Szamosi Lóránt
Bonaparte Napóleon Életrajz
1. Fontosabb adatok A fiatal Napóleon 1769. augusztus 15. Bonaparte Napóleon megszületik Ajaccióban, a Bonaparték második gyermekeként. A híres keresztnév eredete még vitatott. 1779. május 15. Napóleont beiratják a brienne-i katonai iskolába. Itt volt 1783 telén a híres hógolyó-csata, amelyet Bourienne emlékirataiból (Bourrienne's Mémoires) ismerünk. 1784. október 17. vagy 30. Napóleon Brienne-ből Párizsba utazott, hogy felvételizzen Reynaud des Monts-nál a párizsi királyi katonai iskolába. 1785. október 28. A katonai iskolában az 58 végzős közül a 42. helyre került. 1789. augusztus 23. Hűség esküt a "népre, a királyra és a törvényre". 1789. szeptember - 1791. február Harmadszor van Korzikán. Napóleon beleveti magát a korzikai politikai küzdelmekbe, ezért az eltávozási engedélyének meghosszabbítását kéri. 1792. május Visszatér Párizsba. 1792. augusztus 10. Jelen van a Tuilériák ostrománál. 1792. október Ötödször van Korzikán. 1793. június 11. Bonaparte összeveszik Paolival, s ezután családjával együtt kénytelen elhagyni Korzikát. 1793. december 18. Az angolok feladják Toulont. 1793. december 22. Bonapartét, a tüzérség parancsnokát a város képviselői tábornokká léptették elő.
1
A tábornok 1794. július 27. - thermidor 9. Robespierre bukása. 1794. augusztus 9. - thermidor 22. Bonapartét letartóztatják. 1794. augusztus 20. - fructidor 3. Tisztázza magát a vádak alól. 1795. április 21. - III. év floréal 2. Eljegyzi Désirée Claryt. 1795. június 13. - prairial 25. Előléptetik a nyugati hadsereg (armée de l'Ouest) parancsnokává. Azonnal visszatér Párizsba. 1795. október 5. - IV. év vendémiaire 13. Barras megbízásából komoly szerepet játszott a Konvent elleni királypárti lázadás leverésében. 1795. október 15. - vendémiaire 23. Találkozik Josephine de Beauharnais-val. 1795. október 16. - vendémiaire 24. Bonapartét kinevezik a belső hadsereg (armée de l'Intérieur) parancsnokává. 1796. március 9. - ventôse 19. Napoleon Bonaparte házasságot köt Josephine de Beauharnais-val. Az esküvői tanuk Barras és Tallien voltak. 1796. március 11. - ventôse 21. Bonaparte elindul, hogy átvegye az itáliai hadsereg (armée d'Italie) főparancsnoki tisztét, amelyet március 2-án kapott meg. Az itáliai hadjárat 1796. április 12. - germinal 23. A montenottei csata. 1796. április 21. - floréal 2. A mondovi csata. 1796. április 28. - floréal 9. A cherascoi fegyverszünet aláírása. 1796. május 10. - floréal 21. A lodi csata. 1796. május 15.- floréal 26. Bonaparte bevonul Milánóba. 1796. augusztus 5. - thermidor 18. A castiglionei csata. 1796. szeptember 8. - fructidor 22. A bassanoi csata. 1796. november 17. - V. év brumaire 27. Az arcolei csata. 1797. január 14. - nivôse 25. A rivoli csata. 1797. február 2. - pluviôse 14. Mantova bevétele. 1797. április 18. - germinal 29. A leobeni előzetes békemegállapodás aláírása. 1797. szeptember 4. - fructidor 18. Antiroyalista államcsíny. Bonaparte a Direktórium támogatására Augereau-t küldi. 1797. október 17. - VI. év vendémiaire 26. A campo-formioi béke aláírása. 1797. december 25. - nivôse 5. Bonapartét a Francia Akadémia (Institut de France) tagjai közé választja, aki a Természettudományi Bizottság, műszaki albizottságának lett tagja.
2
Az egyiptomi hadjárat 1798. május 19. - floréal 30. Bonaparte elindul Egyiptomba. 1798. június 11. - prairial 23. Málta elfoglalása. 1798. július 2. - messidor 14. Bonaparte elfoglalja Alexandriát. 1798. július 21. - thermidor 3. Győzelem a piramisok melletti csatában. 1798. július 24. - thermidor 7. Bonaparte bevonul Kairóba. 1798. augusztus 1. - thermidor 14. Nelson megsemmisíti a francia flottát Abukirnál, a nílusi csata. 1798. augusztus 22. - fructidor 5. Az Egyiptomi Intézet (Institut d'Égypte) megalapítása. 1798. október 21. - VII. év vendémiaire 30. Lázadás Kairóban a francia uralom ellen. 1799. március 7. - ventôse 17. Jaffa elfoglalása. 1799. március 19. - ventôse 29. Saint Jean d'Acre erődjének ostroma. 1799. május 10. - floréal 21. Bonaparte nyolc sikertelen kísérlet után felhagy Saint Jean d'Acre erődjének ostromával. 1799. június 14. - prairial 26. Bonaparte visszatér Kairóba. 1799. július 19. - thermidor 1. A rosettai kő felfedezése. 1799. július 25. - thermidor 7. Bonaparte győz a II. abukiri csatában. 1799. augusztus 23. - fructidor 6. Bonaparte távozik Egyiptomból. 1799. október 16. - vendémiaire 24. Bonaparte megérkezik Párizsba. 1799. november 9-10. - brumaire 18-19. Államcsíny. Bonaparte ideiglenes konzul Sieyés-szel és Roger Ducos-val együtt.
3
A konulátus 1799. december 15. - frimaire 24. Kihírdetik a VIII. év alkotmányát. 1799. december 22. - nivôse 1. Létrehozzák az Államtanácsot (Conseil d'État). 1799. december 27. - nivôse 6. Megalakul a Szenátus is. 1800. január 1. - nivôse 11. Megalakul a Tribunátus és a Törvényhozó Testület is (Corps législatif). 1800. február 13. - pluviôse 24. A Banque de France megalapítása. 1800. február 17. - pluviôse 28. Létrejönnek a prefektúrák. 1800. május 20. - floréal 30. Bonaparte átkel a Szent Bernát-hágón. 1800. június 14. - prairial 25. A marengói csata. 1800. szeptember 7. - fructidor 20. Bonaparte válasza XVIII. Lajos megkeresésére: "Áldozza fel érdekeit Franciaország boldogsága és békéje érdekében!" ("Sacrifice your gain in favour of the peace and happiness of France.") 1800. október 24. - brumaire 2. Sikertelen merényletkísérlet Bonaparte ellen. 1800. november 1. - brumaire 10. Kiadják a Párhuzamok Caesar, Cromwell, Monk és Bonaparte között c. könyvet (Parallels between Caesar, Cromwell, Monk and Bonaparte.) 1800. december 3. - frimaire 12. Moreau győzelme Hohenlindennél. 1800. december 24. - nivôse 3. Újabb sikertelen merényletkísérlet Bonaparte ellen Saint-Nicaise utcában. A bomba több ártatlan embert megsebesített. 1801. február 9. - pluviôse 20. A lunéville-i béke. 1801. július 15. - messidor 26. Aláírják a Konkordátumot. 1802. március 25. - germinal 4. Az amiens-i béke aláírása. 1802. május 1. - floréal 11. Középiskolák és líceumok alapítása. 1802. május 10. - floréal 20. Napóleon (hivatalosan itt használják először a Napóleon nevet) engedélyezi népszavazás tartását arról, hogy élethossziglan konzul legyen-e. 1802. május 19. - floréal 29. A Becsületrend (Légion d'honneur) megalapítása. 1803. május 3. - floréal 13. A franciák eladják Louisiánát az Egyesült Államoknak. 1804. március 21. - ventôse 30. d'Enghien herceg kivégzése. 1804. május 18. - floréal 28. Napóleon Bonaparte a franciák császárának nyilvánítja magát. 1804. május 19. - floréal 29. Kinevezik a 18 birodalmi marsallt. 1804. július 10. - messidor 21. Fouché ismét rendőrminiszter. 1804. december 2. - XIII. év frimaire 11. Napóleon császárrá koronázása.
4
A császárság kora 1805. március 17. - ventôse 26. Napóleont Itália királyává koronázzák. Az 1805-ös hadjárat 1805. október 19. Ulmnál a franciák bekerítik Mack csapatait. 1805. október 21. A francia-spanyol flotta vereségeTrafalgarnál. 1805. december 2. Az austerlitzi csata. 1805. december 26. A pozsonyi békeszerződés megkötése. 1805. december 31. A köztársasági naptárt eltörlik. 1806. március 30. Joseph Bonaparte nápolyi király. 1806. április 4. Közzéteszik a császári vallási hitelveket (katekizmus). 1806. május 10. A császári egyetem megalapítása. 1806. május 16. Anglia rendeletben nyílvánítja ki, hogy az Elbától Bresztig terjedő partszakaszt blokád alá veszi. 1806. június 5. Louis Bonaparte Hollandia királya lesz. 1806. július 12. Megalakul a Rajnai Szövetség. Az 1806-os hadjárat 1806. augusztus 26. Megérkezik Párizsba a poroszok ultimátuma. 1806. október 14. A jénai és az auerstädti csata. 1806. október 27. Napóleon bevonul Berlinbe. 1806. november 21. Napóleon kihirdeti a kontinentális zárlatot. Az 1807-es hadjárat 1807. január 1. Napóleon és Marie Walewska találkoznak egymással. 1807. február 8. Nehézkes győzelem Eylaunál. 1807. június 14. A friedlandi csata. 1807. június 25. Napóleon és I. Sándor cár a Nyeman folyón találkoznak. 1807. július 7. Aláírják a tilsiti békeszerződést. 1807. július 22. Napóleon megalapítja a Varsó Nagyhercegséget. 1807. augusztus 9. Talleyrand lemond a külügyminiszteri posztról. 1807. augusztus 16. Jerome Bonaparte Vesztfália királya lesz. 1807. augusztus 19. Feloszlatják a Tribunátust. 1807. szeptember 16. Az Udvari Tanács (Cour des comptes) létrehozása.
5
A „spanyol fekély” 1808 1808. február 20. Murat-t Napóleon parancsnokának nevezi ki Spanyolországba. 1808. március 1. Beiktatják az új császári nemességet. 1808. május 2. Franciaellenes felkelés kitörése Madridban. 1808. május 5. IV. Károly lemond a spanyol trónról. 1808. június 4. Joseph Bonaparte spanyol király lesz. 1808. június 15. Murat nápolyi király lesz. 1808. június 20. Joseph Bonaparte bevonul Madridba. 1808. június 22. Dupont megadja magát Bailénnél. 1808. augusztus 30. Junot megadja magát Cintránál. 1808. szeptember 27. Napóleon Erfurtban találkozik I. Sándor cárral. 1808. december 4. Madrid meghódol Napóleon előtt. 1808. december 20. Talleyrand és Fouché kibékülnek egymással, és megvitatják a Napóleon bukása utáni teendőket. 1809. február 21. Lannes beveszi Zaragozát. Az 1809-es hadjárat 1809. április 8. Osztrák támadás Hollandia ellen. 1809. áprlis 22. Az eckmühli csata. 1809. május 22. Az esslingi csata. 1809. július 6. A wagrami csata. VII. Pius pápa fogságba ejtése. 1809. október 12. Staps Frigyes sikertelen merényletkísérlete Napóleon ellen. 1809. október 14. A schönbrunni békeszerződés aláírása. 1809. december 15. A Szenátus kimondja Napóleon válását Josephine-től. 1810. április 2. Napóleon és Mária Lujza egyházi esküvője. 1810. június 3. Fouché menesztése. 1810. augusztus 21. Bernadotte-ot megválasztják svéd trónörökösnek. 1811. március 20. A Római Király (II. Napóleon) születése. Az 1812-es oroszországi hadjárat 1812. áprlis 8. Az orosz cár ultimátumot küld Napóleonnak. 1812. május 18. A drezdai találkozó. 1812. június 24. Napóleon átkel a Nyeman-folyón. 1812. szeptember 7. Francia győzelem a Moszkva-folyónál. (Borogyinoi csata)
6
1812. szeptember 14. Napóleon bevonul Moszkvába. 1812. október 18. Napóleon úgy dönt, hogy elhagyja Moszkvát. 1812. november 27. Átkelés a Berezinán. 1812. december 5. Napóleon elhagyja hadseregének maradványait. Az 1813-14-es hadjárat 1813. március 17. Poroszország hadat üzen Franciaországnak. 1813. május 2. A lützeni csata. 1813. május 20. A bautzeni csata. 1813. augusztus 12. Ausztria hadat üzen Franciaországnak. 1813. október 16-19. A lipcsei Népek Csatája. A napóleoni Németország összeomlik. 1813. október 30. Győzelem Hanaunál. 1813. november 16. A franciák kiszorulnak Hollandiából. 1813. december 30. Az osztrákok megszállják Svájcot. 1814. január 17. Murat elpártol Napóleontól. A francia uralom már csak névleges Itáliában. 1814. január 29. Napóleon győz Brienne-nél. 1814. február 10. Győz Champaubert-nél. 1814. február 11. Győz Montmirailnél. 1814. február 18. Győz Montereau-nál. 1814. március 13. Győz Rheims-nél. 1814. március 30-31. Párizs elesik. 1814. április 2. Napóleont a Szenátus megfosztja trónjától. 1814. április 4. A marsallok nyomására Napóleon lemond. 1814. április 6. Napóleon feltétel nélkül lemond. 1814. április 20. Napóleon Fontainebleau-ban búcsút vesz katonáitól és híveitől. 1814. május 4. Napóleon elindul Elba szigetére. 1814. június 30. A párizsi békeszerződés aláírása. 1814. november 1. Összeül a bécsi kongresszus (1815. júniusáig tart). 1815. február 26. Napóleon mnegszökik Elbáról. 1815. március 20. Napóleon Párizsba ér. 1815. június 9. Véget ér a bécsi kongresszus.
7
Az 1815-ös hadjárat 1815. június 12. Napóleon elhagyja Párizst, és Belgium felé veszi az irányt. 1815. június 16. A ligny csata. 1815. június 18. A waterloo-i katasztrófa. 1815. június 22. Napóleon lemond. 1815. július 3. Napóleon Rochefort-ba érkezik. 1815. július 15. Napóleon felszáll a Bellérophon fedélzetére. 1815. augusztus 7. Napóleon átszáll a Northumberlandre.
Szent Ilona szigetén 1815. október 16. Napóleon megérkezik Szent Ilona szigetére. Beköltözik a "Vadrózsá"ba. 1815. november 20. A második párizsi béke aláírása. 1815. december 7. Ney-t kivégzik. 1815. december 10. Napóleon beköltözik Longwoodba. 1816. április 17. A császár először találkozik az új kormányzóval, Hudson Lowe-val. 1820. november - december Ismétlődő gyomorpanaszok. 1821. március 16. A császár állapota súlyosabbá válik. 1821. május 5. Meghal Napóleon. Utolsó szavai: "ŕ la tęte de l'armée (a hadsereg élére)".
8
2. Az ember A kinézet sokat elárult, volt egy hosszúhajú vékony Bonaparte tábornok, és volt egy pocakos, rövidhajú Napóleon császár. Marchand emlékiratai szerint (Mémoires de Marchand, t. II, p. 338) Antommarchi doktor megmérte a császár magasságát Napóleon halála után, és ez akkor 168 cm volt. Valószínűleg azért tartották alacsonynak, mert a kalapban, amelyet viselt kicsinek látszódott, a tisztek tollas csákójukban, a gránátosok a medvebőr kucsmájukban magasabbnak tűntek. Eléggé gyorsan beszélt és erős korzikai akcentussal, de az írása nem volt kevésbé kusza, mint a kortársainak. Bámulatos memóriával rendelkezett és igen olvasott is volt (fiatalabb korában az általa olvasott könyvekről jegyzeteket is készített). Már eléggé fiatalon próbálkozott az írással is, fennmaradtak annak a novellának a lapjai, amelynek a Clisson et Eugénie címet adta. 1791-ben benevezett a lyoni akadémia által kiírt versenyre egy esszével, amelynek címe: "Quelles vérités et quels sentiments importetil le plus d'inculquer aux hommes pour leur bonheur? (Melyek azok a legfontosabb igazságok és érzések, amelyeket tudatosítani kell az emberekben, hogy boldogabbak legyenek?) Itt úgy mutatkozott be, mint Roussau és Raynal nagy tisztelője. A legendával ellentétben sokszor volt határozatlan, habozó, különösen a számára ismeretlen területeken: például állandóan halogatta a döntést a Louvre és a Tuilériák összekapcsolásának kérdésében. Lobbanékony természetű volt, heves temperamentummal (a dühkitörései azonban sokszor csak színleletek voltak), depresszióra hajlamos volt ("Száz ember között is mindig egyedül vagyok, az álamaimba fordulok és átadom magam életem minden szomorúságának. De ez az út hová vezet? A közelgő halál felé. Mivel egyszer úgy is meg kell halnom, akkor miért ne ölhetném meg magamat?"): 1814-ben úgy tűnt, hogy foglalkoztatta az öngyilkosság gondolata. Gyakorlatias volt, a valóság talaján állt, nem látszódott az Napóleonnál, hogy állandó alapelvek szerint élt volna. Vallási téren nehéz lenne őt hívő emberként kezelni. Istenről és a vallásról alkotott nézetei szinte teljesen azonosak voltak Voltaire-ével: a kereszténység a társadalmi rend egyik eleme. Lehetett volna muzulmán is mindenféle gond nélkül. A vélemények megoszlanak tábornoki és államférfiúi képességeiről. Talán a képességei egy kicsivel jobbak voltak, mint azt korábban és később állították róla. Napóleon, Guibert-hez hasonlóan, nem értette meg a nemzeti küzdelmek lényegét; taktikája a meglepetésen alapult, ugyanazon ellenféllel szemben másodszor soha nem alkalmazta a korábbi taktikát. Napóleon gyakran az Ancien Régime emberére hasonlított jobban. Számára a háború inkább egy pókerpartihoz, vagy egy sakkjátszmához volt hasonlatos (amelynek ő lett a vesztese). Másrészről viszont megvetette a modern kormányzás alapjait, amely már egy új kor nyitánya volt. Eltekintve attól, hogy a kormányzásról erősen megoszlott az udvaroncok és az államtanácsosok véleménye. Ha Napóleon zsenialitását akarjuk jellemezni, akkor minden bizonnyal a propaganda
9
iránti érzékenységét kelle kiemelnünk, amely a leghatékonyabb tulajdonsága volt. Ebben az értelemben mindenképpen a XX. század emberének számított.
A róla kialakítandó kép létrehozásában nagyban támaszkodott a sajtóra, amely komoly előnyt biztosított számára; szó szerint kitalálta magát - a kis kalap, a szürke köpeny, a hajtincs, a zubbony alá dugott kéz -, komoly sikerrel, amelyet mindenki elismert. A brienne-i iskolában még a neve miatt is nehézségei voltak, később azonban ez a név a hódítás szimbólumává vált. Jean Tulard Forrás: Dictionnaire Napoleon/Jean Tulard, dir. Paris: Fayard, 1987.
10
