1718 mellék

Magyarország növényvilága

Tóth Zoltán Déli Tömb VII. emelet 7-608 szoba 20-90-555/1718 mellék [email protected]

• • • •

Magyarország növényvilága bbbn1e11 biológus 10 féléves EVÖSZISZ szakirány kötelező a 8. félévben heti 2+0 óra EA + kollokvium 2 kredit

• • •

Magyarország botanikai értékei baan1301 környezettudós KÖRNYEZETBIOLÓGIA szakirány? kötelező? kötelezően választható? melyik félévben?

• •

2009 tavaszán hétfő 14-16 óra között kezdés? szünet?

•

Előzmények (biológus!! környezettanos??)

• •

3-4. félévben növényrendszertan EA+„A”GYAK+TEREPGYAK növénytan SZIGORLAT (Podani-Kalapos + növ.szervezettanról)

•

5. félévben életföldrajz 2+0 Isépy-Csúzdi

• • •

6. félévben éghajlattan-talajtan 2+0 Standy növényökológia 2+0 Oborny ökológia SZIGORLAT

•

7. félévben biogeográfia 2+0 Isépy-Csúzdi

• •

Mit értsünk alatta? taxon-flóra-vegetáció Mit értsünk bele? természetes (potenciális) vagy az ANTROPOGÉN hatások erősődésével az aktuális (reális) vegetáció féltermészetes vagy annál is rosszabb minőségű változatai (vagy esetleg még a kultúrtájak-kultúrnövények is)? • Egyéb korlátaink? • 1. IDŐ - pillanat vagy átlag (időtartam) - idő(beli) történések, kronológia a mai állapot (kialakulásának) megértéséhez nélkülözhetetlen, történetiség nélkül nem megy (jól) - meddig menjünk vissza (geológiai időlépték? fennmaradt-túlélő-változó taxonok időléptéke? antropogén hatások megjelenése és erősödése?) • 2. TÉRLÉPTÉK - felbontás („pixel-szám”)!! Bioszféra léptéke – mikrolépték - milyen távolságból ill. ennek kapcsán mit hanyagolunk el

•

Mire építhetünk vagyis a megalapozáshoz szükséges ismeretek?

•

TERMÉSZETFÖLDRAJZ-i jellemzés

•

1. Geomorfológia, földtani felépítés - kialakulás-történet és eredményeképpen a mai kép (földrajzi tájkataszter) - domborzat, felső „réteg” (növényzet és talaj számára releváns)

•

2. Vízrajz - víz hiánya vagy bősége (a növényzet számára erős) EDAFIKUS hatás - talajvíz, álló vagy folyó víztest, régen és ma (csökkenés és/vagy növekedés, másféle dinamikai változások) • 3. • 4.

•

3. Éghajlat - földrajzi fekvésből következő klímahatások és eredőjük (éves-évszakos jelleg illetve sokéves átlagok, tendenciák) - besugárzás, csapadék(mérleg?), szél - a statisztikailag kimutatható gyakoriságok területi eloszlása (a megrajzolható határvonalak) sokszor egybeesnek a 1. földrajzi tájhatárokkal és 2-3. az állatnövény(-élet)földrajzi határokkal (!!!!vagy FORDÍTVA????)

•

4. Talaj - alapkőzet (felszínborítás, felső „réteg”) - makroklíma - felszíni és felszín alatti vízjárás - növényzet!!

Bihari - Csorba – Heltai (szerk.): Magyarország emlőseinek atlasza 2007

Farkas (szerk.) Mo. védett növényei 1999

Bihari - Csorba – Heltai (szerk.): Magyarország emlőseinek atlasza 2007

A megközelítés értelmes iránya (vö. Mit értsünk alatta? taxon-flóra-vegetáció), alapok és előzmények nélkül nem megy! •

A. FLORISZTIKA - scientia amabilis (a szeretetre méltó tudomány – vagyis a botanika kezdetei) - történetileg tehát előbb (akkor csak ez – nincs egymásra hatás!) - növényfajok számbavétele, leírása, (korai) rendszerezése - hazai kutatói (későbbi korokban növényföldrajz és társulástan) • B. (FLORISZTIKAI) NÖVÉNYFÖLDRAJZ - megelőzte a taxonismeret (már lehet egymásra épülés!) - de kibontakozásakor még nincsen társulástan! • C. TÁRSULÁSTAN • - florisztika (és egyben taxonismeret!) illetve florisztikai növényföldrajz nélkül nem megy! (gyökerek – egymásra hatás!) - a vegetációs szemlélet felváltotta a florisztikai megközelítést (és eluralkodott)

Megközelítés az ökológia fogalomrendszerén keresztül •

Szünbiológia - general ecology (ezen belül pl. szünbotanika, …) - durván az élőlények együttélése, társulásképzése - SIO szerveződéi szinteken (mint pop.gen., evol.biol., …) - alapegységei a populációk (… társulások, bioszféra) • (JNP) bárhol, bármikor, bármilyen populáció bármilyen mennyiségben megtalálható – tapasztalataink szerint nem igaz!!?? • Állításunk (elvárásunk) MILYEN MÉRTÉKBEN hamis – deviációs alapkérdés – vagyis a véletlen helyett mennyire rendezett – a populációk viselkedését jelenség szintjén leíró SZÜNFENOBIOLÓGIA – okozat • Állításunk (elvárásunk) MIÉRT hamis – kényszerfeltételi alapkérdés – vagyis a véletlentől való eltérést milyen háttér faktorok okozzák (ható környezet, kölcsönhatások, …) – ÖKOLÓGIA – ok

•

•

SZÜNFENOBIOLÓGIA – I-II. I. (Populációdinamika, …?? pop.k viselkedése – natalitás, mortalitás, koreloszlás, növekedés, stb.) II. Biogeográfia (életföldrajz) - a Földön hol és milyen élőlények, élőlényegyüttesek - növényekre fitogeográfia – (florisztikai) növényföldrajz, régiesen geobotanika 1. florisztika: flóra 2. areálgeográfia: área, áreatípusok: diszjunkt - diszperz, endemikus = bennszülött, reliktum = ereklye = maradvány, (pszeudo-)vikarizmus folyt.köv. 3. fiziognómiai növényföldrajz

Simon - Seregélyes: Növényismeret 1998

Zöld Elefánt 1981

Farkas (szerk.) Mo. védett növényei 1999

összes edényes növény csak védett fajok

Európa növényföldrajzi beosztása (Soó: Növényföldrajz 1965)

Strasburger: Lehrbuch der Botanik Természetkalauz: Orchideák

www.fomi.hu 2006

• •

SZÜNFENOBIOLÓGIA – II. (folytatás) II. Biogeográfia (életföldrajz) (1. florisztika) (2. areálgeográfia) 3. fiziognómiai növényföldrajz: a vegetáció és annak különböző nagyságú egységei, de inkább csak a nagytérségi vegetációtípusok (biom = formációcsoport, formáció), esetleg s.l. biocönózis = életközösség = társulás, mert szűkebben (s.str.) már inkább a köv.! - „csak” növényekre fitocönózis = asszociáció = növénytársulás - életforma-spektrumok, szintezettség, aszpektus, szukcesszió

Zöld Elefánt 1981

Soó: Növényföldrajz 1965

Simon - Seregélyes: Növényismeret 1998

Tuzson János székfoglaló 1911

A Kárpát-medence növényföldrajzi beosztása (Cartographia Mo. atlasza 1999)

A Kárpát-medence állatföldrajzi beosztása (Cartographia Mo. atlasza 1999)

részlet a Kárpát-medence növény- (fent) és állatföldrajzi (lent) beosztásából

Magyarország Nemzet Atlasza 1967 Kartográfia

Soó MTABiolCsopKözl 1960

Soó 1. kötet 1964

Soó: Növényföldrajz 1965

Simon - Seregélyes: Növényismeret 1998

Zöld Elefánt 1981

kárpáti-alpi és pontusi-kontinentális Pteridophyta (felül) és Spermatophyta (alul) fajok

Simon Tibor (2005): Adatok a Zempléni-hegység flórájához (1950-1980) és a Carpaticum-flórahatár kérdése. Bot. Közlem. 92(1-2):69-84.

SZÜNFENOBIOLÓGIA – III. (folytatás) •

III. Társulástan - milyen elemekből és milyen törvényszerűségek alapján alakulnak ki a helyi fajkollektívumok (élőlénytársulások v. cönózisok) - növényekre fitocönológia = növénytársulástan - „alapegysége” a biocönózis=életközösség=társulás („csak” növényekre fitocönózis = asszociáció = növénytársulás)

TÁRSULÁS A társulás (biocönózis) egy adott helyen, adott pillanatban koegzisztáló (együtt létező) populációk közössége. Fitocönózis = asszociáció = növénytársulás : ökológiai és/vagy földrajzi okokból tagolódott (önálló? állandó?), egyedeiben törvényszerűen ismétlődő növényi társulásegységek, meghatározott florisztikai összetétellel, egységes életfeltételekkel (meghatározott környezeti igények) és megjelenéssel. Egyféle növénytársulások összessége az állomány. 1. “Szuperorganizmus” koncepció a térben és időben ismétlődően megjelenő, azonos összetételű társulások felismerésén és elfogadásán alapul (Zürich-Montpellier társulástani iskola, melynek Braun-Blanquet volt a vezéralakja. Ennek az iskolának volt követője Soó Rezső, a hazai geobotanika iskolateremtő vezére, így érthető, hogy a hazai tradíciók ebben a felfogásban gyökereznek) 2. Individualisztikus koncepció

Szüntaxonómiai rang Divízió Asszociáció-osztály Asszociáció-sorozat Asszociáció-csoport Asszociáció

Végződés - ea - etea - etalia - ion - etum

Példa Querco-Fagea - Európai lombhullató erdők Querco-Fagetea - Üde lomboserdők Fagetalia - Üde, bükk- és gyertyánelegyes erdők Fagion sylvaticae - Bükkösök Aconito-Fagetum - Kárpáti bükkös

Szubasszociáció: egymástól minőségi jellegekben különböznek. Differenciális fajok megléte vagy hiánya. Aconito-Fagetum caricetosum pilosae Fácies: mennyiségi jellegekben különböznek. Pl.: Aconito-Fagetum caricetosum pilosae melicosum uniflorae. Konszociáció: Egy asszociáció különböző konszociációi az uralkodó szint (pl. egy erdő esetében a lombkorona szint) összetételében különböznek pl. egy bükkös társulásnak létezhet magas kőris uralta konszociációja. Szünúzium: Azonos életformájú növényekből felépülő legelemibb növénytársulásnak tekinthető egység. Így beszélhetünk pl. egy kidőlt fatörzs moha szünúziumáról.

A cönológiai mintavétel szabályai 1. A mintavételi egység helyének kiválasztása: “Az asszociációk gyakorlati felismerése, azok homogenitása révén még kezdő számára sem jelent különösebb nehézséget.” (Zólyomi 1951). Ebből a meggyőződésből kiindulva a mintavételi hely kiválasztása szubjektív, “a jellemző folt(ok)” választandó(k) ki. 2. A mintavételi egység alakja 3. A mintavételi egység nagysága 4. Analitikus (felvételezéskor helyszínen becsült) bélyegek: - A-D érték (gyakoriság = abundancia - A, borítás = dominancia - D): Az előforduló fajok tömegességének jellemzésére szolgáló, az egyedszám és borítás viszonyoknak a termet különbségekből adódó arányeltolódásokat csökkentő becslési skálája. Az A-D érték meghatározása egy ötfokú ordinális skálán való becsléssel történik. - Szociabilitás (társulásképesség - S): Szálanként (1) → Csoportosan (5). - Vitalitás (életképesség - V): csak kicsírázik (1) → virágosan is szaporodik (4). Sajnos a gyakorlatban S és V értékét ritkán regisztrálják a kutatók, illetve az egy évben többszöri felvételezés jogos követelménye is gyakran nem teljesül.

A cönológiai mintavétel szabályai 5. Szintetikus bélyegek: - Frekvencia (sűrűség): - Konstancia (állandóság - K): egy adott asszociációban készült felvételek hány százalékában fordult elő az adott faj. - Fidelitás (hűség - F): értéke valamely fajnak bizonyos asszociációhoz vagy magasabb rangú szüntaxonhoz való kötődését mutatja: Asszociáció karakterfajF=5 Asszociáció-csoport karakterfaj F=4 Asszociáció-sorozat karakterfaj F=3 Asszociáció-osztály karakterfaj F=2 Asszociáció kísérő vagy idegen fajok F=1

állandó fajok jellemző v. karakterfajok elválasztó v. differenciális fajok