PPKE SZAKDOLGOZAT TÉMÁK
Kerpen Gábor (témalista) ( lehet elemzés, kutatás, ( hazai és/vagy nemzetközi) összehasonlítás, a gyakorlat értékelése, problémafelvetés és megoldás,, illetve ezek kombinációja a dolgozat tartalma) 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34.
Élet(?)- pálya (?) Pedagógus életpálya és tapasztalatai Szaktanácsadás, szakértés Az intézményvezetés elmélete és gyakorlata a központosított fenntartói k9örnyezetben Felzárkózás/ tehetséggondozás Háttérintézmények működése Miért (nem) készítek portfóliót – a pedagógusminősítés közelről Fegyelmi helyzet az iskolában/ óvodában/kollégiumban Norma és normakövetés Miért lesz/marad/ (kimarad) valaki pedagógus „ Szárny és teher” Nem állami fenntartású intézményben Óvodai/iskolaelőkészítő oktatás nevelés helyzete Óvodáról részletesen Tanfelügyelet – minősítés Mindennapos testnevelés Pedagóguskutatások Pedagógiai szakszolgálatok (elmélet és gyakorlat) Pedagógiai szakmai szolgáltatások (elmélet és gyakorlat) Gyógytestnevelés/testnevelés helyzete Logopédia helyzete Mindennapos testnevelés a gyakorlatban Tehetségfejlesztés, tehetséggondozás Tehetség-felismerés, - fejlesztés, Nemzeti Tehetség Program Hátránykompenzáció a gyakorlatban Felzárkózás a gyakorlatban Migráns tanulókkal való fogklalkozás A tankönyvellátás szabályozásának gyakorlati következményei 16 óráig szolgáló, illetve az egész napos iskola Közösségi szolgálat megvalósulása Saját intézmény tevékenységének elemzése – néhány nézőpontból A tanköny-, taneszközellátás Tanórán kívüli tevékenység az iskolában Szakképzés Központi fenntartás
Kormos József szakdolgozati témajavaslatok: 1. 2. 3. 4. 5. 6.
Pedagógus életutak Iskolatörténetek, iskolaalapítások Az iskolai közösségi szolgálatról (kutatás, összehasonlítás) A szociális érzékenység alakulása az iskolásoknál (kutatás, összehasonlítás) Társadalmi hatások megjelenése az iskolában (kutatás) Egyházi és állami iskolák nevelési tevékenységének összehasonlítása (kutatás, összehasonlítás)
7. Tehetséggondozás, tehetségsegítés 8. Filozófusok a nevelés elméletéről ill. gyakorlatáról 9. Edith Stein pedagógiájáról
Dr. Szvathné Dr. Szalay Márta (
[email protected]) 1. Pedagógus életpálya 2. Tanfelügyelet – minősítés – szaktanácsadás 3. Pedagóguskutatások 4. Pedagógiai szakszolgálatok 5. Pedagógiai szakmai szolgáltatások 6. Tehetségfejlesztés, tehetséggondozás 7. Nemzeti Tehetség Program 8. Arany János Programok 9. Új generációs tankönyvek. Tankönyvkutatások 10. Egész napos iskola 11. Ökoiskola 12. Közösségi szolgálat 13. Természettudományos nevelés 14. Tanulói teljesítménymérések (IEA TIMSS, PIRLS, OECD PISA, Országos Kompetenciamérés) 15. Digitális tananyagok 16. Digitális tanulás 17. Elektronikus tanulási környezetek 18. Hazai és nemzetközi IKT gyakorlatok
Tóth András 1. Köznevelési intézmény vezetője – megbízás feltételei, felelősség, jogkör 2. Pedagógus továbbképzés szabályozása, tények és szükségletek 3. A nevelőtestület 4. Fenntartó – intézményvezetés az új szabályozási keretben 5. Szülői társadalom, szülők-intézmény kapcsolatok, fórumok 6. Környezet sajátosságai – intézmény működési feltételei 7. Etnikai, életvezetési problémák, az oktatási intézmény hatásrendszere 8. A szervezeti kultúra problémás területei 9. Konfliktusok, munkahelyi klíma 10. Pedagógus foglalkoztatás és a feladatok rendszere 11. Ellenőrzés – szakmai ellenőrzés 12. Közösségalakítás fejlesztése, változások menedzselése 13. Pedagógiai, tanulási folyamatok szervezése, irányítása 14. Pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének értékelése 15. Szakmai fejlődésért, együttműködésért tett intézkedések, folyamatok 16. Információ- és oktatástechnológiai műveltség fejlesztésének vezetői feladatai 17. A hatékony kommunikáció problémái 18. Az intézményi tervező munka folyamata, jellemző problémák, dokumentumok 19. A viselkedési- és magatartásformák intézményi jellemzői, hatásmechanizmusuk, okozati összefüggések 20. Változó mérési, értékelési formák, módszerek 21. Esélyteremtés, méltányosság, lehetőségek-szükségletek 22. Pedagógus önismeret, önreflexió, lelki egészség. Tapasztalatok, nézetek
23. A nevelési-oktatási intézmények kötelező felszerelésére vonatkozó szabályozás 24. A tanügyigazgatás rendszerének szintjei, funkciói. Horizontális és vertikális felelősség-megosztás 25. -Pedagógus életpálya nemzetközi kitekintésben 26. Pedagógus életpálya - fenntartói, intézményi, alkalmazotti tervezés 27. Köztestület - Nemzeti Pedagógus Kar 28. Bármely témakör, amely az előadásokon közvetve vagy közvetlenül érintve lett és elméleti-gyakorlati/iskolai vonzata, tartalma van
Közoktatási vezető szakirány Barlai Róbertné 1. A tanfelügyeleti külső ellenőrzés -értékelés szerepe a vezetői munka minőségfejlesztésében. 2. Vezetői kommunikáció, az információáramlás hatékonysága a köznevelési intézményekben. 3. Vezetői modellek alkalmazhatósága köznevelési intézményekben. Oláh Gáborné 1. Alapítványi iskolákkal kapcsolatos változások a köznevelési törvény és az új finanszírozási rendszer bevezetésének tükrébenl 2. A köznevelés finanszírozásának átalakulása, a változások irányai 3. A hazai köznevelés átfogó reformja és esély a pedagóguspálya tekintélyének emelésére 4. A pedagógus foglalkoztatottság és a pedagógus bérek alakulása Magyarországon 5. A vezetők bérének alakulása a köznevelési intézményekben 6. A köznevelést befolyásoló tényezők Magyarországon a rendszerváltás óta 7. Az iskolai munkaköri leírások a Köznevelési törvény szabályzói alapján 8. A köznevelési intézmények állami fenntartásba vétele 9. Az egyházi fenntartású köznevelési intézmények finanszírozása 10. A helyi önkormányzatok szerepe a köznevelési feladatellátásban 2013. január 1-je után 11. A 2013. évi iskolai tankönyvellátás rendjének változása Szabó István 1. egy-egy európai ország oktatási rendszerének bemutatása 2. iskolavezetés európai összefüggései 3. európai iskolavezetői hálózatok bemutatása 4. esettanulmány: a. tanulmányi, szakmai út szervezése, lebonyolítása, tapasztalatai b. tanárcsere szervezése, tanárasszisztens, fogadás, küldés) tapasztalatai c. nemzetközi intézményi együttműködés kiépítése d. európai uniós pályázat bemutatása, lebonyolítása, tapasztalata 5. nemzetközi együttműködésben megvalósuló projektek bemutatása Szitó Imre a) b) c) d) e) f)
Stresszkezelés és erőforrásmenedzsment diákoknál és pedagógusoknál Serdülők életcéljai, iskolai teljesítménye és a választott jövővel kapcsolatos nézetei Serdülők életcéljai, iskolai teljesítménye és a közösségi szolgálat iránti attitűd Veszélyeztetettség, adaptív viselkedés, egyéni és nevelési környezeti erőforrások kutatása Diákok mentorálása (veszélyeztetett, hátrányos helyzetű, tehetséges) Mentortanári kompetenciák jelentősége a mentortanár és a mentorált (pályakezdő pedagógus, tanárjelölt) nézőpontjából g) Mentálhigiénés programok az iskolában (drogprevenció, kortárs erőszak csökkentése, internet használat, szexuális bántalmazás) h) Az inklúziós index és a pedagógiai attitűdök kutatása i) Tehetséggondozó programok jellemzőinek vizsgálata A témák közül választhatnak a hallgatók a mentortanári, szakértői és vezetői szakirányon azzal a megkötéssel, hogy egy adott téma melletti elköteleződés esetén a konzulenssel egyeztetni szükséges a téma kidolgozásának a szakiránnyal egybehangzó profilját.
Szakértő szakirány Barcsák Mariann 1. A pedagógiai-szakmai szolgáltatások, a szolgáltatásokat nyújtó intézmények szakmai, szerkezeti változásai a rendszerváltás óta. Hová tart a pedagógiai-szakmai szolgáltatás? 2. Hány óra jut a tanításra, a gyerekre, a diákra? – a pedagógusok feladatainak átrendeződése 3. A pedagógusok elvárásai és első tapasztalatai: az önértékelés és tanfelügyelet bevezetése 4. Az intézményem eredményeinek változása az elmúlt 10-15 évben. Mi formálta, mi vitte előre vagy vetette hátra? A belső és külső ellenőrzések és értékelések hatása. Szabó István 1. szakértői munka európai összefüggései 2. szakértői munka európai esettanulmány 3. intézményértékelés Európában (esettanulmány) 4. esettanulmány: a. tanulmányi, szakmai út szervezése, lebonyolítása, tapasztalatai
Szitó Imre a. Érzelmi intelligencia és stresszkezelés, eltérő szakmai tapasztalattal rendelkező pedagógusok körében b. A pályaérettség és az érzelmi intelligencia kapcsolata középiskolás fiataloknál c. Diákok mentorálása (veszélyeztetett, hátrányos helyzetű, tehetséges) d. Mentortanári kompetenciák jelentősége a mentortanár és a mentorált nézőpontjából e. Mentálhigiénés programok az iskolában (drogprevenció, kortárs erőszak csökkentése, internet használat, szexuális bántalmazás) f. Erős oldalakra összpontosító változásmenedzselés a mentortanári munkában A témák közül választhatnak a hallgatók a mentortanári, szakértői és vezetői szakirányon azzal a megkötéssel, hogy egy adott téma melletti elköteleződés esetén a konzulenssel egyeztetni szükséges a téma kidolgozásának a szakiránnyal egybehangzó profilját. Vizsgaelnök szakirány Einhorn Ágnes 1. Összehasonlító elemzés valamilyen tantárgy érettségi vizsgájáról Magyarországon és más országban 2. Valamilyen ország érettségi vizsgarendszerének elemzése vagy összehasonlítása a magyarral 3. Az érettségi vizsga visszahatása az osztálytermi mérésre bármilyen tantárgyból 4. Nyelvvizsgák és az idegen nyelvi érettségi vizsga összehasonlítása Szabó Márta
1. A NAT és a kerettantervek implementációja a kísérleti tankönyvek tükrében (1 tantárgy kerettantervének és kísérleti tankönyvének elemző összehasonlítása) 2. A magyar tantervek fejlődéstörténete a XX. században. Egy tantárgy két három különböző tantervének elemző összehasonlítása (tartalmi és formai jegyek, pedagógiai elméleti háttér) 3. A NAT és a kerettantervek implementációjának gyakorlati kérdései. Tendenciák, lehetőségek, problémák (egy iskola és/vagy egy tantárgy példáján) 4. A magyar tantervelmélet egy jelentős XX. századi alakjának bemutatása művei alapján (Nagy László, Imre Sándor, Schneller István, Németh László, Karácsony Sándor vagy más szabadon választott személyiség) 5. Tendenciák az európai tantervfejlesztésben (1 tantárgy vagy iskolatípus tantervének elemző összehasonlítása külföldi példával) Kaposi József 1. Az elmúlt két évtized hazai tartalmi szabályozói változásainak megjelenése egy vagy több iskola helyi tantervében 2. Az elmúlt két évtized hazai tartalmi szabályozói változásainak megjelenése a történelem tankönyvben, tankönyvcsaládban 3. A történelem érettségi követelmények megjelenése és vizsgamodell változásai az elmúlt évek vizsgafeladataiban, szóbeli tételeiben és javítási útmutatóiban 4. Egy helyi (iskolai) tartalmi, módszertani innováció bemutatása és elemzése az elmúlt évtizedből 5. Az iskolai emléknapok jellemző tartalmai és formai elemei, pedagógiai hatásainak elemzése, néhány intézmény gyakorlata alapján
Mentortanári szakirány: Szabó István 1. Esettanulmány: a. Pedagógushallgatók mentorálása b. Gyakornok pedagógus mentorálása -
Európai pedagógiai területek európai példái (nyelvoktatás, természettudomány, gyógypedagógia, könyvtár-pedagógia, szakképzés, felnőttképzés stb) szakiránynak megfelelően
Szitó Imre g. Érzelmi intelligencia és stresszkezelés, eltérő szakmai tapasztalattal rendelkező pedagógusok körében h. A pályaérettség és az érzelmi intelligencia kapcsolata középiskolás fiataloknál i. Diákok mentorálása (veszélyeztetett, hátrányos helyzetű, tehetséges) j. Mentortanári kompetenciák jelentősége a mentortanár és a mentorált nézőpontjából k. Mentálhigiénés programok az iskolában (drogprevenció, kortárs erőszak csökkentése, internet használat, szexuális bántalmazás) l. Erős oldalakra összpontosító változásmenedzselés a mentortanári munkában
A témák közül választhatnak a hallgatók a mentortanári, szakértői és vezetői szakirányon azzal a megkötéssel, hogy egy adott téma melletti elköteleződés esetén a konzulenssel egyeztetni szükséges a téma kidolgozásának a szakiránnyal egybehangzó profilját. Sályiné Pásztor Judit 1. A mentorpedagógia elhelyezése az általános oktatási térben 2. A szaktárgyi/pedagógiai/módszertani tudás változó tartalma/generációs összefüggései 3. A vezetőtanári/mentori tevékenység történeti összefüggései, jelentésváltozásai 4. Az egész életen át tartó tanulás követelménye. A pedagógus életpálya tervezés aktuális lehetőségei a gyakornoktól a mestertanárig 5. A pedagógusképzés szabadon választott területének vizsgálata 6. A mentorpedagógus/gyakorlatvezető szerepe és elhelyezkedése a tanárképzés struktúrájában külföldi megoldások vizsgálatával 7. Példás „mester és tanítványai” viszony/ok 8. Intézményi humán erőforrás tervezés, értékelés és visszacsatolás módjai. Vezetői feladatok a pedagógusjelöltekkel és az új vagy a visszatérő munkatársakkal 9. A tanácsadás és a problémakezelés módszerei (pl. a gyakorlatot kísérő segédanyag kidolgozása) 10. Segítségnyújtás a kezdő tanár személyes oktatói profiljának kialakításához (segédanyag kidolgozásával) 11. A csoportos és az egyéni tanulás módszerei, lehetőségei 12. A reflektivitás szerepe a mentorálás területén 13. Az innovációs folyamatok menedzselése: jó megoldások gyűjteményének kialakítása (intézményi mentori tudástár; a szakterületi-tantárgyi pedagógiai praxis eszköztára) 14. A mentorpedagógus/az intézmény külső szakmai kapcsolatainak építése Irodalom Balogh László (2005): A tanulók egyéni tanulási módszerei fejlesztésének pszichológiai háttere. In: Fejezetek a pedagógiai pszichológia köréből. Budapest, Neumann Kht. Bábosik István (2004): Neveléselmélet. Nevelés az Európai Unióban. Osiris Kiadó, Budapest Bábosik István - Kárpáti Andrea (2002): Összehasonlító pedagógia. Osiris Kiadó, Budapest Báthory Zoltán (2005): Differenciálás a tanulásszervezésben. In: Balogh László és Tóth László (szerk.): Fejezetek a pedagógiai pszichológia köréből. Budapest, Neumann Kht. Braun József: A rendszerszemléletű mentorképzés alapja. In: Szakoktatás, 2008. 6. sz. Buda Béla (2001): A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei. Budapest, Animula Kiadó Csapó Benő– Vidákovich Tibor szerk. (2000): Neveléstudomány az ezredfordulón. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó Csoma Gyula (2005): Andragógiai szemelvények. Budapest, Nyitott Könyvműhely Kiadó Dorner Helga - Kárpáti Andrea: Mentorált innováció virtuális tanulási környezetben. In: Magyar Pedagógia, 2008. 3. sz. G. Donáth Blanka (2005): A pozitív és hatékony pedagógusszemélyiség néhány aspektusa a csoportmunka alapján. In.: Balogh László és Tóth László (szerk.): Fejezetek a pedagógiai pszichológia köréből. Budapest, Neumann Kht. Falus Iván (szerk.)(2004): Didaktika. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó Horváth H. Attila (2011): Informális tanulás. Budapest, Gondolat Kiadó Nagy Márta (2010): Mentori kommunikáció. Gödöllő, Szent István Egyetem Kotschy Beáta: Új elemek a tanárképzés rendszerében. In: Educatio, 2009. 3. sz. Kozma Tamás (2001): Bevezetés a nevelésszociológiába. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó Ligeti György: Bevezetés a mentorpedagógiába I-III. In: Új Pedagógiai Szemle, 2005. 4-5-6. sz. Szitó Imre (2007): Kommunikáció az iskolában. Budapest, ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar Tanárképzési és – továbbképzési Központ
Szivák Judit (2010): A reflektív gondolkodás fejlesztése. (Géniusz könyvek 4.) Budapest, MTSZ SZ. Tóth Etelka: Mentorok, tanárjelöltek és pályakezdők. In: Szakoktatás, 2010. 4. sz. Váry Annamária (2009): A mentori tevékenység elmélete és módszertana. Budapest, Szent István Egyetem Jogi dokumentumok Hatályos törvény a felsőoktatásról (2011. évi CCCIV. törvény A nemzeti felsőoktatásról) Hatályos törvény a köznevelésről (2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről) Hatályos törvény a szakképzésről (2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről) 20/2012.(VIII. 31.) EMMI rendelet Nemzeti alaptanterv 2012. In. Magyar Közlöny 66. sz. 2012. június 6. 8/2013.(I. 30.) EMMI rendelet a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről 326/2013.(VIII. 30.) Kormányrendelet
Szabó Márta 1. A NAT és a kerettantervek implementációja a kísérleti tankönyvek tükrében (1 tantárgy kerettantervének és kísérleti tankönyvének elemző összehasonlítása) 2. A magyar tantervek fejlődéstörténete a XX. században. Egy tantárgy két három különböző tantervének elemző összehasonlítása (tartalmi és formai jegyek, pedagógiai elméleti háttér) 3. A NAT és a kerettantervek implementációjának gyakorlati kérdései. Tendenciák, lehetőségek, problémák (egy iskola és/vagy egy tantárgy példáján) 4. A magyar tantervelmélet egy jelentős XX. századi alakjának bemutatása művei alapján (Nagy László, Imre Sándor, Schneller István, Németh László, Karácsony Sándor vagy más szabadon választott személyiség) 5. Tendenciák az európai tantervfejlesztésben (1 tantárgy vagy iskolatípus tantervének elemző összehasonlítása külföldi példával) Kaposi József 6. Az elmúlt két évtized hazai tartalmi szabályozói változásainak megjelenése egy vagy több iskola helyi tantervében 7. Az elmúlt két évtized hazai tartalmi szabályozói változásainak megjelenése a történelem tankönyvben, tankönyvcsaládban 8. A történelem érettségi követelmények megjelenése és vizsgamodell változásai az elmúlt évek vizsgafeladataiban, szóbeli tételeiben és javítási útmutatóiban 9. Egy helyi (iskolai) tartalmi, módszertani innováció bemutatása és elemzése az elmúlt évtizedből 10. Az iskolai emléknapok jellemző tartalmai és formai elemei, pedagógiai hatásainak elemzése, néhány intézmény gyakorlata alapján
