Szabály, vélemény vagy hagyomány? Nyelvi értékítéletek nyomában

Szabály, vélemény vagy hagyomány? Nyelvi értékítéletek nyomában Szabó Tamás Péter MTA Nyelvtudományi Intézet Debrecen, 2013. március 4.

Mit mond a szótár? 

Szabály fn 1. Magatartást, cselekvést, ill. ennek módját, rendjét megszabó irányelv, rendelkezés. Közlekedési ~ok. | Jog Jogszabály. 2. Vminek a rendjében, menetében stb. érvényesülő (, tapasztalati úton felismert) törvényszerűség. Kivétel a ~ alól. (ÉKsz.2)

Louis-Léopold Boilly festménye egy dámapartiról (1808 e.)

Ludwig Wittgenstein 

Az nem lehet, hogy egy szabályt csupán egyetlen ember egyetlen alkalommal kövessen. Lehetetlen, hogy egy közlemény csak egyszer hangozzék el, hogy egy parancsot csak egyszer adjanak ki, vagy csak egyszer értsenek meg stb. – Szabályt követni, közölni, parancsot adni, egy parti sakkot lejátszani: szokások (institúciók). (Filozófiai vizsgálódások, 199, részlet)

Ludwig Wittgenstein 

Természetesen elgondolható, hogy egy olyan nép két tagja, amely nem ismer játékokat, leül a sakktáblához, és végrehajtja egy sakkparti lépéseit; s akár minden lelki kísérőjelenségével együtt. És mi – ezt látva – azt mondanánk, sakkoznak. De képzeld el, hogy egy sakkjátszmát bizonyos szabályok szerint olyan cselekvések sorára fordítottak le, amelyeket rendszerint nem szoktunk játékkal asszociálni – például kiáltásokra és lábdobogásra. És most tegyük fel, hogy azok ketten kiabálnak és dobbantanak, ahelyett, hogy a sakk számunkra megszokott formáját játszanák; mégpedig úgy, hogy ezek a történések a megfelelő szabályok szerint lefordíthatók egy sakkjátszmára. Még mindig hajlanánk-e arra, hogy azt mondjuk, valamilyen játékot játszanak? És mennyire lenne jogos ezt mondanunk? (Filozófiai vizsgálódások, 200)

Saul Kripke 

Nemcsak az nem tudható, hogy valaki szabályt követ-e, hanem az sem feltételezhető, hogy van szabály (vö. Kripke 1982: Wittgenstein on Rules and Private Language; Miller 2006) 



matematikai műveletek (pl. összeadás) metanyelv-használat

Diskurzusok  



Diskurzív szociálpszichológia (Potter–Edwards 2003) A szabályok társas meg- és újrakonstruálása, illetve dekonstrukciója A szabály annak megfogalmazójáról árul el valamit, a szabály megfogalmazása/idézése retorikai folyamat része   

érvelés része leírás/előírás szándéka saját nézőpont feledése/elrejtése (vélemény, ill. utalás a hagyományra)

CSÚNYÁN BESZÉLNI TILOS!

(Mi a) szabályos? 

Dirskurzusok vizsgálata  



természetes közegben zajló diskurzusok (pl. fórumok) mesterséges szituáció (kutatási interjúk)

Nyelvi ideológiák vizsgálata  

  

ideológia = magyarázat, leírás tágabb kontextusban (nemcsak nyelvről, hanem más tevékenységformákról is szó van) fókusz: a nyelvhasználat és a metanyelv-használat szabályozása diskurzuselemzés és konverzációelemzés (vö. Laihonen 2008) hang (saját hang vs. asszimilálódás; Aro 2012)

Jelenetek egy régi fórumból… 

Nők Lapja Nyelvészkék topik   





nyelvművelő topik 2007. 12. 13. és 2008. 10. 02. között 3572 hozzászólás indító: tiszapart07 „páran már a szememre vetették, hogy: 1. a helyesírás a vesszőparipám 2. rohadt kis értelmiségi sznob vagyok. / Mindkettőt dicséretnek veszem” „Igenis az anyanyelved szent, vannak szabályai. Igen, a "muszáj"-t pontos j-vel írják, tanuld meg.”

gabika2007 (274) Hogyan kell írni? 1 Személyiségfejlődés? 2 Személyiség fejlődés ? 3 Személyiség-fejlődés?

riya (282) Sziasztok! Jó kis topic! Mivel 6 szótagnál többet tartalmaz a kifejezés, ezért egybe nem írjuk. Véleményem szerint a kötőjeles a helyes.

gabika2007 (292) Na tessék! Ez az amivel nem értek egyet. Ez volt a becsapós a kérdésben.... Én ugyanis egybe írom és engem nem érdekel a Grétsy László- féle MTA okosok újabb nyelvtani szabályzata, ami kész őrület.... Ha esetleg valaki közelebbről tanulmányozta ezeket, akkor érti miről beszélek. Ott jönnek elő ezekket az ostoba szótagszámokkal. Ki az a hülye, aki írás közben majd elkezd osztani és szorozni, hogy Grétsyéknek megfeleljen. Szerintem azok a fogalmak amik összetett szavakból állnak azokat egybe kell írni és akkor mindenki érti miről van szó. A kötőjeles változatot nem tartom jó ötletnek és azt sem amit ők bizonyos szavak elválasztására találtak ki.

riya (489) A szabályok nem azért vannak, hogy eldöntsük egyetértünk-e velük vagy sem, alkalmazzuk-e vagy sem, hanem azért, hogy betartsuk. Illetve lázadhatunk ellene, felvállalhatjuk a saját véleményünket, de ebben az esetben ez szélmalomharc, időés energia-pocsékolás, mert a változtatáshoz a lázadás kevés. (Vö. AkH. 1984. 138. pont. „A két egyszerű közszóból alakult összetételeket egybeírjuk: asztallap, felezőegyenes, matematikatanítás, nitrogénasszimiláció, paradicsomsaláta, televíziókészülék, teljesítménynövekedés stb.”)

Saját vizsgálatok 

Terepmunka: 2009. január–május  Budapest, városok, falvak

1–4., 7. és 11. osztály  Diákok és magyartanáraik MIM (Magyar Iskolai Metanyelv) korpusz  Kérdőívválaszok interakciós elemzése (N = 1195)  Tantermi diskurzusok elemzése (N = 61 tanóra; 29 000 szavas korpusz)  Félig strukturált interjúk (74 interjú 133 interjúalannyal, 47,7 óra lejegyzett beszéd, 346 500 szó) 



Interjúk   



 

Szerintetek milyen szabályokról szól ez az idézet? Hogyan értelmezitek? Egyetértetek-e a fenti idézettel? Miért? Vannak-e olyan szabályok, amelyeket mindenképpen be kell tartani? Vannak-e olyanok, amelyek betartása nem kötelező? Gondoljatok a mindennapi életre: utazásra, étkezésre, öltözködésre, szabadidő eltöltésére stb. Az írásban, beszédben tehetünk-e így különbséget? Vannak-e olyan szabályok, amelyeket mindenképpen be kell tartani? Vannake olyanok, amelyek betartása nem kötelező? Próbáljatok abból kiindulni válaszadáskor, hogy mit tapasztaltok: ugyanúgy beszélteke mindenkivel? Mi az, amiben esetleg máshogy használjátok a nyelvet? Milyen fontos magyar nyelvi szabályokat tanultatok nyelvtanórán? Gyorsan soroljatok föl néhányat, ami eszetekbe jut! Van nyelvtanórátok? Milyen gyakran? Mivel foglalkoztok nyelvtanórán? Kedvelitek ezt az órát? Miért?

IV: Igen. Itt ugye eléggé általánosságban fogalmaz a a szerző, azt mondja, hogy » a szabályok « . Azt szeretném kérdezni tőletek, hogy mit ö gondoltok, hogy mit jelent azt, hogy szabály, illetve milyen fajta szabályokkal szoktatok találkozni az életetekben? 192: Definíció. 191: [sóhajt Jaj.] IV: Tessék? 191: Nem. 192: [TÖRLÉS] néni mondta. Nyelvtan. 191: Definíció. [sóhajt A.] Jól van, például az is az, de mondjuk nem, szerintem nem erre gondol, hanem ilyen életbeli szabályokra. Vagy amik itt vannak az iskolában. 192: Tilos a fűre lépni. IV: Ühm. 191: Fű sincs itt, úgyhogy [nevet] 192: Ne etesd az állatokat. […] [A házirendről:] 192: És az a legnagyobb, hogy be kell tartani. A tanárok soha nem tartják be a házirendet.

7. osztály 191: lány 192: fiú

IV: Ühm. És ö teneked volt-e ilyen, hogy valaki mondjuk leült veled beszélgetni és fölhívta a figyelmedet valamire, hogy azt nem kéne csinálni vagy ezt megbeszélte? 331: Hm, ezt még így nem, én [nevet jó kislány vagyok], IV: [nevet] 331: nem, IV: Tehát neked 331: nekem anyukám se, mindig rámhagyták, de mondjuk valami nem tetszett neki, de az nem is inkább a szokásaimhoz kapcsolódott, csak ha mondjuk később jártam haza, akkor leültek, hogy hamarabb érjek haza, mert még ez és ez a dolgom, de ennyi. Általába nem.

11. oszt. lány

314: Hát nekem volt olyan, hogy hogy mi is csináltunk egy ilyen klubot és akkor és akkor ö voltak ilyen bizonyos szabályok és akkor és akkor [nevet] kitaláltunk olyasmit, hogy, mert nem akartuk, hogy ő benne legyen, kitaláltunk olyasmit, hogy kitaláltunk újabb szabályokat, amiket ő csinál, [nevet és akkor persze] rögtön azt mondtuk, hogy »megsértetted a szabályokat, ezért ezért nem lehetsz benne a [nevet klubban]«.

4. osztály lány

661: Igen, mert ö nekem van ilyen, mert ez a kapi. Ö Anya mindig mondta, hogy neki középiskolában a magyartanára mondta, hogy »huzi, voni, taszíti, ha nem biri, otthagyi«, ez nincs. Tehát ilyet nem lehet, és ezt hogyha valaki esetleg így mondja, akkor én azt, szólok, tehát ezért. IV: Hú, és el tudod mondani ezt egy kicsit lassabban, hogy jobban 661: Igen. »[tagoltabban Húzi, voni, taszíti, ha nem biri, otthagyi.]« Tehát ez az i. IV: Aha. Na és akkor ezt mondták neki iskoláskorában, hogy 661: Igen, IV: Aha. 661: és akkor ezt így ő is mondta nekem, s akkor ez így belémivódott. IV: Ühm, értem. 661: Tehát nem szoktam sok ilyen, (1 mp) nem tudom, hogy ez mennyire számít hibának, ezért szólni, de ez köztük van. IV: Ühm. És volt már olyan, akinek ezt mondtad 661: Hát ugye mamámnak, IV: ezt a szép szép ritmikus (1 mp) 661: öö persze, osztálytársaimnak. IV: Ühm. Mert van, amikor osztálytárs is mond ilyet?

11. oszt. lány

661: Igen, néha. Tehát lehet, hogy szándékosan, lehet, véletlenül, de IV: Ühm. 661: szoktam mondani. Mindenki jót mosolyog rajta IV: Ühm. 661: és IV: És akkor van ennek hatása, hogy akkor ő leszokik erről a 661: Hm IV: fajta ragozásról? 661: lehet. Tehát ezt nem mindig használja, csak egyszer-kétszer így mondja és akkor én ezt elmondom és akkor, | le | attól lehet, hogy másnak még ezt | úgy | ugyanúgy mondja, húzi meg (2 mp) ehhez hasonló, nekem nem.

11. oszt. lány

IV: Ühm. És öö és akkor mitől függ, hogyha nem a, tehát hogy akkor miért (2 mp) ül mondjuk az ember egyenesen? (3 mp) 291: Hát mert először még aki (2 mp) úgy gondolta, hogy akkor lehet, hogy megdicséri, mert régebben úgy volt, hogy az üzenőbe írtak be egy piros pontot 292: Igen. 291: és akkor mikor valaki meglátta, hogy a másik kapott egy olyat, akkor hirtelen ő is kiegyenesedett, hogy hátha ő is kap. 292: De sose kapott. IV: Sose kapott? 291: Nem. 292: Nem. IV: Nem volt == olyan, hogy akkor == 291: == És utána a == következő héten már figyeltek rá és utána még többen és még többen és akkor így (2 mp)

4. osztály 291: fiú 292: lány

IV: Ühm. És akkor már egyre többen kaptak piros pontot? 292: Igen. IV: Vagy hogy volt ez? 291: Igen, igen. Mostanába már IV: Igen. Igen, igen. (2 mp) És öö lehetne-e esetleg, én most csak úgy eljátszom a gondolattal, hogy ö itt | mon | öö felmerült ugye az is, hogy egyest vagy ötöst kéne adni, hogy hogy mi lenne, hogyha ha se egyest, se ötöst, se == ilyen arcot, == 292: == == IV: se olyan arcot nem adnának, hanem (1 mp) ezek mind nem lennének, hogy akkor mi lenne ezekkel a szabályokkal? Betartanák-e szerintetek vagy 292: Nem, szerintem 291: Hát IV: Nem? 291: Nem, nem, hanem akkor akkor még rosszabbul viselkednének.

4. osztály 291: fiú 292: lány

161: Hát például akkor szoktunk, amikor Apáékkal elmegyünk étterembe és hogy »a villát ne úgy markoljuk, mint egy csákányt« és otthon pedig lehet. IV: Ühm. És mit gondolsz, hogy miért van ez a különbség, hogy hogy ö ö 161: »Az étterembe illik normálisan enni.« IV: Ühm. És ö (2 mp) volt olyan, hogy mondjuk már otthon is úgy fogtad mondjuk a villát, mint ahogy az étterembe? 161: Hm, nem. IV: Nem, nem volt ilyen? És mit gondolsz, hogy hogy miért lehet ö tehát ugye mondtad, hogy illik. Hogy hogy mit jelenthet ö ez a kifejezés, hogy illik úgy viselkedni, miért ö miért lehet ez egy ilyen elvárás, hogy az étterembe 161: Mert ott mások is látják. IV: Ühm. Mások is látják? És hogyha mások nem látnák, akkor ö (2 mp) akkor akkor mi lenne, akkor lehetne mondjuk markolni a villát folyamatosan? 161: [bólogat] IV: Ühm. Igen, látom, hogy bólogatsz, akkor igen. (2 mp)

7. osztály lány

182: Nekem most az jutott eszembe, hogy pont tegnap ö ettünk a menzán [nevet és] ö mondták az osztálytársaim, hogy van az a szabály az éttermekbe, hogy ha végeztünk, akkor úgy egymás mellé [nevet kell letenni a villát meg a kést], és én ezt még soha életembe nem hallottam. S most ez jut erről eszembe, hogy hát ezt így a menzán [nevet nem kell így csinálni nyilván, de] akkor az éttermekbe ezek szerint igen. IV: Ühm. 181: Hát a, onnan tudja a pincér, hogy viheti vagy nem, mert ha | kere |, ha így van, akkor akkor még nem viszi el, mert lehet, hogy tovább fogsz enni. 182: Hm, jó, [nevet most már tudom].

11. oszt. lányok

745: Hát, én már voltam olyan jelenségnek tanúi [!] , hogy az iskolában a mi osztályunkban, mikor mindenki lent volt és én meg még három gyerek fönt volt, én én nem csináltam, de a másik három gyerek elkezdett ugrálni a padokon. IV: Ühm. Tessék? 743: Meg hát hogy ö (1 mp) ö otthon otthon még ö otthon hát mikor egy kicsit firkálunk a falra, hogyha hogyha hogy a ö csak valamit odarajzolunk, mert megpróbálunk, és azonnal visszük a vizet, akkor még úgy nagyjából le lehet mosni, de de hogyha az iskolában itt mindenki elkezdene firkálni, és utána és utána nem mosnánk le, IV: Ühm. 743: akkor hát az az a tanárok meg az igazgatók (1 mp) ö nem csinálnák meg helyettünk, meg mert nem lenne idő, meg hát takarító néni nincs annyi IV: Ühm. 743: hogy azt mind letakarítsa.

2. osztály 743: lány 3. osztály 745: fiú

141: Meg most nem is lehet futkározni, mert, folyosókon, mert sok a baleset múltkor is ki lett törve az üveg. IV: Ühm. 141: Sok ilyen van.

7. osztály fiú

502: Igen, mondjuk, hát »nem lehet kabátban ülni órán,« 501: Ja igen. 502: »a gallér nem lehet fölhajtva, akkor sál nem lehet a nyakunkba« és minden baj, és akkor, illetve volt egy kis afférom, mert hogy ö mondta, hogy vegyem le a kabátom és mondtam, hogy nem, tehát rettentően fáztam, ezt nem, most nem veszem le. Vegyem le, jó lesz, kicsit ugrálok, három-négy fekvőtámasz, nagyon jó lesz a vérkeringés. Mondom, nem, az biztos, hogy nem, nem fogom levenni . És akkor sokáig vitáztam vele és akkor egyszer levetette velem, megfáztam, akkor egy hétig otthon voltam és akkor visszajöttem és azóta én, szerintem én egyedül lehetek kabátba, sálba, [nevet pulóverbe, kesztyűbe akár] IV: Ühm. És mit gondoltok, hogy miért miért fontos ez számára, hogy mondjuk ne legyen rajtatok sál vagy most ugye láttam, hogy ugye nem jó, hogyha az asztalon ásvány == vizes üveg van. == 502: == Hát rend legyen == mindenhol, hogy mit tudom én. 501: [nevet ] 502: Olyan érzésünk van, hogy mindenhol pakkra ott legyen, mert különben 501: Hát | sz | szerintem egyébként nem is zavarná annyira, inkább csak ezzel érezteti, hogy hogy itt szabály van és hogy azt kell csinálni, amit mond.

11. oszt. 501: fiú 502: lány

191: mikor még mi voltunk elsősök, akkor még 192: Akkor mi volt? 191: volt a jobbkézszabály. Most meg ők már nem is csinálják ezt. IV: Mi az a jobbkézszabály? 192: == Az, hogy a jobboldalon szabad == 191: == Hát az, hogy csak jobboldalon lehet == menni le és fel. IV: Ja, értem. 191: Hogy aki mellettünk elmegy, az tudjon közlekedni. IV: Ühm. 191: És már nem veszik azt se. Tehát, meg IV: Ühm. 191: azt is lazábban veszik akkor, (3 mp) ne rohangáljunk vagy nem is tudom. IV: Ühm. És fontos lenne mondjuk ez a jobbkézszabály? 192: Hát, == == . 191: == Hát hogy == valaki el tudjon mellettünk menni, szerintem elég fontos.

7. osztály 191: lány 192: fiú

192: Hát most most a lényeg, hogy baloldalt megy és a jobboldalt kerüli, vagy hogy jobboldalt megy és baloldalt megy el mellettem vagy. Hát szerintem ez semmit nem ér, de 191: Jó, de mondjuk 192: Senki nem tartja be meg 191: oké, de azért az is fontos, mert (2 mp) hm az utcán is gondolom, így kéne menni, nem? Hogy ne így, hanem egy oldalon vagy nem is tudom. 192: Jaj, te már láttál, mit tudom, a Nyugati pályaudvaron mindenki jobboldalt megy? Vagy egy Oktogonon? 191: [bosszúsan De nem érted, hogy mit mondok.] 192: Hát nem. 191: Hát, jól van, akkor hagyjuk. [nevet]

7. osztály 191: lány 192: fiú

051: Csak akkor én akkor amikor ez | meg meg | ö feldobták a témát, én egyből rávágtam, hogy az eszek meg az iszok. Azzal engem sírba lehet tenni. IV: Na. (2 mp) És miért? 051: Nem tudom, én, nagymamám neveltetése. IV: Ühm. 051: Nem eszek, nem iszok, nem könyökölök az asztalon, lányokat nem bántunk. IV: Ühm, igen. 051: És ez valahogy tudat alatt belém rögzült teljesen. IV: Igen. Igen, igen. És ö van, tehát hogy hogy mi mi mit gondolsz, hogy miért ö (2 mp) miért van ez az eszek, iszok dolog, vagy hogy vagy hogy miért miért fontos ezt == kerülni? == 051: == Nem tudom, == szerintem ez ilyen, nem tudom, én egyből rányomja a pecsétet valakire az én szemszögemből, hogyha valaki ezt használja, hogy az egy paraszt. (2 mp) Már bocsánat, de IV: Ühm. 051: ez az ez a nekem nekem ilyen ilyen bunkóság, nem tudom. Tényleg így lettem nevelve, fogalmam sincs.

11. oszt. fiúk

IV: Ühm. S van esetleg olyan, amikor ö amikor mondjuk erről erről beszélgettek vagy beszéltek mással és mondjuk másnak más a véleménye, valaki mondjuk azt mondja, hogy de igenis lehet azt mondani, hogy eszek és akkor ö 051: Igen. IV: van olyan, amikor ebből vita alakul ki? 051: Nekem volt. IV: Ühm. 051: Van egy ööö ötvenöt éves barátom, ötvenhét, egy hölgy, na és ő például eszeket használ. (2 mp) IV: Ühm. 051: S akkor így mindig feláll a hajam, hogy ha ezt meghallom. És volt már, hogy igen, ő elkezdte magyarázni, hogy ez ikes ige meg így lehet használni meg olvassak utána, (1 mp) de nem. Szerintem ez eszem, így szép. IV: Ühm. És és utánaolvastál? 051: Nem. Annyira nem vettem a fáradságot, mert tudom, hogy nekem van igazam, szóval 052: [helyeslően sóhajt] 051: nem fogok itt olvasgatni. 052: Hát értik is ugye, mert azt mondod, hogy tárgyas, hogy hogy hogy alanyi. Hát most eszek azt vagy eszem valamit. Tehát 051: Azt eszem.

11. oszt. fiúk

052: Igen, nem, nem tudom ö (2 mp) sokan | a | sokan arra hivatkoznak, hogy attól függ, hogy most eszem valamit vagy ö megeszek egy, tehát amikor ahhoz IV: Ühm. 052: már tárgyat használok, mondjuk megeszek egy ö kenyeret. De megeszem egy kenyeret, az is jó, tehát most nem tudom. És speciel nem tudom. Persze, az a jó, hogy megeszem, de de (2 mp) mondjuk annyira nekem nem bántja a fülem, attól függ, mit mond utána. IV: Ühm. 051: Annyira nem vagyunk pengék, de 052: Meg hát most ki vagyok én, hogy bírálkodjak? 051: De hogyha már, szerintem ez így van. Nem tudom, de szerintem így van, hogy valami nyelvi alaptörvénykönyvbe vagy valamibe, a nyelv [sóhajt ] bibliájába szerintem így van leírva, hogy eszem.

11. oszt. fiúk

252: Ja, a de de viszontos probléma az érdekes volt. 251: Ja igen, ez nekem is nekem is okozott 252: Igen. 251: egy kisebb IV: És mi volt benne a probléma? 252: Hát hogy 251: Tehát hogy ez így felmerült. Tehát igazándiból én nem éreztem, tehát nyelvtanilag szerintem, tehát élőbeszédben használjuk. Miért ne használnánk. És attól, hogy valakinek nem tetszik az a szófordulat, hogy de viszont vagy satöbbi, az egy egyéni probléma, tehát nem kényszeríthetünk másokat arra, hogy ne használja csak azért, mert nekem nem tetszik. 252: De, ez szerintem nem nem tetszés kérdése, azok az emberek, akik azt gondolják, hogy a de viszont az egy helytelen helytelen kifejezés, azok, ők arra | hivatk | nyelvtani ismereteikre | ha | hivatkoznak, de ugyanakkor a de viszont pedig pontosan nyelvtani okok miatt használható kifejezés, a | magy | magyar nyelvben nincs olyan szabály, ami ne engedné meg a de viszont használatát, mert a habár vagy ámbár kifejezések is mind azonos jelentésű kötőszavakból álltak össze és ezeket már Arany János is használta szerintem, innentől kezdve az, hogyha valaki azt mondja, hogy »vagy de vagy viszont«, az az szerintem egy nagyon szőrszálhasogatás, ami teljesen alaptalan.

11. oszt. fiúk

182: (2 mp) Hát én ezzel nagyon nem értek egyet, hogy »a | változá | hogy a változtatáshoz a lázadás kevés.« 181: Hát egy embernél mindenképp kevés, hogyha már többen vannak, akkor IV: Ühm. 181: abból lehet a forradalom. [nevet] 182: [nevet] 181: Most itt tartunk töriből, úgyhogy

11. oszt. lányok

251: […] az ilyen ö kulturális szabályok, az arra rá lehet ezt húzni, hogy lehet ellene ö lázadni, viszont senki nem fogja ellenőrizni, hogy betartjuk-e vagy nem. 252: Dehát mik azok a kulturális szabályok? 251: Hát mint például a nyelv, ilyen szempontból. 252: De hát ez meg pont azt == mondja, hogy == 251: == Vagy mondjuk == 252: be kell őket tartani, de mondjuk szerintem 251: tehát azért mondom, hogy hogy ö rá lehetne húzni ezt, vagy például a zene, hogy milyen zenét játszol vagy milyen zenét komponálsz, milyen zenét csinálsz, az is egy bizonyos kulturális dolog, annak is megvannak a szabályai, és hát sose alakult volna ki a rock, a blues, hogy ha | betar | mindenki betartja a szabályokat. (3 mp) IV: Igen. 251: És, mert ez is egy lázadásnak indult, vagy például a punk. [nevet]

11. oszt. fiúk

Összefoglalás 

Szabályok megfogalmazása:  

narratívák segítségével kontextusfüggetlenül, axiómaszerűen



Saját pozíció kijelölése Tekintélyekre, forrásokra hivatkozás Érvelési technikák, vita



Közösségi újraalkotás és folklorizálódás

 



változatosság és változás

Megjelent és letölthető: www.gramma.sk www.mek.oszk.hu

http://sztp.hu [email protected]