Számítástechnika a Miskolci Egyetem Központi Könyvtárában az 1974 és 1994 között eltelt 20 évben és 1995 január 1. után napjainkig
KOSSUTH LAJOS TUDOMÁNYEGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR Informatikus könyvtáros levelező szak
SZÁMITÁSTECHNIKA A MISKOLCI EGYETEM KÖZPONTI KÖNYVTÁRÁBAN AZ 1974 ÉS 1994 KÖZÖTT ELTELT 20 ÉVBEN
Könyvtártörténeti dolgozat
Készítette: Burmeister Erzsébet I. éves hallgató Miskolc, 1995 január
TARTALOM 1. Bevezetés 2. A könyvtár rövid bemutatása 3. A mágnesszalagos információszolgáltatás 3.1. A szakirodalmi tájékoztatás típusai, az SDI, az első mágnesszalagos szolgáltatások Magyarországon 3.2. A METADEX hazai története 3.2.1. A kezdetek 3.2.2. A rendszeres működés 3.2.3. A szüneteltetés 3.2.4. Az utolsó évek 4. Az "online" számítógépes irodalomkutatás 4.1. A magyarországi online kezdetek 4.2. A könyvtári online kezdetek 4.3. Saját adatvégállomás 4.4. A számítógépes irodalomkutatás könyvtári hétköznappá válik 4.4.1. A teljes körű könyvtári szolgáltatás bevezetése 4.5. Az online 1991 és 1994 között 5. A számítógépes tájékoztatás legkorszerűbb formái: a CD-ROM-ok és a világhálózatok 5.1. A CD-ROM-ok 5.2. CD-ROM hálózat 5.3. Hálózatok 6. Könyvtári automatizáció 6.1. A Varyter korszak
6.2. 6.3. 6.4. 6.5.
Az XT korszak Az AT korszak A 386-os illetve 486-os korszak Az integrált könyvtári rendszer bevezetésének előkészületei
1. BEVEZETÉS A számítógépek a XX. század második felében jelentek meg, terjedtek el és váltak megszokottá az élet szinte minden területén. Ez a fejlődés természetesen a könyvtárakat sem kerülte el. Először a fejlett nyugati országokban törtek be a számítógépek a könyvtárakba az 1960-as években, a keleti, akkor szocialista országok könyvtárai néhány éves késéssel követték őket. Magyarországon az OSZK a hetvenes években, az elsők között kezdte meg a számítógép használatát, amint a Magyar Nemzeti Bibliográfia füzeteinek gépi előállításába fogott.[1] Ma már a számítógépek szervesen hozzátartoznak a könyvtárak életéhez, az egy-két könyvtárost foglalkoztató kis könyvtárakat leszámítva. Ha pontosan akarok fogalmazni, meg kell jegyeznem azt, hogy egy könyvtár a számítógép tényleges fizikai jelenléte nélkül is hasznosíthatja a számítástechnika eredményeit. Ez a kezdeti időszakban így is volt, amint azt a Miskolci Egyetem Központi Könyvtárának példáján látni fogjuk. A továbbiakban a Miskolci Egyetem Központi Könyvtárát az egyszerűség kedvéért, mint a könyvtárat fogom emlegetni. A számítógép alkalmazását két részre bontom dolgozatomban. Először megvizsgálom a tájékoztatásban játszott szerepét, majd a könyvtári automatizálást tárgyalom, vagyis azt, hogyan könnyíti meg a számítástechnika a sokszor egyhangú rutin feladatok elvégzését, hogyan egyszerűsíti a rendelést, az állomány nyilvántartását, a kölcsönzést, stb. A tájékoztatásban három nagy korszakot különböztetek meg a könyvtárban: Az 1974-1985 között eltelt bő 10 évben a könyvtár nem rendelkezett saját számítógéppel, a METADEX számítógéppel olvasható mágnesszalagot igénybe véve végeztettek irodalomkutatást. Az előkészítő munkálatok és az eredmények értékelése folyt a könyvtárban, a konkrét számítógéppel végzett műveletek Budapesten, a KFKI-ban (Központi Fizikai Kutató Intézet) zajlottak. /3. fejezet/ 1985-ben vezette be a könyvtár az ún. online számítógépes irodalomkutatást, ami azt jelenti, hogy saját számítógép beszerzésére és adatátviteli vonal kiépíttetésére került sor, melynek segítségével közvetlen kapcsolatot lehetett nagy külföldi adatszolgáltató központok számítógépeivel létesíteni s irodalomkutatást végezni azok adatbázisaiban. /4. fejezet/ 1990-ben megjelentek a könyvtárban a CD-ROM-ok /a CD-ROM számítógéppel olvasható, igen nagy tömegű adat tárolását lehetővé tevő adathordozó, egy CD-ROM-ra mintegy 250.000 oldalnyi szöveg vihető fel/, vagyis a számítógép mellett a szolgáltatott adatbázis is jelen van fizikailag. A világhálózatok elérése is érezteti hatását a tájékoztatásban. /5. fejezet/ A könyvtári automatizációban nem lehet ilyen éles határokat húzni. Könyvtári automatizációról 1986-tól lehet beszélni, amikor megkezdődött az első saját adatbázis építése. Majd a könyvtári munkafolyamatok elvégzését segítő programok készültek. Végül a közelmúltban történtek meg a teljes könyvtári munkát automatizáló, ún. integált rendszer bevezetésének előkészületei. /6. fejezet/. A könyvtári automatizáció fejezetet az egyre magasabb teljesítményű, tudású számítógépek beszerzésének megfelelően osztom fel. Így jobban nyomon kísérhető, hogy a jobb hardver és így a többet tudó szoftver mennyivel magasabb szintű automatizációt tesz lehetővé. A tájékoztatás és könyvtári automatizáció történetének ismertetése előtt pár mondatban bemutatom a könyvtárat. 2.A KÖNYVTÁR RÖVID BEMUTATÁSA A Miskolci Egyetem (1990 július 1-ig Nehézipari Műszaki Egyetem) Központi Könyvtára hazánk nagy felsőoktatási könyvtárai közé tartozik. Könyvállománya jelenleg 500.000 kötet,
1994-re megrendelt kurrens folyóiratainak száma 2617 /1732 féle/, beiratkozott olvasóinak száma 6211 fő, dolgozóinak száma 60. [2] A könyvtári tevékenységek az alábbi szervezeti keretben folynak: a Gyarapítási osztályon folyik a könyvek, folyóiratok és más dokumentumok beszerzése, feldolgozása, az Olvasószolgálat végzi a kölcsönzést, a dokumentumok raktározásával kapcsolatos munkákat, felelős az olvasótermekért, bonyolítja a könyvtárközi kölcsönzést, tájékoztat. A Történeti Gyűjtemények Osztályához három egység tartozik: a Selmeci Műemlékkönyvtár, az Egyetemi levéltár és az Egyetemi Múzeum. A gazdasági csoport fogja össze a kötészet, reprográfiai műhely, gondokság, takarítók munkáját. 3. A MÁGNESSZALAGOS INFORMÁCIÓSZOLGÁLTATÁS 3.1 A SZAKIRODALMI TÁJÉKOZTATÁS TÍPUSAI, AZ SDI, AZ ELSŐ MÁGNESSZALAGOS SZOLGÁLTATÁSOK MAGYARORSZÁGON [3] A szakirodalmi tájékoztatás két fő formáját különböztetjük meg, a folyamatos és a retrospektív tájékoztatást, amely tulajdonképpen egyazon tevékenység két különböző megjelenési formája. A retrospektív szolgáltatás lehetővé teszi, hogy a felhasználó áttekintést szerezzen az adott szakterület fejlődéséről. A folyamatos tájékoztatás olyan szolgáltatás, amely egy könyvtár vagy információs rendszer használóit az érdeklődési körüknek megfelelően rendszeresen ellátja információkkal. A folyamatos tájékoztatás két fő típusa: 1. Általános, csoportos igényeket kielégítő szolgáltatások (új szerzemények jegyzéke, kurrens bibliográfiák, körözés, current contents, referáló lapok, stb.). 2. Egyéni igényeket kielégítő szolgáltatások (manuálisan vagy számítógéppel végzett témafigyelés, vagyis szelektív információterjesztés). A szétsugárzó tájékoztatás (1. típus) hátránya a kicsi találati valószínűség. Ritkán fordul elő, hogy az információs igény és az információ megjelenése éppen egybeesik. Az utóbbi évtizedekben előtérbe került a célzott információ igénye (2. típus), a konkrét igények kielégítése. Azóta az egyéni felhasználóra orientált szolgáltatási típus, a szelektív információterjesztés - az SDI (selective dissemination of information) - segíti e célok elérését. Az új szolgáltatást H. Peter Luhn, az IBM kutatója tervezte meg 1958-ban és nevezte el SDI-nek. Megfogalmazása szerint ez "olyan tájékoztatási szolgáltatás, amely a vállalaton belül, bármilyen forrásból származó új információkat továbbítja azon pontok felé, ahol az információk felhasználási valószínűsége magas a folyamatos munkával vagy érdeklődéssel kapcsolatban. Ugyanekkor ez a szolgáltatás mindent megtesz, hogy visszatartsa az információkat olyan pontokról, ahol az ilyen jellegű valószínűség csekély". A Luhn tervezetén alapuló első gépesített SDI-t 1959-ben alkalmazta az IBM. Az SDI nem feltétlenül kapcsolódik számítógéphez, a manuálisan elvégzett szelektálás hatékonysága azonban elmarad a gépi irodalomfigyelés hatékonysága mellett. Az SDI elterjedését segítették a 60-as években megjelenő és kereskedelmi forgalomban kapható mágnesszalagok. Magyarországon először a Veszprémi Vegyipari Egyetem Központi Könyvtára működtetett számítógépes szakirodalomfigyelő szolgáltatást a kémia tudományterületén. Ehhez a Chemical Abstarcts CA Condensates adattárát használták fel. A rendszeres üzemeltetés 1971-ben kezdődött. A második adaptált rendszert a Központi Fizikai Kutató Intézet szakkönyvtára szervezte meg. A szolgáltatás 1972-ben indult az Inspec adattárból (fizika, elektronika, automatizálás, számítástechnika, informatika). A harmadik adattár a Metadex volt, mely a kohászati tudományok irodalmát tárja fel. A Metadex a Metals Abstracts referáló folyóirat és a hozzátartozó indexek - Metals Abstracts Index, Alloys Index - anyagát tartalmazza. Az adattár előállítója az American Society for Metals (USA) és a Metals Society (Anglia). A Metadex szalagok forgalmazását 1968-ban kezdték havi gyarapodással. Mindhárom adattárhoz a keresőprogramot a Központi Fizikai Kutató Intézet számítástechnikai osztálya dolgozta ki, s a futtatást is itt végezték az ICT 1905 típusú számítógépen. 3.2. A METADEX HAZAI TÖRTÉNETE
3.2.1. A kezdetek Horváth Zoltán professzor, a Nehézipari Műszaki Egyetem (továbbiakban NME) Fémkohászattani Tanszékének vezetője 1971 nyarán értesült arról, hogy a Metals Abstracts mágnesszalagos formában bérelhető. A professzor szeptemberben információt kért a kiadótól. Az American Society for Metals kedvező ajánlatot tett , kísérleti célokra díjtalanul mintaszalagot adott, amely 1972. januárjában érkezett meg. A Fémkohászattani Tanszék felhívta a Magyar Aluminiumipari Tröszt vezetőinek figyelmét erre a lehetőségre, akik egyetértettek a Metadex alkalmazásával és anyagiakkal is támogatták az előkészületeket. Timár Vilmos műszaki vezérigazgató-helyettes és Jeszenszky István gazdasági vezérigazgatóhelyettes 1972. január 24-én kelt levelében megbízta Zámbó Jánost, a Fémipari Kutató Intézet (továbbiakban FKI) igazgatóját, hogy a Magyar Aluminiumipari Tröszt (továbbiakban MAT) fejlesztési alapjának terhére szerezze be a mágnesszalagokat. A mintaszalag keresőprogramjának elkészítésére és a futtatás lehetővé tételére a tanszék a Központi Fizikai Kutató Intézet (továbbiakban KFKI) számítástechnikai osztályát kérte fel, mert ők a fentebb említett CA Condensates és az Inspec konvertálása során már tapasztalatokat szereztek. Az előkészületek koordinálását a Fémkohászattani Tanszék munkatársai oktatási, kutatási feladataik mellett nem végezhették, ezért Horvát Zoltán 1972 áprilisában Nagy Gusztávot, a könyvtár osztályvezetőjét kérte meg a koordinációs munkára. Ezt a felkérést a könyvtár igazgatója, Zsidai József (Dr. Zsidai József 1961-től a mai napig a könyvtár igazgatója), a professzorhoz írt június 14-i levelében jóváhagyta. A Fémkohászattani Tanszék 1972. június 25-én megállapodást kötött a Magyar Vas- és Acélipari Egyesüléssel, melynek keretében 150.000 Ft-ot biztosítottak az adattár évenkénti számítógépes feldolgozására. Júliusban megindult a kísérleti futtatás 34 témával. A próbaszalag csak egy hónap termését regisztrálta, emiatt nem tudott irodalmat adni néhány témához. Ekkor megrendelték az 1971-es adattárat. Szeptemberben megérkezett az 1971-es adattár. A teljes anyag feldolgozását a KFKI csak a szolgáltatási szerződés (STK 3/9442) megkötése után vállalhatta, ezért a futtatásra 1974. januárjában került sor. Az egyre szorosabbá váló együttműködés keretében a Fémipari Kutató Intézet megrendelte az 1970-es és 1972-es adattárat, ezért 33 témát ingyen figyeltethetett. A KFKI adta a számítástechnikai hátteret, valamint segített volna a szalagoknak az egyetemi ODRA 1304-es típusú számítógépre történő adaptálásában, ezt azonban hardver problémák miatt nem teljesíthette. A Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés a feldolgozás költségeit vállalta. A könyvtár biztosította és fejlesztette a szakirodalmi bázist és a koordinálást végezte. A rendszer üzemeltetése koordináló könyvtár nélkül megvalósíthatatlan, ezért a könyvtár csatlakozott az előkészítő munkákhoz, bár pénzügyi okok miatt az adattár beszerzését és az üzemeltetést nem vállalhatta. Megoldásként az NME, illetve a könyvtár, a Fémipari Kutató Intézet (továbbiakban FKI) és a KFKI szellemi és anyagi kooperációja jött számításba, mert csak országos szintű együttműködés révén valósulhatott meg a felhasználók szakirodalmi ellátottsága. A kísérlet költségeire a Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés 300.000 Ft-ot, a Művelődési Minisztérium 50.000 Ft-ot adott. 1974-ben feldolgozták az 1970 - 1972-es adattárat. A kísérlet igen sikeresnek bizonyult, ezért megrendelték az 1973 - 1974-es év anyagát. Az irodalomkutatás az egyetemen és a vállalatok számára díjtalan volt, mert a FKI témáinak figyelése nem emésztette fel a keretösszeget. Decemberben az FKI szerződéskötést ajánlott az egyetemnek a további munkák elvégzésére. 3.2.2. A rendszeres működés A kísérleti szakasz eredményesen zárult, a gazdasági számítások adatai is kedvezőek voltak, ezek alapján döntöttek a Metadex hazai működtetéséről. A kapcsolatok jogi rendezésére megállapodások születtek. 1974. április 18-án a Nehézipari Műszaki Egyetem és az FKI szerződést kötött. Mivel a számítástechnikai munkát továbbra is a KFKI végezte, szolgáltatási szerződés (STK 3/9464) jött létre közte és az egyetem között.
A szolgáltatás adatai 1974 - 1978 között Felhasználó/Év 1975
1976
1977
1978
FKI
33 téma 66 téma
36 téma
36 téma
Tanszékek
33 téma 81 téma
44 téma
46 téma
Vállalatok
15 téma 52 téma
27 téma
36 téma
Összesen
81 téma 199 téma 107 téma 118 téma
1. sz. táblázat
3.2.3. A szüneteltetés 1978 végén a szolgáltatás átmeneti zavarokkal küzdött a számítógép elöregedése miatt. A KFKI 1979-ben új gépet kapott. Emiatt a kereső profilokat teljesen át kellett alakítani. 1979-ben a Metadex szalagfile-ban szerkezeti módosításokat hajtott végre a kiadó. A legjelentősebb változás, hogy a referátumok is szalagra kerültek. Ezzel nagymértékben megnőtt az adattár használhatósága, de a változások követése és az itthoni szervező munka nem a legszerencsésebben alakult. Nehezítette a helyzetet, hogy Horváth Iván, a KFKI kiváló szakembere hirtelen elhunyt. Nélküle az új kereső program megírása több mint egy évig tartott. Az 1979-es adattárból 1979-ben nem kerestek irodalmat és ebben az évben az ALUTERV-Fizikai Kutató Intézet megrendelte az American Society of Metals-tól a World Aluminum Abstracts /WAA/ mágnesszalagos adattárat. 3.2.4. Az utolsó évek Az egyetem az Aluterv-Fizikai Kutató Intézettel 1980-ban, a Központi Fizikai Kutató Intézettel pedig 1981-ben szerződést kötött (STK 3/9536) a Metadex és a WAA felhasználására és feldolgozására. Az NME anyagi nehézségei miatt az 1979-1980-as adattárból csak 1981 végén kerestek irodalmat az R-40-es gépen. 1980-ban az NME gazdasági főigazgatója Kozák Imre tudományos rektorhelyetteshez intézett levelében a következőket írta a számítógépes témafigyelésről: Az Aluterv-Fki-val kötött új szerződés az egyetem számára kedvezőtlen, mert két adattárat dolgoznak fel, a szerződés kizárja a Magyar Vas- és Acélipari Egyesülést és vállalatait a szolgáltatásból, a teljes jogdíj fizetését az egyetemre hárítja. Ezenkívül az Aluterv-Fki a két adattár beszerzése fejében az összeg 70 %-áig díjtalanul végezteti a keresést. Az egyetem számára sok előnyt biztosított az együttműködés, de a nem kifejezetten könyvtári alapfeladatnak sorolható témafigyelés gazdasági vetületeit összegezve az egyetem túlzott terheket vállal. Sajnálatos, hogy sem a könyvtár fenntartója, sem a felügyeleti szerv nem támogatta egyértelműen a külső kapcsolatok építését, az intézményi keretek bővítésére irányuló törekvéseket. 1984. második felétől a szolgáltatás megszűnt. Egyrészt azért, mert az egyetem pénzügyi okok miatt nem tudta vállalni az Aluterv-Fki megnövekedett témafigyelési igényét. Másrészt azért, mert a feldolgozást a Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés vette át, saját IBM számítógépén kezdte meg az újabb adattárak futtatását.
A szolgáltatás adatai 1981-1984 között Felhasználó/év 1981
1982
1983
1984
Aluterv-Fki
38 téma 35 téma 35 téma 35 téma
Egyetem
12 téma 37 téma 38 téma 40 téma
Összesen
50 téma 72 téma 73 téma 75 téma
2. sz. táblázat A mágnesszalagos szolgáltatás magyarországi bevezetésében a könyvtár országos szinten
jelentős szerepet játszott, s a szolgáltatás befejeztével sem mondott le a tájékoztatás e korszerű formájáról, hisz már 1983-ban kacsingatni kezdett a még korszerűbb forma felé. 4. AZ "ONLINE" SZÁMÍTÓGÉPES IRODALOMKUTATÁS 4.1. A MAGYARORSZÁGI ONLINE KEZDETEK A magyarországi online információkeresés születési évének 1980 [4] tekinthető . Ekkor lépett teljes üzembe az MTA SZTAKI és a Nemzetközi Alkalmazott Rendszerelemzési Intézet (International Institute for Applied Systems Analysis = IIASA, Luxenburg, Ausztria) közötti közvetlen adatátviteli vonal, amelynek révén mód nyílt a nagy nyugati adatbázisszolgáltató központok elérésére és az adatbázisok online keresésére. Ezzel Magyarország az elsők egyike lett Kelet-Európában a nyilvános, széles körű online információkeresésben. Nem csupán úttörő szerepet játszott, hanem viszonylag rövid idő alatt fejlett online kultúrát honosított meg. Magyarországon - a legtöbb országtól eltérően - a telefonvonalak rossz minősége miatt nem kerülhetett sor a kapcsolt vonalak számítógépes adatátvitelre való zavarmentes használatára. A széles körű online kapcsolódáshoz adatátviteli hálózat létesítésére volt szükség. Így nagy öröm fogadta a Magyar Posta 1982-ben indított vonalkapcsolt hálózatát, a japán Nippon Electric berendezésekkel működő NEDIX-et. 1982-ben tehát megoldódott a telekommunikációs probléma, magyar gyártmányú terminálok kerültek forgalomba, amelyek alkalmasak voltak interaktív kapcsolatra. A NEDIX-modemek és -vonalak telepítését a posta vállalta az igénylők számára. A pénzügyi (valutáris) gondokat is sikerült megoldani 1982-ben. Az (Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár) OMIKK keretében működő OMIKK-Technoinform külkereskedelmi részleg megkapta a jogot és a valutakeretet az online információkereskedelemre. Azóta a magyar online felhasználók részére az OMIKKTechnoinform köti meg a szerződéseket a szolgáltató központokkal, beszerzi a kapcsolódási jelszavakat, és fizeti a használati díjakat. A magyar felhasználók a használati ellenértéket forintban térítik az OMIKK-Technoinformnak. (1991 elején a Technoinform megszűnt és Omex Kft. néven új, az OMIKK-tól független céggé alakult, de azóta is végzi ezt a tevékenységet.) 1982 végén megnyílt a lehetőség a magyar felhasználók számára mind technikailag, mind pénzügyileg az online információkeresés üzemszerű beindítására. Ehhez jó alapot adott a kétéves kísérleti időszak, amely során kinevelődtek a professzionális közvetítő szakemberek. 4.2. A KÖNYVTÁRI ONLINE KEZDETEK A Dialog amerikai szolgáltató központtal a kapcsolatot 1983 június folyamán kezdték az olvasószolgálat dolgozói kiépíteni.[5] Az OMIKK-Technoinform 2710.- USA dollárt biztosított a Dialog és a svájci Data Star szolgáltató központok adatbázisainak online használatára. Ezután a könyvtár mind a Dialog, mind a Data Star jelszavakat megkapta. Június 27-én Tóth Beatrix az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézetének /SZTAKI/ munkatársa előadást tartott az egyetemen Szakirodalmi információs adatbázisok online használatának elméleti és gyakorlati kérdései címmel. A SZTAKI illetékeseinek és különösen Tóth Beatrix messzemenő segítségnyújtásával Budapesten szeptember hónapban megkezdődhetett a SZTAKI adatvégállomásának igénybevételével a gyakorlati online keresés a Dialog adatbázisaiban. Az év folyamán Budapesten összesen öt alkalommal, összesen 8 óra 32 perc időfelhasználással 20 adatbázissal 48 esetben jött létre kapcsolat. Október 12-én Tóth Beatrix bemutatóval egybekötött előadást tartott a könyvtár tanácstermében. Sajnos a közvetlen összeköttetés a Dialoggal a Posta hibája miatt nem jött létre. 1984-ben egy másik USA-beli nagy szolgáltató központtal, az ORBIT-tal is szerződést kötött a könyvtár.[6] Technikai okok miatt a Data Star-ral tényleges online kapcsolat nem valósult meg. Megkezdődött az online kapcsolatot lehetővé tevő adatvégállomás létesítése a könyvtár földszinti 15. sz. helyiségében. A Posta az adatátviteli vonalat kiépítette, de a kétirányú vonalpári forgalom biztosításához szükséges postai berendezés átmeneti hiánya miatt a vonalat még nem tudta élővé tenni. Folytatódott a SZTAKI-ban végzett irodalomkeresés. Általában havonta létesítettek 1-2 órás kapcsolatot, melynek során egyetemi témákhoz gyűjtöttek bibliográfiai adatokat. Gyakorolták a Dialog és ORBIT adatbázisai keresését lehetővé tevő parancsnyelvek használatát. E kísérleti munkák során nemcsak tapasztalatok gyűltek össze, de olyan kérdéseket és problémákat is meg lehetett válaszolni, melyek megoldása nélkül a későbbi rendszeres üzemeltetés nehezebben lett volna megszervezhető.
1984-ben általában havonta egyszer Budapesten folyt keresés, a Dialoggal összesen 34 adatbázisban 109 belépéssel, az ORBIT-tal pedig négy alkalommal 2 adatbázisba való belépéssel folyt az ismerkedés. Az online számítógépes irodalomkutatásról beszélve meg kell említeni azt, hogy az "nem olcsó mulatság". A nyolcvanas években hozzávetőleg az alábbi használati költségek merültek fel. Fizetni kellett a vonalhasználati díjat, mely az USA-ba 25.- Ft/perc, Európába 15.-Ft/perc volt. Ez a tétel jelentette az összköltség kisebb hányadát. Ezenfelül minden adatbázis használata esetén fizetni kellett az adatbázis használati díját, mely a keresés időtartamával egyenes arányban nőtt és fizetni kellett a találatokért, vagyis a kinyomtatott vagy a postán elküldetett rekordokért. 4.3. SAJÁT ADATVÉGÁLLOMÁS [7] 1985. szeptember 2-án került sor a könyvtár saját adatvégállomásának üzembehelyezésére. A terminál az MTA SZAKI által kifejlesztett és leszállított Varyter típusú mikroszámítógép lett. A központi egységből, sornyomtatóból, hajlékony lemez meghajtóból álló berendezés beépített video- és magnócsatlakozóval is rendelkezett, mert a könyvtár nemcsak képernyős terminálként akarta a gépet használni, hanem az ernyőtartalom videomonitorokon történő megjelenítésével, valamint kazettás magnetofonra való felvételével és tetszés szerinti visszajátszásával a számítógépes irodalomkutatás oktatására is igénybe kívánta venni. És mint önálló számítógépen bizonyos egyszerűbb, könyvtári adatkezelési feladatok megvalósítását is célul tűzte ki a könyvtár. (Ma a gép a könyvtár múzeumában kiállítási tárgy.) A beruházást az 1032-Gi/1983. sz. levél alapján az egyetemi központi fejlesztési alapból származó egy millió forint biztosította. Ebből a számítógépre 442 ezer, a demontstrációs célokat szolgáló berendezésekre (monitorok, magnó, modem) 96 ezer, szoftverre, tartozékokra, a 15. sz. szoba berendezésére 165 ezer, míg a vonalkapcsolt hálózatba való belépés díjára 163 ezer forintot költöttek. Szeptembertől megkezdődött a saját terminál használata. Ebben a hónapban a könyvtár szerződést kötött az STN-International nemzetközi adathálózat karlsruhei (NSZK) csomópontjával, ahonnan az amerikai CAS ONLINE (Chemical Abstracts Service ONLINE) szolgáltatásait is igénybe lehetett venni. Igy 4-re növekedett azon adatszolgáltató központok száma, melyekkel a könyvtár szerződést kötött. Júliusig még 5 alkalommal 23 témában volt Budapesten, a SZTAKI adatvégállomásán keresés. Szeptembertől pedig a saját terminálon az év végéig 59 keresés folyt le. Részleges kimutatás a keresések megoszlásáról a 3. sz táblázatban látható. 4.4. A SZÁMÍTÓGÉPES IRODALOMKUTATÁS KÖNYVTÁRI HÉTKÖZNAPPÁ VÁLIK [8] Az 1986-os évben 100 alkalommal került sor online keresésre. Egy-egy alkalom egy-egy számítógéphez való "leülést" jelent, vagyis egy ülésnél több témához vagy egy témához több központ gépével is lehet kapcsolatot létesíteni. Az irodalomkutatások számlázására elkészült a 84-Gi/1986. sz. ügyviteli utasítás, melynek értelmében az egyetemi tanszékek a tényleges önköltséget, a vállalatok pedig ezen felül 1500.ún. külön díjtételt fizetnek. 1987. augusztusában tragikus hirtelenséggel elhunyt Nagy Gusztáv, aki rengeteget dolgozott mind a mágnesszalagos szolgáltatásnál, mind az online információszolgáltatás könyvtári bevezetésénél és működésének első két évében. Az esemény nagyon váratlanul érte a könyvtár vezetőségét, mert ugyanazon időszakban a többi, online-hoz is értő munkatárs is eltávozott. A számítógépet senki nem tudta működtetni. Szeptember 14-től sikerült ezen dolgozat alkalmazott matematikus végzettségű szerzőjét tájékoztató könyvtárosként felvenni. A betanulás időszaka után kb. november közepétől indult meg újra rendes ütemben az irodalomkutatás. Nagy előrelépést jelentett 1988-ban egy új IBM PC/XT kompatibilis számítógép beszerzése. A régi Varyter gépen - a számítástechnika minden más tudománynál való gyorsabb fejlődését az is tükrözi, hogy az első terminál 3 év alatt teljesen elavult - modern szoftvereket nem lehetett futtatni, a kapcsolat létrehozása nehézkes volt, a kereső profilokat nem lehetett előre megtervezni, az eredményeket tárolni, stb. A Dialoglink kommunikációs szoftver megvásárlása az irodalomkutatás költségeinek jelentős csökkenését eredményezte és a szolgáltatást vonzóbbá tette a kisebb pénzű igénylők számára is. 1989-ben a Kohómérnöki Karral való megállapodás keretében 10 ötödéves hallgató
diplomatervének kidolgozásához nyújtott segítséget a könyvtár, lehetővé tette számukra az online irodalomkutatást és a felmerülő költségeket is vállalta. Ugyanebben az évben sikerült az ún. CIP (Classroom Instruction Program) jelszót megszerezni. Ennek használatát a Dialog csak oktatási intézményeknek engedélyezi. Ezt használta és használja jelenleg is a könyvtár bemutatókon, hallgatói kereséseknél, valamint továbbképző tanfolyamokon. 1990. március végétől 1992. szeptemberéig jelen dolgozat szerzője gyermekszülés és gyed időtartamára munkaviszonyát szüneteltette. Augusztusban Drótos László személyében új munkatárs vette át az online-t és a könyvtári számítógépesítés feladatait. Az ő érdeme, hogy 1990. novemberétől a könyvtár havonta megjelentetett és a mai napig megjelentet egy hírlevelet Online Híradó címmel az online világ újdonságairól, amelyet a tanszékek kapnak meg, de a könyvtár látogatói is olvashatnak faliújságon (ld. még 5.3. Hálózatok alfejezet). Ugyanez év decemberétől lehetővé vált a Posta csomagkapcsolt X25-ös hálózatáról (ld. még 5.3. Hálózatok alfejezet) a Dialog központ elérése, melyen keresztül kb. 8-szor gyorsabban lehet kommunikálni, mint a NEDIX vonalkapcsolt vonalon. 1984-től 1990-ig évi általában évi 100 keresés volt a könyvtárban, ld. 4. sz. táblázat. Legtöbbször a Dialog szolgáltató központ adatbázisainak keresésére került sor, melynek oka abban rejlik, hogy ez a központ kínálja messze a legtöbb adatbázist, az adatbázisok kereső nyelve a legkifinomultabb, a leginkább felhasználóbarát, a legkönnyebben elsajátítható. Ez a tendencia nemcsak a miskolci egyetem könyvtárában érvényesült, hanem a többi online-t használó intézménynél is. A keresések egyharmad/egyharmad részben az egyetemi tanszékek, az ipari vállalatok és a könyvtár között oszlottak meg. [9] Témakörök szerint a keresések 60-80 %-a négy nagy szakterülethez kapcsolódott: kémia és vegyipar, kohászat, gépészet, bányászat. A négy terület megoszlását és évenkénti változását az összes keresés arányában az 1. ábra mutatja. [Az ábra az ASCII verzióból hiányzik.! Eszerint a kémiai, vegyipari témák száma fokozatosan csökkent, míg a kohászati témakörök iránti igény jócskán megnőtt. A valóságban mind a tanszékek, mind a vállalatok részéről sokkal nagyobb lett volna az igény az irodalomkutatásra, ha futotta volna rá anyagi erejükből. Az ipari üzemek még így is könnyebben tudtak pénzt fordítani az online keresésekre, mint az egyre nehezebb gazdasági helyzetbe kerülő egyetemi tanszékek, kutatóhelyek.
Az online irodalomkutatás statisztikája 1983-1994 között Év
1983 1984 1985* 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994
Dialog
48
109
21-39
39
51
59
112
103
72
85
74
43
Data Star
-
-
3
5
6
3
1
12
2
2
-
1
STN
-
-
4
21
31
7
10
0
9
3
1
1
ORBIT
-
4
2-10
18
17
11
4
8
-
-
-
-
113
79
83
115
80
127
123
83
90
75
45
Összesen 48
4. sz. táblázat * 1985-ben júliusig a SZTAKI-ban, szeptembertől a könyvtárban folytak keresések.
4.4.1. A teljes körű könyvtári szolgáltatás bevezetése [10] Az ipari üzemek, vállalatok számára végzett online kereséseknél gyakran volt tapasztalható, hogy a felhasználó örült ugyan a gyors bibliográfiai listának, megcsodálta az információs technika e remekét, de kissé tanácstalanul forgatta a listát, mert * csak bibliográfiai adatok voltak a kezében, nem a téma teljes irodalma;
* nem tudta, hol és hogyan szerezhetné be az eredeti dokumentumokat vagy azok másolatát; * mennyi időbe és adminisztrációs munkába kerül mindez. A fentiek miatt fogalmazódott meg a könyvtárban egy olyan teljes körű szolgáltatás kialakításának gondolata, amelynek igénybevételekor a felhasználónak csak a kutatott témát kell megadnia, minden további feladatot a könyvtár végez el és közvetlenül szolgáltatja a szakirodalmat eredetiben vagy másolatként. Ez a szolgáltatás 1989-ben indult be, és célszerűnek látszott a vállalatokkal keretszerződést készíteni. Az 5. sz. táblázatban látható vállalatokkal kötött a könyvtár végül is megállapodást. Név
Kutatási témák száma Vállalási összeg
Ózdi Kohászati Üzemek, Ózd
10
100.000 Ft
Dunai Vasmű, Dunaújváros
10
100.000 Ft
Lenin Kohászati Művek, Miskolc
15
200.000 Ft
Borsodi Vaskohászati Tröszt, Miskolc 15
200.000 Ft
5. sz. táblázat A szerződésben vállaltak teljesítésének egyik feltétele volt a személyes kapcsolattartás. Ezt a feladatot a könyvtár kohómérnök munkatársa látta el nagy szorgalommal. A másik feltételt a jó szakirodalmi háttér jelentette. A könyvtár a kohászat országos alapkönyvtára. A harmadik feltétel az idő kérdése volt. A lehető legrövidebb időn belül kellett az irodalmat a vállalatnak szolgáltatni. Ezt a fenti tényezők alapján sikerült megoldani. A számítógépes keresések során leggyakrabban a Dialog szolgáltató központ METADEX adatbázisának használatára volt szükség. Az ötven kohászati téma lekérdezése összesen 17,5 óra gépidőt igényelt, vagyis egy keresés átlag 21 percig tartott. Egy témához átlagosan 112 bibliográfiai rekordnyi volt a találatok száma, ezek száma a releváns találatok kiválasztása után 39-re csökkent. A keresett folyóiratcikkek 72 %-át saját állományból, 10 %-át más hazai könyvtárból, 18 %-át külföldről lehetett beszerezni. A vállalati visszajelzések alapján a szolgáltatás eredményes volt, de a nagyvállalatok megszűntével ennek is meg kellett szűnnie. 4.5. AZ ONLINE 1991 ÉS 1994 KÖZÖTT [11] Az utóbbi 3-4 évben az a tendencia volt megfigyelhető, hogy csökkent az online szolgáltató központok használatának gyakorisága. Ennek egyrészt az volt az oka, hogy megszűntek a kohászati és vegyipari vállalatok számára végzett keresések (kivéve néhány, még a megelőző évről áthúzódó témát), másrészt pedig az, hogy az igények nagy részét CD-ROM adatbázisokból sikerült kielégíteni. 1991-ben kibővült az elérhető szolgáltató központok száma, s ezek már nem mind kereskedelmi jellegűek voltak, vagyis a használatukért nem kell fizetni. Felhasználói jelszót kapott a könyvtár az ECHO és az ICPIC szolgáltatókhoz, de mindkét központ adatbázisaiban csak kísérleti keresések folytak, komoly érdeklődés nem mutatkozott irántuk. Ideiglenes jelszóhoz jutott a könyvtár a Közgazdasági Egyetem ECONINFO rendszeréhez egy-egy hónapra. Megkezdődött más nagy magyar könyvtárak (József Attila Tudomány Egyetem, Budapesti Műszaki Egyetem) saját katalógusának és több tucat angol, német és osztrák könyvtár online elérhető katalógusainak használata. Bár 1992-ben ismét emelkedett valamelyest az online keresések száma, de e szám mögött sokszor nem valóságos kutatási témák voltak, hanem számos bemutató, végzős hallgatók részére meghirdetett ingyenes szakirodalom keresés. Jelentősen megnőtt az EARN és az Internet, úgymond világhálózatokon (tehát nem az X-25-ös csomagkapcsolt hálózaton) a nyilvános és ingyenes információforrások használatának lehetősége. Ebben az évben a könyvtár jelentős kedvezményeket kapott az online adatbázisokhoz. Az Ei (Engineering Index) cég a ChemDisc CD-ROM előfizetése miatt 500 dolláros ingyenes keresési lehetőséget biztosított a Compendex műszaki adatbázisában, az STN központ több adatbázisát pedig
80%-kos kedvezménnyel lehetett használni, a kelet-európai országokat támogató programjuk jóvoltából. 1993-ban, majd 1994-ben tovább csökkent a kereskedelmi szolgáltató központok adatbázisainak használata, s el lehet mondani, hogy a CD-ROM-ok és más ingyenes hálózati információ források mellett ezek a perifériára szorultak. Ebben persze a nehéz gazdasági helyzet is szerepet játszott, hisz egyre ritkábban engedhettek meg maguknak a tanszékek a számítógépes irodalomkutatást az egyre magasabb dollárárfolyam mellett. A nagy ipari vállalatok, amelyek egy pár évvel azelőtt a könyvtár gyakori vendégei voltak, pedig jószerivel megszűntek. Nincs Ózdi Kohászati Üzemek, Lenin Kohászati Művek, Észak-magyarországi Vegyiművek, stb. 5. A SZÁMÍTÓGÉPES TÁJÉKOZTATÁS LEGKORSZERŰBB FORMÁI: A CD-ROM-OK ÉS A VILÁGHÁLÓZATOK 5.1. A CD-ROM-OK [12] A CD-ROM-ok (Compact Disk-Read Only Memory = csak olvasható kompaktlemez), ezek a kicsi, 12 cm átmérőjű, 17 g súlyú optikai lemezek, melyek több mint 550 MB-nyi digitális információt, vagy köznyelvibben mintegy 250.000 nyomtatott oldalt vagy zenét és képeket is képesek tárolni, rövidebb idő alatt hódították meg a magyar könyvtárakat, mint annak idején az online. Ennek az az oka, hogy technikailag könnyebben valósítható meg a CD-ROM használat, mint egy távoli számítógép adatbázisainak elérése. Nem kell hozzá sem kiépített vonal, sem szerződés, sem jelszó, sem kommunikációs szoftver, elég egy közönséges PC (személyi számítógép) és egy CD-ROM meghajtó. A költségeket inkább a sok információt tartalmazó CD-ROM-on megvehető adatbázisok megvásárlása, illetve előfizetése jelenti. A könyvtárak először az online is elérhető, bibliográfiai adatokat tartalmazó CD-ROM-okkal "kezdtek". A könyvtár 1990-ben vásárolta meg az első CD-ROM meghajtóját és az első CD-ROM-ját, az Ei (Engineering Index) cég Ei-Chemdisc elnevezésű adatbázisát, amely akkor 5 lemezen kb. 1 millió folyóiratcikk és konferencia-anyag bibliográfiai adatait tartalmazta. (Ma már 7 lemez és 1.5 millió cikk bibl. adatai.) Az adatbázis a Compendex online adatbázis 1980-1990 közötti tételeit tartalmazta akkor a kémia és a hozzá kapcsolódó tudományágak (ásványtan, kohászat, orvostudomány, környezetvédelem) stb. témájában. A könyvtárban működő, a Soros-alapítvány által támogatott USA Felsőoktatási Tanácsadó Iroda pedig megkapta a Peterson Gradline adatbázis CD-ROM változatát, amely kb. 1500 amerikai felsőoktatási intézmény, mintegy 26 ezer továbbképzési programjáról tájékoztat. 1991-ben a Soros Alapítványtól kapott a könyvtár egy CD-ROM olvasót és a Grolier Electronic Encyclopedia 1990-es kiadását CD-ROM-on. Az év során összesen 15 olvasó használta az enciklopédiát. A JATE könyvtárával együttműködve több keresés történt a könyvtár ChemDisc adatbázisában és az ő humán és társadalomtudományi CD-ROM lemezeiken (ERIC, SSCI, WilsonDisc, Books in Print, stb) úgy, hogy a kérdések és a találatok elektronikus levelezés (vagy angolosan e-mail) formájában jöttek és mentek. És itt utalni lehet az 5.3. Hálózatok alfejezetre, hogy a hálózatok erre is használhatók. 1992 őszétől fizeti elő a könyvtár a PRESSDOK magyar gyártmányú CD-ROM-ot, melynek anyagát az Országgyűlési Könyvtár állítja össze a magyar sajtó mintegy 150 napilapja és folyóirata alapján. A PRESSDOK a gazdasági, politikai és kulturális élet híreit dolgozza fel a megjelent cikkek bibliográfiáinak közreadásával. Ez a CD-ROM azóta is igen nagy közkedveltségnek örvend különösen a közgazdász, s a legutóbbi években a bölcsész hallgatók között. Egyes tanulmányi időszakokban sorban állnak a hallgatók a szolgáltatás igénybevételére. Az év folyamán 147 keresés történt a ChemDisc és 16 a PRESSDOK adatbázisból. 1993-ban a könyvtár CD-ROM adatbázisainak száma megduplázódott részben vásárlás, részben ajándékozás útján (CompLEX CD-Jogtár, OSZK NPA, Magyarország Védjegylajstroma, CompactMath, stb.). A könyvtár számítógépes információforrásai néhány mágneslemezes adatbázissal is bővültek. Megvételre került A Magyar Adatbázisforgalmazók Kamarája által készített META adatbázis a hazai adatbázisokról és azok szolgáltatóiról, valamint a Vállalkozói Információs Project keretében a könyvtár megkapta a VIP adatbázist a magyar üzleti információkat szolgáltató cégekről. A CD-ROM-os keresések száma tovább növekedett. A PRESSDOK adatbázisban 231 fontosabb, az Ei ChemDisc-ben pedig 148 fontosabb keresés volt. A keresések statisztikai célból történő regisztrálása ezek gyakorisága miatt gyakran már
nem volt lehetséges. 10-nél többen vették igénybe az év során a Grolier Encyclopedia, OSZK-NPA, CD-Jogtár adatbázisokat. 1994 újdonsága a CD-ROM-os tájékoztatás terén, hogy a CD-Jogtár adatbázist az olvasók szabadon használhatják az olvasóteremben. Ha szükségük van rá, természetesen kérhetik könyvtáros segítségét. A jogszabályokat vagy azok részleteit ki is nyomtathatják. A nyomtatóhoz azonban nem férnek hozzá, a kinyomtatott oldalakat a kölcsönzőktől kapják meg oldalanként 4.-Ft-os térítés ellenében. A számítógép és a CD-ROM olvasótermi elhelyezését hosszadalmas megbeszélések előzték meg. Mivel még nem volt tapasztalat ilyen tevékenységre, a kölcsönző könyvtárosok féltek a rájuk szakadó újabb munkától. (Az olvasószolgálat terhelése az utóbbi évek egyre növekvő hallgatói létszáma miatt évről évre észrevehetően nő.) Féltek attól, hogy nem tudják a gép kezelését megtanulni, ezért nem tudnak megfelelő segítséget adni, a számítógépet is figyelniük kell, stb. Végül is a félelmek alaptalannak bizonyultak, a szolgáltatás jól működik. Egyszer történt meg, hogy a gép belsejéből ismeretlen tettesek memóriát tulajdonítottak el. Azóta az asztalok másképp állnak, hogy a Jogtáras számítógép jobban szem előtt legyen és még egyszer ne fordulhasson elő hasonló eset. A CD-ROM keresések száma 1994-ben: Chem-Disc: 85, Pressdok 327, és ez a szám valószínűleg még sokkal nagyobb volt, mert minden egyes alkalommal nem is sikerült idő hiányában a statisztikát vezetni. A keresések száma évről-évre több, s így 1995 nagy feladata a CD-ROM hálózat beindítása, ahol a felhasználók maguk is kereshetik a számukra szükséges információt. 5.2. CD-ROM HÁLÓZAT [13] A CD-ROM-mal, mint tájékoztatási eszközzel kapcsolatban, mivel óriási mennyiségű információt képes tárolni és könnyen kezelhető, hamar felmerült a könyvtárakban és természetesen más információs intézetekben is az igény arra, hogy egyszerre többen használhassák egy helyszínen, egyidejűleg ugyanazt a lemezt. Ez egy számítógéppel és egy meghajtóval természetesen nem megy. Mivel a számítógépek hálózatba kapcsolása nem új dolog, hamarosan megfogalmazódott a CD-ROM-ok hálózati használatának szükségszerűsége. Technikailag a világ vezető számítástechnikai nagyhatalmának, az USA-nak cégei valósítottak meg először CD-ROM hálózatokat s onnan terjedtek el rohamosan a világon mindenfelé. Az USA-ban 1990-ben jelentek meg az első CD-ROM hálózatok. A magyar könyvtárak is felismerték a CD-ROM hálózatban rejlő lehetőségeket s az országban először három egyetem (a debreceni Universitas három nagy könyvtára, a Kenézy Könyvtár a DOTE-n, a KLTE Központi Könyvtára, és a DATE könyvtár, a Miskolci Egyetem Központi Könyvtára valamint a kassai Safaryk Egyetem könyvtára) fogott össze közös projekt keretében egy távolsági hálózatban is működő CD-ROM-os együttműködés megvalósítására. A projektet az amerikai Mellon alapítvány finanszírozza. 1993 januárjában először Miskolcon találkoztak az egyetemek képviselői, hogy megállapodjanak a megvalósítandó célokat illetően, 1993 szeptember 7-8-án volt Kassán egy két napos újabb találkozó, ahol a már részben beérkezett árajánlatokat értékelték a résztvevők és a közösen beszerzendő CD-ROM adatbázisok sorrendjét rögzítették, 94 február 18-án a debreceni találkozón az öt beérkezett komoly árajánlatot értékelték ki, de végleges döntés nem született a megvásárolandó hardver és szoftver ügyében. Sajnos a döntési folyamat nagyon nehézkesen haladt, a mai könyvtári vezetőknek még nem erős oldala a "gazdasági menedzsment". A döntési munkát nagyon megnehezítette, hogy egy igen új technológiáról van szó, Magyarországon eddig ilyen típusú számítógépes hálózat nem létezett, tapasztalatokat átvenni nem lehetett, s csak nagyon kevesen értenek igazán jól ehhez a szakterülethez. Az elgondolás nagyszabású s valóban jövőbe mutató, de véleményem szerint hiányzott az írásba foglalt, részfeladatokra lebontott megvalósítási ütemterv, s egy projektfelelős kiválasztása, aki az egész projekt vezetését egy személyben összefogta volna. 1994 őszére sikerült végül is a hardver és szoftver szállító cégben megegyezniük a könyvtáraknak és 1995-ben várható a rendszerek telepítése a könyvtárakban. 5.3. HÁLÓZATOK [14] Az X25 csomagkapcsolt adatátviteli hálózattal, illetve később az Internettel egy új eszköz jelent meg a könyvtárakban. Hálózat korábban is volt (NEDIX), de azért a használattól függően kellett fizetni és csak egyirányú, "információfogyasztói" felhasználási lehetőség volt. A
mai hálózatokkal már meg lehet csinálni, hogy a könyvtár elektronikus (virtuális könyvtári) szolgáltatásokat indítson, így a működési körét kiterjessze a falain kívül, akár az egész világra. Az első lépés természetesen az új technika és a lehetőségek megismerése, megismertetése másokkal. (Ezen a téren a könyvtár Magyarországon az elsők között kezdett el dolgozni.) Ezért indult a a számítógépes tájékoztatással foglalkozó könyvtárosoknak szóló KATALIST levelező csoport 1991. októberében , ezért jelenik meg az Online Hiradó c. hírlevél 1990. novembere óta havonta és ezért készültek a különböző dokumentációk pl. a Navigáció a hálózaton 1994 jűliusában vagy a Nagy Internet kalauz mindenkinek 1994 decemberében. A könyvtár 1992. decembere óta résztvesz a SZÁMALK Infonet Kft. által szervezett országos szintű tanfolyamok megtartásában, mely a mai napig is az egyetlen rendszeresen megrendezett hazai tanfolyam a hálózati információforrások használatával kapcsolatban. A hálózatok megjelenése után rövidesen megindultak a szolgáltatások is. A könyvtár az első perctől kezdve elfogad e-mailben érkezett irodalomkutatási kéréseket, melyekre a keresés eredményeit is ezen a módon szolgáltatja. Időnként könyvtárközi kölcsönzésre vonatkozó kérések is így érkeznek. Az 1986-ban indult IIF (Információs Infrastruktúra Fejlesztési Program) 1990 októberétől új elektronikus levelezési szolgáltatásokat léptetett üzembe, elérhetővé váltak a nagy külföldi levelező hálózatok (UUCP, EARN, BITNET) és az ELLA 4.0 levelező programhoz is hozzájutott a könyvtár. Szintén októberben működni kezdett az IIF rendszer elektronikus faliújságja, amelyen közhasznú információk és hirdetések helyezhetők el, illetve kérhetők le. 1993-ban az egyetem tagja lett az Internet nevű világhálózatnak és kiépült a tanszékeket összekötő belső hálózat is. A könyvtár koordinálásával folyik az Egyetemi Információs Rendszer fejlesztése és dokumentumokkal, információkkal és szolgáltatásokkal való feltöltése. A rendszer 1993 vége óta működik a Gopher nevű szofvert felhasználásával és végül szintén Miskolcról indult az a projekt, melynek a célja egy országos szintű, teljesen számítógépes alapú, csak online elérhető Magyar Elektronikus Könyvtár létrehozása. A MEK magyar nyelvű vagy magyar vonatkozású teljesszövegű dokumentumokat (elsősorban tudományos szakirodalmat, a magyar irodalom klasszikusait és számítástechnikai témájú szövegeket) szolgáltat majd ingyen és nyilvánosan. A "működési szabályzata" 1994 novemberében készült el a könyvtárban és az elektronikus könyvtár már teszt változatban működik a BKE és a Miskolci Egyetem gépein. 6. KÖNYVTÁRI AUTOMATIZÁCIÓ 6.1. A VARYTER KORSZAK [15] Könyvtári automatizációról 1985-től beszélhetünk a Miskolci Egyetem Központi Könyvtárában, amikor az online céljaira mikroszámítógépet vásárolt a könyvtár. Ez a számítógép már rendelkezett egyszerű szövegszerkesztővel és a dBase II adatbáziskezelő rendszer egy egyszerűbb változatával, mely lehetővé tette az első könyvtári adatbázis létrehozását. S itt újra dicsérőleg kell emlékeznem néhai Nagy Gusztáv osztályvezetőre, aki idős korában kezdett ismerkedni a számítástechnika rejtelmeivel, s az online megtanulásán kívül volt ereje egy adatbáziskezelővel is barátkozni. 1986-ban olyan, a DIN szabványok visszakeresésére alkalmas adattárat szerkesztett, mely választ adott arra a kérdésre. hogy egy adott DIN szabvány melyik tematikus szabványgyűjtemény kötetben (DIN-Taschenbuch) található, illetőleg egy adott témával melyik kötet foglalkozik és e kötetben melyek a hatályos DIN szabványok. 1987-ben e dolgozat szerzője lépett Nagy Gusztáv helyére s 1990-ig egy személyben látta el az online és a könyvtári automatizáció feladatait. 1987-ben tovább folytatódott a DIN szabványok adatbázis építése, melynek negyedévente kinyomtatott és bekötött példányait az olvasószolgálat dolgozói használták a tájékoztatásban. 6.2. AZ XT KORSZAK [16] 1988-ban a könyvtár egy új IBM/PC/XT kompatibilis személyi számítógépet kapott, mely hatékonyabb munkát tett lehetővé. A DIN szabványok adatbázisát az eltérő hajlékony lemez meghajtók miatt a SZTAKI-ban át kellett konvertálni, de az XT gépen a dBASE III adatbáziskezelővel az adatbázis esetenkénti aktualizálása sokkal gyorsabbá, kényelmesebbé vált. A SOROS alapítvány által támogatott angol nyelvkönyvek eladásához szükséges árjegyzék előállítására és az online számlázás megkönnyítésére kisebb programok készültek, az XT-n rendelkezésre álló szövegszerkesztő szoftverek segítségével leveleket, borítékokat lehetett
készíteni. Elkezdődött a MicroISIS könyvtári szöveges adatbáziskezelő rendszer megismerése. 6.3. AZ AT KORSZAK [17] 1989-ben két új konfiguráció beszerzésére került sor. 2 db IBM PC/AT kompatibilis gépet vásárolt a könyvtár FX-1050-es nyomtatóval és EGA monitorokkal. Az egyik géphez, melyen az online keresések folytak, 3 új fekete-fehér képernyő megvétele is szükséges volt, hogy az online kereséseket egyszerre többen is figyelhessék. A másik gépen a folyóirat adatbázis építését kezdték el (lásd később). A könyvtár a SZTAKI-tól megvásárolta a MicroISIS könyvtári szöveges adatbáziskezelő rendszer 2.3-as verzióját. Az év folyamán a 9360 rekordot tartalmazó DIN szabványok adatbázisa háromszor lett aktualizálva, elkészült a MicroISIS alapján az egyetemen megvédett (addig nyomtatott formában meglevő) doktori disszertációk adatbázisa (DISZ) 688 rekorddal. A saját fejlesztésű NMEDEB oktatói-kölcsönzési adatbázisba 3853 rekord került be. A feldolgozott adatok segítségével felszólító levelek készültek a könyvtartozások csökkentése érdekében és egyéb különböző szempontok szerint rendezett listák. A Budapesti Műszaki Egyetem Központi Könyvtára november végén átadta az 1813 rekord nagyságú MicroISIS alapú adatbázisát, mely a mindkét könyvtárban meglévő közös folyóiratok adatait tartalmazta. Ennek alapján elkezdődhetett a könyvtári folyóiratállomány retrospektív feltárása és adatbázisba felvitele. Az adatbázis a PERIO nevet kapta. 1990-ben tovább bővült a könyvtár számítógép állománya. Az olvasószolgálat kapott egy IBM AT gépet Citizen nyomtatóval, az Ei ChemDisc CD-ROM-on levő adatbázishoz pedig beszerzésre került egy IBM XT és egy Epson FX-1050-es nyomtató. A Soros alapítványtól az USA Felsőoktatási Tanácsadó Iroda részére érkezett egy IBM kompatibilis gép CD olvasóval és egy Epson nyomtató. Ezzel a könyvtár gépeinek száma a Varytert leszámítva 6-ra növekedett. A FoxBase adatbáziskezelő rendszer felhasználásával több program készült a könyvtári munkák megkönnyítésére. Ezek a programok adatbázisok felett működnek, vagyis barátságos felhasználói felületet nyújtanak az adatbázis kezeléséhez, a rekordok beviteléhez, visszakereséséhez, megjelenítéséhez, listák készítéséhez, stb. A programok ill. adatbázisok jelentősen megváltoztatták az adott területeken dolgozó könyvtárosok munkáját. Az alábbi programokról van szó, melyek mai napig használatban vannak és addig használatban lesznek, míg a 6.4. alatt tárgyalt integrált rendszer moduljai fokozatosan leváltják őket: * A könyvrendelések nyilvántartása. A rendszer tartalmazza az 1990-től beszerzett vagy kapott valamennyi könyvet és ezek visszakereshetők. Alkalmas tematikus listák, statisztikák és megrendelő levelek készítésére (BESZ adatbázis). 1990-től a beszerzést végző könyvtáros napjait jórészt a gép előtt tölti. * A NMEDEB adatbázis át lett konvertálva a DEB adatbázisba, mely tartalmazza a beiratkozott olvasók adatait, alkalmas felszólító levelek készítésére és sokat segít a kölcsönzők napi munkájában. * A telefax szolgáltatás nyilvántartása. A program a visszkeresésen kívül alkalmas összesített számlák készítésére (FAX adatbázis) és ebben rejlik a jelentősége is. * A kötészeti munkák, a reprográfiai műhely munkáinak nyilvántartására szintén készült egy-egy FoxBase alapú adatbázis. Ezek segítségével készülnek mindig a számlák és az év végi statisztikák. * Az olvasótermi bányászati és számítástechnikai könyvek nyilvántartására MicroISIS alapú adatbázisok készültek. 1991-ben hardver beszerzés nem történt, csak az ÉKSZER szövegszerkesztő vásárlása, mely tulajdonképpen felesleges volt, mert senki nem használta. Az 1990-ben elkezdett saját adatbázisok építése tovább folyt, az olvasótermi állomány leltározása már részben a számítógépes nyilvántartás alapján történt. Elkészült egy szintén FoxBase alapú program és adatbázis a folyóiratrendelések nyilvántartására (FOLY). A FOLY azóta is folyamatosan használatban van és a rendelést végző könyvtáros már nem tudná munkájában nélkülözni. Elkészült egy szakértői rendszer az online és egyéb adatbázisok közötti választás segítésére. Ezt a szoftvert az augusztusi, a könyvtár által rendezett "Számítástechnika a magyar egyetemi könyvtárakban" konferencia résztvevői is megkapták. Ezenkívül készült még ebben az évben egy program, mellyel a CD-ROM-ról letöltött rekordokat MicroISIS adatbázisba lehet konvertálni. Egy tanszék kérte az adatokat ilyen formában, s egy mintegy 3400 tételes adatbázis lett így létrehozva. 1992-ben tovább folytak a megelőző években elkezdett adatbázis építések, s olyan szintre jutottak, hogy sokféle feladatot már számítógépes támogatással meg lehetett oldani. Például számítógéppel történt az olvasójegyek és tasakok nyomtatása, folyóiratrendelések. Néhány
újabb alkalmazás is kifejlesztésre került az év során, pl. a szobaleltár, raktárból kikért folyóiratok statisztikája. Szoftver és hardver beszerzésre nem volt lehetőség. Több tanszéki könyvtárnak segített a könyvtár a saját állományuk feldolgozásában. Erre a MicroISIS szofver bizonyult a legalkalmasabbnak. Újdonságnak számít, hogy 1993-ban a számítóközponttal együttműködve megvalósult három könyvtári adatbázis szolgáltatása az egyetemi hálózaton keresztül. A számítóközpont egyik munkatársa az ORACLE adatbázisba konvertálja a három adatbázist (doktori disszertációk, a kurrens folyóiratok, új könyvek) és a Gold elnevezésű IBM RISC/6000 gépre telepíti, mely az egyetemi hálózat egyik központi gépe. Minden az egyetemi hálózatba kötött gép eléri ezeket, sőt az Internet világhálózat révén bárhonnan a világból kereshetők. Az első két adatbázist évente egyszer, az új könyveket havonta egyszer adja át a könyvtár a számítóközpontnak. 6.4. A 386-OS ILLETVE 486-OS KORSZAK [18] Az ún. 386-os és 486-os számítógépekre, melyek nevüket a bennük levő mikroprocesszortól kapták, aránylag sokáig kellett várni. 1993 őszén azután jelentős beszerzések történtek a meglehetősen nagy lemaradás behozatalára. A könyvtár vett 7 db 386-os gépet, 1 db 486-os gépet és 2 lézernyomtatót. Ezeken a gépeken már lehet a világon egyre jobban térhódító Windows operációs rendszert és természetesen a Windows-ra épülő programokat futtatni. Sok CD-ROM-ot már csak ilyen gépeken lehet működtetni, a multimédia pedig alacsonyabb szintű gépeken elképzelhetetlen. A nagy teljesítményű gépek lehetővé tették magas színvonalú szövegszerkesztő programok használatát is, a lézernyomtatók pedig a magas színvonalú nyomtatást. Így 1994 elején a Történeti Gyűjtemények Osztályon szövegszerkesztői munkahely létesült a gyakorta készülő kiadványok elkészítésére. A szövegszerkesztői munkák megkönnyítésére a könyvtár tanfolyamot tartott. A Word for Windows szövegszerkesztő használatával sok dokumentum készült, a folyóiratosok pl. a körlevél készítési funkciót tudták jól hasznosítani. A gyarapító osztályon pedig 1994 nyarától szövegszerkesztővel készülnek a bibliográfiai leírások, ami a cédula kétszeres gépelését feleslegessé tette, így idő megtakarításhoz vezetett. A MicroISIS és FoxBase alapú adatbázisok használata az új gépek révén gyorsabbá vált. Az adatbázisok karbantartása, építése természetesen folytatódott 1994-ben. 1994 nyarán sikerült megvalósítani a könyvtár számítógépes hálózatainak alapját jelentő, a szobákat egymással összekötő kábelhálózatot. A számítóközpont egyik munkatársa tervet készített, mely alapján a miskolci SZINVA NET cég árajánlatát fogadta el a könyvtár. 6.5. AZ INTEGRÁLT KÖNYVTÁRI RENDSZER BEVEZETÉSÉNEK ELŐKÉSZÜLETEI [19] A jól kidolgozott integrált rendszerek általában a következő öt nagy területre bontják fel a könyvtári munkát: beszerzés, katalogizálás, folyóiratkezelés, számítógépes katalógus, kölcsönzés. A könyvtári folyamat majd minden részében gépesíthető, sőt az mondható, hogy egyike a legkézenfekvőbben gépesítendő tevékenységegyüttesnek.[20] Már 1992-ben történtek előkészületek a könyvtárban az integrált rendszer kiválasztására és bevezetésére. Három ilyen szoftver bemutatón vett részt könyvtári munkatárs és elkészült egy tanulmány a könyvtárban keletkező adatokról és azok felhasználási folyamatairól. 1993-ban már konkrét lépések történtek ez ügyben. Ez a projekt is három egyetem könyvtárának (a budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetem és Semmelweiss Orvostudományi Egyetem és a Miskolci Egyetem) együttműködésével kezdődött el, s talán ez az egyik oka, hogy ennek a projektnak a megvalósítása is meglehetősen elhúzódott. Itt ugyan volt és van két kiválasztott projektvezető, de információkat hiányosan és ritkán kaptak a résztvevő könyvtárak. A projekt munkálatainak menetét nem lehetett ellenőrizni, sőt a könyvtárnak betekintése is alig volt. Tavasszal 4 alkalommal (ápr. 26.,május 3., május 14., május 19.) ülésezett a 9 tagú bizottság (az egyetemekről két-két személy és három felkért szakértő), hogy a FEFA (Felsőoktatási Fejlesztési Alap) világbanki pénzből a közös integrált rendszer kiválasztásában, majd megvételében döntsenek. Tender kiírásra szerencsére nem került sor, mert a beszerzés nagysága 300.000 US dollár alatt maradt. A beérkezett 10 ajánlatot alaposan át kellett tanulmányozni, hogy az egyes szoftverek előnyeit, hátrányait megismerjék a könyvtárak. A gondos mérlegelés után az amerikai Dynix cég Marquis elnevezésű szoftvere mellett döntött a bizottság. A döntést egyrészt a legalacsonyabb ár, 137.000 US dollár (a Dynix tőkeerős, hatalmas cég, mely európai piacra is be akar törni, ezért valószínűleg az aránylag alacsony ár
a többi ajánlattal szemben), másrészt a szoftver és az alkalmazható hardver jellemzői befolyásolták (könnyen kezelhető grafikus felhasználói felület, mint a Windows-nál, UNIX operációs rendszer, stb). A projekt két budapesti vezetője Szelle Béla az ELTE BTK Központi Könyvtár igazgatója és Daruházi László az ELTE Számítógép Hálózati Központ vezetője. 1993-ban a belső előkészületek jegyében egy 15 oldalas írásos anyag összállítására került sor a munkatársak részére, valamint felmérés készült az egyes szobák számítógépes helyzetéről és született egy vitaanyag a feldolgozó osztály munkájának szükséges átszervezéséről. December 6-7-8-án 4 személy részt vett az ELTE BTK könyvtárban a Marquis rendszer három moduljának oktatásán. Ugyanebben a hónapban megérkezett 18 db 386-os gép, a későbbi munkaállomások, két lézernyomtató és egy kisméretű, szállítható számítógép (ún. laptop), melyeket Budapesten szereztek be. 1994 április 27-én Miskolcon volt a három egyetem képviselőinek találkozója, ahol a budapesti projektvezetők ismertették a projekt állását, az elhúzódás okát, vagyis azt, hogy a magyar ékezetes betűkészlet használatát lehetővé tevő kódkészlet megvétele körül problémák merültek fel, a hálózati kártyák vámolása is nehezen folyt le. [21] Megtárgyalásra kerültek a még meglevő anyagi eszközök elköltésének lehetséges változatai, a vonalkódnyomtató és olvasó berendezés beszerzésének és működtetésének ügye. Május végén a könyvtár megkapta a szerver gépet, egy IBM RISC 6000-es számítógépet UNIX operációs rendszerrel, melynek 6 GB-nyi merevlemezére kerülnek a könyvtári állomány alapján készített rekordok. Június 7-től 10-ig a három egyetemről 8 személy látogatást tett a berlini Technische Fachhochschule könyvtárában, hogy lássanak egy gyakorlatban is működő Marquis rendszert. A tapasztalatok nagyon kedvezőek voltak. A németek igen gyorsan telepítették a rendszerüket. A könyvtári hálózatuk aránylag kis állományú alkönyvtárakból áll /összesen 170.000/, de a tankönyvek részaránya magas s így a folyamatos kölcsönzés sok fáradságos kézi munkát igényelt. A tankönyvállományukat rövidített címleírással gyorsan gépre vitték, nekik ugyanis leginkább a kölcsönzés meggyorsítása volt a céljuk. A két berlini nap alatt a Dynix iroda felkeresésére is kínálkozott alkalom, amikor is a folyamatban levő ügyeket a berlini projektvezetővel meg lehetett beszélni (előrehaladás a kódkészlet ügyében, a rendszer elérhetősége egyszerű karakteres, nem grafikus terminálról, stb.). Novemberben felgyorsultak az események. Budapesten volt november 3-án újabb megbeszélés, ahol a telepítés konkrét lefolyásáról és a beszerzésekről volt szó. November 9-10-én két budapesti szakember lejött a miskolci könyvtárba. Hozták, beszerelték és telepítették a hálózati kártyákat, megmutatták a Marquis szofver kliens része körüli teendőket. A berlini projektvezető, Malek Louden két héten át Berlinből az Internet hálózaton keresztül éjszaka telepítette a közben Horizon-ra változott nevű szoftvert. A Dynix cég tulajdonosa az Ameritech ugyanis megvette a Notis céget és a két szoftvert, a régi Marquist és a Notis Horizonját Horizon név alatt egyesítette. A szoftver nagyrészt a Marquis jellemzőivel rendelkezik, az átkeresztelést kiengesztelő gesztusnak szánták a "megvásárolt" Notis cég munkatársaival szemben. Karácsony előtt pár nappal december 19-21. között a berlini Dynix iroda másik munkatársa Budapesten a BTK könyvtárában megismételte a tavalyi tanfolyamot. És ezzel az események lezárulnak. 1995 nagy feladata lesz az integrált könyvtári rendszer moduljainak fokozatos beindítása. Lábjegyzetek: [1] TOLNAI György.: A hazai könyvtárgépesítés a megváltozott világban. = Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 39. évf., 1992. 7-8. sz., p.303-309. [2] A számszerű adatok az 1994-es Jelentésből valók. [3] A 3. fejezet TOMÁN Katalin a Ho Si Minh Tanárképző Főiskola SZOT Központi Iskolára Kihelyezett Tagozatán 1986-ban írt "A Metadex mágnesszalagos adattár a Nehézipari Műszaki Egyetem Központi Könyvtárában" című szakdolgozat anyagának felhasználásával készült. [4] A következő 4 bekezdés ROBOZ Péter.: Tízéves az online információkeresés Magyarországon = Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 38. évf. 1-2. sz. 1991. p. 3-9. cikke alapján készült.
[5] A bekezdés adatai a könyvtár 1983-as olvasószolgálati jelentéséből származnak. [6] A bekezdés adatai a könyvtár 1984-es olvasószolgálati jelentéséből származnak. [7] Az alfejezet a könyvtár 1985-ös Olvasószolgálati jelentése alapján készült. [8] Az alfejezet adatai a könyvtár megfelelő évi Olvasószolgálati jelentéseiből származnak. [9] A bekezdés PALLAGHY Andrásné : Online szolgáltatási tapasztalatok a miskolci egyetemi könyvtárban = Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 38. évf. 1-2. sz. 1991. p. 25-27. cikke alapján készült. [10] Az alfejezet PALLAGHY Andrásné : Online szolgáltatási tapasztalatok a miskolci egyetemi könyvtárban = Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 38. évf. 1-2. sz. 1991. p. 25-27. cikke alapján készült. [11] Az alfejezet a megfelelő évek Olvasószolgálati jelentéseire épül. [12] Az alfejezet a megfelelő évek Olvasószolgálati jelentéseinek felhasználásával készült. [13] Az alfejezet a szerző saját tapasztalatai alapján készült. [14] Az alfejezet Drótos László könyvtári főmunkatárs elbeszélése alapján készült. [15] Az alfejezet adatai a megfelelő évek Olvasószolgálati jelentéseiből származnak. [16] Az alfejezet a megfelelő évek Olvasószolgálati jelentései alapján készült. [17] Az alfejezet a megfelelő évek Olvasószolgálati jelentései alapján készült. [18] Az alfejezet a megfelelő évek Olvasószolgálati jelentései alapján készült. [19] Az alfejezet nagyrészt a szerző saját munkája és tapasztalatai alapján készült. [20] KOKAS Károly.: Új integrált rendszerek a hazai piacon. = Tudományos Műszaki Tájékoztatás, 39. évf. 1992. 7-8. sz. p. 311-331. [21] Emlékeztető a számítógépes rendszer telepítésével kapcsolatos megbeszélésről. Belső könyvtári anyag.
Számítástechnika a Miskolci Egyetem Központi Könyvtárában 1995. jan. 1. után napjainkig írta: Burmeister Erzsébet A Központi Könyvtár számítógép használatát két nagy területre lehet felosztani: számítógép a tájékoztatásban a könyvtári munkafolyamatok automatizálása
Számítógép a tájékoztatásban: Online szolgáltatások: 1995-ben folytatódott a már egy-két évvel korábban megindult tendencia, a fizetős online szolgáltatások (kereskedelmi adatbázisok különböző szolgáltató
központoknál, mint pl. a DIALOG az USA-ban) iránt gyakorlatilag megszűnt a kereslet. 1995-ben összesen 25 keresés történt. 1996-ban ez 2-re csökkent. CD-ROM szolgáltatások: 1995 tavaszától működik a CD-ROM hálózat, de a nyár folyamán és az ősz elején még elég sok technikai probléma volt vele. A CD-ROM hálózat kiépítésére TEMPUS pályázat segítségével az új HUSLONET (magyar szlovák nemzetközi együttműködés) projekt keretében került sor. A projektben a kassai Safarikovo Egyetem, a debreceni Universitas ill. a Miskolci Egyetem Központi Könyvtára vett részt. A hivatalos átadásra októberben került sor és azóta gyakorlatilag folyamatosan megy a CD-ROM szerver, mely a LANCD kliensprogramok segítségével a könyvtár gépeiről és az egyetemi hálózatba kötött gépekről érhető el. A szolgáltatás 23 CD-ROM kiadvánnyal indult, ezek közül 21 gyors hozzáférést biztosító mágneslemezre lett felmásolva. Az Olvasóteremben öt gépről, a földszinti Terminálszobában pedig 3 számítógép állt az olvasók rendelkezésére. További 3-4 PC-t a könyvtárosok kezdtek használni erre a célra is. A tanszékek közül 10-12 helyen vették át a LANCD kliens programjait. A legnépszerűbbek CD-k az első időkben: ABCD, Politika, Multimedia Encyclopedia, Complex Jogtár és a CHIP magazin CD-s melléklete. 1996-ban a HUSLONET keretében két fontos és értékes adatbázissal gyarapodott a CD-ROM gyűjtemény: Econlit - a közgazdasági bibliográfia és Metadex anyagtudományi és kohászati bibliográfia. nagyon sokat használták az olvasók a Jogtárat, a Telefonkönyvet, a Pressdok sajtófigyelőt és a Magyar Nemzeti Bibliográfiát. A CD-ROM szolgáltatást igénybe vevő tanszékek száma további 20-szal bővült. A CD-ROM szolgáltatást nyújtó gépek teljesen felköltöztek az emeleti olvasóterembe a számítógépes tájékoztatást továbbra is végző Drótos Lászlóval együtt. Internet használat (levelezés, ftp, telnet, gopher, WWW, stb.): A CD-k mellett annyira megnövekedett az igény az Internet szolgáltatások használata iránt, hogy 1995-ben először 2 db. OS/2-es gépen, majd a CD-ROM hálózatot alkotó valamennyi (10 db) PC-n "kénytelen volt" a könyvtár olvasói számára az Internet elérést is biztosítani. Ezek a gépek reggeltől estig foglaltak voltak. Nagyon kevés magyarországi könyvtárban volt és van ennyi nyilvános Internetes gép. A nagy keresletnek az is oka, hogy az egyetem területén egyáltalán nem voltak és nincsenek bárki által használható, hálózatba kötött gép. Ezeken a gépeken nemcsak a CD-ket és az Internetet lehet elérni, hanem a Windows for Workgroups program segítségével a gépek egymással is tudnak kommunikálni, képesek egymás nyomtatóit, digitalizálóit, mágneslemezeit és állományait elérni, ami azért fontos, mert a könyvtári dolgozók így számítógépen keresztül is tudmak együtt dolgozni. Sajnos sem 1995-ben, sem 1996-ban nem készült el a könyvtár számítástechnikai szabályzata, mely a gépek használatának módját is szabályozná. így nem volt lehetőség a nem kívánatos felhasználás megakadályozására, a felhasználók cserélődésének befolyásolására. Egyetemi információs rendszer (gopher és WWW): Az Egyetemi Információs Rendszer kialakítását Drótos László vezetésével már 1993-ban elkezdte egy lelkes kis csoport. Ez a munka 1995-ben is tovább folytatódott. Elkészült egy új kezdőlap valamint két interaktív térkép az egyetemről és a városról. rendszeresen felkerültek a Magyar Közlöny tartalomjegyzékei és a könyvtárba járó folyóiratok lemezmellékletei, elkészült a Nagy Internet Kalauz és az Online Hiradó interaktív-hipertext (WWW) változata, megjelent egy illusztrált ismertető Lillafüredről, a korábbinál barátságosabb lekérdező felület készült az új könyvbeszerzéseket tartalmazó Oracle adatbázishoz. A világ minden részéről beérkező levelek és a hazai számítógépes szaksajtó szerint valószínűleg az ország legnépszerűbb és legszínvonalasabb gopher szolgáltatását sikerült létrehozni. Magyar Elektronikus Könyvtár: 1995-ben a MEK fejlesztésében jelentős munkát végzett Drótos László Moldován Istvánnal a Budapest Közgazdasági Egyetem Központi Könyvtárának informatikus könyvtárosával. Tavasszal elkészült és azóta működik a MEK központi gopher szolgáltatása az IIF budapesti gépén. 1995 végére kb. 600-700 elektronikus dokumentum vált elérhetővé teljes szöveggel és ezzel a legnagyobb magyar nyelvű szöveggyűjtemény az Interneten. A szépirodalom klasszikusai mellett elsősorban a könyvtártan és az informatika, valamint a számítógépes hálózatok témájában megjelent szakirodalomból van nagyobb állomány.
1996 márciusában került sor a MEK "hivatalos megnyitására" az Internet Expo magyar pavilonjának átadásakor. A MEK-ről sok újságcikk, rádióriport jelent meg. Nagyon népszerűvé vált a külföldön élő és ideiglenesen ott tartózkodói magyarok körében, hisz ők a nyomtatott magyar irodalomhoz sokkal nehezebben férnek hozzá. A MEK gyarapodása 1996 végére elérte a 1200 tételt. SwetScan szolgáltatás: 1996 szeptemberétől több mint 10 magyar felsőoktatási könyvtár közös nagyszabású projekt kísérleti szakaszába kezdett a Swets & Zeitlinger német folyóiratügynökséggel, melynek keretében az összes egyetemi gépről ingyenesen elérhetővé vált 13.000 külföldi folyóirat tartalomjegyzéke (SWETSCAN) a Budapesti Műszaki Egyetem egyik nagy gépéről a BME által kidolgozott menürendszerben az Interneten át. A szolgáltatás ismertté tételére készült használati ismertető, kérdőív, a könyvtárban volt bemutató. A SwetScan adatbázis mellett a Nemzeti Periodika (a Magyarországon megtalálható külföldi folyóiratok adatbázisa) is elérhető az IRISZ projekt keretében, a két adatbázis össze van kapcsolva. Az olvasó a megkeresett folyóiratról ill. cikkről rögtön meg tudja állapítani, hogy az melyik magyar könyvtárban van meg, ill. hogy megvan-e egyáltalán valahol Magyarországon.
A könyvtári munkafolyamatok automatizálása
1995 Az egész 1995-ös év a Horizon integrált rendszer előkészítésének jegyében zajlott. Ez az alábbi munkákat jelentette: Oktatás: az év elején került sor két modul (OPAC ill. katalogizálás) oktatására a gyarapító osztály és a Megyei Könyvtár két alkalmazottja számára, mert szó volt arról, hogy a Megyei Könyvtár ugyanezzel a rendszerrel fog dolgozni és közös katalógust készít a két könyvtár. Decemberben a berlini Dynix cég tartott 5 napig tartó oktatást az Egyetemi Könyvtárban Budapesten. Ezen naponta 2 könyvtáros vett részt. Képernyők magyarosítása: Február és március hónapban a rendszer képernyőinek magyarosítása folyt. Ezt a munkát egy öt fős csoport csinálta a három egyetemről. Vonalkódolvasó és nyomtató: Megtörtént az INTERMEC 3400 típusú vonalkódnyomtató üzembe állítása, vagyis a felhasználói kézikönyv alapján a nyomtató működésének, a nyomtatás menetének megismerése, a címkenyomtató szoftver megtanulása és a könyvtár céljainak megfelelő címkeformátum megtervezése. Megbeszélések alapján az a döntés született, hogy a dokumentumok vonalkódja csak egyszerű azonosító marad, nem kerül rá leltári szám vagy egyéb más azonosító. Ez ugyanis jelentős többletmunkával járna a feldolgozók számára a retrospektív feldolgozás során, mivel minden dokumentumhoz külön kellene a leltári szám, ill. egyéb azonosító alapján a vonalkódot előállítani. A nyomtató mellett leszállítottak még 6 INTERMEC 1463 típusú vonalkódolvasót is. Konvertáló program: Nyáron elkészült egy konvertáló program Qbasic nyelven, mely az adatbázisba bevitt, majd kiexportált rekordokat átteszi olyan Word 6.0 szövegszerkesztőnek megfelelő formátumú rekordokba, ahogy jelenleg a címleírás készül. Erre azért volt szükség, mert a Horizon nem tud katalógus cédulát nyomtatni és a könyvtár vezetőségének döntése nyomán a bevezetés időszakában párhuzamos /számítógépes ill. hagyományos/ feldolgozás folyik. Rendszertelepítés: Szeptember végén a Dynix cég képviseletében egy amerikai úr (Dennis Cambridge) telepítette a Horizon rendszer magyarosított, újabb változatát. A tényleges adatbeviteli munka azért nem kezdődött el, mert a visszakereső indexek (ETO,-ra jegyzetszámra, több kötetes művek második címére, stb.) még nem voltak készen, s a berlini ügyfélszolgálatnak 3 hónapra volt szüksége ezek létrehozására. Többek között ehhez üzembe kellett helyezni a 14-es szobában a már meglevő modemet. Retrospektív feldolgozás előkészítése: November hónapban megkapta a könyvtár a közös ELMESO projekt keretén belül megvásárolt DATAMAGE elnevezésű konvertáló programot, amely különböző adatbázis formátumokban levő rekordokat egymásba át tud átalakítani. Ennek megismerése és megtanulása után lehetőség nyílt a BESZ nevű, több éve épülő, 28.000 ezer feletti rekordot tartalmazó adatbázis konvertálásának kidolgozására.
1996
Adatbevitel elkezdése: Január 8-án megkezdődött az adatfelvitel a Horizon adatbázisba. Az év folyamán végig két modult használt a könyvtár, az OPAC-ot és a katalogizálás modult. Az év első két hónapjában mintegy 26.000 rekord konvertálása történt meg az 1990 óta folyamatosan épített BESZ adatbázisból. Az így bekerült új rekordok aránylag kevés adatot tartalmaznak (szerző, cím, ISBN és megjelenési adatok), ezért kiegészítésre szorulnak, ami folyamatosan zajlott a Gyarapító és feldolgozó osztályon. Az év folyamán sok-sok bibliográfiai leírással kapcsolatos ügyben volt megbeszélés, változtatások végzése, stb., ami együtt jár egy teljesen új munkafolyamattal. Katalóguskártya konvertáló program: Az élesben végzett munka nyomán előkerültek a még meglevő hibák a katalóguskártya nyomtatását lehetővé tevő konvertáló programban. Ennek javítása folyamatos volt, hárman használták rendszeresen. HUNMARC - USMARC konvertáló program: Qbasic programozási nyelven készült egy újabb program a Magyar Nemzeti Bibliográfia HUN-MARC formátumban készült rekordjainak a Horizon által használt US-MARC formátumba való átalakítására. Új Horizon verzió: November 4-től 9-ig Budapesten az ELTE Egyetemi Könyvtárában a Dynix cég képviseletében Malek Louden a Marki könyvtári szerver gépre telepítette a Horizon újabb 4.1. verzióját. Emiatt ezt a gépet és egy másik OS2-es számítógépet Budapestre kellett szállítani és visszahozatni, ami szerencsésen, a gépek károsodása nélkül lezajlott, de sok szervezési munkát igényelt. Az újabb verzió révén egyes komoly, a katalogizálást nehezítő hibák megszűntek (pl. a 245-ös hívójelbe most már írható tetszőleges hosszúságú cím.) A telepítés után minden, Horizont használó gépre telepíteni kellett az új OS2 kliens programot. Kapcsolattartás a berlini ügyfélszolgálattal: áprilisban megalakult a négy, Horizont használó könyvtár rendszergazdáinak munkacsoportja, Burmeister Erzsébet lett a vezetőjük, ő látja el a rendszergazdák képviseletét a berlini ügyfélszolgálattal szemben. Ez folyamatos kapcsolattartást jelentett e-mailen, ill. telefonon keresztül, az installálás megszervezésétől a PolyPm szoftver beszerzéséig sok apró és nagyobb ügy intézését.
