PPKE JÁK LEVELEZŐ LATIN II.
I. KONZULTÁCIÓ
2017-02-11 1. SZÖVEGEK, LEXICA 2. MELLÉKNÉV FOKOZÁS 3. PARTICIPIUMOK 4. IGERAGOZÁS 4.1. PRAESENS PERFECTUM ACTIVI 4.2. PRAESENS IMPERFECTUM PASSIVI 4.3. PRAESENS PERFECTUM PASSIVI 5. GYAKORLÓ FELADATOK
1. SZÖVEGEK M. Porcius Cātō māior cēnsōrius; vis maior; ad maiōrem Dei glōriam; Deō Optimō Maximō; vīrī illūstrissimī; (vīrī) clārissimī; pontifex māximus; cīvitās fidēlissima, rex iunior, servus humillimus, mores maiorum, cura minorum.
Parēns, īnfāns, ius cogēns, ius permittēns, frūctus pendēns – Timeō Danaōs et dōna ferentēs. Ab Urbe conditā, patrēs cōnscrīptī, ante Chrīstum nātum, post Chrīstum nātum, vīribus ūnītīs, frūctus sēparātus; frūctus perceptus; rēs dērelicta; rēs iūdicāta; numerus clausus – Melior est certa pāx, quam spērāta victōria. Nāscitūrus; moritūrus – Avē, Caesar, moritūrī tē salūtant! Legenda, agenda, dē lēge ferendā – Nunc est bibendum.
Veni, vidi, vici.
Qui prior est tempore, potior est iure.
Lex lege tollitur.
Minus est actionem habere, quam rem.
Res iudicata pro veritate accipitur.
Nēque absēns, nēque dissentiēns adrogāri potest.
De fructibus arbor cognoscitur.
Melior est condiciō possidentis.
Tempora mutantur et nos mutamur in illis.
Lēgātum est dōnātiō testāmentō relicta.
Equi donati dentes non inspiciuntur.
Iniūriam quī factūrus est, iam facit.
Alea iacta est.
Nāscitūrus prō iam nātō habētur, quotiēns dē commodīs
Lex posterior derogat legi priori.
ēius quæritur.
Melior condicio nostra per servos fieri potest, deterior
In dubiō prō reō iūdicandum est.
fieri non potest.
Pacta sunt servanda.
DE IURE POPULI ROMANI (BR. TK. 3. lecke, 28. p.) Constant autem iura populi Romani ex lēgibus, plēbiscitis, senatus consultis, constitutionibus principum, ēdictis eorum, qui1 ius ēdicendi2 habent, responsis prudentium. Lēx est, quod3 populus iubet atque constituit. Plēbiscitum est, quod3 plēbs iubet atque constituit. Plēbs autem est cēteri civēs sine senatoribus. Senatus consultum est, quod3 senatus iubet atque constituit. Constitutio principis est, quod imperator dēcreto vel ēdicto vel epistula constituit. Ēdicta sunt praecepta eorum, qui1 ius ēdicendi habent. Ius autem ēdicendi habent magistratus4 populi Romani; sed amplissimum ius est in ēdictis duorum praetorum, urbani et peregrini. 1. „azoknak a …., akik”; 2. ius edcendi - § hirdetménykibocsájtás joga; 3. „Törvény az, amit …”; 4. magistratus – pluralis nominativus.
DE IURE NATURALI ET GENTIUM ET CIVILI (BR. TK. 4. lecke, 36. p.) Iūs nātūrāle est,1 quod nātūra omnia animālia docuit. Nam iūs istud2 nōn hūmānī generis proprium est, sed omnium animālium, quae in caelō, quae in terra, quae in marī nascuntur. …Omnēs populī, quī lēgibus et mōribus reguntur partim suō propriō,3 partim commūnī omnium hominum iūre ūtuntur: nam quod quisque populus ipse sibī iūs cōnstituit,4 id … vocātur iūs cīvīle, quasi iūs proprium ipsīus cīvitātis: quod vērō nātūrālis ratiō inter omnēs hominēs cōnstituit, id apud omnēs populōs peraequē custōditur vocāturque iūs gentium,.. Et populus … Rōmānus partim suō propriō, partim commūnī omnium hominum iūre ūtitur. - Iūs autem gentium omnī hūmānō generī commūne est. 1. „A ius naturale az, amire…”; 2. ius istud =istud ius – „az a jog”; 3. suo proprio (iure); 4. nam quod quisque populus ipse sibī iūs cōnstituit: mert amely jogot minden nép maga alkot megmagának”;
2. MELLÉKNÉVFOKOZÁS A MELLÉKNEVEK FOKOZÁSA (COMPARATIO) A középfok két dolgot jelent: vagy egy másik személlyel/dologgal összevetve nagyobb mértékű tulajdonság áll fenn a jelzett szóban, vagy a szokásosnál nagyobb tulajdonságot hordoz a jelzett főnév. pl. felicior = boldogabb, meglehetősen boldog A felsőfok egyrészt a magyarhoz hasonlóan valamely tulajdonság kiemelését jelenti minden máshoz képest, másrészt nagyítást. pl. felicissimus = a legboldogabb, igencsak boldog.
KÖZÉPFOK KÉPZÉSE: A melléknév ragozási tövéhez illesztjük –ior (m, f) –ius (n) képzőt. A középfokú melléknevek sing. genitivusa mindhárom nemben –ioris. N. B. A középfokú melléknevek kétvégűek, tehát ragozásuk a III. declinatio szerint történik, mássalhangzós tövűek.
A FELSŐFOK KÉPZÉSE: A melléknév ragozási tövéhez illesztjük az – issimus 3 képzőt. N. B.: A felsőfokban a mellékneveket az I-II declinatióban ragozzuk! Példák:
Alapfok
Középfok
Felsőfok
longus 3
longior, longius
longissimus 3
nauralis 2
naturalior, naturalius
naturalissimus 3
felix (-icis)
felicior, felicius
felicissimus 3
RENDHAGYÓSÁGOK: Eltérő tövekből képzik különböző fokú alakjait az alábbi melléknevek: ALAPFOK KÖZÉPFOK bonus 3 – jó melior, melius (Sing. gen.: melioris) malus 3 – rossz pēior, pēius (Sing. gen.: pēioris) magnus 3 – nagy maior, maius (Sing. gen.:maioris) parvus 3 – kicsi minor, minus (Sing. gen.: minoris) multus 3 – sok plus (Sing. gen.: pluris)
FELSŐFOK optimus 3 pessimus 3 maximus 3 minimus 3 plurimus 3
3. PARTICIPIUM (Melléknévi igenév) A participiumok igéből képzett melléknevek, azaz mind a névszói, mind az igei tulajdonságokból részesülnek (partem capit). Melléknévi mivoltuk abban nyilvánul meg, hogy melléknévként ragozhatók, s a mondatban melléknévi funkciót látnak el. Igei tulajdonságuk, hogy cselekvő és szenvedő értelműek lehetnek, s időviszonyt is kifejezhetnek, továbbá kifejezik a cselekvés állapotát, valamint tárgyat és határozót is vehetnek maguk mellé. PARTICIPIUM IMPERFECTUM ACTIVI (folyamatos melléknévi igenév) KÉPZÉSE: imperf. tő + -(ē)ns, -(ĕ)ntis (A kötőhangra a 3-4. coniugatiós igék esetében van szükség.) Ragozása a III. declinatiós egyvégű melléknevek mintájára történik (erős –i-tövű). Magyarra -ó, -ő képzős folyamatos melléknévi igenévvel, határozói igenévvel vagy mellékmondattal fordítjuk. pl. vocans – nevező; aki nevez; nevezve. 1. 2. 3. 4. vocāns (-antis) vidēns (-entis) cogēns (-entis) audiēns (-entis)
PARTICIPIUM PERFECTUM PASSIVI (befejezett melléknévi igenév) KÉPZÉSE: szótári alak 4. eleme (supinum tő + -us 3) (– supinum tő: szótári alak 4. eleméből levágjuk az –us végződést.) Ragozása az I-II. declinatió szerint történik. Magyarra -t, -tt végű befejezett melléknévi igenévvel, határozói igenévvel vagy mellékmondattal fordítjuk. pl. vocatus – nevezett; akit neveztek; nevezve. 1. 2. 3. 4. vocatus 3 visus 3 coactus 3 auditus 3
PARTICIPIUM INSTANS ACTIVI (cselekvő értelmű beálló melléknévi igenév) KÉPZÉSE:
supinum tő + -urus 3 Ragozása az I-II. declinatió szerint történik.
Magyarul a szándék, akarat kifejezésére szolgál (tenni készülő, szándékozó, akaró; tenni készülvén , szándékozván; aki tenni készül). pl. vocaturus – nevezni szándékozó, akaró; aki nevezni szándékozik, akar; nevezni szándékozván, akarva. 1. 2. 3. 4. vocaturus 3 visurus 3 coacturus 3 auditurus 3
PARTICIPIUM INSTANS PASSIVI (beálló melléknévi igenév) KÉPZÉSE:
imperf. tő + -(e)ndus 3 (A kötőhangra a 3-4. coniugatiós igék esetében van szükség.) Ragozása az I-II. declinatió szerint történik.
Magyarra –andó, -endő képzős beálló melléknévi igenévvel fordítjuk. pl. vocandus – nevezendő; amit nevezni kell. 1. 2. 3. vocandus 3 videndus 3 cogendus 3
4. audiendus 3
4. IGERAGOZÁS 4.1.PRASENS PERFECTUM ACTIVI (befejezett jelen idő, azaz múlt idő) Kifejezi a cselekvés múltban való történését, többnyire egyszeriséget, befejezettséget jelöl. Kifejezi továbbá a múltban történt cselekvésnek a jelenben való lezáródását. Magyarra múlt idővel fordítjuk. KÉPZÉSE:
perfectum tő +
Példák:
dixi, dixisti, dixit, diximus, dixistis, dixērunt; vidi, vidisti, vidit, vidimus, vidistis, vidērunt.
-ī -istī -it -imus -istis -ērunt
A LÉTIGE PRAESENS PERFECTUMA: fuī, fuistī, fuit, fuimus, fuistis, fuērunt; potuī, potuisti, potuit, potuimus, potuistis, potuērunt. 4.2. PRAESENS IMPERFECTUM PASSIVI (passzív jelen idő) KÉPZÉSE: imperf. tő +
sing.
plur.
1. 2. 3. 1. 2. 3.
1. nominor nomināris nominātur nomināmur nomināmini nominantur
passzív személyragok -(o)r
-(i)mur
-(ĕ)ris
-(i)mini
-(i)tur
-(u)ntur
2. videor vidēris vidētur vidēmur vidēmini videntur
legor leg-ĕ-ris* leg-i-tur leg-i-mur leg-i-mini leg-u-ntur
3. capior cap-ĕ-ris* capi-tur capi-mur capi-mini capi-u-ntur
4. tribuor tribu-ĕ-ris* tribu-i-tur tribu-i-mur tribu-i-mini tribu-u-ntur
audior audiris auditur audimur audimini audi-u-ntur
*A sg/2. –ris szótagja előtt a rovid - ĭ- hang rövid -ĕ- vé változik: ĭ + r = ĕ
4.3. PRAESENS PERFECTUM PASSIVI A passzív perfectumokat a latin nem ragok segítségével, hanem összetétellel képezi. KÉPZÉS: participium perfectum passivi + a létige megfelelő idejű imperfectuma. PRAESENS PERF. PASS.
sing.
plur.
1. visus, -a, -um 2. 3. 1. visi, -ae, -a 2. 3.
sum es est sumus estis sunt
Az összetétel első tagját, a participium perfectum passivit egyeztetjük a mondat alanyával nemben, számban és esetben (a második tagnak, a létigének természetesen csak a számát kell az alanynak megfeleltetni).
5. GYAKORLÓ FELADATOK 1. Adja meg az alábbi melléknevek hiányzó alap-, közép-, ill. felsőfokát! iustus 3
………………………
………………………
sapiens (-entis)
………………………
………………………
bonus 3
………………………
………………………
brevis 2
………………………
………………………
………………….
longior, -ius
………………………
………………….
………………………
plurimus 3
liber, libera, liberum
………………………
………………………
………………….
sanctior,-ius
………………………
magnus 3
………………………
………………………
prudens (-entis)
………………………
………………………
malus 3
………………………
………………………
parvus 3
………………………
………………………
publicus 3
………………………
………………………
naturalis 2
………………………
………………………
2. Képezze az alábbi igék összes participiumát, majd fordítsa magyarra! erro 1, habeo 2, iubeo 2, ago 3, duco 3, dico 3, capio 3 Activum
Passivum
Imperfectum
Perfectum
Instans
2. Ragozza el az alábbi jelzős szerkezeteket! ius cogens
pater conscriptus
lex ferenda
