SZAKKÉPZÉSI REFORM ÉS A FELNİTTKÉPZÉS MEGÚJÍTÁSA 2011 Dr. Odrobina László Szakképzési és Felnőttképzési Főosztály főosztályvezető
KONCEPCIÓ AZ ISKOLAI RENDSZERŐ SZAKKÉPZÉS PROBLÉMÁINAK MEGOLDÁSÁRA
2
HELYZETKÉP – iskolai rendszerő képzés Nem a keresletnek megfelelő szakirányú kibocsátás Csökkenő tanulólétszám a szakiskolákban Munkaerő-hiány és túlképzés Bonyolult képzési struktúra (OKJ, moduláris építkezés) A központi programok csak az elérendő kompetenciákat tartalmazzák, az elsajátítandó ismereteket nem Alacsony gyakorlati óraszámok Az RFKB-k hatásköre korlátozott (fenntartók, iskolák), döntéseik szakmailag nem mindig megalapozottak A TISZK-ek túl sokféle formában működnek, tagintézményeiket csak korlátozott mértékben tudják irányítani (vízfejek, előnyeiket nem érzik az iskolák) 3
A SZAKKÉPZÉSI REFORM PRIORITÁSAI Gyakorlat-központú szakképzési rendszer kialakítása A duális képzés általánossá tétele érdekében a gyakorlati oktatás kiemelt támogatása A képzés hatékonyságának javítása (munkaerő-piacra képzés); ezzel a foglalkoztathatóság biztosítása A képzési ciklusidő, a szakmai tartalom és a vizsgarendszer újragondolása, racionalizálása A rendszer költség-hatékony működtetése Pályaorientáció, pályakövetés 4
1. SZAKISKOLAI KÉPZÉS A jellemzően fizikai, manuális készségekre épülő (31−33 szintű) szakképesítések körében a 3 éves szakmunkás-képzés bevezetése 9. évfolyamtól szakképző évfolyamok A duális képzés kiterjesztése (gazdasági kamarák) A gyakorlati óraszámok növelése, gyakorlati oktatás a 9. évfolyamon tanműhelyben, a 10−11. évfolyamon vállalkozásoknál Tankötelezettség csökkentése 17 éves korra Érettségi vizsga lehetőségének biztosítása szakközépiskolában 2 tanév alatt Tervezzük: gyakornoki év bevezetése 5
2. SZAKKÖZÉPISKOLAI KÉPZÉS az új közoktatási tv. koncepciója szerint Szakmai tárgyak már a 9-12. évfolyamokon is A 12. évfolyam végén szakmai érettségi (FEOR alapján elhelyezkedés) Továbblépési lehetőségek: rövidített OKJ-s szakmaszerzés emelt szintű szakmunkásképzés, technikusi végzettség (érettségire épülő szakképesítések – OKJ szerint) – egy év alatt felsőoktatás szakképzett munkavállalóként munkaerő-piac 6
3. TISZK RENDSZER Az önálló OM azonosítóval rendelkező, holland modell szerint működő TISZK-ek preferálása RFKB-k döntései – szigorúbb szankcionálás Működésük egyszerűsítése, működési költség biztosítása (35 %) Felnőttképzési
tevékenységük
erősítése
(sok
helyen
ellenérdekeltek a finanszírozási megvonások miatt) 7
4. TARTALMI KÉRDÉSEK A közoktatáshoz igazodóan – a kimeneti szabályozás megtartása mellett – egységes, kötelező érvényű, a tanítási-tanulási folyamatot szabályozó kerettantervek kidolgozása és bevezetése (NEFMI – új közokt. tv.) A központilag kiadott tanügyi dokumentumok (OKJ, szakmai és vizsgakövetelmények) felülvizsgálata, átdolgozása (MKIK) A szakmai vizsgák racionalizálása (időtartam csökkentése, vizsgadokumentáció egyszerűsítése) Szakmai felügyeleti rendszer kialakítása (NGM−NEFMI−MKIK együttes részvételével) Pályaorientáció fejlesztése, pályakövetési rendszer kialakítása 8
5. STRUKTURÁLIS KÉRDÉSEK A gazdasági kamarák szerepvállalásának erősítése A gazdaság szereplőinek bevonása a szakképzésbe A beiskolázási irány/arányhoz kötődő feladatok körének bővítése (RFKB-val) A kormány és a gazdasági tárca megállapodása a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával szakképzési feladatok ellátására: – Szakmai dokumentumok átdolgozása (SZVK,KP) – Szintvizsgák szervezése – Vizsgaelnöki delegálások – Beiskolázási irány/arányhoz kötődő feladatok bővítése – Vizsgatételek készítése (szakképzési törvény módosítása) – Pályaorientáció 9
A STRATÉGIA LÉNYEGE ÉS HATÁSA
Stratégiai fontosságú feladat a gazdaság szereplőinek széleskörű bevonása a szakképzés megszervezésébe, működtetésébe – kiemelten a gyakorlati oktatás területén (MKIK, kisebb gazdasági szereplők bevonása) A tervezett intézkedések hatására a gazdaság rendelkezésére áll az igényeknek megfelelő és kellő számú munkaerő növekszik a foglalkoztathatóság 10
A SZAKKÉPZÉSI HOZZÁJÁRULÁSI ÉS TÁMOGATÁSI RENDSZER VÁLTOZÁSAI A hozzájárulásra kötelezettek által szervezett gyakorlati oktatásra szakmacsoportonként meghatározott normatív költségtérítés A hozzájárulásra kötelezettek saját dolgozói képzésénél az elszámolási kötelezettség egyszerűsítése Tervezzük: az iskolai tanműhelyekben folyó gyakorlati képzés differenciált mértékű, normatív jellegű támogatását 11
A FELNİTTKÉPZÉSI RENDSZER MEGÚJÍTÁSA
12
HELYZETKÉP A FELNİTTKÉPZÉSBEN A felnőttképzés ellenőrizetlen és átláthatatlan A minősége – az akkreditációs rendszer ellenére – semmit sem javult A megszerzett bizonyítvány mögött kérdéses a valós tudás Döntően nem azok vesznek benne részt, akik a legjobban rászorultak A támogatott képzések struktúrája csak részben felel meg a munkaerő-piaci igényeknek – a képzőintézmények kínálata a meghatározó, s nem a keresleté A rendszer nem méri a támogatások eredményességét, hatékonyságát 13
A MEGÚJÍTÁS Fİ CÉLJAI • Egyszerűbb, átláthatóbb, hatékonyabban ellenőrizhető, kevésbé bürokratikus rendszer • Minőségi tudás, egyenszilárdságú bizonyítvány • A támogatott képzések igazodjanak a munkaerő-piac strukturális és tartalmi elvárásaihoz • Növekedjen a támogatott képzések munkaerő-piaci eredményessége, az elhelyezkedettek aránya 14
LÉNYEGES VÁLTOZÁSOK TERVEZETT IRÁNYAI I. Engedélyezés, akkreditáció: Súlyt és nagyobb ellenőrzést adni az államilag elismert (OKJ szerinti), illetve támogatott képzéseknek A FAT akkreditációt a jelenlegi bürokratikus és papíralapú adminisztráció felől a szakmaiság irányába elvinni Az engedélyeztetésben és ellenőrzésben nagyobb szerepet biztosítani a munkaügyi szervezet megyei központjainak A felnőttképzési intézmények tevékenységének folyamatos ellenőrzése, értékelése – főként a „visszaesők” esetén A szankcionálási rendszer fokozatossága (figyelmeztetés, bírság, működési engedély visszavonása), ugyanakkor a szankciók szigorítása A szakmaiság garantálása 15
LÉNYEGES VÁLTOZÁSOK TERVEZETT IRÁNYAI II. Személyi, tárgyi és tartalmi feltételek: Szigorúbb személyi feltételek meghatározása: állandóan rendelkezésre álló oktató(k), tanári értékelési rendszer alkalmazása Szigorúbb tárgyi feltételek meghatározása: különösen a gyakorlati képzés feltételeit illetően Minőségcélok jobb átláthatósága: tartalmilag ellenőrizhető, számszerűsíthető, számon kérhető célok kitűzése és elérésük értékelése A képzésben résztvevő személyek, más megrendelők elégedettségének kötelező mérése és nyilvánossá tétele (NEM PAPÍRGYÁRTÁS!) OKJ szerinti képzések – minimum óraszám meghatározása Folyamatszabályozás 16
A TÁMOGATÁSI RENDSZER FEJLESZTÉSE Az RFKB-k összehangolják az iskolai rendszerben folyó és a felnőttképzési intézmények által végzett szakképzést (rövid-, ill. középtávú tervezés) OKJ szerinti képzés csak az RFKB szakképzés arányaira és irányaira vonatkozó döntése alapján támogatható A
munkakeresők képzési állásigényekhez igazítása
támogatási
keretének
A pályakövetési rendszer erősítése - visszacsatolás 17
ELVÁRT HATÁSOK Emelkedik a képzések minősége, közelít egymáshoz az iskolai rendszerű és a felnőttképzés Csökken a „színvonaltalan” intézmények száma, tisztábbá válik profiljuk Csökken az adminisztráció Növekszik a felnőttképzés átláthatósága, a támogatások célszerűbben kerülnek felhasználásra
18
KÖSZÖNÖM MEGTISZTELİ FIGYELMÜKET!
[email protected]
19
