!HU000221552B1_! (19) Országkód
HU
SZABADALMI LEÍRÁS (21) A bejelentés ügyszáma: P 99 02367 (22) A bejelentés napja: 1999. 07. 14.
(11) Lajstromszám:
221 552 B1 (51) Int. Cl.7
F 23 G 7/00
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG MAGYAR SZABADALMI HIVATAL
(40) A közzététel napja: 2001. 03. 28. (45) A megadás meghirdetésének dátuma a Szabadalmi Közlönyben: 2002. 11. 28. (72) (73) Feltalálók és szabadalmasok: dr. Nagy Géza, 33%, Gyõr (HU) dr. Szûcs István, 28%, Miskolc (HU) dr. Szemmelveisz Tamásné, 22%, Miskolc (HU) dr. Wopera Lászlóné, 9%, Miskolc (HU) dr. Mikó József, 8%, Miskolc (HU) (74) Képviselõ: dr. Szûcs István, Miskolc
(54)
Többfunkciójú fûtõberendezés fõleg szilárd mezõ- és erdõgazdasági melléktermékek, hulladékok környezetkímélõ eltüzelésére
A találmány többfunkciójú fûtõberendezés mezõ- vagy erdõgazdasági szilárd hulladékok fûtési és/vagy szárítási célú környezetkímélõ elégetésére, amelynek vízmelegítõje (1) vagy levegõmelegítõje alatt tûzálló anyaggal bélelt, hõszigetelõvel (7) körülvett, fölfelé szûkülõ primer tûztere (8) és fölfelé bõvülõ utóégetõje (9) közötti szûkületben szekunder levegõ bevezetésére szolgáló levegõbevezetõ csatornák (10) vannak kiképezve. A primer tûztér (8) alá elrendezett több részre osztott cserélhetõ rostély (12) mérlegszerûen úgy van kialakítva, hogy a rajta lévõ tüzelõanyag tömegétõl függõen automatikusan mûködteti a tüzelõanyag-adagolót. A primer levegõnyílásokon (51) és a szekunder levegõbevezetõ csatornákon (10) beáramló levegõ mennyiségét tüzelésszabályozó (49) állítja be.
1. ábra A leírás terjedelme 10 oldal (ezen belül 4 lap ábra)
HU 221 552 B1
KIVONAT
1
HU 221 552 B1
A találmány többfunkciójú fûtõberendezés, amely fõleg mezõ- vagy erdõgazdasági szilárd hulladékok fûtési célú, környezetkímélõ elégetésére szolgál. Ez a berendezés vízmelegítõvel és/vagy levegõmelegítõvel, alatta tûzálló anyaggal bélelt primer tûztérrel, utóégetõvel, meleg közegek hõmérsékletérõl vezérelt tüzelésszabályozóval, szekunder levegõbevezetéssel, tüzelõanyagtárolóval és olyan mérlegszerûen kialakított differenciált rácsozású égetõrostéllyal van ellátva, amely a rajta lévõ tüzelõanyag tömegétõl, kiégési mértékétõl függõen automatikusan be- és kikapcsolja a villanymotorral meghajtott, körmös hengerekbõl összeállított adagolószerkezetet. A találmány szerinti kazán és/vagy hõlégfúvó tüzelõanyag-tárolójának befogadóképességétõl függõen alkalmazható családi házak, gazdasági épületek több órán keresztüli felügyelet nélküli fûtésére, mezõgazdasági termények, fõleg szálas, vagy darabos erdei és mezõgazdasági hulladékok gazdaságos, környezetkímélõ elégetésére. A szénhidrogén-alapú fosszilis energiahordozók világpiaci árának többszöri drámai mértékû növekedése az olcsó, megújuló biomasszákra irányította a kommunális energiaszolgáltatók és hõenergia-felhasználók figyelmét. Ennek eredményeképpen a kilencvenes évek végére sokféle tüzelõberendezést, kazánt, kályhát fejlesztettek ki a mezõ- és az erdõgazdaságban keletkezõ, éghetõ melléktermékek, hulladékok fûtési vagy használati melegvíz-elõállítási célú eltüzelésére. Ezeknél a berendezéseknél a széntüzelésekhez képest a legtöbb gondot a biomasszák kisebb halmazsûrûsége, nagyobb nedvességtartalma és a nagyobb illóanyag-tartalom okozta gyorsabb kiégési sebesség miatti gyakoribb adagolási igény okozza. A biomasszák égési tulajdonságaiból eredõ nehézségeket a hulladékok, melléktermékek elégetés elõtti darabosításával, tömörítésével például briketté alakításával, nagyobb méretû tûzterek építésével, vagy az éghetõ anyagok elgázosítás utáni elégetésével igyekeznek leküzdeni. Az eddig felhalmozott nemzetközi tapasztalatok szerint a tüzelõanyagok elõkészítése során felmerülõ szállítási, tárolási, szárítási, aprítási, tömörítési és az ezekkel járó kereskedelmi költségek közel a felére csökkentik a felhasználóknál kimutatható gazdasági elõnyöket. A mezõ- és erdõgazdasági hulladékok szélesebb körû energetikai hasznosítását a brikettálás nélküli közvetlen eltüzelés jelentõsen meggyorsítja. Aprított anyagok energetikai hasznosítására fejlesztették ki a Németországban DE 3 632 354 számmal lajstromozott berendezést, amelynek üzemét csigás tüzelõanyag-adagolással és hamukihordással tették folyamatossá. Ennek a kazánnak az alkalmazási területét az szûkíti, hogy a csigás adagolóval nagyobb darabok, szálas, aprítatlan anyagok nem juttathatók a tûztérbe. A 183 158 lajstromszámú magyar szabadalom szerinti berendezéssel a terményszárat, szalmabálát körkéses vagy körfûrészes vágószerkezettel 8-10 cm hosszúságúra darabolják a tûztérbe adagolás elõtt. A vágóélek élettartamát jelentõsen lecsökkenti a tüzelõanyagra tapadt por, homok, az anyagba kerülõ kõ- vagy fémdara-
5
10
15
20
25
30
35
40
45
50
55
60 2
2
bok pedig a korongok balesetveszéllyel járó törését okozzák. Szalmabálák közvetlen eltüzelésére alkalmas a DE 3 524 961 lajstromszámmal szabadalmazott kazán, amelynél a hamut csigával távolítják el a tûztér alól. Ugyancsak egész szalmabálák elégetésére használják az „Energiahírek” címû folyóirat 1992. évi 2. számának 3. oldalán ismertetett SzB–50 és SzB–100 jelû kazánt, amelynek üzemeltetése a 40–50 percenkénti bálaadagolás miatt kényelmetlen és nehézkes. Az adagolóberendezés és a kezelõszemélyzet költségei csak nagyobb hõteljesítményû egységeknél térülnek meg, így kisebb gazdaságok, családi házak fûtésére nem elõnyös. Mezõgazdasági növényi hulladékok, kukoricaszár, kukoricacsutka elõkészítés nélküli elégetésére készült a 181 288 lajstromszámú magyar szabadalmi leírásban ismertetett berendezés, amelynek huzatigényét a vízszintesen elrendezett tûzterek, valamint az elõtûztérbõl az utótûztérbe lefelé kényszerített füstgázáramlás fölöslegesen megnöveli. Az iparilag fejlett államokban végzett legújabb levegõtisztaság-védelmi vizsgálatok során kiderült, hogy a biomasszák eddig kifejezetten környezetbarátnak tekintett eltüzelése során az emlõs állatok és az ember egészségét súlyosan károsító, veszélyes gázok kerülhetnek a levegõbe. A parázsra adagolt friss tüzelõanyag ugyanis a tûzteret erõsen lehûti, miközben a fokozatosan felmelegedõ szerves anyagokból néhány száz Celsiusfokon a környezetvédelmi elõírásokban PAH rövidítéssel jelölt, erõsen rákkeltõ hatású, policiklikus-aromatikus szénhidrogének válnak ki. Ezeknek az atmoszférába kerülése csak olyan tûzterekkel akadályozható meg, amelyek hõmérséklete üzem közben folyamatosan a PAH bomlása és begyulladása fölött van. Ezt a feladatot ez idáig csak jól elõkészített anyagokra, például biobrikettre sikerült megoldani. Egyéb, gyengén elõkészített tüzelõanyagok PAH-mentes eltüzelése csak drága elgázosítókamrát követõ utóégetõvel lehetséges. A magyar mezõgazdaság és ipar szerkezetének a kilencvenes évek elején megindult változásai, valamint az energiahordozók árának folyamatos növekedése és a környezetvédelmi elõírások szigorodása miatt, hazánk kisebb településein a közeljövõben várhatóan növekedni fog a kereslet a mezõ- és erdõgazdasági hulladékok gazdaságos eltüzelésére alkalmas fûtõberendezések iránt. A találmány célkitûzése olyan többfunkciójú fûtõ-, vagy meleglevegõs szárítóberendezés létrehozása, amely mezõ- és erdõgazdasági éghetõ hulladékok és melléktermékek gazdaságos, automatikus adagolású, környezetkímélõ eltüzelésére alkalmas. A találmány olyan többfunkciójú fûtõberendezés fõleg mezõ- vagy erdõgazdasági szilárd melléktermékek és hulladékok fûtési célú környezetkímélõ eltüzelésére, amely felülrõl csapóajtókon keresztül tisztítható függõleges tûzcsöves vízmelegítõvel és levegõmelegítõvel, tüzelõanyag-tárolóval, hamutartállyal és a meleg közegek hõmérsékletérõl vezérelt tüzelésszabályozóval rendelkezik. Vízmelegítõje és levegõmelegítõje alatt kialakított füstgázátvezetõje felsõ részében mozgatható tûzálló zárólap áttolásával irányíthatjuk a füstgázokat a
1
HU 221 552 B1
mûködtetni kívánt melegítõegységbe. A vízmelegítõ és a levegõmelegítõ fölötti füstgyûjtõkben a tûzálló zárólap helyzetét követõ rudas mechanizmussal együttmûködõen állítható füstelzáró pillangószelepek vannak elhelyezve. A vízmelegítõ és a levegõmelegítõ alatt tûzálló anyaggal bélelt, hõszigetelõvel körülvett, többrészes tûztér van beépítve, amelynek felfelé szûkülõ alsó része primer tûztér, felfelé bõvülõ felsõ része utóégetõ, a két rész közötti legszûkebb helyen szekunder levegõbevezetõ csatorna van. A primer tûztér alá elrendezett cserélhetõ rostélyon átáramló égési levegõ térfogatáramának szabályozására primer levegõnyílások vannak kialakítva a berendezés hamutartálya körüli burkolaton. A primer tûztér és a fölé épített, felfelé bõvülõ utóégetõ közötti szûkületbe elhelyezett szekunder levegõbevezetõ csatornák elé beépített szekunder levegõ-pillangószelep szögét és a primer levegõnyílások szabad áramlási szelvényét hõmérsékletrõl vezérelt tüzelésszabályozó állítja be. A tüzelõanyagot a primer tûztér és a cserélhetõ rostély tüzelõanyag-töltöttségi fokától függõen vezérelt automatikus vagy kézi mûködtetésû tüzelõanyag-adagoló juttatja a rostélyra. A tüzelõanyagtároló alá beépített tüzelõanyag-adagoló villanymotorral, fordulatszám-csökkentõvel és/vagy kézi meghajtókarral, a kézi meghajtókar és a villanymotor közé beépített szabadonfutó vagy kézzel oldható tengelykapcsolóval, lánccal hajtott körmös adagolóhengerekkel és láncfeszítõ kerékkel van ellátva. A találmány szerinti berendezés felépítése és mûködése lényegében azon a felismerésen alapul, hogy a viszonylag kicsi halmazsûrûségû szálas tüzelõanyagok gyakori tûztérbe adagolása csak a tüzelõanyag kiégési fokától, és a primer tûztér és az elégetõrostély töltöttségi mértékétõl függõen vezérelt automatikus adagolóval mûködtethetõ folyamatosan. A primer tûztér töltöttségének mértékét egy mérlegszerûen billegõ rostély érzékeli, amelynek ellensúllyal ellátott karja egy végálláskapcsolón keresztül hozza mûködésbe a körmös hengerekkel ellátott adagolószerkezetet, amelyet villanymotorral célszerû meghajtani. Annak érdekében, hogy áramszünet esetén kézzel is üzemben tartható legyen a berendezés, a villanymotor és az adagolóhengerek meghajtó mechanizmusa közé egy szabadonfutó, vagy kézzel mûködtethetõ tengelykapcsolót helyezünk. A berendezés szerkezeti kiképzésének másik fõ elve az, hogy a környezetszennyezõ PAH komponensek elégetése folyamatosan nagy hõmérsékleten lévõ térben lehetséges, amelyet nagy kõkapacitású tûzálló anyaggal és hõszigetelõvel bélelt tûztérrel biztosíthatunk. Ez meggyorsítja a nyers tüzelõanyag száradását, és biztonságos újragyújtását is elõsegíti. A primer tûztérben keletkezõ éghetõ gáz-halmazállapotú komponensek jobb keveredése érdekében a primer tûztér fölfelé szûkül, és a legszûkebb helyen vezetjük be az utóégéshez szükséges szekunder levegõt. Az utóégetõ fölfelé bõvül, hogy hosszabb tartózkodási idõt biztosítsunk az égés befejezõdéséhez. A bõvülõ szelvény további elõnyös hatása, hogy a csökkenõ füstgázsebesség következtében a pernye egy része már a hõcserélõ felületek elõtt kiülepedik. A rendszer áramlási ellenállásának
5
10
15
20
25
30
35
40
45
50
55
60 3
2
csökkentése céljából az egyes szerkezeti elemeket úgy rendezzük el, hogy a füstgázok lehetõleg függõlegesen fölfelé áramoljanak. A találmányt egy kiviteli példa kapcsán rajzok segítségével ismertetjük. A mellékelt rajzokon az 1. ábra a találmány szerinti berendezés kazán felõli oldalnézete a vízmelegítõ, a tûztér és az adagolószerkezet egy részének, valamint a rostélyrendszer kitöréssel történõ bemutatásával, a 2. ábra a berendezés hátulnézete a belsõ szerkezet kitöréssel való szemléltetésével, a 3. ábra a berendezés elölnézete a füstgázelzáró pillangószelep és a tüzelõanyagszint-jelzõ kitöréssel bemutatva, a 4. ábra a cserélhetõ rostély és a tüzelõanyagcsúszda függõleges metszete, az 5. ábra 4. ábrán bemutatott szerkezeti részek felülnézete, a 6. ábra a rostélyajtó elölnézete. A példaként bemutatott egyik lehetséges kiviteli alak – amint azt az 1., 2. és a 3. ábrán láthatjuk – egy vízmelegítõvel, levegõmelegítõvel és tüzelõanyag-tárolóval összeépített kazán, amelynek levegõmelegítésre állított üzemmód esetén a következõ a szerkezeti elrendezése. Egy 3 tûzálló zárólappal és 6 füstelzáró pillangószelepekkel elzárt 1 vízmelegítõje alatt helyezkedik el egy felfelé szûkülõ 8 primer tûztér, fölötte 10 szekunder levegõbevezetõ csatornákkal ellátott 9 utóégetõ van, amely 11 füstgázátvezetõn keresztül van összekötve egy 2 levegõmelegítõvel. A 8 primer tûztér tûzálló anyaggal és 7 hõszigetelõvel van körülvéve, amely alatt elrendezett 12 cserélhetõ rostély 33 tüzelõanyag-csúszdán és 13 tüzelõanyag-adagoló 23 körmös adagolóhengerein keresztül csatlakozik egy nagyméretû 15 tüzelõanyag-tárolóhoz, amelynek felsõ részén helyezkedik el egy 26 gördülõtestekkel és 27 megvezetõkarral ellátott 25 fedõlap. A 15 tüzelõanyag-tároló töltöttségi fokát mutató és 32 végálláskapcsolót mûködtetõ 31 szintjelzõt 28 középsõ keréken és 29 oldalsó keréken átvezetett 30 kötél vagy lánc kapcsolja össze a tüzelõanyag felsõ rétegével együtt süllyedõ 25 fedõlappal. A 13 tüzelõanyag-adagoló 23 körmös adagolóhengerei 21 szabadonfutó tengelykapcsolón, 22 hajtóláncon és 19 fordulatszámcsökkentõn keresztül kapják a meghajtást egy 18 villanymotortól. Áramszünet, vagy a 18 villanymotor meghibásodása esetén a 13 tüzelõanyag-adagoló a 21 szabadonfutó tengelykapcsolóhoz rögzített 20 kézi meghajtó kar forgatásával mûködtethetõ. A 18 villanymotor áramköre a 12 cserélhetõ rostélyon lévõ tüzelõanyag mennyiségétõl függõen elmozduló 39 ellensúlykar által ki- vagy bekapcsolt 42 adagolókapcsolón keresztül van elektromos kapcsolatban a hálózati árammal. Egy 49 tüzelésszabályozó 50 levegõ-pillangószelep tengelyhez és 51 primer levegõnyílásokhoz csatlakozik. A 3 tûzálló zárólapot a 6 füstelzáró pillangószelepekkel az 5 rudas mechanizmus köti össze. A 15 tüzelõanyag-tárolót elõször 16 alsó berakó csapóajtón, majd 17 felsõ berakó csapóajtón, valamint a ferdén kiemelt 25 fedõlap által szabaddá vált nyíláson
1
HU 221 552 B1
keresztül töltjük meg tüzelõanyaggal. A 33 tüzelõanyag-csúszda szélességi méreténél néhány centiméterrel rövidebb és a 23 körmös adagolóhengerek közötti résnél kisebb átlagos átmérõjû szilárd darabokat célszerûen vízszintes helyzetûre rakjuk be a 15 tüzelõanyagtartályba. Egy 43 parázstartóba helyezett gyújtóanyagot és a 33 tüzelõanyag-csúszdán keresztül betáplált, 38 égetõrostélyon lévõ tüzelõanyagot 44 függõleges csap körül kifordítható 45 rostélyajtón keresztül gyújthatjuk be. A 38 égetõrostély a tüzelõanyagnak 40 ellensúllyal, vagy 41 rugóval beállítható mennyiségre történõ elégésekor 36 csapágyakkal pozicionált 37 vízszintes tengely körül úgy billen felfelé, hogy a 39 ellensúlykar a 42 adagolókapcsolót zárt állásba mozdítja, amely a 13 tüzelõanyag-adagolót meghajtó 18 villanymotort a hálózati feszültségre kapcsolja. A 33 tüzelõanyagcsúszdán keresztül eközben betáplált tüzelõanyag a 38 égetõrostély középsõ részérõl a parazsat és a félig elégett anyagokat az 38 égõrostélynak a 13 tüzelõanyagadagolóval ellentétes utolsó negyedrészébe félhengeresen besüllyesztett 43 parázstartóba tolja, amelynek aljáról a már nem éghetõ anyagok 48 hamutartályba hullanak. A megtöltött 38 égetõrostély lefelé billenése kioldja a 42 adagolókapcsolót, így a tüzelõanyag betáplálása mindaddig szünetel, amíg a tüzelõanyag leégéséig a 38 égetõrostély fölfelé billenve be nem kapcsolja a 42 adagolókapcsolón keresztül a 18 villanymotort. Az 38 égetõrostély két oldalán elhelyezett 46 tûzállólapok egyrészt a rostély oldalát védik a parázs és a tûz káros hatásaitól, másrészt a bennük tárolt hõ a 33 tüzelõanyag-csúszdán keresztül beadagolt tüzelõanyag elõmelegítését és begyújtását segítik elõ. A rendszer túlfûtés elleni védelmét a meleg közegek – víz vagy levegõ – hõmérsékletérõl vezérelt 49 tüzelésszabályozó úgy látja el, hogy túlmelegedéskor a 51 primer levegõnyílások zárásával a primer levegõ térfogatáramát és a 50 levegõ-pillangószelep tengelyének elfordításával a szekunder levegõ mennyiségét lecsökkenti. Vízmelegítési, fûtési üzemmódról levegõmelegítésre úgy állíthatjuk át a rendszert, hogy 3 tûzálló zárólapot az 1 vízmelegítõ alá toljuk 56 tisztítónyílás ajtaján keresztül. Ekkor a 3 tûzálló zárólappal összerendezett 5 rudas mechanizmus a 6 füstelzáró pillangószelepet olyan állásba billenti, hogy a 1 vízmelegítõ fölötti 4 füstgázgyûjtõt elzárja, miközben a 9 utóégetõbõl a 11 füstgázátvezetõn keresztül a 2 levegõmelegítõ füstcsövein keresztül szabadon áramolhatnak a füstgázok. A 3 tûzálló zárólap középsõ állása esetén a 9 utóégetõvel mind a 1 vízmelegítõ, mind a 2 levegõmelegítõ egyszerre is üzemeltethetõ. A 1 vízmelegítõbe a hideg víz 52 visszatérõ vízbevezetésen keresztül áramlik be, a felmelegített víz 53 melegvíz-elvezetésnél lép ki. A 2 levegõmelegítõbe 54 hideglevegõ-bevezetésnél fúvatjuk be a hideg levegõt, a felmelegített levegõ 55 meleglevegõelvezetésnél lép ki. A 3 tûzálló zárólap közbülsõ helyzeteivel változtathatjuk a vízmelegítésre és a levegõmelegítésre fordított hõáramok arányát. Természetesen az üzemeltetõ igénye szerint a rendszer csak kazánnak vagy csak levegõmelegítõnek is kialakítható. Ebben az esetben a nem kívánt 1 víz- vagy 2 levegõmelegítõ szer-
5
10
15
20
25
30
35
40
2
kezeti elemmel együtt a 3 tûzálló zárólap, az 5 rudas mechanizmus, a 6 füstelzáró pillangószelep és 11 füstgázátvezetõ nem kerül beépítésre. A tüzelõanyag halmazsûrûségének megváltoztatásából eredõ adagolási eltéréseket 40 ellensúlynak vagy 41 rugónak a 39 egyensúlykaron való elmozdításával korrigálhatjuk. A tüzelõanyag gyújtását a 12 cserélhetõ rostély oldalfalaiba helyezett 46 tûzálló lappal tehetjük biztonságosabbá. A tüzelõanyag fizikai és égési tulajdonságainak jelentõs megváltozása esetén célszerû az adott anyaghoz jobban hozzáállítható szerkezetûre kialakítani a 12 cserélhetõ rostélyt, a 33 tüzelõanyag-csúszda dõlésszögét pedig a 34 támasztószerkezet körül 35 dõlésszöget változtató mechanizmussal állíthatjuk be a kívánt értékûre. A 23 körmös adagolóhengerek tengelyei távolságának a tüzelõanyag méreteihez igazodó adagolónyílás állításából eredõ változásokat 24 láncfeszítõ kerékkel lehet korrigálni. A tüzelõanyag szintjének veszélyes mértékû lesüllyedésekor a 31 szintjelzõ mûködésbe hozza a 32 végálláskapcsolót, amely a 18 villanymotort lereteszeli a további adagolástól. A 32 végálláskapcsolóval fény- vagy hangjelzõ készüléket is mûködtethetünk, amely a 15 tüzelõanyag-tároló feltöltésére figyelmezteti az üzemeltetõt. A füstcsövek a 4 füstgázgyûjtõn lévõ 47 csapóajtón keresztül közvetlenül tisztíthatók. A találmány szerinti többfunkciójú fûtõberendezés elõnyös tulajdonságai fõleg a farmergazdaságokban nyilvánulhatnak meg, ahol az éghetõ hulladékok eltüzelésével jelentõsen csökkenthetõk a fûtési- vagy terményszárítási költségek. A speciálisan kiképzett primer tûztér és utóégetõ lehetõvé teszi, hogy szükség esetén a 12 rostély kicserélésével bármilyen szilárd tüzelõanyag elégetésére állíthassuk a berendezést. A kicsi áramlási ellenállású berendezés alkalmazási területét jelentõsen növeli az, hogy a már meglévõ kéménybe, vagy fûtési körbe beköthetõ. A berendezés nem elhanyagolható elõnye még az is, hogy áramszünet esetén kézzel mozgatva az adagolószerkezetét, a fûtõvagy szárítórendszer folyamatosan üzemeltethetõ.
SZABADALMI IGÉNYPONTOK 45 1. Többfunkciójú fûtõberendezés fõleg mezõ- vagy erdõgazdasági szilárd melléktermékek és hulladékok fûtési célú környezetkímélõ eltüzelésére, amely felülrõl csapóajtókon keresztül tisztítható függõleges tûzcsöves 50 vízmelegítõvel és levegõmelegítõvel, tüzelõanyag-tárolóval, hamutartállyal és a meleg közegek hõmérsékletérõl vezérelt tüzelésszabályozóval rendelkezik, azzal jellemezve, hogy vízmelegítõje (1) és levegõmelegítõje (2) alatt kialakított füstgázátvezetõ (11) felsõ részében 55 mozgatható tûzálló zárólapja (3) van, a vízmelegítõ (1) és a levegõmelegítõ (2) fölötti füstgyûjtõkben (4) a tûzálló zárólap (3) helyzetét követõ rudas mechanizmussal (5) együttmûködõen állítható füstelzáró pillangószelepei (6) vannak, a vízmelegítõ (1) vagy a levegõmelegí60 tõ (2) alatt tûzálló anyaggal bélelt, hõszigetelõvel (7) 4
1
HU 221 552 B1
körülvett, felfelé szûkülõ primer tûztere (8) alatt elhelyezett cserélhetõ rostélyán (12) átáramló égési levegõ bevezetésére szolgáló primer levegõnyílások (51) vannak, a primer tûztere (8) és felfelé bõvülõ utóégetõje (9) közötti szûkületbe elhelyezett szekunder levegõbevezetõ csatornái (10) elé beépített szekunder levegõpillangószelep (14) szögét és a primer levegõnyílások (51) szabad áramlási szelvényét hõmérsékletrõl vezérelt tüzelésszabályozó (49) állítja be, a primer tûztér (8) és a cserélhetõ rostély (12) tüzelõanyag-töltöttségi fokától függõen vezérelt automatikus és/vagy kézi mûködtetésû tüzelõanyag-adagolója (13) van. 2. Az 1. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy tüzelõanyag-csúszdája (33) alatt támasztószerkezete (34) és dõlésszögét változtató mechanizmusa (35), csapágyban (36) vízszintes tengely (37) körül elforduló égõrostélya (38), a vízszintes tengelyhez (37) rögzített egy vagy kettõ ellensúlykarján (39) változtatható helyzetû ellensúlya (40) és/vagy rugója (41), az ellensúlykarral (39) mûködtetett adagolókapcsolója (42), az égetõrostély (38) utolsó negyedébe fél-
5
10
15
20
5
2
hengeresen besüllyesztett parázstartójának (43) végébe függõleges csap (44) körül kifordítható rostélyajtaja (45), az égetõrostélyt (38) oldalról határoló tûzállólapja (46) van. 3. Az 1. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy alsó berakó csapóajtón (16) és/vagy felsõ berakó csapóajtón (17) keresztül tölthetõ tüzelõanyagtárolója (15) alatt villanymotorral (18), fordulatszámcsökkentõvel (19) és/vagy kézi meghajtókarral (20), a kézi meghajtókar (20) és a villanymotor (18) közé beépített szabadonfutó vagy kézzel oldható tengelykapcsolón (21) keresztül lánccal (22) hajtott körmös adagolóhengerekkel (23) és láncfeszítõ kerékkel (24) ellátott tüzelõanyag-adagolója (13) van. 4. Az 1. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy tüzelõanyag-tároló (15) belsõ falához gördülõ testekkel (26) támaszkodó megvezetõkarokkal (27) ellátott fedõlapjához (25) középsõ keréken (28) és oldalsó keréken (29) átvetett kötéllel vagy lánccal (30) kötött szintjelzõ (31) által mûködtetett végálláskapcsoló (32) csatlakozik.
HU 221 552 B1 Int. Cl.7: F 23 G 7/00
6
HU 221 552 B1 Int. Cl.7: F 23 G 7/00
7
HU 221 552 B1 Int. Cl.7: F 23 G 7/00
8
HU 221 552 B1 Int. Cl.7: F 23 G 7/00
9
Kiadja a Magyar Szabadalmi Hivatal, Budapest A kiadásért felel: Törõcsik Zsuzsanna fõosztályvezetõ-helyettes Windor Bt., Budapest
