Százszorszép üzenet. A Kiskunhalasi Százszorszép óvodák információs kiadványa

Százszorszép üzenet A Kiskunhalasi Százszorszép óvodák információs kiadványa

2014

Százszorszép üzenet

Pedagógiai asszisztens munkája A 2011. évi Közoktatási Törvény 2.sz. melléklete alapján nyílt lehetőség intézményünkben a nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő alkalmazottak foglalkoztatására. A Felsővárosi Óvodában Kiri Erika, 2013. november, a Vasút utcai óvodában Bozár Mónika 2014. március óta látja el, a pedagógiai asszisztensi feladatokat napi 8 órában. A Felsővárosi Óvodában közös döntés alapján mindennap másik csoportban segíti az óvónők munkáját, de a beosztásán rugalmasan bármikor változtathatunk szükség szerint. Feladatai közé tartozik a gyerekekkel kapcsolatos foglalkoztatási és nevelési feladatok segítése, ellátása. A gyermekek életkorának és fejlettségének megfelelően, differenciáltan segít. Minden csoportban az óvónők, vagy a tagóvoda vezető határozza meg feladatait, miben kérik segítségét. Kiri Erika nagyon lelkiismeretesen, rugalmasan végzi feladatait. Segíti a gyermekeket, az óvónőket a foglalkozások előkészületeiben, az eszközök biztosításában, a tisztálkodásban, öltöztetésben- vetkőztetésben, séták, külön torna alkalmával, az étkezések lebonyolításában, a délutáni alvásidőben. Szükség szerint mesél, vagy a mindennapos tornát levezeti. Folyamatosan figyelemmel kíséri a gyermekek szükségleteit, igény szerint segít. Az óvodai közös programokban aktívan közreműködik, ötleteivel, javaslataival segíti a lebonyolításukat. A pedagógiai asszisztens személye nagy segítséget jelent az óvodában folyó munka folyamatában, a csoportokban történő oktató- nevelő munkában, a napirend, hetirend és a házirend zökkenőmentes betartásában, az óvónők munkájában és a csoportokban kialakított szokás- és szabályrendszer betartásában. Halász Péterné Magdi, Sándorné Gyenizse Zsuzsa

Illemtan Már az óvodában megtanultam…egy volt óvodásunk emlékei…. Ha nem is mindent, de sok olyan, az életben alapvető szabályt megtanultam, amit akkor a szüleim és az óvó nénik rendre számon kértek tőlem. A „Na mit kell mondani?” kérdés azóta is mosolyra fakaszt, ha eszembe jut, amikor kapok valamit, vagy szívességet tesz nekem valaki. Köszönöm szépen!- válaszoltam kezdetben kérésre, majd az iskolában már önállóan. A köszönés nem maradhatott el soha, mert anya kézszorítással figyelmeztetett minden alkalommal. Így utólag hálás vagyok neki minden kézszorításért. Fiú létemre bevallom nem tetszett, hogy a lányokat, felnőtteket mindig előre kellett engednem, de most, hogy felnőtt vagyok, a kedves mosolyokat zsebelhetem be az udvarias gesztusért. Óvó néni kérése, hogy várjuk meg amíg mindenki befejezi az étkezést és utána álljunk fel az asztaltól, illetve idegenektől ne fogadjunk el semmit, sokszor elhangzott az oviban. Anya biztatása, hogy ha bánt valaki mondjam el, és kérd el, ha szükséged van valamire, szintén mélyen elraktároztam. Apa intelme pedig máig alapigazság: Beszéld meg szóban a problémáidat, ne erőszakkal. Mert bizony a „Nagybetűs Élet” kis túlzással akkor, ott, 3 évesen az első közösségi kapcsolatokban elkezdődik. Apró udvariassági- és illem szabályok és szokások betartásával. Köszönöm neked Apa, Anya a figyelmet, amivel emberré neveltetek. A beszélgetést lejegyezte:

Rambaláné Timi, Nagy Czirok Anikó

2


A mese bűvölete „Egyszer volt, hol nem volt…” ezekkel a csodálatos szavakkal kezdődnek a mesék, melyek nagyon sok érzést kelthetnek, hívhatnak elő az emberek lelkéből. Bizonyára sok szülőnek vannak szép élményei arról, amikor nekik meséltek a szülei. Aki azt szeretné, hogy gyermekei is gazdagodjanak ilyen élményekkel, az minden este igyekszik megteremteni azt a bensőséges hangulatot, amelyben elutazhatnak a mesék világába. Jó esetben ez így zajlik generációról generációra. A mese iránti fogékonyság az óvodáskorban a legerősebb. A gyermek éber érdeklődéssel, belemerüléssel, hangulati változásokkal hallgatja a mesét, miközben nemcsak szórakozik, hanem tanul is. A mese áthatja egész személyiségét. Tisztában van vele, hogy a mese nem valóság, de szimultán kettős tudata segítségével képes különválasztani őket. Ez a mesei gondolkodás nem zavarja meg a gyermekek mindennapi gondolkodását, még inkább szembe tud nézni a valósággal, ismerve meg saját tudattalan énjét. Ahhoz, hogy ez az énje jól működjön gazdag fantázia szükséges, ezt pedig a mesék által kaphatja meg. Fontos a pozitív jövőkép, ehhez egy optimista fantázia szükséges, amit meséken keresztül érhetünk el. Az óvodáskor az a kor a gyermek életében, amikor még a mese pozitív folyamatokat tud elindítani lelkében, bele tudja még képzelni magát a meseszereplők személyiségébe, a valóság határait képes átlépni, de mégis a realitás talaján maradva, nem téveszti össze magát a mesehőssel. A mese számára feszültséghordozó, feszültségteremtő és feszültséget levezető is egyben. A mesék a gyermek képzeletére, érzelmeikre, fantáziájára hatnak, felkeltik kíváncsiságukat, megoldásokat, útmutatást nyújtanak a megoldhatatlannak tűnő kérdésekre. Megbékítik félelmeivel, nehézségeivel, segítik az elérhetetlennek tűnő vágyai megvalósításában, megfelelő értékrendet alakítanak ki. Az érzelmi biztonság megalapozását óvodáskorban kell elkezdeni és ehhez is nagy segítséget adnak a mesék. A mese megmutatja a jóság és gonoszság közötti különbséget, megtanulhatja belőle a tiszteletet, hűséget, kitartást, ezáltal felnőttként talán könnyebben eligazodhat a világban. A legfontosabb, hogy mi felnőttek is elhiggyük a mesét, értsük, amit közvetít felénk, ezáltal válunk kicsit gyermekké, képesek leszünk megnyugodni, lecsendesedni, egymásra figyelni. Varga Ferencné Joli, Csordás Istvánné Vali

A gyermekrajzok üzenete A gyermekrajz tükör a világról, a gyermek lelkén átszűrve, az ő szemével láttatva. Ezért a kicsi gyermeket ért hatások, olyanok is melyekről nem beszél, jól követhetőek az óvodások rajzain. Mindössze tudnunk kell olvasni belőle. Természetesen egyetlen kép alapján nem lehet gyermekről végleges ítéletet mondani. Legyünk a gyerek mellett, mikor rajzol, hallgassuk meg, hogyan készíti el és hogyan magyarázza őket. Ha egy jel többször is megismétlődik, akkor figyeljünk oda mit jelenthet. Idővel és odafigyeléssel rengeteget fogunk megtudni arról, hogy a gyermek hogyan látja a saját helyét és szerepét a világban. A gyermeket nem kell megtanítani rajzolni. Sőt tilos. Csak fel kell kínálni az eszközöket, beszélgetni vele arról ami foglalkoztatja. Még a legkisebbeket is hagyjuk festegetni. Már a korai rajzoknál is gondolhatunk arra, nem mindegy, hogy a lap mely részére kerül a rajz, vagy melyik része van jobban kidolgozva. Hét éves kor előtt nincs időérzéke és időfogalma a gyermeknek. Az idő még nem mond semmit nekik. Ha megkérdezzük, mikor mégy nyaralni, azt mondja,” kettőt kell aludni” Ez az egyetlen, amihez kötni tudja az időt. Ezért nem jó meghatározni, hogy fél órát rajzolhatsz, hiszen mikor a gyermek önfeledten játszik, rajzol, szinte eufórikus állapotban, van, „ kikapcsol”. Ilyenkor ne próbáljuk órák, percek szorításába kényszeríteni, hiszen még nem is értheti. A gyermek a lelkét rajzolja, ezért rossz, ha sematikusan akarjuk megtanítani rajzolni.

3

Százszorszép üzenet Üzen a térbeli elhelyezés, a tér kitöltése Figyeljük meg, hogy a lapon hol helyezkednek el a figurák. Ha arányosan használja ki a rendelkezésre álló teret, az alakok a lap közepén vannak, az a stabilitás, kiegyensúlyozottságot jelent. Felső rész: A szellemi értékek érdeklik, erre lesz fogékony, kíváncsiságát máris inkább ezek a dolgok ébresztgetik. Alsó rész: A biztonság iránti igényét jelzi, valamint azt, hogy inkább a mindennapok történései érdeklik, vagy az átlagosnál erősebb a gyermek testi orientációja. Bal oldal: Erős a kötődése a múlthoz és az anyához. Ha ezen az oldalon nagyobb ábrákat látsz, biztos lehetsz benne, hogy jó a gyermek én-képe. A keskenyebb figurák szorongást sejtetnek, ha pedig a lap méreteihez képest nagyon kicsik, akkor valószínűleg önértékelési zavarokkal küzd.. Jobb oldal: Apai kötődést jelzi. Az alakok távolsága egymástól, szintén fontos. Családrajzoknál, ha távol állnak a szülők a gyermektől, ez a kirekesztésre utalhat. Valószínű nem foglalkoznak eleget a gyermekükkel. A vonalakkal elválasztott figurák is a rideg viszonyt jelképezik, a szeretet hiányának jele lehet. Üzennek az arányok. A rajzon megörökített szereplők arányai a dominanciára utalnak. A túl nagy figurák egyértelműen a dominánsak, aránytalanul nagy a kötődés. Ez lehet pozitív, de negatív is. Üzennek a színek. A gyermek lelkivilágára következtethetünk a rajzain használt színekből. A pasztell színek utalnak a kellemes, nyugodt, csendes személyiségre. A karakteres, élénk színek az élénkségre, harsányságra, akaratérvényesítésre adnak következtetni. A túlságosan sötét színek, főleg a fekete erőteljes használata depresszióra utalhat, míg a kizárólag finom, pasztell színek használata lehet határozatlanság, akaratgyengeség jele is. A túl alapos kiszínezés utalhat arra, hogy a gyerek valami miatt feszültebb, és a rajzolással szeretné megnyugtatni magát. Sokszor a megfelelni vágyást, a maximalista szülőket is jelképezheti egy precízen kiszínezett, vonalakon belül szigorúan megkomponált mű. A színek jellegén túl – melyeknek szimbolikus jelentése is van – a színek intenzitása, teltsége is komoly információ a gyermek érzelmi életét illetően. A telt, erős színek, piros, kék, sárga, zöld együttes használata gyakran szinte uralja a rajzot a képi ábrázolástól függetlenül – ez a gyermekben dúló intenzív érzelmekre utal, valamint arra, hogy mind a pozitív, mint a negatív érzelmeit meglehetősen viharosan is ki szokta nyilvánítani. A rajz vonalai minőségének vizsgálata is fontos szempont, a gyermek érzelmeire, dinamikájára lehet belőle következtetni. Például arra, hogy szereti elhanyagolni a dolgokat, vagy alapos megfigyelő-e. Ha a hosszabb vonal több kisebb összeillő vagy netán szálkás vonalakból áll, vélelmezhető az aprólékos megfigyelés, akár monoton munkavégzés is, míg a hirtelen, nagy kilendülő vonalak részint a nagyban, egészben megfigyelés, gondolkodás, részint az impulzív érzelemnyilvánítás jele is lehetnek. Az aprólékos, részletező kidolgozás az analitikus gondolkodás jele, mint ahogyan az is, ha a rajzlapon több, kisebb ábra látszik, amelyek esetleg csak laza összefüggésben állnak egymással. A jól megkomponált kép, aminek az összessége adja meg az élményt a gyermek fejlett egészben látásáról, szintetizáló jellegű gondolkodásáról árulkodik. A kicsi, kétéves nem csak össze-vissza firkál. Ebben a korban jobb, ha falra tett papírra, vagy a földön rajzolnak. Gyakori a fészek-szerű koncentrikus körök ábrázolása. Amikor fészket rajzol egy gyerek, akkor ezzel az anyjával kapcsolatos érzéseit jeleníti meg. Az erős komplementer, pl. vörös-kék színek használata is indulatot árul el. Később a barlangábrázolás is az anyát, az anyaölt jelenti. A szálkák, sugarak, vonalak az apát jelképezik. Később az apa lesz a képeken a nap, a sugárzó. Jó, ha nevet. A kicsiknél mindig van arca az égitesteknek. Az anya a hold, a gyerek a csillag, ha szimbolikusan értelmeznénk. A lányok kicsiként szívesebben rajzolnak, mint a fiúk. A fiúk inkább térbeli játékokat választanak, a lányok lineárisan gondolkodnak. Minden kislány királylányt rajzol négytől hat éves korig, amikor már tud figurát ábrázolni. Ha egy kislány nem szívesen rajzol, elfojt valamit magában. Kisfiúk várat, tornyot, lovagokat és égig érő létrát rajzolnak legszívesebben. A nagyobbacska, hat év körüli gyermekeknél a felülnézet megjelenése mindig jó, biztonságos rálátást jelent az életre. A ház rajzok mindig megjelennek, sajnos mostanában emberek-növények-állatok nélkül siváran. Ennek is van oka. Lényegében ritkán ábrázol embert a mai gyermek, s ez azt jelenti, hogy az emberi, szociális kapcsolataiban zavarok vannak. Sok kisgyermek él gazdag környezetben, mégis, lelkileg siváran, magára hagyatottan. E képek ezt is kifejezhetik, ha halmozottan ilyen rajzokat produkál. Remélem segítettem egy kicsit a gyermeki rajzok jelentését illetően. Barnáné Szabó Mikor Márta

4


Riport „ A mesék, minden emberi érzést ismernek, és abban is segítséget nyújtanak, hogy miként igazodjunk el érzéseink –amelyek olykor még egymásnak is ellentmondanak – között.” Boldizsár Ildikó író és meseterapeutával beszélgetés könyvekről, mesékről: „ Azt hiszem nem én választottam a mesét, hanem ő választott engem. A „ mesegömb-ősrobbanás” nagyon határozottan kijelölte az életutamat. Életfeladatomat meg kell őrizni és tovább kell mesélni minden olyan mesét, amelyet „összeszedek”. Boldizsár Ildikó neve, nem ismeretlen a mesék kedvelők körében. Az elvarázsolt tájjal körbevett Balaton közeli Paloznakon hozta létre a Meseterápia központot, gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt. Ha mese, akkor Boldizsár Ildikó! Na de milyen mesét szeretsz Te? Számomra a mesék olyanok, mint másnak a levegő vagy a víz: nem tudok létezni nélkülük. Éppen azért azt sem tudom megmondani, hogy milyen mesét szeretek. Minden mese kedves nekem, és mindegyik más ok miatt. Mi volt az első meseélményed? Erre sajnos nem emlékszem. Nekem nem meséltek a szüleim, és felnőtt koromig máshol sem hallottam meséket. Éppen ezért úgy gondolom ma már, hogy egyszer csak felrobbant bennem egy hatalmas mesegömb, és attól kezdve szedem össze a szertegurult meséket. Hogy választottad pályádul a meséket? A hangsúly a továbbmesélésen van, hiszen az tartja őket életben. Mivel több mint kétezer mesetípus van, létezik, és ezek mindegyikéhez több száz változat tartozhat, egy élet is kevés, hogy mindegyiket legalább egyszer elmeséljem. A meséknek gyógyító erejük van. Ez igaz a tapasztalataid szerint? Igen. Épp ez a tapasztalat az alapja annak a terápiás módszernek, melyet a munkámban használok. Minden mese alkalmas arra, hogy összerendezzenek bennünk valamit, ami esetleg szétesett vagy nem jól működik. Ha már akkora a baj, hogy az betegséghez vezet, a mese gyógyító erőként tud jelen lenni a nehéz helyzetben. A testvérek meséiben újra és újra felmerül a féltékenység, a harag, a gyűlölet, a testvéri szeretet mintha ritkábban jelenne meg. A mesék mindig problémákkal foglalkoznak, vagyis nem azt mutatják meg, mi működik jól, hanem azt, hogy mit lehet kezdeni olyan helyzetekkel, amelyekben valamilyen zavar támad. Vagyis a mesék nem arról szólnak, hogy minden rendben lesz, hanem arról, hogy mindent rendbe lehet hozni, mindent jól működővé lehet tenni, ha ismerjük ennek a technikáit. Így van ez a testvérmesékkel is, korrigálják a rosszul működő testvérkapcsolatokat. Ezek az alapérzelmek mennyiben határoznak meg bennünket? A mesék minden emberi érzést ismernek, és abban is segítséget tudnak nyújtani, hogy miként igazodjunk el érzéseink – amelyek olykor még egymásnak is ellentmondanak – között. Nem könnyű ugyanis felismerni és néven nevezni az irigység, a féltékenység, a bosszúvágy, a gyűlölet formáit önmagunkban, ezek legyőzése pedig még nehezebb feladat. A mesék ebben is segíthetnek nekünk. A terápia kire van jó hatással? A meseterápia mindenkinek segít, aki képes arra, hogy belső képekkel kerüljön kapcsolatba. A belső képeket mi magunk teremtjük, méghozzá úgy, hogy egy hallott történetet levetítünk magunknak. Ehhez minden érzékszervünkre szükség van, hiszen egy történet akkor kezd élni bennünk, ha nemcsak képeket látunk, hanem halljuk, ahogy süvít a szél, érezzük, ahogyan vágtat a paripa, sőt a mézeskalács-ház illata is ott van az orrunkban. A meseterápia abban az esetben nem tud segíteni, ha valakinek nem tiszták az érzékszervei vagy nem lát belső képeket. A belső képek látása egyébként ma már a gyerekeknek sem megy könnyen, hiszen rengeteg külső képet használnak (televízió, számítógép stb.), amelyek egész egyszerűen eltompítják a képkészítő képességüket. Vér Éva

5


Tánctanulás óvodás korban A tánc, a mozgás testre és lélekre gyakorolt jótékony hatása jó lehet mindenki számára ismert. Gyógyító hatása már kevésbé. A tánc, az egyik legősibb gyógyító művészetek közé tartozik. Őseinknél felfokozott érzelmi állapotot jelentett a tánc, hiszen táncolt örömében, bánatában, az élet legfontosabb eseményeit is tánccal kísérte (születést, felnőtté válást, esküvőt…). Táncban jelenítették meg önmagukat, vágyaikat, reményeiket. A mai racionális világban ez egyre inkább háttérbe szorult. Azonban a XX. századi pszichológia kezdte újra felfedezni a zenében és a táncban rejlő lehetőségeket. Táncfoglalkozások Mándity Lászlóval, minden második szerdán 1545-1630 óra között! Immár második éve sikeresen működik óvodánkban a néptánc oktatás, Mándity László táncpedagógus vezetésével, melynek fejlesztő hatását felnőtt és gyermek egyaránt élvezheti. Lássuk, mire is jók ezek a vidám foglalkozások! Személyiség fejlesztésére (énkép - szocializáció-nemi identitás-nemzeti identitás) 

A gyermekjátékok és néptánc úgy kapcsolódnak egymáshoz, mint az óvodai és iskolai ismeretek megszerzése azok egymásra épülésével. Az ölbeli játékok 3-4 éves korig tartanak. Közben a gyermek megtanulja saját fizikai határait, kialakul a saját énképe.



Közös énekléssel, mondókázással járó játékok által létrejön a szabálytudat,megtanulnak alkalmazkodni egymáshoz, versenyeznek az ügyességi játékokban, ezáltal megjelennek azok a személyiségjegyek, melyek a későbbiekben a habitusuknak megfelelően segítik a csoportba való beilleszkedésüket.



A magyar népi játékok közt vannak közösen játszható játékok, de kifejezetten fiús és lányos játékok is. Mivel ezeknek a kitalálójuk maguk a gyermekek voltak, életkori sajátosságuknak megfelelők ezek a nemi identitást alakító játékok.



A nemzeti identitás megerősítése, a nyelv művelésén túl a mozgáskultúránk megismerésével, megőrzésével is erősödik.

Mozdulattípusok fejlesztésére 

Lépés, járás – az egyenletes, határozott járás, mely később a határozott fellépés alapja lesz.



Futás, ugrás – a mozgásigény kielégítését segítik, az ízületek használatának ügyesítését talajra érkezéskor, valamint az erőnlét és állóképesség fejlődését.



Forgás – egyensúlyérzék fejlődése és tájékozódás a térben. Forgáskor keresztező lépéseket alkalmaznak.

Itt megemlíteném, hogy az eredményes tanuláshoz, élethez, egészséghez, a két agyféltekének harmonikusan együtt kell működnie. A 60-as években két pszichológus, Doman és Delecato rájött arra, hogy keresztmozgások egyensúlyba hozzák a két agyféltekét. Már az egyszerű helyben járás is sokat javít a koordináción, aktiválja az agyat, stimulálja a nyirokáramlást, javítja a koncentrációt és a memóriát, fokozza a teljesítményt, javítja a közérzetet. Az idegi funkciók kereszteződnek, erősítik az idegrendszert, fejlesztik a mentális képességeket. 

Keringés – párban vagy csoportban fordul elő (körjátékok), koncentrációra, megfelelő térhasználatra, alkalmazkodásra tanít.



Testsúlyáthelyezés – egyensúlyérzéket erősít.



Gesztus – mely a legkifejezőbb és személyiségfejlesztőbb eszköze a táncosnak. Segíti a kommunikációt, növeli az önbizalmat, fejleszti a finommotoros készségeket, ami által fejlődik a beszédkészség is.

6

Százszorszép üzenet A mozgás fejlődése együtt jár a gondolkodás fejlődésével. Ez egy oda – visszaható folyamat. A tánc és a játékok során az introvertált gyermekek kinyílnak, az extrovertáltak megtanulnak együttműködni. A tánc egyfajta egészséges önbizalmat alakít ki és szabályoz. Zenei készségek fejlesztésére (ritmika-formai alkalmazkodás-énektudás) Régen mindenki énekelt, a bánat az öröm hatására felgyülemlett feszültségek ily módon történő levezetéséről tanúskodnak az énekek szövegei. Alapvető mentális túlélési technika volt, ezért létfontosságú volt énekelni. Hiszem, hogy aki énekelni, vagy bármilyen hangszeren játszani tud és azt örömmel meg is teszi, az lelkiekben kiegyensúlyozottabb életet élhet, mint akik ezt nem gyakorolják. A tánc, az ének helyrebillenti a test és a lélek harmóniáját, mely elengedhetetlen mindenki számára. A tánckísérő zene és a hozzá énekelt dallamok a tánccal együtt szimbiózisban élnek. A gyermekek ritmusérzékének fejlődése során a mozgás először mondókára, majd énekre, később tánckísérő zene lüktetésére szorosan illeszkedik. A gyermekjáték és a tánc régen hagyományozódott, de ha ez valamiért megszakad, a legfinomabb módszereket alkalmazva nekünk kell a hagyományos játékokat visszacsempészni a gyermekek mindennapjaiba. Feladatunk, hogy őrizzük a hagyományokat, hiszen azzal alakítjuk gyermekeink jó ízlését és esztétikai kultúráját. Számunkra a hagyomány a folyamatosan megújított múlt. Fontos, hogy ne kényszerítsünk, de legyünk következetesek és vonjuk be a gyermeket a játékba. Mutassunk jó példát: az örömmel végzett cselekvés (éneklés, mondókázás, tánc) nagyon vonzó tud lenni! Foglalkozásainkra mindenkit szeretettel várunk! Dózsa Erika

Okosodj mozogva! - Mozgásfejlesztés hatása az értelmi fejlődésre A mozgás a gyermekek legtermészetesebb megnyilvánulási formája s egyben önfejlesztő mechanizmusa, mely az értelmi képesség fejlődését nagymértékben befolyásolja. A kisgyermekek mozgásának fejlettsége képet ad az általános fejlettségük szintjéről, a fejlődés tempójáról, az idegrendszer érettségéről. Ezen tényt több kutatás is igazolja és sok mozgás terápiás módszer alkalmazása során tapasztalt pozitív változások alá is támasztják. A méhen belüli fejlődés során, illetve a születés pillanatától az idegrendszer nagy fejlődésen megy keresztül a mozgás által. Ha ebbe a fejlődésbe valamilyen hiba csúszik, sajnos maga után vonja az arra ráépülő összes területet is. Például, ha kimarad a mozgásfejlődés valamelyik állomása, az iskolás években majd olvasás vagy írászavart is okozhat. Hogyan lehetséges mindez? Úgy, hogy a csecsemő fejlődése során mindig újabb és újabb mozgásokat tesz és ezek segítségével kapcsolatot teremt a külvilággal, információkat gyűjt, tapasztalatokat szerez. Valójában „ kommunikál „ a világgal. Ha az egyik „állomás” kimarad vagy csak ” rövid időt időz benne” úgy a tapasztalási lehetőség kevesebb lesz a gyermek számára. Ez által valamelyik részképesség fejlődése lemarad, ami óvodás korban csak kisebb tüneteket okozhat, például: „ gyakran bohóckodik”, ” nem szívesen tornázik a többiekkel ”, „ gyakran csinál butaságot” , „ képtelen nyugton maradni , „ nem szívesen rajzol” „ nem mer felmászni”, „ nagyon vissza húzódó” stb. Ezek mind- mind jelzések felénk, „ segély kiáltások” , hogy vegyük észre segítenünk kell gyermekeinknek ! Kedves Szülők, higgyék el, nem kell most nagy dolgokra gondolni,.!

7

Százszorszép üzenet Pusztán csak arról van szó, hogy hagynunk kell, vagy lehetőséget kell biztosítani a gyerekeknek arra, hogy a szabadban futkározzanak, ugráljanak, mászókázzanak, fára másszanak, labdázzanak, mert ezek mind nagyon hatékonyan fejlesztik az idegrendszert. Töltsünk sok időt a szabadban, játszunk együtt mozgásos játékokat a gyerekekkel! Ne tiltsunk dolgokat, hanem tanítsuk meg őket arra is, hogyan vigyázzanak testi épségükre. mert fontos, hogy például: tudják, hogy „fára mászni, nagyon jó dolog, de veszélyes is lehet. Nagy felelősség szülőnek lenni, mert gyermekeink boldogsága, sikere vagy kudarca a mi kezünkben van! Hortiné Évi

Egészséges táplálkozás kisgyermekkorban Azért, hogy a fenti mondat megvalósuljon, mi szülők vagyunk a felelősek. Minden szülő azt szeretné, hogy gyermeke egészséges legyen. S ha elfogadjuk, hogy ennek két legfontosabb eleme a kiegyensúlyozott étrend a változatos táplálkozás, valamint a testmozgásban gazdag életmód kialakítása – már sokat tesz gyermeke egészségéért. A vegyes táplálkozás megkezdése után mi alakítjuk ki gyermekünk ízlését, étkezési szokásait és odafigyeléssel gondoskodunk arról, hogy milyen minőségű és összetételű étel kerül az asztalra. A kisgyermek és óvodás korban a gyerekek gyorsan fejlődnek, ezért biztosítanunk kell számukra azokat a tápanyagokat melyek energiát adnak mozgáshoz, segítenek az izom és csontfejlődésben, az anyagcserében és erősítik az immunrendszert. Szükségük van az állati eredetű fehérjékre, szénhidrátokra, vitaminokra, ásványi anyagokra. ezeket vegyes táplálkozással tudjuk a szervezetbe juttatni. Fontos, hogy változatos ételeket készítsünk, kerüljük a zsíros, fűszeres étkeket. Gyermekkorban nagyon fontos betartani a napi ötszörös étkezést, mely mellé megfelelő testmozgás és folyadékpótlás társul. Az étkezések összeállításánál kerüljük a sok édességet, a cukrot próbáljuk meg mézzel helyettesíteni. Iktassunk be zöldséget, gyümölcsöt, teljes kiőrlésű gabona termékeket az étkezésükbe. A bőséges rostfogyasztás különösen ajánlott a gyermekeknek, mivel csökkentik az elhízás esélyét, és megfelelően karbantartják az emésztést.

Étrendi piramis – Miből mennyit édességek

zsiradékban gazdag ételek

húsok, húskészítmények

tej – tejtermékek

zöldségek – gyümölcsök

rostokban gazdag gabonafélék A gyerek nagy kedvencei az egészséges ételekkel szemben az édes tésztafélék. Hogy miért nem a spenót és a sárgarépa, azon nincs mit csodálkozni. Könnyelmű ígéreteink ellenére még egy kis ember sem lett szupererős, vagy fütyülő virtuóz egyik zöldségtől sem. Hát csoda, hogy kiábrándulnak ezekből az ételekből? A csokis palacsinta és a lekváros derelye sem ad természetfeletti képességeket mégis népszerűbb, hiszen a cukor és szénhidrát órákig tartó örömmámoros pörgést idéz elő – lehet, hogy a szülők szerint ez dühöngés.

8

Százszorszép üzenet Ha már így jártunk próbáljuk meg ezekből a legjobbat kihozni és kombináljuk őket egészséges gyümölcsökkel és tejtermékekkel. Finomságok egészségesen, receptötletek anyukáknak Kókuszos répagolyók

hozzávalók:

·

3 nagyobb sárgarépa

·

2 ek. méz

·

1-2 ek. citromlé

·

5 dkg apróra vágott darált dió

·

5 dkg darált keksz

·

5 dkg kókuszreszelék

·

1 csipet só

A sárgarépát nagylyukú reszelőn lereszeljük. Összedolgozzuk a keksszel, a dióval, a mézzel, a citromlével és a csipet sóval. Egy órára a hűtőbe tesszük pihenni. A répás masszából kézzel golyókat formálunk. Ezután a golyócskákat meghempergetjük a kókuszreszelékben és tálba tesszük. Almás – zabos gofri

hozzávalók:

·

2 tojás

·

2 ek. darált nyírfacukor

·

1 késhegynyi szódabikarbóna

·

6 ek. zabkopra vagy darált zabpehely

·

1 ek. szezámmag pehely

·

2 ek. lenmag pehely

·

1 reszelt alma

·

aszalt áfonya

·

őrölt fahéj

Az almát nagylyukú reszelőn lereszeljük. A hozzávalókat egy mély tálba tesszük, összekeverjük, és annyi vizet adunk hozzá, hogy egy sűrű, krémszerű masszát kapjunk. A masszát gofrisütőben kisütjük. Lekvárral megkenve kínáljuk. Gyömbéres zabkorong

hozzávalók:

·

10 dkg lágy zabpehely, 5-10 dkg nyírfacukor

·

10 dkg zabpehely liszt

·

1 kk. reszelt gyömbér, 1 tojás, 1 ek. méz, 1 kk. fahéj, 1 kk. szódabikarbóna, 1 alma

·

5 dkg durvára darált dió

Az almát nagylyukú reszelőn lereszeljük, a mézet és a gyömbért hozzáadjuk. a száraz hozzávalókat összevegyítjük és a masszához öntjük. Jól eldolgozzuk, golyókat formázunk, melyeket tepsire rakva 1 cm vastagságúra szétlapítunk. Előmelegített sütőben 180 fokon 10-12 percig sütjük. Paprikáné Kiss Andrea

9


Húsvéti népszokások-néphagyományok Húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, Krisztus feltámadása. A valláson kívül a tavaszvárás, a tavasz eljövetelének ünnepe is, amelyet március vagy április hónapban tartanak (a Hold állásának megfelelően). Sok helyen szokás a határjárás, ételszentelés, egyes vidékeken a húsvéti korbácsolás. A korbácsolás, mint a locsolás,a nagypénteki mosakodás, a tisztító rítus maradéka. A férfiak, idősek és fiatalok körbejárták a falujuk határát, kitisztították a kutakat, forrásokat, és a patakok medrét. A következő néprajzi gyűjtésből ki-ki fogadja kedvére valót. VIRÁGVASÁRNAP: Az egyház ezen a napon ünnepli Jézus diadalmas jeruzsálemi bevonulását. Biblia szerint ekkor ágakat törtek a fákról és a szamáron haladó Krisztus elé szórták. Ennek emlékére az északibb tájakon a barkás körmenet alakult ki. Virágvasárnapi ünnepre a nők szépen felöltöztek, új ruhákat készítettek erre az alkalomra. Fehér vagy világos színűeket, illetve virágos ruhákat. NAGYBÖJT: Virágvasárnaptól húsvétig terjedő utolsó hete. A természet újjászületésének időszaka. Nagyszombaton véget ért a 40 napos nagyböjt. Ünnepélyesen elfogyasztották a sonkából, tojásból, kalácsból álló húsvéti vacsorát. HÚSVÉT VASÁRNAPJA: Hazánkban elterjedt szokás volt a húsvéti határkerülés. Gyalog vagy lóháton énekkel, imával járták a határt a férfiak. A megszentelendő ételeket kosárba rakták és szép szőtt vagy hímzett terítőkkel takarták le. Szokás, hogy a lányok, asszonyok siettek hazafelé, mert úgy vélték, aki gyorsan hazaér, az a munkában és az életben is ügyes lesz. HÚSVÉTHÉTFŐ VAGY VÍZBEVETŐ HÉTFŐ: A locsolkodás hagyomány. Régebben a legények a lányokat a patak vizébe mártották, később a kutak mellett vödörből öntözték meg őket. A vízzel való öntözés az ősi termékenységvarázslás maradványa. Napjainkban a „megöntözés” csupán kölnivizes locsolássá alakult. A gyerekek locsolkodása szagos vízzel, rövid versikék kíséretében történik. Jutalmuk a festett tojás. Húsvéti szimbólumok: 

Hímes vagy piros tojás: vallásos szimbólumként a föltámadott Krisztust jelképezi.



Húsvéti nyúl: nálunk német hatásra honosodott meg. A termékenység szimbólumává vált.



Bárány: Legelterjedtebb húsvéti jelkép. A mediterrán országokban napjainkban is az ünnepi asztal elmaradhatatlan eleme a sült bárány, nálunk helyét a sonka vette át.



Barkaág: A pálma- és olajágak szerepét vette át nálunk, amivel Jézust köszöntötték jeruzsálemi bevonulása alkalmából.

Időjóslás: 

A „nagyhét”-en fújó szeleket „Rókaszél”-nek nevezték, ez nem hajtott esőt.



Ha húsvétkor eső száll, pünkösdig az meg nem áll.

Ha valaki érdeklődik a tojásfestés művészete iránt, az felkeresheti hazánk leghíresebb tojásmúzeumát a Somogydombság területén megbúvó kis faluban Zengővárkonyon.

Locsolkodás nélkül, pedig nincsen Húsvét! Nagy Zoltánné Gabi, Mohutné Fenyvesi Erika

10


Gyerekszáj A homokozóból sírva fut az óvónéni felé egy kislány: - Jaj, belement a szemem a homokba! - Megdoktoroztam a kígyót, mert beteg - mondja egy kisfiú és a hosszú játékkígyót injekciózza. - Mi volt ma az ebéd? - kérdezi anyuka a kisfiától. - Hát, hát... aranynokedli! (aranygaluska) Bárányhimlős volt egy kisfiú. Mikor ismét jött oviba az óvónéni megkérdezte tőle: - Veled meg mi történt? - Hát én tele voltam pöttyel, anyám meg bekent valami löttyel. - Nekem beteg a nagymamám - mondja szomorúan az egyik kisfiú. - Igen? Hát mi baja van neki? - Vérnyomása van szegénynek! " Nagyon jót aludtam a mamánál, elővette a libaszőr paplant!" - Én tudok olvasni, mint az iskolások! - Én meg le tudom olvasni, hogy Adidas. Az a mamám jele!" - Óvó néni elestem a mosdóban és lemorzsoltam a térdem! Egyik nap paprikás krumpli volt az ebéd, és a gyerekek csípősnek érezték a kolbászt: - Óvó néni, kigyulladt a szám... valamivel el kéne oltani! "Óvónéni, lecibázod a kabátomat?"

Tavaszi jeles napok a

Felsővárosi óvodában:

Vasút utcai Óvodában:



Víz világnapja - március 21

Tavaszi kirándulás – április 10.



Föld Napja - április 22

Föld napja – április 22.

Tehetséggondozó rajzpályázat: április hónap 

Anyák napja – április 30. tulipán csoport

Tavaszköszöntő anyák napja és ringató

Anyák napja és évzáró:

- május 6 szilva és szőlő csoport

- május 15. pillangó csoport

- május 7 szamóca csoport

- május 16. maci csoport

- május 9 alma és körte csoport

Búcsúzó – május 30.



Madarak és fák napja - május 16

Családi nap – június 6.



Nagyok búcsúzója – május 30



Gyereknap - június 13 Ésik Anita, Mikóné Losonczi Valéria

11


Barkácsoló     

egy vesszőkoszorú hímes tojások szárított bogyós termések erősebb ragasztó vagy ragasztópisztoly egy drótdarab az akasztóhoz

- fagolyó a fejnek és a kezeknek - színes textil - filc a füleknek - fonal a hajnak - szalag

A vesszőkoszorúra a kifújt, festett tojásokat ragasztópisztollyal rögzítjük, majd beszúrjuk a bogyós ágakat. Dróttal, vagy színes szalaggal ajtóra is akaszthatjuk.

A fagolyóba tiplit ragasztunk, majd a kitömött textiltestbe szúrjuk. A füleket, hajat, és a kezeket ragasztjuk. Arcát megrajzoljuk, derekára szalagot kötünk. Sok sikert és jó munkát!

Megjelentette: A Százszorszép Óvodák Esztétika Munkaközössége 2014. március A cikkeket írták: Óvodapedagógusok Szerkesztette: Jordanovné Bicskei Nóra Kiadványért felelős: Nyerges Pálné- intézményvezető Óvodáink: Felsővárosi Óvoda – Szabadság tér 3.  77/421-427 E-mail: [email protected] Vasút utcai Óvoda – Vasút utca 2.  77/422-430 E-mail: [email protected]

12

Százszorszép üzenet. A Kiskunhalasi Százszorszép óvodák információs kiadványa

Recommend Documents