Szabványosítás, Minőségirányítás, Beépíthetőség és forgalomba hozatal a gyakorlatban Urbán Ferenc
Magyar Cement, Beton- és Mészipari Szövetség …
….
Urbán Ferenc, ügyvezető,
[email protected] mélyépítő mérnök, menedzser belső auditor Illés Ferenc, tanácsadó,
[email protected] vegyészmérnök
2
Szabványosítás - eredete és története Ösztönös szabványosítás Természet: napok évszakok évek
Állatok: kutyák oroszlánok repülnek: madarak
A csoportosítás alapja – néhány alapvető tulajdonság az emberi beszéd, majd írás 3
Szabványosítás - eredete és története Tudatos szabványosítás vallási ceremóniák erkölcsi normák mértékegységek (hüvelyk, láb stb.) római légiók fegyverzete vízvezetékek céhek előírásai fegyverzet
1791. méter, kilogramm, szecundum Francia Akadémia - MKS mértékegységrendszer alapjai
1875. Méteregyezmény 17 ország: célja egy nemzetközi méréstudományi intézet felállítása a méterrendszer kialakításának koordinációjára Márvány méteremlék
4
Szabványosítás - eredete és története Pl. az ókorból: Királyok I. könyvének 7. fejezete "És csinála tíz mosdómenenczét is rézből, és mindenik mosdómedenczébe negyven báth fér vala; és mindenik mosdómedencze négy singnyi vala, és a tíz talp mindenikén egy-egy mosdómedencze vala.„ 1 bath = 36,4 liter 1 sing = 1 rőt = 62 cm
Piramisok: (Gizai piramis – eredetileg 232,4 m oldalhossz, 146,7 m magas)
r
h=r 5
Szabványosítás - eredete és története Magyar példák 1498 Lossai Péter magyar földmérő először adja meg a Magyarországon használatos hosszmértékeket: 1 ujj = 1,6 cm 1 tenyér = 6,15 cm 1 láb = 24,7 cm „Egy könyök másfél lábat foglal magában; ezt sokan rőfnek nevezik. Egy lépésben öt láb van. Egy mérőrúd tíz lábat tartalmaz. Egy stádium egyenlő 125 lépéssel. Egy mérföldben nyolc stádium van, ami ezer lépést tesz ki.” Vonalkód - Kolozs megyei zsákok jelölése:
6
Szabványosítás - eredete és története Szervezett szabványosítás Az ipari és technikai fejlődés során nyilvánvalóvá vált, hogy olyan megoldásra van szükség, amely nemzeti és világszinten is elfogadott. A tömegtermelés dinamikus változásának köszönhetően elsőként Angliában hoztak létre nemzeti szabványügyi szervezetet: 1901. 1917. 1920. 1921.
Angol Német Osztrák Magyar
7
Szabványosítás - eredete és története Nemzetközi szabványosítás 1906 Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság (IEC) 1926 Nemzetek szabványügyi intézményeinek nemzetközi szövetsége (ISA) (II. világháború után megszűnt) 1947 Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO)
Regionális szabványügyi szervezetek – Európa 1973 1975 1988
Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottság (CENELEC) Európai Szabványügyi Bizottság (CEN) Európai Távközlési Szabványügyi Intézet (ETSI)
8
Szabványosítás - eredete és története Magyar mérföldkövek: 1868. Fiumei vasút építése - kötelező szabványalkalmazás 1875. Építőanyagok szabványosítása - Magyar Mérnök- és Építészegylet, Ybl Miklós 1910. Magyar Elektrotechnikai Egyesület
1921. Magyar Ipari Szabványosító Bizottság 1933. Magyar Szabványügyi Intézet, 1941-től Magyar Szabványügyi Intézet Egyesületet 1951. Magyar Szabványügyi Hivatal 1995. Magyar Szabványügyi Testület 9
A szabvány fogalma A szabvány elismert szervezet által alkotott vagy jóváhagyott, közmegegyezéssel elfogadott olyan műszaki (technikai) dokumentum, amely tevékenységre vagy azok eredményére vonatkozik, és olyan általános és ismételten alkalmazható szabályokat, útmutatókat vagy jellemzőket tartalmaz, amelyek alkalmazásával a rendező hatás az adott feltételek között a legkedvezőbb. ismétlődő műszaki-gazdasági feladatok optimális megoldásának a mintája, amelyet közmegegyezéssel elismert szerv jóváhagyott és közzétett.
10
A nemzeti szabványosítás 1995. évi XXVIII. törvény: a Magyar Szabványügyi Testület (MSZT) köztestületként a nemzeti szabványosítással összefüggő közfeladatokat kizárólagos jogkörrel látja el: A nemzeti szabványok kidolgozása, jóváhagyása és közzététele, módosítása és visszavonása Az európai szabványok nemzeti szabványként való közzététele A nemzetközi szabványok nemzeti szabványként való közzététele Részvétel és képviselet a nemzetközi (ISO, IEC) és az európai (CEN, CENELEC, ETSI) szabványügyi szervezetek munkájában Együttműködés az európai szabványügyi szervezetekkel és az Európai Unió tagállamainak nemzeti szabványügyi testületeivel Szaktanácsadás és szakvélemény készítése nemzeti szabványügyi kérdésekben Közreműködik az Európai Unió irányelvein alapuló magyar jogszabályok előkészítésében 11
Nemzetközi és európai kapcsolatok
12
Nemzeti szabvány kidolgozása
1. Szabványjavaslat elkészítése 2. Műszaki bizottság feladata: megtárgyalni közmegegyezést elérni a szabványtervezetet elkészíteni. 3. Felszólalási eljárás 4. Jóváhagyás - Szabványügyi Tanács 5. Közzététel, kiadás 6. Felülvizsgálat, módosítás 13
Magyar nemzeti szabványosító műszaki bizottságok pl. MSZT/MB 102 – Cement és mész >40 szabvány MSZT/MB 107 – Beton és előre gyártott beton termékek A beton készítésének és megfelelőségének műszaki feltételei, vizsgálati módszerei mind a beton, vasbeton és feszített beton esetén. A betonszerkezetek kivitelezése. Az előre gyártott nagy hézagtérfogatú beton és pórusbeton valamint az előre gyártott betontermékek szabványosítása. >280 szabvány
14
Szabványok és rendeletek közötti kapcsolat pl.
15
EU és nemzeti szabványok kapcsolata CEN
Harmonizált EN 196-2:2013
Nem harmonizált EN 206:2014
MSZ EN
MSZ EN
MSZ EN 196-2:2013
MSZ EN 206:2014
MSZ
MSZ
MSZ 4798:2016 kiegészítés/egységes
MSZ 4737-2:2013 fehércementek
A szabványok alkalmazása önkéntes!
De!!!!!!!! 16
Minőségirányítás
17
Mi a minőség? dr. Joseph M. Juran: a használatra való alkalmasság; Sigmund Freud: a termék vagy szolgáltatás azon jellemzőinek összessége, amelyek lehetővé teszik, hogy megfeleljen a kimondott vagy kimondatlan igényeknek; Philip B. Crosby: A minőség a vevőkkel közösen megállapított követelmények és módosítások A minőség teljesítése, a vevő elégedettségével és a kezdeményezése a vevői igényeknek való jobbvaló megfelelés szabványnak, szabályozásnak érdekében; jellemezhető! Seghezzi: megfelelőséggel a szabványnak, a felhasználásnak, valamint a kimondott és rejtett vevői igényeknek történő megfelelés; ISO…: a folyamat, termék (tevékenységek vagy folyamatok eredménye) vagy szervezet azon jellemzőinek összessége, amelyek befolyásolják képességét, hogy meghatározott és elvárt igényeket kielégítsen 18
Eszközei (ISO 9000) Minőségtervezés a minőségcélok kitűzése azok elérésének érdekében
Minőségszabályozás a minőségi követelmények elérése érdekében alkalmazott operatív módszerek és tevékenységek
Minőségirányítás/i rendszer összehangolt tevékenységek/irányítási rendszer egy szervezet vezetésére és szabályozására, a minőség szempontjából Minőségbiztosítás a bizalomkeltés megteremtésére összpontosít arra vonatkozóan, hogy a minőségi követelmények teljesülni fognak
Minőségfejlesztés a minőségi követelmények teljesítési képességének növelésére irányuló tevékenység 19
Minőségirányítás/i rendszer célja a minőségpolitika megvalósítása a minőségcélok elérése a szervezet képességének fokozása a vevők, más érdekelt felek, szabályozások, igényeinek a kielégítésére a megvalósításhoz szükséges források (szervezeti felépítés, eljárások, folyamatok, egyéb erőforrások) összehangolt, dokumentált működtetése igazolás arra vonatkozóan, hogy a szervezet képes teljesíteni a vevők, a szabályozás és a szervezet saját követelményeit 20
Minőségirányítási rendszer modell ISO 9001 tanúsítás Általános követelményeket rögzít, minden típusú szervezet számára alkalmazható Nem célja a minőségirányítási rendszer szerkezetének, dokumentációinak egységesítése Alkalmazása a szervezet vezetésének stratégiai döntésén alapul Igazolásként szolgál külső felek számára, hogy a szervezet képes teljesíteni a vevők és a szabályozás követelményeit A szervezet saját belső céljait szolgálhatja - dokumentálás, visszavezethetőség, minőségbiztosítás, fejlesztés…..
21
A minőségirányítás 8 alapelve 1. Vevőközpontúság vevők jelenlegi és jövőbeni igényeinek, elvárásainak megértése, (túl)teljesítése 2. Támogató vezetés 3. Munkatársak bevonása 4. Folyamatszemléletű megközelítés 5. Rendszerszemlélet az irányításban egymással összefüggő folyamatok rendszerként való kezelése, irányítása 6. Folyamatos fejlesztés aki nem fejlődik, lemarad 7. Tényeken alapuló döntéshozatal adatok és információk elemzése alapján 8. Kölcsönösen előnyös kapcsolat a beszállítókkal 22
Folyamatszemléletű megközelítés Bármely tevékenység, amely bemeneteket fogad és ezeket kimenetekké alakítja át, folyamatnak tekinthető. Szervezet: meg kell határozni és irányítani kell számos, egymással összefüggő folyamatot. az egyik kimenete gyakran egyben a következő folyamat közvetlen bemenetét is jelenti. Projekt: egyedi folyamat, amely egy sor összehangolt és szabályozott, a kezdeti és a befejezési időpontok megjelölésével kitűzött olyan tevékenységekből áll, amelyeket konkrét követelményeknek megfelelő cél elérésére végeznek, figyelembe véve az idő, a költségek és az erőforrások korlátait. 23
Rendszerszemlélet az irányításban Az egymással összefüggő folyamatok rendszerként való azonosítása. 1. Fő célkitűzések meghatározása 2. A rendszer vizsgálata a fő cél szempontjából: az egyes elemek és azok tulajdonságai az elemek közötti kapcsolat(ok) a rendszer környezettel való kölcsönhatása
Cél nem az egyes elemek, folyamatok, alrendszerek maximumának az elérése, hanem olyan optimális összhang megteremtése, melyben a maximális cél elérhető. Olyan rendszert kell kialakítani, melyben a rendszer elemei a közös cél érdekében meghatározott optimális szint elérésében érdekeltek. 24
Minőség-ellenőrzés Valamely termék vagy szolgáltatás egy vagy több jellemzőjének a mérése, vizsgálata és az eredmény összehasonlítása az előírt követelményekkel az előírásoknak való megfelelőség meghatározása céljából. végtermék ellenőrzése gyártásközi ellenőrzés a gyártás feltételeinek, fő- és támogató folyamatainak ellenőrzése
25
Vevőtől a Vevőig: P-D-C-A Plan – Tervezés; Do – Végrehajtás; Check – Ellenőrzés; Act – Beavatkozás
MIR folyamatos fejlesztése Plan
Felelős vezetőség
Do
Mérés, elemzés, fejlesztés Check
Termék-előállítás
Termék
ciklikusan ismétlődő ellenőrzés tapasztalatainak visszacsatolása a tervezésbe folyamatos fejlődés
26
Megelégedettség
Erőforrás gazdálkodás
VEVŐ
Követelmények
VEVŐ
Act
Szabványsorozat részei ISO 9000:2015
Minőségirányítási rendszerek. Alapok és szótár
ISO 9001:2015
Minőségirányítási rendszerek. Követelmények
ISO 9004:2009
A szervezet tartós sikerének irányítása. Minőségirányítási megközelítés
ISO 14001:2015 Környezetközpontú irányítási rendszerek. Követelmények alkalmazási útmutatóval 27
Főbb témakörök 1. 2. 3. 4.
Alkalmazási terület Rendelkező hivatkozások Szakkifejezések és meghatározásuk A szervezet és környezete (érdekelt felek, MIR területe, MIR és folyamatai)
5.
Vezetés (elkötelezettség, vevőközpontúság, politika, szerepek, felelősségek és hatáskörök)
6. 7. 8.
Tervezés (minőségcélok és az elérésük megtervezése) Támogatás (erőforrások, felkészültség, tudatosság…) Működtetés (tervezés és –felügyelet, előállítás/ szolgáltatás nyújtás, kibocsátás, nem megfelelőség)
9.
Teljesítményértékelés (kísérés, mérés, elemzés és értékelés; belső audit, vezetőségi átvizsgálás)
10. Fejlesztés (Nem-megfelelőség és helyesbítő tevékenység)
28
ISO 9001:2015 – új szemlélet Minden szervezetnek a saját céljai és egyéni adottságai szerint kell alkalmazni: Kevésbé leíró jellegű Korszerű üzleti management szemlélet integrálása Kevésbé előíró dokumentációs követelmények Fókuszában a szervezet, nem az audit
Hatékony eszköz, de…..
29
MIR alapdokumentumai Minőségpolitikai nyilatkozat Minőségcélok
30
Egyszerű példa MSZ EN ISO/IEC 17065:2013 Minőségpolitikai nyilatkozat
Általános célkitűzésünk, hogy tevékenységünkkel hosszú távon biztosítsuk megrendelőink, munkatársaink, tulajdonosunk és a társadalom megelégedettségét, illetve fejlesszük az elért elismertségünket. Célunk: megrendelőink megelégedettségének biztosítása, a szerződéseinkben vállalt követelmények pontos megvalósításával; a megrendelői reklamációk megelőzése az erre irányuló intézkedések végrehajtásával; munkatársaink minőség iránti elkötelezettségének megteremtése és fenntartása; MIR hatékonyságának fejlesztése és következetes megvalósítása. Kijelentjük: működési politika, minőségpolitikai nyilatkozat betartása; célkitűzéseinek megvalósulásának ellenőrzése; szakértelem a MIR működtetésére, fejlesztésére; a tevékenységre vonatkozó jogszabályok betartása; MIR-t leíró Minőségirányítási kézikönyv és dokumentumok alkalmazása. 31
Egyszerű példa MSZ EN ISO/IEC 17065:2013 szerint működő MIR
1. 2. 3. 4. 5.
Érvényességi nyilatkozat A tevékenység bemutatása Alkalmazott rövidítések Alkalmazott fogalmak és meghatározások Általános követelmények a. b. c. d. e. f.
Jogi és szerződéses ügyek A pártatlanság kezelése Kötelezettség és finanszírozás Diszkriminációtól mentes feltételek Bizalmas ügykezelés Nyilvánosan hozzáférhető információk
6. Szervezeti követelmények a) b)
Szervezeti felépítés és felső vezetés A pártatlanság megőrzésének mechanizmusa
7. Erőforrás követelmények a) b)
Személyzet Belső és külső erőforrások 32
Egyszerű példa MSZ EN ISO/IEC 17065:2013 szerint működő MIR
8.
Folyamattal kapcsolatos követelmények a) b) c) d) e) f) g) h) i) j) k) l) m)
Általános rész Kérelem Kérelem átvizsgálása Értékelés Ellenőrzés Döntés Kiadott dokumentumok Közzététel Felügyelet Ügyfelet érintő változások Elévülés, felfüggesztés, visszavonás Feljegyzések Panaszok és fellebbezések
33
Egyszerű példa MSZ EN ISO/IEC 17065:2013 szerint működő MIR
9.
Irányítási rendszerrel kapcsolatos követelmények a) b) c) d) e) f) g) h)
Általános rész MIR általános dokumentálása (MPOL, MÜPOL) Dokumentumok kezelése Feljegyzések kezelése Vezetőségi átvizsgálás Belső auditok Helyesbítő tevékenységek Megelőző tevékenységek
10. Csatlakozó dokumentumok a) Eljárási utasítások b) Munkautasítások c) Űrlapok
34
Beépíthetőség és forgalomba hozatal (építési termék)
35
EU Directive - Regulation Irányelv:
Rendelet:
Konkrét célokat tűz a tagállamok elé, a megvalósítás módját a tagállamokra bízva;
Általános hatállyal bíró, minden elemében kötelező jogi aktus;
Címzettje lehet egy vagy több tagállam, akár az Unió valamennyi tagországa;
Hatálya egyetemleges;
Csak végső határidőt állapít meg a nemzeti jogrendszerbe való átültetésre;
Közvetlenül alkalmazandó, azonnal jogerőre emelkedik minden tagállamban;
A nemzeti szabályozások harmonizálására szolgál.
A nemzeti törvényekkel egyenértékű jogszabály.
36
Rendeletek AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 305/2011/EU RENDELETE (2011. március 9.) az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról és a 89/106/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet az építési termék építménybe történő betervezésének és beépítésének, ennek során a teljesítmény igazolásának részletes szabályairól (1. melléklet: Az építési termékek lényeges terméktulajdonságai)
37
1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről 1) Építménybe építési terméket csak az építményekre vonatkozó alapvető követelmények teljesülése mellett szabad betervezni, illetve beépíteni. 2) Az építési termék az (1) bekezdésben foglalt követelmények teljesülése érdekében beépítésre akkor alkalmas ha: a)
b)
c)
a 305/2011/EU rendelet 4. cikkében meghatározott gyártói teljesítménynyilatkozatban foglaltak megfelelnek az elvárt műszaki teljesítményeknek, vagy a 305/2011/EU rendelet 37. és 38. cikkeiben körülírt egyedi műszaki dokumentáció az ott leírtak szerint rendelkezésre áll és az abban foglaltak igazolják az elvárt műszaki teljesítményeknek való megfelelést, vagy az építési termék megfelel a külön jogszabályban meghatározott követelménynek.
3) Az építési termékek teljesítményállandóságának értékelésére és ellenőrzésére, valamint a műszaki értékelő szervezetek kijelölésére, bejelentésére és tevékenységére a megfelelőségértékelő szervezetek tevékenységéről szóló törvény előírásait kell alkalmazni a 305/2011/EU rendeletben foglalt előírásokkal együtt. 38
Építési termék A 305/2011/EU rendelet I. fejezet 2. cikk 1. pontja (CPR) szerint: bármely olyan termék vagy készlet, amelyet azért állítottak elő és hoztak forgalomba, hogy építményekbe vagy építmények részeibe állandó jelleggel beépítsék, és amelynek teljesítménye befolyásolja az építménynek az építményekkel kapcsolatos alapvető követelmények tekintetében nyújtott teljesítményét. 2013. Július 1-től.: Építési termék csak Teljesítménynyilatkozattal hozható forgalomba, illetve építhető be
39
CPR Az alapvető követelmények az építményre vonatkoznak és nem a termékre!
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
Mechanikai szilárdság és állékonyság; Tűzbiztonság; Higiénia, egészség- és környezetvédelem; Biztonságos használat és akadálymentesség; Zajvédelem; Energiatakarékosság és hővédelem; A természeti erőforrások fenntartható használata.
Ezek az Értelmező Dokumentumokban (ID-k: Interpretative Documents) vannak részletesen megfogalmazva, és így teremtik meg a kapcsolatot az alapvető követelmények és a műszaki specifikációk között.
40
A CPR rövid összefoglalása 9 fejezetet és 5 mellékletet tartalmaz, a fontosabbak: Teljesítménynyilatkozat előírásai, tartalma; A CE jelölés elvei, használata; Harmonizált műszaki előírások; Bejelentett szervek; Az I. melléklet az építményekre vonatkozó alapvető követelményeket tartalmazza; A III. melléklet a teljesítménynyilatkozatra vonatkozik; Az V. melléklet előírja a teljesítmény állandóságának értékelésére és ellenőrzésére szolgáló (AVCP) rendszereket valamint a bejelentett szervek funkcióját; A termékre vonatkozó AVCP rendszert a Bizottság írja elő és a harmonizált szabvány tartalmazza (nem a rendelet); A harmonizált szabványt a CEN dolgozza ki a Bizottság által kiadott megbízás alapján.
CÉL → a termék szabad forgalma ESZKÖZ → a harmonizált szabvány
41
Műszaki előírások kapcsolata Harmonizált szabvány Van
Nincs
Európai Műszaki Értékelés (ETA)
Nemzeti Műszaki Nemzeti szabvány Értékelés (NMÉ)
Műszaki értékelést végző szerv (TAB)
CE jel
EAD ETA NMÉ TAB
TELJESÍTMÉNYNYILATKOZAT CE jel ---
---
European Assessment Document – Európai Értékelési Dokumentum European Technical Assessment - Európai Műszaki Értékelés Nemzeti Műszaki Értékelés Technical Assessment Body – Műszaki értékelést végző szerv: az ETA-t (NMÉ-t) az EAD alapján készíti és adja ki a gyártónak 42
275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet „Az építési termék – a 7. §-ban felsorolt építési termékek kivételével – az építménybe akkor építhető be, ha a termék teljesítményét a) a harmonizált szabvány által, vagy európai műszaki értékeléssel szabályozott termékek esetében a 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet rendelkezéseinek megfelelően, vagy b) a termékre vonatkozó harmonizált európai szabvány hiányában a (2) és (3) bekezdés szerinti teljesítménynyilatkozat igazolja.” (nhSz; NMÉ) 43
Teljesítménynyilatkozat A gyártónak forgalomba hozatalkor kell kiállítania nyilatkozni kell az építési termékek azon alapvető jellemzőinek legalább egyikéről, amelyek a tervezett felhasználási mód(ok) szempontjából relevánsak A teljesítménynyilatkozattal a gyártó felelősséget vállal, hogy az építési termék megfelel a nyilatkozatban rögzített teljesítménynek. Nem szükséges teljesítménynyilatkozat: egyedi, nem sorozatban gyártott termékeknél, ha az építkezés helyszínén gyártották felelős kivitelezői nyilatkozattal, érvényes szabályok betartásával, hagyományos vagy örökségmegőrzésnek megfelelő módon, nem ipari gyártás keretében állítják elő, felújítási célra. 44
Teljesítménynyilatkozat (TNY) (a CPR módosított III. melléklete) tartalmi elemei A teljesítménynyilatkozat száma: A gyártó határozza meg 1. A terméktípus egyedi azonosító kódja: a terméktípushoz, ennek következtében pedig az építési termékek teljesítményszintjeihez vagy -osztályaihoz kapcsolódik
2. Felhasználás célja(i): gyártó által meghatározott rendeltetésének vagy rendeltetéseinek felsorolása az alkalmazandó műszaki előírásoknak megfelelően.
3. Gyártó: feltüntetett neve, bejegyzett kereskedelmi neve vagy védjegye és értesítési címe 4. A meghatalmazott képviselő: csak akkor, ha meghatalmazott képviselőt jelöltek ki 5. A TÁÉE-rendszer(ek): 6. A vonatkozó szabvány: hivatkozási száma és kibocsátásának dátuma Kijelölt/Bejelentett tanúsító szerv(ek): neve/azonosító száma 7. A nyilatkozatban szereplő teljesítmény(ek): a 2. pontban feltüntetett egy vagy több rendeltetés vonatkozásában a szóban forgó műszaki előírások szerinti alapvető jellemzők
A fent azonosított termék teljesítménye megfelel a bejelentett teljesítmény(ek)nek. A 305/2011/EU rendeletnek megfelelően e teljesítménynyilatkozat kiadásáért kizárólag a fent meghatározott gyártó a felelős. A gyártó nevében és részéről aláíró személy: 45
Gyártás … TNY
ÜGYE kialakítása (MSZ) Termék teljesítményének értékelése Üzem és ÜGYE alapvizsgálata Üzemben a gyártó által vett minták vizsgálata Minták szúrópróbaszerű vizsgálata - Tanúsító ÜGYE felügyelet, vizsgálat, értékelés
46
CPR - TÁÉE (AVCP) rendszere A termékek teljesítmény állandóságának értékelésére és ellenőrzésére szolgáló rendszere, melynek módozatait a termékre vonatkozó jóváhagyott műszaki specifikáció határozza meg
Gyártó végzi
1+
- ÜGYE - Üzemben a gyártó által vett minták vizsgálata
1
- ÜGYE - Üzemben a gyártó által vett minták vizsgálata
2+
- Termék teljesítményének értékelése - ÜGYE - Üzemben a gyártó által vett minták vizsgálata
3
- ÜGYE
4
- Termék teljesítményének értékelése - ÜGYE
ÜGYE – Üzemi gyártásellenőrzés
Tanúsító szerv végzi -
Erőforrás, költség
TÁÉE
Termék teljesítményének értékelése Üzem és ÜGYE alapvizsgálata ÜGYE felügyelet, vizsgálat, értékelés Minták szúrópróbaszerű vizsgálata
- Termék teljesítményének értékelése - Üzem és ÜGYE alapvizsgálata - ÜGYE felügyelet, vizsgálat, értékelés - Üzem és ÜGYE alapvizsgálata - ÜGYE felügyelet, vizsgálat, értékelés
- Termék teljesítményének értékelése --47
Transzportbeton TÁÉE: 2+ Gyártó végzi: • az építési termék teljesítményének értékelését vizsgálatok, számítások, táblázatba foglalt értékek vagy a termék leíró dokumentációja alapján; • az üzemi gyártásellenőrzést; • a gyártó üzemben a gyártó által vett minták meghatározott vizsgálati terv szerint történő további vizsgálatát. Tanúsító szerv végzi: • a gyártó üzem és az üzemi gyártásellenőrzés alapvizsgálatát; • az üzemi gyártásellenőrzés folytatólagos felügyeletét, vizsgálatát és értékelését. 48
Üzemi gyártásellenőrzés - ÜGYE minden intézkedést magában foglal, amelyek az előírt követelményeknek megfelelő tulajdonságú betonok készítéséhez szükségesek: az alkotóanyagok kiválasztása; a betonösszetétel és tervezése; a beton gyártása; ellenőrzés és vizsgálatok; vizsgálati eredmények ellenőrzése és felhasználása; ahol ez fontos, a friss beton szállítására használt eszközök ellenőrzése; a megfelelőség ellenőrzése. 49
Gyártásellenőrzés főbb elemei Dokumentált gyártásellenőzési rendszer egyértelmű eljárásokkal és utasításokkal; Jegyzőkönyvezett (valamennyi fontos) adatok és más dokumentumok (25. táblázat); Vizsgálatok; Betonösszetétel és típusvizsgálat; Személyzet, eszközök és felszereltség; Az alkotóanyagok adagolása; A beton keverése; Gyártásellenőrzési eljárások.
50
Gyártásellenőrzés értékelése, felügyelete és tanúsítása ÜGYE kezdeti értékelése: • szabvány követelményeinek való megfelelőség; • dokumentumok rendelkezésre állása, hozzáférhetősége; • eszközök és felszerelések a berendezések, az alkotóanyagok és a betonok ellenőrzéséhez és vizsgálatához; • személyzet ismeretei, képzettsége és tapasztalata; • elvégzik és jegyzőkönyvezik-e a típusvizsgálatot.
51
Gyártásellenőrzés értékelése, felügyelete és tanúsítása Folytatólagos felügyelet: • • • • • • • • •
a gyártási, mintavételi és vizsgálati folyamatok; a jegyzőkönyvezett adatok; a gyártásellenőrzés során kapott vizsgálati eredmények; vizsgálatok és műveletek végrehajtásának megfelelő gyakorisága; a gyártóberendezések ellenőrzése és karbantartása; a vizsgálóberendezések ellenőrzése, kalibrálása és karbantartása; megtett intézkedések nemmegfelelőség esetén; a szállítólevelek és a teljesítménynyilatkozatok; szúrópróbaszerűen vett minták ellenőrző vizsgálata vagy a gyártó eredményeinek ellenőrzése ha azok akkreditáltak. 52
Tanúsítvány kiállítása, fenntartása
gyártásellenőrzés értékelése, felügyelete alapján. Nemmegfelelőség: • fel kell szólítani a gyártót a hibák kijavítására, és igazolni kell az intézkedéseit; • ha helyénvaló, soron kívüli ellenőrzést és kiegészítő vizsgálatokat kell elrendelni; • Ha az ellenőrzés eredményei nem kielégítőek a Tanúsítványt haladéktalanul fel kell függeszteni vagy vissza kell vonni. 53
A megfelelőség értékelése
A gyártó felelős a beton előírt követelményeknek való megfelelőségének az értékeléséért: 2+-os teljesítmény állandóság értékelésére és ellenőrzésére szolgáló tanúsított rendszert működtet.
54
55
Cement (1+)
56
Cement (1+) A termék szabadon forgalmazható az EGT belső piacán
1414 XY Kft. ….. ..Gyár
A terméktanúsító szerv azonosító száma A gyártó cég neve, bejegyzett címe vagy azonosító jele
Alapja a gyártó TNY-a 13
Az építési termék megfelel a nyilatkozatban szereplő teljesítménynek Az építési termék megfelel a CPR és egyéb vonatkozó követelményeknek
001-CPR-2013-07-01
A megjelölés elhelyezési évének utolsó két jegye A TNY hivatkozási száma
EN 197-1:2011
Az alkalmazott európai szabvány száma, ahogy a hivatalos lapban (OJ) közzétették
Portlandcement EN 197-1 – CEM I 52,5 N
A terméktípus szabványos megnevezése, amely megadja a lényeges jellemzők szintjeit és osztályait
Beton, habarcs, injektált habarcs és egyéb keverékek készítése az építőipar számára és építési termékek előállítására
A termék tervezett felhasználási területei az alkalmazott európai szabvány szerint
Lényeges jellemzők: A szinteket és osztályokat a cement szabványos jelölése meghatározza
Megadott teljesítményértékek
57
BETON termékek
Általában: • Különleges biztonsági követelmények mellett 2+ • Különleges biztonsági követelmények nélkül 4 A biztonsági követelményeket a tagállamok nemzeti törvényeikben, rendeleteikben és államigazgatási előírásaikban határozzák meg.
58
Építőipari sajátosságok Hosszú élettartam Magas előállítási költség Költséges a hiba javítása (ha egyáltalán…) Épített környezet hatással van az életminőségre Funkciója összetett Jogszabályok, előírások sokfélék Az elkészült építmény megítélése Nem építőanyag-ipar: minden kivitelezés egyedi Sok kockázati tényező (tervezés, adottságok, zavarok) Projektszervezet, fő- és alvállalkozói kapcsolatok Számos és sokféle együttműködő partner Vevő tervek, referenciák, hasonló létesítmény alapján választ ….
59
Dagály úszóaréna – Ritter Ádám ea Kivitelezési idő: 2015.05.12 – 2017.03.31 - 23 hó Lelátó: 6.000 + 9.000 = 15.000 fő Alapterület: ~ 50.000 m2 Medencék: 2 db verseny, 1 db műugró, 3 db egyéb
60
Dagály úszóaréna – 2016-12
61
Dagály úszóaréna FŐÉPÜLET CÖLÖPALAP: 2.101 db cölöp; 13.800 m3 beton és 760 t betonacél; 4 hónap FŐÉPÜLET VÍZZÁRÓ ALAPLEMEZ: 16.000 m2, 8.900 m3 beton és 1.352 t betonacél; 4 hónap FŐÉPÜLET FELSZERKEZET: 20.000 m3 beton, 2.600 t betonacél, 75.000 m2 zsaluzás Csúcsidőben: napi 1.000 m3 beton, 50 t betonacél, 4 db betonüzem, 3 db betonacél hajlító üzem Csúcslétszám – 270 fő (ács-111; vasszerelő-83; köműves-10; csúszózsalu-45; gépkezelő-9; irányító-8; sm-4); 8 hónap FŐÉPÜLET – MEDENCEÉPÍTÉS Versenymedence 50 x 25 m, 10 pályás Verseny- és 10 pályás bemelegítő medence, mozgatható végfallal; Műugró medence; Tanmedence; Műugró melegedő medence FŐÉPÜLET – MEREVÍTŐ MAGOK 4 db 10x10 m-es, 27 m magas merevítő mag; 50-70 cm vtg. Vb falak, Csúszózsalus techn. FŐÉPÜLET – ACÉLSZERKEZET Tervezés és gyártás: 6 hónap; szerelés 3 hónap: 21.000 m2 festett felület - 2.550 t, Fesztáv: 96 x 72 m (befoglaló méret: 108 m x 84 m) GÁTSZERKEZET: ~ 900 fm mobil gát Mélyalapozás: 4.600 m3 beton / 520 t betonacél 1.479 m3 beton / 145 t betonacél / 155 db mobilgát lehorgonyzó szerelvény; 2,5 hónap 62
