SZÁMVITEL 2015 SAJÁT TŐKÉT ÉRINTŐ KÉRDÉSEK

Mérlegképes kötelező továbbképzés

SZÁMVITEL 2015

SAJÁT TŐKÉT ÉRINTŐ KÉRDÉSEK

1

Előadó:

Egri-Retezi Katalin kamarai tag könyvvizsgáló [email protected]

2

SAJÁT TŐKÉT ÉRINTŐ KÉRDÉSEK TARTALOMJEGYZÉKE ■ Saját tőke elemei (növekedésük, csökkenésük, könyvelés időpontja, módja) - Jegyzett tőke - Jegyzett, be nem fizetett tőke - Tőketartalék - Eredménytartalék - Lekötött tartalék - Értékelési tartalék - Mérleg szerinti eredmény 3

SAJÁT TŐKÉT ÉRINTŐ KÉRDÉSEK TARTALOMJEGYZÉKE ■ Ptk. szerinti tőkeszabályok, ennek való megfelelés szabályai, időbeli korlátja ■ Jegyzett tőke emelésének lehetőségei - Törzstőke felemelése pénzzel - Törzstőke felemelése apporttal - Törzstőke emelés eredménytartalék terhére - Törzstőke emelése tagi kölcsön elengedésével - Törzstőke emelés ki nem fizetett osztalék elengedésével - Törzstőke emelés tagi kölcsön apportálásával

4

SAJÁT TŐKÉT ÉRINTŐ KÉRDÉSEK TARTALOMJEGYZÉKE ■ Saját tőke pótlásának további lehetőségei - Tőketartalék emelése törzstőke emeléssel párhuzamosan - Pótbefizetés, különös tekintettel a nem pénzben rendezett pótbefizetések elszámolására - Értékhelyesbítés ■ Jegyzett tőke leszállítása ■ Kilépő taggal való elszámolás ■ Mérleg szerinti eredmény képződése, könyvelése ■ Lekötött tartalék képzés forrása, szabályai 5

SAJÁT TŐKÉT ÉRINTŐ KÉRDÉSEK TARTALOMJEGYZÉKE ■ Osztalékkorlát meghatározása,

osztalékfizetés ■ Gazdasági társaságok átalakulásának saját tőke követelményei jogelőd és jogutód társaságoknál. Vagyonmérlegekben bemutatandó különbözetek és rendezés oszlopok problémás tételei a gyakorlatban ■ Gyakorlati példák ■ Kérdések-válaszok 6

Jegyzett tőke változások bizonylatai, időpontjai

Saját tőke fogalma, mérlegben betöltött helye Saját tőkeként a mérlegben csak olyan tőkerészt szabad kimutatni, amelyet a tulajdonos (a tag) bocsátott a vállalkozó rendelkezésére, vagy amelyet a tulajdonos (a tag) a 36. §-ban foglaltakon túlmenően az adózott eredményből hagyott a vállalkozónál. A saját tőke részeként kell kimutatni az értékhelyesbítés értékelési tartalékát és a valós értékelés értékelési tartalékát is. SZTV. 35. § (1) 8

Saját tőke elemei

 Jegyzett tőke 411  Jegyzett, de még be nem fizetett tőkével (-)33 !!!  Tőketartalék 412  Eredménytartalék 413  Lekötött tartalék 414  Értékelési tartalék 415  Tárgyév mérleg szerinti eredmény 419 Jegyzett tőkén (alaptőkén, törzstőkén) felüli vagyoni fedezet alatt - eltérő rendelkezés hiányában - a jegyzett tőkével, a lekötött tartalékkal, továbbá az értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összegét kell érteni. Sztv. 35.§.(7) 9

Jegyzett tőke (növekedésük, csökkenésük, könyvelés időpontja, módja)  Rt-nél, kft-nél, egyéb vállalkozónál (ha e tekintetben cégbírósági bejegyzési kötelezettség terheli) a cégbíróságon bejegyzett tőke a létesítő okiratban meghatározott összegben.  Neve változó: alaptőke, törzstőke, alapítói vagyon, a (vagyoni betét) egyéb társasági

részesedés !!  felemelése, illetve leszállítása miatti jegyzett tőke-változást a cégjegyzékbe való bejegyzés alapján, a bejegyzés időpontjával kell a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni. 10

Jegyzett tőke (növekedésük, csökkenésük, könyvelés időpontja, módja)  Cégjegyzékbe nem bejegyzett vállalkozásnál: létesítő okiratban meghatározott, a tulajdonosok (a tagok) által tartósan rendelkezésre bocsátott - ténylegesen átadott - tőke.  A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepénél: a működéshez, a tartozások kiegyenlítéséhez szükséges, a külföldi székhelyű vállalkozás által biztosított tartósan és ilyen címen a fióktelep szabad rendelkezésére bocsátott – vagyont . 11

Jegyzett tőke (növekedésük, csökkenésük, könyvelés időpontja, módja)  35§(9) Amennyiben jogszabály a jegyzett tőke feltételes leszállítását lehetővé teszi a jegyzett tőke egyidejű felemelésével, a tőkeleszállítás, illetve a tőkeemelés cégjegyzékbe való bejegyzése időpontjával könyvelni kell mind a jegyzett tőke leszállítását, mind a jegyzett tőke felemelését. Ptk 3:308§(3)  35§(10) A visszavásárolt saját részvény, saját üzletrész, a visszaváltható részvény bevonása esetén, azok névértékének megfelelő összeggel a jegyzett tőkét kell csökkenteni, a névérték és a visszavásárlási (nyilvántartás szerinti) érték közötti különbözettel előjelének megfelelően - az eredménytartalékot kell módosítani a jegyzett tőke módosításának a cégjegyzékbe történt bejegyzése időpontjával.

12

Saját üzletrész 2013. évi V. új Ptk 3:174§ A saját üzletrész megszerzésének feltételei:  Taggyűlés határozata alapján szerezheti meg, a törzstőkén felüli vagyona terhére. (Nem szerezheti meg ellenérték fejében, ha osztalék fizetéséről sem határozhatna.)  Fedezetének igazolása: hat hónapnál nem régebbi beszámolóval/közbenső mérleggel,  Azok szerezhetők meg, amelyeket teljes mértékben rendelkezésre bocsátottak,  A üzletrészek névértéke nem haladhatja meg a törzstőke ötven százalékát,  3:209.§ Egyszemélyes társaság a saját üzletrészét nem szerezheti meg. 13

Saját üzletrész 2013. évi V. új Ptk 3:175§ A saját üzletrész alapján gyakorolható jogok:  Saját üzletrészekkel tagsági jogok nem gyakorolhatók (határozatképesség megállapításánál figyelmen kívül hagyandóak)  A társaságot a saját üzletrész után osztalék nem illeti meg (osztalékra jogosult tagok között törzsbetéteik arányában kell felosztani).  A vásárlástól számított egy éven belül kötelező: - elidegeníteni, - a tagoknak törzsbetéteik arányában térítés nélkül átadni, vagy - a törzstőke-leszállítás szabályainak alkalmazásával bevonni.

14

Saját üzletrész bevonása 2013. évi V. új Ptk 3:176§  Bevonása: a legfőbb szerv döntése, amelynek következtében az üzletrészben foglalt tagsági jogok és kötelezettségek összessége megszűnik,  Bevonása esetén a törzstőkét le kell szállítani.  3:207.§ Ha a társaság megszűnik: a tulajdonában lévő saját üzletrészre jutó vagyonhányadot a többi tag között kell felosztani törzsbetéteik arányában.

15

Üzletrész értékesítése 2013. évi V. új Ptk 3:177.§  Ha a tagot a bíróság kizárja a társaságból (tag tagsági viszonya a vagyoni hozzájárulás vagy a pótbefizetés teljesítésének elmaradása miatt megszűnt), a volt tag üzletrészét értékesíteni kell.  Az értékesítés feltételeiről a tagsági viszony megszűnésétől számított tizenöt napon belül kell megállapodni: - az értékesítés határidejéről (nem lehet hosszabb három hónapnál) - a minimális eladási árról (amelynek el kell érnie a volt tag által nem teljesített vagyoni hozzájárulás vagy pótbefizetés összegét), - Ha a határidőn belül nem jön létre megállapodás az üzletrészt a társaság a megállapodásra vagy az értékesítésre nyitva álló határidő lejártát követő negyvenöt napon belül nyilvános árverésen köteles értékesíteni. 16

Saját részvény 2013. évi V. új Ptk 3:222.§ Megszerzésének feltételei:  alaptőke huszonöt százalékáig - Saját részvénynek számít részvénytársaság többségi befolyása alatt álló jogi személy (külföldi székhelyűt is idértve) tulajdonában álló részvényeket, valamint - amelyeket tulajdonosuk a részvénytársaság javára szerzett meg vagy tart magánál, - továbbá azokat a saját részvényeket, amelyeket a részvénytársaság követelés biztosítékául fogad el.  A részvénytársaság az alapítás vagy az alaptőke felemelése során nem szerezheti meg saját részvényeit.  A részvénytársaság saját részvényeit ellenérték fejében akkor szerezheti meg, ha az osztalékfizetés feltételei fennállnak. A saját részvények ellenértékét a társaság az osztalékként kifizethető vagyon terhére fizetheti ki. 17

Saját részvény 2013. évi V. új Ptk 3:223.§ Döntéshozatal: Nincs szükség közgyűlési előzetes felhatalmazásra, ha az Rt. az őt megillető követelés kiegyenlítését célzó bírósági eljárás keretében vagy átalakulás során szerzi meg azokat (egyébként: a felhatalmazás 18 hónapos időtartamra szól)

18

Saját részvény bevonása 2013. évi V. új Ptk

Az alaptőke-leszállítás  3:310.§ (1) Az alaptőke leszállítása esetén elsőként a részvénytársaság tulajdonában álló saját részvényeket kell bevonni. Jogsértéssel megszerzett saját részvény:  3:310.§ köteles az így szerzett saját részvényt a megszerzéstől számított egy éven belül az alaptőke leszállításával bevonni. 19

Saját üzletrész/részvény megszerzés számviteli elszámolása  38.§ (3)a) az eredménytartalékból kell átvezetni a lekötött tartalékba: a visszavásárolt saját részvények, saját üzletrészek, továbbá a visszaváltható részvények könyv szerinti értékét,  Könyvelése: - visszavásárlás: (T) 3.ÉP-(K) 38. Pénzeszköz - Lekötött tartalék: (T) 413. ET – (K) 414. LT

20

Jegyzett, de be nem fizetett tőke Jegyzett, de még be nem fizetett tőkeként kell kimutatni alapításkor, illetve a jegyzett tőke emelésekor a (3) bekezdés szerint a cégbíróságon bejegyzett tőkének a tulajdonosok (a tagok) által még be nem fizetett, nem pénzbeli hozzájárulás esetén a társaság rendelkezésére még nem bocsátott összegét, ha a bejegyzés utáni befizetést, rendelkezésre bocsátást jogszabályi felhatalmazás alapján a létesítő okirat, illetve annak módosítása megengedi. SZTV 35§(8)

21

A tőketartalék növekedések jogcímei Külső forrásból: a) részvénytársaságnál a részvények kibocsátáskori/ tőkeemeléskori ellenértéke és névértéke közötti különbözetet, b) egyéb vállalkozónál a tulajdonosok által az alapításkor az alapítás részeként, illetve a tőkeemeléskor a tőkeemelés részeként tőketartalékba (a jegyzési érték és a névérték különbözeteként) véglegesen átadott eszközök, pénzeszközök értékét, f) a pénzmozgással, illetve az eszközmozgással egyidejűleg a jogszabály alapján tőketartalékba helyezett pénzeszközöket, átvett eszközök értékét. SZTV 36§ (1)

22

Tőketartalék kiegészült eleme Szt. 36.§ (1b) 2015-től Tőketartalék: Csak a jegyzett tőkével együtt változhat! (Korábbi szöveg: alapításkor, tőkeemeléskor tőketartalékba helyezett összeg)  A törvénymódosítás egyértelművé teszi, hogy a tulajdonos tőketartalékba csak és kizárólag alapításkor, illetve jegyzett tőke emelésekor, az alapítással, a tőkeemeléssel egyidejűleg – annak részeként – helyezhet vagyont  Eddig is ez volt a szabály  Ptk továbbra sem szabályozza az „ázsió” mértékét 23

A tőketartalék növekedések jogcímei Saját tőke átcsoportosítása: c) a jegyzett tőke leszállítását a tőketartalékkal szemben, d) a szövetkezeti üzletrész-bevonás miatt képzett fel nem osztható vagyon összegét, e) a tőketartalékból lekötött tartalék visszavezetett összegét a lekötés feloldása alapján, SZTV 36§ (1)

24

A tőketartalék csökkenéseként kell kimutatni c) a tőkekivonással megvalósított jegyzett tőke leszállításához kapcsolódó - a jegyzett tőke leszállításával arányos - tőketartalék-kivonás összegét, e) a pénzmozgással, illetve az eszközmozgással egyidejűleg a jogszabály alapján tőketartalékkal szemben átadott eszközök értékét. - Saját tőke átcsoportosítás: a) jegyzett tőke emelését a szabad tőketartalékból, b) a veszteség miatti negatív eredménytartalék ellentételezésére felhasznált összeget, d) a tőketartalék lekötött tartalékba átvezetett összegét, SZTV 36§(2) 25

Tőketartalék változás bizonylata, időpontja A 35. § (3) bekezdése szerinti vállalkozónál a tőketartalék (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti növekedésének, a (2) bekezdés a) és c) pontja szerinti csökkenésének bizonylata a létesítő okirat, annak módosítása, illetve a közgyűlési, az alapítói, a taggyűlési határozat, könyvviteli elszámolása a tőkeemelésről, a tőkeleszállításáról szóló létesítő okiratnak, illetve módosításának a cégjegyzékbe történt bejegyzése időpontjával történik, 35§ (3) Jegyzett tőke részvénytársaságnál, korlátolt felelősségű társaságnál, egyéb vállalkozónál (ha e tekintetben cégbírósági bejegyzési kötelezettség terheli) a cégbíróságon bejegyzett tőke a létesítő okiratban meghatározott összegben. 35§ (5) A (3) bekezdés hatálya alá nem tartozó vállalkozónál jegyzett tőke a létesítő okiratban meghatározott, a tulajdonosok (a tagok) által tartósan rendelkezésre bocsátott - ténylegesen átadott - tőke. SZTV. 36.§(3) 26

Tőketartalék változás bizonylata, időpontja Az (1) bekezdés a)-b) pontja szerinti tőketartalék-növelésnél, ha az eszköz átvétele a cégbejegyzést megelőzően megtörtént, b) az (1) bekezdés c) pontja szerinti tőketartalék-növelésnél, c) a (2) bekezdés a) és c) pontja szerinti tőketartalékcsökkenésnél, illetve a cégbejegyzést követően, az eszköz átvételekor az (1) bekezdés a)-b) pontja szerinti tőketartalék-növelésnél, ha az eszközök átvétele a cégbejegyzés időpontjáig nem történt meg. 36§(4) A 35. § (5) bekezdése szerinti vállalkozónál a tőketartalék (1) bekezdés b)-c) pontja szerinti növekedésének, a (2) bekezdés a) és c) pontja szerinti csökkenésének bizonylata a létesítő okirat, annak módosítása, illetve a taggyűlési határozat, könyvviteli elszámolása az (1) bekezdés b) pontja esetén az eszközök átvételével egyidejűleg, az (1) bekezdés c) pontja, továbbá a (2) bekezdés a) és c) pontja esetén az erről szóló taggyűlési határozatban megjelölt időponttal (legkorábban a határozat keltének időpontjával) történik. 36§(5) A (2) bekezdés szerinti összegekkel a tőketartalék csak akkor csökkenthető, ha emiatt a tőketartalék nem lesz negatív. SZTV. 36§ (3)a)

27

Tőketartalék változás bizonylatai és időpontjai Szt 36§(1),(2) Bizonylat LÉTESÍTŐ OKIRAT /TAGGYŰLÉSI HATÁROZAT 1 a) b) ÁZSIÓnál

Dátum CÉGBEJEGYZÉSKOR •Ha ESZKÖZ átvétel cégbejegyzés előtt megtörtént •KIVÉVE, ha cégbejegyzéskor nem történt meg; ESZKÖZ átvételkor

1c) JT leszállítás TT-al szemben

Bejegyzéskor

2a) JT emelés TT-ból

Bejegyzéskor

2c) JT leszállításhoz kapcsolódó TT kivonás

Bejegyzéskor

28

Tőketartalék változás bizonylatai és időpontjai Szt 36§(1),(2)

Gazdasági esemény

Dátum

Egyéb esetekben 2b) Negatív ET ellentételezése

Döntéskor

1e) és 2d) TT-ből Lt-be és LTből TT-be

Visszavezetés ill. a kapcsolódó gazdasági események szerinti időponttal

1f) és 2e) TT-be ill. TT-ből kapott/adott ESZKÖZÖKnél jogszabály alapján

ESZKÖZ mozgással egyidejűleg

29

Az eredménytartalék növekedéseként kell kimutatni Külső: d) a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a veszteség pótlásához nem szükséges - korábban ilyen címen adott pótbefizetés visszakapott összegét a pénzmozgással/eszközmozgással egyidejűleg (2015!), f) a pénzmozgással, illetve az eszközmozgással egyidejűleg a jogszabály alapján eredménytartalékba helyezett pénzeszközöket, átvett eszközök értékét. SZTV 37§(1)

30

Az eredménytartalék növekedéseként kell kimutatni Saját tőke átrendezés: a) az előző üzleti év mérleg szerinti nyereségét, ideértve az ellenőrzés előző üzleti év(ek) nyereségét is, b) a jegyzett tőke leszállítását az eredménytartalékkal szemben, Ptk 3:309§(6) Az alaptőke tőkekivonással történő leszállításakor a részvényeseket megillető összeg megállapítása során számításba kell venni - az alaptőke csökkenése arányában - az alaptőkén felüli vagyon összegét is. Ha a saját tőke kevesebb, mint az alaptőke összege, az alaptőke tőkekivonással történő leszállítása előtt először a veszteség rendezése miatti alaptőkeleszállításról kell dönteni. c) a veszteség miatti negatív eredménytartalék ellentételezésére felhasznált tőketartalékot, lekötött tartalékot, e) az eredménytartalékból lekötött tartalék visszavezetett összegét a lekötés feloldása alapján, SZTV 37§(1)

31

Az eredménytartalék csökkenéseként kell kimutatni Szt 37§(2) Saját tőke csökkenése: d) az üzleti év végén a tárgyévi adózott eredmény kiegészítéseként osztalékra, részesedésre, kamatozó részvény kamatára, továbbá az eredménytartalékot terhelő adóra igénybe vett összeget, e) a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a gazdasági társaság veszteségének fedezetére teljesített - törvényi előíráson alapuló - pótbefizetés összegét a pénzmozgással/eszközmozgással (2015-től!!) egyidejűleg: az új Ptk-hoz igazítva a Sztv is lehetővé teszi a nem pénzbeli pótbefizetést f) a tőkekivonással megvalósított jegyzett tőke leszállításához kapcsolódó - a jegyzett tőke leszállításával arányos - eredménytartalék-kivonás összegét, 32

Kilépő tagra jutó saját tőke módosult szövege 2014-től

Eredménytartalék csökkenése: g) a pénzmozgással, illetve az eszközmozgással egyidejűleg a jogszabály alapján eredménytartalékkal szemben átadott pénzeszközök, eszközök értékét, ide értve a gazdasági társaság, szövetkezet tagsági jogviszony megszűnésének időpontjában fennálló vagyonának a megszűnt tagsági jogviszonyra jutó része a jegyzett tőke, a tőketartalék és az eredménytartalék arányos részét meghaladó összegét is. SZTV37§(2)

33

Az eredménytartalék csökkenéseként kell kimutatni Saját tőke átrendezése: a) az előző üzleti év veszteségét, ideértve az ellenőrzés előző év(ek) veszteségét is, b) a jegyzett tőke emelését a rendelkezésre álló szabad eredménytartalékból, c) az eredménytartalék lekötött tartalékba átvezetett összegét, SZTV 37§(2)

34

Eredménytartalék mozgásainak bizonylatai, időpontjai (3) A 35. § (3) bekezdése szerinti vállalkozónál az eredménytartalék (1) bekezdés b) pontja szerinti növekedésének, a (2) bekezdés b) és f) pontja szerinti csökkenésének bizonylata a létesítő okirat, annak módosítása, illetve a közgyűlési, az alapítói, a taggyűlési határozat, könyvviteli elszámolását a tőkeemelésről, a tőkeleszállításról szóló létesítő okiratnak, illetve módosításának a cégjegyzékbe történt bejegyzése időpontjával kell végrehajtani. (4) A 35. § (5) bekezdése szerinti vállalkozónál az eredménytartalék (1) bekezdés b) pontja szerinti növekedésének, a (2) bekezdés b) és f) pontja szerinti csökkenésének bizonylata a létesítő okirat, annak módosítása, illetve a taggyűlési határozat, könyvviteli elszámolása a taggyűlési határozatban megjelölt időponttal (legkorábban a határozat keltének időpontjával) történik. (5) Az ellenőrzés során a mérlegkészítés időpontjáig megállapított - az előző üzleti év(ek)re vonatkozó- jelentős összegű hibák elkülönítetten kimutatott eredményre gyakorolt hatásának összegét (mérleg szerinti eredményét) az eredménytartalékot növelő-csökkentő tételként a hiba megállapításának üzleti évében kell elszámolni. (6) Az adózott eredmény kiegészítéséhez a szabad eredménytartalék csak akkor vehető igénybe, ha az igénybevétel után a lekötött tartalékkal, továbbá az értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege meghaladja a jegyzett tőke összegét. SZTV 37§

35

Pótbefizetés nem pénzeszközzel Szt. 37.§ (7) új bekezdés 2015-től  Amennyiben a gazdasági társaság veszteségének fedezetére szolgáló – törvényi előíráson alapuló – pótbefizetés teljesítése nem pénzeszközzel történik, akkor  a teljesítésként átadott eszközt – az eszközmozgással egyidejűleg – az értékesítés szabályai szerint (ÁFA tv. Szerint is!) kell elszámolni, azzal, hogy az  így keletkezett követeléssel szemben kell az eredménytartalékot csökkenteni . 36

Eredménytartalék változás bizonylatai és időpontjai

Gazdasági esemény

Sztv.37§

Bizonylat / Időpont

•JT emelés / leszállítás ET-vel szemben •Tőkekivonáshoz kapcsolódó ET kivonás (ha cégbírósági bejegyzési kötelezettség nem terheli)

Létesítő okirat (módosítás) ill. alapítói (taggyűlési, közgyűlési) jegyzőkönyv / •Cégbejegyzéskor •Alapítói határozatokban megjelölt időpontban (legkorábban határozat kelte)

Ellenőrzés jelentős összegű hiba (mérlegkészítés időpontjáig megállapított)

Nincs taxatív szöveg évében

/

Hiba megállapítás üzleti

ET igénybevétele osztalékra (ha az igénybevétel után korr. ST ˃ JT ) Veszteség ellentételezésére felhasznált (LT, TT) Pótbefizetés tagnál (adott / visszakapott)

Pénzmozgással/eszközmozgással egyidejűleg

LT-al szemben elszámolt Jogszabály alapján Et-ba helyezett Eszközök

Eszköz mozgással egyidejűleg

37

Lekötött tartalék változások bizonylatai, időpontjai

Lekötött tartalék 38. § (1) a tőketartalékból, illetve az eredménytartalékból lekötött összegeket és a kapott pótbefizetés összegét foglalja magában A tőketartalékból kell lekötni és a lekötött tartalékba átvezetni 38§(2): a)Megszűnt 2002-től: nem forgalomképes eszközök b) szövetkezetnél a fel nem osztható vagyon értékét, c) a más jogszabály szerint vagy a vállalkozó saját elhatározása alapján lekötött - kötelezettségek fedezetét jelentő - tartalékot, d) tőketartalékba helyezett összeg azon részét, amelyet a jogszabályban, szerződésben rögzített feltételek nem teljesítése esetén vissza kell fizetni.

39

Az eredménytartalékból kell lekötni és a lekötött tartalékba átvezetni a) a visszavásárolt saját részvények, saját üzletrészek, továbbá a visszaváltható részvények könyv szerinti értékét, b)Üres bekezdés: megszűnt az átalakuláshoz kapcsolódó LT képzési kötelem c) az alapítás-átszervezés aktivált értékéből, továbbá a K+F értékéből még le nem írt összeget, d) A – C összegét (nem realizált árfolyamveszteséghez) e) Azon összeget, amelyre a tőketartalék nem nyújt fedezetet, f) a gazdasági társaság tulajdonosánál - a testület által megszavazott, de még nem teljesített pótbefizetés összegét, g) más jogszabály szerint vagy a vállalkozó saját elhatározása alapján lekötött tartalékot.

Szt 38§(3) A fenti jogcímek szerinti lekötést az eredménytartalékkal szemben el kell számolni akkor is, ha az eredménytartaléknak negatív egyenlege lesz. 40

Kapott pótbefizetés (veszteséges vállalkozásnál) Külső forrásból: Lekötött tartalékként kell kimutatni a gazdasági társaságnál a veszteségek fedezetére kapott pótbefizetés összegét, a pótbefizetés visszafizetéséig, elszámolása a pénzmozgással, az eszközmozgással egyidejűleg történik. 38.§(10) Amennyiben, a gazdasági társaság veszteségének fedezetére szolgáló teljesített pótbefizetés visszafizetése nem pénzeszközzel történik: - az átadott eszközt (az eszközmozgással egyidejűleg), - az értékesítés szabályai szerint kell elszámolni, és - az így keletkezett követeléssel szemben kell a lekötött tartalékot csökkenteni. (új bekezdés 2015től) SZTV. 38§(4) 41

Lekötött tartalék egyéb jogcímei Szt 38§ (7)-(9) (7) Amennyiben a társaság jegyzett tőkéjét a lekötött tartalék javára szállították le, akkor a tőkeleszállítás cégjegyzékbe történt bejegyzése időpontjával a lekötött tartalékba kell átvezetni. Ezt az összeget a lekötött tartalékon belül elkülönítetten kell kimutatni. (8) A fenti elkülönített lekötött tartalékot csak az alábbiak szerint lehet megszüntetni: • veszteségrendezésre - az erről szóló döntés időpontjával - az eredménytartalék negatív összegét csökkentő tételként, illetve • tőkeemelésre - a tőkeemelés cégjegyzékbe történt bejegyzése időpontjával - a jegyzett tőkét növelő tételként. (9)A lekötött tartalék növekedéseként/csökkenéseként kell kimutatni a pénzmozgással/ eszközmozgással egyidejűleg a külön jogszabály alapján a lekötött tartalékkal szemben átvett/ átadott eszközök értékét. A külön jogszabály alapján átvett lekötött tartalék feloldását - a külön jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - az eredménytartalékkal szemben kell elszámolni. 42

Értékelési tartalék Értékelési tartalékként, és azon belül elkülönítetten kell kimutatni a) az 58. § szerinti piaci értékelés alapján meghatározott értékhelyesbítés összegét az értékhelyesbítés értékelési tartalékaként, továbbá b) az 59/A-59/F. §-ok szerinti valós értéken történő értékelés alapján a saját tőkével szemben elszámolt értékelési különbözetet a valós értékelés értékelési tartalékaként. Az értékhelyesbítés értékelési tartaléka és az értékhelyesbítés, valamint a valós értékelés értékelési tartaléka és az értékelési különbözet kizárólag egymással szemben és azonos összegben változhat. Az értékelési tartalék terhére a saját tőke más elemeit nem lehet kiegészíteni, annak terhére kötelezettség nem teljesíthető. SZTV. 39. § (1)

43

Mérleg szerinti eredmény A mérleg szerinti eredmény az osztalékra, részesedésre, a kamatozó részvények kamatára igénybe vett eredménytartalékkal növelt, a jóváhagyott osztalékkal, részesedéssel, a kamatozó részvények kamatával csökkentett tárgyévi adózott eredmény, egyezően az eredménykimutatásban ilyen címen kimutatott összeggel. (2a) Ha a jóváhagyott osztalék, részesedés, kamatozó részvények kamata kötelezettségként kimutatott összegének teljesítése nem pénzeszközzel történik, akkor a juttatás teljesítéseként átadott eszközt az értékesítés szabályai szerint kell elszámolni. (2014-től új bekezdés) SZTV. 39§ (2) 44

Ptk. szerinti tőkeszabályok SAJÁT TŐKE MINIMUMOK 3:161. § [A törzstőke és a törzsbetét fogalma és mértéke] (4) A törzsbetétek összege a törzstőke, amely nem lehet kevesebb hárommillió forintnál. (A Ptk. 3:161. §-ához) 13. § (2) Az (1) bekezdés szerinti korlátolt felelősségű társaság legkésőbb 2016. március 15éig köteles a törzstőkéjét megemelni vagy átalakulni, egyesülni azzal, hogy a tőkeemelésről a Ptk. rendelkezéseinek alkalmazásával határozhat.

45

Kft – jegyzett tőke minimum  500 eFt >>>>>>>> 3.000 eFt  Több mint 200 ezer céget érint !!!  Plusz tőkekövetelmény kb. 490 Mrd forint !!!  2016. március 15-éig kell kötelezően megemelni, DE  2014. március 15. után egyből esedékes, ha valaki társasági okiratot módosít >>> benyújtja a CB-ra (üzletrész-értékesítés, az ügyvezető-, a székhelytelephelyváltozás)

Ha társasági okiratban nincs JT emelése:  

CB elutasítja a kérelmet vagy cég dönthet a BT-vé vagy KKT-vé átalakulásáról

(költséges, időigényes , könyvvizsgálót is igényel)

46

A pénzbeli vagyoni hozzájárulás szolgáltatása (1) Ha a társasági szerződés úgy rendelkezik, hogy a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásáig valamelyik tag a pénzbetétének felénél kisebb összeget köteles befizetni, vagy a társasági szerződés a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásáig be nem fizetett pénzbeli vagyoni hozzájárulás szolgáltatására a társaság nyilvántartásba vételétől számított egy évnél hosszabb határidőt állapít meg, a társaság mindaddig nem fizethet osztalékot a tagoknak, amíg a ki nem fizetett és a tagok törzsbetétére az osztalékfizetés szabályai szerint elszámolt nyereség a tagok által teljesített pénzbeli vagyoni hozzájárulással együtt el nem éri a törzstőke mértékét. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a tagok a még nem teljesített pénzbeli vagyoni hozzájárulásuk összegének erejéig kötelesek helytállni a társaság tartozásaiért.

Ptk. 3:162. § 47

A nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás teljesítése (1) Ha alapításkor a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás értéke eléri vagy meghaladja a törzstőke felét, a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást a nyilvántartásba-vételi kérelem benyújtásáig teljes egészében a társaság rendelkezésére kell bocsátani. (2) Ha a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást a társaság alapításakor nem bocsátották teljes egészében a társaság rendelkezésére, a fennmaradó nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást a társasági szerződésben meghatározott időpontig kell szolgáltatni. A társasági szerződésnek a nyilvántartásba vételtől számított három évnél hosszabb határidőt megállapító rendelkezése - a három évet meghaladó részében –

semmis

Ptk. 3:163.

§ 48

A társaság alapítása egyszemélyes társaság (1) Ha egy személy alapít korlátolt felelősségű társaságot, az alapító köteles a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásáig teljes egészében a társaság rendelkezésére bocsátani. Az alapító okirat ezzel ellentétes rendelkezése semmis.

Ptk. 3:208. §

49

RÉSZVÉNYTÁRSASÁG XXXI. Fejezet Általános rendelkezések Alaptőke (2) A zártkörűen működő részvénytársaság alaptőkéje nem lehet kevesebb ötmillió forintnál. A nyilvánosan működő részvénytársaság alaptőkéje nem lehet kevesebb húszmillió forintnál. (3) A pénzbeli hozzájárulás összege alapításkor nem lehet kevesebb az alaptőke

harminc százalékánál.

(4) A részvény névértéken alul történő kibocsátása semmis. A névértéken aluli kibocsátásból eredő károkért harmadik személyekkel szemben a részvénytársaság nyilvántartásba való bejegyzését megelőzően történt kibocsátás esetén az alapítókat, a nyilvántartásba való bejegyzést követően történt kibocsátás esetén a társaságot terheli felelősség a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint. Több alapítót a felelősség egyetemlegesen terheli.

Ptk. 3:212. § 50

A részvénytársaság alapítása (1) A részvénytársaság nyilvántartásba vételére azt követően kerülhet sor, ha a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásáig a) a pénzbeli hozzájárulás teljesítését vállaló alapítók az alapszabályban átvenni vállalt részvény névértékének, illetve kibocsátási értékének legalább huszonöt százalékát befizették; és b) a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást - kivéve, ha a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás értéke az alaptőke huszonöt százalékát nem éri el - a részvénytársaság rendelkezésére bocsátották. (2) A részvényes legkésőbb a részvénytársaság nyilvántartásba vételétől számított egy éven belül köteles a részvények teljes névértékét, illetve kibocsátási értékét a részvénytársaság részére befizetni és a nyilvántartásba vételtől számított három éven belül köteles a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást teljes egészében a részvénytársaság rendelkezésére bocsátani. (3) Semmis az alapszabály olyan rendelkezése, amely a vagyoni hozzájárulásokkal kapcsolatban az e §-ban meghatározottnál későbbi teljesítési határidőt ír elő. Ptk. 3:252. §

51

Az egyszemélyes részvénytársaság (1) Ha a részvénytársaság úgy jön létre, hogy alapszabályában egy személy vállal kötelezettséget a társaság valamennyi részvényének átvételére, az alapító köteles nem pénzbeli vagyoni hozzájárulását a nyilvántartásba-vételi kérelem benyújtásáig teljes egészében a társaság rendelkezésére bocsátani. Az alapszabály ezzel ellentétes rendelkezése semmis. PTK. 3:323. §

52

Kft 114§,115§,116§

Jegyzett tőke minimum –ebből Pénzeszköz

Rt

3:161§,3:162§, 3:163§,3:208§

207§,288§

3:212§,3::252§, 3:323§

2014.03.14-ig (Régi)

2014.03.15-től (Új)

2014.03.14-ig (Régi)

2014.03.15-től (Új)

500 EFt

3 000 EFt

5 mFt (20mFt)

5 mFt (20mFt)

NINCS megkötés

Nincs megkötés

NINCS megkötés

Min.30%

–Pénzbetét mértéke és határideje

min.50% a kérelem benyújtásig, a többit 1 éven belül

általában 50% és 1 év,

min.25%, a többit 1 éven belül

min.25%, a többit 1 éven belül

–Apport mértéke és határideje

100%, kivéve: kevesebb mint a törzstőke 50%-a, akkor 3 éven belül

uaz, mint korábban,

100%, kivéve Zrt, ha kevesebb mint az alaptőke 25%-a, akkor 5 éven belül

100%, kivéve, ha kevesebb mint az alaptőke 25%-a, akkor 3 éven belül de egyszemélyes rtnél apport 100%-ban rendelkezésre bocsátandó

Rendelkezésre bocsátási kötelezettség

de nem fizethető osztalék, amíg a ki nem fizetett osztalék el nem éri a törzstőke mértékét

de egyszemélyes kftnél apport 100%-ban rendelkezésre bocsátandó cégbejegyzésig

53

Tőkevédelmi előírások a Ptk szerint Gazdasági társaságokra (általános szabály) Az átalakulás esetei és feltételei /GT. 51§/ (2) Ha egymást követő két üzleti évben a társaság saját tőkéje nem éri el az adott társasági formára kötelezően előírt jegyzett tőkét, és a tagok a második év beszámolójának elfogadásától számított három hónapon belül a szükséges saját tőke biztosításáról nem gondoskodnak, e határidő lejártát követő hatvan napon belül a gazdasági társaság köteles elhatározni átalakulását. Átalakulás helyett a gazdasági társaság a jogutód nélküli megszűnést vagy az egyesülést is választhatja. PTK. 3:133. § 54

Kft-kre vonatkozó tőkevédelmi szabály A taggyűlés kötelező összehívása /Gt. 143§/ (1) Az ügyvezető késedelem nélkül köteles összehívni a taggyűlést vagy annak ülés tartása nélküli döntéshozatalát kezdeményezni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha tudomására jut, hogy a) a társaság saját tőkéje veszteség folytán a törzstőke felére csökkent; b) a társaság saját tőkéje a törzstőke törvényben meghatározott minimális összege alá csökkent; c) a társaságot fizetésképtelenség fenyegeti vagy fizetéseit megszüntette; vagy d) ha vagyona tartozásait nem fedezi. PTK.3:189. § 55

Kft-kre vonatkozó tőkevédelmi szabály (2) Az (1) bekezdésben megjelölt esetekben a tagoknak határozniuk kell pótbefizetés előírásáról, a törzstőke mértékét elérő saját tőke más módon való biztosításáról vagy a törzstőke leszállításáról; mindezek hiányában a társaság átalakulását, egyesülését, szétválását vagy jogutód nélküli megszüntetését kell elhatározni. A taggyűlés ezzel kapcsolatos határozatait három hónapon belül végre kell hajtani. (3) Ha a taggyűlés befejezését követő három hónapon belül az összehívására okot adó, az (1) bekezdés a) pontja szerinti körülmény változatlanul fennáll, a törzstőkét le kell szállítani. PTK. 3:189§

56

Részvénytársaságokra vonatkozó tőkevédelmi szabály A közgyűlés kötelező összehívásának esetei /Gt 245§/ (1) Az igazgatóság köteles nyolc napon belül - a felügyelőbizottság egyidejű értesítése mellett - a szükséges intézkedések megtétele céljából a közgyűlést összehívni vagy közgyűlés tartása nélkül történő határozathozatalt kezdeményezni, ha bármely tagjának tudomására jut, hogy a) a részvénytársaság saját tőkéje veszteség következtében az alaptőke kétharmadára csökkent; b) a részvénytársaság saját tőkéje az alaptőke törvényben meghatározott minimális összege alá csökkent; c) a részvénytársaságot fizetésképtelenség fenyegeti vagy fizetéseit megszüntette; vagy d) a részvénytársaság vagyona a tartozásait nem fedezi.

PTK. 3:270. § 57

Gt és Új Ptk kapcsolata (Gt. 51.§) 51§(4) Mentesül a gazdasági társaság az (1) bekezdés szerinti kötelezettség alól, ha a második év számviteli törvény szerinti beszámolójának elfogadásától számított három hónapon belül, három hónapnál nem régebbi mérlegfordulónapra összeállított közbenső mérleggel igazolni tudja, hogy az (1) bekezdés szerinti intézkedésekre okot adó körülmény már nem áll fenn. GT51§(4) Új Ptk nem tartalmazza! 58

Gt és Új Ptk kapcsolata Hatályos: 2012.10.16 … - amennyiben a taggyűlés időpontját legfeljebb egy hónappal megelőző mérlegfordulónapra összeállított közbenső mérleg szerint azok fennállnak - … Gt. 143.§, ill. 245.§ ÚJ PTK NEM TARTALMAZZA!

59

Hosszú távú tőkevesztésnél Saját tőke

<

Jegyzett tőke társasági formára előírt mérték)

2 egymást követő teljes üzleti évben Eljárási szabály: A beszámoló elfogadásától számított 3 hónapon belül kötelező intézkedés (egyébként ezt követő 60 napon belül átalakulás, egyesülés megszűnés) Nem tartalmazza: A beszámoló elfogadását követő 3 hónapon belül 3 hónapnál nem régebbi fordulónapra elkészített közbenső mérleggel igazolási lehetőség: intézkedésre okot adó körülmény megszűnt. 60

Rövid távú tőkevesztésnél Intézkedési kötelezettség 8 napon belül

Haladéktalanul

Ha a Kft saját tőkéje veszteség miatt a törzstőke felére,vagy a törvény szerinti min. alá csökken

Ha az Rt saját tőkéje veszteség miatt az alaptőke kétharmadára vagy 5 millió Ft alá csökken

Új Ptk-ban nincs már: Nincs intézkedési kötelezettség, ha az e célból összehívott taggyűlés, közgyűlés időpontját legfeljebb egy hónappal megelőző mérleg fordulónapra összeállított közbenső mérleg szerint már nem áll fenn tőkevesztés 61

Kft rövid távú tőkevesztésénél intézkedési lehetőségek - Pótbefizetés, - Törzstőke biztosítása egyéb módon, - Tőkeleszállítás, - Átalakulás, egyesülés szétválás, - Jogutód nélküli megszűnés, amely határozat 3 hónapon belül végrehajtandó. - Tőkeleszállítás kötelező: Ha a törzstőke felére csökkent saját tőke helyzet a taggyűlést követő 3 hónapon belül változatlanul fennáll. 62

Rt rövid távú tőkevesztésénél intézkedési lehetőségek - ……… - Tőkevesztés megszüntetésére alkalmas határozathozatal - Döntés átalakulásról, egyesülésről, szétválásról, - Döntés megszűnésről, amely határozat 3 hónapon belül végrehajtandó. - Tőkeleszállítás kötelező: ha az alaptőke kétharmadára csökkent saját tőke helyzet a közgyűlést követő 3 hónapon belül változatlanul fennáll. 63

Részvénytársaságokra vonatkozó tőkevédelmi szabály A közgyűlés kötelező összehívásának esetei: „(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a részvényesek kötelesek a közgyűlésen vagy közgyűlés tartása nélkül olyan határozatot hozni, amely alkalmas az (1) bekezdésben megjelölt okok megszüntetésére; vagy dönteniük kell a társaság átalakulásáról, egyesüléséről vagy szétválásáról; ezek hiányában a társaság megszüntetéséről. A közgyűlés ezzel kapcsolatos határozatait három hónapon belül végre kell hajtani. (3) Ha a közgyűlés befejezését követő három hónapon belül az összehívására okot adó, az (1) bekezdés a) pontja szerinti körülmény változatlanul fennáll, az alaptőkét le kell szállítani.” PTK. 3:270. § 64

Saját tőke pótlás megoldási lehetőségek: Külső forrásból A1/ Tőkeemelés külső forrásból: a tagok pénzbeli hozzájárulásával, valamint nem pénzbeli (apporttal) történő jegyzett tőke emeléssel: Rendelkezésre bocsátott eszközök könyvelése a bejegyzés előtt: T 1.,2.,3. Eszközök – K 45-47. Kötelezettség Bejegyzéskor: T 45-47. Kötelezettség bocsátott érték T 33. Jegyzett, de be nem fizetett tőke – K 411 Jegyzett tőke (névérték)

Rendelkezésre Különbözet Bejegyzett összeg

Bejegyzést követően rendelkezésre bocsátott eszközök: T 1.,2.,3. Eszközök – K 33. Jegyzett, de be nem fizetett tőke

65

Saját tőke pótlás megoldási lehetőségek: Külső forrásból

ázsióval

A2/ Tőkeemelés külső forrásból, : tagok pénzbeli és nem pénzbeli (apporttal) hozzájárulásával: Rendelkezésre bocsátott eszközök könyvelése a bejegyzés előtt: T 1.,2.,3. Eszközök – K 45-47. Kötelezettség Bejegyzéskor: T 45-47. Kötelezettség Rendelkezésre bocsátott érték T 33. Jegyzett, de be nem fizetett tőke Különbözet (névértékre jutó) – K 411 Jegyzett tőke Bejegyzett összeg (névérték) – K 412 Tőketartalék Rendelkezésre bocsátott értékre jutó ázsió Bejegyzést követően rendelkezésre bocsátott eszközök: T 1.,2.,3. Eszközök – K 33. Jegyzett, de be nem fizetett tőke – K 412 Tőketartalék 66

Nem pénzbeli hozzájárulások szabályai a Ptk-ban Nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás (1) Nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként követelés is szolgáltatható, ha azt az adós elismerte, vagy az jogerős bírósági határozaton alapul. A tag munkavégzésre, személyes közreműködésre vagy szolgáltatásra irányuló kötelezettségvállalása nem lehet nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás. Ptk. 3:99. §

67

Nem pénzbeli hozzájárulások szabályai a Ptk-ban A közgyűlési határozat d) a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás tárgyát, értékét, az ellenében adandó részvények számát és egyéb jellemzőit, a hozzájárulást szolgáltató nevét (cégét), lakóhelyét, székhelyét és az előzetes értékelést végző könyvvizsgáló nevét, székhelyét (lakóhelyét), a szolgáltatás időpontját; Ptk. 3:296. (1) 68

Nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás Rt-nél Nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás szolgáltatása esetén az alapszabályhoz mellékelni kell könyvvizsgáló vagy az adott vagyontárgy értékeléséhez szükséges szakértelemmel rendelkező szakértő jelentését, amely tartalmazza a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás leírását, értékét, értékelését, az alkalmazott értékelési módszer ismertetését és azt, hogy az értékelést érintő új befolyásoló körülmény nem merült fel. A könyvvizsgálónak vagy szakértőnek a jelentésben nyilatkoznia kell arról, hogy a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásnak az alapítók által előzetesen megállapított értéke egyensúlyban van-e az ellenében adandó részvények számával, névértékével. PTK.3:251. § (1) 69

Apport könyvvizsgálata Rt-nél Nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás: Nincs szükség könyvvizsgálói vagy szakértői jelentésre, ha a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást nyújtó részvényes a szolgáltatás időpontjához képest három hónapnál nem régebbi, könyvvizsgáló által ellenőrzött beszámolóval rendelkezik, amely a hozzájárulás tárgyát képező vagyontárgy értékét tartalmazza, vagy ha a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás olyan vagyontárgyakból áll, amelyeknek tőzsdén jegyzett ára van. 3:251.(2) § 70

Tőkére történő deviza befizetés forintra átszámított összege eltér a bejegyzett összegtől

Kevesebb a befizetett összeg

Követeléské nt kell kimutatni a tulajdonoso kkal szemben

Nagyobb a befizetett összeg

A tulajdonosok társasági szerződésbe n lerögzített kijelentése alapján tőketartalék

Visszafizetésre kerül a tulajdonos ok felé

A tulajdonoso k lemondana k róla: rendkívüli bevétel 71

Tagi kölcsön apportálás (ázsiós) könyvelése Létesítő okirat módosítása 32-36 479 479

473

411

alapján Jegyzett tőke emelése

412

Tőketartalékba az ázsió

32-36

Összevezetés 72

Követelés apport gyakorlati problémái Adózási kockázatok eltérnek: - tagi kölcsön, ill. - osztalék esetén. Osztalékot előbb le kell adózni és át kell minősíteni tagi kölcsönné (magánszemélynél)???? Kockázatok:  Nem eredeti tőkearány lesz, ha nem JT arányos a tagi kölcsön befizetés, lemondás, különösen az ázsiósnál!!!  Magánszemélynél - vagyonosodási vizsgálat  Társaságnál – átfogó ellenőrzés

73

Ázsiós tőkeemelés könyvelésének dátuma  2015. december 15. - A tagok határozatáról szóló jegyzőkönyv, és egyben a létesítő okirat módosításának napja:  2015. december 17. - A cégbírásághoz benyújtott változásbejegyzési kérelem napja:  2016. január 10. - A változás bejegyzésének napja: Melyik napra is kell könyvelni? Válasz:  csak 2014-ben szabad könyvelni, mert a jegyzett tőke számlára kizárólag a cégbíróság bejegyzésének napjával könyvelhetünk.  Szt. 35.§ (3) „Jegyzett tőke részvénytársaságnál,

korlátolt felelősségű társaságnál, egyéb vállalkozónál (ha e tekintetben cégbírósági bejegyzési kötelezettség terheli) a cégbíróságon bejegyzett tőke a létesítő okiratban meghatározott összegben.” 74

Tőkeemelés saját 413 Eredménytartalék

411

forrásból (Kft-nél)

Jegyzett tőke

2.500.000

3:201. § [A törzstőke felemelése törzstőkén felüli vagyonból] (1) A társaság a tagok legalább háromnegyedes szótöbbséggel meghozott határozatával a törzstőkét a törzstőkén felüli vagyonából akkor emelheti fel, ha a felemelt törzstőke nem haladja meg a

saját tőkéjét

társaság , és a társaság előző üzleti évre vonatkozó beszámolójának mérlege vagy a tárgyévi közbenső mérlege szerint a társaság rendelkezik olyan törzstőkén felüli vagyonnal, amely törzstőkeemelésre fordítható. A törzstőke felemelésének fedezetét a társaság hat hónapnál nem régebbi fordulónappal készült beszámolója vagy közbenső mérlege alapján kell igazolni. (2) A törzstőkén felüli vagyonból történt törzstőkeemelés a tagok törzsbetéteit a korábbi törzsbetétek arányában növeli. 75

Tőkeemelés saját forrásból (részvénytársaság) Ptk. 3:300. § Az alaptőke-emelés előfeltételei A részvénytársaság alaptőkéjét alaptőkén felüli vagyonával vagy annak egy részével felemelheti, ha az előző üzleti évre vonatkozó beszámolójának mérlege vagy a tárgyévi közbenső mérlege szerint a társaság rendelkezik olyan alaptőkén felüli vagyonnal, amely alaptőke-emelésre fordítható, és a részvénytársaság alaptőkéje a tőkeemelést követően sem haladja meg a

helyesbített saját tőke összegét. Az alaptőkén felüli vagyon mértékét a beszámoló vagy közbenső mérleg a mérleg fordulónapját követő hat hónapon belül igazolja.

Ptk. 3:300. §

76

Kft

Rt

158§

3:201§

259§

3:300§

2014.03.14-ig (Régi)

2014.03.15-től (Új)

2014.03.14-ig (Régi)

2014.03.15-től (Új)

TŐKEEMELÉS Törzstőkén / alaptőkén felüli vagyon terhére •feltétele

•igazolása

ELŐZŐ ÜZLETI ÉV / tárgyévi közbenső mérleg szerint meglévő törzstőkén / alaptőkén felüli vagyon, amely tőkeemelésre fordítható (tőkeemelést követően sem lehet a törzstőke / alaptőke magasabb a korrigált saját tőkénél) Hat hónapnál nem régebbi fordulónapra készített beszámolóval vagy közbenső mérleggel

77

Tőkeemelés saját forrásból 413 Eredménytartal 411 Jegyzett tőke 2.500.000 ék SZJA tv. 3. § E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő: 34. Értékpapír: ……..továbbá a közkereseti társaság részére rendelkezésre bocsátott vagyoni hozzájárulás, a betéti társaság részére rendelkezésre bocsátott vagyoni betét, a kft. üzletrész,.. SZJA tv.67. § (1) Árfolyamnyereségből származó jövedelem az értékpapír átruházása (ide nem értve a kölcsönbe adást) ellenében megszerzett bevételnek az a része, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított érték és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét. …….(3) A bevételből a jövedelmet az értékpapír átruházásáról szóló szerződés keltének napjára kell megállapítani. 78

Tőkeemelés saját forrásból JT emelés ET-ból  Csak szabad (nem lekötött) ET használható fel.  Szja tv (1995. évi CXVII. Törvény) 77/A. §-a (2) bekezdése szerint: „Nem minősül bevételnek a magánszemély által értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték, ha a magánszemély bb) a társas vállalkozás jegyzett tőkéjének a saját tőke terhére történő felemelése révén szerezte”.  Adókötelezettség JT leszállításakor esedékes

79

Tulajdonosi követelés elengedése Saját tőke javítás lehetősége különböző:  Tagi kölcsön elengedése, illetve  Osztalék elengedése esetén. További kérdés, hogy társaság, ill. magánszemély engedi el? Ha a tag elengedi a társasággal szembeni osztalékot: Szt. alapján a rendkívüli bevételek között kell elszámolni. (JE emelésnél csak következő évi ET !!!) Tao fiz kötelezettség - társaság csökkentheti a Tao alap megállapításakor az AEE-t. Illeték – NINCS 4014-től.  Itv. 17. § (1) t) pont – mindenkire igaz 80

Követelés elengedés Számviteli szabályai törvény 2000. évi C. tv

Rendkívüli Elengedőnél Behajthatatlannak nem minősülő Egyéb Behajthatatla ráfordítás n-nak minősülő Kötelezettnél

Rendkívüli bevétel

2010-től Társasági adó 1996. évi LXXXI. tv.

Illeték törvény 1990. évi XCIII. tv.

Nincs növelő, ha - Magánszeméllyel -NEM kapcsolt vállalkozással Szemben engedik el 8.§(1) h., ill. - Osztalék 29§(Q)

Ø

Nincs növelő

Mentes:

Nincs csökkentő Kivétel: osztalék elengedése (2012.06.21-től)

Gazdálkodó szervek közötti ajándékozásnál (kivétel: off shore 2014) Osztalék 2014-től! Csőd/felszámolás keretében elengedett (tag kivételével) 2014től)

81

Tulajdonostól kapott kölcsön elengedésének könyvelése 45-47 / 98 86 / 463

Nyilatkozat alapján Illeték kivetés alapján

Az öröklési és az ajándékozási illeték általános mértéke (a megajándékozottnak juttatott ajándék tiszta értéke után) 18%. Itv. 12. § (1)

82

Itv. 11. § (1) Az ajándékozási illeték tárgya: a) ingatlan ajándékozása, b) ingó ajándékozása, c) vagyoni értékű jognak ingyenes alapítása, ilyen jognak vagy gyakorlásának ingyenes átengedése, továbbá az ilyen jogról ellenszolgáltatás nélkül történő lemondás. (2) Az (1) bekezdésben felsorolt ajándékozás csak akkor esik ajándékozási illeték alá, ha arról okiratot állítottak ki, vagy ingó ajándékozása esetén okirat kiállítása ugyan nem történt, de az egy megajándékozottnak jutó ingó forgalmi értéke a 150 000 forintot meghaladja. Az ilyen ajándékozást a 17. § (1) bekezdés c), k), l), m), p), r), s) pontja alá eső ügyletek kivételével az állami adóhatósághoz 30 napon belül be kell jelenteni. A bejelentésre a 91. § az irányadó. (3) Nem tárgya az ajándékozási illetéknek a vagyoni értékű jog, ha azt az ajándékozó a maga javára tartja fenn, vagy ha az ingatlant az átruházást megelőzően már fennállott és az ingatlannyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű joggal terhelten ajándékozzák. (4) Ha a bontó feltétel vagy véghatáridő bekövetkezésekor a dolog az ajándékozóra száll vissza, a visszaszállás után ajándékozási illetéket nem kell fizetni.

86

Egyéb ráfordítás

46- NAV-val szembeni 18% 47 kötelezettség 83

Itv. 12. § (1) Az öröklési és az ajándékozási illeték általános mértéke - ha e

Illetékmentesség tagi kölcsön elengedésnél Itv. 17. § (1) Mentes az ajándékozási illeték alól: n) a 18. § (2) bekezdése alapján a visszterhes vagyonátruházási illeték tárgyát nem képező ingó vagyontárgyaknak térítésmentes eszközátruházás keretében történő, gazdálkodó szervezet általi megszerzése, illetve a követelés gazdálkodó szervezetek közötti ajándékozás - ideértve a követelés-elengedést és a tartozásátvállalást is útján történő megszerzése

84

OSZTALÉK OSZTALÉK felhasználása tőkehelyzet javítására Saját tőke probléma esetén megoldások Apport Társaságok által

Magánszemélyek által

NINCS Tao hatás

SZJA 66§ és EHO kötelezettséggel jár

Követelés elengedése Társaságokn ál Kapcsolt vállalkozások

Magánszemélyeknél -SZJA kötelezettség???

- Illeték van! 2014től illeték megszűnt! Elengedőnél adóalap növelő :- de NAV állásfoglalás Rendkívüli bevétel: csökkentő lehet •Tao tv 29§ (Q) szerint (2012.06.20-tól)

29/Q. § (3) Csökkenti a társasági adó alapját a 2007-től 2009-ig tartó üzleti években megállapított, ki nem fizetett osztalék 2010. január 1-jét követő elengedésére tekintettel elszámolt rendkívüli bevétel összege, nem növeli az osztalékot megállapító társaság tagjánál az elengedett követelésre tekintettel elszámolt rendkívüli ráfordítás összege (kivéve, ha a követelést ellenőrzött külföldi társasággal szemben engedte el), függetlenül attól, hogy az osztalékot megállapító társasággal kapcsolt vállalkozási viszonyban áll. (3) Csökkenti a társasági adó alapját a megállapított, ki nem fizetett osztalék elengedésére tekintettel elszámolt rendkívüli bevétel összege, nem növeli az osztalékot megállapító társaság tagjánál az elengedett követelésre tekintettel elszámolt rendkívüli ráfordítás 85 összege (kivéve, ha a követelést ellenőrzött külföldi társasággal szemben engedte el), függetlenül attól, hogy az osztalékot megállapító társasággal kapcsolt vállalkozási viszonyban áll.

Elengedett osztalék kötelezettség 44-47

Kötelezetts ég

98

Rendkívüli bevétel

X

Tao tv. 29/Q. § (3) Csökkenti a társasági adó alapját a megállapított, ki nem fizetett osztalék elengedésére tekintettel elszámolt rendkívüli bevétel összege, nem növeli az osztalékot megállapító társaság tagjánál az elengedett követelésre tekintettel elszámolt rendkívüli ráfordítás összege (kivéve, ha a követelést ellenőrzött külföldi társasággal szemben engedte el), függetlenül attól, hogy az osztalékot megállapító társasággal kapcsolt vállalkozási viszonyban áll. Itv. 17. § (1) Mentes az ajándékozási illeték alól: t) az osztalékra vonatkozó követelés elengedése;

86

Véglegesen átadott pénzeszköz, térítés nélkül átadott eszköz, nyújtott szolgáltatás, visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, ellenérték nélkül átvállalt kötelezettség

2010-től

Átruházó

SZTV

TAO

ITV.

Rendkívüli ráfordítás

Nincs növelő, kivéve - Veszteséges vállalkozás részére (vagy nincs nyilatkozat), vagy - ha a juttatás külföldi személy vagy az üzletvezetés helye alapján külföldi illetőségű részére történik (Tao. 3.sz. melléklet)

-

Nincs csökkentő

Mentes: Gazdálkodó szervek közötti ajándékozásnál

Átvállaló (kötelezettségnél) Rendkívüli

ráfordítás a tárgyévben kifizetett összeg! Átvevő

Rendkívüli bevétel

87

Tartozás átvállalás könyvelése 88 / 479 393 / 88 Átvállalónál ….. halasztott ráfordításként kell kimutatni az ellentételezés nélküli tartozásátvállalás során - a tartozásátvállalás beszámolási időszakában - a véglegesen átvállalt és pénzügyileg nem rendezett kötelezettség rendkívüli ráfordításként elszámolt szerződés (megállapodás) szerinti összegét

Szt. 33§ (1)

4…. / 98 98 / 483 Kötelezettnél

….. tartozásátvállalás során harmadik személy által ellentételezés nélkül átvállalt kötelezettség szerződés (megállapodás) szerinti összegét, ha az beszerzett eszközhöz kapcsolódik Szt.86§ (4) d) 88

Pótbefizetés elszámolásának gyakorlati kérdései

Kapott pótbefizetés (veszteséges vállalkozásnál) 38§(4) Külső forrásból: Lekötött tartalékként kell kimutatni a gazdasági társaságnál a veszteségek fedezetére kapott pótbefizetés összegét, a pótbefizetés visszafizetéséig, elszámolása a pénzmozgással, az eszközmozgással egyidejűleg történik. 38.§(10) Amennyiben, a gazdasági társaság veszteségének fedezetére szolgáló teljesített pótbefizetés visszafizetése nem pénzeszközzel történik: - az átadott eszközt (az eszközmozgással egyidejűleg), - az értékesítés szabályai szerint kell elszámolni, és - az így keletkezett követeléssel szemben kell a lekötött tartalékot csökkenteni. (új bekezdés 2015-től) 90

Az eredménytartalék csökkenéseként kell kimutatni Szt 37§(2)e) Pótbefizetés a tulajdonosnál: A gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a gazdasági társaság veszteségének fedezetére teljesített - törvényi előíráson alapuló - pótbefizetés összegét a pénzmozgással/eszközmozgással egyidejűleg!!! 91

Pótbefizetés nem pénzeszközzel - tulajdonosnál Szt. 37.§ (7) új bekezdés 2015-től  Amennyiben a gazdasági társaság veszteségének fedezetére szolgáló – törvényi előíráson alapuló – pótbefizetés teljesítése nem pénzeszközzel történik, akkor  a teljesítésként átadott eszközt – az eszközmozgással egyidejűleg – az értékesítés szabályai szerint kell elszámolni, azzal, hogy az  így keletkezett követeléssel szemben kell az eredménytartalékot csökkenteni . 92

Az eredménytartalékból kell lekötni és a lekötött tartalékba átvezetni Szt 38§(3) f) a gazdasági társaság tulajdonosánál a testület által megszavazott, de még nem teljesített pótbefizetés összegét, El kell számolni akkor is, ha az eredménytartaléknak negatív egyenlege lesz.

93

Pótbefizetés bekerülési értéke és dokumentuma Szt. 50.§(10) új bekezdése 2015-től  pótbefizetésként, illetve a pótbefizetés visszafizetéseként kapott eszköz bekerülési (beszerzési) értéke:  az eszköz pótbefizetésről, illetve a pótbefizetés visszafizetésről hozott  közgyűlési, alapítói, taggyűlési határozatban meghatározott értéke .

94

Pótbefizetés Veszteséges vállalkozás

Veszteséges vállalkozás tulajdonos vállalata

Lekötött tartalékként kell kimutatni a gazdasági társaságnál a veszteségek fedezetére kapott pótbefizetés összegét, a pótbefizetés visszafizetéséig, elszámolása a pénzmozgással/eszközmozgás sal egyidejűleg történik. Szt. 38. par. (4). bek.

Az eredménytartalékból kell lekötni és a lekötött tartalékba átvezetni a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a veszteség fedezetére - az arra illetékes testület által megszavazott, de még nem teljesített - fizetendő pótbefizetés összegét. Szt. 38. par. (3). bek. f, pont

95

38

Pénzeszköz

414

Lekötött tartalék

Jóváírt összeg

Új Ptk. 3:183. § [A pótbefizetés] Kft-nél (1) Ha a társasági szerződés feljogosítja a taggyűlést arra, hogy a veszteségek fedezésére pótbefizetési kötelezettséget írjon elő a tagok számára, meg kell határozni azt a legmagasabb összeget, amelynek befizetésére a tag kötelezhető, továbbá a pótbefizetés elrendelhetőségének gyakoriságát. (2) A pótbefizetés teljesítésének módját, ütemezését és teljesítésének határidejét a pótbefizetés elrendeléséről szóló taggyűlési határozatban kell meghatározni. A pótbefizetés összege a tag törzsbetétjét nem növeli. A pótbefizetés a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásokkal szemben érvényesülő követelményeknek megfelelő nem pénzbeli szolgáltatás útján is teljesíthető. (3) A pótbefizetési kötelezettséget a törzsbetétek arányában kell meghatározni és teljesíteni. (4) A pótbefizetés késedelmes teljesítése vagy teljesítésének elmulasztása esetén a tag vagyoni hozzájárulásának nem teljesítésére vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. (5) A veszteség pótlásához nem szükséges pótbefizetéseket a visszafizetés időpontjában a tagjegyzékben szereplő tagok részére vissza kell fizetni. A visszafizetésre a törzsbetétek teljes befizetése után kerülhet sor. A saját üzletrészre jutó 96 pótbefizetést nem kell visszafizetni.

Pótbefizetés pénzeszközzel  Tulajdonosnál Döntéskor : 413 ET (T) – 414 LT (K)  Utaláskor: 414 LT (T) – 38 PE (K)  Visszafizetéskor: 38 PE (T) – 413 ET (K) (Amennyiben a társaság saját tőke helyzete rendeződik, a pótbefizetést vissza kell fizetni a tulajdonosnak) 

 Veszteséges társaságnál Feltétele:

- Csak akkor, ha azt a társasági szerződés megengedi  

Kapott pótbefizetés: Visszautalt pótbefizetés:

38 PE (T) – 414 LT (K) 414 LT (T) – 38 (K) 97

Pótbefizetés nem pénzeszközzel  Tulajdonosnál: az adott pótbefizetés  Döntéskor : 413 ET (T) – 414 LT (K)  Eszköz KSZÉ : 8 Ráfordítás (T)– 1,2,3 Eszköz (K)  Határozat szer. Érték: 3 Követelés (T) – 9 Bevétel (K)  Kapcsolódó Áfa: 3 Követelés (T) – 46 Fiz.ÁFA (K)  Összevezetés (ÁFA nélk.): 414. LT (T) - 3 Követelés (K)  Tulajdonosnál: nem pénzeszközben visszakapott pótbefizetés   

Visszakapott pótbefizetés: 1,2,3 Eszközök (T)- 44. Köt.(K) Kapcsolódó ÁFA: 46. Előzetes ÁFA(T) – 44. Köt. (K) Összevezetés (ÁFA nélkül): 44. Köt. (T) – 413. ET (K)

98

Pótbefizetés nem pénzeszközzel  Veszteséges társaságnál: átvett eszközök   

Kapott pótbefizetés: 1,2,3 Eszközök (T) – 44. Köt. (K) Kapcsolódó ÁFA: 46. Előzetes ÁFA(T) – 44. Köt. (K) Összevezetés (ÁFA nélkül): 44. Köt. (T) – 414. LT (K)

 Veszteséges társaságnál: tulajdonosnak visszaadott pótbefizetés    

Eszköz KSZÉ : 8 Ráfordítás (T)– 1,2,3 Eszköz (K) Határozat szer. Érték: 3 Követelés (T) – 9 Bevétel (K) Kapcsolódó Áfa: 3 Követelés (T) – 46 Fiz.ÁFA (K) Összevezetés (ÁFA nélk.):414. LT (T) - 3 Követelés (K)

99

Pótbefizetés Kft

Rt

165§(2),120§,150§2d

3:183§,3:189§(2), 3:207§(1),3:197§2d

245§(2)

---

2014.03.14-ig (Régi)

2014.03.15-től (Új)

2014.03.14-ig (Régi)

2014.03.15-től (Új)

Pótbefizetés •Társasági szerződés szerinti veszteség fedezetére •Törzsbetétek arányában visszafizetés: tagjegyzék szerinti tagok részére •Megszűnéskor : először a pótbefizetés jár vissza a tagoknak

•Külön fejezetben szabályozza •Nem pénzbeli szolgáltatással is teljesíthető

Nem szerepelt pótbefizetés: „…részvényesek által történő befizetés” lehetősége?

NINCS taxatív előírás De: ami nincs tiltva azt szabad

Tagi kölcsön (jogcím elcserélhető)

100

Értékhelyesbítés/értékelési tartalék Jellemzői:  Döntési lehetőség a piaci értékelésről: számviteli politika,  Mérlegkészítéskori piaci érték alapján, ha az jelentősen meghaladja a könyv szerinti értéket,  Könyv szerinti érték= Bekerülési érték - Fordulónapig elszámolt terv szerinti ért.csökk. - Terven felüli értékcsökkenés + Visszaírás (max. korábbi terven felüli ért.cs.)  Egyedi értékelés, évenként kötelezően

10 1

Értékhelyesbítés/értékelési tartalék  Könyvvizsgálói kötelezettség az értékelés szabályszerűségének hitelesítésére (nem helyettesíti a külső ingatlan szakértő munkáját „ Szt. 59. §(2) Az értékhelyesbítések megállapításának, elszámolásának szabályszerűségét a könyvvizsgálónak a kötelező könyvvizsgálat keretében ellenőriznie kell. Amennyiben a könyvvizsgálat a 155. § (3) bekezdése alapján nem kötelező, az értékelés felülvizsgálatával független könyvvizsgálót kell megbízni.”  Elszámolása Mérlegben: külön mérlegtételként (immateriális javak, tárgyi eszközök, befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése) mérleg soron és a saját tőkén belül az értékelési tartalék (értékhelyesbítés értékelési tartaléka) mérlegtételen. Eredményhatása nem lehet, tehát eredménykimutatást nem érinthet 10 2

1.7 Értékhelyesbítés

417 Értékelési tartalék

417 Értékelési tartalék

1.7 Értékhelyesbítés

különbözet különbözet

39. § (1) Értékelési tartalékként, és azon belül elkülönítetten kell kimutatni a) az 58. § szerinti piaci értékelés alapján meghatározott értékhelyesbítés összegét az értékhelyesbítés értékelési tartalékaként, továbbá b) az 59/A–59/F. §-ok szerinti valós értéken történő értékelés alapján a saját tőkével szemben elszámolt értékelési különbözetet a valós értékelés értékelési tartalékaként. Az értékhelyesbítés értékelési tartaléka és az értékhelyesbítés, valamint a valós értékelés értékelési tartaléka és az értékelési különbözet kizárólag egymással szemben és azonos összegben változhat. Az értékelési tartalék terhére a saját tőke más elemeit nem lehet kiegészíteni, annak terhére kötelezettség nem teljesíthető. 103

Értékhelyesbítés/értékelési tartalék Évenkénti piaci érték aktualizálás esetén:

a) Ha meghaladja az előző évit: különbözet növeli az értékhelyesbítés/értékelési tartalék összegét: T 1. Ért. helyesb. – K 417. Értékelési tartalék b) Ha kevesebb az előző évinél: a különbözet csökkenti az értékhelyesbítés/értékelés összegét (max. a nyitó értékhelyesbítés/értékelési tartalék összegéig): T 417. Értékelési tartalék - K 1. Ért.helyesb. Ha a negatív összegű különbözet több, mint a nyitó értékhelyesbítés/értékelési tartalék értéke, az e fölötti eltérést terven felüli értékcsökkenésként kell elszámolni c) Egyedi eszközökhöz kapcsolódó értékhelyesbítés megszüntetendő az eszköz könyvekből való kivezetésekor az értékelési tartalékkal szemben T 417. Értékelési tartalék – K 1.Ért.helyesb. 10 4

Jegyzett tőke leszállítása A. TŐKELESZÁLLÍTÁS ÁTRENDEZÉSSEL T 411. Jegyzett tőke – K 412. Tőketartalék – K 413. Eredménytartalék Szt. tv. 37. § (1) Az eredménytartalék növekedéseként kell kimutatni: b) a jegyzett tőke leszállítását az eredménytartalékkal szemben, 36. § (1) A tőketartalék növekedéseként kell kimutatni: c) a jegyzett tőke leszállítását a tőketartalékkal szemben,

Bejegyzés időpontjával számolható el, függetlenül a hatálytól! Amennyiben a tőkeleszállítás a tőketartalék javára történik, de a veszteséges gazdálkodás miatt a társaság eredménytartaléka negatív, akkor tulajdonosi döntés alapján a negatív eredménytartalék a tőketartalékból ellentételezhető T 412. Tőketartalék – K 413. Eredménytartalék 105

Jegyzett tőke leszállítása B. TŐKELESZÁLLÍTÁS KIVONÁSSAL Új Ptk. 3:202. § [A törzstőke leszállításáról szóló határozat] (1) A társaság tőkekivonás, veszteségrendezés vagy a saját tőke más elemeinek növelése céljából, a tagok legalább háromnegyedes többséggel meghozott határozatával elhatározhatja a törzstőke leszállítását. A törzstőke kötelező leszállítása esetén a határozatot a társaság taggyűlése az e törvényben meghatározott ok bekövetkeztéről való tudomásszerzéstől számított harminc napon belül köteles meghozni. (2) A határozatban meg kell határozni a) a leszállított törzstőke nagyságát; b) a tagok törzsbetéteinek a törzstőke-leszállítás utáni mértékét; és c) a törzstőke-leszállítás indokát. (3) A törzstőke-leszállítás összege az egyes tagok törzsbetéteit törzsbetéteik arányában csökkenti. 106

Feltételes tőkeleszállítás A társaság akkor határozhat a törzstőkének az e törvényben meghatározott minimális összege alá történő leszállításáról, ha a törzstőke leszállításával egyidejűleg elhatározott törzstőkeemelés megtörténik, és így a törzstőke legalább a törzstőkének az e törvényben meghatározott minimális összegét eléri. Ptk. 3:202. §(4)

107

Jegyzett tőke leszállítása B. TŐKELESZÁLLÍTÁS KIVONÁSSAL: 2000. évi C. törvény a számvitelről A tőketartalék csökkenéseként kell kimutatni: 36§(2) c) a tőkekivonással megvalósított jegyzett tőke leszállításához kapcsolódó - a jegyzett tőke leszállításával arányos - tőketartalék-kivonás összegét, Az eredménytartalék csökkenéseként kell kimutatni: 37§(2)f) a tőkekivonással megvalósított jegyzett tőke leszállításához kapcsolódó - a jegyzett tőke leszállításával arányos - eredménytartalék-kivonás összegét,

108

Jegyzett tőke leszállítása A közgyűlési határozat Az alaptőke tőkekivonással történő leszállításakor a részvényeseket megillető összeg megállapítása során számításba kell venni - az alaptőke csökkenése arányában - az alaptőkén felüli vagyon összegét is. Ha a saját tőke kevesebb, mint az alaptőke összege, az alaptőke tőkekivonással történő leszállítása előtt először a veszteség rendezése miatti alaptőke-leszállításról kell dönteni. Ptk. 3:309.(6)§

109

Jegyzett tőke leszállítása A törzstőke leszállításáról hozott határozat közzététele (1) Az ügyvezető a törzstőke leszállításáról szóló határozat meghozatalát követő harminc napon belül köteles azt a nyilvántartó bíróságnak bejelenteni és intézkedni a törzstőke leszállításáról hozott döntésnek két alkalommal történő hirdetményi közzétételéről. A két közzététel között legalább harminc napnak kell eltelnie. (2) A hirdetménynek tartalmaznia kell a törzstőke leszállításáról szóló döntés tartalmát, valamint - ha a társaság hitelezőinek biztosíték iránti igényük lehet - a társaság hitelezőinek szóló, a hitelezők biztosíték iránti igényének bejelentésére vonatkozó felhívást. (3) A társaság az ismert hitelezőknek a hirdetmény első közzétételével egyidejűleg közvetlenül is köteles a hirdetménnyel azonos tartalmú értesítést küldeni. Ptk PTK.3:203. § 110

Jegyzett tőke leszállítása A társasági szerződés módosítása és a törzstőke leszállításának bejegyzése (1) A társaság akkor dönthet a társasági szerződésnek a leszállított törzstőkének megfelelő módosításáról, ha a hitelezői igények bejelentésére szabott határidő alatt nem jelentettek be hitelezői igényt, vagy a társaság a hitelezők megfelelő biztosíték nyújtása iránti igényének eleget tett. A társasági szerződést a törzstőke leszállításáról szóló határozattal akkor lehet módosítani, ha az arra jogosult hitelezők megfelelő biztosíték iránti igényét a társaság kielégíti. (2) A törzstőke leszállításának a bejegyzésére akkor kerülhet sor, ha a társaság igazolja, hogy a hitelezők felhívása megtörtént, és az erre jogosult hitelezők megfelelő biztosítékot kaptak. (3) A törzstőke leszállításának eredményeként a tagok részére kifizetést teljesíteni a törzstőke leszállításának bejegyzését követően lehet. Ptk 3:206. § 111

Saját tőkével kapcsolatos problémák számviteli kezelése Jegyzett tőke leszállítás (tőkekivonással) a)

b)

Tulajdonosoknak kötelező kiadni az arányos TT és ET összegeket is! Amennyiben pénzeszközön túl egyéb eszköz is kiadásra kerül számlázandó ( értékesítés!)

112

Tőkekivonás Jegyzett tőke: 5.000.000 Ft ( a tőkét 500.000 Ft-ról eredménytartalékból emelték fel) Eredménytartalék: 20.000.000 Ft Az egyik tulajdonos 40%-os tulajdoni hányadát kivonja. 411

Jegyzett tőke

4647

Taggal szembeni 2.000.000 Ft köt.

413

Eredménytartalék

4647

Taggal szembeni 8.000.000 Ft köt. 113

Tőkekivonás kifizetés Adómentes: 500.000 Ft 40%-a = 200.000 Ft Adóköteles: 9.800.000 Ft Egyszerre kifizetésre kerül. 46- Taggal 38 Pénzeszköz 47 szembeni köt.

10mi – Szja - EHO

46- Taggal 46- Szja Szja 47 szembeni köt. 47 kötelezettség 46- Taggal 46- EHO EHO 47 szembeni köt. 47 kötelezettség 114

TŐKEKIVONÁS-EHO EHO tv. 3§ (3)A magánszemély az adóévben megszerzett a) vállalkozásból kivont jövedelem [Szja tv. 68. §], b) értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem [Szja tv. 65/A. §], c)osztalék [Szja tv. 66. §], vállalkozói osztalékalap [Szja tv. 49/C. §], d) árfolyamnyereségből származó jövedelem [Szja tv. 67. §], e)ingatlan bérbeadásából [Szja tv. 16. § (1) bekezdés] származó egymillió forintot meghaladó jövedelem esetén a teljes összeg után 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet mindaddig, amíg a biztosítási jogviszonyában a Tbj. 19. § (3) bekezdése alapján megfizetett természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény 9. § (1) bekezdése alapján megfizetett egészségbiztosítási járulék, a Tbj. 36-37. §-a és 39. § (2) bekezdése alapján megfizetett egészségügyi szolgáltatási járulék (a továbbiakban együtt: egészségbiztosítási járulék), valamint az a)e) pontban meghatározott jövedelmek után megfizetett százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás együttes összege a tárgyévben el nem éri a négyszázötvenezer forintot (a továbbiakban: hozzájárulás-fizetési felső

határ).

115

Mérleg szerinti eredmény képződése

A. Alapítás-átszervezés aktivált értékének elszámolási szabályai

116

11 413

Alapítás-átszervezés aktivált értéke Alapítás-átszervezés 45/58. Szállítótartozás/SEEAÉ Számla/kigyűjté aktivált értéke s szerint Eredménytartalék 414 Lekötött tartalék Számla/kigyűjt. szerint

25. § (2) Az immateriális javak között kimutatható az alapítás-átszervezés aktivált értéke és a kísérleti fejlesztés aktivált értéke is. (3) Alapítás-átszervezés aktivált értékeként a vállalkozási tevékenység indításával, megkezdésével, jelentős bővítésével, átalakításával, átszervezésével kapcsolatos – beruházásnak, felújításnak nem minősülő – a külső vállalkozók által számlázott, valamint a saját tevékenység során felmerült olyan – az 51. § szerinti – közvetlen önköltségbe tartozó költségeket lehet kimutatni, amelyek az alapítás-átszervezés befejezését követően a tevékenység során a bevételekben várhatóan megtérülnek. Ide tartoznak – többek között – a minőségbiztosítási rendszer bevezetésével kapcsolatos tevékenység költségei, valamint az ásványkincs-kutatási tevékenység során felmerült olyan költségek, amelyek a kapcsolódó beruházás, felújítás bekerülési értékében nem vehetők figyelembe, feltéve, hogy e költségek a kutatási tevékenység eredményeképpen kitermelt ásványkincs hasznosításából származó bevételekben várhatóan megtérülnek. 117

Mérleg szerinti eredmény képződése B. Kísérleti fejlesztés aktivált értékének elszámolási szabályai: 25. § (5) A kísérleti fejlesztés aktivált értékeként lehet kimutatni a megkezdett, de az üzleti év mérlegfordulónapjáig be nem fejezett kísérleti fejlesztés – a jövőben várhatóan megtérülő – közvetlen költségeit is. Ez esetben a kísérleti fejlesztés aktivált értéke nemcsak a kísérleti fejlesztés többletköltségeit foglalja magában, hanem azon termékek közvetlen költségeit is, amelyeket csak később, a kísérleti fejlesztés befejezésekor lehet a készletek, a tárgyi eszközök, a szellemi termékek között állományba venni a kísérleti fejlesztés aktivált értékének csökkentésével. Az alap- és alkalmazott kutatás költségei, valamint a kísérleti fejlesztés közvetett és általános költségei nem aktiválhatók. 118

Osztalék szabályok Új Ptk. 3:184. § [A tag javára történő kifizetések] (1) A társaság saját tőkéjéből a tagok javára, azok tagsági jogviszonyára figyelemmel kifizetést a társaság fennállása során kizárólag az e törvényben meghatározott esetekben és – a törzstőke leszállításának esetét kivéve – a tárgyévi adózott eredményből, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített tárgyévi adózott eredményből teljesíthet. Nem kerülhet sor kifizetésre, ha a társaság helyesbített saját tőkéje nem éri el vagy a kifizetés következtében nem érné el a társaság törzstőkéjét, továbbá, ha a kifizetés veszélyeztetné a társaság fizetőképességét. 119

Osztalék szabályok Új Ptk. 3:184. § [A tag javára történő kifizetések] (2) A pénzbeli és a nem pénzbeli vagyoni értékű juttatás egyaránt kifizetésnek minősül. Számviteli törvény: 37§ (2) Az eredménytartalék csökkenéseként kell kimutatni: d) az üzleti év végén a tárgyévi adózott eredmény kiegészítéseként osztalékra, részesedésre, kamatozó részvény kamatára, továbbá az eredménytartalékot terhelő adóra igénybe vett összeget, (6) Az adózott eredmény kiegészítéséhez a szabad eredménytartalék csak akkor vehető igénybe, ha az igénybevétel után a lekötött tartalékkal, továbbá az értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege meghaladja a jegyzett tőke összegét. 120

Nem pénzeszközben kiadott osztalék elszámolása 2014-től 39. § (2a) Ha a jóváhagyott osztalék, részesedés, kamatozó részvények kamata kötelezettségként kimutatott összegének teljesítése nem pénzeszközzel történik, akkor a juttatás teljesítéseként átadott eszközt az értékesítés szabályai szerint kell elszámolni

121

2000. évi C. törvény a számvitelről 39§ (2)a) Feltétel: társasági szerződésben rendelkezés a nem pénzben való kifizethetőségre vonatkozóan Egyértelművé válnak a természetbeni osztalékfizetés elszámolására vonatkozó szabályok. Eddig is az átadott eszközt az értékesítés szabályai szerint kellett a könyvekben elszámolni, de erre vonatkozó taxatív előírást a számviteli törvény nem tartalmazott.

12 2

Osztalékfizetési korlát (saját tőke védelmi szabályok) 1. Kiinduló feltétel (az osztalékfizetés forrásának számítása) + / - Tárgyévi adózott eredmény + Korábbi években képződött pozitív eredménytartalék Osztalék forrása együttesen

123

Osztalékfizetési korlát (saját tőke védelmi szabályok) 2. Az osztalékfizetést követően vizsgálandó: Korrigált saját tőke

≥ ˃

Jegyzett tőke Jó : 37§(6)

nagyobb új Ptk 3: 184§ (egyenlő is!) A korrigált „saját tőke” tartalma Saját tőke (mérleg szerint) Lekötött tartalék Értékelési tartalék 124

A tag javára történő kifizetések Nem kerülhet sor kifizetésre, ha a társaság helyesbített saját tőkéje nem éri el vagy a kifizetés következtében nem érné el a társaság törzstőkéjét, továbbá, ha a kifizetés veszélyeztetné a társaság fizetőképességét. (2) A pénzbeli és a nem pénzbeli vagyoni értékű juttatás egyaránt kifizetésnek minősül. PTK. 3:184. §

125

A tag javára történő kifizetések  (3) Azokat a kifizetéseket, amelyeket az (1) bekezdés rendelkezései ellenére teljesítettek, a társaság részére vissza kell fizetni.  (4) Az (1)-(3) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell abban az esetben is, ha a tag nem a tagsági jogviszonyára tekintettel részesül kifizetésben. PTK. 3:184. §

126

Kft

Osztalék

Rt

Gt. 131§(1),132§(1) és (3)

Ptk. 3:184§(1),3:185§(2)

Gt. 219§(1),(2) és (3) 220§(1),(2) és (3)

Ptk. 3:261§,3:262§

2014.03.14-ig (Régi)

2014.03.15-től (Új)

2014.03.14-ig (Régi)

2014.03.15-től (Új)

•Szabad ET- kal kiegészített tárgyévi adózott eredményből az osztalékról szóló döntés időpontja szerinti tulajdonos a törzsbetét arányában jogosult

Szabad ET- kal kiegészített tárgyévi adózott eredményből az osztalékról szóló döntés időpontja szerinti tulajdonos a részvény névértékével arányosan jogosult

Kivéve: •Saját tőke < Jegyzett tőke (kifizetést is figyelembe véve)

Kivéve: •Saját tőke < Jegyzett tőke (kifizetést is figyelembe véve)

Kivéve: •Saját tőke < Jegyzett tőke (kifizetést is figyelembe véve)

Kivéve: •Saját tőke < Jegyzett tőke (kifizetést is figyelembe véve)

•Feltétel: ügyvezetői nyilatkozat a társaság fizetőképességéről, ahol a •saját tőke = korrigált saját tőke

•Kifizetés veszélyezteti a társaság fizetőképességét

Alapszabály előírhatja: igazgatóságnak írásbeli nyilatkozatétele a fizetőképességről

•Kifizetés veszélyezteti a társaság fizetőképességét

127

OSZTALÉKELŐLEG Kft

Rt

Gt. 133§a) és b)

Ptk. 3:186§(1),(2) és (3)

Gt. 221§

Ptk. 3:263§

2014.03.14-ig (Régi)

2014.03.15-től (Új)

2014.03.14-ig (Régi)

2014.03.15-től (Új)

•OSZTALÉKELŐLEG

feltétele

•Közbenső mérleggel dokumentálás az alábbiakra –Osztalék fizetés fedezettel rendelkezik –Utolsó beszámoló lezárása óta keletkezett eredmény és a szabad ET együttes összege fizethető, ha •Korrigált Saját tőke >=Jegyzett tőke Osztalékká válás vizsgálata: Ha a kifizetést követően elkészülő éves beszámolóból megállapítható, hogy osztalék fizetésre nincs lehetőség Tulajdonos köteles visszafizetni

128

3 …. 3 ….

Taggal szembeni 38 követelés Taggal szembeni 46 követelés

Pénzeszköz Szja kötelezettség

Kifizetett összeg 16%

Ptk. 3:186. § [Az osztalékelőleg] (1) A taggyűlés két, egymást követő beszámoló elfogadása közötti időszakban osztalékelőleg fizetéséről határozhat, ha a) közbenső mérleg alapján megállapítható, hogy a társaság rendelkezik osztalék fizetéséhez szükséges fedezettel; b) a kifizetés nem haladja meg az utolsó beszámoló szerinti üzleti év könyveinek lezárása óta keletkezett eredménynek a megállapított, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített összegét; és c) a társaságnak a helyesbített saját tőkéje a kifizetés folytán nem csökken a törzstőke összege alá.

129

Osztalékelőleg Szja tv. 65§ (3) Az osztalékelőleget és annak adóját a kifizetés évéről szóló adóbevallásban tájékoztató adatként kell feltüntetni, a jóváhagyott kifizetett osztalékot, a levont, megfizetett adót az osztalékot megállapító beszámoló elfogadásának évéről szóló adóbevallásban az osztalékelőlegből levont, megfizetett adót levont adóként figyelembe véve - kell bevallani.

130

A következő beszámoló elfogadásakor az osztalékelőleg osztalékká válik Adózott eredmény 46elszámolása 47 46-47 Tagi kötelezettség 3…. 493

46-47 Tagi kötelezettség

Tagi kötelezettség

Osztalék

Tagi követelés

Osztalékelőle g EHO

46- Költségvetési 47 kötelezettség EHO tv. 3§ (3) A magánszemély az adóévben megszerzett a) vállalkozásból kivont jövedelem [Szja tv. 68. §], b) értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem [Szja tv. 65/A. §], c) osztalék [Szja tv. 66. §], vállalkozói osztalékalap [Szja tv. 49/C. §], d) árfolyamnyereségből származó jövedelem [Szja tv. 67. §], e) ingatlan bérbeadásából [Szja tv. 16. § (1) bekezdés] származó egymillió forintot meghaladó jövedelem esetén a teljes összeg után 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet mindaddig, amíg a biztosítási jogviszonyában a Tbj. 19. § (3) bekezdése alapján megfizetett természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény 9. § (1) bekezdése alapján megfizetett egészségbiztosítási járulék, a Tbj. 36-37. §-a és 39. § (2) bekezdése alapján megfizetett egészségügyi szolgáltatási járulék (a továbbiakban együtt: egészségbiztosítási járulék), valamint az a)-e) pontban meghatározott jövedelmek után megfizetett 131 a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás együttes összege tárgyévben el nem éri a négyszázötvenezer forintot (a továbbiakban:

A következő beszámoló elfogadásakor az osztalékelőleg nem válik osztalékká 38 Pénzeszköz 3…. Taggal szembeni Előleg követelés 46 Szja kötelezettség 3…. Taggal szembeni Levont követelés Szja 55 Személyi jellegű 46- Szja kötelezettség 1,19re egyéb kif. 47 16% Szja 56 Bérjárulékok 46- EHO kötelezettség 1,19-re 47 27% EHO Szja tv. 72§ (2) A kamatkedvezményből származó jövedelem adóalapja a kamatkedvezmény 1,19-szerese. …..Az osztalékelőleg kifizetésének adóévére az osztalékadó-előleg alapján keletkező kamatkedvezményből származó jövedelmet a kifizető a beszámoló elfogadásának napján állapítja meg, egyebekben az előző rendelkezések szerint jár el. 132

Osztalék előleg problémák  Osztalék előleg 

Feltételek vizsgálata, dokumentálása 



Társasági szerződés (alapszabály) rendelkezései lehetővé teszik Közbenső mérleg / beszámoló (fordulónapot követő 6 hónapig használható) 



Lt-vel és ÉT-vel korrigált saját tőke nem csökkenhet az osztalék (előleg) fizetés után a Jt alá.

SZJA-t is tartalmaz a megállapított osztalék előleg (EHO csak az osztalékká váláskor) 133

Osztalék problémák  Osztalék előleg 



Beszámolóban nem válik osztalékká az előleg: kamatkedvezményből származó jövedelem Devizában felvett osztalék átszámítása: nincs konkrét (taxatív) előírás, hogy milyen árfolyamot kell alkalmazni!

134

OSZTALÉK MILYEN IDŐTÁVRA szólhat az erre vonatkozó döntés •Ügyvezetői írásbeli nyilatkozat, felelősség (hitelezői érdek érvényesülése): Ptk már nem tartalmazza, de 2016. március 15ig még problémát jelenthet a régi Gt. GT 131§(3),GT 219§ (2), GT 50§ (1), (2),(3) •Osztalékfizetésről a beszámoló elfogadásával együtt határoz a tulajdonos GT 132§(2), 219§(3) Gyakori hibák: •Osztalékfizetés nélküli döntés akarnak

később osztalékot

•Nem követelik meg a döntéshez az ügyvezetői nyilatkozatot, vagy azt nem nyújtják be a Cégbírósághoz. •Ügyvezetői nyilatkozatot nem a beszámoló elfogadásakor kérik, hanem az osztalék konkrét kifizetési időpontjában. •Az ügyvezetői nyilatkozatok nem tartalmaznak időintervallum megkötéseket.

135

Beszámoló elfogadása Jogosult testület által Döntés az eredményről 

Osztalék

Csak abban a devizában, amiben beszámoló  Osztalékkorlát figyelembevételével  Osztalékelőleg átvezetése zárlati tételként Eredménytartalékba helyezés  Későbbi veszteség fedezetére  Későbbi osztalékfizetés fedezetére  Lekötési jogcímek fedezetére Figyelem: a fejlesztési tartalék jóváhagyott összege is dokumentált legyen (tulajdonosi döntés!) 



136

Példa  Visszavásárolt üzletrész eFt - Könyv szerinti értéke 2.500 - Névértéke 1.000 Könyvelje el a gazdasági eseményeket, ha 1. Az üzletrészeket bevonják 2. A visszavásárolt üzletrészt eladják 3.000eFt-ért 3. Térítés nélkül átadják a tagoknak

1. Megoldás: üzletrész bevonása  Könyv szerinti értéken: (T) 3. ÉP elsz. Szla - (K) 3.Saját üzl.rész 2.500  Kapcsolódó tétel: (T) 414. Lek.tart. – (K) Er.tartalék 2.500  Névértéken: (T) 411. JT – (K) 3. ÉP elsz.szla 1.000  Veszteség: (T) 413. Er.tartalék – (K) 3. ÉP elsz.szla 1.500

2. Megoldás: üzletrész értékesítése  Könyv szerinti értéken: (T) 3. ÉP elsz. Szla - (K) 3.Saját üzl.rész 2.500  Kapcsolódó tétel: (T) 414. Lek.tart. – (K) Er.tartalék 2.500  Eladási áron: (T) 3. PE – (K) 3. ÉP elsz.szla 3.000  Nyereség: (T) ÉP elsz.szla – (K) 3. Pü-i bevétel 500

3. Megoldás: üzletrész ingyenes átadása  Könyv szerinti értéken: (T) 88. Rendk. ráf. - (K) 3.Saját üzl.rész 2.500  Kapcsolódó tétel: (T) 414. Lek.tart. – (K) Er.tartalék 2.500

A) Döntést hoztak arról, hogy a pótbefizetést pénzeszközök átadásával teljesítik a tőketartalék terhére és lekönyvelték a következőt: T 4. Tőketartalék – K 4. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek 10 000 eFt. B) Döntést hoztak arról, hogy a pótbefizetést pénzeszközök átadásával teljesítik, de a fordulónapig ez nem történt meg. Könyvelés: T 4. Eredménytartalék – K 4. Lekötött tartalék 10 000 eFt. C) Arról döntöttek, hogy a pótbefizetést egy vagyoni értékű jog átadásával teljesítik, ezt el is fogadták és a vagyoni értékű jogot át is adták. A könyvelt tételek a következők: T 8. Egyéb ráfordítások – K 1. Vagyoni értékű jogok (Né) 7 000 eFt. T 3. Vevők – K 9. Egyéb bevételek 10 000 eFt. T 3. Vevők – K 4. Fizetendő áfa 2 700 eFt. T 4. Eredménytartalék – K 3. Vevők 10 000 eFt. D) A pótbefizetést pénzeszközök átadásával teljesítették és átutaltak 10 000 eFtot. Könyvelése: T 8. Rendkívüli ráfordítások – K 3. Elszámolási betét 10 000 eFt. E) A pótbefizetést úgy döntöttek, hogy a lekötött tartalékból finanszírozzák meg. Könyvelése: T 4. Lekötött tartalék – K 3. Elszámolási betét 10 000 eFt.

1 4

Feladat megoldása B) Döntést hoztak arról, hogy a pótbefizetést pénzeszközök átadásával teljesítik, de a fordulónapig ez nem történt meg. Könyvelés: T 4. Eredménytartalék 10 000 eFt.

–

K

4.

Lekötött

tartalék

Helyes, mert a pénzeszközzel vagy nem pénzeszközzel történő teljesítésig le kell kötni a döntés miatt az eredménytartalékot. C) Arról döntöttek, hogy a pótbefizetést egy vagyoni értékű jog átadásával teljesítik, ezt el is fogadták és a vagyoni értékű jogot át is adták. A könyvelt tételek a következők: T 8. Egyéb ráfordítások – K 1. Vagyoni értékű jogok (Né) 7 000 eFt. T 3. Vevők – K 9. Egyéb bevételek 10 000 eFt. T 3. Vevők - K 4. Fizetendő áfa 2 700 eFt.mert eszközök átadásával is teljesíthető, és az Helyes, T 4. Eredménytartalék – az áfa K nélküli 3. Vevők értékesítés szabályait kell alkalmazni, majd 10 000 eFt.

követelést át kell vezetni az eredménytartalék csökkentéseként. 1 4