XX X. ÉVFOLYAM VFOLYAM IV. SZÁM
2 11 ÁPRILIS 20 2011. ÁPRILIIS – SZENT SZEN NT GY GYÖRGY YÖRGY HAV VA
KISK KI SKUN UN NLA LACH CH HÁZA A ÖNKORM ÖNKO MÁN Á YZ YZATÁNAK AT AK KÖZ ÖZÉL ÉLET E I, KUL ET ULTU TURÁ RÁLI LIS, S, H HAG AGYO YOMÁ MÁNY NYŐR ŐRZŐ ZŐ É ÉS S SZ SZÓR ÓRAK AKOZ OZTA TATÓ TÓ ÓL LAP APJA JA
Április 22. A Föld napja A Föld valamennyiünk közös otthona. Az ember saját otthonát óvja, vigyázza, szépíti, építi. Meg kell értsük, hogy bolygónk – ha hatalmas is, és minden szegletét nem tudjuk személyesen óvni – nem nélkülözheti féltő gondoskodásunkat. Ha valamennyien teszünk közvetlen környezetünk tisztaságáért, a növények és állatok védelméért, azzal egész bolygónk egészségéhez járulunk hozzá, ezáltal óvjuk saját egészségünket is. A tavaszi nagytakarításba vonjuk be tágabb otthonunkat is, ki-ki szedje össze a sarjadó fűből kibukkanó szemetet, tegyük együtt tisztábbá, élhetőbbé, otthonosabbá, egészségesebbé környezetünket! (Gy. M.)
Az erdőkben van valami megrendítő, különösen a fenyőerdőkben. Nemcsak sötét és következetes hallgatásuk rendít meg, mély árnyaik, templomi fenségük és áhítatos magatartásuk. Megrendítő az élet akarata, mellyel egy nagy erdő kifejezi a világerőket. Gondoljuk csak el, miféle erők és szándékok építették az ötvenméteres fenyők százezreit! Mit pazarolt el a természet magvakban, porzókban, bibékben, kísérletekben, napsütésben, esőben, széljárásban, míg egy ilyen erdő felépült! S milyen céltudatos és néma ez a létezés, mely semmi egyebet nem akar, csak lenni, csak felnőni és évszázadokon át megmaradni, teljesen kifejezve önmagát, lélegezve, felelve a világnak – s ugyanakkor nem tör senki és semmi ellen, otthont és életet ad élőlények milliárdjainak. Milyen nagy és bölcs közösség ez az ötvenezer holdas fenyőerdő. Mint az ősapák, úgy őrködnek az élet fölött a fenyők. Egyszerre felelnek hatalmas törzsükkel a földnek és az égnek. Amikor csak teheted, menj az erdőbe. (Márai Sándor: Füveskönyv)
A nagy erdőkről és a fenyőkről
2
A Mi Újságunk – 2011. április
Közélet
A költségvetésről fehéren – feketén Március elején a képviselő-testület nagy többséggel elfogadta településünk 2011 évi költségvetését. Nem volt rövid az út idáig és nem volt akadályoktól mentes sem. Múlt év végén kezdődött meg a vita a büdzséről. A pénzügyi osztály többször is kénytelen volt módosításokat végrehajtani a jogszabályi változtatások, és a beérkezett módosító indítványok alapján. Ez év februárjában olyan tervezet került az asztalunkra, ami már részletes vitára érdemes volt. Bizottsági munkánk során – amelyben a képviselői rutint és tapasztalatot dr. Vancsura Tamás és Foki Vilmos, a vállalkozói szemléletmódot Balogh Zoltán, Németh Gábor és Takács József, a pénzügyi és intézményi tapasztalatot pedig Szecsey Imréné képviseli – több költségkímélő és takarékossági javaslat megfogalmazódott. A vita nézeteltérésektől és személyeskedésektől sem volt mentes, mégis a kompromisszumkészség volt jellemző. Megjegyzem, az eredetileg a hivatal által előterjesztett tervezethez semmilyen írásbeli hozzászólás nem érkezett a képviselőtestület tagjaitól, többszöri kérésem ellenére sem. Amit már az elején tudtunk: múlt év kezdetén az önkormányzatok költségvetéséből a Bajnai-kormány több milliárdot vont el. Ez a településünket százmillió forint erejéig érintette. A választásokat követően mindenki bizakodott, hiszen olyan ígéreteket
kaptunk, ami okot is adott erre. Nevezetesen: nem lesz több elvonás. Nos, ez lakossági szinten valamelyest érvényesült is 2010-ben, de önkormányzati szinten őszre biztossá vált, hogy kormányunk újabb 62 millióval rövidíti meg költségvetésünket 2011-ben. Így indultunk neki a tervezésnek, mínusz 162 millió forinttal. Csak viszonyításképpen: ez az évi tervezett költségvetésünk kb. 10%-a. Itt már komolyan el kell gondolkozni, hogyan és miként lehet fenntartani az intézményi gazdálkodás mellett a szociális ellátást is, a hivatali apparátusról nem is beszélve. Több alternatíva is szóba került. Például szüntessünk meg több olyan költségvetési kiadást, amit nem ír elő kötelezően a törvény: művészeti iskola, mezőőrség, művelődési ház stb. Tételesen végigmentünk minden érven, ami ezek mellett és ellen szólt. Minden esetben a maradás mellé tettük voksainkat. Szóba került a szakközépiskola megyei fenntartásba adása is. Ezzel lehet, hogy költségmegtakarítást érhettünk volna el, viszont ismerve a megye pénzügyi helyzetét, ez egyenlő lett volna egy halálos ítélettel a több évtizedes múltú intézménnyel szemben. A költségek mélyére ásva meg kellett állapítanunk: mind a művészeti iskola, mind pedig a szakközépiskola költségvetése példa értékű. A létszámgazdálkodás és a költségmegtakarítások ügyében a vezetőkkel
sikeres egyeztetésre került sor még január hónapban. Itt az egyik intézményvezető egy nagyon jellemző mondatot mondott, ami egész költségvetésünket is jól tükrözi: ez egy olyan fapados költségvetés, aminél épphogy működtetni lehet az általa vezetett intézményt. Létszámgazdálkodásunk akár hivatali, akár tanintézményi szinten minimális szintre lett szorítva, így ezen sem lehetett kiadásokat spórolni. Meg kellett állapítani azonban, hogy sajnos még ez sem elég a költségvetés stabilizálására. Így egy dolog maradt számunkra: azonnal bevételt növelni ahhoz, hogy a település tovább működhessen. Felmerült hitel felvétele vagy a meglévő folyószámlahitel további bővítésének kérelme. Ez azonban további kiadásokat generál, aminek a fedezetét szintén biztosítani kellene. Másik megoldás: lakossági adónem kivetésével emelni a bevételi oldalt. Ez volt mindegyikünk számára a legnehezebb döntés, és ezért kaptuk a legtöbb kritikát is. Az éjszakákba nyúló vitákban mindenki védte a saját – vélt vagy valós – érdekeit, arra nem gondolva, hogy itt már nem csak bizonyos intézményekről és azok egyes szolgáltatásairól, és nem csak a hivatal munkájáról van szó, hanem egy több száz éves település létéről és jövőjéről. Kedves Olvasó! Költségvetésünk nyilvános, megtekinthető, bi-
Biztonságunkért
cselekmények. Azóta is saját pénzből, saját gépkocsikkal igyekszünk megtenni minden tőlünk telhetőt. Működésünk eredményeképpen kérésre, puszta jelenlétünkkel fékeztünk meg rendezvényen öszszeférhetetlen hangoskodókat, utcán veszekedő randalírozókat, idős polgárokat fenyegető zaklatókat, gyengébb fiatalkorúakkal kötekedőket, értünk tetten munkahelyi tolvajt, bolti betörőt, autófeltörőt, köztéri vandálokat, segítettünk helyszínbiztosításnál, vittünk tűzifát idős rászorulóknak. Folyamatosan odafigyelünk a gyanús éjszakai
mozgolódásokra is, megakadályozva ezzel már jó pár betörést. Polgárőrségünk napi 24 órás készenlétben van, és szükség esetén akár több társszervezet polgárőrei is készen állnak a segítségnyújtásra. Célunk az aktív bűnmegelőzés, vállalva akár a következményeket is annak érdekében, hogy megvédjük a magunk és polgártársaink életét és értékeit! Mutassuk meg közösen, hogy összefogással igenis lehet közbiztonságot teremteni! Tegyünk együtt érte! Várjuk mindazok közreműködését, akik szeretnének biztonságosabb és élhetőbb község-
Településünkön is labilis a közbiztonság, pedig a Pintér Sándor által ígért két hét már párszor letelt… Ezután is csak magunkra számíthatunk. Kényszer szülte kiútként, szükségszerű közösségi önvédelemből 12 tettre kész ember december elején a sikeres polgárőr vizsgát követően megalakította a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület helyi szervezetét. Önerőből és önzetlenül, nem hagyva, hogy községünkben még ennél is jobban elszaporodjanak a köztörvényes bűn-
zonyos pontjai sokak számára vitathatók is, egy dolgot azonban nyugodtan kijelenthetek: a legjobbat próbáltuk kihozni abból, amit alapként kaptunk. Nem azért védem ennyire, mert a mi "gyermekünk", hanem azért is, mert szakemberek elismerését is kivívta stabilizációs törekvésünk. És végül egy gondolat és a köszönet. Az újság, amit most Ön is a kezében tart, a költségmegtakarítás jegyébe ilyen, amilyen. A lényeg benne van, ami a tárgyilagos és folyamatos kommunikáció Önökkel! A köszönet pedig szóljon többeknek is, akik részt vettek ebben az embert próbáló munkában: a pénzügyi és fejlesztési bizottság valamennyi tagjának, képviselőtársaimnak, a hivatal valamennyi dolgozójának, hiszen mindenki a maga módján hozzátette tudása legjavát. Külön köszönet Pénzes Andrásné osztályvezető asszonynak, valamennyi intézmény vezetőjének és azon dolgozóinak, akik részt vettek a munkában. A Kunépszolg Kft. vezetőjének és munkatársainak, akik segítségünkre voltak, és végül családomnak a végtelen türelmükért. Végezetül csak remélni merem, hogy jövő ilyenkor a beszámolómban a fejlesztésekről és a többletkiadások lehetőségeiről írhatok majd. Kérem, keressenek észrevételeikkel elektronikus úton a gerecz.attila@ gmail.com címen, vagy a 20-9774324 telefonszámon. Gerecz Attila pénzügyi és fejlesztési bizottság elnöke
ben lakni. Támogatók és aktív tagok jelentkezését is várjuk. Minden segítséget elfogadunk, legyen az anyagi, erkölcsi vagy tárgyi. Segítsen ön is, hogy a „tőlünk telhető” egyre több és több legyen! Jelentkezéseket és felajánlásokat a szebb.
[email protected] e-mail címen várunk, vagy a 24 órás szolgálati telefonszámunkon: 06-70-505-7400. Hívja bármikor bizalommal, akkor is, ha segítségre van szüksége! A kiskunlacházi Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület csapata
A Mi Újságunk – 2011. április
Magyar Zarándokút Szeretném felhívni Kiskunlacháza lakosainak figyelmét „az ország gerincén átívelő, összefogással létesített magyar camino, azaz magyar zarándokútra, amely áthalad Kiskunlacháza közigazgatási területén. A Magyar Zarándokút 2011. március 31-én nyílik meg. Április elejétől Kiskunlacháza külterületén is megjelennek időnként zarándokok, kérem, segítsék őket, ha szükséges.
A Magyar Zarándokút hazai szent helyeket (különleges kisugárzású helyeket) összekötve, Esztergomból vezetett Máriagyűdre, az ország gerincét képező, mintegy 420 km hosszú szakaszon. Az emberek már régen megtapasztalták, hogy bizonyos helyszínek különleges erővel rendelkeznek, hatással vannak az ott lévőkre, befolyásolják gondolataikat. Ezek a különleges (szent) helyek megtalálhatók Magyarországon is. Példá-
El Camino ul az útvonalba eső Pilisben, a Kiskunsági Nemzeti Parkban, vagy akár a Mecsekben. A Magyar Zarándokutat egyre többen „Magyar Camino” néven emlegetik. Kétségtelen, hogy az út kialakításában és működésében egyaránt, sok hasonlóság található a spanyol és magyar út között. Az útvonal hosszának fele hegyvidék, fele pedig alföldi sík terep. Hegyvidéken kezdődik és végződik, középső szakasza síkság. Átlagos tempóban haladva kb. 17-22 nap alatt lehet végigjárni. Az Út fizikai megtestesítését a kijelölt, „felfestett” útvonal és a kb. 25–30 km-enkénti zarándokszállások hálózata adja. Az útvonal többnyire földutakon, turista ösvényeken a természetben vezet, de a közbeeső településeket is érinti. Több helyen, ahol fogadókészség mutatkozik, alternatív nyomvonalakat jelölnek ki fontosabb helyszínek felkeresésére. Az olcsó, puritán, csoportszállásokat önkormányzati, egyházi és civil összefogással alakítjuk ki és működtetjük minél egyszerűbb módon. Fejlesztésük pedig az egyesület kezdeményezésére megalakult, Magyar Zarándokút Önkormányzati Társulás támogatásával történik, pályázatok alapján. Idővel a működő út mentén megjelennek
3
a differenciált szolgáltatást biztosító magánszállások, és önfenntartóvá, önfejlesztővé válik a rendszer. A zarándokutat mindenki bármilyen (vallási, ideológiai, bőr szín szerinti, stb.) megkülönböztetés nélkül bejárhatja, aki elfogadja a működés szabályait. A jelentősebb hálózati alappontokon zarándokútlevelet lehet kiváltani. Ez jogosít fel a zarándokszállás használatára. 100km gyalogos zarándoklást követően, zarándok oklevél kérhető. Az út teljes hossza teljesíthető több szakaszban, akár több év alatt is. Tapasztalataink szerint egy hét zarándoklat kell ahhoz, hogy érezhetővé váljon az út hatása, amely előre pontosan nem ismert: elmesélni, bemutatni, filozófiáját megértetni másokkal nem lehet. A zarándokutat át kell élni, át kell érezni és csak útközben tapasztalható meg, kinek, mit jelent valójában. A Magyar Zarándokút 2011 tavaszától teljes hosszában, Esztergomtól Máriagyűdig szállásépületeivel és irodáival együtt szolgálja a zarándokokat. Az út alapja lehet a majd a Czestochowa és Medugorje között tervezett nemzetközi zarándokútnak.” (forrás: www.magyarzarandokut.hu) Dr. Répás József
4
A Mi Újságunk – 2011. április
Gondolkodó
A modern pénz mint adóslevél Gondolná-e, Kedves Olvasó, hogy a mindennapi pénzünk, a modern pénz adóslevél? Lássuk ennek kézenfekvő bizonyítását! Tegyük fel, hogy valakinek van egy pompás aranyórája, amit 10 éve vett 50 ezer forintért. Barátja régen vágyik erre az órára, s most tett egy csábító ajánlatot: ad 100 ezer forintot az óráért. Ez a valaki, az aranyóra tulajdonosa régen szeretne egy jó laptop számítógépet, s vágyakozva nézegette már többször a szomszédja 2 éve 300 ezer Ft-ért vásárolt gépét. A szomszéd, mivel nagyon profi számítógépész, s fergeteges informatikai elképzelései csak egy újabb csúcstechnológiával oldhatók meg, szemet vetett egy pazar gépre, amely az üzletben, most kedvező bevezető gyári áron, 300 ezerért megvehető, de csak 200 ezre van. S ekkor beindul a fizetési lavina: Szól a gépére sóvárgó szomszédnak, hogy 100 ezerért eladó a régen vágyott gép. Valakink, a szomszéd kapva-kap az ajánlaton, ezért eladja aranyóráját a barátjának 100 ezerért. Az 5 db húszezressel boldogan elmegy a laptopért, a szomszédja pedig a 15 db húszezresét kicseréli a legújabb csoda számítógépre. Ezzel 4 boldog ember is előállt: a boltos, aki 300 ezerért eladott, az egyik szomszéd, akinek új gépe lett, a másik szomszéd, akinek laptopja lett és az ő barátja, akinek aranyórája lett. Mindez 5db húszezres miatt. Mi itt a titok nyitja? A modern pénz adóslevél természetében rejlik. Mit is üzen az 5 db húszezres? Azt, hogy az egyik barát értéket adott át a másik barátnak (egy
100 ezer forintot érő aranyórát). Az ő szomszédja is ugyanezt az értéket megadja a pénzért (a laptop tulajdonos szomszéd). A laptop tulajdonos a nála lévő további 10 db húszezresért valakiknek adott valamifajta értéket (értéktárgyat adott vagy profi számítógépes munkát végzett nekik). A boltos a 15 db húszezresért odaadja a legújabb számítógépet. Ő is tudja ugyanis, hogy ezért újabb árukat fog kapni, amikben megtalálja a számítását, valójában az újabb hasznát. Láthatjuk, hogy a pénz adósságlevélként jár körbe-körbe, mert aki éppen most ellenében értéket (tárgyat vagy munkát, szolgáltatást) adott az biztonsággal számíthat rá, hogy ő is ennek pontosan megfelelő értékeket kap majd bármikor cserébe érte. Az összes közkézben, forgalomban lévő pénz állománya tehát egy társadalom tagjainak egymás közötti eladósodottságát, elköteleződését, elígérkezését, ezek öszszességét mutatja. Jó esetben ezt az adósságot a társadalom minden tagja komolyan is veszi. A pénz befektetését és gyarapítását tulajdonképpen ez az adóslevéli tulajdonsága teszi lehetővé. A megtakarítónál, illetve befektetőnél felgyűlt, megtakarított pénz-adóslevél állomány alkalmas arra, hogy másoknak átadva, azok a mások jussanak – a befektető helyett – a haszonszerzési vagy egyéb céljaikhoz szükséges értékekhez és szolgáltatásokhoz. Ennek fejében a befektetőnek előre meghatározott összeg (kamat) jár. A pénz tehát nagyon furcsa adóslevél: kamat nem jár utána
az egyszerű értékcserék során, és mindenki mindenkitől elfogadja. Amennyiben nem kérünk értéket érte, hanem az elköltés jogát továbbadjuk másnak, akár csak átmeneti időre is (rendes adóslevelet kapunk ezért a különleges adóslevélért), akkor a pénzt az adóslevél szerinti kamattal meggyarapodva kérjük vissza az adóstól. A modern pénz látszatra maga is érték, de ez a látszat nagyon becsapós, mert a modern pénznek semmi saját értéke sincsen. Valójában egy darab szépen nyomtatott papír. Csak az a közmegegyezés, az a hit tartja benne a lelket, hogy mindenki komolyan veszi a benne foglalt személytelen, közadósságot. A pénzimádat tehát a legostobább dolgok egyike, hiszen egy önmagában valójában értéktelen dolgot választunk rajongásunk tárgyaként. Helyette inkább tiszteljük az értékteremtő embert, és becsüljük meg az értékalkotáshoz vezető emberi tudást és munkát! Ez annál is inkább fontos, mert ez az egyedüli fedezete a modern pénzre mint adóslevélre írt értéknek. Az élet legfőbb mozgatórugója tehát az értékteremtő, jobbra-szebbre vágyó, és ezért minden lehetőt megtenni hajlandó ember. A világ legnagyobb és legkártékonyabb ámítása a pénz és az azt birtoklók előtérbe helyezése az értékteremtő emberek kárára, azok kulcsszerepének elkenésére. Lássuk ezen túl a pénzt egy rendkívül hasznos, a közadósságról kiállított adóslevél típusnak, s ne többnek. Ellenben vegyük áhítattal kézbe, fogadjuk csodálattal az emberi mun-
Nemzeti sorskérdéseink IV. Az „érinthetetlenek”, a többes mérce és a gondolkodók felelőssége Közel 20 év telt el azóta, hogy az 1990-es évek elején az úgynevezett rendszerváltás első éveiben Fricz Tamás újságíró, közíró megírta a „Következmények nélküli ország” című cikksorozatát. A polito-
lógusi ihletésű, de néhol filozófiai mélységekbe hatoló tanulmány élesen rávilágított az akkori magyar viszonyokra, az országszerte uralkodó szellemi, gazdasági, igazságügyi zűrzavarra. A cikksorozatból
egy kaotikus országkép rajzolódott ki. Olyan „aki kapja, marja, gyorsan, rajta, rajta” stílus uralkodott el az élet minden területén. A helyzet alakulása véletlenszerűnek látszott, azonban ma már, húsz év táv-
„A hitelbe vett disznó folyton röfög.” (népi bölcsesség) „Az adósság megrövidíti az életet.” (népi bölcsesség) „A kölcsön együtt eszik velem az asztalnál.” (Nagyapám) ka és szolgálatra készség és képesség minden gyümölcsét, s legyünk végtelenül hálásak a nem e világ fejedelmének, hogy az értékteremtésre képessé tett mindnyájunkat. Az értékteremtésre képesség elvesztéséhez vezet a pénzimádat. A pusztulás logikája egyszerű. Aki csak a pénzre hajt, az nem törekszik önmagát építeni, társadalmi hasznosságra képessé lenni. E helyett mindenféle fifikákon töri a fejét, hogyan lehetne mások becsülettel megszolgált pénzét kicsalni. Ehhez a világ fejedelme komoly segítséget ad, hiszen az ő ügyét szolgálja a pénz nem létező tulajdonságokkal való felruházása, s ez által a lepusztulás folyamatának fenntartása. Mindent annak tartsunk tehát, ami. Ami adóslevél, az nem maga az érték, hanem csak az értékre való jog bizonyításának eszköze. Érdemes megvizsgálnunk, hogy egyes nyelvek hogyan beszélnek a pénzről. A magyar keresi a pénzt. Ezért az a lázas, egész napos összevissza rohangálás akáclombos hazánkban, mert keresi mindenki, de alig találja a pénzt. A németek sokkal nyugisabbak, mert ők megszolgálják a pénzt. Amit ugye megszolgáltunk, ott vita és izgalom nem lehet, azt ki kell fizetni. Az angolszászok, s különösen az amerikaiak csinálják a pénzt. Van is náluk dögivel, már akiknek, ott se mindenkinek. Kátai István József
latából egyre világosabb, hogy sok, háttérben húzódó tervszerűség irányította az ügyeket. A gyors változások sürgetése nem volt véletlen. A tisztázatlan viszonyok teremtette helyzetek nagymértékben segítették a „zavarosban halászás” eredményességét. A tehetséggel és szorgalommal sikeressé vált emberek viszonylag kis száma mellett kialakult
A Mi Újságunk – 2011. április egy olyan oligarcha réteg, amelynek tagjai elsősorban kapcsolatai révén, sokszor igen kevés rátermettséggel kerültek fontos gazdasági pozíciókba, társadalmi vezető posztokba. Egyre élesebbé vált az ország lakosságának megosztottsága. Fokozódott a külföldi befolyás. Elindultunk – a régebben dél-amerikai típusúnak nevezett – nagyon gazdagokból és nagyon szegényekből álló társadalom kialakulása felé vezető úton. Az érinthetetlenek A mai magyar valóságot nézve szemmel láthatóan kialakult a társadalomnak egy olyan rétege, amelyet egy szóval jellemezve nevezhetünk érinthetetleneknek. Ezalatt elsősorban azt kell értenünk, hogy az ide tartozó állampolgárok szűk, elit társasága – kis túlzással – szinte mindent, gyakorlatilag sok tiltott, törvénytelen dolgot megtehet bántódás nélkül. (Történelmileg az „érinthetetlen” elnevezés több ezer éves múltra tekint vissza, és az egyik legnagyobb világvallás, a hinduizmus kasztrendszerében az egyik kasztba tartozókat jelöli.) Az elnevezést a magyar szóhasználatban elsősorban azért találom jellemzőnek, mert arra utal, hogy hazánkban viszonylag rövid idő alatt kialakult egy olyan társadalmi rétegződés, amely alapjaiban igazságtalan, antidemokratikus, és
előbb-utóbb országunk fejlődésének komoly gátjává válik. A többes mérce Az utóbbi időben egyre gyakrabban és egyre szembetűnőbben tapasztaljuk az élet különböző területein érvényesülő, azonos dolgok eltérő szemlélettel történő elbírálását. A mindennapi szóhasználatban a „kettős mérce” kifejezést szokták használni, én azonban kifejezőbbnek találom a „többes mérce” elnevezést. Ez nagyon egyszerűen fogalmazva azt jelenti, hogy ugyanannak a cselekménynek a megítélése attól függően változik, ki hajtotta azt végre, ki követte el. Ennek az elvnek a hallgatólagos elfogadása és országos, mindennapi gyakorlattá válása rendkívül veszélyes. Veszélyes, mert mélyen sérti az emberek igazságérzetét, óriásivá növeli a törvényesség és az igazság közötti, sokszor amúgy is meglévő távolságot, és végső fokon a társadalmi rend felbomlásához, általános anarchiához vezet, amelyet már csak radikális úton lehet megoldani. (polgárháború, forradalom, háború) A gondolkodók felelőssége A cikksorozat jelen, befejező részében feltétlenül szükségesnek tartom, hogy foglalkozzunk röviden a gondolkodó magyarok felelősségének a kérdésével. Országunk társa-
Virágot a világnak Tavaly Önök, kiskunlacháziak a Kunépszolg szervezésében és részvételével biztosították a település virágosítását. A lakosság sikeres öszszefogása adta a bátorságot, hogy idén újra Önökhöz forduljak. Felhívás Már megszokhattuk, hogy minden nyáron a település több pontján az elektromos oszlopokon virágok pompáznak, jobb kedvre derítve bennünket helyieket, és egy apró élménnyel gazdagítva az átutazó-
kat. A központi forráselvonások miatt ebben az évben is veszélyben látom a falu virágosítását. Ezért fordulok most minden közösséghez, üzlethez, családhoz, vállalkozáshoz, de akár magánszemélyhez is, akiknek hiányoznának a nyári muskátlik. Elképzelésem szerint egy-egy oszlopot mintegy „örökbe fogadna” egy ilyen kisebb közösség. Ez azt jelentené, hogy az ott elhelyezett növény bekerülési költségeit magára vállalná. A cserepek tavaszi kihelyezését a Kunépszolg magára vállalja. Szintén vállaljuk a kiültetett növé-
Közélet
5
dalmi berendezkedése polgári demokrácia. Ami többek között törvény előtti egyenlőséget, az általános választójogot, az emberi jogok (szólás és véleménynyilvánítás szabadsága, lakhatási, egészségügyi ellátási jog, oktatásban való részvétel joga, stb.) mindenki számára való biztosítását jelenti. Ugyanakkor a gyakorlati életben azt kell látnunk, hogy ezek a jogok a mindennapokban csak részben valósulnak meg. Másrészről viszont gyakran elfelejtkezünk arról, hogy állampolgárként kötelezettségeink is vannak. Egészségesen működő országban az állampolgári jogok és kötelességek rendszerének együtt, éltető egyensúlyban kell megvalósulnia. Ezt azért is fontos hangsúlyozni, mert sajnos vannak olyan társadalmi rétegek, egyének, amelyek és akik egyoldalúan csak jogaikat hangoztatják, követelik azok teljesítését. Az országgal, a közösséggel szembeni kötelezettségeikről nem beszélnek. Nem hajlandók tudomásul venni, hogy a társadalommal szemben annak minden tagjának kötelezettségei is vannak. Ezért, már csak az igazságosság valamint a közteherviselés és a közjóban való részesedés szempontjából sem lehet azonos elbírálás alá venni azokat, akik hasznos tagjai a társadalomnak, és azokat, akik nem is akarnak azok lenni. Ilyen vonatkozásban nincs helye az egyoldalú, csak a javak elosztásá-
ra, az előnyök élvezésére vonatkozó egalizációnak! Országunk felemelkedésének egyik fontos motorját, szellemi alapját képezi a gondolkodók országépítésben végzett feladatának, felelősségének a kérdése. A feladatok kijelölése, a felelősség hangsúlyozása mellett azonban azt is látnunk kell, hogy a gondolkodó emberek társadalmi felelőssége csak akkor érvényesülhet valamennyiünk számára gyümölcsöző módon, ha egyúttal sikerül megszüntetni az elvtelen egyenlősdi mindennapos gyakorlatát. Tudomásul kellene végre venni társadalmi szinten is, mint ahogy a természetben, úgy a társadalomban is érvényesülni kell bizonyos hierarchikus felépítésnek. Mert ki vitatná például az emberi szervezet működésében az agy, a szellemi tevékenység irányító szerepét, funkcióját? Egy jól működő társadalomban ehhez hasonló feladatot látnak el a gondolkodó emberek. Feladatuk maradéktalan ellátásához viszont biztosítani kell számukra a lehetőségeket és a kellő társadalmi elismertséget. El kell jutnia országunknak egy olyan állapotba, amikor nem feltétlenül csak pártvezérek, hanem a felelősen gondolkozó emberek szava, véleménye is súlylyal esik latba. Bízzunk benne, hogy a közeljövő Magyarországa ezen az úton halad! Dr. Kovács Béla
nyek egész idényben történő gondozását. Egy oszlopon a megfelelő látvány eléréséhez 3 edényt kell elhelyezni. Az ebben lévő virágok, és virágföld ára összesen : 6500.- Ft Az 51-es út mentén a Retro Étteremtől a Cser Étteremig minden, de legalább minden második oszlopot feldíszítjük. Ez összesen 130 db oszlopot jelent. Ezekre kérünk Kiskunlacházát szerető, és érte áldozatot is vállaló közösségek jelentkezését, a Kunépszolg Kft bármelyik elérhetőségén (tel.: 24/535535; fax.: 24/535-536; e-mail:
[email protected]; irodánk: Dózsa György u. 217.)
Elsőként a Kunépszolg kft 5 db oszlopra ajánlja föl a virágokat. A felajánlókról beszámolunk a „Mi Újságunk” hasábjain. Emlékeztetőül a múlt évben önzetlen segítők névsora: dr. Répás József polgármester, dr. Fábián Miklós alpolgármester, dr. Vancsura Tamás képviselő, Fábián József Gyula, Józan Gyula, Sári Károly, Hartay György, Gubovics Zoltán, Juhász László, Cser Gáborné, dr. Kun Lászlóné, Németh Józsefné, Németh Gábor, Károly László, Vizivakond Bt., Aletheia Multimédia Kft., Kunépszolg Kft. Bukri Sándor
6
A Mi Újságunk – 2011. április
Törvényalkotás
Médiatörvény A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvényt nevezhetjük a médiavilág alkotmányának is, mert a 2011. január 1.-től hatályba lépő médiatörvény kereteit, mozgásterét jelöli ki pontos, precíz fogalmazással. Amint látni fogjuk, a médiatörvény a legrészletesebb szabályaiban sem tér el ennek a törvénynek a kereteitől. Tanulságos a törvény bevezetése, az úgynevezett „preambulum”, amiről a következőket kell tudni: az Országgyűlés a véleménynyilvánítás és a szólás, valamint a sajtó szabadságát, a médiaszolgáltatások kiemelkedő kulturális, társadalmi és gazdasági jelentőségét és a médiapiaci verseny biztosításának fontosságát tartotta szem előtt, amikor megalkotta a sajtószabadságról, a médiatartalmak alapvető szabályairól, valamint a médiatartalom-szolgáltatók és a közönség alapvető jogairól és kötelezettségeiről szóló törvényt. Ez a törvény kilenc címből és huszonhárom paragrafusból áll. A törvény első címe egy paragrafusban 12 pont alatt adja meg a fogalom-meghatározásokat. Ennek majd a médiatörvény megértésénél lesz jelentősége, mert nem mindegy, hogy mit értünk lineáris médiaszolgáltatáson, vagy lekérhető médiaszolgáltatáson, stb. A médiatörvény megfelelő részeinél majd visszatérünk ezekre a fogalmakra. A törvény második címe a törvény hatályáról rendelkezik, minden médiatartalomra kiterjesztve a hatályát azzal, hogy azokra a más országból nyújtott médiatartalom szolgáltatásokra is vonatkozik a törvény egymástól különálló két feltétellel, amelyek szolgáltatása jelentős részben, vagy teljes egészében a Magyar Köztársaság területére irányulnak. Látjuk, milyen lélektani rombolásokra képesek egyesek, már csak önvédelmi okokból, a jövő nemzedékek iránti felelősségünk okán is szükség van az arányos rendre és a szeretet-teljes szigorúságra. Ezekre egyrészt
Második rész
akkor alkalmazható a törvény, ha az alkalmazni kívánt szabály a média sokszínűségének fenntartását, vagy más nyomós közérdeket szolgál, (ezek nem üres frázisok, hanem az Alkotmánybíróság húsz év alatt hozott döntéseiben konkrét tartalmakkal megtöltött fogalmak, ugyanez vonatkozik a következőkben ismertetésre kerülő alapelvekre is) másrészt ha a médiatartalom szolgáltató annak érdekében telepedett le a Magyar Köztársaság területén kívül, hogy elkerülje a szigorúbb szabályok vele szemben való érvényesítését. A törvény harmadik címe a 4.§ - 9.§ alatt a sajtó szabadságáról szól. Kijelöli a határokat, pontos egyensúlyt hoz létre a jogok és kötelezettségek között. - Jogrendünk elismeri és védi a sajtó szabadságát, biztosítja sokszínűségét, biztosítja az államtól, bármely szervezettől és érdekcsoporttól való függetlenségét, azonban a sajtószabadság gyakorlása nem valósíthat meg bűncselekményt, vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást, nem sértheti a közerkölcsöt, valamint nem járhat mások személyhez fűződő jogainak sérelmével. - Törvény által létrehozható hatósági nyilvántartásba vétel feltételei sem korlátozhatják a sajtó szabadságát. Állami tulajdonban lévő korlátozott erőforrások igénybevétele esetén a médiaszolgáltatás megkezdésének feltételéül a médiahatóság által kiírt és lebonyolított pályázaton való sikeres részvétel is előírható. - Az információ forrása titokban tartható, azonban a titoktartás joga nem terjed ki a minősített adatot illetéktelenül átadó információforrás védelmére. Az információforrás titokban tartható a bírósági és hatósági eljárások során is, feltéve, hogy a megszerzett információ közzétételéhez közérdek fűződött. A titoktartás jogának további korlátja: hogy ha a nemzetbiztonság és a közrend védelme, vagy bűncselek-
mények elkövetésének felderítése, vagy megelőzése indokolja, kivételes esetben a bíróság, vagy hatóság kötelezhet az információforrás felfedésére. - Kijelöli ez a törvény a szerkesztői és újságírói szabadság határait is azzal, hogy sem a médiatartalom szolgáltató tulajdonosa, sem támogatója, a médiatartalomban kereskedelmi közleményt elhelyező természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság nem alkalmazhat nyomásgyakorlást, vagy ha ezt bármelyik megtenné, a szerkesztő, az újságíró védelemre jogosult. A szerkesztői és újságírói szabadságot csorbító munkáltatói utasítás megtagadása esetén munkajogi védelem illeti meg a szerkesztőt, az újságírót. - Szerkesztők, újságírók nem vonhatók felelősségre olyan jogsértésért, amelyet valamely közérdekű információ megszerzésével összefüggésben követtek el, feltéve, hogy az adott információ nem, vagy csak aránytalan nehézséggel lett volna más módon megszerezhető és az ezzel elkövetett jogsértés nem okoz aránytalan, vagy súlyos sérelmet, továbbá az információ megszerzésére nem a minősített adatok védelméről szóló törvény megsértésével került sor. Ezen hármas feltétel mellett is illik tudni, hogy a fenti jogosultság a jogsértéssel okozott vagyoni kár megtérítésére irányuló igény polgári peres úton való érvényesítésével szemben nem jelent mentességet. - Végül a közérdekű adatok nyilvánosságáról, illetve az információszabadságról szóló jogszabályok keretei között az állami és önkormányzati szervek, intézmények, tisztségviselők, a hivatalos és közfeladatot ellátó személyek, valamint az állami, vagy önkormányzati többségi tulajdonban lévő gazdasági társaságok vezetői kötelesek elősegíteni a médiatartalom szolgáltató tájékoztatási feladatának elvégzését. A törvény negyedik címe a közönség jogairól rendelkezik. - Rögzíti: mindenkinek joga van arra, hogy megfelelően tájékoztassák a helyi, az országos és az euró-
pai közélet ügyeiről, valamint a Magyar Köztársaság polgárai és a magyar nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró eseményekről. - Megállapítja, hogy a Magyar Köztársaságban közszolgálati médiaszolgáltatás működik a nemzeti önazonosság és az európai identitás, a nemzeti, családi, etnikai, vallási közösségek megőrzése és megerősítése, a magyar és kisebbségi nyelvek és kultúra ápolása, gazdagítása, az állampolgárok tájékozódási és kulturális igényeinek kielégítése céljából. A törvény ötödik címe a sajtó-helyreigazítási jogot tartalmazza, meghatározva a jóvátétel módját és határidejét abban az esetben, ha az, akiről valótlan tényt állítanak, híresztelnek, vagy vele kapcsolatban való tényeket hamis színben tüntetnek fel olyan helyreigazító közlemény közzétételét követeli, amelyből kitűnik, hogy a közlés mely tényállítása valótlan, illetve megalapozatlan, mely tényeket tüntet fel hamis színben és ehhez képest melyek a való tények. Ez a törvényi rendelkezés nem érinti a sérelmet szenvedett fél polgári jogi, kártérítési igényét, azt nem helyezi hatályon kívül, a sérelmet szenvedetten múlik, hogy indít-e kártérítési eljárást. Jogászként mindenkit arra biztatok, hogy sérelmét ne csak a helyreigazítási jog gyakorlásával, hanem a rágalmazónak komoly anyagi hátrányt okozó kártérítési eljárással is torolja meg, mert évek múlva az emberek már nem emlékeznek arra, hogy ki lopott kabátot, vagy kitől loptak kabátot, csak azt tartják számon, hogy az illető kabátlopási ügybe keveredett. A sérelmet szenvedett ember ez ellen semmit sem tehet, de legalább megvan az a jó érzése, hogy a rágalmazó már itt a földi életben keményen megfizetett azért, mert nem tartotta meg a tízparancsolatot. Terjedelmi okok miatt itt most be kell fejeznem, de a harmadik részben folytatom. Tisztelettel: Dr. Gyurik Mária
A Mi Újságunk – 2011. április
Óvodai beiratás Kedves Szülők! Szeretettel várjuk óvodánkba a 2004. és 2008. augusztus 31. között született gyermeket! A közoktatási törvény értelmében azok a gyermekek, akik idén töltik be ötödik életévüket, 2011. szeptember 1-jétől napi négy órát kötelesek az óvodai nevelésben részt venni. A 2006. május 31-ig születetteket a nagycsoportba, azokat, akik 2006. június 1. és december 31. között születtek, a középső csoportba várjuk. Ezen gyermekek
beíratásának elmulasztása szabálysértés, jogi következményekkel jár! A közeljövőben munkába állni kívánó szülők 2008. szeptember 1. és 2009. május 31. között született csemetéit előfelvételi keretében vesszük nyilvántartásba. Az előjegyzésbe vétel nem biztosítja a felvételt, a nevelési év folyamán felszabaduló helyeket tudjuk számukra fenntartani. Gyermekük óvodai felvételi igényét április 27–29-ig 9–16 óráig
Mozaik jelezhetik a Búzavirág Óvoda „A” épületében (Kiskunlacháza, Vörösmarty u. 1.), a Peregi Óvodában (Kiskunlacháza, Dózsa György u. 260.) valamint az Áporkai Óvodában (Áporka, Petőfi Sándor u. 20.) Az elbírálást a 2011/2012. nevelési évben a jogszabályban foglaltaknak, a folyamatos felvételre vonatkozó előírásoknak megfelelően dönt, az óvoda vezetője. A felvétel nem a jelentkezés sorrendjében történik. A beiratkozás során előfordulhat, hogy várakozniuk kell, ezért szíves megértésüket kérjük! A felvételi előjegyzésre gyermekükkel együtt várjuk Önöket!
7
Szükséges iratok ▶ a szülő személyi igazolványa és lakcímkártyája ▶ a gyermek születési anyakönyvi kivonata és lakcímkártyája ▶ sajátos nevelési igényű gyermekek esetében a vonatkozó szakvélemények ▶ igazolás a gyermekvédelmi kedvezményről, tartós betegségről, nagycsaládosoknak a családi pótlék folyósításáról (étkezési térítési díj megállapításához). Orosné Dávid Ildikó óvodavezető
Tavaszváró pingpongverseny A Máltai Szeretetszolgálat Örömmel szerveztünk Basa Lász- Dobogósaink: adománya II. ló ötlete alapján egy asztalitenisz- Férfiak: I. Czinger Pál; II. Kollár Zolversenyt. Jóleső érzés volt, hogy az ötlet mellé nagyon sokan csatlakoztak, így nagyon gördülékenyen ment a szervezés. Köszönet Majoros Zoltán igazgató úrnak, aki jó házigazdaként a hátteret biztosította, illetve a verseny aktív résztvevője volt. Az asztalok összeszerelésében és szállításában a Kunépszolg Kft. igazgatója és dolgozói, valamint az iskola karbantartói segítettek. Köszönjük nekik. A versenyhez érmek, díjak is kellenek, ezeket Balogh Zoltán képviselő úr biztosította. Nagyon szép reggelre ébredtünk március 12-én szombaton, s úgy éreztük, hogy első próbálkozásra szép számú résztvevő gyűlt össze. A férfiak mezőnyében 12 versenyző indult, a gyerekek öten voltak, a nők négyen vettek részt a versenyben. A versenyzők mellett családtagok is jöttek biztatni őket. Jó érzés volt az is, hogy volt olyan család nem is egy ahonnan többen is megjelentek, itt volt Fülöpszállás alporgármestere, feleségével és fiával, vagy a Fazekas család, Kollár család, Foki család és így tovább. Azt gondolom, hogy a verseny nagyon jó hangulatban telt, arról ügyes kezű anyukák gondoskodtak, hogy a megfáradtak az ebédlőben süteménnyel, vagy zsíros kenyérrel, frissíthessék magukat.
tán; III.Varga Lajos; IV. Basa László Nők: I. Kelemen Ágnes; II. Kollár Márta; III. Kesikné Horogszegi Márta Gyerekek: I. Kollár Balázs; II. Fazekas Gergő; III. Kesik Tamás Reméljük, hogy legközelebb, ha ilyen rendezvényre hívogatunk, még többen hallják meg azt. Most azonban kicsit ünneprontóként szeretném, ha kicsit más ügyben is megmozdulnánk közösen. Elolvadt a hó, és sajnos sokunknak szemet szúrt, hogy bizony az olvadó hó alól előbukkant az a sok szemét, amit az jótékonyan eltakart. Többen jelezték, ha szerveznénk egy akciót, ők is szívesen csatlakoznának hozzá. Szedjük össze a szemetet, hogy kicsit szebben nézzen ki a falu! Erre mi április második szombatját szemeltük ki. Természetesen sem az időpont, sem a részvétel nem kötelező. Kérem, hogy aki lát fantáziát ebben a dologban az, az email címemen, vagy a telefonszámomon jelentkezzen, minden ötletet szívesen fogadok. Üdvözlettel: Petőné Horváth Éva
[email protected]; 20/48-56-877
Az előző számban már értesülhettek arról, hogy Németországból adomány érkezett községünkbe. Azon a hideg februári estén 17,30-22,30-ig közös erővel a jelenlévők sokat dolgoztak. Ennek az adománynak a tárolására Kovács János bácsi saját ingatlanán biztosított több helyiséget. János bácsi végig velünk volt és gondoskodott a helyiségek világításáról is, melyet térítésmentesen kaptunk tőle. Köszönjük, János bácsi! Pár nappal később a gróf úr felajánlására Délegyházáról hoztunk el 2 x 35 m3-es autóval adományt. Az adományban sok tolószéket, kerekes járókereteket, mankókat, speciális betegágyakat és ágybetéteket, valamint egyéb rehabilitációs segédeszközöket kaptunk, melyek nagymértékben segítik a betegek házi ápolását. Az adomány tartalmazott különféle sporteszközöket, irodabútorokat és kiegészítő bútorzatot. A szállításhoz a teherautót és Andrást, a gépkocsivezetőt Szeltner László úr ajánlotta fel, a két autó adománynak a tárolására Kácser Zoltán úr biztosította a helyiséget, szintén térítésmentesen. Köszönet mindkét vállalkozónak a felajánlásért! Az adomány fel- és lepakolásában a települési és intézmény-fenntartási csoport karbantartó kollé-
gái segítettek, (Gőgh Lajos,Lovadi István,Mózes Sándor,Pamuk József, Repka Béla,Sándor Tamás,Szarka Antal, Szebellédi István), és személyesen én is részt vettem. A fiúk minden esetben részt vesznek a különféle adományok rakodásánál, betárolásánál. Így volt ez karácsony előtt is, amikor a Cser tüzép egyik helyiségébe, nem egyszerű feladatnak tűnő árurakodásban segítettek. Köszönöm, fiúk! Az elmúlt időszak is bebizonyította, hogy közös összefogással, jó hangulatban a csapat minden feladatot megold. A téli nagy hidegekre való tekintettel a jó forró tea segített, hogy senki ne fázzon meg. Köszönet mindenkinek az áldozatos munkáért! Huszty Sándorné települési és intézmény-fenntartási csoportvezető
8
A Mi Újságunk – 2011. április
Múltidéző
foltak fel bennünket a nyitott platójú teherautókra. Egymás ölében ültünk a helyhiány miatt. Délelőtt győztük kiköpködni a toklászokat. 10 óra körül indultunk. Útközben A kukoricakása is szemetes volt. Ál- kisebb falvakon haladtunk keresztalában csutkavégek is voltak min- tül és eltávolodtunk a Volgától. Hádig a kásában. Így dolgoztattak ben- rom-négy óránként egy-egy falunünket az erdőben és az útépítésen. ban megálltunk, és engedélyezték, Mindenki csont-bőr volt. Nem volt hogy a házakhoz bemenjünk felritka a 40-50 kilós ember sem a fog- melegedni. Ez jól esett, mert borságban. zasztóan átfáztunk a nagy hidegA famunkásnak jelentkezők fo- ben. Éjfél után lehetett az idő, amilyamatosan építették a barakkokat. kor újból visszaérkeztünk a Volga Amíg nem volt elegendő épület, folyóhoz, Kujbisevvel szemben a addig rendkívül zsúfoltak voltak a túloldalra. szálláshelyek. Én három vagy négy Teherautóval a jégen szállítothétig az egyik barakkban a priccs tak át bennünket a Volgán. Óriási alatt aludtam, mert nem volt más- halálfélelemben keltünk át a másik hol hely. Szerencsére nyár volt, így partra. Az autók előtt gyalogosan a föld sem volt annyira hideg. Ágy- mentek az őrök és vizsgálták a jeget. neműt nem kaptunk. Szaggattunk A gépkocsink a folyó közepe táján füvet és azt terítettük magunk alá egyszer csak megállt. A sor elejéről a priccsre és a földre. Nagyon mos- elég kétségbeesetten kiabálták a sotoha körülmények között tengőd- főröknek, hogy „vodá, vodá”! Mintünk. denki úgy érezte, hogy ott süllyesztenek el bennünket. Nem elég, hogy sokan ittak idefelé jövet a szennyezett vízből és úgy kerültek a temetőbe, most meg a sírhantunk lesz a jeges víz. A riadalom oka az volt, hogy a menetoszlop elején haladók – a folyópart közelében – túl közel mentek egymás1 Székely Honvéd Gyalogezred 2. század aknavetősei; hoz és megrepedt a első sor jobbra Pokornyik István jég. Emiatt feljött a víz a jég tetejére. Később Amikor beköszöntött az ősz jöt- kiderült, hogy az ijedelem nagyobb tek a hideg napok. Télen csontke- volt, mint a veszély. Mindenesetményre megfagyott a föld is. Ad- re éjszaka az ismeretlen messzeségdigra már mindenkinek volt fedél ben elég félelmetes volt a jégen tea feje felett. Mivel a fagyos földet herautóval utazni. nem lehetett lapátolni, ezért megA város szélén, egy üres gyárépükezdték az elszállításunkat a Volga letben helyezték el a csoportot. Intúlsó partján lévő Kujbisevbe. Ez nen fűthették a várost, mert hatal1945. december 26-án volt, éppen mas fűtéscsövek voltak az épüleIstván napján. Kegyetlen hideg idő tekben. A központi fűtés csövek volt. A deszkabarakkok tetejét szag- mellett meleg volt az éjszaka. Kint gatta a Szibéria felöl fújó jeges szél. gyakran -35 és -45 °C is volt a leveEzért döntöttek úgy rabtartóink, gő hőmérséklete. Itt nem fáztunk. hogy ideiglenesen felszámolják a Egy nagy rideg terem volt a hálótábort, nehogy ott fagyjunk meg szoba, ahol 100-120 fő is lakott. mindannyian. Deszkapriccsen aludtunk ketteséRengeteg teherautó érkezett az vel. Egy embernek 40 cm hely juelszállításunkra. Ötvenesével zsú- tott. Amikor az egyik embernek a
Fogsági történetek II. Pokornyik István bácsi életének egyik legszörnyűbb időszaka volt a második világháború után végigszenvedett három éves orosz hadifogság. Jóllehet, hogy a háború kitöréséhez neki személy szerint nem sok köze volt, de a háború alatt őt is besorozták. Senki nem kérdezte tőle, hogy részt akar-e venni a mészárlásban. Ezután még ráadásként, mint résztvevő, a következményeit neki is közvetlenül viselni kellett. A 89 éves István bácsi folytatja az újság előző számában elkezdett történetet. Ebben a részben egy rövid betekintést nyer az olvasó a láger mindennapjaiba, az ott folyó munkákba. „Egy percig sem engedtek bennünket lazsálni a hadifogolytáborban. Másnap reggel nagy teherautókkal különféle kéziszerszámokat hoztak: ásókat, lapátokat, csákányokat, fűrészeket, fejszéket, baltákat. Kétféle munkára osztottak be bennünket. Aki famunkásnak jelentkezett, az ment az erdőbe. Vágták a fát, és építették a barakkokat, amiben majd lakni fogunk. Másik részünket kivezényelték utat építeni. Errefelé elég kevés út található. Egy hatalmas kiterjedésű, igen silány búzatáblát kellett kettészelni úttal. Egy dömper túrta össze a földet. Mi meg talicskákkal hordtuk a helyszínre, ahol lapátokkal igazgattuk a szintet. Teherautók hordták a követ az út alapjához. Ez egy hat méter széles út lehetett. A szélére nagy köveket raktunk. Bogárhátú utat készítettünk. A búzatáblába elég gyakran ellátogattunk. Úgy csináltunk, mintha a dolgunkat végeztük volna. De igazából azért mentünk félre állandóan, hogy a kalászokból a búzaszemeket kidörzsöljük és a zsebünket telerakjuk. A búzaszemeket kezdetben nyersen fogyasztottuk, később megpirítottuk. Nagy szükségünk volt minden ehető ennivalóra. Amikor a táborba érkeztünk, két hétig csak tisztán korpalevest adtak enni. Később a leves után kaptunk naponta 3 deci zabkását, illetve árpakását. A zabkásában a zab úgy volt megőrölve, hogy benne maradt a toklásza is. Evés közben nem
másik oldalára kellett fordulni, akkor a társa is kénytelen volt őt követni. Legalább 13 hónapot aludtunk ezeken a deszkákon. A szomszédok megosztoztak a köpenyükön. Az egyikük a deszkára tette a kabátját, a másikéval takaróztak. Éjjel nem fáztunk, mert a központi fűtés meleget csinált. De azért takarózni kellett. Nekem jó fejpárnám volt. Egy német katonai borjúbőr hátizsák. A szerencsének és a leleményességemnek is köszönhetem, hogy nem zabrálták el a hátizsákom. Erre még Németországban rávarrtam egy öregasszony kendőjét, hogy ne vegyék észre a katonai felszerelést. Így nem vették el. Nem minősítették hadizsákmánynak. Megőriztem a hadifogságban, és még itthon is megvolt. Sok évig a padláson lepte a por. Valaki elkérte néhány éve, és azóta sem került elő. Ezúton kérem, hogy akinél van, hozza vissza az Angyalos Ház régiség-gyűjteményébe! Két óra is maradt nálam a háború végén, amikor fogságba estünk. Ezeket sikerült motozáskor eldugnom úgy, hogy ne találják meg. Alkalom adtán jól jött a táborban. Sikerült elcserélni ennivalóra az órákat. Az aranyat mindig is kérték tőlünk. Nálam volt a Budszentmihálynál meghalt katonacimborám arany karikagyűrűje és feleségének a fényképe. Megfogadtam, hogy bármennyire is kell nélkülözni, ezt az emléket visszahozom Magyarországra és átadom a feleségének. Odaadhattam volna számos alkalommal élelemért, vagy egyéb előnyökért a tábor őrzőinek. De kitartottam elhatározásom mellett, hogy visszajuttatom a családjának a karikagyűrűt és a fényképet. A gyűrűt a kulacsom dugójába rejtettem el. Az egyik órát a szappanba, a másikat a subickos dobozba dugtam. Volt rá alkalom, hogy zabráláskor elgurult a dobozom. Ilyenkor nem feltűnően, de mégis kétségbeesve mentem utána. Különben, amit értéknek tekintettek, azt mindig elvették tőlünk. Legyen az krumpli, cukorrépa, hagyma, óra, vagy arany.” ( folytatása következik) Dr. Szijártó József
A Mi Újságunk – 2011. április
Ez is, az is
Tisztelt Kiskunlacháziak!
RADYG 60
A Magyar Köztársaság Kormánya által felállított Nemzeti Konzultációs Testület megkereste önkormányzatunkat, hogy a készülő Alkotmány tervezetével kapcsolatos észrevételeinket, javaslatainak fogalmazzuk meg és küldjük el részükre. Amennyiben Önöknek bármilyen javaslatuk van a tervezettel
A ráckevei Ady Endre Gimnázium idén ünnepli fennállásának 60. évfordulóját. Ezen alkalomból 2011. május 14-én szombaton Öregdiák-találkozót szervezünk. Minden volt Ady-diákot, tanárt és dolgozót szeretettel várunk. 16 óra Gyülekező a gimnáziumban 18:30 Megemlékezés a Kopjafánál (koszorúzás) 19 óra Gálaműsor Az est fénypontja az öregdiákok gálaműsora lesz. Várjuk egykori Ady-diákok jelentkezését, akik szívesen vállalnak fellépést bármely műfajban, ezzel is emelve az est hangulatát. Jelentkezési határidő: 2011. április 15.
kapcsolatosan, kérjük, juttassák el azokat a polgármesteri hivatalba a következő elérhetőségeken. ▶ Postai úton: 2340 Kiskunlacháza, Kossuth tér 1. ▶ Elektronikus úton:
[email protected];
[email protected] dr. Répás József polgármester
Áprilistól a UPC veszi át a kábeles szolgáltatásokat a Dunawebtől A Dunaweb tulajdonosváltása és kábelhálózatainak értékesítése nyomán a kábeltelevíziós, internet- és telefon-szolgáltatásokat áprilistól az ország első számú kábelszolgáltatója, a UPC Magyarország Kft. veszi át Ráckevén, Kiskunlacházán, Makádon, Szigetbecsén, Szigetcsépen, Szigetújfalun és Szigetszentmártonban. A szükséges műszaki fejlesztést követően a UPC saját, országszerte ismert szolgáltatásait indítja majd el. Az eddigi előfizetői szerződések továbbra is érvényesek lesznek, a szolgáltatás pedig mindenki számára folyamatos marad. Változatlan díjakért ezentúl magasabb színvonalú, jobb minőségű szolgáltatásokat vehetnek igénybe, illetve újabb szolgáltatások előfizetésével jelentős kedvezményekhez is juthatnak az ügyfelek. A Gazdasági Versenyhivatal által a közelmúltban jóváhagyott szolgáltató-váltás következtében a jelenlegi FiberNet és Dunaweb előfizetők április 1-jétől automatikusan a UPC ügyfeleivé válnak. Ehhez az előfizetőknek semmit nem kell tenniük, mivel az általuk korábban megkötött szolgáltatási szerződések továbbra is érvényesek lesznek, így az előfizetői jogviszonyuk és a szolgáltatásuk folyamatos marad. Amennyiben számlájukat bankon keresztül, a Dunaweb részére adott csoportos beszedési megbízással egyenlítik ki, az új szolgáltatóra való átállítás automatikusan megtörténik. Azt tehát senkinek sem szükséges külön jeleznie, ha a UPC szolgáltatásait igénybe szeretné venni a továbbiakban. Az eddig fizetett díjért magasabb színvonalú, jobb minőségű szolgáltatásokat vehetnek majd igénybe, újabb szolgáltatások megrendelésével pedig jelentős kedvezményekhez is juthatnak, így a havidíj a mostaninál akár alacsonyabb, a szolgáltatás pedig lényegesen több és jobb lehet. A hagyományos analóg kábeltévé szolgáltatás az eddig megszokott csatornakínálattal szinte változatlanul áll majd rendelkezésre a továbbiakban is – az esetlegesen bekövetkező változásokról minden előfizetőt értesít az új szolgáltató. A műszaki fejlesztéseket követően május második felétől elérhető lesz a UPC 120 megabites letöltési sebességet nyújtó villámgyors Fiber Power internetes szolgáltatása is. A szolgáltató-váltással összefüggő kérdésekről a www.upc.hu/fibernet weboldalon tájékozódhatnak az érdeklődők, de természetesen minden érintett előfizető hamarosan személyre szóló levélben kap majd részletes tájékoztatást. Az előfizetői ügyeket április 1-jéig még a Dunaweb intézi, áprilistól kezdődően pedig már a UPC-hez fordulhatnak az előfizetők, a 1221-es telefonon. További információ: Szűcs László, kommunikációs igazgató UPC Magyarország Kft. (1092 Budapest, Kinizsi u. 30-36.; +36 1 456 98 38; +36 70 458 44 58)
9
Egykori Ady-diákok képzőművészeti tárlatát is tervezzük. Várjuk volt Ady-diákok művészeti alkotásait. A kiállítás szervezője Fodor Piroska és iskolánk tanára, Puha Ferenc. A jelentkezéseket az
[email protected] e-mail címen, vagy a 06-24/519-050-es telefonszámra várjuk. Mivel a jubileumi év rendezvényeinek szervezése meghaladja az iskola pénzügyi lehetőségeit, anyagi támogatást szívesen elfogadunk, azokat előre is köszönjük. Számlaszámunk: 11742070-20024372 SZABADY ALAPÍTVÁNY. A közlemény rovatba RADYG60 kerüljön! Naprakész információ iskolánk honlapján található: szerver1.rag. sulinet.hu Ady Endre Gimnázium
Eladó családi ház Lacházán 142 m2, földszint + tetőtér beépítés, nagy étkezőkonyha, külön nappali, 2 fürdőszoba, 3 hálószoba, 2 állásos garázs, gyönyörűen parkosított kert, cirkó fűtés, riasztó. Kisebb 11. kerületi lakás beszámítható. Érdeklődni: Pupos Melinda, 70/978-8288,
[email protected]
Havi Regula Tájékoztatjuk a Tisztelt lakosságot, hog a közelmúltban Kiskunlacházán több háztar ásban korlátozt k a vízszolgáltatást. Ezt a szankciót abban az esetben alkalmazzuk, amikor a fizetési felszólításunk is eredmény elen. Ezér kér nk mindenkit, hog a későbbi kellemetlenségek, és jelentős többletköltségek elker lése érdekében tar sa be a fizetési határidőket.
10
Az általános iskola hírei
Farsang a Gárdonyi úti iskolában A tavalyi évhez hasonlóan az idén is a peregi lakodalmas házban rendezte iskolánk a farsangi bált. A gyere-
kek nagy várakozással és örömmel készülődtek február 25-re azon ötletelve, milyen jelmezbe bújnak
Nagy feladatra készülünk! A Gárdonyi úti iskolában a következő tanévtől a sok kicsi elsőosztályos között két látássérült kislány kezdi meg tanulmányait: Horváth Dorka gyengénlátó, és Horváth Virág aliglátóként. Nagyon megörültünk, hogy iskolánkra esett a szülők választása. Innovációra kész tantestületünk megértéssel fordult az integrálás lehetősége felé. Tudjuk azt, hogy mindannyiunk érdeke – a gyerekeké, a családé és a szakembereké – ugyanaz kell, hogy legyen: kapjanak meg minden segítséget a látássérült gyermekek, tanulók ahhoz, hogy a lehető legjobb és az ő érdekeiket szolgáló körülmények között éljenek. Biztosítsuk számukra mindazokat a körülményeket, hogy fel tudjanak készülni a felnőtt életre úgy, hogy az épek, egészségesek társadalmában egyenrangú emberekként, önállóan élhessenek. Az éves munkatervünk kiemelt feladatának tűztük ki azt, hogy a tanév során felkészülünk a kislányok megfelelő fogadására. Tájékozódtunk a téma legkorszerűbb ismereteiben, szakirodalmat tanulmányozunk folyamatosan. Felvettük és folyamatosan
tartjuk a kapcsolatot a Vakok és Gyengénlátók Általános Iskolájának szakembereivel, akik segítik a munkánkat. Nyílt napokra, bemutatókra járunk hozzájuk. A leendő első osztályos tanító néni, Varga Ágnes, az inkluzív nevelés-oktatás gyakorlatához szükséges kompetenciákat megalapozó továbbképzésen vesz részt. A legszívmelengetőbb élmény volt számunkra, amikor személyesen megismerkedtünk a kislányokkal, családjukkal, megismertük az életüket, a nehézségeiket. Minden tiszteletünket megérdemlik a szüleik, akik emberfeletti küzdelmet folytattak eddig azért, hogy kislányaik minden elérhető fejlesztést megkapjanak. Az iskolai munkájukban is maximálisan mellettük állnak és segítik a tanító néni, az iskola munkáját is. Megfigyeltük a kislányokat az óvodai környezetben az áporkai óvodában. Nagyon jól beilleszkedtek a gyermekközösségbe. Az óvó nénik nagy szeretettel foglalkoztak a kicsikkel, sokat köszönhetnek nekik. Együtt mentünk el a peregi óvodába, megismerkedni a leendő osztálytársakkal. A gyerekekben
A Mi Újságunk – 2011. április majd. A mulatság előtt egy-két héttel elkezdtük gyűjteni az ajándékokat a tombolához és zsákbamacskához. A gyerekek is segédkeztek, természetesen szüleikkel a háttérben. Szép számmal gyűltek össze kisebb-nagyobb ajándékok, néhány vállalkozótól és magánszemélytől is érkezett felajánlás, melyeket köszönünk. A csomagolást a bál délelőttjén a szülők végezték el. A mulatság 16 órakor kezdődött Hermann István és Hermann Tibor zenérjére. A tanulók felsorakoztak és egyesével bemutatkoztak jelmezükben. Az első osztályosokkal néhány nagycsoportos óvodás – leendő iskolás – is szerepelt. Ők is bátran, magabiztosan vonultak fel. A 4.d osztály tanulói egy közös jelmezes produkciót mutattak be százlábúnak öltözve. Táncmulatság
következett, a tanító nénik és a szülők együtt táncoltak, majd vonatoztak a gyerekekkel! Lagzi Laci is megörvendeztetett bennünket lendületes előadásával, remek hangulatot varázsolva. 19:30-kor kezdtük a tombolahúzást az iskolások közreműködésével, majd 21 óráig – záróráig – táncos mulatozás követett. Minden vendég kellemes, jóleső fáradtsággal tért haza, abban a reményben, hogy jövőre ismét így együtt farsangozunk. Ezúton mondunk minden résztvevő nevében köszönetet a peregi lakodalmas ház tulajdonosainak a helyszínért, s mindenki másnak is, aki közreműködött a bál sikeres, zökkenőmentes lebonyolításában.
nem csalódtunk! Pár perc után úgy játszottak együtt, mintha mindig ismerték volna egymást. Köszönhető ez az óvó nénik megelőző, felkészítő munkájának is. A márciusi „Sulikóstolón” már mint ismerősök együtt „ízlelgették az iskolai életet”. Februárban tantestületünk tagjai „Érzékenyítő programon” szembesülhettek saját tapasztalataikon keresztül a látássérült emberek életével, problémáival, melyet a Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Egyesülete szervezett számunkra Szemlélet Formáló Programjai keretében. Megismerkedtünk „vakos” eszközökkel, beszélgettünk vak és gyengénlátó, aliglátó felnőttekkel. Tanulságos volt mindannyiunknak, nem csak szakmai, hanem emberi vonatkozásban is. Ősszel a programot iskolánk tanulói is megismerhetik, ahol vakvezető kutyán, sötét szobában való tájékozódáson keresztül sok más érdekesség kapcsán ismerkedhetnek a látásproblémákkal élők mindennapjaival. Bízunk abban, hogy az osztálytársak közvetlen tapasztalatokat szereznek a segítségre szorulók elfogadásáról, segítéséről, toleranciájuk fejlődik, az emberi értékek fontosságát megtapasztalják, fejlődik
szocializációs képességük, és a saját egészségüket is jobban megbecsülik. Kapcsolatot tartunk olyan általános iskolával, ahol sikeresen integráltak látássérült gyereket. (Magyarországon jelenleg 132 vak gyermek tanul integráltan, 22 óvodás, 47 ált. iskolás, 63 középiskolás) Márciusban látogatunk el Mórra, ahol már harmadik osztályos Beni, aki teljesen vak kisfiú, harmadik éve jár látó gyermekek iskolájába, kitűnő tanuló. A tanító néni tapasztalataival segíti munkánkat. A jövő tanévben a központból havonta utazótanár jön iskolánkba, aki szakmai segítséget nyújt majd. Hermann Istvánné Marika tiflopedagógus és Foki Vilmos gyógytestnevelő rendszeresen foglalkozik jelenleg is a kislányokkal, jövő tanévben is folytatja ezt. Marika néni már évek óta tanítja a kislányokat, nagyon sokat köszönhetnek neki. Munkánkat az önkormányzat is támogatja, biztosítja a szükséges eszközöket, felszereléseket, továbbképzéseket. Szeretettel és felkészülten várjuk szeptemberben Dorkát és Virágot a többi kisgyermekkel együtt az első osztályba. Szabadosné Horák Irén igazgatóhelyettes
Kátai Szilvia és Samuné Vass Zita SZMK vezetők
A Mi Újságunk – 2011. április
Az általános iskola hírei
11
Télbúcsúztató, tavaszváró vigasság a Szent Imre utcai iskolában
▲ Vajon ki lesz a győztes? ▼ Indiántánc a cicával
▼▼Egy, csak egy legény van...
A legjobb jelmez ►
12
A Mi Újságunk – 2011. április
Közélet
Kárpátaljai ünneplés A kiskunlacházi önkormányzat képviseletében keltünk 14-én hajnalban útra, hogy résztvegyünk Kárpátalján a március 15-i ünnepségeken. A magyar-ukrán határon a körülmények a múltat idézték, sok határőrt, vámost és olyan feketeruhás egyént áttunk, akinek foglalkozását csak sejtettük. Az utak állapota óvatosságra késztette sofőrünket, a belvízzel ott is küzdenek. Kissé borús idő fogadott bennünket Beregszászon, ahol a református segélyszolgálat főgondnoka, Nagy Béla úr fogadott szeretettel. Kiskunlacháza református esperese
Búcsúzunk „Ha emlegettek köztetek leszek, de fáj, ha látom könnyetek. Ha rám gondoltok, mosolyogjatok, mert én már Istennél vagyok!” Virág Miklósné, született Vörös Irma 2011. február 7-én, életének 86. évében elhunyt. A hamvasztás utáni búcsúztatásán a Kiskun Néptánccsoport régi tagjai közül többen is részt vettünk. Irma néni 1972 és 1994 között tanított Kiskunlacházán. A 22 év alatt nagyon sok diákot vezetett be a tánc rejtelmeibe. De a legnagyobb érdeme az volt, hogy a Kiskun Néptánccsoport tagjaiból igazi közösséget formált, akik hosszú éveken át a község kulturális életének lelkes és értékes közreműködői voltak. Részletek a Fiumei úti sírkert ravatalozójában elhangzott beszédből:
és segítői sok-sok éve támogatják a határon túli magyarságot szakmunkával, adományokkal, amiért ők nagyon hálásak. Beregszász hajdan szebb napokat látott főutcáján, piacán tett rövid séta után Kisbégány faluban vettünk részt a márc.15-i ünnepségen. Az iskola bejárata előtt a szabad ég alatt szavaltak, táncoltak, énekeltek a fiatalok, ők sem féltek az esőtől, ahogy a márciusi ifjak sem. A kiskunlacházi fúvószenekar indulói megfelelő hangulatot teremtettek a közönségtoborzáshoz. Ezután a két község polgármestere
Virág Miklósné 1925. február 18-án a franciaországi Lille városában született. Egyéves volt, amikor a szülei Magyarországra települtek. 1943-ban nővére, Viktória nyomdokaiba lépve kezte meg a tánc és mozdulatművészet képző intézetben taulmányait. 1946-ban kapta meg diplomáját. Azóta megszakítás nélkül, 80 éves koráig aktívan tanított. Minden kisebb-nagyobb városba, faluba – ahova csak hívták – jó szívvel ment tanítani. Nagyon sok helyen tanított. Például Komárom, Kecskéd, Kiskunlacháza, Oroszlány, Szőny, Farmos, Tata… iskoláiban, művelődési házaiban. Budapesten például a Radnóti Miklós Gimnáziumban, a Kőbányai úti Egészségügyi Szakközépiskolában szerettette meg a diákokkal a táncokat. Szinte soha nem mondott le egy tanórát sem. A több mint hatvanéves pályafutása alatt megszámlálhatatlan dicsérő oklevélben, kitüntetésben részesült. Kiskunlacházán sokéves mun-
mondott ünnepi köszöntőt. Az iskola adott helyszínt a délutáni beszélgetéshez, ismerkedéshez. El kell mondani, hogy az intézet tanárai szerény bérük egy részét adták a közösbe, hogy minket vendégül láthassanak. Este az iskola fiataljai szépségverseny résztvevőiként léptek fel, gondoskodva a jó hangulatról. Másnap, március 15-én a nap is előbukkant a felhők mögül. Délelőtt a beregszászi polgármesteri hivatalban vettünk részt egy tájékoztatáson, ismertetőt kaptunk a helyi magyar politika küzdelmeiről, nehézségeiről, valamint arról, hogy időnként ukrán nacionalisták okoznak egy-egy magyar emlékhelynek károkat. A Kossuth Gimnázium udvarán iskolások adtak elő szép ünnepi műsort. Polgármesterünk beszédében elismeréssel adózott a kisebbségben élőknek, nekünk van mit tanulnunk tőlük magyarságból, összefogásból. Ezután a kiskunlacházi fúvószenekar vonult végig Beregszász főutcáján nagy sikert aratva műsorával immár második esztendeje. A Petőfi szobornál nagy tömeg előtt hangzottak el az ünnepi köszöntők, a magyar konzul Orbán Viktor köszöntőjét tol-
kájáért többször is kapott elismerést. 2004- ben Komárom képviselőtestülete a több évtizedes tánctanári és népművelői tevékenységét pro urbe díjjal jutalmazta. Sok helyen a harmadik generációt is ö tanította a helyes viselkedésre, a becsületes életre, és nem utolsó sorban ő tanította meg táncolni is őket. Tanítványai is nagyon hálásak voltak azért, hogy meghallgatta őket és segített eligazodni az élet útvesztőiben. Ő pedig hálás volt azoknak, akik bizalmukba fogadták és megosztották vele örömüket, bánatukat. Határozott, kissé szigorú természete volt, de tetteit mindig a jószándék és a segíteni akarás vezérelte. Szeretett férje, Miklós négy évvel ezelőtt bekövetkezett halála, majd egy évvel később lánya elvesztése kezdhette ki addigi jó egészségi állapotát. Nem tudta feldolgozni, nem tudta, nem akarta fájdalmát másokkal megosztani. Szégyellte gyengeségét, mindig ő akart a legerősebbnek látszani. Nem akart semmilyen
mácsolta többek között azoknak a helyi magyaroknak, akik jelentkeztek a kettős állampolgárságért. A magyarok házában búcsúztunk vendéglátóinktól, akik nagy örömmel vették látogatásunkat , bízva a folytatásban. Összegezve a látottakat, tapasztaltakat, az a véleményem, hogy a kárpátaljai magyarok sok nehézséggel küzdenek, a kisebbségi lét, a szegénység ellenére optimisták, bizakodnak a saját munkájukban, valamint az anyaország segítségében, támogatásában. Dr. Vancsura Tamás képviselő segítséget elfogadni senkitől, pedig ő önzetlenül annyi embernek segített. Nagyon nehezen viselte az egyedüllétet. 2010. december 24-én karácsony szent esteéjén lett rosszul és 2011. február 7-én eltávozott közülünk. Élete a család, a gyerekek és a tanítás körül forgott. Szép élményeket, nem pénzt vagy vagyont gyűjtött. Mindig azt monda, ő egy nagyon boldog ember, mert egész életében azt csinálhatta, amit a legjobban szeretett: gyerekek között lehetett és taníthatott. Nagyon szeretett élni. Minden egyes napnak , amit megért, nagyon tudott örülni. Mi, akik ismertük őt, azt hittük, a 100. születésnapján is fel tudjuk majd köszönteni. Nem búcsúzunk tőle örökre, hiszen emléke itt él a szívünkben. Nagyon nehéz betartani utolsó „kérését”. Még nagyon sokáig, ha rá gondolunk, csak sírni tudunk. A régi táncosok nevében: Kovácsné Nagy Mária
A Mi Újságunk – 2011. április
A művészeti iskola hírei
Társastáncos növendékeink sikerei
2011. február 5- én Szeghalmon az I. Tildy Országos társastánc versenyen, 4 Ezüst-minősítést értek el növendékeink, Páros Standard és Latin-amerikai tánckategóriában. Ezt követően sok energiát és időt
nem kímélve készültünk 60 növendékkel a VIII. Szabolcsi Országos Társastánc Fesztiválra, március 12én és 13-án, Nyíregyházán. Szóló lány kategóriában indult a Bomba Latino, a Crasy, a Delfin
Teljes körű ácsmunka: tetők építése, bontása, javítása, bádogos munkák. Komplett tetők bádogozással. Nyílás záró csere. Kerti bútorok: árnyékolok, pergola, szanetli, gépkocsi beállok. Gipszkarton rendszerek építése: válaszfalak, álmennyezet szerelés. Tetőterek: beépítése, szigetelése, tetőablak beépítés. Referencia munkák: www.acs-tetofedo.hu Érdeklődni lehet: +36-30-636-5627
és a Pinky Girls csoportunk. Páros-csoportos kategóriában indult a Kaméleon és a Mystik formációs tánccsoportunk. Egy II. helyezéssel és három III. helyezéssel büszkélkedhetünk, valamint 11 iskolá-
13
ból a Volly István AMI lett a negyedik legjobb iskola az eredmények alapján. Egyéni-páros versenyzőink is indultak. Papp István Ákos és testvére Papp Regina Diána, Latin –amerikai táncokból III. helyezést, Standard táncokból I. helyezést értek el. Kulcsár Bence és Tóth Fanni Latinamerikai tánckategóriából IV. helyezett lett. Gábor Péter és Simon Nóra Latin- amerikai táncokból indult és V. helyezést hoztak haza. Szeretnék köszönetet mondani minden kedves növendékemnek, a lelkes munkájáért és az elért eredményekért. Köszönöm a szülők segítségét az előkészületekben, valamint a versenyen való részvételüket. Köszönöm a Művészeti Iskolánktól kapott támogatást és legfőképp köszönöm polgármesterünknek dr. Répás Józsefnek és a Kiskunlacháza Nagyközség Önkormányzatának, hogy részt vehettünk az Országos Társastáncversenyen Nyíregyházán. Kiss Anikó táncpedagógus
OKJ-s nemzetközileg elismert tanfolyamok indulnak márciustól Ráckevén. Bolti eladó, Kereskedő Boltvezető,Vendéglátó eladó, Étkezdés. Érdeklődni: 06-20-366-5587. Nyilvántartási szám: 13-0668-06
14
A művelődési ház rendezvényei
A Mi Újságunk – 2011. április
A Mi Újságunk – 2011. április
A Mi Újságunk Alapítva1992 márciusában Kiadja: Kiskunlacháza Nagyközség Önkormányzata
[email protected] Felelős kiadó: Kiskunlacháza Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete
A művelődési ház rendezvényei
A szerkesztőség tagjai:
20/56-97-061
Gyovai Margit főszerkesztő, Vincze-Kátai Dóra, Vincze-Kátai László, Kátai Benedek Péter
[email protected]
Rovatvezetőink: dr. Kun Lászlóné, Zákány Erzsébet, dr Gyurik Mária, Kátai István József dr. Kovács Béla, dr. Szijártó József Hernádi Ferenc
Szerkesztőség: 2340 Kiskunlacháza, Kinizsi utca 1. Telefon/fax: 24/519-975
Nyomda: Press+Print Kft. Tóth Imre felelős vezető Kiskunlacháza, Gábor Áron u. 2/A www.press-print.hu (24) 431-811 Tipográfia: Aletheia Multimedia Kft.
[email protected];www.aletheia.hu (1) 630-4000 | (20) 477-8553
15
Lapzárta minden hó 20-án! Terjesztés: Kiskunlacháza Nagyközség Önkormányzata (20) 569-7043 A terjesztés rendje változott (lásd: mellékletben). Észerevételeiket, kéréseiket, kérdéseiket a fenti telefonon várjuk!
Friss szám: www.kiskunlachaza.hu már a hónap első napján!
16
A Mi Újságunk – 2011. április
Utószó
Március 15-én az ünnepi műsor után boldogan és meghatódva álltam a színpadon a szűnni nem akaró „tapsviharban”. Arra gondoltam, hogy nem volt hiábavaló a többhónapos előkészítő-szervező munkám, hiszen ennyi embernek szerezhettem iskolánk tanárai és diákjai segítségével tartalmas, és – a gratulálókat idézve – felemelő perceket. Ehhez a csapatmunkához a színpadon álló 6 pedagógus és 28 tanuló közreműködésén túl sok segítsé-
get kaptam dr. Szabó Attila képviselő úrtól, Bőcze Bernadett tanárnőtől, Pető László, Mucsi Zoltánt, Juhász László, Mayering Viktor tanár uraktól, Krisznai Zsolt szakoktatótól, a művelődési központ dolgozóitól, a művészeti iskolától, a Kiskun Néptánc Együttestől, a Grácia esküvői ruhakölcsönzőtől. A műsor szereplőinek köszönöm az önfeláldozó, odaadó munkájukat. A közönség vastapsa alatt ők is átérezték a jól elvégzett munka igazi jutalmát, a boldogságot.
Az ünnepségen szerepelő tanárok: Bőcze Bernadett, Juhász László, Mucsi Zoltán, Pető László, Sianos Krisztina és Szabóné Lakcsik Magdolna. A tanulók: Benedek Ilona, Drahos Eliza, Kun Erzsébet, Molnár Piroska, Szadai Annamária / 9.K/ Szeredi Tamás /9.V/, Gyergyói Kamilla, Kovács Rita /10.K/, Balogh Máté, Nagy László, Pittenauer Ákos /10.V/, Várkonyi Róbert /10.A/ Kalapács Patrícia, Németh Edina, Bődi Lajos /10.B/,
Joszkin Dóra, Mester Annamária, Mészáros Mariann, Molnár Krisztina, Németh Anikó, Papp István, Povenszki Alexandra, Puporka Dönisz /11.K/, Farkas Dávid, Galambosi Ákos, Horváth Rózsa /12.K/ Baczakó Tamás, Horák Roland /12.V/
Lélekemelő ünnepsorozaton vehetett részt minden kiskunlacházi, aki megtisztelte 1848 hőseit azzal, hogy eljött a községi megemlékezésekre. A koszorúzás helyszíneit, Kossuth és Petőfi szobrát óvodásaink már gyönyörűen feldíszítet-
ték a jeles nap tiszteletére. Az énekkar és a fúvószenekar közreműködése igazán ünnepélyessé varázsolta a hangulatot, miközben elhelyeztük a megemlékezés virágait. A felvonuláshoz a fáklyákért köszönet illeti a Peregi Gazdakört! A
művelődési központban bemutatott ünnepi műsor pedig fergeteges, magával ragadó, lelkesítő volt! Olyan, amit mindenkinek érdemes lett volna végigélni. Köszönet érte a szakközépiskola diákjainak és tanárainak, akik rengeteget dolgoztak
azért, hogy az ifjúság számára közelebb hozzák ezt az ünnepet, hogy valóban legyenek olyan napok, melyek nem múlnak el, de az idők végéig megmaradnak... Gy.M.
Köszönöm, hogy részese lehettem ennek a csodálatos hangulatot teremtő produkciónak. Kovácsné Nagy Mária