PPKE BTK, Nyelvészeti Intézet

PPKE BTK, Nyelvészeti Intézet Magyar Nyelvészeti Tanszék

MAGYAR ALAPSZAK (BA) MAGYAR NYELVÉSZET TANTÁRGYLEÍRÁSOK (a kurzusok sorrendje a mintatantervet követi) A tanegységek itt következő bemutatása során megadott szakirodalom-jegyzék CSAK TÁJÉKOZTATÓ JELLEGŰ! A KÖTELEZŐ ÉS AJÁNLOTT SZAKIRODALMAK MEGADÁSA A KURZUST VEZETŐ TANÁR HATÁSKÖRE.

Frissítve: 2011. január 20. Piliscsaba

1. félév Bevezetés a nyelvtudományba Kredit: 2

1 féléves

Heti óraszám: 2

Óratípus: előadás

Értékelés: kollokvium

Tantárgy leírása: A nyelv szerepe a megismerésben. A nyelv mint kommunikációs rendszer. A modern nyelvészet kialakulása. Újraíró szabályok: a gondolati és a nyelvi rendszerek közötti kapcsolódások törvényszerűségei. Transzformációs grammatika. Nyelv és informatika. A nyelvet használó számítógép. Szociolingvisztikai megfontolások. Az írás. A metafora.

Irodalom: AUSTIN, JOHN L.: Tetten ért szavak. Bp., 1990. CRYSTAL, DAVID: A nyelv enciklopédiája. Bp., 1998. DENNETT, DANIEL C.: Micsoda elmék. Bp., 1996. JAKOBSON, ROMAN: Hang – jel – vers.2 Bp., 1972. KÁLMÁN LÁSZLÓ–TRÓN VIKTOR: Bevezetés a nyelvtudományba.2 Bp., 2007. KENESEI ISTVÁN (szerk.): A nyelv és a nyelvek.3 Bp., 1995. PRÓSZÉKY GÁBOR–KISS BALÁZS: Számítógéppel emberi nyelven. Bicske, 1999. ROBINS, ROBERT HENRY: A nyelvészet rövid története. Bp., 1999. SAUSSURE, FERDINAND DE: Bevezetés az általános nyelvészetbe. Bp., 1997.

Tantárgyfelelős: Németh Renáta Oktatók: Gáspári László, Cser András, Gerstner Károly

Kommunikáció szóban (retorika) Kredit: 2

1 féléves

Heti óraszám: 2

Óratípus: szeminárium

Értékelés: gyakorlati jegy

Tantárgy leírása: A szemináriumon a klasszikus és modern retorika primer és szekunder irodalma segítségével tekintjük át a nyelvnek a szóbeli kommunikációban betöltött szerepét. A beszédműfajok (pl.: történet elmondása, előadás, érvelés stb.) elemzése mellett kitérünk a hangzás/reprezentáció, a szerkezet/szerkesztés, megértés/meggyőzés, hatáskeltés, befogadás, alkalmazkodás, relevancia problémájára. A cél az elméleti keretek megismertetésén túl gyakorlati készségek kialakítása, ezért a témába vágó szövegek elemzése mellett hangsúlyt kap az egyéni reprodukció.

Irodalom: ADAMIK TAMÁS–A. JÁSZÓ ANNA–ACZÉL PETRA: Retorika. Budapest, Osiris Kiadó, 2004. WACHA IMRE: A korszerű retorika alapjai I–II. Budapest, Szemimpex Kiadó, 1994. MONTÁGH IMRE: Tiszta beszéd. Budapest, Kossuth kiadó, 1976. PRATKANIS–ARONSON: A rábeszélőgép. Élni és visszaélni a meggyőzés mindennapos mesterségével. Budapest, Ab Ovo, 1992. ZENTAI ISTVÁN: A meggyőzés csapdái. Informális hibák és visszaélések a mindennapi meggyőzésben. Typotex, 1999.

Tantárgyfelelős: Németh Renáta Oktatók: Szerecz György, Forró Orsolya

2

Nyelvészeti proszeminárium Kredit: 2

1 féléves

Heti óraszám: 2



Tantárgy leírása: A tantárgy célja az egyetemi magyar nyelvészeti tanulmányok módszertani és gyakorlati megalapozása, a hallgatók felkészítése a könyvtárhasználatra, a filológiai munkára, bevezetésük a magyar nyelvészeti stúdiumokba. Szövegolvasás, poétikai, stilisztikai, jelentéstani, helyesírási, nyelvtörténeti szempontú szövegelemzés. A nyelvészeti kutatómunka legfontosabb forrásainak és segédeszközeinek megismerése (folyóiratok, szótárak, kézikönyvek). Az anyaggyűjtés, a cédulázás, a szakirodalomban való tájékozódás gyakorlati kérdései, a nyelvészet alapvető terminusai, módszertani felkészülés az önálló filológiai munkára.

Irodalom: KENESEI ISTVÁN (szerk.): A nyelv és a nyelvek.3 Bp., 1995. H. BOTTYÁNFFY ÉVA–HORVÁTH MÁRIA–KOROMPAY KLÁRA–MÁTAI MÁRIA : Bevezetés az egyetemi magyar nyelvészeti tanulmányokba. Bp., 1980.

Tantárgyfelelős: Gáspári László Oktatók: Szerecz György, Gáspári László, Hegedűs Attila

Kommunikáció írásban (írástechnika, pragmatika, szövegtan) Kredit: 3

1 féléves

Heti óraszám: 2



Tantárgy leírása: A szemináriumon a retorika, pragmatika és a szövegtan megközelítései segítségével tekintjük át a nyelvnek az írott kommunikációban betöltött szerepét. A primer és szekunder irodalom elemzése mellett kitérünk a szerkezet/szerkesztés, olvasás/fogalmazás, hatáskeltés, befogadás, alkalmazkodás, relevancia problémájára. A cél az elméleti keretek megismertetésén túl gyakorlati készségek kialakítása, ezért a témába vágó szövegek elemzése mellett hangsúlyt kap az egyéni reprodukció.

Irodalom: ADAMIK TAMÁS–A. JÁSZÓ ANNA–ACZÉL PETRA: Retorika. Budapest, Osiris Kiadó, 2004. WACHA IMRE: A korszerű retorika alapjai I–II. Budapest, Szemimpex Kiadó, 1994 REBOUL, ANNE–MOESCHLER, JACQUES: A társalgás cselei. Budapest, Osiris Kiadó, 2000. (9. Konklúzió 218–236) TOLCSVAI NAGY GÁBOR: A magyar nyelv szövegtana. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2001. BEAUGRANDE–DRESSLER: Bevezetés a szövegnyelvészetbe. Budapest, Corvina, 2000.

Tantárgyfelelős: Németh Renáta Oktatók: Gáspári László, Szerecz György, Kacskovics-Reményi Andrea

3

Helyesírás Kredit: 2

1 féléves

Heti óraszám: 1



Tantárgy leírása: Cél, hogy a hallgatók alakítsák ki azt a készséget, amelynek alapján biztosan és tudatosan alkalmazzák az elsajátított elméleti ismereteiket a gyakorlatban. Lássák át világosan helyesírásunk rendszerét, logikáját, legyenek képesek a helyesírási hibák javítására, feladatlapok, tollbamondások, szövegek összeállítására.

Kötelező irodalom: A magyar helyesírás szabályai 11. kiad. Akadémiai Kiadó, Bp. Gasparics Gyula: Helyesírási százszorszép. CD ROM Zsámbék, 2003. Gasparics Gyula: Jeles(5)kedj a helyesírásban! AVKF Vác, 2005. Laczkó Krisztina–Mártonfi Attila: Helyesírás. Osiris Kiadó, Bp., 2004. Magyar helyesírási szótár. Akadémiai Kiadó, Bp., 1999.

Ajánlott irodalom: Gasparics Gyula: Oktatótábla a j–ly-os szavak köréből. Zsámbék, 2003. Gasparics Gyula: Helyesírási nefelejcs. AVKF Vác, 2006. Cs. Nagy Lajos: Helyesírási gyakorlókönyv. Trezor Kiadó, Bp., 2005. Fercsik Erzsébet: Helyesírási kalauz. Krónika Nova Kiadó, Bp., 2003. Vörös Ferenc: Helyesírási tréningek. Győr-Moson-Sopron Megyei Pedagógiai Intézet 1994.

Tantárgyfelelős: Hegedűs Attila Oktatók: Gasparics Gyula, Forró Orsolya

4

2. félév Fonetika Kredit: 3

1 féléves

Heti óraszám: 2



Tantárgy leírása: A tantárgy célja, hogy az egyetemi tanulmányaik kezdetén levő magyar szakos hallgatókat megismertesse az általános és a magyar fonetika legfontosabb kérdéseivel, számba vegye a hangtannal kapcsolatos legátfogóbb kérdéseket, megismertesse a magyar hangrendszert, megalapozza a további leíró grammatikai, dialektológiai és nyelvtörténeti (hangtörténeti) tanulmányokat.

Irodalom: DAVID CRYSTAL (1998): A nyelv enciklopédiája. Osiris, Budapest. 164–224. JACQUES DURAND–SIPTÁR PÉTER (1997): Bevezetés a fonológiába. Osiris, Budapest. GÓSY MÁRIA (2004): Fonetika, a beszéd tudománya. Osiris, Budapest. KÁLMÁN LÁSZLÓ−NÁDASDY ÁDÁM (1999): Hárompercesek a nyelvről. Osiris, Budapest. 52–61. KÁLMÁN LÁSZLÓ−TRÓN VIKTOR (2005): Bevezetés a nyelvtudományba. Tinta Könyvkiadó, Budapest. 54–68. KASSAI ILONA (1998): Fonetika. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. STEVEN PINKER (1999): A nyelvi ösztön − Hogyan hozza létre az elme a nyelvet? Typotex. 155–189. KENESEI ISTVÁN (szerk.) (2004): A nyelv és a nyelvek. Ötödik, javított, bővített kiadás. Akadémiai Kiadó, Budapest. 65–76. SIPTÁR PÉTER (2006): Hangtan. In: Kiefer Ferenc (szerk.): A magyar nyelv. Akadémiai Kiadó, Budapest. SIPTÁR PÉTER (1998): A hangsúly és a hanglejtés. In: É. Kiss Katalin−Kiefer Ferenc−Siptár Péter: Új magyar nyelvtan. Osiris, Budapest. SZENDE TAMÁS (1995): A beszéd hangszerelése. MTA Nyelvtudományi Intézete, Budapest.

Tantárgyfelelős: Németh Renáta Oktatók: Cser András, Forró Orsolya Fonetika Kredit: 2

1 féléves

Heti óraszám: 1



Tantárgy leírása: A nyelvi kommunikáció és a nyelv mint jelrendszer; a nyelv kettős tagolódása. Nyelv és beszéd, a nyelv leírása, a grammatikai rendszer szintjei. A hangtani leírás szintje. A beszédképző szervek és a zöngeképzés mechanizmusa. Az akadályképzés. A beszédképző szervek lehetséges működésmódjainak típusai. A magánhangzók képzési dimenziói. A mássalhangzók képzési dimenziói. Artikulációs alapú mássalhangzóosztályozás az akadály típusa, az akadályképzés helye szerint. Fonetikai átírási rendszerek. A fonotaxis alapjai. Asszimilációs folyamatok. A szótag. Szupraszegmentális tényezők. Hangtörténeti alapismeretek.

Irodalom: Lásd az előadásnál!

Tantárgyfelelős: Németh Renáta Oktatók: Forró Orsolya

5

Szó- és alaktan Kredit: 3

1 féléves

Heti óraszám: 2



Tantárgy leírása: A mai magyar nyelv szófaji rendszerei – problémák és lehetőségek. Az ige (az ige jelentése, az igenemek, a tranzitivitás, az igék osztályozási lehetősége egyéb szempontok szerint). A főnevek. A melléknevek. A számnevek helye a szófaji rendszerben. A névmások. A segédszók (a névelő, a névutó, az igekötő, a módosítószó, a kötőszó, a segédige). A partikulák problémája. Az egyes szófajok jelentésbeli, alaktani (tőtípusok, toldalékolhatóság) és mondattani sajátosságai (mondatrészszerep, bővíthetőség). A morfológia tárgya: a morfémák (szóelemek), a morfémaszerkezetek, a morfémarendszerek. A morféma fogalma és fajai, a morfémaalternánsok, szabad és kötött morfémák. A morfémaszerkezet felépítése és elemzése. Az affixumok osztályozása a tőhöz képest elfoglalt helyük szerint. Az ún. kötőhangzó-probléma. Az affixumok (suffixumok) alaki és funkció szerinti osztályozása. Az igetövek. A névszótövek. A képzők jellemző sajátosságai. A magyar nyelv képzőrendszere. A magyar esetrendszer. Az igeragozás (igei mód- és időjelek, igei személyragok). A szóösszetétel. A mozaikszó-alkotás. A ritkább szóalkotásmódok.

Irodalom: KESZLER BORBÁLA (szerk.): Magyar Grammatika. Bp., 2000. E. ABAFFY ERZSÉBET: A mediális igékről. MNy. 74. [1978] 280–293. ANTAL LÁSZLÓ: A formális nyelvi elemzés. Bp., 1964. 114–119. BERRÁR JOLÁN: Morfológiai szerkezetek – szintaktikai szerkezetek. MMNySzgy.2 II. 110–116. KÁROLY SÁNDOR: A szóösszetételek és a velük kapcsolatos lexikai egységek. MMNySzgy. 78–94. KESZLER BORBÁLA: A mai magyar nyelv szófaji rendszerezésének problémái. Nyr. 119. [1995] 310–318. KIEFER FERENC: A magyar főnév esetei. MMNySzgy.2 I. 51–58. H. MOLNÁR ILONA: Az igei csoport, különös tekintettel a vonzatokra. MMNySzgy.2 I. 239–246. H. MOLNÁR ILONA: Módosító szók és módosító mondatrészletek a mai magyar nyelvben. NytudÉrt. 60. [1968] 65–79. RÁCZ ENDRE: Redundáns formák a magyar nyelv grammatikai rendszerében. MMNySzgy. 66–77. G.VARGA GYÖRGYI: Néhány nem tiszta szófaji kategória vizsgálati módjáról. TanSzóf. 59–73.

Tantárgyfelelős: Gáspári László Oktatók: Szereczné Hegedűs Rita

Szó- és alaktan Kredit: 3

1 féléves

Heti óraszám: 2



Tantárgy leírása: A szeminárium anyagát az előadáshoz kapcsolódó, illetőleg a szigorlati felkészülést elősegítő gyakorlati elemzések, valamint az egyes szakirodalmi anyagok megbeszélése jelenti.

Kötelező olvasmányok: ANTAL LÁSZLÓ: A magyar esetrendszer. NytudÉrt. 29. 57–77. ANTAL LÁSZLÓ: A formális nyelvi elemzés. Bp., 1964. 114–119. DEME LÁSZLÓ: A beszéd és a nyelv.3 Bp., 1984. 110–126. KESZLER BORBÁLA: A mai magyar nyelv szófaji rendszerezésének problémái. Nyr. 119. [1995] 310–318. KIEFER FERENC: A magyar főnév esetei. MMNySzgy.2 I. 51–58. M. KORCHMÁROS VALÉRIA: Az -ék: többesjel! NrNytud. 36. [1995] 295–307. LENGYEL KLÁRA: Van a magyarban összetett jelző! 1–5. fejezet. Nyr. 120. [1996] 195–202. D. MÁTAI MÁRIA: A határozószók helye a szófaji rendszerben. MNy. 84. [1988] 31–44. RÁCZ ENDRE: A birtokos személyragozásnak a birtok többségét kifejező alakrendszere. TanSzóf. 135–149. G. VARGA GYÖRGYI: Néhány nem tiszta szófaji kategória vizsgálati módjáról. TanSzóf. 59–73. VELCSOV MÁRTONNÉ: A -ható/-hető képző szerepe a mai magyar nyelvben. NrNytud. XV–XVI. 109–117.

Tantárgyfelelős: Gáspári László Oktatók: Szereczné Hegedűs Rita, Szerecz György, Tóth László

6

3. félév Mondattan Kredit: 4

1 féléves

Heti óraszám: 2



Tantárgy leírása: A mondat fogalma. A modalitás. A mondat implicit jelentései (beszédaktus, fatikus elemek, előfeltevések). A mondatok osztályozása modalitásuk szerint. A mondatok osztályozása szerkezetük szerint. A mondatok osztályozása logikai minőségük szerint. A különböző mondatrészek. Mellérendelt összetett mondatok. Az alárendelt mondatok (állítmányi, alanyi, tárgyi, határozói, jelzői alárendelések). Sajátos jelentéstartalmú mellékmondatok. A többszörösen összetett mondatok. Szöveggrammatikai jelenségek az összetett (és a többszörösen összetett) mondatokban. A mondatszerkesztésnek önálló hangtesttel nem bíró eszközei (a hangsúly, a hanglejtés, a szórend – aktuális tagolás). Modern mondattanok.

Irodalom: AUSTIN, JOHN L.: Tetten ért szavak. Bp., 1990. BÁNRÉTI ZOLTÁN: A megengedő kötőszók szintaxisáról és szemantikájáról. NytudÉrt. 117. BERRÁR JOLÁN: A mondat formai ismertetőjegyei. MMNySzgy. 265–288., valamint ÁNyT. I. [1963)] 53–76. KÁROLY SÁNDOR: Mondat és megnyilatkozás. MMNySzgy. 342–349., valamint Néprajz és Nyelvtudomány 24– 25. 49–62. KESZLER BORBÁLA: Az összetett mondatok modalitása. In: RÁCZ ENDRE (szerk.): Fejezetek a magyar leíró nyelvtan köréből. Bp. 1989. 283–305. KIEFER FERENC: Modalitás. Linguistica. Series C. Relationes i. Bp., 1990. KIEFER FERENC: Az aspektus és a mondat szerkezete. In: Strukturális magyar nyelvtan 1. Mondattan. Szerk. KIEFER FERENC. Bp., 1992. 801–823. NÉMETH T. ENIKŐ: A kötőszók szerepe a megnyilatkozáshatár vizsgálatában. NrNytud. 31–32. [1987–88] Szeged, 167–181. PÉTER MIHÁLY: A nyilatkozat mint a nyelvi közlés alapegysége. MMNySzgy. 350–362., valamint MNy. 82. [1986] 1–10.

Tantárgyfelelős: Szereczné Hegedűs Rita Oktatók: Gáspári László, Szereczné Hegedűs Rita, É. Kiss Katalin Mondattan Kredit: 3

1 féléves

Heti óraszám: 2



Tantárgy leírása: A szeminárium feladata a mondattan vitatott és nehezebb kérdéseinek magyarázata, valamint az elemzési készség fejlesztése.

Irodalom: FALUVÉGI KATALIN –KESZLER BORBÁLA–LACZKÓ KRISZTINA (szerk.): Magyar leíró nyelvtani segédkönyv.2 Bp., 1996. Mai magyar nyelvi gyakorlatok. I. Bp., 1992. RÁCZ ENDRE–SZEMERE GYULA: Mondattani elemzések. Bp. 1972. KESZLER BORBÁLA: Az egyszerű és az összetett mondat határsávja. TanMondt. 111–133.

Tantárgyfelelős: Szereczné Hegedűs Rita Oktatók: Szereczné Hegedűs Rita, Tóth László

7

4. félév Szövegtan Kredit: 3

1 féléves

Heti óraszám: 2



Tantárgy leírása: A szövegtan mivolta, az elnevezés komplexitása, történeti előzmények (poétikák, retorikák, a hermeneutika, a filológia, a nyelvtudomány, a szociolingvisztika, az antropológiai nyelvészet, a beszédaktus-elmélet.) A szöveg fogalma (a formai kikötés kérdése, a funkcionális jegyek, a függvényszerű beágyazottság, a szövegszintek kérdése). A szöveg pragmatikai természete (a szupertéma és a szuperstruktúra). A pragmatikai természet mibenléte: a koherencia. A szöveg szemantikai szintje: a kohézió. A szöveg szintaktikai szintje: a konnexitás. A szöveg szerkezete: a szövegmondat és a mondatszöveg, a mondategész, a mondategység, a szabad mondat és a csonkított mondat. Szövegszerkezeti alapegységek mint a szuperstruktúra részegységei. A szövegtan kapcsolata más tudományokkal: szemiotika, irodalomelmélet, pszichológia, nyelvfilozófia, esztétika, szociológia, diskurzuselemzés. A szövegalkotás és -befogadás folyamata és tényezői. Az interpretáció. A szöveg terjedelme az egyes szintek viszonylatában. A médium jelentősége, multimedialitás. Szövegfonetika. Szöveggrammatika. a rekurrencia fajai és szerepe. Időszerkezet, térszerkezet, ok-okozati viszony. Értékrendszer a szövegben. Keret, séma, forgatókönyv. A szövegtípus szövegszervező szerepe. A szöveg szociolingvisztikája, a beszédszituáció. Szövegtípusok. Intertextualitás.

Irodalom: AUSTIN, JOHN L.: Tetten ért szavak. Bp., 1990. BALÁZS JÁNOS: A szöveg szemantikai szerkezete. MNy. 88. [1992] 421–425. BALÁZS JÁNOS: A szöveg. Bp., 1985. BÁNRÉTI ZOLTÁN: A szempont a szöveg… In: A szövegtan a kutatásban és az oktatásban. 1979. 77–82. BÁNRÉTI ZOLTÁN: A szöveg interpretációja és témája. NyK. 81. [1979] 323–338. BÁNRÉTI ZOLTÁN: Téma és anaforikus viszonyok a szövegben. MNy. 75. [1979] 406-415. BEAUGRANDE, R. DE–DRESSLER, W.: Bevezetés a szövegnyelvészetbe. Bp., 2000. FEHÉR ERZSÉBET: A szövegkutatás megalapozása a magyar nyelvészetben. NytudÉrt. 147. sz., 2000.

Tantárgyfelelős: Gáspári László Oktatók: Gáspári László, Szerecz György

Uráli népek és nyelvek Kredit: 3

1 féléves

Heti óraszám: 2



Tantárgy leírása: Az uráli népek legfontosabb jellemzőinek megismerése (létszám, lakóhely, nyelvjárások, etnikai csoportok), valamint bevezetés az uráli összehasonlító nyelvészet társtudományaiba: az őstörténetbe, a tárgyi néprajzba és a folklórba, a nyelvrokonok irodalmába.

Irodalom: DOMOKOS PÉTER: Uralisztikai olvasókönyv. Bp., 1977. DOMOKOS PÉTER (szerk.): Finnugor–szamojéd (uráli) regék és mondák. I–II. Bp., 1984. HAJDÚ PÉTER (szerk.): Uráli népek. Nyelvrokonaink kultúrája és hagyományai. Bp., 1975. HAJDÚ PÉTER–DOMOKOS PÉTER: Uráli nyelvrokonaink.2 Bp., 1980. LAITINEN, KAI: A finn irodalom története. Bp., 1981.

Tantárgyfelelős: Csúcs Sándor Oktatók: Csúcs Sándor

8

A magyar nyelv finnugor alapjai Kredit: 3

1 féléves

Heti óraszám: 2



Tantárgy leírása: Az uráli nyelvek – elsősorban a magyar – közös alapnyelvre visszavezethető elemeinek tárgyalása: az alapnyelvi magán- és mássalhangzórendszer, prozódiai sajátságok, morfonológia, morfémaosztályok, névragozás, névszójelek, birtokos személyjelek, mód- és időjelek, igeragozás, a szókészlet etimológiai rétegei, szóképzés és szóösszetétel, mondattani jegyek.

Irodalom: BERECZKI GÁBOR: A magyar nyelv finnugor alapjai. Bp., 1998. HAJDÚ PÉTER: Bevezetés az uráli nyelvtudományba.5 Bp., 1989. HAJDÚ PÉTER: Az uráli nyelvészet alapkérdései.3 Bp. 1991. LAKÓ GYÖRGY: A magyar nyelv finnugor alapjai. Bevezetés. Hangtan. Bp., 1964. DOMOKOS PÉTER (szerk.): Uralisztikai olvasókönyv. Bp., 1977.

Tantárgyfelelős: Csúcs Sándor Oktatók: Csúcs Sándor, Falk Nóra, Tánczos Orsolya

Hangtörténet Kredit: 2

1 féléves

Heti óraszám: 1



Tantárgy leírása: A magyar nyelv hangállományának fejlődéstörténete. A hangfejlődés lefolyásának, szabályainak tanulmányozása a nyelvhasonlítás és a nyelvemlékek segítségével. A legfontosabb szórványemlékek (DAI., VA., TA.) adatainak elemző olvasása és értékelése a hangtörténet szempontjából.

Irodalom: KISS JENŐ–PUSZTAI FERENC: Magyar nyelvtörténet. Budapest, 2003. BERECZKI GÁBOR: A magyar nyelv finnugor alapjai. Bp., 1996. Ó-magyar olvasókönyv. Összeállította JAKUBOVICH EMIL és PAIS DEZSŐ. Pécs, 1929. 5–11; 14–17. Szemelvények a magyar nyelvemlékekből.14 Összeállította SIMON GYÖRGYI. Egyetemi jegyzet. Bp., 1986.

Tantárgyfelelős: Hegedűs Attila Oktatók: Csáki Éva, Németh Renáta, Kacskovics-Reményi Andrea

9

5. félév Nyelv és társadalom Kredit: 2

1 féléves

Heti óraszám: 1



Tantárgy leírása: A nyelv rétegződése. Nyelv és társadalom kapcsolatai. Nyelv és nyelvjárás. A nyelvjárások átalakulása. A nyelvföldrajz sajátosságai és kritikája. A kettősnyelvűség. A regionális köznyelv. A pidgin és a kreol nyelvek. A lingua franca. Eredetelméletek. A diglosszia. A szociolingvisztikai módszerek kialakulása a változatvizsgálatokban. Az európai és a magyar nyelvjárástudomány rövid története: a kezdetek, a nyelvatlaszok kora, strukturalista törekvések, kommunikatív dialektológia. Kisebbségi nyelvhasználat, nyelvi attitűd. Módszertani kérdések: nyelvi adat, anyaggyűjtés. A változatvizsgálatok problémái és eredményei (nyelvi asszimiláció, nyelvkontaktus és nyelvvesztés, nyelvcsere, stigmatizáció és hiperkorrekció). A nyelvi hátrányos helyzet.

Irodalom: BARTHA CSILLA : A kétnyelvűség alapkérdései. Bp., 1999. BORBÉLY ANNA: Nyelvcsere. Szociolingvisztikai kutatások a magyarországi románok közösségében. Bp., 2001. CSERESNYÉSI LÁSZLÓ: Nyelvek és stratégiák avagy a nyelv antropológiája. Bp., 2004. DE SWAAN, ABRAM: A nyelvek társadalma. A globális nyelvrendszer. Bp., 2004. KISS JENŐ: Társadalom és nyelvhasználat. Bp., 1995. KISS JENŐ (szerk.): Dialektológia. Bp., 2000. SÁNDOR KLÁRA: Szociolingvisztikai alapismeretek. In: Sándor Klára (szerk.): Nyelv, nyelvi jogok, oktatás. Szeged, 2001. 7–48. TRUDGILL, PETER: Bevezetés a nyelv és társadalom tanulmányozásába. Szeged, 1997. WARDAUGH, RONALD: Szociolingvisztika. Bp., 1995.

Tantárgyfelelős: Hegedűs Attila Oktatók: Hegedűs Attila, Tóth László Jelentéstan Kredit: 2

1 féléves

Heti óraszám: 1



Tantárgy leírása: A szemantika tárgya, a jelentés definiálásának problémái. Jelentés, gondolat és valóság. A szó jelentése: lexikális jelentés, a szavak szemantikai osztályozása. Mondatjelentés: a predikatív viszony – propozícionális jelentés, a mondat mint logikai egység. A hagyományos magyar leíró rendszer és a szemantika. A mondat szerkezete. A jelentés tömbösödése és szinteződése. A transzformációs generatív grammatika. A nyelvi cselekvés. A mondat jelentéselemei. A jelentéstan és a grammatika kapcsolata. A szemantikai mélyszerkezet. A mesterséges intelligencia és a nyelv.

Irodalom: ANTAL LÁSZLÓ: A jelentés világa. Bp., 1978. BLOOMFIELD , LEONARD: Jelentés. In: ANTAL LÁSZLÓ (szerk.): Modern nyelvelméleti szöveggyűjtemény. II. Bp., 1982. 270–275. HORÁNYI ÖZSÉB–SZÉPE GYÖRGY (szerk.): A jel tudománya. Bp., 1975. KÁROLY SÁNDOR: Általános és magyar jelentéstan. Bp., 1970. KATZ, JERROLD–FODOR, JERRY: Egy szemantikai elmélet struktúrája. In: HAVAS FERENC (szerk.): Szemantika a generatív grammatikában. Bp., 1982. 17–52. KIEFER FERENC: A jelentéskutatás újabb irányzatai. MNy. 85. [1989] 257–271. SZENDE TAMÁS: A jelentéstan alapvonalai. Bp., 1996.

Tantárgyfelelős: Gáspári László Oktatók: Gáspári László, Németh Renáta

10

Stilisztika Kredit: 3

1 féléves

Heti óraszám: 2



Tantárgy leírása: A stilisztika története; a stilisztika a nyelvészet és az irodalomtudomány határán. A modern stilisztika irányzatai. A stilisztikai kutatások tárgykörei és vizsgálati módszereik. A stílus fogalma; különböző stílusfelfogások. A beszédhelyzet mint stílusalakító tényező. Az irodalmi kommunikáció sajátosságai. Az íráskép (a “látható nyelv”); akusztikai eszközök (hangszimbolika, hangalakzatok stb.). Jelentéstani eszközök (szóképek, képek, képrendszerek). Alakzatok (átalakító műveletek: adjekció, detrakció, transzmutáció, immutáció). A szöveg kompozicionális eszközei (szerkezeti egységek; térbeli, időbeli és oksági viszonyok; ismétlés, ellentételezés; toposz, motívum, embléma). Hagyományozott szövegtípusok, illetve a műnemek és műfajok stílusa.

Irodalom: BARTHA–HORVÁTH–J. NAGY–SZABÓ: Kis magyar stilisztika. Bukarest, 1968. CSÚRI KÁROLY: Lehetséges világok. Bp., 1987. FÁBIÁN–SZATHMÁRI–TERESTYÉNI: A magyar stilisztika vázlata. Bp. 1958. FÁBIÁN–HORVÁTH: Stilisztikai elemzési tájékoztató és szöveggyűjtemény. Bp., 1983. Helikon 1970/3–4. (Stilisztika); 1974/3–4. (Poétika); 1988/3–4. (Stilisztika); 1990/4. (Metaforaelmélet); 1995/1–2. (Stíluselmélet). SZABÓ–SZÖRÉNYI: Kis magyar retorika. Bp., 1988. SZABÓ ZOLTÁN: Szövegnyelvészet és stilisztika. Bp., 1988. SZIKSZAINÉ NAGY IRMA: Stilisztika. Bp., 1994.

Tantárgyfelelős: Gáspári László Oktatók: Gáspári László, Szerecz György Nyelvtörténet Kredit: 3

1 féléves

Heti óraszám: 2



Tantárgy leírása: A nyelvtörténet elméleti alapjai. A nyelvrokonság. A dinamikus szinkrónia. A nyelvtörténet forrásai és módszerei. A nyelvhasonlítás. A nyelvemlékek típusai. Hangfejlődési tendenciák, szórványos hangváltozások, az analógia. A magyar hangtörténet főbb vonásai az ősmagyar kor kezdetétől napjainkig. Az egyes szinkróniák jellemző hangtani rendszerei. A szófajok története, a szóösszetétel, a több szófajúság nyelvtörténeti aspektusai. A magyar szókészlet strukturális és funkcionális jellemzői és ezek változásai. A szókészlet eredetbeli rétegződése (ősi, jövevény, belső keletkezésű szavak). A témákhoz kapcsolódó jelentéstörténeti, mondattörténeti és művelődéstörténeti kérdések tárgyalása.

Irodalom: KISS JENŐ–PUSZTAI FERENC: Magyar nyelvtörténet. Budapest, 2003. BENKŐ LORÁND: A történeti nyelvtudomány alapjai. Bp., 1988. BENKŐ LORÁND (főszerk.): A magyar nyelv történeti nyelvtana. I–II/2. Bp., 1991., 1992., 1995. BERECZKI GÁBOR: A magyar nyelv finnugor alapjai. Bp., 1996. BYNON, THEODORA: Történeti nyelvészet. Bp., 1997.

Tantárgyfelelős: Hegedűs Attila Oktatók: Hegedűs Attila, Gerstner Károly

11

6. félév Nyelvemlékelemzés Kredit: 2

1 féléves

Heti óraszám: 1



Tantárgy leírása: A gyakorlat az ómagyar szövegek nehézség nélküli olvasását, megértését és nyelvtörténeti alapú elemzését tartalmazza. Célja, hogy az alaktan és a mondattan történeti vonatkozásait elsajátítva általános kép alakuljon ki a nyelvtörténeti változások törvényszerűségeiről, és ezeket az ismereteket a hallgatók képesek legyenek az elemzések során is alkalmazni. A történeti alaktan (tövek és toldalékok) kérdései; hang-, szó- és alaktörténeti elemzések a kis szövegemlékek (HB., ÓMS., KT., GyS.), és a legkorábbi kódexek (JókK., MünchK., BécsiK.) alapján.

Irodalom: BÁRCZI GÉZA: A Halotti Beszéd nyelvtörténeti elemzése. Bp., 1982. BÁRCZI GÉZA: Magyar történeti szóalaktan. A szótövek. Bp., 1958. BÁRCZI GÉZA: A tárgyas -ja~-i személyrag. MNy. 71. [1975] 129–131. BENKŐ LORÁND: A magyar birtokos jelzős szerkezet jelölésének történetéből. MNy. 84. [1988] 24–31. BENKŐ LORÁND: Szempontok a jelentésfejlődések jellegének, irányának, kronológiájának megállapításához. NytudÉrt. 83. Bp., 1974. 92–97.

Tantárgyfelelős: Hegedűs Attila Oktatók: Gerstner Károly, Csáki Éva, Németh Renáta, Kacskovics-Reményi Andrea

*** Kötelezően választható nyelvészeti tantárgyak Kredit: 3*

1 féléves

Heti óraszám: 1



Az ide tartozó tantárgyak: *Könyvtárinformatika (Kredit: 2) Dialektológia Pszicholingvisztika Szociolingvisztika Nyelvpatológia Nyelvtörténeti szakszeminárium Grammatikai szakszeminárium Névtani szakszeminárium

Lexikológiai-lexikográfiai szakszeminárium Pragmatikai szakszeminárium Stilisztikai szakszeminárium Retorikai szakszeminárium Helyesírási készségfejlesztés Nyelvművelés – nyelvi kultúra Nyelvészeti szakszeminárium

Irodalom: A kötelező és ajánlott irodalom kiválasztása a mindenkori kurzusvezetők tiszte és felelőssége.

12

PPKE BTK, Nyelvészeti Intézet

Recommend Documents