Szakmai értekezlet. A nemzetiségek jogairól szóló törvény rendelkezéseiről május 17-18

Szakmai értekezlet A nemzetiségek jogairól szóló törvény rendelkezéseiről

2012. május 17-18

2011. évi CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól 2012. 01. 01. napjával hatályon kívül helyezte:

1993. évi LXXVII. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól

Hatály Lépcsőzetes hatálybalépés  2011.12.20  2012.01.01  2012.09.01.  2013.09.01.  2014. évi választás KITŰZÉSÉNEK napja  A Nektv.-t és a kisebbségi választási törvényt hatályon kívül helyezte

A törvény felépítése I. Általános rendelkezések (értelmezők)  A nemzetiségek alapvető jogai  Egyéni nemzetiségi jogok  Közösségi nemzetiségi jogok  A nemzetiségek oktatási, kulturális és média jogai  A nemzetiségi közügyek ellátásának gazdasági alapjai 

A törvény felépítése II. A nemzetiségi önkormányzatok társulásai  A nemzetiségi önkormányzatok törvényességi felügyelete  A nemzetiségi önkormányzatok és a központi állami szervek kapcsolata  Záró rendelkezések (átmeneti és módosító rendelkezések külön figyelmet érdemelnek) 

Általános rendelkezések Nemzetiség fogalma: főbb vonalakban azonos, eltérés: nem kell magyar állampolgárság, lakóhellyel rendelkezés elegendő  Értelmező rendelkezések: lényegi változás nincs, a nemzetiségi jelző felváltja a nemzeti és etnikai kisebbség jelzőt 

A nemzetiségek alapvető jogai Nyelvhasználat Nektv.-ben önálló fejezet volt Választást követően lép hatályba Jelenleg nincs hatályos szabályozás A nemzetiségi lakosság arányától függ, hogy milyen jogosultságokkal élhetnek a nemzetiségek. Tartalmilag új elem a nemzetiségi közszolgálati műsor biztosítása

A nemzetiségek alapvető jogai II. 2013.01.01-től:  „nagy” önkormányzat nemzetiségi ügyek ellátásával kapcsolatos szervezetalapításához, szerződéskötéséhez a nemzetiségi önkormányzat egyetértése szükséges  SZMSZ-ben részletesen szabályoznia kell az együttműködés (pl. egyetértési jog gyakorlása) rendjét 

A nemzetiségek alapvető jogai II. 2013.01.01-től a nemzetiségi önkormányzat kezdeményezésére a nagy önkormányzat köteles nemzetiségi ügyekkel foglalkozó bizottságot létrehozni, vagy működő bizottságát e feladattal megbízni  A bizottságban a kijelölt nemzetiségi képviselő részt vehet és felszólalhat 

Egyéni nemzetiségi jogok Új elemek:  oktatási esélyegyenlőséghez és kulturális szolgáltatásokhoz való jog rögzítése  Más állam állampolgárságának felvétele állami hozzájárulás nélkül  Nemzetiséghez tartozásra vonatkozó adatok állami támogatás megállapításához és ellenőrzéséhez kezelhetők  Nemzetiségi névhasználat szabályai pontosításra kerültek

Oktatás, kultúra, média Vegyes hatálybalépés  Önálló fejezetek  Átmeneti rendelkezések  Meghatározásra kerültek a nemzetiségek által használt nyelvek, eltérés a roma és örmény nemzetiség esetén 

Oktatás Jelentős rész 2012.09.01-től hatályos  Nemzetiségi oktatás-nevelés megszervezésének kezdeményezése, ha 8 tanuló szülője kéri, nem változott  Feladatellátásra köteles szerv megjelölés szerepel, az óvoda esetében értelmezési probléma, nyitott kérdés, hogy lehet-e önkormányzati fenntartásban nemzetiségi óvoda 

Oktatás - intézmények Nemzetiségi önkormányzat köznevelési intézményt:  Létesíthet  Fenntarthat  Fenntartói jogot átvehet  Részletszabályok változtak

Kulturális önigazgatás Hatálybalépés: 2012.09.01  Kulturális intézmény és kulturális feladat átvételére jogosult a nemzetiségi önkormányzat  Nemzetiségi anyanyelvű könyvtári ellátás szabályai  E tárgykörben rendeletalkotás esetén az önkormányzat kezdeményezheti annak soron kívüli felülvizsgálatát, valamint közvetlenül is bírósághoz fordulhat 

Média 2012.09.01(nagy rész) Nemzetiségek jogosultak:  információkhoz való saját anyanyelven történő szabad hozzáféréshez és továbbadáshoz,  tömegkommunikációs eszközök útján anyanyelven tájékozódáshoz és tájékoztatáshoz,  médiaszolgáltatás és sajtótermék eléréséhez és terjesztéséhez

Oktatás, köznevelés – egyetértés 2012.01.01!!! Határidő: 30 nap, jogvesztő  Hosszabbítás: újabb 30 nap, bármelyik fél kezdeményezheti  Egyetértés hiánya esetén: nemzetiségi önkormányzat székhelye szerint illetékes törvényszék (megyei) dönt 30 napon belül  az egyetértés alatt kizárólag az érintett nemzetiséghez tartozó személy, nemzetiségi önkormányzat ezen joga értendő. 

Egyetértés vezető - hatályos Kisebbségi nevelési-oktatási intézmény esetén a vezető megbízása és megbízásának megszüntetése előtt is be kell szerezni az egyetértést  Probléma: a kisebbségi oktatási intézmény fogalmát a közoktatási törvény tartalmazta, ezt azonban hatályon kívül helyezték 

Egyetértés vezető 2012. 09. 01-től: Tárgya:  nemzetiségi intézmények vezetőinek megbízása  a nemzetiséghez tartozók oktatási önigazgatására is kiterjedő fenntartói döntés (intézményvezetői nem tartozik ide)  egyházi fenntartású intézmény esetében véleményezés  nemzetiségi intézmény: értelmező rendelkezések között

Nemzetiségi köznevelési intézmény 2012.09.01 a köznevelési intézmény alapító okirata tartalmazza a nemzetiségi feladatok ellátását,  e feladatokat a köznevelési intézmény ténylegesen ellátja  óvoda, iskola és kollégium esetén a tanulók legalább huszonöt százaléka részt vesz a nemzetiségi óvodai nevelésben, illetve a nemzetiségi iskolai nevelésben-oktatásban (nem változott)  nemzetiségi többcélú intézményen, tagintézményen és intézményegységen a köznevelési törvény szerinti többcélú intézmény, tagintézmény és intézményegység értendő – értelmezési kérdés lesz a tagintézményre való kiterjesztése az egyetértési jognak 

Egyetértés köznevelési törvényben nemzetiséghez tartozó gyermekek óvodai nevelését, iskolai nevelésoktatását ellátó nevelési-oktatási intézmény működési, felvételi körzetének meghatározása  Köznevelési fejlesztési terv elkészítése 

Egyetértés köznevelési törvényben Állami fenntartó alábbi döntéseinél, nemzetiségi oktatásban közreműködő intézménynél (nincs bontás):  Létesítés, megszüntetés, átszervezés, elnevezés  Költségvetés és módosítása  szakmai munka értékelése  SZMSZ-ének jóváhagyása  pedagógiai program, pedagógiaiművelődési program jóváhagyása  vezető megbízása, megbízás visszavonása

Véleményezés köznevelési törvényben

A fenntartó a köznevelési intézmény  megszüntetésével,  átszervezésével,  feladatának megváltoztatásával,  nevének megállapításával,  vezetőjének megbízásával és megbízásának visszavonásával döntése előtt, ha nem rendelkezik egyetértéssel a nemzetiségi önkormányzat (fenntartótól függ)

Egyetértés - általános Területe:  nemzetiségi jogok kérdéskörében, különösen ◦ ◦ ◦ ◦ ◦ ◦ ◦ ◦

kollektív nyelvhasználat oktatás, nevelés, Hagyományápolás kultúra, helyi sajtó, esélyegyenlőség, társadalmi felzárkózás szociális ellátás (eddig nem volt)

ha a nemzetiségi lakosságot e minőségében érinti Tárgya: helyi önkormányzati határozat RENDELET NEM, rendelet soron kívüli felülvizsgálata kezdeményezhető, valamint bírósághoz lehet fordulni közvetlenül 

Egyetértés - eljárás Pontosítás Határidő: kezdeményezés  kézhezvételétől,  egyéb módon történő tudomására jutástól számított harminc nap.  elmulasztása jogvesztő  A nyilatkozatról, annak elmulasztásáról a döntéshozót az előterjesztőnek a döntést megelőzően tájékoztatnia kell. (döntés előtt kell beszerezni)

NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZATOK Helyi nemzetiségi önkormányzatok  Települési ◦ Község ◦ Város ◦ Fővárosi kerület

Területi: megyei Országos nemzetiségi önkormányzat 

Választási szabályok: 2014, évi választások kitűzésétől Képviselők száma: 3-4, területi 7, országos: 15-47 (nemzetiségi névjegyzéktől függ)  Választójog: 

◦ választó: névjegyzéken szerepel, csak egy jegyzéken, lakóhely, tartózkodási hely szerint ◦ Választható: névjegyzéken szerepel, 10 évig nem volt más nemzetiség jelöltje, nyelv-, kultúra- és hagyományismeret

Választás 2.  



Kitűzés: népszámláláskor legalább 30 fő a nemzetiséghez tartozók száma Jelöltállítás: nemzetiségi szervezet, plusz névjegyzéken szereplők 5%, min. 5 fő ajánlása is kell (max 20 jelölt lehet, mert egy személy egy képviselőt jelölhet) Megüresedett mandátum: következő legtöbb szavazatot kapott képviselő lép  Probléma: a kisebbségi választási törvény hatályon kívül helyezése miatt nem volt szabály, módosítani kellett az Njtv.-t

Választás 3. Új: időközi választás újra lehetséges lesz  Átalakult önkormányzat alakítása újból lehetséges lesz, de szigorú feltételekkel (választópolgárok több, mint fele névjegyzéken, megválasztott képviselők több, mint fele nemzetiségi jelölt) Következmény: nagy önkormányzat alakuló ülését a nemzetiségi előtt kell megtartani, az már nem alakulhat meg, időközi választás esetén megbízatása szünetel 

A nemzetiségi önkormányzat jogállása feladat- és hatáskörök a képviselőtestületet illetik meg, területi önkormányzatnál közgyűlés, SZMSZ módosítást igényel  Hatáskör átruházása szerveire: szabályai nem változtak  Finanszírozás: kötelező feladatok ellátásával arányos forrás- és eszközrendszert az Országgyűlés biztosítja 

A nemzetiségi önkormányzat jogállása Njtv. Egyértelműen tartalmazza:  a nemzetiségi önkormányzati döntés formája határozat  tulajdona tekintetében tulajdonosként jár el  Önállóan alkotja meg költségvetését

Együttműködés az állami és helyi önkormányzati szervekkel Hatáskörrel, illetékességgel rendelkező szerv megkeresése: lényegi szabályok nem változtak, pontosításra került pl. az elintézési határidő  Nemzetiségi önkormányzat joga gyakorlásához helyi önkormányzat döntése szükséges, akkor testületi döntés esetén 60 napra emelkedett az eddigi 3 napos döntési határidő 

Működési feltételek biztosítása A nemzetiségi önkormányzatok székhelyén kell biztosítani (körjegyzőségnél is)  Önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételei  Működéssel kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátása 

Tartalom-működési feltételek Helyiséghasználat:  igény szerint, de legalább havi tizenhat óra  ingyenes  Legyen a feladat ellátásához szükséges tárgyi, technikai eszközökkel felszerelt  rezsiköltségek és fenntartási költségeket nagy önkormányzat viseli

Működési feltételek Helyiséghasználatot 30 napon belül biztosítani kell  A helyiséghasználatnak rendeltetésszerűnek kell lennie  Megállapodás a működési feltételek biztosítására  2013. január 1-től kell az új feltételek szerint biztosítani 

Működési feltételek 

működéséhez szükséges tárgyi és személyi feltételek biztosítása: ◦ Testületi feladatok ellátása pl. ülésterem ◦ Tisztségviselői feladatok ellátása (elnök, e.helyettes, pl. pénzügyi beszámoló) ◦ Képviselői feladatok ellátása

Működési feltételek Önkormányzati működés:  testületi ülések  Közmeghallgatás  bizottságok működése  tisztségviselői és képviselői megbízatás ellátása  a kötelező önkormányzati feladatok ellátását szolgáló rendezvények megtartása is.

Működési feltételek testületi ülések előkészítése ◦ Meghívók előkészítése, postázása, ◦ Előterjesztések előkészítése, postázása, ◦ hivatalos levelezés előkészítése, postázása, ◦ testületi ülések jegyzőkönyveinek elkészítése, postázása

Működési feltételek 2012. január 1-jétől a nemzetiségi önkormányzat elnöke küldi meg a jegyzőkönyvet tizenöt napon belül a kormányhivatalnak  Elnök feladata: 

◦ jegyzőkönyvet aláírása, ◦ Gondoskodás a hitelesítésről ◦ kézbesítésre átadás határidőben a helyi önkormányzat megfelelő szervezeti egységének

Működési feltételek a testület és a tisztségviselők döntéseinek előkészítése,  döntéshozatalhoz kapcsolódó 

◦ Nyilvántartási feladatok ellátása ◦ Sokszorosítási feladatok ellátása ◦ postázási feladatok ellátása

Működési feltételek a nemzetiségi önkormányzat működésével, gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási, iratkezelési feladatok ellátása (pl. irattár, iktatás, bélyegző-nyilvántartás, stb.)  Mindezekhez kapcsolódó költségek viselése  KIVÉTEL: a testületi tagok és tisztségviselők telefonhasználata 

Működési feltételek A működési feltételek biztosításáról együttműködési megállapodást kell kötni  Az átmeneti rendelkezések szerint a helyi önkormányzat 2013. január 1jétől köteles a fentiek szerint biztosítani a helyi nemzetiségi önkormányzat működési feltételeit. 

Feladat- és hatáskör átruházása 





Megvalósítás: háromoldalú megállapodás továbbra is: átadó-átvevő-országos önkormányzat(ok) Új elem: a megállapodás kötelező melléklete az átvétel pénzügyi megalapozottságát igazoló dokumentáció Vita esetén: kormányhivatal egyeztetése 15 munkanapon belül, 30 nap eredménytelenség után törvényességi felügyeleti jogkörben jár el

A nemzetiségi önkormányzat működése Alakuló ülés:  15 napon belül, választási bizottság elnöke hívja össze  Új szabályok: ◦ alakuló ülés akkor tekinthető megtartottnak, ha a tisztségviselők, de legalább az elnök megválasztására sor került. ◦ Ha először ez nem sikerült, 30 napon belül további két alkalommal kerülhet sor

Alakuló ülés folyt. Ha nem kerül megtartásra, időközi választást kell kitűzni (2014)  Az elnök megválasztásáig a korelnök vezeti  Döntés a tiszteletdíjakról  Alakuló ülésen kell megalkotni az szmsz-t, de a törvény később erre 3 hónapos határidőt ad, illetve változást követő 30 napot írja elő 

A nemzetiségi önkormányzat működése  



Évente legalább 4 ülés Évente SZMSZ szerinti rendben közmeghallgatás (szabályozni kell) Rendkívüli ülés: ◦ kezdeményezése: eddig képviselők egyharmada, most már egynegyede, de települési szinten legalább 2 képviselő ◦ kormányhivatal is kezdeményezheti ◦ az indítványnak tartalmaznia kell az indokot, napirendet, pontos időpontot, helyszínét

Ülés összehívása, vezetése Elnök  Akadályoztatás, tisztség ideiglenes betöltetlensége esetén: SZMSZ szerinti rendben, azaz kötelező SZMSZ-ben ezt szabályozni 

A nemzetiségi önkormányzat működése 

Zárt ülés: tartalmi szabályai lényegében nem változtak, az egyes esetkörök elkülönülnek

Zárt ülés Mindenképpen kötelező:  Összeférhetetlenségi ügy tárgyalásakor  Méltatlansági ügy tárgyalásakor  kitüntetési ügy tárgyalásakor (pl. kitüntetésre javaslat)  vagyonnyilatkozati eljárás  fegyelmi büntetés kiszabása során.

Zárt ülés 2. Érintett kezdeményezése alapján: választás,(pl. egyetértési jog gyakorlása)  kinevezés,  felmentés,  vezetői megbízás, megbízás visszavonása,  fegyelmi eljárás megindítása,  állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor VÁLTOZÁS: ha az érintett nem kezdeményezi a zárt ülést, nyilvánosan tárgyalható, eddig fordítva volt 

Zárt ülés 3.

A testület mérlegelhet:ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene.  Jelen lehetnek zárt ülésen: 

◦ nemzetiségi önkormányzat tagjai ◦ jegyző vagy megbízottja ◦ meghívása esetén az érintett és a szakértő vesz részt. (pl. polgármester nem szerepel e listán)

Határozatképesség Alapszabály: az ülésen, és az adott döntés meghozatalánál a nemzetiségi önkormányzati képviselők több mint a fele jelen van.  Kisegítő szabály:jelenlévőnek minősül: 

◦ Jelenlévő érintett képviselő ◦ Döntéshozatalból kizárt képviselő ◦ Be nem töltött képviselői hely

Határozatképesség példa 

4 tagú testület, mindegyik mandátum betöltve: 3 fő jelenléte szükséges



4 tagú testület, egy mandátum betöltetlen: 2 fő jelenléte elegendő, a betöltetlen hely jelen lévőnek minősül

Szavazati arányok egyszerű többség: döntéshozatalnál jelenlévő képviselők több mint a felének igen szavazata  minősített többség: megválasztott képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.  Új szabály: Az előírt támogatottság hiányában az előterjesztett javaslat elutasítottnak tekintendő. (A jegyzőkönyvben ezt is fel kell tüntetni.) 

Szavazati arány-minősített többség 

4 tagú testület (mandátum betöltöttsége nem befolyásolja): 3 igen szavazat szükséges minden esetben

Szavazati arány-egyszerű többség Jelenlévők száma 4: 3 igen szavazat kell az egyszerű többséghez is  Jelenlévők száma 3: 

◦ Minden mandátum betöltött: 2 igen ◦ 1 mandátum betöltetlen: 3 igen 

Jelenlévők száma 2: 2 igen

Minősített többség Alapesetben minden döntés egyszerű többséggel, kivéve:  SZMSZ  elnevezés, jelkép, ünnepek  vagyonleltár, törzsvagyon köre és a tulajdonát képező, vagy használatába adott vagyon használatának szabályairól,  gazdálkodó és más szervezet alapítása, megszüntetése, átalakítása, ezekben való részvétel  társulás létrehozása, csatlakozás  feladat- és hatáskör átvétele  amit törvény vagy SZMSZ ilyenként határoz meg

Minősített többség egyéb esetek: Forgalomképtelen vagyonná nyilvánítás  Önfeloszlatás  Kereset az elnök ellen sorozatos törvénysértés esetén  Tulajdonosi jogosultságok 

A nemzetiségi önkormányzat működése Szavazás – nyílt-titkos szabályai, kizárás szabályai személyes érintettség esetén nem változtak  Új elem: a törvény rögzíti, hogy elnök, elnökhelyettes, bizottsági tagok megválasztására a kizárás szabályait nem kell alkalmazni NEM KELL TARTÓZKODNI, KIZÁRNI 

Jegyzőkönyv Nyelv:  Ha az ülésen nem magyar nyelvű tárgyalásra is sor került, EL KELL készíteni ezen a nyelven is.  Két nyelven készült jegyzőkönyv esetén mindkettő hitelesnek tekintendő, eddig csak a nemzetiségi nyelvű volt az

Jegyzőkönyv kötelező tartalmi elemei  

 

 

testületi ülés helye és időpontja megjelent nemzetiségi önkormányzati képviselők neve (jelenléti ív kérdése) képviselők ülésről történő távozása időpontja meghívottak neve, megjelenésük ténye javasolt, elfogadott és tárgyalt napirendi pontok előterjesztések

Jegyzőkönyv kötelező tartalmi elemei 2. 

 

 

napirendi pontokhoz hozzászólók neve, részvételük jogcíme, hozzászólásuk, illetve az ülésen elhangzottak lényege a szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalma!!! döntéshozatalban résztvevők száma döntésből kizárt önkormányzati képviselő neve és a kizárás indoka jegyző vagy megbízottja jogszabálysértésre vonatkozó jelzése

Jegyzőkönyv kötelező tartalmi elemei 3. szavazás számszerű eredménye  hozott döntések  SZMSZ-ben meghatározottakat  JEGYZŐKÖNYV RÉSZÉT KÉPEZI FENTIEK MELLETT:  Ülésre szóló meghívó  Közmeghallgatásról szóló közlemény  Előterjesztések 

Jegyzőkönyv Aláírás: elnök és hitelesítő (képviselők közül választott)  Két nyelven készülő jegyzőkönyv esetén külön hitelesítő, mindkettőt kölcsönösen is aláírják  A jegyzőkönyvek megtekinthetők bárki által, kivéve a zárt ülési jegyzőkönyveket és előterjesztéseket  Zárt ülésen hozott határozat nyilvános,(nyilvános ülésen ki kell hirdetni) 

Önfeloszlatás Név szerinti szavazás  Minősített többség  74 napon belül (2014-től) időközi választás  Költségét a nemzetiségi önkormányzat viseli  Választás előtt és után hat hónappal nem mondható ki a feloszlás 

A nemzetiségi önkormányzat feladat- és hatásköre Át nem ruházható hatáskörök, minősített többséggel:  Törvényes működés törvényben meghatározott feltételeit (minősített többségnél ismertetett kör)

A nemzetiségi önkormányzat feladat- és hatásköre Át nem ruházható, nem minősített többséggel:  elnöke, elnökhelyettese megválasztása  bizottság létrehozása  bírósági ülnökök megválasztása  Költségvetés, zárszámadás  kinevezésről, vezető megbízás  pályázat, állami támogatás iránti kérelem, annak lemondása  törvény vagy SZMSZ szerint át nem ruházható hatáskörébe tartozik

Nemzetiségi önkormányzat kötelező közfeladatai Kötelező közfeladatok  Önként vállalt közfeladatok – rendelkezésre álló források keretei között 

Kötelező közfeladatok nemzetiségi feladatokat ellátó intézménye fenntartásával kapcsolatos feladatellátás  más önkormányzat által átruházott feladat- és hatáskör ellátása  más szervtől átvett intézmény fenntartásával kapcsolatos feladatok ellátása,  érdekképviselet, esélyegyenlőség megteremtésével kapcsolatos feladatok 

Kötelező közfeladatok döntési, együttdöntési jogok gyakorlása,  közösség önszerveződésének szervezési és működtetési feladatok ellátásával történő támogatása,  kapcsolattartás a helyi nemzetiségi civil szervezeteivel, szerveződéseivel, helyi egyházi szervezetekkel, 

Kötelező közfeladatok kulturális javak megőrzése érdekében szükséges intézkedések kezdeményezése,  közreműködés a fejlesztési tervek előkészítésében,  nemzetiségi nyelven folyó nevelésre és oktatásra irányuló igények felmérése. 

Önként vállalt közfeladatok nemzetiségi intézmény alapítása,  kitüntetés alapítása, odaítélése feltételeinek és szabályainak meghatározása,  nemzetiségi pályázat kiírása, ösztöndíj alapítása. 

Önként vállalt közfeladatok 2. Hatósági feladatok kivételével önként vállalhat feladatot az alábbi területeken:  Oktatás, kultúra  Sajtó  Hagyományápolás, közművelődés  Társadalmi felzárkózás  Szociális, ifjúsági, kulturális igazgatás  Közfoglalkoztatás  Településüzemeltetés  településrendezés

Társulások Társulásra vonatkozó szabályok nem változtak  Intézményi társulás  Társult nemzetiségi önkormányzati testület 

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!!