SZAKDOLGOZAT
Nagy Mátyás 2010
BUDAPESTI GAZDASÁGI FİISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR KÜLGAZDASÁGI (ANGOL) SZAK Nappali tagozat Szakdiplomácia szakirány
FEJLİDİ ORSZÁGOK BEKAPCSOLÁSA A VILÁGGAZDASÁGBA ÚJ ÜZLETI MODELLEK ALKALMAZÁSÁVAL
Budapest, 2010
Készítette: Nagy Mátyás
2
Tartalomjegyzék
1
Vezetıi összefoglaló..........................................................................................................5
2
Bevezetés ...........................................................................................................................6
3
A szakdolgozat háttere.......................................................................................................8 3.1 Módszertan.................................................................................................................. 8 3.2 Cél ............................................................................................................................... 9
4
A probléma meghatározása .............................................................................................11 4.1 A szegénység definíciója .......................................................................................... 14 4.2 Érintett szervezetek................................................................................................... 14
5
A fejlıdı országok gazdasági potenciálja .......................................................................17 5.1 Ukrajna...................................................................................................................... 19 5.2 Moldova .................................................................................................................... 24 5.3 Oroszország............................................................................................................... 27 5.4 Fehéroroszország ...................................................................................................... 29
6
Modern üzleti modellek bemutatása................................................................................31 6.1 A piacliberalizáció eredménye.................................................................................. 33 6.2 A közös stratégiák kialakítása................................................................................... 36 6.3 Példa egy nagyvállalat és a társadalom együttmőködésére ...................................... 42
7
Modern üzleti modellek alkalmazása kelet-európai országokban ...................................46 7.1 Mikrohitel ................................................................................................................. 46 7.2 Mobil, infokommunikáció ........................................................................................ 48 7.3 Energia politikai kérdések......................................................................................... 50
8
Magyar szervezetek szerepvállalásának lehetısége ........................................................52 8.1 SWOT analízis .......................................................................................................... 52
9
Összefoglaló ....................................................................................................................57
10 Irodalomjegyzék ..............................................................................................................58 10.1 Szakirodalom ............................................................................................................ 58 10.2 Internetes források .................................................................................................... 59
3
Táblázatok jegyzéke
Táblázat 1 – Kelet-urópai országok szegénységi rátája......................................................... 11 Táblázat 2 – GDP változás Ukrajna (Forrás: CIA).................................................................. 1 Táblázat 3 - Ukrajna fıbb gazdasági mutatói (2003-2010)................................................... 20 Táblázat 4 - Moldova GDP változás (Forrás: CIA)................................................................. 1 Táblázat 5 – Munkanélküliségi arány, Moldova (Forrás: CIA) .............................................. 1 Táblázat 6 – GDP változás Oroszországban (Forrás: CIA)..................................................... 1 Táblázat 7 – GDP változás, Fehéroroszország (Forrás: CIA) ................................................. 1 Táblázat 8 - SWOT analízis, Belépés kelet-európai piacokon magyar cégek számára......... 53 Táblázat 9 – SWOT matrix.................................................................................................... 55
4
1 Vezetői összefoglaló Jelen dokumentum a fejlıdı országok, illetve a kevéssé produktív társadalmi rétegek világgazdaságba való bekapcsolásának lehetséges módjait vázolja. A pénzpiaci válság kevéssé érintette a fejlıdı országok piacait, nagyobb részük megırizte a korábbi években felmutatott növekedési mutatóit. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy a fejlett piacgazdaságokhoz való felzárkózás még évtizedeket vehet igénybe, amelynek egyik oka a szegénységben élık termelésbe való bevonásának hosszú folyamata. Jelentıs társadalmi csoportok élnek a világon mélyszegénységben, kirekesztetten a gazdasági körforgásból. A tudomány és a tömegtájékoztatás többnyire Afrikát és Ázsia régióit helyezi fókuszba a mélyszegénység földrajzi meghatározásánál. Mindazonáltal látni kell, hogy a gazdasági fejlıdés egyik akadálya az elszegényedett rétegek növekedése KeletEurópában is. A szakdolgozatban négy kelet-európai ország, Oroszország, Ukrajna, Moldova és Fehéroroszország potenciálja kerül elemzésre abból a szempontból, hogy hogyan javítható a gazdaság termelékenysége a mélyszegénységben élı rétegek integrálásával, illetve, hogyan alkalmazhatók olyan kizárólag piaci alapon mőködı modellek, amelyekhez nem vagy mérsékelten szükséges az állami szerepvállalás. A kutatás során olyan modellek kerülnek bemutatásra, amelyeket már valahol alkalmaztak változó sikerességi rátával. Napjaink trendjei elıre vetítik azt, hogy az infokommunikációs eszközök az egyik olyan beavatkozási szegmenst jelentik, amellyel költséghatékonyan jelentıs tömegek érhetık el; ez néhány évtizede elképzelhetetlen lett volna. Ugyancsak kiemelt területet jelent a megújuló energiaforrások alkalmazása és a kiszámítható energiapolitika, amelyek ugyancsak azt támasztják alá, hogy a tradicionális ellátási módszereknél létezik egy olcsóbb és az elzárt fogyasztók szempontjából egyszerőbben megvalósítható módszer. A pénzpiaci válság ellenére szintén fontos kiemelni a mikrohitelezéssel kapcsolatos, kizárólag piaci alapon mőködı kezdeményezéseket. A fent leírt iparágakban alkalmazott modellek nagy segítséggel lehetnek Kelet-Európa kevéssé produktív rétegeire nézve is. Fontos hangsúlyozni, hogy jelen dokumentum olyan fenntartható megoldásokra kísérel meg rávilágítani, amelyek piaci alapon mőködnek és minden gazdasági szereplıt elınyös helyzetbe hoznak.
5
2 Bevezetés A szakdolgozatban tárgyalt kelet-európai országok az elmúlt évek piacliberalizációjának köszönhetıen teljesen vagy részben nyitott gazdaságokká alakultak át. Mindazonáltal a gazdasági fejlıdés csak bizonyos rétegeket érintett, illetve érint. Közös Oroszországban, Fehéroroszországban, Ukrajnában és Moldovában az, hogy mind megırzött bizonyos vonásokat a Szovjetunió összeomlása elıtti gazdasági, politikai sajátosságokból. Ennek ellenére min a négy ország képes volt egy relatív növekedési pályára állni az elmúlt két évtizedben. Ugyanakkor megfigyelhetı, hogy a társadalmi különbségek számottevıek a nyugat-európai fejlett országokhoz képest. Ez részben annak köszönhetı, hogy a szocializmus összeomlását követıen jelentıs rétegek vesztették el munkájukat és kerültek az elszegényedés útjára. A piacgazdaság a kezdetekben nem hozott számukra valódi lehetıségeket a felzárkózásra. A gazdaságban megtermelt javak nagy részébıl csak egy nagyon szők réteg részesül, míg a nem produktív rétegek egy ördögi kör tagjaiként nem képesek valódi értéket teremteni a piacokon. Mindemellett fontos látni azt, hogy mind a négy országban komoly fejlıdési potenciál van. Oroszország kihasználva energiahordozókban gazdag területeit az elmúlt évtizedben ismét megkerülhetetlen politikai és gazdasági erıvé vált a nemzetközi színtéren. Moldova és Ukrajna esetében mindezidáig nem tapasztalható áttörés, ezen országok elırehaladását a szüntelen belpolitikai csatározások és a kiszámíthatatlan gazdaságpolitika jellemzi. Fehéroroszország helyzete ugyancsak volatilis. Az 1990-es éve óta hatalmon lévı politikai irányvonal konzerválta az ország helyzetét. Gyökeres változás kizárólag úgy képzelhetı el, hogy a politikai elitet egy olyan vezetés váltja fel, amely több irányba nyitottá képes tenni az ország gazdaságát. A kelet-európai országok helyzete ugyanakkor reményteljes tekintve azokat a trendeket, amelyek az elszegényedett rétegek gazdaságba való integrálását célozzák. Megfelelı politikai elkötelezettséggel olyan modellek alkalmazhatók Kelet-Európában is, amelyek segíthetnek integrálni a kevéssé produktív rétegeket. Ezen – a szakdolgozatban is tárgyalt – modellek nem a tradicionális integrációs törekvéseket helyezik elıtérbe, hanem innovatív technológiákkal, ügyfeleket látva a szegényekben kísérlik meg a gazdaság élénkítését. Továbbá az elkötelezettség jelenléte az irányba, hogy a rétegek egyenlıbben részesüljenek a gazdasági szereplık által termelt javakból nagyban elısegítheti a gazdaság erısödését. 6
Jelenleg a Földön 2,5 milliárd ember él napi 2.5 $–nál kevesebbıl.1 A profit orientált vállalatok elenyészı része tekint erre a társadalmi csoportra, mint potenciális vásárlói csoportra.
Ugyanakkor a technológia fejlıdésével, költséghatékony gyártási technikák
elterjesztésével a piramis alján élık bekapcsolhatók a világgazdasági körforgásba, vásárlóként és eladóként jelenhetnek meg a globális piacon. A téma aktualitását adja napjaink egyik trendje, amely megkérdıjelezi az elmúlt évtizedekben bevált, megszokott üzleti gyakorlatok hatékonyságát. Emellett a fejlıdı világ országai egyre nagyobb jelentıséggel bírnak a világgazdaságban, ugyanakkor lakosságuk nagy része továbbra is a szegénységi küszöb alatt él, direkt és indirekt módon sem részesülnek például az ország energiahordozóinak értékesítésébıl vagy a külföld által nyújtott segélyekbıl, az uralkodó osztály kisajátítja magának a közjavakat és az azokból származó elınyöket. A piacok liberalizálása kikényszerítette, hogy a vállalatvezetık és a társadalom szereplıi együttmőködjenek. Új üzleti modelleket alakíthatnak ki, átalakíthatják mind a szervezeteket, mind a fejlıdı világ országaiban élı szegény emberek életét. Szakdolgozatomban arra a kérdésre keresem a választ, hogy a fejlett világból induló kezdeményezések hogyan kiterjeszthetıek a fejlett világban, az indulás közvetlen környezetében, illetve hogyan tudnak választ adni a fejlıdı világ által felvetett kérdésekre. A kutatásom kiterjed olyan üzleti modellek vizsgálatára, amelyek sikeresek lehetnek olyan fejlıdı országbeli piacokon is, amelyeken a keresleti oldal vásárló ereje jelentısen elmarad a fejlett országokétól. Kutatásom céljául választott ország csoportok sajátossága továbbá, hogy nem vagy részben teremtıdtek meg a nyugati típusú piacgazdaság kialakulásának feltételei. Az állam továbbra is jelentıs befolyást gyakorol a piaci szereplıkre, erıteljesen szabályozza a piaci versenyt. Ugyanakkor megfigyelhetı, hogy vállalatok és a társadalom hasonló következtetésre jutott bizonyos piaci versenyt érintı kérdésekben, de különbözı úton. Az elmúlt két évtized során elkeseredett harc folyt az üzleti és a civil szféra között, mivel sok ország nyitotta meg kapuit a nemzetközi verseny elıtt, gyakran a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank nyomására.
1
http://en.wikipedia.org/wiki/Poverty
7
3 A szakdolgozat háttere Jelen szakdolgozat háttere 2010-ben végzett kutatásokon, megfigyeléseken és szakmai gyakorlati tapasztalatokon alapszik. Ebben a fejezetben kitérek a kutatási fázisok és a dolgozat összeállítása során alkalmazott módszertanra, illetve részletezem a kezdetekben megfogalmazott célokat a dolgozattal szemben.
3.1 Módszertan A szakdolgozat elkészítési folyamata a kutatási, az adatok konszolidálásának, az újszerő gondolatok felvázolásának és magának a dolgozat összeállításának szakaszaiból állt. A legtöbb idıt felölelı fázis a kutatás volt tekintettel arra, hogy mélyen tanulmányoztam a vonatkozó szakirodalmat és az interneten elérhetı forrásokat. A kutatás adatainak feldolgozását a saját koncepciók felvázolása követte, amely ráépült a kutatás során összegyőjtött adatokra, információkra. A kutatásomban elsısorban indirekt kutatási technikák alkalmaztam. A rendelkezésre álló szakirodalom és az internetes források kimerítették a szakdolgozat elkészítéséhez szükséges kutatásigényt. Továbbá több, a témában jártas hazai szakemberrel készítettem rövid interjút, az interjúk elsıdleges témája: aktuális üzleti trendek a fejlıdı országokban. A kutatási szakasz elıtt pontosításra került a szakdolgozat struktúrája és célja. Az elıkészítési szakasz során definiáltam a problémát és a célokat, amely köré a kutatás és a dolgozat épül. A kutatási terv meghatározta az alkalmazandó módszereket, és némileg a szakdolgozat tartalmi elemeit. Mindazonáltal ekkor még csupán a szakdolgozat tartalmi részeinek struktúrája volt lefektetve, eköré a struktúra köré épült a dolgozat. Kiterjedt kutató munkát végeztem a vonatkozó szakirodalomban és az internet elérhetı adatok, információk között. Továbbá a szakmai gyakorlaton eltöltött idıszak során több hasznosnak bizonyuló anyagot győjtöttem tekintve, hogy munka kapcsolatban álltam a témában jártas gazdasági szakemberekkel. Ezen korábbi, a témában elért tudományos eredmények szintetizálásával és az erre épülı saját, újszerő koncepciókból áll össze a szakdolgozat. A szakdolgozat elméleti alapját a Szakirodalom fejezetben és a dokumentumban végig hivatkozott források biztosították. Fıleg különbözı szekunder kutatási módszereket alkalmaztam az információ győjtés során.
8
A szakdolgozatban általánosan elemzem a szegénység körül kialakult helyzetet. Ezt követıen a választott kelet-európai országokban kialakult gazdasági, politikai helyzetet vizsgálom. A dolgozat további részében bemutatásra kerülnek modern, innovatív üzleti modellek, amelyek például szolgálhatnak a fejlıdı országoknak a kedvezı befektetıi környezet megteremtéséhez. A szakdolgozat végén összefoglalásra kerülnek a legfontosabb megállapítások, illetve ajánlásokat fogalmazok meg a szervezetek részére az üzleti modellek alkalmazásának módjára.
3.2 Cél Szakdolgozatom elsıdleges célja olyan innovatív üzleti modellek elméleti hátterének felvázolása, amelyek milliókat segíthetnek ahhoz, hogy bekapcsolódjanak a világgazdaság körforgásába. Az üzleti modellek mellett kitérek tovább az energiaellátás biztonságának a nemzetközi politikai színtéren egyre inkább növekvı szerepére, illetve magára az energiahordozókra, mint politikai befolyás egyik zálogára. Ezen üzleti modellek alkalmazásának potenciálját vizsgálom meg a kelet-európai fejlıdı országokban, különös hangsúlyt fektetve Moldovára és Ukrajnára, illetve elemezve Oroszországot, mint poltikai és gazdasági nagyhatalmat és Fehéroroszországot, mint visszafogott, politikai okokból még kis fejlıdési lehetıséggel rendelkezı volt szovjet tagköztársaságot. Mindazonáltal Oroszország szerepét olyan szempontból vizsgáló, hogy külpolitikája, hogyan hat Moldova és Ukrajna gazdasági fejlıdési potenciáljának alakulására. A dolgozatban fıként olyan országok gazdasági potenciálját vizsgálom, amelyek világszinten nem feltétlenül tartoznak a legelmaradottabb országok közé, ugyanakkor szembe kellett nézniük széles társadalmi csoportok elszegényedésével és a gazdasági termelés hatékonytalanságával. Továbbá az elmúlt években nem tudtak kézzelfogható választ adni a gazdasági és a társadalmi problémák megoldására. Ezen belül fontos hangsúlyozni, hogy ez nem csupán a célkeresztben lévı elszegényedett társadalmi csoportok problémája, hanem egy teljes ország gazdasága szenved hátrányt. Megállapítható, hogy a leszakadt társadalmi rétegek termelékenysége jelentısen elmarad a középosztályban rejlı potenciáltól. Dolgozatomban kitérek arra, hogy az új technológiák megjelenése, hogyan nyitott teret az innovatív üzleti modellek elterjedésének és ezáltal a gazdaságban rejlı lehetıségek kiaknázáshoz, illetve a leszakadt társadalmi csoportok felzárkóztatásához. 9
A szakdolgozat átfogó célja, hogy összekapcsolja a kelet-európai fejlıdı országokban rejlı lehetıségeket potenciális modern üzleti modellekkel és aktuális, politikai, gazdasági szempontból fajsúlyos kérdésekkel. Ezáltal megoldást kínálva az országok gazdaságának olyan fejlıdésére, amely nem hagyja figyelmen kívül az elszegényedett társadalmi rétegeket.
10
4 A probléma meghatározása A szegénység és az inaktív rétegek problémája évtizedek óta megoldatlan kérdés a világon. Rengeteg projekt, kezdeményezés kísérelt meg átfogó megoldást találni a problémára, ugyanakkor tényleges áttörés nem figyelhetı meg. Fontos hangsúlyozni, hogy a kutatásom alapján az országok általában és azok gazdasági vagy politikai uniói sok esetben csak kommunikáció szintjén helyeznek hangsúlyt az inaktív rétegek problémájára, amely manapság már közel sem csupán szociális kérdés. Nemzetgazdaságok termelékenységét jelentısen rontja az a tény, hogy a lakosság számottevı része elszegényedett, gazdasági szempontból sem produktív része a társadalomnak. A statisztikák azt mutatják, hogy kizárólag az Európai Unióban mintegy 80 millió ember él szegénységben, és számuk folyamatosan növekszik.3 Emellett elmondható, hogy a keleteurópai országok, különösen Oroszország, Fehéroroszország, Moldova és Ukrajna esetében lényegesen rosszabb a helyzet és a felzárkózatással kapcsolatos kilátások ugyancsak nem ígéretesek. Még
Teljes lakosság
Szegénységi ráta
Szegénységben élık száma
142,000,000
15.8%
22,436,000
szándék jelen is
Fehéroroszország
9,700,000
27.1%
2,628,700
van,
Moldova
3,500,000
29.5%
1,032,500
megállapítható,
Ukrajna
48,600,000
35%
17,010,000
hogy
nincs
Örményország
3,200,000
25%
800,000
olyan
sikeres,
207,000,000
26%
43,907,200
Ország Oroszország
Összesen
bevált
módszer,
amely
jelentısen
kelet-európai országok
Táblázat 1 – Kelet-európai országok szegénységi rátája2
alkalmazott,
ha a politikai
hozzájárul
a
leszakadt
által
rétegek
életszínvonalának fenntartható, hosszú távú javításához. Amennyiben a piac szereplıi, beleértve az államot is nem tudnak gyors és hatékony választ adni a jelenlegi trendekre, a társadalom bizonyos szegmensét visszafordíthatatlanul kizárják a piacgazdaságban való részvételbıl, illetve megakadályozzák, hogy a társadalom termelı tagjai legyenek. Mindezzel együtt Ázsiában már megfigyelhetık olyan trendek, amelyek modern üzleti modellek alkalmazásával a piaci szektor profit orientált alapon történı szerepvállalásával
2 3
CIA World Fact book Euractive, 2010
11
vonják be a kisebb vásárlóerıvel rendelkezı embereket a piacgazdaságba. Így tehát a tradicionális állami beavatkozások mellett a leszakadt rétegek tagjait nem elesetteknek, vagy rászorulóknak, hanem partnereknek, potenciális fogyasztóként kezelik, amely képes változtatni saját életkörülményein. A szegénység számos tényezıbıl áll és sokan sokféleképpen definiálják azt, ugyanakkor vannak olyan faktorok, amelyek egyértelmőek a szegénység definiálásához. Az egyik ilyen tényezı a digitális kirekesztettség, amely ugyan nem jár feltétlenül szegénységgel, de digitális eszközök kitörési pontot jelenthetnek a gzadasági értelemben vett termelékenység javításában.
Számos
tanulmány
érvel
amellett,
hogy
megfelelı
közlekedés,
telekommunikációs infrastruktúra megteremtésével versenyképes piacgazdaság alakítható ki a fejlıdı országokban is. Ugyanakkor az infokummikációs infrastruktúra esetén egy gyakori jelenség figyelhetı meg Kelet-Európa szerte. A szélessávú internet penetráció aránya jelentısen elmarad a fejlett országokéhoz képest, fıként a vidéki, kevésbé versenyképes területeken. Mindazonáltal a városi, sőrőn lakott területek ellátottsága megfelelı.4 A digitális kirekesztettség az egyik alapvetı tényezı abban, hogy a vidéki területek nem voltak képesek lépést tartani az urbanizált területeken tapasztalható gazdasági fejlıdéssel. Elmondható, hogy mind a kelet-európai fejlıdı országok, mind az Európai Unió felismerte, hogy az internet hozzáférés hiánya versenyképességi szempontból hátrányosan érinti a lakosságot. A telekommunikációs szektor for-profit szereplıi a leszakadott rétegek tagjait nem kezelik potenciális fogyasztóként. Teoretikusan a tisztán, a piaci szereplık által kezdeményezett projektek nem termelnek nyereséget sem rövid távon, sem a középtávon. A hosszú távú infrastruktúra fejlesztését célzó befektetések megtérülése magas kockázattal jelezhetı elıre. Ez az egyik meghatározó oka annak, hogy a nagyvállalatok nem kezdeményeznek ilyen típusú fejlesztéseket, inkább a sőrőn lakott területekre koncentrálják a tevékenységüket. A leírt helyzetet több elismert közgazdász piackudarcként értékeli, ami nem csak a keleteurópai államokban megfigyelhetı, hanem további fejlıdı országokban is.5 Egyrészt, mint a
4
http://www.internetworldstats.com/stats4.htm Stuart L. Hart – Capitalism at the Crossroads: The Unlimited Business Opportunities in Solving the World's Most Difficult Problems (Wharton School Publishing, 2005)
5
12
választ erre a piackudarcra az állami szféra beavatkozása lehet elképzelhetı, azért hogy felgyorsítsák az infrastruktúra fejlıdését az elmaradott területeken. Ez a beavatkozás többféleképpen történhet, az eszköz lehet akár piaci reguláció vagy például jól célzott fejlesztési támogatás. Mindemellett ez a jelenség megfigyelhetı más iparágakban, például az autóiparban is. Ugyanakkor fontos látni, hogy például a mobiltelefon piac példaként állhat a nagyvállalatok elıtt, tekintettel arra, hogy minıségi szolgáltatások vehetık igénybe fejlett országok távoli, vidéki területein is. A piaci szereplık megfelelı beruházások segítségével kiépítették a hálózatot annak ellenére, hogy a fogyasztók csekélyebb vásárlóerıvel rendelkeznek. Kelet-Európában is megfigyelhetı a fejlıdı országokra általános jellemzı vonás az ország által termelt javak, bevételek tekintetében. A társadalom különbözı szegmensei között tátongó szakadék egyre csak mélyül köszönhetıen annak, hogy a tehetısebb rétegek aránytalanul nagyobb részben részesülnek a javakból a leszakadott rétegek kárára, illetve azok gazdasági termelésbe történı bevonása nélkül. Ezen olyan, késıbb a szakdolgozatban is tárgyalt üzleti modellek bevezetésével lehet javítani, amelyek elsısorban az inaktív rétegek felzárkóztatását szolgálják. Továbbá szükség van egy erıs elhatározásra a gazdasági és a politikai elit oldaláról a jövedelmek igazságosabb elosztására. Például Ukrajna, energiahordozó tranzit országként, komoly erıforrásokat áldozhatna az energiahordozó továbbításából származó bevételekbıl a gazdaság élénkítésére és a leszakadott rétegek bevonására a piacgazdaságba.
13
4.1 A szegénység definíciója Szegénység meghatározása forrásonként különbözı. Szakdolgozatomban a Világbank definícióját alkalmazom, amely szerint a nemzetközi szegénységi küszöb 1,25 $ naponta 2005-ös vásárlóerı-paritáson. Ez egy olyan analízisen alapszik, amely számos mindennapi élte minıségét befolyásoló tényezıt vesz számításba. Ez a mérési módszer egy olyan sokak által elfogadott határt definiál, amelyre reformprogramok, marketing stratégiák épülnek, illetve épülhetnek. A kutatások azt mutatják, hogy Oroszország, Ukrajna, Moldova és Fehéroroszország lakosságának összességében 25%-a él ezen szegénységi küszöb alatt, tehát nem produktív tagjai a piacgazdaságnak.6 Ezek a társadalmi csoportok fıként az elzárt, vidéki területeken élnek, amely vonás valamelyest eltér az Ázsiában megfigyelhetıtıl, ahol az emberek gettósodott városrészekbe zsúfolódnak össze, akár több milliónyian. A statisztikai mutatókból kiindulva látszik, hogy ilyen mértékő elszegényedettségre nem lehet fenntartható gazdasági növekedést építeni.
4.2 Érintett szervezetek Az új üzleti modellek alkalmazásában és a szegénység mérséklésében több szervezet lehet érintett. Akár pénzügyi szerepvállalástól eltekintve például a kormány a piac szabályozásával veheti ki a részét a kevéssé produktív rétegek felzárkóztatásából. Kiemelt fontosságú, hogy a befektetık számára vonzó környezetet teremtsen a politika, csak így érhetı el az, hogy a fejlıdı országok leszakadt lakossága is integrálódjon a piaci körforgásba. A legnagyobb jelentıségük talán maguknak a nagyvállalatoknak van, amelyek készek potenciális fogyasztóként tekinteni a korlátozott vásárló erıvel rendelkezı rétegekre és akár kezdeti veszteségeket elszenvedve hosszútávon minden szereplı számára elınyös konstrukciókat tudnak kialakítani. Kulcskérdés, hogy a termékek, szolgáltatások potenciális célcsoportját nem elesett emberekként, hanem partnerekként, ügyfelekként kell kezelni. Az üzleti modellek bevezetésénél továbbá elengedhetetlen feltétel az, hogy mind az állami, az üzleti és a civil szféra is egyöntetően egy-egy cél mellé álljon. Széleskörő együttmőködés nélkül nehezen valósítható meg egy modell, tekintve fıként azt, hogy a fogyasztói közönség
6
CIA, World Poverty Index, 2010
14
viszonylag sérülékeny és érzékenyebben reagál, amennyiben a szolgáltatás vagy a termék minısége nem váltja be a hozzá főzött elvárásokat.
4.2.1 Nagyvállalatok Nehezen képzelhetı el az, hogy egy-egy nagyvállalat a kezdetektıl “átlagos” ügyfélként kezeli a korlátozott vásárlóerıvel rendelkezı rétegek tagjait. Ahhoz, hogy a cég képes legyen meggyızni egy potenciális fogyasztót arról, hogy a minimális jövedelmébıl a vállalat által kínált terméket vagy szolgáltatást vásároljon speciális marketing és PR stratégia kidolgozása szükséges. Ez a munka történhet akár együttmőködésben a fogyasztóval, sıt vélhetıen hatékonyabb is ilyen módon tekintettel a vásárlói csoport sajátosságaira. Ugyanakkor
egy-egy
késıbb
részletezett
üzleti
modell
bevezetése
megtörténhet
lépcsızetesen is. Egy nagyvállalat vállalati társadalmi felelısségvállalás (CSR) kereteiben involválódhat egy-egy ilyen piacon, amennyiben célcsoportját a piramis alján élık alkotják. Ez egy fontos lépés lehet, a potenciális vásárlók igényeinek feltérképezése felé. Ugyanakkor nem jelenti gyártó vagy szolgáltat kapacitások lekötését, mindössze valamilyen nemő pénzbeli vagy egyéb támogatást egy célért. Megfigyelhetı, hogy a manapság az összes nemzetközi nagyvállalat legalább ilyen szinten foglalkozik a szegénység és a fenntartható fejlıdés kérdésével.
4.2.2 Kis és középvállalkozások (KKV) A leghétköznapibb mód az emberek számára a piacgazdaságba való belépésre egy vállalkozás alapítása és azon keresztül üzleti tevékenység folytatása. Ugyancsak fontos lehet más országok kkv-inak szerepvállalása egy-egy kelet-európai országban, hiszen potenciális üzleti partnerként tőnhetnek fel az integrációs folyamatban. A fejlıdı országok elszegényedett rétegei sokkal nagyobb eséllyel indulnak az integráció útján, ha szervezetekbe tömörülve lépnek be a piacgazdaságra. Ilyen módon egyszerőbben pozícionálják termékeiket, szolgáltatásaikat a piacon, illetve adott esetben nagyobb eséllyel folyamodnak vállalkozói hitelekért, amelyek nagy lehetıséget jelenthetnek a vállalkozás fejlesztésében.
4.2.3 Kormányok Az elemzett országok politikai vezetése nagyban elısegítheti egy-egy üzleti modell bevezetésének sikerességét. Például egy pénzügyi szolgáltatás, a mikrohitel bevezetését
15
vizsgálva egy túlszabályozott, sok adminisztratív teherrel járó piacra lépés, illetve üzletmenet olyan plusz költségeket generálhat, amelyeket már nem bír el “sokszor kis haszon” elven mőködı modell. Mindazonáltal a kutatásaim azt bizonyítják, hogy Oroszország, Ukrajna, Fehéroroszország és Moldova államigazgatása igen bürokratikus, a rendszerek sok esetben túlszabályozottak, sıt több iparágban monopolizáltak. Ennek megfelelıen fontos lenne egy olyan befektetı barát környezet kialakítása, amely teret enged a modern üzleti modellek bevezetésének. A társadalom és a nagyvállalatok együttmőködéseként potenciálisan létrejövı üzleti modellhez szükséges az államigazgatás támogatása is. A kelet-európai országot ezen a téren különbséget mutatnak például ázsiai fejlıdı országokhoz képest; a bürokrácia befolyása a hétköznapokra kiemelkedıen magas Kelet-Európában, mind a négy országban.
4.2.4 Európai Unió Az Európai Unió tradicionálisan speciális hangsúlyt fektet olyan fenntartható üzleti modellek megvalósításának támogatására, amely integrálja a kevéssé produktív társadalmi rétegeket a gazdasági körforgásba. Több olyan iránymutatás van (pl. EU miniszteri deklaráció, Riga, 20067), amelyek elıirányozzák az alapvetı infrastruktúrához való hozzáférést, illetve kiemelik a leszakadt rétegek integrációjának fontosságát. Ezzel összhangban nem csupán az Unión belül, hanem más kelet-európai országokban is elısegítik az innovatív technológiák elterjesztését bilaterális egyezményeken keresztül. Ilyen nemzetközi szerzıdések létrejöttek mind a négy ország és az Európai Unió között.8
7 8
http://ec.europa.eu/information_society/events/ict_riga_2006/doc/declaration_riga.pdf Az Együttmőködési megállapodás az EU és Ukrajna között 1998-ban lépett hatályba.
16
5 A fejlődő országok gazdasági potenciálja Napjaink egyik legnagyobb globális kihívása a fejlıdı országok minél hatékonyabb bekacsolása a nemzetközi gazdasági együttmőködésbe, amely folyamatban kiemelt szerepet kaphat a kevéssé produktív rétegek és a tehetısebb társadalmi csoportok között lévı különbségek csökkentése. Fontos kiemelni, hogy a világgazdaságban termelt javakból bizonyos rétegek jelentıs arányban
részesülnek, míg mások – több milliárd ember – akár napi néhány dollár
bevételbıl élnek. A nyugat-európai és az észak-amerikai országok és a fejlıdı világ országai között óriási szakadék tátong a gazdaság legtöbb területén. Ugyanakkor Európa keleti országainak ugyancsak szembe kell nézniük a mélyszegénység problámájával, még ha nem is abban az klasszikus értelemben, mint ahogy számos afrikai és ázsiai állam teszi azt. Továbbá megfigyelhetı, hogy a szegénység jelentıs arányban jelen van a posztkommunista államok nagy részében annak ellenére, hogy jelenleg kevessé fordítanak figyelemet alsó szociális rétegek integálására. A itt vizsgált országok, Oroszország, Ukrajna, Moldova és Fehéroroszország mind több vonásában hasonló történelmi, gazdasági és politikai múltra tekintenek vissza. Jelen fejezetben a négy ország sajátosságai kerülnek elemzésre annak érdekében, hogy megalapozottan meghatározható legyen mely modern üzleti modellek alakalmazhatóak ezekben az országokban. Ugyanakkor fontos kiemelni azt, hogy mindegyik ország más okok miatt lehet igazán vonzó egy-egy üzleti modell megvalósításához vagy befektetéshez. Jelen fejezetben hangsúlyt helyzek Ukrajnára és Moldovára, mint potenciális befektetési célpontokra. Ukrajna elmúlt években tapasztalható kettıs elkötelezettsége kerül mélyebb elemzésre; nyilatkozatokban az Európai Unió, tettekben pedig inkább Oroszország rajzolódik ki az ország szövetségeseként. Jelen esetben nehéz megmondani, hogy ez a ’hintapolitika’ megfelelı-e az ország érdekeinek képviseletére az azonban biztos, hogy Oroszország, mind az Európai Unió szeretne elkerülni egy tavalyihoz hasonló földgáz kírzist. Ennek megfelelıen az energiabiztonság megteremtéséhez elengedhetetlen a háromoldalú jó kapcsolat kiakalítása. Mindazonáltal további potenciális orosz befolyásszerzéssel9 az érintett
9
Rianovosti: Putin floats Gazprom-Naftogaz merger idea (30/04/10)
17
ukrán energicégekben az energiahordozók szállításának biztonsága tovább növelhetı tekintettel arra, hogy a tljes tranzit lánc egy érdekkörbe tartozhat. Mindazonáltal Ukrajna óriási, eddig ki nem aknázott gazdasági potenciállal rendelkezik. Ezt a megállapítást alátámasztja a ország lakosságának nagysága és a jelenleg még viszonylag nagy arányú nem hatékonyan vagy egyáltalán nem termelı réteg.10 Moldova ugyanakkor kis piacnak tekinthetı a maga 3,5 milliós lakosságával11. Mindemellett a piacliberalizáció igen elıhaladott állapotban több van több szegmensben összehasonlítva más kelet-európai fejlıdı országgokal. Továbbá az ország egyértelmően a nyugati mintát tekinti követendı példának, amely lehetıségeket kínál többek között Magyarország szerepvállalására is az országban. Moldova és Ukrajna mellett az elemzésemben figyelmet fordítok Oroszországra, mint egész Európára jelentıs befolyással bíró világhatalomra és Fehérorországra, mint országra, amely a belpolitikai status quo miatt kilátástalan helyzetben van, viszont egy vezetıváltással radikálisan új irányt vehetne az ország piacainak lliberalizációja. Továbbá ezzel megindulhatna egy integrációs folyamat, amely leszámolna az ország mind keleti, mind nyugati partnereinek terhet jelentı jelenlegi politikai elit gazdaság- és külpolitikájával.
10
Christian Gianella and William Tompson - Closing the Productivity Gap in Ukraine (Beyond Transition, October - December 2007) 11 CIA World Factbook
18
5.1 Ukrajna Jól látható, hogy Ukrajna az idınként fellángoló politikai bizonytalanság és a gazdasági instabilitás ellenére jelentıs piaccá nıtte ki magát az elmúlt évtizedben. A Szovjetunió összeomlását követı években az ország sokáig polgárháború kirobbanásához közeli állapotban volt. Válság uralkodott a politikai, a gazdasági és a társadalmi szférában is. A helyzet napjainkban sem rózsás, de mindenképpen pozitív irányba mozdult el az ország nemzetközi megítélése. Közel 50 milliós lakosságával Kelet-Európa egyik legnagyobb piacának számító ország pozícióit részben energiapolitikai súlyának megerısítésével szilárdította meg. Ugyanakkor Ukrajna továbbra is Oroszország és az Európai Unió, mint két gazdasági nagyhatalom között egynsúlyoz. Az ország szempontjából fontos, hogy mindkét pólussal kiegyensúlyozott viszonyt ápoljon annak érdekében, hogy megfelelıen érvényesíthesse gazdasági
és
politikai érdekeit
a
nemzetközi színtéren. Jelenleg ország
az teljes
lakosságának 35 %-a, több, mint 17 millió Táblázat 2 – GDP változás Ukrajna (Forrás: CIA)
ember
él
szegénységben, amellyel Ukrajna Európa egyik legszegényebb országának számít.12 Jelentıs különbségek vizsgálhatók az ország urbanizált, illetve vidéken élı lakossága között. Kiemelt faktor lehet a gazdaság fejlesztésében az elszegényedett rétegek gazdasági szempontból történı aktivizálása. A gazdaság által termelt bevételek kifehérítése ugyancsak jelentısen hozzájárulna a nemzeti össztermék statisztikáinak javításához. Elemezve Ukrajna befektetési környezetét az egyik legszembetőnıbb vonás a korrupció magas aránya. A
12
CIA World Fact book
19
kutatások szerint az országban mőködı cégek legalább 25%-a a hétköznapi üzletmenet során szembesül a korrupciós kifizetésekkel. Sıt, csaknem egy harmaduk úgy látja, hogy a hivatalnokok szintén korruptak és csak plusz összeg megfizetése esetén végzik el feladataikat.13 Ezzel Ukrajnában a legkedvezıtlenebb a korrupciós index a kontinensen. Olyan cégek esetében, amelyek tulajdonosi összetételében külföldi szereplık is vannak a korrupció aránya még magasabb; 87%-uk szerint van szükség korrupcióra építési engedélyek megszerzéséhez, míg ugyanez az arány mindössze 57% a 100%-ban hazai tulajdonosi összetételő vállalkozásoknál. A globális pénzpiaci válság erıteljesen érintette az egyébként is volatilis ukrán gazdaságot is. Az infláció a korábban is magas 10%-ról 20% felé ugrott a nemzetközi pénzpiacok összeomlásának hatásaként. Az állami szektor finanszírozásával kapcsolatos kérdések 2008. 4. negyedévében szintén elıtérbe kerültek alapul véve az ukrán állam tradicionálisan magas eladósodottságát. A Nemzetközi Valuta Alap több éven keresztül kedvezményes hitellel finanszírozta Ukrajna tartozásait, amely hitelek a válság hatására bizonytalan besorolásba kerültek a nemzetközi minısítık értékelése alapján. 2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010*
Reál GDP (% változás)
9.6%
12.1%
2.7%
7.3%
7.6%
2.3%
-4.0%
2.0%
Fogyasztás (% változás)
10.0%
9.7%
15.7%
12.4%
13.4%
6.8%
14.0%
2.5%
Beruházások (% változás)
22.5%
20.5%
3.9%
21.2%
24.8%
-0.2%
-20.3%
3.4%
Import (% változás)
16.4%
15.5%
6.4%
6.8%
19.9%
6.1%
-23.5%
5.3%
Export (% változás)
10.3%
21.3%
-12.2%
-5.6%
3.2%
0.1%
-1.4%
5.4%
Infláció (% változás)
8.2%
12.3%
10.3%
11.6%
16.6%
22.8%
13.6%
9.8%
Központi bevételek (% GDP)
38.0%
27.1%
41.8%
43.7%
42.3%
42.8%
41.4%
41.3%
Központi kiadások (% GDP)
38.9%
41.5%
44.1%
45.1%
44.3%
43.8%
41.4%
41.5%
Külsı adósság (% GDP)
47.5%
47.1%
45.3%
50.4%
58.6%
72.0%
75.7%
67.0%
*Becslés
Táblázat 3 - Ukrajna fıbb gazdasági mutatói (2003-2010)14
13 14
World Bank – Report on doing business in Ukraine pg10-12 (2009) CIA World Fact book
20
Ez tovább rontotta az ország kilátásait; a 2000-es évek elejétıl 2008-ig tartó viszonylag egyenletes növekedés megtorpanni látszott. A nemzetközi piacok és az ország gazdasági helyzete egyértelmően kiigazításokat várt az kormánytól. Az ország gyengeségeit még inkább felerısítette a globális válság, amely így még kiszolgáltatottabbá tette Ukrajnát. A 2008-as drasztikus keresletcsökkenés a világpiacokon Ukrajna vezetı exportcikkét, az acél értékét is visszavetették.15 Ezzel a kereskedelem feltételei romlottak és külsı finanszírozási opciókhoz való hozzáférés lehetıségei beszőkültek. Megállapítható, hogy a válságot követı kilábalás idıszaka Ukrajnát is pozitívan érintette köszönhetıen nagyban a hazai kormány által bevezetett makrogazdasági reformlépések eredményességének. A Nemzetközi Valuta Alap 2008-ban újabb kilábalást és piaci bizalmat elısegítı hitelt bocsátott az ország rendelkezésére 16.4 milliárd dollár értékben. A 2010-es gazdasági mutatók a gazdaság lassú beindulását vetítik elıre. Az ukrán kormány a nemzeti valuta árfolyamának rugalmasságát biztosító stratégiát kezdeményezett, mindemellett stabilizálta a pénzügyi szektort, illetve 2008 végétıl különös figyelmet fordított a prudens fiskális politikára, a tervezett költségvetések betartására ezzel elısegítve a nemzetközi piacok bizalmának megerısödését az ország felé. Mindazonáltal a 2008-as visszaesés rámutat arra, hogy Ukrajnának szüksége van egy kiszámítható központi pénzügyi stratégiára annak érdekében, hogy ilyen világpiaci válságok ne érintsék ennyire érzékenyen az ország gazdaságát. A GDP 11%-os növekedési rátáról esett vissza hónapok alatt 14%-os csökkenésre 2008 4. negyedévére. Az infláció ugyancsak negatív tendenciát mutatott ebben az idıszakban; 22.3%-os éves fogyasztói árindex emelkedéssel.16 A gazdasági instabilitás 2009-ben is folytatódott az országban, azonban az aktuális 2010-es mutatók jóval kedvezıbbek. Fıként az export visszaesése és a nemzetközi hitelelehetıségek beszőkülése okozta a folytatódó krízist 2009-ben. Fontos eleme volt a talpraállásnak a külföldi hitelezık szerepvállalása a hazai pénzpiaci, vállalati és állami szektor finanszírozásában. A külföldrıl érkezı bizalmat nagyban elısegítette a kormány prudens gazdaságpolitikája. Mindemellett kritikus volt a nemzetközi piacok biztosítása arról, hogy a strukturális reformok felgyorsulnak az országban. 15
Ministry of Industrial Policy of Ukraine - Presenetation on steel industry after the year of crisis, pg 2-5 (2009) 16 CIA World Fact book
21
Az állami kiadáscsökkentés és bevétel növekedés megalapozta a gazdaság felépülését 2009ben. Ugyanakkor a versenyképesség visszaállításának folyamata alatt csökkent a bérek reálértéke és növekedett a munkanélküliség. A központi költségvetési kiigazítások és a Nemzetközi Valuta Alap által nyújtott rendelkezésre állási hitelkeretet megoldást kínált az ország pénzpiaci, illetve finanszírozási válságára. A mutatók szerint az ukrán kormány 2009-ben végéig fenntartotta a kiegyensúlyozott költségvetési politikáját és az évet alacsony államháztartási hiánnyal zárta. Az ország külkereskedelmének visszaesése és a számottevı csökkenés az exportban további nyomást helyezett a gazdaságra 2009-ben. A pénzügyi szektor stabilitását aláásta a túltervezett a nemzeti valuta árfolyama és a külsı adósság újrafinanszírozásának nehézségei. Továbbá a háztarások kiadásai ugyancsak növekedtek a hitelek törlesztésének költségének drasztikus növekedése miatt. Prudens fiskális és monetáris politika alkalmazása párhuzamosan a strukturális reformok tempójának
felgyorsításával
gyökeresen
hozzájárul
a
stabilizációs
folyamatok
eredményességéhez. Mindazonáltal fontos látni, hogy a fentiek elmaradása még mélyebb válságba taszíthatja Ukrajnát, amely elınytelen lenne mind az ország mind a nemzetközi közösség számára, hiszen Ukrajna ismételten távol kerülne a gyökeres gazdasági, társadalmi változás megvalósításának lehetıségétıl. A gazdaságot és vélhetıen a külföldi tıke befektetési kedvét is jellemzi az, hogy az ukrán kis és középvállalkozások 98%-a teljes mértékben hazai tulajdonban van. Ez részben alátámasztja azt a tényt, hogy a befektetık nagyon megfontoltan terjeszkednek Ukrajnában. Ugyanez az adat a nagyvállalatok esetében 80%.17 Szintén növeli a fekete gazdaság nagyságát az a tény, hogy azon vállalkozások 15%-ának nincs banszámlája,18 így minden a tevékenységükhöz köthetı pénzmozgás készpénzben történik. Ugyanakkor kiemelendı, hogy az exportra is termelı vállalatok mindegyikének van bankban vezetett számlája. A gazdaságot földrajzi aspektusban vizsgálva egyértelmően kirajzolódik, hogy az ország nyugati része felelıs a gazdasági termelés jelentıs hányadáért. Megfigyelhetı, hogy vannak olyan keleti régiók, ahol a gazdasági fejlettség szintje csaknem afrikai országokkal van 17
Corporate governance in Ukraine: The role of the ownership structures pg 6-7 (Corporate ownership and control, 2007) 18 World Bank – Report on doing business in Ukraine pg7-8 (2009)
22
versenyben. Ebben az összehasonlításban Kijev kiemelkedik a vidéki régiók közül. A fıvárosban a bruttó hazai össztermék a lakosság arányában jóval nagyobb hányadát állítják elı.
23
5.2 Moldova Moldova ugyancsak egy olyan ország, ahol modern, fenntartható üzleti modellek nagyban hozzájárulhatnak a gazdaság felzárkózásához. Nagy elınye az államnak a nyugat felé való nyitottsága és ezt alátámasztja a piacliberalizáció elırehaladottságának mértéke. Ugyanakkor figyelmet érdemelnek az aktuálpolitikai konfliktusok, amely instabilizálják a befektetıi környzetet, illetve lassítják a struktúrális reform programokat. Tovább bonyolítja az ország helyzetét a Dnyeszter Menti Köztársaság különös politikai státusza. Moldovának nincs ráhatása az autonóm köztársaság „belügyeire”, ugyan a nemzetközi jog szerint nincs ilyen szuverén állam. A saját magát függetlennek tartó terület, annak ellenére, hogy egyetlen másik ország sem ismeri el, tettenértehıen Oroszország párti, és Moldova keletre fordulását tartja a fejlıdés zálogának. Moldova gazdaságának struktúrája gyökeresen átalakult a Szovejetunió összeomlása óta. Ezen átalakulás fejletebbé tette a szerkeztet, hiszen a fúkusz a mezıgazdasági termelésrıl eltolódott
a
szolgáltatások felé.
Ennek
megfelelıen az agrár
szektor 2008-ban mindössze
10%-át adta a teljes
GDP-
nek,19 noha az Táblázat 4 - Moldova GDP változás (Forrás: CIA)
élelmiszer feldolgozó
iparral kiegészülve számottevı hányadát szolágltatja a nemzeti összterméknek. Az ipari termelés a 90-es évek kezdete óta szintén veresényképesebb struktúrát vett fel20; a mesterséges kereslet eltünésével Moldova a piacgazdaságra volt kénytelen termelmi, amely elısegítette a versenyképes termékek, szolgáltatások elıállítását.
19 20
World Bank, World Development Indicators, 2009 Economy watch, Moldova, 2010
24
Mindazonáltal továbbra is a bortermesztés a gazdaság egyik húzóágazata. A mezıgazdaság és az élelmiszer feldolgozóipar összesen 40%-át teszi ki a GDP-nek; mindez a végbement változások ellenére azt mutatja, hogy az országnak nemzetgazdasági szempontból még nagyobb hangsúlyt kell fektetenie a szolgáltatások kapcsán elıállított értékekre, hiszen ezzel jön létre egy igazán rugalmas, fejlett termelési struktúra. Moldovában is lezajlott a privatizáció oroszlán része a 90-es évek elején. Mindazonáltal még a 2000-res években is voltak nagy energiaszolgáltató vállalatok állami tulajdonban. A vállalatok túlnyomórésze privát tulajdonba került, így az állam minden iparágban elvesztetette a vállalatokon kersztül történı ellenırzési pozícióját. A regulációt a piac szabályozási rendszerekkel a hatóságokon keresztül gyakorolta tovább, azonban az ország nyugatra orientálódásával a piacszabályozás mértéke egyre csökkent. Ezzel párhuzamosan a korábban állami tulajdonban állo termıföldek szintén magántulajdonba kerültek 2002-ig.21 Ugyanakkor Moldova legfıbb külkereskedelmi partnere továbbra is Oroszország maradt.22 Fontos kiemelni, hogy az ország külkerskedelmi mérlege viszonylag rossz struktúrával rendelkezik tekintve, hogy az import értéke majdnem háromszor nagyobb, mint az exporté. Ez fıként annak köszönhetı, hogy az ország nem rendelkezik energiahordozókkal23 és gazdasága viszonylag kicsi, sok terméket és szolgáltatást nem éri meg országon belül elıállítani méretgazdaságossági szempontok miatt, így nincs, ami kompenzálja az energiahordozók behozatalával túlsullyossá váló import oldalt. A pénzpiaci világválság Moldovát is gyökeresen érintette 2008-ban.24 A hatékony struktrúrális reformok elmaradása miatt a gazdaság évtizedek óta nem tud stabil, kiszámítható növekedési pályára állni. Moldova lakosságának életszínvonala nagyban függ a többnyire Nyugat-Európában dolgozó moldovai vendégmunkásoktól. Megfigyelhetı a trend, hogy a vendégmunkások által hazaküldött összegek segítenek a családok nagyrészének, hogy magasabb életszínvonalat tartsanak fenn, illetve emelték a befektetési és megtakarítási hajlandóságot is. Ugyanakkor a vendégmunkások pozícióit is érzékenyen érintette a globális válság miatt beszőkülı európai munkaerıpiac, így áttételesen a Moldovánban élı lakosság bevételi forrásai is csökkentek.25 Megfigyelhetı, hogy a társadalami különbségek, hasonlóan más kelet-európai országokhoz, Moldovában is igen jelentısek, a lakosság több mint 30%-a 21
World Bank, Country Factsheet, Privatization in Moldova National Bureau of Statistics of the Republic of Moldova 23 Ministry of Ecology and natural Resources of the Republic of Moldova 24 World Bank – Turmoil at Twenty, Recession, recovery and reform in Central and Eastern Europe (2009) 25 Louis O’Neill – Moldova: recession hits a frozen conflict (openDemocracy, 05/12/09) 22
25
él a Világbank által meghatározott szegénységi küszöb és 20% a Modolva által kijelölt,26 hazai szegénységi határérték alatt. Az infláció az 1990-es évek beli hiperinflációt követıen folyamatosan csökkent az évek során. Az 1994-ben kimutatott 105% után, 2002-re 4%-ra mérséklıdött majd egy rövid emelkedést követıen 2010-ben ismét 4% körül alakul. A munkanélküliség a 90-es években, hasonlóan több posztszovjet országhoz Moldovában is 20-30% körül alakult. Az évezred kezdetén a konszolidáéódó gazdaság a munkaerıpiacon is kifejtette hatását; az országnak sikerült tartósan
10%
alá szorítani a mutatót. Természetesen ebben
nagy
szerepe volt a kedvezı világpiaci folyamatoknak Táblázat 5 – Munkanélküliségi arány, Moldova (Forrás: CIA)
tekintettel arra, hogy Moldova
Magyarországhoz hasonló nyitott gazdaság. Ugyanakkor a világgazdasági válság Moldovát is érzékenyen érintette. A GDP zuhanásával párhuzamosan emelkedett a munkanélküliség. A fogyasztás csökkenését jól mutatja az, hogy az infláció 2009-ben 0% maradt, amely rekordalacsony az ország történetében.27
26
National Bureau of Statistics of Moldova – Report on social and economic situation of the Republic of Moldova (2010, Q3) 27 CIA World Fact book, Moldova
26
5.3 Oroszország Oroszország többször jelentıs változáson esett keresztül az 1950-es évek óta. Relatív gazdasági stabilitás viszont mindössze az elmúlt évtizedben jellemezte az országot. Az 1990-res évek elsı felében a Szovjetunió összeomlását követıen megfigyelhetı hanyatlást a 1998-as válság követte, amely folyamatok alapjaiban megrendítették az
ország
stabilitását.
A
GDP és az ipari termelés csökkent,
az
infláció évekig Táblázat 6 – GDP változás Oroszországban (Forrás: CIA)
az
állami
kontroll nélkül emelkedett. A pénzügyi válság után, a nemzeti valuta összeomlása után az ország gazdasága onszolidálódott köszönhetıen részben a stabilizálódó politikai elitnek. A GDP emelkedésnek indult és majd végig a 2000-es években 5 % felett maradt, a 2009-es globális válság évét leszámítva. A külkereskedelmi struktúra a szocialista rendszer összeomlása óta gyökeresen átalakult. A KGST piacok megszőnésével a mesterségesen generált kereslet megszőnt. Ezt követıen Oroszországnak új felvevı piacokkal kellett kapcsolatot kialakítania erısítve ezzel a nemzetközi kereskedelem export oldalát. Mindemellett az ország az elmúlt évek alatt egyértelmően nyersanyag, illetve energiahordozó nagyhatalommá vált, amely például képes akár elbizonytalanítani Európa földgázellátását. Az exportált nyersanyag egyrészt növeli az ország nemzetközi politikai súlyát másrészt meghatározó eleme az ország külkereskedelmi kapcsolatainak. Az inflációt tekintve a GDP-hez hasonló, negatív trend figyelhetı meg. Az országot érintı 1998-as pénzügyi válság, illetve a 2009-es világválság ugyancsak hátrányosan befolyásolta mindkét gazdasági indikátort.
27
Az infláció 2006-ban már 10 százalék alatt maradt, amire a Szovjetunió felbomlása óta nem volt precedens. A Világbank állásfoglalása szerint a pénzügyi válságot követı fejlıdés eredményeként a gazdaság rendkívül stabillá vált 2006-ra.28 Mindazonáltal fontos megjegyezni, hogy ez a stabilitás köszönhetıen részben a globális visszaesésnek valamelyest gyengült az elmúlt években. Oroszország jelentıs hatást gyakorol mindhárom másik elemzett ország gazdaságára. Korábban, Fehéroroszország, Ukrajna, és Moldova is része volt a Szovjetuniónak és a KGST piacok kereslete meghatározta a gazdaságok szerkezetét is. A keleti blokk megszőnését követıen a függés Oroszország irányába megmaradt ugyan különbözı alapokon és különbözı mértékben. Mindazonáltal fontos látni azt, hogy Oroszország a kelet-európai térség legbefolyásosabb szereplıje mind gazdasági, mind politikai szempontból. Mindhárom ország legnagyobb külkereskedelmi partnere Oroszország. A külkereskedelmi mérleg struktúráját orosz oldalról vizsgálva fıként energiahordozók eladását jelenti a partnereknek. Másik oldalról Ukrajna, Fehéroroszország és Moldova feldolgozott termékeket, élelmiszert szállít Oroszországba. Oroszország döntı szereplı mindhárom ország energiaellátásban, ahogyan több példa alátámasztotta nem csak ezen három ország, hanem Közép-Európa, sıt részben Németország függıségét is. Az energia tranzit biztonságának megteremtése ugyanakkor nem kizárólag Oroszországon, hanem a tranzit országokon is nagyban múlik. Például Ukrajna igen elınyös pozíciót alakított ki tekintve a földgáz útvonalát Európába, ennek ellenére a 2009-es válság alapjaiban megingatta a bizalmat az ország felé. Oroszország és Ukrajna nézeteltérése ezen a területen konszolidálódott 2009 óta és vezetı orosz politikai szereplık már esetleges szerepvállasáról beszéltek az állami nemzeti földgáz vállalatban.
28
Worldbank – Russian Economic Report, 2007 (pg. 2-5)
28
5.4 Fehéroroszország Fehéroroszország ugyancsak egy olyan kelet-európai ország, amely jelentıs gazdasági szempontból inaktív, elszegényedett réteg problémájával néz szembe. Mindazonáltal a szakdolgozat kisebb terjedelemben foglalkozik az országgal tekintettel arra, hogy a belpolitikai status quo korlátozza az ország növekedési potenciálját, és a kedvezı befektetıi hangulat megteremtését. Az ország gazdaságát túlnyomórészt az állam kontrollálja és szakemerek továbbra is szovjet-mintájú struktúrának tekintik.29 Továbbá a korrupció mértéke a szakemberek véleménye szerint alapjaiban gátolja a fenntartható gazdasági növekedés feltételeinek megteremtését.30 Ugyanakkor szükség lehet egy másik hatalmi pólusra, amely képes lenne megingatni Alekszandr Lukashenko pozicióit teret nyitna Fehéroroszország elıtt a piacgazdaság léterehozása felé. Az ország külkereskedelme az orosz piacra épít, illetve túlnyomórészt az orosz piac kiszolgálására épül az ország termelésének számottevı hányada. A magántulajdon állami irányításával, az árak állami szabályozásával, s a legnagyobb vállalatok állami kézben tartásával az állam gazdaságirányító szerepe szinte kizárólagossá vált. Oroszország gazdasági dominanciájának és a belpolitika orientáltságának köszönhetıen az ország még napjainkban is a világgazdaságtól elszigetelten fejlıdik. 2005-ben
az
ország GDP-je vásárlóerıparitáson számolva
egy
fıre jutó GDP értéke
7700
dollár31. A fı kiviteli cikkek az Táblázat 7 – GDP változás, Fehéroroszország (Forrás: CIA)
egykori Szovjetunió
piacára
épülı
29
Guy Norton – Economics: Belarus wants to come in from the cold (Euromoney, 09/10) Human Rights Today – Corruption in Belarus (2010) 31 CIA World Fact book 30
29
gépgyártási termékek, különösen szerszámgépek és a mezıgazdasági gépgyártás termékei. A behozatalt az energiahordozók és az ipari nyersanyagok dominálják. Az infláció 2005-ben 8% volt. A munkanélküliség az állam teljes foglalkoztatottságra törekvı politikájának köszönhetıen igen alacsony (2005-ben 1,6%), ez azonban alulfoglalkoztatottsággal és bujtatott munkanélküliséggel jár együtt. Mindazonáltal Fehéroroszország is tett lépéseket az elmúlt idıszakban a piacliberalizáció irányába. Az ország 2010 nyarán Eurobond kötvényeket bocsátott ki, amely feltétlenül a nyitás jeleként értékelendı.32 Mindemellett a belorusz kormány egy a privatizációért és nemzetközi befektetésekért felelıs ügynökség felállítását kezdeményezte a közelmúltban. Az ügynökség célja az országba érkezı külföldi befektetések összehangolása. Az központi szervekre ugyancsak jellemzı a bürokrácia, több nemzetközi szervezet gyakorolt nyomást a fehérorosz kormányra a bürokrácia szintjének mielıbbi csökkentésért.33 Az energiaszektort tekintve Fehéroroszország viszonylag új helyzettel áll szemben, mivel a legnagyobb partnerük, Oroszország az eddigieknél jóval magasabb áron kínálja összes energiahordozóját. A belorusz vezetés részben köszönhetıen ezen nyomásnak diplomáciai gesztusokat tett az Európai Unió meghatározó tagállamai felé.34 Összességében megállapítható, hogy Fehéroroszország egy esetleges széleskörőbb piacliberalizáció megvalósítása esetén sokkal kedvezıbb célpont lehet a befektetık és a fejlett országok számára. Véleményem szerint a piacok valódi megnyitása csak a jelenlegi politikai vezetés leváltásával érhetı el.
32
http://www.xe.com/news/2010-08-10%2005:23:00.0/1326181.htm (08/10/10
33
World Bank – Business Environment Snapshots, Belarus (2009) Stratfor Global Intelligence – Belarus looks away from Russia
34
30
6 Modern üzleti modellek bemutatása Az világgazdaság új trendjei jelentısen megváltoztatták a korábban jól meghatározott szerepeket az üzleti szférában. A technológiai fejlıdés, a piacok liberalizálása új helyzetet teremtettek az elmúlt évek során. Egy vállalat manapság nem támaszkodhat kizárólag a 70es, 80-as vagy akár a 90-es években sikeresen alkalmazott modellekre. Ezen trendek felismerése egy vállalat részérıl meghatározó verseny elınyhöz juttathat egy szervezetet versenytársaival szemben. Ebben az új helyzetben fontos kiemelni azt, hogy a fogyasztók maguk is értékteremtıvé léptek elı; közel hasonló mértékő ráhatásuk van új termékek, szolgáltatások bevezetésére, mint maguknak a vállalatok stratégiai döntéshozóinak. Ezen folyamat megindulásában kiemelt szerepet kapott az elmúlt évtizedek technológia fejlıdése, illetve az internet dinamikus elterjedése. Egy vállalat rugalmasságát meghatározza az, hogy milyen sebességgel és hatékonysággal tud reágáni ezen új piaci trendekere. Azon nemzetközi profit orientált szervezetekek, amelyek elsıként léptek be a gazdasági piramis aljára alapjaiban járulnak hozzá a fejlıdéshez. A fejlıdı országok, amelyek infrastruktúrája igen fejletlen és az alapvetı termékek vagy szolgáltatások nem vagy csak részben jutanak el a lakosokhoz jó célpontot jelentenek új üzleti modellek teszteléséhez, bevezetéséhez. A bevált innovatív technológiák, modellek így késıbb kisebb módosítással Kelet-Európában is alkalmazhatók lesznek. A szegénységben élı rétegek kihívás elé állítják mind a nagyvállalatokat, mind az érintett országok politikai vezetését. Olyan termékekre, szolgáltatásokra van szükség, amelyek alacsony vásárlóerıvel rendelekezı fogyasztóknak értékesíthetı, ugyanakkor mindezt egy olyan közegben, amely a legtöbb esetben kultúrálisan is távol áll egy-egy nagyvállalat megszokott, posztindusztrális államok alkotta piacaitól. Egy-egy vállalatnak meg kell fontolnia, hogy miképpen értékeli át az eddig a temékekere, szolgáltatásokra
alkalmazott
ár-érték
arányt.
A
hatékonyság
növelés
szinte
megkerülhetetlen, ha a vállalat kelet-európai piacokon kíván sikert elérni. Azon kívül az elmúlt években lezajlott globális válság hatásainak ellentételezése ugyancsak radikális, a versenyképesség megırzését célzó intézkedéseket kíván. Az elmúlt évek során néhány vállalat egyre nagyobb figyelmet fordított a gazdasági piramis alján lévı fogyasztókra. Ahogyan az úttörı vállalatok egyre inkább az ország belsı részén lévı városok és falvak felé terjeszkednek, a vezetıik több idıt töltenek a helyi ismeretek 31
becsatornázásával, értéktervezéssel, alacsony költségő üzleti modellek fejlesztésével és közösségi marketinggel. Közben több nonprofit szervezet hozott létre vállalkozásokat azért, hogy munkát és jövedelmet biztosítson embereknek, így mozdítva ıket az integrálódás felé. Emellett a termékfejlesztés, a logisztika, a projektvezetés, a csoportképzési technikák csak néhány azon mechanizmusok közül, melyek arra szolgálnak, hogy ezeket a sokáig elhanyagolt közösségeket a társadalmi-gazdasági fejlıdés útjára állítsák. Ennek megfelelıen a trendek azt támasztják alá, hogy a nonprofit szervezetek mozgatórugói lehetnek a nagyvállalatok és a piramis alján élık közötti kommunikációban, ezzel segíthetik elı hosszútávon az integrációt. Felismerve, hogy mind a nagyvállalatok mind a nonprofit szervezetek olyan szaktudás birtokában vannak, infrastruktúrával és tudással, amely a másik félnek is elınyöket kínál ahhoz, hogy hatékonyan mőködhessen a korlátozott vásárló erıvel rendelkezık piacán. A Danone és a Grameen Bank például létrehoztak egy vegyesvállalatot, hogy tejtermékeket készítsenek és értékesítsenek a piramis alján élıknek.35
35
http://www.unesco.org/education/poverty/grameen.shtml
32
6.1 A piacliberalizáció eredménye Az elmúlt évtizedekben különös szembenállás volt megfigyelhetı az üzleti és a nonprofit, társadalmi szféra között. Számos ország politikai helyzete konszolidálódott és megnyitották belsı gazdaságukat a nemzetközi verseny elıtt. Ez a folyamat több esetben a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank nyomásának eredményeként zajlott le. A piaci konszolidáció folyamat kezdetén megfigyelhetı, hogy a szférák megkísérlenek befolyást gyakorolni a mindenkori politikai vezetésre az átfogó reformok módszertanán, illetve szükségességén. Megfigyelhetı, hogy miközben a nemzetközi cégek a piacok radikális, minden szegmensre kiterjedı liberalizációja mellett foglaltak állást a társadalom szereplıi a fokozatos piac megnyitásért lobbiztak. Ezt követıen a liberalizációs folyamat eredményeként enyhülı ágazati szabályozás valamelyest javított a betelepülı nagyvállalatok és a társadalom kapcsolatán. A folyamat végéhez közeledve a kormányok egyre kevésbé felügyelték a piacokat szabályozórendszereiken keresztül és a társadalom és a nagyvállalatok feszültek egymásnak, hogy érvényesítsék érdekeiket, amely nézetkülönbségnek pozitív eredménye lett. Elıször is a civil szervezetek a vállalati szektor de facto szabályozóivá léptek elı, elfoglalva azt a vákuumot, amit a kormányok maguk mögött hagytak. Nem volt ez új feladat a számukra; a civil szervezetek éveken át befolyásolták a piacokat olyan területeken, mint a vegyipari szabályozás, az olajszennyezésért való felelısség, a légszennyezés, a folyékony hulladékok, a gyógyszeripai és élelmiszeripari szabványok, a gyermekmunka és a munkavállalók diszkriminatív megkülönböztetése. Befolyásuk keményebb követelményeket alakított ki, mint amilyen jogi szabályozással a vállalatok szembesültek.36 A civil szervezetek, még ha kicsik is, az interneten keresztül egy ember vagy egy szervezet képes felhívni a közfigyelmet, ezzel teret adva a civil szervezeteknek, hogy egyszerre több fronton is színre lépjenek. Ilyen volt például, amikor helyi civil szervezetek megtámadták a Coca-Colát, amiért az indiai Keralában fekvı Plachimada falu vizét elhasználta.37 Ahogyan a beszámolók honlapról honlapra terjedtek, a márka egyetemi és iskolai jelenlétérıl folyó vita egy világmérető harccá nıtt. A kampány kiterjedése, amely piacról piacra és témáról témára nıtt, a Wall Street szerint a Coca-Colának „dollármilliókban mérhetı veszteséget 36
Burton Allen Weisbrod, Joel F. Handler, Neil K. Komesar - Public interest law: an economic and institutional analysis pg 521 (University of California Press, 1978) 37 http://www.countercurrents.org/irc220310.htm (03/22/10)
33
okozott az értékesítés csökkenése és a bírságok miatt Indiában, és növekvı károkat okozott a megítélésében is világszerte”. A társadalmi kezdeményezések a nyilvánosság bevonásával képesek rontani egy piacvezetı cég megítélését, s ez végül az egész iparágat rákényszeríti, hogy változtassák meg az iparági gyakorlatot. Így a társadalom gyakran sikeresen rá tudja venni a vállalatokat, hogy alkalmazkodjanak az ı normáikhoz. Példaként említhetı, hogy civil szervezetek támadják a Nike-t az emberi jogok megsértéséért, a Mercket és a GlaxoSmithKline-t, hogy kikényszerítsék
az
AIDS
elleni
gyógyszerekre
vonatkozó
szabadalmakat,
mert
génmanipulált vetımagokat vezetett be - mindezt annak érdekében, hogy rávegyék a ruhaipari, gyógyszeripari és mezıgazdasági ágazatokat, hogy fejlesszenek ki új stratégiákat.38 Továbbá a liberalizációval új fogyasztói csoportok váltak elérhetıvé a vállalatok számára, mindazonáltal az alacsony jövedelmő fogyasztók elérése nehéz maradt. A vezetıknek új üzleti modelleket kell kitalálni, ha ezeken a piacokon sikert akartak elérni, és úgy tőnik a civil szervezetek részben rendelkeznek az ehhez szükséges tudással, helyi infrastruktúrával és kapcsolatokkal. Emellett vannak olyan nonprofit szervezetek, melyek széleskörő disztribúciós hálózatokat alakítottak ki, amelyek ételt, gyógyszert és hitelt juttatnak el különösen a távoli területeken élıknek. Mindazonáltal ık igazán megértették a helyi kultúrát és fogyasztási szokásokat. Megalapozták hitelességüket és elnyerték az emberek bizalmát azáltal, hogy rendszeresen segítettek a hátrányos helyzető közösségeknek a szegénységgel szemben, a természeti katasztrófákban és a konfliktusokban. A vállalatok elınyben részesítik az ilyen szervezetekkel való közös munkát azért, hogy új fogyasztói csoportokat érjenek el, új piacokon jelenhessenek meg. A Telenor például összefogott a Grameen Bankkal, hogy vidéki fogyasztóknak mobiltelefonokat értékesítsenek.39 A Telenor így fel tudta használni a bank tudását a vidéki mikro-hitelezési csoportok betétgyőjtési és fizetési rendszerérıl, és létrehoztak egy vegyesvállalatot, a Grameen Phone-t, amelyben a Telenor részesedése 62% volt. Hasonlóképpen a World Diagnostic felismerte, hogy Ugandában a civil szervezetek által mőködtetett egészségügyi hálózatokon keresztül tudja a legjobban eladni a HIV, STD és malária teszt csomagjait. A civil szervezetek segítenek a falubélieknek az AIDS
38
http://www.foxnews.com/story/0,2933,140829,00.html (12/07/04)
39
http://en.wikipedia.org/wiki/Grameenphone
34
kezelésében, egészségügyi személyzetet képeznek és klinikákat alapítanak, így kiérdemelték az ugandaiak bizalmát. Ugyanakkor a szociális programokra fordított kiadások világszerte csökkenı mértéke arra kényszeríti a civil szervezeteket, hogy vizsgálják felül a szegénység felszámolását célzó hagyományos stratégiájukat. Ahol eddig a civil szervezetek a kormányzati segítséget és a magán szektortól kapott adományt tartották az egyetlen kiútnak a szegénységbıl, ott most a vállalkozásokat szintén életképes megközelítésnek tartják. Átértékelték a szegényeket „tıkehiányos, alábecsült, alultámogatott vállalkozó”-nak tekintı megközelítést és a szegénység problémáját a „megélhetés fejlesztése”-ként újradefiniálták. A civil szervezetek, kifejlesztettek egy megélhetés-orientált megközelítést, amely a szegényeknek képzést, hitelt és közös üzleti infrastruktúrát nyújt. Következésképp a civil szervezetek üzleti lehetıségeket fedeztek fel állampolgárok között és számos szociális kockázati tıkealapok jött létre.40 Így, miközben a vállalatok felfedezték a civil szervezetek fontosságát a piacokra való belépésben, a civil szervezetek felismerték, hogy gondosan kialakított üzleti modellekkel hatalmas erıket lehet a jó szolgálatába állítani. A kölcsönhatásuk új kapcsolódásokat hozott létre az üzleti innováció és a társadalmi fejlıdés között. Ahogyan a következı részben látni fogjuk, a vállalatok és a civil szervezetek egyre gyakrabban indítanak vállalkozásokat közösen, amelynek elemei az arányosság és a profit, a társadalmi méltányosság és az emberek felruházása az önellátás képességével - s mindez része egy integrált értékláncnak.
40
Civil Society - Social Enterprise Investment Fund launches capital grants scheme (10/18/10)
35
6.2 A közös stratégiák kialakítása Megfigyelhetı, hogy a vállalatok és a civil szervezetek közti kapcsolat egy ellentmondásos, feszültségekkel tarkított helyzetbıl elmozdul egy együttmőködési viszony felé. Az 1980-as évek végére a vállalatok és a civil szervezetek felismerték, hogy nem állhatnak szemben tovább; meg kellett találniuk hogyan tudnak együtt élni és hatni egymásra. Néhányan úgy érezték, hogy felvállalhatják a másik oldallal való együttmőködés kockázatát, hogy elérjenek bizonyos célokat, noha azok korlátozottak is. Ez volt a legnehezebb lépés; a vezetıknek és az aktivistáknak felül kellett vizsgálni a percepciókat és elıítéleteket. Értékelniük kellett az identitásukra, a küldetésükre és az iparági pozíciójukra vonatkozó kockázatokat, mielıtt együttmőködhettek a másik oldallal. A „vállalatok társadalmi felelısségvállalása” (CSR) egy minden olyan tevékenységet magában foglaló kifejezéssé vált, amellyel a vállalatok menedzselték a hírnevüket és kapcsolatokat építettek a civil szektorral. A vállalatok az erıforrásaikat arra használták, hogy a civil szervezetek által meghatározott fontos társadalmi kérdésekkel foglalkozzanak. A legtöbb CSR kezdeményezés azonban, vagy a General Motors által finanszírozott gyermek oktatási programok az Egyesült Államokban, nem kapcsolódik a cég alapvetı üzleti tevékenységeihez. Néhány civil szervezet hajlandó együttmőködni a vállalatokkal, hogy párbeszédet kezdeményezzen az irányvonalról és a társadalmi programokról, de azért bizonyos távolságot tartanak vállalati támogatóiktól. A vállalatok ezeken a mechanizmusokon keresztül hozzáférést nyertek a civil szervezetek helyi piacokkal és társadalmi hálózatokkal kapcsolatos tudásához, miközben a civil csoportok több szakértelemre tettek szert a marketingben és a speciális üzleti területeken. Az ügyhöz kapcsolt marketing lovagolja meg legjobban ezt a trendet. Ez az a tevékenység, amikor egy vállalat a termékeit vagy szolgáltatásait egy civil szervezet támogatóinak árulja, a civil szervezet pedig saját magát adja el a vállalat fogyasztóinak és alkalmazottainak, ezzel bevételt generálva mind a vállalatnak, mind a civil szervezet jótékonysági tevékenységeinek. 2005-ben az ügyhöz kapcsolt marketing kezdeményezések csak Észak-Amerikában körülbelül 1 milliárd dollárt biztosítottak társadalmi ügyekre.41 Ez a megközelítés lehetıvé tette, hogy a két szféra alkalmazza a másik marketing módszertanait. Néhány vállalat például vírális marketing technikákat használ, amiket a civilek találtak ki, miközben több civil szervezet hirdetı cégeket bíz meg azzal, hogy tervezzék meg a 41
http://www.gatesfoundation.org/about/Pages/overview.aspx
36
támogató kampányokat. Ilyen közös marketing kapcsolatokon keresztül a vállalatok és a civil szervezetek kiléptek abból, hogy eltérı üzeneteket készítsenek egyébként is megosztott célcsoportoknak, és abba az irányba mozdultak el, hogy hasonló üzeneteket találjanak ki egy közös célcsoportnak. Ma az emberi jogokért felelıs vezetı, a vállalati felelısségvállalásért felelıs felsıvezetı és a fenntartható fejlıdésért felelıs vezetı együtt dolgoznak a civil szervezeteknél található megfelelıjükkel. Egykor az aktivisták megbélyegezték volna a civil szervezeti szakembereket, hogy eladták magukat, ha a vállalatoknál dolgoztak együtt, de most már számos vállalatnál a civil szervezeti veteránok tartják kézben a kommunikációt, a közösségi kapcsolatokat és a piacfejlesztési portfóliókat. Felsıvezetık, akik azelıtt az idı elıtti nyugdíjazásukat jelezték volna, ha pozíciót vállaltak volna civil szervezeteknél, ma már egy csapat társadalmi kockázati tıkés között találják magukat. Tulajdonképpen sok menedzser úgy építi a karrierjét, hogy oda-vissza mozog a két szektor között. Általánosságban szólva a CSR úgy indult, mint egy olyan módszer, amellyel a vállalatok információt szerezhetnek a civil szervezetekrıl és a hírnevüket menedzselhetik, és azzal végzıdött, hogy olyan eszközökkel látta el a vállalatokat, amelyekre szükségük volt ahhoz, hogy kihasználják az üzleti lehetıségeket a kiaknázatlan piacokon. A civil szervezetek számára a CSR úgy kezdıdött, mint a vállalatok meggyızésének egy eszköze arra, hogy változtassák meg a módszereiket, és egy olyan eszközzé vált, amellyel fejleszthetik képességeiket és magabiztosságukat, hogy ık maguk kezdjenek üzleti tevékenységbe. Ennek következtében a CSR fektette le azoknak az alapoknak egy részét, amelyeken mind a vállalatok, mind a civil csoportok új üzleti modellekkel kezdtek kísérletezni. A globalizáció több mint 15 éve alatt a nemzetközi vállalatok csak a fejlett országokban, illetve fejlıdı világ leginkább tehetıs szegmenseiben értek el elırelépést. A latin-amerikai és ázsiai fejlıdı országokba irányuló közvetlen külföldi beruházások a GDP százalékában kifejezve nem voltak például nagyobbak 2004-ben, mint 1995-ben.42 Ezek a kismértékő tıkebeáramlások jelzik a multinacionális vállalatok attitődjét azzal kapcsolatban, hogy megváltoztassák az üzleti modelljeiket, és kiszolgálják a világ legnagyobb fogyasztói szegmensét: a mélyszegénységben élı 4-5 milliárd fogyasztót. Néhány kivételtıl eltekintve a telekommunikációs szektorban a nyugati vállalatok gyengén teljesítettek a korlátozott vásárlóerıvel rendelkezı fogyasztók kiszolgálásában.
42
Economic Commission for Latin America and the Caribbean - Foreign Investment in Latin America and the Caribbean pg 102-110 (2008)
37
Az
élelmiszer
kiskereskedelmi
ágazatban
az
alacsony
jövedelmő
országokban
megközelítıleg 3 - 4 millió emberre jut egy bolt, a magas jövedelmő országokban ezzel szemben 5800 emberre.43 A külföldi biztosító óriások nem hoztak létre ügyfélbázisokat az alacsony jövedelmő piacokon. A szakdolgozat korábbi részében már említett piackudarcok számos példa van az itt felsoroltakon kívül. Azokban az esetekben, amikor a vállalatok sikeresen léptek a mélyszegénységben élık piacára, látható, hogy ezt leggyakrabban azoknak a hálózatoknak és üzleti modelleknek a kiterjesztésével érték el, amelyeket a CSR kezdeményezéseik részeként vagy a civil szervezetek révén fejlesztettek ki. Az ABN AMBRO az Accion International civil szervezet némi segítségével lépett be a mikrofinanszírozási üzletágba Latin-Amerikában44. A Barclays sikeres mikrobanki tevékenységet épített fel Ghánában 4000 helyi pénzkölcsönzıvel és nemzeti szövetségükkel kialakított társulásban.45 A Shell Alapítvány környezetvédı civil szervezetekkel dolgozott együtt, hogy teszteljék az ellátatlan területeken élık tiszta és megújuló energiával való ellátását célzó új terveket és modelleket. Emellett kockázati tıkealapokat hozott létre, amelyek támogatják a helyi vállalkozókat, és integrálják ıket a Royal Dutch Shell ellátási láncába.46 Ugyanakkor a civil csoportok is hoztak létre vállalkozásokat, általában azokra a piaci szegmensekre belépve, ahol a nagyvállalatok sikertelenek voltak. 1992-ben a civil szervezetek által nyújtott fejlesztési támogatások összege körülbelül a fejlett országok kormányzatai által adományozott pénzforrások, 11%-ával egyezett meg; 2003-ra ez az arány 16%-ra emelkedett. Abban az évben a civil szervezetektıl érkezı adományok az OECD országokból és a multilaterális ügynökségektıl érkezı köz- és magán fejlesztési támogatások jelentıs, 9,4%át tették ki.47 A civil szervezetek olyan infrastrukturális fejlesztésekre használták forrásaikat, amelyek a távoli területeken élı emberek élelemmel, gyógyszerrel, egyéb készletekkel és hitellel történı ellátásához szükségesek katasztrófa esetén. A folyamat során elsı kézbıl szerezték meg az ellátatlan piacokkal kapcsolatos tudást, és jó hírnevet szereztek a helyi közösségekben.
43
The Consumer Goods Forum V. Kasturi Rangan, John A. Quelch, Gustavo Herrero - Business solutions for the global poor: creating social and economic value pg 226-230 (John Wiley and Sons, 2007) 45 http://www.ghanaweb.com/GhanaHomePage/NewsArchive/artikel.php?ID=183021 (05/28/10) 46 http://www.shellfoundation.org/pages/corelines_index.php?p=corelines_content (10/12/10) 47 OECD Journal on Development – Development cooperation report (2005) 44
38
A 2004-es szökıár után például civil szervezetek mikrohitelezési tevékenységeket hoztak létre Indiában a kárenyhítı erıfeszítések részeként. A mikrohitelezési és a kölcsönös biztosítói tevékenységek mellett informális hálózatokat hoztak létre kereskedık és állami tulajdonú szervezetek, valamint a szövetkezetek, szövetségek és export orientált vállalkozások között. Ugandában a Microcare egy három éves kísérleti programot valósított meg, amely 3000 embert látott el élelemmel. A projektet üzleti alapokra helyezik egy új profitorientált vállalat, a Microcare Health révén, amelyet a Microcare és a chicago-i székhelyő Aon biztosító közösen hozott létre. Néhány civil szervezet kifejezetten jól boldogul ott, ahol az állami tulajdonú vagy multinacionális vállalatok elbuktak. Két évvel ezelıtt, amikor az indiai biztosítóóriás, a Life Insurance Corporation túl bonyolultnak találta összegyőjteni a biztosítási díjakat és kifizetni a követeléseket Andhra Pradesh állam mezıgazdasági területein, a mikrohitel szövetségek átvették az üzletet. Mivel széleskörő tudással rendelkeznek a fogyasztókról, és könnyen el tudják érni ıket, a civil szervezetek képesek a piac gyors növelésére. Meglehetısen nyereségesen mőködnek, átlagosan 27%-os bruttó árrést érnek el. Egy franchise modellt alkalmaztak 68 olyan tulajdonos által mőködtetett Child & Family Wellness
üzlet
létrehozására,
amelyek
Kenya
három
kerületének
kisvárosaiban
egészségügyi szolgáltatásokat és gyógyszert értékesítettek. Az egységek egységes teljesítmény-sztenderdek szerint mőködnek és a HealthStore Alapítvány ellátja ıket kulcsrakész menedzsment rendszerekkel, képzi a tulajdonosokat és segít nekik kijelölni azokat a helyszíneket, ahol lehetıségük nyílik arra, hogy legalább 5000 háztartást kiszolgáljanak. 2005-ben a klinikák 404 000 pácienst kezeltek; sikereiken felbuzdulva a civil szervezet további 30 egység felállítását tervezi 2007-ben. A magánadományozókon, alapítványi segélyeken és a szociális kockázati tıkealapokon túl a HealthStore a vállalatoktól is elfogad adományokat. A civil szervezetek tulajdonában lévı, a feltörekvı piacokon mőködı vállalkozások növekvı ereje visszatükrözıdik a fejlett országokban is. A nonprofit szervezetek voltak az úttörıi a széndioxid kibocsátással való kereskedelemnek, a bioélelmiszerek termelésének, a gyógynövény alapú táplálék-kiegészítık gyártásának, az autóbérlési szolgáltatások „annyit fizet, amennyit utazik” rendszerének és sok más vállalkozásnak. A Local Sustainability például egy ontarioi székhelyő civil szervezet, amely mőszaki és energiamenedzsment tanácsadói szolgáltatásokat nyújt az önkormányzatok számára. A szervezet sikereket ért el a létesítményeket jóval energiahatékonyabbá tévı beruházások 39
megvalósításában, ahol az olyanok, mint a GE Capital, a Philips Utilities és az Ameresco csak küszködtek az önkormányzatok politikai, hivatali és szakmai képviselıinek megnyerésébıl származó magas költségek miatt. Energetikai és környezetvédelmi kérdésekben való politikai elkötelezıdés kialakításában szerzett szakértelmének köszönhetıen, a Local Sustainability 36 önkormányzatot tudhat ügyfelei között Kanadában és az Egyesült Államokban. Ebben a folyamatban 2,5 millió dollár bevételt és 50%-os bruttó árrést értek el. Az ellenfelei kezdetben kritizálták a civil szervezetet, azt állítva, hogy annak nonprofit státusza köztámogatásnak tekinthetı. Ugyanakkor a tanácsadó cégek, mint például a CH2M Hill, már a tudásuk és hírnevük miatt mőködnek szorosan együtt a Local Sustainability-vel.48 Idıvel mind a vállalatok, mind a civil csoportok nehéznek találták új szerepeik menedzselését. Mit csinál egy multinacionális vállalat, mint a Royal Dutch Shell a Shell Alapítvánnyal, ha az elmozdul egy „üzleti befektetési stratégia irányába annak érdekében, hogy társadalmi és befektetési céljait egyaránt elérje?” Vajon egy civil szervezet, mint a Local Sustainability úgy éri-e el jobban a célját az energiahatékonyabb létesítmények létrehozására, ha a tanácsadását profitorientált tevékenységként szervezi ki, vagy ha a nonprofit struktúrához tartozó projektként kezeli. A civil szervezetek gyakran bizonytalanok abban, hogy vajon egy vállalat potenciális munka- vagy versenytárs lesz-e, és ez fordítva is igaz. Egyrészt a nonprofit vállalkozások, mint a Local Sustainability Kanadában és a mikro-biztosítói hálózatok Indiában olyan fogyasztókra teszik rá a kezüket, akiket a vállalatok is nagyon szeretnének megszerezni. Másrészt az olyan egészséges élelmiszereket forgalmazó kiskereskedık, mint a Whole Foods Market elvették azokat a fogyasztókat, akik azelıtt civil szervezeti tulajdonú szövetkezeteknél vásároltak.49 Kiskereskedık, mint a Starbucks és a Tesco olyan termékeket adnak el, amelyek versenyeznek a civil szervezetek Fairtrade termékcsoportjával. Mióta a vállalatok emiatt kevesebb Fairtrade terméket vásárolnak, az események alakulása aggodalommal tölti el azokat a civil szervezeteket, akik létrehozták ezt a szabványt.
Ahogy egyre több vállalat irányít üzleti kísérleteket a piramis alján lévı piacokon és a civil szervezetek üzleti érzéke is fejlıdik, úgy ismerik fel egymás korlátait és erısségeit. Ez 48 49
http://www.ch2m.com/corporate/about_us/community_investment/sustainability.asp http://en.wikipedia.org/wiki/Whole_Foods_Market
40
vezetett a két szektor közötti hosszú távú társulások megalapításához. A közös alkotás magában foglalja egy integrált üzleti modellnek a kifejlesztését, amelyben a vállalat a civil szervezetek értékközvetítı kapacitásának egyik kulcselemévé válik és viszont. Az ilyen vállalkozások három lehetıséget kínálnak:
Termékek eljuttatása alacsony jövedelmő fogyasztóknak alacsony áron, illetve piaci réseket kihasználó termékek eladása érett piacokon.
Hibrid üzleti modellek létrehozása a vállalatokkal, civil szervezetekkel és a gazdaság legalsó lépcsıfokán lévı vállalkozókkal közösen.
A vállalatok társadalmi elfogadottságának újjáélesztése a civil szervezetek hatásának egyidejő növelésével.
Amikor a vállalatok és civil szervezetek közösen vezetnek be újításokat, a kapcsolatuk kereskedelmi jellege és a szerepük változhat, de az eredmény gyakran egy áttörés. Tulajdonképpen ez a csendes párbeszéd, távol a nyilvános vitáktól, kialakította azokat a fı elveket, amelyek a jövıben az irányítási struktúrák alapjául szolgálnak majd - amint ezt „A vállalat – civil szervezet elkötelezıdés új szabályai” címő keretes írás mutatja. Vegyük a BP esetét, amely főtıanyag-takarékos tőzhelyet kezdett el kifejleszteni a vidéki India szegény fogyasztói számára.
41
6.3 Példa egy nagyvállalat és a társadalom együttműködésére A piackutatás azt mutatta, hogy a fogyasztók az aktuális jövedelmük, a főtıanyagok elérhetısége és a fızési szokások alapján a főtıanyagváltás lehetıségét igényelték. Egy indiai társadalmi szervezettel együtt a BP kifejlesztett egy hordozható tőzhelyet, amelyben egyaránt használható cseppfolyósított petróleum gázt (PB) és biomassza is főtıanyagként. Egy további társadalmi célt kielégítve a BP úgy tervezte meg a tőzhelyet, hogy a biomasszát nagyon hatékonyan égesse el, így kiküszöbölve a füstöt, amely légzıszervi betegségeket okoz Indiában.50 A BP fı kihívásai közé tartozott a disztribúció és a kiskereskedelem, mivel csak kisboltok és vándorkereskedık látják el a falusiakat a vidéki Indiában. A vállalat arra a következtetésre jutott, hogy ha befektetne a disztribúciós hálózat semmibıl való felépítésébe, akkor nem lenne képes a tőzhelyet olyan áron eladni, amelyet a megcélzott fogyasztók megengedhetnek maguknak. A BP rájött, hogy a disztribúciót megoldhatná a helybéliekkel, akik ismerik a falusi fogyasztókat és el tudják érni a falvakban lévı eladási ügynököket. Bár a vállalat tudott marketing szakértıket és szociális munkásokat alkalmazni tanácsadóként, de olcsón akarta kialakítani a kapcsolatait a rengeteg ügynökkel annak érdekében, hogy ki tudjon szolgálni egy nyelvileg eltérı, kulturálisan különbözı és fizikailag szétszórt fogyasztói bázist. Az elızetes piackutatás során a BP vezetıi találkoztak három civil szervezettel akik mikrohitelezési tevékenységet és más társadalmi vállalkozásokat üzemeltettek India déli részén. A BP és a civil szervezetek közös piackutatást végeztek, hogy megismerkedjenek egymás motivációival, eljárásaival és adottságaival. Ezután a két fél meghatározta a közös stratégiai célt és kialakította a mőködési alapelveket. A kulcsszereplık között létrejött kapcsolatokon keresztül építették fel a bizalmat. A bizalom tovább nıtt, amikor a BP hosszú távú szerzıdéses kötelezettségvállalást tett a projekttel kapcsolatban. Ez a bizalom döntınek bizonyult például, amikor a civil szervezetek elhatározták a disztribúciós csatornák egyesítését öt államban méretgazdaságos javítása érdekében. A legtöbb vállalat jobban szeret több forgalmazóval együtt dolgozni, hogy szétterítsék a kockázataikat, de a BP a civil szervezetek nyomására támogatta a konszolidációt. A civil szervezetek alapítottak egy új vállalatot, amely közös üzleti közvetítı közegként mőködik, s 50
http://www.energyfordevelopment.com/2010/08/bangladesh-improved-stoves-report.html (08/10/10)
42
rajta keresztül a falusi ügynökök meg tudják osztani befektetéseiket, engedélyeiket és kockázataikat. Ez új volt: civil csoportok azelıtt soha nem hoztak létre egymással vagy egy vállalattal közös vállalkozást. A két fél a projekt minden szakaszában szorosan együttmőködött egymással. Finomították az üzleti modellt, közösen fejlesztették és együtt dolgozó csoportokban hajtották végre a kiterjesztési terveket. A BP és a civil szervezetek együttmőködtek a piacok azonosításában és az ügynökök képzésében. Közösen értékelték a tőzhely kivitelezését, költségeit, használhatóságát és biztonságosságát. Megbeszéléseket tartottak a termelés, a disztribúció, a fogyasztói ajánlatok (beleértve a finanszírozást), a tıkeberuházás és a kockázatok gazdasági értékelésérıl minden érintett nem csak a BP és a civil szervezetek, hanem az ügyfelek, a forgalmazók és a mikrohitel szövetségek- részvételével. A BP és a civil szervezetek egyidejőleg foglalkoztak azokkal a kérdésekkel is, amelyek nehezen megoldhatóak. A BP például nem szegné meg a szállítás, a raktározás és a PB használatának a biztonsági elıírásait, és nem hágná át a saját üzleti etikai szabványait. A civil szervezetek képzési tananyagának központi részévé váltak az egészségügyi és biztonsági elıírások; a civil szervezetek dolgozóinak még a vezetés közbeni biztonsági öv használatát is meg kellett tanulniuk. A maguk részérıl a civil szervezetek meg akarták védeni a hitelességüket és jó hírnevüket a falusiak szemében. A BP-nek ezért szintén alkalmazkodnia kellett valamilyen mértékben. A vállalatnak például biztosítania kellett azt, hogy a civil szervezetek vállalata által helyi értékesítési ügynökökként alkalmazott nık lesznek az elsık, akik kapnak a vállalkozás által kitermelt készpénzbıl, így lehetıvé teszik a falusiaknak, hogy visszaszerezzék mőködı tıkéjüket. A BP és civil szervezetek között létrejött kereskedelmi megállapodás nem hasonlít a hagyományos beszállítói megállapodásokra. Az egyik különbség a költségszerkezet és az árrések átláthatósága. A civil szervezetek például készítettek egy elemzést a disztribúciós folyamatról, azonosítva minden költségelemet és fedezeti pontot a PB gázpalackokhoz kapcsolódóan. Ezek nehezebbek, szigorúbban szabályozottak és veszélyesebbek, mint azok a termékek, melyekkel a civil szervezetek általában foglalkoznak. Továbbították megállapításaikat a BPhez. A szállítók gyakran visszatartják az információkat a forgalmazóktól, hogy jobb alkupozíciót érjenek el a tárgyalások során. Ebben az esetben azonban a BP és a civil szervezetek 43
megosztották a belsı gazdálkodási információkat egymással, így láthatóvá váltak a választási lehetıségek a forgalmazási költségek, a fogyasztói kiszolgálás, a növekedési ütemek és a fedezeti pontok tekintetében. Ez a szokatlanul nagy átláthatóság segített túllépni a két szektor közötti hagyományos bizalmatlanságon. Végül a BP és a civil szervezetek kialakítottak egy pénzügyi modellt, amely az értéklánc minden szereplıje számára lehetıvé teszi, hogy pénzt keressen. A civil szervezeteknek magukra kellett vállalni a falukban élı ügynökeik hitelkockázatának és jogi felelısségének jelentıs részét. Nem tették volna meg, ha nem lettek volna biztosak benne, hogy a BP hosszú távon fektet be ebbe a programba. A multinacionális vállalatnak meg kellett mutatnia azokat az üzleti adatokat, amelyeket általában nem oszt meg a forgalmazókkal. Az együttmőködésen alapuló kapcsolat jogi keretének felállítása hatalmas tanulási és bizalomépítési tapasztalat volt mindkét szektor vezetıi szerint. Ez a folyamat kialakította az ıszinteség, az átláthatóság és a közös problémamegoldás kultúráját, ami egyedülálló a vállalat - civil szervezet kapcsolatokban. A közös alkotásból származó megközelítés hasznának még a piacon is helyt kell állnia, de néhány elıny már most egyértelmő. Elıször is, a BP magához kötötte a hiteles civil szervezeteket, amelyek kiterjedt infrastruktúrával rendelkeztek és ez a kapcsolat borzasztóan értékes volt egy olyan külföldi vállalat számára, amely csak kevés ismerettel rendelkezett Indiáról és semmilyen ismerettel a vidéki, piramis alján lévık piacáról. Másodszor, a civil szervezetek részt vettek egy teljes körő termék-tervezési folyamatban és az üzleti modellek kialakításában. Ebbıl kétféleképpen is hasznot láttak: részesei lettek a tőzhely kifejlesztésének elismerésében és hitelessé váltak egy globális vállalat sikeres együttmőködı partnereként is. Harmadsorban, mind a vállalat, mind a civil szervezetek egyedülálló számviteli elınyökhöz juttattak egy új vállalkozást. A BP jelentıs finanszírozási potenciálja és türelme ellen tudott állni a kezdeti nehézségeknek; a civil szervezetek gyorsan hozzá tudtak férni más eszközökhöz, mint például a földterülethez, amelyre az üzletnek szüksége volt. Végül a BP és a civil szervezetek együtt alakítottak ki egy üzleti ökoszisztémát, amely különbözı gazdasági szereplıket - egy globális vállalatot, helyi civil szervezeteket, vándorkereskedı mikro-vállalkozásokat és egy kutatóintézetet – hozott össze egy hatékony értékláncban.
44
Ez a szövetség többet kínál, mint csupán hozzáférést a jobb termékekhez elérhetıbb áron; a szövetség képes esélyt adni a piramis alján élı embereknek, akik eddig nem tudták élvezni a globalizáció elınyeit, hogy új megélhetési forrást találjanak, gazdasági és társadalmi befolyást szerezzenek.
45
7 Modern üzleti modellek alkalmazása kelet-európai országokban A 2000-es évekig megfigyelhetı jelenség, hogy a nemzetközi vállalatok és a társadalom alsó rétegébıl származó fogyasztók nem bíztak egymásban.
51
Azonban az elmúlt években
kitőnik, hogy ez a különbség csökkenni látszik, a cégek arra törekszenek, hogy ezt a bizalmat kialakítsák a potenciális fogyasztók, még ha a vásárlóerejük korlátozott is. A mélyszegénységben élı fogyasztók ugyanúgy fogyasztanak, mint tehetısebb társaik, természetesen a vásárlói kosár összetétele jelentısen eltér egy átlagos fogyasztó által beszerzett termékek, szolgáltatások összetételétıl. Mindemellett fontos megemlíteni, hogy a kutatások szerint a mélyszegénységben élı fogyasztók is a jobb minıségő, újabb cikkeket választják, amennyiben lehetıségük nyílik rá. Ezek a fogyasztók korlátozott vásárlóerejüknél fogva a kisebb csomagot választják. A vállalatoknak tudomásul kell venniük, hogy a fejlett logisztikai megoldásokkal meglehetısen javítható az elérhetı piacok mérete, illetve potenciális fogyasztók száma. A tradicionális elosztó rendszerek kizárólag a sőrőn lakott területeket tekintik célpontnak. Ugyanakkor a távoli területeken élık is képezhetnek komoly vásárlói csoportot, így a marketing fókusza is kiszélesedhet innovatív elosztási modellek bevezetésével.
7.1 Mikrohitel Megfigyelhetı, hogy a kelet-európai bankrendszer inkább konzervatív hitel-kihelyezési politikát folytatott a legutóbbi idıkig, aminek eredményeként a lakosság jelentıs része keveset tud a banki szolgáltatásokról. Az ı hiteligényük jelentıségét ugyanakkor jól jellemzi az uzsorás hitelek kihelyezésével foglalkozó pénzintézetek térhódítása és az illegális uzsora kölcsönök ugrásszerő elszaporodása.52 A kelet-európai országokban hitelt csak a pénzpiacokat szabályozó törvényben foglalt vállalkozások nyújthatnak. Egy potenciális mikrohiteleket kihelyezı szervezet ugyanakkor nem értékelhetı hagyományos kereskedelmi bankként, vagy pénzügyi közvetítıként. Az eltérések fıként a két típusú szervezet alapvetı stratégiái, céljai között lévı különbségek magyarázzák. A szervezet olyan mikro- és kisvállalkozásoknak, illetve korlátozott vásárló erıvel rendelkezı fogyasztók számára helyez ki pénzeszközt, amelyeket a kereskedelmi bankok nem érnek el. 51 52
C.K. Prahalad – The Fortune at the Bottom of the Pyramid (Wharton School Publishing, 2009) Magyar Fejlesztési Bank – Esélykassza tanulmány pg. 12-14 (12/2009)
46
A vállalkozás kliensei jellemzıen a célcsoport pénzügyi sajátosságinak megfelelıen a viszonylag kis összegő, rövid futamidejő, rugalmas hiteltermékeket igénylik. A normál banki kínálattól eltérı termékeken túl különbséget jelent a biztosított fedezet formája, a banki jártasság hiánya, valamint a személyes kapcsolattartásra, ügyintézésre való igény. Fedezeti forma lehet pl. csoport által biztosított fedezet. A csoport tagjai egymás hiteléért vállalnak közösen garanciát; amennyiben minden egyes csoporttag teljesítette a visszafizetést, akkor tudnak következı – magasabb – kölcsönösszeget igényelni. A hitelt elsısorban újonnan induló mikro vállalkozóknak nyújtható, jövedelemteremtı kisléptékő, helyi projektek megvalósítására. Általános trendként megfigyelhetı a kelet európai piacokon hitel-visszafizetési fegyelem romlása, ez a szegénységben élı lakosságra is jellemzı. A vállalkozási célú hitelek nehezen különíthetıek el a fogyasztásiaktól A szegénységben élık egyre nagyobb hányada kerül adósságcsapdába, a meglevı hiteleiket csak újabbakkal tudják kiváltani, amit sok esetben rendszeres uzsorakamatok fizetése is nehezít.53 A háztartások bevételei egyre inkább függnek a szociális transzferektıl; ezek hektikus változtatásai azonban hosszú távon nem teszik tervezhetıvé a háztartásbevételeket. Az üzleti modell bevezetésénél fontos figyelembe venni a következıket:
Amennyiben csoportok részére való kihelyezésrıl van szó
csoportoknak
folyamatosan bıvülniük kell, legalább is mindig kell, hogy legyenek olyan új jelentkezık, akik még nem kapták meg a hitelüket. Ez lehetıvé teszi, hogy a csoportok megfelelı mőködését kívülrıl is kontrollálja a közösség még hitelt nem kapott, de potenciális ügyfélnek számító lakossága.
A csoporton belül választani kell egy szervezıt, aki a csoport adminisztratív mőködéséért felelıs, ugyanakkor lényegi, a program mőködését érintı kérdésekben nem hozhat döntéseket.
A hitelnyújtás „papíralapú”, nem pedig szóbeli megállapodásokon alapul, azaz az ügyfelekkel szerzıdést kötnek.
53
Fedezetül csak a csoporttagok egymásért vállalt kezessége szolgált.
Magyar Fejlesztési Bank – Esélykassza tanulmány pg. 14-15
47
A módszer jelenleg már számos országban mőködik sikerrel, bizonyítékul szolgálva arra, hogy a még a legszegényebb rétegek körében is lehetséges rendszeres megtakarítás, amelyhez rendelt kiegészítı támogatás (adomány), a korábban el nem érhetı vagyoni célok kitőzését is lehetıvé teszi. A havi rendszerességő, kötött összegő megtakarítás, amelyet a program kiegészít saját forrásából, valamint olyan pénzügyi képzést is biztosít a részvevıknek, mely csökkenti gazdasági kiszolgáltatottságukat és növeli pénzügyi, jogi ismereteik szintjét. A program elınye, hogy a résztvevık aktív részesei annak a folyamatnak, amely végén saját erıfeszítésük eredményeképpen elérik a kitőzött vagyoni céljaikat. A program rövid távú célja, hogy segítségével a résztvevık a megtakarítások révén befektethessenek saját jövıjükbe: vagyontárgyak felhalmozásába, gyermekeik oktatásába és családtagjaik egészségének megırzésébe. A hosszú távú cél ugyanakkor egyrészt annak bizonyítása, hogy a feltételekhez kötött készpénzjuttatási programok hatékonyabbak és eredményesebbek, mint a jelenlegi szociális rendszerben nyújtott segélyek, valamint a fenti céllal összhangban annak elısegítése, hogy a rövid távú, pusztán létfenntartást biztosító szociális programokról a hangsúly inkább a rászorulókat a pénzügyi függetlenség elérésében segítı programokra kerüljön. Ebben a tekintetben a program sikere nem csak abban nyilvánulhat meg, hogy bizonyos számú résztvevıt hozzásegít egyéni céljai eléréséhez, hanem abban is, hogy a kormányzat elfogadja és magáévá teszi a feltételekhez kötött készpénzjuttatási kezdeményezések alapját képezı érveket, elméleteket és látásmódot, illetve felülvizsgálja a létfenntartást biztosítására irányuló szociális programokat, amelyek a kedvezményezettek hátrányos helyzetének megszüntetésére nem bizonyultak alkalmasnak a kelet-európai országokban. A program lehetıséget kínál az alacsony jövedelmő résztvevık számára, hogy aktívan hozzájáruljanak vagyoni helyzetük javításához, amelyen keresztül a következı közvetett célok is elérhetıvé válnak: ingatlanjaik piaci értéke nı; mobilitásuk növekszik; javul a munkaerı-piaci helyzetük, jövedelmük nı és kiszámíthatóvá válik.
7.2 Mobil, infokommunikáció A mobil és infokummunikációs technológiák kiemelt jelentıséget kínálnak a kelet-európai országok számára. Napjaink technológia orientált világában elengedhetetlen az internet, illetve a mobil kapcsolat a piacgazdaság bármely szereplıjének. Ugyan a közvélekedés úgy
48
tekinti ezeket, mint olyan szolgáltatások, amelyek bárhol, bármikor elérhetıek a helyzet mégis kissé összetettebb különösen a kelet-európai fejlıdı országokban. Leszakadt, izolált területeken élı rétegek számára nem elérhetıek ezek a szolgáltatások, amely jelenség kifejezetten negatívan befolyásolja az integrációjukat és nagyban hozzájárul a kirekesztettségükhöz. Összehangolt infrastruktúra fejlesztési projektek elindítása a vállalati, az állami és a társadalmi szektor széleskörő együttmőködésével képzelhetı el, csak így történhet meg fenntartható üzleti modellek bevezetése a piaci résekben. Közepes volumenő beruházással napjainkban már az alacsony jövedelmő rétegek számára is elérhetıvé vált az ilyen típusú technológiákhoz való hozzáférés. Megfigyelhetı, hogy számos fejlıdı országban többen használnak mobiltelefont, mint vonalas kapcsolatot.54 Egy potenciális mobil infrastruktúra fejlesztési program megvalósításával tovább bıvíthetı a mobil telefon használók köre. A potenciális ügyfelek életszínvonala kézzelfoghatóan javulhat azzal, hogy új kommunikációs technológiák használata nyílik meg elıtte. A mikrohitelezési koncepció és a mikrohitelezési program fúziójaként több tízezer fogyasztó érhetı el viszonylag rövid idı alatt. A fogyasztók számára a kezdeti pénzeszközök egy pénzintézeten keresztül biztosíthatóak. Egy ehhez hasonló üzleti modell a világ számos pontján ért el sikereket és támogatta számos fogyasztó aktívabb szerepvállalását a piacgazdaságban. Fontos, hogy a megvalósításban részt vegyenek profit orientált nagyvállalatok, illetve ugyancsak kritikus a kelet-európai piacok vonásainak azonosítása annak érdekében, hogy minél hatékonyabb market stratégia kidolgozására nyíljon lehetıség. Egy hasonló üzleti modell bevezetésével jelentısen csökkenthetı a fogyasztók a telefonálásra szánt költsége. A megtakarított összeget más a mikrogazdaságot élénkítı termékek és szolgáltatások vásárlására használhatják fel A mobiltelefon használat, ahogy tapasztalhattuk az urbanizált régiókban is, beépül a hétköznapi a fogyasztók hétköznapi életvitelébe. Mindemellett nagy lehetıséget jelent a helyi kis és középvállalkozások számára az, hogy jóval több információhoz jutnak hozzá a gazdaságról, tájékozódhatnak a piaci árakról, trendekrıl, amely hozzásegítheti a vállalkozásokat ahhoz, hogy növeljék profitjukat vagy csökkentség kiadásaikat. 54
http://en.wikipedia.org/wiki/Telecommunications_Statistics_in_India
49
7.3 Energia politikai kérdések Napjain egyik legégetıbb kérdése Európában az hosszútávú energiabiztonság megteremtése minden ország számára. Az elmúlt években tapasztalhattuk, hogy az országok energiaellátását destabilizálhatja egy-egy nemzetközi politikai nézeteltérés. Oroszország, mint energiahordozó nagyhatalom kedvezményezett helyzetben van más nyugat és kelet európai országokhoz képest. A statisztikák szerint az ország a világ legnagyobb energia exportıre és a második legnagyobb energia kitermelıje.55 Oroszország számára az egyik profitszerzési
módszer az, hogy egy tranzit
országon keresztül
értékesítik az
energiahordozókat. Továbbá jól látható az ország törekvése afelé, hogy megszerezzék a teljes ellátási láncot például a tranzitért felelıs cégek felvásárlásával. Emellett Oroszország egyik kiemelt célja az, hogy megırizze a pozícióját, mint az Európai Unió elsıdleges energiahordozó beszállítója. Ennek megfelelıen az orosz politikai vezetés egyre több fórumon promótálja a Déli- Áramlat megépítésének jelentıségét, illetve számos országgal aláírásra került a elkötelezettséget szimbolizáló megállapodás. Ugyancsak fontos cél az új piacok megszerzése is, itt Kína és India számítanak kiemelt célpontnak fıként a gazdaság mérete és a felvevıpiac nagysága miatt. Az energiabiztonság megteremtésében kulcs szerepe van Moszkvának, de ez esetben is fontos látni, hogy az ország energiahordozóból származó jövedelem úgy hasznosítható igazán, ha a további fejlesztésekbe fektetik azt. A kelet-európai piacok integrációjában vitathatatlan az energiapolitikai kérdések szerepe. Az ország lakosságának átlag életszínvonalának kézzelfogható javítása csak jól átgondolt, következetes energiapolitikai döntésekkel érhetı el. Ezen döntések hatása várhatóan érzıdni fog mind a belföldi mind a nemzetközi piacokon. Oroszország, mint stabil nemzetközi partner elınyös lehet magának az ország lakosságának is. Mindemellett fontos hangsúlyozni a tranzit országok szerepét az energiaellátás biztonságának megteremtésében. Ukrajna az elmúlt évtizedben megerısítette nemzetközi pozícióit az energiakereskedelem területén. Az elmúlt évek konfrontatív idıszakát követıen konszolidálódni látszik a helyzet és születnek középtávú megállapodások Ukrajna és partnerei között az energiakereskedelem részleteirıl. Ugyanakkor az elmúlt évek gázkrízisei felgyorsították a tárgyalásokat az Európai Unióba irányuló direkt gázvezeték kapcsán, amely
55
Brenda Shaffer – Energy politics, pg. 114-116 (University of Pennsylvania Press, 2009)
50
rontotta Ukrajna nemzetközi pozícióját. Emellett fontos megemlíteni azt, hogy az ukrán kormány látszólag nem rendelkezik teljes befolyással az energia tranzitért felelıs vállalatokra, szervezetekre.56 Ez jelentısen nehezíti a helyzetet egy-egy vitás kérdés rendezésénél. Fehéroroszország ugyancsak speciális helyzetben van, hiszen a korábbi Oroszországhoz főzı erıs kötelékek lazulni látszanak. Az ország szintén tranzit ország szerepet tölt be, noha nem is olyan befolyással rendelkezı, mint Ukrajna. A kiegyensúlyozott partnerség az energiakereskedelemben Fehéroroszország számára is jelentıs elınyöket termelhet, hiszen számukra elengedhetetlen, hogy a befolyó bevételeket gazdaság élénkítésre és az gazdasági szempontból
inaktív
rétegek
integrációjára
fordítsák
a
munkaképes
lakosság
megerısítésének érdekében. Moldova vélhetıen nem ebben a szegmensben fog számottevı bevételt elérni, hiszen az ország szegény energiahordozóban és földrajzilag sincs olyan pozícióban, hogy tranzit ország válhatna belıle. A tervben lévı szállító vezetékek sem keresztezik az országot, így nehezen képzelhetı el az, hogy Moldova gazdasági súlya megváltozzon. Ugyanakkor fontos az ország számára a jó diplomáciai kapcsolatok ápolása mind Ukrajnával, Romániával és Oroszországgal, hiszen egy kis, nyitott gazdaság számára vitathatatlanul kritikus a felvevı piacok megtalálása.
56
Brenda Shaffer – Energy politics pg 42-44 (University of Pennsylvania Press, 2009)
51
8 Magyar szervezetek szerepvállalásának lehetősége Az elvégzett kutatások alapján általánosságban elmondható, hogy egy magyar cégnek körültekintıen kell eljárnia egy esetleges kelet-európai országba való piacra lépés esetén, hiszen számos befektetıi szempontból kedvezıtlen faktorral kell szembenézni. Mind a négy országban magas szintő az állami bürokrácia, amely nehezíti a piacra lépést. Ezzel együtt a kelet-európai országok köszönhetıen az eddig felfedezetlen piac nagyságának vonzó célpontok lehetnek nem csak egy magyarországi, hanem bármely nyugat-európai vállalkozás számára. A relatív instabil piacgazdaságot – fıként Ukrajnában, Moldovában és Fehéroroszországban – ellensúlyozó az a tény, hogy az egy-egy szolgáltatás és termék felvevı piaca óriási lehet, amennyiben a belépı vállalkozás megfelelı marketing stratégiával széles rétegeket képes megszólítani. Fontos a megfelelı védekezı stratégiák kialakítása válaszul a sok esetben kiszámíthatatlanul változó piaci körülményekre. A helyes stratégiák kiválasztásához több esetet szükséges tanulmányozni, amelynek eredményeként összehasonlíthatóak a különbözı szóba jöhetı forgatókönyvek elınyei és hátrányai.
8.1 SWOT analízis Ennek érdekében egy általános, magyar vállalkozások szempontjait figyelembe vevı SWOT analízis kerül alkalmazásra. Ezzel a módszerrel megállapíthatóak az összegfüggések a piacra lépés veszélyei, lehetıségei és a vállalkozás erısségei, illetve gyengeségei között. A SWOT analízis segítségével kerülnek elemezésre a piacra lépés várható sajátosságai. Amint korábban is említésre került a felvevıpiac nagyságrendekkel nagyobb, mint a magyarországi. Ez egyértelmően lehetıségként értékelendı egy haza vállalat számára, hiszen termékeit vagy szolgáltatásait jóval szélesebb körben tudj értékesíteni. Mindazonáltal fontos hangsúlyozni, hogy ezek a piacok viszonylag felfedezetlenek a magyar vállalkozásoknak, amely ugyancsak jelenthet bizonyos elınyt a közeljövıben. Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy a magyar vállalkozások jelentıs szakértelemmel rendelkeznek bizonyos területeken, amely versenyelınyt jelent más országokhoz képest és rövid távon nagyban hozzájárulhat a piacok hatékony felfedezéséhez. A folyamatos és exponenciálisan növekvı technológiai fejlıdés ugyancsak lehetıségként értékelendı, hiszen a magyar vállalkozások tradicionális jól helytállnak technológia intenzív
52
iparágakban. Ezzel összhangban a technológia elısegíti a termelés mindinkább költséghatékonnyá tételét és versenyelınyhöz juttathatja a piacra lépı hazai szervezeteket. Amint egy vállalat megszilárdította pozícióit az új piacokon lehetıség nyílik további terjeszkedésre, amit részben alátámaszt a piac mérete, illetve a költséghatékony gyártási technológiák alkalmazása. Lehetıségek
Veszélyek
•
Nagy felvevıpiac [O1]
•
Bürokrácia [T1]
•
Felderítetlen piacok [O2]
•
Kedvezıtlen
•
Együttmőködés a gazdaság más szereplıivel [O3]
•
•
központi
stratégiák
[T2] •
A
célcsoport
korlátozott
vásárlóereje [T4]
Exponenciálisan fejlıdı technológiák[O5]
•
Magas “lemorzsolódási” arány [T5]
Növekvı mőködési bevételek [O6]
•
Relatív
bizonytalan
befektetési
környezet [T6] Erısségek •
Tapasztalt vezetés [S1]
•
Elkötelezett befektetıi háttér [S2]
•
Mőködı üzleti modell [S3]
•
Knowhow [S5]
Gyengeségek •
Mérsékelt nemzetközi üzletviteli tapasztalat [W1]
•
Korlátozott számú már felépített üzleti kapcsolat a célországokban [W2]
•
Mérsékelt tudás a célországokról (W3)
Táblázat 8 - SWOT analízis, Belépés kelet-európai piacokon magyar cégek számára
Ezen lehetıségek minél hatékonyabb kiaknázása mellett egy vállalatnak figyelmet kell fordítani a veszélyekre is, hiszen ezek gátat szabhatnak a további terjeszkedésnek vagy akár alapjaiban nehezíthetik meg a pozíciók kezdeti megerısítését. Ennek megfelelıen egyik oldalról kiemelten kell kezelni a prognosztizált kockázatok bekövetkezési valószínőségének minimalizálását. Másik oldalról a bekövetkezett negatív események hatásának csökkentése szintén elsıdleges feladat a vállalat vezetése számára. 53
A kelet-európai országokról készített kutatás alapján megfigyelhetı, hogy az országok jellemzıen a tradicionális támogató modellt alkalmazzák a kevéssé produktív rétegek integrálására a piacgazdaságba. Ez nem feltétlenül elınyös a nagy, felderítetlen piacok megismerésénél, hiszen a tradicionális módszer inkább a helyzet konzerválását segíti elı. Mindazonáltal a vállalatok erısségei választ adhatnak ezen kihívásra, megfelelı irányítással csökkenthetı a kockázat hatása. Figyelembe véve a kockázatokat fontos kiemelni, hogy igazán úgy lehet sikert elérni, ha viszonylag széles közönséget szólít meg a vállalat és relatív alacsony profitot realizál egyegy termék vagy szolgáltatás értékesítése után. A mindenhol jelenlévı állami bürokrácia kezelését a megfelelı kormányzati és hatósági kapcsolatok kialakításával lehet elérni. Ugyanakkor a bürokrácia az egyik legnagyobb fenyegetettség a vállalkozás mőködésére; ez a jelenség jelentısen elbizonytalanítja a potenciális befektetıket, viszont az erıs, elkötelezett finanszírozói háttér megoldást kínálhat a problémára. A piacra lépı vállalatok esetében kiemelt figyelmet kap a tapasztalt vezetıi háttér. Ez biztosítja azt, hogy vállalat körültekintıen kezdi meg mőködését a kelet-európai piacokon. Ugyanúgy erısségként értékelendı az, hogy a potenciális vállalatok többnyire piaci környezetben tesztelt, jól mőködı üzleti modellekkel próbálkozhatnak a célországokban. Ez a tudás megtámogatva tapasztalt vezetıkkel jó alap a siker eléréséhez. A kutatások alátámasztják, hogy a viszonylag volatilis piacokra való belépés lépcsızetesen lehet a leghatékonyabb. A lépcsızetesség lehetıséget biztosít arra, hogy a vállalat idıvel kötelezze el magát teljes mértékben egy-egy piac mellett, annak érdekében, hogy csökkentse a kezdeti kockázatok és fenyegetettségek hatásának mértékét. A kezdetekben exportırként majd résztulajdonosként egy helyi szervezetben, majd teljes tulajdonosként szerepet vállalni igazán körültekintı piacra lépést jelenthet. Ugyanakkor az a forgatókönyv is javasolt, hogy a vállalat elsıként megerısíti jelenlétét Oroszországban, illetve kialakít egy központot, majd innen koordinálja a további terjeszkedést Ukrajnába, Moldovába és Fehéroroszországba. Ez földrajzi szempontból is kedvezı lehet, hiszen Oroszországból viszonylag jól megközelíthetı mindhárom másik célország. A piacra lépés kezdetén javasolt a fapados légitársaságoknál elterjedt, a feladatokat kiszervezı mőködési modell használata. Ez ugyancsak csökkenti a kockázatokat, hiszen a
54
vállalat csak idıvel kötelezıdik olyan mértékben, hogy saját termelıkapacitásokat is telepít a célországba. Egy tapasztalt vezetıség felállítása ahhoz szükséges, hogy a termelésben résztvevı alvállalkozói teljesítményét ellenırizze. A SWOT analízis alapján a mátrixon jól megfigyelhetıek az analízisben részletezett erısségek, gyengeségek és lehetıségek, veszélyek közötti összefüggések. További stratégiák határozhatóak meg a mátrixban szereplı információk felhasználásával. A korábban említett nagy felvevı piac, mint lehetıség erısíthetı az elkötelezett befektetıi háttérrel, hiszen adott esetben további pénzeszközök állhatnak rendelkezésre ahhoz, hogy a vállalat tovább terjeszkedjen a pozíciók megerısítését követıen. Sok vállalat nem tekinti
Támadó O1 S2
O2
Védekezı O5
T1
+
S3
+
+ +
+
Erısítı O1 W1
T6 +
S5
O2
Visszavonuló O5
T1
T4
T6
+
W2 W3
T4
+ +
+
Táblázat 9 – SWOT matrix
ezen piacok fogyasztóit potenciális kliensként. Ez ugyancsak nagy lehetıség, mivel a piaci verseny ezáltal mérsékeltebb. A magyar vállalatok jellemzıen erısek a technológia orientált iparágakban és megfelelı tudással rendelkeznek új, innovatív termékek, szolgáltatások kifejlesztéséhez. A technológia széleskörő alkalmazása a gyártási folyamtokban kézzelfogható csökkenést jelenthet az elıállítási költségekben. Ez a faktor méginkább erısíthet az jövıbeli technológiai fejlesztések kihasználásával, a gyártási folyamatba való beépítésével. A technológia fejlıdés, mint gazdasági trend kihasználása jelentıs versenyelınyhöz juttathatja a piacra lépı hazai vállalkozásokat.
55
Az üzleti kapcsolatok kiépítése a célországokban ugyancsak elengedhetetlen faktor a sikerhez vezetı úton. Természetesen ezek a kapcsolatok idıvel épülnek ki, ahogy a vállalat egyre meghatározóbb szereplıvé válik a piacon. A fejlıdés ezen a téren csökkentheti a bürokráciából fakadó veszélyeket.
56
9 Összefoglaló A válság hatására az elmúlt két évtizedben integrálódni nem képes jelentıs mérető társadalmi rétegek helyzete tovább romlott. A kelet-európai fejlıdı országokban kézzelfogható különbség mutatkozik a leggazdagabb és a legszegényebb csoportok között. A társadalom izolált rétegei nem produktív szereplıi a piacgazdaságnak, jelenlétük rontja egy-egy ország fejlıdési kilátásait. Ugyanakkor integrációjuk napjaink egy olyan égetı kérdésévé vált, amely megválaszolása nélkül nem képzelhetı el fenntartható növekedést produkáló nemzetgazdaság. Mind Ukrajnák, Oroszországnak Moldovának és Fehéroroszországnak figyelmet kell fordítani a jövedelmek egyenlıbb elosztására annak érdekében, hogy növeljék a gazdaság termelékenységét. A kiszámítható energiapolitika és jelen dolgozatban részletezett innovatív üzleti modellek a versenyképesebb gazdaság mozgatórúgóivá válhatnak a következı évtizedekben. Az elmúlt évek technológiai fejlıdés rámutatott arra, hogy technológia nélkül nem jöhet létre fejlett gazdaság. Technológia intenzív módszerek alkalmazásával manapság már olyan rétegek is elérhetıek, amelyekhez évtizedekkel ezelıtt reménytelen elzártságban éltek a piacgazdaság ütıerétıl. Az internet, a megújuló energiaforrások, az energiahordozók, az innovatív pénzügyi megoldások olyan lehetıséget kínálnak a fejlıdı országok számára, amelyre mindezidáig nem láthattunk példát. Ezek olyan költséghatékony alkalmazások, amelyekkel kézzelfogható eredményeket lehet elérni a világ összes fejlıdı országába, illetve kiválóan alkalmazhatók a kelet-európai országokban is. Ugyanakkor fontos látni, hogy olyan integrációt célzó elképzelések érhetnek el átütı sikert, amelyek komplex, több iparágat, területet lefedı megoldásokat kínálnak.
57
10 Irodalomjegyzék A szakdolgozat elkészítéséhez az alábbi könyv és internetes források kerültek felhasználásra. A felhasznált irodalomhoz pontos referenciák a lábjegyzetekben találhatók a szakdolgozatban.
10.1 Szakirodalom 1. Brenda Shaffer – Energy politics (University of Pennsylvania Press, 2009) 2. Charles Hampden Turner, Fons Trompenaars – Riding the Waves of Culture: Understanding Diversity in Global Business (McGraw-Hill, 1997) 3. C.K. Prahalad – The Fortune at the Bottom of the Pyramid (Wharton School Publishing, 2009) 4. J. Vernon Henderson, William Poole – Principles of Macroeconomics (D.C. Heath and Company, 1991) 5. Henry Kissinger – Diplomacy (Simon & Schuster, 1994) 6. Karl W. Ryavec – Russian Bureaucracy: Power and Pathology (Rowman & Littlefield, 2005) 7. Marc Lindenberg, Noel Ramirez – Managing Adjustement in Developing Countries (International Centre for Economic Growth, 1989) 8. M.S. Krishnan, C.K. Prahalad – The New Age of Innovation: Driving Cocreated Value Through Global Networks (McGraw-Hill, 2008) 9. Philip Kotler – Marketing Management (Prentice Hall Iinternatinal, 1997) 10. Raḍwān ḍAlī Shaḍbān – Reducing poverty through growth and social policy reform in Russia (World Bank Publications, 2006) 11. Stuart L. Hart – Capitalism at the Crossroads: The Unlimited Business Opportunities in Solving the World's Most Difficult Problems (Wharton School Publishing, 2005) 12. William G. Zikmund – Business Research Methods (Harcourt, 2000) 13. V. Kasturi Rangan, John A. Quelch, Gustavo Herrero - Business solutions for the global poor: creating social and economic value (John Wiley and Sons, 2007)
58
10.2 Internetes források 1. www.oecd.org 2. www.cia.gov 3. www.worldbank.gov 4. www.econmywatch.com 5. www.imf.org 6. www.gks.ru (Federal State Statistics Service, Russia) 7. www.statistica.md (National Statistics Office, Moldova) 8. www.ukrstat.gov.ua (State Statistics Committee of Ukraine) 9. www.belstat.gov.by (The National Statistical Committee of the Republic of Belarus)
59
