szabolcs-szaímari szemle

Szabolcs-Szatmári

szabolcs-szaímari szemle

SZERKESZTŐ BIZO TTSÁ G: G ulyás E m ilné dr. (a szerkesztő bizottság elnöke), H o rv á th G abriella, H o rv áth Miklós, dr. K lenczner Im re, K oncz K ároly, K opka János, Lábass M enyhért, dr. Margócsy József, Szilágyi Im re.

FELELŐS SZERKESZTŐ: H á r s f a l v i

P é t e r

SZABOLCS-SZATMARI SZEMLE G azdasági, társad alm i és k u ltu rá lis folyóirat A Szafcolcs-Szatm ár M egyei T anács lap ja M egjelenik negyedévenként K ia d ja a S zab o lcs M egyei L a p k ia d ó V álla la t. P eleifis k ia d ó : F a rk a s F é l Igazgató. S z e rk e sz tő s é g : N y íre g y h á z a , V a s v á ri P á l u tc a 16. T e le fo n : 32—48, 33—47 K ia d ó h iv a ta l: S zab o lcs M egyei L a p k ia d ó V á lla la t, N y íre g y h á z a , Z rín y i H ona u. 3-5. T e le fo n : 30-00 K é z ira to t n em O rztink m e g é s n e m a d u n k vissza. T e rje s z ti: a M a g y a r P o sta. E lfillzeth etö a F o s ta K ö zp o n ti H ír la p író d é n á l (B p„ V ,, J ó z se f n á d o r té r 1.) és b á rm e ly k é z b e sítő p o s ta h iv a ta ln á l. É vi e lő fiz e té si d íj: 40,— F t. C s e k k s z á m la s z á m > eg y én i 61 280, k ö z ü le ti 61 086. v a g y u ta lá s az MNB 47. sz á m ú fo ly ó sz á m lá ra . — B efizetéskor m in d e n e se tb e n k é r jü k f e ltü n te tn i a f o ly ó ir a t n e v é t' s z a e o l c s -s z a t m

Ar i s z e m l e K észü lt a N y írsé g i N y o m d á b a n . F elelős v e z e tő : H oléczl I s tv á n . 1971. V . 1518.

In d e x :

21 na

SZABOLCS-SZATMÁRI

Tartalom: T A N U L M Á N Y O K ,

G azdasági, társad alm i és k u ltu rá lis fo lyóirat

CI KKEK

1971. M Á JU S

1 VI. ÉVFOLYAM 2. SZÁM

TATAI ZOLTÁN: M átészalka ipari fe jlő d é s e ---------------SZILAGYI IM RE: G ondolatok S zatm ár iparo sításáró l —

1Ü

FORGÁCS ANDRÁS: A feh érg y arm ati já rá s kedvezőt­ len adottságú m ezőgazdasági term előszövetkezetei

27

K O PK A JÁ N O S: Szam osköz k ró n ik á já h o z --------------------------37

IRODALOM ZALKA M ÁTÉ: Rövid é l e t r a j z --------------------------------------- 47 ZALKA M ÁTÉ: A falak a l a t t ----------------------------------------50 K o rtársak, h arco stársak Z alka M á té ró l------------------------------ 53 KONSZTANTYIN SZIM ONOV: A tá b o r n o k --------------------- 59

HAGYOMÁNY MÁTYÁS FERENC: M indenik költő szeme honfoglaló e t á j o n ------------------------------------------------------------------- 61 VÁCI M IHÁLY: G ondolatok a K öltészet N a p j á n ------- 63 ERDÉSZ SÁNDOR: Szam osköz n é p r a jz á r ó l--------------------- 65 NYÉKI KAROLY: Egy rad ik á lis század eleji lap: az „Üj S zatm ár” -------------------------------------------------------------- 81 K O LLÁ TH LÁSZLÓ: F aragóm űvész M á té s z a lk á n ------- 85

TÖRTÉNELEM SÍPOS LEVENTE: A Szabolcs és S zatm ár m egyei n em ­ zeti bizottságok és önkorm ányzati te stü letek össze­ tétele -------------------------------------------------------------- 89 CZAKÖ SAROLTA: E llenforradalm i m ozgalom S zatm órcsekén 1 9 1 9 -b e n ------------------------------------------------ 107 FARKAS JÓ Z SE F: A datok a T anácsköztársaság m á té ­ szalkai e s e m é n y e i h e z -------------------------------------------111

KÖNYVEKRŐL SZALONTAY BARNABÁS: K erám ia a n y írb áto ri p a­ raszti h áztartásb an . (Dr. M uraközy Á g o t a ) ---------------- 119 S zabolcs-Szatm ár m egyei történ elm i olvasókönyv. (D r.Jenei K á r o l y ) ----------------------------------------------- 122 FÖLDES PÁ L: P artizánem lékek. (K ozm a I s t v á n ) ---------125 ITT.

KÉPEK M ARGITTAY JEN Ő : Szövő n ő ----------------------------------------J6 SZILA G Y I SÁNDOR: A fe h é rg y a rm a ti „ú t”. 1970. m á­ ju s 20. ------------------------------------------------------------------- 36 SZILA GY I SÁNDOR: N agyar. 1970. m áju s 1 8 .---------------- 46 BERECZ ANDKAS: Z alka M á t é ----------------------------------- 49 VINCZE SÁNDOR: M ű h e ly b e n --------------------------------------- 64 ELES PETER: A n y á m ----------------------------------------------------- 86 ELES PÉTER: I t a t á s ----------------------------------------------------- 87 ELES PÉTER: L ó p a tk o lá s -------------------------------------------------88 M ARGITTAY JEN Ő : M u n k á s fe j-------------------------------------- 106 HUSZÁR ISTV Á N: M u n k á s lá n y -------------------------------------- U8

E SZAM UNK M UNKATÁRSAI

Berecz A ndrás festőm űvész, N yíregyháza; Czakó Sarolta tudom ányos k utató, B uda­ p est; dr. Erdész Sándor m uzeológus, N yíregyháza; Éles Péter faragóm úvész, tan ár, M á­ tészalk a; Farkas József ta n ár, M átészalka; Forgács András, az M SZM P já rá si b izo tt­ ságának titk ára, F eh érg y a rm a t; Huszár István festőm űvész, R ak am az; dr. Jenei Ká­ roly levéltáros, B udapest; Kollátli László, a já rá si tan ács vb. elnökhelyettese, M áté­ szalka; Kopka János újságíró, N yíregyháza; Kozma István tan ár, K em ecse; M argittay Jenő grafikusm űvész, N yíregyháza; M átyás Ferenc költő, B udapest; dr. M uraközy Ágota m uzeológus, N yíregyháza; N y é k i Károly k utató, M átészalka; Sípos L eve n te tu ­ dom ányos kutató, B udapest; Szilágyi Im re közgazdász, N y íregyháza; Szilágyi Sándor grafikusm űvész, N agyar; Tatai Zoltán, az O rszágos T erv h iv a tal főelőadója, B udapest; Vincze Sándor ta n á r, Ü jfehértó. F otók: H am m el József, N yíregyháza. M űszaki szer­ kesztő Pristyák József. IV .

ingm ar , cikkek TATAI ZOLTÁN:

M átészalka ipari fejlődése Szabolcs megye gazdasági életének fellendítése, a foglalkoztatási nehézségek m é rs'éklésc, az életszínvonal és életkörülm ényekben m egm utatkozó elm arad á s csökkentése az országos területfejlesztési célkitűzések egyik legfontosabb része a negyedik Ötéves tervidőszak folyam án. A Szabolcs megyei gazdasági elm arad o ttság n ak fokozatos csök­ kentésében jelentős szerepe lehet M átészalkának, m e rt a m egye keleti részének te rm é ­ szetes központja, s itt sűrűsödnek az elm aradottságból adódó problém ák. M átészalka ipari fejlesztését nem le h et önm agában vizsgálni, csakis az és a m egyén belüli helyzete alap ján . A város ipari fejlődésének vázolásánál, p ro blém áknál érin tem és utalok az országos és a m egyei v o n atkozásokra is. m ert a város és a megye gondjai g yakran azonosak, részben m ert egy-egy felad at k o n k rét m egjelenítését is jelen th eti a m átészalkai példa b em u tatása.

országos az egyes Részben országos

Az ip arfejlesztés célja A lakosság életkörülm ényei lényeges ja v ítá sán a k kulcskérdése a térségben a fog­ lalkoztatási lehetőségek növelése. E zt m indenekelőtt az ip a r fejlesztésével le h et és kell biztosítani. Az ip a r fejlesztése te h á t szociális k érdés is, m e rt az élő népesség szám ára m u n k a alk a lm a t terem t, m egszünteti a távoli m unkav állalással já ró nehézségeket, u g y anakkor gazdasági előnyökkel is já r, m ert a célszerűen te le p íte tt ipari üzem ekben a helyi foglalkoztatás a társad alo m szám ára kisebb költséget jelen t, m in th a a n ép es­ séget k ellene az ország m ás részében elhelyezkedő iparhoz telepíteni. A v árosban a nyom asztó foglalkoztatási gondok m érséklődtek, azonban a k ö rn y ék rő l még m a is tö ­ m egesen kényszerülnek lakóhelyüktől távoli országrészben, fő k én t a fővárosban m u n ­ k á t v állalni. Az elm últ évtizedekben az ország term előerőinek gyors ü tem ű fejlődése a m u n k a ­ hely és lakóhely túlzott m é rték ű szétválását eredm ényezte. A nagy távolságú ingázás a dolgozók szám ára tú lzo tt fizikai te rh e t jelent, csökkenti a pihenésre, a m űvelődésre fo rd íth ató, a családdal együtt tö ltö tt időt. s m indez jelentős k áro s tá rsa d alm i k ih a tá s ­ sal jár. A m unkahely és lakóhely tú lz o tt m érték ű terü leti szétválását, a nagy távolsági ingázás k áro s voltát a szabolcsi emberele az országban a legjobban ism erték meg sa ját tap asztalatukon. A M agyar F o rrad a lm i M unkás-P araszt K orm ány 1971. m árcius 17-i, a te rü le tfe j­ lesztés irányelveiről szóló h atáro za táb a n előírta, hogy „a távoli ingázás k örzeteinek közp o n tjaiban a m unkahelyek m egfelelő telepítése segítse elő a racionális fo g lalkozta­ tási lehetőségek m egterem tését”. M átészalka az ország egyik legjelentősebb távolsági ingázási körzete. Jelen leg is m integy 3—4000 itten i lakos v állal az ország m ás részében m unkát. A m u n k aerő h atékony felh aszn álását segítheti elő a térség ad o ttság ait figye­ lem be vevő ipari üzem ek létesítése. I

A város népességének növekedésében m á r tükröződik az utóbbi években m egkez­ dődött gazdasági fellendülés h atása. A város lakossága 1949—19(10 közötti időben m in d ­ össze 194 fővel növekedett. E bben az időben a népesség szám án ak em elkedése a te r ­ m észetes szaporodásnál k isebb m é rték ű volt, a népesség egy része az ország m ás ré ­ szébe települt. Az 1960-as évek első felében is m ég m integy 50—60 fő volt évente a n egatív vánd o rlási egyenleg. Az 1970-es népszám lálás azonban m ár azt m u ta tta , hogy a város nem csak m e g ta rtja a term észetes szaporodásból eredő népcssógtöbbletel, h a ­ nem a v ándorlás is pozitív egyenlegű. A város népessége a k ét utolsó népszám lálás közötti időben közel tíz százalékkal em elkedett. M indinkább betölti térség éb en a regionális szerepkört. Jelentőségének növekedését m u ta tja , hogy a közelm últban n y ilv á n íto tták várossá, továbbá, hogy a korm ány által a közelm últban jóváh ag y o tt településhálózati terv b en M átészalkái középfokú régióközponttá jelölték ki. Ez m integy elism erését je len ti a n ­ nak, hogy a város vonzáskörzete m e g h alad ja a já rá s te rü le té t és lényegében k ite rjed a m egye keleti részére. Ip arfejlesztési adottságok Az ipari fejlesztési koncepciónak k ialakításához m in d en ek elő tt az ad o tt település, te rü le t m eglévő ad ottságait, a fejlesztési feltételek et szükséges feltárn i. Az ip a r te rv ­ szerű, céltudatos irány ításáh o z szükséges, hogy a helyi adottságok elem zése alap já n az országos lehetőségek, igények figyelem be vételével m egfelelő koncepciót a lak ítsa­ n ak ki a fejlesztésben érd ek elt helyi és központi hatóságok. Ezt azonban úgy célszerű kidolgozni, hogy azt a változó helyzethez igazodva lehessen a cél érdekében felh asz­ nálni. M unkaerő Az ip ar fejlesztésénél m int adottságra, elsősorban a helyi m u n k a erő fo rrásra leh et és k ell szám ítani. A M átészalka városban és vonzáskörzetébe tarto zó te rü le te n 1980-ig v árh a tó an m integy 12—13 000-re tehető a szabad m u n k aerő fo rrás. Ebből m integy 8— 9000-re teh ető az a m u nkaerőforrás, am ely a 45 perces napi ingázási k örzeten belül találh ató . Ez term észetesen nem azt jelenti, hogy ilyen n ag y ság ren d ű a térség b en a jelen leg szabad m unkaerőforrás. E rről szó sincs. E térség lakosai közül is m indenki, aki ak ar, valam ilyen form ában tud m u n k á t vállalni. A nők k ö réb en a term elésben való részvétel azonban fokozható. Az eljáró dolgozók is az itteni ip arfejlesztés p o te n ­ ciális m unkaerő b ázisát képezik. A term elésbe bevonható m u n k a erő fo rrást a következő évtizedben növeli a fiatalok m unkaképes k o rú v á válása, a nők fokozott m u n k av állalási igénye, v alam in t a korszerű m ezőgazdaság k ia lak ítása és fejlesztése révén a m ezőgaz­ daságból felszabaduló m unkaerő. A jelenlegi helyzetben, am ikor országosan és főként a fe jle tt ip ari te rü lete k en je ­ len tő s a létszám hiány, a m un k aerő különösen fontos ip artelep ítési tényezővé vált. U gyanakkor az ipari hagyom ányok hiánya m ia tt az ip ar szám ára igénybevehető m u n k a ­ erő szakm ai összetétele nem éri, nem érh eti el egy fejlett ipari m ú ltú te rü le t m u n k aerő fo rrásá n ak színvonalát. E zért olyan üzem ek letelepítését célszerű szorgalm azni, am e­ ly ek nagy szám ban tu d n a k alkalm azni b e ta n íto tt m u n k ásak at, segédm unkásokat és le­ hetőség van a fokozottan em elkedő szakm unkásigényű te rm elé sre is. A helybeni szak­ m unkásképző iskolák folyam atosan képezik a fiatal szakm unkásokat, az eljáró dolgo­ zók egy része a térség új ipari üzem eiben vállal m ajd m u n k á t és k ö ztük te rm észete­ sen v an n ak szakm unkások is. U gyanakkor figyelem be k ell venni azt is, hogy a te r ­ m elésbe ú jonnan bevonhatók nagy része szakképzetlen nő. T eh át am ik o r hangsúlyoz­ zuk a m u n k a erő fo rrás ipartelepítési szerepét, szám olni kell an n ak összetételével, szín­ vonalával is. 2

N yersanyag M átészalka és környéke ipari nyersanyagokban nem bővelkedik, azonban szegény­ nek sem m ondható. A Szovjetunióból szárm azó, vasúton b eszállításra k erü lő n y e rs­ anyagok a térségen keresztül ju tn a k az ország belső részébe. S zovjetunióból szárm azó ipari alapanyagok tek in tetéb en a város földrajzi fekvése kedvező. Az. 19(i0-as évek ele­ jén lé te síte tt ÉRDÉRT fatelep következtében a fenyőfa „helyi” n y ersan y ag n ak te k in t­ hető, te k in tettel arra, hogy a fenyő elsődleges feldolgozása, a fen y ő fű részáru jelentős részének tárolása, osztályozása és a nagyfogyasztók részére a szállítás innen történik. A m agyar—szovjet tim föld-alum ínium egyez.m ény alap já n a m agyarországi tim ­ földet a S zovjetunióban k ohósítják és ezt zöm m el a záhonyi k ö rzeten k eresztü l hozzák be az országba. A kohóalum ínium feldolgozására a következő évtizedekben jelentős feldolgozó k ap acitást kell felépíteni. E térségen keresztül az o rszágban állan d ó an n ö ­ vekvő m ennyiségű villam osenergia is érkezik. E zért a későbbiek so rán épülő a lu m í­ n iu m h engerm ű telepítésénél M átészalkát is célszerű szám ításb a venni. A R om ániából L eninvárosba vezető földgázvezeték M átészalka h a tá rá b a n húzódik. Jelen leg még a v árosb an a földgáz nincs bevezetve, de a gázvezeték közelségét a város és ipari fejlesztésénél feltétlen szám ításba kell venni. A v áro so k n ak a földgázvezetékren d szerbe való b ekapcsolásánál a gazdaságosságnak döntő szerepe van. A m int a v á ­ rosi és ipari gázigény olyan színvonalat é r ol, hogy a vezetékek k iép ítése gazdaságossá válik, illetve olyan ipari fogyasztási igények m erü ln ek fel, m elyeknél a földgáz előnyös hő és vegyi tulajd o n ság ai m egfelelően kih aszn álh ató k , a földgáz b evezetésére is sor fog kerülni. M ezőgazdaság A m ezőgazdasággal, a térség legfontosabb term elő ágazatával feltétlen ü l szám olni kell az ip ar fejlesztésénél. A m ezőgazdaság az ip ar szám ára n yersanyagot, valam in t fogyasztópiacot jelen t, de a m unkaerő hatékony felhasználásában az ip a r és m ezőgaz­ daság közötti koncepcióval is m indinkább célszerű foglalkozni. Az élelm iszerek állandóan növekvő ará n y a ip a ri folyam atok k ö zb eik tatásáv al k erü l fogyasztásra. A hagyom ányosan feldolgozatlanul fogyasztott term ék ek et is — b u rg o ­ nya, alm a stb. — kezelik, vagy legalább ta rtó sítjá k és csom agolják. A m ezőgazdasági term ények tárolása, fogyasztásra való előkészítése még jelentős ip arfejlesztési ta rta lé ­ kot képez. A m ezőgazadasagi term elés periodikus m unkaerő-szükséglete és a dolgozók egyen­ letes foglalkoztatási igénye felveti a m ezőgazdasági üzem ekhez szorosan kapcsolódó, a hullám zó m ezőgazdasági m unkaerő-igényekhez jól alkalm azkodó alacsony eszköz­ igényű ipari tevékenységek létreh o zásán ak szükségességét. A lakosság fogyasztása M átészalka v árh a tó an gyorsan em elkedő népessége és a térségben b etö ltö tt központi szerepének növekedése, valam in t az életszínvonal em elkedése k ö v etkeztében a kö zv et­ lenül n api beszerzési élelm iszeripari cikkek — kenyér, tej, cu k rászati term ék ek stb, — irá n ti k ere slet szám ottevő fejlesztést tesznek szükségessé. Az ip a ri szolgáltatások irá n ti igény — a városias életm ód, az életszínvonal növekedése következtében — a lakosság létszám ánál lényegesen gyorsabban em elkedik. U gyanakkor a szolgáltatások viszonylag jelentős m unkaigénnyel já rn a k , növekvő m u n k aerő létszám lekötését, v a la ­ m in t jav ító -szo lg áltató üzem létrehozását teszik szükségessé. A szolgáltatási igény fő­ k én t a la k á sk a rb a n ta rtá s, a gépkocsi, az elektrom os készülékek, v a la m in t a te x til­ 3

tisztítás terén jelentkeznek. Ezek m agas színvonalú és gazdaságos kielégítése, széles felvevő h áló zattal rendelkező, a térség kö zp o n tjáb an létesített k o rszerű üzem ekben célszerű. Ip a ri bázis Az ip a r fejlődésének egyik legfontosabb tényezője a m á r m eglévő ipar. Ez k ü lö n ö ­ sen érvényesül a g azdaságirányítás jelenlegi rendszerében, am ik o r az ip ari b e ru h á zá­ sok nagyobb része v á lla la ti elhatáro zás alapján, a v állalati fejlesztési alapból, illetve an nak m egelőlegezéseként hitelből valósul meg. M átészalka fejletlen ip a ra önm agában a gyors ü tem ű ip aro sítás feltéte leit nem biztosítja. A m eglévő üzem ek azonban jelentős tényezői v o ltak és m ég in k áb b lehetnek a gyors ip a ri fejlődésnek, a te rü le ti fejlesztés egyéb eszközeinek felh aszn álásáv al. Az itt lévő üzem ek bázisai le h etn ek a központi eszközök felh aszn álásán ak . A m eglévő üzem ekre, v állalato k ra tám aszkodva le h et a m á su tt képződő b eru h ázási eszközöket ide vonzani. Ez á ltal az itt képződő fo rráso k m egtöbbszöröződhetnek. A város b elterü le tén lévő kis tanácsi bútorüzem az elm ú lt években az ip arfejlesz­ tési alapból k a p o tt tám ogatással és bank h itelb ő l felép ítette az új telephelyet, am ely ­ ben m á r a korszerű szalagszerű g y ártá s is m egvalósítható. E rre a b ázisra a következő években a különféle források felhasználásával új, k o rszerű b ú to rg y ár épül. A volt g ép ­ állom ás átala k ítá sáv a l, bővítésével lé tre jö tt az ip a ri szerelv én y g y ártó középüzem , am ely a következő években egy fővárosi üzem ide te lep ítésé t eredm ényezi. E m eglévő üzem eknek jelen tő s szerepük van az ú ja b b üzem ek szak m u n k aerő igényének képzésé­ ben is. M ert az új üzem ek m in d en ek elő tt — legalább is részben — a m ár m űködő üze­ m ektől igyekeznek sa já t részü k re m unkaerőhöz ju tn i. A helyi ip a ri vezetőknek jelentős szerepük leh et az ip arfejlesztési adottságok fo­ ly am atos feltárásáb an , illetőleg kezdem ényezhetik az országosan jelen tk ező term elési szükségletek kielégítéséhez c térségben a k ap acitáso k létrehozását. A bázisüzem ek, „ipari m agok” szerepének ren d k ív ü l nagy jelentőségét a vidéki, de azon belül a szabolcsi és m átészalkai ip a r fejlő d ésén ek v izsg álata is m u ta tja . Az elm últ évtizedben az ip ar egészében, de fő k én t a gép- és k ö n n y ű ip ar te rü le ti m eg­ oszlásában jelentős arányeltolódás v olt a vidék, fő k én t az ip a rilag kevésbé fe jle tt országrészek jav ára. A főváros ip a ri a rá n y a — a jelen tő s ab szo lú t term elésnövekedés m ellett — szám ottevően csökkent. Az ipar te rü le ti elhelyezkedésének m ódosulása köz­ ben is csak kis szám ban létesü lt központi elhatáro zással vagy m in isztériu m i v állalati beruházással m eglévő bázisüzem vagy ép ü letad o ttság nélkül, ún. „zöldm ezős” te lep ítés­ sel új üzem, gyár. A központi elvi döntések, a fejlesztési eszközök biztosítása m ellett is a nagyobb vidéki beruházások ren d szerin t egy-egy tanácsi üzem, gépállom ás, eset­ leg épület átadásához kapcsolódtak. Szinte ritk a ság szám ba megy az országban az olyan helyi előzm ények n élk ü li új g yár létesítése, m in t a N yíregyházi K onzervgyár vagy a M agyar O p tik ai M űvek új m átészalkai g y árá n ak létesítése. Az e lm a ra d t te rü lete k ip aro sításáb an , így Szabolcs m egye és M átészalka ip a ri fejlesztésénél a m ú ltb an is, de v árh a tó an a jövőben is je ­ lentős szerepe lesz a tanácsok á lta l lé tesített kiseb b üzem eknek. I tt elég csak u taln i arra, hogy a nyíregyházi gum igyár roham os fejlődése végeredm ényben egy nem tú ls á ­ gosan jól m egvalósított 1 m illió F t-os tanácsi beru h ázással kezdődött. Az ÉRDÉRT m átészalkai fafeldolgozó üzem e is egy kisebb tanácsi üzem ből fejlő d ö tt k i és m egvan a lehetősége, ső t lényegében folyam atban is van, a kis tan ácsi b ú to rü zem n ek korszerű nagy b ú to rg y á rrá alakulása. M indezt a z é rt célszerű itt leírni, m e rt ebből a jövőre vo­ natkozóan m egszívlelendő tanulságok vonhatók le. 4

Előnyös az egyes te rü le te k szám ára, ha a központi elh atáro zás a la p já n új, k o r­ szerű nagyüzem ek létesülnek. A zonban ha ilyenekre nem k e rü l sor — m árp ed ig az országban nagyon kevés teljesen új nagyüzem épül „zöldm ező” telepítéssel —, ak k o r sem k ell az ip aro sításró l lem ondani. Az ipar fejlesztésén ek a m unkaerőfelesleggel re n ­ delkező terü letek en , különösen h a az ip a r fejlesztéséhez a k o rm án y külön alap o t is biztosított, já rh a tó ú tja le h et a kisebb, de gazdaságosan m űködő üzem ek létesítése is. A jelenlegi elképzelések sz erin t M átészalkán a következő években több új n agy­ üzem létesül, illetve jelen tő s bővítésre k erü l sor. L ehetséges azonban, hogy ezek közül egyik-m ásik valam ilyen okból nem valósul meg. Még ebben a k ed vezőtlennek látszó helyzetben sem kell lem ondani az ip a r fejlesztéséről. H a a n agy ip ari beru h ázáso k részben vagy egészben e lm arad n á n ak is, a tanács a sa já t eszközei felh aszn álásáv al, m in d enekelőtt az iparfejlesztési alap p al kezdem ényezheti ú jab b tanácsi üzem ek lé tre ­ hozását, am elyek később a fejlesztésnek m á r szilárd ab b a la p já t képezheti. A bázis­ üzem ek létreh o zásán ak különös jelentősége leh et a nő k et foglalkoztató tex tilip ar, r u h á ­ zati ip a r m egterem tésében, a b b a n az esetben, h a nem ép ü ln e fel az új, nagyk ap acitású kötszövőgyár.

AZ IP A R I FEJLESZTÉS IRÁNYA M átészalka ipari fejlődésének irá n y á t jelentős m é rték b en m eghatáro zzák a m ár vázolt adottságok. A rendelkezésre álló nyersanyag, m u n k aerő és üzem i bázis, v a la ­ m in t a fogyasztó piac alap já n a város ip a ri fejlődésének a fő irán y a az aláb b i ip a r­ ág ak b an realizáló d h at: fafeldolgozás-bútoripar, zöm m el nőket foglalkoztató te x til- és ru h ázati ipar, gépipari alk atrész és szerelvénygyártás, to v á b b á a m ezőgazdasági n y ers­ an y ag ra és a lakossági fogyasztás kielégítésére az élelm iszeripar, v alam in t az ip a ri szolgáltatások. A későbbiek folyam án a S zovjetunióból b eszállításra k erü lő alu m ín iu m feldolgozására is sor kerü lh et. Az m á r látszik, hogy a városban a következő években az ip ari növekedés gyors ü tem ű lesz. A k o n k rét ipari beruházások k ö re azonban m ég nem a la k u lt ki véglegesen. E zért az itt vázolt fejlesztési elképzelések m ég sok b izonytalanságot ta rtalm a zn a k . Az azonban eléggé biztosra vehető, hogy az ip a r a jelze tt irá n y b a n fog fejlődni. A fa ip a r M átészalka jelenlegi adottsága a fa ip a r fejlesztését szinte m egköveteli. A S zovjet­ unióból beszállításra k erü lő göm bfa egy részét m ég az ország távoli részein dolgozzák fel. Ez a helyzet azonban folyam atosan m egváltozik. Az ÉRDÉRT telepén jelenleg m integy 30 000 m :' fű ré sz á ru t term eln ek , de a fo ly a­ m atb an lévő b eruházások révén rövidesen egy újabb, 50 000 m :' göm bfa feldolgozására alk alm as fűrészüzem lép term elésbe. A m ú lt évben üzem be h elyezett ládaüzem is v á r­ h ató an bővül, hiszen a rendelkezésre álló nyersanyag, v alam in t a térség jelen tő s alm a és m ás anyagok csom agolási igénye a helyi fejlesztést célszerűvé teszi. A fűrészüzem ben azonban a korábbi, nagyrészt fárasztó, erős fizikai igénybevételt jelen tő anyagm ozgatást gépesítik, a fafeldolgozási k ap acitás bővítése k o rszerű te c h n i­ kai színvonalon történik, ezért a term elés jelentős növekedése ellen ére a létszám nem , vagy csak m érsékelten em elkedik. A Szatm á rv id ék i Faipari Vállalat b eru h á zása révén ebben az évben a term elési kapacitás, a foglalkoztatható létszám megnő. T ervszerűen tu d ja a v állalat a term elési tevékenységét m egosztani az új és a v áros b elterü le tén lévő és ideiglenesen m ég to ­ 5

vább haszn álh ató telepen. A m ost elkészült üzem i beruházáshoz is segítséget adott az iparfejlesztési alap. A negyedik ötéves terv több vidéki b ú to rip a ri v állalat jelentős bővítésével számol. T ek in tettel arra, hogy a b ú to rg y árak b an a szükséges k ap acitás létrehozásához a fejlesztési alap képződése alacsony, egyes v állalato k jelen tő s költségvetési tám ogatásban és hitelkedvezm ényben is részesülhetnek, sa já t fejlesztési alap ju k kiegészítéséhez képest jelentős nagyságrendű beruházások esetén. A m átészalkai b ú to r­ g yárnak nem képződik olyan nagy összegű sa já t forrása, am ely az állam i tám ogatás, a kedvezm ényes hitel á ltal m egkívánt fejlesztés kiegészítéséhez kellene. Ezt a h ián y t pótolja a megyei tanács, am ikor az országos b ú to rg y ártási p rogram részek én t a M áté­ szalkán épülő tanácsi b ú torgyár létesítését az iparfejlesztési alapból jelentős összeggel tám o gatja. A v állalatn á l a te rv e ze tt b ú to r- és fatöm eg cik k g y ártás m e lle tt nagy töm eg­ ben k árpitos b ú to ro k at is g y árta n ak m ajd. A beru h ázási költség m integy negyedm illiárd fo rin t lesz. Ezt a lényegében új b ú to rg y árat korszerű gépekkel szerelik fel, folyam atos töm eg­ g y ártási e ljá rá s t alkalm aznak. A k o rszerű te ch n ik a m ellett 400—500 fővel em elkedik a v állalat létszám a, 300 m illióval a term elési értéke. Az Épületasztalosipari Vállalat M átészalkán új gyáregység létesítését tervezi. Az ép ítő ipari term elés roham os em elkedése az épílőany ag ip ari h á tté r bővítését, k o rsze rű ­ sítését is szükségessé teszi. E v á lla la t g y ártja a házgyári és m ás k o rszerű technológiá­ val épülő lakásokhoz szükséges ajtók, ablakok zöm ét. A v állalat g y árai jelenleg főként a lővárosban és D unántúl települtek. E elism erve a ny ersan y ag ad ta lehetőségeket, v a­ lam in t a m eglévő üzem ek zsúfoltságát, a fővárosi m u n k aerő h ián y t, szám ításb a v ették M átészalkát iaz új gyár létesítésére. Ez a gyár lá th a tja el az Északi Ip arv id ék en és az A lföld keleti részén a lakások nyílászáró szükségletét. E m ellett lehetőség nyílik a r r a is, hogy a m átészalkai telep a v állalat fővárosi üzem ei szám ára típ u salk a trész ek e t g y á rt­ son. Az új üzem ben korszerű töm eggyártás v aló su lh at meg. u g y an ak k o r a szállítás is olcsóbb, m in t kész gyártm ányok esetén. Így a fővárosi telepek csökkenő létszám m el­ le tt is növelhetik k ap acitásu k at, m ert csak a term elés befejező fázisát kell végezniük. A fűrészüzem ben, a b útorgyárban, a nyílászáró üzem ben olyan nagy töm egű h u l­ lad ék keletkezik, hogy e rre a helyszínen célszerű feldolgozó üzem et létesíteni. C él­ szerűnek látszik, hogy a legnagyobb „hullad ék g y ártó ” v állalato k együttm űködve, eset­ leg helyi vagy központi tám o g atást is igénybe véve hozzanak lé tre k o rszerű lap g y ártó üzem et. Célszerű vizsgálni, hogy a nagyüzem ekben keletkező hullad ék o k feldolgozására a term előszövetkezeteknél a m ezőgazdasági tevékenység h o ltid én y ére tám aszkodva nem leh etne-e m elléküzem i tevékenységet gazdaságosan folytatni. G épipar Az ország ip aráb an dolgozóknak m integy h a rm a d á t a gép ip ar foglalkoztatja. Az elm ú lt évtizedben is a g épiparban volt a legnagyobb m éretű a létszám növekedés. A g ép ip arban számos olyan tevékenységi kör van, am ely sok m un k ásk ezet igényel és be­ ta n íto tt m un k áso k at is nagy szám ban tu d n ak foglalkoztatni. Az elm ú lt évtizedben a vidék ipari fejlesztésében a gépip arn ak döntő szerepe volt. M átészalkának jelentős gépipari m ú ltja nincs. T o v ábbfejlesztésre alk alm as bázis­ üzem ként csak az Ip ari Szerelvénygyár n éhány éve létesített telep e jö h et szám ításba. A borsodi vasipari központ közelsége, a m unkaerőfo rrás, illetv e foglalkoztatási igény azonban indokolja a gépipar k ié p ítését is. ' A z Ipari Szerelvény és Gépgyár m átészalkai gyáregysége 1967-ben a volt gép­ állom ás helyén létesült. Az elm ú lt években a telep viszonylag lassan, de folyam atosan fejlődött, m integy 10 m illió forintos b eruházás való su lt meg. A telep bővítése a v ál­

6

la lat egyik fővárosi gyáregységének M átészalkára telep ítése révén a következő év ek ­ ben 30—40 m illió F t-os b eru h ázással bővül és 500—600 fő t foglalkoztató k o rszerű a l­ k atrészg y ártó középüzem m é válik. A telep az elm últ években a létesítéskor szám ításba vett, v alam in t a hasonló je l­ legű vidéki telepeknél m érsékeltebb ütem ben bővült. A gy ártási tap asztalato k h alm o ­ zódása az újab b és a k o ráb b in ál jelentősebb beruházások és nem utolsó sorban a té r ­ ség egészének ip a ri fellendülése v árh a tó an kedvezően befolyásolja a telep további n ö ­ vekedését. A Magyar O ptikai M ű v e k b eru h á zásak én t épül M átészalka k o rszerű új gyára. A v á lla la t a fővárosban m u n k aerő h ián n y al küzdött, s látta, hogy a következő években B u dapesten a m unkaerőellátási helyzet csak rom olhat. E zért az O rszágos T erv h iv atal közrem űködésével, a m egyei és helyi tanácsok tám ogatásáv al m integy 150 m illió fo­ rintos b eru h ázást k ezdett meg az új ipartelepen. Ez a m átészalkai fejlesztési elképze­ léseknek az első ütem e. A v á lla la t törzsgyárából a vízóra g y ártá st helyezi el az új üzem ben, s m integy 500—600 dolgozó részére biztosítan ak m unkalehetőséget. A gyár első term elő egysége m á r m egkezdte a m unkát, a fő üzem i és egyéb ép ü letek ép ítését azonban gyorsítani szükséges, hogy a terv e k n ek m egfelelően még ez évben az első ütem te lje s kap acitással dolgozni tudjon. A MOM M átészalkán való fejlesztése szinte k o rlátlan és b e lá th a ta tla n ip ari fejlő ­ dést je le n th e t a város szám ára. A v állalat term ékei a nem zetközi élv o n alb an foglalnak helyet. Az állandóan növekedő piaci igényeket csak jelen tő s b eru h ázáso k révén tu d ja kielégíteni. V alószínűsíthető, hogy a v állalat szám ára előnyös, h a azonos telephelyen m inél nagyobb m é rtékben tu d ja k ap a citásá t növelni és nem k ényszerül az ú ja b b telep vagy telepek létesítésével együtt já ró gondok v állalására. M inden bizonnyal a további beruházási elhatáro záso k at döntően befolyásolja a közeljövőben belépő első ütem nél n y erhető tap asztalat. A MOM jelenlegi nem zetközi kötelezettségei a következő években több száz m illió forintos beruházást tesznek szükségessé. M int m inden v állalat, a MOM is feltehetően törekszik a letelepítéskor n yerhető kedvezm ényeket igénybe venni. A v á lla la t fejlesz­ tési te rv ein ek .m átészalkai realizálását az építési és üzem elési ta p asz talato k m ellett a megyei tanácstól az iparfejlesztési alapból k ap h a tó tám o g atás nagysága is befolyásolja. Kedvező ta p asz talato k és tám ogatás m ellett a negyedik ötéves terv id ő szak végére v á r­ ható an a MOM m átészalkai gyára a város és a m egye legnagyobb, k o rszerű gépipari gy ára lesz. A MOM szám ításba vehető gyors ütem ű növekedése esetén újab b gépipari üzem ek létrehozása nem látszik indokoltnak. C élszerűbb a rend elk ezésre álló tám ogatási esz­ közöket — ebbe b eleértve a jelentős költséggel kiépülő előközm űvesített ipari te rü le t ju tta tá s á t is — lehetőség szerint korszerű nagyüzem ek lé treh o zására ko n cen tráln i, m int a rendelkezésre álló eszközöket szétaprózni. U gyanakkor, ha k o rszerű nagyüze­ m ek fejlődése indokolatlanul nem h alad m egfelelő ütem ben, ú ja b b gépipari üzem te ­ lepítését is célszerű le h e t szorgalm azni. A lakosság szolgáltatási igényei a gépipari ág azatba tartozó szolgáltatások, a h áz­ ta rtá si gépek, h írad á ste ch n ik a i készülékek és főként a gépkocsi szervizek fejlesztését is szükségessé teszik. T ex tilip ar A m átészalkai m u nkaerő-adottságok a nőket töm egesen foglalkoztató tex tilip ari üzem ek létesítését indokolják, a rendelkezésre álló, illetv e k iép ítés a la tt lévő k özm ű­ v esített ip a rte rü le t pedig a viszonylag gyorsabb m egvalósítást teszi lehetővé. 7

A negyedik ötéves tervidőszakban a kötszövőipari ru h áz ati cikkek term elése v á r­ h ató an 50—60° „-kai növekedik. A term el ésem clcs m ódja még nem dőlt cl véglegesen. F elm erü li, hogy a term elés növekedését teljes m érték b en a m eglévő v állalato k bőví­ tésével hozzák létre. E m ellett azonban olyan ja v a sla t is kidolgozás a la tt áll, am ely szerint M átészalkán egy, évi U)00 tonnás kapacitású új g y ár épülne. E nnek beruházási költsége m integy 1 m illiárd F t és m integy 2500—3000 fő fo g lalk o ztatását tenné leh ető ­ vé. G ondot az okoz, hogy egy telephelyen ilyen nagy k ap acitású új g y ár építése az elő­ zetes tájékozódások szerint 4—5 évet is igénybe venne. A g y ára t nagyon korszerű, te r ­ m elékeny gépekkel k ív á n ják felszerelni. A ggodalom ra ad azonban okol, hogy te x til­ ipari hagyom ányokkal nem rendelkező, vidéki kis váro sb an tu d -e egy m agas m űszaki színvonalú üzem m egfelelően dolgozni, illetve az indulás kezdeti nehézségei nem h ú ­ zódn ak -e el túlságosan. A g yár m egfelelő színvonalú m űködésének egy-egy napi késése is több tízezer dolláros veszteséget jelen th et. Az új kötszövö üzem M átészalk ára te le ­ pítése különösen a város és körn y ék e női lakosai sz ám á ra n y ú jta n a m unkalehetőséget. V alószínűsíthető, hogy a szatm ári nők, ha alk alm at és időt adn ak szám ukra, m egfele­ lően m egtanulják az új szakm át a hasonló jellegű m ás telephelyen m űködő üzem ekben, vagy esetleg ideiglenes elhelyezéssel a helyszínre előre b eszállíto tt gépeken. Az itteni lakosok szorgalm a, a korszerű ipar irán ti igény, a helyi szervek segítőkészsége és t á ­ m ogatása m érsékelheti az indulási nehézséget. A k orszerű te x tilip a ri nagyüzem lé tr e ­ hozása olyan jelentős ipari bázissá v á lh a tn a e térségben, am ely később m ás, hasonló, illetve kooperáló üzem letelepítéséi is elősegítené. A m ennyiben az új, korszerű kölszövőgyár lé treh o zá sá ra nem k erü ln e sor, célszerű lenne, h a a tanács kisebb te x tilip ari, ru h áz ati vagy más. alacsony b eru h ázási igényű, nőket nagy szám ban foglalkoztató üzem et létesítene. Nagy a valószínűsége, hogy v i­ szonylag rövid idő m úlva a m ár k ia la k u lt bázisra tám aszkodva, a helyi m u n k aerő ­ ad o ttság okat figyelem be véve, valam elyik m inisztérium , v állalat jelen tő s to v á b b fe j­ lesztés v állalásával átv en n é azt. M átészalkán vagy m ás Szabolcs megyei településben a k ö n n y ű ip ari bázis m eg­ te re m té sét elősegítheti, hogy a következő években a te x tilip a rb a n általán o s gépi r e ­ k o n stru kcióra kerül sor. Ezt a m űszaki fejlődés, a főváros m unk aerő h ián y a, a k o r­ szerű új term ék ek fokozott gyártási igénye stb. indokolja. V árh ató an a nagy gyárakban töm egesen kerü ln ek leszerelésre m ég h asználható gépek is. S zám ításokat célszerű v é­ gezni arra, hogy a leszerelt, de még haszn álh ató gépeket a m unkaerőíelesleggel még rendelkező vagy időszakosan — a m ezőgazdasági m u n k ák változó m un k aerő -szü k ség ­ lete m ia tt — rendelkező, ipari fejlesztésre alk alm as településeken nem lenne-e gazda­ ságos felszerelni és ü zem eltetni? E gépekkel átm enetileg egyébként fel nem h aszn ált m u n k aerő lenne a népgazdasági term elés szolgálatába állíth ató , a képzetlen dolgozók m eg tan u lh atn á k a te x tilip ari m unkavégzés elem eit és ily módon leh etn e a későbbi k o r­ szerűbb üzem ek a la p ja it m egvetni. É lelm iszeripar A m ezőgazdasági nyersanyagokra, v alam in t a lakossági igényekre tám aszkodva v árh a tó an az élelm iszeripar is m egerősödik. A m ú lt év folyam án tizem be helyezett alm atáro ló felhasználásának h atékonyságát em eli, ha a m eglévő épület, terü let, közm ű ad o ttság okat felhasználva kiegészítő ipari üzem eket hoznak létre. V árható, hogy előbbutóbb az itt keletkező hulladék, az alm a különféle ipari feldolgozását m egoldják. Az alm alárolóhoz kapcsolódóan a szatm ári szilvának a jelen leg in él nagyobb m é rték ű és értékesebb feldolgozására is sor k erü lh et. Egyéb m ezőgazadasági nyersanyagok fokozott helyi feldolgozásával is célszerű fog­ lalkozni. H

A lakossági igények kielégítésére a helyben te rm elh e tő fogyasztási cikkek irán ti növekvő igények szükségessé, a m ezőgazdasági te rm én y ek fokozott helyi feldolgozása célszerűvé teszi a sütőipar, te jip a r, v alam in t a cukrászati ip ar fejlődését. Az új ip a r­ telepen létesülő üzem ek több ezer dolgozójának ellátása célszerűvé teszi az ipartelep közelében központi konyha, „ételgyár” létesítését is. Az ip arfejlesztés vázolt irán y a nem je len ti azt, hogy m ás jelleg ű ip a rt n em leh et vagy nem célszerű ide telepíteni. A jelzett ip a ri üzem ek, ip arág ak fejlesztési feltételei m ár jelenleg m egérettek M átészalkán és az országos igények ilyen jelleg ű ip a ri k a p a ­ citások létrehozását a közeljövőben indokolják. A S zovjetunióból szárm azó n y ersa n y a­ gokat, vagy a m u n k aerő -ad o ttság o k at figyelem be véve m ás hasonló jelleg ű üzem ek, ip arág ak is letelepíthetők. Az ip a rá g ak túlzott széles k ö rét azo n b an egy k isv áro sb an nem lenne célszerű létrehozni. H árom -négy ip arág fejlesztése lehetővé teszi a dolgozók különféle elhelyezkedési igényének, a nők és férfiak m u n k av állalási igényének k ie lé ­ gítését, a különböző iparágak közötti term elési és m ás kooperációt. Több iparág, illetve sok kisüzem létrehozása a korszerű ipari bázis k ia lak ításá t, a hosszabb tá v la tb a n is gazdaságos ip a ri tevékenység m egterem tését akadályozná. A város ip a rá n a k növekedésében szerepe leh et a helybeni, v alam in t az ide te le ­ pülő k isip ari szövetkezeteknek is. A szövetkezetek különösen hasznos tevékenységet fejth etn e k ki a lakossági ip a ri-ép ítő ip ari, v alam in t a szem élyi szolgáltatások fokozott kielégítésében. E m ellett azonban a k o rszerű szövetkezeti középüzem eknek a ru h ázati és a te x tilip a rb a n is jö v ő jü k lehet.

AZ IPARFEJLESZTÉS ESZKÖZEI M átészalka ip a rá b an jelenleg m integy 1500 fő dolgozik, a terv id ő szak végére en ­ nek m in im álisan több m in t kétszeresét tu d ja m ajd foglalkoztatni. A tervidőszak végén nem záródik le az ip ar növekedése. A k ialak u ló ip a rtele p en — figyelem be véve a té r ­ ség m u n kaerőforrását, m integy fiOOO—10 000 ipari dolgozó fo g lalk o ztatását lehet célul k itűzni 10— 15 éves tá v latb an . Az ipari k om plexum betelep ítésén ek ideje n ag y m érték ­ ben függ az ide települő vállalatok igényeitől, pénzügyi lehetőségeitől, de döntő sze­ repe lesz a helyi szervek kezdem ényezésének, szervező és segítő k ö zrem űködésének is. Az iparfejlesztés te rü leti célkitűzései m egvalósításán ak elősegítésére a gazdaságirán y ítás új rendszerének m egfelelően a központi és vállalati érd ek eltség et figyelem be vevő szabályozó rendszer a la k u lt ki. Az országos jelentőségű, a term elési s tru k tú rá t alapvetően érin tő egyedi nagy beruházások telephelyét a k o rm án y jelöli ki. A v á lla ­ lati beruházások m egfelelő te rü leti alak u lását pedig döntően a szabályozó ren d szerrel kell elérni. E nnek legfontosabb elem ei: terü letfejlesztési alap létreh o zása, a fővárosi ip ark itelepítési alap. A te rü le ti célkitűzések m egvalósításában a tanácsok szerepe is m egnövekedett. A központi terü letfejlesztési eszközök a tanácsokon k eresztü l ju tn a k a vállalatokhoz, továbbá a tanácsok a sa já t eszközeikből is a d h a tn a k pénzügyi tá m o ­ g atást és adóelengedési lehetőséggel is élhetnek. E m ellett főként m egfelelően közjnűv esített te rü le t ju tta tá ssa l, a la k ás stb. igények kielégítésével segítik a m űködési te rü ­ letükön te rv e ze tt ipari fejlesztés m egvalósítását. Ügy tűnik, a jövőben a vállalati ipari b eruházások te rü le ti befolyásolásának egyik hatékony, ú j eszköze le h et a m egfelelően előkészített ip ari te rü lete k n ek a beruházók rendelk ezésére bocsátása.

9

Az ip a rte rü le t előküzinűvcsítése Az előközm űvesítés azt jelenti, hogy a városrendezési terv ek b en k ije lö lt ip a rte rü ­ letei a családi házas lakó- vagy üdülőtelephez hasonlóan előre felparcellázzák, s k i­ ép ítik az ip ar v árh ató igényeinek m egfelelő közm űveket, u tak at, víz- és csato rn ah áló ­ zatot, m egszervezik az en e rg iae llá tást stb. Az ip ar fo g ad ására kész terü lete k et azután a b eruházók rendelkezésére, esetleg á ru b a bocsátják. Az ip a ri te rü le te k előközm űvcsítése a tapasztalato k szerint szám ottevő gazdasági előnyökkel já r: lehetővé teszi az egész te rü le t egyidejű m űszaki feltárásá t, az ú t- és közm űépítéshez szükséges ta la j­ m echanikai, geológiai stb. vizsgálatok összehangolt elvégzését; mód n y ílik a közm űvek jól koordinált, gazdaságos kiépítésére, s azok tervszerű csatlak o ztatá sára a városi és országos szállítási pályákhoz és fő vezetékrendszerekh ez; az előközm űvesítéssel m eg­ rö v id íth ető az ipari üzem ek kivitelezésének átfu tási ideje, m iu tán a fejlesztés e lh a tá ­ rozása u tán m á r csak a „kerítésen b elüli” b eru h ázáso k at kell m eg v aló sítan i; csökken­ nek a felvonulási és kivitelezési költségek, m ivel az építk ezést m ár k iép ü lt ú th á ló z a t­ tal, közm űvekkel szervezettebben, gyorsabban leh et lebonyolítani. Az előközm űvesítés persze jelen tő s eszközlekötéssel, s bizonyos k o ck ázattal is jár, m e rt a b efektetéseket hosszabb időre m eg kell előlegezni, m éghozzá a k o n k rét szük­ ségletek pontos ism erete nélkül. M indezt figyelem be véve az ip aro sítás h ath ató s elő­ m ozdítása érdekében Szabolcs m egyében, M átészalkán k e rü l sor elsőként az ip a rterü let k o m p lett előközm űvesítésére. Az előzetes feltételezések igazolására, a beruházáso k előkészítésére a m egyei t a ­ nács m egbízásából a „N y írterv ” tan u lm á n y t készített. A tan u lm án y részletesen fe ltá rta M átészalka iparfejlesztési adottságait, a v á rh a tó m un k aerő k ín álato t, m egvizsgálta az. ipari célra legkedvezőbb feltételek k el igénybe vehető terü lete k et, a b eru h ázás való ­ színű költségeit, továbbá azt, hogy az iparfejlesztés m ilyen városépítési felad ato k m eg ­ való sítását teszi szükségessé. A több v áltozatban kidolgozott ta n u lm á n y tisztázta, hogy M átészalkán m integy 100 h ek tár nagyságú te rü le t előközm űvesítésével, 170 m illió forint költséggel, több különféle üzem et m agában foglaló, 8— 10 ezer főt foglalkoztató ip a rtele p létrehozása lehetséges. A te rü le te t úgy választották ki, hogy az jó l kapcsolódjék a városhoz, a tá ­ volsági ú t- és vasúthálózathoz és később, a szükségletektől függően bővíthető legyen. A to vábbiakban a tanács gondoskodik arról, hogy a k ijelö lt te rü le te t k iv o n ják a m ezőgazdasági m űvelés alól, elkészítteti a te rü le t közm űvesítésének és felh a szn á lá sá­ nak m űszaki terv eit, gondoskodik a szanálásokról és a d u rv a terep ren d ezésrő l. K iépíti a fő közlekedési úthálózathoz való csatlakozást, valam in t az ip a rterü leten belüli ú t­ vonalat. M egtervezteti a vasú ti csatlakozás lehetőségét, v asú tv o n alat azonban csak a k ­ k o r építenek, ha az oda települő üzem ek szállítási igénye azt indokolja. A p ro g ram k e­ retéb en egységesen v alósítják m eg a csapadékvíz elvezetését, az ipari és ivóvízterm e­ lést, a gerinchálózat kiépítését és a városi hálózathoz való csatlakozást, a szennyvíz e l­ vezetését és derítését. Egységesen oldják m eg to v áb b á a v illam o een erg ia-ellátást, s a tan ács gondoskodik a te rü le t ü zlethálózatáról és egészségügyi ellátásáró l. Volt olyan jav aslat, hogy az egész ip a rtele p -részre létesüljön közös konyhaüzem és az. egyes g yárakban csak m elegítő konyha és é tte re m legyen. C élszerű len n e előre közösen m egépíteni a m unkásszállókat, az irodaépületek et és m ás kiszolgáló létesítm é­ nyeket, s indokolt lenne az üzem ek fűtési és technológiai gőzigényét is egységesen k i­ képezni. e rre terv ek is készültek. M indez azonban további jelen tő s eszközök lekötését igényelné, am ely azonban nem áll rendelkezésre. C élszerűnek látszik, hogy a városi tanács, a letelepülő üzem eket ép íttető vállalatok bevonásával ezeket a létesítm én y ek et a későbbiekben közösen és k o o rd in áltan valósítsa meg. C élszerű len n e például, h a a lu

fűtőm űveket az érd e k elt üzem ek hozzájáru lásáv al a hőszolgáltató v á lla la t ép íten é meg, esetleg az ip arfejlesztési alapból ju tta th a tó dotációval és kedvezm ényes hitelből. Az ip a rte rü le t elöközm űvesítése 1969-ben kezdődött m eg és a főbb létesítm ények elő reláth ató lag 1972-ben elkészülnek. A tervezéssel és építéssel párh u zam o san a helyi és m egyei tanáesszervek m egkezdték a te rü le t célszerű felh aszn álásán ak szervezését is. E lsőként a M agyar O ptikai M űvek épít üzem et és több üzem tervezése van fo ly am at­ ban. Az iparfejlesztés sikeréhez term észetesen egyéb feltételek is szükségesek. A m int ism ert, M átészalkán például egy szálloda építésével k ezdték az ip aro sítási p ro g ram m egvalósítását, hogy el tu d já k helyezni a nagyobb építkezések m egvalósításával fog­ lalkozó, hosszabb-rövidebb ideig a helyszínen tartózkodó szakem bereket, b ő v ítették az ip a ritan u ló -in tézetet, s te rv b e v ették egy szakközépiskola létesítését is. A jelentősebb lak ásépítés a települő szakem berek elhelyezésére is szolgál. A m átészalkai k ísé rlet eredm ényeinek részletes érték elését csak n éhány év m ú lv a lehet elvégezni. S a z itt szerzett g yakorlati ta p asz talato k a la p já n az anyagi leh ető sé­ gektől függően, sor k e rü lh e t m ás ip a ri te rü le te k előközm űvesítésére is. A m átészalkai fejlesztésnél a beruházó a megyei tanács, a pénzügyi fo rrás a tanácsi fejlesztési alap. A fejlesztési alap m eghatározásánál term észetesen figyelem be v ették az ip a rte rü le t közm űvesítésének költségeit is. A központi te rü letfejlesztési alap A terü letfejlesztési célkitűzések m egvalósításán ak elősegítésére a k o rm án y h a tá ­ rozata alap já n központi te rü letfejlesztési a la p létesü lt, am elynek a IV. ötéves te rv id ő ­ szakban része — az iparilag e lm a ra d t te rü le te k iparfejlesztési alapja, — a fővárosi ip ark itelep ítési alap. A központi terü letfejlesztési alapból a terü letfejlesztési célkitűzések m egvalósítá­ sát szolgáló term elő beruházásokhoz, vissza nem té ríten d ő tám o g atás n y ú jth a tó azon terü letek en , ahol a lakosság életkörülm ényei ta rtó san e lm arad n a k az ország többi te ­ rü letéh ez viszonyítva, illetve ahol az ip a ri term elés stru k tu rá lis v áltozása szükségessé teszi a gazdasági szerkezet áta la k ítá sá n a k központi tám o g atását. A központi te rü letfejlesztési alapból tám ogatás n y ú jth a tó az állam i v állalato k n ak , a szövetkezeteknek, v alam in t ezek társu lásain ak . Az alap egyes részei egy beru h ázás tám o g atásá ra együttesen is felhasználhatók, ha a tám o g atás céljai egybeesnek. P éldául, h a B udapestről ip a ri üzem et M átészalkára telepítenek, azt a fővárosi és megyed tan ács is tám o g ath atja. Az együttes tám o g atás nem h a la d ja m eg a b eru h ázási elő irán y zat 70% -át. Az elm arad o tt te rü le te k ip arfejlesztési alap já t, a k o rm án y a m egyei tan ács vb r é ­ szére az ötéves te rv időszakára határo zza meg. Ez a m egyei tan ács fejlesztési a la p já ­ nak nem része, de a megyei tanács v b -a rendelkezik felette. Az iparfejlesztési alapból tám o g atás n y ú jth a tó a korm án y á lta l m eghatározo tt terü letek en , településeken m eg­ valósuló ipari fejlesztésekhez, a leg aláb b 100 főt foglalkoztató bővítésekhez és új gyár, új telephely létesítéséhez. Az iparfejlesztési alapbó l a tám ogatás m érték e a fejlesztési elő irányzatoknak legfeljebb 40% -a lehet. Az alap felh aszn álásán ál szem előtt kell ta rtan i, hogy az segítse elő a népgazdasági terv b en szereplő iparfejlesztési, te rü le t- és településfejlesztési célkitűzések m egvaló­ sításá t; a települések tá v la tila g kív án ato s ipari szerkezetének k ia lak ítását, k apcsolód­ jon a m eglévő ip a ri bázisokhoz és h aszn á lja fel a m eglévő üzem ek á lta l n y ú jto tt kooperációs lehetőségeket; az iparfejlesztésre ren d elk ezésre álló eszközök h atékony, k o n ce n trált felh aszn álását; korszerű term ék ek gyártását, ko rszerű technológiák a lk a l11

m azását, a gazdaságos te rm elé st; a foglalkoztatottság növelését, a ren d elk ezésre álló m u n k aerő hatékony felh a szn á lá sát; előnyben kell részesü ljen ek a jelentősebb term elő egységek létesítését és bővítését célzó fejlesztések. A m egyei tan ács vég reh ajtó bizottsága az iparfejlesztési alap haték o n y ság án ak növelése érdekében a tám o g atás elnyerésének feltéte leit nyilvánosan m eghirdeti. Az iparilag elm arad o tt te rü le te k ip aro sításán ak tám o g atásá ra a terv b en szereplő összegből Szabolcs m egye közel félm illiárd ju tta tá sb a n részesül. Ebből a településhálózat fejlesztési tervben ip a ri fejlesztésre k ije lö lt településeken lehet az ipari b e­ ru h ázáso k at tám ogatni. M átészalkán a negyedik ötéves tervidőszakban a gyors ipari fejlődési a megyei t a ­ nács rendelkezésére álló iparfejlesztési alap biztosítja. T ek in tettel a rra , hogy a megyei ta n ác s való sítja meg az ip a rte rü le t elöközm űvésilését, te rv szerű kiépítéséi, érdeke, hogy az e cé lra felhasznált eszközök az itt létesülő üzem ek révén é rte lm e t nyerjenek. Az előzetes te rv e k szerin t az iparfejlesztési alapból tám o g atásb an részesül a M agyar O ptikai M űvek új gyárának II. ütem e, az új tanácsi b ú to rg y ár, az Ip ari Szerelvény­ g y ár m átészalkai g y árán ak bővítése. Feltehető, hogy a rendelkezésre álló összeg erejéig a további gazdaságos, a helyi ad o ttságoknak m egfelelő b eru h ázást is tám o g atásb an részesít a megyei tanács. Fővárosi üzem ek letelepítése Az elm ú lt évekhez hasonlóan a negyedik ötéves terv id ő szak b an is folytatódik egyes fővárosi üzem ek v id ék re telepítése. A negyedik ötéves tervidőszakban több fővárosi üzem telep ü l Szabolcs m egyébe is. Az A uró ra Cipőgyár N yírbátorba, a P alm a G um igy ár N yíregyházára, az Országos ö n ­ tödei V állalat egyik telepe K isv árd ára. Az Ip ari S zerelvénygyár angyalföldi gyáregy­ ségét a F ővárosi N anács VB és a v állalat, v alam in t a m egyei ta n ác s v b között lé tre ­ jö tt m egállapodás alap já n M átészalkára telepítik. A v állalat m ár m eglévő telepének bővítésével hozzák lé tre a kitelep ü lés révén a fővárosban kieső k ap acitást. A kitelep ítés azonban sem a M átészalkára, sem a megye m ás településeibe k erü lő üzem ek esetében nem azt jelenti, hogy a fővárosi üzem ek jelenlegi g épeit helyezik itt újból üzem be a korábbi kap acitással és m űszaki színvonalon. A kitelepítés, illetve a fővárosi üzem felszám olása az Ip ari S zerelvénygyár telep ein ek bővítését vonja m aga után. A volt gépállom ásból k ia la k íto tt és az elm ú lt években is b ővített telepen a kö­ vetkező években 30—40 m illió F t-os b eru h ázást terveznek. A költségek nagyobb részét a v állalat viseli, de a F ővárosi T anács is az ip ark itelep ítési alapból 10 m illió F t tá ­ m ogatást n y ú jt hozzá, a Szabolcs m egyei tan ács a ren d elk ezésre álló ip arfejlesztési alapból 0 m illió F t-ta l já ru l hozzá a költségek fedezéséhez. A k ite le p íté sre k erü lő üzem jelenleg 360 főt foglalkoztat. Az üzem M átészalkára helyezésével az itten i telep k o r­ szerű középüzem m é válik. A fővárosból az ip a r kitelepítése gy ak ran nem az üzem ek v id ék re telepítésével tö r­ ténik, han em a to v á b b ra is m űködő gyárakból az alk atrészg y á rtá st vagy egy-egy te r­ m ék g y ártá sát helyezik vidékre. így a fővárosban m arad ó g yárban a fejlesztendő te ­ vékenység szám ára gyáron belül szabadul fel létszám , üzem épület. Ez elősegíti a fő­ városi ip a r korszerűsítését, v alam in t a vidéki ip a r fejlesztését is. E tevékenységnek egyik legjobb p éld ája a MOM m átészalkai g y árán ak építése. A fővárosi gyárból a víz­ óra g y ártá sát és a későbbiek folyam án egyéb profilo k at is ide helyeznek. A tö rzsg y ár­ b an ' így a m agasabb m űszaki igényű cikkek g y ártá sára a k ap acitás növekszik, u g y an ­ ak k o r S zalm árban, a helyi k ö rü lm é n y ek et figyelem be véve a k o rszerű ip a ri fejlődés egyik fontos bázisa jön létre. 12

Az ip arfejlesztés egyéb Ösztönzői Az iparfejlesztési tám o g atásra kijelö lt te rü lete k en te rv e ze tt ip a ri beruházásokhoz a H itelpolitikai Irán y elv ek a la p já n kedvezm ényes hitel adható. A terü letfejlesztési alapból tám ogatott beruházáso k é.s a k ije lö lt terü letek en egyéb új ipari üzem létesítése, vagy a m ár m űködő ipari üzem jelen tő s bővítése esetén a szak­ em b erellátás elősegítése érdekében letelepedési segély, különélési díj, v alam in t utazási k ö ltségtérítés adható. Az ipari beruházásokhoz szükséges m űszaki és egyéb szakem berek szám ára a le ­ telep edést lakás b iztosításával lehet elősegíteni. A letelepülő szak em b erek részére csa­ ládi ház, vagy tá rsa sh á z építése esetén az O TP a lak ásép ítésh ez m in d en k o r érvényes h itelfeltételek keretei között az átlagosnál m agasab b összegű kölcsönt, az átlagosnál kedvezőbb le já ra ti idő m e lle tt ad h a t. A letelepülő szakem ber tu la jd o n á b a n lévő h á z ­ in g a tlan n ak (öröklakás, szövetkezeti lakás, családi ház) a k ije lö lt településben fekvő h áz in g a tla n ra történő cseréje, illetőleg a m eglevő házin g atlan elad ása ú tjá n a te le p ü ­ lésben h ázingatlan v ásárlása a vagyonátruházási, okirati és eljárási illeték aló l m en te­ sül. T erm észetesen h a a letelepülő szakem ber m unkaviszonya neki felró h ató okból a szerződésben v állalt h atárid ő előtt m egszűnik, a biztosított k ed vezm ényeket vissza kell vonni. A központi területfejlesztési alapból tám ogatásb an részesülő, v alam in t a k ijelö lt terü leteken, településekben m egvalósuló m inden olyan ipari b eru h ázás esetében, a m i­ kor új gyárat, új telep et hoznak létre, vagy a m eglévő üzem ben 200 főt m eghaladó vagy 50" „-ős term elési kapacitás bővítését eredm ényező fejlesztést v alósítanak meg, az első két évben az újo n n an m u n k áb a állíta n d ó dolgozók b etan u lásáh o z szükséges, ténylegesen felm erülő költségeket az állam átv állalja. Szükséges, hogy a v állalato k és a tanácsok ism erjék részleteiben is azo k at a k e d ­ vezm ényeket, am elyeket a k orm ányzat az elm arad t te rü le te k ip ari fejlesztésének tá ­ m o g atására biztosított és éljenek azok igénybevételi lehetőségével m ég a k k o r is, ha eseten ként a gyako rlatb an azok nem is m indig könnyen érvényesíthetők.

AZ IP A R I FEJLŐ D ÉSSEL JÁ R Ó FELADATOK A következő évek ip a ri fejlődését pontosan jelenleg m ég nem leh et látn i. Az azo n ­ ban egyértelm űen m egállapítható, hogy u grásszerű növekedés v á rh a tó az iparb an és részben az iparhoz kapcsolódva, részben a ttó l függetlenül is az egyéb term elő és nem term elő ágazatokban is. A tervezett és v á rh a tó gazdasági fellendülés összes p ro b lém áit, v alam en n y i n ö v e­ kedési nehézséget term észetesen nem leh et látni. A v á rh a tó gondok egy része m a is m egítélhető és ezek e lh á rítá sá ra való felkészüléstől függ nagyrészt az ip ar és a város te rv ezett fellendülésének realizálása. Ezt az itt tá rg y alan d ó k érd ések azt hiszem bizo­ ny ítják. Szakképzés A felm erülő gondok közül ta lán a legfontosabb a szakm unkások képzése és az igé­ nyekhez való alkalm azása. E té m ak ö r m egoldásában a helyi szerveknek van döntő szerepe. A következő években M átészalkán az ip a ri létszám több ezer fővel em elkedik, il­ letve em elkedhet, h a ezt a rendelkezésre álló m u n k a erő fo rrás m ennyisége és m inősége lehetővé teszi. A következő években egy-egy településben az ip a r fejlődését jelentős 13

m értékben h atározza m eg a m unkaerőforrás. M éginkább v onatkozik ez az olyan te le ­ pülésre, m int M átészalka, am elynek ipari fejlesztésével a központi és helyi szervek szám olnak és ehhez jelentős anyagi forrás áll ren d elk ezésre és felkészülés van fo ly a­ m atban. H a a szakképzéssel szem ben tám asztott igények nagyságát, összetételét pontosan nem is ism erjük, az látható, hogy a fejlődés a v asip ari és faip ari szakem berek képzését indokolja. A vasipari szakem berekre, lakatosokra, forgácsolókra stb. — a k ifejezetten v asipari jellegű gyárakon k ív ü l szinte m in d e n ü tt szükség van. A faip a ri szakm unkások irán ti igény is o. m eglévő k ét üzem ben, v alam in t az új ép ü letasztalos ip a ri üzem ben szükséges. A lakossági szolgáltató igények a gépkocsi, h írad ástech n ik ai eszközök, h áz­ ta rtá si gépeket javító szakem berek képzése irá n ti igényt növelik. A térségben és fő­ k én t a M átészalkán az építőipari tevékenység ugrásszerű növekedése v árh ató , te h á t in ­ dokolt az építőipari szakem berképzés fokozása is. C élszerűnek látszik a v árosban és környékén lakó fiatalo k p ály av álasztását, a k ép ­ zés rendszerét a v á rh a tó igényekhez igazítani, az általán o san képző gim názium ok eset­ leges térvesztesége m ellett, a szakm unkásképzés előtérbe helyezése. M ielőbb indokolt a szakképzés szélesítése és lehetőség szerin t m inél több fiatalt a helyi iskolákba lekötni, hogy am íg az ipari üzem ek felépülnek, a képzésük m e g tö rtén jék és helyben m a ra d ja ­ nak. T erm észetesen pontos kiképzési te rv e k et a m ajd an i foglalkoztató v állalato k k al eg yüttm űködve a lehetőség szerinti k ö rü lte k in téssel szükséges m eghatározni. A negyedik ötéves te rv m egyei elő irán y zataib an szám ításba vették, hogy M áté­ szalkán a következő években új korszerű szakközépiskola épül. Ez a szakközépiskola — figyelem be véve az iskolatervezéshez, építéshez szükséges időt, v alam in t a négyéves tan u lm án y i időt — m á r nem tu d ja a következő években épülő g y árak indulásához a szakm unkásokat, k ö zépkádereket kiképezni. E zért in d o k o lt lehet, hogy az elm ú lt év ek ­ ben b ő v ített szakm unkásképző iskolában, v alam in t az általán o s és középiskolai ta n ­ term ek felhasználásával átm en e ti m egoldásokat alk alm azzan ak a k o ráb b in ál lényege­ sen több szakm unkástanuló elhelyezése érdekében. A képzés fokozásához h atáro zo tt és gyors intézkedések szükségesek, hegy m á r az 1371-cs tan év b en a növekvő igényeket figyelem bve véve kezdődjön a képzés. I n fra s tru k tú ra az ip ar szám ára Az ipar fejlődésének előnye a város és a kö rn y ék lakói szám ára m in d en ek elő tt a helyi m unkavállalási lehetőségben jelentkezik. A m egfelelő foglalkoztatási feltételek m egterem tése ebben a térségben a legfontosabb, am it a lakosság v á rh a t és k ap h a t a szocialista társadalom tól. Az ip a r fejlesztése term észetesen egyéb előnyökkel is jár, feltétlen elősegíti a város oktatási, k u ltu rá lis, egészségügyi ellátási színvonalának a fel­ em elését, központi forrásokból a lakásépítés növekedését, a közm űves v ízellátást, a csatornázást és más, a város lakosságát közvetlenül érin tő és szolgáló in fra stru k tu rá lis létesítm ények fokozott ütem ű fejlesztését, a lakosság életk ö rü lm én y ein ek az országos városi színvonalhoz való közelítését. Az aláb b iak b an azonban a n y ilv án v aló kedvező fejlődéssel kapcsolatban felm erülő p ro b lém ák ra ak aro m a figyelm et felhívni. A lakásépítés — központi forrásból — a negyedik ötéves terv id ő szak b an m egköze­ líti a félezret, ez az előző te rvidőszakban központi fo rrásb ó l felépült lakások szám ának a többszörösét jelenti. A helyi lakosság nagyon is indokolt lakásig én y én ek kielégítését sok esetben mégis m egelőzi, az új gyárak szakem bereinek letelep ítését szolgáló igé­ nyek kielégítése. A viszonylag m agas lakásépítési p ro g ram k ia la k ítá sá n á l az ip ar igé­ nyeit k ellett alapul venni. A jelentős, de az igényekhez képest kevés állam i, szövetke­ zeti lakás kiosztásánál az ért szükséges m indenek elő tt az új g y árak legfontosabb igé­ nyeivel szám olni, m e rt a szakem berek leköltöztetésének a lak ás biztosítása m inim ális

előfeltétele. A későbbiek folyam án term észetesen m ár az új g yárak is ép íth etn ek la ­ kást. K ésőbb a helyi lakosság közül nevelődhet ki az üzem ek szakem ber-szükséglete, s így a szakem berek betelep ítésére m ár kisebb m é rtékben kell la k á st biztosítani, a n e­ gyedik ötéves tervidőszakban azonban ez ren d k ív ü l jelentőségű feladat. A k o m m unális fe jle szté sek nek is gyak ran a jogos lakossági szükségleteket m egelő­ zően az ip a r igényeit kell m ajd kielégítem . A korszerű üzem m űködésének elen g ed h e­ tetlen feltétele a vezetékes vízellátás, csatornázás, stb. E zeket fokozatosan szükséges biztosítani a lakosság részére is. Az ip a rn á l az ilyen jelleg ű igények h alasz tást nem tűrően jelentkeznek. A következő években a v árosfejlesztésre ren d elk ezésre álló esz­ közök jelentős részét az ip a r szükségletének aláren d elv e célszerű felh aszn áln i. Ezt k í­ v án ja m eg a lakosság érdeke, m ég akkor is, h a ez pillan atn y ilag nem m in d en k i szám á­ ra fogadható el könnyen. E fejlesztési politika m egértetése, elfo g ad tatása és helyessé­ gének elism ertetése a helyi lakossággal tá rsad alm i szervek részéről jelen tő s politikai m u n k á t igényel. Az ip ar gyors ütem ű fejlődésével együtt a nők foglalkoztatási lehetősége ro h am o ­ san em elkedik. V árható, hogy ezzel együtt a gyerm ekgondozási intézm ények, bölcső­ dék, óvodák építése nem m indig tu d lépést ta rtan i. A növekedés ilyen és ehhez hasonló nehézségeit, ha előre lá tju k , a fokozott fejlesztéssel esetleg csökkenteni is lehet. A gyorsan iparosodó településekben a lakosság v ásárlásán ak áruösszetétele, v á­ sárlási szokásuk, a v ásárláso k időpontja is m egváltozik, az átlag o sn ál lényegesen gyor­ sabban nő a forgalom . Az ip a ro sítás révén m ind a helyi lakosság, m ind a növekvő „idegen forgalom " a v en déglátással szem ben fokozott igényét tám aszt. E rre a M áté­ szalkán é rd e k elt kereskedelm i, v endéglátóipari v állalato k n ak feltétlenül szükséges fe l­ készülni. E feladatok m egoldásában a helyi term előszövetkezetek, földm űvesszövetke­ zetek is fokozott szerephez ju th a tn a k és feltehetően eszközeiknek e célok m egvalósítá­ sában való felh a szn álására is szám ítani lehet. Az elv án d o rlás m érséklése Az elm ú lt évtizedekben Szabolcs m egyéből vándoro lt el a népesség a legnagyobb m értékben. Az elv án d o rlás alapvető oka, hogy a megye gazdasága az ország egészéhez képest elm arad o tt színvonalú volt. Ez közvetlenül az elhelyezkedési lehetőségek k o rlá ­ tozott v o ltában jelen tk ezett. Az utóbbi években a m egye gazdaságának növekedési ütem e m eg h alad ta az o r­ szágos ütem et, a m egye gazdasági elm arad o ttság a csökkent. Ezt m u ta tja , hogy a megye ip a ri term elése a h a rm a d ik ötéves tervidőszakban 80"/H-k a l em elkedett, m iközben az ország ip ari term elése 35% -kal növekedett. A m egye m ezőgazdasága az. elm últ öt év ­ ben a k o rábbi ötéves időszakhoz képest 22—23% -kal term elt tö b b et az országos 16% -os növekedéssel szem ben. A szocialista ip a rb a n a m egyében ez a la tt m integy 15 000 fővel em elkedett a létszám , a nem term elő ágazatok ugyancsak jelen tő seb b növekedéssel szám olnak. Szabolcs m egyében a következő években is gyors ütem b en folytatódik az ip arb an és m ás ágazatokban a létszám növekedés. A következő években a m egye nagy részén és M átészalkán is a növekvő m unkaerőigény kielégítése okoz m in d in k áb b gondot. K o rábban a népesség töm eges elvándorlása, a m ás m egyében való m u n k av állalás, a hétvégi fárasztó utazások, a családtól való különélés okozott nagyon sok tá rsa d alm i feszültséget. U gyanakkor e jelenségek, ha sok gonddal is já rta k , de m egszokottá váltak. A fiatalo k egy része term észetesnek ta rto tta , hogy apjához, rokonaihoz h asonlóan az ország m ás részében keressen k enyeret. A családtól való különélés az összes k én y e l­ m etlensége m ellett bizonyos előnyöket is jelent. A fővárosi korszerű m un k ásszálláso ­ kon g y ak ran lényegesen jobb k örülm ények közö tt élnek a szabolcsi dolgozók, m in t a falusi kis házakban. A fővárosi m u n k av állalás — a különélés! p ó tlék o k at is figyelem be is

véve — esetleg m agasabb jövedelm et is hoz. A családtól való különélés esetleg n a­ gyobb „szabadságot” is jelent. M indez együtt a kedvezőtlen tényezők m e lle tt egyesek szám ára vonzó is lehet. M egítélésem szerint Szabolcs m egyében és a m átészalkai já rá s ­ ban különösen a következő évek egyik fontos tá rsa d alm i fela d ata lesz, hogy az em be­ rek egy részét „leszoktassa” a m ás m egyében való m u n k av állalásró l. A jelenleg m ásu tt dolgozók egy része feltétlen k a p h a t m u n k á t a m egyében, a városban. A heti utazáshoz szokottaknak, a „félnom ád” életm óduak „helyhez kötése” esetleg bizonyos k ülön ju tta ­ tásoktól való lem arad ás vagy alacsonyabb bérszínvonal m elletti helyi m u n k av állalás nem önm agától oldódik meg. U gyanakkor a város új ip ari üzem ei, az építési feladatok u grásszerű növekedése, v alam in t az egyéb ágazatok fejlődése is v á rja az új m u n k ás­ kezeket. A város felem elkedéséért szinte országos mozgalom indult meg, a m ely m in d e ­ nekelőtt a m egkezdődött ipari fejlődésben tükröződik. Erre a folyam atra nagyon k e d ­ vezőtlenül hatna, ha n éhány év m úlva, am ikor az új m unkaerő iránti igény tömegesen jelentkezik, azt a m u nkae rőhiány m iatt n e m lehelne kielégíteni. A rohamos helybeni foglalkoztatás igényére tehát a helyi állami és társadalmi sze rve kn e k nagyon alaposan szükséges felkészülni. Ü zemi kollektívák k ialak ítása Az új üzem ek létrehozása egyben új m unkáskollek tív ák , dolgozó közösségek k ia la ­ k ítá sá t is jelenti. Az új üzem i kollektívák k ia la k ítá sa — figyelem be véve, hogy tö m e­ gesen k e rü ln e k a gy árak b a eddig üzem ekben nem dolgozók is — nem csak széles k ö rű szervező m unkát, hanem kom oly nevelő felad ato t is szükségessé tesz. Az új üzem ekben m in d já rt a kezdetben kell azt az üzem i fegyelm et, politikai, m orális lé g k ö rt k ialak ítan i, am ely a la p ja leh et a kom oly, fegyelm ezett nagyüzem i m un k án ak . A m egfelelő üzem i légkör k ia la k ítá sá n á l gondot okozhat a letelepülő szakem berek, v alam in t a helyi lakosok közötti m egfelelő kapcsolat, eg yüttm űködés k ialak ítása. A le­ települő szakem berek részére ju tta to tt lakás, m agasabb b ér, vezetői m u n k ah ely ek b e­ töltése stb. m ia tt ad ó d h a tn a k súrlódások. Ezek kiküszöbölése, a nézetkülönbségek fel­ szám olása sok aprólékos nevelő m u n k át igényel. B ár a vezetők egy része a letelepülő szakem berek közül k erü l ki, a helyi lakosú dolgozók vezetővé való k in ev elésére is szé­ les k ö rű a lehetőség. Az új, illetve a gyorsan bővülő ip a ri üzem ekben a bérszín v o n al v árh a tó an alacso­ n y abb lesz, m in t a régebbi ipari központok nagym ú ltú üzem eiben. Az eddig g yárban nem dolgozó em berek jelentős része az üzem i m unkaviszonyokkal ism erk ed v e alacso­ n yabb teljesítm én y re lesz csak képes, m int a hosszabb ideje m űködő üzem ek b egyakor­ lo tt dolgozói. A m ikor egy m űködő üzem k o lle k tív á já b a b ek erü l egy-egy dolgozó, való ­ színűleg gyorsabban tu d az új körülm ényekhez igazodni, és m egfelelő term elékenységet elérni, m int am ikor teljesen új g y ára t kell kevés üzem i g y ak o rla tta l rendelkező g árd á­ nak üzem be helyezni. Ebből következik, hogy az itt dolgozók kezd etb en az országos iparági átlag n á l vagy a régi üzem ekben k ia la k u lt színvonalnál alacsonyabb jövedelem ­ hez ju tn a k . Lehetséges, hogy azok a dolgozók, ak ik a főváro sb an vagy m ás ip arvidéken dolgoznak, a m átészalkai új üzem ekben a k o ráb b in á l alacsonyabb b é rt k ap h a tn a k . H a figyelem be vesszük azonban a különéléssel, illetve a távolsági m u n k a v állalással járó u tazási fárad ság elm arad ását, a családdal való szorosabb eg y ü ttlétet, m ég az esetleg alacsonyabb b é rt is, vagy különféle pótlékok elm arad á sa m e lle tt is an y ag ilag és m ás vonatkozásban feltétlen kedvezőbb helyzetbe k erü ln e k a helyben m u n k á t vállalók, m in t az ingázók. Az építési k ap acitás növelése A m int ism eri, jelenleg az építési igény országszerte m e g h ala d ja az építési k ap a ci­ tást. A k ia la k u lt k ap acitás-feszültségek m e lle tt egy-egy te rü let, település fejlődését je ­ l«

lentősen befolyásolja, hogy helyben m ennyiben áll ren d elk ezésre építési kapacitás, il­ letve hogy a te rv e ze tt létesítm ények m egvalósítását m ilyen h atárid ő v el lehet k iadni. A felm erült ipari beruházások rea lizá lá sát M átészalkán is döntően befolyásolja az é p ít­ kezések vállalási h atárid eje. A MOM fejlesztési lehetősége szinte k o rlátlan . Hogv abból m ennyit valósít meg M átészalkán az főként attó l függ. hogy m egfelelő h a tá rid ő re m ennyi építési k ap a citást kap h at, illetve hogy hogyan tu d ja m u n k aerő ig én y ét k ielég í­ teni. U gyanez nagy m é rtékben érvényes m ás b eruházáso k ra is. Az építési k ap a citást m eghatározza a vállalato k eszköz- és an yagellátása, de igen fontos tényező a m unkaerő biztosítása is. A helyi állam i és tá rsa d alm i szervek k ö zre­ m űködése elősegítheti, hogy a térség m u n k a erő fo rrása m inél nagyobb m é rték b en szol­ g álja a helyi építési feladatok m egoldását. A helyi szervek seg íth etn ek épületek á ta d á ­ sával és m ás m ódon a b b a n is, hogy a más helységből oda k erü lő ép ítő ip ari m unkások m egfelelő elhelyezése és ellátása m inél zőkkenőm entesebb legyen. C élszerű lehet az is, hogy a tanács a rendelkezésére álló eszközökkel segítse a helyi ép ítő ip ar fejlesztését. K öltségvetési üzem létesítésével, illetve bővítésével a szövetke­ zetek, Ipari vállalato k építőipari tevékenységének növekedése elősegítheti a kisebb közületi s lakossági feladatok fokozott ellátását, ugyan ak k o r az építő v állalato k k a p a ­ citása a nagyobb ipari és egyéb építkezésekre fordítható. A koordináció fokozása Az iparban, az egyéb term elő és a nem term elő ágazatokban a szám ításba v e tt jelen tő sebb beruházások közel cgyidőben jelentkeznek. Az építési k ap a citás gyors n ö ­ vekedése, a kiszolgáló ágazatok — közlekedés, kereskedelem , o k tatás stb. — m á r m eg­ lévő létesítm ényeinek fokozottabb k ih asználása m ellett a növekedésből adódó feszü lt­ ségek jelentkeznek. Ebben a helyzetben kiem elkedő jelentősége van a különböző b e­ ruházók, tervezők, kivitelezők, a gyárak és a ta n ác s vezetői közötti jó egy ü ttm ű k ö d és­ nek. E nnek szervezett k erete leh et a b eruházások k o o rd in álásá ra a v árosokban is m eg­ alak íth ató koordinációs bizottság, am ely a szoros értelem b e v ett beru h ázáso k té rb eli és időbeli koordinálásán kívül foglalkozhatna m inden olyan kérdéssel, am ely az ip ar és a városépítés következő szakaszában az é rin te tt szervek közötti jó együttm űködéshez szükséges. E bizottság sűrű időközökben ülésezhetne, a foly am ato san felm erü lő gya­ k o rlati problém ák m egoldására. ★ M átészalkának a következő években tervezett, az átlag o sn ál gyorsabb ütem ű fe j­ lesztése m ás hasonló nagyságrendű városok esetleges „féltékenységét'’ is eredm ényez­ heti. F elvethetik, hogy m iért éppen ebben a városban lesz, illetv e terv ezn ek nagyobb növekedési ütem et és ez nem v o n ja -e el m ás települések elöl a fejlesztés eszközeit7 Aki Szabolcs m egye földrajzi, gazdasági ad o ttság ait ism eri, tu d ja , hogy a m egye gazdasági elm arad o ttság án ak egyik oka a m egfelelő fejlesztési cen tru m o k hiánya. A m egyében N yíregyháza volt az egyedüli olyan település, ahol jelen tő s n ag y ip ar fejlő ­ d ö tt ki, ahol a város fejlődése a népesség b ev á n d o rlásá t vonzotta és lehetővé tette. Egyidőben nem lehet, nem célszerű m inden várost, városiasodó telep ü lést egyfor­ m án fejleszteni. Az eszközök haték o n y ab b an h asználh ató k fel azok k o n cen trálása ré ­ vén. M átészalka kiem elt ipari fejlesztését a z é rt h atáro ztá k el. m e rt a m egye ip a rfe j­ lesztésre szám ításba vehető kevés települése közül e város adottságai kedvezőek, u g y an ­ ak k o r az ip a r fejletlen. A nagyobb ip a ri fejlődést csak külső segítséggel leh et m eg in d í­ tan i. M átészalka a m egye keleti részének, m a jd n em egy kisebb m egye te rü letén ek te r ­ m észetes központja. E város gyors ütem ű fejlődése lényeges lökést ad az egész térség gazdasági növekedésének. 17

A M átészalkán felhasznált viszonylag nagyobb eszközök azonban nem a megye többi települései ro v ásá ra tö rtén n ek . A m egye fejlesztési fo rrása in a k m eg h atáro zása az itteni kiem elt ipari növekedést biztosító beruházási szükségletek figyelem be vételével tö rté n t. T ehát a m átészalkai fokozott fejlesztés nem leköti a m egye eszközeit, hanem éppen elősegíti az egész m egye gazdaságának gyorsabb növekedését. A települések vizs­ g álata azt is m u tatja, hogy egy-egy település gyors növekedése á ltaláb a n a környező kisebb települések fejlődését is elősegíti. M átészalka ipari fejlődésének m eggyorsulása elősegíti a térség gazdasági szerkeze­ tén ek jelentős á ta la k ítá sá t. A term elő ágazatokon b elü l az ip ar és ép ítő ip ar szerepe a m ezőgazdasági term elés színvonalának em elkedése m e lle tt is v árh a tó an növekedik. Az ip a r szerkezete is átalak u l. A kis- és középüzem ek h ely ett a k o rszerű nagyüzem i g y ártás válik uralkodóvá. A term elési ágazatok szerkezeti m ódosulása m eg v álto ztatja a foglalkozási körülm ényeket is. A helybeni ipari dolgozók szám a és a rá n y a u g rás­ szerűen em elkedik, s a m ás te rü lete n való m u n k a v állalá s csökken. A k o rszerű n agy­ üzem ekben a m agasabban képzett dolgozók szám a az átlagosnál gyorsabban em elke­ dik. A foglalkoztatási lehetőségek helybeni növekedése csökkentőleg h at az elv án d o r­ lásra, a lakosság sa já t lakásépítési ked v e és lehetősége is m egnövekedik. A város k ö r­ nyékén lakók fokozottan növekvő része kív án a v árosb a b etelepülni. A m ezőgazdasági üzem ek helyi fogyasztó bázisának kiszélesedése, az ip ar m u n k aerő elszívó h atásá n ak erősödése, a m agasabb színvonalú technika térh ó d ítása a térségben v árh a tó an a m cőgazdasági term elés korszerűsítését eredm ényezi még esetleges közbeeső nehézségek ellen ére is. A város urbanizációs színvonala, területszerv ező szerepe em elkedik. Az ip ar gyors ütem ű fejlődése a lakosság életszínvonalán ak felem elését, az élet- és m un­ k ak ö rü lm ények ja v ítá sá t szolgálja, a szocializm us m agasabb színvonalú ép ítését jelenti. Az ipari program , a város és környék általán o s felem elkedésének terv e azonban csak az itt élő lakosság, a vállalatok, tanácsok és tá rsa d alm i szervek vezetőinek ak tív közrem űködésén, széles körű kezdem ényező, szervező tevékenységén k eresztü l való­ su lh a t meg.

1!)

SZILÁGYI IMRE:

Gondolatok Szatmár iparosításáról A m ikor dönteni k ellett arró l, hogy m it is te k in tsü n k S zatm árn ak , úgy gondoltuk, hogy az 1.971. ja n u á r 1-i közigazgatási te rü le te i fogadjuk el. Ezért, am ikor a következőkben S zatm árról beszélünk, m indig a m egnagyobbodott feh érg y arm ati és m átészalkai já rá sra , valam in t M átészalka v áro sra gondolunk. F eltétlenül szükségesnek ta rtju k e táj legfontosabbnak vélt jellem zőit ism ertetn i, am elyek a következők: T erülete 1583 km 5, am elyen az 1971. ja n u á r l-i n épszám lálás id ő p o n tjáb an 136 874 fő volt jelen. A m egye összterületéből 26,7% -kal, össznépcsségéből 23,l"„-kal részese­ dik. N épsűrűsége 86,4 fő km 5, közel 14% -kal alacsonyabb a m egyei átlagnál. K ülönösen a feh érgyarm ati já rá sb an alacsony ez a m utató (68 fő km '). S zatm ár településeinek m egoszlása népsűrűség szerin t 1970. ja n u á r 1-én

N épsűrűségi csoport

F ehérgyarm ati

M átészalkai

M átészalka város

S zatm ár összesen

já rá s — 40 41— 50 51— 60 61— 70 71— 80 81— 90 91—100 101—120 121—

3 7 14 6 9 2 2 3 2

, 1 4 1 9 4 4 6 8

ÖSSZESEN

48

38

i

4 8 18 7 18 6 6 9 11

i

87

—

— — — — — —

Folyóvizekben gazdag. Nagy te rü lete n folyik á t ra jta a Tisza, a Szam os, a K raszna és a Túr. K ifejezetten m ezőgazdasági jellegű. A term elés színvonala az utóbbi években — különösen a növényterm esztésben és a gyüm ölcsterm elésben, de az állato k hozam aiban is — jelentősen em elkedett. E nnek következtében 1968 óta sokan v isszatértek a term előszövetkezetekbe. B ár a term előszövetkezetek közül sok a kedvezőtlen adottságú, m égis többségük 1969-ben m egerősödött, vagy igen közel ju to tt a m egerősödéshez. Az 1970-es árv íz sokukat jelen tő sen visszavetette, am elynek a jövőre gyakorolt h atásá t m a még nem leh et pontosan m egállapítani. M indenesetre az, hogy a term előszövetkezetek közel 55% -ánál 8 aran y k o ro n án alu li a fö ld te rü le t átlagos ara n y k o ro n a -é rté k e, elgondolkod­ tató. 19

S zatm ár m ezőgazdasági term előszövetkezeteinek m egoszlása az összes te rü let a ra n y k o ro n a -é rté k e a la p já n 1970. év közepén M átészalkai A ra n y k o ro n a-érték F ehérgyarm ati kát. h oldanként já rá s

S zatm ár összesen

_

i 5 8 7 5 6 3 3 1

3 4 8 4 5 3 2 1 3

—

4 9 16 11 11 9 5 4 4

39

33

i

73

— 5,0 5,1— 6,0 6,1— 7,0 7,1— 8,0 8,1— 9,0 9,1—10,0 10,1—11,0 11,1—12.0 12,1— ÖSSZESEN

M átészalka varos

—

— —

i

— — —

K özism ert, hogy többségük a piactól, az érték esítő helytől eléggé távol esik, ez is nehezíti a helyzetüket. M ásik p roblém a az, hogy még elég sok közülük a kis te rü letű .

S zatm ár m ezőgazdasági term előszövetkezeteinek m egoszlása 1970. év közepén az összes te rü le t nagysága alap já n F ö ld terü let nagyságcsoport (kát. hold)

F eh érg y arm ati

501— 800 801—1000 1001—2000 2001—3000 3001—4000 4001—6000 6001—8000 8001—

2 4 9 15 5 4

ÖSSZESEN

M átészalkai

M átészalka város

S zatm ár összesen

já rá s

— —

39

1 1 8 5 3 12 1 2 33

—

3 5 17 20 8 17 1 2

i

73

— — — =

i —

A lakosság döntő többségének m egélhetését a m ezőgazdaság b iztosítja. 1970 végén közel 21 ezer fő (20 980) volt a term előszövetkezeti tagok szám a (nyugdíjas és já ra d é ­ kosok nélkül), ezenkívül 983 fő alk alm azo tt volt. A csengeri, a feh érg y arm ati és a m á té ­ szalkai állam i gazdaság 2113 főt fo g lalkoztatott 1970 folyam án. Az ip a r sem a fo glalkoztatottak szám a alap já n , sem a g y ártm án y ai m ennyisége révén m ég m a sem szám ottevő. Szám os üzem sokat fejlő d ö tt ugyan, azonban a te rü le ­ ten élők szám ához viszonyítva szerepük jelenleg még kicsi. E gyetlen olyan v állalat sincs, am elynek az évi átlagos létszám a elérte volna az 500 főt.

20

S zatm ár ipara 1969-ben 3375 főt fo g lalk o ztato tt éves átlag b an . A lü ezer lakosra ju tó ipari fo g lalkoztatottak szám a 245 fő, am ely a m egyei ará n y n ak 42, az országosnak viszont csak 14%-a. Az ip a rv á lla lato k rendelkezésére álló h ajtó erő és a felh aszn ált v il­ lam os energia egy főre ju tó m ennyisége alacsony. S zatm ár ip a rá n a k fontosabb jellem zői 1969 évben

F oglalkoztatottak szám a (fő) M egnevezés összesen

F eh érg y arm ati já rá s

ebből: nő

Á llóeszközök b ru ttó értéke A fe l­ 1000 F t-b an használt H ajtóerő, villam oskW energia. ebből: 1000 összesen gépek és b eren d e­ kW ó zések

1095

361

1219

2195

157 193

71 476

730

432

612

601

44 934

15 269

M átészalka város

1550

518

3546

2202

120 190

44 232

SZATM ÁR ÖSSZESEN

3375

1311

5377

4998

322 317

130 977

M átészalkai já rá s

Még az előbbieknél is kedvezőtlenebb k ép e t m u ta t az ip ar vízfelhasználása, 1969ben m indössze 326 ezer m 3 vizet haszn ált fel. L egjelentősebb üzem — a nem ip a rb a tartozó — m átészalkai FRD ÉRT-telep, am elynek 1970. évi átlagos állom ányi létszám a 798 fő volt. Az ép ítőipari szövetkezetek, term előszövetkezeti közös vállalkozások 1200 főt fog­ la lk o ztattak 1970-ben. A kereskedelem m integy 1400 főt foglalkoztat. M átészalka és F eh érg y a rm a t — kö z­ ponti fekvésüknél fogva — igen nagy te rü let k ereskedelm i vonzás központjai, 29, il­ letve 17 településre te rje d ki h atásu k . Egy 1968-ban készült felm érés illetv e tan u lm án y szerint' M átészalka és F eh érg y a rm a t vonzása közel négyszer an n y i lak o sra te rje d ki. m in t sa já t lakosságuk szám a. M indezek ellenére a lakosság fo g lalk o ztatása szem pont­ jából a k ereskedelem szerepe sem te k in th e tő jelentősnek. S z atm árra a nagy településsűrűség a jellem ző. A 100 km !-re ju tó települések szá­ m a 5,5 — a feh érg y arm ati já rá sb a n 7 — am i különösen m agas telep ü lés-sű rű ség et je ­ lent. A községek közöl 60% -ának lélekszám a nem éri el azonban az 1500 főt.

1. D r. B e lu s zk y P á l: A város— falu k ö z ti k a p c s o la to k v izsg ált m ó d sz erei. XX. évfolyam 1970. fi. szám .)

(T e rü le ti Statisztika

21

S zatm ár településeinek m egoszlása lclekszám nagyság szerint 1970. ja n u á r 1-én

Lélekszám nagyság csoport

F ehérgyarm ati

M átészalkai

M átészalka város

S zatm ár összesen

já rá s

_

— 200 201— 300 301— 600 501— 700 701— 1 000 1 001— 1 500 1 501— 2 000 2 001— 3 000 3 001— 5 000 5 001—10 000 10 000—

i i 10 11 11 9 2 1 1 1 —

3 3 5 6 4 9 7 1 —

ÖSSZESEN

46

38

—

1

i i 13 14 16 15 6 10 8 2 1

1

87

— — — — — — — — —

A térség egyetlen városa M átészalka, am ely kiem elkedő szerepet tö lt be. Igen nagy még a vonzása F eh érg y a rm a tn a k és C sengernek is. M átészalka és F eh érg y arm at üzem ei viszonylag sok em b ern ek n y ú jta n ak m egél­ hetést. K ereskedelm i hálózatuk, középiskoláik és k ó rh áz aik igen sok em b ert vonzanak. (Mivel egy m ásik ta n u lm á n y M átészalkával külön fog ioglalkozni, a to v áb b iak b an mi k evesebbet foglalkozunk vele.) Szám os p roblém át vet fel az, hogy sok a kis lélekszám ú település, különösen a fe­ h érg y arm ati já rá sb an . Ezek közigazgatásilag valam elyik nagyobb községhez kapcsolód­ nak. Az esetek nagy részében gazdasági ere jü k kicsi, sem az o tt lévő gazdaságot (pl, term előszövetkezetet), „em a telep ü lést nem képesek kellően fejleszteni. E lsősorban en ­ nek következtében állandóan csökken a népességük. Sajnos a közepes nagyságú te le­ pülések zöm ének is fogy a lakossága, azok sem nőnek, pedig n éh án y n ak a fekvése eléggé centrális, am i alk alm assá te n n é a fejlődésre. 1949. és 1900. között a k ét já rá s szaporodási m érlege a következőképpen ala k u lt:

M egnevezés

F ehérgyarm ati

M átészalka

M átészalka város

S zatm ár összesen

já rá s T erm észetes szaporodás, fő

8 155

14 645

1 584

24 384

V ándorlási különbözet, fő

—6 677

—11 751

—1 413

—19 841

T ényleges szaporodás, fő

1 478

2 894

171

4 543

1960. ja n u á r 1— 1969. decem ber 31. között a feh é rg y a rm a ti já rá sb a n 1 településnek n ő tt (Fehérgyarm at), 4-r;ek sta g n ált és 43-nak csökkent a lakossága. A m átészalkai iá-

rásb an M átészalkának cs 5 községnek nőtt, 3-nak sta g n á lt és 30-nak csökkent a lél*kszáma.

M egnevezés

F ehérgyarm ati

M átészalkai

M átészalka város

S zatm ár összesen

já rá s T erm észetes szaporodás, fő

3 614

7 190

968

11 772

V ándorlási különbözet, fő

—5 227

—9 158

131

—14 248

T ényleges szaporodás, fő

—1 607

—1 968

1 (199

—2 476

Az elván d o rlás nagy része a m unkavállalással, m u n k ah ely h ez közelebb költözés­ sel és ta n u lással van összefüggésben. A zért is különös figyelm et k ell fo rd ítan u n k a fog­ lalk o ztatásra, m e rt az elvándorlók, illetve az ingázók többsége a 15—39 éves korosz­ tályból k e rü l ki. R endkívül figyelem re m éltó, hogy a term észetes szaporodás évi á tlag a 2217-ről 1425-re, csaknem 36"0-k al csökkent. Ez szám os tényezővel függ össze. N ézetü n k szerint azonban első helyen a fiatal korosztályok elv án d o rlását kell em lítenünk. T alán ez a felvázolás is érzék eltette valam elyest, hogy igen sok és sokrétű a p ro b ­ lém a és a tennivaló ezen a tájon. Ügy gondoljuk, széles körben ism eretes az, hogy M átészalka fejlődése m ár évek óta gyors és a fejlődés ütem e m éginkább meg fog gyorsulni a IV. ötéves te rv során. A M agyar O ptikai M űvek gyáregységének építése befejeződik. É pülni fog a b ú to r­ gyár, a kötszövőgyár slb., sok ezer m unkahely fog létesülni. Ez nem csak M átészalka fejlődését gyorsítja m ajd meg, s nem csak a város lakóinak biztosít korszerűbb, k u ltu ­ ráltab b k örülm ényeket. Nagyon sok em bernek és családnak b izto sítja a m u n k áb aállási, a k ereseti lehetőségét. Igen sok em b er té rh e t vissza az ered eti lak h ely ére. A közlekedés jav ításáv al nagy szám ban lesznek olyanok, akik n apo n k én ti o da-visszautazással e lé r­ h etik m u nkahelyüket, illetve család ju k at, s nem csak h eten k én t, vagy k é th e te n k é n t té r ­ hetnek haza övéikhez. N em volna jó, ha ennek a jelentőségét lebecsülnénk. A több k e ­ reső ugyanis m agasabb életszínvonalat biztosíthat sok családnak. De van ilyen fontos az is, hogy m ind több család m a ra d h a t együtt, nem kell m u n k aalk alo m h ián y a m iatt egyes ta g jaik n ak ingáznia, vagy elvándorolnia. N ézetünk szerin t e v áro s fejlesztése jóték o n yan fog h atn i az egész szatm ári tá jra. E setenként ta p asztaln i olyan jelenségeket, hogy nem értik m eg ennek értelm ét és jelentőségét. Előfordul, hogy csak az egyéni, jobb esetben egy m ásik település lakóinak szem pontjából b írá ljá k ezt a fejlesztést. Mi m eggyőződéssel v allju k , hogy nagyon jó lesz ez. A ligha lesz olyan család, de ta lá n m ég szem ély is ezen a tá jo n , am elyet, illetve ak it előbb, vagy utóbb közvetlenül, vagy közvetve ne kedvezően é rin ten e ez a fejlesz­ tés. így sok m inden elju t, vagy legalább is közelebb fog ju tn i S zatm ár lakosságához, am i eddig elérh etetlen , vagy nehezen elérhető volt szám ára. (Tartós fogyasztási cikk, közm ű, jobban felszerelt la k ás stb.) Biztos, hogy b eláth a tó időn belül lényeges változásnak kell bekövetkeznie pl. a közlekedés vonatkozásában is. Jo b b á és gyorsabbá k ell v áln ia a jelen leg in él az egész tájon. 23

ö rö m ü n k őszinte és valóban nagy. A következőkben mi m égis a gondokról szeret­ nénk beszélni. M int m ár k ifejtettü k , M átészalka ip aro sítása e tájon belül a F eh érg y a r­ m at—Csenger vonaltól n y u g a tra eső településeken rövid időn belül lényeges ja v u lást hoz. F elm erül benn ü n k a gondolat: és mi lesz a többivel? Hiszen sok az olyan község, am elynek nincs vasútja, aho n n an a be- és a h az ajárás nagyon sok időbe fog kerülni, m ivel 45—fia kilo m éter a község és M átészalka között a távolság. Ügy véljük, a m ezőgazdaságban nagyon sok meg a ta rtalé k . Jó v al tö b b et tu d adni egyes term ékekből a jelenleginél is. De szükség lesz-e an n y i em berre, m in t am ennyi m a ott dolgozik? A mi vélem ényünk szerint nem ! A több term ék a jelenleginél lé ­ nyegesen m agasabb jövedelm et fog biztosítani a közösnek és az egyénnek is. A foko­ zott gépesítést is lehetővé fogja tenni. K önnyebbé fog válni ezáltal az o tt dolgozó — a m ainál lényegesen kevesebb em ber — m unkája. Ez nagy eredm ény. De mi lesz a sok — gazdasági erővel nem rendelkező — kis és közepes nagyságú településsel? A feh érg yarm ati já rá sb a n F eh érg y arm at k ivételével nincs egyetlen olyan település sem, am elyivei a következő tíz évben m int fejlesztendő településsel szám olnánk. Pedig közte és sok más, tőle k eletre eső település között 30—45 k ilo m éter a távolság s alig néh án y at k ö t össze v asú t a m egye belső részével. Az a vélem ényünk, ú jra á t kell gondolni c te rü le t kérdéseit. A M inisztertanács á l­ tal a napokban elfogadott te rü le t- és településfejlesztési elvek k ülön foglalkoznak az aprófalvas te rü lete k problém áival és azok m egoldásával. Ne M átészalka és ne F eh érg y arm at rovására, de p ró b álju n k tenni valam it. M átészalka fejlesztése jó példa a rra , hogy központi segítséggel lehet — m ert szük­ séges — olyan helyen is szám ottevő ipart, foglalkoztatási lehetőséget terem ten i, ahol h iányzik az adottságok, előfeltételek egy része. Ezt b izonyítják sa ját ta p asz talata in k is. Mi, akik évtizede, vagy an n ál is hosszabb ideje itt élünk e terü leten , sok m indent m egéltün k m ár. Az előzőekben szóltunk a je­ lenleg m űködő v állalato k ró l és szövetkezetekről. Azt a m eg állap ítást te ttü k velük k a p ­ csolatban, hogy nem szám ottevőek. Ez sajnos ígv is van ma még — abból a szem pont­ ból nézve, am elyből mi m ost vizsgálódunk — m ert a terü leten lévő m u n k a e rő -ta rta ­ lékhoz képest kicsik, kevés em bert foglalkoztatnak. Mi azonban azt is tu d ju k , hogy pa­ rán yiak is voltak. G yakran a m egszűnés veszélye fenyegette őket. Ism erjük, hogy m i­ lyen h allatlan sok és nagy nehézséggel kellett m egbirkózniuk a vezetőknek, a dolgo­ zóknak egyaránt, am íg eddig elju to ttak . Hol is ta rta n a k m a? O tt, hogy m ind több válik közülük jelentős üzem alapjává. Belőlük, vagy áltálu k a lak u ln a k ki a fejlett, koiszerűen felszerelt nagy gyárak. Ügy gondoljuk, elegendő fenti m egállapításun k alátá m a sztá sára, h a a sok-sok h a­ sonló közül egy jellem ző példát kiragadunk. A M átészalkai V egyesipari V állalatn ak 1954-ben m indössze 61 fő volt az összlétszám a. Vegyes jellegéből adódott, hogy szinte m indennel foglalkozott. Belőle vált ki a m a is csaknem 800 főt foglalkoztató ERDÉHTtelep. és a la k u lt ki a m a közel 500 főt foglalkoztató S zatm árv id ék i F aip ari V állalat, am ely elism erten jó, korszerű bútorokat gyárt. Nagy szerepük van abban, hogy m a és a jövőben M átészalka a fa- és b ú to rip a r egyik jelentős helye lesz az országban. V áltozatlanul céltudatosan és következetesen — ta n u lv a az elk ö v etett hibákból is — kell keresn ü n k a megye iparo sításán ak legm egfelelőbb ú tjá t és m ódját. N agyon jó m ódja ennek az, am elyet k o rábban K isvárda, M átészalka és N y írb áto r esetében a lk a l­ m aztunk és m ost tovább folytatunk. M esszem enően figyelem be vettük, hogy m elyek azok a központi fe kv ésű települések, am elyek gyorsan m egközelíthetők és bőséges m u nkae rő-tarta­ lékkal rendelkeznek. (A környező telep ü lések et is figyelem be véve.) A vasúti közlekedés korszerűsítését szorgalm aztuk pl. N yíregyháza—M áté­ 24

szalka, Z áhony—M átészalka stb. vonatkozásában. M eg terem tettü k a m agas feszültségű elektrom os távvezeték hálózatot, K isv árd a—N y írb áto r—M átészalka között. Ezzel bizto síto ttu k az energiaigény kielégítésének előfeltételét. H a kissé későn is, de m egkezdődött a legfontosabb telep ü lésein k k ö z m ű v e ­ sítése, am ely biztosítani képes a lakossági és az ip a ri igények kielégítését. A kö zutak állapotát, szélességét ja v íto ttu k , illetv e növeltük. O lyan üzem ek telepítését v állaltu k , am elyekhez a m un ka e rő betanítását az an y a v á lla la t biztosította. M ind több az olyan gyár, am ely vagy a m egyében termelt, vagy a S zo v je t­ unióból érkező nyersanyagot dolgoz fel és erősen m unkaigényes te r m é k e ­ ket gyárt. V élem ényünk szerin t éppen az előző időszakban te tt helyes intézkedések, illetv e az ú ja b b ak révén v álik lehetővé, hogy a m egye ú jab b te rü lete in is „elkezdődjék v alam i”. M ire ép ítjü k ezt az á llítá su n k a t? A rra, hogy: Ez év elején m á r Fehérgyarmatra is e lju to tt a 120 20 kW -o s iá v ezetéken az elektrom os energia. Ez ott, és távolabb is több en erg ia felh aszn álását teszi lehetővé. A Mátészalka— Csenger és a M átészalka— F ehérgyarmat közötti vasútvonal közeljövőben tö rtén ő korszerűsítése (a tengelynyom ás növelése) k o rsze­ rű b b és gyorsabb szem ély- és te h erszá llítást tesz lehetővé. Fehérgyarmat, Csenger és m ég jó n éhány település k ö z m ü v e t kap o tt. Így a lakosság jó ivóvízzel való ellátásán kívü l lehetőség n y ílik bizonyos ipari vízszükséglet kielégítésére is. N em szabad figyelm en kívül hagyni azt sem, hogy szám os település közel fekszik a te rm észetes vízfolyáshoz, a Tiszához, Szam oshoz stb. A m it eddig még eg y általán nem h aszn á ltu n k ki. A kö z u ta k állapota, szélessége s ezzel átbocsátó képessége lényegesen bő­ vül, am i szintén sokat fog ja v íta n i e tá j ad ottságain. E te rü lete n is v an n a k m á r olyan ipari telephelyek, szövetkezetek, am e­ lyek lényegesen nagyobb és gyorsabb fejlődésre is képesek a jelenleginél, K ell-e ide ip a r egyáltalán, vagy nem ? Ügy véljü k a v álasz csak egy le h et: Igen! Nem ip arv id ék k é kell e tá jn a k válnia, de segíteni kell itt, ahol m a m ár nagyon a la ­ csony a népsűrűség, a viszonylag nagy term észetes szaporodás ellenére, több em ber m eg m aradását. Az alacsony term őképességü ta laj nem lesz k épes m e g tarta n i itt az em ­ bereket. Egyes fejlődésre alk alm as települések m egerősödése nem m eh et végbe bizo­ nyos ip a r nélkül. A brándozás-e, vagy m egalapozott kívánság, szükségszerűség-e, hogy itt m ajd bizo­ nyos fa jta m unkaigényes kis, esetleg középüzem ek lé tesü ljen e k ? Mi úgy v éljü k reális igény, m elynek ki nem elégítése le h etetlen n é ten n é a szükséges és elk erü lh etetlen a n y a ­ gi és szellem i koncentrációt. Mi hiszünk abban, hogy a m ezőgazdasági term előszövetkezetek segéd- és m ellék ­ üzem ágainak kifejlesztése sok m indenben segít. I tt azon b an csak az, kevés lesz! El k ellene kicsiben kezdeni néhány m ás település előkészítését a későbbi fejlesz­ tésekre. A teljesség igénye nélkül felsorolunk n éh á n y at a leg in k áb b m egfelelőnek lá tszóak közül: Já n k m ajlis, Kölese, S zatm árcseke, Tiszabecs, G acsály vagy Rozsály stb. M egjegyezzük, hogy ezek a tá v la ti településfejlesztési elképzelésekben is m in t alsófokú központok szerepelnek.)

25

íg y nem kellene elvándorolnia a felnövő fiatalo k igen jelen tő s hány ad án ak . N a­ gyon sok lány, de az asszonyok közül is igen sokan lakhelyükön, vagy ahhoz közel ta ­ lá lh a tn á n a k m u n k át. A nagyobb helyeken óvoda építése és a gyerm ek elhelyezése, s az asszonyok m u n k á b a á llása is könnyebb lenne. N em m illiárdos befektetések rő l ábrándozunk. Csak a fejlődés m ag ján ak elü lte té­ sét k ív án ju k . S m int a z t annyiszor bebizonyítottuk m ár, m ajd gondozzuk s biztosítani fogjuk, hogy az fává nőjék. Jó volna, h a ezt a szándékot az új tö rv én y ek a d ta leh ető ­ ségekkel élve a v állalato k és szövetkezetek kooperációja m inél előbb a m egvalósulás ú tjá ra terelné.

M arg itlay Je n ő : Szövő nő.

26

FORGÁCS ANDRÁS:

A fehérgyarm ati járás kedvezőtlen adottságú m ezőgazdasági termelőszövetkezetei A fehérg y arm ati já rá s hazánk szívétől, B udapesttől leg távolabb lévő, 691,77 k m ’ terü letű , 46 980 főt m agába foglaló közigazgatási terü let. A já rá s 120 172 k h össz-terülctén ek 75% -án m ezőgazdasági term előszövetkezetek gazdálkodnak, am elyekben az összkeresök 62"/0-a dolgozik. A tsz-ek fő jövedelm i fo rrása az alm aterm esztés és az állatten y észtés. Az á lla ttenyésztésben főleg a szarv asm arh a- és a ju htenyésztés feltételei kedvezőbbek. F e n ­ tiek m ellett az áru te rm elé s jelentős részét az őszi búza, apró m ag v ak , cu k o rrép a és n ap raforgó term elése képezi. A feh é rg y a rm a ti já rá s S zabolcs-S zatm ár m egye egyik ará n y lag legkedvezőtlenebb term észeti és közgazdasági adottságú, m ezőgazdasági jellegű já rá sa . T alaja küzépkötött, savanyú, m észben szegény. V ízben gazdag, de a talajo k rossz vízgazdálkodása m ia tt az ún. „perc” ta la j a la k u lt ki. F en tiek et m ég befolyásolja a kedvezőtlen idő­ já rá s ; á ltaláb a n a tavasz csapadékos, a n y á r száraz, aszály ra hajlam os. A sok csapadék, a belvíz az aszállyal váltakozva sú jtja a term előszövetkezetek gazdálkodását. A közgazdasági tényezők szintén kedvezőtlenek. A 48 község közül 8 községet érin t n o rm ál n yom távú vasútvonal. A tsz-ek többségének 15—35 k m táv o lság ra k ell szállí­ ta n ia érték esítésre k erü lő áru it, vagy beszerzendő ip ari anyagait. K özúti h áló zata k i­ épült, de nagy része fe lú jítá st igényel. Felvevő piac távol van. A zöldségfélék jelentős részét a nyíregyházi konzervgyár v ásáro lja fel (a nyíregyházi, illetv e porcsalm ai üzem ­ be szállítással), m ely 75—110, illetve 20—25 km -es szállítást igényel. A já rá s tsz-einek m egszilárdítását, konszolidálását o b jek tív és szu b jek tív okok m ellett a fenti, sajátosan kedvezőtlen körü lm én y ek jelen tő s m érték b en nehezítették. I.

A kedvezőtlen adottságú tsz-ck gazdasági helyzete az ú j g azdaságirányítási ren d szer bevezetése előtt A m ezőgazdaság szocialista átszervezésének m ár az első évében m egm u tatk o zo tt a já rá s term előszövetkezeteinek nagym érvű differenciáltsága. A gazdálkodás objektív adottságai szem pontjából h áro m fö ldrajzilag is e lh atá ro lh ató — tájegységre osztható a já rá s területe. Szam osm enti, T iszaháti és E rdő h áti te rü let, m elyek közül az első a legjobb, az utóbbi a legrosszabb adottságú te rü let. A gazdálkodási k ö rü lm én y ek k ü ­ lönbözőségéből ered elsősorban a term előszövetkezetek gazdasági eredm ényessége k ö ­ zötti különbség. E zt bizonyítja, hogy m á r 1960-ban — az átszervezés első évében — a já rá s term előszövetkezeteinek 40,1%-a, fö ld terü letü k n ek pedig a 45,6%-a ta rto zo tt a gyenge tsz-ek k ateg ó riájáb a. 27

A tsz-ck főbb gazdasági m u tató i a já rá si átlaghoz viszonyítva (1962. évben):

M e g n e v e z é s

Já rá si átlag

G yenge tsz-ek G yenge tsz-ek átlag a az ossz % -b an

1 k h -ra ju tó halm ozott term . érték

3 288

3 252

98,9

1 dolgozó ta g ra jutó halm ozott term . értek

26 051

18 785

72,1

1 szántóegységre ju tó szöv. b ru ttó jövedelem

1 632

936

57,3

1 dolgozó ta g ra ju tó részesedés

9 637

5 666

58,7

1 szántóegységre ju tó gazd. eredm ény

1 564

800

51,2

i = a rég i — c se n g e ri j á r á s m e g sz ű n é se elő tti — j á r á s a d a ta i, a tsz -e k m é rle g e in e k já r á s i össze­ s ítő je a la p já n .

A gyenge term őképességű te rü lete k en gazdálkodó term előszövetkezetek m egkülön­ b ö ztetett állam i tám o g atását az ezeken a te rü lete k en te rm e lt term ék ek irán ti tá rs a ­ dalm i igény és az itt élő em berek életszínvonala indokolja.

A gyenge tsz-ek állam i tám ogatása* (1960—1967.) (1000 FL-banl É v e k Megnevezés

1960— 1962-ig

K özponti

1963

1964

1965

1966

12 570

5 226

3 707

2 377

4 200

488

7 825

3 281

6 859 Dotáció

1967

16 000

s = T sz -e k m é rle g e in e k já r á s i ö sszesítő je a la p já n .

T erm előszövetkezeteink a fenti tám ogatás nélkül nem lettek volna képesek a te r ­ m elést év enként m egism ételni, m ég azonos szinten sem. Egyes m u tató k v onatkozásá­ b an a tám ogatás eredm ényeként csökkent a gyenge és a já rá si összes tsz átlag a közti különbség.

23

A já rá si állag és a gyenge tsz-ek átlaga közötti különbség a la k u lá sa 3

M e g n e v e z é s

1 dolgozó ta g ra jutó halm ozott term elési érték

K ülönbség a járási átl. ja v á ra (Ft-ban) 1962

1966

F l-b a n

°,„-ban

7266

3138

4128

55,5

690

496

200

28,8

3071

1943

1128

36,8

1 dolgozó ta g ra jutó részesedés 1 szántóegységre jutó szöv. b ru ttó jövedelem

K ülönbség csökkenése

a = T sz-ek m érleg eib ő l n y e r t a d a to k a la p já n .

A vizsgált időszakban — 1960-tól 1968-ig — sokat válto ztak az átszervezésből e re ­ dő tényezők, csökkent negatív hatásuk. Ja v u lt a vezetés, irányítás, a ta g ság n ak a közös­ höz való viszonya, a nagyüzem i szem léleti mód. G azdaságilag a term előszövetkezetek m egerősödtek, növekedett a te l nem osztható szövetkezeti vagyon, ja v u lt az eszközellátottság. A m ezőgazdaság szocialista átszervezésétől az új gazdaságirányítási rendszer b e­ vezetéséig te rjed ő időszakban a m egkülönböztetett állam i tám ogatás ren d szere a sok pozitív vonás ellenére sem biztosította m egtelelően a kedvezőtlen ad o ttság ú term előszövetkezetek m egszilárdítását, a kedvezőtlen helyzetük m egszüntetéséi. A fen tieket bizonyítja az A grárgazdasági K utató Intézet v izsg álatain ak eredm énye is. (N éhányat a m egállapított tényezők közül.)' a) A dotáció m é rté k é t a tsz éves terve a la p já n h atáro ztá k meg. A te rv e k egy része nem k e rü lt alapos vizsgálatra, s így a dotációs összeg a valóságos szü k ­ séglettel — az esetek egy részében — nem volt arányos. b) A ju tta to tt dotáció nem kapcsolódott a gazdálkodás jav ításáh o z, a nagyüzem i szervezet erősítéséhez. A dotáció nem a term elés függvényeként, hanem a gyengeségéért volt folyósítva. c) A tám ogatás nem választotta el a tárgyév gazdálkodását segítő és az előző év veszteségét rendező dotációt. Á ltaláb an m ellőzve volt a gazdálkodás alapos k ritik á ja . d) A tsz-ek kijelölésénél és a dotáció folyósításánál nem volt különbség téve az objektív és szubjektív okok m iatt gazdaságilag meg nem erősödött te rm e ­ lőszövetkezetek között. e) A term előszövetkezeteket egy évre jelölték ki és a tám o g atást egy évre ítélték oda részükre, ennek folytán nem volt biztosítva a m egszilárdítás, a dotált tsz-ek köre pedig gy ak ran változott. Ez időszakban a m egkülönböztetett állam i tám ogatási rendszer — a fenti negatív vonásai folytán — és az érvényben lévő jövedelem elvonás, a m ezőgazdasági felv á sár­ lási ársz in t és m ás tényezők együttes hatása következtében a term előszövetkezetek je ­ lentős részében több esetben még az egyszerű ú jraterm elés feltételeit sem biztosította. * * “ A g rá rg a z d a sá g i K u ta tó In té z e t „A m e g k ü lö n b ö z te te tt á lla m i tá m o g a tá s ra sz o ru ló tsz -e k h e ly ­ zete és p e rs p e k tív á i. B u d a p e s t. HM

A fen tiek et igazolja az a körülm ény, hogy 1960-tól az új g azdaságirányítási re n d ­ szer bevezetéséig eltelt 8 évben a 34 tsz közül csak 6 tsz zá rt m in d en évben nyereség­ gel, 28 tsz (az összes tsz 82,3%-a) egy, vagy több évben veszteséges volt. Erdei F eren c­ nek az országos helyzetről „A m ezőgazdasági tsz-ek d ifferen ciáltság a” cím ű ta n u lm á ­ n y ában ezt írta : „A m eg állap íth ató tendencia a z t m u ta tja , hogy az eddigi utakon nem érh ető el gyökeres változás.”'

A kedvezőtlen adottságú term előszövetkezetek helyzetének alak u lása az ú j g azdaságirányítási rendszerben" A kedvezőtlen adottságú term előszövetkezetek gazdasági m egszilárdítása, gyor­ sabb ütem ű gazdasági fejlődése hatékonyabb állam i tám ogatási ren d szert igényel, mely 1968. ja n u á r 1-el kezdődően bevezetésre is k erü lt. A 20 B 1967. PM.—MÉM. szám ú u ta ­ sítás alap já n a M egyei T anács V égrehajtó B izottsága a já rá s 48 term előszövetkezetéből 28-at sorolt a kedvezőtlen adottság ú tsz-ek k ateg ó riájáb a. Az elm ú lt három év a la tt a term előszövetkezetek egyesülése folytán a já rá s tsz-ein ek szám a 39-re, a kedvezőtlen ad ottságúaké pedig 24-re csökkent. Az 1970-es szamosközi árvíz m ia tt az új m egk ü lö n b ö ztetett állam i tám ogatás h a tá ­ sát csak az 1968, és 1969. évi gazdálkodás a la p já n tu d ju k reálisan érték eln i.

Az ú j besorolás alap já n a kedvezőtlen ad o ttság ú tsz-ek ará n y a az aláb b iak szerint a la k u lt*7 (1970. X II. 31.)

M e g n e v e z é s

T sz-ek szám a

Já rá s i ossz.

K edvezőtlen tsz-ek

K edvezőtlen a jár. ossz. % -b an

39

24

61,5

T sz-tagság (fő)

12 257

7 298

59,5

F ö ld terü let (kh)

90 693

61 455

57,8

Á llatállom ány (szám osállat)

12 722

8 195

64,4

4 906

2 901

5.6,0

G yüm ölcsterület (kh)

6 = A K ö zg az d aság i sz e m le 1968. 11. sz á m á b a n . e = A je le n le g i — a v o lt e se n g e ri já r á s b ó l a fe h é r g y a rm a ti já rá s h o z c s a to lt te rü le tte l n ö v e lt — já r á s a d a ta i. 7 = T sz -e k m é r le g a d a ta in a k ö ssz e síté se a la p já n .

V ilágosabban látszik a já rá s kedvezőtlen helyzete, ha a megyei és az országos arán y h o z viszonyítjuk. (1969-es ad ato k alapján.)

K edvezőtlen adottságú tsz-ek az összes sz áz alé k áb a n :

M e g n e v e z é s T sz-ek szám a T erm ő terü let Tagok szám a

járási 61,5 63.4 59,5

m egyei8 45,5 47.7 47,8

s = A ts z -e k fő b b g azd aság i m u ta tó i. S z.-Sz. m -i so k sz. 1245—1256: 94/70. 9 = N eg y ed év es sta tis z tik a i k ö z le m é n y e k . M e zőgazdasági a d a to k . 1910. K SH .

országos'1 37,8 35,1 30,1 B u d a p e st.

Az új m egkülönböztetett állam i tám ogatási rendszer, az új term előszövetkezeti alapszabály, a felvásárlási á ra k növelése, a földtörvény, a m ezőgazdasági dolgozók helyzetét ja v ító szociálpolitikai intézkedések és az új g azdaságirányítási ren d szer m ás ösztönzőinek együttes h atása kedvezőbb helyzetet te re m te tt já rá su n k term előszövetke­ zeteinek gazdálkodásában.

II. A kedvezőtlen adottságú tsz-ek gazdálko d ásán ak jellem zői, fejlődésük tendenciái 1.

Az új tám ogatási rendszer kedvezőbben h a to tt a kedvezőtlen ad o ttság ú tsz-ek gaz­ d álkodására, term elési színvonaluk ja v u lására. 1966 évhez (az előző öl év legjobb gazdasági évéhez) viszonyítva az 1 kh szántóra ju tó halm ozott term elési érték 28,2%-kal, 1 dolgozó ta g ra vetítve pedig 41,3% -kal növekedett. 1966-ban 22 term előszövetkezet 21 276 mFl veszteséggel zárt, 1969-ben ez lecsök­ k en t 2 term előszövetkezetre és 1385 m F t veszteségre.

2.

A gazdálkodás jav u lásáv al összhangban növekedett a term előszövetkezeti tagok részesedése is. Egy dolgozó ta g ra ju tó részesedés 1966-ban 7526 Ft, 1969-ben pedig 11 984 Ft, vagyis 4458 F t-ta l (59,2° o-kal) növekedett.

3.

Jelen tő s m értékben ja v u lt a tsz-tagoknak a közös m u n k áb an való részvétele. A le ­ dolgozott összes m unk an ap o k szám a 1969-ben 1968-hoz viszonyítva 3,6"jj-kal, a tsztagok szám a pedig 573 fővel. 85% -kal növekedett. 1966-ban egy tsz-tag átlagosan 141, 1968-ban 199 m u n k an ap o t dolgozott, mely 41,2% -kal több nap, m int az 1966. évi ledolgozott napok száma.

4.

N övekedett a m elléküzem ági, ipari és ép ítőipari tevékenység. Ezek n ettó árbevétele 1969-ben 15 216 m F t volt. 6218 m F t-la l több, m int 1968-ban, am i 187,9%-os n öve­ ked ésnek felel meg. A zonban ez a/, összes nettó árb ev ételn ek még csupán a 7,8" 0-át teszi ki. 5.

Az állóeszköz 1969-ben 1968-hoz viszonyítva 20 435 m F t-tal, (7,4%-kal) növekedett. Az 1969. évben b eru h á zo tt eszközök érté k én e k nagyobb részét, 82,8% -át az építési b eru h ázás adta, m elyre a központi tám o g atás ad o tt elsősorban ösztönzést. A gépi beruházáson belül a kom bájnok és a tehergépkocsik szám ának növekedése 31

volt jelentős. Já rá si összesenben — 1966-hoz viszonyítva — a kom b ájn o k száma 4 d b -ró l 76 d b -ra, a tehergépkocsik szám a pedig 27 d b -ró l 111 d b -ra növekedett. 6.

Az árb e v éte l 1969-ben — 1968-hoz viszonyítva — 21 958'm F t-ta l növekedett. Ezen belü l: a növényterm esztésben 6050 m F t-ta l csökkent, az állattenyésztésben pedig 8795, m F t-ta l növekedett. T eh á t az állatten y észtési és a m elléktevékenységi á rb e ­ vétel a rá n y a növekedett a növényterm esztés rovására.

7.

Jelen tő s m érv ű a tiszta vagyon, s azon belül a különböző alap o k növekedése. (1969. évi az 1968-hoz viszonyítva.)

a tiszta vagyon: állóeszközalap: forg ó alap : biztonsági a la p : 8.

-

1000 F t-b a n

% -b an :

+ 23 935 - f 14 128 -f- 3 669 - f 6 190

-f- 10,7 + 15,1 -j- 6,4 + 32,7

A kedvezőtlen adottságú term előszövetkezetek — a fejlődés ellenére — m ég m in ­ dig nem rendelkeznek azokkal a gazdasági lehetőségekkel, m elyek szükségesek a bővített újraterm elésh ez, a gyenge adottságok o k ain ak felszám olásához és a m eg­ kívánt, a szükséges fejlődési ütem hez. a) Még m indig alacsony a term elési és a gazdálkodási színvonal, kevés a hozam és m agas a költségszint e term előszövetkezetekben.

1 k h te rm ő te rü le tre ju tó halm ozott term elési érté k átlag o san : — a já rá s tsz-eiben — a já rá s jó és közepes tsz-eiben — a m egye kedvezőtlen ad o ttság ú tsz-eiben

1029 F t-ta l 2810 F t-tal 1493 F t-tal

1 kh te rm ő te rü le tre ju tó nettó árb ev étel á tla g a : — a já rá s tsz-eib en átlagosan — a jó és közepes tsz-eiben — a m egye kedvezőtlen ad o ttság ú tsz-eiben

915 F t-tal 2483 F t-tal 1405 F t-tal

1 k h te rm ő te rü le tre ju tó hozam : — a já rá s tsz-eiben átlagosan 1904 F t-tal — a já rá s jó és közepes tsz-eiben 2454 F t-ta l v olt több — 1969-ben — m in t a já rá s kedvezőtlen ad o ttság ú term előszövetkezeteiben átlagosan. 1 1 dolgozó ta g ra v etítv e :

— — — —

a a a a

halm ozott term . érté k : n ettó árb e v éte l: részesedés: szövetkezeti b ru ttó jöv.

a já rá s tsz-eiben á tla g o sa n : 12 169 17 590 5 601 8 896

F t-ta l F t-ta l F t-ta l F t-ta l

a m egye kedvezőtlen ad o ttság ú tsz -e ib e n : 7 004 4 698 1 812 7 597

F t-ta l F t-ta l F t-ta l F t-ta l

m agasabb, m in t a já rá s kedvezőtlen ad o ttság ú m ezőgazdasági term előszövetkezeteiben átlagosan. 32

b) Az eszközellátottság a fejlődés ellenére sem kielégítő. A b eru h á zásra fo rd íth ató szűkös sa já t erő nem csak hogy nem bizto síto tta a fejlesztés pénzügyi fedezetét, hanem m ég az állam i tám o g atás igénybevételét is k o rláto zta. Az 1028 1967. (IX. 8.) K orm . sz. h a tá ro z a tb a n bizto síto tt b eru h ázási tá m o g atás­ hoz szükséges 30—50%-os sa já t erővel sem rendelkeztek. M a m éginkább többen nem rendelkeznek az 1045/1970. (XII. 13.) K orm . sz. h a tá ­ ro zat a la p já n bizto síto tt beruházáshoz szükséges 50—70%-os s a já t erővel. A m eglévő ép ü letb eruházások korszerűtlenek, elavultak. A gépek elh aszn áltság a 50—70%-os. A nya­ gi fedezetük h iá n y áb a n a kedvezőtlen adottságok m érséklésére sem tu d ta k in tézk ed ése­ k et ten n i. L ényeges fejlődés nem volt a vízrendezés, a ta lajv éd elem és ta la jja v ítá s te ­ rü letén sem. F en ti gondokat növeli a já rá sb a n folyó term elés sajátosságából adódó m agas esz­ közigényesség: gyüm ölcstelepítés, állattenyésztés, rossz ta la j- és útviszonyok, nagy t á ­ volságra történő szállítás stb. c) Fokozódott a kedvezőtlen ado ttság ú tsz-ek eladósodása. Ezt legjobban m u ta tja a b eruházási hitel volum enének alakulása. A beru h ázási h ite l a la k u lá sa 10 (1900—19C9.) K ed v e­ zőtlen Evek

T örlesztendő h itel megoszl.

JÓ és közepes

E b b ő i

hitel 1000 F tban

ez 1966 évinek a % -b an

hitel 1000 F t-b a n

ez 1960 évinek a % -b an

ö sszes

ked v ező t­ len

jó és közepes

1960 1907 1908 1909

16 529 22 983 25 217 28 910

100,0 139,0 152,2 174,9

24 793 18 658 10 095 10 080

100,0 75,1 40,7 40,6

100,0 100,0 100,0 100,0

44,0 55,2 71,3 74,2

56,0 44,8 28,7 25,8

ö s s z .:

93 639

—

63 627

—

100,0

59,5

40,5

io «

T s z -e k m érlegelnek összesítői alapján.

A fentiekből m egállapítható, hogy 1900-tól 1969-ig a kedvezőtlen ad o ttság ú te rm e ­ lőszövetkezetek részéről törlesztendő beruházási hitel 74,9% -kal növekedett, a jó - és közepes adottságú tsz-ek é pedig 59,4% -kal csökkent.

III. A kedvezőtlen adottságú tsz-ek fejlesztésének lehetőségei E tsz-ek fejlesztése, kedvezőtlen ad o ttság u k m egszüntetése feltéte lein ek vizsgálata központi fe la d a ttá vált. Ezt m u ta tjá k e kérd ésb en fo ly ta to tt széles k ö rű vizsgálatok,”

A g rá rg a z d a sá g i K u ta tó In té z e t. A m e g k ü lö n b ö z te te tt á lla m i tá m o g a tá s ra sz o ru ló ts z -e k h e ly ­ z e te e s p e rs p e k tív á t. B u d a p e st, 1969. 15 — A z M SZM P KB G a z d a sá g p o litik a i o s z tá ly a m e lle tt m ű k ö d ő T e rU le tíe jle sz té si A g rá r S z a k b i­ z o ttsá g 1—1-es sz. ta n u lm á n y a i. B u d a p e st, 1969.

k észített tan u lm án y o k ." Az eddigi intézkedésele (főleg a 20/B/1967. PM —MÉM. sz. együttes utasítása) h atásá n ak elem zése gazdag ta p asz talato k a t adott, segített a 48 1970. (XII. 24.) PM —MÉM. sz. együttes ren d elet á lta l bizto síto tt tám ogatási ren d szer k id o l­ gozásában. A differenciálódás csökkentésére jelentős h atással van a földadóról szóló 38 1970. (X. 17.) Korm . rendelet, mely a kedvezőtlen ad o ttság ú tsz-ek részére (ahol az egy k h -ra ju tó ara n y k o ro n a -é rté k 8 a la tt van) adóm entességet biztosít. Az eddigi ta p asz talato k és a jelenlegi helyzet ism ertetésében lá tn u n k kell, hogy jelen tősebb fejlődés eléréséhez hosszabb időre van szükségünk. A teljesség igénye nélkül az aláb b iak b an — az általán o s elvek m ellett — a já rá s sajátos helyzetéből kiin d u lv a — egy p á r gondolatot k ívánok felvetni to v áb b i elő re­ h aladásunk feltételeiről. Dr. C sizm adia E rnő „A term észeti erőforrásokb an szűkös ag rá rte rü le te k fejlesztési irán y elv ei”13 c. tan u lm á n y áb a n le írt m egoldások közül: — a m űvelési ág és egyéb ésszerű változások a m ezőgazdasági te rü le te n belül. — a m eliorációs beavatkozások m ódszerének alk alm azása vezet legnagyobb ered ­ m ényre a feh érg y arm ati járásb an . A fejlesztés fo rrá sa és a m egoldás m ódja szem pontjából négy te rü le te t lehetne m egjelölni: 1. A tsz belső lehetőségeinek jobb kihasználása. 2. Más tsz-szel, vagy gazdasági szervvel való kooperációs tevékenységben lévő le­ hetőségek. 3. K özponti kedvezm ények á ltal n y ú jto tt lehetőségek. 4. Á ltalános területfejlesztés. 1.

A tsz-ek belső lehetőségei: a) A vezetés és irán y ítás további jav ítása, belső lehetőségek feltárása. K orszerű agrotechnikai eljáráso k alkalm azása. b) A term elési szerkezetet jobban igazítani a tsz ad ottságaihoz (talajviszonyok, m unkaerőhelyzet stb.), az á r- és piaci viszonyokhoz. Já rá su n k b a n figyelem m el az állattenyésztésre, különösen a szarv asm arh a- és ju h ten y észtésre, s ennek m egfelelően a tak arm án y term esztésre. c) A belső gazdasági, term elési feltételek, a piaci lehetőségek és a m unkaerőhelyzet összhangjának m egfelelően ésszerűen fejleszteni, bővíteni kell a m ellék ­ üzem ági tevékenységet. d) A h áz tá ji gazdaság lehetőségeinek kihasználása, a közös gazdasággal összhang­ ban történő fejlesztése nagy jelentőséggel bír. A h áz tá ji állatten y észtés fejlesz­ tése, áru te rm elé s segítése, a közös gazdaságon k eresztü l való értékesítése, a közös részéről végzendő szolgáltatás jó kiegészítője a közös gazdaság fejlesz­ tésének.

2.

A tsz-ek közötti intenzívebb gazdasági kapcsolatokban jelentős tartalékok v a n n a k : a) Szűkös sa já t beruházási forrásból eredő gondokat csökkenteni le h e t b eru h á zá­

í3

34

— A 12. p o n t sz e rin ti sz a k b iz o ttsá g n e v é b e n k ia d o tt 4. sz. ta n u lm á n y . B u d a p e st, 1909.

sok közös kivitelezésével. Ezt nagyon körültekintő en , a p ersp ek tiv ik u s fejlesztés fő irán y a in ak és elveinek figyelem bevételével. b) Egyes üzem ágak, kisegítő gazdaságok közös üzem eltetése is le h et a fejlesztés egyik m ódja. Főleg olyan üzem ágaké, m elyek m egvalósítása, m űködtetése n a ­ gyobb pénzeszközt igényel, üzem eltetése az egy tsz lehetőségeit tú lszárn y alja. c) V ízrendezés, ta la jja v ítá s, öntözőtelepek k ia la k ítá sa társu láso s alap o n k ö n n y eb ­ ben, teherm en teseb b en m egvalósítható. d) A m ennyiben m inden — objektív és szubjektív — feltétel biztosított, úgy az egyesülés is le h et a m egszilárdítás feltétele. 3,

A kedvezőtlen adottságú tsz-ek fejlesztésének fő és alapvető fe ltétele az állam m eg különböztetett támogatása, m ely abból következik, hogy e te rü lete k en a gaz­ dasági elm arad o ttság fő oka a term észeti erőforrások szűkösség.e Az állam i tám o g atásn ak olyan m érvűnek kell lennie, hogy az biztosítsa: — az elhaszn ált term előeszközök pótlását, — a term elés népgazdaságilag is indokolt fejlesztését, — a tá rsad alm ilag indokolt szem élyes jövedelm et. a) Az állam i tám o g atás árkiegészitési fo rm á ja a já rá sb a n jól bev ált, m egfelelően ösztönöz a term elés növelésére. A kedvezőtlen adottság ú term előszövetkezetek m egnyugvással v ették a 48 1970. (XII. 24.) PM —MÉM. sz. együttes utasítását, m ely a fenti igények kielégítését k ív á n ja biztosítani. Az u ta sítá s szerin t n y ú jth a tó m egk ü lö n b ö ztetett tám o g atás feltételénél (a h aszn álatb an lévő szán tó terü let h o ld an k én ti átlagos k át. tiszta jövedelm e a 8 aran y k o ro n át, a dolgozók átlagjövedelm e a 18 000 F t-o t nem h a ­ la d ja meg) szükségesnek látszik m egvizsgálni a tsz általán o s helyzetét. U gyanis van olyan tsz, ahol az átlagos kát. tiszta jövedelem a 6 a ra n y k o ro n á n alu l van és a dolgozók jövedelm e m eg h alad ta a 18 000 F t-ot, m e rt jól h aszn á lták ki a tsz belső adottságait, lehetőségeit. V iszont a belső lehetőségek kim erü lő b en v an n ak és nem hogy a fejlesztést, de az eddigi szintet sem fogják tu d n i a jövőben t a r ­ tan i, ezért ezen tsz -e k tá m o g atását indokoltnak ta rtju k . b) Több term előszövetkezetnél az árkiegészítés egyedül nem bizto sítja a szükséges feltételeket. E zért helyes — a PM —MÉM. sz. együttes u ta sítá s alap já n — az á rkiegészítést a jövedelem kiegészítés állam i tám ogatás fo rm á já v al kom binálni. c) E tsz-ekben gyenge az eszközellátottság. Az 1045/1970. (XII. 13.) Korm . sz. h a ­ tá ro zata alap já n biztosított beruházási tám ogatás sem elégséges a szükséges eszközellátottság szintjének k ialakításához, illetve folyam atos fenntartásához. Ezt bizonyítja a m eglévő állóeszközök 50—70q o-os elh aszn állság i foka, a te r ­ m előszövetkezetek fejlesztési a la p já n a k 3—4 évre való lekötöttsége és a b e ru ­ házási h itelek versenyeztetése. A kedvező hitelek folyósítása m ellett a szövet­ kezetek kom plexebb fejlesztését, m eg szilárd ítását biztosító tám o g atást kellene biztosítani. K ülön kellene m egkülönböztetett tám o g atást n y ú jta n i a kedvezőtlen adottság okainak m egszüntetését biztosító beruházásokhoz. d) A fentieken tú l to v á b b ra is helyes a differen ciált jövedelem elvonás pl. a fö ld ­ adó m entesítés és a népgazdasági érdekeket, gazdaságpolitikai célokat szolgáló tám ogatási m ódok további fenntartása. Ezen belül já rá su n k sajáto s helyzete, adottsága is igényli az állattenyésztés fejlesztését szolgáló állam i tám ogatást.

35

4.

A kedvezőtlen adottságú te rm előszövetkezetek fejlesztéséhez, megszilárdításához kapcsolódik az egész járás általános fejlődése. Jelen leg közel 2800 fő e ljá r a já rá s ­ ból m áshova dolgozni, s több m in t 3600 fő foglalk o ztatását elsősorban ip a rfejlesz­ téssel leh etn e biztosítani. Já rá su n k te rü leté n 1544 fő dolgozik ip arb an , a kereső lakosság csupán 7,6%-a. A m eglévő üzem ek bővítése m e lle tt m ind sürgetőbben vetődik fel a já rá s m ezőgazdasági jellegének m egfelelő ip a r létesítése, m ely a fog­ lalkoztatottsági gondok m egoldása m ellett felvevő piacot is je len ten e a m ezőgazdasági áru k n ak , így te h á t a fen tiek közvetetten és közvetlen is kapcsolódnak a k ed v e­ zőtlen ado ttság ú term előszövetkezetek fejlesztéséhez.

A feh é rg y a rm a ti „ ú t”, 1970. m áju s 20. — Szilágyi S ándor g rafik ája.

KOPKA JÁNOS:

Szamosköz krónikájához Egy év te lt el m indössze azóta, s m á r a trag éd ia egyik sz em tan ú ján ak és k ró n ik á ­ sának is történelem , am i akkor volt, s am i azóta történ t. M in th a m ost lenne, úgy em lékszem a rádió reggeli k ró n ik á já n a k első k ia d á sá ra ' „A S zabolcs-Szatm ár m egyei G arbóié és K ishódos községeknél a víz á ttö rte a gátat...” 1970. m áju s 14., öt óra h arm incnégy perc. In d u lt ki a szerkesztőségi kocsi. Páll Géza és Elek Emil m u n k a társa im hozták bs d élu tán a nyom dába az árvízi tudósítást, am elyből ím e néhány sor: „ . .. Szinte egyszerre tá m ad o tt a három folyó, a Tisza, a T ú r és a Szam os m ájus 14-én. A folyóm enti szatm ári kis községek lakói 13-án este békésen té rte k nyugovóra, de éjfél u tán m á r sok százan ásóval, la p áttal, hom okzsákokkal fel fegyverezve ro h an tak a legveszélyeztetettebb g átak ra. Tiszabecs és U szka k e rü lt kom oly veszélybe a Tisza m entén, a ház nagyságú szökő­ á rra l g átat törő T ú r pedig G arbolcot ára szto tta el ren d k ív ü l sebesen áradó h atalm as víztöm eggel. D élben a Szam os is tám adott. Több m in t 8 órás árvízi rip o rtu n k ró l h az a­ térőben m á r C sengém éi és K om lódtótfalunál le zá rt útszakasz fogadott benn ü n k et. E m berm agasságú hullám ok u ra ltá k a terep et, s F ehérg y arm ato n , V ásárosnam ényon át te h ettü k meg a haza vezető utat. M ár V ásárosnam énynál elkezdődik az összefüggő, h atalm as víztükör, am ely egy kisebb B alato n ra em lékeztet. Ahogy közeledünk ú tu n k első állom ásához, Tiszabecshez, úgy sűrűsödött az országúti forgalom. D öm perek, tehergépkocsik, autóbuszok, m entőautók hangyabolyként igyekeztek a gátszakadással fenyegető folyam szakaszhoz. Kölesén találk o ztu n k az első árv íz k áro su ltak k al. A m űvelődési h ázb an k a p ta k helyet, az u d v aron h atalm as kondérokban főzték az otthonukból k ik ö ltö zte te tt feln ő ttek n ek és gyerekeknek az e b é d e t.. És m ásnap ú jra : „ . . . Zuhogó esőben ereszkedtek le 11 óra 30 p erck o r az első h elik o p terek Csenger h atáráb a n . Innen irán y íto ttá k őket P orcsalm a térségébe, ahol a legelőn létesítettek h elikopterállom ást. Több száz helyi lakos, h atalm as tehergépkocsisor állt itt k észen lét­ ben, s volt ta n ú ja az első helik o p ter visszaérkezésének a vízgyűrűbe zárt Szam osbecsről. S o rra érkeztek a többi helikopterek is, Csegöldről, N agygécről, 18—20 em berrel a fedélzetükön. D élután a m agyar katonai gépek m ellé m egérkeztek a szovjet k atonai h elikopterek is. D élután m ár tizennyolc légi m entő szállíto tta a b en tre k ed t lakosságot biztonságos helyre. A légi m entéssel egvidőben a k ato n ai m űszaki alak u lato k m otor- és evezős csóna­ kok k al kö zelítették m eg a víztől elzá rt em bereket. D élu tán — vasúton — m egérkeztek 37

a k étéltű já rm ű v e k is, hogy nagyobb erővel lássan ak a vízi úton is a m entési m u n ­ kákhoz .. J o li az első vasárnap. H am m el József kollégám m al já rtu k a vidéket, am ely leírh atatlan u l szom orú volt. M enekült, k ite le p íte tt M átészalkától felfelé m in d en ü tt. És víz, am eddig cllát a szem. A vízben a házak, az értékek, az utak, a fák, az em b er m indene, környezete. De az em ber nem a d ta fel. E rről a napról á llja n a k itt e sorok. „A k isa ri híd n ál a nyíregyházi já rá s m unkásőrei m entenek. F árad ta k , boro stásak és sárosak. A nyírbogdanyiak — elsősorban az üzem ből — 25-en jöttek. C sütörtök este tízkor volt a riadó, az tá n M átészalka, F ehérgyarm at, kem ény m u n k a a v asú ti töltésnél és ren d fen n ta rtó szolgálat. Szom baton reggel O lcsvaapáti és Ilk, s m ost a k isa ri híd. O lcsvaapátinál erőszakos k iü ríté st k ellett alkalm azni. K önyörögtek n éh án y idősebb em b ern ek: értsék meg, egy fel óra m úlva átszakad a gát! „Aki e rre sem m ent, m eg­ fogtuk és vittü k ." D erékig, m ajd nyakig érő vízben. Laczi M ihály m unkásőr, a gávai tsz ta g ja m ost a szovjet és m agyar k étéltű ek e l v á rja F eh érg y arm atró l. L ep ak o lják az em b ereket és felsegítik az o lt várakozó gépkocsikra, buszokra. — A család tu d ja , hol v an ? A válasz: „Csak ann y it tud, hogy az árvíznél. De hisz a többi m ár teljesen m indegy ,. „A félig m á r vízzel telt feh é rg y a rm a ti főutcán m u tatk o zik be egy döm peres, K ere­ kes B arna, a m iskolci 3-as AKÖV gépkocsivezetője. G yorsan fordul, m e rt kell a nyúlgáthoz a föld. — P énteken em berek et h o rd tu n k Csegöldről, szom baton h ó n aljig érő vízben v ittü k biztonságos hely re a v á sá rté rrő l a sz arv asm arh át, m a jd P en y ig ére m en tü n k ú jra em ­ berekért. — Hogy tud szállítani em b ert a döm per? — A zt m ondja, ebben a kicsinek látszó puttonyb an 30 em b er is elfér. — Hol a l­ szik? „A gépkocsiban. — Hol étkezik? „D élben a honvédség ad ételt. V an m ég egy kis pénzem , a z é rt kapok az egyetlen n yitva lévő boltban k o n zerv et.” •— Hogy m egy ki, ha F eh érg y arm ato t k iü rítik ? „Ha csak egym éteres a víz, kim egyek a d ö m p e rrel” — m ondja. De sajnos m agasabb. „A kkor helik o p terrel, vagy k é té ltű v e l.. . ” „A h atalm as k étéltű csak néhány p erc re áll le. P aran csn o k a, V lad im ír Petrovies Bucsok őrm ester készséggel válaszol. K ispaládnál kezdték a m entést, az tá n pénteken em b erek et m e n tettek B otpaládon, m ajd sertéseket és lo v ak at. H áro m n a p ja érkeztek. Négyen. Este jöttek, azonnal egész é jjel m entettek. — H ány em b ert? — Aki jött, m indenkit. K ét öregről beszél, ak ik nem a k a rtá k otthagyni h áz u k at a derékig érő vízben. So­ káig k érlelte őket a négy szovjet katona. N y ú jto tták n ek ik a k a rju k a t, s aztán mégis feljöttek. — N ekünk is nagyon fáj — m ondja V ladim ír P etro v ies — m e rt mi is tu d ju k , m it je len t ilyen körü lm én y ek közé k erülni. De az em ber a legfontosabb és álln ak itt még m ajd k ülönb házak is — m eg látják ..

Tíz n a p telt el a rád ió a m a v észterhes szam osközi h íre elhangzása óta. S a szó szoros értelm ében m egm ozdult az ország. Az erről szü letett aláb b i írás szereplői élő em berek. A tö rté n ete k igazak. 38

— „H add írja k még — szól a kolléga, ak i a fela ján láso k a t összegezi. M ondja, hogy fantasztikus, m ilyen halom p ap ír van az asztalán, de a terjed elem kicsi. Így az tá n a m illiók, a százezrek jö n n ek előbb, s k im a rad n ak a kicsiny összegek. Pedig a k ik ad ják , olyan nagy dolgot visznek véghez, m in t az üzem ek. I tt áll előttem a szolnoki lap huszadiki szám a. A vezércikk egy h atv an h á ro m esz­ tendős tsz-tag, S eller István bácsi leveléből idéz: „Tízcsaládos ap a vagyok, nekem m ár az életem ből nem sok le h et h átra , de ott, a Szam os m en tén gyerekek és fiatalo k is élnek. Mi lesz v e l ü k ...? A L enin Tsz vezetőségével száz fo rin to t Íra tta m fel, az idei h áz tá ji term ésből pedig egy m ázsa csöves k u k o ric á t ad o k b ajb a ju to tt e m b e rtá rsa im ­ nak . . . ” Egy öreg nyom dász fiatalos hévvel m o n d ta cl, hogy o ld o tták m eg az árvízi seg ít­ séget, hogy itth o n is m enjen a m unka. „K ét m űszakot v állalt h áro m em b er itth o n egy hétig, m íg a m ásik három oda van. A zután c s e ré lü n k .. . Egy zirci gyógyszerész az első nap okban je len tk ez ett a Szam os m ellé. Reggel b eü lt a kocsijába, s k o ra d élu tán m ár b ejö tt érdeklődni a szerkesztőségbe: hol van a legnagyobb szükség rá? Szomszédom , egy ta n á r azonnali behívói k a p o tt a legnehezebb órákban, s szó n é l­ kül m ent — azonnal, tudta, hogy hová. G yerekek m esélték, hogy az egész osztály le ­ m ondott a régen v á rt k irán d u lásró l — pedig m inden „lyukas" n ap nagy é rté k — s az a rra szán t huszonöt fo rin to k at a d tá k a k áro su ltak n ak . És g y ű jtik a ru h ák a t, a M ÉHnek a h ulladékot, hogy pénzt csin áljan a k abból is. És v á rjá k a k istestv érk ék et, ak ik et m ajd fel fognak öltöztetni és m e g m u ta tjá k nek ik a várost és o d aa d já k n ekik a leg ­ szebb já ték u k a t. Az O TP egyik ügyintézője hozott be egy levelecskét, csak n éh án y gépelt sort. A hiv atalo s levelekkel érk ezett P estről egy kis boríték b an és egy százforintos k ísé re té ­ ben. „Egy csepp a tengerben . . . Szívből küldöm és kérem a vezető k a rtá rs a t, hogy a m egfelelő helyre e lju tta tn i sz ív e sk e d je n . . . ” A láírás nincs. A zt m ondják, ak i küldte, nem k ere sh et többet h avi ezernél. R akam azi tsz-asszonyok szocialista b rig ád ja k ü ld te el ju ta lo m k é n t m egszerzett tízezer fo rin tját. A pesti R ozm aring Tsz tagsága lem on­ dott az ünnepi vacsoráról, elk ü ld te az á rá t Szabolcsba. Aki k ato n a volt, tu d ja, m it je le n t a n y írb áto ri h atárő rség k isk a to n á in ak aján d ék a, a százhatvan forintos h avi zsoldból száz. A lei a lb érletb en lakik, tu d ja , m it je le n th e t az egyik kőbányai m unkásasszony fe la já n lá sa : oda k é r egy gyereket, de „ha többen vannak, a te stv é re k et is szívesen v állalju k term észetesen ”. S n em k ell hangsúlyozni, m it je len t a nyíregyházi m ozijegyszedő nén ik száz, vagy kétszáz fo rin tja, s hogy m it jelent, am ikor a gum igyári m unkások rá lic itá lta k a röpg'yűlést indítványozók ja v a s­ la tára. P én tek en délelőtt b ejö tt k é t idős em ber, s m ind k ettő havi n y u g d íjá t a já n lo tta fel. D élután jö tt egy tizenegyéves kisfiú egy nyírségi faluból. „Ú jságíró bácsi, tessék elk í­ sérni engem az O TP-be, k éri az édesanyám . I tt van a tak arék k ö n y v ü n k k étezer fo rin t­ ról, tessék k iv é tetn i az árv íz k áro su lta k n ak belőle e g y e t. . . ” Ezt a családot hónapokkal ezelőtt éppen a m i la p u n k nyom án segítette m eg a társad alo m . És m ost? — k érd eztü k . A válasz: „V an sónk, szalonnánk, zsírunk a következő ro k k an tság i díjig.” Egy hete b eérkezett a csuklós nyolcas busz a T anácsköztársaság té rre tele u ta s­ sal, a k ik fárad ta n , m u n k a u tá n m entek haza. A forgalm ista beszólt, hogy elnézést, a b usznak azonnal az árvízhez kell m ennie. L eszállt azonnal m in d en k i — szótlanul. S m ilyen nagy a csalódása a n n a k a farm ern ad rág o s ifjú m űszakinak, a k i teg n ap bejött, hogy je len tk ez ett a g átra, de azt m ondták, v á rn ia kell, S m ilyen nagy volt egy m ásik kollégám m eglepődése, aki K isarb an találkozo tt k ét cin ik u sn ak vélt n y íreg y ­ házi főiskolással. „Ila lá tta d volna, hogy m en tettek ! B enn, a h áz ro m jai aló l hozták ki, am i érték. S nem is egyből!” 39

Em berség, Öntudat. Egy nagy em ber a m inap azt m ondta, nem le h et igaz em ber, ak i nem szereti a zenét. E példák m o n d a tjá k : nem leh et igaz em ber, ak i nem szereti az em bereket. S zerencsére kevés van ilyen. Sok, nagyon sok a S elier bácsi, s a pénzét kuporgató, m ajd rögtön feláldozó kisdiáit. S a szűk la k ásá t h arm in c em b ern ek felaján ló Bakos Lenke nem csak M átészalkán lakik. S nem csak egy olyan vezető ak ad , ak i sárosán, gum icsizm ában, álm atlan ság g al piros szem ekkel já rta és já r ja a veszélyben lévő fa l­ vakat. Eszem be ju t a m agány filozófiájának kávéházi „ v itá ja ”. E lőttem v an a nyafogó, nyávogó kis- és nagypolgár, az ízetlen viccekkel felszerelt, m in d en re és m in d en k ire fanyalgó típus. S a z t m ondom , hogy a csöm ör, az ú rh atn ám ság , a tu n y aság m ost nagy leckét kapott. T udunk m ásokkal együtt érezni, tud fu rd a ln i a lelk iism eretü n k , tu d u n k m ásokért áldo zato k at vállalni, összébbszorulni, b ü ro k rá cia n élk ü l intézkedni. T udunk sáros cipővel és csizm ával a szép szőnyegre lépni. R ádöbbenünk, hogy az én asztalom ­ ból a m in d n y á ju n k aszta la lehet, csak ra jiu n k m ú lik — s az is, hogy m ara d jo n is a m ienk. Sok m inden elm aradozhat. Egy v asárn ap i kényelem , esti film a televízióban, egy k irán d u lás, egy fröccs a vendéglőben. Egy új frizu ra, egy új cipő. S m ég csak nem is sa jn á lju k — a n é lk ü l m a ra d h a t el. K icsit vizsgázunk. Sem pénzzel, sem egyéb földi ja v a k k a l nem szerezh etü n k m a­ gu n k nak an n y i öröm öt, am en n y it em berséggel, apróbb, nagyobb áldozatokkal m ásokért. Ezt m ár nem le h et fizetésért csinálni, ez m á r több a szavaknál. Ez m ár életfelfogás, hitvallás. F eln ő tt ez a tá rsad alo m a m i negyedszázadunk so rán . É rték ítéle te precíz, felfogá­ sában és tetteiben h um anista. Es ez az, am i végtelen jó érzés ebben a végtelen nagy b a jb a n . . . ” (1970. m á ju s 24.)

U gyanezen a napon m á r tizenhét községbe engedélyezték a visszatelepülést. F él­ tünk, hogy az ország népe azt hiszi, lem en t az ár, a szatm áriak visszaköltöztek, re n d ­ ben van m inden. De nem. E lkezdődött az építkezés. Jö tte k a kőm űvesek N agyszekeresre K om árom ból, F e h é rg y a rm a tra Békésből. B or­ sodból, N agyarba Bácsból. S jö ttek a diákok az ország m inden középiskolájából, egyetem éről. N egyvenfokos is v olt a hőség, s a honvédségi m u n k a ru h a átizzadt, de készültek a sü llyesztett betonalapok. A zt m ondták :„Ezek a házak m á r n em fognak összedőlni...’’ ★ Jö tte k az ország, a m egye vezetői. V igasztallak és rem én y t ö n tö ttek a szívekbe. Soha nem felejtem el an n a k a k o m lódtótfalui idős em b ern ek az a rc á t, ak i o tt állt. szétom lott háza m eg m arad t b etonkerítésének dőlve és a z t m o n d ta Fock Jen ő m inisz­ tereln öknek, hogy ő m ég egyszer nem képes ilyen h á z a t építeni. A m in isztereln ö k is h allg atott, ak i ott volt, an n a k a to rk á t a sírás fojtogatta. N agyarban a tanácselnököt d icsérték az asszonyok. A kkor gondoltam a r r a : írni kell az itten i vezetőkről. „ . . . A z egyik legtöbbet szenvedett községben, N ag y arb an já r t n em régiben az or­ szág egyik felelős vezetője. B eszélgetett az utcán, az u d v aro k b an a község lakóival,

40

az asszonyokkal, a k ik m ég m ost is a m á ju s közepén jö tt nagy árvízről, a m entésről, a kitelepítésről, a d rám ai p illan a to k ró l szóltak, s m in d u n tala n hozzá tettéit, hogy nagyon sokat köszönhetnek a tan ács elnökének. Aki közöttük, m e lle ttü k á llt a legveszélyesebb órákban, napokban és a falubeliek soha nem érezték, hogy m a g u k ra m arad tak , hogy nagy g o nd jaik k al egyedül vannak. A dolgokat csendesen szem lélő h írla p író t is m egfogta ez a refrén szerű en vissza­ térő m egállapítás, ez a spontán és szívből fakadó dicséret, s ak k o r, ab b a n a percben a rra gondolt, m ilyen nagy elism erése ez az em beri m u n k án ak . Ezek a szavak — ott az utcán — alig h an em a legtöbbet je len th etik ab b an a serpenyőben, am ely im m ár h ó ­ napok óta ponlosan-precízen m é ri a vezetőt, az em b ert, cselekedeteit. M ert az t hiszem eg y e té rth e tü n k azzal, aki a z t ta rtja , hogy nem a felh ő tlen ü n n ep ­ napokon, az ünnepi tósztok alkalm ával, a gondoktól m entes összejöveteleken lehet m egism erni az em bert. H anem m in t a h áz astársak esetében is, a b a rá tsá g vízválasztó­ ja k én t is — am ik o r sokasodnak a ráncok a hom lokon, am ik o r vizsgázni k ell: em b er­ ségből, bátorságból, ten nitudásból. Es nem egyszerűen az em b ert m érik ilyenkor, ha egy vezetőt ítélnek meg, han em azt is, alk alm as-e azon a v álaszto tt, felelős, m u n k át és szívet eg y arán t követelő poszton, am ellyel m egbízták. A vizsga első része lezajlott. A községi vezetők — s m ilyen jó ezt le írn i — m eg­ m érettek, s nagy többségükben m é ltó n a k ta lá lta tta k . N em „ fe n t'’, a já rá si és a megyei feletteseik, han em a velük élő, küzdő, m un k áju k , m a g a ta rtá su k m in d en szálát ism erő társaik , az egyszerű em berek szem ében, m érlegén. E m lítsünk községeket, ahol a p á rttitk á ro k , tanácselnökök, ta n ác stitk á ro k talpukon állta k az első perctől? E m lítsünk tsz-elnököket, a k ik tö b b et te tte k a közösségért, m int sa já t érd e k eik é rt? A zokat, a k ik félretéve az egyéni gondokat, b ajo k at, az első napon a közösség, a falu élére álltak , b iztatást, rem én y t a d ta k az em b erek n ek a csüggedés legsötétebb ó ráib an ? Vagy azokat, a k ik nagy áldozatok at v állalv a seg ítették m ás já r á ­ sokban b ajb a ju to tt em b e rtá rsa ik a t? De hiszen nem a községek és a vezetők nevei a fontosak — m e rt nyilv án v aló an nem kevés azok szám a, a k ik bátorságról, felelősségtud atró l és felelősségvállalásról te t­ tek bizonyságot. N em csak egyesek voltak ott, ah o l len n i k ellett, h an em szerencsére sokan. A fontos, hogy v an n a k ilyen vezetők, p á rttitk á ro k , tan ácsi em berek, szövetke­ zeti tisztségviselők. M ennyi szóbeszéd, m ennyi szalonvicc sz ü letett az utóbbi években a „káderezésrő l”. De a m ostani káderezést az élet te re m te tte , a szükség. N em baj, hogy sor k e rü lt erre a k á d e rm u n k á ra is — b á r nagyon nagy baj, hogy ilyen k ö rü lm én y ek közepette — m ert tanulsággal szolgálhat a későbbiekre. A já rá s i és a m egyei illetékes szervek m ost igénybe v ehetik — és n y ilv án igénybe is veszik — a tanulságok a la p já n le szű rt v éle­ m ényeket. M ost k itű n t: kik azok, a k ik a legnehezebb ó rák b an is m ásokért, a közösség­ é rt szállnak harcba, az á lta lu k képviseltek életét, vagyonát, biztonságát előbbvalónak ta rtjá k , m int a sa já tju k é t. K itű n t persze az is, hogy n éhányan csak a derűs oldalon képesek és h ajlan d ó k haladni, de fejüket, idegeiket, k ed v ü k et s ezzel eg y ü tt h ite lü k e t is vesztik, h a nehéz helyzetbe kerü ln ek . Ügy hiszem , őket is ennek m egfelelően kell érté k eln i a jövőben. A vízzel fo ly ta to tt csata időszaka véget ért. A g á ta k a t h ely re állíto tták , levonult az ár, az em berek visszatértek községeikbe, s kevesen o tth o n aik b a. A m érce, a m érleg serpenyője az onban m a is m éri a te tte k et. M éri azon, hol és k ik képesek egy nyelven beszélni a község lakosaival, m eg értetn i a m a felad atait, m egszervezni az em berek jó tájék o ztatását. M ert a községekben m in d e n t tu d n a k — jól, vagy kevésbé jól, vagy egyenesen rosszul. A k á rt szenvedettek jelenleg is n apró l n ap ra, sőt óráró l ó rá ra m érik, 41

hogy vezetőik m ennyire képesek nevükben intézkedni, é rtü k tenni, az igazságot és a teljes igazságot képviselni. Nem csalódtak ott, ahol az árvíz n ap jaib a n is pozitív k ép et k ap tak . A báto r, te ttre kész helyi vezetők m a is közöttük já rn a k , tárg y aln ak a kölcsönök ügyében, az építővállalatokkal, a biztosítóval, s b á r panasz nélkül sehol sincs segélyoszlás, a lakosság nagy többsége igazságérzetével találkozik m inden effajta intézkedésük is. A szom bat délutánok, a v asárnapok legtöbbjüknek m ár hónapok óta nem je len ten ek szabad időt. Az áttelep ü lő községekben különösen szám talan a tennivaló, m e rt a vezetőnek nem egyszer úgy kell példát m utatni, hogy a sa já t család ját, feleségét sem sik erü l m eg­ győznie. Es m égis m egy a m unka, épülnek az új házak, a házsorok, a községek új arcot k ap n ak — a legtöbb helyen a helyi erő k et is igénybe tu d já k venni. A legtöbb faluban, s m ost is ott, ahol olyan em berek álln ak a m u n k a élén, ak ik csillagos ötösre vizsgáztak m áju sban, jú n iu sb an és júliusban. O tt tájék o zo tt a lakosság, tu d ja mi tö rté n ik érette, helyesen érti, jó l fogadja a nagyon nagy m éretű, p éld átlan országos segítséget, s él is azzal. A házak, a középületek, a gazdaságok ú jjáépüln ek , erre g aran cia egész rendünk. A sebek begyógyulnak, az otthonok békéje helyreáll, m e rt segít ebben egész népünk. De ne feledjék azok, ak ik et illet: m ennyiben v állaltak e nem m in d en n ap i tev ék en y ­ ségben szerepet azok, ak ik re egyszeriben nagy te h er h á ru lt. Já rjo n elism erés a közös­ ségért m unkálkodóknak, s vonják m eg a b izalm at azoktól, a k ik e nagy p róbatételen k ö n n yűnek ta lá lta tta k .” (1970. augusztus 10.)

A ztán m egépültek az első házak. Az em berek nem a k a rtá k hinni, a m it a korm án y ígért, hogy még tél előtt beköl­ tözhető lesz egy szoba. E zért dolgoztak a téglaégetők, a cem entm űvek em berei, a vasutasok, az egyetem is­ ták, a BM tiszti iskolások, a h atárő rö k , a katonák, a m iskolci, a novoszibirszki egye­ tem isták. M eglett! A lu d tak priccsekcn, szalm azsákokon, hideg kövön, ettek hideget, szalonnát, egy­ hetes kenyeret, de építettek. A jelszó ez volt: Szamoskóz. N ovem ber h eted ik én ott állta k az em berek az új h ázak előtt, a televízió jóvoltából az ország nyilvánossága előtt. E kkor fogta m eg a to lla t ú jra a krónikás.

★ A film , a képsoro k m ú ltat idéző, a d rám ai p illa n a to k a t m egörökítő lehetőségeivel té rtü n k vissza fél évvel az árvíz u tá n a Szam osközbe, m a egy hete. K árty á z tu n k d él­ u tán , am ikor m egjelent a képernyőn a m in d e n t elsöprő árad at, s n em tu d tu k folytatni tovább. A zokra a k ép ekre nem le h et nem odafigyelni. M a sem , fél esztendő m últán, s n em lehet ta lá n hosszú évtizedek u tá n sem. H étfőn elővettem a m áju s 15-i újságot. A kkor m ár em b erek százai m en ek ü ltek az alattom os ellentől, a víztől. Nézem fiatal kollégám azn ap k észü lt felvételeit. Az egyi­ k en — m ég m ost is a h áta borzong az em b ern ek a lá tv án y tó l — te h erau tó v a l m en tik G arbolc lakosságát. A kocsi kereke, az em ber lá b a té rd ig a vízben. Az YB 43—56-os TEFU -kocsi vezetője szom orúan te k in t a gép lencséjébe. Víz az úszkál u tcán — o? 42

volt a m ásodik kép. S hozzá a helyszíni rip o rt, am elyn ek készítése közben az edzett ú jság író to rk á t is a sírás szorongatja. Mégis, ezt írta m áju s 15-én, p én tek en cikke a ljá n : „ ...N in c s e n e k egyedül az elem i csapástól s ú jto tta községek, s nem lesznek egye­ dül később sem, am ikor a folyók visszavonulnak m ed rü k b e és elkezdődik az ú jjá é p í­ t é s . . . A családok ism ét o tth o n ra ta láln ak szűkebb h az áju k b an . . . ” H ittü n k ebben? In k áb b csak éreztük, hogy így lesz. m e rt n álu n k enn ek így kell lennie, m e rt m egszoktuk, hogy nem le h et m ásként. S egy nap p al később ezt a d tu k az árvízi tud ó sítás cím ének: „Ö sszefogott az egész ország.” A képen pedig egy fiatalem ber, egyik k a rjá n kis kosár, m ásik k a rjá n idős asszony, a m in t kiszálitak P orcsalm án, az ideiglenes helikopterállom áson. T alán szam osbecsi v o lt a férfi pulóverben, gum icsizm ában, k a rjá n a ria d t m am ával, talán nagygéci. A k o saruk m a ra d t, de a lényeg, hogy m egm eneküllek, m e rt segélykérő szavukra gyorsan jö tt a helik o p ter, a kétéltű, a daruskocsi, a döm per, a m entőosztagok százai höm pölyögtek a rra , az országutakon. A zután, m ár m ásnap kibontakozott egy m egyei m ozgalom a szenvedések, a nagy anyagi és erkölcsi k áro k enyhítésére, a könnyek letörlésére. Hogy k i volt az első, aki g y űjtött, azt nem tudni. A nnyit csupán, hogy kik voltak, a k ik hozzánk először b etele­ fonáltak, hogy segítenek. A MEZÖBER L enin szocialista b rigádja, a száz m ázsa k en y ér ingyenes sütését vállaló dem ccseri sütőm unkások, a m átészalk ai tejü zem kétszáz m u n ­ kása, ak ik egyheti fizetésüket a já n lo ttá k fel. De később m ár elm osódtak a nevek. M indenki adott, s m indenki adni ak a rt. Pénzt, m unkát, haszn ált és új ru h át, edényeket, szállást és m indent, am it ad h ato tt. S zívbe m arkoló v ezércikkeket o lv ash attu n k országos lapok neves p u b licistáin ak tollából arról, hogy Szam osköz népén segíteni kell, m e rt ez a fáj nem csupán egy része az országnak, hanem az a része, am ely e rre a segítségre a leg in k áb b rászorul. Úgy h i­ szem m ost m ár utólag, hogy e rre a te ttre nem a lapok sa rk a lltá k az em bereket, hanem m egfordítva, az em berek a lapokat. Nem volt ipari, m ezőgazdasági üzeme, v állalata , de talán feln ő tt lak ó ja sem az országnak, nem volt olyan zuga, ahol ne le tt volna tém a ez a trag éd ia. G y ű jtö ttek , a d ­ tak az em berek, akik ta lá n soha nem is h a llo tta k az országnak errő l a vidékéről, s készülődtek, hogy ú jra otthonokat terem tsenek a szamosköz.i em b erek szám ára. S n em volt alkudozás és igen szűkre zsugorodott a h iv atali, v á lla la ti bü ro k rácia, a szűk egyéni érdek. Ez volt az első, a szam osközi em b er érdeke, az ország, a tá rs a d a ­ lom érdeke. T raktoros, katona, villanyszerelő, m unkásőr, orvos, o lajm u n k ás, bányász, gyógyszerész, tsz-agronóm us és intézeti k u ta tó já r t gum icsizm ában, s dolgozott a ro ­ m ok eltak a rításán , az új élet indulásán. A kik o tt k árty á zta k , azt m ondták a m ú lt v asárn ap i adás u tán , n em h itté k volna, hogy o tt m ilyen súlyos volt a k k o r a helyzet. De azt sem, hogy h ázak ezrei épülnek meg ennyi idő alatt. A víz elvonult, az em ber v isszatért, jö ttek a gépek, az építőanyagok, a gépkocsivezetők, az építők, tervezők, a diákok és m a m á r álln ak a házak. Ilyen egyszerű lenne? Nem, közel sem ilyen. Kevés, ha azt m ondom , hogy köszönet nekik, hogy m inden dicséretet m egérdem elnek. Egy pesti m in isztériu m i osztályvezető, egy tervezőm érnök fél évig é lt az árvizes területen, táv o l a család játó l. Ism erősünk, jó b a rá tu n k lett. Azok le ttek a névtelen szegedi, debreceni építótáborozók, a vagonok százait h arm in ck ét fokos m elegben ü rítő rendőriskolások, s m iskolci egyetem isták. „L átta volna, hogy dolgoztak itt a vietnam iak, a h ajlék o n y te rm e tű lán y o k !” — m o n d ­ ta n em rég N agyszekeresen a K om árom m egyei m űvezető. M agát, m ag u k at nem d icsér­ te. Az az öt hónap, a m it itt m egfeszített m u n k á v al töltö ttek , term észetes kötelességük volt . ..,

43

K atonák, szibériai és berlin i főiskolások ism erték m eg a mi v idékünket, s nem fele jte tté k el m egjegyezni soha, hogy szívesen dolgoznak, m e rt ez a nép nagyon r á ­ szo ru lt a segítségre. Hogy hálás tu d lenni, azt is tap asz talh atták . K em énnyé edzett az eltelt h at hónap. É letet és h ite t ad o tt a szatm ári em bernek, ak ik nagy részének szép, új háza, villanya, vezetékes vize, jó ú tja, fürdőszobája van, a lak ásban új bútora, szőnyege, csillárja. A tv-nézők úgy nézhették ezeket a házakat, m in t ak ik n ek sa ja lja is egy kicsit: az ő tégláikból is épült. Szam osközban meg sok m inden hiányzik. Még lak ás is kell, s iskola, k u ltú ro tth o n , pedagóguslakás, gyógyszertár, posta is. E zért is kem ényen k ell dolgozni, b á r talán kevésbé lesz látványos ez a m unka, m int az eddigi. A fontos, hogy az em ber, aki nagyon nagy b ajb an volt m áju s közepén, m a m ár tu d ja : nem csupán jelszó, hogy itt őérte van m inden. (1970. n o vem ber 15.)

E ljött az idei tavasz. M elegen sü tö tt a nap, s kid u g ta a le jé t a zöldhagym a, a m ák, gyönyörű a borsó sora. C sengerben találkoztam azokkal, akikkel tavaly ilyenkor Nag.vgécen. N em csüg­ gedtek, de meg nem is dicsekedtek. M ilyen a kép? ★ T avaly ilyenkor búza zöldellt, három éves lörpealm ás pom pázott szem ben a csengeri L enin T erm előszövetkezet gazdasági központjával. Senki nem gondolta, hogy az év végére ez a százhúsz hold ad o tth o n t százkilencven családnak. ★ A nyolcszázlelkes telep a tervezők rajz asz ta lán született. S olyan lett, ahogyan a m érnök m egálm odta: korszerű falu. Egy nagy u tc á ja van, a gyűjtőutca. A h ázak tö b b ­ ségét h atárő rö k építették, így k a p ta a n ev ét: H atá rő r utca. A m ásik at debreceni k ő ­ m űvesek, ácsok, ez le tt a D ebreceni utca. Egy h a rm a d ik a t a MÁV építői. Ö k k érték , legyen az utcáju k L an d ler Jen ő rő l elnevezett. S ki le h e te tt volna hagyni az ép ítő táb o ­ rok sok száz lelkes fia ta ljá t az ide települők em lékezetéből? T iszteletü k re szü letett meg az Ifjúság utca. A házsorok úgy állnak, m int k ato n ák az ünnepi díszszem lén. A h ázak előtti feh ér 'betonoszlopokon sű rű n egym áshoz városi v ilág ítás; higanygőzlám pák. K ék re festett nyom ókutak a d ja k a k ristálytiszta, egészséges vizet. A nagy utca szélén betongyűrűk. K észül a csatornázás. Csenger, Ú jtelep. Ez a neve, ezt k a p ta m ú lt év novem ber hetedikén, am ik o r m egkezdték a bek ö ltö ­ zést az árvizes családok K om lódtótfaluról, Nagygécröl. E gy-két család jö tt Csegöldről, s n éh án y helyből, Csengerből. A csenged tanács vb-elnöke a/.t m ondja, közülük m ég csak kevesen érzik otthon m ag u k at ebben a hétszázötven lelkes m odern faluban. Pedig a kép a külső szem lélő szám ára m egkapó.

44

S az is egyedülálló, hogy egy új lakótelep alak u lá sak o r lehetőséget k ap n ak a h áz­ építők, írjá k össze egym ást, ki m elyik rokonnal, szom széddal szeretne egy u tcáb an lakni. I tt ez így tö rtén t. És m égis? Egy nagyobbacska iskolásfiú a r r a a kérdésre, szeret-e itt lakni, nem m el válaszol. „Jobb volt G é c b e ..." A m ié rtre inog csupán egy tő m o n d ato t m ond: „Meg vót m án szokva." A házak végén k iskertek, ősszel, m ost tavasszal m indenki b eü ltette alm a-, k ö rtecsem etékkel. Aki csak tehette, elk eríte tte a kertet, dró ttal, kóróval, léccel, s vetem ényezett. Egy kisebb u tcán — talán ez a Szam os utca — k é t em ber pucolja a hazat. Az idő­ sebb, tá rsa úgy szólítja, Zsiga bácsi, C scnger tótfalusi végén lak o tt. A Szam os p a rtjá n , a hu llám térben. Azt m ondja, a felesége hónapokig nem tu d o tt jól aludni, ö igen, neki itt is nagyon jó, m e rt lá tja , hogy ez lesz a központ és nem a jelenlegi, a tan ácsh áza körül. Zsiga bácsi csak a Szam ost sajn álja, am elytől m ost kicsit m esszebb k erü lt. Azt m ondja: „O nnan, a folyóból m inden évben kifogtam a tű zifán ak v a l ó t . . De a k e rte t ő is b ekerítette, fák a t ü ltetett. Sok házat vakolnak, sim ítanak, pucolnak, festenek. Az asszonyok m eszelik a fala­ kat, csinosítják a portát, igazítanak itt-ott. Jön az ünnep. U rb án Jenő N agygécről költözött ide. Még nem tu d ja pontosan az u tc áju k nevét, csak a szám át: huszonnégy. H árom fenyőfát is k iü lte te tt a po rta elé, otthonról hozta, nyolc kilom éterről. Most cem entet hord kis talicskán a h áz előtti gödörbe, v ízórát készít a fürdőszobához. — Ha legalább visszajönne a vállalat, am ely ép ített — em líti — elvégezné, am i még h á tra m a ra d t. A szomszéd segít neki, azután az ő h ázánál visszakapja a m u n k át. Nagy d arab , piros arcú em ber, őszintén dicséri a társad alo m segítségét. „Tessék elhinni, hogy a régi rendszerben ilyen csapást nem h ev e rtü n k volna ki. Most azért csak h ázunk van, még ha újból is kell kezdeni m in d e n t.. Az em b ert — aki ugyancsak N agygécről jö tt ide — Eekszi Istv án n a k h ívják. M ond­ ja, hogy hozott ő is hazulról (a régi ház helyét nevezi így) díszfát, cserjét. M indent megtesz, a m it csak tud, hogy otthon legyen az új telep. De nagyon nehéz. O tthon m inden fa, m inden bokor, m inden fűszál ism erős volt. Itt, a zsíros, fekete szántóföldön évek is beletelnek, am íg hozzájuk nő a ház, a kiskert, am íg m egnőnek a fák, kiserk en a fű. O dább három asszony. Az első szavuk a ház, hogy jó lesz itt, h a m á r tú l len n én ek az építkezésen. A zután a rró l beszólnak, hogy dolgoznának szívesen, h a lenne valam i üzem. K iss néni a lá n y át m u ta tja : „Tizennyolc éves, ak k o r m en t férjh ez, am ik o r k ijö tt a víz. A csengersim ai sá to rtá b o rb a n jegyezte el a fiú, aki D ebrecenből jö tt segíteni. A vöm nek van m un k ája, lakatos, de a lányom legfeljebb egy n ap o t m eh et a tsz-be a h a rm in c b ó l.. M ások is m egerősítik, ha lenne egy üzem. vagy a tsz-nél egy m elléküzem ág . . . A zután a vízm ű vizét dicsérik, attó l m ég az étvágy is jobb. m in t otthon volt. M egjön a postás, aki m ár ism eri a lakókat. Asszonyok, lányok v á rjá k a levelet, a képeslapot. Az udvarokon ágynem ű szívja m agába a napot, frissen m osott ru h a szárad. Odébb nagy ház épül. őszre n yit a szövetkezet kisáru h áza és étterm e. M ondják, ötven gyerm ek szám ára óvoda is készül, s befejezik az u ta k építését, m e rt télen nagyon nagy volt a sá r a fekete föld helyén. M ajd m in d e n ü tt fenyő, három -négym éteres, azt elhozták, a régi h áz elől. A házak előtt gyerekek hancúroznak, s m á r felszerelték az első p o stalád át, s á ru l a mozgóbolt. 45

K icsit még idegenül, vendégként m ozognak az újtelepiek. De ők m aguk m ondják, hogy csak addig, am íg nem lesz teljesen ren d b en a ház, a k erítés, am íg m eg nem szokják egym ást. Vagy am íg virágzani nem kezd az első m ost ü lte te tt alm afa. Az em ber v ég ig járja ezt a gyönyörű falut, s a r r a gondol: ez a h o ln ap falu ja. S zá­ m olni kezdi a tetőkön a tév éan ten n ák at, három , tizenkettő, huszonkilenc, hatvannyolc, s az u tá n ab bahagyja, m e rt nem győzi. Még egy vagy ta lá n k ét esztendő és senki nem kívánkozik el innen, ahol m inden, de m inden vado n atú j, ah o l a tág as ab lakokból m eszszire kilátni. Csenger, Ú jtelep, 1971. m árciu s 31.

N ehéz új élete t kezdeni. M ajdnem m in d en t elölről kell csinálni. M in th a m ost lé­ p e tt volna legény-, vagy nagylánysorba a szam osközi em ber. N agyon nehéz. De az árvíz és am i u tá n a k övetkezett — ta lán így, d ió h éjb an is — érzékelteti, hogy am i itt egy év során tö rtén t, az nem tö rté n h e te tt volna m eg évtizedekig sem ezelőtt. Szam osköz új községein öröm végigm enni.

40

ZALKA MÁTÉ:

Rövid önéletrajz A születéssel kell kezdenem . 1996-ban születtem . A leg fiatalab b voltam a család ­ ban. Á prilisban volt, a szam osparti M atolcs faluban, S zatm ár m egyében, a m ag y ar A l­ föld északi részén, a zordon K á rp áto k lábánál. M ár v iríto tta k az alm afák. M it m űveltem g yerekkorom ban? E rről jobb nem beszélni egy ö n életrajzi k é rd ő ­ íven. P ajkos kölyök voltam , de a z é rt nem lehet m ondani, hogy nagyon rossz fiú lettem volna. Sőt, m indig rendes gyereknek véltem m agam és ha b ü n te tte k , m egsértődtem . Nagyon fan taszta voltam . S zerettem elnézni a messzi hegyeket és szerettem volna o d a ­ repülni. S zerettem a falu siak k al dolgozni és k itű n ő hangom volt. N em m ondom — sze­ rettek . Az apám köztiszteletben állt, m ég m ost is él jó egészségben, közel százesztendős. Rossz tanuló voltam , sehogy se tu d ta m odafigyelni, de am it egyszer m eg tan u ltam , azt nem fe le jte tte m el. A szám tan t és holm i szám ításo k at nem szívleltem . F élén k gyerek voltam s h a tu d ta m volna is verekedni, sohasem vettem részt verekedésben. Egyszer, védekezésből m egütöttem egy p ajtáso m at és a gyerek csepp h íjá n b elehalt. M erthogy nagyon nehéz a kezem . K ijá rta m a falusi elem i iskolát, az tá n négy középiskolát s végül a felső k eresk e­ delm it. A h áb o rú b a n kezdettől fogva „benne v o lta m ” — előbb a szerb, az tá n a k á rp á ti h a ­ táron. E lju to ttam az olasz fro n tra is, a h íres D oberdóra. Sok-sok ezer m ag y ar és osztrák p ara sztn a k le tt a tem ető je ez a Doberdó. A m ikor a m egboldogult B ruszilov tábornok a z t a bizonyos volhiniai á ttö ré st csi­ nálta, a mi hegyilövész b rig ád u n k a t az orosz fro n tra dobták. Itt estem fogságba, L ucknál, 1916-ban. A hadifogság szám om ra jó iskola volt. F iatal k ato n atisztb ő l előbb paci­ fista lettem , ak i m á r eltűnődik az em beriséget illető kérdéseken, a z tá n pedig — heves és k érle lh etetlen an tim ilita rista. A hadifogságban ism ertem m eg a szocialista eszm é­ ket, s an n y ira m egragadtak, hogy új érzésekkel tö ltö tté k m eg egész lényem et, hogy én teljesen á ta d ta m m agam an n a k a nagy igazságnak, am ely — úgy v éltem — m indig is ott élt lelkem m élyén. L assanként eltávolodtam a tisztek társaság áb ó l, idegennek ére z­ tem . A népet a k a rta m szolgálni. K ülönös erővel h a to tt rám a II. In tern acio n álé te v é ­ kenységének leleplezése 1914-ben és boldogan üdvözöltem a H arm ad ik — a bolsevik — In tern acionálét. 1917 végére bolsevik, vörösgárdista, in tern acio n alista lettem . A p o lg árh áb o rú sok győzelm ét és vereségét értem m eg ezredem m el együtt, v ra n g e l szétverése óta M oszkvá­ ban lakom .

Ö ssz e á llítá s u n k k a l s z ü le té sé n e k 75. é v fo rd u ló já n Z a lk a M á té ra , a n e m z e tk ö z i m u n k á sm o z g a lo m n ag y a la k já r a e m lé k e z ü n k .

47

A m it a h áb o rú , a fo rradalom elő tt írtam , azt m ost sem m isnek, h aszo n talan n ak lá ­ tom . Ügy írta m , m in t m inden kezdő író. K étféle h atás a la tt írta m : a fran cia — olykor je len ték telen — n a tu ra listá k form ái és az északi szim bolisták, fő k én t I-Iauptm an tém ái h a to tta k reám . E lgyönyörködtettek M aéterlinck színei, O scar W ilde szellem essége. D ra­ m atu rg iai ideálom az ak k o rib an fe ltű n t csillag, M olnár F eren c volt. K isebb elbeszélé­ seket kezdtem írni. A rról álm odni sem m ertem , hogy m űveim m egjelennek a N y u g at­ ban, am ely ak k o r igen sokra ta rto tt folyóirat volt. M elodrám ákat írtam , egyiket elő is adták. A háb o rú a la tt találkoztam egy em berrel, nyilv án szociáldem okrata volt és a vele folytatott beszélgetések során ism erkedtem m eg az an tim ilita rista eszm ékkel. N em b e ­ szélt velem nyiltan, de az, a m it k iv ettem beszédéből, felk av art. Sebesülésem után, m árciusban írta m egy elbeszélést, cím e: „A sörgyáros és János, a k ato n a.'1 N atu ralista módon írta m le benne a háborút. B arátom le a k a r ta közöltetni, kevéssel ezu tán öt golyó eltalálta, k é t hónappal később pedig engem h aditörvényszék elé állíto ttak . Meg­ m u ta ttá k a folyóiratot a novellám m al. F urcsálltám , hogy leközölték, s m e rt a rra a k é r ­ désre. m ilyen viszonyban vagyok a szerkesztőséggel, m eg tag ad tam a v álaszt — lefoko­ zással fenyegettek. N em tudom , hogy végződött vo ln a az ügy, de én egy h ó nap m últán m ár a kievi kórh ázb an fek ü d tem félh o ltan — hadifogolyként. A hadifogságban sokat írtam , elbeszéléseim meg is je len tek a S zovjetunióban és külföldön. 1910-tól 1924-ig nem írta m sem m it. De az tá n ú jr a to lla t fogtam . Első m űveim et k ia d ta az „Á llam i K önyvkiadó”, a P rib o j; a „Z em lja i fab rik a”, a „M oszkovszkij rab o jcsij”, az „O gonyok”, a „Vörös Segély” stb. K özölte íráso m at sz „O k ty áb r”, a „Prozsektor”, a „K raszn aja N yiva”, a „S zm ena” stb. M űveim : „Első, m ásodik, h a rm a d ik ”, „M ese a m ag y ar k ato n á ró l”, — „L ázadás”, „A c á ré rt”, „Liu e lv tá rs”, „M ese egy m agyar lá n y ró l”. M ostanában a „Vörös g á rd a ” c. színm üvem befejezésén dolgozom és regényem vázlatán, a cím e: „Szabó M ihály köz­ k ato n a tö rzslap ja.” S zeretnék sokat olvasni, rendszerezni ism ereteim et, de a mi m in ­ dennapos építőm unkánk, lázas n a p ja in k erőt és áldozatot követelnek, m e rt hiszen én nem csak író vagyok, hanem kom m u n ista is. (1928)

48

Z alka M áté. Berecz A n d rás festm énye

ZALKA MÁTÉ:

A falak alatt Az őrt álló v ö röskatonáknak feltű n t a viselkedése. K iszólította az ő rség p aran csn o ­ kot és tartó zta ttá k , m ikor m á r á ts u rra n t a M auzóleum felé vezető, fia ta l fenyőkkel szegélyezett sétányon, és o tt sz ala d t a sírok között. De voltak ép p en nem is szaladt, csak gyorsan, gyorsan, ap ró siető lépésekkel igyekezett a sétányon és idegesen, fe ltű ­ nően, gyanút ébresztőén nézdegélt m aga körül. A le ta rtó z ta tá sra m egvolt a form ális ok. Á tlépte a díszőrség külső k o rd o n ját, ahová idegennek tilos a belépés. Fel is van ez írv a a r r a a kis táb lára. Kis, alacsony, kerek fejű, b o ro tv ált arcú, b a rn a em b er volt, gyorsan futkározó, m élyen fekvő, fekete szem m el. Az a rc a szürkés sápadt. A m olyan betegesen színtelen. Tetőtől talpig európaiasan volt öltözve. Egyszerűen, ízlésesen, tisztán. M ielőtt k ijö tt volna az ügyeletesi szobába, az a jtó n y itv a hag y o tt résén á t a kom m andáns jól m egnézte a le tartó z tato tta t. O tt állo tt a kis idegen a vöröskatona előtt. L egjobb lesz, h a ide invitálom be az iro d áb a és k ih allg ato m részletesen — gon­ d o lta a kom m andáns. Éppen ezért visszaült az író asztala mellé, és p aran cso t adott, hogy k ísé rjék be a le ta rtó z ta to tta t. B ejött. Először a fa la k ra nézett. F ru n ze elv társ p o rtré já n kissé m egak adt a tekintete, aztán rán é zett a ko m m an d án sra. Az ügyeletes fiatal em ber volt, nyugodt, kissé fölényes, m in t ak i jó l tu d ja a dolgát. Á llva h a llg a tta végig az ő rsparancsnok jelentését, s m ik o r ez m egvolt, ugyanazzal a h iv atalos arc cal fo rd u lt a le ta rtó z ta to tt felé. — M it k e re se tt ön a falak a la tt? Az idegen, aki eddig a padlót nézte, lassan felem elte a fe jé t és m egkérdezte: — L eülni szabad? A kom m andáns m egengedte, m aga is helyet foglalt. C sak az őrségparancsnok m a­ ra d t állva, meg a vöröskatona az ajtóban. — V an valam i igazolványa? — kérd ezte az ügyeletes, elfelejtv e azt, hogy az előző k érd ésre még nem k ap o tt választ. Az idegen kigom bolta a k ab á tjá t, ben y ú lt a felső zsebébe és gyorsan, m in t ak i előre tu d ta az eredm ényt, k ije le n te tte : — N incsen sem m i igazolványom . Az ügyeletes parancsnok m ost m ár egy kissé szigorúbb lett, és a szobában m in th a lepedővé feszítették volna a levegőt, olyan feszülő h allg atás tám adt. — Nos, és m it k ere sett ön a fala k a la tt? — kérd ezte a kom m andáns, p ed 'g rögtön m egérezte, hogy m ost m ár nem ez a legfontosabb. — En? A síro k at a k a rta m m e g n é z n i. . . olyan s o k a t. . . an n y it gondolkoztam erről, úgy v á rta m ezt a p e r c e t. . . É veken át. Az idegen h alk an beszélt, m in t a szégyenlős süketek. A k o m m an d án s m egfeszí­ te tte a hallását, pedig m inden szót világosan és érth ető en fe jte tt ki a letartó z tato tt, igaz, hogy helytelen ragozással és erős külföldi akcen tu ssal beszélte az orosz nyelvet. 50

A le tartó z tato tto n látszott, hogy szívesen ül, hogy fárad t. Ügy m agába roskadva k u p o rgott a széken és a szemei m eg-m egpihentek a fo rrad alo m vezetőinek a falakon lógó, n ag y íto tt fotográfiáin. — K érem , feleljen a k érd éseim re — m ondotta a kom m andáns. — M aga tudja, m iért ta rtó z ta ttá k le? — Sejtem , sejtem — m ondta az idegen. V alószínűleg oda n em v o lt szabad enge­ dély n élk ü l belépni, de én ezt nem tudtam , és biztosítom , hogy n em v o lt szándékom ban senkinek se okozni sem m iféle kellem etlenséget. — M aga m ióta van M oszkvában? — Ma reggel érkeztem . — H onnan? — M ost? E gyenesen Párizsból, de persze nem vagyok francia, én m ag y ar vagyok. Ahogy m aguk m o n d ják : vengerec. — Szabad a nevét? — M olnár P á l . . . A nevem önnek aligha m ond valam it. — Hol ta n u lt m eg oroszul? — Itt, O roszországban . . . H at évig éltem itt O roszországban, ebből k é t évig M oszk­ vában. — Régen u tazo tt el kü lfö ld re? — T izenkét éve nem voltam itt — m ondta a kis k erek fe jű és m egint lesü tö tte a hom lokát. A kom m andáns rán ézett az őrségparancsnokra. A z őrségp aran csn o k le ü lt az író ­ asztal m ellé á llíto tt m ásik székre, a le ta rtó z ta to tta l szem ben. Csak a v ö rö sk ato n a m a ­ ra d t á llv a az a jtó b an , de a n n a k is m eg p u h u lt a keze a fegyvere k im eleg ed ett tusán. A szobában m egenyhült a levegő, csak valam i b izonytalanságféle h u zato zo tt az ügyeletes és a többiek között. — H át kérem , én szívesen elbocsátanám önt — m o n d ta a k o m m an d án s —, de sa j­ nos n em tehetem . Az ön k ih á g ása jelen ték telen , és h a volna önnél v alam i igazolvány, szem élyes í r á s . . . De persze így m ost szó sem le h et róla. — Én vagyok a hibás! — k iá lto tta a kis em ber v á ra tla n élénkséggel. — H át persze, m in t a vak, n ek iro h an tam . E lveszítettem a józan eszem et. T udja, m ik o r én feljö ttem itt a tö rtén elm i m úzeum m e lle tt. . . Én nem vagyok v alam i túlságosan egészséges em ­ b er . . . A szívem m el nincs ren d b e n a d o lo g . . . Egész elfu llad tam ettől a kis em elkedő­ től. És ahogy k in y ílt előttem a Vörös l é r . . . Ezek a falak, a b ásty ák . . . A M au zó le u m . . , B evallom őszintén, ebben a percben nem lá tta m m ag am k ö rü l sem m it. M in th a m inden ködben úszott volna. E lő refutottam , és b á r h a llo tta m a h átam m ö g ö tt v alam i szólítgatást, figyelm et se fo rd íto tta m rá . M in th a a láb am m agától m ozgott volna. A szívem a to rk o m ban k alim p ált. — H át az igazat m egvallva, ezt nehéz m eg érten i úgy e g y sz e rre . . . de h a az em ber belegondol, nem is lesz olyan nehéz. T izenkét éve nem v oltam M oszkvában. E bből a tizen k ét évből kilencet börtönben töltöttem „odahaza”. Egész fia ta l em b er voltam , m i­ k o r in n en elutaztam , m ost meg, lá tja , ősz v a g y o k ... K ilenc évig a börtönben. Ebből h áro m évig az egyes c e llá b a n . . . És m in d e n n a p . . . n em volt olyan nap, hogy n e gon­ d o ltam volna M oszkvára. M indennap. De nem csak én. Mi o tt m a jd m in d n y á ja n azt csináltuk, ezt ére ztü k m inden áldott, m inden átkozott napon. Én Szerencsésebb voltam a többinél, szerencsésebb azoknál, ak ik még nem vo ltak soha itt. Az én képzeletem nek volt tárg y i alap ja . M agam elé képzeltem M o sz k v á t. . . A Vörös t e r e t . . . A K rem lt, eze­ k e t a fala k at, b á s ty á k a t. . . a hősök s í r j á t . . . M oszkvát. Én itt ta n u lta m a K rem lben. I tt volt a mi a g itá to r iskolánk elhelyezve. I tt ta n íto tta k b en n ü n k et S zam uely és a tö b ­ biek a k om m unista ábécére . . . Szverdlov e lv tá rs gy ak ran ott volt n álu n k . . . L enin sí

elv társ is ta rto tt n álu n k egy p á r előadást n ém et nyelven. Sajnos, a k u rzu s fele nem é r te tt ném etül. Mi, akik érte ttü n k , le f o r d íto ttu k ... N ekem volt m ire em lékeznem . V isszaem lékeztem az októberi napokra. I tt voltam a k k o r éppen M oszkvában, és részt v ettem a stu rm b an . M i innen roham oztunk ebből a kis utcából, itt s z e m b e n ... N yikolszkaja, h a nem té v e d e k . . . I tt esett el az én jó p ajtáso m és fogolytársam , vörös­ g árd ista hős b arátom . J á r m o s ... M icsoda em ber volt az? M it tu d o tt vo ln a az még később produkálni. M ikor m á r a K rem l be volt véve, ak k o r m egástuk azt a nagy sírt itt a falak alatt. Én is ástam . Egész nap ástu k . A falak a la tt égett a m áglya, m elegí­ te ttü k a fagyos, az ú jjá sz ü le te tt földet, hogy k önnyeb b en ásh assu k el b ele d rág a h a lo tta in k a t. . . H ullo tt a hó, és összeolvadt hulló könnyeinkkel. O tt fekszik Já rm o s a középső bástyától nem messze. Mi fek te ttü k a géppuskás szabóval, F ranczcal, a k it én később elvesztettem szem elől. A ztán innen m e n tü n k m i ki a fro n tra a n ém etek és az o sztrák —m ag y ar o k k u p án sok ellen. K ezdődött a polgárháború. És itt végződött M oszkvában a hősi harc. Ide jö ttem vissza a fro n to k ró l. . . A ztán h az au taz tam cs elv illem m ag am m al a fo rrad alo m piros virágát. O tthon az tá n elnyelt a fenek etlen börtön. És m indennap, m in d en n ap k é t­ szer séta, és a falak, falak, am ely e k et téglából ra k o tt a z em beri kéz. F alak , őr;ítő, közönyös börtönfalak, és percek, órák, napok, hetek, h ónapok és é v e k . . . Így. És m in ­ den nap csak egy nap. És így m ú lt el kilenc cv. De a fo rrad alo m piros v irág a n em h e r ­ v ad t el. E lh erv ad t az arcom , k ifak u lt a szem em , m eg szü rk ü lt a fejem , de az a v ir á g . . . az nem ! M ikor azok az átkozott fala k torkon ra g a d ta k engem , és le h u n y tam a szem e­ m et, lá tta m itt ezeket a sírokat, és m in d ettő l é rth e tő volt m in d en szenvedés. E bből m e­ ríte tte m erőt, m in t egy végtelen forrásból. Lehetséges, hogy túlságosan za v artan b e­ szélek. E n m á r az t képzeltem ott, hogy nagyszerűen tu d o k oroszul, és íme, l á t j á k . . . Es m a reggel végre m egjöttem . Még alig beszéltem valakivel. Az állo m ásró l egye­ nesen a M ohovájára m entem . Á tad tam írásaim at, ta lálk o zta m az clv társa k k al, aztán o n n an ide siettem . N em b írta m tovább. L átn i a k a rta m ezt. És, lá tjá k , m i t ö r té n t. . . A kom m andáns nem mosolygott, csak az a rc a p iru lt ki, az őrség p aran csn o k sze­ mei csillogtak. De a v ö röskatona m osolygott, és a fe jé t egy kissé félreb ille n tette, úgy nézett a kis alacsony civilre. — M ondja csak, M olnár elv társ, k inél hag y ta m aga az írá sa it? — Ilm . . . K étszáztizenegyes szoba . . . V alkov elv társ. h a n em tévedek. A k o m m andáns felem elte a kagylót, és bem ondta a szám ot. V alkov azonnal válaszolt. A k om m andáns h a n g ja felolvadt, és nevetős, b ocsánatkérős csöppekben h u llo tt a k a g y ló b a . . . F elá llta k és k im en tek az u d v arra. M olnár k örüln ézett, és szótlanul m en t tovább. Csak a r r a ügyelt, hogy k ísérője m e lle tte m enjen, és sohase k erü lh essen a h á ta mögé. A kap u b an elbúcsúztak. M olnár m egszorította m ind a h á rm u k kezét, és gyors, apró börtönlópésekkel átv ág o tt a V örös téren. A k ato n ák egy darabon u tá n a b ám u lta k a távolodónak. Elsőnek a vöröskatona szólalt meg. — Igen — m ondta elgondolkozva —, állasz itt m in d en n ap őrségen. Persze, ez m ár szokássá válik, és bizony nem is tu d ja az em ber, hogy m ilyen falak ezek, m ilyen i z é . . . hogy is m ondjam . . . A vöröskatona fia ta l a rc á t ellepte a pirosság, szem e gyanúsan rebegni kezdett. L á t­ szott ra jla , hogy m ondani a k a rt valam it, valam i nagyot, m eleget, fo rró t, de nem ta lá lta meg hozzá a szükséges szavakat, és etlől zav arb a jö ttek m in d a h árm an . (M oszkva, Í935. január.)

52 ~

Kortársak, harcostársak Zalka Mátéról AZ EMBER Illés Béla: Ahogy a kortárs látta T izenhárom esztendőn k ere sztü l szinte m in d en n ap lá tta m és beszéltem vele. V ol­ tam vele együtt kolhozparaszlok és a V örös H adsereg k ato n ái között. V oltunk együtt v ilág h írű írók és m űvészek társaság áb an . V oltunk együ tt táb o rn o k o k k al és m arsallo k kal. Ü ltü nk együtt feh ér aszta ln ál az S Z K P vezetőivel és a szovjet k o rm án y tagjaival. Z alka M áté a kolhozföldeken vagy egy bán y a m élyén ugyanolyan szerény és ö ntudatos volt, m in t a feh é r asztal m ellett, a S zovjetunió vezetőivel beszélgetve. Sehol és soha, senkinél nem érezte m ag át kisebbnek és kevesebbnek, sehol és soha, sen k in él sem m u ­ ta tta m agát nagyobbnak vagy többnek. M egállotta helyét, am ik o r ak ad ém ik u so k k al b e­ szélt, és szót é rte tt a fél-a n a lfa b é ta erdei m u n k á so k k a l. . . N em ereszk ed ett le ahhoz, akivel v itatkozott, m indig igyekezett azt felem elni m agához, és m a jd m indig sikerrel... M áté nagy em ber volt. És nagyon egyszerű em ber. N agyságának ez volt egyik leg ­ szem betűnőbb vonása.

Gergely Sándor: A bolygók visszatérnek Szovjetunióbeli éveim első h ó n ap jaib a n csak b eto p p an t hozzám , helly el k ín á lt s h a nem ü ltem le azonnal, székbe erőszakolt, s m in th a ő vo ln a a házigazda, cig arettáv al k ínált, az enyém ből persze, m e rt ő m aga nem dohányzott. S h a v életlen ü l bort, k o n y a­ kot vagy m ás szeszesitalt lá to tt az asztalon, t ö lt ö tt. . . de m indig csak nekem , vagy h a m ás is v olt a szobában, an n a k is, de ő nem iv o tt. . . Szóval eljött, s k érd ezn i k ezd ett M agyarországról.

A. Karavajeva: A kommunista párt hűséges fia N agyon m eg tetszett nekem n y ílt őszintesége, a z a fa jta nyíltság, am ely m in d e n ek ­ előtt belső m eggyőződésből eredt. Z alk án ak ezt az igazi bolsevik je llem v o n ását nem volt nehéz felism ernem néhány b eszé lg eté sü n k b ő l. . . Z alk a M áté n agyszerűen tu d o tt m esélni, szellem e sziporkázott ilyenkor. Ha, izgalm as p illan ato k b an , több ap ró hiba csúszott orosz beszédébe m in t m áskor, ettő l csak m ég színesebb le tt a szava. Telt, m ajd n em kerek, piros arca, m ely első p illa n a tra tipiku s szláv jelleg ű n ek h ato tt, tö r­ hetetlen a k a ra te rő t, elszántságot feje ze tt ki. É rezni leh etett, m ily v ih aro san tá m ad ják meg em lékei, s mégis, no h a élénken, ugyan ak k o r szófukanan b e s z é lt. . . N agyon ritk á n beszélt első szem élyben — m indig in k áb b többesszám ot használt, h o lo tt ő m aga volt m in d en n ek m egszervezője és kivitelezője is . . . (Lányi Sarolta fordítása.)

Vjera Zalka: Zalka Máté — Lukács tábornok M áté nagyon szerette a gyerekeket s a gyerekek is őt. A hogy m eg látták , m in d járt ráv e tették m agukat. A kicsinyeket a h á tá ra ü ltette, & n agyobbakkal eltréfálkozott, é r ­ dekes tö rté n ete k et m ondott el nekik, iskolai előm enetelük irá n t érdeklődött. K önyve­ ket, irk ák a t szerzett a szám ukra, s id ő n k én t cu k o rk át k o to rt elő k a b á tja zsebéből és m eg k ín álta ifjú b a r á t a i t .. . A ttól a naptól fogva, hogy 193G jú n iu sáb a n az újságban olvasta a spanyol köztársaság elleni összeesküvés első h íreit, véget é rt a m i csendes életünk. M áté k ezd ett rosszul a l u d n i. . . Idegesen v á rta a friss újságokat. G y ak ran el­ fogyott a tü relm e és elszaladt a p o stá ra . . . G yanakodni k ezd tem : M áté Spanyolország­ ba készül. Nem azok közé tartozik, a k ik egy csésze k áv é m ellett n yugodtan olvasnak az újságokban. (Madarász Em il fordítása.)

Ilja Ehrcnburg: Zalka Máté — Lukács tábornok A nevét m indenki ism eri, — v alenciai gyerekek — em lékszem — az u tc án is m eg­ ism erték: „Ez L ukács tábornok, a mi táb o rn o k u n k !" Z alk a M áté egyszer tréfálkozva jegyezte meg az egyik író ró l: „Az m in d en t le tud í r n i . . . Irig y lem !” Pedig az ő sorsa volt irigylésrem éltó, h a lá la is. H iszen m égis csak m eg írta az ő nagy k ö n y v ét — S pa­ nyolország a címe. K ülönben irigyelni sem kell. Ilyen v o lt ő és h a Z alk a M áté, az író nem tu d ta elm ondani az egész igazságot az em berrő l, m e g tette ezt h ely ette Lukács tábornok, nem szóval, de t e t t e l . . . A törzsnél ő gondoskodott az em berek pihenéséről. S zerette d a jk á ln i azo k at a n e ­ hézkes, borostás képű ügyetlen felnőtteket. Egyszer csak ism ét h a d b a v etették a b rig á­ dot, Ja ra m áb a n . „Ez a spanyol D oberdó” •— m ondta Lukács. Egy n a p ra k ü ld te k őket oda, hogy m anőverekkel k ip u h a to ljá k az ellenség ta rta lé k a it. A m anőver kínos volt és igen veszélyes. L ukács tábo rn o k fo lyvást ezt h a jto g a tta : „K ím élnünk k ell az em ­ bereket.” (Lányi Sarolta fordítása.)

Alekszandr Iszbah: Máté A legnagyszerűbb volt benne örök vidám sága, tú lh ab zó életöröm e. Soha sem sza­ k íto tta m eg k ap c so la tát a Vörös H adsereggel, szerette a k ato n ák a t, k i-k ilá to g ato tt a tá b o ru k b a, ott is la k o tt velük időnként, figyelte é le tü k e t. . . A V örös H adsereghez szer­ ves k ap cso lat fűzte, nem csak felszínes lá to g atáso k ra szorítkozott, ő m ag a is k ato n a volt teste stü l-lelk estü l egész életében . . . Z alka M átéban szerencsésen egyesült a h arcJtészség és a le n d ü let a tu d ásszo m jjal — a had itu d o m án y o k b an szerzett jártasság , az irodalom , általáb a n az élet szeretetével és az elv társi együttérzéssel. (Lányi Sarolta (ordítása.)

Nyikolaj Bogdanov: Nyikolaj Osztrovszkij boldogsága Alig van időm felelni. M áté m in d n y á ju n k a t félrep aran cso l az útból, előre engedve a szanitéceket, hogy a h o rd ár m a tra c á ra helyezzék a beteget. V an ak i segíteni ak ar, de M áté nem engedi. M aga a k a r p aran cso ln i az egész idő a la tt, nem hisz m ég a ta ­ p asztaltab b em bereknek sem. Az ápolók óvatosan engedik le O sztrovszkijt a m agas 54

lépcsőkön. Mi segítünk és így nem lép le az aszfaltra . Én m a jd n em rosszul leszek, am ik o r érzékelem , hogy ez az em ber m ilyen h ih e tetlen ü l könnyű. H arco stársu n k je le n ­ létérő l csak a m eleg pléd szabályos em elkedése és süllyedése beszél. Hogy k isz áríto tta a betegség ezt a fiatal testet! M áté ügyesen félreto lja a szanitcceket és lehetőséget ad N yikoláj b ará tain a k , hogy felváltsák őket. A betegszállítás nem egyszerű dolog — sú g ja M áté a csodálkozó szanitéceknek —, O roszország írói viszik társu k at. — M ajd o dahajol O sztrovszkijhoz és m egkérdezi? ■ — N em fázol, K olja? Meg sem v á rja a feleletet, m ár le is vetette m agáról p aran csn o k i bőrbekecsét és fehér szőrm és részével b e ta k a rja N yikolájt, úgy, ahogy azt a h arc b an teszik a sebesült elv társak kal. O sztrovszkij hallgat. Az a rc á n ott b u jk á l a mosoly. Ü röm ét szerez neki ez a gondoskodás. S zerintem igen boldog ezekben a percekben . . . {Kelet-Magyarország, 1966. április 24. Sigér Im re fordítása.)

Gyáros László: Lukács tábornok A legendás L ukács tábornok k itűnő szervező v o lt: k ato n a és p o litik u s egy szem ély­ ben. A lig 24 óra a la tt felsorakozott a 3 zászlóaljból való brig ád . . . N em ism erte azt a szót, hogy: lehetetlen. H allatlan en ergiával és ügyességgel, úgyszólván ó rák a la tt lo v a­ k a t k e ríte tt és egy lovasszázadot állíto tt fel. K ét öreg ágyúval m egszervezte a brigád tüzérségét. L ukács keveset beszélt m agáról, — de nagyon sokat kérd ezett. M inden érdekelte... Az em berek beszédesek le tte k körülötte, m egnyíltak a szívek, felragyogtak a szemek, és ak i csak n éh án y szót is v á lth a to tt vele, örök időre szívébe z á rta L ukács tábornokot, az em bert. A ki együtt h arcolt vele, soha többé nem feledte el L ukács tábornokot, a k atonát. A ki ism erte b áto rságát, bölcs és em beri m a g ata rtásá t, a szabadság nagy ügyé­ be v etett sziklaszilárd hitét, legyőzhetetlen a k a ra te re jé t, az m egism erte L ukács tá b o r­ nokot, a kom m unistát.

AZ ÍRÖ Garamvölgyi József: Zalka Máté A néphagyom ányokban, népdalokban és m esékben oly gazdag szatm ári táj és nép egy életre szóló élm énnyel és em lékkel bocsátja ú tn ak . . . M agával hozza szülőföldjéről az országban ta lán legtisztábban beszélő S zam os-parti nép képekben és h aso nlatokban gazdag nyelvét. Ezt őrzi m ajd kínosan, m inden ere jét m egfeszítve, h áro m évtizeden át szülőföldjétől távol. B irkózik ott is a m agyar szó tisztaság áért és szépségéért, s n ap o k ­ ra búskom or, ha érzéseit, gondolatait nem tu d ja szépen, képekben gazdagon kifejezni, ha nyelve olykor m egbicsaklik. Ö rökre m egm arad em lékezetében a szatm ári, Számosm enti táj szépsége ás. É vtizedekkel később írt elbeszéléseiben is vissza-vissza dereng ez a kép. É vről évre v isszatér m ajd Belikibe, a kis u k rán faluba, am ely m inden ízében, levegőjében, házaiban, földjeiben az elhagyott, m essze k e rü lt m agyar v ilág ra em lékez­ teti. E m lékezete m élyen őrzi szülőföldje em berének, a határozott, egyenes jellem ű szatm ári p ara sztn a k az a la k já t, aki — ahogy Ady m ondta — ,,amíg a gerince és az ökle b írjá k , nem bízza ügyét a jó isten re.'’ (Kritika, 1966. 6. sz.) 55

B. Lavrovszkij: A hős M áté nagy m űveltségű, kiváló író volt, aki könyveiben feled h etetlen fo rra d a lm á r­ típ u sokat tu d o tt terem teni. S egített szellem i fegyvereket kovácsolni m u nkásosztályunk szám ára, m in t ahogyan a Vörös H adsereg soraiban, a h arc terek e n is segített n ekünk k iv ív ni a g y ő ze lm e t. . . H ősiesen b áto r lélek volt. E gyesült ben n e az igazi vitézség a jó vezéri tulajd o n ság o k k al: gyorsan á t tu d ta tekinteni, s m érleg eln i az ad o tt helyzetet, k ím élte az em beréletet, k erü lte a cé ltalan vérontást. (Lányi Sarolta fordítása.)

Geoigij Gulia: A matolcsi hős A D oberdó az író legnagyobb alkotása. M ind terjed elm ét, m ind gon d o latain ak szé­ les sk á láját tekintve. A háborúról szól. A h áb o rú ellen. A reg én y t olyan em b er irta, aki az életet nem csak látta, hanem a m űvész szívével érezte i s . . . M agyar nyelven ír, ö m aga fo rd ítja le írá sa it oroszra . . . (Magyar Nem zet, 1966. ápr. 23. Jász Dezső fordítása.)

Gergely Sándor: A bolygók visszatérnek Jegyzeteinek vagy száz o ld alát az első k ö te t szerep lő in ek külső és jellem b eli le­ írá sa fo g lalta el. Ü jabb száz-százötven o ldalt szánt a színhely rögzítésének. Egy u tc á ­ nak, egy m ezőnek, egy hegynek, egy v asútvonalnak, egy h ídnak, egy erdőnek nem csak topográfiailag pontos vázlata volt, hanem sokszor hevenyészett, n y elv tan liag egyáltalán össze nem fogott m ondatokkal, p usztán em lékeztetőnek, le írta a tá j színeit, k ü lönleges­ ségeit, a vasúti töltés h a jla tá t, egy fa őszi színét i s . . .

Sziklai Sándor: A legendás hírű magyar szabadságharcos N éhány éven keresztül dolgoztam Z alka M átév al egy tö rtén elm i bizottság részére, am ely M axim G orkij kezdem ényezésére a la k u lt azzal a felad attal, hogy 16 k ötetben m eg írja a polgárháb orú történetét. A te rv e k szerin t a m ű 16. k ö tete a nem zetköziek tö rténelm ével foglalkozott volna . . . Z alka M áté h atalm as an y ag o t g y ű jtö tt össze, több m in t százezer m ag y ar in tern acio n alista m últjáb ó l azzal a szándékkal, hogy reg én y t ír a nem zetköziekről. Mohón, írói lelkesedéssel v etette m ag át az an y ag ra, és m űvészi, iro d alm i form ába öntötte, csiszolta a hős m agyar nem zetközi p artizán o k és vörös h a r ­ cosok e m lé k e it. . .

Illyés Gyula: A nnak a hétn ek csaknem m inden n a p já t Z alka M áté lak ásán tö ltö tte m . . . Z alka lebilincselő tö rténetm ondó volt. 0 vitte a szót tá v o l-k ele ti hadiélm énycivel, tö rö k ü lés­ ben az ágyon, s kezét selym es szőrű, s csaknem hiúznagyságú m a csk á ján n y u g ta tv a . . . (Barta Sándor: K i vagy? Illyés előszava.)

56

A FORRADALMAK Münnich Ferenc: Zalka Mátc, a forradalom katonája Z alka M átét m in d e n ü tt o tt lá ttu k , ahol a fia ta l szovjet h a ta lm a t veszély fen y e­ gette. C sapatokat szervezett, agitált, lelk esített, h ad m ű v ele te k et vezetett. Egyik k ezd e­ m ényezője volt an n a k a m ozgalom nak, hogy a szibériai helyi fo rrad a lm i hadifogoly szervezeteket egyesítsék, egységes vezetés a lá helyezzék, s k ü lö n álló an tevékenykedő hadifogoly vörösgárdából jelentékeny, egységes k ato n ai erő t alk o ssan ak . . . Z alka M áté részt v ett V orosilov és B ugyonnij dicsőséges első lovashadseregének m egterem tésében. Ebben a k ö telékben egy lovasezred élén h arc o lt G yenyikin ellen, ak in ek csapatai M oszkvát 1919 n y ará n 180 k m -re kö zelítették meg.

André Marty: A forradalom nagy harcosa Ism ét egy súlyos veszteség: Z alka M áté, a kiváló m ag y ar író hősi h a lá lt h a lt a sza­ badság fro n tján . Egy fasiszta lövedék szilán k ja tép te ki sorainkból őt, ak i 8 hónapon á t volt vezetője a spanyol köztársasági hadsereg T izenkettedik N em zetközi B rig á d já­ nak. A zért jö tt S panyolországba, hogy fegyveresen küzd jö n a fasizm us ellen, és életét ad ta a h alad ó em beriség ü g y é é r t. . . K evéssel h alála elő tt L ukács tá b o rn o k . . . m ag y a­ rokból és spanyolokból álló osztag újjászervezésén dolgozott. S zak ad atlan h arco k kö­ zepette sem han y ag o lta el a h adseregépítés felad atait, e té re n különösen érv én y esü lt az ő k itű n ő szervezőképessége. Az ő b rig ád ja valóban az egységes n ép fro n t csap ata volt. „E rőnk az an tifasiszta n ép fro n t acélos egységében v an ; h ad e rő n k a la p ja a p o li­ tikai összeforrottság” — m ondogatta gyakran L ukács tá b o rn o k — és igaza volt. (Lányi Sarolta fordítása.)

Luigi Longo (Gallo): A hős halálára H ősként esett el az első vonalban úgy, ahogyan csak a nép táb o rn o k ai tu d n a k m eg ­ halni. L ukács táb o rn o k a nem zetközi brigádok egyik legjobb táb o rn o k a, paran csn o k a, b a rá tjá v á és testvérévé vált a szabadság harcosainak. A hősük hőse sok ezer h arcos között, ak ik a fasizm us elleni történelm i h áb o rú b a n felék esítették S panyolország nevét, új életre keltve m inden nép hősiességének legragyogóbb és legnem esebb hagy o m á­ nyait . . . Mienk m a ra d t az, am it ő ta n íto tt; m e g m arad tak sz ám u n k ra az ő iskolájában, az ö p éld áján nevelkedő rem ek kato n ai káderek, m e g m arad tak sz ám u n k ra vitéz csa­ patai, am elyekben tovább él L ukács tábornok h arci elszán tság án ak és hősiességének nem es öröksége. (Szentkirályi Béla fordítása.)

Jász Dezső: Az utolsó találkozás Z alka M áté életét ezer és ezer szál fűzte a szab ad ság ért folyó küzdelem h ez és soha n em té r t k i az ezzel já ró kötelezettségek alól. T u lajdo n k ép p en ez a legtöbb, a m it egy em b errő l el leh et m ondani, akin ek az élete h arc b an te lt el. (Magyar Nem zet, 1966. április 23.)

57

Hidas Antal: Zöld erdő harmatát Az U krán Írószövetség m egh ív ására — 1936-ban — egy m ag y ar íróküldöttség u ta z ­ ta be U krajnát, közte Z alka M áté is. K ijevben m á r m e g tarto tták a felolvasóestéket. H ajó ra ü ltü n k . A „M arx K áro ly ” folyam i gőzössel úsztunk a D nyeperen H erzon felé. N y ár volt. M ájus hónap. A regge­ lek et m in th a h alk zeneszó kísérte volna. V alahogy M agyarország szaga, illa ta lebegett a levegőben. A D nyep er-p arti akácok virágoztak. F eh érre m eszelt u k rá n házak, falvak forogtak el lassan a k ét parton. Ó riási búzatáblák, zsendülő kukoricások. Pervom ájszkival, az u k rán lírik u ssal késő éjszakáig m a g y ar verseskönyvet b etű z­ tünk, készült az u k rá n nyelvű Petőfi. S m ik o r alváshoz búcsúztunk, s a h áló fülkém be m en tem — nem tu d tam elaludni. Hol a gépház h alk zúgását h allo ttam , hol a k itá r; k ö rab lakon át a D nyeper h a b ja i csobogását, hol verssorok lib eg tek : ugyanazok, u g y an ­ azok. Végül — négy óra sem volt még — éppen hogy szü rk ü lt, felöltöztem , és k im e n ­ tem a fedélzetre. H űvös, h ajn ali szél borzolta a folyó vizes fü rtje it. O lyan gyöngéden, m in th a é leté­ ben először sim ogatná. S íme, valaki m á r ott ült, fönt, köpenyegbe burk o lv a, ébren vagy tá n szenderegve: M áté. L assan felém fordult. — M áté — incselkedtem , de in k áb b csak h alk an —, tá n rosszkedvű vagy? L egyintett. — Ugyan! Ülj m ellém ! Nézz körül! I tt v ág tattam v a la h a egy lovas ezred d el: V rang elék et k erg ettü k . F u t az idő, m int — látod — a D nyeper vize. M aholnap enn ek húsz esztendeje lesz m ár. E lhallgatott, az tá n szokatlanul h alk an fo ly ta tta: — T egnap este L ónyának (Pervom ájszkij keresztneve) a Távolból cím ű v erset fo r­ d íto ttu k, m agyaráztuk. Petőfi ta lá n kétszáz k ilo m éte rre sem volt az an y jától, K isk u n ­ halastól, am ikor ezt a v erse t írta és, no m ennyi ideje volt el h azu lró l? T alán fél esz­ tendeje. „Oh, mi drág a e lakocska nék em ”. . . N ehéz le tt a szívem ezektől a szavaktól. M aradj itt és h a llg a s s u n k ... H allgassuk a D nyepert. T alán, egyszer még a D una p a r t­ já ra is elkerülünk, a mi D unánkhoz. T alán a D nyeper elvisz egyszer b en n ü n k et o d a . . . És dúdolta: „D unáról fú j a s z é l. . . ” De előbb a T ajo folyó p a rtjá ra vi üe őt a sors, a népek fo rrad a lm á n ak szerelm esét. Spanyolországba m ent, hogy L ukács tábo rn o k k én t a T ajo folyó forrongó p artjairó l jusson el a Nagy D una m entőbe . . . Nem ju to tt el. E lesett .spanyolföldön, V alenciában. Százezer em b er k ísé rte utolsó ú tjá ra a p ro letárfo rra d alo m példaszép k ato n ájá t. (Zalka: A z éneklő börtön. Előszó.)

(M eg jeg y zés: A k ü lö n m eg n em Je lö lt sz e m e lv é n y e k le lő h e ly e : lé s e k . S z é p iro d a lm i K iad ó 1952.

58

Z a lk a M á té : V á lo g a to tt elb eszé­

KONSZTANTYIN SZIMONOV

A tábornok Oly h ű s ez az éj a hegyekben, k em ény nap i h arco k u tá n d erm e d t kezeit m elegíti; sárgán csap a tá jb a a láng. K ávé duru zso lg at az üstben, a harcosok álm a m a m ély. N agy zöld arag ó n i bab érfák lo m b já t su h o g ta tja a szél. S egyszerre úgy érzi a harcos tá b o rn o k — a d rág a m ag y ar h á rsa k rem egése kíséri e fák sű rű lom bjaival. N em lá tta be rég a hazáját, m ió ta a h áb o rú állt, m ió ta S zibéria m esszi földjén befogadta a P árt. Ism erte a h arc tü zeit m ár, s k étszer sebesült, m ikor a zsúfolt von ato k re p íte tté k a táv o li honba haza. M iért sie te tt B udapestre? Hogy küzdjön a győzelem ért, s hogy sírva, konok fogadással szökhessen — ahogy hazaért. S úgy néz az egész u ta zá sra m ár, m in t am i m eg sem esett — jó l tu d ja , hogy élnie kell, m íg végleg h az a nem m ehetett. A m ióta a h a rc a h az ája: H am b u rg b an is o tt le lik őt, C sapajben is em legetik még, Ja ra m b a n is ism erik őt.

N em lá tta be rég a hazáját, de jö tt vele, b á rh o v a é rt: a lá b a a la tt a m ag y ar föld, a feje fölött m a g y ar ég. A m ag y ar vörös lobogó az, m ely h a rc a it ékesíti. És b árh o l is áll a csatába, ő t h a rc b a h a z á ja viszi. M oszkvát b efu to tta a h ír és n em rég m eg is írta a lap : egy n ém et a k n a szilánkja m egölte H uescsa alatt. De nem hiszek én, nem , e h ír n e k : a h arc heve élteti őt, m égegyszer az ő B u dapestjét m eglátni h a lá la előtt. M ost m ég a sö tét spanyol égen v ijjo g n ak a v észm a d arak — d e szóra, le v élre n e h a jts te, egyik se beszél igazat! O él. A huescsai v á rtá n a harcosok álm a m a m ély. N agy zöld arag ó n i bab érfák lo m b já t su h o g ta tja a szél. S egyszerre úgy érzi a harcos tá b o rn o k — a d rá g a m ag y ar h á rsa k rem egése kíséri e fák sű rű lom bjaival. (Somlyó György fordítása.)

hagyomány MÁTYÁS FERENC:

Mindenik költő szeme honfoglaló e tájon!* K elet felől tö rt be az euráziai síkság szele, s véle a hegyekből k ö v ek e t görgető víz, m elynek p a rtja in á l a hosszú tö rzsű n y írfá k és töm pe ak áco k oly délcegen álln ak , m in th a tu d n ák , hogy itt, a hom okos földön a m ag y ar m ú lt h onol pom pázva. Egy-egy p illan a tk ép ezredévet csilla n t elén k az A lföld p erem én, h ol n em is a n y ír­ fa, h an em a nyirkosság jelzi a tá ja t, m elynek vadvizein ja jg a tó bíbic csap lá rm á t a csöndben. A m indennapok nehéz p ró b ájáh o z in n é t su gárzik szerte a rem én y fénye a h az át foglalók ferde szem éből, m időn érkezvén b irto k b a v ették az erdők, folyók és dús leg e­ lők b irodalm át. K elet felől száguldottak a sík m ezőre a z első lovas vitézek, s tű n t fel az első sátor, m elynek lakói m eg v etették a lá b u k a t a T iszaháton, Ecsedi lápon, a S za­ m os völgyében s a K ra szn a m entén. K elet felől, a végtelenség öléből k ú szik a h a jn a li n a p a kicsi fűszálon, ág ró l á g ra h alad v a a süket hom ályban, ködben vonuló m ezőkre, fa lv a k ra s lá tta tja tü zes a rc á t, a p írb an ébredést, m ozgást p aran cso lv a m in d e n alv ó ra. — E h oni tá jo n , h o l a nyírségi a lm a és szatm ári szilva issza be fén y é t s á lta la já tszik sziv árv án y -szín b en a fák virága, hogy m a jd zam atot a d v a h u lljo n a fö ld re é re tt gyüm ölcsként. M ély v olt az álom a T iszaháton, S zabolcs-S zatm ár találkozó p o n tjá n , it t a Szam os­ n á l s ott, hol az „É r nagy, álm os, fu rc sa á ro k ” s a fen y ő fák h o rd alé k átó l zöldes ifjú Tisza b efogadja a b al felől öm lő első folyócskát, a k is T ú rt. — M ély v o lt a z álom ezen a tájon, de Góg és M agóg fiai nem h iá b a „döng ettek k ap u t, fa la t” az ittm a ra dásért. I tt v e rt gyökeret m élyen a földbe először a k em ény ak ácfa, hogy m eg álljo n a m in ­ dig forgó szélben s lo m b sátra a la tt o lta lm a t n y e rje n és m e g p ih en jen a n y áj s véle a nom ád, n ap b atek in tő ősi juhásznép. Ez a fö ld .ő rz i B áth o ri Istv án h ó feh ér cso n tját, keresztes h adak, h a jd ú k tetem ét, s h a jtja k i rü g y ét sok rem énységnek. E rre hordozzák a N agyfejedelem k u ru c vitézei a sáros m a jté n y i zászlót s „Rákóczi búzgó én ek e” i t t kel sz árn y ra N agykálló földjén, hol a töm löcök m élyén, heg y ezett k a ró n rab o k tán co ln ak szom orú b alladákat. A fájd alo m gyertyái sok h e ly ü tt égnek e falusi M agyarország p ó rk u n y h ó ib an , s o l­ ta lo m é rt h iáb a esdekelve a n ép csak jö ttm en t, zarándok, fö ldönfutó le tt. M egrezzen m ég a bokor is erre, hogyha egy já m b o r G vadányi in d u l el P eleskéről, hogy b em u tassa S zabolcs-S zatm árnak e lá rv u lt tá já t. Z úgnak a szelek, tá ro g a tó k a szigetek, ta n y á k a l­ k o n y atában, s nehezen lobban, v ilá g ít eszm e, világosság a reb ellis n ép közt. S hogyha a m egye h íres fia té r h az a e föld re: — ő se apostol, nem viszi sokra! ő rz ik , vigyázzák szuronyos őrök nap p al és é jje l; nem lo b o g ta th a t szellem i fák ly át. B essenyei György h iá b a ágál rö p ira tá v al a v ed lett v ak o latú kastély b an , B ercelen, — v ilágító szép to rn y a

•E lh a n g z o tt a M a g y a r R á d ió „ É d e s h a z á m — k elet felö l” c . Irodalm i a d á s o n , M á tészalk án .

61

bedől a n y íri végen, a sötétségben, ap a i ta n á c sá t b eléfo jtjá k a „T iszának reggeli gyö­ n yörűségében-’. H a „Jön az utas, lá t s fu t m esszekerülve to v áb b ”, — süti lelkűnkbe egy verssor a képet, s képzeletü n k b en lábnyom ok égnek a porban, m ocsárban. — K ufsteinből jövet K azinczy F erenc áll meg e tájon, őrök k ísérik s V ásárosnam óny n ép e követi, összesereglő nép hozza csókját, tá rja ki k a rjá t, hogy m egölelje: — jó m eleg ételt, s még m elegebben szívüket hozzák. E rre vonul, já r k a rd o t em elve m ind, ak i b átor, hogy fusson a gyáva, ki bem ocskolja a szabadság selyem szép lobogóját. In n en rep ü l nyugat felé g y ak ran a fekete szárnyú alföldi kócsagm adár az égen, hogy csőrében vigye a k ö n n y et m ás tá jra, s a biztonság vak bokrai olykor m eg terem jék a k ru m p lit, a k en y ér­ búzát. „K i innen jön — a nép nev ére görcs fogja ökölbe szív ét” — sik o ltja szét a m á r m ai költő, m e rt „balo ld ala ez a h a z án a k ”, s a z is volt m indég. T érd reh u ll, nem zete el * áll e földnek fá ra d h a ta tla n elm élkedője C sekén is, s hogy ne k ísé rtse M artinovicsék le ­ ü tö tt feje, — Z rín y it idézi, a zsarnokokat s a szabadság sz en t h ajlék áh o z h o rd ja a té g ­ lát, miint m i az árv íz után, óh hányszor! — M ert „M egbűnhődte m á r e n ép a m ú ltat, s jö v en d ő t”. S K ölcsey nem csak m ondja, de h alálig fén y t d erítv e p ro m eth eu si k üzdel­ m et vív itt a szellem szabadságáért. Szép d ak ty lu sa in ak b á to r so rait a k k o r az ifjú Tisza h ab jai visszhangozták, a nép nem . Ü ldözte őt is a z önkény, s m a ra d t m agányos árva. K i tu d ta , hogy elzá rt szobájában a m ennydörgéses H im nusz, a nem zet legszebb h á la ­ éneke születik éppen? A vizek sodrával sodródva úszik az idő, s ah á n y folyó öm lik a Tiszába, an n y i em ­ lék kél szárn y ra: a C sekére gyak ran látogató W esselényié, aki a fra n cia felvilágosodás h ird ető je volt szintén, s a m i oly term észetes: Petőfié, k in e k versei m arad an d ó an őrzik e tá ja t a T iszánál, ott, hol a k is T ú r siet beléje, — s felso ro lh ató -e m inden, e földről szárm azó hősi em lék? K elet felől tö r fel a n a p a tavasz jó hírével, m időn V asvári Pál, a szabadságharc ifjú vezére ro h an Ny ír v asváriból K ossuth zászlaja alá, s m ind, aki „néked ád, ó haza v é rt”. Úszik a z idő a v íz árral, de itt m indig elko m o ru ltak „K ödön á t a m árm aro si b ér­ cek”, s V örösm arty is bújdosó lesz G ebén. E zért le tt legszom orúbb a táro g ató itt szá­ zadok óta, és s ír t véle folyvást a nép. A kkora csönd szak ad t e tá jra , m in th a legjobb fia it b ú jta tn á m inden fűszál, bokor az üldözök elől. S a k ih a lt N yírségben K rúdy já r álm odozva, a z a g a ra k k a l büszkélkedő k o p o tt nem esség nyom ában, az utolsó ú ri em ­ berekkel, a k ik m á r készülnek a h alálra. M indenik k ö ltő szem e honfoglaló e tájon! K elet felől kezdi szem lélni Tiszacsécsén M óricz is a m eg in d u lt víz nagy árad ását, g y erm ekként, ott, ah o l m egfeszítve álln ak — m in t em lék -árb ó co k — a nyírfák, s úgy, m in th a egy-egy b ety ár á rn y é k á t őriznék m ost is. A m a z éle te t adó, s oly sokszor pusz­ tu lá st hozó víz m indig visszatér anyaágyába, s szik rázv a dühöng a k ék ég, s csak a bögölycsípések tüze ég a bőrön. T unyogm atolcson is, m ik o r ism ét m egpendül a dob, s Z alk a M átéék in d u ln a k D oberdóra. A boldog em b er Joó G yörgye in n é t visz. fel P estre tra g é d iá já t, hogy lássa a nem zet, m ik é n t él a n ép a n y íri földön. T am ási Á ro n t T arp án a csendőr veri bilincsbe B ajcsy-Z silinszky m iatt, hogy hallgasson, s ta rtsa a sz ájá t m ind, ak i költő. K elet felől tö r fel a h ajn al, s hoz szabadságot mégis. Ű j szellem -fák ly ák : Váci M ihályok g y ú jta n a k fén y t itt, m e rt győz az eszme, h a igazságot hordoz, s bev ilág ítja az u tat. „H ass, alkoss, g y ara p íts: a H aza fényre d erü l!”

62

VÁCI MIHÁLY:

Gondolatok a Költészet N apján (A költő h alálá n ak évfordulóján)

Mit m ondhatok a K öltészet N ap já n ? N em le h ete k ünn ep ro n tó . K öltészet napja? Én jobban szeretném , h a a költészet perceiről b eszélhetnénk m ár. L egfeljebb a költészet óráiról. A zt szeretném , h a nem egy egész n ap ju tn a a k öltészetnek, egy esztendőben egyszer, h anem csak percek, de állandóan, m in d en n ap — és á h íta tta l. M inden n ap : percek. A költészet nem egésznapi élm én y ; m ég a k ö ltő n ek sem tö lti ki egész n ap ját. Nem ta rt egy napig, de egész é le tü n k e t b etölti. A rra k ell m e g ta n íta ­ n u n k az em bereket, hogy ezt a n éhány p ercet hogyan ta lá ljá k m eg sa já t életükben, hogyan fedezzék fel egy n ap ju k b an azt a n éh á n y percet, m ely csak az ő költészetük. N em az az elsőrendű feladat, hogy m in k e t m egism erjenek, h an em hogy m ű v ein k en á t saját költői ta rta lm a ik ra leljenek, Mi ez a n éh án y perc költészet, m ely n a p ja in k b a n szétszórva rejtő zik ? A ta v a sz ra ébredés m adárkönnyű han g u lata, néhány szabad perc a n ap i ro b o t u tá n egy p a rk tű n ő csendjében, a késő esték karonfogó, hazakísérő m agánya, az á lm atlan sá g sikoltó fe l­ ism erései, szem benézés té tle n életünkkel, az a lk o tás győzelem teli érzései, m elyek nem hagynak alu d n i; percek, m ik o r az alkotás, a m u n k a befejeztén ek n éh án y p illa n a tá ra elhisszük m agunkról, hogy szükségesek v ag yunk m ások szám ára. M inden em b er életében gazdag költészet rejlik , m ely m egfogalm azásra len n e m éltó. T an ítsu k meg őket felfedezni önm agukban a s a já t költészetüket. E rre a költészet ta n ít m eg, a költem ények. A költők, életü k n ek ezeket a p illan a­ ta it te tte n érik : a versben m eglepik. A költőknek ilyen k o r sik erü l az érzelem b en ö n ­ feledt le lk et m eglesni és m egörökíteni. Az így m egörökített lé lek : a költem ény. A v ers: a szenvedélyeibe belefeledkezett lélek rő l fe ste tt könnyű ak v a rell. A vers m eg tan ítja az em bereket, hogy érzékeiket készen ta rts á k hasonló állap o to k ra b u l ejtésére. így fedezik fel s a já t létü k b en a költészetet, a szenvedélyeibe, öröm eibe ö n zetlen ü l és te k in ­ te t nélkül belefelejtk ezett lelket. A k öltem ény a legőszintébb, m e rt a lélek n ek önm aga á ltal sem ellen ő rzö tt csele­ kedete. Független, szabad cselekvés: a z érzelm ek, a szenvedélyek világ áb an . A léte költészetét felism erő, és álm ait, szenvedélyeit ö n m agáb an szabadon élni tudó em b er közel van ahhoz, hogy te tte it a világban, a tá rsa d alo m b an is szabadon élje. A kit a líra felszabadít érzelm eiben, gondolataiban, az t felszab ad ítja a k ü lv ilág b an , te tte ib e n is. A k öltem ények nagy felszabadítók. E zért vezessük az em b erek e t a költészet p e r­ ceihez. Ha e percek felfedezéséhez a K öltészet N ap ja közelebb visz, üdvözlöm a K öl­ tészet N apját. K öszöntőm a K öltészet N apját, m e rt ez a n a p József A ttlia születésnapja. Az pedig a p ro letárk ö ltészet születésnapja.

•E lh a n g z o tt a b u d a p e s ti rá d ió „ G o n d o la t” r o v a tá n a k 1967. é v i k ö lté sz e tn a p i m ű so rá b a n .

63

V incze S án d o r: M űhelyben

ERDÉSZ SÁNDOR:

Szamosköz néprajzáról T ö rtén e ti-n ép rajz i áttek in tés H azánk északkeleti része, a szab.nári táj, tö rté n e ti és n ép rajzi szem pontból igen érdekes, s tegyük hozzá, még eléggé fe ltá ra tla n terü let. F ö ld rajzi értelem b en a szatmári táj a beregi—szatm ári síksághoz tartozik. A beregi—szatm ári sík:.ág beregi T iszaháfra. Szam osközre és az E csedi-láp vidék ére tagolódik. N éprajzi értelem b en Sza tm á r kisebb tájegységekből á ll; beszélünk szatm ári T iszahátról, E rd ő h á tró l (m elynek része a T ú r­ h át és a Palágyság), S zam oshátról és az E esedi-lápról. A Tisza és a Szamos, valam in t az o rszághatárokkal közrefogott te rü le te t Szám osköznek nevezzük. Itt három n ép ra jzi csoportot k ü lönböztetü n k meg. A szatmári Tisza hatva te lep ü lt kilenc község (M agosligel, Uszka, Tiszabecs, M ilota. T iszacsécse, Tiszakóród, S zatm árcseke. N agyar és K isar) a folyó b alp a rtjá n . S zabolcs-S zatm ár m egye szatm ári részén fekszik. A szamosháti községek a Szam os b al- és jo b b p a rtjá ra telep ü l­ tek. azonban csak a jo b b p a rliak (K om lódtótfalu. Nagygéc, Szam osbecs, C sengersim a. Szam osta tá rfalv a, Csegöld, H erm án szeg, Szam ossályi, S zam osújlak. G yügye. Cégénydányád, F ehérgyarm at, N ábrád. K érsem jén és Panyola) ta rto zn ak Szam osközhöz. Erdőhót a szatm ári T iszahát és Szam oshát között te rü l el. Szam osköz benépesülése — a korabeli o rszá g h atá rt védő erdősáv, az ún. gyepű k eletre tolódásával egyidejűleg — még a XI. század d erek án kezdődött el. Elsőül u Balog-Sem jén, G ut-K eled. K áta és a Szente-M ágócs nem zetség m ag y ar jo bbágyai t *lepedtek meg ezen a vidéken. A helynevek egyrésze szláv ered etű , m elynek alap já n a rra következtethetünk, hogy szórványosan szláv népelem ek is la k ta k itt. A X II—X III. századbeli fö ldvárak m a rad v án y ai m a is föllelhetők. Fehérgyarmat déli részén á llo tt T ö m ö ttv ár (döngölt, töm ött földfalak k al), a község fő u tcá ját m a is T öm öttvár u tcán ak nevezik. Császlú és Nemesborzova p atk ó alak ú település, h ajd an i fö ld v áru k nak csak egy k ijá ra ta volt. Császlói okiratok egy k o lo sto rra is u ta ln ak . A tiszabecsi átkelőhelynél a X II. század végén ép ü lt fel az a föld v árszerű e rő d ítm é iy . mely hadászati és kereskedelm i fontossága m ia tt évszázadokon á t k irály i b irto k volt. A palán k kal m egerősített települések és fö ldvárak árk a in ak vízét „ergék" tá p lálták . A legerősebb v á r Rozsály északi részén épült, a gazdag K un család k ö zpontjában. E rdőháton a legutóbbi időkig h a t kisnem esi községet ta rto tta k szám on (M ánd. N e­ m esborzova, K isszekeres, N agyszekeres, M ajtis, D arnó); az ősök h addal, „v é rre l” adóz­ tak, te h át k iv á ltsá g aik a t gyepűvédő szolgálataikkal n y erték el. A X III—XV. században — háborúk és tűzvész következtében — több község elp u sztu lt. így D arnó h a tá rá b a n Szopsa, J á n k h atáráb a n Bence, Kölese m ellett Ravaszdi, S zam osújlak m ellett Malonta volt nevezetesebb település. A X V I—XVII. században, az ország h áro m részre szakadásával sajáto s politikai helyzet a la k u lt ki ezen a tájon. T artó san sehová se ta rto z o tt; S zatm ár v árm egye ve­ zetői hol Erdély, hol a bécsi udvar, hol a váradi basa kegyeit keresték . B á r a terü let lakosságát gyak ran m egsarcolták a nyugati zsoldosak épp úgy. m in t a török m artaló cok és a kóbor hajd ú k , a népkicserélődés korán tsem volt olyan nagy m érv ű , m in t pl. a 65

zetői hol Erdély, hol a bécsi udvar, hol a v ára d i basa kegyeit keresték. B ár a te rü le t lakosságát g yakran m egsarcolták a nyugati zsoldosok éppúgy, m in t a tö rö k m artalócok és a kóbor h ajdúk, a népkicserélődés k o rán tsem volt olyan nagym érvű, m in t pl. a N yírségen. Szam osközt m agyar ere d etű népesség lak ja, csupán egy községbe, Z a jtá ra te lep ítettek n ém et nem zetiséget, 1796-ban. A viszonylag h á b o ríta tla n u l élő m ag y ar la ­ kosság tö retlen ü l ő rizh e tte — és őrzi m a is — ősi hagyom ányait. Szam osközt régebben lápokkal ta rk íto tt, erek k el átsző tt erdőségek b o ríto ttá k ; az állóvizeket, a h olt folyóágakat m inden tavasszal a Tisza, T ú r és Szam os árad ásai ú jí­ to ttá k meg. Az is előfordult, hogy ilyenkor az árv íz a T iszától a Szam osig egy-két m éter m élységű, összefüggő víztöm eggé dagadt, s ebből csupán az erdők lom bkoronái és a falv a k at hordozó szigetek em elk ed tek ki. Az á r színe m in d en k o r eláru lta, m elyik folyó ára d á sa az uralkodó. A lakosság aggódva figyelte a vizet, m e rt am ilyen áld ást hozott a Szam os sárgásszürke, zsíros iszapja, olyan csap ásra k ö v etk eztettek a T úr visszam aradó, sovány, lúgos fekete sa rá n ak láttán . A k is folyók (helyi elnevezéssel, az ergék) — köztük a Cser, É rje, Eszteré, Eger, Gegő, G yepű, H am vas, N óboroda, Palád, Sár, Sebes, Szenke, Szilágy, Tapolnok, Z sira — gy ak ran v álto ztatták a m ed rü k et. P él­ d áu l 1828-ban P enyige községről a következőket je le n te tté k : „Határjai a fe n t előszámlált fo ly ó vizek árjainak, annyira ki vagyon téve, hogy a közönséges árvíz idejénn, a’ határból itt egy talpalatnyi föld sem marad szárazonn. Ezenn H ely a’ S za th m á r V árm egyei legnevezetesebb víz fé s z k e k közzé tartozik, m in d en árvíz a m i a Szam os kanyargásai S ze ­ rént szám ítván, ezen Helységtől 8 m értfö ld n y i távolyságra, a’ Szam os ágyá­ ból kijön, a ’ Szenke, H amvas, Nyíri, Zsira, Sár, pünkösti árok, és Síllyedés patakainn, egy részben ezenn H elységeknek a Határainn keresztül foly, nagy része pedig itt telepedik le, s egy haszon vehetetlen Láppá változik.' A m ú lt század m ásodik felében kibontakozó k a p ita lista fellen d ü lés nem k e rü lte el Szam osközt sem. M ég a nagy g ab o n a k o n ju n k tú ra idején, te h á t az 1850-es és 60-as években m egindult a vízszabályozás, a töltések építése. A T iszát 1853—1860 között, a Szam ost 1858—1865 között szabályozták. A vízszabályozásokkal egyre nagyobb term ő te rü le te t nyertek. Ezzel egyidejűleg, a szántóterületek növelése érd ek éb en m egkezdő­ d ö tt az erdők irtása. É rthető, hogy a tá j a rc u la ta az elm ú lt évszázad során gyökeresen m egváltozott. Az anyagi m űvelődés n ép ra jza Szam osköz tö rté n eté b en fontos fo rd u lato t je le n te tt a vízszabályozás. E zt m egelő­ zően a lakosság elsősorban erdőgazdálkodással és á lla tta rtá ssa l foglalkozott. Ezen a te rü lete n a m éhészetnek, alm a- és szilva term esztésnek ősi hagyom ányai v an n ak . A tiszahátiak, k iv á lt a csécsiek, a m últ század közepéig még piacoztak, k eresk ed tek is. A sa já t term elésű és a környékről összevásárolt alm át, diót, asza lt gyüm ölcsöt lábbón, m ás helyi nevén szájon (tutajon) szállíto tták Szolnokig, sőt Szegedig. Az á rté ri, ún. dzsungelgyüm ölcsösök — sóvári, kenézi, korm os, tö rö k b álin t, b a tu l fa jta — a lm a te rm é ­ sének m ás részét alm ab o r és alm aecet készítésére h aszn á lták fel. K isaro n k arácso n y ra és h ú sv é tra a lm á t te tte k el abból a célból, hogy jóízű b o rt p réseljen ek belőle. Az alm abor k é t héten belül m egsavanyodik. E rre még nagyobb szükség volt, ugyanis a századfordulóig a z alm aecetet a paraszti h á z ta rtá s egyik fontos ételízesítőjének ta rto ttá k . A közönséges bolti ecet térh ó d ításá v al azonban ez a m esterség feledésbe m erü lt, a rég i­ módi, több m ázsás, lábbal m űködő alm atörőköjü és almaprés m úzeum i tá rg y lett.2 Az éger erdők odvas fáiban v adm éhek tanyáztak . Az erd ő t járó em b er a m éhek já rá s á t figyelve ta lá lt rá a m éhes fára. Az odúba égő kénes ro n g y d arab o t te tte k , s a n y ílást letapasztották. A m ikor a m éheket a kén lefo jto tta, kiszedték a m ézzel te lt lé66

pekot. Szokás volt az is, hogy a m éhek által la k o tt odút alul-fölül lefű részelték és h az a­ szállították. A m éhesek k o ráb b an nem a házaknál, han em k in n v o ltak a mezőn, a panyolai m éhésztelep pl. a falutól h a t km -nyíre, a T isza-p arti gyüm ölcsösben feküdt. A m éhes ősi (kelence) fo rm á ja négyzet alakú, felül n y ito tt építm ény, sövényfonatos fallal. Belül, a falak m entén álln ak a vessző- és gyékénykasok,1 A m éh esek et régen az asszonyok és az idegenek nem lá to g ath atták , m e rt a n ép h it szerint elv itté k volna a gazda szerencséjét. M int m ondottuk, az állattartás a folyók szabályozásáig fontos m egélhetési fo rrá st je len tett. A b e lá th a ta tla n tölgyerdőkben alkalom k ínálk o zo tt a disznócsordák m akkolta tására. A nagy erdőségeknek m a m ár csak fo ltja it lá th a tju k . A serté sta rtáso n kív ü l a sz a rv a sm a rh a ta rtá s is fe jle tt volt, főleg K öm örő községben. A lib aten y észtésre k e d ­ vező te re t n y ú jto ttak a folyók holt ágai. A vízszabályozásokig földm űvelésre csak a folyók h a tja it és a m ag asab b an fekvő részeket fo g h atták be. Búzán és kuko ricán k ív ü l a köles volt a fő term én y . A borsót és a lencsét — az u tóbbit különösen G acsályban — szintén kedvelték. A zabterm esztést m indig fontosnak ta rto ttá k . M int T u rricsén m o n d o ttak :,,A zab a m alacn ak é s a lú n a k elsőrendű ta k a rm á n y .” A zabterm esztés a z é rt is intenzív, m ivel az úgynevezett „ajjfő d ek c t”, te h á t a m agas talajvizes, hideg ta la jt jól b írja. Szam osközben a dió- és szilva­ term esztésnek ősi hagyom ányai vannak. A m ilotai dióerdők fenséges lá tv á n y t n y ú jta ­ nak. A penyigei — helyi elnevezéssel ,,nem tudom ” — szilva, m in t tá jje lle g ű gyüm ölcs­ fa jta változat m inden kertészeti szakkönyvben szerepel. Szamo5köz n ép rajzáró l nem beszélhetünk Luby Margit m u n k ásság án ak em lítése nélkül. L uby M argit g yerm ekkora óta, évtizedeken á t ta n u lm án y o zta a p araszti élet ren d jé b en és ebből adódóan a paraszti gondolkodásm ódbon beálló v álto záso k at; v ilá ­ gosan lá tta az á lla tta rtá s h an y a tlá sán a k gazdaság i-társad alm i okait. Az ősi, n ag y ari földbirtokoscsalád sarja, jegyzetfüzetével a kezében felkereste a p ásztorokat, az egy­ szerű földm űveseket, hogy hagy o m án y aik at átvegye és m egörökítse. S zerette a tis z a ­ h áti népet, szószólójuk v o lt és az is m ind a m a i napig. Luby M arg it az 1930-as években több k ö te tre való tö rté n e ti és hiedelem szerű m ondát jegyzett le a fogyó legelőkön élő pásztorok ajkairól. É rdem e, hogy a pásztorok tá rsa d alm i életéneik, szokásainak vizsgá­ la ta m ellett nagy figyelm et fo rd íto tt a pásztortudományokra, is. A k u ta tó elé egy b á ­ m ulatos ősi hiedelem világ tá ru lt, m elyben a tudós pásztorok te rm ész etfeletti erővel ren d elkeznek; tetszésük szerint sz étz av a rh a tjá k vagy ö ssz eta rth atják a n y ájat, h arag o ­ saik ra p atk án y t küldenek, jégesőt hozó táltosokkal viaskodnak, bűvös szav u k ra a gém eskút önm aga húzza a vizet; kígyókővel, a ré t ezerféle füveivel m in d en féle beteg sé­ get m eggyógyítanak. „Köcsön P éter" alak jáh o z sajátos m ondakör fűződik. A pásztorok elbeszélései szerint a tudós kocsis vizen és levegőben a döglött lo v at is elh ajto tta, az istállóban patkóval világított, szavára a m egbokrosodott ló is tü sté n t m egcsöndesedett. Ilyenféle h istó riá k at írt le Luby M argit a Fogyó legelőkön cím ű könyvében, am elyben a szatm ári T iszahát régi p ászto rain ak m a ra d an d ó em lék et állíto tt. Csűry Bálint „Szam nsháti szótár”-a (Bp. 1935., két kötetben), b á r a N yelvtudom á­ nyi T ársaság m egbízásából készült, a n ép rajztu d o m án y szem pontjából is fontos an y a­ got ta rtalm az. É rdekes m egfigyelése, hogy igen sok közszó ism eretlen ezen a terü leten , illetv e egy-egy fogalm at m ás szóval, szóösszetétellel fejeznek ki. C sűry B á lin t a szólá­ sokat, közm ondásokat is összegyűjtötte, em ellett az álla tta rtá sb a n , földm űvelésben h asz­ nálatos eszközök le írásá n ak is nagy te re t szentelt. Móricz Zsigmond, a m agyar prózairodalom kim agasló alak ja , T iszacsécsén szüle­ te tt. Írá saib an sokat foglalkozott a szatm ári parasztság p roblém áival. F iata l korában, 1903—1907 között a K isfaludy T ársaság m egbízásából a régi S zatm ár v árm egyében be-

«7

hatóbb népköltési gyűjtéseket végzett. A m a is k éz iratb a n fekvő gyűjtem ényéből 31 népm esét cs igen .sok népdalszöveget ism erünk. M óricz Zsigm ond a népköltészeti alk o ­ tásokból csak a jellegzetes darabokat, részeket jegyezte le, azokat, am elyeket a későb­ biek folyam án felhasználhatónak vélt. F igyelem re m éltó a B o ro v zky-féle m o n o g ráfiá­ ban m egjelent „Szalmái* várm egye n é p e '’ cím ű n éprajzi tan u lm án y a. Kovács László nyelvész, 1945-ben és a következő években, a szatm ári n y elv járás tanulm ányozása céljából foglalkozott népi szövegek gyűjtésével. A szövegeket g yors­ írással jegyezte le, egyéni fonetikai jelzésekkel. S zülőfalujában, G arbolcon, nagyrészt a h alo ttv irrasz tó k so rán kb. 70 m esét jegyzett le, m elyből ezideig m indössze 1G jelen t meg nyem tatásban. A k itűnő nyelvész fiatalon, trag ik u san h u n y t el. A Tisza. Szamos és a T úr m enti falvak lakói szívesen foglalkoztak halászattal is. A rekesztö halászat szerszám ai közül csak a háló v arsát ism erik. A fejsz érő l m ár csak hírből tudnak. A kerítő h alász at eszköze a 30—40 öl hosszú gyalom, m elyhez 4—5 em ­ b er k ellett. Em elő halászó szerszám a merítő, leső háló és a teszi-veszi háló. A szigonvos halászat eszköze a szigony, m ellyel szem re vagy v ak táb an döfték a h alat. A téli h alászat abból áll. hogy am ik o r „fulladása van a h a la k n a k ”, léket vágnak a jégen. Az odatoluló h alak a t aztán m eretíj/űvel kim eregethetik, a k á r a k ú tb ó l a vizet.4 A gazdag erdők szabad teret engedtek a fa változatos felh aszn álásán ak az ép ítke­ zésben. A gazdasági épületeket gerendákból ró ttá k össze, a tetőzetet csipkés zsinde­ lyekből készítették. A házak lo rn áctalp ait, a lábas csű rö k ta lap zatát óriási fatö rzsek ­ ből farag tá k ki. K orábban „berenás fah áz”-a k a t ép ítettek. Szam osközben jelenleg k ét lakóháztípust ism ern ek ; az egyik az alföldi, a m ásik az erdélyi építési stílust képviseli. M indkettő v ertfalú , három osztatú, deszkaorom falas, félkontyos ház; az erdélyi h atás az a rá n y ta la n u l m agas, m eredek h ajlású tetőben m u ­ tatkozik meg. Elöl- és oldaltornácuk csak a „rangosab b ” h ázak n ak van. A zsúpszalm á­ val fedett tetőből fakém ény em elkedik ki. A p itv a ra jtó v a l szem közt van a szabadkém ényes füstház. P itv a r a füstházzal a lk o tja a konyhát. Az utca felőli részen a v en ­ dégek részére fe n n ta rto tt „tiszta szoba” vagy „nagyház” áll. Az u d v ar felé esik a „kish áz”-n ak nevezett, szerényen b erendezett családi lakószoba. T üzelőberendezésük u g y an ­ csak erdélyi h a tá sra u ta l: a nagyszobában kandalló volt, kem ence nélkül. A k o nyhában á llt a kocka alak ú „padm alyos kem ence”, m elynek lapos te tejét ny ílt tű zh ely k én t h asz­ nálták . A lakóház elé zsindelves szárazkaput — kúp alak ú vagy nyerges tetővel elláto tt k isk ap u t — és d eszkakerítést építenek. Ezáltal a kiskapu esős időben is száraz m arad, innen ered az elnevezés. M a m ár igen ritk a a vasúti sorom póhoz hasonló tőkés kapu, m ely nem m ás, m int egy os/.lopbacsapolt, könnyen billen th ető term észetes fatörzs, ban k o s véggel. Szam osközrc jellem ző, hogy m inden portán külön sütőházat építenek. A rak o tt sárfalas sütőházban kürtös, sövényfalas boglyakem encék állanak, alacsony tűzhellyel és k atlan n a l. Míg a N yírségen az u d v a rra csak ak k o r k e rü lt a kem ence, am ik o r a h á z ­ ból kidobták, addig S zatm árb an a fejlődés pontosan ellenkezőleg m ent végbe: itt a sütőkem encék csak később k erü ltek be a házba, am ik o r a k an d a lló k a t lebontották. A szamosközi favázas magtárak, helyi elnevezéssel kamorálc őrzik legjobban a régi faépítkezési stílust, Az „e lő lb e já ra tú ” m a g tárak között meg kell k ü lö n b ö ztetn ü n k az ereszes kantorát, a tornácoszlopos k am o rát és a rédelyes k am o rát. A jóval ritk á b b ..o ld alb ejáratú ” m a g tár lehet kism ag tár. n ag y m ag tá r és ta k arék m a g tá r. A m a g tárt m inden esetben a lakóház m ellé építik, úgy, hogy a k á r a házból, ak ár az u d v ar b á r­ m elyik részéről szem m el ta rth assák . A b e já ra t m ellett, ak árcsak a lakó h ázak n ál, m acs­ k alyuk van. te h á t a m acskának szabad b e já rá st bizto sítan ak az egerek kifogásához.

68

A m a g tárak m a m ár egyre fogynak, an n á l is inkább, m ivel a bontásból szárm azó faanyagot m a ra d ék ta la n u l fal tu d já k használni a lakóházépítke/.éseknól. Az ü zleth áló ­ zat bővülése nem csak a házi keny érsü tést teszi fölöslegessé, hanem az egyéni, több tonnányi gabona tá ro lá sá ra szolgáló építm ények fe n n ta rtá sá t is.J Az erdőháti csűrök — az eddig ism ert m agyar csű rtíp u so k k al szem ben — ú jabb típ u st képviselnek. Az erdőháti csűr típus hasonlóságot m u ta t a v állaji cifra csű rrel és az erdélyi mezőségi já rm o s csűrrel. A tetőszerkezet általáb a n öt pár oszlopon nyugszik, így m in d k ét oldalon 4—4 csűrfiók van. A csűr falá t deszkából készítik. Az ép ü letet h atalm as nyeregtető, „svábos te tő '’ fedi. K o rábban szalm ával fedték, a zsúpfedés csak a századfordulón vált általánossá. A ratás után szekérrel h o rd ták be a csűrbe a te r­ m ést; a túlsó végén is ki le h ete tt h ajtan i. A csűr középső része, n „csűr p iaca” volt a kezicséplés helye. A csű rt m a m ár főleg ta k a rm á n y tá ro lá sá ra és kocsiszínnek h asz­ nálják." K ülönös építm ény a szamosközi tyúkgóré. Az alföldi vesszőfonatos, sártapasztásos, boglya alak ú gabonásokhoz hasonló építm ényeket G arb ó k o n és T ú rrricsén találu n k . Kis- és N agyhódoson nagyobb m ennyiségben ta lálh ató k ilyen tyúkgórék, azonban sártapasztás nélkül. Z silipéit boronafallal építik a K elepet, m ely színnek felel meg. E zt az épületet, a ttó l függően, hogy m ire haszn álják , szelepnek, fásszelepnek vagy szekérs/.olepnek n e­ vezik. Ahol dzsungelgyüm ölcsösök, szilvások vannak, o tt az aszalók is gyakoriak. Az aszalóháznak van egy kis, két oszlopon álló eresze. I tt ta rtjá k a tü z rev aló t és innen fű tik a kem encét. A kem ence olyan hosszú, m int m aga az aszaló. A zonban gyakran U -alak ú ra építik a kem encét, hogy a tűz m elegét jobban k ih aszn álják . A kem ence fölé vízszintes fekvésben g erendákat raknak, e rre k erü ln e k az aszalókasok, az aszalás­ ra szánt szilvával vagy alm ával. A táplálkozás terén is sajátos hagyom ányokat, ételkészítési eljáráso k at őriznek. K enyérhez rozsot nem használnak, általáb a n bú/.akenycrct, ínségesebb időkben á rp a és m álék en y eret ettek. A kenyér kem encében, kápos/.lalevelen vagy m álésuskán sült. E rjesztőül kom lót használnak, még m a is m in d e n ü tt m egvan a komlóskorpaszárasztó kas. A köles is fontos eledel volt, ebből készült a habart kása és a kiterített kása. A k u k o ricaételck közül a puliszkát és az édes m áiét kedvelték. A kr u m p lit is sokféle­ képpen haszn álták fel. G yak ran főztek cinkő puliszkát, tenke puliszká t, nyegvenyelőt. csírásgaluskát. A lapcsánkát tepsüben sütik. Z sírban sü lt csík, rák, hal is g yakran k e­ rü lt az asztalra. A szabadkém ény a la tt szabadtűzhelyen, tót fazikban, vasháromlábon főztek. Szam oskoz népi díszítőm űvészete is igen jellegzetes. A Tisza és a T ú r hol1 ágait k en d e ráztató k n ak használják. Az asszonyok a házi szövőszékeken, az asztovátákon m a is változatos díszítésű csíkos törülközőket, korsó-, szakajtó-, p ászka- és osztókendőket, i'utóterítőket, konyha- és rétesabroszokal szőnek. Kölese községben a csillagos, kiskockás, gumós, darázsfészkes, madaras, cserepes, bogyós, lúhereleveles, makkos, rozmaringos, rózsás, szegfűs, szilvamagos és szőlős m in ták a t kedvelik. A hím es tojások készítése körüli versengés felér egy népm űvészeti vetélkedővel. A férfiak, különösen télen, szívesen foglalkoznak fafarag ással; a sa já t készítésű h aszn álati eszközeiket, kö z­ tük a guzsalyokat, tö rü lk ö z ő tartó k a t gazdagon díszítik. A XIX. században T iszakóródon m u n k álkodott Balogh Z sigm ond fafaragómester, ak i szebbnél szebb kútágasokat, osz­ lopokat, m e sterg eren d ák at, m ángorlókat, k endertörők et, k ru m p litö rö k e t és fam o zsara­ k a t k észíteti.7

69

tnnámtv'iiuiÁi

S zatm ári táj. Az Éger vize G arbóiénál

70

H arangláb. Uszka.

71

Tornácoszlopos kam ora. T u rricse

72

Sütőház. K isszekeres

K upolás szárazkapu. T iszakóród 73

M éhes. Panyola

P ető fi-ía. N agyar

74

Tyíikgórc. G arbolc

75

A szellem i m ű velőd és néprajza

Szam oskoz gazdag néphagyom ány akut őriz. A tö rté n eti és h icd clrm szerű m ondák, az irodalm i em lékek, a m esék, dalok, balladák, a sajátos népszokások érték es k u ltu rá lis örökségről tanúskodnak. Az ide vetődő n ép ra jzk u ta tó tarso ly áb an gazdag anyaggal té r haza. Aki pedig itt születeti, ide való, többé sohasem tud elszakadni e tájtó l. Egy m onda szerint Á rpád vezér a seregével E rdöhálon á t jö tt új h azát foglalni. Egyik szép ligetes részen odak iálto tt a vezérének: „G acs á jj! ” G acs a pihenés u tán sem m en t tovább, hanem vitézeivel letelep ed ett s m egalap íto tta „G acsály ’-t. Egy m ásik m onda szerint a holicsi szláv fejedelem leánya Melota és Á rp ád vezér fia, Béla — egym ásba szerettek. M időn Z songor fogságba v etette Bélát, M elota k a to ­ n án a k öltözködött, hogy a volt kedvesét ki szöktess a börtönéből. A zonban Béla ez! m egelőzően k iszab ad u lt és m egölte az ellenséges k ato n án ak v élt M clolát. A helyi m a­ g y arázat szerint M ilota község M elotáról k ap ta a nevét. T úristvándi és Kölese között a Rókás dűlőben egy fákkal k ö rü lv ett halom em elk e­ dik. Ezek m élyén — népi em lékezet szerin t —■ II. Rákóczi F erenc harcosai pihennek. Beszélnek arró l is, hogy itt a törökök idejében egy ara n n y al te lt kőkecskét ástak el. Az eddigi két ásatás sajnos egyik hagyom ányt sem igazolta. K ishódoson jegyeztük föl a következő Báthori m ondát: „K ét-h áro m k ilo m éterre volt itt a papoknak a kolostora. Ezt a részt hív ják Klastrom erdőnek. N incs itt erdő. csak egy domb. M ost szántották, hát rengetek légla-m oncsolék k e rü lt elő. Ez m ég K is­ hódoshoz tartozik. O tt la k tak a kolostorba a papok. A pap o k n ak voltak p andúrjai, ezek olyan csendőrök vótak. A p andúrok já rta k a körn y ék en m indenfelé. És h a szép nőt tanúitok, a k k o r azt elv itték a papoknak. Egyszer elhozták ide B áth o rin ak a lán y át is. K eresték m indenfelé, de nem tanulták. Egy koldus azonban észrevette, hogy valaki be van falazva. K érdezte tőle: ,Ki vag y ?’ ,En B á th o rin ak vagyok a leánya. E redj és m ondd m eg apám nak, hogy itt vagyok!’ A koldus ak k o r elm en t Erdélybe, gyalog a fe ­ jedelem hez. B áthori a k k o r nagy sereggel jö tt ide. A b a rá t p ap o k at m ind leöldöste, a kolostort pedig a földig lerom boltatta. A kkor pusztult el a kolostor.”' Irodalm i hagyom ányokat, em lékeket m ajdnem m inden tiszah áti községben őriznek. M ilotún született 1571-ben Milotai Nyilas István, B ethlen G ábor tudós fő p ré d ik áto ra és iskolam estere. E m lékoszlopát a m ilotai tem plom k ertb en lá th atju k . Kölcsey Ferenc 25 éves korában, líU 5-ben k erü lt Szatm árcsekébe, s ott é lt haláláig, 1838-ig. O tt írta többek között a H im nuszt, a P arainesist, a fo rró h an g ú országgyűlési beszédeit. „F e­ renc te k in tetes úr" em berségéről, m unkásságáról az öregek érd ek es tö rtén etek et tu d ­ nak. M int m ondják, m indenkin segített, ügyes-bajos d olgaikkal sokan ford u ltak hozzá. Az o lajlám pa féléjszak án k én t égett a dolgozószobájában, m iközben k ö rb e-k ö rb e já rta az íróasztalát. A hosszú évek során el is k o p la lta a padlót! Szívesen h a llg a tta a csekei jobbágyok dalait. A helyi m űvelődési házban rendezték be a K ölcsey F erenc E m lék­ szobát és benne őrzik a nagy költő és a refo rm k o r példás szabadelvű állam fé rfié n ak csekei életéhez fűződő tárgyi em lékeit. H am vai a csekei tem etőben, az 1938-ban em elt sírem lék a la tt nyugosznak. Petőfi Sándor 1846-ban h etek ig N agyarban. L uby Zsigm ondnál vendégeskedett, onnét k iin d u lv a sokat b ara n g o lt a h a tá rb a n és a környező falvakban. A község szélén. T úrszegen, a h o lttá váll K is-T úr m e lle tt áll egy h atalm as öreg tölgyfa. A nép h it szerint Petőfi ennek az á rn y é k áb an szívta m agába a z t az él­ ményt, am ely a „Tisza" cím ű v ersének m eg írásá ra ihlette. Móricz Z sigm ondék egykori tiszacsécsei háza m a em lékm úzeum . A nagyházban a g y erm ek k o rán ak és pályakezdé­ s n e k em lékei láth ató k , a k ish a jb a n és a füstöskonyhúban pedig M óricz-korabeli p a­ raszti bútordarabok, felszerelési tárgyak k a p ta k helyet. Szabó Lőrinc, különösen g yer­

76

m ekkorában gyakran m egfordult T iszabecsen; a „Tücsökzene" cím ű könyvében szám os itt szerzett élm énye tükröződik. Penyige község Z sarolván felé eső h atárré szé b en lá t­ ható egy vízzel b orított, lapályos terület, am ely et „Sillvedé«”-nck neveznek. Az ehhez fűződő m ondát úgy m esélik, m in t ahogy azt T om pa M ihály a „Süllyedés” cím ű n ép ­ regéjében m egverselte: a szom szédja földjét elszántó gazdag em b ern ek sa já t m ag ára kim ondott átk a m egfogant cs az em ber m indenestől elsüllyedt. Hosszú ideig élt Penyigén hővei (Leövey) Klára (1821—1897), a m agyar leánynevelésnek eHyik ú ttö rő a la k ­ ja, aki forradalm i tevékenysége m ia tt — Teleki B lankáv al együtt — öt éven át K u f­ stein v árá b an raboskodott. T áltosokról, garabonciásokról, „tudósok”-ról, ördöngős kocsisokról, tüzes m érn ö k ­ ről, lidércről stb. igen sok hiedelem szerű történet él szájró l-szájra ezen a tájo n . Bo­ szorkányokról, ak ik elvették a tehén hasznát, ak ik éjszak án k én t a tiszabecsi füzesek­ ben táncoltak, az em berekre betegséget vittek, még m ost is tu d n a k egy-két h istó riát. A boszorkányhit a középkorra nyúlik vissza. A „hivatalos" boszorkányüldözés sajnos sok áldozatot követelt. Császló község ugyan híres a tö rté n eti em lékeiről, de egy boszorkánypör kapcsán h írh e d tté is vált. R ekettye P ilát és V arga A n n át hosszas to rtú rák után 1745-ben elevenen elégették. A m esem ondás se m en t ki m ég a divatból. O rbán A n d rást k ed v elt m esem ondó­ ként tisztelik Z sarolván községben. H erm ánszegen T ölcsér E n d re 76 n épm esét m on­ dott el gyűjtőjének. Béres András m ég egyetem i hallg ató k én t v állalk o zo tt a rra , hogy szülőfalujának, R ozsálvnak teljes m esekincsét m egörökítse. 36 helyi m esélőtői 207 m esét jegyzett le. A m esem ondók közül Nagy S ándor és L upuj Istv án tü n d é rm esé ik ­ kel; ifj. Szilágyi F erenc és K icska A ndrás a tréfáik k al tű n te k ki. Béres A ndrás gazdag gyűjtem ényéből 141 mese és m onda önálló kötetben je len t m eg.9 Ez a k ö tet azt bizo­ ny ítja, hogy a társas m unka (kaláka) m a is alkalm as a m esem ondásra. S zatm ár egész te rü le té n ism erik azt a históriás balladát, am elyik k ilen c penyigei kislány trag é d iájáró l szól: Szalm át• m egye Penyige községbe Kilenc kislány belehalt a vízbe B eleültek a hajó orrába K iborultak a Sze nke habjába. Ezerkilencszázötödik évbe Kilenc kislány belehalt a vízbe. Sze nke vize száradj ki, apadj ki De sok anya könnyeit csaltad ki! A kilenc kislány h alála (1905. m áju s 5.) m ajdnem m indegyik penyigei családot érin tette. N evüket nem csak a halotti anyakönyv, hanem az em lékezés is hosszú időn á t őrizni fogja.1" A tem ető néprajza, m in t tém a, külön fejezetet érdem elne. M inden községnek m eg­ van a m aga fejfafarag ó ja, ak i hagyom ányos form ában és díszítéssel készíti el a m eg ren ­ delt „fűtől való fá”-t. M inden községben m ás-m ás fejfatíp u s alak u lt ki. N éprajzi é r ­ dekesség a szatm árcsekei refo rm átu s tem ető, a hatszögletű, szép farag ású h atalm as szál fejfáival. Egyes k u ta tó k em b crarcú ak n ak , m ások csó n ak alak ú ak n ak ta rtjá k , de m in d an n yian e sajátos fejfaform a ered etét több évszázadra vezetik vissza. Bihari And~ rás nagyari fejfafaragó még életében, 1962 előtt k ifarag ta a sa já t ablakos fejfáját, m elyre rá ró tta a m aga k észítette sírv erse k et is. A náb rád i tem etőben a fe jfá k m ellett ott v an n ak a láb fák (lábtúl való fák) is. 77

A sírverset, fe jfa v erset író szem élyt fejfaírón ak nevezik. A fejfaíró a sírv erset m egfogalm azza, m ajd a fejfára rávágja. A fejfaíró és íe jfafarag o nem m indig azonos .. mély. Szam osköz legnevezetesebb fejfaíró ja Rozsályi S ándor, ak i K ispaládon szüle­ te tt 1889-ben, s m a is ott él. A jellegzetes b etűkkel írt sírv erse it a környező községek tem etőiben is olvash atju k . Rozsályi S ándor m unkásság áró l n ép rajzi film is készült. A sírv ersköltészet hagyom ányozódik; a v ersform ákat, rím ek et, kifejezéseket, de m ég a szerszám okat is a helyi elődöktől veszik át. Az erd ő h áti fejfaíró k a sírv ersk ö ltészet te ­ rü le té re k é t irányból ju to tta k el. Egyrészük, m in t fejfafarag ó a r r a kényszerült, hogy a hagyom ányos sírv ersek ism eretében ú ja b b a k a t és ú ja b b a k a t v ariáljo n . M ásik részük viszont, m int népi verselök ju to tta k el a fejfaíráshoz." Bihari Lajos N agyarból szárm azott á t Kölesére. S zü lő falu jáb an névro k o n átó l, Bi­ h ari A ndrástól ta n u lta meg a fejfaírást. K ölesén, a fejfaírá s m ellett, 1956 óta v ersek et és színdarabokat is írogat. Egy m ásik híres népi verselő F eh érg y arm ato n él: költő M iski Bertalan. Petőfi és V örösm arty verseitől á th a tv a 1912-től foglalkozik versírással. S írv erseket csupán az 1950-es évek közepétől ír, am ió ta fia sírkövek készítésével fog­ lalkozik. A népi verselök sorában m eg kell em líten ü n k még Szeles Endrét, aki Szam osta tá rfa lv á n újévi és a ra tá si ü n n ep e k re évről évre ú ja b b k öszöntőverseket ír. T erületünkön a néptáncn a k is jeles m esterei ak ad n ak . A b álo k m ellett tá n ca lk al­ m a k at je len tettek a közös m unkák (fonó, dörzsölő, lekvárfőző) és a k a lá k a m u n k á k b e­ fejező m u latságai (tollfosztó, fonó, házépítés). Az újo n n an ép ü lt h ázat a fiatalság re n ­ delkezésére bocsáto tták szabad bál ta rtá sá ra . A táncm u latság g al elvégezték a h áz föld­ jén ek döngölését is. A szatm ári pásztorok botoló tánca igen jellegzetes, m ivel a bot fogásm ódja, a forgatás, vágás egy ősi fegyvert.áne m o tív u m aira em lék eztetn ek .13 N eve­ zetes a panvolai seprűtánc és a kacsázás. továbbá a k érsem jén i kondástánc. A népszokások közül csak n é h á n y at em lítsünk meg, a jeles napok n a p tá ri ren d je szerint. Ü jév napján „újévet köszönteni” já rn a k egym áshoz, ú ja b b an csak a gyerm ekek lá to g atják a házakat. P énzt nem szabad kiad n i a házból, m e rt azt ta rtjá k , hogy a k k o r egész évben sok k ia d ása lesz a családnak. V ízkereszttel kezdődik a farsang és ta r t húshagyó keddig. Ezeknek a népszoká­ soknak az eredete ősi időkbe n yúlik vissza: a m agyar farsan g a görög dionűzoszi ü nnep és a róm ai b acchanália folytatása. A farsan g i evés-ivasnak, lá rm ás és táncos m u la to ­ zásnak valam ik o r k ettős célja volt: egyrészt a tél h ald o k lását ü nnepelték, m ásrészt ezzel a gonoszűző e ljárással a bő te rm ést k ív á n tá k b iztosítani. A m ohácsi busókról sok szó esik. U gyanakkor kevesen tu d já k , hogy a Szam os m en tén ta lán v áltozatosabb és színesebb farsangi szokások élnek. N ézzünk m eg ezek közül n éh á n y at: Panyolán többek között k ed v e lt a köszörűs farsangos. A köszörűs te lia g g atja m a ­ g át rossz borotvákkal, késekkel, úgy já r h ázról-házra. Penyígén legények öltözködnek be gólvafarsangosnak. Egym ással szem be fordulnak, k elep eln ek és csőrükkel csípdesik a lányokat. Ille tlen m a g a ta rtá su k m ia tt gyakran guzsalyokikal verik ki őket. Kom lődtótfaluban, Kishódoson és Nagyhódoson lakodalm as m ask u ráso k já rn a k . A „p ap ” tr é ­ fás, de nyom dafestéket nem tű rő beszéddel a d ja össze az „új p á rt" -t. Kisaron és Nagyaron bazáros és edén y áru s m ask u ráso k já rn a k h áz ró l-h ázra. Az á ru ju k a t k ín álg atják . azonban k ezére ü tn e k annak, ak i ho zzáb ab rál: „Csak 16 a b azár, 16 az á ra ; ak i nem vesz, n e b a b rá lja .” Herm ánszegen a farsan g végén b ikafarsangosok v onulnak fel — ostorcsapkodás, kolom polás közepette — a falu fő u tcáján . Ezen az estén m á r fonó nincs, a felvonulással é r véget a farsangi m askurázás.'3 F arsan g idején a lakodalm ak egym ást követik, a vőlegénynek n éh a a h eted ik fa lu ­ b a is el kell m ennie, hogy ze n ek a rt szerezzen. A vőfélyek a legény és a lán y b ú csúzta78

79

tásakor, a násznagy és a vendégek hívogatásakor, a m enyasszony k ikérésekor, a la k o ­ d alm i ételek felszolgálásakor, a m enyasszonytanekor slb. stb. m e g szám lálh atatlan rig ­ m u st m ondanak. M ájus elsején a legények m áju sfái állítan ak . A m á ju sfát szalagokkal díszítették fel. A legény, ha a leendő apósával meg a k a rta k ed v e lte tn i m agát, egy üveg p á lin k á t is k ö tö tt a fa tetejébe. Szokás volt a m áju sfa éjjeli őrzése is, m ert egyes legények, ha te h ették , ello p ták a fá t és m ás helyen állíto tták fel. Az a ra tá si és a szüreti felvonulások sem voltak ism eretlenek, különösen a Szam os m entén. Szólnunk kell m ég a karácsonyi népszokásokról, s ezen belül a bábtáncoltató beílehem ezésiől is. A karácsony ünnepe a k ö ztu d atb an összeforrott a keresztén y v a llá s­ sal, valójában sokkal k o ráb b an keletkezett. M ár a kőkorszak em bere öröm m el tap asz­ ta lta a téli nap fo rd u ló t követő v áltozást; p rim itív h ite szerin t a „V ilágosság” szellem * ekkor győzött a „Sötétség” fölött. Az „öreg” és az ősi vallások szellem űzőjének te v é ­ kenysége között igen sok a rokonvonás. A báb tán co ltató betlehem igen ritk a, s k o rá b ­ ban csak D unántúlo n volt ism eretes. Az 193U-as években jelen tek meg közlem ények a szatm árcsekei, botpaládi, tiszacsécsei bábosokról, s ú jab b an a kölesei b áb tan co ltató já ték o k a t film ezték. A S zatm ár m egyei já ték o k lényeges eltérést m u ta tn a k a d u n á n ­ tú lia k k a l szem ben abban, hogy itt a bábok kizárólag m isztériu m i alakok. A bábok n ev eit csupán felsoroljuk: Angyal, halál, harangozó, H eródes, kisasszony, K ism iklós, K oridon az öreg juhász, ördög. Ripcse és T itiri bojtár. A b áb tán co ltatás n y u g ati (né­ m et) ered etű népszokás.14 ★ A m it a fentiekben a Szam osköz n ép ra jzá ró l elm ondottunk, lassan a m ú lté lesz. A nép m a m ég em lékezik a régi hagyom ányokra, építkezésre, népszokásokra. Ezt a rövid n ép rajzi összefoglalást a k tu álissá teszi az 1970. évi m áju si árvíz is. A régi ép ü ­ le tek zöm e elpusztu lt — az ahhoz fűződő életm óddal együtt. Az ú jjáép ítéssel, a m o­ d ern lakásokkal term észetesen új életszem lélet alak u l ki. T ö rtén eti és n ép rajzi em lé­ keink, hagyom ányaink m egm entése és ápolása hazafias kötelességünk, m ivel népi k u l­ tú rá n k a nem zeti k u ltú ra szerves része.

JEGYZETEK : 1. N y íre g y h á z i Á llam i L e v é ltá r. R e g n lc o la rls ö ss z e írá s 1828. 2. S zabó L á sz ló : Az a lm a b és a lm a e c e t k é sz íté se a T lsz a h á to n . E th n o g ru p h ta 1861. 466—468. 3. S z a b a d fa lv i J ó z s e f: M é h észk e­ d és a s z a tm á ri E rd ő h á to n . E th n . 1956. 451—482. 4. M o rv ay P é t e r : A d a to k a z A lsó -S zám o s h a lá s z a ­ tá h o z. N é p ra jz i É rte s ítő 1837. 282—292. 5. E rd é sz S á n d o r: G a b o n a tá ro ló é p ítm é n y e k a s z a tm á ri E r ­ d ő h á to n . J ó s a A n d rá s M úzeum É v k ö n y v e X/1967/. B p. 1968. 293—215 . 6. G lly én N á n d o r: C s ű rö k a s z a tm á ri E rd ő h á to n . N é p ra jz i K ö z le m é n y e k 1960. l. sz. 52—61. 7. D len es I s tv á n : B a lo g h Z slg m o n d f a fa ra g ó m e s te r em lék e. S z a b o lc s -S z a tm á rí S zem le 1970. 3. sz. 105—115. 8. E lm o n d ta : B ódl G á b o r 66 év es tsz -ta g , K ish ó d o so n , 1967. á p rilis 17. 9. B é re s A n d r á s : R o z sály i n é p m e s é k . UM NGY X II. B p. 1867. 10. E rd é s z S á n d o r : A p e n y lg e l h is tó rlá s b a lla d a . E th n . 1966. 254—265. 11. E rd é s z S á n d o r : K eJfaírók a s z a tm á ri E rd ő h á to n . E th n . 1968. 201—224. 12. M a rtin G y ö rg y —P e s o v á r E rn ő : A S zab o le s -S z a tm á r m e g y ei m o n o g ra fik u s tá n c k u ta tó m u n k a e re d m é n y e i é s m ó d sz e rta n i ta p a s z ta la ­ ta i. E th n . 1958. 424—436. 13. F e re n c z l I m r e —U Jv áry Z o ltá n : F a rs a n g i d r a m a tlk u s Já té k o k S z a tm á rb a n . M ű v eltség és H a g y o m á n y IV. B p. 1962. 14. N. B a rth a K á r o ly : B á b tá n c o lta tó b e tle h e m S zat­ m á r m e g y é b e n . E th n . 1934. 78—80.

NYÉKI KAROLY:

Egy radikális századeleji l a p : az „Üj Szatmár" Ism eretes, hogy a század első évtizedében induló polgári rad ik ális m ozgalom sa jtó ­ ja elsősorban a középrétegek körében te tt szert h a lla tla n u l nagy népszerűségre, b á r ­ m en n y ire is szerelték volna a progresszív h aladás vezetői bekapcsolni a tá rsa d alo m más, a rra érdem es osztályait is m ozgalm ukba. A fővárosból induló szellem i ára m k ö rb e h am aro san jelentős erők kapcsolódtak. Jászi O szkár és a H uszadik Század, később a V ilág cím ű orgánum ok zászlót je le n te t­ tek. E nnek a táb o rn a k hívei voltak S zatm ár m egyében is, b á r eleinte az eszmei la b i­ rintusból egyszerűen nem v olt hova m enni, h iányzott az a bizonyos szellem i A riadnéfonal, m elynek segítségével k iu ta t találn ak . A rad ik ális m ozgalom sa jtó ja volt ennek a szellem i á ra m la tn a k egyik pólusa, am ely a halad ó rétegeket összekapcsolta a m ozgalom fő erőivel. A S zatm ár m egyei ún. „ellenzéki" lapok alap já b an véve — h űen az országos p él­ dához — elá ru ltá k a függetlenség eszm éjét. H iába hozták ezek a lapok m ár 1907-ben Ady É nre írásait, nem sokat változott az alaptónusuk. A kölcsönös v ádaskodások és sajtócsatározások csak szétforgácsolták az erőket — ha a vidéki sajtóban elvétve v o ltak is ilyenek. V alam i ú ja t az 1909-ben induló MÁTÉSZALKA cím ű lap je len teit az ak k o ri m e­ gyében, m ely b á tra n állt a haladás gondolata mellé, ki is ta rto tt m ellette, am íg e re jé ­ ből b írta, ám lassan, de biztosan először m egszűnt halad ó n ak lenni, m ajd 1915-ben csendesen elhalt. 1912. m árcius 27-én új lapot h o rd tak szét a szatm ári utcákon a rikkancsok, az Ü J SZATM AR-t. Üj lap, új hang. T alán ez jellem ezte legjobban, m ert a k o n zerv atív m e­ gyei sajtó eleinte m egdöbbenéssel fogadta, m ajd m egindult ellene is a küzdelem . Az Üj S zatm ár polgári radikális n apilapnak nevezte m agát, S zatm ár-N ém etib en , az Iskolaköz 1. szám a la tt volt a szerkesztőség ás a kiad ó h iv atal. M erész v állalkozás­ ként in d u lt Dénes Sándor, K aczér Ignác és dr. Tanódy E ndre jóvoltából. A lap induló tőkéje m integy 20—25 ezer korona volt, ebből v ásáro lták részben h i­ telre a nyom dafelszerelést egy nagy bécsi cégtől. A v állalkozásnak nevet is a d ta k : K aczér és D énes M odern N yom dája.1 E nnek kebelében jelen tették meg az Űj S zatm árt, mely szem be m e rt szállni a több évtizedes öreg SZAMOS k o n k u rre n ciá já v al. (Persze, a k o n k u rre n ciá t nem csak a Szamos, hanem a többi szatm ári lap, így a H eti Szemle. Szalm ár-N ém eti, S zatm ár és Vidéke, a nagyikárolyi S zatm ár várm egye, N agykároly és E rm ellék, a m átészalkai M átészalka és Vidéke, a N agybánya stb. jelen tette. Ezek közül a Szam os bizonyult a legerősebbnek és m in t később kiderü lt, a legkitartóbbnak.) Az Üj S zatm ár főszerkesztője, dr. T anódy E ndre a lap első szám áb an így köszönt be:

81.

R em élem és hiszem , hogy az Üj S zalm ái- új irán y a: a rad ik á lis d e­ m okrácia m eghódítja az olvasó közönségei — ham aro san . M ert, h a v an n ak is tán, ak ik idegenkednek az idegen ny elvű eszm evilágtól, szívesen m eg­ b ará tk o zn a k m a jd vele, m ih ely st rájön n ek , hogy a latin o s n év tu la jd o n ­ k éppen m ag y ar jellem v o n ást íed. Boldog leszek, h a e nem es m u n k á b an én is végezhetek n éhány k a p a ­ vágást, m ikor nagy szeretettel ak a ro k közrem űködni, hogy Üj S zatm áru n k legyen — nem csak p ap íro n . . . ’ Dr. T anódy k ü lönben a szatm árn ém eti ifjúság so k at ígérő ta g ja volt. K aczér Illés em lékezése sz erin t egyike v olt a legbrillián sab b vidéki közíróknak. Főszerkesztői m in ő ­ ségben, sűrűn je len tk ez ett vezércikkeivel a lapban, ezekben egyrészt a városi, m egyei k ö zállapotokat ostorozta kím életlenül, de nem ta rtó zk o d o tt az országos jelleg ű p ro b lé­ m ák tól sem. A lap term észetesen nem volt elkötelezve egyik p á rtn a k sem, de po litik ai irán y v o n ala szöges ellentétben á llt a hivatalos korm ányéval. K ülönösen harcos szellem ben és gúnyos hangon írta k T isza Istv án ró l és p o litik ájá­ ról. (A lap b an m egjelent: „Tiszát m egették m á r a szocialisták? — Igaz, hogy a Tisza folyó a kom prom ittáló névrokonság m ia tt beleölte m ag át a D u n áb a ?”) Nincs k im u tath a tó a d a tu n k a rra vonatkozóan, hogy az Üj S zatm ár b árm ily en k a p ­ csolatban is -lett volna a fővárosi polgári rad ik ális sajtóval. A m egyébe nem nagyon jö ttek an n a k b u d ap esti képviselői, nem tö rté n te k felolvasó k ö ru ta k alk alm áb ó l tag ­ toborzások. M indettől függetlenül a lap polgári rad ik á lisn a k v allo tta m ag át és ettől fen n állásáig nem té rt el lényegesen. A B alkán háb o rú k itö ré sek o r nem tö rté n t n y ílt állásfoglalás se pro, se k o n tra. A h arc téri jelen tések et szorgalm asan közölték és m ás sem m i. A m ikor a b udapesti N épszava te rjesz tésé t b etilto ttak , a z t az olvasóközönség az Üj S zatm ár k ia d ó h iv atalá b an m egvásárolhatta. Az 1912. m áju s 1-i dem onstráció m e lle tt az Üj S zatm ár egyértelm űen k iállt. E gyik vezércikkében nagyon jó m eglátással nehezm é­ nyezi azt, hogy a tü n te té sen szinte csak a szegény sorsú, nin cstelen p ro letáro k vesznek részt. „A te n tás ú jjú p ro le tá r nem teszi le a to llat, n em v ág ja földhöz a k a m a ttá b lá z a ­ tot. n em h ag y ja félbe a m ásolást, h an e m rág ö rn y ed az író asz ta lára és éhenzsoldért körm öl.”3 A lap a m áju s elsejei ünnepség m ia tt aznap n em je len t meg. A szerkesztőség is k ép v iseltette m agát, dr. T anódy főszerkesztő a K o.ssuth-kertben m eg tarto tt gyűlésen beszélt elsőnek az általános, egyenlő, titkos és községenként való választás jogáról. Az Üj S zatm ár több alkalom m al az .egyik legfájóbb, legkellem etlen eb b m ag y ar b e­ tegségről, a k iv án d o rlásró l írt éles hangú, sót leleplező cikkeket. S zatm ár v árm egye országosan élen já rt abban, hogy a legtöbb k iv án d o rló t a d ta A m erik án ak . E bből bűnös ú ton hasznot húzott M angu jegyző is Öpályiiban, am it nem csak az Üj S zatm ár, de az egész m egyei ellenzéki sajtó leleplezett. M in d járt az első szám ban D énes S ándor szen­ zációs cikket írt a panyolai árvízről,'- szeptem berben pedig a szatm ári isp o tály b o rzal­ m airól.5. N évtelenül je len t meg, valószínűen dr. T anódy tollából „M agyarország egyetlen törvénye az ököljog” cím en vezércikk, az em lékezetes Tisza elleni m erén y let után.6 Az Üj S zatm árn ak kevés szám ú, de jól k ép z ett és jó to llú szerkesztői g á rd á ja volt. Dr. Tanódy m ellett a felelős szerkesztő Dénes Sándor,, aki m ár k o ráb b an m e g tan u lta a h írlap író i m esterséget a Szam osnál. K ülönben ő szerkesztette a Holmi cím ű lap o t is. Fő fela d ata volt a vezércikkek és alkalm i glosszák írása. T öbb alk alo m m al jelen tk ezett tá rc ák k a l is. Cikkei a pesti lapokban is m egjelentek és m in t a Szam os szerkesztője is ír t rip o rtáz st a P esti H írlap és Az Est szám ára. L egkiem elkedőbb az ököritói b á lp a jta tűzvészéről k ü ld ö tt jelentéssorozata. F ővárosi írásai ellen ére tip ik u s vid ék i sa jtó p o ten ­ tá t m a ra d t csaknem a fasiszta vészkorszakig, am elybe családostól odaveszett.

82

T anódy E n d rérő l m á r szóltunk. É letrajzi ad a ta i kevéssé ism ertek. A pja, dr. T anódy M árton is foglalkozott újság írással — különben orvos v o lt — m u n k a társa , szerkesztője volt a S zatm ár és vidékének. Fia, T anódy E ndre — K aczér Illés em lékezése szerin t — talán 1907-ben — ötödm agával m e g írta az A nyegin p aród á já t A nyagi Jen ő cím en és a könyvecske Lővy M iksa könyvkereskedő (Deák té r) k iad ásáb an m eg is jelen t.8 A társszerzők között volt N agy Vince, a későbbi K ároly i-k o rm án y b elügym inisztere László Jen ő (Lővy M iksa fia), ak i a T anácsköztársaság id ején a bud ap esti fo rrad a lm i tö rv én y ­ szék p o litikai m egbízottja volt. Dolgozott a la p n á l dr. P rincz A lad ár szatm ári ügyvéd, ak i P rin ce áln év v el szignál­ ta írásait. R ip o rte rk én t tevék en y k ed ett Boros Im re, tá rc á k a t ír t T eitelb au m H erm án, Csécsy Im re, A ranyi Lipót, a m ár ism ert, fővárosi lap o k n ál dolgozó L engyel Géza, Lovászy K ároly, S zekula Jenő, sőt m ég H erczeg F erencnek is h o zták egy írását.® A v ersro v at igen szegényes volt. M űvészi érté k ű vers ta lá n nem is je le n t meg. Jók v o ltak viszont az ún. alk alm i strófák, bökversek, am ik a helyi, m egyei visszássá­ gokat „énekelték” meg. Jól sik e rü lt p éld ája v olt ennek a „K evés a b á b a ” cím ű v erse­ det, m elyet bizonyos K arc álnévvel szereplő szerző írt: S zatm ár m egyében kevés a bába, Így olvasom az Üj S zatm árba, S zatm ár m egye oly szegény, oly árva, Szegényebb m in t Trencsén, m eg Á rva. M ert ha jönne is a gyerm ek, k it v árn a k -v á rv a , A bszolút nem jöhet, ki v an zárva, H a k ettő h ely ett négy vón’ is a láb a M ert S zatm ár m egyében kevés a bába. De ezen én itt tovább nem kesergek, Még a szegény szülők elpityeregnek, Vagy eljönnek és szépen agyonvernek, M ert ily szörnyű vészhíreket term ek, Á m b ár hogy itt kevés b áb a te rm ett, Ezen a té szülők sokat nyernek, M ert kevés bába közt nem vész el a gyerm ek.10 K arc különben több, hasonló h angvételű a k tu á lis stró fáv al lep te m eg olvasóit K aczér Ignác a lap egyik -belső m u n k a tá rsa volt. A Szam ostól lé p ett ki Dénes S án ­ d o rral együtt, fő része volt abban, hogy az Üj S zatm ár egy általán lé trejö tt. Írá sai sa já t neve a la tt ritk á n szerepelnek, ő a belső szerkesztés m u n k á la ta it végezte. Iro d alm i te ­ vékenysége a Szam osnál kezdődött, ahol első novelláik én t m eg jelen tek a „N apraforgó­ kisasszony”, v alam in t a „P iro m á n ia”. Az Űj S zatm árn ál végzett m u n k á ja u tá n a fő­ v áro sb a k erü lt, ahol A N ap szerkesztőségében dolgozott.” A lkalm i m u n k a tá rs volt S teuer Sim on (Sándor?) és ö e s tre ic h e r S án d o r is.12 A H eti Szem le cím ű sz atm ári la p különösen h írh e d t volt antiszem itizm usáról. S zerkesztője, a k ü lö n b en jó to llú B áth o ri E ndre kispap. S teu er egy ellene ír t cikke végén Pókainéból id ézett: „B áthory, B áthory, v erje n meg az Isten !” E m ia tt a szerkesztőségnek még k e l­ lem etlensége is szárm azott.13 A lap különösen sz erete tt külföldi szerzőktől íráso k at hozni. Így m eg jelen t Csehovn a k 1’ A falu gyerm eke cím ű rövid n o v ellája is. O lyan nev ek is szerepeltek, m in t P au l L 'E rm it, H enry Bidou, R ené M aizeroy, Je a n R eibrach eléggé gyenge tá rc ák k a l. N a ­ gyon valószínű, hogy az idegenül hangzó nevek m e lle tt nyilvánosan szerepelni nem ak aró külső, vagy belső m u n k a tá rsa k voltak. «3

R endkívül jelentős szerepe volt a hirdetéseknek . A lap n éh a 2—3 oldalon, de elő ­ fordult, hogy 4 oldalon is h ird etése k et hozott, elsősorban a m egyei üzem ek, m agánvállalatok, áru d ák , m alm ok stb. rek lá m ja it. A lap új h a n g já ra és népszerűségére m i sem jellem zőbb, hogy h am aro san p éld ájá t is követték. M egjelent az Üj D ebrecen és Uj N agyvárad, hasonló rad ik á lis p ro g ra m ­ m al. Ezek között azonban közelebbi k apcsolat nem a la k u lt ki. Az Üj S zatm árn ak volt állan dó b udapesti tudósítója, aki n éh a h am arab b le ad ta telefonon a fővárosi esem é­ nyeket, m in t m ások, így a m ájus 18-a u tán i reggel m egjelenő Üj S zatm ár h am arab b hozta a nagyvilág híreit, m in t a d élu tán m egjelenő többi m egyei lapok! A z Üj S zatm ár végül is 1912 decem berében, a 211. szám u tán csendesen elh alá lo ­ zott. N em b írta az öreg Szam ossal a k o n k u rre n ciá t, rá a d á su l K aczér a Szam os folyó átú szása u tá n m egbetegedett, még az orvosok is le m o n d tak az életéről. S zerkesztőtársai az első p án ik b an v isszaadták a nyom dafelszerelést a bécsi gyárnak, így a K aczér és D énes M odern N yom dája is m egszűnt létezni. A szerkesztők elk erü lte k különböző la ­ pokhoz, vagy a n orm ális polgári életben k ere sték m egélhetésüket. Az utolsó szám ban, a jövő rem ényében K aczér így ír, így búcsúzik: L atiatuc Feleyrn „ . . . A ddig is szerelm es barátim , gondol­ ja to k az Üj S zatm árra, em lékező szeretettel, ejtsetek é re tte egy könnycseppet és k iá lt­ sátok h árom szor: K yrie eleisai.” Az Üj S zatm ár rövid 1 évi m egjelenése nem lebecsülendő a S zatm ár m egyei h ír ­ lapirodalom ban. V olt egy lap a vidéki zsurnalisztikáb an , am ely m e rt ú ja t m ondani és nem csak a különböző p árto k em lőin szájhősködő, nagyokat m ondó „ellenzéki” újságok h an g ján harcolt, hanem becsülettel p ró b álta h ird e tn i az igazi m ag y ar progresszió gon­ dolatát.

J E G Y Z E T E K 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 3. 9. 19. 11.

12.

13. ,14.

84

:

A v á lla lk o z á s k ü lö n fé le n y o m ta tv á n y o k k é sz íté sé v e l Is fo g lalk o zo tt. Uj S z a tm á r, 1912. m á rc . 27., I. é v i. 1. az. D en es S á n d o r: V ö rö sö k ü n n e p e . — 1912. m á j. 1., I. évf, 39. sz., 1. old. D én es S á n d o r: A p a n y o la i á rv íz isz a p ja . — 1. sz. D én es S á n d o r: A s z a tm á ri is p o tá ly b o rz a lm a i. — 1912. sz ep t. 25., I. évf. 148. sz. 3—4. Old. 1912. jú n . 6., I. évf. 57. sz. 1—2. old. S z a tm á r-N é m e ti Sz. K ir. v á r o s . — B p., é. n „ O rszág o s M o n o g rá fiá i T á rs a sá g , 158. old. — D é­ n e s 1880-ban M ik o lán s z ü le te tt és jo g i ta n u lm á n y a it m eg szalcltv a lé p e tt az ú js á g író i p á ly á ra . — K acz ér Illé s ír á s o s em lék ezéseib ő l. — T o v á b b ia k b a n K. I. em l. (M a g á n tu la jd o n b a n .) K. 1. em l. A v e rse s re g é n y v a ló já b a n 190S-ben je le n t m eg n é v te le n ü l, az igazi sz erz ő B ö szö r­ m é n y i E m il ü g y v éd . H erczeg F e re n c : T av aszi láz. — 1912. au g . 9. I. é v i. 119. sz. 1. old. K a r c : K ev és a b áb a. — 1912. m á j. 12. I. cvf. 39. sz. 1. old. — A v e rs e t á ln é v a la tt ír tá k , szer­ ző jét n em s ik e rü lt k id e ríte n i. K a c zé r Ig n ácz, a k é s ő b b i K acz ér Illés S z a tm á ro n sz ü le te tt 1887. o k t. 10-én. Is k o lá it S z a tm á r o n és N a g y v á ra d o n végezte. A T a n á c s k ö z tá rs a s á g b u k á s a u tá n je le n tő s sz e re p e v o lt a cse h ­ szlovákiai és ro m á n ia i m a g y a r iro d a lm i életb en . Je le n le g k ü lfö ld ö n él. (C sak m eg jeg y ezzü k , h o g y a M a g y a r Iro d a lm i L e x ik o n té v e s a d a tá v a l e lle n té tb e n n e m s z e rk e s z te tte a T oll cím ű iro d a lm i fo ly ó ira to t. Az igazi sz e rk e sz tő K a c z é r V ilm os volt!) S te u e r S im o n a v a ló s á g b a n s t e u e r S á n d o r v o lt. ö e s tr e ic h e r S á n d o r a lk a lm i m u n k a tá r s volt, k é s ő b b N ew Y o rk b a n élt, ő ő rz ö tt m eg n é h á n y p é ld á n y t a la p b ó l, a m e ly n e k m á s ik h iá n y o s é v fo ly a m a c s a k a d e b re c e n i T isz á n tú li R e fo rm á tu s E g y h á z k e rü le t N a g y k ó n y v tá rá b a n v an m eg. Az o tta n i h iá n y z ó s z á m o k : 5, 28, 114, 167, 203 és 208. K. I . em l. C seh o v A n ta l: A fa lu g y e rm e k e . — 1912. au g . 10. I. évf. 111. sz. 1—2. old.

KOLLÁTH LÁSZLÓ:

Faragóm űvész M átészalkán Gondolatok Eles Péter művészetéről

H a dolgozik, h a m a rk á b a szo rítja a vésőt, rán co t v et a hom loka, m in t a parasztoké, pásztoroké, ha súlyos gond készteti töprengésre őket, Felvidéki őseitől örökölte ezt a tu lajd o nságát, m in t ahogy a nyugalm át, m akacs k ita rtá sá t, h a jth a ta tla n s á g á t is. O nnan hozta m osolyra ingerlő d erű jét, a m eg p ró b á lta táso k at m sollyá oldó k ed ély ét is, m in t ahogy a hegyektől, m éltóságos erdőktől kölcsönözte hallg atásait. M ert Éles P é te r tö p ­ rengő, hallg atag em ber. A kik ism erik, tu d já k róla, jobban szeret figyelni, dolgozni, m in t beszélni. A sokat tap asztalt, bölcsességre h ajló em b erek tu la jd o n sá g a ez. Éles P é te r M átészalkán tan ít, és olt farag ja fába, gyökérbe álm ait, és m indazt, am it láto tt, ta p asz talt hányatott, z a k la to tt élete során . Z ak lato tt, h án y a to tt életet m ondtunk, m e rt nem v o lt könnyű sorsa. Az első v ilág h áb o rú u tán szü letett a F elv id é­ ken. A hegyi legelők pásztorai, völgyekbe szorult falv ak nehéz sorsú em berei m ellett a m agasba törő, m indig ő rt álló sziklák, orm ok, suttogó erdőrengetegek és la p u lv a siető tiszta vizű patakok, k ristá ly fo rráso k vo ltak a tan ítóm esterei, és k é t város, U ng v ár és K om árom iskolái. Itt ta n u lta a m agyarságot, em berséget, en n e k is azt a fa jtá já t, a m e ­ lyik egyszerű em berek szívébe fészkelte m indig m agát. Volt ta n ító , népm űvelő, kultúrh ázig azg ató , és-m ost ta n á r M átészalkán. „Csak úgy m ellékesen farag is.” É vtizedek óta m egszállo ttk én t v a lla tja késével, vésőjével a gyö­ kereket, hasáb o k at; ha összefognak, ők h árm an , a fák -gyökerek, a szerszám ok, meg Éles P éter, m i m in d en rő l tu d n a k m esélni. Szegény asszonyuk sorsáról, ráncos hom lokűa rc ú öregasszonyok titk o k a t őrző életéről, pásztorok tö rtén elm et, m itológiát őrző h a ll­ gatásairól, a végtelenbe tárulkozó pusztákról, m esterek szorgos kezéről, m esszire v á n ­ dorló u tak ró l, fák, házak, városok derűjéről, fiatal életek v id ám len d ü letérő l. A F elvidék leg en d á k at te rm ő ifjú k o ri em lékeihez a m eg tartó , m egőrző szatm ári hagyom ányokat, n ép i világot is b irto k b a vette Éles P éter. A hegyek szívóssága, erdők ny u g alm a így gazdagodott a szatm áriak ragaszkodó m akacsságával. M ert m akacsság kell ahhoz, tö re tle n hit, és az élet végtelen tisztelete, hogy v alak i évtizedekig ism eret­ lenül m egőrizze k ita rtá sá t, hogy felfedezés, elism erés és érték elés nélk ü l, sik erek és népszerűség hián y áb an szorítsa a vésőt, és álm o d ja m akacs álm ait. Éles P é te r nem dicsekedhet nagy sikerekkel. O lyan em ber, a k it nem a h írn év , m in denekfölött a m u n k a érdekel. Egy nyilvános szerepléséről tu d u n k m indössze. D eb­ recenben állíto tt ki 1967 m árciusában, az iparm űvészek debreceni cso p o rtján ak közös tá rlatá n . E zenkívül csak b ará tai, tisztelői ism erik m űvészetét. E zért h á t k ö rö tte a hallgatás. O lyan ez a csend is m űvészete tá já n , m in t az egyéniségét, jellem ét m eghatározó h a ll­ gatás. M ennyire viszi m ajd, m it hagy örökül titkaiból, m űvészetéből k ö rnyezetének és

•5

Éles P é te r: A nyám . F a dom borm ű.

ftG

az őt követő nem zedéknek, azt még nem tudni. Egy azonban biztos. H ittel, k ita rtá ssa l dolgozik. M egvan benne az alkotóm űvészek a n n y ira fontos tu lajdonsága, a szerénység. K érkedés és ö najnározás h ely ett •— v allja — beszéljenek farag ásai, v allja n ak róla, éle­ téről, so rsáról m unkái. És hisszük, vele együtt, hogy nincs is ennél fontosabb: a m unka, az alk o tás öröm ét, d e rű jé t és m akacs szótlanságát m egtalálni, és az így szerzett k e ­ déllyel, bizalom m al, k ita rtá ssa l elviselhetővé ten n i a m ag u n k és m ások életét. És ha még ebből szépség is m arad az utókorra, az m ár az alkotóm űvész többlete, am it a világ apró és nagy dolgaihoz egyéniségéből kölcsön ad az em bereknék.

Éles P é te r farag v án y a: Ita tá s

87

fi?

SÍPOS LEVENTE:

A Szabolcs és Szatmár megyei nemzeti bizottságok és önkormányzati testületek összetétele II. S zatm ár m egye 1944—1948 közötti tö rté n ete m eglehetősen feldolgozatlan, az eddigi h ely tö rtén eti k u ta tá s S zabolcsra összpontosult. N em tá m aszk o d h attam olyan gazdag szakirodalom ra, m in t a cikk Szabolcsról szóló részénél.* Ez szükségessé tette, hogy a közelebbről vizsgált tém át, a nem zeti bizottságok és az ö n korm ányzati testü letek össze­ tételét, m élyebben a helyi p o litik atö rtén etb e ágyazzam . 1944 őszén S zatm ár te rü lete nem volt olyan ádáz h arco k színtere, m in t Szabolcs m egye; a szovjet és a ro m án csapatok október végén egy héít a la tt felszabadították. A fro n t á th a la d á sa kevesebb anyagi k á rt okozott, az élet m égis n ehezebben in d u lt meg. E nnek oka elsősorban a megye sajátos helyzetében keresendő. A tria n o n i im p erialista békeszerződés értelm éb en S zatm ár te rü leté n ek 71% -a Ro­ m ániához k erü lt. A m ásodik bécsi döntés 1940-ben — a fasiszta N ém etország és O lasz­ ország érdekeinek kiszolgálása fejében — többek között ezt a te rü le te t is M agyaror­ szághoz csatolta. Az ellen fo rrad alm i rendszer országvesztő po litik ája, az ország h á ­ borúba sodrása N ém etország oldalán ahhoz vezetett, hogy M agyarország elvesztette m inden esélyét a rra , hogy a h itleri fasizm us- legyőzése u tá n az an tifasiszta h atalm ak tám ogassák a tria n o n i h atáro k m ódosítására vonatkozó igényét. K özvetlenül a felszabadulást követően S zatm ár m egyében ezt nem lá ttá k világosan. 1944 novem ber—decem berében még m agyar szárm azású főispán székelt S zatm árn ém e­ tiben. Egy decem ber folyam án itt ta rto tt gyűlésen a D em okratikus Blokk (am elynek tö rté n ete még feltáratlan ) úgy döntött, hogy a n agyrészt m agyar lakosságú tö rv én y hatósági jogú S zatm árném eti v árosában a közigazgatás nyelve m ag y ar m arad jo n , a megye többi részében pedig, a tria n o n i h a tá r m in d k ét oldalán, a ro m án lakosság n a ­ gyobb falusi lé tsz ám á ra való te k in te tte l legyen rom án nyelvű. Ilyen alapon azonban a közigazgatás csak napokig m űködött. Az Ideiglenes N em zetgyűlésre szóló S zatm ár megyei m eghívók D ebrecenből M átészalkára érkeztek, am i m á r kifejezte, hogy a bécsi döntés előtti te rü le te n kell m a jd kiépíteni az új m a g y ar közigazgatást. Az ideiglenes nem zeti k orm ány decem ber végén közölte a S zatm ár m egyeiekkel, hogy a szövetséges h atalm ak döntése szerint „a m agyar közigazgatás a békeszerződés m egkötéséig csak a tria n o n i országhatárokon belül m a ra d m eg”, s a k orm án y egyidejűleg k ifejezte k í­ vánságát, hogy a helyi erők kezdjék m eg a szervezési m u n k át.1 ♦Lásd S z a b o lc s -S z a tm á ri S zem le, 1970. 1. sz. 1. N y íre g y h á z i Á llam i L e v é ltá r (a to v á b b ia k b a n : NYAL) S z a tm á r—B e reg v á rm e g y e k ö z g y ű lé se in e k je g y z ő k ö n y v e i 1945—1949. 1945. á p rilis 21-1 k ö zg y ű lés.

89

A M átészalk ára visszatérő nem zetgyűlési képviselők Jeszenszky S ándor Széles E le­ m ér, J. Szabó F erenc gyűlésen ism ertették a korm ány állásp o n tját, a gyűlés résztvevői az o n b an n acio n alista m eggondolásból úgy döntöttek, hogy n em h ajlan d ó k m eg ten n i az első lépéseket a m egye közigazgatásának az 1938-as k ere tek között tö rtén ő m egszer­ vezésére. A D ebrecenből v isszaérkezett nem zetgyűlési képviselők kezdem ényezésére a k a o ti­ k u s állap o to k at m egszüntetni kívánó, a d em okratikus k ib o n tak o zást sü rg ető erő k végül is 1945. ja n u á r 8-án m e g alak íto tták a m egye vérkerin g ésén ek tu lajd o n k ép p en i m eg ­ in d ító ját, a M átészalkai N em zeti B izottságot, vagy ahogy az alak u ló ülés jegyzőkönyve nevezte: „a M agyar Függetlenségi F ro n t m átészalkai b izo ttság át”. E lv ita th a ta tla n tö r ­ tén elm i érdem e, hogy a h áb o rú viszontagságaitól m egviselt, a k ibontakozás ú tjá t nem látó n ép e t a r r a ösztönözte, hogy kezdjen hozzá a Függetlenségi F ro n t p ro g ra m já n ak m egvalósításához, m aga a N em zeti Bizottság pedig rögtön az a lak u ló ülésen hozzá­ fo g o tt az igazgatás m egszervezéséhez. K érelem m el fo rd u lt a korm ányhoz, hogy „ha mód és lehetőség van rá, állíttassá k vissza S zatm árn ém etib en a m agyar várm egyei közigazgatási vezetőség, ah o l m egfelelő szám b an ro m án nem zetiségűek is alk alm az tatn a k , . . . h a pedig erre m ód és lehetőség nem volna, állíttassák fel M átészalkán egy m ag y ar várm egyei közigazgatás, a csengeri, feh é rg y a rm a ti és m átészalkai és a B ereg m egyéhez ta rto z ó v ásárosnam ényi járásból, a m ik én t az a trian o n i béke u tán v o l t .. ,"J A m á r reá lis a lte rn a tív á t is felvető k é r­ v én y t azonnali te tt kísérte. Az alak u ló ülésen — a belügym inisztérium i rendelkezés m egérkezéséig is — m egyei közigazgatási tisztviselők et v álasz to tta k az el nem m en e­ k ü lt k ö zalkalm azottakból; alisp án n á a p árto n k ív ü li dr. V arg a G yula állam p én z lári fő­ tan ácso st választo tták .3 Egy h éten belül m egérkezett a B elügym inisztérium ból a jó v á ­ hagyás, s ja n u á r 15-én a z NB hozzálátott a községi elö ljáró ság o k életrek eltéséh ez is. A közélet m egindításához* hozzátartozott, hogy a korm án y ja n u á rb a n dr. E rőss Ján o s szabolcsi fő isp án t kin ev ezte S zatm ár m egye m egbízott főispánjává. A főispán a z 1945 áp rilisáig ta rtó m egbízatása a la tt, a z ak k o ri közlekedési viszonyok között kevéssé tu d ­ ta b efo lyását érvényesíteni S zatm árban, s ez — ism erve szabolcsi tevékenységét — a m egye közéletének in k á b b előnyére vált, m in t h á trá n y á ra . A m átészalkai NB m e g alak ításak o r helyileg m ég csupán a F üggetlen K isgazdapánt és a S zociáldem okrata P á rt m űködött. E k é t p á rt nyolc-nyolc ta g o t k ü ld ö tt az NB-be, az érd ekképviseletek összesen szintén nyolcat, négyet az egyházak, egyet-egyet az é r­ telm iségiek, a tan testü letek , az ip a rte stü le t és a szakszervezet. A 24 ta g ú bizottság elnöke Jeszenszky S ándor (FKP), alekiöke Széles E lem ér (SZDP), jegyzője Szász G usz­ táv (később a m egalakuló N em zeti P a ra sz tp á rt tag ja) le tt.5 Az NB feb ru ár 5-i ülésén b ejele n te tték , hogy m e g ala k u lt a községben a M agyar K o m m unista P á rt szervezete és részt k ív á n venni a nem zeti bizottság m u n k á jáb a n . Széles E lem ér, ak i a tá rg y a lt években m indvégig nagyon p ozitív p o litik ai szerepet já t­ szott, üdvözölte m egalakulását s javasolta, hogy pártk ö zi értek ezlet á lla p ítsa meg rész­ v ételi szám arányát.6 A k o m m u n ista p á rtn a k az NB fe b ru á r 12-i ülésén felo lv aso tt át-

2. A k é r v é n y t k ö z li: B alo g h I s tv á n —N é m e th P e t e m é : I ra to k a S zab o lcs é s S z a tm á r m e g y e i n e m z e ti b iz o ttsá g o k m ű k ö d é s é h e z (1944—1945). S z a b o lc s -S z a tm á rl S zem le, 1970. 2. sz, 82. old. 3. NYAL. M á tészalk ai NB 1945,1/1. 1945. j a n u á r 8-1 jk v . 4. Az 1944 d e c e m b e ri cs 1945 ja n u á r i s z a tm á ri e s e m é n y e k rő l lá s d m é g : H ársfalvi P éter: A d a to k m e g y é n k fe lsz a b a d u lá s u tá n i tö rté n e té h e z . Az 1944—45-ös á lla p o to k . S z a b o lc s -S z a tm á rl Élet, '

1001. 4. sz. 5. NYAL M átészalkai NB 1945,1/1. 1945. j a n u á r 8-1 jk v . A z N B ta g ja in a k n é v sz e rin ti f e ls o ro lá s á t lásd H á rsfa lv i P é te r : K é p v ise lő in k az Id e ig le n e s N e m z e tg y ű lé sb e n , S z a b o lc s -S z a tm á rl S zem ­ le, 1970. 1. sz. 33. old,

6. U o. 1945/1/6. 1945. f e b r u á r 5-i jk v .

eo

ira ta sz erin t az F K P nem je len t m eg ezen a pártközi értekezleten, ebből az M K P a r r a k ö v etk eztetett, hogy a K isgazdapárt nem k ív á n egy ü ttm ű k ö d n i vele. E rrő l — teszi hozzá az á tira t — é rte síte tté k a D ebreceni K om m un ista P á rto t és je len tést küld en ek Zöld S án d o r k o m m u n ista belügyi álla m titk á rn a k is. Jeszenszky S án d o r e rre m eg je­ gyezte: „m inden p á rtn a k joga van a szervezkedésre, de a Nem zeti B izottság olyan m agas létszám m al a la k u lt meg, hogy nem lá tja érte lm é t an n ak , hogy ezt a m agas lé t­ szám ot m ég em eljük. F elveti a kérd ést, hogy v an -e egy általán joga leépíteni a tagok szám át, v an -e m ód, hogy 3—4 bizottsági tag o t közülünk k iro stá lju n k ? H a azt a k a rju k , hogy a k om m unista p á rtn a k is helyet ju ttassu n k , a k k o r meg kell b o n tan i egységün­ k e t”.’ Ez az utóbbi m ondat világosan árulkodik az N B -elnök ak ad ék o sk o d asán ak igazi céljáról. V alójában nem a bizottság tú l nagy létszám a okozott n ek i gondot, h an em az, hogy a k om m unisták h atáro zo tt fo rrad a lm i m unkásság u k k al m eg v álto ztatn ák a n em ­ zeti bizottságokon belüli erőviszonyokat. A kibontakozó népi d em okratikus fo rradalom h atalm i viszonyai között: azonban eleve k u d a rc ra v o lt ítélve az olyan próbálkozás, hogy egy m egyeszékhelyen m eg le­ hessen akadályozni a k o m m u n istá k részvételét a nem zeti bizottságban. É rezték ezt az ülésen jelenlevő többi k isgazdapárti k ü ld ö ttek is, ezért Szabó Istv án és G éresi F eren c szelídebb h ú ro k at pengetve azzal indokolta az F K P tá v o lm a ra d ásá t az M K P tag ság át tárg y aló pártközi értekezletről, hogy nem k a p ta k érte síté st a n n a k helyéről és ide­ jéről. Az NB szociáldem okrata alelnöke ezen az ülésen ism ét k iá llv a az M K P m ellett hangsúlyozta, hogy m inden d em o k ra tik u s p ártn a k részt k ell ven n ie a bizottságban. A szám aránnyal kapcsolatban m egjegyezte, hogy „azt m a m ég n em le h e t m egállapítani, m e rt a p árto k m ost szervezkednek és egyik h étrő l a m á sik ra is n agy tag létszám -em el­ kedés jöhet lé tre egy-egy p á rt k ebelében”. I tt te h á t m ég n em m e rü lt fel követendő elv k én t a nem zeti bizottságok p árto n k én ti egyenlő szám ú, p aritásos összetétele. A következő ülésen az NB elnöke b ejelen tette, hogy a főispántól n y e rt értesülés szerint „a N em zeti B izottság ta g jai csupán a m egalaku lt p o litik ai p árto k k ik ü ld ö tt k é p ­ viselői le h e tn e k ”. Ez a k o ráb b i összetételhez képest előrelépés, de az t is jelen ti, hogy Erőss főispán S zatm árb an szintén a r r a törekedett, s itt sem sikertelenül, hogy a szakszervezetek — am ely ek részvétele a nem zeti bizottságok összetételének egyik fő harci kérdése v olt e k k o rtá jt az ország egyes részein — ne képviselteth essék m ag u k at bennük. Figyelem be véve a főispán in stru k c ió já t és azt, hogy a Függetlenségi F ro n t m ásik h á ­ rom p á rtja is m egalakult, illetv e m egalakulóban volt, a nem zeti bizottság fe b ru á r 19-én felo szlatta önm agát és á ta d ta helyét az öt d em okratik u s p á rt négy-négy képviselőjéből a la k u lt N B -nek.' E k koriban a la k u lt meg a külön várm egyei N em zeti Bizottság — ad dig a M áté­ szalkai NB lá tta el a megyei h a tá sk ö rt —, am elynek első jegyzőkönyvei n em m a ra d la k fenn. A későbbi ad ato k szerint a m egye NB p árto k szerin ti összetétel szintén p a ritá ­ sos volt.’ A négy já rá sb ó l és M átészalkáról az öt p á rt egy-egy k ü ld ö tte a lk o tta a 25 tagú N B-t. E lnöke Jeszenszky Sándor, ügyvezető elnöke Széles E lem ér le tt (utóbbi egyúttal b etö ltö tte a M átészalkai NB elnöki tisztsé g ét is). A szakszervezetek képviselői eleinte a m egyei N B -ben sem k a p ta k helyet, 1946-ban viszont m á r o tt ta lá lju k k ü l­ d ö tteiket.”78910 7. 8. 9. 10.

Uo. U o. Uo. t To.

1945/T/7. 1945/1/9. 1945. f e b ru á r 19-1 jk v , és uo. I ra to k 1945'II/í. 1943. f e b ru á r 21. S z a tm á r m . NB 1945.1/2. 1943 o k tó b e r 2-1 Jkv. és 1945/1/3. 1945. o k tó b e r 26-i Jkv. 1346. á p rilis 4-i és o k tó b e r 12-1 ü lé s Jkv.

91

1945 fe b ru á r—m árcius tá já n sorra m eg alak u ltak a községi nem zeti bizottságok. P éld áu l a vásárosnam ényi já rá si főszolgabíró m árcius 5-én m a r azt jelen tette a járási N B -nek, hogy m inden községben m eg alak u lt a nem zeti bizottság.11123 K edvezően a la k u lt a baloldali erők szem pontjából S zatm ár v árm egye T örvényhatósági B izottságának összetétele a szabolcsihoz képest, m e rt sik erü lt a p aritáso s elvet elfogadtatni. M ár a M átészalkai NB 1945. ja n u á r 15-i ülésén ism ertették a közigazgatás ideiglenes rendezéséről szóló 14 1945. ME. sz. rendeletet, s e lh a tá ro z tá k a m egyei tö r­ vényhatósági bizottság és a községi k épviselőtestületek ú jjászervezésének m egkezdé­ sét. V égül is a várm egyei N em zeti B izottság összesen 50-ben állap íto tta m eg a p ártok képv iselőinek részvételi sz ám á t és négy tagsági h ely et b iztosított az egyházaknak. A négy já rá s és M átészalka 10—10 tagot k ü ld h e te tt be. „A b ek ü ldendő tagok szám a m in ­ den p á rt részéről 2—2 tag. A csen.gcri és v ásárosnam én y i já rá sb a n a Polgári D em okra­ ta P á rt nem a la k u lt meg, s ennek folytán a csengeri já rá sá b a n a K isg azd ap árt és a N em zeti P arasz tp árt, a vásárosnam ényi já rá sb a n a K isg azd ap árt és a S zociáldem okrata P á rt 3—3 ta g o t k üld be.”'A m egyeszékhely k épviselőtestületének összeállítására a M átészalkai N em zeti Bi­ zottság állal kiküldött, a p árto k egy-egy képviselőjéből a la k u lt alb izo ttság készített ja ­ v aslato t: „m inden politikai p a rt fi—6 . . . tagot küld ki, vagyis összesen 3U tagot, ezen k ív ü l a tényleges szolgálatban álló köztisztviselők szakszervezete, a n y u g d íjas köztiszt­ viselők szakszervezete, a MÁV alk alm azo ttak szakszervezete és a n yugdíjas MÁV a l­ k alm azo ttak szakszervezete összesen egy tagot, a m ag án alk alm azo ttak szakszervezete, az ip ari m unkások szakszervezete, Ip ari T estület, kereskedők, m ezőgazdasági m u n k á ­ sok, a reform átus, a róm ai katolikus, a görögkatolikus, az iz ra elita hitközösségek k ü lö n k ü lö n egy-egy tagot, te h á t az érdekképviseletek összesen 10 tagot k ü ld en ek .”'-1 Az NB ülésén szociáldem okrata részről javasolták, hogy h ag y ják ki a k ép v iselő testü letb ő l az érd ek k ép v iseletek et — n y ilv án úgy íté lté k meg, hogy azok többségükben nem a b al­ oldal pozícióit erősítenék. A bizottság azonban 10:9 ará n y b an elv ete tte a m ódosító ja ­ v aslato t.1415 A nem zeti bizottságok és az ö n korm ányzati testü letek összetételénél a p árto k egyenlő képviseleti elvének elfogadása m egyei szinten kedvező k iin d u lási h elyzetet je ­ le n tett a dem o k ratik u s erők szám ára e szervek m egyei h áló zatán ak k iépítésénél. A kö z­ ségi k épviselőtestületek egy részének összeállításánál — b á r ezt ren d e let tu la jd o n ­ képpen nem írta elő — a paritáso s elvet ta rto ttá k szem előtt 1945 k o ra tav aszán . így a vásárosnam ényi já rá si N em zeti B izottság m árcius 5-i ülésének h atáro za ta szerint p a ­ ritáso sán kell ú jjá a la k íta n i a községi k ép viselőtestületek et, s h a a községben nem m ű ­ ködik a Függetlenségi F ro n tn a k m ind az öt p ártja, a hiányzó p árto k tagsági helyeire a k ü ld ö tte k e t „a községi nem zeti bizottság jogosult m eg v álasztan i úgy, hogy a b b a n a község m inden tá rsa d alm i rétege, sz ám a rá n y án a k m egfelelően, ará n y o san k épviselve legyen”.'5 N éhány h ónap m ú lv a azonban, a kisg azd ap árti jo b b o ld al tevékenységének m egélénkülése u tá n sok helyen, elsősorban éppen a v ásárosnam ényi já rá sb an , nem k ö v ették a p aritás elvét. A helyi politikai fejlődés nehezen bontakozott ki, ennek m a ­ g y ará zatát főképpen a m egye elm arad o tt gazdasági és tá rsa d alm i viszonyaiban t a r t ­ h a tju k meg. 11. B alo g h I s tv á n —N é m e th P e te m é id. ira tk ö z lé se . 87. old. v á rm e g y e k ö z g y ű lé s e in e k je g y z ő k ö n y v e i. k ö zg y ű lés.

12. U o. S z a tm á r —B e reg

13. U o . M átészalkai N B 1945.1/12. 1943. íe b ru á r 26.

14. Uo. 1945/1/13. 1945. f e b ru á r 27-i jk v . 15. B a lo g h I s tv á n —N é m e th P é te r n é id. jra tk ü z lé se 87. old.

92

1913—1949. 1945. á p rilis 21-i

A felszabadulás idején az ip a ri szem pontból eleve kedvezőtlen ad o ttság o k k al re n ­ delkező m egyében a nag y ip arn ak szinte nyom a sem volt. M indössze M átészalkán m ű ­ k ö d ö tt egy em lítésre m éltó üzem, a Szálkái G yártelep és M ezőgazdasági RT.' A k is­ ipari m unkásság szám a is ren d k ív ü l alacsony volt. A teljesen a g rá rje lle g ű vidéken a fo glalkoztatottak három negyed része a m ezőgazdaságban k ereste kenyerét. A m egye­ ben kevés volt a földosztáskor fö lparcellázásra k erü lő nagybirtok, in k áb b elap ró zo tt dzsentri b irtokok jö tte k szám ításba. Az egy igénylőre eső kio szth ató főid kisebb v o lt az országos átlag n á l: a r r a törek ed tek , hogy lehetőleg m in d en igénylő k ap jo n földet, a ju tta to tt te rü le t átlagos nagysága így sem é rte el a 4 k h -t. A lelkes h an g u latb a n le ­ zajlo tt földosztás után a szegényparaszti, k isp a ra sz ti töm egek figyelm ét, en e rg iáit azok az erőfeszítések k ö tö tték le, am elyeket a néhány holdas p arcellák m egm űvelése az a k ­ kori gazdasági viszonyok között különösen m egkövetelt tőlük. A helyi nehézségeket csak fokozta a közlekedés helyzete. A m egyét szám os folyó szeli keresztül, ezeknek h id jai elp u sztu ltak a h áb o rú a la tt, vasúti közlekedés hosszú ideig csupán M átészalka és D ebrecen között volt. E hhez já ru lt, hogy a trian o n i békeszerződés előtt S zatm ár m egyében a falvak nagy része a m egye v áro sain ak vonzási köréhez tarto zo tt, ennek m egfelelően a la k u lt az ú th áló zat is. A H o rth y -ren d sz er — m ár csak irre n d e n ta törekvései m iatt is — sem m it sem te tt, hogy az új o rszág h atár á ltal elm etszett u ta k okozta közlekedési p ro b lém ák at m egoldja. M indezek k ö v etk ezté­ ben n ém elyik falu b a szinte leh etetlen volt eljutni. Az ip aro sítás hiánya, a lakosság túlnyom ó többségének kö tö ttség e a földhöz, a z elm arad o tt gondolkodásm ód, az alacsony k u ltu rá lis szin t (az an a lfa b é tá k szám a többtízezerre rú g o tt; a megye első gim názium a 1947 őszén n y ito tta m eg k ap u it M átészal­ kán) kedvezőtlen feltételek et je le n te tt a m unkásm ozgalom térn y erése szem pontjából. A p olitikailag iskolázatlan néptöm egek között a m ozgalom gyökerei gyengék v o lta k (ebben szerepet já tsz o tt a felszabadulás előtti hatósági üldözés is), s a helyi viszonyok a felszabadulás u tán egy ideig m ég akad ály o zták a szocialista eszm ék gyors e lte rje d é ­ sét S zatm árban. Az országban bekövetkező óriási társad alm i-g azd aság i változások el­ len ére csak hosszú évekig ta rtó , szívós h arccal le h ete tt átfo rm á ln i az itt élő több m in t m ásfélszázezer em b er értelm ét, gondolkodását. Ilyen k örülm ények között a kom m u n ista pártszerv ezet m ég a m egyeszékhelyen is csak 1945 ja n u á r utolsó, vagy fe b ru á r első n ap jaib a n jö tt létre. E ttől kezdve so rra m eg alak u ltak az M K P szervezetei, lökést adva a d em o k ratik u s kibontakozásnak. A k om m unista ak tivitás, te n n ia k a rá s jól érződik az egyik járási székhely M KP titk á r á ­ nak jelentésében. K is Ferenc, a m unkásm ozgalom régi résztvevője, m unkásköltő, aki p a rtizán k é n t -került haza M agyarországra, s D ebrecenből k ü ld té k F eh érg y a rm a tra, b e­ szám olójában e z t írta : „fe b ru á r első n ap jaib an F ehérg y arm ato n n ép gyűlési h ív tam össze, ahol ism ertettem p á rtu n k célkitűzéseit és az ott jelentkezőkkel m eg alak íto ttam a pártot. P á rtiro d á n k a t berendeztük. U gyanezen időben m e g ala k u lt F üggetlen K is­ g az d ap á rttal együttm űködve m eg alak íto ttu k a N em zeti B izottságot olyanform án, hogy p á rtu n k részéről 8, a K isgazdapárt részéről szintén 8, a p árto n k ív ü li d em o k raták b ó l pedig 5 tag van képviselve. A rendőrséget illetőleg polgárőrséget, am ely eddig k ét reakciós ügyvéd parancsnoksága a la tt m űködött, az orosz k ato n ai p arancsnoksággal egyetértésben átszerveztem és a n n a k jelenlegi p arancsn o k a p á rtu n k egyik ta g ja és jó m agam . A katonai parancsnokság, m ióta mi v ezetjük a polgárőrséget, .fegyverrel lá ­ tott el bennünket. A p á rt m egszervezte a N em zeti Segély akciót, h atalm as agitációt

Ifi. S z a b o le s -S z a tm á r h u s z o n ö t éve. S z e r k .: C se rv é n y ü k I.ü szló —M arg ó esy Jó z sef. I^yireg vhnzn, 1970. 32—33. old.

93

fe jte ttü n k ki a siker érdekében, m áris több vagon élelm iszer v á r e ls z á llítá s ra . . . T ag ­ létszám unk jelenleg 90 fő. A N em zeti B izottság 3 tag ú elnökségéből k ettő k o m m u n ista vagy kisgazda".” Sok helyen a földosztás — m elynek lebonyolításában vezető szerepet játsz o ttak a k o m m u n isták — ösztönözte a szegényparasztokat a községi M K P szervezet m eg alak ítására. A legéletképesebbek azok a pártszervezetek, „am elyek a földosztásért folyó m unkában születtek, kizárólag szegényparaszti elem ekből á lla n a k ” — állap íto tta m eg az egyik jelen tés.'8 A pártszerv ezetek szám a m áju s végére elérte a 60-at. A sok évi em igrációból 1945 elején h az atért és a m egyei M K P vezetésével m eg­ bízott T engerdi István irán y ító m u n k á já t azonban ak adályozta, hogy a p á rta p p a rá tu s nehezen épült ki — a szervezetek em iatt m eglehetősen m ag árah a g y ato ttan m űködtek. Az im ént idézett jelentés m egállapítása szerint „nagy nehézség a központi tá jék o z o tt­ ság teljes hiánya. T ekintve, hogy az a k tu ális politikai, gazdasági felad ato k ró l még a já rá si szervezetek is m inden őseiben elkésve értesüln ek , az egyes helyi p ártszerv ezetek jó fo rm án sem m ilyen felvilágosítást n em k a p n a k ”. Az M K P országos szervezeti k iép í­ tése során 1945. jú n iu s 3-án m eg alak u lt a S zatm ár m egyei P ártb izo ttság , a D ebreceni T erü leti B izottság több debreceni k á d e ré t S zatm árb a irán y íto tta. A m u n k astílu s fogya­ tékosságai, a k áderproblém ák, a p árté p íté s elveinek tisztá za tla n ság a így is hosszú h ó ­ napokig gállólag h ato tta k , akad ály o zták az érd em i m u n k a végzését, fékezték a p á rt tek intélyének növekedését. Az ipari m unkásbázis szinte teljes hián y a m ia tt a Szociáldem okrata P á rt is nehéz feltételek között kezdte m eg szervező m u n k á já t a m egyében. H ab ár a p á rt a H orthyk o rszak nagy részében nem k ényszerült illegalitásba, falusi szervezkedését a hatóságok különös kegyetlenséggel üldözték, s így S zatm ár m egyében a felszab ad u lás részben olyan szociáldem okratákat talált, ak ik k o ráb b a n valahol az ország m ás te rü leté n v e t­ tek részt a szociáldem okrata m ozgalom ban, a szakszervezeti m un k áb an , s később p él­ d áu l ip arosként vagy kisipari m u n k ásk én t S zatm árb a k erü ltek . M ellettük fő k én t sze­ gényparasztok, tisztviselők, vasutasok, k iskereskedő k lép tek be az SZD P-be, te h á t a p á rt jelentős m é rték b en kispolgári bázisra tám aszko d o tt.15 Előnyösebb v olt az SZD P indulása a K om m unista P ártén á l annyiban, hogy helyi kezdem ényezésre m á r 1944 végén m egszervezték M átészalkán a p árto t, s p éld áu l ja ­ n u á r 10-én a közlekedésileg nehezen elérh ető V ásárosnam ény.ban is m eg alak u lt a p á rtszervezet, Az a tény, hogy a p á rt élén helybeli vezetők álltak , k ed v ezett szervező m u n ­ k áján ak . E rő sítette hatalm i pozícióit, hogy jelentős szám ú köztisztviselő ebbe a p á rtb a lép ett be. Igaz, egy részük nem szocialista m eggyőződésből, h an em az ország politikai fejlődésének v árh a tó irá n y á t szám e lő tt ta rtv a , helyezkedési szán d ék k al v álasz to tta az SZD P-t. Az 1945 első felében lendületes fejlődést e lé rt szociáldem okrata m ozgalom később az elm életi felkészületlenség, az előtérbe k erü lő belső személyi harcok, a m a­ g ára hagyatottsága m ia tt m egtorpant. E m egrekedés veszélyét a p á rt m egyei szociális összetétele eleve m agában hordozta. A szakszervezeti m ozgalom 1945 első felében S zatm ár m egyében az e m líte tt gaz­ dasági és tá rsa d alm i viszonyok között m ég nem vált önálló po litik ai tényezővé. K evés szakszervezet m űködött, azok is alacsony taglétszám m al. Egy földosztással kapcsolatos k o m m u n ista jelen tés szerint m ég 1945 á p rilisáb a n sem alak íto ttá k meg a földm unkás 1789 17. P l A rc h ív u m . 274. f. 16/115. 1945. f e b ru á r 27-i je le n té s . 18. Uo. 1945. m á ju s 1-i k o m m u n is ta je le n té s a fö ld o sz tá sró l. 19. N é h á n y k ir a g a d o tt h e ly s é g b e n az S Z D P ta g s á g á n a k ö ss z e té te le : V á s á ro s n a m é n y (1945 m á ju s ) : fö ld m u n k á s 11, ip a r i m u n k á s és ö n álló ip a ro s 49, é rte lm is é g ie k és k e re s k e d ő k 51 lő, n ő i m u n ­ k á s 34 (P l A rc h . 253/3—59.) ; H o d ász (1946) : f ö ld m u n k á s 11, ip a ro s 20, k e re sk e d ő 2, é rte lm is é ­ gi 4, eg y é b 2; C sászló (1946): f ö ld m u n k á s 3, ö n á lló ip a ro s 17; K isn a m é n y (1946): fö ld m u n k á s 56, ip a ro s 2, k e re s k e d ő 1 (uo, 253/3/138.)

94

szakszervezet m egyei csoportjait.20 Ez világossá teszi, hogy S zatm ár m egyében a m u n ­ k á sp á rto k 1945 telének végén, ta v asz án a k elején m ié rt nem lé p tek fel a szakszerveze­ te k nem zeti bizottsági és önkorm ányzati te stü le ti képviselete m elleit. A m egye tá rsa d alm i stru k tú rá já b ó l következően a Független K isg azd ap árt és a N em zeti P a ra sz tp á rt g y a ra p íth a tta legkönnyebben taglétszám át. A m egye nagy sze­ g ényparaszti töm egei között végzett agitáció eredm ények én t, nem utolsó so rb an a fö ld ­ osztás lebonyolításánál já tsz o tt szerepe révén a P a ra sz tp á rt a m egye m ásodik le g n a ­ gyobb szavazótáborával rendelkező p á rtjá v á vált. A K isg azd ap ártn ak kom oly hagyom ányai voltak S zatm árb an a H o rth y -ren d szer idejéből. B ajcsy-Z silinszky E ndre T a rp á t és széles k ö rn y ék ét k isg a zd a p árti erősséggé ép ítette ki. A felszabadu lás u tán a kisgazdák könnyen életre k eltették k o ráb b a n is te ­ k intélyes szám ú községben m űködő szervezeteiket,21 s m á r 1944 végén szám os m ás fa lu ­ ban létesítettek újat. M átészalkán pl. rögtön a felszabad u lást követően, o któber végén ak tiv izáló d tak a kisgazdák; nem véletlen, hogy a nem zeti bizottság elnöke az FK P ta g ja volt. Az F K P 1945 elő tti és u táni összetételének h elyenkén ti különbsége n éh án y érdekes a d a tta l érzékeltethető. 1945 őszén választási agitációs ú tja során az M K P k ik ü ld ö tte a következőket jegyezte fel: „T arp án az a helyzet, hogy azok, ak ik B ajcsy-Z silinszky E ndre em berei voltak, azok m ind kom m unisták. T öbbek között a kortese, ak in ek a h á ­ zában volt a választási irodája, az jelenleg a k om m unista p á rt titk á ra és a falu b írája. Az összes olyan gazdák, akik an n a k idején k o rm á n y p á rtia k voltak, azok m ost m in d a k isg azdapárthoz ta rto z n a k .”22 E jelenség nem te k in th e tő tipikusnak, de hasonló ese­ tet egy szociáldem okrata jelen tés is m eg em lített: „Csaholcon a h áb o rú elő tti kisgazdap á rt csaknem teljes egészében a szociáldem okrata p á rtb a n van, viszont a régi k o r­ m á n y p ártia k m a független kisgazdák.”23 Az első hónapokban a p á rt d em okratikus kibontak o zást k ereső elem einek k e z é ­ ben volt az irán y ítás. A k isg azd ap árti jobboldal nagy részének a k tiv itá sá t fékezte a p ro le tá rd ik ta tú ra bevezetésétől való félelem , a szovjet h adsereg jelenléte. K ésőbb fe l­ bátorodott, tap asztalv án , hogy ijedelm e túlzott, s m iu tán sorai országszerte m egsza­ po rodtak a m indenfelől a kisgazda zászló a la tt töm örü lő reakciósokkal. S zatm árb an J945 tavaszától, n y á r elejétől erősen kiéleződött az F K P -n a k a m u n k á sp árto k k a l való viszonya. A ddigra azonban a K isgazdapárt tem pót vesztett m egyei és já rá si szinten, s ez jól le m érh ető a közigazgatási tisztségek pártm egoszlásán. A d em o k ratik u s berendezkedés szem pontjából tu la jd o n k é p p en m á r az kedvező volt, hogy a régi a p p a rá tu s először nem v állalk o zott a m egye új k ere tek között történő m egszervezésére, s a M átészalkai N em ­ zeti B izottság — m ely rövid ideig az egyetlen cselekvőképes helyi h atalm i szerv v o lt — v álaszto tt ideiglenesen közigazgatási tisztviselőket. 1945 áp rilisátó l dr. B alogh Istv án (NPP) volt a m egye főispánja, alisp á n d r. V arga G yula m a ra d t augusztusig, a ttó l kezd be az SZD P-be b elép e tt dr. G ál E lek lá tta el az alispáni teendőket. U gyancsak szociál­ d em o k ra ta volt a m átészalkai és a feh é rg y a rm a ti já rá s főjegyzője júniustól. Az M K P tag jai vezették eleinte a m egyei rendőrséget, 1945 n y a rá n pedig az SZDP b irto k á b a k e ­ rü lt a m egyei ren d ő rk ap itán y i tisztség. Az F K P vezetői nem nyugodtak bele, hogy koalíciós p a rtn e re i összefogtak vele szem ben a fő közigazgatási pozíciók elosztásakor. A h arc egyik jellem ző m ozzanata 20. P l A rch . 274. f. 16/115. 1945, m á ju s l - l je le n té s . t i . E gy k is g a z d a p á rti felm érés szerint 61 S z a tm á r m e g y e i k ö zség k ö z ü l 30-ban a fe lsz a b a d u lá s e lő tt Is v o lt FKP szerv ezet. (P l A rc h . 285. t . 1/90.) 22. u o . 274. f. 16/116. 1945. novem ber l l - l je le n té s . 23. Uo. 253 f. 3/138. 1946. jú n iu s 18-1 Jelentés. 95

a főjegyzői tisztségek betöltéséhez fűződött.:i A v árm egye T örvényhatósági B izottsá­ gának júniusi tisztú jító közgyűlése elő tt a p árto k több p ártk ö zi értek ezletet ta rto tta k ; ezek eredm ényeként jegyzőkönyvi m egállapodás szü letett a tisztségek elosztásáról, m e­ lyet m ind az öt p á rt aláírt. N éhány nap m ú lv a ezt m egszegve a közgyűlésen a K is-gazdapári és a P olgári D em okrata P á rt az SZDP já rá si főjegyzői tisztségre pályázó jelö ltjei ellen szavazott, ennek ellenére a m u n k ásp árto k és a P a ra sz tp á rt egységes felJépése biztosította m eg választásukat. Az F K P ezt követően m egfellebbezte az egész választást, a já rá si főjegyzőkét is azzal az indoklással, hogy „képesítés n é lk ü lie k '’. A fellebbezés és a választási irato k a B elügym inisztérium ba k erü ltek . A M átészalk ára lá ­ to g a tó E rdei F erenc belügym inisztert a főispán erről az ügyről is tá jék o z ta tta. H an g ­ súlyozta, hogy „a választás törvényes és a legdem o k ratik u sab b szellem ben tö rté n t”. A B elügym inisztérium jóváhagyta a közgyűlési választásokat, s hosszú h u zav o n a u tán ősszel m egérkeztek a képesítés alóli feloldást kim ondó végzéseik is. M egyei és já rá si szinten te h á t a közigazgatás kedvezően a la k u lt a b aloldal szem ­ pontjából, nem így a községekben. Az egyik m eghatározó tényező az volt, hogy a falu ré g i vezetőinek egy része nem m e n ek ü lt el a fro n t közeledésekor, illetve a fro n t á thíiladása u tán visszatért, s m e g ta rto tta befolyását. A m ásik fontos tényező pedig az volt, hogy a falv a k b an a K isgazdapárt gyorsan m egszerveződött, s ezt az előnyét fel­ h aszn álv a jelentős befolyásra te tt szert m ég a döntően szegényparaszti lakosságú h ely ­ ségekben is. Tény és tá v latila g a helyi fejlődés szem pontjából a leglényegesebb az volt, hogy az M KP, az N P P és az SZDP a fő felad ato k v ég reh ajtásáh o z k épes volt m ozgó­ sítan i a töm egeket — elvesztették azonban az egyszerű hétköznapok suttogó vagy nem is oly suttogó agitációs h arc ait, am ikor a kisgazd ap árti vezetők a h áb o rú okozta, s a h áb o rú elő tti okokra visszavezethető nehéz életkörü lm én y ek közepette a dem agógia ol­ csó, de hatáso s fegyverével tá m ad v a m inden b a jt a m u n k á sp árto k ra h áríto ttak . A kisgazdák tak tik ai okokból odáig m entek, hogy szám os helyen ők m ag u k a la k í­ t o tt a k m eg egy m ásik koalíciós pártot. Ezek a p ártszerv ezetek egy ideig term észetesen az F K P irá n y ítá sa a la tt m űködtek. Szélsőséges p éld ak én t em líth ető a csaholci helyzet. Itt az erős szociáldem okrata szervezet ellen v ív o tt h atalm i h arc során a k isg azd ap árti bíró szervezte m eg a többi p á rto t, köztük az MKP-1 is. Az ilyen m ódon létrehozott, az M K P nevét csupán k isa já tító „p ártsze rv e ze t” tagjai együtt szavaztak az F K P -v a l a nem zeti bizottságban és a képviselőtestületekben, m íg a felsőbb k o m m u n ista szervek közbe nem léptek.21 A legleleplezőbb m egjegyzést Já rm i község kisg azd a szervezete te tte p á rtja közp o n tján ak k ü ld ö tt jelen téséb en : „A P olgári D em okrata P á r t v elünk eg y ü tt szavaz, kisgazd ap ártiak b ó l áll, választás előtt feloszlik, vagy h a a cél úgy k í­ v án ja, a választás u tá n .’-” E viszonyok között a nem zeti bizottságokra fokozottan igyekeztek tám aszk o d n i a baloldali erők: 1945 nyaráig elsősorban r a jtu k keresztü l tu d ta k az igazgatásba, a köz­ ügyéit intézésébe beleszólni. Ahol viszont a b alo ld ali p árto k képviselői n em voltak többségben az N B-ben, ott a bizottságok tevékenysége sok k ív á n n iv aló t h ag y o tt m aga u tán . A csengeri já rá ssa l k ap csolatban egy jelentés leszögezte: „A N em zeti B izottsá­ gok m űködése ott, ahol K om m unista P á rt nincs, nem kielégítő. K izárólag a jegyző ín- 245* 24. P l A rch . 253. f. 3,53. A z S Z D P m á té s z a lk a i v e z e tő sé g é n e k 1945, sz e p te m b e r 26-i levele. 25. Uo. 274. r. 16/116. 1945. n o v e m b e r 10-i M K P je le n té s és uo. 253. f. 3/138. S Z D P 194G. június 18-i je le n té se . 25, Uo. 285. f. 1/99. A P D P e g y é b k é n t n em k é p v is e lt sú ly t a m eg y e p o litik a i é le té b e n . A z e le n y é ­ sző tá rs a d a lm i b á z is ú p á r tn a k 1946 m á s o d ik fe lé b e n 67 kö zség k ö zü l 15-ben volt néhány tagú szerv e zete. 1945 őszén a M á tészalk ai ND b a lo ld a li p á r tja i tö b b sé g i határozatukkal ki Is z á rtá k a P D P -l, részb e n azzal az in d o k lá ss a l, h o g y „n e m k o m o ly p á rt” . F elleb b ezés folytán az ügy az O rszágon N em zeti B izo ttság elé k e rü lt, a m e ly 1945. no ve m ber 21-i határozatában k im o n d ­ ta , h o g y a P D P -n e k „ jo g a v a n ré s z t v e n n i a m á té s z a lk a i. N em zeti Bizottságban és képviselő­ te s tü le tb e n ." (NYAL S z a tm á r m . NB—1945/11/25; P l A rc h . 253. f. 3/13,8. A z S Z D P 1940. m árcius 2-i m eg y ei k o n f e re n c iá já n a k jk v .) H aso n ló k ís é rle t V ítk á tv is előfordul*

96

tézkedésem ek szentesítésére h aszn á lják fel és a jegyző h ív ja össze őket.”27*2930E já rá s M K r titk á ra n éhány hónapp al később m egem lítette, hogy „a já ia s több községében m ellő ­ zik a k o m m u n istá k at a különféle bizottságokból, vagy pedig csak m in im álisan v an n ak kép v iselve”. A vásárosnam ényi já rá sb a n lévő L onya kom m u n istái szintén p an aszo lták : „A nem zeti bizottságban nem vagyunk képviselve."2* A nem zeti bizottságok helyi közigazgatási h atalm i jogkörének fokozatos m egszű­ nésével, politikai és tá rsad alm i szerepre való k o rláto zásu k k al országosan csökkent je ­ lentőségük. A h an y a tlá s jelei S zatm ár m egyében is m egfigyelhetők voltak. A v á r­ m egyei N em zeti B izottság ügyvezető elnöke 1945 őszén fig y elm eztetett: „a bizottsági tagok nem a nem zeti bizottság fontos h iv a tásán ak kom olyságával vesznek reszt a bi­ zottsági ü lé s e k e n . . . a legnagyobb fokú közönyt ta n ú sítjá k a bizottság m u n k á ja ir á n t”,a A m átészalkai NB elnöke az egyik ülésen b ejele n te tte, hogy ,,a N em zeti B izottság nem tu d érv én y t szerezni h atáro zatain ak , a h a tá ro z a to k a t nem h a jtjá k végre, így a N em ­ zeti Bizottság tekintélye le van ro n tv a ”.3" A várm egyei NB 1946. ja n u á r 29-i ülésén e l­ h atáro zta, hogy fe lira tb a n k é ri az O rszágos N em zeti B izottságot az N B -k jo gkörének tisztázására. Az S 2D P 1946. m árciu s 2-án ta rto tt m egyei k o n feren c iáján a p á rt egyik helyi vezetője a nem zeti bizottság intézm én y érő l m eg állap íto tta, hogy az „nem á ll a h iv a ta la m agaslatán. E zt a b a jt tetézi, hogy a bizottság o t k ikezdte a reakció. N ekünk kötelességünk a nem zeti bizottságok te k in té ly ét m egőrizni”. A koalíció b al- és jobboldala közötti politikai harc az ön k o rm án y zati te stü letek et sem k e rü lte el, sőt az összetételük k ö rü li küzdelem 1945 n y arátó l élesebb volt, m in t az N B -k esetében: egyrészt az idevonatkozó k o rm án y ren d e le t értelm éb en az egyes p á r ­ tok, illetőleg a szakszervezetek képviseleti a rá n y á t helyileg dö n tö tték el, m ásrészt az ön k o rm ányzati te stü le tek ek k o r m á r sokkal nagyobb szerep et já tsz o tta k a helyi h a ta l­ m i k érd ések eldöntésében. Dr. G ál E lek alisp án az SZD P e m líte tt k o n feren c iáján a k ép v iselőtestületek m e g alak ításáró l szólva — nem m in d en tú lzás n élk ü l — k ije le n ­ te tte : „Az a tapasztalatom , hogy a n n a k id e jén h a v olt egy élelm es jegyző és a kisgazda p árttó l k ik ü ld ö tt egy em bert, m e g ala k íto tta a szociáldem okrata, a k o m m u n ista p á rto t velük és így nem csak kisgazda p á r ti em b er volt ben n e név szerint, de a valóságban az volt.” F orgács József m átészalkai já rá si főjegyző ezzel összhangban m egjegyezte: „A k ép v iselőtestület m eg alak u lt péld áu l az egyik községben, de úgy, hogy a kisg azd a p á rt azt m ondta, hogy én adok m in d en p á rtn a k négy tagot. Más helyen a z t m o n d ta a k is­ gazda p árt, hogy ő van túlsúlyban, h á t a k épviselőtestü letb e is tú lsú ly b an k ü ld je be p á rtta g ja it. Én az ilyesm it nem fogadtam e l . . A helyi h a ta lm i h arc a legélesebb fo rm á t az 1945-ös nem zetgyűlési v álasztási h a d ­ já ra t so rán é rte el. Az FK P , am elyben a vezérszólam ot elekor m ár a jobboldal já t­ szotta, sok helyen n y ílt k o m m unistaellenes agitáció t folytatott, szíto tt a Vörös H ad­ sereg ellen. A fasiszta elem ek is akcióba léptek: a v ásárosnam ényi já rá sb a n fasiszta d alokat énekeltek, fasiszta je lszav ak at Írta k fel.31 A m egyében rádió, mozi nem igen volt, ú jság is ritk á n érk ezett — a legvadabb rém h ire k is h itelre ta láltak . A m u n k ás­ p árto k az akikori súlyos gazdasági viszonyok között nem tu d tá k m egnyerni a szatm ári n ép et s a v álasztások az országosnál is jóval nagyobb ará n y ú k isg azd ap árti győzelem ­ m el végződték.

27. 23. 29. 30. 31.

Uo. 274. f. 16/115. 1945. m á ju s 1-i M K P je le n té s. Uo. 16. 116. 1945. a u g u s z tu s 22-i és s z e p te m b e r 1-i Je len tés. NYAL. S z a tm á r m . NB 1945/1 2 . 1945. o k tó b e r 2-i Jkv. Uo. 1940 1/23. 1046. j a n u á r 22-i jk v . P l A rch . 274. 1. 16/116. M K P 1945. n o v e m b e r 11-i je le n té s e . — M ár az eg y ik jú liu s r a v o n a tk o z ó M K P je le n té s h a n g s ú ly o z ta : ,,A m eg y é b e n n a g y o n erő s a re a k c ió és ha a r e n d ő rs é g le t a r ­ tó z ta t v a la k it... h a m a r v is s z a jö n ” , m e rt az ü g y é sz e k a b író sá g i e ljá rá s h o z n em k a p n a k n asz• á l h a t ó je g y z ő k ö n y v e t a re n d ő rs é g tő l. „ E n n e k tu d a tá b a n a re a k c ió e g y re sz em érm eU en eb b ü l tá m a d ja p á r tu n k a t és azon k e r e s z tü l a d e m o k r á c iá t.” (uo.)

A z F K P m egkapta a szavazatok 72,4% -át (a vásárosnam ényi já rá sb an 79,2%-át), csupán nyolc községben nem szerezte meg az abszolút többséget (Ilk, K érsem jén, M ajtis, M ánd, N ábrád, Panyola, Papos, Szamosszeg). A m ásodik helyre az N P P k e rü lt 13,6%-kal, kétszeresen íe lü lm ú lv a országos eredm ényét (N ábrádon 60,2, S zam ostatáría lv á n 48% -ot ért el). Az M K P -ra 6119-en szavaztak (7,6%), holott október 16-án m ár 10 143 p á rtta g o t je le n te tte k a m egyéből. Ezzel összefüggésben a felsőbb p ártszerv ek á ltal a m egyébe küld ö tt in stru k to r novem berben javasolta, hogy a p ártb ó l „a nem o d a­ való elem eket el kell sürgősen tá v o líta n i an n á l is inkább, hogy az ezek m ia tt tá v o l­ m arad ó lakosság nagy részének sz im p átiáját visszanyerjü k ".3- Az M K P v álasztási e re d ­ m énye P anyolán (45,7%), Fülesden, M ajtison, Olcsván, T arp án , H erm ánszegen volt v i­ szonylag a legkedvezőbb. A szociáldem okraták körében csalódást k e lte tt a választás, a szavazatok 5,6%-a esett az S ZD P-re, több m in t 20% -ot csupán M ajtison és Szám osszegen kapott. Szavazóik szám a szintén nem é rte el a p árttag létszám o t. A Polgári D e­ m o k rata P á rt 0,8%-os választási eredm énye a z t m u ta tta , hogy a p á rtn a k n e ír volt ta ­ la ja a m egyében.3233 A v álasztási eredm ények k ö v etkezm ényeként a főispáni tisztség az F K P b irto k áb a k erü lt. A p á rt nem elégedett meg ezzel és a szavazati ará n y o k ra h iv atk o zv a 1946 fo­ ly am án v álto ztatá so k ra tö rek ed ett a koalíciós összetételű testületekben. Az M K P m e­ gyei B izottsága jú n iu s havi jelentésében beszám olt róla, hogy a k isg a zd a p ártia k k öve­ telése szerint „olyan ará n y b an kell a kisg azd ák at beengedni a bizottságokba, am ilyen a választási eredm ény. A V árm egyei N em zeti B izottsághoz fo rd u ltak , hogy ők nem h ajlan d ó k részt venni sem m iféle bizottságban addig, am íg az arán y szám m eg nem változik. A N em zeti B izottság ezt egyhangúlag elítélte (az F K P k ü ld ö ttei nem szavaz­ ta k — S. L.) és felhívással fo rd u lt a községi jegyzőkhöz, hogy m indaddig, am íg nem lesz új rendelet, p aritásos alap o n m űkö d jen ek tovább a bizottságok".34356 A K isgazdapárt 1946 elejé tő l S zatm ár m egyében m ás m ódon is igyekezett erősíteni h atalm i pozícióit. E rőfeszítéseket te tt a P arasztszövétség m egyei szervezeteinek k iép í­ tésére és a p arasztság kizárólagos érd ekképviseleti szervezeteként való elism ertetésére. A Szakszervezeti T anács ezt sohasem ism erte el. az F K P azonban ú jra és ú jra n ap i­ re n d re tűzte a k érd ést szerte az országban. S zatm árból az M K P 1946 fe b ru á rjá b a n je-. len tette, hogy a P arasztszövetség „erősen szervezkedik éspedig nem csak a K isgazdap árt, h anem a P a ra sz tp á rt részvétele m e lle tt”. Jellem ző p éldául a P arasztszövetség feh érg y arm ati szervezetének próbálkozása. 1946 ja n u á rjá b a n je le n te tte be igényét a nem zeti bizottsági tagságra. A helyi NB 11:7 ará n y b an e lu ta s íto tta a következő in d o k ­ lással: „M inthogy a M agyar Parasztszövetség földm űves érdekképviseleti alak u lat, m elynek tag jai p o litikával n em foglalkoznak, ilyen alap o n nincs helye egy k im o n d o t­ tan politikai irán y zatú bizottságban. K ülönben is bele kell illeszkedjen a szakszerve­ zetekbe és így érdek eik et ezen az úton m a r k ép v iselteth eti a N em zeti B izottságban is."“ A P arasztszövetség a já rá si N B-hez in tézett ja n u á r 22-i beadván y áb an ezt vissza-, u ta síto tta: ,,Ez az elgondolás sajnos nem vihető keresztül, m e rt szervezetünk elvi okok­ nál fogva sem k ív á n ja m agát a szakszervezet a lá helyezni.” N em képzelhető el, hogy az iparosok szakszervezete képviselni tu d n á a földm űvesek érd ek eit pl. az ip aro sak k al szem ben — te tte hozzá a f e lle b b e z é s .A z ügy végül is a várm egyei N em zeti B izottság: elé k erü lt, am ely jó váhagyta a községi NB döntését. A P arasztszövetségnek ,,nincs joga, hogy bejöhessen a nem zeti bizottságba. Sehová sem szabad felvenni ő k et” — szögez--

32. 33. 34. 35. 36.

98

Uo. 16/116/XI. A v á la s z tá si a d a to k a t lá s d : F a ra g ó -fé le v á la s z tá si s ta tis z tik a ( P l A rc h . 283. P l A rch . 274. f. 16/216. 1946. jú n iu s 25-i je le n té s. NYAL. S z a tm á r m. NB 1946/1/22, 1946. j a n u á r 21. Uo.

i.)

lék le a fehérgyarm ati esettel kapcsolatban az SZD P m árcius ‘2-i k o n feren ciáján , ahol arró l is szó esett, hogy a Parasztszövetség V itkán a képv iselő testü letb e is be a k a r t fu m kodni. A m u nkaspái'tok h atáro zo tt fellépésétől tám o g atv a a m egye nem zeti bizottságai m eg tu d tá k akadályozni a P arasztszövetség részvételét a bizottságokban és a képviselőtestü letekben, s ez bizonyos m érték ig m egkönnyítette, hogy az ek k o rib an erő teljeseb ­ ben szervezkedő földm unkás szakszervezet — 1946, m á ju sáb an 54, jú n iu sáb a n 62 föld­ m u n k ás csoport m űködött a m egyében — egyes helyeken k ih a rc o lja részvételét, s ily m ódon a baloldal ja v á ra m ódosítsa a nem zeti bizottságokon és a képviselőtestületekein belüli erőviszonyokat. E sikerek et a m unk ásp árto k a n n a k köszönhették, hogy az 194ő-ös v álasztási ered ­ m ények okozta nyom ott h angulaton gyorsan felülk erek ed v e a szervezési m u n k á ra és a helyi politizálás tervszerűbb kidolgozására összpontosították erőfeszítéseiket. Az M KP m egyei Bizottságánál?: élén N ém eth Im ré t felváltó F alu d i K álm án, m a jd N agy Sándor és az SZDP új m egyei titk ára, Décsi József, később K ácsor F eren c vezetésével a k é t m u n k á sp árt fokozottabban tö re k e d e tt együttm űködésük m eg szilárd ítására, v alam in t a T óth János vezette N em zeti P a ra sz tp á rtta l való jó kapcsolatok kiépítésére. Ez utóbbit m egnehezítette az N P P ingazdozása a K isgazdapárt és a m u n k á sp árto k között. 1946 ta ­ vaszán sik e rü lt elérni, hogy a P a ra sz tp á rt lem ondjon a Parasztszövetség tám ogatásáról, az együttm űködés azon ban to v á b b ra is zökkenőkkel já rt. Jellem ző az N P P m egyei v e­ zetőségének összetételére, hogy 1946 őszén a választm ányi ülésen úgy h atáro ztak , k iá ll­ n ak a p á r t jo b b szárn y én ak vezetője, K ovács Im re m ellett.* 1947 ja n u á rjá b a n pedig is­ m ét tárg y a ln i kezd tek a kisgazdákkal a P arasztszövetség vezetésében való részv étel­ ről. Csupán az M K P-val fo ly tato tt tanácskozás u tá n á llta k el a ttó l a szándékuktól, hogy m eg jelenjenek a Parasztszövetség m egyei választm ányi ülésén. E ttől kezdve h a tá ro ­ zottan kedvezőbbé v áltak a z M K P és az N PP kapcsolatai. T apasztalva, hogy 1946-tól kezdve a K om m unista P á rt tek in tély e fokozatosan n ö ­ v ek ed ett a m egyében, hogy a közéletben a kezdem ényezést m in d in k áb b a ko m m u n is­ tá k rag a d ták kezükbe, az SZDP felism erte, hogy érdekei a szorosabb együttm űködést írjá k elő. E gyüttm űködésük ugyan to v á b b ra sem v o lt súrlódásoktól m entes, — pl. a szakszervezetek irá n y ítá sá é rt erős rivalizálás folyt k ö zö ttü k — de az alap v ető k é rd é ­ sekben, ha nem is könnyen, többnyire sik e rü lt egyeztetn iü k állásp o n tju k at. A m u n k ásp árto k eg y e té rte tte k abban, hogy a politikai küzdelem ben fel kell h asz­ nálni a nem zeti bizottságokban rejlő lehetőségeket is. Az M K P m egyei titk á ra 1946 feb ru ár havi jelen téséb en kiem elte, hogy a p a rt élénken részt vesz az N B-k m u n k á já ­ ban,3* az SZD P-hez tarto zó alispán pedig rá m u ta to tt: „Jelenleg a nem zeti bizottság él és m in dennel foglalkozik, am iben p o litik át lá t.”37383940 Jelentős szerepet játsz o ttak a szatm ári nem zeti bizottságok a közigazgatás m eg­ tisztításában. A közigazgatási a p p a rá tu s ta g ja in a k szám ottevő része ellenezte a népi d em o k ratikus fejlődést. E ltáv o lításu k at a baloldal feltétlen ü l szükségesnek ítélte meg. Az M K P m egyei titk á rá n a k 1946 ja n u á ri m egállapítása szerin t „a szabotáló k ö zalk al­ m azo ttak ily nagy töm egének állandó és szívós ak n a m u n k á ja, ellen p ro p ag a n d ája és rosszindulata oly nagy m érvű veszélyeztetését je len ti fáradságos és nehéz ú jjáép ítési tevékenységünknek, hogy az eredm ény kétségessé v álh at, helyesebben fen n á ll a v e­ szély, hogy dolgozó töm egeink m unkakészsége és bizalm a elapad, . . , m ielő tt a jobb élet n ap jai elkövetkeznének”.4" Ez a problém a volt az egyik fő n a p ire n d i p o n t az M KP 37. 38. 39. 40.

P l A rch . 274. f. 16/216. UO. Uo. 253. I. 3/138. Az S Z D P 1946. m á rc iu s 2-1 m e g y e i k o n f e re n c iá já n a k jk v . UO. 274. f. 16/216.

09

1946. fe b ru á r 24-én és az SZDP m árcius 2-án ta rto tt m egyei k o n feren ciáján . U tóbbin a m átészalkai já rá s főjegyzője m egjegyezte: „Az én já rá so m b a n az a helyzet, hogy tele v agyunk reakciós jegyzőkkel, h iá b a van a gom blyukukban a jelv én y ü n k .” „ . . . a Blistán á l asze rin t íté ljü k m eg a köztisztviselőket, hogy m ilyen m ódon v ették ki részüket a p á rtm u n k á b ó l” — ja v aso lta egy m ásik felszólaló. A reakció ellen 1946 tav aszán k i­ b o n takozott országos ellen tám ad ás fontos S zatm ár m egyei lépése volt a m árciu s 10-i m átészalkai töm egdem onstráció, m a jd áp rilis elején a várm egyei N em zeti B izottságnak a B -lista ja v a sla to t tárg y aló ülése. Az NB baloldali ta g jain ak — ak ik n ek so rait m á r a szakszervezetek küldötted is erő sítették — a v ita so rán sik erü lt k ih arco ln iu k , hogy az F K P és a PD P is m egszavazza a várm egyei köztisztviselők létszám csö k k en tését célzó elő terjesztést.41 A N em zeti B izottság által m egszavazott lista k e rü lt n y áro n a B -lista b izo ttság elé végső döntésre. Az akció eredm énnyel já rt, a közigazgatási ap p a rá tu st jelen tő s m é rték b en sik erü lt m eg tisztítani a reakciós elem ektől. Az S Z D P -t közelről é rin te tte a B -listázás, hiszen a várm egyei köztisztviselők elsősorban ide lé p tek be, titk á ra m égis elégedetten nyug­ tá z h a tta : „ p á rtu n k sz ám á ra a b -lista bizonyos fokig előnyös volt, am ennyiben silány m u n k aerő vagy politikai szem pontból m e g b ízh a ta tlan á l-e lv tá rsa in k h e ly e tt ak tív szo cialistákat ju tta tu n k vezetőállásba és az eddigi h áro m já rá si főjegyző h ely ett je le n ­ leg négy szociáldem okrata v an ” (nem utolsó sorban a szociáld em o k rata alisp án n ak k ö ­ szönhetően).4243 1946 n y á r elején m ég csak k ét k o m m u n ista jegyző volt, alig a k a d t M K P -tag a m egyei és a já rá si h iv a talo k b an .42 N éhány hón ap p al később a helyzet m egváltozása érzékelhető: „A B -lista bizottságok m u n k á já v a l kapcsolatos tev ék en y ség ü n k érezhe­ tően m eg jav íto tta P á rtu n k te k in té ly ét a köztisztviselők között, úgy hogy a m e g m arad t tisztviselők közül sokan P á rtu n k ta g jaiv á v á lta k .”t4 A F üggetlen K isg azd ap árt ad a tg y ű jtése45 szerint 1946 őszén a községek egy részé­ ben a jegyzők és a bírók p árto k szerinti m egoszlása a következő volt:

M átészalkai já rá s Csengeri já rá s F eh érg y arm ati já rá s V ásárosnam énvi já rá s

FKP jegyző bíró 4 5 4 3 2 5 8 6

SZD P jegyző bíró 7 1 —

—

8 3

—

2

N PP jegyző bíró 1 1 6 2 6 3 — 1

MKP jegyző bíró 3 1 2 1 2 4 1 3

A szám ok azt ta n ú sítják , hogy a községekben az F K P pozíciói m a ra d ta k a legerő­ sebbek a B -listázás u tán is. b á r a p á rt előnye kétség telen ü l csökkent. Egyes helyeken m ás p á rt b irto k á b a k e rü lt egy-agy tisztség (pl. az M KP öt ú j jegyzői álláshoz juto tt), m á su tt dem o k ratik u sab b beállítottságú szem éllyel k ellett az F K P -n a k k icseréln ie a régi jegyzőt. Az ad a to k szerint a vásárosaiam ényi já rá sb a n szilárdan a K isg azd ap árt kezében v olt az irá n y ítá s; a csenged já rá sb a n az NPP, a m á tészalk aib an az SZDP volt

4t. N Y A L . S zatm ár m . NG 1946. április 6-i ü lé s jk v . és P l A rch. 274. í. 16'216. M K P 1946. á p rilis h avi jelentése. 42. U o 253. f. 3/136. 1946, augusztus 1-1 és 21-i jelentés.

43. U o . 274. f. 10/216. 1946. m ájus 26-1 je le n té s és uo. 13'83. J e le n té s az M K P m á té s z a lk a i k ö zig az­ gatási értekezletéről.

44. Uo. 274. f. 16/216. M K P 1946. szeptember 15-i je le n té s e . 45. A Kisgazdapárt Országos K ö zpon tja 1946 m á s o d ik fe lé b e n széles k ö r ű sta tis z tik a i fe lm é ré s t végzett szervezetei között. Szatm ár m eg y éb ő l 67 sz erv e zettő l é rk e z te k be k itö ltö tt s ta tis z ti­ k a i lapok, ezekből k ig y ű jtö tte m a téma sz e m p o n tjá b ó l fe lh a sz n á lh a tó a d a to k a t. Az ö ssz e síté ­ se k értékelésénél figyelem be v een d ő , h o g y a k ö z sé g e k fe lé re v o n a tk o z ó a d a to k az á tla g o s képnél eg y árnyala tnyival kedvezőbb ö s s z k é p e t fe ste n e k az F K P p o z íc ió iró l: az összes sz er­ vezethez elluttatott k é r d ő ív e k e t n y ilv á n In k á b b az a k tív , jo b b a n m ű k ö d ő , e rő se b b sz erv e ze­ tek töltötték k i cs k ü ld té k fel. (P l A rch. 285. f. 1/90.)

100

az első szám ú riv álisa a legfőbb községi tisztségekért fo ly tato tt v ersen y b en ; a feh érg y arm ati já rá sb a n lényegében egyenlően oszlottak m eg a posztok a négy p á rt között. Az F K P statisztik ai kérdőívei a községi nem zeti bizottságok és k ep v iselő testü letek összetételét is tartalm azzák . É rtékes a d a to k a t szolgáltatn ak a párterőviszonyokról, a járáso k között e té re n levő különbségekről. A m átészalkai já rá s 17 községéről rendelkezésre álló fo rráso k szerin t az FK P, az SZDP, az M K P és az N PP m ind a 17 nem zeti bizottságban h ely et k ap o tt, a PD P 6-ban. 13 NB teljesen p aritáso s összetételű, 4-ben m in im ális elté ré s v o lt a B aloldali Blokk egy-egy p á rtja javára.*' A já rá s 13 képviselő testü letérő l ta rta lm a z n a k a d a to k a t a b eé rk eze tt kérdőívek. M indegyikben o tt v o lta k a négy nagy p á rt képviselői, 6-ban a P D P k ü ld ö ttei is. 9 k ép ­ v iselőtestület paritáso s volt, 3-ban az F K P -nak, 1-ben a z N P P -n ek több, 2-ben a P D P nek kevesebb ta g ja volt, m in t egy-egy m ásik p ártn ak . A já rá sb an te h á t — m ely közel ese tt a várm egyei N em zeti B izottság hatóköréhez, és ah o l a já rá si főjegyző h a tá ro z o t­ ta n igyekezett k eresztü lv in n i a z egyenlő szám ú képviselet elvét — elég következetesen m egvalósult a paritás. A nem zeti bizottságokra és a kép v iselő testü letek re egyenlő m é r­ tékben szám íth attak a népi dem okrácia erői; a B aloldali B lokk p á rtja i m in d en h o l többségben voltak, együttm űködésükön m úlott, hogyan tu d já k k iak n ázn i lehetőségei­ ket. A csengeri já rá s 14 nem zeti bizottságában és képviselő testü letéb en az F K P és az N PP m in d e n ü tt m egtalálható, az M K P 12-ben, az SZDP 11-ben, a PD P 2-ben. 10 NB p aritáso sán m űködött, 3-ban az NPP, 1-ben az F K P szám ára v o lt v alam iv el kedvezőbb a tagsági helyek m egoszlása. A képviselőtestületek közül 5-ben a k ü ld ö ttek egyenlő szám ban kép v iselték a p árto k at, az FK P 2-ben abszolút többséget élvezett, 2-ben az F K P -n ak, 3-ban az N P P -n e k jelentősen nagyobb szám ú k épviselője v o lt m ás p á rto k ­ hoz képest. A fe h é rg y a rm a ti já rá s 23 nem zeti b izottságát és k ép v iselő testü letét te k in tv e az F K P k ü ld ö ttei m indegyikben helyet foglaltak, az N PP 20-ban, az M K P 18-ban, az SZDP 14-ben, a PD P 5-ben. 15 nem zeti bizottság paritáso s összetételű volt, 4-ben je ­ len ték telen volt ettől az eltérés, 3-ban az FK P , 1-ben az N PP ab szo lú t többségben volt. 13 k ép v iselőtestületben a tagsági helyek teljesen egyenlően oszlottak m eg a p árto k között, 4-ben az F K P abszolút többséget é rt el, 2 az N P P szem szögéből v o lt előnyös, 4-ben csupán lényegtelen eltérés m u tatk o zo tt a p árto k részvételi ará n y szám a között. A csengeri és a feh érg y arm ati já rá sb a n a nem zeti bizottságok ará n y lag kedvező harci te rep et je le n te tte k a baloldal szám ára, k éth arm ad részüknél sik e rü lt elérni a p aritásos összetételt, csak n éh án y bizottságnál a la k u lt ki erős a rá n y tala n sá g . A k é p ­ viselőtestületek összetétele, elsősorban a csengeri já rá sb an , v alam iv el kedvezőtlenebb volt a fo rrad a lm i erők szem pontjából. 13 községről állán a k rendelkezésre adato k a vásárosnam ényi járásb ó l. Az F K P és az M K P m in d a 13 helyen k ép v iseltette m agát a nem zeti bizottságban, m íg az SZDP 9, az N PP 8 és a PD P 3 községben. Ez a r r a m utat, hogy az utóbbi p árto k kevesebb helységben tu d ta k e já rá sb an p ártszerv ezetet alak ítan i. 7 nem zeti bizo ttság p aritásos volt, 4-ben az F K P (közülük 2 N B -ben abszolút többség), 2-ben az M K P (1-ben a b ­ szolút többség) helyzete volt előnyös. M ind a 13 községben volt k ü ld ö tte a képviselőtestü letb en az F K P -n ak , 10-ben az MKP-mak, 8-ban az SZ D P -nek és az N P P -nek, 2-ben a PD P -nek. C supán 3 k épviselőtestület tevődött össze a p árto k egyenlő szám ú küldöttéből, 9-ben az F K P volt fölényben (7 testü letb en több képviselője volt, m in t

i6. A n y o m ta to tt k é rd ő ív v e l c s u p á n a p á r to k a t s o ro ltá k fel az N B -k é s a k é p v is e lő te stü le te k ö ssz e té te lé n é l, a s z a k s z e rv e z e te k e t k ih a g y tá k . E g y -k é t k isg a z d a sz erv e zet ro v a t h ijá n la p ­ sz é le n Jelezte, h o g y a f E k o s z Is h e ly e t k a p o tt e sz e rv e k b e n .

1 01

a többi p ártn a k együttvéve), 1-ben az M K P ért el abszolút többséget. Ebben a já rá s ­ ban a szám ok a többi já rá stó l eltérő helyzetet jeleznek. A nem zeti bizottságok k ét­ h arm ad részének összetétele ugyan kedvező volt a B aloldali B lokk p á rtja in a k szem ­ pontjából, a képviselőtestületek k éth arm ad része viszont az F K P kezében volt. Az F K P a vizsgált 13 községben összesen 102 tagot kü ld ö tt a képviselőtestületekbe, míg az M K P 39, a z SZDP 30, az N PP 20 és a P D P 5 képviselőt, s ezen az arán y o n aligha ja v íto tt nagy m érték b en a fel nem tü n te te tt szakszervezeti k ü ld ö tte k száma. A v ásá­ rosnam ényi já rá sb a n te h á t a baloldali erők sokkal in k á b b tá m aszk o d h attak a nem zeti bizottságokra, m in t a jó rész t az F K P eszközét jelen tő k épviselőtestületekre. A statisztikai elem zés összegezéseképpen m egállapítható, hogy a m egyében a n em ­ zeti bizottságok nagy többségének összetétele kedvező lehetőségeket k ín á lt a B aloldali B lokk sz ám á ra a koalíció jobboldala elleni politikai harcb an . U gyanez vonatkozik a m átészalkai s nag y jáb ó l a csengeri és a fehérg y arm ati já rá s k ép v iselő testü leteire is. (E lehetőségek kihaszn álását term észetesen m egzavarta, h a a Blokk p á rtja in a k egyikm ásik helyi szervezetében a jo bbszárny képviselői rag a d ták magúiéhoz a vezetést.) A jegyzők és a bírók p ártá llá sán a k , a nem zeti bizottságok és a k épviselőtestületek összetételének já rá si a d a ta it az 1945-ös választások já rá si eredm ényeivel összevetve a párterőviszonyok szem szögéből több hasonló m ozzanat figyelhető meg. Az F K P v e­ zető pozíciója m inden já rá sb an v ita ih a ta tla n volt, leg in k áb b a vásárosnam ényi já rá s ­ ban, s viszonylag kevésbé a m átészalkaiban. A többi já rá sb an elfoglalt helyzeténél kedvezőbbet é rt el az M K P a vásárosnam ényi és a feh érg y arm ati, az SZDP a feh érg y arm ati és a m átészalkai járásb an . Az N PP helyzete egyedül a vásáro sn am én y i já ­ rásb an volt relatív e kedvezőtlen. 1947-ben m eggyorsult a B aloldali Blokk p á rtja in a k k o ráb b i lassú té rn y e ré se a m e­ gyében. Ez többek között azzal függött össze, hogy a fo rrad alm i erők 1947 tav aszán országszerte h atáro zo ttan felléptek a kisgazd ap árti reakció ellen. Az FK P bom lása ére zte tte h a tá sá t a p a rt szatm ári szervezeteinél is, b á r kevésbé m in t sok m ás m egyé­ ben. M egyei vezetői 1947 n y ará n többségükben nem lép tek át a jobboldali erők ú j p á r t­ jaiba, nem v o nultak vissza a politikai életből, a p á rt nem h u llo tt szót. E nnek le g ala p ­ vetőbb oka a m egye társad alm i stru k tú rá já b a n , a K isg azd ap árt itteni társad alm i b á­ zisában: a k isparasztság tú lsú ly áb a n rejlett. T ekintetb e k ell venni ennél a k érd ésn él azt is, hogy a n agyrészt refo rm átu s vallású szatm ári p araszto k k ö zö tt — az egyébként főleg a parasztság között korteskedő — kato lik u s vezetésű B arankovics P á rt n em tu ­ d o tt jelentősen té rt hódítani. Ezen és a további k u ta tá s t igénylő m ás okok k ö v etk eztéb en " S zatm ár m egyében az 1947 augusztusi országgyűlési választásokon az F K P m egszerezte a szavazatok 40%át. N oha az eredm ény azt jelen tette, hogy 1945-höz k ép est szavazóinak szám a m ajd n em a felére csökkent, am i feltétlen ü l nagy erőeltolódást jelzett a K isg azd ap árt rovására, így is itt érte el a legm agasabb szavazati a rá n y t a többi m egyéhez viszonyítva (a to ­ vábbi so rre n d : F e jé r 30,3%, Szolnok 27,6%, T olna 2 7 ,4 % ... Szabolcs m egye 12,5%.) S zatm ár m egyében a m ásodik h ely re az N P P k e rü lt 20,5% -kal, az F K P -tó l e ltá ­ volodott dem o k ratik u s p araszti töm egekkel g y arap ítv a tá b o rá t. M egkétszereződött dz M K P szavazóinak szám a (15,4%) a széles töm egek érd ek eit szem előtt tartó , szívós po­ litik ai m u nka eredm ényeképpen. V alam elyest növek ed ett az SZD P szavazati ará n y a is (7,3%), b á r nem a v á rt m érték b en , am in ek okát a helyi szociáldem okrata vezetők élső47. N em h a g y h a tó p l. fig y e lm e n k ív ü l, h o g y az F K P v á la s z tá si a g itá c ió ja so rá n p ro p a g a n d á já t ü g y e s e n a v álto zó v isz o n y o k h o z ig a z íto tta . Az M K P m e g y ei titk á r á n a k m e g á lla p ítá s a sz e rin t „M o st n e m tá m a d já k p á r tu n k a t, e lle n b e n a z t te r je s z tik m in d e n ü tt, h o g y a k is g a z d a p á rt m o st m á r m e g tisz tu lt, v iss z a té rt a rég i p o litik á h o z és k é r ik a p a ra sz ts á g o t, h o g y n e le g y e n e k h ű t­ le n e k a p á r th o z .” (P l A rch . 274. f. 16/217.)

102

sorban az M K P előretörésében lá ttá k (a választások előestéjén sokan lép tek b e az M K P-ba, az SZDP több tekintélyes szem élyisége, köztük az alisp án és az egyik já rá si főjegyző a K om m unista P á r t ta g ja lett, s ez h atással volt a választókra). A K om m unista P á r t és a S zociáldem okrata P á r t közötti súrlódásoknál sokkal jo b ­ ban za v arta a koalíciós p árto k együttm űködését az F K P m egyei vezetősége és a többi p árt közötti viszony alakulása. E rre a n n á l is inkább ki kell térni, m e rt a nem zeti b i­ zottságok, a k ép viselőtestületek és a közigazgatási a p p a rá tu s összetételének változása szorosan összefüggött az F K P -v al v ív o tt politikai küzdelem m el. A viszony k iélezettségét jól érzékelteti például, hogy a választási előkészületek so rán az egyik p ártközi é r­ tekezleten olyan incidensre k e rü lt sor, am elynek következm ényeként a B aloldali B lokk p á rtja i h atáro za to t hoztak, hogy nem hajlan d ó k együttm űködni h áro m k isg azd ap árti országgyűlési képviselővel, m e rt állandóan a m u n k á sp árto k a t és a d em o k ráciát tá m a d ­ ják. A h atáro za t köv etelte az F K P választm ányától, fossza m eg őket vezető fu n k ­ cióiktól." A m egyei választm ány nem szavazott m eg ilyen érte lm ű h atáro zato t, a v á ­ lasztások u tá n pedig elfogadta az F K P m egyei vezetőségének politikai elképzeléseit összefoglaló irányelveket, am elyeket az országos választm ányon k ö v etniük k e lle tt a m egye d elegáltjainak. Az irányelvek k ö v etették : a K isg azd ap árt lép jen ki a k o alíció­ ból; z á rjá k ki a p á rt baloldali vezetőit; v onják felelősségre azokat, akik a választások előtt a k iz áráso k a t eszközölték; az országos vezetőségben k ap jan a k nagyobb k épvisele­ tet a vidéki szervezetek; vegyék fel a kapcsolatot a N em zeti p a ra sz tp á rtta l, alak ítsan a k egységes p araszti blokkot a m u n k á sp árto k k a l szem ben.'9 Az országos nagy v álasztm án y szeptem ber 11— 13-i ülésének v itá in az ilyenféle követelések képviselői kisebbségbe szo ru ltak — az F K P S zatm ár m egyei vezetői szem bekerü ltek országos vezetőségükkel is, am elyben m á r a d em okratikus, baloldali erők voltak túlsúlyban. A m egyei kisgazda vezetőség a későbbiek során elh atáro zta, hogy új alap o k ra h e­ lyezi, átszervezi a szétesett P arasztszövetséget. Az is felm erü lt a vezetőség körében, hogy felveszik a kapcsolatot a P a ra sz tp á rtta l. M inthogy az N P P m egyei vezetősége szi­ lá rd a n az M K P m e lle tt állott, egyes községi p a ra sz tp á rti szervezetekkel igyekeztek szo­ rosan együttm űködni.9" T aktikai arz e n á lju k egy m á sik k o ráb b i fegyverével is m eg p ró ­ b álkoztak: az F K P és a több helyen a befolyása a la tt álló N P P szervezetek „látv án azt, hogy a k é t m u n k á sp á rt és a szakszervezetek összefogása m eg terem ti a többséget a népi szervekben, a r r a v ették az irányt, hogy ennek ellensúlyozására m e g ala k ítják a Polgári D em okrata P á rto t és beviszik az összes bizottságokba”. N yírcsászáriban, N yírm eggye­ sen, Szam osszegen és m ég n éhány községben m eg is a la k íto ttá k a P D P -t, „m iután azonban a k ét m u n k á sp árt m egakadályozta azt, hogy a P olgári D em o k rata P á rt b e­ nyom uljon a népi szervekbe, ezek a. szervezetek nagyo b b részt m á r fel is oszlo ttak ”.81 A P D P -t e k k o rtá jt több olyan község (pl. Fülesd, Jánd , G ergelyiugornya) nem zeti b i­ zottságából és k épviselőtestületéből is eltáv o lito tták , am elyben évekig h elyet k a p ta k kü ld ö ttei.55 A k é t m u n k á sp á rt egyesülése u tán az M DP igényt ta rto tt az M K P és az SZDP együttes tagsági helyeinek betöltésére. Ez ellen egyes helyeken, így M agoslige­ ten és T iszacsécsén fe llé p e tt a K isgazdapárt, kö v etelte — b ár ered m én y telen ü l—, hogy az M DP is csak an n y i tag o t delegáljon, m in t az FK P. A fo rrad a lm i erők az F K P próbálkozásait h atáro zo ttan visszaverték a K om m u n is­ ta P árt vezetésével, am ely 1347 őszétől te lje sen m agához rag a d ta a p o litik ai élet ira- 4895012

48. S z a tm á r—B e reg N ép e, 1947. a u g u s z tu s 3. 49. P l A rch, 274. f. 16/217. 50. Uo. 16/218. M K P 1948. f e b r u á r 5-1 je le n té s e és uo. az M K P i n . S z a tm á r m eg y ei k o n fe re n c iá ­ j á n a k je g y z ő k ö n y v e . 51. Uo. 15/83. M K P 1048. f e b r u á r 3-1 Je le n té se . 52. U o. M K P 1948. m á rc iu s 3-1 je le n té s e . 103

n y itá sá t Szaitmárban. A kom m unisták kezdem ényezésére fokozódott a h arc a jo bbol­ d aln ak a hatalom ból való k iszo rítására. Az M K P 1948. fe b ru á r ti-án ta rto tt III. megyei k o n feren ciáján ak h atáro za ta k im ondta: „A jövőben m ozgósítunk m in d en d em ok­ ratik u s erőt arra, hogy az együttm űködést gátló és koalícióellenes elem ek a közigazga­ tásból és a népi szervekből k ik e rü ljen e k .”5'1 1948 első felében eltáv o líto tták a szocia­ lista fejlődéssel szem benálló közigazgatási tisztviselők túlnyom ó részét. A helyi h a ta l­ mi pozíciók egyre növekvő h á n y a d át az M K P ta g ja i tö ltö tték be, m ájus végén például 62 vezető jegyző közül m á r 41 a párthoz tarto zo tt.5' Az M K P m egyei közigazgatási bizo ttság a részletes te rv e t dolgozott ki az N B -k és m ás népi szervek m egtisztítására. A kom m u n isták n ak sik erü lt olyan m egegyezést k ö t­ n iük a Szociáldem okrata P á rtta l, am elynek értelm éb en az SZDP visszahívta jo b b o ld a­ lin a k íté lt küld ö tteit a várm egyei és szám os községi nem zeti bizottságból, a törvényhatósági bizottságból, egyes képviselőtestületekből és baloldali szo ciáld em o k raták k al tö ltö tte be helyüket.55 A szakszervezetek szakm aközi bizo ttság án ak több ülése „a szakszervezetek á lta l a különböző népi bizottságokba és szervezetekbe delegált tagok fe lü l­ vizsgálásával foglalkozott”.56 Nem egy helyen az M K P m aga is új, ak tív ab b tag o k at k ü ld ö tt be e szervekbe ad d isi képviselői helyett. M indez azonban m ég nem o ldotta meg a jobboldali k isg azd ap árti k ik ü ld ö ttek e ltá ­ v o lításának p roblém áját. E nnek fő előfeltétele az F K P m egyei és egy sor helyi vezető­ ségének átszervezése volt, am i 1948 jú liu s—szeptem b er folyam án tö rté n t meg. Az F K P országos vezetősége lem o n d atta m a n d átu m áró l a m egye k isg azd ap árti országgyűlési képviselőjét, le m o n d atta a m egyei titk á rt és k iz á rtá k a p ártb ó l az F K P m egyei elnö­ k ét; áta la k íto ttá k a m egyei v álasz tm á n y t és egyes helyi szervezetek vezetőségét. A fő­ ispán Szabó István h ely ett a m u n k á sp á rtta l jobb együttm űködésre h ajló Borszéky Is t­ v án le tt 1948 őszén, A p á rttisz tu lá si folyam at lehetővé te tte a K isg azd ap árttal való szorosabb kapcsolatok kiépítését, s ez kedvező helyzetet te re m te tt az F K P fokozottabb b ekapcsolására a Függetlenségi F ro n to t felváltó új n ép fro n t előzetes szervezési m u n ­ k álataiba. Ezzel k apcsolatban m ár 1948 m á rc iu sá b an helyesen á lla p íto tta m eg az M KP m egyei titk á ra : „szám olnunk kell azzal, hogy a K isg azd ap ártn ak van befolyása m ég a m egyénk te rü leté n és ezt a befolyást kell felhasználn i azon p araszti töm egek felé, m e­ lyekhez mi, k om m unisták nem tu d u n k hozzáférni”.57 A K isgazdapárttal fennálló ellentétek jelentős csökkenése S zatm ár m egyében m eg­ k ö n n yítette a nem zeti bizottságok átszervezésének befejezését és a k ép v iselő testü letek ú jjá alak ításá t, a jobboldali k isg azd ap árti tagok eltávo lítását. 1948 szeptem berében hoz­ zákezdtek a megye törvényhatósági bizottságának és a k ép v iselő testü letek n ek nem csu­ pán a k ü ld ö ttek kicserélését, hanem a részvételi sz ám arán y t is érin tő átalak ításáh o z. Az alispán ezzel kapcso latb an je len tette: „felhívtam a várm egyei nem zeti b izottság e l­ nökét a törvényhatósági bizottság és a községi kép v iselő testü letek ú jjá a la k ítá sa tá r ­ gyában. A törvényhatósági bizottságba és a községi k ép v iselő testü letek b e az egyes koalíciós p árto k és a szakszervezetek által delegálandók szám arán y án ak m eg állap ítása a nem zeti bizottságok á ltal m ost van fo ly am atb an ”.'" A várm egyei Nem zeti B izottság úgy határozott, hogy az új törvényhatósági bizottságban az M DP 20, az N P P 10, az 53. 54. 55. 5G. 57.

U o. 16 21a. Uo. M K P 1948. j a n u á r 1-i je le n té s e . Uo. K im u ta tá s az S Z D F -rő l (1948 á p rilis k ö r ü l ) ; és uo. 15/83. M K P 1948. f e b r u á r 3-i jelentése. Uo. 276. f. 2.5—210. M D P 1948 jú n iu s i je le n té se . Uo. 274. f. 16 218. M K P 1948. m á rc iu s 9-i je le n té s e . —Az új n é p fro n te lk é p z e lé se k e t é rin tv e a z o n b a n érd e m e s m eg jeg y ezn i, h o g y az M D P m eg y ei B iz o tts á g á n a k 1948. jú n iu s 16-1 ü lésén m á r az is fe lm e rü lt, h o g y az új n é p fro n t nem e g y s z e rű e n a d e m o k ra tik u s e r ő k sz o ro sa b b ö sszefo g ásá t se g íte n é elő, h an e m e g y ú tta l a többi p á rt fe lsz á m o lá s á n a k eszk ö ze le n n e ; „A m l- k o r a r ra tö r e k e d ü n k , h o g y fro n t p o litik á t fo ly ta s s u n k , v igyázni kell arra. hogy a többi par­ to k a t n e é p ítsü k , h a n em m íe m i e rő sö d ü n k , ők la s sa n sorvadlanak el.” (Uo, 276. í. 2/3— 20.) 58. Uo. 276. f. 2/5—210. 1948. o k tó b e r 11-1 je le n té s.

IÚ4

F K P 10, a szakszervezetek 8 és a PD P 2 tagsági h ely et kapjon. Ez az összetétel b alo l­ dali erőeltolódást tü k rö zö tt: k im a ra d ta k az egyházak képviselői, erősen csökkent a PD P részvételi aránya, ezzel szem ben képviselethez ju to tta k a szakszervezetek. Az 1948. o k ­ tó b er 29-én ta rto tt közgyűlésen ezzel az indoklással tö rté n t m eg az ú jjá a la k u lá s: „B el­ ügym iniszter Ü r 204 443/1948. III./3. szám ú k ö rre n d e le té t figyelem be véve szükségessé v ált a várm egye törvényhatósági bizottságának ú jjá a la k ítá sa , m e rt a k o ráb b a n d eleg ált bizottsági tagok az utóbbi időben az üléseken csak szórványosan v ettek részt, így a k özérdekű ügyek elintézését m eg nehezítették és h á trá lta ttá k , em ellett figyelem be k e l­ le tt venni a jelenleg fennálló tényleges politikai erőiviszonyokat is.”5* A szocializm ussal szem benálló elem ek k iszorítása d a c á ra a nem zeti bizottságok és az önkorm ányzati te stü letek további m űködése n em volt hosszú életű . A z ország előtt álló feladatok változása szervezeti v álto ztatá so k at v o n t m aga u tá n . A nem zeti b izo tt­ ság intézm énye koalíción alap u ló v o lta m ia tt rövidesen nem fele lt m eg az új n ép fro n telképzeléseknek. 1949. fe b ru á r 1-én, a M agyar F üggetlenségi N ép fro n t lé trejö ttek o r, a M agyar N em zeti F üggetlenségi F ro n t m egszűnésével feloszlottak helyi szervezetei, a nem zeti bizottságok is. 1948— 1949-ben élén k v ita folyt az állam tu d o m án y i szakem berek között a közigazgatás továbbfejlesztéséről, a régi hely i ö n k o rm án y zati ren d sz er fe l­ szám olásáról, am i a tö rvényhatósági bizottságok és a kép v iselő testü letek m eg szü n teté­ sét is jelen tette. Az addigi ö n korm ányzati ren d szer nem v o lt a lk alm as a szocialista építés fela d ata in a k e llá tá sá ra , ezek v ég re h ajtá sa többek között ú j helyi igazgatás m eg­ terem tését követelte meg. 1950-ben m egkezdődött a tan ácsi ren d szer kiépítése, ennek vizsgálata azonban m á r nem e ta n u lm á n y felad ata.

9

59. NYAL. Szatm & r—U ereg v á rm e g y e k ö z g y ű lé s e in e k je g y z ő k ö n y v e i 1945—1949.

105

100

CZAKO SAROLTA:

Ellenforradalmi mozgalom Szatm árcsekén 1919-ben A párizsi békekonferencia résztvevőit v á ra tla n u l érte a m ag y ar szocialista fo rra ­ dalom győzelm ének híre. A Vyx á lta l á tn y ú jto tt jegyzékkel az volt a szándékuk, hogy M agyarországot teljesen elszigeteljék és a burzsoa ro m án h a d e rő t te lje s m érték b en a fiatal S zovjet-O roszország ellen i intervenciós tá m a d á sra h aszn álh assák fel. E lképzelé­ süket a M agyar T anácsköztársaság lé trejö tte felb o ríto tta. A fiatal p ro le tá rá lla m azo n ­ nal k in y ilv án íto tta bék eszándékát: K un B éla jegyzékben fo rd u lt az a n ta n t h a ta lm a k ­ hoz. A jegyzék leszögezi, hogy az „új m agyar k ö ztársaság szilárd óhaja, hogy békében éljen m inden m ás n e m z e tte l... A fran cia delegáció a p ro letárállam békeszándékával nem törődve, az azonnali tá ­ m adás, azaz a M agyar T anácsköztársaság fegyveres úton való m egdöntése m ellett fog­ lalt állást. Az angol és am erikai állásp o n t a nyílt, fegyveres b eavatkozás h ely ett inkább a „diplom áciai” b eavatkozást szorgalm azta. A tárg y aló felele többsége azonban a fegy­ veres intervenció m e lle tt volt. Á tm eneti m egoldásként elfogadták L loyd G eorge ja v a s­ la tá t: k ü ld jé k B udap estre S m uts táb o rn o k o t tájékozódás céljából és m ajd a helyzet pontosabb m egism erése u tá n döntsenek az intervenció kérdésében. S m uts tábornok k ülönvonata m egérkezett B udapestre és m egkezdődtek a .tá rg y a lá ­ sok. A S m uts á lta l á tn y ú jto tt jegyzék enyhébb feltételek et szabott, m in t a V yx-féle jegyzék, sőt k ilá tá sb a helyezte, hogy a m ag y ar korm án y k épviselőit m eg h ív ják a békek o n ferenciára. Ez tu lajd o n k ép p en a M agyar T anácsköztársaság létén ek hallgatólagos elism erése volt. K un B élának Sm utsszal fo ly tato tt tá rg y a lása an n a k ellenére, hogy az a n ta n t új ja v a sla tá t a F orrad alm i K orm ányzótanács csak kisebb m ódosításokkal fo­ gad ta el, sikeres volt."' Lloyd G eorge tárg y a lásra hajló elképzeléseivel azon b an k ise b b ­ ségben m arad t, az angol hadvezetés többsége sem tám ogatta. A rom án hadvezetés készségesen v á lla lta az intervenció kezdem ényezését. T erm é­ szetesen szám ítva a rra , hogy a csehszlovák és jugoszláv csapatok csatlak o zn ak az in te r­ vencióhoz. A csehszlovák csapatoknak ellenben hosszabb időre volt szükségük a t á ­ m ad ásra való felkészüléshez és a jugoszlávok nem m u ta tta k sok h ajlan d ó ság o t az in tervenció m egkezdésére. A rom án hadvezetés a fra n cia v e z é rk a rra l egyetértésben dolgozta ki az intervenció had iterv ét. Á prilis elején a ro m án u ralk o d ó körök m eg álla­ p odtak F ra n ch e t d' E sperey-vel a tá m ad á s m egindításáb an . A fra n cia és m ost m á r az angol k orm án y is hallgatólagosan tu dom ásul v ette az in tervenciót. Az intervenció m egkezdésekor, áp rilis 16-án a V örös H adseregnek k ö rü lb elü l 55 000 k a to n á ja volt. Az északi fronton áp rilis közepén a Vörös H adsereg h áro m h ad o sztá­ ly áv al szem ben a csehszlovák hadsereg négy hadosztály a és négy önálló d an d á ra állt. A k eleti fronton k ét m agyar hadosztállyal és egy önálló d a n d á rra l szem ben, h a t rom án gyalogos hadosztály és egy lovas hadosztály állt. T eh át a tú le rő több m in t k étszeres volt, sőt ha a tüzérség a rá n y á t nézzük, ott m ég rosszabb volt a helyzet. A déli fronton 107

tám ad ás esetén hatszoros túlerővel k ellett volna felvenni a h arc o t a m ag y ar egysé­ geknek. A rom án tám ad ás előkészületei nem voltak ism eretlen ek a F o rrad alm i K o rm án y ­ zótanács előtt, a tényleges offenzíva azonban m eglepetést okozott. A tá m ad ás először Szabolcs és S zatm ár m egyéket érin tette. A fő csapás a k eleti fro n t északi szárnya ellen irán y u lt, ahol a székely hadosztály ta rto tta a frontot. A székely hadosztály term észe­ tesen a túlerő v el szem ben sokáig nem ta rth a tta volna a fro n to t, de a székely csapatok p arancsnokai nem is szándékozták m egvédeni a p ro le tá rd ik ta tú rá t. K rato ch v il ezredes vezetésével csak m érsék elt ellen állást fejtv e ki, v o n u ltak vissza a székely csapatok.3 A keleti fronton gyorsan ro m lo tt a helyzet. Á prilis 19-én a rom án h adsereg el­ fo g lalta S zatm árn ém etit. A 7. rom án hadosztály m egközelítette N agykárolyt és az E csedi-lápot, a helyzet rem én y telen n é te tte N agyvárad védelm ét. A d irek tó riu m el­ h atározta, hogy h arc nélkül felad ja a várost. Az ellenség áp rilis 20-án elfo g lalta N agy­ v árad o t, elesett É rm ihályfalva, D ebrecen is veszélybe k erü lt. K rato ch v il ezredes m eg­ k ezdte tá rg y a lásait a rom án hadvezetéssel a fegyverletételről. Az egyezkedés n éh án y napig e lta rto tt, ez a la tt N yíregyházától k eletre összevonta csapatait, elűzték a d ire k tó ­ rium okat, lefegyverezték a vöröskatonákat. A székely csapatok jelen léte felb á to ríto tta az ellen fo rra d alm áro k at a m egyében. Az ellenforradalm i m ozgalm ak élén katonatisztek, csendőrtiszlek, a régi közigazgatás vezetői, községi bírák, a gazdagparasztok e llen fo rra d alm ár képviselői és a papok álltak . Á prilis 20. körül több községben k e rü lt sor ellen fo rra d alm i lázadásra. M átészalkán is felü lk erek e d ett az ellenforradalom . Jeszenszky volt főszolgabíró u ta sítá sá ra a régi elöljáróságok elfo g lalták helyüket. N y írb áto rb an áp rilis 18-án a szociáldem okrata p á rt a jobboldali p árttag o k fellépésének h a tá sá ra ú jjá a la k u lt. A k o m m u n isták válaszul e r­ re, új d irek tó riu m o t alak íto tta k . A székely csapatok a régi re n d h ív eit tám o g atták . A m u n k ástan ács ellen fo rrad alm i érzelm ű része k ih ird e tte a tan ács feloszlását és hozzá­ fogott a képviselőtestület m egszervezéséhez. Szam uely László egy nagyobb k ü lö n ít­ m én yt k ü ld ö tt a székelyek által tá m o g ato tt ellenforrad alo m leverésére. Ö sszeütközésre nem k e rü lt sor, a k ü lö n ítm én y paran csn o k a m egegyezett a székely egységek vezetőivel. A ro m án hadsereg bevonulásáig a d irek tó riu m m a ra d t hatalm o n . A had ih ely zet ro m ­ lása m ia tt N yíregyházáról elm enekült a d irek tó riu m áp rilis 21-én, a h a ta lm a t a régi megyei hatóságok vették át. Pogány József egy zászlóalj élén N y íreg y h ázára sietett, új d irek tó riu m o t nevezett ki és a m egye élére a fo rrad alm i gondolkodású Tom pos E ndre volt főszolgabírót állíto tta.4 Pogány vezetésével N yíregyházán sik e rü lt m egszilárdítani a p ro le tá rh a ta lm a t és az új direk tó riu m m egszervezte a város védelm ét.5 A fehérg y arm ati főszolgabíró, Tóth T ibor április 18-án k ö rre n d e le té t a d o tt ki, am elyben értesíti a községi jegyzőket a „törvényes rend" h ely re állítá sáró l: „Tudom ás és m ih eztartás végett értesítem , hogy a népgyűlés és a székely k ü lö n ítm én y m egbízá­ sából dr. S tre ic h er A ndor a főispáni teendők végzését a várm eg y e te rü le té n átv ette. H ala d ék tala n u l utasítsa, hogy a régi elöljáróságok azonnal fo g lalják el a h elyüket, v e­ gyék át a p é n z tá ra k a t jegyzőkönyv m ellett. A polgárőrséget m egbízható elem ekből azonnal alak ítsák meg, s az őrség m űködését azonnal k ezdje meg. A d irek tó riu m o k m inden községben m egszüntetendők, k innlevő fegyverek beszo lg áltatan d ó k 24 ó rán be­ lül. S tatá riu m azonnal kihirdetendő. Szesztilalom b etartan d ó . A D irek tó riu m á lta l el­ bocsátott tisztviselők azonnal visszahelyezendők. Je len tés telefonon a sz atm ári főszol­ gabírói hivatalhoz teendő, S treich er A ndor főispán h ely ettesh ez és hozzám . F eh érgyarm at. 1919. áp rilis 18. Tóth T ibor sk. főszolgabíró."4' Az ellenforradalo m te h á t tu d ta m it kell cselekedni. A p ro le tá rd ik ta tú rá t azonban, még a kedvezőtlen hadihelyzet ellenére sem le h ete tt ilyen gyorsan, a főszolgabíró el­ képzelései szerint, legyőzni. 108

S zatm árcsekén is m egindult az ellenforradalm i szervezkedés. Az ellen fo rra d alm á­ rok vezetői, a volt községi bíró P app József és a helyi csendőrőrs p arancsnoka, K örm endy Elek voltak. A helyi szocialista pártszervezet titk ára, T alpas F eren c m ár áp rilis elején érezte, hogy a m árcius 25-én a la k u lt M unkástanács h atalm a nem elég szilárd. E zért n éhány elv társá v al együtt elhatározta, hogy B udapestről h ív n a k egy ag itáto rt, ak i a község népének elm agyarázza a T anácsköztársaság jelentőségét, a földreform lényegét és se­ gítséget n y ú jt a term előszövetkezetek m egalakulásában .' T alpas F eren c és Bakos M ik­ lós B u dap estre utaztak , ahol m eg is ígérték nekik, hogy k ü ld en ek egy ta p a sz ta lt elv ­ tá rs a t Szatm árcsekére. K özben a h adihelyzet az ellen fo rrad alo m n ak kedvezett. P ap p József, m in t fo ly am ­ biztos, telefonnal rendelkezett, így pontosan értesü lt a ro m án csap ato k elő ren y o m u lá­ sáról. Á prilis 19-én elérk ezettn ek lá tta az időt a hatalo m átv ételére. A helyi csendőr­ ség tám ogatásával k ih ird e tte, hogy a „T anácsköztársaság m eg b u k o tt'1 és a „kom m u­ nizm us'1 m egszűnt. K andó F erenc jegyző m iu tán a feh érg y arm ati főszolgabíró k ö rre n ­ d eleté t m egkapta, szintén tá m o g atta az ellen fo rrad alm áro k at, P ap p elrendelte, hogy a csendőrök v a rrjá k fel csillag jaik at és végezzék a község ellenőrzését. A M u n k ástan ács m ivel fegyveres erővel nem rendelkezett, ellen állást nem tu d o tt k ifejten i. , Á prilis 19-én délelőtt érk ezett S zatm árcsekére a B udapestről k ik ü ld ö tt Zsédely K ároly. T alpas F erenccel együtt a községházára m ent, ah o l k ije le n tette, hogy népgyű­ lést k ív án ta rtan i. A jegyző közölte vele, hogy „m ivel a kom m unizm us m egszűnt és a ro m ánok n em so k ára bejönnek, a népgyűlés m e g tartá sát nem engedélyezi”. Zsédely és T alpas ezután távoztak a községből, valószínűleg B eregszászra a k a rta k m enni, hogy jelen tsék a történteiket. P app József azonnal felhívta telefonon T óth T ibor feh é rg y a r­ m ati főszolgabírót és jelen tette, hogy egy Zsédely nev ű ag itáto r érk ezett B udapestről, ezért u ta sítá st kér a főszolgabírótól. Tóth főszolgabíró u ta síto tta Pappot, hogy am en y nyiben Zsédely „izgatni” ak ar, ak k o r a csendőrség fogja el és k ísé rje be hozzá. E zután K örm endy csendőrparancsnok kocsin Zsédelyék u tán m en t és T alpassal eg y ü tt le ta r ­ tó ztatta. A csendőrőrsön Z sédelyt a csendőrök bán talm azták , m a jd K örm endy k ét csendőrrel F e h é rg y a rm a tra k ísé rte tte őket. T óth T ibor azonban m ik o r m egtudta, hogy T alpas és Zsédely sem m iféle „bűncselekm ényt” nem k ö v ettek el, m in d k ettő t szabadon engedte. Zsédely B eregszászra m ent, ahol Sim on M ózesnek, a helyi d irek tó riu m eln ö ­ kén ek je len tette a tö rté n te k e t.8 Sim on Mózes u ta sítá st ad o tt S erbán Jánosnak, a beregszászi vörösőrség politikai m egbízottjának, hogy azonnal k ü ld jö n k a rh a ta lm a t S zatm árcsekére, az ellen fo rrad alo m leverésére. S erbán egy 30—35 főből álló külö n ítm én y t k ü ld ö tt k i Polónyi K áro ly vöröső rparancsnok vezetésével.'1 A vörösőr különítm ény áp rilis 20-án érk ezett S zatm árcsek é­ re. A község közelében négy csendőrt lefegyvereztek. M ajd a vörösőrök k ö rü lv ették a csen d ő rlaktanyát, am ikor 150 lépésnyire m egközelítették, a csendőrök lőni kezdtek, több vörösőr m egsebesült. A vörösőrök viszonozták a tüzet, m ajd felszó líto tták a csend­ őröket a m egadásra. M ivel ezek e rre h ajlandóságot nem m u ta tta k , k é t vörösőr m eg­ közelítve a házat, kézig rán áto t dobott be az ablakon. A csendőrőrs paran csn o k a, K ö r ­ m endy Elek és egy tiszth ely ettes halálosan m egsebesült. A többi csendőr a hátsó a b la ­ kon elm enekült. K ét csendőrt elfogtak, de ezeket később szabadon engedték. A la k ­ ta n y áb a n ta lá lt fegyvereket és felszereléseket a vörösőrök m agukhoz vették. A falu b an ta lálh ató ello n fo rrad alm áro k at összegyűjtötték és N agy Ignác d irek tó riu m i elnök ő ri­ zetére bízták.1" Polónyi u ta síto tta Nagy Ignác elnököt, hogy am íg egy vörösőr egységet nem küld, a d irek tó riu m m aga szervezzen őrséget. A vörösőrök P ap p Józsefet, m in t a csekei ellenforradalom fő szervezőjét, egy csendőrrel eg y ü tt m ag u k k al v itték B ereg ­

it 09

szászra. (Papp Józsefet a fo rrad a lm i törvényszék halálra, a csendőrt 15 évi fegyházra ítélte.) A szatm árcsekei d irek tó riu m a rom án csapatok b evonulásáig a h a ta lm a t a k ezé­ ben ta rto tta . Az őrizet a la tt álló ellen fo rra d alm áro k at a rom án csapatok szab ad íto tták ki. T alpas F erenc a rom ánok bevonulása elől elm en ek ü lt és a 17. vörös gyalogezred I. zászlóaljának politikai biztosaként m űködött V árpalo tán 11 Az ellenforradalom h atalo m ra ju tá sa u tá n T alpas F erencet, Zsédely K áro ly t és a vörösőr k ü lö n ítm én y n éh á n y ta g já t bíróság elé állíto tták . A sá to ra lja ú jh e ly i tö rv én y ­ szék T alp as F erencet, a szatm árcsekei asztalossegédet a T anácsköztársaság a la tti te v é­ kenysége m ia tt h a lá lra ítélte, és 1920. október ltí-án kivégezték. S ztankovics Györgyöt, a 23 éves beregszászi kőm űvessegédet, a szatm árcsek ei ellen fo rrad alm at leverő v ö rö sőrök egyikét, a sá to ra lja ú jh e ly i törvényszék 10 évi fegyházra ítélte. S ztankovics György 1921. novem ber 13-án h a lt m eg a váci fegyházban. Egy m ásik vörösőrt, D ancziger E rnőt szin tén 10 évi fegyházra íté lté k .12 A m egtorlás azonban m ég ezzel sem fejeződött be. 1938-ban Kárpátalja megszállása u tá n a m agyar ellenforradalm i szervek elfogták és súlyos börtönbüntetésre ítélték azo k at a beregszászi vörösőröket, akik részt vettek a szatmárcsekei ellenforradalom leverésében.” A tan ácsh atalo m Szabolcs és S zatm ár m egyékben egy h ó n ap ra győzött. Egy h ó ­ n a p ra ra g a d ta m agához a h atalm at a m egye m unk ásság a és parasztság a. H atalm án k 1919. áp rilis 27-én a rom án intervenciós csapatok b evonulása v e te tt véget. A T anácsk ö ztársaság Szabolcs és S zatm ár m egyékben ilyen rövid idő a la tt n em tu d o tt annyi szép eredm ényt felm u tatn i, m in t az ország többi m egyéjében. A külső ellenség köze­ led tére, itt az ellen fo rrad alm i lázadás h a m a r lá b ra k apott. De v o ltak b á to r fo rra d a l­ m árok, akik életü k et neon kím élve, sik e rre l állta k az ellen fo rrad alo m ú tjá b a. A tú lerő azonban őket is legyőzte.

JEGYZETEK : 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 19. 11. 12. 13.

1 10

H a jd ú T ibor: A m agyarországi T anácsk öztársaság (B udapest 1969/63 1 . H a jd ú I m . 75 1. U o. 145 1. N y írv ld é k . 1919. á p rilis 22. é s á p rilis 23. szám a. A z e s e m é n y e k rő l ré sz le te s e b b e n „ A M a g ya r Tanácsköztársaság S z a b o lc s -S z a tm á rb a n ” m u n k a . (S z e rk .; O rd as N án d o r) 125 sk. 1. P IA 629. f. 1/1920 — B. 1799. 715 1. U o. 277 1. U o. 382 1. U o. 197 1. U o. 297 1. Uo. 267 1. U o. 511 1. P IA 626. f. 1/1938 — B. 9441.

e.

FARKAS JÓZSEF:

Adatok a T anácsköztársaság m átészalkai esem ényeihez A T anácsköztársaság 40. év fo rd u ló já ra 1959 ja n u á rjá b a n M átészalk án D ráv ái J á ­ nos ak k o ri ú ttö rő titk á r, M árton Á rp ád já rá si m űvelődési felügyelő, E ndrész L ászló já rá si m űvelődési ház igazgató és e cikk szerzője a já rá si k ö n y v tár helyiségében egy ja n u ári este „19-es m unkaközösséget” alak íto tta k . E lh atáro zták , hogy fe lk u ta tjá k ak ik M átészalkán és környékén a T anácsköztársaság előtti és a la tti esem ényekben szerepet játszo ttak. A bban az időben nehezen b irk ó ztu n k meg a „m unkaközösségünk” irá n ti kezdeti bizalm atlansággal, várakozással. A zért elkezdtük a m un k át. A já rá si k ö n y v tá r költségv etésének te rh é re „tö rv é n y telen ü l” — fegyelm it is k ap tam érte — v á sáro lta m egy nagy, szürke m agnót, szerelékekkel együtt több volt, m in t 30 kg. Ezt felk ö tö ttü k k e ré k p á ru n k cso m ag tartó jára és a „m unkaközösségi ta g o k k al” felv áltv a, izzadva to lo g a ttu k — v i­ gyázva az útközbeni döccenőkre — adatközlőinkhez, hol csak n éh án y utcát, de sok esetben km -ek et, m ivel N yírm eggyesre, K ocsordra, Já rm ib a, Szam osszegre is vezettek szálak. A lelkesedés m egm aradt, de a m unkaközösségi tagok lassan m eg u n ták a bicik li­ tologatást, m eg a k aro n való cipekedést, s végül a m ár a k k o r sem fia ta l E ndrész L aci­ val m a ra d tu n k m indössze, ak i m ivel v alah a a rtis ta volt, jól b írta m agát. K ésőbb egy nagy h átizsák b an fe lv á ltv a a h átu n k o n cipelve a m agnót „k ö n n y ítettü n k ” m agunkon, m íg ki n em ta lá ltu k , hogy c sin áltatu n k egy k ip á m á z o tt fedeles lá d á t és a k k o r k é t ol­ dalán lévő fü l segítségével k ét em ber m á r könnyebben viheti. Az em lékanyag közben szépen g y arapodott és bizony h a szalagunk, gépírónk, meg tám ogatónk le tt volna, sok száz oldallal több anyagot m e n tü n k meg a pusztulástól. így is sik e rü lt vagy három száz oldaln y it „összebiciklizni”. 15—20 olyan em ber visszaem lékezését írtu k le, ak ik közül m a m á r 3—4 él csu p án . E nnek az an y ag n ak egy nagyon kis tö red ék e az tá n meg is je le n t nyom tatásban. A régi m átészalk ai n yom da v a ­ lahogy m eg m arad t sokféle betűanyagából az a k k o r m ár nagyon öreg nyom dász M ellár bácsi — ak i 19-ben Lőcsén k o m m u n ista p la k á to k a t szedett — tá rsa d alm i m un k áb an , kézzel „kiszedte” eg y -k ét oldal anyagát, de rögvest le is k ellett nyom tatni, m e rt több betű n em lévén, vissza k e lle tt osztani a betűanyagot. (Jó ap ám borából sokszor k ellett lopóval csenni, hogy az éjszakai m u n k a gyorsabban m enjen.) A szóbeli an y ag m e lle tt írásos dokum entum ok is elő k erü ltek a kérdezősködés so­ rán . Az egyik ilyen becses anyag volt az a vádin d ítv án y -tö red ék , m elyet K om árom i Istv án m átészalkai lakos őrizgetett évtizedeken keresztül, nem kis veszélyek közben. (Ma m e g találh a tó e soro k író já n ál, M átészalkán.) K om árom i P ista bácsi ak k o rib a n igen nagy b ajb an volt, m ivel m in t g élapakatos m e stern ek sok volt az ad ó h átralék a. E ndrész Laci az a d ó já t tö rö ltette, s így k a p tu k m eg a féltv e ő rzö tt v ád in d ítv án y t, M ivel az el-

m

A v ád in d ítv á n y -tö re d ék első la p ja

112

A v ád in d ítv á n y -tö re d ék m ásodik n apja.

113

m ú lt időben egy önálló k ötet is m egjelent (Földes P ál: H arm inchái'om a százharm inc­ háro m napból Bp. 1959.) a m átészalkai esem ényekkel kapcsolatban, itt k ö züljük a teljes v á d ira t töredékét. A teljes vádirat, m elyet 1922-ben adott k i a N yíregyházi K irály i Ügyészség, való ­ színűleg ta rta lm a z ta a teljes 19-es esem ényeket, valam ennyi résztvevőjével egyetem ­ ben. S ajnos a töredék m indössze 6 kézzel írt, sokszorosított oldal, m égis számos, eddig ism eretlen esem ényt is ta rtalm az. Az első, m ásodik, h arm ad ik , negyedik, tiz en h a rm ad ik és tizennegyedik oldalon róm ai szám okkal 1-től 4-ig és 17-től 19-ig jelölve találh ató k a vádpontok. A négytől tizenhétig, v alam in t a tizenkilencedik vád p o n to k u tán i anyag sajnos is­ m eretlen. A dokum en tum fo rm á já ra és készítési te c h n ik á já ra vonatkozóan a közölt fotóm ásolatok adnak ú tm u tatá st. Az aláb b iak b an te lje s szöveghűséggel tesszük közzé a tö red ék et: A N YÍREGYHÁZI KIR. ÜGYÉSZSÉGTŐL . . . A zsarolás b ű n te tté v el és m ás bűncselekm ényekkel te rh e lt Vágó Á rm in és tá r ­ sai b ű n ü g y ére vonatkozó nyom ozás ira ta it ide zárv a a következő v ád in d ítv án y b e­ n y ú jtá sa m e lle tt küldöm át. I.

Szabadlábon lévő: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20.

P lebán János, 42 éves, ref. vallású, Bársony F erenc 40 éves, ref. vallású, D. Nagy Sándor, 47 éves, ref. vallású, Nagy Elek, 52 éves, ref. vallású, Szom orú László, 38 éves, ref. vallású, Sikli F erenc, 45 éves, r. k. vallású, V arga István, 31 éves, r. k. vallású, m átészalk ai lakosokat és N ém eti Sándor, nyírm eggyesi lakost, továbbá a szökésben lévő Vágó Á rm in, 37 éves, izr. vallású, Roóz Endre, 27 éves, izr. vallású, K lein A ntal, 34 éves, r. k. vallású, K om lós (Klein) Sándor, 27 éves, izr. vallású, K ozm a Ignácz, 28 éves, ref. vallású, N ém eth Elek, 30 éves, ref. vallású, Szentléleki A ntal, 35 éves, r. k. vallású, F eldm ann B ertalan, 25 éves, izr. vallású, Földes Pál, 20 éves, izr. vallású, Dőri S ándor, 19 éves, izr. vallású, T óth K álm án 25 éves, ref. vallású és Dr. B a rta Ignácz, 36 éves, izr. vallású volt m átészalkai lakosokat az 1914. évi XL. t. ez. 2. §-ának első bekezdésébe ütköző és m inősülő hatóság elleni erőszak b ű n te tte czím én, azzal v ádo­ lom, hogy M átészalkán az 1919. évi feb ru ár hó 6-án több ism eretlen tá rsa ik k a l eg y ü tt vörös zászlóval, a n n a k h angoztatása m ellett, hogy m egdöntjü k a régi közigazgatási ren d szert

114

— m egjelentek a főszolgabírói h iv a ta l előtt, m ajd a h iv a tal helyiségébe bem enve ft czím táblát leszedték, az ott elhelyezett arczfképeket széttö rték és Jeszenszky B éla fő ­ szolgabírónak, v alam in t a többi tisztviselőnek a hivatalb ó l való táv o zását követelték, — te h á t a T anácsköztársaság m e g a la p íth a tá sa érdekében összecsoportosultak azzal a cél­ lal, hogy Jeszenszky Béla főszolgabírót, te h á t h ató ság n ak a tag ját, v alam in t a főszolgabíróságnál alkalm azott többi tisztviselőket erőszakkal, illetv e fenyegetéssel h iv a tá s u k ­ nak jogszerű gyakorlásában akadályozták. II. S zabadlábon lévő 1. K om árom i István (?) éves m átészalkai lakos és 2. S zom orú László, to v áb b á a szökésben lévő 3. Vágó Á rm int 4. Roóz E n d ré t 5. K ozm a Ignáczot 0. Dr. B ai'th a Ignáczot és 7. Dr. B artos M ihály volt m átészalkai la k o st az 1914. évi XL. t. ez. 2. §-ának m ásodik bekezdésébe ütköző, a 3. § 2-Lk bekezdése sze­ r in t m inősülő hatóság elleni erőszak b ű n te tte czimén azzal vádolom , hogy M átészalkán az 1919. évi m árcius hó 22-én m int a M unkástanács tag jai négy fegyveres kato n ával m egjelentek a főszolgabírói h iv a talb an és o tt Jeszenszky B éla főszolgabírót a h iv atalos helyiségből eltávolították, te h á t a nevezettet, m int h ató ság n ak a tag ját, fel­ fegyverkezve, a tanácsu ralo m rendszerében rejlő fenyegetéssel h iv a tásán ak jogszerű g y akorlásában akadályozták. m.

1. S zabadlábon lévő B arabás József, 43 éves, ref. vallású, 2. B ársony F erencet és 3. Feig S ándor m átészalkai lakost, tovább á: a szökésben levő: 4. Dr. B a rta Ignácot és 5. Földes P á lt az 1914. évi XL. t. ez. 2. §-ának 2-iik bekezdésébe ütköző és m inősülő h ató ság elleni erőszak b ű n le lte cím én, azzal vádolom , hogy: M átészalkán az 1919. évi m árczius hó 22-én a községházán m eg jelen tek és R ohay G yula községi főjegyzőt, S tein b erg er S ándor községi aljegyzőt, G osztonyi L ajos községi b író t és M ándv Ignácz községi alb író t h iv a talu k b ó l eltávo líto tták , te h á t a h ató ság o t a T a­ nácsk öztársaság m egfélem lítő rendszerében rejlő fenyegetéssel h iv a tásu k n ak jogszerű gyakorlásában akadályozták.

IV. 1. S zabadlábon levő K om árom i L ajos 64. éves ref. vallású, 2. Szigeti (Schlésinger) Á rm in (?) éves, izr. vallású és 1X5

3. Oroszi F erenc 26 éves, reí. v allású m átészalk ai lakosokat, továbbá a szökésben levő: 4. F eld m an n Á rm in 33 éves, volt m átészalk ai lak o st és 5. F eld m an n B e rtala n t a Btk. 350. §-ába ütköző, a Btk. 353. §. 1. és 2. p o n tja i sz erin t m inősülő rendbeli zsarolás b ű n te tte cím én azzal vádolom , hogy M átészalkán az 1019. évi m árczius hó végén és április hónap első felében, hatósági jog­ kör b ito rlá sáv a l azon célból, hogy m aguknak, v alam in t a T an ácsk ö ztársaság n ak jog­ ta la n u l vagyoni hasznot szerezzenek, fegyveres k arh a ta lo m m a l a tan ácsu ralo m re n d ­ szerében rejlő fenyegetéssel és hatósági m egbízás színlelése m ellett, az aláb b i m eg­ n ev ezetteket éspedig: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. C. 9. 10.

S zallai S án d o rt 4000 k o r-n a k a M átészalkai G yártelep r. t. 5000 k r-n a k K lein M órt 5000 K -nak, Péczhy L ászlót 3000 kor.-nak, S chreibcr B orlholdot 3000 kor.-nak, a M átészalkai T a k a ré k p é n z tá rt 2000 kor.-nak, K incses Istv á n t 2000 kor.-nak, a M átészalkai Iparos és K eresk. B ankot 2000 kor.-inak, W eisz M iklóst 1000 kor.-nak, N agy Z sigm ondot 1000 kor.-nak,

(Itt a 4. szám ozott oldalnál a v á d ira t m egszakad és a 13. o ldalnál folytatódik tovább!) a szökésben le v ő : 2. F eld m an n B e rta la n t a Btk. 350. §-ába ütköző, a Btk. 353. §. 1. és 2. p o n tja i szerin t m inősülő b ű n te ttn e k , a Btk. 65. §-a szerinti k ísérlete czím én azzal vádolom , hogy: M átészalkán az 1919. év elején a T anácsköztársaság fen n á llása a la tt azon célból, hogy a T an ácsköztársaságnak jo g talan u l vagyoni hasznot szerezzenek, fegyveres k a rh a ta lo m ­ m al a tan ácsu ralo m m egfélem lítő rendszerében rejlő fenyegetéssel és h atáság i m eg­ bízás színlelése m ellett: K épes G yula m átészalkai lakost m eg nem h atáro zh a tó m ennyiségű szén, v alam in t egy dohány vágó gépnek az á ta d á sá ra a k a rtá k k ényszeríten i; — ezt a cselekm ényüket a k a ­ ratu k o n kívül eső okokból azért, m e rt sem szenei, sem pedig dohány vágó gépet nem ta lá lta k , be nem végezhették. X V II. 1. B ársony F eren cet a Btk. 172. §. 2.-ik bekezdésébe ütköző, az 1912. évi L X III. I. ez. 19. §-a szerint m inősülő és b ü n te ten d ő izgatás b ű n te tte cí­ m én azzal vádolom , h o g y : M átészalkán, az 1919. évi m árczius hó 22-én, te h á t h áb o rú id ején akkor, am ik o r a községi elöljáróság ta g ja it a h iv atalu k b ó l eltávolíto tták , a községházán, m in t a d i­ rek tó riu m á ltal m egbízott községi bíró az összegyűlt töm eg előtt, vagyis gyülekezeten, ny ilv ánosan h aszn ált azzal a kijelentésével, hogy „a b itan g o k at k iz a v a rtu k a község­ házából, m eg m u tatju k , hogy többé nem teszik be a lá b u k at" — a községi h iv ataln o k i osztály elleni gyűlöletre izgatott.

.116

X V III.

A szökésben lévő: Roóz E n d ré t a Btk. 350. §-ába ütköző, a Btk. (o lv ash atatlan szám ok!) 2. p o n tja szerin t m inősülő zsarolás b ű n te tte czím én (olvashatatlan félsornyi szöveg!) M átészalkán a T anácsköztársaság fennállása a la tt, m in t d irek tó riu m i tag, és közélel­ m ezési népbiztos azon czélból, hogy m agának, illetve a T an ácsk ö ztársaság n ak jo g talan vagyoni hasznot szerezzen, a tanácsu ralo m rendszeréb en rejlő fenyegetéssel és h a tó ­ sági m egbízás színlelése m e lle tt: Szőllősi László m átészalkai lakost 1400 k o ronának az á ta d á sá ra k én y szerítette. X IX . D. N agy S ándort a Btk. 350. §-ába ütköző, a Btk. 353. §. 2. p o n tja (itt vége szakad a v ádindítvány-töredéknek!)

* A m átészalkai esem ények m egítélése vonatkozásában n a p ja in k b a n is eltérőek a vélem ények. A tö rté n elm i valóság kiderítése m a m ár nehéz, ehhez a valósághoz azo n ­ ban n ag y érték ű a d a lé k n ak ta rto m ezt a töredék dokum entum ot. N em lév eszt meg b en ­ nünket, hogy az ellenforradalom közönséges bűncselekm ényekkel vádolva a k a r ta e r ­ kölcsileg le já ra tn i a forrad alo m résztvevőit. A T anácsköztársaság külső erővel tö rté n t m egdöntése u tá n 1920-ban így leplezi m entegetőzve m agát az „elöljáróság” : „Községi jegyző előterjeszti, hogy a fo rradalom és kom m unizm ussal felidézett za­ v arok következtében M átészalka község 1919. évi költségvetése eddig a községi elöl­ járóság á lta l elkészíthető és e m ia tt a képviselő te stü le tn ek b em u tath ató nem volt. Azok a zűrzavaros állapotok, am elyet részin t a forrad alo m kitörése okozott, részint pedig am elyek a p ro le tá rd ik ta tú ra idején állo tta k elő, elenyészthetök és m egszüntethetök m indeddig n e m voltak.” (Megyei L evéltár, N yíregyháza. K épv. test. jegyzőkönyv 2391.1920—25. jkvi. sz. M átészalka.)

117

H uszár Istv á n : M unkáslány.

118

könyvekről SZALONTAI BARNABÁS:

Kerámia a nyírbátori paraszti h áztartásb an (Debrecen, 1970. K öz le m é n y e k a debreceni K ossuth Lajos T udom ányegyetem Néprajzi Intézetéből. 23.) F igyelem rem éltó ta n u lm á n y je len t meg K erám ia a n y írb á to ri p araszti h á z ­ ta rtá sb a n cím m el d r. S zalontai B a rn ab ás Á llam i-d íjas m úzeum igazgató tollából a debreceni K ossuth L ajos T udom ányegyetem N éprajzi In tézetének 23. közle­ m ényeként.

szágosan is a lk alm az o tt m ódszer). F el­ h ív tá k a figyelm ei a népi elnevezések és form atípusok k apcsolatára, form a- és form ává Hozatok elterjed ésén ek vizsgá­ la tá ra . (Igaz M.—K resz M. A népi cse­ répedények szakterm im ológiája. N épr. Ért., X L V III. 1965. 87—131. 1.)

A m u n k a széles k ö rű érdeklődésre ta rth a t szám ot a n épi k u ltú ra , a n ép m ű ­ vészet ir á n t érdeklődők körében, de k i­ tűnő ad a lé k o k at szo lg áltat a népi k e r á ­ m iával foglalkozó szakem bereknek is. A k ö tetn ek külön ra n g o t ad, tudom ányos érté k eit aláhúzza, hogy a nag y h írű d e b ­ receni N éprajzi Intézet kiad v án y ai so rá­ ban lá to tt napvilágot.

Hosszú ideig a tudom ányos feldolgo­ zás csupán a k erám iak észítés tech n ik ai m enetére, az edényform a, a máz, a szín és o rn am e n tik a le írá sá ra te rje d t ki, fog­ lalkozott az érték esítés m ó d jaiv al és a szakterm inológia n éh án y kérdésével.

A m agyar n épi k e rá m ia k u ta tó i je ­ lentős eredm ényeket érte k el az elm últ évtizedek során, s addig elhanyagolt te ­ rü letek re h ív tá k fel a figyelm et. Szabadfalvi József a m agyar fe k e te ­ k erám ia k elet-eu ró p a i kapcso latairó l írt új u ta t járó, tá v la to k b a n gazdag ta n u l­ m ányt. (Szabadfalvi J. A m ag y ar fe k e te ­ k erám ia k elet-eu ró p a i kapcsolatai. M ű­ veltség és H agyom ány I—II. Bp. 19(i0. 165— 191. 1.) Igaz Mária— Kresz Mária a népi cse­ répedények c. dolgozatukkal n y ú jto ttak hasznos ú tm u ta tá st a cserépedények tá rg y cso p o rtján ak elkülönítésére, a rendszerezés k ia lak ításá ra, az edény fo r­ ma, a díszítőtechnika és a színezés a la p ­ já n (azóta a m úzeum i g y ak o rla tb an o r­

U gyanakkor figyelm en k ív ü l h ag y ta a tá rg y a k tov áb b i életét, azaz a p araszti h áz ta rtá sb a n b e tö ltö tt sokoldalú szere­ pét, gyakorlati h aszn álatát, esztétikai je ­ lentőségét. M indezeket a szem pontokat érv én y e­ sítette M orvay Judit A cserépedény a m ezőkövesdiek k u ltú rá já b a n c. ta n u l­ m ányában. V izsgálódásai ered m én y e­ k én t m egállap íto tta, hogy az a d o tt p a ­ rasztiközösség b en „a cserépedények nem hideg haszn álati o b jektum ok v o ltak csu­ pán, hanem élettel teli, s z e rv e s alk o tó ­ elem ei k u ltú rá ju k n a k és beszédes tá r ­ gyi bizonyítékai a kövesdi n ép élet gaz­ d agságának”. (M orvay J. A cserépedény a m ezőkövesdiek k u ltú rá já b a n . Népr. É rt. X X X V II. 1955. 31—63. 1.) L. m ég: Dankó I. C serépedények K ötegyánban. A gyulai E rk el F eren c M úzeum ju b ile ­ um i évk. G yula 1960., Dankó I. A gyű­

li#

lai fazekasság. A gyulai E rkel F erenc M úzeum kiadványa. G yula. 1963., Bé­ res A. A nádu d v ari fekete kerám ia. D eb­ recen, 1964.) A m agyar népi k erá m ia funkcionális vizsgálatai sorához kapcsolódik Szalontai B arn ab ás könyve, am ely az egykori m ezőváros, N yírbátor népének k e rá m ia ­ készletét elemzi. G azdag m úzeum i tárgyi anyag b irto ­ káb an, nagyszám ú adatközlő m eg h allg a­ tásáv al és a m agyar népi k erá m ia szakiro d alm áb an alapos tájékozottsággal ír ­ ta meg a szerző m u n k áját. (Kar, hogy az á lta la felsorolt irodalom idevonatkozó nem zetközi anyagot nem tartalm az.) Az első részben szem léletes és pon­ tos leírást n y ú jt a n y írb á to ria k á ltal h aszn ált cserépedények típusairól, hasz­ nálatáról az előzőekben e m líte tt m odern szem léletű rendszerezés alap ján , A fén y ­ k ép illusztrációk hasznosan egészítik ki ezeket a fejezeteket. N yírbátor lakosságának kerám iaszükségletét több fazekasközpont elégítette ki, ennek következtében igen változatos edénykészletük a la k u lt ki az évtizedek folyam án. A n éhány itt m űködő fazekas tevékenysége nem tu d o tt v álto ztatn i a k erám iakészlet heterogén jellegén, csu­ pán egy-egy vonással gazdagította. M ár az első fejezetekben több kitűnő m eg állap ítást tesz a szerző a rra vo n at­ kozóan: hogyan befolyásolja egy p a ra sz t­ család k erám iaszükségletének alakulását a m ú lt század végétől az 1940-es évekig a vagyoni különbség? A különbség nem a díszes és kevésbé díszes edények h asz­ n álatá b an m u tatk o zo tt m eg elsősorban, h an em a szám beli eltérésen, u. 1. a jó ­ m ódú család háro m -n ég y szer an n y i edénnyel rendelkezett, m in t a szegény­ p a ra sz t család. (M egállapításait szem lé­ letes tá b lá z a tta l igazolja.) É rzékeny sze­ m ű m egfigyelőre vall, ahogyan b e m u ta t­ ja az edények hagyom ányos elhelyezési re n d jé t a p itv arb an , a fü sth ázb an és a nagyházban. A p arasztedények fokozatos kiszo rulásával a ház díszítésére is a te l­

120

kibányai, a hollóházi, b élapátfalvi, m ajd g rán it és porcelán tán y éro k k erü ltek a fa la k ra a k o ráb b iak h o z hasonló elh ely e­ zésben. A cserép tálak to v áb b ra is m eg­ m a ra d ta k a helyükön, ritk a esetben cse­ ré lté k ki ú jab b an használatos anyagú tálak k a l. A m ú lt esztendő vége óta a p araszti h áztartáso k b an országszerte a szabad tűzhelyet felváltó ta k a ré k tű z h e ­ lyeken kezdtek főzni, s ezzel együtt egy új edényform a te rje d t el, am it N y írb á­ to rb an széles fenekű, vagy lapos fe n e k ű fa zé kn a k hívnak. Ez a tűzálló cserépből készült edény a göm öri fazekasság em ­ léke a n y írb áto ri h áz tartásb an . E ltű n é­ sük, kiszo rításu k id ejét az első v ilá g h á­ ború id e jére teszi a szerző, s eg y ú ttal igen érdekes összefüggésre h ív ja fel a figyelm et, M inthogy a göm öri fazekasok alföldi vásározását, a tűzálló edények á ru sítá sá t a h áb o rú u tá n i h atárv o n al m egszüntette, ez k étségkívül h o zzájáru lt az alföldi ko n y h ák fő ző tech n ik áján ak roham os átalak u lásáh o z. A szabad tűzön való főzést felv á lto tta a tak arék tű zh ely és a fém edények m eghonosodása. Az á t­ m eneti időszakban len d ü lt fel a b áto ri fazekas Keresztes György, m ajd a m atolcsi és m átészalk ai fazekasok tev é­ kenysége a gömöri masinás faze kak pót­ lására. A szerző k ülön fejezetet szentel

a

cserépedények népszokásokban és k u lti­ kus eljárásokban

b etö ltö tt szerepének.

(Rossz, tö rö tt edényt vágnak a küszö b ­ höz, ajtófélfáh o z a n év n ap i tréfacsin áló k , neve vivát. A szokás e lte rje d t m ás v i­ déken is, B eregben, S zatm árb an p üffeszfés-nek nevezik. Uj cserépcsuporba állí­ to tt ro n tó b áb u k a t a k eresztú to n helyez­ ték el. A k eresztú to n h ag y o tt ételesfazek a k a t kik erü lték , nehogy fogjon ra jtu k a rontás. A 17., 18., v alam in t a 27., 28., tá b la illu sztrá lja a fejezetet. S ajnos a ro n tó b áb u k a t n em lá th a tju k a képeken, és ugyancsak m egtévesztő a 17., 18. tá b ­ lán lá th ató öreg vászonfazék, s a hozzá tartozó m agyarázó szöveg: „az ú j fazék ­ ba te tt ro n tást sem v ette fel senki, m e rt

ha felv ették volna, m egkapták volna a betegséget, a k elést ’.) A cserépedények redukálódási fo ly a ­ mata és javítása cím ű fejezettel — am ely tan u lm án y leglendületesebben m egírt része — a m agyar k e rá m ia k u ta tá s ed ­ dig elhanyagolt te rü le té re irá n y ítja a fi­ gyelm et. A nyaggyűjtése, vizsgálódásai so rán a rra a m egállapításra ju to tt, hogy a cserépedény első rendeltetésén ek a l­ k a lm a tla n n á v álása (törés, csorbulás) eseten to v á b b ra is h aszn á latb a n m arad, másodlagos, sőt többszörös red u k á lt fu nkcióban (főzőedény, tárolóedény, vé­ gül aprójószág itató). Im ponáló alapossággal írja le az ed é­ nyek ideiglenes házi ja v ítá sán a k m ene­ tét, s életszerűen a szlovák v án d o rip a­ rosok, drótosok tevékenységét. (Az edénydrótozás v álto zatait rajzokkal, a m un k a m en etét fotókkal fu ta tja be.) A nyírbátori fazekasok cím a la tt K e­ resztes György és Tófalvi G ergely m ű ­ ködését ism erteti. K eresztest stílu ste ­ rem tő egyéniségnek ta rtja , á llítá sá t a következőkkel igazolja: „G yakori m o tí­ vum ai voltak a stiliz á lt k e rti- és v ad ­ virágokból összeállított csokor (sárga) szekfű, tulipán, szívvirág, rozm aring, k erti-, illetve búzavirág, bakszakáll, m acsk afark ú veronika, selym es b o g lár­ ka, s a vadvirágokból összeállított ornam ensek. T ehát készítm ényein a helyi növények stiliz ált fo rm á it alk alm az ta d íszítőelem ekként.” Ügy véljük, a fel­ sorolt ad ato k nem elégségesek a K eresz­ tes stílus bizonyítására, hiszen ezek a „helyi” növények A lfö ld-szerte ism ertek

voltak, s a népm űvészet szám os te rü le ­ tén alk alm az ták stiliz ált fo rm áb an . De m iként h aszn á lta fel egyéni módon K e­ resztes a közös m otívum kincset, erre nem k a p u n k választ. A k ö tetet som m ás összefoglalás zá r­ ja, kiem elv e a fejezetek. — általu n k is ism ertetett — tan u lság ait. (V élem ényünk szerin t hasznos lett volna a rövid n ém et n y elv ű kiv o n at m el­ le tt több idegen n y elvű kiv o n ato t k ö ­ zölni.) S zalontai B arn ab ás a m aga elé tű ­ zött célt, a n y írb áto ri n ép k é r ám iák u ltú rá já n a k felm érését, funkcionális vizs­ g álatá t sokoldalú, k ö rü lte k in tő alap o s­ sággal végezte el. T udom ányos ered m é­ nyeit hosszú évek m úzeum i tá rg y - és adatg y ű jtő m u n k á jáv a l alap o zta meg. H ézagpótló jelen tő ség ű a szlovák v á n ­ doriparosok tevékenységéről, az edények redukáló d ásáró l ír t rész. Egy-egy fe je ­ zete szervesen kapcsolódik m odern k e­ rá m ia k u ta tá su n k irányvonalához, s m a ­ gában hordozza a továbbfejlesztés le h e­ tőségeit. A S zabolcs-S zatm ár m egyei és a N y írbátori V árosi T anács V ég reh ajtó B i­ zottsága anyagi tám o g atásáv al k iad o tt — nyom dai k iv iteléb en is szép — k ö n y ­ vet rem é ljü k követi h am aro san több, t u ­ dom ányos igényességéről, szintetizáló készségről tan ú sk o d ó m ű m egyénkben. Dr. M uraközy Á gota muzeológus, Jó sa A n d rás M úzeum, N yíregyháza

1 21

Szabolcs-Szatm ár megyei történelmi olvasókönyv Nyíregyháza, 1970. 222. I. A M űvelődésügyi M inisztérium Le­ v éltári O sztálya á lta l kezdem ényezett m egyei és városi h ely tö rtén e ti olvasó­ könyvek sorozata ú ja b b k ö te tte l g y a ra ­ podott, m ely a szabolcs-szatm ári t á j ­ egység történelm i m ú ltjá n a k legjelentő­ sebb fo rrá sa it ta rtalm azza. A k iadvány pedagógus, levéltáros és régész szakem ­ berek együttes, közös m u n k á ja. Ezzel m ag yarázható, hogy a közzétett doku­ m en tu m an y ag sokrétűbb, gazdagabb, színesebb és ennek következtében a z ok­ ta tási célt is eredm ényesebben szolgálja. A szem elvénygyűjtem ényt a szerkesz­ tők nyolc korszak szerint csoportosítot­ ták. A honfoglalás előtti újkőkor, bronz­ kor, k o rai és késői v ask o r helyi leletei­ ről N ém eth P é te r ad, részben a sa já t összeállítása, részben pedig a régészeti leletekkel foglalkozó ta n u lm án y o k kiv o ­ natos közlése á lta l rövid, világos és sza­ batos ism ertetést. „A honfoglalástól M ohácsig” cím ű fe ­ jezetben B alogh Istv án és N ém eth P é ­ te r a m agyar honfoglalás k o rá n a k rég é­ szeti em lékeiről, a T iszaeszlár—B asahal­ mi tem etőről, a Bezdéden, M ándokon, E perjeskén, T iszabercelen és G eszteréden fe ltá rt sírokról a d n a k tá jék o ztatást. M ajd B éla k irály névtelen jegyzőjének a könyvéből közölnek részletet, m ely a N yírség m eghódítását és a szabolcsi vár építését örö k ítette meg. A következők­ ben lá tju k , hogy a m agyarság a Tisza és Szam os m entén hogyan a la k ítja ki a szabolcsi, kisv árd ai és a szatm ári v á rispánságot. A betelepítést a X I—X III. század folyam án a B alogh—S em jén és a G u t-K e le d nem zetség végezte. A B a­

122

log—S am jén nem zetségből a K állay család, a G u t—K eled nem zetségből p e­ dig a B áth o ri-család szárm azott. A sza­ bolcsi v árisp án ság és a N yírség 1219— 1222. évi lak ó iró l a v árad i regestrum ból értesülün k . Az első Á rp ád -k o ri falu a la p ja it 1950-ben sik e rü lt feltárn i a tiszalöká Rázom m a jo r m e lle tt. A k o r­ szak tov áb b i doku m en tu m ai a szabolcsi v ár b irto k a in ak elajándékozásáról, a Balogh—S em jén nem zetség v árép ítésé­ ről, a nem zetség szabolcsi és szatm ári b irto k a in ak m egoszlásáról, a K állay csa'lád leszárm azásáról, a B áth o ri-család n y írb áto ri áru m e g állító jogáról és az 1437. évi p arasztfelk elésrő l szólnak. A T huróczy Ján o s K ró n ik ájáb ó l közölt rész B udai N agy A ntal erdélyi m ozgal­ m ával egyidejűleg a N yírségen és Szam osközben tá m a d t parasztm o zg alm at ír ­ ja le, m elynek során M árton p araszt­ vezér nagy h ad a t g y ű jtö tt össze. M ajd a fa lv a k ra és v áro so k ra tá m ad t, hogy az elny o m atásért a nem ességen bosszút álljon. A cím et

„Válságos viselő

századok

k o rszak

1526—1711.”

d o k u m en tu m ait

Balogh Istv án á llíto tta össze. A k orszak illu sztrá lása I. F erd in án d és Szapolyai Ján o s tarcali, to k aji és rak am azi c satá­ já n a k az ism ertetésév el kezdődik. M ajd a kállói v ár 1574—1575. évi építéséről értesü lü n k . A v á r m eg ép ítését a tö rö k hódoltsági te rü le t k iterjesztésén ek a m egakadályozása te tte szükségessé. H osszabb szem elvény foglalkozik a h a j­ d ú k k al kapcsolatos pro b lém ák k al, ak ik féktelenség ü k k el a N yírségen is sok za­

v a rt okoztak. L etelepítésük u tán azon­ ban a hajd ú ság a török hódítás erős g á t­ ja lett. A k áliéi v á r m egépítése és a h ajd ú ság letelepítése u tán m ind több község m e n tesü lt a török adó fizetése alól, am in t errő l az 1628. m á ju s 20-iki m egyei vizsgálat jegyzőkönyve ta n ú sk o ­ dik. Ezt követően több m in t nyolcvan évről h allg at az olvasókönyv. De II. R á­ kóczi F erenc szab adságharca is nagyon szerény d o k u m en tálást kapott. K ét sze­ m elvény a szabadságharc kezdeti id ő ­ szak ára utal, a h arm a d ik pedig m á r II. Rákóczi F erenc és P álffy Já n o s labanc g enerális v ajai találk o zó járó l szól. „A feudalizm us válsága 1711—1849.” c. korszak szem elvényeit H ársfalvi P é ­ te r válogatta. A d o k u m e n tu m o k a X V III. század és a X IX . század első felének so rskérdéseit tükrözik. A szökött jo b b á­ gyok összeírása, az ófehértói ú rb é rre n ­ dezés, a nyíregyházi örökváltság szerző­ dés, a szabolcsi p arasztok 1790. évi dek­ rétum a, m ely a D unántúlon is m ozgás­ b a hozta a jobbágyságot, a refo rm k o r­ szak köznem esi állásfoglalása az 1836. évi véres nagykállói m egyei tisztújító közgyűlésen, a szatm ári m egyei közgyű­ lés haladó k ö veteléseket tartalm a zó 12 p o n tja valóban a feudalizm us v álság á­ ról tanú sk o d n ak . Az 1848. m árciu s 15-i esem ényeket követő időszak h a n g u la tá ­ ról, az áp rilisi törvények m áriapócsi k i­ h irdetésével és K isv á rd a képviselővá­ lasztói jogának a m egsértésével kapcso­ lato s irato k szám olnak be. Az 1848— 1849-es szabadságharcról azonban az ol­ vasókönyv eg y általán nem em lékezik meg. Az abszolutizm us és a dualizm us k o ­ rá t H ársfalvi P é te r és H orv áth S ándor a megyei p ara sztság n ak a földesúri szol­ g áltatáso k a t elu tasító állásfoglalásával, Szabolcs várm egyének az ún. októberi diplom a ügyében hozott határo zatáv al, az első szabolcsi ta k a ré k p é n z tá r a la p í­ tásával, m a jd a század végén a szegény­ p arasztság m ozgalm airól beszám oló h ír ­ lapcikkekkel, a XX. század elején a m e­ gye m u n kásm ozgalm airól h írt adó tu d ó ­

sításokkal, m ajd az első v ilág h áb o rú a la tt m egélénkülő m unkásm ozgalm akkal jellem ezték. K ülönösen figyelem rem éltó az 1918. októberi polgári d em o k ratik u s fo rra d a ­ lom és a T anácsk ö ztársaság esem ényei­ n ek az illu sztrálása. H o rv áth S ándor m in t e k orszak egyik k itű n ő helyi is­ m erő je a k é t fo rrad alo m ró l a leg jellem ­ zőbb d o k u m en tu m o k at v álasz to tta ki és á llíto tta össze. U gyancsak H o rv áth S ándor m u ta tja be az ellen fo rrad alo m és fasizm us k o rá ­ ra jellem ző helyi ad a to k a t. A k o m m u ­ n isták üldözése, az antiszem itizm u s el­ burján zása, a S zociáldem okrata P á rt il­ legális szervezkedésének az elfojtása, a m ezőgazdasági m unkásság elnyom ása, a p éld átlan nyom or és m unkan élk ü liség az ellen fo rrad alm i ren d szer velejárói. „Az új élet küszö b én ” cím et viselő záró fejezetb en H ársfalv i P éte r és H o r­ v áth S án d o r a megye felszab ad u lásán ak a k ö rü lm én y eit és az új élet k ib o n tak o ­ zását szem léltetik. A n éh á n y szem el­ vény N yíregyháza és k ö rn y ék én ek felszabad u lásáró l, a m egyei N em zeti B i­ zottság m egalakulásáról, az Ideiglenes N em zetgyűlés m egyei képviselőinek m egválasztásáról, a visszavonuló n ém e­ te k á lta l okozott k áro k ró l és ro m b o lá­ sokról, a T iszanagyfaluban v ég re h ajto tt első földosztásról, B üdszentm ihályon m ezőgazdasági gépipari szövetkezet lé ­ tesítéséről, a m egyei szakszervezeti ta ­ nács m egalakulásáról, az ip ari m unka m egszervezéséről és a reakció elleni h a rc m eg in d u lásáró l szól. Végül a h ely tö rtén e ti olvasókönyvet a m egye m ű v észettö rtén eti em lékeinek vázlatos, de szakszerű ism ertetése zá rja le. A S zabolcs-Szatm ár m egyei tö rté n e l­ m i olvasókönyv szerkesztői és m u n k a ­ tá rsa i elism erésre m éltó, érdem es m u n ­ k á t végeztek. K iad v án y u k a tö rtén elm i olvasókönyvnek, m in t m ű fa jn a k a to ­ vábbfejlesztését jelenti. A szem elvények kiválasztása, jegyzetelése és a vonatkozó 123

irodalom közlése az olvasókönyvet az is­ kolai tö rtén elm i oktatás hasznos segéd­ letévé teszi. A m ég szélesebb k ö rű d o ­ kum entum közlést, m elyre pádig a szer­ kesztők és m u n k a társa k törekedtek, a szűk terjedelem nem te tte lehetővé. A szerkesztők m aguk is hangsúlyozzák, hogy az olvasókönyv a n y a g át nem ta r t­ já k lezártnak, véglegesnek, azt a tap asz­ ta lato k alap já n bővíteni és m ódosítani k ív án ják . E rre feltétlen ü l szükség is lesz. N em ta lálu n k ad a to k a t az olvasó­ könyvben többek között a céhrendszer­ re. A ren d k ív ü l gazdag le v éltári fo rrá s­ anyag ellen ére k eveset tu d u n k meg II. Rákóczi F erenc és az 1818—1849-es sza­ b ad ságharc m egyei vonatkozásairól. Az abszolutizm us és a dualizm us k o rsza k á­ b an le h e te tt volna a tiszaeszlári p e rre l is foglalkozni. In dokoltnak ta rta n á n k a g azd aságtörténeti adalékok, m in t a salótrom ,gyártás, a dohányterm elés k ia la ­ k u lásán ak , vagy az újab b k o rb an az A l­ k alo ida Vegyészeti G yár, a Bóni G y ár­ telep és M ezőgazdasági Rt., v alam in t a k o n zerv g y ártás szerepének és jelen tő sé­ gének a b e m u ta tá sá t is. Az olvasókönyvben közölt szem elvé­ nyekkel kapcsolatban csak néhány ész­ revétel tehető. Sim onyi óbesterről nem leh et egy érteim űleg azt m egállapítani, hogy .közönséges bűncselekm ények m ia tt börtönben fejezte be az é le té t”. (90. o.) Ezt egyelőre sem m iféle h iteles ad a t nem tám asztja alá. M ikor Sim onyi fia: br. Sim onyi L ajos volt földm űve­ lés-, ip ar- és kereskedelem ügyi m in isz­ te r 1894. decem ber 12-én m eghalt, örö­ köse P re tzn e r K arolina az óbester ir a ­ ta it a N em zeti M úzeum k é z ira ttá rá b a n helyezte el, ah o n n an azok az O rszágos L ev éltárb a kerü ltek . U gyanakkor az óbester elleni per ira ta i a család b u d a ­ pesti lak ásán m a rad tak , s valószínűleg m egsem m isültek. íg y a p e r lényegét csak

124

a bécsi h ad ilev é ltá r iratan y ag áb ó l le h e t­ n e felderíten i. A Szabolcs m egyei p araszto k

1790.

évi d ecretu m áv al k ap cso latb an érdem es m egem líteni, hogy a k iáltv án y e lju to tt a D u n án tú lra is. Egy p éld án y át a F ejér Megyei L ev é ltá r őrzi. Az egykori nagykállói m egyeházzal kapcsolatb an viszont szeretném a szerző figyelm ét felh ív n i a rra , hogy n em a „szabolcsi nem esség ügyeskedése" k é s­ lelte tte a nagykállói m egyeháza m eg­ építését, h an em a nag y k álló iak ellen á l­ lá sa és aggodalm ai okozták az ép ítk ezé­ sek elhúzódását. A szepesi k am arán a k csak 1731-ben sik e rü lt a nagyikállóiakat m eggyőzni arról, hogy a m egyeháza m eg­ építése nem fo g ja k ö zterh eik et növelni. E gyébként az építkezés nem 1769-ben kezdődött (204. o.), h an em az alapkövet br. G ilányi G yörgy főispáni a d m in isz trá­ to r jelen létéb en 1733. szeptem ber 9-én te tté k le. M ivel a k isv árd ai v á r börtönei 1757-ben m á r összeom lással fenyegettek, az o tt ő rzö tt rab o k a t október 14-én N agykállóba szállíto tták át, ahol a m e­ gyeházán az új börtö n ö k készen álltak . A je len ték telen észrevételektől elte­ kintve, a S zabolcs-S zatm ár megyei tö r­ ténelm i olvasókönyvet olyan hézagpótló kiad v án y n ak te k in tjü k , m ely a közölt h ely tö rtén e ti fo rráso k segítségével való ­ ban óletközelbe hozza az iskolai tö rté ­ nelem tan ítást. E rre k ülönben a szerkesz­ tők és m u n k a társa ik tu d ato san tö re k ­ szenek is, am ik o r az olvasókönyv a n y a­ gát az iskolai ta n te rv h e z igazítják. Az olvasókönyv jellege viszont a pedagógu­ sokat a r r a ösztönzi, hogy a h ely tö rtén eti adatok gyűjtésével a jövőben ren d szere­ sen foglalkozzanak, am i a h ely tö rtén etírás fellendülését szolgálhatja. Dr. Je n ei K ároly

FÖLDES PÁL:

Partizánemlékek (K ossuth K ö n yvkia d ó 1970)

A z író m egyénkben született, M áté­ szalkán, isk o latársa v olt Z alka M áténak. E gyütt ism erték m eg fiatalo n a szatm ári vidék tá rsa d alm i ellentm ondásokkal te r­ hes életét, m elyet a z első világháború évei m in djobban súlyosbítottak. 1917-ben k e rü lt fel B udapestre, ahol k ap cso latba k e rü lt az egyetem i ifjúsági fo rrad a lm i m ozgalm ával, a G alilei-körrel. 1910 ja n u á rb a n b e v o n u lta tjá k k ato ­ nán ak , m egism erheti a K. u. k. hadsereg szellem ét, m ely fokozza gyűlöletét a feu d á l-k a p ita lista ren d szer ellen. T agja lesz a Szociáldem okrata P á r t­ nak, m elynek szervező m u n k ása lesz szülőföldjén, M átészalkán. A T anácsköz­ társaság k ik iá ltá sa u tá n p ártszervezetét átviszi a szocialista-kom m unista p ártb a. 33 napig ta rt M átészalkán a p ro le tá r­ d ik ta tú ra, m elyről szóló em lékeit Földes P ál „33 a 133 n ap b ó l” c. könyvében ír ­ ja meg. Ez a könyv a legjelentősebb do­ k u m en tu m a a szabolcs-szatm ári vidék tanácsk öztársasági korszakának. Az író sorsa a T anácsköztársaság b u ­ k ása után azonos a többi m agyar kom -t m u n ista fo rrad a lm á r sorsával. E m igráció C sehszlovákiába, m ajd Bécsbe. T ex til­ m érnöki diplom átszerez, de a m unkásm ozgalom tól nem szabad el. 1929-ben h az atér B udapestre, ahol m agas szakm ai beosztását az illegális p á rt m u n k á ján a k segítésére h aszn álja fel. Az 1930-as szeptem beri tü n te té s u tán lebukik. Tíz évet tö lt a H orthyren d szer fegyházaiban, ahol tovább e d ­ ződik fo rrad alm i egyénisége.

1940-ben szabadul, de tu d ja, hogy éle­ te nincs biztonságban a h itleri fasizm u s­ sal egyre szorosabb k ap cso lato t kiépítő fasiszta országban. Szem élyes élm ényei a la p já n m eg írt könyve azzal kezdődik am ikor rem én y ­ kedve szovjet fö ld re szökik, politikai m en ed ék et keresve. M egism erheti az ol­ vasó, hogy a szovjet h a tá ro n ét nem csak üldözöttek érkeztek, h an em ellenséges felderítők is. A kém k ed n i érkezők m ia tt kellett a becsületes üldözötteknek is v é­ gigjárni a m egfigyelő táb o ro k at. A t á ­ borokban k ö tö tt ism eretség alap ján sok becsületes m ag y ar in te rn acio n alistáv a l ism erk ed h et m eg az olvasó. Földes P ál egy M oszkva k ö rnyéki tc x tilg y ár m érnöke, am ik o r a n ém etek m eg tám ad ják a Szovjetuniót, ö n k é n t a fro n tra jelentkezik, a m oszkvai c sa tá ­ ban esik át a tűzkeresztségen. A szem ­ ta n ú hiteles élm ényei a la p já n ism erh eti meg az olvasó a könyvből, hogyan véd ­ te a nép a szovjet fővárost. A könyv m ásodik fejezete a cím et adó p artizán élm én y ek k el ism ertet meg. Földes P ál azokhoz a m ag y ar fo rra d a l­ m árokhoz tartozik, k ik a m ozgalom leg ­ nehezebb m u n k á já t is m in d ig b á tra n vállalták. Repülőgépen a n ém etek á lta l m egszállt te rü letre, a b ran szk i erdőbe küldték. H arcosa lesz a legendás h írű K ovpak p artizán csap atn ak , m elyben a m egszálló m ag y ar h ad seregből a p a r ti­ zánokhoz á tá llt k a to n á k n a k a szervező­ je, nevelője. 125

A szovjet irodalom partizán o k ró l szóló könyveiben is o lvashatunk Földes P álról, ak i ott P áv el P avlovics néven szerepel. K önyvéből m egism erhetjük K ovpakot, V ersigorát, R udnyevet, a p a r­ tizánm ozgalom hős táb o rn o k ait. A szer­ ző em léket állít sok hős m ag y ar p a r ti­ zánnak, k ik a p artizán h a rco k b an h altak hősi h a lá lt szovjet földön, de a m agyar n ép szabadságáért is. A z elm ú lt negyedszázad során sok írá s foglalkozott m á r a m ásodik v ilá g ­ h áb o rú m a g y ar hadifoglyaival. Az ír á ­ sok között egyik leghitelesebb m ű F ö l­ des P ál könyve. T öbb százezer em bert é rin te tt a hadifogság, m ely term észete­ sen szenvedést, de sok-sok élm ényt, is­ k o lá t is je le n te tt az em berek szám ára. A szerző szem élyes találkozásait, egyegy hadifogoly jellem ét, m a g a ta rtá sá ­ n a k válto zását ír ja meg. A hadifogolytáborokban a fogság h ó ­ n a p ja i a la tt a volt H o rth y -h ad sereg k a ­

126

to n ái nagy változáson m ennek át. Osz­ tályh ely zetü k d ifferen ciálja az em b ere­ ket. A m u n k ásak n ak , szegényparasztok­ nak, az értelm iség közül a tan ító k n ak rövid idő elég volt ahhoz, hogy ö n tu d a t­ r a éb red jen ek és m egism erjék az ellenfo rrad a lm i rendszer hazu g ság ait a Szov­ jetun ió ró l. A tá b o ro k b a n m in d e n ü tt m egindul az an tifasiszta mozgalom . F öldes P ál fela d ato t k a p az a n tifasiszta iskolák szervezésére. Nagy pedagógiai érzékkel válo g atja k i az iskolák hallg ató it, és szem élyes p éld am u tató életével, egyéni­ ségével ta n ítja az iskola egyes ta n tá r ­ gyait. A könyv nagyon sok n ev et sorol fel, azokat, k ik az an tifasiszta iskolák nevelő m u n k á ja során v áltak a S zovjet­ unió igaz b a rá ta iv á és a m ag y ar m u n ­ kásm ozgalom becsületes harcosaivá. Kozma Istv án