DPR Felmérés
PPKE BTK 2010
BESZÁMOLÓ
a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar Életpálya Tanácsadó Iroda kutatása keretében megvalósult
diplomás pályakövetési vizsgálat eredményeirıl
Készítette:
Papszt Miklós Egyetemi tanársegéd Szociológiai Intézet Piliscsaba, 2010. március 25. 1
DPR Felmérés
PPKE BTK 2010
BEVEZETÉS Minta és adatfelvétel
Az Életpálya Tanácsadó a diplomás pályakövetés keretén belül végezte jelenlegi felmérését. A végzett hallgatókra vonatkozó komplex és friss adatbázis elkészítése jelentıs feladatot rótt az iroda munkatársaira. Több adatforrás felhasználásával összesen 1865 egykori hallgatóval történt meg a kapcsolatfelvétel. A sikertelen megkeresések és a szükséges pontosítások után 1584 fı került a jelenlegi felmérés mintájába. Ez természetesen lényegesen alacsonyabb, mint a Karon végzettek száma, de a jelen felmérés keretei között továbbiak felkutatása lényegesen meghosszabbította volna az adatgyőjtés idejét, miközben számos esetben már nem is lehetséges az egykori hallgatók elérése. Ehhez terveink szerint a jövıre vonatkozóan kialakított adatbázis-terv alapján érvényes visszajelzéseket kapunk majd egykori diákjainktól, másrészt viszont a korábbi évekre vonatkozóan is igyekszünk minél régebben végzetteket is megkeresni, és pályájukat folyamatosan figyelemmel kísérni.
Az 1585 fıbıl négyszeri buzdító levél eredményeképpen 600 válaszadót sikerült rögzítenünk. A hasonló felmérésekben szokásos értéknél ez a 38% lényegesen magasabb. Egykori hallgatóink motiváltak egy ilyen típusú felmérésben való részvételre, ami mindenképpen ígéretes a további kapcsolatok fenntartása és a tapasztalataik összegzése során.
Az adatfelvétel kezdete: 2009. október 15. és az adatfelvétel módja: online kérdıív. A felmérés során 4 ösztönzı levelet küldtünk ki, hozzávetılegesen kéthetes idıközönként, majd december 12-én lezártuk az adatfelvételt. Az internetes felmérésekhez képest jelentısen hosszabb ideig tartott az adatok begyőjtése, hiszen majdnem 2 hónapig tartott, de célunk az volt, hogy minden lehetséges válaszadónak elegendı idıt adjunk a válaszadásra. Annál is inkább szükség volt erre, mert további pótcímek a kutatás ideje alatt nem kerültek birtokunkba, így a kellı válaszmennyiség elérése érdekében kitoltuk a kérdıívek kitöltésének határidejét.
2
DPR Felmérés
PPKE BTK 2010
1. ábra A kitöltések alakulása az elsı hónap végéig
A kezdeti közel 100 fıs azonnali válaszadók után a harmadik napra lényegesen lecsökkent a válaszadók száma, majd a hónap végére egyértelmően megállt az adatok beérkezése. Ezt követıen került sor az elsı buzdító-levél kiküldésére, ami ismét egy válaszadási hullámot indított el. 2. ábra A kitöltések alakulása az ösztönzı levelek hatására
Az ábra november 24-ig követi nyomon a napi kitöltéseket és a teljes kitöltési számot. Jól látható, hogy az ösztönzı levelek pozitív hatással voltak a kitöltési hajlandóságra. Az újabb levelek azonban már egyre kisebb mértékő növekedést eredményeztek, így a negyedik ösztönzést követı levelek vélelmezhetıen további jelentıs emelkedést nem jelentettek volna a válaszok számát illetıen. 3
DPR Felmérés
PPKE BTK 2010
I. Alapadatok A válaszadók nemi megoszlása a Kar sajátosságainak megfelel, hiszen 10 válaszadóból 3 férfi és 7 nı. 3. ábra A válaszadók nemi megoszlása férfi 28%
nı 72%
A kérdıívet kitöltı öregdiákok átlagéletkora 30 év, a legfiatalabb 24 éves volt, a legidısebb pedig 57. Az ábra alakjából is kitőnik, hogy a válaszadók jelentıs része (közel 90%) 24-35 év közötti öregdiákokból került ki, a legtöbb válaszadó 26 éves korcsoportból származik. 4. ábra A válaszadók életkor szerinti megoszlása 80 70 60 Fı
50 40 30 20 10 0 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 46 47 49 50 52 53 56 57 Kor (év)
4
DPR Felmérés
PPKE BTK 2010
Szakok
1. tábla A válaszadók megoszlása szakok szerint
Szak
Fı
Szak
Fı
Kommunikáció
167
Spanyol
15
Történelem
159
Lengyel
10
Magyar
148
Cseh
9
Angol
122
Filozófia
9
Német
104
Szlovák
9
Szociológia
94
Ógörög
6
Pszichológia
41
Elméleti
5
Mővészettörténet
29
nyelvészet
Francia
28
Finnugor
4
Latin
19
Arab
1
Esztétika
17
Hebraisztika
1
Olasz
16
A válaszadók száma szerinti megoszlást mutatja a fenti táblázat, amely többé-kevésbé a szakok nagyság szerint sorrendjének megfelelı képet mutat.
Az egyes szakokra vonatkozóan további felosztásokat nem végeztünk, tekintettel az alacsony esetszámokra, valamint arra, hogy az osztatlan és osztott képzési típus eltérı idıre és tartalomra vonatkozó válaszait a kérdıívben sem kezeltük elkülönítetten. További indoka volt az egyes kérdések leírásánál a szak figyelmen kívül hagyásának, hogy a korábbi kétszakosság miatt egyetlen válaszadó véleményét mindkét szaknál figyelembe kellene vennünk, míg más esetben akár 3 alkalommal is, ami további nehézségeket okozna az értelmezés során. (Mindemellett szigorúan a szakra vonatkozó kérdés sem szerepelt a kérdıívben.)
5
DPR Felmérés
PPKE BTK 2010
II. Tanulmányokról alkotott vélemény
Egyetemi tanulmányok kezdete
A válaszadó egykori diákok fele-fele arányban 2000 elıtt illetve azt követıen beiratkozottakból kerültek ki. Legtöbb válaszadónk 2002-ben kezdte meg tanulmányait a Pázmányon, de mindenképpen figyelemre méltó, hogy 2000 elıtt elıször beiratkozottak is igen nagy számban vannak jelen a felmérésben. Az ı munkatapasztalatuk, életkoruk sajátos rálátást biztosít az egykori egyetemi tanulmányokkal kapcsolatban. A néhány éve dolgozókban ugyanakkor még frissebben élnek az egyetemi tanulmányok, elınyök és hátrányok, amelyekkel munkába állásuk során találkoztak. 5. ábra A válaszadók megoszlása beiratkozási évenként 120 100
Fı
80 60 40 20 0 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 Beiratkozás éve
A beiratkozás éve mellett szintén fontos információ, hogy ténylegesen mikor kapott diplomát a hallgató, hiszen ebbıl a képzésben eltöltött idı, valamint a munkatapasztalat is sokkal jobban megítélhetı. A korábbi kötelezı kétszakosságra tekintettel azonban az elsı diploma megszerzésének idejét vesszük minden esetben alapul. Elıfordulhat ugyanis, hogy a két szakot eltérı idıben fejezte be a hallgató. Természetesen sokan már az egyetemi évek alatt is munkába állnak, de ezek ritkább esetben azok a munkahelyek, amelyek a diplomázást követıen is fıállást biztosítanak, illetve sok esetben „diákmunkáról” van szó, ami a majdani végzettségtıl jelentısen eltérı is lehet. 6
DPR Felmérés
PPKE BTK 2010
A végzés éve szerinti bontást alább közöljük.
A válaszadóink több, mint 50%-a az elmúlt három évben szerezte meg 1. felsıfokú végzettségét. Az elızı ábrával együttesen szemlélve látható, hogy a hagyományos képzés esetében jellemzıen egy évvel késıbb, tehát 6 év alatt fejezték be a tanulmányaikat válaszadóink. Néhány diák esetében pedig 8-10 év, esetenként ennél is több, 12 év telt el a beiratkozás és az elsı diploma megszerzése után. 6. ábra A válaszadók megoszlása az 1. diploma megszerzésének éve szerint 120 100
Fı
80 60 40 20 0 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 1. diploma megszerzésének éve
Az osztott képzés a tanulmányok két részre bontásával két alkalommal hordozza magába a tanulmányok kitolásának idejét. Az elsı MA évfolyamok idén kezdték meg tanulmányaikat, így azok nem szerepelhetnek a jelen felmérésben. A BA diplomával rendelkezık azonban eddig még nem voltak jelen a munkaerı-piacon, így az ı tapasztalatuk fontos lehet a késıbbi évfolyamok számára. Eddig még nem született kutatás arról, hogy a korábbi fıiskolai diplomához képest milyen elvárások, várakozások kísérik a BA végzettséget. Egyetemi tanulmányok megítélésének mérése Az értékelésnek számos dimenzióját bevontuk a vizsgálatunkba: oktatók – oktatás megítélése, oktatók és hallgatók viszonya, tanulás technikai feltételei, hallgatói érdekképviselet. Korábbi adatfelvételekhez hasonlóan itt is 5 fokozatú skálán mértük a vélemények intenzitását, ahol az 1-es érték a legrosszabb osztályzat, míg az 5-ös érték a legjobb érdemjegyet jelenti. 7
DPR Felmérés
PPKE BTK 2010
A számszerő eredmények sokszor nem adnak lehetıséget a mögöttes tartalom kifejezésére, de egyszerő visszajelzésként jól használhatók. Az eredmények minden, külön nem jelzett esetben átlageredmények. (magasabb jobb). Oktatás megítélése Az oktatással kapcsolatos dimenziók közül a tanárok szakmai felkészültsége és az oktatás elméleti színvonala egyaránt magas értéket kapott. A szemináriumok és nyelvórák átlagértékei összességében (ahogyan itt látható) illetve a végzés éve szerinti bontásban egyaránt alacsonyabb átlagértéket kapott az egykori hallgatóinktól. Átlagosan a kapott tudás munkaerıpiaci értékét tartották a legalacsonyabbnak a válaszadók. Minden bizonnyal ez a végzett munka típusával összefüggésben mutat pontosabb képet, hiszen egy bölcsész szak piaci megítélése nem független a munkahelytıl. Másként hasznosul egy oktatási intézményben a tanári diploma, mint egy multinacionális cégnél. A munkaerıpiaci érték meghatározása továbbá attól is függhet, hogy milyen szektorban, illetve a megszerzett végzettségnek megfelelı munkakörben dolgozik-e a megkérdezett. 7. ábra Oktatással kapcsolatos kérdések átlagértékei Értékek átlagai 1
2
3
4
5
oktatók szakmai felkészültsége
4,2
oktatás elméleti színvonala
4,2
szemináriumi órák színvonala
3,9 3,5
nyelvoktatás színvonala
3,9
számonkérés színvonala kapott tudás hasznosíthatósága a munkaerıpiacon
3,2
A jelenlegi munkahelyek tekintetében a kapott tudás hasznosíthatósága az oktatás területén (3,4) a legnagyobb, míg más területeken, mint önkormányzat (3,2) kereskedelem (2,9) valamivel kevesebb, de néhány a képzéstıl teljesen eltérı területen, elsısorban ipari területeken(nehéz-, élelmiszeripar stb.) ennél alacsonyabb átlagértékeket kapunk. Összességében tehát valószínőleg a kapott tudás jobban hasznosítható a látottaknál, de a kérdés nagyobb körüljárást igényelne, hogy teljesebb képet kapjunk a képzés valódi hasznosulásáról.
8
DPR Felmérés
PPKE BTK 2010
A munkahely szektorok szerinti felosztásakor látszik, hogy az egyházi-önkormányzati-állami szektorok azok, amelyekben a leginkább hasznosul a kapott tudás. Ezek egy része bizonyára az oktatási intézményeket jelenti, amelyre a képzési struktúra irányul. Az ettıl eltérı szektorokban dolgozó egykori hallgatók kevésbé tartották hasznosíthatónak az egyetemi képzés során kapott tudást. 8. ábra Kapott tudás hasznosíthatósága munkahelyi szektorok szerint 3,5
egyházi állami
3,4 3,2
önkormányzati egyéb,
3,1
nonprofit
2,9
versenyszféra
2,9
nem dolgozik jelenleg
2,8 1
2
3
4
5
Értékek átlagai
Tanulmányok személyi-technikai feltételei Több kérdésben vizsgáltuk a tanulmányokhoz szükséges feltételek hallgatói értékelését. A tanulmányi feltételeket erıs közepesre értékelték, amelyek közül a személyes kapcsolatokat, a konzultációs lehetıséget, valamint a választható órák számát és az általános technikai felszereltséget tartották a legjobbnak, míg a számítógép-hozzáférést a legkevésbé jónak. Fontos, hogy annyi év távlatából a többi közül ennyire kiemelkedik a hallgatók és oktatók közötti kapcsolatok jelentısége és a személyes konzultációk lehetısége.
9
DPR Felmérés
PPKE BTK 2010
9. ábra Tanulás feltételeinek értékelésének átlagai I. 5,0 4,5
4,0
4,0 3,5
3,3
3,4
3,5
jegyzetekkel, tankönyvekkel való ellátottság
egyetemi könyvtár ellátottsága
választható órák száma
3,5
3,1
3,0 2,5 2,0 1,5 1,0 számítógéphozzáférés
egyetem hallgatók és az technikai oktatók felszereltsége viszonya, konzultációs lehetıség
Tanulmányi adminisztráció hallgatói érdekképviselet Gyenge közepes értékeléssel zárult a felmérésnek a tanulmányi adminisztrációra, érdekképviseletre vonatkozó része. Ezek közül alacsony értékeléssel, de a sor elején szerepel a tanulmányi ügyintézés (3,3). A diáktanácsadó iroda (3,1), és a hallgatói érdekképviselet viszonylag alacsony átlagértéket kapott, illetve az öntevékeny körök iránti lényegesen nagyobb igény is megmutatkozik az adatok mögött.
10. ábra Tanulás feltételeinek értékelésének átlagai II. 5,0 4,5 4,0 3,5
3,3 3,1
3,1
2,9
2,8
diáktanácsadó iroda mőködése
egyetemi demokrácia
HÖT
öntevékeny szakmai körök jelenléte, önképzés lehetısége
3,0 2,5 2,0 1,5 1,0 tanulmányi ügyintézés
10
DPR Felmérés
PPKE BTK 2010
III. Elhelyezkedés, munkavállalás A válaszadók közel kétharmada (63,8) teljes munkaidıben alkalmazott, jelentıs részük dolgozik saját vállalkozásban vagy részmunkaidıben. Alacsony az alkalmi munkából élık aránya a válaszadók között, illetve a munkanélküliek aránya sem éri el a 3%-ot. További 26 fı említette, hogy jelenleg is tanulmányokat folytat, vagy gyermeket nevel. Így a válaszadók közel ötöde a munkaerıpiac szempontjából inaktívnak tekinthetı. 2. tábla Munkaerıpiaci státuszok megoszlása Munkaerıpiaci státusz Alkalmazott teljes munkaidıben Alkalmazott részmunkaidıben, Saját vállalkozásban dolgozik GYES, GYED, GYET Alkalmi munkából, megbízásokból él Munkanélküli Háztartásbeli Nappali egyetemi/fıiskolai hallgató Doktorandusz Egyéb Total
Fı 383 27 37
73 14 15 3 6 20 22 600
% 63,8 4,5 6,2 12,2 2,3 2,5 ,5 1,0 3,3 3,7 100,0
A munka világába jellemzıen nem a tanulmányok befejezését követıen léptek be a válaszadók. Közel ötödük már az egyetem megkezdésekor és a késıbbiek során is rendelkezett valamilyen munkahellyel. Itt elsısorban alkalmi illetve diákmunkára érdemes gondolni. Az álláskeresés a záróvizsga elıtt (átlagosan egy évvel) és körül kezdıdik meg jellemzıen, és alig 20% azoknak az aránya, akik csak a végzést követıen (átlagosan 4 hónappal) kezdtek el állást keresni. 3. tábla A munkahely keresésének ideje Munkaerıpiaci státusz PPKE BTK-t munka mellett kezdtem el Záróvizsga elıtt kezdtem el állást keresni, Záróvizsga körül kezdtem el állást keresni Záróvizsga után kezdtem el állást keresni Összesen
Fı
% 111 186 184
119
19 31 30 20
600
100,0
A válaszadók kétharmada a kereséstıl számított 2. hónap végére már megtalálta elsı munkahelyét, de a végzést követı minél elıbbi álláskeresés az elsı munkahely megtalálásának idejét is lerövidíti.
11
DPR Felmérés
PPKE BTK 2010
Tehát nem csupán idıben elıbb sikerül munkába állniuk a korábban elkezdıknek, hanem rövidebb ideig is keresték átlagosan az elsı munkahelyüket.
11. ábra Az 1. munkahely megtalálásának átlagos ideje 4,00 3,50
3,6
Hónap
3,00
3,1
2,50 2,00 1,50
2,2 1,8
1,00 ,50 ,00 A PPKE-BTK-t munka mellett kezdtem el
A záróvizsga elıtt kezdtem állást keresni
A záróvizsga körül kezdtem munkát keresni
A záróvizsga után kezdtem állást keresni
Az egyetemi évek alatt, illetve a záróvizsgát (átlagosan 1 évvel korábban) megelızı álláskeresés között lényegi eltérés nem tapasztalható. Az viszont már az alábbi ábrából is jól látszik, hogy a végzést követıen megkezdett álláskeresés tartott a legtovább. Ezzel ellentétes módon, a keresés megkezdését követıen szinte azonnal munkába állók az egyetemi évek alatt is munkát vállalók között vannak a legnagyobb arányban (24,3%), hiszen majdnem negyedük a keresés elsı hónapja elıtt állásba került. A záróvizsga elıtt álláskeresı hallgatók 13%-a talált rögtön állást magának, míg a záróvizsga körül (átlagosan 4 hónap) vagy azt követıen keresık közel tizede helyezkedett el szinte azonnal (egy hónapnál kevesebb idı alatt) elsı munkahelyén.
12. ábra Az 1. munkahely megtalálásának maximális ideje 40 35
36
Hónap
30 25 20
21
15 10
15
16
5 0 A PPKE-BTK-t munka mellett kezdtem el
A záróvizsga elıtt kezdtem állást keresni
A záróvizsga körül kezdtem munkát keresni
A záróvizsga után kezdtem állást keresni
12
DPR Felmérés
PPKE BTK 2010
Kari segítség a munkakereséshez A válaszadók közel 14%-a valamilyen formában segítséget kapott a Kar részérıl az álláskeresés során. A Kari segítséget igénybe vett válaszadók alacsony száma miatt természetesen nem vállalkozhatunk a támogatási rendszer értékelésére, de egy leírói szinten mindenképpen érdemes megemlíteni. A válaszadók közül legtöbben (21 fı) az állásbörzét jelölte meg, utánuk a legtöbben (20 fı) az önéletrajz írásában és a motivációs levél elkészítésében kaptak segítséget a válaszadók közül. Többen (18 fı) személyiségfejlesztı tréningen vettek részt, míg néhányan álláskeresést segítı kiadványokat (14 fı) kaptak. Az említetteknél a jelen felmérés keretében válaszolók közül kevesebben (9 fı) vettek részt próbainterjún vagy az állásinterjú-felkészítésen vagy cégbemutatón (4fı). Az álláskeresési idıket összehasonlítva azt látjuk, hogy átlagosan kevesebb ideig tartott azoknak, akik személyiségfejlesztı tréninget végeztek (2 hónap), illetve segítséget kaptak az önéletrajz, motivációs levél elkészítésében (2,2 hónap), mint az állásbörzéken (4 hónap) résztvevık vagy kiadványokat kérık körében (4,5 hónap).
4. tábla A munkahely keresésének átlagos ideje a Kari segítségtípusok szerint Kari segítség típusa Állásbörze Önéletrajz, motivációs levél, Egyéni karriertervezés Személyiségfejlesztı tréning Álláskeresést segítı kiadványok Felkészítés állásinterjúra Cégbemutató
Fı 21 20 16
18 14 9 4
1. állás megtalálásának átlagos ideje (hónap) 3,9 2,2 3,3 2,0 4,5 2,4 4,0
Elsı munkahely megtalálása Az elsı munkahely megtalálásában a Kar által nyújtott segítségek mellett számos olyan további lehetıséget is felsoroltunk, amelyek a pályakezdık segítségére lehettek.
13
DPR Felmérés
PPKE BTK 2010
13. ábra A „szerepe volt” válaszok aránya az egyes típusokon belül (%)
10 Ismerısök, barátok Internet Rokonok, családtagok Szakmai gyakorlat Újsághirdetés On-line állásközvetítı oldalak Pályázatok, ösztöndíjak "Fejvadász" cégek Állásbörzék Munkaügyi Központ Egyetemi Karrier Tanácsadó Iroda
20
30
40
50
60
70
80
90
100
75 47 42 42 27 25 21 13 12 8 5
Alapvetıen az ismerısök és barátok szerepe volt a legjelentısebb az elsı munkahelyre kerülés során. Hasonlóan nagy szerepe volt a válaszadók szerint az Internetnek is. Azonos említési arány mellett egyaránt fontos tényezı volt a családtagok illetve a gyakorlati helyek szerepe. A korábbi táblákban láttuk, hogy az egyetemi idıszak során vállalt munka mielıbbi munkakezdést eredményezett. A fenti ábrából pedig azt is látjuk, hogy ezek egy része a gyakorlati helyeken kiemelkedıen teljesítık közül kerültek ki. Az online és nyomtatott álláshirdetések, valamint a pályázatok szerepe lényegesen alacsonyabb volt az elızıekben említetteknél, hiszen a válaszadók majdnem 70%-a szerint egyáltalán nem volt befolyással az elsı munkahelyének betöltésére az említett három típus. A felsorolás utolsó négy típusa pedig csak nagyon ritkán segítette álláshoz az egykori hallgatóinkat. A személyzeti tanácsadó, vagy közkeletőbb nevén „fejvadász” cégek alapvetıen nem a bölcsész végzettségőeket keresik, de a bölcsészek számára leggyakoribb munkaadók sem ezen a szervezeti formán keresztül kínálják állásaikat. Az állásbörzék és munkaügyi központok a jelen kutatásban résztvevık 80-90%-ának elsı állásához semmivel sem járult hozzá és az Egyetemi Karrier Tanácsadó Iroda a válaszadók közül csak igen keveseknek (5%) nyújtotta az elsı állás lehetıségét, de mint korábban láttuk ez a közel 20 fı a konkrét állástól eltérıen, más típusú – olykor személyre szóló – segítséget is kapott.
14
DPR Felmérés
PPKE BTK 2010
Munkanélküliség A válaszadók kétharmada még nem volt munkanélküli az egyetemi diploma megszerzése óta, de már kilépett a munkaerıpiacra. A legalább egyszer munkanélküliek közül 50% kevesebb, mint 4 hónapig volt állás nélkül, a legtöbben pedig 3 hónapig voltak munkanélküliek. A két állás közti idı átlaga sem haladja meg a fél évet, de a kérdésre válaszolók mindösszesen 10%-a, aki egy évnél tovább kereste új munkahelyét. Jelenlegi állás A jelenlegi állásokra jellemzı, hogy a válaszadó egykori diákok 20%-a jelezte, hogy szüksége volt a jelenlegi munkájának betöltéséhez átképzésre, míg a fennmaradó 73%-nak nem.
14. ábra A jelenlegi állás betöltéséhez szüksége volt átképzésre? nem dolgozik jelenleg 7%
igen 20%
nem 73%
A 600 fıs válaszadói csoportból több mint 300-an teljes mértékben vagy nagyobbrészt a diplomájukban szereplı képesítésnek megfelelı munkakört töltenek be. További negyedük kisebb részben a képesítésének megfelelı állást tölti be, míg alig negyedükre jellemzı, hogy a korábbi tanulmányoktól és végzettségüktıl teljesen eltérı munkakört töltenek be. 5. tábla Jelenlegi munkája mennyiben egyezik meg a PPKE-BTK szerzett képesítésével? Fı teljes mértékben
211
nagymértékben részben egyáltalán nem Összesen
90 157 142 600
% 35,2 15,0 26,2 23,7 100,0
15
DPR Felmérés
PPKE BTK 2010
A pályaelhagyókat valószínőleg ez a legutóbb említett egynegyed, illetve a ágazati besorolásban lehet utolérni. Mindenesetre biztató, hogy a válaszadók fele a korábban megszerzett végzettségével el tudott helyezkedni, és a szakmáját gyakorolva lehet jelen a munakerıpiacon.
Munkaerıpiaci szektorok
Jelenlegi
munkahelyek
szektorok
szerinti
csoportjait
már
említettük
a
kapott
tudás
hasznosíthatóságának magyarázatakor. Hallgatóink jelentıs része a versenyszférában helyezkedett el, ami nem feltétlenül jelent pályaelhagyást, hiszen számos olyan szakkal - elsısorban társadalomtudományi (pszichológia, kommunikáció, szociológia), de ide sorolhatók a nyelvszakos diákok is, - rendelkezik a Kar, amely nem kizárólag hagyományos bölcsész (tanári) pályákon való elhelyezkedést biztosít. A pályaelhagyás definiálása azért is nehéz, mert amíg a versenyszférába tartozó állások között eredeti végzettségüknek megfelelıen- válogathatnak diákjaink, addig a nem tipikusan versenyszférába tartozó állami, önkormányzati állások között is elıfordulhatnak olyan beosztások, amelyeket pályaelhagyásként definiálhatnánk. Összességében a jelen felmérésben résztvevı egykori hallgatók nagyobbrészt a szakmájukban találtak munkahelyet és valószínőleg egyharmadnál nem nagyobb az egyértelmően pályaelhagyók aránya. 15. ábra A jelenlegi munkahelyek megoszlása szektorok szerint 10% 14%
önkormányzati állami nonprofit 28%
34%
egyházi versenyszféra egyéb,
10%
4%
16
DPR Felmérés
PPKE BTK 2010
Az alacsony átképzés mellett is vannak olyan szektorok, amelyek inkább átképzésre ösztönzik a bölcsész diplomával rendelkezıket, míg mások nem. A legnagyobb arányban a versenyszférában dolgozók közül kényszerültek átképzésre jelenlegi beosztásuk ellátásához. Vannak azonban olyan beosztásban is egykori hallgatóink, amelyek az önkormányzati és állami szférában is csak átképzést követıen lettek elérhetıek számukra. A nonprofit és egyházi területen dolgozóknak egészen kis arányban (14-15%-ban) kellett átképezniük magukat.
6. tábla Átképzési kényszer munkapiaci szektorok szerint bontva igen önkormányzati Állami nonprofit Egyházi versenyszféra egyéb, Összesen
17 25 3 8 54 11 118
nem 59 128 19 46 136 42 430
Összesen 76 153 22 54 190 53 548
Mellékállás A válaszadók 70%-a nem rendelkezik a fıállása mellett egyéb keresı tevékenységgel. Az egyes munkapiaci szektorokat elkülönítve látjuk azt is, hogy elsısorban az önkormányzati, állami és nonprofit szférákra jellemzı a mellékállás. A versenyszférában dolgozó egykori hallgatóink között kevesebb arányban vannak a fıállás mellett más foglalkoztatási formát is fenntartók. Ennek szerkezeti sajátosságaira és anyagi vonzatára e helyütt nem térünk ki, de minden bizonnyal e két jellemzı magyarázza, hogy éppen a versenyszférában a legalacsonyabb a másodállást vállalók aránya.
7. tábla Mellékállások aránya munkapiaci szektorokon belül 19. A fıállása mellett van mellékállása? önkormányzati állami nonprofit egyházi versenyszféra egyéb, Összesen
igen 41,3% 35,5% 31,8% 24,1% 19,7% 37,0% 29,7%
nem 58,7% 64,5% 68,2% 75,9% 80,3% 63,0% 70,3%
Total 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0%
17
DPR Felmérés
PPKE BTK 2010
Összefoglalás A jelen kutatásban felmért 600 válaszadó egy rövid pillanatképet mutatott a PPKE Bölcsészettudományi Karán végzettek elhelyezkedésérıl, illetve pályakezdésérıl. A kép igazán vegyes, de a kérdıívünkre válaszolókra vonatkozóan néhány általános megállapításra mindenképpen lehetıséget ad a jelen vizsgálat.
Válaszadóink szerint az egyetemi képzés magas színvonalon zajlott egyetemi tanulmányaik idején, és kiemelkedı erısségnek tekintették az oktatókkal való személyes kapcsolatok kialakítását.
A munkaerıpiacra véleményük szerint kevésbé készítette fel ıket az itt kapott tudás, noha átképzésre csak egy kisebb részüknek volt szüksége a jelenlegi munkájának elvégzéséhez.
A munkaerıpiacra történı belépés azok számára volt gyors, akik idıben, akár már az egyetemi évek alatt, de átlagosan a végzést megelızı egy évben már aktívan keresték leendı munkahelyüket.
A keresésben további fontos tényezıt a baráti és családi kapcsolatok jelentették, de jelentıs volt a gyakorlati helyek, valamint az internet szerepe az elsı munkahely megtalálása során.
Kevésbé, illetve alig számítottak valamit a munkaügyi központok és az állásbörzék által kínált lehetıségek, bár néhány diáknak a Kar is komoly segítséget jelentett a pályakezdéshez.
Válaszadó egykori hallgatóink jelentıs része a diplomájában megjelölt szakmájában, vagy ahhoz nagyon közeli beosztásban dolgozik, és kétharmaduk nem volt még soha munkanélküli a végzés óta.
A Pázmányról kikerült 10 válaszadóból 9 Budapesten vagy Pest megyében, illetve KomáromEsztergom megyében dolgozik. A 600 fıs válaszadói csoport kétharmada diplomához kötött, de nem vezetıi beosztásban dolgozik, míg egy kisebb részük középvezetıi, felsıvezetıi beosztást tölt be.
18
DPR Felmérés
PPKE BTK 2010
DPR felmérés lebonyolítása
A DPR felmérést Dr. Hajdú Gábor irányítása mellett az Életpálya Tanácsadó Iroda végezte.
A kutatás alapját jelentı kérdıívet Dr. Rosta Gergely egy korábbi munkája alapján, Illés Honoráta dolgozta át a DPR felmérés intézményi követelményeinek megfelelıen.
A kutatás során használt DPR adatbázis az egységes tanulmányi rendszer, a diplomaosztók alkalmával egybegyőjtött adatok alapján, valamint a Kar Öregdiák Szövetség segítségével készült, melyet Gulyás Zsuzsa készített.
Adatfelvételt és az online kérdıív programozását, technikai támogatását Tarján Gergely, illetve a iStat.kft. végezte.
Köszönetnyilvánítás
A jelen vizsgálat az egykori hallgatóinknak válaszai, és a kérdıívre fordított ideje nélkül nem jöhetett volna létre, melyért ezúton is külön köszönetet szeretnénk mondani!
Reméljük, hogy a felmérésben résztvevık és jelenlegi hallgatóink hasznos információkhoz jutottak összefoglalásunk által, és ez jövıbeni válaszadásra ösztönzi ıket, és mindazokat, akik jelen felmérésben valamilyen oknál fogva nem vettek részt.
Életpálya Tanácsadó Iroda
19
