Nevelési Kutatási és Ifjúsági Minisztérium
Szakirányítók: Roşu Elisaveta Pető Csilla
Jelen anyagot a Nevelési Kutatási és Ifjúsági Minisztérium 2730/03.12.2007.-es Miniszteri Rendelet által finanszírozta
Ingyenes forgalmazás
1
Nevelési Kutatási és Ifjúsági Minisztérium
Szakirányítók: prof.dr.Roşu Elisaveta Pető Csilla
Ökológiai és környezetvédelmi nevelés
Munkafüzet Az V-VII osztályos diákok számára
2
Az „Ökológiai és környezetvédelmi nevelés” a Nevelési Kutatási és Ifjúsági Minisztérium 1862/30.08.2007.-es Rendelete által jóváhagyott választható tantárgy. Készítették: Antonescu Liliana Sanda tanárnő- főtanfelügyelő, Bihar megyei Tanfelügyelőség Citrea Luminiţa tanárnő - „Onisifor Ghibu” Elméleti Líceum, Nagyvárad Felicia Enache mérnöknő - főtanácsadó, Környezetvédelmi Hivatal, Bihar megye Gherghel Marcela tanítónő - 11-es számú iskola, Nagyvárad Ivan Lucica tanárnő - báródi iskola pr.Negruţiu Florin tanár - szaktanfelügyelő, Bihar megyei Tanfelügyelőség Oprea Adriana tanárnő - „Andrei Mureşanu” iskola, Nagyvárad Petrila Tatiana tanárnő -„Nicolae Bălcescu” iskola, Nagyvárad dr.Roşu Elisaveta tanárnő - szaktanfelügyelő, Bihar megyei Tanfelügyelőség Szabo – Osvat Eva tanárnő – Körösrévi Technikai Kollégium Szucs Lucia tanárnő - „Avram Iancu” iskola, Nagyvárad Venczel Ilona tanárnő - 11-es számú iskola, Nagyvárad Vidican Elena tanárnő - 11-es számú iskola, Nagyvárad Zbârcea Claudia tanárnő- „Oltea Doamna” iskola, Nagyvárad Zsejki Lucreţia tanárnő - 11-es számú iskola, Nagyvárad Közreműködtek: Pàsztor Gabriella, Ghitea Mircea, Mocanu Călin, Şereş Ioan, Tiurbe Verghelia, Sadoveanu Georgeta, Puşcaş Karol Tudományos referensek: prof. dr. Călugăru Daniela - főtanfelügyelő, M.E.C.T., prof. univ. dr. Măhăra Gheorghe - Nagyváradi Egyetem A munkafüzet magyar nyelvű fordítását a következő személyek végezték: Erdei Georgeta Éva – Pro Nymphaea Egyesület Ionescu Nikolett – Pro Nymphaea Egyesület Erdei Dániel Róbert – Pro Nymphaea Egyesület Lektorálta: Tankó Veronika Zita, tanító Korrektúra: Tunyugi Katalin, tanító Tudományos szakirányító: Pető Csilla, Bihar Megyei Tanfelügyelőség
3
TARTALOMJEGYZÉK 1. Jelentős környezetvédelmi világnapok (Adriana Oprea, Elisaveta Roşu, Florin Negruţiu) 2. I. A környezet megismerésének és védelmének alapvető fogalmai (Adriana Oprea, Elisaveta Roşu, Tatiana Petrila, Claudia Zbârcea, Luminiţa Citrea, Éva Szabó, Mircea Ghitea) I.1. Fogalmak behatárolása I.2. Az ökológia története I.3. A környezet földrajzának története I.4. Hazai hozzájárulások az ökológia fejlődéséhez I.5. Hazai hozzájárulások a környezet-földrajz fejlődéséhez I.6. A környezet fogalma I.7. Abiotikus tényezők I.7.1. A víz I.7.1.1. A víz körforgása a természetben I.7.1.2. A víz megfigyelhető fizikai tulajdonságai I.7.2. A levegő I.7.2.1. A légköri levegő megfigyelhető fizikai tulajdonságai I.7.3. A talaj I.7.3.1. A talaj megfigyelhető fizikai tulajdonságai I.8. Biotikus tényezők I.9. Biotikus és abiotikus tényezők helyi szinten I.10. Az élő szervezetek és az abiotikus tényezők közötti kapcsolatok I.11. Komplex ökoszisztéma – Az erdő: szerepek, védelmi intézkedések I.12. Környezetvédelmi illetékes intézmények Romániában 3. II. Az ember hatása a környezetre (Elena Vidican, Marcela Gherghel, Tatiana Petrila, Elisaveta Roşu, Felicia Enache) II.1. Környezet típusok: természetes, antrópizált, antrópikus II.2. Környezet II.3. Az antrópikus beavatkozás: lehetőségek, következmények II.4. Biológiai sokféleség: jelen és jövőkép II.5. Helyi szintű környezetrombolás (Bihar megye) II.6. Környezetrombolás Romániában II.7. Védett területek II.8. Védett területek menedzsmentje 4. III. A környezet higiéniája (Lucreţia Zsejki, Ilona Venczel, Felicia Enache, Victoria Pop Elisaveta Roşu) III.1. Szennyezés. Szennyezési források. Osztályozás. III.2. A szennyezési források és a szennyező anyagok eloszlása helyi szinten – Bihar megye III.3. A levegő, víz, talaj szennyezése III.3.1. A levegő szennyezése III.3.2. A víz szennyezése III.3.3. A talaj szennyezése III.4. Helyi szintű szennyezés III.5. Hang- és biológiai szennyezés 4
6
9 9 9 10 10 11 11 12 12 12 12 16 17 19 19 21 21 22 24 29 33 33 34 37 38 41 41 42 44 49 49 50 50 50 55 59 63 65
III.5.1. Fónikus- vagy hangszennyezés III.5.2. Biológiai szennyezés III.6. Radioaktív szennyezés 5. IV. A környezetvédelem (Licia Szűcs, Elisaveta Roşu, Éva Szabó, Ilona Vencel, Lucreţia Zsejki, Felicia Enache, Florin Negruţiu) IV.1. A környezetvédelem fogalma IV.2. Fogalmi behatárolások: a környezet védelme és fenntartása IV.3. A környezeti tényezők romlásának csökkentése érdekében hozott intézkedések IV.3.1. A víz IV.3.2. A levegő IV.3.3. A talaj IV.4. Az élőhelyek mesterségessé válása IV.5. A hulladékok: meghatározás és osztályozás. A hulladékok hatása a környezeti tényezőkre IV.6. A hulladékok környezetre gyakorolt káros hatásának csökkentése IV.7. A hulladékok menedzsmentjének elvei IV.8. A hulladékok értékesítése IV.9. A hulladékok kezelése és újrahasznosítása IV.10. Fenológiai kérdőív módszere az örökbefogadható areál elemzésében: a park IV.11. Egy örökbefogadható areál tanulmányozása: a gyümölcsöskert IV.12. Egy örökbefogadható areál tanulmányozása: a láp IV.13. Jó szokások az „örökbe fogadott” areálokon IV.13.1. Az iskola zöldségeskertje IV.13.2. Az iskola gyümölcsöskertje 6. A jó tanácsok és jó példák naptára 7. Kis környezetvédelmi szótár
5
65 68 71 73 74 74 76 76 77 79 80 81 84 84 85 85 87 93 95 98 98 102 107 111
Jelentős környezetvédelmi világnapok
Április 24. A kísérleti állatok védelmének világnapja
Február 2. A vizes élőhelyek világnapja
Március 6. Nemzetközi Energiatakarékossági Világnap
Május 10. Madarak és fák napja
Március 15. - Április 15. Az erdő hónapja
Május 11. A vonuló madarak világnapja
Május 15. Nemzetközi klíma akciónap
Március 22. A víz világnapja
Március 23. A meteorológia világnapja
Május 24. Az európai nemzeti parkok napja
Április 1. A madarak napja
Június 5. Környezetvédelmi világnap
Április 17. Az egészség világnapja
Június 8. Az óceánok világnapja
Június 17. Világnap az elsivatagosodás és az aszály ellen
Április 22. A Föld napja
6
Október 4. Június 21. A Nap napja
Állatok világnapja
Október 8. A Természeti katasztrófák elleni védekezés világnapja, Madármegfigyelő nap
Július 11. Népesedési világnap
Augusztus 9. Az állatkertek és a parkok nemzetközi napja
Október 15. Nemzetközi gyalogló nap
Szeptember 16. Az ózonréteg védelmének nemzetközi napja
Október 16. Az élelmezés nemzetközi napja
Szeptember 18. Geológusok világnapja
Október 17. A szegénység felszámolásának nemzetközi napja
Szeptember 23. Takarítási világnap
Október 21. Földünkért világnap
Szeptember 25. Tengeri élőhelyek nemzetközi napja
Október 31. Takarékossági világnap, A Fekete-tenger nemzetközi napja
Szeptember 26. A Kárpátok világnapja
November 8. Városok nemzetközi napja
Október 1. Habitát világnap
7
December 14. A nukleáris reaktorok elleni tiltakozás nemzetközi napja
November 27. „Ne vásárolj semmit!" - nap
December 10. Az emberi jogok világnapja
December 29. A biodiverzitás védelmének világnapja
8
I. A KÖRNYEZET MEGISMERÉSÉNEK ÉS VÉDELMÉNEK ALAPVETŐ FOGALMAI I.1. Fogalmak behatárolása Az emberi társadalom fejlődése felgyorsította a természetes környezet átalakításának folyamatát, a mezőgazdaság művelésével egyes területek benépesítésével, erdőirtásokkal, lecsapolásokkal, folyómedrek szabályozásával, öntözésekkel. Figyelmen kívül hagyni a Föld lehetőségének korlátait olyan természeti folyamatokat, vagy emberi cselekedetek egyensúlyi zavarának lehetőségének megteremtését jelenti, amelyeknek nagyon nehéz megjósolni a következményeit. A vizek nagy mennyiségű hulladékkal való szennyezése és öntisztító képességük túlhaladása, a talaj természetes termékenységének tönkretétele ésszerűtlen mezőgazdasági tevékenységek nyomán, nemcsak a mostani társadalomra vannak kihatással, de veszélyeztetik az eljövendő nemzedékeket is. A környezettel kapcsolatos összetett problémák megismerése több tudományág együttműködését feltételezi, ami lehetőséget nyújt nemcsak a környezet összetevőinek elemző megismerésére, hanem az együttes probléma megismerésére is, az elemek működési mechanizmusára, a krízis-helyzetek származására, ezek helyrehozásának lehetőségeire és módozataira. A környezet integrált megközelítés szükségességéhez közelebb állnak a rendszertan, az ökológia és a földrajz. A rendszertan: - a rendszerek általános elméletén alapszik, - tartalmazza a történelem, filozófia, biológia, fizika, kibernetika, távközlés, stb. területein elért vívmányokat. Az ökológia: - a bio-földrajz fejlődésének kifejezéseképpen jelent meg - az élő szervezetekkel, illetve ezen élő szervezetek és életterük (abiotikus areál) között létező összetett kapcsolatokkal foglalkozik, - az ökoszisztémákat tanulmányozza, - feltárja az ember előtt a természetbe történő meggondolatlan beavatkozásainak kézzelfogható hatásait, - pontosítja a természetrombolást megállító lehetőségeket, - előrevetíti az egész bolygót fenyegető, életre káros hatásokat, - az embert a természet tiszteletére, gondozására és szeretetére neveli. A földrajz: - a természettudományok és a társadalomtudományok fedéstartományát érinti, - érdeklődése középpontjában a Föld van, mint az élet, és a társadalmi-gazdasági tevékenységek „támaszpontja”, - fejlődése különféle jelenségek egyidejű megismerésének, a jelenségek közötti kapcsolatok felfedezésének, illetve szerkezeti és működési kombinációk meghatározásának irányába történt. A környezet földrajza a földrajz egy dimenziója, amely a földrajzi teret, az emberi tényezőt is magába foglaló tájat tanulmányozza.
I.2. Az ökológia története Németországban, az 1870-es években, a bioföldrajz fejlődésével egy időben megjelent az ökológia. ERNEST HAECKEL (1834-1919) német evolucionista biológus meghatározása szerint „az az ismeretszerzési terület, amely a természet gazdagságát és mindazokat a kapcsolatokat kutatja, amelyek az állatok és szervetlen illetve szerves környezetük között létezik”. Az ökológia fogalmat egy évvel korábban, K. REITER használta, de csak etimológiai értelmét magyarázta meg: OIKOS = ház, LOGOS = tudomány. Ernest Haeckel
9
Az ökológia fejlődésének szakaszai: 1.Körvonalazódás időszaka 2.Trófikus ökológia időszak – a demográfiai ökológia megjelenése 3.Trofo-energetikai időszak – a kalória mint energetikai egység bevezetése 4.Számítógépes modellezés és beilleszkedési időszak
I.3. A környezet földrajzának története SZTRABON szerint a földrajznak „a földkéreggel, a bolygók, az állatok tanulmányozásával” kell foglalkoznia, a polgároknak a politikai élet megértése felé történő irányítása előfeltételeként. B. VARENIUS a Geographia generalis című művében a földrajznak tulajdonította a természeti és emberi jelenségek elosztása értelmezésének képességét, a csillagászati, fizikai, földtani, geomorfológiai, növénytani, társadalmi, antropológiai információk értékesítésével. ALEXANDER VON HUMBOLDT elképzelése egy Alexander Von Humboldt kölcsönhatásokban álló rendszer együttesként szerkesztett Világegyetemről, megszabta a tudományos kutatás irányát annak tanulmányozása felé, hogy milyen körülmények között játszódnak le a természetben a valós folyamatok, a természetes és emberi szerkezeteken belül, illetve, hogy milyen kölcsönhatások léteznek az ember és a természetes tájak között. F. VON RICHTHOFFEN a földrajz célkitűzéseként a Föld felületének és az ezzel okozati kapcsolatban lévő jelenségek tanulmányozását szorgalmazta. P. VIDAL DE LA BLACHE meg volt győződve arról, hogy az emberi jelenségek kapcsolatban vannak egy bizonyos korlátozott befolyású földterület-együttessel, az emberben meglévén nemcsak a környezethez való alkalmazkodás készsége, hanem az azt megváltoztató is. A geoökológia: - az ökológiai kérdéseket földrajzi nézőpontból veti fel, - a figyelme a következők felé irányul: a környezet és az élőlények közötti kapcsolatok természetének elemzése, azoknak a környezeti folyamatoknak a mechanizmusa, amelyek hatásokat gyakorolnak az élőlényekre, és mint a környezet részei, azoknak a kapcsolatoknak a természete, amelyet megszabnak a környezetnek. Az ökológia tanulmányozásaiban az élőlényekből indul ki a természet irányába. A geoökológia a környezetből indul ki az élőlények irányába. A környezet földrajza az a tudomány amely, mint a környezet irányított fenntartásának az eszköze, a terület szervezésével és használatával foglalkozik.
I.4. Hazai hozzájárulások az ökológia fejlődéséhez GRIGORE ANTIPA (1866-1944) - jelentősen hozzájárult az alkalmazott ökológia fejlesztéséhez, a Duna és a Fekete-tenger vizén végezve kutatásainak gyakorlati ellenőrzését. - A nevét viselő fővárosi múzeum gondolata, illetve az állatok saját, természetes közegüknek megfelelő körülmények közötti kiállítása, szintén román elgondolás és elsőbbség. Grigore Antipa Múzeum EMIL RACOVIŢĂ (1868- 1947) - markáns személyiségű román biológus, - három környezeti életteret elemzett: a tengert, az antarktiszi szélsőséges körülményeket és a földalatti birodalmat. - Megalapítója a biobarlangi kutatásnak, mint tudománynak - megteremtője a világviszonylatban első biobarlangkutató intézetnek Kolozsváron. 10
ANDREI POPOVICI BÂZNOŞANU (1876-1969) - hazánkban először osztályozta a biotópokat, és bevezette a bioszínpad (az elemi biotóp, amelyik az egyed létezését biztosítja) fogalmát. - 1922-ben megalapította Sinaian az első Zoológiai Telepet. ALEXANDRU BORZA (1887-1971) - megteremtette a román geonövénytani képzést, - megalapította a kolozsvári Botanikus Kertet. Ökológiai viszonylatban említést érdemel a Bevezetés a növénytakaró tanulmányozásába című műve.
I.5. Hazai hozzájárulások a környezet-földrajz fejlődéséhez SIMION MEHEDINŢI 1868-1962 - meghatározta a földrajz tanulmányi célkitűzését, e szerint vált a Föld tanulmányává, úgy tekintve a Földet mint a négy burok tömegének kölcsönhatását, úgy statikai szempontból (a térben való eloszlás), mint dinamikai szempontból is (az időbeli átalakulások) az emberi társadalommal és a kölcsönös, ember természet kapcsolatokkal. CONSTANTIN BRĂTESCU 1882-1945 - az elemzést a „földrajzi burok állapotának, vagy bármilyen szerkezeti változásának sokszorosan átalakult hatása” felé irányította. GEORGE VÂSLAN 1885-1935 - úgy értékelte, hogy a földrajz kötelessége kutatni a Föld érintetlen vagy átalakult természeti elemeit, az embert és psziho-szociális életét, mindezeket állandó kölcsönhatásban, időbeli és térbeli változásban. VINTILĂ MIHĂILESCU 1890-1978 - szerint a környezet csak a földrajz fel nem bomlott és fel nem bontható célkitűzése lehet. A földrajz tulajdonképpen a legáltalánosabban értett környezet tudománya. (Irina Ungureanu, 2005)
I.6. A környezet fogalma A környezet fogalma: a természetes és az antrópikus tevékenységek során előállított tényezők térbeli és időbeli összességét jelenti, amely befolyásolja és amelyet befolyásol az élet, az ember, a társadalom fejlődése. A környezet (környező, közvetlen, ökológiai, élet): egy adott terület fizikai, kémiai, meteorológiai, biológiai tényezőinek összessége, amelyekkel az élő szervezet érintkezik. Ezek a tényezők a következők: hőmérséklet, nedvességtartalom, talaj, víz, a föld mágnesessége, a táj, más élő szervezetek. Az élő szervezetek és a környezet között összetett kölcsönös kapcsolatok léteznek. A környezet befolyásolja az élőlényeket, de az élőlények is (az embert is beleértve) megváltoztatják környezetüket. A környezet megmutatja korlátait, de nemcsak bizonyos területeken, hanem bolygószinten, hiszen a Föld egy összetett egységként működik. A társadalomban tudatosodik ez a kialakult veszélyes helyzet, és ezért felvállalja a környezeti gondokra való megoldások megtalálásának felelősségét. 11
I.7. Abiotikus tényezők - élettelen természeti elemekből (abiotikus), - a bioszféra elemeiből (biotikus), - antrópikus elemekből. Az abiotikus, élettelen alkotórészek az abiotikus környezetet, míg a biotikusak (élők) a biotikus környezetet alkotják. A biotópot egy ökoszisztéma abiotikus tényezőinek összessége alkotja. A biotóp magába foglalja: az altalaj természetét, a talaj típusát, ennek szerkezetét és ásványi alkotórészeit, a víz típusát, a földrajzi tényezőket, a mechanikai tényezőket, a fizikai tényezőket, a kémiai tényezőket. A vizet, a levegőt, a talajt, és a bioszféra alkotóelemeit környezeti tényezőknek nevezik. A környezet áll:
1.7.1. A víz A víz a Földön előforduló leggyakoribb vegyület, és különösen jelentős szerepet játszik az ember, a növények és az állatok életében. Víz nélkül a növények elszáradnak és elpusztulnak, élelem hiányában elpusztulnak a növényevő állatok is, előidézvén így a húsevő állatok pusztulását. Az ember nem élhet víz nélkül, amit a természetből von el. A Föld vízburka a hidroszféra. A Föld felszínének 71%-át víz borítja, míg a szárazföld 29%-át teszi ki. A bolygó tömegének csupán 7%-a a víz, míg a szárazföld a 93%-át teszi ki.
1.7.1.1. A víz körforgása a természetben A víz körforgása sohasem szakad meg. A vízmennyiség nem nő, nem csökken, csak kis mennyiségű, de állandó vízcsere játszódik le, a tengerek, az óceánok, a légkör és a szárazföld között. A természetben a víz örökös körforgásban van, amit a napsugárzás és a gravitációs erő tesz lehetővé. A víz útját az óceánokból a légkörbe, innen a szárazföldre, majd vissza az óceánokba nevezik a víz körforgásának a természetben. Ennek során a víz mindhárom halmazállapotban fellelhető: folyékony, szilárd és gáz. 1.7.1.2. A víz megfigyelhető fizikai tulajdonságai A tiszta víz színtelen, íztelen, szagtalan, 1000C-on fő. 00C-on megfagy, sűrűsége 1 (1 liter víz tömege 1 kilogramm). A víz megtalálható mindhárom halmazállapotban: gáz, folyékony, szilárd. A folyékony víz térfogata állandó, nagy a tapadási ereje és a felületi feszültsége, jó oldószer, és biológiai szempontból minden a sejtben lejátszódó folyamatot elősegít. 12
Elmélyítés: A hidroszféra jelentősége A hidroszféra mindegyik alkotórésze fontos szerepet játszik a Földön: az óceánok: - egy nagy hőtároló szerepét játsszák, amelyben elraktározódik a Nap melege, - nagy ásványi és egyéb anyagokat tartalmazó raktárak, a tengeri áramlatok széthordják a felhalmozott hőt, alacsonyabb szélességi fokokról magasabbakra, a csapadékokból származó víz erodálja a talajt és a kőzeteket, hozzájárulván a domborzat kialakításához, a felszíni vizeket a mezőgazdaságban és az iparban használják, a földalatti vizek képezik a Föld ivóvíz készletét. Alkalmazás Sorold fel, és magyarázd el a víz körforgásában lejátszódó folyamatokat! ……………………………………………………………… ……………………………………………………………… ……………………………………………………………… ……………………………………………………………… ……………………………………………………………… ……………………………………………………………… ……………………………………………………………… ……………………………………………………………… Kísérlet: A víz halmazállapotainak meghatározása Eszközök: Petri csészék, Berzelius poharak, üveglombikok, háromlábú állvány, borszeszégő, hőmérők, jég. Munkamódszer: Helyezz jeget egy pohárba, szobahőmérsékleten! Mérd meg a hőmérsékletet! Mi történik a jéggel 5 perc elteltével? Melegítsd a poharat és annak tartalmát, míg forrni kezd! Mérd meg a hőmérsékletet! Mit észlelsz? Fedd le a poharat egy üveglappal! Mit észlelsz? Állapítsd meg azokat a hőmérsékleteket, amelyeken a víz halmazállapota megváltozik, és egészítsd ki a vázlatot! Tudtátok, hogy … ? o A csapadékok jelentik azt a különböző időtartamú és intenzitású, földre hulló, folyékony vagy szilárd halmazállapotú vizet, ami egy vízgőzzel telített légkörből ered? o A csapadékok eloszlását a hőmérséklet, a szelek, a domborzat, a növényzet határozza meg? 13
A víz körforgása A légkörben tárolt víz A gleccserekben és hóban tárolt víz
Csapadék Párologtatás
Beszivárgás
A hóolvadásból eredő víz lefolyása a folyók felé
Felszíni lefolyás
Kicsapódás
Elpárolgás
Folyókban és tavakban tárolt víz (édesvíz) Forrás
Óceánokban tárolt víz
Felszíni vizekbe történő szivárgás
Talajvíz
folyékony
gáz
szilárd.
Kísérlet: A víz tulajdonságai Eszközök: különböző alakú és nagyságú üvegedények, víz, cukor, olaj, tinta. Munkamódszer: Engedj csapvizet egy üvegedénybe! Figyeld meg az edény tartalmának makroszkopikus tulajdonságait, és jegyezd le az észrevételeidet! …………………………………………………………………………………………………………… Töltsd a vizet az üveglombikba, a kémcsőbe, a Berzelius pohárba! Mit észlelsz? …………………………………………………………………………………………….. ……………………………………………………………………………………………. 14
Három, vizet tartalmazó edénybe helyezz cukrot, olajat, tintát! Mit észlelsz? Következtetések: 1. A víz felveszi annak az edénynek az alakját, amelybe öntik. 2. A víz jó oldószer. Alkalmazás: A víz – élőlények kapcsolat Eszközök: cserepes növények, víz, mosószer. Munkamódszer: Helyezz egy polcra két cserepes növényt: egy kaktuszt és egy babot (vagy más növényfajt)! Ne locsold meg őket egy hétig, majd figyeld meg a végbement változásokat! Végy két cserepes növényt, az egyiket locsold csapvízzel, a másikat mosószeres vízzel! Magyarázd meg, mi történik! Jegyezd le észrevételeidet!................................................................................................ Következtetések:……………………………………………………………………….. Alkalmazás: 1. Kövesd egy héten át a meteorológiai jelentést, és jegyezd a táblázatba a síkságon és a hegyekben hulló csapadékot. Dátum
Domborzat
Növényzet
Hőmérséklet
Csapadék
Milyen felszerelésre van szükségem egy kiránduláson a hegyekben? Hát a síkvidéken? 2. Tudvalevő, hogy a víz megtalálható a zöldségekben, gyümölcsökben, az állatok szervezetében, sőt egyes ásványi sókban is. Javasolj és kísérletezz ki egy lehetőséget, amellyel kimutathatod ennek a víznek a létezését! …………………………………………………………………………………………………………… 3. Saját tapasztalatodból azonosítsd a víz különféle felhasználási lehetőségeit! 15
Alkalmazás: Abból a gondolatból kiindulva, hogy az édesvízkészletek kimerülhetnek, készíts egy tervezetet, amelyből kitűnik, milyen megoldásokat találtok az édesvíz takarékos felhasználására és új édesvíztartalékok azonosítására.
Jegyezzétek meg! A víz halmazállapot-változása a hőmérséklet-változással valósítható meg. 00C alatti hőmérsékleten a víz megfagy, szilárddá válik. Mikor a hőmérséklet 00C fölé emelkedik, a szilárd víz (jég) elolvad, és folyékonnyá válik, majd a hőmérséklet növekedésével megkezdődik a párolgás, és gáz halmazállapotúvá válik. A vízgőz a hőmérséklet csökkenésével kicsapódik, és folyékonnyá válik. Tudtátok, hogy … ? A bolygó lakosságának egynegyede, azaz 1,5 milliárd ember nem jut ivóvízhez, míg egyötödének, vagyis 2,6 milliárd embernek nem biztosítottak a minimális higiéniai körülmények? Az elmúlt században a Földközi-tenger szintje évente átlagosan 1 milliméterrel csökkent? Ez az esőből származó vízmennyiségek csökkenésének, és a beléömlő folyók vízhozamcsökkenésének a következménye. I.7.2. A levegő A levegő alkotja a Föld gázburkát, amelyet légkörnek neveznek. A légkör több rétegből áll: troposzféra – a Föld felületétől mért 16 km-es magasságig terjed, magába foglalja az egész légköri nedvességet, felhőrétegeket és típusokat, sztratoszféra – 35 km-ig terjed, és magába foglalja az ózonréteget, ami megszűri a Napból származó ultraibolya sugárzásokat, mezoszféra és termoszféra – a légkör külső rétegei, ahol a gázok sűrűsége nagyon kicsi, és nem lehetséges az élő szervezetek fennmaradása. A levegő természetes összetétele: 21% oxigén, 78% nitrogén, 1% egyéb gázok (széndioxid, hélium, argon, neon, xenon, vízgőz). A levegő tartalmaz olyan összetevőket, amelyek lehetnek: állandóan jelenlévők: nitrogén, oxigén, nemes gázok. változóan jelenlévők: széndioxid, kéndioxid, ammónia, vízgőz; véletlenszerűen jelenlévők: por, füst, szmog. Az oxigén: határozza meg a legnagyobb mértékben a levegő fizikai és kémiai tulajdonságait. Ezeknek a tulajdonságoknak köszönhető, hogy a levegő védőpajzsként óvja és biztosítja az életet a Földön. biológiai jelentőséggel bír, mivel befolyásol minden alapvető folyamatot, amely a növény- és állatvilágban játszódik le. alkotó része az élőlények sejtjeinek. A nitrogén: a légkör legelterjedtebb gáza. a növények és állatok életében fontos szerepet játszik, mivel minden élő sejtnek, a fehérjéknek és a nukleonoknak az alkotóeleme. 16
Széndioxid: A természetben a legfontosabb szénhordozó. Az üzemanyagok égéséből, az elpusztult élőlények lebomlásából, vulkánkitörésekből, az ember és az állatok légzéséből származik. Az ózon: Molekuláját három oxigénatom alkotja (O3). Nagyobb mennyiségben a légkör felsőbb rétegeiben található, megóvja a Földet a Nap káros, ultraibolya-sugárzásától. Az élet a Földön nem lenne lehetséges az ózonréteg nélkül. A troposzférában az ózon káros hatású, mivel megtámadja a növényi sejteket, és gátolja a fotoszintézist, illetve felerősíti a szmog káros hatásait. 1.7.2.1. A légköri levegő megfigyelhető fizikai tulajdonságai - színtelen, inodor (szagtalan), íztelen gáz, - terjedékeny és összenyomható, - kismértékben oldódik vízben, - fenntartja az égést. Alkalmazás: Figyeljétek meg, soroljátok fel, és magyarázzátok meg a levegő jellegzetes tulajdonságait!
Kísérletek: 1. Az oxigén kimutatása a levegőből Eszközök: gyertyák, gyufák, papírlapok, üvegharang. Munkamódszer: Gyújtsatok meg sorra: egy gyertyát, egy gyufát, egy papírlapot! Takarjátok le az égő gyertyát az üvegharanggal! Tartsátok vissza néhány pillanatra a lélegzeteteket! Észrevételek:…………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………. Következtetések:……………………………………………………………………….. ………………………………………………………………………………………….. 2. A légzésben fontos szerepet játszó gázok hatása az élőlényekre Eszközök: babszemek, üvegedények, gyertya. Munkamódszer: Egy befőttesüvegben csíráztass babszemeket, vagy más növényfajt! Egy idő után fedd be a befőttesüveget! Helyezz a befőttesüvegbe egy égő gyertyát! Mi történik? Helyezz egy égő gyertyát egy olyan befőttesüvegbe, amelyben a babszemek nem csíráztak ki! Mi történik? Hogy magyarázod a két helyzetet?................................................................................................ Jegyezzétek meg! A levegő hiányában a Nap sugarai, napközben 1000C fölé emelnék a Föld felületének hőmérsékletét, míg éjszaka -1000C-ig csökkenne a hőmérséklet. Ilyen körülmények között nem keletkeznének felhők, nem léteznének tengerek és óceánok. 17
Tudtátok, hogy … ? A légkör alsó rétege, a troposzféra vastagsága 10-11 km. Itt található a levegő tömegének 79%-a, itt keletkeznek a csapadékot nyújtó felhők, illetve a legfontosabb vízszintes és függőleges légmozgások. Alkalmazás: Egy héten keresztül tölts ki egy megfigyelési lapot. A következőket jegyezd fel:
Nap
Hőmérséklet Csapadék
Felhők
Szél
Növények viselkedése
Állatok viselkedése
Értékeljétek, milyen magatartásváltozást idéznek elő a növényeknél és az állatoknál az éghajlati elemek változásai: ……………………………………………………………… ……………………………………………………………… Jelöljétek meg a saját személyetekre érvényes éghajlati optimumot (hőmérséklet, csapadék, szél). …………………………………………………………………………………………………………… Informálódom! - Hogy keletkezik az ózon? - Hogyan oszlik meg az ózonréteg a földi légkörben? - Milyen szerepe van az ózonnak az állatok és a növények életében? Tudtátok, hogy … ? - A troposzférában játszódnak le a Föld legfontosabb folyamatai és jelenségei. - A szél segíthet a növényeknek, embereknek és állatoknak. Széthordja a magokat, a virágport, elősegítve a növények elterjedését. - Egyes pókok a szelek segítségével változtatják helyüket. 18
-
A szél segítségével a ragadozók megérzik a zsákmányt, míg a növényevők a veszélyt érzékelik. 1.7.3. A talaj A talaj a föld felszínének porhanyós és termékeny rétege, amelyik biztosítja a növényvilág, az állatvilág és az ember táplálékát. A talajképzés egy hosszadalmas folyamat, amelyet egyaránt befolyásol az éghajlat, a növényzet, illetve a kőzet típusa. A talajréteg a kőzetek fizikai szétporladásának, és kémiai megváltozásának, illetve a szerves növényi és állati maradványok elbomlásának eredményeként keletkezik.
A talaj összetétele: szervetlen rész: ásványok, víz, levegő, szerves rész: növényi és állati eredetű, A szervetlen rész tartalmaz: - kavicsot, homokot, port, agyagot, - a növények táplálékául szolgáló ásványi sókat, - vizet, - levegőt, amely több széndioxidot és kevesebb vizet tartalmaz, mint a légköri levegő. A talaj felületén található elbomlott szerves rész képezi a barnás-feketés humuszt, ami a növényi és állati szervezetek bomlásából keletkezik. A humusz a növények tápanyagaira bomlik. A talaj termékenysége nagymértékben függ a humusztartalmától. 1.7.3.1. A talaj megfigyelhető fizikai tulajdonságai A színe keletkezési módjára és összetételére utal: a világos, fehéres színtől, a feketéig változhat (a humusztartalom növekedését fejezi ki). A meleg és nedves égövi területeken a sárgavöröses szín vasvegyületek jelenlétének köszönhető. A felépítése az agyag, homok, por arányaira vonatkozik. A felépítés határozza meg a talaj áteresztő képességét. Szerkezete kifejezi a szilárd részecskék nagyobb, különböző alakú aggregátumokba való csoportosulását, a talajban található kötőanyagok (humusz, oxidok) segítségével. A talaj szerkezetétől függ annak vízáteresztő képessége, az erózióval szembeni ellenálló képessége és az, hogy milyen könnyedén lehet megmunkálni. pH: a talaj savasságát illetve bázikusságát jelöli; a talajban található hidrogén ionok (H+) számát fejezi ki, a hidroxid ionok (OH-) számához viszonyítva. Mivel a növények, fajuktól függően, más és más savasságú talajhoz alkalmazkodtak, fontos ennek ismerete. Talajtípusok: Éghajlat, növényzet és domborzat szerint: - kevésbé termékeny talajok: lomblevelű és toboztermő erdők alatt, - vöröses-barna talajok: lomblevelű erdők alatt, - humuszban gazdag talajok: fekete föld, vagy csernozjom. Színük szerint a talajok változnak: - fehértől feketéig, - sárgától pirosig. Szerkezetük szerint: - vályogos talaj, - homokos talaj, - agyagos talaj. Alkalmazás: A talajon végzett makroszkopikus megfigyelések Eszközök: kémcsövek, porcelánedények, borszeszégő, földlabda, befőttesüvegek, talajminták. 19
Kísérletek: Tölts meg három mérőhengert három, különböző típusú talajjal: egyet homokossal, egyet agyagossal, egyet kertből vett földdel! Tölts mindegyik hengerbe ugyanannyi vizet! Figyeld meg mindegyik talajtípus vízáteresztő képességét, és jegyezd le következtetéseidet! ………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… Töltsd meg újra a mérőhengereket a háromféle talajjal, majd állítsd fejjel lefelé a hengereket egy vizet tartalmazó edénybe! Mit észlelsz? Engedj beleesni egy földrögöt egy pohár vízbe! A talaj melyik összetevőjét mutathatod így ki? ………………………………………………………………………………………….. Helyezz egy kémcsőbe tapintásra száraz talajmintát! Dugd be a kémcső száját egy vattadugóval, majd melegítsd egy borszeszégő lángjánál! Figyeld meg, és jegyezd le a föld melegítésekor észlelhető jelenségeket! ……………………………………………………………………………………………
Tegyél egy kevés kerti földet egy fémdobozba, vagy egy porcelánedénybe, és tartsd egy borszeszégő lángja fölé! Kövessétek a színváltozásokat! Magyarázzátok meg azt a folyamatot, amelynek során a talajban lévő szerves anyagok szénné alakulnak! Elemezd az alábbi talajmetszeteket, és állapítsd meg a tanultak közül melyik talajtípusnak felelnek meg!
Tudtátok, hogy … ? - A gyökerek rögzítik a talajt, megóvják a földcsuszamlásoktól és az eróziótól, elvezetik a talajban lévő vizet, míg a száraz, rothadásnak indult falevelek, ágak, virágok természetes trágyaként táplálják a talajt.
20
I.8. Biotikus tényezők A bioszféra a bolygónkon élő növények és állatok összességéből áll. Az életkörnyezet magában foglalja a különböző domborzatú földkérget, a levegőt, vizet, élőlényeket, az embert, és mindent, amit az ember épített. Ahhoz, hogy élhessenek, az élő szervezeteknek szükségük van a légkör levegőjére, a hidroszféra vizére, és a litoszféra ásványi sóira. Ezek alkotják a biotópot vagy életteret. Az ökoszisztéma a bioszféra alapvető működési egysége, amelyben egy szoros kapcsolat valósul meg a biotóp és az azt benépesítő élő szervezetek között. Az ökoszisztéma élő alkotórésze a biocönózis, vagy életközösség. A biotóp és a biocönózis között nagyon szoros kapcsolat van, olyan értelemben, hogy a biocönózist alkotó populációk összességet a biotóp természete határozza meg. Eredetük szerint a biocönózisok lehetnek: természetesek, ahol az ember nem avatkozott be, félig mesterségesek – olyan biológiai közösségeket foglalnak magukba, amelyekbe, bár az ember mélyrehatóan beavatkozott, de fennmaradtak fajok a természetes biocönózisokból, mesterségesek, amelyeket teljes mértékben az ember alkotott.
I.9. Biotikus és abiotikus tényezők helyi szinten Jó szokások: Az osztályterem zöld sarka Az osztályterem zöld sarkát egy világos, meleg, jól szellőztethető helyen kell berendezni. Növények tartásához szükséges anyagok: cserepek, tartók, állványok, föld és ásványi serkentők. A növényeknek melegre és nedvességre van szükségük. A kislevelű növények fényigényesebbek, mint a nagylevelűek. Jegyezzétek meg! Óvjátok a növényeket a hideg levegő áramlatoktól! Neveljetek vegetatív szaporítással nyert növényeket! Kora tavasszal megfigyelhetitek az első virágokat, a hóvirágot és az ibolyát. Az osztályterem zöld sarkában, az ablakok elé, különleges állványokra állított akváriumot helyezhettek Az akváriumban lévő növények és halak egyensúlyban kell legyenek. Alkalmazás: Szervezzetek egy rajzversenyt, amelynek témája: Az általam óhajtott iskolaudvar! Jó szokások! Rendezzétek be és gondozzátok az iskolaudvart, a sportpályát és a zöldövezetet! Az iskolaudvar tisztántartására használjatok: szemetes kosarakat, seprűket, lapátokat, környezetkímélő zsákokat és kesztyűket! A hulladékokat helyezzétek a tárolókba! Válasszátok külön a papír és műanyag hulladékot! Valósítsatok meg egy papírgyűjtő és különválogató eseménysorozatot! 21
A balesetek megelőzése érdekében tartsátok rendben a sportpályát! Rendezzétek be és gondozzátok az iskola zöldövezetét! Hozzatok létre egy virágoskertet, ahol lazíthattok a tanórák után! Alkalmazás: Esettanulmány Figyeljétek meg az iskolaudvaron kialakuló emberi kapcsolatokat! Az alábbi stratégiát követve készítsetek egy esettanulmányt az iskolaudvarban tapasztalt jellegzetes kapcsolat-típusokról: - a megfigyelés dátuma; - adatgyűjtés a tanulókkal folytatott beszélgetések és a megfigyelések alapján, - az adatok elemzése. - megoldási lehetőségek. Ne felejtsétek! Kérj tanácsot és segítséget az osztályfőnöködtől és tanároktól! Ha szükséges, a megfigyelteket beszéljétek meg az iskolai diáktanácsban! Tartsátok tiszteletben a tanulók jogait és kötelezettségeit! Sok sikert!
I.10. Az élő szervezetek és az abiotikus tényezők közötti kapcsolatok Az élő szervezetekre nagy hatást gyakorolnak az abiotikus tényezők, minden élőlény csak ezen tényezők bizonyos értékei, egy minimum és egy maximum között képes létezni. Biocönózis-biotóp-ökoszisztéma kapcsolatok A biocönózist alkotó populációk összessége függ a biotóp természetétől. A biotóp egy kiválasztó tényezőként működik, meggátolván bizonyos fajok megtelepedését, és elősegítvén más fajok behatolását az ökoszisztémába. Teljesen különböző növények és állatok hasonlóan alkalmazkodhatnak a környezethez. Ismervén ezeket az alkalmazkodásokat, meghatározhatjuk azt a biotópot, amelyben élnek. Minden biotópban léteznek bizonyos növény- és állatpopulációk.
Ökoszisztémákon belüli, fajok közötti kapcsolatok (interspecifikus kölcsönhatások) A biocönózisokat alkotó különböző fajok között az alábbi kapcsolattípusok jöhetnek létre: Fajok közötti közvetlen kapcsolatok: ezek két populáció közötti kölcsönhatásra vonatkoznak. Fajok közötti kétoldali kapcsolatok: két különböző faj között jönnek létre, amelyek egymást befolyásolják, vagy ösztökélő értelemben (pozitív kétoldali kapcsolatok), vagy késleltető értelemben (negatív kétoldali kapcsolatok).
22
Pozitív kétoldali kapcsolatok: Szimbiózis (együttélés): két különböző fajhoz tartozó szervezet állandó együttélése, mindkettő kölcsönös előnyére. Egy példája a szimbiózisnak a hüvelyes növények és a gyökér csomóiban élő baktériumok között fellépő kölcsönös segítő kapcsolat: a baktériumok lekötik a talaj levegőjéből a növények számára szükséges nitrogént, a növény pedig táplálékot biztosít számukra. Mutualizmus (kölcsönösség): az állatvilágban észlelhető a krokodil és a krokodil madár, illetve a termeszek és a bélrendszerükben élő ostoros protozoák között.
Negatív kétoldali kapcsolatok: Kompetíció (vetélkedés): ellentétes, interspecifikus kölcsönhatás két faj között, amelyek ugyanazokért a környezeti erőforrásokért harcolnak (a gerle vetélkedik a csókával az ember háztartásából származó ételmaradékokért). Konkurencia (versengés): negatív hatással van mindkét fajra, az érintett fajok akadályozzák egymás fejlődését. Általában a gyengébb faj új életteret keres magának.
Ökoszisztémákon belüli intraspecifikus kölcsönhatások (fajon belüli kapcsolatok) Egy faj egyedei között létrejönnek intraspecifikus kölcsönhatások, amelyeknek eredménye az élelemforrások jobb kihasználása, az egyedek védelme, a szaporodás biztosítása. Növények esetében ezek a kapcsolatok kevésbé nyilvánvalóak. A növények a szél vagy más abiotikus tényezők ellen társulnak. Az állatok a legtöbb esetben egyedül élnek, és csak a párzás idejére keresnek társat (rovarok, csigák, hüllők, rágcsálók, húsevők). A madaraknál és az emlősöknél a kapcsolatok sokkal összetettebbek, kötődnek: az élelem megszerzéséhez és elraktározásához, az utódok neveléséhez és gondozásához, a veszélyek jelzéséhez, az ellenség elleni hatékony védekezéshez és a vándorláshoz. Alkalmazás: Az élő szervezetek és az abiotikus tényezők közötti kapcsolatok Eszközök: munkalapok. Az alábbi abiotikus és biotikus elemek mindegyikére készíts egy-egy megfigyelési lapot, azonosítván a közöttük fellépő kapcsolatok típusát! Állítsd össze a tápláléklánc grafikus ábrázolását! Értékeld a biológiai sokféleség szerepét a természetes egyensúly megtartásában!
23
Írd le a lakóhelyeden az abiotikus és biotikus tényezők egymásra hatásának módját! Példákkal világítsd meg az alábbi kapcsolatokat: szimbiózis, mutualizmus, kompetíció, konkurencia: …………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………. Készítsetek olyan, madarakra és állatokra vonatkozó plakátokat, amelyeken ábrázoljátok azokat a kapcsolatokat, amelyeket: az élelem megszerzése és elraktározása, az utódok nevelése és gondozása, a veszélyek jelzése, az ellenség elleni hatékony védekezés, és a vándorlás határoz meg! Tudtátok, hogy … ? - a barlang egy olyan ökoszisztéma, amelynek évszaktól függetlenül változatlan a biotópja?
I.11. Komplex ökoszisztéma – Az erdő: szerepek, védelmi intézkedések Az erdőnek, a földi környezet legkomplexebb természetes ökoszisztémájának összetételében megjelennek: - abiotikus tényezők: talaj, víz, levegő, fény; - biotikus tényezők: élőlények, amelyek vízszintesen vagy függőlegesen elhelyezkedő, térbeli szerkezetekbe rendeződnek.
Az ökológiai szempontból optimálisan szerkesztett, önszabályozásra képes erdők működési szempontból többértékűek, ezeket „megkülönböztetett működési gazdálkodás” jellemzi.
24
A termelési szerep A növényi biomassza termelési szerepe: - A fotoszintézis, egy összetett biológiai folyamat, biztosítja a szerves anyagok szintézisét a klorofillt tartalmazó növényi szervezetek esetében, az alábbi egyenlet szerint: fényenergia, klorofill 6CO2 + 6H2O alacsony energiatartalmú, szervetlen vegyületek
C6H12O6 + 6O2 glükóz, nagy energiatartalmú, szerves vegyület
Az állati biomassza termelési szerepe: A termelők növényi biomasszája táplálékként szolgál a növényevő elsődleges fogyasztóknak, amelyek az elfogyasztott növényi rész szerint lehetnek: gyümölcsevők, levélevők és mindenevők. A bejuttatás (elfogyasztás), emésztés, és felszívódás folyamatok után, a termelők növényi biomasszája (PPB) átalakul az elsődleges termelők állati biomasszájává, amit másodlagos nyers termelésnek nevezünk (PSB). Az elsődleges növényevő fogyasztók állati biomasszája táplálékként szolgál a másodlagos húsevő, vagy mindenevő fogyasztóknak. A csúcsragadozók csak a másodlagos húsevő fogyasztók állati biomasszáját fogyasztják, és harmadrendű húsevő fogyasztókká válnak, így a táplálkozási piramis csúcsára kerülnek, és egy táplálékláncnak az utolsó láncszemét alkotják. Környezetvédő szerep Hidrológiai szerep Az esőkből és hóból származó víz felfogása: a fák levélkoszorújának és törzsének eső és hó visszatartó képességétől függ. Elpárolgás, párologtatás: a két folyamat egy időben történő lejátszódása biztosítja, hogy a csapadék egy része visszakerüljön a légkörbe. Felszíni lefolyás: a csapadékból (eső, hó) származó vízmennyiség, amelyik nem került vissza a légkörbe párolgás-párologtatás útján, és nem szivárgott be a talajba. Az erdő eróziót gátló szerepe Saját biotikus és abiotikus tényezőinek (zöld növények, állatok, mikroorganizmusok, éghajlat, talajvizek, felszíni vizek) köszönhetően, amelyek az erdő alatt megteremtik az aktív megkeményedési folyamatokhoz szükséges feltételeket, az erdő szerepet játszik a talajképzésben és fejlődésben. A hegyoldalban élő erdő kivágása elindítja a gyors eróziót, a felszínen és a mélyben egyaránt. Az erdő éghajlati szerepe Az erdők befolyásolják a terület éghajlati rendszerét, olyan éghajlati hatások által, mint: a sugárzások visszaverődése és elnyelése, illetve ezek behatolásának csökkentése, a szélsőséges hőmérsékletek enyhítése, a csapadékok elosztása, a párolgás csökkentése, a légköri nedvesség megnövekedése, a szelek erősségének enyhítése.
25
Társadalmi védőszerepek Az erdő egészségügyi – higiéniai szerepe Az erdők az alábbiak által biztosítják a környezet tisztasági fokának növekedését: a légkör oxigén tartalmának növelése, például: a fák fotoszintézisében résztvevő 1,8 tonna CO2 biztosítja 1,3 tonna O2 képzését; egy 25 m magas 15 m lombkoszorú átmérőjű bükkfa nappal 1.7 kg oxigént termel, ami elegendő egy ember 3 napi légzéséhez; a fotoszintézis során elhasznált CO2 (széndioxid) biztosítja a természetben az ökológiai egyensúly fenntartását, a fák levelei felfogják a levegőben lévő porszemcséket, ezeket utólag a csapadék lemossa a levelek felszínéről; a gáznemű szennyezések lekötése és semlegesítése csökkenti a vegyi szennyezést, az erdők mintegy szennyezés ellen védő függönyök működnek; a zajerősség csökkentése hozzájárul a fónikus szennyezés csökkentéséhez; a levegő gazdagításával az emberek egészségére jó hatást gyakorló negatív ionokkal, például a fitoncidok kivonásával súlyos betegségek mikrobáit pusztítja el. Az erdő felfrissítő szerepe Az emberiség számára az erdő nyújtja azt a mozgás- és kikapcsolódási teret, ahol szervezete megedzésével, a tisztább levegőn, a napsugarak és sporttevékenységek hatására, valamint a stressz csökkentésével megőrizheti egészségét. Az erdő esztétikai – tájképészeti szerepe Az ember be nem avatkozásával jellemzett területeken az erdő a következő két szerepet játszhatja: - esztétikai: „a természetes szépnek az eleme”, - tájképészeti: „a szép táj felsőfokú eleme”. Az erdő tudományos szerepe Az erdő remek kutatási tanulmányi célt képvisel, amelyik rengeteg tudományos információt nyújt. Alkalmazás Sorolj fel 5 jellegzetességet, amely által az erdő egészségügyi – higiéniai szerepét gyakorolja! …………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… Túra: - Figyeld meg és jellemezd az erdő mikroklímáját (talaj menti éghajlatát)! - Csoportokra felosztva kutassátok az erdő abiotikus és biotikus tényezőit! Ábrázoljátok grafikusan a természetes egyensúly azon elemeit, amelyek mély benyomást gyakoroltak rátok! Szervezzetek egy vitát, a következő állításból kiindulva! „Az ember csak az Erdővel szövetségben maradhat életben a Földön, az Erdő nélkül előbb elveszti a természet feletti, majd később a társadalmi rendszer feletti ellenőrzését.” Hívjátok meg olyan intézmények képviselőit, amelyek hatásköre kiterjed az erdők védelmére! Készítsetek plakátot, kollázst, fényképkiállítást „Az erdő – a Föld tüdeje” – témakörben! 26
Jegyezzétek meg! A növényi és állati biomassza növekedése tapasztalható, ha a víz, a levegő és az erdők talaja nem szennyezett. Az erdészeti gazdagságok megtartása, az egyes növény- és állatfajok eltűnésének megelőzése érdekében, különleges jelentősége van a parkok és természeti rezervációk megóvásának. Az ember számára létfontosságú az erdők tisztántartása. Az erdő, az általa betöltött szerepek által, az ember számára létfontosságú ökoszisztéma, amely oxigén, táplálék, különböző iparágakban használt alapanyagok, egészség, és a természeti táj megszépítésének forrása. Tudtátok, hogy … ? A fák fotoszintézisekor elhasznált 1,8 tonna CO2-ból, 1 tonna fás biomassza keletkezik? Minden percben elvész 2,6 ha erdő? Egy fenyő kivágásához elegendő egy perc, de ahhoz, hogy érettségét elérje 6080 év szükséges? Egy hektár toboztermő erdő évente 50 tonna széndioxidot köt le, és 25-30 tonna oxigént szabadít fel?
27
Jegyezzétek meg! 10 érv az erdő védelme érdekében! 1. Az erdő szolgáltatja a legnagyobb oxigénmennyiséget. Az emberek, állatok, mikroorganizmusok, ipar, mezőgazdaság által elhasznált oxigén 2/3-a a légkörből származik, ahová a fák, bokrok, a növényzet jóvoltából kerül. 2. Jelentős mennyiségű CO2-ot (melegház hatású gáz) köt le, hozzájárulván ezzel a szennyezés csökkentéséhez, hasznosan befolyásolva a környezetet. 3. Megköti a talajt, megakadályozva az esők és szél okozta földcsuszamlásokat és talajeróziót. 4. Megszűri a csapadékokból származó vizet, mert a víz átfolyik az elhalt levelek és moha alkotta rétegen, átlátszóvá és tisztává válik. 5. Nagy esőzésekkor csökkenti az áradásveszélyt, mert képes nagy mennyiségű vizet visszatartani a lombkoszorúban és az erdőszélen, amelyet azután fokozatosan szabadít fel. 6. Egy összetett ökológiai rendszer, amely menedéket biztosít számtalan növény és állatfajnak. Ezek közül sokat a kihalás fenyeget, mivel az erdőre jellemző körülményekhez alkalmazkodtak. 7. Egy elégtelenül értékesített gyógyszer és természetes orvosság-forrás. 8. Nagy az esztétikai hatása, mivel az erdős tájak elsőbbséget élveznek azokkal szemben, amelyeket mezőgazdasági ültetvények, vagy emberi települések foglalnak el. 9. Egy értékelt kikapcsolódási és elismert gyógyító hatású hely. 10. Számunkra is, de főleg az eljövendő generációk számára, nagyon fontos a tudományos és nevelő szerepe.
28
I.12. Környezetvédelmi illetékes intézmények Romániában Az érvényes törvénykezés szerint, Romániában a környezetvédelmi illetékes hatóságok a következők: Központi nyilvános környezetvédelmi hatóság: a Környezetvédelem és Fenntartható Fejlődés Minisztériuma. Környezetvédelmi Nemzeti Ügynökség, vagy Tartományi Környezetvédelmi Ügynökségek és Megyei Környezetvédelmi Ügynökségek. A Duna Deltája Bioszféra Rezervátum Közigazgatás Környezeti Nemzeti Gárda és ennek tartományi szerkezetei.
KÖRNYEZETVÉDELEM ÉS FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS MINISZTÉRIUMA A Környezetvédelem és Fenntartható Fejlődés Minisztériuma hazánkban központi nyilvános környezetvédelmi hatóság, amelyik: életbe lépteti a kormányprogram stratégiáját, a környezetre és a vízgazdálkodásra vonatkozó politikai elgondolásokat, nemzeti szinten valósítja meg a kormánypolitikát a környezet és a vízgazdálkodás terén, kidolgozza a stratégiát és a jellegzetes fejlődési szabályozásokat, biztosítja a tevékenységek összhangba hozását a kormány általános politikájával, biztosítja és egybehangolja a kormány stratégiájának alkalmazását az érintett területeken, egyidejűleg töltve be állami, hatósági, összefoglaló, egybehangoló és ellenőrző szerepeket. Mint a központi közgazdálkodásnak a szakértő szervezete, a Környezetvédelem és Fenntartható Fejlődés Minisztériumának legfontosabb hatáskörei a következők: 1. Környezetvédelmi területen: megszervezi a környezet állapotának és a természetes erőforrásoknak a figyelési tevékenységeit, biztosítja a környezetvédelem területén a tanulmányok, kutatások, kórjóslatok, politikák és stratégiák kidolgozását, összehangolja a nemzeti törvényhozás alkalmazását a közösség környezetvédelmi törvényhozás elvárásaival és figyelemmel kíséri a jellegzetes befektetési tervek előírásainak a betartását, kidolgoz és támogat jogszabály tervezeteket, metodológiai szabályokat, és ezek alkalmazási utasításait, annak érdekében, hogy összhangba hozzák a nemzeti törvénykezést a közösség elvárásaival és szükségleteivel, felelősséget vállal a természetes élőhelyek megőrzéséért és védelmezéséért, a biológiai sokszínűségért, és ennek alkotóinak hosszú távú megtartásáért, a védett területek nemzeti hálózatának fejlesztése és helyes gazdálkodása, eleget téve a nemzeti, európai és globális jellegzetes elvárásoknak, létrehozván ennek érdekében saját közigazgatási szerveit a nemzeti parkok, természeti parkok, és a bioszféra rezervátumai számára, felvigyázza és ellenőrzi a környezetvédelmi jogszabályok alkalmazását, stb. 29
2. Vízgazdálkodási területen: megszabja a vízforrások felhasználási rendszerét; biztosítja a vizek mennyiségi és minőségi gazdálkodására vonatkozó, kutatások, tanulmányok, korjóslatok és stratégiák kidolgozását; olyan fejlesztési tervezetekek dolgoz ki, amelyek a vízgazdálkodási munkálatokra, berendezésekre és felszerelésekre vonatkoznak; összehangolja a nemzeti törvénykezés alkalmazását a vízgazdálkodás területén fellépő szükségletekkel és előírásokkal, illetve nyomon követi a jellegzetes nyilvános infrastrukturális munkálatokat; jóváhagyja a létező duzzasztógátak biztonságos működtetését megállapító dokumentációkat, illetve az új duzzasztógátak terveit; megszabja a nemzeti szinten szervezendő meteorológiai, hidrológiai, és hidrogeológiai tevékenységek stratégiáját, az információs rendszert, a veszélyes hidrometeorológiai jelenségek előrejelzését, illetve a figyelmeztetési rendszert a hidrotechnikai építkezéseken bekövetkezhető balesetek esetében; kidolgozza és támogatja, a víztartalékok minőségi előírásait figyelembe véve, az ivóvízként használható víz minőségi jelzőit; a törvényeknek megfelelően kidolgozza és támogatja a törvénytervezeteket, szabályzatokat, a meteorológiára, hidrológiára, hidrogeológiára, vízgazdálkodásra és a duzzasztógátak biztonságos használatára jellemző technikai szabályozásokat és utasításokat.
30
NEMZETI KÖRNYEZETVÉDELMI ÜGYNÖKSÉG
„Egy egészséges környezet biztosításához nem a következtetések levonása a fontos, hanem a megoldások biztosítása.” A Nemzeti Környezetvédelmi Ügynökség törvényes kereteken belül jogosultságot élvez a stratégiai tervezés, a környezeti tényezők figyelése, a környezetre kiható tevékenységek jóváhagyása, a környezetre vonatkozó törvénykezés nemzeti, tartományi és helyi szinten történő alkalmazása terén; biztosítja a technikai támogatást a tartós fejlesztésen alapuló és a közérdeket figyelembe vevő, szabályozó jellegű okiratok, körzeti környezeti stratégiák kidolgozásához; alkalmazza a környezetvédelemre vonatkozó törvényeket, és összehangolja ezeket a nemzeti, tartományi és helyi szintű környezeti stratégiák alkalmazásával. A Környezetvédelmi Tartományi Ügynökségek jogi személyiséggel és jól megszabott működési szerkezettel rendelkező közintézmények, amelyek a Nemzeti Környezetvédelmi Ügynökség alárendeltjei, és ennek illetékességét képviselik tartományi szinten. A Megyei Környezetvédelmi Ügynökségek a Nemzeti Környezetvédelmi Ügynökség alá rendelt, jogi személyiséggel rendelkező közintézmények, az állami költségvetésből finanszírozott, közszolgáltatást biztosító státusszal rendelkeznek; környezetvédelmi területeken jóváhagyási okiratokat dolgoznak ki, és eleget tesznek más törvények által előírt kötelezettségeknek, a helyi, megyei vagy bukaresti közhatóságok felkérésére.
A DUNA DELTÁJA BIOSZFÉRA REZERVÁTUMÁNAK KÖZIGAZGATÁSA A Rezervátum Közigazgatása jogi személyiséggel rendelkező közintézmény, a Környezetvédelem és Fenntartható Fejlődés Minisztérium alárendeltjeként, ennek decentralizált, jogi rendszerű szolgáltatója, melynek székhelye Tulcea megyeszékhelyen található. A Rezervátum Közigazgatása tevékenységének célpontja a rezervátum természetes ökoszisztémáinak biológiai sokszínűségének megtartása és védelme, az emberi települések fejlesztése és az ökoszisztémák elviselési képességének összeegyeztetése, a gazdasági tevékenységek megszervezésével. Ennek érdekében a Rezervátum Közigazgatása megalkotott és életbe léptetett egy sajátos közigazgatási rendszert. A Rezervátum Közigazgatásának főbb célkitűzései: a természeti örökség ökológiai állapotának felértékelése, a tudományos kutatás megszervezése, a fenntartásra és helyreállításra irányuló stratégia kidolgozása, a biológiai sokszínűség fenntartása és megóvása érdekében foganatosítandó intézkedések biztosítása. 31
A Rezervátum Közigazgatása alkalmaz minden módszert, amellyel a környezet állapotának és az élet minőségének javulását és megóvását érheti el. Figyelembe kell venni a Románia által aláírt nemzetközi egyezmények és megállapodások előírásait is, és ezek tiszteletben tartásával, a kitűzött célok elérése érdekében kell kidolgoznia cselekvési tervezeteket és programokat.
KÖRNYEZETI NEMZETI GÁRDA
A Környezeti Nemzeti Gárda egy ellenőrzésre és felügyeletre szakosodott testület, amely: a környezeti köztörvényekre vonatkozó kormánypolitika szakértői, egységes és egyenletes alkalmazásáért és életbeléptetéséért felelős.
A Környezeti Nemzeti Gárda hatáskörébe tartozik: a kormánypolitika alkalmazása, a környezet, víz, talaj, levegő, biológiai sokszínűség megóvására; az ipari szennyezés és a kockázat menedzselésének ellenőrzésére, a környezeti alap ellenőrzésére; a környezeti egyezmények, véleményezések és engedélyek kibocsájtása.
A Környezeti Nemzeti Gárda alárendeltjeként 8 Tartományi Biztosi Hivatal tartozik, ezek jogi személyiséggel rendelkező intézmények, amelyek szervezési szerkezete 41 Megyei Biztosi Hivatalát, Bukarest municípium Biztosi Hivatalát, és a Duna Deltája Bioszféra Rezervátumának Biztosi Hivatalát foglalja magába. Ezek szolgáltató szervek, és nincs jogi személyiségük. 32
A Környezeti Nemzeti Gárda Tartományi Biztosító Hivatalait, mint vezetési szinteken működő, zónai szerkezeteket szervezték meg, korlátozott területi illetékességgel, melyek összehangolják és felügyelik a hatáskörük alá tartozó Megyei Biztosi Hivatalok tevékenységét, és vezetésüket egy Tartományi Biztos látja el (végrehajtó igazgató). A Megyei Biztosi Hivatalok, a Bukaresti Municípium Biztosi Hivatala, és a Duna Deltája Bioszféra Rezervátumának Biztosi Hivatala a Tartományi Biztosi Hivatalok keretén belül működnek, mint szolgáltatók, illetékességük a tematikai, operatív és váratlan ellenőrzésekre terjed ki, saját megyéjükben, Bukarestben, illetve a Duna Deltája Bioszféra Rezervátumának területén, és egy főbiztos vezeti őket.
II. AZ EMBER HATÁSA A KÖRNYEZETRE II.1. Környezet típusok: természetes, antrópizált, antrópikus A legtágabb értelemben a természetes környezet a természeti elemek (a földkéreg, a levegő, a domborzat, a talaj, amely állandóan alakul és egy dinamikus egyensúlyi állapotba kerül, táplálván a növény és állatvilágot, amelyekkel együtt az emberi lét természetes keretét alkotja) összességét és dialektikus egységét jelenti. A természetes areál a környezetnek az a része, amelybe az ember nem avatkozik be, vagy beavatkozása nagyon kismértékű. Ilyenek például: a nagy szárazföldi gleccserek fedte területek, a nagyon magas hegyek alpesi és havasalji lépcsői, a nagy sivatagok belseje,
a trópusi és mérsékelt égövi őserdők bizonyos sávjai, az óceánok mélytengeri közege. Az antrópizált környezetek azok a természetes területek, amelyek bizonyos változásokon mennek át annak következtében, hogy itt kifejlődnek kis települések (falvak), kevés lakossal és mérsékelt gazdasági tevékenységekkel. A természetes környezet szerkezete nagymértékben fennmarad és ebbe az ember és tevékenységei csak beépülnek. Példák: a hegyekben, magas dombokon és fennsíkokon elterülő falvak, a folyók deltái, füves lapályok és lápok völgyeiben átvezető folyosók, stb. Az antrópikus környezetek egy előrehaladottabb állapotát jelentik az ember beavatkozásának a természetes környezet megváltoztatásába. Új rendszerek jönnek létre, amelyben érvényre jutnak a közigazgatási, gazdasági, kulturális építkezések, a lakások, az aszfaltozott vagy kikövezett utak 33
hálózata, különféle berendezések. A spontán növényzetet szinte teljes mértékben eltávolították, a zöldövezetekben a fa, bokor és egyéb (sok közülük virágzó) növényfajok dominálnak. Példák: olyan tartományok, ahol összetett emberi települések alakultak ki, mezőgazdasági területek, ipari övezet, erőforrások kitermelési areáljai, közlekedési utak hálózata, stb.
II.2. Környezet Környezeten, a Föld felszínén elhelyezkedő természetes és mesterséges elemek összességét értjük, amelyek meghatározzák az életet általában, és kimondottan az ember életét. A környezetvédelmi törvény szerint a környezet a Föld természetes elemeinek összessége: víz, levegő, talaj, altalaj, a légkör összes rétege, az összes szerves és szervetlen anyag, illetve az élő szervezetek, a kapcsolatban lévő természetes rendszerek, amelyek tartalmazzák az előbb felsoroltak mellett a az anyagi és szellemi javakat. A környezet fogalmának több értelme elfogadott: A francia és angol nyelvben használt environment (mindaz ami körülvesz) szó, megközelíti a környezet fogalmát. Az emberi társadalom létezésének közegeként értelmezve (Octavian Mândruţ, 2006), ez a fajta környezet egy egység, amelynek dinamikus és szerkezeti sokfélesége összes alkotó elemének változatos kombinációjának eredménye. Alkotóelemeit nem egyetlen tudományág tanulmányozza, bevezetvén egy interdiszciplináris terület gondolatát, a geo-ökológiáét. Alkotóelemei és működési tartalékai nem végtelenek.
Alkalmazások: 1. Figyeljétek meg az alábbi képet!
a. Határozzátok meg a környezet-típust! ……………………………………………………………. b. Mutassátok be az azonosított környezet elemeit! …………………………………………………………… …………………………………………………………… …………………………………………………………… 34
c. Ellenőrizzétek ismereteiteket! Antrópikus környezetnek nevezzük: az emberi települések által elfoglalt területeket a nagyon magas hegyek alpesi területeit a Fekete-tenger partját az óceánok mélyét a gabonaföldeket a kőolaj-kitermelő területeket 2. Sorold fel azokat a tevékenységeket, amelyekkel az ember tudatosan megváltoztatja a környezetét!
3. Mutassátok be az antrópikus közeg kialakításának előnyeit és hátrányait! Előnyök -
Hátrányok -
4. 15-20 kijelentésben írjatok le egy előző kirándulás során általatok megfigyelt areált! …………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………
35
Alkalmazások:
1. Figyeld meg az alábbi képeket! Azonosítsd a környezettípusokat! ……………………………………
…………………………………..
2. Határozz meg két-két tulajdonságát az: a. antrópizált környezeteknek b. antrópikus környezeteknek -
3. Dolgozzatok ki egy olyan plakátot, amelyen helyi viszonylatban alkalmazható környezetvédelmi szabályokat tüntettek fel! 4. Ha helyesen töltöd ki az alábbi négyzetrácsot, az A-B függőlegesen felfedezheted, hogy mit kiált a Föld az emberek felé! A 1 2 3 4 5 6 7 8
1. A Szahara is ez. 2. Az a terület, ahol az ember nem avatkozott be a környezetbe, az a …………..areál. 3. A globális felmelegedés nyomán a ……………….egy része elolvadhat. 4. A környezeti tényezők a …………, a levegő és a talaj. 5. Az ember, átalakítván a környezetet, létrehozta az ……………… areálokat. 6. A trópusi övezetben található …………….természetes areálok.
B 7. Az ember meggondolatlan beavatkozása a természetes környezetbe ………..változásokat okoz. 8. A környezetszennyezés nyomán a környezeti tényezők…………. .
36
5. Adjatok példát olyan tevékenységekre, amelyek által az ember rombolja a környezet összetevőit! Saját tapasztalatod alapján nyilváníts véleményt! Mit tehetsz annak érdekében, hogy a szobádban kellemes környezetet teremts?
II.3. Az antrópikus beavatkozás: lehetőségek, következmények Az antrópikus beavatkozás az ember beavatkozását jelenti a természetes környezetbe, ennek hatásai lehetnek pozitívak vagy negatívak. A tudományos-technikai forradalom és a népességnövekedés olyan sor problémát állít az emberiség elé, amelyek már a puszta létét fenyegetik. A legnagyobb gondot a szennyezés, az óriás alapanyag felhasználás, az éghajlat melegedése, a hulladé, a nukleáris kísérletek, a tömegpusztító fegyverek jelentik. A környezetre gyakorolt antrópikus beavatkozások: a természetes erőforrások esztelen kizsákmányolása, különböző mérgező anyagok környezetbe való juttatása, egyes gazdasági ágak és ágazatok (energiaforrások kitermelése, fémipar, petrokémia) aránytalan fejlődése, nem megfelelő módon alkalmazott agro-technikai munkálatok, erősen szennyező távközlési rendszerek kiépítése, terület fenntartási munkálatok, egyes területek túlnépesedése, nagy mennyiségű hulladék felhalmozása és ezek hatása az ökológiai egyensúlyra, túlzott erdőirtások és gyepföld feltörések, az ökoszféra kizsákmányolása: talaj, víz, legelők, erdők, növény- és állatvilág, stb. Az antrópikus beavatkozás környezetre gyakorolt következményei Tevékenységei által az ember rontja a levegő, víz, talaj minőségét, amelyek mind szennyezettebbé válnak, ugyanakkor befolyásolja a környezeti tényezők megnyilvánulási formáit, amelyek nagyméretű rombolásokat okoznak, a környezet antrópizálását és a természetes egyensúly felborulását idézi elő, amelyek befolyásolják az emberi életet és életteret.
A következmények közül megemlíthetők: erdőirtások, elsivatagosodás, szennyezés, a biológiai sokféleség csökkenése, az életterek romlása, a környezet antrópizálása, az éghajlat felmelegedése.
37
Tudtátok, hogy … ? 1. Belgium, Japán és Hollandia után, Németország a negyedik helyen áll a világon az úthálózat sűrűségét tekintve? 2. Egy varangyos béka (Bufo bufo) 10-20 perc alatt kel át egy 15 méter széles úton? 3. Egy cserebogár sebessége 6,6 cm/mp, míg egy csigáé 4-5 cm/perc?
II.4. Biológiai sokféleség: jelen és jövőkép A biológiai sokféleséget azok a természetes és féltermészetes rendszerben működő ökoszisztémák és e két típus átalakulása és egyszerűsítése által keletkezett antrópizált ökoszisztémák alkotják. A biológiai sokféleség a környezet „biztosítási kötvénye”, amely elősegíti az emberi tevékenységek okozta változásokhoz való alkalmazkodását. Az emberi tevékenység következtében már a történelem előtti korban kihalt a mamut, és 1600tól napjainkig 384 növény- és 242 gerinces állatfaj pusztult ki; napjainkban 18 700 növény- és 3061 gerinces állatfajt fenyeget a kipusztulás. A fajok kipusztulását a következő okokra vezethetjük vissza: az élettér elvesztése vagy megváltozása, a víz és a talaj szennyezése, olyan egzotikus fajok betelepítésével a helyi életterekbe, amelyek átalakítják azt, ezáltal veszélyeztetik a honos állat- és növényfajokat, a növény és állatvilág áruba bocsájtása, a túlzott erdőirtások, a mocsaras területek ésszerűtlen lecsapolása, az intenzív legeltetés. A természetes környezet antropizálásának legjelentősebb következménye a természetes ökoszisztémák szétdarabolása, ami a biológiai sokféleség csökkenésének, legfontosabb okainak egyike. A szétdarabolás több lépésen keresztül történik meg: egy nagyobb ökoszisztémában egy új megjelenése, mint például egy erdő közepében a fák letarolása miatt egy tisztás vagy egy kaszáló kialakítása, amikor is az új ökoszisztéma szigetként jelenik meg, az erdő két különálló kapcsolatmentes részre való felosztása és a tisztása ökoszisztéma beékelése e két erdőrész közé, az erdő szigetcsoportokra történő szétdarabolása, az erdő eltűnése és füves növényzettel történő helyettesítése. Például: A Duna – Fekete-tenger csatorna felosztotta a Dobrudzsa fennsíkot két, egymástól teljesen és végérvényesen elkülönített részre, mindegyik egy-egy jellegzetes állatés növényvilággal ellátva, amelyek között nem jöhet létre semmiféle érintkezés. Az utak érintik leginkább egy ökoszisztéma szétszóródását és stabilitását. Romániában hangsúlyt fektetnek az értékes biológiai sokféleség megőrzésére és visszaállítására. Hazánk folyamatosan részt vett a nemzetközi környezetvédelmi törekvésekben, több nemzetközi környezetvédelmi szerződést, határozatot, egyezményt, nyilatkozatot és megegyezést írt alá. 38
A biológiai sokféleség megőrzésére vonatkozó stratégia törvényes keretét hazánkban a következő törvények és határozatok szabályozzák: 137/1997-es környezetvédelmi törvény, az 5/2000, a nemzeti terület rendezésére vonatkozó törvény, a 2151/2004-es, bizonyos területek védetté nyilvánításával foglalkozó kormányhatározat, 462/2002-es törvény, ami a 236/2000-es a természetes védett területekkel, a természetes, életterekkel, a vad növény- és állatvilág megőrzésével foglalkozó sürgősségi kormányrendeletet lépteti életbe. A biológiai sokféleség megőrzésére vonatkozó Bihar megyei intézkedések Bihar megyében 59 közérdekű, 16 elsődleges fontosságú és 10 nemzeti jelentőségű életteret azonosítottak, eltekintve a Natura 2000 Európai Ökológiai Hálózat által azonosítottaktól. A Natura 2000 Európai Ökológiai Hálózat az alábbiakat nevezte még meg: 50 közérdekű, amiből 16 elsődleges fontosságú terület 67 madárfaj, az I mellékletből – Madarak, 16 emlősfaj, az Életterek mellékletből, 12 kétéltű és hüllőfaj, az Életterek mellékletből, 17 halfaj, az Életterek mellékletből, 10 gerinctelen faj, az Életterek mellékletből, 19 növényfaj, az Életterek mellékletből. A biológiai sokféleségre és a természet védelmére irányuló célkitűzések: - a biológiai sokféleség megőrzése, - a természetes életterek, a növény- és állatfajok hosszú távú felhasználása, - a sérült ökoszisztémák ökológiai újraépítése. E célkitűzések elérése érdekében a következő tevékenységek javasoltak: a védett területek rendszerének kibővítése, a Natura 2000 hálózatba foglalt védett területek számának növelése, az érvényben lévő törvényes kereteken belül a védett területek közigazgatási rendszerének megvalósítása, menedzsment tervezetek kidolgozása és életbe léptetése a védett területekre vonatkozóan, beleértve azokat is, amelyek a jövőben a Natura 2000 hálózatba kerülnek, a biológiai erőforrások (védett és/vagy gazdaságilag értékesíthető növény és állatfajok) állapotára vonatkozó működő értékelési rendszer megvalósítása, a védett fajok megóvását célzó tevékenységek, a sérült ökoszisztémák helyreállítását célzó tevékenységek, a veszélyeztetett fajok életképes populációinak létrehozása, a közösség nevelése és informálása. Jegyezzétek meg! A népességnövekedés új hasznosítható területek kialakítását feltételezte, a természetes területek kárára. Az emberi társadalom tevékenységei mindig a létszükséglet megteremtésére irányultak. Az ember megpróbált minél jobb életfeltételeket megvalósítani, és különböző anyagi és lelki szükségleteinek kielégítését biztosító feltételeket megteremteni. Legtöbbször a természet antrópikus átalakítása pozitív egyenleggel végződött, hiszen az emberiessé tett táj váltakozása mezőgazdasági területekkel, az erdőkkel és pázsitokkal, a felszerelt vízforrásokkal, egy jól megszervezett település és úthálózattal, sokkal kedvezőbb környezetet jelent az ember számára, mint azok, az áthatolhatatlan erdők, amelyek a múltban a szárazföld nagy részét borították. A biológiai sokféleség illetve az ökológiai rendszerek fenntartását célzó tevékenységeket széleskörű stratégiák, programok, módszerek és eljárások kidolgozásával kell megvalósítani. 39
A biológiai sokféleség bővítése és fenntartása a legfontosabb folyamat a földi élet fennmaradásáért vívott harcban. Alkalmazások:
1. Elemezzétek az alábbi vázlatot, és soroljátok fel azokat az antrópikus tényezőket, amelyek érintik a környezetet, és a biológiai sokféleség csökkenéséhez vezetnek: …………………………………………………………… …………………………………………………………… …………………………………………………………… …………………………………………………………… 2. Töltsétek ki a szabadon hagyott helyeket a helyes válasszal: Az antrópikus beavatkozás az ember beavatkozását jelenti a …………….. környezetbe, amelynek hatásai lehetnek ………………..… vagy …………………. . 3. Nevezzétek meg a legfontosabb gondokat, amelyekkel az emberiség szembekerül a népességnövekedés miatt: 4. Az alábbi képek alapján, indokoljátok meg, hogy miért jelenti az ökoszisztémák szétdarabolása a biológiai sokféleség csökkenésének egy fontos kiváltó okát.
Alkalmazások: 1. Egy helybeli túra útvonalán azonosítsátok: - az emberi beavatkozás pozitív eseteit! - az emberi beavatkozás negatív eseteit! - a biológiai sokféleség megtartásának fokát! 2. Nyújtsatok életképes megoldásokat a biológiai sokszínűség megtartására helyi szinten! …………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… 40
II.5. Helyi szintű környezetrombolás (Bihar megye) A Nyugati-dombokon és a Nyugati-síkságon két ősnemes növényzet körzet van nyilvántartva: az erdő és az erdős sztyepp. Az antrópikus beavatkozás különböző változásokat okozott: az erdőket, bár a dombokon és a síkság nagy részén kedvező fejlődési körülményeknek örvendtek, fokozatosan nagy területen kivágták, azért, hogy mezőgazdasági területeket nyerjenek, az erdő borította, viszonylag nagy kiterjedésű területek a Nagyváradi-dombok és a Lăzăreni-dombok vidékén maradtak fenn, az erős antrópikus nyomásnak alávetett erdős sztyeppből már csak néhány erdőcsoport maradt fenn, az erdős sztyeppéket majdnem teljes egészében belefoglalták a szántható területek körforgásába, a síkság alacsony lépcsőin végzett vízgazdálkodást javító munkálatok elvégzése, jelentős mértékben visszaszorította a hidrofil (vízkedvelő) növényzetű areálokat. a Körösök-síkságának alacsony lépcsőin kialakuló másodlagos szikes (vagy sós) talajok meghatározták a halofil (sókedvelő) növényzet megjelenését, a homokos talajokon az antrópikus beavatkozás a homok megkötésére irányuló tevékenységekben valósult meg, akácosok ültetésével, és a dűnék elegyengetésére irányuló munkálatokkal, amelyek nyomán ezek a területek visszakerültek a mezőgazdasági körforgásba.
II.6. Környezetrombolás Romániában Romániában, az antrópikus tevékenységek nyomán a másodlagos, vagy megmunkált biocönózisok kiszorították az eredeti, természetes életközösségeket. A környezetromboló emberi tevékenységek közül megemlítjük a következőket: mezőgazdasági területek és legelők létrehozásáért meggondolatlanul végzett nagymértékű erdőirtás, a legelőnek használt területek megnövelése érdekében, főként a havasalji lépcsőkön kiirtották a bozótokat a legnagyobb mértékben a borókások voltak érintve, a túllegeltetés, főképp a gyengébb legelőkön, a lejtős területeken, a laza szerkezetű talajokon, illetve a vízhiányos területeken, nem megfelelő területek mezőgazdasági megművelése, vagy nem megfelelő mezőgazdasági technika alkalmazása, nem megfelelő vízgazdálkodás, vagy nem megfelelő közlekedési utak megépítése, a bányászati kitermelések gyakran vezetnek, közvetlenül vagy a talaj kifedése nyomán, a területek lerombolásához, túlzott vegyszerhasználat (rovarirtók, gyomirtók, műtrágyák, stb. a talajt és a vizeket egyaránt szennyezik), az ipari, bányászati, szállítási tevékenységek, a nagy állattenyészetek, szennyvízkibocsátások szennyezik a levegőt, a vizet és a talajt az ártalmas anyagok és a meg nem tisztított szennyvizek környezetbe való juttatásával, az ember által szándékosan vagy véletlenül előidézett tűzesetek hozzájárulnak a növénytakaró elpusztításához, amit néha a talaj eróziója kísér, főleg ha lejtős területről van szó, az emberi települések intenzív fejlődése egy jellegzetes környezetet hoz létre, amelyben a természetes körülmények nagymértékben megváltoztak, főképp ha figyelembe vesszük a nagy városi csoportosulások, és a nagy ipari telepek kialakulását. 41
Esettanulmány: A Környezetvédelmi Minisztériumban dolgozol. Végezz el egy elemzést az antrópikus beavatkozásról a környezetbe, saját lakhelyeden! Készíts egy pályázatot, amely megoldásokat tartalmaz az antrópikus beavatkozás eredményeként bekövetkezett környezetrongálás csökkentésére! Szervezzetek egy fényképkiállítást, amelyen bemutatjátok az antrópikus beavatkozás eredményeként bekövetkezett környezetrongálást! Figyeljétek meg és elemezzétek az alábbi képeket!
1. Azonosítsátok a növényzet típusát, és mutassátok be mindegyik jellegzetességét! ……………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………. 2. Fejtsétek ki véleményeteket egy, a településeteken átfolyó víz partjainak rendezéséről! Indokoljátok meg véleményeteket! 3. Mutassátok be milyen előnyöket és hátrányokat jelent a természetes növényzet mezőgazdasági területekkel történő helyettesítése! Előnyök a………………………………………… b………………………………………… c…………………………………………
Hátrányok a………………………………………… b………………………………………… c…………………………………………
4. Dolgozzatok ki egy Jó szokások-szabályzatot a környezet lakhelyeteken való védelmére!
II.7. Védett területek A természetes ökológiai rendszereket számtalan veszély fenyegeti, a visszafordíthatatlan károsodásokhoz vezető biológiai sokféleség csökkenése terén, szükséges védett területek létrehozása mivel: - a védett területek a természetes és féltermészetes ökoszisztémák olyan képviselői, amelyek megfigyelhetők, és fejlődésük nyomon követhető; - a védett területek igazi „szabadtéri osztálytermek”, amelyekben az embereket a természet szerepére megismerésére és megóvásában vállalt felelősségük felismerésére nevelhetik; 42
A védett területek olyan övezetek, amelyekben a használt kezelési eszközök megfelelnek az ökológiai értékek felvigyázási, védelmi és biztosítási követelményeinek. A védett területek közé tartoznak: a bioszféra rezervációi: olyan területek, amelyek biztosítják az állati és növényi közösségek sokféleségének és integritásának fenntartását a természetes környezetben; nemzeti parkok: nemzeti vagy nemzetközi jelentőségű természetes területek, amelyek védettek az emberi beavatkozástól, és ahol a növény- és állatfajok tudományos, nevelési, kikapcsolódási vagy esztétikai szerepet töltenek be; természeti parkok: védett természetes területek, amelyek célja megóvni és fenntartani a nagy biológiai sokféleséggel bíró tájegységeket; tudományos rezervációk: a természet védelmére és a természetes folyamatok megőrzésére fenntartott területek, amelyek alkalmasak a tudományos kutatásokra; természeti rezervációk: olyan területek, amelyekben biztosítottak a természetes körülmények a nemzeti szinten jellegzetes fajok megóvására; természeti ritkaságok: védett területek, amelyek ritka, egyedi természetes elemeket tartalmaznak. Romániában 1973-ban fogadták el a 9-es törvényt (a Környezet Törvénye), amely magában foglal rezervátumok és természeti ritkaságok megóvására vonatkozó előírásokat is. 1979-ben az UNESCO támogatta program keretén belül a Retyezátot és a Pietrosul Rodnei-t a Bioszféra Rezervátumaiként ismerték el. 1990-ben a Vizek, Erdők és Környezetvédelem Minisztériuma 7-es rendelete értelmében 13 nemzeti park létesítését határozta el (a Retyezát Nemzeti Park már ezelőtt megalakult). 1991-ben a Duna-delta területének 50%-át Ramsari területnek nevezték ki, illetve a Természeti Világörökség területének. 1992-ben a Duna-deltát elismerik a Bioszféra Rezervátumaként.
Bihar megyei védett területek Bihar megyében 64 nemzeti jelentőségű védett terület található (ezek közül 61-et az 5/2000-es törvény, 3-at pedig a 2151/2005-ös kormányhatározat alapján nyilvánítottak védetté). Ezeket a következőképpen osztályozzák: 1 geológiai és geomorfológiai természeti rezerváció, 3 barlangi természeti rezerváció, 3 geológiai és geomorfológiai természeti ritkaság, 18 nemzeti érdekű barlangi természeti ritkaság, 13 természeti botanikai rezerváció, 16 vegyes természeti rezerváció, 8 természeti paleontológiai rezerváció, 2 természeti zoológiai rezerváció.
43
A környezet megóvásáért megyénkben a következő védett területeket határolták el: természeti rezervátumok: Csodavár (Cetăţile Ponorului), Aragyásza-barlang (Cetatea Rădesei), Szamosbazár (Izvorul Someşului Cald), Galbinária (Valea Galbena) és a Galbina-vízkelet (Izbucul Galbena), Nagy-Phaeton-vízesés (Săritoarea Bohodeiului), Bogakő (Pietrele Boghii), Szegyesdivölgy (Valea Sighiştelului), Révi-szoros (Defileul Crişului Repede), Pece-patak (Pârâul Peţea), stb. kövületi helyek: a Sólyomkőpestes-völgy (Valea Lionii) megkövült hüllőkkel, a Somlyó hegy (Dealul Şomleu) megkövült termofil gerincesek maradványaival; karsztos jelenségek: a kalugyeri Dagadó-forrás (Izbucul intermitent de la Călugări), a LesvölgyiVízkelet-barlang (Peştera cu Apă din Valea Leşului), a Szelek Barlangja (Peştera Vântului), a Meziad (Mézged) cseppkőbarlang(Peştera Meziad), a Medve barlang (Peştera Urşilor); arborétumok: a szombatsági (Sâmbăta), feketebátori (Batăr), kágyai (Cadea), mihályfalvi (Valea lui Mihai), bályoki (Balc) dendrológiai parkok; évszázados fák: a püspökfürdői és a meziadi tölgyek, a nagyváradi mamut fenyők. védett növények: tiszafa, csillagbogáncskóró, hegyi hólyagvirág, kárpáti orgona, tarka tulipán, bánáti bazsarózsa, tündérrózsa, sárga tárnics. védett állatok: sas-fajok, siketfajd, héják és sólymok, fehér kócsag, fehér és fekete gólya, harkályok, holló, hiúz, kárpáti szarvas, dámszarvas, denevérek, sünök, fülesbagoly, kuvik. NYMPHAEA LOTUS VAR. THERMALIS (tündérrózsa): az egyetlen trópusi növényfaj, amely mérsékelt égövön spontán megél a természetben. Megtalálható a pece patak Természeti Rezervátumban a Püspökfürdőben.
GLADIOLUS IMBRICATUS (kardocska): a kirándulók általi gyűjtés miatt teljesen eltűnt a Bogából, de gyakran előfordul a Flóra réten, a Köves-Körös menti kaszálón.
II.8. Védett területek menedzsmentje A védett területek közigazgatása (menedzsmentje) azon intézkedések összességét jelenti, amelyek biztosítják a különleges fenntartási és megóvási, törvény által szabályozott rendszert. Egy védett terület menedzsmentje egy terv alapján történik, amelynek tartalmaznia kell az összes olyan elemet, amely biztosítja a figyelembe vett objektumok tényleges védelem alá helyezését, és ezek értékesítését, annak a célnak megfelelően, amely értelmében megfogalmazták a javaslatot. A védett terület szervezési kerete A védett terület szervezési keretének megállapítása érdekében, elemezni kell az alábbi problémákat: a tereptanulmány elkészítése; a személyzeti keret megállapítása; a védet területek megszervezése; a védett területek infrastruktúrája; a biológiai sokféleség és a vadvilág fenntartása érdekében szervezett akciók; a látogatási előírások, és a látogatók környezetre gyakorolt hatásának csökkentésére vonatkozó előírásai; a védett területek természetes erőforrásainak kezelése; a védett területek gazdasági értékesítése; hírverési és nevelési akciók. 44
A védett területek létesítésének elsődleges célja a tönkremenéssel vagy eltűnéssel fenyegetett természeti elemek megóvása. A másodlagos cél turisztikai és nevelési jellegű. A védett területek természeti erőforrásainak kezelése A védett területek, a területek felhasználási módozatainak szempontjából, törékeny ökoszisztémákat, sérülékeny biocönózisokat foglalnak magukba, emiatt a rájuk ható negatív emberi tevékenységek nagyon sokfélék. Az ökológiai magatartás arra irányul, hogy „segítse” a természetet, egyes alkotóinak ésszerű kitermelésében, azzal a feltétellel, hogy az ökoszisztémák minél harmonikusabb fejlődése megmaradjon. A védett területeken, ezek tűrőképességének határain belül elfogadott az ökoturizmus, mivel ellentétben a tömeges turizmussal, ez egy szervezett forma, feltételezi a kikapcsolódás és a szórakozás összekapcsolását a neveléssel, főleg ami a környezetvédelmi és kulturális-történelmi nevelést illeti. A hírverési és nevelési akciók sokfélék, változatosak, és gyakran fedik az oktatás jellegű akciókat. A hírverési anyagok: a szórólapok a legegyszerűbbek; ezek vonzóak kell legyenek és minimális hasznos információt kell nyújtsanak, a füzetek terjedelmesebbek, kidolgozottabbak és sommás tudományos információkat nyújtanak, ezeket rendszerint témakörökbe foglalva: a környék virágai és fái, természetföldrajzi jelenségek, néprajzi-folklóri elemek, történelmi-régészeti elemek stb., a könyvek bő szövegeket, mélyrehatóbb tudományos magyarázatokat, vázlatokat, táblázatokat és nagyszámú illusztrációkat tartalmaznak, a képes levelezőlapok a védett terület különféle részeit ábrázolják, a turisták által nagyon keresettek a körzetet bemutató diapozitívak, a videokazetták és a CD-k egy kiterjedtebb ismertetést és egy gazdagabb illusztrálást valósítanak meg, nagyon keresettek a népművészeti tárgyak, de ezek szorosan kell kapcsolódjanak az adott területhez. Nevelési elemek. A nevelési hatás felerősítése érdekében javasoljuk: Látogatási központok és információs pontok létrehozását. Nevelési és informatív plakátok elhelyezése a terepen. Nevelési és informatív anyagok létrehozása. Periodikus információs és tudományos lapok szerkesztése . Események megszervezése, mint például a védett terület napja. Találkozók és kapcsolatok építése a helyi közösséggel és a tudományos körökkel, a védett terület megismertetése céljából. Olyan akciók szervezése, amelyek lehetővé teszik a helyi közösségnek, hogy tevékenyen részt vegyen a védett terület fenntartásában (takarítás, facsemeték ültetése, stb.). Nemzeti és nemzetközi találkozókon való részvétel során a védett terület megismertetése minél szélesebb körben tömegtájékoztató eszközök (mass-media) által. A védett terület web-oldalának elkészítése és az információk naprakész frissítése. Egy nevelési program kidolgozása az iskolák keretein belül. Kölcsönös információcsere érdekében megvalósított találkozók a helyi közigazgatás képviselőivel. Civil szervezetekkel való együttműködés, például a hegyi-mentők, stb.
Alkalmazások: Egy védett terület menedzsere vagy. 1. Állíts össze az adott területre egy személyzetkeretet! 2. Készíts egy hirdetőplakátot, amellyel ismertté akarod tenni a védett területet! 45
3. Állíts fel néhány látogatási, illetve a természeti egyensúlyra gyakorolt negatív hatás csökkentésére vonatkozó szabályt! ……………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………… 4. Megítélésed szerint szükség van-e a védett területen belül vagy ennek közelében elszállásolási vagy kereskedelmi területekre? Indokold meg a válaszod! …………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………… 5. Egy védett terület bemutatására készíts egy weboldalt, az alábbi terv alapján: - a védett terület létezésének szükségessége; - az élőhely jellegzetességei; - az antrópikus beavatkozás nyomán végbement környezetváltozások; - védett fajok, növényi csoportosulások; - a védett terület látogatásának lehetőségei.
SYRINGA JOSIKAEA (kárpáti orgona): megtalálható Jád völgyében, az Aranyos völgyében és Aleu völgyében. Egy nagyon fontos endemikus faj, jégkori maradvány.
GENTIANA PUNCTATA (pettyes tárnics): nagyon ritka havasalji növény, Buteasa csúcson található.
CARDINIUS ERITHROPHTALMUS RACOVITZAI (Racoviţa keléje) CYPRINIDAE CSALÁD CYPRINI PHORMES REND: endemikus halfaj, megtalálható a Pece Patak Természeti Rezervátumban a Püspökfürdőn, ahol csapatokban él a termál tó forrásai környékén. Szervezete alkalmazkodott a 28-300C-os vízhez, ennél hidegebb környezetben elpusztul.
MELANOPSIS PARREYSII MUHLFELD (csiga) MELANOPSIDAE CSALÁD : Megtalálható a Pece Patak Természeti Rezervátumban a Püspökfürdőben. Ez egy jól körülhatárolt vízi ökoszisztéma, Románia egyetlen természetes termál ökoszisztémája. 46
Tematikus kirándulás: Püspökfürdő rezerváció Téma: A hévízi tündérrózsa Nymphaea Lotus var. Thermalis A hévízi tündérrózsa természetes körülmények között Európában egyedül a Bihar megyei Püspökfürdőben található. Kedveli az áramlat nélküli, legalább 30 cm mélységű, iszapos aljzatú vizeket, melyeknek hőmérséklete legalább 200C, de nem haladja meg a 400C-t. 12-16 centiméter átmérőjű, fehér-sárgás, enyhén illatos virágai éjszaka és kora reggel nyílnak ki, a nap további részében bezárulnak. A virág a víz felszínén marad 4-7 napig. A virágzási időszak júliustól szeptemberig tart, de néha már áprilistól virágzik. A növény trópusi eredetű. Romániában egy harmadkori maradványfaj, ezen a tájon él már kb. 300000 éve. Törvény által védett természeti ritkaság. Csoporttevékenység:
Határozzátok meg egy vízi ökoszisztéma növényzet-keresztmetszetét! ………………………………………………………………………………………………………….... Határozzátok meg az ökoszisztéma állatfajait! ………………………………………………………………………………………………………….... Soroljátok fel azokat a fontosabb növénycsoportokat, amelyek hozzájárulnak egy biocönózis rétegezéséhez. ………………………………………………………………………………………………………….... Hány növényréteggel találkozunk egy erdőben? Hát egy mezőn? ………………………………………………………………………………………………………….... Melyik rétegben a legaktívabb a fotoszintézis folyamata? ………………………………………………………………………………………………………….... Készítsetek egy élménynaplót az alábbi szerkezettel: - vízi ökoszisztéma, sajátosságok, - az ökoszisztéma növény és állatvilága, sajátosságok és alkalmazkodási módozatok, - az antrópikus beavatkozás mértéke az ökoszisztémában, - a megfigyelt ökoszisztéma jelentősége a biológiai sokféleség fenntartása szempontjából. Alkossatok négy csoportot. Mindegyik csoport állítson össze egy útvonalat a Bihar megyében eltervezett kirándulásra, az alábbi térkép segítségével! Azonosítsátok az általatok javasolt útvonalon a rezerváció típusokat, és különböző információs források igénybevételével mutassátok be ezeket! Készítsétek el osztályotok portfólióját, Bihar megye védett növény és állatvilága – címmel! 47
48
III. A KÖRNYEZET HIGIÉNIÁJA III.1. Szennyezés. Szennyezési források. Osztályozás. A szennyezés az a jelenség, amely által a környezetbe idegen, életre káros vegyületek kerülnek. A szennyezés hatásai mindenhol érezhetőek. Az óriási mennyiségű, légkörbe juttatott széndioxid, a hamu, a por és az üzemanyagok égéséből származó gázok szennyezik a levegőt. Az üzemekből és városi központokból származó hulladék, a növényvédő szerek és trágyák túlzott használata szennyezi a talajt. A háztartási és ipari szennyvizek, a tengerekbe és óceánokba kibocsátott kőolaj, borzalmas hatással vannak a felszíni és talajvizekre. Működésük szerint: - folyamatos - időszakos - pillanatnyi
Mozgékonyságuk szerint: - helyhezkötött - mozgó
Tevékenységek típusa szerint: - vegyipari - üzemanyag - mezőgazdasági - szállítási SZENNEZÉSI FORRÁSOK
Eredetük szerint: - természetes - mesterséges
49
Alakjuk szerint: - pontszerűek - lineárisak - felületi (kétdimenziós) - térfogati (háromdimenziós)
III.2. A szennyezési források és a szennyező anyagok eloszlása helyi szinten – Bihar megye A légköri szennyezés szempontjából kritikus övezetek Ezek az övezetek a zsúfolt közlekedési útvonalak közelében, jelentős útkereszteződések, ipari hulladéklerakó telepek, nem ellenőrzött háztartási hulladéktároló helyek, állatfarmok, az elektromos energia előállítására használt létesítmények, a kémiai és petrokémiai ipari létesítmények mentén lévő területek (bár ez utóbbiak csökkentették tevékenységüket). A felszíni vizek minőségét rontó nagyobb szennyezési források a városokból (Élesd, Belényes, Margitta, Vaskohsziklás, Szalonta, Tenke) származó, nem kezelt háztartási szennyvizek bekerülnek a természetes vízfolyásokba (Sebes Körös, Fekete Körös, Berettyó) – ezekben a CBO5, NH4, a teljes foszfor, teljes nitrogén mennyiség, szuszpenziók meghaladják a megengedett határértékeket; az élelmiszeriparból (S.C. European Food S.A. Vaskohsziklás, C.I. Coca Cola Bihor S.A. Szakadát) származó nem megfelelően tisztított szennyvizek, amelyeket a Fekete Körösbe és a Kegyek patakba ürítenek; a kitermelésből (Petrom S.A.–Z.O Temesvár – berettyószéplaki termelési egység) származó nem megfelelően kezelt szennyvizek, amelyek bekerülnek a Berettyóba; az állattenyésztésből (Avicola S.A. Nagyvárad – szalontai munkatelep) származó nem megfelelően kezelt szennyvizek, amelyek a Kölesér csatornába kerülnek. A talaj szennyezési forrásai természetes tényezők (éghajlat, domborzat), antrópikus tényezők: - a mezőgazdasági területeken végzett növényvédelmi kezelések (gyomirtás, gombairtás, rovarirtás), - műtrágyák alkalmazása, - a háztartási hulladékok nem megfelelő lerakó-telepei, az ipari hulladékok lerakó-telepei, elvezető csatornák (S.C. Centrale S.A. Nagyvárad, S.C. Termoelectrica S.A. Nagyvárad), kőolaj maradékok, felszíni kitermelések.
III.3. A levegő, víz, talaj szennyezése III.3.1. A levegő szennyezése A levegő szennyezésén azt értjük, hogy a légkörbe olyan anyagok kerülnek, amelyek nem tartoznak a levegő természetes összetevői közé, amelyek rontják a levegő tulajdonságait, kihatván a növény- és állatvilágra, sőt még az ember életkörülményeire is. A mai világ egyik problémáját az jelenti, hogy mennyire tiszta vagy szennyezett az a levegő, amelyet belélegzünk. A gépjárművek az üzemanyag égésénél keletkezett gázokkal és szuszpenziókkal, míg az ipari egységek és mezőgazdasági tevékenységek jellegzetes anyagokkal szennyezik a levegőt. Szennyező tényezők: a. Szuszpenziók és aeroszolok: - cseppfolyós részecskék (gázok és gőzök), - szilárd részecskék (por). b. Mérgező gázok és gőzök: - gáznemű szennyezések. A légszennyezést befolyásoló tényezők: szennyező anyagok kibocsájtása, meteorológiai tényezők (hőmérséklet, nedvességtartalom, csapadék, légáramlatok, napsugárzás), földrajzi tényezők (domborzat, növényzet, víztükrök), urbanisztikai tényezők. 50
A cigarettafüst több olyan részecskét tartalmaz, amelyet az emberek belélegeznek, és amelyek károsabbak, mint az új generációs, kénes vegyületekben szegény üzemanyagok, amelyekből kevesebb káros részecskék szabadulnak fel. A kicsi, 2.5 mikrométer méretű részecskék, közvetlenül bekerülhetnek a tüdőhörgőkbe, növelvén a tüdőrák megjelenésének kockázatát. A cigaretták által kibocsájtott vegyi anyagok nagy része nagyon ártalmas a közvetlen környezetre: - az aldehidek megtámadják a növényeket, az emberek szemét és légzőszervét. - a cigaretta által termelt nitrogénoxid felelős a fotokémiai szmogért, és az ózonmolekulák létrejöttéért a nagyvárosok légkörében. Alkalmazás Soroljátok fel az iskolátok és a házatok közvetlen közelében lévő szennyezési forrásokat! …………………………………………………………………………………………............................ .................................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................................... Alkalmazás Azonosítsd a lakónegyededben/helységedben a szennyezés-forrásokat, és fejtsd ki ezek emberekre gyakorolt hatását! …………………………………………………………………………………………............................ .................................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................................... A szennyezés mértékének meghatározása A szennyezés mértékének megállapításához meg kell szabni: a meghatározási módszereket, a mintavételekre kijelölt pontok hálózatának megszervezését, a mintavételek naptárát (órarendjét). Megjegyzés! A levegőmintákat légmentesen zárt tartályokban kell gyűjteni. A minták begyűjtése gumitömlőkkel történik úgy, hogy egy gumipumpával vagy kerékpárpumpával feltöltik ezeket levegővel a mintavétel helyszínén, a falak egy bizonyos feszültségi fokáig, ez mutatván a begyűjtött levegő térfogatát.
51
Kísérlet: A széndioxid kimutatása a levegőből Szükséges eszközök: mérőhenger (üvegből), gyertya, gumitömlők, gyufák. Munkamódszer: Egy magas edénybe (henger) egy égő gyertyát helyezünk. A gumitömlőből bevezetjük az elemezni kívánt levegőt a hengerbe. A gyertyaláng kialvása jelzi a széndioxid jelenlétét a levegőben. Következtetések: - mivel nehezebb a levegőnél, a széndioxid a légkör ………….. rétegeiben található. - a széndioxid nem tartja fenn/fenntartja az égést/életet. Organoleptikusan (érzékszervekkel: szaglással) azonosítani lehet más, a levegőben jelenlévő szennyező gázokat: - kénhidrogén: jellegzetes fojtó, fullasztó szag. - ammónia: szúrós szag. Tudtátok, hogy … ? Egy hektár toboztermő erdő évente 50 tonna széndioxidot köt le, és felszabadít 25-30 tonna oxigént? Annak a 14-16 milliárd tonna széndioxidnak, ami az üzemanyagok égéséből kerül a légkörbe, illetve az emberek és állatok légzésekor keletkező széndioxidmennyiség két harmadát az erdők, a bolygó Zöld tüdeje, kötik le? Egy gépkocsi 1000 km megtételéhez annyi oxigént használ el, mint amennyit egy ember egy év alatt lélegez be? Alkalmazás Javasolj egy módszert, amellyel kimutatható a környezetünkben (osztályterem, lakás) található por! Jegyezzétek meg! A levegő egyike az élethez nélkülözhetetlen elemeknek. Az ember levegő nélkül nem élhetne többet, mint 5 perc. A légszennyezés egészségügyi gondokat okoz az embereknek, mint például: látászavarokat, asztmát, szív és érrendszeri megbetegedéseket stb. A savas esők akkor keletkeznek, amikor a kéndioxid és a nitrogén-oxidok (mindkettő ipari szennyezésből ered) keverednek a légkörben található vízgőzzel. Te mit tehetsz annak érdekében, hogy osztálytermedben és otthonodban csökkenjen a szennyezés mértéke? Kísérlet: A légkörben található pormennyiség meghatározása Szükséges eszközök: gyűjtő (üveg vagy műanyag tartály), 10-12 mm-es szemű szita, melegítési forrás, analitikus mérleg, csésze, tartó, desztillált víz.
52
Munkamódszer: A tartályba desztillált vizet töltenek (a mennyiség a gyűjtés időtartamától függ). Rögzítik a tartályt az oszlopon. A gyűjtésre szánt idő leteltével eltávolítják a tartályt az oszlopról, és a tartalmát átöntik, egy előzőleg desztillált vízzel kimosott, megszárított és lemért csészébe. A csészét addig melegítik, míg a folyadék teljesen elpárolog. Lemérik és lejegyzik a szilárd üledéket tartalmazó csésze tömegét. Az alábbi képlet segítségével kiszámítják az összegyűlt por mennyiségét (G) egységnyi területre (1m2). G = (b-a)/T g/cm2 az adott időegységben, ahol az időegység 24 óra, 48 óra, 30 nap. T = ¶r2 – a tartály területe (m2) r – a tartály szájának sugara (m) a – az üres csésze tömege (g) b – a csésze tömege az elpárolgás után (az összegyűlt porral) (g) Figyeld meg, és jegyezd le: A szennyezési forrás: …………………………………………………………………… A szennyező anyagok jellege: ………………………………………………………….. Az elterjedési terület:……………………………………………………………………………………. Földrajzi feltételek: …………………………………………………………………………………….. Meteorológiai feltételek: ……………………………………………………………………………….. Időtartam: ....……………………………………………………………………………………………. A mérések eredményei: ………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………... …………………………………………………………………………………………………………... …………………………………………………………………………………………………………... Következtetések: ……………………………………………………………………………………….. …………………………………………………………………………………………………………... …………………………………………………………………………………………………………... Az elemzett levegő minőséget úgy tudjuk megítélni, ha összehasonlítjuk a szabvány értékekkel. Megjegyzés: városok esetében a megengedett maximális érték: 17g/m2/hónap, vagy 200 tonna/km2/év. Alkalmazás: Készítsetek egy plakátot vagy egy kollázst bemutatva egy vulkánkitörést és ennek a légszennyezésre gyakorolt következményeit.
53
Alkalmazás: Világosítsátok meg példákkal, és osztályozzátok a légszennyezőket az alábbi vázlat alapján:
Szisztemikus (nehéz fémek)
Rákkeltők (karcinogén)
Légköri szennyezők
Fibrozántok (szuszpenziók, porok)
Irritálók
Allergizálók Mérgezők
Kísérletek: Szükséges eszközök: vegyszerek, laboratóriumi eszközök, pH papír. Munkamódszer: 1. Széndioxid kimutatása a levegőből. Töltsetek egy magas edénybe (hengerbe) 10%-os marószóda (NaOH) oldatot, vagy mészvizet (Ca(OH)2), és adjatok hozzá 2-3 csepp fenolftaleint. Vezessük be a gumitömlőből a szennyezett levegőt az oldatba (lassan kell kiszorítani a tömlőből a mintát). Az oldat elszíneződése a széndioxid jelenlétét jelzi. Figyeld meg és jegyezd le! …………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………… 2. Kénhidrogén (H2S) kimutatása a levegőből Érzékszervi (organoleptikai) eljárás: jellegzetes fojtó szaga alapján. Ólom acetáttal átitatott papírral: a lúgos ólom-acetáttal átitatott szűrőpapírcsíkokat megszárítják, és lezárt befőttesüvegben tartják. A kimutatás érdekében a desztillált vízzel megnedvesített papírt a kiválasztott helyen kihelyezik. A H2S jelenlétében a papír barnásfekete lesz, a szín erőssége a H2S koncentrációjától függ. Figyeld meg, és jegyezd le! …………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………… 3. Az ammónia (NH3) kimutatása Érzékszervi (organoleptikai) eljárás: jellegzetes szúrós, csípős szag. pH kimutató papírral: desztillált vízzel nedvesített pH papírt helyeznek a kiválasztott helyre (a gyűjtőedény szájához). A pH>7 az ammónia jelenlétét jelzi. Figyeld meg, és jegyezd le! …………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………… 54
Alkalmazás: Megfigyelvén a mellékelt ábrát, magyarázd meg a melegházhatást!
Tudtátok, hogy … ? A legfontosabb melegházhatást okozó szennyezők a gépkocsik által kibocsájtott széndioxid (CO2), dinitrogén oxid (N2O), metán (CH4), és egyéb, nagyrészt ipari forrásokból származó vegyi anyagok? A melegházhatás fontos következményei közé tartoznak: az éghajlati övezetek áthelyeződése a száraz tartományok szélesedésével, a téli esőzések jellemezte forró égöv alatti övezetek visszaszorulása, a csapadékmennyiség csökkenése a közép szélességi övezetekben, aminek katasztrofális következményei vannak az iparosodott országok vízellátására? A melegházhatás következménye a bolygó hőmérsékletének növekedése, ami éghajlati és domborzati változásokat idéz elő, elsősorban a sarki jégtakarók fokozott olvadása miatt? Szerezz információkat, és javasolj életképes megoldásokat a melegházhatás csökkentésére! Beszámoló-verseny: „Én is hozzájárulhatok a melegházhatás csökkentéséhez!” témával. III.3.2. A víz szennyezése A víz szennyezése az emberi tevékenység következtében a víz sajátságos tulajdonságainak a megváltoztatását jelenti, ezáltal az egészségre veszélyessé válik. A vízszennyezés érinti a természetben előforduló összes víztípust: a légköri vizet, a felszíni vizeket, a tengerek és óceánok vizét, a talajvizeket. A víz szennyezői azok a bármilyen jellegű termékek, anyagok, amelyek a vízbe kerülvén szennyezik azt. Vízszennyezési források Természetesek, állandóak Mesterségesek, állandóak - oldódó kőzetek - szennyvizek - talajerózió - háztartási szennyvizek - víz alatti növényzet - ipari szennyvizek - part menti növényzet - agro-zootechnikai szennyvizek A víz szennyezői
Eredetük szerint: - természetes források - mesterséges források
Állandóságuk szerint: - biológiailag elbomlók - biológiailag nem elbomlók - termikusak. 55
Természetük szerint: - fizikai - kémiai - biológiai
Falusi helységek talajvíz szennyezésének vázlata:
1. háztartási hulladék 2. zootechnikai (állattenyésztésből származó) hulladék 3. légköri nedvességtartalom 4. háztartási lefolyóvizek
A víz keménysége Szénsavval, vagy más, a talajban található biokémiai tényezőkkel végbemenő, különféle reakciók nyomán a vízbe kerülő kalcium és magnézium ionok okozzák. Német keménységi fokban fejezik ki: 1 német keménységi fokú az a víz, amelynek 1 literében 10mg CaO-dal (azaz 0.179mmol/liter) egyenértékű kalcium vagy magnézium só van feloldva. (1mg MgO = 1.4mgCaO) Víztípus Keménységi fok
Nagyon lágy 0-4
Lágy
Közepes
5-8
9-12
Viszonylag kemény 13-18
Kemény 19-30
Nagyon kemény >30
Alkalmazás: Soroljátok fel a kutak vizének lehetséges szennyezési forrásait! …………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………… Megjegyzés! A vízmintákat nagyon jól kimosott üvegpalackokba gyűjtik! Kísérlet: A víz minőségének meghatározása organoleptikus tulajdonságai alapján Szükséges eszközök: üvegpoharak, üveglombik, szűrőpapír (itatós), etalon (hiteles) oldatok vagy megszínezett üveglapok. Munkamódszer: 1. Turbiditás (zavarosság): A begyűjtött vizet leszűrik. Figyeld meg, és jegyezd le! Mi történt a szűrőpapírral? ……………………………………………………………………………………………….. ……………………………………………………………………………………………….. 2. Szín: összehasonlítják a vízmintát egy színskálával, etalon oldatokkal, vagy előzőleg elkészített megszínezett üveglapokkal. 3. Szag: egy üveglombikba öntenek 150-200 ml-t a vizsgálandó vízből, és egy üvegdugóval lezárják. Felrázzák a lombikot, kiveszik a dugót, és belélegzik a levegőt a lombikból. A szagot összehasonlítják egy ismert szaggal (illatos, mocsár, hal, meghatározhatatlan stb.). Munkalap: ………………………………………………………………………………. A minta eredete: ………………………………………………………………………… A mintavétel dátuma és órája: …………………………………………………………... Meteorológiai körülmények: ……………………………………………………………. 56
Tulajdonság (erőssége): Zavarosság: ……………………………………………………………………………………………… Szín: ……………………………………………………………………………………………………... Szag: …………………………………………………………………………………………………….. A minta összetétele: …………………………………………………………………………………….. Következtetések: ………………………………………………………………………………………... Jegyezzétek meg! Az ember 30 napig is elélhet élelem nélkül, de víz nélkül mindössze 4-5 napig. A víz, a föld vére, élelemforrás, higiéniai eszköz, szállítási út, üzemanyag, energiaforrás. Az emberi társadalom fejlődésének feltétele a víz. A lakosság, az ipar, a mezőgazdaság vízszükségletei folyamatosan nőnek. Ez a természetes erőforrások kiapadásához is vezethet. Tudtátok, hogy … ? A zöld növényzet a víz felszínén biztos jele a víz szennyezettségének? Ezek a mikroszkopikus növények csak számukra előnyös vegyületek jelenlétében fejlődnek. A savas esők ökológiai katasztrófákat okoznak, elnéptelenítve a tavakat, kipusztítván azokat a halakat, amelyek ezekben az ökoszisztémákban élnek? A szennyezésre legérzékenyebb élőlények egyike a korall? Te mit teszel a vízszennyezés megelőzéséért?
Kísérlet: A víz keménységének meghatározása Szükséges eszközök: kémcsövek, vízminták, hőforrás. Munkamódszer: Különböző kémcsövekbe öntenek 5-5 ml: a. esővizet b. csapvizet (kút) c. tóvizet (pocsolya) d. tengervizet (vagy ásványvizet) Sorban felmelegítik mindegyiket a víz teljes elpárolgásáig. Lejegyzik az észlelteket: - a kémcsövekben nem maradt lerakódás - a legnagyobb lerakódás a ……… kémcsőben maradt. Megfigyelések: ……………………………………………………………………………………….. ………………………………………………………………………………………………………… Következtetések: ……………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………. Tudtátok, hogy … ? A lágy vízben a szappan nagyon jól habzik, míg a kemény vízben kicsapódik? A zöldségek lágy vízben jobban főnek? 57
Alkalmazás: Ellenőrizd a szappanhab módszerrel, hogy az általad használt vízforrás vize kemény vagy lágy! Alkalmazás: Azonosítsd és osztályozd annak a vízforrásnak a szennyezőit, amely vízellátásodat biztosítja! …………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… Kísérletek: Szükséges eszközök: vízminták, vegyszerek, pH kimutató papír, laboratóriumi eszközök. Munkamódszer: 1. A víz sav-bázis jellegének kimutatása. A víz (esővíz, ivóvíz, talajvíz, szennyvizek stb.) szennyezés mértékének jellemzéséhez elengedhetetlenül fontos savasságának vagy bázikusságának ismerete. A legismertebb ilyen jellegű problémák a savas esők és a meg nem tisztított, vagy helytelenül tisztított szennyvizek káros hatása. Csipesszel tartott indikátor papírt helyeznek a vízmintába, majd rögzítik egy fehér lapocskára, és színét összehasonlítják az indikátor papír színskálájával, meghatározván a pH-t. Megfigyelések: ……………………………………………………………………….. ………………………………………………………………………………………… Következtetések: ……………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………. 2. A vízben létező szennyezőanyagok kimutatása Kb. 250 ml vízmintát addig melegítenek, míg térfogata egy harmadára csökken. Ebből 4 kémcsőbe tesznek 5-5 ml-t, és a következő vegyszereket adagolják hozzájuk: kálium-permanganátot (KMnO4) és egy csepp kénsavat (H2SO4): a lila káliumpermanganát elszíntelenedik a szerves anyagok oxidálása miatt; 3-4 csepp bárium-klorid (BaCl2) oldatot: az oldódó szulfátok bárium-klorid oldattal kicsapódnak, bárium szulfát, egy fehér csapadék, formájában; 2-3 csepp ezüst-nitrát (AgNO3) oldatot: az oldódó kloridok ezüst nitráttal kicsapódnak, ezüst klorid (AgCl), fehér csapadék formájában; oxálsav oldatot: a kalcium ionok oxálsavval fehér színű, kalcium oxalát csapadékot képeznek.
58
A megfigyeléseket és következtetéseket egy táblázatba jegyzik le.
Kísérlet
Megfigyelések
Következtetések
A mezőgazdaságban a műtrágyák túlzott használata, különböző termékek használata a mindennapi életben, különböző kőolajszármazékok használata, az ipar fejlődése a vizek szennyezéséhez vezetnek, olyan vegyületekkel, mint a nitrátok és nitritek, ammónia és ammóniumion, klór, réz, ólom, olaj stb. Tudtátok, hogy … ? Az emberi szervezetben a réz a hajban, májban, vesékben, és a szívben halmozódik fel? Az ólom hematológiai zavarokat okozhat, vérzékenységet, idegrendszeri zavarokat, néha veleszületett zavarokat? A csírátlanított (sterilizált) víz túlzott klórtartalmát aktív szénnel lehet eltávolítani, mivel ez nemcsak a klórt, de más, a vízben nem kívánatos szerves anyagokat is leköt. III.3.3. A talaj szennyezése Talajszennyezésnek számít ennek fizikai, kémiai, biológiai tulajdonságainak és funkcióinak minden nem kívánt megváltozása, amely közvetlenül kihat a növényzetre, az állatokra, vagy az ember egészségi állapotára. A talaj szennyezhető: közvetlenül – városi vagy falusi területekre juttatott hulladékokkal, vagy a mezőgazdasági területeken alkalmazott növényvédő szerekkel vagy trágyákkal; közvetve – az eredetileg a légkörbe kibocsátott szennyező anyagok lerakódása nyomán, szennyező anyagokkal megfertőzött esővizektől, a fertőzött vizek talajba való beszivárgása nyomán, vagy a szél által széthordott szennyező anyagok által.
59
A talajszennyezés függ a talaj természetétől, és az őt borító növényzettől is. A talaj legfontosabb szennyezői: szilárd üledékek: növényvédő szerek és műtrágyák, háztartási hulladékok és maradékok, városi szemét, gépkocsik kipufogógázából származó por, hőerőművekben és ipari folyamatokból keletkezett hamu és salak stb., folyékony üledékek: ipari folyamatokból, finomítókból, bányákból visszamaradó vizek, savakat feloldó természetes csapadékok stb., gáznemű maradékok: bányászati, ipari tevékenységekből keletkezett gázok, földalatti vezetékekből kiszivárgott földgáz, gáznemű kőolajtermékek stb. A talaj leromlásának okai összetettek, és ez egyike a mezőgazdasági termelés csökkenését előidéző tényezőknek. A talaj leromlásának típusai: túllegeltetés
erdőirtások
talajsüllyedés
errózió (a humusz eltávolítása)
Kémiai szennyezés által: - növényvédő szerek - szerves anyagok (növényi és állati maradékok) - szénhidrogének - műtrágyák - ásványi anyagok (por, füst, hamu, nehézfémek) - elsavasodás
nem megfelelő mezőgazdasági munkálatok
Radioaktív szennyezés által: - lerakódások - lerakatok - ipari vizek
Biológiai szennyezés által: ember vagy állatok által bevitt kórokozók.
Alkalmazás: A talajszennyezés kimutatása. A talajminták vétele egy ásó vagy egy talajfúró segítségével történik. Ezekben meg lehet számolni a talajrétegeket. A mintákat különböző mélységekből veszik, műanyag zacskókba, vagy kartondobozokba helyezik őket. Jegyezd le: Dátum: ........................................................................................................................... Hely: .............................................................................................................................. Földrajzi és éghajlati körülmények: .............................................................................. Talaj jellege: .......................................................................................................................................... Szennyezési forrás: ................................................................................................................................ 60
Kísérletek: 1. Kis élőlények a talajban Szükséges eszközök: talajminta, tölcsér, befőttes üveg, lámpa. Munkamódszer: Helyezd a talajmintát egy befőttes üveg fölé tett tölcsérbe! Tarts a tölcsér fölé egy világító lámpát! Figyeld meg, és magyarázd meg a jelenséget! Egy nagyító és egy határozó segítségével azonosíthatjátok a talajmintában talált kis élőlényeket. Megfigyelések:........................................................................................................... Következtetések: ....................................................................................................... 2. A talaj pH értékének meghatározása indikátorpapírral Szükséges eszközök: mérleg, mozsár, Berzéliusz pohár, szűrőpapír, tölcsér, pipetta, indikátorpapír. Munkamódszer: Mérjetek ki 10 g száraz, mozsárban összezúzott talajt! Helyezzétek egy Berzéliusz pohárba, majd töltsetek rá 50 cm3 0.1N-os káliumklorid oldatot, és 15 percig kavarjátok! Szűrőpapírral szűrjetek le 10-15cm3 folyadékot! Tegyetek egy kis darab indikátorpapírt egy fehér porcelánlapra, majd egy üvegbot vagy egy pipetta segítségével csepegtessetek 2-3 cseppet a papírra az átszűrt folyadékból! A megjelent színt hasonlítsátok össze az indikátorpapír dobozának oldalán lévő színskálával! Az eredményeket foglaljátok táblázatba! Minta száma Minta eredete
pH
Talaj jellege
Jegyezzétek meg! A talaj szennyezését főként a növényvédő szerek, és a nitrogén és foszfor alapú műtrágyák használata okozza. A hulladékot csak a kijelölt helyekre szabad dobni!
Te mit tehetsz a kerted talajának megtisztításáért?
Kísérlet: A talaj parazitológiai vizsgálata A talaj parazitológiai vizsgálatának célja kimutatni a talajban jelenlévő élősködők tojásait és lárváit. A talajban élő paraziták lárvának kimutatása: Szükséges eszközök: talajminták, Erlenmeyer pohár, lamellák, konyhasó, mikroszkóp, üvegtölcsér, gumicső, csiptető, óraüveg, állvány. 61
Munkamódszer: A BAERMANN módszert használják. A berendezés egy üvegtölcsérből áll, aminek az alsó részét egy csiptetővel elszorított gumicsővel hosszabbították meg. Helyezzetek 25-30 g talajt egy a tölcsérbe tett gézzacskóba! A tölcsérbe töltsetek langyos, 370C vizet, és hagyjátok 1-3 órát nyugalmi állapotban, hogy a talajból a lárvák átkerüljenek a folyadékba, majd beleessenek a gumicsőbe! Az idő letelte után nyissátok meg a csiptetőt, ezáltal cseppentsetek pár csepp folyadékot egy óraüvegre vagy üveglapra, amit nagyítóval vagy mikroszkóppal vizsgáljatok meg! Észrevételek: …………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………….. Következtetések: ……………………………………………………………………….. ………………………………………………………………………………………….. Alkalmazás: A te játszótered (udvar, kert, park) parazitákkal lehet szennyezett! Sorold fel: Az okokat: …………………………………………………. ……………………………………………………………………………… Ezek emberre gyakorolt hatásait: ………………………………………….. ……………………………………………………………………………… A paraziták számának csökkentésének vagy teljes megszüntetésének lehetőségeit:………………………………… ……………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………… Te mit tehetsz annak érdekében, hogy elkerüld a szennyezett talajban lévő paraziták okozta megbetegedéseket?
Alkalmazás Tartsatok egy megbeszélést arról, hogy miként hatnak a tengerpartokra a kőolajtermékek, amelyek véletlen balesetek során kerülnek a tengerekbe! Mondjatok példákat ilyen megtörtént balesetekről! …………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… Határozzátok meg ezek következményeit a tengeri növény és állatvilágra! …………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… 62
III.4. Helyi szintű szennyezés Esettanulmány: A levegő szennyezése Bihar megyében A légkörbe kibocsájtott szennyeződések az öntisztulási folyamatnak vannak alávetve. Ez hígulás és kémiai átalakulás útján történik. Szennyezési források: természetesek (pollenszemcsék, aeroszol-spórák), allergizáló tényezők; mesterségesek (antrópikus tevékenységek – városiasodás és iparosodás). Legjelentősebb szennyező iparágak: energetikai ipar – CET 1 hőközpont – jelentősebb szennyezők: szuszpenziót alkotó porok (szálló hamu, el nem égett szén, salak), aromás gyökök. vegyipar – a Cemtrade, Sinteza, Pigmenţi Társaság, Chimprod – jelentősebb szennyezők: szuszpenziót alkotó por, nehézfémek, szénhidrogének; faipar – több bútorgyár létezése – jelentősebb szennyezők: fűrészpor, vízgőz; élelmiszeripar – cukor- és olajgyár: jelentősebb szennyezők: vízgőz, CO2; építőanyag-ipar – Előregyártott Elemek Üzeme, Téglagyár, Betonállomások – jelentősebb szennyezők: szuszpenziót alkotó por; gépkocsik használata – gépjármű közlekedés – jelentősebb szennyezők: CO, szénhidrogének, aldehidek, SO2; radioaktív szennyezés – nem haladja meg a természetes szintet; a háztartási és ipari hulladékok gyűjtője – jelentősebb szennyezők: metán, CO2, kénhidrogén, illékony szerves vegyületek. A szennyezés hatásai: a gázokkal és aeroszolokkal történő szennyezés befolyásolja a kicsapódási pontokat, ami megnöveli az esők gyakoriságát a városi körzetekben, míg az aeroionok koncentrációjának megváltoztatása a légköri elektromosság megváltoztatását eredményezi, ami jégesővel kísért viharokhoz vezet; a lakott területeken a látási viszonyok csökkenése befolyásolja a városi szállítás minőségét, főleg reggel és este; mind gyakoribbak a savas esők; megnövekedik az SO2 átalakulási sebessége H2SO4-ba, az SO2 felhalmozása miatt mind gyakoribbak a savas köd jelenségek (ez a jelenség megduplázza az anyagok korróziójának és megöregedésének a sebességét) ; a melegházhatású gázok (CO2, CH4, freonok, vízgőz) koncentrációjának növekedése miatt, mind magasabbak a hőmérséklet értékek, megjelenik a fotokémiai szmog, ami csökkenti a látási viszonyokat, irritálja a légutakat, csökkenti a fotoszintézis sebességét, felgyorsítja a gumiabroncsok kopását (ez a jelenség a szénhidrogénekkel szennyezett légkörre jellemző). Esettanulmány: A víz szennyezése Nagyváradon A megyeszékhely vízforrásait felszíni folyóvizek (Sebes Körös, Pece patak, Adony patak, PasteurPárizs patak) és talajvizek képezik. A fő vízforrás a Sebes Körös. Vízszennyezési források Természetesek, Mesterségesek, állandóak: állandóak - oldódó kőzetek - szennyvizek (visszamaradt) - talajerózió - háztartási szennyvizek - víz alatti növényzet - ipari szennyvizek - part menti növényzet - agro-zootechnikai szennyvizek
63
A felszíni vizek globális minősége. Az alábbiak a fizikai-kémiai elemzésekből következtek: A Sebes Körös folyó esetében az oxigénhozam és az ásványellátás mértékének mutatói az I-es minőségű kategóriába tartoznak (a STAS 4706/1998 szerint). A mérgezési és sajátságos mutatók a II-es minőségű kategóriába tartoznak, a természetes forrásból származó fenolok jelenléte miatt. A folyó általános kategóriáját úgy állapították meg, hogy figyelembe vették az övezet sajátosságát, a jellegzetes mutatókat és a szennyvizek hatását. Ezek szerint a folyó az I-es minőségi kategóriába tartozik. A Pece patak Nagyváradtól lefelé eső szakasza, kívül esik a minőség-csökkent értékű kategóriákon, a meghatározott szervetlen foszfor alapján. Ez az állapot a szétszórt szennyezés forrásoknak tudható be. A biológiai elemzések a következőket emelték ki: A Sebes Körös folyó: a Nagyváradtól felfelé lévő szakaszon, a szaporodásbiológiai elemzésből egy 77%-os éves átlag tisztasági mérték következik, ami a folyót a ß - mezoszaprób kategóriába sorolja, ami azt jelenti, hogy Nagyváradtól felfelé (folyásiránnyal ellentétesen) a víz jó minőségű. A Pece Patak: A Nagyváradtól felfelé kiválasztott szakaszon, a biológiai elemzések alapján, egy 52%-os éves átlag tisztasági mérték keletkezik, ami a szakaszt a ß – α – mezoszaprób zónába sorolja. E szakaszon a biológiai szempontból gyenge minőség a város háztartási csatornázásaiból származó szennyvíz kibocsájtásoknak tulajdoníható. R.A. Apaterm Nagyvárad: a háztartási csatornázási hálózat hossza 360 km, míg az esővízcstornázási hálózaté 320 km. A városi és ipari szennyvizek tisztítása egy 2200 l/sec vízhozamra méretezett mechanikai-biológiai tisztítóállomáson valósul meg. Az elavult csatornázási rendszer, az ipari szennyeződés miatti csatornázási rendszer elszűkülése, illetve a fordított csatlakozások és az esővíz csatornázási rendszerébe bekerült, háztartási fogyasztóktól származó szivárgások miatt, a folyóba egyenesen vezető esővíz csatornák kiürítési pontjai (a szétosztó csatornázási rendszer esetében) a felszíni vizek szennyező forrásaivá válhatnak. Esettanulmány: A talaj szennyezése Nagyváradon. Nagyvárad város kellős közepe egy völgyfenék tereplépcsőn helyezkedik el, melynek a Pece patak övezetében mért átlag talajvastagsága 3-5 m és talaja homokos vagy agyagos. A felszíni szint laza, homokos. Az alábbi szennyezési forrásokat azonosították: a felszíni kitermelés okozta szennyezés: biharpüspöki agyagbánya; a talaj hulladékokkal, lerakóhelyekkel, derítési csatornákkal, szeméttelepekkel történő befedése okozta szennyezés: az 1-es CET hamuraktárai, a Sinteza, Alor szennyezőanyag lerakatai, a város szeméttelepe; szerves hulladékok és maradékok okozta szennyezés (a legtöbb ipartelep), szerves maradékok az Avicola közelében (5.6 ha) ; a levegő által hordozott anygok okozta szennyezés: a por, a Sinteza és Alor szennyezőanyag lerakataiból, az 1-es CET füstjének pora, a cementpor az előregyártott elemek ipari telepeiről. az élelmiszer- és könnyűiparból visszamaradt hulladékok okozta szennyezés: az Olajgyár; erózió és csuszamlások általi romlás; földcsuszamlások: aktív csuszamlások a Váradi-dombok déli oldalán a Piatra Craiului és Făcliei utcák között; aktív csuszamlások a Podgoria negyedi dombokon; erózió: a Sebes Körös kanyarulatos övezeteiben a parti erózió jelentkezik; fundamentumként bizonytalan területek: a dombok felső része és a folyóközi övezet a löszös földek kategóriájába tartoznak; vízfelesleg okozta szennyezés: a városi temető övezete, az 1-es és 5-ös Vízmű, a Mezőgazdasági Kutatóközpont nyugati részén található övezet.
64
Alkalmazás: Légszennyezési források Nagyváradon - Állítsatok össze egy beszámolót Nagyvárad legjelentősebb szennyezési forrásairól, és állapítsátok meg a lakosság egészségére gyakorolt hatásukat! - Szervezzetek egy kerekasztal-beszélgetést „Együtt a tiszta levegőért!” témával, hívjátok meg a levegőt szennyező intézmények képviselőit! Te mit tehetsz, az általad fogyasztott víz szennyezésének elkerüléséért?
Szerezz információkat! Vedd fel a kapcsolatot a Körös Vizek Igazgatóságával! Kapcsolódj be a Tiszta Körösök programba! Bizonyítsd be felelősségtudatodat és polgári érzületedet!
Alkalmazás Esettanulmány: A talaj szennyezése Nagyváradon Nagyvárad város közepe egy völgyfenék tereplépcsőn helyezkedik el, melynek a Pece patak övezetében mért átlag talajvastagsága 3-5 m, és talaja homokos vagy agyagos. Állítsatok össze egy tervezetet, amely tartalmazza: a szennyezési forrásokat, a szennyezők jellegét, a megnyilvánulási helyüket, a szennyezést előidéző okokat, a szennyezés hatásait, a talajszennyezés csökkentését vagy kiküszöbölését biztosító lehetőségeket. A tervezet legyen minél konkrétabb, kísérjék képek, rajzok, fényképek.
III.5. Hang- és biológiai szennyezés III.5.1. Fónikus- vagy hangszennyezés A hangszennyezés alatt azokat a helyzeteket értjük, amikor az emberek olyan hangoknak vannak kitéve, amelyek erőssége stressz-hatást kelt, vagy amelyek károsítják a hallást. A hangszennyezés nagy részét vonatok, gépjárművek és repülőgépek okozzák. A hangerősség mértékegysége a decibel. Egy tartózkodási hely (osztályterem, lakás) esetében a zajszint nem érheti el a 30 decibelt. E küszöb felett a zaj zavaróvá válik. A zaj negatív hatását erőssége és időtartama határozza meg. Elmélyítés: Zajtípusok, ezek erőssége és fiziológiai hatásai. Hang erőssége Jelenség 10-15dB Levelek susogása. 20dB Suttogás. 35-40dB Halkan szól a rádió, TV. 50-55dB Átlagos erősségű beszélgetés. 60-70dB Hangos beszéd. 75-80dB Zsúfolt utca zaja. 90dB Forgalmas utca zaja, nagy zenekar. 100dB Rock zenekar, légkalapács, távoli földrengés. 120-130dB Dörgés, szuperszonikus repülőgép. 140-150dB Robbanás (10méterről), szuperszonikus repülőgép. 65
Fiziológiai befolyások Kellemes csend. Még lehet aludni és tanulni. Ha tartós. Ingerlékenységet, figyelmetlenséget, idegességet, álmatlanságot okoz. Hosszan hatva károsítják a hallóideget.
Fájdalmat okoznak. Süketséget, halált okoz.
Jegyezzétek meg! A hangerősség mértékegységének elnevezése (decibel) az amerikai GRAHAM BELL (1847-1922) nevéből származik. Graham Bell találta fel a telefont és a hallókészüléket. Az emberi fül hangokként érzékeli a 20-20 000Hz-es rezgéseket.
gépkocsi
vonat
munkatelep
repülőgép
sikoltozás
mobiltelefon Fónikus szennyezési forrásokforrások
veszekedés
diszkók (zene)
háztartási berendezések
Alkalmazások Tanulmányozzátok a fenti táblázatot, egészítsétek ki az alábbi ábrákat a megfelelő zajerősséggel, és állapítsátok meg ezek hatásait! Didaktikai játék: Zajok azonosítása 1. A tanulók körben állnak. A kör közepén egy bekötött szemű tanuló áll. A körbenálló gyerekek közül valaki kiad egy hangot. Ha a középen álló megállapítja a hang forrását, a két tanuló helyet cserél. 2. Az osztályterem két sarkából elindul egymás felé két bekötött szemű tanuló, miközben egyegy hangvillát egy fémdarabhoz ütve, 3 másodpercenként hangokat idéznek elő. Meg kell, hogy találják egymást, és amikor találkoznak, meg kell állniuk. Megfigyelések:………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………. Következtetések:………………………………………………………………………………………. …………………………………………………………………………………………………............ A zaj erőssége nagyobb a zajforrás közelében. Jegyezzétek meg! A hangerősség mértékegységének elnevezése (decibel) az amerikai GRAHAM BELL (1847-1922) nevéből származik. Graham Bell találta fel a telefont és a hallókészüléket. Az emberi fül hangokként érzékeli a 20-20 000Hz-es rezgéseket. Nézz utána, és keresd meg a helyes választ! Hogy nevezik a hangokat 20 000Hz fölött? Keress példákat az állatok hallási képességéről! 66
Alkalmazások: Figyeljétek meg az alábbi képeket, és számozzátok meg őket növekvő sorrendben, az általuk okozott zajok erőssége szerint!
Verseny: Egy álomváros! Nagyvárad város vázlatán helyezzétek el a megfelelő helyre a hangszennyezésforrásokat (állomás, repülőtér, piac, stb.)! A fónikus szennyezés hallás- és egyensúlyzavarokat és étvágytalanságot okoz. A tengeri hajók és a tengeralattjárók megzavarják a bálnák és delfinek közötti érintkezést, illetve az algák fejlődését. 67
III.5.2. Biológiai szennyezés A biológiai szennyezést a környezetünkben feleslegesen megjelenő mikroorganizmusok (baktériumok, gombák, algák, ezek spórái, paraziták) okozzák. A biológiai szennyezést meghatározó tényezők a következők: a helyiségek zsúfoltsága, a túlzott nedvességtartalom, a magas hőmérséklet, a tisztaság hiánya, nehezen tisztítható, műszálból készült tárgyak, hiányos szellőztetés, háziállatok stb. A zsúfolt lakásokban vagy osztálytermekben, nem megfelelő higiéniai körülmények között, az emberek gyakrabban betegszenek meg tuberkulózisban, vírusfertőzésekben, bélrendszeri fertőzésekben. Ilyen körülmények között megjelenhet a tetvesség és a rühesség. Ezek a fertőzések közvetett úton terjednek, a használt tárgyak, víz stb. által. Egyes, a levegőben található szennyező anyagok allergiát okoznak, ami az immunrendszer rendellenes reakciója olyan vegyületekre, amelyek általában nem agresszívek. Egy ilyen allergén a virágpor, ami az orr, szemek és hörgők irritációját idézheti elő. Az allergiák leggyakrabban tavasszal jelentkeznek, amikor a szél széthordja a virágport, több tíz kilométeres távolságra. Az allergiatünetek megjelenési dátumából azonosítani lehet a felelős allergént. Növény/ hónap
2
3
4
5
6
7
8
Mogyoróx x x x x x bokor Égerfa x x x x x x Borókafenyő x x x x x x , tiszafa Szilfa x x x x Juharfa x x x x x Gyertyánfa x x x x x x Nyírfa x x x x x x Kőrisfa x x x x x x Platánfa x x x x x x Tölgyfa x x x x x Diófa x x x x x Pázsitfűfélék x x x x x x x x x x x Gabonák x x x x x x Hársfa x x x x x x Csipkerózsa x x x x x Útifű x x x x x x x x x x Csalán x x x x x x x x x Kender x x x x x x x Laboda, x x x x x x disznóparéj Fehér üröm x x x x x Ambrózia x x x x x Pollennaptár 68
9
10
x x
x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x
Alkalmazás: Javasoljatok megoldásokat a biológiai szennyezés elkerülésére! Kísérlet: A levegőben található virágporszemcsék kimutatása Szükséges eszközök: Petri-csészék, csésze, glicerin, üveglap, desztillált víz, pipetta, mikroszkóp. Munkamódszer: A virágporgyűjtéshez egy üveglapra, Petri-csészékre vagy egy glicerinnel bekent csészére van szükség. Ezeket legalább 24 órán keresztül a szabadban kell elhelyezni, majd desztillált vízzel, egy pipetta segítségével, kimosni, és az így nyert folyadékot egy kémcsőbe kell tölteni. Az ERDTMAN módszer szerint acetilezik, majd az üveglapokat mikroszkóp alatt vizsgálják. Az azonosítást vagy különleges atlaszok, vagy hiteles lamellák segítségével végzik. Megfigyelések: …………………………………………………………………………………………. …………………………………………………………………………………………………………… Következtetések:………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… Rajzoljatok egy grafikont, amely tartalmazza a virágporszemcséknek a levegő nedvességtartalmához viszonyított sűrűségét, majd állapítsátok meg a közöttük lévő összefüggést! Hasonló, periodikusan végzett megfigyelések alapján azonosítani lehet: azt az időszakot, amikor a levegő virágpor-koncentrációja a legnagyobb. a virágporszemcsék számának átlagértékét 1m3 levegőben. a legnagyobb számban megjelenő fajokat. Alkalmazás: Kimutathatóak más, a levegőben jelenlévő szennyeződések, például: szaglással: izzadtság, szájból jövő kiáramlás, különböző tevékenységekből származó gázok. látással: - makroszkopikusan: penészfoltok, algák, por, stb. - mikroszkopikusan: penész micéliumok és spórák, atkák, por, stb. Próbáljátok ki otthon! Erősítsetek rá a porszívó szívószájára egy megnedvesített gézdarabot, majd pár percre kapcsoljátok be a porszívót! Mit vesztek észre a gézdarabon? Tudtátok, hogy … ? A légkondicionáló berendezések mind gyakrabban használtak üzletekben, irodákban, kikapcsolódási központokban, lakásokban, gépjárművekben az állandó hőmérséklet megtartásáért? A berendezés belsejében lévő nedvesség elősegíti egyes baktériumtörzsek kifejlődését, amelyek bejutván a helyiségbe légzőszervi megbetegedéseket okozhatnak? Zsúfolt lakásokban vagy osztálytermekben megjelenhetnek a tetvek és rüh okozta fertőzések. Ezek a betegségek közvetlenül terjednek, vagy a beteg által használt tárgyakkal. Ilyen esetekben az orvos tanácsát kell követni, és nem szabad látogatni a nyilvános helyeket!
69
Jó tudni! A tavasz a virágok dicsőséges időszaka, mindegyik nyílik, és arra vár, hogy kiállított szépségét megcsodálják. Szaporodásukhoz szükségük van egy szállítóra (szél, rovarok), amelyik tovaviszi a virágport. A szél útján a virágpor bekerül az emberek orrába, szemébe és tüdejébe, ahol az érzékenyebbeknél orrváladékot, tüsszentést, könnyezést, homloküreggyulladást, nehéz légzést, gyakran asztmás rohamokat okoz. Az allergiás megnyilvánulások az immunrendszer eltúlzott válaszát jelentik. Mikor az allergén először kerül be a szervezetbe, ez felismeri, és milliónyi antitestet (immunglobulin) termel ellene, amelyek az egész szervezetben szétáramlanak, támadásra készen. Második érintkezéskor az antitestek megtámadják a virágport, és értesítik a fehérvérsejteket, amelyek hisztamint termelnek. Ekkor jelentkeznek az allergiára jellemző tünetek. Az év folyamán három nagy, virágpor-koncentrációs időszakot különböztetünk meg: - február-május: virágzanak a barkavirágzatú fák és bokrok (például a mogyoróbokor). - május-nyárvég: virágzanak a fűfélék. - augusztus-október: virágzik az ambrózia. Alkalmazások: 1. A tankönyvbeli információkat felhasználva, gyűjts és azonosíts különféle virágporszemcséket, majd rajzold le ezeket! 2. Feltételezzük, hogy allergiás vagy a nyírfa és a gabonák virágporára. A virágpornaptárt tanulmányozván határozd meg azt az időszakot, amelyben óvakodnod kell! Mit tehetsz, ha virágporallergiád van? Egy allergológussal történő beszélgetés után az orvos elvégez rajtad néhány egyszerűbb tesztet, hogy meghatározza milyen vegyületre vagy allergiás. A legjobb kezelési módszer kerülni az érintkezést az allergénnel. Mikor ez nem lehetséges, gyógyszeres kezelést alkalmaznak: hisztaminellenes gyógyszereket, amelyek megelőzik a hisztamin képződését, és csökkentik ezáltal a kellemetlen tüneteket. Tudtátok, hogy … ? A parlagfű a legtöbb kellemetlenséget okozó növény. Észak Amerikából származik, környékünkön az utóbbi 30 évben terjedt el. Jól fejlődik félig megmunkált, vagy parlagon hagyott területeken, az utak és vasúti sínek mentén, járdák mellett. Figyelnünk kell! A virágzás megkezdése előtt, a növényt le kell kaszálni! Egy hatékonyabb megoldás a növény kitépése a földből.
70
III.6. Radioaktív szennyezés Radioaktív szennyezés alatt a radioaktív anyagok nem kívánt vagy véletlenszerű jelenlétét értjük egyes környezeti tényezők (víz, levegő, élelmiszerek) felületén vagy belsejében, illetve élő szervezetekben. Az atomfajtákat atom és tömegszámukkal különböztetjük meg egymástól. Az így meghatározott atomok a nuklidok. Például a C12 egy 6 protonos, 6 neutronos nuklid. Egy kémiai elem különböző neutronszámú nuklidjai az izotópok. A nuklidok lehetnek stabilak vagy instabilak. A kb. 1700 ismert nuklidból hozzávetőlegesen 280 stabil, a többi spontán módon átalakul más elem nuklidjává, és ez alatt sugárzásokat bocsát ki. Ezt a tulajdonságot nevezik radioaktivitásnak, az átalakulást dezintegrációnak (felbomlásnak), míg a nuklidot radionuklidnak. A sugárzások érzékelhetőek és mérhetőek: fényképfilmekkel termolumineszcens (hőre fényt kibocsájtó) vegyületekkel GEIGER mérőkkel Az elnyelt dózist gray-ben (Gy) mérik, és a sugárzás által az áthatolt anyag (pl. szövet) tömegegységének átadott energiát jelenti. Évtizedekig az ionizált sugárzások csak laboratóriumi érdekességet jelentettek. A mesterséges radioaktivitás, majd az uránium hasadásának felfedezése a 20. század negyedik évtizedében, nagy lökést adott a nukleáris fizika kutatásoknak. A nukleáris reaktorok számának és ezek erejének folyamatos növekedése, szükségessé tesz olyan biztonsági lépéseket, amelyek kiküszöbölhetik az esetleges baleseteket és ezek következményeit. Radioaktivitás források: a. Mesterséges források: - nukleáris reaktorok balesetei és hulladékai, - nukleáris fegyverekkel végzett kísérletek, - sugárzásokat alkalmazó orvosi kezelések, - különféle szakmai tevékenységek (kutatások). b. Természetes források: - kozmikus sugárzás, - a földkéreg saját, belső sugárzása. A sugárzások fiziológiai hatása Általában a sugárzások káros hatásait két csoportra osztják: szomatikus (testi) hatások, amelyek a sugárbetegséget okozzák. Ez a következőkben nyilvánul meg: azonnali tünetek: görcsök, összehangoltság hiánya, hányinger, hányás, hasmenés; krónikus szomatikus hatások: vérsejtképző szervek elégtelen működése, meddőség, látási zavarok, hajhullás, hámszövet és tüdőrák. genetikai (öröklődő) hatások: genetikai mutációk, értelmi lassúság, bőrfoltok, növényeknél relatív kis dózissal történő besugárzással minőségi és termékenységi növekedést értek el, de a sugárzás dózisok meghaladása visszafordíthatatlan biokémiai károsodásokat okoz.
71
Romániában létezik a Környezet Radioaktivitását Felügyelő Nemzeti Program, amelynek két összetevője van: egy nukleáris célpont környékének rutinszerű felügyelete és ellenőrzése, környezet radioaktivitásának ellenőrzése az egész területre kiterjedően. A Cernavoda övezetben végzett mérések szerint, a mért és értékelt adatok a szabályozott határon belüliek, és megfelelnek az ez irányú nemzetközi működtetési gyakorlatok határértékeinek is. Az erdélyi és moldvai aranybányászati övezetekben alkalmazott különleges programok azt tükrözik, hogy az aranybányászat megemeli a környezet természetes radioaktivitásának a szintjét a bányák és a meddő lerakatok övezetében, de nincs jelentősebb befolyása a kitermelések szomszédságától messzebb eső területeken. Elemezzétek a gamma sugárzások hatását az élő anyagra, és azonosítsatok sugárzásforrásokat a mindennapi életben. Jegyezzétek meg! A magas radioaktív tartalmú lerakatokat meg kell jelölni, és el kell szigetelni a lakosság védelme érdekében! Tudtátok, hogy … ? A legnagyobb radioaktív robbanások a következőek voltak: 1945. július 16 Új Mexikó állam, ALMOGORDO sivatag; 1945. augusztus 6 Japán, Hirosima; 1945. augusztus 9 Japán, Nagaszaki; 1954. január 22 Bikini atoll (gyűrű alakú korallsziget); 1986. április 26 Csernobil. 72
Csernobil továbbra is óriási veszélyt jelent Európára. A védő szarkofág rozoga, a kisugárzások és az időjárás viszontagságai okozta repedéseken át radioaktív részecskék kerülnek a légkörbe. A radioaktív elemek utóbb a talajba jutnak, és megfertőzik a talajvizeket. Esettanulmány: Szervezzetek meg egy találkozót a Környezetvédelmi Ügynökség képviselőivel! Érdeklődjetek a radioaktív szennyeződés helyzetéről Bihar megyében! Hol működtek uránbányák? Mikor fejezték be működésüket? Mi a meddőtárolók helyzete? Milyen következményeik vannak a lakosságra? Milyen megoldások vannak az övezet radioaktív szennyezésének a csökkentésére? Tudtátok, hogy … ? A Nyugati-hegységből kitermelt radioaktív érc hozzájárult a szovjet atombombák elkészítéséhez? az 50-es években a băiţai bányában több mint 20 000 bányász és körülbelül 10 000 katona dolgozott az urániumtelep kitermelésén? A geológusok szerint a cernavoda-i reaktor 300 évig működhetne a szovjetek által Băiţán kitermelt urániummal? A szovjetek több mint 300 000 tonna urániumércet vittek el a brăiţai Avram Iancu bányából? A 48 év kitermelés alatt a Nyugati-hegységekben több mint 400 km bányaaknát fúrtak?
IV. A KÖRNYEZETVÉDELEM
73
IV.1. A környezetvédelem fogalma A környezetvédelem azoknak a cselekedeteknek az összességét jelenti, amelyek célja az ökológiai egyensúly megtartása, a természeti tényezők minőségének megőrzése és javítása, a természeti értékek fejlesztése, az életkörülmények biztosítása, és a környezet iránti felelős viselkedés elérése. A természet megóvása feltételezi: Ismerni és tiszteletben tartani létének és fejlődésének törvényeit. Nem megzavarni részeinek harmóniáját. Csodálni minden természetes táj szépségét. Nem szennyezni a levegőt, a vizeket és a talajt. Őszintén szeretni minden élőlényt, és segíteni túlélésüket. Felelősséget vállalni minden próbálkozásért és kísérletért, amely a természet teremtményeit „tökéletesítené”. Nem tönkretenni a madárfészkeket és a vadállatok lakóhelyét, hajlékát! Nem szétszórni a hulladékokat az edőkben, folyókban, tavakban, a talajon! Nem bevésni a fák törzsét! A természet megóvása saját életünk és egészségünk védelmét jelenti!
IV.2. Fogalmi behatárolások: a környezet védelme és fenntartása Az antrópikus tevékenységek hatása a környezetre mind nagyobb mértékben érinti a természetes egyensúlyt. Az ökoszisztémák megóvása az emberi társadalom elfoglaltságává vált, miután tudatosította ennek fontosságát az ember, az élő közösségek, a növények és állatok számára. A környezetvédelem érdekében hozott határozatok két irányt követnek: megóvás és fenntartás. A környezet megóvása ennek védelmét célozza meg, olyan törvényes cselekedetekkel, amelyek kivonják az ember hatásköréből a természeti ritkaságoknak tekintett fajokat. A környezet fenntartása a környezet erőforrásainak ésszerű és hatékony kihasználását jelenti. A természet megőrzése a biológiai sokféleség megtartására törekszik, és azoknak az elemeknek és természetes kölcsönhatásoknak a védelmére, amelyek élelmet és életteret biztosítanak a növényés állattársulásoknak. A biológiai sokféleség fenntartásával az egész nemzetközi közösség foglalkozik, olyan akciók megszervezésével mint például: A habitátok védelme, védett övezetek, a bioszféra nemzeti parkjai, és más védett területek létrehozásával. A kizsákmányolt fajok vagy fajcsoportok védelme. A fajok fenntartása botanikus kertekben vagy génbankokban. A bioszféra szennyezésekkel történő megfertőzésének a megállítása. 74
A természet megóvása, aminek célja a biológiai sokféleség fenntartása, nem csak a ritkaságok, a természeti ritkaságok, vagy a védett területek ökoszisztémáinak fenntartására szorítkozik, hanem kiterjed az összesség, a biológiai sokféleség megmentésére minden környezetben és életkörülmények között. A természet megóvását célzó cselekvéseknek biztosítani kell, a biológiai sokféleség fenntartását és tartósságát minden környezetben, úgy a természetesekben, mint azokban is, amelyekbe az ember beavatkozott és megváltoztatta az elsődleges természetet, helyettesítvén egy saját érdekeinek megfelelő antrópizált természettel. Ugyanakkor az ember gazdagította a biológiai sokféleséget, új, eddig nem létező fajok és fajták megteremtésével (például teheneknél, baromfiknál, sertéseknél, bárányoknál). Alkalmazások: 1. Alakítsatok ki az iskolában egy információs teret a környezetvédelemről!
2. Népszerűsítsétek társaitok és a közösség körében a környezetvédelem iránti érdeklődést, plakátok, szórólapok, konkrét akciók segítségével! 3. Szervezzetek egy ötletházat társaitok körében, „Akarom, képes vagyok, bekapcsolódom a környezet védelmébe” címszavak alatt!
Kivizsgálás: a biológiai sokféleség mindenki gondja Leltározzátok a megvizsgált areál növény- és állatfajait! Hasonlítsátok össze a megszerzett információkat a természetes életterekről szóló tanulmányokkal! Határozzátok meg az antrópikus tényező hatásának mértékét! Készítsetek egy tervezetet a biológiai sokféleség megtartásáról és javításáról saját körzetetekben!
75
IV.3. A környezeti tényezők romlásának csökkentése érdekében hozott intézkedések A védelemre szoruló intézkedések azonosak a szennyezések által érintettekkel: a víz, a levegő, a talaj, a bioszféra, az élőhelyek. Ezek mindegyike megváltozik és rongálódik a szennyezések következtében. IV.3.1. A víz A víz az élet bölcsője, vagyis egy biológiai folyadék, amelyik összekapcsolja az élő és élettelen anyag képviselőit. A benne található oxigén, széndioxid és ásványi sók lehetővé teszik a növények és állatok életét, tehát valóban egy élő közegnek, környezetnek tekinthető. A víz minőségének javítását célzó intézkedések: A háztartási szennyvizek megtisztítása a következő eljárásokkal történhet: - mechanikai: rosták, dróthálók, homokfogók, ülepítő medencék (derítő medencék) ; - mechanikai-kémiai: az ülepítés hatékonyságát növelő reagenseket előállító és adagoló berendezésekkel. Az ipari szennyvizek megtisztítása. Öntisztulás: az a folyamat, amely során a vízből természetes úton eltűnnek a szennyező anyagok, fizikai (lerakódás, hőmérséklet, vízmozgások), vagy biokémiai (oxigén, széndioxid, baktériumok) úton. A mezőgazdaságban használt műtrágya mennyiségének csökkentése, illetve természetes trágyával történő helyettesítése. Nem szennyező, illetve a szennyezést csökkentő eljárások és technikák kidolgozása. Kiemelkednek: - azok az eljárások, amelyek csökkentik az egy termékegységre eső természetes alapanyag fogyasztást, így magától értetődően kevesebb maradék keletkezik; - a vegyi és kőolajfeldolgozó üzemekben, a kohászati kombinátokban, a cementgyárakban, az élelmiszer üzemekben (főképp vágóhidakon) a szennyezés elleni szűrők, ülepítők, tisztítóállomások; - csökkentett vízfogyasztású ipari berendezések és technológiák megvalósítása. Az ivóvíz Az ivóvíz eleget kell tegyen bizonyos fizikai, kémiai, bakteriológiai minőségi feltételeknek. Bár a víztisztítás sajátosan felszerelt laboratóriumokban történik, míg a víz eljut a csapba, szennyeződhet: az ólomvezetékek által, illetve ha ezek javításához ólmot, urániumot vagy rádiumot használtak; a vízben található mikrobiológiai fertőzések (baktériumok, vírusok, protozoák) által. a fertőtlenítésre használt vegyszerek által, amelyek a vezetékek repedésein keresztül a vízbe jutnak; a megfertőzött talajvizek által, ha a kutakat szennyezett víztartalmú rétegekig fúrják.
76
Alkalmazások Információkat szerzek! A közvetlen megfigyelések és a hiteles hírforrásokból származó adatok segítségével, állítsátok össze a lakóhelyetek vizeinek minőségi lapját, amely tartalmazza az alábbiakat: A vízforrás jellege
Szennyezők
Lehetséges szennyezési Vízvédelmi, típusok közigazgatási intézkedések
Vegyétek fel a kapcsolatot szakemberekkel, hogy az megállapítsa a víz ihatóságát! Megoldásokat keresek! A fókusz csoportok keretein belül, azonosítsatok konkrét, a víz minőségét javító intézkedéseket! Én is bekapcsolódom! Mutassátok be a helyi hatóságoknak a víz minőségét javító megoldásokat! Szervezzetek találkozókat a közösség képviselőivel és egészségügyi dolgozókkal, a víz és az egészség témával! Népszerűsítsétek megoldásaitokat társaitok és szüleitek körében! Nyújtsatok jó példát: - a helység vízforrásainak megtisztítását célzó tevékenységek megszervezésével; - A víz mindenkié! témájú rajzverseny megszervezésével. Jegyezzétek meg! Szereljetek fel a csapokra szűrőket! Fogyasszatok palackozott vizet! Használat előtt forraljátok fel a vizet! Bizonyosodjatok meg arról, hogy a kutat a talajt szennyező forrásoktól távol fúrattátok! Tudtátok, hogy … ? Egy felnőtt ember napi vízigénye: - 2 l a fiziológiai állapot fenntartására (ivás)? - 10 l a mellékhelyiségekben? - 80 l fürdésre? - 30 l zuhanyozásra? - 50 l edények mosogatására? - 100 l ruhák mosására? A gazdaságban: - 1 kg selyem előállításhoz 1000 l víz szükséges? - 1 l sör előállításához 200 l víz szükséges? - 1 l kőolaj előállításához 180 l víz szükséges?
IV.3.2. A levegő A légköri levegő egyike a nehezen ellenőrizhető környezeti tényezőknek, mivel a légkörbe jutott szennyezések gyorsan szétáramlanak, így lehetetlenné válik befogásuk és megtisztításuk (kezelésük). 77
A levegő minőségének optimálissá tételéért érvényesíteni kell néhány intézkedést: behatárolni az ózonképződés lehetőségeit a troposzférában; a kibocsájtott káros anyag mennyiség csökkentése olyan gépjárműmotorok megalkotásával, amelyek korlátozzák a káros kibocsájtásokat, és olyan ipari berendezések használatával, amelyek a szennyező kibocsájtásokat a normális szétoszló-képesség határain belül tartják; a káros anyag kibocsájtó források elhelyezése a levegő természetes dinamikájának figyelembevételével, a szétáramlás elősegítésére; az alternatív üzemanyagok, mint például a metanol és az etanol használata; a porszerű anyagok folyamatos és szigorú felvigyázása keletkezési helyükön, az elektrosztatikus szűrők alkalmazásával; a radioaktív ércek feldolgozásából visszamaradt radioaktív hulladék begyűjtése; a levegő fizikai jellemzőit, kémiai összetételét és dinamikáját természetes rendszerben szabályozni képes növényalakzatok fenntartása.
Alkalmazás: Nézzétek meg figyelmesen az alábbi képeket, és találjatok megoldásokat a saját körzetetekben a levegő minőségének javítására! Szerepjáték: „Én döntök!” Egy döntéshozói joggal felruházott személy vagy. Válassz ki egy társadalmi területet: egészségügy, kultúra, tanügy, mezőgazdaság, ipar! Állíts össze egy csapatot, és készítsetek egy tervezetet a környezeti tényezők (víz, levegő, talaj) minőségének javítására! Mutassátok be a tervezetet, fényképek kíséretével, egy szülői értekezleten! Értékeljétek a visszajelzéseket! 78
Tudtátok, hogy … ? Egészségügyi – higiéniai szerepével, az erdő hozzájárul a környezet tisztaság mértékének a növekedéséhez. A szénmonoxid 85%-a a közúti közlekedés során szabadul fel? A szénmonoxid-mérgezés leginkább a fiatal gyerekeket és az idős embereket illetve a terhes asszonyokat érinti, akiknél egyes betegségek hatásai felerősödnek a szénmonoxid hatására. Belélegzés után a szénmonoxid hozzákapcsolódik a vérben található hemoglobin molekulákhoz, amelyek az oxigént szállítják a sejtekhez és a szövetekhez, illetve a széndioxidot a sejtektől és szövetektől a tüdőkhöz, ahonnan ez kilégzéssel távozik. A szervezeten belül felgyűlhet a szénmonoxid mennyisége, és: - lassíthatja a reflexeket, - lassíthatja a gondolkozást, - nagy koncentrációban halált okozhat. IV.3.3. A talaj A talaj az a természeti tényező, amely biztosítja az emberek, állatok és növények táplálékát. Érzékenységének köszönhetően védelme összetett jellegű. Ez vonatkozik a szerkezetére, vegyi összetételére, a talajvízszint és a csapadékokból vagy öntözésekből származó vizek arányára éppúgy, mint a pedogenetikai szerepű természetes (domborzat, növényi és állati csoportosulások, talajvizek, felszíni vizek) vagy társadalmi-gazdasági (a területek felhasználási módja, vetések) elemek védelmére. A talaj leromlásának megelőzése a következőképpen valósítható meg: a földcsuszamlások leküzdése, illetve lerakódások és kőzetek domb vagy hegyoldalban, a gravitáció hatására valós elmozdulásának megakadályozása; a helytelen megművelési módszerek alkalmazása nyomán a szél és víz okozta erózió leküzdése, amely a talaj leromlásának egyik leggyakoribb és legfontosabb előidézője. az elmocsarasodás és az áradások leküzdése; a szárazság leküzdése. A talajvédelem a következőképpen valósítható meg: az erdőirtások ésszerűsítésével: az erdők ésszerűtlen kivágásával óriási természeti egyensúlyi zavarok keletkezhetnek, többek között a talaj leromlása, eróziója; a túlzott legeltetés megakadályozásával; a terméketlen talajok termővé tétele, különféle, mesterséges vagy természetes trágyák alkalmazásával, a helyes arányok betartásával; a termesztett növényfajták és a tenyésztett állatfajták nemesítésével; rögzítési munkálatok, egyesek az erózió leküzdésénél alkalmazottakhoz hasonlóak; a domboldalak keresztbe szántása, lépcsőzetes megművelése, erdősítések, vagy más földmegkötő módszerek; töltések emelése, területek vízlecsapolása, gyűjtő és elvezető csatornák alkalmazása, leginkább olyan területeken, ahol a talajvizek közel vannak a felszínhez, a folyók árterületein stb. öntözésekkel (a területek vízellátásának pótlására), mivel az aszályos területek könnyebben erodálódnak és leromlanak.
79
Esettanulmány: Tanulmányozzatok egy közeli areált, és készítsetek egy portfóliót, amely tartalmazza a talajleromlását megelőző akciókat! Kapcsolódjatok be az erdőültetési akciókba! Ültessetek facsemetéket az iskolaudvaron, és biztosítsátok ezek gondozását és fejlődését! Tudtátok, hogy … ? A nagyszámú autotróf mikroorganizmusok jelenléte miatt (amelyek a hulladékok, maradékok, ürülékek felbomlásához járulnak hozzá, illetve pusztítják a kórokozókat), a talaj öntisztító képessége sokkal nagyobb, mint a vízé vagy a levegőé?
IV.4. Az élőhelyek mesterségessé válása Ez a jelenség együtt erősödik a városiasodás jelenségével, mivel a rohamos városiasodás tönkreteszi a tájat. Egy, többé-kevésbé mesterséges élőhely veszélyt jelent a bolygó egészségére, rongálja azt. Rongáló tényezők: a rohamos városiasodás eredményeként jelentkezett túlnépesedés; a melegházhatás, amely a Föld légkörében a széndioxidtöbblet felgyűlése nyomán keletkezik; a piszkos melegházhatás, amely a Föld légkörében található, 5 mikronnál nagyobb részecskék felgyűlésének következménye; ezek a részecskék egy „repülő hamut” alkotnak, ami visszatartja a napsugarakat, csökkenti a légkör átlátszóságát, és ezáltal hozzájárul a Föld lehűléséhez; a sztratoszféra megfertőzése, ami az e réteget érintő erős repülőforgalomnak a következménye; a tengerek szennyezése; a tartós növényvédő szerek, amelyek az emberre káros növényi vagy állati kártevők ellen használt, nehezen elbomló vegyszerek; a fertilizálók – a mezőgazdaságban a termékenység növelésére használt vegyszerek. Túladagolásuk veszélyes, mert bekerülhetnek a táplálékláncba! mérgező anyagok. Az ember, különféle célokból, tudatosan átszállított a világon különféle növényeket és állatokat, vagy azért, hogy érzelmi okokból megpróbáljon egy, a szülőföldre emlékeztető kertet berendezni, vagy azért, hogy újrateremtsen egy bizonyos tájat, de leggyakrabban annak a területnek óhajtotta megnövelni a termékenységét, ahol letelepedett. Ez az ökoszisztémák egyensúlyának felborulásához vezetett azért, mert kipusztultak az őshonos állat és növényfajok, illetve új fajok telepedtek meg a területen. Vita: „Mit tartogat számunkra a jövő? Technikai fejlődést, vagy természetes egyensúlyt?” 80
IV.5. A hulladékok: meghatározás és osztályozás. A hulladékok hatása a
környezeti tényezőkre. A hulladékok: egy termék előállítási technológiai folyamatából visszamaradt anyagok (maradékok), amelyek közvetlenül már nem használhatók fel a termék előállítására; minden olyan anyag vagy termék, amely már nem felel meg annak a célnak, amelyért készítették, vagy használni szándékozták; különböző emberi tevékenységek nyomán keletkezett maradékok. A hulladékok az ipar és a mezőgazdaság fejlődése, a demográfiai robbanás (népesség túlnövekedése) és urbanizáció (városiasodás) miatt a környezeti tényezők (levegő, felszíni vizek, talaj, talajvizek) szennyezésének legfőbb oka. Az ember a legfontosabb hulladéktermelő! Ennek okai: érdektelenség; hiányos egészségügyi nevelés; hiányos lelkiismeret. A hulladékok, főként a nem megfelelően tároltak, káros hatásai a következőek: a hulladékok bomlási folyamatát kísérő káros gázok kibocsájtása (erjedés nyomán keletkezett gázok) – a levegő szennyezése, a hulladékokon átszivárgó folyadékok, amelyek származhatnak csapadékokból vagy a hulladékok saját nedvességtartalmából, a talajba kerülnek – a felszíni és talajvizek szennyezése, illetve a környező talaj szennyezése. A hulladékok, eredetük szerint, a következőképpen osztályozhatók: Városi hulladékok, amelyek lehetnek: háztartási hulladékok, amelyek napi háztartási tevékenységekből, üzletekből, szállodákból, éttermekből, étkezdékből, közélelmezési egységekből, tanintézményekből stb. származnak. Ebbe a csoportba tartoznak az élelmiszer maradékok, hamu, műanyagok, üveg, karton csomagolópapír, papír vagy szövött áru; utcai hulladékok: a lakosság mindennapi tevékenysége során keletkeznek, parkokból vagy a légkörből a szilárd részecskék megszokott lerakódásából származnak, és a népes központok utcáira jellemző; kereskedelmi hulladékok, amelyek minden nemű kereskedelmi tevékenységből származnak (elsősorban csomagolóanyagok, de romlandó termékek is) ; egészségügyi hulladékok, amelyek egészségügyi intézményekből származnak (kórházak, orvosi kerületek, orvosi rendelők), és mivel lehetséges, hogy fertőznek, ennek megfelelően kell kezelni és szállítani őket, illetve bánni velük.
81
Ipari szennyezések, amelyek a bányaipar, energia-fejlesztő ipar, vegyipar, vasipar technológiai folyamataiból keletkeznek. Ebbe a csoportba tartoznak a különböző alapanyagok, nyersanyagok, kész vagy köztes termékek, maradékok, salakok, meddő stb. Építkezési hulladékok, amelyek a építkezésekből vagy bontásokból keletkeznek.
magán
vagy
ipari
Agro-zootechnikai hulladékok, amelyek földművelési tevékenységekből, de leginkább állattenyésztési komplexumokból származnak. Ezek a típusú hulladékok, állati ürülékeken, takarmány és alommaradékokon kívül, bio-serkentő anyagokat, antibiotikumokat, rovarirtókat, különféle növényi maradékokat (szalmát, torzsákat, kukoricaszárakat stb.), herbicideket (gyomirtó szerek), fungicideket (gombaölő szerek) tartalmaznak. Az ilyen jellegű hulladékok falusi környezetben elterjedtek, de előfordulnak a városokkal határos övezetekben is. Különleges hulladékok, a robbanó vagy radioaktív anyagok csoportjából, vagyis ipari, kutatási, egészségügyi, mezőgazdasági, zootechnikai, de leginkább atomerőművekből származó radioaktív izotópok. E hulladékok veszélyességét a radioaktív anyagok jelenléte és radioaktivitásuk mértéke határozza meg. Az óriási éves mennyiség, a mérgező hatásuk, illetve a környezeti tényezők megfertőzése, és ezáltal az élőlényekre, tehát az emberre is gyakorolt hatásuk miatt, a hulladékok a jelenkor egyik nagy gondját jelentik.
82
Alkalmazás: Azonosítsátok az alábbi képeken látható hulladékfajtákat! Nevezzetek meg más hulladékcsoportot is! Az alábbi táblázat alapján állítsátok össze a saját élőhelyeteken a hulladékok leltárát! Mutassátok be egy plakáton, egymással párhuzamosan, a különböző hulladékok természetes lebomlási idejét, a környezet abiotikus (víz, levegő, talaj) tényezőinek megújulásához szükséges idővel. Különböző hulladékcsoportok elbomlási ideje: Sorszám Hulladékok Bomlási idő 1 3 hónap Cigaretták
2
4 hónap Papír
3
6 hónap Gyufák
4
2 év Cigaretta füstszűrője
5
15 év Fa
6 Alumínium dobozok 7 Műanyag
8
10-100 év
1001000 év
4000 év Üveg
Látogassatok el lakóhelyetek legfontosabb szennyezés-forrásaihoz! Elemezzétek a környezeti tényezők minőségét abban az areálban, és periodikusan töltsetek ki megfigyelési lapokat! Javasoljatok egy tervet a hulladékok okozta szennyezés csökkentésére! Szervezzetek találkozókat olyan intézmények képviselőivel, amelyek a hulladékok kezeléséért felelnek! Tudtátok, hogy … ? A hulladékok ökológiai egyensúlyzavart, a környezet rongálását okozzák, megváltoztatják az élő szervezetek és a környezetük közötti kapcsolatokat. 83
IV.6. A hulladékok környezetre gyakorolt káros hatásának csökkentése Az emberi társadalom, úgy gazdasági, mint demográfiai szempontból felgyorsult fejlődésének körülményei között, szükségessé válik a hulladékok környezetre gyakorolt káros hatásának csökkentése. Ez a következőképpen érhető el: a háztartási hulladékok higiénikus gyűjtése és előválogatása speciális tartályokban (tárolók és tartályok), az összegyűjtött hulladékok megszervezett és minél gyakoribb eltávolítása, a lakóhelyeken kívül eső területeken, az összegyűjtött hulladékok ellenőrzött tárolása és megfelelő kezelése, előzetes semlegesítésük után, az újrahasznosítható hulladékok kitermelése és feldolgozása, előzetes semlegesítésük után, kezelésük és fertőtlenítésük után a háztartási, de leginkább az agro-zootechnikai hulladékok természetes (szerves) trágyaként felhasználhatóak a mezőgazdaságban, a megfelelő fűtőértékű száraz hulladékok elégetése, ipari tevékenységekhez vagy lakások fűtéséhez szükséges hőenergia termelése érdekében, egy beilleszkedő gazdaság kifejlesztése, ami lehetővé teszi, hogy az egy bizonyos üzemben keletkezett ipari hulladékokat egy másik üzemben feldolgozzanak, és felhasználhassanak alapanyagként.
IV.7. A hulladékok menedzsmentjének elvei Az emberi társadalom fejlődése és a környezetvédelem között egy egyre mélyülő ellentmondás észlelhető. Az emberi társadalom fejlődése nem állítható meg, de a környezetrombolás sem folytatódhat a mostani ütemben. A mai világban a hulladékok környezetre gyakorolt hatásainak sokrétűsége arra a következtetésre vezetett, hogy a megoldást csak egy Összefogott hulladék menedzsmentel lehet elérni, amely figyelembe kell vegye az összes érintett tényezőt, éspedig: a lehetséges hulladékforrások (javak termelői, munkálatok, szolgáltatások), a termékeket értékesítő kereskedelmi hálózatok, a közvetlen hulladék-termelők (lakosság, gazdasági egységek), a hulladékok gyűjtését és szállítását biztosító köztisztasági egységek, azok a gazdasági egységek, amelyek a hulladékok újrahasznosításával és a termelésbe való visszafordításával foglalkoznak, azok a gazdasági egységek, amelyek a hulladékok semlegesítését végzik. A hulladékgazdálkodás néhány főbb elve: a megelőzés elve: a hulladéktermelés minimálisra történő lecsökkentése; okozó alapelv: a hulladékok termelői fizetik az összes hulladékszállítási, gyűjtési, feldolgozási és/vagy értékesítési költségeket a teljes eltávolításukig; elővigyázatossági elv: megelőzi a nehézségeket; közelségi elv: figyelemmel kíséri a hulladékokat, már az ezeket okozó forrástól, és olyan előkezelési és eltávolítási megoldásokat javasol, amelyek a forráshoz minél közelebb alkalmazhatóak. Szükségessé válik egy felfogásbeli változás, és megoldások azonosítása úgy, hogy a környezetvédelem váljon a fejlődés elsőbbséget élvező célkitűzésévé. 84
IV.8. A hulladékok értékesítése az a művelet, amelynek során a hulladékokból teljesen vagy részlegesen visszanyernek különféle anyagokat, amelyek, megfelelő feldolgozás után, újrahasználhatók különböző tevékenységi ágazatokban. A hulladékok kezelése alatt ezek gyűjtését, szállítását, kezelését, értékesítését és eltávolítását értjük. A hulladékok kezelésének felelőssége azokra hárul akik ezeket előállították, a „szennyező fizet” elv alapján, vagy esetenként a termelőkre a „termelők felelőssége” elv alapján. Városi környezetben a hulladékok kezelése szervezett keretek között történik, a polgármesteri hivatalok ezirányú szolgáltatásai vagy a szakirányú cégek közreműködésével. Falusi környezetben, általában nem létezik egy szervezett hulladék-kezelés, a termelt hulladékokat egyénileg szállítják el a tárolás helyére, maguk az előállítók. Főleg a nagyvárosok közelében található falusi településeken létezik szervezett hulladék-kezelés. Ezeknek a településeknek a száma jelenleg elenyésző. Jegyezzétek meg! A hulladékok kezelése csökkenti a tárolásukhoz szükséges területet, hőenergia, műtrágya, építőanyagok és újrahasznosítható anyagok (fémek, üveg, papír, textil) nyerhetők ezáltal. IV.9. A hulladékok kezelése és újrahasznosítása Az anyagok újrahasznosítása feltételezi: átmeneti feldolgozásukat: válogatás, darabolás és/vagy sűrítés, szállításukat, az anyagok értékesítését, végső feldolgozásukat. Annak ellenére, hogy a hulladékok újrahasznosításával csökken a tárolásukhoz szükséges terület és megtakaríthatók a természetes erőforrások, a gyűjtésük, szállításuk, értékesítésük és végső feldolgozásuk többletenergiát igényel. Az anyagok újrahasznosításának főbb problémái: az újrahasznosítható anyagok azonosítása, az újrahasznosítás lehetőségeinek az azonosítása, az újrahasznosított anyagok értékesítési lehetőségeinek az azonosítása. A hulladékok eltávolítási módszerei biológiai és kémiai kezelés; hővisszanyerés nélküli elégetés; ökológiai tárolás: - speciális, ökológiai vagy egészségügyi szemét-lerakóhelyek. Előnyök: ellenőrzött, jól felszerelt és kiépített területek, távol a tavaktól, folyóktól, elárasztott területektől. - hulladékok komposztálása. Előnyök: mezőgazdasági trágyaként használt komposzt keletkezik. Jegyezzétek meg! A kellemetlen szagok megelőzésére a komposztüzemeket a lakott területektől bizonyos távolságra kell elhelyezni. Esettanulmány: Veszélyes hulladékok és ezek kezelése Nagyváradon A veszélyes hulladékokra szigorú szabályok vonatkoznak. Ezeket a hulladékokat: értékesítik: teljesen vagy részlegesen újrahasznosított alapanyagként vagy abba a tevékenységbe, amelyből származik, vagy egyéb tevékenységbe; megsemmisítik: égetéssel; tárolják: a gazdasági egységek tulajdonában lévő, megfelelően felszerelt raktárakban a saját technológiai folyamatokból származó hulladékokat. 85
Tudtátok, hogy … ? A veszélyes technológiai hulladékok megsemmisítésére használt különleges berendezéseket a Nagyvárad nyugati részén található ipari negyedben készítik (a S.C. SINTEZA S.A.)? Egyes kőolajszármazékokat tartalmazó hulladékokat (a hőközponttal rendelkező gazdasági egységek) elégetik, és belőlük hőenergiát nyernek? A kórházi hulladékokat, a keletkezésük helyén megfelelő berendezésekben elégetik. Veszélyes hulladékok tárolására alkalmas berendezett lerakóhelyekkel rendelkeznek: S.C. SINTEZA S.A. Nagyvárad, SNP PETROM SA Bukarest – Berettyószéplaki kirendeltség, S.C. ALOR S.A. Nagyvárad, S.C. MINVEST S.A. Deca-Vaskosziklás kirendeltség, KONEL S.C. TERMOELECTRICA S.A. Bukarest – Nagyváradi kirendeltség. Esettanulmány: A hulladékok újrahasznosítása Bihar megyében Bihar megyében az újrahasznosítás a következőkből áll: a gazdasági egységekben a megtermelt hulladékok újrafelhasználása a saját technológiai folyamatukban, bizonyos hulladékok (fémek, gumi, kartonpapír, üveg, műanyag) gyűjtése ilyen tevékenységekre alkalmas, képesített gazdasági egységek által. Ezek a gazdasági egységek gyűjtik, feldolgozzák, és eladják a fém, gumi, karton, papír, üveg, műanyag hulladékokat, és a környezetvédő hatóságok ellenőrzése alatt állnak. Jegyezzétek meg! Azok a helységek, amelyekben ezeknek a gazdasági egységeknek munkatelepük (gyűjtés, feldolgozás, eladás) van a következők: Nagyvárad, Élesd, Nagyszalonta, Margitta, Belényes, Vaskósziklás, Bihar és Telegd. Alkalmazás: Szelektív hulladékgyűjtés az osztályteremben, az iskolában, az iskolaudvaron, a lakónegyedben.
Indoklás: elemezzétek az alábbi táblázatot, hasonlítsátok össze a három típusú papír termelési árát, és alakítsatok ki egy nézőpontot a papírgyártás költségeiről! Fogyasztás Minőségi papír Szokványos papír Újrahasznosított papír Alapanyag 2400 kg faanyag 1700 kg faanyag Selejtpapír Víz 400 000 liter 280 000 liter 2000 liter Energia 7600 kWh 4700 kWh 3000 kWh - Érdeklődjétek meg 1 kWh elektromos energia, 1 m3 víz és1 m3 faanyag (tűlevelű fák) árát! - Hasonlítsátok össze a költségeket! - Iskolaszinten szervezzetek egy papírgyűjtési versenyt! Értékesítsétek az összegyűjtött papírt, és a pénzből szervezzetek egy kirándulást egy védett területre! Bekapcsolódom! Jegyezzétek meg! Járjatok elöl jó példával a szelektív hulladékgyűjtésben! Működjetek együtt hulladékgyűjtésre képesített intézményekkel, és tevékenységeteket az Európai Unióban alkalmazott gyakorlat szerint szervezzétek meg! A kiürítés-gyűjtés központok (magánházak vagy tömbházak) felszerelése a különféle hulladék- és maradékcsoportoknak megfelelő tárolókkal és/vagy tartályokkal, ezek különböznek mind színben, mind megjelölésben, a mellékelt ábra szerint. 86
Népszerűsítsétek a szelektív hulladékgyűjtés rendszerét aszfaltrajzversenyeken, szórólapokon, kerekasztal megbeszéléseken! Szabályos időközönként szervezzetek szelektív hulladékgyűjtési kampányt! Látogassatok el a város- és helységgazdálkodásra szakosodott intézményekbe! Szervezzetek egy osztályok közötti versenyt: A tisztaság nyomozói. Verseny: Szinte naponta keletkeznek hulladékok: üdítős vagy ásványvizes műanyag palackok, műanyag zacskók, régi füzetek, papírlapok, újságok, folyóiratok, papírszalvéták, csomagolópapírok, különböző kartondobozok stb. Válasszátok szét, és használjátok fel újra azokat a hulladékokat, amelyekből különböző tárgyakat készíthettek! Rendezzetek egy kiállítást, és díjazzátok a legsikeresebb munkákat! Tudtátok, hogy … ? a hulladékégetés negatív hatást gyakorol a környezetre és az emberek egészségére? a környezetet legnagyobb mértékben a melegházhatás károsítja? az ember által termelt hulladékok egy harmada növényi eredetű, és ezek energiaforrásként alkalmazhatók, vagy újrafelhasználhatók? a hulladékok felgyújtása közvetlenül érinti és megváltoztatja az éghajlatot? a tarló égetése csökkenti a talaj termékenységét? a növényi hulladékok trágyaként használhatók fel, és növelik a talaj termékenységét?
IV.10. Fenológiai kérdőív módszere az örökbefogadható areál elemzésében: a park Az iskola vagy a lakóhelység közelében találhatunk különféle élettereket, amelyeken sokrétű kutatásokat végezhetünk, úgy a biotópot jellemző abiotikus tényezőket (víz, levegő, talaj, fény), mint a biocönózis populációk által képviselt biotikus komponenseket is megismerve. Az esetlegesen „örökbe fogadható” areál azonosítása során, kiválaszthatunk egy szárazföldi területet (egy mező, egy erdő, egy park, egy gyümölcsöskert, egy pázsit stb.), vagy egy vízi területet (egy folyó, egy patak, egy tó, egy mocsaras rész stb.). Egy ilyen környezet megismerése az alábbi szakaszok követését igényli: előkészítő szakasz – adatgyűjtés az életkörnyezetről, a munkamódszerek megismerése, a tevékenységnek és a helynek megfelelő felszerelés és berendezések beszerzése; a terepen történő kutatás szakasza – a legfontosabb része a kutatásnak, amikor az információk gyűjtése folyik; a végső szakasz – a terepen gyűjtött információk és a begyűjtött tárgyak feldolgozása és a következtetések kidolgozása. A park - A természet sokfélesége megfigyelhető egy szárazföldi területen, például egy parkban. - A park egy olyan életközeg, amelyben egy sor növény és állat részére kedvezőek a körülmények.
87
A park abiotikus tényezőinek tanulmányozásához szükséges eszközök és felszerelések: kés, műanyag zacskók, növény és állathatározó, iskolai növénygyűjtemény, rovargyűjtő háló, rovarok fogására használt ernyő, fényképezőgép, filmfelvevőgép, nagyító, távcső.
A fenofázis a növények növekedési és fejlődési ciklusának egymást követő mozzanatai, amelyek során külső alaktani és fiziológiai jellegek nyilvánulnak meg. A növények fenológiai megfigyeléseit hosszabb időtartam alatt végzik, hogy követhető legyen a fenofázisok változékonysága a környezeti körülmények változékonyságától függően. Állatokon végzett fenológiai megfigyelések. - A növénytakaróban, a talajon, a talajban, a park szélén, növényeken, növényekben stb. nagyszámú állatpopuláció él. Ezek alkalmazkodnak a környezet életkörülményeihez. - Mozgékonyságuk miatt, az állatokon végzett fenológiai megfigyelések nehézkesebbek mint a növények esetében. Ezeket egész éven át kell végezni. Az állatok életritmusa a nappalok és éjszakák váltakozásához kapcsolódik. Figyelem! Minden éjszakai ragadozó madár törvény által védett! A parkban megcsodálhatók a virágról virágra szálló, nektárt kereső pillangók, amelyek ezúton elvégzik a virágok beporzását is. A pillangók teljes metamorfózis (átalakulás) során fejlődnek ki: a lerakott tojásokból lárvák (hernyók) kelnek ki, amelyek egy idő után átalakulnak bábokká, és ezekből lesznek a pillangók (bebábozódnak). A park abiotikus tényezői Alkalmazás: Az elsajátított ismereteid felhasználásával állapítsd meg: A levegő minőségét egy parkban: - felbecsülhető a zuzmók jelenlétével vagy hiányával. A mellékelt ábra segítségével becsüld meg a tanulmányozott parkban a levegő szennyezettségének mértékét! A szélsebességet: - anemométerrel vagy az alábbi táblázat segítségével állapítható meg Szélerősség Mit észlelünk egy fán Gyenge szél A levelek mozognak Mérsékelt szél A vékonyabb ágak mozognak Erős szél A nagyobb ágak mozognak Viharos szél Az ágak letörnek A levegő nedvességtartalmát a higrométerrel határozzák meg. 88
A felhősödés mértékét szabad szemmel becsülik fel, egy 0-tól 10-ig bejelölt egyezményes skálával:
Közepesen felhős ég,
Derült ég,
Borult ég
Jegyezd fel! - a megfigyelések dátumát ……………………………………………………………. - a tanulmányozott terület behatárolását ……………………………………………… - a földrajzi helyzetet …………………………………………………………………. - a meteorológiai körülményeket ……………………………………………………... ………………………………………………………………………………………… - a természetes habitátot megváltoztató pozitív/negatív hatású antrópikus tényezőket ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… Állíts össze egy megfigyelési táblázatot az antrópikus beavatkozásokkal (pozitív/negatív), és azokkal a változásokkal, amelyeket előidéztek a tanulmányozott park abiotikus tényezőinek paramétereiben. A park biotikus tényezői Alkalmazás: o A park növényzetét fűféle növények, dísznövények, fák és bokrok alkotják.
Figyeljétek meg a fák és bokrok leveleit. Az alábbi fák azonosításához használjátok a határozókat! Mindegyikről állítsatok össze egy, az azonosítási elemeket és gyakorlati felhasználásukat tartalmazó lapot! Készítsetek egy portfóliót a park legfontosabb növényeiről készített azonosítási lapokból! Azonosítsátok a gyógyászatban használható növényeket!
89
Töltsétek ki a parkban túlsúlyban lévő növényfajok minőségi értékelését, a fenológiai megfigyelések nyomon követésével!
Figyeld meg és jegyezd le: Fenofázis
Megfigyelések dátuma 2007 2008 2009
Megjegyzések
I. Vegetatív A rügyek megduzzadása A tömeges kizöldülés II. Virágzás A virágrügyek megduzzadása Tömeges virágzás Virágzás vége III. Gyümölcstermés A gyümölcsképződés kezdete A gyümölcsök beérése A gyümölcsök lehullása IV. Éves életciklus vége A levelek őszi színezetének megjelenése A tömeges elszíneződés A levelek hullása
Állíts össze egy megfigyelési táblázatot az antrópikus beavatkozásokkal (pozitív/negatív), és azokkal a változásokkal, amelyeket a tanulmányozott park növényeinek vegetatív ciklusában idéztek elő! Az állatvilág sok tagja található meg a növénytakaróban, a talajon, a talajban, a part szélén, növényeken, növényekben. Ezek alkalmazkodtak a környezet életkörülményeihez. Mozgékonyságuk miatt az állatokon végzett fenológiai megfigyeléseket nehezebben lehet megejteni, mint a növények esetében. Ezeket egész éven át kell követni.
90
Alkalmazás: Állatfajok minőségi tanulmányozása és fenológiai megfigyelések Követelmények: adatkeresés a nyomok, a repülés, magatartástani jellegzetességeiről; egy terv összeállítása, ami tartalmazza a kutatás célját; például a vándormadaraknál a nyomon követett fenofázisok: a madarak megérkezése, a párzási időszak kezdete, a fészekkészítés (fészekrakás), a tojások lerakása, kotlás, a fiókák kikelése, repüléstanulás, az őszi madárcsapat kialakulása, a vándorlás kezdete, a madarak tömeges vándorlása; az észrevételek feljegyzése egy táblázatba. Figyeld meg és jegyezd le egy seregély fenofázisait! Fenofázis
Megfigyelési dátum 2007 2008 2009
Megjegyzések
Madarak érkezése Párzási időszak kezdete Fészkek elkészítése Tojások lerakása Kotlás Fiókák kikelése Repülni tanulás Az őszi csapatok összeállása Vándorlás kezdete A madarak tömeges vándorlása
Jegyezzétek meg! Az állatok életritmusa a nappalok és éjszakák váltakozásához kapcsolódik! Az éjszakai madarak télen a városokban, a parkokban keresnek élelmet. Az éjszakai ragadozó madarak jelenlétét a köpetek jelzik (ezek táplálékának meg nem emésztett maradékai: általában rágcsálók csontja és szőre)! Tudtátok, hogy … ? Minden éjszakai ragadozó madár törvény által védett? A parkban megcsodálhatók a virágról virágra szálló, nektárt kereső pillangók, amelyek ezúton elvégzik a virágok beporzását is. A pillangók teljes metamorfózis (átalakulás) során fejlődnek ki: a lerakott tojásokból lárvák (hernyók) kelnek ki, amelyek egy idő után átalakulnak bábokká, és ezekből lesznek a pillangók (bebábozódnak).
91
A minta alapján készítsetek egy „pillangó tenyészetet”! A vizet tartalmazó befőttesüveget belehelyezzük a dobozba, majd a vízbe állítjuk azt a növényt, amelyiken kifejlődnek majd a hernyók. Ezt a növényt újra cseréljük, mikor elfogyasztották a hernyók. Figyeld meg és jegyezd le az átváltozásokat! ……………………………………………… ……………………………………………… Az átalakulás után engedjétek szabadon a pillangókat! Tudtátok, hogy … ? A csipkerózsa terméséből áztatással teát készítenek? A C-vitamin tartalom megtartásáért azt ajánlják, hogy 100 g megmosott és összetört termésre (csipkerózsa bogyóra), rá kell önteni egy liter hideg vizet, állni hagyni 12 órán át, majd leszűrés után édesíteni? A hárs virágaiból és fedőleveleiből növényi kivonatot készítenek? Egy-két kiskanál növényre 250 g fővő vizet töltenek, az edényt lefedik, és 15 percig állni hagyják, majd ezután leszűrik.
Készítsetek egy portfóliót a park legfontosabb állatainak és madarainak azonosítási lapjaiból!
Mókus Cinke (cinege) Feketerigó Pillangó Hangya Katicabogár Keresztes pók Cserebogár Stiglic Varangyos béka Fakopáncs (harkály)
92
Állíts össze egy megfigyelési táblázatot az antrópikus beavatkozásokkal (pozitív/negatív), és azokkal a változásokkal, amelyeket a tanulmányozott park élőlényeinek életmódjában idéztek elő. Dolgozzátok fel az összes megfigyelést! Azonosítsátok azokat a környezeti szempontokat, amelyeket javítani szükséges ahhoz, hogy a tanulmányozott areál élettere (habitátja) fennmaradjon! Készítsetek egy intézkedés-tervezetet az areál „örökbefogadására”! Népszerűsítsétek a tanulmány eredményeit! Vegyétek fel a kapcsolatot a környezetvédelemért felelős intézményekkel, és kérjetek szakmai útmutatást és segítséget! Tudassátok eljárásotokat a helyi hatóságokkal, és kérjétek segítségüket a tanulmányozott areál „örökbefogadásában”! Gondoljatok ki egy didaktikai tervezetet a környezetvédelem területén gyakorolt jó szokások népszerűsítésére!
IV.11. Egy örökbe fogadható areál tanulmányozása: a gyümölcsöskert A gyümölcsöskert egy antropizált ökoszisztéma, amelyet egyetlen vagy néhány túlsúlyban lévő faj jellemez és egy sor, ember által végzett mezőgazdasági munkálat és gondozási eljárás. A gyümölcsöskertben túlsúlyban lévő fajok elágazó gyökerű, törzses és lombkoronás fás növények. A törzs az évek során megvastagodik, évente évgyűrűk jelennek meg. Alkalmazás:A gyümölcsöskert biotópja Határoljátok el a területet! …………………………………………………………………………………………… Határozzátok meg földrajzi helyzetét! …………………………………………………………………………………………………………… Jellemezzétek a meteorológiai körülményeket! …………………………………………………………………………………………………………… Kapcsoljátok össze a rajzokat a mellékelt fogalmakkal:
1. Gyökér 2. Törzs 3. A fa koronája 4. Ág
93
Azonosítsátok az alábbi képeken látható gyümölcsfákat és bokrokat, és készítsetek személyre szóló lapokat, amelyekbe jegyezzétek le a fenológiai megfigyeléseket!
Hasonlítsátok össze a fenológiai elemzéseket, hasonlóságokat és különbségeket állapítván meg a tanulmányozott növényfajok fenofázisai között. Kutatás Figyeljétek meg a gyümölcsöskert élőlényeit, és készítsetek személyre szóló lapokat, amelyeken tüntessétek fel: elnevezését, megjelenési formáját, a biotópban játszott szerepét, interspecifikus (fajok közötti) kölcsönhatásokat! Tanulmányozzátok az alábbi képeket, és határozzátok meg az ábrázolt élőlények szerepét a táplálékláncban:
…………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………
94
Érdeklődjétek
meg,
mivel
táplálkoznak
a
képen
látható
állatok!
Állapítsátok meg a fenti és az alábbi élőlények közötti kapcsolatok típusát!
Jegyezzétek meg! A biológiai védekezés egy olyan módszer, amelyben az ember beavatkozása nélkül, az élőlények biztosítják a természetes egyensúly megtartását.
Hogyan segítjük télen a madarakat? Készítsetek és szereljetek fel a gyümölcsöskertben madáretetőket!
IV.12. Egy örökbe fogadható areál tanulmányozása: a láp Mocsaras, a tónál sekélyebb vízterület, amelyben a fény a vízfenékig hatol. A víz átláthatósága és oxigénellátása viszonylag gyenge.
A láp mikroéghajlati sajátosságai: az erőteljes párolgás miatt a levegő nedvességtartalma magasabb, a vízben kisebbek a hőingadozások, mint a szárazföldön, a víz sűrűsége nagyobb, mint a levegőé, emiatt a gázok (oxigén) feloldódnak a vízben, így az állatok nagy része kopoltyúkkal lélegzik. Egy ilyen areál örökbefogadása feltételezi jellegzetességeinek megismerését. Kutatás: Vízi környezet. Sajátosságok Szükséges felszerelés: SECCHI korong, vízkiemelésre használt palack, hidrometrikus szintezőléc. Munkamódszer: a tanulmányozott vízi környezet vázlatának összeállítása, területének és földrajzi helyzetének megítélése, a víz hőmérsékletét egy különleges hőmérővel kell mérni (vagy egy léghőmérővel); a hőmérsékletet a víz felszínén mérjük, illetve függőlegesen különböző mélységekben (egy vízkiemelésre használt palack segítségével), 95
az átláthatóságot a SECCHI koronggal mérjétek, a vízszintváltozást egy hidrometrikus szintezőléccel kell mérni, az utólagos mérésekhez vízmintát kell venni egy palackba. A kutatás eredményeit jegyezzétek fel a láp portfóliójába, kiegészítve ezeket más, az élőlényekre és az antrópikus tényezőkre vonatkozó információkkal. A vízben és a vízparton előforduló élőlényeknél megfigyelhető a vízi környezet jellegzetes körülményeihez való alkalmazkodásuk. A vízi élőlények nem egyenletesen helyezkednek el. Egy láp növényzete jól elkülöníthető rétegekben helyezkedik el. Ez a rétegződés megfigyelhető úgy a vízpartról a belseje felé haladva, mint függőlegesen is. A vízparton élő növények közül megemlíthetőek: a fűzfa, a nád, a káka, a sás, a lápi liliom, a nyílfű. Egyes növények, mint a békalencse és a tündérrózsa a vízfelszínen lebegnek (úszó növények), mások, mint az átokhínár és a közönséges rence, a vízbe merülnek (vízalatti növények). A vízben egész sor mikroszkopikus állat számára kedvezőek a körülmények: euglénák, egysejtűek, amőbák stb., de a fejlettebb állatok is kedvező életfeltételeket találnak ebben a környezetben: férgek (piócák), puhatestűek, héjas állatok (kagylók, csigák), vízi bolhák, rovarok (szitakötő), halak (ponty, kárász, vörösszárnyú keszeg, sügér, harcsa, süllő, csuka), kétéltűek (vöröshasú unka, lápi béka), hüllők (házikígyó, tavi teknősbéka). A láp fészekrakó helyet biztosít olyan madaraknak, mint a vadruca, búbos vöcsök, vízityúk, szürke gém, gólya, de emlősöknek is, mint például a vízi cickánynak. Az utóbbi időben nálunk is megjelent a pézsmapocok (vízi rágcsáló), amelyik leginkább vízi növényekkel táplálkozik. Kísérlet: Azonosítsátok a tanulmányozott vizes areál vízi élőlényeit! A saját megfigyeléseitek és különféle információszerzési források segítségével állítsatok össze megfigyelési lapokat a fontosabb élőlényekről! Tanulmányozzátok az interspecifikus kapcsolatokat, és ábrázoljátok egy láp táplálkozási láncait! Vizsgáljátok meg, és hasonlítsátok össze a parkban, a gyümölcsöskertben, és a lápon található növényzet-típusokat! Egészítsétek ki a portfóliót az új anyagokkal! Tudtátok, hogy … ? Nyáron gyakran előfordul a „vizek kivirágzása” néven ismert jelenség? Ennek oka az a tény, hogy a víz felületén található növények nagyon elszaporodnak, és a víz fenekén nagy mennyiségű leülepedett szerves anyag található, amely elbomlásával sok oxigént használ el a vízből. Az oxigén koncentrációjának csökkenése káros hatást gyakorol az élő szervezetekre, a halálukat is okozhatván. A jelenséget eutrofizálásnak nevezik. Gyakorlati tevékenység: egy mesterséges tó/láp létesítése. Egy tó vagy egy láp létesítése egy különleges lehetőség arra, hogy kellemesebb, élőlényekben gazdag környezetet teremts magad körül. Szükséges anyagok és eszközök: ásó, vastagabb fólia, nagy kövek, széna vagy szalma, régi szőnyeg, esővíz, a tájra jellemző vízi, illetve a nagy nedvességet kedvelő növények. 96
Munkamódszer: A tó elhelyezése: a kertben vagy az iskolaudvarban, távolabb a fáktól. A biotóp berendezése: ásunk egy 2 m széles, 0.5 méter mély gödröt úgy, hogy a szélei lejtsenek. Kibéleljük a gödröt a szőnyeggel, amit lefedünk a tiszta fóliával, a széleit kövekkel rögzítve. Erre kerül egy 10 cm-es földréteg, amit befedünk szénával vagy szalmával. Ez vonzza majd a lebontó élőlényeket. Egy öntözőcső segítségével feltöltjük vízzel az így előkészített gödröt. A biocönózis berendezése: a nagyobb növényeket drótkosarakba tesszük, és rétegesen, csíkokban rendezzük el őket, a vízpartról befelé indulva. Egy idő után az állatok önszántukból beköltöznek. A tó gondozása: az elpárolgott vizet pótoljuk, néhány száraz levelet benne hagyhatunk, hogy bomlásuk nyomán a víz ásványi anyag tartalma növekedjen, ha a víz zavaros, csigákat telepítünk bele, amelyek algákkal táplálkoznak.
A munkálatok alatti megfigyeléseim: …………………………………………………… …………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… Jegyezzétek meg! Kísérletezvén megértitek a természetet! Ha megértetted a természetet, óvni fogod! A természet megóvásával jó példát mutatsz környezetednek!
97
IV.13. Jó szokások az „örökbe fogadott” areálokon. IV.13.1. Az iskola zöldségeskertje Gazdag szerves (fehérjék, cukrok, zsírok, vitaminok) és ásványi anyag tartalmuknak köszönhetően a zöldségeknek különös élelmiszer, pontosabban nagy energetikai értékük van. A földrajzi övezettől függetlenül a zöldségek az alapélelmezés fontos alkotói minden nép konyhájában.
Jó szokás: A zöldségeskert létrehozása Adatgyűjtés: Szakkönyvek, szakfolyóiratok. A hely kiválasztása: napos hely szükséges, mert a legtöbb zöldség kedveli a napsütést; a talaj könnyű, jó vízelvezető, laza legyen, ajánlatosabbak a homokos talajok; jól megközelíthető, szembetűnő, el nem szigetelt hely szükséges; a közelben legyen egy vízforrás; a közelben ne legyenek magas fák, amelyek árnyékolnák a helyet, és gyökérzetük elszívná a zöldségek elől a talajból a vizet és a tápanyagokat. A zöldségeskert előkészítésének munkálatai: a környezet megtisztítása, a gazok eltávolítása, ha szükséges gyomirtószeres kezeléssel; a talaj előkészítése: trágyázása jól erjedt komposztból és portrágyából álló keverékkel; a földet 4-6 cm mélységig kell felásni! A kert megtervezése: el kell készíteni a kert tervrajzát; elegendő mozgásteret kell biztosítani, hogy megkönnyítsük a mezőgazdasági munkálatokat. Jegyezzétek meg! az évelő növényeket külön termesszük az egynyaras illetve kétnyarasaktól! a magas növényeket a terület északi szélére ültessük! alkalmazni kell a vetemények vetésforgóját, hogy megelőzhető legyen egyes betegségek és kártevők megjelenése, és hogy a talaj tápanyag tartalma ne csökkenjen! jó, igazolt minőségű magokat kell választani! A vetemények létesítése: a kiválasztott növényfajtól függően az optimális időszakban történjen; a palántákat ajánlatos borús napokon, este elültetni, és rögtön ezután bőségesen meglocsolni. Jó tanács! A palántázáskor a talaj „betakarása” egy védőréteggel (elmocsarasítás) megóvja a zöldségeket a gaz megjelenésétől. Gondozási munkálatok: a locsolás: a legtöbb zöldség nem bírja a szárazságot. A locsolás bőségesebb kell legyen a kezdeti, fejlődési szakaszban, illetve mikor a virágok és a termés kifejlődött. 98
Alkalmazás: A zöldségeskert megteremtése
Elkészült a kert tervrajza? Viszonyítsatok a fenti példához! A palánta elültetésre való előkészítése Csoportokba szerveződve alkalmazzátok a palánták elültetésének eljárását: Távolítsátok el a beteg, sérült, gyengén fejlett növényeket! Fertőtlenítsétek a palántákat 0.2-0.3%-os CAPTON, vagy 0.15-0.20%-os MYCODIFOL oldattal! Elültetés előtt locsoljátok meg a talajt addig, amíg telítődik vízzel! Ne húzzátok ki egyszerre az összes palántát a dugványozás helyéről! Ha nem virágcserépben nevelték a palántákat, alkalmazhatjátok az elmocsarasítást A metélőhagyma és a póréhagyma gyökereit vissza kell csípni! A káposzta, karfiol, hagyma, zeller, póréhagyma levéllemezének egy részét el kell távolítani! A mezei vetés A gyakorlatban 3 vetésszakasz használt: Tavaszi szakasz - március1-15: 2-40C-on, borsó, hagyma, saláta, petrezselyem, répa, retek veteményezése. - március15-április1: 4-60C-on, piros cékla veteményezése. - március 15-április1: 8-100C-on, bab és paradicsom veteményezése. - május1-15: 100C felett, uborka, sárgadinnye, görögdinnye, tök, gombó.
Nyári szakasz Rövid növekedési időszakú zöldségeket vetnek (uborka, bab, spenót, saláta), amelyek a hideg időszak beálltáig termést hoznak. Őszi szakasz A hideget tűrő zöldségeket (saláta, spenót) vetik ilyenkor, így a következő évben korai termést érnek el, megelőzvén a kora tavasszal vetett zöldségek terméseit. 99
Jegyezzétek meg! A rövid növekedési időszakú zöldségeket szakaszosan vetik, különböző területekre, így hosszabbítván meg a termelési időszakot. Zöldséggondozási munkálatok: Általános jellegű munkálatok: Minden zöldségfajtánál elvégzik a következő munkálatokat: o ellenőrzés és a hiányok pótlása, o termékennyé tétel, o Öntözés, o betegségek és kártevők leküzdése. Sajátos jellegű munkálatok: Csak egyes zöldségfajtáknál végzik el a következő munkálatokat: o ritkítás, o növények karózása, o a növények irányítása visszavágásokkal, o növények védelme dér és szelek ellen. Különleges munkálatok: Csak a védett és erőltetett veteményeknél végzik a következő munkálatokat: o a környezeti tényezők irányítása, o mesterséges beporzás, o a gyümölcstermés serkentése, o levéltelenítés. A zöldségek betakarítása A betakarítás történhet úgy, hogy az egész termést egyszerre (saláta, spenót), vagy szakaszosan (paradicsom, paprika) gyűjtik be. Jegyezzétek meg! A friss állapotban fogyasztásra kerülő zöldségeket gondosan, kézzel szedik, annak érdekében, hogy a begyűjtött termés és/vagy az anyanövény minősége megmaradjon. Hogy tárolhatjuk a zöldségeket? Az időleges tárolás tiszta, sötétített, hűvös, szellős helyiségekben történhet, ahol a közlekedési lehetőségek lehetővé teszik a termékek elhelyezési sorrendjükben való kihozását. Hosszútávú tárolás silókban, árkokban, barázdákban vagy különleges lerakatokban valósítható meg. Készítsetek egy kiállítást a zöldségeskert létesítése és gondozása közben végzett tevékenységekről készült fényképekkel! Emeljétek ki szerepeteket a habitát fenntartásában! Mutassátok be a felismert problémákat, a javasolt megoldásokkal együtt! Töltessetek ki társaitokkal kérdőíveket, hogy felmérjétek, mi a hozzáállásuk egy areál örökbefogadásáról! Népszerűsítsétek tapasztalataitokat a médiában és a közösségen belül! Adjatok tanácsokat társaitoknak A természet védelme témakörben!
100
Az iskolaparcellán termeszthető zöldségek:
Capsicum annuum - paprika
Brassica oleracea var. Capitata káposzta Brassica rupestris var. Gongyloides karalábé
Solanum lycopersicum - paradicsom Cucumis sativus - uborka Solanum melongena - padlizsán Cucurbita pepo - tök
Phaseolus vulgaris bab Vicia faba bükköny Lens culinaris lencse
Pastinaca sativa - paszternák Apium graveolens - zeller Allium cepa - hagyma
Allium porrum - póréhagyma Allium sativum - fokhagyma
101
Pisum sativum borsó Daucus carota répa Petroselinum crispum petrezselyem
Solanum tuberosum burgonya
IV.13.2. Az iskola gyümölcsöskertje A gyümölcsöskert egy antrópizált ökoszisztéma, amelyet egyetlen, vagy néhány túlsúlyban lévő gyümölcsfa és bokor jellemez, és egy sor, ember által végzett mezőgazdasági munkálat és gondozási eljárás.
Jó szokások: A gyümölcsöskert telepítése A terület, ültetésre való előkészítése A gyümölcsfák és bokrok ültetésére a területet úgy kell kiválasztani, hogy eleget tegyen a következő követelményeknek: - a terület sík, vagy enyhén lejtő kell legyen, déli, délkeleti vagy délnyugati fekvésű, biztosítván a fák oly módon történő elültetését, hogy a gyümölcsöket sok napsütés érje; - a talaj szerkezete, nedvessége és termékenysége legyen megfelelő; ajánlottak a közepes szerkezetű, vályogos, agyagos, és agyagos-homokos talajok; - a területet természetes domborzati formák kell óvják az erős légáramlatoktól; - létezzen a locsoláshoz és öntözéshez szükséges vízforrás, főleg azokon a területeken, ahol kicsi az éves csapadékmennyiség. A terep előkészítése és a gyümölcsöskert kimérése: - általában két hónappal a fák elültetése előtt elvégzik a talaj forgatását (lazítását) 50-60 cm mélységig; - ha a föld sovány, a talajforgatás előtt istállótrágyát hordanak rá; - következik a talaj tárcsás boronálása, a terület elegyengetése, majd a rögök szétaprózása és összedolgozása. A terület felparcellázása: - a fenntartási és gondozási munkálatok, a gyümölcsök begyűjtése és elszállítása megkönnyítése érdekében, a területet parcellákra osztják; - a fasorok hosszúságban észak-déli irányban kell, hogy nyúljanak, így az ültetvény egész nap sok fényt kap, és el lehet kerülni az árnyékolást; - a parcella általában téglalap alakú, szélessége nagyjából a hosszúsága fele. A parcellázással egyidőben figyelembe kell venni a jövendő gyümölcsöskert körbekerítését is. A fajok és fajták kiválasztása ezek biológiai sajátosságainak függvényében történik. Az ültetés Minél hamarabb fejlesztik ki a fák lombkoronájukat, annál korábban hoznak gyümölcsöt. E cél elérése érdekében szükséges néhány cél tiszteletben tartása: Az elültetésre kerülő facsemeték legyenek jó minőségűek, ezek csak feljogosított facsemete ültetvényekből származhatnak. A fák fiatalok, 1-2 évesek legyenek, amelyeknek már kifejlődött 2-3 oldalgyökerük. Ezek a gyökerek 25-30 cm hosszúságúak, és 0.5-1 cm vastagságúak, a kérgük sima, penészmentes, egészséges legyen. A törzs egyenes, sérülésmentes, betegségek vagy kártevők nyomától mentes, legyen legalább 1 méter magas, és 1-1.5 cm vastag. A fák elültetésének technológiája 3 fontos szakasz betartását feltételezi: - a terület előkészítése az ültetésre, - a fák előkészítése az ültetésre, - a tulajdonképpeni ültetés. A fák előkészítése az ültetésre a gyökérrendszer megvizsgálásából áll: egészséges-e és friss-e. Egy enyhe visszametszés után, egy földből, tápanyagokból és vízből álló oldatba állítjuk. A tulajdonképpeni elültetés A szakszerű elültetés fontos a fák megfakadása és későbbi fejlődése szempontjából. 102
Jegyezzétek meg! A fákat nem szabad sem mélyebben, sem magasabban ültetni, mint ahogy a facsemete ültetvényen voltak. Ezt a szintet a fa törzse és a gyökerek közötti színkülönbséggel lehet megállapítani. Mivel a gödrökben a föld folyamatosan süpped és összeverődik, az ültetést 3-4 cm-el feljebb végzik.
Alkalmazás: A fenti információk felhasználásával, írjátok le a fák előkészítését az ültetésre és a tulajdonképpeni ültetést! Jegyezzétek meg! - Ültetésnél ne használjatok friss trágyát vagy műtrágyát, mert ez gátolhatja a növény megfakadását! - Fák ültetésére a legalkalmasabb időszak az ősz, az első talaj menti fagyig! A fák gondozási munkálatai 1. Két fontos, egymásra kiható munkálat, a talajt fenntartó és termékenységét növelő munkálat, a trágyát a megmunkálással egyidőben juttatják a talajba. Általában, a gyümölcsfák termesztésében az egész ültetvény talaját felássák a gyümölcsszedés után, de még a fagy beállta előtt. A még kifejletlen koronák esetében, tanácsos a sorok közé zöldséget vagy epret ültetni. A fa törzse körül a megmunkálás 5-8 cm-es mélységig, a törzstől 1 méterre 10-12 cm-ig, míg a sorok közötti távolság felénél már 15-18 cm-ig történik. Talajfenntartási lehetőségek gyümölcsösökben a sorok közti területet állandóan fűtakaró borítsa! 103
a fasorok mentén a talajt fel kell szántani/ásni! ahányszor szükségessé válik, a területet gaztalanítani kell! A talaj trágyázását vagy szerves trágyákkal, vagy ezeknek és a műtrágyáknak a keverékével végzik. szerves trágyák: istállótrágya, portrágya, istálló trágyalé, szárnyasok trágyája, komposzt; műtrágyák: nitrogén tartalmú trágya, összetett, 2-3 tápelemet (nitrogén, foszfor, kálium) tartalmazó trágya. 2. A fák permetezése A kézi permetezésnél ajánlatos, hogy a permetlé a levelek hátsó részét, és a növény minden légi részét érje. A kezelések leghatékonyabb időszaka délelőtt 10-11, vagy délután 18-20 óra között van. Jegyezzétek meg! Míg a permetezésnél használt oldatot készítitek, vigyázzatok, hogy ne érjen a bőrötökhöz, és közben ne egyetek! Tudtátok, hogy … ? A gyümölcsöskerteket már a nagy fejedelmek idejéből fennmaradt dokumentumok is megemlítik? 1407-ből, Mircea cel Bătrân idejéből maradt fenn az a dokumentum, amelyben a fejedelem felmenti a Tismana kolostor falvait minden adó és szolgálat alól, többek között a gyümölccsel telt kosarak, addig minden évben kötelező, beszolgáltatásától is.
A gyümölcsöskert fái
Az almafa az első helyet foglalja el a mérsékelt égöv gyümölcsfái között. A gyümölcsei általában nagyméretűek, hosszú ideig eltarthatók. Az alma cukrot, savakat, C, A és B vitamint, ásványi sókat stb. tartalmaz.
A szilvafa mind számát, mind gyümölcstermését tekintve az első helyet foglalja el hazánk gyümölcsfái között. Nagy elterjedése annak köszönhető, hogy nem túl igényes, sem az éghajlatra, sem a talaj vagy az agrotechnika szempontjából, könnyen és gyorsan szaporítható, és gyümölcsét sokféleképpen fel lehet használni. A szilva cukrokat, C vitamint, Ca, Mg, Na, Fe sókat stb. tartalmaz. A szilvafát nemcsak gyümölcstermelésre használják, hanem mint alanyt is kajszibarackfa, őszibarackfa és mandulafa oltásánál. 104
Az őszibarackfa gazdasági értéke szerint a második helyen található az almafa után, a lombhullató gyümölcsfák között. Gyümölcse cukrokat, savakat, C, A, B1 és B2 vitaminokat, vas, kalcium, jód tartalmú ásványi sókat stb. tartalmaz. A talaj szerkezetére és termékenységére igényes fa. Tudtátok, hogy … ? - Az őszibaracklé lúgos kémhatású, és mivel az alap élelmiszerek (kenyér, hús, tojás) savas hatásúak, emésztésszabályozóként működik a szervezetben? - Vastartalma miatt, az őszibarack hozzájárul a hemoglobin és a vörösvérsejtek újratermeléséhez? A körtefa gazdasági értéke szerint, a lombhullató gyümölcsfák között a negyedik helyet foglalja el, az almafa, a szilvafa, az őszibarackfa után. Magas termékenysége és gyümölcse jó íze miatt nagyra értékelt fa. Az ültetésre szánt terület kedvező fekvésű és védettebb kell legyen a hideg légáramlatoktól és az erős szelektől, a talaj szerkezete pedig megfelelő kell, hogy legyen. Fontos! Minden parcellában elültetnek 2-3, azonos érési és magzási időszakú fa fajtát, úgy választva ki a fajtákat, hogy egymás kölcsönös beporzását biztosítsák. A kajszibarack fákat nagy területen termesztik Dobrudzsában, Dél-Olténia homokos talaján, Északnyugat-Erdélyben és a síkságon. A kajszibarack az egyik legkedveltebb asztali gyümölcs. Víztelenítésre és ipari feldolgozásra is megfelelő. Összetétele hasonló az őszibarackéra. Jegyezzétek meg! Mivel öntermékeny, egy parcellában csak egy-egy kajszibarackfát ültetnek. A cseresznyefa a földieper mellett a cseresznye az év első gyümölcsei közé tartozik, ezért nagyon keresett, mind friss fogyasztásra, mind kompótok, dzsemek, gyümölcslevek, stb. készítésére. A cseresznyefák bő termést hoznak, gyümölcsérési időszakuk nem változó, és a megnyesésnél kevés kézi megmunkálást igényelnek. A legjobb eredményeket akkor érhetjük el, ha a cseresznyefákat egyedüli fajként ültetik a kertbe, de néha más fajokkal (meggyfa, őszibarackfa) együtt is ültethetik. Jegyezzétek meg! Ajánlatos a vegyes gyümölcsöskertekben a cseresznyefát másodlagos fajként ültetni, a kajszibarackfa, őszibarackfa vagy szilvafa mellett.
105
A gyümölcsöskertekben más fajokat is termesztenek: - gyümölcsfákat: birsalmafa, mandulafa, meggyfa, diófa, mogyorófa, gesztenyefa, eperfa, fügefa stb. ; - bokros gyümölcsöket: földieper és erdei szamóca, málnabokor, szederbokor, ribiszkebokor, egresbokor stb. Alkalmazás Írjátok le az iskolátok gyümölcsöskertjében található gyümölcsfákat és bokrokat!
Tudtátok, hogy … ? A C-vitamintartalmát tekintve, a földiepret csak a fekete ribiszke előzi meg? Mint spontán növény, a málna már ősidők óta ismert? A latinok Rubusnak nevezték, a gyümölcsök rubinvörös színe miatt. Mint tenyésztett növényt, csak a 16. században említik meg először. A fekete ribiszke 95-316 mg% C vitamint tartalmaz, sokkal többet, mint a citrom, míg a piros ribiszke 20-57 mg% C vitamint, ugyanannyit, mint a mandarin és a narancs?
106
A JÓ TANÁCSOK ÉS JÓ PÉLDÁK NAPTÁRA
JANUÁR Gyakorlati tevékenység: Egy ünnepi környezet Helyezzetek egy kosárba levendulát (ez a növény télen cserépben tartható), és poharakba állított gyertyákat (a poharak aljába tegyetek egy réteg színezett homokot) ami felfogja a viaszcseppeket, így a poharak tiszták maradnak! Jegyezzétek meg! Gyertyafénynél az ínyencségek ínycsiklandozóbbak! Tudtátok, hogy … ? A Feng Shui egy ősi tudományág, amely úgy otthon, mint a munkahelyünkön segít a környezet energiáit egyensúlyba, harmóniába hozni? A Feng Shui eredete Ázsiában keresendő, ott már több ezer éve ismerik, ma is elterjedt. Jelentése szél és víz. A víz vonzza a pozitív energiát, a szélorgona jó hatást gyakorol az emberekre, míg a zöld tér megnyugtató.
FEBRUÁR Gyakorlati tevékenység: A madarak téli élelme Egyes madarak a zsíros élelmet, mások a magvakat kedvelik. Biztosítsátok az etetők tisztántartását! Gondoskodjatok arról, hogy a hó és a fagy ne tehessenek kárt az élelmiszerekben! Jegyezzétek meg! A törzsek közé helyezett kötöző-háncs vagy juta gyékények, a faágak, a lucfenyő tűi megvédik a bokrok és fák törzsét a fagytól. Tudtátok, hogy … ? LUCKY BAMBOO – a szerencsebambusz Kínából került hozzánk? Az odaajándékozott, vagy az ajándékba kapott bambusz szerencsét hoz.
MÁRCIUS Gyakorlati tevékenység: A helyes metszés A gazdag termés érdekében a metszést helyesen kell elvégezni, így biztosítva lesznek az új rügyek és a gyümölcsöt termő ágak. El kell távolítani az öreg és a nagyon elágazó fa-részeket. Jegyezzétek meg! Az évelő nyári növényeket (oroszlánszáj, ökörszem) meleg, világos helyre lehet ültetni, az ablakpárkányon is lehet őket tartani; tartásukhoz legajánlottabbak a műanyag edények. A fagyálló díszfüveket időnként nyírni kell. Tudtátok, hogy … ? A törzsön és ágakon, az időjárás viszontagságainak kitett oldalon gyakran kifejlődő zuzmók, a közhiedelemmel ellentétben nem ártanak a fáknak, sőt ellenkezőleg, megvédik azokat a hidegtől és a széltől?
107
ÁPRILIS Gyakorlati tevékenység: A bokrok szaporítása A bokrok különválasztását 3-5 évente egyszer végzik, április elején, amikor a növények még nem rügyeztek ki. A bokrokat gondosan kiássák, a gyökereket kézzel vagy villával szétválasztják, és a sebeket beszórják szénporral. A szaporításon túl, a bokrok különválasztása a megfiatalitását is biztosítja. Jegyezzétek meg! Április az ültetés hónapja. Az ültetés szakaszai: a hely kiválasztása, gödör kiásása, ültetés, földdel való feltöltés, bőséges öntözés. Tudtátok, hogy … ? A kerti csigáknak csaliként büdöskéket (TAGETES) használnak, így azok nem a zöldségeket eszik meg?
MÁJUS Gyakorlati tevékenység: Napóra Egyenesen földbe ültessétek el az évelő nyári virágokat. Alapszabály: a nagy magokat 1-2 cm mélységbe ültessétek, míg a kis magvakat elég, ha befeditek egy vékony réteg földdel. Jegyezzétek meg! Ha a begónia felső levélpárját letöröd, a növény megbokrosodik. Az ágak végét körömmel is le lehet csípni, ez a művelet serkenti az erős szétágazást. Tudtátok, hogy … ? A katicabogár korát nem a pettyei száma adja meg? A piros sem él 7 évet, a sárga sem 21 évet, és a felnőtt példányok nem változtatják kinézetüket.
JÚNIUS Gyakorlati tevékenység: A virághagymák szaporítása Kikericsek, tulipánok, jácintok hagymáit a levelek elfonnyadása után kiássák a földből, gondosan szétszedik, szénporral fertőtlenítik, majd külön-külön virágcserepekbe ültetik őket. A cserepekbe homokot tesznek, a hagymák ebben maradnak, amíg gyökeret nem növesztenek. Jegyezzétek meg! A talaj fellazítása, a gazok és a szár alján a vadhajtások eltávolítása csak néhány, a rózsák gondozásának munkálatai közül. Tudtátok, hogy … ? A vakond szenved a napsütéstől? A cinkvedrek tökéletesen megfelelnek kis mesterséges tavaknak, amelyekbe nőszirmot és nyílfüvet lehet ültetni?
JÚLIUS Gyakorlati tevékenység: Dugványozással kialakított élő-sövény 8-15 cm hosszú bukszus sarjhajtásokat vágunk, az alsó leveleket eltávolítjuk, beszórjuk porral, hogy a gyökér képződését elősegítsük, majd cserépbe ültetjük és meglocsoljuk őket. Jegyezzétek meg! Egy réteg felaprózott kéreggel meggátolható a gazok kifejlődése. Az erdei fenyő kérgét virágágyásokban érdemes használni. 108
AUGUSZTUS Gyakorlati tevékenység: A kúszó növények metszése A kúszó növények (lilaakác, csattanó maszlag, réti iszalag) oldalsó hajtásait felére vágják vissza, míg a főhajtásoknak lecsípik a végét. Ajánlatos trágyázni!
SZEPTEMBER Gyakorlati tevékenység: A nőszirom szaporítása - a gyökereket kiássák - a rizómákat szétszedik és feldarabolják - a leveleket felére vágják - a rizómákat vízszintesen a talajra helyezik
Jegyezzétek meg! A fuksziák igénylik a félárnyékos helyeket és a bőséges vizet! Ha letöröd a sarjak végeit, a növény bokrosabb lesz. Tudtátok, hogy … ? Szeptember a legmegfelelőbb hónap a toboztermők ültetésére?
OKTÓBER Gyakorlati tevékenység: A réti iszalag szaporítása Készítsetek elő bujtásra hajtásokat! Ezek tavaszig gyökeret eresztenek. A bujtást cserepekben, földben végezzétek! Tavasszal, az új levelek megjelenésekor, válasszátok le az anyanövényről! Jegyezzétek meg! Most ültetik a gumós növényeket: jácintokat, tulipánokat stb. Ne tegyetek az erkélyen a növények alá kistányérokat, a túlzott nedvesség árt a gyökereknek! Tudtátok, hogy … ? A kerti szalmavirág-fajtákat akkor metszik, amikor bimbósak?
NOVEMBER Gyakorlati tevékenység: A növények egy lehetséges metszése Ősszel a sérülések gyorsabban gyógyulnak. A legtöbb cserepes növény ősszel lelassítja életműködését, így védekeznek a fagy ellen. Jegyezzétek meg! Ez a legalkalmasabb időpont a liliomok ültetésére. Mivel nem fagytűrők, ki kell ásni a dáliákat, kardvirágokat, kerti kánát. A cserepeket ki kell tisztítani!
109
DECEMBER Gyakorlati tevékenység: Kivirágzott ágacskák A december végén levágott cseresznye vagy szilvaágak egy hónap alatt kivirágozhatnak. Feltételek: - A hajtásokat fagymentes időben metsszétek le, és éjszakára helyezzétek őket meleg-vizes fürdőbe! - Az ágacskák alsó végeit rézsútosan metsszétek, és 10-150C hőmérsékleten tartsátok őket! - Miután a virágbimbók megduzzadnak, helyezzétek az ágacskákat világos helyre! Jegyezzétek meg! A Mikulásvirágot (EUPHORBIA PULCHERINA) szállítás alatt be kell fedni, ablak mellé kell helyezni és közepesen nedvesen tartani a földjét! Ha nem dobjátok ki a növényt, az újra virágozhat jövőre, ha októberben napi 10 órán keresztül fényt biztosítunk neki. Érdekességek: A fehér fagyöngy élősködő, ártalmas. 250 évvel ezelőtt Carl von Linné botanikus nevezte el a növényt VISCUM ALBUM-nak. A fagyöngy nem árt a gazdanövénynek, bár ágait lebénítja, hogy vízhez és tápanyagokhoz jusson. Magvait a madarak hordják szét. A fagyöngy gyümölcsfákon, toboztermőkön él. Az örökzöld növényeket több mint 2000 éve ismerik. A rómaiaktól napjainkig gyógyító és varázserőt tulajdonítottak nekik.
110
Kis környezetvédelmi szótár
Abiotikus ökológiai faktorok – az élettelen környezet (levegő, talaj, víz) azon fizikai és kémiai sajátosságai, amelyek az adott helyen élő szervezetekre hatnak (hőmérséklet, fény, nedvesség, csapadék stb.) Aeroszol – finom elosztású részecskék egy gázban. Anemométer – szélerősségmérő. Antrópikus – emberi tevékenység nyomán keletkezett. Area – az a terület, ahol egy faj rendszeres külső utánpótlás nélkül folyamatosan szaporodni képes (szaporodási terület). Biodiverzitás – biológiai sokféleség: magában foglalja az élőlények és az általuk létrehozott rendszerek gazdagságát, sokszínűségét. Megkülönböztetjük a fajon belüli, fajok közötti vagy az ökoszisztémák közötti biodiverzitást. Biológiai lebomlás – egy összetett folyamat, melynek során a szerves anyagok, a különböző baktériumok hatására lebomlanak, általában széndioxid, víz, metángáz, ammónia, nitrátok, szulfátok, foszfátok szabadulnak fel. A környezettől függően beszélhetünk aerob (oxigén jelenlétében történik) vagy anaerob (nincs oxigén a környezetben) lebomlásról. Csomagolóanyag – termékek befedésére használt anyagok: papír, műanyag, alumínium, üveg. Ezek ártalmasak a környezetre, főleg a műanyagok, mivel csökkentik a talaj áteresztőképességét, így kevesebb levegő jut el a növények gyökereihez. Csökkent értékű terület – olyan földterület, amelyről természetes (földcsuszamlás, viharok, áradás stb.) vagy antrópikus (mezőgazdasági munkálatok, építkezések, legeltetés stb.) folyamatok során eltűnik a talaj. Decibel – a zajszint mérésére használt mértékegység Elem – olyan energiaforrás, amely vegyi energiát alakít át elektromos energiává. Mivel sok mérgező fémet tartalmaz (higany, mangán, ólom) veszélyes hulladéknak minősül. Entomológus háló – rovarok fogására használt háló Erdősítés – erdőtelepítés: facsemeték ültetése, erdő létrehozása vagy kiterjesztése, illetve a kipusztított erdők újratelepítése. Élettér – az a térrész/terület, amelyen egy növény vagy állatfaj, vagy ezek egy populációja él, és amely biztosítja a fennmaradásához szükséges feltételeket. Fekete dagály – a tenger felületén lévő kőolajszármazék. Általában szállítóhajókról kerülnek ilyen anyagok a tengerek és óceánok vizébe. Nagyon veszélyes szennyeződés típus, sok tengeri élőlény, halak, növények, madarak, pusztulását okozza és szennyezi a tengerpartot is. Fertőzés – az a jelenség, melynek során egy élő szervezetbe fertőző anyag kerül (biológiai: vírusok, baktériumok, radioaktív vagy mérgező anyagok). Káros nemcsak az adott élőlényre, hanem az egész környezetre. Globális felmelegedés – az atmoszféra hosszú távú felmelegedése az ózonréteg elvékonyodása és az üvegházhatás következtében. A világ átlaghőmérséklete az elmúlt évszázadban körülbelül 0.5 fokkal nőtt, míg a mostani évszázad feléig is mintegy 1.5-3.5 fokos növekedés várható. Higiénia – azon szabályok és módszerek összessége, amelyek célja az egészség megőrzése. Hulladék – mindazok a technológiai folyamatok során visszamaradt anyagok, amelyek már nem hasznosíthatók a gyártási folyamatban; bármilyen anyag vagy termék, amely már nem felel meg az előállításakor elérni kívánt célnak; az emberi tevékenységek melléktermékei, amelyek jelenlegi formájukban nem használhatók (ételmaradékok, használt csomagoló anyag stb.) A legújabb EU jogszabályok úgy határozzák meg, hogy hulladéknak az minősül, amit a tulajdonosa elhagy, nincs rá szüksége. 111
Hulladékgazdálkodás – a hulladékok rendszerezésére és kezelésére irányuló tevékenységek összessége (a hulladékok keletkezésének a megelőzése, a gyűjtése, tárolása, újrahasznosítása, feldolgozása stb.). Hulladékgyűjtő – a háztartási hulladék összegyűjtésére és ideiglenes tárolására szolgáló tartály. Hulladéktelep – a hulladékok ellenőrzött körülmények között történő tárolására szolgáló terület. Hulladékok értékesítése – olyan műveletek összessége, amelyek segítségével a hulladékokból hasznosítható anyagot nyernek. Ezek a tevékenységek csökkentik a hulladékok tárolásához szükséges területek nagyságát, segítségükkel hőenergia, építőanyagok, műtrágya stb. nyerhető. Hulladékok semlegesítése – az a folyamat, amelynek során az emberi tevékenységekből származó hulladékokat, amelyeket már nem lehet újrahasznosítani vagy bármilyen módon felhasználni, olyan módon kezelnek, hogy ne jelentsenek veszélyt a környezetre (kémiai kezelés, égetés, sterilizálás, ellenőrzött körülmények között történő tárolás stb.). Indikátor szervezetek – olyan növényi vagy állati szervezetek, amelyek tömeges jelenléte (vagy éppen teljes hiánya) és viselkedése, bizonyos határokon belül, az ökológiai faktorok jelenlétét, milyenségét, hatását tükrözi. Komfort – a kényelmes, kellemes életvitelt biztosító körülmények összessége. Komposzt – biológiailag lebomló, növényi és állati hulladékok, illetve háztartási hulladékok keveréke. A mezőgazdaságban használják, a talaj termékenységének a növelésére. Kényelmetlenség – a kényelem hiánya. Környezet – a természetes és mesterséges faktorok összessége, (talaj, altalaj, atmoszféra, hidroszféra, növények, állatok, emberek, települések stb.) illetve az ezek között létező sokrétű kapcsolatok. Ezek teszik lehetővé az élet fennmaradását. Köztisztaság – a háztartási hulladékok begyűjtése. Nemzeti park – egy 500 hektárnál nagyobb, őrzött és gondozott terület, ahol a növények, állatok és a természetes környezet védve vannak a nekik ártó emberi tevékenységektől (vadászat, mezőgazdaság). Organoleptikus – érzékszervekkel meghatározható. Ózon – kékes színű, jellegzetes szagú gáz, amelynek a molekuláját három oxigénatom alkotja. Természetes körülmények között is megtalálható az atmoszférában, de különféle emberi tevékenységek során is létrejöhet (kémiai reakciók, elektromos kisülés). Az atmoszféra felső rétegeiben egy réteget, az úgynevezett ózonréteget alkotja, amely elnyeli a káros ultraibolya sugárzást. Öntisztulás – a szennyező anyagok természetes úton történő kiválasztása egy adott környezeti alkotóelemből (víz, talaj, levegő). Ökológia – az élőlény és környezete közötti kölcsönhatásrendszert, a fizikai, kémiai és biológiai ismereteket hasznosítva, rendszerelméleti alapon elemző tudomány. Több tudomány részismereteit ötvözi, összefüggéseiket vizsgálja (interdiszciplína). Ökológiai egyensúlyzavar – az élőlények és természetes környezetük között uralkodó egyensúlyi kapcsolat megzavarása, felbomlása az emberi tevékenységek eredményeképpen (szennyezés, városok keletkezése, természeti erőforrások kizsákmányolása stb.). Ökoszisztéma – a legbonyolultabb ökológiai rendszerek egyike, amely sok, fizikai, kémiai és biológiai részrendszer integrálódása révén működik, térben és időben dinamikusan változik, a környező más hasonló rendszerektől többé-kevésbé elhatárolható, keretein belül sajátos anyagkörforgás és energiaáramlás zajlik. Pezsegtetés – egy gáz folyadékba történő bevezetése. pH – egy folyadékban lévő hidrogénionok koncentrációját jelző szimbólum. Pluviométer – esőmérő: az a műszer, amellyel az eső formájában lehullott csapadék mennyiségét meghatározzák. Savas eső – olyan csapadék, amely az atmoszférában található mérgező, savas anyagokkal keveredett. Ezek az anyagok nagyrészt az ipari tevékenységek következtében kerülnek az atmoszférába. A savas esők pusztítják a környezetet, savas kémhatásúak. 112
Szellőzés – a levegő felfrissítése egy zárt térben. Szennyezés – az ökoszisztémára káros tényező. Lehet egy anyag, hang, szag, hő, sugárzás stb. Szennyező – egy olyan tényező, amelyik egy természetes közegben káros anyagokat hoz létre. Például: ipari egységek, közlekedési eszközök, állattenyésztő farmok. Szennyvíz – ipari vagy háztartási tevékenységekből származó, különböző ártalmas vegyi anyagokat, vírusokat, baktériumokat, rovarlárvákat vagy tojásokat tartalmazó víz. Szennyezés forrása – az a hely, ahol keletkeznek, ahonnan szétszóródnak, vagy ahol találhatók a szennyező anyagok. Lehet természetes (vulkánkitörés, erős szél, felhőszakadás stb.) vagy mesterséges (az emberi tevékenységhez kapcsolódó). Szuszpenzió – folyékony közegben szétszórt szilárd részecskékből álló rendszer. Szennyezett terület – jól körülhatárolt terület, amelyen valamelyik szennyező anyag koncentrációja meghaladja a megengedett szintet. Tápláléklánc – táplálékforrás alapján egymáshoz kötődő szervezetek sora, amelyeken a növények által fotoszintetizált szerves anyag végighalad. Hosszúságuk változó, függ az adott ökoszisztéma biológiai sokféleségétől. Példa: növények – növényekkel táplálkozó rovarok – rovarokkal táplálkozó madarak – ragadozó madarak. Természeti egyensúly – a természetes környezetben, emberi beavatkozás hiányában, az ökoszisztémák alkotóelemei között kialakuló egyensúlyi állapot. Természeti rezervátum – tudományos, oktató és turisztikai szerepet játszó, jól körülhatárolt szárazföldi vagy vízi terület, amely egy vagy több, a törvény által védett természeti ritkaságnak biztosít élőhelyet. Természetmegőrzés – azon tevékenységek összessége, melyeknek a célja, a környezeti tényezők minőségének megóvása vagy javítása. Toxicitás – egy közeg vagy egy anyag azon tulajdonsága, hogy mérgező hatású. A mérgező hulladékok olyan anyagokat tartalmaznak, amelyek megfertőzik a növényeket, állatokat és az embert. Túlfolyás – szennyező anyagok természetes vizekbe való juttatása, felszíni vagy felszín alatti vezetékek segítségével. A vízszennyezés legfőbb forrása. A hulladékok több forrásból is származhatnak: ipari tevékenység, háztartási tevékenység, bányászat stb. Újrahasznosítás – bizonyos hulladékok (papír, üveg, vas, réz, ólom, műanyag, textil, gumi stb.) feldolgozása, annak érdekében, hogy újra bekerüljenek a gazdaságba. Védett terület – olyan terület, amely a törvény által védett ökológiai, tudományos vagy tájjellegi értékeket tartalmaz. Víztisztítás – a víz minőségének javítása, a vízben (ivóvíz, szennyvíz, ipari víz stb.) található szennyező anyagok oly mértékű eltávolítása által, hogy a víz megfeleljen annak a célnak, amire használni szeretnénk. Zaj – hang-együttesek, amelyek a különböző emberi tevékenységeket kísérik (ipari tevékenységek, közlekedés, szállítás stb.); a zajjal történő környezetszennyezés neve zajszennyezés, amely fontos stressz forrás, és amely károsan befolyásolja az emberi teljesítőképességet.
113
