PPKE BTK Esztétika Tanszék
Esztétika évfolyam- és szakdolgozati témakörök 2008
1. A retorikai elmélet és gyakorlat esztétikai dimenziói – Roland Barthes: A régi retorika. Emlékeztetı (ford. Szigeti Csaba), in: Thomka Beáta (szerk.): Az irodalom elméletei III, Pécs, 1997. – Hans Blumenberg: Antropológiai közelítés a retorika aktualitásához (ford. Molnár Mariann), Literatura, 1992, 2. – Paul de Man: Az olvasás allegóriái (ford. Fogarasi György), Szeged, 1999, 13-180 (I. Retorika). 2. Irodalomesztétikai problémák – Roland Barthes: A szöveg öröme (ford. Babarczy Eszter és mások), Budapest, 1996. – Hans Robert Jauss: Recepcióelmélet – esztétikai tapasztalat – irodalmi hermeneutika (ford. Bernáth Csilla és mások), Budapest, 1997, 139-177 (Esztétikai tapasztalat és irodalmi hermeneutika; Az esztétikai élvezet és a poieszisz, aisztheszisz és katharszisz alaptapasztalatai) – Radnóti Sándor: A piknik, in: A piknik. Írások a kritikáról, Budapest, 2000. 3. Kép és nyelv – Gottfried Boehm: A képleírás (ford. Rózsahegyi Edit), in: Thomka Beáta (szerk.): Narratívák1. Képleírás. Képi elbeszélés, Budapest, 1998. – Karlheinz Lüdekind: Irányok között. Elmélkedések a „képek vitája” aktuális frontvonalairól (ford. Németh Andrea), in: Bacsó Béla (szerk.): Kép. Fenomén. Valóság, Budapest, 1997. – W. J. Thomas Mitchell: Mi a kép? (ford. Szécsényi Endre), in: Bacsó, 1997. 4. A mővészettudomány esztétikai aspektusai – Marosi Ernı: Elıszó, in: Marosi (szerk.): Emlék márványból vagy homokkıbıl. Mővészet és elmélet, Budapest, 1976. – Radnóti Sándor: „Tisztelt közönség, kulcsot te találj…”, Budapest, 1990. – Hans Belting: A mővészettörténet vége. Az elsı kiadás újragondolt változata – tíz év után (ford. Teller Katalin), Budapest, 2006. 5. A 17. századi holland zsánerfestészet esztétikai problémái – Georg Wilhelm Friedrich Hegel: Esztétikai elıadások (ford. Szemere Samu, Zoltai Dénes), Budapest, 1980, I, 165-178; II, 167-185; III, 47-64, 95-101. – Svetlana Alpers: Hő képet alkotni. Holland mővészet a XVII. században (ford. Várady Szabolcs), Budapest, 2000. – Martin Jay: A modernitás látásrendszerei (ford. Végsı Roland), Vulgo, 2000, 1-2. 6. A kora romantikus mővészetfelfogás elızményei és következményei – Walter Benjamin: A mőkritika fogalma a német romantikában (ford. Somlyó Bálint), Gond, 2003, 35.
– –
Hans-Georg Gadamer: Igazság és módszer (ford. Bonyhai Gábor), Budapest, 1984, 76-87 (A mővészet igazságára vonatkozó kérdés visszanyerése). Manfred Frank: A kora romantika filozófiai alapjai (ford. Mesterházy Balázs), Gond, 1998, 17.
7. Esztétikai tapasztalat és mővészetfilozófia viszonya a 19. és a 20. században – Rüdiger Bubner: A jelenkori esztétika némely feltételérıl (ford. Mesterházi Miklós), Athenæum, 1990, 1. – Arthur C. Danto: A közhely színeváltozása (ford. Sajó Sándor), Budapest, 1996. július 13. – Richard Shusterman: Pragmatista esztétika. A szépség megélése és a mővészet újragondolása (ford. Kollár József), Pozsony, 2003. 8. A magyar kritikatörténet esztétikai összefüggései – Németh G. Béla: A magyar irodalomkritikai gondolkodás a pozitivizmus korában, Budapest, 1981. – Dávidházi Péter: Hunyt mesterünk: Arany János kritikai öröksége, Budapest, 1994. – Margócsy István: Égi és földi virágzás tükre. Tanulmányok a magyar irodalmi kultuszokról, Budapest, 2007. 9. A kortárs magyar nyelvő próza értelmezésbeli alternatívái – Balassa Péter: Észjárás és forma. Megújuló prózánkról, in: A színeváltozás, Budapest, 1982. – Radnóti Sándor: Az ambivalens mőbírálat, in: Balassa (szerk.): Diptychon. Elemzések Esterházy Péter és Nádas Péter mőveirıl, 1986-88, Budapest, 1988. – Károlyi Csaba (szerk.): Csipesszel a lángot. Tanulmányok a legújabb magyar irodalomról, Budapest, 1994. 10. A színházmővészet esztétikai kérdései – –
–
Susan Sontag: A tragédia halála, in: uı.: Against Interpretatio, Anchor Books Doubleday 1990. Magyarul: { HYPERLINK "http://www.literatura.hu/szinhaz/sontag.htm" } Adrian Page: A drámaíró halála, in: uı: The Death of the Playwright? Modern British Drama and Literary Theory ed. Adrian Page, Macmillan, 1989. Magyarul: { HYPERLINK "http://www.literatura.hu/szinhaz/halala.htm" } Eric Bentley: A dráma élete, Jelenkor, Pécs, 1998
11. A kép mint képzımővészeti alkotás státuszának változatai és változásai – Hans Belting: Kép és kultusz. A kép története a mővészet korszaka elõtt, Bp, 2000. – Pavel Florenszkij: Az ikonosztáz, Bp, 1988. – Walter Benjamin: A mőalkotás a technikai sokszorosíthatóság korszakában, in: uı.: Kommentár és Prófécia. Bp, 1969. 301-334., letölthetı: { HYPERLINK "http://frankfurt.tek.bke.hu/media/szoveg/benjamin_sokszorosit.htm#_ftn0" }, illetve más fordításban: { HYPERLINK "http://aura.c3.hu/walter_benjamin.html" } 12. Képi és fogalmi gondolkodás a koramodern korban – az emblémáskönyvek példája alapján – A reneszánsz szimbolizmus [ikonográfia, emblematika, Shakespeare], szerk. Fabiny Tibor, Pál József, Szınyi György Endre, Szeged, 1998. – Sajó T.: Egy elfelejtett nyelv. In: Cesare Ripa: Iconologia. Bp, 1977. (ford. Sajó T.), 617642.
–
–
Knapp Éva – Tüskés Gábor: Emblémaelméletek Magyarországon a XVI–XVIII. században. in: Neolatin irodalom Európában és Magyarországon, szerk. Jankovits László, Kecskeméti Gábor, Pécs, 1996., 171–187. Az ikonológia elmélete. Szöveggyőjtemény az irodalom és a képzımővészet szimbolizmusáról (Ikonológia és mőértelmezés I.), szerk. Pál József, Szeged, 1997.
13. A modernizmus egy-egy stílusirányzatának esztétikai gondolkodása – impresszionizmus, szecesszió, szimbolizmus – Fülep Lajos: Mővészet és világnézet, in: Magyar Mővészet, Bp., 1971, 219-266. – Lukács György: A lélek és a formák, Bp., 1995. – Németh G. Béla: A magyar irodalomkritikai gondolkodás a pozitivizmus korában, Bp. 1981. 14. A „képi fordulat” a 20. századi esztétikai gondolkodásban – Martin Heidegger: A világkép kora. In: Fenomén és mő , szerk. Bacsó Béla, Bp., 2002. (ford. Pálfalusi Zsolt) – W. J. T. Mitchell: A képi fordulat, Balkon, 2007/11-12, letölthetı: { HYPERLINK "http://www.balkon.hu/2007/2007_11_12/01fordulat.html" } – Kép - Fenomén – Valóság, szerk. Bacsó Béla, Bp., 1997. (elsısorban Gottfried Boehm, Max Imdahl és W. J. Thomas Mitchell írása) – Gottfried Boehm: A képleírás. A nyelv és a kép határairól. In: Thomka Beáta (szerk.): Narratívák I. , Bp., 1998, 19-36. 15. Az ízlésesztétika kialakulása és változásai - a kései reneszánsztól a felvilágosodás koráig – M. H Abrams: Addisontól Kantig: a modern esztétika és az irányadó mővészet, Jelenkor, 1997/5, 501-520. o. – Alfred Baeumler: Az irracionalitás problémája 18. századi esztétikában és logikában Az ítélıerı kritikájáig. Bp., 2002. – Hans-Georg Gadamer: Humanista vezérfogalmak, ízlés, valamint Kant tanítása az ízlésrıl és a zsenirıl, in: Igazság és módszer, Bp., 1984. – Kisbali László: Ízlés és képzelet. Janus, 1987/ısz – Szécsényi Endre: Az ízlés mint sensus communis, letölthetı: { HYPERLINK "http://laokoon.c3.hu/1/sze_izles.html" } 16. A mővészet/költészet szerepének megítélése a felvilágosodás vitáiban – Giambattista Vico: Az új tudomány, Bp., 1963., vonatkozó fejezetek – David Hume: A tudományok és a mővészetek keletkezésérıl s fejlıdésérıl, in: David Hume összes esszéi I, Bp., 1992, 114-138. – Rousseau: Értekezés a tudományokról és a mővészetekrıl, in: Értekezések és filozófiai levelek, Bp., 1978, 5-38. 17. A felvilágosodás esztétikájának meghatározó 20. századi értelmezései – Benedetto Croce: Az esztétika története, III-VIII. fejezet, in: Benedetto Croce: Esztétika. Elmélet és történet, ford. Dr. Kiss Ernı, Bp., év nélkül, 189-284. – Ernst Cassirer: Az esztétika alapkérdései, in: uı.: A felvilágosodás filozófiája, ford. Scheer Katalin, Bp., 2007, 349-449. – Alfred Baeumler: Az irracionalitás problémája a 18. századi esztétikában és logikában Az ítélıerı kritikájáig, Bp., 2002.
18. Ágazati esztétikai sajátosságok - az építészet példája – Martin Heidegger: Építés, lakás, gondolkodás, in: Schneller István: Az építészeti tér minıségi dimenziói, Bp., 2002., Valamint: uı.: A mővészet és a tér, in: uı.: „… költıien lakozik az ember…”, szerk. Pongrátz Tibor, Bp., Szeged, 1994., 211-218. – Roger Scruton: The Aesthetics of Architecture, Princeton: Princeton University Press, 1979. – A mérhetı és a mérhetetlen. Építészeti írások a huszadik századból, szerk. Kerékgyártó Béla, Bp., 2000, 2004. 19. A magyar polgári irodalom és hagyományának továbbélése a 20. században (Kosztolányi, Krúdy, Márai, Ottlik) – – –
Tanulmányok Kosztolányi Dezsırıl, szerk. Kulcsár Szabó Ernı, Szegedy-Maszák Mihály, Bp, 1998. Fried István: Író esıköpenyben. Márai Sándor pályaképe. Bp., 2007. Mekis János: Az önéletrajz mintázatai a magyar irodalmi modernség hagyományában, Bp., 2002.
20. Homo aestheticus, homo moralis… - írószerepek és irodalomképek a 20. századi magyar irodalomban – Szegedy-Maszák Mihály: Irodalmi kánonok, Debrecen, 1998. – A rejtızı Kosztolányi. Esszék, tanulmányok, szerk. Mész Lászlóné, Bp., 1987. – Kenyeres Zoltán: Etika és esztétizmus, Bp., 2001. 21. A mővészeti modernség eszmei-esztétikai hatósugara – – –
Jürgen Habermas: Filozófiai diskurzus a modernségrıl. Tizenkét elıadás. Fordította Nyizsnyánszky Ferenc és Zoltai Dénes. Helikon, Budapest, 1998. Jefferson, A. – Robey, D.: Bevezetés a modern irodalomelméletbe. Összehasonlító áttekintés. Osiris, Budapest, 1995. Bókay Antal – Vilcsek Béla (szerk.): A modern irodalomtudomány kialakulása. A pozitivizmustól a strukturalizmusig. Szöveggyőjtemény. Osiris, Budapest, 2001.
22. Regényelemzés pszichológiai közelítésben. – Az identitás kérdései Török Gyula Ikrek c. mővében – – –
Karl Jaspers: A világnézetek pszichológiája. Osiris, Budapest, 1999. Az elbeszélés módozatai. Szerk. Józsan Ildikó – Kulcsár Szabó Ernı – Szegedy-Maszák Mihály. Osiris Kiadó, Budapest, 2003. A regényelemzés szempontjai = Sipos Lajos (szerk.): Mőelemzés – mőértés. Sport, Budapest, 1990. 150-162.
23. Regényelemzés antropológiai közelítésben – – –
Karl Jaspers: Filozófiai önéletrajz. Osiris, Budapest, 1998. Rokay Zoltán: Filozófiai antropológia a katolikus teológia szempontjából. SzIT, Budapest, 2000. Szegedy-Maszák Mihály: A regény amint írja önmagát. Tankönyvkiadó, Budapest, 1982.
24. Posztmodern, poétika, normativitás
– –
–
Jean-Françoise Lyotard: A posztmodern állapot. T-Twins, Budapest, 1997. Bókay Antal – Vilcsek Béla – Szamosi Gertrud – Sári László (szerk.): A posztmodern irodalomtudomány kialakulása. A posztstrukturalizmustól a posztkolonialitásig. Szöveggyőjtemény. Osiris, Budapest, 2002. Rohonyi Zoltán (szerk.): Irodalmi kánon és kanonizáció. Osiris, Budapest, 2001.
25. Az avantgárd irodalom elmélete és jelenségei az avantgárd mővészet közegében. – – –
Bohár András: Aktuális avantgárd: M[agyar]. M[őhely]. Ráció, Budapest, 2002. Né/ma? Tanulmányok a magyar neoavantgárd körébıl. Szerk. Deréky Pál és Müllner András. Ráció, Budapest, 2004. Kékesi Zoltán: Médiumok keveredése. Nagy Pál mőveirıl. Ráció, Budapest, 2003.
26. A neoavangárd irodalmiság világképi és nyelvhasználati komponensei. – – –
Kékesi Zoltán: Médiumok keveredése. Nagy Pál mőveirıl. Ráció, Budapest, 2003. Dánél Mónika: Nyelv-karnevál. Performatív myelvhasználat magyar neoavantgárd szövegekben = Né/ma? 99-113. Sz. Molnár Szilvia: A neoavantgárd poétikájáról = Né/ma? 86-98.
27. Populáris irodalom (mővészet) – kánon – – –
Szalay Károly: Komikum, szatíra, humor. Irodalomelmélet és a magyar komikumelmélet története. Gondolat, Budapest, 1983. Rohonyi Zoltán (szerk.): Irodalmi kánon és kanonizáció. Osiris, Budapest, 2001. Th. W. Adorno: A félmőveltség elmélete = Wessely Anna (szerk.), A kultúra szociológiai tanulmányozása. Osiris kiadó – Láthatatlan Kollégium, Budapest, 1998. 96-113.
28. Filozófia és mőfajelmélet – – –
Poszler György: Filozófia és mőfajelmélet. Akadémiai, Budapest, 1983. Az elbeszélés módozatai. Szerk. Józsan Ildikó – Kulcsár Szabó Ernı – Szegedy-Maszák Mihály. Osiris Kiadó, Budapest, 2003. Szili József: A poétikai mőnemek interkulturális elmélete. Literatura, 1997/3. 35-57.
29. Novellaelemzési „sávmodul” – – –
Borisz Eichenbaum: Az irodalmi elemzés. Gondolat, Budapest, 1974. Sipos Lajos (szerk.): Mőelemzés – mőértés. Tankönyvkiadó, Budapest, 1990. Hankiss Elemér (szerk.): A novellaelemzés új módszerei. Akadémiai, Budapest, 1971.
30. „Ábrázolásesztétika” – „befogadásesztétika” – – –
Hans Robert Jauss: Recepcióelmélet – esztétikai tapasztalat – irodalmi hermeneutika. Osiris, Budapest, 1997. Történelem, kultúra, medialitás. Szerk. Kulcsár Szabó Ernı és Szirák Péter. Balassi, Budapest, 2003. Lukács György: Az esztétikum sajátossága. Akadémiai, Budapest, 1965.
31. Szent Tamás és az esztétika. A „De veritate” fordítása és/vagy kommentárja – – –
De veritate (különbözı kiadások) H.-U. von Balthasar: A szépségfilozófia teológiai a priorija, in: A dicsıség felfénylése. Teológiai esztétika III/1. A metafizika terében. Ókor, Budapest, 2007., 287-374. J.-P.Torrell: Aquinói Szent Tamás élete és mővei, Budapest, 2007.
32. Dante mint filozófus. Az Isteni színjáték értelmezése Dante bölcseleti mővei és a skolasztika felıl – – –
Dante a huszadik században, Helikon 2001/2-3. R.Imbach: Dante, la philosophie et les laïcs, Paris, 1996. Kelemen János: A filozófus Dante, Atlantisz, Budapest, 2002.
33. Petrarca: a költı és a filozófus. A magány fogalma – – –
F. Petrarca De vita solitaria címő mővének különbözı nyelvő fordításai N.Mann bevezetıje in: Pétrarque: De vita solitaria. La vie solitaire, Millon, 1999., 5-25. Petrarca: hermeneutika és írói személyiség, Helikon 2004/1-2.
34. Marsilio Ficino Platón-kommentárjai – – –
M.Ficino: A szerelemrıl, Budapest, 2001. Paul Richard Blum elıszava, in: M. Ficino: Über die Liebe oder Platons Gastmahl (kétnyelvő kiadás), Hamburg, 1984., XIII-XLV. E.Panofsky: Idea. Adalékok a régebbi mővészetelmélet fogalomtörténetéhez, Budapest, 1998.
35. Az érzékek éjszakája. Keresztes Szent János és az esztétika – – –
Keresztes Szent János: Mővei I-II, Gyıri Kármelita Rendház, 1995. H.U.von Balthasar: Keresztes Szent János, in: A dicsıség felfénylése. Teológiai esztétika II/2., Bp., 2005., 473-546. A.Michel: Saint Jean de la Croix, Fenelon, Hölderlin. Les renaissances de l’hymne, in: In hymnis et canticis. Culture et beauté dans l’hymnique chrétienne latine, Louvain-Paris, 1976., 258-284.
36. A kép státusza. A reformáció esztétikája – – –
G. Ebeling: Luther, Budapest, 1997. Fabiny Tibor: A keresztény hermeneutika kérdései és története, Budapest, 1998. C. Christensen: Art and Reformation in Germany, Ohio University Press, 1979.
37. A látszat fogalma. Lét és látszat G.W.F. Hegel: Esztétikai elıadások I-III, Budapest, 1952. G.W.F. Hegel: A logika tudománya I-II, Budapest, 1957. M. Heidegger: Bevezetés a metafizikába, Budapest, Matúra, é.n.
38. A magány fogalma a fiatal Lukács György esztétikai írásaiban – – –
Lukács György: Ifjúkori mővek, Budapest, 1977. Földényi F. László: A fiatal Lukács, Budapest, 1980. Poszler György: Az évszázad csapdái, Budapest, 1986.
39. József Attila esztétikai töredékei – – –
József Attila: Tanulmányok és cikkek 1923-30. Szövegek, Budapest, 1995. József Attila: Tanulmányok és cikkek 1923-30. Magyarázatok (írta: Tverdota György), Budapest, 1995. Lengyel András: „…gondja kél a gondolatban”. Az értekezı József Attiláról, Szeged, 2005
40. A fotómővészet esztétikai dilemmái – – –
Roland Barthes: Világoskamra. Európa Könyvkiadó, Bp., 1985. Susan Sontag: A fényképezésrıl, Európa Könyvkiadó, 1981 Bán András – Beke László (szerk.): Fotóelméleti szöveggyûjtemény, Budapest: Enciklopédia, 1997.
