SZAKKÉPZÉSI ÉS FELNİTTKÉPZÉSI KONCEPCIÓVÁLTÁS Dr. Odrobina László Szakképzési és Felnıttképzési Fıosztály fısztályvezetı
A MUNKAERİPIAC MŐKÖDÉSE OK KERESLET TA ↔ MUNKAERİPIAC ↔ (gazdaság) TÁ G S Á P (közvetítı S OL közeg) L ↓ITIK I VÁ GA Képzési FolyamatosSÁ változás Foglalkozási IK A struktúra struktúra ON D Z CE A G Szakmák PC Foglalkozások (szakképesítések) IÓ
KÍNÁLAT (oktatás)
Képesség- és tudáscsomagok
Tevékenységcsomagok
A kereslet− −kínálat egyensúlya esetén jól mőködı munkaerıpiac 2
3
A nyilvántartott álláskeresık iskolai végzettség szerinti összetétele 2010. évben
Forrás: Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat 4
Iskolarendszerő oktatás
FELSİ OKTATÁS Egyetem, Fıiskola 75%
SZAKKÖZÉPISKOLA 13-14/15. évfolyam Szakképzési szakasz
MUNKAERİPIAC
50-60%
Lemorzsolódás ~ 20% SZAKISKOLA
(9-10. évfolyam általánosan mővelı szakasz) (11-12-13. szakképzési szakasz)
SZAKKÖZÉPISKOLA
érettségi GIMNÁZIUM
(9–12. évfolyam) általánosan mővelı szakasz érettségivel zárul
általános képzés (9–12. évfolyam + 6-8 évf. gimnázium) érettségivel zárul
41,6%
34,6%
FELNİTTKÉPZÉS Iskolarendszeren kívüli felnıttképzést folytató intézmények
Szakképzı iskolák Középfokú oktatás
23,8%
Jelenlegi eloszlás
felvételi ALAPFOKÚ OKTATÁS Általános iskola 5
HELYZETKÉP – iskolai rendszerő képzés Nem a keresletnek megfelelı szakirányú kibocsátás Csökkenı tanulólétszám a szakiskolákban (felvételi) Munkaerı-hiány és túlképzés (munkaerı-piaci igények, RFKB) Bonyolult képzési struktúra (OKJ, moduláris építkezés-tartalmi átfedés láthatósága) A központi programok csak az elérendı kompetenciákat tartalmazzák, az elsajátítandó ismereteket nem (fejlesztési hiba!) Alacsony gyakorlati óraszámok (SZVK, E/GY: 30/70; 40/60) Az RFKB-k hatásköre korlátozott (fenntartók, iskolák), döntéseik szakmailag nem mindig megalapozottak (info-bázis) A TISZK-ek túl sokféle formában mőködnek, tagintézményeiket csak korlátozott mértékben tudják irányítani (elınyeit nem érzik az iskolák) 6
A SZAKKÉPZÉSI REFORM PRIORITÁSAI Gyakorlat-központú szakképzési rendszer kialakítása A duális képzés általánossá tétele érdekében a gyakorlati oktatás kiemelt támogatása A
képzés hatékonyságának javítása (munkaerıpiacra képzés); ezzel a foglalkoztathatóság biztosítása
A képzési ciklusidı, a szakmai tartalom és a vizsgarendszer (puzzle v. rubik kocka elv) újragondolása, racionalizálása A rendszer költséghatékony mőködtetése Pályaorientáció, pályakövetés (szakiskolai ösztöndíj) 7
KONCEPCIÓ AZ ISKOLAI RENDSZERŐ SZAKKÉPZÉS PROBLÉMÁINAK MEGOLDÁSÁRA
8
1. SZAKISKOLAI KÉPZÉS A jellemzıen fizikai, manuális készségekre épülı (31−33 szintő) szakképesítések körében többségében 3 éves szakmunkásképzés bevezetése
9. évfolyamtól szakképzı évfolyamok A duális képzés kiterjesztése (gazdasági kamarák szerepe) A gyakorlati óraszámok növelése A gyakorlati oktatás a 9. évfolyamon tanmőhelyben (szintvizsga), a 10−11. évfolyamokon vállalkozásoknál Tankötelezettség csökkentése - érettségi, elsı szakma ingyenes A szakiskolát végzett tanulók részére érettségi vizsga lehetıségének biztosítása 2 tanév alatt Gyakornoki év bevezetése
9
2. SZAKKÖZÉPISKOLAI KÉPZÉS az új közoktatási tv. koncepciója szerint Valamennyi (9–12.) évfolyam szakképzı évfolyamként mőködik (szakmacsoportos – ágazati képzés) A 12. évfolyam végén szakmai érettségi (FEOR alapján elhelyezkedés) Továbblépési lehetıségek: rövidített OKJ-s szakmaszerzés (emelt szintő szakmunkásképzés) vagy technikusi végzettség felsıoktatás szakképzett munkavállalóként munkaerıpiac 10
3. TARTALMI KÉRDÉSEK A közoktatáshoz igazodóan – a kimeneti szabályozás megtartása mellett – egységes, kötelezı érvényő, a tanítási-tanulási folyamatot szabályozó kerettantervek kidolgozása és bevezetése (NEFMI – új közokt. tv.) A központilag kiadott tanügyi dokumentumok (OKJ, szakmai és vizsgakövetelmények) felülvizsgálata, átdolgozása (MKIK 48) A
szakmai vizsgák racionalizálása vizsgadokumentáció egyszerősítése)
(idıtartam
csökkentése,
Szakmai felügyeleti rendszer kialakítása (NGM−NEFMI−MKIK együttes részvételével) Pályaorientáció fejlesztése, pályakövetési rendszer kialakítása 11
4. A SZAKKÉPZÉSI HOZZÁJÁRULÁSI ÉS TÁMOGATÁSI RENDSZER VÁLTOZÁSAI A hozzájárulásra kötelezettek által szervezett gyakorlati oktatásra szakmacsoportonként meghatározott normatív költségtérítés Saját dolgozók képzésénél az elszámolási kötelezettség egyszerősítése Terv: Az iskolai tanmőhelyekben folyó gyakorlati oktatás differenciált mértékő, normatív jellegő támogatása 12
5. EREDMÉNYEK (a Mercedes és az MKIK 48 szakképesítése) Cél: 2011 - szeptemberi kezdés Az NSZFI-vel együttmőködésben megtörtént az MKIK által kidolgozott 48 szakképesítés és a Mercedes cég által kért jármőves szakképesítések képzési dokumentumainak kidolgozása Megtörtént az ehhez szükséges OKJ módosítás, 133/2011. (VII. 18.) Korm. rendeletben jelent meg Folyamatban van a szükséges tanügyi dokumentumok (SZVK rendelet (aug. 25.); Központi programok (NSZFI honlapján elérhetı)) megjelentetése és kiadásra került egy NEFMINGM közös közlemény 13
A FELNİTTKÉPZÉSI RENDSZER MEGÚJÍTÁSA
14
HELYZETKÉP A FELNİTTKÉPZÉSBEN A felnıttképzés jelenleg ellenırizetlen és átláthatatlan Minısége – az akkreditációs rendszer mőködésének ellenére – nem javult Kérdéses a megszerzett bizonyítvány mögött lévı valós tudás Döntıen nem a legjobban rászorultak vesznek benne részt A támogatott képzések struktúrája csak részben felel meg a munkaerıpiaci igényeknek – a képzı intézmények kínálata a meghatározó, s nem a keresleté A rendszer nem méri a támogatások eredményességét, hatékonyságát 15
A MEGÚJÍTÁS Fİ CÉLJAI Egyszerőbb, átláthatóbb, hatékonyabban ellenırizhetı, kevésbé bürokratikus rendszer Minıségi tudás, egyenszilárdságú bizonyítvány A támogatott képzések igazodjanak a munkaerıpiac strukturális és tartalmi elvárásaihoz Növekedjen a támogatott képzések munkaerı-piaci eredményessége, az elhelyezkedettek aránya
16
A VÁLTOZÁSOK TERVEZETT IRÁNYAI I. A felnıttképzést folytató intézmények tevékenységének folyamatos ellenırzése, értékelése Az államilag elismert (OKJ szerinti), illetve támogatott képzések szigorúbban ellenırzése A FAT akkreditációt illetıen a jelenlegi bürokratikus adminisztráció helyett a szakmaiság elıtérbe helyezése Az engedélyeztetésben és ellenırzésben nagyobb szerep biztosítása a munkaügyi szervezet megyei központjainak A szankcionálási rendszer fokozatossága, ugyanakkor a szankciók szigorítása 17
A VÁLTOZÁSOK TERVEZETT IRÁNYAI II. Szigorúbb személyi feltételek elıírása (állandó oktatók, tanári értékelési rendszer) Szigorúbb tárgyi feltételek elıírása, különösen a gyakorlati képzést illetıen Minıségcélok átláthatósága (tartalmilag ellenırizhetı, számszerősíthetı, számon kérhetı célok kitőzése és értékelése) A képzésben résztvevı személyek, megrendelık elégedettségének kötelezı mérése és nyilvánossá tétele (nem papírgyártás!) OKJ szerinti képzések – minimum óraszám meghatározása Folyamatszabályozás 18
A TÁMOGATÁSI RENDSZER FEJLESZTÉSE Az RFKB-k összehangolják az iskolai rendszerben folyó és a felnıttképzési intézmények által szervezett szakképzést (rövid, ill. középtávú tervezés) OKJ szerinti képzés csak az RFKB-knek a szakképzés irányaira és arányaira vonatkozó döntése alapján támogatható Az álláskeresık képzési támogatási keretének a munkáltatói igényekhez igazítása A pályakövetési rendszer erısítése − visszacsatolás 19
ÖSSZEGZÉS Stratégiai fontosságú feladat a gazdaság szereplıinek széleskörő bevonása a szakképzés megszervezésébe, mőködtetésébe – kiemelten a gyakorlati oktatás területén (MKIK, egyéb gazdasági szereplık bevonása) A tervezett intézkedések hatására a gazdaság igényeinek megfelelı és kellı számú munkaerı növekszik a foglalkoztathatóság emelkedik a képzések minısége, ennek keretében közelít egymáshoz az iskolai rendszerő és a felnıttképzés csökken az alacsony színvonalon mőködı intézmények száma, tisztábbá válik profiljuk, csökken az adminisztráció Javul a felnıttképzés átláthatósága, a támogatások hatékonyabban kerülnek felhasználásra
20
KÖSZÖNÖM MEGTISZTELİ FIGYELMÜKET!
[email protected]
21
