SZAKDOLGOZAT. Önkormányzati beruházások, fejlesztések Lovas és Paloznak Községek Önkormányzatánál. Bauernhuber Eszter 2013.év

SZAKDOLGOZAT Önkormányzati beruházások, fejlesztések Lovas és Paloznak Községek Önkormányzatánál

Bauernhuber Eszter 2013.év

TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés ............................................................................................................................... 1 1. A két településről – Lovas és Paloznak ............................................................................... 2 2. Önkormányzatok gazdálkodása .......................................................................................... 3 2.1 Önkormányzatok bevételi forrásai .................................................................................... 8 2.2 Önkormányzatok kiadásai .............................................................................................. 14 3. Önkormányzati fejlesztések .............................................................................................. 17 3.1 Önkormányzati beruházás és felújítás ............................................................................. 19 3.2 Önkormányzati beruházások és felújítások célja ............................................................. 22 3.3 Fejlesztések pénzügyi forrásai ........................................................................................ 23 4.1 Lovas település fejlesztései 2005-2010.évben ................................................................. 24 4.2 Paloznak település fejlesztései 2005-2010.évben ............................................................ 29 5. Beruházások értékelése .................................................................................................... 35 5.1 Beruházások értékelésére szolgáló kimutatások .............................................................. 35 5.2 Beruházások értékelésére szolgáló mutatók .................................................................... 37 6. Lovas és Paloznak község önkormányzat gazdálkodásának elemzése a megvalósított fejlesztések tekintetében 2005-2010.évben ................................................. 40 6.1 Könyvviteli mérleg elemzése ......................................................................................... 40 6.1.1 A meghatározott mérlegelemzésre szolgáló pénzügyi és vagyoni helyzetet tükröző mutatók elemzése a két önkormányzatnál ...................................................... 42 6.2 Költségvetés főösszegek elemzése.................................................................................. 51 6.2.1 Kiadások- bevételek megoszlása kiemelt előirányzatok szerint Lovas és Paloznak település esetében a vizsgált időszakot áttekintve ......................................................... 54 7. A vizsgált időszakban bekövetkezett változásokról........................................................... 59 Összefoglalás ....................................................................................................................... 62 Szakirodalom-jegyzék .......................................................................................................... 64

Diagramok jegyzéke 1. sz. diagram: Lovas és Paloznak község saját bevételei 2005–2010. év között ................... 10 2. sz. diagram: Lovas és Paloznak község helyi adóbevételei 2005-2010.év között............... 11 3. sz. diagram: Lovas község adóbevételeinek megoszlása 2010.évben ................................ 12 4. sz. diagram: Paloznak község adóbevételeinek megoszlása 2010.ében ............................. 12 5. sz. diagram: Lovas község kiadásainak megoszlása 2005-2010.évben .............................. 16 6. sz. diagram: Paloznak község kiadásainak megoszlása 2005-2010.évben ......................... 17 7. sz. diagram: Lovas és Paloznak település mérlegfőösszeg 2005–2010.év.......................... 41 8. sz. diagram: Lovas és Paloznak község tartalék összegének változása .............................. 51 9. sz. diagram: Lovas és Paloznak település költségvetési kiadási főösszege ........................ 52 10. sz. diagram: Lovas és Paloznak település költségvetési bevételi főösszege ..................... 53 11. sz. diagram: Lovas Község Önkormányzat beruházási felújítási kiadásainak szerepe ...... 55 12. sz. diagram: Paloznak Község Önkormányzat beruházási felújítási kiadásainak szerepe . 57

Táblázatok jegyzéke 1. sz. táblázat Lovas település-fejlesztések 2005-2010. év .................................................... 29 2. sz. táblázat Paloznak település-fejlesztések 2005-2010.év ................................................ 35 3. sz. táblázat: Lovas település mérlegfőösszegének alakulása .............................................. 40 4. sz. táblázat: Paloznak település mérlegfőösszegének alakulása ......................................... 41 5. sz. táblázat: Lovas község önkormányzat mérlegtételei 2005–2010. év ............................ 42 6. sz. táblázat: Paloznak község önkormányzat mérlegtételei 2005–2010. év ........................ 43 7. sz. táblázat: Lovas és Paloznak befektetett eszközaránya .................................................. 44 8. sz. táblázat: Lovas és Paloznak forgóeszköz arány ........................................................... 44 9. sz. táblázat: Lovas és Paloznak tőkeerőssége .................................................................... 45 10. sz. táblázat: Lovas és Paloznak kötelezettségeinek aránya .............................................. 45 11. sz. táblázat: Lovas és Paloznak befektetett eszközeinek fedezeti mutatója I. ................... 46 12. sz. táblázat: Lovas és Paloznak befektetett eszközeinek fedezeti mutatója II. .................. 46 13. sz. táblázat: Lovas és Paloznak forgótőkearánya ............................................................. 47 14. sz. táblázat: Lovas és Paloznak saját tőke növekedési mutatója....................................... 47 15. sz. táblázat: Lovas és Paloznak likviditási gyorsráta mutatója ......................................... 48 16. sz. táblázat: Lovas és Paloznak likviditási mutatója ........................................................ 48 17. sz. táblázat: Lovas és Paloznak hitelfedezeti mutatója .................................................... 49 18. sz. táblázat: Lovas és Paloznak adósságállományának aránya ......................................... 49 19. sz. táblázat: Lovas-Paloznak költségvetési kiadási főösszege 2005-2010.év ................... 52 20. sz. táblázat: Lovas-Paloznak költségvetési bevételi főösszege 2005-2010.év .................. 53 21. sz. táblázat: Lovas Község Önkormányzat kiadásai 2005–2010.év ................................. 55 22. sz. táblázat: Lovas Község Önkormányzat bevételei 2005–2010.év ................................ 56 23. sz. táblázat: Paloznak Község Önkormányzat kiadásai 2005-2010.év ............................. 57 24. sz. táblázat: Paloznak Község Önkormányzat bevételei 2005–2010. év .......................... 58

Bevezetés Szakdolgozatom témája a települési önkormányzatok által végzett beruházások és fejlesztések bemutatása és az általuk a vizsgált időszak érintett költségvetési éveiről készült mérlegek és költségvetés értékelése. A választásom két Veszprém megyében található községi önkormányzatra esett, nevezetesen Lovas és Paloznak községekre. Mind a két településről elmondható, hogy kis lélekszámmal bírnak (1000 fő alatti), területük sem haladja meg az 1000 ha-t. Dolgozatom elkészítésének célja, hogy a bemutatott önkormányzati gazdálkodás alapján felhívjam a figyelmet arra, hogy a kis települések önkormányzatainak is jelentős szerepe van Magyarország gazdaságában, kiemelt fontossággal bír költségvetésük, de leginkább tenni akarásuk a településen élők jólétért, a községek családias

hangulatának

megőrzéséért.

Sajnos Magyarországon a

mai

önkormányzatokat sokan azonosítják a község-, a város-, vagy a megyeházával, a bennük működő hivatalokkal. Pedig a helyhatóságok jelentőségét a közigazgatásban betöltött szerepükön túl az általuk ellátott, szervezett közszolgáltatások hatalmas volumene adja. 2008 decembere óta dolgozom a két település által fenntartott Körjegyzőségi Hivatalnál, így megfelelő információ mennyiséget tudtam szerezni szakdolgozatom megírásához. 2013. január elsejétől a települések fenntartása alatt működő körjegyzőségi hivatal kettévált: Lovas Alsóörs településsel, Paloznak Csopak településsel finanszíroz közös hivatalt. A dolgozat első részében a két települést földrajzi és társadalmi szempontból mutatom be. A második részben az önkormányzatok gazdálkodásának jellemzőit veszem sorra, részletezve a főbb bevételi forrásokat és kiadási tételeket a jelenlegi jogszabályi rendszer alapján. A harmadik részben az önkormányzati fejlesztések jogszabályi hátterét, azok céljait és pénzügyi forrásait részletezem. A dolgozat negyedik részében az érintett időszak önkormányzatok által elvégzett beruházásait és fejlesztéseit fejtem ki. Az ötödik rész a beruházások értékelésére szolgáló kimutatások és mutatók rövid ismertetése. A hatodik fejezetben térek rá a számszerű elemzésre: az eszközök és források változását, a bevételek és kiadások teljesülését vizsgálom az érintett időszakon belül. A hetedik fejezetben a vizsgált időszak után bekövetkezett jogszabályi változásokat és ezek önkormányzati fejlesztésekre gyakorolt hatását foglalom össze röviden. Az utolsó, összegző fejezetben a két önkormányzat működését értékelem, valamint kiemelem az általam fontosnak tartott tényezőket,

melyek

véleményem

szerint

az

önkormányzati gazdálkodás szempontjából fontosak. -1-

eredményesebb

és

gazdaságosabb

Bízom benne, hogy a szakdolgozatomban a két község által megvalósított beruházások és fejlesztések

bemutatása átfogó

ismereteket

nyújt,

és kellőképp szemlélteti az

önkormányzati gazdálkodás szerkezetét, jelentőségét. A dolgozatban 2005. és 2010. év közötti időszakot vizsgálom. 1. A két településről- Lovas és Paloznak Paloznak a Balaton északi partján, a Bakony hegység déli lábánál fekszik. Közvetlen szomszédjai Csopak és Lovas község. A falu utcái a Balaton partjától a domboldalakon lévő szőlőkön keresztül az erdőbe futnak. Paloznak a két világháború között folyamatosan gyarapodott. 1963-ban megalakult a közös községi tanács Alsóörs, Felsőörs, Lovas és Paloznak részvételével. 1969-ben Paloznak kivált és Csopakkal alakított közös tanácsot, mely a rendszerváltásig működött. Ekkor lett újra önálló a község és indult el a látványos fejlődés útján; néhány év alatt polgármesteri hivatal, faluház, orvosi rendelő épült; 1996ban egy régi parasztház felújításával tájház és falumúzeum létesült. 1998-ban a község Hild-díjat kapott a múlt és jelen harmonikus együttéléséért a Balaton-felvidék hagyományos faluképének megőrzéséért. 2007-ben Magyarországi Falumegújítási díjban részesült,

2010-ben pedig elnyerte a

legvirágosabb község címét

a Virágos

Magyarországért verseny keretében. „Apró kis dombocskái szinte mosolyogva nézik a szélesen elterülő Balatont. Szebb kilátást elképzelni is alig lehet.” (SZENDI 2013. p. 7) Lovas község Paloznak, Felsőörs és Alsóörs szomszédságában szintén a Balaton északi partján fekszik. A falut nyugaton az Öreghegy és a Kishegy szőlőskertjei övezik, a két hegy között folyik a Lovasi séd, melynek vize évszázadokon keresztül több malomnak nyújtott energiát. 1945 után felbomlott a község addigi hagyományos paraszttársadalma, 1951-től termelőszövetkezeti gazdálkodás van jelen. A rendszerváltásig Paloznak község közös tanácsból való kiválása után Felsőörs és Alsóörs községgel működik együtt, amikor is Lovas az önállóság mellett dönt és polgármesteri hivatalt hoz létre. „A balatoni műútról a római katolikus és református templom tűnik először szemébe, majd a völgyben meghúzódó kis falu, s a falu felett a hegyoldal, szépen gondozott szőlőskertekkel, régi és felújított présházakkal, hétvégi nyaralókkal.” (HUDI JÓZSEF, 2001. p. 9) Mindkét település életében fontos szerepet játszik a falusi turizmus, a vendéglátás. A falvak csendes és családias légköre remek kikapcsolódást nyújt az idelátogatók számára. A -2-

közös pont a két önkormányzat életében, hogy 2004-ben a képviselő-testületek úgy döntöttek, hogy költségmegtakarítás és az igazgatási feladatok hatékonyabb és magasabb színvonalon történő ellátására közös hivatalt hoznak létre Paloznak székhellyel, LovasPaloznak Községek Körjegyzősége néven. A költségmegtakarítás a közös jegyző alkalmazásában valósul meg elsődlegesen, hiszen a két településnek így nem kell külön jegyzőt alkalmaznia, a hivatal így összesen 7 fő köztisztviselői létszámmal működik, 1-1 fő igazgatási, 1-1 fő pénzügyi, 1-1 fő adóügyi előadó személyében. A körjegyzőséget a két önkormányzat lakosságszám-arányosan finanszírozza az aktuális költségvetési év január elsejei lakosságszám-állapota alapján. Tehát az így kiszámolt intézményfinanszírozás összege évről évre változik. Mivel Paloznak a székhely – és így a felügyeleti szerv is – a költségvetési törvény alapján a körjegyzőség működtetésére normatív támogatást kap az önkormányzat. Ezt az összeget, valamint a két település lakosságszáma alapján kiszámolt intézményfinanszírozást a település, rendelkezésre bocsátja a körjegyzőség számára, és az ebből az összegből gazdálkodik. 2. Önkormányzatok gazdálkodása Magyarországon az 1990. évi LXV. törvény teremtette meg az önkormányzatok működésének jogi kereteit. Ennek eredményeként a korábbi, mintegy 1600 tanácsiigazgatási egység helyébe közel 3200 önkormányzat lépett, ezáltal nagyobb önállósághoz jutottak a helyi döntés hozok a helyi szükségletek minél nagyobb fokú kielégítése érdekében. (DEMETER PÉTER, 2011. p. 13) A 2011. év, jelentős jogszabályváltozásokat hozott, 2012. január elsején lépett hatályba az új, Az államháztartásról szóló 2011.évi CXCV. törvény, mely a régi, 2011. december 31-ig hatályos 1992. évi XXXVIII. törvényt váltotta fel. Lényeges változás azonban, hogy a régi törvény 2009. december 31-ig az államháztartást felépítését tekintve még négy alrendszert említett, nevezetesen:

1.

központi kormányzat,

2.

elkülönített állami pénzalap,

3.

helyi önkormányzatok,

4.

társadalombiztosítás állami feladatot ellátó és finanszírozó gazdálkodásának

rendszere. -3-

2010. január elsejétől, valamint az új államháztartásról szóló törvény. 3.§-a szerint jelenleg az államháztartás 1.

központi és

2.

önkormányzati alrendszerből áll, a társadalombiztosítási alapok és az elkülönített állami pénzalapok a központi alrendszer részét képezik.

A helyi önkormányzatok két fajtája a települési és a megyei önkormányzatok. Köztük nincs függőségi viszony, együttműködhetnek kölcsönös érdekeiknek megfelelően. Az önkormányzatok bevételei és kiadásai bruttó módón kapcsolódnak az államháztartási mérleghez. Az önkormányzati költségvetés viszont nettó módon kapcsolódik az állami költségvetéshez; állami támogatásokkal és más költségvetési kapcsolatokon keresztül. A helyi önkormányzatok súlyát mutatja, hogy az önkormányzatok, valamint önkormányzati intézmények kiadásai az államháztartás összes kiadásának mintegy 25%-át teszik ki. A helyi önkormányzatok Európai Chartájáról szóló 1985. október 15-én Strasbourgban kelt egyezmény keretein belül kerültek megfogalmazásra a regionális önkormányzatok megvalósításának lehetősége. „A charta tervezete abból indul ki, hogy a regionális önkormányzás jellegében és alapelveiben különbözik a helyi önkormányzástól, és mint alkotmányos szabályozás részét kell, hogy képezze.” (SZIGETI ERNŐ 2001. p. 68) Ezért az ország alkotmányában meg kell határozni a regionális önkormányzathoz kapcsolódó alapelveket. A magyar országgyűlés 2011. december 19-én fogadta el a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényt, mely az 1996. január elsejétől hatályos helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvényt váltotta fel. Azonban egyes rendelkezések 2013. január elsejét követően lépnek hatályba, addig is a régi törvényt kell alkalmazni. Az új jogszabály kimondja, hogy a helyi önkormányzatok az egységes állami szervezetrendszer részeként hozzájárulnak az Alaptörvényben foglalt államcélok megvalósításához, elősegítik a jogszabályi kötelezettségek teljesítését. 2011. április 18-án az országgyűlés elfogadta Magyarország Alaptörvényét, mely 2012. január elsején lépett hatályba, és a korábbi Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény helyébe lépett. Az Alaptörvény 31–35. cikkei tartalmazzák az önkormányzatokra vonatkozó rendelkezéseket.

-4-

Az önkormányzati törvény szabályozza az önkormányzatok feladatait a közszolgáltatások körében: 

Településfejlesztés,



Településrendezés,



Az épített és a természetes környezet védelme,



Lakásgazdálkodás,



A vízrendezés és csapadékvíz-elvezetés,



A csatornázás,



A köztemetők fenntartása,



A helyi közutak és közterületek fenntartása,



A helyi tömegközlekedés,



A köztisztaság és településtisztaság biztosítása,



Gondoskodás a helyi tűzvédelemről, közbiztonság helyi feladatairól,



Közreműködés a helyi energiaszolgáltatásban, a foglalkoztatás megoldásában,



Az óvodai ellátás, alapfokú nevelés, oktatás és egészségügyi és szociális ellátás

biztosítása, 

A közösségi tér biztosítása,



Közművelődési, tudományos, művészeti tevékenység, sport támogatása,



A nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak biztosítása,



Az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése. (1990. évi LXV. tv.

8§.(1)). A felsorolt feladatokban a települési önkormányzat maga határozza meg – a lakossági igényei alapján, anyagi lehetőségeitől függően –, hogy mely feladatokat milyen mértékben és módon lát el. (1990. évi LXV. tv. 8 §. (2)). Az önkormányzatok feladat- és hatáskörükbe tartozó helyi érdekű közügyekben önállóan járnak el. Döntéseiket az alkotmánybíróság, illetve a bíróság kizárólag jogszabálysértés esetén bírálhatja felül. Az önkormányzati törvényen túl a felsorolt feladatok mellett egyéb kötelező és újabb feladatokat is megállapíthatnak az úgynevezett ágazati törvények, mint például a lakástörvény, a területfejlesztési törvény, a címzett és céltámogatások rendszeréről szóló törvény. (FICZERE 1998. p. 326)

-5-

A két község kötelezően ellátandó feladatait illetően az óvodai ellátás, alapfokú oktatást és a szociális alapellátásról való gondoskodást említeném meg. Egyik önkormányzat sem tart fenn önálló intézményként iskolát valamint óvodát. Ezt a települések kis lélekszáma indokolja. Lovas község Alsóörs, Paloznak község pedig Csopak település által fenntartott intézményekben biztosítják a gyermekek óvodai és iskolai ellátását. Mindezt pénzeszközátadás keretén belül teszik, a települések közötti megállapodások alapján. Régebben Paloznakon volt általános iskola, Lovason pedig óvoda, viszont a gyerekek száma nem indokolta az intézmények fenntartását. Az alapfokú szociális alapellátás közül a családsegítést, házi segítségnyújtást, időskorúak nappali ellátását, fogyatékosok nappali ellátását a Balatonfüredi Többcélú Társulás keretein belül oldják meg az önkormányzatok, a társulással kötött megállapodás alapján. A térségi társulások az önkormányzati alrendszer sajátosságai. Az alacsony lélekszámú, kisteljesítményű

önkormányzatok

a

hatékony

feladatellátás

miatt

társulásokba

szerveződnek. A társulás a törvény alapján egységesen ellátja a megállapodásban rögzített feladat és hatásköröket a résztvevő önkormányzatok számára. A társulás működéséhez a résztvevő önkormányzatok lakosságuk számának arányában járulnak hozzá. Az önkormányzati törvény alapvetően két fő csoportba sorolja az önkormányzat feladatokat:  Kötelezően ellátandó feladatok,  Önként vállalt feladatok. A kötelező feladatok közé sorolja a jogszabály az adott településhez kötődő feladatok mellett azokat is, amelyek megoldására nem feltétlenül alkalmasak a helyi közösségek. Önként vállalt feladat esetén szabad döntési joga van az önkormányzatnak a feladat vállalásáról, köréről és a megvalósítás módjáról. Alapvető követelmény viszont, hogy az önként vállalt feladatok nem veszélyeztethetik a kötelezően ellátandó feladatokat. Az önkormányzatok gazdálkodását alapvetően az alaptörvény, az államháztartási gazdálkodással kapcsolatos jogszabályok, az állami költségvetési törvény, a helyi önkormányzatokról szóló törvények, és a helyi önkormányzati rendeletek határozzák meg. Ezen jogszabályok jelentik a helyi gazdálkodás elsődleges feltételrendszerét. Az önkormányzati gazdálkodásra vonatkozó alkotmányos tételek: 

A képviselő-testület gyakorolja az önkormányzati tulajdon tekintetében a tulajdonost

megillető jogokat; -6-



Az önkormányzat: bevételeivel önállóan gazdálkodik;



Saját felelősségére vállalkozhat;



Feladatai ellátásához megfelelő saját bevételre és feladatokkal arányos állami

támogatásra jogosult; 

törvény keretei között megállapítja a helyi adók fajtáit és mértékét.

(Alkotmány 44.§ b)c)d)) Az önkormányzatok vagyonával, bevételeivel, gazdálkodásával, a tervezés, a számvitel, az információ és az ellenőrzés kérdésével az önkormányzati törvény. IX. fejezete „Az önkormányzatok gazdasági alapjai” cím alatt foglalkozik részletesen. Az államháztartás alrendszereiben a gazdálkodást éves költségvetés alapján kell folytatni, így van ez az önkormányzatoknál is. A költségvetés készítését az Államháztartásról szóló 2011. évi törvény, valamint annak végrehajtására kiadott 368/2011. (XII.31.) kormányrendelet szabályozza. Az önkormányzati költségvetés készítése többlépcsős folyamat. Ahhoz, hogy a helyi képviselőtestület választási célkitűzéseit teljesíteni tudja, gazdasági programot készít, melyben meghatározzák a település polgárait érintő célok egyes feladatait. A gazdasági program legalább a választási ciklusra vonatkozó stratégiai terv. Ezt követően minden évben a következő évi költségvetési koncepciójában fogalmazzák meg a ténylegesen megvalósítható feladatokat, amelyek az önkormányzati költségvetésben nyernek végleges tartalmat. „Alapvető előírás, hogy a helyi önkormányzat a költségvetését önállóan, rendeletben állapítja meg.” (Dr. ARADI 2004. p. 104) A költségvetés az önkormányzat működési és felhalmozási célú bevételeit és kiadásait tartalmazza. Az önkormányzatok működésének legfontosabb része a költségvetés, illetve annak megfelelően tervezett és átgondolt elkészítése. Célszerű először a bevételeket pontosan megtervezni, figyelembe venni a Kormány költségvetési irányelveit és fő célkitűzéseit. Ezeken túl a pályázati és egyéb támogatási lehetőségeket sem szabad figyelmen kívül hagyni, hiszen az ilyen forrásokból számos beruházást és fejlesztést lehet megvalósítani. A kiadások vonatkozásában fontos értékelni a folyamatban lévő fejlesztési, felújítási munkák készültségét, mert ha az adott beruházás áttolódik a következő költségvetési évre, akkor gondoskodni kell annak bevételi fedezetéről. A már a költségvetési koncepcióban

-7-

körvonalazódott beruházások és fejlesztések a költségvetésben pontos megtervezésre kerülnek, konkrét számadatokkal és a forrásigényt illetően. Lovas és Paloznak község az önkormányzati besorolást illetően 1000 fő alatti községi önkormányzat. Költségvetési főösszegük – melyből egész évben gazdálkodnak – eltérő. Egyik önkormányzat sem folytat deficites gazdálkodást, ezen túl mindkét település képes tartalékolni, mely jó referenciát jelent egy esetleges pénzhiány miatti hitelfelvételhez, vagy egy nagy volumenű beruházáshoz szükséges önerő biztosításához. 2.1 Önkormányzatok bevételi forrásai Az önkormányzat törvény alapvető rendelkezései meghatározzák az önkormányzatok bevételi forrásait, az önkormányzati vagyon összetételét, a vagyonnal való rendelkezés alapvető szabályait. Az önkormányzati vagyon célvagyon, amely az önkormányzati célok megvalósulását szolgálja. Az önkormányzatok működésének egyik meghatározó feltétele, hogy megfelelő vagyonnal rendelkezzenek feladataik ellátásához. Ehhez valóban arra van szükség, hogy a vagyon feletti rendelkezési jog, mint valódi tulajdonost illesse meg az önkormányzatot. Mivel ez a tulajdon szolgál a kötelező vagy fakultatív feladatok ellátásának biztosítékául, az törvény fokozott védelemben részesíti. Fontosnak tartom megemlíteni, hogy az önkormányzati vállalkozásnak vannak korlátai. A vállalkozás az önkormányzat kötelezően ellátandó feladatait, azok megvalósulását nem veszélyeztetheti, csak olyan vállalkozásban vehet részt, melyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét, társulásba bevitt vagyonát

a

társuló

helyi

önkormányzat

vagyonaként

kell

nyilvántartani,

a

vagyonszaporulat pedig a társult helyi önkormányzatok közös vagyona. A tevékenység finanszírozása központi költségvetésen kívüli forrásból kell, hogy történjen, azt az alapító okiratban és szervezeti és működési szabályzatban rögzíteni szükséges. A költségvetési gazdálkodás szempontjából vállalkozásnak minősül az a termelés, szolgáltatás, értékesítés, amelyet a költségvetési szerv nyereség, illetőleg haszonszerzés céljából, ellenérték fejében, üzletszerűen végez. (Demeter 2011. p. 39) A következőkben felsoroltak lehetnek jellemzően vállalkozási tevékenységek: -

Építőipari, mezőgazdasági jellegű tevékenység

-

Nyomdai termék előállítása, fénymásolás

-

Bérfuvarozás, szállítás,

-

Idegenforgalmi, kereskedelmi célú szálláshely eladás, -8-

-

Javító szerelő, takarító, karbantartó szolgáltatások,

-

Egészségügyi és oktatási intézmények oktató, bemutató végzett termék előállítás, bérmunka.

Lovas és Paloznak község esetében Paloznakra térnék ki vállalkozási tevékenység szempontjából, mivel a Lovasi önkormányzatnál nincs ilyen jellegű tevékenység. Paloznak község 2009 óta működteti saját tulajdonában álló vendégházát, mely a fent felsorolt idegenforgalmi-kereskedelmi célú szálláshely eladás kategóriába tartozik. A két lakrésszel ellátott nádfedeles vendégház a falu központjában, nyugodt környezetben egész évben várja vendégeit. Az önkormányzatnak jelentős szállásdíj bevétele származik a vendégház működtetéséből, mely fedezetet nyújt a szálláshely működtetésének költségeire, ezen felül vállalkozási tevékenységből származó eredménye is van az önkormányzatnak, mellyel bővítheti önként vállalt feladatainak körét. Az önkormányzatok a feladataik ellátásának feltételeit alapvetően kétfajta forrásból teremtik meg: 1) Állami támogatás, 2) Saját bevétel. Az állami támogatás, mint normatív hozzájárulás teremti meg az önkormányzatok gazdasági önállóságát, hiszen a támogatás alanyi jogon minden költségvetési szervnek jár. Az állam egységesen feltételezi az egyes feladatok költségigényét minden önkormányzat esetében, és az egyes feladatokat meghatározott mértékben támogatja. Az önkormányzatok normatív támogatását az Országgyűlés állapítja meg a települések lakosságszámával, egyes korcsoportokkal, intézményi ellátottakkal arányosan és egyéb mutatók alapján. Az önkormányzatok ezt a bevételi forrást előre kiszámíthatják, azzal évről évre kalkulálhatnak. A központi hozzájárulásnak két alapvető csoportját különböztetjük meg. A településre jellemző mutatók alapján jár az egyik, mint például lakosságszám alapján. Ezen normatívával az állam az igazgatási feladatok helyi végrehajtási költségeihez kíván hozzájárulni. A másik csoport valamely feladat ellátásához kapcsolódnak, mint például falugondnoki, tanyagondnoki szolgáltatás. Egyéb állami támogatásokat is kaphatnak az önkormányzatok: - Működésképtelen önkormányzatok támogatása - Központosított előirányzatok - Cél és címzett támogatások -9-

- Egyéb központi támogatás. Szerencsére sem Lovas, sem Paloznak község nem részesül olyan támogatásban, mely a működésképtelen önkormányzatokat segíti. A központosított előirányzatokat illetően 2009. évben mind a két település kapott ilyen jogcímen támogatást, a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak kereset-kiegészítését illetően. Egyéb központi támogatásként 2010. évben mindkét község az idegenforgalmi adó bevétel kiesésének kompenzálásaként kapott pénzösszeget. Erről a kormány külön rendeletben döntött és a települések eltérő összegű támogatását a rendeletben meghatározott képlet alapján határozták meg. Az önkormányzati saját bevételek a rendeltetésszerű működéshez kapcsolódnak, lehetnek saját döntéseik eredményeként befolyt bevételek vagy jogszabályi források. 

helyi adók,



saját tevékenységből származó működési bevételek,



más gazdálkodó szervektől államháztartáson kívülről átvett pénzeszközök. 1.sz. diagram: Lovas és Paloznak község saját bevételei 2005–2010. év között (adatok eFt-ban)

50 000

Paloznak

40 000 30 000

Lovas

20 000 10 000 0 2005.év

2006.év

2007.év

2008.év

2009.év

2010.év

Forrás: az önkormányzat beszámolói alapján saját összeállítás A diagramból egyértelműen megállapítható, hogy Paloznak település magasabb saját bevételi színvonalat képvisel, annak ellenére hogy a lakosságszám csekély mértékben haladja csak meg a Lovasi lakosok számát. Ennek oka, hogy a saját bevétel között Paloznak idegenforgalmi adóbevétele kilencszerese a Lovason beszedett idegenforgalmi adónak. Mindkét önkormányzatra elmondható, hogy a 2010. év végére tíz millió forinttal több bevételt sikerült realizálniuk a 2005. évhez képest, ami összességében fejlődést jelent az önkormányzatok esetében. A magyar helyi adórendszert külön törvény szabályozza. A - 10 -

helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény meghatározza az önkormányzatok által megállapítható adófajtákat. Az önkormányzat számára az adó kivetése nem kötelező, csak lehetőség. Kivetés esetén a mértékeket és a mentességeket illetően széles körű önállósága van az önkormányzatoknak, így lehetséges szuverén helyi adóztatási politika. A különböző adófajtákat a települések külön helyi rendelettel fogadják el. A helyi adóknak több fajtáját különböztetjük meg. Lovas és Paloznak Község esetében a hatályos adórendelet alapján ezek:

Vagyoni típusú adók:  Építményadó  Telekadó Idegenforgalmi adó  Tartózkodási idő után  Üdülőépület utána Tevékenységtípusú adók  iparűzési adó állandó jelleggel folytatott tevékenység esetén 2. sz. diagram: Lovas és Paloznak község helyi adóbevételei 2005–2010. év között (adatok eFt-ban) 40 000 35 000 30 000 Paloznak

25 000

Lovas 20 000 15 000 10 000 2005.év

2006.év

2007.év

2008.év

2009.év

2010.év

Forrás: az önkormányzat beszámolói alapján saját összeállítás A helyi adók a két település költségvetésének jelentős részét képezik, melyből az önkormányzatok szabadon gazdálkodhatnak. A költségvetési főösszeg mintegy 30-35 %-át teszik ki. A diagramból megállapítható, hogy az évek előre során mindkét település növelte - 11 -

az adóztatásból származó bevételeit, a vizsgált időszak végére tízmillió forinttal magasabb a beszedett összeg, mint a vizsgált időszak elején. 3. sz. diagram: Lovas község adóbevételeinek megoszlása 2010. évben

gépjárműadó

15%

20%

építményadó Idegenforgalmi adó tartózkodási idő után Idegenforgalmi adó épület után

9% 2%

Iparűzési adó 54%

Forrás: az önkormányzat beszámolói alapján saját összeállítás 4. sz. diagram Paloznak község adóbevételeinek megoszlása 2010.évben

11%

gépjárműadó

11%

építményadó telekadó 25%

29%

0%

Idegenforgalmi adó tartózkodási idő után Idegenforgalmi adó épület után Iparűzési adó

24%

Forrás: az önkormányzat beszámolói alapján saját összeállítás Paloznak közigazgatási területén eltörölték 2007. évben a telekadót. Lovason a településeknek nincs telekadó bevétele, mert külön helyi adórendeletben szabályozott mentességet élveznek az adókötelezettek. Mindkét község esetében jól látszik, hogy az adóbevételek között a legnagyobb arányt az építményadó képviseli. Paloznak esetében az idegenfogalmi adónemekből származó bevétel számottevőbb a Lovason beszedetténél. Mindezen költségvetési bevételeken túl az önkormányzatok különböző jogcímeken átvehetnek pénzeszközöket államháztartáson belülről és kívülről egyaránt. A háztartások - 12 -

befizetései, a vállalkozások és egyéb non-profit szervek támogatásai államháztartáson kívüli bevételi forrást biztosíthatnak az önkormányzatok számára. Államháztartáson belüli kör az elkülönített állami pénzalap, központi költségvetés, fejezeti kezelésű előirányzat, valamint más önkormányzatok. Ezen pénzeszközátvételek hátterében megállapodások, vagy pályázatok állnak. Az önkormányzati gazdálkodás idegen forrása lehet a banki hitelfelvétel vagy kötvénykibocsátás. Szükség lehet rá akkor, ha az önkormányzat átmeneti pénzhiányban szenved, természetesen ilyenkor rövid lejáratú hitel jöhet számításba, ill. egy-egy nagyobb beruházás finanszírozásánál mindkét módszer alkalmazható. „Az önkormányzati hitelek biztosítéka saját bevétele, illetve forgalomképes vagyona, esetleg a hitelből finanszírozott projektből származó díjbevétel lehet.” (VÍGVÁRI 2005. p. 223) A stabil anyagi körülményekkel rendelkező önkormányzatok mérsékelt kamatozással juthatnak hitelhez. A hitelfelvétel azért lehet előnyös, mert a kamatláb nagyon kedvező, és az inflációval együtt csökken. Lovas község egyáltalán nem rendelkezik hitelállománnyal. Paloznak község 2007 óta törleszt hosszú lejáratú hitelt. A fizetésképtelenség fogalma az önkormányzatoknál sem ismeretlen. Ilyen helyzetben speciális adósságrendezési eljáráson esik át az önkormányzat, amit a bíróság indít, és kirendelésre kerül egy úgynevezett pénzügyi gondok, aki a képviselő-testület gazdálkodási jogosítványait átvéve az önkormányzat vagyonának felhasználásával elégíti ki a hitelezőket. (VÍGVÁRI 2005. p. 223) 2011. évben Magyarországon az önkormányzatok eladósodottságának elkerülése érdekében az országgyűlés elfogadta Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV törvényt. „Az önkormányzati hitelfelvétel központi korlátozásának két alapvető technikája van, az aktív és a passzív kontroll. Az aktív kontrollnál a hitelfelvételt jóvá kell hagyatni a központi kormányzattal vagy helyi népszavazás útján az érintett közösséggel. Passzív kontrollnál valamilyen viszonyítási alapot, maximális hitelösszeget határozhatnak meg (például valamilyen költségvetési mutató arányában), vagy a hitelfelvétel lehetőségétét kizárólag beruházási célokra korlátozhatják. A költségvetési önállósággal rendelkező önkormányzatoknál az állami garancia nem él automatikusan, gyakori megoldás azonban speciális államilag támogatott garanciaalapok létrehozása (európai megoldás) vagy üzleti - 13 -

alapon működő hitelbiztosító intézmények működése. A gyakorlatban is működő rendszerek ezekből a megoldásokból egyaránt táplálkozna.” (GÁL ERZSÉBET 2011. p. 124-125.) 2.2 Önkormányzatok kiadásai Az önkormányzatok kiadásainak alapvetően két csoportját különböztetjük meg: 1) Működési kiadások, 2) Felhalmozási kiadások. A személyi jellegű kiadások és munkaadókat terhelő járulékok jelentős részt képviselnek a működési kiadásokon belül. Személyi juttatások lehetnek a jogszabály rendelkezései szerint:  Rendszeres személyi juttatások,  Nem rendszeres személyi juttatások,  Külső személyi juttatások. A rendszeres személyi juttatások alatt a teljes és részmunkaidőben foglalkoztatottak alapilletményét, illetménykiegészítését, illetménypótlékát illetve olyan juttatásokat értünk, melyek a dolgozók részére havonta vagy évente rendszeresen ismétlődve kerülnek kifizetésre. A nem rendszeres személyi juttatások keretein belül kerülnek elszámolásra a dolgozók

részére

jogszabályokban

meghatározott

juttatások,

költségtérítések,

hozzájárulások, melyek nem kötelező jellegűek, de megfelelő forrás esetén lehetőség van kifizetésükre. Ilyen például az étkezési és üdülési hozzájárulás, munkába-járás költségtérítése. Lovas község esetében az előző két jogcímkeret a költségvetés 14 %-át, Paloznak község esetében pedig 16%-át teszi ki. A külső személyi juttatások a költségvetési szerv állományába nem tartozó munkavállalóknak fizetendő juttatások, mint megbízási díjak, tiszteletdíjak valamint az alkalmazásban álló dolgozók részére a munkakörön kívüli munkáért fizetendő díjak. A két település

esetében

ez

általában

az

állandó

munkavállalóknak fizetett megbízási díjakat teszik ki.

- 14 -

dolgozók

helyettesítésére

felvett

A munkaadókat terhelő járulékok jogcím között kerül elszámolásra a foglalkoztató által a kifizetett rendszeres és nem rendszeres juttatások után a szociális hozzájárulási adó, és egészségügyi hozzájárulás tételek. A következő jogcím a működési kiadásokon belül a dologi és egyéb folyó kiadások. Az önkormányzatok itt biztosítanak fedezetet a költségvetési szerv működéséhez fontos tárgyi eszközök, készletek, szolgáltatások finanszírozására.

Négy fő csoportjuk: 1) Készletbeszerzések Itt kerül megtervezésre és elszámolásra az irodaszer-nyomtatvány, könyv, folyóirat, hajtóés kenőanyag, szakmai anyag, egyéb információhordozók, kisértékű tárgyi eszköz, munkaruha-védőruha, anyag és egyéb készletbeszerzések kiadásai. 2) Szolgáltatások Ezen a jogcímen tartjuk nyílván a telefon és internet költségek, kommunikációs és szállítási szolgáltatások, gáz-, villany-, vízszolgáltatás költségeit, továbbszámlázott szolgáltatások kiadásait, államháztartáson kívülre és belülre, pénzügyi szolgáltatások költségeit, valamint a vásárolt közszolgáltatásokat. 3) Különféle dologi kiadások Általános forgalmi adó kiadások, kiküldetés, reprezentáció, számlázott szellemi tevékenységgel, egyéb különféle dologi kiadásokkal kapcsolatos költségek kerülnek ezen a jogcímen kimutatásra. 4) Egyéb folyó kiadások A dologi kiadások ezen kategóriájában kerül elszámolásra a különféle adók díjak összegei, az önkormányzat által felvett hitelek, kölcsönök után fizetett kamatkiadások, valamint a munkáltató által a munkavállalóknak kifizetett nem rendszeres személyi juttatások egyes tételei után fizetendő személyi jövedelemadó. A működési kiadásokon belül az ellátottak pénzbeli juttatásai kiemelt előirányzat is jelentős részét képezik az önkormányzatok gazdálkodásának, hiszen itt biztosítanak fedezetet az arra rászorulók szociális juttatásaira. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény szabályozza ezen ellátásokat, a két önkormányzat által nyújtott támogatások fajtái hasonlóak, saját szociális rendeletükben szabályozzák az ellátások körét, az azokra való jogosultságot, az ellátottak körét. - 15 -

Szociális ellátások: 

Rendszeres szociális segély,



Foglalkozást helyettesítő támogatás,



Lakásfenntartási támogatás,



Ápolási díj,



Pénzbeli átmeneti segély,



Pénzbeli temetési segély,



Rendszeres gyermekvédelmi támogatás,



Közgyógyellátás,



Beiskolázási és utazási és tankönyvtámogatás,



Születési támogatás,



Természetbeni támogatások.

A kiadási oldalon kerül megtervezésre a finanszírozási kiadások között az önkormányzatok rövid és hosszú távú hiteltörlesztései, valamint szintén a lakosság megsegítését szolgáló kamatmentes kölcsönök rendelkezésre bocsátása, valamint a lakáshoz jutásának támogatása. További nagy csoportot képvisel az átadott pénzeszközök csoportja. Itt tartják nyilván az önkormányzatok az általános iskola-óvoda, a védőnői szolgálat, az orvosi ügyelet, gyermekjóléti szolgálat, valamint a többcélú kistérségi társulásnak működésre biztosított átadott pénzeszközei. Ide soroljuk még más önkormányzatoknak, helyi civil szervezeteknek, egyháznak megállapodás alapján folyósított támogatásait. Lovas község itt számolja el Paloznak községgel közösen működtetett Körjegyzőség számára átadott pénzeszközt. 5. sz. diagram Lovas község kiadásainak megoszlása 2005–2010. év között 70 000 60 000 Finanszírozási kiadás Felhalmozási kiadások Működési kiadások

50 000 40 000 30 000 20 000 10 000

év 10 .

év 20

09 .

év 20

08 .

év 20

07 .

év 20

06 .

20

20

05 .

év

0

Forrás: az önkormányzat beszámolói alapján saját összeállítás

- 16 -

A diagramból egyértelműen megállapítható, hogy a működési kiadások képviselik a legnagyobb arányt a költségvetésen belül, mely arány a fejlesztési kiadások növekedésével és csökkenésével együtt változik. Elmondható, hogy fejleszteni főként a működési kiadások terhére illetve sikeres pályázás esetén bevételnövekmény terhére tud az önkormányzat. 6. sz. diagram Paloznak község kiadásainak megoszlása 2005–2010. év között

160 000 Finanszírozási kiadás Felhalmozási kiadások M űködési kiadások

140 000 120 000 100 000 80 000 60 000 40 000 20 000

év 20

10 .

év 20

09 .

év 20

08 .

év 20

07 .

év 06 . 20

20

05 .

év

0

Forrás: az önkormányzat beszámolói alapján saját összeállítás Paloznak település esetében szintén elmondható, hogy a működési kiadások aránya a meghatározó, viszont stagnálóbb szintet mutatnak az évek során Lovas településhez képest. A pályázatok sikeressége szintén meghatározó, valamint sokkal célravezetőbb és gazdaságosabb is a költségvetési gazdálkodás szempontjából.

3.

Önkormányzati fejlesztések A vagyongazdálkodással összefüggő és az önkormányzati fejlesztési koncepció

készítését ma Magyarországon jogszabály nem írja elő. Az önkormányzati törvényben csupán annyi szerepel, hogy a település vezetésének meg kell határoznia költségvetését és gazdasági programját, azonban a program elkészítésének tartalmára, határidejére, időtartamára nem határoz meg előírást. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és az ingatlannyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosításáról szóló 2005. évi XCII.

- 17 -

törvény világosabbá tette a gazdasági program eddig nem szabályozott kérdéseit. (DEMETER 2011. p. 197) „A gazdasági program a képviselő-testület megbízatásának időtartamára, vagy azt meghaladó időszakra szól. A gazdasági program az önkormányzat(ok) részére helyi szinten meghatározza

mindazon

célkitűzéseket,

feladatokat,

amelyek

a

költségvetési

lehetőségekkel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti, gazdasági adottságok átfogó figyelembevételével – a kistérségi területfejlesztési koncepcióhoz illeszkedve – az önkormányzat(ok) által nyújtandó kötelező és önként vállalt feladatok biztosítását, fejlesztését szolgálják.” 1990. évi LXV. Törvény 91. § (6) bekezdés) Paloznak település esetében a 2007–2011 időszakra készült gazdasági program az akkori helyzetértékelés mellett tartalmazza az átfogó célokon belül kategóriánként a jövőben megvalósítani kívánt célokat, mint például a kulturális és szellemi élet felpezsdítése, a település környezettudatos fejlesztése és imázsának megőrzése, a gazdaság felélénkítése a helyi kisvállalkozások támogatásával, valamint a turizmus kiemelése. Konkrét célként fogalmazta meg 2006. év végén a Képviselő-testület az alábbi feladatokat Paloznakra vonatkozóan az infrastrukturális fejlesztések körében:  Közműfejlesztések,  Vízelvezetés megoldása,  Belterületi utak helyreállítása,  Közösségi terek kialakítás, egységes arculattal,  Meglévő közösségi terek fejlesztése, egységes arculattal,  Intézményfejlesztés (Teleház - Könyvtár). A megalkotott gazdasági program jó kiindulási alapként szolgál a költségvetési koncepciók és az önkormányzati költségvetés tervezésének folyamatában valamint megléte által nyomon követhetőek a már megvalósított és még megvalósításra váró feladatok. A vezetésnek kell gondoskodni arról, hogy az eszközbefektetésekre vonatkozó elképzelések finanszírozására a másik oldalon megfelelő finanszírozási források tegyék azokat megvalósíthatóvá. A vállalkozások esetében befektetési tervről beszélünk, mely egyúttal finanszírozási szükségletet teremt. Az önkormányzatok esetében ugyanúgy igaz a következő elvek betartása a gazdasági program elkészítésekor:

- 18 -

-

„a biztonság követelménye, mely elsősorban saját és az idegen tőke arányán

keresztül közelíthető meg, de ezen belül is különbség van az egyes finanszírozási források kockázata között; -

a jövedelmezőség, mely függ a finanszírozás költségeitől és a befektetés

jövedelemtermelő képességétől, vagyis attól, hogy milyen pénzáramot képes biztosítani, de az eladósodottság mértékétől is; -

s likviditás a hosszú távú pénzügyi egyensúly szükséges feltételét a vállalati vagyon

forrás- és eszközoldalának összhangja jelenti; -

a függetlenség kérdése: ez alatt a vállalati irányítás függetlenségét értjük a

hitelezőktől és a befektetőktől a kialakított stratégia megvalósítása szempontjából. Az igénybe vett forrásokhoz a vállalat függetlenségét korlátozó „kötöttségek” tartozhatnak.” (CHIKÁN 2006. p. 486) 3.1 Önkormányzati beruházás és felújítás Az önkormányzatok kiadásait a működési jogcím mellett a beruházási-fejlesztési kiadások jogcím együttes értéke határozza meg. A befektetett eszközök a helyi önkormányzatok gazdálkodásában jelentős szerepet töltenek be. E körbe tartoznak mindazon eszközök, melyek egy éven túl szolgálják a szervezet működését. Betöltött szerepüknél fogva kiemelt fontosságú az ezen tételekkel való hatékony és szabályszerű gazdálkodás. A legnagyobb volument jelentő eszközcsoport a tárgyi eszközök köre, mint az ingatlanok, gépek, berendezések, felszerelések, járművek. Az eszközök meglétén túl fontos azok rendeltetésszerű használata, karbantartása és pótlása. A szabályszerű gazdálkodás intézkedései: 

„A szervezet vezetőinek a befektetett eszközökkel kapcsolatos beszerzési és egyéb

gazdálkodási jogosítványait szabályozni kell; 

A számviteli törvényben foglaltak szerint meg kell határozni a költségvetési szerv

tárgyi eszköznek minősülő eszközeinek körét, a minősítés szempontjait és arra jogosult személyeket. 

Gondoskodni kell, a beszerzések, az azokról való döntési eljárások során a

közbeszerzési törvény, illetve a felügyeleti szerv által előirt szabályok betartásáról; Meg kell határozni a feleslegessé és selejtté vált eszközök feltárásának módját, rendszerességét, az eljárás rendjét, valamint az abban döntési hatáskörrel rendelkező személyeket.” (Dr. ARADI p.185.) - 19 -

Beruházásnak minősül a tárgyi eszközök beszerzése, létesítése, saját vállalkozásban történő előállítása, a beszerzett tárgyi eszközök üzembe helyezése, rendeltetésszerű használatbavétele érdekében az üzembe helyezésig, a rendeltetésszerű használatba vételig végzett

tevékenység.

Az

államháztartásról szóló

törvény

végrehajtásáról szóló

kormányrendelet meghatározza a beruházásoknak a központi és önkormányzati költségvetési szerveknél előforduló jellemző típusait, valamint a feladatfinanszírozás szabályait, az okmányok körét, azok adattartalmát, melyeket a rendelet melléklete szerinti formában és tartalommal a Magyar Államkincstárhoz – mint az önkormányzatok felügyeleti szervéhez – kell benyújtani a finanszírozás érdekében. Meghatározza azon eljárási

szabályokat,

amelyek a

feladatfinanszírozás körébe

vont

előirányzatok

felhasználásával, pénzügyi lebonyolításával és ellenőrzésével kapcsolatosak. Felújításnak minősül az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állagának helyreállítását szolgáló, időszakonként visszatérő olyan tevékenység, amely azzal jár, hogy az adott eszköz

élettartama

megnövekszik,

eredeti

műszaki

állapota,

teljesítőképessége

megközelítően vagy teljesen visszaáll, az előállított termékek minősége vagy az adott eszköz használata jelentősen javul és így a felújítás pótlólagos ráfordításából a jövőben gazdasági előnyök származnak. Felújítás a korszerűsítés is. Akkor indokolt a felújítás, ha a folyamatosan, rendszeresen elvégzett karbantartás mellett a tárgyi eszköz oly mértékben elhasználódott, hogy az veszélyezteti a rendeltetésszerű használatot. Az elmaradt és felhalmozódó karbantartás egy időben való elvégzése nem számít felújításnak. A felújítási szabályozás egyik fontos része, hogy a tárgyi eszköz felújítási előirányzat felügyeleti szerv általi központi, vagy adott költségvetési szerv általi kezelésről a felügyeleti szerv dönt. A költségvetési szerv által kezelt felújítási előirányzatnak a felügyeleti szerv által jóváhagyott felújítási terven kell alapulnia. A beruházások, felújítások bonyolításánál alkalmazandó szempontok: 

„A megvalósítani tervezett műszaki tartalom és az ahhoz szükséges, valamint

rendelkezésre álló pénzügyi források összhangjának megteremtése. 

A jogszabályok által előírt, szükséges engedélyes és kiviteli tervek, különféle

hatósági engedélyek megszerzése. A közbeszerzési törvényben, illetve az önkormányzat, költségvetési szerv saját belső szabályzataiban előírt eljárási rend alkalmazása a tervpályázati eljárás, az építési beruházás, beszerzés, felújítás végrehajtása során egyaránt.” (Dr. ARADI p. 189.)

- 20 -

Az önkormányzatok költségvetésének tervezésénél tisztában kell lenni a folyamatban lévő beruházások következő évi pénzügyi szükségletét illetően. Ennek függvényében lehet új, induló beruházásokat megtervezni. A beruházási-felújítási előirányzat kialakításánál figyelembe kell venni az összes olyan a kiadást, mely teljes egészében a beruházásfelújítás lezárásáig felmerül: 

Alapozási, építési, szerelési költségek,



Az engedményekkel csökkentett, felárakkal növelt vételár,



Közvetítői költségek,



Bizományi díjak,



Szállítási költségek,



Beruházáskor igénybevett hitel, kölcsön után az üzembe-helyezésig felmerült kamat

és biztosítási díj 

Egyéb hasznos beruházási ráfordítások költségei.



Beruházáshoz kapcsolódó, le nem vonható előzetesen felszámított általános forgalmi

adó. Mivel

az

önkormányzati

vagyon

felett

a

települések

képviselő-testületei

rendelkeznek, a költségvetési terv rendeletének mellékletében összefoglalóan be kell mutatni egyrészt a vagyon értékét a vagyonhasznosításból származó bevételeket, az értékének megőrzésére, bővítésére, felújításra tervezett kiadásokat, a vagyon értékének várható változását. Indokolt tájékoztatni a képviselő-testületet, hogy a vagyon az éves költségvetés előirányzataiban milyen szerepet játszik, az arról való gondoskodás elmaradása milyen veszteségeket, károkat eredményezhet. Az önkormányzati törvény is tartalmaz előírást a vagyongazdálkodást illetően. Az éves zárszámadáshoz csatolt leltárban kell bemutatni a vagyont. Mindezek mellett fontos a vagyongazdálkodás értékelése, valamint a célkitűzésekről való beszámolás. „Az önkormányzat vagyona a tulajdonából és az őt megillető vagyoni jogokból áll. A tulajdonost a tulajdona után megilletik mindazon a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdon megszerzésével vállalt. A tulajdonost megillető jogok gyakorlásáról a képviselő-testület rendelkezik. A tulajdonosi jogok gyakorlásánál azonban a képviselő-testületnek minden esetben figyelembe kell vennie a jogi kötelezettségeket, korlátozásokat.” Az önkormányzatokat jogszabály kötelezi, hogy rendelkezzenek a tulajdonában lévő vagyonnal való gazdálkodáshoz szükséges adatbázissal, értékelni tudja a

- 21 -

vagyonnal kapcsolatos döntéseket. Fontos, hogy az adatbázis igazodjon a nemzetgazdaság vagyoni helyzetének áttekintését biztosító információs rendszerhez. (Kakuk Lajosné 2002. p. 9-10) A vagyon értékének megőrzése, bővítése három tevékenységet jelent: 

Vagyonkarbantartás,



Felújítás, beruházások,



Vagyonbővítés egyéb formái. A vagyonkarbantartás az a hasznos ráfordítás, amely a működés, a használat során

szükséges, de a vagyon értékét nem növeli, nem kerül aktiválásra. Elmaradása esetén a vagyon károsodhat, használhatósága csökkenhet. A karbantartás végezhető saját szakemberrel vagy vállalkozó megbízásával. Ez utóbbi esetén vállalkozói szerződés szükséges. A vagyon bővítése a településfejlesztés – mint kötelező alapfeladat – fontos része, mely csak tudatos településpolitika révén lehet csak eredményes. Részei: 

Beruházási döntések előkészítése,



Források megteremtése,



Beruházások megvalósítása.

Célszerű beruházási szabályzatot készíteni, mely tartalmazza a vagyon bővítésével kapcsolatos tevékenységet, a beruházások és felújítások előkészítését, engedélyezését, tervezését, a pályázatok benyújtását, kivitelezését, finanszírozását, valamint az üzembe helyezését is. A helyi döntéshozatalban ki kell alakítani a fejlesztésekre és felújításokra vonatkozó terveket. Ez a fejlesztési program lehetővé teszi, hogy az elhasználódott eszközök pótlása tervszerűen valósuljon meg. A programból kap átfogó képet az önkormányzat testülete és a hivatal tárgyi eszközök állapotáról és a

szükséges

fejlesztési igényekről.

A

vagyonfejlesztési programot a testületek határozzák meg, előzetesen egyeztetve a programban érdekelt valamennyi szervezettel.

3.1

Önkormányzati beruházások, felújítások célja Fontos, hogy a településeknél kialakuljon egy egységes és átfogó beruházási és

fejlesztési célrendszer, mely alapján hatékony és gazdaságos tárgyieszköz-gazdálkodást tud megvalósítani az önkormányzat.

- 22 -

Ezen célok lehetnek: 

Település-fejlesztés (kommunális jellegű beruházások),



Az önkormányzat, illetve felügyelete alá tartozó intézmény tevékenységének

bővítése, működési körülmények javítása, 

Tönkrement, selejtezett eszközök pótlása,



Felújítással járó rekonstrukció,



Új technika bevezetése, minőségjavítás, korszerűsítés.

A fejlesztési célok meghatározásához, a tervek kidolgozásához az önkormányzatnak ismernie kell az ellátottság mértékét, a mennyiségi és minőségi szükségletet, a meglévő tárgyi eszközök műszaki állapotát, valamint a pénzügyi lehetőségeket. További lényeges szempont megakadályozni vagyon állagának romlását és a felújítások halasztását. A beruházásoknál előfordul, hogy az előbbi követelményrendszerrel szemben első helyre sorolják a társadalmi igényt. Erre jó példa, hogy a községi önkormányzat iskolasportcsarnok beruházást hajt végre, melynek alacsony kihasználtsága igazolja, hogy nem volt megfontolt a tervezés. 3.3 Fejlesztések pénzügyi forrásai A fejlesztési célok meghatározása az éves költségvetési rendeletben történik. Mivel a vagyonbővítése a beruházások révén történik, fontos kérdés a finanszírozási döntés. A lakosság kiszolgálásán túl nagymértékben befolyásolja az adott beruházás a helyi gazdasági fejlődést is. Éppen ezért az önkormányzat az infrastruktúra finanszírozásába bevonhatja a gazdasági egységeket is. A helyi önkormányzatok számára az éves költségvetési törvényben biztosított központi források és a saját források lehetőséget biztosítanak a kötelező feladatai működtetése mellett e fejlesztésre is. Elsődleges feladat azonban a közszolgáltatás működtetésének biztosítása, melyhez jentős forrásukat használják fel a települések. A beruházások-fejlesztések pénzügyi forrása lehet önkormányzat saját pénzeszköze, melyet a költségvetésből ilyen célra különít el, ez lehet többletbevétel, valamint előző évi pénzmaradvány. További forrás lehet az önkormányzat vállalkozási tevékenységéből képzett tartalék, szervezetektől átvett pénzeszköz, valamint lakossági pénzeszközök is. Ezen forrásokat kiegészíthetik a központi költségvetés címzett- és céltámogatásai, a fejezeti-kezelésű célelőirányzatokból történő juttatások, a hitel, a kötvénykibocsátás, a

- 23 -

lakossági hozzájárulások, de nem elhanyagolható a pályázatok széles köre, mely szintén lehet központi költségvetés által biztosított illetve az Európai Unión belül is számos pályázati lehetőség kínálkozik. 4.1 Lovas település fejlesztései 2005–2010 évben A szakdolgozat ezen alfejezetében röviden összefoglalom Lovas település végrehajtott beruházásait és fejlesztéseit az érintett időszak vonatkozásában. Mivel van olyan beruházás, mely több évet érint, és az egyes éveken belül több fejlesztés is megvalósul, igyekszem azokat röviden és tényszerűen megfogalmazni. Lovas Község Önkormányzat Képviselő-testülete 2005. évben döntött az önkormányzat tulajdonában álló ravatalozó felújításáról. A kivitelezés költségeinek csökkentésére pályázatot nyújt be a Balaton Fejlesztési Tanács Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal által meghirdetett településkép javítását szolgáló fejlesztések támogatására. Az önkormányzat tulajdonát képező és önkormányzati fenntartású temető területén helyezkedik el az 1970-es évek elején épített lapos tetővel ellátott ravatalozó épület, amely külső és belső megjelenésében és funkciójában sem elégíti ki az eredeti szerepéhez méltó körülményeket. Mind a lakossági igények valamint a településképi méltó megjelenés indokolttá teszi a ravatalozó helyiségének átalakítását és bővítését. A fejlesztés összes költségét az önkormányzat 10.000.000 Ft összegben állapítja meg, melyből 50%-os támogatásra pályázik, tehát a saját rész 5.000.000 Ft, melyet az önkormányzat a költségvetési tartaléka terhére biztosít. A kivitelezés megkezdése 2005. augusztus 15-én történt, befejezése 2005. december 8. A képviselő testület a fejlesztés megvalósítására beérkezett 3 ajánlat közül az alacsonyabb ajánlatot fogadta el. A kivitelező benyújtotta számláját, annak pénzügyi rendezése 2005. évben megtörtént. Az építéssel egyidejűleg elkészült

az épület,

akadálymentesítése,

ill.

a ravatalozás célját

valamint

az

épület

szolgáló

közüzemű

fedett,

fedetlen előtér

szennyvízcsatornához történő

csatlakoztatása is. 2006. év tavaszától az önkormányzat saját fenntartása kertében a temető területével együtt a ravatalozó környékének parkosítását, növényzettel történő beültetését is elvégezteti. 2005. évben további fejlesztési kiadása az önkormányzatnak a településrendezési terv elkészítéséhez kapcsolódó kiadások voltak, összesen 2 millió forint összegben. Elkészítésével a képviselő testület külső szakértői céget bízott meg, a projekt - 24 -

megvalósulása több évet vesz igénybe, ezért a további költségvetési évek során folyamatosan jelentkezik a tervhez kapcsolódó költsége az önkormányzatnak. 2006. évben Lovas településen tovább folyik a lakosság érdekeit szem előtt tartva a fejlesztés. A képviselő-testület 15/2006. számú önkormányzati határozatával hagyta jóvá új autóbuszváró épületek kivitelezését. Pályázatot nyújt be a Balaton Fejlesztési Tanács települések fejlesztésének támogatására kiírt „A települések rendezettségét, a településkép javítását szolgáló fejlesztések támogatása” néven. A projekt megvalósulásának összes költségét 6.500.000 Ft-ban állapítja meg, melyből 2.951.000 Ft összeg pályázati támogatással számol, tehát a saját rész 2.484.000 Ft, melyet a tárgyévi költségvetése terhére biztosít, a fennmaradó 1.065.000 Ft egyéb, a Veszprém Megyei Önkormányzattól kapott állami támogatás. A beruházás forrásmegoszlása tekintetében 62 % támogatás, 38 % saját rész. A kivitelezés indoka: az akkor műanyagból és fából készült és szerkezetileg elavult buszvárók sem faluképi, sem esztétikai szempontból nem felelnek meg a kor és a településen élők elvárásának, tehát a község arculatát javító fejlesztésről beszélhetünk. Mind a 4 db 10-12 m2 alapterületű buszváró a település belterületén, az önkormányzat tulajdona található, és tömegközlekedési szempontból fontos célt szolgál. A beérkezett kivitelezői ajánlatok közüli választásnál szintén az alacsonyabb ajánlati ár volt a szempont. A beruházás kezdő időpontja 2006. június 1., befejezése 2006. november 30-ig megtörténik, a kivitelező számlájának kiegyenlítése a 2006-os költségvetési évet terheli. További fejlesztési tevékenysége volt az önkormányzatnak a belterületi Arany János-Petőfi Sándor-Vörösmarty Mihály utca aszfaltburkolatának felújítása. A három utca egybefüggő hálózatot és szerves egységet alkot a településen. A fejlesztésre pályázatot nyújtott be az önkormányzat a Közép-dunántúli Fejlesztési Tanácshoz, az elnyert pályázati támogatás 50%-os mértékű volt a projekt megvalósítási költségeiben. A kivitelezés összes kiadása 8.810.000 Forint, ebből a 2006. évben az útburkolat felújítására készült tervezéssel együtt 2.580.000 Forintot fizetett ki az önkormányzat. A fennmaradó összeg 2007. évben került kifizetésre. A 2006. költségvetési év további megvalósult fejlesztése a faluház épületén belül a hivatali rész konyhaterületének kialakítása volt. Az önkormányzati hivatali épület felújítására 2003-2004. évben került sor, ahol a konyhakialakítás nem történ meg, ezt pótolta az önkormányzat 2006. évben összesen 250 ezer forintból, ezen felül konyhabútor vásárlás is történt 328 ezer forint összegben.

- 25 -

Szükség volt mezőgazdasági gép beszerzésre is a településtisztasági feladatok korszerűbb ellátása érdekében, ezért a képviselő-testület 712 ezer forint értékben fűnyírása is alkalmas traktort vásárolt. A korábban említett településrendezési terv ebben az évben majdnem 2 millió forint kiadást jelentett az önkormányzat számára. Az eddig beruházásokat követően 2007. évben Lovas településen a belterületi burkolat-felújítás tovább folytatódott. A megvalósítás helye az önkormányzat tulajdonában álló a település központi belterületén elhelyezkedő Ady Endre utca meglévő aszfaltburkolata. A Képviselő-testület a beruházás kivitelezési költségeinek csökkentésére a Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács által kiírt Települési szilárd burkolatú belterületi közutak burkolat felújításának támogatására szolgáló pályázatot nyújtott be. A felújítással a biztonságos közlekedés feltételeinek biztosítását kívánja elérni a település vezetősége. A kivitelezés összes költsége 5.425.000 Ft, melyből 50-50% a forrásmegoszlás a saját és pályázati támogatás tekintetében. Három ajánlat érkezett a felújítás megvalósítására, melyből most is a legalacsonyabb összegű költségvetés került elfogadásra. A kivitelezés során 240 méter hosszú kátyúk megszüntetése mellett új aszfaltréteg, a burkolat két oldalán murvás padka és vízelvezetést szolgáló árok kerül kiépítésre. Kiemelt figyelmet kapott az útszakaszon a teleptulajdonosok kapubejáróinak rendbetétele is, oly módon hogy a gépjármű közlekedést az semmiképp se akadályozza. A felújítás indoka, hogy az út burkolata egyeletlen, sok helyen megsüllyedt, illetve szabálytalan oldalesésű felület. A fejlesztés sikeresen megvalósul, annak költsége az önkormányzat 2007. évi költségvetését terheli. Ebben az évben került kifizetésre a 2006. évről áthúzódó Arany János-Petőfi SándorVörösmarty Mihály utca aszfaltburkolat felújításának második és egyben végszámlája 5 millió forint összegben. További fejlesztési kiadás 2.100.000 Forint összegben „Hagyományunk a jövőnk” Lovas község településközpontjának rekonstrukciója és egyedi települési arculatának megóvását célzó projekt elnevezésű megvalósíthatósági tanulmány. A tanulmány a település helyzetértékeléséből indul ki, majd a projekt részletes bemutatása után a megvalósítás várható eredményeit mutatja be a környezeti hatások, pénzügyi és kockázatelemzés, társadalmi hatás-vizsgálatokon keresztül. A település vezetősége számára kiváló iránymutatás a jövőbeni lehetséges beruházásokat és fejlesztéseket illetően. Fontos megemlíteni, hogy a terv irányoz elő fejlesztéseket, hogy mindvégig szem előtt tartja a település turisztikai vonzerejének és helyi imázsának növelését. Tevékenységként - 26 -

fogalmazza meg a község zöldfelületeinek rendezését, pihenő- és játszótér rekonstrukciót, valamint a Fő utca (településközpont) kulturált fogadóterének kialakítását. Az elmúlt három évben történt fejlesztések nagyrészt sikeres pályázat segítségével valósultak meg, és fontos kiemelni, hogy az önkormányzatnak egyik esetben sem kellett adósságot keletkeztető ügyeletet igénybe vennie. 2008. évben a pénzügyi források alcímben említett lakossági közműbefizetések közbeiktatásával történik fejlesztés Lovas külterületén. A beruházás tárgya az úgynevezett Forrás köz, Ciff-hegyi utca, Vámosi utca, Pityóka köz és Borút aszfaltozási munkáit jelentette. Mivel a terület külterület, az ott elhelyezkedő ingatlanok tulajdonosainak fontos volt a telek értékének növelése a biztonságos és járható közút megteremtésével, a vízelvezetés biztosításával. Az érintett területen végrehajtott fejlesztéshez összesen 129 fő telektulajdonos adta beleegyező nyilatkozatát. A fejlesztés – tekintve a résztvevők nagy számát – három ütemben valósult meg. Az összes lakossági befizetés 24.427.000 Ft, a megvalósult úthálózat költsége 27.679.000 Ft. A két összeg közötti eltérés az önkormányzatot terhelte, mely magában foglalja a kötelező szakhatósági engedélyek, igazgatási szolgáltatási díjak, valamint a műszaki

ellenőri

tevékenység

összegeit.

Összességében

elmondható,

hogy

az

önkormányzat a beruházás megvalósításában kiválóan teljesített, hiszen a fejlesztés egyszerre több közutat érintett. További fejlesztési kiadást jelentett az önkormányzatnak a számítástechnikai eszközök bővítése a községi Könyvtár és Teleház vonatkozásában, valamint egy darab projektor is beszerzésre került, mely elengedhetetlen kelléke a faluházban tartandó rendezvényeknek, konferenciáknak. 2009. évben közvilágítás fejlesztés szerepel az önkormányzat tervei között, mely meg is valósul. Lovas belterületén elhelyezkedő Balatoni utcai 17 telek villamos energia ellátását valósították meg közvilágítási földkábel fektetésével. Az út összeköti a Balaton északi partján vezető 7-es főutat a településsel, ezért már nem lehetett tovább halogatni a terület közvilágításának biztosítását. Mivel az önkormányzati törvény alapján az önkormányzat kötelező alapfeladatai közé tartozik a közvilágítás biztosítása, ezért annak kivitelezési költségeit a település vezetősége teljes mértékben a saját költségvetés terhére biztosította. A kivitelezés összes költsége 3,5 millió forint, melyből 1,3 millió forintot átütemezett a képviselő testület a 2010. évi költségvetés terhére.

- 27 -

Ebben az évben a fejlesztési kiadások között földterület vásárlás is szerepel, melynek oka a település külterületén elhelyezkedő illegális hulladéklerakó terület re kultiválása. Az Európai Unió Kohéziós Alapjának támogatásával a Széchenyi Program keretében az Észak-Balatoni Térség település szilárdhulladék-lerakóinak rekultivációja elnevezésű projekt keretein belül az önkormányzatnak muszáj volt a területet megvásárolnia, különben nem történt volna meg a lerakó felszámolása és a terület fertőtlenítése. A vállalkozással kötött szerződés alapján az önkormányzat összesen 7,5 millió forintot fizetett a földterületért. Mivel az összeget a település nem tudta egy-összegben kifizetni, ezért a 2009-2010. és 2011. évi költségvetés terhére, három részletben történt a vételár teljesítése. A 2009. évben eszközbeszerzés történt, mégpedig a hivatali dolgozók részére a korszerűbb ügyintézés érdekében. Digitális fénymásolót és számítógépet vásárolt az önkormányzat. A településtisztasági feladatok ellátásához a korábban vásárolt mezőgazdasági traktor mellé pedig parlagfű-írtásra is alkalmas fűkaszát vásárolt a település vezetősége, melyhez a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium 300.000 forint pályázati támogatást biztosított. Ebben az évben továbbfolyt a településrendezési terv lebonyolítása, mely 825.000 forint kiadást jelentett a költségvetésnek, ezen felül beszerzésre került egy vektoros digitális térkép a település teljes kül - és belterületéről félmillió forint összegben. 2010. évben az önkormányzat tovább folytatta fejlesztési tevékenységét, ebben az évben a lakosság fiatalabb korosztály kedvében kívánt járni. A fejlesztés tárgya a település központi területén elhelyezkedő játszótér kialakítása volt. A közösségi színtér része volt a 2007. évi faluközpont rekonstrukciós tervnek. Sajnos a 2009. évben a Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökséghez benyújtott pályázatot az ügynökség forráshiány miatt elutasította és tartaléklistára helyezte. A település vezetősége úgy döntött, hogy külső forrás nélkül saját költségvetése terhére véghezviszi a kivitelezést, mely meg is történt összesen 2.577.000 Ft értékben. A fejlesztés fontossága abban mérhető, hogy az itt élő lakosság és az idelátogató turisták részére egy Európai Uniós előírásoknak megfelelő biztonságos minőségi közösségi élettér kerül kivitelezésre. A közvilágítás bővítés tekintetében befejezésre került a korábban említett 2009. évi Balatoni utca világítás fejlesztése, és a település központjában elhelyezkedő református és katolikus templom is kivilágításra került.

- 28 -

Kifizetésre került a szilárdhulladék-lerakó rekultivációjához kapcsolódó földterület vásárlás második részlete 2,5 millió forint összegben, valamint a településrendezési terv utolsó előtti ütemének rész-számlája 1.650.000 forint összegben. Mivel az önkormányzat szívesen vesz részt a Munkaügyi Központ szervezésében álló közfoglalkoztatás

lebonyolításában,

a

megnövekedett

közfoglalkoztatott

létszám

szükségessé tette a faluház épületének mezőgazdasági szárnyán belül műhely helyiség kialakítását. Ezáltal a fizikai dolgozók számára biztosított lett öltöző és zuhanyzóhelyiség is. A kivitelezés közel 600.000 forintot kiadást jelentett az önkormányzatnak. A 2005-2010. közötti időszakot Lovas község Önkormányzatának megvalósított beruházási-fejlesztési tevékenységeit a következő táblázatban foglalom össze: 1 .sz. táblázat ábra Lovas település-fejlesztések 2005-2010. év (ezer forintban) 2005.év 2006.év 2007.év 2008.év 2009.év 2010.év beruházási kiadás 12 001 3 108 2 952 340 6 094 13 284 felújítási kiadás 0 10 897 12 535 1 344 1 900 0 összesen 12 001 14 005 15 487 1 684 7 994 13 284 Forrás: az önkormányzat beszámolói alapján saját összeállítás A táblázatból jól látszik, hogy a vizsgált időszakon belül a 2007. év jelentette a település számára a legnagyobb összegű fejlesztési évet, 2008. évben ennek csak töredékösszegében történik beruházás. 4.2 Paloznak település fejlesztései 2005-2010 évben A szakdolgozat alábbi alfejezetében Paloznak település által megvalósított fejlesztéseket részletezem a vizsgált időszakban. Ahogy Lovas településnél, itt is a lényegre szorítkozom, mivel a beruházások között szintén van több évet érintő áthúzódó fejlesztés, valamint az önkormányzat egy költségvetési éven belül szintén próbált több fejlesztési célt megvalósítani. A 2005. évben Paloznak településen a fejlesztési tevékenység alapvetően kettő beruházást jelentett. Az önkormányzat megvásárolt tizenkettőmillió forintért egy

- 29 -

lakóépületet, a későbbi önkormányzati vendégház kialakítása érdekében. Erre a 2006. év elemzése során térnék ki. A 2005. költségvetési év során Paloznak korábbi önkormányzati ingatlanok értékesítéséből származó többletbevétele terhére döntött a belterületi Deák Ferenc utca közművesítéséről, melynek kivitelezési munkái átnyúltak a 2006. évre is. A beruházás összesen 10.300.000 Ft kiadást jelentett, mely 121 m2-en jelentett szennyvízelvezetést és 6 háztartást számára biztosított vízellátást 2 db tűzcsap kialakítása mellett. A közművesítést gravitációs megoldással oldották meg, a meglévő szennyvízhálózatra történő rácsatlakozással. A kivitelező kifizetése kettő ütemben történt, a 2005. évben 5,3 millió forintot fizetett ki az önkormányzat, a fennmaradó rész a 2006. évben került teljesítésre. Fontos volt a 2005. év a település életében a közösségi, kulturális és pihenést szolgáló funkciók szempontjából. Az önkormányzat a Római Katolikus Egyházközséggel együttműködve pályázatot adott be a Balaton Fejlesztési Tanácshoz a Templomkerti park és sétahely kialakítására. A terület a község központi részén helyezkedik, csodás panorámát nyújtva a Balatonra. A sikeres pályázat eredményeképpen megvalósításra került majdnem nyolcmillió forint értékben egy mediterrán, mégis falusias környezet kialakítása. A térségre jellemző vörös homokkő felhasználásával térburkolás és kertépítés, kültéri lámpatestek, gyepfelújítás, zöldnövényzet telepítés és virágosítás valósult meg. Az idelátogatók a mai napig szívesen töltenek időt a kialakított közösségi térben. A forrásmegoszlás tekintetében 50%-os mértékű volt a pályázati támogatást, a fennmaradó részt az önkormányzat és az egyház biztosította 36-14 %-os megoszlás mellett. A kivitelezésre az önkormányzat 6,3 millió forintot biztosított a költségvetés terhére a 2005. évben. További kisebb horderejű fejlesztési kiadások többek között a település területén lévő komposztáló területének elkerítése, 5 darab szelektívhulladék-konténer elhelyezése, egy kerékpártároló biztosítása a településközponton lévő bolt elé, valamint a fizikai dolgozók részére a munkavégzéshez szükséges motoros fűkasza és kisgép beszerzés. Paloznak település is szerződést kötött külső céggel településrendezési tervének elkészítésére, a program több évet érint, ebben az évben 644.000 forint kiadást jelent ez az önkormányzatnak. 2006. évben a korábban említett lakóépület felújítása keretében elkezdődött a későbbiekben meghatározó szereppel bíró önkormányzati vendégház kialakítása. Természetesen az önkormányzat felkutatta a lehetséges pályázati lehetőségeket és az - 30 -

Ifjúsági, családügyi, Szociális Esélyegyenlőségi Minisztérium és a Magyar Turisztikai Hivatallal közösen kiírt Belföldi, nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshelyek fejlesztésének támogatása elnevezésű pályázaton elnyert 1,3 millió forint támogatást. Az épület átalakítása során a belső közlekedő teret, régi fürdőszobát egybenyitották és kialakítottak egy közös társalgó konyha teret. Mindhárom vendégszoba felújításra került a régi fűtésrendszer, villamos hálózat korszerűsítése, valamint nyílászárók cseréje mellett. A fejlesztés kialakítása során jelentős szerepet vállalt a helyi civil szervezet, ezáltal az önkormányzat nagy összegű költséget tudott megtakarítani. Ebben az évben a vendégház alsó szintjének felújítására került sor 2,5 millió forint összegben. A felső szint, valamint a tető rendbetétele további éveket érintő fejlesztési kiadásokat jelentett az önkormányzat számára. A település központi helyén (Fő utcán) található vendégház a község jelképévé nőtte ki magát napjainkra. Ebben az évben valósult meg szintén a településkép javítását szolgáló régi harangláb helyreállítása, mely tevékenységre szintén pályázatot nyújtott be az önkormányzat. A projekt össze költsége majdnem 4 millió forint volt, melyből a saját forrás 53,61%-ot képviselt, a fennmaradó 46,39 %-ot a Balatoni Fejlesztési Tanács biztosította. A község központ helyén álló késő barokk műemlék – mely a település címerében is szerepel – kora miatt nem mutatott esztétikus képet. Felújításával, valamint a környező park utcabútorokkal történő berendezésével a mai napig pihenő helyül szolgál a falut felkereső turisták és a helybeliek számára. A fejlesztés megvalósításához szükség volt a CsopakPaloznaki Református Társegyház együttműködésére, hiszen a harangláb a Társegyház tulajdona. 2006. évben magvalósult a kivitelezés, majd 2007 tavaszán megtörtént a parkosítás, növényültetés, melyet az önkormányzat saját forrásból tett meg. A 2005. évről áthúzódó Deák Ferenc utca közművesítésének végszámlája is kifizetésre került 5 millió forint értékben, a településrendezési terv majdnem félmillió költséget keletkeztetett. Lovashoz hasonlóan Paloznak település is nagy gondot fordít a közösségi terek fejlesztésére. A korábban említett Templomkert kialakítása mellett „Paloznak Jövőjéért” Közalapítvánnyal együttműködve kialakításra

került

a község központi helyén

elhelyezkedő játszótér kialakítása. Az alapítvány a fő költségviselő, az önkormányzat a kivitelezési költségek egy részét, 320.000 forintot vállalt át. 2006. évben is szükség volt eszközbeszerzésre. A hivatali dolgozók hatékonyabb munkavégzése érdekében 3 darab számítógép került megvásárlásra.

- 31 -

A 2007. évben a fejlesztések tekintetében a sport és szabadidős tevékenységet támogató beruházás került előtérbe. Paloznak területén található Lovas irányába sportpálya, viszont a talaj és a gyep állapota indokolttá tette egy új, minden igényt kielégítő biztonságos sportpálya kialakítását. Sajnos pályázati lehetősége abban az évben nem volt, úgy döntött tehát az önkormányzat, hogy hitel igénybevétele mellett megvalósítja a beruházást. Összesen tizenötmillió forint idegen forrásra volt szükség, mely 10 évre vonatkozóan jelentett kötelezettségvállalást az önkormányzat számára. A kivitelezés összes költsége 19,4 millió forint volt. Az igénybevett külső forráson felüli részt az önkormányzat saját költségvetése terhére biztosította. Ebben az évben tovább folyt az önkormányzati vendégház felújítása, mely összesen 10,8 millió forint költséget eredményezett. Paloznakon nem lehetett tovább halogatni a külterületi utak rendbetételét. Összesen négy útszakasz került helyreállításra, az aszfaltburkolat felújításával és az ivóvíz elvezetés biztosításával. Mivel az önkormányzatnak nem volt elegendő – erre a célra elkülönített – pénzeszköze, kénytelen volt az ingatlan-tulajdonosok bevonásával megvalósítani a fejlesztéseket. Nevezetesen Rizling–Vadrózsa–Nagyhegyi és Királydombi út került felújításra, mely 9,9 millió forint beruházási kiadást jelentett az önkormányzatnak a 2007. évben. Összesen 51 telektulajdonos járult hozzá beruházáshoz építőközösségi szerződés aláírása mellett. A kivitelezés teljes költsége 21,5 millió forint volt, melynek fedezete teljes egészében lakossági közmű-befizetésekből tevődött össze. A kivitelező kifizetése a lakossági befizetések lassú menete miatt több ütemben valósult meg. A végszámla kifizetése 2009. évben történt. Eszközbeszerzés tekintetében a település könyvtár és teleház részére történt számítógépvásárlás a meglévő elavult berendezések lecserélése érdekében félmillió forint összegben. Az önkormányzati állandó fizikai állomány eredményesebb munkavégzése érdekében további kisgépek kerültek beszerzése. 2008. évben a közösségi élet került előtérbe a fejlesztések tekintetében. Régóta megoldatlan probléma volt a településen megrendezésre kerülő rendezvények külső helyszínének megoldása. Paloznak hagyományőrző jelleggel szervez minden évben falunapokat, falusi disznóvágást és libanapi mustrát. A helyszín megoldására az önkormányzat 2,5 millió forintért parti-sátrat vásárol. A település központi területén a templomkerttől nem messze az önkormányzat tulajdonában áll a Paloznaki Tájház. A hagyományos kőből épült, nádfedeles, tornácos - 32 -

épület egész évben állandó kiállítással várja az ide látogatókat. Belsejében a népi eszközöket, a XIX. század végének Balaton-felvidéki paraszti világát felidéző kiállítás látható. A házhoz tartozó borospincében a borászat, szőlőművelés eszközei tekinthetők meg. Az önkormányzat úgy döntött, hogy a tájház udvarán népi hagyományokat bemutató kemencét építtet agyagból. A kivitelezés költsége 300.000 forint. Tovább folytatódik az önkormányzati vendégház felújítása, ebben az évben a tetőszerkezet rendbetétel valósul meg, a faluképbe illő nádtetőt kap az épület mindösszesen 1 millió forint összegben. Mivel a 2008. évben az önkormányzat megnyitotta a vendégek számára a vendégház kapuit az épület alsó szintjének kiadásával, a település bérleti díjbevétellel is gazdálkodhatott, összesen 1,2 millió forint összegben. A biztonságos közlekedés érdekében a település vezetősége úgy dönt, hogy a központi Fő utcán fekvőrendőrt helyez el, melynek költsége 850.000 forint. Elhelyezésre kerül a Fő téren Paloznak településről készült digitális térkép, mely kiváló tájékozódási lehetőséget ad a turisták számára. A térkép költsége félmillió forint volt. 2009. évben az önkormányzati vendégház épületet felújításának befejező munkái történtek meg, aminek keretein belül véglegesen befejezésre került a tetőtér rész kialakítása, Az összes felmerült költség 3,4 millió forint volt. Az önkormányzat ebben az évben már közel 3,3 millió forint bérleti díj bevételre tett szert a vendégház nyári szezontól történő bérbeadása kapcsán. A korábban említett települési tájház tetőszerkezetének korszerűsítésére pályázatot nyújtott be az önkormányzat a Szabadtéri Néprajzi Múzeumhoz, melynek keretében 1,2 millió forint pályázati támogatásból gazdálkodhatott az önkormányzat. A tájház tetőszerkezet nádazása 1.577.000 forint költséget jelentett. A falukép rendezettségét és falusias jellegét tükrözi az egymás mellett elhelyezkedő önkormányzati tájház és vendégház, azáltal hogy mindkét épület nádtetővel rendelkezik. További fejlesztési kiadás az önkormányzati költségvetésben a Római Katolikus Egyházközség tulajdonában álló úgynevezett Szent József Ház rendbetétele. Megállapodás alapján az épületet az egyház átadta az önkormányzat kezelésébe. A képviselő-testület úgy döntött, hogy az eddig különálló teleház-könyvtár épületét elbontja és beköltözteti a Szent József Ház épületébe. A fejlesztés 3,3 millió forintot eredményezett. Az önkormányzat 2001. év óta működteti a Paloznaki falugondnoki szolgálatot, egy fő falugondnok közreműködésével. A szolgálat a központ költségvetés által támogatott tevékenység, mely éves szint közel 2 millió forint normatívát jelent az önkormányzatnak. A falugondnok a szakmai programjának megfelelően a település közigazgatási területén az - 33 -

étkeztetésben, házi segítségnyújtásban és családsegítésben való közreműködést biztosítja. Mivel a feladatok teljesítéséhez elengedhetetlen egy megfelelő gépjármű, a falu vezetősége úgy döntött, hogy új és korszerű falugondnoki kisbuszt vásárol. Az eddig használt gépjármű elmúlt 10 éves és műszaki állapota indokolttá tette újra való lecserélését. Sajnos pályázati lehetőség ilyen célra nem volt, ezért az önkormányzat kénytelen volt külső idegen forrás igénybevételére. Az 5,5 millió forint hitel és némi önkormányzati tartalék nyújtott fedezetet a majdnem 6 millió forint értékű gépjármű megvásárlására, természetesen a régi busz értékének beszámítása mellett. Ugyanebben az évben a képviselő testület egy mezőgazdasági traktor beszerzését is elhatározta, hiszen a település területén lévő saját beruházások munkálataihoz, a településtisztasági feladatok és a téli hótolási feladat elengedhetetlen kelléke egy megbízható erős mezőgazdasági gép. A Balatoni Fejlesztési Tanács által kiírt zöldterület-gondozási feladatok ellátására kiírt pályázaton az önkormányzat 2,7 millió forint támogatást nyert, melynek felhasználásával, 4,4 millió forint értékben sikerült traktort vásárolni. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériummal kötött támogatási szerződés alapján Paloznak 300 ezer forint pályázati támogatást nyert motoros parlagfűkasza beszerzésére, melyet az önkormányzat fűkasza és védőruha beszerzésére fordított. A két gép megléte ezáltal teljes körűen biztosítja a település területén a közterületek tiszta és rendezett meglétét. A 2007. évi Nagyhegyi úti pincesor ivóvíz és aszfaltburkolat beruházás utolsó számlájának kifizetése is megtörtént 3,2 millió forint összegben. 2010. évben az önkormányzati vendégház felújítása véglegesen befejezésre került az épülthez tartozó terület lekerítésével, valamint a zöldterület rendbetételével. Az össze felmerült költség 300 ezer forint volt. A Könyvtár és teleháznak otthont adó Szent József Ház felújításának munkái is a befejezéshez közelítenek. Korszerűsítésre került a fűtésrendszer. A nyílászáró csere és a helységek új burkolása, valamint az épülethez tartozó terület rendbetétele, parkosítása 1,7 millió forint kiadást jelentett. A 2010. évben befejeződött a település központjának rendbetétele. Az önkormányzati épületek, közösségi színterek és zöldterületek rendbetétel után a település Fő utcájának aszfaltburkolata került helyreállításra. A kivitelezés teljes költsége 16,6 millió forint volt. A Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács által a települési önkormányzati belterületi közutak felújításának, korszerűsítésének támogatására kiírt pályázaton az

- 34 -

önkormányzat 8,3 millió forint támogatást nyert, ezáltal a beruházást 50%-ban kellett önkormányzati költségvetésből finanszírozni. Eszközbeszerzés tekintetében a település vásárolt a rendezvények magasabb színvonala érdekében egy színpadot 320.000 forint összegben, valamint beszerzésre került saját önkormányzati forrásból egy kismotor a települési hivatalsegéd munkája megkönnyítése miatt 170.000 forint összegben. Összefoglalva a 2005–2010. közötti időszakot Paloznak község Önkormányzatának megvalósított beruházási-fejlesztési tevékenységeit a következő táblázatban foglalom össze: 2. sz. táblázat ábra Paloznak település-fejlesztések 2005–2010. év (ezer forintban) 2005.év 2006.év 2007.év 2008.év 2009.év 2010.év beruházási kiadás 30 137 11 597 1 799 6 070 13 215 824 felújítási kiadás 508 6 152 44 258 1 456 14 782 18 640 összesen 30 645 17 749 46 057 7 526 27 997 19 464 Forrás: önkormányzat beszámolói alapján saját összeállítás Hasonlóan Lovas településhez, Paloznak önkormányzat is a 2007. évben tudott a legnagyobb összegben beruházásokra és felújításokra költeni. 5. Beruházások értékelése „A vállalkozások gazdálkodásáról, vagyoni pénzügyi és jövedelmi helyzetéről, azokról a gazdasági folyamatokról, eredményekről és problémákról, amelyek a vállalkozást jellemzik pénzügyi elemzéssel lehet információt szerezni. A pénzügyi elemzés olyan vizsgálati módszerek felhasználásával történik, amelyek alkalmasak a vállalkozás vagyonának (eszköz) és forrásának (tőke), elletve az eredményességének vizsgálatára, hatékonyságának, pénzügyi teljesítő képességének kifejezésére, minősítésére.” (BÉHM Imre 1998. p. 469) 5.1 Beruházások értékelésére szolgáló kimutatások Az önkormányzatok gazdálkodásának értékelése eltér a vállalkozásokétól, hiszen tevékenységüket

tekintve

államháztartáson

belül

működő

non-profit

szervként

gazdálkodnak, ami egyrészt nagyban korlátozza mozgásterüket, másrészt nagyrétű

- 35 -

tevékenységet ró rájuk a jogszabályban meghatározott kötelezően ellátandó feladatok keretein belül. Fejlesztéseiket, beruházásaikat nem megtérülő jelleggel és indokkal viszik véghez, céljuk a lakosság és a közérdek szem előtt tartása. A fejlesztés pénzügyi forrásait tekintve szűkösebb lehetőségek állnak rendelkezésre, mint a vállalkozások esetében. Értékelésük a pénzügyi kimutatásaik alapján történik, melyeket meghatározott időközönként bocsátanak ki a Magyar Államkincstár – mint felettes szerv – részére. Ezek ütemezése: I.

első negyedéves jelentés március 31-i fordulónappal április 20-ig,

II.

féléves beszámoló június 30-i fordulónappal július 31-ig,

III.

három negyedéves jelentés szeptember 30-i fordulónappal október 20-ig,

IV.

éves beszámoló zárszámadás keretében (tárgyévet követő év február 28-ig).

Természetesen a polgármester köteles a képviselő-testületet tájékoztatni a költségvetés alakulásáról, a féléves és éves beszámoló elfogadásáról rendeletet is alkot a település vezetősége. Az önkormányzat első negyedéves költségvetési helyzetének tájékoztatására nem ír elő kötelezettséget a jogszabály, viszont az első féléves teljesítés adatokról szeptember 15-ig, a háromnegyed éves helyzetről november 30-ig tájékoztatja a polgármester a település vezetőségét, a jegyző felelős a beszámolók elkészítéséért. „A helyi önkormányzatok zárszámadásának előterjesztésekor a képviselő testület részére tájékoztatásul a következő mérlegeket és kimutatásokat kell – szöveges indoklással együtt – bemutatni: = az adott helyi önkormányzat összes bevételét, kiadását, pénzeszközének változását, = a helyi önkormányzat rendeltében meghatározott tartalommal: 

az adott helyi önkormányzat összevont költségvetési mérlegét, elkülönítetten a helyi kisebbségi önkormányzat mérlegét,



az adósság állományát lejárat, eszközök, bel- és külföldi hitelezők szerinti bontásban,



a vagyonkimutatást,



a többéves kihatással járó döntések számszerűsítésének évenkénti bontásban és összesítve,

- 36 -



a közvetett támogatásokat (pl. adóelengedések, adókedvezményeket) tartalmazó kimutatást.”(DEMETER 2011. p. 282)

Az éves beszámoló részei: 

Könyvviteli mérleg,



Pénzforgalmi jelentés,



Pénzmaradvány kimutatás,



Kiegészítő melléklet.

A könyvviteli mérleg a vállalkozásokéhoz hasonlóan december 31-i fordulónapra vonatkozóan tartalmazza az önkormányzati vagyon bemutatását, eszköz és forrás tényezőit, előző és tárgyévi adatok szerint. A pénzforgalmi jelentés az eredeti és módosított bevételi és kiadási előirányzatokat, a ténylegesen befolyt bevételeket, pénzforgalom nélkül elszámolt bevételeket, ténylegesen teljesített kiadásokat tevékenységenként közgazdasági csoportosításban tartalmazza. A pénzmaradvány kimutatás a mérlegben kimutatott tartalék alakulását mutatja be, tartalmazza azon tételeket

melyek figyelembe vétele mellett megállapítható a

pénzmaradvány: 

pénzeszközök alakulása,



aktív és passzív időbeli elszámolások összege,



többletként kiutalt és kiutalatlan költségvetési támogatás.

„A számviteli törvény értelmében az éves beszámoló célja, hogy az adott gazdálkodó szerv vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről, illetve annak változásáról adjon megbízható és valós képet, mind a tulajdonosok, mind a hitelezők, szállítók és befektetők számára.” (DEMETER 2011. p. 284.) 5.2 Beruházások értékelésére szolgáló mutatók A számviteli törvény kötelezővé teszi a valós pénzügyi, vagyoni és jövedelmi helyzetnek, az eszközök és források összetételének, a saját tőkének és a tartalék alakulásának elemzését. A részletes pénzügyi kimutatások, mutatók segítik a települések vezetőségét a döntések meghozatala során, mivel a megfontolt vezetéshez naprakész információkra van szükség.

- 37 -

A könyvviteli mérleg alapján számítható pénzügyi, vagyoni helyzetet jellemző mutatók: (DEMETER PÉTER 2011. p. 409) I. Vagyoni helyzetet tükröző mutatók 1) Befektetett eszközök aránya Kifejezi a költségvetési szerv tőkeigényességét. A mutató az egy éven túli tartós befektetések százalékos arányát mutatja az összes eszközhöz viszonyítva. Értéke akkor kedvező, ha minél közelebb van a 100%-hoz. Az összehasonlítás érdekében célszerű több évre kiszámítani. Kiszámítása: befektetett eszközök/összes eszköz *100 2) Forgóeszközök aránya Kifejezi az egy éven belüli eszközök és forgóeszközök százalékos arányát az össze eszközhöz viszonyítva. Kiszámítása: forgóeszközök/összes eszköz*100 3) Tőkeerősség vagy saját tőke aránya Kifejezi, hogy a költségvetési szerv saját tőkéje hogyan aránylik a teljes, az eszközöket fedező összes rendelkezésre álló forráshoz. A mutató egy megoszlási viszonyszámot jelent, a saját forrás arányát fejezi ki az összes forráson belül. Értéke akkor kedvező, ha az 50%-ot meghaladja. Kiszámítása: saját tőke/mérleg főösszege*100 4) Kötelezettségek aránya Kifejezi, hogy az összes forráson belül az idegen források milyen arányt képviselnek. Minél kisebb a mutató értéke, annál kedvezőbb a költségvetési szerv megítélése. Akkor kedvezőtlen, ha eléri vagy meghaladja a 70%-ot. Kiszámítása: kötelezettségek/mérleg főösszege*100 5) Befektetett eszközök fedezete I. Kifejezi a működés biztonságát, ezért működés biztonsági mutatónak is nevezik. Az önkormányzatoktól elvárható hogy hosszabb távon befektetett eszközeit saját forrásból finanszírozzák. A mutató értéke akkor kedvező, ha megközelíti vagy meghaladja az 1 értékét. Kiszámítása: Saját tőke/befektetett eszközök

- 38 -

6) Befektetett eszközök fedezete II. Kifejezi az önkormányzat tőkeigényességét A mutató az egy éven át tartós befektetések százalékos arányát mutatja az összes eszközhöz viszonyítva. Az összehasonlítás érdekében célszerű több időszakra kiszámítani és a változás irányát bemutatni. Kiszámítása: (Saját tőke+hosszú lejáratú kötelezettségek)/befektetett eszközök*100 7) Forgótőke, saját tőke aránya A forgótőke mutatja a saját forrással finanszírozott forgóeszközök értékét. Kiszámítása: forgótőke/saját tőke*100 8) Saját tőke növekedési mutatója Kifejezi a saját tőke növekedését az egymást kővető évek során, rámutat a felhalmozott tőkeváltozások nagyságára. Kiszámítása: saját tőke/induló tőke*100 9) Likviditási gyorsráta mutató A mutató együtthatós formájában kifejezi, hogy a likvid eszközök értéke hányszorosa az egy éven belüli lejáratú idegen forrásoknak. Kiszámítása: Likvid pénzeszközök/rövid lejáratú kötelezettségek*100 10) Likviditási mutató Kifejezi a forgóeszközök és a rövid lejáratú kötelezettségek arányát, ami a fizetőképesség fenntartásához fontos. Meghatározza, hogy az önkormányzat rövid távon milyen mértékig fedezheti a rövid lejáratú kötelezettségeit. Minél nagyobb a mutató értéke (1,3 érték felett van)

annál

kiegyensúlyozottabb a költségvetési szerv

likviditása.

Kiszámítása:

Forgóeszközök/rövid lejáratú kötelezettségek II. Pénzügyi helyzetet tükröző mutatók 1) Hitelfedezeti mutató Kifejezi, hogy a költségvetési szerv milyen mértékben fedezi a rövid lejáratú kötelezettségeit. Ha a mutató értéke meghaladja az 1-et (100%-ot), akkor az adósok tartozása magasabb, mint a rövid lejáratú kötelezettségei. Kiszámítása: Követelések/rövid lejáratú kötelezettségek*100 2) Vevő-szállítóállomány összemérési mutató Kifejezi, hogy a vevőállományt a szállító állomány milyen mértékben finanszírozza. Ha a mutató értéke alacsony, az a ki nem egyenlített szállító állomány magas mértékére és

- 39 -

alacsony mobilizálható vevőállományra utal, mely a fizetési nehézségeket jelzi. Kiszámítása: Vevőállomány/szállítóállomány*100 3) Adósságállomány aránya Kifejezi, az adósságállomány arányát az adósság és saját tőke együttes összegéhez viszonyítva. A mutató kritikusnak mondható, ha értéke a 60-65%-ot meghaladja. Kiszámítása: [adósságállomány/(adósságállomány+saját tőke)]*100 6. Lovas és Paloznak község önkormányzat

gazdálkodásának elemzése a

megvalósított fejlesztések tekintetében 2005–2010. évben Az önkormányzatok gazdasági elemzésének célja, hogy feltárja, és számszerűleg értékelje azokat a körülményeket, amelyek befolyásolják a vezetés döntéseinek előkészítését, az intézkedések végrehajtását és a gazdálkodást. Az előzőekben bemutatott kimutatások és mutatók alapján teszek kísérletet Lovas és Paloznak költségvetésének és vagyonának elemzésére a megvalósított beruházások és fejlesztések tükrében. 6.1 Könyvviteli mérleg elemzése 3. sz. táblázat Lovas település mérlegfőösszegének alakulása(ezer forintban) 2005. év

2006. év

2007. év

2008. év

2009. év

2010. év

713 212 706 307 694 066 668 003 681 915 662 461 Forrás: önkormányzat beszámolói alapján saját összeállítás A táblázatból egyértelműen megállapítható, hogy Lovas község esetében csökkent a mérlegérték az évek során: 2010. év végére 7%-kal kevesebb a főösszeg a 2005. évi adathoz viszonyítva. Évente átlagosan 2%-kal csökkent a főösszeg, a 2009. évben némi növekedés következik be, de a 2010. évre 50.651 ezer forinttal lesz kevesebb az önkormányzat vagyona. A főösszeg csökkenésének átlagos értéke 2005 és 2010. év között: (662461-713212)/6=8458,5 ~ 8.459 eFt. Évente átlagosan 8.459.000 Ft-tal csökkent az eszköz- és forrásállománya, a csökkenés mértéke 2007 és 2008 évben éri el a legmagasabb értéket, 26.063.000 Ft a vagyon csökkenési összeggel. Vagyoncsökkenésről akkor beszélünk az eszközök esetében, amikor

- 40 -

a negyedévente elszámolandó értékcsökkenés összege magasabb a beruházások és fejlesztések bekerülési értékénél. 4. sz. táblázat Paloznak település mérlegfőösszegének alakulása(ezer forintban) 2005. év

2006. év

2007. év

2008. év

2009. év

2010. év

450 934 448 411 468 022 483 203 495 226 500 118 Forrás: önkormányzat beszámolói alapján saját összeállítás Paloznak önkormányzat mérlegfőösszege átlagban 160.000 forinttal alacsonyabb Lovas település ugyanezen adatánál, itt növekedés tapasztalható az évek előrehaladásával. A 2006. évtől átlagosan 8 millió forinttal nőtt a vagyon értéke. A 2010. év végére a kezdeti összeghez képest 11%-os a növekedés. A főösszeg növekedésének átlagos értéke 2005 és 2010. év között: (500118-450934)/6=8.197,33 ~ 8.197 eFt. Évente átlagosan 8.197.000 Ft-tal növekedett az eszköz és forrásállománya, a növekedés mértéke a 2007. évben éri el a legmagasabb értéket, 19.611.000 Ft-tal. A vagyonnövekedés a vagyoncsökkenés ellentétes folyamata, tehát a negyedévente elszámolandó értékcsökkenés összege alacsonyabb a beruházások és fejlesztések bekerülési értékénél. 7. sz. diagram Lovas és Paloznak település mérlegfőösszeg 2005–2010.év(ezer Forint) 800 000 700 000 600 000

Lovas Paloznak

500 000 400 000 300 000 200 000 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010.

Forrás: önkormányzat beszámolói alapján saját összeállítás Érdekes adat, hogy a 2006. és 2008. év közötti időszak a két település vagyongyarapodása szempontjából ellentétes, hiszen míg Lovas településé csökkent, addig Paloznakon növekedés tapasztalható.

- 41 -

6.1.1 A meghatározott mérlegelemzésre szolgáló pénzügyi és vagyoni helyzetet tükröző mutatók elemzése a két önkormányzatnál 5. sz. táblázat Lovas község önkormányzat mérlegtételei 2005–2010. év (ezer forint)

ESZKÖZÖK

2005.év

2006.év

2007.év

2008.év

2009.év

2010.év

I. Immateriális javak összesen II. Tárgyi eszközök összesen III. Befektetett pénzügyi eszközök összesen IV. Üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba, vagyonkezelésbe adott, illetve vagyonkezelésbe vett eszközök

2 842 701 084 0

4 946 690 141 0

6 766 669 636 0

5 507 647 067 0

4 695 649 272 0

3 640 636 256 10

0

0

0

0

1 866

1 809

A) BEFEKTETETT ESZKÖZÖK ÖSSZESEN

703 926

695 087

676 402

652 574

655 833

641 715

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

3 363 3 363 0 4 496 1 427

5 294 5 294 0 4 171 1 755

69 653 6 953 0 8 369 2 342

1 382 1 382 0 11 621 2 426

5 476 5 476 0 18 435 2 171

3 094 3 094 0 17 215 437

9 286

11 220

17 664

15 429

26 082

20 746

713 212 706 307

694 066

668 003

I. Készletek összesen 1.Követelések áruszállításból, szolgáltatásból 2. Adósok II. Követelések összesen III. Értékpapírok összesen IV. Pénzeszközök összesen V. Egyéb aktív pénzügyi elszámolások B) FORGÓESZKÖZÖK ÖSSZESEN

ESZKÖZÖK ÖSSZESEN (A+B)

FORRÁSOK I. Induló tőke II. Tőkeváltozás D) SAJÁT TŐKE ÖSSZESEN (i+II.) E) TARTALÉKOK ÖSSZESEN I. Hosszú lejáratú kötelezettségek összesen (hitelek) 1. kötelezettségek áruszállításból, szolgáltatásból 2. helyi adótúlfizetés 3. rövid lejáratú hitelek II. Rövid lejáratú kötelezettségek összesen III. Egyéb passzív pénzügyi elszámolások összesen F) KÖTELEZETTSÉGEK ÖSSZESEN

2005.év 13140 686809

2006.év 13140 671530

2007.év 13140 673770

2008.év 13140 638911

681 915 662 461 2009.év 13140 646633

2010.év 13140 629831

699 949

684 670

686 910

652 051

659 773

642 971

-10 3 500

-98 1 500

3 598 0

12 387 0

19 256 0

17 652 0

74

6 407

0

0

0

265

1 766 2 000 3 840

1 556 3 857 11 820

0 1 500 1 500

1 905 0 1 905

1 536 0 1 536

1 573 0 1 838

5 933

8 415

2 058

1 660

1 350

0

13 273

21 735

3 558

3 565

2 886

1 838

FORRÁSOK ÖSSZESEN 713 212 706 307 694 066 668 003 (D+E+F) Forrás: önkormányzat beszámolói alapján saját összeállítás

- 42 -

681 915 662 461

6. sz. táblázat Paloznak község önkormányzat mérlegtételei 2005–2010. év (ezer forint)

ESZKÖZÖK

2005.év

2006.év

2007.év

2008.év

2009.év

2010.év

I. Immateriális javak összesen II. Tárgyi eszközök összesen III. Befektetett pénzügyi eszközök összesen IV. Üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba, vagyonkezelésbe adott, illetve vagyonkezelésbe vett eszközök

7 247 430 041 2 974

8 489 426 887 2 750

5 642 442 191 2 857

4 958 436 309 2 597

4 226 454 752 1 831

362 466 273 719

0

0

0

22 933

22 224

21 515

A) BEFEKTETETT ESZKÖZÖK ÖSSZESEN

440 262

438 126

450 690

466 797

483 033

488 869

0 0

0 0

0 0

0 0

0 33

0 0

7 555 7 555 0 1 811 1 306

2 138 2 138 0 5 876 2 271

5 519 5 519 0 9 394 2 419

4 507 4 507 0 10 904 995

1 455 1 488 0 9 481 1 224

4 155 4 155 0 6 371 723

10 672

10 285

17 332

16 406

12 193

11 249

I. Készletek összesen 1. Követelések áruszállításból, szolgáltatásból 2. Adósok II. Követelések összesen III. Értékpapírok összesen IV. Pénzeszközök összesen V. Egyéb aktív pénzügyi elszámolások B) FORGÓESZKÖZÖK ÖSSZESEN

ESZKÖZÖK ÖSSZESEN (A+B)

FORRÁSOK I. Induló tőke II. Tőkeváltozás D) SAJÁT TŐKE ÖSSZESEN E) TARTALÉKOK ÖSSZESEN I. Hosszú lejáratú kötelezettségek összesen (hitelek) 1. kötelezettségek áruszállításból, szolgáltatásból 2. helyi adótúlfizetés 3. rövid lejáratú hitelek II. Rövid lejáratú kötelezettségek összesen III. Egyéb passzív pénzügyi elszámolások összesen F) KÖTELEZETTSÉGEK ÖSSZESEN

450 934 2005.év

448 411 468 022 483 203 495 226 500 118 2006.év

2007.év

2008.év

2009.év

2010.év

28 882

28 882

28 882

28 882

28 882

28 882

413 750 442 632 -1 332 0

403 586 432 468 235 0

421 131 450 013 8 353 5 300

420 300 449 182 10 324 11 920

434 371 463 253 8 608 14 655

447 104 475 986 7 094 11 814

79

1 389

0

1 915

119

0

5 106

6 407

896

8 287

6 494

5 224

0

0

0

0

0

0

5 185

7 796

896

10 202

6 613

5 224

4 449

7 912

3 460

1 575

2 097

0

9 634

15 708

9 656

23 697

23 365

17 038

FORRÁSOK ÖSSZESEN 450 934 448 411 468 022 483 203 495 226 500 118 (D+E+F) Forrás: önkormányzat beszámolói alapján saját összeállítás

- 43 -

Vagyoni helyzetet tükröző mutatók alapján Lovas és Paloznak önkormányzat mérlegelemzése I. Befektetett eszközök aránya 7.sz. táblázat Lovas és Paloznak befektetett eszközaránya (%) 2005.év 2006.év 2007.év 2008.év 2009.év 2010.év Lovas 98,70% 98,41% 97,45% 97,69% 96,18% 96,87% Paloznak 97,63% 97,71% 96,30% 96,60% 97,54% 97,75% Forrás: önkormányzat beszámolói alapján saját összeállítás Lovas település minden évben megfelel a 100 %-hoz közelítő mutatóérték kritériumnak, a mérleg főösszegének csökkenésével együtt távolodik a 100%-os éréktől lefelé. Azért is kedvező az arányszám alakulása, mert az önkormányzat nagyobb mértékben rendelkezik tartós vagyonelemekkel, melyek a hosszú-távú működőképességet előirányozzák. A csökkenés a mutató értékében nem jelentős, csupán 1,8 % az értéke. Paloznak település Lovashoz hasonlóan minden évben megfelel a 100 %-hoz közelítő mutatóérték kritériumnak, a mérleg főösszegének ingadozásával együtt közeledik és távolodik a 100 %-os éréktől lefelé. Az önkormányzat nagyobb mértékben rendelkezik tartós vagyonelemekkel, mint forgóeszközökkel, ezáltal biztosított a hosszú-távú működőképesség. Az évek során a befektetett eszközök aránya a 2010. évben a legmagasabb. Nagyjából ugyanakkora az arány, mint Lovas település esetében a mérleg főösszeg eltérésének ellenére.

II.

Forgóeszközök aránya 8. sz. táblázat Lovas és Paloznak forgóeszköz arány (%) 2005.év 2006.év 2007.év 2008.év 2009.év 2010.év Lovas 1,30% 1,59% 2,55% 2,31% 3,82% 3,13% Paloznak 2,37% 2,29% 3,70% 3,40% 2,46% 2,25% Forrás: önkormányzat beszámolói alapján saját összeállítás A mutató értéke akkor optimális, ha minél kisebb, hiszen az önkormányzat akkor

kisebb mértékben rendelkezik átmeneti vagyonelemekkel. Megállapítható viszont, hogy a mérleg főösszegének csökkenésével nő a forgóeszközök aránya, melynek oka a pénzeszközök növekedése. Lovas a vizsgált időszak során a tartalékoló módszert választotta, hiszen a 2008. évtől folyamatosan növekszik pénzeszközeinek értéke. A költségvetés bevételi oldalán ez kamatbevételt jelent az önkormányzatnak, hiszen a képviselő-testület határozatban dönthet szabad pénzeszközeinek lekötéséről. Esetlegesen

- 44 -

elgondolkodhatna a település vezetősége befektetett pénzeszközeinek megteremtésére, például hosszú lejáratú értékpapír vásárlásának formájában, hiszen az nemcsak átmeneti jelleggel, hanem tartósan biztosít pénzügyi bevételt. A mutató értéke egyik évben sem kiemelkedően magas Paloznaknál, hiszen a forgó és befektetett eszközök arányának összege az eszközök összesen érték, és mivel a tartós eszközelemek aránya magas, a forgóeszközök értéke csekély összegű. A mérlegsorokból megállapítható, hogy az adósok és a pénzeszközök mérlegsor a meghatározó. A vizsgált időszakban Paloznak is növelte pénzeszközeinek értékét, itt is lehetőség lehet hosszú távú befektetések keresésére a tartós működőképesség növelése érdekében. III. Tőkeerősség vagy saját tőke aránya 9.sz. táblázat Lovas és Paloznak tőkeerőssége (%) 2005.év 2006.év 2007.év 2008.év 2009.év 2010.év 98,14% 96,94% 98,97% 97,61% 96,75% 97,06% Lovas Paloznak 98,16% 96,44% 96,15% 92,96% 93,54% 95,17% Forrás: önkormányzat beszámolói alapján saját összeállítás A mutató itt is kedvező képet mutat, hiszen a saját tőke aránya minden évben a 100 %-hoz közelít a Lovas önkormányzatnál. Itt is megfigyelhető azonban a mutató értékének csökkenése, mely szintén a főösszeg csökkenéséhez vezethető vissza. A saját tőke aránya megfelelő Paloznak esetében is, hiszen értéke meg sem közelíti a kritikus 50%-ot. Egyértelműen látható azonban a saját tőke arányának csökkenése, melynek oka a beruházások miatti hitelfelvétel okozta kötelezettségnövekedés. Összegszerűen szerencsére nem csökkent a tőke. IV. Kötelezettségek aránya 10. sz. táblázat Lovas és Paloznak kötelezettségeinek aránya (%) 2005.év 2006.év 2007.év 2008.év 2009.év 2010.év Lovas 1,86% 3,08% 0,51% 0,53% 0,42% 0,28% Paloznak 2,14% 3,50% 2,06% 4,90% 4,72% 3,41% Forrás: önkormányzat beszámolói alapján saját összeállítás A mutató értéke akkor kedvezőtlen, ha eléri, vagy meghaladja a 70%-ot. Szerencsére Lovas önkormányzat ennek a közelében sincs. Kötelezettségei túlnyomó részt rövid lejáratuk, valamint a passzív költségvetési elszámolások kelteztetik. 2006. évben volt az összege a legmagasabb, akkor működési célú hitele volt az önkormányzatnak, de a 2010. év végére, hatodára csökkent a kötelezettségek aránya a mutató szerint. A rövid lejáratú kötelezettségek az adózok által történ túlfizetéseket jelentik, a passzív pénzügyi

- 45 -

elszámolások a még el nem számol bevételei az önkormányzatnak, 2010. év végére már egyáltalán nincs ilyen jogcímen összeg a mérlegben. Paloznak önkormányzatszintén nincs a kritikus 70% közelében. Lovashoz hasonlóan, azonban a mutató magasabb értéket mutat, hiszen 2007. évtől hosszú lejáratú hitelt vesz fel az önkormányzat fejlesztési céllal, az azt megelőző két évben csak rövid lejáratú kötelezettséggel rendelkezett. 2008. évben tovább növekszik a mutató, 2010. évben visszaesés tapasztalható, de még mindig nagyobb az arány a kezdeti 2,14%-hoz képest. V. Befektetett eszközök fedezete I. 11. sz. táblázat Lovas és Paloznak befektetett eszközeinek fedezeti mutatója I 2005.év 2006.év 2007.év 2008.év 2009.év 2010.év Lovas 0,99 0,98 1,02 0,99 1,01 1,01 Paloznak 1,01 0,99 1,00 0,96 0,96 0,97 Forrás: önkormányzat beszámolói alapján saját összeállítás Az önkormányzat működésbiztonsági mutatója szintén kedvezőnek mutatkozik, hiszen értéke közelít és 2009. évtől meg is haladja az 1 értékét. Lovas település befektetett eszközeit tehát saját tőkéjéből finanszírozza, egyáltalán nem kell hozzá külső idegen forrás a 2010. év végére, a 2005. és 2006. években is csak csekély mértékben volt eltérés a kedvező értéktől. Paloznak önkormányzat működésbiztonsági mutatója hasonlóan Lovas településhez kedvezőnek mutatkozik, hiszen értéke közelít az 1 értékhez. Lovas település befektetett eszközeit ugyan biztosabban finanszírozza saját tőkéből, mivel ott a mutató értéke a hat évből három évben volt 1 érték felett, Paloznak csak a 2005. és 2007. évben tudta ezt elérni. Ennek ellenére a működés biztonságosnak mondható. VI. Befektetett eszközök fedezete II. 12. sz. táblázat Lovas és Paloznak befektetett eszközeinek fedezeti mutatója II 2005.év 2006.év 2007.év 2008.év 2009.év 2010.év Lovas 99,93% 98,72% 101,55% 99,92% 100,60% 100,20% Paloznak 100,54% 98,71% 101,03% 98,78% 98,94% 99,78% Forrás: önkormányzat beszámolói alapján saját összeállítás A mutató az egymást követő évekre kiszámolva, azt tükrözi, hogy Lovas önkormányzat tartós befektetéseinek aránya egyre nagyobb a kötelezettségek arányánál az összes eszközhöz viszonyítva, mely kedvező helyzetet jelent.

- 46 -

Paloznak önkormányzat tartós befektetéseinek aránya egyre alacsonyabb a kötelezettségek arányánál az összes eszközhöz viszonyítva. Ez nem feltétlenül jelent rossz gazdasági helyzetet, hiszen minden évben az érték 100%-hoz közelít. VII. Forgótőke, saját tőke aránya 13. sz. táblázat Lovas és Paloznak forgótőkearánya 2005.év 2006.év 2007.év 2008.év 2009.év 2010.év Lovas 0,78% -0,09% 2,35% 2,07% 3,72% 2,94% Paloznak 1,24% 0,58% 3,65% 1,38% 1,20% 1,27% Forrás: önkormányzat beszámolói alapján saját összeállítás Lovas önkormányzat a saját forrásaiból csekély mértékben finanszírozza forgóeszközeinek értékét. A pénzeszközök jelentős gyarapodása okozza a mutató értékében történő növekedést, ha a pénzügyi befektetéseit növelné az önkormányzat, akkor a mutató csökkenést mutatna, hiszen csökkenne forgóeszközeinek aránya. Paloznak esetében hasonló a helyzet a mutató illetően, hiszen az önkormányzat a saját forrásaiból itt is csekély mértékben finanszírozza forgóeszközeinek értékét. A pénzeszközök gyarapodása itt is befolyásoló tényező a mutató értékében történő növekedésben, ha a pénzügyi befektetéseit növelné az önkormányzat, akkor a mutató csökkenést mutatna, hiszen csökkenne forgóeszközeinek aránya. 2007. évben megugrik a mutató értéke, de a 2010. év végére visszatér a vizsgált időszak kezdeti arányához. VIII. Saját tőke növekedési mutatója 14. sz. táblázat Lovas és Paloznak saját tőke növekedési mutatója 2005.év 2006.év 2007.év 2008.év 2009.év 2010.év Lovas 98,12% 98,08% 98,09% 97,98% 98,01% 97,96% Paloznak 93,47% 93,32% 93,58% 93,57% 93,77% 93,93% Forrás: önkormányzat beszámolói alapján saját összeállítás A mutató a saját tőkén belül a felhalmozott tőkeváltozások nagyságára mutat rá. Mivel az évek során csökkent Lovas saját tőkéje, és az induló tőke minden évben fix összeget képvisel, a tőkeváltozások évről évre csökkenést mutatnak. Az mindaddig nem veszélyes a gazdálkodás szempontjából, ameddig a tőkeváltozások csökkenésének hatására bekövetkezett saját tőke nem közelít az induló tőke összegéhez. Az évek során növekedett Paloznak önkormányzat saját tőkéje, és az induló tőke minden évben fix összeget képvisel, a tőkeváltozások évről évre növekedést mutatnak. A folyamat

- 47 -

ellentétes a Lovasi önkormányzat tőkeváltozásával, hiszen ott csökkenést volt tapasztalható. IX. Likviditási gyorsráta mutató 15.sz. táblázat Lovas és Paloznak Likviditási gyorsráta mutatója 2005.év 2006.év 2007.év 2008.év 2009.év 2010.év Lovas 87,58% 44,79% 463,53% 72,55% 356,51% 168,34% Paloznak 0,35 0,75 10,48 1,07 1,43 1,22 Forrás: önkormányzat beszámolói alapján saját összeállítás A mutató kifejezi, hogy Lovas község önkormányzatnál a likvid pénzeszközök az évek során a rövid lejáratú kötelezettségek többszörösére növekedtek, ami összességében jót jelent, hiszen a település tudja finanszírozni az éven belüli kötelezettségeit a rövid lejáratú eszközeiből, nem szükséges hozzá tartós eszközelemeket bevonnia. Paloznak község önkormányzatnál a likvid pénzeszközök az évek során a rövid lejáratú kötelezettségek többszörösére egyaránt növekedtek és csökkentek. Kiugró adatot produkál a 2007. év, ebben az évben gyarapította pénzeszközeit az önkormányzat, és rövid lejáratú kötelezettségei jelentősen lecsökkentek. A következő évekre tartósan 1 érték körül mozog a mutató, ami stabil gazdálkodásra utal, hiszen nem kell bevonnia a tartós eszközök finanszírozására külső forrást. X. Likviditási mutató 16.sz. táblázat Lovas és Paloznak Likviditási mutatója 2005.év 2006.év 2007.év 2008.év 2009.év 2010.év Lovas 2,05 0,80 10,21 6,83 15,57 11,05 Paloznak 1,81 1,03 16,64 1,51 1,66 2,01 Forrás: önkormányzat beszámolói alapján saját összeállítás A mutató az önkormányzat fizetőképességét fejezi ki, minél nagyobb az értéke annál kiegyensúlyozottabb a likviditási helyzet. Az optimális (1,3) értéket minden vizsgált évben meghaladja a mutató. Míg a 2005. évben csak a kétszeres addig a 2009. évben a tizenötszörös mértékig tudja a település a rövid lejáratú kötelezettségeit a fogóeszközeiből fedezni a lovasi önkormányzat. Az optimális értéket majdnem minden vizsgált évben meghaladja a mutató Paloznak esetében is. A 2007. év itt is a legjobb értéket produkálja, hiszen a követelések és

- 48 -

pénzeszközök a rövid lejáratú kötelezettségek tizenötszörösét tudják fedezni. A mutató értéke visszaesik, de fizetésképtelen helyzet nem áll fenn az önkormányzatnál. Pénzügyi helyeztet tükröző mutatók alapján Lovas és Paloznak Önkormányzat mérlegelemzése:

1)

Hitelfedezeti mutató 17.sz.táblázat Lovas és Paloznak hitelfedezeti mutatója 2005.év 2006.év 2007.év 2008.év 2009.év 2010.év Lovas 87,58% 44,79% 463,53% 72,55% 356,51% 168,34% Paloznak 145,71% 27,42% 615,96% 44,18% 22,50% 79,54% Forrás: önkormányzat beszámolói alapján saját összeállítás

A

mutató

az

önkormányzatnál

megmutatja,

hogy a

vizsgált

időszakban

az

önkormányzatnál a követelések fedezik a rövid lejáratú kötelezettségeket. A 2007. évben akár az ötszörös fedezet is biztosított volt, ami azért szerencsés mert az adósok tartozása magasabb, mint az önkormányzat kötelezettségei velük szemben. Egyik évben sem jelentett problémát az önkormányzatnál a kintlévőségek teljesítésének biztosítása. Jellemzően a követelések és kötelezettségek az adóalanyok által teljesített és teljesítendő tételeket mutatják. A

mutató

az

önkormányzatnál

megmutatja,

hogy a

vizsgált

időszakban

az

önkormányzatnál a követelések fedezik a rövid lejáratú kötelezettségeket. A 2007. évben a hatszoros fedezet is biztosított volt, mert az adósok tartozása magasabb, mint az önkormányzat kötelezettségei. Lovashoz hasonlóan Paloznakon jellemzően a követelések és kötelezettségek az adóalanyok által teljesített és teljesítendő tételeket mutatják, a 2006. és 2008. évben mutatkozik szállítói tartozás, de annak teljesítése nem okoz gondot a település számára.

2)

Adósságállomány aránya 18. sz .táblázat Lovas és Paloznak adósságállományának aránya 2005.év 2006.év 2007.év 2008.év 2009.év 2010.év Lovas 0,79% 0,78% 0,22% 0,00% 0,00% 0,00% Paloznak 0,00% 0,00% 1,18% 2,65% 3,16% 2,48% Forrás: önkormányzat beszámolói alapján saját összeállítás

- 49 -

Lovas önkormányzat 2007. évtől nem rendelkezik adóssággal. A 2005-2006. évben működési hitel címén kimutatott adósságállomány aránya nem számottevő a saját tőke arányához képest. Akkor lenne kritikus a helyzet, ha a mutató elérné a 60%-os mértéket, de szerencsére a település ezt meg sem közelíti. Paloznak 2007. évtől folyamatosan rendelkezik adósságállománnyal a már említett fejlesztési célok megvalósítása miatt. A kritikus 60-65%-ot egyik évben sem közelíti meg a mutató, a saját tőkének maximum 3%-át tette ki a hiteltartozás. Biztosan mondható, hogy a felvett adósságszolgálat megfontolt döntésen alapult és egyáltalán nem veszélyeztette a pénzügyi stabilitást.

3)

Vevő-szállítóállomány összemérési mutató

A mutató számolásának Lovas település esetében nincs értelme, hiszen a vizsgált időszakban nem volt vevőkövetelése az önkormányzatnak. A szállító állomány egyedül a 2007. évben kiugró értékű, de a többi érintett költségvetési évben nincs jelentős kötelezettsége az önkormányzatnak áruszállításból vagy szolgáltatásból eredően. A mérleg soraiból jól látszik, hogy a rövid lejáratú kötelezettségeket és a követeléseket a település adóalanyainak befizetései és adósságszolgálata határozzák meg. Minél kevesebb az adókövetelések értéke, annál sikeresebb volt az adók behajtása az adott évben az önkormányzatnál. A kötelezettségek esetében akkor magas az összeg, ha az adózok többletbefizetést teljesítettek az önkormányzat felé, illetve bevallással nem támasztották azt alá, tehát az önkormányzat nem számolhatja el ezen befizetéseket a költségvetés javára. A mutató számolásának Paloznak település esetében sincs értelme, hiszen a vizsgált időszakban nem volt jelentős összegű vevőkövetelése az önkormányzatnak. A 2009. évben a mutató értéke majdnem 28%, de ha összevetjük, hogy ez csekély összegű vevő és szállítóállományból adódott, akkor megállapítható, hogy nincs fizetési nehézsége az önkormányzatnak. Lovas településhez hasonlóan a rövid lejáratú kötelezettségeket túlnyomó részt itt is az adóalanyok által telesített többletbefizetések eredményezik, az eszközoldalon pedig az adózókkal szembeni követelések a meghatározók. A mutatók között nem szerepel, de mégis fontos megemlíteni az önkormányzatok könyvviteli mérlegében szereplő tartalékok mérlegsort, hiszen ez a jogcím tartalmazza – a vállalkozások eredménytartalékához hasonlóan – a költségvetési szervek által az évek

- 50 -

során felhalmozott tárgyévi pénzmaradványokat, egyértelműen megmutatja hogy az önkormányzatok gazdálkodása mennyire volt biztonságos és tartalékoló. 8. sz. diagram Lovas és Paloznak Önkormányzat tartalék összegének változása (ezer forintban) 25 000 20 000

Lovas Paloznak

15 000 10 000 5 000 0 -5 000

2005 2006.év 2007.év 2008.év 2009.év 2010.év

Forrás: önkormányzat beszámolói alapján saját összeállítás A

diagramból

egyértelműen

megállapítható,

hogy

a

vizsgált

időszakban

az

önkormányzatok tudatos tartalékoló módszert alkalmaztak. A 2005. és 2006. év után jelentősen megugrott a felhalmozott pénzmaradvány értéke, ami azt jelenti, hogy sokkal több bevételt tudtak realizálni, mint amennyi kiadást teljesítettek. Az önkormányzatoknál nem csak az előirányzat fedezet elvének kell megfelelni. Akkor stabil az önkormányzati gazdálkodás, ha az előirányzat kereteken belül – amit a képviselő testület rendeletben állapít meg – tartalékolni is tud, ezáltal növeli vagyonának értékét. Az önkormányzatok a költségvetési rendeletben meghatározott költségvetési főösszeget és kiemelt előirányzatokat nem lépheti túl. Két esetben azonban van kivétel, ha azt a költségvetési rendelet szabályozza: -

Jóváhagyott pénzmaradványból, vállalkozási tartalékból,

-

Tervezett összes előirányzatot meghaladó többletbevételből.

6.2 Költségvetés főösszegek elemzése Szakdolgozatom előző fejezetében az önkormányzati vagyon alakulását elemeztem a megadott mutatók alapján. A következő a fejezetben a vagyonváltozást meghatározó önkormányzati költségvetések pénzforgalmának elemzése kerül előtérbe. A felhasznált

- 51 -

adatok az önkormányzatok zárszámadásának mellékleteiből kerültek kiemelésre. A bevételek és kiadások eredeti, módosított előirányzat és teljesítés adatokból tevődnek össze. Az összehasonlíthatóság érdekében a teljesítés adatok adták a kiindulási pontot. Azért is fontos ezt megemlíteni, hiszen egyik önkormányzat sem mutatott deficites költségvetést a vizsgált időszakban, a megfelelő előirányzat-fedezetek minden évben rendelkezésre álltak. 19. sz. táblázat Lovas-Paloznak költségvetési kiadási főösszege 2005–2010.év (ezer forint) 2005.év 2006.év 2007.év 2008.év 2009.év 2010.év Lovas 51 901 49 499 58 272 46 525 52 426 61 150 Paloznak 118 124 104 950 139 589 91 775 112 436 115 415 Forrás: önkormányzat beszámolói alapján saját összeállítás Az táblázatból egyértelműen látható, hogy Paloznak település minden évben Lovas település költségvetési kiadásainak kétszereséből gazdálkodik. Érdekes az eltérés, hiszen azonos lélekszámú településekről van szó. Az átlagos növekedés, vagy csökkenés nem határozható meg egyértelműen, hiszen mindkét település esetében ingadozás látható. Lovas a kezdeti 2005. évi adathoz képest a vizsgált időszak végére 15%-kal több kiadási szintet tudott elérni, míg Paloznak ezzel szemben 3%-os csökkenést produkált. 9. sz. diagram Lovas és Paloznak település költségvetési kiadási főösszege 2005–2010. év 160 000 140 000 120 000 100 000 Paloznak

80 000

Lovas

60 000 40 000 20 000 0 2005.év 2006.év 2007.év 2008.év 2009.év 2010.év

Forrás: önkormányzat beszámolói alapján saját összeállítás

- 52 -

A főösszeg ingadozása azonos a településeknél évről évre, ami jól szemlélteti az állami finanszírozás, saját és egyéb bevételi források alakulását, hiszen a kiadások a bevételi források körének változásával együtt alakul. A 2008. év mindkét településnél visszaesést mutat. Ha megnézzük a fejlesztésekre fordított kiadásokat ebben az évben, jól látszik, hogy ez az év jelenti a legkisebb összegű beruházásokat mind Lovas, mind Paloznak esetében. 20. sz. táblázat Lovas-Paloznak költségvetési bevételi főösszege 2005–2010.év (ezer forint) 2005.év 2006.év 2007.év 2008.év 2009.év 2010.év Paloznak 111 370 106 038 147 843 103 593 111 013 121 334 Lovas 51 210 49 427 61 555 59 818 59 350 63 048 Forrás: önkormányzat beszámolói alapján saját összeállítás A költségvetési bevételek vonatkozásában ugyanúgy megállapítható, hogy Paloznak település kétszer annyi bevételből gazdálkodik, mint Lovas. Az eltérés indoka a községek elhelyezkedése, hiszen Paloznak közvetlenül a Balaton partnál található, Lovas település attól feljebb helyezkedik el, nincs saját partszakasza. Az idegenforgalom és az abból származó bevétel az indoka a főösszeg eltérésnek, hiszen mint már említettem az önkormányzatok bevételi forrásai alcímben, Paloznak település kilencszer több idegenforgalmi adóbevételt realizál Lovas településhez képest. A vizsgált időszakon belül a 2007. év a legkedvezőbb mindkét település számára, akkor érték el legnagyobb bevételi főösszegüket, de a kezdeti 2005. évi adathoz képest 5 évvel később mindkét község 10 millió forinttal több bevételi szintet tudott elérni. Lovas település 18,78 %-os, Paloznak 8%-os bevétel növekedést produkált. 10. sz. diagram Lovas és Paloznak település költségvetési bevételi főösszege2005–2010. év 160 000 140 000 120 000 100 000 Paloznak

80 000

Lovas 60 000 40 000 20 000 0 2005.év 2006.év 2007.év 2008.év 2009.év 2010.év

Forrás: önkormányzat beszámolói alapján saját összeállítás - 53 -

A grafikonból jól látszik, hogy a kiadásoknál megállapított kritikus 2008. év valóban bevétel-visszaesést mutat az önkormányzatoknál. Paloznak a 2007. évben realizálta a vizsgált öt év legmagasabb szintű bevételét, ennek oka a finanszírozási bevételek megnövekedése, mely a fejlesztéshez szükséges hitelfelvételből adódott. Lovas településnél a 2007. évben szintén emelkedett a bevétel, viszont a bevételi főösszeg csúcspontját a vizsgált időszak végére érte el. A költségvetési egyensúly megteremtése két módon történhet a bevételek és kiadások között: -

A kiadások visszafogásával, feladatok számának csökkentésével,

-

A helyi bevételek, helyi adók növelésével és hitelfelvétellel.

Nem lehet csak az egyik módszer választani, hiszen mindegyiknek megvannak a korlátai, ezért csak a kettő együttes alkalmazásával lehet az egyensúlyt megvalósítani. Az állami támogatások rendszere bonyolult és évről évre változik. Azoknak az önkormányzatoknak akik forráshiánnyal küzdenek, nem tudják kötelező feladataikhoz a megfelelő saját bevételi szintet biztosítani, az állam speciális, úgynevezett ÖNHIKI támogatást biztosít. (VÍGVÁRI 2005. p. 222.) Lovas és Paloznak esetében szerencsére forráshiány nem tapasztalható, költségvetési deficitet egyik évben sem produkáltak. Ha összemérjük a települések bevételi és kiadási szintjének emelkedését, megállapítható, hogy Lovas település a 18 %-os bevétel növekedés mellett 15%-os kiadásnövekedést produkált. Paloznak esetében a bevétel növekedés csupán 3 %, viszont csökkentette kiadásait 8 %-kal. Úgy gondolom Paloznak esetében szerencsésebb a gazdálkodás, hiszen a vállalkozások esetében is akkor beszélünk megfontolt és biztonságos működésről, ha bevételeink növekednek és kiadásaink csökkennek. Lovas esetében sem felelőtlen az erőforrások kezelése, csak ott az önkormányzat évről évre a bevételi főösszeg növekedéséhez igazította kiadásait. 6.2.1 Kiadások-bevételek megoszlása kiemelt előirányzatok szerint Lovas és Paloznak település esetében a vizsgált időszakot áttekintve Az önkormányzatok gazdálkodása fejezetben ismertetett kiemelt előirányzatok határozzák meg a települések költségvetését. A fejlesztési és beruházási kiadások a felhalmozási kiadások kiemelt előirányzat jogcím között szerepelnek. A kiadások megoszlásának vizsgálatakor az előirányzatból kiemelem az önkormányzatok tárgyévi - 54 -

beruházási és felújításai kiadásai, ezáltal lesz mérhető a megvalósított fejlesztések hatása a költségvetésre. 21. sz. táblázat Lovas Község Önkormányzat kiadásai 2005–2010.év (ezer Forint) 2005.év 2006.év 2007.év 2008.év 2009.év 2010.év 37 587 33 166 34 241 40 568 41 539 46 122

Működési kiadások Felhalmozási kiadások fejlesztések nélkül 0 0 0 0 2 638 10 Beruházások, felújítások 12 001 14 005 15 487 1 684 7 994 13 284 Finanszírozási kiadás 2 313 2 328 8 544 4 273 255 1 734 KIADÁSOK ÖSSZESEN 51 901 49 499 58 272 46 525 52 426 61 150 Beruházások, felújítások aránya 23,12% 28,29% 26,58% 3,62% 15,25% 21,72% Működési kiadások aránya 72,42% 67,00% 58,76% 87,20% 79,23% 75,42% Forrás: önkormányzat beszámolói alapján saját összeállítás A táblázat adatait elemezve megállapítható, hogy a fejlesztések a kiadási főösszeg 30 %-át egyik évben sem haladták meg, a legnagyobb arányt a 2006. év produkálta, ezt követően csökken az önkormányzat beruházásokra fordított keretösszege. Elmondható, hogy a működési és fejlesztési kiadások egymás rovására változtak. A működés finanszírozása 2006. és 2007. évben 58-67%-os, a többi évben az összes kiadás 80 %-át képviseli. A 2009. évben volt nagy összegű felhalmozási kiadás a beruházásokon túl. Lovas ebben az évben támogatásértékű kiadásként zöldterületrendezés címén non-profit szervezeteket támogatott a településkép tiszta, rendezett megőrzése érekében. A 2008. év mutatja a legkisebb arányú fejlesztéseket csupán 4%-os a fejlesztési arány, és sajnos ugyanebben az évben a legmagasabb a működési kiadások aránya 87,2 %-kal. 11. sz. diagram ábra Lovas Község Önkormányzat beruházási felújítási kiadásainak szerepe 2005–2010.év

70 000

Finanszírozási kiadás

60 000

Beruházások, felújítások Felhalmozási kiadások fejlesztések nélkül Működési kiadások

50 000 40 000 30 000 20 000 10 000 0 2005.év

2006.év 2007.év

2008.év

2009.év 2010.év

Forrás: önkormányzat beszámolói alapján saját összeállítás

- 55 -

A diagram jól szemlélteti, hogy az önkormányzati költségvetés túlnyomó részét a működési költségek teszik ki. Ez a jogcím foglalja magába az önkormányzatnál dolgozók munkabérét, járulékait, a dologi és egyéb folyó kiadásokat, valamint az ellátottak szociális juttatásai. Az önkormányzatoknál általános probléma, hogy a költségvetési források tervezésekor az állandó működési tételek mellett, alig marad keretösszeg a fejlesztések finanszírozására. Lovas esetében sem volt ez másképp. Az önkormányzat tulajdonában álló hivatali épület, gépjármű, mezőgazdasági gép fenntartási kiadásai nagy összeget képviselnek. A dolgozók létszáma 3 fő, melyből csökkenteni már nem lehet, a nyári és téli idénymunkák megoldására az önkormányzat

a közfoglalkoztatás keretein belül

munkanélküli ellátottakat alkalmaz, cserébe 70-100%-os támogatást kap a részükre kifizetett munkabérre és járulékokra a Munkaügyi Központtal kötött hatósági szerződések keretében. A módszer által az önkormányzatnak nem kell állandó jelleggel fizikai munkásokat alkalmaznia, a bértámogatás fedezete pedig növeli a költségvetési bevételeit. 22. sz. táblázat Lovas Község Önkormányzat bevételei 2005–2010.év (ezer Forint) 2005.év 2006.év 2007.év 2008.év 2009.év 2010.év Saját bevételek 16 064 16 693 20 946 22 080 23 462 26 456 Állami támogatás átvett pénzeszközök 22 827 24 071 26 150 25 183 29 632 30 176 Felhalmozási bevételek 12 000 7 550 11 285 12 158 5 946 1 180 Finanszírozási bevételek 319 1 113 3 174 397 310 5 236 BEVÉTELEK ÖSSZESEN 51 210 49 427 61 555 59 818 59 350 63 048 Forrás: önkormányzat beszámolói alapján saját összeállítás Az önkormányzat bevételei 50 millió forint körül ingadoznak, a legnagyobb értéket a 2010. évben sikerül realizálni, melynek oka egyrészt a saját (adó) bevételek, valamint az állami támogatások növekedése. Finanszírozási bevételként az önkormányzat a tartalék terhére biztosított fedezetet a fejlesztési kiadásainak részére. Ebben az évben történt a játszótér kialakítása, és pályázati támogatás hiányában kénytelen volt az önkormányzat tartalékából gazdálkodni. A saját bevételek vonatkozásában jelentős növekedés tapasztalható, ennek oka az adóbevételek növekedése, az önkormányzat a vizsgált időszakban nem módosította adótételeit, tehát az adótárgyak számának gyarapodása (gépjármű, építmény) és az idegenforgalom, valamint a vállalkozási tevékenység fellendülése magasabb adóbevételt eredményezett az önkormányzatnak. Lovas településen a stabil gazdálkodást a vizsgált időszak alatt az is bizonyítja, hogy az

állami

támogatások

mellett

alapvetően az

adóbevételek

a

meghatározóak.

Megállapítható, hogy a normatív támogatások a működési kiadások nagy részére fedezetet

- 56 -

nyújtottak, azokhoz nem kellett külső forrás igénybevétele, valamint speciális állami támogatás. 23. sz. táblázat Paloznak Község Önkormányzat kiadásai 2005–2010. év (ezer Forint) 2005.év 2006.év 2007.év 2008.év 2009.év 2010.év 79 571 85 151 88 324 82 092 79 271 87 159

Működési kiadások Felhalmozási kiadások fejlesztések nélkül 7 100 309 60 0 3 300 1 099 Beruházások felújítások 30 645 17 749 46 057 7 526 27 997 19 464 Finanszírozási kiadás 808 1 741 5 148 2 157 1 868 7 693 KIADÁSOK ÖSSZESEN 118 124 104 950 139 589 91 775 112 436 115 415 Beruházások, felújítások aránya 25,94% 16,91% 32,99% 8,20% 24,90% 16,86% Működési kiadások aránya 67,36% 81,13% 63,27% 89,45% 70,50% 75,52% Forrás: önkormányzat beszámolói alapján saját összeállítás Paloznak önkormányzat esetében a fejlesztésekre fordított összeg, hasonló arányt mutat Lovas településhez, hiszen a beruházások és felújítások szintje tartósan itt sem haladja meg a 30%-ot. A 2007. évi 15 millió forintos összegű sportpálya kialakításának, az önkormányzati vendégház felújításának és a külterületi utak rendbetételének kiadásai jelentik a legnagyobb beruházási szintet mutató évet a vizsgált időszakban. Ugyanebben az évben a legkisebb a működési kiadások arány, tehát itt is érződik a két költség-nem (működés-fejlesztés)

egymás

rovására

történő

érvényesülése.

Hasonlóan

Lovas

településhez a 2008. év eredményezte Paloznaknál a legnagyobb működési kiadási arányt, ebben az évben az önkormányzat által megvalósított beruházások összege a legkisebb. 12. sz. diagram Paloznak Község Önkormányzat beruházási felújítási kiadásainak szerepe 2005–2010.év Finanszírozási kiadás

160 000 140 000

Beruházások felújítások

120 000 100 000

Felhalmozási kiadások fejlesztések nélkül Működési kiadások

80 000 60 000 40 000 20 000 0 2005.év 2006.év 2007.év 2008.év 2009.év 2010.év

Forrás: önkormányzat beszámolói alapján saját összeállítás

- 57 -

A diagram jól szemlélteti – Lovashoz hasonlóan – a működési kiadások meghatározó szerepét a költségvetésen belül. Paloznak önkormányzat állandó dolgozóinak létszáma 5 fő, ami egyenesen aránylik a költségvetési főösszeghez, hiszen Lovas fele ekkora kiadási főösszeg mellett 3 fő munkavállalót foglalkoztat. A közfoglalkoztatási programot Paloznak település is alkalmazza, megspórolva ezzel további állandó dolgozók bérét. Paloznak önkormányzat tulajdonában álló vendéggáz, tájház, teleház-könyvtár, hivatali épület, valamint gépjármű és mezőgazdasági traktor fenntartási költségei nagy részét teszik ki a dologi és egy folyó költségeknek. A működési szint itt stabilabb, mint Lovas esetében, viszont 2007. évtől fejlesztési hitel formájában idegen forrás vesz igénybe az önkormányzat. 24. sz. táblázat Paloznak Község Önkormányzat bevételei 2005–2010. év (ezer Forint) 2005.év 2006.év 2007.év 2008.év 2009.év 2010.év Saját bevételek 31 294 30 407 37 866 35 076 35 438 41 308 Állami támogatás átvett pénzeszközök 54 997 50 677 53 495 55 179 57 297 64 213 Felhalmozási bevételek 24 303 24 468 34 157 4 914 12 227 3 381 Finanszírozási bevételek 776 486 22 325 8 424 6 051 12 432 BEVÉTELEK ÖSSZESEN 111 370 106 038 147 843 103 593 111 013 121 334 Forrás: önkormányzat beszámolói alapján saját összeállítás A bevételek vonatkozásában elmondható, hogy Paloznak kétszer annyi állami támogatáshoz jut évente, mint Lovas. Ennek egyik oka a 2005. évben megalakult Körjegyzőségei Hivatal, melynek működésére Paloznak Önkormányzat, mint felügyeleti szerv jogosult állami támogatásra. A hivatal működése beépül a Paloznaki önkormányzati költségvetésbe. A másik ok az idegenforgalmi adóbevétel után kapott normatíva, hiszen Paloznak kilencszer több adóbevételt szed be a település területéről Lovas településhez képest, ezáltal az állami támogatás is magasabb. Itt is megfigyelhető a saját bevételek növekedése évről évre, Paloznak sem emelt adótételt a vizsgált időszakban és nem került bevezetésre új adónem sem. Paloznak önkormányzat költségvetésére is elmondható a stabilitás, hiszen alapvetően saját bevételei és átvett pénzeszközei nyújtanak fedezetet működési kiadásaira.

- 58 -

7. A vizsgált időszak után bekövetkezett változásokról A szakdolgozatomban bemutatott időszakot követően a 2010. évi országgyűlési képviselőválasztás után az újonnan megalakult országgyűlés megalkotta azokat a fontos jogszabályokat, amelyek alapjaiban reformálják meg az államháztartás- ezen belül, az önkormányzatok alrendszerét. Ezen jogszabályok:  Magyarország Alaptörvénye  Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. Törvény  Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. Törvény  Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011.évi CXCIV. A négy jogszabály egymásra épülve illetve szorosan egymáshoz kapcsolódva új alapszabályozást adott az önkormányzatok működésére és gazdálkodására vonatkozóan. A jogszabályváltozások nem egyik napról a másikra hoztak fordulatot az önkormányzatok életében, az azóta eltel 2011 illetve 2012 évet átmeneti időszaknak lehet tekinteni. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011.évi CLXXXIX. törvény megteremtette az önkormányzati rendszer átszervezését, amely 2012 évin jelentős előkészítő munkát követően 2013. évtől valósult meg. Megalakultak a járási-, valamint a 2000 lakosú települések esetében közös önkormányzati hivatalok. A 2013-as év alapvető fordulatot jelentett a finanszírozást tekintetében, ettől kezdve beszélhetünk feladatfinanszírozásról. A 2012. év végén történ adósságkonszolidáció zöld utat biztosított az önkormányzati fejlesztések további lehetőségei felé, számos önkormányzat esetében. Azáltal, hogy mentesültek az addig felvett hitelek törlesztései és kamatköltségei alól, több saját forrással rendelkezhettek a fejlesztések megtervezésében a 2013. évi költségvetésük megalkotásakor. Ezt követően nagyobb lehetőségük nyílt fejlesztési célú pályázatok benyújtására, hiszen a pályázatokhoz szükséges önrész biztosítása nem okozott gondot. Lovas és Paloznak települések közül Paloznakot érintette az adósságkonszolidáció, hiszen Lovas nem rendelkezett sem működési sem fejlesztési célú hitellel. Paloznak 9 millió forint hitelállományát vállalta át a központi költségvetés, ami ugyan könnyített az önkormányzat helyzetén, de ismerve a település költségvetését a felvett hitelállományt biztonságosan tudta volna a futamidő végéig törleszteni. A stabilitásról szóló törvény egyszerre nyújtott biztonságot, nagyobb szabadságot a fejlesztések területén, de ugyanakkor feltételekhez köti az újabb hitelfelvételt. Az

- 59 -

országgyűlés gazdálkodását,

ezzel újabb

próbálja

megakadályozni

eladósodását.

A

egyes

törvény

önkormányzatok

szigorú

előkészítést

felelőtlen követően

kormányengedélyhez köti a hiteligénylést. Az engedélyeztetéshez szükséges hitelek köréből, csupán néhány biztonságosnak ítélt illetve kisebb összegű hitel felvételét határozza meg kivételként. Például elnyert pályázati támogatás megelőlegezésesre szolgáló-, likviditási-, reorganizációs hitel. További változás, hogy 2014. évtől az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I.11.) kormányrendelet alapjaiban változtatja meg az önkormányzatok számviteli elszámolását és beszámolási kötelezettségét. Az eddigi pénzforgalmi szemléletű könyvelést felváltja a kettős könyvvezetés, mely által még átláthatóbb és részletesebb az önkormányzatok vagyonkimutatása és költségvetése. Az említett intézkedések nyomán nagyobb rálátása lesz az önkormányzati szektor gazdálkodására az országgyűlésnek, a központi költségvetésen keresztül az európai Uniónak is. További forráselemzésem nyomán a két településen az alábbi beruházásokat és fejlesztések valósultak meg a vizsgált időszakot követő három évben: Lovas település 2011. évben a külterületi utak aszfaltozására költötte a költségvetésben a fejlesztésre elkülönített keretösszeget. A község egy meghatározó, számos nyaralótulajdonos által használt utcája került rendbetételre. A Magyar Vidékfejlesztési Hivatalhoz a külterületi mezőgazdaság utak aszfaltozására benyújtott pályázat keretén belül az önkormányzat 9,5 millió forint támogatást nyert. A kivitelezés össze költsége 15,5 millió forint volt, a támogatás és a pályázati támogatás közötti részt lakossági befizetésekből pótolta az önkormányzat, hiszen az útszakaszt érintő ingatlanok tulajdonosai vállalták a hozzájárulást. Ebben az évben az önkormányzat végleg kifizette a korábbi szilárdhulladék-lerakó rekultivációjához kapcsolódó telekvásárlás utolsó részletét. Ebben az évben az önkormányzat közel 18 millió forintot fordított fejélesztésre. 2012. évben a településkép összhangjának érdekében felújításra került két darab buszváró a község központi részén, összesen 4 millió forint összegben. A megnövekedett településtisztasági és zöldterület-gondozási feladatok hatékony ellátása érdekében a képviselő testület úgy döntött, hogy mezőgazdasági traktort vásárol az önkormányzat számára. A járműbeszerzés 3,5 millió forint kiadást jelentett a településnek. Mindkét fejlesztési kiadás saját önkormányzati költségvetésből valósult meg.

- 60 -

2013. év igencsak jelentős fejlesztéseket hozott eddig a település életében. A Magyar vidékfejlesztési Hivatalhoz két pályázatot is benyújtott az önkormányzat. Az első a közösségi és kulturális élet fejlesztését irányozta elő, a településen, központi helyen elhelyezkedő úgynevezett közösségi színtér megépítésével. A színtér kiváló helyszínt biztosít kültéri rendezvények számára. A kivitelezés 4,5 millió forint, a pályázati támogatás 2,9 millió forint 64%-os támogatás mellett. Az önkormányzat saját költségvetés terhére, a színtér területére kemencét is építtetett. A második pályázat a falukép fejlesztésére irányult és a faluház részleges belső és külső felújítására, valamint tereprendezésre biztosított támogatást. Az összes költség 6,9 millió forint, melyhez 4,9 Ft millió forint támogatást biztosít a Magyar Vidékfejlesztési Hivatal. Régóta halogatott beruházás volt a község központját meghatározó Fő utca rendbetétele. A képviselő testület úgy döntött, hogy a régóta tartalékolt pénzeszköze terhére keretet biztosít az útszakasz csapadékvíz-elvezető hálózatának, valamint járdát is építtet. A fejlesztés összes költsége 15 millió forint. 2013. év még ne lezárt év, de elmondható, hogy Lovas ebben az évben nagyon gondot fordított a fejlesztésekre. Paloznak település 2011. évben pályázati támogatás nélkül saját költségvetése terhére biztosított keretet fejlesztésre. A belterületi Pipacs utca aszfaltozása és csapadékvízelvezetése valósult meg 7,5 millió forint értékben, melyhez az útszakasz melletti ingatlantulajdonosok hozzájárulásként 800 ezer forintot biztosítottak. További fejlesztési tevékenység volt ebben az évben a településen az önkormányzati raktárépület megépítése. Megoldatlan probléma volt az önkormányzat tulajdonában álló mezőgazdasági traktor és rendezvénysátor tárolása, ezért a képviselő testület több költségvetési évet érintő beruházást hagyott jóvá. 2011. évben 7 millió forint keret került elköltésre. 2012. évben a tovább folyt a raktárépület kivitelezése 3 millió forint értékben. A képviselő testületi tagok- tekintve, hogy társadalmi megbízással végzik munkájukat- úgy döntöttek, hogy a fel nem vett tiszteletdíjukat felajánlják a fejlesztési keret javára. Az önkormányzat két darab napelemes lámpatestet vásárol és helyez el a település területén. A gesztus eredményeként

közvilágítás

bővítése

nélkül,

eddig

két

sötét

útszakasz

került

megvilágításra. További fejlesztési tevékenység a belterületi Rákóczi utca csapadékvízelvezetése és aszfaltozása 9,6 millió forint összegben. 2012. év végére Paloznak terület minden belterületi útszakasz aszfaltos. 2013. évben a raktárépület kivitelezése befejezéséhez érkezett, ebben az évben félmillió forintot költött az önkormányzat. Kialakításra került továbbá önkormányzati hivatalhoz - 61 -

tartozó ügyfélparkoló, valamint a település központi részén elhelyezkedő Fő utca és Balatoni utca járdaburkolatának felújítása összesen 1 millió forint összegben. A Magyar Vidékfejlesztési Hivatalhoz benyújtott pályázat keretén belül Paloznak támogatást nyert közösségi kiállító terem kialakítására 4,5 millió forint összegben. A kivitelezés elkezdődött a Könyvtár és Teleház épületének eddig üresen állt termében, eddig 2 millió forintot költött az önkormányzat. További pályázati támogatás a Munkaügyi Központ által lebonyolított és 4 település összefogását

biztosító

bio-kazán

program,

melynek

keretén

belül

a

faluház

fűtéskorszerűsítése és költségcsökkentése valósult meg 2 millió forint értékben. A támogatás 100%-os intenzitású. Úgy gondolom joggal elmondható, hogy a két településeken a vizsgált időszakban bemutatott fejlesztések után, tovább folytatódott a fellendülés és a beruházási tevékenység. A jogszabályi változások nem éreztették a fejlesztési területre vonatkozóan negatív hatásukat, hiszen az azóta eltelt 3 évben jelentős beruházások valósultak meg a két település területén. Összefoglalás Lovas és Paloznak Község Önkormányzat gazdálkodása a vizsgált hat évben kedvező és biztonságos volt. A bemutatott vagyoni és pénzügyi mutatók alapján mindkét önkormányzat vagyongazdálkodása stabil, meg sem közelítették az eladósodottság szintjét. A rendelkezésükre álló pénzeszközöket hatékonyan és takarékosan használták fel, az óvatosság elve túlságosan is érződik, a vizsgált időszak végére felhalmozott pénzeszköz értéke miatt. Eszközeik nagy része tartós eszköz, forgóeszközeik nagyobb részét az adósok és saját pénzeszközeik jelentik. A tartalék összege növekvő tendenciát mutat, annak felhasználása működési célra nem történt,

a

saját

tőke

arányának

meghatározó

szerepét

mindvégig

megőrizték.

Kötelezettségeiknek mindvégig volt fedezete, túlnyomó részük az adózóval szembeni kötelezettségek jelentették. Működési célú hitelt egyik önkormányzat sem vett igénybe a vizsgált időszakban, a felvett fejlesztési hitelek nem voltak vállalhatatlanok a vagyonhoz képest. Költségvetési pénzmaradványuk a vizsgált időszak végére minden évben keletkezett, bevételi főösszegük nem volt alacsonyabb kiadásuknál.

- 62 -

A vizsgált időszakban megvalósított beruházások a településen élők jobb színvonalon történő élését biztosítják, mindegyik tevékenység hasznos és hosszú-távon megtérülő az önkormányzatok

számára.

Mindkét

településen

megfelelő

szennyvízhálózat

és

aszfaltburkolat van, szükséges lenne a külterületeken is továbbfolytatni a közművek bevezetését, valamint a biztonságos közlekedés megteremtését. Ehhez fő cél egyrészt a működési kiadások csökkentése, illetve szinten tartása, hiszen azok megléte korlátozza az önkormányzati fejlesztések megvalósulását, másrészt a saját bevételeik növelése. A kisvállalkozások idetelepítésével növekedne az önkormányzat iparűzési adó bevétele, munkahelyteremtés és megvalósulna, ezáltal csökken a működési kiadások között az ellátottak pénzbeli juttatásai jogcím. A beruházások-fejlesztések kiadásainak növelése érdekében szélesebb körben kellene támogatásokat elnyerni, hiszen a pályázatokhoz szükséges önerő rendelkezésre áll. Ennek érdekében az önkormányzatok alkalmazhatnának társulás jelleggel közösen összefogva pályázatíró szakembert. 2013. január elsejétől a bevezetett jogszabályok alapján a közigazgatás átszerveződött, mely révén önálló polgármesteri hivatalok, 2000 fő alatti települések esetében nem működhetnek. Megváltozott az önkormányzatok finanszírozási formája is, hiszen előtérbe került a feladat finanszírozás, mely a normatívákkal való szigorú elszámolásokat vonja maga után. A 2012. év végén az adósságkonszolidáció keretén belül a magyarországi önkormányzatok kétharmad részét, mintegy 1956 költségvetési szervet mentesített a kormány az adósságszolgálat alól. A bevezetett stabilitásról szóló törvény értelmében szigorú feltételrendszerhez kötik az önkormányzatok adósságot keletkeztető ügyleteinek létrejöttét, értékhatárhoz kötik a kormány hozzájárulását. Véleményem szerint mindenképpen fontos volt az önkormányzatok gazdálkodási rendszerének újraszervezése, rendezett és szigorúbb keretek közé sorolása, de mindezeket figyelembe véve, továbbra is hangsúlyos az alrendszer finanszírozása az államháztartás által. A helyi önkormányzatok a szabályozottság ellenére muszáj, hogy továbbra is rendelkezzenek szuverenitással, a települések fejlesztése érdekében. Ezúton köszönöm a szakdolgozatom megírásához nyújtott támogatást és iránymutatást Sasné dr. Grósz Annamáriának valamint fáradhatatlan segítségét Lovas és Paloznak település

jegyzőjének,

Tóth

Gábornénak

polgármesterének; Czeglédy Ákosnak.

- 63 -

és

Paloznak

Község

Önkormányzat

Szakirodalom jegyzék:  Chikán Attila: Bevezetés a vállalat gazdaságtanba Aula Könyvkiadó Kft. Budapest 2006.  Demeter Péter- Farkas Sándor-Füredi-Fülöp Judit-Győrffi Dezső-Győrffi GyörgyDr. Printz János : Az önkormányzatok pénzügyei Perfekt kiadó Budapest 2011.  Dr. Aradi Zsolt- Dorner Egyed-Dr. Lacó Bálint-Dr. Lóránt Zoltán: Költségvetési tervezés, gazdálkodás, beszámolás, ellenőrzés Saldo Kiadó Budapest 2004.  Dr. Béhm Imre: Vállalkozások megítélése Perfekt Kiadó Budapest 1998.  Ficzere László Magyar Közigazgatási Jog Osiris Kiadó, Budapest 1998.  Hudi József, S. Laczkovits Emőke, Vértes László Lovas község története –Egy Balaton- felvidéki falu múltja és jelene, Veszprém Megyei levéltár Veszprém 2011.  Gál Erzsébet: Kell-e szabályozni az önkormányzati hitelfelvételt? A magyar eset tanulságai Pénzügyi Szemle 2011/1 p. 124–144.  Kakuk Lajosné: Önkormányzati ingatlanvagyon kataszter Város fM Kft. Budapest 2002.  Szendi György-Szendi Zoltán: Paloznak 2013 Szendi György tanító emlékére Kiadó Paloznak Község Önkormányzata, Paloznak 2013.  Szigeti Ernő: Régió, közigazgatás, önkormányzat Somhegyi Kiadó és Nyomda Kft. Velence, 2001.  Vígvári András: Közpénzügyeink KJK-KERSZÖV Jogi és üzleti Kiadó Kft. Budapest 2005.  A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Törvény  A helyi önkormányzatokról szóló 2011.évi CLXXXIX. Törvény  A helyi adókról szóló 1990. évi C. Törvény  Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. Törvény (régi Áht.)  Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (új Áht.)  Magyarország alaptörvénye

- 64 -