SZÁM, DECEMBER BORPIACI SZAKMAI MAGAZIN Ő MONDJA AZ ÉV BORTERMELŐJE

990 Ft

2009/11–12. SZÁM, DECEMBER

BORPIACI B ORPIACI S SZAKMAI ZAKMAI M MAGAZIN AGAZIN

Ő MONDJA

AZ ÉV BORTERMELŐJE

A TÉMA

BORMARKETING

TOKAJ FOGYASZTÓI SZEMMEL

MI KERÜLHET A CÍMKÉRE?

SZŐLÉSZET-BORÁSZAT KONFERENCIA

BORésPIAC BORPIACI SZAKMAI MAGAZIN

2010. január 28., csütörtök 9:30-15:00 Hungexpo, Szőlészet-Pincészet Szakkiállítás Program 9:30 Regisztráció

12:00 Ebéd

10:00–12:00 A magyar borászat helyzete, kitörési lehetőségei

13:00–15:00 Vállalatirányítási rendszer borászatok számára

Korszerű gépészeti megoldások a szőlészetekben Előadó: Papp Attila, Fehér Ottó, Nagy Róbert, Axial

Hogyan készítsünk termékleírást? Előadó: Gál Péter szőlő-bor szakreferens, FVM

A szőlővédelem költsége és részaránya a végtermékben Szövetkezetek lehetőségei a borászatban Előadó: Brazsil Dávid, HNT Előadó: Lovász Csaba marketingmenedzser, BayerCropscience Bormarketing – Hogyan tovább? Borkőkiválás a palackban – megakadályozható? A konferencia részvételi díja az ebéd és a frissítők Előadó: Szövényi Áron borász, Kerttrade Kft. költségét, valamint a Szakkiállítás belépőjegyét is tartalmazza. NomaSense: Non-invazív oxigénmérési eljárás Előadó: Kiss Edina, területi képviselő, Nomacork További részletek: www.borespiac.hu

kerttrade a minőségi borkezelés szakértője

RÉSZVÉTELI DÍJ: 6900 FT+ÁFA JELENTKEZÉS: [email protected] TELEFON: 06-1/441-9000/2429

EDITORIAL

BORésPIAC I M P R E S S Z U M

Jővőépítők

KIADJA:

Dr. Lőrincz György egri borász lett az Év Bortermelője. Szakmailag és embe-

Grabowski Kiadó Kft.

rileg is nagyra becsüljük. Sokan példát vehetünk róla a mai világban, amikor

FELELŐS KIADÓ:

mindentől gyors sikert remél az ember. Ő generációkban gondolkozik. Húsz

Dr. Szakács László

éve foglalkozik a borral és még mindig kutat, kísérletezik, törekszik a tökéle-

ügyvezető igazgató

tességre. Mindezt az Egri Borvidék dűlőin újra otthonra lelő fajták megtalá-

LAPIGAZGATÓ:

lásáért teszi, hogy meghatározhassa Eger arcát. Hála Istennek, nem egyedüli

Hermann Zsuzsanna ([email protected]) FELELŐS SZERKESZTŐ:

„harcosunk” ő az országban, aki azon munkálkodik, hogy kihozza a termőhely karakterét. Ez a mind több borászra jellemző kutató, kisérletező kedv ad okot az optimizmusra a magyar bor jövőjét illetően. Franciaországban is hosszabb

Bozzai Zsófia ([email protected]) OLVASÓSZERKESZTŐ: Falus Tamás TÖRDELÉS:

idő kellett ahhoz, hogy az eredetvédelmi rendszer kifinomuljon. A Sopronban megrendezett bormarketing konferencián Joseph Shuller, MW úgy fogalmazott, „bor-arcokkal” kellene megjelennünk világszerte. Mások azt mondják, a hősök kora már lejárt.

Forte Press Bt. SZERKESZTŐSÉG: 1016 Budapest, Naphegy tér 8. Telefon: 1/441-9000/2424 IRODAVEZETŐ: Kuthy Csilla

Bozzai Zsófia

Telefon: 30/826-4158 Fax: 1/201-9490

Egészségére! Boldog Új Évet!

E-mail: [email protected] HIRDETÉSFELVÉTEL:

Valóban több száz éves hagyománya van Magyarországon a szőlő- és borter-

Bátai Dóra (Bátai Team Bt.)

melésnek, ezzel a történelmi régmúlttal büszkélkedhetünk, de az ágazatot újra

Telefon: 20/958-2194, 30/826-4156

ki kell találnunk. Ehhez kíváló adottságokkal rendelkezünk. Olyan bortermő

E-mail: [email protected]

vidékeink vannak, amelyek sajátos, egyedi borokat adnak, és a fajtáinkról is

Gratt Marianna (GSD-H Kft.)

elmondható ugyanez. De mit érne mindez a gondos, hozzáértő szőlészek, bo-

Telefon: 30/954-3922, 30/826-4157 e-mail: [email protected]

rászok munkája nélkül? Dr. Lőrincz Györggyel kezdtük, de szerencsére hosszan sorolhatnánk azok

A lap előfizethető a kiadónál. Árusításban terjeszti a LAPKER Zrt. TERJESZTÉS: Németh László

nevét, akiknek a személye, szakértelme, elkötelezettsége és emberi tisztessége mindennél többet jelent a borágazat jővője szempontjából. A közelgő ünnepekre is gondolva, Borelemző rovatunkban a tokaji borkínálat-

Telefon: 1/441-9000/2423, 30/826-4159

ra fókuszáltunk. Több mint ötven bort teszteltünk, gondosan összeválogatva

E-mail: [email protected]

a Tokajban fellelhető tételeket. Emellett a fogyasztók véleményét is megkér-

ISSN 1586-6688

deztük, felmértük vásárlási szokásaikat, és azt is megtudtuk tőlük, hogy ők

NYOMDAI ELŐÁLLÍTÁS:

milyennek képzelik el a tokaji bort.

HTSART Nyomda és Kiadó FELELŐS VEZETŐ:

A szerkesztőség valamennyi tagja nevében Kellemes Ünnepeket kívánok min-

Halász Iván

den kedves olvasónknak és sok sikert a munkájukhoz a 2010-es esztendőre is! BORésPIAC | 2009/11-12

| 3 |

BOR MATURA b o r b o l t

TARTALOM

44

N O V E M B E R - D E C E M B E R 3 BEVEZETŐ 5 TARTALOM 6 HÍREK Ő MONDJA 8 AZ ÉV BORTERMELŐJE TÖREKSZIK A JÓNAK GYAKORLÁSÁRA 12 13 14 16

18

22

26

28 30 26

32 39 40 44 47 48

BORPIAC, ITALPIAC HONNAN LESZ PÉNZÜK A GAZDÁKNAK? SZÜRETI HELYZETKÉP 2009 BORÁSZAT BORKŐ STABILIZÁLÁS KUTATÁS PINOT NOIR-SZEMLE EGERBEN – NEMZETKÖZI RÉSZVÉTELLEL BORMARKETING MIT KELL, ÉS MIT LEHET FELÍRNI EGY BOR CÍMKÉJÉRE? BORPIAC, ITALPIAC ÉVI 13 SZÁZALÉKKAL NÖVEKSZIK A KÍNAI BORFOGYASZTÁS GFK - A BORPIAC TRENDJEI III. TOKAJ A FOGYASZTÓK SZEMSZÖGÉBŐL PÁLINKA SZESZFŐZDE, BÉRFŐZDE, ZUGFŐZDE, AVAGY A PÁLINKAFŐZÉS JOGI ÚTVESZTŐI BORELEMZŐ ÉDES TOKAJ HORDÓK TÖLGY ÉS BOR PINCEÉPÍTÉSZET ELKÉSZÜLT A ROYAL TOKAJI ÚJ FELDOLGOZÓJA SZŐLŐHEGYEK ZÖLDEN RAGYOGVA SZÉKELYHÍD SZŐLŐ-NÖVÉNYVÉDELEM SZINTETIKUS NÖVÉNYVÉDŐSZEREK NÉLKÜL A MINŐSÉGI SZŐLŐTERMESZTÉSBEN RENDEZVÉNYEK

”Számomra azok a legfontosabb írások a Bor és Piac magazinban, amelyekből sok információt és tudást tudok szerezni. A kereskedelemmel és a marketinggel kapcsolatos cikkek ilyenek. Számomra ez a lap erőssége, hiszen ezt más szaklapokban nem lehet felfedezni.“

8

dr. Lőrincz György

BORésPIAC | 2009/11-12

| 5 |

HÍREK

Falus Tamás

Dr. Lőrincz György az Év Bortermelője

Meghatódottan mondott köszönetet az elismerésért a győztes, Dr. Kállay Miklós nem győzte hangsúlyozni: mind az öt jelölt miután a Magyar Bor Akadémia (MBA) elnöke kihirdette szagyőztes, akik számára már az is nagy elismerés, hogy ott vannak vazásuk végeredményét: 2009-ben az Év Bortermelője cím nyeraz öt legjobb magyarországi borász között. Az eredményhirdetés tese dr. Lőrincz György! „Hitet adtam az Egri borvidéknek” előtt „az ötök” személyesen mutatkoztak be a rendezvényen, és – fogalmazta első szavaival a 42 esztendős, egri születésű borász. kóstolóként elhozták egy-egy jellegzetes nedűjüket is. Szöllősi 2009. december 4-én Budapest belvárosában, a Vörösmarty IroMihály (Ászár – Neszmélyi borvidék) már a 2009-es Sauvignon daházban ismertette a szakma és a sajtó munkatársai előtt a végblanc harsogó, friss illatú borát kínálta, megjegyezve, hogy a kéeredményt dr. Kállay Miklós elnök, aki hangsúlyozta: a Magyar sői szüret majd még testet ad hozzá. Dr. Lőrincz György (Egri Bor Akadémia nem egy adott bort díjaz e címmel – immáron borvidék) Boldogságos névre keresztelte egri fehér házasított botizenkilencedik alkalommal –, hanem egy borász folyamatos rát (Olaszrizling, Szürkebarát, Sauvignon blanc), megjegyezve: teljesítményét, munkásságát ismeri el. VagyEgerszólát határából, „elképesztő borvidékről” Idén a szavazás első fordulójában, is fontos szempont, hogy a bor és termelője jött, ahol a Kárpát-medencei szőlőfajták kiváazonosítható legyen. Az MBA szabályzata rendhagyó módon, három, borral lóan teremnek, így boraiban természetes ízeket alapján idén is kétfordulós volt a szavazás. Az foglalkozó szakmai, illetve fogyasztói lehet felfedezni. Légli Ottó (Balatonboglári borelső körben az Akadémia ötszáz jelölőlapot magazin is megkérte száz-száz elő- vidék) egymás után hatodik alkalommal került fizetőjét, hogy adja le voksát az Év küldött szét a szakma jeles tagjainak (az ágaa legjobb öt közé! Ő Lugas néven szintén háBortermelőjére. zat tekintélyes személyiségeinek, borkereskedő Ezúton is köszönjük a Magyar Szőlő- zasított fehérbort hozott magával (Olaszrizling, cégek, szakmai szervezetek, a vendéglátás, a és Borkultúra Nonprofit Kft.-hez nagy Rajnai rizling, 2008-as Sauvignon blanc, plusz szaksajtó képviselőinek), hogy fogalmazzanak számban visszaérkezett jelölőlapot. „egy kis finesz”, ahogy mondta). Gálné Dignisz meg ajánlásokat az Év Bortermelője címre. A A gálavacsorára szóló meghívót Új- Éva (Kunsági borvidék) 2009-es rosét kóstoltajelölőlapok hatvan százaléka érkezett vissza, vári István és partnere nyerte nyerte. tott a vendégekkel, hisz rosé boraival robbant melyek összesítése alapján az öt, legtöbb ajánbe a borvilágba, melyet hazai és nemzetközi verlást kapott bortermelő nevével postázták a 133 MBA-tagnak a senydíjak is igazolnak. Mindössze ötéves a családi pincészetük, s jelöltlistát. A tagok egytől ötig terjedő pontszámmal állíthatták hatvanhektáros, fiatal telepítésű szőlőre alapozzák termelésüket. fel saját sorrendjüket, s a legkevesebb ponttal, vagyis a legjobb Vida Péter (Szekszárdi borvidék) La Vida néven 2006-os Caberhelyezésekkel rendelkező borász érdemelhette ki a megtisztelő net franc vörösborát mutatta be. Arról mesélt, hogy felmenői tacímet. A tagok négyötöde küldte vissza idén jelölését, s a 94 érnítók voltak, előtte a családjában senki nem foglalkozott szőlővel, vényes szavazat alapján alakult ki a végeredmény. borral. Amikor legutóbb Spanyolországban járt, ügyes marketingfogásnak tartották, hogy borának a La Vida (Az élet) nevet adta, és nem akarták elhinni, hogy vezetékneve valóban Vida. Az eredményhirdetést követően dr. Lőrincz György a Bor és Piacnak bevallotta: vágyott már erre a díjra, és örül, hogy e cím birtokosaként utazhat decemberben Varsóba, a Magazyn Wino gála rendezvényére, ahol az ő fehérbora lesz az egyik kínált ital. Gálné Dignisz Éva az Év Bortermelője-választás első női jelöltje. KérKálvin János születésének 500. évfordulója alkalmádésünkre elárulta: maga is csodálkozik ezen, hisz a Kertészeti és ból a Magyar Református Szeretetszolgálat kiadta Élelmiszeripari Egyetemen többen végeznek nők, mint férfiak. a szekszárdi Takler Ferenc pincészete által palacAzért a mostani eredményt családi sikernek is tekinti, hisz szőlész kozott Calvinum kíváló minőségű borait (Kékfrankos 2007, férjével családi vállalkozásban végzik a munkát. Hangsúlyozza Chardonany-Sauvignon Cuvée 2007). A borok megvásárlásával azonban, hogy a rosé mellett fehérborokat is készítenek, melyek a szeretetszolgálat a kárpátaljai állami gondozott gyermekek könnyed, gyümölcsös nedűk. református családokhoz kerülését támogatja. Eddig 4 millió Az Év Bortermelője címet a nyertes időbeli korlát nélkül jogosult Ft gyűlt össze az árvák javára, de még több mint 1000 palack viselni, a megválasztást követő egy év elteltével pedig a választás vár arra, hogy a karácsonyi asztalra kerülhessen. A részletekért évének feltüntetésével együtt használhatja. A Magyar Bor Akadékeresse a Magyar Református Szeretetszolgálat kuratóriumi elmia 2010 februárjában egy elegáns fővárosi szállodában ad méltó nökét, Pál Sándort a 06-30/931-2888-as telefonszámon. keretet a magyar bor és az Év Bortermelője megünneplésének.

Calvinum: a Magyar Református Szeretetszolgálat bora

| 6 |


HÍREK

Interaktív borászati kiállítás a Tokaj-hegyaljai Borok Házában 2009 november 21 2009. 21-től től látogatható a Tokaj Tokaj-hegyaljai hegyaljai Borok Há Házában lévő interaktív borászati kiállítás. A Tokaji Borvidéket bemutató tárlatot a Tokaj Reneszánsz, a Tokajvinum Hungaricum Egyesület, a Tokaj-hegyaljai Borút Egyesület és a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsa konzorciuma hozta létre a Bormarketing Kht. támogatásával. Működtetését a helyi TDM munkaszervezete, a Tokaj Marketing Nonprofit Kft. biztosítja. Az épület földszinti termeiben kialakított látványelemeken keresztül a turista, vagy a borszakértő átfogó képet kaphat a bor fajtáiról, a nagy kiterjedésű borvidék talajszerkezetéről, az aszú korosodásának stációiról, a különböző szőlőből készült borok illatáról, a bortörvényben engedélyezett szőlőfajták ismertetőjegyeiről, a táj történelmi, kulturális, ökológiai és épített örökségben jelenlévő értékeiről. A kiállítás sűrített bemutatása a tokaj-hegyaljai borkultúrának, amely a látogatót az összes szükséges lexikális információ megadásával, de alapvetően az érzékszervein keresztül, élményszerűen (színek, illatok) vezeti be a tokaji borok világába, és engedi tovább a pincékben, borászatokban tett kóstolásokra. A kiállítás hétköznapokon és a hétvégi napokon is nyitva áll az érdeklődők számára.

Helyreigazítás Előző lapszámunkban (2009/9–10) a Drink Hungária Kft. által forgalmazott Freixenet pezsgők árainál hibás árakat tüntettünk fel. A helyes árak az alábbiak:

Cordon Negro Cava • Freixenet Método Tradicional • brut Forgalmazza: Drink Hungária Kft. Ár: 2379 Ft Zöldessárga, üde megjelenés. Az autolízis, finomseprős érlelés jegyei teljesen hiányoznak belőle, inkább egy jól elkészített tankpezsgőre emlékeztet. Gyümölcsös illatában szőlőre, zöldalmára emlékeztető aromák bukkannak fel, élénk-friss savtartalom, gyümölcsös zamatvilág jellemzi. Egyszerű, könnyed tétel.

Cordon Rosado Cava • Freixenet Método Tradicional • sec (száraz) Forgalmazza: Drink Hungária Kft. Ár: 2379 Ft Színe és elsődleges illatvilága egyaránt málnára emlékeztet, amit zamatai is követnek, kicsit szörpös hangulattal, édességérzettel, ami a sec (száraz) kategóriától nem is idegen. Emellett élénk savtartalom, bőséges szénsav jellemzik, kissé durva buborékokkal. Amolyan „szoktató pezsgőnek” is felfogható kezdő, fiatal fogyasztók megnyeréséhez.

A Magyar Bormarketing Nonprofit Kft. pénzügyi nehézségeiről 2 2009. november 26-i dátummal a Magyar Bormarketing Nonprofit Kft. ttulajdonosai az alábbi sajtóközleményt hozták nyilvánosságra: „Mint már aaz utóbbi hetekben is nyilvánosságra került, a Magyar Bormarketing N Nonprofit Kft. (MBM) az utóbbi két hónapban komoly pénzügyi gond dokkal küzd. Nem tudja alkalmazottai bérét kifizetni, több beszállítójának is tartozik és alig működtethető. 2009. november 25-én a tulajdonosok, az MBM–et alapítók taggyűlést tartottak a helyzet tisztázása, megoldása érdekében és a következőkben látják az okokat és a megoldás lehetséges változatait. … Az MBM érdemi tevékenységét a 2007–2008-as években kezdte meg, ekkorra alakult ki a pénzügyi alap felhasználásának „ügyrendje”. Ezt követően, főként 2009-ben, a bormarketing pályázatok kiírása és a megítélt támogatások révén jelentős belföldi, azon belül is regionális és sikeres külföldi akciók valósultak meg. Belföldi marketing kampányra összesen bruttó 330 millió forint került elköltésre, a közpénzek felhasználásának szigorú feltételei mellett. Bátran állíthatjuk, hogy a közösségi bormarketing beindult, az eddig megtett úton több az eredmény, mint a kezdettel együtt járó zökkenő. Az említett közösségi marketing rendszerben, a Btv. 24/A § (7) és a 70/2007. (VII. 27.) FVM rendelet 8. § (1)-(2) bekezdései, a bor szakma által létrehozott MBM szerepét és finanszírozását a következők szerint tárgyalja: „…a miniszter igénybe veszi a szőlő – bor ágazatban működő szakmai szervezetek által bormarketing célokra létrehozott szervezet közreműködését, e feladat ellátására fordított összeget a miniszter határozza meg, amely összeg nem lehet több mint a Btv. 24/A. § (7) bekezdésben foglalt előirányzat 5%-a…” Az MBM ügyvezetése és tulajdonosai már ez év júliusában jelezték az FVM számára, hogy a 2009. évi működéshez szükséges forrás biztosítására szeptemberig feltétlenül szükség van, de sajnos a mai napig nem sikerült a forrás átadásának formáját a minisztériumnak, illetve az AMCnek megtalálni. A 2009. augusztus 1-ig megtörtént, járulék befizetések alapján számított, működésre fordítható pontos összeget is csak november 2-án közölte a minisztérium. Mára egyértelművé vált, hogy a finanszírozás eddigi, pályázati formája nem biztosítja és főleg nem időben, az MBM szakmai közreműködésének forrásait, ezért a 70/2007. (VII. 27.) FVM rendelet módosítása merült föl a szaktárca részéről. A szőlő-bor ágazat meghatározó szakmai szervezetei – teljes egyetértésben – az ágazat érdekében kérik Gráf József minisztert, hogy 2009. december 15-ig találjon megoldást arra, hogy a már befizetett járulékokból az MBM-hez jusson az általa ez évben elvégzett munka és tevékenység ellenértéke. Egyben javasoljuk és kérjük, hogy a szakmai és a széles nyilvánosság pontos és hiteles tájékoztatása érdekében az intézkedés kezdete óta, a termelők által befizetett, teljes járulékösszeg (közösségi marketing 60%, minőség-ellenőrzés 40%) felhasználásának gazdasági, pénzügyi átvilágítását rendelje el. Végezetül ismét hangsúlyozzuk, hogy ha azonnali intézkedés nem történik, a Magyar Bormarketing Nonprofit Kft. felszámolása elkerülhetetlen. Az ezzel járó anyagi és erkölcsi veszteség az egész ágazatot sújtja majd, okai pedig a döntések indokolatlan halogatásában, az MBM működésének ellehetetlenítésében rejlenek.” BORésPIAC | 2009/11-12

| 7 |

Ő MONDJA

Az Év Bortermelője törekszik a jónak gyakorlására Dr. Lőrincz György lett az év borásza! Elhivatott egri borász, aki azért dolgozik, hogy megfogalmazza az eredeti egri borokat, hogy Eger izgalmas borvidékké váljon Európa számára. Húsz éve foglalkozik a szőlővel és a borral, de még semmit nem állít, vallja, hosszú idő kell ahhoz, hogy egy ültetvény megmutassa magát. Mivel generációkban gondolkodik, a gyors végeredmény hiánya nem okoz számára problémát, inkább kihívásként éli meg. Munkája során az Egri borvidék termőhelyeire történelmileg is jellemző sokszínűséget adja vissza, ezért egyelőre az Egerben engedélyezett összes fajtával dolgozik. A kihívások elé mindig izgalommal tekint. Tiszteli azt a hagyományt, miszerint a borvidéken készült borok több szőlőfajta házasításából születtek, így zászlósbora a Napbor és az Áldás Bikavér. Mindkettő rögzített receptúra nélküli házasítás. Borai természetes, hagyományos eljárással készülnek. Úgy gondolja, hogy jót tenni erkölcsi kérdés, ezért törekszik a jónak gyakorlására. P. A.

Először is, sok szeretettel gratulálunk a megérdemelt cím elnyeréséhez! Gyuri, négy éve vagy jelölt az Év Bortermelője címre, hogy élted meg, hogy idén elnyerted ezt a rangot? Milyen terveid vannak ezután? Még nagyon friss az élmény. Az egyik nagy vágyam volt, és nemcsak nekem, hanem az Egri borvidéknek is, hogy elnyerjem az Év Bortermelője címet. Mindeddig éreztem benne egy bizonytalansági tényezőt. Úgy látszik, a Jóisten úgy gondolta, most jött el az ideje annak, hogy ilyen módon az egri nagy borokra irányítsuk a figyelmet. Az, hogy sikerült elnyerni a címet, annak is köszönhető, hogy nagyon sokan álltak mögöttünk. Úgy élem meg ezt a kitűntetést, hogy én egy termőhelyet képviselek, aminek a bizalma bennem van. Nagyon örülök ennek, mert sok törekvő, fiatal, tehetséges borász van Egerben. Mikor kezdtél borászkodással foglalkozni? 2002-ben kezdtük építeni a présházat, a pincét. Már jóval korábban kezdtem borászkodni, pontosan húsz éve. A Kertészeti Egye-

| 8 |


temen végeztem, és meghatározó élmény volt számomra, hogy vízilabdáztam. Büszke vagyok rá, hogy a bajnoki döntő egyik labdáját megkaptam, egyébként a tizenöt éves kisfiam, Lőrincz Bálint, szintén vízilabdás! Sokáig nem foglalkoztam saját birtok építésével. Az Egervinnél kezdtem a szakmát, mint ösztöndíjas, öt hónapig dolgoztam ott, majd a posztgraduális képzésre visszahívtak az egyetemre, az utolsó évben. Ekkor elvégeztem ezt a további hároméves éves képzést. Ezután az Egri Borászati Kutatóintézetbe jöttem dolgozni. Egy év után visszakerültem az Egervinhez, mert a kutatásban a kenyérre valót nehéz összekuporgatni. Hét évig dolgoztam az Egervinnél, egészen 2002. március 15-ig. 1992-ben már el elkezdődött egy kicsit az önállósodásunk, ekkor kezdtünk a kis családi pincénkben néhány hektoliter borral foglalkozni. Mi az oka annak, hogy nagyon széles a szortimentetek? Sokat jelent számomra az, hogy felfedezhetem a különböző termőhelyi karakterek megnyilvánulási formáit. Hallatlan izgalmas felfedezéseket teszek ilyenkor. Ennek ellenére úgy érzem, hogy

Ő MONDJA

Dr. Lőrincz György 1991-ben szerezte meg tartósítóipari mérnöki diplomáját a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetemen. Majd Ph.D. képzés keretén belül borászként végzett az egyetem Borászati Tanszékén és végül megszerezte a kémia tudományok Ph.D. fokozatát is. Szakmai tevékenységét az Egervinnél kezdte, majd az Ital Kft.-nél volt mûszakvezetõ. Késõbb az Egervin Borgazdaság Rt.-nél technológiai és gyártmányfejlesztési vezetõként dolgozott. 2002 óta a családi St. Andrea Kft. ügyvezetõje. Többek között megválasztották Lengyelországban az Év Emberének, 2007-ben megkapta a Magyar Köztársaság Érdemrend Lovagkeresztjét, 2008-ban megválasztották a Borászok Borászának, és elnyerte az Év Egri Borászának kitűntetését is.

Termőhely + szeretet = nagy bor

túl sok bort szerettünk volna megmutatni a fogyasztóknak. Ez a mennyiség a hazai borkulturális közegben fárasztónak tűnhetett. Most az a célunk, hogy a Szent Andrea szortimentet mederbe tereljük és letisztítsuk. Csak azokat a tételeket tartsuk meg, amelyek ránk jellemzőek. Hét-nyolc féle bor az, ami szélesebb körben eljut a fogyasztóhoz. Ezek egri borok, házasítások. Vezérirányunk a Napbor és az Áldás. A komoly erővel rendelkező években elkészítjük az Egri és a Merengő bort. Ellenkező esetben a Kutyafáját! Olyankor erre a borcsaládra koncentrálunk. Fontos, hogy a fogyasztó érezze, az értékének megfelelő bort tudjunk neki nyújtani. Ez segít a megítélésünkben. Mekkora területetek van és mennyi bort készítetek? Éves szinten 130 ezer palack bort készítünk ezen a birtokon. Nem ad gyümölcsöt még a teljes területünk, 40 ha-on gazdálkodunk összesen. Jó néhány új területünk van, köztük a Nagy-Eged hegyen, összesen 8,5 hektár ami még nem terem.

Minden esetben szigorú hozamkorlátozással dolgoztok? Igen, minden évjáratban, minden dűlőben. Képességeink határát és a termőhelyek erejét szeretnénk megismerni. 35 mázsa per hektár alatt van az átlagos termés. Azért, hogy értékelni tudjuk, helytállóak-e azok a döntések, amiBORésPIAC | 2009/11-12

| 9 |

Ő MONDJA

BORésPIAC

kor elkezdtük a munkát, jó néhány évnek, évtizednek el kell telnie. Szeretnénk megtalálni az adott területre a megfelelő fajtát. Jelenleg még 21 fajta szőlőnk van. Nem olyan könnyű a feladat, mint Burgundiában, ahol a család háromszáz éve a Pinot-val foglalkozik. A sok kísérletezéstől és odafigyeléstől függetlenül nem mindig sikerül a bor. Ez sokkal összetettebb feladat. Döntő ereje van az évjáratnak és az ügyességnek, ügyetlenségnek, amit a szőlőben elkövetünk, elsősorban azokra a munkákra gondolok, amikhez a növény érettségét kell figyelembe venni. Filozófiátokból kiderül, hogy igyekeztek harmóniában élni a természettel. Hogy védekeztek a kártevők, betegségek ellen a szőlőben? Nyolc dűlőből négyben elkezdtünk organikusan, biodinamikusan gazdálkodni.. Autodidakta módon próbáltuk felvenni a harcot a kártevőkkel. Munkánkban segít minket egy úr, aki évek óta egy nagybirtokon dolgozik, ahol szintén biodinamikus gazdálkodást alkalmaznak. Néhány év múlva én is tudom majd alkalmazni, függetlenül attól, hogy nem értem. Egy példát említek a rendszerről; a növény fejlődési szakaszának megfelelően különböző teaféleségeket használunk. Zsurló, kamilla, pitypang, csalán, fűzfalevél. Ezen kívül édeskömény olajat, agyagport és a klasszikus növényvédő szereket, rezet és ként is alkalmazunk. Borkészítés közben milyen elvek mentén haladsz? Egyszerűségre törekszem a borkészítés során. Nem bonyolult, de érzékeny döntéseket igényel a borkészítés, illetve a bor szüle1995-ben lett először Thummerer Vilmos révén egri az Év Bortermelője. Most lett negyedszer Egeré a dicsőség, amely beérte ezzel Villányt az első helyen a borvidékek között!

tésének az időszaka. Minden azzal kezdődik, hogy megfelelően érett gyümölcsöket tudjunk leszüretelni. Szélsőséges vélemények vannak a bor készítésével kapcsolatosan, de én ezt nem tartom fontos kérdésnek. Számomra az a lényeg, ne erőltessünk nagyon fegyelmezett technológiát a birtokra, hogy a borok sajátos és egyedi karaktere kialakulhasson. Fontos az ismeretanyag, de rájöttem, hogy még ezáltal sem tudom megérteni, mi történik. Így a Jóistenre hagyatkozom. De vannak pillanatok, amikor kétségbe tudok esni. Az egyik ilyen kérdés az almasavbomlás. Vörösboroknál kötelező, fehérboroknál is alkalmazom a bor karaktere miatt. Azt, hogy mennyi ideig tart a héjon áztatás, pontosan nem tudom megmondani. Igyekszünk együtt élni az anyaggal, kóstolás érzékével igyekszünk eldönteni, megfelelő-e, általában két hétig szoktuk együtt áztatni a bort a héjjal. Cefrekénezést haszná-

| 10 |


Ő MONDJA lunk, ezután csak a kész bort kénezzük az almasavbomlás után. A pincében talán egyszer derítünk, de nem mindegyik bort, a fehéreket bentonittal, a vörösbort tojásfehérjével. A legmeghatározóbbnak az értékes gyümölcs megtalálását tartom. Ez a lényeg. Melyik fajta lelt leginkább otthonára az ültetvényeidben? Nem tudom pontosan, inkább a céljaimat és a szándékot tudom, a legfontosabb célom, hogy megismerjem a Kárpát-medencéhez erősebben köthető fajtákat, ezek termesztési érzékenységét. Erre van szükség ahhoz, hogy sajátos és utánozhatatlan bort tudjunk a világnak nyújtani. A következő két évtizedet erre szánom. Szeretném a Kárpát-medencei fajták arányát növelni a világfajták rovására. Akkor úgy teszem fel a kérdést, hogy tapasztalataid alapján mely fajtákkal érdemes hosszú távon foglalkozni? Eddigi tapasztalataim alapján az Olaszrizling, a Furmint, a Hárslevelű, a Kékfrankos és a Kadarka azok a fajták, amiket fontos tanulmányozni. Trianon előtt az országban a szőlőültetvények több mint 60 százaléka Kadarka volt, ezt az arányt Egerben az 1940-es években az összes kékszőlő közül elérte a Kadarka. Számunkra is fontossá vált ez a szőlő, reményeink szerint így még sajátosabb egri bort tudunk készíteni. Szeretném a magunk munkája során megérteni és megtapasztalni, hogyan tudom a borkészítéshez a legmegfelelőbb gyümölcsöt megtermelni. Az összes engedélyezett szőlőfajtával kísérletezek. Háromszáz

„Első borunk neve lett a Szent Andrea”

Áldás: az egyediség és az eredetiség felfedezése

évben gondolkodom, de a gyerekek már többet fognak tudni. A borvidéken is folyik közös kutatás. Mi, termelők rendszeresen találkozunk, kóstolókat tartunk, megvizsgáljuk az adott fajtákat. Reménykedem abban, hogy az együttgondolkodás fokozódni fog, minél többet fogunk találkozni és megosztani a tapasztalatokat egymással, megfogalmazni az egri bort. Nincs más út, mint hogy a világ figyelmét magunkra irányítsuk, érdekes és vonzó borokat állítsunk elő. Hogyan tervezed boraid besorolását, tervezed-e hogy oltalom alatt álló földrajzi árujelzővel különbözteted meg őket? Ebben a kritikus helyzetben az lenne a megoldás, ha össze tudna hangolódni a borvidék valamennyi szereplője, és jó szívvel segítene az egri bor egyértelmű meghatározásában. Eger presztízse úgy maradhat meg hosszú távon, ha sikerül letisz-

tázni, mely borok használhatják az egri nevet büszkén. Fontos értéket képvisel a név, remélem, sikerül megoldást találnunk. Melyek a legfontosabb értékesítési csatornáid? Elsősorban a belföldi piacra koncentrálunk, fontos, hogy a magyar emberek számára izgalmas, érdekes értékeket, borkaraktereket tudjunk megmutatni. Az összes borunknak mindössze hét százaléka kerül exportra, igaz most megyek Lengyelországba, mire hazatérek, ez az arány nyolc százalékra fog emelkedni. Hogyan kerülsz közvetlen kapcsolatba a boraidat kedvelőkkel? Elképesztő nagy megtiszteltetés, ha meghívnak valahova borvacsorát tartani, és mi is szeretettel fogadjuk az embereket Egerszalókon, ha kíváncsiak a birtokunkra. Fontos, hogy megismerjék, milyen körülmények között, milyen felfogásban készülnek, születnek ezek a borok. Ez közelebb viheti őket ahhoz, hogy örömöt leljenek a boraim fogyasztásában. Nehéz gondolat lenne azt mondani, hogy szeretném közelebb vinni a fogyasztókat ahhoz, hogy megértsék azokat, mert nincs mit érteni rajtuk. Feleségedről, Andreáról neveztétek el a birtokot? Igen, szeretem Andreát. Lőrinc és társai néven alakult ’99-ben a családi vállalkozás, amiből kinőtte magát a pincészet, valójában az első borunk neve lett a Szent Andrea, szép emlékeink vannak erről a borról. Annak idején két család alapította meg a pincét. Leonardo egyik csodálatos festményét szkennelte be

Harmónia

egy falunkbeli kedves grafikus, ez lett a logója a Szent Andrea bornak. Mi ad ihletet a számtalan címke elkészítéséhez? Ipacs Géza, aki grafikus, művész és filozófus, valamint jómagam, Lőrincz Gyuri tervezzük a cimkéket. Géza érzékenyen közelít a feladathoz. Fél évet dolgoztunk, mire kialakult a stílus, egy héten négyszer találkoztunk, órákat beszélgettünk, elképesztő komoly munka volt. Így saját stílusunkban juttatjuk el üzenetünket a fogyasztóhoz. Ennek köszönhető a Szent Andrea mai megítélése. Készülnek borok nagy értékben, de ha nem válik vonzóvá és nincs üzenete a palacknak, akkor a másik oldal nem jut el oda, hogy megkóstolja. Géza egy angyal. Mivel filozófus is, fantasztikus ember, és a barátságunk révén nagyon jól ki tudja fejezni azt az érzékenységet, amivel a Szent Andrea rendelkezik. BORésPIAC | 2009/11-12

| 11 |

BORPIAC, ITALPIAC

BORésPIAC

Konferencia az agrár-finanszírozásról

Honnan lesz pénzük A közelmúltban Budapesten, a Corvinus Egyetemen rendezték meg az első Agár-finanszírozási Konferenciát. Az eseményen szó esett arról, hogy a szaktárca milyen szerepet vállal a válság kezelésében, a likviditási és piaci helyzet stabilizálásában. A minisztérium és az MVH képviselői ismertették a vissza nem térítendő támogatások és a kedvezményes hitelek lehetőségeit. Előadás hangzott el a kereskedelmi bankok kockázatkezelési gyakorlatáról, a hitelgarancia-termékekről, s a faktoringban rejlő finanszírozási lehetőségekről. Molnár Zsolt A „Versenyesélyek javításának lehetőségei a magyar élelmiszergazdaságban” címmel nemrégiben megjelent tanulmány szerint az agrárgazdaság finanszírozása, és pénzügyi lehetőségei jelentős versenyhátrányt okoznak az ágazatnak. Pedig ma Magyarországon mintegy 220 ezer agrárvállalkozás működik, és az agrárszektor a GDP 3,9 százalékát adja. Az egyik legjelentősebb agrár kkv.-kat sújtó gond az infláció, melyet az államadósság, és a költségvetési hiány generál. Ezáltal a magyar vállalkozások 5–8 százalékos extra kamatteherrel kénytelenek gazdálkodni nyugati versenytársaikhoz képest az egyébként tőkeintenzív, de hazánkban tőkeszegény mezőgazdaságban. További probléma az egyre kiszámíthatatlanabbul ingadozó forintárfolyam, ami nehezen tervezhetővé teszi az exportot és a devizahiteleket is. A bankok pedig egyre inkább vonakodnak, ha a gazdálkodó hitelért fordul hozzájuk. A demográfiai körülmények is nehezítik a szektor termelékenységét, ugyanis ma már csak az összfoglalkoztatottak 5 százaléka dolgozik a mezőgazdaságban, és sajnos az ágazatot a „kiöregedés” jellemzi. Az egyéni gazdaságokban az 55 éven felüliek aránya már 55 százalék, ami jóval több, mint más szektorokban. A kibocsátás mennyiségét évi kevesebb, mint egy százalékkal növelheti a magyar agrárium, melynek egyik jelentős oka a finanszírozásból fakadó versenyhátrány. Ebben a helyzetben gondolták úgy a szervezők, hogy ideje számba venni az agrárszektor finanszírozási lehetőségeit. A Szaktudás Kiadó Ház képviseletében Farkas Tamás szervezőt kérdeztük arról hogy mit várt a konferenciáról. – Kulcsfontosságú az agrárvállalkozások információval való ellátása most a megváltozott hitelpiacokról – fogalmazott a szervező. – A tavaly indult válság hatására ugyanis a banki finanszírozás csökkent, a devizahitel-csapok elzáródtak, a kamatok megemelkedtek. Megjelent ugyanakkor az állami segítség, amely elsősorban a kis és középvállalkozások helyzetén javít, támogatott hitelekkel, vagy garanciavállalással, előfinanszírozással. A válság

a gazdáknak? kitörése óta eltelt egy évben a pénzintézetek – bankok, lízingcégek, faktorcégek – új, alternatív finanszírozási lehetőségekkel jelentek meg. Az esemény célja a magyar agrárium helyzetének a javítása, versenyképességének növelése, és gyakorlati tanácsok, kézzelfogható lehetőségek nyújtása volt. A nemzetállamok szerepe korlátozott – kezdte előadását Gőgös Zoltán államtitkár. Egészen 2013-ig az EU közös agrárpolitikája határozza meg a mozgásteret – folytatta a szakember. Jelenleg a géptámogatási pályázat igényli a legtöbb forrást, a pályázható 20 milliárdos keret duplájára nyújtottak be igényt. Jó hír azonban, hogy az októberben benyújtható kifizetési kérelmek után idén támogatáshoz juthatnak a vállalkozók. Aladics Sándor, az MFB vezérigazgató-helyettese kiemelte, hogy a bank által nyújtott, részben kihasználatlan lehetőségekkel kellene élni. Külön kiemelte az Új Magyarország agrárfejlesztési hitelt. Ez a konstrukció a mezőgazdasági termékek elsődleges előállításával foglakozó mikró-, kis- és középvállalkozások számára nyújt kedvezményes kamatozású hosszú lejáratú forrást. A versenyképesség megőrzéséért, jó minőségű termékek előállításáért. A hitel 1–1000 millió forintig terjed, maximum 15 éves futamidőre. A szintén állami segítségnyújtást jelentő, vállalkozásokat segítő programokról Ulrich Anikó, az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány ügyvezető igazgatója számolt be. Az uniós projektek megvalósításához szükséges finanszírozáshoz kapcsolódó kezességvállalást az Alapítvány kiemelt feladatnak tekinti – fogalmazott Ulrich Anikó. Az alapítványi kezességvállalás a banki kölcsönök mögé kiegészítő fedezetet jelent, igénybevételével növekszik a hitelképesség. A nem fizető adós helyett ugyanis a tartozást az alapítvány fizeti, így a finanszírozó kockázata jelentősen csökken. A rendezvény hátralévő részében a pénzintézetek jelenlévő képviselői nyugtatták meg a jelenlévőket, hogy rengeteg forrással rendelkeznek, s várják a jó adósok hitelkérelmeit. Több százmilliárd forint vár kihelyezésre, ugyanakkor elismerték, a pénzügyi válság miatt óvatosabbak egy-egy kérelem elbírálásakor. Végezetül a résztvevők megismerkedhettek a különféle támogatások faktorálási lehetőségeivel.

A pénzintézetek jelenlevő képviselői: Aladics Sándor, az MFB vezérigazgató-helyettese, Vulcz Miklós, az MVH ügyvezetõje, Szabó Nóra, Qvantum Faktor Zrt. vezetõje, Ulrich Anikó, az AVHGA ügyvezetõje, Pongorné Csákvári Marianna, az Innostart Központ vezetõje, valamint az Erste és a Takarékbank egy-egy képviselõje

A piac közepén

Szüreti helyzetkép 2009 Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa főtitkára Termésmennyiség, minőség A szőlőültetvényeket jelentős téli, tavaszi fagykár nem érte a vegetációs időszakban, a járványos méretű növény-egészségügyi problémák nem fejlődtek ki. A vihar- és jégkárok következtében egyes borvidékekről (Sopron, Villány) jelentős lokális terméscsökkenést jeleztek a szakemberek. A termés mennyiségét az előzetes termésbecslés 3,5 millió hl alattinak valószínűsítette, de a tényleges szüreti eredmények alapján inkább a 3 millió hl felé közelít majd a tényleges szüreti eredmény. Az aszálynapok nagy száma több fajta esetében alacsony mustkihozatalt eredményezett. A szüret a Csabagyöngye és az Irsai fajták szedésével az átlagoshoz mérten két héttel korábban indult. A termés minősége jónak bizonyult, a napsütéses hosszú ősz minden fajta esetében kiváló beérést, magas mustfokokat eredményezett. A kierjedt borok szép zamatokat hordoznak, és ahol vigyáztak a savakra, ígéretesnek bizonyul az évjárat. Sokan nagy várakozással tekintenek a vörösborokra. Már a korai fajták 60–65 Ft/ kg átvételi ára is 20 százalékkal kevesebb volt a megszokottnál, de később 40 Ft/kg körül alakult a szőlő átvételi ára, ami igen alacsony. Egyes szőlőfajták esetében – különösen a kékszőlőknél – pedig egyáltalán nem mutatkozott kereslet. Október elejére a legtöbb borvidéken a szüret java már befejeződött, csak a késői érésű fajták szedése maradt hátra. Teljes szüreti intenzitás ekkor csak a Tokaji borvidéken volt.

Készletek, finanszírozás Az előző évben a felvásárlók az olcsó alapanyagból jelentős tartalékokat képeztek. Országos szinten augusztusban 2,7 millió hl volt az átmenő készlet, mely önmagában nem elegendő ok a 2009. évi szüreti feszültségekre. Probléma, hogy a hordós borok belföldi piacán mintegy 20–60 százalékos visszaesés tapasztalható és ez óvatos felvásárlási politikát indukált. A belföldi palackos értékesítés növekményével együtt is 20–30 százalék értékesítés-csökkenést jeleznek a nagyobb borászati üzemek, amelyben a gazdasági válság, az export visszaesése, a belföldi fizetőképes kereslet alakulása is benne van. A borászati vállalkozások magas forgóeszköz-igénye miatt a hitelezés nehézségei hatványozottan jelentkeznek ebben a szektorban. Megfelelő forrás hiányában nem vállalkoznak a meglevő piaci kilátásaikat meghaladó felvásárlásra, illetve a fizetési feltételek (átvételi ár, végső kifizetés napja stb.) drasztikusan romlanak a tavalyi mélyponthoz képest is. Az FVM egy 100 ezer hl-es lepárlási támogatás lehetőségének közzétételével igyekezett segíteni a bajba jutott termelőkön, hogy ne a feldolgozókapacitás nélküli szőlőtermelők legyenek a helyzet kárvallottjai. Mindenki egyetértett abban, hogy számukra segítséget kell adni a termés betárolására. Könnyíteni kell – a szakmai ellenőrzés fenntartásával – a termelői forgalmazás, a fogyasztónak történő közvetlen értékesítés feltételeit. (Termelői borkimérésnél a termékdíj-szabályozás ésszerűsítése, akciók, kitelepülés rugalmasabb lehetővé tétele.) Újra kell tárgyalni a hazai bormarketing-programot és akciókat kell kidolgozni például a külföldön való hatékonyabb megjelenésre. Bár nem valósult meg az egyes felvásárlók termésmennyiségről szóló jóslata, és csak kevés helyen maradt szüreteletlenül az ültetvény, a nagyon alacsony felvásárlási ár sok szőlőtermelőt gondolkodtathat el, meghagyja-e vagy kivágja ültetvényét. Összességében: 2009-ben az előző évinél lényegesen nagyobb problémák jelentkeztek. Az ágazat szereplőinek összefogása szükséges, de nem elégséges feltétele annak, hogy jövőre ne ugyanezek a gondok okozzanak feszültséget.

INTERVITIS INTERFRUCTA

Bor, gyümölcs, gyümölcslé és szeszes italok nemzetközi technológiai szakvására

A siker learatása MŰVELÉSI ÉS ARATÁSI TECHNOLÓGIA

FELDOLGOZÁS ÉS FOLYAMATIRÁNYÍTÁS

KÖZEL 600 KIÁLLÍTÓ 30 ORSZÁGBÓL

PALACKOZÁSI ÉS CSOMAGOLÁSI TECHNOLÓGIÁK

MARKETING ÉS SZERVEZÉS

NEMZETKÖZI KONGRESSZUS

2010. MÁRCIUS 24–28. NEUE MESSE STUTTGART www.intervitis-interfructa.de www.dwv-online.de/kongress

2010 márciusában Németország a nemzetközi borvilág

központja lesz

FOODAPEST

NEMZETKÖZI ÉLELMISZER, ITAL, ÉLELMISZERGÉPIPARI ÉS VENDÉGLÁTÓIPARI SZAKKIÁLLÍTÁS

2010. FEBRUÁR 21–24. HUNGEXPO Budapesti Vásárközpont

BORésPIAC

BORKŐ STABILIZÁLÁS KARBOXIMETIL-CELLULÓZZAL A korai palackozások és a palackozott borok elfogyasztása között az utóbbi években egyre hosszabb idő telik el, ezért a borkő stabilizálás minden évben nagy kihívást jelent. A karboximetil-cellulóz engedélyezésével az EU-n belül újabb borkőstabilizálási eljárást vezették be (2009/606 EU rendelet). A karboximetil-cellulóz (CMC) 2009 augusztusa óta fehér-, rosé- és vörösborok illetve pezsgők kezelésére is engedélyezett maximum 10 g / 100 l mennyiségben. Szövényi Áron (borász), Kerttrade Kft., Robert Könitz (borász), Erbslöh Geisenheim AG Miért használjuk a CMC-t a borászatban?

A kiállítás hivatalos lapja:

ÉLELMISZERIPAR ÉS GASZTRONÓMIA: EGYÜTT A SZAKMA KRÉMJE Egyidejû kiállítás: UKBA Nemzetközi cukrászati, sütôipari és gasztronómiai szakkiállítás

Elôször a FOODAPESTEN: Bocuse d’Or, a gasztronómia csúcsrendezvényének magyarországi döntôje!

BÔVEBB INFORMÁCIÓ ÉS JELENTKEZÉS: HUNGEXPO Zrt. - FOODAPEST projekt Levélcím: 1441 Budapest, Pf. 44. E-mail: [email protected] Tel.: 1/263-6263. Fax: 1/263-6435 www.foodapest.hu

| 14 |

A CMC molekulaszerkezeténél fogva – hasonló, mint a metaborkősav – védőkolloidként működik, ami a borban oldott borkő felületét bevonja és így megakadályozza a kristálynövekedést. A karboximetil-cellulóz nagy előnye a metaborkősavval szemben, hogy a hőmérsékletváltozásokra nem érzékeny. Miközben a metaborkősav gyakori hőmérsékletváltozás esetén, vagy magasabb hőméréskletű tárolás során töredezik és elveszti hatását, a CMC a hőmérséklet-változások ellenére is stabil marad. A karboximetil-cellulóz oldhatósága borban rossz és az elkészített nagy viszkozítású oldatok kezelése a borászatokban nehézségeket okoz mind az adagolás során, mind a bekeverő edény tisztításakor. Ezért az OIV-ajánlás engedélyezi az iparilag előállított folyékony termékek felhasználását is. A folyékony CMC, VinoStab® számos előnyt jelent a felhasználó számára: • könnyű adagolni és jól homogenizálható a kezelendő borban, • előkészítés nélkül adagolható, • az ipari előállításnak köszönhetően nagyobb koncentrációjú CMC-oldat állítható elő, így a vízbevitel csökkenthető, • a borok szűrhetőségét pozitívan befolyásolja, • kevesebb személyzet elegendő, mert nem kell a bekeverő tartályokat nagy munkával kitisztítani, • jobb higiéniai feltételek – a poralakú CMC-maradékok nehezen eltávolíthatók és hajlamosak mikrobiológiai problémákat okozni, • nem porzik, így nem okoz csúszásveszélyt. Gyakorlati eredmények A kisérlet során 20 °C-os borkőtelítési hőmérsékletű bormintát vizsgáltunk (lásd 1. diagram). Ez a telítési hőmérséklet a karboximetil-cellulóz alkalmazási határa. Az alábbi eredmények ennek a tételnek a változását mutatják 10 hónapos, 17 °C-on


BORÁSZAT történő tárolás során. A kezeletlen kontroll minta nagy vezetőképesség-különbséget mutatott, ez magyarázza a bor kiugró instabilitását. A vizsgált tételt metaborkősavval kielégítően lehetett stabilizálni, de a stabilizáló hatás a metaborkősav töredezése következtében 10 hónap (17 °C-on) tárolást követően már nem volt észlelhető. Ezzel összehasonlítva a CMC-vel kezelt minta stabil maradt. A CMC-vel kezelt minta stabilitásában gyengülés volt megfigyelhető, amit az is mutat, hogy 10 hónap tárolás után a vezetőképesség-különbség megemelkedett. Magasabb telítési hőmérsékletű bor esetén az adagolási mennyiség növelése segíthet, azonban a kezelt tétel szűrési tulajdonságait minden esetben meg kell vizsgálni.

A CMC kémiai felépítése miatt természetes, hogy befolyásolja a borok szűrési tulajdonságait. Ezért olyan CMC-típust kell választani, ami a szűrési tulajdonságokat kis mértékben, vagy egyáltalán nem befolyásolja, de maximális stabilizálást tesz lehetővé. A megfelelő CMC-típus megválasztása mellett a szűrésig eltelt hatásidő is fontos paraméter. Ahogy a 2. diagram mutatja, közvetlenül a CMC-adagolás után a bor nehezebben szűrhető, azonban 4 nap hatásidő után szűrhetősége megegyezik a kontroll mintáéval. Nagyobb kristály-instabilitású borok esetén, a magasabb adagolás következtében a szűrésig eltelő hatásidőt hosszabbra kell választani (>4 nap), hogy a szűrési tulajdonságok jelentősen ne változzanak.

1. diagram

2. diagram

Minikontakt eljárás

Szűrési tulajdonságok mérése (0,45 μm – PES membránon – Ø47 mm)

közvetlenül a beadagolás után

10 hónap tárolás után

Kontroll minta VinoStab® 75 ml/100l – közvetlenül a beadagolás után VinoStab® 75 ml/100l – 4 nap múlva

1400 1200

208

200 174

162

150 100 50

1000 800 600 400 200

27

50

Szűrési idő [s]

Vezetőképesség különbség [μS]

250

Szűrlet mennyiség [ml]

4 Kontroll minta

VinoStab® 75 ml/100l MetaVin® 10 g/100l

A VinoStab® stabilizáló hatása MetaVin®-nal összehasonlítva 10 hónapos 17°C-on tartás során (20°C-os borkőtelítési hőmérsékletű bormintán).

50

250

450

650

850

1050

1250

A VinoStab®-bal kezelt bor szűrési tulajdonságának változása a hatásidő függvényében

A borkészítéshez mi is kellünk!

www.borkezeles.hu


| 15 |

1450

KUTATÁS

Pinot noir-szemle Egerben – nemzetközi részvétellel Magyarországon viszonylag rövid múltra tekint vissza a Pinot noir szőlőfajta termesztése. Kevés tapasztalattal rendelkezünk, nem alakítottuk még ki a fajta – adottságainkat jellemző és azt azonosító – stílusát, arculatát. Még azt sem döntöttük el, hogy a világ ízlését meghatározó borrégiók közül melyikhez akarunk hasonlítani, ha akarunk egyáltalán idomulni bármelyikhez. Sőt, lehet, hogy még azt sem érzékeljük igazán, mekkora értéket tartunk a kezünkben képletesen és konkrétan, ha egy pohár hazai fekete pinot-t kóstolgatunk. A Pinot noir ugyan világfajta, de ökológiai amplitúdója szűkebb, mint a többi, világszerte termesztett szőlőfajtáé. Igazán a miénkhez hasonló hűvös klímában érzi jól magát. Ezért volt izgalmas és tanulságos az a kóstoló, amely során 27 különböző Pinot noir-bort kóstoltunk és vitattunk meg Egerben, éppen ott, ahol a fajta Gál Tibor jóvoltából gyökeret eresztett, azaz a GIA Pincészetben, a Gál család vendégszeretetét élvezve. Pók Tamás és Ember Sándor A Hét Borbírák Rendje nagymestere, Ember Sándor és az egri Csutorás Pince legifjabb gazdája, Csutorás Ferenc közösen szervezte meg azt a nagyszabású Pinot noir-kóstolót, amelyen a burgundiai és az újvilági borok mellett magyar, elsősorban egri termelők legszebb tételei kerültek a poharakba. Az alábbiak: MAGYAR: EGERBŐL Pók Tamás 2008 és 2009 hordóminták Csutorás Ferenc 2008 hordóminta, Almagyar 2007, Nagyanyag 2007 Demeter Csaba Nagy-Eged 2006, 2002 Gál Tibor Síkhegy 2004, 2006 Kovács Nimród Winery Gröber 2007 Simon József Don Simon 2002, Síkhegy 2006 St. Andrea Hangács 2006, 2003 Orsolya Pince Görbesoros 2007 SOPRONBÓL Luka Enikő 2008 FRANCIA (BURGUNDIA): Nuit St. Georges 1er Cru 2004 Bouchard Pere et Fils Gevrey-Chambertin 1er Cru 2004 Chapelle-Chambertin Grand Cru 2004 Beaune-Marconnet 1er Cru 2003 Bouchard Pere et Fils Clos-Vougeot Grand Cru Chateau de Latour 2002 Le Corton Grand Cru 2001 Bouchard Pere et Fils Charmes-Chambertin Grand Cru 1987 Domaine Henri Rebourseau Nuit St. George 2004

| 16 |


SVÁJC 2006: Wegelin Reserve, Svájc 2006 EGYESÜLT ÁLLAMOK: Kazmer and Blaise, Carneros, Kalifornia 2007 Willamette Valley, Oregon 2007 Michael Forest, Russian River, Kalifornia 2007 A szervezők törekedtek arra, hogy a kóstolásra kiválasztott borok minőségben, értékben a színvonalasabb mezőnyt képviseljék. A bírálók között magyar és külföldi bortermelők és hordókészítők szerepeltek. 19-en voltak: (13 magyar, 3 francia, 2 amerikai, 1 angol). Kíváncsiak voltunk, hogyan bírálnak, miként értelmezik a bort szakmájuk szemszögéből, a „hordós jegyek” tükrében maguk a készítők. Véleményük – kiváltképp a Taransaud hordógyár (a Kádár Hungary Kft. francia társtulajdonosa) vezetőié – nagyban segítette a burgundi Pinot-k értékelését. Az összesített eredmény szerint a borok teljesen megosztották a kóstolókat, hisz a 27 borból 19 „legjobban tetszett” tétel született, azaz mindenki más-más bort helyezett az élre. Végül a legtöbb pontot kapott hat bor sorrendje a következő lett: 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Gál Tibor Síkhegy 2004 Château de La Tour 2002 Demeter Csaba 2002 Russian River (California) 2007 Bone Marquencil 2003 és Le Corton 2001 holtversenyben Orsolya Pince Görbesoros 2007

A külföldi borok régiónként egységesebbek voltak, míg a magyarok stílusban változatosak, minőségben érzékenyebben tükrözték

az évjárat különbségeit. A kóstolók többsége ezt inkább erénynek tartotta, hisz a fogyasztók örömmel fedezik fel az érdekességet, a másságot kedvenc márkáiknál. Ugyanakkor a piaci pozíciók – különösen nagy mennyiségű tételek esetében – biztos megtartása egyfajta azonosságot, megbízhatóságot feltételez. Mindhárom régió borai között találtunk nagyon szép, a fajta jellemző jegyeit nagyszerűen bemutató tételeket. A burgundi borok idősebbek voltak, az ásványosság és a rusztikusabb csersavak uralták markáns ízvilágukat. Az amerikaiak teltek, hömpölygőek voltak, egzotikus fűszerek és sok esetben glicerin-édesség tipizálta stílusukat. A magyarok (egriek) változatosnak, izgalmas savúnak és testben sokrétűnek bizonyultak, kedvesség, gyümölcsösség, ugyanakkor egy bizonyos „belső tűz” jellemezte azokat. Több bíráló értékelésében önálló karakterként a francia és az újvilági stílus közé kerültek. A hordóhasználat kifinomultabb és egységesebb volt a külföldi Pinot-knál, míg a magyar tételek némelyikében zavaró fás jegyek bukkantak fel. (Borászként vetem fel, hogy talán kádárjaink többet segíthetnének a fajtához illő hordók kiválasztásában.) Számos kérdés merült fel a kóstolás folyamán, a borok közötti beszélgetésben: mit várhat az egri termelő ettől a fajtától? Nos, a termesztés oldaláról már tudjuk, hogy igényes, bíbelődős fajta szőlőként, bár a hazai fajták némelyike bizony a Pinot-n is túltesz, például a Leányka vagy a Kadarka, hogy csak az autokton fajtákra gondoljunk. A borásznak is meggyűlik vele a gondja, nagyon érzékeny az évjárathatásra, ami különösen a színanyagok árnyalatában, intenzitásában mutatkozik meg, de az erjedés is sok meglepetést okozhat, hiszen egy szépen induló tétel könnyen ellustul, kifakul és zamatát veszti, még a legnagyobb odafigyelés mellett is. Nem vitás, hogy a Pinot noir igényli és meghálálja a hordós érlelést, szépen és gyorsan fejlődik, hamar elkészül. En-

nek ellenére érdemes hosszabb ideig is a hordóban tartani, hiszen pályája meglepő fordulatokat vesz, szinte játszik a hordóval, egy-egy elveszettnek hitt tétel még a „sírból is visszatér”, ha türelmesen kivárjuk. Furcsamód jól házasítható magyar őshonos fajtákkal, példának okáért a Kadarkával. Bársonyos tanninjaival, cseresznyés zamatával és krémes testével fontos építőköve lehet az Egri Bikavér bástyájának is. A Pinot-technológiánk még nem egységes (talán nem is lesz az), mint ahogy a bor jellegéről kialakult elképzelésünk sem az. Mindenki egyetértett abban, hogy a Pinot noir divatos fajta (az Egyesült Államokban szinte már „pinot-mániáról” beszélhetünk), a fogyasztók a világ minden táján ismerik és keresik. Nagy az esélye annak, hogy a kíváncsiabbak még egy magyar palackot is kinyithatnak, és ha megtetszik nekik a bor, esetleg más magyar fajtákat is kipróbálhatnak. Így a Pinot noir kitárhatja a magyar bor előtt a világpiac kapuit. Ebben segíthet a termék (sajnos, sokszor méltatlanul alacsony) ára, napjaink promóciós kulcskifejezésével: a kedvező ár-érték arány. A magyar borászoknak több önbizalomra van szükségük, ajánlotta a Kaliforniában élő Peter Molnar, rámutatva arra, hogy „a világban a helyi dolgok erősödnek”, szilárd belső piac nélkül nem számíthatunk tartós és biztos külpiaci jelenlétre. Ezért építenünk kell a helyi fogyasztókra, nekünk borászoknak kell megtanítani számukra, mi az a jelleg, melyek azok a tulajdonságok, amelyeket büszkén kell vállalnunk, hiszen – vegyük észre – az egri Pinot-nak már van egyénisége, van jellemző karaktere! A Pinot noir fontos szőlőfajta, bár a világ vörösbor-termelési térképén kevés az ideális adottságú hely számára. Higgyük el, hogy Magyarország egyike ezen helyeknek, és bíznunk kell tudásunkban, sőt ösztöneinkben (a fogyasztóink már ezt teszik!), melyekkel a szőlőben rejlő értékeket gazdagabbá tehetjük borainkban! BORésPIAC | 2009/11-12

!ØSIKER KULCSAØA HATÀKONYØ RENDSZER %20 MEGOLD¸SØAØTELJES V¸LLALATØSZ¸M¸RA

'YORSABB MEGBÄZHATÊBB ÀSØHATÀKONYABB FOLYAMATOKØA #3" 3YSTEMMEL

#3" 3YSTEMØ(UNGARYØ+FT Ø ( ×"UDAPEST ,ECHNER×¬DÌN×FASOR× !×L¿PCSËH·Z×))× INFO CSBHU WWWCSB SYSTEMCOM

| 17 |

BORMARKETING

BORésPIAC A jogszabályok

Mit kell, és mit lehet felírni egy bor címkéjére?

Az idén már számos, a borjogról, illetve annak változásáról szóló cikk megjelent a Bor és Piac hasábjain. Volt köztük elméleti fejtegetés és egészen konkrét tanácsokat tartalmazó gyakorlati útmutató is. Ezúttal még tovább megyünk: megmondjuk, hogy mit kell, és mit lehet felírni egy boros címkére. Gál Péter

| 18 |


Mindenekelőtt célszerű tisztázni, hogy azt, hogy mi szerepelhet, illetve minek kell szerepelnie egy bor címkéjén a következő jogszabályok határozzák meg: • az egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről („az egységes közös piacszervezésről”) szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendelet 118y. és 118z. cikke, • a 479/2008/EK tanácsi rendeletnek a borászati termékek oltalom alatt álló eredet-megjelöléseiről, az oltalom alatt álló földrajzi jelzéseiről, hagyományos kifejezéseiről, címkézési és jelölési szabályairól szóló 2009. július 14-i 607/2009/EK bizottsági rendelet 49–67. cikke, • a 89/104/ EGK irányelv, • az egyes árutételekhez tartozó élelmiszereket azonosító jelzésekről és jelölésekről szóló, 1989. június 14-i 89/396/EGK tanácsi irányelv, • az élelmiszerek címkézésére, kiszerelésére és reklámozására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 2000. március 20-i 2000/13/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikkének a) pontja (ez utóbbi három jogforrás ugyan közvetlenül nem lenne alkalmazandó, ám a 1234/2007/EK rendelet 118x. cikke, valamint 607/2009/EK rendelet 49. cikke hivatkozik rájuk), • a szőlőtermelésről és borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény 13/A., 13/C. és 31. §-a, • a szőlészeti és a borászati adatszolgáltatás, valamint a származási bizonyítványok kiadásának rendjéről, továbbá a borászati termékek előállításáról, forgalomba hozataláról és jelöléséről szóló 127/2009. (IX. 29.) FVM rendelet 48-57. §-ai és • az élelmiszerek jelöléséről szóló 19/2004. (II. 26.) FVM-ESzCsM rendelet (ám ennek előírásait a borjogszabályok előírásainak betartásával már teljesítik a termelők). Ezen kívül az egyes védett eredetű borokról szóló FVM rendeletek, a borvidéki rendtartások, illetve (amint elkészülnek és alkalmazandóak lesznek) az egyes földrajzi árujelzők termékleírásai is megfogalmazhatnak jelöléssel kapcsolatos előírásokat, melyek hatásköre értelemszerűen csak az adott földrajzi árujelzővel forgalmazott borokra terjed ki. Ezekre a korlátozásokra (egy-két kivételtől eltekintve) e cikkben nem térünk ki külön! Az egyes szavakat, kifejezéseket és adatokat a címkézés szempontjából alapvetően három csoportba oszthatjuk: • kötelező jelölések, • szabályozottan használatható választható jelölések, • szabadon használható jelölések A következőkben e hármas felosztás mentén mutatjuk be a borok címkéjére vonatkozó szabályokat. Fontos, hogy az alábbiak ebben a formában csak a magyarországi borokra érvényesek, mivel az uniós és a hazai jog előírásait egymástól nem elválasztva vesszük sorra. A kötelező jelölések Ebbe a csoportba értelemszerűen tartoznak azok a kifejezések és adatok, amelyeket mindenképpen fel kell tüntetni a címkén.

BORMARKETING Ezek a következők: 1. Az árutétel azonosítója (ez lehet az L betűvel kezdődő tételszám, de a forgalomba hozatali engedély száma is). 2. Névleges mennyiség. 3. Oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel (OEM) vagy földrajzi jelzéssel (OFJ) ellátott borok esetében az adott OEM vagy OFJ neve, valamint az OEM, illetve az OFJ kifejezés, vagy egy azzal egyenértékű kifejezés. Ez utóbbi Magyarországon a „védett eredetű bor” és (legkésőbb a termékleírás közzétételéig) a „minőségi bor”, illetve a „tájbor” kifejezések egyike lehet. Földrajzi jelzés nélküli bor esetén a termék nevét (a rendelet XIb. mellékletének pontjaiban meghatározottak közül egy, például bor, pezsgő, minőségi pezsgő stb.) kell feltüntetni. 4. A tényleges alkoholtartalom térfogatszázalékban kifejezve (egész vagy fél térfogatszázalék-egységre kerekítve) – legalább 5 mm magas írásjelekkel, ha a névleges térfogat meghaladja a 100 cl-t, legalább 3 mm magas írásjelekkel, ha az legfeljebb 100 cl, de 20 cl-nél nagyobb, és legalább 2 mm magas írásjelekkel 20 cl vagy annál kisebb névleges térfogat esetén. 5. A származási ország (amennyiben több tagállamból származik a bor, úgy a „az Európai Közösségből származó bor”, vagy „az Európai Közösség különböző országaiból származó borok házasításával készített bor” kifejezések egyikét kell feltüntetni a címkén). 6. A palackozó neve (kóddal helyettesíthető). 7. A „szulfitokat tartalmaz” vagy a „kén-dioxidot tartalmaz” kifejezés, amennyiben az adott bort kénezték.

8. Pezsgő, szén-dioxid hozzáadásával készült habzóbor, minőségi pezsgő és illatos minőségi pezsgő esetében a termelő, vagy a termék eladójának neve. 9. Pezsgő, szén-dioxid hozzáadásával készült habzóbor, minőségi pezsgő és illatos minőségi pezsgő esetében a cukortartalom szerinti kategória (extra brut, brut, különlegesen száraz, száraz, félszáraz vagy édes). 10. Importbor (azaz az Unión kívülről származó bor) esetén az importőr feltüntetése. A listából kiderül, hogy egy magyar borásznak, aki csendes bort szeretne forgalomba hozni, és ként is felhasznált, hét adatot mindenképpen fel kell tüntetnie a borának címkéjén. Ezeknek az adatoknak a kéntartalomra és az importőrre vonatkozó információk kivételével egy látómezőben kell megjelenniük, ahogy a 607/2009/EK rendelet fogalmaz: „oly módon, hogy a szóban forgó adatok a tárolóedény elfordítása nélkül is egyidejűleg olvashatók legyenek”. A jogszabályok azonban arról nem rendelkeznek, hogy ennek az azonos látómezőnek a borospalack pontosan mely részén kell helyet foglalnia, erről tehát a bor forgalomba hozója teljesen szabadon dönthet. Általánosságban elmondható, hogy a kötelező adatoknak helyet adó látómezőt a hátcímkén szokás elhelyezni. Szabályozottan használható választható jelölések E kategóriába tartoznak azok a kifejezések, adatok stb., melyeket nem kötelező jelölni a címkén, azonban ha feltüntetik őket,


| 19 |

BORMARKETING

BORésPIAC

akkor bizonyos feltételeknek teljesülniük kell. 1. Évjárat. Csak olyan bor címkéjén tüntethető fel az évjárat, amely legalább 85 százalékban az adott évből származik. A 85 százalékos évjárat-azonosság követelménye nem vonatkozik a tirázslikőrre, az expedíciós likőrre, az édesítéshez felhasznált anyagokra, valamint az erősített borok készítésekor felhasznált alkoholra. 2. A szőlőfajta neve. Alaphelyzetben bármelyik, Magyarországon osztályba sorolt szőlőfajta neve feltüntethető a Magyarországon termelt borok címkéjén. Egy szőlőfajta neve 85 százalékos fajtaazonosság esetén tüntethető fel. Amennyiben a borász több szőlőfajta nevét szeretné feltüntetni borán, úgy az összes felhasznált szőlőfajta nevét fel kell tüntetnie. Osztályba soroltnak az a szőlőfajta számít, ami megtalálható a szőlőfajták osztályba sorolásáról szóló 98/2009. (VII. 30.) FVM rendelet 1. számú mellékletének listájában. Ne feledjük azonban, hogy az OEM- vagy OFJ-borokat csak a termékleírásban meghatározott szőlőfajtából készült borból lehet előállítani. Bizonyos szőlőfajták – amelyek neve részben vagy teljesen tartalmaz egy OEM-et vagy OFJ-t –, címkén való feltüntetésére további korlátozások érvényesek. E szőlőfajták listáját a 607/2009/EK rendelet XV. melléklete tartalmazza (ide tartozik például a kékfrankos is, melyet csak OEM- vagy OFJ-borok címkéjén lehet feltüntetni). A Magyarországon termelt földrajzi jelzés nélküli borok címkéjén nem lehet feltüntetni az arany sárfehér, a cirfandli, a furmint, a juhfark, a kabar, a kéknyelű, a kövérszőlő, a rózsakő, a vulcanus, a zeusz, valamint a zéta fajták neveit. Ezen kívül, az elfogadott termékleírással rendelkező OEM- vagy OFJ-borok esetében (amennyiben a termékleírás másként nem rendelkezik) a fajta (fajták) nevével egy látómezőben kell feltüntetni az adott OEM-t vagy OFJ-t. Ezen kívül a fajta (fajták) neve az OEM vagy OFJ vagy az OEM vagy OFJ szerinti területnél kisebb földrajzi egység neve (dűlőnév, település neve stb.) vele egy látómezőben szereplő jelölésénél kisebb vagy egyenlő betűnagysággal tüntethető fel. Ennek megfelelően, amennyiben a termékleírás másként nem rendelkezik, pl. egy Badacsonyi Olaszrizlingen nem lehet a Badacsonyinál nagyobb betűkkel feltüntetni az Olaszrizling szót. 3. Cukortartalom (csendes borok), a már jól ismert kategóriák szerint: száraz, félszáraz, félédes, édes. 4. A közösségi OEM- és OFJ-logó, az 1. és a 2. ábra szerint. 5. „Hordóban erjesztett” vagy „hordóban érlelt”. Ezeket a kifejezéseket csak azon OEM- vagy OFJ-borok címkéjén lehet feltüntetni, amelyeket hordóban erjesztettek (hordóban erjedtek), illetve hordóban érleltek. Az érlelés minimális időtartama nincs előírva, viszont a tölgyfacsipsz használata tilos.

6. „Palackban erjesztett”. Kizárólag olyan OEM- vagy OFJ-pezsgők és minőségi pezsgők esetében használható kifejezés, melyek esetében a második alkoholos erjedés a palackban ment végbe, és amelyeket legalább 90 napig tartották seprőn, valamint transzvazé-eljárással vagy degorzsálással seprőtlenítettek. 7. „Klasszikus módszer” vagy „hagyományos módszer”. Kizárólag olyan OEM- vagy OFJ-pezsgők és minőségi pezsgők esetében használható kifejezések, melyek esetében a második alkoholos erjedés a palackban ment végbe, és amelyeket legalább 9 hónapig tartották seprőn, valamint degorzsálással seprőtlenítettek. 8. „Crémant”. Kizárólag olyan OEM-pezsgők és minőségi pezsgők esetében használható kifejezés, melyeket kézzel szüretelt szőlőből készítettek legfeljebb 66,67 százalékos lékihozatali arány mellett, amelyek esetében a második alkoholos erjedés a palackban ment végbe, és amelyeket legalább 9 hónapig tartották seprőn, és degorzsálással seprőtlenítettek. A cukortartalomnak alacsonyabbnak kell lennie 50 g/l-nél, a kén-dioxid tartalom pedig nem haladhatja meg a 150 mg/l-t. Ezen kívül a kifejezésnek az adott OEM-hez kapcsolódóan kell szerepelnie a címkén. 9. Az OEM vagy OFJ szerinti területnél kisebb földrajzi egység neve (dűlőnév, település neve stb.). Ilyen földrajzi egység neve csak OEM- vagy OFJ borok címkéjén tüntethető fel, amennyiben a bor készítéséhez felhasznált szőlő legalább 85 százalékban az adott kisebb földrajzi egység területéről származik. A kisebb földrajzi egység nevével egy látómezőben meg kell jelennie az adott OEM-nek vagy OFJ-nek, melyet a kisebb földrajzi egység nevének feltüntetéséhez használt betűnagyságnak legalább felét kitevő betűnagysággal kell feltüntetni. Borvidéki dűlő neve csak OEM-bor címkéjén tüntethető fel. Az elfogadott termékleírással rendelkező OEM- vagy OFJ-borok esetében további szigorítás, hogy kizárólag azoknak a földrajzi egységnek a neveit lehet feltüntetni a címkén, amelyeket egyértelmű körülhatárol, és amelyek jelölését kifejezetten lehetővé teszi a termékleírás. Előfordulhatnak olyan esetek, hogy egy bortermelő cég neve megegyezik egy dűlő, vagy település nevével. Az ilyen nevek csak valamilyen, azoknak cégnevet, birtokot, vagy pincészetet jelölő funkciójára egyértelműen utaló kifejezéssel együtt tüntethetők fel a címkén. 10. Hagyományos kifejezések. A hagyományos kifejezések olyan kifejezések, amelyek eu-s oltalmat élveznek, és csak meghatározott feltételek teljesülése esetén tüntethetőek fel egyes OEM- vagy OFJ-borok címkéjén. Magyarország hagyományos kifejezései: Aszú (3–6 puttonyos), Aszúeszencia, Eszencia, Máslás, Fordítás, Késői szüretelésű bor, Válogatott szüretelésű bor, Muzeális bor, Siller és Bikavér. Ezek feltüntetésének feltételeit a Bortörvény (a tokaji borkülönlegességek esetében) és a

Mi is az a cuvée (küvé)? Ugyan sokan értenek rajta házasítást, mert a kilencvenes évek során tényleg így terjedt el itthon a szó használata, de hivatalosan már nem lehet feltüntetni a (csendes) borok címkéjén. Ennek az az oka, hogy a 1234/2007/EK tanácsi rendelet III. melléklete IIIa. részének

| 20 |

12. pontja kimondja, hogy a küvé „szőlőmust; bor; vagy szőlőmustok és/vagy különböző tulajdonságokkal rendelkező borok keveréke, amelyeket egy különös pezsgőfajta készítésére szánnak.” Magyarul a jelentése pezsgőalapbor.


Ha a borász úgy gondolja, hogy a címkén mindenképpen expliciten utalni akar arra, hogy több szőlőfajtából készült bor található a palackban, akkor ezt többek között például a „házasítás” szóval is megteheti.

BORMARKETING 13. Rozé vagy rosé. Csak kékszőlőből készült borok címkéjén tüntethető fel. 14. Egyebek. Minden olyan kifejezés, melyet az adott OEM vagy OFJ termékleírása szabályoz.

127/2009. FVM rendelet 55. §-a tartalmazza. A Bikavér hagyományos kifejezés esetében a Bortörvény 31. §-ának (2) bekezdése, az Egri Borvidék védett eredetű borairól szóló 102/2009. FVM rendelet, valamint a Szekszárdi Borvidék rendtartása (a későbbiekben pedig majd az Eger, illetve a Szekszárd OEM termékleírása) az irányadó. 11. Egyéb korlátozottan használható kifejezések. Ezek az eu-s oltalmat nem élvező kifejezések a következők: „barrique”, „blanc de blanc”, „blanc de noir”, „borkülönlegesség”, „első szüret” vagy „virgin vintage”, „főbor”, „jégbor”, „muskotály”, „nyerspezsgő”, „primőr”, „szemelt”, „szűretlen”, „termőhelyen palackozva”, „töppedt szőlőből készült bor”, „újbor”, „ó” (fajtanév, vagy a „bor” szó elé írva), „termelői pezsgő”. Használatuk feltételeit a 127/2009. FVM rendelet 15. számú mellékletének táblázata tartalmazza. 12. A palackozás helyének feltüntetése. A következő kifejezések csak OEM- és OFJ-borok címkéjén tüntethetőek fel. A „termelői palackozás” kifejezés akkor használható, ha a palackozást az adott termelő telephelyén végzik, és a bor 100 százalékban saját szőlőjéből származik, illetve ha a palackozást végző gazdaság a szőlőt legalább hároméves szerződés keretében vásárolja fel. A „pinceszövetkezetben palackozva” vagy a „pinceszövetkezet által palackozva” kifejezés akkor használható, ha a bor 100 százalékban a tagok szőlőjéből származik és a palackozást a pinceszövetkezet maga végzi. A „termőhelyen palackozva” kifejezés akkor használható, ha a bor 100 százalékban az adott OEM, vagy OFJ szerinti területről származik, és a palackozás az adott OEM- vagy OFJ szerinti területen belül történik.

M a g y a r

t e r m é k

Debrői Hárslevelű védett eredetû bor

Palackozta Kistermelô József számára: H0943 0,75 l

L8365

szulfitokat tartalmaz

12.5% vol

Egy lehetséges megoldás a kötelezõ adatok feltüntetésének megoldására egy, Kistermelõ József által termelt Debrõi Hárslevelû bor esetén, melyet a H0943 kóddal ellátott borászati üzem palakozott (természetesen mind a termelõ és a palackozó is fiktív)

Szabadon használható jelölések Minden olyan, az előzőekben nem tárgyalt kifejezést, adatot, szót stb. fel lehet tüntetni a borok címkéjén, ami teljesíti az élelmiszerek címkézésére, kiszerelésére és reklámozására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 2000. március 20-i 2000/13/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikkének a) pontjában foglaltakat, azaz tilos a vásárló megtévesztésére alkalmas kifejezések címkézése.

Foodapest-Infobox Érkeznek a jelentkezések a FOODAPEST-re és a vele egy időben rendezett UKBA-ra; a szervezők már a kísérő események, szakmai konferenciák programjának összeállításán dolgoznak; zajlanak a Bocuse d’Or selejtezői és összeállt a Cukrász Junior Világbajnokság résztvevőinek köre. Röviden így foglalhatók össze a 2010. február 21–24. között a HUNGEXPO Budapesti Vásárközpontban rendezendő élelmiszer-ipari és gasztronómiai kiállítások előkészületei.

Jó hír a Bocuse d’Or nemzetközi szakácsversennyel kapcsolatban: a Bocuse d’Or Europe szervezőbizottságának elnöke, Philippe Rochat úr a napokban tájékoztatta a Magyar Bocuse d’Or Akadémia elnökét arról, hogy a magyar pályázatot elfogadták, és Magyarországot beválogatták a 2010-es genfi versenyre. A FOODAPEST-en zajló Bocuse d’Or Hungary döntőjének nyertese tehát ott lehet jövőre Genfben, Európa 20 legjobbja között!

A Trade Marketing Klub és a POPAI Magyarország Egyesület szervezésében február 23-án kerül sor a FOODAPEST-en a „Szerelmem a trade marketing” konferenciára, s ehhez kapcsolódóan első ízben kerül átadásra a Trade Marketing Klub által alapított „Év trade marketingese” díj is. A kiállítás első napján zajlik majd a Trade magazin által szervezett SIAL d’Or nemzetközi termékverseny hazai fordulójának zsűrizése, s a nyertes hazai termékek kiállításra is kerülnek.

Alakul a Cukrász Junior Világbajnokság magyarországi premierjének résztvevői köre. A Magyar Cukrász Iparosok Országos Ipartestületétől kapott tájékoztatás szerint Ausztria, Brazília, Dánia, Hollandia, Japán, Korea, Lengyelország, Magyarország, Németország, Portugália, Svájc, Svédország és Taiwan már leadta nevezését. N

A Magyar Pékszövetség az UKBA alatt számos nemzetközi konferenciát, eseményt tervez. Ízelítőül: Az UIB (Pékek és Pékcukrászok Világszervezete) bizottsági ülése; UIB-konferencia a jelenleg még nem Világszövetség-tag országok (Szlovákia, Szlovénia, Csehország, Románia, Ukrajna stb.) számára; Társszervezetek nemzetközi konferenciája országaik sütőiparának helyzetéről, az egészséges táplálkozásról; Külföldi országok bemutató sütései, kóstoltatással

Trade Marketing Klub and POPAI Hungary will hold their ”Trade marketing my love” conference at FOODAPEST on 23 February; the club’s “Trade marketing manager of the year” prize will also be awarded. The Hungarian Association of Bakers will hold several conferences and events during UKBA, for instance an UIB committee meeting and a conference for non-members. Good news: Mr Philippe ROCHAT informed the president of the Hungarian Bocuse d’Or Academy that the winner of the Hungarian final, held at FOODAPEST, will be among the 20 finalists in Geneva next year. So far, the participants of the Junior Confectioner World Championship are Austria, Brazil, Denmark, Holland, Japan, Korea, Poland, Hungary, Germany, Portugal, Switzerland, Sweden and Taiwan. N

FOODAPEST NEWS


| 21 |

BORésPIAC

BORPIAC, ITALPIAC

Évi 13 százalékkal növekszik a kínai borfogyasztás

A borfogyasztást Kínában a kultúra, a hagyományok, a társadalmi elvárások és a gazdasági helyzet befolyásolja leginkább. Sümegi Zsombor

Kínában az egy főre (15 év felett) jutó alkoholfogyasztás 5,4 liter évente, de a népesség 70 százaléka vidéken lakik és valószínűleg megtermeli saját innivalóit. A fogyasztást befolyásolják a különböző régiók jövedelmei, hagyományai és étkezési szokásai. A rizsbor-fogyasztásnak például jelentős hagyománya van, a rizstermelő vidékeken évente kb. 15 liter/fő. A központi kormányzat 1987-ben kezdte bátorítani a kínaiakat a szőlőbor fogyasztására, és az általános fogyasztás gabonaalapúról gyümölcsalapú italokra való áttérését kezdte ösztönözni. Azonban míg egy 750 ml-es sör 0,6 dollárba kerül, nehéz rávenni az embereket az üvegenként 2–4 dolláros kínai bor megvásárlására. Sőt, az importált borok a maguk átlagos 10 dollár körüli vagy afölötti árával a legtöbb kínai fogyasztó számára szinte elérhetetlenek. A magas árak ellenére a piaci elemzések évi 13 százalékra prognosztizálják a borfogyasztás bővülését. Ezt igazolják a statisztikai adatok is, amelyek szerint 1998 és 2005 között a bortermelés duplájára (3,85 millió hektoliterre) nőtt, míg az import csupán 2004 és 2005 között 22,4 százalékos növekedést produkált, s ezen belül is elsősorban az importált palackozott borok aránya nőtt. A palackos borimportban Franciaország, míg a folyóbor-

| 22 |

ban Ausztrália, Spanyolország és Chile áll a legfőbb helyen. Jó tudni, hogy Kínában legalább 250 millióan élnek azonos, vagy magasabb életszínvonalon, mint Európában (Kína átlagos GDP-je 1200 USD/fő, de a nyugati területek átlaga 800 USD/fő, míg a kiemelt övezetekben, mint Sanghajban, Pekingben vagy Hongkongban 5000 USD/ fő). Pekingben és Sanghajban a bor kezd a tömény italok (beleértve a konyakot és a whiskyt is) és a „baijiu” (nagyon tömény, gabonaalapú helyi ital) helyettesítő termékévé válni. Ezt a változást – azon kívül, hogy egyre könnyebb hozzájutni a borhoz – a bor szív- és keringési betegségeket, valamint a vérszegénységet gyógyító hatásába vetett hit generálta. A jómódúak körében különösen a drága, import száraz vörösborok és a természetes csemegeborok (például a jégbor) fogyasztása vált divatossá. A fogyasztói szokások rendkívül változatosak, s ez a még ki nem alakult ízlésvilágra utal. Még a drága minőségi importált borokat is gyakran konyakos pohárban, jól behűtve kínálják, és a tömény italokhoz hasonlóan „bedobják”, illetve jégkockát tesznek a borba, vagy a száraz borokat szénsavas vagy rostos üdítőkkel ízesítik. De a látogató már Kínában is találkozhat igen


komoly borklubokkal, ahol az ínyenc és szakértő kínai borkedvelők a világ legdrágább borait fogyasztják, méghozzá az azoknak kijáró tisztelettel. A borok megvásárolhatóak az üzletekben is, de inkább ajándékba, mint saját fogyasztásra vásárolják őket. A demográfiai adatok szerint 55 éves kor felett van a legkisebb igény a borfogyasztásra, míg a fő fogyasztói réteget a 34 és 45 év közöttiek alkotják. A bor ajándékozása egyre inkább elterjed a február elején tartott, kínai újév ünnepén, amely ajándékozási szempontból a nyugati karácsony megfelelőjének tekinthető. A legnagyobb kínai alkohol-nagykereskedelmi monopóliummal rendelkező cégek országos üzlet- és disztribúciós hálózatokat üzemeltetnek, s így nagy mennyiségű termék felvásárlását és értékesítését vállalják. Mellettük tevékenykednek a kisebb, magánkézben levő nagykereskedelmi üzletek, amelyek egy állami nagykereskedés, az Oils & Foodstuffs Import and Export Corporation CEROILS engedélyével végezhetik kereskedelmi tevékenységüket. Ezek a cégek a nálunk is meglévő ital-nagykereskedésekhez hasonlóan direkt ügynökök révén látják el a partnereiket, de Cash & Carry boltokat is fenntartanak a szállodák és éttermek részére.

BORPIAC, ITALPIAC

KÍNAI EXPORT Pezsgő (2204.19) Mennyiség (hl) Érték (e €) 2008 9 2 2007 7 1 2006 1 0 2005 5 2 2002 267 48

Átlagár (€/l) 2,63 1,63 1,67 3,32 1,81

Palackos pezsgő (2204.21) Mennyiség (hl) Érték (e €) 2008 827 251 2007 467 120 2006 1721 310 2005 1029 246 2004 26 15 2003 53 19 2002 708 136

Átlagár (€/l) 3,03 2,58 1,80 2,39 5,84 3,54 1,93

Hordós pezsgő (2204.29) Mennyiség (hl) Érték (e €) 2008 49 7 2007 210 16 2006 240 18

Átlagár (€/l) 1,49 0,77 0,77

Bor (összesen) Mennyiség (hl) Érték (e €) 2008 886 261 2007 683 137 2006 1962 329 2005 1034 248 2004 26 15 2003 53 19 2002 974 185

Átlagár (€/l) 2,94 2,01 1,68 2,40 5,84 3,54 1,90

KSH 2004–2008 között, 2002–2003-ban pedig a Kopont-Datorg volt.

A szupermarketek megjelenésével – a legnagyobbak a Metro és Carrefour – kiváló lehetőség nyílt a nagy cégek számára ahhoz, hogy közvetlenül bekapcsolódjanak a kiskereskedelembe. A tetemes listadíjakat és a másodlagos kondíciókat csak a tőkeerős, nagy cégek tudják megfizetni (ezek szinte 100 százalékban kínai–nemzetközi vegyesvállalatok, mint a Great Wall vagy Dynasty), így a szupermarketek polcain főleg az ismert kínai márkákat és a drága importborokat lehet megtalálni. Gyakran a boros cégek a saját költségükön boreladókat foglalkoztatnak, így egy áruházlánc borrészlegén, vagy egy étteremben a vásárlót gyakran eladók hada veszi körül, hogy az ő termékét válasszák. A kisebb, tiszta kínai tulajdonosi struktúrával rendelkező pincészetek értékesítési lehetőségei igen korlátozottak, hiszen a nagykereskedésekbe a kisebb termelési kapacitás miatt nem kerülhetnek be; a szupermarketek listadíjait pedig nem tudják megfizetni, vagy túlságosan alárendelt helyzetbe kerülnek a szupermarketekkel szemben. Rendkívül rossz fizetési feltételeket kapnak, de előfordul, hogy a kereskedők a saját előnyükre – utólagosan és egyoldalúan – módosítják a szerződést, így károsítva meg a termelőt. Ezért a kis cégek, lokális piacokon tevékenykedve leginkább maguk értékesítik a termékeiket. Ezt vagy igyekeznek a háznál, esetleg saját boltban végezni, vagy ügynököket tartanak, akik a cég alkalmazottai, és jutalékos rendszerben kereskednek a borokkal. A nagy kínálattal rendelkező lokális piacokon (például Sangdong tartományban), vagy a kis kereslettel rendelkező nyugat-kínai városokban, gyakran bizományi értékesítésben adja át borait a pincészet a kiskereskedőnek. Az import palackos borokkal sem könynyű feladat bejutni a piacra. A tőkeerős, nyugati cégek leszerződhetnek az ország három főbb piacán (Peking, Sanghaj, Guangzhou) megtalálható, irodákkal és hálózattal rendelkező, csak importborokat képviselő cégekkel, mint például a Montrose, az ASC Fine Wine vagy a Summergate. Ezeket a cégeket kifejezetten magasabb minőségű importborok terjesztésére alapították, főleg a vinotékákkal és a szupermarket-hálózatokkal állnak kapcsolatban, illetve a HORECA-szektorban tevékenykednek. Sajnos ezeknek BORésPIAC | 2009/11-12

a cégeknek a palettájára nehéz és drága felkerülni, csak az igen jó referenciákkal rendelkező termékekkel foglalkoznak. A kisebb, importálni kívánó külföldi cégek vagy egyéni, kínai borügynökökkel vehetik fel a kapcsolatot, vagy létrehozhatják a saját képviseletüket. Természetesen a kulturális és nyelvi nehézségek, a magyar borászat teljes ismeretlensége, ötvöződve az anyagi korlátokkal szinte lehetetlenné teszik a hazai cégek kínai piacra történő bejutását. A témával foglalkozó kutató tanácsa, hogy a magyar exportőr ne „egész Kínában” gondolkozzon, hanem jelöljön ki egy adott célterületet, például egy nagyobb várost, amelynek több milliós lakossága már megfelelő piacot jelenthet. Ezután egy helyi, lehetőleg hazánkban már hosszabb időt eltöltött, megbízható, jó kapcsolatrendszerrel rendelkező, magyarul beszélő kínai személyen keresztül kezdje meg a forgalmazást (képviseleti iroda vagy vegyes vállalat formájában). A francia borok neve és hegemóniája miatt a termékek külső jegyeit, megjelenését érdemes az aktuális francia dizájnhoz igazítani, különösen kiemelni a francia hangzású szőlőfajták és érlelési technológiák nevét, ezzel is segítve az értékesítést. A piacon érvényesülő esetlegesség miatt kezdetben javasolt a borokat vállalatoknak értékesíteni, akik ajándékozási céllal gyakran vásárolnak borokat, így a gazdagabb rétegek körében egy jó minőségű magyar bor hamar jó hírnévre tehet szert. Erre alapozva érdemes egy luxusszállodával karöltve apró „borértő klubot” létrehozni, ahol a „megszerzett” felsőbb társadalmi osztály borképzését el lehet indítani, illetve állandó törzsvásárlói kört lehet kialakítani. Az említett lépésekkel párhuzamosan a legjobb értékesítési lehetőség az éttermekben való, saját „kínáló emberrel” történő direkt értékesítés, amely azonnali információkat ad a termék kedveltségéről, s egyúttal jól mérhető forgalmat jelent. A költségek jelentős részét a termék marketingje, a piacépítés, a kinti iroda fenntartása és a magyar menedzsment évi öt-hat kiutazása, 10–14 napos kint tartózkodása jelenti. A szállítási, a raktározási és a nyomdai (a Kínában elmaradhatatlan igényes katalógusok, cégismertetők, díszdobozok elkészítéséhez) költségek elfogadható mértékűek. A vám 14, a forgalmi adó 10, az áfa pedig 17 százalékos.

| 23 |

Deli Zoltán borkereskedő Milyen mennyiséget exportál? Az eddigi borszállítmányaink: 1, Kína, 2005, kb. 24 ezer palack, Csányi Csányi Pincészet Rt. – Tokaj Kereskedőház Zrt. 2, Kína, 2007, kb. 11 ezer palack, CsányiTokaj- Ostoros-Novaj-Bor Zrt. 3, Oroszország, 2007, kb. 40 ezer palack, Tokaj 4, Kína, 2008, kb. 10 ezer palack, CsányiTokaj-Ostoros Kínába milyen kategóriájú borokat exportálnak? Az első kínai szállítmány átlagos kategóriájú Tokaji borokat, valamint vegyesen átlagos és minőségi Villányi borokat tartalmazott. A második és a harmadik kínai szállítmányunk aránya a minőségi, illetve a különleges kategóriák felé tolódott el. Kínai borkereskedelem- egész Kínára jellemző, vagy csak a fejlettebb régióra? Az export borok kereskedelme Kínában a fejlettebb, nagyvárosi régiókra jellemző. A kínai borok kereskedelméről nincsenek statisztikai információim, de az utazási élményei alapján hasonló lehet a helyzet. Milyen elosztási csatornát használnak Kínában? Saját – vegyes tulajdonú – kínai cégünkön keresztül folytatjuk a kínai borkereskedelmet (www.hungarianwine.com.cn/), amely elsősorban a közvetlen pekingi értékesítésre, és csak másodsorban a fejlettebb dél-kínai régiók borkereskedő cégeihez való bejutásra koncentrál. Ennek az üzletpolitikának az alapvető oka a kínai piac méreteiben, valamint a hagyományosan a személyes kapcsolati rendszerre épülő kínai gazdasági szokásrendszerben gyökereznek. Kezdetben főként a kínai „ajándékellátó” cégeket céloztuk meg, amely a kínai nemzeti ünnepek alkalmával ajándékozandó céges ajándékozást lebonyolító, kiszolgáló cégeket jelenti. Miután az ilyen jellegű kapcsolataink kiépültek, megcéloztuk az egy-egy nagyobb pekingi lokális áruház exkluzív borrészlegébe való bejutást, valamint ezzel párhuzamosan

| 24 |

saját ügynökeinken keresztül a kisebb-nagyobb éttermek közvetlen kiszolgálását. Mit keres a magyar bor Kínában, és ki keresi a magyar bort Kínában? Milyen lehetőséget látnak a kínai piacban? Az első kérdésre – félig viccesen – mondhatnám, hogy a magyar bor – ahogy azt más nagy bor világtermelők is teszik – piacot, elismerést, hírnevet keres Kínában. Ez azonban a földrajzi, kulturális, szabályozási és piaci sajátosságokból, különbségekből adódóan nehéz feladat. Kína hatalmas ország és a kínai borfogyasztási kultúra folyamatos átalakulásban van, nehezen meghatározható a kínai borigény. Ennek hátterében az elmúlt években végbemenő piacgazdasági, és kulturális nyitás áll. Ezt megerősíti a kínai központi kormányzat azon törekvése, hogy a hagyományosan nagy mennyiségű égetett gabonaszesz-fogyasztáson alapuló, egészségtelen fogyasztási szokást átalakítsa az egészségesebb borfogyasztássá. A kínai borfogyasztás, és ezzel párhuzamosan a bortermelés a jelenlegi gazdasági válság kezdetéig alapvetően emelkedő tendenciát mutatott. Hogy ez milyen irányba mozdul a jövőben azt nehéz megmondani, azonban meggyőződésünk, hogy a magyar bor kínai értékesítése nem valósítható meg a magyar kultúra folyamatos és kitartó kínai népszerűsítése, ismertetése nélkül. Véleményem szerint alapvetően a kínai városi lakossághoz, és azon belül is a magasabb iskolai végzettségűekhez jutnak el az útikönyveken, turisztikai tapasztalatokon, reklámokon keresztül azok a hatások, amelyek a külföldről származó borok fogyasztásához vezethetnek. Milyen árszínvonalon adható el egy magyar bor Kínában? Ha egy kínai nagyvárosi borüzlet import borkínálatát megnézzük, akkor az európai borok esetében az itthon megszokottnál magasabb árakat találunk. Ez viszont csalóka, egyrészről mivel jelentősek a Kínába irányuló európai borok áraira rárakodó logisztikai, import, forgalomba hozatali, reklám stb. költségek. Másrészről az európai boroknak a Kínában megtalálható


dél-amerikai, és ausztrál borkínálat kedvező ár-minőség arányával is versenyezniük kell. A magyar borok esetében e határok mentén kell megtalálni azt a kedvező árat, valamint jó minőséget, és termék imázst, amely versenyre tud kelni Kínában. Mit gondol, hogyan növelhető a magyar borok ismertsége Kínában? Tapasztalataink szerint a magyar borok egyelőre alig, vagy kevéssé ismertek Kínában. A kínai ízlésvilág azonban sokkal érzékenyebb az édes ízekre, mint az európai. Számtalanszor tapasztaltam, hogy a Magyarországon vendégeskedő átlag kínai ember számára már bántóan édesek bizonyos ízeink, ezért ezt feltétlenül figyelembe kellene venni. A hazánkba látogató kínai turisták körében végzett – akár célzott, akár szélesebb körű - borkóstoltatás, felmérés, jó alkalmat teremthetne egyrészt a magyar bor célzott megismertetésére, másrészt a kínai ízlésvilág pontos felmérésére (pl.: életkor, tájegység, iskolai képzettség stb.). Én magam is nagyon kíváncsi lennék a felmérés eredményére! A magas szállítási költségek mellett megéri–e a borkereskedés? Az általam képviselt kereskedőcég több éves sikeres, Kína és Oroszország között folyó gyümölcs-sűrítmény kereskedés folyamán kialakult kínai kereskedelmi tapasztalatra és kapcsolati rendszerre építve vágott bele a kínai borkereskedelembe. Ez a lépés alapvetően a többnemzetiségű tulajdonosi kör érzelmi elkötelezettségét tükrözte a magyar bor és borkultúra terjesztése iránt, semmint gazdasági előnyök elérését. Meg kell említsem, hogy a négy éve folyó kínai borértékesítésünk nem valósulhatott volna meg és nem állhatott volna fenn mostanáig, a beszállítói partnereink támogatása és bizalma nélkül. Melyek a jövőbeli terveik? Természetesen a gazdasági világválság alatt is szeretnénk megőrizni a megszerzett pozíciónkat, annak elmúltával pedig remélhetőleg lehetőségünk nyílik majd a növekedésre.

Gallasz Lajos üzletfejlesztési igazgató Milyen mennyiséget exportál a Wunderlich Pincészet és mely országokba? Éves szinten 50–60 millió forint értékben exportálunk, ami hozzávetőlegesen 30 ezer palackot jelent. Ez az összértékesítésünknek picivel több mint 10 százalékát teszi ki. Kínába és Hongkongba is 30 – 30 százalékot szállítunk, a fennmaradó borainkat Lengyelország, a legnagyobb európai partnerünk felé szállítjuk, ezen kívül Németországba, Finnországba, Svédországba és Csehországba szállítunk. Hogy működik a kínai piac? Két éve nyitottunk Hongkong felé. Fél évvel később kezdtünk Kínába exportálni egy lokális helyismerettel rendelkező, Shenzhenben élő európai kereskedő segítségével. Mivel minőségi borokról van szó, elsősorban szállodákba, éttermekbe, szakboltokba, céges és magánvevőknek értékesítjük borainkat. Kína 10 millió lakosságszám feletti nagyvárosaiban komoly vinotéka-hálózatok vannak, minőségi portfólióval. Kína keleti partján 56 nagyvárosba szállít a partner 3–5 vinotéka hálózatnak. Az Aiesec nemzetközi diákszervezet programja révén három hónapig foglalkoztattuk Lucia Zhenget gyakornokként Villányban, illetve a budapesti kereskedelmi központunkban. Több mint egy éve tért vissza Kínába, még várjuk, hogy ez a tanulmányút meghozza a gyümölcsét. Mely boraikat exportálják Kínába? Prémium-kategóriás borainkkal vagyunk jelen az összes export piacunkon. (Kékfrankos, 2003, Pinot Noir, 2004, 2005, Cabernet sauvignon, 2004, Cabernet franc, Merlot, 2004, Cabernet franc – Cabernet sauvignon 2002, Viktória Cuvée, 2003, Cassiopeia sorozat – Cabernet franc, Cabernet sauvignon, 2003) Ezek ára 8–15/16 euro, így még a nagy távolság mellett is relatív alacsony (10 százalékos) szállítási költséggel kalkulálunk. Mely tételeiket keresik leginkább? A kínaiak az édes borokat szeretik elsősorban. Az utóbbi időben azonban egyre inkább a vörösborok felé fordulnak. Mindenekelőtt a fűszeres és intenzív ízhatást

keresik egy borban, a könnyű Merlot-tól egészen a nehéz cuvéekig. A Kínában legnépszerűbb Wunderlich-borok a nehezebb cuvéek, amelyeket a fűszeres ételekhez kiválóan lehet ajánlani. Ilyenek a Viktória Cuvée 2003, a Cabernet sauvignon 2004, és a Cassiopeia Cabernet sauvignon 2006. A kínai piac nehéz és kemény piac, rövid borkultúrájuk a francia hatáson alapul. Szükség van egy nagyon határozott bormarketingre, amit mi saját erőforrásokból finanszírozunk. Partnerországainkban felkutatunk egy-egy magyar borspecialistát, és velük dolgozunk együtt. Nekik komoly marketingtevékenységet kell folytatniuk, ami részben a személyes kapcsolatokon alapul, kóstolókat, borbemutatókat tartanak. Nekünk olyan kisebb, speciális profilú nagykereskedők mögé kell állni, akik a meglévő infrastruktúrával és kapcsolatrendszerrel rendelkeznek és plusz munkát hajlandóak befektetni a magyar bor értékesítésébe. A mi filozófiánk, hogy a nagykereskedelmi partnereinket elhozzuk Villányba, bemutatjuk nekik a portfóliónkat, borkészítési eljárásainkat. Mit tudnank a borainkról Kínában? A Tokajit és az Egri Bikavért ismerik. Az előbbit mint desszertet, vagy mint röviditalt fogyasztják. Egy minőségi kínai étteremben az asztalok 30 százalékán talál bort, ennek 65 százaléka vörösbor, 35 százaléka ehérbor, és alig látni desszertbort, ami a legritkább esetben tokaji bor. Az ismert névre alapozva kellene újjáépíteni a márkáinkat. Hogyan értékelik a 2009-es évet? 2009-ben elsősorban a Távol-Kelet felé nyitottunk. Február végén indultunk Japánba, március közepén Bangkokba. Európán belül az utóbbi néhány évtized alatt sajnos rossz irányba alakult a magyar bor hírneve, ez a presztízsveszteség a Távol-Keleten nem történt meg, ott még gyerekcipőben jár a borkultúra. Úgy gondolom, hogy komoly és hosszú munka után lépésről lépésre tudunk eredményeket elérni ezen a piacon, kezdetben nem lehet nagy volumeneket remélni, elsősorban speciális szegmensekbe kell eljuttatnunk a hazai minőségi borokat. BORésPIAC | 2009/11-12

| 25 |

PÁLINKA

BORésPIAC

Szeszfőzde, bérfőzde, zugfőzde, avagy a pálinkafőzés jogi útvesztői Minden 1920-ban kezdődött… Nem, nem Trianonban, hanem a magyar Nemzetgyűlésben. Ekkor tiltották ugyanis be a házi pálinkafőzést, és alakultak meg a községi szeszfőzdék Magyarországon. Azóta persze sokat változtak a törvények, de az akkori szabályozás alapozta meg a mai magyar pálinkapiac legális és illegális szereplőinek hármas tagozódását: kereskedelmi szeszfőzde, bérfőzde és zugfőzde. Geönczeöl Attila

Illegalitásban Az 1920-as törvények drasztikus változást hoztak, hiszen egy élő hagyományt törtek ketté. A XIX. században még több mint százezer szeszfőzdét jegyeztek fel az országban, ehhez képest a húszas évek elején már csak pár százról beszélhetünk. A pálinkafőző kunyhók berendezéseikkel, gazdag népi kultúrájukkal együtt eltűntek vagy illegalitásba vonultak, így a negyvenes években a témát felkapó néprajzkutatás a hagyományos pálinkafőzést már csak az akkori Jugoszláviában tudta eredeti formájában tanulmányozni. A környező országok nagy részében ugyanis máig nem tiltották be a házi szeszfőzést. Kisebb-nagyobb korlátozásokkal Romániában, a volt Jugo-

| 26 |

szlávia utódállamaiban és Ausztriában is engedélyezett tevékenységről van szó. De térjünk vissza egyelőre Magyarországra. A 2003. évi CXXVII. törvény szabályozza a szeszfőzést. Bérfőzdék és magáncefrék A pálinka szempontjából itt alapvetően kétféle formáról beszélhetünk: bérfőzésről BORésPIAC | 2009/11-12

és kereskedelmi szeszfőzdékről (utóbbiak egyesíthetik a két formát is). A bérfőzdék a bérfőzetők, azaz magánemberek cefréjét főzik ki. Itt több megkötés is van, egyrészt a főzető csak saját termelésű gyümölcsöt cefrézhet, másrészt az elkészült párlatot nem adhatja, ajándékozhatja el, sőt elviekben még csak meg sem kínálhat vele a saját háztartásán kívüli személyt. Mindezért „cserébe” 86 liter 50 tf%-os alkoholtartalmú pálinkáját csak a jövedéki adó fele terheli. Ha ennél többet is szeretne főzetni, azért már a teljes adót (azaz 2510 Ft/litert) kell kifizetnie. Mint Acsai Ildikótól, az Acsai Szeszfőzde pálinkafőzőjétől megtudtuk, kedvezményes módon, literenként 1550 forintért juthat hozzá az ember a saját pálinkájához

PÁLINKA (ebben benne van az adó, a bérfőzés díja és az áfa). A főzdék általában ősztől tavaszig működnek, a hagyománynak megfelelően, mely szerint a pálinkafőzés ideje Szent Mihály napjától (szeptember 29.) Szent Györgyig (április 24.) tart. Működésüket elsősorban a Vám- és Pénzügyőrség, az ÁNTSZ, a helyi önkormányzat és még néhány hatóság felügyeli, engedélyezi. Csak a Mérésügyi Hivatal által hitelesített berendezéseket használhatnak, és az üzemben legalább egy személynek OKJ-s szakképesítéssel kell rendelkeznie. A VPOP a törvény szerint alapításkor legalább 1 millió forintos jövedéki biztosítékot kér tőlük, amit a „jó adós” minősítés után idővel csökkenthetnek. Ehhez jönnek még a különböző engedélyeztetési procedúrák és az épület, berendezés költségei, melyek Acsai Ildikó szerint legalább 20–25 millió forintot tesznek ki. Internetes zugtanácsadás A bérfőzde nem adhat el, nem hozhat forgalomba pálinkát. Ezt csak a kereskedelmi főzdék tehetik meg, melyekre ennél szigorúbb szabályozás vonatkozik. A jövedéki biztosíték mértéke itt már 10 millió forint, ez a „jó adós” minősítéssel idővel felére csökkenhet, viszont a termelés mennyiségétől függően ennél sokkal magasabb is lehet, mivel az előállított pálinka éves jövedéki adójának tizenketted részét kell elérnie. A különböző egyéb adóraktári fokozatokat most nem tárgyaljuk, talán elég ennyi is annak érzékeltetésére, milyen mértékű beruházás szükséges Magyarországon ahhoz, ha valaki pálinkafőzdét szeretne alapítani. Nem véletlen ezért, hogy a hatóságok által „zugfőzdéknek” titulált otthoni pálinkafőzés továbbra is fennmaradt. Ennek egyik ékes bizonyítéka a „Pálinkafőzés (otthon)” cím alatt futó internetes fórum, mely már nyolc évet és hétszáz oldalt ért meg, és amelyen a pálinkafőzés rejtelmeit, trükkjeit osztják meg – természetesen névtelenül – a hozzászólók. Érveik egyszerűek. A bérfőzdék nem vállalnak 200–250 liter cefré-

nél kisebb mennyiségeket, hiszen a legkisebb üstök is legalább 350 literesek, így a főzető kisebb tételei a közösbe kerülnek. Ehhez hozzájön a kézművesség, hobbi öntudatossága, öröme-izgalmai, és természetesen a költségek alacsonyabb szintje. Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy több száz éves hagyományról van szó, mely sokszor a berendezésekkel együtt apáról fiúra öröklődött. A szakma egy része persze ádáz küzdelmet folytat ellenük a vámosokkal karöltve, misztifikálva a tevékenység veszélyeit, tévesen azt hangoztatva, hogy Magyarországon a házi pálinkafőzésnek nincs hagyománya. Az osztrák példa Pedig ha körülnézünk a környező országokban, azt látjuk, hogy Szlovákia kivételével sehol sincs érvényben ilyen jellegű tilalom. Ausztriában, Szlovéniában, Horvátországban, Szerbiában és Romániában engedélyezett tevékenységről van szó, a szeszfőző berendezéseket szabadon adjákveszik, az engedélyek pedig egyszerűen – és olcsón – beszerezhetők, már ahol kell hozzá. Meghatározott párlatmennyiséget bejelentés nélkül, adómentesen lehet főzni, ennek mértéke országonként változó. Ausztriában például 100 liter 100 tf% párlatot lehet kedvezményesen lefőzni, plusz ugyanennyit a normál jövedéki adó befizetésével, saját berendezéssel. Ez összesen 400 liter 50tf%-os szesznek felel meg, ami értékesíthető is végső felhasználók illetve a helyi vendéglátás számára. A zugfőzdék, a házi pálinka ügye azonban nemcsak adó – esetleg a mai magyar hozzáállás szerint bűnügyi – kérdés, ez az osztrák példából is látszik. Beleillik az adminisztrációs csapdáknak abba a körébe, amely nehezíti, esetenként megbénítja a kisbirtokos gazdálkodók vagy éppen a kis borászatok életét. Gondoljunk csak bele, milyen trükköket, felesleges procedúrát kell egy borásznak végigjárnia ahhoz, ha a saját törkölyéből, borából készült pálinkát szeretne a pincéjében vendégeinek felszolgálni.

Civil kezdeményezés: lesz-e módosító rendelet? Nemrégiben a Szövetség az Élő Tiszáért Egyesület kezdeményezésére 34 civil szervezet benyújtott egy javaslatot a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumhoz, melynek a házi vágás, kenyérsütés, tejtermelés, boreladás és egyéb feldolgozott termékek mellett a pálinkaértékesítés is része. Az ígéret szerint 2009 végére készülhet belőle el egy módosító rendelet. Ez talán valamelyest javíthat a jelenlegi helyzeten, és segíthet megállítani a vidéki gazdálkodás haladását. A történethez hozzátartozik, hogy már egyes kereskedelmi főzdék képviselői sem zárkóznak el az osztrák rendszerhez hasonló szabályozás bevezetésétől. Ifj. Szicsek János, a Szicsek Pálinkafőzde és a Magyar Pálinka Házának résztulajdonosa elmondta, hogy az alacsonyabb adók, a kibővített lehetőségek és az ehhez kapcsolódó szigorúbb szabályozás számára teljes mértékben elfogadható, általa sokszínűbb, élőbb lehetne a magyar pálinkakultúra. A palackozott, magas minőségű pálinkák piaci szegmense amúgy is más, mára már társasági itallá, márkatermékké vált jelentős részük, melyeket elsősorban éttermek, áruházláncok, szaküzletek forgalmaznak. Ma Magyarországon mintegy 450–480 szeszfőzde működik, ebből mindössze 60 a kereskedelmi jellegű. Összehasonlításképpen: Ausztriában 60–80 ezer közé teszik a főzdék számát, melyek fontos részei a vidéki kultúrának. A bérfőzdék száma hazánkban ráadásul az urbanizálódás és a fentebb említett problémák miatt folyamatosan csökken, és helyükben betöltetlen űr marad, így a jelenlegi szabályozás mellett a jövőben két lehetőség adódik: szaporodnak a zugfőzdék, és egy senkinek sem jó, skizofrén rabló-pandúr helyzet alakul ki, vagy teljesen megszűnik a házi pálinka, és csak a palackozott tételek jelentik pár év múlva a magyar pálinkát.

Felhasznált irodalom: Balázs Géza: Népi pálinkászat a Dunántúlon Joseph Pischl: Párlatok készítése, Agroinform Kiadó, 2004 Penzcentrum.hu: Röhej a magyar pálinkapiac: aranyérmek és zugfőzdék 2003. évi CXXVII. tv.

Pálinkafőzés (otthon) fórum: http://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9007484 www.palinkamarketing.hu Riportok: Acsai Ildikó, ifj. Szicsek János, Balla Géza (Ménes/Románia), Maurer Oszkár (Hajdújárás, Délvidék/Szerbia)


| 27 |

BORPIAC, ITALPIAC Az egyes bortípusok mennyiségi piacrésze a háztartási vásárlásokban (%)

Sánta Zoltán GfK Hungária, piacfejlesztési menedzser

A borpiac trendjei III.

Magyarországon a bor tradicionálisan nemzeti italnak tekinthető. Minden alkalomkor kiemelkedő szerepet tölt be, legyen az vallási, állami vagy családi ünnep. Forrás: GfK Hungária

Ennek ellenére a borfogyasztás kultúrája rendkívül változatos, és csak az utóbbi években alakult ki egy tudatos, igényesebb fogyasztói réteg. Sánta Zoltán

Háromrészes sorozatunkban bemutatjuk a hazai borfogyasztókat, borfogyasztási szokásaikat és a borpiac legfontosabb trendjeit. A cikksorozat alapjául a GfK Hungária Piackutató Intézetnek a Nemzeti Bormarketing Program keretén belül 2008-ban elkészített borfogyasztókat, fogyasztási szokásokat leíró tanulmánya szolgál. Emellett felhasználjuk a GfK Hungária Consumer Tracking felmérését – amely a vásárló háztartások által folyamatosan gyűjti a piaci tendenciákról az adatokat – és a GfK legfrissebb, 2009-es Étkezési szokások című tanulmányát is. Cikksorozatunk befejező részében a borpiac trendjeit járjuk körbe, megvizsgáljuk, hogy a válság hatására vajon változott-e az otthoni borfogyasztás.

Borfajták, bortípusok a vásárlásokban Borvásárláskor, a bor kiválasztása során meghatározó a bor fajtája, illetve az ezzel összefüggő szín típusa. Elsődleges tehát a fehér–rosé–vörös besorolás, hiszen ez egyben az ízlést is meghatározza. Emellett jelentős még a bor fajtája is, amely jelentősen behatárolja az ízvilágot. Szín alapján Magyarországon hagyományosan a vörösbor szegmens a legnagyobb. 2008-ban a háztartási vásárlások mennyiségének 56 százalékát tette ki a vörösbor. Ezt követi a fehér 41 százalékkal, majd a rosé 3 százalékkal. Mindezt alátámasztják az egyes borok kedveltségi adatai is.

• szőlőoltvány-termesztés értékesítés • ültetvénytelepítés kivitelezése pályázati konstrukcióban

Az előző évek vásárlási trendjei 2007-ben mind mennyiségben, mind értékben csökkenő háztartási vásárlások után 2008-ban már mennyiségben és értékben is növekedett az otthoni borfogyasztás. Mennyiségben 5 százalékkal, értékben – a megvásárolt termékek 9 százalékos literenkénti árdrágulásának köszönhetően – 15 százalékkal nőtt hazánkban a borok piaca. A vásárlók száma évek óta stabilnak mondható, évről évre a 4 millió magyarországi háztartás 52–53 százaléka vásárolja a kategóriát. 2008-ban egy liter bor átlagosan 458 forintba került a háztartási vásárlások során. A piac 2007. évi csökkenésének oka az asztali borok visszaesése volt. 24 százalékkal fogyott kevesebb e kategóriából, miközben a minőségi szegmens csekélyebb, 5 százalékos csökkenést könyvelhetett el. A tájjellegű borokból viszont minimálisan, de többet vásároltak a háztartások. 2008-ban az asztali borok visszaesése kisebb mértékben ugyan, de tovább folytatódott. Tájborból 16, minőségi borból 4 százalékkal vásároltak többet a háztartások.

| 28 |


Oltványüzem: 7767 Kiskassa, Major, Telefon: 72/718-502 Mobil: 30/217-87-67; 30/491-51-23 www.somogyioltvany.hu

BORPIAC, ITALPIAC Az egyes bortípusok kedveltsége (%)

Borvásárlási helyek (%)

Forrás: GfK Hungária


A cukortartalmat vizsgálva elmondható, hogy jelenleg még inkább édesszájúak vagyunk. A teljes otthoni fogyasztásra vásárolt piacnak valamivel több, mint a felét a félédes, és édes borok adják. A száraz borok a piac harmadát, a félszárazok nagyjából az egytizedét teszik ki. Borszegmensek alakulása a háztartások vásárlásaiban – mennyiség (%)

Bár a magyar fogyasztó legendásan árérzékeny, a borvásárlás során a fontossági szempontoknál csak harmadik helyre került az ár, így a vásárlók túlnyomó része inkább a megfelelő ár-érték arány elérésére törekszik a direkt olcsóság helyett. A 2008-as felmérés eredményei alátámasztják, hogy amikor saját magunknak vásárlunk bort, akkor jóval alacsonyabb összeget tartunk reálisnak, palackonként átlagosan körülbelül 750 forintot. Amikor ajándéknak szánjuk, vagy éppen vendégségbe készülünk és e célból vásárolunk bort, akkor 1300 forintot is elfogadhatónak tartunk egy átlagos vásárlás során. De még ez a kép is árnyaltabb, hiszen miközben a borvásárlók valamivel több, mint fele saját fogyasztásra csak 500 forint alatti palackonkénti árat tart reálisnak, addig csupán egyharmad azoknak az aránya, akik 500–1000 forint közötti árat is elfogadhatónak tartanak. Emellett 12 százalékot tesznek ki azok a válaszadók, akik számára a 2000 forint feletti ár is elfogadható összeg egy palack bor vásárlásakor. Változások 2009-ben


A borvásárlás helyszínei Az egyéb FMCG-termékekhez hasonlóan, a borvásárlásnak is kiemelt csatornája a hipermarket. Itt szinte csak írásos anyagok és konkrét akciók formájában lehet megszólítani a fogyasztót. A hipermarketekben leginkább a nagy választék és az olcsó ár miatt vásárolnak a megkérdezettek, akik a borvásárlást általában összekötik a nagybevásárlással. A szupermarketek erőssége a nagy választék mellett a könnyű elérhetőségben rejlik. A diszkontok szintén jól megközelíthetőek, a választék hiányát pedig az olcsó árral kompenzálják. A kis élelmiszerboltok egyértelműen a megszokással és a könynyű elérhetőséggel versenyeznek. Ezzel szemben a hagyományos FMCG kereskedelmi csatornák mellett a borkimérés és a pincészet garantált minőséget biztosít versenyképes áron, ezért is kedvelt a fogyasztók körében.

Az idei év első felében 5 százalékkal növekvő borpiacon leginkább a minőségi termékek (14 százalékkal) és a tájborok (8 százalékkal) tudtak növekedni a háztartási vásárlásokban. Az asztali borokokból ezzel szemben 8 százalékkal vettünk kevesebbet. A csomagolásmódok közül a hagyományos és továbbra is a legnagyobb mennyiséget adó kiszereléstípus, az üveg palackos borok vásárlásai csökkentek, ezzel szemben az olcsóbb műanyag palackban és kannában megvásárolható termékek vásárlásai nőttek. Mindez azonban nincs hatással az egyre inkább elterjedő minőségi borfogyasztásra, hiszen ez utóbbi termékekből többet vásároltak a háztartások. Míg a továbbra is legnagyobb mennyiséget kitevő vörösborokból 16 százalékkal vásároltak többet, addig a fehér borokból 13 százalékkal kevesebb fogyott. A legkisebb, de egyre jobban növekvő rosé borok háztartási vásárlásai az idei első félévben – 2008 első félévével összehasonlítva – jelentősen bővültek. Mind a félédes, mind az édes borok vásárlásai lényegében stagnáltak, csak enyhe csökkenés figyelhető meg ebben a szegmensben. Ezzel szemben a száraz borok egyre kedveltebbek, hiszen mind a félszáraz, mind a száraz szegmens vásárlásai növekedtek.


| 29 |

BORPIAC

BORésPIAC

Tokaj a fogyasztók szemszögéből Egy-egy borvidék stratégiájának kialakításához, a közösségi marketing szervezéséhez, vagy akár csak egy borászat marketing-tevékenységéhez szükség van az értékesítési adatok mellett egyéb piaci információkra, fogyasztói felmérésekre, piackutatásokra. Igaz ez Tokajra és a tokaji pincészetekre is. Milyennek látják a fogyasztók a Tokaji Aszút, mennyit fizetnének az egyes tokaji borokért, mely pincészetek borait kedvelik leginkább? A teljesség igénye nélkül – hiszen az már egy külön tanulmány lehetne – néhány, a borvidékkel kapcsolatos kérdést tettünk fel a már legutóbbi lapszámunkban is említett internetes csoportnak. A szokásos statisztikával kezdjük az elemzést, újra figyelmeztetve az olvasót, hogy a válaszadók köre speciális. A borok iránt fokozottabban érdeklődő, internetező fogyasztókról van szó, akiknek jelen esetben több mint négyötöde felsőfokú végzettségű, 56 százalékuk a fővárosban, további 20 százalékuk pedig vidéki nagyvárosokban él. Ez nem biztos, hogy túl nagy torzulást jelent, tekintve, hogy a minőségi, palackos borok piacának meghatározó, vásárlóerővel is rendelkező rétegéről van szó. Érdekes adat, hogy a 217 válaszadó között a nemek aránya korábbi lapszámunk pezsgő-kutatásához képes a férfiak javára jelentősen eltolódott, hiszen a „gyengébb nem” most csak 30 százalékkal képviseltette magát. Talán a nőket kevésbé érdeklik a tokaji borok, mint a pezsgők? Az életkorok szerinti megoszlás hasonló legutóbbi felmérésünkhöz: a 25–60 év közöttiek voltak a legaktívabbak, 25–35 év között 35, 35–45 év között 28, 45–60 év között 27 százalékos részvétellel. De térjünk is rá a látványosabb részekre. Kezdjük azzal, hogy milyen gyakran fogyasztanak a válaszadók saját bevallásuk szerint tokaji borokat, illetve aszút. Szokott-e Tokaji borokat inni?

Gyakran 24%

Milyen gyakran iszik aszúbort?

Soha, nem szeretem 3%

Szeretem, de túl drága, ezért ritkán jutok hozzá 9%

Ritkán 35%

Nagyon ritkán 15% Alkalmantént 24%

Csak ünepnapokon, köszöntőkön 40%

Gyakran, szeretem 13%

Mint látható, tokaji bort a kérdőívet kitöltők többsége csak alkalmanként (61%) vagy nagyon ritkán (15%) fogyaszt, míg az aszút 40 százalékuk az ünnepnapok, köszöntők italának tartja. Ennél a bornál az ár szerepe is visszatartó, ezért a gyakori fogyasztók csupán 13 százalékot tesznek ki. Bíztató viszont, hogy csak 3 százalék utasítja el egyértelműen. Lássuk, mi a helyzet a többi Tokajival. Felsoroltunk néhány jellemző bortípust, és kértük, osztályozzák kedveltség szerint az egytől ötig skálán. Lehetősé-

| 30 |


Geönczeöl Attila get adtunk arra is, hogy kitérjenek a feladat elől, ha nem ismerik, nem kóstolták valamelyiket. A következő eredményeket kaptuk: Bortípusok kedveltsége és ismertsége Bortípus Átlagos kedveltség (1–5) Nem ismeri, nem kóstolta Furmint, száraz 4,13 3,23% 5 puttonyos Aszú 4,10 1,38% Késői szüretelésű, édes 3,73 7,83% Hárslevelű 3,71 5,99% Eszencia 3,71 25,81% Fordítás 3,63 24,42% Sárga muskotály 3,56 3,69% Száraz Szamorodni 3,48 3,23% 3 puttonyos Aszú 3,27 2,30% Édes Szamorodni 2,99 4,15% Furmint, félédes 2,70 6,91%

Érdekes, hogy a lista a Furminttal kezdődik, és azzal is zárul. Úgy látszik, a félédes változat az igényesebb vásárlók körében vörös posztó, talán ezt mutatja a kicsit sznobhatásként is értelmezhető magasabb „nemismertségi” adat. Az Eszencia és Fordítás esetében nem meglepő a magasabb arány, 5 puttonyos aszút pedig szinte mindenki kóstolt már. A késői szüretelésű borok harmadik helyezése, a két szamorodni és a 3 puttonyos aszú gyengébb szereplése mutatja a trendeket. Érdemes ezt a táblázatot összehasonlítani egy másik eredménynyel is, mely az ízpreferenciákat mutatja. A borbarátok körében Tokaj már nem egyértelműen édesboros borvidék, hiszen a száraz íz kapta a legtöbb szavazatot, míg második helyen – bár nem sokkal lemaradva – az édes végzett. Mivel két választ is be lehetett jelölni, megvizsgáltuk a kombinációkat is. Meglepő módon nem az édes-félédes vagy a félédes-félszáraz páros futott be első helyen, hanem az édes-száraz változat, mégpedig a válaszadók csaknem felénél. A második helyre pedig nem valamelyik kombináció, hanem a kizárólag a száraz ízt bejelölők kerültek. Szerettük volna megtudni, milyen kép él a fogyasztók fejében az aszúkról, ezért megkérdeztük, milyennek képzelik el a válaszadók egy jó minőségű aszú színét, aromavilágát, érlelési idejét és módját, alap ízeit. Természetesen nyitott kérdést nem tehettünk fel, annak kiértékelése e cikk lehetőségeit meghaladó feladat lett volna, ezért inkább néhány jellemző fogalmat tettünk választhatóvá. Az ideális aszú leírása ezek szerint a következő:

BORPIAC Mélyebb arany, óarany szín, kiegyensúlyozott sav-cukor arány, aszalt gyümölcsös, gyümölcsös (kajszi, birs), méz és mazsola aromák, valamint kapjon hosszú hordós és palackos érlelést. Az aromák között az említettek mögött messze lemaradt a déligyümölcsös, citrusos és a likőrös-karamelles jelleg is. Az újfahordós érlelés sem aratott osztatlan sikert, és a „legyen fiatal”, illetve „minél idősebb, annál jobb” kijelentésekre sem szavaztak számottevően. A megjelenés esetében a „mélyebb arany, óarany” változat (45%) mellett a „világos aranysárga” és a „mélyebb, borostyán szín” fej-fej mellett végeztek, 25 illetve 20 százalékos támogatottsággal. Ideális aszú szín Világos szalmasárga szín Világos aranysárga szín Mélyebb arany, órarany szín Mályebb, borostyán szín Egészen sötét, barnás árnyalat 0

60

120

aki majdnem minden második kérdőívben szerepel. Őt a nagyobb pincészetek követik, több esetben nem a pincészet nevét, hanem egy-egy márkájukat említetve. (Az ezekre adott szavazatokat összevontuk, például: Oremus és Göncöl márkanév). Csak a legalább tíz szavazatot elért cégek nevét közöljük, rajtuk kívül további hatvanat említettek még meg, köztük tíz nem tokajit is. Az első 13-ba csupán két kisebb birtok, a Tokaj Nobilis és a Bott Judit neve által fémjelzett pincészet került be. 1. Szepsy István 2. Disznókő 3. Oremus/Göncöl 4. Árvay/Hétfürtös 5. Gróf Degenfeld 6. Tokaj Kereskedőház/Korona Birtok 7. Royal Tokaji/Áts Károly 8. Hétszőlő/Dessewffy 9. Béres Szőlőbirtok 10. Tokaj Nobilis / Bárdos Sarolta 11. Patricius Borház 12. Dereszla Pincészet 13. Bott Judit

98 szavazat 68 szavazat 63 szavazat 56 szavazat 53 szavazat 26 szavazat 25 szavazat 24 szavazat 21 szavazat 16 szavazat 15 szavazat 13 szavazat 10 szavazat

Jó minőségű aszú érlelése, kora

A pezsgőfogyasztás kérdőív beküldői közül: Hegedűs Zoltán Béla, és Szepesi Éva nyerték az éves előfizetést a Bor és Piac magazinra. Köszönjük a válaszadó közreműködését, és gratulálunk a szerencsés nyerteseknek!

Legyen fiatal Kapjon hosszú hordós érlelést Kapjon újfahordós („barrique”) érlelést Kapjon hosszú és palackos érlelést Minél idősebb, annál jobb 0

70

140

A fogyasztók által elfogadhatónak tekintett árak meghatározására is tettünk kísérletet. Hat bortípusra kértünk árjavaslatot, nyitott kérdésként, majd ezekből az adatokból számoltunk átlagot. A nagy szóródás miatt még két adatot vizsgáltunk meg, először a legalacsonyabb és a legmagasabb árakat megadók 5–5 százalékát, majd 25–25 százalékát hagytuk figyelmen kívül. Mint látható, a legnagyobb különbségek az eszenciánál adódtak, ami nem meglepő legelső táblázatunk fényében, ahol a válaszadók több mint negyede a „nem ismerem, nem kóstoltam” választ adta értékelésekor. A többi kategóriánál azonban viszonylag reális eredmények születtek, az átlagár és a középső 50 százalék átlaga között nincs jelentős különbség. Elfogadhatónak tartott árak Bortípus

Átlagár

Átlageltérés (szóródás)

Száraz Furmint 3 puttonyos Aszú 5 puttonyos Aszú Édes Szamorodni Késői szüretelésű édes bor Eszencia

1763 Ft 2 90 Ft 4706 Ft 2158 Ft

710 Ft 918 Ft 2029 Ft 973 Ft

2656 Ft 9722 Ft

1164 Ft 6251 Ft

Szélső értékek Szélső értékek nélküli átlagár nélküli átlagár (90%) (50%) 1699 Ft 1624 Ft 2345 Ft 2270 Ft 4469 Ft 4236 Ft 2017 Ft 1921 Ft 2539 Ft 8839 Ft

Ú ±òÀ± ǤǤ

ïÀÚÝÚÝÚ±±òÚ±Ǥ ͵͹ͲͲ2Ǧǡͳͳïǡ±ÀÀ± ò Ú± ±ǡÝ±ͳͲͲͲ±Ǥ±×Ú××Ú±ÝǤ Legyen részese Ön is ennek az egyedülálló kiállításnak! ǡ À ± Ý±Ǧ Úǡ À ǡ ±ò Ͳ͸ ʹͲ ͺͲͺ ͵ͻ ʹͺ ̷ ǤǦÀǤ 2010. májusától különleges kiállítással várjuk Önt is a magyar borkultúra újjászüÝ Úǡ tergomi Prímás Pincében!

2393 Ft 7719 Ft

Végül egy lista a válaszadók által legkedveltebb tokaji pincészetekről. A borászok közül kimagaslik Szepsy István elismertsége, BORésPIAC | 2009/11-12

| 31 |

Édes Tokaj A teszt borai, eddigi hagyományainkkal szakítva, nem kereskedelmi forgalomból valók, hanem közvetlenül a pincészetektől. Ennek ellenére túlnyomó többségük forgalmi vagy a napokban piacra kerülő tétel. Mivel nem konkrét borokat kértünk a borászoktól, a beérkező mintákból fel lehetett mérni, hogy ki mit tart fontosnak, értékesnek a választékában. Késői szüretelésű borból tizenkilencet, aszúból harmincat, aszúesszenciából kettőt, egyéb borkülönlegességből pedig ötöt küldtek be a pincészetek. A legutóbbi adat szomorú tényt mutat, mégpedig azt, hogy a szamorodni, fordítás és máslás borok egyre inkább csak mellékszereplők a borvidéken. A két édes, egy száraz szamorodni és a két fordítás ráadásul csupán három pincészettől érkezett. Egyikük, a Tokaj Kereskedőház egy 1963-as édes szamorodnit küldött be érdekességként. Nem egyszerű értékelni egy ilyen bort, annyira külön kategóriát képvisel. A több százezer palack muzeális aszút és szamorodnit végre helyén kellene kezelnünk annak érdekében, hogy ne csak születésnapi ajándékként („ebben az évben születtem én is”) nézzenek rájuk a vásárlók, hanem igazi különlegességként. Ez a negyvenhatodik évét taposó szamorodni még mindig élő, értékes tétel volt, érdemes volna egyszer egy muzeális sorba illesztve is bemutatni. Mint látható, a bírálók köre is igencsak népes. A kóstolóra meghívtunk több tokaji borászt is és nagy örömünkre körünkben üdvözölhettük a magyarországi körúton tartózkodó amerikai Ronn Viegand-t, aki Master of Wine és Master

| 32 |

Ez évi utolsó bortesztünkön kisebb borversenyt rendeztünk. Az eredeti terv szerint kizárólag csak Tokajra jellemző édes borkülönlegességeket, tehát szamorodnit, fordítást, máslást, aszúkat és esszenciát kóstoltunk volna, de a szerkesztőség végül úgy döntött, hogy a pincészetek késői szüretelésű borait se hagyjuk ki a sorból. Így aztán ötvenhat borral kellett a népes bíráló csapatnak megbirkóznia. Geönczeöl Attila Sommelier titulusokkal is büszkélkedhet. A borokat két bizottságban kóstoltuk, ezért az értékeléseknél különböző számú bírálat található. Mindkét bizottság elé kerültek aszúk és késői szüretelésű tételek is, elsősorban cukortartalom és évjárat szerint sorrendbe rakva. Bár a tokaji borászok nem szívesen beszélnek erről, de az oxidatívnak és a reduktívnak nevezett, avagy „hagyományos” és „új típusú” (az elnevezési vitákba ne menjünk most bele) stílusok különbözőségét a bírálat során kezelni kell. Zavaró lehet ugyanis hol gyümölcsös, hol inkább érlelt jegyeket felvonultató, egyszer világos arany-, másszor mély borostyán színű tételeket rendszer nélkül, egymás után kóstolni. Ezért előzetes ismereteink, „előítéleteink” szerint az aszúkat két csoportra osztottuk. A különböző stílusokat „képviselő” bírálókat viszont, amennyire csak lehetett, összekevertük. A borvidék pozitív irányú fejlődését, az összefogás jeleit mutatja, hogy hitviták ennek ellenére sem borzolták a kedélyeket. Bár voltak olyan tételek, melyek megosztották a kóstolókat, a beszélgetés nem arról szólt, hogy egy-egy stílusnak van-e vagy nincs helye Tokajban, sokkal inkább a szakmai szempontok kerültek előtérbe. A két stílus között egyébként már nem is olyan éles a határvonal, mint egy évtizeddel ezelőtt, hiszen a két szervezetbe (Tokaj Reneszánsz és Tokaj Vinum Hungaricum) tömörült pincészetek borai között számos olyannal találkoztunk, amely inkább a két típus határvonalán helyezkedik el. Az aszúk között érdekes sorrend alakult ki. Talán nem meglepő, hogy az BORésPIAC | 2009/11-12

Betsek

BORELEMZŐ

Áts Károly, a Royal Tokaji főborásza bemutatja egyik kedvenc területét, a Betsek dűlőt A Betsek egy szépen körbejárható dombja a Mádi-medencének, melynek fekete nyirok talaja van, apró, helyenként nagyobb, meszesebb kövekkel. Voltaképpen még ma is csak ismerkedünk ezzel a dűlővel, bár mióta a Royal Tokajinál vagyok, 1993 óta van kapcsolódásom hozzá. Ez elég különös hely, a többi dűlőhöz, így például a környezetében lévő Szent Tamáshoz, Nyúlászóhoz képest is egy nehezebben nyíló, jóval zárkózottabb, számomra még ma is misztikus területi egység. Ez a klíma, ami kialakul itt a Király, a Kakasok, Veresek, Szent Tamás gyűrűjében, ebben a katlanban, nagyon specifikus páratartalmat biztosít, minek következtében az innen jövő borok kissé virág-borsos, főleg rózsa-borsos, fűszeres karakterűek. A Furmintból és Hárslevelűből olykor nagyon szép gombás jellegek jönnek elő. Ez itt egy kis 60 hektáros, egészen izgalmas és különleges terület, és mivel ennyire körbe van véve magasabb hegyekkel, az eső nagyon nehezen jön ide be, de vannak évjáratok, mint például 2002 is, amikor csak itt volt aszú Hegyalján. A Furmint érzi itt a legjobban magát, kövér, zsíros, acélkékre érik be, remekül be tud aszúsodni, a Hárslevelű is szép, viszont muskotályhoz nem a legideálisabb. Olyan szép aszút ad az itteni mintegy 11 hektáros birtokrészünk, hogy már az elejétől, 1990-től kezdve dűlőszelektált aszút palackozunk innen. A 2003-mas esztendő az egész Royal Tokaji életében emlékezetes esztendő volt, ekkor volt egy karakteres technológia-váltásunk, tökéletesen el tudtuk találni a szüreti időpontokat, csodálatos aszúszemeket tudtunk szedni, nagyszerű új préssel dolgoztunk, nekem ez az évjárat az egyik szívem-csücske! Gyümölcsösségét kísérő markáns savaival, fűszerességével, karakteres, a dűlőre jellemző ízeket tudott hozni.

aszúk csúcsának tartott aszúesszenciák szerepeltek a legjobban. A Tokaj Kereskedőház és a Tokaji Pendits két különböző stílusú, de egyaránt igen koncentrált, sokszínű borral rukkolt elő. A „kerház” a hatputtonyos kategóriában is az élre került Premium Selection sorozatával. Kiemelhető még a Royal Tokaji és egy „meglepetéspince” is, a Takács Szőlőbirtok, mely nemcsak az aszúk, hanem a késői szüretelésű borok között is megállta a helyét. A nagy puttonyszámú aszúk közé befurakodott a Patrícius Borház 4 puttonyos aszúja. Ennek a tételnek régóta nyomon követem a fejlődését, érdekes volt látni, hogy a korábban inkább gyümölcsösebb-játékosabb arcát mutató bor ma mennyivel férfiasabb, érettebb, mint néhány évvel ezelőtt. Sokszor persze a sorrend csak nüanszokon múlott, az élmezőny két-három pontnyi különbségre (folytatás a 38. oldalon)

ASZÚ ESSZENCIÁK Átlagpontszám: 91,2 Egyéni pontszámok: 85 88 89 92 92 95 96

Tokaj Kereskedőház Zrt. Tokaji Aszúeszencia 1993 Ár: 10 500 Ft • Ár-érték arány: Jó, ha egy aszúesszencia nem cukorbombaként, hanem aromái, zamatai összetettségével hódít. Tesztünk „nyertese” is ilyen bor. Borostyán szín, gazdag, jellegzetesen aszús, érlelt illatvilágában méz, mazsola, kávé, tejkaramell, tölgy érződnek. Tömör, nagy test, gyönyörű savak, rendkívül hosszan érezhető, csokoládés, aszalt gyümölcsös zamatok jellemzik. Átlagpontszám: 90,4 Egyéni pontszámok: 84 88 88 88 90 92 93 94 94

Tokaji Pendits Tokaji Aszúeszencia 2003 Nincs kereskedelmi forgalomban Egészen mély arany-óarany színű tétel. Illatában aszalt gyümölcsök kavalkádja, mazsola, avar, botritiszesség játsszák a főszerepet. Gazdag test, krémes szerkezet jellemzi, melyhez nagyszerű savtartalom és aszús aromavilág társul. Maradék cukortartalma ugyan magas, de ez cseppet sem zavaró, igen harmonikus, különleges bor.


| 33 |

KÉSŐI SZÜRETELÉSŰ BOROK Átlagpontszám: 86,4

Átlagpontszám: 85,75

Egyéni pontszámok: 81 81 84 86 87 88 88 91 92

Egyéni pontszámok: 84 84 84 86 89 90

Vinum Primatis / Gergely Vince Tokaji Szent Tamás Cuvée 2002 Ár: 8520 Ft • Ár-érték arány: 60%

Takács Szőlőbirtok és Pincészet Tokaji Cuvée késői szüretelésű 2004 Ár: 2500 Ft • Ár-érték arány:175%

Narancsos aranysárga színű, aszúkra emlékeztető szín. Az aszúkat idézi gazdag illat- és zamatvilága is. Aromái közül a teljesség igénye nélkül a mazsolát, aszalt kajszit, botritiszes gombásságot, határozott palackbukét érdemes kiemelni. Édességét, kissé lágyabb savait, összetett testét, zamatvilágát szépen összehangolta, lekerekítette az idő.

Óaranyba hajló aranysárga színű bor. Minden benne van, amit egy késői szüretelésű Tokajitól elvárunk: elegancia, zamatosság, mazsolás-aszalt gyümölcsös aromák, egy kis aszús jelleg, szép sav-cukor arány, potenciál és érleltség. Ha mindenáron hibát keresünk, talán utóízének kissé túlzó kesernyésségét róhatjuk fel neki. Átlagpontszám: 84



Egyéni pontszámok: 81 82 83 84 84 89 91

Royal Tokaji • Áts Cuvée 2007 Ár: 1600 Ft • Ár-érték arány: 220%

Karádi-Berger Borászat • Tokaji Selectio 2007 Ár: 3750 Ft • Ár-érték arány: 90%

Szalmasárga színű, fiatalos tétel. Késői szüretelésű szőlőből származó elsődleges aromák, citrusos, körtés, töppedt bogyós, mézes jegyek dominálnak lendületes illatában. A kerek testet harmonikus sav-cukor arány – bár volt olyan bíráló is, aki túl édesnek találta – és hosszan érezhető, összetett, kellemes zamattartalom alkotja.

Szalmasárga, világos aranysárga megjelenésű, fiatalosra hangolt tétel. Diszkrét illatában a jellegzetes birs, aszalt kajszi, mazsola aromák fedezhetők fel. Magas maradékcukor-tartalma kicsit soknak tűnik, mellette savai háttérbe szorulnak, ám hosszan érezhető zamatai és utóízének cseppnyi kesernyéje mindezt ellenpontozza.

Átlagpontszám: 84


Egyéni pontszámok: 80 81 81 83 83 84 92 94


Béres Szőlőbirtok és Pincészet • Tokaji Magita 2008 Ár: 2050 Ft • Ár-érték arány: 165%

Dobogó Pincészet • Mylitta 2007 Ár: 3075 Ft • Ár-érték arány: 110%

Zöldessárga megjelenésű. A kelleténél kicsit magasabb kéntartalom többeket megzavart, de fiatal borról, és minden bizonnyal friss palackozásról lévén szó, ezt megbocsátható bűnnek tartották. Mazsolás, jellegzetes késői szüretelésű tétel, de aszús jegyek nélkül, gazdag zamatokkal, kiegyensúlyozott testtel. Még fejlődnie kell.

Ennél a tételnél semmit sem bíztak a véletlenre. Határozott reduktív, gyümölcsösségre törekvő iskola, mely kiváló alapanyagból dolgozott. Ennek köszönhető intenzív, körtét, bodzát, réti virágokat és mazsolát is idéző illatvilága, érezhetően magasabb, de cseppet sem bántó kénszinttel. Gazdag test, életerős savak és zamatok, hosszú utóíz jellemzi.




Egyéni pontszámok: 72 75 82 84 85 85 85

Tokaj Nobilis Szőlőbirtok • Amicus 2007 Ár: 3500 Ft • Ár-érték arány: 95%

Erzsébet Pince • Tokaji Kövérszőlő late harvest 2008 Ár: 2600 Ft • Ár-érték arány: 130%

Zöldes árnyalatú, erősen reduktív borokra jellemző színvilág. Kezdeti fülledtsége lassan mérséklődik, de teljesen nem tisztul ki. Helyét kezdődő palackbuké és töppedt szőlős hatások veszik át. Kerek testét élénk savai és kissé kesernyés utóíze mellett hozzá illő, optimális maradék cukortartalom díszíti.

Szalmasárga, szép színvilág. Friss szőlő, vilmoskörte, zöldalma, birs aromák fedezhetők fel nem túl intenzív, de elegáns illatában. Többen hiányolták az aszús jelleget, amit a bírálók másik része viszont nem értett, hiszen késői szüretelésű borról van szó. Lendületes, szép savak, akácmézes, gyümölcsös zamatok jellemzik.





Chateau Megyer • Tokaji Furmint késői szüret 2008 Ár: 1550 Ft • Ár-érték arány: 215%

Kikelet Pince • Tokaji Késői Szüretelésű 2006 Ár: 3000 Ft • Ár-érték arány: 110%

Minden bizonnyal könnyedre hangolt, fiatalos bort szeretett volna a pincészet készíteni, ami többé-kevésbé sikerült is. A furmintra nem igazán jellemző parfümös-muskotályos aromák és cseppnyi zöldes hangulat mellett mézre, bodzára emlékeztető jegyeket fedezhetünk fel illatában. Vékonyabb, egyszerűbb testű tétel, a kelleténél talán „szigorúbb” savakkal.

Aranysárga megjelenés. Kissé visszafogott illatában zöldfűszeres és licsire emlékeztető jegyek, valamint némi zavaró animalitás fedezhető fel. Ízben egyszerűbb, inkább csak közepes testű, élénk savú tétel, határozott újfahordós vonásokkal, mely az egyik bírálónak különösképpen tetszett. Lehetne kicsit krémesebb, zamatosabb.

| 34 |


BORELEMZŐ

TOKAJI ASZÚ Átlagpontszám: 89,7 Egyéni pontszámok: 82 86 89 90 90 91 92 92

Tokaj Kereskedőház Zrt. Tokaji Aszú 6 puttonyos Premium Selection 1999 Ár: 7500 Ft • Ár-érték arány: 100% Mély, borostyánba hajló színű, oxidatív típusú aszú. Illata botritiszes és érleltségre utaló aromákban bővelkedik: gomba, dohány, méz, kávé, aszalt füge, datolya, diófa-pác említhető. Ízében nem az édesség viszi a fonalat, sokkal inkább a kiegyensúlyozottság, szép savak és az illatvilággal szépen harmonizáló zamatok. Átlagpontszám: 88,2 Egyéni pontszámok: 80 86 87 87 88 90 91 91

Átlagpontszám: 89 Egyéni pontszámok: 75 86 90 90 90 91

Takács Szőlőbirtok és Pincészet • Tokaji Aszú 6 puttonyos 2004 • Ár: 3000 Ft • Ár-érték arány: 225% Óaranyba hajló aranysárga színárnyalat. Mézes, aszalt gyümölcsös és gombás-botritiszes, mazsolás illatvilág. A hordós érleltség diszkrét pörkölt fás, pörkölt mogyorós jegyekkel jelentkezik. Nagyon szép sav-cukor arány, mézes, birsalmasajtra is emlékeztető zamatok, krémes-vajas, nagy test, hosszú utóíz, melyben cseppnyi kellemes kesernye is érezhető. Átlagpontszám: 87,33 Egyéni pontszámok: 75 80 84 86 90 91 93 93

Patricius Borház • Tokaji Aszú 4 puttonyos 2000 Ár: 6919 Ft • Ár-érték arány: 95%

Royal Tokaji • Tokaji Aszú 6 puttonyos Betsek 2003 03 Ár: 6240 Ft • Ár-érték arány: 110%

Többen oxidatív típusú aszúnak mondták, pedig évekkel ezelőtt még abszolút a gyümölcsösebb kategóriába tartozott. Az évek változtattak, alakítottak rajta, de ez cseppet sem vált hátrányára. Borostyánsárga színű, mazsolás-gombás, aszalt kajszi, birs, dohány aromákat is felvonultató, szép savszerkezetű, krémes textúrájú, lendületes bor.

Ha egy laikus megkérdezné, hogy mi az az aszú, nemesrothadás, hát ezzel a borral könnyen szemléltetni lehetne. Gazdag, botritiszre jellemző aromavilágában a méz, dohány, az aszúszemek jellegzetes gombás illata a meghatározó, egy kis fahordós vaníliássággal fűszerezve. erezve. Vibráló savai hozzák egyensúlyba jelentős édességét. gét.

Átlagpontszám: 87,6 Egyéni pontszámok: 79 83 86 86 87 89 91 91 92

Átlagpontszám: 87 Egyéni pontszámok: 80 83 84 87 89 89 90 91

Béres Szőlőbirtok és Pincészet • Vitis Tokajensis Tokaji Aszú 6 puttonyos 2005 • Ár: 9444 Ft • Ár-érték arány: 70%

Royal Tokaji • Tokaji Aszú 5 puttonyos Birsalmás 2003 Ár: 7200 Ft • Ár-érték arány: 95%

Aranysárga színű, karakteres, gyümölcsös aszú. Elsőre kissé szúrós illatában kajszi, birs a meghatározó, emellett mentás-köményes-ánizsos fűszeresség fedezhető fel. Gazdag testét markáns savtartalom és gyümölcsös zamatok adják, illetve a hordós érlelés elegáns jegyei is megjelennek. Még nagyon fiatal, pár év múlva talán még többet mutat magából.

Óarany színű, kifinomult stílusú bor. Illatában mazsola, aszalt és déli gyümölcsök, narancshéj, egy kis tejkaramell, tejcsokoládé és dohány érezhető, mellette pedig diszkrét fahordós hatásokkal találkozunk. Nagyon szép sav-cukor arány, mazsolás és narancsos-citrusos zamatok, selymes test, hosszú utóíz.

Átlagpontszám: 87,4 Egyéni pontszámok: 82 85 86 87 89 90 93

Kiss István • Tokaji Aszú 6 puttonyos 2000 Ár: 5500 Ft • Ár-érték arány: 120% Egy igazi „gondolkodó” bor. Érdemes hosszam szellőztetni, ízlelgetni. Valószínűleg hosszú fahordós érlelést kapott, ezt bizonyítják likőrös, diós, csokoládés, gombás aromái, melyeket aszalt déli gyümölcsös jegyek tesznek teljessé. Hatalmas test, ízben is csokoládés-likőrös, szerendiós-fűszeres aromák, szép sav-édesség arány jellemzik.

Átlagpontszám: 86,5 Egyéni pontszámok: 80 84 85 86 87 87 90 90


Disznókő Szőlőbirtok és Pincészet Tokaji Aszú 5 puttonyos 2002 Ár: 7943 Ft • Ár-érték arány: 85% Narancssárgába hajló, de inkább világos szín. Illatában el-sőre erősebb újfás jelleggel találkozunk, majd citrusos, teáss jegyek bukkannak fel. Teste gazdag, sokszínű, a jelentőss maradék cukor tartalom mellett igen határozott savakkal iss találkozunk. Ennek ellenére nem teljesen kerek hatású bor, r, hosszú aszalt gyümölcsös (kajszi, szilva) utóízzel.


Tokaj Oremus • Tokaji Aszú 5 puttonyos 2000 Ár: 10 000 Ft • Ár-érték arány: 65%

Patricius Borház • Tokaji Aszú 6 puttonyos 2003 Ár: 15 000 Ft • Ár-érték arány: 45%

Aranysárga, kicsit pirkadt szegéllyel. Nem túl intenzív illatának alapját mazsolás, aszalt kajszis és citrusos elemek adják. Az aszalt kajszi zamatban is visszatér, mellette birs, kiegyensúlyozott sav-cukor arány és kellemesen kesernyés (mint egy barackmag) utóíz jelentkezik. Nem túl hosszú, de harmonikus tétel.

Világosabb aranysárga megjelenés. Illatában erősen dominál az újhordó vaníliás-szegfűszeges, kicsit kormos hatása. Emellett mazsola, menta, citrusosság érezhető még. Ízben nem lehengerlő, kicsit szikárabb, karcsúbb – ám kétségkívül elegáns – test, diszkrét gyümölcsös-citrusos zamatok, harmonikus savak jellemzik.


| 35 |

Hagyományok újragondolva Az Apetito Étterem séfjét, Somlai Tamást kérdeztük az ünnepi menükről. Lapunknak elmondta, hogy a karácsonyi és a szilveszteri étrend során célja a hagyományos ízek megjelenítése. Mindezt klasszikus és friss alapanyagok kreatív felhasználásával, a 21. század konyhatechnológiáját alkalmazva éri el. A karácsonyi menü alapja a gesztenyével töltött pulyka, amit a fúziós vonalú ételek

kísérnek. Az ízek vezérfonalként végigkísérik a menüsort. A főétel mártásában például visszaköszönnek a desszert fahéjas ízjegyei. A séf különösen ügyel a borok és az ételek ízharmóniájára. Főzéshez is az étel mellé kínált bort használják. A gourmet-fogyasztók igazi paradicsoma az Apetito Étterem, ahol a legkülönösebb képzettársítások valósulnak meg.

TOKAJI ASZÚ Átlagpontszám: 85,6

Átlagpontszám: 86



Tokaj Hétszőlő Szőlőbirtok • Tokaji Aszú 6 puttonyos 2000 Ár: 11 900 Ft • Ár-érték arány: 55%

Királyudvar Szőlőbirtok Tokaji Aszú 6 puttonyos Lapis 2003 Ár: 23 940 Ft • Ár-érték arány: 30%

Cseppet narancssárgába hajló, arany színárnyalat. Az újfás érlelés hatásai itt is markánsan jelentkeznek, fűszerességgel, kaporral, egy kis karamellel, ami mellett mazsolás-aszús jegyek bukkannak fel. Teste inkább csak közepes, krémes érzetű, savai lágyabbak. Valószínűleg a hordóból származó árnyalatnyi csersav és kesernye egészíti még ki.

Mélyebb, pirkadt-narancssárgás színárnyalat. Kezdetben kissé fülledt illata pár perc szellőzés után reszelt almás, aszalt kajszis illetve mentás-eukaliptuszos jegyeket mutat. Krémes érzetű, gazdag-kövérkés test, kompótos zamatokkal, sok maradék cukorral, amit savai nem tudnak teljesen követni, inkább csak a háttérben jelennek meg. Átlagpontszám: 84,8


Egyéni pontszámok:83 83 83 84 85 87 87 92


Disznókő Szőlőbirtok és Pincészet Tokaji Aszú 5 puttonyos 2000 Ár: 7796 Ft • Ár-érték arány: 85%

Gróf Degenfeld Szőlőbirtok Tokaji Aszú 3 puttonyos 2005 Ár: 3690 Ft • Ár-érték arány: 175%

Mélyebb aranysárga megjelenés. Illatában karamell, mazsola és köményre emlékeztető fűszeresség fedezhető fel. Harmóniáját kicsit megbontja a kelleténél kesernyésebb utóíze, talán emiatt is láthatunk nagyobb szóródást a bírálók pontszámaiban. Mellette szép sav-édesség arány, jó test és némi csersav érezhető.

Egészen világos, szalmasárga megjelenés. Hasonlóan fiatalos, játékos maga a bor is. Illatában citrusokat, körtét idéz. Megkóstolva könnyed, játékos hangulatú, élénk savakkal, cseppnyi fűszerességgel, gyümölcsös zamatokkal. Komolytalanul kedves desszertbor, mely a késői szüretelésű tokajik és az aszúk közti határvonalon táncol.


Átlagpontszám: 84



Erzsébet Pince • Tokaji Aszú 5 puttonyos 2002 Ár: 7 500 Ft • Ár-érték arány: 80%

Tokaj Oremus • Tokaji Aszú 6 puttonyos 2002 Ár: 16 000 Ft • Ár-érték arány: 35%

Aranysárga megjelenés. Újfás vonalvezetésű, fűszeres, mazsolás illatából a bírálók egy része a botritiszes jelleget hiányolta, más részüknek az újfa eleganciája tetszett. Teste kissé karcsúbbnak, túl édesnek hat, talán lágyabb savai miatt, enyhén kesernyés utóíze nem túl hosszú. Zamatanyagai közül egy érdekes fahéjas vonást lehet kiemelni.

Narancssárgás árnyalatú, élénk szín. Illatában aszalt gyümölcsök (kajszi, mazsola), birs, méz kavalkádja teremt érdekes hangulatot, ám többen említettek egy zavaró, avarra emlékeztető jegyet is, mely utóízben is jelentkezik. Nagy testtel, markáns savakkal rendelkezik, ennek ellenére volt, aki nehézkesnek, és volt, aki egyszerűnek tartotta.





Tokaj Hétszőlő Szőlőbirtok • Tokaji Aszú 5 puttonyos 2001 Ár: 7550 Ft • Ár-érték arány: 75% Aranysárga szín. Illatában vaníliás-tölgyfás hordó, dohány, aszalt kajszi, kömény-ánizs és mazsola aromák bukkannak fel. A jelentős maradék cukortartalmat lágy savai nem igazán kompenzálják, így ízvilága eléggé elbillen az édesség irányába. Teste ehhez képest könnyedebb, karcsúbb, utóíze nem túl hosszú.

| 36 |


Babits Pincészet Tokaji Aszú 6 puttonyos Premium Selection 2004 Ár: 6000 Ft • Ár-érték arány: 100% Mint a pontszámokból is látható, erősen megosztotta a bírálókat ez a bor. A legnagyobb vita a cukortartalmat övezte, amit többen túl soknak: „negédesnek”, eszenciaszerűnek találtak. Kedvelői ezzel szemben összetett illatvilágát (datolya, füge, fűszeresség, dohány), gazdag, nagy testét és hosszan érezhető zamatait emelték ki.

͕͜ ͙͔͔ ȀÝ ȋs Ȍǡ D ss Ýsééǡ Úss ss é Ýéé ss Ýsééǡ séǡ éǡ sǡ s és éé és Ǥ

ELE DRIN Dry Martini * Puszta Koktél * Mojito * Kir Royal * Virgin Mojito

ÉTREND × ss ÚÚ ǡ Ús sÚ s ±ÝÝ͖͔͔͛Ȃ ÝÝ

×s Ýs Úsés és Ý S × ss sÝ sǦǡ s séǡ sò òé ××͖͔͔͛Ȃ±

Ss s sò s Ǧ Úï sés Ú Ǧ Bozzai Zsófia felelôs szerkesztô

±͖͔͔͜ Chateau Dereszla

Geönczeöl Attila tesztvezető

SsǦV ssïssǡ s ÚÚ é ǡ s s é YÚ±͖͔͔͛ȂÝÝ

ò× Prácser Hajnalka borász, Erzsébet Pince

ò 2±ÚÚÝ±ò ±ò ±Ýò͖͔͔͛Ȃ

Sárkány Jenő Péter borász

Platán Petit Fours ±ǡǡ

SSI TAE sSR és

RETR DIS

Dr. Rohály Gábor IW oktató, WSET Borkollégium

Molnár Zsolt borász, Ómolnar Pinceszet

Dr. Kovács Tibor birtokigazgató, Hétszőlő Zrt.

Kamocsay Ákos fõborász, Hilltop Borászat

Matyasovszky István borszakértő

Konkoly Mihály borkereskedő, Vinum Primatis

Puklus Péter borász, Puklus Pince

Dr. Jarecsni János a Tokaji Hegyközségi Tanács főtitkára

Dr. Ungváry Krisztián borász, Vayi Pinceszet

Molnár Péter birtokigazgató Patricius Borház

Réthy Imre amatőr borszakértő

Ronn Wiegand Master of Wine

Zoldi Kovács Árpad birtokigazgató, Béres Szőlőbirtok

Sándor Attila idegenforgalmi szakember, borszakértő


| 37 |

S Z T L L L S

SZILVESZTERI ÉTREND

Apetito Restaurant&Café * 1014, Budapest Hess András tér 6. * 06-1-488-7416, 06-70-332-3749 * www.apetito.hu * [email protected]

Tesztelők

TOKAJI ASZÚ Átlagpontszám: 83,1




Chateau Megyer • Tokaji Aszú 5 puttonyos 2005 Ár: 4419 Ft • Ár-érték arány: 130%

Bodnár Pincészet Tokaji Aszú 5 puttonyos 1999 Ár: 4500 Ft • Ár-érték arány: 130%

Enyhén narancsosba hajló aranysárga színvilág. Erősen újfás, nem teljesen tiszta illattal indít. Teste gazdag, minden alkotórészből, tehát savból, maradék cukorból, zamatból is van benne bőven, de még nem nyújt igazán egységes képet. Ízben aszalt kajszis, aszalt szilvás hatások, utóízben narancshéjra emlékeztető, kissé kesernyés hangulat uralkodik. Átlagpontszám: 82

Világos borostyán, teaszín. Hosszú hordós érlelés hatásai érződnek elsőre, aszalt gyümölcsökkel, mézzel, tejcsokoládéval kiegészülve, egy icipici dohossággal a háttérben. Savai szépen együtt tartják a bort, gerincet, támaszt adnak a maradék cukornak, karamelles-mazsolás zamatainak. Utóíze hosszú, de kissé fanyar, csersavas. Átlagpontszám: 80,1



Sajgó Pincészet • Tokaji Aszú 5 puttonyos 2001 Ár: 5000 Ft • Ár-érték arány: 115%

Gróf Degenfeld Szőlőbirtok • Tokaji Aszú 5 puttonyos 2000 Ár: 7190 Ft • Ár-érték arány: 75%

Mélyebb borostyán, már-már rozsdabarna megjelenésű aszú. Jellegzetes oxidatív stílus, melynek illatában mézeskalácsot, aszalt szilvát, karamellt, gombát fedezhetünk fel. A bírálók egy része elöregedőnek tartotta, mások harmonikusnak. Zamatban csokoládés, rumos-brandys zamatok, markáns sav, hosszú, kissé kesernyés utóíz jellemzi.

Kissé barnás borostyán színű tétel. Illatában karamell, tea, gomba dominál. Emellett szinte minden bíráló kezdődő öregedést, oxidáltságot fedezett fel benne, ez volt, akit jobban, volt, akit kevésbé zavart. Megkóstolva közepes testre, élénk, de kissé érdes savra, mandulásan kesernyés utóízre bukkanunk, amit karamelles hatások is fűszereznek.

TOKAJI KÜLÖNLEGESSÉGEK Átlagpontszám: 81,5




Tokaj Hétszőlő Szőlőbirtok • Tokaji Fordítás 2003 Ár: 3650 Ft • Ár-érték arány: 65%

Tokaj Hétszőlő Szőlőbirtok • Tokaji Szamorodni, édes 2005 Ár: 2650 Ft • Ár-érték arány: 85%

Világos sárga-aranysárga színű tétel. Fiatal, üde, virágos, de kissé visszafogott illat, az aszúra-aszútörkölyre jellemző jegyek és a botritiszesség inkább zamatban érződik. Emellett a fordításoknál megszokott csersav és a hordós érlelés is megjelenik, élénk savak, vajasság és kiegyensúlyozott maradék cukortartalom társaságában.

Egészen világos aranysárga árnyalatú színét volt, aki kevésnek tartotta. Illatában birs, sárgadinnye, licsi aromákat és erős újfásságot fedeztek fel a bírálók. Ehhez képest zamatban kevesebbet nyújt, teste vékonyabb és a hordós érlelést többen is túl hangsúlyosnak ítélték meg. Kedves savak és harmonikus édesség teszik teljessé az összképet.





Sajgó Pincészet • Tokaji Szamorodni, száraz 2002 Ár: 1000 Ft • Ár-érték arány: 225%

Sajgó Pincészet • Tokaji Fordítás 2001 Ár: 1800 Ft • Ár-érték arány: 125%

Óarany szín. Klasszikus élesztőhártya alatt érlelt szamorodni, erről diós, sherrys illata árulkodik. Ízben is igen karakteres, savai élénkek, de ezt teste és zamatvilága ellensúlyozza. Egyesek szerint a túl hosszú hordós érlelés sokat eltakar értékeiből, illetve volt olyan bíráló is, aki szerint pályája csúcsán már túl van a bor.

Jellegzetes, oxidatív típusú fordítás, mélyebb, borostyánba hajló színnel, érlelt – egyes bírálók szerint nem teljesen tiszta – botritiszes illattal. Igen hosszú, zamatos utóízében a bortípusra jellemző fenolos mag- és bogyóhéj-ízek, valamint jelentős édesség érződik. Elég nagy vita bontakozott ki körülötte, ami a széles skálát befogó pontozásból is kiderül.

van egymástól, és 80 pont alá egyik aszú sem került. A késői szüretelésű borok mára külön kategóriává, üzletággá nőtték ki magukat Tokajban, akár olcsóbb, fiatalosabb aszú-helyetteseknek is tekinthetők, egyfajta bevezető borként az összetettebb, érleltebb édes tételek felé. Áraik jellemzően két-háromezer forint körül alakulnak, könnyedebbek, gyümölcsösebbek az aszúknál. Persze akadnak

| 38 |


kivételek, ilyen a kategória képzeletbeli első helyén végző Vinum Primatis válogatás is, mely valószínűleg nem lógott volna ki az aszúsorból sem. Ár-érték arányban győztesnek tekinthető a Royal Tokaji Áts cuvée-je (vajon mi lesz a következő évjárat elnevezése?), de nem marad le sokkal mögötte a Takács-féle késői szüret sem. Viszont abszolút győztes a Takács Szőlőlbirtok aszúja lett.

HORDÓK

Tölgy és bor Nagy fába vágtuk a fejszénket, amikor fejünkbe vettük, hogy átfogó képet adunk a magyarországi kádárságról. E szakmára jóval kisebb figyelem irányul, mint a szőlészetre és a borászatra. Mostani cikkünk egy nagyobb lélegzetvételű elemzés előfutára. Molnár Zsolt

A hazai kádárság kezddete Szent Istvánig nyúlik vissza. Aki az első ezredforduló környékén alapított Pécsváradon apátságot, s a bencésekkel érkeztek e szakma legkorábbi hazai képviselői. A hordókat, kádakat, faedényeket készítő mestereket elsősorban az különböztette meg a bodnároktól és pintérektől, hogy keményfával dolgoztak. A fennmaradt iratok említést tesznek az uradalmi központokban és városokban ténykedő kádárok munkájáról. Amióta az agyagból készült amforákat felváltotta a fahordó, a tölgy házasságra lépett a borral. Igaz, a kapcsolatuk hosszú időn keresztül tiltott szerelemnek minősült. Korábban ugyanis a hordók belsejét savas vízzel semlegesítették, hogy a tölgyfából származó zamat és ízanyagok véletlenül se kerülhessenek a borba. Ha ezt mégsem sikerült elérni, akkor úgy fogalmaztak, hogy szálka van a borban. A kádároknak egyrészt a borászszal, másrészt az erdésszel kell életre szóló barátságot kötniük, hiszen a hordókészítés már az erdőben elkezdődik. Jó hordót csak minőségi alapanyagból lehet készíteni. Komoly tapasztalattal és szaktudással rendelkező erdészek válogatják a kocsány-

talan tölgyerdőkből (Quercus petrea) származó dongarönköt. A leginkább előszeretettel keresett területek hazánkban a zempléni és mecseki erdôk. Az előbbiek lágyabb, az utóbbiak tanninosabb ízt adnak a bornak. A szakmabeliek állítása szerint az itt termett tölgyek legalább olyan minőségűek, mint a francia erdőkben találhatók. Természetesen nem mindegy a fa kora, egészsége, környezete, Sőt, az sem mindegy, milyen kitettségű az erdő, illetve milyen tengerszint feletti magasságban található. A rönkök kivágása kizárólag a vegetációs időszak befejezése után, november közepétől március végéig tart. Az első osztályú rönkök sűrű szövetűek, csomó- és fahiba-mentesek, s nagy átmérőjűek. A csersav-tartalom mellett két fontos tényező határozza meg a borászok választását, a hordó mérete, valamint – a barrique esetében – a pörkölés intenzitása. Hogyan lesz a rönkből hordó? A kiválogatott rönköket megfelelő méretűre darabolják, majd egy ék segítségével szálirányban felhasítják (nagyon lényeges, hogy a fa szálszerkezete ne sérüljön meg). Ezt követően eltávolítják a kérget, a szíjácsot, illetve a bél anyagát. Ami ezután marad, az kiváló donga alapanyagnak számít, egy köbméter fából körülbelül másfél hordó készíthető. A dongákat érlelés előtt mégegyszer átválogatják, majd szellős gúlákba, úgynevezett körkászlikba rakják. Ezzel kezdetét veszi a kétéves szárítás. A szabadtéri raktározás, a nap a szél és az eső érleli a dongát. Ezalatt a fanyar tanninok, észterek és fölösleges anyagok, csersavak szépen lassan kiáznak. Eközben folyamatosan ellenőrzik a nedvesség tartalmát, s szükség esetén rendszeren locsolják. Rendszeresen forgatják a dongákat, hogy a külső hatások lehetőleg azonosan érjék azokat. A pörkölés adja az ízeket

Európai Kádárok Kft. www.europeancoopers.hu

Csúcshordókból csúcsborokat! Tűzkő Birtok Tűzkő Domb Decanter Gold 5* Monde Selection Bruxelles Medaille d’Or Challenge International Du Vin Medaille d’Or

Antinorii Badia o Riserva a Passignano Chianti Classico DOCG Riserva Decanter World Wine Award Golden Medal Falstaff 92 p Wine Spectacor 90 p

Európai Kádárok Kft. tel./fax.: 06-69 341-389 [email protected]

Az érlelési idő után ismét válogatják a dongákat, s ezekután kezdődhet a hordóvá formálás. A munkaabroncsban, szoknyaformában egymás mellé összerakott dongákat saját hulladék faanyag égetésével hajlítják és pörkölik. Az utóbbi foglalkoztatja talán leginkább a borászokat, hiszen az égetés különféle intenzitása más és más ízeket csempész a borba. A hordótüzelés során folyamatosan kontrollálják – lézeres hőmérővel – a donga temperatúráját, mérik a külső és belső hőmérsékletet, hogy a penetráció azonos mélységű legyen. A végső fázisban a hordó végeinek csiszolása, esztétikai megmunkálása következik, majd a fenék-beillesztés. Végül galvanizált acélabroncs kerül a munkaabroncs helyére. Ezt követi a hordó tesztelése, általában 0,3–0,5 bar nyomás alá helyezik a fabölcsőt, így ellenőrizve a nyomástűrő tulajdonságokat. Égetési fokozatok: • enyhe (LT) Light: 180-200 °C/ 30 perc, elszíneződés mértéke 0-3mm • Közepes (M) Medium: 200– 220 °C/30 perc, elszíneződés mértéke 3-5mm


• erősen közepes égetés (M+) Medium+: 200–220 °C/30 perc, elszíneződés mértéke 3-6mm • Hosszú égetés (HT)Heavy: 280–300 °C/30 perc, elszíneződés mértéke 5-9mm

| 39 |

PINCEÉPÍTÉSZET

BORésPIAC

Egy villámgyors kivitelezés:

Elkészült a Royal Tokaji új feldolgozója Hozzá vagyunk szokva ahhoz, hogy a Royal Tokaji elkényeztet minket jó hírekkel. Az egyik utolsó ilyen kedvező értesülés, mely bejárta a világot, úgy szólt, hogy a Wine Spectator magazin legújabb Top100-as listáján a Royal Tokaji 2005-ös ötputtonyos aszúja az igen előkelő és örvendetes 44. helyet érte el! Közben más jellegű hírek is szárnyra keltek: a Mád környékén járóknak az év folyamán feltűnt, hogy két hatalmas daru magasodik valahol ott a Royal Tokaji háta megett. Úgy tűnt, hogy egy komoly méretű új feldolgozó lehet ott épülőfélben. No, majd néhány év múlva elkészül valami új borászati központ – gondolhatta az ember. Kiderült aztán, hogy Turóczi István, a borászat igazgatója már idén ide tervezi a szüret feldolgozását. Mindez a tudományos-fantasztikus irodalom részének lehetett volna tekinthető, ha nem lenne ismert, hogy szakmai kérdésekben a birtokigazgató úr ritkán viccelődik. És íme! Eljött a szüret, és ahogy az utolsókat simítják az épületen, úgy az utolsó ládákat öntik a garatba az új feldolgozó-épületben. Úgy tűnik, ezzel az épületegyüttessel jó párszáz évre megfelelő körülményeket teremtettek a legmagasabb fokú kívánalmakat is kielégítő borászat számára, és a Wine Spectator magazin Top100-as listáján hosszú évtizedekre gyökeret ereszthetnek a cég csúcsborai.

| 40 |


Dékány Tibor

PINCEÉPÍTÉSZET Bodonyi Csabát nem kell bemutatni azoknak, akik gyakran járnak Tokajban, meg azoknak sem, akik kedvelik a jó bort. Ő Tokaj város főépítésze, munkáival gyakran találkozhatunk Észak-Magyarországon. 1994-től a Kós Károly Egyesület tagja, Ybl-, és Széchenyi díjas építész. Tokajban legismertebb épületei a Tokaj Hétszőlő Rt. borászati központja, valamint a Tokaji Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola, de az ő nevéhez fűződik számos műemlék-helyreállítás, így többek között a tokaji főutca műemléki rekonstrukciója is. Munkáiból árad a térség építészeti tradíciójának szeretete és tisztelete, valamint a helyi építőanyagok művészi színvonalon való alkalmazása. A Hétszőlő Rt. borászat régi magtárakra emlékeztető együttese az elsők között hozott karakteres, új hangot Tokaj új pincészeteinél. A két hófehér, oromzatos építmény – tekintélyes tömege ellenére – a táj szerves részévé vált, a vidék emblematikus eleme lett. A táj, a környezet szeretete, tisztelete inspirálja Bodonyi Csaba minden munkáját, de a konstruktivitás, a tartószerkezetek fontossága, a szakmai részletek pontossága, a tiszta szerkesztés ugyancsak építészeti szókészletének szerves része. Immár több mint húsz éve Tokaj főépítésze és a város e két évtized alatt elfeledett, szomorú kis porfészekből a Világörökség méltó központjává vált. Nekünk a legjobb kell! Amikor a Royal Tokaji korszerű borászati központjának megépítéséről döntöttek, a cég angol tulajdonosai egyszerűen fogalmaztak: „Nekünk a térség legjobb építésze kell!” Hogy ez a valaki A háromszintes présház-kialakítás biztosítja a grvitációs szállítórendszer működését

Bodonyi Csaba, az vitán felül állt, ilyen könnyen választották ki a tervező személyét. Adottak voltak a borászat alapterületi igényei, valamint az is, hogy a présház háromszintes szerkezetű legyen, gravitációs mustszállítási megoldással. Mind a Royal Tokaji, mind az építész előtt nyilvánvaló volt, hogy az új épületeknek a legmesszebbmenően alkalmazkodniuk kell a tájhoz, a térség építészeti környezetéhez. 2008. április végére készült el az engedélyezési tervdokumentáció, a kiviteli tervezés első üteme 2008 őszére lett kész, a teljes tervanyag pedig ez év február végére. A három új épületből álló új komplexum első darabjának építés-előkészületi munkálatai 2008 decemberében kezdődtek meg. Középre került a présház és a tartálytér, ha ezzel szemben állunk, akkor ettől balra a fahordós erjesztő-, és érlelőtér, míg jobbra a hűtött aszúbogyó-tárolótér, a palackozó, valamint a palackos érlelőtér található. A három új épületet utcányi tér választja el egymástól a megfelelő megközelítés biztosításához. Az aszúbogyó-tárolótértől alagutat nyitottak a régi hagyományos pincéhez, így az itt lévő fahordók könnyebben megközelíthetővé, mozgathatóvá váltak. Mindhárom új épület helyi terméskővel burkolt hőszigetelt monolit beton technológiával készült. Nem kétséges a közeli rokonság a Hétszőlő Rt. borászati központja, meg a Royal Tokaji között, első pillantásra észrevehető hogy egyazon műhelyből kerültek ki a tervek. Az épületek nagy arányai hasonlóak, egyaránt jellemző rájuk a hatalmas, talán a bibliai korok Nabukodonozor-palotájának bejáratára emlékeztető kapuzat, amelynek természetesen praktikus okai vannak, hiszen a tartályok így kényelmesen, állítva is ki- vagy beszállíthatóak. Amennyivel a Hétszőlő épületei cizelláltabbak, játékosabbak, a Royal feldolgozója annyival méltóságteljesebb, elegánsabb. A Hétszőlő épületei uralják a tájat, és egyöntetűen jelzik a birtok központját, a Royal új épületei megbújnak Mád belterületének épületei között, az utcáról nem is látszanak. Csak ha az ember már bent van a régi, irodai épületegyüttesen belül, akkor tárulnak fel előtte az esztétikus kővel burkolt, közelről már szinte gigantikusnak tűnő épületek. Építészeti alkotásként ez az épületegyüttes nem akar „nagyot szólni”, feladata csak annyi, hogy szépen besimuljon a tájba és szolgálja a borkészítés funkcionális igényeit, miközben a legmodernebb energiafelhasználási követelményeket is kielégíti. A hatalmas kapuzatok mégis valahogy az állandóság, az időn kívüliség érzetét keltik éppen úgy, mint Nabukodonozor idejében. Csakhogy itt nem a birodalom, hanem a borok királyának, a királyok borának állandóságát hirdetik, hiszen az itt előállított nedűnek ma éppúgy nincs párja a világban, ahogy párszáz évvel ezelőtt sem volt. Megfelelve a XXI. század követelményeinek

Építész tervező: Bodonyi Csaba Munkatárs: Marjas Péter Statikus tervező: Kerényi László Épületgépészet: Kádár Péter

Az épületek a XXI. század építészeti elvárásainak megfelelően, az ökológiai igényeknek megfelelően készültek el, húsz centiméteres kőzetgyapot hőszigetelést kaptak, emiatt általánosan


| 41 |

PINCEÉPÍTÉSZET

BORésPIAC

A présház homlokzata, balra a fahordós erjesztő- és érlelőtér

alacsony az energiaigényük. Az összes technológiai épületnél hőszivattyúk dolgoznak. A palackos érlelő, valamint a fahordós érlelőtér épületein zöldtető van, míg a legnagyobb, központi épület; a présház és tartálytér cseréptetős. A szociális egység melegvíz-ellátását napkollektorok nyújtják. A központi épületet – mely a maga 700 négyzetméterével a legnagyobb alapterületű – cseréptető fedi. Erről a csapadékvizet ciszternába gyűjtik, amit főleg permetezésre, ha szükséges öntözésre, rekeszmosásra használnak majd. 6 darab 200 Hl-es, 8 darab 100 Hl.-es, 2 darab 120 Hl-es isotermikus tartály, 6 darab 50 Hl-es tartály 6 drab 15 Hl.-es, kerekeken gördülő mobiltartály alkotja azt a 2600 hektoliteres hűthető-fűthető tartályparkot, melyet az ÉLBER Kft.-től rendeltek meg, mint az országban a legmagasabb minőséget biztosító cégtől. Az autentikus Tokaji Aszú csak zempléni tölgyből készült hordókban születhet és érlelődhet – ez a Royal Tokaji borkészítési filozófiájának egy sarkalatos pontja. Ennek megfelelően a hordókat két-három éve száradó tölgyből egy sárospataki kádárműhely, a Dynamis Kft. készítette. Általában 300 Hl-t vesznek évente, négy-öt aszúérlelési ciklusra. A hordókat az első két-három évben furminterjesztésre és érlelésre használják, kizárólag ezt követően kerülnek le a hagyományos

A központi présház, tőle jobbra a palackos érlelőtér

pincerészbe aszúérlelésre. A Royal Tokaji fontos színfoltja a tokaji vertikumnak, borai belföldön és külföldön egyaránt kedveltek és kelendőek. Sokat jelent, hogy teljesen stabil vezetése és borászati filozófiája van, amire Turóczi István és Áts Károly személye garanciát jelent. A Royal Tokajiról köztudott, hogy tételei magas minőséget, jelentős palackszámot, megfizethető árszintet jelentenek. Áts Károly a borvidék kiemelkedő képességű borásza, kinek neve a minőség garanciája mellett kísérletező kedvéről is ismert. A dűlőszelektáció mellett megjelent a cég kékcímkés (a tengeren túl piroscímkés) aszúsorozata, amely nem a dűlő-, vagy fajtaszelektáció irányába mozdult el, hanem mindig egyfajta „birtokbor”-ként kívánja megmutatni az aszú ízválágának egyetemes értékeit. Átvenni az új technológiából, ami az aszúkészítés során ebbe belefér, de egyben mindig biztos lábbal állni a terroir hagyományain – ehhez az értékrendhez tökéletesen illeszkedik a most elkészült korszerű feldolgozóközpont. A legmagasabb színvonalú technológia minden létező eleme megtalálható itt, de hogy ezekben a csúcsminőségű kütyükben a jó értelemben vett tradicionális Tokaji Aszú fog születni, arra mérget vehetnénk. Ehelyett viszont inkább azt ajánlom, kóstoljon meg az Olvasó egy jó korty Royal Tokaji Aszút! A kétszintes tárolótartály-sor a központi épületben

| 42 |


Minőség és hagyomány „A királyok bora, a borok királya” XIV. Lajos A Tokaj-hegyaljai Borvidék híre, neve évszázadok óta bejárja a világot. A borvidék legfontosabb kérdése korunkban az, hogyan lehet a hagyományokat a mai kor gyorsan változó piaci igényeinek megfelelve, méltó módon tovább vinni. A borvidék lehetőségei és adottságai alapján csak a legjobb minőség elérésére törekvés lehet eredményes a piacokon és csak ez erősítheti a borvidék termékei iránti bizalmat és keresletet. Az elmúlt években a borvidéken e legkiválóbb minőségre törekvés jegyében épült az Élber Kft. közreműködésével sok szőlőfeldolgozó. Legutóbb Mádon, a Royal Tokaji Pincészet. Az Élber Kft., több évtizedes szakmai tapasztalatát átadva, a Royal Tokaji Kft.-nél végzett beruházás során nemcsak a tartálygyártásból vette ki a részét, hanem hatékonyan részt vett az üzem tervezési folyamatában, annak érdekében, hogy a pincészetben minden szinten tökéletes legyen a gépek elrendezése. A kíméletes eljárás érdekében a bor feldolgozását teljes egészében gravitációs eljárással oldották meg. Érdekessége a pincének, hogy a tartályok egy része is kétszintes, így például a 100 hl-es tartályokon állnak az 50 hl-es erjesztők. Ehhez hasonló megoldással már több mint tíz éve készít az Élber Kft. úgynevezett iker vagy más néven emeletes tartályokat. Ilyen tartályok működnek a Patrícius, a Béres, a Hollókői, a Bárdos, a Palota Borház, a Kovács Pincészetekben. E tartályoknak nagy előnye az alapterület-megtakarítás, ami a beruházási költségeknél fontos tényező. Emellett a többszintes tartályok nemcsak érdekesek, de hasznosak is. Az elkészült végeredményt látva nyugodtan kijelenthetjük, hogy a Royal Tokaji Pincészetben is minden adott a legkiválóbb minőségű borok készítéséhez, a pincészet méltó módon képviseli és folytatja az évszázados hagyományokat. (x)

Élelmiszeripari Berendezés Készítő Kft. 6090 Kunszentmiklós, Rákóczi u. 62. Tel.: +36 (76) 351-177, Fax: +36 (76) 550-138 [email protected] • www.elber.hu


| 43 |

SZŐLŐHEGYEK ZÖLDEN RAGYOGVA

Szőlőhegy a határon

Székelyhíd Székelyhíd temploma a Big Ben harangjátékát üti óránként

BORésPIAC Hiába, nekünk, akiknek ezek a világháború utáni keserves évtizedek jutottak, már nem lehetséges a ránk toluló emlékektől mentesen átlépni a határokat, és ez talán halmozottan van így a román határnál. A határ felé közeledve szinte hallható még a gyakori mondat a román vámosok részéről: – Mindent kipakolni ide! – vagyis a kocsi teljes tartalmát kiüríteni és rárakni a betonasztalra. Ez volt ám a határ. Amíg elértük, órákig álltunk, vártunk, a motort beindítani sem volt érdemes, inkább csak toltuk előre „Zuzukát”– ő volt az a Trabant, melyben a kezdeti időszakban legtöbbször vágtunk neki az útnak. Rakomány könyvszállítmányt rejtett minden alkalommal Zuzuka gyomra, gondosan álcázva, de ha ki kellett mindent pakolni, akkor nem voltak túl rózsásak az esélyek biztonságos célba érkeztetésükhöz. Amikor aztán sikeres volt az átjutás, hát nincs az az indiánüvöltés, ami ujjongásunkat felülmúlta volna. Mindenesetre a pálinkás butykost – persze az ügyeletes sofőrt kivéve – mindenki alaposan meghúzta, ez járt nekünk az átélt viszontagságok után. De mi a helyzet ma? Milyen minőséget rejtenek a boros butéliák errefelé napjainkban? Dékány Tibor

A Borút nemrég avatott indítókapuja

| 44 |


SZŐLŐHEGYEK ZÖLDEN RAGYOGVA Ha a határt nem lehet emóciók nélkül átlépni, ugyanúgy vonatholdnyi területen. A későbbiekben a védőfalakkal és bástyákkozik ez az Érre is. Nem haladhatunk át úgy felette, hogy ne jutkal megerősített vár fontos szerepet játszik az Erdélyi Fejedenának eszünkbe Ady Endrének erről a pataknak bő, folyónak lemség történetében, Várad eleste után Székelyhíd az Erdélyi viszont alig nevezhető vízfolyásról írt sorai. Fejedelemség végvára lett. A törökök többször megpróbálták Az Értől az óceánig jutott a költő, és nem csupán a távolság voa várat elfoglalni, de ez nem sikerült, a támadások azonban natkozásában. Az Értől az óceánig nem csupán nagyszerű kölrengeteg áldozatot követeltek. tőnk karrierje ívelhetne, hanem Ady példáját követve: ha az Ér Petőfi Sándor 1843. november 4-e és 23-a között vándorszímellékén kiváló termékek volnának előállíthatóak, azok bizony nészként Székelyhídon is megfordult, itt írta „A szerelem, a szintén eljuthatnának az óceánig, vagy azon túl is. Az adottsászerelem...” című versét, állítólag Penkertné, Teodorovits Rógok megvannak. Az Ér mocsárvilágából kiemelkedő dombok zához, a gyógyszerész feleségéhez. Ma a művelődési ház falán valamikor stratégiai jelentőségűek voltak, ma viszont szép déli bronzplakett emlékeztet minderre. A XIX. század második felékitettségük, a morzsás szemcsézetű köbben Székelyhíd a mezőgazdasági termelés zépkötött vályogtalajuk szép lehetőséget ffontos központja Érmelléken. Fő terméAz Értől az Oceánig adna ahhoz, hogy kiemelkedő minőségű kkei a gabonafélék, az élőállat, a tejterméborszállítmányok induljanak innen szerte kkek mellett a kiváló borok, elsősorban a Az Ér nagy, álmos, furcsa árok, a nagyvilágba, akár az óceánon túlra is. Az messzeföldön híres bakator, amely az anm Pocsolyás víz, sás, káka lakják. Ér vidéke ma még csupán a nyújtózkodás gol királyi udvarba is eljutott, de a legenda g De Kraszna, Szamos, Tisza, Duna időszakában van, de ez nem is csoda, hisszerint, még a kínai császár asztalára is Oceánig hordják a habját. szen erősen megroggyasztották az elmúlt kkerült belőle. A környék mocsárvilágának S ha rám dől a szittya magasság, fél évszázad csapásai. halbősége hozzájárult a lakosság ellátásáh Ha száz átok fogja a vérem, h hoz, és nagyszámú halászt tartott el Ha gátat túr föl ezer vakond, A lápvidékből kiemelkedő szőlőhegyek A Az első világháborút lezáró békeszerződéAz Oceánt mégis elérem. ssek után Románia határa Székelyhíd melAkarom, mert ez bús merészség, Pedig a település környékének kedvező llett húzódott, amit a második világháború Akarom, mert világ csodája: fekvése és természeti adottságai – dimuutáni szerződések is szentesítettek. Az 1945 Valaki az Értől indul el bes-dombos, mocsaras vidék – alkalmassá m márciusi földreformmal elkezdődik az uraS befut a szent, nagy Oceánba. tették, hogy területén a legrégibb időktől d dalom felosztása, 1950-ben megalakulnak Ady Endre megtelepedjen az ember. A régészeti feltáaaz első termelőszövetkezetek, és ez a folyamat 1962-ben ér véget, amikor létrejön az rások igazolják a neolitikumi kultúrák, a m egységes kollektív gazdaság, mely több mint 3500 hektáron, az Körös- és Tisza-kultúra jelenlétét. A honfoglalástól a magyar állami gazdaság pedig több mint 4 ezer hektáron gazdálkodott. törzsek, ezen belül a katonai feladatokkal felruházott székelyek szállásterülete lett. Az itt élő székelyek már I. István korában Székelyhíd fejlődésében nagy visszalépést jelentett az 1961-es századokat (székeket) alkotva biztosították az ország védelmét év, amikor a közigazgatási átszervezés után Székelyhídat, mint önálló közigazgatási központot felszámolták, és Margittához a besenyők, majd I. László királyunk idejében a kunok ellen, csatolták, majd az újabb átszervezés következtében községakik a Nyírségtől a Bihar váráig terjedő vidéket állandóan központ lett. A Ceauşescu-korszak rendesen megszórta ezt a fosztogatták. II. Endre keresztes hadjáratának kezdeti évéből, 1217-ből származik Székelyhíd első írásos térséget is a szocialista ipartelepítés „áldáemlítése, a már említett Váradi Regestrum saival”, bezárt rozsdatemetők jelzik ennek 323-as paragrafusában. A székelyeknek nyomait a település határában. vámszedési joguk volt az Ér hídján északMost, hogy sorozatunkban már voltaképdéli irányban haladó kereskedőktől, minpen körüljártuk az országot, tiszta kép kezd den bizonnyal innen származik a település kialakulni arról, hogy a rendszerváltást köneve is. vető kilábalás milyen összefüggésben van E jog igen jelentős jövedelmi forrása volt az azt megelőző tulajdonviszonyokkal. Köra zólyomiaknak, mivel itt haladt át Pannónyezetünkben természetesen Ausztria volt nia felé a „Nagy út”. Zsigmond országos a legjobb helyzetben azzal, hogy a földtulajhetivásár-tartási joggal ruházza fel (1410), don birtoklásának ott akkor sem volt felső majd 1459-től a hat Bihar megyei vásártarterületi határa. Jugoszláviában 10 hektár, tó hely közül a székelyhídi lett a legjelentőnálunk 800 négyszögöl, Csehszlovákiában sebb. Egy 1455-ből származó viaszpecsét 6 ár területet lehetett háztájiként művelni igazolja, hogy Székelyhíd ebben az időés birtokolni. A felsorolás legalján áll Roszakban városi rangot (oppidium) kapott. mánia, lévén hogy itt nem lehetett háztá1460-ban a testvérpár, Zólyomi Tamás és jija az embereknek, vagyis csak a ház köDávid várépítési jogot kaptak Mátyás kirül bekerített kertben lehetett magán célra rálytól. A vár a község északi határában, gazdálkodni. Teljesen nyilvánvaló, hogy ott az Ér kiemelkedő szigetein épült, két és fél mehetett gyorsabb ütemben az előrelépés, BORésPIAC | 2009/11-12

| 45 |

SZŐLŐHEGYEK ZÖLDEN RAGYOGVA ahol a magángazdálkodásnak valamilyen módon már meglehettek a csírái, vagyis a kommunizmus pangásából Szlovénia, Horvátország és mi emelkedhettünk ki a legelőnyösebben, míg Romániában talán a legnehezebb a megindulás. Ugyanakkor a lehetőségek nem rosszak, lévén hogy ott a családok azt a földet kapták vissza, amit annak idején elvettek tőlük. De pusztán a lehetőség magában még kevés, valakinek, valamikor, valahogy ki kellene lépnie a tespedtségből, és fel kellene tudni mutatnia, mire is képesek ezek a dombok! Drumul Vinului Merthogy az adottságok megvannak, az nem lehet kérdés. Előző számunkban beszámoltunk arról, hogy a jelentéktelennek tűnő felvidéki dombocskákból micsoda világra szóló minőséget tudnak arra elhivatott emberek felmutatni. Itt pedig délebbre vagyunk, ahol kiválóak a talajadottságok, az Ér még mindig biztosítja azt a vízhozamot, ami lehetővé tette egykor a kiváló aszúsodást, ahogy ezt elsősorban a góhér esetében említi is Bél Mátyás. Ez az erecske egykor hatalmas kiterjedésű lápvidéket táplált, erre, illetve a lápvidék jellegzetes foglalkozási, élelemszerzési tevékenységére utal egyébként a tizenhárom ezres kisváros főterén álló, pákászt ábrázoló szobrocska is. Valamikor, a ma enyhén romos kastélyában élő Stubenberg család nagy gazdaságot tartott, itt volt Érmellék legnagyobb borászati központja. A környéken, Bihardiószegen működött az ország első vincellériskolája. A hajdan virágzó szőlő-, és borkultúrára nem sok jel utal ma. A kiváló fekvésű, szőlőművelés szempontjából kedvező lejtésű, jó kitettségű déli oldalakon a kukorica a domináns növény, de van itt lucerna, meg minden egyéb. Van persze szőlő is, a valamikori érmelléki 11 ezer hektár szőlőből csak hírmondónak tekinthető mennyiségben. A valamikori bakator, Kadarka, Góhér, Bodonszőlő, Bihari burgundi, Szagos szőlő helyén ma a Királyleányka, Fehérleányka, Olaszrizling, Muskotály, Cabernet sauvignon dominál. És persze, ahol ez utóbbi szőlőfajta is szépen beérik, ott nem lehetnek problémák a teljes érési állapot elérésében a többi szőlőfajta esetében sem. Hajdanán a grófi birtok mellett szépen virágoztak a családi gazdaságok is, amit bizonyít, hogy Székelyhídon tíznél több pincesor volt, mintegy 350 borospincével. Ezek közül a kastély közeli, ún. „Sós úti” pincesort az elmúlt évben úgy-ahogy sikerült kissé kipofozni. Senki ne gondoljon itt valami nagy ívű felújítási akcióra, de legalább itt nem omladoznak és nem oly elhagyatottak a tarka kis építmények, nem szemét-, és ürülékhalmokon átgázolva lehet egy-egy pincét megközelíteni, mint egyebütt. A Debre-

BORésPIAC ceni Egyetem diákjai a nyáron felmérték a pincéket, és műemlékvédelmi, műemlékrekonstukciós tervet készítenek, ami alapja lehet a jövő építésének. Ahogy Melecsky Tibor és Sütő Zsolt Kürtön megszervezte a borfesztivált, itt is talán csak egy kűrt jelre vár a térség, a kisváros, és beindulhatna valami. Idén tizenötödik alkalommal rendezték meg Székelyhídon az Érmelléki Borversenyt, megmérettetés tehát van már, de a nagy minőség még várat magára, a lehetőségek a jelenleginél messze magasabb színvonalat nyújtanak. A Sós úti pincesor igazi hangulatos, remek adottságú hely borfesztiválra, szabadtéri színpadhoz is meglennének itt lehetőségek, egy kis nyüzsgés beindítathatná a borászat újjáéledését. Debrecentől Székelyhíd mindössze negyven kilométerre van, pontosan annyira, mint Nyíregyházától Tokaj. Márpedig tavasszal, nyáron, ősszel százak kerekednek fel Nyíregyházán, hogy Tokajba utazzanak hétvégékre egy kis levegőváltozásra, kirándulásra, borozásra. A borturizmus a legkiválóbb felhajtóerő, ezt Magyarországon minden egyes példa bizonyítja Villánytól Etyekig. Ha lenne minőség, amire a debreceniek ráharaphatnának, az a térséget ismét kiemelhetné a jelenlegi szürkeségből vagy – mondhatnánk némi túlzással – a mocsárból, ahogy egykor is jószerivel csak a szőlőhegyek emelkedtek ki abból. Kiváló kezdeményezőkben szerencsére itt sincs hiány. Az örökségvédelemben, az épített környezet megóvásában Kéri Gáspár helyi fogorvos viszi a prímet, aki azon kívül, hogy több tájházat újított fel, a pincesorok rekonstrukcióját is szívügyének tekinti. A termelők közül Czapp Árpád családi indíttatású gazdasága jelenleg egy hektáron gazdálkodik, ő indult meg legelszántabban a minőségi megújulás irányába. Természetesen a kárpótlás során megszerzett birtokokat a semmiből felépíteni nem egyszerű, és az anyagi lehetőségek gátat szabnak a lendületes fejlődésnek. Kovács Lajos azért van könnyebb helyzetben, mert van egy kis panzió-vendéglője a főúton, ahová be lehet térni, és a csevabcsicsi romániai megfelelőjéből, a mititeiből, avagy micshúsból jókat lehet falatozni, hozzá borait is meg lehet kóstolni. Neki tehát van értékesítési csatornája, és ezzel nyilván a fejlesztések háttere is jobban biztosítható. A Ceauşescukorszak kettős elnyomatásából nem könnyű újra talpra állni, nem könnyű hitet nyerni, hogy a helyi adottságok a nagy minőséget is elérhetővé teszik. De kell, hogy legyen még annyi őserő az itt élőkben, remélhetőleg a fiatalokban, akik egyszer körülnéznek, és azt mondják: itt, az én legszűkebb hazámban fogom megmutatni, hogy mit ér az őseim által megtalált, és rám hagyott termőföld. Csak kellene valaki, aki megfújja azt a kürtöt! Akkor talán ismét eljuthatnának a helyi borok az Értől az Óceánig.

SZŐLŐ-NÖVÉNYVÉDELEM

Szintetikus növényvédőszerek nélkül a minőségi szőlőtermesztésben 2007 óta számos hazai vezető borászat volt elég bátor, hogy kipróbálja ezt az új szemléletű szőlő növényvédelmet és egyikük sem csalódott. Eddig Villányban ismerkednek legtöbben a vegyszermentes technológiák nyújtotta előnyökkel. A technológiák sikeresen szerepeltek mind az igen lisztharmatos 2008-as, mind a peronoszpórás 2009-es évben. A jó eredményekben természetesen fontos szerepe volt a szaktanácsadói háttérnek is: Mészárosné Pólya Diána – megértve a technológia lényegét – sikeresen adaptálta a mindenki számára új és a hagyományos növényvédőszerektől gyökeresen különböző készítményeket a helyi, sok esetben igen nehéz növényvédelmi helyzetekhez. Az újra legnyitottabb borvidék, Villány mellett Sopronban, Egerben és Tokaj-Hegyalján is elkezdődött a vegyszermentes technológiák adaptálása.

MI IS EZ AZ ÚJ TECHNOLÓGIA? A szőlő növényvédelmét a legfontosabb betegségek – a peronoszpóra (Plasmopara viticola), a lisztharmat (Uncinula necator) és a szürkepenész (Botrytis cinerea) – elleni védekezések határozzák meg. A hagyományos kémiai növényvédelemben a hatóanyagok a kórokozók elpusztítását célozzák meg, figyelmen kívül hagyva a szőlő egészségi állapotát és betegség-ellenálló képességét. Az utóbbi évtizedek kutatási eredményei azonban megmutatták, hogy a növény ellenálló képességének fokozásával és a kórokozókkal szembeni rezisztencia indukálásával a szintetikus kémia növényvédőszerek nélkül is egészségesen tartható a szőlő. Az indukált rezisztencia kialakítását és az ellenálló képesség növelését többféle természetes növénykondícionáló készítménnyel is elérhetjük. E készítmények nem növényvédőszerek, de alkalmazásukkal elhagyhatók a szintetikus fungicidek, csökkenthető a réz és a kén felhasználás és egészségesebb, jobb minőségű és nagyobb mennyiségű, szermaradvány-mentes termést szüretelhetünk. Az egyik új növény-kondícionáló készítmény fő hatóanyaga a finomra őrölt bauxit (alumínium-szulfát), valamint különböző növényi kivonatok (például mezei zsúrló és zsálya). A készítmény magas Al ion tartalma és a növényi kivonatok rezisztenciát indukálnak a szőlőben a polifenol szintézist fokozva, ezzel a különböző gombabetegségek, elsősorban a peronoszpóra fertőzését a növény saját immunrendszere akadályozza meg. Amennyiben nem nagyon erős a peronoszpóra fertőzési nyomása, az új készítmény preventív alkalmazásával a rézalapú szerek kiválthatók. Erős peronoszpóra-nyomás esetén továbbra is szükség van a hagyományos rézkészítményekre, de mennyiségük jelentősen csökkenthető a szőlő minőségi és mennyiségi javulása mellett. A technológia másik, alapvető készítménye az édeskömény olaj. E hatóanyag a kezelt növényben indukált rezisztenciát alakít ki, emellett a készítményben lévő szaponinok a kórokozó gombafonalait ki is szárítják. Erős lisztharmat-fertőzési nyomás esetén az édeskömény olaj jelentősen javítja a növényvédelem hatékonyságát. Gyenge lisztharmat-fertőzés esetén a készítmény által előidézett természetes ellenálló képesség önmagában elegendő ahhoz, hogy a betegség ne alakulhasson ki. Az új technológia egyik legmeglepőbb eleme a vízüveg, ami nem az építőiparban is használt nátron-vízüveg, hanem a K-Vízüveg. A készítmény hatóanyaga K2O és SiO2. A K-vízüveg az előírt dózisban kijuttatva megkeményíti, megvastagítja a növény bőrszövetét, megnehezítve ezzel a gombafonalak behatolását a növény szöveteibe. Emellett magas pH-ja kedvezőtlen körülményeket biztosít a kórokozók

Sok szőlész valószínűleg csak legyint a fenti címet olvasva: áh, az lehetetlen, hiszen még komoly, szintetikus szerekkel is sokszor gond a betegségeket és kártevőket legyőzni. E sorok írója is három éve még meglehetősen óvatosan kezdte a kísérleteket az új, természetes alapú készítményekkel. Bizakodásra adott azonban okot az a tény, hogy ezeket a szereket a német és osztrák (nem csak bio) szőlészek már több mint egy évtizede elterjedten használják. Ráadásul a technológiák hazai viszonyokhoz alakítását dr. Uwe Hofmann neves szaktanácsadó felügyelte. László Gyula, Biocont Magyarország Kft. megtelepedésének. Az előírt dózist betartva, semmilyen káros hatással nincs a szőlőre, sőt, kálium tartalmának köszönhetően mintegy K-lombtrágya is funkcionál. A biodinamikus termesztéssel ismerkedő szőlészek már bizonyára hallottak a sütőpor alkalmazásáról. Ennek továbbfejlesztett változata a kálium-hidrogén-karbonát. A kálium-bikarbonát magas pH-ja, valamint a permetezés után kialakuló ozmotikus nyomás-különbség akadályozza a patogén gombák megtelepedését. A készítmény kálium lombtrágyaként is szolgál, fokozza a szőlő természetes ellenálló képességét, javítja szárazságtűrő képességét. Az előzőekben röviden összefoglalt készítmények mellett a molykártevők ellen a feromon-légtértelítéses módszert, vagy a Bacillus thuringiensis alapú permetszert, az atkák ellen pedig a Typhlodromus pyri ragadozóatkát alkalmazva olyan komplex növényvédelmi rendszer áll rendelkezésünkre, amely a szintetikus szerekre alapozott rendszerekkel is versenyképes. Ráadásul az új vegyszermentes technológia a bio és biodinamikus szőlőtermesztés szigorú elvárásainak is megfelel.

Biodinamikus-, ökológiai- és integrált szőlőtermesztésben egyaránt alkalmazható vegyszermentes növényvédelmi technológiák a Biocont Magyarország Kft-től. Cégünk a német ECO-CONSULT (Dr. Uwe Hofmann) szaktanácsadói hátterével dolgozza ki az Ön ültetvényében alkalmazható ökológiai szőlővédelmi technológiát

Aki szeretne vegyszermentesen, hatékonyan, magas minőséget termelni, forduljon hozzánk bizalommal. Területi szaktanácsadóink: László Gyula ügyvezető (tel.: 20/4543 922) – Dunántúl Kőrös Tamás: (tel.: 20/5514 442 – Dunántúl, Alföld Ujvári István: (tel.: 20/5757 281) – É-K-Magyarország

Biocont Magyarország Kft. 1114 Budapest, Fadrusz u. 26/a

[email protected]

www.biocont.hu BORésPIAC | 2009/11-12

| 47 |

BORésPIAC

RENDEZVÉNYEK

Második Somlói Tavasz Portfólió Kóstoló Tizenöt somlói pincészet mutatta be borait 2009. november 18án a Festetics Palotában. A Somlói Tavasz Egyesület másodszor rendezte meg portfólió kóstolóját Budapesten, hogy bemutassa aktuális borkínálatát a szakmának és az érdeklődő közönségnek. Baráth Sándor, az egyesület elnöke a Csikós-Tardy Jazz Duó előadása után, megnyitó beszédében elmondta: ez a kóstoló is azt szolgálja, hogy a hazai száraz fehérborok között etalonnak tartott somlói bor pártfogóinak körét szélesítse: „A somlói valószínűleg sosem lesz a hétköznapok bora, azonban az otthon töltött ünnepi étkezések, és a színvonalas borkínálatot felvonultató éttermek világa elképzelhetetlenek nélküle.” A Somlói Tavasz Egyesület 2006-ban alakult azzal a céllal, hogy

a pincészetek közösen és így eredményesebben léphessenek fel hazánk egyik legkisebb, mégis legérdekesebb borvidékének megismertetéséért. Az egyesületet hat pincészet alkotja, legújabb tagja a Dénes Hegybirtok, amelynek szőlői a borvidékhez tartozó Ság-hegyen találhatók. A kóstolón összesen tizenöt somlói borász állt az asztalok mögé, hogy a borok kínálása közben válaszoljon az érdeklődők kérdéseire, meghallgassa a kóstolók véleményét. A somlói borok kóstolása során általános volt a vélemény, hogy mára a termelők zöme felzárkózott az élvonalhoz, ami nagyban köszönhető a példaértékű összefogásnak. A Somlóról kikerülő borok ma vitathatatlanul az ország legszebb fehérborai közé tartoznak.

Az első tokaji borbemutató Londonban

„Magic of Tokaj”, avagy „Tokaj Varázsa” címmel 2009. november 2-án az angol Decanter magazin megtartotta az első Tokajnak szentelt bemutatót a londoni Vintner’s Hallban. Az ITD Hungary Zrt. által támogatott egész napos rendezvénysorozaton tizenhárom minőségért elkötelezett tokaji borászat vett részt (Alana-Tokaj, Béres, Bodvin, Chateau Dereszla, Chateau Pajzos, Gróf Degenfeld, Disznókő, Dobogó, Patrícius, Pendits, Royal Tokaji, Samuel Tinon, Sauska-Tokaj), melyen kora délutánig a szakmai vendégek kóstolhattak, később pedig a fogyasztók számára nyílt meg a lehetőség elmélyedni a tokaji borok világában. Stephen Brook MW, a Decanter magazin szakírója egy száz személy részére szervezett Masterclass (szeminárium) keretein

United Brands

VinoFem Női Borverseny

A United Brands október végén tartotta nagyszabású termékkóstolással egybekötött partnertalálkozóját, melyen a már jól ismert és népszerű J.P.Chenet-borok mellett bemutatta a jelentősen kibővült bor- és italportfólióját. A United Brands kínálatában immár a világ legnagyobb bortársaságainak termékei mellett kiváló hazai borok és pálinkák, jól ismert italok (Stolichnaya, Jelzin) és nagy nemzetközi márkák (Amarula krémlikör) is megtalálhatók.

A rendezvény ötletgazdája Szlovák Gabriella, a Szent László Borlovagrend kancellárja. A Borlovagrend és a Bormarketing Műhely Nonprofit Kft. által meghirdetett versenyre minősített, palackos borokkal lehetett nevezni. A verseny bírái – kizárólag hölgyek – kilenc országból érkeztek. Szerbiából, Romániából, Szlovéniából, Csehországból, Belgiumból, Ausztriából, Szlovákiából, Grúziából és Magyarországról. A bizottságok hét minősített bírálóból álltak, akik

| 48 |


belül mutatta meg az érdeklődő közönségnek a tizenegy borból álló borsort, mely a száraz furminttól kezdve, a szamorodni és késői szüretelésű borokon keresztül, az aszúk és aszúeszencia világáig teljes és tökéletes képet mutatott az egyedülálló borvidék sajátos adottságairól. A közönségnek szóló kóstolón Hugh Johnson személyesen is részt vett, és a tokaji borokat méltató előadásával feltette a koronát az egész napos rendezvénysorozatra. A résztvevő Tokaj Reneszánsz Egyesület tagjai nagyra értékelik a lehetőséget, hogy egy jól szervezett eseményen megmutathatták boraikat a világ minden pontjáról összesereglett szakmai látogatóknak, valamint az újdonságokra éhes borbarátoknak, és remélik, hogy ez a bemutató jó kezdete a tokaji borok hosszú távú sikerének az Egyesült Királyságban.

között szőlész-borász szakemberek, sommelier-k, borászati szakújságírók is jelen voltak. A legjobbnak értékelt minták, a Tolcsva Bor Kft. – Sajgó Pincészet Tokaji 5 Puttonyos Aszúja 2001-ből és Radomil Baloun Hibernal nevű bora 2008-ból Nagy arany díjat nyertek. A Bíráló bírálóbizottság a borverseny fődíját, egy barrique hordót, a cseh borásznak ítélte.

RENDEZVÉNYEK

A Tokaj-hegyaljai borvidék aktuális világörökségi kérdéseiről A TokajVinum Hungaricum Egyesületet kilenc olyan tokaj-hegyaljai pincészet alapította meg 2004-ben, melynek borkészítési filozófiája a több száz éves hagyományos módszereken alapul. Az egyesület Márton napján a budapesti Mátyás Pincében tartott borbemutatót. Ezt a Tokaj-Hegyalja Fejlődéséért Szövetség sajtótájékoztatójával kötötték egybe. Dr. Takács András, a szövetség ügyvivője a Tokaj-hegyaljai borvidék aktuális világörökségi kérdéseit vázolta. A szövetség elsődleges feladatának tekinti az egységes Tokaj-hegyaljai térségfejlesztési stratégia kialakítását, a borvidék világörökségi borvidéki fejlődését segítő jogszabály-alkotási folyamatok támogatását; valamint az együttműködés kialakítását hazánk többi világörökségi helyszínével, valamint a külföldi világörökségi

borvidékkel. A fenti célokkal összhangban az Oktatási és Kulturális Minisztérium keretei közt folyamatban van a világörökségi helyszínek értékvédelmét és értékalapú fejlesztését támogató „világörökségi törvény” elkészítése, melyet remélhetőleg hamarosan tárgyal és elfogad az Országgyűlés is. Magyarország világörökségi helyszínei: Hollókő ófalu és táji környezete (1987); Budapest Duna-parti látképe, a Budai Várnegyed, az Andrássy út és történelmi környezete (1987); Az aggteleki karszt és a szlovák karszt barlangjai (1995); Az Ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és közvetlen természeti környezete (1996); Hortobágy – A puszta (1999); Pécsi ókeresztény sírkamrák (2000); Fertőtáj / Neusiedlersee kulturtáj (2001); A tokaji történelmi borvidék (2002)

Bormarketing csúcstalálkozó Sopronban A soproni Bormarketing Műhely Nonprofit Kft. ismét kitett magáért. Októberben az Iparművészeti Múzeumban tartottak közös borbemutatót a soproni borászok, ahol az érdeklődők megkóstolhatták legnemesebb boraikat. A borvidéken lévő összefogás növekszik, hiszen ez alkalommal olyan pincészetek is bemutatkoztak, melyek tavaly még nem vettek részt a rendezvényen. Idén december 3-án és 4-én ünnepelte tizedik születésnapját a Sopronban megrendezett Magyarországi Bormarketing Konferencián. A rendezvényen hasznos információkkal és tapasztalatokkal lehet gazdagabb a hallgatóság. A Kékfrankos „fővárosában” rendezett eseményen megismerhettük Chile sikertörténetét. A londoni székhelyű Institute of Master of Wine elnöke, dr. Josef Schuller MW mutatott rá a magyar borokban rejlő marketing-lehetőségekre. Felhívta a hallgatóság figyelmét Magyarország történelmi előnyére, miszerint több évszá-

Bor és paci A háromnapos rendezvény nyitó napján a Mikulás tizennégyezer gyereket lepett meg a Papp László Budapest Sportarénában a Lovas Világkupa magyarországi fordulóján. A versenyszámok szünetében egy méltán közönségsikert arató Lovas Show szórakoztatta a nagyérdeműt. Az ország számos iskolájából érkező gyerekek – immár harmadik éve – a szervező tizenháromszoros fogathajtó világbajnok Lázár-fivérektől kapták Mikulás-napi ajándékként a rendezvényen való részvétel jogát. Lázár Vilmos és Zoltán kimondott célja a lovakkal való ismeretterjesztésen túl a lovaglás népszerűsítése a fiatalok körében. A Grabowski Kiadó két borbemutatóval járult hozzá a rendezvény sikeréhez, a Brazsil Cseppek Borház és a villányi Polgár Pincészet támogatásával. A Balatonfelvidékről három remek, egy 2007-es évjáratú Zánkai Olaszrizling és 2008-ból Szürkebarát, Lovasi Tramini mutatkozott be. Míg a

zados szőlő- és bortermelő hagyománnyal büszkélkedhetünk. Dél-Amerikából érkezett Michael Cox, a Wine of Chile UK Ltd. igazgatója. Bemutatta, hogyan építette fel borainak egységes arculatát Chile. Mindezt kevesebb, mint egy évtized alatt tette, s mára az olcsó és jó borok ellepték a piacot. A Kína Kanton tartományában élő magyar üzletember, Varga Péter a kínai borpiac sokszínűségét, a keleti fogyasztási szokások speciális vonásait tárta a résztvevők elé. A nemzetközi kitekintésen túl a hazai lehetőségeket járták körbe Magyarország legelismertebb szakemberei: Szepsy István, Heimann Zoltán, dr. Gál Lajos borászok és számos borral foglalkozó szakember. A magyar borok eredetvédelméről és a Kárpát-medencei szőlőfajtákból készített borok piaci lehetőségeiről értekeztek a szekcióüléseken. Ez alkalommal is a rendezvényen hirdették ki a VI. VinoFem Európai Női Borbíráló Verseny eredményét.

déli országrészből egy 2009-es rosé, egy 2008-as Rubin Cuveé – Portugieser, Merlot és Kékfrankos házasítása –, egy 2004-es Barrique Cuveé és egy 2001-es Villányi Hárslevelű – 48 gramm maradék cukorral vonult fel a meghívottak gyönyörködtetésére. A lovas kiválóságok között többen kitűnő borszakértőnek is bizonyultak. A rendezvény sztárvendége a francia Jean – Francois Pignon, a szabadidomítás méltán világhírű mestere kedvencévé a Villányra jellemző szép testtel, finom tanninokkal rendelkező Rubin Cuveét fogadta. Bozzai Zsófia, Jean-Franois Pignon, a lovak szabadidomításának mestere, Bozzai Attila hippológus

BORésPIAC 990 Ft

2009/11–12. SZÁM, DECEMBER

BORPIACI BORPI BORP BORPIA PIA AC CI SZAKMAI SZA ZA Z ZAK AK KMA KM MA M AI M MAGAZIN AG AGAZIN AGAZI AGA AG GAZ GAZI GA AZ AZIN A ZIN Z IN IN

Ő MONDJA

Szerzők: Bozzai Zsófia

Dr. Pók Tamás

újságíró

Robert Könitz

Dékány Tibor

borász, Erbslöh Geisenheim AG

fotóművész, a Magyar Borakadémia tagja

Szövényi Áron

Ember Sándor

borász, Kerttrade Kft.

A Hét Borbírák Rendje nagymestere

Sántha Zoltán

Falus Tamás

GfK Hungária

újságíró

Sümegi Zsombor

Gál Péter

borász

szőlő, bor, szesz szakreferens, FVM

László Gyula

Geönczeöl Attila

agrármérnök, Biocont Magyarország Kft.

borász, szakíró

Fényképek: Bozzai Zsófia Dékány Tibor Ember Sándor Shutterstock Dr. Szakács László Szepesi Réka Kardos Dezső

borász

Horváth Csaba

AZ ÉV BORTERMELŐJE

a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa főtitkára

dr. Lőrincz György yörgy

A TÉMA

BORMARKETING

TOKAJ FOGYASZTÓI SZEMMEL

MI KERÜLHET A CÍMKÉRE?

Molnár Zsolt újságíró

Dr. Rohály Gábor IW oktató, WSET Borkollégium sommelier

Az előfizetésért megajándékozzuk egy kóstolópohárral. Ehhez mindössze annyit kell tennie, hogy az alábbi megrenFizessen a BORésPIAC magazinra delőt kitölti, és elő visszaküldi címünkre. Előfizetését telefoegy évre (6Kérjük, lapszám) bruttó non is elfogadjuk. hívja terjesztési osztályunkat az 4950 forintért és egy lapszámot alábbi telefonszámokon! ingyen kap. díj beérkezése után postán küldjük el. Ajándékát az előfizetési

Ráadásul megajándékozzuk egy kóstolópohárral.

Kérjen egy ingyenes próbaszámot!

Terjesztési osztályunk elérhetőségei: Terjesztési osztályunk elérhetőségei: telefon: (1) 441-9000/2424 Telefon: (06-1) 441-9000/2424 e-mail: [email protected] E-mail: [email protected]

Előfizető adatai Név:

Cégnév:

Beosztás:

Számlázási cím:

Postacím (ha eltérő):

Telefonszám:

Dátum:

Ügyintéző:

Fax:

E-mail cím:

Aláírás:

SZÁM, DECEMBER BORPIACI SZAKMAI MAGAZIN Ő MONDJA AZ ÉV BORTERMELŐJE

Recommend Documents