PPKE BTK Angol-Amerikai Intézet Angol Nyelvpedagógiai és Fordítástudományi Tanszék TÁJÉKOZTATÓ A SZAKDOLGOZATRÓL FORDÍTÓ ÉS TOLMÁCS MESTERSZAK, TOLMÁCS SZAKIRÁNY 1. A szakdolgozat leadása A képzés végén a hallgatóknak szakdolgozatot kell benyújtaniuk az őszi félévben november 15-éig, a tavaszi félévben április 15-éig, mégpedig egy elektronikus változatot (CD-n) két nyomtatott példányt (egy kötött, kemény fedelest és egy spirálkötésest) 2. Formai követelmények A szakdolgozat min. 50 oldalas, számítógéppel írt munka (a nyomtatott példányoknál csak a lap egyik oldalára nyomtatva). Margó: a lap bal oldalán 3,5 cm, jobb oldalán 2,5 cm Betűtípus: Calibri Betűméret: 12-es Sorköz: másfeles Oldalszámozás: oldalszámozás a Bevezetés fejezet oldalán kezdődik az addigi lapszámoknak megfelelően, tehát kb. a 3. vagy 4. oldal, onnantól folyamatos; az oldalszám elhelyezése a lap alján (élőláb; jobbra vagy középen) Táblázatok, ábrák: minden ábrának, táblázatnak legyen címe, ami utal arra, hogy milyen adatot tartalmaz, ill. mit ábrázol (betűméret: 11-es, előtte 18 pt-os térköz); amennyiben nem általunk készített táblázatról, ábráról van szó, hivatkozás a szokott módon (vezetéknév évszám: oldalszám), forráshely feltüntetése az irodalomjegyzékben; az ábrákat, táblázatokat sorszámozzuk, a sorszámozás folyamatos az egész dolgozatban. Hivatkozás: a Harvard-rendszer alapján (vezetéknév évszám: old.szám); az idézetek forrására kötelező hivatkozni (akár szó szerinti, akár tartalmi idézésről van szó); a hivatkozott művek mindegyikét fel kell sorolni az irodalomjegyzékben. A borítót, a címoldalt, ill. az egyes részek címoldalait az alábbiak szerint kell összeállítani: Borító (a kötéstábla külső oldala): Felül: PPKE BTK Angol-Amerikai Intézet Középen: SZAKDOLGOZAT Alul: [A HALLGATÓ NEVE] [FORDÍTÓ ÉS TOLMÁCS MESTERSZAK TOLMÁCS SZAKIRÁNY] [az elkészítés évszáma] Gerinc (a kötött példányon): [A hallgató neve és az elkészítés évszáma] (Ld. még követk. oldal.)
PPKE BTK Angol-Amerikai Intézet
SZAKDOLGOZAT
Név FORDÍTÓ ÉS TOLMÁCS MESTERSZAK TOLMÁCS SZAKIRÁNY Évszám Címoldal (belül): PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM BÖLCSÉSZET- és TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR ANGOL-AMERIKAI INTÉZET
SZAKDOLGOZAT CÍME ANGOLUL ÉS MAGYARUL
KÉSZÍTETTE: NÉV FORDÍTÓ ÉS TOLMÁCS MESTERSZAK TOLMÁCS SZAKIRÁNY ANGOL-FRANCIA//NÉMET//OLASZ//SPANYOL NYELV
TÉMAVEZETŐ: NÉV BEOSZTÁS
Budapest, évszám
Köv. oldal: Kétnyelvű plágiumnyilatkozat 3. A szakdolgozat részei Tartalomjegyzék A fejezetek, alfejezetek (esetleg ezen belüli pontok) címét és pontos oldalszámát kell feltüntetni, ezeknek egyezniük kell a dolgozatban megtalálható címekkel és oldalszámokkal. (Szövegszerkesztő tartalomjegyzék készítője: ún. mezőutasítás.) 1. Bevezetés A szakdolgozat céljának, témakörének, felépítésének, módszertanának rövid ismertetése.
Verziók: VERZIÓ A (ANGOL NYELVŰ) 2. A tolmácsolt rendezvény leírása 2.1. A tolmácsolt rendezvény adatai (megbízó, hely, időpont, várható időtartam, az esemény előzményei, a tolmácsolás módja, körülményei) 2.2. A tolmácsolt rendezvény szereplői a rendezvény szereplőinek bemutatása; a szereplőkről és eddigi kapcsolatukról rendelkezésre álló írásos anyagokat lehet mellékelni (meghívó, cégismertetők, tájékoztató brosúrák, éves jelentések, pénzügyi kimutatások, szerződések stb.) 2.3. A tolmácsolt rendezvény egyéb jellemzői (írásban kifejteni, indoklással, magyarázattal az előzetes anyagok, a tolmáccsal/tolmácsokkal, a megbízóval folytatott beszélgetés és/vagy kérdőívek alapján) 2.3.1. az esemény helyszíne (valamelyik partner székhelye, szálloda, konferenciaközpont stb.) helyszín hatása/befolyása a tolmácsolásra berendezés, elhelyezkedés, akusztika, tolmács helye stb. mikrofonok elhelyezkedése, teremhangosítás partnerek hazai pályán vagy idegen környezetben mozognak 2.3.2. esemény időbeli elhelyezkedése, eseménysor része-e (előzményekről mi tudható, korábbi helyszínek stb.) vagy egyedi esemény 2.3.3. a kommunikációs partnerek kulturális közelsége rangja, beosztása, státusza – egymáshoz viszonyított státuszuk, azonos-e az előzetes információs szintjük (szakember – szakember vagy szakember – nem szakember) 2.3.4. a kommunikációs partnerek várható szövegalkotási stratégiája spontán – vázlat alapján – előre megírt beszéd? vizuális kísérőanyagok (videó, dia, fólia, handout, film, konferenciamappa, meghívó stb.) 2.3.5. a rendezvény témájának meghatározása (univerzális – kultúraspecifikus), szakmaiság foka (szakmai – ismeretterjesztő), célcsoport (széles nagyközönség – nagyobb/ szűkebb szakmai csoport), megértéshez szükséges előzetes információk („bennfentes tudás”) 2.3.6. a kommunikációs partnerek célja és érzelmi kötődése, azonos, eltérő vagy ellentétes célok, tájékoztatás, protokolláris esemény, szerződéskötés stb. objektív beszélgetés vagy (érzelmileg is) erősen érintett partnerek? 2.3.7. a tolmácsolási esemény várható információintenzitása partnerek előzetes információs és tudásszintje - mi várható ehhez képest? 2.3.8. az esemény formalizáltsága és belső szerkezete (szigorú protokoll – informális szűk körű beszélgetés szokások, ceremóniák – ehhez tartozó szövegkonvenciók plenáris ülés, közgyűlés, sajtótájékoztató, megnyitó, műhely, vita, előadás stb.) 2.3.9. a tolmácsolás során felmerült nehézségek ismertetése 3. A témával kapcsolatos nyelvi segédeszközök ismertetése 3.1. A felkészüléshez felhasználható kétnyelvű és egynyelvű szótárak, glosszáriumok, lexikonok, enciklopédiák felsorolása pontos bibliográfiai adatokkal: szerző (vagy szerkesztő) megjelenés évszáma, cím, kiadás helye, kiadó. 3.2. Internetes források felsorolása 3.3. A rendelkezésre álló források értékelése használhatósági szempontból
4. A témával kapcsolatos párhuzamos szövegek rövid ismertetetése Ebben a fejezetben kerül sor a párhuzamos szövegek rövid bemutatására, amelyek teljes terjedelemben a függelékben találhatók. A párhuzamos szövegek lehetnek már elkészült fordítások, azonos témájú, de egymástól független szövegek, a konferenciához kapcsolódó előzetes anyagok, valamint a tolmács által felkutatott, különböző nyelvű párhuzamos háttéranyagok. 5. A témával kapcsolatos saját szótár, azaz háromnyelvű terminológiai gyűjtemény Összehasonlító háromnyelvű terminológiai gyűjtemény az előzetes információk és a párhuzamos szövegek alapján – minimum 50 terminus részletes összehasonlító feldolgozása, hivatkozott példákkal az egyes jelentésekre a párhuzamos szövegek alapján, definícióval és forrásmegjelöléssel (ismétlődő forrás megjelölése rövidíthető): sorszám + az adott szó/kifejezés + szövegkörnyezet + forrás (a sorszám utáni első helyen/oszlopban a forrásnyelvi szó/kifejezés és a kontextus szerepeljen). 6. Összefoglalás A szakdolgozatot egy összefoglalás zárja, amelyben a szerző leírja, hogy a szóban forgó tolmácsolási eseményben milyen szerepet játszott a terminológia, milyen nehézségeket okozhat (okozott) a felkészülés, milyen nehézséget jelent az adott szakterület magyar és idegen nyelvű terminológiájának megtalálása (megteremtése), tudott-e használni kész szótárakat, glosszáriumokat, melyek voltak azok, hogyan kellene azokat továbbfejleszteni stb., tehát a szakdolgozat két-három oldalas összefoglalása. 7. Irodalomjegyzék Az irodalomjegyzékben szerepeljen minden forrás, hiszen a dolgozat fejezeteiben megjelölt hivatkozások a hitelesség bizonyítékai, ugyanakkor bővebb tájékozódás forrásai is az olvasó (konzulens, érdeklődő) számára. Csak a szövegben, illetve a szövegközi hivatkozásokban megemlített munkákat soroljuk fel (ábécé sorrendben, vezetéknév álljon elöl, titulusok nélkül). Internetes forrás megadásakor a pontos linket másoljuk le, ne csak a fő oldal címét, szögletes zárójelben szerepeljen a letöltés dátuma. 8. Függelék A témával kapcsolatos párhuzamos szövegek gyűjteménye három nyelven. A párhuzamos szövegek lehetnek már elkészült fordítások, azonos témájú, de egymástól független szövegek, a konferenciához kapcsolódó előzetes anyagok, valamint a tolmács által felkutatott párhuzamos háttéranyagok. A szövegeket nem kell feltétlenül átgépelni, lehet fénymásolni. VERZIÓ B Egy tolmácsolási vagy tolmácsolástudományi kérdés vizsgálata 1 Bevezetés A tolmácsolástudományi, tolmácsolási kérdés rövid bemutatása, jelentőségének ismertetése, a szakdolgozat felépítésének indoklása. A vizsgálat során alkalmazott hipotézis(ek) és módszerek, várható eredmény és/vagy következtetés, annak alkalmazhatósága szélesebb körben. 2 Értekezés: a kérdés tudományos vizsgálata, fejezetekre/alfejezetekre/részekre osztva a bevezetésben leírt szerkezetnek megfelelően. 3 Konklúzió: eredmény, következtetés, összegzés, felhasználási javaslat, további kutatási irány kijelölése
4 Irodalomjegyzék Az irodalomjegyzékben szerepeljen minden forrás, hiszen a dolgozat fejezeteiben megjelölt hivatkozások a hitelesség bizonyítékai, ugyanakkor bővebb tájékozódás forrásai is az olvasó (konzulens, érdeklődő) számára. Csak a szövegben, illetve a szövegközi hivatkozásokban megemlített munkákat sorolja fel (ábécé sorrendben, vezetéknév álljon elöl, titulusok nélkül)! Internetes forrás megadásakor a pontos linket másolja be (ne csak a fő oldal címét, szögletes zárójelben szerepeljen a letöltés dátuma)! 5 Függelék(ek) VERZIÓ C Tolmácsportfólió, reflektálás az elvégzett kurzusokra/munkákra A tolmácsoláshoz kapcsolódóan elvégzett összes egyetemi kurzus (beleértve a szakterületeken végzett tanulmányokat is) és minden más, egyetemen kívül végzett, tolmácsoláshoz kapcsolódó tevékenység (gyakornoki idő, önkéntes munka, alkalmi tolmácsolás stb.) részletes leírása (beleértve ebbe a kapott visszajelzéseket is, érdemjegyeket és másféle értékelést), alapos, szakmai szempontból történő, tárgyilagosságra törekvő reflektálás az addigi tevékenységre, a tolmácskarriert előkészítő lépések bemutatása (pl. mentor, számlaképesség, továbbképzés stb.).
