SZABADALMI
(19) HU MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG
(11)
182586
LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY
Nemzetközi osztályozás: A bejelentés n a p j a : (22) 79. 05. 25.
(21) MA—3158 (51)
NSzO ; , T 1/11
Módosítási elsőbbsége: (32) 82. 06. 03.
ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL
Megjelent: (45)
1086. február 20.
Feltaláló (k):
Szabadalmas:
(72) BOKSAY Zoltán, oki. vegyész, 10%, DEME Sándor, villamosmérnök, 10%, FEHÉR István, oki. vegyész, 40%, MAGYAR László villamosmérnök, 25%, SZABÓ Péter Pál, fizikus 15%, Budapest
(73) MTA Központi Fizikai Kutató Intézet, Budapest
(54) Eljárás hordozóra vagy fűtőtestre felvitt és vagy burába zárt közvetlen vagy közvetett fűtésű termolumineszcens (TL) detektorok előállítására.
(57) Kivonat A hordozóra vagy fűtőtestre felvitt TL anyagú TL detektort előállító eljárás szerint a hordozó anyagot, például jó hővezető vagy ellenállás anyagból készített fémlemez egyik oldalát alacsony lágyulási hőmérsékletű — előnyösen borát — üveggel bevonjuk. Ezután termolumineszcens (TL) anyagot viszünk rá előre meghatározott mennyiségben. Az így kialakított hordozó anyagot az üveg lágyulási hőmérséklete felett pl. 650 °C-on hőkezeljiik és ezen hőkezeléssel a (TL) anyagot az üvegrétegbe beágyazzuk. A burába zárt közvetlen vagy közvetett fűtésű (TL) detektorok előállításánál a burába elhelyezett fűtőtestet kivezetésekkel látjuk el. A (TL) anyag az, üveg kötőanyagba történő beágyazása után a fűtőtest(ek)et vagy a hordozó anyag(ok)tól elszigetelt fűtőtest (ek)et ismert módon a kivezetésekkel azonos hőtágulású, pl. szilikát üvegburába helyezzük. Ezt követően a burát ismert módon gáz jelenlétében vagy evakuálás után légmentesen lezárjuk.
5
10
15 .'•'Ábra
20
30
-1-
182586 3
4
A találmány tárgya eljárás hordozóra vagy fűtőtestre felvitt vagy burába zárt, közvetlen vagy közvetett fűtésű termolumineszcens detektorok — a továbbiakban TL detektorok — előállítására. Ilyen TL detektorokat használnak a személyeket érő sugárterhelés — beleértve a baleseti dózisok — meghatározására nehéz (terep) körülmények között, valamint a környezet sugárterhelésének meghatározására. Az ionizáló sugárzások dózisának mérésére az utóbbi két évtizedben egyre szélesebb körben használják a TL detektorokat. A TL detektorok általában két kivitelben, fűtőtest nélkül vagy fűtőtesttel ellátva készülnek. A fűtőtest nélküli TL detektorok általában kristályos anyagok, ritkábban üvegdielektrikumok, por alakban, némelyek kristály lapocskaként, egyesek melegpréseléssel előállított szelet formájában, hordozóra rögzített, vagy teflonba, illetve egyéb hőálló műanyagba ágyazott kivitelben kerülnek felhasználásra.Ezeket a TL detektorokat a besugárzás után a dózis-mérőkészülék kiértékelő fűtőtálkájára helyezik és a melegítéskor kilépő fény mennyiségét mérik, mely arányos a TL detektort érő ionizáló sugárzás dózisával. A fentiekben ismertetett, általában laboratóriumi körülmények között használt TL detektorok mellett, az egyes termolumineszcens anyagokat fűtőtesttel összeszerelve, üvegburába zárt formában is alkalmazzák. Ez azzal az előnnyel jár, hogy nincs szükség a felületi szennyeződésre érzékeny, kistömegű 20—100 mg termolumineszcens anyag kezelésére és a dózismérés nehéz körülmények között, akár terepen is egyszerűen végrehajtható. Az eddig ismert technikai megoldásokat három csoportra lehet osztani. Az egyik csoportba tartozó termolumineszcens dózismérő anyag porát szilikon gyantával (pl. Dow Corning 805) hordozóra rögzítik laboratóriumi TL kiértékelőhöz vagy elektromos kivezetőkkel ellátott fűtőtestre ragasztják, majd üvegburába zárják. Ilyenek az M.B.L.E. (Belgium, vagy az E G and G, Salem, Mass (USA) cégek által gyártott CaF2 természetes, vagy CaF2: Mn TL detektorok A ragasztó anyaggal csak vékony TL anyag por réteg vihető fel, ezért a TL detektorok sugárzásra kevésbé érzékenyek, fényre pedig érzékenyebbek. Többszöri kifűtés után a ragasztó anyag bomlik. Mivel magas hőmérsékletre (kb. 400 °C) nem melegíthetők, nagy az emlékezőképességük az előző dózisra. Legfrisebb értesülésünk szerint már nem gyártanak ragasztott anyagú TL detektort. A második csoportba tartozó TL detektoroknál a termolumineszcens anyag porát üvegkapillárisba zárják. Az így kapott TL detektort a TL dózismérő készülék fűtőtestére helyezve a TL detektort ért dózis mérhető. Egyes cégek a TL anyaggal töltött kapillárisba fűtőtestet szerelnek és az így kapott detektort üvegburába zárják, üveg kapillárisba zárt TL detektorokat készít az E G and G, Salem, Mass (USA), a Dai Nippon Toryo (Japán) és a Matsushita, Osaka (Japán) cég, CaF2:Mn, LiF, 6 LiF és 7LiF vagy Mg2Si04:Tb,
vagy CaS04:Tm a termolumineszcens anyagok felhasználásával. A TL detektorok érzékenységi határa 5—100 jiGy (jxGray), melyek jól reprodukálhatók és a mérés sokszor megismételhető. Hátrányuk, hogy a kifűtés elektromos fogyasztása az üvegkapílláris nagy tömege és a rossz hőkontaktus miatt nagy. A harmadik csoportba tartozó TL detektorok anyaga egykristály vagy melegsajtolt szelet, melyet szendvicsként mechanikusan a kivezetőkkel ellátott fűtőtestre rögzítenek és üvegburába zárnak. Ilyenek a Victoreen, Ohio (USA), az E G and G, Salem, Mass (USA) és a Harshaw, Solan, Ohio (USA) cégek által gyártott CaF2 :Mn vagy a CaF2:Dy TL anyagú detektorok. Ezek a legelterjedtebb kialakítások. Igen nagy az érzékenységük az ionizáló sugárzásokra, már 1 |j.Gy sugárzást is kimutatnak. Ezen TL detektoroknak hátránya, hogy nagy a fadingjük, fényre érzékenyek és 8 Gy sugárzás felett szupralinearitás lép fel. A találmánnyal célunk a fentiekben vázolt valamennyi nehézség egyidejű kiküszöbölése és olyan termolumineszcens detektor kialakítása, amely az ionizáló sugárzásokra nagy érzékenységgel rendelkezik, nagy dózisokig lineáris, kis felejtésű (fading), fényre érzéketlen, kis fogyasztású, továbbá rázásra és ütődésre érzéketlen, valamint sokszor felhasználható. A találmány alapja az a felismerés, hogy a kitűzött feladat egyszerűen megoldódik, ha az adott TL anyagot por alakjában alkalmas módon alacsony lágyulási hőmérsékletű üvegre felvisszük, majd a TL anyagot beágyazzuk az alacsony lágyuláspontú üvegbe. A találmány tárgya kettős, egyrészt eljárás hordozóra vagy fűtőtestre felvitt termolumineszcens (TL) detektorok előállítására, másrészt eljárás burába zárt közvetlen vagy közvetett fűtésű TL detektorok előállítására. A találmány egyrészt abban van, hogy a hordozó anyagot például jó hővezető vagy ellenállás anyagból készített fémlemez egyik oldalát alacsony lágyulási hőmérsékletű, előnyösen borát üveggel bevonjuk. A bevonás után termolumineszcens (TL) anyagot viszünk rá előre meghatározott mennyiségben. Ezután az így kialakított hordozó anyagot, vagy fűtőtestet az üveg lágyulási hőmérséklete felett, például 650 °C-on hokezdjiik. A hőkezeléssel a TL anyagot az üvegrétegbe beágyazzuk. A találmány szerinti eljárással előállított TL detektorok alkalmasak a személyeket ért sugárterhelés, valamint a környezet sugárterhelésének meghatározására. Meghatározott ideig sugárterhelésnek kitett bura nélküli TL detektorok kiolvasása — kifűtése — dózismérő berendezésben kétféle módon történik. Ha a hordozó anyagot jó hővezető anyagból készítettük, akkor a besugárzott TL detektort a dózismérő berendezés fűtőtálkájára helyezzük és előre meghatározott hőmérsékleten és meghatározott ideig hevítjük. Hevités közben a TL detektort ért rádioaktív sugárzás átalakul fénnyé és ezt a fényt a dózismérő berendezés fénydetektora érzékeli. Az érzékelt fényt a dózismérő
5
10
15
20
25
30
35
40
45
50
55
60
3
-2-
182586 5
6
berendezés analóg-digitál átalakítója átalakítja elektromos impulzusokká. Az így kapott elektromos impulzusok száma arányos a TL detektort ért radioaktív sugárzás nagyságával. Ilyen dózismérő berendezést ismertet a 177342 lajstromszámú magyar szabadalmi leírás. Ha a hordozó anyagot ellenállás anyagból készítettük, akkor a fűtőtestet kivezetésekkel látjuk el. Ez esetben a TL detektor a kifűtéséhez szükséges fűtőfeszültséget a dózismérő berendezéstől kapja a fűtőtest kivezetésein keresztül. Ettől eltekintve a TL detektor sugárterhelésének meghatározása ugyanúgy történik, mintha a TL detektort a dózismérő berendezés fűtőtálkájára helyeztük volna. A találmány másrészt burába zárt, közvetlen vagy közvetett fűtésű, legalább egy, kivezetésekkel ellátott fűtőtestű TL detektor előállítására vonatkozó eljárás továbbfejlesztése. A találmány (a továbbfejlesztés) abban van, hogy a fűtőteste(ke)t vagy a fűtőtest(ek)től elszigetelt hordozó anyago(ka)t alacsony lágyulási hőmérsékletű üveggel bevonjuk, majd termolumineszcens anyago(ka)t viszünk rá, s az így kialakított fűtőteste(ke)t vagy hordozó anyago(ka)t az üveg lágyulási hőmérséklete felett hőkezeljük és ezen hőkezeléssel a TL anyago(ka)t az üveg kötőanyagba ágyazzuk. Az eljárás során a fűtőtest(ek)et vagy a fűtőtest(ek)től elszigetelt hordozó anyago(ka)t, pl. fémlemezt — pl. széntetrakloriddal — zsírtalanítjuk. Ezután a fűtőtest(ek)et vagy a hordozó anyago(ka)t — pl. fémlemezt — alacsony lágyulási hőmérsékletű, pl. 0,1 mm vastagságban — előnyösen borát — üveggel bevonjuk. A bevonást úgy végezhetjük, hogy 10 mol% litium tartalmú nátriumtetraborát üveg porát felviszünk a hordozóra és inert atmoszférában, például argonban 650 °C-on 5 percig hőkezeljük. Ezután az üvegre termolumineszcens (TL) anyagot viszünk rá előre meghatározott — pl. 10 mg — mennyiségben. Ezután az így kialakított fűtőtest(ek)et, vagy hordozó anyago(ka)t az üveg lágyulási hőmérséklete felett, például 650 °C-on inert atmoszférában, például argonban 7 percig hőkezeljük és ezen hőkezeléssel a TL anyagot az üveg kötőanyagba beágyazzuk. A hőkezelés után a TL anyaggal bevont fűtőtest(ek)et, vagy a hordozóanyago(ka)t és a hordozóanyag(ok)tól elszigetelt fűtőtest(ek)et ismert módon kivezetésekkel látjuk el, majd a kivezetésekkel azonos hőtágulású, például szilikát üvegburába helyezzük. Például olyan üvegcsőben, melynek kicsi a kálium tartalma és így a természetes 40 K rádioizotóp nem okoz zavaró háttérsugárzást. Az előzetesen ismert módon gázzal — pl. nitrogén gázzal — töltött vagy evakuálás után az üvegburát légmentesen — leforrasztjuk — lezárjuk. A kivezetések felületét a jó elektromos kontaktus érdekében,pl. arannyal bevonjuk.
el más termolumineszcens anyagok esetében is. Azonban ha egykristály szeletet, vagy melegsajtolással előállított lapocskát kívánunk felvinni az üvegrétegre, úgy nincs szükség az átmeneti rögzítésre. Célszerű, ha a fűtőtestet pl. 15 x 4 x 0,035 mm méretben kanthál ellenállás anyagból készítjük, melyen hosszában két, oldalt pl. 0,2 mm-es peremet készítünk. Nevezetesen célszerű, ha a hordozót például 15 mm átmérőjű és 0,030 mm vastag alumíniumból készítjük és pl. 0,15 mm-es peremmel látjuk el. Célszerű még, ha az alacsony lágyulási hőmérsékletű üvegrétegként Na-Li-tetraborát üveget alkalmazunk. Célszerű továbbá, ha a hordozó anyagra, pl. fémcsőre vitt TL anyagot tőle elektromosan szigetelt, az előbbinél nagyobb ellenállású fűtőtesttel látjuk el. Célszerű, ha a hordozó anyagokat vagy fűtőtesteket legalább két azonos vagy különböző TL anyaggal vonjuk be. Célszerű még az is, ha termolumineszcens anyagként pl. krómmal, titánnal, nátriummal, vagy itterbiummal aktivált alumíniumoxidot alkalmazunk. Célszerű még, ha TL anyagként pl. mangánnal vagy diszproziummal aktivált kalciumfluoridot alkalmazunk. Célszerű továbbá, ha TL anyagként pl. diszproziummal vagy tulium mai aktivált kalciumszulfátot alkalmazunk. Célszerű még, ha TL anyagként pl. magnéziummal és titánnal aktivált lítiumfluoridot alkalmazunk. Nevezetesen célszerű, ha TL anyagként pl. mangánnal vagy ezüsttel aktivált lítiumtetraborátot alkalmazunk. Célszerű még az is, ha TL anyagként pl. terbiummal aktivált magnéziumszilikátot alkalmazunk. A találmányt részletesebben rajz alapján ismertetjük, amelyen a találmány szerinti eljárással megvalósított termolumineszcens detektor(ok) kiviteli alakjait tüntettük fel. A rajzon az 1. ábra a találmány szerinti termolumineszcens detektor példakénti kiviteli alakja keresztmetszetben; a 2. ábra a találmány szerinti termolunaineszcens detektor oldalnézete metszetben; a 3. ábra a találmány szerinti kettős termolumineszcens detektor egy további példakénti kiviteli alakja elölnézetben; a 4. ábra a kettős termolumineszcens detektor oldalnézetben; a 5. ábra a kettős termolumineszcens detektor metszete felülnézetben; a 6. ábra a találmány szerinti közvetett fűtésű termolumineszcens detektor egy példakénti kiviteli alakja. \z 1. ábrán a találmány szerinti TL detektor egy példakénti kiviteli alakja látható. A káliummentes 11 üvegburába a két végén beforrasztott első 12 és második 13 kivezetéshez ponthegesztéssel rögzített 14 fűtőtest az alacsony lágyulási hőmérsékletű 15 borátüveg réteget hordozza. A 15 borátüveg rétegbe hőkezeléssel vannak beágyazva a termolumineszcens 16 anyag kristályszemcsék, például CaS04:Tm. Ez a
5
10
15
20
25
30
35
40
45
50
A találmány értelmében célszerű, ha az alacsony 55 lágyulási hőmérsékletű üvegréteget és a TL anyago(ka)t a hordozó(k)ra, vagy a fűtőtest(ek)re a hőkezelés előtt átmenetileg hőre maradéktalanul bomló ragasztóanyaggal — pl. színtelen nitrolakk 0,5%-os acetonos oldatával — rögzítjük. Hasonlóan járunk 60 4
182586 7
8
legegyszerűbb és olcsón előállítható 11 üvegburába zárt 14 fűtőtesttel ellátott nagy érzékenységű TL detektor, mely alkalmas kiértékelő berendezéssel már l[iGy elnyelt dózist is kimutat. Ugyanakkor nagy dózisok mérésére is alkalmas. A nagy dózis érzékenység lehetővé teszi az egyszerű fénydetektorok használatát, ami a különösen nehéz körülmények között, például terepen végrehajtandó baleseti szintű dózismérésnél jelent előnyt. Mivel a felmelegítendő tömeg kicsi, például 40 mg, a hőkontaktus pedig igen jó, ezért az egy kiértékelés elektromos fogyasztása kicsi, például 45 We. További előnye, hogy a rázás és ütés igénybevételt jól tűri. A találmány szerinti TL detektor oldalnézete metszetben a 2. ábrán látható. Az evakuált 11 üvegburában helyezkedik el a 14 fűtőtest és a 15 borátüvegrétegbe ágyazott termolumineszcens 16 anyag. A 3. ábra a találmány szerinti TL detektor egy további példakénti kiviteli alakját szemlélteti, melynél két különöző TL anyagú TL detektor van egy közös evakuált 18 üvegburában elhelyezve. Ennek a kiviteli alaknak három kivezetése van. Az első 19 és a második 20 kivezetés között van az első 22 fűtőtest, míg az első 19 és a harmadik 21 kivezetés között van a második 23 fűtőtest. Az első 22 és a második 23 fűtőtest kialakítása megegyezik az 1,2 ábra kapcsán bemutatott kialakítási móddal. A két 22,23 fűtőtestre felvitt TL anyag lehet azonos vagy különböző az adott célnak megfelelően. Az első 22 fűtőtesten lehet például első •LiF, a másodikon a második 7LiF melegen sajtolt 26,27 szelet. Ez a kettős detektor neutron-gamma kevert sugárzások dozimetriájánál használható előnyösen, mivel mindkét detektor gamma dózis érzékenysége azonos, de a 6 LiF neutron dózis érzékenysége sokszorosa a 7LiF-nak, ezért alkalmas kiértékelő berendezéssel külön-külön meghatározható a neutron és a gamma dózis. A kifűtés elektromos fogyasztása kiesi, és ez a kiviteli alak és jól tűri a mechanikai igénybevételeket. A 4. ábra a 3. ábra szerinti kiviteli alakot oldalnézetben, az 5. ábra pedig felülnézetben mutatja. A 6. ábra a találmány szerinti TL detektor, egy további példakénti kiviteli alakját szemlélteti, amelynél egy evakuált 28 üvegbura két 29,30 kivezetéssel van ellátva. A két, első 29 és második 30 kivezetés között van egy nagyobb ellenállású 34 fűtőtest, amely például egy fűtőspirál. A 34 fűtőtest össze van hegesztve a két 29,30 kivezetéssel. A 34 fűtőtesttől el van szigetelve a 31 hordozó anyag, amely a 32 borátüveget hordozza. A 32 borátüvegbe hőkezeléssel visszük be a 33 TL anyagot. A 33 TL anyag lehet például CaF2: Dy vagy Mg,Si04 :Tb. Ezen kiviteli alak előnye, hogy az előbbi közvetlen fűtési móddal szemben nagyobb ellenállású 34 fűtőtest alkalmazható. így a kiértékeléshez szükséges felfűtés előnyösen nagyobb feszültségű, például 6V, és kisebb áramot adó, például 0,5 A tápforrás is megfelel és ugyanakkor csökken a 29,30 kivezetések átmeneti ellenállásából eredő esetleges mérési bizonytalanság.
A találmány előnye az ismert megoldásokkal szemben az, hogy a borátüveg kötőanyag alkalmazása lehetővé teszi nagy érzékenységű, és nagy dózisra lineáris TL detektor kialakítását. Ezek kis felejtő képességű, fényre érzéketlen TL anyagokból — ilyen pl. CaS04 :Tm — készíthetők, melyből különben sem egykristály szelet, sem kellően szilárd melegpréselt lap nem állítható elő. A találmány szerinti TL detektor kifűtéséhez az ismert megoldásoknál kisebb elektromos fogyasztás szükséges, ami részben az alkalmazott borátüveg kötőanyag kis tömegének, részben az alkalmazott TL anyagnak a kötőanyagba ágyazódása által létrejövő kiváló hőkontaktusnak köszönhető. A rázás és ütés igénybevételt a találmány szerinti TL detektor a borátüveg kötőanyag szilárdságából és tapadóképességéből adódóan jól tűrik. Különösen szembetűnő a találmány előnye a törékeny LiF melegsajtolt lapocskák felerősítésénél, amely eddig mechanikai úton nem sikerült. A 6 LiF és 7 LiF lapocskák kiválóan alkalmas a kevert neutron-gamma sugárzás dózisának szimultán mérésére. A találmány szerinti eljárással készült TL detektor a korábban kapott dózisra kis emlékezést mutat, mivel a borát üveg kötőanyag még a maradék dózis törlésére alkalmas magas hőmérsékleten sem lép káros reakcióba a gyakorlatban legelterjedtebben használt TL anyagokkal. A találmány szerinti eljárással készített TL detektor sokszor felhasználható, mivel a borátüveg kötőanyag többszöri kifűtéskor sem befolyásolja a TL detektor tulajdonságait, ezen felül kimelegítéskor kellően lágy, hőtágulási együtthatója a hordozó fémlappal (fűtőtest) közel azonosra beállítható, adhéziója nagy és így lepattogás sem következik be. A találmány szerinti eljárással a TL detektorok közvetett fűtése is megvalósítható, ami nagyobb feszültségnél kisebb áramfelvételt eredményezve egyszerűsíti a kiértékelő berendezést. A találmány szerinti eljárás további előnye, hogy olcsó borátüveg kötőanyagból, és az általában használt egykristály TL anyag szeletnél lényegesen olcsóbb és ugyanakkor kedvezőbb tulajdonságií TL anyagokból, egyszerű technológiával, jobb műszaki paraméterekkel rendelkező TL detektorokat lehet előállítani, melyek mindenben megfelelnek az alább felsorolt felhasználási területek magas műszaki igényeinek. A burába zárt TL detektor alkalmazható pl. űrhajósok személyi dózisterhelésónek mérésére űrhajóban, űrállomáson, űrsétán, az űrállomás különböző pontjain, így annak külső részén fellépő dózis mérésére. Felhasználható az áthatoló ionizáló sugárzások, így a gamma, nagyenergiájú proton és más töltött részecskék és a neutronok személyi dozimetriájára, beleértve a baleseti dózisok meghatározását nehéz (terep) körülmények között. A találmány szerinti detektor segítségével elvégezhető a környezet természetes és mesterséges radioaktív izotópoktól származó sugárterhelésének ellenőrzése.
5
10
15
20
25
30
35
40
45
50
55
60 5
-4-
10
9 Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás hordozóra felvitt termolumineszcens (TL) detektorok előállítására, azzal jellemezve, hogy a hordozó anyagot, például jó hővezető vagy ellenállás anyagból készített fémlemez egyik oldalát alacsony lágyulási hőmérsékletű — előnyösen borát — üveggel bevonjuk majd termolumineszcens (TL) anyagot viszünk rá előre meghatározott mennyiségben, ezután az így kialakított hordozó anyagot az üveg lágyulási hőmérséklete felett pl. 650 °C-on hőkezeljük és ezen hőkezeléssel a TL anyagot az üvegrétegbe beágyazzuk. Elsőbbség: 1979. 05. 25. 2. Eljárás burába zárt közvetlen vagy közvetett fűtésű TL detektorok előállítására, amelynél a burába elhelyezett legalább egy fűtőtestet kivezetésekkel látjuk el, azzal jellemezve, hogy a fűtőteste(ke)t vagy a fűtőtest(ek)től elszigetelt hordozó anyago(ka)t például fémlemezt alacsony lágyulási hőmérsékletű — előnyösen borát — üveggel bevonjuk, majd termolumineszcens (TL) anyagot viszünk rá előre meghatározott mennyiségben, ezután az így kialakított fűtőtest(ek)et vagy hordozó anyago(ka)t az üveg lágyulási hőmérséklete felett, például 650 °C-on hőkezeljük és ezen hőkezeléssel a TL anyagot az üveg kötőanyagba beágyazzuk, majd a fűtőtest(ek)et vagy a hordozó anyag(ok)tól elszigetelt fűtőtest (ek)et ismert módon a kivezetésekkel azonos hőtágulású pl. szilikát üvegburába helyezzük, majd a burát ismert módon gáz jelenlétében vagy evakuálás után légmentesen lezárjuk. Elsőbbség: 1979. 05. 25. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy az alacsony lágyulási hőmérsékletű üvegréteget és a TL anyago(ka)t a hordozó(k)ra, vagy a fűtőtest(ek)re a hőkezelés előtt hőre bomló ragasztóanyaggal rögzítjük. Elsőbbség: 1979. 05. 25. 4. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja azzal jellemezve, hogy fűtőtestet, például 15X4X0,035 mm méretben kanthál ellenállás anyagból készítjük, melyen hosszában két, oldalt például 0,2 mm-es peremet készítünk. Elsőbbség: 1979. 05. 25. 5. Az 1—4. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a hordo-
5
10
15
20
25
30
35
40
45
zót például 15 mm átmérőjű és 0,030 min vastag alumíniumból készítjük és pl. 0,15 mm-es peremmel látjuk el. Elsőbbség: 1982. 06. 03. 6. Az 1—5. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy az alacsony lágyulási hőmérsékletű üvegrétegként NA-Litetraborát üveget alkalmazunk. Elsőbbség: 1979. 05. 25. 7. Az 1—6. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a hordozó anyagra, pl. fémcsőre vitt TL anyagot tőle elektromosan szigetelt, az előbbinél nagyobb ellenállású fűtőtesttel látjuk el. Elsőbbség: 1979. 05. 25. 8. Az 1—7. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a hordozó anyagokat vagy fűtőtesteket legalább két azonos vagy különböző TL anyaggal vonjuk be. Elsőbbség: 1979. 05. 25. 9. Az 1—8. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy TL anyagként pl. krómmal, titánnal, nátriummal, vagy itterbiummal aktivált alumíniumoxidot alkalmazunk. Elsőbbség: 1979. 05. 25. 10. Az 1—8. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy TL anyagként pl. mangánnal vagy diszproziummal aktivált kalciumfluoridot alkalmazunk. Elsőbbség: 1979. 05. 25. 11. Az 1—8. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy TL anyagként pl. diszproziummal vagy tuliummal aktivált kalciumszulfátot alkalmazunk. Elsőbbség: 1979. 05. 25. 12. Az 1—8. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy TL anyagként pl. magnéziummal és titánnal aktivált lítiumfluoridot alkalmazunk. Elsőbbség: 1979. 05. 25. 13. Az 1—8. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy TL anyagként pl. mangánnal vagy ezüsttel aktivált lítiumtetraborátot alkalmazunk. Elsőbbség: 1979. 05. 25. 14. Az 1—8. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy TL anyagként pl. terbiummal aktivált magnéziumszilikátor alkalmazunk. Elsőbbség: 1979. 05. 25.
1 rajz
A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 85.4061/40 — Zrínyi Nyomda, Budapest
-9"
1B25H6 Nemzetközi osztályjelzet: 3 G 01 T 1.11
ZÁ bra
..B'felöl nézve
- L -
182S23 Nemzetközi osztályozás: G 01 T 1|115
6/4
-O -Ö
00
(
N*' co
)
GO
Ol
S/9
SII/I I 10 o :SEZ0X[E1ZS0 I703fl3ZUI3N £3SZRT
-8-
182523 Nemzetközi osztályozás: G 0 1 T 1/115
6/6
X) -Ö
lO
CO
f
-9-
