekét egyedül nevelő férfi. Iskolai végzettség szerinti bontásban nincs jelentős különbség az egyedülálló anyák és apák megoszlása között. Lakáskörülményeiket tekintve az egyszülős családok lakáskörülményei kedvezőtlenebbek ,mint a párkapcsolatban élő gyerekes családoké. (Vukovich Gabriella, 1999, Pongrácz Tiborné, 1999) A lakáshasználat jogcímén az apák kedvezőbb helyzete bontakozik ki. A gyermekét egyedül nevelő nők alacsonyabb hányada lakik tulajdonosként a lakásban. Nehéz a gyermekét egyedül nevelő nőnek megfelelő párt találni a rá nehezedő többfrontos helytállás miatt,mely a szakmai előmenetelét ,gyereknevelést jelenti. Szociális védőhálóra ,például rokonságra, baráti körre, van szüksége,hogy életét bonyolítani tudja. A munkaerőpiacon a fiatal, gyermeket nevelő nőkre nem tekintenek úgy, mint tartós munkaerőre, mint terhelhető kollégára. A családcentrikus politikának figyelembe kell venni e kérdéskör vizsgálatát. Európai, különösen német aktivisták szerint ma az Európai Unióban a legszegényebb társadalmi réteg a gyermekét egyedül nevelő nő. Az adórendszernek is figyelembe kellene venni, hogy az egy gyermeket nevelő szülő is 52

családnak számít. A jelenlegi adórendszer hátrányosan érinti az ilyen családokat, mert a munkajárulékok nagyon magasak. SS

Szerepváltozások 2009: 160.oldal Az esélyegyenlőség szem előtt tartásával ,eltérő szabályokat kellene alkalmazni a gyermeküket egyedül nevelő szülők esetében ,mert ők különösen nagy nehézségekkel néznek szemben. Munkamotivációjuk más jellegű,megpróbálják a különböző feladatok különböző elvárásait összehangolni. A gyereknevelés felelőssége nagyobb, anyagi egzisztenciájukat maguk biztosítják, személyes kapcsolati struktúrájuk változik, a munka és család ellentétes követelményeket állít. Szegénységkockázatuk meghaladja az átlag háromszorosát. Az egyszülős háztartások száma 1970 -hez képest másfélszeresére nőtt. A gyermeküket egyedül nevelő nők száma sokszorosa a férfiaknak ,ennek magyarázata ,hogy a válások után a gyermekek 85 %-a az anyánál marad. Hollandiában az egyedülálló nők elhelyezkedését támogatják a gyerekes egyedülállókat kevésbé. Belgiumban aggasztónak tartják a háziasszonyok helyzetét . Hivatalos adatok szerint a szegénynek nevezett családok 42 %-a egykeresős ,az egyedülállók 8 %-a él az EU szegénységi standard alatt. Nők esetén kevés kiteljesedett szakmai életútról lehet beszámolni. Ha nem teljesült a szakmai álom,még mellette megoldatlan családi konfliktusok állnak.

53

A családi élet kedvéért feláldozták karrierjüket, majd válás miatt egyedül maradtak, karrierjük megszakadt,melyet nehezen tudnak felépíteni. Lemondásukért a férj és a gyerekek sikere nyújt kárpótlást. A szociológia használja a „töredezett életút” kifejezést erre a helyzetre. Magánéletük csorbát szenved a többszörös szerepvállalásuk miatt, számtalan túlélő stratégiáról számolnak be. 4.2.7. A magyar nők egészségi állapota,fizikai aktivitás,életesélyek „ az ember akkor éri el a szellemi ,individuális fejlődés magasabb szakaszait-amelyeket az önmegvalósítás fejez ki-ha alapvető szükséglete fiziológiai szükségletei , a biztonság a valahova tartozás és a szeretet szükséglete már kielégített.” ( Utasi , 1989) WHO Életminőség index, Hugarostudy( 2002, 2006) adatait tekintettem át az egészségi állapot vizsgálatánál. A nők egészségével kapcsolatos tervek rendkívül fontosak ,mivel a nők sokkal inkább válnak depriváltabbá az egészségi állapot tekintetében. A kor haladtával rosszabbodik az egészségi állapot,mivel az idősebb korosztályban több a nő, ezért felülprezentáltságuk egyértelmű. Egészségi állapot dimenziója alapján a nők válnak depriváltabbá. A mentális egészségünk a mindennapjainkat befolyásoló tényező ,így a mentálhigiéné védelmével az Európai Unió kiemelt kérdésként foglalkozik ,célja olyan stratégia kialakítása ,mely a mentális egészségügyi helyzet javítására irányul. Hangsúlyozandó a gyermeknevelési ismeretek elmélyítése . A 2005 októberében megjelentetett zöld könyv az EU mentálhigiéniás stratégiája,melynek célja olyan magatartásformák kiszorítása ,mely a mentális rendellenességekkel élőkkel szemben tanúsított megbélyegző, bántó álláspontot. A nők egészségi állapotának leghangsúlyosabb kérdései a gyerekvállalás mentális és fizikai háttere, a meddőség, fogamzásgátlószerek használata, a mellrákszűrés, az otthonszülés, a mesterséges megtermékenyítés. Az egészségtudatosság magasabb fokú mint a férfiaknál, a nők nagyobb arányban elégedetlenek az egészségükkel,az életesélyeik jobbak. (Józan Péter ,1997) 2003-2008 -ra vonatkozó népegészségügyi program Európára alkalmazandó ,összehasonlító egészségügyi mutatókra tér ki (ECHI15) ,a WHO és OECD -vel és az egészségügyi tájékoztatás területén aktív szerepet játszó más nemzetközi szervezetekkel működik együtt. Ez a program hangsúlyozza,hogy a társadalmi körülmények és a környezeti hatások vetnek fel a táplálkozással, mentálhigiénével ,lelki sérülésekkel kapcsolatos kérdéseket. A nők átlagos élettartama hat évvel hosszabb ,mint a férfiaké,az EU országai között eltérések mutatkoznak. A nők testi és lelki betegségei közül a következők kiemelendők : csontritkulás, keringési betegségek, étkezési rendellenességek, bulímia, anorexia, ortorexia, szexuális és reproduktív egészség zavarai, abortusz, nők ellen elkövetett erőszak. A nők depriváltabbak egészségi állapot dimenziójában is, nők esetében rosszabb a pszichológiai és általános egészségi állapot, mint a férfiaknál, mert a nők kevés segítséget kapnak.

15

Népegészségügyi indikátor – Europian Community Health Indicator

54

Várható élettartam alakulások tekintetében 1970 óta a születéskor várható élettartam 5,5 évvel növekedett a nők körében, 5 évvel a a férfiak esetében az EU -ban. A férfiak halandósága 1960 óta romlik ,de a legdrámaibb adatok 1982-1996 között alakultak. Statisztikákat tekintve a nők tovább élnek. Népesedési problémák hátterében a következő jellemzők vannak: a népesség fogyása, a népesség termékenysége még az ún. reprodukciós szintet sem képes biztosítani, a halandósági szint emelkedik, fokozódik a népesség öregedése, házasságkötések száma csökken ,válások száma nő, a családok és háztartások nagysága csökken, a házasságon kívül együttélők száma nő, az egyszülős családok száma nő. Az életesélyek javultak és a várható élettartam az elmúlt 40 évben magasabb lett. Várható férfi életkor: 67,11 év, a női pedig: 71 év .

Szerepváltozások 2009: 119.oldal

Szerepváltozások 2009: 129.oldal

55

Szerepváltozások 2009: 129.oldal A férfiaknál és a nőknél ellentétesen alakul az egészségi állapot két alapvető jellemzője ,azaz a várható átlagos élettartam és a megélt évek életminősége . A magyar férfiak kor szerinti elhalálozása jóval az európai átlag előtt van, ( ez az idő előtti elhalálozás 40-69 év közé tehető ) , életminőség tekintetében a magyar nők sokkal gyengébb szintet hoznak ,mint európai társaik. A magyar férfiak esetében az önkárosító magatartások és az állásvesztés okozta bizonytalanság jelent nagy akadályt. A Hungarostudy 2002 és a Hungarystudy 200616 követéses vizsgálatai az időkori lelki és testi egészség háttértényezőit elemzi. A nők esetében a munkával kapcsolatos változók közül egyedül a munkatársaktól kapott alacsony társas támogatás járt együtt magasabb halálozási arányokkal. A férfiak között a biztos munkahely hiánya a korai halálozás legjelentősebb kockázati tényezője volt, 3,3-szor magasabb halálozási arányokkal járt együtt. A szubjektív önértékelés szerinti rossz vagy nagyon rossz egészségi állapot igen gyakori a középkorú népesség körében. Az egészségi állapot önbecsülése mindkét nemnél fontos előrejelzője volt a korai halálozásnak: a saját értékelés szerinti rossz egészségi állapot esélyhányadosa 3,0 volt a férfiak és 2,0 a nők esetében. Ezt a korai egészségromlást az okozza, hogy a férfiak alacsony arányban fordultak orvoshoz. Ma a rák miatti halálozás, különösen az idő előtti onkológiai hlálozás, a világon a leggyakoribb Magyarországon. A WHO életminőség skála az általános jólét mérőeszköze. A Beck depresszió skála legalkalmasabb a depressziós tünetegyüttes súlyosságának epidemiológiai szintű vizsgálatára, egyben társadalmi szinten a krónikus stressz állapotának legmegfelelőbb merőeszköze. Az élet értelmének a hiánya szintén csak a férfiak között volt jelentős kockázati tényező. A jókedv és a kompetencia érzése mindkét nem esetében jelentős védő tényező volt, mintegy kétszeresére emelte a túlélés valószínűségét. A negatív érzelmi beállítottság viszont a nők esetében bizonyult fontosabb halálozást előrejelző tényezőnek. A krónikus stressz lelkiállapotát jelző depressziós tünetegyüttes, a férfiak számára jelent nagyobb kockázatot. Életkilátások A nők iskolázottsága védőfaktor a férfiak számára .A férfi számára védőfaktor ,ha a nő elégedett az anyagi helyzetével. A nők a család ,a férfiak a saját anyagi helyzetüket veszik alapul. A szerető harmonikus család a generációk egymásrautaltsága, az intergeneráció a legfontosabb egészségvédő tényező. A családon belüli konfliktusok ,nehézségek megelőzése alapvető népegészségügyi feladat . 16

A magyar lakosság körében végzett lakossági egészségfelmérés és követéses vizsgálat.

56

Az otthoni munkák jelentős része a nőkre hárul. Az európai országok közötti azonosságok és különbségek az egyes társadalmak azonosságával és különbözőségével van párhuzamban. A magyar társadalom erőteljesen tradicionális beállítottságú, így a nők otthoni leterheltsége általánosan elfogadott. Kevéssé valószínű,hogy a családon -a nők időfordítását jelentősen csökkentő, a férfiakét pedig növelőváltozások következnének be. A háztartási munkamegosztás kérdése a kétkeresős családmodell növekvő elterjedésével érdeklődésének homlokterébe. Az iskolázottsági szint és a szerepfelfogás nemcsak országok között, de olykor országon belül is kimutathatóan különbözik. A gazdasági jólét hatása családon belüli munkamegosztás alakulására, magatartására és felfogásbeli különbségekre. A gazdagabb, nagyobb anyagi jólétben élő társadalmakban a családi munkamegosztás egalitárusabbnak tűnik. A gazdagabb országokban ugyanis a szolgáltatások nagyobb arányú igénybevételével lecsökken a háztartási munkára fordított összes idő. Ahol magas a nők gazdasági aktívitása, a férfiak is nagyobb arányban veszik ki részüket a háztartással kapcsolatos feladatok ellátásából. A közép- és kelet -európai államokban a nők háztartáson kívűl munkavállalása évtizedekkel korábban kezdődött és érte el a teljes foglalkoztatottság határát súroló. A két keresős családmodell Európa keleti felén jóval korábban vált általánossá, mint a nyugati régióban, következésképp a család és a munka összegeegyeztetésének, összeegyezhetőségének problémái is jóvel előbb jelentek mind a társadalomtudományi kutatásokban. Sok szó esett és esik a nők „második műszakjáról”, de ennek ellenére kevés pozítiv irányú elmozdulás tapasztalható. (Kapitány 2007). A nemzetközi összehasonlító kutatás estében a felsorolás a szorosan – mint főzés, mosogatás,takarítás, bevásárlás- kívűl olyan feladatokat is tartalmaz, mint a háztartás pénzügyeinek figyelemmel kísérése, illetve közös programok szervezése, ami a háztartási munkáknak a szokásosnál tágabb értelmezését jelenti. A nők közlése szerint a túlterheltségük még erőteljesebb, nők szerepvállalása a döntő. A házimunka leginkább a magyar nőket terheli. A nők véleménye alapján a magyar nők férjükhöz, élettársukhoz viszonyítva az otthoni feladatokból 3,3-szer nagyobb részt vállalnak. A magyar férfiak részvétele a leginkább rutinszerű, napi helytállást követelő házimunkákban csaknem elhanyagolható: a nők feladatvállalása a férfiakénak 36-szorosa. A család pénzügyeinek kezelése rávilágít a családon belüli viszonyok egalitárius vagy kevésbé egalitárius jellegére. A kereső tevékenységet folytató nők háztartásai aktívabban kapcsolódnak be a háztartással kapcsolatos feladatok ellátásába. Az iskolai végzettséggel bizonyult otthoni feladatok ellátásában a legmarkánsabb differenciáló tényezőnek. A párkapcsolat jellege is, a házasságban élő nőkre jóval nagyobb teher hárul otthon. Az élettársi kapcsolatban élő párokra viszont nagyobb arányban jellemző az elvégezendő feladatok közös megoldása. A nők leterheltsége igazán a középkorúaknál jelentkezik, akiknek többsége házasságban és nem élettársi kapcsolatban él. A viszonylag idősebb, középkorú nők általában nagyobb arányban vesznek részt a háztartási feladatok ellátásában. A nők a férfiaknál kétszer-háromszor több házimunkát végeznek. A nők elfogadják vagy tudomásul veszik a háztartási munkamegosztás hagyományos jellegét, azt a tényt, hogy alapvetően ők felelősek az otthoni feladatokért, és pozitívan értékelik, ha ezek ellátásába házastársuk kisebb- nagyobb mértékben besegít.A háztartási munkák megosztása gyakori viták forrása. A magyar szakirodalom a problémát elsősorban „nőkérdésként” kezeli, és a nők kettős leterheltségéről, a nők „második műszakjáról” beszél. A munkahelyi leterheltség mindkét nemnél szinte azonos hatást gyakorol az otthoni feladatok ellátására. A férfiak nagyobb munkahelyi igénybevételnek kitéve fáradtabban térnek haza, még a rájuk háruló kevesebb házimunka is meghaladja teljesítőképességüket. Az otthon és a munkahely viszonya tehát korántsem szimmetrikus. A munkahely nagyobb hatással van a családi életre, mint fordítva.

57

Sok nő számára a házimunka pozitív értékeket jelent, mert példamutatást a család egyben tartását , a gondoskodást jelenti. Társadalmi legitimációt, második esélyt biztosít annak ellenére ,hogy a tehermegosztás aránytalan. ( Blaskó Zsuzsa, 2006)

A szociológiai irodalomban a legutóbbi időkig nem esett szó a fizetetlen munkáról. Azaz a „ közvetlen fizetségben nem részesülő ,meghatározott foglalkozásba nem sorolható munkatevékenységekről. A fizetetlen munka,s a különösen a nők által végzett házimunka többnyire kívül esett a kutatók érdeklődési körén ,pedig egy gazdaság működésének szempontjából ez a típusú tevékenység is éppannyira fontos ,mint a fizetett munka. Becslések szerint a házimunka értékben kifejezve egy modern gazdaság egyéves össztermelésének mintegy harmadát teszi ki. Európában a magyar nők végeznek a legtöbb házimunkát. Sok nő válik háztartásbelivé, nem dolgozóvá. A feleségek otthoni munkája révén sok férfi nagy teljesítményre képes az állásában ,mintha önmagának kellene gondoskodni életéről. Alapvetően a férj több erőforrással rendelkezik ,ezért a nő alárendelődik. Minden pénzkezelést kutató munka azt valószínűsíti ,hogy a nők kerülnek hátrányos helyzetbe. (A Magyar Háztartás Panel17 táblázatai ) A háztartáson belüli pénzkezelés típusait kutató irodalom központi tézise a háztartáson belüli egyenlőtlen helyzetek ,a házasfelek hogyan kontrollálják a pénzfelhasználást. Hogyan kapcsolódnak a nők az egyes pénzkezelési szokásokhoz: „ egy kézben összefogott pénzkezelés”,( itt a feleség határozza meg a pénzkezelés módjait) ” ellátó pénzkezelés”( itt a férj diszponál a jövedelem felett, a feleség kivitelezi a férj ellenőrzi a jövedelmet) . az un. „ közös pénzkezelés”ahol mindkét fél azonos jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik. Az előbb említett három pénzkezelés egyharmad-egyharmad arányban oszlik meg. A pénzkezelés módjaival szorosan összefügg a családon belüli egyenlőtlenségek rendszere. Az egyén jólétét a családi erőforrások együttese határozza meg ,az egyén szegénységhelyzetét a család összjövedelme határozza meg. Graham vizsgálatai szerint a szegénység körülményei között élő családokban a nők fele saját egyéni fogyasztásán takarékoskodott ,amennyiben a család pénzügyileg nehéz helyzetbe került. A fejlett nyugati társadalmakban feltételezhető ,hogy a jólét a család-,illetve háztartástagok között egyenlően oszlik el. A fejlődő világbeli társadalmakban viszont a háztartáson belüli egyenlőtlenség feltételezése ( a gyermekek és a nők rovására ) áll közelebb a valósághoz. Graham H. 1987

17

TÁRKI kutatássorozat 1991-1997 között. A kutatás célja a munkaerőpiac, a jövedelem-egyenlőtlenségek és szegénység változásainak követése volt a magyarországi átmenet éveiben.

58

4.2.8. A vidéki nők életkörülményei Az 1970-es és 80 as években nagy előrelépését jelentett, hogy meghonosodtak a modern termelési technológiák, a modernizáció befolyásolta társadalomstruktúrát, életvitelt, életmódot, értékrendet, a kistérségek településeinek foglalkozási szerkezete átalakult. 1990 után azonban hazánk egy jelentős átstrukturálódás nyomán egy olyan globalizált világhoz kénytelen csatlakozni ,ahol ahol a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma drámaian csökkent,a termelőszövetkezteket leépítették. A túlsúlyos agrártársadalomból egy iparhoz alkalmazkodó társadalom lett. 1990 ben a mező-és erdőgazdaságban dolgozók aránya 61,1 % volt ,míg 2001 re 5,6 %( Laki László ,2004) 1980-as évek közepére a mezőgazdaságban foglalkoztatottak kétharmada nő volt. 1990 től csak a legkevésbé kvalifikált munkaerő-piaci szegmensekben tudtak elhelyezkedni, a nők többsége a rendszerváltozás után is alacsonyabb szintű munkakörökben dolgozott a mezőgazdaságban. Magyarországon a falvak aránya determináns, a mezőgazdaság átalakítása társadalmi feszültséggel is együtt járt. A falvakban élő, szakképzetlen nőket érintette leginkább ez a probléma. Vidéken a legnagyobb munkanélküliséget az okozta, hogy a vidéki iparvállalatokat és termelőszövetkezeteket felszámolták így létszámleépítések történtek. A termelőszövetkezetek átalakulásával nemcsak a férfiak,hanem a nők is elveszítették munkájukat. Hármas teher nehezedett rájuk, a termelőszövetkezeti munka elvesztésének terhe, a háztartási munka és fizikai erőnlétet is igénylő háztáji munka. A ház körüli gazdaság ,a földek, állatok ellátásában a nők is aktívan kiveszik részüket. Az efajta munka ellátásába a családok nagyobb arányban vonják be a lánygyerekeket, mint a fiúgyermekeket. „ Az eddigiekben szinte semmi figyelmet sem fordítottak a vidéki térségekben ,különösen a fejletlen területeken élő nőkre, akik sok esetben a család kulcsfontosságú tagjai gazdasági aktivitásuk és a szocializációs folyamatban betöltött szerepük miatt. A vidékfejlesztési programok egyik jövőbeli célcsoportja ,összhangban az EU -tapasztalatokkal ,mindenképpen a kedvezőtlen térségekben élő vidéki nők rétege.” ( Kulcsár ,1998.) Vidéki nők speciális helyzetét befolyásoló jellemzők között van az agrár-munkaerő tartós kiszorulása a munkaerőpiacról, tartós mezőgazdasági eredetű munkanélküliség, a vidéki területeken fokozódó területi differenciálódás. (Kemény István , 2004) A vidékfejlesztés és a nőhelyzet szorosan kapcsolódó fogalmak és a nők rendkívül fontos szereppel bírnak a vidékfejlesztésben. A vidéki nőket a tradíciók ,a vallási szokások jobban kötnek,mint a városi ,különösen a nagyvárosi nőket. Véleményük szerint ,ha az anyagi kényszer nem lenne determináns , szívesebben maradnának otthon a háztartásban , rendelődnének alá, akár végletesen is a családi viszonylatoknak. „ a paraszt-munkás családokban az asszony otthon maradt. Az ipari munkával szerzett rendszeres kereset nélkülözhetetlen volt e családok számára. A kényszernek azonban végül is kedvező hatása is volt ,mert lezajlott változás rendkívüli mértékben katalizálta az egykori parasztasszonyok emancipációjának folyamatát.”( Utasi 1989.) Mellon18

18

Egy korábbi kutatás felelevenítése : 1997-1998 GATE Agrárszociológiai Tanszék kutatása ( MELLON Alapítvány támogatásával )végzett kutatás a falusi nők részvételével ,a falusi háztartásokkal foglalkozik. 3 kis térségben -Bereg,Vend-vidék, Közép-Tiszavidék- történtek felmérések. A címe: „ Életstratégiák a magyar falusi háztartásokban” .

59

Szociográfiai írások szólnak az elutasító férfimorálról, a falusi társaskapcsolatokról, arról, hogy még a legintimebb pillanatok is közösségi kontroll alatt állnak: „édes asszonyi álmok”, „puritán férfiszexualitás”, „ a nőkbe zárt fájdalomról) „ Az egyenes derekú ,nagy akaratú tiszazugi asszonyok szüleiktől örökölték a magatartási mintáikat .Az aprófalvak értékvilágában a családnak nem volt alternatívája ,pótolhatatlan és semmivel sem helyettesíthető funkcionális egységként létezett.”( Szilágyi Gyula ,2005) Azok a családok , melyek képesek voltak túlélni a férj munkanélküliségét ,ősi erővel megáldott krízishelyzetekben összpontosító asszonyi példamutatásról tanúskodnak. Anyák,anyósok találták meg az utat ,átmeneti megoldást a munkanélküliség ellen . A korábban biztos jövedelemtől való elesés,a bizonytalanság érzése lélektanilag komoly vésztartalékokat szabadított fel. Az alacsony iskolai végzettségű, sok esetben teljesen tudatlan, a modern felgyorsult világban eligazodni képtelen asszonyok képesek voltak megvédeni az elmúlt években megszerzetteket. Az aprófalvakban nagyon alacsony a partnerkapcsolatok változása a vallási normák, a tradicionális értékrend miatt. A szubjektív emberi tényezőket háttérbe szorítva a gazdasági kényszer a determináns tényező

4.3. NŐK A MUNKA VILÁGÁBAN A piacgazdaságokban történő jelentős változások a magyar gazdaságot is befolyásolták. De Nyugat -Európában a folyamatok több évtized alatt fokozatosan zajlottak ,addig Magyarországon a 90-es évek közepétől átütő erővel jelentkeztek magukkal rántva a gyökeres társadalmi változásokat. A foglalkoztatottsági mutatók folyamatosan csökkenő tendenciát mutatnak a rendszerváltás óta. A rendszerváltozás után a munkavállalási életkorú nők között az aktív keresők aránya 69,4 %-ra csökkent,és nőtt az inaktív keresőké. A férfiak és nők közötti bér-státusz- foglalkoztatási ágazat- képzettségbeli különbségek vannak. „ A nők túl gyakran nem képesek munka révén kiemelni saját magukat és családjaikat a szegénységből .Ezen a méltatlan helyzeten csak olyan méltányos foglalkoztatási lehetőségek megteremtésével lehet változtatni, amelyek segítségével a nők termelékeny és jövedelmező biztos körülmények között. Ellenkező esetben, a szegénység elnőiesedése tovább folytatódik.” ( Juan Somavia19 A Lisszaboni Stratégia az EU kiemelkedő stratégiája. Célja hogy 2010 re Európa a világ legdinamikusabban fejlődő és legversenyképesebb tudásalapú társadalmává váljon ,úgy tartja fenn a gazdasági növekedést ,hogy több és jobb munkahelyet létesít ,csökkenti a társadalmi különbségeket ,teszteli a környezetet. Az Európai Foglalkoztatási Stratégia keretet biztosít a foglalkoztatási irányelveknek. A nemzeti reformprogramokba foglalják bele ezeket az irányelveket. A Lisszaboni Stratégia célkitűzése volt ,hogy a női foglalkoztatottság érje el a 60 %-ot 2010-re. Az Európai Szociális Alap, a tagállamokban az EU legfontosabb foglalkoztatást elősegítő gazdasági és szociális kohéziót előmozdító pénzügyi eszköze. Az ESZA stratégia lényege a regionális versenyképesség és foglalkoztatás serkentése és konvergencia. Konvergenciarégió ,ahol az egy főre jutó GDP kevesebb ,mint az EU -25 átlagának 75 % -a .Az Európai Szociális Menetrend ,mely az ESZA felhasználási prioritása, hétéves programidőszakokra bomlik. 19

Juan Somavia (1941- ) A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) elnöke.

60

Irányadó az 1997-es Amszterdami közös európai foglalkoztatáspolitika20 Az Európai Foglalkoztatási Politika Az EFS iránymutatásának egyik dimenziója gender -vonatkozású volt,azaz a nők és férfiak esélyegyenlőségét elősegítő politikák megerősítése,a gender mainstreaming kiterjesztése minden szakpolitikára, a teljes foglalkoztatottság elérése, a szociális kohézió erősítése. A gender-vonatkozású iránymutatás ösztönözné a női munkaerő piaci részvételét, csökkentené minden tagállamban a keresetkülönbségeket, segítené a munka és a család összeegyeztethetőségét, megszüntetné a nők munkaerő-piaci részvételének ellenösztönzőit-a gyermek napközbeni ellátását biztosító szolgáltatásokat. A Nemzeti Lisszaboni Akcióprogram célkitűzéseit csak kismértékben sikerült teljesíteni , a nők esetében romló tendenciákra figyelmeztetnek az adatok. Az inaktívak négyötöde a nők köréből kerül ki. A 90 -es évek a munkaerőpiac radikális összeszükülésének az időszaka.1990 -ben a 15-59 éves férfiak 83,3 % a ,a nők 15-54 nők 75,5 % a foglalkoztatott .1993-ban már 66,1 % illetve 60,3 és 1996-ban 64,2 ill. 54,1 % adnak ki a megfelelő arányok. A 20-24 évesek foglalkoztatottsága erőteljesen lecsökkent ,ám ebben döntő szerepet játszott a nők erőteljesebben növekvő részvétele az oktatási rendszerben

Az OECD21ILO Nemzetközi Munkaügyi Szervezet ajánlása szerint a felnőtt népességhez tartozókat 75 éves korig kell munkavállalásra képesnek és alkalmasnak tekinteni. Ez is indokolja, hogy a 45 éves korosztály még nem tekinthető öregnek. A magyar munkavállalási kor meghatározásában a volt szocialista országok gyakorlata és az európai normákhoz való igazodás jelenik meg. Nők esetén a rendszerváltozás után több iparág ,de különösen a könnyűipar visszaszorulása , sok munkaalkalmat vett el. A szervezett gazdaság munkalehetőségeinek beszűkülése tágította ki az informális gazdaságot, és jelentős tömegeket szorított perifériára. Az informális gazdaságban végzett munka közvetlen formában nem jelenik meg a hivatalos foglalkoztatottsági statisztikákban Ezek a munkák a rendszeres alkalmazás szféráján kívül esnek. Sor kerül áruk vagy szolgáltatások közvetlen cseréjére. Az informális szektor nagy jelentőséggel bír a szegényebb csoportok körében, ott ahol nagyobb a munkanélküliség. Munkanélküliség Magyarországon 1993 végén volt a legdrámaibb 13,6%. A munkanélküliség a legkiszolgáltatottabb ,védtelen réteg ,legnagyobb számban a képzetlenek csoportja. A rejtett munkanélküliség nagy részét a roma lakosság adta. Az akkor 600 ezres roma lakosság óriási tömegben került utcára, ,a foglalkoztatási arány 75 % ról 30 % ra esett vissza. 4.3.1. A női foglalkoztatottság általános jellemzői Magyarországon a nők részvétele a munkaerőpiacon ,munkaerőpiachoz való csatlakozása ,más jellemzőket hordoz,mint Nyugat -Európában vagy Európa keleti felében. A fejlett országokban a foglalkoztatásbeli folyamatok változásai több évtized alatt zajlottak. Magyarországon másfél millió munkahely tűnt el, a munkaviszonyok drámai változásai a 90-es évek közepétől indultak be. A rendszerváltás ,mint a XX. század nagy társadalmi metamorfózisa eredményeképpen a magántulajdon meghatározó jelenléte, a szabad vállalkozások ,a piacgazdaság ,a növekvő munkanélküliség, a jövedelemdifferenciáltság , a társadalom individualizációja a nőket is érintette. A munkásság ,azon belül is női munkásság szenvedte el leginkább a rendszerváltást. A szerencsésebbek munkavállalók lettek, magáncégeknél, voltak akik nyugdíjba mentek ,szélsőséges esetben hajléktalanokká 20 21

Amszterdami Szerződés: az európai integráció alapvető szerződéseinek egyike. 1997. október 2-án írták alá. Organisation for Economic Co-operation and Development - Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet

61

váltak. A korábbi biztos foglalkoztatási ,életviteli viszonyokat felváltotta a bizonytalanság, a dolgozó osztály reáljövedelme csökkent. Az elmúlt évtizedek női munkavállalása a tradicionális szerepeket borította fel. A női munka hagyományosan a következőkre terjedt ki: háztartás, könnyűipar, szociális és oktatási ellátás,közigazgatásban betöltött adminisztratív munkakör. A nők munkavállalása jelentős gazdasági konzekvenciákkal járó szocializációs kérdés. A női munkavállalás alárendelődik a férfi munkavállalásnak. Munkavállalásuk során külső nyomásoktól mentes döntésre lenne szükségük ,helyes önértékelésüket követve. Az átrendeződési folyamatok a nőket sem kímélték, a radikális létszámleépítés és elbocsátások a női munkaerőt különösen érzékenyen érintették. Az kulturális előítélet megmaradt a női munkával szemben ,hiszen a nők által végzett munkát a társadalom még mindig leértékeli . A hagyományos feladatkörhöz társítják a nőket ,ami azt jelenti, hogy a pénzbe nem konvertálható csak „háztartásbeli” státusz nem jelent keresőtevékenységet. A nők munkaerő-piaci lehetőségeit az otthoni háztartás női-férfi munkamegosztása is korlátozza. A társadalomban jelenlevő női szerepekkel kapcsolatos sztereotíp elvárások is erősen jelen vannak. A nők munkavállalása az egyedülállóságuk miatt kényszeraktivitás, más esetben munkától való távolmaradásuk kényszerpasszivitás. Koncz Katalin (1987, 1994, 2000), Frey Mária (2001) Mikro és makroszinten jelentős változások zajlottak. A foglalkoztatásban fennálló állapotok ellenkezőjükre fordulnak. A túlfoglalkoztatottságot a munkanélküliség váltotta fel. A munkaidő hossza definiálhatatlan fogalom lehetett , a munkaintenzitás evidenciává vált. Jellemző lett az un. verzatil munkaerő , mely több kompetenciával rendelkezett, és fogalom szerint: „verzatil munkaerő ,vagyis saját tudástőkéjét egyfajta befektetési portfolióként folyamatosan változtatni tudó munkavállaló új módon veti fel a hozzáértés ,a kompetencia problémáját,amely ma -talán nem véletlenül -a vállalatelmélet központi kategóriája. A munkaerő rugalmassága csak kompetenciái portfóliójának kialakításával ,illetve folyamatos átrendezésével lehetséges . Ez a magatartás felel meg a munkavállaló oldaláról a foglalkoztatás rugalmasságának.” (Szabó Katalin ,1998) Magyarországon a rendszerváltozás előtt a nők gazdasági aktivitása magas szintű volt, a nők túlnyomó része dolgozott. A gazdasági aktivitás magasabb volt ,mint Nyugat-Európában. De a kilencvenes években a magyar nők aktivitása visszaesett. Ez ellentétes a nyugat-európai folyamattal. A foglalkoztatott státuszból az inaktivitás jelentette a kilépési lehetőséget. Az un. „ ipari tartaléksereg a viszonyok romlásának velejárója. Az „ ipari tartaléksereg”azokból a munkaképes korúakból áll,akiknek nincs biztos állása ,de csak a munkaerejükkel tudják fenntartani magukat. A tartaléksereg bejelentett munkanélküliekből ,részmunkaidősökből , és önfoglalkoztatókból állt. Az inaktivitás heterogén ,társadalmilag továbbörökíthető gazdasági jelenség. Az inaktív népesség távolmarad a munka világától, a társadalmi hátrányok továbbadhatóak . Az álláskeresési aktivitás itt a legcsekélyebb. Helyzetükkel összefügg a nem túl jó egészségi állapot,mely mentális problémákra és az ignoráltságra is visszavezethetők. Mivel a munka koordinálja életünket ,mindennapjainkat nem kedvező az átlagos „ munkarendtől” való eltérés. A munkaerőpiacról való lemaradásuk okai egyediek ,egyéniek lehetnek. Munkakultúrájuk különböző szociológiai jellemzőik mentén különböztethető meg. (Koncz, 1994) A női munkahelyek a másodlagos munkaerőpiacokra koncentrálnak ,ahol olyan foglalkoztatási formákat találunk ,amelyek kevésbé stabilak ,a fizetések pedig alacsonyak. Ezekben a kategóriákban az előmeneteli lehetőségek alacsonyak.

62

A nők munkaorientációjában változások zajlanak. Az elmúlt évtizedek társadalmi változások zajlanak, a többség élete nagy részében megakarja őrizni foglalkoztatott státuszát, és a férfiakéval azonos keresetett és lehetősségeket várnak el.

Szerepváltozások 2009: 31.oldal

Szerepváltozások 2009: 139. oldal

63

4.3.2. A munkaerőpiac szegregációja A szegregáció a gazdasági élet minden területén jelen van, elkülönülést jelent. Az állások horizontálisan és vertikálisan szegregálódnak. A horizontális szegregáció azt jelenti,hogy a nemi szerepek és az eltérő szocializáció következtében nők és férfiak más és más pályát választanak. A vertikális szegregáció az előrejutás lehetőségeit érinti . A foglalkoztatási szinteken felfelé haladva még a megfelelő végzettség esetén is egyre csökken a nők jelenléte . Ugyanakkor másik oldalon pályák elnőiesedéséről beszélünk a pedagógus,szociális munkás pályák területén,melyet előre vetít a felsőfokú képzésben tanuló nők nagy aránya. Foglalkozási csoportonként vizsgálva, többségben vannak a nők a kereskedelemben és a szolgáltatásokban ,a férfiak viszont az építőiparban ,a közlekedésben és mezőgazdaságban ,iparban. Nők és férfiak különböző foglalkozási csoportokban, gazdasági ágazatokban dolgoznak. A feminizált foglalkozások általában alacsony jövedelemmel járnak, a munkakörülmények kedvezőtlenek, a fluktuáció nagy, az előrelépési lehetőség szűk. Az egyébként nő többségű munkakörökben férfiak látják el a vezető feladatokat. A férfiak nagyobb eséllyel futnak be karriert nő tipikus foglalkozásokban, ugyanakkor a nők számára egyértelmű hátrányt jelent a maszkulin munkaterületeken. A nők úgynevezett kettős terhe azt jelenti, hogy bár a nők az elmúlt évtizedekben mind nagyobb arányba folytatnak kereső tevékenységet, a férfiak „térhódítása” házimunka terén nem zajlott hasonló ütemben. A dolgozó nőre nagymértékben hárulnak még reprodukciós feladatok is. Nemcsak a családi munkamegosztás, de a társadalom egyéb területei sem alkalmazkodtak megfelelő mértékben a megnövekedett női munka vállalás tényéhez (üzletek, hivatalok nyitva tartása, szolgáltatások elérhetősége, gyermek intézmények hiánya) A munkaerőpiac napjainkban is férfias és nőies foglalkozásokra tagolódik , a férfias foglalkozások mindig jobban értékeltek ,magasabb a presztizsük és jobb anyagi és előrejutási lehetőségeket kínálnak. A nőies foglalkozásokra az ellentéte érvényes . A nők és a férfiak eltérő gazdasági ágakban koncentrálódnak, de ha ugyanabban a szektorban dolgoznak is, más munkakörben teszik ezt, mint férfiak. Mindkét nemnél megfigyelhető, hogy vesztett a foglalkoztatásban betöltött szerepéből a mezőgazdaság. Nőtt a szolgáltató szektorban dolgozó nők aránya a kereső nők között. A mezőgazdasági keresők alig egynegyede, az iparban dolgozóknak pedig 30%-a nő. A nők magasan felülreprezentáltak a szolgáltató szektorban. A mezőgazdasági keresők alig egynegyede, az iparban dolgozóknak pedig a 30%-a nő. A nők magasan felülreprezentáltak a szolgáltató szektorban, ahol a foglalkoztatottak 55%-a nő. A feldolgozóiparban 40%-a volt nő, és nők által dominált textiliparban tovább folytatódott az elnősiesedés: 2007-ben az itt foglalkoztatottak már 83%-a volt nő.

64

Szerepváltozások 2009: 43.oldal . A vertikális szegregáció abban mérthető, hogy milyen a nők és férfiak jelenléte a munka világának hierarchikus rendjében. A kereső nők több mint fele (55-56%) szellemi foglalkozású, minél lejjebb megyünk a foglalkozások rangsorában, annál több nőt találunk ezek betöltői között. Az irodai foglalkozásokban továbbra is szinte kizárólag nők dolgoznak. A munkaerőpiac tartós kettéhasadása a nemi hovatartozás mentén aláássa a munkaerőpiac rugalmasságát és akut munkaerőhiányt idézhet elő. A munkaerőhiány egyes iparágakban gátolhatja a gazdasági növekedést. A szegregáció azonban nemcsak a munkaerőpiac kiegyensúlyozott müködése szempontjából probléma, hanem egyenlőtlenség oldaláról is. Ezek közül a bérkülönbségek kérdésköre a legfontosabb. A munkaerőpiac nem tolerálja és a gyereknevelés miatti kiesést. A gyerekkel töltött évek után csak a fele tud visszamenni eredeti munkahelyére. „A gyerekvállalás után a munkaerő-piaci reintegráció nehezebb ,mivel az információáramlásból az érintettek kimaradnak egy időre és nincsenek speciális képzések ,amelyek ezt pótolni tudják .Igen nagy problémát jelent ,hogy a kutatói állások elnyerésénél a meglevő szakmai kapcsolatok és nem a nyílt verseny dominál.” (Vass Ilona, 2006)

65

4.3.3. A nők „elavult tudása” a munkaerőpiacon, alulprezentált női munkakörök „ A presztizs- vizsgálatok azt is igazolták, hogy az egyes értelmiségi pályák elnőiesedése szorosan összefügg az adott pályák presztizs-vesztésével, illetve alacsony társadalmi megbecsültségével.” idézet : Bőhm Antal 2003 Női munkavállalók sok esetben sokszoros terhei : munkahelyi, egzisztenciális ,emocionális terhei. A feminizált szakmák esetén nagy a fluktuáció ,kevés az előléptetés lehetősége,a jövedelem alacsonyabb. A feminizált foglalkozás esetén a munkáltató nem törekszik a dolgozó megtartására ,munkahelyi képzésbe kevésbé fektet pénzt. Maszkulin munkaterületeken a nők hátrányban vannak, tudásuk karbantartására a pályakorrekció nyújt esélyt, a fiatal korban elhalsztott lehetőségek pótlása felnőtt korban nehéz. A női munkavállalók technolgiai vákumba is kerülhetnek ,ha az informatikai ,átképzési lehetőségeket nem tudják kihasználni. A társadalmi integráció eszköze a nők felzárkóztatása az információs társadalomhoz. 4.3.4. Női munkanélküliség A munka növeli az önbecsülést, és az állásba kerülés az önbecsülés fontos eleme. A munka a nap koordinációját jelenti, a napi tevékenységi ciklus vezetését. Kialakítja a normális aktivitási szintet, időstruktúrát, társas kapcsolatokat alakít ki, a személyes identitást A nők számára a munkanélküliség pszichológiailag és anyagilag is megterhelő állapot, mivel nem rendelkeznek a nyugodt élethez szükséges háttérrel. Az aktív kereső nők aránya jelentősen visszaesett. Míg az 1990-es évben a nők körében a regisztrált munkanélküliek száma 10 000 fő körül volt,addig 1998-ra elérte a 210.600 főt. Szektorális átalakulás történt. A mezőgazdaságban foglalkoztatott nők száma csökkent 15%-ról(1990) 6 %-ra (1996). Míg 1990-ben a mezőgazdaságban dolgozó munkaerő egyharmada nő volt,addig ez az adat 1998-ra visszaesett. Az iparban foglalkoztatott nők létszámcsökkentése 5 %-os volt. A szolgáltatási szektorban pedig 15 %-os volt a női foglalkoztatás növekedése. Az 1980-as évek végére Magyarországon a válságágazatokban a munkaerő jelentős csökkentésére kényszerült. A gazdaságban történt negatív változások a munkaerőpiac radikális átalakulását eredményezték,jelentős lett a rejtett munkanélküliség jelensége. 2002 -ig a munkanélküliek száma mérséklődött. A nők munkavállalását tényező befolyásolja : az ország gazdasági ,társadalmi helyzete, hagyományai, az önálló kereset igénye vagy kényszere, a gyermekvállalás és a női munkavállalás összeegyeztetésének lehetőségei. A gazdasági rendszer átalakítása során kialakult un. technológiai munkanélküliségnek nevezzük a technikai haladás hatására kialakult állástalanságot . Sajátossága ,hogy a munkanélküliség rövidtávon emelkedik ,későbbiek folyamán némileg csökken ,de hosszú távon növekvő tendenciát mutat. Nemzetközileg a munkanélküli legelfogadottabb meghatározása : munkanélküli az, aki az előző hónapban egyáltalán nem végzett munkát,de aktívan keresett és azonnal munkába is állna ,ha módja lenne rá. Magyarországon a munkanélküli hivatalos meghatározása ennél liberálisabb, ugyanis az számít munkanélkülinek ,aki előző hónapban 15 napnál kevesebbet dolgozott , s azt állítja,hogy munkát keresett. ( Ezt a meghatározást használták a KSH Magyar Háztartás Panel 1995. évi vizsgálatában is.)”Bőhm 2003

66

Az állásvesztés súlyos traumákkal jár együtt nők esetében is, mert a traumák átformálják személyiségüket, életformájukat. Nők esetében súlyos torzulásokat okozhatnak társas kapcsolataik beszűkülése az identitásbeli válságaik. Az önbecsülés csorbulása pszichoszomatikus tünetekkel jár együtt. A nőket nagyobb mértékben sújtja a munkanélküliség, ennek oka a szegregáció és az iskolázottság beli különbségek. A nők előtt kevesebb álláskeresési lehetőség nyílik meg (pl.: kevésbé valószínű, hogy az egész család lakóhelyet változtat, ha a nő így jobb szakmai esélyekhez jut, ha viszont a férfi karrierjéről van szó ez az általános). A nők körében gyakoribb a hosszabb távú munkanélküliség. Sok magyar nő megunva az évek óta tartó reménytelen próbálkozást, háziasszonnyá minősíti át magát . A tradíciók szentesítik a női munkavégzést otthon ,egyfajta nem formális szakképzettségük is megvan hozzá. A háztartás az aktív munkavállalás alternatívájává vált, következményei a nők életvezetését befolyásolták.

Szerepváltozások 2009: 34.oldal Vizsgálódásaim nyomán szeretném említeni azokat a projekteket,melyek segíthetnek a női munkavállalói csoportok számára. A HEFOP projekt célcsoportja a 45 év feletti,alacsony iskolai végzettségű illetve nem piacképes szakmával rendelkező munkanélküliek.Számukra humán tanácsadást biztosítanak,segítenek a pályaterv elkészítésében, pszichológiai tanácsadást kapnak, munkához juttatást segítik, megélhetési támogatást kapnak a tréning és képzés időszakában. A nők munkaerőpiacra való visszatérésének ösztönzése nevű projekt, melynek célja ,hogy a magasabb életkor vagy alacsonyabb iskolai végzettség miatt a munkaerőpiacról kiszoruló ,munkahelykereső nőket re-integrálja egyéni tanácsadások, fejlesztő tréningek ,képzések ,illetve tartós elhelyezkedési lehetőségek felkutatása révén. Az Alternatív mentori szolgáltatás projekt és a Nők újra munkában projekt -kisgyerekesek esélyeinek növelése érdekében születtek.

67

4.3.5. Távmunka, atipikus munkalehetőségek, részmunkaidős foglalkoztatás A munkának a struktúrája változott meg, a foglalkoztatás lényegi átalakulásának vagyunk tanúi a rendszerváltozás után. Az átalakulások a globalizálódó világgazdaság fő áramlataihoz igazodnak. Európa keleti felében különösen merev és hosszú időre rögzült volt a munka fogalma, erős ideológiai támasz vette körül. A rendszer rigiditása összefüggött a hiánygazdasággal. Ellentétben Európa nyugati felével a munka ideológiával körülbástyázott alkotmányos alapelv volt. A hagyományos, élethosszig tartó, 8 órához kötődő stabil munkavállalást az elkövetkezendő évtizedek alatt szükségszerűen mozgalmasság váltotta fel ,ahol az idő és a tér változtatható paraméter lett. A stabilitásban gondolkodó kelet-európai országoknak is alkalmazkodniuk kellett az új informatizált irányzatokhoz , vállalati aktorokhoz, komplexebb döntésekhez. E folyamat a munkavállalókat ,különösen a nőket összetettebb , alkalmazkodóképességre , divezifikációra kényszeríti , amely családi teendőik miatt különösen nagy erőfeszítést jelent. Szabó Katalin (2004) Az atipikus munka a 80-as években honosodott meg .Ország-tanulmányokkal, helyzetleírásokkal az ENSZ Munkaügyi Szervezete (ILO) hívta fel a figyelmet a hagyományostól eltérő munkaviszonyok terjedésére. Feltérképezték az egyre szélesebb körben terjedő munkavégzési és alkalmazási formákat,másfelől megvilágították az önként vagy kényszerből új helyzetbe kerülők szociális védelmét. Az atipikus foglalkozásoknak a következők minősülnek: -a megrövidített munkaidő( részmunka) -időszakos foglalkoztatási formák ( határozott idejű munka,alkalmi munka,szezonális munka ) -nem munkaviszonyban végzett munka, a túlélés egyik formája ( önfoglalkoztatás) -egyéb ( otthoni munka, távmunka, munkaerő kölcsönzés) bejelentetlen foglalkozások Az ILO budapesti regionális irodája és a Szociális és Munkaügyi Minisztérium együttműködést alakított ki a diszkriminációmentes munkahelyek megvalósítása érdekében ,érintve az atipikus munkahelyek kérdéskörét is. A nem egyenlő bánásmód ,a nyíltan vagy rejtetten jelenlevő diszkrimináció és az ebből következő társadalmi kirekesztés világméretű problémája miatt a vállalatoknak új szemléletváltásra ,módszerekre ,innovatív gyakorlatok bevezetésére kell törekedni. A technológiai robbanás következtében a. munkaerőpiac képe szükségszerűen megváltozott a 70-es ,80-as években. A változások egyben elbizonytalanodást is jelentettek. A nem hagyományos munkaviszonyokban történő foglalkoztatás formái egyre terjedtek. A távmunka a 90-es években kezdett elterjedni a fejlett országokban. A mozgalmasság, rugalmasság földrajzi és időbeli ,intellektuális szolgáltatások vonatkozásban is megjelent.

Jelentős eltérés van a nők részfoglalkoztatásának elterjedtségében : Hollandiában a nők 58.8 %-a ,Dániában 32,4 %-a , Olaszországban 23,5 %-a Magyarországon 4,3 %-a vállal munkát ilyen formában. Az EU-ban a nők harmada ,a férfiak 7%-a dolgozik részmunkaidőben. M. on 2005-ben a férfiak 2,7 %-a és a nők 5,8%-a dolgozott részmunkaidőben. A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják,hogy az ilyen foglalkoztatások a munkaadók biztonságérzetét kockáztatják ,de előnnyel is járhat számukra. Brit kutatások bizonyítják ,hogy a csökkentett munkaidő az életminőség javulását eredményezi. Hollandiában 35,7 %,a 2004 ben csatlakozott országokban 10 % alatt van a távmunka aránya. Belgiumban a törvényi szabályozás kitér az innovatív munkaidő megállapodásokra. Írországban 1997 óta törekvéseket tesznek az „ egyedülálló szülők támogatására”.

68

Külföldön is az atipikus foglalkoztatási formákban túlnyomórészt nők dolgoznak és heti 15-30 órát jelent ez a fajta foglalkoztatás. Európában Hollandia kényszerült leglátványosabban előrelépni a foglalkoztatási formákat illetően. A nyolcvanas évek elején a munkavállalókat nagyvonalúan körülvevő szociális ellátórendszer átalakításra szorult és 1982 es munkaügyi reformok eredményeképpen megvalósult a holland munkaerőpiac liberalizációja. A statisztika is igazolja a részmunkaidő hollandiai terjedését ,1990-re minden harmadik munkavállaló ebbe a csoportba tartozott és 1998-ra 40 % -os határt is átlépte arányuk. Hollandiában a munka és a magánélet összehangolására utaló kombinációs kifejezés az adóvisszatérítésről intézkedik ,miszerint mindkét szülőnek jár. Figyelembe kell venni,hogy a részmunkaidő bizonyos életszakaszhoz igazodjon, nem pedig a tartós főállást jelentsen vagy a főálláshoz való fokozatos visszatérés lehetőségét vesse fel. Cél a szakszervezetek szerepének fejlesztése és erősítése annak érdekében,hogy a nőket ért közvetett diszkrimináció ellen felvegyék a harcot például : a részmunkaidős foglalkoztatás is okozhat közvetve diszkriminációt. A lépcsőzetes munkaidő , rugalmas munkaidőrendszerek, csúcsidőszakhoz igazított osztott munkaidő és távmunka a munka és magánélet összeegyeztetésének nők által keresett eszköze. A munkavállalókra vegyes hatással vannak ezek a foglalkoztatási formák ,mivel helyzetük bizonytalan lesz és hosszabb távra nem tervezhetnek, kevesebbet keresnek ,flexibilis munkalehetőségnek minősül ,a munkanélküli létből könnyebb a kitörési lehetőség. A rugalmas foglalkoztatás hátrányai között szerepel, hogy nem minden típusú női személyiségnek felel meg. Kisgyerekes anyák panaszkodnak, hogy későn ismerték fel, hogy a kapcsolatok beszűkülése és az izoláltság a munka és magánélet határának elmosódása lett a távmunka vagy bármely más rugalmas foglalkoztatási forma eredménye. További hátrányok között említhető, hogy a társadalmi kapcsolatok leépülését jelentheti ,a munkavállalók számos „ szélhámos”munkaajánlat veszélyének vannak kitéve, konfliktust szül a hagyományos munkarendben dolgozókkal, a magán és a munka szférájának elválasztásában nehézségek lehetnek. Az előnyök között szerepel a szabadság, csökkenő stressz , mobilitás, hatékonyabb, koncentráltabb munkavégzés, több idő jut a családra. Ma Magyarországon a munkaerőpiac dinamikája mellőzi a rugalmas munkavégzési formák terjedését. Ennek a munkaformának a bérszintje nem biztosítja a megélhetést. A paradoxon abban rejlik ,hogy a 90-es évek közepén a konszolidálódó gazdaságban az alacsony bérek akadályozták a nőket abban ,hogy megengedjék maguknak a részmunkaidőből származó bérek kényelmét. A legnagyobb érdeklődés a részmunkaidő iránt a munkanélküliek, inaktívak, többgyerekesek között várható. Jellemző a részmunkaidős foglalkoztatás az egyetemi, főiskolai, képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozásoknál. Amennyiben a pozitív diszkrimináció eredményeként a közszférában jobban elterjedne a részmunkaidő, az húzó hatással lenne a magánszférára is ,hiszen példát ad arra ,hogy jó munkaszervezés esetén a rugalmas foglalkoztatás sem okoz fennakadást.

69

A távmunkától eltér a home- work, bedolgozás – otthoni munka ,mely jellegzetesen női arcú, a manuális értékek létrehozása nem igényel különösebb kvalifikációt. A multinational Eworker -ek száma fog növekedni a jövőben. Ők munkájukat különböző helyszíneken végzik. 2004 től létezik a Magyar Távmunka Szövetség. A távmunkát az információs társadalom célkitűzéseivel összhangban a kormányzat EU -s pályázatokkal és stratégiai programokkal támogatja. Magyarországon kb. 100.000 új távmunkahely létrehozását prognosztizálják a szakemberek. Kismamák és nyugdíjasok munkalehetősége is lehet a távmunka.Többen a telemarketingcenterekben vállalnak munkát ,mely jó kommunikációt feltételez,sok előnyt jelent ,hiszen a munka-magánélet jobban összeegyeztethető . 4.3.6. Nők az ingázásban, migrációban Az ingázó és migráló nők számára kettős teherként jelenik meg az új munkahelyen vagy lakóhelyen is érzékelhető diszkrimináció, valamint a bizonytalanságokra, új élethelyzetre való reagálás nehézsége. Alkalmazkodókészségük, személyiségbeli adottságaik, az egész családot jellemző változtatás szándéka határozzák meg az új helyzethez való alkalmazkodás időbeli korlátait. Vonzó tényező lehet a nők szemszögéből, hogy magánélet vonatkozásában a városi élet szabadabb, így könnyebben tudják megváltoztatni életüket városban, mint vidéken. Azonban városi egzisztenciális és magánéleti sikertelenség esetén a vidékre történő visszaintegrálódás még több nehézséget rejthet. Nők esetében a sikeres állásváltoztatással együtt járó migráció, mivel integrálódásuk női mivoltukból következően nehézkesebb, a helyi társadalomhoz való kötődésüket inkább a férjhezmenetel,mint a munkahely határozza meg. A nők nehezebb integrálódását nehezíti, a nőket érintő sztereotípia és a vidéket elmarasztaló sztereotípia. Különösen erőteljesen, komplexen jelenik meg a folyamat a vidékről fővárosba költözés esetén. Az EU-ban a migráció elsődleges oka családi ok, a menekültként ,diákként való helyváltoztatás a ritkább. Nők esetében a migráns pozíció azonnal függő helyzetet is eredményez. FEMAGE22 projekt fogalkozik a migránsokkal , elemzi a bevándorlókat küldő országokat A téma különösen gender-központú megközelítést igényel. A bevándorló nők sajátos migrációs küzdelmeket folytatnak,sajátos identitásváltozáson esnek át, a migránsokkal kapcsolatos attitüdök alakulnak ki. A bevándorló országok Németország ,Ausztria óriási bevándorlóközösségekkel élnek együtt, egyedi társadalmi teret alkotnak. A bevándorló nők élettörténeti perspektívái ,jogi ,diskurzív kereteit vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a női migránsok családi keretbe illeszkednek,a családi ,házassági migráció a legerősebb. A migráns nők egy része családi zaklatás miatt vándorol. Egy részük saját akaratuk ellenére követik férjüket és válnak bevándorlókká, ott elszigetelten élnek. Külföldön élő férfival kötött házasságok sajátos migrációs kapocsnak tűnnek.

22

FEMAGE: A női migránsok integrálódása az öregedő európai társadalmakba. Needs for female immigrants and their integration in ageing societies

70

4.3.7. 45 év feletti női munkavállalók, szenior foglalkoztatás „ idős munkavállalónak (szenior) általában azokat a 45-50 év felettieket tekintjük ,akik életkoruk miatt egyre gyengébb esélyekkel szerepelnek a munkaerőpiacon ,munkájukat életkoruk vagy egyéb okok miatt elvesztik és azt követően nem vagy csak nagy nehézségek árán találnak újra munkát. A munkanélküli ,50 éven felüli emberek individuálisan megélik a nyugdíjazáshoz kapcsolódó gyakran válságos élethelyzetet , elvesztik az aktív munkavégzéssel összefüggő társadalmi beágyazottságukat,megbecsülésüket egzisztenciális beágyazottságukat.”(Szabó Judit Ágnes, 2007) Magyarországon ma a 45 év felettiek létszáma 4,3 millió és alig több,mint 20 %-a dolgozik,ami az uniós átlag felét jelenti. Összehasonlításban Németországban ez az arány 50 % és állandóan nő a szenior foglalkoztatás mértéke. A 45 év feletti ( szenior ) munkavállalók kiszorulása a munkaerőpiacról évről évre jelentős. A becslések 2010re 2030-ra vonatkoznak. Becslések figyelembevételével 2010-re az 50 év feletti férfiak aránya 33% lesz,míg a nők aránya: 40 % lesz. 2030-at tekintve pedig a férfiak aránya: 42 % ,a nők aránya: 22%. Ezt a korosztályt az 1990-1992 közötti 1,7 millió munkahely megszűnése érintette,továbbá a munkaerőpiacon tapasztalható rendszerváltozást követő egyre növekvő mértékű diszkrimináció .A 45 év feletti anyáknak gyakorta szembesülniük kell azzal,hogy hátrányos megkülönböztetés éri őket. (Adler Judit , 2004) A kormány intézkedései a munkaerő-piaci esélyek növelése érdekében érintik a részmunkaidős foglalkoztatás támogatását ,az 50 év felettiek járulékkedvezményeit,a családi és munkahelyi kötelezettségek összehangolását. A 6/ 1996 ( VII.16) rendelet módosítása a 45 év feletti személy számára képzés ,a foglalkoztatás bővítő támogatás ,valamint a közhasznú foglalkoztatás esetében biztosít lehetőséget az általánosnál kedvezőbb támogatási feltételek alkalmazására. 2005. január 1.-től a járulékkedvezmény mértéke módosult azon munkáltatók számára,akik 50 év feletti munkanélkülit alkalmaznak. A támogatás mértékére utaló szabály un. „pozitív alsó korláttal”egészült ki,amely nem lehet kevesebb a keresetet terhelő egészség-és nyugdíjbiztosítási ,valamint munkaadói járulék ,továbbá a munkáltatót terhelő egészségügyi hozzájárulás átvállaló mértéke összegének ötven százalékánál. Általánosságban igaz,hogy a munkáltatók kerülik az idősebb-többnyire 50 éven felüli női munkavállalók alkalmazását. Az érintettek törekednek arra,hogy minél előbb szociális jövedelemhez jussanak ,mely a nyugdíjat vagy rokkant nyugdíjat jelenti . Az érintett korosztálynál ez alól az értelmiségiek jelentenek kivételt. Számítások szerint 2010 után kényszerré válik alkalmazásuk ,a diszkrimináció csökkenésére lehet számítani. A férfiak magas halandósága 60-70 év között előrevetített nőtöbbséget feltételez. Számottevő özvegyi aránnyal számolhatunk a jövőben. Napjaink foglalkoztatáspolitikájának kérdése ez ,megoldása össztársadalmi érdek, Az Európában várható életkor-emelkedéssel függ össze. Az öregkor egy modern megközelítése kell ,hogy szerepeljen. Az 1997-es luxemburgi foglalkoztatási csúcs célja az aktív foglalkoztatáspolitikai szemlélet munkahelyi reintegráció , hátrányos társadalmi csoportok kezelése ,vegyes korösszetételű munkakollektíva létrehozása. A cégek humán erőforrás-fejlesztő gyakorlata jelenleg nélkülözi a szeniorok foglalkoztatását. A rendszerváltás óta a 45-55 éves korosztálynak közel 20 %-a maradt aktív munkavállaló, ez az adat az EU-s adat fele. A leépítések a piaci szektorban az időseket érintették erősebben. Az EU-ban a 45-64 éves népesség gazdasági aktivitása 55 %, nálunk 43 %. Jelen gazdasági válság is őket sújtja erősebben , különösen a foglalkoztatási centrumoktól távol eső, leszakadó térségekben jelent komoly gazdasági és társadalmi problémát. A munkaerőpiacról való leszakadás, a munkaerőpiacon való eredménytelen részvétel, egzisztenciális, mentális és jövőképet romboló negatív hatással van az egyénre és társadalmunkra.

71

E korosztályt tekintve legmagasabb a munkanélküliség aránya, munkaerőpiaci reintegrációjuk nehézkes, a korosztály jelentős része állandó önbizalomhiánnyal küzd, diszkriminatív helyzetek sokaságával kell megküzdeniük. Statisztikai tények is aktualizálják az ügy fontosságát, hiszen az európai társadalmak elöregedését tekintve több generációt érintő, össztársadalmi érdek lesz a szeniorok ügye a foglalkoztatásban, a modern Európa életszemléletében. Az EU stockholmi csúcsértekezletének célja volt az idősebb korú munkavállalók esetében 2010-ig 50%-os foglalkoztatási arányt érjenek el, továbbá érjenek el eredményeket az inaktívak hosszú távú foglalkoztatási aktivitásában. Általánosan a várható átlagéletkor-növekedést figyelembe véve európai társadalmakban az öregkor egy modern megközelítése kell, hogy szerepeljen. A jelenség nem csak magyar sajátosság, hanem európai társadalmak elöregedésével van kapcsolatban. Számos példaértékű nemzetközi projekt létezik, melyek a vegyes korösszetételű munkakollektíva előnyeit hangsúlyozzák, az idősebb korosztályt nem kirekesztő munkapiac korrekt megközelítését elemzik, preferálják az etikus, különböző korosztályokat támogató vállalati image kialakítását, beleértve szeniorokat, mozgáskorlátozottakat, hátrányos társadalmi csoportokat. Magyarországon a cégek humánerőforrás-fejlesztő gyakorlata szintén nem nélkülözheti a szeniorok foglalkoztatásának kérdéskörét, a távmunka lehetőségeit, az atipikus foglalkoztatási formákat. A statisztikai adatok által is erősen indokolt feladat több generáció együttműködését feltételezi a munkaerőpiac területén. A rendszerváltástól kezdődően mára a 45-55 éves korosztálynak közel 20%-a maradt aktív munkavállaló, ez az adat az EU-s átlag fele. A leépítések a piaci szektorban az időseket érintették erősebben. Az állami szektorban kevésbé érintette őket. A KSH adatait figyelembe véve 2010-re az 50 év felettiek aránya 33%, a nők aránya 40% lesz, a férfiak aránya 42%. Magyarországon a 55 év fölötti népességből az aktív munkavállalók aránya jelenleg 21,9%, ami fele az EU-s átlagnak. Észak-Európában az időskorúak 70%-a dolgozik. Az Európai Unióban a 45-64 éves népesség gazdasági aktivitása 55%, Magyarországon 43%. Becslések szerint jelenleg Magyarországon regisztráltan vagy nem regisztráltan összesen kétmillió azon 45 év feletti, dolgozni képes emberek száma, akiknek esélyük sincs munkába állni. A statisztikák szerint a végzettség szerint legtöbb a középiskolát végzettek száma, a nemek szerinti megoszlásban több a nő, a túlképzettek között szintén több a nő. A jelen gazdasági válság jobban sújtja a nőket ,mint a férfiakat. A szektorális megoszlás szerint „idős terület”-nek számít a mezőgazdaság és oktatás, ahol részvételük 57%. Továbbá „fiatal területnek számít” a pénzügy, ingatlan, bankszektor, ahol részvételük 85%. A külföldi tulajdonú cégeknél 32% -os a részvételük, a belföldi érdekeltségű cégeknél 47%-os a részvételük. A legmagasabb részvételi arány az önkormányzati szektorban tapasztalható (GKI e net, IBM kutatásai alapján). 2009 I. negyedévében a munkanélküliség 9,7%, a 15-74 éves korosztályon belül 3 millió 762 ezer foglalkoztatott volt, 403 ezer munkanélküli. Az érintettek úgy érzékelik, hogy a 45 év felettiek munkához jutási esélye rosszabb, mint a 30-45 év közöttieké. Az érintettek 39%-a érzi úgy, hogy privát és szakmai élete rossz.

72

Képzési rendszerek, képzési hajlandóság, motiválhatóság „Ahhoz, hogy az öregek megtanulják az újat, gyakran el kell felejteniük a régit és ez kétszer olyan nehéz, mint valamit teljesen újonnan megtanulni” Harvey C. Lehman23 Az EU „idősek edukációja” nevű programot is figyelembe véve a képzési rendszereknek figyelembe kell venni a korspecifikus edukációs jellemzőket. Képzési struktúraváltásra van szükség a 45 évnél idősebb korosztály megközelítésénél. A legnagyobb gondot az jelenti, hogy a munkanélküliek fele nem rendelkezik középfokú végzettséggel, továbbá a munka melletti tanulás, a megosztott figyelem sokszoros terhet jelent számukra. Sajátos disztancia jellemzi ezt a korosztályt. Pedagógiailag igazolt, hogy ebben a korban a tanulási képességek már hanyatlanak, de átgondolt, korrekt, toleranciára, empátiára épülő tanári hozzáállással minden képesség javítható és fejleszthető. A tény bizonyított, különösen az idegen nyelvvel kapcsolatos képzések szervezése esetén. Nemek szerinti megoszlásban a férfiak kevésbé motiválhatók. A tanulási programtípusok szerint a humán tudományokhoz és egészségügyhöz kapcsolódó képzések a leggyakoribbak, melyeken érdeklődés és készségek szerint a nők az aktívabbak. A pályaorientáció fogalmát inkább a fiatalabb korosztályhoz asszociáljuk. A fogalom azonban utalhat a munkerőpiacról leszakadt, mégis munkáját folytatni szándékozó, orientációra nyitott idősödő munkavállalóra is. Az „elavult tudás” felfrissítése jelentené a legnagyobb segítséget további lehetőségeikben. Munkavállalásukhoz nemcsak szaktudás kell, hanem a kulcsképességek mellett kreativitást igénylő képességek is. A cégek humán fejlesztésének figyelembe kell vennie e korosztály lehetőségeit is. A folyamatnak ellentmond, hogy az európai tendenciával ellentétben Magyarországon a felmérések szerint a tanulás nagy százalékban nem belső indíttatás, hanem egzisztenciális indok. A mostani 45 év feletti generáció másként tapasztalta meg a technológia robbanást, mely az egész életet áthatja. A szeniorok, különösen az 50 év feletti generáció egy másik világban szocializálódott, komoly nehézségekkel küzd egy olyan munkaerőpiacon, ahol a korral megszerzett bölcsesség, tudás, munkatapasztalat nem elsődleges érték. E korosztály küzd leginkább az egyensúlyteremtéssel, a felgyorsult technológiai dinamizmus és a koruk miatt kissé lassúbb egyéni képességeik között. A családi állapot is befolyásolja a képzési hajlandóságot és a munkavállalás lehetőségeit. Az egyedülállók végeznek a legnagyobb arányban otthoni munkát. A felsőfokú képzéseken leginkább az egyedülállók vesznek részt. A magánórát leginkább az elváltak választják. A korosztály jelentős része a tanulás értékét elfogadja, de többen kényszernek érzik a munkahely megtartása érdekében. Ellentétesen az európai átlagadatokkal Magyarországon e korosztályon belül az inaktívak száma ugrásszerűen megnőtt. Magyarországon az inaktivitás sok esetben menekülést jelent a munkanélküliség elől. Az inaktivitás egyik oka a rossz egészségi állapot. Az jelenség továbbörökíthető, a társadalmi hátrányok a következő generáció életét is befolyásolják. A mentális és képzettségbeli hiányok fokozódnak, átalakítják az életszemléletet. A reaktiválódás nehézkes. Magyarországon a női inaktivitás elfogadottabb. A női inaktivitás erős immobilitással jár együtt, mely a jövőre nézve negatív hatással van. A foglalkoztatáspolitikai változások, elhelyezkedési nehézségek, a nehézkes reintegrálódás miatt a szeniorokat számos társadalmi következmény sújtja, például a romló életminőség, társadalmi előítélet, kirekesztés, a tartós munkanélküliség réme, romló pszichés és fizikai állapot. Különösen nehéz helyzetbe kerülnek a tartósan munkanélküliek, gyermeküket egyedül nevelők. Reintegrációs lehetőségeik nehézkesek. 23

A 60-as években gerontológiával foglalkozó amerikai pszichológus.

73

Az újfelvételisek százalékos arányát tekintve, a hazai 50 főnél több főt foglalkoztató cégek körében a 20-29 éves korosztály körében 39%, 30-44 éves korosztály körében 24%, a 45-49 éves korosztály körben 16%os a felvételi arány. Földrajzi elhelyezkedést tekintve a vidéket jobban sújtja a munkanélküliség problémája, mint a várost. Az alapvetően vidéki kistérségekben jelentésen magasabb az állástalanok életkora. Megoldási kísérletek a 45 évnél idősebb munkavállalók segítésére Az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök, mint képzés, bértámogatás, közhasznú foglalkoztatás, munkahelyteremtő beruházások,útiköltség támogatás segíthet e korosztály támogatásában is. Ezt a korosztályt – különösen a nőket – veszélyeztető munkanélküliség ellen megoldás lehetne az atipikus foglalkoztatási formák népszerűsítésére tett kísérletek, a távmunka, a részmunkaidő, a családbarát munkahely mellett az idősbarát munkahely lehetősége, e-learning képzések hangsúlyozása, a nyitottság fontossága, a képzések népszerűsítése, kapcsolódás a life-long-learning filozófiájához. „Az időskorúak munkába állítása” című e-learning alapú tanfolyam célja segíteni a rohamosan öregedő munkaerőt. Olyan vállalkozásokat kell ösztönözni ,ahol főállású munkaviszonnyal nem rendelkező szeniorokat alkalmaznak rugalmas foglalkoztatási formában. A szenior állásbörzék is segíthetik a folyamatot. Jogsegélyszolgálatok támogatása, rehabilitációs szolgáltatás szintén segíthet a folyamatban. A szeniorok intellektuális tőkéje nemzetgazdasági értéket képvisel. Figyelembe véve azt, hogy a magyarországi digitális analfabétizmus 70%-a a 45 év feletti korosztályból kerül ki, hangsúlyos szempont lehet az un. IT mentori program, az un. Digitális diszkrimináció elleni fellépés, egyik eszköze, a digitális írástudás segítése érdekében. A Foglalkoztatási Információs Pontok releváns információkkal szolgáltatnak a korosztály számára az eligazodásban. 2008-ban 150 ezer képzésben 28 ezer munkanélküli vett részt. Hatékony kompetencia alapú, esetleg rugalmas foglalkoztatási formákhoz igazodó képzési programok kellenek régiónként, megyénként. Újszerű tanári kompetenciákat igénylő, sajátos metodika, tematika kell gyakorlati síkon. Elméleti síkon, pedig andragógiai, gerontológiai szakmai területek egyensúlyba hozatala szükséges az un. „best practice” elérése érdekében. Átgondolt koncepciót igényel a szociokulturális különbségek leküzdése, a regionális különbségek figyelembevétele. A foglalkoztató cégek részéről is kereslet mutatkozik. Magyarországon a 300 főnél több és 51 főnél kevesebb dolgozót foglalkoztató cégek fele krónikus szakemberhiánnyal küzd, a feldolgozóipar is erősen keres szakembereket. 2004-ben a 45 év feletti mezőgazdasági munkavállalók foglalkoztatására és álláshelyeik támogatására hirdettek meg pályázatokat, különösen a kisvállalkozások fejlesztésére. A szenior foglalkoztatás védelmében a kormány adókedvezményben részesíti azokat a cégeket, akik 50 év felettieket alkalmaznak. Az un. Prémiumévek Program mind a közszférában, mind a piaci szférában lehetőséget teremt a munkából való méltó visszavonulásra. A START EXTRA PROGRAM pedig az 50 év feletti tartósan munkanélkülieknek szól. E program felkarolása azért is fontos, mert a tartósan munkanélküliek motiválása a legnehezebb. A szemléletváltást hangsúlyozzák a legnagyobb munkáltatói szervezetek, szakszervezetek , nyugdíjasszervezetek. Szenior foglalkoztatási klubok Több alapító szervezet által létrejött a Szenior foglalkoztatási szövetség, mely egy közhasznú egyesület, célja a munkaerőpiacon lévő kultúraváltás erősítése, a munkáltatói gyakorlat toleráns szemléletének hangsúlyozása, szenior tudásfejlesztés.

74

Az objektív tények figyelembevételével az országban a 45 év feletti munkavállalók segítésére 50 un. Szenior foglalkoztatási klub működik, melyek célja „újraéleszteni” a generációk közötti együttműködést mind a munkaerőpiacon, mind a társadalomban, ösztönzik az egyéni teljesítőképesség megtartását. A klubok célja a kapcsolódási pontok feltárása, a nehéz foglalkoztatáspolitikai helyzet objektív figyelembe vétele, a szeniorok munkavállalási esélyeinek javítása, a képzések, a tudásmenedzsment hangsúlyozása, pályaorientációs tanácsadások népszerűsítése, önmaguk értékeinek felismerése, tudásrehabilitációja,a szervezeti sokszínűség jövőstratégiájára. A program 2007-től intenzíven működik a civil szektorban. A megfogalmazott szenior program 20072013 célkitűzéseit összegzi elsősorban a munkahelymegőrzés és munkahelyteremtés szempontjaira utalva. A támogató társadalmi környezetet feltételező felvilágosító kampány segíthet az érett, és az időskorúak egészségi helyzetének javítására,hiszen az elavult ismeretek és a tudáshiány mellett a rossz egészségi állapot jelenti a legnagyobb hátrányt számukra munkaerőpiacon. Felmérések szerint az 51-55 évesek 42%-a érzi úgy, hogy egészsége miatt került hátrányos helyzetbe. A Szenior Mentor Program még tovább mutat ,azaz az 55 év felettiek vesznek részt a programban. A klubok segítséget jelentenek a jobb önéletrajz megfogalmazásában, a stilisztika javításában, a nyelvi, számítástechnikai ismeretek javításában. Diszkriminációs nehézségek Legnagyobb segítséget az jelentene, ha a törvénykezési gyakorlatban csökkenne a szeniorokkal szembeni diszkrimináció, megszűnnének a generált munkahelyi előítéletek. A Szenior jogsegélyszolgálat is segíthetne ennek kiszűrésében, felismerésében. A 45 év felettiek diszkriminációja tartós ma Magyarországon. Munkavállalásukat sok sztereotípia nehezíti, mint például: nehezen illeszkednek be a csapatmunkába, magas a bérigényük, elavult képesítéssel rendelkeznek, nem dinamikusak, nem motiváltak, nem értenek a számítógéphez, hiányzik belőlük a dinamizmus, a váltás képessége, a generációs feszültséget kevésbé fogadják el, gondolkodásmódjuk rugalmatlan. A 45 év feletti munkavállalókat vizsgálva a legkritikusabb terület, hogy különösen a nőknek gyakran szembesülniük kell az életkor szerinti diszkriminációval, a releváns szakmai tapasztalat és jó referenciák ellenére a munkaadók tartanak az idősebb korosztály rugalmatlanságától, dinamizmushiányától. A cégek nem vállalják fel a kor szerinti diszkriminációt, mással pedig aligha magyarázható, hogy inkább alacsonyabb bérérét, fiatalabb alkalmazottakat vesznek fel a munkáltatók. Így a diszkrimináció látens módon van jelen, mégis romboló hatással van az egyénre és az egész munkahelyi környezetre. A diszkrimináció, mely nagy részben látensen működik komoly feszültségek forrása, felkészült releváns válasza nincs még hazánknak a diszkriminatív helyzetek szűrésére, visszaszorítására még kevésbé. Digitális diszkrimináció az információs, technológiai robbanással párhuzamosan jelentkezett. A középfokú vagy magasabb végzettségűek számára az értékesítői, tanácsadói, hitelértékesítői munkakörök maradnak. Jelenleg 6 millió digitális analfabéta van Magyarországon, melynek fele 45 év feletti. IT mentorok segíthetnek személyes példamutatással. A 45 év feletti munkavállalókban sok esetben rögzült negatív reflex szégyenérzettel párosul. Az önbizalomhiány, a konzervatív, hagyományos szerepfelosztásban való gondolkodás az európai országok közül Magyarországon különösen érzékelhető, hiszen a közép-kelet-európai régióban a legkonzervatívabb országnak számít. A negatív szégyenérzet mellett az egészségi állapot romlásával is számolni kell. A rossz egészségi állapot jelenti a legnagyobb hátrányt, mely szellemi hanyatlást is eredményezhet, továbbá társadalmi elszigetelődést. A tétlenség hosszú távon apátiával jár együtt. Az egészségi állapot karbantartása, az egészség proaktív megőrzése a testi, lelki egyensúly lenne a legfontosabb feladat, hiszen a jövendő generáció életfeltételeit is befolyásolja.

75

Mind a munkavállaló, mind a munkáltatói oldalnak részt kell vállalnia a sztereotípiák leküzdésében, ahhoz, hogy e perifériára szorult korosztály helyzete javuljon. A korosztály elnevezése az un. „Szendvicsgeneráció”, azaz jelentős felelősséggel tartozik növekvő, még többnyire középiskolás gyerekeiért, de sok esetben rájuk nehezedik az idősödő, többnyire egyedül élő, betegséggel küzdő, elmagányosodott szüleik súlya is. Ennek a generációnak családi gondokkal kell megküzdenie. Az idősödő szülőpárok esetén az egymásra utaltság még erőteljesebb. Statisztikailag kimutatható, hogy ma Magyarországon több idős nő él egyedül mint férfi. A társadalomban zajló forradalmi változások, a válások magas aránya, a lelki elbizonytalanodás, a párkapcsolati problémák, a „midlife crisis” lélektani hatásai is befolyásolják a munkavállalást, a munkaerőpiaci perifériára szorultság terhét. Az igazságos társadalom és jogharmonizáció felé törekvő esélyegyenlőségi kezdeményezések diszkriminációmentes esélyteremtésre törekszenek. A magyar esélyegyenlőségi törvény szerint is e korosztály védett tulajdonsággal rendelkezőnek számít, hiszen az élekor alapján nem lehet diszkriminálni. Ennek ellenére a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda (NEKI) szerint a faji, vagy etnikai kisebbséghez tartozáson kívül a leggyakrabban diszkriminációnak kitett csoport a 45 év feletti nők. A magyar társadalom esélyteremtő diszkriminációmentes magatartása kell ,különösen a megváltozott munkaképességű munkavállalókkal szemben. A MÁV Új Esély Alapítvány az Egyenlő Bánásmód Hatóság kezdeményezései az esélyegyenlőség érdekében szerveződnek. Outplacement24 „Ha a sikernek egyáltalán van titka, az abban a képességben rejlik, hogy észrevegyük a másik ember szempontját, és a dolgot egyszerre nézzük az Ő oldaláról, meg a magunkéról is.” Henry Ford25 A rendszerváltás után Magyarországra beszivárgott, de az elmúlt évtizedben aktív, aktuális kifejezés az outplacement, azaz a „lágy elbocsátás”, mely témánk egyik munkapszichológiai megközelítése. Az outplacement célja, hogy megerősítse a szociális felelősséggel bíró vállalatpolitikáról kialakult képet, segítsen a döntéshozatalban, befolyásolja a vállalatnál maradt alkalmazottak teljesítményét. Az outplacement egy humánpolitikai program, mely egyfajta személyes gondoskodást, útmutatást jelent az álláskeresésben. Különösen fontos jelentőségű a 45 év feletti munkavállalók tekintetében, az elbocsátás okozta nehézségek feldolgozásában. Ez az eszköz segítséget jelent az elbocsátott dolgozó számára a leépítésből származó pszichológiai, szociális hatások feldolgozásában. Az outplacement segíti az alkalmazottat, hogy minél hamarabb új állást találjon, helyreállítsa megrendült önbizalmát. Konkrét lebonyolítása egyénileg különböző, az álláskeresők szakmai célokat szereznek. A kollektív outplacement néhány napig tart, és a csoport létszámát 10 főben határozzák meg. A kollektív outplacement abba az irányba mutat, hogy kezelni tudják az alacsonyabb hierarchiaszinthez tartozó elbocsátottak ügyét, továbbá bizonyítva legyen a cégek szociális felelősségének kérdése. 24

A modern munkapszichológiai fogalom az outplacement -counselling a leépítéseknél törekszik a munkahelyi biztonság elérésére, a megnövekedett fluktuáció ellenére a jó munkahelyi légkör megteremtésére törekszik. Célja a szociális felelősséggel bíró vállalatpolitika erősítése, az elbocsátási folyamat harmonikus levezetése . Az outplacement segíti az alkalmazottat ,hogy minél előbb új állást találjon. Hogyan valósul ez meg az elbocsátott 45 év feletti munkavállaló esetében? Hogyan lehet mobilitásukat növelni, rugalmasságukat fokozni, új szakmai orientációt erősíteni? 25 Amerikai üzletember 1863-1947.

76

A 45 év feletti női munkavállalók esetében 9 hónapig tart az un. „személyes gondoskodás” vagy egyéni követéses terv. Életük a foglalkoztatási esély csökkenése miatt megtörhet ,de a személyes vagy kollektív outplacement segíthet a törés feldolgozásában. A kormány munkahelyteremtő és munkahelymegőrző intézkedései irányuljanak a 45 év feletti munkavállalók megsegítése felé. Követendőek lehetnek a külföldi példák, az a gyakorlat, hogy a munkahelyeken meghatározott számú helyet tartanak fenn az idősödő munkavállalók alkalmazására. Munkapszichológiai megközelítésben ezt a korosztályt kevésbé fenyegeti a viktimizáció, mobbing, vagy a zaklatás egyéb formái. A korosztályt is veszélyeztető kiégettségtünetek kezelésére a munkapszichológia is kísérleteket tesz. Vizsgálandó terület lehet, hogy a munkaerő-piac újszerű fogalomrendszere, az elmúlt években felszínre került fogalmak, mint outplacement, outsourcing, benchmarking, rizikómenedzsment, vállalatfilozófiai rendszerek, mediációs lehetőségek, coaching, figyelembe veszik-e ezt a területet, ha igen, akkor milyen formában. A humánpolitikai irányelvek szemléletének változására is szükség van Magyarországon, ami figyelembe veszi az idősödő munkavállalók tudásának hasznosíthatóságát, a korosztály bölcsességét, munkához való alkalmazkodóképességét. A munkaerő-szükségletnél mennyire veszik figyelembe a 45 év feletti korosztály esélyeit? A 2004-es intézkedéscsomag a 45 év felettiek foglalkoztatását segíti, melynek részei az un. „Újra dolgozom”, a „Nők a munkaerőpiacon” és a „Diplomával keresem az utam” programok. Az Országos Foglalkoztatási Szolgálat és az Európai Szociális Alap közreműködésével a 2004-2006 közti időszakot felölelő program célja a a 45 év felettiek munkaerőpiaci rehabilitációjának vizsgálata. Állandó szenior állásbörzék szintén segítenének esélyeik javításában. Vizsgálódásaim szerint a munkaügyi központok nem rendelkeznek korosztályra bontott statisztikával a 45 év felettiekkel kapcsolatban. Bizonytalanul körvonalazott igények fogalmazódnak meg. A magyar munkahelyi kultúrába e fogalmak, mint: esélyegyenlőség, családbarát munkahely, társadalmi felelősségvállalás, több évre visszatekintve még nem épültek be. Több generációt igénylő folyamat, míg a munkavállalás, munkahelyteremtés fogalmához hozzátartoznak, különösen a szenior foglalkoztatás szempontjait is figyelembe véve. A társadalmi felelősségvállalás kiépítéséhez a szeniorok életfeltételeit is figyelő egészségmegőrző, rekreációs programok, munkakörülmények fejlesztése, stresszoldás is hozzájárul.

77

4.3.8. Karrierista szemléletű nők A női menedzserekre és vállalkozókra ruházott karrierlehetőségek magasabb pozíciókba juttatja a nőket, mégis a társadalom nagy része hidegen kezeli őket és a karrierrel kapcsolatos élethelyzetet nőietlennek tartja. A munkaerő felvételnél diszkriminative un. „férfiattitűdöket” várnak el a női jelöltektől, rákényszerülnek elnyomni saját nőiességüket. Az álláshirdetésekben megjelölt alkalmassági kompetenciák között szerepelnek a következők: magabiztosság,racionalitás,konstruktív szellemiség,melyek a férfiak számára genetikailag kódolt személyiségjegyek. Norvégiában 22% ,Svédországban 20 % ,Finnországban 14 % a vezető szerepet betöltő nők aránya . Európa földrajzi determinációit tekintve északról dél felé haladva a női participációs arány csökken. Felmérések szerint Skandináviában és Németországban a természetes ,hogy nők vannak vezető pozícióban. A világ fokozatosan arrafelé motdul el ,hogy vezetésbeli tulajdonságokat női attitüdökkel kell összehozni,nem pedig a férfias tulajdonságokat kell a nőknek felvenni.

4.3.9. Fiatal pályakezdő nőket érintő un. „ kettős diszkrimináció” . A pályakezdő nők eleve alacsonyabb keresetre számíthatnak, nagy munkahelyi stressz vár rájuk,az álláskeresés alkalmával a nem létező munkahelyi tapasztalatokat várják el tőlük. Az un. „kapunyitási pánik”,idegen szóval :„Quarter Life Crises” egy viszonylag új fogalomnak számít, stressz forrást jelent a fiatal nők körében, mely egy kisebb mentális zavar az otthon maradás és az elköltözés közötti dilemma, pénzügyi nehézségek, munkahely keresés, csalódottság, túlképzettség, élettapasztalat és munkahelyi tapasztalatok hiánya, nyomasztó döntéshelyzetek, diploma halmozás, család allapítás megkérdőjelezése. Pszichológia felmérések szerint a szegényebb rétegűeket kevésbé sújtja inkább a több diplomás, kreatív munkát kereső fiatal nők esnek ebbe a válságba. 4.3.10. Munkahelyi, zaklatás, viktimizáció, mobbing,jogellenes szegregáció Az Ebtv. Törvény kitér a jogellenes elkülönítésre is. A törvény szerint : „ szegregációnak minősül az a rendelkezés, amely egyes személyeket vagy egy csoportot személyes tulajdonsága ( pl. kisebbséghez tartozása ) alapján más egyébként hasonló helyzetben levő személyektől ,csoportoktól elkülönít , anélkül ,hogy ezt a törvény kifejezetten megengedné.” http://www.antidiszko.hu/ A viktimológia a kriminológia egyik ága,mely az áldozat ill. sértett bűncselekményben betöltött szerepét vizsgálja. A viktimizáció , azaz megtorlás a diszkrimináció egyik fajtája,ahol a munkáltató a munkavállalónak jogsérelmet okoz, a viktimizáció a munkáltató részéről nyilvánul meg a munkavállaló ellen ,aki hátrányos megkülönböztetése miatt eljárást indított ellene. Az eljárás során tanúskodó munkavállaló munkaviszonya jogellenesen megszűnik,vagy bére csökken, szélsőséges esetben fizikai bántalmazás áldozata lesz. Egy 1998-as európai felmérés szerint a nők 30-50 %-a ,a férfiak 10 %-a szenvedett szexuális zaklatás miatt a munkahelyén. A mobbing= az angol mob igéből származik, melynek jelentése: megtámad,megostromol. A mobbing ,mukahelyi szociális stressz, a pszichoterror egyik fajtája, különösen nőket érintő probléma, mely alávetettséget ,kiszolgáltatottságot eredményez. A mobbing esetek kezelésére létrehozott szakszolgálat nincs Magyarországon . A fogalom összefüggésbe hozható a szexuális zaklatással, a vezetésbeli férfifölénnyel. Munkahelyi belső tréningek és mediáció

78

eszközeivel enyhítik a fogalommal kapcsolatos konfliktusokat . Okaként megemlíthető a rendszerváltozás előtti egzisztenciális biztonságot felváltó létbizonytalanság. A mobbing szóhoz közeli zaklatás fogalmával az Ebtv. Foglalkozik. E törvény szerint : „zaklatásnak az olyan emberi méltóságot sértő ,szexuális vagy egyéb természetű magatartás minősül ,amely a sértett valamely személyes tulajdonságával függ össze és célja vagy hatása a sértettel szemben megfélemlítő ,ellenséges, megalázó ,megszégyenítő vagy támadó környezet kialakítása.” http://www.antidiszko.hu Az európai jog a zaklatást is a megkülönböztetés egyik formájának tekinti A zaklatás vagyis az olyan faji vagy etnikai származás ,vallás vagy meggyőződés, fogyatékosság,kor vagy szexuális irányultság alapján történő ,viselkedésben ,szavakban ,gesztusokban vagy írásban megnyilvánuló sértő magatartás ,amely károsan befolyásolja egy adott személy személyiségét,méltóságát,valamint fizikai vagy lelki integritását ,a diszkrimináció egyik formája ez ,mely törvényellenes. Sértő megjegyzések , fizikai érintkezés ( simogatás, pofon) szintén lehet a zaklatás formája. A zaklatás körülményeinek kivizsgálása alapos vizsgálatot követel meg. A mobbing esetén tőbb a női áldozat, következménye az önbizalomhiány ,a sértett elbizonytalanodása. A konfliktus folyamat részei: piszkálódás, méltatlan bírálatok, zaklatások, magán életre bántó megjegyzések pletyka ,szellemi képességek kétségbe vonása,gyanúba keverés, egészségre ártalmas feladatvégzés,fizikai bántalmazás,írásbeli fenyegetések,megalázó magatartás, szexuális zaklatás,az áldozat hosszabb időn át akár éveken keresztül elviseli a támadást. A következmények súlyosak lehetnek ,mert az áldozat ,feszült lelki állapotba kerül, beteg lesz, hosszabbrövidebb időre munka képtelenné válik. Konrad Lorenz26és Peter -Paul Heinemann27 is használta ezt a kifejezést , mint sajátos konfliktus fajtát. A kiváltó okok között említik az interperszonális konfliktust, inzultusokat, stigmatizálást, jogi sértéseket,a vezető hátrányos intézkedést. A leggyakoribb áldozatok a kisebbségi csoport tagjai, elvált nők, a családon belüli erőszak áldozatai.

4.3.11. „üvegplafon”jelenség „ A nők munkaerő-piaci helyzetét vizsgálva ,a férfi dominanciájú szakmákban a beosztások hierarchiájában van egy határ ,amelyet a nők karrierjük során nehezen lépnek át : az üvegplafonon túlra keveseknek sikerül eljutni. Azért üvegplafon az elnevezés,mert a nők számára láthatatlan ,érthetetlen akadályról van szó: nem szakmai szempontok alapján döntenek az előrejutásról , hanem kívülről beemelt információs tényezők alapján.”( Bodnár Ilona, 2003) Az üvegplafon jelenséget azaz a nők előrejutását akadályozó láthatatlan tényezőket, több elmélet -csoport vizsgálja, A munkaerőpiac napjainkban is férfias és nőies foglalkozásokra tagolódik. A férfias foglalkozások mindig jobban értékeltebb, magasabb presztízsük és jobb anyagi és előrejutási lehetősségeket kínálnak. A nőies foglalkozásokra ellenkezője érvényes. Hiába tanul egyre több nő orvosnak, a legmagasabb presztízsű sebészi vagy nőgyógyászati pálya kevésbé áll nyitva előttük. A foglalkozási létrán felfelé haladva egyre kevesebb nővel találkozzunk. Foglalkoztatás piramis csúcsán rend szerint egy férfi áll. Sokan úgy vélik, hogy egy nőnek férfivá kell válnia, ha igazán sikeres akar 26

Konrad Zacharias Lorenz (1903- 1989.) az ún. klasszikus összehasonlító magatartáskutatás egyik úttörője, a modern etológia egyik megalapítója. 27 Peter-Paul Heinemann (1931-2003) német származású orvos, a zaklatással kapcsolatos kutatások elindítója.

79

lenni. A foglalkoztatás politika férfi- érték renddel mér, ahogy a családi munkamegosztásban is múlt századi felfogás érvényesül. A felső vezetők között 10-15%-os a női jelenlét. A fiatal nők látványos sikereket érnek el a gazdasági élet számos pontján. A 40 év felettiek a munkaerő piac nem kívánatos szereplői lettek. A nők akkor sikeresek a gazdasági életben, ha olyan család áll mögöttük, amely komoly gazdasági és erkölcsi tőkével támogatja vállalkozásaikat. Három nagyobb elmélet-csoport különíthető el. Az első megközelítés szerint a személyes képzettségi szint és karrierorientáltság határozza meg a vezető pozícióba kerülést. Más elmélet szerint a vállalat vagy szervezet alapvető működési jellemzői a hatalmi összefüggések a meghatározóak. A harmadik megközelítés szerint e két tényező fúziójáról van szó a nők előrelépését illetően. Az un. „ tokenizmus” mechanizmusaival, problémakörével Kanter (1977) foglalkozik. Tokenizmus fogalma: 28 A token egy bizonyos csoportból kiemelt személy,kisebb csoport, aki erős teljesítménykényszer alatt van, nagy közönség előtt látható, illeszkedik bizonyos működési mechanizmusokhoz, kizárhatják a kommunikációs mechanizmusból. Megfigyelések szerint a nők sokkal inkább kizárhatók a kommunikációs láncokból. A férfiakból álló kisebbségi csoportok kevésbé szembesülnek a hálózatokból való kizárásból. A GOS azaz gender-organization system megközelítése szerint: „ a nők magatartása és korlátozott szervezeti előrejutása visszavezethető nemükre , a szervezeti kontextusra és/ vagy arra a nagyobb társadalmi és intézményi rendszerre ,amelyben tevékenyen részt vesznek. ( Fagenson , 1990) A nők a férfiakhoz képest kritikus megfigyelés alatt állnak ,reflektorfénybe kerülésük fokozott stresszhelyzetet eredményez ,tetteiket erős kontroll kíséri. A kiégés ,a „burn out” jelenség jobban fenyegeti a nőket. Az állásinterjúk kereszttüzén átesett nő sok esetben a ranglista alján helyezkedik el, előrejutási esélye kevés . „Ha egy nő valamit elért,akkor vagy ügyes, vagy csinos,vagy szerencséje van ,vagy protekciója,legjobb esetben hangyaszorgalma.” (Kovács Judit 1966) A Magyar Tudomány 2006-os cikke ír az üvegplafon elméletről: „Bármilyen kormányzati lépés azonban csak akkor lehet eredményes,ha a tudós nőkkel szemben megmutatkozó rejtett ( és nem is olyan rejtett ) előítéletek ellen mind férfi tudósaink ,mind pedig tudós nőink együtt küzdenek.” Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal katalizátor szerepet tölt be a kutatók nemi esélyegyenlőségének érvényesítésében. Támogatja azokat a kezdeményezéseket ,amelyek innovatív vállalkozások létrehozására irányulnak, a fiatalokat és nőket bátorítja a tudósvállalkozások elindításában. Az MTA Pszichológiai Kutatóintézetének kutató professzora, Csépe Valéria (2008): „nagyobb problémát jelent a kutatónőknek az a fejletlen esélytudatossága,amely a poszkommunista országok mindegyikében megfigyelhető . Ez pedig már nem esélyegyenlőségi kérdés, hanem gazdasági kérdés, a kutatónők kiképzésébe befektethető források nem hasznosulnak a társadalom számára. ” 28

token angolból: szimbolikus forma, tessék- lássék engedmény,színlelés szó utal arra,hogy az állandóan reflektorfényben levő felsővezető nők, a kényszerszereplés és kritikus megfigyelés alatt állnak, így tetteiket sokkal inkább külső tényezők determinálják,mintsem egyéni tulajdonságaik. A token vizsgálatokkal együttjár, a hatalmi relációk vizsgálata, a hatalom és a nemi összetétel kapcsolata ,a kiválasztás és előléptetés rendszere

80

„Nem képességbeli különbségekről van szó,erős diszkriminációs társadalmi mechanizmusok működnek Magyarországon is ,mint szerte a világban” (Magyar Bálint, 2005) „ Aggasztó azonban ,hogy az üvegplafon jelensége a tudományon belül is jelen van ,erőteljes a horizontális és vertikális szegregáció . A nők tudományos karrierje a családi kötelezettségek felvállalásánál törik meg ,egyszerre kell munkavállalóként és családanyaként megfelelniük. A kutatói munkakörülmények a tudományos rendszerek strukturális feltételei nehezen hangolhatók össze a családi élet kötelezettségeivel. Ezzel magyarázható ,hogy a nők még mindig alulprezentáltak a tudományos akadémiák és az egyetemek legfelső pozícióiban.” (Göncz Kinga , 2006) „ A nők a kialakult egyenlőtlenséget követve alig jutnak vezető pozícióba. Ezzel együtt pedig végső soron kiszorulnak a hatalomból is. Nem alakul ki közéleti vezető gyakorlatuk ,s ha mégis vezetővé lesznek ,néhányan a társadalmi egyenlőtlenségek következtében a bizonyítási kényszer gyakran nehezíti munkájukat ,deformálja értékrendjüket.”( Utasi , 1989) Az üvegplafon metafora nagyon szemléletesen mutatja be, miként ütközik akadályba a női vezetők ambíciózus csoportja. Erre a metaforára elöszőr 1986-ban Hymowitz és Schellhardt29 hívta fel a figyelmet a Wall Street Journalban . Az USA-ban nemzeti szinten működött 1991-1996 között az ún. „üvegplafon bizottság” (Glass Ceiling Commission). Az üvegfal metafora a horizontális szegregáció tényét emeli ki, hiszen a választott szakterületek közötti átjárhatóság korlátozott, így a nőknek nincs sok esélyük arra, hogy a „nőies” pályákról, például a HR- területről vagy számvitelről áttérjenek olyan szakterületekre, amelyek több előrejutási lehetőséget rejtenek. Az állami rendelkezések mellett egyre több olyan vállalati intézkedést vezettek be a fejlett országokban, amely a nemek szerinti egyenlőtlenségek lebontását célozza meg. A diverzitás programok mellett a vállalati felelősségvállalás, illetve a családbarát politikák, a munka és magánélet egyensúlyának megteremtése adják a fontos témákat a munkaerőről való gondoskodás terén. Emellett tűnik fel a vállalati hálózatépítés, mint hatékony eszköz a nők hátrányainak leküzdésére. Több multinacionális vállalat is kidolgozta már a programját. Egyre több publicisztika mutatja, hogy a fiatalabb generációk ambiciózus nőtagjai a férfiakéhoz mérhető munkahelyi sikereket,pályafutást kívánnak elérni. Nyílt vagy burkolt társadalmi értékítélettel jelentek és jelennek meg írások. A nők között a szakértelmiségiek száma nő,ennek oka, hogy az oktatási rendszer kibővült, a társadalmi szerepek megváltoztak, az emancipációs törekvések eredményeként új vezetők jelentek meg. A nők magatartása, céljai, az önmagukhoz,a családhoz ,a karrierhez ,a szervezethez való viszonyuk pontosan ellentétes azzal, amit a felső szintű vezetői pozíció megkíván. Munkapszichológiailag igazolt, hogy: „ A nőknek szembe kell nézni a szociálpszichológiából ismert un. kettős kötés csapdájával . Ez azt jelenti ,hogy bárhogyan viselkedik egy sikeres nő ,mindenképpen megbüntetik.: ha nőiesen ,akkor azért ,mert öntudatlanul is olyan értékeket ,normákat jelenítene meg a férfiak uralta világban ,melyet azok legfeljebb magánszférájukban képesek befogadni .A férfias fellépés viszont disszonáns volta miatt kerül elutasításra. A kívánatos magatartás tehát a semleges nemű. Nehéz áttörni az üvegplafont ,mert a vezetési modellbe kevés nő jut be. A vezetési modell a nyugati demokráciákban régóta része a szervezetfejlesztésnek. A férfias célratörő magatartás valósul meg ,nem pedig a 29

Carol Hymowitz amerikai író

81

nőies odafigyelő szándék. A foglalkoztatáspolitika férfi-értékrenddel mér. A hagyományos átlagos női szerepkészlet nem felel meg a sikeres menedzseri vagy vezetői magatartásnak.

4.3.12. Előmeneteli lehetőség, jövedelemdifferenciáltság A nők esélyegyenlőségének sarkalatos pillére az egyenlő munkáért egyenlő bér elvének érvényesülése Függetlenül attól ,hogy a fejlett vagy alacsonyabban fejlett országról beszélünk, a nők és férfiak kereseti differenciáltsága különbözőképpen alakul. Az Európai Unióban a nők átlagkeresete 75 % -a volt a férfiak keresetének. Magyarországon 2000 ben 17 % volt a nők kereseti hátránya. „ Magyarországon a nők férfiakhoz viszonyított bruttó kereseti aránya 1992 és 2000 között 79-88 % között változott. A nők nettó átlagkeresetei viszont csak 16-17 % -kal voltak alacsonyabbak, mint férfiaké . A nők nettó kerestek szerinti valamivel kedvezőbb helyzete elsősorban a magyar személyi -jövedelem adózási rendszer sajátosságainak köszönhető ,mely szerint az alacsonyabb jövedelműeknek általában alacsonyabbak az adóterhei.” (Dr. Eperjesi Erzsébet, 2001) Az EU ban a férfiak átlagosan 15 % kal keresnek többet, annak ellenére,hogy a nők képzettsége legalább olyan magas, munkaidejük megegyezik az erősebbik nemével. „ a nők munkája,keresete inkább kiegészítés, a család kevésbé tartja fontosnak” „ a nő keresete azonos szakmunkákban is csak 70-80 % -át teszi ki a férfiak keresetének” (H. Sas Judit 1988) A bér-és keresetkülönbségek tekintetében objektív és szubjektív tényezők egyaránt szerepet játszanak. A nők a beosztási hierarchia alsóbb szintjein helyezkednek el ,rosszabbul fizetett állásokban . Önálló vállalkozóként is alacsonyabb bért keresnek. A nők hajlandósága a vállalkozás felé sokkal kisebb,mert a felelősségtudatuk nem engedi a kockázatot. A vállalkozás csődje esetén magukkal rántják gyerekeiket is. A nők inkább vállalják az alacsonyabb bérű, de a legkisebb létbizonytalansággal sem járó állásokat, mintsem a vállalkozói életben kockáztassanak. A nőknek alacsonyabb szintű a munkanélküli ellátásuk, nyugdíjuk. Inkább a közalkalmazotti státusz mellett döntenek. A bérkülönbségek tekintetében lassú elmozdulás tapasztalható. A bérolló vizsgálatánál figyelembe kell venni ,hogy a kereseti lehetőségek lassan javulnak a női munkaerő viszonylatában is továbbá a foglalkoztatási struktúra átalakul. A bérolló lassan záródik,mert 1986 ban 35 %-os volt a különbség a keresetek között,addig 1995-ben 20 %. A nők kereseteinek elmaradása mögött sokféle tényező húzódik meg: életkor, iskolai végzettség, a munkavállaló foglalkozása, a munkáltató gazdasági ágazata. ,a nők kedvezőtlen munkaerő-piaci tulajdonságaik. Alapvető befolyásoló tényező a foglalkozási szegregáció, valamint ,hogy a versenyszféra vagy költségvetés finanszírozta területen van a munkavégzés mivel a bérszabályozás különbözőképpen alakul. Egészségügyi, szociális, oktatási, kulturális területen a vezetői foglalkozások keresete 27-35 % kal elmarad a férfi kollégák keresetéhez képest.

82

FEOR30 osztályozási rendszer szerint az azonos foglalkozási csoportba tartozó nők keresete is elmarad a férfiak mögött. Mi állhat a bérkülönbségek hátterében? A nőkkel szembeni diszkrimináció nemcsak a munkaerő felvételnél, hanem a béreknél is jelen van.. A magyar jog kifejezett rendelkezéssel tiltja az egyenlő munkáért egyenlő bér elvének megsértését. Az Alkotmány 70. § (2) bekezdése szerint: „az egyenlő munkáért mindenkinek, bármilyen megkülönböztetés nélkül, egyenlő bérhez van joga.” A piaci szférában szabad béralku van ,de a fenti megállapítás rájuk is vonatkozik .A köztisztviselői és közalkalmazotti körben olyan rendszer működik ,mely nem engedi a férfiak és nők különböző bérezését. Nemcsak Magyarországon jelent gondot a nők alacsonyabb fizetése. Nem találunk olyan országot, ahol egyenlő mértékben megbecsülnék a két nem munkáját. Szlovákiában egy tanulmány kimutatta; az ugyanazon pozícióban elhelyezkedő nők, 1996-ban átlagban 25%-al kerestek kevesebbet férfi társaiknál. Ez az érték 2002re már elérte a 29%-ot. .

Szerepváltozások 2009: 47. oldal . A „női” foglalkozások között sok a nagy fizikai, pszichikai megterhelést okozó és monotómia- tűrést igénylő munka. Ennek ellenére az azonos állománycsoportba- tartozó férfiszakmákban általában jobban fizetnek, mint az elnőiesedettekben. A versenyszférában a szellemi foglalkozású nők átlagos kereseti hátránya 2006-ban 33%os volt. A keresetek alakulását beosztási szintek szerint vizsgálva a szellemi foglalkozásúaknál a legkisebb a különbség a női-férfi keresetek között: a „vezető I” beosztásúaknál, mindössze 6%, míg az ügyviteli munkakörben kezdőnek számító gyakornokoknál, 48% a férfiak kereseti előnye. A fizikai foglalkozásokat tekintve valamivel kiegyenlítettebb a kereseti differencia, 2006-ban ennek értéke átlagosan 24 % volt. A nők bérelmaradása alacsonyabb szociális jövedelmeket eredményez, többek között a férfiakénál kisebb nyugdíjat. A nők alacsonyabb nyugdíja- azzal is magyarázható, hogy a nők szolgálati ideje átlagosan 2-3 évvel rövidebb a férfiakénál. A nyugdíjak színvonalában is nagyobb lesz a nemek szerinti eltérés, mivel a nők relatív járulékalapja átlagosan mintegy 20%-kal alacsonyabb, mint a férfiaké. A nők átlagosan 5-6 évvel tovább élnek a férfiaknál, és az időskorúak között jelentős nőtöbblet van- azt jelzik, hogy az időskori szegénységnek a „női arca” egyre meghatározóbbá válik. 30

Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere

83

A kerestkülönbségek témájában nehéz általánosítani ,mert a kereseti különbségeket több oldalról vizsgálhatjuk ,mint a foglalkozások szerint ,mint az iskolai végzettség szerint. A különbséget jobban magyarázza a foglalkozások szerinti vizsgálat. A foglalkozások szerinti kereseti különbségek a munkakörökben meglevő különbségeket is mutatják ,nemcsak a diszkriminációt. A munkaerőpiac nemi egyenlőtlenségei című tanulmány is foglalkozik a témával,melyet a NŐK A HOLNAPÉRT ALAPÍTVÁNY31 megbízásából készítettek. A bérkülönbségek többféle strukturális okra vezethető vissza. Ilyen strukturális okok lehetnek: egyéni jellemzők, iskolai végzettség, gyerekek száma, egyéni karriertörténet, egyéni foglalkozásának körülményei: milyen beosztásban dolgozik, milyen munkakörülményei vannak, mekkora cégnél áll alkalmazásban, milyen arányban dolgoznak nők a cégnél, versenyszférában dolgozik egy nő vagy nem. A tagállamok előremutató lépéseket kezdeményeznek ,hogy előremozdítsák az azonos vagy azonos értékű munkáért járó azonos fizetést ,valamint a nők és férfiak jövedelme közötti különbségek csökkentését. Az Európai Bizottság szokásos éves felmérése alapján 2009-ben átlagosan 15 százalékkal kerestek kevesebbet a nők, mint férfi kollégáik, ám ez az arány 2001-ben még 24 százalék volt. Bár a tendencia egyre inkább javul, továbbra is sérül az egyenlő munkáért egyenlő bért elve. Magyarország aránylag kedvező helyen van az összehasonlításban: nálunk "csupán" 10 százalékkal fizetik rosszabbul a nőket. Ténylegesen azonban jóval nagyobb a különbség a férfiak és nők fizetése között a fenti 15 százaléknál, a vizsgálat ugyanis az egyenlő vagy hasonló munkakörökre vonatkozott. A nőknek még mindig nem sikerült áttörniük az üvegplafont, és rendkívül alacsony számban vannak jelen a menedzseri (32 százalék) vagy az igazgatósági (10 százalék) szinteken, vezérigazgatói posztot pedig mindössze 3 százalékuk tölt be. 4.3.13. A munka és család dilemmája-work -life balance A verzatilitás, azaz a többféle kompetencia ,képzettség egy munkaerő-piaci követelmény lett, a verzatilitás, mint világtrend jelent meg .Ennek a szigorú elvárásnak rendkívül nehezen felünk meg, mi nők. A munka és család dilemmája rendkívül sok gondolatot felvet. A foglalkoztatott nők összességében több időt töltenek munkával,mint a foglalkoztatott férfiak .A nők több mint egy órával ,átlagosan 15-20 százalékkal több időt fordítanak munkavégzésre ,mint a férfiak. A munka és a család dilemmája kifejezés kapcsán azonnal a nőkre asszociálunk ,pedig a férfiaknál is megjelenik ez a probléma. De mások a pszichológiai kapcsolódási pontok. A nők hátrányai a mindennapi élet más területein is megnyilvánulnak: A nap 24 órájából a nők több időt töltenek ún. társadalmilag kötött tevékenységekkel ,vagyis tág értelemben vett munkával. A nők nagyobb munkaterhelésének oka, hogy a háztartási munka terhe elsősorban rájuk hárul . A társadalom létfeltételeinek megteremtése és reprodukciója nagyobb mértékben nehezedik a nőkre,mint a férfiakra. A versenyszférából hiányzik a gyereknevelő korosztály. A Nemzeti Cselekvési Program és Nemzeti Fejlesztési Terv célul tűzi ki a bölcsődei férőhelyek számának növelését. Mi az esélye a mai Magyarországon a családbarát munkahelyek létrehozásának? A work-life balance intézményes rendszerének segítése az egyik alterülete az uniós esélyegyenlőségi politikának ,mely hangsúlyosan a nőket érintő probléma. 31

Az alapítvány tevékenysége: a munka világában dolgozó nők jogvédelme, képzések fórumok szervezése jogismeretük bővítése érdekében, a munkát végző nők helyzetének javításához a feltételek megteremtése. A nők jogvédelmének, egészségmegőrző, családsegítő programoknak, oktatásnak, hátrányos helyzetű nők támogatása.

84

. Plantenga ,J. -Remery ,Ch., 2005 –ben írt tanulmánya a társadalmi nemekkel ,foglalkoztatással, társadalmi kirekesztettséggel foglalkozik, egy európai uniós szakértői csoport készítette. A tanulmány célja: hogyan lehet a nőket motiválni a gyerekszülésre és a munkavállalásra egyaránt, hogyan lehet megteremteni az egyensúlyt a család és a munkahely között. A munka és család dilemmája kiemelt Európai Uniós törekvés. Az elöregedő európai társadalmakban növelni kell a nők részvételét a munka tekintetében és a fertilitási rátájuk tekintetében. ,hiszen hozzájárulnak a gazdaság növekedéséhez és a nyugdíjrendszer fenntartásához. A szolgáltatások rugalmasságára, az anyagi összeférhetőségre utaló kimutatás szerint a vizsgált 30 ország közül három országban van negatív hatással a gyerekek jelenléte a nők munkavállalására. Ezek az országok Magyarország, Szlovákia, Csehország. Az EMLOYMENT IN EUROPE32 2003.évi kötete tette közzé ,hogy Magyarországon a legrugalmatlanabb az alkalmazottak munkaidő beosztása a 25 európai EU tagállam közül. A munkahelyünk minősége hosszú távon befolyásolja a demográfiai folyamatokat, és nemzetgazdaság hosszú távú stabilitását, A pszichés és fizikális tüneteka munkahelyi stressztől is jelentkezhetnek. Olyan szervezeti kultúra kialakítása a cél, amely figyelembe veszi a munkaerő hosszútávú ,egészséges reprodukcióját. Nemzetközi felmérések bizonyítják az alkalmazottak motivációját, a vállalathoz való loyalitását. CSR33 része, etikus üzleti magatartás, imázsépítés,mellette az egészséges munkakultúra, a munkával való elégedetség ,az önbecsülés elérése, a munka és család egészséges egyensúlya. A realitásban azonban a szülőképes korban lévő magyar nőkre nagy teher nehezedik, gyakorlatilag választás elé kényszerülnek a munka és család között, vagy legalábbis ha mindkettőt vállalják, meg kell barátkozniuk az időhiány, a kimerültség gondolatával és azzal, hogy a kettő közötti egyensúly szinte lehetetlen feladat. Az unióban csakúgy, mint hazánkban a kétkeresős családmodell a leggyakoribb, amely leginkább kétokra vezethető vissza: a nők önmegvalósítási törekvéseire, amelyet a gyermeknevelésen kívül a munkában is szeretnének érvényesíteni, valamint arra, hogy a férfiak jövedelme egymagában manapság nem elegendő egy család eltartásához. A munka és a gyermeknevelés mellett ráadásul a nőkre hárul a háztartási munka oroszlánrésze is, és mindez emberfeletti odafigyelést, energiát és teljesítményt igényel a "gyengébbik nemtől". 4.3.14. Kisgyermekes anyák a munkaerőpiacon, a kereső tevékenység és a gyerekvállalás összeegyeztetése A kisgyerekkel otthonmaradó ,munkaidőhöz nehezen alkalmazkodó anyák tartós alkalmazásától a munkáltatók idegenkednek. E rétegek hátrányának leküzdésében e tény súlyos gondokat vet fel. Munkaerő-piaci integrálódásukat a családbarát munkahelyek létesítése segítené, támogatásuk aktív munkaerő-piaci eszközöket igényel, felzárkózásukhoz a részidős foglalkoztatás pozitív diszkriminálása szükséges.

32

Az Európai Bizottság évente elkészülő beszámolója. 1989 óta készítik, 1998 óta elektronikus formában is elérhetőek a vonatkozó anyagaik. 33 Az állami rendelkezések mellett egyre több olyan vállalati intézkedést vezettek be a fejlett országokban, amely a nemek szerinti egyenlőtlenségek lebontását célozza meg. A diverzitás programok mellett a vállalati felelősségvállalás, illetve a családbarát politikák, a munka és magánélet egyensúlyának megteremtése adják a fontos témákat a munkaerőről való gondoskodás terén. Emellett tűnik fel a vállalati hálózatépítés, mint hatékony eszköz a nők hátrányainak leküzdésére. Több multinacionális vállalat is kidolgozta már a programját.

85

Frey Mária kutatásai kimutatták ,hogy a kisgyerekes anyák szívesen dolgoznának részmunkaidőben( Frey, 2001) A kisgyermekesek elleni munkaerőpiaci előítéletek gyakoriak a mai magyar valóságban. A START PLUSZ kártya34 ,ÁFSZ35 programok sem tudják erősíteni az újbóli elhelyezkedés lehetőségeit. A kisgyermekes anyák kedvezőtlen foglalkoztatási mutatóinak szociológiai háttere a munkaadók magatartásával van összefüggésben. A gyerekvállalás a legnagyobb korlátja a további munkavállalásnak ,mivel a fiatal nők szembesülnek a munkaadók idegenkedésével. Magyarországon különösen nagy gondot jelent ,hogy a bölcsődei férőhelyek száma kevesebb a társadalmi igénynél. A gyeden lévők kétharmada, a gyesen lévők kevesebb, mint egyharmada, a gyeten lévőknek pedig csupán 14%a számíthatarra, hogy a korábbi munkahelyén dolgozhat újra. 2005 január 1-jétől lehetővé vált, hogy a gyermekgondozási segélyben részesülő szülők már a gyermek egy éves kora után részidős állást vállalhassanak, a korábbi másfél év helyett. - 2006-tól a munkavállalás már nem korlátozódik a részmunkaidőre, hanem teljes munkaidőben is végezhető, a gyes megtartása mellett. - 2006. január 1-jétől a munkajogi szabályok módosítása lehetővé tette, hogy a felmondási védelem a gyes folyósítása alatt a gyermek 3 éves koráig akkor is megillesse a dolgozót, ha gyes alatt (újra) munkába áll. A nemzetközi szervezetek ráirányították a figyelmet a gyermekgondozási támogatások rendszerének ellentmondásaira. Az OECD36 állt először azzal az ajánlással, hogy a magyar kormány: - csökkentse a gyermekgondozási szabadság időtartamát egy évre - az ebből származó megtakarítást fordítsa a gyermekgondozás költségeinek mérséklésére - növelje a lerövidített idejű gyermeknevelési támogatás összegét - és hosszabítsa meg az apai szabadság időtartamát. A 3 éven aluli gyermekek közül alig minden tizediknek jut bölcsödei férőhely, és a 3-6 évesek közül is csak 79 % részesül gyermekgondozói szolgáltatásban. Több kutató, arra hívja fel a figyelmet, hogy a több évig tartó gyermekgondozási szabadság hátrányosan érinti a munka világába visszatérni kívánó nőket. Minél hosszabb ideig marad valaki távol, annál kisebb az esélye a folyamatosan alakuló munkaerő-piacra való vissza-integrálódásra. A három, vagy (több gyermek esetén) akár még több év távollét a munkából hátrányos lehet a gazdaság és a társadalom számára a nők alacsony munkavállalási rátája miatt, de hátrányos lehet a kisgyermekes édesanya számára is , mivel nehezen tud visszailleszkedni munkahelyére. Magyarországon a családtámogatási rendszert tekintve, a pénzbeli ellátások túlsúlya a rendszerváltás óta nem változott. A gyermekgondozási szabadságok gyermekenként három évig tartó otthonmaradást tesznek lehetővé, amit túlnyomó többségben az édesanyák vesznek igénybe. 34

A Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében a tárca 2007. július 1-jétől kezdődően elindította a TÁMOP-1.2.1 „Hátrányos helyzetűek foglalkoztatását ösztönző járulékkedvezmények” néven a START-Plusz programot. A program célja, hogy támogassa a munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetűnek számító kismamákat, a kisgyermeket nevelő szülőket, közeli hozzátartozót ápoló családtagokat és a tartósan munka nélkül lévőket, annak érdekében, hogy a tartós álláskeresők, és a gyermekek, családtagok ellátását, ápolását végzők az ellátást követően munkát vállalhassanak, illetve, hogy a kismamák gyes folyósítása mellett is dolgozhassanak. 35 Állami Foglalkoztatási Szolgálat 36 OECD Economic survey of Hungary, 2007

86

Az EU részére készített Nemzeti stratégiai jelentések a szociális védelemről és a társadalmi összetartozásról (mind a 2006-2008 és a 2008-2010 közötti időszakokra vonatkozóan) , több figyelem irányul – többek közt- a női munkavállalás segítségére , a női esélyegynelőségre, és ezen belül a munka és a családi élet összeegyeztehetőségére. Sokféle társadalmi változás vezetett Európa- szerte célzott apasági szabadság intézményének kialakulásához. Fontos azonban az apasági szabadság igénybevételének tágabb értelmezése a férfiak felelősségvállalásának (növekedése) változása tükrében a gyermekek gondozása és nevelése folyamatában. A „társadalmi program” részeként is tekinthető. A férfiak nagyobb arányú foglalkoztatásáról a gyermekgondozási és nevelési intézményekben kialakult diskurzosok. Az utóbbira példa Norvégia esete. Elsőként Svédországban kapták meg az apák a lehetőséget arra, hogy kisgyermekükkel ők is otthon maradhassanak. A gyermekgondozási szabadág „szülői szabadság”- gá minősült, vagyis az édesapák is jogosulttá váltak igénybe venni. Csak néhány országban észlelhető az a támogató vállalati/munkahelyi kultúra, amely aktívan segíti a szülők munkájának és a gyermeknevelésnek az integrálását, és egyben ösztönzi a gyermeknevelés gyakorlatának és felelősségének megosztását a szülők között. Az apákat bátorítani kell a szülői szabadásgból való részesedésre, a munkaadókat pedig, a szabadság kiadására. A gyermekgondozási szabadságnak jelentős bérkompenzációval és az egyéb juttatásokra való teljes jogosultsággal kell járnia . Rugalmasan kell kezelni, hogy a szülők felváltva és/vagy részidőben is igénybe vehessék a szülői szabadságot.A magáncégeknél dolgozó apák ritkában mennek gyermekgondozási szabadságra, mint az állami cégeknél dolgozók. A szolgáltatási szférában dolgozó apák is viszonylag nagyobb támogatásban részesülnek. Európában egyre több országban alakítják úgy a gyermekgondozási szabadságok rendszerét, hogy a kieső keresetet a korábbiaknál magasabb szinten pótolják, ezáltal is hozzájárulva a család életszínvonalának többékevésbé szinten tartásához, és ezzel párhuzamosan fejlesztik a napközbeni gyermekellátás rendszerét. A gyermekgondozási díj folyósítási idejének rövidítése önmagában kiegészítő intézkedések nélkül nem lesz alkalmas a nők munkaerő-piaci aktivitásának érdemi ösztönzésére ,ugyanakkor fokozza majd a gyermekellátási intézményekben már ma is meglevő feszültségeket. Összetett intézkedéscsomagnak, komplex programnak kell lennie ,melyben összeegyeztethetővé válik a gyerekvállalás és munkavállalás. Segítséget jelenthet a kialakult paradox demográfiai és munkaerő-piaci csapdahelyzetben. Szigorú intézkedést jelent ez ,mely egy megszorítási csomag a gazdasági válság idején, mely együtt jár a pénzbeli juttatások folyósítási idejének rövidítésével ,a jogosultsági feltételek szigorításával. A PROGNOS INTÉZET37, HEWITT ASSOCIATES38 ( A legjobb munkahely felmérést végezte) felméréseit néztem meg, mely a munkahelyi hangulatot és családbarát munkahelyek lehetőségeit kutatja. Eredmény. A cégnek is presztizsveszteség ,ha munkavállaló nem motivált. Kevés magyarországi példa van a családbarát munkahelyre. Pl. National Instrument, Kürt Rt. figyelmet fordítanak: rekreáció, kötelező kéthetes szabadság, gyereknapközi.

.

37 38

német kutatóintézet nemzetközi HR tanácsadó cég, magyar leányvállalata Budapesten működik.

87

A családbarát munkahelyek39 egyik jellemzője kellene ,hogy legyen az ,hogy különösen a női alkalmazottat időben értesítik a túlóráról. Fontos szempont a családhoz való közelség, a magyarok állnak a legrosszabb helyen ,azaz átlagosan 44 perc alatt érkeznek be a munkahelyükre. További jellemző,hogy a betegség miatti munkahelyi távollét igazolt,míg a magyar nők évente csak 4 napot van otthon betegség miatt. „ Minél jobban fél valaki az állása elvesztésétől,annál kevésbé mer -akár betegség miatt -hiányozni.” (Matalin Dóra, 2008) Szükség van a szülői szabadságok rendszerének újragondolására : Pl. közösen nevelt gyermekek esetében az apák min. 1 hónapos kötelező szülői szabadsága és egyéb alternatív megoldások kidolgozása. A NANE kezdeményezi az apasági szabadság 2 hétre emelését. Továbbá az EB törvény szigorítását, olyan esetben amikor bizonyított diszkrimináció esetén nagy összegű bírság kiszabhatóságának előírása és a kártérítés EBH általi megállapításának lehetősége a hátrányt szenvedő számára. Időszerű ma Magyarországon a családtámogatási rendszerek ,annak előzményeinek ( 1967 GYES, 1981 GYED, 1993 GYET ) felülvizsgálata ,de a költségvetési rendszernek figyelembe kell venni a nők és férfiak eltérő társadalmi szükségleteit. A GYED újragondolását egy olyan összefüggésrendszer részeként kell kezelni ,mely munkaerő-piaci , szociális és népesedéspolitikai aspektusokat is felvet. A GYED két évről egy évre történő lerövidítése egy koncepciótlan intézkedésnek tekinthető, a nőkre nézve diszkriminatív ,mert következményeként kóros társadalmi elváltozások lehetségesek. Szélsőséges esetben a nők és gyerekek elszegényedéséhez vezet. NANE kezdeményezése közé tartozik ,hogy a gyerekellátási költségek kerüljenek a munkáltatók által adható béren kívüli juttatások közé. A nők munkaerő-piaci aktivitásának érdemi ösztönzésére a gyermekgondozási díj folyósítási idejének lerövidítése önmagában nem elegendő. Kiegészítő intézkedésekre van szükség. E tény hozzájárul ahhoz,hogy a gyermekellátási intézményrendszerben fennálló feszültségek továbbnőnek. (Spat Judit 2009) A MONA a Heim Pál Gyermekkórház és az Együtt a Munkaerőpiac Fejlesztéséért Alapítvány ( EMFA) partnereként részt vesz az „ Újra eséllyel” című EQUAL projektben .A projekt illetve a fejlesztési partnerség célja ,hogy GYES-, GYED-, GYET-, en lévő és a munkaerőpiacra visszatérni szándékozó ápolónők munka világába történő re-integrációját konkrét megoldásokkal segítse.

39

„ életminőség egyenlőtlenségek vannak és M. on túl kevesen dolgoznak ,de ők az optimálisnál sokkal többet. -Életminőség a változó Európában – Quality life in a changing Europe című kutatás szerint. „ Magyarországon , Portugáliában ,Bulgáriában dolgoznak a legtöbbet az emberek ,Magyarországon például több ,mint 45 órát hetente, míg Svédországban 37 -et. Ugyanebben a három országban volt a legkisebb különbség a nők és a férfiak munkaideje között . Ez a részmunkaidő hiánya miatt van.” Népszabadság 2008. nov. 14. „ Álom a családbarát munkahely” című cikk. Matalin Dóra cikke.

88

A főnökben megbízó és munkatársaihoz harmonikusan illeszkedő , vállalatához lojális egészséges munkahelyen tevékenykedő ,stressz nélküli női munkavállaló Magyarországon az illúzió szüleménye ,de a lépések ,mely ezt a célt szolgálják megjelentek már. A cégvezetés elutasító magatartása, a túlzottan sok adminisztráció, a családbarátságot gátló adó-és járulékterhek kedvezőtlenül hatnak e folyamatra. Olyan előnyös munkahelyi körülmények és munkahelyi szervezeti kultúra kialakítása a cél,mely figyelembe veszi a munkaerő egészséges reprodukcióját. A munkahelyünk minősége és milyensége kihat mind személyiségünkre ,mind pedig egészségi állapotunkra. Az egészségi állapot befolyásolja a demográfiai folyamatokat, hosszabb távon a nemzetgazdaság stabilitását. Az EU egyik aktuális törekvése ,különösen a nők érdekében, védelmében a munka és magánélet összeegyeztetésének kiemelése. Olyan pályázatok segítik e törekvést ,melyek a versenyképességet teljesen figyelembe vevő , foglalkoztatásban részt vevő nők számára megteremtik az egyensúlyt a családi és munkahelyi kötelezettségek között. Így a női munkaerő is nagyobb késztetést érez ,hogy tudását fejlessze, szakmai készségével hozzájáruljon a szervezet eredményeihez. Az egyensúlyteremtés eredményeképpen csökken a munkahelyi stressz, a munkaerő vándorlás, a munkahely versenyképessége megmarad, a női munkaerő elkötelezettsége erősebb lesz. A hatályos előírásoknak megfelelő szigorú biztonsági ,higiéniás és minőségi előírások miatt a bölcsőde és óvodaépítés költséges dolog. Az önkormányzati fenntartású bölcsődék országosan 25 ezer férőhellyel 32 ezer gyermeket látnak el, azaz a kihasználtság felette van a jogszabályokban maximálisan meghatározott 120 %-os szintnek. A családi napközik rendszere segít ,de 200 intézményben csak 1300 gyerek számára van hely. Ezek az intézmények nem tudnak az óvodai és bölcsődei szakmai színvonallal felérni és a költségvetési támogatásuk is kevesebb. A bölcsöde és óvodahálózat 1-2 éven belül nem lesz alkalmas a gyed lerövidítése miatt jelentkező férőhelykereslet kielégítésére.

4.4. GENDER STUDIES 4.4.1.A nemek társadalomtudománya,a gender oktatási kurrikulum fejlesztése A gender antropológiai és történettudományi fogalom, a 70 -es évektől használják, a férfi-nő konstrukció relevanciáit vizsgálja. A gender egy társadalmi ,kulturális összefüggésrendszer ,mely a nők és férfiak helyzetét vizsgálja az adott korban és időben és helyen. A gender studies egy szemléletmódot kíván közvetíteni, utal arra,hogy a férfiak és nők közötti különbségek nem jelenthetik az alapját semmiféle hátrányos megkülönböztetésnek. A nemekkel, mint társadalmi konstrukciókkal foglalkozik, azzal a társadalmi felépítettséggel, ami kulturálisan meghatározott. A nőkkel szemben támasztott elvárások sokkal jobban bővültek,mint a férfiak esetében. A család, kisebb közösség által elvárt kívánalmaknál erőteljesebben bővül a társadalom elvárása. A Gender Studies a gazdaság,társadalom és kultúra kölcsönösségét vizsgálja .Alkalmazza a lokalitás és globalitás eszközeit.

89

A szervezetre összpontosító -organization structure specific- megközelítésmód szerint a szervezet strukturális tényezői játszanak szerepet abban ,hogy a nemek szerinti esélyek és lehetőségek hogyan alakulnak, Ez a megközelítésmód alakítja a nők karrierjének alakulását, emellett az egyéni és társadalmi tényezők is alakítják. Az egyénre és a szervezetre összpontosító megközelítésmód : gender -organization-system. A gender specifikus elméletek szerint a nők a nők nem jutnak be a legfelsőbb pozíciókba, ,ez személyes jellemzőkre vezethetők vissza. A magasabb képzettséggel rendelkezők a szakmai lemaradástól tartanak. Gender Nemzetközi szervezetek között szeretném megemlíteni a következőket: European Network on Women's Studies(ENWS),International Association for Feminist Economists(IAFFEE),Women International Studies of Europe( WISE), Magyar szervezetek között pedig a következőket: Magyar Női Akadémia és a Tudomány a Nőkért Alapítvány Humanista Mozgalom, Stop férfierőszak Projekt, Patent Jogvédő Egyesület, FIONA Fiatal Nőkért Egyesület, Regina alapítvány, Labrisz Leszbikus Egyesület, Női Érdek. A gender studies tudományág a gazdasági szerepeket is vizsgálja,a társadalmi csoportok és intézmények közti viszonyokat elemzi,hozzájárul a tudományos kommunikáció kiszélesedéséhez. Az engendering már egy elmélyült vizsgálatot jelent a társadalmi , nemi szocializáció folyamatai kapcsán. A gender studies több tudományterület ötvözete, tudományelméletében megfér a szociológia,pszichológia, filozófia, irodalom ,női percepciók vizsgálata.

4.4.2.Maszkulinitás,férfikutatás „ Ebben a nemileg meghatározott „ szexualizált és szexualizáló” társadalmi munkamegosztási rendben a férfiak a nyilvános szférákban, míg a nők a nem nyilvános, nem profit -és hatalomorientált magánszférában tevékenykednek, s lényegében cseretárgyként szolgálnak a férfiak virtuson és méltóságon alapuló játékaiban.” (Hadas Miklós, 2001) A maszkulinitás egy sajátos férfitapasztalásra épülő, sokféleséget mutató ,interdiszciplináris terület, társadalmi konstrukció ,mely a feminizmus második hulláma nyomán született meg és napjaink társadalomtudományi vonatkozású diskurzusainak témája. Míg a hatvanas évek feminista kritikája bírálta férfiközpontúságot,addig a nyolcvanas években megjelent férfiidentitást elemző , posztmodern tudományág több kutatási területtel van összefüggésben, érinti a kulturális antropológia, média studies, filozófia, társadalmi nemek vizsgálódását. A chercez la femme helyett a cherczes la homme elve kerül előtérbe. férfitapasztalatok ( male experiences ) fontosságát hangsúlyozza ,a maszkulinitás biológiai meghatározottságain túlmutatva újradefiniálja ,legitimálja a férfiasságot. A masculinity ,male, manhood ,male experience fogalmak angolszász ( USA) térségekből származnak. A maszkulinitás tudománya magyar vonatkozásban is feladatok előtt áll, hiszen a gazdaság,társdalom ,kultúra is tovább vizsgálható a nemek szempontjából. Popper Péter is ír a felborult egynsúlyról, a férfiakat érintő problémákról, a férfiakat és nőket egyaránt ért társadalmi anómiákról (Popper 2002, 2009) A férfiak esetében ma Magyarországon az hangsúlyozandó leginkább ,hogy 40 és 55 év között komoly rizikófaktorok veszélyeztetik őket. A magyar férfiak mentális, fizikai erőnléte a jellegzetes Közép-Kelet-Európai paradox szerint alakul. A krónikus stressz a lemaradás okozta félelemből ,munkanélküliségből, a biztonság hiányából, a társas támogatás hiányából fakad. A krónikus stressz a státusz szindrómával van összefüggésben.

90

A férfiak egyre erőteljesebb társadalmi hátrányai jelennek meg , mint pl. mortalitási mutatók, válás utáni gyerekelhelyezés, az újrakezdés esélyei, a gyerekláthatással összefüggő nehézségek. Olvasmányaim alapján a következő kutatók írásaival találkoztam: Nancy Chodorow, Dorothy Dinnerstein, Barbara Ehrenreich, Carol Gilligan , az észak- amerikai Brod,Harry ( szerk.) ( 1987) : The Making of Masculinities .The new men's Studies .Boston Allen and Unwin, az ausztrál Connel ,Bob ( 1995) (Masculininities Cambridge : Polity press) az észak- amerikai Kimmel ,S. Michael ( 2000) (The gendered Society .Oxford : Oxford University Press). A témához kapcsolódó újságok : Genders, Journal of interdisciplinary gender studies, Communication Theory ,For Him, Issues in Educational Research Peter Filene: The secrets of Men's History című írásában írja a férfi életéről : „ nyilvános élete sokszor inkább a magánéletükből való kihátrálásként és menekülésként , azaz szféráik beszűküléseként ,nem pedig kiterebélyesedéseként fogható föl.” (Peter Filene , 2001)

4.5. DISZKRIMINÁCIÓ A diszkrimináció fogalma nehezen megragadható fogalom . A folyamat érzelmi-erkölcsi töltésű kényelmetlen helyzetek sorozatát vonultatja fel. „Az EU- konform diszkrimináció fogalom szerint: a diszkrimináció egy személy vagy csoport hátrányos megkülönböztetése valamilyen csoporthoz való tartozásuk alapján”. (Peucker Mario- Will Gisela, 2005) A magyar jogban a diszkrimináció elleni küzdelem elsődleges forrása az Alkotmány,amely a70/A. §-ában kimondja: „ A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi,illetve az állampolgári jogokat,bármely megkülönböztetés ,nevezetesen faj,szín, nem ,nyelv , vallás politikai vagy más vélemény ,nemzeti vagy társadalmi származás ,vagyoni,születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül.” (Magyarország IV. és V. kormányzati jelentése, 2000) A diszkrimináció latin eredetű szó,ami szétválasztást ,megkülönböztetést jelent modern szóhasználatban. „közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt neme,faji hovatartozása,bőrszíne ,nemzetisége, nemzeti vagy etnikai kisebbséghez való tartozása ,anyanyelve, fogyatékossága, egészségi állapota, vallási vagy világnézeti meggyőződése ,politikai vagy más véleménye,családi állapota, anyasága ( terhessége) vagy apasága, szexuális irányultsága,nemi identitása,életkora, társadalmi származása,vagyoni helyzete foglalkoztatási jogviszonyának vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyának részmunkaidős jellege ,illetve határozott időtartama ,érdekképviselethez való tartozása ,egyéb helyzete,tulajdonsága vagy jellemzője miatt részesül más, összehasonlító helyzetben levő személyhez vagy csoporthoz képest kedvezőtlenebb bánásmódban.” (Ebktv 8§) „Legáltalánosabb értelemben diszkriminációnak nevezzük az olyan folyamatokat, melyen során az emberek egy csoportja indokolatlan okok miatt hátrányt szenved. Amennyiben egy adott országban létezik diszkriminációellenes szabályozás akkor a diszkrimináció legegyszerűbben ezen szabályok semmibevételeként fogható fel”.Sík Endre - Simonovits Bori, 2006 A nemzetközi gyakorlatban több évtizede aktívan jelenlevő diszkriminációs kérdéskör Magyarországon , először a rendszerváltás hangulatában fogalmazódott , sajátos jelleget ölt. A Mt. 5. §-ban szereplő a hátrányos megkülönböztetés tiltott alapjainak széles skálája van, mely 2001. júliusában ,majd 2003. júliusában egészült ki. 2001. július 1-én a kiegészítés a családi vagy fogyatékos állapotra utalt, 2003 . július 1-én a harmonizációs módosítás az anyasággal , a részmunkaidős és határozott idős foglalkoztatással .

91

A magyar törvényhozás nem definiálja a diszkriminációt , hanem az egyenlő bánásmód általános fogalmának felvezetése után (1 §) a típusok felsorolásán keresztül vezetve definiálja (7.§) a diszkrimináció jelenségét: Az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti a közvetlen hátrányos megkülönböztetés, a közvetett hátrányos megkülönböztetés, a zaklatás, a jog ellenes elkülönítés, a megtorlás, valamint az ezekre adott utasítás”. (A 2003. évi CXXV., az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény) A diszkrimináció témáját látencia veszi körül. A diszkrimináció-mérésére közvetlen és közvetett módszerek szolgálnak, közvetlen módszerek között vannak empirikus kutatások makro és mikro szintű adat gyűjtések, qualitatív és quantitatív módszerek. A diszkrimináció feloldásának lehetőségei, érzékeny, érzelmekhez kötött terület, nem lehet csak a nőkre leszűkíteni, létezik férfiakkal szembeni diszkrimináció is. Törvények a diszkriminációval kapcsolatosan : A Magyar Köztársaság Alkotmánya (1949. XX. számú törvény ) minden fajta diszkriminációt jogellenesnek állapít meg. „A diszkrimináció tilalmát Magyarországon először a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. Törvény ( Mt.) vette fel szabályai közé . A Mt. 5. §-a széles körben határozta meg azokat a szempontokat ,amelyek alapján tilos a munkavállalók között különbséget tenni ,nemcsak a nem ,kor, nemzetiség, faj hanem -a múltbeli „rossz emlékektől” indíttatva -a származás ,vallás,politikai meggyőződés,szakszervezeti tagság ( vagy ilyen tevékenység ) alapján történő megkülönböztetést is tilossá tette.” Lehoczkyné Kolonnay Csilla 2007 Az 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről Munkaügyi Törvény 2003 -as kiegészítésének 5. cikkelye is előírja az egyenlő bánásmód követelményét és tilt mindenféle diszkriminációt az a. álláshoz való hozzáférés lehetőségének megadásakor ,különösen nyilvános álláshirdetések ,az alkalmazás és szerződési feltételek tekintetében . b. alkalmazás esetén egyenlő munkáért egyenlő bér jár c. a munka vagy a közszolgáltatás terén minden alkalmazott és köztisztviselő számára egyenlő feltételeket kell biztosítani a munkaszolgáltatás, a felvételi körülmények a szakmai gyakorlati képzés, továbbképzés és munkatapasztalat terén. d. az alkalmazott vagy egyéb jellegű munkaviszony előtt megtett intézkedések esetén e.semmilyen megtorlás nem érheti diszkrimináció miatt panaszt tevő személyt. A magyar állam európai uniós kötelezettségeinek eleget téve 2003- ban alkotta meg az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvényt és létrehozta az intézményt,mely az egyenlő bánásmód követelményeinek érvényesülését ellenőrzi. A törvény ,mely harmonizálja az antidiszkriminációs jogot az EU irányelveivel, 19 védett tulajdonságot sorol fel: nem,faji hovatartozás, bőrszín, nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozás, anyanyelv, fogyatékosság, egészségi állapot, vallási világnézeti meggyőződés, politikai vélemény, családi állapot, anyaság,apaság, szexuális irányultság, nemi identitás, életkor,társadalmi hovatartozás,vagyoni helyzet foglalkoztatási jogviszony vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony részmunkaidős jellege vagy határozott időtartama, érdekképviselethez való tartozás ,egyéb helyzet, tulajdonság vagy jellemző. Az intézmény neve. Egyenlő Bánásmód Hatóság. Ez az „ egyenlőségi minisztérium” a tényleges életviszonyokra tekintve várhatóan képes lesz változásokat elérni a társadalmi tudat formálásával együtt. Az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003.évi CXXV. törvény nem önálló igényekkel rendelkező külön csoportként tárgyalja a nőket ,hanem együtt kezeli őket egyéb ,hátrányos helyzetű csoportokkal ,például az etnikai kisebbségekkel és a mozgáskorlátozottakkal Az Ebtv.a jogharmonizáció fontos lépése, a diszkrimináció fajtáit különbözteti meg.

92

„ Közvetlen diszkriminációnak nevezzük,ha például vallása,kisebbséghez tartozása ,neme, kora, vagy más hasonló személyes tulajdonsága következtében valakivel kedvezőtlenül bánnak ,mint más -egyéb tekintetben hasonló helyzetben levő -személyekkel.” A közvetlen diszkrimináció a védett tulajdonságok miatt. A közvetett diszkrimináció ,ha van egy semleges rendelkezés ,ami csak bizonyos csoportra nézve diszkriminatív. Például amikor a részmunkaidősök kimaradnak bizonyos juttatásokból. „ Közvetett diszkriminációnak minősül a törvény alapján ,ha az egyes rendelkezések, intézkedések végrehajtásakor kiderül,hogy bár a felszínen semlegesnek mutatkoztak ( és így sokszor rejtve maradhatnak ), egy jól beazonosítható csoporthoz tartozó személyek látványosan többségben vannak azok közt ,akiknek a jogszabály ,vagy intézkedés hátrányt okoz.” Az EU lakosság 16 % -a diszkriminációt tapasztal ,minden 6. lakos állítja ,hogy az elmúlt év folyamán személyesen tapasztalt diszkriminációt ,64 % aggódik amiatt ,hogy a recesszió felerősíti a munkaerőpiacon életkorral kapcsolatos diszkriminációt. Az EUROBAROMÉTERT40 figyelve és Vladimir Spidla az esélyegyenlőségért felelős európai biztos szerint az életkorral kapcsolatos megkülönböztetés a recesszió következtében erősödni fog. Cél ,hogy az emberekben tudatosítani kell az egyenlő bánásmódhoz való jogukat és biztosítani kell ,hogy az esélyegyenlőség nem üres frázis ,hanem valóság. Nemzetközi számadatokat tekintve a megkérdezettek saját hazájukban 42 %-a érezte a diszkriminációt 2008-ban, 58% érezte a diszkriminációt 2009-ben. Ezen adatok az életkorral kapcsolatos diszkriminációra utalnak. Erős trend mutatkozik a fogyatékossággal kapcsolatos diszkrimináció növekedésére. A megkérdezettek 45 % -a érezte a diszkriminációt fogyatékossága kapcsán 2008-ban. 53 % érezte a diszkriminációt 2009-ben. 3 európai lakosból 1 van tisztában jogaival ,ezért a közvélemény tudatosság lenne a fontos elem a jogok felismerésével kapcsolatban. „ A sokszínűségért - a diszkrimináció ellen” című páneurópai tájékoztatási kampány a PROGRESS41 programon keresztül történik, olyan társadalmi mechanizmusokba tekint bele,melyek felmérik az emberek cselekedetét ,azaz az emberek többsége hallgat és nem mer lépni diszkriminatív helyzet esetén ,55% a rendőrséghez fordulna ,35 % az illetékes esélyegyenlőségi szervezethez fordulna, 27 % a szakszervezetet keresné fel. A magyar törvény tiltja a diszkriminációt, a legtöbb esetben azonban következmény nélkül és rejtve maradnak azok az esetek , amikor valakit neme, kora, vallása, etnikai hovatartozása alapján hátrányos megkülönböztetés ér. A közöségi tudat formálás része kellene, hogy legyen a diszkriminációs mentes esélyegyenlőségre törekvés További cél a diszkriminációt csökkentő projektek , melyek segítik a legnagyobb problémával küzdő női csoportokat: hátrányos helyzetű nők, pályakezdők fiatal nők és 45 év feletti nők A CEDAW42,a nőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetés minden formájának kiküszöböléséről szóló egyezmény . 40

Az Eurobarométer az Európai Unió tagállamaiban évente kétszer folytatott közvélemény-kutatás neve, melyet közvélemény-kutató cégek végeznek az Európai Bizottság nevében. Ezeket a kutatásokat 1973 óta rendszeresen végzik és teszik közzé. 41 A PROGRESS az EU foglalkoztatási és társadalmi szolidaritási programja. A program pénzügyi támogatást hivatott nyújtani azon európai uniós célkitűzések megvalósításához, amelyek a szociális menetrendben a foglalkoztatás, a szociális ügyek és az esélyegyenlőség témájában szerepelnek. Hozzájárul emellett a növekedést és foglalkoztatást célzó („lisszaboni”) uniós stratégia végrehajtásához is. 42 CEDAW (Convention of the Elimination of All Forms of Discrimination against Women) az ENSZ Nőjogi Szervezete, melynek egyezménye a nőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetés minden formájának kiküszöböléséről szól. Az állam 1982 óta kötelezettséget vállal ,hogy az egyezmény betartásáról beszámol négyévente. A legutóbbi ilyen beszámoló 2007. július 31-én volt,de az ENSZ CEDAW Bizottsága elmarasztalta a magyar államot az egyezmény megsértése miatt.

93

A CEDAW szervezetnek elmélyült és részletes 1986 tól nyomon követhető 25 ajánlása vonatkozik a következőkre: tájékoztatás a kormánypolitika nőkre gyakorolt hatásáról ,széles körben kísérje figyelemmel a nők helyzetének alakulását , a nők helyzetére vonatkozó statisztikai adatok értékelése, nők elleni erőszakkal szemben védelmező hatályos törvények, agressziót vagy visszaélést elszenvedett nőket támogató szolgáltatások, a nők körülmetélése, az AIDS megelőzését és kezelését célzó nőket védő nemzeti stratégiák, fizetség nélkül dolgozó nők a vidéki és városi családi vállalkozásokban , fogyatékossággal élő nők ügye. Nemzetközi ,különösen az Egyesült Államokból származó felmérések a szexuális és munkahelyi diszkrimináció eseteiről számolnak be. A megaláztatás pszichés tényét kevés nő vállalja,pedig nem a sértettnek kell meggyőznie a bíróságot,hanem a munkáltatónak kell bizonyítania,hogy nem diszkriminatívan járt el. A diszkrimináció elleni fellépés „ újszerűsége” nincs jelen a társadalom tudatában, hétköznapjaiban. Magyarországon a nők nem fordulnak bírósághoz ,pedig joguk lenne hozzá. 1998-tól a Szociális és Családügyi Minisztérium Nőpolitikai Titkársága kiemelten a nők jogaival foglalkozik. 1999-től Nőképviseleti Tanács feladata a nők esélyegyenlőségét biztosító jogalkotás figyelemmel kísérése. E kérdésekben Magyarországon a Magyar Nők Szövetsége ,Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség, Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Egyesület , Esélyegyenlőségi Kormányhivatal nyújthat segítséget.

4.5.1. A diszkrimináció fajtái A magyarországi munkahelyi diszkriminációról nincsenek hivatalos statisztikák. A jelzések alapján hazánkban a nemek ,illetve a különböző korcsoportok közti megkülönböztetés fordul elő leggyakrabban. A törvény tiltja ugyan a diszkriminációs magatartást ,a hatóság elrendelheti a jogsértő állapot felszámolását,illetve 50 ezertől -6 millió forintig terjedő bírságot szabhat ki ,de a magyar jogból több olyan fontos szabály hiányzik ,amelyet az EU direktíva tartalmaz. A diszkriminációt sokan nem érzékelik, nem ismerik a szót ,nem értik mit jelent. Főleg a nagy tömegű iskolázatlan rétegek. A diszkrimináció legjellemzőbb területei,ahol tapasztalatok szerint a leggyakrabban előfordul a megkülönböztetés : foglalkoztatás, szociális biztonság, egészségügy, lakhatás, oktatás. A diszkrimináció korlátozza a tehetség kibontakozását, ,alapvető emberi jogokat sért, az autonómiát, önrendelkezést . A diszkrimináció egyenlőtlen bánásmódra utal ,folytonos alávetést jelent. A társadalom diszfunkcionális működéséhez , szélsőséges társadalmi devianciák felhalmozódásához vezet. A diszkrimináció elleni küzdelem célja az esélyek egyenlőségének megteremtése. A szakirodalomban diszkrimináció tesztelés témában több tanulmányt találtam, melyek diszkrimináció előfordulási gyakoriságát vizsgálják. A diszkriminációs folyamat jellemzőit is vizsgálják. Az Egyesült Államokban diszkrimináció- auditnak nevezik a mindennapi élet legkülönbözőbb területein felmerülő folyamatot. Magyarországon a NEKI43 és az EBH használja ezt a módszert. Magyarországon eddig kizárólag az igazság szolgáltatási célú diszkrimináció- tesztelés létezett. A tesztelés módszerének lényege, hogy olyan helyzeteket választanak ki, amelyekben a diszkrimináció vélhetően elterjedt társadalmi probléma lehet. 43

Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda

94

A legnagyobb munkaerő- piaci diszkrimináció-tesztelő kutatás (megvalósítója az ILO International Labour Organisation Discrimination 2000). A kutatás az 1958-as általános fogalomból indul ki, mely szerint a diszkrimináció hátrányos megkülönböztetés. Ennek alapja sokféle védett tulajdonság (pl.: rassz, bőrszín, nem, vallás). A társadalom tudomány kutatásban széles körben foglalkoznak a kisebbségeket ért diszkrimináció kérdésében és az esélyegyenlőtlenség kérdésében. Hangsúlyos terület a bérdiszkrimináció. Magyarországon a NEKI és az EBH végez diszkrimináció- teszteléseket. A nemzetközi irodalomban a következő szerzők munkáit ismertem meg: Fershtman – Gneezy (2001), Arrow (1973). Különösen azért ,mert a diszkrimináció kutatás gyökerei Amerikába nyúlnak vissza. Ízlés-alapú diszkrimináció: közgazdaságtani kifejezés, amiben a munkaadó és a munkatársak többsége, illetve a potenciális vásárlók előítéletessége testesül meg. Statisztikai diszkrimináció: „A munkaadó keresi a módját annak, hogy a munkavállaló hatékonyságát megismerje. Mivel erre nincs mód ezért közvetett kérdésekre alapozza döntését. Ilyen lehet az iskolai végzettség, felvételi teszt, személyes kapcsolatokban megtestesülő kezesség”. (Sík-Simonovits 2006) Diszkriminatív kezelésmódjukat a jogszolgáltató mechanizmus egésze állítja elő ,munkához való viszonyuk kapcsán is különbségtevő bánásmód figyelhető meg. „A nőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetés minden formájának felszámolásáról szóló törvényerejű rendelet( 1982.évi 10.tvr.) ( A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa megerősítő okiratának letétbe helyezése az Egyesült Nemzetek Szervezete főtitkáránál 1980.december 22-én megtörtént. Az egyezmény 27. Cikke ( 1) bekezdése alapján 1981 .szeptember 3-án hatályba lépett ,e napon lépett hatályba a Magyar Népköztársaság tekintetében is.) 4. §A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a nőkkel szembeni megkülönböztetés minden formájának felszámolásáról ,1979.december 18-án New Yorkban elfogadott egyezményt e törvényerejű rendelettel kihirdeti. 2§ Az egyezmény hivatalos magyar nyelvű fordítása a következő : „ Egyezmény a nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetések ( diszkrimináció) minden formájának kiküszöböléséről Az Egyezmény emlékeztet arra ,hogy a nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetések sértik a jogok egyenlőségének és az emberi méltóság tiszteletének elveit ,akadályai annak ,hogy a nők a férfiakéval egyenlő feltételek mellett vegyenek részt országaik politikai ,társadalmi, gazdasági és kulturális életében ,gátolják a társadalom és a család jólétének növekedését valamint megnehezítik ,hogy a nők országaik és az emberiség szolgálatában teljes mértékben kibontakoztassák a bennük rejlő lehetőségeket” „ Az Egyezmény vonatkozásában a nőkkel szemben alkalmazott megkülönböztetés ( diszkrimináció) a nemi hovatartozás miatti minden olyan megkülönböztetést ,kizárást vagy korlátozást jelent ,amelynek az a hatása vagy célja ,hogy csorbítsa vagy megsemmisítse a politikai,gazdasági , társadalmi ,kulturális,polgári vagy bármely más területen fennálló emberi jogoknak és alapvető szabadságjogoknak elismerését és megvalósítását a férfiak és a nők közötti egyenlőség alapján,nők által való gyakorlatát, függetlenül családi állapotukt „A magyar jogban a nemek közötti hátrányos megkülönböztetés tilalmát az Alkotmány 66§ (1) bekezdése rögzíti,kimondván,hogy a Magyar Köztársaság biztosítja a férfiak és nők minden polgári és politikai,valamint gazdasági,szociális és kulturális jog tekintetében. A hátrányos megkülönböztetés minden formája tilos ,beleértve a nemek szerinti megkülönböztetést.” Magyarország IV. V. kormányzati jelentése 2000

95

Két munkavállaló személy nem lehet teljesen azonos. A munkahelyi egyenlő bánásmód szempontjai a munkahelyi elvárásokkal kell,hogy együtt járjanak,mely alapján díjazást, juttatásokat tudnak számolni. Fontos azt figyelembe venni ,hogy mely szempontok alapján „egyenlőek” vagy „ különbözőek”a munkavállalók. „ A jog azonban -elsősorban történelmi és jogdogmatikai szempontból azt mondja meg,hogy milyen különbségek nem vehetők figyelembe .Ezeket a különbségeket nevezik a diszkrimináció tiltott alapjának.” Lehoczkyné Kolonnay Csilla 2007

4.5.2. Antidiszkriminációs törvény Az antidiszkriminációs törvényként ismert törvény pontos elnevezése: az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény 2004.január 27-én lépett hatályba. Az Antidiszkriminációs jog forrásait megtalálhatjuk nemzetközi szervezetek céljai között, az Egyesült Nemzetek Szervezete, az Európa Tanács későbbiekben Európai Unió céljai között. A folyamatokat nemzetközi egyezmények is gyorsították ,így az ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata(1948), az Emberi Jogok Európai Egyezménye (1950), Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya (1966) ,Emberi Jogok és Alapvető Szabadságok Védelméről szóló Egyezmény ( 1950) Az Európai Unió 1970 es években kezdett foglalkozni a diszkrimináció kérdéseivel első célként a nők és a férfiak közötti egyenlő bánásmód megteremtését kitűzve. Római Szerződés ( 1957 ) 119. cikke szól az egyenlő munkáért egyenlő bér elvéről a férfiak és nők tekintetében. Amszterdami Szerződés a nemi alapú diszkriminációról: A nők és férfiak közötti egyenlőség elve első alkalommal szerepelt az Európai Alapszerződésekben,mint a Közösség egyik alapvető elve és célja ( 2.3. cikkely) . A 13. cikkely ,amely a diszkrimináció tilalmáról szól ,szintén megemlíti a nemi alapú diszkriminációt. A 141.cikk említi a nők és férfiak egyenlő értékű munkájáért járó egyenlő bért. Az Európai Unió Emberi Jogok Chartáját 2000 decemberében hirdették ki . 21. cikke tiltja a hátrányos megkülönböztetést a nem alapján. 23. cikke így szól: „ A férfiak és nők egyenlőségét minden területen ,így a foglalkoztatás ,a munkavégzés és a bérezés területén is biztosítani kell. Az egyenlőség elve nem akadályozhatja az alulprezentált nem számára különleges előnyöket biztosít rendelkezések fenntartását vagy meghozatalát.” Az Ebtv. Szerint a pozitív diszkrimináció olyan előnyben részesítést takar ,amely hátrányos helyzetű személyek egyébként is adott,bár számukra sok esetben fel sem ismert jogaira irányul. Ez a fajta előnyben részesítés alapvető jogot nem sérthet, amely egy konkrét társadalmi csoport esélyegyenlőtlenségének felszámolására irányul. E rendelkezéseknek kollektív szerződésen kell alapulniuk és csak határozott ideig szólhatnak.

96

4. 6. NŐK ÉS FÉRFIAK ESÉLYEGYENLŐSÉGE A MAGYAR TÁRSADALOMBAN Sajnos a rendszerváltás óta eltelt évtizedben a nők hátránya nemhogy csökkent volna Magyarországon, hanem számos területen csak nőtt a férfiakkal szemben. A nőket érő hátrányokról több kötetnyi szakirodalom jelent meg az utóbbi években. Ezek általános megállapítása, hogy a nők hátrányos helyzetének legfőbb oka elsősorban a mélyen rögződött előítéletekben, a nők és az esélyegyenlőség előítéletes társadalmi megítélésében keresendő. Európai integrációnk érdekében ezért mindenekelőtt a közvéleményt kell „érzékenyíteni” az előítéletek visszaszorítása, az esélyegyenlőség társadalmi megítélésének javítása érdekében. Az esélyegyenlőség ügye, nagyrészt az EU-csatlakozási folyamatnak köszönhetően került egyre inkább előtérbe az utóbbi néhány évben. Az EU-csatlakozásunkkal összefüggésben számos kérdésre kell még választ adnunk. Egyfelől teljes mértékben harmonizálnunk kell jogrendszerünket a Közösség elvárásaival. Ebben a tekintetben kifejezetten jól állunk, hiszen a legtöbb Közösség elvárásnak már megfelelnek jogszabályaink. Hosszú távú feladat azonban, hogy EU-konform jogszabályaink a gyakorlatban is alkalmazhatók legyenek, és érezhető hatást fejtsenek ki mindennapi életünkre. Általában ugyanazokkal a problémákkal küszködünk, mint a tagállamok többsége, és ez segítheti közeledésünket az Európai Unió esélyegyenlőségi politikájához. A következő évek feladata lesz, hogy tanuljunk a tagállamok hibáiból, és lessük el jó ötleteiket, bevált megoldásaikat.

A nemek közti esélyegyenlőség biztosítása a közéletben társadalmi érdek, mely az esélyegyenlőség kötelező törvényi szabályozása által valós biztosítása .Olyan szabályokat kell alkotni, amelyek a folyamatot aktívan befolyásolja . 2008 szeptemberében nyújtották be a választási eljárásról szóló 1997.évi C. törvény módosításáról a nemek közötti tényeleges esélyegyenlőség megteremtése érdekében szóló törvényjavaslatot. 4.6.1.A diszkrimináció tilalma A nők és férfiak közötti egyenlő bánásmód biztosítása a nőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetés, azaz a diszkrimináció tilalmát jelenti. Az egyenlő bánásmóddal szemben az esélyegyenlőségi politika azt kívánja meg a tagállamoktól, hogy tegyenek lépéseket a nők tényleges egyenjogúsítása érdekében az élet legkülönbözőbb területein - oktatás, egészségügy, munkaerőpiac, szociális biztonság . Az EU politikája nem kizárólag a nőkkel szembeni megkülönböztetést, hanem a nemek közötti diszkriminációt tiltja. Így az uniós férfi polgárok ugyanúgy élhetnek ezekkel a jogokkal, mint a nők. Bár a gyakorlatban a férfiakat sokkal kevesebb hátrányos megkülönböztetés éri, mint a nőket. Sajnos az Európai Unió és a tagállamok erőfeszítései ellenére a nemek közötti esélyegyenlőség még ma sem valóság a tagállamokban. Mára összesen nyolc irányelv alkotja az egyenlő bánásmódra vonatkozó kötelező érvényű közösségi jogot. Bármelyik tagállamban is dolgozzon a közösségi polgár munkavállaló, nemétől függetlenül egyenlő értékű munkájáért egyenlő bérhez van joga. Az egyenlő munkáért egyenlő bér elvének gyakorlati érvényesítése megdrágíthatja a női munkaerő alkalmazását. Ezért a fejlettebb tagállamok attól tartottak, hogy a tőkebefektetések azokba a tagországokba áramlanak majd hosszabb távon, ahol a gyakorlatban semmibe veszik az egyenlő bánásmód alkotmányban mindenhol egyformán garantált jogát, és ezért itt jóval olcsóbb a női munkaerő. Ez ellen pedig csak úgy lehet védekezni, ha minden tagállamot azonos szint elérésére köteleznek. Az elmúlt négy évtized jogalkotása, közvélemény-formáló munkája ellenére még mindig komoly különbség van az egyenlő értékű munkát végző nők és férfiak között. 97

A hatályos magyar jog tehát garantálja a nemek közötti egyenlőség megvalósulását, és egyenlő bánásmódra kötelezi a munkaadókat. Nem foglalkozik viszont külön az egyenlő bér kérdésével, különösképpen nem olyan hangsúlyosan, mint azt a közösségi jog teszi. Jog van továbbá az egyenlő előmenetelhez, képzéshez és munkafeltételekhez. A munkáltató ugyanolyan elvek alapján köteles előléptetni a különböző nemű munkatársait, nem tehet különbséget férfiak és nők között akkor sem, amikor a képzéshez való hozzájutásról kell döntenie. Emellett ugyanazokat a munkafeltételeket kell biztosítania a nőknek, mint a férfiaknak. A munka természetéből eredő különbségtétel indokolt lehet. A terhes, gyermekágyas vagy szoptató anyák jogai A nőket nem érheti hátrány a terhesség és az azt közvetlenül követő időszak alatt, a gyermekvállalás miatt. Jog a biztonságos és egészséges munkahelyi környezethez Miután a munkavállaló értesítette munkáltatóját arról, hogy terhes, fel kell mérni: milyen egészségre ártalmas hatásoknak van kitéve a terhes nő. A munkáltató köteles a vizsgálat eredményéről tájékoztatni a munkavállalót, és csökkenteni ezeket a negatív hatásokat. A munkaórák számát és a munkakörülményeket hozzá kell igazítani a megváltozott helyzethez. Ha ez nem lehetséges, más munkát kell találni a terhes munkavállaló számára. Ha ez sem lehetséges, akkor fizetett szabadságra kell küldeni a munkavállalót. Az éjszakai munka tilalma A terhesség alatt és a szülést követő meghatározott ideig tilos a nőkkel éjszakai munkát végeztetni. Azokat a munkavállalókat, akik általában éjszakai munkát végeznek, nappali műszakra kell beosztani. Ha ez nem lehetséges, szabadságra kell küldeni a terhes nőt. A szülési szabadsághoz való jog Minden terhes nőt megilleti a minimum 14 hetes, egybefüggő szülési szabadság. Ebből a 14 hétből kettőt a szülés tervezett időpontja előtt kell kiadni. Nem kötelező teljes fizetést adni a szülési szabadságon levő nőknek, de fontos, hogy az ez idő alatt bekövetkező fizetésemelésben nekik is részesülniük kell. A terhesség előtti vizsgálatokhoz való jog Abban az esetben, ha bizonyos terhesség előtti vizsgálatokat csak munkaidőben lehet elvégezni, biztosítani kell annak a lehetőségét a munkavállaló számára, hogy bérveszteség nélkül részt vehessen ezeken. Elbocsátási tilalom Terhesség miatt nem bocsátható el a munkavállaló a terhesség kezdetétől egészen a szülési szabadság végéig. A terhes nők védelme Magyarországon A magyar jog teljes mértékben harmonizált ezen a területen. A vonatkozó szabályokat a Munka Törvénykönyve, valamint a 33/1998. (VI. 24.) NM (népjóléti miniszteri) rendelet tartalmazza. Az Mt. 138. szakasz (1) bekezdése kimondja, hogy a terhes, illetve szülő nőt 24 hét szülési szabadság illeti meg. Ezt úgy kell kiadni, hogy négy hét lehetőleg a szülés várható időpontja elé essen. A terhes nők áthelyezésére, illetve megváltozott feltételek melletti foglalkoztatására vonatkozó szabályozás szerint az intézkedés a terhes nő kezdeményezésétől függően következik be, és a foglalkoztatási feltételek átmeneti megváltoztatásához, azaz az új munkahely, munkakör kiválasztásához szükséges a terhes nő beleegyezése. Az áthelyezett nő keresete nem csökkenhet [Mt. 86.§ (1) és (2) bekezdés]. Egyenlő bánásmód a szociális biztonság terén Az egyenlő bánásmód elve azt kívánja meg, hogy ne legyen semmiféle megkülönböztetés a nemek alapján, különösen a házassági és családi állapotra utalással, a következő vonatkozásokban: a szociális biztonsági rendszerekhez jutás feltételeit, a járulékfizetési kötelezettséget, a juttatások kiszámítását illetően. A magyar jogban Az Alkotmány 70/E. szakasza az ún. szociális jogokat minden egyes állampolgár számára biztosítja. Az utóbbi években született szociális vonatkozású jogszabályokban szembetűnő a jogalkotó azon

98

törekvése, hogy a fenti irányelveknek megfelelő, az egyenlő esélyeket biztosító jogszabályokat alkossanak. Ebből következően alig találni kifogásolható rendelkezést. A szülői szabadsághoz való jog Ezek a jogosultságok azért fontosak, mert hozzásegítik a munkavállalókat, hogy összehangolhassák családi és munkahelyi kötöttségeiket. Az EU ugyanis nagyon fontosnak tartja, hogy a nő szabadon választhasson: otthon akar maradni gyermeket nevelni, vagy inkább dolgozni szeretne. Ennek érdekében három hónap szülői szabadság illet meg minden gyermeket nevelő munkavállalót. A szabadság az apát és az anyát is egyaránt megillető jog. A munkavállalónak arra is joga van, hogy családtagjait gondozza azok betegsége vagy balesete esetén. A szülői szabadság a magyar jogban A szülői szabadságról szóló irányelv előírásai sem jelentenek újdonságot a magyar jogban. A bizonyítási teher megfordítása azt jelenti, hogy a diszkriminációval kapcsolatos eljárásokban az alperest azaz a munkaadót - terheli annak bizonyítása, hogy nem alkalmazott hátrányos megkülönböztetést a felperes munkavállalóval szemben, nem pedig a sérelmet szenvedett felperest, a munkavállalót terheli a diszkrimináció bizonyítása. A magyar jogban az Mt 5. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint „ha a hátrányos megkülönböztetés tilalmának megszegésével kapcsolatban vita merül fel, a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy eljárása az (1) bekezdésben foglaltakat nem sértette”. Ez a szabály teljes mértékben megfelel a bizonyítási teherről szóló irányelv előírásainak. A magyar jogban tehát a munkavállalónak bármely, a munkáltató mérlegelési jogkörébe tartozó ügyben elég kijelentenie, hogy véleménye szerint őt munkáltatója részéről hátrányos megkülönböztetés érte, és az így indított perben a munkáltatónak kell cáfolnia az ő állításait. A közvetett, rejtett diszkrimináció tilalma Az Európai Bíróság értelmező munkája ellenére meglehetős bizonytalanság uralkodott a közvetett diszkrimináció pontos jelentését illetően. Az irányelv ezért azt várja el a tagállamoktól, hogy az irányelv előírásaival összhangban tiltsák a közvetett, rejtett diszkriminációt. Eszerint akkor rejtett a diszkrimináció, ha a nőkre és férfiakra ugyanaz a szabály vonatkozik, de az csak a nők számára hátrányos, például kevesebb bért, rosszabb munkakörülményeket jelent. A rejtett diszkrimináció tilalma a magyar jogban Az Mt. korábban már többször hivatkozott 5. cikkelye mindennemű hátrányos megkülönböztetést tilt, de semmit sem konkrétan. Ebben a tekintetben a munkajog nem áll egyedül, hiszen a magyar jogban sehol sem találunk a közvetett diszkriminációt definiáló szabályt. Ezt a problémát a Munka Törvénykönyvének előreláthatólag még az idei módosításával meg fogják oldani, és az egyenlő munkáért egyenlő bért elve, valamint a közvetett diszkrimináció fogalma bekerülnek a törvényi szabályozásba. Diszkrimináció esetén az uniós polgárok számára biztosított intézmények : Az Amszterdami Szerződés a nemek közötti egyenlőséget az Európai Unió egyik legfontosabb alapelvének ismerte el. Ennek érvényesülését mind a tagállamok hatóságai, mind pedig a közösségi intézmények kötelesek segíteni. Nemzeti bíróság Ha az uniós polgárt diszkrimináció érte, akkor először a tagállamok által biztosított jogorvoslati lehetőségeket kell igénybe vennie. Ez elsősorban a bírói utat, azaz a pereskedést jelenti. Európai Bizottság

99

A munkavállaló panasszal fordulhat az Európai Bizottsághoz, amely magyarázatot követelhet a tagállamok hatóságaitól. Felszólíthatja őket a jogsértés abbahagyására. Ha ezt nem teszik meg, a Bizottság az Európai Bíróságnál pert indíthat a tagállam ellen. A Bizottság „Szociális ügyek és foglalkoztatás” Főigazgatóságán belül működik az esély-egyenlőséggel foglalkozó szervezeti egység (unit), amelynek feladata a közösségi esélyegyenlőségi politika alakítása. Szintén a Bizottság szárnyai alatt működik a „Nőügyi Tájékoztató Központ”, amely köteles tájékoztatni a nőket a közösségi politikákról és elősegíteni a konzultációt a nőket érintő kérdésekben. Az „Egyenlő esélyek konzultatív bizottsága” a tagállami szervezetek és a szociális partnerek képviselőit tömöríti, és tanácsadó funkcióval bír az egyenlő esélyek kérdésében. Európai Parlament Petíciót (panaszt) lehet intézni az Európai Parlamenthez, illetve fel lehet keresni az illetékes, választott „euroképviselőt”, aki az ügyben kérdést intézhet a Bizottsághoz és a Tanácshoz. Az Európai Parlamentben működik a Női Jogok Bizottsága, amely jelentős szerepet vállal a közösségi politikák befolyásolásában. Európai Ombudsman A közösségi intézmények munkatársai felkereshetik panaszukkal az Európai Om-budsmant is Európai női lobbi A 2700 szervezetet képviselő, EU-támogatással működő európai női lobby a nőszervezetek és az európai intézmények között közvetít. A lobbinak még nincs magyar tagszervezete. A közösségi esélyegyenlőségi akció-program Az Akcióprogram célja: a nemek közötti egyenlőség elvének érvényesítése minden közösségi és tagállami szakpolitikában (mainstreaming elve), a gazdasági és szociális szféra minden egyes szereplőjének ösztönzése a férfiak és nők esélyegyenlőségének érvényesítésére, a férfiak és a nők esélyegyenlőségének elősegítése a gazdasági életben, valamint az oktatás, a szakképzés és a munkaerőpiac területén, a munka és a családi élet összeegyeztetése mind a férfiak, mind a nők számára, a nemek kiegyensúlyozottabb részvétele a döntéshozatalban, a jogérvényesítés elősegítése.

4.6.2.A diszkrimináció elleni nemzetközi és magyar intézmények A nők hátrányos helyzetének leküzdése elképzelhetetlen a tagállamok kormányainak aktív szerepvállalása nélkül. Ez a feladat azonban nem lehet csak és kizárólag a kormány felelőssége, hiszen szükség van a kormányzati munka kontrollját végző demokratikus intézményekre is. Számos országban külön minisztérium foglalkozik a nők jogaival. Emellett szinte minden EU- tagországban állami támogatással létrejöttek olyan irodák, amelyeket a legtöbbször Egyenlő Esélyek Bizottságnak (Equal Opportunities Committee) neveztek el. Ezek a bizottságok foglalkoznak a nőket ért sérelmekkel, kivizsgálják a diszkriminációs ügyeket, békéltető eljárást folytatnak a felek között, ajánlást fogalmaznak meg, szükség esetén akár pert is indíthatnak a sérelmet szenvedett nők nevében A magyar intézményekről : 1995-ben pontosan hazánk európai integrációja érdekében hozta létre a kormány a nők jogaival foglalkozó kormányzati intézményt, amely 1998 óta a Szociális és Családügyi Minisztériumban Nőpolitikai Titkárságként működik. Az 1999-ben létrejött Nőképviseleti Tanács feladata a nők esélyegyenlőségét biztosító jogalkotás felgyorsítása, a nők érdekeit védő civil szervezetek és a tudományos élet képviselőinek bevonása a kormányzat munkájába. A Nőképviseleti Tanács feladatai:

100

a nők esélyegyenlőségét érintő jogszabályok és kormányzati cselekvési programok tervezeteinek véleményezése, új programok, jogszabály-módosítások kezdeményezése; közreműködik a nők esélyegyenlőségének javítását szolgáló hazai és nemzetközi támogatással megvalósuló programok kidolgozásában, azok pályázati feltételeinek kialakításában; véleményezi a nők esélyegyenlőségével kapcsolatos jelentéseket, tájékoztató anyagokat. Az Esélyegyenlőségi Program szerint 50 főnél több alkalmazottat foglalkoztató költségvetési intézményeknek saját esélyegyenlőségi programot kellett kidolgozniuk legkésőbb 2005.január elsejéig. Magyarországon 2005.február elseje óta működik az EBH,amely az Egyenlő Bánásmód Hatóság . Küldetése az emberi méltóság védelme és a jog eszközeivel való küzdelem a hátrányos megkülönböztetés ellen A munkahelyi esélyegyenlőség tudatosításában közös gondolkodás szükséges a munkát kínáló oldal és az egyéni kereső oldal. Kiemelt területei: emberi jogok védelme, humán erőforrás menedzsment, üzleti etika, korrupció kiküszöbölése, diszkriminácómentesség, tisztességes verseny, környezettudatosság, helyi közösségek élete, civil szférával való kapcsolattartás. „ Az esélyegyenlőség biztosítása a hátrányos helyzetben levő személyeket/ csoportokat érintő olyan pozitív intézkedéseket jelent,amelyek lehetővé teszik ,hogy a hátrányos helyzetben levők hátrányait csökkenteni ,vagy megszüntetni lehessen.” Csillag Gabriella 2008 4.6.3.Az EU nőket érintő programjai Nők és férfiak közötti esélyegyenlőség az Európai Unióban és Magyarországon az élet minden szféráját érinti. A téma azért nehéz ,mert a nők és férfiak is erősen heterogének. Az Európai Unióhoz történő csatlakozás feltétele volt ,hogy az állampolgárok -köztük a fogyatékossággal élő emberek- számára megteremtődjön az esélyegyenlőség. Az esélyegyenlőség kérdése a társadalmi élet minden színterét érinti : szociális és egészségügyi ellátás ,iskoláztatási alkalmak ,munkaalkalmak , fizikai és kulturális környezet, közlekedési eszközök használata. A csatlakozás után olyan lehetőségek -támogatások, pályázatok- nyíltak meg Magyarország előtt ,amelyek segítséget jelenthetnek a megváltozott munkaképességűeknek és azoknak a munkahelyeknek,akik őket foglalkoztatják. Az Unió olyan jogalkotási és intézményi feladatokat vállalt fel,melyek a közösségi elvet célozzák meg az esélyegyenlőség, egyenlő bánásmód érdekében. A Társadalmi Nemek Európai Intézete alapításának célja,hogy támogassa az EU és a tagállamok erőfeszítéseit olyan irányba,mely leküzdi az egyenlőtlenséget a férfiak és nők között. Magyarországon a nemek közti egyenlőséggel kapcsolatos jogi feltételek összhangban kell hogy legyenek az EU direktíváival. A Gender Equality44 program célja a megelőző esélyegyenlőségi programokra építve az alábbi célkitűzések megvalósítása: a nemek közötti egyenlőség elvének érvényesítése minden közösségi és tagállami szakpolitikában és eljárásban (mainstreaming elve), a gazdasági és szociális szféra minden egyes szereplőjének ösztönzése a férfiak és nők esélyegyenlőségének érvényesítésére, 44

Az egyenjogúság témája köré épülő EU-s közösségi program.

101

a férfiak és nők esélyegyenlőségének elősegítése a gazdasági életben, valamint az oktatás, szakképzés és a munkaerőpiac területén a munka és a családi élet összeegyeztetése mind a férfiak, mind a nők számára a nemek kiegyensúlyozottabb részvétele a döntéshozatalban. Az EQUAL az EU tagállamaiban biztosít arra lehetőséget,hogy bármilyen szempontból hátrányos helyzetűek sorsa jobbra forduljon Az EQUAL program az esélyteremtést elemzi a foglalkoztatásban. Fő témái: a menedékkérők munkaerő-piaci helyzetének segítése, a hátrányos helyzetű emberek munkaerőpiacra való belépésének vagy visszailleszkedésének segítése ,az egész életen át tartó tanulás támogatása a munkahelyeken, a nemek közötti munkaerő-piaci különbségek mérséklése ,a foglalkozási szegregáció csökkentése,a kisgyermekes anyák munkaerőpiacra való visszatérésének segítése illetve a 45 év feletti női munkavállalók foglalkoztatásának elősegítése,szolgáltatások javítása. Az EQUAL45 program olyan kísérleti, innovatív projektek megvalósítását támogatja, amelyek a munkaerőpiacon az egyenlő esélyek megteremtésére és a diszkrimináció különböző formáinak felszámolására irányulnak, ideértve a nemek közötti megkülönböztetést, az etnikai alapú és a szociális diszkriminációt. Az Európai Unió összesen kilenc témát hirdetett meg, amelyek mind összhangban állnak az Európai Foglalkoztatási Stratégia céljaival. (http://equal.nfu.hu)

4.7.A NŐKET ÉRT DISZKRIMINÁCIÓ TÁRSADALMI KÖVETKEZMÉNYEI 4.7.1.Gyermekszegénység ,családi devianciák „A gyermekszegénység többdimenziós jelenség; dimenzióinak halmozódása hatványozottan veszélyezteti a gyermekek pszichoszociális fejlődését. Szociológiai és pszichológiai vizsgálatok sora igazolja, hogy a tartós gyermekkori szegénység nem múlik el nyomtalanul. Ha egy gyermek tartósan alacsony jövedelmű, többszörösen hátrányos helyzetű családban nevelkedik, ha nem rendelkezik a mobilitási esélyeit megteremtő tárgyi környezettel, ha megfosztódik a gyermekek számára a társadalomban egyébként normaszerűnek tekintett tevékenységektől, és emberi kapcsolatai sem kiegyensúlyozottak, akkor pszichoszociális fejlődése veszélybe kerül, csökkennek az esélyei az egészséges fejlődésre. Mindez a szegénység újratermelődéséhez vezethet, és növeli a későbbi társadalmi kirekesztettség bekövetkeztének kockázatát.” (Darvas-Tausz 2006) „A tagállamok ismételten hangsúlyozzák, hogy a szegénység felszámolásának hosszú távú eredményessége érdekében kulcsfontosságú a szegénység generációk közötti átöröklésének megtörése. Ez azt jelenti, hogy erőteljesebben kell fókuszálni a gyermekek társadalmi befogadására, és – ha szükséges – a negatív társadalmi örökség ellensúlyozására.” (European Commission, 2005b). (Darvas Ágnes – Tausz Katalin: 2006) , Ferge Zsuzsa (1980, 1998), Bokor Ágnes (1987), Spéder Zsolt (1994)kutatásai megerősítik ,hogy miféle hátrányokat jelent deprivált családban felnőni. ,a bölcsöde és a családi napközik hiánya milyen következményekkel jár.

45

Az EQUAL Közösségi Kezdeményezés célja olyan innovatív megközelítések és módszerek kidolgozása és elterjesztése, amelyek hozzájárulnak a munkaerőpiachoz kapcsolódó diszkrimináció és egyenlőtlenségek megszüntetéséhez. Az EQUAL által támogatott kezdeményezések az Európai foglalkoztatási stratégia és a Társadalmi kirekesztés elleni küzdelem közösségi stratégiái által meghatározott szakmapolitikai keretekbe illeszkednek.

102

A nőknek szabadon kellene választaniuk, gyermekeket ,munkát ,otthon maradást vagy aktív munkavégzést. Az ország gazdasága nem olyan ,hogy gyerekszámra és anyagi helyzetre való tekintet nélkül mindenkinek minden juttatásból jusson. A hazai gyermekszegénység elleni program készítése során a nemzetközi tapasztalatok lehető legszélesebb körét kell figyelembe venni, még akkor is, ha tudjuk, nem minden eszköz, program adaptálható. A hazai program középpontjában a különböző – elsősorban a szociális, az oktatási, a foglalkoztatási és az egészségügyi – szférák tevékenységének összehangolása kell, hogy álljon. Nem kevésbé fontos, hogy megszülessenek és ismertté váljanak azok a mutatók, amelyek alapján a gyermekek helyzetének alakulása követhetővé válik, és a programok folyamatosan monitorozhatók, értékelhetők lesznek. (Darvas Ágnes – Tausz Katalin: Gyermekszegénység, 2006. október) European Commission (2005b) Joint Report on Social Inclusion. European Commission summarising the results of the examination of the National Action Plans for Social Inclusion (2003-2005). Hazánkban a Hatékony és Eredményes Tanulásért Alapítvány a legismertebb terjesztője azoknak a fejlesztő módszereknek,melyek a részképességzavarokkal foglalkozik. Európában a részképességzavarban szenvedők pozitív megkülönböztetését törvények teszik lehetővé és minden oktatási intézményben be kell tartani,nem a pedagógusok és igazgatók jóindulatára bízzák e döntést. 4.7.2..Családon belüli erőszak Ranschburg Jenő szerint: „ Az agresszivitás nem születik velünk ,a jól működő család pedig ma is védelem a külvilág veszélyei elől.” (Ranschburg, 2008) A CEDAW szerint a -nők elleni erőszak hangsúlyos terület, az emberi jogok megsértésének esete. A nők elleni erőszak a nők elleni diszkrimináció legszélsőségesebb formája .Nők elleni erőszaknak nevezünk minden olyan erőszakot, mely a személy nemi hovatartozása miatt történhet és történik meg valakivel. A nők elleni erőszak az ENSZ meghatározása szerint: „ A nők elleni erőszak bármely olyan ,a nőket nemük miatt érő erőszakos tett, mely testi,szexuális vagy lelki sérülést okoz vagy okozhat nőknek ,beleértve effajta tettekkel való fenyegetést ,valamint a kényszerítést és a szabadságtól való önkényes megfosztást ,történjen az a közéletben vagy a magánszférában. Beleértendő ,de nem korlátozandó a testi,szexuális és lelki erőszakra,melyet az áldozat a családon belül szenved el, ide értve a bántalmazást ,a lánygyermekkel való szexuális visszaélést ,a házasságon belüli nemi erőszakot”

Magyarországon a nőket sújtó legszélsőségesebb diszkrimináció a családon belüli erőszak. Ma még nem született meg a diszkriminációt szankcionáló jogszabály ,pedig ezt egy 2003-as országgyűlési határozat is előírja. A nők elleni erőszakot tekintjük a diszkrimináció összes többi formája( politikai,oktatási, foglalkoztatási) közül a legszélsőségesebbnek, a leginkább ellenőrizhetetlenebbnek. „Nincs egyetlen ok, ami megmagyarázná, hogy az egyik ember miért válik erőszakossá, bántalmazóvá, míg egy másik személy nem. Az erőszaknak összetett okai vannak, szerteágazó gyökerekkel – biológiai, társadalmi, kulturális, gazdasági, érzelmi és politikai.” (WHO World Report on Violence and Health, 2002) „A nők elleni erőszak bármely olyan, a nőket nemük miatt érő erőszakos tett, mely testi, szexuális vagy lelki sérülést okoz, vagy okozhat nőknek, beleértve az effajta tettekkel való fenyegetést, valamint a kényszerítést és a szabadságtól való önkényes megfosztást, történjen az a közéletben vagy a magánszférában. Beleértendő, de

103

nem korlátozandó a testi, szexuális és lelki erőszakra, melyet az áldozat a családon belül szenved el, ide értve a bántalmazást, a lánygyermekkel való szexuális visszaélést, (…..) a házasságon belüli nemi erőszakot (…..)” http://www.nane.hu/erőszak/index (ENSZ Deklaráció a Nők Elleni Erőszak Megszüntetéséről 1993.) A bántalmazások az otthon falain belül zajlanak, ezért a magánszféra fogalomköréhez tartoznak, így a bántalmazott nő rejtőzködve marad megaláztatásával ,önbecsülése csökken, gyermekeiért sem tud kiállni. Az erőszak enyhébb formája a verbális erőszak, amikor a férj gúnyolja , megszégyeníti feleségét ,majd a lelki erőszak eredményeként a külvilággal történő érintkezést tiltja meg neki . A fenyegetőzést ,a személyes tárgyak összetörését a tettlegesség követi ,amely alapszükségletek megvonásával ( evés ,ivás ) jár együtt. A terhességre kényszerítés, az abortuszra kényszerítés ,a fogamzásgátlás megtagadása a testi erőszak legszélsőségesebb pszichés vonatkozású formája. A nők elleni erőszak súlyos egészségügyi következményei mentálhigiéniás ( rögeszmés, kényszerképzetes zavarok , traumás stresszproblémák) fizikai egészséget érintő ( alkohol,vagy kábítószer fogyasztás, fejfájás) ,reprodukciós egészséget érintő problémák ( szexuális úton terjedő betegségek, születési rendellenességek ). A tűrés a legáltalánosabban elfogadott dolog, legmeglepőbb indoka a szerelembe vetett hit,elhitetik magukkal,hogy rengeteg bántalmazást a szerelem majd megváltoztatja . A nők elleni erőszak halálos áldozatainak száma évről évre átlépi a 100 főt Magyarországon. Világszerte évente 400000 nőt érint. Nagy a felderítettsége az olyan eseteknek ,ahol a távoltartás intézményét kellene bevezetni,mely szerint nem mehet a bántalmazó a bántalmazott közelébe. A távoltartásról a bíróságnak kell döntenie, így több évig elhúzódó vizsgálatot jelenthet. Azonban sok esetben azonnal kell beavatkozni és dönteni a távoltartásról,annak ellenére,hogy sok esetben a bántalmazott ,95 %-ban nő, félelemből visszavonja feljelentését, állítását . Körülbelül 40. esetben fordul a bántalmazott bírósághoz. Példaértékű az osztrák törvénykezés e tekintetben ,mely szerint a rendőrség a beavatkozás pillanatában rendelhet el 3 napra szóló távoltartást, így a rendőrségnek van markáns jogosultsága dönteni e kérdésben. Magyarországon a távoltartásról szóló törvény elméletben létezik , gyakorlatilag magyar jogi környezetbe illő módosítások szükségesek alkalmazásához. A nőszervezetek szerint a cél olyan speciális képzéseket kellene tartani rendőröknek, bírósági alkalmazottaknak, orvosoknak, szociális szakembereknek ,akik a napi munkájukban kerülnek kapcsolatba a családon belüli erőszakkal. Olyan közvéleményformáló kampányokra van szükség ,melyek felhívják a figyelmet arra,hogy a családon belüli erőszak nem magánügy. A Nők Elleni Erőszak akció-programok 1991 óta aktív részvétellel jelen vannak . Nov. 25 ( nemzetközi nap a nők elleni erőszak megszüntetéséért ) és dec. 10 ( az emberi jogok világnapja ) között rendezik meg,hogy felhívják a figyelmet az áldozatok iránti szolidaritásra, A lila szalag a szolidaritás szimbóluma ,a párkapcsolati erőszak elutasításának jelképe. A fehér szalag a nők elleni erőszakot elutasító férfiak mozgalmának jelképe. Jelenleg nincs megfelelően működő távoltartó intézmény, a párkapcsolati erőszakról szóló átfogó törvénycsomag ,kiképzett rendőri és igazságszolgáltatói szféra, így addig az áldozatok nem tudnak védekezni. A távoltartás intézményét a civil szervezetek hiányosnak gondolják. Nem lehet elfogadni azt a jogalkotói hozzáállást, mely az áldozatok szavahihetőségének megkérdőjelezéséből indul ki .

104

Ranschburg Jenő véleménye szerint vissza kellene állítani az apaság tekintélyét. A fiúkat már gyermekkorukban erre kellene tanítani. A „ Meghitt erőszak” című munkájában írt erről. Kisalföld 2009.máj. 14. : Újra távol a távoltartástól -Krízisben: Ki segít a fizikai és (vagy) lelki terrorban élőknek? A távoltartásról ismét egy törvény született 2009.jún. 22-én. A NANE támadja és a bántalmazottak elleni fellépésnek értelmezi ezt a törvényt. „ az európai trenddel szemben menve nem a külföldön már bevált ,jól működő modelleket vette át ,hanem olyan normát alkotott ,mely minimálisra szűkíti az azonnali távoltartás alkalmazhatósági körét,viszont a bántalmazottak részére kötelező hatósági megjelenést ,valamint „tréning típusú ,illetve kötelezésen alapuló csoportos foglalkozáson való részvételt ír elő.” A csoportos foglalkozás a mediáció fogalomkörébe tartozik. Külföldön már bebizonyosodott, hogy nem alkalmas a családon belüli erőszak semmiféle kezelésére. Spanyolországban a nők elleni erőszakot önálló törvények szankcionálják, tiltják a mediációt. Más országokban is az áldozatok valóságát ismerő civil szervezetek vannak. Magyarországon a civil szervezetek álláspontját nem kérte ki a Parlament. Részlet a NaNE sajtóközleményéből ,melyet a Patent Egyesület, Stop férfierőszak , NaNe egyesület írt alá 2009. június 29-én. (www.nane.hu) A távoltartás szintjei: ideiglenes megelőző távoltartás, megelőző távoltartás,mely átmenetileg korlátozza a bántalmazó tartózkodási szabadságát. Létezik az ideiglenes távoltartás három napja, mely kevés intervallum ahhoz ,hogy a bántalmazottak rendezzék életüket. Magyarországon hiányzik a megfelelő jogalkalmazáshoz szükséges intézményi háttér. Az Ausztriában jól működő modellt javasolják. A NANE statisztikái szerint Magyarországon hetente legalább egy nő hal meg az erőszak miatt. Szükség van a jogalkalmazókkal, rendőrséggel, bíróságokkal szembeni új típusú elvárások megfogalmazására. A férfiak is lehetnek az erőszak áldozatai. A bántalmazás tünetei intenzívek és hosszú távúak, alvászavarok, konzervatív alsó érték szerint a nők 23 %-a élt át már fizikai erőszakot, a válást vagy szakítást követő időszakban az erőszak gyakorisága és intenzitása növekszik . A feleséget bántalmazó apák egyharmada a gyerekeket is veri, A férfi erőszakossága vizsgálatakor nem tekinthetünk el a nők és férfiak nemi szocializációjától, a társadalmi nemi szerepek kérdéskörétől, Férfi: másik feletti hatalom, pénzkezelés, személyes érdekek, negatív következményekkel ritkán kell számolnia, az erőszakos családban felnőtt gyerekek szintén áldozatok. Kontrollszerzés, elszigetelés, A nők többsége családcentrikus és inkább tűr. +anyagi függőség , +van ahol vallási indokoltság is a férj mellett tartja. A gyerek is próbálja megvédeni anyját az erőszaktól vagy a másik magatartásba fordul azaz passzívvá és visszahúzódóvá válik. .

105

4.7.3.Szexuális egyenjogúság,mint a diszkrimináció egyik fajtája A szexuális orientáció kérdése a feminizmuson belül annak hatására került be az érdeklődés középpontjába ,hogy az alternatív szexuális orientációjú nők hangot adtak tapasztalataiknak ,arra hívták fel a figyelmet ,hogy a heteroszexuális és homoszexuális nők között az utóbbiak milyen sajátos problémákkal küzdenek meg a családban és a közéletben. A szexualitás magánszféra ,nehezen megközelíthető és bizonytalan területek vannak , alternatív szexuális orientációjú emberek is hangot adnak tapasztalataiknak és ez ellenszenvet vált ki, léteznek szexuális orientáció szerinti megkülönböztetéssel kapcsolatos felmérések A feministákat leszbikussággal vádolják ,mely erős sztereotípia , igaz pozitívan értékelik a nőiesség jegyeit ,de azért ,hogy megszűntessék a nők alárendelt mivoltát, élnek a heteroszexualitás normatív rendjének kritikájával tabuként ,bűnként kezelt ,stigmatizált terület, kényes kérdéseket vet fel A társadalmi kulturális normarendszer nehezen fogadja el az alternatív szexuális orientációt. (biszexualitás, transzneműek, homoszexuálisok, ) Léteznek melegeket nyíltan bíráló Alkotmánybíróság által jóváhagyott törvénycikkek ,melyeket 2002 -ben visszavontak. Létezik a Másság alapítvány és a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda46 4.7.4. Pornográfia,prostitúció Karinthy Frigyes: Férfitársam „ Ki rekedt suttogással ,közelhajolva, Az uccán pénzt ajánlasz a nőknek , Nyomorult Te nem érzed a lehelleted, Te talán nem is tudod ,hogy a te lehelletedtől vált bűzössé a rózsakehely „ ,Európai parlament állásfoglalásai a prostitúció és emberkereskedelem elleni fellépés jogi és intézményi feltételeiről, „ Legal and institutional conditions for combating prostitution and trafficking for the purpose of sexual exploitation” A rendszerváltást kísérő domináns ideológiaváltás előhívta az abortusz körüli vitákat. A magyarországi abortuszgyakoriság magasabb volt ,mint az európai átlag. A szexuális kultúra és felvilágosítás hiánya is vezetett a téma bonyolultságához. A női szervezetek remélhetőleg erősödnek e témában és képviseltetik álláspontjukat a nők döntése mellett. . Stigmatizált, kriminalizált téma. Kit tekintünk az emberkereskedelem csatornáin keresztül un. Leszállított személynek? ENSZ Palermói jegyzőkönyve47 foglalkozik a témával .Érzelmileg erősen terhelt téma, álláspontok ütköznek, a kizsákmányolás, kényszerítés, sebezhetőség fogalmaival kapcsolatos. 46

A Másság Alapítvány 1993-ban alakult meg abból a célból, hogy működtesse a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Irodát (NEKI). Alapítványunk vállalt feladata, hogy olyan embereknek nyújtson konkrét jogi segítséget, akiket származásuk miatt ért jogsérelem. 47 A 2000-ben aláírt Palermói Jegyzőkönyv az ENSZ Nemzetközi Szervezett Bűnözés Elleni Konvenciójának a kiegészítéseként jött létre és az emberkereskedelem, különösen a gyermekek és nők kereskedelmének megakadályozását tűzte ki célul.

106

Egy volt prostituált vallomása: „ Azt gondoltam,a feminizmus a nők felszabadításáért és a női egyenjogúságért küzd, ezt nem a prostitúcióban lehet megtalálni . Kevés olyan feministával találkoztam,aki a prostituáltak kilépésében segédkezett volna,úgy tűnik többen vannak azok ,akik azon igyekeznek ,hogy benntartsák őket ,elhitetve velük,hogy ez a világ legkellemesebb elfoglaltsága. Ki is képviseli valójában a prostituáltakat? Aki segít nekik kikerülni ebből az állapotból,amely törvénymódosításokkal igyekszik elfogadhatóbbá tenni a prostitúciót ? Valószínűleg komoly anyagi érdekek és a szálakat kezükben tartó fejesek vannak a játékban ,ha megfigyeljük,hogyan is alakul a prostitúció körüli vita. „ 48 A fiatal lányok a randierőszak áldozatai . A nők az emberkereskedelem elsődleges áldozatai. Az áldozatok a fizikai és lelki terrorral szembesülnek és a szexuális kizsákmányolás hálózatába kerülnek „pincérnőként”. Úgy ábrázolják a nőket,hogy élvezi a kényszert és az erőszakot. „ A Nemzetközi Menekültügyi Iroda (IOM49) az emberkereskedelem áldozatává vált nők számát az Európai Unión belül 500 ezerre becsülik és 300 ezer nő a balkáni országokból származik.” www.fiona.org.hu A prostitúció fizetség ellenében nyújtott szexuális szolgáltatás. A prostitúció szó latin „prostere” igéből származik ,jelentése : kiáll,árul, árulja magát. Nem különíthető el az általában vett prostitúciótól a kitartott szerető esete ,aki elsősorban az anyagi támogatásért cserébe enged támogatója szexuális kívánságainak . A legfőbb különbség az,hogy a prostituált szexuális szolgáltatásait több vásárlónak ajánlja fel. Az ENSZ 1951-ben elfogadott határozata elítéli azokat,akik részt vesznek és nyereséget szereznek a prostitúcióban ,de a határozat nem tiltja a prostitúciót. Magyarország aláírta a New-York-i nemzetközi egyezményt ,amely garantálja a prostitúció és nőkereskedelem felszámolását. Az 1970 es évektől az idegenforgalom növekedésétől kezdve a prostituáltak száma nőtt ,a rendszerváltást követően a társadalmi polarizáció és a munkanélküliség következtében a prostitúció robbanásszerű mértéket öltött. Ekkor merült fel a a nyilvánosházak újbóli megnyitásának gondolata 2004-ben kb. 1000 bordély üzemelt Budapesten és míg korábban a prostitúció szabadságvesztéssel járó büntetést vont maga után,addig ma kijelölt türelmi zónákban és védett zónákban legálisan folytatható e tevékenység. A gyerekprostitúcióban szökött gyerekek,elcsavargók, elhanyagolt gyerekek, eladott,ellopott gyerekek vesznek részt,akikkel szüleik nem törődnek vagy akiket nyíltan elutasítanak. A szexturizmus világjelenség. Bizonyos szervezetek specializálódnak a szexturizmus jellegű utak megszervezésére. 1991 óta nemzetközi összefogás kezdődött meg a szexturizmus megfékezésére. A prostituáltak társadalmi ranglétrája: kitartott nők,akik magas életvitelű üzletasszonyok vagy alacsony jövedelmű felsőoktatási hallgatók. Internetes honlapon is feltüntetett ,cégen keresztül szervezett „ call girl” csoporthoz tartozó nők,akik üzleti fogadásokra kísérik partnereiket . Szállódás lányok ,akik jelentősen fellendítik a szálloda forgalmát,mert üzletfeleiket szobára viszik. A „háziprostituált” bordélyházakban dolgozik. Legális masszázsszolgáltatásokat bonyolító masszázsszalonos prostituált. „utcalány” akinek „stricije” van és ügyfeleket szerez ellenszolgáltatás fejében . Ők vannak leginkább kitéve fizikai bántalmazásoknak és az erőszak legkülönbözőbb fajtáinak,szexuális fertőzéseknek. 48 49

Egy volt prostituált vallomása - www.prostitucio.hu 2004 .január 9. fordította : Bódis Enikő International Organization for Migration

107

. Göncz Kinga volt esélyegyenlőségi és szociális miniszter szerint a prostitúció legalizálása az emberkereskedelem súlyosbodásával járna. Szerinte: „ az igazán tiszta az,ha nem a prostituáltakat büntetjük,hanem azt,aki igénybe veszi szolgáltatásaikat.” Véleménye szerint a prostitúció forrása a szegénység. (Göncz Kinga, 2005.) Földi Ágnes a Prostituáltak Magyarországi Egyesületének elnöke azt szeretné,hogy legalizálni lehessen a prostitúciót ,mert ebben látja a garanciát arra,hogy a prostituáltak kevésbé legyenek kiszolgáltatottak. A Belügyminisztérium olyan épületet bocsát a prostituáltak rendelkezésére,ahova bemehetnek segítséget kérni. Hosszú távon megoldást jelenthet,hogy uniós támogatással olyan átképzéseken vegyenek részt,ami piacképes ismereteket jelent számukra és kiszállhassanak e megalázó pénzkeresetből. Tistyán László a pécsi FACT Intézet kutatásvezetője szerint az előítéleteket kell csökkenteni a 10 éve legálisan tevékenykedő prostituáltakkal szemben, lépéseket kell tenni a Magyarországi Prostituáltak Érdekvédelmi Egyesülete érdekében a diszkrimináció csökkentéséséért. Az egyesület elnöke Földi Ágnes elmondta,hogy az eddig csak Budapesten működő jogsegélyszolgálat kibővítése is a cél. A kutatás elsődleges célja,hogy nyilvánosságot kapjon ,az a társadalmi felismerés, hogy a prostituáltak is emberek. Az eljárás alá vont prostituáltak jogainak sértése a magyar jogrendet is sérti. Az elmúlt tíz évben a hatalom és a hatóságok hozzáállása nem változott. (Barabás Béla 2009) A pornográfia összefügg a prostitúcióval,ahol a férfiérdekek dominálnak. Fennmaradásuk férfiérdek ,amivel hallgatólagosan vagy nyíltan ,de egyetértenek. Mindkettő hajtóereje a nőgyűlölet, agresszivitás ,mély megvetés, a női nem eltárgyiasítása . A női test a férfiak közvetítő közegeként jelenik meg. Társadalmilag elfogadott, hogy a szex a férfi számára jog, a nő számára kötelesség . Pszichológiai értelmezések szerint a pornográfia és prostitúció világában néz szembe a férfi saját szexuális bizonytalanságával és kapcsolatteremtő képességének zavaraival. A pornográfiával vádolt személyek a nők kizsákmányolásával és tárgyiasításával vádolhatók. A szexuális rabszolgaság globális jelensége világprobléma,melynek áldozatai a nők és a gyerekek. A szexipar világszerte terjeszkedik így a testnek állandó kínálatára van szüksége. A fiatalkorú prostituáltak száma megdöbbentő világszerte ,a gyermekszex iránti kereslet egyre nő. A gyerekek és a nők elleni szexpiaci kizsákmányolás számos nemzetközi fórum témája. A MONA50 ( Magyarországi Női Alapítvány ) projekt egy szakmai együttműködés Magyarországon a nőkereskedelem ,prostitúció ,a nőkkel szembeni erőszak elleni küzdelem érdekében ( 2008-2010) A projekt elnyerte a Norvég Finanszírozási Mechanizmus támogatását. ARETUSA51 : Európai hálózat a társadalmi nemeket érintő esélyegyenlőségi politikák befolyásolására .Az ARETUSA az ENATW ( European Network Against Trafficking in Women for Sexual Exploitation ) nevén a 50

MONA: Az 1992-ben alapított MONA mindenki számára nyitott, párt-semleges, non-profit közhasznú alapítvány. A MONA küldetése, hogy olyan közéleti vitákat kezdeményezzen, amelyek megmutatják a női és férfi szerepek gazdagságát és egyenrangúságát egy demokratikus társadalomban, de feltárják a méltánytalan egyenlőtlenségeket is, amelyek a mai napig jellemzik a nők helyzetét a gazdasági, szociális és politikai szférákban.

108

nőkereskedelem leküzdésével foglalkozó szervezetek hálózataként jött létre. Fő célja az emberkereskedelem nemi szempontú megközelítése volt, amely magában foglalja a szexuális kizsákmányoláshoz és nők elleni erőszakhoz kapcsolódó társadalmi és egyéni felelősséget is. 2007-től európai szintű Brüsszelben bejegyzett hálózattá alakult 18 civil szervezet ( 15 EU tagállam részvételével és a társadalmi nemeket érintő esélyegyenlőségi politikák nemzeti és európai szintű befolyásolását tűzte ki célul. A Magyarországi Női Alapítvány az INTERNATIONAL GENDER POLICY NETWORK52 tagjaként vesz részt a „ Nemzetközi fejlesztés és társadalmi nemek című projektben. „Szívdobbanás” nevű európai uniós prevenciós projekt megkezdte működését M. -on53. A tinédzserek gyakran válnak áldozattá. A másik irányításának igénye erőszakba és terrorba torkollhat. A zsarolás és fenyegetés traumatizálja a fiatalokat. A NANE a saját és a másik nem tiszteletére szólít fel,tájékoztat jogszabályokról ,mely őket védik . Magyarország megfelel az emberkereskedelem elleni fellépés terén támasztott nemzetközi követelményeknek,de a prostitúciót érintve korántsem ilyen egyértelműek a gyakorlati jogértelmezések. A pornográfia üzenete a nőknek: „ te nem vagy ember ,te csupán használati tárgy vagy” Magába foglalja mindazt,ami a stresszes a női testről kialakított képben: azaz a nő bármikor hozzáférhető és kihasználható. . Az emberkereskedelem –nőkereskedelem intenzíven a figyelem központjában van, a migráns prostitúció szerepe jelentős A GRETA projekt54 egy monitoring rendszer ,mely egy Európai Egyezmény emberi jogi ,esélyegyenlőségi célzattal . Oktató kampányok ,társadalmi ,gazdasági kezdeményezések, tréningprogramok. Nemzetközi szervezet: IOM =International Organisation for Migration foglalkozik az emberkereskedelem alakulásával ,nőkkel és gyerekekkel kapcsolatos különleges megelőzési stratégiák kidolgozásával. Magyarország tranzitországnak számít , kis mértékben tekinthető származási vagy célországnak. A sértettek közül minden ötödik állami gondozásban ,családotthonban, nevelőszülőnél nevelkedett. A stratégia megvalósítása során alapelvként kell szem előtt tartani az emberi jogok tiszteletben tartását-különös tekintettel a gyermeki jogokra- , a kiszolgáltatott helyzetű áldozatok védelmét ,valamint a 51

ARETUSA: The European Network Against Trafficking in Women for sexual exploitation INTERNATIONAL GENDER POLICY NETWORK (IGPN): nemzetközi nonprofit civil szervezet a női esélyegyenlőség érdekében. 53 A "Szívdobbanás" prevenciós projekt célja, hogy partnerszervezetekkel közösen megtanítsák Európa-szerte a fiataloknak, melyek a párkapcsolati erőszak figyelmeztető jelei, hogyan szállhatnak ki egy bántalmazó kapcsolatból, vagy hogyan támogathatják azon barátaikat/barátnőiket, akik bántalmazó kapcsolat áldozatai. A projekt másik célja a tanárok és ifjúságsegítők és más fiatalokkal dolgozó szakemberek felkészítése arra, hogy a napi tanításinevelési gyakorlatban következetesen állást foglaljanak az erőszakkal szemben. A tanárok és ifjúsági munkások/ifjúságsegítők/fiatalokkal dolgozó szakemberek számára további képzést is kínálnak, ahol elsajátíthatják, miként segíthetik elő, hogy a hozzájuk forduló, párkapcsolati erőszak által érintett fiatalok biztonságba kerüljenek és segítséget kapjanak. Az európai projekt egészét a német Der PARITÄTISCHE Baden Württemberg nevű civil szervezet kezdeményezte és koordinálja. Partnerszervezetként a NANE Egyesületen kívül angol, spanyol, német és osztrák civil szervezetek is részt vesznek a projekt megvalósításában, amelyet az Európai Bizottság a Daphne III Program keretében támogat. A Daphne Programok célja, hogy Európaszerte segítsék a civil szervezeteket és a hatóságokat a gyerekek, fiatalok és nők elleni erőszakkal szembeni fellépésben, hogy támogassák az áldozatokat és csökkentsék a kiszolgáltatottságukat. 54 30 éves múltra visszatekintő, 275 intézményt magába foglaló felnőttképzési hálózat. Tevékenységi köre jelenleg jóval túlmutat a korábban kitűzött célokon, ugyanis napjainkban már nemcsak képzést nyújt. Szolgáltatásai közé tartozik a személyi és szervezeti tanácsadás, a képzés megtervezése, a szakértői véleményezés, továbbá az egyéni képzési formák és a hozzájuk kapcsolódó módszerek kidolgozása a gyakorlatban szerzett tapasztalatok mérésével, kiértékelésével együtt. Számos más EU-s képzési programmal működik együtt (Leonardo, Szókratész), közös finanszírozásban az Európai Szociális Alappal. 52

109

diszkriminációmentességet,így különösen a nemek közötti egyenlőség biztosítását,mely a nők és férfiak eltérő szükségleteinek felismerésén alapul. Az emberkereskedelem a rabszolgakereskedelem modern kori formája, Többnyire azonos a szülőföldjükről elhurcolt nőkkel és gyerekekkel Az emberkereskedelem a prostitúcióval és más szexuális szolgáltatásokkal kapcsolatos fogalom . Szexuális szolgáltatások miatt nőket vásárolnak ,világszerte a prostitúció és pornográfia ,szexturizmus szedi áldozatait, a nőket. A piacon vett szexuális élményhez épp úgy lehet legálisan hozzájutni ,mint illegálisan. E terület női munkaerőre éhes. ,egyre nő a kereslet egy olyan női munkaerőre, melynek nagyobbik részét migránsok ill. etnikai kisebbségek teszik ki. Legnagyobb az egészen fiatal migránsok iránti kereslet. Migráns női szexmunkások ők ,akik „idegenből jött lányok”. A prostituált nem több egy jószágnál, vagyis olyan tárgynál ,amely fölött a tárgy használatát megvásároló ,meghatározott időre birtokjogot nyert. Nem szabad elhatározásból válasszák a szakmát, .Sokszor maguk nem szegények, nem iskolázatlanok, nem züllött erkölcsűek, sokszor, expatriáltak. Au pair szolgálat ,au pair alapon munkát vállaló háztartási segédszemélyzet, a cselédek munkájának megvásárlása ,terhes, lealacsonyító tevékenység, képlékeny emberi erkölcs

4.7.5. Alkoholizmus, hajléktalanság Az alkoholizmus olyan betegség, amely szociális és egészségügyi oldalról is megközelíthető morális-etikus probléma ,amely nőket súlyosabban érintő probléma. A női alkoholizmus kevésbé tolerált deviancia . A nők szervezete a biológiai adottságok ,testsúlyuk ,termetük miatt érzékenyebb a az alkohol toxikus hatására ,így a bőr károsodik, csökken a termékenység . A 60 -as 70-es években a „részeges” kifejezés szolgált az alkoholizáló nőre, amelynek komoly társadalmi következményei voltak. Kialakul az un. „háziasszony” alkoholizmusa és az un.”férfi típus” alkoholizmusa. A „háziasszony”alkoholizmusa egy ideig rejtve marad, majd amikor a probléma felszínre kerül végletes családon belüli elszeparálódáshoz vezethet .A „ férfi” típus tartósan képes inni nyilvános helyeken. A 70 -es évektől jelentkező emancipációs törekvések, a fokozódó pénzügyi önállóság alapján az emancipációra kevésbé felkészült , labilis nők jogot formáltak arra, hogy ugyanúgy igyanak ,mint a férfiak. Magánéletileg az elégedetlenség ,a házassági konfliktusok esetén egyedül is el kezdtek inni. A női munkanélküliség is kiváltó okként szerepel. A bűnözéssel kapcsolatos nemi specifikumokat , hatásmechanizmusokat vizsgálják világszerte. Magyarországon különösen a rendszerváltozás utáni időszakot vizsgálják ,mert a bűnözés nagyságrendjében és szerkezetében változások mutatkoztak. A nők összbűnözésben való részvételi aránya tartósan 15 % alatt marad. Az erőszakos személy elleni bűncselekmények elkövetői között elhanyagolható a nők aránya. Az újszülöttek sérelmére elkövetett bűneseteket a tájékozatlanság ,az anyaság átélésének nehézségei, késői terhesség miatti szégyenérzet váltja ki. Családi konfliktusok esetén ,a provokatív magatartásra erőszakkal reagál a hosszú ideje indulatait visszafogó nő.

110

A női bűnözést kriminológiailag, szociálpszichológiailag megközelítve hangsúlyozandó ,hogy a nő „természetéből adódóan” a női bűnözés aránya az összbűnözésen belül lényegesen alacsonyabb ,mint a férfi bűnözésen belül. A női képességek, értékek miatt kevésbé lehet elképzelni a női-férfi bűnözési arány változását. „ a világban a nők társadalmi és gazdasági szerepe megváltozott, a bűnözésben való részvételük is változni fog. Eszerint azok a csábítások ,kihívások, megrázkódtatások és feszültségek, amelyeknek a nők az utóbbi években ki vannak téve ,arra készteti őket,hogy a férfiakhoz hasonló módon reagáljanak ugyanazokra az öszöntönzőkre.” ( Freda Adler-Gerhard O. W. Mueller- William S. Laufer : Kriminológia 77.old. ) A prostitúció, bolti lopás, szociális támogatásokkal való visszaélés volt eddig szignifikáns a nők körében,de az 1960 as évek óta a bűnözés és a nemek arányának vizsgálata érdekes fejlődést mutat. A nemek közti különbség csökkent a bűnelkövetések körében. Középosztálybeli és alsóosztálybeli nőket vizsgálva megállapítható,hogy az utóbbi csoport tagja könnyebben válnak elkövetővé ,mert a szabadságukat korlátozó,családfenntartó szerepet dominánsan megjelenítő apa alóli szabadulás is a bűnözés útjára vezeti őket. Kutatásra indító téma a női bűnelkövetés és annak problémaköre ,mert „a női bűnelkövetés gyakoriságának megváltoztatásához arra van szükség,hogy átalakuljanak azok a körülmények ,amelyek között a nők felnőne.”( KRIMINOLÓGIA KÖNYV-ADLER, 77 old. ) Kutatók a női bűnözés un. „ álarcos jellegéről” írnak,mivel fiziológiai és biológiai jellemzők szabnak határt a a női bűnelkövetésnek. „ a nők társadalmi szerepe,amely felöleli az otthonteremtést ,a gyermeknevelést és a bevásárlást lehetőségeket teremt a rejtett bűnözői tevékenységre,és olyan áldozatokat kínál fel nekik,akik kisebb valószínűséggel emelnek panaszt és/vagy működnek együtt a rendőrséggel.” Kriminológia nézőpont szerint a bandába verődés hagyományosan városi fiúk jellemzője volt és ma is az. Azonban az 1980 as évek közepétől főleg amerikai jelenségnek számít ,de Európában is megjelenő fogalom a női bűnözői szubkultúra,mely általában olyan nők bandába verődését jelenti,akik nem örökölték meg a szüleiktől a konvencionális értékeket,mint például tisztelet, házasság. Amerikában az un. „jump- in, jump-out” beavatási rítusban lányok is részt vesznek, ennek a lényege ,hogy négy-öt bandatag megveri a jelentkezőt . A beavatási rítusok legszélsőségesebb formája,hogy az un. „ sex-in, sex-out”,amelynek során a nő minden férfitaggal szexuális kapcsolatba kerül. A feministák közül az amerikai Joan Hoff 55történész nevéhez fűződik az un. „ pornoerotikus „kifejezés,ami a nők szexuális alávetésére irányul ,olyan emberábrázolásra,mely tárgyiasítja nőket és megjelenítésük implicit erőszakkal párosul.

55

Joan Hoff (1966- ) a Berkeley Egyetem kutató történész professzora. Kutatási területei közé tartozik a szexizmus és a jog kapcsolata, a társadalom genderközpontú megközelítése, erőszak a pornográfiában, stb.

111

Nők és férfiak Magyarországon: 138.oldal M.on az idősebb nők testi .lelki, egészségi állapota az iparilag fejlett országokéhoz képest rosszabb, a jobb minőségű élet kialakítása fiatal korban kezdődhetne. A többszörös szerepvállalás szorongásos depressziót eredményez,egészségkárosodást okoz. Az alkohol a végső állomás ,amikor a családi kötelékekből kilépnek, önkárosító deviáns magatartásformákat vesznek fel. Az alkohol a nőket jobban károsítja ,mint a férfiakt, Májcirrózis, krónikus betegség az eredménye. A 15-64 éves női korosztály 45 5 -a havonta egyszer iszik, a korosztály 2 %-a alkoholista, a legtöbb Budapesten. Hajléktalanság , A dolgozó nők sebezhetőbbé váltak a rendszerváltozás után, a nőtöbbségű háztartások magasabb szegénységkockázattal rendelkeztek. A piacosodás növelte az osztályegyenlőtlenségeket, ,hozzájárult a kelet-európai ,a szegénységben a nemek között fennálló egyenlőtlenségek csökkentéséhez . A szegénység és nyomor minden történelmi korszakban jelen volt, de az államszocializmus után hajléktalansághoz vezetett . Az elmúlt évtizedben megnövekedett a nők aránya 25%.

112

4.7.6. Fogyatékkal élő nők diszkriminációja „ Megtanultam,hogy felülről az ember csak akkor nézhet másokra, ha segít nekik talpra állni.” Gabriel Garcia Marquez A fogyatékos emberek a társadalom egyenlő méltóságú ,egyenrangú tagjai, akik a mindenkit megillető jogokkal és lehetőségekkel csak jelentős nehézségek árán vagy egyáltalán nem képesek élni. A fogyatékos emberek hátrányainak enyhítése, esélyegyenlőségük megalapozása ,illetve a társadalom szemléletmódjának alakítása érdekében az Országgyűlés -összhangban az Alkotmánnyal törvényt alkotott ,mely a nemzetközi jog által elismert jogszabályokkal van összhangban. A Közösség lakosságának 15 % -át képviselik a fogyatékkal élők, és a tartós egészségügyi problémákkal élők. Így problémáikat az EU felismerte és kiemelt helyen kezeli. Az Európai Unió alapjogi chartájának 26. cikke értelmében elismeri a fogyatékkal élő személyek jogait ,mindazon intézkedéseket,mely önállóságukat segíti. A civilizációk fejlettségét az is eldönti ,hogy hogyan viszonyul a kisebbségekhez. A fogyatékosokkal kapcsolatban azt kell hangsúlyozni,hogy általában a fogyatékosokkal szemben van ellenszenv ,nem pedig konkrétan a női fogyatékosokkal szemben. A 2001 -es népszámlálás adatai szerint 577 ezer fogyatékos él Magyarországon ,a kutatók a népesség 10 %-ra teszik ezt az adatot szemben a hivatalos statisztikákkal. Az unio országaiban a fogyatékossággal élő emberek 30-40 % -a dolgozik. Magyarországon 9 % -ot jelent ez és kiugróan magas a megváltozott munkaképességűek munkanélkülisége . A másság keltette szorongás ,súlyos pszichés stigmákkal jár együtt. Különösen nők esetében ,jelenik meg sok negatív sztereotípia, mert a fogyatékos nők sok esetben egyedül élnek,nevelik gyereküket, semmiféle segítséget nem kapnak. A foglalkoztatásban a fogyatékos nők és idősek nagy hátránnyal indulnak. Az unióban tágabban értelmezik a fogyatékosság fogalmát ,mert a krónikus betegséggel küzdőket is beleszámítják. A magyarországi tapasztalatokat figyelembe véve a munkaadók többsége úgy gondolja,hogy a fogyatékos ember nem tudja olyan jól elvégezni a munkáját ,így cég nem vállalja,hogy több energia és figyelem ráfordításával fogyatékost foglalkoztasson. A részmunkaidőben való foglalkoztatás megoldást jelentene. Az Unió számos támogatáson változtatott ,mert fény derült a megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató cégek visszaéléseire. Vannak más ígéretes gyakorlatok ,olyan munkarehabilitációs és fejlesztő-felkészítő foglalkoztatások ,amelyek az emberek meglevő képességeikre építve, koruknak, fizikai és mentális állapotuknak leginkább megfelelő formában alkalmazhatók. A siketek nem fogyatékosnak tartják magukat,hanem nyelvi kisebbségnek . A téves társadalmi beidegződés úgy tekint rájuk,hogy a hallássérültek nehezen képezhetőek és nem foglalkoztathatók kvalifikált munkakörökben. A fogyatékossággal élő nők és lányok többszörösen hátrányos megkülönböztetésnek vannak kitéve.

113

A fogyatékkal élő nők a munkaerőpiacon kis számban vannak jelen és többségük rokkantnyugdíjasként állami támogatásokból és illetményekből él és igen szerény körülmények között. Különböző járadékokból ( Pl. baleseti) ,fogyatékossági támogatásból ,rokkantsági nyugdíjból él vagy eltartott. Jövedelmi szintjüket tekintve ,jövedelmük nem haladja meg a magyar átlagjövedelem felét. Pszichésen a fogyatékosok érzékenyebbek a többieknél és igénylik a megértést. A fogyatékosok a legritkább esetben indítanak pert diszkrimináció miatt ,mert a bizonyítás nehézkes volna. Piacgazdaság van és munkaerő-túlkínálat, a vezetők megengedhetik maguknak,hogy válogassanak. Munkaügyi perek ,ha vannak leginkább kikényszerített felmondás ,végkielégítés okán zajlanak . Ma már nem csupán a sértettnek kell alátámasztania ,hogy hátrányos megkülönböztetés érte,hanem a sérelmet okozó is bizonyítani köteles: megtartotta az egyenlő bánásmód követelményeit. A felvételi beszélgetésen hátrányos helyzetbe hozott emberek többsége beletörődik a megalázó mellőzésbe. A Fogyatékkal Élők Európai Éve ( EYPD56) 2003-ban valamennyi embert arra indított ,hogy elgondolkozzon a fogyatékos emberek jogain. Az európai jogalkotásnak erre nagy hangsúlyt kell fektetnie. A fogyatékosok az EU teljes munkaképes népességének legalább 16 %-át teszik ki. Európában minden 6. 16 és 64 év közötti ember tartós problémákkal küzd vagy fogyatékkal él. Az ő esetükben a foglalkoztatási irányelv tiltja a megkülönböztetést, zaklatást és a megkülönböztetésre szóló magatartást. A fogyatékkal élő európaiak átlagosan csak 50 % -a rendelkezik állással. A fogyatékkal élők esetében kétszer valószínűbb az inaktivitás. A pénzügyi eszközök, a strukturális alapok a társadalmi szolidaritás segíthetnek. A PROGRESS 2007 -ben indult új közösségi foglalkoztatási és társadalmi szolidaritási program keretében több fogyatékos -üggyel kapcsolatos projekt finanszírozására került sor. Elsődleges a munkafeltételek kel kapcsolatos célok és nemek közötti esélyegyenlőség kérdésével kapcsolatos célok elérése

4.8.A nőpolitika szükségessége A szocializmusban is működtek kvóták Kelet-Európában,de a nők csak formális szerepet játszottak a politikában E tény ellenére a parlamentben és érdekvédelmi szervezetekben sok nő kapott helyet. A rendszerváltás után minden posztszocialista országban csökkent a nők részvétele és aránya a parlamentben , a fontosabb közjogi intézményekben. Más országokhoz hasonlóan Magyarországon is jellemző, hogy a nők a politikai döntéshozatalokban ritkán vesznek részt. A parlamentben az arányuk 8,3% ,míg az önkormányzatokban 12 % körül van. A kizárólag képviselőnőkből álló albizottságtól eltekintve néhány képviselőnő van a parlamenti bizottságokban. Civil szervezetekben betöltött tevékenységük sokrétű, képesek hatékonyan tevékenykedni és szorgalommal működni környezetükért.. A hátrányos helyzetben levő települések jellemzője a női polgármesteri feladatok ellátása, tevékenységük nagy szociális érzékenységről tanúskodik. Civil szervezetek NaNe Nők a nőkért köztudatformáló, felvilágosító, missziós tevékenységet folytat a nők és lányok számára biztonságos magán és közszféra megteremtését tűzte ki célul. Célja a nők és férfiak társadalmi egyenlőségének elősegítése az erőszakmentesség jegyében. 56

European Year of People with Disabilities

114

MINŐK : Magyar Internetező Nők Egyesülete,melynek célja szakmai tudásával elősegítse ,hogy a nők motivált, hozzáértő, öntudatos, használói legyenek az informatikai eszközöknek és az információs társadalom kreatív alkotóivá váljanak. A tudásalapú társadalomra való tekintettel, az EU -s lehetőségek és az élethossziglan tartó tanulás elveit figyelembe véve e szervezet aktív ,önkéntes munkát végez. TÉT Tudományos és Technológiai Alapítvány A nők a tudományban 5 éve tevékenykedik .Célja ,hogy támogassa a nők és férfiak közti esélyegyenlőség megvalósulásáta kutatásfejlesztésben. Labrisz Leszbikus Egyesület felhívja a figyelmet a nők szexuális kisebbségeinek hátrányos megkülönböztetésére , célja,hogy oldja az előítéleteket,sztereotípiákat. Célja a leszbikus és biszexuális nők önelfogadásának és láthatóságának erősítése, a szélesebb társdalommal való dialógus. Kiegyensúlyozottabb helyzetet teremt a nők számára az érdekképviseletben és megvalósít minden olyan elképzelést,mely a döntéshozó pozíciókban 50 -50 % -ot biztosít férfi és nő számára egyaránt. Az Európa Tanács is kitart a paritásos demokrácia fogalma mellett . Az Európai Unióban a tagállamok érdekeit képviselő politikai döntéshozó testület az EU Minisztereinek Tanácsa. E szervezet kérte fel a tagállamokat arra,hogy foglalkozzanak erőteljesebben a nők politikai és gazdasági döntéshozatali alulprezentáltságával. Magyarországon a nők politikai szerepvállalását indokolja a jogi szabályozás és a kormányzatok elkötelezettsége a nők egyenjogúsága mellett, továbbá az a tény,hogy a nők növekvő iskolázottságuk, szakképzettségük miatt nagyobb gazdasági befolyással bírnak. A nőpolitikának szerves egységben kell lennie a családpolitikával és foglalkoztatáspolitikával . A nők alulprezentáltak a politikai hatalom posztjain,a közszférában és a privát szektorban. Amíg a nők a férfiakkal egyenlők nem lesznek a döntéshozatalban,addig tulajdonképpen megfosztják őket az állampolgári jogaik valódi gyakorlásától. „A női kvóta Magyarországon” (2007-es év vitája a politika esélyegyenlőségről)- Szociális és Munkaügyi Minisztérium 2008. „A nők politikai részvételtől való tartózkodásának okairól, a megoldás mikéntjéről azonban élesen eltértek a vélemények, és még csak az sem mondható, hogy ez pártállástól függött volna. Arra,hogy miért lenne szükség több nőre a döntéshozatalban, a válaszok nagyjából hasonlóak. A többség úgy véli, hogy ettől megváltozna a parlament hangneme, bizonyos kérdések-például a családokat, gyereknevelést, oktatást, szegénységet,munka-magánélet összehangolását lehetővé tévő infrastruktúrát érintő döntések- többféle szempont alapján dőlnének el. Kevésbé lenne szeretet és szolidaritás hiányos az ország”- 38 oldal. Jelenleg a nők aránya a magyar parlamentben 10%. A kvóta fogalma: A nők politikai részvételére irányul. A kvótarendszernek pro és kontra oldala van. Összefügg a sztereotípiákkal, azaz hogyan jelennek meg a nők a politikában. A kérdés nem párt függő hanem a nő és a férfi viszony rendszerét jelenti. A kvóta törvény segíti az esélyegyenlőséget, a témát mégsem veszik komolyan a magyar közéletben. A téma jelenleg zavaros közös megoldásra vár, a kvóta egy eszköz, mely az esélyegyenlőséget szolgálja, erőltetni nem lehet helyette a nőket érintő kérdésköröket kell elemezni, mint egyenlő munkáért egyenlő bér elve, a családon belüli erőszak problematikája, gyesről visszatérő nők elhelyezkedési nehézségei, a gyerek intézményrendszerek kérdése, meddőséggel küzdő párok munkahelyi védettsége, örökbe fogadás kérdés köre, HPV vírus kérdés köre, nők általános esély hátránya a munkaerő piacon. E témákról a nők maguk is szemérmesen nyilatkoznak a társadalmi attitűdok miatt.

115

A nő kérdés politikai és párt semleges kell hogy legyen, érintse inkább az aktuális női kérdéseket, mint pl.: a részmunkaidő lehetőségét (2010. 01-től a közigazgatási szférában bevezették a gyes utáni részmunkaidőben való foglalkoztatást bevezetését) mit lehet tenni a gyermek vállalás buzdításáért, a válások kimenetelének korrekt mindkét fél számára kielégítő megoldásáért, a gyerek intézmény hálózat fejlesztéséért (2004- től létezik a „Legyen jobb a gyerekeknek” program). Legyen lehetőség a pozitív megkülönböztetésre, a társadalmi tudat formálás minden olyan formájára amely a nőknek kedvez. Nem egyszer politikai körökben a témák „légüres” térbe kerülnek. A nő politika aktuális kérdései:  lombik lobi  művi meddővé tétel  sterilizáció  családi napközi kérdés köre, napközbeni gyerek felügyelet  a leszakadó térségekben élő hátrányos helyzetű nők mindennapokat érintő valós kérdései  a tettek és a szavak közötti törésvonalak eltörése  családi pótlék felül vizsgálata  gyes melletti munkavégzés lehetőssége  részmunkaidő kiterjesztése a magánszférára  abortusz kérdés  „kispapa” szabadság A nők döntéshozatalban való részvétele kérdéskör mögött aktív beszélgetések kellenek. Hibaként jelenik meg, hogy a nők egymás között sem értenek egyet. Aki viszont nőként döntéshozatalban van annak felelőssége a női társadalomért tenni. Nem mesterséges kérdéseket kell fogalmazni, hanem komoly szakmai munka mellett felvállalni női mivoltunkat, és megküzdeni a sztereotípiákkal. A női vezetőket partnerként kell kezelni, általában a nőknek hatványozottan többet kell bizonyítani a mindennapokban a munkahelyükön.

116

117

Nők és férfiak Magyarországon: 162.oldal . 2003 Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség ( röviden Női Érdek Szövetség) célkitűzései. A magyar nők társadalmi és jogi egyenlőségéhez hozzájáruljon és személetváltást indítson el a nemek esélyegyenlősége tekintetében ,segíti a nők szociális helyzetét javítani, életminőségüket javítani, fellép a nőkkel szembeni diszkrimináció és erőszak minden formájának tilalmáért. A jogalkotás minden szintjéhez kapcsolódva arra törekszik, ,hogy nők élni tudjanak jogaikkal ,a társadalmi élet minden területén ,a magán és közszférában egyaránt A nőpolitika kiindulópontja a nemzetgazasági érdek, és az egyéni igények hangsúlyozása. A demokratizálódó társadalmak alappillére a különböző társadalmi rétegek esélyegyenlőségének biztosítása. Kapcsolódva a nemzetközi ajánlások és konvenciók sorához a nők elleni diszkrimináció felszámolása iránti igény fogalmazódik meg. Súlyponti feladatok: az elmúlt negyven év megbomlott egyensúlyának helyreállítása, a nők családi szerepének megerősítése, a nők egészségi állapotának javítására tett kezdeményezések, hátrányos helyzetű társadalmi rétegek segítése, pozitív diszkrimináció kihasználása.

5. KÖVETKEZTETÉSEK : Általános Munkámmal szerettem volna hozzájárulni a női szerepek ,értékrendek tisztábban látásához. A nők életét évezredeken keresztül a férfias világhoz való alkalmazkodás határozta meg. A női szerepek alárendeltségük, kiszolgáltatottságuk, társadalomban elfoglalt helyük vizsgálata összefügg az adott kor, közösség, társadalom fejlettségével. Általános képet nehezen alkothatunk ,hiszen a nők helyzete az adott korban ,adott társadalomban vizsgálandó és értékelhető. A különböző korszakok azonban egységesen azt mutatják,hogy a nők alárendeltsége a mai napig nem szűnt meg. A háztartás, munkavégzés ,gyermeknevelés terhe mellett alkalmazkodniuk kell a társadalmi normákhoz. Választott idézetekkel próbáltam bemutatni az adott időszak jellegzetességeit, attitűdjeit, előítéleteit. Az egyenjogúságért folytatott küzdelmeken, a feminizmus hullámain keresztül láthatjuk,hogy a nők igaz először a választójogukért szálltak síkra,majd elvárásaik egyre bővültek. Nyugati és amerikai aktivisták kezdtek azzal foglalkozni ,hogy mi történt itt a nőkkel a rendszerváltozást követően. Vonzónak tartották a szocializmus idején megvalósult gyermekintézmények elterjedtségét és azt, hogy a nőket teljes foglalkoztatottsággal említették. A rendszerváltást követően e két nőket súlyosan érintő tényező drámaian megváltozott és egy komoly transzformációs sokk vette kezdetét. A jövő nagy kihívásainak elemzéséhez tartozik az is, hogy a nők hogyan reagálnak a modern kor változásaira. Az emberi jogokkal kapcsolatos kutatások az UNESCO tevékenység területei ,kutatóhálózat kiépítése Az ENSZ agendája civilizációk és népek közötti párbeszédről szól. Az ENSZ ötévente megrendezésre kerülő világkonferenciájának célkitűzése a szegénység és erőszak sajátos kapcsolatának vizsgálata , vizsgálatok a „ női diszkrimináció minden formájának kiküszöbölését „ illetően,mely konvenciót 1979-ben fogadtak el. Az UNESCO nemzetközi társadalomtudományi folyóirata az International Social Science Journal is arról beszél,hogy szükséges a nők hozzájárulása a tudásalapú társadalomhoz. Az Un. Millenium Development Goals célkitűzései között szerepel a nemek közötti egyenlőség és a nők felemelkedésének kérdése . UNIFEM Goodwill Ambassador Nicole Kidman

118

Uniós értékeknek kell kifejeződnie és Magyarország az emberi jogok érvényesülésének országa kell,hogy legyen. A nők és lányok jogai elidegeníthetetlen részei kell,hogy legyenek az egyetemes emberi jogoknak. A Magyarországon erősödő emberkereskedelem a nőket érinti leginkább és aggasztó következményei. A női nemet lenéző, agresszív magatartás, megalázó bánásmód hosszú távon súlyosan traumatizálja a társadalmat sérti a nemek közötti egyenlőség kérdéskörét és devianciákat eredményez. Alapvető emberi jogok csorbulásáról van szó,mint a válás kezdeményezésének joga, a fogamzásgátláshoz, abortuszhoz való jog ,alapvető szabadságjogok a szexuális élettel kapcsolatosan . A női egyenjogúság alárendelt értelmezése a közgondolkodásban negatív jövőképet fest. A nemek közötti egyenlőség elérését célzó lépések hatékonyságát segítő programok fókuszai: jobb gyerekintézményi lehetőség, nemhez kötődő kutatási támogatások, nemi kvóta bevezetése ,nemhez kötődő kapcsolati hálók, nemi problémát tudatosító programok .

Család A párkapcsolati formák gyors ,lényegi változásai az elmúlt fél évszázad eredményei. A házasság ,mint tradicionális alapintézmény mellett a válás ,mint negatív társadalmi jelenség áthatja és befolyásolja a közgondolkodást. Manapság elfogadottá vált a válás és élettársi kapcsolat, más együttélési formák. A nők jövendője, újraházasodási esélye a válás után megpecsételődik ,mivel életük rendezése szorosan összefügg a gyereknevelés felelősségével. A szingli életforma a modern társadalmak jelensége. A szingliség azonban számos szociológiai,pszichológiai, morális , demográfiai következményekkel jár. A házasságkötések visszaesése a jövőben hatással lesz a családi állapot szerinti összetétel alakulására és hosszabb távon a nőtlen /hajadon családi állapotúak aránya nő. Kopp Mária véleménye: az egyedüllét személyiségváltozást okoz és betegség tényező. Sokkal egészségesebb szemléletet mutat lelkileg és mentálisan egy házasságban élő nő ,mint az egyedül élő. Ezzel összefüggésben a válás szegénységkockázat.

Munka A nők iskolázottságának állandó fejlődése ,társadalmi fejlődésüket ,pénzügyi kiszolgáltatottságuk csökkenését eredményezte. Az intézményekben ,munkaerőpiacon tudásuk nélkülözhetetlen. A nők erősödését, önállóságra való törekvését tudásszintjük emelkedése segíti. A munkaerőpiacon évtizedről évtizedre állandó megoldandó feladat a munkahely és otthon közötti egyensúlyozás megvalósítása. A munkahelyi diszkriminációs helyzetek a leginkább a nőket veszélyeztetik. A diszkrimináció csökkentése alapvető társadalmi feladat. A nők foglalkoztatásbeli és családi helytállása a jövendő generációk életét is befolyásolja. A részmunkaidő, távmunka és egyéb alternatív foglalkoztatási formák elterjedése enyhítené a nők feladatainak elvégzését, segítene időbeosztásukban ,hogy megfeleljenek a legfontosabb feladatnak, boldog és elégedett édesanyák legyenek. A munkakultúra világában jelentős váltásra van szükség ahhoz,hogy az Európai Unió követelményei érvényre jussanak. A követelmények a nemzetgazdaság fenntartható igényeivel, foglalkoztatásával, esélyegyenlőségen alapuló ,diszkrimináció -mérséklő érdekeivel kell,hogy összhangba kerüljenek. Érdekes prognosztizálás a jövőre nézve az,hogy a jelenben súlyos diszkrimináció alatt élő 50 év feletti női munkavállalók alkalmazása kényszerű lesz kb. 2010 után -e tény a társadalom elöregedéséből is adódhat.

119

A felnőttképzés feltételrendszere folyamatosan javul,innovatív módszerei differenciálódnak, az idősebb népességgel való törődés módszerei finomodnak. A munkavállalással összefüggő következtetések aggodalomra adnak okot ,mert a gyerektől elvett idő veszélyezteti a család épségét, a gyerekvállalási hajlandóság a társadalom egészére kivetített következményeket jelent. A munka és magánélet összeegyeztethetősége szempontjából olyan társadalombiztosítási és foglalkoztatáspolitikai stratégiára van szükség amely un. „gender-tudatos” elvekre épül és kedvező irányban befolyásolja az oktatás-nevelés, pályaorientáció , menedzsment , média intézményrendszerét. Egészség, egyéb A prostitúció okai között a szegénységet emelik ki,mert a prostitúció akkor válik tömegessé,amikor tömeges munkanélküliség van és a fiatal nőknek nincs más lehetőségük a pénzkeresetre. A prostitúció legálissá tétele megerősítené a férfiak jogait,rontaná a nők helyzetét, a törvénytiszteletet ,az emberi lelkiismeretet, az emberi méltóságot és az állampolgári jogok becsületét. A női bűnözés nagymérvű emelkedésével nem kell számolni, azonban a nők társadalmi szerepének változása, a családon belüli emancipáció ,a női foglalkoztatottság enyhíteni tudja az eddigi drámai statisztikákat is. Az egészségnek ,mint alapvető értéknek a felismerése ,tudatosítása a társadalom széles rétegeiben alapvető feladat. A romló gazdasági helyzet ,az egészségügyi infrastruktúra elégtelensége kedvez a degeneratív megbetegedéseknek, az igények növekednek ,az egészségügyi felszereltség fokozatosan lemarad a nemzetközi színvonalhoz képest. Az Európai Közösség népegészségügyi programja törekszik az életszínvonal emelésére ,az idős nők életkörülményeinek javítására, a fogyatékosságok kialakulásának csökkentésére. A legfontosabbnak ítélt kezdeményezések a szociális hálózatok támogatására, a szociális integráció ösztönzésére, az emberi jogok és emberi méltóság védelmére születtek. A nemzeti egészségpolitika igazodik a lakosság egészséges életvitelének ösztönzéséhez. Magyarországon két érték működik a pénz és a hatalom dominanciája ,a becsület és szolidaritás háttérbe szorul ,ahol egy deformált világ alakult ki, ,mely nem polgári világ ,nem középosztálybeli mentalitás. KÖVETKEZTETÉSEK : közös felelősséget kell vállalnunk jogalkotóként, tanárként, orvosként, szociális munkásként, rendőrként és szomszédként, különösen a családon belüli erőszak témája kapcsán

-

-

Nem alaptalan félelmek, valós problémák ezek melyeket számok tükrében vagy minden napi vélemények alapján kell szemlélnünk. Bérkülönbségek, állásbizonytalanság, munkanélküliség, gyerekek száma, mint diszkriminációs tényező, 45 év feletti nők elhelyezkedési nehézségei, kevés részmunkaidős foglalkozás, gyerek vállalás negatív következményei, előmeneteli korlátok, fokozodó szingliség. Munka, házasság, egzisztencia, gyermekvállalás, karrier, önmegvalósítás. Célok, amelyek a mai magyar nők többségét válaszút elé állítják, mintsem azok kellemes összhangjának eszméjét jutattják eszünkben.

120

-

6. KONFERENCIAELŐADÁSOK,PUBLIKÁCIÓK

Nyugat-Magyarországi Egyetem ,Faipari Mérnöki Kar, Tanárképző Intézet , Sopron Alkalmazott neveléstudományok és társadalomtudományok a 21. századi műszaki értelmiség képzésébenkonferencia Időpont: 2005.nov.11. A női műszaki értelmiség Széchenyi István Egyetem , Multidiszciplináris Társadalomtudományi Doktori Iskola, Győr Átalakulási folyamatok Közép-Európában-Fiatal regionalisták IV. konferenciája Időpont: 2005.dec.2-3. A tudományos kutatás perspektívái a nők körében , európai dimenziók Széchenyi István Egyetem, Multidiszciplináris Társadalomtudományi Doktori Iskola, Győr Tudásmenedzsment és a hálózatok regionalitása -Fiatal regionalisták V. országos konferenciája Időpont: 2006.nov.11. Hátrányos helyzetű női csoportok esélyegyenlőségének elősegítése Andorka Rudolf Emlékkonferencia Corvinus Egyetem ,Budapest Időpont: 2006. október 9-10. A szegénység feminizálódása Eötvös József Főiskola , Baja „ Régiók a Kárpát-medencén innen és túl” -nemzetközi tudományos konferencia Időpont: 2007. március 23. Gyerekszegénység

Komárom –Komáromi Napok rendezvénysorozat MTA Veszprémi Területi Bizottság Gazdaság-, Jog-és Társadalomtudományi Szakbizottsága „Ifjúsági jövőképek és életstratégiák globalizálódott korunkban” tudományos konferencia Időpont: 2007. április 27. Hátrányos helyzetű női csoportok Kecskeméti Kertészeti Főiskola Erdei Ferenc IV. Tudományos Konferencia Időpont: 2007. augusztus 27. A nőket ért diszkrimináció a munkaerőpiacon Széchenyi István Egyetem, Multidiszciplináris Társadalomtudományi Doktori Iskola, Győr A 20. századi magyar gazdaság és társadalom Időpont: 2007.nov. 8. A nőket ért diszkrimináció a munkaerőpiac területén Magyarországon Nyugat-Magyarországi Egyetem, Apáczai Csere János Kar ,Győr Apáczai napok Időpont: 2009.október 15-16. A munkavállalás esélyei a senior foglalkoztatásban

121

Central European Science Day , Pozsony Changes in the society -Research opportunities in the region-Demographic aspects with focus on migration, mobility and minorities-section Időpont: 2006.december 5. Poverty , marginalisation ,povertyfeminism Bata Third Annual Conference, Mezinarodni Batovy Doktorandské Konference , Zlin International PhD students- section Időpont: 2007.április 12. Child poorness Bata Fourth Annual Conference , Mezinarodni Batovy Doktoranske Konference, Zlin Időpont: 2008. április 10. Equal opportunities-wage differences Discrimination against women

7.KÉRDŐÍVES FELMÉRÉSEK KIÉRTÉKELÉSE A nőket ért diszkrimináció a munkaerőpiac területén - a felmérés célja : A munkaerőpiacon való diszkriminációs helyzetek felmérése, véleményezése - a felmérés időpontja :2008 .tavasz - résztvevők :különböző korcsoportú magyar nők,életkorok szerint:18-25 év,26-35 év,36-50 év,51-65év - a felmérés helyszíne :Nyugat-Magyarországi Egyetem, Apáczai Csere János Kar A felmérés során feltett kérdések: 1. A diszkrimináció megkülönböztetett bánásmódot jelent. Tapasztalta-e a munkahelyén? 2. Vett-e részt munkahely-változtatás céljából állásinterjún? 3. Ha volt állásinterjún csakis a szakmai kritériumokkal, iskolázottsággal, nyelvtudással és a munkavégzéshez szükséges kompetenciák feltérképezésével foglalkoztak? 4.Állásinterjúra történt behívás előtt kértek -e részletes önéletrajzot,fényképet,vagy csak az állás betöltéséhez szükséges szakmai önéletrajzot? 5. Állásinterjún,vagy álláskereséskor megkérdezték -e Öntől a következőket: -Van-e gyereke,hány éves,ha beteg lesz a gyereke,ki fog rá vigyázni?Továbbá : -Akar -e gyereket szülni? -Ennyi idősen el tudja-e végezni a munkát? 6. Állásinterjún elutasították -e Önt a következő okokból? - Fiatal házas,kiskorú gyereke van, gyermekét egyedül neveli,több gyereket nevel,szándékában áll-e szülni,egyszerűen azért ,mert nő,idős 45 év feletti? 7. Állásinterjún, vagy álláskereséskor közölték -e ,hogy miért nem javasolják az adott pozícióra,vagy miért nem tartják előnyösnek az Ön számára.? 8. Állásinterjún vagy álláskereséskor utasították-e el olyan indokkal,hogy túlképzett? 9. Állásinterjún vagy álláskereséskor utasították -e el a nyelvtudás hiánya miatt? 10. Álláskeresés alkalmával történő elutasításkor közölték önnel az elutasítás okát? 11 Szembesült-e álláskereséskor bármilyen fajta diszkriminációval? 12.. Érte-e Önt közvetett diszkrimináció ,amikor a munkakör betöltéséhez ,a feladat ellátásához nem szükséges szakmai ,iskolai végzettséget ,vagy egyéb feltételek teljesülését írta elő a munkáltató ? 13. Amennyiben érte Önt diszkrimináció ,úgy az alant felsoroltak közül melyek:nemzeti,vagy etnikai kisebbséghez tartozás, vallási,vagy világnézeti meggyőződése,politikai,életkori,bőrszín szerinti,fogyatékosság,

122

egészségi állapot,családi állapot,anyasága,terhessége,szexuális irányítottsága,társadalmi származása,vagyoni helyzete,érdekképviselethez tartozása miatt? 14.Érte-e Önt pozitív (előnyös) diszkrimináció a munkaerőpiac területén,például azért,mert dekoratív a megjelenése,fiatal,egyedülálló stb. ha egyébként képzettsége,rátermettsége közel azonos volt a többi jelentkezőével ? 15. Érte-e Önt negatív (hátrányos) diszkrimináció a munkaerőpiac területén ,mikor is pl. az emberi méltóságot sértő,szexuális ,megfélemlítő,ellenséges,megalázó, megszégyenítő zaklatásnak volt szenvedő részese? 16.. A munkaerőpiac területén Önt ért diszkrimináció miatt kezdeményezhet -e jogi eljárást a munkáltató ellen? 17.. A munkahelyén érvényesül-e az egyenlő munkáért egyenlő egyenlő bér elve? 18. A munkahelyén történnek-e észrevehető pozitív változások a munka,a magánélet,a családi élet,a munkahelyek családbaráttá tétele tekintetében? 19. Az Ön munkahelyén a nőknek egyenlő esélyük van -e előléptetésre? 20. A munkaerő túlkínálata miatt érezte-e magát kiszolgáltatottnak a felettesével szemben?

KÉRDŐÍV 45 ÉV FELETTI NŐK MUNKAVÁLLALÁSÁNAK KÖRÜLMÉNYEI Általános kérdések: kor: 45-50-ig családi állapot: foglalkozás: lakóhely: gyerekek száma: nyelvtudása: dohányzik: vezet autót: 1. Mit tud Ön a 45+ női munkavállalók jelen magyarországi munkaerő-piaci helyzetéről? aggaszt és foglalkoztat gyakran olvasom az ezzel kapcsolatos cikkeket közömbös vagyok semmit 2. A munkaerőpiac helyzetéről Ön hogyan tájékozódik? TV, rádió újság internet nem foglalkozom vele 3.Van az Ön családjában valaki ,aki munkahelyet szeretne váltani? Igen nem 4. Van az Ön családjában munkanélküli ? Igen nem 5. Ön volt már munkanélküli? Igen jelenleg munkanélküli vagyok nem 6. Részt vett már munkanélküli átképzésen? Igen

123

nem 7. A munkaerő-piaci szolgáltatások formái: munka-,pálya-,álláskeresési-, rehabilitációs-, pszichológiai tanácsadás , motivációs tréning. Melyekről hallott vagy vett részt benne? Hallottam róluk és rész vettem néhányban/ több lehetőségben Hallottam róluk ,de nem vettem részt egyikben sem nem ismerem őket 8. Mit jelent mentori kapcsolattartás? Igen ,ismerem a fogalmat: nem ismerem 9. Hallott Ön a következő rövidítésekről: FIC, FIT,FIP? Hallottam valamennyiről ,igénybe vettem Hallottam ,de nem vettem őket igénybe nem hallottam róluk 10. Milyen szót társít a kifejezéshez: munkanélküliség? Kérjük írja le! 11. Részt tud venni szombat képzésekben? Igen bizonyos ideig nem 12. Részt tud venni képzéseken ,mely 20.00 óráig tart hétköznapokon? Igen bizonyos ideig nem 13. Szívesen tanul csoportban? Igen nem ,mert inkább magam tanulok 14. A képzést tekintve mikor vállalná az oktatást? Munka előtt ,reggel munka után , estig 15. Mi a véleménye az élethosszig tartó tanulásról? 16. Ismeri a fogalmat angolul is? Ha igen,írja le. 17. A képzések miben segíthetik Önt? Több szempontot is választhat,állítson fel sorrendiséget! -megtartom a munkahelyem -piacképes ismereteket szerzek -dinamikus maradok -jobban felismerem magam a kommunikáció,telekommunikáció világában -általában szeretek tanulni -előrejutási lehetőségem növekszik -példát mutatok a gyerekeimnek 18. Milyen módszerrel tanulna? Hagyományos tanulási módszerekkel más képzési forma érdekel,pl. e-learning 19. Jelölje meg azokat fogalmakat,melyeket ismer: multinacionális vállalat HR generalista, informális képzés, diszkrimináció, benchmarking, mainstreaming, outplacement, time-sharing mobbing, human resources, reintegráció, motiváció, innováció, know-how, workshop, inaktivitás, coaching régió, tréner, burning out, CSR, Egyenlő Bánásmód Hatóság 20. Volt Önnek nagyon pozitív munkatapasztalata ? Igen ,néhányszor volt pozitív tapasztalatom

124

igen ,rendszeresen, nem ,nem tudok megnevezni ilyet 21. Kedveli a team munkát? Igen ,szívesen dolgozom team munkában nem ,egyedül szeretem végezni a munkámat 22. A család és munkahely közötti egyensúly megteremtése Ön szerint megvalósítható? Igen, magam is meg tudom valósítani igen ,de hosszú időbe kerül ,míg megvalósul nem valósítható meg 23. Ön szerint mikor volt könnyebb az élete ? Most ,amikor nagyok a gyerekek kisgyermekes szülőként mindig nehéz mindig könnyű és problémamentes 24. Milyen munkaidőbeosztás felelne meg Önnek? Több műszak, hagyományos munkarend ( 8.00 tól 16.00 ig), rugalmas vagyok hétköznapokon, rugalmas vagyok ,dolgozom hétvégén is 25. Megtervezi a munkáját? Igen , naponta végiggondolom napi tervet nem ,inkább heti tervet készítek ahogy alakul 26. Vállalná az ingázást a munkája miatt? igen ,bármit vállalok nem tudom vállalni a családom miatt nem tudom vállalni az egészségem miatt 27. Mi a maximum kilométer melyet ingázásban vállalna? 100 km 50 km 20 km, 28. Mely magyar városba költözne el munka miatt? Budapest bármely város nem költöznék , 29. Elfogadja az Önnél idősebb munkavállalók munkatapasztalatát? Igen ,nagy tapasztalatuk van nem ,mert a munkatapasztalat a személyiségtől függ közösen kell megoldani a munkát, 30. Elfogadja az Önnél fiatalabb főnökét? kellemetlen nekem ,de az életben van ilyen,a munka számít nekem mindegy teljesen el tudom fogadni, 31. Ki a hitelesebb főnök az Ön számára? Női főnök Férfi főnök, 32. Milyen az Ön munkakörnyezete? Mindig rend van nem figyelek a környezetemre nem tőlem függ ez a dolog, 33. Hogyan értelmezi a szívbarát munkahelyet? Igen ,tudok róla írni azt,hogy

125

nem hallottam erről,de érdekel nem tudom elképzelni 34. Van rokkant személy az Ön munkakörnyezetében? Igen nem , 35. Türelmes Ön a rokkant személyekkel? Igen, segítek ,ha tudok nincs türelmem nekem közömbösek, 36. Ön mennyire kommunikatív? Igen ,inkább kommunikatív vagyok inkább írásbeliségre törekszem nem ismerem ezt a fogalmat, 37. Milyen az Ön életfelfogása? Pesszimista, optimista, nem gondolkodom ezen 38. Hajlandó lenne Ön külföldön élni a munkavállalás miatt? Szívesen ,mindenre nyitott vagyok Csak abban az esetben ,ha a munka szólít nem ,soha 39. Megtapasztalta már a munkahelyi kiégést? Jelenleg is ebben a helyzetben vagyok stressznek vagyok kitéve ,de ez nem kiégés elégedett vagyok ,de gyakran fáradt minden rendben, 40. Elkésett valaha a munkahelyéről? Nagyon ritkán nem vagyok pontos, gyakran elkések előfordul,hogy kések, 41. Hátrányosnak gondolja jelen munkaerő-piaci helyzetét? Igen ,nagyon nehéz a helyzetem igen ,de átmenetileg gondolom nehéznek a helyzetemet ugyanolyan eséllyel indulok mint mások, 42. A munkába állás esélyeit Ön hogy látja? Sokkal rosszabb,mint a fiatalabb korosztálynak rossz ,különösen a 45+ nőknek ugyanolyan nehéz mindenkinek, 43. A munkáltatók elismerik a a munkavállalók szakmai tapasztalatát? Igen nem minden helyzetben új tapasztalatokat kell szerezni, kortól függetlenül , 44. A munkahely megtartásánál Ön milyen kritériumokra helyezi a hangsúlyt ( állítsa fel a sorrendiséget) dinamizmus, a váltás képessége szakmai tudás,munkatapasztalat jó, belső munkahelyi kapcsolatok generációs feszültség elfogadása átképzésre való hajlandóság túlóra és hétvégi munkavállalás , 45. Milyen nagyságú cégnél dolgozna? Nagy cég

126

kis cég leginkább vállalkozóként dolgoznék, 46. Ön várja a nyugdíjat? Igen nem nem is foglalkozom vele, 47. Tudna dolgozni nyugdíj mellett? Mindenképp szeretném nem szeretném akkori egészségemtől függ, 48. Egyetért a jelenlegi nyugdíjkorhatárral? Igen nem 49. Hány évesen volt az Ön életében igazi fordulópont? 30 éves korom körül 40 éves korom körül most van nem volt ,mindig ugyanolyan az életem 50. Milyen formában böngészi az álláslehetőségeket? Internet újságok ismerősöket kérdezek, 51. Mennyire nyitott az EU híreire? Próbálok minden hírt figyelni alkalmanként olvasok róla idő és energia hiányában nem vagyok nyitott, 52. Szívesen dolgozna részmunkaidőben? Igen ,jó megoldásnak gondolom kevés bért jelentene ,ezért nem tehetem meg nem tudok ilyen lehetőségekről , 53. Szívesen dolgozna távmunkában? Igen ,mert jobb a családnak nem ,mert távol kerülnék a közösségtől nem ,mert nem jól osztom be az időmet nem ,mert számítógéphez kötött munkát jelentene, 54. Az Ön számítógépes ismeretei? Minimális ,de megtanulnám minimális és nem is tudom fejleszteni a munka kedvéért megtanulnám magabiztosan kezelem, 55. Milyen az Ön egészsége? Minden rendben ritkán vagyok beteg soha nem vagyok beteg, 56. Milyen az Ön stressztűrő képessége? Erős gyenge mellőzni tudom a stresszt,

127

57. Egyetért azzal,hogy a feleség/anya a család „egészségmenedzsere” ? Igen nem , 58. Milyen az Ön munkahelyi jövőképe? Várom a nyugdíjat nem tekintem magam idős munkavállalónak minden munkahelyi kihívásra nyitott vagyok , 59. Képes lenne Ön többgenerációs családban élni? Igen szívesen Igen, ha a körülmények azt hozzák nem tudok alkalmazkodni , 60. Szüleiről Önnek kell gondoskodni? Igen ,gyakran igen,ritkán nem, ők önállóak 61. Életszínvonalam? Nélkülözések között élek hónapról hónapra anyagi gondjaim vannak jó anyagi beosztással kijövök nincsenek anyagi gondjaim, 62. Önnek van ideje kikapcsolódásra? Igen néha van időm nincs időm, 63. Az Ön gazdasági aktivitása: vezető beosztású, értelmiségi, szellemi szabadfoglalkozású, szakmunkás, betanított munkás, munkanélküli,,, gyesen van, háztartásbeli 64. Szívesen dolgozna Ön kötetlen munkaidőben? igen ,jelenleg is abban vagyok igen ,de jelenleg más munkaidőben vagyok nem ,mert a fix munkaidő számomra jobb, 65. Szívesen fogna vállalkozásba? Igen nem, 66. A munkaszerződést ,hivatalos dokumentumokat gondosan végigolvassa? Igen, mindig igen, a fő részeket nem ,hanyag vagyok, 67. Ön részt vett vállalati képzésben: 5 éven belül 1 éven belül nem vettem részt, 68. A főmunkavégzés mellett vállalna még további munkavégzést? Igen nem , 69. Gyakran túlórázik? Igen, rendszeresen néha alkalmanként soha,

128

70. Milyen területen érdekelné a képzés: üzleti ismeretek, ügyvitel,adminisztráció, ügyfélszolgálat, idegen nyelv, tanítás, számítástechnika, egészséggel kapcsolatos képzés, szociális gondoskodás, emberi erőforrás, kereskedelem, műszaki ismeretek,,,, szállítmányozás, védelmi szolgáltatás, kommunikáció,protokoll, idegenforgalom, művészet, pályázatírás, gyerekvédelem, mezőgazdaság 71. Álláskeresés esetén Önt mi motiválná leginkább ? Magasabb fizetés , biztos munkahely , jó munkahelyi közösség, karrier lehetősége, ne legyen túlóra 72. Ön részese volt valaha leépítésnek,érezte magát kiszolgáltatva? Igen nem , 73. Szívesen végez közösségi munkát? Igen nem, 74. Belső csapatépítő tréning alkalmával: szívesen részt veszek a feladatokban háttérben maradok,nem vagyok aktív csak kötelességből megyek el nem megyek el 75. Mennyire fogadja el a tanári koordinációt? Elfogadom, a korom miatt nehezen fogadom el, inkább az önálló tanulást szeretem a tanár személyiségétől függ 76. Mennyi ideig képes koncentrálni a tanulásra? Több óra, 1 óra, nem tudok koncentrálni 77. Mennyire tudja megosztani a figyelmét? Több dologra is tudok figyelni , max. 1 dologra tudok figyelni, szétszórt vagyok a tanulást illetően 78. Tisztában van Ön a képességeivel, erősségeivel, gyengeségeivel? Igen nem nem foglalkozom a kérdéssel 79. Milyen időbeosztással tudna részt venni a képzésen ? amit a munkahely diktál ,ahhoz alkalmazkodom, havi 1 alkalom heti több alkalom , heti 1 alkalom , csak szombaton 80. Érvényesül az esélyegyenlőség elve a mai magyar munkaerőpiacon? Igen nem 81. Milyen munkaerőpiacról szóló újságokat ismer? Igen , ismerem a következőket: nem ismerek ilyen lapokat 82. Nehézséget jelent Önnek ,ha az állást angolul /németül fogalmazzák meg? Igen nem 83. Részt vett Ön többlépcsős munkaerőtoborzási rendszerben? Igen , sikerrel vettem részt igen ,de néhány kör után kiestem nem jutottam el az első interjúig sem nem próbálkoztam , 84. Milyen volt az állásinterjú légköre? Oldott légkörben zajlott rosszul éreztem magam nem jutottam el az állásinterjúig

129

nem próbálkozom vele DISZKRIMINÁCIÓVAL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEK 85. Érez magában előítéletességet? Igen nem 86. Tudna alkalmazkodni roma munkatársához? Igen nem 87. Ön szerint hátrányos helyzetben vannak a nők a munkaerőpiacon? Igen ,különösen a kisgyerekesek Igen ,különösen a 45+ női munkavállalók Igen , minden női korosztály nem , ugyanolyan a megítélés mint a férfiak esetében 88. A cégen belüli leépítés elsősorban a 45+ munkavállalókat érinti. Igen , így gondolom, többnyire férfiakat érint Igen , így gondolom , többnyire nőket érint Nem gondolom így, egyéni ,tudás és szerencse kérdése 89. A diszkrimináció megkülönböztetett bánásmódot jelent. Tapasztalta -e Ön a munkahelyén? Igen ,több területen Igen ,de nagyon ritkán fordul elő nem 90. Részt vett Ön munkahelyváltoztatás céljából állásinterjún az elmúlt 3 évben? Igen nem 91. Ha volt ,akkor az interjún szakmai kritériumokkal, iskolázottsággal ,nyelvtudással foglalkoztak? Igen ,az összes felsorolt kérdéssel Igen ,a felsoroltak közül részben eredménytelen interjú volt 92. Az állásinterjú előtt kértek önéletrajzot Öntől? Igen nem 93. Az állásinterjún gyerekvállalásra, gyerekek számára ,egészségére utalva tettek fel kérdéseket? Igen, a felsoroltakra rákérdeztek igen, nem hangsúlyosan kérdeztek rá nem utaltak rá 94. Az állásinterjún megkérdezték ,hogy ennyi idősen el tudja látni a munkát? Igen nem 95. Az álláskereséskor elutasították a kora miatt? Igen, egyértelműen Igen ,burkoltan Nem 96. Az álláskereséskor elutasították amiatt ,hogy gyermekét egyedül neveli? Igen, egyértelműen igen ,burkoltan nem 97. Az álláskereséskor elutasították amiatt ,mert több gyereket nevel? Igen, egyértelműen Igen ,burkoltan nem

130

98. Az álláskereséskor közölték ,hogy Önt miért nem tartják alkalmasnak a feladatra? Igen nem 99.Az álláskereséskor elutasították Önt azzal ,hogy túlképzett? Igen nem 100. Az álláskereséskor elutasították a nyelvtudás hiánya miatt? Igen ,egyértelműen Nem utasítottak el ,támogatták a tanulást Nem utasítottak el ,mert nem igényelt nyelvtudást a munka 101. Amennyiben érte Önt közvetlen diszkrimináció ,úgy az alant felsoroltak közül melyek,melyikek ? nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozás vallási vagy világnézeti meggyőződés , életkori , bőrszín szerinti , fogyatékossága miatt , egészségi állapota miatt , családi állapota miatt , anyasága,terhessége miatt , szexuális irányultsága miatt , társadalmi származása miatt , vagyoni helyzete miatt , érdekképviselethez való tartozása miatt 102. Érte Önt pozitív (előnyös) megkülönböztetés azért mert dekoratív a megjelenése, fiatal, egyedülálló stb. ha egyébként képzettsége, rátermettsége közel azonos volt a többi jelentkezőével? Igen Nem 103. Érte Önt hátrányos megkülönböztetés mikor is megalázó , megszégyenítő zaklatásnak volt szenvedő része? Igen Nem 104. A munkaerőpiac területén Önt ért megkülönböztetés miatt kezdeményezett-e jogi eljárást a munkáltató ellen? Igen , nem ,mert nem ért megkülönböztetés , nem ,mert nem akartam jogi eljárást 105. A munkahelyén érvényesül az egyenlő munkáért egyenlő bér elve? Igen , nem 106. A munkahelyén történnek e pozitív változások a munka,magánélet összehangolására, a munkahelyek családbaráttá tétele érdekében? Igen , nem 107. Az Ön munkahelyén a nőknek egyenlő esélyük van a szakmai előrelépésre? Igen , Nem 108. A munkaerő túlkínálata miatt érezte-e magát kiszolgáltatottnak a felettesével szemben? Igen , Nem

131

132

133

134

135

136

137

138

139

140

141

142

143

144

145

146

147

I.Kutatási összegzés – a nőket ért diszkrimináció a munkaerő-piac területén Az adatfelvétel időpontja 2008 tavasza. A válaszadók, illetőleg az értékelhető kérdőívek számra 118 volt. A válaszadók az ország különböző területein laknak (a legtöbben városokban), így a válaszok némiképp tükrözik a felmérés időpontjában az országos helyzetet. A kutatáshoz a zárt kérdőíves módszert használtuk, emellett néhány kérdésnél meghagytuk a saját szavas válaszadás lehetőségét. A kérdőív 20 kérdésének összeállításánál törekedtünk az egyértelmű, könnyen megválaszolható megfogalmazásra, tömörségre. A válaszadók legnagyobb létszámban 26-35 év közötti férjezett nők, legtöbbjüknek két gyermeke van (igaz, majdnem ugyanennyi számban gyermektelenek), és alkalmazottként dolgoznak. Az iskolai végzettség területén a középiskolai érettségi a domináns legmagasabb végzettség. A válaszadók közül legnagyobb arányban a 26-35, illetve az 51-65 év közöttiek tapasztaltak munkahelyi megkülönböztetést. Igaz, itt nem konkretizáltuk a megkülönböztetés negatív vagy pozitív irányát, tapasztalatunk szerint azonban a fogalmat általában negatívan értelmezik, így mi is így értelmeztük a kapott eredményeket. Számos országban törvény tiltja, hogy az álláskeresőtől személyes adatokat kérdezzenek, például a családi életével kapcsolatosan (gyermekek száma, párkapcsolat stb.). Mégis általánosan elterjedt az ilyen kérdések használata az állásinterjúkon, és az álláskereső, ha nem akarja, hogy elutasítsák, kényszerhelyzetbe kerül, hogy e kérdésekre választ is adjon. A megkérdezettek közül a többségnek volt ilyen tapasztalata, nagyobb arányban (60-67% között!) – logikusan – inkább az 50 év alattiak esetében. Ide tartozik még a beteg gyermek felügyeletére vonatkozó kérdés, hiszen ez már egyértelműen felveti a munkavállaló kiesését a munkából a gyermek betegsége esetén. Ha azonban emiatt nem veszik fel a jelentkezőt, az egyértelműen negatív diszkrimináció. Ezt a kérdést relatíve kevesebb válaszadó ismerte, a 26-35 év közöttiek negyede, a 3650 év közöttiek közel 40%-a találkozott már vele. A leggyakoribb a gyermekvállalási tervekre vonatkozó kérdés, ezt a válaszadók átlagosan közel 60%-a kapta már meg állásinterjún. Tudjuk, hogy a nők legnagyobb része ilyenkor nem mond igazat, hiszen ha már felvették, és gyermeket vállal, a törvény szerint nem távolíthatják el a munkahelyről, és ennek érdekében megteszik ezt a lépést, hiszen rákényszerülnek. Így viszont megmagyarázhatatlan a munkaadók ilyen irányú érdeklődése, hiszen nagy valószínűséggel nem kapnak reális választ. Ahogy az várható volt, a legfiatalabb (18-25) és a legidősebb (51-65) korosztályt érintette az a kérdés, hogy vajon képes-e az adott munkakör ellátására adott életkorban a jelentkező. Mindkét korosztály esetében egyharmados érintettségi arányt tapasztaltunk a válaszadók körében. Gyermekét egyedül nevelő, illetve házas, kisgyermeket anyát nagyjából 10%-os arányban utasítottak el álláskereséskor, ami ugyan nem túl magas, mégis törekednie kellene a munkaadóknak a minél alacsonyabb 148

számú ilyen indokú elutasításra. Azokat a nőket, akik bevallották, hogy szándékukban áll gyermeket szülni, nagyobb arányban utasították el (17-18% körül). A 45 év feletti munkavállaló hölgyeknél még rosszabb a helyzet, az életkoruk miatt 42%-ukat érte már elutasítás. Ugyanez a korcsoport, aki álláskereséskor a legnagyobb arányban (63%) tapasztalt diszkriminációt, bár a többi korosztálynak is közel fele (!) válaszolt igennel erre a kérdésre, ami annak fényében, hogy bárminemű hátrányos megkülönböztetést törvény tilt, nagyon magas. Ide tartozik még, hogy a kifejezetten durva diszkriminációval (szexuális, megfélemlítő, megszégyenítő stb.) az összes megkérdezett közel 15%-a találkozott már! A megkérdezett hölgyek a hátrányos megkülönböztetés miatt meglepően nagy arányban tettek már jogi lépéseket: összességében közel 65%-uk kezdeményezett már eljárást a munkáltató ellen, ami véleményünk szerint nem reprezentálja az általános helyzetet, de mindenképpen örvendetesnek találjuk. A férfiakkal való egyenlő esélyek tekintetében sem minden téren teljesülnek az elvárások, például az egyenlő munkáért egyenlő bér elve nagyjából 43% esetében valósul meg, viszont az előléptetések egyenlő esélye közel 63%-nál adott a válaszok szerint. Ez azt a kérdést is felveti azonban, hogy vajon az előléptetett hölgyek fizetése esetenként nem javul, viszont több, felelősségteljesebb munkát kapnak? A munkaerő túlkínálata örök probléma a 21. században (mindannyian ismerjük azt a mondatot, miszerint „nem kötelező itt dolgozni”, vagy „százan várnak a helyedre”), a hölgyek esetében pedig különösképpen, éppen a fentiekben megfogalmazott kérdések miatt. A felmérésben részt vevők pontosan fele érezte már, vagy érzi úgy, hogy kiszolgáltatott helyzetben van a felettesével szemben. Összességében elmondható, hogy a magyarországi munkaadóknak véleményünk szerint még bőven van tanulni- és fejlődnivalójuk a női munkavállalókkal szemben, a családbarát munkahely megvalósulása sajnos még nem tart túl magas szinten, bár örvendetes, hogy egyre több példát látni a jelenségre. Elvárás, hogy a hátrányos megkülönböztetés ellen hozott törvényt minden munkaadó maradéktalanul tartsa be, a be nem tartását pedig kellőképpen szankcionálja a jogi rendszer. Érdemesnek tartjuk ezért egy ezirányú vizsgálat elkészítését a későbbiekben.

II.Kutatási összegzés – 45 feletti női munkavállalók munkavállásának körülményei Kutatási témámhoz a zárt kérdőív módszerét választottam. A módszer előnye, hogy több kérdés ellenére is jól kiértékelhető, lényegesen több személyt kérdezhettem meg, mint egy nyitott kérdőív esetén tehettem volna. A kérdőív kitöltetésében és az adatok rögzítésében segítséget kaptam a Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Bölcsészet- és Társadalomtudományi Intézetén belül működő munkapiaci műhelyszeminárium vezetőjétől, Dr. Remsei Sándor egyetemi docenstől és a szeminárium hallgatóitól.

149

A kutatáshoz használt kérdőív 108 kérdésből állt. A kérdések kiterjedtek a személyes adatokra, tartalmaztak általános kérdéseket a munkaerő-piacra vonatkozóan, illetve specifikus kérdéseket a 45 év feletti női munkavállalókra vonatkoztatva. A kérdőív első része (84 kérdés) ezzel foglalkozott, a további kérdések kifejezetten a diszkrimináció kérdéskörét foglalták össze. A válaszadók számát tekintve kérdésenként eltérő adatokat kaptam. A legalacsonyabb válaszadási szám 30 volt, a legmagasabb 98. Összesen 98 személy töltötte ki a kérdőívet, de az adatok alapján a legtöbben nem válaszoltak minden kérdésre. A személyes adatokat áttekintve a legtöbb válaszadó férjezett, alkalmazottként dolgozik, nemdohányzó. Nagyon nagy arányukat foglalkoztatja a 45 év felettiek munkapiaci helyzete, ami érthető, hiszen kizárólag 4550 év közötti hölgyek válaszait vártam. Az érintettek televízióból, újságokból tájékozódnak az éppen aktuális helyzetről (támogatások, kormányrendeletek, törvényi változások, stb.). A válaszadók többségének családjában éppen nincs olyan személy, aki munkahelyi problémákkal küzdene, ami örvendetes, de meg kell említeni, hogy így is 44,6% az, akinek aktuális ez a probléma. Szerencsére leginkább munkahelyváltással foglalkozó családtagokról beszélhetünk, mert a válaszadók 77%-ánál a felmérés időpontjában nem volt a családban munkanélküli. Általánosan elmondható, hogy a válaszadók meglehetősen jól tájékozottak a munkanélkülieket segítő átképzések, képzések, támogatások és lehetőségek terén. A modern eszközök, például az internet ma már szinte minden háztartásban elérhető, így az információáramlás szükségszerűen óriási arányban javult, bár az információk szűrése ezzel együtt jóval nehezebbé is vált. Mindemellett a újszerű, főleg idegen nyelvű szakkifejezések általában kevéssé ismertek a válaszadók között. A válaszadók a munkahelyeik megtartásáért hajlandóak képzéseken, továbbképzéseken részt venni, ingázni, illetve általánosan vállalni a munkahelyek által rájuk rótt plusz terheket (túlóra stb.). A munkahelyi légkör esetleges romlása esetén is vállalják ezeket a feladatokat, és a válaszok szerint a munkahely megtartása egyértelműen előbbre való, mint a légkör fejlesztése, javítása, a főnök életkora, személyisége, vagy a munkatársak tapasztalata. Érdekes talán, hogy a legtöbb válaszadó inkább szeretne minél tovább aktív maradni, esetleg még nyugdíj után is, értelemszerűen az egészségi állapotának megfelelően. A legtöbbjük egészségesnek vallja magát, és nyitott a munkahelyi kihívásokra a továbbiakban is. Álláskeresés esetén is inkább élvezne előnyt egy biztos munkahelyet nyújtó lehetőség, akkor is, ha esetleg kevesebb anyagi haszonnal járna. Sajnálatos módon nyelvtudás tekintetében az angol és német terület hiányosságokat mutat, a válaszadók 85%-ának jelent problémát, azonban az életkor miatt valószínű, hogy itt inkább még az orosz nyelvtudás a mérvadó. A diszkriminációs kérdéscsoportban a válaszadók egyértelmű többsége fejezte ki azon véleményét, hogy a 45 év feletti női munkavállalók hátrányban vannak a munkaerő-piacon, ezzel együtt a leépítéseknél 150

mégsem ez a korosztály az érintett szerintük. Kis arányú válaszadót utasítottak el munkahelyekről az életkora, gyermekei vagy családi állapota miatt. Meglévő munkahelyén a legtöbb válaszadót szerencsére nem ért még semmiféle hátrányos megkülönböztetés, azonban akiket igen, azokat legnagyobb arányban (pontosan 50%-ban) az életkor miatt. Az „egyenlő munkáért egyenlő bért” elv megvalósulására egyértelműen nemmel válaszoltak a megkérdezettek, pontosan háromnegyedük látja ezt megvalósulatlannak a jelenlegi helyzetében. Ezzel együtt érdekes módon nagy arányban látják úgy, hogy a nőknek ugyanannyi esélyük van a munkahelyi előmenetelre az adott munkahelyeken, mint a férfiaknak. Összességében elmondható, hogy a kérdőív kérdéseire kapott válaszok meglehetősen vegyes képet mutatnak. Érdemes lenne a későbbiekben részletesebb kutatást végezni különösen a diszkrimináció területén, nagyobb válaszadói számmal, kevesebb, de pontosabb kérdéssel, és azon kikötéssel, hogy minden kérdésre kapjunk választ. Későbbi kutatás célja lehetne ugyanezen terület vizsgálata munkaadói szemszögből is, majd esetlegesen a kapott eredmények összehasonlítása a munkavállalói válaszokkal. Tudjuk, hogy a munkahelyi kommunikáció nagyon fontos minden helyzetben, és a munkavállalók általános közérzete rengeteget javulhat szimplán a kommunikáció javításával is. A 45 év feletti női munkavállalók helyzete természetesen ettől még nem oldódna meg, a probléma körüljárása tehát minden oldalról különösen indokolt lesz a jövőben, legfőképpen a demográfiai adatok tükrében (elöregedő társadalom).

8. ESETTANULMÁNY ,REGIONÁLIS ÖSSZEFÜGGÉSEK, POWER FINAL REPORT ,GRUNDTVIG 2 PROJEKT WITHIN THE SOCRATES PROGRAMME OF THE EU POWER=PROMOTION OF WOMEN IN EUROPEAN BORDER REGIONS-AUSTRIAHUNGARY-SLOVAKIA A környező országokban hasonlóságok vannak a gender intézményekben, hálózati tevékenységeikben. A női intézmények platformot teremtenek a női témák megvitatására, tapasztalatcserére. Próbálnak kialakítani egy közös stratégiát ,hogy a nők helyzete javuljon. Fókuszpont a a nők képzése, jövőbeli helyzetük, a munkaerőpiacon belül, tapasztalatcserék, az élethosszig tartó tanulás módszereinek elsajátítása. A projektekhez tartozó workshopok ,helyi kutatások alkalmával általános témák is felmerülnek ,melyek a posztkommunista országok társadalmi átalakulásával kapcsolatosak, az ENSZ , az Európa Tanács emberi jogokkal kapcsolatos általános állásfoglalásai is elhangzanak. Hangsúlyos területek minden országban: antidiszkrimináció, esélyegyenlőség, marginalizált ,kisebbségi csoportok elleni diszkrimináció megszüntetése, kortárs gender-központú kutatások folytatása, a női jogok hangsúlyozása, nemzetközi konvenció, civil szervezetek, a családon belüli erőszakkal kapcsolatos bűnügyek körülményeinek feltérképezése,

151

szegénységfeminizálódás, várható élettartam nemek szerinti megoszlása, válási arányok, házasságon kívüli születések növekvő tendenciája, a kétgyerekes családmodell gyengülése, egyszülős családok számának növekedése, keresetkülönbségek, munkanélküliség, diszkrimináció a munkaerőpiacon, A szexuális erőszak, zaklatás területei és következményei. Szlovákiában létezik egy nemzeti stratégia a nők és családon belüli erőszak kiküszöbölésére ,neve= National Strategy for the Prevention and Elimination of Violence against Women Számos pozitív lépés és kezdeményezés létezik a nők és férfiak közötti egyenlőtlenség leküzdésére. Magyarország és Szlovákia posztkommunista országok lévén több hasonlóságot mutat ,de Ausztriában is tapasztalható a férfiak és nők közötti különbségtétel az élet sok területén. AUSZTRIA: Különbséget jelent ,hogy Ausztriában a roma lakosság jelenlétével nem kell számolni. Magyarok és horvátok vannak. Demográfiai viszonylatban Ausztriában is továbbélnek a nők ,mint a férfiak . A termékenységi arány csökken, a válási arányszám magas, az egyszülős háztartások száma megnőtt. A munkaerőpiacon a női foglalkoztatottság aránya kissé nőtt, igaz ez európai jelenség ,mert az EU stratégiai célkitűzése a foglalkoztatottság növelése. Ausztriában az atipikus munkalehetőségek megduplázódtak 1991 és 2001 között. A nők teljes munkaidős foglalkoztatottsága szintén nőtt. A nők körében a részmunkaidős foglalkoztatás Burgenlandban megduplázódott. Az alacsony iskolázottságú nők elhelyezkedése itt is nagyon nehéz ,hamar kikerülnek a munkaerőpiacról. A gyerekintézmények felszereltsége és időrendje kedvező, léteznek vegyes korcsoportú intézmények, iskola utáni intézmények. Burgenlandban az ingázók nagy része férfi, a férfiak 62 %-a ingázik, a nők 37 % -a ingázik. A keresetkülönbségek hasonló arányokat mutatnak ,mint a környező országokban. Az Európai Bizottság által alapított MAGEEQ nevű nemzetközi projekt elemzi az esélyegyenlőségi politikáért tett lépéseket Európa szerte. Három fő témára fókuszál: a munka és a magánélet összeegyeztetése , családon belüli erőszak, az alapvetően férfiközpontú politika ellenére törekvés a nemek esélyegyenlőségére a politikában. A családon belüli erőszak témájában ugyanaz az álláspont ,mint Magyarországon: a nők érzelmileg gyengék ,hogy elhagyják erőszakos társukat, pénzügyileg pedig függenek tőle, ,tehetetlenek, így eltűrik a megaláztatást. A nők alulprezentáltsága a politikában minden országban jelen van. SZLOVÁKIA: A nyilvános éberséget hangsúlyozza a női kérdésekben , az antidiszkriminációs lépések fontosságát,mely a nők mentális és fizikai erőnlétét javítaná. Cél az ,hogy kevesebb komoly bűnügyi eset történjen,kevesebb érzelmi zsarolás, manipuláció,szexuális erőszak, különösen gyerekek elleni szexuális zaklatás. A szlovákiai Női lobbi a szociális és családi ügyekért felelős szervezet, a Munkaügyi Minisztériumon belül, a családi és gender témákba tevékenykedik. Elnevezése= DEPARTMENT ON FAMILY AND GENDER POLICY in the MINISTRY OF LABOUR ,SOCIAL AFFAIRS AND FAMILY

152

9. ANGOL NYELVŰ ÖSSZEFOGLALÓ

10. TÁBLÁZATOK ,RÖVIDÍTÉSEK ,SZERVEZETEK Ebtv. Egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény CDNC Diszkrimináció-ellenes Tanács ERRC Női érdek és az Európai Roma Jogok Központja Alapítvány NANE Nők a Nőkért OFI Országos Egészségfejlesztési Intézet MONA Magyarországi Női Alapítvány EQUAL Közösségi kezdeményezés ÁFSZ Állami Foglalkoztatási Szolgálat EMFA Együtt a Munkaerőpiac Fejlesztéséért Alapítvány IGEN Igazságosság és Esélyegyenlőség a Nemek között feminista egyesület TGYÁS Terhességi -gyermekágyi segély ESZA Európai Szociális Alap ESZM Európai Szociális Menetrend NATE: Nők A Tudományért Egyesület NKTH Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal INTERNATIONAL ORGANIZATIONS Global Fund for Women ILO: International Labour Organization CEDAW: Convention on the Elimination of All Forms of Discrimination against Women UNIFEM United Nations Development Fund for Women APWCD: Asia Pacific Forum on Women ,Law and Development CHR: Commission on the Status of Women DEVAW: Declaration on the Elimination of Violence against Women SRVAW : Special Rapporteur on Violence against Women VAW: Violence against Women UNICEF : United Nations International Children's Emergency Fund UNESCO: United Nations Educational, Scientific amd Cultural Organization SDT : Second Demographic Trends OECD Organization for Economic Co-operation and Development ECHI : European Community Health Indicators ENWS European Network on Women's Studies IAFFEE International Association for Feminist Economists WISE Women International Studies of Europe Roadmap for equality between women and men 2006-2010 – Basic document EWL: Europian Woman Lobby WHO: World Health Organization

153

154

11. IRODALOM "A prostitúció egyik oka a szegénység” Interjú Göncz Kinga esélyegyenlőségi miniszterrel. Magyar Hírlap, 2005, március 23. Neményi Mária (szerk) (1988) A család PRO és KONTRA. Gondolat, Budapest. A házastársi konfliktusok előfordulásának gyakorisága és a konfliktusok társadalmi forrásai. A házastársi konfliktusok fő területei. In.: Cseh-Szombathy : A házastársi konfliktusok szociológiája. Gondolat Bp. 1985 5153. old., 84-124. old. A munkaerő-piaci helyzet a 2008. év eleji adatok tükrében. In.: Humánpolitikai Szemle 2008/6. A női kvóta Magyarországon. Szociális és Munkaügyi Minisztérium 2008, 38.oldal A Nők helyzete a magyar tudományban. Az oktatási miniszter, Magyar Bálint sajtótájékoztatója 2005. nov. 23. Magyar Tudomány, 2006/2 224. o. Adler Judit (2004) A 45 éven felüliek foglalkoztatási helyzete. GKI, Budapest. Adler, Freda – Mueller, Gerhard O. W. – Laufer, William S. (2002) Kriminológia. Osiris Kiadó, Budapest. Allport, Gordon W. (1999) Az előítélet. Osiris, Budapest. Andorka Rudolf (1989) Szegénység Magyarországon. In.: Társadalmi Szemle, 44. évf. 12.sz.3 0-40.l. Andorka Rudolf 2006) Bevezetés a szociológiába. Osiris Kiadó, Budapest Andorka Rudolf (1987) Gyerekszám a fejlett országokban. Gondolat, Budapest Andorka Rudolf (1990) Társadalompolitikai válaszok a népességszám csökkentésére a XXI. században. In.: Demográfia 1990. 33. évf. 1-2.sz. 7-23.old. Andorka Rudolf-Kolosi Tamás-Vukovich György (1994) Társadalmi Riport. TÁRKI, Budapest. Andorka Rudolf- Spéder Zsolt (1994) A szegénység a 90-es évek elején. In.: Társadalmi Riport 74-106.l. Andorka Rudolf -Spéder Zsolt (1996) Szegénység Magyarországon1992-1995. In.: Esély 4.sz. 25-52. Aronson, Elliot (1987) A társas lény. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest Asztalos-Morell Ildikó (1997) A nemek közötti egyenlőtlenségek az államszocializmus korszakában. In.: Szociológiai Szemle 1997/3. Atkinson, Tony (1998) Társadalmi kirekesztődés, szegénység, munkanélküliség. In.: Esély, 4.sz.3-18.l. Az agy neme. A nők presztizse az akadémikus közéletben. In.: Magyar Narancs XVII. évf. 49. szám, 2005-12-08 Bakó Boglárka-Papp Richárd-Szarka László (szerk.) (2006) Mindennapi előítéletek - Társadalmi távolságok és etnikai sztereotípiák. Balassi Kiadó, Budapest Barabás Béla (2009) Prostitúció és diszkrimináció. Népszava, 2009. febr. 5. Barkó Éva (1995) A gyerekbántalmazás Magyarországon. Budapest. Bass László (2010) Az „Út a munkához program” hatása – egy kérdőíves felmérés tapasztalatai. In.: Esély 2010/1 Beauvoir, Simone De (1971) A második nem. Gondolat, Budapest. Bebel, August (1957) A nő és a szocializmus. Kossuth Kiadó, Budapest. Blaskó Zsuzsa (2006) Nők és férfiak – keresőmunka, házimunka. KSH NKI Kutatási jelentések 82. p. 110. Bné Tóth Matild (1975) A magyar nők jogainak fejlődése. Táncsics Könyvkiadó, Budapest.

155

Bodnár Ilona (2003) A nők és az edzői pálya avagy a nőket megedzik In.: Társadalmi nemek képe és emlékezete Magyarországon a XIX-XX. században. Szerk: Pethő Andrea. Nők a Valódi Esélyegyenlőségért Alapítvány, Budapest, 238.oldal Bokor Ágnes (1987) Szegénység a mai Magyarországon. Magvető Könyvkiadó, 281 l. Bourdieu, Pierre (1978) A társadalmi egyenlőtlenségek újratermelődése. Gondolat, Budapest. Bourdieu, Pierre (2000) Férfiuralom. Napvilág Kiadó, Budapest. Bőhm Antal (2003) Az ezredvég magyar társadalomfejlődésben). Rejtjel Kiadó, Budapest.

társadalma

(Folyamatosság

és

megszakítottság

a

Bruntland, Gro Harlem (1987) „Közös jövőnk” (Our common future) zárójelentés. ENSZ Környezetvédelmi és Fejlődési Világbizottsága. Bukodi Erzsébet-Róbert Péter (1999) A nők munkaerő-piaci részvétele és a gyermekvállalás. In.: Statisztikai Szemle 1999/4. Lőcsei Pál (szerk.) (1986) Család és házasság a mai magyar társadalomban. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest. Családszociológia (Szöveggyűjtemény).Válogatta és szerkesztette: Schadt Mária (1986), JPTE TI 112-155. oldal. Cseh-Szombathy László (1985) A házastársi konfliktusok szociológiája. Gondolat, Budapest. Cseh-Szombathy László (2002) Szociológia és demográfia. MTA, Budapest. Cseh-Szombathy László (1984) Változások a család társadalmi és gazdasági szerepében. In.: Társadalomkutatás 1984/3-4. sz. 53-56.old. Cseh-Szombathy László (1991) A családi értékek változása és ennek hatása a család alakulására. In.: Társas kapcsolatok Műhely I. Gondolat, Budapest. 7-19. old. Cseh-Szombathy László (szerk.) (1978) A változó család. Kossuth, Budapest. Cseh-Szombathy László (1973) A család meghatározása. In.: Cseh-Szombathy L.: Családszociológiai problémák és módszerek Gondolat, Budapest. 10-33. old. Csépe Valéria (2008) Nem elegendő a nők hátrányos diszkriminációjának tilalma. Napi innováció 2008.jún. 30. XVIII.évfolyam 125. (4703) Csepeli György (2003) Szociálpszichológia. Osiris Kiadó Budapest. Darvas Ágnes-Tausz Katalin (2006) Gyermekszegénység. DÉMOSZ, Budapest, 2006. október. Deklaráció a Nők Elleni Erőszak megszüntetéséről (1993) Demográfiai évkönyv KSH Nők és Férfiak Magyarországon (2008) 30. oldal Dorota Szelewa-Michal P. Polakowski (2009) Ki törődik a gyerekkel? A gyerekgondozási rendszerek változó mintái Közép és Kelet Európában. In.: Esély, 2009/1. Dr. Eperjesi Erzsébet (2001) Nők a munkaerőpiacon. In.: Humánpolitikai Szemle 2001/9. Hódos Tibor (2000) Pszichoszociális kóroki tényezők, pszichoszociáis eredetű megbetegedések és prevenciójuk a munkahelyen. Hippocrates II. évf. 2.szám 2000 március- április. 108. oldal. Élünk! Az Emlékezés Napján. A Magyar Forradalom Lapja I. évfolyam 6. szám 1956 december 4-én. Emberi Jogok Európai Alkotmánya 21-23. cikk.

156

ENSZ Egyezmény a nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetések (diszkrimináció) minden formájának felszámolásáról (1979) Eperjesi Erzsébet (2001) Nők a munkaerőpiacon. In.: Humánpolitikai Szemle 2001/ 9. Esélyek és lehetőségek. ÖN-KOR-KÉP Esélyegyenlőségi melléklet 2007.október Európa Tanács (1993) 2. számú ajánlása a gyerekbántalmazás orvosi-szociális aspektusairól és az okokról, melyet a Miniszterek bizottsága 1993. március 22-én elfogadott. Farkas Melinda (2010) Semleges neműnek kell nevelni az óvodást. Magyar Nemzet 2010. február 19. Ferge Zsuzsa (1998) Fejezetek a magyar szegénységpolitika történetéből. Kávé Kiadó, Budapest, 160 l. Ferge Zsuzsa (2000) Elszabaduló egyenlőtlenségek. Állam, kormányok, civilek. Hirscher Rezső Szociálpolitikai egyesület, Társadalompolitikai Olvasókönyvek, Budapest, 488 l. Ferge Zsuzsa (2001) Nemzetközi kitekintés: a szegénység leküzdése érdekében folytatott politikák. In.: Szociális és Családügyi Minisztérium 35-49.l. Ferge Zsuzsa-Gara Judit-Horváth Ágota-Szalai Júlia (1980) A szegénységgel és többoldalúan hátrányos helyzettel kapcsolatos mai nyugati nézetek. In.: Valóság 2.sz, 15-30. Frey Mária (1996) A nők helyzete a munkahelyen és a háztartásban. KSH Kutatási zárójelentés kézirat. Frey Mária (2001) A nők munkaerő-piaci helyzete. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, január, p.39. Frey Mária (2004) Nők a munkaerőpiacon – a rugalmas foglalkoztatási formák iránti igények és lehetőségek. OFA, Budapest. Gábos András-Tóth István György (2000) A gyermekvállalás támogatásának gazdasági motívumai és hatása . In.: Századvég, 2000, 4. sz., 77–114. ECOSTAT - Időszaki közlemények 4. kötet. Gazdasági fejlődés és a foglalkoztatottság a 90-es években. Giddens, Anthony (2003) Szociológia. Osiris Kiadó, Budapest. Dr. Gulyás László (2008) Folyamatok és tendenciák néhány európai uniós ország munkaerőpiacán. In.: Humánpolitikai Szemle 2008/5. Gyerekvédelmi törvény - 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról H. Sas Judit (1988) Nőies nők és férfias férfiak. Akadémiai Kiadó, Budapest. Hadas Miklós (2000) A párbaj és vívás. In.: Café'Babel, 2000 / 3. Hadas Miklós (2001) A libidó academica nárcizmusa. In.: Élet és irodalom 45. évf. 12. szám Hajnal Béla (2003) Idős nők a munkaerőpiacon. In.: Statisztikai Szemle 2003. 5-6. sz. Hantó Zsuzsa-Kárpáti Zoltán (1994) Szociális helyzet és szociálpolitika. Emberi Erőforrások Fejlesztése Alapítvány, Budapest. Hegedűs Rita-Spéder Zsolt (1999) Relatív szegénység és kereseti hátrányok . In.: Pongrácz Tiborné-Tóth István György (Szerk.) 116-124.l. Hell Judit (2002) Egy testvér lesz minden ember (A nemek viszonya a globalizálódó világban). In.: Magyar Tudomány, 2002 / 3., 322. old. Mohácsi Viktória-Morvai Krisztina (2008) Szebb jövőt! Heti Válasz VIII. évfolyam 41.szám 2008. okt. 9. Hódos Tibor (2000) Pszichoszociális kóroki tényezők, pszichoszociáis eredetű megbetegedések és prevenciójuk a munkahelyen. In.: Hippocrates II. évf. 2.szám 2000 március- április. 108. oldal Hrubos Ildikó (2001) A nők esélyei a felsőoktatásban. In.: Magyar Felsőoktatás 2001/8-9-10. 157

Salgó Andrea (2007) Munkahelyi diszkrimináció. In.: HVG 2007 /3. ILO-jelentés a nők munkaerőpiaci helyzetéről. In.: Humánpolitikai Szemle 1997/1. Józan Péter (1997) A nők egészségi állapotának néhány jellemzője. TÁRKI, Budapest. Kemény István-Janky Béla-Lengyel Gabriella (2004) Magyarországi cigányság, 1971-2003. MTA Etnikainemzeti Kisebbségkutató Intézet, Gondolat, Budapest. Kerezsi Klára (1995) A védtelen gyermek (erőszak és kizsákmányolás a családban). KJK Budapest. Kéri Katalin (2003) Holdarcú karcsú ciprusok. Nők a középkori iszlámban TEREBESS Kiadó, Budapest. Kézikönyv fiatal lányoknak a nők helyzetéről és jogairól. FIONA - Fiatal Nőkért Alapítvány, Budapest, 2007. Koch-Senger (1990) Útitárs. Az Apostoli Szentszék Könyvkiadója, Budapest, 1990. III. kiadás. 382. oldal (Csapody Verához) Koncz Katalin (1987) Nők a munkaerő-piacon. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. Budapest, 392 l. Koncz Katalin (1994) A bűvölő foglalkoztatás ára, a pályák elnőiesedése. In.: Társadalmi szemle 8-9.sz. 122132.l. Koncz Katalin (2004) A nők munkaerő-piaci helyzete az ezredfordulón Magyarországon. In.: Statisztikai Szemle 2004/12. Koncz Katalin (1996) Nők a felsővezetésben. Politikusok önmagukról és a nőkről. In.: Társadalmi Szemle. 2.sz, 53-63.l. Koncz Katalin-Kozma Blanka (1999) Nők és kisebbségi csoportok megkülönböztetett támogatása az Egyesült Államokban, a tapasztalatok magyarországi hasznosításának lehetőségei. In.: Munkaügyi Szemle , XLIII.évf.78.sz.52-58.l. Konrad Lorenz (1973) A civilizált emberiség nyolc halálos bűne. Cartafilus Kiadó, Budapest. (2001-es kiadás) Kopp Mária (szerk.) (2008) Magyar lelkiállapot. Semmelweis Kiadó és Multimédia Stúdió, Budapest Kopp Mária (1994) Miért létérdeke a társadalomnak, hogy családbarát legyen? 1994. november. 16-17, Közgazdasági Egyetem. Családbarát társadalom. Kovács Judit (1966) Utazás a női egyenjogúság körül. Kossuth Könyvkiadó, Budapest. Központi Statisztikai Hivatal (2001) Szociális statisztikai évkönyv 2000. KSH, Budapest, p.235. Központi Statisztikai Hivatal (2002) Alapinformációk a települési önkormányzatok szociális tevékenységéről, 2000. Szociális Statisztikai Közlemények, 5. sz., KSH, Budapest, p.90. Központi Statisztikai Hivatal (2002) Munkaerő-piaci jellemzők 2002. I. negyedévében. KSH, Budapest, p.51. Központi Statisztikai Hivatal, Szociális és Családügyi Minisztérium (2002) Nők és férfiak Magyarországon, 2001. KSH-SZCSM, Budapest, p.116. KSH (1997) Az egyszülős családok adatai. Budapest, 80 l. KSH (1998) Kereseti arányok a nemzetgazdaságban. Budapest, augusztus,145 l. KSH (1999) A szegények jellemzői a mai Magyarországon. Életszínvonal-és emberierőforrás-statisztikai főosztály, Háztartás-, jövedelem-és fogyasztásstatisztikai osztály, Budapest, 70 l. KSH (2001) Létminimum. 2000.Budapest, 37 l. Kulcsár László (1998) Vidékfejlesztés és vidékpolitika Magyarországon. pp. 5-15. In.: A falu,1998 Lakatos Judit (1996) Visszatérés a munkaerőpiacra a gyermekgondozási idő letelte után. Statisztikai Szemle, 74. évf. 7. sz.

158

Laki László (2004) A vidék és a falvak a „mezőgazdaság” után. In.: Társadalomkutatás 22 (2-3) 245-269. Laky Teréz (1998) Változó fogalmak a munka változó világában. In.: Közgazdasági Szemle, XLV. évf., 1998. február (123-136. o.) Laslett, Peter (1983) A nő szerepe a nyugati család történetében. In.: A női nem Evelyne Suellerot (szerk.) Gondolat, Budapest. 273-296. oldal. Lehoczkyné Kollonay Csilla (2007) Diszkrimináció a munkahelyen. In.: A munkaadó lapja. Leon Festinger (2000) A kognitív disszonancia elmélete. Osiris Kiadó, Budapest. Lévai Katalin-Tóth István György (szerk.) (1997) Szerepváltozások. Jelentés a nők és a férfiak helyzetéről. TÁRKI Munkaügyi Minisztérium Egyenlő Esélyek Titkársága, Budapest. Magyar Larousse Enciklopédikus Szótár (2002) Librairie Larousse, Paris, 1979-Akadémiai Kiadó, Budapest A nők presztizse az akadémikus közéletben. Magyar Narancs Online 12. 08. XVII. évfolyam 49.szám, 2005. Malthus,T.R. (1982) A népesedés törvényéről. In.: Semlyén I. (vál.) Népesedésrobbanás-egyke, Bukarest: Kriteriva, 61-214. Matalin Dóra (2008) Álom a családbarát munkahely. Népszabadság, 2008. november 14. Medgyesi Márton-Szívós Péter-Tóth István György (2000) Szegénység és egyenlőtlenségek: generációs eltolódások. In.: Kolosi -Tóth-Vukovich (2000) Társadalmi Riport, TÁRKI, Budapest. 177-204.l. Demográfia, foglalkoztatás, női munkavállalás. Miniszterelnöki Hivatal, Stratégiai Elemző Központ. Stratégiai Füzetek 14. (Sorozatszerkesztő: Wiener György) Budapest, 2003. Morvai Krisztina (1998) Terror a családban. Kossuth Kiadó, Budapest. Munka törvénykönyve 77.§ (2) bekezdés Csillag Gabriella, Németh Judit (2008) Munkahelyi esélyegyenlőség - fogalomtár. Budapest. Nagy Ildikó (1999) Családok pénzkezelési szokásai a kilencvenes években. In.: Pongrácz Tiborné -Tóth István György (szerk.) Szerepváltozások. Jelentés a nők és férfiak helyzetéről. TÁRKI -SZCSM, Budapest. 74-97. Nem elegendő a nők hátrányos diszkriminációjának tilalma. Napi innováció 2008. június 30. XVIII. évfolyam 125. (4703) Neményi Mária (1988) Új család, új modell. Az újraházasodottak szerepmintái. In.: Ifjúsági Szemle 1988. 3. sz. 48-59.old. Mindennapjaink része a diszkrimináció. Népszava, 2003. július 4. Nők és férfiak Magyarországon 2008. KSH, Szociális és Munkaügyi Minisztérium, Budapest, 2009. Pászthy Bea (2003) A bántalmazott gyermek. In: Gyermekgyógyászat Vademecum, szerk.: Békefi Dezső Melinda Kiadó, Budapest. Pataki Judit-S. Molnár Edit (1987) A női egyenjogúság értelmezése a közgondolkodásban az 1980-as években. In.: Társadalomkutatás 1987. 2. sz. 23-29. oldal. Peter Filene: The secrets of Men's History. In.: Replika -Társadalomtudományi folyóirat, 43-44/2001 Hímnem, többesszám. A férfikutatások első hulláma 39.old. Polcz Alaine (1991) Asszony a fronton -Egy fejezet életemből. Szépirodalmi Kiadó Budapest. 126-127. o. Pongrácz Tiborné (1999) Gyermekvállalás házasság nélkül. In.: Szerepváltozások. Jelentés a nők és férfiak helyzetéről, TÁRKI, Budapest.

159

Pongrácz Tiborné-Tóth István György (szerk.) (1999) Szerepváltozások. Jelentés a nők és a férfiakhelyzetéről 1999. TÁRKI Szociális és Családügyi Minisztérium Nőképviseleti Titkársága, Budapest, 375 l. Agro Print Nyomda, Gyál. Popper Péter (2002) A meghívott szenvedély: férfiak és nők titkai nyomában. Saxum Kiadó Bt., Budapest. Popper Péter (2009) Válság és megújulás. Saxum Kiadó Bt., Budapest. Ranschburg Jenő (2003) Erőszak a családban. In.: Családi jog I. évfolyam 3-4. szám. Ranschburg Jenő (2008) Félelem, harag, agresszió. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. Ranschburg Jenő (2006) Meghitt erőszak. Az élet dolgai sorozat. Saxum Kiadó Kft. Budapest. Schadt Mária (2003) Feltörekvő dolgozó nő. Pro-Pannonia Kiadói Alapítvány, Pécs. Sík Endre-Simonovits Bori (2006) A diszkrimináció-tesztelés módszeréről. In.: Esély 2006/4 72. oldal. Spat Judit (2009) Hova tűntek az anyukák? Kiútkeresés a demográfiai és munkaerő-piaci csapdából. In.: Kritika Társadalomelméleti és kulturális lap XXXVIII.évfolyam, 6.szám 2009. június. Spéder Zsolt-Kapitány Balázs (2007) Gyermekek: vágyak és tények. KSH-NKI. Műhelytanulmányok. 6. 2007. december. Spéder Zsolt (1997) Szegény nők és férfiak. In.: Lévai Katalin-Tóth István György (szerk. 1997): 121-138 l. Spéder Zsolt (2001) Gyermekszegénység. In.: Szociális és Családügyi Minisztérium (2001a) 150-151. Szabó Istvánné (2001) A gyesen, gyeden levők helyzete . In.: Szociális és Családügyi Minisztérium (2001a) 150151.l. Szabó Judit Ágnes (2007) Az áthajlás kora. Esélyek és lehetőségek. ÖN-KOR-KÉP esélyegyenlőségi melléklet 2007. október Szabó Katalin (2004) A munka elodázása -intézményi változások a foglalkoztatásban Magyarországon a rendszerváltozás óta. In.: Társadalom és gazdaság 26 (2004) 1. 17-38. 24. old. Széman Zsuzsa (2007) Idősek a magyar társadalomban. Kodolányi János Főiskola, Székesfehérvár. Szilágyi Gyula (2005) Tiszántúli Emanuelle. Osiris Kiadó, Budapest. Szociális és Családügyi Minisztérium (1999) Magyarország IV.és V. kormányzati jelentése az ENSZ számára a nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetés minden formájának kiküszöböléséről. Nőképviseleti Titkárság, Budapest március, 87 l. Szociális és Családügyi Minisztérium (2000) Szociális támogatások. 2000. január. Budapest, július 13. l. Szociális és Családügyi Minisztérium (2001) Utak és lehetőségek a szegénység visszaszorításában. Szociális párbeszéd az ezredforduló Magyarországán. 2000. szeptember 22-23.272 l. Budapest. Szőke Károly (2000) Útban a modern rabszolgaság felé? In.: Kézfogás 2000 november, 6.old. Társadalmi helyzetkép 2003. KSH. – Bp., 2004. Tóth István György (2001) Szociális helyzetkép az ezredforduló Magyarországán. In.: Szociális és Családügyi Minisztérium (2001)10-18.l. Tóth Olga (1995) Attitűdváltozások a női munkavállalás megítélésében. In.: Szociológiai Szemle 1995. 1.sz. 71-86. oldal. Tóth Olga (1999) Erőszak a családban. TÁRKI Társadalompolitikai Tanulmányok 12. Budapest. Tóth Sándor (2009) Túlélhető az elbocsátás, megkönnyíthető az álláskeresés. In.: Consultation Magazin 2009/1

160

Török Katalin (2000) Eredményes tárgyalás a Munka törvénykönyve ügyében. Népszava, 2000. július 26., 1. és 4.old. Török Katalin (1999) Leltár a Munka törvénykönyvéről. Népszava, 1999. december 30. Utasi Ágnes (2005) Feláldozott kapcsolatok. A magyar szingli. MTA PTI Budapest. 15. oldal. Utasi Ágnes (2000) Középosztály kapcsolatok. Új Mandátum Könyvkiadó. Budapest. Utasi Ágnes (2002) A bizalom hálója-mikrotársadalmi kapcsolatok, szolidaritás. Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest. Utasi Ágnes (1989) Családok és életstílusok MSZMP KB Társadalomtudományi Intézet, Budapest. Utasi Ágnes (2008) Éltető kapcsolatok – A kapcsolatok hatása a szubjektív életminőségre. Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest. Valuch Tibor (2004) A lódentól a miniszoknyáig-fejezetek a XX. század második felének magyarországi öltözködéstörténetéből. Corvina Kiadó, 1956-os Intézet, Budapest. Vass Ilona (2006) A jövő tudósai. In.: Magyar Tudomány 2006 február 224-230. Victor R. Fuchs (2003) A nemek közötti gazdasági egyenlőtlenségekről. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. Vukovich Gabriella (1999) Egyedülálló szülők és gyermeküket egyedül nevelő szülők. In.: Szerepváltozások. TÁRKI, Budapest, 63–73. Vukovich György – Harcsa István (2002) A magyar társadalom a jelzőszámok tükrében. In.: Társadalmi riport 2002, Kolosi Tamás, Tóth István György, Vukovich György (szerk.). Budapest: TÁRKI, Pp. 112–137.

161

Nemzetközi, idegen nyelvű irodalom: Arrow, Kenneth Joseph (1973) The Theory of Discrimination. Princeton University, Department of Economics, Industrial Relations Section Atkinson, A.B. (1989) Poverty and Social Security. Hertfordshire, Harvester Wheatsheaf Books, Brighton Brod,Harry (szerk.) (1987) The Making of Masculinities.The new men's Studies. Boston Allen and Unwin Cherlin, A. J. (1992) Marriage, Divorce, Remarriage. Cambridge Harvard University Press Connel, Bob (1995) Masculininities. Cambridge, Polity Press Glendinning C. and Millar J. (szerk.) (1987) Women and Poverty in Britain. Wheatsheaf Books, Brighton Gordon, David (2000) Studies in Poverty, Inequality and Social Exclusion. Townsend Centre for International Poverty Research EC (2004) Employment in Euronpe 2004. Recent Trends and Prospects. European Commision. Agust 2004 European Commission (2005/6.) Joint Report on Social Inclusion European Commission summarising the results of the examination of the National Action Plans for Social Inclusion (2003-2005) Evans, John M. (2001) Firms’ contribution to the reconciliation between work and family life. Labour Market and Social Policy Occasional Papers, No 48, OECD, Paris, p.60 Fagenson, Ellen A. (1990) The Earth of Women in Management Research. Theoretical and Methodological Approaches and Their Biases in Journal of Business Ethics 9: 267-274.o. Fershtman, Chai - Uri Gneezy (2001) Discrimination in a segmented society: an experimental approach. The Quarterly Journal of Economics February pp. 351-377. Frey, Maria (1992) Women and the unemployment Hungarian situation. (Association of Hungarian Women) 56.p. Frey, Maria (1991) Ideas concerning the future of the Female Employment. ( Labour Review) Graham, H. (1987) Women's Poverty and Caring. In: Glendering, Millar, ed. 1987.p.221-240. Kanter Rosabeth Moss (1977) Men and Women of the Corporation Basic. New York Kapitány (2009) Ideational Factors and Parenthood. A Gender- and Parity Specific Analysis in a PostCommunist Society. DRI Working Papers No. 11. pp. 28. Kimmel, S. Michael (2000) The gendered Society. Oxford, Oxford University Koncz Katalin (2000) Social welfare system in Hungary. International Womens University Hannover 25 l. Oakley, A. (1974) The Sociology of Housework. Oxford, Basil Blackwell OECD (2001) Balancing work and family life: helping parents into paid employment. In: Enployment Outlook Chapter 4, pp.129-166, OECD, Paris, June Overview Innolati Social Monitor (2006) Understanding Child poverty in South-Eastern Europe, in Central Europe. Pahl, Jan (1983) The allocation of money and thew structuring of inequality within marriage. Sociological Review, 31.pp.237-262. Pahl, Jan (1990) Household spending, personal spending and the control of money in marriage. Sociology, Vol.24. No. 1. February, 119-138. Peucker Mario- Will Gisela (2005) Discrimination in the European Context. Manuscript, IMISCOE C7 Group Poverty in Transition. Lessons from Eastern Europe and Central Asia 162

Powell, Gray N. (1988) Women and Men in Management. Sage, London Report of the Consultation on Child Abuse Prevention (1999) WHO, Geneva Terry, Sylvia L. (1981) Involuntary part-time work: nwe information from the CPS. Monthly Labour Review, No. 2. 70-74. UNDP (2003) Human Development Report for Hungary 2000-2002. Alleviating Poverty: Analysis and Recommendation. UNDP – IWE HAS UNICEF (1997) Children at Risk in Central and Eastern Europe. Perils and Promises. Regional Monitoring Report -No. 4. Florence UNICEF (1999) Women in Transition . The Monee projekt.CEE/CIS/BALTICS, Regional Monitoring Report No. 6. Florence, 163.l. WHO (2002) World Health Report on Violence and Health

163

INTERNETES HIVATKOZÁSOK http://equal.nfu.hu http://karrier-tanacsok.monster.hu/allaskeresesi-strategia/hogyan-fogjunk-hozza-/allasszerzes-45-evfelett/article.aspx http://kerikata.hu/publikaciok/text/nok50ben.htm http://mek.oszk.hu/02100/02185/html/311.html http://portal.ksh.hu/ http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/hirlevel/0501/hirl0501_cikk_ujderd.html http://www. profession.hu/cikk /180 http://www.antidiszko.hu/ http://www.bconline.hu/index.php?p=ycikkek http://www.communio.hu/meh/eucsp.htm http://www.cons.hu http://www.ecostat.hu/képek/idoszaki_közlemények/idosz4-1.gif http://www.ecostat.hu/képek/idoszaki_közlemények/idosz4-6.gif http://www.ecostat.hu/képek/idoszaki_közlemények/idosz4-7.gif http://www.eu-nepszavazas.hu/nepszav03/hu/06/vf2/vf2/vf9502.htm) http://www.europarl.europa.eu http://www.feminista.hu/node/78 http://www.fiona.org.hu/ http://www.manta.hu/szolgalat/benchmarking.htm http://www.mona-hungary.org/kepek/upload/2005-04/FreyM%C3%A1ria.doc http://www.nane.hu/erőszak/index Deklaráció a Nők Elleni Erőszak Megszüntetéséséről,1993 http://www.nane.hu/kiadványok/szórólapok/családonbelülieroszak.doc http://www.profession.hu/cikk /185 http://www.prostitucio.hu http://www.sisyphe.org http://www.stop-discrimination.info http://www.szmm.gov.hu

164

165