SZAKDOLGOZATI ANNOTÁCIÓK 2008

SZAKDOLGOZATI ANNOTÁCIÓK 2008

Gazdaság Jog Társadalom

161

Demeter Ildikó Jennifer* AZ INTERNET NYÚJTOTTA LEHETÕSÉGEK A KERESKEDELMBEN KIVÁLTKÉPP A TURISZTIKAI SZOLGÁLTATÁSOK TERÜLETÉN** Internet. A civilizált társadalmakban már szinte mindenki tudja, mit takar ez a szó. Sõt, sokan már el sem tudnák képzelni az életüket nélküle, annyira a mindennapok szerves részévé vált. És való igaz, az internet, megjelenése óta számos területen hozott változást mindennapjainkba, s egyre nagyobb szerepet játszik munkahelyi, iskolai és privát életünkbe is. Magyarország ugyan még európai viszonylatban is az utolsók között található, ami az internet hozzáféréssel rendelkezõk, illetve a gyakori internethasználók számát illeti, azonban ezek száma évrõl-évre növekvõ tendenciát mutat. Éppen ezért a vállalatok sem hagyhatják többé figyelmen kívül az internet rohamos térnyerését, és nagyobb hangsúlyt kell fektetniük a világháló nyújtotta lehetõségek kiaknázására. S hogy miért is olyan fontos ez? Mert haladni kell a korral, és észre kell venni, hogy az internet használata, a world wide web-en való megjelenés egyrészt növeli a vállalatok mûködésének hatékonyságát, másrészt pedig lassan kiszorulnak a piacról azok a vállalatok, amelyek az internetet nem tudják valamilyen formában vállalati tevékenységükbe integrálni. Azaz elmondhatjuk, hogy az internetben rejlõ lehetõségek kihasználása jelentõs mértékben járulhat hozzá a versenyképesség fenntartásához. Ezzel a dolgozattal az volt a célom, hogy bepillantást nyújtsak a magyar háztartások és a vállalatok internet-használatába, illetve, hogy bemutassam az internet nyújtotta lehetõségeket a kereskedelemben, és ezen belül is az idegenforgalmi szolgáltatások kereskedelmével foglalkozó vállalatoknál. Az idegenforgalomban szerzett személyes tapasztalataim alapján ugyanis úgy véltem, hogy a turisztikai szolgáltatók még nem ismerték fel teljes mértékben az internet jelentõsségét. Kutatásaimmal egyrészt ezt a személyes meglátásomat szerettem volna alátámasztani, illetve azt a feltételezésemet kívántam megerõsíteni, miszerint a turisztikai szolgáltatások fogyasztói pedig, igenis jelentõs mértékben támaszkodnak az internetre a turisztikai szolgáltatások kiválasztása, megvásárlása során. A különbözõ intézetek által, a turisztikai szolgáltatások online-kereskedelme területén végzett felmérések igazolni vélik azt a feltevésemet, miszerint az online-turizmus (bár szolgáltatási jellegébõl adódóan kiválóan hasznosíthatná az e-kereskedelemben rejlõ lehetõségeket) hazánkban még mindig gyerekcipõben jár. S különösen igaz ez az utazási irodákra, amelyek az internet felhasználásában jelentõsen lemaradnak a szállodák, vagy légitársaságok mögött. A lakosság körében végzett kutatásomból kiderült egyrészt, hogy valóban sokan használják az internetet utazásaik megszervezése során, másrészt pedig, hogy a lakosság turisztikai szolgáltatásokkal kapcsolatos internet felhasználásának elsõdleges célja az információkeresés, tájékozódás, de már jó páran használják az internetet online foglalásokra is.

*

Vállakozásszervezõ szakos végzõs hallgató

**

Belsõ konzulens: Papp Ferenc, fõiskolai tanár, Általános Vállalkozási Fõiskola Külsõ konzulens: Girnt József

162

XXI. Század Tudományos Közlemények 2008/20

Az internet szerepe a vállalatok és a háztartások életében továbbra is növekvõ tendenciát mutat tehát, és felhasználásának lehetõsége is egyre szélesebb körûvé válik. A vállalatoknak pedig fel kell ismerniük ezeket a lehetõségeket, ha a jövõben is fent kívánják tartani versenyképességüket.

Dóka Ágnes* A MAGYARORSZÁGI LOVASÉLET GAZDASÁGI SZEMLÉLETÛ BEMUTATÁSA** Szakdolgozatom a lovas éveim során szerzett tapasztalataimat, és az elmúlt egy év alatt végzett kutatómunkám eredményeit tartalmazza. A hazai lovasturisztikai és lovas vállalkozások szemszögébõl vizsgálom és mutatom be a magyar lovaséletet és lovas gazdaságot. A témával kapcsolatban sem lovasgazdasággal foglalkozó szakirodalomra, sem egységes forrásanyagra nem számíthattam. A dolgozatban szereplõ adatok és statisztikák fõleg saját kutatásom eredményei. Ezeket összevetettem a másodlagos forrásként szolgáló, a Magyar Turizmus Zrt. 2006-os tanulmányával, mely a magyar lakosság utazási szokásait tárta fel. Jelenleg a lovasgazdaság minden ágazata reformra szorul. Virágzó lótenyésztésünk helyén veszteséges állami méneseket találunk; lovasgazdáink finanszírozási nehézségekkel küzdenek; világbajnok sportolóinktól megvonják a támogatásokat; a hobbilovaglás mint szabadidõs tevékenység sokak számára még mindig elérhetetlen; a lótartás egyenesen luxusszámba megy. A hiányos állami szabályozás és a lovas szakemberképzés problémái oda vezettek, hogy a lovasturizmust elsõként feltaláló Magyarország sereghajtóként kullog a lovas vendégeket fogadó országok sorában. A világhír már csak a múlté. Dolgozatomban a lovasturizmuson mint a lovasgazdaság jelenleg legjobban fejleszthetõ szegmensén keresztül elemzem azt a gazdasági-társadalmi környezetet, amelyben ezek a vállalkozások ma mûködnek. Külön figyelmet szentelek a piaci viszonyok feltárására mind keresleti, mind kínálati szempontból. Foglalkozom a lovas létesítmények mûködési mechanizmusaival, a marketingtevékenység hiányosságaival, és pénzügyi elemzéseket készítek egy fiktív lovas vállalkozásról. Alaptézisem, miszerint hazánkban a nehéz gazdasági körülmények ellenére is érdemes lovas szolgáltatással foglalkozni, beigazolódni látszik. Ennek elérése érdekében megfogalmazott javaslataim a dolgozat utolsó fejezetében kapnak helyet.

*


**

Belsõ konzulens: Juhászné Ábry Ilona mestertanár, Általános Vállalkozási Fõiskola Külsõ konzulens: Horváth István


163

Erõs Judit* ÖNKORMÁNYZATI GAZDÁLKODÁS** Szakdolgozatom témája az önkormányzati gazdálkodás. Ennek keretén belül a Budapest Fõváros IV. kerület Újpest Önkormányzatának mûködését vizsgáltam meg. A pénzügyi gazdálkodás témakörében elemeztem a 2007. évi költségvetési javaslatot, amelyben részletesen megvizsgáltam a tervezett bevételeket és kiadásokat. Ahhoz, hogy az elemezésem teljes körû legyen, az elmúlt három év költségvetését is alapul véve, a kerületben tapasztalható tendenciákat is bemutattam. A bevételeket vizsgálva arra a megállapításra jutottam, hogy az önkormányzat bevételei között egyre nagyobb szerepet kap a helyi iparûzési adó, valamint a bevételi források közötti részarány növekedését mutatja a fõváros által visszaosztott gépjármû és személyi jövedelemadó is. A kiadások tekintetében a legnagyobb részt a személyi juttatások teszik ki. Ez évrõl évre növekszik csakúgy, mint az egyéb támogatásokra fordított összegek. Ezután rátértem a gazdálkodás feladatokhoz kapcsolódó vizsgálatára. Ehhez a leginkább mérvadó közoktatási alapfeladat helyzetét és finanszírozását vizsgáltam meg. Az Újpesten tapasztalható változásokat elemeztem annak fényében, hogy milyen események elõzték meg az átalakításokat, ezek mennyire kapcsolódtak a IV. kerületi önkormányzat gazdasági helyzetéhez, és mennyi az országos változásokhoz. Mindezek után arra a megállapításra jutottam, hogy az önkormányzat elérte a közoktatás esetében a finanszírozhatóság határát. Ebben közrejátszik a tanulólétszám csökkenése is, amely az elkövetkezendõ 10 évben nem mutat jelentõs változásokat. A csökkenõ tendencia szinte folyamatos. Ugyanígy a közoktatási rendszer mielõbb átalakítását kényszeríti ki a támogatások csökkentése. A IV. kerületi önkormányzat által fenntartott 21 alapfokú oktatást ellátó közoktatási intézménye közül legalább 2-3 intézmény megszüntetésével/ összevonásával lehet elérni azt, hogy az iskolák kihasználtsága újra elérje azt a szintet, amelyben a fenntartásuk ésszerû. Van ugyanis olyan iskola, amelynek a kihasználtsága nem éri el a 60%-ot sem. Éppen ezért ezeknél az intézményeknél a legoptimálisabb megoldás az, ha hasonló kihasználtsággal mûködõ iskolákkal összevonásra kerülnek. A másik fontos mutató, amely az iskolák hatékonyságát méri, a ráfordítás és eredményesség hányada. Ez a kerület több iskolájában az elemzõk által igen rossznak minõsített eredményt mutat. Ezen intézmények esetében a legésszerûbb megoldás az alapítványi formában való további mûködés lenne. Dolgozatomat úgy készítettem el, hogy minden döntést pusztán gazdasági, pénzügyi alapon vizsgáltam. Úgy gondolom azonban, hogy a közoktatás átszervezésénél figyelmet kell fordítani az iskolák hagyományaira, és mindenképpen olyan megoldásokat kell keresni, amelyek az intézmények további mûködését/mûködtetését célozzák.

*


**

Belsõ konzulens: Székács Anna fõiskolai docens, Általános Vállalkozási Fõiskola Külsõ konzulens: T. Kovács Beáta

164


Fülöpné Nagy Andrea* AZ AUTISTA SEGÍTÕ KÖZPONT TEVÉKENYSÉGE AZ AUTISTÁK ESÉLYEGYENLÕSÉGÉNEK MEGTEREMTÉSÉÉRT** Dolgozatom alapállítása, hogy az autisták komplex rehabilitációs ellátása jelenleg Magyarországon gyermekkorban hiányosan, a felnõtt emberek esetében szinte egyáltalán nem megoldott. A dolgozatom célja, hogy bemutassam a gyöngyösi Autista Segítõ Központ tevékenységét és módszereit, mellyel az autisták rehabilitációs ellátását teremetik meg, ezzel esélyt adva, hogy a képességeikhez mérten fejlõdhessenek, dolgozhassanak és a társadalom hasznos tagjai lehessenek. Diplomamunkámban vizsgálom annak az okát, hogy miért ennyire hiányos a fogyatékos ellátás hazánkban. A kérdéssel kapcsolatban megfogalmazott hipotézisem, hogy az autisták egész életen át tartó ellátása, társadalmi integrációja a non-profit szervezetek, az állam és a társadalom közös feladata. Ennek kapcsán dolgozatomban feltételezem, hogy minden oldalról megfogalmazhatóak hiányosságok. A különbözõ szegmenseket vizsgálva feltételezésem igazolást nyert. Az ellátórendszer hiányossága többek között az állam jóléti kiadásainak csökkentésének tudható be ami nem egyenesen arányos a civil szervezetek megerõsödésével, elegendõ szervezet számával. Ennek következménye, hogy a szociális kereslet egyes, fõként speciális területen nem kielégített. A társadalomtól eddig elzárt intézményekben élõ fogyatékosokkal szembeni elõítéletesség igen erõs. Nincsenek hagyományai a másság elfogadásának, ezért a civil társadalom a fogyatékosok igényeire csak rugalmatlanul képes reagálni. Az autizmus fejlesztési módszereit kutató törekvéseknek hazánkban 20-30 éves lemaradása van Nyugat-Európához képest, emiatt a szakemberek száma nem elegendõ. A statisztikai adatok hiánya miatt a valódi igény sem mérhetõ fel, ennek következtében komplex ellátórendszer nem alakítható ki. Második kutatási kérdésem: milyen külföldi tapasztalatok vannak a fogyatékosok ellátása terén, ezek mennyire hatékonyak? A nyugat-európai országokban 30 évvel ezelõtt kezdtek el a fogyatékosokról, többek között az autistákról gondoskodni. Több helyen is sikerült olyan teljes körû ellátást kialakítani, melynek keretén belül minden fogyatékos sérültség mértékétõl függetlenül megtalálhatja a helyét. A vidéken elhelyezett fogyatékosok társadalmi integrációja könnyebb, mint a nagyvárosi, az autisták életritmusához jobban illeszthetõ a vidéki periodikusan ismétlõdõ munka. A farmokon élõ emberek napi terápiáját az egyénre szabott munka, a napi tevékenységek jelentik. A majorságokon kellõ számú képzett szakember végzi a fejlesztést. Fontos, hogy a szakmával kapcsolatos tanulás az õ esetükben folyamatos. A fejlesztési tervek, a majorságok bõvítésére, menedzsmentszemlélet kialakítására terjednek ki. A nemzetközi szintû kommunikáció fõként a tapasztalat cserére vonatkozik. Fontos, hogy a vizsgált országok többségében az állami finanszírozás a mûködési költségek terén 100 %.

*

Non-profit gazdálkodás szakos végzõs hallgató

**

Belsõ konzulens: Szegõ Andrea fõiskolai tanár, Általános Vállalkozási Fõiskola Külsõ kozulens: Ébner Gyuláné


165

Harmadik kutatási kérdésem: mennyire segíti az Autista Segítõ központ tevékenysége, feltételrendszere az autisták komplex rehabilitációjának megteremtését, társadalmi integrációját? A szervezet alapításától kezdve a fogyatékosok egész életen át tartó ellátását tartja a legfontosabbnak. Az intézmény az elmúlt nyolc év alatt folyamatosan fejlesztette intézményeit, mára már a felnõtteket ellátó majorság is megépült. A foglalkoztatásban és terápiás környezet megteremtésében követik a nyugat-európai példát. A finanszírozás kapcsán még vannak nehézségeik, jelenleg kutatják a lehetõségeket a fenntartásra. Az állam által biztosított normatíva a legsoptimistább számítások szerint is a költségvetés 70 %-át fedezi. A külföldi példákból nem másolható le a társadalmi integráció. Másfél év alatt kell a környezettel a fogyatékosokat elfogadtatni a befogadó faluban, amire más országokban több évtized jutott. A hipotézisem, hogy az Autista Segítõ Központ munkája társadalmi szemléletváltás, megfelelõ állami szerepvállalás, a szociális ellátás speciális igényeire reagáló, hiánypótló tevékenységet folytató civil szervezetek létrejötte és munkája nélkül önmagában nem oldja meg a fogyatékosok problémáját, illetve, hogy a külföldi tapasztalatok nem ültethetõek át teljes mértékben a hazai gyakorlatba, beigazolódott.

166


Horváth Tímea* DROGERIE MARKT BABA BÓNUSZ PROGRAMJA MAGYARORSZÁGON** Szakdolgozatom témája a Drogerie Markt Baba Bónusz kampánya, amely 2003-ban indult el Magyarországon. Az Ausztriában sikeresen debütáló programot vette át az osztrák dm magyarországi leányvállalata, amely figyelembe véve a helyi piaci adottságokat, alakította ki a programot a magyar közönség számára. A baba bónusz azért keltette fel az érdeklõdésemet, mert elõtte nem hallottam egy olyan cégrõl sem, amely több éven keresztül kapcsolatot tartana a kismama célcsoporttal. Érdekes, hogy a programnak nincs nagy marketing támogatása, nem hallani róla a különbözõ médiumokban, mégis évrõl-évre ismertebb a célcsoport számára, egyre több kismama válik a program tagjává. Ez a manapság egyre népszerûbb direkt marketing eszközének használatával, illetve a szájhagyomány jelenséggel magyarázható. A direkt marketing révén a cég közvetlen kapcsolatot tud kialakítani a célcsoporttal, így erõsíteni a bizalmukat és hosszú távon képes a céggel szembeni lojalitást növelni. A program eredményességében jelentõs szerepe van a kismamák egymás közötti kommunikációjának, a folyamatos információcserének, amelyet egymás között folytatnak. Ennél a célcsoportnál a cég számíthat az egyik leghatékonyabb marketing eszközre, a szájhagyományra. Dolgozatomban bemutatom, hogy hogyan hívja fel a kismamák figyelmét a vállalat a programra, milyen eszközöket alkalmaz az érdeklõdésük felkeltésére. Azután ismertetem azt a folyamatot, amely során a cég két éven keresztül kapcsolatot tart a célcsoporttal, és amelynek eredményeként várhatóan kialakul a Drogerie Markt felé a lojalitás. Fél éve dolgozom a cégnél, és láttam, ahogy ez a program önmagát generálva mûködik, fejlõdik. Magam is utána akartam járni, hogy minek köszönhetõ ez a siker, hiszen sikeres, jelentkezõi száma folyamatosan nõ. Kíváncsi voltam, hogy vajon a cégnek sikerül-e megvalósítani a célját, azaz a két év leteltével valóban kialakul-e a résztvevõkben a hûség a dm üzletek iránt. Ezért a dm adatbázisából kiválogattam száz kismamát és egy egyéni telefonos kutatás révén megvizsgáltam az elégedettségüket. Az eredmények alátámasztották elképzeléseimet, miszerint a kismamák értékelik a törõdést, és azt, hogy nemcsak egyszeri ajánlatokkal bombázzák õket, hanem folyamatos elõnyben és kedvezményekben részesülnek. Elmondásuk alapján nagyon szimpatikus nekik a cég. Úgy gondolom, hogy ez a bizalom mindaddig áll fent, amíg a program kielégíti a résztvevõk igényeit és megfelel elvárásaiknak. Érdemes belegondolni, hogy a szájhagyomány jelensége mennyire kétélû fegyver. A jó hír gyorsan terjed, de a rossz hír talán még gyorsabban.

*

Üzleti kommunikáció szakos végzõs hallgató

**

Belsõ konzulens: Papp Ferenc, fõiskolai tanár, Általános Vállalkozási Fõiskola Külsõ konzulens: Nagy Júlia marketing menedzser


167

Kalapos Anna* A PÉNZMOSÁS ELLENI SZABÁLYOZÁS VÁLTOZÁSA MAGYARORSZÁGON** Manapság a pénzmosás világszerte súlyos problémákat okoz a gazdasági életben. A pénzügyi közvetítõrendszerek folyamatos fejlõdése egyre nagyobb teret biztosít a bûnözõknek az illegális tevékenységbõl származó pénzek kifehérítésére. A pénzmosás egyik nagy veszélye, hogy az illegális tevékenységbõl származó hatalmas készpénzvagyon a különbözõ mosási technikákon keresztül beszivároghat a legális pénzügyi rendszerbe, és arra negatív, torzító hatást fejthet ki. A pénzmosás egyre növekvõ nagyságának veszélyét viszonylag hamar felismerték a szakemberek, és a 90-es évek kezdete óta számos nemzetközi szervezet és egyezmény jött létre a nemzeteken átívelõ, szervezett pénzmosás elleni tevékenység érdekében. A legaktívabb szervezet kétségtelenül a FATF (Financial Action Task Force on Money Laundering), amely 40 ajánlásban foglalta össze a pénzmosás megakadályozásához szükséges iránymutatásokat. Lényegében a 40 ajánlás határozza meg a nemzetközi viszonylatban is azonos szabályozások alaptételeit. Magyarországon a rendszerváltásig nem jelentett veszélyt a pénzmosás bûncselekménye, hiszen az akkori pénzügyi infrastruktúra nem volt elég fejlett annak elkövetéséhez, és számottevõ illegális pénz elõteremtése is nehézkes lett volna. A 90-es évek elejétõl viszont megkezdõdött a gazdaság liberalizációja, az ország megnyitotta üzleti kapcsolatait, kialakultak a határokon átnyúló ügyletek, tranzakciók. Kialakulóban volt az üzleti alapon mûködõ, gazdasági bûncselekményekre specializálódott szervezett bûnözés. A környezõ országokban mûködõ bûnözõi csoportok lehetõséget láttak a még fejletlen piacgazdasággal, komoly joghézagokkal rendelkezõ országban. 1994-re egyértelmûvé vált, hogy szükség van a pénzmosás bûncselekményének törvényi szabályozására. Ekkor fogadták el a 1994. évi XXIV. törvényt a pénzmosás megelõzésérõl és megakadályozásáról. Ezt késõbb felváltotta a 2001. évi LXXIII. törvény a terrorizmus elleni küzdelemrõl, a pénzmosás megakadályozásról szóló rendelkezések szigorításáról, valamint az egyes korlátozó intézkedések elrendelésérõl. Majd ezt követte a 2003. évi XV. törvény a pénzmosás megelõzésérõl és megakadályozásáról, amely jelenleg is hatályos (2007. november 30-án, a beadás napján). A folyamatos változtatásokat az Európai Unióval való jogharmonizációs törekvések tették szükségessé. Az Európai Parlament és Tanács 2005/60/EK irányelve (a pénzügyi rendszereknek a pénzmosás valamint a terrorizmus finanszírozásának céljaira való felhasználásának megelõzésérõl) elõírja a tagországok köztük Magyarország számára, hogy annak tartalmát 2007. december 15-éig építsék be nemzeti jogrendszerükbe. Szakdolgozatomban részletesen megvizsgáltam,

*


**

Belsõ konzulens: Balázs Ágnes fõiskolai tanár, Általános Vállalkozási fõiskola Külsõ konzulens: Kovács Gábor

168


hogy a jelenlegi törvényhez viszonyítva milyen lényeges változások fognak történni a benyújtott T/4010. számú törvényjavaslat alapján. Összehasonlítottam az általános célokat, hatályt, azonosítás/ügyfél-átvilágítás, bejelentési kötelezettség szabályait, ügyvédekre, közjegyzõkre vonatkozó eltérõ rendelkezéseket, pénzátutalásokat kísérõ megbízói adatokra és az ügynökök helyzetére vonatkozó rendelkezéseket, valamint az iratmegõrzési, eljárási, oktatási és felügyeleti szabályokat. A pénzintézetekre vonatkozó pénzmosási szabályokat részletesen jellemeztem, mert véleményem szerint a törvény hatálya alá tartozó szolgáltatók közül az ilyen intézményeket próbálják meg legtöbbször pénzmosási tevékenységre felhasználni. A törvényjavaslat várható gyakorlati hatásairól interjút készítettem Dr. Osváth Piroskával, a Bankszövetség Pénzmosás elleni munkacsoportjának vezetõjével. Összességében úgy ítélem meg, hogy a széleskörûbb, de kockázatalapú, rugalmasabb rendszer kialakítását lehetõvé tevõ szabályozás új feladatok elé állítja ugyan a szolgáltatókat, kereskedõket, de remélhetõleg még hatékonyabb eszköze lehet a bûnüldözésnek. Az említett törvényjavaslatot 2007. november 19-én az Országgyûlés elfogadta, és az Európai Uniós elvárásoknak megfelelõen legkésõbb 2007. december 15-én hatályba fog lépni.

Máté Gergely* A MUNKAHELYI STRESSZ** Szinte mindannyian hallottunk már olyan esetrõl, amikor fiatal, erejük teljében lévõ emberek hirtelen súlyosan megbetegszenek, s hosszú idõre, vagy akár örökre munkaképtelenné válnak. Az elmúlt évtizedekben számos orvos, kutató, pszichológus kereste a választ a megmagyarázhatatlannak tûnõ egészségromlásra. Az egyik leggyakoribb ok ilyenkor nem más, mint: a stressz. Az egyéni tragédiák jelentette óriási fájdalmon túl társadalmi szinten is jelentõs problémáról van szó: Egy 2000. évi nemzetközi felmérés szerint hazánkban a munkával összefüggõ stressz jelenti a hátfájás után - a munkával kapcsolatos második leggyakoribb egészségügyi problémát, mely a hazai munkavállalók 25 %-át érinti.1 A téma aktualitását a napjainkban a munka világában végbemenõ nagy változások jelentik, melyeket a szervezeteknek is számításba kell venniük. Éppen ezért a munkahelyi stressz csökkentése érdekében az Európai Szakszer-

*


**

Belsõ konzulens: Rétallérné Görbe Éva fõiskolai docens, Általános Vállalkozási Fõiskola Külsõ konzulens: Sandra Sándor

1

Forrás: http://www.nilo.hu/letoltes.php?d_id=180


169

vezeti Szövetség három európai munkaadói szervezettel 2004. október 8-án keretmegállapodást írt alá, hogy felhívják a munkáltatók figyelmét a stressz okozta problémákra, illetve, hogy javaslatokat tegyenek ezek megoldására. Magyarországnak 2007. október 8-áig kellett volna elfogadnia és kihirdetnie a megállapodást, ez azonban nem történt meg, a törvénytervezetrõl azonban még mindig egyeztetnek az érdekképviseletek.2 Sokan gondolják úgy, hogy a probléma el van túlozva. Az egyetértés hiánya abból adódik, hogy a stressz faktor igen nehezen azonosítható, általában a szubjektív megítélésre van bízva, hogy ki mit tekint stressznek, illetve hogy a stressz valóban a munkahelyi környezetben terheli az alkalmazottat, s nem a magánéletben. Emellett a legtöbb emberben nem tudatosodik, hogy mekkora stressz nehezedik rá, és hogy hogyan kezelhetõ ez a probléma. Dolgozatomban a szakirodalmi hátteret felhasználva áttekintem a stresszrõl alkotott definíciókat, megközelítéseket, írok a stressz kiváltóiról, egészségre gyakorolt hatásáról. Foglalkozom azokkal a vonásokkal, amelyekrõl már kimutatták, hogy az adott egyén számára stresszorokká válhatnak (befolyásolhatóság, bejósolhatóság, képességeink határait érintõ helyzetek). Részletesebben szólok a munkahelyi stressz okainak, tüneteinek, következményeinek a kérdésérõl. Megvizsgálom, hogy melyek azok a munkahelyi tényezõk, amelyek az emberek többsége számára stresszt okoznak, így munkahelyi stresszornak tekinthetõek. Áttekintem a munkahelyi stresszrõl alkotott legjelentõsebb elméleti modelleket (Erõfeszítés és Jutalom, Személy és Környezet Illeszkedése, Megterhelés-Kontroll-Támogatás), illetve írok az ehhez kapcsolódó empirikus adatokról. Ezek az elméletek tulajdonképpen a munkahelyi környezetben érvényesülõ stresszorok egyfajta csoportosítására törekedtek, megpróbálták az ezekben lévõ közös faktorokat fellelni. Összességében elmondható, hogy mindegyik -a fentiekben említett- modell az empirikus vizsgálatok tanulsága szerint jól elõre jelezte a szív-érrendszeri megbetegedéseket. Szakdolgozatom gyakorlati részében egy általam elkészített kérdõíves vizsgálat hipotézisei, eredményei szerepelnek. Kutatásom alapvetõ célja az volt, hogy rámutasson és vizsgálja azokat a tényezõket, melyekkel minden áldott nap szembesülnünk kell a munkahelyünkön, s melyek általában kisebb-nagyobb stresszhatást váltanak ki belõlünk. Hazánkban mindezidáig nem készültek teszt alapú felmérések, melyek hitelesen bemutatnák az aktív korú munkavállalók stressz helyzetét. Vizsgálatomat szakirodalmi hipotézisek alapján (stresszrõl és az egészségrõl alkotott laikus nézetek, demográfiai mutatók szerinti eltérések, laikus nézetrendszer belsõ összefüggései, állapotfelmérés, munkahelyi társas támogatás) végeztem el, melyek elemzése során arra voltam kíváncsi, hogy vajon az adott feltételezések érvényesülnek-e az általam választott szervezetben. Elöljáróban annyit említenék meg, hogy bizony jó pár esetben megdõlni látszott a hipotézisek validitása. Dolgozatom záró részében a munkahelyi stressz káros hatásait csökkentõ alternatívákkal foglalkozom, melyek során egy olyan módszert ismertetek, aminek megvalósulása esetén jelentõsen csökkenthetõ lenne a munkahelyi stressz számos következménye. Összességében megállapítható, hogy nehéz ezekhez a kérdésekhez általános gyakorlati tanácsokat adni. Racionális és humánus megfontolások alapján is fontosnak tekintem, hogy munkahelyi stressz ne öltsön túlságosan nagy mértéket, mert az mindenki számára káros következményekkel jár. A legfontosabb következtetés viszont, hogy a munkahely az ember életének szerves része, és komoly szerepet játszik az életminõség alakulásában. A szervezetek, ahol emberek dolgoznak, nem

2

170

Forrás: http://www.hetek.hu/?q=node/14049


gépként mûködnek. A vállalat dinamikus társadalmi képzõdmény, melynek mûködését szinte lehetetlen átlátni és kellõképpen értelmezni, szabályozni, ha a vezetõk kizárólag technikai tudásukra támaszkodnak. Szükségük van az emberi értékekre is. A felhalmozott tudás megosztása a különbözõ diszciplinák között segít feltárni a tudományágak közti mélyebb összefüggéseket, és sokszínûbb, hatékonyabb ismeretanyag kialakításához vezet, ami egy jobban mûködõ, emberközelibb menedzsment-gyakorlat lehetõségét biztosítja.

Oláh Marianna* A GERILLAMARKETING HATÁSMECHANIZMUSA** Manapság hihetetlen sebességgel változik marketing-környezetünk. Elszaporodtak a reklámügynökségek, amelyek egymás között harcolnak a fogyasztók kegyeiért. Alapvetõ céljuk, hogy a terméküket eladhatóvá tegyék megfelelõ üzenet átadásával. A lakosság viszont nem képes befogadni az egyre bõvülõ piac által generált üzeneteket. Emelkedik azok száma, akik közönyösséget mutatnak a reklámok felé. Szakdolgozatomban a marketingipar legfõbb gondjára: a kiábrándult és a reklámokra közönyössé vált emberek (reklámkerülõk) visszahódítására kerestem a választ. A hagyományos marketingeszközök hatástalansága kapcsán a külföldön már régóta ismert és alkalmazott, Magyarországon még gyerekcipõben járó gerilla-jelenségben rejlõ lehetõségek a nem megszokott csatornák, interperszonális kommunikáció, észrevétlen tudatos kötõdés bemutatásával kerestem a válaszokat. Munkám során igyekeztem a lehetõ legtöbb eddig nyomtatásban és elektronikusan megjelent a témával kapcsolatos dokumentumot: könyvet, tanulmányt, folyóirat, cikket, szakdolgozatot, esettanulmányt illetve bármilyen egyéb publikációt felkutatni. Hipotézisem igazolására felhasználtam a HPS Experience Unicum Next-Boondie esettanulmányát. A téma feltérképezése után önálló SWOT-elemzés és mélyinterjú kapcsán támasztottam alá elõfeltevéseimet, illetve összegeztem eredményeimet. Kutatásaim és szakdolgozatom írása során arra a megállapításra jutottam, hogy a gerillamarketing hatásos módszer. A hagyományos marketinghez képest sok eltérést mutat a hatásmechanizmusa, de pont ennek kapcsán válik hatékonnyá. Bízom benne, hogy a jövõben nem csak azok a hallgatók fogják szakdolgozatomat kezükbe venni, akik szintén ebben a témában írnak, hanem azok hasznára is lesz, akik egyébiránt érdeklõdnek téma felõl, és bõvíteni szeretnék már eddig megszerzett tudásukat.

*


**

Belsõ konzulens: Szeredi Pál mestertanár, Általános Vállalkozási Fõiskola Külsõ konzulens: Kovács Gergely


171

Ruff Zsanett* AZ Y GENERÁCIÓ OKOZTA HR KIHÍVÁSOK** Dolgozatom témája a HR körökben manapság igen népszerû Y Generáció. Ez az új fiatal nemzedék, amely most lép be a munkaerõpiacra újfajta elvárásokat igényel a leendõ munkaadóival szemben. Számukra a karrier nem csak pénz és elõrelépés, hanem fejlõdés, tudás és tapasztalatszerzés. Az értelmes munkát és kihívást keresik a munkahelyen, ugyanakkor nem hajlandóak magánéletükkel nagy árat fizetni, gondosan ügyelnek a munka és magánélet egyensúlyára. Bármennyire is elégedettek és szeretik az aktuális munkakörüket, közben már egy másik után nézelõdnek. Az internet és a technológia életük szerves része. Folyamatos bizonyítási vággyal nõttek fel, saját magukkal szemben nagyok az elvárásaik. Hisznek saját magukban, hiszik, hogy képesek valami új hozzáadott értéket nyújtani a leendõ munkaadójuknak, s ezáltal a szervezet értékes elemévé válni. Magabiztosak, optimisták, sikerorientáltak, csapatjátékosok, elkötelezettek, tehetségesek, függetlenek. Sokat kérdeznek, nem félnek véleményüket megosztani és sokat akarnak tanulni. Tíz, tizenöt év múlva a munkaerõ állomány majdnem 60%-át ez a generáció fogja adni. A szervezeteknek már most szoktatnia kell saját magukat a korosztály okozta kihívásokra, s elfogadni, hogy ez a generáció változtatni szeretne a foglalkoztatási szabályokon. A dolgozat elsõ része azokat az ismereteket vázolja, melyek minimálisan szükségesek ahhoz, hogy az Olvasó átlássa a karriert, karrier típusokat, karrier tényezõket, majd a megelõzõ generációk, a Veteránok, a Baby boomerek és X generáció sajátosságainak megismerésével jobban megértse az Y generáció sajátos jellemzõit, s ebbõl adódó hasonlóságokat és különbségeket. A dolgozat második felében mélyebben megismerkedik az Olvasó az Y generáció értékrendjével, sajátosságaival, karriercéljaival, elképzeléseivel illetve, a már meglévõ vagy leendõ munkaadók felé állított elvárásaival, vágyaival. Egy 136 végzõs illetve pályakezdõ fiatal által kitöltött, saját kérdõíves felmérésem eredményei alapján, bemutatom többek között a korosztály önértékelését, generációs önképét, a karrierrel kapcsolatos céljait, munkahelyi elvárásait és munkahely választással kapcsolatos jellemzõit. A dolgozat záró részeként pedig következtetést vonok le a kapott eredményekbõl, vizsgálva, hogy az Y generáció másfajta elvárásai, értékrendje miatt ez okoz e bizonyos nehézségeket a HR számára. És miért fontos, hogy az olvasó jobban megismerje ezt a generációt? Mert õk a közeljövõ domináns szereplõi

*


**

Belsõ konzulens: Karcsics Éva fõiskolai adjunktus, Általános Vállalkozási Fõiskola

172


Széplaki Bálint* A DIGITÁLIS VIDEÓ SZOLGÁLTATÁSOK ÜZLETI LEHETÕSÉGEI MÛSORTERJESZTÕI OLDALRÓL** Szakdolgozatom témájának megválasztásakor több, számomra alapvetõen fontos szempontot igyekeztem szem elõtt tartani. Amellett, hogy olyan témát válasszak, ami a tanulmányaimhoz szorosan kapcsolódik, fontos volt számomra, hogy azt esetleg a fõiskolán kívüli tevékenységeimhez, azok megkönnyítésére is fel tudjam használni. Az elmúlt iskolai félévben teljesített szakmai gyakorlat folyományaképpen állásajánlatot kaptam a UPC Magyarország Kft-tõl. Gyakorlatomat is, és jelenlegi munkámat is a marketing osztályon, a UPC digitális mûholdas televízió szolgáltatásának termékmenedzsment részlegén végeztem, illetve végzem. A digitális átállás aktualitása, annak összetettsége, számomra igen érdekesnek vélt világa pedig rendkívül izgalmas választásnak mutatkozott szakdolgozatom megírásához. Így a téma választáskor A digitális átállás üzleti lehetõségei címû témát választottam, belsõ konzulensem, Nagy István tanár úr ajánlása alapján. Idõközben, hogy munkámban egyre mélyebb tapasztalatokat szereztem, rájöttem, hogy a téma pontosításra szorul, hiszen maga a szûk értelemben vett digitális átállás inkább jelent fenyegetettséget majd minden szolgáltató számára, mint lehetõséget. Próbáltam szûkíteni a témakört, így dolgozatomban szolgáltatói szempontból vizsgáltam, egy mégis összetettebb változást, magát a digitális szolgáltatások bevezetését. Ezért lett dolgozatom konkrét címe a Digitális videó szolgáltatások üzleti lehetõségei mûsorterjesztõi oldalról. A cím megválasztásában fontos indok volt, hogy a UPC szakdolgozatom elkészítéséhez rendelkezésemre bocsátott néhány igen nagy volumenû belsõ kutatást, annak titkosítása fejében. Munkámban az említett, a UPC megbízásából készült kutatásokon túl, nagy segítséget nyújtott kontaktszemélyem, Srankó Balázs, a UPC digitális mûholdas televíziós üzletágának közép-európai vezérigazgatójának közremûködése. Ezen források nagyon nagy segítséget jelentettek, hiszen a témámban meglehetõsen kevés magyar nyelvû szakirodalom jelent meg máig. Úgy gondolom, hogy a televíziós piac méreteinek, és összetettségének okán szinte lehetetlen lett volna olyan saját primer kutatás készítése, mely minimálisan is reprezentatív képet adhat arról. Dolgozatomat alapvetõen három részre osztom fel. 1.) Az elsõ és egyben legrövidebb részben érintõlegesen foglalkozom a televíziózás történelmével 2.) A következõ két rész a piac jelen helyzetével foglalkozik. Úgy gondolom, hogy a téma megértéséhez igen fontos a piac alapos bemutatása. Ezen belül négy rész különül el.

*


**

Belsõ konzulens: Nagy István fõiskolai adjunktus, Általános Vállalkozási Fõiskola Külsõ konzulens: Srankó Balázs


173

a.) A technológiai körülmények ismertetése, kitérve a szabványosítási eljárás rövid ismertetésére, a jelenleg elérhetõ szolgáltatásfajtákra, azok alapvetõ és értéknövelt tulajdonságaira, valamint megvalósíthatóságának alapvetõ feltételeire. b.) A politikaijogi környezet igen nagy aktualitással bíró szabályozási eljárásainak, tervezeteinek, köztük a Nemzeti Audiovizuális Média Stratégiának (NAMS), a Digitális Átállás Stratégiájának ((A)DÁS), és a digitális átállás szabályairól szóló törvény (Dtv.) bemutatása. c.) A fogyasztói szokások rövid demográfiai elemzése, kitérve a honi átlagos tévénézési idõre és a legnépszerûbb csatornákra. d.) A piac szolgáltatóinak és az általuk nyújtott szolgáltatások áttekintése és a versenyhelyzet elemzése. Szerepel ebben a szolgáltatók több szempontú piaci részesedés elemzése, a szolgáltatásokkal való elégedettség vizsgálata, valamint a piacon várható elõfizetõi mozgások elõrejelzése is. 3.) A harmadik, és a szakdolgozat tekintetében legfontosabb rész a piac megismerése után alternatívákat vázol fel annak jövõbeni helyzetére. Mindez kiterjed az elõzõ részben ismertetett a.) technológiák, szolgáltatások várható fejlesztési lehetõségeinek bemutatására, b.) az alkalmazható marketing és értékesítési stratégiák, c.) az aktuális és várható jogi szabályozás, valamint d.) a szolgáltatások várható fogyasztói fogadtatásának ismertetésére. A dolgozat záró részében pedig amellett, hogy összegzésre kerülnek a piac szereplõinek a digitális váltásból fakadó elõnyei és hátrányai, bemutatásra kerül egy közeli és egy távolabbi jövõkép annak helyzetérõl.

174


Szluka Zsuzsanna* A HELYI IPARÛZÉSI ADÓ** Szakdolgozatom központi témája a helyi adók, azon belül is az iparûzési adó. A célkitûzésem az volt, hogy bebizonyítsam: az iparûzési adó számít a legjelentõsebb helyi adónak az önkormányzatok számára. A téma kifejtéséhez nem csupán az országos adatokat vettem figyelembe, hanem a Fõpolgármesteri Hivatal példáján keresztül is bemutattam az iparûzési adót. A magyar államháztartási rendszer ismertetésével kezdem a dolgozatot, majd az önkormányzatok vizsgálatával folytatom. Ismertetem azok gazdasági és jogi alapjait, valamint gazdálkodásuk lényegét. Röviden vázolom az aktuális helyzetet, miszerint a magyar önkormányzatok harmada eladósodott. Az adózás fontosabb aspektusainak ismertetése után már a helyi adókat vizsgálom. Kifejtem törvényi szabályozásukat, rendszerüket, valamint a helyi adók egyes fajtáit: az építményadót, a telekadót, a magánszemélyek és vállalkozók kommunális adóját, az idegenforgalmi adót és az iparûzési adót. Az utóbbira kiemelt figyelmet fordítok. A közelmúltban sok szó esett az iparûzési adóról, hogy közösségi jogellenes-e, vagy sem. A végleges döntés értelmében az adó összeegyeztethetõ az ún. Hatodik irányelvvel. Ismertetem az egyes helyi adókból származó bevételeket országos szinten, továbbá azt is, hogy az egyes adófajták hány százalékot képviselnek a helyi adókból származó összbevételbõl. Az eredmények szerint az iparûzési adó több mint 80%-ot képvisel a helyi adóbevételekbõl, az építményadó 10%-ot, a többi pedig csupán 0,28-1,84%-ot (2006-ban). Bemutatom Budapest Fõpolgármesteri Hivatalát, valamint az Adó Ügyosztályt. Felvázolom, hogy az iparûzési adó milyen szerepet tölt be a hivatal életében, mekkora bevételi forrást jelent a számukra. Kitérek a fõváros és a kerületek közötti forrásmegosztásra is. A fõvárosban 2006. évben több mint 164 millió forint bevétel képzõdött az iparûzési adóból, ami ez esetben is több mint 80%-a az összes helyi adóbevételnek. Bár a luxusadó nem tartozik a helyi adók körébe, röviden mégis bemutatom, mivel a fõváros 2006-tól életbe léptette ezt az adót. Kidolgozása rosszul sikerült, a tervezett bevételeknek csak a töredékét teljesítette. A bevételelemzésekkel alátámasztottam a hipotézisemet, miszerint a helyi iparûzési adó a legjelentõsebb helyi adóbevételi forrás az önkormányzatok számára. A 2007-es évre nézve valószínûsíthetõ, hogy a helyi iparûzési adóbevételek a 400 milliárd forintot is meghaladják majd. Azonban csak azon települések esetében jelentenek nagy bevételi forrást, ahol az ipar fejlett, ahol sok vállalkozás mûködik. Sajnos nem egységes az iparûzési adóbevételbõl való részesedés. Mindenesetre az önkormányzatok számára nélkülözhetetlen az iparûzési adó.

*


**

Belsõ konzulens: Székács Anna fõiskolai docens, Általános Vállalkozási Fõiskola Külsõ konzulens: Babucs Béla


175

Takács Tamás* A RÉSZVÉNY SZEREPE A TÕKEPIACON, ENNEK BEMUTATÁSA A MAGYAR ÉS FRANCIA ÉRTÉKTÕZSDÉK ÖSSZEHASONLÍTÁSA ALAPJÁN** Szakdolgozatomban a magyar és francia tõzsdét hasonlítom össze. A szakdolgozat megírásával célom, hogy megvilágítsam az Európai Unión belül a nyugati és keleti tõkepiac közötti különbségeket. Franciaországban töltöttem szakmai gyakorlatomat Leonardo ösztöndíjjal. Témaválasztásom ezért esett a párizsi tõzsdére. Bemutatom az értékpapírok típusait, elõállítását, kiemelten a részvényekrõl írok, majd részletesen ismertetem a tõzsdei ügyletek típusait, a spekulatív és kereskedési típusokat. Az értékpapírok, a részvények szerepei, a tõzsdei ügyletek, kereskedési típusok teljesen egyformák mindkét ország szabályozásában. A Budapesti Értéktõzsde 17 éve alakult újra, hogy a gazdaságpolitikai változásokat követve, magához vonzza a külföldi és a belföldi befektetõk tõkéjét. Bemutatom a tõzsde szabályozását, indexeit, a vállalatok jegyzésének feltételeit, módjait és a vállalatok tájékoztatási kötelezettségeit. Megemlítem a Tõzsdeképes Cégek Klubját, egy olyan fórumot, amely azért alakult, hogy a tõzsdére belépni kívánó cégeket támogassa, informálja a belépéssel kapcsolatos átalakításokról, szabályokról. Az Euronext az elsõ páneurópai tõzsdeszövetség, mely ma már az Európai Unió öt tõzsdéjét foglalja magában és az Euronext Paris is részét képezi, 2006-ban Európa vezetõ tõzsdéje, ezévben csatlakozott a New York-i Stock Exchange-hez. Bemutatom a tõzsdeszövetség mûködését, piacait, indexeit. Részletesen írok az Euronext Paris tõzsdei kategóriáiról, az Eurolist-rõl, az Alternext-rõl, a Marché Libre-rõl. Ismertetem a tõzsdére lépés szabályait és körülményeit, a tájékoztatási kötelezettségeket. A kis- és középvállalkozások számára megalakult Alternext egy félig szabályozott piac, amely kevésbé szigorú szabályokhoz köti a belépést, mint az Eurolist. Azokat a részvény típusokat is bemutatom, amelyeket a francia jog, a magyartól eltérõen határoz meg. Leírom a párizsi tõzsde történelmi és a legújabb típusú indexeit. Az Euronext Paris-on jóval több indexet publikálnak, mint a Budapesti Értéktõzsdén. Ez a francia tõzsde kapitalizációjából, és jegyzett vállalatai számából következik. A fõ tõzsdeindexek CAC 40 és a BUX. Az összehasonlítás során megmutatkoznak a különbségek a tõzsdei kategóriák, az indexek, és az elszámolás terén is. Kitûnik mekkora a különbség a két ország gazdasági teljesítménye között. Látható ez például az európai 500 vállalatot soroló felmérésbõl (Europes Top500), melyen a két ország olajtársasága is szerepel, a Mol a 126. a Total a 4. helyezést érte el.

*


**

Belsõ konzulens: Kertész Gábor fõiskolai adjunktus, Általános Vállalkozási Fõiskola

176


Megvizsgálom, a kelet-közép-európai tõzsdeszövetség kialakulásának lehetõségeit, különös tekintettel arra, milyen esélyekkel csatlakozhat ehhez a Budapesti Értéktõzsde. Az Euronexthez hasonló tõzsdeszövetség jöhet létre régiónkban is, feltételezhetõen a budapesti, varsói, bécsi, prágai, pozsonyi tõzsdék részvételével. Jelenleg a régió motorja a bécsi tõzsde, de ahhoz, hogy sikeresen mûködjön, a jövõben a kelet-közép-európai tõzsdeszövetség az összes keleteurópai tõzsdének el kell fogadni, bizonyos közös alapelveket és együttmûködési normákat. A budapesti és a régió tõzsdéinek jövõje véleményem szerint a kelet-közép-európai tõzsdeszövetség lehet. Ennek megalakulásával biztosíthatónak tûnik a kelet-európai pénzügyi központ.

Varsányi Mariann* A DEMOGRÁFIAI VÁLTOZÁSOK HATÁSA A MAGYAR NYUGDÍJRENDSZERRE** Szakdolgozatomban a demográfiai változások nyugdíjrendszerre gyakorolt hatását, a kettõ közötti szoros kapcsolatot igyekeztem bemutatni. Arra kerestem a választ, hogy a demográfiai változások milyen módon hatnak a nyugdíjrendszerre, illetve, hogy valóban a sokak által emlegetett népességen belüli átalakulás jelenti-e a nyugdíjrendszer legfõbb problémáját. Dolgozatomat a demográfiai változások, prognózisok és az ezek hátterében meghúzódó folyamatok ismertetésével kezdtem, melyek a Föld egészén és Európában eltérõen alakul. Míg a Föld egészén ugyanis elsõsorban a fejlõdõ országoknak köszönhetõen növekszik a népesség, addig az európai kontinens komoly demográfiai átalakuláson megy keresztül. Az Európai Unió országainak, kivétel nélkül szinte mindegyikében, csökken a termékenység és emelkedik a születéskor várható élettartam. Magyarországon már évek óta természetes fogyás figyelhetõ meg, a termékenység alacsony száma ugyanis nem éri el a reprodukciós szintet. A halandóság ugyanakkor csökken, ez pedig az idõsek lakosságon belüli arányának emelkedéséhez vezetett. Felborult tehát az idõsek és fiatalok közötti egyensúly és ez ahhoz vezetett, hogy a korábban tisztán felosztó-kirovó elven mûködõ nyugdíjrendszer fenntarthatatlanná vált. Dolgozatom következõ fejezetében a magyar nyugdíjrendszert, annak reformját és problémáit igyekeztem szemléltetni. A demográfiai folyamatok és a foglalkoztatás alacsony szintje következtében elkerülhetetlenné vált a reform, melyet 1998-ban végre is hajtottak. A változtatás a nyugdíjrendszer teljes struktúráját érintette, a részleges privatizáció következtében ugyanis bevezették a magán-nyugdíjpénztárakat. Így vegyes rendszer került kialakításra, mely két kötelezõ és egy önkéntes pillérbõl állt. A reform azonban nem váltotta be a hozzá fûzött reményeket, ami elsõsorban arra vezethetõ vissza, hogy nem kellõen következetesen hajtották vég-

*


**

Belsõ konzulens: Belyó Pál, fõiskolai tanár, Általános Vállalkozási Fõiskola


177

re, nem vitték végig azt, így eredményei erodálódtak. A magyar nyugdíjrendszer helyzete így a paradigmatikus reform ellenére sem javult, napjainkban is számos kihívással kénytelen szembenézni, melyek újabb reformokat tesznek szükségessé. A demográfiai folyamatok kedvezõtlenül alakulnak, a nyugdíjrendszer fenntarthatósága pedig a reform ellenére sem javult. A demográfiai átalakulás azonban hosszú lefolyású és csak évtizedek múltán érezteti erõteljesen a hatását. A Nyugdíjbiztosítási Alap már napjainkban is jelentõs deficitet termel, melynek magyarázata egyrészt a reformot követõ évek politikai intézkedéseiben, másrészt pedig a foglalkoztatás és a járulékfizetési hajlandóság alacsony szintjében keresendõ. A sokak által emlegetett természetes fogyás, öregedõ népesség napjainkban tehát közel sem jelent akkora problémát a nyugdíjrendszerre nézve, mint amekkorának feltüntetik, illetve mint amekkorát a szürke-, és feketegazdaság és az eltitkolt jövedelmek jelentenek. A magánnyugdíjpénztárak bevezetése nem vezetett eredményre, az állam szerepe nem mérséklõdött és vélhetõen a tisztán-felosztó kirovó rendszer tagjainak nyugdíjazása után sem fog, hiszen sokak lesznek olyanok, akik egyáltalán nem vagy csak minimális öregségi nyugdíjra szereznek jogosultságot. Így ezeket az embereket az államnak valamilyen formában támogatnia kell majd, és nagyon nehéz lesz a különbségtétel a tudatos potyautasok és az önhibájukon kívül nehéz helyzetbe kerülõk között. A kedvezõtlen folyamatok egy évtizeddel a reform után újabb változtatásokat tesznek szükségessé, azonban egy újabb paradigmaváltás sem vezethet eredményre mindaddig, amíg alacsony a foglalkoztatottság és magas az eltitkolt jövedelmek aránya. A legfontosabb feladat tehát a foglalkoztatás ösztönzése mind a nyugdíjkorhatár alattiak, mind pedig az azt már betöltöttek körében , valamint annak tudatosítása az emberekben, hogy tudatosan készülniük kell a nyugdíjas éveikre, azok anyagi hátterét, fedezetét mindenkinek saját magának kellene megteremtenie, az állam ugyanis nem vállalhat mindenkivel szemben szolidaritást.

178


Ágoston Zsuzsanna* JAVASLAT A BME MENEDZSMENT ÉS VÁLLALATGAZDASÁGTAN TANSZÉKEN MÛKÖDÕ TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÕ RENDSZER TOVÁBBFEJLESZTÉSÉRE** Szakdolgozatomban a BME Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszéken mûködõ teljesítményértékelõ rendszert elemeztem és a jelenlegi mûködés tapasztalatai alapján javaslatokat fogalmaztam meg annak továbbfejlesztésére. A vizsgált Tanszék az oktatás és a kutatás szempontjából is a BME egyik kiemelkedõ jelentõségû szervezeti egysége, amelyen több éve mûködik egy jutalmazással összekapcsolt teljesítményértékelõ rendszer. A hazai és nemzetközi szakirodalom áttekintése és rendszerezése során a teljesítményértékelés szerepét kívántam bemutatni az emberi erõforrás menedzsmentben. Külön kitértem magára a teljesítményértékelésre, a teljesítményértékelési célokra, az elégedettség és a teljesítmény kérdéskörére, az elkerülendõ hibaforrásokra, a vezetõi szerep változásaira, a munkatársak motiválására, az értékelési folyamatban rejlõ szubjektív tényezõkre, valamint a vezetõi készségek meghatározó szerepére. Szakdolgozatom II. fejezetében részletesen bemutattam a vizsgált szervezeti egységet, valamint a TÉR bevezetésének elõzményeit és célkitûzéseit. Külön kitértem a teljesítményértékelés folyamatára, szempontjaira és a TÉR kapcsolódási pontjaira. A következõ fejezet a teljesítményértékelésen alapuló jutalmazási rendszert tárgyalja. Ennek során részletesen bemutattam a rendszer három alapelemét (oktatás, kutatás, egyéb szakmai vagy tanszéki tevékenység) és azok értékelési szempontjait. Szakdolgozatom záró fejezetében a rendszer mûködési tapasztalatainak értékelését és a továbbfejlesztésre vonatkozó javaslataimat foglaltam össze. Elemzéseimet az általam kidolgozott kérdõívek alapján elvégzett felmérés tapasztalataira építettem. Az oktatók körében végzett felmérés alapján javaslatot tettem a tanszékvezetõ számára egy olyan tanszéki értekezlet összehívására, ahol ismételten megvitatásra kerülnének a TÉR célkitûzései, módszertana és eddigi tapasztalatai. Mindez támaszkodhatna az általam elvégzett kérdõíves felmérés eredményeire. Ugyancsak javasoltam, hogy a tanszékvezetõ és a szakcsoportvezetõk minden egyes oktatóval vitassák meg ismét az oktatási feladatokat és az egyes részfeladatok arányát. Véleményem szerint ezeket az arányokat az oktatói beosztások függvényében differenciálni szükséges. Lehetõséget látok arra is, hogy az oktatási feladatok egyes típusai között (elõadás, gyakorlat, kiscsoport, nagycsoport, általános képzés, szakirányú képzés) is differenciáljon a rendszer. A felmérés eredményei a kutatási tevékenység értékelésével kapcso-

*


**

Belsõ konzulens: Szakács Ferenc, fõiskolai tanár, Általános Vállalkozási Fõiskola Külsõ konzulens: Kövesi János


179

latban számos ellentmondó felfogást hoztak felszínre. Javasoltam a tudományos kutatómunka értékelésével kapcsolatos nemzetközi, hazai és egyetemi értékrend tudatosítását és elfogadtatását. Külön jelentõséget tulajdonítottam annak, hogy a szakcsoportvezetõk az egyéb tevékenységek területén kiemelten kezeljék az Oktatás Hallgatói Véleményezésének eredményeit. A negatív tapasztalatok alapján egyértelmûen szükségesnek látom, hogy a félévenként megtartott egyéni értékelõ megbeszéléseken a szakcsoportvezetõ mellett a tanszékvezetõ is vegyen részt, hiszen így valószínûleg elkerülhetõ, hogy munkatársaink egyharmada csak a jutalmazási jegyzékekbõl értesüljön munkája minõségérõl. Az oktatói TÉR mûködése során a nem oktató kollégák részérõl rendszeresen felmerült az igény, hogy munkájukat értékeljék, minõsítsék. Szakdolgozatom befejezõ pontjába javaslatot tettem a nem oktatói TÉR bevezetésére. Ennek alátámasztására kérdõíves felmérést végeztem a nem oktató dolgozók körében is. Az eredmények egyértelmûen azt mutatták, hogy a nem oktatók döntõ többsége kifejezetten igényli a TÉR bevezetését. Javasoltam azt is, hogy a mûködtetést ebben a körben is kössék össze a jutalmazással és differenciált értékelési szempontrendszert alakítsanak ki az ügyintézõk, az informatikusok, az oktatásszervezõk és a hivatalsegédek számára. A felmérés során külön hangsúlyt fektettem arra, hogy a dolgozók mennyire tartják fontosnak a tevékenységükhöz kapcsolódó kompetencia elemeket és véleményük szerint mennyire képesek azokat befolyásolni. Az eredmények alapján javaslatot tettem a tanszékvezetésnek, hogy a szempontrendszerek kialakításához, ezen kompetencia elemeket és a befolyásolhatóságukkal kapcsolatos problémákat értékeljék ki a nem oktató dolgozó kollégákkal. Munkám eredményeit a tanszékvezetõvel, szakcsoportvezetõkkel megismertettem és számos hasznos tanács, javaslat mellett arra is ígéretet kaptam, hogy javaslataimat tanszéki értekezlet keretében megvitatjuk és lehetõség szerint megvalósítjuk.

Búsné Tarcai Mónika* A TISZAI VEGYI KOMBINÁT NYRT. BEMUTATÁSA** Szakdolgozatom célja az volt, hogy átvilágítsam a TVK Nyrt. vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetének alakulását a 2002. december 31. és a 2006. december 31. közötti idõszakról nyilvánosságra került adatok alapján. Ez az öt év olyan idõszak volt a társaság történetében, amikor jelentõs változásokon ment keresztül: egy nagy volumenû projekt beruházását valósította meg, és 2004-tõl a MOL-Csoport teljes jogú tagjává vált, így a három vállalat erõs ellenõrzést valósíthat meg a termelési- és értékesítési folyamat minden része felett. A vertikális integráció ha-

*


**

Belsõ konzulens: Sinkovics Alfréd, fõiskolai tanár, Általános Vállalkozási Fõiskola

180


tására stabilizálódott az alapanyag-ellátás, megoldódott a melléktermék-elhelyezés, és optimalizálódott a létszám-hatékonyság is. Együttesen sikerült bõvíteni és javítani a termék portfólión is. A vállalat 1999. és 2004. között 30 leányvállalatától vált meg, s a folyamatos kiszervezés a következõ években is folytatódott. A TVK kiemelt feladatként kezeli az egészségvédelmet, a biztonságtechnikát, a környezetvédelmet, valamint a minõségügyet, s ez meg is jelenik a szervezeti felépítésükben, s a stratégiájukban. A feladatom egy olyan vállalat elemzése volt, mely nem függetleníthetõ a közeljövõben bekövetkezett jelentõs változások hatásától és a Csoportban betöltött szerepétõl. A szakirodalom tanulmányozása után kiszámítottam a társaság pénzügyi mutatóit, s ezek eredményét összevetettem a vállalatról szerzett egyéb információkkal, és egy teljes képet próbáltam meg bemutatni a szervezetrõl A társaság vagyoni helyzete az átvilágításra került idõszakban pozitívnak mondható. A vagyon mérete folyamatosan emelkedett, s a folyamatos pozitív mérleg szerinti eredmény hatására, valamint a vállalat osztalékpolitikájának köszönhetõen a saját tõke kimondottan magas értékeket ért el. Látható, hogy a vállalat tõkeerõssége megfelelõ volt, amikor a beruházás megvalósítása mellett döntöttek, és a nagy volumenû idegen forrás bevonása nem okozott különösebb gondot a vállalatnak, hiszen még a 2004-2005.évek mélypontjának adatai sem minõsíthetõek veszélyesnek a vagyon szerkezetét vizsgálva. A pénzügyi, likviditási helyzet értékelése során kiderült, hogy a vállalat finanszírozási stratégiája biztonságos, magas arányú likvid eszközzel rendelkezett a társaság még a beruházás megvalósítása alatt is. A 2006. év pénzügyileg is jelentõs javulást mutat, és valószínûsíthetõnek tartom a következõ évek még komolyabb mértékû erõsödését is. Véleményem szerint a vállalatnak érdemes lenne szabad pénzeszközeit lekötnie, mert ha ez a növekedés így folytatódik, komoly hozamtól eshetnek el. A jövedelmezõség alakulásáról szintén pozitív benyomást szereztem, fõleg a 2006. év jelentett komoly kiugrást. Talán az eszközök forgási sebességén lehetne még javítani, s ezzel még erõsebb növekedési- és fejlõdési ütem lenne elérhetõ. A beszámolókból az is kiderült, hogy a vállalat alkalmazottainak létszámát is csökkenti, ez szintén segítségére válhat az elkövetkezendõ években. A piaci mutatók ismét a 2005. évet mutatták a leggyengébbnek. A kapitalizáció folyamatosan nõtt, és 2006-ban már az egy részvényre jutó nyereség is kimondottan jó eredményeket adott. A részvényeket a piac 2004-2005-ben ítélte magasra, 2006-ban kis mértékben a könyv szerinti érték alá süllyedt a mutatószám. Mindent összevetve úgy éreztem, hogy a vállalat az elmúlt években hatékonyan követte stratégiai céljait, s a kitûzött céloknak maximálisan eleget téve, valamint az integráció nyújtotta lehetõséget kihasználva igen komoly fejlõdésrõl tett tanúbizonyságot.


181

Gárdoni Gyöngyi* MÉDIAVILÁGUNK 15-24 ÉVES FIATALOK MÉDIAHASZNÁLATI SZOKÁSAI** Jelen dolgozat a fiatalok, általam körülhatárolt csoportjának viselkedését, magatartását, hivatott bemutatni a médiumok által erõteljesen meghatározott közegben. A téma aktualitása mármár öröknek mondható, lévén, hogy a fiatal nemzedék mindig és minden körülmények között kiemelkedõ jelentõséggel bír a társadalmak szempontjából. Elsõ lépésként, fontosnak tartottam pontosan meghatározni, konkretizálni, hogy kiket is kívánok bevonni vizsgálódásom körébe. A korábbi klasszikus fiatalság meghatározással ugyanis napjainkban már nem élhetünk, az ifjúsági életszakasz kitolódásával a szegmens határai nem húzhatók meg egyértelmûen. Az életkori lehatárolás módszerét alkalmazva, a 15-24 éves korosztályt választottam dolgozatom, és az annak részét képezõ primer kutatásom célcsoportjául. Ezt követõen, a szabadidõ meghatározását, társadalmi változások hatására bekövetkezõ átalakulását, valamint lehetséges irányítóinak feltérképezését tekintettem lényeges lépésnek a témában. A médiafogyasztás vonatkozásában, a szabadidõ szerepe, eltöltésének irányultsága megatározó jelentõséggel bír. A legtöbbet, legkiemelkedõbb mértékben, a társadalmi- és egyéb kötelezettségeik teljesítésén túl, fennmaradó szabadon felhasználható idejükben fogyasztják a fiatalok a médiát, a különbözõ médiatermékeket. Napjaink médiavilágában, a szabadidõ eltöltése egyre inkább a passzív tevékenységek irányába tolódik el. A média egyre inkább elvonja az embereket, az egyéb szabadidõ felhasználási alternatíváktól. A fiatalok esetében is, valamivel enyhébben ugyan, de megfigyelhetõ ez a tendencia. A tömegkommunikáció, illetve a média meghatározása után a média térhódításának társadalmi változásokra, ezeken keresztül pedig a fiatalokra, a felnövekvõ nemzedékekre gyakorolt hatását vizsgáltam. A tömegmédiumok megjelenése óriási hatást gyakorolt és gyakorol napjainkban is a társadalmi-szocializációs folyamatokra. Ez különösképpen a gyerekek, fiatalok vonatkozásában meghatározó, hisz a korábbi szülõi házból származó mintákat, normákat stb. napjainkban a médiától készen kapják. A mediális úton történõ információszerzés, a szülõi kontroll csökkenéséhez, a televízió által pedig, szinte teljes mértékû megszûnéséhez vezetett. Valamennyi új médium megjelenése változást eredményez a fogyasztói szokásokban. Ezek, illetve a fiatalok különbözõ médiumokhoz való viszonyának feltárása érdekében, áttekintettem a televízió, a rádió és a sajtó rövid történetét, valamint a hazai viszonyok függvényében a fiataloknak e médiumokhoz kapcsolódó fogyasztási szokásait. Az eredmény valamennyi médium esetében alacsonyabb, a lakossághoz mérten kevesebb médiafogyasztásra szánt idõt, illetve eltérõ ízlésvilágot, fogyasztási szokásokat igazolt. A kutatásom alapjául szolgáló internetet részletesebb vizsgálódásnak vetettem alá. Ez az új médium mind nagyobb népszerûségnek örvend a fiatal nemzedék körében, lévén, hogy a

*


**

Belsõ konzulens: Szánthó Zsuzsanna fõiskolai docens, Általános Vállalkozási Fõiskola

182


felhasználási lehetõségek kimeríthetetlen tárházát kínálja a fogyasztók számára. Alapvetõen ez a generáció alkotja az internetezõk legjelentõsebb társadalmi bázisát. A hazai fiatalok világháló használati szokásainak áttekintése is egyértelmûen a fiatal nemzedék magasabb aktivitását igazolta. Ezért találtam érdekes kutatási témának a 15-24 évesek internet használati szokásainak vizsgálatát, melyben a korcsoporton belüli két populáció, a gimnazisták és a fõiskolások közötti eltérések feltárására helyeztem a hangsúlyt. Hipotézisem szerint lényeges különbségeket fedezhetünk fel e két korcsoport világhálóhoz való viszonyulásában. Kutatásom eredménye szinte valamennyi hipotézisemet alátámasztotta.

Gáspár Mónika* A PRIVATE BANKING TÉRHÓDÍTÁSA MAGYARORSZÁGON** Szakdolgozatom témájának a private banking üzletág, azon belül is a Raiffeisen Bank szolgáltatás csoportjának bemutatását választottam. A private banking kiemelt ügyfélkezelést jelent, olyan szolgáltatásokat kínál a nagy vagyonnal rendelkezõ magánszemélyek részére, amelyek abszolút testre szabottak, egyediek. Az üzletág még fiatalnak mondható (12 éves), ennek ellenére a bankok akkora lehetõséget láttak a szolgáltatás értékesítésében, hogy mára terjedelmes ágazattá növekedett. Ez egyrészt a szakmai fejlõdésnek köszönhetõ, másrészt a kereslet növekedésének. Dolgozatomban igyekeztem azokat az okokat megkeresni, amelyek hozzájárultak ahhoz, hogy a private banking szolgáltatás nyújtása egy univerzális bank számára elengedhetetlenné váljon. Az egyes tényezõk nyomon követésével párhuzamosan körülhatárolhatóvá vált a private banking ügyfélköre, a szolgáltatások alakulása és a private banking szférában folyó verseny erõsödése. A fokozatosan erõsödõ konkurenciaharc arra kényszeríttette a pénzintézeteket, hogy termékkörüket egyedülállóvá, különlegessé tegyék. Bár a private banki szolgáltatások alapjaiban nem térnek el egymástól a bankok mégis saját magukra formálták a kínálatot. A szervezetek között létrejött hasonlóságok és különbségek bemutatása alkalmat adott arra, hogy felmérjem a piacon uralkodó trendeket (például jelenleg a mûkincs tanácsadás divatossá vált), illetve a szolgáltatók tevékenységének minõségi színvonalbeli eltérését. Ahhoz, hogy teljes képet kapjunk a private bankingról, szükségesnek találtam egy konkrét bank termékpalettáját bemutatni, azzal együtt, hogy egy ügyfél miként válik privát banking ügyféllé, milyen kitételnek kell megfelelnie minõsítése során.

*


**

Belsõ konzulens: Balázs Ágnes fõiskolai tanár, Általános Vállalkozási Fõiskola


183

Úgy gondoltam, hogy a Raiffeisen Bank Private Banking lévén, hogy az egyik legjelentõsebb szolgáltatóként tartják számon megfelelõ arra, hogy részletesen mutassam be kínálatát, kezdve a pénzügyi szolgáltatásoktól, egészen a kényelmi privilégiumokig. Szakmai gyakorlatom lehetõséget adott, hogy személyesen legyek tanúja a bankban folyó munkának, a banki terület megismerésének. Munkám alapját az olvasott szakirodalmak, illetve a szakmai gyakorlatom alatt szerzett tapasztalatok adták. Az üzleti folyóiratokban található cikkek, interjúk során, több szakember véleményét is olvastam az üzletágról és annak fejlõdésérõl. A private banking szektor mélyebb tanulmányozása után az alábbi következtetéseket vontam le:

• a private banki szolgáltatást jövedelmezõ ágazatnak tartom, amely abból a szempontból érdekes, hogy nem a tömegek megszólítása lévén válik naggyá az üzletág, hanem az egyénbõl, a részletekbõl származik a növekedés,

• az üzletág fejlõdése során tapasztalható dinamikus növekedési tendencia csitulni látszik, amely a bankokat a szolgáltatások bõvítésében történõ kreativitásra ösztönzi,

• a pénzintézetek üzletági részesedése a jövõben nagyban fog függni attól, hogy milyen

módszerekkel tudják megtartani ügyfeleiket, és milyen kísérleteket tesznek új ügyfelek szerzésére.

184


Hesz Adrienn* AZ ÉRTÉKEK LEGTÖBBSZÖR A FELSZÍN ALATT REJTÕZNEK MÉRLEGEN A SZELLEMI TÕKE MINT LÁTHATATLAN VAGYONELEM** Ha megkérdeznénk egy vállalatvezetõt, hogy törõdik-e a vállalata vagyonával, mit válaszolna? A válasz elsõ pillantásra evidensnek tûnhet. A cég nyilvántartásokat vezet az eszköz és forrásállományról, figyeli a cash flow-t, ellenõrzi a gépparkot, beszerzi a szükséges eszközöket vagy megelõzésképpen javító intézkedéseket tesz. De mi a helyzet a munkavállalók fejében lévõ tudással, az adatbázisokkal, vagy a vevõk termékekbe vetett bizalmával? Ezek nem képezik egy vállalat vagyonát? De igen, hiszen a materiális és a nem materiális vagyon is értékkel bír. Ha például egy szoftverfejlesztõ cégnél csak a vagyon materiális részét vennénk számításba leegyszerûsítve egy rövid listát kapnánk: néhány számítógépet, nyomtatót, szkennert, egy halom kábelt, egyéb alkatrészeket, irodaszert és bútorokat. A vállalati vagyon fontosabb és jóval nagyobb részét viszont azonban nem ez, hanem a szellemi tõke alkotja. Ennek felismerésekor döntöttem el, hogy a dolgozatomban a vagyon láthatatlan részét, a szellemi tõkét vizsgálom. A mai tudásalapú gazdaságban egy korábban soha nem tapasztalt értékkel rendelkezõ új tényezõ, egy láthatatlan erõforrás jelent meg, amelyet neveznek tudásnak, szellemi tõkének, immateriális eszköznek, vagy tudástõkének. 100 évvel ezelõtt még az emberi tudás értéke a gyártósoroké mellett eltörpült, ma viszont sokkal nagyobb értéket képvisel a materiális javakhoz képest. Sokan tartják úgy, hogy a XXI. század egyik legfontosabb sikertényezõje a tudásalapú eszközök kezelése lesz. Számos kutató, közöttük Karl-Erik Sveiby is, egyetértenek abban, hogy a tudás napjainkban a legfontosabb termelési tényezõ. Ennek megfelelõen a szervezetekben jelen levõ szellemi tõke új termelési faktorként jelentkezik, amelynek menedzsmentje alapvetõ a vállalat szempontjából. A szellemi tõke nemcsak a tudásalapú cégek életében tölt be fontos szerepet, jelentõsége szinte minden szervezetben fokozatosan nõ, ezért a szellemi javak hatékony menedzselése feltétlenül szükséges a mai versenykörnyezetben. A 21. századi versenyben tehát egy vállalat igazi vagyonát nem a gépek, nem is pénzügyi erõforrások, hanem a tudás és a szellemi tõke alkotja. Ez olyan vállalati érték, amely láthatatlan, sajátossága pedig az, hogy saját magánál nagyobb értéket tud létrehozni. A vállalati versenyképesség a legértékesebb erõforrások birtoklásából illetve azoknak a versenytársakénál hatékonyabb felhasználásából származik. A szervezetek tudása, annak innovatív fejlesztése és hatékony felhasználása az, ami napjaink gazdaságában versenyelõnyt jelenthet. Ennek hazai gyakorlatáról primer kutatást végeztem. Kutatásom célja az volt, hogy képet

*


**

Belsõ konzulens: Böcskei Elvira fõiskolai adjunktus, Általános Vállalkozási Fõiskola


185

kapjak arról, hogy a szellemi tõke illetve a tudás és annak menedzselése milyen szerepet játszik a magyar vállalatok mûködésében, valamint szerettem volna megtudni, hogy a szellemi tõke megjelenik-e valamilyen formában a vizsgált vállalkozások beszámolójában. Dolgozatommal azt szerettem volna elérni, hogy felhívjam a figyelmet a tudás erõforrásnak a kiemelt jelentõségére. Remélem, hogy a hazai cégvezetõknél is tudatosulni fog, hogy a szellemi tõke támogatása nélkül a nemzetközi versenyben nem lehetünk esélyesek.

Heszenberger Noémi* VÁLLALATFINANSZÍROZÁSI DÖNTÉS A RENAULT HUNGÁRIA KFT-NÉL** A Renault az európai autópiac egyik jelentõs szereplõje. A Renault Hungária Kft. fõkönyvelõjének segítségével közelebbrõl is megismertem a Renault családot és azokat a pénzügyi és piaci tényezõket, amelyek problémákat okoznak a cégnek a mindennapokban. 2005-ben a Renault egy nagyon komoly és több szempontból jelentõs is elhatározásra jutott. A hatékonyabb mûködés érdekében készletgazdálkodásának finanszírozását teljesen átalakította. A szerzõdés elõtt a gépjármû egészen a végsõ értékesítésig az importõr tulajdonában volt. A márkakereskedésnek nem kellett rögtön megvennie az eladásra kínált árut, így önfinanszírozásra csak rövid ideig volt szüksége. A szerzõdés, melyet a Renault a kereskedések és a Renault Credit Bank kötött, megváltoztatta ezt a finanszírozási formát. Az importõr átadja az autót a kereskedésnek. A kereskedés megbízást ad a banknak a gépjármû árának megtérítésére, aki a kereskedõ helyett egy nap alatt fizet a Renault Hungária Kft-nek. A kereskedõk mind egyénileg állapodnak meg a bankkal a további fizetési feltételekrõl. Annak érdekében, hogy a kereskedõk ne kerüljenek nehezebb helyzetbe, a Renault bizonyos idõtartamig átvállalja a kamatokat a dílerségek helyett. A rendelkezésemre álló adatok alapján ennek az átalakulásnak elkészítettem a pénzügyi elemzését. Célom a megállapodás tükrében az eszköz és forrás oldalon, illetve az eredményben bekövetkezett változások közötti összefüggések keresése, megértése volt. Az elemzés során azonban több minden kiderült, mint amire számítottam. Az éves beszámolók és kimutatások segítettek megérteni egy készletfinanszírozási átalakításnál sokkal fontosabb döntés meghozatalát is. A társaság ugyanis úgy döntött, hogy 2008 szeptemberétõl tevékenységeinek egy részét nem Magyarországon végzi a jövõben, hanem az új prágai központban.

*


**

Belsõ konzulens: Sinkovics Alfréd, fõiskolai tanár, Általános Vállalkozási Fõiskola Külsõ konzulens: Bozsik Tamás

186


Kecskés Gábor Gergely* HARC A FIATAL MAGYAR LÉGI UTASOKÉRT** Dolgozatom témájául a légi személyszállítást választottam. Témaválasztásomat megalapozta az iparág iránti érdeklõdésem, továbbá hogy ebben a szektorban kívánok elhelyezkedni a tanulmányaim után. Ezen felül a cím korábbi kidolgozásával a 2007 évi házon belüli Tudományos Diákköri Konferencián elsõ helyezést értem el, így a konzulenseim is javasolták a meglévõ munka továbbfejlesztését. Az elsõ részben az iparággal, a piaccal ismertetem meg az olvasót, majd az ott használatos modellek, és menedzsment-típusok bemutatásával foglakozom. Ennek kapcsán kitérek a légiszövetségekre is, amelyek egyre fontosabbak a légiközlekedés iparágában. Ezt követõen négy dinamikusan fejlõdõ low-cost légitársaság marketing tevékenységét vizsgálom, a szolgáltató szektorban ismert 7P sémája alapján. Az utolsó harmadban a fiatalok köreiben végzett kutatásom eredményeinek az elemzésével foglalkozom. Célom az volt, hogy feltárjam a fiatal magyar légi utasok tájékozottságát a társaságok árképzését illetõen. Mit gondolnak az árak alakulásáról, reálisan tudják-e megbecsülni azokat, vagy sem? Továbbá: melyek a preferenciáik, és milyenek az általános repülési szokásaik? Bizonyítani kívánom, hogy a fõiskolások, egyetemisták valóban egy olyan fogyasztói célcsoport, amellyel a légitársaságoknak számolniuk kell, ha profitjukat tovább kívánják növelni a jövõben. Módszerként a kvantitatív kutatást választottam, amelyet erõforrások hiányában egy önkényes mintán teszteltem. Ezért meg kell jegyeznem, hogy az eredmények a minta méretébõl, és típusából kifolyólag nem reprezentatív jellegûek. A módszertan használatának szemléltetésére alkalmasak. Az adatok beérkezését követõen azokat az SPSS program segítségével elemeztem, hogy a kapott eredményekbõl további konklúziókat vonjak le, és javaslatokat tegyek. A kutatás alapján úgy vélem, hogy egyre többen és többet utaznak, sõt már a fiatalok is rendszeresen járnak külföldre, és igen nagy számban ültek már repülõn is. Az árak meghatározása, és az ár képzésének módszere számukra ismeretlen. Érdemes tehát bennük is tudatosítani, általuk is ismertebbé tenni a jelenlegi repülõjegyárakat, ezzel ösztökélve õket társaság választására. Arról is sikerült megbizonyosodnom, hogy a légi utasok közül a vizsgált korcsoport nagyon árérzékeny. Így az utazási irodák sok vásárlót nyernének közülük, ha az utazási csomagokat, kirándulásokat olcsó repülõjeggyel hirdetnék. Mindezek mellett a légitársaságoknak igyekezniük kell fenntartani jó hírnevüket ezekben a körökben, hiszen az ár mellett ez volt a második legfontosabb szempont a válaszadóknál. A fedélzeti szolgáltatásokat pedig a fiatalok kirándulási szokásaira kell szabniuk, hogy a harmadik preferenciának is eleget tegyenek. Végül név szerint is szeretnék javaslatot tenni három légitársaságnak. Az Easyjet low-cost szállító vállalatnak ismertebbé kell tennie magát a magyar fiatalság köreiben és jobban kommu-

*


**

Belsõ konzulens: Szalai Ibolya fõiskolai docens, Általános Vállalkozási Fõiskola Külsõ konzulens: Gyulavári Tamás


187

nikálnia az árait feléjük. Ugyanis a nemcsak a társaságot nem ismerik, hanem az árait is magasabbnak gondolják a valósnál. Ami a British Airways-t, és a Malév-t illeti, magas presztízsmárkákként tûnnek fel a piacon, mialatt az áraik csak alig magasabbak a fapados vállalatokéinál. Sokan meg sem tekintik útvonaltervezésük közben a kínálatukat, mert az úgy sem tudom megfizetni asszociáció van a tudatukban. Ezért fordulhat elõ, hogy a low-cost megoldást választják, ami a valóságban néha borsosabb áron van.

Kissné Harka Edina Ágnes* KÖRNYEZETVÉDELMI SZERVEZETEK BEVÉTELEI ÉS EGYÜTTMÛKÖDÉSI LEHETÕSÉGEI** A szakdolgozat témájául a környezetvédelmi szervezetek bevételszerkezetének vizsgálatát és együttmûködési lehetõségeik bemutatást, ismertetését választottam. Ez a téma több okból is érdekelt. Egyrészrõl fontosnak tartom azt bemutatni és megvizsgálni, hogy milyen bevételi forrásokból gazdálkodhatnak a zöld szervezetek, hiszen egy sikeres mûködéshez, a misszió, küldetésnyilatkozat eléréséhez szükség van a forrásokra. Nem elég egy jó program, a hozzá szükséges erõforrásokat is biztosítani kell. Másrészrõl kíváncsi voltam arra, hogy a zöld szervezetekre milyen együttmûködés jellemzõ, mennyire tudnak közösen tevékenykedni. A vizsgálataimat a környezetvédelmi szervezetekrõl végeztem, mert a környezetvédelem fontos a számomra, magam is próbálok környezettudatosabban élni. A téma átgondolása során az alábbi kutatási kérdések fogalmazódtak meg bennem: • Milyen bevételi szerkezet figyelhetõ meg a szervezeteknél? • Milyen mintákat lehet felfedezni? • Milyen együttmûködés figyelhetõ meg a szervezetek között? • A rendelkezésre álló források megszerzéséért kialakul-e valamilyen partnerség a szervezetek között? • A források elnyeréséért folyik-e verseny, versengés a szervezetek között? Ha igen, mely területeken. A saját feltételezéseim a kérdésekkel kapcsolatban az alábbiak voltak: • A szervezetek forráskihasználása nem teljes, nem jutnak hozzá mindazokhoz a bevételekhez, melyeket lehetõségük lenne megszerezni.

*

Non-profit gazdálkodás szakos végzõs hallgató

**

Belsõ konzulens: Kuti Éva, fõiskolai tanár, Általános Vállalkozási Fõiskola

188


• A megszerzett bevételek egyenetlenül oszlanak meg a szervezetek között, a nagy, városi, nemzetközi háttérrel rendelkezõ szervezetek lényegesen eredményesebbek a forrásszerzésben, mint a kisebb, vidéki társaik. • Nem jellemzõ a partnerségi viszony kiépítése egy-egy probléma megoldására és annak finanszírozására.

A kutatómunka során igyekeztem a kérdésekre megfelelõ választ keresni és a rendelkezésre álló szakirodalom és személyes interjúim alapján a hipotézisekre igazolást találni. A vizsgálatok az alábbi összefoglaló eredménnyel zárultak: Ahogy a nonprofit szektor egészénél, úgy a környezetvédelmi szervezeteknél is aránytalanul oszlanak meg a bevételek. A környezetvédelmi szervezetek bevételi súlya nagyobb, mint a szervezetszám alapján képviselt nagyságuk. Az egy szervezetre jutó átlagos éves bevétel jelentõsen nagyobb, mint a nonprofit szektor átlaga. A fõváros jelentõs bevételi erõt képvisel, a környezetvédelem összes bevételének kicsit több mint a fele Budapesten központosul. Ez az arány kedvezõbb, mint a szektor bevételi megoszlása. A környezetvédelmi szervezetek finanszírozására jellemzõ, hogy jelentõsen megnövekedett az állami források aránya és jelentõsen csökkent a magántámogatások súlya. Az alaptevékenység bevételei csökkenõ tendenciát mutatnak, a gazdálkodási tevékenység jóval hangsúlyosabb, mint az a nonprofit szektor egészében. A környezetvédelmi szervezetek stabil résztvevõi az NCA és egyéb pályázatoknak, náluk a legmagasabb a sikeres pályázók aránya és az igényelt és ténylegesen kiosztott támogatási összegek aránya is. A zöld szervezetek mûködésére egyre inkább jellemzõ az összefogás, a közös fellépés. Az együttmûködés változatos módon valósul meg. Nagy szerepük van az országos szintû zöld szervezeteknek és szövetségeknek, hiszen õk jellegüknél fogva az együttmûködést támogatják. Mindezek alapján a hipotéziseim beigazolása/cáfolata az alábbiak szerint alakult. A szervezetek forráskihasználása nem teljes. Ez a feltételezés csak részben bizonyult helytállónak. A pályázati bevételek tekintetében a környezetvédelmi szervezetek a legsikeresebb pályázók közé tartoznak. A megszerzett bevételek egyenetlenül oszlanak meg. Ez a feltételezés igaznak bizonyult. Hasonló aránytalanságok figyelhetõk meg a zöld szervezeteknél, mint a nonprofit szektor egészében, bár az arányok valamivel kedvezõbbek. Nem jellemzõ a partnerségi viszony Ez a feltételezés részben hamisnak bizonyult. A környezetvédelmi szervezetek mûködésére egyre jellemzõbb az együttmûködés. Ez jobbára az országos szintû, hálózatos felépítésû vagy nemzetközi háttérrel rendelkezõ szervezetekre igaz. Az együttmûködés formáit ki lehetne terjeszteni a zöld szervezetek kisebb csoportjaira is, helyi szinteken megvalósítani azt, ami az országos szervezeteknél már mûködik.


189

Mihály Orsolya* DÖNTÉSTÁMOGATÓ INFORMÁCIÓS RENDSZEREK A MAGYAR GAZDASÁGBAN** Manapság az informatika olyan nagy jelentõséggel bír a vállalatok szempontjából, hogy a szervezeti struktúrájuk kialakításánál figyelembe kell venniük az adott vállalkozásnál alkalmazott információ-technológia sajátosságait is. Ezért már az is fontos stratégiai döntésnek számít, hogy a cég milyen rendszert alkalmazzon mindennapi folyamatai és a döntések támogatására. A megalapozott vezetõi döntéshez pontos, megszûrt információk, megfelelõ idõben történõ hozzáférhetõsége szükséges, amelyeknek megléte az informatikai rendszer alkalmasságát mutatja meg. Az informatikai hardverek és szoftverek jelenlegi fejlettségének és a piacok összetettségének és változékonyságának eredményeként egy mai komplex cég vezetõje már nem lehet meg a vállalati ügyviteli rendszer adatain alapuló kimutatások és döntéstámogató adatok nélkül. Dolgozatomban jellemzem a vezetõi döntések problematikáját, bemutatom a vállalatokon belüli vezetési szinteket, és a döntések fajtáit, majd részletezem a döntéstámogató rendszerek kialakulásának egyes állomásait. Bemutatom az SAP AG-t, és termékeit, majd a Magyarországon leginkább elterjedt további döntéstámogató rendszereket, és az azokat gyártó cégeket, az Oracle-t, Microsoftot, IBM-et, és a SAS-t, mint az SAP versenytársait. Kitérek cégek portfoliójára, az általuk megcélzott piaci szegmensekre, valamint analizálom a versenyhelyzetüket, erõsségeiket, gyengeségeiket, lehetõségeiket, fenyegetettségüket. Az elemzés során kitérek az SAP három fontos piacára, és megnevezem azon vállalatokat, amelyek versenytársként jelennek meg az adott területen. Bemutatom az üzleti intelligencia szektorban a közelmúltban történt nagy cégfelvásárlásokat, és az okokat is. Végül elemzem az SAP Business One integrált vállalatirányítási és ügyviteli szoftver-rendszer bevezetésének elõnyeit és költségeit egy magyarországi középvállalat, a Fornax ZRt. folyamataira és igényeire vonatkoztatva. Megállapítom, hogy a több kis, szigetszerû alkalmazással és többszörös inkonzisztens adattárolással szemben számtalan elõnye van egy olyan vállalati döntéstámogató rendszer bevezetésének, amely egyúttal lehetõséget nyújt a cég üzleti folyamatainak átgondolására és optimalizálására, a gyenge pontok megtalálására is.

*


**

Belsõ konzulens: Papp Ferenc, fõiskolai tanár, Általános Vállalkozási Fõiskola

190


Molnár Milán* MAGYARORSZÁG A DESIGNTUDATOS GONDOLKODÁS ÚTJÁN** A design szó jelentéstartományának vizsgálata rámutat arra, hogy napjainkra jelentése milyen hatalmas mértékben kitágult. Segítve az eligazodást mégis három nagy területet tudunk megkülönböztetni: téralkotás, tárgytervezés, vizuális kommunikáció. A design amellett, hogy elfogadja a piac diktálta feltételeket olyan valódi hozzáadott értéket tud a termékekhez illetve szolgáltatásokhoz adni, amely megfelelhet a legszigorúbb etikai elvárásoknak is. Pontosan ebben rejlik a design igazi ereje. Olyan megoldásokban, amelyek felhasználóbaráttá, élvezhetõbbé, látványosabbá teszik a termékeket illetve szolgáltatásokat így azok eladhatóbbá válnak a piacon, versenyelõnyhöz juttatva így az elõállítót. Design, innováció, gazdaság. A fejlett design kultúrával rendelkezõ országokban ezt a három szót egymás szinonimájaként emlegetik. A designt a gazdasági vállalkozások fejlõdésének motorjaként tartják számon és olyan kreatív erõforrásként tekintenek rá, amely folyamatos megújulásra képes a folyamatosan változó piacon, ahol a tömegtermékek és szolgáltatások alapfunkciójukban már szinte alig különböznek. Hazánkban a design jóllehet gazdag múltra tekinthet vissza napjainkban sajnos méltatlanul kevés figyelmet kap. Értelmezése homályos, a vállalatok versenyképességére gyakorolt hatása alábecsült. A designra legtöbben drága és költséges külsõségként tekintenek, amelyet csak kevesen engedhetnek meg maguknak. Holott a design ötletes megoldásai sokszor a legegyszerûbb termékekben illetve szolgáltatásokban öltenek formát. Hazánkban hiányzik a vállalkozói szféra és a designerek hatékony együttmûködése. Itt lépnek be fontos szereplõként azok az intézmények, amelyeknek kulcsszerepük van a designtudatos gondolkodás meghonosításában. Ezt a szerepet vállalta magára a Magyar Formatervezési Tanács, kidolgozva a hazai design felzárkózásának stratégiáját. A feltárt hiányosságok és az azok megszüntetését elõirányzó célok és feladatok megvalósításáig még nagyon hosszú az út. A beazonosított kitörési pontok közül (intézményrendszer, oktatás, kutatás, tájékoztatás, designösztönzés) az intézményrendszer terén tapasztalható az egyik leglátványosabb elõrelépés a Design Terminál Kht. megalapításával, mely magára vállalta a design népszerûsítésének feladatát úgy a nagyközönség, mint a szakma felé. Részletesen áttekintve céljait és feladatait, értékelve eddigi eredményeit a lehetõségeihez képest egyértelmû sikerrõl beszélhetünk. A Kht. szervezésében évente megrendezendõ Design Hét rendezvénysorozat évrõl évre egyre nagyobb érdeklõdésre tart számot, egyre több emberhez jut el a designtudatos gondolkodás üzenete. A színvonalas programok, díjátadók mind nagyszerû propagandái a designnak. A designtudatos gondolkodás elterjedése lassú folyamat, de idõben felismervén a hiányosságokat, az elkövetkezõ években ha áttörõ változás nem is de elõrelépés mindenképpen várható.

*


**

Belsõ konzulens: Bárd András, fõiskolai tanár, Általános Vállalkozási Fõiskola Külsõ konzulens: Pohárnok Mihály


191

Papp László Tamás* AZ INTERNET FELHASZNÁLÁSÁNAK KERESKEDELMI LEHETÕSÉGEI ÉS AZ E-COMMERCE HELYZETE HAZÁNKBAN** Az Internet megjelenése új értékesítési csatornát nyitott a kereskedelem számára, amelyet a fejlettebb országokban már elõszeretettel használnak a kereskedõk és a vásárlók egyaránt. Magyarországon azonban még nem terjedt el annyira ez a kereskedelmi forma. Szakdolgozatom elsõ részében bemutatom, hogy a rendszerváltás óta, milyen változások történtek Magyarország kereskedelmében. Miként alakította át a külföldi hipermarketek, és áruházláncok és új értékesítési csatornák megjelenése a kereskedelemi folyamatokat, illetve változtatta meg a vásárlási szokásainkat? Ez azért fontos, mivel az újonnan megjelenõ Internetes kereskedelemnek is, ebben az új közegben kell érvényesülnie. A második, illetve harmadik részben tisztázom az elektronikus kereskedelem fogalmát, alkalmazásának elõnyeit hátrányait, illetve ismertetem a szereplõit és a kereskedõk által használt üzleti modelleket. Ezután bemutatom az elektronikus kereskedelem helyzetét az Egyesült Államokban, az EU15 országaiban, illetve Magyarországon. Szemléltetem, hogy mekkora a lemaradásunk a fejlettebb országokhoz képest. A harmadik fejezet szerves részét képezi, a magyarországi elektronikus kereskedelem elterjedését hátráltató problémák ismertetése. Negyedik részben, körképet kívánok festeni a magyarországi internetes piactérrõl. Terméktípusonként röviden felsorolok néhány szereplõt, majd három piacvezetõ vállaltot kiválasztok, amelyek eltérõ termékeket, illetve szolgáltatásokat kínálnak. Ezek a vállalatok a második részben bemutatásra került sikeres amerikai cégek üzleti modelljeit alkalmazzák hazánkban. Összehasonlíthatjuk, hogy a külföldön elért sikerek, mennyire ültethetõek át a magyar kereskedelembe. Az ismertetett tények birtokában, arra a kérdésre próbálok válaszolni, hogy a hazai vállalatok hogyan tudták alkalmazni az Internetet mint új értékesítési csatornát, illetve miként tudták honosítani a külföldön már sikeres üzleti modelleket, a fejlett országokhoz képest kedvezõtlen körülmények ellenére. Továbbá, hogy napjainkban milyen lehetõségei vannak egy kereskedõnek megjelenni a világhálón, illetve, hogy érdemes-e egyáltalán. Összegzésként elmondhatom, hogy lemaradásunk igen nagy, de a magyarországi elektronikus kereskedelem fejlõdésének üteme meghaladja mind az Egyesült Államokban, mind az EUban tapasztalható növekedési rátát. Bizakodásra adhat okot, hogy a lemaradásunk hátterében álló problémák napjainkra kezdenek megoldódni. A három hazai vállalat bemutatásával arra is fény derült, hogy a kedvezõtlen helyzet ellenére , a korán piacra lépõ kereskedõk igen dinamikus növekedést tudtak produkálni. Az újonnan piacra lépõk számára a belépési korlátok jelentõsen csökkentek, azonban mára már egy telített piacon kell helytállniuk.

*


**

Belsõ konzulens: Papp Ferenc, fõiskolai tanár, Általános Vállalkozási Fõiskola Külsõ konzulens: Kártik János

192


Pintér Zsuzsanna Boglárka* NAGY ÉS KIS VÁLLALKOZÁSOK MOTIVÁCIÓS RENDSZERÉNEK VIZSGÁLATA** Számos olyan vállalkozás létezik a piacon, ahol a vezetõ személyiségének és viselkedésének köszönthetõen, a szervezet eredményességét figyelhetjük meg. Ahogy az a vezetõ az alkalmazottaival bánik, amilyen stratégiákat, motivációs elméleteket, és ösztönös cselekedeteket bevet, annak érdekében, hogy a munkatársakból kicsalja a tõlük elvárható legjobb eredményt. A diplomamunkám során szeretném azt megvizsgálni, melyek azok a motivációs eszközök, amelyek a gyakorlatban beválnak, amelyek által a legjobb teljesítményt érheti el egy cég a piacon. Hiszen egy cég fennmaradáshoz, nagyon sok összetevõ szükséges, a profit, a teljesítmény, az elégedett vevõkör stb. De mégis mindezeknek az alapja, a megfelelõ vezetõ, és az õt követõ munkatársak, hiszen minden egyéb ezekbõl indul ki. Ezért is lett a választott diploma témám: vezetõi ösztönzés és menedzselés. A hipotézisem: A kisvállalkozásoknak és a nagyvállalatoknak eltérõ mértékben kell külsõ motivációt alkalmaznia. Ahhoz hogy ezt az állításomat igazolni, vagy épp megcáfolni tudjam, egy kérdéssort állítottam össze. Majd megkerestem különbözõ szektorban elhelyezkedõ kis és nagyvállalatokat. Idõpont egyeztetés után sikerült találkoznom a cégek vezetõivel, vagy tulajdonosával, és nekik tettem fel az összeállított kérdéssort egy-egy interjú során. Igaz az interjú hosszabb folyamat, de mégis könnyebb volt ezt a módszert alkalmazni nálunk. Az interjúk, általában egy-másfél órásra sikerültek. Bár igen idõigényes volt az interjúk elkészítése, és mivel a válaszok se voltak minden esetben adottak a kiértékelés is sok munkával járt, még is nem bántam meg, hogy ezt a módszert választottam, mert így egy reális képet kaphattam a piacról, illetve azokról a szegmensekrõl, ahol lehetõségem nyílt, a kérdéseimet feltennem. Látható, hogy mennyi mindenre kell odafigyelni egy vezetõnek ahhoz, hogy jól mûködhessen egy cég, hiszen most csak a motivációt elemeztem, és ennek is számos tényezõje merült fel, számos buktató, és befolyásoló eleme. Ez pedig csak egy része az egésznek, egy pillére a rendszernek, amire koncentrálniuk kell a vezetõknek, és akkor még nem is beszéltünk igazán, a versenytársakról, a profitról, a piacról, vagy a fennmaradásról. Az eredmények alapján kijelenthetem, hogy bár eltérõ külsõ, és belsõ motivációs rendszereket figyeltem meg, mégis vannak hasonlóságok a nagyvállalatok körében. Összességébe tehát valóban a nagyvállalatok más, bõvítettebb külsõ motivációs skálát használnak, mint a kisvállalkozások. Ennek a különbségnek oka lehet a nagy profit, az alkalmazottak lényegesen nagyobb száma. A kisvállalkozások, persze igyekeznek alkalmazkodni az elvártakhoz, és azzal pótolják,

*


**

Belsõ konzulens: Magyar Judit fõiskolai docens, Általános Vállalkozási Fõiskola Külsõ konzulens: Pintér Georgina


193

kissé hiányosabb külsõ motivációs listájukat, hogy a belsõ motiváció fontosságát emelik ki, hangsúlyozzák jobban. Nem könnyû minden egyén eltérõ szükségletei számára, egy megfelelõen jó rendszert kialakítani. Nagyon örültem a lehetõségeknek, amelyeket a cégek vezetõi biztosítottak nekem. Raboltak, amúgy is szûk munkaidejükbõl, és figyelmet fordítottak rám. Sikerült olyan tapasztalatokat szereznem, amelyeket késõbb biztosan fogok tudni, majd hasznosítani, ha majd sikerül saját vállalkozásomat megnyitnom.

Sándor Péter* TISZTA FORRÁSBÓL** Dolgozatom témája, a termék és a termék bevezetése a piacra. Választott termékem a Pearl Natural Kft. által forgalmazott ballonos forrásvíz. A dolgozatomban bemutatom, hogy milyen ismérvek jellemzik a terméket és mitõl válik termékké egy árucikk. Ismertetem, hogy az általam bemutatott cég hogyan valósította meg a termék piaci bevezetéset. A termékké válás folyamatára nagyobb hangsúlyt helyeztem. Az elemzést Philip Kotler Marketing menedzsment címû könyvének nyomán, hármas rendszer alapján készítettem el, az absztrakt termék, tárgyiasult termék és kiegészült terméken keresztül mutatom be a folyamatot. Ezen ismérvek alapján mutatom be a ballonos forrásvizet, mint terméket. Külön fejezetben foglalkozom a céggel és a cég környezetével. A mikro- és makrokörnyezeten keresztül kaphatunk rálátást a cég elhelyezkedésére az ásványvízpiacon. Egy érdekes, sokak számára ismeretlen piaci területet mutattam be. Mindannyian találkozunk, nap, mint nap, az ásványvízzel, de kevesen tudják, kik ennek a piacnak a szereplõi és milyen nehézségeket kell áthidalniuk a munkájuk során. Részletesen ismertetem a magyar ásványvíz piac szereplõit és egy fejezet erejéig kitekintek a kelet-európai ásványvíz piacra is. A cég ügyvezetõjével készített interjúm alapján érdekes áttekintést írtam a magyar és a szomszédos országok piaci trendjeirõl, valamint a jövõbeli alakulásáról. Egy termék létrehozása során rengeteg apró részletre kell figyelni és átfogó ismeretekkel kell rendelkezni, nemcsak technikai téren, de gazdasági, marketing és társadalomismereti téren is. Nem elég, ha van egy jó ötlet, azt elõ kell állítani, az elõállításhoz ismerni kell az anyagokat, azok technikai paramétereit. Tudni kell melyik szállító tudja stabilan és folyamatosan megfelelõ minõségben a rendelkezésünkre bocsátani az alapanyagokat. Ezek után össze kell állítani a terméket és megszervezni a gyártását. A termék bevezetése során a két legnagyobb hiba amit el lehet követni.:

*


**

Konzulens: Bárd András, fõiskolai tanár, Általános Vállalkozási Fõiskola

194


1. Ha a terméket bevezetjük a piacra, de nincs megfelelõen megszervezve a gyártás, azaz nem tudjuk kielégíteni a vásárlók megrendeléseit. 2. Ha mindent gondosan kidolgoztunk, de nem mértük fel a piac reális igényeit és olyan terméket kínálunk, amelyre nincs kereslet. Egy termék piaci bevezetése mindenképpen hatalmas befektetést igényel. Ez fokozottan igaz egy induló vállalkozásra, mert ebben az esetben a munkához szükséges infrastruktúrát is ki kell építeni. Valamint a termék kikísérletezése, a piac feltérképezése, a konkurencia figyelése tetemes összegeket emészt fel. Ezeknek az összegeknek egy részét megfelelõ szaktudással meg lehet spórolni, de még a legrutinosabb szakemberek is találkozhatnak olyan problémával, amelyet nem láthattak elõre. Például a cég esetében az óriásplakát és újság hirdetések nem hozták meg a várt eredményt, amit senki nem tudott volna elõre prognosztizálni. A dolgozatomban a 4P módszerrel elemzem a terméket és a bevezetést, valamit áttekintést végzek az ásványvízpiac szereplõirõl. A reklám részen belül foglalkozom néhány ismertebb vízforgalmazó cég kommunikációjával, megvizsgálva azt, hogy milyen eszközöket használnak a termékük népszerûsítésért. Az utolsó fejezetben megvizsgálom, milyen lehetõségei vannak a cégnek a jövõben, milyen utat választhatnak a nagyobb piaci részesedés elérésének érdekében.

Süveges Ágnes* WEBLOG A Web 2.0 és a hazai Blogoszféra** A blog jött, látott és a maga módján gyõzött. Észre sem vettük és egyik napról a másikra teljesen ismertté, sõt mi több, megszokottá vált. Mindez pár év leforgása alatt. Tudatosult ez bennünk egyáltalán? Felkeltette az érdeklõdésemet, és tudni akartam milyen lehetõségeket rejt magában ez a kommunikációs csatorna az itthoni világban. Ahhoz, hogy érdemben el tudjuk helyezni a blogvilágot az egyetemes világban, ismernünk kell a Web 2.0-át1 , illetve azt a jelenséget, ami emögött a kifejezés mögött értelmezhetõ. Miért? Mert a blog az egyik fõ sajátossága a Web 2.0-nak. Egy mai modern ember legyen tisztában

*

Nemzetközi kapcsolatok szakos végzõs hallgató

**

Belsõ konzulens: Papp Ferenc, fõiskolai tanár, Általános Vállalkozási Fõiskola

1

Egyéb használatos alternatív kifejezések: kettõpont-nulla, webkettõ, második generációs Web.


195

azzal, hogy mi történik világunk azon részén, ahol a legnagyobb az innováció és a fejlõdés. Mert ez jelenti a jövõt. Dolgozatom egyrészt a jelenlegi Web bemutatására irányul, másrészt a már létezõ, de még nem kiforrott hazai blogoszféra felvázolására nyújt egy újabb írásos dokumentációt. Míg a Web 2.0 területtel kapcsolatosan kutatásaim során tudtam támaszkodni meglévõ, írásos irodalmakra, addig a magyar blogoszféra témáját, fiatal életkorára való tekintettel, fõleg online PR és marketing tanácsadók, valamint híres bloggerek beszámolóiból építettem fel. Hazánkban a 150,000-es nagyságú blogoszféra legérdekesebb színfoltjai a politikai és az üzleti témájú blogok, annak ellenére, hogy összesített arányuk mindössze pár százalékot ér el. Elsõ hallásra ijesztõnek tûnik, viszont ha azt vesszük alapul, hogy Damjanovich Nebojsa szerint a hazai blogok 95%-a szemét, akkor már nem is tûnik olyan borzasztónak. A blogolás nagy népszerûségi íve megállt a levegõben és stagnálásra rendezkedett be. A magyar Web 2.0 Symposium évenkénti programjaiból is egyre jobban eltûntek a blogokkal kapcsolatos témák. Miért? A legkézenfekvõbb válasz az, hogy a blogok elfogadottá váltak, beépültek mindennapjainkba, nem kell már mit magyarázni rajtuk. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a hivatalos bloggerek kifejezés megjelenése, rámutatva egy új szakma kialakulásának lehetõségére. Megoszthatóság, aktív részvétel, együttmûködés, közvetlen interakció ez jellemzi a blogot és a Web 2.0-át. A Weben zajló forradalom már rég nem arról szól, hogy hol fejti ki hatását, hiszen már mindenhol jelen van, hanem arról, hogy mi, a felhasználók mit kezdünk vele és mire használjuk fel. A Web, az emberi kollektív tudásbázis tárhelyeként, most már arra is képes, hogy a tartalmakat mindenki által szerkeszthetõvé tegye. Az online világban való részvétel lemarad, aki kimarad álláspontját, mára már felváltotta a kimarad, aki lemarad nézet.

196


Székely Szabolcs* STRATÉGIAI CONTROLLING ESZKÖZÖK BEVEZETÉSE A GYAKORLATBAN** Az utóbbi években számos vállalatnál dolgoztam, ahol a legkülönfélébb termékekkel és szolgáltatásokkal foglalkoztunk, az alkatrészektõl a szoftverekig. A fõiskolát ezen munkahelyeim mellett kezdtem el és így is tanultam végig. A tanulmányok során szinte mindig voltak olyan tantárgyak, amelyek a szervezetek magatartásával, hiányosságaival, lehetõségeivel és irányításával foglalkoztak, ezekbõl többnyire volt is komolyabb önálló munkát kívánó beadandó házi dolgozat. Ezekben az volt a feladatom, hogy a tanultakat alkalmazva vizsgáljam meg azt a szervezetet, ahol dolgoztam és elemezzem annak mûködését. Most a tanulmányok lezárásaként ismét egy hasonló feladatot kaptam, szakdolgozatomban annak bemutatására vállalkozom, hogy életszerû körülmények között mutassak be egy olyan rendszert, amely kapcsolódik a szakirányos tantárgyakhoz. Szerencsémre éppen ilyen helyzetben van a vállalat, ahol dolgozom, az utóbbi évben kezdtük meg az új tulajdonosnál széles körben alkalmazott, stratégiai értékek és célok szerinti vezetésben használt, vállalatirányítási programok bevezetését. A korábban német tulajdonú vállalatot elérte a globalizáció szele és néhány éve már egy multinacionális amerikai óriáskonszern tulajdonába kerültünk. Ezzel igen sok változás kezdõdött a cégnél, szinte nincs olyan terület, amit ne érintett volna a tulajdonosváltás. A szakdolgozatban tárgyalt téma, a stratégiai controlling eszköz bemutatása és a bevezetés körülményeinek valamint tanulságainak kidolgozása egyszerre jelentett érdekes tanulmányozási munkát, másfelõl igen aprólékos és sok területre kiterjedõ kutatómunkát. A feladat könnyebbik fele az volt, amikor az amúgy is kötelezõ bevezetés alatt csak el kellett látnom a reám osztott szerepet és amellett, hogy a cégnél elvégeztem az ezzel járó feltáró és dokumentációs munkákat, a szakdolgozatomba már írtam is az ennek során megtapasztalt élményeimet. A munka másik fele azonban sokkal több idõt és energiát emésztett fel, mint ahogy azt elsõre terveztem, ugyanis a dolgozat kétharmadát kitevõ, az eszközöket leíró rész angol nyelven volt elérhetõ, egy globális tréning-anyag keretén belül. Ez egy minden részletre kiterjedõ leírása az egész rendszernek, a legapróbb részletig le vannak szabályozva a folyamatok és az ezt mûködtetõ eszközök. Ezek leírása után magának a rendszernek a bevezetésérõl írtam le a gyakorlati tapasztalataimat, amely nem azt az eredményt hozta, amit az elején gondoltam. Az amerikai vállalati környezet és kultúra igen sok különbözõséget mutat fel a hazaival szemben, ebbõl kifolyólag az ezt fejlesztõ törekvések és politikák is egész más megvilágításba kerülnek itthon, mint odaát. Ezeknek az eltéréseknek a megfigyelésére és megfejtésére is sok energiát áldoztam,

*


**

Belsõ konzulens: Váróczi Violetta fõiskolai tanársegéd, Általános Vállalkozási Fõiskola Külsõ konzulens: Kuti Orsolya


197

úgy érzem abban van a szakdolgozat igazi mondanivalója, hogy feltárja miket kell legyõzni ahhoz, hogy egy Amerikában már sok éve kipróbált és bevált vállalatirányítási rendszert Magyarországon is sikerrel lehessen bevezetni. Ez ugyanis nem megy egyik hónapról a másikra, komoly szervezeti kulturális és szemléletbeli váltásra van hozzá szükség, ami számos munkatársnál szinte elképzelhetetlen, sokuknál pedig akár éveket is igénybe vehet, amíg elérnek a megfelelõ szintre. Összefoglalva a tapasztalataimat és a feldolgozott belsõ kézikönyveket elmondhatom, hogy egy nagyon egyszerû és profin dokumentált nagyvállalati környezetben mûködõ minõségfejlesztõ-rendszert ismertem meg, amelynek a használatához szervezetünk többi tagjától is jóval nagyobb energia befektetésre lenne szükség.

Tornyi Adrienn* VÁC VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK GAZDÁLKODÁSA** Dolgozatomban Vác Város Önkormányzatának gazdálkodását veszem nagyító alá, megpróbálva bemutatni az önkormányzat gazdálkodásának egyes tételeit, illetve esetleges hibáit. Az önkormányzati gazdálkodás általános és legfontosabb törvényi kérdésköreit érintve, a költségvetési bevételeken és kiadásokon át a vagyongazdálkodással befejezve szeretnék egy összefogó képet nyújtani Vác város önkormányzatának gazdálkodásáról. A helyi önkormányzatok nyújtotta szolgáltatásokhoz anyagi eszközökre, a munkaerõ finanszírozására pénzügyi forrásokra van szükség. Az önkormányzatok pénzügyeinek, költségvetési gazdálkodásának rendjére vonatkozó szabályok ismerete egyre nagyobb jelentõséget kap az önkormányzati képviselõk, a választott tisztségviselõk tevékenységében, nem csupán azért, hogy az önkormányzati feladatellátás feltételeit biztosító pénzügyi lehetõségeket megismerjék, hanem azért is, mert e tevékenység jogszerûsége a törvényes mûködés követelményének érvényesülése mellett a gazdálkodás a választópolgárok egyre intenzívebb figyelme mellett folyik. Dolgozatomban a 2006., 2007. és 2008. éveket bemutató bevételi források és a kiadási kiemelt irányzatok tükrözik, hogy az elmúlt három évben a város költségvetése nagyjából ugyanakkora nagyságrendû. A gazdálkodás kiegyensúlyozott, és a bevételek a kiadásokat megnyugtatóan fedezik. A költségvetés mellett éves likviditási terv is készül, mivel a bevételek realizálása nem mindig esik egybe a kiadási szükségszerûséggel.

*

Nemzetközi kapcsolatok szakos végzõs hallgató

**

Belsõ konzulens: Balázs Ágnes fõiskolai tanár, Általános Vállalkozási Fõiskola

198


Elõfordult, hogy év közbeni áthidaló hitelt kellett felvennie az önkormányzatnak a számlavezetõ banknál, de kötvényt kibocsátani vagy áthúzódó hitelt felvenni nem kellett. Ezért Vác Város Önkormányzatát kedvezõ helyzetûnek ítélem. A Váci Önkormányzat vagyona jelentõs, nagyobb részét az ingatlanvagyon teszi. Fõ részét a Polgármesteri Hivatal kezeli, de jelentõs a költségvetési intézmények által kezelt vagyon is. A vagyon nyilvántartása mind vagyonkataszteri szempontból, mint értékben leltárszerû és teljeskörû. Az önkormányzati forgalomképes vagyon folyamatosan csökken. A gazdálkodás színvonalát az Állami Számvevõszék kielégítõnek minõsítette, vagyonvesztés egyik területen sem volt. Ugyanakkor elmondható az is, hogy Vác város az önkormányzati gazdálkodás körében a fõ hangsúlyt az éves költségvetésére, illetve annak végrehajtására helyezte. Az eltelt 17 évben kevesebb hangsúlyt fordított a vagyongazdálkodásra, a vagyoni értékû jogokkal való gazdálkodásra és általában azoknak a vagyoni értékû jogoknak a kezelésére, amelyek vagyonának részét képezik. Az a vélemény alakult ki bennem, hogy az elmúlt évtõl kezdõdõen bizonyos fokú szemléletváltozás állt be, úgy a költségvetési gazdálkodás területén, mint a vagyonnal való gazdálkodás területén. Amennyiben az önkormányzat tovább fejleszti és kidolgozza ennek módszerét, úgy, véleményem szerint, stabilabb gazdasági környezetet tud önmaga számára teremteni. Ezt követõen már nem csak az adókkal, azok mértékével, vagy esetleg új adók bevezetésével tud plusz forrásokhoz jutni, hanem a gazdálkodás körében végzett ilyen pozitív irányú tevékenységével is.


199

200


SZAKDOLGOZATI ANNOTÁCIÓK 2008

Recommend Documents