Szakmai beszámoló a Szent Imre Katolikus Gimnázium, Általános Iskola, Kollégium, Óvoda és AMI Rákóczi Szövetség Szent Imre Ifjúsági Szervezete 2016. június 11-12-i erdélyi tanulmányútjáról, melyet a június 4-i diákutaztatási program segítségével valósított meg A Rákóczi Szövetség június 4-i diákutaztatási programja keretében 2 nagyváradi líceummal (Josif Vulcan Főgimnázium, Szent László Líceum) valamint a szamosújvári Téka Alapítvánnyal együttműködve emlékeztünk meg a trianoni békediktátumról, igyekeztünk szorosabbra fűzni a szálakat anyaországbeli intézményünk és a határon túli fiatalokkal foglalkozó szervezetek között. Ennek keretében június 4-én fogadtuk a Josif Vulcan Főgimnázium diákjait, bemutattuk iskolánkat, tankönyv adományt gyűjtöttünk számukra, közösen tisztelegtünk, koszorúztunk a Hősök Emlékművénél. 2016. június 10-én intézményünkben fogadtuk a nagyváradi Szent László Líceum diákjait, intézményünk aulájában filmvetítéssel egybekötött közös trianoni megemlékezésen vettünk részt, bemutattuk intézményünk történelmi hagyományait. 2016. június 11-12-én a Mezőség és Kalotaszeg megismerésére indultunk, Szamosújváron a Téka Alapítvány regisztrált tehetségpontja, a szórványkollégium vendégei voltunk. Számukra szintén tankönyvekből állítottunk össze adománycsomagot, melyet az alapítvány szeretettel fogadott. Az utazók létszáma: 44 diák, 4 kísérőtanár Program Kolozsvár és környéke, az örök Kalotaszeg és Mezőség – erdélyi projekt a Rákóczi Szövetség diákutaztatási programja keretében időpont: 2016. június 11-12. (szombat-vasárnap) cél: a nemzeti összetartozás megélése a Kallós Alapítvány és a Téka Alapítvány közreműködésével program: 2016. június 11. Mezőség (Válaszút – Kallós Alapítvány Múzeuma, Bonchida – Bánffy Kastély, Szamosújvár – városnézés, Rózsa Sándor sírja, örmény templom, a barokk városkép megismerése, találkozás a Téka Alapítvány képviselőivel szállás: Szamosújváron, a Szórványkollégiumban 2016. június 12. Szamosújvár Kalotaszeg (Körösfő- népművészeti kirakodóvásár, Magyarvalkó – református templom) szakrális, főúri és népi építészetének, tárgyi és szellemi néprajzának megismerése, Kolozsvár kultúrörökségének (Farkas utcai gótikus templom, Szent Mihály-templom, Mátyás szülőháza) felkeresése A diákutaztatási pályázatban évek óta a következő célokat tűzzük ki: 1
1. Nemzeti ünnepünk méltó megünneplése határon túli magyar fiatalokkal együtt 2. Keresztény és nemzeti értékeink megismerése az úti célul kitűzött régióban 3. Betekintés a választott régióban élő más nemzetiségek művészetébe, értékeik elismerése, a különbségek megismerése Mindezen célok maradéktalanul megvalósultak a következő formában: 1. Nemzeti ünnepünk méltó megünneplése A fogadott nagyváradi intézmények több tanárával volt már szakmai kapcsolatunk a Rákóczi Szövetség vezetőképzői, partiumi meghívásos tanulmányútjai révén, illetve a „Határtalanul!” pályázati projektben a Szent László Líceummal. Ezért is fogadtuk szívesen jelentkezésüket, hogy hozzánk látogatnak. A Szent László Líceum diákjai 2 évvel ezelőtt március 15-ét ünnepelték velünk, ennek alkalmával ültettünk smaragdfát, mely azóta szépen fejlődik tanösvényünkön. Előtte készítettünk fotót, nemzeti összetartozásunkat jelképezve. Dokumentumfilm részletekkel emlékeztünk meg a Civitas Fidelissima, Civitas Fortissima városokról. A Josif Vulcan Főgimnázium diákjaival a nyíregyházi Megyeháza előtt álló Hősök tere I. világháborús Hősök Emlékműve előtt az egykori nyíregyházi tanáregyéniség, lokálpatrióta Vietórisz József: Beszél a márvány című versével emlékeztünk az I. világháborúban elesettekre, és a nagy háború következményeire. Szamosújváron az örmény templom Rubens-festménye, a Keresztlevétel előtt megemlékeztünk a magyarság Golgotájáról, felidézve az örmény-magyar közös történelem nagyjait. 2. Keresztény és nemzeti értékeink megismerése az úti célul kitűzött régióban Első állomásunk, Válaszút felé haladva megismerkedtünk a trianoni békediktátum következményeivel. Nagykárolyon áthaladva betekintést kaptak a diákok pl. Börvely község különös és tragikus történetébe – mikor dönthettek, melyik országba szeretnének tartozni, döntésük amellett az ország mellett szólt, ahova Nagykároly fog tartozni. Rövid zilahi pihenő után Válaszút felé indultunk, azzal a tervvel, hogy rövidítünk az útvonalon, Így kerültünk a Sárkányok földjére, különleges kőtömböket találva az út mentén Drágon áthaladva. Majd megismerkedtünk Nagyesküllőn a Mezőségre betelepülő székelyek legendáival. Az érdekességek megismerésének nagy ára volt, az út nagy részén a lelkünket kirázta a rengeteg gödör, úthiba. Válaszúton a Kallós Alapítvány Néprajzi Gyűjteménye volt az úti célunk. Nagy élmény volt találkozni Kallós Zoltán néprajzkutatóval, aki idén ünnepelte 90. születésnapját. Annak ellenére, hogy nagyon gyenge egészségi állapota, szívesen fogadott minket, készíthettünk közös képet is vele. Válaszút élő legendája beszélt gyermekkoráról, a Válaszútra jellemző sárgadinnye termesztésről, alapítványa mai tevékenységéről, a szórványkollégiumban tanuló fiatalokról, a mezőgazdasági szakképzés elindulásáról. Érdekességként megtudtuk, hogy születésnapjára kapta a 4 hónapos pulit, Vitézt, aki repülővel érkezett, nemzetközi útlevéllel, Lévai Anikó ajándékaként. Néprajzi gyűjteménye helyiségei tájegységenként vannak berendezve, megismerkedhettünk többek között a Mezőség, Kalotaszeg, a csángók jellegzetes tárgyalkotó népművészetével, szobabelsőivel, viseleteivel. Mivel két turnusban tudtuk megtekinteni a kiállítást, várakozás közben mezőségi népdalt tanultunk, a Borsa felől… kezdetű népdallal emlékezetessé téve a Válaszút felé haladó utunkat. A megtanult népdalt a buszon tovább is adtuk a csoport másik felének. Dalos kedvünket többszörösen bizonyítottuk az út során, kalotaszegi és mezőségi dalokat megtanulva, énekelve. Ebben segítségünkre volt a Válaszúton vásárolt énekeskönyv is. 2
Bonchidán, Erdély Versailles-ában a főúri reneszánsz és barokk, neogótikus építészetbe nyertünk betekintést. Sajnos a kastély romos állapotban van, de már látszanak a szakszerű rekonstrukció jelei. Meglepve tapasztaltuk az istálló fényűzését. Barock napokba csöppentünk bele, a kastély megtelt élettel, dzsessz koncertek, kreatív gyermek foglalkoztató, kirakodóvásár és kiállítások fogadtak minket. Az egyik legérdekesebb kiállítást egy alapfokú művészeti iskola Ex Libris metszeteiből láthattuk. Miközben az épített környezetet tanulmányoztuk, megismerkedhettünk gróf Bánffy Miklós személyiségével, politikai jelentőségével, az Erdélyi történet trilógiával. Természetesen a buszra szállva bonchidai népzenét hallgathattunk. Szamosújváron először Rózsa Sándor sírjánál tisztelegtünk, ahol megtanultuk az Esik eső, szép csendesen csepereg kezdetű, a híres betyárról szóló népdalt is. Megismerkedhettünk Rózsa Sándor személyiségével, az 1848-49-es szabadságharcban vállalt szerepével és a szamosújvári börtönéveivel is. Szamosújváron, a Téka Alapítvány szórványkollégiumában kicsit megismerhettük, milyen otthonos környezetben élhetnek az itt tanuló diákok, nemzeti gyökereiket, a naptári év neves pontjait hogyan sikerül népművészeti eszközökkel is emlékezetessé tenni. Szombat este lévén a fiatalok kikapcsolódásából is kaphattunk ízelítőt, örömmel tapasztaltuk, hogy élő népzenével teszik tartalmassá szabadidejük eltöltését. Kolozsváron a főtéren tettünk sétát, a Mátyás-szobor előtt készítettünk csoportképet, majd Mátyás szülőházához és a közeli gótikus ferences kolostorhoz is eljutottunk. Az utunk során Válaszúton hallott történeteket is leellenőriztük a kolozsvári családoknál szolgált leányokról a Régi Posta terén, szót ejtettünk a magyar kultúra, nyomtatás fellegváraként számon tartott város értékeiről. A gótikus Szent Mihály-templom freskóit részletesen tanulmányoztuk. Néhányan szabadidős programként is a kultúrát választották, velük a Református Kollégium régi tablóira csodálkoztunk rá (az 1914-ből származó tablókat látva kénytelenek voltunk nyugtázni, hogy a mi jogelődünk, a Kirkat még meg sem alapult ekkor. A Farkas utcai gótikus református templomba már cseperésző esőben jutottunk, de előtte még a Kolozsvári Márton és György Szent György-szobra másolata előtt is tisztelegtünk. Csodálattal tekintettünk a nagy múltú református nemesi családok halotti címereire, epitáfiumaira, s igen meghatározó élmény volt Kós András kolozsvári szobrászművész emlékkiállítása, „Ahonnan csak adni lehet – Kós András örökérvényű ajándékai címmel. A faragott, gyönyörű pasztell színekkel megfestett szobrok közül a 7 virágos leány ragadta meg leginkább figyelmünket. Sajnos a délután további részét a szakadó eső mosta, átfázva értünk Körösfőre, ahol rövid vásárlással, nézelődéssel töltöttük időnket, régiségeken, gyönyörű virágmintás kályhacsempéken legeltettük szemünk. Majd Magyarvalkóra vezetett utunk, ahol a gótikus, fatornyos református templomon a fiatornyokat, a római korból maradt kőfaragványokat, a reneszánsz motívumkincsét idéző kazettás mennyezetet, festett padokat, szószéket mértük fel. Hála a harangozó nyitottságának, a bátrabbak a toronyba is felmehettek. A megyénket Kalotaszeggel, Magyarvalkóval összekötő Vasvári Pál emléke előtt is tisztelegtünk, hiszen a templomban van domborműve felállítva. Mindenek megkoronázásaképp Szent László pénzét (nummulites) is gyűjthettünk, melyből minden utastársunknak, de az otthon maradottaknak is tudtunk ajándékot hozni. Sajnos a nagy eső elmosta nagyváradi látogatásunkat, de mivel az előző hetekben 2 nagyváradi csoporttal is ünnepeltünk nyíregyházi iskolánkban, így nyugodtabb szívvel tudtunk lemondani a június 12-i viszontlátogatásunkról, abban a reményben, hogy a jövőben be tudjuk váltani látogatási ígéretünket személyes, élő kapcsolatrendszerünkre is alapozva.
3
3. Betekintés a választott régióban élő más nemzetiségek művészetébe, értékeik elismerése, a különbségek megismerése Utunkon az örmény nemzetiség került a középpontba, hiszen Szamosújvár (Armenopolis) volt utunk egyik fő állomása. Megismertük az Erdélyben egyedülálló barokk városképet, az örmény házak ízléses, a barokk Bécs színvonalát idéző jellegét. Az épített környezet mellett nagy hatással volt ránk a vasárnap délelőtti szentmise az örmény templomban. Az örményül mondott Miatyánkot éppúgy csodálattal fogadtuk, mint a kórus által előadott néhány örmény egyházi éneket. Előző nap nagy ünnep, Világosító Szent Gergely ünnepe volt a közösségben, ezért a Szamosújvárról elszármazott örmények a világ minden részéről hazatértek. Így találkoztunk össze Nits János szatmárnémeti városi főtanácsossal is, aki intézményünk testvériskolájával, a Hám János Római Katolikus Iskolaközponttal számos alkalommal járt már Nyíregyházán. Többek között az ő közbenjárásának is köszönhető, hogy az örménykatolikus egyház idős gondnoka fáradságot nem kímélve mesélt az örmények erdélyi betelepüléséről, szerepéről a magyar történelemben, s végül megtudhattuk, hogyan került Rubens festménye, a Keresztlevétel a szamosújvári kis örmény kolónia birtokába. Az örmény kereskedők gazdagsága, szépérzéke, furfangja mind közrejátszott abban, hogy az értékes kép az osztrák Ferenc császár ajándékaként a közösséghez került. A románok néprajzi értékeibe Válaszúton volt módunk betekinteni a Kallós Gyűjteményben. Ugyanitt a székelyek és csángók hagyományaival is megismerkedtünk. Bánffyhunyad környékén pedig a cigánypaloták adtak új színfoltot az Erdélyben élő nemzetiségekről. Itt már csak az elsuhanó buszból vettük szemügyre az esőáztatta cifra épületeket. Összegezve tapasztalataink: eredményes, kulturális értékekben gazdag látogatásban volt részünk, melynek során rengeteget tanulhattunk, ha kellően nyitott szemmel és szívvel jártunk-keltünk a Mezőségen és Kalotaszegen. Diákjaink legmeghatározóbb élményeit, gondolatait az alábbiakban mellékeljük a beszámolóhoz. Néhány diák élménybeszámolója Kiss Dóra: Az első élmény Válaszút volt, ahol sok érdekes információt szereztünk a székely hagyományokról és népviseletekről. Utána utunk Bonchidára vezetett, ahol a vásárt tekintettünk meg. Másnap az örmény templomba mentünk misére. Majd Kolozsvárra mentünk, ahol Mátyás szülőházát néztük meg. Legkedvesebb élményem Válaszút volt. Szűcs Árpád József: Válaszúton sok érdekességet tudtam meg, nekem a moldvás rész tetszett a legjobban. Bonchidán a kastély gyönyörű volt, és megismerkedtünk román szavakkal, emberekkel. Az örmény templomot már előző nap láttuk, de vasárnap volt szerencsénk misén részt venni. A szállás is nagyon jó volt, kikapcsolódtunk. Anglia 1- Oroszország 1 volt az állás az EB-n. Bonchida örök emlék marad a számomra, mert beszélgettünk román fiatalokkal is.
4
Spitzmüller Fanni Anna: Ami számomra talán a legérdekesebb volt, az a Válaszúton található Kallós Népművészeti Múzeum volt. Hála Zoli bácsi áldozatos munkájának nagyon sok újdonságot tanulhattunk és az, hogy találkozhattunk vele, nagyon megtisztelő volt. Szamosújváron igazán érdekes volt hallani Rózsa Sándor életéről, és egy kis betekintést nyerni a jellemébe. Nagyon élveztem az ittlétet, hiszen végre megértettem a családom erős ragaszkodását ehhez a vidékhez, hiszen végtére is Erdélyből származunk. Külön köszönet Kaszásné tanárnőnek a részletes és lelkiismeretes idegenvezetésért, valamint a népdalok lelkes szemléltetésért . Szaplonczay Eufémia: Nagyon élveztem az egész kirándulást, főleg azért, mert így lehetőségünk volt a nyár kezdete előtt még egy közös utazáson részt vennünk. Leginkább a válaszúti múzeum nyerte el a tetszésemet. Mindig is nagyon érdekeltek a különböző tájak népviseletei, itt pedig számos ezzel kapcsolatos dologgal bővült a tudásunk Így már biztosan meg tudom majd különböztetni a széki és a kalotaszegi viseletet. Suller Ádám: Az én kedvenc helyem Kolozsváron a Szent Mihály-templom volt, ugyanis nekem a két kedvenc korszakom a barokk és a gótika, és ez a templom az utóbbi jellemzőit viseli. Ami ebben a templomban tetszett, az a belső falakon található freskók, illetve a templom terén található Hunyadi Mátyás-emlékmű. Mosolygó Viktória: Nagyon élveztem az egész utazást, főleg Szamosújváron a reggeli misét- nagyon megható volt a számomra. A másik pedig, amikor a református templomban voltunk Magyarvalkón és felmásztunk a toronyba. Féltem az elején, de a többiek segítségével sikerült. Minden program örök élmény marad a számomra és a közösség se lehetne jobb. Sopronyi Boglárka: Remek új információkat szereztem a határon túli magyarság életéről, öltözködéséről. A tájak gyönyörűek voltak, ahol jártunk és egész úton megnyugtató volt nézni őket. A magyarvalkai református templomhoz felvezető út fárasztó volt, és nehezítette az eső is, de megérte, mert a templom látványa mindent felülmúlt. Nehéz elhinni, hogy a templom mennyezetéről lógó búzaharangok közül az egyik már több mint 60 éves. Jó látni, hogy egy ilyen kis dolgon régen mennyit fáradoztak az emberek, és szomorú, hogy már ezek a szokások eltűntek a nép életéből Mindent összevetve, remekül éreztem magam és nagyszerű új élményeket szereztem.
5
Munkácsi Mária: Nagyon tetszett Szamosújvár, ahol megszálltunk. Ez egy gyönyörű város, ahol felkerestük Rózsa Sándor (híres betyár) sírját is. Illetve Kolozsváron tett látogatásunk, ahol megnéztük a főteret, Mátyás szülőházát és a Szent Mihály templomot. Sok érdekes információ is elhangzott, amiből tanulhattunk. Felföldi Áron György: Sok új információt szerzetünk a külhoni magyarság mostani életéről és múltjáról is. Érdekessé és információkban gazdaggá tette a kirándulást Kaszásné tanárnő mindenre kiterjedő magyarázata. Élményeinket gyarapították még a közös éneklések, versmondások. Hrubóczki Orsolya: Nagyon jó volt a kirándulás. Csodás helyeket láttunk, bár az idő nem volt túl csodás, de ez a hangulatot nem rontotta. Voltunk egy nagyon szép református templomban Magyarvalkón, ahol megcsodálhattuk a kazettás mennyezetet, és feljuthattunk a templomtorony tetejébe, ami külön izgalmas volt, mert szinte nem voltak lécek a padlóban, és ha volt is, nagyon mozgott. Összességében jó élmény volt és nagyon finomak voltak az ételek. Bartha Anikó: Nagyon tetszett nekem ez az utazás. Ami a legjobban megragadott engem a Kallós Alapítványi Múzeum volt. Tetszettek a különböző népek viseletei. Az elmúlt két nap számomra tartalmas, és nagyon jó volt. Barátfalvy Laci: Változatos és élménydús volt ez a két nap. Nagyon tetszett, hogy megismerhettük az erdélyi népviseleteket, népművészetet. Nagyon örültem annak a sok embernek, akik büszkén felvállalják magyarságukat. A szamosújvári örménykatolikus templom szentmiséje is csodálatos volt. Márkus Panna: Számomra az örmény templom volt a legérdekesebb. Nem tudtam, hogy az örmények ide menekültek. Nagyon tetszett az erdélyi kultúra, a székely népviselet. Bákonyi Sándor: Köszönöm ezt az utazást, mivel nagyon sok új dolgot ismerhettem meg, ezzel még többet tudtam meg a határon túli magyarokról. Számomra nagyon fontos dolog a haza iránti kötődés. A kedvenc momentumom az volt, amikor láthattam Rózsa Sándor sírját. Ott éreztem azt, hogy mennyien tettek azért, hogy a saját népünk fennmaradjon és a nép javát szolgálják. Számomra ez egy felejthetetlen út volt. 6
Németh Tamás: Legjobban a Szamosújváron való „barangolás” tetszett este, mivel megnézhettünk mindent, amit szerettünk volna. Popovics Réka: Nagyon élveztem a kirándulást, rengeteg új helyet láttam, sok dolgot megtudtam Erdélyről. Legjobban Kallós Zoli bácsi múzeuma tetszett, mivel egy csomó népdal, amit ismerek arról a tájegységről való, amit a Néprajzi Múzeum bemutatott. Linkecs Fruzsina: Soha nem voltam még eddig elcsatolt területen, talán ezért nem tudtam megérteni, mit jelent, hogy ez a föld is hozzánk tartozik. De ahogy átjöttünk a határon, tanárnő elkezdte magyarázni a különböző helyekhez kapcsolódó magyar történelmünk kiemelkedő személyeit. Tudatosult bennem, hogy azok az emberek, akik múltbéli teteikkel a mi jelenünket biztosították, ezen a földön születettek, összetartozunk. Innentől kezdve a kirándulás összes pontján nyitott szívvel vettem részt, érdekesnek és megtisztelőnek találtam, hogy egy apró részét megismerhettem őseink életének, akiknek az ereje és kitartása példát mutathat az egész Magyarországnak. Mészáros Petra: Az elmúlt két nap számomra nagyon újat és jót jelentett. Elsősorban sikerült új ismeretségeket szereznem, ezáltal kedves barátokat. Másodszor rendkívül tetszett Kaszásné Tóth Judit tanárnő előadása a városokról, községekről, épületekről, festményekről, fali freskókról. Mindenképpen szeretném kiemelni még Kallós Zoltán Múzeumát, ami több év, mi több évszázad népi tárgyait gyűjti, gyűjtötte össze.
Csáki Marcell: Számomra ez a két nap, amit a magyarlakta területen töltöttem, nagyon tanulságos volt. A sok vár, helységek, templomok, képek, festmények, freskók és érdekes történelmi hátterek rendkívül figyelemfelkeltőek volt. Sok új dolgot tanultam meg és láttam. Rengeteg információt kaptam a kultúráról, amely betekintést engedett a dolgok valódi hátterébe. A Kallós Gyűjteményben nagyon sok dolgot megtudhattunk az akkori viseletekről és szobaberendezésekről, díszítésről. Nagyon sok érdekességet és kultúránk szempontjából igazán érdekes épületeket ismerhettünk meg, mégis legjobban az egyes tárgyakhoz, műkincsekhez kötődő legendák fogtak meg. 7
Sütő Hanna: Az elmúlt két nap legmeghatározóbb élménye a Kallós Zoltán Néprajzi Múzeumban tett látogatásunk volt. Számomra elképesztő volt az intézmény névadójának kiállított életművét látni, a korabeli használati tárgyak, viseletek, bútorok, textíliák mind olyan mértékű nemzetszeretetről és nemzet iránti hűségről tanúskodtak, ami csak a legelszántabbakban rejlik. Domokos Lili: Nekem Szent László pénzének keresése volt a legnagyszerűbb élmény Magyarvalkón, mert tudtam hazahozni valamit emlékbe: így még felejthetetlenebb az élmény. Kolozsvár tetszett a legjobban az összes megálló közül, a Szent Mihály templom és maga a város nagyon gyönyörűek. Bartháné Hagymásy Zita: Első nap a Kallós Gyűjteményben nagyon tetszett a magyar népi kultúra sokszínűségének bemutatása, az, hogy mennyire van hatással egymással népviseletére és népi motívumvilágára a szomszédos tájegységek kultúrája. Második nap az örmény katolikus templomban rengeteg új dolgot megismertem pl. miért van a templom épületén belül óra, hogyan települtek be és illeszkedtek be a környező népek kultúrájába az örmények, kikkel milyen kapcsolatban voltak, hogy mennyire igyekeztek hálájukat kifejezni az őket befogadókkal szemben. Fantasztikus volt a Rubens-festmény története és az, ahogy a gondnok úr bemutatta saját népe hitének gyökereit. Sózer-Pápai Réka és Simon Zelma Benedetta A mai nap számunkra tartalmas volt és vidáman telt el. Sok új dolgot láthattunk, tanulhattunk. A társaság is fantasztikus volt. Nagyon szeretjük az ilyen kirándulásokat. Köszönet a RákócziSzövetségnek! Nagy élmény volt, hogy eljutottunk Válaszútra, Kallós Zoltán néprajzi magángyűjteményét megismerni, amelynek tárgyai több módon kerültek a tulajdonába: örökölt, adományt kapott, nagyrészt vásárolta. Megismerhettük a Mezőség házainak berendezéseit, a széki, szász, kalotaszegi, györgyfalui, válaszúti tisztaszobát, a csángó és román népviseleteket. Megtudtuk. hogy a széki fiatal lányok viseletében azért meghatározó szín a fekete, mert a közösség több évszázada gyászolja
8
a tatárdúlásnak áldozatul esett halottait. Annak ellenére, hogy reformátusok, augusztus 24-én böjtölnek, ez az évfordulója a tatárdúlásnak. Kalotaszeg: muránói üvegből készítettek a lányoknak nyakláncot, ez igen drága. Pártát csak személyre szólóan készítenek, Kallós Zoltán is személyesen készíttetett a kiállítása számára. Csángók: úgy mondják róluk, hogy fehér keresztalja: a csíksomlyói búcsún ők fehérben vannak, és mindenkinek van népviselete – ezt nagyon felemelő érzés volt hallani. Bonchidán Barock napi programsorozatba csöppentünk bele. Szamosújváron Rózsa Sándor – aki egy betyár volt- síremlékéhez látogattunk el, megtanultuk és elénekeltük az Esik eső … kezdetű Rózsa Sándor betyárnótát. Magyarvalkóról jövet Kaszásné tanárnő Szent László pénzével kínálgatott minket. Mi is vettünk belőle, Réka majdnem megkóstolta. Tanárnő mindjárt tréfált vele egyet, hogy Dunakavics helyett most már illő lenne megírnunk a Valkai-kavics hiteles történetét. Még adósok leszünk ezzel a nyárra.:) Nyíregyháza, 2016. június 20.
Kaszásné Tóth Judit Rákóczi Szövetség Szent Imre Ifjúsági Szervezete támogató tanára
9
