Szabolcs-Szatmári Szemle

Szabolcs-Szatmári

Szabolcs-Szatmári Szemle

S Z E R K E S Z T Ő B IZ O T T S Á G : d r. C serm ely T ibor, C se rn u si E n d re, d r C se rv e n y á k László, dr. F az e k a s Á rp á d G v n rn Im re (a szerk esztő b iz o ttsá g eln ö k e i, dr, K le n c z n e r Im re , K o p k a Já n o s, d r K örössv K álm án , dr. K u k n y ó Ján o s, dr. M argócsy József, R a tk ó József, S im k o v ics G yula S zilágyi Im re. S ch o ltz B éla, T ó th S á n d o r, d r. V arga L ajos.

FELELŐS SZER K ESZTŐ : dr. H á r s f a l v i

Péter

SZ A B O L C S -S Z A T M Á R I SZEM LE G azd aság i, tá rs a d a lm i és k u ltu rá lis fo ly ó irat. A S z a b o lc s-S z a tm á r M egyei T a n á c s lap ja . M eg jelen ik n e g y e d é v e n k é n t. K i a d j a a S nooi. ■ I aD k n lm | \ . M á d l L a j o s I g a z g ató . Szei • N y í r e g y h á z a , Só s tó i u t 3I/b. T e l e l ő n : 11-788. K i a d ó h i v a t a l : S z a b o l c s m e g y e i L a p k i a d ó V á lla la t, N y í r e g y h á z a . Z r í n y i I lo n a u 3—5 T e l e f o n : 10-150

K ö z ír ó ló t n e m ő l z t i n k morf é s n e m a d u n k v is sz a . T e r j e s z t i : a M a g y a r PusUa. I ‘f i z e t h e t ő ■ P sta K ö z p o n t i Mii la p i r o d á n á l (E p., V . J ó z s e f n á d o r t é r i., t e l e l ő n : 180-850, p o s t a c í m : l «no jim i i p . - . n . • , -M. iy ... b e slt ó p o s t a h i v a t a l n á l . É v i e l ő f i z e t é s i d í j : 72,— F t . C s e k k s z a m l a s z á m : 215—90162.

B e f i z e t é s k o r m i n d e n e s e t b e n k é r j ü k f e l t ü n t o m i a f o ly ó ir.U n e v é t : SZ A BO L CS-SZ A T M A R I SZEM LE K észü lt a N yírségi N y o m d á b a n F e le lő s v e z e t ő : J á g e r Z o l t á n 8 1. — 88 923

Index: 25 923—ISSN 0133—2465 II.

S Z A B O L C S -S Z A T M Á R I

G azdasági, tá rsa d alm i és k u ltu rá lis folyóirat 1981. M Á J U S X V I. É V F O L Y A M , 2. S Z Á M

Tartalom: NAPJAINK

PÉNZES JÁ N O S: A tanácsi gazdaság fejlesztése és a lakosság e l l á t á s a ------------------------------ -----------------GYURICSKU K Á LM Á N : A dottságok és törekvések a várospolitikában N y ír e g y h á z á n -------------------------

1 11

KÖZEGÉSZSÉGÜGY

PA U W LIK LÁSZLÓ—MÁRTON M IH ÁLY : A peszticidek á ltal okozott m éregterheltség közegészségügyi v o n a t k o z á s a i ----------------------------------------------------CZEIZEL ENDRE: Az egészségesen születés j o g a ------- 40

19

FÖLDRAJZ

BORSY Z.—CSONGOR É.—FÉLEGYHÁZI E.—LÖKI F —SZABÓ I.: A futóhom ok m ozgásának periódusai a radiocarbon vizsgálatok tü k réb e n A ranyosapáti h a t á r á b a n --------------------------------------------------------- 45 BOROS LÁSZLÓ: A datok K á rp á t-U k ra jn a a g rá rfö ld ­ rajzához --------------------------------------------------------KORMÁNY GYULA: Ib rá n y gazdasági élete — — —

50 60

HAGYOMÁNY

TÁRCÁI Z O LT Á N : P o rtrév á zlat B a r tó k r ó l------- — — DÁVID FERENCNÉ: K épes G éza v erse B artók B élá­ ról ------- ------------------------------------ ------------------------85

77

MŰVÉSZET

VIKÁR SÁNDOR: Z ene és tá r s a d a lo m ------- — ---------89 NAGY ISTVÁN A TTILA : A p arabolától a rea lista igé­ nyű regényig. P ály ak ép v ázlat K urucz G yuláról. —

95

KRÓNIKA

PÁL GYULA 1928—1981 | __________________________101 M egnyitó P ál G yula festőm űvész k iá llítá sá n (Gyuricsku K á l m á n ) ------------------------- - —♦ -------- — ---------------- 103

III.

MERÉNYI O SZKÁR 1895-1981 | (K atona B é l a ) -------

106

KÖNYVEKRŐL

Századok szellem e. T öprengések az A lföld fo ly ó irat h áro m évtizedéről (Takács P é t e r ) -------------------------------109 S zabolcs-Szatm ár megyei fö ldrajzi olvasókönyv II. köt. (Für L a j o s ) ---------------------------------------------------------------116 A tárgyi és szellem i érté k ek egyensúlyáért. (Sim kovics G y u l a ) --------------------------------------------------------------------119 K osa L ászló: A burgonya M agyarországon. (Ács Zoltán) 123 K ale n d áriu m ’81. (Cs. Margócsy K l á r a ) -------------------------- 125 K ilenc koffer. (N yéki K á r o l y ) ---------------------------------------- 127 K É P E K

PÁ L PÁ L PÁL PÁ L PÁ L PÁ L PÁ L

G YULA: L á to g a tó k -------------------------------------------59 G Y U L A : T a lá lk o z á s ---------------------84 G Y U LA : T an ulm ány. (M em e n tó )--------------------------------88 G Y ULA: S z a b ó m ű h e ly -------------------------------------------- 108 G Y ULA: K ü rt u t c a ------------------------------------------------- 115 G Y U LA : T é l ---------------------------------------------------------- 122 G Y ULA : K állósem jéni h á z a k ----------------------------------- 128

A színes cím lapon: B ukógát a Túr-csatornán. (Zsák Z oltán felvétele)

E SZÁM UNK M U NKATÁRSAI: Dr. Ács Z oltán m úzeum vezető, K isv á rd a ; dr. Boros László főiskolai ad ju n k tu s, N yír­ egyháza; dr. B orsy Zoltán, a fö ldrajztudom ányo k doktora, D ebrecen; Csongor Éva k an d id átu s, D ebrecen; dr. Czeizel Endre, az orvostudom ányok doktora, B u d ap est; Dá­ vid Ferencné ta n ár, M átészalka; dr. Félegyházi Enikő tudom ányos m u n k atárs, D eb­ recen ; dr. Für Lajos tudom ányos főm u n k atárs, B u d ap est; dr. G yuricsku K á lm á n v á­ rosi tanácselnök, N yíregyháza; dr. Katona Béla főiskolai ta n á r, N yíregyháza; dr. K or­ m á n y G yula főiskolai docens, N yíregyháza; dr. L ó k i József egyetem i tanársegéd, D eb­ recen ; Cs. Margócsy Klára főiskolai tanársegéd, N yíregyháza; dr. Márton M ihály fő­ orvos, a m egyei K Ö JÁ L igazg ató ja; Nagy István A ttila ta n á r, F eh érg y a rm a t; N yéki K ároly k utató, M átészalka; fP á l G yula festőm űvész, N yíregyháza; dr. P auwlik László vegyészm érnök, N yíregyháza; dr. Pénzes János megyei tanácselnök, N yíregyháza; Sim kovics G yula ta n á r, az M SZM P M egyei O ktatási Igazgatósága igazgatóhelyettese, N yíregyháza; dr. Szabó Ilona tudom ányos m u n k atárs, D ebrecen; dr. Takács Péter fő­ iskolai docens, N yíregyháza; Tárcái Z oltán tanszékvezető főiskolai docens, N yíregy­ h áz a; V ik ár Sándor ny. zeneiskolai igazgató, N yíregyháza. A képzőm űvészeti alkotások fo tó it és P ál G yula p o rtré felv é telét Z sák Z oltán készítette,

IV,

Napjaink PÉNZES JÁNOS:

A tanácsi gazdaság fejlesztése és a lakosság ellátása Az M SZM P X II. k o n g re ssz u sa és a m egyei p á rté rte k e z le t ú js z e rű é n fo g alm azta m eg a tan ác so k e lő tt álló fe la d a to k a t. A h a tá ro z a to k , de m a g a a k o rm á n y p ro g ra m is tö bb o ly an fe la d a to t jelö l m eg, a m e ly a k o rá b b ia k h o z k é p e st ú j felfo g ást, új sz e m lé ­ le tet és m u n k a m ó d sz e rt igényel a tan ác so k tó l. N é p ü n k é le tsz ín v o n a lá n a k m e g ta rtá s á ra v á lla lk o z h a tu n k a k ö v etk ez ő é v ek b en , u g y a n a k k o r ja v íta n i kell az é le tk ö rü lm é n y e k e t. E zért v an k ü lö n ö s je le n tő sé g e a n n z k , hogy a tan ácsi g azd a sá g eszk ö zein ek h a té k o n y a b b fe lh a sz n á lá sá v a l ja v íts u k a lak o sság k o m m u n á lis, k u ltu rá lis , o k ta tá si, egészségügyi és szociális ig én y ein ek k ie lé ­ gítését. A ta n á c si g azd aság k ö ré b e n is a la p v e tő fe la d a t h o z z á já ru ln i a n é p g azd aság i e g y e n ­ sú ly ja v ítá s á h o z , a h a té k o n y a b b g azd á lk o d á s k ib o n ta k o z ta tá sá h o z . A tan ác so k fe la d a ­ tai k ö zö tt egyik leg fo n to sa b b az in té z m é n y e k és ta n á c si v á lla la to k irá n y ítá s á n a k ja ­ v ítá sa , hogy az in tézm én y e k , v á lla la to k , k ö ltség v etési üzem ek jo b b a n fe le lje n e k m eg h iv a tá su k n a k . A tan ácsi g azd aság VI. ö tév es k ö z é p tá v ú fejlesz té sé n e k fő b b c é lk itű z é se it m e g h a ­ tá ro z ta a X II. k ongresszus, a m egyei p á rté rte k e z le t, azok a z irá n y e lv e k , am ely ek a n é p g azd aság VI. ö tév es te rv é n e k fe jle sz té sé v e l k a p c so la to sa n e lfo g a d á sra k e rü lte k . A te rv e z ő m u n k a e re d m é n y e k é n t, a h a tá ro z a to k a t é rv é n y e s ítv e k é sz ü lt el S zabolcsS z a tm á r m egyében is a ta n á c si g azd aság fejlesz tési ja v a s la ta . A te rv e z ő m u n k a so rán a k ö zp o n ti fejlesztési elv e k m e lle tt, fig y e le m b e k e lle tt v en n i a z o k a t a k ö rü lm é n y e k e t, am ely ek m e g y é n k re jellem ző ek . E bből k iin d u lv a a la p v e tő fe la d a tu n k n a k ta r to ttu k a m egyén belüli e llá tá s i sz in tk ü lö n b sé g to v á b b i c sö k k en tését. A m ag as te rm ész etes szap o ro d ás k ö v e tk e z té b e n a ta n u ló ifjú sá g la k o sság o n b e lü li a rá n y a m eg y é n k b e n so k k al je le n tő se b b , m in t országosan . Ezzel ö sszefü g g ésb en v iz sg á ltu k a g y e rm e k in té z m é n y e k é p íté sé v e l k ap cso lato s fe la d a ta in k a t. F ig y e le m b e v e ttü k , hogy S z a b o lc s-S z a tm á r m e ­ g y ében a n y u g d íja so k és já ra d é k o so k a rá n y a m ag asab b , m in t m ás m egyében, így a sz o ciálp o litik ai fe la d a to k k iem elk e d ő e k . A 10 000 la k o s ra ju tó k ó rh á z i á g y a k és o rv o ­ sok szám a k ed v ező tlen , e z é rt az egészségügyi e llá tá s s z ín v o n a lá n a k em e lé se é rd e k é ­ ben fejlesz ten i k ell az in té z m é n y h á ló z a to t, to v á b b i in té z k e d é se k re v a n szükség a sze­ m élyi fe lté te le k ja v ítá s á ra . N em u to lsó so rb a n fig y elem b e v e ttü k azon v iszo n y lag o s e l­ m a ra d o ttsá g o t, a m ely a v ezeték es v íz - és sz e n n y v íz tisz tító re n d s z e re k b e n m eg fig y el­ hető. A fejlesz tési irá n y o k és a rá n y o k m e g h a tá ro z á s á n á l a la p v e tő n e k ta r to ttu k a la ­ kosság é le tfe lté te le in e k ja v ítá s á t, az a la p e llá tá s k ö ré b e ta rto z ó ig én y ek jo b b k ie lé ­ gítését. M egfelelően é rv é n y e s ü lt a sz e le k tív felfogás, egyes á g a z a to k fe jle sz té sé re n a -

1

gyobb an y ag i fo rrá s á ll re n d e lk e z é sre , m íg n e m az a la p e llá tá sh o z so ro lh a tó á g azato k fe jle sz té sé re n em fo r d íth a tu n k an y ag i eszközöket. Az o rszággyűlés jó v á h a g y ta a n ép g a z d a sá g VI. ö tév es fejlesz tési te rv é t, ezen b e lü l S z a b o lc s-S z a tm á r m eg y e k ö z é p tá v ú k ö ltsé g v e té si és fe jle sz té si k e re ts z á m a it E zt k ö v e ­ tően ez év m á rc iu s h ó n a p já b a n a m egyei ta n á c s h a tá r o z a ttá e m e lte a ta n á c si g a z ­ d a sá g ö t é v re szóló fe jle sz té si te r v ja v a s la tá t, m e g je lö lte a h elyi ta n á c so k te rv é n e k a la p já t képező le g fo n to sa b b n o rm a tív á k a t, e g y b en jó v á h a g y ta a g a z d á lk o d á s fő b b s z a ­ b á ly a it A m egyében m ű k ö d ő ta n á c so k 1981— B5 k ö zö tt C.4 m illiá rd fo rin t fejlesz tési és 10,2 m illiá rd fo rin t k ö ltsé g v e té si, összesen 24,6 m illiá rd fo rin t eszközzel g azd álk o d n a k , m ely 5,2 m illiá rd fo rin tta l tö b b m in t az előző te rv c ik lu sb a n . K edvező az is, hogy a jó ­ v á h a g y o tt te rv k ö ltség v e té si részéb en több m in t 1,8 m illiá rd fo rin t áll re n d e lk e z é sre lak áso k , in tézm én y ek , u ta k ás h id a k stö. fe lú jítá s á r a , re k o n s tru k c ió já ra Ez nagy o b b leh ető ség et b izto sít a m eglévő v a g y o n é rté k m eg ő rzésére, a z álló eszk ö zö k fu n k c ió ju k ­ n a k m egfelelő jo b b h a sz n o sítá sá ra . A fe jle sz té se k és fe n n ta rtá s o k re n d e lk e z é sre álló a n y a g i fo rrá sa i m eg alap o zzák , hogy a VI. ö tév es te rv id ő sz a k b a n le g a lá b b a n n y i n a tu ­ rá lis fe jle sz té st v a ló s íth a tu n k meg, m in t az előző ö t évben. A tan ác so k k ö zé p tá v ú te r v ja v a s la tá n a k k id o lg o zása közel h á ro m é v e s m u n k á t v e tt igénybe. A te rv e z ő m u n k á ró l e lm o n d h a tó , hogy m a g a sa b b sz in te n fo ly t m in t a k o rá b ­ bi id ő szak b an , a te r v ja v a s la to t so k ta n u lm á n y , kö zg azd aság i elem ző te v é k e n y sé g elő z­ te meg. K ülön é rté k e a te rv ja v a s la to k n a k , hogy k é sz íté sé n e k k ü lö n b ö ző sz a k a sz a ib a n tá m a sz k o d h a to tt a széles k ö rű tá rs a d a lm i v itá k ta p a s z ta la ta ira , fig y elem b e v e h e tte a v álasztási jelö lő g y ű lések , fa lu g y ű lé se k és a tá rs a d a lm i sz e rv e k te s tü le té in e k v é le m é ­ n y é t is. M indezek is m e re té b e n m e g á lla p íth a tó , hogy az e lm ú lt é v e k b e n je le n tő s m é r­ ték b en fe jlő d ö tt a ta n á c so k te rv e z ő m u n k á já n a k d e m o k ra tiz m u sa is. 1. Első té m a k ö rk é n t s z e re tn é k fo g lalk o zn i a m egye la k o ssá g á n a k é le tm ó d já t, é le tk ö rü lm é n y e it le g in k á b b b efo ly áso ló l a k á s f e j l e s z t é s s e l , l a k á s e l o s z t á s s a l , l a k á s é p í ­ t é s s e l . Az országos sz e rv e k k e l fo ly ta to tt eg y e z te té se k a la p já n , a m egye re á lis le h e tő ­ ségeit figyelem be v év e 21.5 ezerb en ta r to ttu k re á lis n a k m e g h a tá ro z n i a la k á s fe jle sz ­ tést, a la k á sé p íté s p ro g ra m já t. A k o rá b b i id ő szak tó l e lté rő e n je le n tő se n csökken a z á lla m i célcso p o rto s la k á s ­ szám . K özel e z e r d a ra b b a l k e v e se b b á lla m i célc so p o rto s la k á s t tu d u n k m o st ép íten i, u g y a n a k k o r a telep szerű , tö b b szin tes la k á s é p íté s re tö b b an y ag i fo rrá su n k v an , m in t a k o rá b b i te rv id ő sza k o k b a n . E n n e k a la p v e tő célja, hogy a lak o sság a n y a g i fo rrá s a it nag y o b b m é rté k b e n v eg y ü k sz á m ítá sb a és d iffe re n c iá lta b b a n é rv é n y e s ítsü k az á lla ­ m i pénzeszközök fe lh a s z n á lá s á t a m eg lév ő la k á sg o n d o k m e g o ld ásáb an . A c sa lá d o k a t szociális és jö v ed elm i v isz o n y a ik tó l függően h á ro m k a te g ó riá b a k e ll so ro ln i a la ­ k ásh o z ju tta tá s k o r. A z a la c so n y jö v ed elm i k a te g ó riá b a ta rto z ó n a g y c sa lá d o k e se té ­ ben á llam i b é rla k á s ju tta tá s s a l, a közepes jö v e d e lm i sz ín v o n alo n lév ő c salád o k e s e ­ téb en a tan ác si é r t é k e s í té s t O T P - és sz ö v etk ezeti la k á s é p íté sse l k e ll m eg o ld an i a la ­ k ásg o n d o k at. A hol nag y o b b egy én i any ag i h o z z á já ru lá s té te le z h e tő fel, o tt az egyéni építés, — tá rsa s, ille tv e csoporto s és egyedi c sa lá d i la k ó h á z — in d o k o lt N agyfokú d iffe re n c iá ltsá g é rv é n y e sü l a z ifjú sá g , te h á t a fia ta l h áza so k la k á s ­ g o n d ja in a k m eg o ld ása é rd e k é b e n . R é sz ü k re a z O T P -h ite ltá m o g a tá s o d a íté lé se is d if­ fe re n c iá lta n tö rté n ik . A fia la l h ázaso k első id ő sz a k b a n a la k á sfe jle sz té si h o z z á já ru ­ lá s t k iseb b a rá n y b a n fiz e th e tik . A h ite ltö rle sz té s első id ő sz a k á b a n O T P -h ite l ig é n y ­ b e v é te lé re is sz á m íth a tn a k , k é ső b b fo k o zato san e m e lk e d ik a v isszafizetési k ö te le ­ zettség.

2

F ig y elem b e vév e S z a b o lc s-S z a tm á r m eg y éb e n a tö b b m in t 10 000 la k á ssa l n em íe n d e lk e z ő csa lá d sz á m o t és a tö b b m in t 13 000 la k á sig é n y lő t, ezen b elü l N y íre g y h á ­ zán a la k á s sa l n e m re n d elk e z ő 7700 c sa lá d o t és 8500 la k á sig é n y lö t, a v áro so k k ö z ö tt n a g y fo k ú d iffe re n c iá ltsá g g a l ja v a s o ltu k a re n d e lk e z é sre á lló á lla m i la k á sfe jle sz té si k e re t elo sztásá t. G azd aság i h ely z e tü n k m ia tt v á ro s a in k b a n m é rsé k e ltü k a la k á so k sz a n á lá si a r á ­ n y át, a m e ly tő l a te rv id ő sz a k b a n n e m le h e t e lté rn i. A bból in d u ltu n k ki, hogy tö b b v a ro sb a n — így N y íreg y h á z á n is — k o m o ly fe sz ü ltsé g et e re d m é n y e z e tt a sz a n á lá si a rá n y , id ő sz a k o n k é n t e lé rte az ép ü lő á lla m i la k á s o k 50'r o-át. Ú jsz e rű fe la d a tk é n t je ­ le n tk e z ik a v á ro so k k o rn y é k é n lév ő te le p ü lé se k la k o s sá g m e g ta rtó k ép e ssé g é n e k fo ­ kozása. E b b ő l k ö v etk ez ik , hogy a jö v ő b en sz e rv e z e tte b b e n , az O T P -v e l e g y ü ttm ű k ö d ­ ve n ag y o b b te rü le te n b iz to sítsu n k é p íté si te rü le te k e t, te lk e k e t. A k o rá b b i id ő szak tó l e lté rő , hogy d iffe re n c iá lta n h a tá ro z tu k m eg a la k a s h a s z n á la tb a -a d á s té ríté sé n e k össze­ g é t is, m e ly e t N y íreg y h ázán 25 000 F t-b a n . a k iseb b v á ro s o k b a n 15 000 F t-b a n je lö ltü k m eg. Az ip aro so d ó n ag y k ö zség ek b en e lső so rb a n a m u n k á s la k á s-a k c ió k e re té b e n , a n n a k k e d v e z m é n y e it fe lh a s z n á lv a te rv e z z ü k és ja v a s o lju k a m u n k á so k la k á s g o n d ja in a k m e g ­ o ld ását, az ip a ri k ö z e p k á d e re k le te le p íté s é t, ille tv e a la k á sg o n d o k és p ro b lé m á k egy r é ­ sz é n ek m eg o ld ását. A m egy éb e n összesen 28 te le p ü lé se n v a n le h ető ség O T P -sz e rv e z é sű tö b b szin tes la k á s é p íté sre , m e ly e k e g y b en a m u n k á s la k á s-a k c ió n a k is a la p já t k épezik. A z e lm ú lt k é t k ö zép tá v ú , d e főleg az V. ö teves te rv c ik lu s ta p a s z ta la ta in a k fe lh a sz ­ n á lá s á v a l b iz to síta n i kell, hogy a VI. ötéves terv id ő sz a k á b a n , a v á ro so k b a n a rá n y o s és ö sszeh an g o lt fe jle sz té sre k e rü ljö n sor. A tan ác so k m in d e n t teg y en e k m eg a n n a k é rd e k é b e n , hogy e lk e rü lh e tő e k leg y e n e k a te rv tő l e lté rő la k á s é p íté se k , e lle n k e z ő e se t­ b en m e g o ld h a ta tla n feszü ltsé g e k je le n tk e z n e k a z óvodai, á lta lá n o s isk o lai, k e re s k e ­ d elm i, egészségügyi stb. e llá tá s b a n , ő s z in té n szólni k ell a rró l, hogy N y íre g y h á z á n sok erő feszítésre, m u n k á ra v a n m ég szükség, hogy a z így k e le tk e z e tt fe szü ltség ek e n y ­ h ü lje n e k . E n n ek a c é ln a k m e g v a ló sítá sá t sz o lg á lja az is, hogy a N y íre g y h á z i V árosi T a n ács V é g re h a jtó B iz o ttsá g a in té z k e d é se k e t fo g a d o tt e l a v á ro s b a v a ló b e te le p ü lé s m é rsék lé sére. N y íreg y h áza ta p a s z ta la ta it is h a sz n o sítv a a r r a v a n szü k ség , hogy a többi v á ro so k b a n e lk e rü ljé k a fesz ü ltsé g e k e t, n ag y o b b fig y e lm e t fo rd íts a n a k a z a r á ­ nyos és ö ssz e h a n g o lta b b v á ro sfe jle sz té sre . A la k á s b e ru h á z á so k k a l, a la k ó te le p e k é p í­ tésév el eg y id ő b en b iz to síta n i k e ll a lak o sság ig én y ein ek k ie lé g íté sé t szo lg áló k o m ­ m u n á lis, já ru lé k o s b e r u h á z á s ij á t is. A lak á sfe jle sz té s, -elo sztá s és -g a z d á lk o d á s to v á b b fe jle sz té se é rd e k é b e n fo ly a ­ m a to sa n m e g je le n te k a z á lla m i in té z k e d é se k . E n n e k is m e re té b e n a ta n á c so k fe lü l­ v iz sg á ljá k és to v á b b fe jle sz tik ta n á c sre n d e le te ik e t. A z új ta n á c s re n d e le te k fig y e le m ­ be veszik, hogy állam i erő b ő l é p íte tt la k á s t első so rb a n n ag y c sa lá d o k n a k , ille tv e n e ­ h éz a n y ag i k ö rü lm é n y e k k ö z ö tt élő k n e k le h e t ju tta tn i. A z ú j sz a b ály o záso k n agyobb h a n g sú lly a l fo g lalk o zn ak a fia ta l h a z a so k la k á s g o n d ja in a k m e g o ld á sá v a l is. S z á m ítá s b a v e ttü k a la k á so k c se ré jé n e k g y o rsítá sá t. A la k á sc se re k , a la k á s g a z ­ d á lk o d á s ra c io n a liz á lá sa é rd e k é b e n , la k á s c se re a la p o t k e ll lé te síte n i a v á ro so k b a n . A zo k at a csa lá d o k a t, m ely ek n ag y o b b á lla m i la k á sb ó l k ise b b á lla m i la k á s b a k ö ltö z ­ nek, a z á lla m a ta n á c so k ú tjá n a n y a g ila g is tá m o g a tja , ösztönzi a z ilyen je lle g ű la ­ k á scserék et. M eggyőződésem , hogy a la k á sé p íté s, -elo sztás és -g a z d á lk o d á s új re n d sz e ré n e k bevezetésével, a lak o sság a n y a g i e re jé n e k fo k o z o tta b b b e v o n á sá v a l, d iffe re n c iá lta b b sz o ciálp o litik ai és h ite ltá m o g a tá ssa l e n y h íte n i tu d ju k a la k á sg o n d o k a t, ig a zság o sab ­ b á te h e tő a la k á sh o z ju tta tá s g y a k o rla ta . M in d ez a z t ig én y li a ta n á c si v á la s z to tt te s-

3

fü letek tő l, v ezetőktől, d olgozóktól, hogy ú js z e rű fe lfo g á sb a n k é sz ü lje n e k a te rv e k v é g ­ re h a jtá s á ra , a la k á sig é n y e k k ielég ítésére. 2. A m egye k ö z v é le m é n y e e lő tt is m e rte k azok a sú ly o s gondok, a m e ly e k e t az é v e n k é n t v isszatérő b elv izek o k o zn ak a szem élyi tu la jd o n b a n lévő la k á so k b a n . E n ­ nek é rz é k e lte té se cél iából in d o k o lt m eg jeg y ezn i, hogy az 1970-es é v e k b e n tö b b m in t 12 0U0 lak ás v á lt belvizessé. É v e n te v issz a té rő p ro b lé m a ez, n eh éz h e ly z e tb e k e rü l­ nek az é r in te tt csalad o k , á lla n d ó je lle g ű v é v á lt a belvizes la k á so k ú jjá é p íté sé n e k szervezése. A z á lla m belvizes k ö lcsö n n el segíti a b a jb a ju to tta k la k á s é p íté sé t, m égis hosszú id ő re k ih a tó a n y a g i te rh e k s ú jtjá k a b e lv íz k á rt sz e n v e d e tt la k á so k tu la jd o ­ n o sait. E bből a sa já to s, v issz a té rő h ely ze tb ő l k ö v etk ez ik , hogy sz e rv e z e tte b b é k ell ten n i a z ú jjá é p íté st, n a g y o b b ö ssz e h a n g o ltsá g ra v a n szükség a tan ác so k , vízügyi ig a z ­ gatóság, az O TP és a k e re sk e d e lm i sz erv ek m u n k á já b a n . K özel 4D 000 m eg y é n k c ig á n y la k o ssá g á n a k szám a. A zzal, hogy 1965 u tá n több m in t 4200 la k á s t é p íte ttü n k és v á s á ro ltu n k ré sz ü k re , m ég je le n le g is 16 te le p ü lé se n p u trik b ó l álló te le p e k b e n éln ek . Ezen k ív ü l sok cig án y c sa lá d a szo c iá lis k ö v e te lm é ­ n y e k n e k n e m m egfelelő la k ásv iszo n y o k k ö zö tt él. E n n e k to v á b b i e n y h íté sé t sz o lg á l­ ja , hogy a kö v etk ező öt é v b e n is 1100 la k á s é p íté s é re és v á s á r lá s á r a v a n h ite lk e re ­ tü n k , a m e ly n e k fe lh a sz n á lá sa fo ly am ato s sz e rv e z ő m u n k á t igényel. A v e z e t é k e s v í z b e r u h á z á s , v í z g a z d á l k o d á s n ag y o n fontos te r ü le te a ta n á c si g az­ d álk o d á sn a k , a lak o sság i e llá tá s n a k . A viszo n y lag o s e lm a ra d o tts á g u n k a t te k in tv e , itt m ég n ag y fe la d a to k fo g a lm a z ó d n a k meg. N em re n d e lk e z ü n k k e v e se b b a n y a g i f o r ­ rá s sa l, m in t a z V. ö tév es te rv id ő sza k á b a n . Je le n le g i h e ly z e tü n k b ő l ad ó d ó a n a z o n b an a r r a v á lla lk o z h a tu n k , hogy e lső so rb a n a k ö ltség ig én y es, n ag y re g io n á lis re n d s z e re k e t é p ítsü k meg. Ez v iszo n t a v ezeték es v íz h á ló z a t fe jle sz té sé b e n n e m okoz o ly a n lá tv á ­ nyos v á lto zást, m in t az előző k ö z é p tá v ú id ő szak b an . N é lk ü lö z h e te tle n , hogy b e fe je z ő d ­ jö n a n y íreg y h ázi re g io n á lis v ízm ű első ü te m é n e k ép ítése, m ely n é lk ü l 1983-ban a m egye sz ék h ely én sú ly o s g o n d o k je le n tk e z n é n e k . Ezzel eg y id ő b en tö b b község a tá v ­ vezeték m en tén rá k a p c s o ló d h a t a reg io n ális v iz m ű re n d sz e rre . Ezen tú l a r r a s z á m íth a ­ tu n k m ég, hogy a m ost fo ly a m a tb a n levő m in teg y 15 község v íz m ű v e síté sé t b e fe je z ­ zük a terv id ő sza k e le jé n és ú ja b b 20—25 te le p ü lé s v ízm ű v esítési b e ru h á z á s á t k e z d ­ jü k el és részben fejezzü k b e első so rb a n s a j á t an y ag i e rő fo rrá sra , a lak o ssá g h o z z á ­ já r u lá s á r a tám aszk o d v a.

M inden ilyen s a já t e rő re a la p o z o tt v iz m ű á p íté s m 4 |v a ló s ítá s á t elő se g ítjü k . K ö te ­ lessé g ü n k n e k te k in tjü k e lső so rb a n szerv ezési, sz a k m a i m u n k á v a l, egyes te le p ü lé se ­ ken m in im á lis a n y a g i tá m o g a tá s sa l is se g íte n i az ily en k e z d e m é n y e z é se k e t J ó v á h a ­ g y o tt te rv ü n k s z e rin t 32 000 m 3 n a p i k a p a c itá sú v iz m ű é p íté st, 19 000 m 3/n a p sz e n n y ­ v íztisztító k a p a c itá s fe jle s z té s t v a ló sítu n k m eg. S a jn o s a k ö v etk ez ő 5 év b e n se m tu ­ d u n k v á lla lk o z n i a rra , hogy a v ezetek es v íz és a s z e n n y v íz tisz tító -k a p a c itá s k ö zö tt m eglévő feszü ltség et csö k k en tsü k . F elv ető d ik a k é rd é s, hogy a sz e n n y v íz tisz tító -k a p a ­ citás és -h á ló z a t ép íté sé b e n lak o sság i tá m o g a tá ssa l, összefogással le h e t-e e lő b b re lé p ­ n i? B o n y o lu ltab b a m eg v aló sítás, m in t a v íz m ü tá rsu lá s o k esetéb en , az o n b a n n em k i­ zárt. A d o tt te rü le te n , n e m egy eg ész te le p ü lé s re k ite rje d ő e n e lk é p z e lh e tő az, hogy a külö n b ö ző szervek, in té z m é n y e k , g y áreg y ség ek és a lak o sság h o z z á já ru lá s á v a l m eg ­ o ld ó d jo n a szennyvízelv ezetés. A sz e n n y v íz p ro b lé m a e lső so rb a n N y íreg y h áza v á ro sb a n je le n t feszítő gondot. T erv e z z ü k , hogy je le n tő s összeggel ezt a súlyos h e ly z e te t m e g ­ v álto ztassu k . m ely N y íre g y h á z á n a la k ó te le p e k e n m á r m eg fig y elh ető volt. E z é rt egy új szen n y v íztisztító m ű m eg ép ítése és a h á ló z a t egy ré szén ek re k o n s tru k c ió ja v á lt e l­ k e rü lh e te tle n n é A v áro so k o n k ív ü l n é h á n y telep ü lé se n a te rv ta r ta lm a z o ly at, hogy a te le p ü lé -

4

sek k ö z p o n tjá b a n , a h c l a k o rs z e rű in té z m é n y e k e lh e ly e z k e d n e k , v agy a tö b b szin tes la k á so k m e g je le n te k , ille tv e üzem ek te le p ü lte k , a sz e n n y v ízelv ezetés m egoldódjon. A tan ác si g azd álk o d ási fe la d a to k so rá b a n a v íz á g a z a to n b elü l e lső re n d ű fe la d a t, hogy ah o l a lak o sság egészség telen iv ó v iz e t fogyaszt és a vezeték es iv ó v íz csak tá v ­ la to k b a n k ép zelh ető el, o tt a k ö z é p tá v ú te rv első feleb en m é ly fú rá sú k u ta k é p íté sé v e l seg ítsü k a lakosság egészséges iv óvízzel v aló e llá tá s á t. A m egye tele p ü lé se in e k n agy ré sz é b e n m in d e n év b e n je le n tk e z ő gond a c sa p a d é k ­ víz elvezetése. 1980-ban a m ag as ta la jv íz és a sok c sa p a d é k m ia tt tö b b te le p ü lé sü n k a term ész eti c sap ással e g y e n é rté k ű sú ly o s h e ly z e tb e k e rü lt. V á ro sa in k b a n csu p á n 18% -os a csap a d é k v íz elv e z e té sé t szo lg áló h á ló z a t k ié p íte ttsé g e . K ö z é p tá v ú te rv ü n k e n n ek m eg o ld á sá ra m in im á lis a n y a g i f o r rá s t jelö l meg. V izsg álju k a n n a k le h e tő sé ­ gét, hogy p én z m a ra d v á n y b ó l, ú ja b b k ö zp o n ti tá m o g a tá so k ig én y lésév el, m ily en any ag i fo rrá s o k a t tu d u n k e lő te re m te n i. E gyben b á to r ítju k a h ely i ta n á c so k a t, hogy v eg y en ek fel O T P -h ite lt a v isszatérő je le n tő s k a ro k m egelőzése, a c sa p a d é k - és b e lv íz m e g n y u g ­ ta tó b b e lv ez etése é rd ek éb e n . E zek m e lle tt n é lk ü lö z h e te tle n , hogy a h elyi ta n á c so k h a ­ tá ro z o tta b b a n k ö v e te ljé k m eg, hogy a z á lla m p o lg á ro k a h á z u k e lő tti á rk o k re n d ­ szeres k a rb a n ta rtá s á v a l b iz to sítsá k a víz elv ez etését. 3. A te rv k ie m e lte n fo g lalk o zik az á l t a l á n o s i s k o l a i h á l ó z a t f e j l e s z t é s é v e l , ö t év a la tt a z á lta lá n o s isk o lá sk o rú a k szám a 3,3'l „-k a l n ö v ek szik , ezen b elü l n a g y fo k ú d iffe re n c iá ltsá g fig y elh ető m eg N y íre g y h á z á n és a v á ro so k b a n , ah o l tö b b m in t 20° os a növ ek ed és. A m egy e so k te le p ü lé sé n te h á t egyik le g je le n tő se b b gond az á lta lá ­ nos iskolai o k ta tá s tárg y i fe lté te le in e k n e m k ielég ítő v o lta. L eh ető sé g v a n a m egyében 403 á lta lá n o s isk o lai ta n te re m fe jle sz té sre , m ely b ő l 371 ú j é p íté sse l v a ló su l meg. A je le n le g i k e d v ező tlen h e ly z e t é rz é k e lte té se c é ljá b ó l e m líté sre m éltó, hogy az a la p v e tő h iá n y p ro b lé m á k m e g s zü n te té se h e z leg a lá b b 150 ta n te re m m e l le n n e szü k ség tö b b re. E bből k ö v etk ez ik , ho g y sok te le p ü lé se n az in d o k o lt ig é n y e k e t se m tu d ju k k ie lé ­ g íten i, e z é rt a 403 ta n te re m fe jle sz té s m e lle tt á tm e n e ti in té z k e d é se k re is szü k sé g van. A z ü re se n álló ta n te rm e k e t n e m in d o k o lt le b o n ta n i, á lla g á t te k in tv e , a m e n n y ib e n k iseb b k öltséggel fe lú jíth a to k , e z e k rő l a ta n te rm e k rő l, h a sz é tsz ó rta n h ely e z k e d n e k is el, n em m o n d h a tu n k le. A d e m o g rá fia i h ely z e tb ő l k ö v e tk e z ik , hogy e lső so rb a n v á ro so k b a n , ip a ri c e n t­ ru m o k b a n , o tt a h o l a g y e rm e k sz á m ro h a m o sa n n ö v ek szik , in d o k o lt ta n te re m b e ru ­ h á z á so k a t m e g v aló sítan i. M in d e m e lle tt tö b b v á ro sb a n a te rv c ik lu s id e jé n id eig len es m eg o ld á so k ra is szü k ség lesz. A ta n te re m é p íté si p ro g ra m te lje s m e g v a ló sítá sa ig én y li a k ó llség k ím élő felfogás é rv én y esü lését. E z é rt a jö v ő b e n k e re s n i k e ll az olcsó, g y o rsa n k iv ite le z h e tő m e g o ld á ­ so k at. O tt a h o l b ővítés, 4— 5 ta n te re m fe lé p íté se v a n te rv b e véve, in d o k o lt a z ily en , tö b b m egyében m á r ta n u lm á n y o z h a tó tech n o ló g ia i, sz e rk e z e ti v á lto z a to k a t a lk a l­ m azni. T e k in te tte l a rr a , hogy a m eg y éb e n sp o rt, ille tv e k u ltu rá lis b e ru h á z á s o k ra n e m áll re n d e lk e z é sre p énzügyi fo rrá s, e z é rt a z is k o lá k a t úgy te rv e z z é k , é p ítsé k m eg, hogy a közösségi h elyiségek isk o lai re n d e z v é n y e k , film v e títé se k és k u ltu rá lis re n d e z v é n y e k c é ljá ra is a lk a lm a s a k legyenek. A z ú j k o m p le tt á lta lá n o s isk o lá k b a n m in d e n ü tt to r ­ n a te rm e k e t é p ítü n k , váro si ú j á lta lá n o s isk o lá k é p ítésé n é l a to r n a te r m e k e t k ib ő v í­ te tt m é re te k k e l n e m csak a z isk o la i ta n u ló k , h a n e m a v áro si ifjú s á g ré sz é re is a l­ k a lm a ssá k ív á n ju k ten n i. T e h á t tö b b c é lú és tö b b h a sz n ú felfo g ás é rv é n y e s íté se s z ü k ­ séges ezek n él a fe jlesz tése k n é l. Ü gy lá tju k , hogy a z á lta lá n o s isk o lai n a p k ö z is igény n ö v e k e d é se in d o k o lh a tja tö b b v á ro sb a n a z t is, hogy m ás é p ü le te k e t ily en c é lra v eg y ü n k igénybe, v ag y a z új 5

tö b b szin tes lak áso k fö ld sz in tjé t id eig len es jelle g g e l n ap k ö zis fo g la lk o z ta tá sra teg y ü k a lk a lm a s sá . V áro so k b an a 16 ta n te rm e s á lta lá n o s isk o lá k é p íté sé n é l g o n d o lju n k a rr a , hogy k é ­ sőbb. a m ik o r a d e m o g rá fia i h u llá m e re d m é n y e k é n t a k ö zép isk o lás k o rú a k sz á m a e m e l­ k e d n i fog, k ö zép isk o lai o k ta tá s c é lja ira is a lk a lm a s a k leg y en e k A 371 á lta lá n o s isk o la i ta n te rm e t csa k ú g y tu d ju k m eg é p íte n i, a m e n n y ib e n a b ő ­ vítés je lle g ű 4, ille tv e 6 ta n te rm e k e t h a g y o m án y o s te c h n o ló g iá v a l é p ítjü k m eg. E z é rt szám b a k e lle tt v e n n i, hogy a k ö ltsé g v e té si üzem ek , k ise b b é p ítő ip a ri k a p a c itá so k , k tsz -e k m ily en ré s z t tu d n a k v á lla ln i a ta n te re m é p íté s i p ro g ra m m e g v a ló sítá sá b a n . S o k k al k ev e se b b leh ető ség a d ó d ik az ó v o d a f e j l e s z t é s e k r e , m in t am i in d o k o lt le n n e vagy m in t a m ire leh e tő sé g ü n k v o lt a IV. vagy V. ö tév es te rv id ő sza k á b a n . C sökken u gyan az ó v o d á sk o rú a k szám a, de m eg y é n k b e n a te rm é sz e te s sz a p o ru la to t fig y e­ lem b e véve, a h u llá m n em a b b a n az id ő sz a k b a n k ö v e tk e z ik be, m á s ré sz t n a g y sá g ­ re n d jé t te k in tv e n em úgy je le n tk e z ik , m in t m ás m eg y ék b en . Ilyen k ö rü lm é n y e k k ö z ö tt a te rv e z e tt 2100 fé rő h e ly m eg é p íté se n e m e lé g íti k i az ig ényeket. N é lk ü lö z h e te tle n m á r a fejlesz tés id ő sz a k á b a n , a te rv e k ö ssz e á llítá sá n á l e g y é rte lm ű v é ten n i, hogy az ip a ro s íto tt te le p ü lé se k e n a m e n n y ib e n m u n k a e rő -g a z d á l­ kodási g o n d o k a t is se g ít m eg o ld an i, úgy ü zem i ó voda é p ítése, v ag y e r r e a c é lra az üzem ek ré sz é rő l p én zeszk ö zö k á ta d á s a e lk e rü lh e te tle n . Ü gy é rté k e ljü k , hogy a k ö v e t­ kező év e k b e n se m n é lk ü lö z h e tő a z ó v o d a fe jle sz té si e lő irá n y z a t tú lte lje s íté s e , a la k o s ­ ság és a sz o c ialista b rig á d o k tá rs a d a lm i m u n k á já n a k e re d m é n y e se b b szerv ezése. A z o k ta tá s i m u n k a sz ín v o n a lá n a k a la k u lá s a a tá rg y i fe lté te le k m e lle tt, a la p v e tő e n a szem élyi fe lté te le k b iz to sítá sá tó l függ. T e rv sz e rű m u n k a e rő -g a z d á lk o d á ssa l, sz e m é ly ­ zeti m u n k á v a l ja v íta n i k e ll a k é p e síté sse l re n d e lk e z ő p e d ag ó g u so k a rá n y á t. Az V. ö téves te rv id ő sz a k b a n 4 ,6 % -ró l 2 % -ra c sö k k e n t a k ép e síté s n é lk ü li p e d a g ó g u so k a r á ­ ny a, ezzel eg y id ő b en a k é p e síte tle n ó vónők s z á m a 25,30 o-ró l 4,6°,a- r a m érsék lő d ö tt. A jelen leg m eglévő szem ély i fe lté te le k , v a la m in t a k é p e síté s n é lk ü lie k a rá n y á n a k to ­ v ábbi csö k k en tése a jö v ő b en m ég k ed v ező b b fe lté te lt b iz to sít a nevelő és o k ta tó m u n ­ ka sz ín v o n a lá n a k em eléséhez. 4. A l a k o s s á g e g é s z s é g ü g y i e l l á t á s a m e g h a tá ro z ó jelen tő ség ű . F e jle sz té se k re n a ­ gyobb összeg áll re n d e lk e z é sü n k re , m in t az előző ö t év b en . E n n e k e lle n é re a te le p ü ­ lések jogos ig én y eit csak részb en tu d ju k k ie lé g íte n i, m iv el a n y íre g y h á z i k ó rh á z re k o n s tru k c ió ja h a ta lm a s fe jle sz té si p én zeszk ö zt igényel, m ely az á g a z a t fe jle sz té si a la p já ­ n a k je le n tő s ré s z é t lekö ti. A re k o n s tru k c ió á lta l 445 ú j á g y fe jle s z té sre sz á m íth a tu n k . Eh hez k ap cso ló d ik N y íre g y h á z á n az a k tív á g y a k fe lsz a b a d ítá sá t, e g y b en jo b b h a sz n o sí­ tá s á t szolgáló 200 ágy as k ró n ik u s részleg felép ítése. Ezzel e g y ü tt 645 ú j k ó rh á z i á g y ­ b ő v íté sre k e rü l sor, m ely a fe lté te lre n d s z e r je le n tő s ja v u lá s á t ered m é n y e z i. A la p v e tő fe la d a t a z egészségügyi e llá tá s ja v ítá s a é rd e k é b e n a fek v ő b eteg e llá tá ­ son tú l, az a la p e llá tá s fe lté te le in e k fejlesz tése. E n n e k e lle n é re c su p á n n é h á n y k ö z­ ség b en v an leh ető ség orvosi re n d e lő é p íté sé re . (V ásáro sn am én y , J á n k m a jtis , Ü jfe hértó, N y írcsászári, N y íre g y h á z a és M ándok.) F eszítő gond a g y e rm e k - és sz a k fo g o r­ vosi ellá tá s helyzete, e n n e k e lle n é re eg y ré sz t a sz a k o rv o so k , m á s ré sz t a tá rg y i fe lté ­ tel h iá n y a m ia tt csak sz e ré n y e b b fe jlő d é sre sz á m íth a tu n k . L a k o ssá g u n k egészségügyi e llá tá s á n a k ja v ítá s a é rd e k é b e n tö b b fig y e lm e t k e ll fo r­ d íta n i a m egelőzésre, a z egészség n ev elés m u n k á já n a k ja v ítá s á ra . E z é rt fo g alm azó d ik m ég ú jr a m eg ú jr a a z ü zem - és iskolaegészségügyi fe la d a to k jele n tő sé g e , a g y o rsab b e lő re h a la d á s szükségessége. Az e llá tá s s z ín v o n a lá t k ed v ező en b e fo ly á so lja a z egészségügyi á g a z a tb a n b ev eze­

6

te tt in te g rá c ió és p ro g resszív b e te g e llá tá s to v á b b fe jle sz té se , a z a leh ető ség , hogy egész­ ségügyi m ű sz e re k re tö b b m in t 100 m illió fo rin to t irá n y o z h a ttu n k elő jó v á h a g y o tt te r ­ v ü n k b en . M in d ezek en tú l m e g h a tá ro z ó a szem ély i fe lté te l, a z egészségügyi dolgozók fe lk é ­ szü ltsége, az o rv o s e llá to ttsá g to v á b b i ja v ítá s a . A z V. ö tév es te rv c ik lu sb a n ked v ező e re d m én y , hogy a z en g e d é ly e z e tt összes á llá sh e ly e k sz á m á h o z v isz o n y ítv a 5 ,7% -ról 2,7°n-ra, a z orvosi á llá sh e ly e k te k in te té b e n 18,80 0-ró l 8 ,1 % -ra c sö k k e n t a b e tö lte tle n h ely ek a rá n y a . A jö v ő b en is fe la d a t a sz a k k é p e síté s, a m u n k a e rő -g a z d á lk o d á s ja v í­ tása, az üres á llá sh e ly e k betö ltése, a z egészségügy szellem i k a p a c itá s á n a k jo b b h a sz ­ n o sítása L a k o sság u n k k isebb, d e fig y e le m re m éltó része, így a n y u g d íja so k , já ra d é k o so k , k e d v ező tlen szociális k ö rü lm é n y e k k ö z ö tt élő család o k , v e sz é ly e z te te tt k ö rn y e z e tű g y erm ek ek és közel 10 000 testi fo g y aték o s, ro k k a n t fo k o z o tta b b m é rté k b e n ig én y li a tá rsa d a lo m seg ítő g o n d o sk o d ását. M egyei ta n á c su n k n a g y je le n tő s é g e t tu la jd o n ít a sz o c iá lp o litik á n a k , 1972 é v ih e z v is z o n y ítv a so k szo ro sára, tö b b m in t 100 m illió fo rin t­ ra em e lte a seg ély ezésre szolgáló k e re te t, m ely fe lh a sz n á lá sá v a l h ely i ta n á c sa in k n ö ­ v ek v ő segély ö sszeg et b iz to síta n a k az e lta rtó v a l és m eg felelő jö v e d e le m m e l n e m r e n ­ delkező öreg ek n ek . A k e d v e z ő tle n a n y a g i k ö rü lm é n y e k k ö z ö tt élő g y e rm e k e k tö b b ­ m illió fo rin t n ev elé si seg ély b en ré sz e sü ln e k és je le n tő s tá m o g a tá s t k a p n a k a z is k o lá ­ b a já r ó cig án y g y e rek ek is. K edvező, hogy a h elyi ta n á c so k m in d tö b b szociális o tt­ h o n t lé te síte n e k a z ö reg ek é le té n e k e lv ise lh e tő b b é té te lé é rt, sz é le síte tté k a házi szo ci­ ális e llá tá s re n d sz e ré t. A k ö v etk ez ő ö t évb en te rv e z z ü k K isv á rd á n 200, S za k o ly b a n 100 fé rő h ely es sz o c i­ ális o tth o n ép ítését. E m e lle tt a jö v ő b e n is k e re sn i k ell az ú ja b b le h e tő sé g e k e t, fo k o z­ ni k e ll a z a r r a rá s z o ru ló e m b e re k tá m o g a tá s á t, a tá rs a d a lo m e re d m é n y e se b b össze­ fo gását. A ta n á c si in té z m é n y h á ló z a t fe jle sz té se (bölcsőde, óvoda, á lta lá n o s iskola, k ó rh áz, re n d elő , szociális o tth o n ) n a g y m é rté k b e n se g íti a lak o ssá g jo b b e llá tá s á t. E n n ek é rd e ­ k é b en a b e ru h ázáso k o n k ív ü l n a g y le h ető ség ek k ín á lk o z n a k az in té z m é n y e k g a z d á l­ k o d á sá b a n , az é p ü le t-, eszköz-, m ű s z e rp a rk , ille tő le g a m eglévő szellem i k a p a c itá s jo bb h a sz n o sítá sá b a n . Ily en felfo g á sb a n a tá rg y i fe lté te le k ja v ítá s a n é lk ü l is n a g y ­ m é rté k b e n to v á b b fe jle sz th e tő a lak o sság e llá tá s a A l a k o s s á g i s z o l g á l t a t á s sz ín v o n a la m u ta tja , hogy m ily en te r h e k e t v esz ü n k le a dolgozó nők v á llá ró l, k ö n n y e b b é te ttü k - e a h á z ta rtá s i m u n k á t. V álaszt ad a rra , hogy a család i jö v ed elem je le n tő s ré sz é n e k b e in v e sz tá lá sa h á z ta rtá s i g ép ek re, rá d ió ra , te le ­ v ízióra, szem ély g ép k o csira, m e g é rte a z á ld o z a tv á lla lá s t. M in d ezek fo ly am ato s ü z e m e ­ lése a n n a k függvénye, hogy re n d e lk e z ü n k -e m eg felelő ja v ító k a p a c itá s sa l, m e n n y it k e ll v á rn i eg y -eg y h ib a k ija v ítá s á ra , m ily en m in ő ség b en vég zik e z e k e t a szo lg á lta tó egységek. T á rg y ila g o sa n m e g á lla p íth a tju k , hogy a z 1970-es é v ek b en s o k a t fe jlő d ö tt a sz o l­ g á lta tá s t végző egységek h á ló z a ta . E n n e k e lle n é re a z egy fő re ju tó sz o lg á lta tá si é rté k te k in te té b e n m ég m a is k e d v e z ő tle n h ely et fo g la lu n k el a m eg y ék ra n g s o rá b a n . N em k ielég ítő a te rü le ti elh ely e z k e d é se se m a szem ély g ép k o csi ja v ító k a p a c itá s n a k , k e d v e ­ ző tlen a h á z ta rtá s i gépek, ta rtó s fo g y asztási eszközök ja v ítá s á n a k m eg y ei h á ló z a ta is. E lég g y a k ra n és so k á lla m p o lg á rra l e lő fo rd u l, hogy n em a k ív á n t id ő re és ro ssz m i­ n őségben elé g ítik ki ja v ítá s i, sz o lg á lta tá si ig én y eik et. M a m á r is m e rjü k a sz o lg á lta tá si fe lté te le k to v á b b fe jle sz té s é t elő seg ítő an y ag i fo rrá so k a t. A k ö vetkező öt évben m in teg y 92 m illió fo rin tta l tu d ju k seg íten i a k ü lö n ­ böző szerv ek ilyen jelleg ű b e ru h á z á s a it. E bből az összegből tö b b m in t 30 m illió fo rin t

7

az új lak ó telep ek s z o lg á lta tá si ig én y ein ek k ie lé g íté sé t seg íti, a többi p á ly á z a t a la p já n k e iü l o d aítélésre, a z o k n a k a v á lla la to k n a k , sz e rv e k n e k , m elyek az e llá ta tla n te rü le te ­ ken a k ív á n t tev é k e n y sé g e t fe jlesz tik . E bben a k ö z é p tá v ú te rv id ő sz a k b a n elő szö r a sz o lg á lta tó h á z a k é p íté sé t is p re fe rá lju k . 5. A VI. ö tév es te rv id ő sz a k b a n ta n á c sa in k je le n tő s fe la d a ta a k ö z t i s z t a s á g j a v í ­ t á s a , a z e m b e r i k ö r n y e z e t f o k o z o t t a b b v é d e l m e . E z e k re a c é lo k ra a te rv tö b b tíz m il­

lió fo r in to t irá n y o z elő. A jö v ő b e n e re d m é n y e se b b é k ív á n ju k te n n i a te le p ü lé se k p a rk ­ ja in a k fe n n ta rtá s á t, a k ö z tisztaság i te v ék e n y ség et. E n n e k é rd e k é b e n m in d e n helyi ta n á c s re n d e le te t a lk o t, m ely b en m e g h a tá ro z z a a k ülö n b ö ző sz e rv e k és a z á lla m p o l­ g áro k fe la d a tá t is. T erm é sz e te s, hogy a k ö z tisz ta sá g o t k ia la k íta n i és m eg ő rizn i, az em b eri k ö rn y e z e te t és te rm é s z e te t m eg v éd e n i csak a te le p ü lé se k e n élő e m b e re k a k a ­ r a tá v a l és ak tív k ö zrem ű k ö d é sé v e l lehetséges. A z e lm ú lt év ek b en á lta lá n o s p ro b lé m á v á v á lt a t e l e p ü l é s e k ú t h á l ó z a t á n a k á l l a ­ fö ld u ta k c sap ad ék o s id ő sz a k o k b a n le g a la p v e tő b b fu n k c ió ju k n a k sem feleln ek meg O ly an h ely ze t a la k u lt ki, hogy a v illa n y , víz, k e re sk e d e lm i boltok és a sz e m é ly sz á llítá st b izto sító töm eg k ö zlek ed ési eszk ö zö k m elle tt, a te le p ü lé se k la k o ssá g m e g ta rtó k ép esseg én ek igen fo n to s té n y e z ő jé v é v ált. p o t a . A k ié p íte tle n

A k ö vetkező év ek b e n se m v á rh a tó g y ö k eres v á lto z á s a te le p ü lé se k ú th á ló z a ta k i­ é p íte ttsé g é n e k a rá n y á b a n . Az u ta k é p íté sé t szolgáló fejlesz tési eszközök a la k ó te le pi u ta k k ié p íté s é re elég ség esek csu p án . V a la m iv e l k e d v ező b b ek le h e tő sé g e in k az út, híd fe n n ta rtá s i és fe lú jítá si eszközök te k in te té b e n . E rre a célra a te rv 440 m illió fo­ r in to t irá n y o z elő, m ely n e k fe lh a sz n á lá sá n á l h a té k o n y és te rv sz e rű b b m u n k á ra van szükség. Szám os h ely en a k ö v etk ez ő é v e k b e n sem n é lk ü lö z h e tő a fö ld u ta k ren d szeres k a rb a n ta rtá s a , h ag y o m án y o s m ó d sz e re k k e l já r h a tó v á tétele. A VI. ötéves te rv id ő sz a k á b a n n ag y o b b fig y e lm e t fo rd ítu n k az ú j b e ru h á z á so k m e lle tt a m e g l é v ő é p ü l e t e k f e l ú j í t á s á r a , i l l e t v e r e k o n s t r u k c i ó j á r a . E rre a c é lra jóval tö b b an y ag i eszközzel re n d e lk e z ü n k , m in t az előző öt évb en . A te rv ü n k b e n tö b b mi nt 1,8 m illiá rd fo rin t e lő irá n y z a t sz erep el ily en célo k ra , m elyből in tézm én y ek , állam i lak áso k fe lú jítá s á r a közel e g y m illiá rd fo rin to t fo rd íth a tu n k . A lak áso k re k o n s tru k c ió ­ já r a b iz to síto tt 347 m illió fo rin t ésszerű fe lh a sz n á lá sa ja v ítja a la k á so k k o m fo rtfo k o ­ zatá t, te h á t a lak ásv iszo n y o k a t is. A re n d e lk e z é sre álló fe lú jítá si eszközök g azd aság o s fe lh a sz n á lá sa é rd e k é b e n n é lk ü ­ lö z h etetlen , hogy a m eg y éb en rövid időn b elü l a tan á c so k k ia la k ítsá k a fe lú jítá s t végző kivitelező, ép ítő ip a ri sz e rv ezetek h á ló z a tá t. A fe lú jítá si m u n k á k n á l első so rb an a k iseb b é p ítő ip a ri s z e rv e z e te k re s z á m íth a tu n k . E m e lle tt n é lk ü lö z h e te tle n , hogy a n a ­ gyobb re k o n s tru k c ió k k iv ite le z é sé b e n az á lla m i é p ítő ip a ri sze rv e z e te k is részt v á lla l­ ja n a k . 6. A m u n k a e r ő - g a z d á l k o d á s to v á b b ra is sa já to s, h o zzáértő te v é k e n y sé g e t igényel A jö v ő b en e n n ek a m u n k á n a k fokozódik a jelen tő ség e, m ivel a h a té k o n y a b b m u n k a ­ erő -g a z d á lk o d á ssa l eg y id ő b en még fo g la lk o z ta tá si g o n d ja in k a t is e n y h íte n i kell. Is­ m e rte k azok a h a tá ro z a to k , am e ly e k é rté k e lik az o rszág m u n k a e rő h e ly z e té t, hogy a le lje s fo g la lk o z ta to ttsá g o t a z o rsz á g b a n fe n n k ell ta rta n i. E g y é rte lm ű , hogy a term elő m u n k a e rő h a té k o n y a b b fe lh a sz n a lá sa e lő té rb e k e rü lt az o rszág b an és m eg y én k b e n e g y a rá n t. U g y a n a k k o r az országos h ely z e ttő l e lté rő e n S z a b o lc s-S z a tm á r m egyében a fo g la lk o z ta tá si sz ín v o n a l em e lé se is fela d a t. N á lu n k m ég n in cs teljes fo g la lk o z ta to tt­ ság. A p á rté rte k e z le t a n y a g a úgy fogalm az, hogy k ö z e líte n i kell a teljes fo g lal­ k o z ta to ttsá g h o z O rszág o san 80°„-os, n á lu n k 70"„-os a fo g la lk o z ta tá s m é rté k e . S za­ b o lc s-S z a tm á r m egyéb en öt ev a la tt 47 000 fia ta l lép a k e reső k ép es k o ro sztály b a . S z á m ítá sa in k sz e rin t le g a lá b b 11 500 fia ta ln a k és m o b iliz á lh a tó k ere ső k é p e s e m b e r­

8

n ek k e lle n e új m u n k a h e ly e i b iz to síta n i a m eg y éb en T e h á t a fia ta lo k m u n k á b a á llítá s a v á rh a tó a n a le g je len tő seb b és leg n eh e zeb b fe la d a to k a t á llítja a tan ác so k elé. F e lm é rtü k a fo g lalk o z ta tó sz e rv e k ig én y eit, e lő z e te sk é n t 3,5—4,0 e z e r lé tsz á m fe j­ le sztést je le n te tte k . A IV. ó tév es te rv b e n 22 000, az V. ö tév es te rv b e n 1B 000 új m u n ­ k a h e ly e t lé te s íte ttü n k , a VI. ó tév es te rv id ő sz a k b a n 16 000 ú j m u n k a h e ly re le n n e s z ü k ­ ség, hogy a n ag y o b b p ro b lé m á k a t m eg o ld ju k . A m ik o r a te rü le ti k ö zép tá v ú te r v ja v a s ­ la t elk észü l, a k k o r lá tju k v ilá g o sa n , hogy az új m u n k a h e ly e k lé te síté sé re m ily en m é rté k b é n lesz leh ető ség ü n k . E lő re lá th a tó a n az ip a ri k a p a c itá so k b ő v ítésév el, ú ja b b ip a ri b e ru h á z á s o k k a l, a n e m te rm e lő á g a z a to k b a n ú j m u n k a h e ly e k létesíté sé v e l, a tsz-ek tev ék en y ség i k ö ré n e k b ő v ítésév el, illető leg a k ieg észítő te v é k e n y sé g f e j­ le sztésév el a m eglévő feszü ltség c sö k k e n th e tő . A te rü le tfe jle sz té s je le n le g i sz a k a s z á ­ b an e lm é ly ü lte b b elem ző m u n k á t ig é n y e ln e k a z ú ja b b ip a ri b e ru h á z á so k , a m ezőgaz­ d asági üzem ek ip a ri tev ék e n y sé g é n e k szerv ezése. Az e lő re lá tó d ö n té se k k ia la k ítá s á ­ ra a z é rt v an szükség, hogy te rv sz e rű és te r ü le te n k é n t ö ssze h a n g o lt legyen a sz a b a d m u n k a e rő fe lh aszn álása. 7. A m egyei ta n a c s á lta l 1972-ben jó v á h a g y o tt m egyei t e l e p ü l é s h á l ó z a t - f e j l e s z t é s i te rv k iá llta a p ró b át. E re d m é n y e se n sz o lg á lta S z a b o lc s-S z a tm á r m egye te le p ü lé s h á ­ ló z a tá n a k a rá n y o s fe jlesz té sé t. A k ia la k u lt v á ro s h á ló z a t, az ip aro so d ó és v á ro sia so d é n agyközségek, a sz e re p k ö rre l re n d e lk e z ő te le p ü lé se k fe jlő d é se tö b b m eg y éh e z v iszo­ n y ítv a is a rá n y o s a b b te le p ü lé s h á ló z a t-fe jle sz té st m u ta tn a k . M ind e m e lle tt ú ja b b és ú ja b b fe la d a to k ra k e ll v á lla lk o z n u n k , az e lk e z d e tt te le p ü lé s h á ló z a t-fe jle sz té s m e lle tt a jö v ő b en nag y o b b fig y e lm e t ig én y el a k ise b b te le p ü lé se k in d o k o lt m é rté k ű fe jle sz ­ tése is. A k ö zp o n ti sz e rv e k m o st d o lg o zn ak az országos te le p ü lé s h á ló z a t-fe jle sz té si te rv k o rsz e rű síté sé n . A te le p ü lé s h á ló z a t-fe jle sz té s irá n y e lv e i e b b e n a z év b en k e rü ln e k a m egyei p á rtb iz o ttsá g elé, m a jd e z t k ö v e tő e n a m egyei ta n á c s h a g y ja jó v á a m egye új te le p ü lé s h á ló z a t-fe jle sz té si te rv é t. M ilyen v á lto z á so k fo g a lm a z ó d n a k m eg? A jö v ő ­ ben is a la p v e tő fe la d a t, hogy a te le p ü lé s e k e t sz e re p k ö rü k n e k , fu n k c ió ju k n a k m e g ­ felelően fejlesszü k . E m e lle tt a k ö v etk ez ő ö t é v b en n é lk ü lö z h e te tle n , hogy ö ssz e h a n ­ g o ltab b legyen a v áro so k és v o n z á sk ö rz e tü k , az a g g lo m e rá c ió ju k b a n lévő te le p ü lé se k fejlesztése. E re d m é n y e se b b in té z k e d é se k re v a n szü k ség a n n a k é rd e k é b e n , hogy a k i­ se b b te le p ü lé se k la k o ssá g m e g ta rtó k é p e ssé g é t fokozzuk. E n n ek é rv é n y e s íté se é rd e k é ­ ben tö b b ek k ö z ö tt csökken N y íre g y h á z a a n y ag i fo rrá sa in a k tö b b i te le p ü lé se k h e z v i­ sz o n y íto tt ré sz a rá n y a . A z e lte lt év tized tö rek v é se iv e l ö sszh a n g b a n , e g y é rte lm ű e n m e g fo g a lm a z á sra k e ­ rü l az új te le p ü lé s h á ló z a t-fe jle sz té si e lk ép z elések k ö z ö tt is Z á h o n y és T isz a v a sv á ri v á ro ssá szervezése. A m i fe la d a tu n k , hogy a v á ro ssá fe jle sz té s é rd e k é b e n m in d en illeték es szerv részérő l, e re d m é n y e se b b összefogás é rv é n y e sü ljö n . Fontos k ö v e te lm é n y , hogy a k ö v etk ező ö t é v re b iz to síto tt fe jle sz té si tá m o g a tá so k időben és h a té k o n y a n k e ­ rü lje n e k fe lh a sz n á lá sra , v a la m in t egy k ü lö n v á ro s fe jle sz té st szo lg áló p ro g ra m a la p ­ já n v á ljé k e g y é rte lm ű v é a k é t telep ü lé se n te v é k e n y k e d ő sz e rv e k fe la d a ta , a lak o sság v á lla ljo n tö b b e t a v á ro ssá fe jle sz té s é rd e k é b e n . Sok ta p a s z ta la t a r r a fig y elm eztet, hogy a v á ro ssá érleléssel eg y id ő b en tö b b fig y elm et fo rd íts a n a k a lak o sság v á ro s la k ó ­ v á n ev elé sén ek fe lg y o rsítá sá ra is. A te le p ü lé s h á ló z a t-fe jle sz té si te rv ü n k k o rs z e rű síté sé n é l sz á m ítá sb a k e ll v e n n i m in d en h a sz n o síth a tó ta p a s z ta la to t, a z o k a t a v á lto z á so k a t, a m e ly e k a m egye d in a m i­ kus tá rsa d a lm i-g a z d a sá g i fejlő d é se b e n b e k ö v etk e ztek . A jö v ő b e n in d o k o lt é rv é n y e sí­ ten i a tele p ü lé sc so p o rt fejlesz tési, a te le p ü lé se k fu n k c ió in a k m e g h a tá ro z á s á n á l a tá rs sz e rep k ö ri fejlesz tési felfog ást. N y íre g y h á z a te rü le ti e x c e n trik u s fe k v é s é t fig y elem b e

9

véve, in d o k o lt M á tésza lk a v á ro s t felső fo k ú a lk ö z p o n t je lleg g el fe jle sz te n i. N élk ü lö z ­ h e te tle n , hogy a k ü lte rü le te k , a ta n y á k és ta n y a b o k ro k e d d ig i fe jle sz té sé n e k ta p a s z ­ ta la ta it is h aszn o sítsu k és e n n e k a la p já n h a tá ro z z u k m eg, hogy m e ly e k e t szü k ség es to v á b b fe jle sz te n i, m ely ek m e g szű n ése e lk e rü lh e te tle n . O ly an k o rs z e rű s íte tt te le p ü lé s h á ló z a t-fe jle sz té si te rv k im u n k á lá s á ra v a n sz ü k ­ ség, m ely fig y elem b e veszi a te rü le tfe jle sz té st, a jö v ő b e n h o g y an a la k u l az ip a ri, m e ­ zőgazdasági te rm e lő e rő k to v á b b i le te le p íté se , m ily e n ir á n y ú a k ö zlek ed és, a v a s ú tfe j­ lesztés. Jo b b a n é rv é n y t k e ll szerezn i a m e g h a tá ro z ó tá rsa d a lo m p o litik a i, sz a k m a i e l­ v ek n ek , hogy a te rü le t-, te le p ü lé s - és ta n á c sh á ló z a t-fe jle sz té s ö ssz e h a n g o lta n tö rté n je n . A tan ác so k e lő tt to rn y o su ló fe la d a to k e re d m é n y e s v é g re h a jtá s a ig én y li, hogy e rő ­ sö d jö n a tan ác so k és a lak o sság , a ta n á c so k és a n e m ta n á c si sz erv ek , a m egyei ta n á c s és h elyi tan ác so k , v a la m in t n e m u to lsó so rb a n a ta n á c so k és tö m e g sz e rv e z e te k k a p ­ csolata. O lyan id ő sz a k b a n é lü n k , a m ik o r jo b b a n k e ll g a z d á lk o d n i m eglévő é rté k e in k k e l, eszközeinkkel. Á lla n d ó a n szem e lő tt k e ll ta rta n i, hogy fe jle sz té se k re k e v e se b b p é n z ­ eszköz v a n , m in t a m e n n y it a te le p ü lé se k ig é n y e lte k . E bből ad ó d ik , hogy a k ö v etk ez ő év e k b e n a la k o sság e llá tá s á n a k ja v ítá s a é rd e k é b e n m in d e n sz in te n ja v íta n i k e ll az in tézm én y ek , a z e llá tá s t és sz o lg á lta tá s t végző sz e rv e k te v é k e n y sé g é t, h a té k o n y a b b á k ell te n n i az o k ta tá si, k u ltu rá lis , egészségügyi, szo ciális stb. in té z m é n y e k és sz e rv e ­ zetek szellem i és an y ag i é rté k e in e k jo b b fe lh a sz n á lá sá t, a m eg y e la k o ssá g a e llá tá tá s á n a k ja v ítá s a é rd e k é b e n . A ta n á c so k k ö ltség v e té si és fe jle sz té si k ö z é p tá v ú te rv é n e k te lje s íté sé v e l to v á b b ja v u ln a k a z é le tk ö rü lm é n y e k . A VI. ö tév es ta n á c si te rv e k b e n m e g fo g a lm a z o tt c é lk i­ tű zések re a liz á lá sa , a re n d e lk e z é sre álló pénzeszk ö zö k h a té k o n y és id ő b en tö rté n ő fe l­ h a sz n á lá sa m elle tt, je le n tő s sz e re p e v a n a t á r s a d a l m i m u n k á n a k . A te rv e k ta r ta lm a z ­ zák a tá rsa d a lm i m u n k a é rté k é n e k v á rh a tó n a g y s á g re n d jé t is, m ely igen jelen tő s. 1979-ben a z egy fő re ju tó tá rsa d a lm i m u n k a é rté k 364 Ft, 1980 bán m á r 433 F t, a VI. ötéves te rv id ő sz a k á b a n összesen 1,25 m illiá rd F t- ta l sz á m o ln a k a ta n á c so k , m e ly ­ ből egy la k o s ra 420 F t ju t. A tele p ü lé se k fejlesz tési ig én y e jó v a l tö b b , m in t a leh ető ség , e z é rt a k ö v etk ez ő öt évb en n ö vekvő je le n tő sé g e v a n a z e re d m é n y e se b b tá rs a d a lm i m u n k a sz e rv e z é sn e k , a lak o sság m ozgósításának . A te rv v é g re h a jtá s a n ag y fe g y elm ezettség et, sz ín v o n a la s m u n k á t k ö v e te l, egyben ta n á c s a in k ra n a g y felelő ssé g e t ró. A ta n á c si g azd a sá g sz e re p e m e g h a tá ro z ó a lak o sság s o k irá n y ú e llá tá s á b a n . A z e llá tá s so rá n a ta n á c so k , ta n á c si sz erv ek , in té z m é n y e k és v á lla la to k n a p m in t n a p k a p c so la tb a k e rü ln e k m eg y é n k Lakosságával. T e v é k e n y sé ­ g ü k k e l a la p v e tő e n b e fo ly á so ljá k az e m b e re k h a n g u la tá t, k ö zérz e té t. E n n e k tu d a tá b a n és szem e lő tt ta r tá s á v a l d o lg o zzu n k a VI. ö té v e s ta n á c si te rv e k e re d m é n y e s v é g re h a j­ tá s á é rt, a lak o sság i e llá tá s s z ín v o n a lá n a k e m e lé sé é rt.

10

GYURICSKU KÁLMÁN:

Adottságok és törekvések a várospolitikában Nyíregyházán A közösség ügyei ir á n t é rd e k lő d ő e m b e r sz á m á ra k ö n n y e n é rz é k e lh e tő , hogy a v á ­ ro s p o litik á t m e g n ö v e k e d e tt é rd e k lő d é s k ísé ri, p o litik a ila g a k tív a b b és é rz é k e n y e b b k ö ­ zegben kell a m e g e m e lt k ö v e te lm é n y e k n e k m eg feleln i. E zzel e g y id ő b e n a v á ro s é p í­ tés — részb en k én y sz e rítő e rő v e l je le n tk e z ő a d o ttsá g o k , ré sz b e n a v á ro si é le t s z e r v e ­ zésének és irá n y ítá s á n a k tu d a to s m ó d o sítá sa k ö v e tk e z té b e n — és ü z e m e lte té s ú j fe l­ tételei a la k u lta k ki.

I. A v á ro s p o litik á t m e g h a tá ro z ó o b je k tív fo ly a m a to k ró l az a lá b b i je lle m z é s a d h a tó : 1. A g azdaság, a te rm e lé s és a v á ro so k fe jlő d é se b iz o n y íto tta n szoros k ö lc sö n h a tá sb a n á ll eg y m ással, és a z t le h e t m o n d a n i, hogy a k a p c so la t e rő ssé g e n a p ja in k b a n to ­ v á b b fokozódik. A n ép esség n ag y o b b k o n c e n trá c ió já t je le n tő v á ro so k a d n a k m e g ­ felelő k e re te t m in d e n o ly an te v é k e n y sé g n e k , am ely a g a z d á lk o d á s tá r s a d a lm i és k ö zg azd aság i h a té k o n y s á g á t em eli. E g y re g a z d a g a b b ta rta lo m m a l tö ltő d ik m eg n a p ja in k ra az a felism erés, hogy a te le p ü lé s k o m p le x fe jle ttsé g e a gazd aság i és tá rs a d a lm i fejlő d és k rité riu m á v á v álik . A te le p ü lé s fe jle ttsé g e és a te rm e lő e rő k h a té k o n y te le p íté sé n e k p o z itív k a p c so la ­ tá n a la p u lt a m eg y én k b e n m e g v a ló síto tt te rü le tfe jle s z té s is. A k ö lc sö n h a tá s u g y a n a k k o r c á fo lh a ta tla n b iz o n y ítá st k a p a v á ro so k gyors fe jlő d é sé b e n , a k ie m e lt te le p ü lé se k v á ro s sá v á lá s á n a k fo ly a m a tá b a n . A k a p c so la t lé té t és in te n z itá s á t b e lá tv a , a gazd aság fe jle sz té sé n e k m in ő ség éb en új pály ái k ije lö lé sé t ism erv e, fel k e ll m é rn ü n k a te le p ü lé s fe jle sz té sé re g y a k o ro lt h a tá s o k a t. F e lk é szü ltsé g ü n k , le h e tő sé g e in k s z e rin t irá n y íta n i, te rv sz e rű v é k e ll te n n i azo k m eg jelen ését. A g azdaság e x te n z iv fe jle sz té sé n e k „ v é g n a p ja i” N y íre g y h á z á n b e k ö v e tk e z te k . A v áro si ta n á c s te rv o sz tá ly a á lta l k é s z íte tt é rté k e lé s s z e r in t a v á ro s b a n fo g la lk o z ­ ta to tta k sz á m a 1981-ben m á r c sö k k e n t. A b e já ró k sz á m á n a k m é rsé k lő d é sé v e l és a v á ro sb ó l e ljá r ó k lé tsz á m á n a k n ö v e k e d é sé v e l m e g n ö v e k e d e tt a te rü le ti m u n ­ kaerőm ozgás. A v á ro s fe jlő d é sé b e n ez a z t je le n ti, hogy a k ö zeli é v e k b e n le z á ru lt, vagy m o st v a n le z á ru ló b a n a v ih a ro s u rb a n iz á c ió e lső sz a k a sz a , a z a z m é re tü k e t te k in tv e tú l v a n n a k a csú csp o n to n azok a tö m eg es é le tfo rm a -v á lto z á so k , am e ly e k a gazdaság — m in d e n e k e lő tt az ip a r — k o rá b b i fe jle sz té sé v e l e g y ü ttjá r ta k . A prognózis p ersze n e m e n n y ir e k ézen fek v ő . A m u n k a h e ly e k v á ro si k o n c e n tr á ­ ció ját, sz á m á n a k n ö v e k e d é sé t o b je k tív okok m ia tt se m k ö v e th e ti a v á ro s b a n élő, o d a á ra m ló n épesség azonos ü te m ű növ ek ed ése. A zzal sz á m o lu n k , hogy e ln y ú jto t-

11

la n , lu b b é v re e lo sztv a k ísé ri a n ép e ssé g n e k ez a m u n k a h e ly és lak ó h ely k o rá b b a n létező eg y ség én ek ú jb ó li m e g te re m té sé t célzó m o zg ása a z előző fo ly a­ m atot. A m e g ítélésh ez ta rto z ik m ég az is, hogy az ip a rfe jlő d é s m e g h a tá ro z ó , d e n em k i­ zárólagos v áro sk é p z ő tényező. N y íre g y h á z a tö rté n e lm i a d o ttsá g a i, új sz e re p k ö re a la p já n is k ü lö n leg es sú lly a l je le n ik m eg a z o k ta tá s i in té z m é n y i, k e re sk e d e lm i, egészségügyi és a d m in is z tra tív h á ló z a t és a n n a k s z á n d é k o lt to v á b b i fejlesztése. A n em te rm e lő á g a z a to k b a n fo g la lk o z ta to tt lé tsz á m je le n té k e n y e n b ő v ü lt 1900ban is. Az első k ö v e t k e z t e t é s az o b je k tív fe lté te le k v á lto z á sá b ó l te h á t úgy fo g a lm a z h a tó m eg, hogy k o m p le x in té z k e d é se k k e l fel k e ll e rő s íte n i és sz a b á ly o z n i a v á ro sb a á ra m lá s m érsék lő d é sé n e k m eglevő te n d e n c iá já t. M a ez k o n c e p c io n á lis fe la d a ttá e m e lk e d e tt és a m e g v a ló sítá s k o n k ré t m ó d ja i is k ia la k u ló b a n v a n n a k . A „ tú ln é ­ p esed ésb ő l'’ sz á rm a z ó feszü ltsé g e k e d d ig is é re z h e tő k v o lta k , s le k ü z d é sü k a z a d ­ m in is z tra tív je lle g ű sz a b á ly o z á so k k a l s z á rn y sz e g e tt vo lt. A "különböző — k ü lö n ö ­ sen a v áro so k v o n z á sk ö rz e té b e n levő — te le p ü lé s e k n é p e ss é g m e g ta rtó képessége n ö v elésén ek k e z d e té t je le n tő és g azd aság i eszkö zö k k el is a lá tá m a s z to tt te le p ü lé s­ fejlesz tő g y a k o rla t az e d d ig in é l ü s s z e h a s o n lith a ta tla n a b b u l h a tá r o z o tta b b k il á tá ­ so k a t a d a k itű z ö tt cél re a litá s á n a k . U g y a n a k k o r sz á m o ln u n k k e ll a h a tá so sa b b szab ály o zás n y o m á n fellép ő tá rsa d a lm i fe sz ü ltsé g e k k e l is. 2. A v á ro s fe jle sz té sb e n m in d e n e rő fe sz íté s es m e g k ü lö n b ö z te te tt tá m o g a tá s e lle n é re

a z a z á lla n d ó a n é re z h e tő szald ó je le n tk e z ik , hogy az in f r a s tr u k tú r a á lla n d ó k é ­ sésb en v an a v e le sz e m b e n je le n tk e z ő ig é n y e k h e z k ép est. K e ttő s fe la d a t je le n t­ k e z e tt (je len tk ezik ) ezzel ö sszefü g g ésb en : — m e g te re m te n i a g y o rsa n növek v ő , id ő s z a k o n k é n t g y o rsu ló ü te m b e n fejlődő gazdaság in f r a s tr u k tu r á lis h á tte ré t, — m é rsék eln i — leh ető leg so k a t c sö k k e n te n i — a v áro s ö rö k ö lt és igen n a g y ­ n a k bizonyu ló in f ra s tru k tu r á lis e llá to tts á g á n a k e lm a ra d o tts á g á t. A v á ro s n a k a leg u tó b b i 3 k ö zép tá v ú te rv id ő sz a k á b a n b e k ö v e tk e z e tt fe jlő d é se a z t m u ta tja , hogy e z t a k e ttő s fe la d a to t n e m m a r a d é k ta la n u l és á g a z a to n k é n t n em eg y en le tesen s ik e r ü lt m eg o ld an i. Az id ő k ö zb en is je le n tk e z ő feszü ltsé g e k e n y h í té s é re — a m e g h a tá ro z ó je le n tő sé g ű k ö zp o n ti eszk ö zö k m e lle tt — sz á m o tte v ő helyi erő fe sz íté se k is tö r té n te k a g azd álk o d ó sz e rv e k és a v á ro si ta n á c s e g y ü ttm ű ­ ködésével. — E m lék ezetes h a n g u la tú , a v á ro s s z e re te te t e rő sítő és a z e llá to tts á g b a n fo rd u ­ ló p o n to t e re d m é n y e z ő összefogás sz e rv e z ő d ö tt 1971-ben. A z e re d m é n y e : 110U óvodai h ely lé tre h o z á s a te rv e n fe lü l öt év a la tt. — R en d szerese b b é v á lt a z „ E g y ü tt N y íre g y h á z á é rt” tá r s a d a lm i m egm ozdulás, szép e re d m é n y e it a z o n b a n n e m m in d e n év b e n tu d tu k eg y -eg y fo n to s lé t e ­ sítm én y m eg h a tá ro z ó fo r rá s a k é n t m eg jelö ln i. Az ak c ió 2.5 —3 m illió fo rin to s b ev éte lén ek fe lo ld ó d á sa a ta n á c s tö b b száz m illiós fejlesz tési a la p já b a n a jö ­ v őben e lk e rü le n d ő h a n g u la ti h a tá s o k k a l já r t. — A m e g v á lto z o tt fe lté te le k k ö z ö tt is 45 sz e rv v e l 22 m illió fo rin t összegű t á ­ m o g a tá st b izto sító m e g á lla p o d á st k ö tö ttü n k az V. ö tév es te rv é v e ib e n az ó v o ­ dai fé rő h e ly e k to v á b b i nö v elésére.

12

— T öbb p éld a v a n k is e b b h o rd e re jű k ö zm ű v esítési fe la d a to k k o o rd in á c ió s m e g ­ o ld á s á ra is. A v á ro sfe jle sz té s b e v á lt g y a k o rla tta l re n d e lk e z ik m á r a k e re s ­ k ed elm i és s z o lg á lta tó lé te sítm é n y e k közös m e g v a ló sítá sá b a n . M in dez tö b b te rü le te n k e v é sn e k b izo n y u lt. M ost, a m ik o r a v á ro s g a z d a sá g a fo k o ­ z a to san a z in te n z ív n ö v e k e d é s ú tjá r a lép, a h ag y o m á n y o s fe jle sz té si fe la d a to k — az in f r a s tr u k tú r a a b sz o lú t h iá n y a in a k fokozatos le k ü zd é se — m ellé jö n m ég a z a k ö v etelm én y , hogy az in te n z ív te rm e lé s fe lté te le in e k m egfelelő te le p ü lé s fe jle sz ­ tési sz e m p o n to k is k e rü lje n e k e lő té rb e . C sak e g y -k é t p é ld á t: a m agas sz in tű és h a té k o n y a n fu n k cio n á ló m ű szak i fe jle ttsé g fe lté te le a m ag as k é p z e ttsé g ű d o lg o ­ zók a rá n y á n a k nö v ek ed ése, a m ű v eltség i sz ín v o n a l á lta lá n o s em e lé se . A fe jle tt m űszak i k u ltú r a felső fo k ú in f r a s tr u k tú r á i k ö v etel, a m i n e m c sa k a lak o ssá g m agas sz in tű e llá to tts á g á t je le n ti, h a n e m az ip a r k o m p le x k ö z m ű e llá to ttsá g á t, a z ip a ri k o o p eráció és a m u n k a e rő m o z g á s v áro si közlek ed ési fe lté te lé t, v a la m in t a gyors, tú lz sú fo ltsá g tó l m en te s v á ro s i-v á ro sk ö rn y é k i k ö zlek e d é st, s a m u n k a - és la k ó h e ­ lyek gyors és s ű rű k a p c so la ta it is. Az ily en m ó d o n je lle m z e tt in f r a s tr u k tú r a lé ­ te síté se igen költséges, m e g v a ló sítá sa hosszú tá v o n leh etség es. A fe la d a to k m eg o ld á sá b a n o b je k tív e é rd e k e lt a te r ü le t g a z d á ja , a ta n á c s és e rő ­ teljes — h a n e m is m in d ig tu d a to s u lt — é rd e k e i fű zű d n ek ho zzá a v á lla la to k n a k , a k ü lö n b ö ző lak ó - és m u n k a h e ly i k o lle k tív á k n a k . A m á s o d i k k ö v e t k e z t e t é s : a z ö ssz e h a n g o lta b b és az in te n z ív fe jle sz té s k ö v e te lm é ­

n y e in e k é rv é n y e s íté sé re tö re k v ő v á ro sfe jle sz té s n e m n é lk ü lö z h e ti, ső t fe lté te le z i a tan á c so k és a v á ro s b a n m ű k ö d ő sz e rv e k n e k a z e d d ig in é l is c é ltu d a to s a b b , e r e d ­ m én y eseb b e g y ü ttm ű k ö d é sé t. A te rv k é sz íté s e lő m u n k á la ta i so rá n az e g y ü ttm ű k ö d é s je le n tő sé g e to v á b b h a n g s ű i lyo zó d o tt a n n a k az e lh a tá ro z á s n a k a k ö v e tk e z té b e n , hogy a v á ro sfe jle sz té s s ú ly ­ p o n to k a t k ép ezv e h a la d h a t: — A v íz á g a z a tb a n (v íz te rm e lő és elo sz tó h á ló z a t, sz e n n y v íz -e lv e z e té s, -k ezelés stb.) m e g o ld á sra v á ró fe la d a to k a h o sszab b tá v o n is m eg o ld á st a d ó re n d s z e ­ rek k ié p íté s é n e k k e z d e té t in d o k o ljá k . A ta n á c si fo rrá so k m e g te re m tik a z a la p j á t a n n a k , hogy a la k á sé p íté s — és e z e k n e k az á g a z a tta l összefüggő ig é ­ n y ei k ielég ítése — m e lle tt a v á lla la ti eszközök fe lh a sz n á lá sá v a l k ia la k íto tt elo sztó h áló zat, s a lak o sság ö n k é n te s fe la já n lá s á b ó l fin a n sz íro z o tt v ez e té k e k m egfelelően m ű k ö d h e sse n e k . — A v á ro s n ép esed ési je le n sé g e i k ü lö n leg es sú ly t h e ly e z n e k a g y e rm e k in té z m é ­ nyi h á ló z a t gyors fejlesz tésére. E zek b en a z é v e k b e n é p p e n a z á lta lá n o s isk o ­ la i ta n te rm e k sz á m á n a k k ie m e lt fe jle sz té se k e r ü lt e lő térb e. A k é t sú ly p o n ti fe la d a t a re n d e lk e z é sre álló ta n á c si fe jle sz té si a la p „ a r á n y t a la n u l' n a g y fo g y a sz tá sá t is je le n ti. A zaz a m egelőző k ö z é p tá v ú te rv fejlesz tési le h e tő sé ­ geiv el n o m in á l é rté k b e n azo n o s összeg n o m in á lisa n is k e v e se b b h á tte r e t b iz to sít az in f r a s tr u k tú r a tö b b i e le m é n e k . É rd e k e -e a v á lla la ti s z fé rá n a k , hogy a g y a k o rla tn a k is s ú ly p o n tja legyen az e lő ­ ző k é t fe la d a tc so p o rt? M eggyőződésem s z e r in t igen, d e v á rh a tó a n a z e ls ő t n em fo g ja töm eges é rd ek lő d é s k ísé rn i, ső t a sú ly p o n tk é p z é s és az á g a z a t p é n z e llá tá si p ro b lé m á in a k m e g je le n íté se a z é r in te tt v á lla la to k tilta k o z á s á t v á lth a tja ki. M arad te h á t m e g h a tá ro z ó n a k a z e m b e re k n e k , m in t la k o s o k n a k a b e v o n ása. A la p ­ v ető fe la d a tu n k te h á t a m a in á l so k k a l n ag y o b b fejlesz tési leh ető sé g e k szerv ezése a v íz á g a z a tb a n , se g ítv e ezzel fo n to s és á lta lá n o s e llá tá s i s z in tü n k e m e lé sé t és a

13

v áro sfe jle sz té s tés) is.

egyéb d o m in á n s c é lk itű zései m e g v a ló sítá sa fe lté te le it (la k á sé p í­

A g y e rm e k in té z m é n y -h á ló z a t fe jle sz té se k ev és m eggyőzést ig é n y e lv e k e rü lh e t a m in d en k i á lta l p r e f e r á lt p ro g ra m o k közé. A z a z o n o su lá st lé tre h o z ó a la p a m u n ­ k á lta tó k célre n d sz e ré b e n is m e g ta lá lh a tó . E m e lle tt is a z a d o tt h e ly z e t (a k ő v e t­ kező év ek b en kb. 4000-rel tö b b g y erm ek fog á lta lá n o s isk o lá b a já r n i és m a is zsú ­ fo lta k a z isk o láin k ) in d o k o lja , hogy a v á ro s é rt te n n i a k a ró k o lle k tív á k seg ítség e e lső so rb a n ide irá n y u ljo n Az in f r a s tr u k tú r a tö b b i elem ei n em p re fe rá lh a tó k , e z é rt a z e lk e r ü lh e te tle n fe j­ lesztése k is a tá rs a d a lm i összefogás, v á lla la ti tá m o g a tá s b iz to sítá sá t ig é n y lik , és k ö v e te lik a jo b b szerv ező m u n k á t, a v á ro si é rd e k e k k ö v e tk e z e te se b b k é p v ise le té t. M ire gond o lo k : m in d e n e k e lő tt a z egészség eseb b , k u ltu rá lta b b k ö rn y e z e t m e g te ­ re m té sé re , gond o lo k a sp o rto lá si fe lté te le k ja v ítá s á ra , a z ifjú sá g szó ra k o z á si f e l­ té te le in e k és az egész tá rsa d a lo m m e g n ö v e k e d e tt sz a b a d id e je célszerű e ltö lté si fe lté te le in e k m eg te re m té sé re . L e h e tő sé g e in k m e g a la p o z o tt sz á m b a v é te le , a z eg y ez­ te tések elv ég zése és a m e g á lla p o d á so k b a n v a ló rö g z íté se a te rv k é sz íté s fo n to s, és e lő ttü n k álló fázisa. Igen b iz ta tó a k a k ilá tá s o k a b b a n a v o n a tk o z á sb a n , hogy a ta n á c si eszk ö zö k o lyan fe lh a s z n á lá s á t b izto sítsu k , am ely sz á m o tte v ő v á lla la ti és m eg y én k ív ü li fo rrá s t v o n zv a a h a g y o m á n y a in k n a k m egfelelő, e z é rt fe jle ttsé g i s z ín v o n a lu n k to v á b b ­ h a la d á s á t n y ú jtó k e re s k e d e lm i h á ló z a tfe jle sz té st v a ló s ítsu n k m eg. A h á ló z a t b ő ­ v íté se m e lle tt lé p é se k e t te s z ü n k a szín eseb b , d iffe re n c iá lta b b á ru v á la s z té k é rd e ­ k é b e n is. N eh éz k ö rü lm é n y e k v á rh a tó k a k ö zlek e d és te rü le té n . A v á lla la ti g a z d á lk o d á s k ö ­ v e te lm é n y e iv e l szám o ló v á ro sfe jle sz té s e g y ik h an g sú ly o s ö ssz e te v ő je k é n t je lle ­ m eztem a z á g a z a t k o rsz e rű síté sé t. Az e g y é rte lm ű és k é to ld a lú é rd e k e ltsé g m e lle tt is tip ik u s ta n á c si és á g a z a ti fe la d a tn a k ta r to m ezt, a h o v á n e m k é rh e tő , n e m s z e r­ vezhető m ás re n d e lte té s ű fe jle sz té si fo rrá s. Mi v á rh a tó h á t a k ö z lek e d ési f e lté te ­ le k ja v ítá s á b a n ? N in cs le h e tő sé g ü n k a z id ő tá lló , d e n a g y o n p é n zig é n y es m eg o l­ d áso k a lk a lm a z á s á ra . A tö m eg k ö zlek ed és leg jo g o sa b b k ö v e te lm é n y e it is csak k r i ­ tik u sa n e lé g íth e tjü k ki. A te v é k e n y sé g re á lis m e z e je a fe jle sz té se k ig en sz e le k tív m e g v a ló sítá sa és a tö m e g k ö z le k e d é st p re fe rá ló fo rg a lo m irá n y ítá s-sz e rv e z é s i in té z ­ k ed ések m eg tétele, a lépcsőzetes m u n k a k e z d é s te lje s e b b és k ö v e tk e z e te se b b m e g ­ v aló sítása. 3.

A v á ro sfe jle sz té s o b je k tív k e re te ib e n , á lta lá n o s fe lté te lre n d s z e ré b e n h a g y o m á n y o ­ sa n d o m in á n so k azo k az országos és m egyei d ö n té se k , a m e ly e k k ö v e tk e z m é n y e ­ k é n t m e g h a tá ro z á s t n y e r a ta n á c s s a já t fe jle sz té si célú b e v é te le it, az á lla m i tá m o ­ g a tá so k a t, a felv e h e tő h ite le k e t, ső t a n e m ta n á c si sz fé rá b ó l sz e rv e z h e tő fe jle sz ­ tési le h e tő ség ek et is sz á m b a v evő fejlesz tési a la p v o lu m en e. A nép g azd aság á lta lá n o s a n is m e rt h e ly ze te, a n e m te rm e lő sz fé ra b e ru h á z á s a in a k s o ro lá sa a la p já n m e g a la p o z o tta n á llíth a tó , hogy a N y íre g y h á z á n a k b iz to síto tt fe j­ lesztési a la p szám o l a v á ro s b a n k ia la k u lt e llá to tts á g i k ö rü lm é n y e k k e l, a v áro s b etö lte n d ő sze re p k ö ré v e l. L e h e t p e rsz e s z á m ta la n e lle n é rv e k e t, ezzel e lle n té te s c é lo k a t is e m líte n i. A m e g y eszék h ely en é lő k e g y re tö b b e n b e lá tjá k , hogy a m e ­ gye tö b b v á ro s á n a k , a v á ro s k ö rn y é k i te le p ü lé s e k n e k a fe jle sz té sé re fo rd íto tt f i­ g y elem n em is n agy k ö zv e tle n sé g g e l sz o lg á lja a n y íre g y h á z ia k é rd e k e it is. A fejlesz tési a la p á g a z a ti fe lh a s z n á lá s á t tö b b v o n a tk o z á sb a n é rin te tte m a z e d d i­ g iek b en . A h a g y o m á n y o sa n le g n ag y o b b p é n z h a sz n á ló te v é k e n y sé g rő l, a lafcdsépt-

14

tésTÖI szó ln ék csak v á z la to sa n K ie lé g ítő n e k és e lé rh e tő n e k ta r tju k a la k á sé p íté s egész e lő irá n y z a tá t (kb. 6500 lak ás) és a z o n b e lü l a te le p sz e rű , tö b b sz in te s lak áso k tö b b m in t 70% -os a rá n y á t. F.zzel sz em b en a fe lté te le k e rő te lje s v á lto z á sá t je le n ti és a la k á s ra v á ró k c é lja in a k tö m eg es m ó d o sítá sá h o z v ezet a jö v ő b en , u g y a n a k k o r a la k á sg a z d á lk o d á s h a té k o n y sá g á t, k o rs z e rű síté sé t sü rg e ti az, hogy a célcsoportos, a tan ác si b é r- és tan á c si é rté k e s ité s ű la k á s o k te rv e z h e tő sz á m a a m egelőző k ö z é p ­ tá v ú terv e lő irá n y z a tá n a k (és te lje síté sé n e k ) csak m eg k ö ze lítő en k é th a rm a d a . Ezzel e g y ü tt je le n tő s e n m e g n ö v e k sz ik a te le p sz e rű (kb. 3200) és e g y é b sz e iv e z e tt, k o rsz e rű családi m a g á n la k á s-é p íté s (1800). H a ta lm a s szerv ező m u n k á t, m e g n ö v e ­ k e d e tt te rv sz e rű s é g e t k ö v e te l a m e g v aló sítás. E h h ez a k ö v e te lm é n y h e z ig a z ítv a k é sz ü ltü n k és k é sz ü lü n k a sz e rte á g a z ó elő k é sz ítő m u n k á v a l. A v é g re h a jtó b iz o tt­ ság m á r 1979-ben k iv á la sz to tta a la k á sé p íté si fe la d a to k z ö m é re elégséges te r ü le ­ teket. J ó ü te m b e n fo ly ik a b e ru h á z á so k te rv e llá to tts á g á n a k b iz to sítá sa , so k fé le — és e g y m á s t re n d r e k e resztező — é rd e k e k k o m p ro m issz u m á v a l a te rü le te k e lő k é ­ sz ítése és á ta d á s a a k iv ite le z ő k n e k . II. A d o tt leh e tő sé g e in k m e lle tt k ü lö n ö s s ú ly t k a p az a v á ro s p o litik a i g y a k o rla t, am ely célul tű z i: — a z a la p v e tő sz ü k sé g le te k k ie lé g íté sé b e n fo n to s sz e re p e t b e tö ltő ja v a k és szo l­ g á lta tá s o k p o litik a i h a tá s o k k a l is szám oló, a lak o sság d ö n tő tö b b sé g é n e k ig a z ­ sá g é rz e té v e l ta lá lk o z ó e lo s z tá s á t; — jo b b szerv ező és e llen ő rző m u n k á v a l a lak o sság e llá tá s á n a k a ja v ítá s á t; — a k ö z tu la jd o n és a köz é rté k e in e k ro n g á ló iv a l, re n d e lte té s tő l e lté rő és a k ö z­ tu la jd o n g y o rs ü te m ű é rté k c sö k k e n é sé h e z v ezető la k á sh a sz n á ló k ellen i szig o ­ rú b b fe llé p é st; — a v áro s, a tá rs a d a lo m ja v á r a v é g z e tt ö n k é n te s tá rs a d a lm i m u n k a m a g a sa b b s z in tű és sz é le se b b k ö rb e n v aló e lism e ré sé t; — a tá rs a d a lm i k ö z k ia d á so k k a l (v o lu m e n ü k csak a v á ro si ta n á c s és a z á lta la m ű ­ k ö d te te tt in té z m é n y e k s z fé rá já b a n m e g h a la d ja a 3 m illiá rd fo rin to t) v a ló h a ­ té k o n y a b b g a z d á lk o d á st és a lak o sság é le tk ö rü lm é n y e in e k e z á lta li ja v ítá s á t, — a tá rsa d a lm i összefo g ásb an re jlő leh e tő sé g e k m a x im á lis k ih a s z n á lá s á t, — a z t, hogy a ta n á c si sz e rv e k és in té z m é n y e k a la k o s sá g n a k gyors, sz a k sz e rű és m eg elég ed ettség et k iv á ltó s z o lg á lta tá so k a t n y ú jts a n a k . A m e g v a ló sítá sró l csa k a sz á n d é k o k és n em a k ő n k re ; m eg o ld áso k s z in tjé n le h e t írn i, ha te lje s k ö rü e ls z á m o lá sra v á lla lk o z n é k . E h e ly e tt ré sz le te se b b e n k é t fo n to s d o ­ log k ife jté s é t p ró b á lo m m eg. 1. A l a k á s g a z d á l k o d á s k o r s z e r ű s í t é s e N em s z o ru l k ü lö n ö se b b m a g y a rá z a tra , hogy a la k á sé p íté s ed d ig i g y a k o rla tá t — a m ely a hom ogén (2 szobás, 53— 56 n é g y z e tm é te re s la k á s, 4 fős család i) ig én y ek k ie lé g íté sé t c élo z ta — m eg a k a r ju k v á lto z ta tn i. E lh a tá ro z o tt v á ro sp o litik a i cél. hogy a z ig é n y e k h e z k ö ze le b b álló, tö b b félszo b ás és n a g y o b b a la p te rü le tű la k á s o ­ k a t n y ú jtó v á la s z té k o t k e ll k ia la k íta n i m in d e n b e ru h á z ó n a k . O b je k tív n e k te k in t­ h ető k o rlá to k itt is m e g je le n n e k . C sak so ro lv a k ö z ü lü k : a d o tt a leg n ag y o b b v o lu m e n t k ép v iselő tech n o ló g ia (h ázg y ári) la k á s v á la s z té k a ; a célc so p o rto s la k á s o k b e ta r ta n ­

15

dó átlag o s a la p te rü le te m é rsé k e lte n n ö v e k e d h e t; a jo g o s u lta k n a k b iz to síta n d ó n a ­ gyobb la k á so k fe n n ta rtá s i k ö ltség e a rá n y ta la n u l n a g y te r h e t je le n t a tö b b g y e r­ m ekes család o k n ak . A la k á s v á la s z té k g e n e rá lis ja v ítá s á t a k a rju k b iz to síta n i azzal, hogy — a k o rá b b i kedvező ta p a s z ta la to k a la p já n — m egfelelő sz á m b a n é p ítü n k — n y u g d íja so k sz á m á ra la k á so k a t, — g arz o n la k á st, v agy fia ta lo k h ázát, — a z alac so n y jö v e d e lm ű ig é n y lő k n e k c sö k k e n te tt é rté k ű la k á s o k a t, — a célcsoportos k e re t v é d e lm é re c s e re la k á s t a k is a já títá s s a l é r in te tt család o k sz á m á ra . A z ily en la k á s o k ra irá n y u ló ig én y ek k ie lé g íté se m e lle tt a fe lso ro lt la k á s típ u so k le h ető v é te tté k , hogy a la k á s á llo m á n y m o b iliz á ló d jo n és v alóságos a la p ja , h á tte re legyen a sz e rv e z e tt la k á sc se ré k n e k . A la k á sig én y lö k k ö zö tt n a g y sú lly a l sz e re p lő fia ta lo k súlyos g o n d ja in a k e n y h íté ­ séh ez já r u lh a t hozzá a la k á s p ro b lé m a k é t lép cső b en való m egoldása. A z e lh a tá ­ rozás ered m én y es m e g v a ló sítá sá n a k b izto síték a, hogy a ta k a ré k p é n z tá r is ilyen la k á s v á la s z té k b iz to sítá sá ra tö rek szik . A sz e rv e z e tte n é p íte tt la k á so k e lo s z tá sá ra a tan ác s a m e g v á lto z o tt fe lté te le k k e l szám o ló és a k ö zp o n ti ú tm u ta tá s o k a t re a liz á ló re n d e le te t fo g a d o tt el. A z új a la ­ p o k ra h e ly e z e tt la k á se lo sz lá s k ö v e te lm é n y e in e k a lk a lm a z á s a m á r m a is lá th a tó a n kom o ly g o n d o k a t v e t fel: — P a ra d o x m ódon a re n d e le ta lk o tá s e lő k é sz íté sé n e k d e m o k ra tiz m u sa (a k ü lö n ­ böző la k á s e llá tá s i fo r m á k ra való jo g o su ltsá g fe lté te le in e k és a k ie lé g íté s s o r ­ r e n d jé t m e g h a tá ro z ó k rité riu m o k n a k , és s ú ly o z á su k n a k a széles k ö rű v itá já t b iz to síto ttu k m ég 1979 e le jé n ) a la k á sig é n y e k e rő te lje s és a k ie lé g íté s szem ­ p o n tjá b ó l irre á lis á tre n d e z ő d é sé h e z v e z e te tt. C sak a ta n á c si b é rla k á so k k a l összefüggésben hozok p éld át. A z egy fő re ju tó jö v e d e le m felső h a tá r á n a k (1200 F t-ró l 2200 F t- ia ) t e r v e z e t t és in d o k o lt fe le m e lé se je le n tő s e n m e g n ö ­ v e lte a la k á sig é n y e k szá m á t. Még az o k is eb b e n a z e llá tá s i fo rm á b a n k é rik k ie lég íten i az ig é n y ü k e t, a k ik K oráb b an az O T P la k á s t v á la s z to ttá k . Ezt is tu d v a, e g y é rte lm ű s z á n d é k u n k az, hogy a la k o ssá g o t m eg felelő en tá jé k o z ­ ta s su k az igén y e k ie lé g íté sé n e k re á lis leh ető ség érő l. A v a ló b a n re á lis tá j é ­ k o z ta tá s t b iz o n y á ra tö m eg esen fo g já k m eg n e m é rté s s e l fo g ad n i. — M a m ég n in c s k e llő e n k ö rv o n a la z v a a k e v é sb é k e d v e z m é n y e z e tt, d e g y o rs a b ­ b an re a liz á lh a tó la k á s e llá tá s i fo rm á k ra v a ló á tirá n y ítá s h a té k o n y m e c h a n iz ­ m usa. N agy súlyt, k e ll h e ly e z n ü n k a la k á sig é n y s o ro lá s á t b izto sító p o n tr e n d ­ sz e r m a g y a rá z a tá ra , is m e rte té sé re . G o n d o t o k o z h a t a z is, hogy a k ielég ítés s o r re n d jé r e v o n atk o zó in fo rm á c ió a z ú ja b b m e g je le n ő ig én y ek ra n g s o rb a lé p te té sé v e l fo ly a m a to sa n v á lto z h a t. Ez a z é rté k e lé s o b je k tiv itá s á n a k , m e g ­ b íz h a tó sá g á n a k k é ts é g b e v o n á sá h o z v ezeth et. A v á ro s ia k a s á llo m á n y a n a k é rté k e sz á m ítá so k s z e r in t m eg k ö zelíti a 10 m illiá rd fo rin to t. A v ele v aló g a z d á lk o d á s — é rté k é n e k m egőrzése, k o rsz e rű síté se , ra c io ­ n á lis h a sz n o sítá sa — tá rs a d a lm i ügy. A zt h iszem , n em tú lz ó m el a je le n tő sé g é t, h a a la k á s v a g y o n t — a föld a n a ló g iá já r a — a tu la jd o n fo rm á já tó l fü g g e tle n ü l n e m ­ zeti k in c s k é n t jellem z e m . A z ily en k e z e lé sre m o st re n d e lk e z é sre álló eszk ö zö k et az ed d ig in é l sz é lese b b k ö rb e n és e re d m é n y e se b b e n a k a rju k a lk a lm a z n i. U g y a n ­ a k k o r — bizto san n y ito tt k a p u k a t d ö n g e te k — szü k sé g v an to v á b b i c é lirá n y o s in té z k e d é se k m e g té te lé re is.

Ifi

Az állam i la k á s á llo m á n y fe lú jítá s á ra , k o rs z e rű síté sé re re n d e lk e z é sre álló e sz k ö ­ zök jelen tő sek . A z ésszerű m e g o ld áso k a lk a lm a z á s a e g y re e g y é rte lm ű b b e n m e g ­ jelen ő k ö v etelm én y . A te rv sz e rű sé g és ta k a ré k o ssá g b iz to sítá sá ra tö b b in tézk ed és tö r té n t, e lh a tá ro z tu k a fe lú jítá so k és k o rsz e rű síté se k fo k o zo tt ö sszeh an g o lását, és tá rsa d a lm i e lle n ő rz é s é t is. A lak áso k fe lú jítá s á v a l ö sszefü g g ésb en : — fo k o zato san fel a k a rju k sz á m u ln i a m ég m eg lev ő k o rs z e rű tle n tá rs b é rle te k e t: — a te tő té r-b e é p íté se k e t és eg y é b — g azd aság o san e lv é g e z h e tő — la k á s k ia la k itá si le h e tő ség ek e t té te le s fe lm é ré sse l f e ltá r ju k és a te rv id ő sz a k végéig m e g ­ ép ítjü k . A z á lla m p o lg á ro k tu la jd o n á b a n levő la k á s o k á lla g v é d e lm é t és id ő szak i fe lú jítá s á t h ató sá g i eszközök a lk a lm a z á s á v a l, s o rta ta ro z á s o k és k é n y sz e rta ta ro z á so k e lr e n ­ d elésév el is b iz to síta n i szükséges. 2. A t á r s a d a l m i m u n k a s z e r v e z é s e A v á ro s fe jlő d ésé b en , k ö rn y e z e ti k u ltu rá lts á g á n a k fo k o zásáb an e d d ig is nagy sze­ re p e t já ts z o tt az egész v á ro sé rt, s z ű k e b b k ö rn y e z e tü n k é rt te n n i a k a ró e m b e re k és k o lle k tív á k tá rs a d a lm i m u n k á ja . A zt h isz e m n e m tú lzó m el a dolgot, h a úgy je llem zem , hogy so h a n ag y o b b szü k ség n em v o lt a lo k á lp a trió tá k ö n zetlen ség ére, u g y a n a k k o r ilyen n a g y fig y e lm e t ta lá n m ég so h asem [o rd íto ttu n k a fe lté te le k m e g ­ te re m té s é re sem . Az egész v áro s é rd e k é b e n v é g z e tt tá rs a d a lm i m u n k a s ik e re n a g y m é rté k b e n a ttó l függ, hogy m e n n y ire v a g y u n k k ép esek töm eg ek á lta l tá m o g a to tt, világos és vonzó c é lo k a t kitűzni'. F ig y ele m b e k e lle tt v e n n ü n k a z t is, hogy a m u n k a m in d ig új ösz­ tö n z é st kap , h a m a ra d a n d ó é rté k k é tá rg y ia su l. B iz ta tó e lő e re d m é n y e k és k edvező h a n g u la ti h a tá s o k je lz ik , hogy a v áros eg ész é re m e g fo g a lm a z o tt fe la d a to k m e g ­ a la p o z z á k a v á ra k o z á s o k a t: — a „M in d en n y íre g y h á z i lakos ü ltessen egy fá t'' n eh ézk es e ln e v e z é sű ak ció tá m o g a tá s á t a z e d d ig i és a z „ id ő a rá n y o st” m essze fe lü lm ú ló e re d m é n y e in tú l a z is jelzi, hogy e ln e v e z é sé t, és ezzel ta r ta lm á t a k ö z v é le m é n y fo ly a ­ m a to sa n c siszo lg a tta ; — a z „Ifjú sá g i S zab a d id ő K ö z p o n t” lé te síté sé h e z fűződő é rd e k e ltsé g e g y é r te l­ m űen k ifejezésre ju to tt a VI. ö té v e s te rv i k o ncepció tá rs a d a lm i v itá já b a n ; — a lakosság te lje s e g y e té rté sé v e l ta lá lk o z o tt az „ E g y ü tt N y íre g y h á z á é rt” m o z­ galom b e v é te le in e k te rv e z e tt fe lh a sz n á lá sa . (B u jto si sp o rtk o m b in á t, Ifjú sá g i S zab ad id ő K ö zp o n t s tb ); — városi sz in te n is cél, d e a k ülső k ö rz e te k b e n v á lto tt ki ig azá n n agy e lism e ­ ré s t a z 50 km já r d a m eg é p íté sé n e k cé lu l tűzése Igen n a g y ra kell é rté k e ln i azt, hogy a lak ó h ely i k o lle k tív á k , a z u tc á ju k a t és v á ­ ro sré sz ü k e t sz é p ítő és k u ltu rá lta b b á tevő m u n k á k fo ly ta tá sa m e lle tt valóságos v á lla lk o záso k b a is kezd lek , je le n tő s p én zb eli h o z z á já ru lá s t is sz e rv e z v e a k ö z m ű v esítettség ja v ítá s a érd e k é b e n . N ag y szerű p é ld a k é n t e m líte m a c sá sz á rsz á llá sia k tö b b v á lla lk o zásáb ó l a zt, hogy kb. 1,7 m illió fo rin t b e g y ű jté sé v e l (a te rm e lő sz ö ­ v etk ez et nagy vízh o za m ú k ú tjá t té ríté sm e n te se n h a sz n á lv a ) k ié p ítik a v ízelo sztó h áló za to t. Ilyen m egm o zd u lás a ta n á c s szerv ező m u n k á já n tú l a n y a g i tá m o g a tá s­ sal is h o n o rálan d ó . Nagy e rő p ró b á ja lesz a szerv ező m u n k á n a k a v áro si p a rk o k fe jle sz té se Ig é n y e ­ seb b és sz a k v á lla la ttó l m e g re n d e lt p a rk é p íté s i m u n k á ra csak m in im á lis fed e z e tte l re n d e lk e z ü n k . E n n ek m egfelelő en m ost azok a m ego ld áso k k ö v e tk e z n e k , hogy a

17

tan ác si pénzeszközö k b ő l csak a leen d ő p a rk o k te rü le te in e k a tá r s a d a lm i m u n k á ra v aló elő k észítése tö rté n ik meg. A helyi tan á c so k hosszú id e je v ég zett (előbb széles tá r s a d a lm i a la p o k o n , m ajd e g y re in k á b b a sz a k m a i sz in te k e n ) elő k é sz ítő m u n k a u tá n fe lk é sz ü lte n és a te le ­ pülés irá n y ítá s á b a n ré s z t vevő m ás sz e rv e k k e l v a ló jó e g y ü ttm ű k ö d é s e re d m é ­ n y e k é n t a lak o sság o t is [elk é sz ítv e d o lg o zn ak a k ö z é p tá v ú te rv e k ö sszeállításán . A m eg yeszékhely p é ld á já n , h a az csak tö re d é k é b e n s ik e rü lt is, ig y e k e z te m b e ­ m u ta tn i, hogy ez a m u n k a közügy, ré g ó ta n e m le h e t m á r p u sz tá n a te rv e z ő a p ­ p a rá tu so k fe la d a ta . A te rv e lő k é sz ítö m u n k á b a n valóságos, m in d m egyei, m in d h e ­ lyi sz in te n a te rv m e g a la p o z á sá t szo lg áló p á rh u z a m o s te v é k e n y sé g fo ly t a te r v ­ koncepció és te r v ja v a s la t k id o lg o zásáb an . A m u n k a cso m ó p o n tja ih o z m eg felelő en k a p c so ló d ta k , ú tm u ta tá s t a d ta k , k ije lö lté k a fejlesz tés fő ir á n y á t az ille té k e s p á rtsz e rv e k . A h elyi te rv e z ő m u n k á b a n új sza k aszh o z é rk e z tü n k a k k o r, a m ik o r a z e lm ú lt év végén a z elq ze tes p o litik a i d ö n té ­ se k u tá n is m e rtté v á lta k a m egyei o rie n tá c ió k . E zt k ö v ető en k id o lg o z tu k a v á ro s­ fejlesz tés és v áro sg a z d á lk o d á s VI. ö tév es te rv i k o n c e p c ió já t. Az e g y o ld a lú sá g o t és b e ru h á z á s i c e n irik u ss á g o t e lk e rü lv e , a k o n c e p c ió b a n k ie m e l­ ten fo g lalk o ztu n k a la k o ssá g é rd e k lő d é sé n e k k ö z é p p o n tjá b a n álló és a v á ro s p o li­ tik a d ö n tő k é rd é s e it je le n tő feszü ltsé g e k fe lo ld á sá v a l. A h elyi koncepció k ö zk in cc sé té te le é rd e k é b e n , hogy a v á ro si lé p té k ű g o n d o lk o d ás p riz m á já n k e re s z tü l fo rm á ló d jo n a h ely i p ro g ra m és tu d a to su ljo n a z egyes la k ó ­ h elyi k o lle k tív á k leh ető ség e, és felelőssége, széles k ö rű tá jé k o z ta tó m u n k á t v é ­ g eztünk. A v áro si p á rtb iz o tts á g e g y e té rtő á llá sfo g la lá s a u tá n a k o n c e p c ió t m e g tá rg y a lta a H N F v áro si b iz o ttsá g a és a K IS Z v áro si b izo ttság a. F eld o lg o zták azok a k ö zö ssé­ gek, a m ely ek a lako sság , az üzem i k o lle k tív á k tá jé k o z ta tá sá b a n , fe lv ilá g o sítá sá b a n a la p v e tő fe la d a to k a t lá tn a k el. M á rc iu sb a n a v á ro s p o litik a ta r ta lm a s re n d e z v é n y ­ so ro z a tá t sz e rv e z tü k m eg A v áro s 21 la k ó k ö rz e té b e n a v á ro sré sz k ö z é le té t i r á ­ nyító sz e rv e k v ezető ség eiv el (k e rü le ti p á rtv ezetö ság , H N F -eln ö k ség , ta n á c sta g o k , lak ó b izo ttság i elnök ö k ) ta lá lk o z tu n k . A városi fejlesz tési, fe n n ta rtá s i te v ék e n y ség fe la d a ta in a k m e g tá rg y a lá sá n tú l a lak o sság le g a k tív a b b k é p v ise lő iv e l e g y e z te ttü k a h ely i leh ető ség ek et, azo k a t a k o n k ré t p ro g ra m o k a t, a m e ly e k az a d o tt h ely en m o zg ó sítják a lak o sság o t, vagy am ely h ez tan ácsi tá m o g a tá s is b iz to síth a tó . Ism é t á tte k in te ttü k a la k o ssá g n a k az 1980. évi je le n tő s b e lp o litik a i e se m é n y e k h e ­ lyi e lő k észítése s o rá n [e lm e rü lt e lin té z e tt és m e g o ld á sra v á ró k ö z é rd e k ű b e je le n ­ téseit, ja v a s la ta it. A la k ó k ö rz e ti a k tív á k m e g értéssel fo g a d tá k a n y ílt tá jé k o z ta tá st. Az elő k észítés m in ő sítésé is leh et, hogy az e se te k tö b b ség éb en n e m a k ie lé g íth e te tle n ig én y ek k ö ­ rü li v ita folyt, h a n e m a h ely i sz ü k sé g le te k m e g je le n é sé v e l e g y id ő b e n n y e rt m e g ­ fo g a lm a z á st a lak o sság ö n k én Les h o z z á já ru lá s á n a k fe la já n lá s a is. A m u n k a to v áb b i ré s z e k é n t a v á ro sb a n m ű k ö d ő v á lla la to k k a l, in té z m é n y e k k e l eg y e z te tjü k a z együttm űködésL , a közösen m e g v a ló síth a tó fe jle sz té se k e t, a le h e t­ séges v á lla la ti tá m o g a tá so k a t, a fe jle sz té se k ö sszeh an g o lását. A te rv m e g a la p o z á sá b a n n ag y o n fo n to sn a k ta r tju k , hogy a tá rs a d a lm i m u n k a k o n k ré t te rü le te ire , a közös b e ru h á z á s o k ra és a v á lla la to k á lta l n y ú jta n d ó tá m o ­ g a tá s o k ra ö sszp o n to sítsu n k . M eggyőződésünk, hogy a te rv ilyen so k o ld a lú e lő k é sz íté se a leh e tő sé g e k b ő v íté ­ sén tú l b iz to sítja a lak o sság cselek v ő e g y e té rté s é t, a re a litá s o k k a l v a ló töm eges azo n o su lást, s egészéb en a v é g re h a jtá s k ed v ező tá rsa d a lm i a la p ja it te re m ti meg

PAUWL1K LÁSZLÓ—MARTON MIHÁLY:

A. peszticidek által okozott méregterheltség közegészségügyi vonatkozásai A p eszticid o ly an m érg ező (to x ik u s) a n y a g , m elly el a te rm e s z te tt k u ltú rn ö v é n y e k te rm é sh o z a m á ra , a h á z iá lla to k és az e m b e r eg észség ére k á ro s ro v a ro k a t, to v á b b á a n ö v én y ek k ó ro k o zó it és g y o m n ö v én y eit, a b eteg sé g e k e t te rje sz tő é lő lé n y e k e t sik e re se n el le h e t p u sztítan i, A m ezőgazdaság k em iz á c ió ja és ezen b elü l a p e szticid ek a lk a lm a z á s a (n u v én y v écele m ) e lk e rü lh e te tle n , e g y ré sz t szü k ség szerű ség , m á s ré sz t k én y szerű ség . S z ü k s é g s z e r ű s é g , m e rt c sak e z á lta l k é p es az em b e risé g a fölei ro b b a n á ssz e rű e n m eg n ö v ek e d ett lak ó n ép e ssé g é n e k é le lm isz e r-sz ü k sé g le té t m e g te rm e ln i. A k é n y s z e r ű s é g a v ilág m ező g azd aság i te rm e lé sé n e k té n y le g e se n m eglévő h a ta l­ m as te rm é k v eszteség eib ő l k ö v e tk e z ik : a k u ltú rn ö v é n y e k b e teg ség ei, k á rte v ő i és gy o m ­ n ö v én y ek á lta l o k o zo tt veszteség ek , a m ező g a zd asag b e lte rje síté sé n e k n em k ellő h a ­ tásossága. (I) B o r d á s (2) a k ém iai n ö v é n y v é d e lm e t h a s z n o s , d e v e s z é l y e s e ljá rá s n a k te k in ti:

— H asznos, m e rt seg ítsé g é v e l a m e z ő g a zd aság b an lö b b e t, jo b b a n és b iz to n sá g o ­ sa b b a n te rm e lh e tü n k , n ö v e lh e tjü k az á lta lá n o s é le tsz ín v o n a la t és je le n tő se n h o z z á já ru lh a tu n k az éhezés ellen i k ü z d e le m h e z — V eszélyes, m e rt a p eszticid m in d e n m á s vegyi an y a g h o z h a so n ló a n p o te n c iá lis m éreg, kezelésük, fe lh a sz n á lá su k és az ezzel összefüggő sz é tsz ó ró d á su k a k ö r­ n y ezetb en felidézi az em b e r, a h aszn o s á lla to k , v a la m e n n y i élő lén y és é le tk ö ­ zösség m érgezési veszélyét. £>ési és E r d ő s (3) a p eszticid ek f u r c s a é s s a j á t o s k e t t ő s j e l l e g é t h a n g sú ly o zzák , ugyanis a fe lh a sz n á lá su k b ó l n e m c sa k re n d k ív ü li előnyök, de k om oly h á trá n y o k is sz árm azn ak . A p eszticid ek a lk a lm a z á s a k ü lö n ö s fig y e lm e t és sz a k é rte lm e t k ö v etel meg. E n n ek je le n tő sé g é t fokozza, hogy am íg az ip a rb a n a v eg y szerek k el dolgozók sz a k ism e re t h iá ­ nya, v agy felelő tlen ség fo ly tá n sz in te k iz á ró la g s a já t eg észség ü k et, ad d ig a m ezőgaz­ d a ság b an az u g y a n csak v e g y sz e re k e t ta rta lm a z ó p e sz tic id e k e t fe lh a sz n á ló dolgozók h a so n ló esetb en k ö rn y e z e tü k e t, az egész tá rs a d a lm a t, v ag y az e m b e re k m illió it v e szé­ ly ezteth etik . A m ezőgazdasági h a sz n o sítá sa in tú lm e n ő e n a p eszticid ek az egészségügy te rü le te n e lő se g íte tté k és m e g v a ló síto ttá k szám o s n ép b e te g sé g (m a lá ria , sá rg a lá z , á lo m k ó r stb.) v isszaszo rítá sát, ille tv e fe lsz á m o lá sá t, m e ly n e k v ilá g ra szóló a d a ta iró l a W HO (4), a h azai e re d m é n y e irő l E r d ő s és S z t a n k a y (5) szám o l be.

19

T u d ju k , hogy ha b á rm e ly eszk ö zt széles k ö rb e n h a sz n á ln a k , a k k o r e g y re ]o b b an fokozódik a n n a k v aló szín ű ség e , hogy e lö b b -u tó b b je le n tk e z ik a n n a k n em k ív á n a to s h a tá s a is. N em h a g y h a tju k fig y elm en k ív ü l a z t sem , hogy egyes n ag y h a tó k ép e sség ü p eszticid ek b á rm ik o r fe lh a sz n á lh a tó k tu d a to sa n is az e m b e r és k ö rn y e z e té n e k k á ro s í­ tása, v agy m eg sem m isítese céljáb ó l. A z ökoszisztém án b elü l a p eszticid ek k áro s h a tá s u k k a l é rin tik ú g y m o n d a biosz­ fé rá t, azaz a levegőt, a ta la jt, a vizet, a haszn o s á lla to k a t és az e m b e rt Ezen b e lü l b á r ­ m e ly ik re is irá n y u ljo n a k áro s h a tá s, k ö z v e tle n ü l, v agy k ö z v e tv e v issz a h a t az e m b erre. H a tá su k az em berre

A ta b a e v (6) s z e rin t az e m b e rt k é tfé le v eszély fe n y e g e ti: 1. A k u t m é r g e z é s i v e s z é l y . .

A g y ártás, fo rg a lm a z á s és a lk a lm a z á s so rá n fo rd u l elő. Egyes szerző k az ö n ­ g y ilkosságot és b ű n c se le k m é n y t le sz á m ítv a (7) a m érgezés csö k k e n é sé rő l s z á ­ m o ln ak be. M ás k ü lfö ld i (8) és hazai szerző k s z e rin t (9,10) nő az é v e n k é n ti a k u t m érg ezések szám a.

2. K r ó n i k u s (id ü lt) m é r g e z é s e k . K is m en n y isé g e k sz e rv e z e tb e tö rté n ő fo ly a m a to s b e ju tá s a e se té n lé tr e jö tt long te rm ex pozíc ió b ó l sz á rm a z n a k . E s z e rin t az ily en m é rg ezésn él a k is m e n n y isé ­ gű, d e ta r tó s a n ism é tlő d ő m é re g b e h a tá s a felelős (10). A tü n e te k c sa k hoszszab b idő u tá n esetleg év ek m ú lv a igen la ssa n fe jlő d n e k ki. A tu d o m án y o s v izsg áló d áso k k ö z é p p o n tjá b a n je le n le g e g y re n ag y o b b sú ly t k a p az id ü lt h a tá ­ sok ta n u lm á n y o z á sa . Ig en sok szerző fo g lalk o zik ezzel, a p e sz tic id e k lo n g term k á ro s ító h a tá s á v a l. (3, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 18, 19, 20, 21, 22, 23, 24, 25, 26) A m ezőgazdaság je le n le g i v isz o n y a ira első so rb a n az a lac so n y sz in tű id ü lt, öszs z e te tt ex pozíc ió a je lle m z ő (12) E v eszély á lta l okozott, v ag y a jö v ő b en k if e j­ lődő k á ro so d á so k m e g á lla p ítá sá h o z e le n g e d h e te tle n ü l szü k ség es a n ö v én y v éd ő szerek típ u so n k é n ti m en n y iség i a d a ta in a k , az a lk a lm a z á s s o rá n k a p o tt e x p o ­ zícióinak az ism erete. Ezzel k a p c so la tb a n S aw in sz k y (12) a k ö v etk e z ő k é p p e n fo g alm az: „ . . . a m é rg e z é sre te e n d ő in té z k e d é se k csak a k k o r le h e tn e k e re d ­ m ényesek, h a i s m e r j ü k a z e x p o z í c i ó s z i n t j é t . A h a z a i és k ü lfö ld i iro d a lo m b a n is csak kevés szám ú k ö zlem én y v a n a n ö v én y v éd ő szeres m u n k á k k o n ta m in á ciós v iszo n y airó l. E n n e k m é ré se m a m ég n e m ru tin fe la d a t, a n n a k e llen ére, hogy u g y an o ly a n fontos v o ln a m in t az ip a rb a n te le p íte tt m u n k a h e ly e k szen y nyeződési k ö rü lm é n y e in e k m e g á lla p ítá s a ”. A „long te r m ” h a tá so k e le n g e d h e te tle n ta n u lm á n y o z á s á n á l V á ra d i (14) a biológiai k o m m u láció m ia tt lé tre jö tt fé lh e v e n y és id ü lt m é rg e z é se k re h ív ja fel a fig y el­ m et. A b i o l ó g i a i f e l h a l m o z á s (10) az a jelen ség , m ely o ly an m érg ek esetén fo rd u l elő, m ely ek k é m ia ila g nem á lla n d ó a k , g y o rsa n b o m la n a k , így a sz e rv e z e tb e n a m ére g a n y a g n em tud felh alm o zó d n i. Ism é tlő d ő b e h a tá s u k ra v isz o n t az á lta lu k o k o zo tt biológiai és b io k ém iai elv álto záso k összeg ező d h etn ek , s egy id ő u tá n m érg e z é st o k o z h a tn a k . S za b o lc s-S za tm á r m e g y e tá je g y sé g e in e k p e sztic id te rh e ltsé g e

P e sz tic id te rh e lé se n m in d a n n y ia n eg y -eg y k ö zig az g atási te rü le t eg y ség ére eső, á l­ ta lá b a n egyéves időszak a la tt fe lh a sz n á lt p eszticid m e n n y isé g é t é rtjü k . A v aló sá g b a n ez a fogalom csak ré sz b e n igaz, ille tv e csak ré szb en jellem ző, m e rt az azonos m e n y -

20

n y iség ek n ek is le h e t e lté rő m érgező h a tá su k . A m ező g azd aság i ü zem ek é v e n k é n ti, fő sz e rc so p o rto n k é n ti és fa jta n k é n ti m en n y iség i fe lh a sz n á lá si a d a ta in a k is m e re te k e lle ­ ne k épezze m in im á lisa n b á rm ily e n típ u sú és m e n n y iség ű p eszticíd h a tá s ta n i v iz sg á la ­ tát. E zeknek az a d a to k n a k a b e g y ű jté se és re g isz trá lá s a h iv a ta lo s a n és o rszág o san nem m egoldott. Ezen h iá n y n a k a p ó tlá s á t o ld o ttu k m eg in té z e tü n k b e n m e g y é n k re v o n a t­ kozóan. A tox ik o lo g u s és e lle n ő rh á ló z a t seg ítség év e l b e g y ű jtö ttü k a tén y le g e se n fe l­ h a s z n á lt p eszticid ek m en n y iség i a d a ta it, a m ező g azd aság i ü zem e k b ő l és n ö v én y v éd ő s z e rt á ru s ító boltokból, a közegészségügyi elle n ő rz é se k a lk a lm á v a l, A z a d a to k b e g y ű jté se részb en v isszam en ő leg (1970, 1971, 1972, 1973, 1974, 1975), ré szb en p edig fo ly a m a to sa n (1976, 1977, 1978) tö rté n t. A v isszam en ő leg es a d a to k b e g y ű jté se csak a m ező g a zd aság i ü z e m e k re (Mg. Tsz és Ág.) te r je d t ki. A fo ly a m a to s b e g y ű jté s so rá n ez k ie g é sz ü lt a k e re sk e d e le m b e n fo r­ g a lm a z o tt peszticid m en n y iség év el, m ely et a h á z ik e rte k tu la jd o n o s a i ré s z é re é rté k e s í­ tettek . A m ennyiségi fe lm éré se n , s feld o lg o záso n tú lm e n ő e n fe lm e rü lt a k é rd é s, hogy v a ­ jo n m en n y i az a p e szticid e k b e n levő m éreg m e n n y isé g , m e ly e t egy év, ille tv e a v izs­ g á lt 9 év v o n a tk o z á sá b a n S z a b o lc s-S z a tm á r m eg y e m ező g a zd aság i ü zem e ib e n és n ö ­ v é n y v é d e lm é b e n fe lh a sz n á lta k . H a is m e rjü k ezt a m é re g m e n n y isé g e t, a k k o r v a jo n k i k é s h o l h a sz n á ltá k , illetv e h a sz n á ljá k fel a legnagyo b b , ille tv e a leg k iseb b m e n n y isé g b e n , azaz szem ély sz e rin t k i k é s h o l le h e tn e k a leg n ag y o b b m é rté k b e n k ité v e a p esztic id e k á lta l okozott, ille tv e a jö v ő b en o k o zh ató k ö zv etlen , v agy k ö z v e te tt veszély n ek . V é le m é n y ü n k sz e rin t az e m b e re k e n m eg fig y elh ető id ü lt h a tá so k egy ország v a la ­ m en n y i la k o s á n á l n em k ís é rh e tő k á lla n d ó a n fig y elem m el L é n y eg éb en v év e n em is in d o k o lt v a la m e n n y i egyen ilyen irá n y ú re n d sz e re s v iz sg á la ta , c é lz o tt m egfigyelése, m e rt n em csak a h ev en y m érg ezési veszély, de az id ü lt h a tá s is k ü lö n b ö z ik te r ü le te n ­ k é n t, la k o s sá g cso p o rto n k é n t. S zükséges te h á t, hogy v a la m ily e n a g y a k o rla tb a n h a sz ­ n á lh a tó elv a la p já n so rre n d is é g e t á lla p íts u n k m eg a m ező g a zd aság i üzem ek, ille tv e k ö zig azg atási egységek kö zö tt, a sz e rin t, hogy az o tt dolgozók, ille tv e élő k m ily en m é r­ té k b e n v a n n a k k ité v e k ö zv etlen , v ag y k ö z v e te tt p e sz tic id h a tá sn a k . H ip o tézisü n k sz e rin t, a m e n n y ib e n s ik e rü l egy v e sz é ly e z te te ttsé g i so rre n d fe lá llí­ tása, a k k o r ö sszefüggésnek k e ll le n n i a fa jla g o s p e sz tic id fe lh a sz n á lá s és az élő sz e rv e ­ zete k b en , így az em b eri sz e rv e z e tb e n ese tle g b e k ö v e tk e z e tt v á lto z á s k özött. F e lté te le ­ zésünk s z e r in t ez az összefüggés létezik , s eb b en az e se tb e n az e m b e re n b e k ö v e tk e z e tt v á lto z á sn a k is m é rh e tő n e k k e ll len n i. F e la d a tu l tű z tü k ki a m ú lt és je le n ta p a s z ta la ­ ta ira ép ü lő tu d a to s és ere d m é n y e s jö v ő b eli m egelőző, elle n ő rz ő és k u ta tó m u n k a m e g ­ a la p o z ását, a p e s z t i c i d e k r i z i k ó j á t fig y e le m b e vevő so rre n d b e á llítá si p ro b lé m a m eg o l­ d ását. E n n e k é rte lm é b e n egy sz á m é rté k h e z k ö tö tt fo n to sság i so rre n d b e k ív á n tu k á l­ líta n i a m eg y e ö n álló an g a zd álk o d ó m ező g a zd aság i egységeit. A p eszticid ek riz ik ó já t e g y ü tte se n d ö n tő m é rté k b e n a m en n y iség i fe lh a sz n á lá su k és a po L D 5ű é rté k ü k h a tá ro z z a meg. A té n y leg esen fe lh a sz n á lt p eszticid ek m e n n y i ­ s é g i a d a ta i a fe lm é ré se in k b ő l re n d e lk e z é sre á llta k , a z o n b a n a p esz tic id e k r i z i k ó j á n a k m e g h a tá ro z á s á ra d e fin iá ln u n k k e lle tt egy ú j fo g alm at, am ely leh e tő sé g e t te re m t a k ü ­ lönböző L D W é rté k ű p esz tic id e k m érg ező k ép esség én ek ö sszesítésére A p eszticid ek r i z i k ó j á n a k s z á m s z e r ű s í t é s é t úgy o ld o ttu k m eg, hogy a fe lh a sz n á lt p eszticid m g -b a n k ife je z e tt m e n n y isé g é t e lo sz to ttu k a hozzá ta rto z ó po LD.-,0 é rté k m g b an k ife je z e tt m en n y iség év el, s e k k o r egy o ly an p a tk á n y kg s ú ly ra m e g a d o tt d im e n -

21

n élk ü li sz á m é rté k e t k a p tu n k , am i a z t fejezi ki, hogy h á n y db 1 kg-os p a tk á n y S 0% -át tu d n á n k e lp u s z títa n i, h a az LD-0 é rté k n e k m eg felelő p eszticid m e n n y isé g é t m é re g k é n t ad a g o ln á n k . (27, 28, 29, 30, 31). E zt a fo g a lm a t „ t o x i c i t á s i i n d e x " szóössze­ té te lle l d e fin iá ltu k , így le h e tő v é v á lt so rre n d isé g i p ro b lé m a m e g á lla p ítá sa , ille tv e m e g ­ oldása. M in d e n e k e lő tt elő szö r e lm é le tile g v iz sg á ltu k meg, hogy m e n n y ire igazo lu d ik be a n ö v é n y v é d ő sz e r-e llá tá s t terv e z ő k azon fá ra d o z á sa , hogy m in d ig ú ja b b , és e g y re k e v é sb é veszélyes v eg y sz e re k k e rü lje n e k fo rg a lo m b a , ille tv e fe lh a sz n á lá sra . 1971-től 1979-ig á tte k in te ttü k az e n g e d é ly e z e tt n ö v én y v éd ő sz e re k sz á m á t (32, 33, 34, 35, 36, 37, 38, 39) és ezzel p á rh u z a m o sa n a m eg y én k b e n fő sz e rc so p o rto n k é n t té n y ­ legesen fe lh a sz n á lt n ö v é n y v é d ő szerek m en n y isé g é t. F e lté te le z tü k , hogy m in d e n egyes en g ed ély ezett n ö v én y v éd ő s z e rt s z á m a rá n y u k n a k m eg felelő s ú ly a rá n y b a n fel is h a sz ­ n á lta k . H a az v a ló b a n így tö rté n t v olna, a k k o r c sa k m in te g y 4 és fé lsz e re sé re n ő tt v olna a m egyében 1971— 1978. év ek k ö zö tt a fe lh a sz n á lt p esz tic id e k elm é le ti to x ic itá si in d ex v álto zása. K övetkező lé p é s k é n t az e lm é le t g y a k o rla tb a n tö rté n ő m e g v a ló su lá sá t v izsg áltu k . A m en n y iség i a d a to k és a hozzá tarto z ó LD-,o é rté k a d a to k k a l e g y ü tt tö b b m in t 100 000 a la p a d a to t d o lg o z tu n k fel. 1970 és 1978 k ö z ö tt é v e n k é n t, g a z d á lk o d ó e g y se g e n k é n t és fő n ö v é n y v é d ő sz e r-c so p o rto n k é n t (gom baölő, ro v a rö lő , g y o m irtó , egyéb) k is z á m íto ttu k azok to x ic itá si in ­ d e x é t, m a jd a z t ö ssz e síte ttü k községi, já rá s i, ille tv e m egyei szin ten . Ezzel m e g te re m ­ te ttü k a fo n to sság i so rre n d b e á llítá s p o te n c iá lis leh ető ség ét. A to x ic itá si in d e x e k v á lto z á s á t m egyei összesen v o n a tk o z á sá b a n , az e lm é le ti fe l­ h asz n á lá sh o z h a so n ló a n sz in té n v iz sg á ltu k , m ely b ő l k id e rü l, hogy az e x p o n e n c iá lis n ö ­ vekedés sa jn o s m ég m a rk á n sa b b , m iv el 9 év a la t t 29,6 sz o ro sá ra n ő tt a m e g y éb e n k i­ h e ly e z e tt m éreg m en n y iség e, a m i tö b b m in t h a tsz o ro sa a z e lm é le ti a la p o n sz á m íto tt fe lh a sz n á lá sn a k . N agyon e lg o n d o lk o d ta tó , hogy in d o k o lt v o lt-e ily en m en n y iség i és az elm életi to x ic itá si in d e x e t m e g h a la d ó m é rté k ű m é re g fe lh a sz n á lá s ? Az 1. sz. á b rá n az egészen b e lü l a részek (fő szercso p o rto k ) to x ic itá si in d e x v á lto z á s á t elem e z tü k . A to x ic itá si in d e x e k já rá s o n k é n ti v á lto z á sá n a k v iz s g á la ta v ezet m a jd el a m egye já r á s a in a k egym ás k ö z ö tti m é re g te rh e lts é g i s o rre n d b e á llítá sá h o z . A 2. sz. á b rá n az összes fe lh a sz n á lt n ö v é n y v é d ő szer to x ic itá si in d e x é n e k v á lto ­ z á sá t lá th a tju k . T e n d e n c iá já t te k in tv e , a k is v á rd a i já r á s k iv é te lé v e l, e x p o n e n c iá lis je lle g ű a v álto zás. N a g y sá g á t te k in tv e p edig n y íre g y h á z i, m á té sz a lk a i, fe h é rg y a rm a ti, v á sá ro sn a m é n v i, k is v á rd a i és v ég ü l n y írb á to ri já r á s a so rre n d . Az 1978. évi összes fö ld te rü le tre v o n a tk o z ta to tt p e sz tic id fe lh a sz n á lá si fa jla g o su ­ k a t, az egységül v á la s z to tt le g k ise b b n y írb á to ri já rá s h o z v isz o n y ítv a , a 3. sz. á b ra k ö rd ia g ra m ja i ta rta lm a z z á k . A já rá s o k k ö zö tti so rre n d a n a ló g iá já ra egy já r á s o n b elü l a k özségek fe lh a sz n á ­ lá sa a la p já n való to x ic itá si in d e x e ik fig y e le m b e v é te lé v e l b e m u ta tju k az egyik Iege x p o n á lta b b já r á s n a k , a m á té sz a lk a in a k k ö zség ek sz e rin ti so rre n d b e á llítá s á t. (4. sz. áb ra .) Az

1978. é v i p e s z t i c i d f e l h a s z n á l á s f e l m é r é s e

A z 1. sz. tá b lá z a t a m ező g a zd aság i ü zem e k m egyei ö ssz e sítő jé t ta rta lm a z z a já rá si b o n tá sb a n .

A k e re sk e d e lm i ü z le te k á lta l fo rg a lm a z o tt n ö v é n y v é d ő szerek m e n n y isé g é t és to x ic itá si in d e x e it a 2 sz. tá b lá z a t ta rta lm a z z a .

22

S Z A B O L C S - S Z A T M Á R MEGYÉBEN 1970-78. ÉVEK KÖZÖTT FELHASZNÁLT P E S Z T IC ID E K TOXICITÁSI INDEXÉNEK

23

A MEGYÉBEN

FELHASZNÁLT

NÖVÉNYVÉDÖSZER

Ö S S Z E S

TOXICITÁSI INDEXÉNEK

JÁRÁSONKÉNTI

VÁLTOZÁSA

2. ábra

S z a b o l c s - S z a t m á r m e g y e m e z ő g a z d a s á g i ü z e m e i b e n 1978. é v b e n f e l h a s z n á l t n ö v é n y v é d ő s z e r e k m e n n y i s é g e é s ío x ic itá si i n d e x e

Járás V áro s

G o m b a ö lő T o x icit. M enny. in d e x (kg) X io 4

R o v a rö lő T o x icit. M en n y . in d ex (kg) X io<

E g y éb T o x ic it. M en n y in d e x (kg) X 10'

ö ss z e se n T o x icit in d ex X 1«4

M enny (kg)

159 529 1 271 655

128 566

5 318

20 052

628

514 718 1 283 609

432 130

213 4!)8

10 512

7 594

491

828 440

381 797 1 657 090

264 581

12 604

35 353

1 326

6 986

139 939

284 778

121 141

6 470

31 789

938

545 055

299 172

641 205

18 787

464 504

2 611 530

568 631

25 771

83 073

7 934

1 757413

2 664 022

200 346

5 895

129 527

559 530

154 452

6 600

22 458

697

506 783

572 722

2 167 367

64 194

1 517 102 6 817 013

1 450 869

67 275

200 319

12 014

F e h é rg y a rm a ti

206 571

6 008

K isv á rd a i

365 542

12 537

241 806

M á té sz a lk a i

501 517

13 981

N y írb á to ri

252 186

N y íreg y h ázi

V á sá ro sn a m é n y i

ö sszesen:

G y o m irtó T o x icit. M en n y . J in d ex (kg) | X 104

1. 52. t á b l á z a t

455 970

i 183 24B 1 685 001

5 335 657 6 960 496

ro oo

S z a b o l c s - S z a t m á r m e g y e k e r e s k e d e l m i ü z l e t e i b e n 19 78. é v b e n é r t é k e s í t e t t ö s s z e s n ö v é n y v é d ő s z e r m e n n y i s é g e é s t o x i c i t á s i in d . i 2. sz . t á b l á z a t

G o m b a ö lö __________R o v a rö lő Járás V áro s

G y o m irtó

ö ss z e se n

M enny. (kg)

T o x icit. index

49 396

2 617

30 208

7 039

348

37

941

53

80 893

9 746

K is v á rd a

104 601

5 153

45 196

13 229

1 368

205

6 802

334

157 967

18 921

M áté sz a lk a

167 H95

8 450

61 446

16 683

2 227

248

2 027

79

233 595

25 460

N y írb á to ri

37 911

2 129

13 918

3 737

3 734

135

1 366

44

56 929

6 045

244 075

10 380

í>8 054

20 925

4 419

311

9 220

517

355 768

32 133

55 324

2 893

11 147

3 193

253

20

439

3

67 163

6 109

659 202

31 622

259 969

64 806

12 349

956

20 795

1 030

952 315

98 414

F e h é rg y a rm a ti

N y íre g y h á z a V á sá ro sn a m é n y i

összesen:

Toxicitás! index — I X

10*

M enny, T ox icit. (kg) | i n d ex

E gyéb

M enny. (kg)

T o x icit. in d e x

M enny. (kg)

T o x icit. in d ex

M enny. (kg)

T o x icit. index

T öbb éves ta p a s z ta la tu n k a la p já n m e g á lla p íth a tju k , hogy a k e re sk e d e lm i e g y sé ­ g ek b en a vegyi an y a g o k sz a k sz e rű és b izto n ság o s tá ro lá sa ép p en hogy eléri a tű rh e tő szintet. M egy én k b en csak 1978-ban, de a k o rá b b i é v e k b e n is a fe lh a sz n á lá sra k e rü lő összes peszticid m en n y isé g é n e k m in te g y 1 6 -a a k isk e re sk e d e le m k ö z v e títé sé v e l k e rü l a fogyasztóhoz. A közel 1 m illió kg p e sz tic id n e k a n a g y k e re sk e d e le m á lta l v a ló te r í­ tése. a n n a k g azdasági k ih a tá s á n tú lm e n ő e n fe lv e ti a leh e tő sé g é t, hogy m in d a n n y i s z á l­ lítá s n á l az ú tv o n a l is szen n y ező d h et. A k e re sk e d e le m á lta l te r íte tt p esztic id e k e se té b e n é rd e k e s és é rd e m e s a m en y nviségi és m inőségi o ld a lt is v izsg áln i. (5. sz. á b ra.) A m en n y iség i és a to x ic itá si in d ex fő sz e rc so p o rto n k é n ti a rá n y á t é rz é k e lte tjü k az á b rá n . A k ülső k ó ro k a m ező g a zd aság i ü zem ek, a b első k ö rö k a k e re sk e d e le m m egoszlási a rá n y a it m u ta tjá k . A to x icitási in d ex ek 97,94“ d-á t ro v a ió lő sz e re k k ép v iselik , s ezen b elü l 96,85“ tt-0S ré s z a rá n y t k é p v ise ln e k a fo s z fo rsa v -é sz te r c so p o rtjá b a ta rto z ó n ö v én y v éd ő szerek. K iu g ró e cso p o rto n b e lü l is az igen m érg ező M E R K A P T O -szárm azék o k te rü le ti f e l­ h aszn álása. A 6. sz. á b rá n a M E R K A P T O -sz á rm a z é k o k to x ic itá si in d e x n a g y sá g re n d je sz e rin t a községeket k a te g ó riá k b a so ro ltu k és a jó sz e m lé lte té s é rd e k é b e n a m eg y e té rk é p é n á b rá z o ltu k . A leg n ag y o b b p ro b lé m á t az je le n th e ti, hogy a le g e x p o n á lta b b te rü le te k egy része élő v izein k k el h a tá ro s te r ü le tr e esik (Tisza, S zam o s stb.). Ily e n ó riási a d a t­ h a lm a z feldolgozása u tá n az egyes te le p ü lé se k á tla g o t jó v a l m e g h a la d ó „ m é re g ’ te rh e ltsé g é n e k is m e re té b e n á lla n d ó a n fe lv e tő d ik b e n n ü n k a g o n d o lat, hogy sz-ik^ég v a n -e e rre és ilyen m é rté k b e n ? S á ri (40) m eggyőződése s z e iin t a k ü lö n b ö ző h a tó a n y a g ú n ö v én y v éd ő szerek v á lo ­ g a tá s á v a l csö k k e n th e tő a te rm é sz e te s é le tk ö z ö ssé g e k re g y a k o ro lt eg y o ld alú h a tá s. K é t­ sé g telen tény, hogy n ö v é n y v é d ő se in k tö b b ség e tu d ja a zt, hogy az a r o s s z n ö v é n y v é d ő s , a k i a z t is e l p u s z t í t j a , a m i t n e m k e l l .

Hogy a m eg y én k b e n m ily e n e k a n ö v én y v éd ő sö k , e r r e v á la s z t ad a 7. á b ra v izs­ g á la ta . Jó l látszik , hogy s z e rc so p o rto n k é n t a já rá s i összes fe lh a sz n á lá s az e n g e d é ly e ­ z e ttn e k kb. 1 3-a. E zeken b e lü l az egyes g azd aság o k á tla g n ö v é n y v é d ő sz e r-fe lh a sz n á lása tö b b m in t 1 10-e az e n g e d é ly e z e ttn e k . A m a g y a rá z a tá t e n n e k eg y elő re n em is m e rjü k (esetleg nem le h e t k a p n i, n in c s szükség en n y i f a jtá r a , vagy d iv a to t k ö v e t­ n ek a felh aszn áló k ). A m e g y e m ező g a zd a sá g i ü z e m e in e k so rre n d je to x ic itá si i n d e x ü k a la p já n

V izsg á ló d á su n k n a k e lé rk e z tü n k azon részéhez, a m ik o r a to x ic itá si in d e x e t a b sz o ­ lú t n ag y sá g a a la p já n az a la p v e tő c é lk itű z é s ü n k n e k m eg felelő en az egyes te le p ü lé se k e t m é re g te rh e lts é g ü k szerin t, a n n a k sz á m sz e rű s íte tt é rté k é t, a to x ic itá si in d e x e t fe lh a sz ­ n á lv a , so rre n d b e á llíto ttu k . H ely eseb b ö ssz e h aso n lítá si k é p e t k a p u n k , h a az egyes te le p ü lé se k k ü lö n b ö ző n a g y ság ú te r ü le te it is fig y e le m b e vesszük, és k ép ezzü k az 1 (ha) te rü le te g y sé g re eső to x ic itá siin d e x -fa jla g o so k a t, és a zt h a sz n á lju k fel az egyes te le p ü lé se k e x p o n á ltsá g i s o rre n d jé n e k m eg á lla p ítá sá h o z . E zeket a fa jla g o s é rté k e k e t fo g la lja össze a 3. sz. tá b lá z a t.

29

5 ■ ábra A F E L H A S Z N Á L T P E S Z T IC 1 D E K M E N N Y IS É G É N E K ÉS T O X IC IT Á Sí I N D E X É N E K % - O S M E G O S Z L Á S A FÖ S Z E R C S O P O R T O N K É N T A Z MG-I Ü Z E M E K B E N É S A K E R E S K E D E L E M B E N 1 9 70 -ba n

30

6 . á b ru

KÖZSÉGEK

CSO PO RTO SÍTÁSA

m e r k a p t o

A

FELHASZNÁLT

sz á r m a z ék a in a k

NAGYSÁGRENDJE

>

t o x ic it á s i

PESZTICIDEK in d e x

SZERINT

10 1 -1 0

0,1

-

1

< 0,1 nincs

felhasználás

31

TÉNYLEGESEN

7 . ó bra F E L H A S Z N Á L T N ÖV ÉN Y V E D O S Z E R TÍPUSOK S Z Á M A 1976

__ [d b ]

150 -

100

-

50-

10-

32

S za b o lc s-S za tm á r m e g y e m e ző g a zd a sá g i ü z e m e in e k terh eltsé g i so rre n d je a z 1 h e k t á r t e r ü l e t e g y s é g r e e s ő 78. é v i t o x i c i t á s i i n d e x a l a p j á n 3. sz. t á b l á z a t

T o x icitási in d ex S o r­ re n d

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 11. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 21. 25. 26.

106.

Mg. üzem (község, város)

Já­ rás

G acsály T isz ta b e re k S z a tm á rc se k e M á tészalk a B új Szam osszeg A ra n y o sa p á ti G áv a v e n c se llő R am o csah á za N á b rá d T y úkod G em zse C se n g e rú jfa lu T isz a v a sv á ri C sen g er N y írtelek T iszaszalk a G a rb o lc A pagy J á n k m a jtis N y írta ss V állaj T isz a e sz lá r N ag y h alász N agyecsed S zékely

Fgy. Fgy. Fgy. M. N yh. M. Vn. N yh. N yh. Fgy. M. V n. M. N yh. M. N yh. Vn. Fgy. Nyh. Fgy. K. M. N yh. N yh. M. N yh.

T iszabecs

Fgy.

T e rü le t (ha)

F a jla g o s (to x ic itá si ind.

A b szo lú t szám

S o r­ re n d

234 554 147 371 353 680 398 278 168 119 230 987 105 469 427 435 85 845 208 388 405 130 118 374 102 327 521 274 278 449 254 319 138 332 105 795 137 284 110 17.3 111 252 45 332 104 631 142 757 79 359 26 031

8. 14. 5 4. 12. 9 23. 2. 26. 11. 3. 18. 23. 1. G. 7. 16. 22. 17. 21. 20. 36. 24. 15. 28. 47.

1 982 1 823 5 136 8 797 3 277 4 546 2 143 8 973 1 810 4 766 9 456 2 817 2 566 13 705 7 384 6 783 4 095 3 249 4 921 2 503 5 113 2 227 5 461 7 810 4 398 1 608

118,34 80.84 68,86 58.60 51,30 50,81 49,22 47,83 47,43 43,72 42,88 42,02 39,88 38.04 37,71 37,49 33,78 32,56 27,88 25.fO 21,76 20,35 19.16 1B.28 18.04 16,19

312

106.

2 963

0,11

te r ü le t [ha])

H ogy v aló b a n in d o k o lt-e eg y es te rü le te k ily en m é rté k ű m é re g te rh e lé se , a r r a ad bizonyos m a g y a rá z a to t K e re sz té ly (41), ak i sz e rin t a m egyei N ÖV ÁL ta p a s z ta la ta a la p já n : — Sok m ező g azd aság i ü zem b e n p a z a ro ln a k . N em egy h e ly e n 20— 22 p e rm e te z é st is végezn ek az a lm á so k b a n és az e re d m é n y itt sem v o lt jo b b , m in t m áshol. P l. T isz a n a g y fa lu és B új e se té b e n jó v a l a m egyei á tla g fö lö tt h a sz n á lta k fel n ö v én y v éd ő szert, e n n e k e lle n é re a te rm é sü k m in ő ség e m essze e lm a ra d t a szom széd ra k a m a z i, v a g y n a g y k á lló i téeszek étő l, a k ik egy n e g y ed év el p e rm e ­ te z te k k ev eseb b et. — A p e rm e te z ő g é p e k n é l sok a csorgás, csepegés. — Sok az elszóródás.

33

K e m iz á c iá és e g és zsé g i á lla p o t

A kem izáció n em le z á rt fo ly a m a t, s b e lá th a ta tla n jö v ő jé v e l k ell sz á m o ln i. J e le n ­ tő ség ét a lá tá m a s z tja , hogy szám os tu d o m á n y o s fó ru m , s a le g k ü lö n b ö ző b b n em zetk ö zi sze rv e z e t (W HO, FAO, K GST) id ő rő l id ő re á tte k in ti a m ező g a zd aság k e m iz á c ió já n a k h ely ze tét, k ü lö n ö s te k in te tte l a n n a k h a tá s á t az e m b e rre . (10, 42, 43, 44, 45, 20.1 S z a b o lc s -S z a tm á r m e g y é b e n a n ö v é n y v é d e le m b e n k ö z v e tle n ü l m in te g y 2400 fő t fo g la lk o z ta tn a k . A g y a k o rla t és a jö v ő k u ta tá s á h o z szükséges, fo n to s a la p ism e re te k m eg szerzése é rd e k é b e n a k ö rz e ti o rvosok, v a la m in t a te rü le te n dolgozó to x ik o ló g u s gyógyszerészek seg ítség év e l fe lm é rő la p o t s z e rk e s z te ttü n k , a n n a k a d a ta i a la p já n ig y e ­ k e z tü n k az egyes te le p ü lé se k egészségi h e ly z e te t é rin tő k é rd é se k rő l in fo rm á c ió t szerezni. Az a d a to k az 1977. és az 1978. é v e k re v o n a tk o z n a k . A fe lm é rő la p o k b ó l 1679 d o l­ gozó a d a tla p já t ta lá ltu k é rté k e lh e tő n e k . A fe lm é ré s n é h á n y fo lto s a b b m e g á lla p ítá s á t á b rá k o n fo g la ltu k össze: a 8. sz. á b rá n a n ö v é n y v é d ő s dolgozók é le tk o r s z e rin ti m e g ­ o szlását, a 9. sz. á b rá n a n ö v é n y v é d e le m b e n e ltö ltö tt idő sz e rin ti m eg o szlást m u ­ ta tju k be. M in d k e ttő n ag y o n fo n to s k iin d u ló p o n to t je le n t, s egyezik B eren csi (451 és m u n ­ k a tá r s a in a k az u tó d o k ra g y a k o ro lt késői h a tá s sz e m p o n tjá b ó l fo ly ta to tt k u ta tó m u n ­ k á ja k iin d u lá s i a la p já v a l. A késői h a tá so k sz e m p o n tjá b ó l e le n g e d h e te tle n ü l fontos ism e rn i az ex pozíció m é rté k é t és h a tá s á n a k id ő ta rta m á t. A 10. sz. á b rá n a sz ű rő v iz sg á la t egyik le g a la p v e tő b b c é lk itű z é sé n e k e re d m é n y é t lá th a tju k , a dolgozók m o rb id itá si a d a ta ir a v o n a tk o z ó a n a p an aszo k orvosi k e z e lésén ek okai szerin t. A 2 éves in te rv a llu m b a n 47,5% -uk (799 fő) p a n a sz k o d o tt b ete g sé g rő l, ille tv e á llt orvosi kezelés a la tt. 18% -uk sz e n v e d e tt üzem i b a le se te t, és 15 fő n ek v o lt h e v en y n ö v é n y v éd ő szer-m érg e z é se . Ez u tó b b i a d a t több, m in t a m e n n y it az egészségügyi in té z ­ m én y ek b e je le n te tte k . Az ü zem ek és a g y ó g y ító in té z m é n y e k b e je le n té s i fegyelm e m ég gyenge, és íg.v a b e je le n té s e k a la p já n m e g je le n ő o rszágos sta tisz tik a i a d a to k a t b izonyos fe n n ta rtá s s a l fo g a d h a tju k el. J e le n tő s n e k m in ő sítjü k , hogy az e m é sz tő sz e rv i p ro b lé m á k a d o lgozók­ n á l á lta lá b a n id ü lte k és v issz a té rő e k . A fe lső lé g ú ti h u ru t, a zaz a légzőszervi m e g b e ­ tegedések c so p o rtja m e lle tt ig en n a g y sz á m b a n je le n tk e z te k a m o zg ásszerv i p an aszo k is. E p an aszo k m ö g ö tt a fizik ai te rh e lé s, a v ib rá c ió á rta lo m , s az id ő já rá s á lta l o k o zo tt te rh e lé se k re jle n e k első so rb a n . K ü lö n k e ll szólni a p a n a sz o k 18,1° o-át adó, e g y é b k a t e g ó r i á b a so ro lt tü n e te k rő l. Az itt é sz le lt tü n e te k a m egelőzés sz e m p o n tjá b ó l m e g ­ íté lé sü n k sz e rin t igen n a g y jele n tő sé g g e l b írn a k . A h ev en y m érg e z é st m ég nem e re d ­ m ényező, de m á r v esz ély esn ek m in ő síth e tő ex p o zíc ió első tü n e tc so p o rtja i az a lá b b ia k : 1. Á l t a l á n o s g y e n g e s é g , é t i ' á g y t a l a n s á g . A p e rm etezési időszak m áso d ik , h a rm a d ik n a p já tó l k ezd v e e sté re fá ra d ta b b a k , étv ág y u k ro m lik , fiz ik a ila g g y en g éb b n ek é rz ik m a g u k a t. 2.

M ú ló lá tá sza v a r.

U g yancsak a p e rm e te z é s m áso d ik , h a rm a d ik n a p já t k ö v e tő e n az esti ó rá k r a lá tá sz a v a ro k lé p n e k fel. A dolgozók n em tu la jd o n íta n a k n e k i n a g y je le n tő sé g e t, m iv el ez á tm e n e ti, á lta lá b a n re g g e lre e lm ú lik , ille tv e a p e rm e te z é si id ő szak o t k övető p ih e n ő n a p o k o n nem je le n tk e z ik .

34

8 . áb ra .

Megoszlás [ %

NŰVENYVÉDÓS

J

DOLGOZÓK

ÉLETK OR

SZERINTI

MEGOSZLÁSA 1 378

24,41%) 27,9 1 % )

27.0 { % )

19,1 ( % )

életkor

■

n o n

20

21 - 30

31 “ 40

41 ~ 50

50

9. ábra . Megoszlás

|% ]

................

NOVENYVEDOS DOLGOZOK NÖVÉNY VE DELEM BEN EL­ TÖLTÖTT

30

IDŐ S Z E RI N T I

MEGOSZLÁSA .

1 978 .

29,1 ( % )

26,1 ( % )

2 1 .8

(% )

23,0 ( % )

11 - 1 5 35

Megoszlás (% )

30 -

10 ábra. NÖVÉNYVÉDÖS DOLGOZÓK MORBIDITÁSI ADATAINAK PANASZOK SZERINTI MEGOSZLÁSA .

1977 - 78.

> a>

%

26.3 % 25. 3 %

ao KI 'QJ QJ

>
KJ m in 'O

NJ

O

E

Z3 CJi 'QJ


8.5

%

k. -o n

1.9 %

Panaszok

3.

Z sib b a d á s irzé se .

A p erm etezési id ő sz a k b a n az esti ó rá k r a tö b b sz ö r ta p a s z ta ln a k v ég ta g -, ille tv e a rc z sib b a d á st, fu rc sa é rz é se k e t a te s tü k k ü lö n b ö z ő p o n tja in . E p an aszo k is m ú lan d ó ak . 4.

T ú lzo tt n y a lk é p zö d é s.

G y ak o ri p an asz, hogy a p e rm e te z é s id ő sz a k á b a n á lta lá b a n az esti ó rá k b a n az é tv á g y ta la n s á g és rossz k ö z é rz e t m e lle tt a sz o k o ttn á l bő ség eseb b n y á lk é p ­ ződés je le n tk e z ik . O rv o sh o z n e m fo rd u ln a k e tü n e te k k e l. A n ö v é n y v é d e le m b e n fo g la lk o z ta to tta k k é p zését, fe lv ilá g o sítá sá t n em ta r tju k m eg n y u g ta tó n a k , a m ire a k a p o tt e re d m é n y e k is u ta ln a k . A m e g k é rd e z e tt 1673 d o l­ gozónak m in d ö ssze 16,4° D-a ta r tj a m u n k a k ö ré t v e szély esn ek , ez ö n m a g á b a n is azt m u ta tja , hogy a dolgozók v e g y sz e re k re v o n atk o z ó a la p ism e re te , egészségügyi k u ltú r á ja a k ív á n a to s n á l alac so n y ab b . E n n ek szü k ség esség ét a sz a k iro d a lo m is (42) a l á t á m a s z t j a : ........a tá rsa d a lo m jó ­ lé te é rd e k é b e n tö rté n ő fo k o z o tt k e m iz á lá s csak a k k o r e re d m é n y e z h e t té n y le g e s g a z ­ d aság i és tá rs a d a lm i h a la d á st, h a az e lv á r t m a x im á lis e re d m é n y m in im á lis k o c k á z a ta m e lle tt é rh e tő e l”.

Gyakorlati alkalmazás M inden elm é le ti m ó d sz e r a n n y it ér, a m e n n y it a g y a k o rla t m eg v aló sít belőle. Ez tö k é le te s e n é rv é n y e s az á lta lu n k k id o lg o z o tt fe lm érő és é rté k e lő m ó d s z e rü n k re (a p eszticid ek je le n b e n m eg lev ő és a jö v ő b e n o k o z a n d ó k á ro s h a tá s a in a k fo ly am ato s n yom on k ö v e té sé re és m eg elő zésére) is. M ire is v o lt jó a já rá so k , község ek , ille tv e sz ercso p o rto k és sz e re k n e k a p e sz tic id te rh e ltsé g sz e m p o n tjá b ó l v aló so rre n d b e á llítá s a ? 1. A zért, hogy a p e sz tic id e k k e l k ö z v e tle n ü l d o lg o zó k at az e x p o n á ltsá g u k n a g y sá ­ g á n ak m eg felelő egészségügyi e lle n ő rz é si so rre n d b e á llíth a ssu k . A g y a k o rla t­ b an ez a z t je le n te tte , hogy a K Ö JÁ L m u n k a te rv i p ro g ra m já b a n , elő szö r 19B0-ban, b e v e z e ttü k az ed d ig i sz ú ró p ró b a sz e rű , fo sz fo rsa v -é sz te r és k a rb a m á t típ u sú e x p o n á ltsá g o t jelző k o lin e sz te rá z en zim v iz sg á la ta h e ly e tt a re n d e lk e ­ zésre álló vizsgáló k a p a c itá s tu d a to s, az e x p o n á ltsá g m é rté k é t fig y e le m b e vevő so rre n d a la p já n való végzését. K o n k ré t p é ld a k é n t m e g e m lítjü k , hogy pl. a k ö z e l a z o n o s t e r ü l e t e n és k ö z e l a z o n o s m e n n y i s é g b e n fe lh a sz n á ló fe h é rg y a rm a ti és v á sá ro sn a m é n y i já r á s b a n a t o x i c i t á s i i n d e x s o r r e n d j e a la p já n a fo k o z o tta n e x p o n á lta k szám a e l t é r ő . (A fe h é rg y a rm a ti já r á s b a n 132 fő, ezzel sz em b en a v á sá ro sn a m é n y i já r á s ­ b an 24 fő.) 2. A k iv á la s z to tt te rü le te n b e lü l s z ű k íth e tjü k a n ö v é n y v é d e le m b e n k ö z v e tle n ü l dolgozó e m b e re k szám át, a c é lirá n y o s v iz s g á la tra : az éle tk o r, a n ö v é n y v é d e ­ lem b en e ltö ltö tt idő és a fo g lalk o zási k a te g ó ria sz e rin t is. I tt k ü lö n ö sen é rd e k e s a n ag y lé ts z á m a rá n y t és az ö ssz e te tt á rta lm a t k é p v iselő tra k to ro s o k v izsg á la ta . 3. V iz sg á lh a tju k a vele sz ü le te tt re n d e lle n e ssé g e k m e g o sz lá sá t a m egye külön b ö ző ex p o zició jú h ely ein . E zt te tté k 1974—78. évek k ö zö tti a d a to k fe lh a sz n á lá sá v a l a n y írb á to ri és m á té sz a lk a i já rá s o k v o n a tk o z á sá b a n K irá ly O ttó n é és m u n k a ­ tá rsa i (46).

37

11.á b ra SZÜLETÉSEK ÉS VELESZÜLETETT ^ RENDELLENESSÉGEK GYAKORISÁGÁNAK ALAKULÁSA 1971* 76 ÉVEK KÖZÖTT -

VEL E SZÜL E T E T T

RENDEL LE N E SSE O E K

%o 40-

35-

25-

-----

Szabolcs - Szatmár

......

, ..

----- Nyírbátori járás Mátészalkai járás

~ I ------------------- 1— >

— I—

197U

38

1975

1976

1977

1978

év

A 11. sz. á b ra az ezzel összefüggő m e g á lla p ítá s o k a t m u ta tja . 4. R eális ellen ő rzési m ó d sz e rt b iz to sit tá jv é d e lm i k ö rz e te k p e sz tic id e k k e l v aló m é re g te rh e lts é g é n e k e lle n ő rz é sé re (47). 5. A fe lh a sz n á lt peszticid m e n n y isé g é n e k ás to x ic itá si in d e x é n e k ilyen rész le te s ism erete és elem zése a term e lé si m u ta tó k ö sszev etésév el a l a p u l s z o l g á l h a t a p e sztic id fe lh a sz n á lá s o p tim a liz á lá s á n a k m eg o ld á sá h o z.

IR O DA LO M 1. H e l m e c z i b .: A m e z ő g a z d a s á g k e m l z á l á s á n a k k ö r n y e z e t v é d e l m i p r o b l é m á i . = N yírségi E g é s z s é g ü g y i N a p o k . 1975, N y í r e g y h á z a ( k é z i r a t ) . B o r d á s S .: M u n k a v é d e l e m a k é m ia i n ö v é n y v é d e l e m b e n . M e z ő g a z d a s á g i és É l e lm e z é s ü g y i M i n i s z t é r i u m I n f o r m á c i ó s K ö z p o n t j a . B u d a p e s t , 1969 3. E r d ő s G y - D é s i I . i E g é s z s é g t u d o m á n y , 17, 181— 191. (1973.) 4. V e C t n r C o n l r o l - W H O . C r o n i c l e . 25, 19S. (1971 ) 5. E r d ő s G y . —S z t a n k a y I : E g é s z s é g t u d o m á n y , 15, S u p p l 20. (1971.) 6. A t a b a e v S. T . : G i g i e n i c s e s z k a e z n a c s e n y í e c i r k o l a c i i p e s z t i c i d o v v o b j e k t a n v n y e s n y e j s z r e d u i v l l j a n y i e j e j o n a z d a r o v j e c s e l o v e k a . M e d i c i n a I z d . M o s z k v a , 1970. 2 18—219. 7. W e e k s z D. E . : B u l l . W H O . 37. (49 (1967), 0. F a z e k a s G y . — R e g n e i B . : = O r v o s i H e t i l a p , 1D5, 2335 (1964], 9. F a r a g ó E I . N ö v é n y v é d ő s z e r T o x i k o l ó g i a i K o l l o k v i u m . E l ő a d á s - k i v o n a t o k A —7. V e s z p r é m — B a l a t o n a l m á d i , 1978. 10. M e z ő g a z d a s á g i v e g y s z e r e k é s v e g y s z e r e s m u n k á k b i z t o n s á g t e c h n i k á j a . T á n c s i c s K ö n y v k i a d ó , B u d a p e s t , 1976. 11. G o l i k o v S z . H . : P r o f i l a k t i k a i t e r á p i j a o t r a v l e n y i j f a s z f o r g a n i c s e s z k i m i i n s z e k M c i d a m i . M e ­ d i c i n a I z d . M o s z k v a , 1960 12. S a w i n s z k y A . : = E g é s z s é g t u d o m á n y , 23. 213—220. (1979.) 13. G o l b e r g H . : F d . C o s m e t T o x l c o l . 9, 65 (1971). 14. V á r a d i L . : = O r v o s i H e t i l a p , 28, 1651. (1971.) 15. S u b c a m m i t t e e o n e n v i r o m e n t a l i m p a v e m e n t , C o m m i t t e e a n C h c m i s t r y a n d P u b l i c . A í í a i r s A m e r i c a n C h e m i c a l S c c i e t y . C l e e n i n g o u r e n v i r o m e n t . W a s h i n g t o n , 1969 p. 242. 16. T r i n h v a n b n u —S z a b ó I . : = O r v o s i H e t i l a p , 43, 2593 (1972], 17. T r i n h v a n b a u —S z a b ó I —R u z i c s k a P . —C z e i z e l E . : =* E g é s z s é g t u d o m á n y , ifi, 349—360 (1974). 18. B e r e n c s i G y . —C z e i z e l E . —C s a n k ő J , —M a u e r J . —N a g y E . — N e h é z M —P á l d y A . —S e y t e s A . — S z e n t e s i J , : E l ő a d á s - k é z i r a t . 111. T i s z a m e n t l K ö z e g é s z s é g ü g y i N a p o k . 1979, S z o l n o k . 19. S a w i n s z k y A —P á s z t o r G . : = M u n k a v é d e l e m , Ifi. 33 (1970). 20. R o s n e r E . —P á s z t o r G . —S a w i n s z k y A . : — E g é s z s é g t u d o m á n y , 15, 195 (1971). 21. S a w i n s z k y —D u r s t J . ! = Z . g e s . H y g . 19. 8G3 (1973], 22. D é s i I . — F a r k a s J . : I . N ö v é n y v é d ő s z e r T o x i k o l ó g i a i K o l l o k v i u m . E l ő a d á s - k i v o n a t o k A —15. V e s z p r é m —B a l a t o n a l m á d i , 1978. 23. S t r o h m a y e r A — F a r k a s j . — D é s i i . : I. N ö v é n y v é d ő s z e r T o x i k o l ó g i a i K o l l o k v i u m . E l ő a d á s ­ k ivonatok A — 17. V e s z p r é m — B a l a t o n a l m á d i , 197a. 24. L e h o t z k y K . : I. N ö v é n y v é d ő s z e r T o x i k o l ó g i a i K o l l o k v i u m . E l ő a d á s - k i v o n a t o k A —10. V e s z p ­ r é m —B a l a t o n a l m á d i . 1978. 25. K i s s J . : I. N ö v é n y v é d ő s z e r T o x i k o l ó g i a i K o l l o k v i u m E l ő a d á s - k i v o n a t o k A — 19. V e s z p r é m — B a l a t o n a l m á d i , 1978. 26. T h u r á n s z k y K . : I. N ö v é n y v é d ő s z e r T o x i k o l ó g i a i K o l l o k v i u m . E l ő a d á s - k i v o n a t o k A —22. V e s z p r é m —B a l a t o n a l m á d i , 1978. 27. M á r t o n M . —P a u w l l k L . — B a l o g h A . - n é : = E g é s z s é g t u d o m á n y , 23. 63—77 (1979). 20. M á r t o n M . : = G e o g r a p h i a M e d i c i n a . 1978. 8. 29. P a u w l i k L . : = G e o g r a p h i a M e d i c i n a . 1973. 8. 30. P a u w l i k L . —M á r t o n M . : = G e o g r a p h i a M e d i c i n a . 1979. 9. 31. P a u w l i k L . : N e h é z v e g y i p a r i K u t a t ó I n t é z e t K ö z l e m é n y e i , 9. k ö t e t . 1979 32. E n g e d é l y e z e t t n ö v é n y v é d ő s z e r e k . 1971. M e z ő g a z d a s á g i K i a d ó , B u d a p e s t . 1971. 33. E n g e d é l y e z e t t n ö v é n y v é d ő s z e r e k . 1972. M e z ő g a z d a s á g i K i a d ó , B u d a p e s t . 1972. 34. E n g e d é l y e z e t t n ö v é n y v é d ő s z e r e k . 1973. M e z ő g a z d a s á g i K i a d ó . B u d a p e s t . 1973. 35. E n g e d é l y e z e t t n ö v é n y v é d ő s z e r e k . 1974. M e z ő g a z d a s á g i K i a d ó , B u d a p e s t . 1974. 36. E n g e d é l y e z e t t n ö v é n y v é d ő s z e r e k . 1975. M e z ő g a z d a s á g i K i a d ó , B u d a p e s t . 1975. 37. E n g e d é l y e z e t t n ö v é n y v é d ő s z e r e k . 1976. M e z ő g a z d a s á g i K i a d ó , B u d a p e s t . 1976. 38. E n g e d é l y e z e t t n ö v é n y v é d ő s z e r e k . 1977. M e z ő g a z d a s á g i K i a d ó , B u d a p e s t . 1977. 39. E n g e d é l y e z e t t n ö v é n y v é d ő s z e r e k . 1978. M e z ő g a z d a s á g i K i a d ó , B u d a p e s t . 1978. 40. S á r i F . : = K e l e t - M a g y a r o r s z á g , 1978. X I I . 12. 41. K e r e s z t á l y J . : = K e l e t - M a g y a r o r s z á g , 1979. I I I . 15. 42. N ö v é n y v é d ő s z e r T o x i k o l ó g i a i K o l l o k v i u m k e r e t é h e n t a r t o t t k e r e k a s z l a l - k o n f e r c n c i a v i t a ­ 2.

a n y a g a . 1978.

43. 44. 45. 46.

S a w i n s z k y A . : = M u n k a v é d e l e m . 12. 32 (1986). G á b o r J . : * T e s t n e v e l é s S p o r t e ü . S z e m l e . 1, 34 (ISKíi). B e r e n c s i G y . —B í r ó G y . : M u n k a v é d e l e m . 25. 46— 50 (1379). K i r á l y O t l ó n á —F a r k a s J . — P a z o n y i .1.—M á r t o n M — P a u w l i k L . —D é s i I . - O K I H i g i é n é s B i o l ó ­ g i a i F ő o s z t á l y t u d o m á n y o s ü l é s e . B u d a p e s t , 1980. ( K é z i r a t . ) 47. C s á s z á r F . : S z a b o l c s - S z a t m á r B e r e g i T á j v é d e l m i K ö r z e t g a z d a s á g o s p e s z t i c i d fel h a s z n á l á s a a z e m b e r v é d e l m é b e n . N y í r e g y h á z a , 1979. ( A l k o t ó I f j ú s á g p á l y á z a t . )

39

CZEIZEL ENDRE:

Az egészségesen születés joga* A c sa lád terv ezés sz á z a d u n k e g y ik legszebb és leg n ag y o b b g o n d o lata. E z á lta l v á ­ lik v a ló ra a z u tó d o k sz á m á n a k , szü le té si id e jé n e k és — m in d e n e k e lő tt — eg észség é­ n ek b iz to síth ató ság a, „ m e g te rv e z h e tő sé g e " és a Jó z se f A ttila -i g o n d o lat: „ M e rt mi te re m tü n k szép , okos le á n y t és b á to r, é rte lm e s fiút, . . Ez az o n b a n k é t fe lté te l függvénye. Az e g y ik a z egészségi e llá tá s sz ín v o n a la , am ely o rv o silag m e g h a tá ro z z a a m ag za t szü letés e lő tti v éd elm ét. A m ásik a leen d ő szülők, első so rb a n az a n y a fele lő ssé g tu d a ta . M in d k e ttő ja v ítá s a te ré n m ég n e m k ev és a te e n ­ dőnk. H iszen a c sa lá d te rv e z é s n em lehetőség, h a n e m k ötelesség. A lk o tm á n y u n k k i­ m o n d ja az egészséghez való jogot. E bből é rte le m sz e rű e n k ö v etk ez ik az egészségesen szü letés jo g a is. E jog b iz to sítá sá é rt m á r s o k a t te ttü n k , d e m ég sok a k ia k n á z a tla n leh ető ség is és nem k ev és a p ro b lé m a sem . A hhoz, hogy a X X I. sz á z a d b a n v a ló b a n sz e p lő te le n ü l é rv é n y e s ü ljö n az eg észség esen sz ü le té s jo g a — e k é rd é se k k e l is fo g la l­ k o zn u n k kell. H á ro m k é rd é sc so p o rto t é rd e m e s e lk ü lö n íte n i.

A KÖRNYEZETI ARTALMAK Elsősorban az iparosodás, a kemizáció és a környezetszennyeződés veszélyeivel szembeni védelemre kell utalnunk. M a m á r re n d e lk e z é sre á lln a k o ly an k í s é r l e t e s v izsgáló m ódszerek, a m e ly e k k e l a g e n e tik a ila g á rta lm a s h a tá so k a t, p é ld á u l a gén és k ro m o szó m a k á ro s o d á so k a t okozó k ém iai a n y a g o k a t fel le h e t ism ern i. E n n ek m eg felelő en a nem zetk ö zi a já n lá so k elő is írjá k , hogy a fo rg alo m b a k e rü lő k é m ia i a n y a g o k a t: gyógy szerek et, n ö v én y v éd ő sz e re ­ ket. é telízesítő k et, ta rtó sító k a t, szín ező k et, k o z m e tik u m o k a t stb . m ég a lk a lm a z á s u k előtt, ilyen irá n y b a n Is m eg k e ll vizsg áln i M égis, ez n e m m in d en e se tb e n tö r té n ik m eg. Ezen v izsg álato k u g y an is e m e lik az e ló á llí.á s k ö ltsé g é t és la s s ítjá k a fo rg a lm a z ­ h ató ság o t. Az ip ari v á lla la to k c so p o rté rd e k e e z é r t g y a k ra n sze m b e k e rü l az ö ss z tá r­ sad alm i érd e k k e l. Jó p é ld á t sz o lg á lta to tt e rr e a h a jfe sté k e k ü gye K id e rü lt, hogy a h a jfe sté k e k közül nem egy g e n e tik a i á r ta lm a t és rá k o t okoz. (A g e n e tik a i á rta lm a t okozó k ü lső h atáso k fe lism e ré sé n e k fo n to ssá g á t je le n tő se n fokozta az a felism erés, hogy csa k n e m m in d e g y ik ü k d a g a n a to t is okoz. A rák o k o zó és a g e n e tik a i á rta lm a t okozó h a tá so k n ag y fo k ú azo n o sság a fe lte h e tő e n közös tá m a d á s p o n tú k k a l m a g y a rá z ­ ható. Így a g e n e tik a i á r ta lm a k felism e ré sé tő l és h a tá s u k k o rlá to z á s á tó l a d a g a n a to s m eg b eteg ed ések m eg elö zh ető ség e is v á r h a t ó j V issz a té rv e a h a jfe sté k e k á rla lm a s s á g á hoz, a/, e lő állító cégek re a k c ió ja n em a köszönet, h a n e m a fe lh á b o ro d á s volt, m ond* A N y í r e g y h á z á n 1981. f e b r u á r 12 -é n e l h a n g z ó i t e l ő a d á s a l a p j á n ,

40

v a n : a k u ta tó k é p p e n a szép ség tő l k ív á n já k az e m b e re k e t m eg fo szta n i, m e g a k a d á ly o z ­ va a h a jfe sté k e k é s á lta lá b a n a k o z m e tik u m o k h a sz n á la tá t. A h a jfe sté k e k g y a n ú b a k e v ered ése persze k é tsé g te le n ü l c sö k k e n te tte , leg a lá b b is á tm e n e tile g a h a sz n u k a t is. H osszú időbe te lle tt, m íg b e lá ttá k : a h a jfe sté k e k bizonyos ré szén ek k iv o n á sa a fo rg a ­ lom ból a z e m b e re k szép ítk ezési ig é n y é t n em b e fo ly áso lja, u g y a n a k k o r e g é szség ü k et védi. E lv á rh a tó a z ip ari v á lla la to k tó l, hogy fogyasztóik és u tó d a in k eg észség én ek v é ­ d e lm ét m in d en ek fölé helyezzék. H a p edig n e m teszik , a k k o r k ö te le z n i k ell őket. Az utódok eg észség v éd elm én ek m áso d ik tá rs a d a lm i s z in tje az ún. m o n i t o r o z á s . Ily e n k o r a m á r k ia la k u lt á rta lm a k m in él g y o rsa b b fe lism e ré se és h a tá s u k k o rlá to z á sa a cél. Így p é ld á u l h a z á n k b a n 1975-ben a vég tag re n d e lle n e ssé g e k g y a k o risá g a m e g ­ nőtt. Az okok nyom ozása fé n y t d e ríte tt a rra . hogy a nők je le n tő s ré sz e nem ta r tja be a fo g am zásgátló ta b le ttá k szed é sé re v o n atk o zó orvosi e lő írá st. H a ug y an is v a la k i g y e rm e ­ k e t a k a r, a k k o r a ta b le tta sz e d é se u tá n h á ro m h ó n a p o t v á rjo n a fo g am zással. A ta b le tta szedése a la tt a nők belső n em i h o rm o n sz a b á ly o z á sa u g y an is sz ü n e te l és e n n e k , a ta b ­ le tta sz e d é s a b b a h a g y á sa u tá n h e ly re k e ll á lln ia . A női sz e rv e z e tn e k ú jr a m eg k ell ta n u ln ia a b o n y o lu lt h o rm o n sz a b á ly o z á st. (M int a lá b tö ré s t k ö v ető n é h á n y hetes gipszkötés u tá n a já r á s t.; Ez bizonyos id ő t igényel. Á lta lá b a n elég 1—2 h ét. A nők m integy 2U sz á z a lé k á n a k a z o n b a n 3 h ó n a p ra is szü k sé g e leh et. S am íg a h o rm o n h á z ­ ta rtá s nem áll h ely re, ad d ig a h o rm o n e lv á la sz tá s sz a b á ly ta la n sá g a i k e d v e z ő tle n ü l b e ­ fo ly áso lják a m é h n y á lk a h á rty á t is. E n n ek p edig az e se tle g m e g te rm é k e n y ü lő p e te lá t­ h a tja k á rá t. A k ed v ező tlen b eág y azó d ás m ia tt v é re llá tá s a u g y an is z a v a rt szen v ed h et. (M in th a fe ls z á n ta tla n fö ld b e v e tn é k el a m ag o t.; A k ö v e tk e z m é n y e lső so rb a n a legk iálló b b v é g ta g b im b ó k b a n je le n tk e z h e t, n em ritk á n fejlő d ési z a v a rt okozva. A v é g ta g ­ re n d e llen esség ek e m líte tt típ u sa sz e re n c sé re ritk a , a z ú js z ü lö tte k n e k c sa k 9.04 sz á z a ­ lé k áb a n fo rd u l elő. H a a fo g am zás k ö z v e tle n ü l a ta b le tta szed és u tá n k ö v e tk e z ik be, a k k o r a ren d e lle n e ssé g k o c k á z a ta U,l sz á z a lé k k ö rü l van. Ez e g y é n ile g a la c so n y n a k te k in th e tő (a terh e sse g m e g sz a k ítá s e z é rt szó b a sem jö h e tj, a m a g y a r népesség eg észé­ ben a plu sz 50—B0 re n d e lle n e ssé g a z o n b a n m á r n e m k ic sin y e lh e tő le

A TERHESEK FELELŐSSÉGE A terh es, a leen d ő any a, az á ld o tt á lla p o tb a n levő nő m in d e n k ib e n tisz te le te t e b ­ reszt. H iszen n eh éz fe la d a tra v á lla lk o z n a k , u tó d a in k n e m k ev és g o n d o t és v a jú d á s t okozva jö n n e k a v ilág ra. M égis, a z u tó b b i id ő b en a te rh e se k n e k m é ltá n k ijá ró tis z ­ te le te t b e á rn y é k o lja n em ritk á n ta p a s z ta lt fe lelő tlen ség ü k . A c ig a re ttá z ó és a lk o h o li­ záló te rh e se k re gondolok. A te rh e ssé g a la tti c ig a re ttá z á s so rá n a m é h e n á tfo ly ó v é rm e n n y isé g je le n tő se n csökken, rá a d á s u l a v é r o x ig é n ta rta lm a is so k k a l a la c so n y a b b a szo k áso sn ál. E m ia tt a m éh en b e lü l fejlő d ő m a g z a t m in t egy o x ig én -, te h á t lev eg ő h ián y o s k a m rá b a n , é h e z ­ ve. k ín ló d v a p ró b á l é le tb e n m a ra d n i. S e z n e m m in d ig s ik e rü l n eki. A ciga Tettázó te rh e se k m a g z a tja i k é ts z e r g y a k ra b b a n h a ln a k m eg, v e té lő d n e k el. A tú lélő k ö n is m eg látszik a m e g p ró b á lta tá s. S zü letési sú ly u k jó v a l k ise b b a sz o k á so sn á l és ez m a ­ g y arázza a c ig a re ttá z ó te rh e se k m ag as k o ra sz ü le té si g y a k o risá g á t. Az így v ilá g ra jö tt csecsem ők m in d e n fa jta kü lső h a tá s sa l sz em b en so k k a l é rz é k e n y e b b e k és e z é rt te k in ­ télyes részük h al m eg a sz ü le té st k ö v ető en . Je le n le g M a g y aro rszág o n 17-szer tö b b csecsem ő hal meg a te rh e ssé g a la tti c ig a re ttá z á s m ia tt, m in t az oly re tte g e tt te r h e s ­ ség a la tti ru b e o la -v íru s fertő zés k ö v e tk e z té b e n . D e az é le tb e n m a ra d ó k késő b b i s o r ­ sá t is b efo ly áso lja a terh e ssé g a la tti c ig a re ttá z á s. A te rh e ssé g a la tti c ig a re ttá z á s a m agzat a g y fe jlő d é sé t is k á ro s ítja , e m ia tt é rte lm i fe jlő d é sü k a k é ső b b ie k b e n sz á m o t­ tevően e lm a ra d k o rtá rs a ik é tó l é s s a j á t p o te n c iá lis g e n e tik a i leh ető ség eitő l. A le g ­

41

ú ja b b feltételezések s z e r in t a c ig a re ttá z ó nők g y e rm e k e ib e n a rák o s m eg b eteg ed ések is g y ak o rib b ak . Mégis, m in d ezek e lle n é re a te rh e se k je le n tő s h á n y a d a c ig a re ttá z ik . Pedig, e g y é rte lm ű e n k im o n d h a tó : n a p ja in k b a n a m a g z a to k ra — m in d en lehetséges kóro k o t fig y elem b e veve — a legsú ly o sab b fe n y e g e té st a te rh e ssé g a la tti c ig a re ttá z á s je le n ti A c ig a re ttá z ó a p á k , rokonok, k o llég ák , v en d é g e k felelő sseg e sem h a llg a th a tó el. A legtöbb fe jle tt egeszsegügyi o rsz á g b a n a c ig a re ttá z ó k a rá n y a az e lm ú lt é v e k b e n je le n tő se n csökkent, ezzel sz em b en M ag y aro rszág o n 20 sz á z a lé k k a l n ö v e k e d e tt így a d o h án y zás o k o zta á r ta lm a k e g y h a rm a d a a n em d o h á n y z ó k b a n je le n tk e z ik a c ig a r e ttá ­ zók levegőszennyező h a tá sa , te h á t a passzív d o h án y zás m ia tt 5 a m é h e n b elü l fejlődő m agzatok a passzív d o h á n y z á ssa l szem b en is k ü lö n ö sen érzék e n y e k . A te rh e s k ö z v e t­ len tettleg es b á n ta lm a z á s a m a ó riási fe lh á b o ro d á st k elt. m ié rt n em íté ljü k m eg h a so n ­ lóan a z o k a t a közvetve, d e o rv o silag fe lte h e tő e n sú ly o sa b b a n á rtó k a t, a k ik a te rh e se k je le n lé té b e n c ig a re ttá z n a k . A m ásik p ro b lé m a a nők és a fia ta lo k k ö zö tt e g y re te rje d ő szeszesital-fo g y asz­ tás. A terh esség a la t t re n d sz e re se n s o k a t iv ó n ő k ú js z ü lö ttje i időre, de nagyon kis sú lly al jö n n e k a v ilá g ra . E m ia tt a k éső b b ie k b e n is k ise b b lesz a te stsú ly u k és a te s t­ m ag asság u k Ezen tú l, az alk o h o l h a tá s á ra k ü lö n ö sen é rz é k e n y fejlődő agy á rta lm a a k iseb b fejk ö rfo g a to n , a g y ak o ri é rte lm i fo g y aték o sság o n és az eg y éb id e g re n d sz e ri tü n e te k e n m é rh ető le. A m a g z a ti fe jlő d é sü k so rá n k é n y sz e rű a lk o h o liz á lá sn a k k ite t­ tek a rca is sa já to s és ritk á b b a n egyéb fejlő d ési re n d e lle n e ssé g e k is m eg fig y elh ető k . A m a g y a rá z a t eg y sz e rű : a z alk o h o l se jtm é re g , e m ia tt a s e jto sz tó d á so k a t je le n tő se n g á to lja A m éhen b elü l fejlő d ő m ag za t ép ség e p edig ép p e n a fo ly am ato s h u llá m o k b a n , nagy gyorsaság g al tö rté n ő sejto sz tó d á so k z a v a rta la n s á g á tó l függ. Így a la k u l k i a k é t s e jte t jelen tő m e g te rm é k e n y íte tt petéb ő l a te rh e ssé g k ile n c e d ik h ó n a p já r a tö b b b illió se jtb ő l álló szerv ezet. 5 a k á ro so d ás k ö v e tk e z m é n y e i e lső so rb a n az a lk o h o l h a tá s á ra leg érzék en y eb b agyon m é rh e tő k le. A te rh e ssé g a la tt ism é te lte n a lk o h o lizáló nők u tó d ja in a k is m in teg y 15 sz á z a lé k á b a n a la k u l ki haso n ló á rta lo m . Súlyos felelő tlen ség te h á t a terh esség a la tti italo zás S itt sem h a g y h a tó szó n é lk ü l az a p á k felelőssége Az ú ja b b , így a h azai v iz sg á la to k is m e g e rő síte tté k P lu ta rc h o s á llítá s á t: „A z iszákosok iszák o so k at n em ze n e k .” E n n e k h á tte ré b e n d ö n tő e n n e m az örö k lő d és áll, h a n e m az. hogy a z alk o h o lb ete g , te h á t a lk o h o lis ta és iszákos, v a la m in t a n agyivo szü lő k olyan m in tá t-p é ld á t és á rtó k ö rn y e z e te t je le n te n e k g y e rm e k e ik sz á m á ra , a m ely az e lk é p z e l­ h ető leg n ag y o b b v e sz é ly e z te te ttsé g e t je le n ti. M ai tu d á s u n k s z e r in t az a lk o h o lizm u s és a z iszákosság k ia la k u lá s a sz e m p o n tjá b ó l a szü lő k a lk o h o lb e te g sé g e je le n ti a leg n a ­ gyobb veszély fo rró st. N em hiszem , hogy túlzók, a m ik o r a z t m o n d o m , az a lk o h o lis ta és iszákos e m b e re k n em m éltó k a sz ü lő : a z é d e sa n y a és a z é d e sa p a ra n g já ra . E m ia tt a tá rs a d a lo m n a k is m ég nag y o b b e rő fe sz íté se k e t k e lle n e ten n i a v é d te le n m ag za to k az eg észség esen sz ü ­ letési jo g á n a k v éd elm éb en . L eh et, hogy i t t m ost tú l sz e n v ed ély es és ta lá n e lfo g u lt is v o ltam . De h a m eg g o n d o lják , hogy m ily en ó riá si sz ellem i és a n y a g i erő fesz íté se k tö rté n n e k u tó d a in k eg é sz sé g v é d e lm e é rd e k é b e n , é s h a m e g g o n d o lják , m ily en ó riási e re d m é n y t é rn é n k el a te rh e ssé g a la tti c ig a re ttá z á s és a lk o h o liz á lá s m ellőzésével — csu p án a jó a k a r a t és fe le lő ssé g tu d a t ré v é n —, a k k o r ta lá n m e g é rte n e k .

A CSALÁDTERVEZŰK SZABADSÁGJOGA ÉS A TÁRSADALMI ÉRDEK A g e n e tik a i á rta lm a k á tö rö k íté sé n e k k o rlá to z á s á t n é m e ly k o r az is akad ály o zza, hogy a család te rv e z ő k e t nem é rd e k li g y e rm e k ü k so rsa , p o n to sa b b a n , s a j á t é rd e k e ik e t fo n to sa b b n a k ta r tjá k . K é t e s e te t rag a d o k ki e p ro b lé m a é rz é k e lte té sé re ,

42

A zonos elm eb eteg ség b e n szen v ed ő fé rj es feleség k e re s te fel G e n e tik a i T a n á c s­ a d ó n k at. Az e lm eg y ó g y in té z e tb e n ism e rk e d te k meg és h á z a so d ta k össze Ez a b e te g ­ ség sú ly o sn ak és e se tü k b e n g y ó g y íth a ta tla n n a k volt te k in th e tő . Á lla p o tu k a z o n b an bizonyos in g ad o zást m u ta to tt M ost é p p e n jo b b p e rió d u sb a n v o lta k és e z é rt g y e rm e k e t a k a rta k . E lm o n d ta m n e k ik : je len leg i ta p a s z ta la ta in k sz e rin t 40° o-os való szín ű ség g el lesznek az u tó d a ik is elm eb eteg ek . N agyon m e g ö rü lte k é s e lm o n d tá k : le g a lá b b 5 g y e rm e ­ k e t v á lla ln a k , hogy bizto san egészséges g y e rm e k ü k is leh e sse n . , E b b en az esetb en az elm eb eteg szü lő k g y e rm e k e in e k m ind a g e n e tik a i, m in d a c sa lá d i k o c k á z a ta oly nagy, hogy a szü le té sk o rlá to z á s é rv e n y e s íté se fontos és hasznos le n n e H ogyan tu d ­ ja k g y erm ek eik et, m ég ha e se tle g egészségesek is, a k ó rh á z i k ö rü lm é n y e k k ö z ö tt fe l­ nevelni, gondozni, o k ta tn i? IS éves le á n y a n y a k e re s te fel G e n e tik a i T a n á c sa d ó n k a t. N y ito tt g erin ccel s z ü le ­ te tt, a m it m e g o p eráltak . Az a lsó v ég tag id e g e llá tá sá n a k k is e b b fo k ú k á ro s o d á sa m ia tt u gyan erő sen biceg, e m e lle tt s z é k le té t és v iz e le té t se m tu d ja ta rta n i, d e dolgozik, hasznos ta g ja tá rs a d a lm u n k n a k . K ile n c h etes te rh e se n je le n tk e z e tt és á rta lm á n a k á tö rö k ö lh etö ség e felől érd e k lő d ö tt. A z ism étlő d és k o c k á z a ta 4 sz á z a lé k ra te h e tő . R e n d e l­ k ezésre áll azo n b an egy m eg b ízh ató , m éh en b elü li m a g z a ti v izsg á la ti m ódszer. A já n ­ lo ttu k e v izsg álat elv ég zését, a m ib e b e le is eg y ezett. A v iz sg á la t e re d m é n y e p o zitív volt, és ezért fe la já n lo ttu k a te rh e ssé g m e g s z a k ítá sá t a sú ly o s m a g z a ti á rta lo m orvosi ja v a lla ta a la p já n . E zt a z o n b a n a te rh e s n em ig én y elte, m o n d v á n : a v ő leg én y e csak a k k o r veszi el feleségül, h a ő te rh e s, és h a m eg sz a k ít ta tja te rh e ssé g é t, e r r e n em k e r ü l­ n e sor. S n e k i fo n to sab b a h ázasság , m in t hogy m ily e n lesz a g y e r m e k e . .. Ezt az á llá sp o n to t é rv e lé s ü n k e lle n é re is fe n n ta rto tta . A g e n e tik a i ta n á c sa d á s so rá n a ta n á c sa d ó o rvos jo g a és fe la d a ta csa k a fe lv ilá ­ g o sítás és ta n á c sa d á s. A d ö n té s jo g a és felelő sség e m in d e n k é p p e n a szülőké, c sa lá d ­ tervezőké. M indez elv ileg e g y é rte lm ű e n helyes. A g y a k o rla tb a n a z o n b a n — m in t a b e ­ m u ta to tt e se te k is é rz é k e lte tik — m á r a k a d n a k p ro b lé m á k . E g y részt so k a k sz e rin t csak a v e sz ély eztetettség rő l k e ll fe lv ilá g o síta n i a c sa lá d te rv e z ő k e t; ta n á c sa d á ssa l: v á lla l­ já k - e a te rh e ssé g e t vagy sem , n e m k e ll a d ö n té s ü k e t b efo ly á so ln i. E felfogás h á tte ré ­ ben az orvos eg y én i é rd e k é n e k tú lz o tt v é d e lm e áll, vagyis, hogy n e v á lfa ljo n m a g á ra se m m iféle felelősséget. M ások túlzó rendszabály o k ait (pl sz ü le té sk o rlá to z á st a d m in is z tra tív in té z k e d é se k ­ k el s t b j k ö v eteln ek . É rv e ik a k ö v e tk e z ő k : a fertő ző b e teg ség ek e se té b e n a tá rsa d a lo m e g y é rte lm ű e n a közösségi é rd e k v é d e lm é t fo g a d ja el. V eg y ü n k egy k o n k ré t p éld át. H a v a lak i v é rb a jt k ap , h ató sá g ila g k ö te le z e tt a n e m ib e teg -g o n d o z ó b a n m e g je le n n i és k e z e lte tn i m ag át. E n n ek e lm u la s z tá s a k o r re n d ő rile g e lő á llítjá k . A n e m i a k tu s so rá n a v érb aj á ta d á s á n a k a k o c k á z a ta p ed ig csak 25—30 százalék , é s a v é rb a j o k o zta k o rai á rta lo m n em is nevezhető igazán sú ly o sn a k , rá a d á s u l g y ó g y íth ató . Ezzel szem b en sok ö rö kletes á rta lo m e g y é rte lm ű e n sú ly o s és je len leg m ég n e m g y ó g y íth ató , a szü lő rő l u tó d ra á ta d á s k o c k á z a ta p ed ig n e m e g y sz e r m a g a sa b b 25—30 sz á z a lé k n á l. Még sincs se n k in e k joga a szü lő k et b efo ly áso ln i a g e n e tik a i á rta lm a k á tö rö k íté sé n e k k o rlá to z á sa é rd e k é b e n . P ed ig a h aso n ló ság a k é t biológiai fo ly a m a t k ö z ö tt n em kevés M in d k ét e setb en az e g y ik e m b e r ad á t a m á s ik n a k egy k ó ro k o zó t: v íru st, b a k té riu m o t, p a ra z itá t vagy „ h ib á s” gént. M ié rt lép fel a tá rs a d a lo m a fertő ző b e te g ­ ségek ese té b e n az> egyén jo g a in a k k á r á r a a közösség é rd e k é b e n , és m ié rt h a g y ja v é d ­ te le n ü l a g y e rm e k e k e t a sz ü lő k k e l sz e m b en ? Igaz, hogy a rag á ly o s beleg sok e m b e rre le h e t veszélyes, a szü lő k p ed ig csa k s a já t k is sz á m ú g y e rm e k ü k re . De a z ő u tó d a ik m a jd azok le sz á rm a z o tta i ré v én ez a s z á m is te te m e s leh et. A z u tó d o k eg észség e le g ­ a lá b b a n n y ir a fontos a tá rsa d a lo m n a k , m in t a feln ő tte k é . R á a d á su l a z u tó b b ia k k é p e ­

43

sek s a já t v éd elm ü k re , m íg a m a g z a t—ú js z ü lö tt—g y e rm e k nem . A tá rsa d a lo m n sz ü ­ lök m a g á n tu la jd o n á n a k te k in te n é a g y e rm e k e t? S em m i e s e tre sem , a m e g sz ü le te tt g y erm ek ek szociális v é d e lm e e z t e g y é rte lm ű é n ta g a d ja : a szü lö k se m á r th a tn a k tu d a ­ to san g y e rm e k ü k eg észség én ek veréssel, é h e z te té sse l, a lk o h o liz á lá ssa l stb . M ié rt v e­ szé ly e z te lh e tik a k k o r u tó d a ik a t á rta lm a ik á tö rö k íté sé v e l?

A TÁRSADALMI KÖZHANGULAT FONTOSSÁGA E súlyos é rv e k és e lle n é rv e k k ö z ö tt k e ll te h á t m e g ta lá ln u n k a h elyes és h u m á n u s k ö zép u ta t. B izonyos ta n á c so k a t — az u tó d egészsége, a család és tá rsa d a lo m é r d e k é ­ ben — sz e rin tü n k leh et, sz a b a d , ső t h ely es a d n i a c sa lá d te rv e z ő k n e k . R acio n ális és h u m á n u s é rv e k k e l h ely es e lő se g íte n i a közösségi é rd e k b iz to sítá sá t. Ez a z o n b a n s o h a ­ sem je le n th e ti a család terv e z ő k k ö zv etlen b e fo ly á so lá sá t, rá b eszélését, n em is b e szél­ ve a z elő íráso k és a d m in is z tra tív u ta sítá so k m e g e n g e d h e te tle n sé g é rő l. M in d e n k é p p e n az eg észségnevelés és a tá rs a d a lm i fe lv ilá g o sítá s a m egoldás ú tja . (E zért is h o ztam szóba ezt a k é rd é st.; A c sa lá d te rv e z é s so rá n k é t jo g o t: a szü lö k g y e rm e k n e m z é sh e z és az utó d o k egészségesen sz ü le té sé n e k jo g á t kell összeeg y eztetn i. A g y e rm e k n e m z é s joga jó l is m e rt: te sti hib ás, v ak , sü k e t, é rte lm i fo g y aték o s szem ély ek is a k a r h a tn a k g y e r­ m eket. M ég a k k o r is, h a g y e rm e k ü k b e n á rta lm u k m e g ism étlő d ésétő l ta r ta n i k ell. N em rég en eg y o lyan v ak h á z a sp á r v o lt n á la m g e n e tik a i ta n á c sa d á so n , a k ik n e k a g y e rm e ­ k e is csak v ak le h e te tt. A tá rs a d a lm i é rd e k ez u tó b b i e se te k b e n u gyan a sz ü le té s­ k o rlá to z á s t k ív á n ta v o ln a m eg, m égis, a g y e rm e k v á lla lá s o ly an á lta lá n o s e m b e ri jog, a m ely b en a d ö n tés az e g y é n re ta rto z ik . A zóta m eg is s z ü le te tt a vak k islán y . K é rd é s azo n b an , hogy hol v a n a h a tá r a g y e rm e k n e m z é s és egészségesen szü le té si jog é rv é ­ n y esítéséb en . H elyes, hogy ha a b e te g e k és fo g y aték o so k is é lh e tn e k a g y e rm e k v á lla ­ lás jo g á v a l — ha e z t felelősséggel v á lla ljá k •— és é rz e lm ile g a k a rjá k . N ém ely k o r azo n b an , első so rb a n az e lm e b e te g e k és é rte lm i fo g y aték o so k e r r e k é p telen ek , nem tu d já k felfogni és m e g é rte n i a g y e rm e k v á lla lá s felelő sseg ét és az utó d o k á lta lá b a n csu p á n szex u ális é le tü k v é le tle n v e le já ró i. H elyes le n n e e z é rt a g y e rm e k sz á m u k a t fo ­ k o zo ttan szab ály o zn i, hogy n e 4—e—8—1D—12 g y e rm e k re v á lla lk o z z a n a k . E se tü k b en sp eciális felv ilág o sítá si és n ev elési m ó d sz e re k k e l k e lle n e m e g p ró b á ln i a tá rsa d a lm i e rd e k fokozott érv é n y e síté sé t. K ü lö n ö sen a m i tá rs a d a lm u n k b a n , ah o l a közösségi é r ­ d e k e t az egyeni é rd e k fölé hely ezzü k , o lyan tá rsa d a lm i k ö z h a n g u la to t k e lle n e k ia la ­ k íta n u n k , a m e ly n e k k ö szö n h ető en a g y e rm e k é rd e k e in e k , egészség én ek se m m ib e v étele o ly an v étek n e k sz á m íta n a , a m ire sen k i sem v e te m e d h e tn e . H iszen az u tó d o k eg ész­ ség e: te h á t az egészségesen szü letés és a v e le s z ü le te tt ad o ttsá g o k m e g v a ló sítá sá n a k joga is a la p v e tő e m b e ri igény. A g y erm ek sz á m á ra a jó in d u lá s m e g h a tá ro z ó fo n to s­ ságú és e n n e k é rd e k é b e n m in d e n k in e k , a tá rs a d a lo m n a k és a sz ü lő k n e k e g y a rá n t ko m oly k ö telezettség ei v a n n a k .

44

BORSY Z —CSONGOR É.—FELEGYHÁZI E.—LÖKI J.—SZABÓ I.

A tutóhomok mozgásának periódusai a radiocarbon-vizsgálatok tükrében Aranyosapáti határában Az elmúlt 10 év sorón a Nyírségben több helyen újabb geomorfológiai vizsgálatot végeztünk, hogy a táj fejlődéstörténetet minél jobban megismerjük. Különösen sokat foglalkoztunk az ÉK-i résszel, amely a futóhomokform ák szempontjából a z ország egyik legérdekesebb területe. K utatásaink Aranyosapáti h atárában olyan ere d m é­ nyeket hoztak, amelyek a Nyírség kialakulásával kapcsolatos ismereteinket jelentősen kiegészítik, illetve pontosabbá teszik. A Nyírség fejlődéstörténetéről, felszínének kialakulásáról ezen folyóirat hasáb ­ jain (BORSY Z. 1971) korábban m ár beszámoltunk. B em utattuk azt, hogy a terület­ nek a pleisztocén folyamán (az elm últ 2,4 millió év alatt) más volt a vízhálózata, mint napjainkban A Nyírségen É—D-i és ÉK—DNy-i irányú vízfolyások (Ös-Tapoly, Ondava, Laborc, Ung, Latorca, Tisza, Szamos) folytak keresztül, amelyek az idők so­ rán jelentős vastagságú (100—300 m) üledeket halmoztak fel a harmadidőszaki réteg­ sorra. A Nyírség EK m részét főképpen az Ung és a L atorca töltögették hordalékukkal. Az említett két folyó mintegy 35—40 000 évvel ezelőtt elhagyta a Nyírség ÉK-L területeit. Az Ung valószínűleg a Laborc irányába fordult (DNy-nak), a L atorca pedig a Beregi-síkságon keresztül D-nek vette ú tját az Ér-völgy felé. Abban az időben oda tartott a T is/a és a Szamos is. A folyóvíz nélkül m aradt felszín néhány ezer évig nem sokat változott Más lett a helyzet a /első-plentfiflaciális időszakban (1. táblázat), am i­ kor a mainál jóval hidegebb és szárazabb éghajlat, köszöntött be. Ezen az éghajlaton csak a hidegtűrő sztyeppnövényzet tudott megélni. Ez az erős északias szelek tá m a ­ dásával szemben nem nyújthatott kellő védelmet a felszínnek, s így megkezdődött a táj eolikus átformálódása. Aranyosapáti Ny-i h atárában is erőteljes homokmozgás m ent végbe, és nagyon sok fulóhomokbucka keletkezeit A homokmozgás során meg­ lehetősen zárt, buckás felszín alakult ki a félig, illetve részben kötött futóhomok­ területekre jellemző formákkal (szélbarázdákkal, garm adákkal, maradékgerincekkel). A felső-pleniglacialis időszak első hideg m axim um a után — mintegy 20 000 évvel ezelőtt — átmenetileg (kb. 3000 évig) kissé enyhébb, és nedvesebb lett az éghajlat. E n ­ nek hatására Aranyosapáti Ny-i határában is zártabb lett a hideg sztyeppnövény­ zet, a futóhomok megkötődött és felszínén m egindulhatott a hulLóporos takaró k é p ­ ződése. A hullópor anyaga főként azokról a kissé magasabban fekvő területekről származhatott, ahol továbbra is mozgásban volt a homok. A mozgó homokból nagyon sok por szitálódott ki, amelynek egy része területünkön rakodott le A poranyag m á ­ sik részét, az alacsony vízállás idején száraz folyóárterekröl hozhatták ide az É-ias

45

szelek. A b u ck ák o n le ra k o d o tt p o ra n y a g a hideg, sz á ra z é g h a jla to n a d iag en e zis so rá n lösszé a la k u lt (ott, ahol a le ra k o d o tt p o r közé a p ró - es fin o m sz e m ű h om ok is vegyült, a d iag en e zis h a tá s a ra hom okos lösz, ille tv e löszös h om ok k ele tk e z e tt). A k éső g la ciá lis id ő s z a k b a n a h ő m é r s é k le t id ő n k é n ti e rő teljes c s ö k k e n é s e e lle n ére az é g h a jla t fo k o z a to s ja v u lá s a je lle m ző . A r a n y o s a p á ti

határában

m á r a B ö llin g in -

t e r s l a d t á l i s (1. t á b l á z a t ) j e l e n t ő s v á l t o z á s t h o z o t t . A lösszel fe d e tt b u ck á k o n

szty ep p , ille tv e c se rje vegetáció te le p e d e tt m eg és e z a la tt m e g in d u lh a to tt a ta la j kép ző d ése. Ez a z o n b a n n em ta r to tt sok áig . A D r y a s II. s t a d i á l i s á b a n u g y a n is v iszo n y lag rö v id id ő a la tt ú ja b b erős leh ű lés k ö v e tk e z e tt be. A hideg, s z á ra z é g h a jla to n szeg én y eseb b le tt a növényzet, és ah o l n em v é d te m egfelelő v a sta g lösz, ille tv e löszös k ö p en y a b u c k á k a t, ism ét m e g i n d u l t a f u t ó h o m o k m o z g á s a . Ez tö r té n t a z A ra n y o sa p á tito l É N y -ra fekvő te rü le te k e n is. A m ozgásba le n d ü lt fu tó h o m o k D—D K -felé h a la d v a rá n y o m u lt a felsőp le n ig la c iá lisb a n k ia la k u lt fo rm á k ra , és a z o k a t ré sz b e n vagy eg észéb en e lfe d te . A z e rő te lje s h o m o k m o zg ást m in d e n n é l jo b b a n ta n ú s ítja a z a k ö rü lm é n y , hogy a k o rá b ­ b an k é p z ő d ö tt fo rm á k ra h e ly e n k é n t 6— 10 m v a sta g sá g o t is e lé rő fu tó h o m o k h a lm o ­ zó d o tt fel. A g y o rsan elő rem o zg ó h o m o k tö m eg ek a lösszel fe d e tt b u c k á k g y érü lő n ö ­ v é n y z e té t rö v id idő a la tt b e b o ríto ttá k . A hom ok a la t t e lh a lt n ö v é n y z e t sz e n e se d é sn e k in d u lt. A k é t k ü lö n b ö ző ko rú fu tó h o m o k o t a k ö zb e é k e lő d ő 2— 3 m vasta g sá g ú lö szkö teg gél és az e z e n ra jta f e k v ő fo sszilis ta la jja l n a g y o n jó l leh e t ta n u lm á n y o z n i az A r a v y o s a p á li N y -i h a tá r á b a n levő n a g y h o m o k b á n y á b a n . Ez a fe ltá rá s a lfö ld i v is z o n y la t­ b a n p á r a t l a n é r t é k ű . A fosszilis ta la jb a n (1. á b ra ) lev ő fa s z é n m a ra d v á n y o k u g y an is le h e tő v é te tté k a C— 14-es k o rm e g h a tá ro z á st, és így a fu tó h o m o k m o z g á sp e rió d u sa in a k p o n to sa b b m e g á lla p ítá sá t.

A n y írség i b u c k á k b a n lev ő fosszilis ta la jo k a t m á r ré g ó ta is m e rjü k . R ad io c a rb o n v iz sg álato k h iá n y á b a n ré te g ta n i a la p o n k ö v e tk e z te ttü n k k o ru k ra , és úgy v é ltü k , hogy h holocén e le jé n k ép ző d te k . A ta la jo k fe le tt levő fu tó h o m o k o t pedig m ogyoró (b o reális) fá z isb elin ek v éltü k . A C— 14 v izsg álato k a la p já n a z A ra n y o sa p á tin á l fe ltá r t fosszi­ lis ta la j k o ra 12 900 — 500 év n e k a d ó d o tt, és ez a z t je le n ti, hogy a ta la j a késő g laciális időszak első e n y h é b b p e rió d u sá b a n k e le tk e z e tt. H a v iszo n t ez így v an , a k k o r a fe le tte levő fu tó h o m o k szü k ség k é p p e n a D ryas II. s ta d iá lis á b a n k ép ző d ö tt. A z u t ó b b i i d ő ­ b e n a N y í r s é g m á s r é s z e i b e n é s a B o d r o g k ö z b e n is b i z o n y í t é k o t k a p t u n k a r r a v o n a t ­ ko zó la g , h o g y az A l f ö l d É K - i r é s z é b e n a m á s o d ik j e l e n t ő s e b b h o m o k m o z g á s a k é s ő ­ g l a c i á l i s i d ő s z a k b a n z a j l o t t le.

A h o m o k m o zg ásn ak a m o st e m líte tt k é t p e rió d u sa a z o n b a n lén y eg e sen k ü lö n b ö zik eg ym ástól. A fe lsö -p le n ig la c iá lisb a n a N y írség en (így A ra n y o sa p á ti N y -i h a tá r á b a n is) m ég m in d e n ü tt a szél a le g fo n to sa b b fe lsz ín fo rm á ló tényező. A k é ső g laciális h id e ­ g ebb id ő sz a k a ib a n azo n b a n m á r főleg csak a m a g a s a b b ra e m e lk e d ő sz á ra z a b b , laza fu tó h o m o k b ó l álló te r ü le te k e t tá m a d h a tta m eg a szél. A m eg felelő v a sta g sá g ú löszös k ö p e n n y e l fe d e tt h o m o k te rü le te k a szél s z á m á ra e k k o r m á r h o z z á fé rh e te tle n e k v o l­ tak. A h o m o k m o zg ásn ak ez a m áso d ik p e rió d u sa e z é rt k iseb b je le n tő sé g ű a z elsőnél. A D y ras id ő szak b an A ra n y o sa p á ti N y-i h a tá r á b a é rk e z e tt fu tó h o m o k , m in t lá ttu k , h e ly e n k é n t te k in té ly e s v a sta g sá g ú . E n n e k e lle n é re a k o rá b b i h o m o k m o zg ás fo rm á i á tü tn e k a fia ta la b b fo rm a k in c se n . T u la jd o n k é p p e n ez a z oka a n n a k , hogy ezen a r é ­ szen n ag y o n b o n y o lu lt fo rm a k in c s v a n e lő ttü n k (2—3 á b ra ), a m e ly e t k o rá b b a n csak neh ezen tu d tu n k m a g y a rá z n i. A m ió ta tu d ju k a zt, hogy k é t fu tó h o m o k g e n e rá c ió v a l á llu n k szem b en , a fo rm á k g e n e tik a i re n d sz e re z é se m á r n em o koz gondot. A z A ra n y o sa p á tin á l sze rze tt ta p a szta la to k a t az e lm ú lt é v b e n a N y írsé g eg yé b te ­ r ü l e t e i n , így N y íreg y h áz a h a tá r á b a n is h a s z n o s í t o t t u k , é s

46

a fe lszín

k ia la k u lá sá ró l a

k o r á b b ia k n á l p o n to s a b b k é p e t t u d t u n k adni. Ü g y í t é l j ü k m e g . h o g y a ré te g ta n i, g e ­ o m o rfo ló g ia i v o n a tk o z á s b a n

A r a n y o s a p á t in á l e lért

e r e d m é n y e k e t, a N y ír sé g

to v áb b i

g e o l ó g i a i és t e r m é s z e t i f ö l d r a j z i v i z s g á l a t á n á l m i n d e n k é p p e n s z e m e l ő t t k e l l t a r t a n u n k .

I. t á b l á z a t :

A vvül'm és a holncén K ronológiai felo sztá sa

h'olocén

S z u b a tla n tik u s fá z is és je le n S z u b b o re á lis fázis A tla n tik u s fázis B o reális fázis P re b o re á lis fázis JA

TO G _C3 QT >in0 éi X

W ü r m

Év je le n tő l—2600 2600—5000 5000—7300 7300—9600 9600— 10 200

D ryas III. s ta d iá lis A llerö d in te rs ta d iá lis D ryas II. s ta d iá lis B ö llin g in te rs ta d iá lis D ry as I. s ta d iá lis S u sa c á in te rs ta d iá lis

F e lsö -p le n ig la c iá lis

13 700—29 000

In te rp le n ig la c iá lis

29 000—49 000

A lsó -p le n ig la c iá lis

49 000—56 000

K o ra g la c iá lis

56 000—70 000?

I R O D A L O M B O R S Y Z . 1961: A N y í r s é g t e r m é s z e t i f ö l d r a j z a . A k a d . K i a d ó . B u d a p e s t , p p . 1— 227. B O R S Y Z . 1971: S z a b o l c s - S z a t m d r m e g y e t e r m é s z e t i f ö l d r a j z a . S z a b o l e s - S z a t m á r i S z e m l e 3. p p . 1— 12 . B O R S Y Z . 1977: E v n l u t i o n o f r e l i e f f u r m s i n H u n g á r i á n w i n d - b l o w n s a n d a r e a s . A m a g y a r o r ­ s z á g i f u t ó h o m o k - t e r ü l e t e k f e l s z i n f e i l ö d é s e . F ö l d r . K ö z i . p p . 3— 16. B O R S Y Z . 1980: A N y í r s é g b e n v é g z e t t g e o m o r f o l ó g i a i k u t a t á s o k ú j a b b e r e d m é n y e i . A c t a A c a d . P e a d . N y j r e g y n a z i e n s i s . T ó m . 8. p p . 19—36. C S O N G O R E . B O R S Y z —S Z A B Ó I . 1960: A g e s o f C h a r c o a l S a m p l e s o f G e o m o r p h o l o g i c a l i n ­ t e r e s t i n N o r t n - E a s t H u n g a r y . R a d l o c n r b o n , 22. N o . 3.

47

Az, A ra n y o sa p á titó l N y -ra levő h o m o k b á n y a fe ltá rá s á n a k szelv én y e. 1. fu tó h o n io k k o v á rv á n y réteg g el, 1 a k ésö g la e iá lis k o rú fu tó h o m o k , 1 h a B ölling in te rs ta d iá lis b a n k ép ző d ö tt fosszilis ta la j, 2. lösz. 3. a íe lső -p le n ig la e iá lis időszak első feléb en k ép ző d ö tt fu tö h o n in k .

£

S z é lb a rá z d á k k a l, g a rm a d á k k a l ta g o lt b u c k á s felszín A ra n y o sa p á titó l N y -ra .

49

BOROS LÁSZLÓ:

Adatok Kárpát-Ukrajna agrárföldrajzához A 12 900 k m 1 te rü le tű , 1,2 m illió la k o sú K á r p á t- U k r a jn a (K á rp á ta lja ) a S z o v je t' u nió egyik g y o rsan fejlő d ő gazd aság i k örzete.

1. A terület természeti viszonyai a) Domborzat. K á rp á ta lja te rü le té n e k k é th a r m a d a az Északkeleti-Kárpátok f l i s - . Hl. h a rm a d k o ri vulkanikus ö v ez e té h e z ta rto z ik . (1 á b ra .) A k özépső flisó v eze t a Keleti-Beszkidekben 1300— 1400 m , a M á ra m a ro s i-H a v a so k b a n 1600— 1800 m fölé e m e lk e ­ d ik ( Hoverla 2058 m). A belső ö v ezet (Róna-havas, Sztoj, Kuk, Kraszna-havas, Szvidovec) 1300— 1700 m m ag as v o n u la tá t Verhovina h osszan e ln y ú ló , 400—800 m m agas, folyosószerű m ély ed ése v á la s z tja e l a középső flisö veze ttő l. A főleg a n d e z it- és rio litlávából, v a la m in t tu fá ik b ó l fe lé p íte tt trtííJcdni öv (a Vihorlát d éli része, Szinyák, Borlógyil, Nagyszőlösi-hegység) á tla g o sa n 800—850 m m ag asság ú , de a le g m a g a sa b b c sú ­ csok a 900— 1000 m - t is m e g h a la d já k (Szányák 1014 m). A sz ő lő te rm e sz té sb e n fontos sz e re p e t já ts z a n a k a T isza m e lle tti a p ró v u lk á n o k (Zápszonyi-h., Mezókaszonyi-h., Dédai-h., Béganyi-h. és a Beregszászi Nagyhegy).

Jrsoki-hógo /Na gyberezro

FLIS

j?^y^839Vereckei-hágó _A_Verecke

Turjaremete

VULKÁNI

“—

Votóc

''•’ljngvar

Naavornaja •

( (Jzsgorod) Ijj

/Homok !

• Szerednye

*S z u rte

tOkormezö

• Szolyva

Beregrákos

r— . v n . Dobrony Munkács ) (Mukacsevo) V" N Batyu

209“ \

lOolha llosva

K ra szna -ha vas •Kőrösmező

Bégány

B e re gszá szt

iHuSZt / / ✓/Bene. . • . .. /5 ^•Kwályha za Vari N agyszőlős

Hoverla

2058

A ~sy^A knaszlatina

K á rp a t- U k ra jn a h e g y - cs v íz ra jz a .

50

•Nagybocsko

VONULAT

A nag y o b b te n g e rs z in t fe le tti m ag asság , a m e re d e k le jtő k a k a d á ly o z z á k a s z á n tó ­ földi m ű v elés ás a g y ü m ö lc ste rm e sz té s e lte rje d é s é t a 600—700 m -n é l m a g a sa b b te r ü ­ letek en . A nagy re lie fe n e rg ia k ö v e tk e z té b e n igen erős a le jtő k ö n lefolyó víz ta la jp u s z ­ tító tevékenysége. E zért ezek a te rü le te k m a is e lső so rb a n a le g e lte tő á lla tta rtá s és a z e rd ő g a z d á lk o d á s szín tere i. A m ezőgazdasági te rm e sz té s sz á m á ra le g k ed v e ző b b ek a fe lté te le k a K á r p á t a l j a i Az á tla g 110— 130 m te n g e rsz in t fe le tti m ag a ssá g ú a llu v íá lis sík sá g o t az É s z a k k e le ti-K á rp á to k b ó l érk ező fo ly ó k (Tisza, B o r s a v a , L ato rc a, U n g ) tö ltö tté k fel. A h egyek láb a e lő tt h o rd a lé k k ú p o k so ra k o z n a k , am e ly e k k ö zö tt v izenyős m ély ed ések (pl. a S z e r n y e - m o c s á r ) jö tte k lé tre . síkságon.

b) A z é g h a j l a t a d o m b o rz a t függőleges ta g o lts á g á n a k m eg felelő en v álto z ik . N y u ­ g ato n a K á rp á ta lja i-s ík s á g é v i k ö z é p h ö m é r s é k l e t e 9 - 1 0 °C, a z évi csapadékm ennyiség 650—800 m m . K e le t felé a tá j fo ly a m a to s e m e lk e d é se m ia tt a köz éphő m é rsé k le t fo k o ­ zato san csökken (2. á b ra ), s a v u lk á n i v o n u la tb a n , ill. a m ö g ö tte lev ő m e d e n c e so rb a n (300— 700 m m ag asság b an ) m á r c sa k 5—8 X , a B eszk id ek (Erdős K á rp á to k ) és a M á-

800 mm

80 0-90 0

1000-1200

1200- 1400

EZ

/

900-1000 1400 -m m

K á rp á t- U k ra jn a c sa p a d é k té rk é p e .

51

ra m a ro si-h a v a so k 700—800 m fe le tti ré g ió ib a n pedig m á r h eg y v id ék i é g h a jla t u r a l­ k o dik 3—4 C évi k o z é p h ő m é rsé k le lte l. O ro g ra fik u s okok m ia tt a c sa p ad ék k e le t felé nő, s a le g m ag asab b részek en e lé ri a z 1400— 1600 m m -t (2. á b ra ). c) A v álto zato s d o m b o rz a tb ó l k ö v e tk e z ik , hogy a te r ü le t t a l a j a d o t t s á g a igen e lté ­ rő, m o zaik szerü . A K á rp á ta lja i-s ík s á g o n a fo ly ó k m e n té n en y h é n sa v a n y ú ö n t é s t a l a ­ j o k (öntésiszap, iszapos hom ok) a z u ra lk o d ó k . E zek jó l m ű v e lh e tő , te rm é k e n y ta la jo k . A m ély eb b fekvésű, n ed v es fe lszín e k en (pl. a S z e rn y e -m o c sá r) sok felé r é t i t a l a j o k k épződtek. A sö té t szín ű , erő se n agyagos ré ti ta la jú te rü le te k e t, a m e ly e k e t ré g e b b e n csak le g e lte té sre h a sz n á lta k , n a p ja in k b a n a la g c sb v e z ik és sz á n tó v á , ille tv e n a g y h o ­ zam ú ré te k k é a la k ítjá k ót. N agy m elio ráció s m u n k á k fo ly tak , ille tv e fo ly n a k a K á r ­ p á ta lja i-s ík s á g jelen tő s te rü le té n (K isd o b ro n y , N ag y d o b ro n y , S z ű rte , R át, N ag y b égán y , M uzsaj, N agylucsk a. B a k ta , S z e re d n y e k ö rn y é k é n ), v a la m in t a T ú rja , a L a to rc a , B orsava, N agyág, T a la b o r vö lg y éb en . ,OP* erőóx

■

R ükos

0 Dav.öhái

ÜQvdhÓZQ

' Bu kkO S - erd(

SdODrony

^atcrn

Csomonyc

•Szernye

. S z P rn y p

BarKQszo1

:eis<

[ B o tra g y í

:ps/ony
Csonkapap^

Gcagoczy tn ^ezOaszony

A K á rp á ta lja i síkság fö ld h a sz n o sítá sa a X IX . század első feléb en . I = szán tó , 2 = rét, legelő, 3 = erd ő .

52

A m a g a sa b b hegység ek a ljn ö v é n y z e tb e n szegény, z á rt b ü k k ö s, g y e rty á n o s-tö lg y e s és fen y v es e rd ő ib e n a f a k ó e r d e i t a l a j , a z a la c so n y a b b le jtő k sz á lb a n álló kőzetein , v a la m in t á tm o so tt, á tte le p íte tt lej tő ü led é k e in b a r n a e r d e i t a l a j o k d o m in á n sa k . A nagy re lie fe n e rg ia k ö v e tk e z té b e n ig en e rő s a t a l a j p u s z t u l á s . A z év század o k ó ta ta rtó tú lz o tt m é rté k ű fa k ite rm e lé s to v á b b e rő s íte tte a m e re d e k (15— 30 fokos) le jtő k ö n lefolyó o lv a d é k - és c sa p a d é k v íz eró zió s tev é k e n y sé g é t. A le jtő s te rü le te k tú ln y o m ó r é ­ sze erózió á lta l s ú jto tt te rü le t. N em r i tk a a z 50— 75% -os e ro d á ltsá g sem . Az á r k o s e r ó z i ó m e lle ti e lső so rb an a szőlővel b e ü lte te tt le jtő k ö n g y a k o ri a b a rá z d á s e r ó z i ó is. A ta la jsó k k io ld ása, a ta la j le p u s z tu lá sa c sö k k en ti a le jtő s te rü le te k te rm é sh o z a m á t (U n g v ár k ö rn y é k i sík fek v ésű sző lő k te rm é s á tla g a 30—3 5 % -k al m a g a s a b b a le jtő s te ­ rü le te k é n é l).

K árpát-U krajna földhaszn osítása 1976-ban (szerk. Boros L.) 1 = szántó (főleg k en yér­ gabona, kukorica, lucerna), Z = ipari növén yek , 3 = gyü m ölcs-, zöld ségfélék, 4 = fo ­ lyóvölgyi szántóföldi gazdálkodás (burgonya, zab, árpa, bab, vörösbere), 5 = hegyi rét- és legelőgazdálkodás, 6 = erdő (fen yő és lom bos).

53

2. A

Tájon

m e ző g a zd a sá g i ter m e lé se

a) A f ö l d t e r ü l e t h a s z n o s í t á s a A te rü le t m ező g a zd aság a 1945 e lő tt a la c so n y sz ín v o n a lo n á llt, c su p á n a z U n g v á r— N agyszőllös v o n a lá tó l n y u g a tra e lte rü lő sík sá g o n v o lt fe jle tte b b n ö v é n y te rm e sz té s és álla tte n y é sz té s. K á r p á ta lja te rü le té n h á ro m g azd aság i öv fe jlő d ö tt ki a tö rté n e le m s o r á n : 1. a K á rp á ta lja i sík ság o n sz á n tó fö ld i n ö v é n y te rm e sz té s, r é t- és le g elő g azd álk o d ás, 2. i h eg y v id ék en le g eltető á lla tte n y é sz té s és e rd ő g a z d á lk o d á s, 3. a k é t tá j ta lá lk o z á s á n á l (és a kis sz ig e tv u lk á n o k te rü le té n ) a szőlő- és g y ü m ö lc ste rm e sz té s öve. A te rü le t fö ld h a sz n o sítá sá t a X IX . század k ö ze p é tő l tu d ju k p o n to sa n k ö v e tn i e l ­ ső so rb an F é n y e s E l e k „ M a g y aro rszág g e o g ra p h ia i s z ó tá ra ” c. m u n k á ja a la p já n . F én y es E. pontos le írá s á t a d ja szám os te le p ü lé s X IX . sz. közepi fö ld h a sz n o sítá sá n a k . íg y pl B e r e g s z á s z „S zán tó fö ld je i m in d e n fé le g a b o n á t, fő z e lé k e t g azd ag o n te r e m n e k ; le g e lő je n ag y ; f á ja m in d tű zre, m in d é p ü le tre e lé g ; ré tje i k é tsz e r k a s z á lh a to k ; n a g y k it e r j e ­ désű szőlő h eg y e h íre s b o rt te re m , a sz ú t is c s in á ln a k .” V á r i : „ F ö ld e ré s z in t agy ag , r é ­ s z in t igen te rm é k e n y föld, m elly búzát, k u k o ric á t, d o h á n y t, á rp á t, zab o t gazd ag o n t e ­ rem ; gyüm ölcse bőséggel; fá ja , s z é n á ja e lé g .” U n g v á r : „A v áro s h a tá r a k ite rje d 5082 h o ld ra 1100 G -ö lév el. E b b ő l b e lte le k , sz á n tó fö ld , ré t, k e rt, szőlő 39B2*/2 h o ld , leg elő 74, c se rje 34, erd ő 610, h o m o k 36, erek , m o c sa ra k , foly ó k 226, . *' „ F ö ld je agyagos, s főleg búzát, k u k o ric á t és jó ízű d o h á n y t te re m ; a z o n b a n rozs és á rp a is te rm e s z te tik ; S ző ­ lő hegye n ag y k ite rje d é s ű , d e m eszes b o rt te re m .” M u n k á c s : „V id ék e g y ö n y ö rű , s h á ­ ro m o ld a lró l v iru ló szőlő h eg y ek , d él felé g a z d a g sz á n tó fö ld e k k ö rn y ezik , é sz a k ra p e ­ dig bikkes, tölgyes e rd ő k s h e g y ek k é k e lle n e k .' N a g y m u z s a j : „ H a tá ra 110 G -ö lé v e l 2885 7 8 hold, m elly b ő l b e lte le k 107 4 8, szá n tó 414, k asz á ló 264, szőlő 702, sz ilv á s 10, közös legelő 259 7 8. erd ő 238, c serjés 751 6 8 . . . A h a tá r ró n a szélén az e m e lte b b h e ­ ly ek en búza, s a la p o sa b b a k o n rozs, zab és k u k o ric a terem , és csak k ev és ré sz m en t a B o rzsa folyó á r j a i t ó l . . . a h a tá r n a k h egyes részén s z ő l ő . . . " T é c s ö : „ F ö ld je kevés b ú zát, tö b b n y ire te n g e rit, rozsot, á r p á t és zab o t te re m ; s z é n á ja igen sok, b ik k e s e r ­ d e je szép." A l s ó v e r e c k e : „F ö ld ei igen so v á n y a k , k ö v esek , z a b o t és h a jd in á t te re m n e k leg in k áb b . E rd e je szép." A sz á z a d fo rd u ló tó l k e z d v e sz erk ezeti v á lto z á so k m e n te k végbe. A n a g y fo k ú fa k i­ te rm elés k ö v e tk e z té b e n az e rd ő k a rá n y a e rő se n c sö k k en t. N ö v e k e d e tt ezzel szem b en — e lső so rb an a m a g a s a b b h e g y ség ek b en — a r é t és a legelő te rü le te . A sík sá g i ré t és legelő ro v á s á ra té r t h ó d íto tt a szán tó , a v á ro so k k ö rü l p ed ig a zöldséges és g y ü m ö lcsö s­ k ert. v a la m in t a szőlő. A S zo v jetu n ió h o z való c sa tla k o z á s u tá n , 1945— 1949 k ö zö tt m e n t v ég b e a k o rsz e rű n ag y ü zem i m ezőgazdaság a la p ja in a k le ra k á sa . A n a g y a rá n y ú fe jlő d és m é rté k é t jelzi, hogy a lé tre h o z o tt 151 k o lh o zb an és 16 szo v h o z b a n 1970-re a h á b o rú e lő ttih e z v iszo ­ n y ítv a a te rm é sá tla g o k m eg k étszerező d tek . N ag y ü zem i g y ü m ö lcs- és sz ő lő tá b lá k a t t e ­ lep íte tte k , fe lle n d ü lt a b e lte rje s á lla tta rtá s . K á rp á t- U k ra jn a fö ld te rü le te 1 272 000 ha, m ely b ő l 1975-ben s z á n t ó 246 000 h a (19,4%), l e g e l ő 156 000 h a (12,3%), r é t 136 000 h a (10,7%), g y ü m ö l c s ö s 24 600 h a (1,9%), s z ő l ő 12 000 h a (0,9%), k e r t 4000 h a (0,3%), e r d ő 632 000 ha (49,7%), m ű v e l é s a l ó l k i v o n t 61 400 h a (4,8%). A z egyes m ű v elési ág a k t e ­ rü le ti elo szlásb a n n ag y k ü lö n b s é g e t m u ta tn a k az e lté rő te rm é sz e ti viszo n y o k m ia tt (1. táb láz at).

54

I. t á b l á z a t K á r p á t- u k r a jn a i já rá s m e g m ű v e l t fö ld te r ü le té n e k m ű v e l é s á g a n k é n t i m e g o s z l á s a 1975-ben (% -b a n )

T e r ű M űvelési ág

e t V e rh o v in a

K á rp á ta lja i síkság N -szőllősi t.

61,2

58,4

3,0

10,5

Rét

5,3

5,1

6.3

11,7

L egelő

6.1

8.9

15.3

11,1

Szőlő'

3,5

1,2

—

—

G y ü m ö lcsö sk ert

1,2

1,6

0,4

0,2

22,7

24,8

75,0

66,5

S zán tó

E rdő

R ahói t.

N .-b e re z n a i t.

B eregszászi t.

A K á r p á t a l j a i - s í k s á g o n a s z á n t ó f ö l d i m ű v e l é s d o m in á l (a m e g m ű v e lt te rü le te k 55—65% -a). A z u n g v ári, m u n k á c si, b ereg szászi, nagy sző llő si já rá s o k te rü le té n a s z á n ­ tó te rü le t 1960-tól n övekszik , m iv el tö b b e z e r h e k tá r m o csaras, vizenyős, ro ssz m in ő ­ ség ű ré te t, ille tv e le g e lő t alag csö v ezéssel sz á n tó fö ld i m ű v e lé sre a lk a lm a s sá te tte k . E z­ zel szem b en a h e g y v id ék i já rá s o k b a n (rahói, técsői, szolyvai, ö körm ezői, v a ló d , n a g y b e rezn ai, p erecsén y i) csup án 3— 12 % -a szán tó . A r é t e k és l e g e l ő k a h eg y v id é k e n és a folyók m e lle tt fo g la ln a k e l n ag y o b b te rü le te k e t. K á r p á ta lja b ő v e lk e d ik e rd ő b e n . A h eg y v id ék i já rá s o k 60— 75% -at, a sík sá g i te rü le te k n e k 21)— 25®/o-át fo g la lja el. b) S z á n t ó f ö l d i n ö v é n y t e r m e s z t é s K á rp á ta lja 16,7% -a szán tó , m ely n ek 8 5 % -a az U zsgorod (U ngvár) — M ukacsevn (M unkács) — V ino g rad o v (N agyszőllös) v o n a ltó l D N y -ra h e ly e z k e d ik el (un g v ári, m u n ­ k ácsi, beregszászi, nagyszőllősi já rá s). Á tlag o san a sz á n tó k 35—38'1#*án k alász o so k a t. 15°,0-á n b u rg o n y á i, 11— 12% -án k u ­ k o ricát, 10— 11% -án sz ála s és léd ű s ta k a r m á n y t te rm e s z te n e k (2 tá b lá z a t). A le g fo n ­ tosabb k e n y é rg a b o n a a b ú z a , m e ly e t a sz á n tó k 28—300,0-á n te rm e sz te n e k Fő te r m ő te ­ rü le te a K á rp á ta lja i-s ík s á g , a h o l 25—35 q h a te rm é sá tla g o t é rn e k el a h eg y ek közötti m ed en cék b en , fo lyóvölgy ek b en 15— 16 q /h a . (A r o z s 8— 10% -k al részesed ik , te rm é s ­ á tla g a 18— 20 q ha.) F őleg a folyók m e lle tti o n té sh o m o k o n és a h ű v ö se b b h ely ek e n Lermesztik. A b u r g o n y a 600— 700 m te n g e rsz in t fe le tti m a g a ssá g b a n is m eg terem , t e r ­ m é sá tla g a 100— 130 q ha, s a b a b b a l e g y ü tt V e rh o v in a le g fo n to sa b b k u ltú rn ö v é n y e . K u k o r i c á t , l u c e r n á t é s s i l ó k u k o r i c á t a K á rp á ta lja i sík ság o n , v ö r ö s h e r é t a m ag a sa b b h ely ek e n te rm e sz te n e k . E m líté st é rd e m e l m eg a sík sá g o n a z őszi á r p a , a c u k o r r é p a , n a p r a f o r g ó és a d o h á n y , a h ű v ö se b b fo ly ó v ö lg y ek b en a t a v a s z i á r p a . z a b é s a b a b . K ísé rle tk é p p e n e lk e z d té k a s z ó j a b a b te rm e sz té sé t is (N ag y d o b ro n y ). Az egyes s z á n tó ­ földi n ö v én y ek v e té s te rü le te a z o n b an a te rm é s z e ti-fö ld ra jz i v iszo n y o k tó l függően igen n ag y e lté ré s t m u ta t az egyes já rá s o k b a n (3. tá b lá z a t).

55

.

2 táb lázat

A szántóföldi növényterm esztés szerkezete 1977-ben Növény

ha

Kenyérgabona Árpa Zab Burgonya Kukorica Szálas és Indus ta k arm án y Dohány Egyt-b növények

28 000 25 000 1 500 49 500

34 6 6,1 2,0 15,0 11,4 10,2 0,6 20,1

246 OOO

100,0

115 000 15 000 5 000

:i7 ooo

összesen

/t

J. t á b l á z a t

fo n to sa b b

növén yei. vetésa rá n ya

b e t iá riH ila lja i já r á s b a n

N övény G a b o n a íé lé k B u rg o n y a D ohány T a k a rm á n y n ö v é n y e k Z ö ld ség félék Ip a ri n ö v én y ek

T erm őterület %

1 9 7 5 - b e n ",,-b a n

J á r á s U n g v á ri

B eregszászi

N a g y szállást

H ahói

T écsői

50.0 10.0 2.1 33,0 1,0 3,9

54.1 4.6 2.3 29.0 2,2 7,8

65,7 5.7 2.2 21,2 1,4 3,8

6.5 45.0

35,5 20,0

—

__

47,3 1,2 —

40,6 2,9 1,0

| V olóci

| N ag y b erezn ai

30,0 20,0

46,1 29,1

38,5 2.1 0.3

24.6 08 2.0

te

A k ed v ező tlen d o m b o rz a ti, é g h a jla ti és ta la ja d o tts á g o k k a l m a g y a rá z h a tó , hogy a ra h ó i, técsői, volóci já rá s o k te rü le té n a b ú z a és a rozs v e té s te rü le te alacsony. Az a l­ földi te rü le te k h e z k épest viszo n t re n d k ív ü l m ag as a b u rg o n y a (volóci já r á s 29.1° n, r a ­ hói já r á s 45.0"0> és a bab vetési a rá n y a . A h eg y v id ék i já r á s o k m e g m ű v e lt te rü le te in az e m líte tt k é t növény, v a la m in t n é h á n y ta k a rm á n y fé le sé g e n (pl. v ö rö sh ere) k ív ü l m ás n ö v én y t alig term e sz te n e k . A z u n g v ári, beregszászi, nagyszőllői já rá s o k sík . n a p sü té sb e n g azd ag te rü le te in a búza k iem elk ed ő sz e re p e t játsz ik . A k u k o ric á t, a c u k o rré p á t, a d o h á n y t és a n a p r a ­ fo rg ót is s z in te k izáró lag o sa n itt. te rm e sz tik .

A szőlő e lte rje d é se és főbb le rm ö k ö z p o n tja i. A K á rp á ta lja i-s ík s á g o n , ille tv e a folyók (Tisza. L a to rc a , U ng) hozzá c satlak o zó széles a llu v iu m a n eg y re je le n tő s e b b a s z á n t ó f ö l d i z ö l d s é g t e r m e s z t é s . Egyes te rü le te k , községek te rm e lé se s p e c ia liz á ló d o tt (N ag y k o m játí, Ilo sv a, Széles k o rai k á p o sz ta , p a r a ­ d ic so m ; N agydobrony, K isd o b ro n y , N agygejőc k o rai tete k , p a p rik a ; B áty ú , B ó trág y k a rfio l, fejesk áp o szta). A n ag y ü z e m e k m e lle tt a h á z ik e rte k b e n is sz á m o tte v ő m e n y nyiségű zöldségféle terem . c) G y ü m ö lcs- és s z ő l ő t e r m e s z t é s Íráso s d o k u m e n tu m o k ta n ú s á g a s z e rin t m á r a X V III—X IX . sz á z a d b a n e m líté s re m éltó v o lt Ung, B ereg és U gocsa v á rm e g y é k sík és dom bos te rü le te in a g y ü m ö lcs-, ill. a sz ő lő term esztés. A gyüm ölcs a sz a tm á ri ré szek h ez h a so n ló a n alig g o n d o zo tt félvad, egyes h ely ek e n (a folyók m en ti á rte rü le te k e n ) un. „ d z su n g e l” g y ü m ö lcsö sö k b en te r ­ m ett. A vegyes és s z ó rv á n y te le p íté s ü fa á llo m á n y h e ly é re részb en a k ét v ilá g h á b o rú k ö zö tt, d e főleg 1945 u tá n n ag y ü zem i á ru g y ü m ö lc sö k e t (első so rb an szilv át, k ö rté t és téli a lm á t) te le p íte tte k . N a p ja in k b a n e rő te lje se n ra jz o ló d ik ki U n g v á r és H uszt k ö ­ zö tt egy 10— 15 km széles term ő ö v a v u lk á n i v o n u la t D N y-i lá b á n á l, ill. e lő te ré b e n .

57

Az egyik le g e lte rje d te b b g y ü m ö lcs a s z i l v a . A m a g a sa b b h e g y ség ek et le sz á m ítv a m in d e n ü tt te rm e sz tik , d e k ie m e lk e d ik a fe n t e m líte tt övön b elü l V in o g ra d o v (N agyszőllös), S iro k o je (Széles), ír s a v a (Ilosva). K a m e n sz k o e (K övesd), Z alu zs (B ereg k isalm ás). E m lítést é rd e m e l m ég a T isza é s a L a to rc a v ö lg y én ek term e sz té se . A l m á t és k ö r t é t a K á rp á ta lja i sík sá g o n (pl. B ene, B a k ta , B ereg so m , C sap. B eregszász), a z u n g v á r —hu szti szőlő-gyü m ö lcs ö v b e n (U ngvár, M unkács. K övesd, N a g y k o m já ti, S a lá n k . Széles) és az U ng vö lg y éb en (Ó kem ece, N evicke) te rm e sz tik . E m líté st é rd e m e l U n g v á r és M unkács k ö rn y é k é n e k c s e r e s z n y e - é s m e g g y - , v a la m in t N agyszőllös sz a m ó c a te r­ m esztése. U ng és B ereg m eg y e s z ő l ő t e r m e s z t é s é r e u ta ló e lső íráso s e m lé k a X V sz á z a d b ó l való. A X V I—X V II. sz á z a d b a n a k é z m ű v e se k n e k és k e re sk e d ő k n e k e g y re h asz n o sa b b b e fe k te té s a szóló, így te rm e sz té se m in d e n ü tt fe lle n d ü lt. A R á k ó cziak id e jé n n em csak a to k a ji, h an em a b ereg i, u n g i, ugocsai szőlők is v irá g k o ru k a t élik. K é ső b b k ise b b nag y o b b visszaesések ta r k ítjá k e v id é k te rm e lé s é t is. E n t z F eren c. M á l n a y Ignác, T ó t h Im re 1869-es fe lm é ré se s z e rin t B e r e g és U ng m e ­ gye sz ő lő te rü le te in a F u rm in t az u ralk o d ó . M e lle tte a R a jn a i rizlin g , M u n k ács v id é k é n p edig a bőven te rm ő ..Zöld b o ro s", a J á r d á n , a B eregi rózsás, F e h é r g o h é r és a V örös b a k a to r, a z # u n g v á ri sző lő k b en p ed ig ré s z in t to k a ji, ré s z in t b ereg i fa jtá k fo rd u ln a k elő. U g o c s á b a n , a n a g y s z á l l á s t b o r v i d é k e n a F u rm in t a z u ra lk u d ó (a m it itt B ih a rn a k B o rterm ő n ek , vagy D ü m én y r.ek n ev ezn ek ). M e lle tte a J á r d á n y é rd e m e l e m líté st. / b eregi te rm ő tá jo n a „ jo b b g a z d á k n á l" m á r a m ú lt sz á z a d k ö zep én m e g je le n t a soros m űvelés. A jó m in ő ség e t pedig az b izo n y ítja, hogy „ sz a m o ro d n i- és a sz ú b o ra ik b ó l 1866b an 4000 h o rd ó t a d ta k el H e g y a ljá ra , 40 p ft h o rd ó n k é n ti á ro n " (F ey ér P. 1970). Az 1880-as év ek b en K á r p á ta ljá t is e lé r te a filo x é ra , e lp u s z títv a 2595 h a szőlőt. B ereg m e ­ gye 2156 h a szőlőjéből 1715 ha, U ng m eg y eb e n 944 h a -b ó l 421 ha, U g o csáb an 816 h a ­ ból 459 ha p u sz tu lt el. Az 1893. évi X X III. te. m e g h a tá ro z ta az egyes v id é k e k e n te rm e sz th e tő sz ő lő fa jtá ­ k a t. A m u n k á c s—nagy sző llő si b o rv id é k e n fe h é r b o rt a d ó sz ő lő k et (F u rm in t O laszrizling, S zerém i zöld, E rd ei, J á r d á n y , H á rsle v e lű , B a k a to r, Z ö ld szilv án i, M ézesfeh ér) te rm e sz té sé t en g ed ély ezte. A te rü le t S z o v je tu n ió h o z tö rté n ő c sa tla k o z á s a u tá n n a g y a rá n y ú á ta la k u lá s o n , r e ­ k o n stru k c ió n m e n t k e re s z tü l K á r p á ta lja sző lő te rm e sz té se . A m a g y a ro rsz á g i b o rv id é ­ k e k h e z h a so n ló an a h eg y láb i, k is le jté sű (2— 10 ) te rü le te k e n 260—280 cm so rtá v o lsá g ú , huzalo s, gépi m ű v e lé sre a lk a lm a s nag y ü zem i tá b lá k a t a la k íto tta k k i (B eregszász, M uzsaj, B ene, M ezökaszony, B eregsom , U n g v ár, S z e re d n y e , M u n k ács). E gyes h ely e k e n (pl. B eregszász) te rasz o s m ű v e lé st v a ló s íto tta k m eg. A n eh e z e n m eg k ö z e líth e tő , ro ssz term ő k ép esség ű , m e re d e k le jtő k sző lő in e k m ű v e lé sé v e l fe lh a g y ta k . Ezek a te rü le te k részb en e lp a rla g o s o d ta k , ré sz b e n le g e lő k é n t h a sz n o s ítjá k azo k at, ill. egy ré sz ü k e t b e ­ e rd ő s íte tté k . A n ag y ü zem i tá b lá k m e lle tt e m líté s re m é ltó a h á z ik e rte k b e n te rm e s z te tt b o r- és csem egeszőlő. K á rp á ta lja sz ő lő te rü le te 1975-ben 12 000 h a volt. J e le n le g a b ereg szászi, n a g y ­ szőllősi és sz e re d n y e — m u n k á c si b o rv id é k e n a k ö v etk ez ő b o r-, ille tv e csem egeszőlő f a jtá k a t te rm e sz tik : L e á n y k a , H á rsle v e lű , F u rm in t, B ereg i rózsás, S e m illo n , R a jn a i rizlin g , S zerém i zöld, S z ő lő sk e rte k k irá ly n ő je , C sab ag y ö n g y e, M a th iá sz J á n o s n é m u s­ k o tály . H a m b u rg i m u sk o tá ly , E rz sé b e t k irá ly n é , F e h é r-c h a sse la s, P a s s a tu tti. d) H é t - és l e g e l ő g a z d á l k o d á s . K á rp á ta lja fö ld te rü le té n e k 10,7% -a (77 000 ha) r é t , i2,3llu-a (90 000 ha) l e g e l ő . A h eg y ek b en a bőséges c sa p a d é k , a sík sá g egyes részein a m agas ta la jv íz sz in t jó fű-, ill. sz é n a h o z a m o t b izto sít. K ü lö n ö sen a hegyi legelők és ré te k (poloniák) je le n tő sé g e nagy a le g e lte té se n a la p u ló á l l a t t a r t á s sz á m á ra .

58

e) A z év század o k ó ta ta rtó k ite rm e lé s e lle n é re a te r ü le t k ö z e l fele (49,7%) e r d ő . T e rü le ti elo sz lá sa e g y e n lő tle n : a K á rp á to k lá n c a in 50— 70%, a sík sá g i te r ü le te k e n 20% a la tti a részesed ési a rá n y a . I tt főleg csak a fo ly ó k a t k ís é rő á r t é r i e r d ő k fo g la ln a k el n ag y o b b te rü le te k e t. Az erd ő k fa á llo m á n y á b a n a b ü k k (59,3%) é s a f e n y ő (34,9%) d o m in á l. A t ö l g y 2,0%, 3,8% p ed ig m ás fa íé le sé g (kőris, szil, g y e rty á n , n y á r). M a m á r te rv s z e rű e r d ő ­ g azd á lk o d á ssa l ig y ek ez n e k p ó to ln i a k o rá b b a n le ta ro lt le jtő k fa á llo m á n y á t. K á rp á t- U k ra jn a m ező g a z d a sá g a n ag y v á lto z á so k o n m e n t k e re s z tü l a z u tó b b i 30 év a la tt. A k o rs z e rű tle n , a la c so n y te c h n ik á v a l dolgozó k is ü z e m e k e t m o d e rn , g é p e síte tt, m ag as te r m é s á tla g o k a t e lé rő n a g y ü z e m e k v á lto ttá k fel. M e g v á lto z o tt a te rm e lé s s z e r ­ kezete. E g y re je le n tő se b b a zö ld ség - és g y ü m ö lc sfé lé k , v a la m in t a z ip a ri n ö v é n y e k term esz tése. N agy ta la jja v ító m u n k á k k a l n ö v e lté k a te rm ő fö ld n a g y sá g á t. A to v á b b i fe jlő d é st a m ég e rő te lje s e b b sp e c iá ló d á s sa l, a h e g y - és sík v id é k i te r ü le te k á ll a t t a r t á ­ s á n a k fe jlesz tésév el le h e t b iz to síta n i.

I R O D A L O M 1. A N U C S I N B A , 1956: G e o g r a í i j a S z o v e t s z k o v o Z a k a r p a t y a . M o s z k v a . 2. B U L L A B É L A - M E N D Ö L T I B O R 1947: A K á r p á t - m e d e n c e f ö l d r a j z a . B u d a p e s t . 3. S Z É K E L Y A N D R Á S : S z o v j e u n i ó I. G >nd-»l >t K i n ő 1971. o . i4 i —4>'t 4. F E Y É R P I R O S K A 1976: S z ő l ő - é s b o r g a z d a s á g u n k t ö r t é n e t é n e k a l a p j a i . A k a d é m i a i K i a d ó , B udapest. 5. F R I S N Y A K S Á N D O R 1970: K á r p á t - t l k r a j n a g a z d a s á g i f e j l ő d é s e . S z a b o l c s - S z a t m á r i S z e m l e . 6. I L N I C K 1 J , J . V . 1975: D i a d a l m a s e l ő r e h a l a d á s u n k ú t j e l z ő i . K á r p á t i K i a d ó , U z s g o r o d . 7. K á r p á t i I g a z S z ó 1977— 1979-as s z á m a i . 8. M A R O S I S Á N D O R —S Á R F A L V I B É L A s z e r k . : 196B E u r ó p a I — I I . G o n d o l a t K i a d ó , B u d a p e s t .

Pál G yula: L átogatók 59

KORMÁNY GYULA:

Ibrány gazdasági éle.te Ib rá n y nagy k ö zség fe n n á llá s á n a k 7U0 év e s é v fo r d u ló já t 1980. n o v e m b e r 18-án ü n ­ n ep elte. E bből az a lk a lo m b ó l sz e re tn é m b e m u ta tn i — rö v id e n — a k ö v e tk e z ő k b e n a z o k a t a v á lto z á so k a t, a m e ly e k a k ö zség je le n le g i é le té n e k k ia la k u lá s á h o z v e zettek Ib r á n y a R é tk ö z n y u g a ti ré sz é b e n , S z a b o lc s -S z a tm á r m e g y e n y íre g y h á z i já r á s á b a n fo g lal h ely et. É—D -i irá n y b a n 14,5 k m , K —N y -i k ite rje d é s é b e n 4,8 k m . E -on a T isz á ­ val. K -e n N ag y h alá sz , D -en K ó ta j, N y -o n B ú j, P a sz a b , T isz a b e rc e l k ö zség ek k el h a tá ­ ros. F e ls z ín e k ö ze p e se n h u llá m o s, d é lrő l é sz a k fe lé le jt. T e n g e rsz in t fe le tti m ag asság a 93— 105 m k ö z ö tt v á lto z ik . A d éli ré sz é n m a g a s a b b hom o k v o n u laito k , d o m b o k k o zo tt m ély fe k v é sű ré te k , le g e lő k ta lá lh a tó k . É szak fe lé h a la d v a a felszín e g y e n e tle n sé g e fo k o ­ z a to sa n m é rsé k lő d ik . A T isz a m e n té n n é h á n y k ie m e lk e d ő h om ok v o n u la t, e lh a g y o tt folyó­ m e d rek , v ízelv ezető c s a to rn á k z a v a rjá k m eg a te r ü le t e g y h a n g ú sá g á t. F e lsz ín é n e k k ia la k u lá sa A k ö z s é g m é l y s z e r k e z e t e , f e l s z í n e a R é t k ö z z e l e g y ü t t f e j l ő d ö t t , v á l t o z o t t . A R étköz a z a lfö ld i p e re m sü lly e d é k e k — S z a tm á r-b e re g i sík ság . B odrogköz, T a k ta k ö z — egyik le g m é ly e b b re s ü lly e d t te rü le te . A m é ly e n fekvő R é tk ö z b e a T isza á rv iz e i é v rő l é v re h a ta lm a s v íz tö m e g e t ju tta tta k , s e z t c sa k n ö v e lte a N y írség é sz a k i te rü le té rő l id e le ­ folyó v íz is. A v íz g y ű jtő m e d e n c é v é a la k u lt R é tk ö z n e k c sa k n e m 70 sz á z a lé k a elm o c sa ra so d o tt, e llá p o so d o tt. (1— 3. á b ra .) E n n e k a m o c s á rv ilá g n a k a fo ly ó szab ály o zás (1846— 1858) és a b e lv íz re n d e z é s i m u n k á la to k (1857— 1863) v e te tte k v ég e t Ib rá n y h a ­ tá r á b a n a v iz e k le v e z e té sé re tö b b m in t 150 k m h o sszú c s a to rn á t á sta k . (4. á b ra .)

A k özség v íz ra jz á v a l e g y ü tt v á lto z o tt m eg a n ö v é n y z e t és a z á lla tv ilá g A n á d a ­ sok, a k á k a - és g y é k é n y re n g e te g e k á lla tv ilá g u k k a l e g y ü tt e ltű n te k H e ly ü k ö n egy id eig ré te k , leg elő k k e le tk e z te k , d e fo k o zato s k is z á ra d á s u k u tá n e g y re in k á b b a s z á n ­ tó fö ld e k n e k a d tá k á t a h e ly ü k e t. A h o l e g y k o r m o c s á r és lá p vo lt, o tt m o st legtöbb h e ly e n jó m in ő ség ű te r m ő ta la jo k k e le tk e z te k . I b r á n y g a z d a s á g i és t e l e p ü l é s t ö r t é n e t e

A z i t t élő n ép esség sz á m sz e rű a la k u lá s á t, a fo g la lk o z á sá b a n b e á llo tt v á lto z á so k a t a z e lső n é p s z á m lá lá s t köveitő id ő tő l (1784— 1787) tu d ju k p o n to sa n n y o m o n k ö v e tn i (1. tá b lá z a t).

60

/.

táblázat I b r á n y n é p e s s é g é n e k a l a k u l á s a 178 7— 1980 k ö z ö t t

Kv

N épesség (fő)

Év

1784 1860 1880 1890 1900 1910 1920

847 2778 2817 3341 3888 4658 4831

1930 1941 1949 1960 1970 1980

N épesség (fö)

1 . á b r a . K it e r j e d t m o csárv ilág a R étk ö zb en . (Schedius L ajo s és B la sc h n e k S á m u e l 1833— 1836-ban k észü lt té r k é p e alapján .)

6028 7043 7173 7189 7037 7127

2. ábra. Ibrány határa a X V III. században (az I. katonai térk ép felm érés ala p já n k észü lt vázlatrajz). Jel m a g y a r r a l : 1. = e rd ő, 2. ■= rét, legelő, m ocsár és láp, 3, = lakóházak, 4. = homoksziget! 5. = út.

62

3. ábra. Ibrány határa a X IX . században (a II. katonai felm érés ala p já n k észü lt vázlatrajz). Jelm agyarázat: 1. = szántóföld, 2. = rét, legelő, láp és m ocsár, 3. = állandó vízzel borított terü let (tó), 4. = telep ü lés, 5. = út,

63

4. á b ra . Ib r á n y b elv ízelv ezető c s a to rn a h á ló z a ta .

A v izsg ált 196 év a l a t t a n ép esség sz á m a tö bb m i n t nyo lcszorosára nőtt. Nem volt z a v a r t a la n ez a fe jlő d é s m e n e t A z e lm ú lt 196 é v a l a t t tö b b re n d k ív ü li csapás c s ö k k e n t e tt e a község la k o s sá g á t (já rv á n y o s betegségek, 1. és a II. v ilá g h á b o rú vesz­ teségeik s ez t tető zte még a k é t v i l á g h á b o r ú közötti a m e r ik a i földrészre tö r té n t je ­ lentős s z á m ú k iv á n d o r lá s, a l l . v i l á g h á b o r ú u tá n (1947—48) az á tte le p ü lé s (Bácskába), a h ató s ág o k e n g ed ély év el t ö r t é n t k iu t a z á s S v éd o rszág b a. A népesség fejlődése leg­ k e d v ező b b en a z 1860— 1941-es é v e k k özött a la k u lt, a m i a n ag y term é sz e te s szap o ­ ro d á s n a k köszönhető. Nem volt ri tk a a 8— 10 g y e rm e k e s csalód sem, a z átlago s csa-

\


lá d n a g y s a g C—7 volt. 1941-től a fejlődés ü te m e le lassult, a II. v i l á g h á b o r ú v a l k a p ­ csolatos h alálozások, a zsid ó lak osság e lh u r c o lá s a miatt. Az 1910-es é v ek végétől v i­ szont a n ép ess ég íejlő d és a r á n y a k e d v e z ő volt, eg y évtized s e m k e ll e tt ahhoz, hogy a h á b o rú s é v e k veszteségei, a z á tte le p ü l á s és e lv á n d o r o lt népesség pó tlódjon. 1949-ben a község lak o sság a 7173 fő. Ez az ö rv e n d e t e s n ö v e k e d é s összefügg a felsz a b a d u lá s u tá n m eg in d u ló tá r s a d a lm i- g a z d a s á g i fejlő d éssel A k e d v e z ő n é p e s s é g n ö v e k e d é s a z 1 9 6 1 — 70rs é v e l : k ő z e t t v i s s z a e s e t t . L eg n a g y o b b v o lt a c sö k k en és 1961—64 között. Négy é v a la t t 523 fő v á n d o ro lt el a községből. Éves á t l a g b a n 130— 131 fő. 1965— 1969 k ö zö tt m é r s é k ­ lő dött a z e l v á n d o r ló k s z á m a (318 fő). E b b en az id ő s z a k b a n é v e n te 63—64 fő k ö lt ö ­ zött el. A lakosság s z á m á n a k a z e m l ít e tt id ő b en t ö r t é n t c s ö k k e n é s é t több o k ra v e z e th e t­ jü k vissza. E l s ő h e l y e n a s z ü l e t é s e k s z á m á n a k v i s s z a e s é s e állt, a m e l y e t els ő so rb an a sz a p o r u la t s z e m p o n tj á b ó l p ro d u k tív k o ro s z tá ly n a k a n a g y a r á n y ú e lv á n d o r lá s a id é ­ zett elő, a m e ly a z 50-es é v e k b e n k ez d ő d ö tt el. v a l a m i n t a n épesség n ö v e k e d é sé t biz­ tosító tö r v é n y e k h a tá ly o n k ív ü l h ely ezése okozta. A k ö v e t k e z ő o k , a m ely h ato tl az e lv á n d o r lá s ra , az a m ező gazdaság szo cialista átszervezése, a m e ly e g y ü tt j á r t a m e z ő ­ gazd aság gépesítésével. A fe j le t t a g r o t e c h n ik a a l k a l m a z á s á v a l e g y r e k e v e s e b b élő m u n k a e r ő i é volt szükség. Így a feleslegessé v á lt m ezőg a zdaság i dolgozók a né p g a z d a ság m ás á g a z a ta ib a n , e ls ő so rb a n az ip a r b a n k e re s te k m u n k a le h e tő s é g e t. 1961-ben I b r á n y kereső la k o s s á g á n a k 16,7 s z á z a lé k a v á ll a lt m u n k á t az ország k ü lö n b ö ző r é ­ szein Egy részük á lla n d ó jelleggel e lv án d o ro lt, a n agy o b b ik részü k — k b 9,5 s z á z a ­ lék — n a p o n ta , illetv e h s l e n t s ingázott. A 60-as é v e k m áso dik felétől a te r m e lő s z ö v e tk e z e te k an y ag i h e ly z e té n e k javu lása, a ktsz, a n ag y h alá szi z s á k g y á r fejlesztése, a n y íre g y h á z i m u n k a l e h e tő s é g e k b ő v ü ­ lése az e lv á n d o r lá s m érsék lé sét, s ő t n é m i v is s z a v á n d o rl á s t is e re d m é n y e z e tt. Jelen leg 1106 fő ingázik n a p o n ta m u n k a h e l y é r e , e z a z a k t í v kereső lakosság 41,7 sz á z a lé k á t teszi ki. Az 1970-es é v e k ó ta — a nép esség po litikai h a tá r o z a tt a l já r ó k e d v e z m é n y e k h a t á s á r a — a n ép esség ism ét növekszik, a term ész etes s z a p o ro d á s m á r pó to ln i t u d t a a v án dorlási veszteséget. A n ép esség térb eli e lh e ly e z k e d é s e

A nép esség döntő tö b b s ég e a község b e lt e rü l e té n la k o tt és lakik, k iseb b s z á m ­ ban é ln ek k ü lt e r ü l e te n (tan yán , ő rh á z a k b a n ) . A száza d fo rd u ló tó l n a p ja i n k ig a k ü lt e r ü l e ti népesség s z á m s z e rű a l a k u l á s á b a n a legn ag y o b b m é r té k ű n ö v ek ed és 1900-tól 1910-ig k ö v e tk e z e tt be. 1910-ben a lak osság 36,5 százalék a (1703 fő) élt e lső sorb an a n a g y b irto k o so k ta n y áin . A szán tó fö ld e k g y a ­ ra p o d á s á v a l n ö v e k e d e tt a m u n k a l e h e tő s é g a n ag y b irto k o n , a m i v o n z o tta a földnél k u ­ li e k e t a t a n y á k r a , ahol m u n k á t és c se lé d h á z a k b a n sz á llá st b iz to síto tta k részükre. 1910-től 1919-ig lassú ü te m b e n , 36,5 sz á z a lé k ró l 17,7 s z á z a lé k ra , 1950-től 1968-ig r o h a ­ m osan c sö k k e n t a k ü lt e rü l e ti n épesség szám a. J e le n le g a népesség 7,8 s z á z a lé k a él t a ­ nyán. A k ü lte rü le ti népesség 94 sz á z a lé k a a to v á b b f e jle s z té s re k ije lö lt N a g y ­ e rd ő n és N a g y ta n y á n él. E t a n y á k a n a g y b ir to k t a n y á k helyén m eg erő sö d te k , s a nagyüzem i m ezőgazdasági te r m e lé s fontos k ö z p o n tj a iv á váltak . F e lte h e tő e n a z egy edü l álló, vagy a 10-nél k iseb b lé le k sz á m ú ta n y á k tö b b ségét h o ss z a b b -rö v id e b b időn be­ lül felszám olják , lakói b e lte rü le te n telep szen ek le.

65

F oglalkozási v iszo n y o k A v izek le c s a p o lá s á t megelőző id ő k b e n s z á z a d o k o n á t az itt élő népesség jó részt h a lá s z a tta l, v a d ászatta], álla tte n y é sz té sse l é s kis m é r té k b e n fö ld m űv eléssel fo glalk o ­ zott. A le c s a p o lá s t k ö v e tő e n a s z á n t ó fö ld e k n ö v e k e d é sé v e l g y arap s zik a fö ld m ű v elő k szám a. A X IX . sz. végén, a XX. sz. e l e j é r e k ia l a k u l a lakosság foglalkozási sz e r k e ­ zete, a m e ly hosszú idő n k e re s z tü l lén y eg e sen nem változott. Ezt é rz é k e lte ti a 2. sz. tá b l á z a t is, a m e ly b ő l k itű n ik , hogy a népesség foglalkozási viszonyai 1950-től v álto z ­ n a k m eg alap v e tő en .

2. tá b lá z a t A kereső n é p e s s é g f o g l a l k o z á s v i s z o n y s z e r i n t i m e g o s z l á s a Ibrányban

Év

összes K ereső népesség n épesség

Ipar

* Mezőg a z d a sá g

K özlekedés

KözK e re sikedelem sz o lg á la t

Egyéb

1900 %

3892

1481 38

77 5,2

1299 87,6

16

15

14

1,1

1,0

1,0

60 4,1

1920 %

3831

1968 40,7

123 6,3

1690 85,8

42

0,5

2,6

25 1,3

3,5

1930 °Q

6028

2380 39,5

174 7,3

2013 84,6

12 0,5

56 2,4

125 5,2

1940 %

7043

2952 41,9

156 5,3

2477 83,9

0,3

171 5,8

42 1,4

90 3,3

1950 °.

7173

3288 45,8

225

2863 87,1

0,1

27

6,8

0,8

24 0,7

135 4.2

1960 %

7189

3262 45,4

742 22,7

2147 65.8

62 1,9

87 2.7

221 6.0

1970 "...

7037

2455 34,9

756 30,8

1198 48,8

145 5,9

137 5,6

219 8,9

1990 "n

7127

2652 37,2

850 32,2

1069 40,3

61 2,3

269

10,1

402 15,1

66

10

10

14

68

A lak o sság foglalkozási m eg o s zlásá t v izsg álv a az a k tí v n é p eség en belül a m e z ő ­ g a z d a s á g b a n d o l g o z ó k v o l t a k , s v a n n a k t ú l s ú l y b a n . A n a g y sz á m ú m ezőg azdasági n é ­ pességnek csak egy rés ze t a l á l t m u n k a l e h e tő s é g e t a s a j á t g a z d a s á g á b a n , n a g y o b b r é ­ sze n a g y g a z d á k n á l m i n t részes m ű v elő , n ap szám o s, s a n a g y b ir to k o n m i n t s u m m á s k a p o tt időszakos m u n k á t . Jelen tő s volt a z o k n a k a s z á m a is, a k ik id e g e n b e n v á ll a lt a k i d é n y m u n k á t (Sóstóhegyen, a h eg y a lja i szőlők b en , v a l a m i n t bodrogközi n a g y b ir to k o ­ kon) Az 1930-as é v ek végen, a z 1940-es é v e k e le jé n a te r m e lé s in te n z ív jelle g é n e k fejlődése (zöldségfélék, d o hán y , b o r s m e n ta stb.) e ll e n é r e se m t u d t á k m egfelelő m é r ­ té k b e n k ih a s z n á ln i a t e r m e l ő m u n k á b a n rés zt v evő n ép esség m u n k a e r e jé t . A zöldség­ szárító, a g y ó g y n ö v á n y -b e v á ltó is csak id é n y je lle g ű m u n k á t biztosított. Az év h á t r a ­ lévő h ó n a p ja i b a n m u n k a n é lk ü l volt a k ereső lakosság jelentő s része. A l e i s z a b a d u l á s u t á n a m u n k a e r ő -fe le s le g ré s z b e n hely b en k ö tő d ö t t le a fö l d r e ­ fo rm köv etk ez téb en , részb en e lv á n d o r lá s rév én az i p a r b a n .

A fö ld re fo r m o t k ö v ető é v e k b e n (1946— 1951) n a g y m é r te k b e n fo ko zód ott a m u n k a ­ igényes n ö v é n y e k (cu ko rrép a, d o h á n y , m ák, zöldségfélék, g y ó g yn övén yek, gy üm ölcs) te rm elése, a m e ly b izto síto tta a község a g rá r n é p e s s é g é n e k teljes fo g la lk o z ta to ttsá g á t A m ezőg azdaság szocialista á ts z e rv e z é s é t (1961) k ö vető é v e k b e n a z a g rá r n é p e s s é g gyors csö k k en ésn ek in d u l (2. táb lázat). 1950— 1961 k ö z ö tt 25,1 s z á z a lé k k a l, 1960 — 1970ig 44,2 sz á z a lé k k a l, 1971 — 1980-ig te r je d ő id ő s z a k b a n 10.8 sz á z a lé k k a l c sö k k e n t a m e ­ zőgazdasági népesség. Az i p a r b a n dolgozók a r á n y a a fe ls z a b a d u lá s u tá n (1940— 1980ig) 5,3 s zázalék ró l 32,2 s z á z a l é k r a nőtt. Az ip ari n ép ess ég n ö v e k e d é s é t kis m é r té k b e n a helyi i p a r (gum iüzem , ktsz) bővülése, zöm m el pedig a táv o la b b i ip a r i ü zem e k m u n ­ k a le h e tő s é g e biztosította. A z i p a r b a n f o g l a l k o z t a t o t t a k m e l l e t t s z á m o t t e v ő e n n ő t t a k ö z l e k e d é s b e n és a k e ­ r e s k e d e l e m b e n d o l g o z ó k a r á n y a is. I b r á n y b a n csakúgy, m i n t az o rszág haso n ló m e z ő ­

g azdasági terü le té n , a n ép esség á tr é te g e z ő d é s é n e k f o l y a m a t a já ts z ó d o tt le az e l m ú l t 36 év alatt. N ö v e k e d e tt a z ip a r b a n , k e r e s k e d e le m ben. k ö zlek e d ésb en dolgozók a r á ­ nya, c sö k k e n t a m e z ő g a z d a sá g b a n dolgozók szám a. E n n e k e ll e n é r e a k ö zség b en a m e ­ zőgazdaság elsődleges s z e r e p e a lak o sság jö v e d e lm i v is z o n y a in a k a la k u l á s á b a n , a t e r ­ m észet és g azdasági a d o tt s á g a i n a k h a s z n o s ítá s á b a n v á lt o z a tl a n u l m e g m a r a d , ső t m ég fokozódik is. A k o rá b b i é v ti z e d e k b e n viszon y lag éles en e lk ü l ö n ü lő m ező- és n e m m ezőg azdasági típ u sú családo k e lt ű n ő b e n v a n n a k . J e l le m z ő e k a v e g y e s f o g l a l k o z á s ú c s a l á d o k , ah ol a k e re s ő k ré s z in t a m ezőgazdasági, ré s z in t n e m m ező g a zd aság i te v é k e n y s é g e t f o l y ta t­ nak. Ez az á t a l a k u l á s tü k r ö z ő d ik a család jö v e d e lm i v isz o n y a ib a n is. E n n e k k ö v e tk e z ­ tében gazd aság i m egerősö d és f o l y a m a t a k e z d ő d ö tt el, a m i n e k le g s z e m b e tű n ő b b vetiilete a község u tc á in a k , la k ó h á z a in a k megszépülése, m e g ú ju lá s a . /I k ö z s é g t e l e p ü l é s t ö r t é n e t e I b r á n y jelen legi te le p ü lé s k é p é n e k k ia l a k u l á s a a XI. s z á z a d tó l fo ly am ato s. A f e j ­ lő d ést e ls ő so rb a n a s z á n tó fö ld i g a z d á lk o d á s le h e t ő s é g e i n e k a n ö v e k e d é s e , a m e z ő g a z ­ dasági te rm e lé s sz ín v o n a la h a tá ro zta m eg.

Az első k a to n a i té r k é p f e l m é r é s a l a p j á n k é s z ü lt 2. á b r á n m e g f ig y e lh e tjü k , hogy a község belsősége öt jól e lk ü lö n ü lő részbő l á ll : Felvég, B áb ota, T em p lo m szeg, K is e r ­ dő, Alvég. Közel 100 év m ú l t á n a II. k a to n a i fe lm é r é s lén yeg es v á lto z á s t n e m t ü k r ö z (3. áb ra). A község te r je s z k e d é s é t s zo ro san k is z a b ta a víz. H a i t t- o tt é p ü lt is ú ja b b telken ház, vagy a rég it f e l v á lt o tt a az ú ja b b , a te le p ü lé s r e n d j e ezzel n e m változott. A lak ó h á z a k eg y m á s h o z közel, p á r h u z a m o s a n e lh e ly e z k e d ő h o m o k h á t a k r a ép ültek. A z

67

5. á b ra . I b r á n y a l a p r a j z a (19841). 1. — a la k o tt te r ü l e t h a t á r a , Z, = v a sú t, 3. = fő ú tv o n a l, 4. = m e llé k u ta k .

u tc a h á ló z a t is e n n e k m e g felelő en a l a k u l t ki T érb eli re n d jét, a l a p r a j z á t te k in tv e a köz­ ség ú g y n e v e z e t t h a l m a z o s telep ü lés i fo rm a , a m e l y e t a m ai n a p ig m e g ő r z ö tt (5. áb ra). E n n e k a h a lm a z o s te l e p ü lé s m a g n a k m á r e m l í t e t t ó t e lk ü l ö n ü lő gó cát le h e t m e g k ü l ö n ­ böztetni, s e h h e z k a p c s o l ó d n a k a Tisza s z a b á ly o z á sa és a belv ízren d ezés u tá n é p ü lt úi Lalurés/.ek: Kóji, Z ován, S á ra , Zsána, K u lu , P a p ta la . A fe ls z a b a d u lá s u t á n a szo cialista tu la jd o n v is z o n y o k k ia la k u lá s á v a l és m e g s z ilá r­ d u lá s á v a l az u tcák , épü letek , p o r t á k m o d e r n iz á ló d ta k . 1961 u tá n a szocialista m ezőg a z­ d aság l é t r e j ö tt e a p a ras zti la k ó h á z a k és u d v a r o k á tr e n d e z ő d é s é t és külső k é p é n e k m e g ­ v á lt o z ta t á s á t e r e d m é n y e z t e J e le n tő s m é r te k b e n c s ö k k e n t a t é r - és épü letig ény. A r a ­ kodó u d v a r r é s z t k e rti m ű v e lé s alá v o n ták , a g azdasági é p ü le t e k e t le b o n to tták , á t a l a ­ k íto tták . I b r á n y j ó l t ü k r ö z i g a z d a s á g i é l e t ü n k á t a l a k u l á s á n a k , s z o c i a l i s t a f e j l ő d é s ü n k ­ n e k ü t e m é t . A b e lt e r ü l e t p e re m ré sz e in , Zovan, S á ra , Z s á n a stb. a k o r á b b a n fé lp ro ­ letár lakosság o s z tá ly h e ly z e té n e k m e g v á lto z á s a k ö v e tk e z té b e n új családi h á z a k k a l t o v á b b b ő vü ltek , a régi la k ó h á z a k m e g ú j u lt a k . S zö lő sk ertek , s z á n tó fö ld e k , m a jo ro k helyén új u tc a s o ro k létesü ln ek , pl. a Kistag, Zsána, M ajo r, Csűr, A b e lte rü le t k özp o nti része is m eg f ia ta lo d o tt, m egszépült, e l t ű n t e k a régi n ád fedeles lak ó h áz ak , m e llé k é p ü le te k . S zám os új in té z m é n y : iskola, k u lt ú r h á z , bölcsőde, á r u h á z , vendéglő, presszó, f u t b a ll p á ly a stb. létesült. A n ag y b irto k o so k k a sté ly a ib a n

68

(B lauer Mór, K iá r M en y h é rt), n a g y g a z d a p o r t á k o n (Beer S á m u e ll, intézői la k á s o k b a n iskolák fo g la ln a k helyet. Á lta l á b a n e g y szin tű la k á s o k a jellem ző ek , d e n é h á n y e m e le te s é p ü le t (az új i s k o ­ lák, é p ítő ip ari k ts z iro d a h á z a , t á r s a s h á z a k és n é h á n y c s a lá d i ház) m á r m u t a t j a a jövő építkezési f o r m á já t, te n d e n c iá já t. A l a k ó h á z a k s z á m á n a k a l a k u l á s á t a 3. t á b l á z a t m u ­ tatja. a m e ly b ő l k itű n ik , hogy a leg n a g y o b b g y a ra p o d á s 1900 és 1930 k ö z ö tt volt. E b ben az id ő s zak b an közel d u p l á j á r a e m e l k e d e tt a la k ó h á z a k sz á m a . G y o rs ü te m ű a n ö v e ­ kedés a fe lszab ad u lás után i é v e k b e n . Ez id ő s z a k b a n 1238 új l a k ó h á z a t é p íte tte k , e g y részük a régi, e la v u lt, m e g s z ű n t la k á s o k hely ett, kb. 30" #-a pedig ú j o n n a n k ia l a k í t o t t te lk e k e n létesült.

3. t á b l á z a t L akóházak szam ának növekedése

Év

1549

1598

1784

1874

1000

1930

1940

1950

1065

1970

1980

Lakó­ h ázak sz á m a

103

193

124

345

466

864

1200

1358

1787

1758

1988

A község gazdasági életévek fejlődése I b r á n y lakóinak fő foglalkozása s z á z a d o k o n á t a t e r m é s z e t s z a b t a leh ető ség ek h ez a l k a l m a z k o d v a h a lás zat, v a d á s z a t és p á s z t o rk o d ó á lla tte n y é s z té s v o lt A g u ly ák at, k o n u á k a t, m é n e s e k e t a v í z j á r t a réLek, legelők, e r d ő k tisztásai t á p l á l t á k . F ö ld m ű v e lé s mindössze 5—(100 kh-on, a m a g a s a b b fekvésű, h o m o k o s te r ü le t e k e n , az ún. szigeteken folyhatott. A n ö v é n y te r m e s z té s a l á r e n d e l t s z e r e p e t já t s z o t t az á lla tte n y é s z té s s e l s z e m ­ ben. E rről g y ő z ő d h e tü n k meg a XVI I I század v ég éről s z á r m a z ó ú rb é r r e n d e z é s i i r a ­ tokból is. Fényes Elek az e l m ú l t század k özep én M a g y a r o rsz á g G e o g r a p h ia i sz ó tá ra I. c ím ű m u n k á j á b a n tö b b e k k ö z ö tt a k ö v e tk e z ő k e t ír ja I b r á n y r ó l : „ . . . h a t á r a 6000 hold, m e l y ­ ből szántó fö ld, szig et és e r d ő 3000 hold. A többi n ád as, tó és m o c s á r . . . " A m ik o r F é ­ nyes Elek a d a t a i t g y űjtö tte, m ég f é n y k o r á t élte a k o r á b b i é v sz á z a d o k b a n k ia l a k u lt gazdasági s zerk ezet, e k k o r k e z d ő d ő it el a rétek,* m o c s a r a k lecsap olása, ezzel e g y ü tt a term elési sz e r k e z e t á ta l a k u lá s a . A l e c s a p o l á s b e f e j e z é s é t k ö v e t ő e n m e g n ö v e k e d e t t a m e z ő g a z d a s á g i l a g h a s z n o s í t h a t ó t e r ü l e t is. A z á r v i z j á r t a és a m o cs aras te r ü le te k hasznosítása, v a l a m i n t a te rm é sz e te s f ű t e r ü le te k — re te k , leg elők — sz á n tó fö ld e k k é való k ia l a k ít á s a a n ö v é n y te r m e s z té s t j u t t a t t a e lő térb e, s e n n e k k ö v e tk e z té b e n az á l ­ latten y és ztésrő l a n ö v é n y te r m e s z té s i r á n y á b a á tto ló d o tt a gazdálk odás. A m ű v e lé s i ágak m eg o szlá sa

A m ező g azd aság i t e r ü le t e k a m ú l t sz á z a d v ég étő l (1880-től) e rő teljes ü te m b e n in d u lta k fejlő désne k és az 1910-es é v e k re a z a l a p v e t ő m ű v elési á g a k k ia l a k u lt a k . A z ­ óta lényeg esebb v áltozáso n n e m m e n t e k k e re s z tü l A z e l m ú l t év tized ek b en a z egyes föld h aszn o sítási f o r m á k k it e r j e d é s e csak a n n y i b a n változott, hogy a lak osság n ö v e ­ kedésével e g y ü tt n ő tt a k e rte k , az in te n z ív g a z d á l k o d á s r a való á tté ré s k ö v e tk e z té b e n

69

ped ig a gy üm ö lcsö sö k te r ü le le . A m ű v elési á g a k a r á n y a i b a n tö r t é n t v á lto z á s o k a t a 4. tá b l á z a tb a n f ig y e lh e tjü k meg.

4. t á b l á z a t l b r á n y f ö l d t e r ü l e t é n e k m e g o s z l á s a m ű v e l é s i á g a k s z e r i n t (h e k tá rb a n )

Év

Ossz. S z á n ­ tér. tó ha

1865 1895 1913 1935 1961 1965 1070 1975 1980

7747 6099 6089 6070 6025 6026 6024 6026 6026

1036 3390 4810 4736 3973 3914 4039 4013 4060

Gyü­ K e r t m ö l ­ Szőlő csös

78

111 —

123 125

122 123 134

— —

53 308 354 248 248 181

—

7 17 53 43 55 54 53

Rét

Legelő

E rd ő

N ádas

543 1305 236 321 411 381 392 372 368

989 407 506 485 350 337 336 342 340

324 699 116

1745 129 —

122

216 254 25B 304 316

1 — —

5 5 5

Nem term ő, müv. alól k iv e t t

3110 91 379 334 591 626 569 5G5 589

A sz á n t ó t e r ü l e t k i t e r j e d é s e b e n k is e b b - n a g y n b b v á lto z á s o k a t fig y e lh e tü n k meg ; 1913-ig u g r á s s z e rű a n öv ek ed és. 1935— 1965 k ö z ö tt fokozatos a csökkenés, a z 1970-es é v e k b e n s ta b il iz á l ó d ik a s z á n tó fö ld területe. A jö v ő b e n k iseb b v á lto z á st id éz m a jd elő a r é t - és le g e l ő te r ü le t e k növelése, s a z új a l m á s o k telepítése A k e r t e k te r ü le ti n öv ekedése 1965-ig fo ly am ato s, 1965— 1975-ben visszaesés k ö v e tk e z ik be, m a j d 1980 ra, öt év a l a t t az új te lk e k k i a l a k í t á s a u tá n 11 h e k t á r r a l g y a ra p o d á s lá th a tó . A g y ü m ö l c s ö s ö k te r ü le t i fe jlő d ésé b en a fe ls z a b a d u lá s u tá n , de k ü lö nösen a z u t ó b ­ bi 5— 10 é v b e n t ö r t é n t h alad á s. A II. v i l á g h á b o r ú e lő t t a n a g y b ir to k o k o n tele p íte tt a l m á s o k m e l le t t m a új tele p íté sű a l m á s o k k a l (164 ha) és e g y éb g y ü m ö lcsö sö k k el (cse­ resznye, meggy, ő szib arack ) ta lá lk o z u n k . A leg n a g y o b b k it e r j e d é s ű gyü m ölcsö st (236 ha, z ö m m el a lm a ) a tsz g o n d o z á s á b a n ta l á lj u k . I t t t e r m e l i k a z á ru g y ü m ö lc s 92° 0-át. A h á z tá ji g a z d a s á g o k b a n a lm á t, szilv át, cseresznyét, m eggyet, k a j s z ib a r a c k o t stb. t e r ­ m eln ek , e ls ő s o rb a n ö n e l l á t á s r a és csa k k is e b b m é r t é k b e n e la d á s r a , p iacra. A r é t - é s l e g e l ö t e r ü l e t e k 1935-től n a p j a i n k i g á ll a n d ó s u l ta k . A te r m e lő sz ö v e tk e z e t t e r v b e v ette, hogy a T isza m e n t é n 500 m szélességb en hú zó dó s z á n t ó t e r ü l e t e t (kb. 200 ha) leg e lő k é n t k í v á n j a h aszn o sítan i, m i v e l a tiszalöki vízlépcső m i a tt a T isza v é d ő ­ g á t j a m e n t é n a ta l a j v í z s z i n t j e ta r t ó s a n m e g e m e lk e d e t t, és ez b iz o n y t a la n n á teszi a n ö v é n y te r m e s z té s t. L e g e lő k é n t v aló h a s z n o s ítá s a v is z o n t célszerű, így a t e r ü l e t a z á l ­ la tte n y é s z té s e n k e re s z tü l jö v e d e lm e z ő v é v álik. l b r á n y te r ü le t é n a m ú l t sz á z a d k ö zep éig n ag y k i t e r j e d é s ű e r d ő s é g e k v o lta k (2. ab ra). A lak o sság s z a p o r o d á s á v a l a szü k s ég es s z á n t ó t e r ü l e t e k m egszerzése é rd ek éb en a z e r d ő k e t fo k o zato san k iirto ttá k . Az e rd ő s é g e k n a g y o b b m é r t é k ű p u s z t u lá s a lB95-től 1913-ig k ö v e tk e z e tt be. A fe ls z a b a d u lá s u t á n i é v e k b e n m i n d a z álla m i, m in d a t e r m e ­ lő szö v etkezet e r d ő i b e n éss z e rű e r d ő g a z d á l k o d á s t fo ly ta tn a k , új e rd ő r é s z e k e t te l e p í t e ­ nek, a k i i r t o t t e r d ő k e t p óto lják , m e l y n e k e r e d m é n y e k é p p e n n a p j a i n k b a n a z e r d ő ­ t e r ü l e t a z 1935-ös é v h ez v is zo n y ítv a 2,5-szeresére n ö v e k e d e tt.

70

A fö ld te r ü le t tu la jd o n fo r m á in a k v á lto zá s a l b r á n y b a n

Az 1900-as é v e k e lején k i a l a k u l t a k a b ir to k k a t e g ó r iá k , s a d e m o k r a t i k u s fö l d r e ­ fo rm ig á lla n d ó s u lta k . L én y eges v álto zás n e m tö r té n t. A k ö zép - és n a g y b ir to k o k fo g la l­ tá k el a z ö ss zterü let 60,6°,u-át (5- táb lázat). A tá b lá z a tb ó l k itű n ik , hogy so k a tö r p e b irto k o s, k ev és a n ag y b irto k o s. 1935-ben a le g nag yo b b fö ld b irto k o s A m b ró z y G y ö rg y n é 3028 k h - d a l (1742 ha), G r o á k L a jo s 932 k h - d a l (536 ha), K l a r S á m u e l 625 k h - d a l (360 ha), B e e r S á m u e l 310 k h - d a l (178 ha), B la u e r M ór 1003 k h - d a l (577 ha).

5. t á b l á z a t A g a z d a s á g o k s z á m á n a k és t e r ü l e t é n e k m e g o s z lá s a b ir to k k a te g ó r iá k sz e r in t 1935-ben

G a z d a B ir t o k k a te g ó r iá k

Száma

%

s á g o k T e r ü le te kh

%

1 kh-nál

3

0,2

281 1610 965 973 357 426 371 225 2191

1

0,1

3111

34,8 48.4 9.8 5,1 0,9 0.4

500 696 141 73 13

k is e b b

1— 5 k h - i g 1— 10 k h -i g 10— 20 k h -i g 20— 50 k h -ig 50— 100 k h - i g 100 200 k h - i g 200 500 k h -i g 500— 1000 k h -ig 1000 kh-nál

8 2 1

n ag y o b b

0.2 0.1

2,7 15,3 9,1 9,2 3,4 4,0 3,5

2.1 20,8 29,6

Az 1945-ös fö ld re fo rm a la p v e tő e n m e g v á l to z t a tt a a b ir to k m eg o szlás t. A n a g y b i r ­ to k o k m eg s zű n tek , h e ly ü k b e a z eg y én i m u n k á n a l a p u l ó fö ld b irto k lépett, k is e b b r é ­ szük álla m i t u l a j d o n b a kerü lt. A fö ldo sztásk or 2077,3 h a m ezőg azdasági te r ü le t e t o s z t o tt a k ki 1094 c salád között. A földosztás a n in c s te le n a g r á r p r o l e t á r o k a t tö r p e b irto k o s o k k á , a régi tö r p e b i r t o k o ­ s o k a t k i s p a r a s z t o k k á tette. J e le n tő s s z á m b a n v o lta k a k ö z é p p a ra s z to k , a k i k n e k b i r ­ t o k t e rj e d e lm e és s z á m a a fö ldosztás s o r á n szin tén e m e l k e d e t t (6. táblázat). A k ia l a k u lt k isg a z d a sá g o k felszerelés, ig aerő stb . h i á n y á b a n n e m v o l t a k k ép esek k ih a s z n á ln i a te r ü le t te rm é sz e ti a d o tts á g a it, s e m i a t t e g y o ld a lú g a z d á lk o d á s a la k u l t ki, a m e ly a te r m é s á tla g c s ö k k en és éh ez és a s z á n t ó fö ld e k k iz s a ro lá s á h o z vezetett. A kis gazd aság ok k o rs z e rű tle n s é g e országo s je le n sé g volt, a m i n e k k ö v e tk e z té b e n I b r á n y bán

is n a p i r e n d r e

szára fe je z ő d ö tt be.

kerü lt a

m ezőgazdaság

szo cia lista

á t s z e r v e z é s e , a m e l y 1961 t a v a

•

A k o rs z e rű n ag y ü z e m i g a z d á l k o d á s fe lté te le in e k k i a l a k u l á s a 1962— 1967 kö zö tt m eg tö rtén t. M ik özb en a m e z ő g a z d a s á g b a n f o g la lk o z ta to tta k s z á m a — m ás n é p g a z d a ­ sági a g a k b a ir á n y u ló á tv á n d o r lá s , ré s z b e n az idős, m e z ő g a z d a s á g b a n dolgozó e m b e ­ rek i n a k t ív v á v á lá s a k ö v e tk e z té b e n — c sö k ken t, a n ag y b e r u h á z á s o k k a l (gépesítés,

71

.

6 táblázat A

d e m o k r a tik u s fö ld r e fo rm

utá n i

b irto kk a teg ó riá k

1949-ben

Birtokkategóriák

0—1

G a z d a sá g o k s z á m a összesen

1—5 kh

kh Száma

°0

Sz.

II

5— 10 kh

1 Sz.

. 10— 25 kh Sz.

<\,

25— 30 kh Sz. 1

50 kh felett Sz.

°o

—

—

1 1483

99

6,7 907

61,2 3B8 1 25.6

94

6,3

3

1

0,2

építk ezések , g y ü m ö l c s ü l te t v é n y e k te lepítése) l e r a k t á k a később i fellen dülés alap jait. E lő re h a la d a s a k o rs z e rű n a g y ü zem i g a z d á lk o d á s ir á n y á b a v a ló j á b a n 1968-ban k ezdő­ d ö tt el. E lte r je d t e k a z in te n z ív jelleg ű n ö v é n y k u lt ú r á k , m e g i n d u lt egy bizonyos m é r ­ té k ű specializáció. N ö v e k e d e tt a s z a k k é p z e t t m ezőg azdasági dolgozók szám a, ezzel p á r h u z a m o s a n e m e l k e d e t t a dolgozók m u n k á j á n a k te r m e l é k e n y s é g e és jö vedelm e. J e l e n le g a község m ező g a zd asági te r ü le t é n e k 70"i,-án (4245 ha) g a z d á lk o d ik a Rá kóczi F. Mgtsz. A fö ld te r ü l e t 30"„-a b e lt e r ü l e t és z á rtk e rt, a m e ly a h á z tá ji és a kisegítő g a z d a sá g o k h a s z n á l a t á b a n van. A szá n tó fö ld i n ö v é n y term e szté s

I b r á n y s z á n t ó fö ld j e in a te r m e s z te tt n ö v é n y e k ö ss zetéte lét 1772-től k ö v e th e tjü k , e ttő l a z időtől k e z d v e v a n n a k a d a ta in k . A f o r r á s o k b a n . a k ö v e tk e z ő k e t o lv a s h a tj u k : ........az h a t á r j a h á r o m n y o m á s r a v agy o n felosztv a . . m e g te rm i a búzát, gabo nát, á r ­ pát, zabot, lencsét, borsót, len t, k e n d e r t , k u k o r i c á t és m in d e n f é l e v e t e m e n y e k e t .. 80 é v v e l később, 1851-ben F én y es E lektől a k ö v e tk e z ő k e t o l v a s h a t j u k : „ F ö ld je te r e m búzát, rozsot, te n g e r it, zabot, á r p á t , b u rg o n y á t, d e k ü lö n ö s e n d o h á n y t, m ely ből p é n ­ zeln ek . . ." A z egyes n ö v é n y fé lé k te r ü le ti k ite r j e d é s é r ő l a d a t a i n k nin csenek , a fenti id é z e te k k e l c su p á n a t e r m e s z te tt n ö v é n y e k ö ss z e té te lé re k í v á n t u n k r á m u t a t n i . A v e té s te r ü le t egészén ek s z erk ezeti v á lto z á s a it a z 1930-as é v e k tő l k ís é r h e t j ü k fi­ g y elem m el (7. táb lá z a t). A II. v il á g h á b o r ú e lő tti id ő szak n ö v é n y te r m e s z té s é t a n a g y ­ fo kú e g y o ld a lú sá g jellem ezte, csak ú gy , m i n t a z A lföld m á s te r ü le te it. A s z á n tó te r ü le t 57,7° o-án k e n y é r g a b o n á t é s s z e m e s t a k a r m á n y o k a t te r m e s z te tte k . E n n e k ok a a m e g ­ felelő t a l a j - és k li m a t i k u s a d o tts á g o k m e l le t t a z volt, hogy a sok tö r p e - és k isbirtoko s leg f o n to sa b b célk itű zés é a z ö n e ll á tá s volt, és az, hogy a g a b o n a fé l é k te r m e sz té se csak m in im á lis t ő k e b e f e k te t é s t igényelt. A term elési h a g y o m á n y o k a t és a gazdaságos te rm e lé s le h e tő sé g e it sz e m e lő t t t a r t v a a tsz v e té s sz e rk e z e té b e n a g a b o n a fé lé k m a is n a g y t e r ü l e t e t f o g la ln a k el. T e r m e lte k i p a r i n ö v é n y e k e t (dohány, c u k o rr é p a , mák, n ap ra f o rg ó ) 11,0%-ban, zöldségfélét 2 ,7% -ban. A zö ldségfélék v e té s te r ü le te a II. v i­ lá g h á b o r ú id e j e a l a t t r o h a m o s a n m e g n ő tt, sz ü k s é g v o lt a z olcsó borsóra, h a g y m á r a , s á r g a r é p á r a , p e tr e z s e l y e m r e a v árosi la k o s sá g n a k , a k a to n a s á g n a k . A zöldségféléket h e ly b e n , a m a l o m m e l le t t é p ü lt s z á r ító ü z e m b e n d o lg o zták fel. A h á b o r ú u tá n i é v e k b e n — 1945— 1952-ig — u te r m e lé s s z e r k e z e te lényegesen m eg v álto zo tt. A n ö v é n y te r m e s z té s e n belü l fo kozódik a b e lte rje s je lle g ű szántóföldi es k e r t k u l t ú r á k term e sz té se , a m e l y a z ip a r i n ö v é n y e k — d o h á n y , m á k , n a p r a f o r g ó — és zöldségfélék t e r m e s z té s é n e k te r ü le ti n ö v e k e d é s é b e n jele n tk e z e tt.

72

.

7 tá b lá z a t. A f o n t o s a b b s z á n t ó f ö l d i n ö v é n y e k v e t é s t e r ü l e t e ( h a , n 0- b a n )

is 38

Megevezés Búza Rozs Á rpa ő. Árpa t. Zab Kukorica Burgonya, Cukorrépa Dohány Napraforgó Mák Rostkender Lucerna Vöröshere Silókukorica T aka rm ányrépa Zöldségfélék Egyéb

ha

'*o

1007 875 20 65 151 667 473 136 153 31 27 172 153 86 57 142 128 104

22.1 19,5 0.4 1,5 3.3 14,9 10,3 2,9 3.3 0.6 0.5 3,7 3,3

1,8

1.2 3.1 2,7 2.1

1948 ha 590 792 25 69 74 844 970 70 239 514 97 18 46 5 66 108 fw 94

1958

%

ha

"ti

12.3 16.0 0.5 1,5 1,6 18,2 21.6 1.5 5.1 10.9 2.0 0,3

1014 570 — 131 136 948 490 67 215 222 43 23 90 165 86 128 — 70

23,4 12,9

1.0 1.4 2,3 1.4 2,0

—

2.9 3.0 21,6 11,1 1,5 4,8 5,0 0.9 0.5 2,0 3,7 1,9 2,9 —

1.6

1985 ha 804 590 — 132 58 994 306 112 112 113 29 126 226 60 96 23 40 50

"0 20,5 15,2 — 3.4 1,4 25.6 7.8 2.9 2.9 2.9 0,7 3.2 5.8 1.5 2.4 0.6

1.0 1.2

1970 II ha U 969 24,0 129 3,2 380 9.5 120 3.0 65 1.6 1028 25,4 198 4.9 131 3.2 99 2,4 149 3,7 28 0.7 219 5,5 219 5,4 151 3,7 139 3,4 —

15 0.4 — —

1975 ha

°,o

995 18 381 — — 1002 76 229 226 245 — 89 215 278 249 12 52 —

24,3 0,4 9,4 —

24,5 1,9 5.6 5,6 6,1 — 2.2 5,3 7.0 6,1 0.3 1,3 —

A z i p a r i n ö v é n y e k v e té s te r ü le té b e n tö b b m i n t 100n-os a n ö v ek ed és. Az in t e n z i ­ vebb n ö v én y te rm e s z té si k u l t ú r a fe lle n d ü lé s é t a te rm ész eti a d o tts á g o k m e l l e t t a t á r s a ­ dalm i té n y e z ő k is se g íte tté k , e l s ő s o rb a n a n a g y s z á m ú helyi m u n k a e r ő , v a l a m i n t a k e d ­ vező szállítási lehetőségek. N a p j a i n k b a n a n a p r a f o r g ó , d o h á n y , c u k o r r é p a te rm e sz té se e m e l k e d ik ki az ip ari n ö v én y ek közül. A d o h á n y te r m e s z té s s e l jö v e d e lm e z ő s é g e m i a tt a h á z tá ji g a z d a s á g o k b a n is s o k a n fo glalk o ztak . A ro s t- illetve a m a g k e n d e r t e r m e s z ­ tése a k e re s le ttő l függően változik.

A b u rg o n y a t e r m e l é s e 1960-ig a s z á n t ó t e r ü l e t töb b m i n t 10n a- á t fo g la lja el. VeLésaránya 1965 — 197.) kö zö tt G5— 70" n-kal visszaesett, ezt e ls ő s o rb a n a fa jta r o m lá s , a gépesítés h iá n y a , a b u rg o n y a b o g á t e lte r j e d é s e id ézte elő 1975-től a ts z -b e n b u r g o n y a ­ term esztéssel n e m fo g lalk o zn ak . A k ö zség b en csak a h á z tá ji g a z d a s á g o k b a n t e r m e l ­ nek b u rg o n y á t ö n e llá tá s ra . 1918-tol jelen tő s en v á lto z ik a t a k a r m á n y n ö v é n y e k v e t é s ­ t e r ü l e t e , am i e lső so rban a tsz s z a r v a s m a r h a - á l l o m á n y á n a k n ö v e k e d é s é v e l v a n össze függésben. A z ö l d s é g f é l é k t e r m e s z té s e n em szám ottev ő. A h á z tá ji k e r t e k b e n e ls ő s o r­ b an ö n e llá tá s ra te r m e ln e k p e trezsely m et, s á r g a r é p á t, h a g y m á i , k á p o s z t á t stb., a tszben n e h á n y h e k tá r o n zö ldborsót, p a p r i k á t, p a ra d ic so m o t, d in n y é t. G y ó g y n ö v é n y t e r m e s z t é s é r ő l (b o r sm e n la , ú j a b b a n d ig itális, fe k e t e ribizli) m in dig is m e rt volt a község. A b o r s m e n la te r m e s z té s e é v e k e n k e re s z tü l a z o n o s n a g y sá g ú t e ­ rü le te k e n folyik a h á z tá ji k e rt e k b e n , a többi g y ó g y n ö v én y te r m e s z té s e a k e re s le t tő l függően változik.

A b e m u t a to t t szán tó föld i n ö v é n y te r m e s z té s lén y eg é b en a k i a l a k u l t term elési h a ­ g y o m á n y o k a t tükrözi. Az utób b i é v e k b e n a s z á n t ó f ö l d i n ö v é n y e k v e t é s s z e r k e z e t e s t a b i ­ l i z á l ó d o t t , k i a l a k u l t a z ú n . v e g y e s j e l l e g ű p r o f i l , A te r m e s z te tt n ö v é n y e k s z á m a tíz fe ­ lett van. Je le n tő sé g é n é l fogva k ie m e lk e d ik a többi közül a búza. a k u k o ric a , a tavaszi árpa. a n a p ra fo rg ó , a d o h á n y és a ta k a r m á n y n ö v é n y e k . E zek az á g a z a t o k term esz tési

73

h a g y o m á n y a ik m e l l e t t ö s s z h a n g b a k e r ü l t e k a te r m é s z e ti ad o ttsá g o k k a l, s a r e n d e l k e ­ zésre álló k ö zg azd aság i tén y ező k k el. Á lla tte n yé szté s

Az e l m ü l t sz á z a d közepéig a lak o s ság fő fo g lalk o zás a a z á lla tte n y é s z té s volt, a f ö ld m ű v e lé s a l á r e n d e l t s z e r e p e t já tsz o tt. N e m c sa k a z ősöktől ö rö k ö lt h ag y o m á n y o k tá p l á l t á k e z t a fo glalkozási ágat, h a n e m 4 te rm ész eti k ö rn y e z e t is els ő so rb a n e h h e z n y ú j t o t t k e d v e z ő b b fe ltételek et. A s z á n t ó t e r ü l e t n ö v ek e d é sé v e l a nö v é n y te rm e s z té s v e tt e á t a v ezető sz e r e p e t, s az á ll a tte n y é s z té s a m á s o d ik h e ly r e szorult, e z a s o rre n d a m a i n a p ig is érvén y es. A z á ll a tá l lo m á n y s z á m á n a k a l a k u l á s á b a n 1895-től 1942-ig n ö v e k e d é st fig y e lh e tü n k m e g (8. táb lázat). A II. v il á g h á b o r ú súly o s k á r t é t e l e fő k é p p e n a z á ll a tt e n y é s z t é s t érte.

8.

tá b lá za t Ib r á n y á lla tá llo m á n y -s z á m á n a k a la ku lá sa

Szarvasm arha Év

1895 1911 1935 1942 1949 1962 1966 1971 1975 1977

1 9 7 7 -ig

S e rté s

összesen

ebből teh én

összesen

1164 2170 1593 1692 1703 1321 1297 614 478 427

321 708 869 767 978 701 578 234 146

3422 2560 3526

120

1895-től

2201 4734 3345 3087 3328 2517 2347

ebből koca

517 645 380 308 311 193 154 108 97

Ló

418 512 595 485 566 316 249 24 34 46

Juh

300 —

632 692 1316 1965 1561 137 50 209

B arom ­ fi

4 364 —

13 104 —

19 024 —

10 000 64 025 43 2R9 46 490

A lo v a k n a k 40% -a, a s z a r v a s m a r h a - á l l o m á n y n a k 5 7 % - a m a r a d t meg. Az á ll a tá l lo ­ m á n y h á b o r ú s v eszteség ein ek p ó t l á s á r a k e d v ező en h a t o t t a földosztás. A régi és az új p a ra s z tg a z d a s á g o k jö v e d e l m ü k növelése, c s a l á d j u k v á g ó á ll a to k k a l és állati t e r m é k e k ­ kel tö r té n ő ellá tá s a , v a l a m i n t a szü k séges ig aerő és t r á g y a b iz to sitá sa é rd e k é b e n gyors ü t e m b e n f e jle sz te tté k á ll a t á l l o m á n y u k a t . Az á l l a tá l lo m á n y az 1949-es év v ég ére á t l a ­ g osan 2 7°i r k a l h a l a d t a tú l a h á b o r ú elő ttit. 1961-től k e z d v e a ts z -e k m inőségi s e l e j ­ tezése és a z igás á ll a to k eg y ré s z é n e k f e ls z á m o lá s a m i a t t c s ö k k e n t az álla tá llo m á n y , s e ttő l k e z d v e a j u h á l l o m á n y és a b a r o m f i á l l o m á n y k iv é te lé v e l egyik á lla tf a j sem é r t e el a z 1935 évi szintet. A tsz-b en n a p j a i n k b a n s z a r v a s m a r h a - , j u h - és lóteny észtéssel fog lalk oznak , a h á z ­ táji és a k iseg ítő g a z d a s á g o k b a n s z a r v a s m a r h a - , s e r té s - , b a ro m fite n y é s z té s a j e l l e m ­ ző. 1975-ben a s z a r v a s m a r h a - 7 5 % - a és a j u h á l l o m á n y 94% -a, a ló á llo m á n y 67% -a a te r m e lő s z ö v e tk e z e te k b e n , a s é r té s - és a b a r o m f iá llo m á n y 100% - b a n a háztá ji g a z d a ­ s á g b a n volt. Az á ll a t á l l o m á n y s z á m s z e r ű c sö k k e n é s e és s z e k t o rá l is m egoszlásán kív ül m ás j e l­

74

legű v áltozások is tö r té n te k . M eg v álto zo tt a z á ll a to k h a s z n o s ítá s á n a k m ó d ja és a z á l ­ lo m án y szerkezeti összetétele. A h á b o r ú e lő tt a négy fő á l l a t f a j n a k csu p án k é t h a r m a ­ da volt h aszo n állat, ezzel s z e m b e n 197B-ban az á ll o m á n y b ó l 99% h a s z o n á l la t és csak 1% az igásállat. L én yeg es m inőségi v á lto z á s t ö r t é n t m in d a s z a r v a s m a r h a - , m i n d a sertésten y észtésb en . É r té k e s e b b f a j t á k k e r ü l l e k elő térb e. A te j te r m e l é s b e n megyei átlag o t m e g h a la d ó e r e d m é n y e k e t é r t é k el. Az egy t e h é n r e eső te j h o z a m 1977-ben 3311, 1979 ben 3324 liter. A tsz álla tte n y é sz té si s z í n v o n a lá t az e r e d m é n y e k jól t ü k r ö ­ zik. Az 1970-es évek e le jé n a z álla tte n y é sz té s a z összes á r b e v é t e l 18—2 0 % - á t adta, 1979—HO bán 36" „-át. A z ip a r

I b r á n y g azd aság i é le té b e n d ö n tő s z e r e p e t a m e z ő g a z d a sá g j á t s z o t t a és j á t s s z a m a is. Az i p a r n a k n a p j a i n k b a n is a l á r e n d e l t je le n tő s é g e v a n annaik e lle n é re , hogy a fe l­ sz a b a d u lá s u t á n 1 4% -kal n ő tt a z i p a r b a n d o lgozók sz á m a . Az i p a r b a n fo g la lk o z ta to tt népesség tö bb ség e n e m a helyi I p a r b a n (ktsz, g u m iü zem ), h a n e m a z ország k ü lö n b ö z ő ü zem eiben dolgozik. Az é p ítő ip a r i m u n k á s o k 8 5 % -a n a p i in g á z á s s a l a m e g y e k ö z p o n t (N yíregyháza) é p ít ő ip a r i v á ll a la t a in á l t a l á lt m u n k á t . A f e l s z a b a d u l á s e l ő t t i é v ti z e d e k ­ ben I b r á n y b a n a z i p a r t a k i s i p a r , a k o r á b b i é v s z á z a d o k b a n i n k á b b a h á z i i p a r k é p v i ­ s e l t e . A m a g u k kovácsai, ácsai, cipészei, ru h a k é s z ít ő i v o l t a k a z itt élő lakosok. 1900b a n a z ön álló ip a r o so k s z á m a 77 lő, a k e re s ő la k o s sá g m in d ö ssz e 5,1%. A le g n é p e se b b s z a k m á k a cipész, kovács, szabó, asztalo s, k e ré k g y á r tó , ács és la k a to s m e s te rs é g e k voltak. Az i p a r b a n dolgozók egy r é s z e u r a d a l m a k ja v í tó m ű h e ly e i b e n v á l l a l t a k m u n k á t . L e g n a g y o b b s z á m b a n N a g y e rd ő - és N a g y ta n y ü n dolgoztak. N ég y -ö t e m b e r t fo g la lk o z ta to tt a m ú l t sz á z a d v ég éig egy s z á r a z m a l o m , m a j d e z t fe lv á ltja a g őzm alom , a h o l 15— 20 e m b e r t a l k a l m a z n a k . E z v o lt a le g tö b b m u n k á s t fog lalk oztató ü zem I b r á n y b a n a z 1930-as é v e k végéig. 1941-ben zö ld ség szárító üzem létesült, a h o l 100—20ü i d é n y m u n k á s dolgozott. A z ö ld s é g s z á rító b a n h a g y m á t , p e t r e ­ zselymet, s á r g a r é p á t s z á r í t o t t a k és k á p o s z t á t s a v a n y í to t ta k . A ta r t ó s í t o t t zö ld s ég félé­ k e t e ls ő so rb a n a h o n v é d s é g n e k é rté k e s íte tté k . A h á b o r ú u t á n a s z á r í t o t t k o n z e rv i p a ri te r m é k e k ir á n ti k e re s le t visszaesett, s e n n e k k ö v e tk e z té b e n az ü z e m m ű k ö d é s é t b e ­ s z ü n te tté k . Az 1950-es évek e le jé n a kis k a p a c i tá s ú , g a z d a s á g t a la n g ő z m a l m o k a t o r ­ szágosan felszám o ltak . Így k e r ü l t sor 1952-ben a z ib r á n y i m alo m , o la j ü tő f e l s z á m o lá ­ s á r a is. Ettől k ezd v e a m a l o m é p ü le te lisztcseretelep , m a j d az 1900-as évek végétől szem es és tá p t a k a r m á n y o k tá r o lá s a , é r t é k e s í té s e fojyik benne. A [e lszab ad u lás u tá n , 1951-ben m e g a l a k u lt a k is ip a ri t e r m e l ő s z ö v e t k e z e t (ktsz) lak atos-, cipész-, szabó-, fodrászrészlege. Az első é v e k b e n n é h á n y ta g g a l d o lg o z ta k a kü lö n b ö ző részlegek. N é h á n y é v e lte lt é v e l fo k o z a to sa n m e g e r ő s ö d v e v o n z o tt á k a m a ­ g á n k is ip aro s o k at. 1959-től 1905-ig 7 8 % -k a l c s ö k k e n t a k is ip a ro s o k szám a. Egyes s z a k ­ m ák is m egszűn tek , pl nincs önálló pék, h entes, s zikvizkészítő, k e ré k g y á r tó , k o v á c s stb. 1970-től a d in a m ik u s le n d ü l e tű la k ás ép ítés, a ta r tó s fogyasztási c ik k e k — tv, rádió, mosógép, h ű tő g é p stb. — tö m eg es e l t e r j e d é s e m a g a u tá n v o n ta n é h á n y s z a k m á b a n dolgozó m a g á n k is ip a ro s sz á m sz e rű n ö v ek ed ését, pl. villan yszerelő, k ő m ű v e s , f é n y k é ­ pész, v ízvezeték-szerelő stb. J e le n le g a k e re s ő la k o s sá g 0,5 % -a d o lgo zik ön álló k is ­ ip aro sk én t. A n n á l n a g y o b b a s z á m u k és je le n tő s é g ü k a k ts z - b e n t ö m ö r ü l t ip a r i s z a k ­ m u n k á s o k n a k és dolgozóknak. N a p j a i n k b a n az Ib r á n y i É p ítő - és S z a k ip a r i S z ö v e tk e z e tb e n 310 fő dolg ozik (1980), a k ereső lak o sság 11,7%-a. K a p a c it á s u k m e g h a l a d j a a község ig én yeit, e z é r t I b r á n y h a tá r a in túl, a m eg ye t e r ü le t é n v ég ezn ek é p ítő ip a r i te v é k e n y s é g e t, s v á ll a ln a k k ü lö n -

75

bözö m e g r e n d e lé s e k e t, pl. a b la k u k , ajtók, k o n t é n e r e k k é szítése stb. A ktsz m ellett na­ gy o bb ip ari ü z e m n e k s z á m ít a z 19/2-es é v b e n lé te s íte tt T a u r u s G u m iip a ri Vállalat ibrá n y i telepe, a h o l k ü lö n b ö ző g u m i ip a r i c ik k e k e t (g u m im a tra c , a u tó b u s z harmoniKa) g y á r t a n a k , a m e l y e k a h azai p iaco k o n kív ü l a világ kü lön bö ző o rs zág aib a eljutnak. A k e m p i n g c ik k e k 9 0% -a e x p o r t r a készül. Szívesen v á s á r o ljá k S v édországban, sz N S Z K -b a n , G ö rö g o rsz á g b a n . A 250 főt fo g la lk o z ta tó üzem dolgozóinak többsége — — 94n n-a — nő. Az üzem je le n tő s m é r té k b e n h o z z á j á r u lt a m u n k a k é p e s k o rú nők he­ lyi fo g la lk o z ta tá sá h o z . I b r á n y b a n régidő k ó ta s o k a n fo g lalk o ztak ip a r s z e r ű e n fű zfavesszőből készült k o ­ k a s k ö t é s s e l . A le g n e v e s e b b k o s á r - és k a sk ö tő család o k a Templomszeg és a K ise rd ő fa lu ré s z b e n éltek, élnek.

sá rfo n á ssa l,

N a p j a i n k b a n n é h á n y o n f o g la lk o z n a k k o s á r fo n á s s a l, k e r t i b ú to r o k h o z előkészítéssel. M u n k á j u k a t a N y íre g y h á z i H á z iip a ri S zöv etkez et szervezi.

vessző­

★ ★

★

A község é le té b e n a m ú l t sz á z a d k özepétől k é l f o n t o s a b b f e j l ő d é s i s z a k a s z t k ü ­ m u nkálatok b e lejezése u tá n i időszak. Ezt k ö v e tő e n n ö v e k e d e t t a s z á n t ó f ö ld e k a r á n y a , csökkent a rétek , legelő k te rü le te , a m e z ő g a z d a s á g b a n h á t t é r b e s z o r u lt az á llatten y észtés, s a földm ű velés, n ö v é n y te r m e s z té s v e tt e á t a v ezető szerepet. l ö n b ö z t e t h e t ü n k m e g . Az eg yik a T isz a - sz a b á ly o z á s és a belv izren dezési

A l e g d i n a m i k u s a b b f e j l ő d é s t a f e l s z a b a d u l á s t ó l n a p j a i n k i g t a p a s z t a l h a t j u k . A II. v i l á g h á b o r ú u tá n á t a l a k u l t a község tá r sa d a lm i, ga z d a sá g i szerk ezete. E ltű n te k a n a g y b ir to k o k , k ia la k u lt, m e g e r ő s ö d ö tt a n ag y ü z e m i m ezőgazdaság. A term előszö vet­ k e zet an y a g i m eg erő sö d ésév el e g y ü t t n ö v ek ed ett, k o rs z e rű s ö d ö tt a te ch n ik ai felsze­ reltség. Ezzel p á r h u z a m o s a n c s ö k k e n t az élő m u n k a ir á n ti igény. A feleslegessé vált m ező g azd aság i dolgozók az i p a r b a n k e re s n e k m u n k á t . így je le n tő s e n em elk e d e tt (2ö,9°/,|-kal 1950— 1980 k ö zö tt; az i p a r b a n dolgozók sz á m a , a k i k n e k egy része a helyi­ ip a r le n d ü le te s fejlőd ésé v el a k özségben (ktsz, g u m iü zem ), nagy részü k a község h a tá ­ ra in t ú l v á ll a lt m u n k á t N a g y m é r t é k b e n e m e l k e d e t t a község n é p ess ég én ek életszín­ vo n ala, m űv eltség e, a m e l y pozitív h a t á s t g y a k o ro l a község tá r s a d a l m i, gazdasági fejlődésére.

A h og y a m ai I b r á n y telep ü lés k ép e, g azdasági szerk ezete, szín v o n ala, la k ó in a k fog­ lalkozása, é le t k ö r ü l m é n y e i , g o n d o lk o d á s m o d j a e l t é r a régitől, úgy a jövő I b r á n y a s e m lesz a z o n o síth ató a m a iv a l, h iszen az itt élő riép tu d á s á v a l, s z o r g a lm a s m u n k á j á v a l a jö v ő b en is bizto sítan i fog ja a község e g y e n le te s ü te m ű fejlődését.

76

TÁRCÁI ZOLTÁN:

Portrévázlat Bartókról „ . . . A tudományos es művészi nagyság alapja ugyanaz: az igaz ember, vir justus. És Bartók, aki azért hagyta el Európát, mert nem bírta tovább az itt dühöngő igazság­ talanságot. Rousseau jelszavát követte: vitám impenriere verő (életet az igazságra fel­ tenni) — írja Kodály 1950-ben. A folklorista Bartók c. tanulm ányában. Ez a tömör jellemzés jo mottóul szolgál Bartók megnyilatkozásainak csokorba sze­ déséhez. melyek igazolhatjuk valóban példamutató emberi és művészi nagyságát. Mert ahogyan művészete ..csak tiszta forrásból" m entett, úgy hum anizm usának mércéje is a tisztaság, az igazság követése volt. magánéletében és a közügyek színpadán egy­ aránt. Ez alakította razafiságál. ez serkentette, hogy az üldözöttek védelmére keljen, ennek szellemében tiltakozott minden ..elismerés'" ellen, amelyet ..nem tiszta kézből" kínáltak neki. s em ehe fel szavát minden lehető alkalommal az ember nemzetiségi, faji megkülönböztetése ellen. Önéletrajzát 1921-ben vetette papírra. Ebben lakonikus rövidséggel ír a szőkébb értelmű életrajzi eseményekről, de fontosnak tartja megemlíteni mindazokat a hatáso­ kat, amelyek fejlődését befolyásolták, alakították. A századforduló időszakáról pl. ezeket írta: „Akkoriban támadt Magyarországon az a nemzeti politikai áram lat, amely u m ű ­ vészet területére is átcsapott. Arról volt szó. hogy zenében is valami sajátosan magyart kell teremteni. Ez a gondolat bennem is meggyökeresedett, és a magyar népzene felé terelt, jobban mondva afelé, amit akkor magyar népzenének tartottak. Ezek alatt a hatások alatl született ..Kossuth" című szimfonikus költeményem, amelyet Fhchter János azonnal elfogadott előadásra Manchesterben. 1904 februárjában." A kor politikai hátterei, ..a Kossuth-szimfóniu talajút" Kodály így világítja meg: „A millennium utáni i üggetlensegi hullám akkor érte el tetőpontját. Magyarságot követelt a közvélemény minden térén: a hadseregben magyar vezényszót, címert, Gotterhalte helyeit magyar himnuszt. Az ország visszhangzott a Kaldc terjesztette németgyalázó kuruc daloktól slb. Bartók is a teljes magyarságot a k a rta a nyelvtől a ruháig. Évekig az akkoriban felkapott magyaros ruhában járt, azt viselte a hangver­ senydobogón is. Édesanyját levélben ostromolja, hogy otthon ne beszéljenek németül. Elza húgát Böskének ak a rja nevezni. Természetesen zenéjében is magyar akar la n n i.’ S ezt az ifjonti lelkesedéssel fűtött magyarságot erős Habsburg-elJenesség jelle­ mezte Nem véletlen tehat a szabadságharchoz kötődő témaválasztása sem Ferencz József hírhedt hadparancsa — 190:1. szeptember 17. —. amely a hadse­ regre vonatkozó nemzeti követeléseket elutasította, az önkényuralom újabb megnyi­ latkozása volt, s ez Bartókot is felháborította. , A mostani állapotok veszedelmesen hasonlítanak a 48. előttiekhez. A magya-

77

ro k {elébredtek hosszú zsib b ad tság u k b ó l, k öv etelik jogukat. A h o rv á to k z avn rog nak, a világ legbölcsebb h a d ü g y m i n is z té ri u m a ő rü lt s z a m á r re n d e le te k e t ad ki, m elyek csak még jo b b a n fe liz g a tjá k a kedélyeket, És a jó m ag y ar király ! az alk o tm á n y o s uralkodó! azt m eri állítani, hogy csak is az ő jo ga m eg állap ítan i, milyen legyen a vezényleti nyelv a m a g y a r h ad sereg b en, ehhez az o rszággyűlésnek sem m i k ö z e . . . " — Írja é d e s a n y ­ ján ak H azafias b u z g a lm á b a n D o h n án y i E rnőt is — m in d e n elism erése m elle tt — lojális m a g a t a r t á s a m ia lt b ír á lj a ..Én őt, m in t e m b e r t és m űv észt igen n a g y ra becsülöm — o lv as h ató egyik levelé­ ben. R a s s z a k a r a tn a k n y o m a sincs benne. M in t művész, kollegáival szem ben túl szi­ gorú; de ez sem oly óriási n agy hiba. A n n ál nagyobb, m e g b o c s á th a ta tla n vétek hazafia tla n sá g a . Ez kizárja, hogy v a la h a - j o b b v iszo n y - legyen k ö z ö ttü n k . . " S ugyan eb b ől az időből v aló indu latos k if a k a d á s a , m ely et pozsonyi h a n g v e r s e n y é ­ nek re n d e z ő jé h e z ü zent é d e sa n y já n k e re s z tü l.......... m o n d d meg neki, tjogy a fő herceg e­ ket se m m ie se tre sem h ív ja meg a k o n certre. Én ilyen vesztegető, rabló, gyilkos n é p ­ ség előtt n e m a k a r o k játszan i! S alig kél h éttel k o r á b b a n fog alm azza m eg é d e s a n y já n a k írt, so k a tm o n d ó h i t ­ v a llá sá t: ,.Én részem rő l egész é letem b en m in d e n téren, m in d e n k o r és m in d en módon egy célt fogok szolgálni: a m a g y a r n e m z e t es m a g y a r h aza ja v á t .” H azafisága viszont so h asem jele n te tt kizárólagosságot, szűk nacion a lizm ust, a m i n t ezt ifjab b B a rtó k Bála v isszaem lékezéseiből m e g t u d h a tj u k : „M ag yarország ot és a m a g y a r sá g o t n ag y o n s z erette és enn ek ren d s z e re se n h a n g o t a d o t t . . . Ez a m a g y a r s á g s z e r e te t n e m lép te túl a tárgyilagosság h a t á r a it és iőleg nem je le n te tte a m ás fa j ú a k lenézését vagy h á tt é r b e s z o r í t á s á t " E zért is k u t a t t a a szomszéd n ép ek zenéjét. 1906-ban S zlovákiáb an, később E rd é ly ­ ben és R o m á n iá b a n , 1912-ben c su v as— ta t á r ta n u l m á n y ú t tervével foglalkozott S m i n d ­ ezzel e g y ü t t j á r t a n y elv ta n u lá s , hogy minél k ö zv etlen eb b kapcsolatot te r e m th e s s e n az em b e r e k k e l. Hogy n e m p u s z tá n tu d o m á n y o s é rd e k lő d é se vezette, ezt 1912-ben B u sitia Já n o s h o z R o m á n iá b a k ü ld ö t t levél részlete igazolja. „M ellék elten k ü ld ö k ö n n e k egy v e rs k ö te te t Adytól, ak i leg fiatalab b, de le g k i­ v áló b b költőnk, Petőfi és A ra n y u tán . -- A k ö te t 10 v e rs é re kü lön is felhívja a fig yel­ met. m a j d így f o ly ta tja : A legelsőben m o n d j a Ady, hogy m a g y a r o k n a k , románoknak és szlo v á k o k n a k össze kell t a r ta n i o k eb ben az o rszágb an, m e r t hiszen mindannyian te s tv é re k az eln y o m a tá s b a n . S o h a se m vo lt m ég o ly an költőnk, ak in e k lett volna b á ­ to rsá g a h a so n ló t m e g írn i.” K özb evető leg é rd e m e s a v e rs e sk ö te t — Az Illés szek erén — h iv a tk o z o tt so rszá­ m a i n a k c ím ét is m ellé k e ln i a B a r tó k á lta l m eg jelö lt s o r r e n d b e n : M a g y a r ja k o b in u s d a la ; M a g y a r fa so rsa; M ié rt is te t te m ; A téli M ag y a ro rsz á g ; A m a g y a r vigasság; N e k ü n k Mohács kell; A grófi s z é r ű n ; A k it én csókolok; M ájusi z áp o r után. Ebből is kitű n ik , hogy m ily en érz é k e n y e n r e a g á l t B a rtó k A d y tá r s a d a l m i k érd é s e k e t feszegető verseire. V isszatérve ere d e ti g o n d o la tm e n e tü n k h ö z , K odály szavait id ézem : „K ezdettől fogva tisz tá b a n vo lt vele, hogy a szomszéd n ép ek zen é jé n e k ism erete nélkül a m a g y a r t sem is m e r h e t jü k igazán. S m ivel g y ű jt e m é n y ü n k kevés vagy sem mi, ez a ten n iv a ló is r á n k v árt. M ire letette a m a g y a r ru h á t, az ak k o ri k ö z h a n g u la tb a n gyökerező, kezdeti szűk n a c io n a liz m u s a nagy lá tó k ö rű in te rn a c io n a liz m u ss á szélese­ dett, anélkü l, hogy m a g y a r s á g a c so rb á t szen ved ett volna. M ikor s zü lő h ázára a ro m án zeneszerzők e m l é k tá b l á t a k a r t a k elhelyezni, tiltak o zo tt az ellen, hogy a f e lira tb a n ro-

78

m á n zeneszerző nek tegyék meg. a m i n t hogy Liszt sem vált sp an yollá azzal, hogy spanyol ra p s z ó d iá t írt.” B a rtó k a N é p d a lk u ta tá s K e l e t- E u r ó p á b á n e. í r á s á n a k utolsó bekezdéséből világ o ­ san k itűnik , hogyan v é lek e d ik „a n ép ek te s tv é rr é v á l á s á n a k ” kérdéséről. (Ez a t a n u l ­ m á n y először egy a m e r ik a i fo ly ó iratb an je le n t meg angol nyelven. 1943-ban.) „P a ra s z to k életéről léven szó, h ad d m o n d j a m még el, m it ta p a s z ta l ta m különféle nem zetiség ű p a ra s z to k n a k egym áshoz való viszonyát illetőleg. Most. a m ik o r ezek a n ép ek felsőbb p a r a n c s r a e g y m á s t ölik, m ik o r o ly a s fo rm á n a k látszik az o ttan i világ, m i n th a kü lö n féle n e m ze tis ég ek eg y m ást egy k a n á l vízbe a k a r n á k fojtani — és ezt h a ll ju k róluk m á r é v tized ek óta: ta l á n időszerű r á m u ta t n i a rr a . hogy a p a ra s z to k b a n á d á z gyűlölk öd ésn ek m á s n é p e k ir á n t n y o m a sincs és s o h a s e m volt. B ékésen é ln e k eg y m ás m e lle tt; m in d e g y ik a s a já t n y elv én beszél, s a já t szokásait köv eti és te r m é s z e ­ te s n e k veszi, hogy m ás n y elv ű szom szédja u gy an ezt teszi D öntő bizonyíték e rr e a nép le lk é n e k tü k r e : m a g u k a lírai népdalszövegek. E zekben alig-alig a k a d n a k idegen n em zetiség ellen ir á n y u ló gondolatok. És h a a k a d n a k is id egent csúfoló sorok, ezek nem je le n te n e k többet, m in t azok a népdalszövegek, a m e ly e k b e n a nép például s a já t p a p já n a k vagy ö n m a g á n a k fo gy aték o sságain m ulat. A p a ra s z to k közt bekesseg u r a l­ k o d ik ; -- gyű lölk öd ést m á s f a j t á j ú a k ellen csak felsőbb kö rök á r a s z t a n a k ! ” F elfogásáról a k övetkező idézet is h ű k ép et fest E b b en a n ép d a lg y ű jté s tu d o m á ­ nyos h aszna m elle tt a n em ze ti elle n té te k e t elsimító, ö sszefogásra buzdító gon do lat is b e n n e rejlik. „N em v agyok m a te m a tik u s , sem közgazdász, de ta lá n n e m tévedek, m ik o r azt mondom: h a c s a k a z t a p é n z t f o r d í t a n á k n é p d a l k u t a t á s r a , a m i t az e g é s z v i l á g o n e gy e s z t e n d ő b e n háborús készülődésekre f o r d í t a n a k , a k k o r e z e n a p é n z e n az e g é s z v i l á g n é p z e n é j é t n a g y j á b ó l föl l e h e t n e g y ű j t e n i . ” 1936-ban, a m i k o r B a rtó k e szav ak k al — kiem elt, ritk íto tt szedéssel — z á rta M iért és hog yan g y ű jts ü n k n é p z e n é t c. t a n u l m á n y á t , m á r tö b b m i n t 30 éves n ép d a lg y ű jtő i ta p a s z ta la tta l ren d elk ezett. Á télte az I. v ilág h áb o rú t, am ely m eg szak íto tta az alig m e g ­ in d u lt m u n k á t, s le h etetlen volt észre n e m v en n ie az ú ja b b h á b o rú s elő készületeket, ezért em elte fel figyelm eztető szavát. V ajon m a n em k é rd e z n é -e meg, hogy pl a g y e rm e k e k év éb en m ire k ö ltö ttü n k több et: h a d ia n y a g ra vagy az éhező g y e rm e k e k tá p l á lá s á r a ? S az idén, a m ozgássé­ rültek, a testi és szellem i fo g y aték o sság b an szenvedők csak megközelítőleg is k a p n a k - e annyit, m in t az erőfö lén y t d e m o n s trá ln i a k a ró feg yv erkezés? „Szent-G yörgyi A lb ert szerint az em b erisé g egész tö r té n e te a latt a tu d o m án y o s k u t a t á s r a fo r d íto tt összegek csak 1 5-ét teszik ki a jelen leg egyetlen év a la tt feg y v erk ezésre k ö ltö tt p é n z n e k ” — közli dr. Czeizel Endre. M ert m i n d e n n agy em b er. így B artó k is le lk iis m e re t- v iz s g á la tr a k é sz te t; nem szav akkal, de p u sz ta létével, m a g a s m é r c é jű h u m a n i t á s á n a k kötelező erejév el. A k ö l­ tők é re z t é k m eg ta lá n le g jo b b a n egy éniség én ek ezt a v arázsát. V a llo m á s a ik b a n e g y é b ­ k é n t tö r é k e n y a la k ja e z é r t nő szinte em b erfelettiv é. „O lyan vékony, m in t a h alszálk a olyan fehér, m in t egy liliom, de h a leül a zongorához, S á r k á n n y á változik át csörömpöl, sir és n éh a ugat. hogy elsötétül az ég s a h á z a k falai le o m la n a k .” (Kassák L ajos: B a rtó k Béla)

79

„Zeneje mint a gerinc. belénk szűrődik; erkölccsé vált s erkölcstelenné tett mindent, mi más ütemre ordít, tingli-tangli ábrándot, túlcukrozott nótát." (Csukás István: Bartók; „Láng-homloku. értünk sikolto térti, aki elolt tanítványként állunk mindahányan. okítsd-bátoritsd e ..kis hazát", hogy ..megtanulja" uljat-sorsát a nagyvilágban. Légy kimeletlen-kegyeilen is; ha kell. vonszolj bennünket ütve. ráncigálva; el ne hagyd a tieidet. Sarkcsillag. Eligazító: fordítsd e szélzokogást jó irányba." (Kálcli János: Egy Bartók-íenvkép aljára) ..Arkangyalgyermekarc. kerlelhetetlen. Tám adó eles éle mintha késsél Volna hasítva fájó elevenből Hallgató szája mosoly lalar Mi fáj neked? Vézna kis óriás. Tested meredő Szálkaként szúr a terbe fel És körül sajgó gyulladást okoz. Mint kivont penget hordod magadat. Miért haragszol?” (Balázs Béla: Bartók Belaj A pályatárs költő kérdéseire Bartók művei adnak leginkább választ, hiszen Kodály szavaival „az alkotó ezekbe helyezte bele jobbik énjét ’. Az élet és műalkotás elvá­ laszthatatlan kapcsolatát maga Bartók is megfogalmazta 1909-ben, leendő feleségéhez. Ziegler Mártához irt levelében: ..Erősen hiszem es vallom, hogy minden igaz művészet — a külvilágból magunkba szedett impressziók — az. ,.elmény”-ek hatása alatt nyilvánul m e g . . . Nem tudok másképpen művészeti term eket elképzelni, mint alkotója határtalan lelkesedésének, elkeseredésének, b u n d á n a k , dühének, bosszújának, torzító gűnyjának, sarcasm us-ának megnyilatkozását. Azelőtt nem hittem, míg magamon nem tapasztaltam, hogy valaki­ nek művei tulajdonképpen életrajznál pontosabban jelölik meg életének nevezetes ese­ ményeit. irányító szenvedélyeit.. Különös, hogy a zeneben mindeddig csak lelkesedés, szeretet, bánat, legföljebb elkeseredés szerepelt indítóokul — vagyis csupán az un. magasztos érzelmek. — Míg a bosszú, torzrajz. sarcasmus csak a mi időnkben élik vagy fogják élni zenei világu­ kat. Ezért tálán az előbbi kort megnyilatkozó idealizmusával szemben, a mai zene­ művészetet reálisnak lehelne nevezni, mint amely válogatás nélkül őszintén, igazan minden emberi érzelm et bevesz a kifejezhetek sorába." Ebből az ars poetica-ból érthető meg igazán Bartók költői világa, umelv kétség télén szélesebb horizontú a megszokottnál, s ez ad magyarázatot az irónia. ..torzraj/.. sarcasm us” gyakori megjelenésére is. A Goiterhallé-torzítása, az I. zenekari szvit iro­ 80

nizáló szakaszai, a M ed v etán c, az A llegro b arb aro , a Kicsi ázottan, a K é t p o r t r é — cím éb en is T orz — II. tétele, a fa b a b a csetlő-botló tá n c a , v ag y a C oncerto IV. té t e lé ­ n e k cirkuszi a tm o s z fé rá ja — b en n e a Víg özvegyből v e tt idézet — B a rtó k dü hö s i n ­ d u la t á n a k egy-egy p éldája. E zek m ö g ö tt egyik o ldalról az értetlen ség , r o s sz a k a ra tú g án cso sk o dás ú to n - ú tfe l e n ta p a s z ta lt „ é lm é n y e ” m u n k á l. 1907-ben írja é d e s a n y j á n a k : „ . . . a m a g y a r m a r h á k k a l — illetv e közönséggel n e m fogok tö b b et vesződni. H elyesen í r j a K odály e r r ő l: „ s z a m á rn a k n e m v aló fá c án p ecs en y e: ha bele is töm jük , m e g á r t neki." H a g y ju k a s z a m a r a k a t s z a m á r n a k len n i és m e n j ü n k m in d e n kom oly szellem i p r o ­ dukcióval k ü lfö ld re F ú l j a n a k az itteniek a ján o sv ilézb e m eg a vigözvegybe, sem m i közöm hozzá " Hogy B artó k ostorozó szavai kikel illetnek, e r r e egy ko rább i levél­ resztet ad m ag y arázatot. „Leveléből ez egyszer tú lságosan városi illat á r a d t ki. Városi em b erszag ! G y ű lö lt dolog! K edv es p a ra s z tj a im közt k ellem es ó r á k a t é l e k . . . M ajd, h a legközelebb P e s tre jövök, ö ss zeh aso n lítást leszek a p a ra s z ts á g s a m a ­ g yar á lta lá n o s intelligencia között! Szinte beteges gyűlölet kezd b e n n e m kifejlődni ez utóbbi i r á n t . . . ” — ír ja G r u b e r E m m á n a k 1906-ban. A „ po ko ljáró m ű v e k ” m ásik, so kk al m ély eb b réteg ének m egértéséh ez Illyés G yula költői lá to m á s a ad kulcsot: „Te megbecsülsz azzal, hogy fölfeded, mi n ek ed fölfedetett. a jót, a rosszat, az e ré n y t, a b ű n t — te b e n n ü n k e t növesztel. azzal, hogy m i n t eg y en lők k el beszélsz velünk. K öszönet érte, az e r ő é r t a g y ő zelem -vev ésh ez a p o k lo k o n is. lm , a vég, m e ly előre visz. ím , a példa, hogy ki szépen k im o n d ja a re tte n e té t, azzal föl is o ld ja.” M ert B a rtó k á té lte a 20. század e m b e r é n e k re t te n e t é t; „ m e g é lte ” a ta lá n le g f á j­ d a lm a s a b b e m b e ri trag éd iát, a fe l o ld h a t a tl a n n a k é rzett elhag ya tottságo t. Még nem tö l­ tö tte be 25. é le té v é t sem, a m i k o r 1905-ben k e serű en ír é d e s a n y j á n a k — s épp en P á r i z s ­ ból! — vég zetesn ek s e j te t t m a g á n y á ró l. .— Én, d a c á ra , hogy 20 ku bai — dél- és é szak ­ a m e r ik a i — h ollan d — spanyol — angol e m b e r r e l ebéd elek, dacára, hogy n é m e te k k e l és tö rökö kk el k ir á n d u lo k , — e lh a g y a to tt v agyok! . . . t e l j e s e n eg y ed ü l vagyok! És m e g ­ jö vendölöm , előre tudom , hogy az én so rsom ez a lelki elh a g y a to ttsá g lesz.” S alig k é t évvel k éső b b ezt ír ja : „ . . . a z a szom orú s e j te l m e m van, hogy az éle­ te m b e n n e m lesz m á s v igasztalóm , csak a z e n e . . . ” N em tu d h a t ju k , m e n n y it o ld h a to tt ezen a „ se jté s e n ” a k özv etlen családi, s csa k k e v e se k re szorítkozó b a r á t i környezet. De azt tu d j u k , hogy m űvészi és közéleti els zigeteltsége szin te v é g ig k ísérte életét. A k r i ­ tikusok ro sszin du lata, a v ezető zenei k ö rö k g án cso sk o d ása és a „ n a g y é rd e m ű " k özöm ­ bössége le tö rte B artók o t. A k é k s z a k á llú herceg v á rá t, m e ly e t a L ipó tv áro si K aszinó o p e ra p á l y á z a tá r a 1911-ben egy fél év a la t t ír meg, a bizottság elvetette, „ e lő a d h a ta tIa n n a k ' m inősítette, s ez a sorozatos k u d a r c o k m e lle tt végleg elk eserítette. E zért ír ja

81

a tőle segítséget k é rő Zágon G áza Vilmos zen eszerzőnek lem ondó sorait, 1913-ban: „ A n n a k . . . hogy én v ala m ily e n a k ció b a n részt vegyek, egy óriási a k a d á l y a van, ti. az, hogy egy esztendővel ezelőtt engem , m i n t zeneszerzőt h iv a ta lo s a n kivégeztek. Vagy az illető k n ek v an ig azu k : a k k o r én teh etség telen k o n tá r vag y o k ; vagy n e k e m : a k k o r ők a hülyék. M in d k é t esetb en kö ztem és k ö ztü k (ti. vezető z e n e e m b e re in k : H u b ay stb. közti zenéről szó sem lehet, eg y üttes akcióról m ég kevésbé . . . B e l e n y u g o d t a m te h á t abba, hogy e z e n tú l csak író aszta lo m s z á m á r a írok Ami külföldi szerep lést illet, 8 évig h iá b a fá r a d ta m , hogy v a la m it elérjek . Meg­ u n t a m a dolgot és m i n d e n további ag itáció t b esz ü n te tte m , szintén m á r egy é v e . . . . N yil­ ván os szerepléssel e g y t é r r e s z o r ítk o z o m : a zenefolklore terén fo ly tato tt k u ta t á s a i m érd e k é b e n s em m iféle lép és t sem sajnálok. . . . S z ó v a l én most h iv a ta lo s a n n é p d a lt gy ű jtö k , rev id e á lo k C z e rn y -e tű d ö k e t (u tób­ b it persze csak anyagi o kokból); ellen b en k o m p o n á ln i csak m in t m a g á n e m b e r szoktam , csu p á n családi h a sz n á la tr a . V igasztalásul m ég csak an n y it, hogy h a én az üg y ü k m ellé állnék, úgyis csak k á r u k v o ln a belőle. M e r t am it én pártolok, a z t a h iv atalo s zenei kö rök s z á m u k ra — joggal — g y a n ú s n a k érzik m á r jó előre.” Később, sajn os csak rövid időre, v a la m it ja v u l t B a rtó k helyzete. „Az 1917. év d ö n ­ tő v á lto z á st hozott a b u d a p e sti közönségnek m ű v e im m e l szem b en ta n ú s ít o tt m a g a t a r ­ tá s á b a n — o l v a s h a tj u k ö n é le tra jz á b a n . M e g é r h e tte m végre, hagy egy n ag yob b m ű v e met, A fából fa r a g o tt királyfi cím ű t á n c j á té k o t T an g ó Egisto k a r m e s te r vezénylete a l a t t zeneileg k ifo g ástalan elő ad á sb an h a ll h a tt a m . 1918-ban ug y an csak T an gó m u t a tt a be rég eb b i színpadi m ű v e m e t, az 1911-ben i r t ,,A k é k sz a k á llú herceg v á r a ” c ím ű egyfelvonásos z e n e d rá m á t." 1919 ben hosszú h a llg a tá s u tá n z o n g o ram ú v eiv el lépett pó diu m ra. Szerzői estjéről K o d á ly ír t m é l ta t á s t : „K ilenc é v n e k k elle tt eltelnie, míg B artó k ú jr a a közöm bös k o n ­ certkö zö nség elé lé p h e t e tt egy estével. Ez a la tt új m ű v e k hosszú s o r á t fejezte be, m e ­ ly ek az eléb ü k té v e d t zen e-,.b a rá to k b ó l” ré m ü le te t, m eg n e m é rtő és r o s s z a k a ra t ú ú j ­ s á g k r iti k á k b ó l frivol élce lő d ést v á lt o tt a k ki, sz e r z ő jü k n e k g ú n y t és ü ld ö z te té s t hoztak. Ű ped ig a biztos ösztön z a v a rta la n s á g á v a l h a l a d t a m a g a ú tj á n .” Ez az ú t to v á b b r a is rögös volt. Elég h a „A csodálatos m a n d a r i n ” kö rü li h e c c k a m ­ p á n y r a u ta l u n k : itth o n i b o jk o ttálás, a kölni b e m u t a tó kö rüli bo trán y o k . Ezzel c s a k ­ n e m egy idejű leg s a jtó t á m a d á s o k é rté k n é p z e n e k u t a tó m u n k á j á t illetően, „ h a z a fia tla n k ú tm é r g e z ő ” és h aso n ló v ád ak . N e m csoda, h a B a rtó k is m ét visszavonul, s k ö rü lö tte eg yre i n k á b b sű rű sö d ik a csend. É rd e m e s e rr ő l T ó th A la d á r 1931-ben í r t jegyzetét idézni. „ B a rtó k Béla m o st lé p e tt é le tén ek ö tv e n e d ik esztend ejébe. T a lá n ig azu k v a n a zo k ­ n a k , a k ik azt m o n d j á k : ö tv e n é v e sn e k len n i n e m érd em . A nny i bizonyos: h a n á l u n k n e m v o ln a szokásos ö tv en év e s m ű v és zek et h iv a ta lo s a n felköszönteni, n em z e ti a j á n d é ­ k o k k a l elhalm ozni, díszelő ad áso k o n ü n n e p e ln i, a k k o r n e m v o ln a a n n y ir a beszédes az a szép csend, am elly el B a rtó k B élát ö tv e n e d ik s z ü le té s n a p ja a lk a lm á b ó l s a j á t h a z á j a köszöntötte. Ki k í v á n n á az ü n n e p sé g e k k e l s ű r ű n h iv alk o d ó m o stan i m a g y a r v ilá g b a n egy B a r ­ tók ü n n e p e lte té s é t? M ag án y o s re m e te k ö zö ttü n k ez a szellem óriás. T is z te ln ü n k kell c se n d re in tő m a g á n y á t. És h a m égis szólunk, sz a v u n k n e m le h e t h an g o s ü n n e p i szózat, h a n e m csak to lm ács a a n n a k , a m irő l az ö tv en év e s B a rtó k körü li n é m a s á g beszél.” S hogy az elszigeteltség to v á b b r a sem oldódott, a z t k é t évvel k éső b b m e g i n t csak T ó th A l a d á r teszi szóvá: „ B a rtó k B éla m á r é v e k ó ta n e m lép b u d a p e s ti h a n g v e r s e n y ­

ig

dobogóra. Z árkó zott, m a g á n y o s é letet él h ű vö svölgyi o t t h o n á b a n — m i n t aki lerázza m a g á ró l a k örö tte pereskedő, ú t j á t vesztett m ai világ ezernyi bilincsét S zav át legfel­ jeb b rá d ió b a n h alla tja , m i n t aki csak a M esszeségnek beszél.” S n em csak a fővárosi, de v id ék i szereplései is hosszú időre m eg s z a k a d n a k . Ifjab b B artó k Béla közlése szerint, ezt a „ v is szav o n u ltság o t” az 1934-ben N y íre g y h á z á n t a r ­ tott h a n g v e rs e n y e o ld o tta fel, s ettől k ezd v e ism ét v állalt vidéki ko n certek et. Ilyen e lő zm én y ek is m e re té b e n te rm ész etesn ek tűnik, hogy 1935-ben a K isfaludy T á rs a s á g n ek i ítélt G re g u s s - é rm é t n e m fo g a d ta el. Igaz, az in d o k lás is m eglehetősen s u t á v á te tte az egész ügyet. H a ..jó szán d ek ú ” volt is a ja v a s la t, m égis m é ltá n s é r t­ h ette B artó ko t, hogy a h á ro m színpadi mű, a Táncszvit, a C a n t a t a P r o f a n a és még egy sereg jelen tő s alk o tás b ir to k á b a n , a 30 évvel k o rá b b a n k o m p o n á lt I. z e n e k a ri szv it­ jével „ é rd e m e lje ki" a m ag as k itü n tetést. V isszautasító levelében m egjegy zi: „Én ugyan nagyon szeretem ezt a m ű v e m e t: igazán kiváló telje s ítm é n y e egy 24 éves f i a ta l e m b e r ­ nek. De az 1929— 1934. év közben sokkal jobb. so kk al é re tte b b m ű v e k e t is m u t a tt a k be M agyarországo n, p éld á u l a „Székely fonót", vagy a „ G alán tai tá n c o k a t”. K o n k lú z ió ja e g y é rte lm ű : „És végül szab ad le gyen k ije le n te n e m , hogy a G reg uss é rm e t n e m ó h a jt o m e l ­ fogadni sem a jelenb en , sem a jövőben, sem éltem ben, se m h o lto m b a n .” Igazság érzete m e g ó v ta m in d e n elfogultságtól, ö n m a g á v a l szem b en is. 1944-ben Szi­ geti J ó zs efn ek ír t lev eléb en em líti a H eg ed ű v ersen y a m e r ik a i fog ad tatását. (A szólót M e n u h in já tszotta.) „Az elő adás c s a k u g y a n k itű n ő volt. L e g jo b b a n a n n a k ö rü lte m , hogy a h a n g s z e r e ­ léssel sem m i baj sincs. S e m m it sem kell r a j t a változtatni. — A k ri ti k u s o k p ersze — h ív ek m a r a d t a k ö n m ag u k h o z, b á r egy á r n y a l a tt a l k e d ­ vezőbben írtak , m i n t ren d es en . N em is te n n é m szóvá őket, de a z egyik a következő b a ro m sá g o t m o n d t a : ő n e m hiszi, hogy ez a m ű k i f o g j a s z o r í t a n i a B e e th o ­ ven-, M en delssoh n -, B r a h m s -v e rs e n y e k e t. Hogy le h e t ilyen hü lyeséget ír n i: h á t ki az a b o lo n d o k h á z á b a v aló őrült, ak i m ű v é v e l „ki a k a r n á szorítan i" az o k a t a m ű v ek et. Ha azt ír ta volna, n e m hiszi, hogy m e llé jü k állíth ató , vagy v alam i hasonlót, ak k o r r e n d ­ ben le t t v o ln a a dolog " S még egy kis epizód, am ely a „kis d o lg o k b an " való tisztaságát á r u l j a el. A N ew Y o rk b a n élő K e c sk e m é ti P á ltó l egy görög k ö te te t kér, m e r t egy idézetre len n e sz ü k ­ sége. „Pali, v a jo n v a n n e k e d egy T h u k id y d e s - e d ? M ert idézni a k a r o k belőle egy m o n ­ d a to t: a F e rik le s e lp a r e n tá ló beszédét k ö zv etlen ü l megelőző részből. Igaz, hogy csak angol fo r d ítá s b a n ; b á r szép v o ln a az e re d e tit is m ellék elni, de ezt nem lehet, m e rt a k k o r úgy látszanék, m i n t h a é r t e n é k görögül, m á r p e d ig ez n e m igaz.” M ert B a r tó k a szó teljes é r te lm é b e n „v ir ju s tu s ” — igaz e m b e r volt, a p é ld a m u ta ­ tó a n n ag y o k fa jtá já b ó l. C sak így le h e t e tt fó k u sza k o r a sz e b b e t-jo b b a t a k a r ó szelle­ m einek, 5 csak ezáltal v á l h a t p é ld a k é p p é a késő utó d o k szá m á ra . P o r t r é v á z l a t u n k lek e re k íté sé h e z B alázs B éla „elk é sett b ú c sú le v e le ” kívánkozik, am ely összegezi m in d azt, a m i t B a rtó k e m b e r i és művészi n ag yság a v a l a h a is jelen th et. „ H u s z o n h a té v i b ú jd o s á s u t á n teh o zzád a k a r t a m visszajön ni. Sok jó m a g y a r b u j ­ dosott szerte a világon, a k it B a rtó k B éla m á g n e s e t a r t o t t meg k e rin g ő bo lyg ón ak a m a g y a rsá g k örü l, e ls z a k íth a ta tla n u l. T e voltál az, a k ié r t h a z á n k n a k v á l t h a tt u k ezt az országot és n é p ü n k n e k ezt a népet. M in d e n g y aláz ato k és szégyenek ellenére mégis büszkén. B artó k Béla vo lt a h it és ígéret, je le n te tte azt, a m i é r t h a z a j ö t t ü n k . . .

83

„Nem én vagyok hivatott, hogy szakszerűen méltassam zenéd jelentőségét, mellyel a magyar nép lelkét úgy építetted be az emberiség történetébe, mint a fáraók pira­ misaikat. De én nem csak zenédet hallottam, hanem közös m unkánk idején l á t t a ­ l a k d o lg o z n i... És én nem csak zongorádnál és kottáid fölé hajolva láttalak, de láttalak harcot állni a legsötétebb ellenséggel, a regi úri magyar világgal. L áttam én mindig emeli, fáklyás fejedet, mikor még nem hencegett veled a „m agyar közönség”, mikor olyan egyedül voltál, mint a kisujjam és mi négy-öt barátod csak mint kiáltójelek állhattuk körül dacos és kicsúfolt magányosságodat. Nem kellett akkor a zenéd a kutyának s e . . . Senki se segített. Mindenki bántott. De az nem állított meg egy percre sem. És nekem megadatott, hogy járhassam veled a Tisza-hatat, a nép hangját keresni. L áttam a leggerincesebb, legnyakasabb, legtisz­ tább magyart. Nagyon olcsók lettek manapság a vitézségi érmek és muszályhősök tömege követel juta lm a t szenvedéseiért. Én csak egy igazi hőst ismertem: Bartók 'Bélát. Áldott ezért az én sorsom. Mert hihetek az emberben. Szememmel láttam az em ber legmagasabb erkölcsi értéket.”

F á i G y u la : T a lá lk o z á s

81

DÁVID FERENCNÉ:

Képes Géza verse Bartók Béláról K épes G ézának, a m ég B a rtó k k o r t á rs n e m z e d é k é h e z so r o lh a tó k ö ltő n k n e k k é t szép v e rs e van, a m e ly e t B a rtó k zen e m ű v e k ih lettek . M i n d k e ttő n e k a c ím e: „ B a r tó k ”. Csak az ih lető é lm é n y r e u ta ló alcím b ő l t u d j u k meg, hogy a z e g y ik az V. vonósnégyes h a t á s á r a szü letett, a m á s ik a t m eg — a k lasszikus szo n ett feg yelm ezett, k ö tö tt k e re té n feszülőt — a f e lú jíto tt A csodálatos m a n d a r in első e lő a d á sa u tá n (1956 jú n iu s ) írta. Ez utóbbi vers k a p c s á n író d o tt ez a kis cikk. A vers m e g s z ü le té sé n e k id ő p o n t já ­ b a n a „ B a r tó k - p ö r ” m á r eldőlt. A szín p ad i m ű v e k k ö z ü l . . . A csodálatos m a n d a r in a legkeserűbb , és mégis a z az érzésü n k , hogy e b b e n a zord, v a d d a r a b b a n , ebben a „ h a l á l t á n c b a n ” m u t a t j a m eg B a r tó k a z igazi u t a t . . . H a v a l a m i t ig azán ak arsz, l e ­ gyél e m b e r v ag y osztály, n e m z e t v agy nép, n e m h a lh a t s z m eg addig, a m íg el n e m é rte d .” — ír ta ró la M ih ály A n d r á s a T á r s a d a l m i S zem léb en , 1955 o któ berében . A B a rtó k h a g y a té k egésze — m o s t m á r a „ p e rb e fogo tt” m ű v e k k e l teljessé v á l­ va — elindu lt, hogy itth o n is m e g h ó d íts a a sz é p s é g re és ig a z s á g ra n y it o tt sziveket. E r ­ r e a tö r té n e lm i p il la n a t r a u ta l K ep es G éza v e rs é n e k első négy so ra: „M i k o r v é g r e a M a n d a r i n t

— m it az in d ex rő l é p p le v e ttü n k — h a llh a ttu k ú jra : jo g szerin t m á r vég leg az ő n é p e le ttü n k .”

A B a rtó k éle tm ű ügye — e n n e k e lle n é re — m áig sem lezárt. Igaz, hogy m a m á r „jog szerin t végleg a ő n é p e le t t ü n k ”, ám a b i r to k u n k k á le t t kincs b e fo g a d á s á ra a lel­ kek e g y re széleseb b körét, e g y re n a g y o b b töm egét m e g n y itn i: ez a f e l a d a t még hoszszú id ő re m u n k á t ad m in d a z o k n a k , a k i k k ép esek m á s o k a t is elvezetni B artó k Béla z e n éjén ek tiszta fo rrásáh o z E r r e a m ég m a is id ő szerű fe l a d a tr a m á r 1948-ban fig y e lm e z te t S zérv án s zk y E n d re a S zab ad N ép fe b r u á r 15-i s z á m á b a n : „N e m s z a b a d a z t g o n d o ln u n k , hogy azért, m e r t B a rtó k k o rt á rs a i v a g y u n k , m i n d j á r t első h a llá s ra m a r a d é k t a l a n u l m e g é r tjü k zenéjét. A h a la d ó a lk o tó m ű v é s z e lő r e m u ta t, és ú g y f o l y ta t ja a h ag y o m á n y o k a t, hogy ez n e m k ö z v e tle n ü l é rz é k e lh e tő a k o rt á rs szá m á ra . A k o r t á r s n e m m in d ig érti m eg a k im ag asló m ű v é s z ir án y át. V o n atk o zik ez a sz a b á ly la ik u s o k ra és s z a k m a b e li­ e k re e g y a r á n t . ” Á m é rd e m e s h inn i, h o g y n e m h iá b a v a ló a z erőfeszítés: közel k e rü l n i a géniusz leikéhez. M e r t segítségével ö n m a g u n k , e m b e r v o lt u n k jo b b ik feléhez is h a m a r a b b e l­ ta lá lu n k . Ü g y m i n t azok, a k i k n e k m á r m e g a d a to tt, hogy e l r ú g j á k „a röghöz ta p a d t u n t p e r c e t s é ljé k az új le g e n d á t.” Meg kell te r e m te n i le lk e in k m in é l nag y o b b tö m e ­ gében a n n a k a lehetőségét, hogy v elü k B a r tó k m u z s ik á ja „cso d át te g y e n ”, A csodálatos m a n d a r i n zenei é l m é n y h a tá s a is m eg f o g a lm a z á st n y e r K ép es G éza

85

s z o n ettjéb en . A m á s o d ik v e rs sz a k ü n n e p é ly e s j a m b u s a i b a n m i n t h a n e m is szavak, h a n e m d a ll a m o k zu h o g n á n a k . Egy o ly an s z f é rá b a e m e l k e d ü n k itt, a m e l y b e n a p illa ­ n a t v a rá z s á n a k é r z é k e lte té s é re m á r n in c s e n e k szavak . A kö ltő mégis v állalk o zik rá, hogy k im o n d ja a k i m o n d h a t a t l a n t : „ M e g n y í l t a súlyos é g f e l e t t ü n k , lá ttu k f e lé n k k é k láng g a l in t s fé n y ü tö tte n á lltu n k , a m in t leh u llt a fü g g ö n y és h e b e g tü n k .”

B iz o n y á ra m in d e n k ín ja , k ö n n y e b b ü lé s versso r szép en

B a r tó k B éla h a z a t a lá lá s á n a k egész k ü zd elm es ú tja , a „ B a r tó k - p o r ” g y ö tr e lm e á th u l lá m z o tt a kö ltő lelkén, a m i k o r a szo ron gás és m e g ­ á r a d á s á t és a h a zaérk ezés b iz o n y o s ság át k ifeszítette a z utolsó h á ro m zengő h ú r j a i r a : „ S z á n k sz ó ln i ró la s z in t e restet, k it o lya n sokszor m e g ta g a d tu n k s a k i m á r tö b b é n e m e r e s z t e l.”

K ép es G éza v e rs é b e n a ta r ta l o m és a fo r m a a b a rt ó k i tö r e k v é se k k e l harm onizál. M i n t ah og y a n agy m a g y a r zeneszerző a d a lk in c s le g s a já to sa b b és legősibb réteg eibő l m erít, hogy erre, m i n t a l a p r a é p ítv e z e n d ítse m eg k o r á n a k le lk é t és legidő szerű bb p ro b lém áit. K épes G é z a p edig a k lassziku s szo n ettbe, e b b e a szigorú és s z ik á r f o r m á ­ b a önti b e le a v e rs m e g í r á s á r a ihlető p i l la n a t tú l á r a d ó lelkesültségét, s a p a r t t a l a n ö rö m és felsz a b a d u ltsá g érzését. R e n d k ív ü l fe g y elm ezetten és n a g y ho zzáértéssel v á lo g a t ja m eg a k ö ltő a z á b ­ rá z o lt tö r té n e lm i p i l la n a t h o z és léle k á lla p o th o z a leg k ifejező b b nyelvi eszközöket is. Így p é ld á u l a szo ro n g ató n y o m á s alóli f e lsz a b a d u lá s f o l y a m a t á n a k érzé k e lte té sé h e z az első v e rs szak b an , ah ol k ie m e lt sz e r e p ü k v a n a m in d e n s o r b a n ten gely h ely zetb en álló h a tá r a z ó s z ó k n a k : „M iko r v é g r e

a M a n d a rin t

— m it az in d exrő l é p p le v e ttü n k — h a llh a ttu k

ú jra

már v é g l e g

jo g sz er in t

az ő népe le ttü n k.”

A h a r m a d i k v e r s s z a k b a n a z ellen tétes jelző- és á l l í t m á n y p á r su g a llja n a g y erővel a k ö ltőb en m e g t e r m e t t bizonyosságot: a k ik itt ta n ú i v o lt a k a s z e m ü k e lő t t születő csodának , azok ettő l a p erctő l k e z d v e egy „új le g e n d a ” k o r á t élik: ,.E lrúgtuk percet

a röghöz ragadt u n t

s é l t ü k

az

új

leg e n d á t.”

K ülön fig y elm et é rd e m e ln e k a v ersben az erős m eg érzék itő fu n k c ió b a n a l k a l m a ­ zott alliterációk . Így p é ld á u l a sz o n e tt m á s o d ik v e rs sz a k á b a n . T ö bb ször szó e sett m á r a pillanat, a zenei é lm én y h a tá s á n a k lélek b e s u g á r z á s á r ó l : a nag y m e g k ö n n y e b b ü ­ lés, de a z alig elviselh ető e rő v e l feszítő, h ullám zó, h a lá n t é k o n dob oló lelki te líte ttsé g ­ fűtöttség, szin te ex táz is és a m á r - m á r b é n u ltság b a, n é m a s á g b a sújtó, n y o m a s z tó zse­ nialitás, élm ény, szorító, e m elő érzéséről. M in d e z t m ű vészien é rzék elteti a költő az

86

e m l ít e tt v ersszak „ f” a lliteráció iv al, és az a llite rá ló sz a v a k le lk ek et egybeölelö je l e n t é ­ s ív é v e l: (m eg ny ílt az ég) f e l e t t ü n k — (int) f e l é n k — f é n y ü t ö t t e n (áll­ tunk), m ik o r le h u llt a f ü g g ö n y . . . E m líté s t é rd e m e l m ég e v e rs s z a k b a n a f é n y ­ ű t ö t t é n (álltunk) határozó. K ü lönös összetétel, am ely a „ fény " elő ta g g a l egyszeri k ö z ­ n y e lv b e n n e m h a s z n á lt ta r ta l m i - h a n g u la t i sug árzású . É p p e z é r t r e n d k í v ü l érzékletes k ö l­ tői nyelvi rem eklés. Az egész v a ló n k a t b eragyogó fén y éltető m elege és világossága u g y a n ú g y o tt v ib r á l benne, m in t az a d e rm e d ts é g és d ö b b en et, a m e l y e t a h ir te le n jött, alig elv iselhető ö rö m vagy f á j d a lo m okoz, a m i n d e n n a p o k e g y e n r u h á j á b a szokott, cso­ d á k h o z em e lk e d n i alig tud ó lelk ű n k b en . A befejező h á r o m v ersso r ö n nö n v ig a s z ta l á s u n k r a is íródott. V ég re fe ln ő ttü n k m á r a n n y ir a , hogy le g a lá b b felfogni k ép e se k v a g y u n k , m it v e s z t e tt ü n k azzal, hogy — ha időlegesen is — e lt a s z íto ttu k m a g u n k tó l a m a g y a r r á és e m b e r r é e m elk ed n i e g y a r á n t segítő b a rtó k i örökség egy részét. U g y a n a k k o r azt is s u g a lljá k ezek a sorok, hogy az igazi géniusz e ll e n á ll h a ta t la n u l m a g á h o z e m e l b e n n ü n k e t. F ü g g e tle n ü l attó l, hogy s e ­ g ít jü k - e e b b e n az ö nzetlen o d a a d á s á b a n , v agy ép p en é rte tle n s é g ü n k k e l keresztezzü k — legaláb bis á tm e n e tile g — n ag y szerű tö r e k v é se it a n n a k , „k i t o l y a n s o k s z o r m e g t a g a d t u n k s a k i m á r tö b b é n e m e r e s z t e l . "

Ez a befejezés o ld j a fel egészen a lelki feszengés és szégyenkezés á l l a p o tá t is b e n ­ n ü n k , a m e l y e t a v ersszak kezdő s o r á n a k „sz” alliterációi k e lte tte k , s a m e ly e t a b e é k e ­ lődő disszo n án s „ r - ”-e k csak t o v á b b e r ő s íte tte k : „ S z á n k s z ó l n i r ó l a s z i n t e r e s t e l ’’. Szégyenkezés és re s te lk e d é s h e ly e t t k ö z e le d jü n k B a r tó k B éla szellem éhez tiszta lelk iism e re tű szerén y ség g el és cso d ára t á r t szívvel. Ügy, m i n t azok a m u n k á s d a lo s o k tették , a k ik n e k n e v é b e n Székely E n d re 1947-ben a k ö v etkez ő s o r o k a t ír ta B a rtó k B éla s z ü l e té s n a p já n c ím ű í r á s á b a n : „N em v a g y u n k n a g y k é p ű e k és b e v a ll ju k : B a rtó k ze­ n é jé n e k egészét n e m érti, n e m fogja fel a tízezer m a g y a r m u n k á s d a lo s . H angszeres z e n é jé n e k egy részéh ez m ég n e m t u d u n k k özelférkőzni, de érezzük, hogy e z e k e t is n e ­ k ü n k írta. K ó ru s a it és d alait, a m e l y e k e t m i a j k u n k r a v e ttü n k , m á r egészen m a g u n ­ k é n a k t u d j u k . . . H a pedig ez a m ienk , e lő b b - u tó b b m i e n k lesz a töb bi B a r tó k - m ű is.” H iggyük hittel, hogy így lesz!

F elh aszn ált m ű : B re u er J á n o s : B artó k és K o d á ly . T a n u l m á n y o k s z á z a d u n k m a g y a r z e n e t ö r ­ t é n e t é h e z . B p . 1978. M a g v e t ő iK. — (A p r ó z a i i d é z e t e k a B a r t ó k B é l a c. f e j e z e t b ő l v a l ó k .)

87

P ál G y u la: T a n u lm á n y (M emento)

88

Művészet VIKÁR SÁNDOR:

Zene és társadalom K e ll- e ze n e a t á r s a d a l o m n a k ? K o d ály Z o ltán sz a v a iv a l felelek: „A zen e az é l e t ­ n e k olyan szükséglete, m i n t a levegő. S o k an csak a k k o r v eszik észre, ha m á r nagyon hiányzik. N ém ely e m b e r n ag y o n k evéssel b e é ri . . . m ég sem é lh e t n é lk ü le ”. Ki lá t o tt m á r közös ö rö m e t vagy b á n a to t, d ia d a l m e n e t e t vagy gy ászü nnep et, k ö r ­ m e n e t e t vagy fo r ra d a lm i felv o nu lást, tá n c o t és p á r i a k e r e s é s t zen e n é lk ü l? Ki n e m t a r t j a te rm ész etesn ek , hogy a játszad o zó k is g y e rm e k , a ta k a r ít ó háziasszony, a sz á n tó ­ vető, a szerelő, a szobafestő, a p á sz to r és az idd o g áló ö re g e m b e r dúdol, fü tyül, én e k e l vagy f u r u ly á z ik ? V ajo n a n em ze ti h im n u sz, a t e m p lo m b a n elh an g z ó h á laé n ek , a böl­ csődal és a halotti s i r a tó csak az éle t felületi csillanása-e, vagy m ély ség ein ek felizzá­ s a ? T a l á l t a k - e m á r zen étien n é p e t? Nem. Az e m b e r z e n e ib b lény, m i n t az én ek es m a ­ d ár. M in d e n időben, m i n d e n é l e t m e g n y i lv á n u l á s á n á l zenél. A zene é rte le m -, é rzelem -, h a n g u la t - és g o n d o la tfo rm á ló jelentősége v a ló já b a n so k k a l n a g y o b b an n á l, m i n t a h o g y a n a k ö z tu d a t b a n él. A t á r s a d a l o m jelen leg i f e j le t t­ ségi fo kán, a X X. század d e m o k r a ti k u s és te c h n ik ai v í v m á n y a i n a k b ir to k á b a n m e g ­ s z a b a d u l t térbeli és időbeli h ely hezkötöttségétől. V a lam ily en fo r m á b a n m in d e n k i e l­ j u t a zenéh ez és v a la m ily e n zene m in d e n k ih e z eljut. T u d v a vagy tu d a tla n u l, a k a r v a vagy n e m a k a rv a , jó f o rm á n m i n d e n e m b e r é le té n e k részévé vált. T á rs a d a l m i igény k a p c so lja az e m b e r e k h étk ö z n a p ja ih o z , é p p e n úgy, m i n t az ü n n e p n a p o k h o z . R e n d k í­ vüli h a tá s a lehet, a sz a v a k b a n m e g r a g a d h a tó g o n d o la to k n á l m é ly e b b re h a to l és c s a k ­ nem á lla n d ó je le n lé te f o r m á lj a az e m b e r e k é r te le m -, é rz e le m - és h a n g u la tv ilá g á t, j e ­ len tő sen b efo ly á so lh a tja tá r s a d a l m i k ö zérzetü k et. M i n d a m e l le t t a z é r t t a g a d h a ta tl a n , hogy a mi t á r s a d a l m u n k b a n is nagy on sok an é ln ek zene n élk ü l, illetőleg e g y á lta lá n n e m t a r t j á k az é le ib e n fontos tényezőnek. ISz n e m c s a k a jelen idők, vagy egyes tá r s a d a l m i o sztály tün ete, h a n e m m in d en korszaké, a h o l a ze n e tú lz o tt m é r té k b e n csak befogadást, élvezetet, n e m pedig a k tí v rés zv ételt jelent. Ügy v a n n a k vele, m i n t az elk én y e z te te tt g y e rm e k a já té k a iv a l, r u ­ háival, ső t a k ö rn y e z e té v e l: m e g u n ja , cseréli, eldobja, d u r v a vele szem ben, m e r t csak p illa n a tn y i k ie lé g ü lé s re szolgál es n e m ta r to z ik a z élete mélységeihez. N e m k e lle tt a l­ kotni, n e m k e ll e tt é rt e k üzd en i, n e m k e ll tiszteln i és szeretni. Az ilyen tá r s a d a l o m a z é rt n e m becsüli a zenét, m e r t á ll a n d ó a n a fü lé b e zúg, a m i k o r csak neki tetszik, g y a k r a n a k k o r is, h a n e m tetszik. N e m is figyel rá, csak étkezése, beszélgetése, szó­ ra k o z á s a h á tt e r é ü l szolgál. E z é rt je l e n t a z igazi z e n e k u l tú r a e lső sorb an én e k lő készséget. A k ö z é p k o r is így érezte, ped ig n e m v e te t té k m eg a h an g szeres g y a k o rl a to t sem . De jól érezték, hogy csak a s a j á t h a n g u n k le h e t ö n m a g u n k le g h iteleseb b in t e r p r e tá to r a . A n é m a e m b e r ­ ben m in d ig v a n v a la m i k ísérteties, ijesztően idegen. Az é n e k e l t d a ll a m m in d ig h ív e b ­ ben idézi a lelket, a z é r t h a m a r a b b is kapcsol össze m á s ik lélekkel. A közös é n ek lé sb en

89

úgy szólván lelki azonosságig k ö z ele d h etn ek e g y m ás h o z m á s k ü lö n b e n egészen elütő egyéniségek. A té r z e n é t h a llg a tó tömeg s o h a s e m fogja megközelíteni az é n ek lő tö m eg lelki in ten zitását. A z e n e k u l tú r a m indig is az egész nép [elé fo rdult. A m ik o r a ri s z to k r a ta v o n á s o k a t öltött, vagy tú lzásb a v itte a v irtu o zitás tiszteletét, e ls e k é ly e s e d e tt es k é n y te le n volt ú j r a m ély ség ek et keresni. N e m m o n d h a t o tt le az egész t á r s a d a l o m r a való igényéről. T e h á t a zene az egész tá rsa d a lo m é , m ű v elts é g é n e k egyik gyökeres fo rm á ja . O lyan gyökeres form a, m i n t a nyelv és a z iro d alo m . E zért a t á r s a d a l o m r a nézve n e m m i n ­ degy, hogy zenei m ű v e lts é g e k o m o ly -e v ag y n em . Ahol széles r é te g e k m egelégszenek k ö n n y ű és é rté k te le n zenei táp lá lé k k a l, o tt á l t a l á b a n a m ű v elts ég sekélyes v o ltá ra le h e t k ö v e tk e z te tn i Az alacso n y n ív ó jú ze n e e ls zo k tat a f o r m a szeretetétő l, p o n g y o lá­ vá teszi a kifejezést, m e g a k a s z tj a a k o ncen tráció t. Viszont a kom oly zene mély érzést, belső o daad ást, kiegyensúlyozó, á tt e k in t ő k épesség et feltételez. Ö ntudato s, ön álló f e j­ lő d ésre érd em es n é p n e k a zen éje is mély, ö n á lló érték. Az ilyen nép b á tr a n kö zeled ­ h etik m ás, id egen zene felé is. N em a felületrő l fog kölcsönözni, h a n e m az igazi valót keresi fel, életképes, a m a g a te r m é s z e té t g azdagító c s irá k a t keres. E zek et a g o n d o la to k a t n e m v alam i n e o h u m a n i s t a zenei p ro p a g a n d a sugalm azza. M ű v elő d éstö rtén eti közkincs, a m i t a Kelet, Kína, In d ia ép p en úgy m a g á é n a k vallott, m i n t a görögség n y o m á n a m ű v elő d ő E urópa. U g yanilyen közös meggyőződés az is, hogy a tá r s a d a l o m b a n a zenei nevelésre szü kség van. M in d en m a g a s a b b e m b e ri tén y ek e d és, igy a helyes erkölcsi m a g a ta rtá s , a logikus gondolkodás, a testi egészség épségben ta r tá sa , a m űvészi tevék enység egy­ f o r m á n n e v e lé st követel. M inél m a g a s a b b a k u lt ú r a , a n n á l in k á b b Az egyszerű e m b e r ösztönei még biztosak és h a té k o n y a k , a m á r m ű v e l t em beréi k ev ésbé A falusi e m b e r is é n ek el rossz zenét, d e o lt a slág er jó v al h a m a r a b b eltűn ik , m i n t a v áro s b an . P e r ­ sze a falu és a v á ro s közt la s s a n k é n t leo m la n a k a v álasztófalak, s kö zeleb b k e rü l n e k eg y m á s h o z k u lt u r á l is té r e n is. A m ű v e lt e m b e r n e k jó val több k ritik a i sz e m p o n tra és g y a k o rla ti tá m a s z t é k r a v a n szüksége, m e r t b e n n e jó v a l nag y o b b a m e g t á m a d h a t ó fe ­ lü le t és so k k al k e v e se b b a m a g á v a l hozott egészséges hagy om án y. K ö z é p o sz tá ly u n k ró l K odály Zoltán 1928-ban így írt: „ . . . m é g n a g y o b b m ű v e l t ­ ségű k ö re in k b e n is g y a k ra n kínosan k iü tk özik a zenei tá jé k o z a tla n sá g . F e jl e tt ir o ­ dalm i, k é p ző m ű v é szeti m űv eltség gel zenei in fa n tiliz m u s j á r együtt, s a k ik jo bb k é z ­ zel a jó é r t k üzd en ek , b a l kézzel a zenében p o n y v a ir o d a im a t p á rto ln a k . Az a m a g y a r tá rsa d a lo m , m ely k itű n ő e n is m eri a fa jb o r és kocsisbor közti különb ség et, zenei k o ­ csisboron él. N e cso d álk o zzu n k teh at, hogy a k o n c e r t te r m e k a n n á l üreseb bek , m i ­ n é l é rté k e s e b b a m ű s o r .” A felszabadu lás ó ta a z é r t e b b en ném i ja v u l á s tö rtén t, n e m m i n t h a m á r n e m vo l­ n a m i t ja v ítan i. Még n ag y o n so k an m a is zenei a n a l f a b é ta s á g r a v a n n a k ítélve, sza­ b a d p r é d á u l a l e g h i tv á n y a b b zenének. Zenei é le tü n k tá r s a d a l m i v o n a tk o z á s a it ed dig n á lu n k a r á n y l a g k ev esen k u ta t tá k . T á r s a d a l m i g yö kerű tén y ező k d ö n tő e n b efo ly á so ljá k z e n e k u l tú r á n k fejlődését. U g y a n ­ is a szellem i jav ak , k ü lö n ö sen a zeneiek, s e m m ifé le tá r s a d a l m i r e n d s z e rb e n n e m v á l­ h a t n a k m a g á n t u la j d o n n á . Á tm e n e ti állap o t, v ag y a d e k a d e n c ia jele, m i k o r a zenei te rm e lé s és fogyasztás n in c s e n e k szoros e g y m á s ra u ta lts á g i viszonyban. M in d e n fé le zenei s tíl u s n a k lé tfe lté te le az, hogy bizonyos d a lla m c s o p o rto k a t és a h h o z tarto zó h e ­ lyes e lő a d á s t m i n d e n k i e g y f o r m á n a m a g á é n a k tekintsen . N á lu n k k ü lö n ö s e n a k o r ­ tá r s zen ében m ég n in c s e n m egfelelő k a p c so la t a lk o tó m ű v é s z és közönség között. V á ­ ro slak ó k ö zö n ség ü n k ja v a r é s z e m ég m a is k özö m b ö s az új m a g y a r m ü z e n e n ag y szerű k ib o n ta k o z á s á v a l szem b en . A főisk o lát v ag y e g y e te m e t vég zett értelm iségi el tud

90

igazodni világ n ézeti k é rd é s e k b e n , v é le m é n y t tu d m o n d a n i s z ín d a ra b ró l, div atról, sz o ­ kások ról, hozzászól a z ú j a b b iro d alo m h oz, d e m ily en tu d á s sa l n y ilatk o zik egy B e e t­ ho ven vonósnégyesről, egy ú j o p eráró l, egy m o d e r n z e n e m ű rő l? É rte l m i s é g ü n k zenei tu d á s a fe ltű n ő e n kisebb, m i n t k é p z ő m ű v é sz e ti és iro d a lm i tájék o zo ttság a. A görög ép ítészet és szob rászat, a Colosseum, a kölni d óm és G rü n e w a l d , V ersailles és R odin n e m c s a k üres szav ak és n e v e k s z á m á ra , d e m i t m o n d néki P re to riu s , O rland o, Lasso, Schütz, Mozart, a B r a n d e n b u r g i k o ncert, v ag y S tr a v in s z k y n ev e? Még sz o m o rú b b k é p e t k a p u n k , h a k ö zépiskolás (szakközépiskolás) d iá k s á g u n k zenei m ű v e lts é g é t a k a r j u k felm érni. H iszen a g im n á z iu m o k b ó l jórészb en , a sz a k k ö ­ zép isk o lák b ó l (a ze n e m ű v é sz e tit kivéve!) teljesen ki v a n z á r v a az ének, a zene. H o ­ gy an is e m e l k e d h e tn e a városi v a g y falusi érte lm isé g zenei m űveltsége, h a a z iskola sem segíti hozzá?! A z igazság k e d v é é r t a z é r t el kell is m ern i, hogy tö r té n t e k jó k ez d e m é n y e z é se k és m é l y re h a t ó v áltozások is. A v á lto z á st a 20-as évek végén K o d á ly Z o ltá n g y e r m e k ­ k a ra i n y it o tt á k meg. A f e lsz a b a d u lá s u tá n — h a n e m is m in d ig az iskola, de — az O r ­ szágos F i l h a r m ó n ia s o k a t t e t t a ze n e m eg ism ertetése, n é p sz e r ű síté se és terjesz tése terén, ép p en úgy, m i n t a T u d o m á n y o s I s m e re t te r je s z t ő T á r s u l a t e té r e n végzett m u n ­ kája. Mi in d o k o lja a z t az erőfeszítést, a m e l y e t a t á r s a d a l o m a m ű v é s z e t é r d e k é b e n id ő ­ ről id őre k ife jt? A m űvészet, k özeleb b en a zen e h a t a l m a a b b a n áll, hogy u ra l k o d ik a z e m b e r e k h a n g u l a t a felett, hogy old és köt, hogy segíti a z a lk a l m a z k o d á s t és a z e g y ü ttlé te t, és m in d e z e k k e l e g y ü tt biztosítja, f e n n t a r t j a a z e m b e r i k é sz e n lé te t a k ö vetkez ő életfel­ ad ath o z . A h a g y o m á n y o s és új ü n n epségek , é let- és é v s z a k f o rd u ló k közös muLatási a lk a l m a i n , la k o d a lo m b a n , k e re s z te lő n v agy z á rs z á m a d á s k o r a z e n é n e k e m b e r e k e t összehozó, fárad ság o t, feszü ltség et én ek b en , tá n c b a n feloldó h a t á s a érv ény esü l. A zen e k ö z v e tle n f u n k c ió ja i t t a z összehangolás, a z oldott jó érzés, a tá r sa s eg y ü ttlé t kellem es eltöltése. H ag y o m á n y o s közösségi fu nk ció pl. a tem p lo m i éneklés, zenélés is. Ez is a lk a lo m a közösség e g y ü ttlétére, ö ss z e ta rtá s á ra Erősíti és kifejezi a z áh íta to t, a m e ly e g y b eo lv a sztja az eg y é n t a közösséggel és lehetővé teszi s z á m á r a a fe le m e lk e ­ dést a h é tk ö z n a p b a r a g a d t szűk létből v a la m i e lh i tt tökéletesség és teljesség felé. S zükség e v a n a tá r s a d a l o m n a k a külö nb ö ző közösségek ö ss z e ta rtá s á ra ? T e r m é ­ szetesen! E zeknél a zenei a lk a l m a k n á l a zene a közös érz e lm e k k ifejezésén ek és m e g ­ erő sítésén ek eszköze. B á rm ily e n k o lle k tív á b a n a közös éneklés, a közösséget kifejező zene a k tív átélése eg y ik e a leg erő seb b le h ető ség ek n ek ahhoz, hogy érzelm ileg azo no­ sítsa az eg y é n t az a d o tt k o lle k tív a k ifejezen d ő érzelm eivel. T u la jd o n k é p p e n nincs még egy m űvészet, m ely ilyen erős h atással, fo rm áló képességgel re n d e lk e z n e a k o l­ le k tív á k azonos h a n g u l a t á n a k k ia la k ítá s á b a n . E zért já tsz o tt a ze n e m in d ig k ie m e l­ kedő sz e re p e t csoportok és töm egek ö ss zetartásáb an . A k u lt u r á l is és a te c h n ik ai fo r r a d a lo m h a t á s á n a k e re d m é n y e k é p p e n az ip a ro so ­ dás fo l y a m a t á b a n k ia la k u ló szok áso k új zenei é r t é k r e n d e t h o n o s íto tta k m eg falu n és városon. A z o t t h o n o k b a n jó f o rm á n á lla n d ó a n szóló rádió, a m u n k a h e l y e k e n is e lő ­ e lő kerü lő tran zisz to ro s rád ió k , a m ű v elő d ési h á z a k re n d e z v é n y e in e k láto gatása, m i n t a sz a b a d idő e ltö lté sé n e k m o d e r n fo r m á i je l e n tk e z n e k falu n és váro so n e g y a i ánt. M in d e z e k b e n a fo rm á k b a n , m in d e z e k e t á ts z ő v e él és h a t a zene a h ag y o m án y o s fo r m á k b a n , vagy a h a g y o m á n y o s és az új f o r m á k k e v e re d é s é b e n , de azonos fo ntosság­ gal, m e r t az á tl a g e m b e r s z á m á r a a zenei kifejezés az, a m i a z összes m ű v és zetek k ö ­ zött legink ább megközelíthető, é rth e tő és élvezhető. íg y a la k u lt ki a z a felfogás, hogy a ze n e olyan m űvészet, a m i érzések, h a n g u l a ­

91

tok kifejezésére a le g in k á b b alk a lm a s , ille tv e ha a fo g a lm a k k ia l a k ít o tt á k a h a n g u l a ­ tot, m i n t m áso d lag o s színező elem, a n n a k m e g erő sítését szo lg álhatja. A zene j e l e n tő ­ sége n e m az, hogy a t u d a t s z a v a k b a n is k ifejezh ető részét fo rm álja, vag y a h h o z k ö z ­ v e tle n ü l kapcsolódik, h a n e m az, hogy a t u d a t n a k olyan r é te g e ir e hat, a m e ly e k igen erő sen befo ly áso lják az e m b e r i- tá r s a d a lm i m a g a t a r t á s t. A közérzet, a h an g u la t, a lelki t a r t a l o m b efo ly áso lá sán k e re s z tü l f o r m á lj a a z e m b e r szem élyiségét, h a t ré s z v é te lé re a tá r s a d a lo m életében, b e k a p c s o lja a tá r s a d a l m i cselekvésbe, bizonyos cselekv ésre készteti, m áso k tó l v is sz a ta rtja . A zene a z é r t foglal el sajáto s h ely et a m ű v é s z e te k b e n , m e r t a beszédtől és m i n ­ ő é n m ás e m b e r i m e g n y ilv á n u lá s tó l e lté rő je lz é sr e n d sz e re van. Ez a jelzésrendszer, am elly el ábrázol, k ifejez és közöl, év század o k k ü lö n b ö ző t á r s a d a l m a in a k közösen és fo ly a m a to sa n k ia l a k ít o tt p ro d u k t u m a . K ifejezési s k á l á j a r e n d k í v ü l széles, m iv el m i n ­ denkor, m in d e n t á r s a d a l o m sok féle ré te g e a la k í to t ta ki a m a g a h a s z n á l a t á r a a l k a l ­ m a s zenei közlési re n d s z e rt, á t v e t t e elődeiktől, ille tv e to v á b b a d t a azt, a m i v a l a m i ­ ly en m ódón ta lá lk o z o tt s a j á t kifejezési v agy közlési igényeivel. M a r x m o n d j a egy h ely en (G azdasági-filozófiai k ézirato k , B.-pest, 1962.): „M int ahogy csa k a zene éb reszti fel a z e m b e r zenei érzékét, m i n t ahogy a zeneietlen fül s z á m á r a nincs é r t e lm e a legszebb z e n é n e k sem . . . a z é r t a tá r s a d a l m i e m b e r érzékei m ás érzék ek , m i n t a n e m tá r s a d a lm ié , csak a z e m b e ri lény tárgyilag k ib o n ta k o z o tt gaz­ d ag ság a á lta l k é p z ő d ik ki és csak részben ezzel jön létre a sz u b je k tív e m b e ri é rz é k i­ ség gazdagsága, a zenei fül, a f o r m a szép ség e i r á n t fogékony szem, egyszóval e m b e ri é lv e z e te k re képes érzék ek , olyan érzékek, a m e ly e k em b eri, lényegi e r ő k k é n t ig azo­ lódnak. M e r t n e m c s a k a z öt érzék, h a n e m az ú g y n e v e z e tt szellem i érzékek, g yako rlati érzékek is (a k a r a t, szeretet) egyszóval az e m b e r i érzékek, a z érzékek e m b e r i volta, csak a m a g a t á r g y á n a k létezése által, a z e m b e r ie s ü lt te rm é sz e t által van. Az öt érzék kiképződ é se az egész eddigi v ilá g tö r té n e le m n e k m u n k á j a . ” Az e m b e r e k v iszo n ya a zen éh ez n e m csu p á n v a la m ily e n esztétikai érzékelési képesség. E b b en a z esztétikai érzékelési k épesség ben, felfogásban, m e g é rté s b e n , t á r ­ s ad alm i, tö r té n e lm i v álto záso k tü k rö ző d n ek , m a g a a kép esség m e g h a t á r o z o t t t á r s a ­ d alm i összetevők e re d m é n y e . A tá r s a d a l o m fejlő d ése so r á n a ze n e rés z v é te le az e m ­ b e r életéb en , a k a p c so la tte re m té s b e n , a z é rz e lm e k kifejlesztéséb en és kifejezésében fontos és á lla n d ó s z e r e p e t k apo tt. A ze n e közösségjellegét a z é r t is keli k ih an g sú ly o zn i, m e r t a zen e a beszéd u tá n a legfontosabb, a m iv el a leg tö b b e m b e r ki t u d j a fejezni ö n m a g á t, és k a p c s o la tb a tud lépni a tö bbiekkel. T e h á t n e m v a la m ily e n p asszív átv e v ő szerep az, a m i a z e n ét v a ­ lam ely tá r s a d a l o m b a n fontossá teszi, h a n e m az a képesség, hogy az e m b e r a d a l l a ­ m ot képes megőrizni, felidézni, re p r o d u k á ln i s e z á lta l so k e m b e r s z á m á r a a d o t t a ze­ ne, m i n t h a n g u la t á n a k , érzéseinek, elem i kifejezési lehetősége. A zene s z e r e p e ott v álik k iem elk ed ő v é, a h o l azt fig y e lh e tjü k meg, hogy a zene m ily en erősen tá r s a d a l m a s í tó m űvészet. S o k k al i n k á b b feltételezi a szem élyes k a p ­ csolatot, e m b e r e k jelen létét, m i n t b á rm e ly m ás m űvészet. A z e n ét közösség te re m ti és a zen e m a g a is közö sség terem tő. Erős a ze n e k ö zö sségfo rm áló h a t a l m a és kivételes s z e r e p e t já tsz ik a közösség e g y ü tté rz é s é n e k k if ejezés éb en vag y m e g h a t á r o z o t t h a n g u ­ l a t á n a k k ia la k ítá s á b a n . E b b en a lá n cs zerű áta d á si f o l y a m a t b a n a g ép ek k ö z b e ik ta tá s a (m agnó, lem ezjátszó , rádió) c s ö k k e n te tte u g y a n a szem élyes je l e n lé t ere jé t, d e ez csak m ó d o síto tta és n e m c sö k k e n te tte a zen e t á r s a d a l m i h a tá s á t. A zen e v a ló j á b a n m ég gépi f o r m á já b a n is a tá r s a d a l m i e m b eri részv ételbő l é p ü l és a ttó l is él. H a a gépen k e re s z tü l szem ély telen ü l jelen tk ezik , a k k o r is a t á r s a d a l o m b e n n e fog lalt érzelm i iészvételét, jelen létét, o tt lé t é t b izo n y ítja és közvetíti. M ivel a zenei h a n g m é g a gép-

92

ben se m tá r g y ia s u l h a t teljesen, a gépen k e re s z tü l is a leg szem ély eseb b érz e lm e k j u t ­ h a t n a k kife je z é s re A h a n g a gép tárgyi léte fölé tu d em elk edni, m egő rizve szem élyes jellegét és az e m b e r e k közötti k ap c so la t illú zió ját biztosítja. A te c h n ik ai fejlődés h a t á s á r a az ily m ó d o n re n d k í v ü l k itá g íto tt zenei választék, zenei an y ag , so k k al szélesebb s k á l á n teszi le hetővé, hogy k i-k i m e g t a lá l ja azt, am i zenei felfogóképességéhez, h a n g u la tá h o z , é rte lm i szintjéh ez, v ilág szem léletéh ez le g ­ közelebb áll. J e l e n id e j ű v é v á lik a tö rtén elm i m últ, egyid ejű ség ét éli á t a m á v a l, k ö ­ zelié válik a messze, s a té r b á rm e ly p o n tj á n felvett zene o tt h o n á b a e lta lá lh a t, m e g ­ szólalhat. U g y a n a k k o r a g épzen e je le n lé te és e lte rje d é s e r e n d k í v ü l felfokozza a zene ré s z ­ v é te lé t a m ai tá r s a d a l o m b a n . A k ü lö n féle gépi te rjesz tés m eg szün teti a távolságot té r b e n és idő b en e g y arán t. H ázhoz hozza a t é r távoli p o n tj a in a k zenéjét, átfo g ja és m aiv á teszi a ze n e tö rté n e te t, h o z z á fé rh e tő v é m in d en idők z e n e iro d a lm á t A zene rög­ zítése az e lm ú lt nagy zenei p illa n a to k m e g ism étlésén ek és újbóli átélé sé n e k le h e tő sé ­ gét n y ú jt ja . S az e m b e r n e k a zene m ú ltjá h o z való v is z o n y á b a n s a j á t m ú l tj á h o z való viszonya tá r u l fel és tü kröződik. K e ll- e zene a t á r s a d a l o m n a k ? Ezzel a k érd éssel k e z d tü k e l jelen kat. A m ai élettem p ó, a m o d e r n életm ód, sőt a k ia la k u ló é le tid e á lo k s z á m á r a azt lá ts z a n a k igazolni, hogy a m ű vészeti é rté k e k jelen tő s ég e is — a m o d e r n t á r s a d a l o m b a n csökken Meg kell te h á t vizsgálni, hogy tos a z e m b e r e k n e k a m űv észet, k özele b b ről a zene.

tan ulm ányun­ is sok e m b e r — így a zenéé m e n n y i re fon­

A tö r té n e le m te nyei a z t m u t a t j á k , hogy a k ü lö n f é le k o ro k b a n az élet le g k ü lö n ­ féléb b terü le te in az é r t é k e k erő sen válto ztak. Más és m ás k e r ü l t előtérb e, m ás v á lt fo n to ssá a z a d o tt k o rs z a k u ra lk o d ó ré te g e s z á m á r a is, d e az a z t u tá n z ó vagy azzal szem b en álló többi ré te g b e n is. M ié rt n e le n n e lehetséges, hogy a m ű v é s z e t és ezen b elü l a zen e egy olyan ko rb an , m in t a m iénk, h á t t é r b e szorul a tá r s a d a l o m egyes réte g e in e k é rté k íté le te a la p j á n ? K ü lö n ö sen ak ko r, a m i k o r a tá r s a d a l o m jelen tős része az a la p v e tő é le tfeltételek el­ v is elh ető v é té telével és m e g j a v ít á s á v a l küszködik. M in d e z nag y o n is való és e l k é p ­ zelhető. A tech nikai h aladá s, a gépi közvetítő eszközök e lu r a lk o d á s a a z a jelenség, am ely n a p ja i n k b a n m eg fo szta ni látszik a m ű v é s z e te k e t valódi h a tá s u k tó l, a h o g y a n az ü n ­ nepi m ű v é s z e te t teszik h é tk ö z n a p iv á , a szuggesztív szem élyes je le n lé te t érd e k te le n sivársággá, a h o g y a n m egfosztja a te c h n ik a a m ű v é s z e te t valód i ható erejétő l. V aló já b a n pedig mi tö r té n t? Az új te ch n ik ai eszközökkel (film, rádió, televízió) új kifejezési leh ető ség ek n y íl ta k meg. Az új tecn ik ai eszk özökk el m e g p r ó b á lt a k új m ódon é ln i: érzékletesen, meggyőzően és h atás o san k ifejezni művészi eszm éket, go n­ do latokat, m o n d a n iv a ló k a t. Az új kifejezési eszközök n e m szeg én yítették , n e m s z ü n ­ te tté k m eg a m űv észetek et, h a n e m k it á g ít o tt á k h a tá r a it, új m ű vészeti á g ak at t e r e m ­ tettek. E g y ú ttal k o r á b b a n e lk é p z e lh e te tle n m é r té k b e n k iszélesítették a m ű v é s z e t h a t ó ­ k ö ré t és le h e tő v é te tté k h a t á s á n a k e lm é ly íté s é t is A s z ín h á z a k és k o n c e r t te r m e k n e m c s u k t á k be k a p u ik a t, m e g m a r a d t az élő zen e s a festők is to v áb b festenek. N yilvánv aló , hogy a r o h a m o s tech n ik ai v álto záso k á ta l a k í t o t t á k a kifejezési m ó ­ d o k a t és fo rm á k a t, d e n e m m á s ít o tt á k m eg a m ű v észeti törek vések lé n y eg é t: m i n ­ den v álto zásn ál e lő té rb e lé p a szocializált és h u m a n i z á lt em b e r i közlés és kifejezés m in d ig létező és m in d ig m e g ú ju ló igénye. A m űvészi ig ény a z e m b e ri te v é k e n y sé ­ gek és s z á n d é k o k leg ala p v e tő b b réteg éb ő l ered. Abból, hogy a m it csinál, szépen a k a r ­ ja csinálni. A r r a törekszik, hogy képpel, h ang g al, beszéddel, gesztussal, m i m i k á v a l

93

m e g é r te s se m a g á t tá r s a iv a l és m e g é r tse azokat, m e g ism e rje és m e g é rtse egész v i l á ­ gát, a m e ly k ö rülveszi és m e g ta lá lja a m a g a h e ly é t benne. A m ű v é s z e t az e m b e r is é g ­ gel egyidős és a k k o r szü letett, a m i k o r a z e m b e r k ö rn y e z e té t és ö n m a g á t fo r m á ln i és g azd ag ítan i kezdte. A „szép” az e m b e r elem i szü k ség leté v é vált, d e a „szép" is m e g r a g a d ta az e m b e r t, s m e g t e r e m te t te a z e m b e r b e n a „szép ” igényét. T e rm é sz e te s e n a m ű vészi szü kséglete k a m áso dlago s szü k ség lete k s o r á b a tarto z n a k , h iszen e lő b b enni, lak ni, r u h á z k o d n i kell, csak a z u tá n k ö v e tk e z h e t a többi. D e ez a m ásod lag o s n e m s o r r e n d e t jelöl, a m ű v é s z e ­ tek a z els ő re n d ű s z ü k s ég lete k k ielégítésével e g y id ejű leg je le n te k meg. A biológiai s z ü k ­ ség letek els ő re n d ű sé g e m e l le t t a z e m b e r t á r s a d a l m i fe jle ttsé g é n e k bizonyos fok án a m ű v észeti szü k séglet is e lem i szü k s é g le tté v álik A m ű v é s z e t ir á n ti igény m i n d e n fe j­ lődési szin ten és m i n d e n esztétik ai fokon a z e m b e r r é v á l á s bizony ítéka, a m e ly s o h a s e m v álik el a z élette v é k e n y s é g egyéb fo rm áitó l. Azzal, hogy a m ű v é s z e t é p p e n a z első­ r e n d ű szü kséglet kielégítésév el eg y id ejű leg jelen tk ezik , a m űvészeti k ifejezés vagy befo g ad ás sokszor k ö n n y e b b é teszi az e m b e r s z á m á r a az els ő re n d ű -szükségletek k ielé­ gítését szolgáló tev ék en y ség et. M eg k ö n n y íth eti a kötelezettségek g y a k r a n n e h é z fel­ tételein ek elviselését is. Az em b eri élet k o rlá to z o tt térb en , időben, leh etőség ekb en . K o rlá to z o tt az e m b e r mozgási és ism eretség i köre, az a m i t élete so r á n m e g is m e rh e t és átélhet. A m ű v é s z e t a z o n b a n m e g i s m e r te t h e t o ly an érzelm ek k el, a m e l y e k e t a d d ig n e m é lt ü n k át, m eg is­ m e r t e t h e t olyan világgal, a h o v á so h a s e m j u t h a t n á n k el. Az e m b e r s z e r e tn é m e g r a g a d n i a k ö rn y ező v ilágo t és a m a g a é lm é n y é t s z e r e tn é á ta d n i m á s o k n a k is. Á tad n i, á tv e n n i g o n d o lato k at, é lm é n y e k e t, érzéseket, ez az, a m i az e s e m é n y e k színes elm esélésétől, a d úd o lástó l i n d u l el és a m ű r e m e k e k ö ss zeg y ű j­ téséig te r je d — m ú z e u m o k b a n v ag y k o n c e r t te r m e k b e n — , a h o l a m ű v é s z e t tá rg y a m á r a h é tk ö z n a p i élettől k ü lö n v á lt, p é n z é rt v á s á r o lh a t ó csodálat tárg ya. Az elem i igény, a m e ly a m ű v é s z e te t létre h o z ta és létrehozza, a n n a k a lépcsőnek az alsó foka, a m e l y n e k a csúcsán a m ű v és zetb en o tt van a z e lk ü l ö n ü lt m ű a l k o tá s b a n m eg jelen ő tá r s a d a lm i tudat. H a m á r m o s t csak a z t nézzük, hogy az e m b e r e k nag y tö m e g é n e k m i r e v a n s z ü k ­ sége, m ilyen m űv észi ig énye v an, m ilyen zenét s z e r e t h a llg atn i legszívesebben — , a k ­ k o r ezen v aló b a n el le h e t szom orodni. De h a azt nézzük, hogy m ié rt van sz ü kség ük é p p en a r r a a z e n é re —, a k k o r ez m á r tá r s a d a lm i bázis lehet. M ert az ig ény ek és s z ü k ­ ség letek ta r t a l m a a k k o r is kifejezh eti a leg jo b b em b eri törek v ések et, ha n e m t a l á l ­ kozik a zenében a le g m a g a s a b b r e n d ű kifejezési fo rm áv al. Az „ a la c s o n y r e n d ű ” zene s e m biztos, hogy „ a l a c s o n y r e n d ü ” érz e lm e k e t tükröz, hiszen esetleg n e m is tu d m á s ­ hoz hozzájutni. K e ll- e zene a t á r s a d a l o m n a k ? Az ed d ig iek a l a p j á n m o s t m á r v á la s z o lh a t u n k r á : Az e m b e r n e k m i n t t á r s a d a l m i lén y n ek a boldogsága, élni tu d ása, sok m in d e n b ő l t e ­ vőd ik össze. N e m a la p ja , de lényegi segítője le h e t b o ld o g u lá sá n a k a m űvészet, a zene szeretete, m eg értése és élvezése.

94

NAGY ISTVÁN ATTILA:

A parabolától a realista igényű regényig — P á ly a k é p v á z la t K u ru c z G y u láró l —

Az az évtized, a m e l y b e n K u r u c z G y u l a eddigi m ű v ei n ap v ilá g o t látta k , a fe lsz a b a ­ d u lá s u tá n i m a g y a r ir o d a lo m je le n té k e n y e re d m é n y e k e t f e l m u t a tó időszaka. A h e t v e ­ nes év ek ir o d a lm á t m eg k ü lö n b ö z te te tt figyelem kísérte, szo k a tla n m ódon m á r „ m e n e t k ö z b e n ” elem ző t a n u l m á n y o k so ra sz ü le te tt róla. A h a tv a n a s év ek végén egy új fr ó n e m z e d é k v ih aro s b e á r a m lá s á n a k v a g y u n k t a ­ núi az iro dalm i k ö z tu d a tb a . F e lt á m a d a v ita a fia ta l írók helyzetéről, vita zajlik m a ­ gáról a m inő sítésrő l is. Ez az új n e m z e d é k m á r n e m élte á t a h á b o r ú e m b e r t pró b áló éveit, jó r é sz ü k n e k a felsz a b a d u lá sró l s in csen ek é lm é n y e i; az ö tv en es évek lé g k ö r é t g y e r m e k k é n t élték át. T a r ta lm a s e sz m é lk e d é s ü k te h á t m á r az ö tv e n h a t u tán i konszolidáció id ő s zak ára esik. É p p en ezért so k an k ö z ü lü k úgy érzik, hogy kív ü l k e rü lte k a fo r ra d a lm i fo ly am ato ko n, hogy le m a r a d t a k a tá r s a d a l o m a la k í t á s á n a k lá tv án y o s p illan atairó l, k ev eseb b te r ü k v a n a cselekvésre, m i n t elődeiknek. E r r e u t a l n a k a fellángoló v it á k a h é tk ö z n a p o k forra d a lm isá g á ró l, az ifjú ság és a m a r x iz m u s k apcso latáró l, vag y a fa rm e ro s o k n e m z e ­ dékéről. A szocializm u sb a sz ü le te tte k n em z e d é k e ez teh át, m e ly n e k csak á tté te le se n v a n ­ n a k é lm é n y e i a tö r té n e lm i elő zm ényekről. T a lá n in n en m a g y a r á z h a tó , hogy a V á c i M i h á l y , S o ó s Z o l t á n , L a d á n y i M i h á l y , B a r a n y i F e r e n c nev év el jelezhető közéleti k ö l­ tői m a g a t a r t á s a h etv en e s é v e k r e elveszíti k o ráb b i erejét. A F e j e s E n d r e , S o m o g y i T ó t h S á n d o r , S á n t a F e r e n c m ű v e i á ltal k iv á l to t t v ita ( h o g y a n é l ü n k ? h o g y a n é l j ü n k ? ) a szocialista é le tm ó d ró l egy fo ntos sz a k a s z á t z á rta le a tá r s a d a l m i fejlő désne k . Az új n e m z e d é k a m a g a é lm én y v ilág át, tá r s a d a l m i ta p a s z ta l a ta i t új m ódon a k a r t a k if e ­ jezni. „A leleplezés, a m o rális in d íté k ú tá r s a d a lo m k ritik a , az op po nálással, a ta g a d á s ­ sal tö rté n ő ö nk ifejezés és ö n m e g h a tá ro z á s elsődlegessége h e ly e tt a m ű v é s z e t f e l f e d e z ő ­ m e g i s m e r ő és e l e m z ő - t u d a t o s í t ó f u n k c i ó j a n y o m u l t e l ő t é r b e . ” ( K u l i n F e r e n c ) Ezzel eg y ü tt nagy h a n g s ú ly t k a p fiatal író in k m u n k á s s á g á b a n a h a g y o m á n y o k k a l való szakí­ tás, az írói s z e r e p tu d a t teljes áta la k ítá sa , átérték elése. A k ö ltészetb en ez a szocialista elkötelezettség gyakori f e l a d a tá v a l já r , m eg n ő az egyén b e lv ilá g á n a k a szerepe, s g y a k r a n az alk o tás öncélú esztétikai csú cso k at a k a r m e g h a la d n i. A p ró z á b a n ehh ez (vagy ezzel együtt) a re a lis ta h a g y o m á n y o k fe lsz á m o lá sá n a k igénye já r u l. E n n e k a v e ­ szélyeire h ív t a fel a fig y elm et szenvedélyes v ita c ik k é b e n C s á k G y u l a ( A r e a l i z m u s v é ­ d e l m é b e n — K ritik a . 1980. 3. sz). A „ f i a t a l ” ir o d a lo m h elyzetével, a fiatal írók k ö z é r­ zetével, k u lt u r á l is é le t ü n k k érd és eiv el fo glalkozott az 1980-as esztendő leghosszabb, le g nag yob b é rd e k lő d é st k iv á ltó v itája. A T o v á b b j u t n i (ha lehet) kö tetn y i hozzászólása (ÉS, 1980. 24. sz.—40. sz.) ú j r a m e g fo g alm azta a zo k at a n em zedék beli, fejlődésbeli s a j á ­ tosságokat, a m e ly e k e t épp en a h e tv e n e s évek iro d alm i válto zásai h o ztak felszínre. A hetv en e s év ek ir o d a lm á n a k , ír ó in a k n agy „ é lm é n y e ” a közönségtől, az o lv a ­

95

sóktól való eltáv olo dás; „ m in d in k á b b az i r o d a l m i c i t y tolakszik az olvasóközönség hely ére és fu n k c i ó já b a ”. (F ek ete G y u l a ) L e h e t ez e lle n re a k c ió ja a m eg változott k ö ­ zönségízlésnek, a m e ly az i r o d a lm a t m eg foszto tta k o rá b b i szerepétől. A tr ó n fo s z tá s ­ n a k k ü lö n ösen a lí r á b a n v a g y u n k a tanúi. De az is igaz lehet, hogy a v a ló s á g ism e re t h iá n y a szü kség szerűen vezet a közönségtől való eltáv olodásh oz Az új n e m z e d é k p ró zájáb ó l k ezd en ek eltű n n i a h e ly ü k e t n e m találó hősök, egyre kev eseb b a lézengő figura. V ilá g lá tá s u k ra a tö rté n e lm i érzék en ység, az iro n ik u s-g ro leszk h an g véte l jellem ző leg in k áb b . Ez a n e m z e d e k ( A s p e r j á n G y ö r g y , B a l á z s J ó z s e f . C scplár

V ilm o s ,

Dobat

P éter,

K urucz

G yu la ,

ördegh

S zilve szte r,

E sterh á zy

P éter,

S p i r ó G y ö r g y stb.) „a p e rifé rik u s é rv é n y ű p ro b lé m a fe lv e té s tő l e lj u to t t a tá r sa d a lm i

p e rifé riá k eg yetem es igényű elem zéséig, a lírai a ttitű d tő l az e p ik u s á b rázo lás igényéig, a lézengő hősöktől a lázadó és cselekvő hősökig, a h a n g u la t — és kó zérzetjelen téstő l a tö rtén elm i o k o k kereséséig, az e g y o ld alú an tá r s a d a l o m k r i ti k u s in d u lattó l az önvizs­ g á la t és ö n b ír á la t képességéig, s a v alam i ellen v a ló tiltak ozástól a v a la m ié r t való p ro testán sig .” ( K u l in F eren c ) K u r u c z G y u l a p á ly á ja h ű tü k ö r k é p e a h e tv e n e s évek irod alm i á ra m lá s a in a k . P u b ­ lik áció it o lv a s v a bízv ást k ije le n th e tjü k , hogy á ll a n d ó a n figyeli az iro d alm i „k özéle­ t e t”, re a g á l a n n a k v á lto z á sa ira n e m c s a k az e lm é le t szin tjén (azon is nag y o n g y a k ­ ran!), h a n e m reg ény eib en is. A t o v á b b i a k b a n m e g k ísé re ljü k K u ru c z p á l y á j á t v á z la ­ to san á tte k in ten i.

„1944-ben s z ü lettem N y íreg y h ázán . É letem első tizennégy év ét a Szabolcs megyei B új községben töltöttem Ez az időszak h a tá r o z ta meg, hogyan b á n h a to k m a jd m i n d ­ azzal, am i később az u t a m b a k e rü l — vagy a m i n e k ú tj á b a kerü lö k. S á ro s p atak o n , k o llé g is ta k é n t v ég eztem el a g im n áziu m o t. Az o ttan i é v e k ég ették b elem : m ik é n t k e l l b á n n u n k a lehető ség ein k k el és s a j á t m a g u n k k a l. E z u tá n D eb recen b en a bö lcsészkar k ö v e tk e z e it: n é h á n y n ag y tan á r e g y é n is é g p é ld á ja , az első félig feln ő tt b ete k in té s n e m ­ zedékek töréseibe, m a j d 196íl-ban a d ip lo m a tö p r e n g é s re késztető p a p ír ja . E ttő l kezdve B u d a p e s te n k e re s te m a h e ly e m e t sokféle á llásb an , sokféle intézm én y n él. K ü lföldön is s o k at c s a v a r o g ta m —, hogy észre v e h e sse m azt, a m i t itth o n á téltem . T ö b b m i n t tíz éve v ias k o d o m az írással. Sok m in d e n b e n hiszek, s a b b a n re m é n y k e d e m , hogy egyszer úgy v a ló s u ln a k m eg a sz á n d é k a im , a h o g y a n a k a r o m . ” A z . id é z e t t ö n v a llo m á s K u r u c z G y u l a K i c s i n a g y v i l á g (1978) cím ű reg é n y é n e k b o rító já n olvasható. A N o h á t m e s é l ­ j ü n k (1970) m ég a szókeresés á ll a p o tá t m u t a tj a , K u r u c z b a n e rő sebb a szólni vágyás, m i n t a m e g f o rm á lá s igényessége A k ö te tn e k m á r a cím e is jelzi az e g é s z a la p g o n ­ d o la t á t: m e g k ís é re lh e tjü k a m eseb e való m e n e k ü lé st, de a valóság n e m tű r i a m e ­ sét. Valószínű, hogy a szerző is ö nkifejezési k ís é r le t n e k szánta, ez é rt tű n i k a n n y ir a m e g s z e rk e sz te ttn e k a g o n d o la t és a m eg fo g alm azás s z in tjein is. Az első k ö te t u t á n ú ja b b k ís é rle t: a novella. A M á k s z e m H ö l g y (1974) n o sz ta lg iá k a t fo g alm az m eg a m o d e r n pró zairo d alo m fo rm ai ú jí tá s a it is felhaszn álv a. N é h á n y írása h a tá r o z o tt a n m u t a t j a K u ru c z e rő f e ­ szítéseit, hogy az é lm é n y a n y a g o t a m ű f a j k ö v e te lm é n y e i sz e rin t m e g r a g a d ja . A k ö d f a ­ r a g ó (1976) tehetséges f i a ta l e m b e re ö n m a g á r a tá m a s z k o d v a k ísérli m e g a m á r - m á r l e h e t e tl e n t: film re n d e z ő lesz. A hosszú ú t első á llo m á s a a b e ta n í to t t m u n k á s -lé t. A reg én y azzal a n e m leb ec sü lh ető tan u lság g al szolgál, hegy egy hős e lf o g a d ta tá sá h o z az éle ta n y a g alapos is m e re te szükséges . . . E b b en a m ü v é b e n in d u l el K u ru c z részéről az az alko tó i szándék, hogy hőseit szem besíti a m ú l tj u k k a l, ezáltal a r r a kényszeríti őket, hogy a n n a k alap o s m eg ism erésév el, elem zésév el a je le n b e n ö n m a g u k r a ta l á l­ ja n a k .

A k ö d fa r a g ó e n n e k a m ó d s z e rta n i m e g o ld á s n a k első te rm é k e . Az e lj á r á s e r e d ­

96

m én y e it kö v etk ező reg ény ében , a N é g y c s e n d k ö z ö t t a h a l l g a t á s (1977) c ím ű b e n fi­ g y e lh e tjü k meg. T a lá n n em tév ed ü n k , h a a z t go n do lju k , hogy K u ru c z e b b en a m ű v é ­ ben egy életérzés m e g r a jz o lá s á ra törek ed ett. A v ilág b an való o tth o n ta la n sá g , az e m b eri k iteljesedés képtelensége, az erkölcsi m eg h as o n lás tö b b féle v á lto z a tb a n jelen ik m eg regén yében. Dr. B ikácsy E rn ő fogorvos, a szen v edély es m ű v é s z b a r á t aligazság okk al a k a r j a h itelesíten i e lr o n to tt életét. U n a tk o z ó lán y ai k o rá n észreveszik a hazug ságo kat, de ere jü k b ő l csak s a j á t n a z u g sá g a ik m e g te re m té s é r e futja. László P é t e r a vidéki é le tfo rm a m egszállottja. S z á m á r a n a r k o t ik u m a m u n k a, m enekü lés é le tén ek b e zártság a elől. A látszólagos idill M á r ia m a g a t a r t á s á b a n m u t a t j a meg igazi arcot. Az asszonyt m ag án y a , életén ek ö rö m telensége teljesen felőrölték m ár, csak nagy feg y elem m el tud u ra lk o d n i m a g á n Szállá Z o ltán o sztályvezető egyik megyei s z é k h e ly ü n k t a n á c s á n dolgozik. A r e ­ gény „főhősei” közül talán az ő élete a leg in k á b b t a r t a l m a t la n , kiüresedett. T u d a t á ­ b a n v a n ro n cs v o ltán a k , ö n m ag a silán y ság án a k , de h iá n y z ik belőle a vá lto z ta tá s b á ­ to rsága B eilleszkedett a t ö b b i h aso n sző rű közé feltörő v ág y a it születésük p i l la n a t á ­ ban elnyom ja. S ide tarto zik Galóczi Z o ltán a rc k é p fe stő is. aki ö n m a g a elöl m enekül. A v á n ­ dorló r a j z t a n á r o tth a g y ta a ta n í tá s t s p o rtréfes tésb ó l t a r t j a el magát. O ly an é le t f o r ­ m át k é n y sz e r ít m ag ára, am e ly e t n em szeret. Jelzi ezt szótlansága, m a g án y k e resése. V a lam in ek a h ián y átó l szenved, ú g yszólván célta la n u l so dródik az országban. Á lla n ­ dó an úton van, d e m indig félú to n tartó zk o dik . Nincs se c tt, se itt. Á tm e n e ti élet az övé. K m ucz m o d e r n Iélekábrázolási eszközökkel él. A h o ÖJ a n előrevezeti a cselekm ényt, úgy teljesed ik ki Galóczi Z o ltán m ú ltja. A reg én y végére k iderül, hogy egyetlen hőse v a n a t ö r té n e t n e k : ö. De m icsoda hős? A dolog t r a g ik u m a ép p en az, hogy m iközben p o r t r é k a t készít, a k k o r se m tu d m eg feled kezn i ö n m ag áró l. L é n y e g é b e n p á rh u z a m o s a n fut a jelen e és a m ú ltja. S a m ú l tj á h o z erő s e b b e n kö tő d ik , m in t a je le n b árm ily en é id e k e ssé g ű élm é n y é h e z Ezért v an az, hogy p o rtréi n e m sik e rü ln e k igazán. C sak Dr B ikácsy E rn ő v a n m eg elég ed ve m u n k á j á v a l. A m áso d ik vegyes é rz e lm e k e t kell, a h a r m a d ik el sem készül. K u ru c z c t is jo b b a n fo g la lk o z ta tja hő sén ek m ú l tj a (illetve az, ah o g y a n az rátelep s zik jelen ére), m in t m a g a a k a r a k t e r m egrajzolása. E zért G a ­ lóczi Z oltán n em is a rc k é p fe stő igazán, h a n e m ripo rter. K ü lö n ö sen é rz é k e lh e tő ez a m ásodik tö r té n e tb e n (am elyben egy önálló reg én y té m á ja is lapp an g) László P éter p o rtré ja a reg én y le g te rje d e lm e se b b része. K u ru c z h ősének tá r s a d a l m i ú tj á t ( m ú lt­ ját) is m egrajzolja. A m a falu tö r té n e l m é n e k a felidézése, a z. idóüldözések k ö r ü l m é ­ n y ein e k a tá r g y a lá s a s z e r v e tle n ü l illeszkedik az ala p té m á h o z . Nem m a g y a r á z meg se m ­ mit László P é te r egyéniségéből. Az orvos k o n o k te n n i a k a r á s á t nem érezzü k eléggé hi­ telesnek. őszintének. S ok kal i n k á b b e m b e r i az asszony visszafo jto tt szerelem vágya. K u ru c z — oly ko r h ű v ö sen kopogó — k é rd és ei m i n th a ré s zv éttelen ü l j á r n a k körül e n n e k az em b e r i tr a g é d iá n a k az okait. A k é rd é s e k k e l e g y éb k én t is b a j van. N agyon g y a k r a n kezh ely esek , n e m viszik előre sem a cselek m én yt, sem a p o r t r é m e g r a jz o ­ lását, k ia lak u lás át. A re g é n y utolsó p o r t r é ja ö n a rc k é p . K id erü l, hogy n e m le h e t a m ú lt elől m e n e ­ külni, s a B ib i-élm én y t is el kell r a k t á r o z n i a megfelelő helyre, meg kell tan u ln i e g y ü tt élni vele. G alóczi Z o ltán s z á m á ra Bibi a n ag y szerelem. De Bibi m eghal. (H aláláról se m m it sem t u d u n k ) S G alóczit az ö n v ád m ardossa, nem tud szem b en ézn i a té n y e k ­ kel. M e g p ró b á lja a m enek ülést. Ez a m a g a t a r t á s r o k o n itja őt a reg én y többi f i g u r á ­ jáv al. Egyikük sem képes k o n z e k v e n se n szem b en ézn i m ú ltta l és jelennel, m e r t az ö n ­ vizsgálat e lm a ra s z ta ló ítélettel já rn a . Ez a h ián y a m a g y a r á z a ta a n n a k , hogy e lm a ra d a re g é n y végén a k a ta r ti k u s élm ény. G alóczi v isszatér ta n í tv á n y a i közé, ahol igazán

97

jól érezte magát. De n e m v a g y u n k biztosak benne, hogy a go nd jai eg y c sa p á s ra m e g ­ o ld ó d ta k volna. K u ru c z n a k széteséssel fen y eg ető reg én y szerk ezetét sik erü lt m egóvnia. Galóczi Zol­ tá n pszichológiai rajza v an a n n y ir a sikeres, hogy ö ss zetartja a szétfutó szálak at. Ez a rajz első so rban a Bibivel való k ap cso lat felidézésében v álik élővé, so ko ld alú vá, a p o rt­ réfestő a la k j á b a n sok a klisészerű vonás, a felületesség. A regén y m in d e n k é p p e n elő­ relép és K u ru cz alkotói p á ly á já n . A v aló s ág an y ag és a kifejezés töm ö rítése tov ább i e re d m é n y e k h e z vezethet. A N é g y c s e n d k ö z ö t t a h a l l g a t á s cím ű reg én y n él h o m o g é n e b b szerkezetű a Kicsi n a g y v i l á g (1978). K u ru cz s z á n d é k a szerin t a m a g y a r tö r té n e le m k ö z e lm ú ltjá t faggatja.

H ogyan élt, v á lto zo tt a m a g y a r falu az e lm ú lt h u szon öt év a la tt? A te r je d e lm e s r e ­ gény főhőse B ak a Im re, egy k o r á n a p j á t vesztett kisfiú. A reg én y v o lta k é p p e n az ő eszm élk edésérő l szól, tizen n y o lc éves koráig. A négyéves kisfiú ro k o n o k h o z kerül, mivel é d e s a n y j á t m é l t a t l a n n a k t a r t j á k a szülői szerepre Ideális .k ö rü lm é n y e k között nev elk edik , szeretet veszi k ö rü l N em lesz belőle — a szó m egszoko tt é rte lm é b e n — s é r ü lt gyerm ek. Csöndessége, m agán y osság a m ögött in k á b b az örö k lö tt tu la jd o n s á g o k a t se jth e tjü k , m in t a lelki tr a u m a h a tá s á t A v áro si g im n á z iu m b a k e rü lv e fedezi csak fel m a g á n a „ falu sia s” vonásokat, s ez m in d in k á b b z a v a rja , a m íg új é rt é k e k e t nem fedez fel, illetve ki n e m á b r á n d u l a városi életből K am aszév ei n e m h o z n a k ne h e z e b b m eg­ p ró b á lta tá so k a t. m i n t m ások szám ára. B ak a Im r e alig e m elk ed ik az átlag fölé, h iá n y ­ zik belőle az önelem zés, ö n é rté k e lé s képessége L eg feljeb b — tu d a tla n u l, tu d a to s a n — k ie m e lk e d n i a k ar, a b e n n e lévő kisebbségi é rz é s t szeretné m egszüntetni. K u ru c z itt k o rá b b i m ü veitő l e lté rő e n sokoldalú je lle m r a j z r a törekszik. A m e g v a ló sítá sra m in d en lehetősége a d o tt : o ly an közegből merít, a m e ly n e k az ism erete nyilv ánv aló . B ak a Im re é lm é n y e i sok szállal k a p c so ló d h a tn a k az í r ó n a k az élm enyeihez. Igazolja ezt a g y a k ­ r a n á tf o rró s o d o tt m esélés, a term észeti k ö rn y e z e t ö nfeled t leírása. De K u ru c z g y a k ra n elvész a részletek ben, n e m v álo g at lényeges és lén y eg telen között. B aka Im re jellem fejlpdése ez é rt eln a g y o ltn a k tű n ik , b á rm e n n y ir e is h itelesítik részletm o zzan ato k . A baj a z o n b a n n e m az á r n y a l t s á g r a való tö rek v ésb en van. Azzal, hogy az olvasó a kisfiú é le ­ t é n e k ú gyszólván m i n d e n m o z z a n a tá ró l értesü l, az a la p k o n c e p c ió t érin tő veszély jön létre. K u ru c z ír ja k ö n y v é rő l: „ . . . a g y e rm e k szem ével lá tv a igyekszem m e g je le n í­ teni egy falu és egy kisv áro s n e g y e d s z á z a d á n a k mozgásait, változásait.” A B ak a Im re t u d a t á n á ts z ű r t világ ala p v e tő e n m á s a tö r té n e lm i v alóságnál. A g y e rm e k tu d a t a s z ü k ­ ségszerű en szegényít, hiszen k ív ü l esnek r a j t a a megítélés bizony osabb tá m p o n tja i. N em s o k a t v eh et észre a kü lv ilág bó l, az o b je k t iv i tá s h e ly é re a s z u b je k tiv itá s t o l a k ­ szik. Az a n y a g te r m é s z e te ellen áll az írói s z á n d é k n a k : a tá r s a d a l m i mozgások, a falu és a v áro s é letét e g y a r á n t á ta l a k ít ó e sem én y ek a h á t t é r b e n m a r a d n a k . H ián y zik a t ö r ­ tén elm i közegbe ágyazottság, a k i t a p in t h a tó mozgások, válto záso k m e g ra g a d á sa . Még az 1956-os e ll e n fo r ra d a lo m is — m in t a távoli h aran g s zó — to m p íto tta n érk ezik el B a k a Im réhez. F e ltétlen e ré n y e a reg én y n ek , hogy b e n n e e g y re é re tte b b e n n y ilv á n u l meg K u ­ ru cz G y u la stílusa. E lső so rb an a falusi é le tfo r m a és k ö rn y e z e t nyelvi m eg jelenítését d ic s é rh e tjü k , d e é rz é k e lh e tő a törekvés a fe g y elm ezetteb b fo g alm azás ra is. 1970—71-ben született, d e többszöri átdolgozás u tá n csak 1978-ban je le n t meg az „Ma is m a g a m é n a k é rzem sok ta n á r e m l é k b ö l összeálló hősét, S á ra Béla k özépiskolai t a n á r t s a la p m a g a t a r t á s á t : olyan szem élyiség célját, vágyát, aki ö n m a g á n a k felel tetteiért, m e r t ebben m ór b e n n e fc g la lta tik a tá r s a d a l o m irán ti fele lősség is" — ír ta m u n k á j á r ó l K u ru c z G yula

ö s s z e z á r v a c ím ű reg én y

S á ra Béla v aló b a n össze v a n z á rv a a m ú ltjá v a l, a jelenév el, h ib á iv a l és erényeivel,

98

e n e rv ó lts á g á v a l és f e ltá m a d ó t e n n i a k a r á s á v a l. M in th a a nég y fe je z e tre oszto tt reg én y egy etlen belső monológ lenne. K u ru c z középiskolai ta n á r hőse h a r m i n h a t éves, a b b a n a k o r b a n van, a m i k o r szü k ség szerű en vissza kell te k i n te n i e eddigi életére, t e v é ­ ken ységére, c é ljaira, s z á n d é k a i r a és azok m eg v a ló su lá sá ra . Az, hogy szkep tik us é l e t ú tj a lr á n t, a k ö rn y e z e té h e z v aló v iszonya jelzi igazán. V o lta k é p p e n a világból v aló kio ld ottság á ll a p o tá b a n ta lá lk o z u n k vele, a m e g h a s o n lo ttsá g sokféle ir á n y b a n „k ite lje se d h e tő " p il la n a ta ib a n . O ly an em b er, m i n t K u ru c z regényhősei á l t a ­ láb an , m i n t a N é g y c s e n d k ö z ö t t a h a l l g a t á s C a l ó c z i Z o ltánja. S á ra a meg n e m é r t e tt ség közegében mozog, egy ellenséges világ veszi körül. B á r m e n n y i r e is m é ltá n y o lju k a szerző m egjegyzését hőséről, S á r a a la k j á b a n kevéssé lelhetők fel azok a vonások, a m e ly e k k e l K u ru c z fel a k a r t a ru h á z n i őt. L e g in k á b b a tá r s a d a l o m ir á n ti felelősséget h iá n y o lju k belőle, hiszen S á ra ú g yszólván teljesen elszigeteli m agát, k a p c s o l a tt e r e m ­ tési kísérletei k u d a rc o t v a llan ak . Egy lelki krízis u tá n m egkísérli, hogy leg aláb b a gon d o lat sz in tjé n m e g p r ó b á lja ú jr a r e n d e z n i m a g á b a n a világot. Ez a fo ly a m a t k é t id ő­ sík b a n zajlik. A g y e rm e k k o r v il á g á b a n é r t é k e k u t á n k u ta t, n e m sok e re d m é n n y e l, illetve a feln ő tt léle k á lla p o t m a g y a r á z a ta u t á n n yo m oz — b iz o n y ta la n sejtés az ered m én y . A jelen k én y szerű fizikai m e g p r ó b á lt a tá s a csak fokozza S á r á b a n a feszültséget, hiszen n e m n y ú j t j a azt. a m i r e sz á n d é k a szerin t v á r t volna. A reg én y zárófejezete a t a n á r v ia s k o d á s á n a k e r e d m é n y é rő l szám ol be. É rd e m e s ebből szó sz e r in t idézni egy rész­ letet: „Meghalsz, n y o m ta la n u l, e lő b b -u tó b b m i n d e n k é p p e n n y o m t a la n u l M in d e n t tu d ­ ni kellen e: gyilkolni, n őn ek lenni, ism ern i a h o m o s z e x u a litá st — m in d e n h a t á r t is­ m ern i kellene. N em a ta gadás, se m m ik é p p se m a tag ad á s, h a n e m hogy .. . O tt van a g y erm ek k o ro d . A k k o r s e m m ik é p p sem „p o zitív ” és „ n e g a tív " é lm é n y e k e t éltél. Ez dönti el? Persze, hiszen e g y é b k é n t k ö n n y ű lenne. A m indeg yekig — ö n m a g u n k b a n — nag y o n k ö n n y ű elju tn i, b á r m á r az is valam i. A m in d e g y : tu dni, hogy n e m válto d meg a világot, de m ég m a g a d a t sem. A m in d eg y : hogy a vég em a k ik e r ü lh e t e tl e n e l­ múlás. A m in d e g y : senki n e m k é r h e t szám on, míg idegen rend a la p j á n t e s z i . . . N em m in d eg y : H a szám o n k é r n e k m ás o k ott, ahol az é rtek ek , a tü r e le m és az ön ism eret m á r a hely én v a n . . . M ind eg y — m e r t h a t á r t a l a n u l kicsi vagy. H a tá ro k k a l vagy kicsi Ha tu d o d a h a tá r a id a t. Mégis túl egy szerű ek a m ind eg y ek — előbb ju t h a t o k el h o zzá­ ju k , m i n t az ism ereth ez, de k ellen ek a m in d e g y e k : azok az alapok, hogy to v á b b m e n j, hiszen az a r á n y o k a t is csak s a j á t a r á n y a i m a t t i s z t á z v a . . . A m in d eg y : hogy kevés vagy egyedül b á rm ih e z , am i tú l te r je d m agadon. A lap o k : hogy a r á n y a i d a t tisztázva — a r á n y í ta n i t u d v á n — az a r á n y o k o n belüli, a v a l ó b a n fontos dolgokra kezdj figyel­ ni, a m i k n e k a tö rv én y eit m e g ism e rv e — m e g i s m e r v e 7 . . . A m ik n e k a törv én yei le h e t­ séges m e g ism e ré sé b e n erőd sz e r in t a leg m essze b b re j u t v a — útközben — m á r é p ít­ hetsz — m a g a d o n kívü l is. A z t á n . . . m e g k ísé re lh e te m m eg ism ern i a k ö r n y e z e t e m e t . . . A f a j tá m a t. Az egyetlen lehetséges m a g y a r ja i m a t . C sakis a m in d eg y ek után. De n e m leszel nő, n e m gyilkolsz, n e m is m ered meg a h o m o s z e x u a litá st csak a s a já t k o r l á tá i m a t .” (231— 235. o.)

Mindig

Ezek a — olykor k ín o s a n m e g s z e rk e sz te tt — filozófiai fejteg etések azzal a k o n k lú ­ zióval zá ru ln a k , hogy az e m b e r n y o m ta la n u l e ltű n ik az életből. B izon ytalan sejtés csupán, hogy a közösség m eg ism erése v e z eth et a b e n n e való feloldáshoz. C sup a fel­ tételesség, óvatosság. M u t a tj á k ezt a f é lb e m a r a d t m o n d ato k , a h á r o m po n ttal jelzett m eg to rp an ás o k , elhallgatáso k , a b á to r ta l a n kérdések. N e m hisszük, hogy a k o n c e n tr á lt szem benézés a m ú l tt a l és a jelen n el lényeges e r e d m é n y e k k e l já r t. A v isszaérkező család v á r h a t ó a n v á lto z a tla n viszo n y lato k b a k é n y ­ szeríti S á r a Bélát. Úgy érezzük, hogy K u r u c z n a k n e m s ik e rü lt tisztáznia e n n e k a j e l­ lem fejlő d ésn ek a lényeges p o n tjait, állo m ásait. Illetve a szán d ék feloldódik a regény

99

m o d e r n s t r u k t ú r á j á b a n . E b b en az ú js z e rű k o m po zíciób an k é t je llegzetes sajáto sság a z o n n a l feltűn ik . Az egyik az élőbeszéd és a g o nd o lat tip o g rá fia ila g is é rz é k e l te t e tt p á r ­ h u zam osság a. Ez a v a ló s á g n a k teljesen m egfelelő m ó d szer az o lv a s á sb a n kissé zavar, m ivel a g o n d olatot m e g s z a k ítja a h angos beszéd s a belső, n é m a m ed itáció n é h á n y so r ra l lejjeb b fo ly tató d ik egy m o n d a to n belül. A m á s ik az idősíkok gy ak ori v á lto g a ­ tása. E g y m á sra réteg ező d ik m ú l t és jelen, p illa n a tn y i é lm én y ek asszociáció-sorokat in ­ d ít a n a k el. Ezzel a m ó d szerrel a reg én y m c z a ik sz e r ű v é válik, gondolati e reje m e g tö ­ rik. Úgy v éljü k , hogy ez a legfőbb oka a n n a k , hogy r é m t u d j u k m eg S á ra B éláról h o n ­ n a n in d u lt és hová érkezik. Ez a szerkesztési k oncepció fokozza S á ra egyéniségének ..szétszórtságát”. N em a rr ó l v a n szó, hogy m a g á t a m ó d szert kifo g áso ln án k M eggyő­ ződésünk, hogy eb b en az esetb en a h ag y o m án y o s lélekelem ző — feltáró megközelítés e re d m é n y e s e b b lett volna. Az é rté k e lő olvasói tu d a t s z á m á r a sok ese tb e n r e j tv e m a ­ r a d n a k a főhős c selek v ésén ek o k ai; S á ra so dró dó e m b e r n e k tűn ik, a k in e k a m a g a t a r ­ tása, céljai, e red m én y ei, k u d a r c a i n e m a já n d é k o z n a k m eg az ö n m a g u n k r a ism erés é l­ ményével. Ügy véljük, hogy K u ru c z G y u la eddig m e g je le n t h a t k ö n y v e feljogo síthat n é h á n y á lta lá n o s a n é r v é n y e s n e k t a r t o t t g o n d o lat m eg fo g alm azására. K u ru c z els ő so rb an regényíró. A n ovella te r je d e l m e kevés s z á m á ra ahhoz, hogy figuráit, az é le th ely zetet „ k ö r ü l j á r j a ”. Mivel hősei so rsukk al elégedetlenek, m eg h as o n lottak, v ag y jo b b so rsra érd e m e se k , g o n d ja ik m eg értetéséh ez, igazságuk e lf o g a d ta t á s á ­ hoz nag yo b b te r je d e l e m r e v a n szükség. Regényhősei é rtelm iség i p á ly á k o n do lgoznak ( A k ö d f a r a g ó , N é g y c s e n d k ö z ö t t a h a l l g a t á s , ö s s z e z á r v a ) , vagy afelé m ozo gn ak ( K i c s i n a g y v i l á g ) . Közös je lle m z ő jü k az ö n m eg v a ló sítá sra való képtelenség, só v árg ás a k ü l ­ ső-belső h a r m ó n ia u tá n ( N é g y c s e n d k ö z ö t t a h a l l g a t á s , ö s s z e z á r v a ). K u ru c z első k ö te te óta kísérletezik. Ez e lső sorb an a kifejezőbb fo r m a keresésébe:1, n y ilv á n u l meg. A p a ra b o lá tó l a re alista igényű reg ényig ív el ez a kísérletezés. Ügy érezzük, hogy b á rm e n n y ir e is s z a b a d u ln i a k a r a re a lista hagy o m án y o k tó l, szem lélete, v a ló s á g fe ltá ró log ik ája leg in k á b b azzal rok on. T a lá n n e m j á r u n k messze az igazságtól, h a ú gy g o n d o lju k : a m o d e r n p ró za e r e d m é n y e it beép ítve, azzal g a z d a ­ god va a re a lista v ilágk épű , ig én y ű reg én y a lk a l m a s igazán a r r a , hogy K u r u c z G yula é lm é n y v il á g á n a k m a g á b a z á r ó ja legyen. S e n n e k a szü k ség szerű ség n ek a következetes, fegyelm ezett é r v é n y r e j u t t a t á s a vezeti m a j d el egyszer egy m i n d e n izében eredeti, k im u n k á lt, a m a g y a r ir o d a lm a t m a r a d a n d ó é rté k k e l gazdagító regényhez.

100

Pál Gyula 1928-1981 F o ly ó ira tu n k olvasói és szerkesztő b izo ttság a n ev éb en fá j d a lo m m a l b ú csú z u n k P á l G yulától, m eg y én k k épzőm ű v é szeti éle té n e k k ie m e lk e d ő képviselőjétől. Egy m a g a s b a ívelő m ű v é s z p á ly a tö rt m eg a kiváló, országosan e lism e rt festő h alá lá v a l, é le tm ű v e a z o n b an fé lb e h a g y o tta n is k ite lje s e d e ttn e k tetszik. Alig 53 é v e t élve h a g y ta r á n k g a z ­ dag örökségét, tá b lak ép eit, g rafik áit, m ely ek közül szám os a k ö z g y ű jte m é n y e in k e t g a z ­ dagítja. A „szabolcsi nép festő je" — a h o g y a n egyik é r t ő m é lta tó ja a p o sz tro fá lta — é le t­ ra jz a is az e lh iv a to tts á g ró l és az elkö telezettség rő l tesz tan ú ság ot. 1928-ban, K állosem jé n b e n született. „ T ö rvény es a p á m a t n e m is m e rh e tte m , k iv á n d o r o lt A m e rik á b a . G y e r­ m e k k o r o m a t lelencben, ro k o n a im n á l és a n y á m m ellett tö ltöttem . A n y á m ez időben kü lönböző v á ro s o k b a n és h e ly ek e n szolgált, m a j d 1938-to! s z ü lő fa lu m b a n , n a p s z á m o s ­ sággal k e re s tü k m i n d e n n a p i k e n y e r ü n k e t ” — v a ll ja ö n é le tírá sá b a n . M a jd : „ If jú k o ro m kü zdelm es volt. V o ltam hen tesin as, a csepeli W. M. g y á r m u n k á s a , a jászberény i fo­ go lytábor lakó ja, fö ld m ű v es nap szám o s, v ag o n - és t e r m é n y r a k o d ó m u n k á s és k e r é k ­ gyártó." 1947-től 49-ig — n éh ai Csobai József jó ta n ító ja j a v a s la t á r a — a m i n d e n n a p i k e ­ nyérk ereső m u n k á j a m e lle tt a n y íreg y házi Bessenyei György K épző m űv észeti N ép fő ­ iskola („s zab ad isk o la”) h a ll g a tó j a k é n t v égezte k ép ző m ű v é szeti a l a p t a n u lm á n y a it , B e rk y N á n d o r és Diószegi B alázs ú t m u ta t á s á v a l . B o ntako zó k v a li tá s a ir a K m e tty János, K offán K á ro ly és Bencze László figyelt föl egy 49-es népi te h e tsé g k u ta tó k ö rú t a l k a l m á ­ val. A neves m ű v é s z e k j a v a s l a t á r a P ál G y u lá t még a n n a k az év n e k az őszén felvették a K épzőm űv észeti F őisko lára, ahol Hincz G yula, B arcsay Je n ő , D o m ano vszky E n d re és Bencze László ta n í t v á n y a k é n t 1954-ben szerezte meg d ip lo m áját. „ T a n u lm á n y a im végzését á l l a m u n k leh etőv é tette, kollégium i e llátás és ösztöndíj

101

m egfelelő m é r té k ű biztosításával. B eteges é d e s a n y á m a t tanítási s z ü n e te k b e n és nyári v a k áció k a lk a l m á v a l fizikai m u n k á v a l is tá m o g a tta m , k a p á lta m , a r a t ta m , cséplőgép­ hez j á r t a m ” — ír ta a h i v a t á s r a készülődés időszakáról. R ajzp ed agó gu si p á ly á j á t a K a lo ­ csai Óvónőképző I n té z e tb e n kezdte , e n n ek m egszűnése u tá n s aját kérésére visszajött m egyén k be, s 1957-től a D emecseri Á ltalán o s Isk o la r a j z t a n á r a k é n t m ű k ö d ö t t 1965-ig. e k k o r N y íreg y h ázára költözve, egy évig a IV. sz. Ált. Is k o láb an tanított. 1964 aug 1-vel a Nyíregyházi F első fo k ú T an ítók ép ző Intézet t a n á r á v á nevezték ki, s a B esse­ nyei György T a n á rk é p z ő Főiskola m ű v é s z ta n á r a k é n t fejezte be 26 éves pedagógusi pályáját. „Jóleső érzés le t t az eltelt évek so rán szerzett elm életi és gy ak o rlati, ra jz p e d a g ó ­ giai is m e re te im e t leen d ő tan ító in k képzése, jo b b felkészítése s z o lg álatáb a á l l í t a n i . . . S z á m o m ra az iskolai és az isk o lán túli k ép ző m ű vé szeti élet, az o k ta t á s és az alkotás szerves egység" — v allo tta. E bbe az egységbe illeszkedett, ezt tette egésszé P á l G yula kép zőm űv észeti é letet szervező, vizuális k u l t ú r á t te rjesz tő széles k ö rű tá r s a d a l m i t e ­ vékenysége, előadói, szakkörvezetői, k iállitás ren d ező i s o k ré tű m u n k á j a . 1968— 73-ban a M a g y a r K ép ző m ű v észek Szövetsége K e le t- m a g y a r o rs z á g i T erü le ti S zerv ezetének m e ­ gyei ti t k á r a volt. A lap ító ta g ja a h ajd úság i, a ny íreg yháza-só stó i és a lengyelországi B alty ck P le n e r (sw inoujscie-i) n em zetközi m ű v é s z te le p n e k " — ír ta róla M u rak özi Á gota az ez évi jan. 23-i, a b u d a p e sti M ű c s a rn o k b a n m e g n y ílt r e p r e z e n ta tív k iá l lí tá ­ s á t m é lta tó cik k éb en . A nagy kö zö n ség á lta l is észlelt m űvészi alkotói p á ly á j a 1958-tól k ö v eth ető Ettől k ezd v e sz e re p e ln e k r e n d s z e re s e n m u n k á i megyei, te rü le ti és országos tá rla to k o n , k ü l ­ földi kiállításo k on , m i n d e n ü t t osztatlan e lism erést a ra t v a M ár 1960—70 között több p á ly áz ati első d íj a t és ors zágos k iállítási n ív ó d ija t kapott. K ét i j b e n K á p lá r Miklós E m lé k é re m m e l t ü n t e t t é k k i a lk o tá s a it A S z o v je tu n ió b a n és az N D K -b a n t a n u l m á n y ­ ú to n já r t, c s e r etalálk o zó k o n v e tt részt ezek b en az években. A h a tv a n a s évek közepétől önálló tá r la t o k k a l Is szerep elt, 1966-ban első ízben B ud ap esten , a F én y es A dolf-ter e m b e n r e n d e z e t t k iá l lí tá s a o rszágo san k ed v ező v isszh an go t v álto tt ki. Élete utolsó h ó n a p ja i b a n eddigi m u n k á s s á g á t összegező k é t k iállítással érk ezett el p á ly á ja csú csá­ ra. Ez év jan. 23-án B u d a p e s te n a M ű c s a rn o k b a n 83 o lajkép ét, sok rajzát, p asztelljét á llíto ttá k ki, s e n n e k a k i á l lí tá s n a k a tö r z s a n y a g á t m á r c iu s —áp rilis h ó n a p b a n N y ír­ eg y h á z á n a J ó s a A n d r á s M ú zeu m is b e m u ta tta . Sajnos, egyre súlyosbodó betegsege m i a tt P ál G y u la ezeken a vern isszázsokon m á r n e m v e h e te tt részt. Utolsó elism e ré sk é n t a S z a b o lc s -S z a tm á r megyei T an ács Alkotói D íjá t k a p t a meg. M eg yén k m ű v és zetsz erető közönsége h iá b a r e m é n y k e d e tt aggódóan felépü léséért. H a lá lh íre m i n d n y á j u n k a t m eg d ö b b en tett. A szerény, csendes, m eg n y e r ő eg yén iség ű m ű v észt, aki so h a s e m je l e n tk e z e t t a m a g a m űvei „ k o l p o r t á z s á v a l ”, fo ly ó ira tu n k h o z töb b m i n t másfél évtizedig szoros kapocs fűzte. S zerén y le h ető ség ein k szerin t 1964-től 1980-ig 34 a l k o t á s á n a k a fo tó ját közöl­ h e ttü k , szíves h o z z á j á ru lá s á v a l. A m eg y e k é p z ő m ű v é sz e ti életéről, helyzetéről szóló ta n u l m á n y o k b a n az 1975.1. s z á m u n k b a n K o ro k n a y G yula, az 1977 1. sz á m b a n p á ly a ­ társa, L ak ato s Jó zsef írt m u n k á s s á g á ró l rés zleteseb b is m ertető t. Ezeket érdeklődő ol­ vasóin k szives figy elm ébe a já n l ju k , addig is, míg P á l G y u la egész m u n k á s s á g á r a elemző, összefoglaló t a n u l m á n y b a n té r h e t ü n k ki. S zerkesztő b iz o tts ág u n k a m űvész legutóbbi b ud ap esti g y ű jte m é n y e s k iállítása k a p c s á n e n n e k a s z á m u n k n a k a képző­ m űvészeti a n y a g á t elev e P á l G y u la m u n k á s s á g á n a k k í v á n t a szentelni. N em h ih e ttü k — s alig hisszük —, hogy kepei ú ja b b g a lé r iá j á n a k h a s á b j a in k o n való b e m u ta tá s á t, s a k iállítása m e g n y i tó j á n a k k ö z re a d á s á t m á r n e m érh e ti meg. A szerkesztőség

102

Megnyitó Pál Gyula festőművész kiállításán* T isztelt m eg n y itó közönség! N e m tag ad o m , hogy bizonyos elfo gódottsággal fo r m á ló d ik b e n n e m a gon do lat most. hogy e b b en az é rtő és érdek lő d ő , e g y a r á n t b ír á ló és b a r á t i k ö r b e n P á l G y u la festőm űvész k iállítás áh o z kell m eg n y itó beszédet m o n d a n o m . N e m a h iv ata lb ó l r á m r ó tt kötelesség sú ly á t érzem , sok kal in k á b b a b a rá ti e l­ kötelezettség za v a rá t, a m i t az k e lt b e n n e m , hogy az elfog ultság lá t s z a t á t is v állalv a, m eg kell v allan om , n e m c s a k tisztelem , d e sz e re te m is ezt a h a lk szavú, m ély re néző, m é ly re látó és m ű v észetéb en , színeiben is szerény, h alk a n , de nagy erővel és h a t á r o ­ zo ttan m egszólaló e m b e r t. S z e re tte m 22 évvel k o ráb b i ta n í tv á n y a k é n t , és most fel­ n ő tt k é n t a szülőföld ü nk h ö z, a n n a k n é p é h e z v aló azonos v iszon yu nk a la p já n . P á l G y u lá v a l mi egy fedél a l a t t élü n k . A közös város. Váci M ih ály szőke v á ro s a közös o tth o n u n k . H a f ú j n a k lányos szelei, s im o g a tá s u k a t v e le eg y ü tt érezzük, Mi nyírségiek, a h a z a m ás tá ja in élőkhöz h aso nlóan , a fo lytono san a la k u ló és szépülő, új születő látv á n y a , é lm é n y e m e l le t t az id ő b en visszafelé is lá t ju k a világot, ezért é r t jü k is egymást. B izo n y ára így v a n n a k ezzel önök is. V á ro su n k ú tj a it b e já r v a , az új la k ó te le p e k és a régi v árosrészek o ly k o r m eg lep ően e g y b ev etíth ető k o n tr a s z tj a önöket sem h ozná zavarba. Az új é p ü letek , in tézm én y ek , a jövő generáció ottho nai, és a k e rí té s e k mögé guggoló régi h ázak eg yü ttélő n e m z e d é k e k n e k n y ú jt a n a k e g y fo r m á n bizton ságo t és szeretett m e n e d é k e t A N y íreg y h ázátó l IS k m - n y ir e lévő K á lló s e m jé n b e n s z ü letett Pál Gyula. G y e r ­ m ek kori élm ényei é le tre szólóan kísérői m a r a d ta k . E rőteljesen m egfogalm azott p a ­ raszti házai, asszo n y alak jai országos v is szh an g o t k elte tte k H a llo ttu k és tu d ju k , k iá llítá s a in pezsgő v itá k rö gtön zöd tek , ah ol s ö t é tr u h á s a l a k ­ jaiban v a lam iféle v é s z m a d a r a k a t láttak , aho g y m eg je le n te k szögletesen csúcsos f e j ­ kendőikkel, földhöz szokott m o zg ásu k kal, k if a k u lt színeikkel B írá l a t é rte az é rt is, hogy képei sötét tó n usú ak . N incs jogom m ások h e ly e tt látni, de úgy vélem, é r t ő s z á n d é k k a l közeledve n e m c s a k a nyírségi e m b e r e k so rsát megélt, vagy átélő fogja m egérezni m elegségüket, a k em én y e n m e g s z e n v e d e tt biztonságot, a régi h ázak a b lak a ib ó l az új életre figyelő n y u g a lm a t és d e rű t. M o n d a t ja velem m in d ezt az elfogultság. P ál G y u la é le t p á ly á j á n a k és alkotó te v é k e n y sé g é n e k é r t é k e ­ lését m a jd m e g a d já k az a r r a h iv ato ttak , és lejegyzi a m ű v é s z e tt ö rté n e t is. T iltani bi­ zony ára ez sem fogja, hogy szeressem és szeressü k m űvészetét. K edv es m eg jelen tek ! R em élem , nem sérti a k iá llító m űvészt, h a élek a lehetőséggel, és em lítést teszek

* E l h a n g z o t t ISfll. j a n . 1 3 - á n B u d a p e s t e n , a m ű v é s z M ü c s a i n o k - b e l i k i á l l í t á s á n a k kalm ával.

m eg n y itása

al­

103

a r r ó l is, am i b izonyítja, hogy n e m g y ö k é rte le n ü l és tá r s ta l a n u l él k ö rü n k b e n . M egyénk és v áro s u n k m ú l t j á b a n és je len éb en is so ro lh ató k a p á ly a tá rs a k , a k ik é le tm ű v ü k k e l es m u n k á s s á g u k k a l g a z d a g íto ttá k a m a g y a r és eg y ete m es k u ltú rát. Sokan k özülü k csak születésükkel, vagy n éh á n y eves ta r tó z k o d á s u k k a l k ö tő d n e k hozzánk, de az 1946-ban. a tehetséges m u n k á s - p a r a s z t fiatalo k s z á m á ra N y íregyh ázán in d u l t szabadiskolából in d u lt P á l G y u lá v a l e g y ü tt Berecz A ndrás, aki must is ott él — Ö v ári László. C sizm ad ia Zoltán, Tóth László, Csisztu Mihály festőm űvészek, ak ik az o rs z á g n a k elism ert művészei. Az in n en ind u ló k közül sok an m a is gy ak o ri v e n d é ­ geink. A szülőföld édes g ra v itá c ió ja vonzza Váci A n d rást. Nagy S á n d o r ö r ö k v á l t s á g osz­ lopa a városi tan ác s ép ü lete előtt állít e m lé k e t a re f o r m k o r n agyszerű nem ze d ékének. Ki győzné a n e v e k e t sorolni! M egyénk 10 a la p ta g m ű vésze közül — a k ik r e e g y a rá n t bü szk ék v a g y u n k — 9-en é ln e k és a lk o tn a k N y íreg y házán . Ügy érezzük, az ország más tá ja iró l e rk ezett szívesen fo gad o tlak is o tth o n t ta l á lt a k e tájon. . M u n k á j u k h o z szerény h o z z á já ru lá s a h á r o m m ű te rm e s m ű vészlak ás, a m it az u tó b ­ bi é v e k b e n é p íte ttü n k . S z á n d é k u n k b a n áll e lehetőség további bővítése. Ez n e m c s u ­ pán az alko tó m u n k a becsülését bizonyító gesztus. J ó v a l tö bb ennél. A v á ro s sá válás n é lk ü lö z h e te tle n e le m é n e k t a r t j u k a v áro s szellemi é le té n e k k ib o n ta k o z ta tá sá t. Ebből n e m m a r a d h a t el az a törekvés, hogy a százezressé n ő tt m eg yeszékhely n e m c s a k a lá tv á n y o s a n fejlődő ip a r n a k , az egyre p ezsdülőbb gazdasági életn ek, a folytonosan bővülő o k ta tá si és k u ltu rá lis in té z m é n y e k n e k biztosítson m i n d a n n y i u n k a t gazdagító életlehetőséget A m űv észetek m i n d e n ág á n a k , köztük a k ép ző m ű v é sz e tn e k is, új o tt h o n o k a t kell te r e m t e n ü n k , hogy v á r o s u n k külső dísze és g azd ag ság a m ög ött belsejében, a b en ne élő e m b e r e k b e n is g a z d a g a b b á váljék. E n e h é z és h álás m u n k á b a n a m ű v észek — k ö zöttü k P á l G y u la — n é lk ü lö z h e te tle n seg ítő társain k . E zért is ö rö m és m e g tis ztelte­ tés, hogy e m ai k iá llítá s sa l f ő v á r o s u n k b a n ily g azd ago n is m e rik el művészi m u n k á já t. T á r s a d a l m u n k e lism e ri P á l G y u la m ű v észetét. B izonysága e n n e k az a szám os díj és p á ly á z a ti siker, m e ly e k e t szű k e b b h a z á j á b a n , N y íreg y h ázán , D e b re c e n b e n és H a j d ú ­ b ö szö rm én y b en a ra to tt. A hazai k o llek tív k iállítá s o k o n k ív ü l C seh szlo v ák iáb an , L e n ­ gyelországban, R o m á n i á b a n és a S z o v je tu n ió b a n is k iállíto tt. A la p ító ta g j a a h a j d ú ­ sági, a n y íreg y h áza-só s tó i és a lengyelországi — B a lty c k P le n e r nem zetközi — m űvészlelepnek. J ó érzés tu dn i, hogy e g y ü tt d o lg o z h a tu n k vele, hogy k ö zö ttü n k tö r e tle n ü l él a l ­ kotókedve. ö r ü l ü n k , hogy n e m h ag y o tt fel szép s z á n d ék áv al, hogy — szavaival szólva — e m lé k ü l örökítse, h a l h a t a t l a n n á fesse tű n ő b e n lévő p a ra s z ti é le tü n k hőseit. Ügy gondolom , n e m m é lta t la n u l t a r t j u k Pál G y u lá t a p a ra s z te m b e re k , a p a ra s z th á z a k o r ­ szágosan is e lism e rt festő jének . M űvésznek, a k in e k alkotásaibó l n e m c s a k e m b e r a r c ú tá ja k , d e a nyírségi p a ra s z to k és a Weiss M a n n f r é d gy ári m u n k á s o k á télt e m b eri sorsa néz ránk . E m a is v álla lt sorsközösség a d ja a lk o t ó m u n k á j a biztosító a la p já t, k ép eit n e m c s a k festi, d e éli. Szépen beszél errő l m űvészi v a llo m á s á b a n , a m i t részb en e kiállítás k a ta ló g u sa is idéz: „H a k iállítás o k o n cso p o rtb a v e rő d n e k k épeim , s beszédet kezdek velük , v is sza­ m o n d j á k e lm ú lt éveim . N e m n e h e z te ln e k rám . m i n t én sem rá ju k , é r t jü k egy m ás nyelvét, m in t tes tv ére k tesszük m eg jegyzéseinket. Jó lle h e t ugyanis, hogy én h o z ta m v ilá g ra m in d eg yik et, de az is igaz, hogy egy m in d a n n y ió n k szülője. Én ilyen állásp o n tb ó l beszélek m o s ta n á b a n m ű veim m el. S o k ­ szor úgy gondolom , k é p e im m á r - m á r n e m is tá r g y a k , hogyha beszélni le h e t velük,

104

s ők visszaszólnak, k in e k - k in e k é rte lm e szerint, s e v isszaszólásuk é r te le m k é n t r a k ó ­ dik le befogadóikba F u r á n a k tű n h e t az e ff a jt a beszélgetés? V allja meg m in d e n k i maga, n e m v o lta k -e ilyen helyzetei tá r g y a k és ö n m a g u k között az élet sajáto s te r ü le t e in ? Még egy fűszál is beszél hozzánk, m egk érd ezzü k , visszaszól, s mi é rtjü k , m it m ond tavasszal és ősz­ szel, pedig ki tu d ja , h á n y a d m ag ával, s szálával jö lt a v ilá g ra t e r m é s z e ta d ta szépsá gekkel — e m b eri érte le m nélkül. A k ép ek e m b e r a lk o tta m űvek. B e n n ü k e m b e r i go nd olatok sű rű sö d n ek , e m b e r e k ­ hez k ív á n n a k szólni, s h a v á la s z ra m é l ta t n a k b e n n ü n k e t, megéri talán, hogy csendes figyelm ességgel figyeljünk, s e szótlan beszélgetés közben v á lts u n k n é h á n y go ndolatot velük. H á t h a igazat m o n d a n a k n e k ü n k . . . " Pál G y u la keze m u n k á j á t n e m c s a k a k ö z re m ű k ö d é sé v e l alap ított, év e k e n át á l ­ tala vezetett m ű vésztelep ek, a nevelő k eze alól k ib o cs áto tt főiskolai hallg atók , a k ez­ dem ényezésév el lé tre jö tt B e n c z ú r-te re m őrzi. M u n k á i m e g t a lá l h a tó k Uzsgorodon, a M űvészeti M ú zeu m b an , Sczeczinben, a M o d ern G a lé riá b a n , a M a g y a r N em zeti G a l é ­ riá b a n , N y íre g y h á z á n a Jó s a A n d r á s M ú zeu m b an , H a jd ú b ö s z ö r m é n y b e n a H ajd ú ság i M ú z e u m b a n és s z á m ta l a n k özin tézm én y falán. N ev éb en és az őt tisztelők n ev ében is köszönöm, hogy a M ű cs arn o k — e ran g o s k iállítási in tézm én y — tizenöt év m ú l tá n B u d a p e ste n o tth o n t ado tt kepeinek, leh ető v é teszi m ű v é s z e té n e k b e m u t a tá s á t a p á ly a ­ kezdéstől — az utób b i év b en a lk o to tt képei m ellett r i tk á b b a n lá t h a tó g r a f ik á in a k felso ra k o z ta tá s á v a l együtt. Pál G y u la a m ű v é s z e t szerelm ese. — Ö m o n d ja : n e m e la d á s r a fest. M i n d a n n y ia n t u d j u k — h iv a t á s é r t élő em b er. M int ilyen, aki a világot bölcsen szemléli, hogy ig a z ­ sá g á r a rá ta lá ljo n , n e m c s a k megőriz, de a v á lto z ta tá s v ág ya is fűti. M ik or e k iállítást m egnyitom , h a d d idézzem Váci M ihály s o ra it: „ . . . M éltók közt eg y n ek fogadj e l : m é lta s d sz o lg á la tra s z e r e l m e m .. . S légy m éltó új fiaidhoz, kik m e g t a n u ln a k élni is érted . . .” G y u rics k u K á lm á n

105

Merényi Oszkár 1895 — 1981

C sak fé r fik o r a d elén k e r ü l t v á ro s u n k b a , s n y u g d íja z á s a óta — töb b m i n t tizenöt éve — B u d a p e s te n élt, m ég s em túlzás azt m o n d a n i, hogy h a l á l á v a l az u tó b b i é v tiz e ­ dek ny íreg yh ázi szellem i é le té n e k k ie m e lk e d ő szem élyisége tá v o z o tt az élők sorából. M int az egykori S zéch en y i Is tv á n K e re sk e d e lm i Középiskola, a későbbi közgazdasági t e c h n i k u m ta n á r a , m a j d igazgatója, egy n e g y ed század o n á t n e m z e d é k e k hosszú so rát ta n íto tta , n evelte, ezek a sorok m o s t els ő so rb an m é g s e m a ped agógust, a nevelőt k í ­ v á n j á k felidézni, h a n e m a n eves ir o d a lo m tö rté n é sz t, az ország osan is m e rt B e rz se n y i­ k u ta tó t, m a r a d a n d ó é r t é k ű m o n o g r á fiá k és t a n u l m á n y o k író ját. M erén y i O s z k á r azok közé a régi, m a m ár, sajnos, k iv es ző b en lévő tu dós ta n á r o k közé tarto zott, a k ik k özépiskolai k a t e d r á n is s z a k t u d o m á n y u k országos jelentőségű m ű velő i tu d t a k m a r a d n i. N em csak életk ora, h a n e m m u n k á s s á g a a l a p j á n is azzal a t a n á r - és ir o d a lo m tö rté n é s z g e n e rá c ió v a l e m l e g e th e t jü k együtt, a m e l y e t o ly an nevek f é m je le z n e k s z á m u n k ra , m i n t V a jth ó László, T u r ó c z i - T r a s t le r József, Kom lós A ladár, W a ld a p fe l József, J u h á s z G éza, B a r t a Jáno s, S zerb A ntal, K a rd o s László, G yergyai A lb ert. V agy h og y helyi p é ld á k a t is em lítse k : P op ini A lb ert, B elo horszky Ferenc, S zik lay László. 1895-ben sz ü le te tt T ó tsóváron. A b u d a p e sti egy ete m en szerzett m a g y a r —n é m e t szakos ta n á r i oklevelet. E z u tá n k e r e k h ú sz esz te n d ő n á t K a p o s v á ro tt ta n íto tt a felső ­ k e re s k e d e lm i is k o láb an . Az, hogy é p p en K a p o s v á r r a kerü lt, m e g h a tá ro z ó tényezője le tt egész tu d o m á n y o s m u n k á s s á g á n a k . N y ilv án N ik la közelsége ih le tte B e rz se n y i­ k u ta t á s a i t, s ezen a te r ü le t e n ig en h a m a r o ly an e re d m é n y e k e t é r t el, hogy szakm ai k ö rö k b e n o rszág osan is felfig y e ltek a fiatal v id ék i t a n á r r a . F ő k é n t Berzsenyi k é zirato s h a g y a té k á n a k f e l k u ta t á s á b a n és feld o lg o zásáb an k í ­ s érte tev ék e n y ség ét k ü lö n ö s szerencse. A fe l d e r í te tt k é z ir a to k b ir to k á b a n szinte k u lc s ­ hely ze tb e k e r ü l t a B erz se n y i-k ia d á so k terén . Először a költő eg y n agy o b b te r je d e l m ű prózai m űv ét, A m a g y a r o r s z á g i m e z e i s z o r g a l o m n é m e l y a k a d á l y a i r ó l cím ű ta n u l m á n y t a d ta ki 1933-ban a M a g y a r I r o d a l­

mi R itk a sá g o k c ím ű sorozatb an . E zu tán e g y m á s t k ö v e tté k szövegkiadásai, s a j tó alá ren d ezés ei: B e r z s e n y i D á n i e l k ö l t ő i m ű v e i (1936), B e r z s e n y i D á n i e l v e r s e i n e k ő s ­ s z ö v e g e i (1938), B e r z s e n y i D á n i e l i s m e r e t l e n és k i a d a t l a n l e v e l e i (1938), B e r z s e n y i D á ­ n i e l p r ó z a i m u n k á i (1941). E zekhez a k ö te te k h e z te r je d e lm e s b ev ezetések et és alap o s filológiai jegyze tek et írt. K u t a tá s a in a k e re d m é n y e i a z o n b a n c s a k h a m a r önálló m ü v e k b e n is n a p v ilá g o t lát ta k : B e r z s e n y i - t a n u l m á n y o k , 1936; B e r z s e n y i D á n i e l (m onográfia, 1938).

106

K öv etk ező szö vegkiadása, B e r z s e n y i D á n i e l l e v e l e i K a z i n c z y F e r e n c h e z , m á r N y í r ­ e g y h á z á n je l e n t m eg 1942-ben. Egy év vel k o r á b b a n , 1941-ben m o n d o t t b ú c s ú t K a p o s ­ v á rn a k , s jö tt N y íre g y h á z á ra , ah ol h a ll a tl a n u l g y o rsan f e l ta l á lt a m ag át. A ta n á r i m u n ­ ka m e l le t t azon n al b e k ap cso ló d o tt a v áro s szellem i éle tébe, els ő so rb an a Bessenyei T á rs a s á g tev ék e ny ség éb e. O tt é p p e n jó k o r érk ezett, m e r t F e h é r G á b o r h a lá la és Sziklay László táv o zása u tá n n ag y o n is szükség volt ilyen agilis, mozgékony, szervező m u n k á b a n j á r t a s e m b e r re . N yíreg y h ázi k o rs z a k a nehéz id ő k b en kezdődött. ö a z o n b a n h ih e t e tl e n szívóssággal dolgozott, s m eg lep ően rö v id idő a la t t te k in té ly t szerzett m a g á n a k . E z e k b e n az é v e k ­ ben, n y íreg y h ázi t a n á r s á g á n a k első id ő s z a k á b a n le h e tte m ta n í tv á n y a , így szem élyes ta p a s z ta la tb ó l is tu d o m , m ily e n elev en iro d alm i lég k ö rt tu d o t t k ia l a k ít a n i az iskolá bán. N e m c sa k az ó rá k o n , h a n e m a z ö n k é p z ő k ö rb e n is, s m i n t a R e m é n y s u g á r cím ű d iá k l a p ir á n y ító ja , k i a p a d h a t a t l a n b u z g a lo m m a l fo glalk ozott az iro d a lm i é rd e k lő d é sű d iák o k k al, t a p i n ta t o s a n ir á n y ít o tt a első s z á r n y b r ó b á lg a t á s a i n k a t. M in t ir o d a lo m tö rté n é s z N y ire g y h á z á n sem le tt h ű tl e n B erzsenyihez, de gy o rsan a lk a lm a z k o d n i tu d o t t az itte n i ig én y ek h e z is. A z o n n a l b e k a p c so ló d o tt a B essenyeik u ta t á s b a . M á r 1943-ban n a g y o b b B e s s e n y e i - ta n u lm á n y t je l e n t e t e t t meg. A felsz a b a d u lá s u t á n je l e n té k e n y sz e r e p e t v á ll a lt az iskola, a t a n í t á s ú j r a i n d í t á ­ sában, de a z o n n a l h o z z á lá to tt a B essenyei T á r s a s á g új ala p o k o n tö r té n ő ú jj á s z e r v e ­ zéséhez is. F á r a d h a t a t l a n u l dolgozott, m i n d e n ü t t o tt volt, ahol szükség volt tu d á s á ra , te v é k e n y ügy szeretetére. 1947-ben ő le tt az isko la igazgatója, e n e rg i á já b ó l a z o n b a n a r r a is futotta, hogy a d e b re c e n i eg y e te m e n m a g á n t a n á r i e lő a d á s o k a t ta r ts o n . F ő k é n t a m a g y a r r o m a n ti k a n ag y a la k j a iv a l foglalkozott, d e őt b izták m eg A m a g y a r i r o d a l o m t ö r t é n e t - í r á s t ö r t é ­ n e t e c ím ű k ötelező k o llé g iu m e lő a d á s a iv a l is. Cikkei, ta n u l m á n y a i e z e k b e n az é v e k b e n is s ű r ű n je le n te k m e g m i n d a helyi la p o k b an , m in d az ir o d a lo m tö rté n e ti szak fo ly ó ira to k b a n . 1956-ban ő re n d e z te sajtó alá és lá t t a el k ís é rő t a n u l m á n n y a l B erzsen y i D án iel összes m ű v e i n e k m i n d e n k o r á b b i­ n á l teljes eb b k ia d á s á t. N em so k k a l később az ir o d a lo m tu d o m á n y o k k a n d id á t u s a le tt O rszágos je le n tő s é g ű k u t a t ó m u n k á j a sem v o n ta el fig y e lm é t a helyi k u lt u r á l is p r o b ­ lém ákró l. Az 50-es é v e k b e n ő v e te t te fel a l e g h a t á r o z o t ta b b a n a m egyei fo ly óirat i n ­ d ítá s á n a k g on do latát, s a hosszú v a jú d á s u t á n 1956-ban m e g in d u ló S z a b o l c s - S z a t m á r i S z e m l é n e k ö lett első szerkesztője. E lm ú lt 70 éves, a m i k o r n y u g d íjb a m en t, de a k k o r is csak az iskolai m u n k á tó l v o n u lt vissza. T u d o m á n y o s m u n k á s s á g a épp e k k o r te l je s e d e tt ki igazán. 1966-ban az I r o d a lo m tö rté n e ti K ö n y v tá r cim ű re p r e z e n ta t ív s o ro zatb an je le n t m eg nagy B erzse­ n y i- m o n o g rá f iá ja . 1971-ben Ü j a b b B e r z s e n y i - t a n u l m á n y o k cím en a d o tt ki kötetet. 1976-ban, B erzsen yi sz ü le té sé n e k 200. é v f o r d u ló já n a S zé p iro d a lm i K ia d ó az ő kísérő t a n u l m á n y a i v a l je le n te t te m e g a k ö ltő v erseit. A j u b i l e u m r a h a ta l m a s , 750 lapos E m l é k k ö n y v e t is szerkesztett. S k ö z b e n m á r do lg o zott B erzsen yi m ű v e in e k k ritik a i kiadásán . E n n e k első k ö te t e n e m s o k k a l h a lá l a előtt jelen t meg, de — t u d o m á s u n k szerint — a to v áb b i k ö te te k filológiai m u n k á l a t a i t is s i k e rü lt b efejeznie H a lá lá v a l egy t e r m é k e n y és sik e re s tudósi és nevelői é le tp á ly a z á ru lt le. T a n í t ­ v á n y a in a k s z eretete s tu d o m á n y o s e re d m é n y e i még sokáig őrzik m a j d em lékezetét. K a to n a B éla

107

-1

P ál G y u la : S zab ó m ü h ely

108

Könyvekről Századok szelleme — T ö p re n g é se k egy könyv k ap c sá n az Alföld folyóirat h á r o m évtizedéről —

Nehéz f e l a d a t r a v á lla lk o z o tt Bényei József, F ü lö p László. J u h á s z Béla, a m i k o r az a lk a lo m h o z m éltó h ír a d á s s a l ó h a jt o tt a bizo n y ítan i s z a k e m b e re k és olvasók szá m á ra , hogy h á r o m év tized e n e m c s a k m eg jelen ésév el, h a n e m sajáto s a r c u l a t á v a l is különös sz ín fo ltjá t képezi az A l f ö l d a m a g y a r k u lt u r á l is életnek. N eh ézségeik re a könyv elő­ s z a v á b a n J u h á s z B éla kü lö n is fe lh ív ja a fig y elm ü n k et. M in d e n e k e lő tt a bőség c s á ­ b ítá s á t k elle tt legyőzniük, és m e g ta lá ln i azt a té m a k ö rt, am e ly ik sa já to s a n csak az A l f ö l d h ö z k apcsolódott, k a p c so ló d h a to tt, u g y a n a k k o r, országos, vagy ha úgy tetszik eg y ete m es igén ny el és sz in te n fo g alm azó d o tt meg. Az érte k e z ő próza, a t a n u l m á n y az ir o d a lm á ro k között á l t a lá n o s a n e lism e rt r a n g ­ já v a l eleve k ín á l ta m ag át, de m in d e z e k tő l még n e m lett vo lna sa já to s a n az A l f ö l d szellem ét és tö re k v é se it e lő té rb e állító v á lo g atás a S z á z a d o k s z e l l e m e . A z A l f ö l d k r i ­ tikusai, ta n u l m á n y - és esszéírói s ű r ű n sz e re p e ln e k az ország v a la m e n n y i fo ly ó ira tá ­ ban, és a fo ly ó irat s zerk esztő in ek tu d a to s tö rekvése, hogy je l e n ü n k m a g y a r ny elv ű s z é p i r o d a l m á n a k egészét á tf o g já k k ritik a i ro v a tu k b a n . O ly an g o n d o la tk ö rt k ellett te ­ h á t m e g r a g a d n i, a m e ly elsődlegesen a d eb recen i a lk o tó k a t fo glalk oztatja, és le g in ­ k á b b az A l f ö l d b e n v a n helye. E z é rt d ö n tö tte k úgy — ítéletem szerint r o p p a n tu l h e ­ lyesen — , hogy az értek ező széppróza és ta n u l m á n y r e n g e te g b o l azokat az ír áso k at g y ű jtik kötetbe, m ely ek ..D ebrecen és a m a g y a r ir o d a ia m szerves kapcsolatáról, . . . a m a g y a r ir o d a lo m belső m o z g á s á n a k .debreceni tén y e z ő jé rő l’, a v áro s tö rtén elm ileg k ia l a k u lt m a r k á n s szellem én ek írói sorokba, a lk o tá so k b a és é le t m ű v e k b e foglalt k ü ­ lönböző jeleirő l" v allan ak . C sak azokról az a lk o tó k ró l szólnak a m ost k ö tetb e g y ű jt ö tt tan u lm á n y o k , a k ik d e b re c e n isé g ü k e t n e m c s a k élm én y sz in le n é lté k m eg ás m e n e k í te t té k m ű veikb e, h a ­ n e m súlyosan meg is szenv edték , esetleg ép p en a m űvészi teljesség et áld o zták fel érte. A k ik n e k elsődlegesen n em a s i k e r s z ín h ely e D ebrecen, h a n e m k u d a rc a i k , c s a ló d á ­ saik, szent h á b o r ú j u k sorsrom boló, te lje s ítm é n y t m e g k érd ő jelező lén yegé vé v á lt a d eb recen iség M a j d n e m azt kell m o n d a n o m , hogy in k á b b az elvetélődesek, a gy ö trő ­ dések jajo n g ó f e l f a k a d á s a i t összegezi, a k u d a r c b a fu llad t deb recen i vállalk ozáso k lel­ t á r á t s o r a k o z ta t ja e lén k ez a kötet. A teh etség ek szint a la tti telje s ítm é n y e in e k ok ait fü r k é sz ik a t a n u l m á n y o k tö b bség ü k b en . J u h á s z B éla v a llo m á s a sz e rin t „D ebrecen iro dalm i é le tén ek legfon to sab b szakaszairól, sű rű sö d ési p o n tja iró l, jellegzetes tü n e t e i­ ről, beszédes jelen ség eirő l és fők ép p en m e g h a tá ro z ó alk o tó e g y én is ég eirő l” szólnak az írások, századok szellem én ek „d e b re c e n i le n y o m a ta iró l, ah o g y a n az az alkotói t ö ­ rek v ések b en , é le tm ű v e k b e n , so r s a la k u la s o k b a n tü k rö ző d ik " A h a n g sú ly in k á b b az a l­ kotói tö r e k v é s e k re és s o r s a la k u lá s o k ra helyeződik, s e m m in t az é l e t m ű v e k elemző é r ­ ték elésére

109

A k ö té lb e foglalt 28 t a n u l m á n y tem a tik a i ö ss zh an g ja m a g a tó i k ín á l ta a k ro n o lo ­ gikus elren d ezést, a m it csak a k k o r k elle tt n ém ileg m ó do sítani, a m i k o r az alkotói sze­ m élyiség ek től elszakadó, v agy töb b szem élyt egységbe foglaló közösségi tö r e k v é s e k ­ ről, a város ku ltú rszocio lóg iai jellem ző irő l é rte k e z ő ír á s o k a t s o ro ltá k be a szerkesztők. Ez u tó b b i a k a lk o t já k a k ö ny v bevezető és záró ta n u l m á n y a i t, m integy k e re tb e fog­ lalva a személyes k ü z d e lm e k e t és te lje s ítm é n y e k e t A sort B a r ta J á n o s és B a ta Im re g o ndolatg azd ag írásai n y itjá k . B a r t a J á n o s a d eb receniség fo g a lm á n a k , a város re ­ gionális szere p k ö ré n e k és jellem ző in ek az elem zesev el foglalkozik. A v áro s vo nzó-taszitó h atásáró l, reg io n ális szerep kö rérő l, sajátság o s kultú rszociológiai a r c u l a tá r ó l b á t ­ ra b b és ő szintébb ele m z é st n e m ír ta k még A b á to r szem b enézés és je lenségelem zés m e l le t t az írás legszebb e ré n y e a tö rtén etiség e lv é n e k az alk a lm a z á s a , ami hozzáse­ gíti az olvasót, még in k á b b az iro d alo m szerv ező k et, szerkesztőket, k u ltú rp o litik u s o kat, hogy a h a g y o m á n y é p ítk e z é s m ú ltb é li m o z z a n a ta in a k és e r e d m é n y e in e k s z á m b a ­ vételével, azok e re jé n e k és valóságos s ú l y á n a k m érleg elésév el végezhessék jö v ő t t e ­ r e m tő m u n k á j u k a t. S z e rv e s e n k a p cso ló d ik e h h ez az írásh o z B a ta Im r e A z i r o d a l o m s z á m v e t é s e D e b r e c e n n e l cim ű t a n u l m á n y a , a m e ly ik a refo rm áció ig visszan yúlva, esz m e tö rté n e ti elem zéssel igyekszik m eg k e re sn i a m a g y a r á z a tá t a n n a k , hogy a p u rita riz m u s válsága, és a felv ilág o so d ás m a g y aro rszág i e lte rje d é se id e jé n m i é r t j u t h a to t t Földivel, C sok on aiv al, F azek assal, a D e b r e c e n i G r a m m a t i k á v a l a d e b recen i szellem i­ ség a m a g y a r ir o d a lo m csúcsára, és mi volt az oka az ezt követő, m á s fé l századig ta r tó h a n y a tl á s n a k , D e b re c e n p e r i f é r i á r a szo ru lásán ak . E gy sa já to s a n d e b recen i jelen ségrő l, az 1700-as évek elejétől az 1830-as évekig virágzó, de m ég A r a n y Já n o s ra , J ó k a i r a is jelen tős h a tá s t gyako rló d iá k iro d a lo m ró l szól B á n Im r e ta n u l m á n y a . J u l o w V ik to r F a z e k a s L ú d a s M a t y ij á n a k f o r rá s v i d é k e it k u t a t v a szolgált meglepő e r e d m é n n y e l: A n ip p u r i szegény e m b e r 3000 éves tö r té n e té b e n a L ú d a s M atyi cse­ lekm én y év el m in d e n m o t ív u m á b a n egyező k u lt ú r k i n c s r e b u k k a n t. Az e m l ít e tt ta n u l m á n y o k D eb recen ir o d a lm á n a k legfény eseb b k o rs z a k á ró l szól­ nak , egy ben le is z á r j á k ezt a korszakoL. A k ö te t k öv etk ező írásai egy év század o t u g r a n a k : A dy és D eb recen k a p c so la tá t ele m z ik (K ovalovszky Miklós, Szabó S á n d o r Géza). Üj b e n n ü k , hogy A dy szem élyi­ ségében is k e re s ik D e b re c e n b ő l való m e n e k ü lé s é n e k ind íték ait. Kiss T a m á s esszéje lendíti to v á b b az idők k e re k é t. M óricz és D e b re c e n k a p c so ­ l a t á r a v illa n t n é h á n y em b e r i és ir o d a lo m tö rté n e ti fé n y s u g a ra t. F é ja G éza és Tóth E n d re O láh G á b o r to rzó b a m e r e v e d e tt a l a k j á t és m ű v é s z e té t elemzi. B a r ta J á n o s és K a rd o s P ál T ó th Á r p á d d e b recen i éveivel foglalkozik, mig N ém eth László, P om ogáts B éla és Kiss T a m á s a G u ly ás P á l - r e j t é l y n y o m á b a szegődtek. B éb er László Szabó Lőrinc d iák év e irő l ír t k ró n i k a s z e rű vis szaem lékezést. M a ta J á n o s k ö lté sz e té t Ju lo w Viklor, P ák o zd y F e re n c é t pedig Ju h á s z B éla értelm ezi. S a rk a d i Im r e d e b re c e n i év e i­ vel foglalkozik M á r k u s Béla. K a rd o s László a d e b recen i Ady T ársaság ró l, és a Ju h á s z G é z á v a l közösen g on d o zo tt Üj Írók k ia d v á n y s o ro z a t tö r té n e té rő l ír t ta n u lm á n y o k a t. A két v ilá g h á b o rú k ö zö tt h ald o k ló d eb recen i fo ly ó ira to k ró l N ag y S án d o r, a Válasz c ím ű rő l B a ta Im re közölte k u t a t á s a i e re d m é n y é t. 1944 őszén, tö r té n e lm i k é n y sz e rű sé g folytán, D eb recen is m ét az ország fővárosa lett n é h á n y h ó n a p ra . Itt k ezd ő d ö tt a f e ls z a b a d u lt ország politikai és k u lt u r á l is é le ­ tén ek a m egszervezése. M á r k u s S a r k a d i - t a n u l m á n y a m á r é ri n te t te ezt a té m á t, de átfo g ó b b elem zését J u h á s z G éza és Kiss T a m á s í r á s a ib a n o lv a s h a tju k . A k ib on tako zó Új szellem iségn ek D e b re c e n b e n fo ly ó irattá é r e t t d o k u m e n t u m a az 1945 á p r i li s á b a n in ­

110

d ú ló M a g y a r o k . T ö rté n e té t és p r o g r a m j á t Kovács K á lm á n elemzi. Végül J u h á s z B é lá ­ n a k az A l f ö l d k é t évtizedéről ir t ta n u l m á n y a z á rja a kötetet. T e m a t ik a i la g ezzel teljes a kép. T e rm é sz e te s e n az A l f ö l d 30 éves történ ete, de m ég a folyó irat jelen k o ri i r o d a lm u n k b a n b e tö ltö tt szerepe és é r t é k e sem rajzolód ik ki a k ö te tb e fo glalt tan u lm á n y o k b ó l. D e b re c e n ir o d a lo m tö rt é n e té b e n talló z n a k a ta n u l ­ m á n y o k . esszék, h ozzás?gítve és ösztönözve az ir o d a lo m tö rté n é s z e k e t, hogy jö vő m u n ­ k á ss á g u k so rán k itöltsék a századn y i űrt, e lm é ly íth e s sé k v iz s g á ló d á sa ik a t a d e b recen i ir o d a lo m n e m egészen két századnyi h is tó riá já ró l, m e g r a g a d h a s s á k azo kat a fo n to sa b b csom ópo ntok at, am e ly e k k a la u z u l sz o lg á lh a tn a k egy m a j d a n m e g íra n d ó d e b re c e n i ir o ­ d a lo m tö r té n e ti szintézishez. A ta n u l m á n y o k — n e m c s a k té m á ik k ét évszázadnyi tö r té n e ti k e re te m i a t t — d if­ fe r e n ciáltak . O b je k tív okok m i a t t m ű f a ju k sem le h e t egységes A deb recen iség h ez való szoros igazodás eleve k iz á rta , hogy a leg n ag y o b b a k : Csokonai, Fazekas, Ady, Móricz, Szabó Lőrinc m ű v é s z e té n e k jelentőségével, eszmei és esztétikai elem zésével foglalko zzan ak a szerzők Sok ese tb e n m eg k ellett m a r a d n i u k a regisztrálás, a té n y ­ f e ltá r á s és közlés szintjén . Az e m l ít e tt e k ese té b e n k izáró lag o san a város, a deb recen i szellem iség és a s z u b j e k tu m viszon y áv al, a k ö tő d ö-fonódó, foszladozó és eltaszitó m o z­ z a n a to k k a l fo g la lk o z h a tta k h an g sú ly o sa n a szerzők. S ok kal i n k á b b m e g k í v á n tá k az é le t m ű v e , értékelő, és a debrecen iség g el való k ü z d e lm e t b e m u t a tó szem p o n to k össze­ kapcsolását. szoros e g y m á s r a u t a lts á g b a n tö rté n ő k ib o n tá s á t azok a költők, írók, a k ik életid e jü k t e r m é k e n y k o r s z a k á n a k egészét a v á ro s b a n tö ltö tték , a k i k n e k nem volt leh ető ség ü k v ag y b á to r sá g u k s z ak ítan i D ebrecen n el. A lk o tó k k é n t — leg alább is am i az iro d a lm i te l je s ít m é n y t illeti — ezek fizették a le g k e g y e tle n e b b h ű s é g d íja t: k ö z é p ­ szerek, torzók m a r a d ta k . L eg feljeb b kínzó v á g y a ik b a n é lt o ly an csúcsok m egh ód ítása, m i n t azo k n ak , a k ik i d e j é b e n és m eré sz e n s z a k íto tta k D ebrecen nel. C sokonaitól, F a ­ zekastól m i n d m á i g egy k iv é te lt e m l í t h e t ü n k : Tóth Á rp á d o t. És ide re jte z k e d ik , e b b e n a k iv é te lb e n la p p a n g v ala h o l a d eb recen iség titka, szá­ zadok sz e lle m é n e k v a la m if é le rejtély e, a m i t a t a n u l m á n y - és esszéíró k hallgatásos tito k b a b u rk o lta k . Hogy Petőfi, A ra n y , Ady, Móricz, de m ég Szabó L őrin c is, azzá lett, am iv é, hogy volt e re jü k , h itü k , k i t a r t á s u k és e n e rg iá ju k az „ Ó c e á n ig ” eljutn i, bizonyos, hogy n e m c s a k P á ri z s n a k , E u ró p á n a k , P e stn e k k ö s zö n h ették , h a n e m D e b r e ­ cen n ek is. A X IX . század elejétől leg aláb b is az első v ilá g h á b o rú ig — les z á m ítv a a r e f o r m ­ k o r n é h á n y r o m a n ti k u s n a g y s á g á t és M ik száth K á lm á n t — alig van a m a g y a r iro ­ d a lo m n a k o ly an igazán jelen tő s alk o tó egyénisége, aki m eg ne m á r tó z k o d o tt v o ln a D eb recen szellem iségében, aki é l m é n y v il á g á b a be n e é p ít e tt e vo lna D eb recen m eg élt és m e g s z e n v e d e tt valóságát, de fu r c s a m ódon, ebből a ko rból nincs eg yetlen olyan igazán n ag y író sem, aki d e b re c e n in e k v a l l h a t n á m ag át. E lv etélő dö tt, m e g r e k e d t t e ­ hetségek g y ű jtő h e ly e vo lt D ebrecen. S zeretett, im á d o tt, ezerszer á tk o z o tt város, ah o v á m in d e n k i „ b e té v e d ”, a h o v á m in d e n k in e k el kell jö n n i h o s s z a b b -rö v id e b b időre, és m in d e n k in e k m eg kell á tk o z n i-ta g a d n i, h a n ag g y á a k a r válni. K itérő , pihenő, é lm é ­ n y ek k e l elhalm ozó, az in asévek n ag y m ű h ely e, elindító, d e se n k it n ag gyá n e m érlelő szükségesség és átok. És ta l á n n e m té vedek, h a ezt s zü k s ég szerű en összefüggőnek vélem a m a g y a r tö rté n e le m és tá r s a d a lo m , a m a g y a r k u lt ú r a és a k ö z é p -k e le t- e u ró p a i alkotói a ttitű d és írói eszm ény sajáto ss ág aiv al, a polgári n e m z e tté v á lá s n á lu n k is s a ­ játság o s fo ly am atáv al. D eb recen h a jd a n i n agy saga, gazdasági jelen tő ség e m ú l tt á foszlott P a r t iu m - b é li históriai jelentő ségű geográfiai h e ly z e té n e k m eg szű n tév el, a tö rö k kiűzésével; de m ég II. József id ején is az eg y etlen olyan tiszta m a g y a r város, a m e l y ik s a j á to s a n m a g y a r

111

k u ltú rk ö z p o n t. E g yetlen o ly an m a g j a i' város, a m e ly ik k o llé g iu m á n a k sug árzó-vo nzó h a tá s á v a l m a g y a r e t n i k u m ú v á rm e g y e k re f o r m á t u s la k o s s á g á n a k szellem i ő re és t á p ­ lálója, a h o n n a n úri p a lo tá b a és zsellérv isk ó b a sz ü k s é g le tk é n t vezet az ú t j a m in d e n leg átu sn ak . N e m c sa k k is u g á rz ó ja a h itn ek , m é r té k a d ó j a és legfőbb v é d elm ező je a K á r p á t- m e d e n c é b e n s a j á to s a n m a g y a r v allá sn a k , h a n e m g y ű jt ő m e d e n c é je is messze v id é k e k r ő l toborzódó. csak m a g y a r e t n i k u m ú d iá k ja i, s z e r te k ü ld ö tt leg átu sai révén a m a g y a r népiségnek. S zigorával, m e r e v isk o laren d szerév el, h ag y o m á n y ő r z ő k ö v e tk e zetessegével, fo rm ai k ö telm eiv el csak őrizni, h a s o n íta n i-h o n o s ita n i képes, m e g ú ju ln i m á r nem. E hhez h ián y zik m á r az ö n m a g a k e r e t e it túlfeszíteni k ép es g azdasági ereje, tá r s a d a lm i len d ülete. N agy m ú ltjá b ó l v isszasüllyed a X IX . századi M ag y aro rszág b a. M á r nem ő idomít, n e m ő szab m é r té k e t ; ő idom ul, ő h a so n u l a p a r l a g M a g y a r o rs z á g ­ hoz. A sszim iláló dik észrev étlen ü l, tip ik u s a n m a g y a r r á válik, ahol m i n d e n t am i j e l­ lemző, am i m egh atáro zó , am i é r t é k és am i m a g y a r , m e g ta lá l a b e n tla k ó és b e v á n ­ dorló, d e E u ró p á v a l m á r n e m tu d s z in k ro n b a n m a r a d n i. E g y re nő a s z a k a d é k D eb recen és E u ró p a között. D eb recen XVII. századi h ely éb e lép a X IX sz á z a d b a n Pest, átv esz tőle m in d e n gazdasági és k u lt u r á l is funkciót, és els ő so rb a n n e m geográfiai h á t r á n y D eb recen alföldisége, h a n e m gazdasági, tá r s a d a l m i, am ib ő l kö vetkezik a k u ltu rá lis. C sakh og y P est n e m z e tie tle n e b b v áro s a X IX . század fo ly a m á n a n n á l, ho gy sem D e b ­ r e c e n m a g y a r s á g á b a n m eg n e k e llje n fü r ö d n ie a n n a k , aki ig azán m a g y a r író a k a r lenni. M a g y a r s á g á t itt éli m eg m in d e n k i, de itt d ö b b e n r á a r r a is, hogy m it kell m e g ­ tagadn i, h a e u ró p a iv á ó h a jt válni. És a m e g t a g a d a n d ó k s o r á b a n o tt v a n D ebrecen m e g r e k e d t gazdasági, tá r s a d a l m i és szellem i m erev ség e is. E n n e k a k ettő sség n ek a m eg értését, m eg fejtését, é le lu la k b a n , szem élyi so rso kb an való tü k rö ző d ését n e m t a l á lt a m a S z á z a d o k s z e l l e m e c ím ű ta n u l m á n y g y ű j te m é n y b e n . O ly a n fontos k érd és ek , és a r á j u k v á r t v álaszo k h iá n y o z n a k az ö nelem ző sz e m b e n é z é s­ ből, m i n t p é ld á u l; m i é r t éleződött ki tö r v e n y s z e rü e n a k o n flik tu s D eb recen és K a ­ zinczy között; m i é r t f o r d u lt szem b e Kölcsey D e b re c e n n e l; keserű ség et és v á d a k a t fa ­ kasztó anyagi n y o m o r á n túl. m iért ford ult el tőle P e tő f i; m i é r t közönyösödött el \ e l e szem ben a rossz e m lé k e it in n e n cipelő A ra n y ; m i é r t ra jo n g o tt érte Jó k a i; m ié rt ta ­ g a d ta m eg — m i n d e n v ág y ak ozó nosztalgia ellen ére — Ady, M óricz; m i é r t v irá g o z ­ h a to tt ki mégis m a g a s sz in tű k ö ltészet Tóth Á rp á d la n t j á n D e b re c e n b e n , m i é i t feneklett m eg O láh G á b o r te h etség e; m iért v e té lt el G u ly á s P ál m i n d e n te r v e ; m i é r t f o r ­ d u lt el N ém eth László D eb recen tő l, a h o v á o ly an felcsigázott re m é n y e k k e l k ö tőd ött te r v e i m e g á l m o d á s a k o r ? ? ? K érdések, m e l y e k re csak f e l e b e n - h a r m a d á b a n ad v álaszt a S z á z a d o k s z e l l e m e , és a m e ly e k e t f e l é b e n - h a r m a d á b a n v etett fel még az A l f ö l d is, fe n n á l lá s á n a k h á ro m é v ­ tizede alatt. P o n to s a b b a n n e m is h áro m , csak az e lm ú lt k é t év tized ben. A 28 t a n u l ­ m á n y közül u gy an is K a rd o s P ál 1953-as d a tá lá sú , T óth Á rp á d ú js ág író i te v é k e n y s é ­ gét m é lta tó ír á s á t kivéve, v a la m e n n y i 196U es 19i8 között született, és fe lé b e n -k é th a r m a d á b a n v a la m ily e n országos vagy helyi é v fo r d u ló a lk a lm á b ó l. T e rm é sz e te s e n ez nem a t a n u l m á n y o k a t minősíti, in k á b b szellem i, iro d a lm i k ö zéle tü n k é v fordu lóc e n tr ik u ss á g á h o z szolgál a d alé k u l, és azt b izo n yítja, hogy a kü lön bö ző tájegységek, f o ly a m a to sa n k u lt u r á l is c e n t r u m m á szerveződő, vagy ré g e b b e n is ilyen f e l a d a to k a t betöltő k özp o n tjai is csak az 1960-as év ek től k u t a t j á k a k tí v a b b a n rég ió ju k és v o n z á s­ k ö rz e tü k m eg őrzésre és eg y ü tté lé s re m éltó h ag y o m á n y a it, b á r oly kor m ég m a sem eléggé szerv ezetten és ir á n y íto tta n , pedig eg y re sü r g e tő b b e n érezzü k e n n e k a sz ü k ­ ségességét. A lig h a n e m e n n e k a s ü r g e tő szükségességnek a bizonyossága in d íto tta az A l f ö l d szerk esztő it a rr a , hogy fo ly ó ira tu k h á r o m é v tiz e d é n e k érték ei között ta l lo z \ a , éppen

112

ezt a g y ö ng yszem et m u t a s s á k fel a r á j u k g o n d o san figyelő olv asó k n ak . B izo n y ára kötődik ez az a lk a lo m ahh o z a tu d a to s íta n i ó h a jt o tt szánd ék hoz, hogy ezt a h a g y o ­ m á n y f e lt á r ó tev ék e n y sé g e t to v á b b fo ly ta tjá k . Ha ig azán sa já to s a r c u l a t ú c e n tr u m m á , a m a g y a r ir o d a lo m sok szín ű ség ét sa já to s a r c u l a tú külön ö sség gel ó h a jt já k g y a rap ítan i, a jövőben sem m o n d h a t n a k le errő l a s z án d ék u k ró l. M á r csak a z é r t sem, m e r t alig h a van nép. m e ly n e k k u l t ú r á j á b a n — n e m c s a k iro d alm i és m ű v és zeti te lje s ítm é n y é b e n — c e n t r u m és p eriféria, főv áro s és v id ék kö zött o ly an m ély szak ad ék , an ny i k o n fl ik ­ tus, é rté k b e li kü lö n bség, fe lo ld h a t a tl a n nosztalgia, te l je s ítm é n y t a láb e csü lő m a g a s a b b ie n d ű s é g -é r z é s , s a jn á lk o z ó m in ő sítés te r m e lő d ö tt v o ln a ki a tö r té n e l e m fo ly am án, m in t a m a g y a rsá g é b a n . V olt idő, a m i k o r c e n tr u m e g y á lt a lá n n e m létezett, de a m ik o rtó l a po lgároso dás k ib o n t a k o z ta t á s á é r t m e g i n d u lt a k ü zd ele m , ta l á n ép p en a p e rifé riá k e llen sú ly o zására, m ég i n k á b b a z o n b a n a gazdasági, tá r s a d a l m i erők e lég telen s ég én ek ok án , m e g fo rd u lt a helyzet, és M a g y a ro rsz á g o n m i n d e n é r t é k P e s tre k o n c e n tr á ló d o tt. O d a k e lle tt k o n ­ c e n trá ló d n ia , hogy erőt m u t a th a s s o n és é letk ép ess ég ét bizon yíthassa. M ik o rra a p o l­ gári fejlődés felg y o rsu lása és a p e rifé riá k fejlettség i sz in tje leh ető v é te tte vo lna a k u lt u r á l is tö b b k ö z p o n tú sá g k ia la k u lá s á t, o ly a n ú ja b b sokk é r t e a m a g y a ro rsz á g i g a z ­ dasági, tá r s a d a l m i és szellem i életet, a m e ly n e m c s a k d e r é k b a tö r te a kieg yensúlyo zó d á s alig m e g i n d u lt fo ly a m a tá t, h a n e m im m á r fél század n ál jóv al ho sszabb id őre v é g ­ legesítette az ország g a z d a s á g i - k u l tu r á l is eg yk ö zp o n tú ság át. Az 1960-as év ek tő l a g a z ­ dasági é le t b e n fe lg yo rsu lt u g y a n egy egészséges folyam at, m e ly n e k egyik fontos j e l ­ lem ző je a te r m e lé s s z ín h ely ein ek d e c e n tra liz á lá sa , az egészségesebb te r m e l é s - és i p a r ­ fö ldrajz i szerkezet k ia la k ítá sa , a m i szü k ség szerű en m a g á v a l ho zta és hozza a t á r ­ sa d a lm i rétegeződés g eo gráfiai to r z u lá s á n a k a felszám o lód ását. K o r á n ts e m m o n d h a t ó el azo n b an , hogy a k u lt u r á l is és szellem i élet, és am i ezzel e g y ü tt já r , az alk otó é r ­ telm iség országon belüli g eog ráfiai m eg o szlása a k á r h a a fe lté tle n ü l szükséges m é r ­ té k b e n is, k ö v e tn é ezt a fo ly am ato t. E n n e k a n ag y o n sok o k ra visszavezethető, de m i n d e n k é p p e n egészségtelen je le n sé g n e k a m i é r t j é t szociológusoknak, k ö zg azd ászo k ­ nak, tö rtén ész ek n ek , tá r s a d a l o m lé l e k ta n n a l , életm ó d d al, egyéb fontos tá r s a d a l m i, m ű ­ velődési és e m b e ri t u d o m á n y o k k a l foglalkozó k u ta t ó k n a k e g y ü tt kellen e feld eríteni, és a m i k o r égetően szükségessé vagy id ő szerűv é válik, b iz o n y á r a meg is fo g já k tenni. Jelei szem lélhetők, hogy fontos k é rd é s e k m eg v ita tá sá t, tu d o m á n y o s m egkö ze lítését n a p ir e n d r e tűzte m á r a tá r s a d a l m i szükség; és a n n a k is ta n ú i le h e tü n k , hogy irányító, v é g re h a jtó szerv ein k lé p és ek et teszn ek — h a n em is m in d ig m egfelelő s ú l y ú a k a t és eléggé h a té k o n y a k a t — a z alk o tó szellem iség geográfiai d e c e n tra liz á lá s á r a . S a jn á la to s azon ban, hogy m ég m a is c á f o l h a ta t la n ig azs ág k én t ír h a t t a le az A l f ö l d fő szerk esz­ tője: „B ecsü le tsértő a n a k r o n i z m u s m a m á r az a besorolási rendszer, a m ely a f ő v á r o s ­ b a n és az azon kívül sz e r k e sz te tt iro d a lm i lap o k jogi s tá tu s z a közé minőségi e lv á la sz ­ tó v o n alat húz." (Alföld, 1980. III. sz.) E bben az a lk a lo m szü lte ír á s b a n s e m m i k é p p e n sem v á ll a lk o z h a t u n k a r r a , hogy a reg isztrált je le n sé g n e k a k á r az okát, m ég k ev ésb é a k ö v e tk e z m é n y e it tollh egy re ve gyük. A re g isztrálás p u sz ta tén y én tú l csu p á n a n n y it m o n d h a t u n k : szervezetten és az eddiginél tu d a to s a b b ir á n y ítá s s a l lek ü zd e n d ő ig azság talan és eg észségtelen je l e n ­ sége ez t á r s a d a l m u n k n a k , k u l t ú r á n k n a k , a m it a t á r s a d a l m i fejlődés gyorsuló r itm u s a e lő b b -u tó b b a m ú g y is tö r v é n y sz e rű e n e ltü n tet, de félő, hogy a h a té k o n y ir á n y ít á s t mellőző ö n k o rrek ció k ö zb en ez a lassú kieg y en lítőd és olyan torzulás okozta b e te g s é g ­ tü n e te k e t k o n z e rv á l hosszú időre, m e ly n e k k ö v e tk e z m é n y e it az egész ország sínyli meg. E gyrészről eg észségtelenül hosszú ideig t a r t ó s í t h a t j a a „pesti fe lső b b s é g tu d a to t” ; m ásrészről m eg rö g zö tt n e h e z e n -m o z d ít h a tó s á g á b a m e r e v íti a p ro v in c ia liz m u st. A k ettő együtt, vonzó és taszító h atá s á v a l, e lle n ő riz h e te tle n ü l és ir á n y i t h a t a t l a n u l k o n z e r-

113

v á lh a t ja , sőt m ély íth e ti is a m a m ég v i t a t h a t a t l a n u l létező szak adéko t, m ely rő l n e ­ h á n y év e M oldova G y ö rg y k ö n y v é n e k egyik in d u la to s szerep lője im igyen v a llo tt: „F üt a dac, lá tom , hogy n in cs M ag y aro rszág, csak B u d ap est, nincs nem zet, csak pestiek és e n n e k meg kell v álto z n ia .” (T isztelet K o m ló n ak , 1971., 200.) T isztelet m in d e n d ac n a k , és a je len ség en v á lto z ta tn i a k a r ó sz á n d é k n a k , de félő, hogy a m a g u k r a h a g y o tt d a c o k a t f e l é b e n - h a r m a d á b a n k ép esek csak a legjobb s z á n ­ d ék ú e m b e r e k is egészséges lélek k el m eg h arco ln i, a v iszo ny ított ö n é rt é k igaz h a t á r a i t ö n m a g u k b a n is tisztázni, m íg f e l é b e n - h a r m a d á b a n k ö n n y e n m á n i á v á to r z u lh a t m i n ­ d e n dac, am i m á r n e m c s a k a m é r té k v e s z té s k o ck á z a tá v a l, h a n e m m á s é rt é k e k b e c sü ­ lésén ek a h iá n y á v a l is tá r s u lh a t . N ehéz le n n e e n n e k az ír á s n a k a k e r e t é b e n a k á r h a m e g p e n d íte n i is, hogy a t á r s a d a l m u n k b a n itt- o tt je len tk ező in d iv id u ális ö n b e z á r k ó ­ zás, a vidékiség d z s e n t ri- a ll ű rje i , a kéz k ezet mos p ro tekció zás fe l-fe ltü n e d e z ő jelei n in c s e n e k -e összefüggésben ilyen egészséges d aco k m egk esered ésév el, v a g y ah o g y an Szabolcsi Miklós fo g alm azo tt a m a g y a ro rsz á g i iro d a lm i fo ly ó irato k je le n k o ri á l l a p o ­ t á t f e ltá r ó e lem zéséb en : „a p e r s p e k t í v a e l v e s z t é s é n e k f á j d a l m a s f o l y a m a t á v a l " , m in t tá r s a d a l m i jelenséggel. N em f e l a d a tu n k m o st ezen m e d itáln i. Mégis m eg kell v a lla n u n k , hogy az e lm o n ­ d o tt a k az A l f ö l d h á r o m é v tiz e d é n e k ta n u l m á n y o z á s a k ö zb en fo g a lm a z ó d ta k meg, a m it tö r té n e lm i p é ld á k és em b e r i sorsok tu c a t já v a l erő s íte tt meg a S z á z a d o k s z e l l e m e c í­ m ű ta n u lm á n y g y ű j te m é n y . T a n ú b iz o n y sá g ez a k ö n y v a r r a . hogy az A l f ö l d , im m á r stab ilizáló d o tt, h a v o n ­ k é n t 3000 p é ld á n y b a n m e g je le n ő szám aival, igyekszik m e g k e r e sn i a m a g a sajátos h e ­ lyét a m a g y a r n y elv ű sz é p iro d a lm i fo ly ó irato k népes t á b o r á n belül. M ú ltk u tató , h a g y o m á n y f e lt á ró tö r e k v é se tá r s u l az ifjab b n e m z e d é k e k „ iro d a lo m b a em elésén ek'' n e m e s szán d ék áv al. T u c a tn y i n ev et s o r o lh a tn á n k , a k ik az e lm ú lt k é t - h á r o m évtized s o r á n az A l/ö id b en in d u ltak , s m a m á r ott a h e ly ü k a je le n k o ri szépiróink. költőink legjelesebb jei között Az elm ú lt m á s fé l- k é t év tized s o r á n ra n g o t vívott ki m a g á n a k az A l f ö l d t a n u l m á n y - és k ritik a i ro v a ta is, b íráló igényességével. Ez u tó b b iv al k a p c s o ­ la t b a n n e m jo g ta la n u l e m le g e tn e k im m á r kü lö n d eb receni iskolát. Jelen van szelle­ mi é le t ü n k b e n v itá iv a l is Elegendő példa e rre az országos közm űvelődési v itá ra u t a l ­ nu n k , m ely la p ja in zajlott. Mégis ott fészkel s z erk esztő k b en és o lv a s ó k b a n a n y u g talan ság . Az esélyeg yenlő t­ lenség n y u g ta la n s á g a , am i ö sszefügghet a m i n d e n foly ó irat e s etéb en m e g fo g h a ta tla n , k is z á m í th a t a tl a n és elle n ő riz h e te tle n h a té k o n y s á g is m e re tte l, p o n to s a b b a n : enn ek h i á ­ nyával. A 24 ez e r p é ld á n y b a n m e g jelen ő K o rtá r s o n és a 20 000 p é ld á n y t szám láló Üj ír á s o n k ív ü l alig ha van o ly a n irodalm i foly ó iratu n k , a m e ly ik n e k szerkesztői n y u ­ godt lelki is m e re tte l e l d o n l h e t n é k : a k ö zponti a k a r a t ás anyagi tám o g atás , vagy az olvasók é rdek lő d ése l a r t j a - e őket eletben. T ö p re n g é s e in k e t f o l y ta t h a tn á n k , m e r t itt az ideje, hogy kö v etk ez etesen és közö­ sen v ita ssu k m eg im m á r p e riféria és c e n tr u m helyzetét, egy m ásh oz való viszonyát. Meg kell v égre t a l á ln u n k az o rszág é r d e k é b e n azt a helyes a rá n y t, egészséges k o n ­ tak tust. m e ly n e k a la p j á n p e rifé ria és c e n tr u m szerv esen egészíti ki e g y m ás t, m e ly b e n nem az a lá - és föléren d eltség, h a n e m az eg y m á s m e lle ttisé g ad ra n g o t m in d en é r t e l ­ mes és igaz te lje s ítm é n y n e k N em befejezni, csak m e g s z a k íta n i lehet ezt a töprengést. M egszak ítani azzal, hogy tisztelg ü n k az A l f ö l d h á r o m évtizedes fe n n á llá s a e l ő t t ; és e rő s ítj ü k szerk esztő k b en , olv as ó k b an , m a g u n k b a n is a h ite t: valós t á r s a d a l m i szük ség let t a r t j a fenn a folyo-

114

írntut; olyan szellemi értékek folytonos közvetítőjévé emelkedett az elmúlt másfel-két évtized során, m elyn ek h iá n y á t a magyar szépirodalom és szellemi elet egésze sinvlene meg. (Tanulmányok a magyar irodalom es D ebrecen kapcsolatáról. D ebrecen. 1980 ) T a k á c s P é te r

P ál G y u la : K ü rt utca

115

Szabolcs-Szatmár megyei íöldrajzi olvasókönyv II. L assan k ö z h ely s zám b a megy a h ely ­ tö r té n e t ír á s ren e s z á n sz á ró l beszélni. A hogy a s zázad fo rd u ló n e ls z a p o ro d ta k a különféle pro filú és h a tó s u g a r ú újságok, az e lm ú lt eg y-két évtized ben szinte e z ­ zel azonos m ódon m e g n ő tt a helyi j e l­ legű tu d o m án y o s és is m e retterjesztő (népszerűsítő) k ia d v á n y o k szám a. Ám míg a k k o r a la p in d ítá s o k m ög ö tt tö b b ­ n y ir e jó l k iv eh ető üzleti é rd e k vagy egy-egy k ép lé k e n y politikai c so p orto su ­ lás igény e h ú z ó d o tt meg, a m a i p u b li k á ­ lási tö r e k v é s e k e t re n d s z e r in t a z ö n is ­ m e r eti-k ö zm ű v elő d ési, v ag y é p p e n még m a g a s a b b r a e m e l v e a m é r c é t: k im o n ­ d o tt a n tu d o m á n y o s célok m o zg atják . A S z a b o lc s -S z a tm á r m eg y éb e n is ö r ­ v en d ete s m ó d on szap o ro d ó k ia d v á n y o k ­ n a k egy ik jelen tő s d a r a b j á t v e h e tt e k e ­ zébe, n e m is o ly an régen, az olvasó. A sz e ré n y cím — „fö ld rajzi o lv a s ó k ö n y v ” — n e m p on to san fedi, a m i t a k ö n y v á l ­ ta lá b a n , d e k ü lö n ö s en a n n a k e g y ik ­ m á s ik ír á s a n y ú jt. H e ly e tte so k k a l i n ­ k á b b illett v o ln a — ah o g y a n e z t a sz e r­ kesztő elő szav a teszi — „ f ö l d ra j z i-h o n ­ ism ereti t a n u l m á n y g y ű j te m e n y ”- n e k nevezni a kötetet. H iszen b e n n e n e m a m eg y e föld rajzi v is zo n y ait la z á n e lb e ­ szélő, o lv a s m á n y o s f o r d u la to k n a k szí­ n e z e tt „ k ö n n y e d ” í r á s o k a t g y ű jt ö tt öszsze a k iad ó és a szerkesztő. Az íráso k egy része friss és e re d e ti k u ta t á s o k e r e d ­ m én y ét teszi közzé, m á s ré s z ü k k o rá b b i fe ltá r á s o k a n y a g á b ó l m erítv e, fo g lalja össze egy-egy k é r d é s k ö r leg fon tosab b tudniv alóit. Az is m e rte tő n e k k ötelessége u taln i a r ­ r a is, hogy az 1979-ben m e g je le n t k ö te t

116

fo ly ta tá s a és kiegészítése a n n a k a m á ­ sik n a k , a m e ly ik 1975-ben k e rü lt a m egye n y ilv á n o ssá g a elé. „A k é t kö ny v te h á t — ír ja a szerkesztő, F r i s n y á k S á n d o r — e g y m á s r a épül, és t a r ta l m a z z a a z o k a t az ala p v e lő fö ldrajzi in f o rm á c ió k a t, a d a ­ to kat, a m e ly e k m eg y én k m eg ism erésé h e z sz ü k s é g e se k ”. J ó lle h e t a k é t kö tet szerv esen kap csolódik egym áshoz, á m a jól záró g y ű jte m é n y e k k ü lö n -k ü lö n , ö n ­ á lló a n is betö ltik a n ek ik s zán t funkció k át. A v ilágosan tagolt m ostani k ö tet t a ­ n u l m á n y a i is h á r o m n a g y o b b té m a k ö r ­ re l foglalkoznak. Az íráso k első c so p o rt­ ja a term ész eti, m áso d ik a gazdasági, v égü l a h a r m a d i k a tö rtén eti fö ld ra jz k ü lö n b ö ző te r ü le te it vizsgálja. A s z e r ­ k ezeti felép ítésben n e m c su p á n a tu d o ­ m á n y o s á n is jól á tg o n d o lt szervességet, a m a j d n e m eg yenlő te r je d e lm i a r á n y o ­ k a t kell é szrev en n i az olv asó nak . U g y a n ­ ilyen fontos kiem eln i, hogy a k ö te t k o m p le x , h a úgy tetszik: in te rd isz c ip li­ n á ri s m ódo n közelítv e tá rg y á t, tö b b t u ­ d o m á n y á g (földrajz, régészet etc.) m ű ­ v e lő in e k b e v o n á s á v a l k í v á n j a azt k i b o n ­ tani, s k ö zm ű v elő d ési és tu d o m á n y o s f u n k c i ó já t betölteni. T a r ta lm i la g és te m a tik a ila g le g g az d a­ g a b b n a k a term észeti és tö r té n e ti fö ld ­ r a j z k ö ré b e n vizsgálódó ta n u l m á n y o k cso p o rtja m on dh ató. A te r m é s z e tfö ld ­ rajzi tá r g y k ö rö n belül G ö ő z L a j o s a t á j ­ egység geológiai viszonyait a f ö ld tö rté ­ neti k o rs zak o k e g y m á s t kö vető r e n d j é ­ ben tek in ti át, a lk a l m a z v a a leg k o rsze­ r ű b b geoelek tro m os m é ré se k e r e d m é ­ ny eit is. B o r s y Z o l t á n , a táj tu dós föld-

rajzosa e z ú tta l k ét ta n u l m á n y b a n a nyírségi fu tó h o m o k jellegzetes t u l a j d o n ­ s á g a it veszi szó sz e r in t „ m ik ro s z k ó p ” alá T u d o m á n y o s szem p o n tb ó l jelentős a n n a k h an g o z ta tá sa , hogy az itten i f u ­ tóhom ok eredete, a ko ráb b i felfogástól eltérően, jóval rég ib b fö ld tö rtén eti k o ­ rokra, n ev ezetesen : a pleisztocénbeli h o r d a l é k k ú p o k keletk ezésének id ejére vezeth ető vissza A f u tó h o m o k m o z g á ­ s á n a k e sz e r in t tö b b fö ld tö rté n e ti k o r ­ s z a k a volt, s a fellelhető h o m o k m a g a is tö bb típ u sb a so ro lh ató. A g a z d a sá g ­ tö r té n e t s a m ai g azd álk o d ás szem p o n t jáb ó l a nyírségi h o m o kv eréssel fo g la lk o ­ zó ta n u l m á n y a h a szn o s íth ató le g jo b ­ ban Ezen a tá jo n „a szél k áro s t e v é ­ kenysége, írja, csak a X VIII. századtól kezdve lett e r ő t e lj e s e b b ”. Az évi 100 ó rá t is m eg h alad ó , fő k én t a ta vaszi h ó ­ n a p o k b a n p usztító szélerózió ellen a z o n ­ ban tö b b félek ép p en is le h e t védekezni. K u k n y ó J á n o s egy sa já to s nyírségi ta l a jk é p z ő d m é n y , a k o v á r v á n y l é t r e j ö t ­ té n e k k ö rü lm é n y e it, a ta la jr é te g je lle g ­ zetes jegyeit, s a m ezőgazdasági t e r m e ­ lésben játszó sz e re p é t tag lalja. Bőséges a d a to k k a l a lá t á m a s z to t t t a n u l m á n y á ­ ban S z e i f e r t G y u l a a m eg y e v íz r a jz á r ó l és v íz g a z d á lk o d á sá ró l ra jz o l so k o ld alú képet. N e m m u la s z tv a el a ren d szeres tö r té n e ti vissza-, s az összefüggések b e ­ m u t a tá s á h o z oly a n n y i r a szükséges k i ­ tek in té s e k e t se m F risn y á k S á n d o r ag­ r á r t ö r t é n e ti sz e m p o n tb ó l is n é lk ü l ö z h e ­ tetlen ta n u l m á n y á b a n , fő k é n t az egykori té r k é p e k r e tá m a s z k o d v a fejti ki a tá r s a d a lo m te r m é s z e tá ta la k ító tev é k e n y sé g é ­ n e k főbb szak aszait, s ra j z o lj a fel a m u n k á l a to k tá j f o r m á ló szerepét. E lőbb a m egy e n ag y o b b tá j a i n a k X V III. s záza­ di képét, m a j d a t e r m é s z e tá ta l a k ít ó m u n ­ k á la to k k é t fo n to sa b b s z a k a s z á t: a X V I I I — XIX., illetve a XX. sz á z a d v o ­

natkozó e r e d m é n y e it

tek in ti át.

K ár,

hogy a m o n d a n i v a ló t n e m teszi é rz é k e l­ h ető b b é tö b b

térk ép illu sztráció . A s o r t

Nagy

szerényebb

Sándor

igényű,

in ­

k á b b leíró jellegű ír á s a zárja, a m e ly a

Fényi e rd ő rő l és a ad ism ertetést.

bátorligeti óslápról

A m íg a megelőző k i a d v á n y a g a z d a ­ s á g fö ld ra jz i té m a k ö r b e n a m egy e ip a r á ­ ról s a m ezőgazdaság jellegzetes táji á g a ­ z a ta iró l (alma, szilva, b u rgo nya, d oh ány ) a d o tt á ttek in tést, a m ostani k ö te tb e a m ezőg azdaság általán o s hely ze tét f e l v á ­ zoló íráso n (Boros L á s z l ó m u n k á j a ) k í ­ vül a tiszalöki vízi lépcsőről, K o r o m p a i Gábor, K orm ány G yu la és B o r o s L á s z l ó ) , a felső tiszai á ru s z á llítá s ró l és a záhonyi á tr a k ó k ö r z e t jelen tő ség érő l és szerepérő l ( F r i s n y á k S á n d o r ) szóló í r á ­ sok k erü ltek . T örtén e ti szem p o n tb ó l a tiszai á ru s z á llítá s m ú l tj á v a l, n a p ja i n k vis zonyait te k in tv e pedig a vízi lépcső vei s a „keleti k a p u v a l ” foglalkozó t a ­ n u lm á n y o k m o n d h a t ó k je le n tő s e b b n e k A m ező g azdaság á lta lá n o s hely ze tét ta g ­ laló írás f e l a d a t á t a k k o r t u d n á jo b b a n betölteni, h a a t á r g y a lt k é rd é s e k e t r e n d ­ szereseb b en öss z e m é rte v o ln a a m ás m e ­ gyék v o n atk o zó viszonyaival, s ha a d a ­ tait e s e t e n k é n t n e m abszolút, h a n e m egy-egy egy ség re v on atk ozó sz á m o k b a n a d t a v o ln a meg. A r e c e n z e n s t persze érd ek lő d ési k ö ­ rén él fogva a tö r té n e ti fö ld ra jz tá r g y k ö ­ réb e soro lt t a n u l m á n y o k k ö tö tté k le leg­ jo b b an. N é m e t h P é t e r rég észerén y eit ez esetb en a h o n fo g la lá st kö vető és k o ra Á rp á d - k o r i telep ü lés - és te r m é sz e tfö ld ­ rajzi viszonyok b e m u t a t á s á n á l tu d ja igazán é rv én y es íten i. A m ik o ris m e g á l­ lapítja, hogy a szóban forgó ko rszak telep ü léshálózata, é rt h e tő m ódon, csak a mezőségi és a b a r n a erdőségi ta l a j o k ­ k a l ren d elk ező tá j a k ö v ezetére k o n c e n t­ rálódott. G y a r m a t h y Z s i g m o n d a d a t o k ­ b an b ő velkedő írása e re d e ti levéltári f o r ­ rá s o k r a tá m a s z k o d v a t á r j a fel a tö r té ­ neti id ők s o r á n k ié p ü l t leg fo nto sab b megyei átk e lő h e ly e k (gázlók, révek , h i ­ dak) k ia la k u lá s á t, helyzetét. A m íg a tö rtén eti fejteg etések igen széles m eg alapo zottság ú ak, a d d ig a 45 u tán i k é rd é s e k felv ázo lás át — m i n t a té m a k ö rö n e g y é b ­ k é n t is k ív ü l eső t — kissé eln a g y o ltn a k érezzük. H á r s f a l v i P é t e r a cím b e n po n-

117

lo san m e g a d o tt té m á t: N y íre g y h á z a m e ­ gyeszékh ellyé v á lá s á t m u t a t j a be a té m a k ö rb e n o tth o n o s a n m ozgó k u ta tó bizto nságáv al. H elyesen Eejti föl a j e ­ lentős fo rd u lat m ög ö tt m eg hú zó d ó k ü ­ lönféle tény ez ők et s a z t is. hogy a v á l­ tozásn ak n e m c s a k pozitív, d e leh ettek neg atív h a tá s ú k ö v e tk e z m é n y e i is. Az u tó b b ia k a t a z o n b a n m i n t h a a sz ü k s é ­ gesnél v ala m iv e l jo b b a n hangsúlyozná. B a l o g h I s t v á n k ö z is m e rte n széles k ö ­ rű n é p ra jz i és tö rtén eti k u t a t á s a i r a t á ­ m as z k o d v a m u t a t j a b e a n y íreg y h ázi tanyav ilág , s a m ező gazdasag k a p ita liz áló d á sáv al és a s a j á to s hazai b ir to k ­ s t r u k tú r á v a l s z ü k s é g k é p p e n e g y ü ttjá r ó m ásik k ü lterü leti te le p ü lé s fo rm a : a m a ­ jo r o k lé tre jö lté n e k fo ly am atát. A tö r té ­ neti ir o d a lm u n k b a n k ev éssé k u t a t o t t ún. s z ó rv á n y te le p ü lé se k (m ajorok, ta n y á k és szőlőskertek) k ia l a k u lá s á v a l foglalkozik teh át, ép pen ezért a t a n u l m á n y n a k jobb le tt v o ln a ta lá n a t á r g y a lt té m a k ö rn é l jó v a l s z ű k e b b k é r d é s k ö r r e u taló „ t a ­ n y á k ” h e ly e tt ezt a c ím e t adni. E r d é s z S á n d o r a tájeg y ség n é p r a j z á b a n já ra to s s z a k e m b e r o tth o n o ssá g á v a l v ázo lja fel a nyírségi R étk ö z népi ép íté sz e té n e k az alfö ld i tá j b a illeszkedő jellegzetességeit, s szól k ét falu telep ü lés szerk ezetérő l is J ó le tt v o ln a azo n b an , h a a r e n d s z e r e ­ sebb k ite k in té se k m e l le t t a v izsg ált két település (Kék és V asm eg y er) té r k é p é t is közölte volna.

H á r o m írás eg y-eg y telep ü léssel fog­ lalkozik. Az egyik egy alsó fo k ú k özpont, V a ja jelenérő l, a m á s ik k e ttő egy-egy váro s : N y ír b á t o r és K is v á r d a történeti ú tj á r ó l a d átte k in té st. A V ajá ró l és N y ír ­ b á to r ró l szóló ír á so k ( S ü l i - Z a k a r I s t ­ v á n , illetv e S z a l o n t a i B a r n a b á s ) első so r­

118

b a n a v izsg ált település h e ly ze tére k o n ­ c e n tr á ln a k , a rr ó l a k a r n a k átfogó k é p e t rajzo ln i, a vizsgálódás látószögét ép pen e z é rt kissé s z ű k e b b n e k , z á r t a b b n a k érezzük. A K is v á r d á v a l foglalkozó M a ­ kai; L á s z l ó jól tagolt, jo stílu sú és jó] sz e r k e sz te tt v á ro s tö r t é n e te azo nban m in d ig k ite k in t az általáno s v is zo n y o k ­ ra is, m in te g y szélesebb h o rizo n tb a á g y a ­ zo ttan v izs g álja te h á t az a d o t t település évszázad ait. Itt sem á r t o tt vo lna azon bán jo b b an illu sztrálni a m o n d a n iv a ló t A k ötetet, igen helyesen, H a n u s z A r p a d alap o s b ib lio g ráfiája egészíti ki.

Az a p r ó b b b ir á ln iv a ló k között m e g e m ­ líthető a fö ldrajzi t é m á k n á l ilt-o tt e lő ­ ford uló ism étlés (pl. hogy a m últ s z á ­ zad közepéig a m egy éb en sok v o lt a m o c s á r és a láp), s a z kü lön is, hogy eg y ik - m á sik ré s z a d a t n e m egyezik (pl. az erd ő k ré s z a rá n y a F r i s n y á k n á l 10,2, N a g y n á l 12,5, B oro sn ál 14,3" 0) F o n to ­ s a b b a z o n b a n a n n a k han g o zta tása, hogy a történ eti földrajz tá r g y k ö ré b e n jó lett v o ln a kü lön helyet biztosítani olyan t a ­ n u l m á n y o k n a k , a m e ly e k a m egye középés ú jk o ri (török előtti, a latti és után i) te le p ü lé s tö rté n e ti viszonyait a m ostani jelzésszerű u ta lá s o k n á l c é lr a tö r ő b b e n és ö sszefog ottabban v ették volna e l e m ­ zés alá. Á m a m u n k a így is — a szó eredeti é rte lm é b e n — hézagpótló, a k ö z m ű v e ­ lődés térén betö lten d ő fu nk cióik on t ú l­ m en ő en c s ak u g y an nagy n yeresége m ind a helyi, m ind az országos t u d o m á n y o s ­ ság n ak . (N yíregyháza, 1979. Szerk.: F risn v á k S ándor.) F ü r L ajos

A tárgyi és szellemi értékek egyensúlyáért Döntően a tá r s a d a lo m p o litik a ö sztö n ­ zésére és n ö vek vő ig én y ein ek h a t á s á r a m eg n ő tt az é rdek lő d és a t á r s a d a l o m ­ t u d o m á n y o k — e lső so rb an a szociológia — az életm ó d je lensége, az e m b e r e k életv ite lé t m e g h a tá ro z ó tö rv é n y s z e rű s é ­ gek iránt. A k u ta t á s h a tá r o z o tt a n és in ten zív en tú llép a z egyén, csu p án legfontosabb, közvetlen tá r s a d a l m i v is z o n y u lá sa it k i ­ fejező je len ség ek sz á m b a v é te lé n , le í r á ­ s á n — b á r ez a f e l a d a t sincs m a r a d é k ­ ta l a n u l m eg o ld v a — széleseb b összefüg­ gések totális m e g é r té s é re törekszik. A változások t e n d e n c iá in a k k ita p in tá s á v a l, e z e k n e k a tá r s a d a l o m céljai szerin ti m i ­ nősítésével a k a r r á m u t a t n i a változások o k a ira és a k a d á l y a i r a is. Ma m á r az é le t m ó d k u t a tá s jól érzékelteti, hogy a politikai szük ség lete t kielégítő fu n k c i­ ó já n a k t u d a t á b a n van, a társa d a lo m a la k í tá s á n a k egyik szám o ttev ő eszk öze­ k é n t fogja fel m ag át. S z erep én ek l e h e ­ tőségeit k e re s v e biztos ab b an , hogy k o ­ r u n k b a n n em csu p á n lehetséges egy t á r ­ sad alm i m é r e te k b e n új életm ó d m e g te ­ rem tése, de tö rté n e lm i szükségszerűség is H a tá ro z o tta n számol azzal a t e n d e n ­ ciával, hogy a politikai és a tá r s a d a l o m ­ tu d o m á n y o k k ö zeled nek egym áshoz, a politikai tev éken y ség ig én y e a sza k tu d á s ir á n t nő, és kész ily e n e k b efo g ad ására. A politikai d ö n tés ek k it e r j e d n e k olyan te r ü le te k re is, a m e ly e k h e z speciális t á r ­ s a d a lo m tu d o m á n y i sz a k ism e r e t s z ü k s é ­ ges, így a tu d o m á n y o s e r e d m é n y e k s z e r ­ vesen b e ép ü ln e k a politikai te v é k e n y ­ ségbe Az elel m ódszociológiát

ma

már

az

egész e m b eri m a g a t a r t á s r e n d s z e r , a s z e ­ mélyiség m i n d e n n a p i tev ék e n y ség én ek teljes t a r t a l m a és in d í té k a i érdeklik, hogy egyrészről az é le tm ó d á ta la k ítá s és a tá r s a d a lm i fejlődés g o n d jai között é r ­ v ényesülő k a p c s o la to t fe ltárja, az egyén k o n flik t u s a in a k „m e g é lé sé b e n ” szám b ajö v ő h a t á s m e c h a n i z m u s r a fén y t d e r í t ­ sen. M ásrészrő l azért, hogy az életm ód gazdasági s z e r e p é n e k m é r e te it és a z e r ­ r e ép ülő e lle n tm o n d á s o k a t, a tá r s a d a lm i ú jr a te r m e lé s t befolyásoló képességet felism ertesse. Az életm ódszociológia céljai is ú jr a lá ts z a n a k fo g a lm a z ó d n i az u tó b b i é v e k ­ ben. Az éle tm ó d á lla p o tá n a k , jelleg ze­ tességeinek leírásá n túl, ésszerű t á r s a ­ dalm i és egyeni „ m o d e llt” szerkeszt, szo­ cialista m é r c é t m u t a t fel a m e g v a ló sí­ tást n eh ezítő tényezők felderítésével, an élk ü l, hogy a tá r s a d a l m i valóságból kilépné, v a la h o n n a n „ k ív ü lrő l” k e re s v e v e n n é eszmei ind íték ait. V á lla lja azt a szerep et is, hogy m u n k á l j a a tá r s a d a l ­ mi h ala d á s és az em b eri é r d e k e k tartós és z a v a r t a la n érv én y e s ü lé sé n e k o p t i m á ­ lis ö sszhangját, m iközben in fo rm ác ió k at term el a tá r s a d a lo m p o litik a d ö n té s e i­ hez. a te n n iv aló k m eg h atáro zás áh o z. A k u ta t á s új ten d e n c iá it és az é r t é ­ k ein ek m inőségi á ta l a k u lá s á t is kifejező e re d m é n y e it fr a p p á n s a n á b rá z o lja és meggyőző é rv e k k e l bizo ny ítja az az öszszefoglaló sz á n d é k ú ta n u l m á n y g y ű j t e ­ m ény, a m i 19B0 első felében lá to tt n a p ­ v ilág o t a G o n d o la t K iad ónál, Szántó Miklós szerk esztéséb en , „ T a n u lm á n y o k az élelm ó d ró l" címmel. A könyv az eddigi é le tm ó d v iz sg á la to k

119

és elem zések e r e d m é n y e in e k összeötvöződése, tov áb b g o n d o lása, a m in e k a la p j á n azt is é r t é k e lh e t jü k , hogy m i t é r t el a m a g y a r é l e t m ó d k u t a tá s a z e lm ú lt é v ti­ zedben és m ire k ív án v állalk o zn i a jö ­ vőben. A k ö te te t bevezető k é t ta n u l m á n y á z á n t ó Miklós és K u lc s á r K á lm á n ír á ­ sa, a r r a a k é r d é s r e keresi a v álaszt, hogy m ilyen tényezők k ö v e tk e z té b e n v á lt az é le tm ó d p r o b l é m a k ö r e n a p j a i n k a n n y i r a id őszerű té m á já v á . A t a n u l m á n y o k e n ­ nek o k á t a b b a n látják , hogy a gazdasági fejlődés in tenzív s z a k as záb an , a s z e m é ­ lyiség m in d e n o ld a lú k ib o n ta k o z ta tá sa , é le t m ó d j á n a k szocializációja, a s z u b j e k ­ tív jelleg ű „ te r m e l ő e rő k ” te r m e lé s e g az­ dasági szükségszerűség, „az egyik leg ­ je le n tő s e b b te rm elési fe lté te l”. „A t á r s a ­ d alm i tervezés ig é n y e ” m e g k í v á n ja az e m b e r e k m i n d e n n a p i életével szoros k a p c so la tb a n álló, azt realizáló, azt „ k i­ vitelező ” é le tm ó d je le n s é g e k szab á ly o z á ­ s á t is. Az egyén m in d e n n a p i életén ek racio n alizálása, á lla m i p o litik a r a n g ­ j á r a e m e lv e v á ll a lt m ó d o s ítása a z é r t is indokolt, m e r t m a m á r bizonyos, hogy a tá r s a d a l o m m a k r o m é r e t ű szocialista je lleg én ek g y a ra p o d á s a a u to m a ti k u s a n és a r á n y o s a n n e m növeli a m i k ro m é re tű tá r s a d a lm i v alóság szocialista ta r ta lm á t. A m eg s zü letett politikai, g azdasági és k u lt u r á l is e re d m é n y e k k e l az e g y é n n e k „élni kell", tu d a to s a n szükséges fun k c io n áltatn i m indazt, a m i m á r tá rsa d a lm i v ív m á n y k é n t r e n d e lk e z é sre áll, m e r t azok „m a g u k tó l" n e m fun k cio n áln ak . Az eg yén életén ek „m in ő ség e" az, hogy „hogyan é l ” n e m m ellékes ügy többé, h a n e m ép pen érté k k ife je z ő k r i té r i u m a m in d a n n a k , am i tá r s a d a l m i p ro d u k c ió ­ k é n t s a j á t történ elm e. A közg on do lk od ás fo r m á lá s á n á l nagy je le n tő s é g ű ezek n ek az in d o k o k n a k v i­ lágos á tte k in té se , m e r t a ta p a s z ta la to k azt m u t a tj á k , hogy ez a „ le g e lh a n y a ­ g o lt a b b ” rész a szociológia e r e d m é n y e i­ nek p ro p a g a n d á j á b a n , a m i n e k k ö v e t­ kezté b en a z é le t m ó d p r o b lé m a h a jla m o s s z a k k é r d é s r e re d u k á ló d n i, k iz á ró la g a

120

s z a k k u t a tá s tu d o m á n y o s „ ü g y é n e k ” fe l­ tű n n i és az e d d ig m egélt tá r s a d a l m i és politikai fejlődés p u szta e r e d m é n y e k é n t értelm ező d n i. Meg kell jegyezni a z o n ­ b an azt, hogy a t a n u l m á n y o k e lo lv a s á ­ sa u tá n sem tű n i k el m a r a d é k ta l a n u l az olvasóból az a benyom ás, hogy az életm o d k u t a tá s az é le t m ó d n a k a t á r s a d a l ­ mi h a la d á s s a l való „m e g fe le lte té sé t” k ív á n j a csupán. H a tá ro z o t ta n n e m r a j ­ zolódik ki az é le tm ó d k u ta tá s n á l, hogy e l ­ s ő s o rb an feltétele v a la m in e k : a t á r s a ­ d alm i, gazdaság i h a la d á s n a k . E g y fa jta v isszah atá s energiájának: m e g t e re m té s e az eg y én b en és v ilá g á b a n a tá r sa d a lm i létre. N a p ja in k b a n szükséges h a n g o z t a t ­ ni az é le t m ó d - á t a l a k í t á s u n k n a k azt a fontos okát, hogy b e n n e a te r m e lő e rő k és term elési vis zonyok ö s s z h a n g já n a k biztosítása válik leh ető v é az e g y én m é ­ reteib en , az egyén vis elkedésében. A sz u b je k tív tényezők — a m i k n e k szerep e fokozódik a te rm e lé s h a t é k o ­ n y a b b á tételében — elsődlegesen az é le t m ó d b a n a la k u ln a k . Az egyén — m i n t tá r s a d a l m i p r o d u k t u m — az é le t m ó d ­ já n k e res ztü l hat, k a pcsolód ik a t á r s a ­ dalom hoz. E g y e n sú ly t te rem ten i az e g y é ­ ni életm ó d és a tá r s a d a l m i viszonyok közölt, ez az é le t m ó d - á ta l a k ít á s p o liti­ kai szükséglete. S zán tó Miklós k ís érletet tesz az é l e t ­ mód fo g a lm á n a k p o n to s a b b és k o rs z e ­ r ű b b m e g h a t á r o z á s á r a is. M eggyőződé­ se, hogy a z életm ód tö bb a s z a b a d i d ő ­ tev ék e ny ség nél, de a z életstílu ssal sem azonos, m ég a k k o r sem, ha m in d ezek b e le ta rto z n a k az életm ó d t a r t a l m á b a és részei is a n n a k . Az életm ód in k á b b öszszetett k ateg ória, ha n e m is véglegesen és teljességgel, de lén y eg é b en ; az egyén m in d e n n a p i, tartós, ism étlőd ő te v é k e n y ­ ségének. m a g a t a r t á s á n a k és c selek v ése­ in e k együttese, a m i t szükségletei é r d e ­ k éb en tesz, am iv e l eltölti életid e jé t Az é le tm ó d : az egy én tá r s a d a l m i létén ek k o n k ré t ..individuális” fo rm á ja , a m i ­ nek m in d e n k o ri m iv o ltá t és m e g n y il­ v á n u lá s a it az an yagi viszonyok, a t e r ­ melés á lla p o ta h a tá r o z meg, am i szoká-

so k b an , n o r m á k b a n és v á lla lt é r t é k e k ­ ségi jegyeit, a nőiesség, férfiasság kö z­ ben fejeződik ki. felfogásbeli sz te re o típ iá it, az ö regek A szo cialista életm ó d lényege — a n é l ­ é l e t m ó d j á b a n m egfigyelt tö r v é n y s z e rű s é ­ kül. hogy s p e c i f ik u m á t elv esztené és geket, a lak ótelepi közéleti viszonyo­ p a r t t a l a n n á v á ln a — eb bő l az álta lá n o s k a t elem zik a z e d d ig vég zett v iz s g á la ­ é le tm ó d fo g alo m b ó l k e re k e d ik ki, k ieg é­ tok a n y a g a b a n Szalai László, H. Sas J u ­ szü lv e a szo cializm u sra jellem ző t a r ­ dit, C s e h -S z o m b a th y László, Belley talm i e l e m e k k e l : a n ö v e k v ő tá r sa d a lm i, László és K u lc s á r László szociológusok. közéleti a k tiv itá s s a l a z osztönösséget fel­ Az eddigi é le tm ó d v izsg álato k — a k ö ­ v áltó tu d atosság g al, a szo cialista é r t é ­ tetből ez d e r ü l ki — d ö n tő e n az an yagi k ek k el való azonosulással. Az é l e t m ó d ­ tényezők m e g ism e ré se s z e m p o n tjá b ó l ban a szocialista jelleg a k k o r jelen ik h o ztak e r e d m é n y e k e t, de a jövő s z á m á ­ meg, ha az e m b e r e k úgy o ld já k meg r a is k ia l a k ít o tt á k a to v áb b i k ia k n á z á s ­ szükségleteik kielégítését, hogy ..szük­ ra é rd e m e s felism erések et, k ijelö lte k új ségleteik ben a közösségi ö n m e g v a ló sí­ k u ta tá s i irán y o k at. t á s ” lényegi szerep hez jut, a tárgy i és F e lt ű n te k azok az e lle n tm o n d á so k is, szellem i é rt é k e k e g y e n sú ly a közben. a m e ly e k a k ia l a k u lt éle tm ó d és a t e r ­ m elő erő k fejlettség i szin tje, a t á r s a d a l ­ Az éle tm ó d szo cialista t a r t a l m ú f e j­ m i-g azdasági é le t szervezettség e á lta l lesztésének n é h á n y feltétele cím ű fejezet n y ú j t o t t leh ető ségek k ö zö tt n a p j a i n k b a n F erg e Z suzsa g o n d o la ta in a k összegezése, érv én y esü ln ek . m egvilág ító e re jé v e l a k ö te t g erin cén ek N agy szü k ség v a n a tu d a t i s z f é rá b a n tek in th ető . Egyfelől, m e r t a z életm ó d zajló jelen ség ek f e l t á r á s á r a is, m e r t egy ­ „ g y ö k ereit” ig yekszik elérn i, a t á r s a d a l ­ re p o n to s a b b a n k ira jz o ló d ik az a felis­ mi viszonyok a la p v o n á s a in a k fig y e le m ­ m erés, hogy az egyes e m b e r é letm ó d ját, bevételével, m ásfelől a z é l e t m ó d - á ta l a ­ egy o p ti m á l is a b b szerveződés ir á n y á b a n k ítá s gazdasági, politikai eszközeit s o r a ­ l e l o ld h a t a tl a n u l befo ly ásolja szellem i k o z ta t ja fel h a tá s m e c h a n i z m u s o k f e l tá ­ á lla p o ta , s z u b j e k tu m á n a k ta r ta l m a , r á s á v a l egy ütt. G o n d o latai n e m h a t n a k egyénisége és az, hogy az a d o tt k o n k r é t p u sz tá n logikai levezetésnek, h a n e m hi h ely zetben ő m a g a m ilyen fo r m á b a n hetően tá r s a d a lm i- p o litik a i a l t e r n a t í ­ képes realizálni, felfogni és kivitelezni a vák, a m i k n e k stra té g ia i é rt é k e v a n a tá r s a d a lm i vo nzásokat, hogyan igazodik fe jle tt szocialista tá r s a d a l o m ép ítésén ek a közgondolkodáshoz. fo ly a m a tá b a n . A tu d ati v iszon yo k ra ir á n y u ló k ö z v e t­ Az é le tm ó d v á lto z á s a szocialista j e l­ len rá h a t á s lehetősége k o rlá to z o tt — á l ­ leg erő söd ésén ek ir á n y á b a h a la d a szoci­ lítja — , „lényegi változás csak szám os a lizm u s építésén ek term ész etes h a tá s a tár sa d a lm i- g a z d a sá g i alap v iszo n y fejlő k ö v etk ez téb en , de a szocialista é r t é k e k ­ désében v á rh a tó " . A term elési f o l y a m a ­ n ek is el kell te r je d n i e — m i n t lényeges tok k ö zvetlenü l is d e te r m i n á lj á k az é le t­ in f o rm á c ió n a k — ahhoz, hogy h a ss a n a k módot. Az életv itel „ ö k o n ó m i á ja ”, r e n d ­ a m u n k a f o ly a m a tb a n , az e m b e r e k eg y ­ je a m u n k a re n d jé b e n b etö ltö tt helytől m ás közötti v is z o n y á b a n és befo ly ásolják k a r a k t e r i s z ti k u s a n is függ. az eg y én t a term elés teen dőinek k ö v e t ­ kezetesebb, é rt é k e k h e z igazodó m e g v á A k ö tet m áso d ik fele — h a t t a n u l ­ lo gatásában. m á n y — a z é l e t m ó d k u t a tá s k özvetlen Az é le t m ó d k u t a tá s fo ly ta tá sa a z é r t is gyakorlati ta p a s z ta la ta it, az életv itel b e ­ szükséges, m e r t viszon ylag k ev eset t u ­ folyásolása sz e m p o n tjá b ó l fontos tö ­ d u n k arró l, hogy a szocialista érték ek, m e g k o m m u n ik á c ió s eszközöket, a te le ­ célok, n o r m á k m ilyen m é r té k b e n t e r j e d ­ vízió, rádió sz e re p é t és a hazai é le t m ó d ­ lek el a töm egek k ö ré b e n és m ik é n t h a t ­ változás tö r té n e t é t fog lalja össze n ak az e m b e r e k m a g a t a r t á s á b a n . Végül a családi élet jellegzetes m i n ő ­

121

N a p ja in k b a n a z é le tm ó d - a la k ítá s b a n lá tv á n y o s in té z k e d é se k h e z feltételek nin csen ek , de h ib a le n n e a m e g n e h e z ü lt gazdasági fe la d a to k m eg o ld ása közben elfeledkezni táv lati céljain k ró l, a szo ­ cialista é letm ó d elő m o z d ítá sá n a k fo n ­ tosságáról. A n n á l is in k áb b , m e rt az

é le tm ó d f o rm á lá s gazdasági s z e r e p é t n e m n élk ü lö z h e ti a te r m e lé s folyam ata, az é le tm ó d f o rm á lá s „költségei" m eg térü lő költségek, a későbbi jövedelm ezősség alap jai. (T a n u lm á n y o k az életm ó dró l. Szerk. S zántó Miklós. B ud ap est, 19H0.) Sim kovics G yu la

P ál G y u la : Tél

122

Kosa László: Á burgonya Magyarországon Ma m á r s e n k i n e k s e m kell b iz o n y g a t­ ni, hogy n é p ü n k tá p lá lk o z á s á b a n m i ­ ly en fontos s z e r e p e t já tsz ik a b u rg o n ya. K ülö n ö sen n e m S zabolcsban, a „ k r u m p ­ lio rsz á g b a n ”. M itag adás, k r u m p li e v ő n e m z e t le ttü n k . Ezt a z a k ö n y v is t a n ú ­ sítja. am ely 1979-ben je l e n t m eg a M i­ n e r v a K ö n y v k ia d ó n á l, 500 r e c e p t b u r g o ­ n y á v a l cím m el. A b u r g o n y á n a k e n n é! tö bb elkészítési m ó d j á t t a l á n csak az írek ism erik, ö k v oltak a z o k ti. — m i n ­ den m ás a n e k d o ti k u s híreszte lés e ll e n é ­ re —, a k i k a s p a n y o l közv etítéssel E u r ó ­ p á b a k e r ü l t b u rg o n y a g u m ó t először k e z d ­ ték töm egesen te rm e sz te n i. A k r u m p ­ li is, a k á r c s a k a k u k o rica, a d o h á n y és a nap rafo rg ó , a m e r i k a i e r e d e t ű k u l t ú r ­ növény. M a m á r s z in te h ih e t e tl e n n e k tű n ik , hogy e n n e k a m a oly n é p szerű e le d e ln e k a z elterjed ése, te rm e s z té s e n agyon n eh ezen in d u l t m eg M a g y a r o r ­ szágon. Ősi h a g y o m á n y a ik b a n rögződött p araszti elő d ein k jó v a l n a g y o b b g y a ­ n a k v á s s a l fo g a d tá k a z ú jat, m i n t a 20. század v é g é n e k em b ere. így vo lt ez a b u r g o n y á v a l is. Sok h e ly ü t t azt h íresztelték róla, hogy f r a n c ia betegséget t e r ­ jeszt, v é rh a s t okoz, a z e m b e r e k b e n fé ­ lénk, b u ja in d u l a to k a t gerjeszt. L e n ­ g y elország b an és n á lu n k v allási és n e m ­ zetiségi e lle n té te k is g á to ltá k m e g h o n o ­ sodását. A leng y elek a z é r t id eg e n k e d te k tőle, m e r t m i n t m i n d e n n é m e t és p r o ­ testáns e r e d e t ű ú jd o n s á g „ b ű z lö tt a b ű n ­ től és a z e re tn e k s é g tő l”. A m a g y a r p a ­ ra s z t a z é rt h úzód o zo tt tőle, m e r t a s v á ­ bok s z a p o r a n e m z é sé t „ilyen tá p lá lá s n e m é n e k ” tu la jd o n íto tta . N e m csoda, hogy m e g h o n o s o d á s á ra ilyen k ö r ü l m é ­

n y e k k ö zö tt közel félszáz esztendeig k e lle tt várn i. M in d e z t K o s a L á s z l ó n e m r é g m e g je le n t k ö n y v éb ő l tu d h a t j u k meg. Az is m e r t n é p r a j z k u ta t ó , töb b t u ­ d o m á n y o s és n é p sz e rű sítő k ö n y v s z e r ­ zője l e g ú j a b b m u n k á j á b a n a z eg yik le g ­ fo n to sab b ú jk o r i k a p á s n ö v é n y m a g y a r ­ országi t é r h ó d ít á s á n a k bem u tatására v állalkozott. K o sa k ö n y v e szervesen il­ leszkedik a b b a a ku tató -fe ld o lg o zó m u n ­ k áb a, a m e l y e t h á r o m évtized del ezelőtt T á l a s i I s t v á n kezd em én y ezett. T álasi fe lh ív ta a fig y elm et a r r a , hogy a m a ­ g y a r n é p r a j z t u d o m á n y m in d a d d ig e l h a ­ n y a g o lta a z újk ori k a p á s n ö v é n y e k és szán tó fö ldi zöldségfélék nép rajzi vizs­ g álatát, h o lo tt ezek m eg ho nosodása, p a ­ raszti te r m e l ő r e n d b e való állítása n e m ­ csa k a tá p lá lk o z á s b a n és a felh aszn álás m ó d já b a n id ézett elő fo r ra d a lm a t, h a ­ n em a paraszti g azd álk o d ásb an , só t a p araszti é le t m ó d b a n is. A s o r t B a l a s s a Iv á n n a k a k u k o ric á ró l íro tt kö ny ve n y i­ to tta meg, m ely et eg y m ás u tá n k ö ­ v e tte k a d o h á n y ró l, p a p ri k á ró l és a zöld ség term esztésrő l szóló kö nyvek Kosa k ö n y v é n e k ele jé n sz á m b a veszi a z o k a t a m u n k á k a t , a m e l y e k k o rá b b a n m á r e m líté st te tte k a bu rg o n y áró l, s k ü lö n kiem eli tá je g y s é g ü n k k é t n é p r a j z ­ tu d ó s án ak , Kiss L a jo s n a k és N y á rá d y M ih á ly n a k id e v o n a tk o z ó t a n u l m á n y a i t. H a to v á b b o lv a s su k a b u rg o n y á r ó l szóló könyvet, ú j a b b ism erős névv el ta l á lk o ­ zunk. A b ü d sz e n tm ih á ly i születésű Pet h e F eren c eg y ik e volt azo knak, a k ik a 19. század e le jé n valóságos k a m p á n y t in d íto tta k a b u rg o n y a hazai m eg h o n o s í­ t á s a é rd ek éb en . Hogy v aló b a n k a m -

123

p á n y r a volt szükség, a z t a fent e lm n n - ' m a j d a városi lakosság fe ld u zzad ásáv al e g y r e e rő te lje s e b b é v á lt A városi sze­ dott előítéletek bizon yítják génység volt a legfőbb fogyasztója, s így A b u rg o n y a te r m e sz té se h a z á n k b a n e g y re n a g y o b b le t t a k e re s le t irá n ta . először a k a m a r a i u r a d a l m a k b a n in d u lt A szerző részletesen foglalkozik köny meg a 18. század 60-as é v e ib e n M ária v éb en a m ag y aro rszág i b u r g o n y a t e r m e ­ T erézia u ralk o d ó i r e n d e l e tt e l a j á n l o t t a lő k ö rzetek kel, kö zü lü k is els ő so rb an a vetését, s e m ö g ö tt a r e n d e l e t m ögött k é t leg n agyobbat, a Nyírséggel és Dél a k á r m il y e n fu rcsa is, d e egy fontos k a ­ S om oggyal. S zabolcsból az első a d a t a ­ to n a p o litik ai s z e m p o n t is rejtőzött. Az in k a z 1786-os évből s z á r m a z n a k , a m i ­ u d v a r fe lism e rte azt, hogy a k r u m p li o l­ k o r is R a k am azo n , P ó c sp e trib e n és N a p ­ csó, töm eges tá p l á lé k a le h e t a h a d s e ­ k o ro n t ű n t fel a b u rgo nya. R o h a m o s t é r ­ regnek. H a z á n k b a n a 19. század első fe­ h ó d ítá sa itt is a s z á z a d f o rd u ló r a tehető. lé n e k k ö z tu d a ta a h azai s v á b o k n a k t u ­ 1920 e lő t t a szabolcsi b u rg o n y a le g fo n to ­ la jd o n íto tta a b u rg o n y a b eh o zatalát. A sa b b p iaca a C seho rszág ho z csatolt ré­ szerző a z id ev on atko zó s z ó rv á n y o s a d a ­ szek ás G alícia volt. E piac elvesztése t o k r a tá m a s z k o d v a k eresi e n n e k az u tá n csak a 30-as évek végén s ik e r ü lt okát, s b ebizonyítja, hogy a b u rg o n y a új, biztos felv ev őh elyet szereznie, a egyes k ö rz e te k b e n való g y o rs a b b e l t e r ­ pesti piac m ono polizálásával. Míg a jed és e n e m c s a k a n é m e t telepítésekkel, N y írs ég b en a k ru m p li főleg a k is p a r a s z ­ h a n e m tá ji a d o tts á g o k k a l is összefüg­ ti g azd aság o k fő te r m é n y e volt, addig gött, m e r t a b u rg o n y a e lső sorb an a t e r ­ Som ogybán, a m e ly fö ld rajz i fekvése m é k e tle n e b b heg yv id ék i te r ü le t e k e n t e r ­ fo ly tán jo b b piaclehetőségekk el r e n d e l­ je d t el k ezd etb en , a h o l a g a b o n a te r ­ k ezett (elsősorban olasz kivitel), a k ö ­ m esztés n e m m in d ig b izto síto tt e l e g e n ­ zép p araszti b ir to k fontos j ö v e d e l e m f o r ­ dő olcsó élelmet. P a ra s z ti k özvetítéssel r á s a volt. tö r té n t s p o n t á n e lt e rje d é s é h e z valóban A b u rg o n y a pa ra szti m ű v elé se cím ű h o z z á j á r u lt a k a n é m e t telepesek, s az fejezetéb en K osa s a j á t g y ű jté sé re t á ­ első nag y o b b b u r g o n y a t e r m e lő k ö rz e te ­ m a s z k o d v a t á r g y a lj a a N yírség b u r g o ­ ink a z A u s z tr iá v a l és C seh o rszág g al h a ­ n y a te rm e s z té sé t. A szöveges rés zt a k ö ­ táro s n y u g ati és ész a k n y u g a ti m a g y a r ­ tet v ég én ta l á lh a t ó gazdag fotóanyagg al országi te r ü le te k e n a l a k u l t a k ki. A t e r ­ d o k u m e n t á lj a , A p a ra s z ti e m lé k e z e te t mesztés h ely h ez rö g zítésé n él K o sa n em seg ítségü l híva, közel egy é v sz á z a d r a elé g e d e tt m eg tö r té n e l m i - ir o d a lm i a d a ­ visszam enőleg r e k o n s t r u á l j a a nyírségi to kkal, h a n e m n yelvészeti m ó d szerek et b u r g o n y a te rm e lé s t. K ö n y v e v ég én szól a is b ev o n t v izsgálódásaiba, m e ly n e k s o ­ szerző a falu si ez e rm e ste re k rő l, a b u r ­ rá n a b u rg o n y á n a k közel félszáz e ln e ­ g o n y a s z e r e p é rő l a népi tá p lá lk o z á s b a n , vezését g y ű jtö tte össze. ta k a r m á n y o z á s b a n és a z ip ari feld olgo­ A k irály i re n d e le te k , ö n k é n te s t e r je s z ­ zásban. tők tev ék e n y ség e m e lle tt a b u rg o n y a K osa k ö n y v e r e n d k í v ü l lebilincselő hazai m eg h o n o s o d ásáh o z a d ö ntő lökést o lv as m án y . T ipiku s p é ld á ja a n n a k , hogy egy a k k o r i b a n g y ak o ri jelen ség a d t a : az le h e t egy „ s z á r a z n a k ” tű n ő t é m á t é le t­ éhínség. Az 1810-es é v e k é h ínség ei v é g ­ tel m eg tö lte n i úgy, hogy a z t b á r k i k e ­ k é p p m eg gy őzték a z e m b e r e k e t e n ö ­ zéb e o d a lehessen ad ni. N e m t u d o m á v én y hasznosságáról. n y oskodik, h a n e m a tu d o m á n y a d t a m ozgási h a t á r o k a t szem előtt t a r t v a A jo b b ág y g azd a sá g o k b a n először a sz é p iro d a lm i és fo lk ló rp é ld á k tö m e g é ­ telk en k ív ü li á llo m á n y b a n , a k e r t e k b e n vel teszi színesebbé, v o n z ó b b á té m á já t. te rm elték , s m u n k a ig é n y e s s é g e m ia tt (A kad ém iai K., 1980J főleg részesb en m ű v elték . S zántóföldi te rm e lé se a s z á z a d fo rd u ló n in d u l t meg.

124

Ács Z oltán

Kalendárium '81 M á r a k a le n d á r iu m m e g p illa n tá s a k o r is jó k ed v tölti el az olvasót, hiszen szép kivitelezésű, színes illu s z trá c ió k k a l d í­ s z íte tt k ö n y v e c sk é t ta r t u n k k e zün k b en . A k edv es g y e rm e k ra j z o k v id ám , s o k ­ színű világot id ézn e k elénk. (A ra jz o k a t az u n g v á ri p io n írp a lo ta k ép ző m ű v észeti k ö ré n e k tag jai készítették.) A szoro san v e tt n a p t á r r é s z u tá n h ó ­ n a p o k r a való felo sztásb an t a l á lj u k a K a ­ l e n d á r iu m a n y a g á t. M in deg y ik h ó n a p egy-egy szép e x l i b r i s k ép p el indul, m a j d az időszak év fordulóiról, ü n n e p e i ­ rő l í r t cikkek, a k ülö nb ö ző m u n k a t e r ü ­ letek jeles n a p ja i r ó l szóló m e g e m lé k e ­ zések, é rd e k e s tudósítások, az id ő s z a k ­ hoz illő h aszno s tan ácsok , tu d n i v a ló k köv etk ezn ek . T erm é szetes en h e ly t k a p ­ n a k a h e l y i k e z d e m é n y e z é se k rő l szóló inform ác iók , b e s z á m o ln a k a le g k ü l ö n ­ bözőbb k u ta tá s i te r ü l e t e k e r e d m é n y e i ­ ről, felfedezéseiről. M e g i s m e r k e d h e tü n k a K á r p á to n t ú li t e r ü le t életével, m i n d e n ­ n a p i gon djaival, öröm eivel, d e széles k é ­ p e t k a p u n k a k ép ző m ű v észetrő l, a z ir o ­ dalom ról, a spo rtról, a zenéről, a z ö n ­ tev ék e n y m űv észeti csoportok életéről. F elidéződik H u sz t v á r á n a k r o m a n ­ tikus m e s e le g e n d á ja : ez e s z ü n k b e j u t ­ t a t j a Kölcsey Ferencet, ak i a nem zeti h a g y o m á n y o k tiszteletére m áig is é r v é ­ nyesen h ív t a fel f i g y e lm ü n k e t és a k it sz in té n v e rs írá s ra ih le te tt a huszti g é ­ niusz. A h a g y o m á n y o k á p o lá s á n a la p u ló jövőépítés k é p e rajzo ló d ik ki e lő t t ü n k a le g külön bö ző bb c ik k e k e t olvasva. E te ­ rü l e t lako ssága érti, ism eri, é rté k e li m ú ltjá t, s a b b ó l erő t m e r ítv e m u n k á l ­ kodik je le n é n és jövőjén. H o r v á t h A n n a sz e r e te tte l m e g írt é rtő cik k b e n is m e r t e t m eg a beregi n é p m ű ­

vészeti h a g y o m á n y o k ápolóival, to v á b b folytatóival. F é n y k é p e k e n is g y ö n y ö r­ k ö d h e tü n k a régi k eresztszem es m i n tá k m e g ú ju lá s á n . A rró l m á s u tt é rte s ü lü n k , hogy m ilyen nagy lelkesedéssel végzik a ta n u l ó k fa l u ju k fö ldrajzi n eveine k g y ű jté sé t t a n á r u k vezetésével. F e l k u t a t ­ já k v id é k ü k n é p ra jz i kincseit, n é p k ö lt é ­ szeti h a g y o m á n y a it is. (Egy szép, P u n y kó M á r ia t a n á r n ő á lta l g y ű jtö tt m es ét közöl is a K a le n d á riu m .) É rd ek lő d é ssel o lv a s tu k a M ag y ar T u ­ dós T á rsa s á g levelező ta g já n a k , D ó h o v i c s V a sz ilijn a k (1783— 1849), a neves k á r p á t u k r á n kö ltő n ek és tu d ó s n a k éle­ téről, m u n k á s s á g á ró l ír t cikket. (V á r a d i S te r n b e r g János m unkája ) G o r tv a y E r­ zsébet B érczy K á ro ly n a k , az A nyegin m a g y a r fo r d ító j á n a k k o rszak os j e l e n tő ­ ség ű a lk o t á s á t m é ltatja. A cikkek m e g is m e rte tn e k a talán k e ­ v eseb b tehetséggel m eg áldott, de a n n á l töb b e lh iv a to tts á g g a l rendelk ező régebbi k ö ltő -ta n ító k k a l: M a r ijk a P i d h i r j a n k á val és C z a b á n S am u v al. Ok egész é le ­ tü k b e n a h a la d á s, a felem elkedes m e l­ le tt e m e lte k szót, a nép kö ltészettő l n y e rt ih letetlségg el í r t a k k o r u k p r o b l é ­ máiról. A m últ s z ázad b an m űkö dő szatiriku s lap, a S z ó v á (Füles Bagoly) é rté k e lé s é t O lena R u d lo v csák tó l k ap ju k . , F elid éző dn ek P etőfin ek , S zen d rei J ú ­ liá n a k e tájh o z fűződő levelei. A P etőfi irán ti ro k o n s zen v igen korai m e g n y il­ v á n u lá s a S c h o s s e l A n d r á s selesztovói v asöntödéi sz o b r á s z P etőfi-m ellszo bra. (V alószínűleg m ég a költő életében e l ­ készült.) E fiatal m ű v ész K o ssu th ró l a l ­ k o to tt szo b ráró l egy m ásik cik k b e n ol­ v a sh a tu n k . É rd e k e ss é g k é n t m e g e m lí t­

ik

jük, hagy ő vasból s a k k f ig u r á k a t is ö n ­ tött. A h á b o r ú előtti és a m ai k é p z ő m ű v é ­ s z e t v ilá g á b a B á l l á László értő cikkei k a la u z o ln a k . K ár, hogy n e m t a l á lh a t ó a cikkek tö bb ség e m elle tt azo k h o z illő il­ lusztráció, b e m u ta tó k ép A zenei h a g y o m á n y o k a t felelevenítő c ik k ek b e n m e g em lék ezn ek P lo té n yi N án d o rró l, a m u n k á c s i s zü letésű h e g e ­ d ű m ű v é s z rő l, a k i többször k o n c e rte z e tt e g y ü tt L i s z t F erenccel és b eszám o ln ak B a rtó k B éla ide fűződő k apcso latairó l. M eg em lék ezn ek M é s z á r o s K árolyról, aki h a jd ú d o ro g i sz ü le té sű ü g y v éd k én t U ng m eg y e főjegyzője vo lt a m ú lt s z á ­ zadban, s tö r té n e lm i k u t a t á s o k a t is v ég­ zett. ö n é l e t r a j z a 1974-ben je le n t meg d eb recen i, s á r o s p a ta k i és u n g v á ri k ö zre­ m űködéssel. Jó p é ld á t m u t a t v a a t u ­ d o m á n y n em zetközi szerv ezésén ek fo n ­ to s sá g á ra és h aszn osság ára. A k é t pedagógus író (Deák F e re n c és S zab ad Géza) n ag y o n fontos és a k t u á ­ lis k é rd é s t v e t föl m á r c ik k é n e k c ím é ­ vel is: „K o m p le x m ó d o n n e v e l ü n k ” és „A z ö sszefü gg ések re a la p o z u n k ”. Ez m inden oktató-nevelő m u n k a alap ja.

Ezek m ellett szép m egem lékezéseket olvashatunk a világirodalom , tö r t é n e ­ lem nagyjairól, ak ik rő l é v fo r d u ló ju k kapcsán szólnak. A sz o ro sa b b a n v e tt s z é p i r o d a l m i a n y a g igen kevés. Ezt szívből s a j n á lj u k . Igaz. h og y csa k 144 o ld alas a K a l e n d á ­ rium , d e ezt a n é h á n y jó a l k o t á s t elo l­ vasva, ö r ü l t ü n k v o ln a m ég tö b b ily en ­ nek. L írai ih le te tts é g ű e k a prózai a lk o ­ táso k : C s e n d é j Iv á n k is reg én y rés zlete (K ulin Z o ltán fordítása), C s e n g e r i Dezső n o v ellája, B a l t a László tá r c á ja . H o r v á t h A n n a elm élk ed és e a „H ogy v a g y ? ” k é r ­ d é sr e a d o tt v álaszo k ő szin teség érő l m e ­ ditál, é r z é k e n y e n l á t v a m eg a dolgok lényegét. A K a l e n d á r i u m h á r o m k ö ltő t m u t a t be készü lő k ö teteik b ő l v álo g atv a. F ü z e s i M agda, S z a l a i B o rb á la és B á l l á D. K á ­ roly itt k é t- k é t v erssel m u t a tk o z i k be. M i n d h á r o m költő eg észen e lté rő v e rs ­

126

építést, v ilág o t m u t a t — még ezen kis a n y a g b e m u t a tá s a a l a p j á n is — , de m i n d h á r o m k if o rro tt eszkö ztárral, v il á g ­ k ép p el rend elkezik. Id é z z ü n k Füzesi M agda: F o h á sz a sz ü lő föld höz cím ű köl te m é n y é b ő l: i L á n c té p ő g o n d ja im n y a rg a ln a k , veszett k u ty a k é n t b e lé m m a r n a k , sim ítsd h o m lo k o m hős k ezedd el fényes szem ű falusi reggel. I

A mi m egy én k k e l t a r t o t t ö rv e n d e te s és gyüm ölcsöző k a p c so la to k ró l is tu d o ­ m á s t sze re z h e tü n k . Ezek n e m c s a k a h i ­ v atalo s ren d ezv én y ek , ün nepség ek, k u l ­ tu rá lis m eg m o zdu lások, gazdasági k a p ­ csolato k k e re té b e n je le n tk e z n e k , h a n e m a levelezés, az e sz m e c se re is gy ak o ri a k é t te r ü le t felső oktatási in tézm én y ei k ö ­ zött. (Ilyen p é ld á u l a h a llg ató k csere­ látog atása.) Ez a K a l e n d á r i u m is jól s zo lg álja e szom szédos v id é k m e g ism e ­ rését. E h h ez k ü lö nösen jó segítség á s o k szép tá j a t b e m u ta tó fé n y k é p ,,A h a z a sz e re te t egy lényeges részét képezi a z érz e lm i vonzódás, s ez a z e m ­ b e r t egy -eg y váro sh o z és a n n a k tö r té ­ n e lm é h e z fűzi. Ha ez m egv an , a k k o r le­ h e t rá szá m íta n i, hogy a z e m b e r tesz is v a la m it a z é r t a v áro s ért, a m e l y e t ism er és s z e r e t” — ír ja a K a l e n d á r i u m b a n S z l i v k a József építész, a k i B eregszász ép ítész e ti-tö rté n e ti érdek ességeivel is­ m e r t e t meg b e n n ü n k e t. A h a g y o m á n y o k ­ r a alapo z ott s z e r e te t és te n n i a k a r á s j e l ­ lem zi az egész kö ny vet is. Ezt a t ö r e k ­ v ést mi is v a llju k . S sz e re te tte l ü d v ö ­ zö ljü k e n n e k a g o n d o la tn a k sz é p k ö n tö ­ sű, jó k iá llítá s ú közv etítő jét a K a l e n d á ­ r i u m '8 1 -e t.

(Uzshorod, N ép ek B a r á ts á g a É r d e m ­ re n d e s K á r p á ti K iadó, 1981.) S zerkesztő bizottság: B állá László, C sa n á d i György, G o rtv a y Erzsébet, Kóty u k Istv án , R o tm a n Miklós, Szikszai A lad ár. Ö sszeállíto tta: N a jp á v e r K a m ii, Fejes János. Cs. M argócsy K lá r a

Kilenc koffer Egy ú j a b b a d a lé k a m ag yaro rszág i fasizm us tö rtén etéh ez. K ö z v e tle n ü l a fel­ s z a b a d u lá s u tá n i év ek b en, a z a k k o r e lé g ­ gé h e tero g én jelleg ű m a g y a r k ö n y v k i­ a d á s t elö zön lö tték az olyan m ű v ek, a m e ­ lyek ilyen, v ag y o ly an fog an tatásb ó l, politikai h o v atarto zás b ó l, az átélt, vagy vélt é lm é n y e k e m lé k e ib ő l s z ü le tte k ; az a l a p t é m a a n egyvenes é v ek első fele, a h á b o rú , m u n k a s z o lg á la t, gettók, k o n ­ c en tráció s tá b o r o k világa. Ezek a m ű v e k a k k o r — b á rm ily e n b iz a r ru l h an g z ik — a frisseség é rz etév el h a to t ta k , é r z e l m e ­ k e t k o rb ács o lta k , s e b e k e t szag g a tta k fel — m a m á r alig em lé k sz ik r á j u k v alak i A k éső b b í r t m ü v e k id ő tá ll ó b b a k n a k b i ­ zo nyu ltak, le tis z tu lta b b a k , a felesleges in d u la ti k itö ré se k tő l m e n t e s e k és éppen e z é rt h i t e l e s e b b e k . A H a l a d á s cím ű h e ti la p 1946. m áju s 3U-án k ezd te közölni a főszerkesztő, Zsolt Béla v isszaem lékezéseit, az I. rész 37 fo ly ta tá s b a n je l e n t meg, a z ,,é r d e k e ­ s e b b n e k ” ígérkező II. rész egy fo ly tatás u tá n a b b a m a r a d t. T a lá n je lk é p n e k is te k in th e tő k ilen c u ta z ó k o f fe r sorsa, m elyből végül m e g ­ sz ü le te tt a m o stan i k ö te t és a n n a k t a ­ lányos c í m e a K i l e n c k o f f e r . A „szto ri” sokszor m eg írt tö r té n e t : a n a g y v á ra d i gettó k ó r h á z á b a n b u jk á l H irs c h le r S a m u v á sá r o s n a m é n y i k eres k ed ő ir a ta iv a l Z solt B éla egykori polgári újságíró. Egy chasszid te m p lo m frig y sz e k ré n y e a l a t t a bevago níro zastól rettegv e, hol Fried lá n d e r n evű t á r s á n a k elbeszélve, hol csak m ag án a k , felidézi k ö z e lm ú ltja e s e ­ m é n y e it; a h á b o rú elől s i k e rü l feleségé­ vel P á r i z s b a m en ek ü ln ie, á m a k ilen c u ta z ó k o ffe r b o n y o d a lm a t okoz. V issza­ t é r n e k M ag y aro rszág ra, az író m u n k a ­

sz o lg á la tra kerül, m e g m e n tik , m e g j á r j a a M arg it körú ti fegyházat, végü l a n a g y ­ v á ra d i g e ttó b a k e rü ln e k . A v is sz a k e rü lt kilenc k o ff e rt m ég látják , am ikor a n é m e te k elszállítják . Es lá t já k a g e t­ tóéletet, a t r a n s z p o r t o k ind ítását, a h u l ­ lákat, a b e v a g o n íro z á st végző c se n d ő r ö ­ k e t stb., stb., stb. N incs egy jó szava sem a z ú g y n e v e ­ zett m a g y a r „ k e re s z té n y ” polgári t á r s a ­ dalom ról, hiszen az — s z e r in te — c se r­ b e n h a g y ta a b eg ettó zo tt zsidóságot. C su p á n a v á ra d i b o rd é ly h á z m a d a m e já r ó l em lé k e z ik e lism erő en , a k i n e k volt b á to r s á g a k é t z sidólán yt kiszab ad ítan i. A m u n k á s o sz tá ly elég ködösen m e g j e ­ lenik, m ely állító lag t ü n t e t e t t k e n y é r ­ ad ó g a z d á ju k e lh u r c o lá s a ellen. F e l b u k ­ k a n egy em b e rsé g e s csend őr a l a k j a is, akitől a k á r tö b b e n is m egszö kh ettek volna, csak épp en a b á to rsá g hiányzott. A ztán a szökés a gettóból, u ta z á s B u ­ d a p e stre , a viszonylagos biztonságba h am is p a p ír o k k a l, n e m is olyan iz g a l­ m as k a la n d o k k a l. A m e g é r k e z é s k o r v é ­ ge a z első résznek. Ezt k ö v e tte vo lna a m ásodik, m e ly b ő l csu p á n n é h á n y lap je l e n t meg. A v a ló s á g b a n e z volt a K a sz tn e r -a k c ió . Ehhez tu d n u n k kell a k ö v etk ez ő k et: K a s z tn e r Rezső k o lo zs v á­ ri ú js á g író k a p c s o la tb a lépett a m a ­ g y arországi d e p o rtá lá s n é m e t ir á n y ít ó i­ val és v á lt s á g d í ja t a j á n l o t t fel a m a g y a r zsidóságért. V égül f e j e n k é n t ezer do l­ lá r é r t 1648 fős tr a n s z p o r t B erg en -B elsen b ő l S v á jc b a u ta z h a to tt. E z e k k ö z ö t t v o l t Z s o l t B é l a is. Az ak ció erkölcsi é r ­ té k e igen v ita to tt, K a s z tn e r t évekkel k éső b b Tel A v iv b a n a ny ílt u tcán le lő t­ ték.

127

Sok ú ja t (tényanyagot) azért nem mond a könyv. A szerkesztő érdem e csupán az, hogy a H aladás egykori pél­ dányaiból m egm entette a m agyar pol­ gári irodalom ma m ár alig e m líte tt

alak ján ak , Zsolt B élának ugyancsak el­ felejtett m üvét. (Zsolt Béla: K ilenc kof­ fer. M agvető Könyvkiadó, 1980.)

Pál G y u la: K álló s em jén i h á z a k

128

Nyéki Károly

Ara : 1 8 , - Ft

h

Megjelenik minden negyedév második hónapjában