Széchenyi István Egyetem Regionális és Gazdaságtudományi Doktori Iskola
Bárány Ildikó
TÉZISEK
A nőket ért társadalmi diszkrimináció esetei Magyarországon című doktori értekezés-tervezethez
Témavezető: Prof. Dr.Bőhm Antal DSc.egyetemi tanár
Győr, 2010.
1
Tartalom
I. II. III. IV. V. VI. VII.
A disszertáció célja és a kutatás tárgya A disszertáció szerkezete A disszertáció kutatásmódszertana A kutatás eredményei ,kiinduló hipotézisek: a hipotézisek értékelése A dolgozat hasznosítása, a kutatás téma aktualizálása, jövőbeli kutatások irányok A szerző témához kötődő publikációi, konferencia előadásai A tézisfüzetben hivatkozott irodalom
2
I. A disszertáció célja és a kutatás tárgya Doktori értekezésem témája a nőket ért társadalmi diszkrimináció vizsgálata, amely téma választását több tényező is motiválta. Az egyik egy személyes motívum: azaz érdeklődésem a nőkérdés ,nőpolitika felé. A téma végleges kialakításában témavezetőm, Dr. Bőhm Antal Professzor Úr volt segítségemre, akinek javaslatára a diszkriminációt,a nőket ért hátrányos megkülönböztetés vizsgálatát, és annak következményeit választottam. Szeretnék köszönetet mondani szakmai útmutatásáért, továbbá a Széchenyi István Egyetem Regionálisés Gazdaságtudományi Doktori Iskola, korábban Multidiszciplináris Társadalomtudományi Doktori Iskola vezetőjének Dr. Rechnitzer János Professzor úrnak és az Iskola oktatóinak segítségéért, szakmai tanácsaiért. Dolgozatomban törekedtem korrekt, semleges, objektív tényeken alapuló állásfoglalásra, mellőzve a szubjektivitást, érzelmi alapokon megfogalmazott, eltúlzott véleményalkotást az esélyegyenlőségi és emancipációs törekvéseket hangsúlyozó témakörökben. A téma érzékeny és látencia övezi, sok sztereotípia kíséri,e témáról nem szeretnek beszélni az emberek. Szélesíteni kell kutatásaimat az andragógia, pszichológia, munkapszichológia, gyereklélektan irányába, hiszen e területek szorosan kötődnek a nők életfeladatainak vizsgálatához, megoldásához,a nőpolitika formálásához. Témám multidiszciplináris jellegű ,mellyel a Regionális és Gazdaságtudományi Doktori Iskola szellemiségét ,az ott tanultakat ,regionális vonatkozásokat szeretném követni. A diszkriminációval kapcsolatos elméleti munkák olvasása segítették munkámat,a nőket ért megkülönböztetés társadalmi vetületeit ,következményeit feldolgozó irodalom, a senior foglalkoztatás európai és magyar megközelítése, és általában a nőkutatással ,nőtörténettel kapcsolatos irodalom tanulmányozása ,a társadalom gender megközelítése kevés múltra visszatekint vissza Magyarországon. Kutatásom célja az alábbi kérdések megválaszolása volt: 1.
Hogyan értelmezhető a diszkrimináció fogalma? Lényege, pszichikuma, jogi, társadalmi, gazdasági kontextusa.
2.
Milyen életterületeken érte/éri a nőket hátrányos megkülönböztetés? 2.a. Milyen okokra vezethető vissza a leghangsúlyosabb terület, azaz a nőket ért munkahelyi diszkrimináció? Milyen megvalósulási formái vannak? 2.b. Az anyaság és családösszetartó szerepvállalás mennyiben korlátozza önmegvalósításukat, karrierlehetőségeiket?
3.
Milyen fő tényezők hatnak a nők fejlődésére? Hogyan illeszkednek be a felgyorsult ,globalizált ,technológiailag flexibilitást követelő világba oly módon ,hogy családi feladataiknak is megfelelnek?
4.
Kezelhető e egységes egészként a nőket ért diszkrimináció? 4.1. 4.2.
Milyen általánosításokat fogalmazhatunk meg ? Melyek a fő megközelítések a társadalmi ,gazdasági, technológiai, jogi, szociális biztonságot érintő,oktatási ,képzési ,életminőségbeli aspektusokban?
3
5.
Hogyan értékelhető a nemek közötti esélyegyenlőség nemzetközi vonatkozásban és a mai magyar társadalomban? 5.1.
Milyen eddigi tényezők tekinthetőek kiemelkedő jelentőségűnek a nők esélyegyenlőségért tett kísérletek sorában?
Hogyan jellemezhető a gender -téma nemzetközi vonatkozásban? Melyek azok a kapcsolódási pontok, melyekhez Magyarországnak fel kell zárkózni? 5.3. A több generációt is felölelő tudatformálás össztársadalmi érdek ,a magyar nők helyzetét ,életkilátásait is javítja, családok helyzetét segíti. Megvalósul –e több szakma összefogása a hátrányos helyzetű nők védelmében? 5.2.
A fenti kérdések vizsgálatának feltétele a nőkérdés történetének áttekintése, a nők szerepkörének társadalmi, gazdasági, pszichológiai kontextusai. Az erre vonatkozó szakirodalom megelőzi a kutatási kérdések elemzését. Milyen mértékben, milyen életterületeken képesek a nők erőforrásaikat, kreativitásukat felhasználni?. A rendelkezésükre álló erőforrások segítségével hogyan tudják saját jövőjüket alakítani? Az erőforrások mikor állnak rendelkezésükre? Bizonyos életválságokban,élethelyzetekben a hátrányos megkülönböztetés és annak következménye dimenzionáltabban jelentkezik, pl. midlife crises időszaka, quarter life crises időszaka, válás , gyerekvállalás, kényszerből vagy önálló döntésből született egyedül vállalt élethelyzetek. Speciális kérdéskört érint a roma nők, a fogyatékkal élő nők élethelyzeteinek vizsgálata. A dolgozat tartalmazza a következő kiinduló koncepciókat: A XX. században különösen ,de a korábbi évszázadokban zajlott változások alapján a nők szerepvállalása a történelem folyamán változott és napjainkban gyorsabb a nők fejlődése, mint az elmúlt évtizedekben , szerepvállalásuk, társadalomban betöltött szerepük gyökeresen megváltozott.( Andorka 1990, Utasi 2005 ) A nők hátrányának és az őket ért diszkriminációnak az oka a mélyen rögzült alárendeltségből fakadó előítéletekkel teli társadalmi megítélés. A nőket ért diszkrimináció látens elemei befolyásolják a nők érdekérvényesítő képességét. Az Európai Unió nemek közötti esélyegyenlőségét támogató programjai olyan jogszabályokat fogalmaznak meg, amelyek a nők védettségét garantálják a munka, az oktatás, az egészségügy világában. Az esélyegyenlőségi kérdések objektív szemlélete, a diszkrimináció fogalomkörének ,pszichikumának, következményeinek tisztánlátása össztársadalmi feladat ,mely egészségesebb ,szélsőségmentes társadalmi tudatformálás felé vezet. A modern társadalomban zajló morális válság a család szerepét kérdőjelezte meg (Frey 2004 ) A családon belüli női, anyai szerepek elbizonytalanodása az egész társadalmat érintő, jövendő generáció világszemléletét befolyásoló probléma. A nőket ért diszkrimináció sok életterületen megjelenik. A témát aktualitása, multidiszciplináris megközelítése időszerű. A magyar nők heterogenitása miatt minden a témával kapcsolatos felvetést magyar és európai kutatási térben, aspektusok ,korcsoportok ,iskolázottság, lakókörnyezet , családi állapot, szerint kell elemezni. Mindennapi munkámhoz a 40 -45 év közötti munkanélküli győri vagy győr környéki nők kerültek közel ,ezért az ő életvitelüket ,munkaerőpaici helyzetüket ,családi kötelezettségeiket vizsgáltam.
4
ÉRTÉKRENDVÁLTOZÁSOK, CSALÁDFORMAVÁLTOZÁSOK: Az Európában zajló családot, erkölcsi , szexuális normákat érintő értékrend változások alapján módosult a nemek egymáshoz való viszonya, a társadalmak elöregedése tapasztalható, a demográfiai fogyás . A mortalitási ,morbiditási mutatókat vizsgálva megállapítható ,hogy a közép-európai ,azon belül a magyar női populáció egészségi állapota romlott, a gyerekvállalási kedv csökkent ,erősödik a tudatos gyermektelenség, a népességreprodukció csökkent. (Cseh-Szombathy 1984, Utasi 2005 ). A családi funkciók megváltoztak, a szexuális normák fellazulnak, az élettársi kapcsolatok száma nő, a válási statisztikák magasak, az újraházasodás esélye a nők körében gyengébb ,mint a férfiak esetében. A gyermekét egyedül nevelő un. egyszülős családmodell (one-parent family) száma egyre nő, a szingli életforma fokozatosan terjed és tapasztalható, az un. dinky életforma( double income no kids szemlélet ) ,mely megreformálja korunk fiatal női társadalmát, életszemléletét, következésképp az egész női társadalmat,a jövendő generációt. A nők versenytársakká váltak a munkaerőpiacon. A nők túlzott munkavállalása, hajszolt időbeosztása megerősítette a válás ,élettársi kapcsolatok tendenciáit. A válás következményeként manapság az elvált szülők gyerekei is „félnek” a házasságtól, több a terhességmegszakítás, több a bizonytalan kimenetelű párkapcsolat . Egyre több az individualista életvitelen alapuló , karriervágyból létrehozott ,bizonytalan kimenetelű , sajátos élethelyzetű , időben és érzelmileg átmenetinek gondolt un. LAT- kapcsolat( living apart together). Bár a házasság intézménye a legerősebb társadalmi kohéziós erő, mégis szomorú tendenciák vannak a házasság intézményének megítélésében , a válások tekintetében. Jelenleg 60 000 apa, és 300 000 anya él egyedül elváltan gyerekével Magyarországon. A következmények között ki kell emelni , hogy az apa nélkül felnövő fiúk sok esetben pszichiátriai problémákkal szembesülnek, sokan közülük magatartás zavarral, viselkedés zavarral , beszédhibával küzdenek. Az anyák tinédzser lányai korai szexuális életet élnek , több az abortusz , korán szülnek, bizonytalan a párkapcsolati rendszerük. (Neményi, 1988)
. A TÉMA ASPEKTUSAI A társadalmi aspektusok tekintetében kiemelendő , hogy a családösszetartó női ,anyai szerep generációról generációra öröklődik ,így a nők mentális ,fizikai aktivitása és stabilizálódása létfontosságú az egész társadalomra nézve.(Cseh-Szombathy 1984) A téma demográfiai vonatkozású, az intergenerációs megközelítésű. Drámai adatokat olvashatunk a nőket és fiatal lányokat érintő családon belüli erőszak megnyilvánulásairól, mely szociológiai, kriminológiai ,szociálpszichológiai megközelítésű fogalom. Társadalmi vonatkozásban a nőket ért diszkrimináció legsúlyosabb formája a családon belüli erőszak. (Ranschburg 2006) A nők elleni erőszak halálos áldozatainak száma évről évre átlépi a 100 főt Magyarországon. A gazdasági aspektusok közül a leghangsúlyosabb terület a női munkanélküliség problémaköre ( Frey, 1992 ) a nőket ért munkahelyi hátrányos megkülönböztetés területei is hangsúlyosak, amelyek megnyilvánulnak a következőkben: bérkülönbségek, előmeneteli korlátok, az üvegplafon -jelenség, mobbing, viktimizáció, kisgyermekes anyák elhelyezkedési 5
problémái ,a munka és család összeegyeztetésének nehézségei, a női senior foglalkoztatás problémaköre, a 45 év feletti nők elhelyezkedési problémái, a nők humán tőkéjének leértékelése, a pályakezdő fiatal nők kettős diszkriminációja, a női munkakörök alulprezentáltsága a munkaerőpiacon, a senior nők az outplacement ,különösen a csoportos outplacement első áldozatai , a tartósan fennálló jövedelemdifferenciáltság következményeként a nők nyugdíja is alacsonyabb lesz, a nők számára kedvező atipikus munkalehetőségek hiánya kedvezőtlenül befolyásolja a munkavállalásukat,migrációs és ingázási hajlandóságukat családi teendőik determinálják, indiszkrét , intimitást családtervezést érintő kérdésfelvetések hangzanak el az állásinterjúkon. (Koncz 2004) A téma politikai ,jogi aspektusai tekintetében kiemelendő a diszkriminációnak ,mint fogalomnak a tisztázása. A diszkriminációs helyzetek vizsgálata, a diszkrimináció tesztelés – módszere néhány évtizedes múltra tekint vissza. (Sík-Simonovits 2006) A diszkriminációt törvény tiltja, sok esetben látens jelenség, következmények nélküli, rejtve maradnak azok az esetek ,amikor valakit nemre, korra, vallásra, etnikai hovatartozásra . A diszkriminációnak több fajtája létezik,sok esetben nem ismerhető fel az , hogy valaki a diszkrimináció áldozata. ,többen nem tudják a fogalmat értelmezni. Az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003.évi CXXV.törvény nem önálló igényekkel rendelkező külön csoportként tárgyalja a nőket ,hanem együtt kezeli őket egyéb hátrányos helyzetű csoportokkal. A magyar jogban a nemek közötti hátrányos megkülönböztetés tilalmát az Alkotmány 66. §(1) bekezdése rögzíti. A női érdekeket védő fórumok etikus megközelítésű nővédelmet és ebből következő ,családvédelmet, ifjúságvédelmet ,egészségvédelmet hangsúlyoznak. A nők döntéshozatali folyamatokban való alulprezentáltsága európai jelenség. A kvótával lassú és következetes elmozdulás tapasztalható Magyarországon is. A társadalom célja, hogy ne csak a retorika szintjén maradjon a nőkérdés, hanem a gyakorlatban is megvalósuljon ,a másik nem érdekeit is tiszteletben tartva nőkérdés minden problémakörének vizsgálata. Utópia vagy realitás a férfidominanciájú világban az önmegvalósításra törekvő női élet? A nők és a média kapcsolódását vizsgálva szeretnék utalni a Nemzetközi Médiafigyelő Projekt, Magyar Reklámetikai Kódexben olvasottakra ,azaz többet ábrázolják a nőket a médiában. A női testet ábrázoló képek gyakrabban jelennek meg, az egyes iparágak, a marketing egyes területei vevőcsalogató, fogyasztásnövelő ,marketingorientált szándékkal felhasználják a női testet. A téma szociális biztonságot ,egészségi állapotot ,szexuális beállítottságot érintő aspektusszempontjai között szeretném kiemelni a következőket: A családi devianciák ,a szexuálisan abuzív magyar családok működési zavarai vizsgálandók és a diszkriminációval is összefüggésbe hozhatók( Ranschburg 2003, 2008 ) . A nők testi kizsákmányolása minden társadalomban és minden korban benne van. A pornográfia, prostitúció, nőkereskedelem ,lánykereskedelem áldozatainak átlagéletkora egyre fiatalabb világszerte. A napilapok cikkjeiből és tudományos eredményekből is tapasztalhatjuk e jelenség aktuális magyar vonatkozásait is. A magyar nők egészségi állapotának felmérési adatai szerint a neurotikus állapottal , fiziológiai állapottal, alkoholizmussal és hajléktalansággal ,szegénységfeminizálódással
6
összefüggő statisztikái krónikus betegségekkel vannak összefüggésben. (Spéder , Andorka 1996 ) A nőket ért diszkrimináció egészségügyhöz kapcsolódó kérdéskörei közül utalnék a következőkre. Szakmai vélemények és álláspontok ütköznek arról ,hogy vannak egészségügyi rendeletek,melyek diszkriminatív jellegűek például a lombikbébi programot szabályozó rendelet , az egyedülálló nők is részvétele ebben a programban , a programhoz való hozzáférés körülményei. A jogszabály eddig csak a házasságban vagy élettársi kapcsolatban élő nők számára tette lehetővé, hogy részt vegyenek az úgynevezett asszisztált reprodukciós eljárásban, amikor a fogantatást mesterséges úton segítik. Jelenleg az egyedülállónak lehetséges, de szigorú feltételek között, azaz ha a nő kora vagy egészségi állapota indokolttá teszi: „a kérelmező a reprodukciós kor a felső határához közelít”. Szakmai vélemények szerint e kort nehéz meghatározni, mert egyénenként eltérő, átlagosan 40-42 év. Az egyedülálló nőnek kell fizetnie beavatkozást ellentétben azzal, hogy a házaspároknak és az élettársaknak a társadalombiztosítás fizeti. Vizsgálandó, hogy mennyiben létezik hátrányos megkülönböztetés az egyedül álló nőkre nézve. Ha az egyedül álló nőnek papírja van arról, hogy meddő, akkor nincs korhatár megjelölés a beavatkozásban. A rendelet az ő esetében támogatja a mesterséges beavatkozást Az otthonszülés, művi meddővététel, abortusz , mesterséges megtermékenyítés , a fogamzásgátló tabletták hozzáférése, mellrákszűrő programok , a tinédzserfelvilágosító programok, a homoszexuális ,egyéb szexuális beállítottságú nők ,fiatalkorú anyák életét érintő kérdések a nőkérdés időszerű és fontos kérdései . . Az oktatási ,képzési aspektusvizsgálatban kiemelendő ,hogy munkaerőpiaci reintegráció miatt, belső fejlődés érdekében általában a női munkavállaók ,a női munkanélküliek pedig különösen aktív résztvevői a képzési programoknak, tudnak a programok sokféleségéről ,oktatási lehetőségekről. Azonban több női alkalamzottat érint a tény ,hogy munkahelyi és családi kötelezettségeik , önértékelési zavarok , motivációhiányuk, képességbeli hiányuk ,pénzügyi okok ,rugalmatlanságuk miatt nehezen tudnak alkalmazkodni a képzési ,reintegrációs tréningprogramokhoz. Korábban tanult ismereteik karbantartása, felelevenítése , annak továbbfejlesztése családi teendőik mellett összehangolt családi összefogást feltételez.
A téma regionális ,munkaerőpiaci –szempontú vonatkozásai: Vizsgálódásaim során általános képet alkottam a 45 évnél idősebb magyar nők munkaerőpiaci helyzetéről. Regionálisan a munkámat a Győr-Moson-Sopron Megyei Munkaügyi Központ adatai segítették. A KSH Győri Igazgatóságában a lakossági munkaerőfelmérés adatait és a Győr-Moson –Sopron statisztikai évkönyveit tanulmányoztam. A megye kistérségeit a Győr-Moson-Sopron megyei statisztikai évkönyv veti egybe. Összehasonlítja a következő kistérségeket: Sopron-fertődi, Kapuvár-beledi, Mosonmagyaróvári, Csornai,Téti, Pannonhalmi, Győri. A témámat érintő regionális adatok általános és speciális vonatkozásúak. Általános adatok között vizsgálandók: a térség gazdasági aktivitása, foglalkoztatottak száma, munkanélküliek száma, gazdaságilag aktívak száma. Továbbá. a munkanélküliek létszáma legmagasabb iskolai végzettség szerint, nemenként, gazdasági aktivitás nemek szerint, munkanélküliségi ráta nemek szerint. 7
A regionális jellemzők tekintetében a téma és a munkaerőpiac kapcsolódásait néztem meg ,különösen azokat a képzési programokat ,melyek a 45 év feletti női munkavállalók helyzetét, munkaerőpiaci reintegrációját segíthetik. A regionális kutatási tér vizsgálatánál a térség a legnagyobb munkahelyteremtő régió, ahol az átlagnál magasabb foglalkoztatottsági arány van kvalifikált munkaerőbázissal. A megye gazdasága jelentősen nőtt , más térségekkel összevetve fejlett infrastruktúra, mobilitás jellemző. Az országosan is magas inaktivitás itt is jelentkezik. A nehezen elhelyezkedő női csoportok számára álláskeresési technikák oktatása zajlik, továbbá rehabilitációs tanácsadás, pszichológiai tanácsadás, segély és jövedelempótló támogatás ,nem foglalkoztatottak szociális segélye, prevenciós tevékenységek, humán szakszolgálat, aktív foglalkoztatás politikai eszközök, motivációs tréningek, mentori rendszer,követéses vizsgálatok. A térségben is a legrosszabb munkaerőpiaci esélye az alacsony iskolai végzettségűeknek van. Nőknél a szakmunkás végzettségűek dominálnak. Korábban megszerzett képességeik a mai gazdasági helyzetben szakmai szempontból kevésnek bizonyulnak, komoly hátrány a nyelvtudás hiánya. A Regionális átképző központok fő tevékenysége a felnőttképzés ,amely a régió munkaerőpiaca által megfogalmazott igények szerint a munkakör ellátására alkalmas szakmai tudás megszerzését célozza meg. A 2006-os és 2008-as adatok figyelembevételével a következőket szeretném kiemelni: több munkanélküli nő volt ,mint férfi (54%),a munkaerőpiaci feszültségek, a 45 év feletti munkavállalók esetében gyakoribbak, főleg a vidéki ,falusi nők kerültek életformaváltásba a megfigyelt évek alatt, mert a háztáji gazdaság már nem biztosított elegendő megélhetést. A nők részvétele az aktív programokban megelőzi a férfiakét. A hagyományos intézményrendszeren túl az informális tanulási módszereket részesítenék előnyben. MUNKAERŐPIAC A szakirodalom megerősíti , hogy minden társadalomban igaz , hogy a nők többet dolgoznak ,mint a férfiak. A munkahelyen való helytállás mellett a családi teendők ellátása együttesen nagy terhet jelent. A munkavállalással szorosan összefüggő következmény ,hogy az utóbbi évtizedekben a nők gyerekekkel töltött ideje és minősége csökken és a családi feladatok egy részét a társadalmi intézmények veszik át. A fejlett országokban a nők és férfiak aktivitása közötti rés összehúzódott , addig nálunk a nemzetközi trenddel ellentétben az aktivitási rés a nemek között szélesedett,ez a tény a rendszerváltás utáni években nyilvánvaló. A nőket ért hátrányos megkülönböztetés súlyos formában mutatható ki a munkaerőpiac területén. A nők munkaerő piaci esélyeit az elmúlt években ez a felerősödött diszkrimináció nehezíti, mely összefügg a társadalmi előítéletekkel, életkorukkal, családi kötelezettségeikkel, gyerekvállalási szándékukkal, intimitás érintő életvezetésükkel. Az nemek közötti esélyek megteremtésére utaló szabályok betartása segíti a diszkrimináció csökkentését. Az esélyegyenlőség demokratikus alapelv, amely összefügg a társadalmi értékrenddel, a lakosság igényeivel. A nők és a férfiak közötti esélyegyenlőség megteremtése tudatos társadalmi feladat. A nők helyzetét aktívan pártfogó társadalmi felelősségvállalás, a tudatos nőpolitika 8
kérdése összefügg a jövő generációjának életkilátásaival. Az iparosodás a technológiai változások az otthoni életkörülményekre is hatnak. A Győr- Moson-Sopron Megyei Munkaügyi Központ által szervezett tanfolyam keretében találkoztam munkanélküli nőkkel, akiknek munkaerőpiacra való reintegrációjuk talán egyetlen esélye volt tanulás folyamatába való bekapcsolódás, vagy ismételt bekapcsolódás. Személyes beszélgetések, az oktatás folyamata alkalmával tanárként szembesülten egyéni élethelyzetekkel, érzésekkel , törekvésekkel, mely számomra a tanfolyam keretein jóval messzebbre mutattak. Általános képet nehéz megfogalmazni, egyéni sorsok, megközelítőleg azonos korosztály, különböző családi állapotúak más-más szociális hátterű erősen heterogén csoportokkal találkoztam. Általánosan azonban megtapasztaltam alapvető szorgalmukat, törekvésüket, ősi erejüket. A munkanélküliség problematikájából én csak egy kis szeletet érzékelhettem. A téma aktualitása azonban dolgozatom megírására , további kutatásra sarkallt. Tanárként erősebben hittem és hiszek abban, hogy a tanulással nemcsak egyéni életutak, önbecsülési technikák erősödnek, hanem össztársadalmi értékek is megfogalmazódnak. A dolgozat megírására tehát egyben személyes érdeklődésem, másrészt munkám inspirált. A fejlesztési folyamatok megismerésére és a civil/ nonprofit szektorral kapcsolatos tudásom mélyítésére a Nők a Nőkért, és a Nők a Tudományért szervezettel való kapcsolattartást szeretném említeni. A munkaerőpiac területén az érdeklődésem a senior foglalkoztatás megértése, tanulmányozása felé fordult. Vizsgálódásaim célja, hogy kutassam a rendszerváltás utáni időszak alapkérdéseit ,mely a senior korosztályú nők munkavállalásának körülményeit is érinti. A diszkrimináció elsődleges oka mélyen rögzült alárendeltségből fakadó társadalmi megítélés. A munkahely kereséssel járó megpróbáltatásokat a legtöbb magyar nő átéli, szembesül olyan kérdésekkel , amikor a diszkrimináció nyílt vagy burkolt formában jelen van. Személyes ismeretségem alapján és az interjúztatás alkalmával állítják, hogy számos negatív tapasztalatot szereznek a kisgyermeket nevelők és a 45 év feletti női munkavállalók. . Az esélyegyenlőséggel kapcsolatosan megjelölt könyvek és tanulmányok sokasága elméleti síkon definiálja a diszkrimináció-mentességet. A realitás azonban azt mondja, hogy az antidiszkrimináció és az esélyegyenlőség fogalomkörét nehéz érteni, értelmezni , az esélyegyenlőség megvalósulása sokak szerint a „reménytelenség” határát súrolja. Munkámban megpróbálok választ találni arra, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos törvények, rendeletek miért csak papíron biztosítják a nők jogait. A kérdés különösen munkaerőpiacon kényes téma, mivel rendszerváltás előtti időszakhoz képest a nők esélyegyenlősége, foglalkoztatási helyzete a munkaerőpiacon nem javult. Szeretnék választ találni arra, hogy a nemek közötti esélyegyenlőség követelményeinek megvalósulását milyen irányú érdekek, szándékhiány, tudatos vagy tudattalan viselkedés hiúsítja meg. A disszertáció témaválasztásában munkaadói magatartással is foglalkoztam és feltételezem, hogy a munkahelyet kereső vagy munkahellyel rendelkező nők többségének tett fel olyan kérdést a munkaadó, amiről nem is tudta, hogy a törvény tiltja. Vannak olyan ok-okozati összefüggések, melyek a nemek közötti esélyegyenlőség be nem tartására, valamint a diszkrimináció különböző megjelenési formáira motiválják a munkáltatót? A rendszerváltástól kezdődően a pozitív valamint a negatív diszkrimináció nyílt és burkolt formája jelentősen növekedett. A munkahely elvesztésének félelme, a jelenlegi válságos gazdasági helyzetben elősegíti az előbb leírtak igazolását. A munkavállalók kiszolgáltatottak, különösen a nők, a munkaadók kihasználják a munkaerőpiacon helyzeti előnyüket.
9
A nők munkaerő-piaci részvétele, tömeges munkába állásuk az 1950-es években kezdődött, a gazdasági és ideológiai hatás nagy mértékben érezhető volt. A politikai propaganda direkt és indirekt eszközökkel gondoskodott arról, hogy a társadalom csak a dolgozó nőt tekintse értékes tagjának. (Schadt 2003 ) Az extenzív iparosítás nagy munkaerő szükséglettel járt, így a teljes foglalkoztatottság politikai ideológiája is teljesült. 1950-75 között a hazánkban, a munkaerő-piacon, a foglalkoztatott nők aránya háromszorosára nőtt. Törvény tiltotta a nők hátrányos megkülönböztetését a munkaerő- piacon, de a gyakorlatban észrevehető pozitív változás nem következett be. A nők a munkaerő piacon történő megjelenésükkel a család anyagi helyzetét befolyásolták, segítették a család anyagi boldogulását, ugyanakkor túlterheltek lettek. (Neményi 1988) A túlterheltség következtében családon belüli funkciók gyengültek. Hazánkban a rendszerváltás előtti időszakban megkezdődött, majd utána felgyorsult a foglalkoztatás visszaesése, ami egyre növekvő munkanélküliséget vont maga után. A munkaerő-piacról kiszorulók nagyobb része az alacsony iskolai végzettségűek közül kerülnek ki. Rendszerváltás után a piacgazdasági átalakulás miatt sok munkahely megszűnt, aminek velejárója a foglalkoztatottak létszámának csökkenése, nagy mértékben megnőtt a munkanélküliség ( Koncz 2004) A munkanélkülivé válás az alacsonyabb végzettségűeket, valamint idősebb korosztályt érintették. Az alacsonyabb iskolai végzettség, versenyképes szakmai képesítés hiánya , a munkaerőpiacra való visszajutásuk esélyét nagy mértékben csökkentette. Az ipar területén csökkent a női foglalkoztatottak száma. A rendszerváltás utáni időszakban növekedett a diplomás és szakmunkás nők száma a munkaerő piacon, de nőtt a vertikális szegregáció is , ami a női vezetők létszámvesztését eredményezte. A nők munkavállalási lehetőségei hazánkban területileg lényegesen eltérőek, így különösen kedvezőtlen helyzetben vannak azok a vidéki területek, ahol kevés a munkahely , valamint az infrastruktúra elmaradott. Nyugat –dunántúli térségünk van a legkedvezőbb helyzetben ,de az ország észak-alföldi és észak –magyarországi területei krízisterületeknek minősülnek. A nemzetközi kutatási térrel összhangban kiemelendő a Lisszaboni szerződés tartalma ,mely az EU kiemelkedő stratégiája. Célja hogy 2010 -re Európa a világ legdinamikusabban fejlődő és legversenyképesebb tudásalapú társadalmává váljon ,emeli a női foglalkoztatottság arányát, úgy tartja fenn a gazdasági növekedést ,hogy több és jobb munkahelyet létesít ,csökkenti a társadalmi különbségeket ,teszteli a környezetet. Az Európai Foglalkoztatási Stratégia keretet biztosít a foglalkoztatási irányelveknek. A nemzeti reformprogramokba foglalják bele ezeket az irányelveket.
A MUNKAHELYI DISZKRIMINÁCIÓ HAZAI JELLEMZŐI A hazai diszkriminációra érzékeny a közvélemény. Magyarország az Európai élvonalban van a munkahelyi diszkrimináció tekintetében. A diszkriminációs index nagyon magas a nemek és a kor szerint. A diszkrimináció sok esetben rejtve marad, a hátrányos helyzetbe került nők nem jutnak el a panasz megfogalmazásáig sem, kiszolgáltatottnak érzik magukat. Munkaerő túlkínálat van, a munkaerőpiac strukturális feszültségekkel küzd, a munkavállalói érdekvédelem gyenge a női munkavállalók kiszolgáltatottak. A munkahelyi szervezetek nagy hányada nem rendelkezik Etikai Kódexszel ,nincs tapasztalatuk, a női munkavállalás kérdéskörét vizsgálni, nem tudják értelmezni a Ebtv. törvény szellemét.
10
A jogsérelmet elszenvedő személy helyzete sem könnyű. Helyzetét panaszkodásként, összeférhetetlenségként kezelik a vezetők. Emiatt passzívan eltűri érdeksérelmét vagy feladja állását, nem is merül fel hivatalos érdekérvényesítési csatornák igénybevétele. Magyarországon nem mindenhol érvényesül a munkatársi szolidaritás , az individualizálódott munkahelyi közeg kedvez a diszkriminációnak. A vezetői visszacsatolás elmarad,a hozzáállás passzív, mely fenntartja a diszkriminációt megengedő viszonyokat. A média szerepe kiemelkedő lenne a munkahelyi diszkrimináció elleni fellépésben. Objektív tényfeltárással jelenségek korlátozva vannak, a civil szervezeteknek kellő hatékonysággal kell felszólalniuk. Magyarországon az objektív tényfeltárást a diszkrimináció kérdésköréhez szorosan tartozó érzelmi viszonyulás korlátozza.A női munkavállalók külső-belső kapcsolati tőkéje nehézkes a megkülönböztetés hangsúlyos lehet. A beosztott magatartását a vezető hozzáállása is befolyásolja. Esélyegyenlőséget és humánus szemléletet nélkülöző munkahelyi közeg esetén , a diszkriminációs magatartás tovább gyűrűzik fennáll a kiközösítés veszélye. (Lehoczkyné Kollonay 2007) Diszkriminációs panasz esetén a munkajogi védelem adott Európa nyugati térfelén. Nálunk nem így van, mert a munkahelyi eljárás ilyen esetben nem szabályozott. A „megfordított bizonyítási teher” értelmezése nehéz definíció, de az eljárás menetének megértéséhez nélkülözhetetlen. A mai magyar munkaerőpiacon természetellenes és egyben kényszerű döntés elé állítják a fiatal magyar nőket, egyéni vélemények és interjúim alapján állítom ,hogy a női jelölteknek sok esetben füllenteniük kell az állásinterjún, amikor gyerekvállalási szándékuk felől érdeklődnek. A magyar jog nem ad egyértelmű védelmet ebben a helyzetben. A munkajogi hivatalos álláspont szerint az intim tudakozódásnak nincs helye a felvételi beszélgetésen, mégis megtörténik. A sértettek nem is gondolnak jogi elégtételre. A munkaadói oldalról szükséges és toborzási gyakorlat során szakmai és karaktert érintő kérdések kerülnek elő. A kiválasztás során több lépcsős meghallgatások vannak, melyen biztosítani „kellene” a pályázók számára az egyenlő esélyeket. A kiválasztás során vannak jogsértő magatartások, az egyenlő elbánás elvét sértik meg, a személyiség tesztben a személyiség mélyebb részeit boncolgatják. Az adatvédelmi törvényt figyelembevétele fontos tényező. A nők munkajogi helyzete, a női foglalkoztatással kapcsolatos követelményrendszer az EU normákhoz kell, hogy igazodjon. ( OECD Employment Outlook 2001 ) A mai magyar szabályozás antidiszkriminációs megközelítésű, tehát tiltja a nemek közötti megkülönböztetést. A magyar jogban létezik diszkriminációs tilalom , mely egy demokratikus alapelv, mely rögzíti a nők védelmét , különösen terhesség és anyaság esetén. A magyar törvényi szabályozás kiemeli, hogy a munkáltató megkülönböztetés nélkül köteles biztosítani a munkavállaló magasabb munkakörbe való előléptetésének lehetőségét, az egyenlő bért , a szülési szabadságot. A törvény kimondja ,hogy terhesség esetén felmondási tilalmat és munkaidő kedvezményt kapnak a várandós anyák. (Lehoczkyné Kollonay 2007) Munkámban hangsúlyos rész elemzi a 45 év feletti női munkavállalók esélyeit, de dolgozatomban szeretném megemlíteni a fiatal pályakezdő nők nehézségeit is. 11
Magyarországon e női korosztály körében is megjelent az úgynevezett „quarter life crises”, melynek jelentése az úgynevezett a „kapunyitási pánik”, viszonylag új fogalom a szociológiában. A fogalom a felgyorsult multifunkciókat megkívánó ,technológiailag nagyon gyors életforma velejárója is. A fogalom több komponensű egzisztenciális és pszichológiai megközelítésű. Az elköltözés, otthonmaradás, pénzügyi nehézségek, munkahelykeresés, túlképzettség, tapasztalat hiánya, diplomahalmozás, sok esetben a családból hozott mentális zavarok, nyomasztó döntéshelyzetek zavara mindez, mely sok fiatal nő családalapítási ,karrierépítési szándékát kérdőjelezi meg. E korosztályra vonatkozó szakirodalom alapján állíthatjuk, hogy a szülőktől vett rossz példák, sok válás, párkapcsolati problémák tovább rontják helyzetüket. A téma kutatása , azért is időszerű, mert szociológiai felmérések alapján a szegény rétegűeket kevésbé érinti ez a probléma, ez a válságon könnyebben átesnek. A válság jobban érinti a több diplomás, kreativitásra törekvő ,ambiciózusabb, fiatal női pályakezdőket. A munkahelyek által meghirdetett gyakornoki programok megoldást jelenthetnek ebben a versenyhelyzetben. A nők ,karakterüknél fogva kevésbé alkalmasak a vállalkozóvá válásra, az üzleti életben, kevés az esély az önállósulásokra. A nők diszkriminációja létezik a hazai vállalkozói szférában, a vállalkozó nők kevésbé optimisták, a szülés és előmeneteli diszkrimináció miatt jelentős hátrányba kerülnek. A munkahelyi légkör velejárója sok esetben a mobbing, zaklatás ,szándékos kiközösítés. A rossz munkahelyi légkör érzékenyebben érinti a nőket, megmérgezi a hangulatot, komoly stesszforrást, túlhajszoltságot ,kiégést, kedvezőtlen munkatársi és szociális kapcsolatokat eredményez. A hipotézisek megfogalmazása a 45 feletti női munkavállalók körében végzett felmérésemen alapult. Szerettem volna tisztábban látni munkavállalásuk körülményeit. A NyugatMagyarországi Egyetem Társadalom és Bölcsészettudományi Intézetének regionális munkaerőpiaci kutatásainak műhelyszemináriumai alkalmával sikerült megfogalmaznom kérdőívemet, majd az értékelések és százalékos adatok után kördiagramok mutatják a százalékos megoszlásokat.
A NEMEK KÖZÖTTI ESÉLYEGYENLŐSÉG FOGALOMKÖRE A női-férfi esélyegyenlőség a Római Szerződésben szerepelt, a Luxemburgi csúcsértekezleten került be az irányelvek közé 1997-ben. Az irányvonalak további bővítése a családbarát intézkedések felé mozdult el 1999-ben. Az esélyegyenlőség a diszkrimináció ellen lép fel, általános emberi jog, annak kifejezésre juttatása, hogy tiszteljük az emberi méltóságot. A diszkrimináció az esélykülönbség forrása, amely a társadalom és a munkaerőpiac sok területén fennáll. A hátterében a munkaerő piaci integrálódás feltételeinek hiánya, az alacsony iskolázottság, rossz egészségi állapot terhe áll. (Koncz, 1999). 1999-től erőteljesen hangsúlyozzák a nemek közötti esélyegyenlőség igényét. A nők védelmében „családbarát” társadalompolitika szorgalmazza a gyerekek és idősek gondozását. A foglalkoztatási esélyegyenlőség köre egyre bővül „mindenki előtt nyitott munkaerő piac” elve fogalmazódott meg. (European Commission 2005). 12
A hazai esélyegyenlőségi követelményeket írásba foglaló szemlélet a: „ 2003. évi CXXV. Törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról”. A törvény több elvárást fogalmaz meg: az egyenlő bánásmód követelményét minden munkatárs számára, az esélyegyenlőség előmozdításának követelményét, a hátrányos helyzetű munkavállalói csoportok számára. A törvény szelleme tiszteletben tartja a munkatársak emberi értékeit ez által összhangba hozza a szervezeti feladatokat. A munkahely „veszélyes üzem”, ahol az alkalmazottak fizikai és lelki támadásoknak vannak kitéve. „Veszélyessége” hangsúlyos téma , különösen a női munkavállalók esetén, akiknek életét háztartási és családi kötelezettségeik is nehezítik. A nemzetközi viszonylatban is aggodalmas mortalitási mutatók ,stressztényezők, a kiégés veszélye, a munkahelyi esélyegyenlőtlenséggel is összefüggenek, a magyar nők rossz egészségi állapotát tanulmányok emelik ki. (Józan Péter, 2001). A fizikai terror mellett a lelki terror is megjelenik, mely a nőket veszélyezteti jobban. A nők karakterüknél fogva érzékenyebben reagálnak az ilyen fajta pszichoterrorra , mivel „szétszaggatja munkahelyi szociális kapcsolataikat, izolálódnak környezetüktől”. ( WHO –World Health Report on Violence and Health , 2002 ) A környezettől való elkülönülés önbizalmukat tépázza meg. A törvény tiltja a közvetlen és közvetett hátrányos megkülönböztetést, zaklatást, jogellenes elkülönítést, megtorlást. A törvény foglalkozik az egyenlő bánásmód követelményével különböző területeken: foglalkoztatás, szociális biztonság, egészségügy, oktatás, szolgáltatások igénybevétele. Ennek ellenére a nemek közötti esélyegyenlőség elméletben létező fogalom, mert a bérkülönbségekben , az előmeneteli korlátokban, az üvegplafon jelenség létében minden országban a nők hátrányban vannak .(Koncz , 1999). A nemek közötti esélyegyenlőség témában szeretném leírni ,hogy a férfiakat érintő esélyegyenlőségi dimenziók vizsgálatát ugyanolyan fontosnak tartom. A véleményt alátámasztandó , hogy az USA-ban és Európában is megerősödni látszó új szociológiai terület a maszkulinitás tudománya, mint a modern kor férfitudománya azt vizsgálja ,hogy a globalizált ,érzelmileg kaotikus világba szintén nehezen beilleszkedő „férfi”,saját férfiattitüdjeivel, viszonyulásaival ,nemi szerepkészletével ,alapvetően munka és hivatáscentrikus magatartásával próbál alkalmazkodni. (Hadas, 2000) Az esélyegyenlőséget integráló szervezeti kultúra kialakítása több generációt igénylő folyamat. (Koncz , 1999). Az EU antidiszkriminációs elvárása akkor valósulhat meg, ha a különböző cselekvési tereken (nemzeti, családi), de mégis egységként, globálisan jelenik meg az antidiszkriminációs szemlélet. A nőket, különösen 45 év feletti nőket kirekesztő társadalmi szemlélet formálásában fontos szerep jut a médiának, oktatásnak, civil szervezeteknek. A törvényi előírások ismerete, a társadalmi felelősségvállalás megvalósulása a jövendő női munkavállalók élet szemléletét és munkavállalását segítené.
13
A DISZKRIMINÁCIÓ FOGALOMKÖRE A téma vizsgálata nemzetközileg is indokolt, mivel az EU lakosságának 16%-a diszkriminációt tapasztal, az európai országok közül pedig Magyarországon kimagasló a nőket ért diszkrimináció ,különösen a munkaerőpiac területén. A CEDAW az ENSZ Nőjogi Szervezete a nőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetés minden formájának kiküszöbölésével foglalkozik. . A szervezet többször elmarasztalta Magyarországot a nemek közötti hátrányos megkülönböztetés miatt. A nemzetközi gyakorlatban jelen van a diszkrimináció kérdésköre ,de Magyarországon egy sajátos ,kezdetleges jelleget ölt. A diszkrimináció témájának megközelítése a rendszerváltás légkörében fogalmazódott meg. A Munka Törvénykönyve , az Alkotmány ,az Ebtv. megállapításait kell figyelembe venni. Az EU konform diszkrimináció fogalom szerint a diszkrimináció latin eredetű szó , szétválasztást ,megkülönböztetést jelent, a diszkrimináció egy személy vagy csoport hátrányos megkülönböztetése ,valamilyen csoporthoz való tartozásuk alapján. A magyar jogban a diszkrimináció elleni küzdelem forrása az Alkotmány, mely a 70 /a §-ában kimondja, hogy : „A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi ,illetve az állampolgári jogokat ,bármely megkülönböztetés ,nevezetesen faj, szín, nem ,nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény ,nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési, vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül.” „közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül olyan rendelkezés ,amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt neme,faji hovatartozása ,bőrszíne ,nemzetisége,nemzeti vagy etnikai kisebbséghez való tartozása ,anyanyelve, fogyatékossága, egészségi állapota , vallási , vagy világnézeti meggyőződése ,politikai irányultsága, nemi identitása ,életkora ,társadalmi származása ,vagyoni helyzete ,foglalkoztatási jogviszonyának vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyának részmunkaidős jellege ,illetve határozott időtartama ,érdekképviselethez való tartozása ,egyéb helyzete ,tulajdonsága, vagy jellemzője, miatt részesül más,összehasonlító helyzetben levő személyhez vagy csoporthoz képest kedvezőtlenebb bánásmódban.” www.stop-discrimnation.info A társadalom minden területét átszövik az olyan sztereotípiák, amelyek diszkriminációra adnak okot, így hátrányos helyzetbe hozzák a nőket. A gender téma és a diszkriminációs téma ilyen összekapcsolását szeretném kiemelni, így áttekintettem a következőket: Magyarországon a diszkrimináció elleni fellépés „újszerűsége”nincs jelen a társadalom tudatában ,hétköznapjaiban. A hátrányos megkülönböztetés fogalmát a társadalom egy része nem ismeri ,nem tudja értelmezni, a latin eredetű elnevezés szintén idegen ,főleg az iskolázatlan rétegek számára. A törvény tiltja a diszkriminációs magatartást, a hatóság elrendelheti a jogsértő állapot felszámolását , illetve 50 ezertől 6 millió forintig terjedő bírságot szabhat ki ,de a magyar jogból több olyan fontos szabály is hiányzik ,amelyet az EU direktíva tartalmaz. A magyarországi munkahelyi diszkriminációról nincsenek hivatalos statisztikák. A jelzések alapján hazánkban a nemek és a kor szerinti diszkrimináció fordul elő leggyakrabban. A rejtett diszkrimináció esete is jelen van és nem bizonyítható.
14
A diszkriminációnak több fajtája van. A magyar állam európai uniós kötelezettségeinek eleget téve 2003-ban alkotta meg az egyenlő bánásmódról és esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003.évi CXXV. törvényt és létrehozta és az Egyenlő Bánásmód Hatóságot , mely egy olyan intézmény ,ami az egyenlő bánásmód követelményeinek érvényesülést ellenőrzi. Az antidiszkriminációs törvény pontos elnevezése: az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény 2004.január 27-én lépett hatályba. Az antidiszkriminációs jog forrásait megtaláljuk nemzetközi szervezetek céljai között. A közös európai foglalkoztatáspolitikára irányuló Amszterdami Szerződést 1997.október 2-án írták alá és 1999. május 1-én lépett hatályba. Célja a gender mainstreaming megteremtése. A szerződés ír a nemi alapú diszkriminációról, továbbá a nők és férfiak közötti egyenlőség elvéről , a 13. cikkely a diszkrimináció tilalmáról szól, a 141. cikkely említi a nők és férfiak egyenlő értékű munkájáért járó egyenlő bért. A szerződés ír a szociális biztonság megteremtéséről és igazodik a Szociális Charta irányelveihez.
A DISZKRIMINÁCIÓHOZ KÖTŐDŐ ÉRZELMI VISZONYULÁSOK A munkahelyi diszkrimináció talaja a csoporton belüli érzelmi viszonyok hálózata, amely döntést és viselkedést is befolyásol. Racionális és nem racionális elemekből áll össze, azaz egy értékrendszer, amely a diszkrimináció lélektanát adja. (Aronson, 1978) A diszkriminációval összefüggésben megjelenik az úgynevezett a kognitív disszonancia jelensége, amely minden etikus, magasabb szintű követelménynek meg nem felelő gyakorlat esetén fellép. Az egészséges személyiség csak akkor érzi jól magát , ha a helyes cselekedetet követi. Azonban gyakori, hogy nincs összhang az ember megkívánt és tényleges cselekvése között. (Leon Festinger, 2000 ). A disszonanciát a személyiség nehezen viseli, mert személyiség romboló. A disszonancia redukciós folyamat, az érintettek, próbálkoznak tudat alatt a jelenség mérséklésére. A vezetők többsége tudja, hogy senkit nem illik megkülönböztetni, sőt törvényellenes. E közben a munkahelyi viszonyok újra termelik a diszkrimináció talaját, mert a női munkavállalók érdekérvényesítő képessége gyenge, valódi beleszólásuk nincs a folyamatokba, a normarendszer férfiakra szabott, az esélyegyenlőség érvényesítése nehézkes. A diszkrimináció megszűntetése azért is fontos, mert csökkenti a kognitív disszonanciát. (Leon Festinger, 2000). A vezetők nem szeretik tudni, hogy kellemetlen ügyek veszik őket körül, felelősséget vállalni kínos. Hazai tapasztalat, hogy figyelmet kell fordítani szervezeti szinten minden humán ügyet érintő rendszer bevezetésére. Külön figyelmet kell fordítani az első számú vezető megnyerésére és a teljes munkatársi állomány képzésére. Fontos, hogy a beosztottak is ismerjék a törvényi előírásokat, az egyenlő bánásmód biztosítását. Ha munkahelyi eljárás részletesen szabályozott az esélyegyenlőség követelménye és szellemisége megvalósul, az egyéni életvitelre levetítve segíti a családok boldogulását is. Azok a családi viszonyok, melyek integrálják, az esélyegyenlőségi szemléletet ,azok segítik a munkahelyi diszkrimináció enyhítését is. A támogatott családi háttér segíti a diszkriminációt elszenvedők érdekérvényesítő képességét.
15
II. A disszertáció szerkezete . A dolgozat 1. fejezetében a dolgozat felépítését írom le, azaz felvetem a problémát a kutatás témájáról. Az egyes fejezetekben kulcsfogalmakat pontosítok. A következtetéseket hazai és nemzetközi szakirodalom rendszerezése előzte meg. A nőket ért diszkrimináció kutatása, tesztelése ,mint multidiszciplináris megközelítés kevés múltra tekint vissza Magyarországon. Munkámmal szeretnék hozzájárulni e témakör megértéséhez. A 2. fejezetben kijelölöm a feladatot, kiinduló koncepciókat írok le, melyek a téma megközelítéséhez szükségesek. A nők és férfiak ,életét ,gondolkodását elkerülhetetlen ,megállíthatatlan fejlődési trendek befolyásolják. (Lévai, Tóth ,1997) Manapság a társadalmi szerepek nem kezelhetők külön külön ,hanem szerves egészként ,együttesen alkotják a társadalom struktúráját. A világban zajló értékváltozások és szerepváltozások, családformaváltozások megváltoztatták a nők feladatait, újfajta alkalmazkodókészséget várnak el tőlük. ( Bőhm, 2003) A nők családösszetartó ,anyai funkciói szükségszerűen változtak , a családközpontú felelősségvállalás mellett a pénzkereső tevékenység egyenrangú feladatot jelent. (Kopp ,1994) Háztartási ,gyereknevelési, gyakran öreggondozó feladataik mellett a munkaerőpiacon és az élet más területein is meg kell küzdeniük az őket ért sztereotípiákkal. A nőket ért hátrányos megkülönböztetés összefűződik a nőkérdéssel. A nőket ért diszkrimináció párhuzamot mutat más „gyenge” társadalmi csoportok diszkriminálásával pl. marginalizáltak, fogyatékosok, idősek. MUNKAHELYI DISZKRIMINÁCIÓ Életkor ,nem, terület szerinti diszkrimináció adatait kell vizsgálni ,de a diszkriminációról kevés adat jelenik meg az országos Munkaügyi Központ összegzéseiben. Témám a nőket ért munkahelyi megkülönböztetés többoldalú kérdéskör. Női munkakörök alulfizetettsége, alulprezentáltsága, keresetkülönbségek, csoportos létszámleépítés, idős nők alacsony nyugdíja, az egyenlő bánásmód elvének sérülése, üvegplafonjelenség, egyenlő munkáért egyenlő bér elvének sérülése, az állásvesztés kockázata, jelen van a magyar munkaerőpiaci helyzetben. A nők körében gyakoribb a hosszabbtávú munkanélküliség. Az alulprezentált ,alulfizett női munkakörök ,a munkanélküliség hosszabb vagy rövidebb időtartama befolyásolja a nyugdíjat, az idős nők élethelyzeteit, pénzügyi nehézségeit,egészségi állapotát. A demográfiai következtetések azt mutatják ,hogy jelenleg több idős ,egyedül élő, szegény özvegy nő várható Magyarországon ,mint férfi. (Széman ,2007) A feminizált munkakörök általában alacsony fizetéssel járnak, nagyobb a fluktuáció, az előrelépési lehetőség szűk. A gyerekekkel töltött évek után az anyák kis része tud visszamenni eredeti munkahelyére , mely tény a karrierfolytonosság szempontjából kedvezőtlen, jobban kitettek annak ,hogy tudásuk elavult lesz ,rugalmatlanabbul kezelik a felgyorsult világhoz való alkalmazkodást. Halmozottan jelentkezik e tény az egyedülálló nők esetén. ( Vukovich ,1999) . Ellentételezésként meg kell erősítenünk ,hogy létezik a pozitív diszkrimináció jelensége, a terhes és szoptatós anyák jogainak védelme, a terhes nőkre irányuló irányelvek, a rájuk vonatkozó éjszakai munka tilalma, a család és munkahely egyensúlyának megteremtésére tett 16
kezdeményezések, a családbarát munkahely fontosságának felismerése,a szenior foglalkoztatási klubok tevékenységeként a 45 év feletti nők foglalkoztatás és képzés koordinációja. A magyar gazdaságban történt változások a munkaerőpiac radikális átalakulását eredményezték, a nők és férfiak munkavállalását számtalan tényező befolyásolta. Az állásvesztés kockázata a jelen magyar férfitársadalmat ugyanúgy veszélyezteti, a munkaerőpiaci megközelítéseket nem lehet csak a nőkre koncentráltan kezelni. GENDER MEGKÖZELÍTÉSŰ TÁRSADALMI VIZSGÁLÓDÁS A gender ,a társadalmi nemet jelenti, egy antropológiai és történettudományi fogalom ,a 70 – es évektől használják. A társadalmi felelősségvállalás ,az érdekvédelmi fórumok fontossága, a nők gyenge érdekérvényesítő képességének hangsúlyozása, kapcsolati tőkéjük erősítése a gender megközelítésű szociológiai kutatások aspektusai, a gender studies –tanulmányok témakörei. A gender mainstreaming a nők és a férfiak érdekeinek összehangolására , egymásrautaltságuk hangsúlyozásra törekszik a tudományos életben és a mindennapokban egyaránt. A nőpolitika szükségessége nyilvánvaló ,azonban naivitás lenne azt gondolni ,hogy a magyar társadalom a nemek közötti esélyegyenlőség kérdését ,általában a nőkérdést prioritásként fogja kezelni. A szociológiai témák genderközpontú megközelítése és a nőpolitika a nők helyzetének javításához járulna hozzá ,azt az egyensúlytalanságot hozná helyre, mely az elmúlt negyven évben kialakult. Több generáció szemléletformálást igénylő ,komplex feladatot jelent. A gender studies olyan szemléletmód ,mely kiemeli ,hogy a férfiak és nők közötti különbségek nem képezhetik az alapját semmiféle hátrányos megkülönböztetésnek. A szervezetek ,cégek, genderközpontú szemlélete , strukturális tényezői befolyásolják a nemek szerinti esélyek alakulását. E megközelítés alakítja a nők karrierjének alakulását az egyéni és társadalmi tényezők mellett. A 3. fejezetben írom le a kutatás módszereit, regionális vonatkozásait, a nőket ért diszkrimináció és a régió munkaerőpiaci kapcsolódásait. A gazdasági aktivitás általános adataira statisztikai adatokkal hivatkozok. Kutatásösszegzésekben írom le tapasztalataimat, a téma aspektusait hipotéziscsoprtok szerint rendezem, hipotéziseket fogalmazok meg. A 4 .rész részletes tartalomjegyzékkel indul és a fejzet a következő kérdésköröket érinti: női szerepek és értékrendek történelmi áttekintése, ( Pukánszky, 2006 )a női szerepek munka világában, a diszkrimináció fogalomköre ,életterületekhez való kapcsolódása , a nemek közötti, esélyegyenlőség megteremtésére tett kísérletek, a nőket ért hátrányos megkülönböztetés társadalmi következményei, a női érdekvédelmi fórumok ,azok tevékenységei. Hangsúlyos területnek gondolom a munkaerőpiacon lévő diszkriminációs jellemzőket. A munka, mely minden ember életét koordinálja több dimenziós fogalom. A nők munkaerőpiaci jelenléte többdimenziós fogalom, több szempontból vizsgálandó.( Eperjesi,2001) A nőket, különösen 45 év feletti magyar nőket próbáltam munkaerő piaci esélyeiket elemezve kiemelni. A leginkább hátrányos helyzetű csoport a 45 év feletti női munkavállalók .(Adler, 2004 ) A kutatás során megfogalmazott problémák és javaslatok alapján megfogalmazódtak a jövőbeli kutatási irányaim,különösen ennek a női korosztálynak a képzésekhez való alkalmazkodása, motivációja. 17
A nők munkaerőpiacról való kiszorulása, a munkanélküliség és perifériáraszorultság csapdája súlyos társadalmi és szociológiai jelenség lett a rendszerváltás utáni években.(Andorka, Spéder , 1994). Az 5. fejezetben következtetéseimet fogalmaztam meg. A 6. fejezet a témához kapcsolódó publikációkat és konferencia előadásokat tartalmazza. A 7.fejezet értékelések a kérdőíves felmérések nyomán. A I. és II. Kérdőíves kutatás kiértékelése szerepel. Kördiagrammok és táblázati összesítések mutatják az adatokat, százalékos formában vagy arányaiban.
A 8. fejezetben a POWER (PROMOTION OF WOMEN IN EUROPEAN BORDER REGIONS-AUSTRIA, HUNGARY-SLOVAKIA) egy női kérdésköröket érintő kutatási projekt, mely Magyarország, Szlovákia és Ausztria nőszervezetei között keres kapcsolódási pontokat. Szemináriumi programjaikkal, műhelymunkájukkal próbálnak rávilágítani a nők helyzetére több területen. Összehasonlítható ezen országok nőtársadalma, nehézségeik, különbségeik, hasonló élethelyzeteik. Ezt az esettanulmánnyal hangsúlyoznám azt, hogy a magyarországi kutatási teret mindig európai ,közép-európai kutatási dimenzióban is vizsgálni kell. A 9. fejezet az angol fogalom magyarázatokat, angol nyelvű összefoglalást tartalmazza. Munkám során a diszkriminációs kutatás és gender mainstreaming összefüggésében sok amerikai publikációval, szakirodalommal találkoztam,melyek a nemzetközi szervezetek megértésében is segítettek. A 10. fejezet a sokféle magyar és nemzetközi rövidítést tartalmazza, melyek a dolgozat korábbi oldalain szerepelnek. Több női szervezet és kezdeményezés pontosítása lábjegyzetekben is szerepel, de ebben a fejezetben pontosabban követhető. A 11. fejezetben a nemzetközi és magyar irodalomjegyzéket soroltam fel.
III. A disszertáció kutatásmódszertana A kutatási eszközrendszerben az interjú és a kérdőívezés szerepelt. Munkámban arra törekedtem, hogy általános érvényű kérdésfelvetésektől és összefüggésektől haladjak a konkrétabb felé. Általános, átfogó kérdések mellett a Magyarországot érintő elemzések hangsúlyosak. Multi és interdiszciplináris megközelítésekre törekedtem. Itt támaszkodtam a Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskolában tanultakra. A NyugatMagyarországi Egyetem Társadalom- és Bölcsészettudományi Intézet és a Széchenyi István Egyetem Szociális Munka Tanszékén történő oktatói tevékenységhez kapcsolódó szakirodalmi anyagot feldolgoztam. A nőket különböző életterületeken ért diszkrimináció vizsgálata nagy kutatási terület. A munkatapasztalataim miatt a női senior foglalkoztatás területére tudtam leszűkíteni a vizsgálódást. A 45 év feletti női munkavállalók munkaerő piaci jelenlétét, lehetőségeit tekintettem át kérdőíves módszerrel. A nők társadalmi integritását, diszkriminációs helyzeteket kiszűrő és vizsgáló nőszervezetek munkáját jelenleg is tanulmányozom. A disszertációban a napilapokban közölt, aktuális, sokakat érintő témákat említek, mely sok magyar nő életét 18
befolyásolja. Állandó és sajnos sok kritikus területet is érintő téma például: a női munkanélküliség, álláskeresési nehézségek nők számára, munka és család közötti egyensúly megteremtése, családon belüli erőszak, párkapcsolati problémák, szexuális kiszolgáltatottság, prostitúció, otthonszülés körüli szakmai nézeteltérések , meddő nők növekvő száma,, rossz egészségügyi mutatók a nők körében. Újságcikkekből vett idézeteim a jelen magyar valóságban élő és tevékenykedő nők, anyák életérzéseit érintik. Interjúimban is próbáltam egyéni életutak és a téma kapcsolódási pontjait megtalálni. Próbáltam interjút készíteni különböző élethelyzetű ,korú és iskolázottságú magyar nőkkel. Primer forrásoknak tekintem a következőket: uniós jogviszonyok, határozatok, nemzetközi szervezetek szakmai anyagai, rendeletek. Empirikus kutatásnak tekintem továbbá a nők védelmére szerveződött civil szerveződéseket például: NANE vagy a Női Érdek nevű szervezeteket. Rendszeres látogatója vagyok a Közép-Európai Egyetem Gender Studies tanszékén szervezett előadásoknak és konferenciáknak. A források közül kiemelkedő szerepet játszanak a Doktori Iskolában, konferenciákon elhangzott előadások. Disszertációm megírása során a szekunder források álltak rendelkezésemre a klasszikus elméleteket sok magyar és külföldi munka mutatja be. Nagyszámú publicisztikai anyag volt segítségemre a következő lapok oldalain: a Munkaügyi Szemle, Humánpolitikai Szemle, Esély, Demográfia, Európai Tükör, Szociológiai Szemle című folyóiratok oldala. A következő saját szerkesztésú ábrán próbálom ábrázolni ,mely időbeli és térbeli megközelítéseket tartom fontosnak témám megközelítésében: Két piramisábrám után a kutatásra alkalmazható STEEP elemzés szerinti aspektusokat írtam le,majd táblázat formájában csoportokba rendeztem a kutatás célját, kutatási kérdéseket, eszközöket, a begyűjtött adatokat, az adafeldolgozás utáni összegzést
19
Földrajzi síkok
Időbeli síkok
Regionális különbségek 2004
Magyarország
1989
Közép-európai
EU
1967-68
1945 Világviszonylatban
Történelmi visszatekintés
20
30-40 év közötti „megállapodott” nő
Pályakezdő fiatal nő
Ambiciózus felsővezető nő
Özvegy nő
Munkanélküli nő
Hátrányos térségben élő, vidéki nő
Gyesről visszatérő kisgyermekes anya
Elvált nő gyerekkel / gyerekekkel
Élettársi kapcsolatban élő nő
Nyugdíjas nő
45 év feletti munkavállaló nő
21
Szingli életformában élő nő
Inaktív nő
STEEP ELEMZÉS A fenti két ábrám összeállításánál törekedtem a STEEP elemzés aspektusait figyelembe venni. A STEEP elemzés: =socio-cultural, technological, economical, environmental, political, társadalmi ,kulturális, technikai, gazdasági, környezeti, politikai, jogi ,összefüggések rövidítése, mely egy elemzési módszer, vállalatok külső környezeti viszonyainak vizsgálatára használják. Témámat illetően , aspektusok szerint: 1. társadalmi aspektus, lakosság, demográfiai struktúra , család nők családösszetartó szerepe a családon belüli erőszak ,mint a diszkrimináció egyik formája a nők diszkriminációja=kiteljesedésük megfékezése intergenerációs társadalmi mobilitás 2. Gazdasági aspektus -EU integráció -gazdasági növekedési ciklus -női munkanélküliség -nők súlyos munkaerőpiaci diszkrimináció -nőket érintő foglalkoztatáspolitika 3. Technológiai aspektus -a nőket ért diszkrimináció az un. digitális diszkrimináció formájában jelenik meg -a nők elavult technológiai ,informatikai tudása 4. Politikai ,jogi aspektus -a civil női szerveztek munkája, -szexizmusmentes reklámszabályozás, nők a médiában -etikai megközelítésű nővédelem -a nők választójoga, nők a döntéshozatalban 5. Szociális biztonság aspektusa -a nők szexuális kizsákmányolása, mint a diszkrimináció formája - nőkereskedelem, prostitúció, pornográfia szélsőséges formáinak elítélése 6 . Oktatási ,képzési aspektus -a munkaerőpiaci reintegrációhoz szükséges képzésekbe való bekapcsolódás -a nők humán tőkéjének értelmezése , az elavult tudás mobilizálása, motivációja -az életthosszig tartó tanulás koncepciója 7 . életminőségbeli, attitüdbeli aspektusok -a nőket ért hátrányos megkülönböztetés a nemi sztereotípiákkal összefüggésben -sebezhetőség, stressz, kiégés, erőszak tűrése, tehetetlenség , kiszolgáltatottság munkahelyi és magánéleti szférában
22
1. Kutatás célja
2. Kutatási kérdések
- A magyar nőket érintő hátrányos megkülönböztetés vizsgálata különböző életterületeken
Milyen megkülönböztetés éri a magyar nőket: - a családban; (társadalmi aspektus)
- magyar
- A vizsgált életterületek között a munkaerőpiac kiemelése.
- a munkaerőpiac területén; (gazdasági aspektus)
- Általános kérdőív a
- A 45 év feletti női munkavállalók munkaerőpiaci helyzete. - Hogyan értelmezhető a diszkrimináció fogalma? - A nőket ért diszkrimináció megjelenési formái,jogi, társadalmi, gazdasági, pszichológiai vetületei - A nőket ért diszkrimináció a munkaerőpiac területén. - Regionális adatok vizsgálata - A gender mainstreaming fogalma
- digitális információs társadalomban (gazdaságitechnológiai aspektus) - politikai döntéshozatalban; (politikai,jogi aspektus) - szexualitást érintő kérdésekben; (szociális biztonság aspektusa)
Szakirodalom feldolgozás - nemzetközi
a nőket ért munkahelyi
- Hangsúlyos?
- Győr-Moson-Sopron Megyei Munkaügyi Központ statisztikái - ILO jelentések - EU direktívák - A Magyar Alkotmány - Civil szervezetek sajtóközleményei
- 45 év feletti nők munkavállalási esélyei - kérdőív.
- Antidiszkriminációs törvény (2004)
- Interjúk. - Qualitatív és quantitatív módszerek alkalmazása.
- egyéni életérzéseikben (attitüdbeli aspektus)
- Európai intézmények az esélyegyenlőség érdekében.
- KSH statisztikák
- diszkriminációra.
- tanulási folyamatokba való bekapcsolódás motivációjában (oktatási, képzési aspektus)
- A kérdés túldimenzionált?
4. Begyűjtött adatok
- EU barométer
- médiában ( politikai, jogi aspektus)
- A nemek közötti esélyegyenlőség a mai magyar társadalomban
- Magyar intézmények az esélyegyenlőség érdekében, női civil szervezetek tevékenysége.
3. Kutatási eszközök
- Látens? - Erőltetett? - A hazai esélyegyenlőségi intézmények és nemzetközi intézmények kapcsolata - Az antidiszkriminációs politika, mint a társadalmi tudatformálás eszköze
23
- Esélyegyenlőséggel kapcsolatos törvények, rendeletek.
4. Adatok feldolgozása, elemzése - A kérdőívek alapján adott válaszok kiértékelése. - százalákos kiértékelések,diagram mok - Numerikus összegzések. - Interjúk alapján adott válaszok szubjektív értékelése. - További kutatási irányok kijelölése.
IV. A kutatás eredményei, a hipotézisek értékelése A diszkrimináció bizonyítottan jelen van a társadalmunkban kényes, vitatott, emocionális töltésű, többdimenziós jelenség, mely az egészséges szemléletű társadalom létezését akadályozza. Az antidiszkriminációs kezdeményezések és a nők esélyegyenlőségéért tett lépések vizsgálata segíthetik az objektív szemlélődést. Korrekt képet és megközelítést akkor kaphatunk, ha magyar nőket, ezt a heterogén csoportot fokuszáljuk a következő szempontok szerint: kor, családi állapot, iskolai végzettség, szexuális beállítottság, lakóhely. Egyéb egyéni specifikumok is jellemezték a diszkrimináció témáját, összefüggésrendszerét, a téma nőkkel való kapcsolódását, a női szerepeket, a nők állandó alkalmazkodó készségét, szerepváltozásait. A nőket ért diszkrimináció legkritikusabb területei a családon belüli kérdések, mint a nőket ért erőszak, szexuális zsarolás, lelki megaláztatás, fizikai kihasználás. Diszkrimináció éri a nőket a szociális biztonság, oktatás területén, szexuális beállítottság tekintetében, a média, reklámok szexista beállítottsága viszonyában. A leginkább kimutatható diszkrimináció a munkavilágában éri a nőket. A munka világában ért sérelmek gyakran nem bebizonyítható jelenségek , mely a nőket szakmai és magánéleti kiteljesedésükben gátolják, fizikai önállóságukat, kreativitásukat, életörömeiket veszályeztetik. A senior nők munkavállalási esélyei a rendszerváltás után jelentősen beszűkültek, reintegrációjuk nehézkes. A témánál fontos áttekinteni az általános foglalkoztatási képet a 45 év feletti munkavállalókkal kapcsolatban, a senior szó pontos fogalmát, regionális jellemzőket, a felnőttképzés adta lehetőségeket , melyek segíthetik a 45 év feletti nők munkaerő piaci reintegrációját. A migrációs és ingázási hajlandóság vonatkozásai, az élethosszig tartó tanuláshoz való alkalmazkodás, a motiváltság sajátos kutatási oldalt jelenthetnek a jövőben. Elméletben a 45 év feletti munkavállalónak szakmai és egzisztenciális megállapodottság állapotában kell lennie. Azonban a valóságban, a számok tükrében ,önértékelésük szerint ez nem így van.
24
A kérdőívek kérdéseit, a hipotézisek megfogalmazását a következő gondolatokhoz,megállapításokhoz kötöttem aspektusok szerint: gazdasági aspektus-munkaerőpiac A vállalati létszám leépítések alkalmával leginkább 45 év felettieket bocsájtják el , ők az outplacement áldozatai. A humán fejlesztési stratégiáknak figyelembe kell venni a jövőben a 45 év feletti munkavállalókat a munkaerő szükségletnél, körülményeiket az elbocsátások alkalmával. A munkanélküli nők élethelyzetét a vidéki életforma méginkább megnehezíti. Az agrárium válsága leginkább őket sújtja. A lakóhelyi kötöttségeik erősen befolyásolják elhelyezkedési esélyeiket. Munkavállalói vélemények alapján a munkáltatói oldal nem ismeri el a 45 év feletti munkavállalók szakmai tapasztalatát, bölcsességét. A munkanélküli nők magasabb iskolai végzettségűek, mint a munkanélküli férfiak. Minél magasabb végzettségű egy nő annál kevésbé akar részmunkaidőben dolgozni. A részmunkaidő és az atipikus munkavállalási formák nem gyakoriaka munka világában. A munkaadók kerülik az 50 év feletti munkavállalók alkalmazását annak ellenére, hogy a demográfiai következmények miatt hamarosan kényszer lesz a 45 évnél idősebb munkavállalók alkalmazása. A tartósan alacsony munkanélküliségi arányú térségekben magas a munkanélküliek átlagéletkora, de itt a fiatalok is hasonló, gyakran reménytelen álláskereséssel találkoznak. A populáció 40%-a nem elégedett a bérdinamikával, a jövedelem különbségek nem változnak. A munkahelyi előmenetel nehézkes a nők számára. Munkahelyi sikertelenségeik befolyásolják családi viszonyaikat. Előmeneteli korlátok, kedvezőtlen bérkülönbségek, a munkahelyi mobbing és a viktimizáció megjelenési formái erősebben érintik a nőket
oktatási ,képzési aspektus-reintegráció a munkaerőpiacra A női - senior foglalkoztatás problémáinak megoldása össztársadalmi feladat,leginkább a küzdelem az „elavult” tudás értelmezésével és a munkaerőpiacra történő reintegráció nehézségeivel,küzdelem a sztereotípiákkal. A 45 év feletti női munkavállalók munkahelyi képzésekben való részvétele inkább munkahely megtartó indíttatású, kevésbé belső motiváltság indokolja.
25
A képzések sokféleségében az autodiadakta tanulást és a távoktatási formákat megelőzik a munkahely által szervezett képzések vagy az informális tanulás módszerek.
technológiai aspektus-informatikai tudás hiánya Munkáltatói vélemények, negatív sztereotípiák miatt a 45 év feletti női munkavállalókra kevésbé jellemző a váltás képessége, motiváltságuk nehézkes, leginkább ők a digitális diszkrimináció áldozatai ,az informatikai ,technológiai elvárásoknak nehezen tudnak megfelelni.
társadalmi aspektus-intergenerációs társadalmi mobilitás A nők diszkriminációja kiteljesedésük megfékezését jelenti, ,családösszetartó szerepük gyengül és ez a tény a jövendő generációt is elbizonytalanítja. A nők anyai szerepük miatt kerülnek hátrányba. A munkavállalás körülményei és a családi állapot között összefüggés van. A túlórázás és a főállás melletti plusz munkavállalás a 45 év feletti nők esetében az elváltak és az élettársi viszonyban élők között a legnagyobb arányú. A kisgyermekét nevelő nők, különösen a gyermeküket egyedül nevelő nők hátrányos helyzetben vannak a munkaerőpiacon. A 45 év feletti munkavállalók (szakirodalomban olvasott kifejezés alapján :a szendvicsgeneráció) gyerekeik iránt érzett egzisztenciális erkölcsi és emocionális felelőssége mellett, idősödő szüleikről is gondoskodni kell. Az idősödő munkavállalók felének az édesanyja él. Az élettársi kapcsolat , az elvált pozíció ,befolyásolja a társadalmi ,munkaerőpiaci viszonyokat, diszkriminatív tényezőket ,munkaerőpiaci feltételeket eredményez.
életminőségbeli, attitüdbeli aspektus Önmaguk értékelését is befolyásolja az őket körülvevő sok negatív sztereotípia, azaz a lassulás, dinamizmushiány, elavult tudás, munkaerőpiaci kiszolgáltatottság. Szubjektív munkaerő piaci helyzetértékelésük szerint nagy többségük rossznak látja munkaerő piaci helyzetét. A munka, amely egyben koordinálja életünket, befolyásolja mentális és fizikai erőnlétünket kondícóinkat. Az egészségmegőrzés szempontjából a 45-50 közötti korosztály egészségi állapota még kedvezőbb ,de az 50 éves kor nagy vízválasztó. A 45 évnél idősebb magyar női korosztály egészségmutatói az EU országok mutatóihoz képest romlanak. 26
A család és munkahely közötti egyensúly megteremtésének akadályai vannak ,nincs szilárdan a köztudatban a családbarát munkahely fogalma,de számos munkahely családbarát , szívbarát, intézkedéseivel tesz az egyensúlyteremtés megvalósulásáért. További célok között szerepel a Nyugat –Európában és Skandináviában létező seniorbarát munkahely megvalósulása ,társadalmi tudatosítása.
szociális biztonság aspektusa-családon belüli helyzet A családon belüli erőszak a diszkrimináció súlyos formája, multidiszciplináris megközelítésű kutatást igényel, konzekvenciái a társadalom egészére nézve drámaiak, a jelenség életkortól függetlenül fenyegeti a magyar nőket.
politikai ,jogi aspektus A nők kiegyensúlyozottabb részvételére a döntéshozatalban és jogi intézményekben kezdeményezések születtek/ születnek, de az esetek többségében csak papíron biztosítják a nők jogait. A néhány évvel ezelőtt megkezdődött pozitív kezdeményezésnek számító senior foglalkoztatási klubok hangsúlyozzák a 45 év feletti női munkavállalók pártfogását .
27
HIPOTÉZISRENDSZER
I. Hipotézis csoport: társadalmi aspektus
Eredmények
A túlórázás és a főállás melletti plusz munkavállalás a 45 év feletti nők esetében ,az elváltak és az élettársi kapcsolatban élők között a legnagyobb arányú .
igaz
Tézis A családformaváltozások befolyásolják az életutakat,az elvált pozíció diszkriminációs helyzeteket okoz a nők számára lélektani, gazdasági ,társadalmi szempontból. Tőbb túlórát vállalnak. A munkavállalás és a családi állapot között összefüggés van.
A 45-50 év közötti megkérdezett női munkavállalók családi állapot szerinti megoszlása :71 % férjezett, 18% elvált, 5,3 % egyedülálló, 5,3 % özvegy. Ennek arányában a megkérdezettek 69,3 %-a vállal alkalmankénti túlórázást , rendszeresen vállal 18,8%, soha nem vállal 12,9%. Kötetlen munkaidőben nem dolgozna 49,4 %, kötetlen munkaidőben dolgozna 38%, jelenleg is abban dolgozik 11%.
28
II. Hipotézis csoport: gazdasági aspektus A nemek közötti jövedelemkülönbségek nem változnak, a munkahelyi előmenetel nehézkes a 45 év feletti nők számára
Eredmények
Tézis A nemek közötti jövedelemkülönbségek nem változnak, a 45 év feletti korosztálynak egzisztenciálisan a „megállapodottság” stádiumában kellene lennie.
igaz
A hátrányos megkülönböztetés részben igaz megnyilvánul az álláskeresés,állásinterjúk alkalmával , a családi élettel kapcsolatos kérdések is elhangzanak. A hátrányos felvételi elbírálást koruk miatt érzik.
A kor szerinti diszkrimináció ezt a korosztály érinti legsúlyosabban. Azonban családi élettel kapcsolatos kérdések a többi korcsoportot is érintik, különösen a fiatal pályakezdőket és anyákat.
Az álláskeresés és a részben igaz sztereotípiákkal övezett munkahelyi környezetben a 45 év feletti nők is szembesülnek a viktimizáció, a mobbing különböző formáival.
Az álláskeresés nehézsége más korcsoportú női korosztályt is érint. A mobbing áldozatai inkább fiatalabb női korosztályból kerülnek ki.
Kérdőívemben megkérdezett 36-50 éves korosztály 69 %-a nyilatkozik úgy ,hogy a nőknek ugyanolyan esélye van az előrejutásra ,mint a férfiaknak, a 51-65 éves korosztály 50 %-a nyilatkozott ugyanígy. Diszkrimináció esetén a megkérdezett 36-50 éves korosztály 83 %-a nem kezdeményezne jogi eljárást, az 51-65 éves korosztály 68 % nyilatkozik ugyanígy. Az álláskeresés alkalmával kor szerinti diszkriminációt élt át a 36-50 éves korosztály 10 %-a, az 51-65 éves korosztály 31 %-a élt át kor szerinti diszkriminációt. A 36-50 éves korosztály 20 %-a élt át munkahelyi zaklatást , az 51-65 éves korosztály 16 %-a élt át zaklatást.
29
II. Gazdasági -technológiai aspektus
Eredmények
Munkáltatói vélemények, negatív nem igaz sztereotípiák miatt a 45 év feletti női munkavállalókra kevésbé jellemző a váltás képessége, motiváltságuk nehézkes, leginkább ők a digitális diszkrimináció áldozatai.
Tézis Az intenzív technológiai ,informatikai változásokat ez a korosztály követte és alkalmazkodott.
A megkérdezett 45-50 éves korosztály a számítógépet magabiztosan kezeli 43 %-ban, 27 ,3% minimálisan ismeri ,de megtanulná, 25 % a munka kedvéért megtanulná.
III.. Hipotézis csoport:
Eredmények
Tézis
Életminőségbeli ,attitüdöket érintő aspektus Önmaguk értékelését is nem igaz befolyásolja az őket körülvevő sok negatív sztereotípia, azaz a lassulás, a dinamizmushiány, az elavult tudás, a munkaerőpiaci kiszolgáltatottság érzése. Szubjektív munkaerő piaci és általános helyzetértékelésük szerint nagy többségük rossznak látja munkaerő piaci helyzetét,ebből következően jövőbeli kilátásait.
Szubjektív helyzetértékelésük függ családi hátterüktől. Többségük házasságban él, így egyéni helyzete is rendezettebb,mely segíti a munkaerőpiaci kiszolgáltatottság feldolgozását.Nem egységesen értékelik negatívan helyzetüket.
A megkérdezett 45-50 éves korosztály életszínvonalát átlagosnak érzi 48 %ban, szűkösen,hónapról hónapra él : 31 %, 14 % nak nincs anyagi gondja, 5,2 % nélkülözés közeptte él. 45,3 % számolt be arról ,hogy jövőképe pozitív és nyitott, 32% fiatalosnak tekinti magát, 22 % idősnek gondolja magát ,aki várja a nyugdíjat.
30
IV. Hipotézis csoport:
Eredmények
Tézis
Oktatási , képzési aspektus A 45 év feletti női munkavállalók munkahelyi képzésekben való részvétele inkább munkahely megtartó indíttatású, kevésbé belső motiváltság indokolja, családi ,otthoni körülményeik determinálják tanulási lehetőségeiket
részben igaz
A tanulási folyamatokban való részvétel nemcsak a munkahely által előírt kötelezettség ,belső indíttatástól ,motiváltásgtól is függ.
A képzések közül a következők érdeklik a 45-50 éves megkérdezetteket: számítástechnika, szociális gondoskodás, gyerekvédelem. A munkahely által megkívánt képzésen venne részt: 53 %, belső munkahelyi tréningen szívesen venne részt 69 %, ,15 % nem szívesen venne részt ilyenben, 11 % csak kötelezettségből venne részt, 3,8% teljesen tartózkodik. A tanári koordinációt 59 %-uk fogadja el, 23 ,5 % nyilatkozik úgy ,hogy a tanár személyiségétől függ a képzésbe való bekapcsolódása. A megosztott figyelem képességéről 70,3 % nyilatkozik magabizotsan, 20,9 % állítja, hogy csak maximum egy dologra képes koncentrálni.
V. A DOLGOZAT HASZNOSÍTÁSA, A KUTATÁSI TÉMA AKTUALITÁSA,JÖVŐBELI KUTATÁSI IRÁNYOK Kutatásom hangsúlyos kérdéseit a jövőben is szeretném vizsgálni. Munkám Közép-Kelet Európa társadalmi felépítettségével ,női vonatkozásaival függ össze, gender témájú megközelítés. A továbbiakban szeretném vizsgálni a témát, más posztkommunista ország társadalomtudományi- genderközpontú nőpolitikai megközelítésével. Milyen problémák, diszkriminációs helyzetek érik a nőket a környező országok társadalmában? Hogy élnek ott a nők? Milyen problémákkal kell szembesülniük? Munka, házasság, egzisztencia, gyermek, család, karrier, önmegvalósítás. Célok, amelyek a mai magyar nők többségét válaszút elé állítják, mintsem azok kellemes összhangjának eszméjét juttatják eszünkbe. Nem alaptalan félelmek ezek, hanem valós problémák a következőkről: bérkülönbségek, előmeneteli korlátok (Eperjesi, 2001), állásbizonytalanság, munkanélküliség (Adler,2004), a gyerekek száma, mint diszkriminatív tényező (Andorka, 1994), nők tudásának „elértéktelenedése” 40 év után (Neményi Mária, 1988), a szingliség problematikája (Utasi, 2001). Olyan társadalmi,munkaerőpiaci integrált stratégiára van szükség , mely több szakterületet kapcsol össze, mely a munka és család közötti kötelezettségvállalás összeegyeztetését valósítja meg,a humántőke fontosságát erősíti. A nőkérdés ,mint interdiszciplináris társadalomtudományi terület volt vizsgálódásom tárgya. Vizsgálódásaink során nem lehet szembeállítani a női és férfi értékrendet, inkább a kölcsönhatásokat vizsgálni. A dolgozó nő megítélése a XX.sz.-ban megváltozott ,korábban negatívan ítélték meg munkábaállásukat,ma természetesnek vesszük. Mára a gazdasági kényszer szükségessé tette az aktív munkavállalásukat,pénzkeresetük meghatározó a családban. 31
Érzelmi oldalról a nőket más , talán több rizikófaktor érte: párkapcsolat felbomlása, válás, megözvegyülés, az újraházasodás nehézségei, egyedüli gyerekvállalás ,gyereknevelés. Általánosan igaz ,hogy a női szerepek kiszélesedtek, vannak szerencsés női életstratégiák, erős a nőkben a túlélési ösztön, míg a férfiak szerepe alapvetően nem változott, az egymás közötti rivalizálás a kockázati tényező. A nők úgynevezett kettős terhe azt jelenti ,hogy bár a nők az elmúlt években nagyobb arányban folytatnak kereső tevékenységet ,a férfiak „térhódítása” a házimunka terén nem zajlott le hasonló ütemben. Helytállásukat és önmegvalósításukat a hátrányos megkülönböztetés ,a diszkrimináció formái nehezítik. Nemcsak a családi munkamegosztás ,hanem a társadalom egyéb területei sem alkalmazkodtak megfelelő mértékben a megnövekedett női munkavállalás tényéhez. A férfi minden tevékenységét a pénzkereset határozza meg, a nők pedig minden gazdasági és társadalmi tevékenységét a családi feladatoknak rendeli alá. Az előítéletek leküzdése, a társadalmi tudatformálás eszközei, az esélyegyenlőségért tett lépések segítik a nők élethelyzeteit, feladatvállalásait. A képzés ,oktatás területeire való bekapcsolódásaik , tudásuk karbantartását,ismereteik bővülését jelenti. A reklámok világa ,a reklámok szexista megközelítése ,a szexualizált ábrázolásokkal teli média újratermeli az elképzelést ,miszerint a nő elsődlegesen szexuális tárgy. A média világa megerősíti a nemi sztereotípiákat, áldozatként többet ábrázolják a nőket. A szexturizmus, a szexuális rabszolgaság ,mint világjelenség áldozatai nagyobb számban a nők vagy lánygyerekek. A prostitúció ,a gyerekprostitúció , a fiatalkorú megélhetési prostitúció , a pornográfia, a nemi erkölcs elleni vétségek, a marginalizáció ,a szegénységfeminizálódás, a társadalmi kirekesztettség nagyobb arányban a nőket ért sérelmek, kizsákmányolás és megaláztatás generációról generációra történő öröklődésének jelenségei. A nők és a diszkrimináció kapcsolatának vizsgálata, helyzetértékelése ,objektív tisztánlátása igazságosabb társadalom felé mutat. Jövőbeli kutatási irányokat tekintve a magyar nők meritokratikus jellemzői ,a diszkrimináció és az elvált családi állapot közötti összefüggés vizsgálata , a LAT-kapcsolatok vizsgálata ,a családformaváltozások következményei ,pszichológiája, mint társdalomtudományi területek érdekelnek ,ezeken a területeken szeretném munkámat folytatni.
32
VI. A SZERZŐ TÉMÁHOZ KAPCSOLÓDÓ PUBLIKÁCIÓI, KONFERENCIA ELŐADÁSAI
Nyugat-Magyarországi Egyetem ,Faipari Mérnöki Kar, Tanárképző Intézet , Sopron Alkalmazott neveléstudományok és társadalomtudományok a 21. századi műszaki értelmiség képzésében-konferencia Időpont: 2005.nov.11. A női műszaki értelmiség Széchenyi István Egyetem , Multidiszciplináris Társadalomtudományi Doktori Iskola, Győr Átalakulási folyamatok Közép-Európában-Fiatal regionalisták IV. konferenciája Időpont: 2005.dec.2-3. A tudományos kutatás perspektívái a nők körében , európai dimenziók Széchenyi István Egyetem, Multidiszciplináris Társadalomtudományi Doktori Iskola, Győr Tudásmenedzsment és a hálózatok regionalitása -Fiatal regionalisták V. országos konferenciája Időpont: 2006.nov.11. Hátrányos helyzetű női csoportok esélyegyenlőségének elősegítése Andorka Rudolf Emlékkonferencia Corvinus Egyetem ,Budapest Időpont: 2006. október 9-10. A szegénység feminizálódása Eötvös József Főiskola , Baja „ Régiók a Kárpát-medencén innen és túl” -nemzetközi tudományos konferencia Időpont: 2007. március 23. Gyerekszegénység
Komárom –Komáromi Napok rendezvénysorozat MTA Veszprémi Területi Bizottság Gazdaság-, Jog-és Társadalomtudományi Szakbizottsága „Ifjúsági jövőképek és életstratégiák globalizálódott korunkban” tudományos konferencia Időpont: 2007. április 27. Hátrányos helyzetű női csoportok Kecskeméti Kertészeti Főiskola Erdei Ferenc IV. Tudományos Konferencia Időpont: 2007. augusztus 27. A nőket ért diszkrimináció a munkaerőpiacon Széchenyi István Egyetem, Multidiszciplináris Társadalomtudományi Doktori Iskola, Győr A 20. századi magyar gazdaság és társadalom Időpont: 2007.nov. 8. A nőket ért diszkrimináció a munkaerőpiac területén Magyarországon
33
Nyugat-Magyarországi Egyetem, Apáczai Csere János Kar ,Győr Apáczai napok Időpont: 2009.október 15-16. A munkavállalás esélyei a senior foglalkoztatásban Central European Science Day , Pozsony Changes in the society -Research opportunities in the region-Demographic aspects with focus on migration, mobility and minorities-section Időpont: 2006.december 5. Poverty , marginalisation ,povertyfeminism Bata Third Annual Conference, Mezinarodni Batovy Doktorandské Konference , Zlin International PhD students- section Időpont: 2007.április 12. Child poorness Bata Fourth Annual Conference , Mezinarodni Batovy Doktoranske Konference, Zlin Időpont: 2008. április 10. Equal opportunities-wage differences Discrimination against women
VII. A TÉZISFÜZETBEN HIVATKOZOTT IRODALOM Neményi Mária (szerk) (1988) A család PRO és KONTRA. Gondolat, Budapest. Adler Judit (2004) A 45 éven felüliek foglalkoztatási helyzete. GKI, Budapest. Andorka Rudolf (1990) Társadalompolitikai válaszok a népességszám csökkentésére a XXI. században. In.: Demográfia 1990. 33. évf. 1-2.sz. 7-23.old. Andorka Rudolf- Spéder Zsolt (1994) A szegénység a 90-es évek elején. In.: Társadalmi Riport 74-106.l. Andorka Rudolf -Spéder Zsolt (1996) Szegénység Magyarországon1992-1995. In.: Esély 4.sz. 25-52. Aronson, Elliot (1987) A társas lény. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest Bőhm Antal (2003) Az ezredvég magyar társadalma (Folyamatosság és megszakítottság a társadalomfejlődésben). Rejtjel Kiadó, Budapest. Cseh-Szombathy László (1984) Változások a család társadalmi és gazdasági szerepében. In.: Társadalomkutatás 1984/3-4. sz. 53-56.old. Dr. Eperjesi Erzsébet (2001) Nők a munkaerőpiacon. In.: Humánpolitikai Szemle 2001/9. Ferge Zsuzsa (1998) Fejezetek a magyar szegénységpolitika történetéből. Kávé Kiadó, Budapest, 160 l. Frey Mária (2004) Nők a munkaerőpiacon – a rugalmas foglalkoztatási formák iránti igények és lehetőségek. OFA, Budapest. Hadas Miklós (2000) A párbaj és vívás. In.: Café'Babel, 2000 / 3. Józan Péter (1997) A nők egészségi állapotának néhány jellemzője. TÁRKI, Budapest. Koncz Katalin (1994) A bűvölő foglalkoztatás ára, a pályák elnőiesedése. In.: Társadalmi szemle 8-9.sz. 122-132.l. Koncz Katalin (2004) A nők munkaerő-piaci helyzete az ezredfordulón Magyarországon. In.: Statisztikai Szemle 2004/12. Kopp Mária (1994) Miért létérdeke a társadalomnak, hogy családbarát legyen? 1994. november. 16-17, Közgazdasági Egyetem. Családbarát társadalom. 34
Lehoczkyné Kollonay Csilla (2007) Diszkrimináció a munkahelyen. In.: A munkaadó lapja. Leon Festinger (2000) A kognitív disszonancia elmélete. Osiris Kiadó, Budapest. Lévai Katalin-Tóth István György (szerk.) (1997) Szerepváltozások. Jelentés a nők és a férfiak helyzetéről. TÁRKI Munkaügyi Minisztérium Egyenlő Esélyek Titkársága, Budapest. Neményi Mária (1988) Új család, új modell. Az újraházasodottak szerepmintái. In.: Ifjúsági Szemle 1988. 3. sz. 48-59.old. Pukánszky Béla: (2006) A nőnevelés évezredei:Fejezetek a lányok nevelésének történetéből. Budapest, Nemzeti Tankönyv Kiadó, 2006 Ranschburg Jenő (2003) Erőszak a családban. In.: Családi jog I. évfolyam 3-4. szám. Ranschburg Jenő (2008) Félelem, harag, agresszió. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. Ranschburg Jenő (2006) Meghitt erőszak. Az élet dolgai sorozat. Saxum Kiadó Kft. Budapest. Schadt Mária (2003) Feltörekvő dolgozó nő. Pro-Pannonia Kiadói Alapítvány, Pécs. Sík Endre-Simonovits Bori (2006) A diszkrimináció-tesztelés módszeréről. In.: Esély 2006/4 72. oldal. Széman Zsuzsa (2007) Idősek a magyar társadalomban. Kodolányi János Főiskola, Székesfehérvár. Utasi Ágnes (2005) Feláldozott kapcsolatok. A magyar szingli. MTA PTI Budapest. 15. oldal. Vukovich Gabriella (1999) Egyedülálló szülők és gyermeküket egyedül nevelő szülők. In.: Szerepváltozások. TÁRKI, Budapest, 63–73. Idegen nyelvű irodalom: European Commission (2005/6.) Joint Report on Social Inclusion European Commission summarising the results of the examination of the National Action Plans for Social Inclusion (2003-2005) Frey, Maria (1992) Women and the unemployment Hungarian situation. (Association of Hungarian Women) 56.p. OECD (2001) Balancing work and family life: helping parents into paid employment. In: Employment Outlook UNICEF (1999) Women in Transition . The Monee projekt.CEE/CIS/BALTICS, Regional Monitoring Report -No. 6. Florence, 163.l. WHO (2002) World Health Report on Violence and Health
A TÉZISFÜZETBEN HASZNÁLT SZERVEZETI RÖVIDÍTÉSEK
CEDAW: CONVENTION ON THE ELIMINATION OF ALL FORMS OF DISCRIMINATION AGAINST WOMEN GGP: GENERATION AND GENDER POLICY ECHI: EUROPEAN COMMUNITY HEATH INDICATORS WHO: WORLD HEALTH ORGANIZATION OECD: ORGANIZATION FOR ECONOMIC CO-OPERATION AND DEVELOPMENT EBTV: EGYENLŐ BÁNÁSMÓDRÓL ÉS AZ ESÉLYEGYENLŐSSÉG ELŐMOZDÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY EBH : EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG EQUAL: EURÓPAI UNIÓ KÖZÖSSÉGI KEZDEMÉNYEZÉSE NANE: NŐK A NŐKÉRT EGYESÜLET NATE: NŐK A TUDOMÁNYBAN EGYESÜLET ILO: INTERNATIONAL LABOUR ORGANIZATION
35
MELLÉKLETEK:
I. KUTATÁS Kutatási összegzés – a nőket ért diszkrimináció a munkaerő-piac területén Az adatfelvétel időpontja 2008 tavasza. A válaszadók, illetőleg az értékelhető kérdőívek számra 118 volt. A válaszadók az ország különböző területein laknak (a legtöbben városokban), így a válaszok némiképp tükrözik a felmérés időpontjában az országos helyzetet. A kutatáshoz a zárt kérdőíves módszert használtuk, emellett néhány kérdésnél meghagytuk a saját szavas válaszadás lehetőségét. A kérdőív 20 kérdésének összeállításánál törekedtünk az egyértelmű, könnyen megválaszolható megfogalmazásra, tömörségre. A válaszadók legnagyobb létszámban 26-35 év közötti férjezett nők, legtöbbjüknek két gyermeke van (igaz, majdnem ugyanennyi számban gyermektelenek), és alkalmazottként dolgoznak. Az iskolai végzettség területén a középiskolai érettségi a domináns legmagasabb végzettség. A válaszadók közül legnagyobb arányban a 26-35, illetve az 51-65 év közöttiek tapasztaltak munkahelyi megkülönböztetést. Igaz, itt nem konkretizáltuk a megkülönböztetés negatív vagy pozitív irányát, tapasztalatunk szerint azonban a fogalmat általában negatívan értelmezik, így mi is így értelmeztük a kapott eredményeket. Számos országban törvény tiltja, hogy az álláskeresőtől személyes adatokat kérdezzenek, például a családi életével kapcsolatosan (gyermekek száma, párkapcsolat stb.). Mégis általánosan elterjedt az ilyen kérdések használata az állásinterjúkon, és az álláskereső, ha nem akarja, hogy elutasítsák, kényszerhelyzetbe kerül, hogy e kérdésekre választ is adjon. A megkérdezettek közül a többségnek volt ilyen tapasztalata, nagyobb arányban (60-67% között!) – logikusan – inkább az 50 év alattiak esetében. Ide tartozik még a beteg gyermek felügyeletére vonatkozó kérdés, hiszen ez már egyértelműen felveti a munkavállaló kiesését a munkából a gyermek betegsége esetén. Ha azonban emiatt nem veszik fel a jelentkezőt, az egyértelműen negatív diszkrimináció. Ezt a kérdést relatíve kevesebb válaszadó ismerte, a 2635 év közöttiek negyede, a 36-50 év közöttiek közel 40%-a találkozott már vele. A leggyakoribb a gyermekvállalási tervekre vonatkozó kérdés, ezt a válaszadók átlagosan közel 60%-a kapta már meg állásinterjún. Tudjuk, hogy a nők legnagyobb része 36
ilyenkor nem mond igazat, hiszen ha már felvették, és gyermeket vállal, a törvény szerint nem távolíthatják el a munkahelyről, és ennek érdekében megteszik ezt a lépést, hiszen rákényszerülnek. Így viszont megmagyarázhatatlan a munkaadók ilyen irányú érdeklődése, hiszen nagy valószínűséggel nem kapnak reális választ. Ahogy az várható volt, a legfiatalabb (18-25) és a legidősebb (51-65) korosztályt érintette az a kérdés, hogy vajon képes-e az adott munkakör ellátására adott életkorban a jelentkező. Mindkét korosztály esetében egyharmados érintettségi arányt tapasztaltunk a válaszadók körében. Gyermekét egyedül nevelő, illetve házas, kisgyermeket anyát nagyjából 10%-os arányban utasítottak el álláskereséskor, ami ugyan nem túl magas, mégis törekednie kellene a munkaadóknak a minél alacsonyabb számú ilyen indokú elutasításra. Azokat a nőket, akik bevallották, hogy szándékukban áll gyermeket szülni, nagyobb arányban utasították el (1718% körül). A 45 év feletti munkavállaló hölgyeknél még rosszabb a helyzet, az életkoruk miatt 42%-ukat érte már elutasítás. Ugyanez a korcsoport, aki álláskereséskor a legnagyobb arányban (63%) tapasztalt diszkriminációt, bár a többi korosztálynak is közel fele (!) válaszolt igennel erre a kérdésre, ami annak fényében, hogy bárminemű hátrányos megkülönböztetést törvény tilt, nagyon magas. Ide tartozik még, hogy a kifejezetten durva diszkriminációval (szexuális, megfélemlítő, megszégyenítő stb.) az összes megkérdezett közel 15%-a találkozott már! A megkérdezett hölgyek a hátrányos megkülönböztetés miatt meglepően nagy arányban tettek már jogi lépéseket: összességében közel 65%-uk kezdeményezett már eljárást a munkáltató ellen, ami véleményünk szerint nem reprezentálja az általános helyzetet, de mindenképpen örvendetesnek találjuk. A férfiakkal való egyenlő esélyek tekintetében sem minden téren teljesülnek az elvárások, például az egyenlő munkáért egyenlő bér elve nagyjából 43% esetében valósul meg, viszont az előléptetések egyenlő esélye közel 63%-nál adott a válaszok szerint. Ez azt a kérdést is felveti azonban, hogy vajon az előléptetett hölgyek fizetése esetenként nem javul, viszont több, felelősségteljesebb munkát kapnak? A munkaerő túlkínálata örök probléma a 21. században (mindannyian ismerjük azt a mondatot, miszerint „nem kötelező itt dolgozni”, vagy „százan várnak a helyedre”), a hölgyek esetében pedig különösképpen, éppen a fentiekben megfogalmazott kérdések miatt. A felmérésben részt vevők pontosan fele érezte már, vagy érzi úgy, hogy kiszolgáltatott helyzetben van a felettesével szemben.
37
Összességében elmondható, hogy a magyarországi munkaadóknak véleményünk szerint még bőven van tanulni- és fejlődnivalójuk a női munkavállalókkal szemben, a családbarát munkahely megvalósulása sajnos még nem tart túl magas szinten, bár örvendetes, hogy egyre több példát látni a jelenségre. Elvárás, hogy a hátrányos megkülönböztetés ellen hozott törvényt minden munkaadó maradéktalanul tartsa be, a be nem tartását pedig kellőképpen szankcionálja a jogi rendszer. Érdemesnek tartjuk ezért egy ezirányú vizsgálat elkészítését a későbbiekben. II. KUTATÁS Kutatási összegzés – 45 feletti női munkavállalók munkaerőpiaci helyzete Kutatási témámhoz a zárt kérdőív módszerét választottam. A módszer előnye, hogy több kérdés ellenére is jól kiértékelhető, lényegesen több személyt kérdezhettem meg, mint egy nyitott kérdőív esetén tehettem volna. A kérdőív kitöltetésében és az adatok rögzítésében segítséget kaptam a Nyugatmagyarországi
Egyetem
Apáczai
Csere
János
Kar
Bölcsészet-
és
Társadalomtudományi Intézetén belül működő munkapiaci műhelyszeminárium vezetőjétől, Dr. Remsei Sándor egyetemi docenstől és a szeminárium hallgatóitól. A kutatáshoz használt kérdőív 108 kérdésből állt. A kérdések kiterjedtek a személyes adatokra, tartalmaztak általános kérdéseket a munkaerő-piacra vonatkozóan, illetve specifikus kérdéseket a 45 év feletti női munkavállalókra vonatkoztatva. A kérdőív első része (84 kérdés) ezzel foglalkozott, a további kérdések kifejezetten a diszkrimináció kérdéskörét foglalták össze. A válaszadók számát tekintve kérdésenként eltérő adatokat kaptam. A legalacsonyabb válaszadási szám 30 volt, a legmagasabb 98. Összesen 98 személy töltötte ki a kérdőívet, de az adatok alapján a legtöbben nem válaszoltak minden kérdésre. A személyes adatokat áttekintve a legtöbb válaszadó férjezett, alkalmazottként dolgozik, nemdohányzó. Nagyon nagy arányukat foglalkoztatja a 45 év felettiek munkapiaci helyzete, ami érthető, hiszen kizárólag 45-50 év közötti hölgyek válaszait vártam. Az érintettek televízióból, újságokból tájékozódnak az éppen aktuális helyzetről (támogatások, kormányrendeletek, törvényi változások, stb.). A válaszadók többségének családjában éppen nincs olyan személy, aki munkahelyi problémákkal küzdene, ami örvendetes, de meg kell említeni, hogy így is 44,6% az, akinek aktuális ez a probléma. Szerencsére leginkább munkahelyváltással 38
foglalkozó családtagokról beszélhetünk, mert a válaszadók 77%-ánál a felmérés időpontjában nem volt a családban munkanélküli. Általánosan elmondható, hogy a válaszadók meglehetősen jól tájékozottak a munkanélkülieket segítő átképzések, képzések, támogatások és lehetőségek terén. A modern eszközök, például az internet ma már szinte minden háztartásban elérhető, így az információáramlás szükségszerűen óriási arányban javult, bár az információk szűrése ezzel együtt jóval nehezebbé is vált. Mindemellett a újszerű, főleg idegen nyelvű szakkifejezések általában kevéssé ismertek a válaszadók között. A
válaszadók
a
munkahelyeik
megtartásáért
hajlandóak
képzéseken,
továbbképzéseken részt venni, ingázni, illetve általánosan vállalni a munkahelyek által rájuk rótt plusz terheket (túlóra stb.). A munkahelyi légkör esetleges romlása esetén is vállalják ezeket a feladatokat, és a válaszok szerint a munkahely megtartása egyértelműen előbbre való, mint a légkör fejlesztése, javítása, a főnök életkora, személyisége, vagy a munkatársak tapasztalata. Érdekes talán, hogy a legtöbb válaszadó inkább szeretne minél tovább aktív maradni, esetleg még nyugdíj után is, értelemszerűen az egészségi állapotának megfelelően. A legtöbbjük egészségesnek vallja magát, és nyitott a munkahelyi kihívásokra a továbbiakban is. Álláskeresés esetén is inkább élvezne előnyt egy biztos munkahelyet nyújtó lehetőség, akkor is, ha esetleg kevesebb anyagi haszonnal járna. Sajnálatos módon nyelvtudás tekintetében az angol és német terület hiányosságokat mutat, a válaszadók 85%-ának jelent problémát, azonban az életkor miatt valószínű, hogy itt inkább még az orosz nyelvtudás a mérvadó. A diszkriminációs kérdéscsoportban a válaszadók egyértelmű többsége fejezte ki azon véleményét, hogy a 45 év feletti női munkavállalók hátrányban vannak a munkaerőpiacon, ezzel együtt a leépítéseknél mégsem ez a korosztály az érintett szerintük. Kis arányú válaszadót utasítottak el munkahelyekről az életkora, gyermekei vagy családi állapota miatt. Meglévő munkahelyén a legtöbb válaszadót szerencsére nem ért még semmiféle hátrányos megkülönböztetés, azonban akiket igen, azokat legnagyobb arányban (pontosan 50%-ban) az életkor miatt. Az „egyenlő munkáért egyenlő bért” elv megvalósulására egyértelműen nemmel válaszoltak a megkérdezettek, pontosan háromnegyedük látja ezt megvalósulatlannak a jelenlegi helyzetében. Ezzel együtt érdekes módon nagy arányban látják úgy, hogy a 39
nőknek ugyanannyi esélyük van a munkahelyi előmenetelre az adott munkahelyeken, mint a férfiaknak. Összességében elmondható, hogy a kérdőív kérdéseire kapott válaszok meglehetősen vegyes képet mutatnak. Érdemes lenne a későbbiekben részletesebb kutatást végezni különösen a diszkrimináció területén, nagyobb válaszadói számmal, kevesebb, de pontosabb kérdéssel, és azon kikötéssel, hogy minden kérdésre kapjunk választ. Későbbi kutatás célja lehetne ugyanezen terület vizsgálata munkaadói szemszögből is, majd esetlegesen a kapott eredmények összehasonlítása a munkavállalói válaszokkal. Tudjuk, hogy a munkahelyi kommunikáció nagyon fontos minden helyzetben, és a munkavállalók általános közérzete rengeteget javulhat szimplán a kommunikáció javításával is. A 45 év feletti női munkavállalók helyzete természetesen ettől még nem oldódna meg, a probléma körüljárása tehát minden oldalról különösen indokolt lesz a jövőben, legfőképpen a demográfiai adatok tükrében (elöregedő társadalom).
40