Szellemi, szervezeti és K+F infrastruktúra fejlesztés a Nyugat-magyarországi Egyetemen TÁMOP 4.2.1.B -09/1/KONV-2010-0006
Az ember és élettere – A mező- és erdőgazdálkodás, az ipar és az urbanizáció hatása természetes környezetünkre
II. SZ. ALPROJEKT:
VÁROSOK ÖKO-KÖRNYEZETÉNEK KOMPLEX VIZSGÁLATA A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN Alprojekt vezető: Dr. Albert Levente egyetemi tanár
SZ A K M A I F Ó R U M (WORKSHOP)
2011. november 4. Székesfehérvár
MEGHÍVÓ Tisztelettel meghívjuk a II. sz. alprojekt szakmai fórumára. Időpont: 2011. november 4. Helyszín: NYME Geoinformatikai Kar, Székesfehérvár, Pirosalma u. 1-3. Tanácsterem PROGRAM Levezető elnök: Dr. Jancsó Tamás részprojektvezető 10.00-10.15 Köszöntő. Az alprojekt eddigi eredményei és további feladatai:Dr. Albert Levente alprojekt vezető 10.15 10.30 Fenntartható termőföldhasználat és agrárkemizálás: Dr. Pálmai Ottó 10.30-10.45 A vízgazdálkodás fontossága: Kolossváry Gábor 10.45-11.00 A területfejlesztés aktuális kérdései: Balsay István 11.00-11.15 Székesfehérvár, Szombathely és Sopron levegőkörnyezetének vizsgálata: Dr. Rákosa Rita, Dr. Szilasi Imre 11.15-11.30 Székesfehérvár város talajainak vizsgálata:Dr. Bidló András, Szűcs Péter, Kámán Orsolya, Horváth Adrienn 11.30-11.45 Székesfehérvár város felszíni vizeinek állapota: Csáki Péter, Dr. Gribovszki Zoltán, Dr. Kalicz Péter 11.45-12.00 Soproni zöldterületek ökológiai jellemzése klorofilltartalom alapján:Visiné Dr. Rajczi Eszter, Dr. Király Géza 12.00-12.30 Kávészünet Levezető elnök: Prof. Dr. Albert Levente alprojektvezető 12.30-12.45 Térinformatikai elemzések előzetes eredményei: Dr. Pődör Andrea 12.45-13.00 Ökológiai modellezés városi léptékben: Dr. Udvardy Péter 13.15-13.30 Pixel és objektum alapú képfeldolgozási technikák alkalmazása a városi felszínborítás vizsgálatában:Verőné Dr. Wojtaszek Malgorzata 13.30-13.45 Adatintegráció kérdései, út a projekt konkrét eredményeihez: Dr. Jancsó Tamás 13.45-14.00 Vitafórum a koherencia jegyében.
2
SZAKMAI VEZETŐK, A KUTATÁSOKBA BEVONT INTÉZETEK
ALPROJEKT VEZETŐ: Dr. Albert Levente egyetemi tanár
SZAKMAI VEZETŐK: Dr. Mátyás Csaba egyetemi tanár, MTA r. tagja Dr. Jancsó Tamás egyetemi docens, alprojekt vezető helyettes Dr. Bidló András egyetemi docens, alprojekt vezető helyettes
AZ NyME RÉSZTVEVŐ INTÉZETEI
NyME ERDŐMÉRNÖKI KAR • • • •
Erdővagyon-gazdálkodási és Vidékfejlesztési Intézet Geomatikai, Erdőfeltárási és Vízgazdálkodási Intézet Kémiai Intézet Környezet- és Földtudományi Intézet
NyME GEOINFORMATIKAI KAR
Geomatika Intézet Területfejlesztési Intézet
A kutatásokban több hazai és külföldi egyetem és kutatóintézet kutatói is részt vesznek.
3
CÉLKITŰZÉSEK AZ URBANIZÁCIÓ ÉLŐ KÖRNYEZETRE GYAKOROLT HATÁSÁNAK ELEMZÉSE
1. A Nyugat- és a Közép-dunántúli Régióban eltérő természeti feltételek között kialakult és működő városok (Sopron, Székesfehérvár, Szombathely) és természeti környezetük kölcsönhatásainak elemzése.
2. Az urbán ökológiai rendszerek környezetállapotának rendszerszemléletű, tudományos leírása.
3. A városok környezetminőség integrált monitoring rendszerének kialakítása a fejlesztési döntések és a településrendezési tervezés megalapozása érdekében.
KUTATÁSI TERV
• Integrált környezetelemzés során komplex geoinformatikai rendszerbe illesztett adatokat vizsgálunk a földtani, a talajtani, a hidrológiai, a levegőtisztasági, a klimatikus és a biotikus tényezők vonatkozásában, a kutatásokba bevont városokat magukba foglaló tájtípusokban. • Távérzékelési adatforrásokat is felhasználva meghatározzuk az adott városra jellemző szerkezeti típusokat. • Korszerű geoinformatikai elemzésekkel meghatározzuk az ideális terepi mintavételi pontokat a felszínborítás-típusok jellemző területegységei alapján. A kijelölt monitoring pontoknak jól kell reprezentálniuk a város és környezete közötti anyagáramlási folyamatokat. • A mintavételi pontokon gyűjtött mérési adatokat térinformatikai eszközökkel feldolgozzuk, és összevetjük a távérzékeléssel nyert adatokkal. • Integrált térbeli elemzésekkel meghatározzuk az egyes paraméterek közötti összefüggéseket, és ezek alapján különböző modelleket alakítunk ki. A kialakított modellek alkalmasak lesznek az egyes paraméterek időbeli változásainak nyomon követésére, sőt előrejelzésekre
4
• A terepi mérések és a mintavételezés alapján részletes környezeti információs adatbázist építünk ki a kölcsönhatások feltárása és a jövőben várható tendenciák modellezése érdekében. • Kutatásainkban felhasználunk már meglévő, a vizsgált területekre vonatkozó adatbázisokat (űrfelvételek, légi felvételek, multi- és hiperspektrális felvételek, 3D modellek, térképek, meteorológiai, gazdaságföldrajzi, ökológiai, szociológiai és egyéb leíró adatok), és az alprojekt által finanszírozott, a kutatások elején beszerzett űr- és hiperspektrális felvételeket is. • A kijelölt városok polgármestereinek – a beadott pályázathoz csatolt - támogató nyilatkozatai alapján együttműködünk és információt cserélünk azokkal a városi és regionális intézményekkel, amelyek az alprojekt célkitűzéseinek elérésében érdekeltek és amelyek az eredményeket hasznosítani fogják.
RÉSZPROJEKTEK ÉS FELELŐSÖK • A levegő állapotának jellemzése (Felelős: Dr. Rákosa Rita egyetemi adjunktus, NymE Erdőmérnöki Kar, Kémia Intézet). • Hidrológiai vizsgálatok (Felelős: Dr. Gribovszky Zoltán egyetemi docens, NymE Erdőmérnöki Kar, Geomatikai, Erdőfeltárási és Vízgazdálkodási Intézet). • A talaj és a földtani közeg állapotának jellemzése (Felelős: Dr. Bidló András egyetemi docens, intézetigazgató, dékánhelyettes, NymE Erdőmérnöki Kar, Környezet- és Földtudományi Intézet, Termőhelyismerettani Intézeti Tanszék). • Városi környezetben élő növények stresszérzékenységének és életképességének jellemzése (Felelős: Dr. Németh Zsolt István egyetemi docens, NymE Erdőmérnöki Kar, Kémia Intézet). • Térinformatika részprojekt (Felelős: Dr. Jancsó Tamás egyetemi docens, dékánhelyettes, NymE Geoinformatikai Kar, Geomatika Intézet és Dr. Konkoly-Gyuró Éva egyetemi tanár, NymE Erdőmérnöki Kar, Erdővagyon-gazdálkodási és Vidékfejlesztési Intézet).
5
A RÉSZPROJEKTEK KAPCSOLÓDÁSA
Levegő Növényzet Térinformatika Talaj Hidrológia FUNKCIONÁLIS SZINTEK ÉS KAPCSOLATOK
Űr-, légi és hiperspektrális felvételek
1. Szint – Bemenő adatforrások
Térképek Leíró adatok (víz, levegő, talaj, növényzet) Adatbázis felépítése
2. Szint – Integrálás GIS-ben
Tematikus térképek Elemzések (pl. használati változás) 3. Szint – Eredmények, termékek
Térképhez kapcsolt attribútum adatok extrapolációja
6
A RÉSZPROJEKTEK KONKRÉT FELADATAI TÉRINFORMATIKA RÉSZPROJEKT • Térszerkezeti és öko-környezeti indikátorok elkülönítése, kvantitatív kinyerésükhöz mintaadatok gyűjtése, tanuló területek kijelölése. • Szisztematikus analízis és pontosítás a városi öko-környezet térinformatikai termékek indikátorainak meghatározásához. • Vonatkozó tematikus térképek előállítása és előzetes elemzések elvégzése. • Öko-környezeti modellek felállítása, azok integrálása GIS rendszerbe. A LEVEGŐ ÁLLAPOTÁNAK JELLEMZÉSE • A levegőben található légszennyező anyagok (CO, NOx, O3, stb.) koncentrációjának mérése kijelölt monitoring pontokon 1 órás, 24 órás és éves mérési ciklusokban. A méréseket folyamatosan végezzük a teljes pályázati időszakban. • A városok és környezetük levegő szennyezettségi térképének elkészítése, adatok átadása a térinformatika részprojektnek. HIDROLÓGIAI VIZSGÁLATOK • A városokban és a városok környékén lévő vízfolyások, állóvizek állapotának jellemzése. • A vízfolyások részvételének vizsgálata a városi lefolyási folyamatokban mind minőségi, mind mennyiségi szempontból. • A városokban és a városok környékén keletkező vizek hasznosítási lehetőségeinek vizsgálata és elemzése. • A hidrológiai állapot adatainak megjelenítése GIS-ben. A TALAJ ÉS A FÖLDTANI KÖZEG ÁLLAPOTÁNAK JELLEMZÉSE • Adatgyűjtés és mintavétel a városokban kitűzött mintavételi hálóban. • A városi és a város környéki talajok kémia és fizikai állapotának jellemzése a helyszíni és a laboratóriumi vizsgálatok alapján. A legfontosabb tápelemek mennyiségének meghatározása. 7
• A talajok nehézfém szennyezettségének vizsgálata. • Szennyezettségi modellek felállítása felhasználva a „növényzet” és a „levegő” mérési adatait is. Adatok integrálása GIS-be. • Javaslat tétel a talajok állapotának javítására.
VÁROSI KÖRNYEZETBEN ÉLŐ NÖVÉNYEK STRESSZÉRZÉKENYSÉGÉNEK ÉS ÉLETKÉPESSÉGÉNEK JELLEMZÉSE • A növényi stressz és a környezeti paraméterek korrelációjának (stresszérzékenység) meghatározása „állapotfüggő korreláció” alkalmazásával. A méréseket kéthetes ciklusokban, tavasztól őszig végeztük/végezzük a teljes pályázati időszakban. • A városi környezetben lévő növények életképességének jellemzése, gyökfogó képesség mérésén keresztül. A méréseket kéthetes ciklusokban, tavasztól őszig végeztük/végezzük a teljes pályázati időszakban. • Az ágak és a kéreg fenoloid- és kioldható szénhidrát tartalmának, enzimaktivitásának meghatározása a környezetkárosító tényezők szignifikáns hatásainak kimutatása érdekében. Komplex elemanalízis. A méréseket kéthetes ciklusokban, ősztől-tavaszig végeztük/végezzük a teljes pályázati időszakban. • Adatszolgáltatás a térinformatika részprojekt számára. KÖZÖS FELADATOK • Szakértőket támogató rendszer összeállítása egy mintaterületre (szakág vagy önkormányzat számára). • Tanulmány és javaslattétel a területfejlesztési stratégiák megalkotásához. A területi- és a környezettervezésben alkalmazható ökokörnyezeti indikátorok bevezetése távérzékelési és kapcsolódó módszerekkel. • Nemzetközi szintű kutatási jelentés és ajánlások készítése. • A rendszerhez kapcsolódó társadalmi, gazdasági hatástanulmány készítése.
8
AZ ADATGYŰJTÉS SZEMPONTJAI • Minden részprojekt olyan adatokat gyűjt/gyűjtött, amelyek lehetővé teszik a térinformatikai elemzések kiterjesztését az egész területre: jól extrapolálhatók és modellezhetők a távérzékelési adatok feldolgozásánál. •
A minták elemzése folyamatos, ezekből idősorokat és modelleket készítünk. A nyert adatokat a másodlagos validációhoz is elhasználjuk.
• Az egyes városokban folyamatos vizsgáljuk a levegő minőségét. • A városokban található felszíni vízfolyásokban elemezzük a vizek állapotát. • Az egyes városokban mintavételi hálót tűztünk ki, a háló egyes pontjaiban talajmintákat gűjtöttünk. • A légi felvételek idején egyidejűleg vett, nagyszámú növényi mintát gyűjtöttünk be. • A munkába bevontuk doktoranduszokat is.
a
hallgatókat,
9
demonstrátorokat
és
AZ EREDMÉNYEK HASZNOSÍTÁSA A KUTATÁSOKBA BEVONT VÁROSOKBAN
ÖNKORMÁNYZATOK (KÖRNYEZETVÉDELEM, VÁROSTERVEZÉS ÉS RENDEZÉS) a. A városok tudományos igényű, integrált általános környezeti jellemzése hozzájárul a környezetszennyezés által okozott ártalmak, pl. egészségkárosodás megelőzéséhez. b. Pontosíthatja a települési környezetvédelmi program céljait.
VÁROSI KÖRNYEZETVÉDELEMMEL SZERVEZETEK, INTÉZMÉNYEK
FOGLALKOZÓ
TÁRS-
c. A levegőt, a talajt, a vizeket és az élővilágot érintő, a település működéséből származó hatások, a kiváltó okok és a megszüntetésükre szolgáló, - elsősorban építőmérnöki - beavatkozások tervezése. d. Segédeszköz lehet a városrendezési terv elkészítésében.
10
AZ ALPROJEKT ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI
• Az alprojekt kutatási céljainak megfogalmazása integráló szemléletet tükröz, megvalósításukhoz a résztémák additív módon, összehangoltan járulnak hozzá. • Gyakorlatba ülteti az egyetem kutatási stratégiájának egyik alapelvét: hálózatos, feladat orientált, a téma kutatására szerveződött kutatócsoportok hatékony együttműködése. • A két régióban jelentkező valós igényekre reagálva növeli a Nyugatmagyarországi Egyetem régiós szerepét, erősíti az együttműködést három kiemelten fontos várossal, amelyekben az egyetem karai működnek. • A kutatásokban érvényesül az interdiszciplinaritás elve. • A szinergiák megnövelt kutatási potenciálokat szabadítanak fel, lehetővé teszik a meglévő erőforrások jobb kihasználását. • Teret nyit újabb komplex tervezési metodikát kidolgozásának és begyakorlásának. • Lehetőséget teremt a hallgatók bevonására a kutatásokba, TDK, diplomaterv és doktori kutatásokban is hasznosul. Elősegíti a tehetséggondozást, fokozza az oktatói és hallgatói mobilitást, erősíti a nemzetközi kapcsolatokat. Hozzájárul a humán erőforrás utánpótlásának biztosításához. • Javítja az oktatás minőségét, lehetőséget teremt a K+F infrastruktúránk fejlesztésére.
11
AZ ALPROJEKT EDDIGI EREDMÉNYEI TÉRINFORMATIKA RÉSZPROJEKT Áttekintették és rendszerezték a Sopron, Szombathely és Székesfehérvár városokat és környezetüket tartalmazó, meglévő adatokat, GIS adatbázist alakítottak ki. A mintaterületekre vonatkozó adatállományokat összegyűjtötték és rendezték, felépítették az adatbázis logikai modelljét. A különböző térbeli, képi és leíró adatok különböző formában állnak rendelkezésre, ezért ezeket áttekintették, jellemzőiket értékelték és meghatározták a felhasználásuk módját. Kialakítottak egy logikai adat-modellt, amelyben rögzítették az adatok jellemzőit és az adatok közötti kapcsolatokat. Beszerezték a tervezett szuper nagyfelbontású, multispektrális műholdas képeket, megszervezték és levezényelték a hiperspektrális felvételezést mind a három városban. Kijelölték a távérzékelési adatok feldolgozásához szükséges mintaterületeket. Egyeztették a többi részprojekt - földtan, hidrológia, levegő vagy klíma és természeti környezet – felelőseivel a projekt későbbi fázisaiban felhasználandó technológiákat, tekintettel arra, hogy az adatfeldolgozás technológiai igénye meghatározza az adatbázis kialakításának technológiai jellemzőit. Megtervezték az adatintegrációt a közös vetületi rendszerben való ábrázoláshoz. A DDM előállítása érdekében áttekintették a következő feladatokat: • az érintett területek meglévő domborzatmodelljeinek, térképi anyagainak, légi felvételeinek rendszerezése, • a feladat végrehajtásához leginkább megfelelő szoftver kiválasztása, • a DDM célkitűzés szerinti pontosság meghatározása. A vizsgálatba bevont városok közül Székesfehérvár esetében a meglévő légi felvételek alapján előzetes képosztályozást végeztek és ennek alapján meghatározták a tematikus kategória-rendszert. Hat különböző tematikus térkép összeállítására tettek javaslatot. A leíró adatokat adatbázisba rendezték. A meta adatbázis az alábbi funkciókkal rendelkezik: • • • •
Felhasználók kezelése, hitelesítése, jogosultságok kezelése, Meta adatok rögzítése a térbeli és/vagy tematikus jellemzők megadásával, Hivatkozás a kapcsolódó, akár egyéb szervereken elhelyezett adatokra, Meta adatok megjelenítése nyilvánosan vagy védett módban, 12
• •
A meta adatok kategorizálása, csoportosítása több szempont szerint, Az adatbázis teljes körű kereshetősége, a megjelenített adatok rendezése, táblázatos megjelenítése.
További elvégzett feladatok: • Meglévő űr- és légi felvételek előfeldolgozása, georeferálása közös vetületi rendszerbe, • • Székesfehérvár terjeszkedésének vizsgálata a XIX. századtól kezdődően. A vizsgálat a következőkre terjedt ki: város terjeszkedése, beépített területek növekedése, a városi területhasználat változása, népesség változások. Felhasznált adatok I., II. katonai felmérések, topográfiai térképek, nagyfelbontású műholdas felvételek, KSH adatok, • • Az európai nagyvárosi agglomerációk felmérésével foglalkozó nemzetközi projektek eredményeinek összefoglalása. Figyelembe vett projektek: CORINE Land Cover (CLC), CLUSTER (Classification for Land Use Statistic, MOLAND (Monitoring Land Use Dynamics), Urban Atlos, • Távérzékelési adatok kiértékelése: normalizált vegetációs index (NDVI) számítása és elemzése. A zöldterületek nagyságának, arányának és ezeknek térben és időben lezajló változásának vizsgálata NDVI értékek alapján, • Székesfehérvár környezetvédelmi programjának tanulmányozása, • Távérzékelési adatok kiértékelése: normalizált vegetációs index (NDVI) számítása és elemzése, • 1:10 000-es topográfiai térképek georeferálása és mozaikolása a három városra, • 1:10 000 topográfiai térképek és 20x20 m rácssűrűségű domborzatmodell beszerzése. A városok digitális domborzatmodelljeinek megjelenítése, • Ortofotó ráillesztése Székesfehérvár 2009-ben készült egy db 1:10 000-es szelvényének (54-411) DDM-jére, • Mintaterületek térképi kivágatainak elkészítése topográfiai térképek alapján, • Felszínborítási tematikus térkép készítése és pontossági vizsgálata Székesfehérvár belvárosában,
13
• Az adatgyűjtés a Székesfehérvár területén lévő zöldfelületek modellterületére vonatkozóan. (Halesz park, Zichy liget esetében digitális térképi állományok), • Tanulmány előkészítése a természetvédelmi területek ismertetésére. (Sóstó természetvédelmi terület, digitális térképi állomány), • A faállományok adatbázisának kialakítása modellterületen, • Térszerkezeti és öko-környezeti indikátorok elkülönítése, kvantitatív kinyerésükhöz mintaadatok gyűjtése, tanuló területek kijelölése, • Szisztematikus analízis és pontosítás a városi öko-környezet térinformatikai termékek indikátorainak meghatározásához, • Vonatkozó tematikus térképek előállítása és előzetes elemzések elvégzése, • Tanulmány és javaslattétel készítése a területfejlesztési stratégiák megalkotásánál, a területi- és a környezettervezésben alkalmazható öko-környezeti indikátorok bevezetésére távérzékelési és kapcsolódó módszerekkel, • Kutatások a Kínai Tudományos Alkalmazások Intézetének bevonásával.
Akadémia
Távérzékelési
A LEVEGŐKÖRNYEZET JELLEMZÉSE • Elemeztük Sopron, Szombathely és Székesfehérvár és levegőkörnyezetük kölcsönhatásait a városi környezetminőség integrált monitoring rendszerének kialakítása, a városfejlesztési döntések és a településrendezés stratégiájának megalapozása érdekében. • A különböző természeti tájtípusokban kialakult, eltérő természeti feltételek között működő városokban végzett mérések lehetővé teszik a kölcsönhatások különböző formáinak vizsgálatát, az ezek eredőjeként kialakult környezeti állapotok minősítését és a városok közötti összehasonlítást. • A levegőminőséget mobil laboratóriumi rendszerrel vizsgáltuk, szakaszos (24 órás) mintavételt alkalmazva. Sopronban 10, Szombathelyen és Székesfehérváron 6-6 mérőpontot választottunk, amelyek alkalmasak a legfontosabb városszerkezeti típusok (területhasznosítási kategóriák) jellemzésére és jól reprezentálják a környezet anyagáramlási folyamatait. A méréseket 2011 márciusától mind a három városban három hónaponként, ciklikus ismétlésben végeztük és a következő hat hónapban is folytatni fogjuk. 14
• Mérési eredményeink alapul szolgálnak a városok és környezetük levegő szennyezettségi térképének elkészítéséhez. HIDROLÓGIAI VIZSGÁLATOK Egyeztettünk a soproni Rák-patak vízrendszerének jellemzőiről a hidrológiai állapottal foglalkozó cégekkel: Észak-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság; Sopron és Környéke Víz és Csatornamű Zrt.; Kapuvári Vízitársulat; Soproni Önkormányzat, Helyi tervezők. Kritikai szemlélettel áttekintettük a Rák-patak vízgyűjtőjéről készült tanulmányokat, diplomaterveket, szakdolgozatokat, TDK dolgozatokat, terveket. Adatokat gyűjtöttünk a szombathelyi Gyöngyös, Sorok-Perint vízrendszer (Nyugat-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság) és a székesfehérvári Gaja-patak vízrendszerről (Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Székesfehérvári Önkormányzat). Terepi és laboratóriumi vizsgálatok. Sopron város esetében az intenzíven vizsgált 7 mintavételi ponton az előzetes fizikai, fiziko-kémiai méréseket 2 hetes gyakorisággal folytattuk: vízsebesség, vízhozam, pH, vezetőképesség, hőmérséklet, lebegő anyag (5. ábra). A biológiai vizsgálatok esetében az irodalom tanulmányozása és a szükséges kiegészítő eszközök beszerzése után az első biológiai mintavételre 2011.04.30 - 2011.05.01. között került sor. A vízkémiai-mérések mintavételezési gyakoriságát, a vízminőségi paramétereket (kémiai oxigénigény (KOI), ammónium ion (NH4+), nitrát ion (NO3-), összes Foszfor (ÖP), klorid (Cl-), szulfát (SO42-)) véglegesítettük. A vízminőségi vizsgálatokat rendszeres elvégzésére szerződést kötöttünk, az első mintavételek megtörténtek.
Mintavételi helyek a Soproni Rák-patak vízgyűjtőjében A városi lefolyás szempontjából lényeges lehet a vízfolyások lefedett (ún. „alagút”) szakaszainak környezeti állapota (a pontos geometria és a szennyező-források ismerete). A soproni Rák-patak esetében elvégeztük
15
két (egy 1500m-es és egy 550m-es) fedett szakasz geometriai felmérését és vízminőségi vizsgálatát.
Adatok feldolgozásának előkészítése, adatbázis létrehozása, folyamatos feltöltése A Sopron, mint pilot terület esetében a hét mintavételi ponton végzett adatok számítógépre vitele folyamatos. A mérési pontokhoz kapcsolódó részvízgyűjtőkről hidrológiai elemzés készült, ebbe a munkába a „Vízfolyások rehabilitációja” c. tárgy hallgatóit is bevontuk. Szakdolgozat készül Sopron város hatásáról a Rák-patak környezeti állapotára. A városból a Soproni Szennyvíztelepre érkező szennyvizek szervesanyag-terhelésének változásáról és ennek hatásáról a befogadó vízfolyásra diplomamunka készült. Egy kiválasztott soproni részvízgyűjtőn (Kutya-hegyi vízgyűjtő) elkészült a vízelvezető-hálózat részletes terepi felmérésének feldolgozása és térinformatikai rendszerbe integrálása. A területen egy városi csapadék lefolyási modell tesztelését tervezzük. A mérési pontok kijelölése Székesfehérvár és Szombathely esetében is megtörtént. Székesfehérváron a városban található felszíni víztestek egy részét előzetesen bejártuk. Folyamatban van az általános egyeztetés a keletkezett adatok térinformatikai rendszerbe integrálásáról. Összefoglalva: • Mérési eredmények alapján jellemeztük Sopron, Szombathely és Székesfehérvár városokban és a városok környékén lévő vízfolyások és állóvizek állapotát. • Minőségi és mennyiségi jellemzőkhöz kapcsoltan, integrált szemlélettel vizsgáltuk a vízfolyások részvételét a városi lefolyási folyamatokban. • Folyamatban van a vízgyűjtő hidrológiai jellemző paramétereinek meghatározása térinformatikai alapokon. A hidrológiai állapotok adatainak megjelenítése GIS-ben. • Folyamatban van a felszíni vizeknek a soproni Rák-patak vízrendszerén történő mennyiségi és minőségi vizsgálata numerikus modellezéssel kapcsoltan.
16
A TALAJ ÉS A FÖLDTANI KÖZEG ÁLLAPOTÁNAK JELLEMZÉSE • Sopron, Szombathely és Székesfehérvár területén és környékén térinformatikai módszerekkel elkülönített (1) felszínborítási típusok kiválasztott pontjaiban és (2) további; folytonos alapsokaságon értelmezett random bolyongásos módszer által felvett pontokban vizsgáltuk a talajok állapotát. • A kitűzött mintavételi pontokban (Sopron – 104 pont, Szombathely – 89 pont, Székesfehérvár – 152 pont) mintát vettünk a talajok különböző rétegeiből (0-10 és 10-20 cm). A mintavételi pontokban leírtuk a talajok és a környék legfontosabb jellemzőit (lakókörzet jellege, élőhelytípus, vegetáció, aljnövényzet borítottsága, talajfedés típusa, talaj eredete, stb.). • Laboratóriumban meghatároztuk a begyűjtött minták legfontosabb talajkémiai és –fizikai sajátságait (kémhatás, fenolftalein-lúgosság, összes sótartalom, szénsavas mésztartalom, talaj savanyúság, vázszázalék, szemcseösszetétel, Arany-féle kötöttségi szám, stb.). Vizsgáltuk a talajok tápelem-ellátottságát (humusztartalom, nitrogéntartalom AL-oldható kálium- és foszfor-tartalom, KCl-oldható kálcium- és magnézium-tartalom, EDTA/DTPA oldható vas-, réz-, mangán- és cink-tartalom, stb.). • Vizsgálni kívánjuk a mintákban található szervetlen (nehézfémek) és szerves (peszticidek) minőségét és mennyiségét.
Szombathely város talajának kémhatása (0-10 cm-es réteg)
• Vizsgálati eredményeinket adatbázisba rendeztük és statisztikai és térinformatikai módszerekkel értékeljük, illetve ábrázoljuk.
17
A TERMÉSZETI KÖRNYEZET JELLEMZÉSE (NÖVÉNYI STRESSZ) 1. Klorofill-tartalom mérése • A növények klorofill-tartalma hatással van a szárazföldi ökoszisztémák elsődleges termelékenységére és a növények egészségi állapotára (bioindikátor). • A klorofill-tartalom csökkenése hasznos bioindikátora egyes légszennyező gázok kimutatásának is, mivel a SO2, NO2 és O3 hatására keletkező aktív oxigéngyökök reakcióba lépnek a sejtben található membránokkal és a membránokhoz kapcsolt molekulákkal, (pl. pigmentekkel), így mennyiségük e gázok hatására csökken. • A soproni zöldterületek ökológiai jellemzését célirányosan megválasztott monitoring pontokról begyűjtött levélminták klorofilltartalmának mérésén keresztül végeztük. • A mintagyűjtés a légifelvételezéssel egyidőben történt. A monitoring pontokról begyűjtött levélminták labóratóriumban mért klorofilltartalmai a légifelvételezés során nyert mérési adatok validálására is szolgálnak. 2. Városi környezetben élő növények stresszérzékenysége • A növényi stressz és a környezeti paraméterek korrelációjának meghatározására az „állapotfüggő korreláció” elméletét alkalmaztuk. A méréseket kéthetes ciklusokban, tavasztól őszig végeztük és folytatni fogjuk a teljes pályázati időszakban. A növényi minták bioszenzor juharfák- (Acer platanoides L.),) folyamatos elemzése idősorok, modellek készítését is lehetővé teszi. •
A városi környezet juharfákra gyakorolt hatását a levél UV-VIS reflexiós intenzitásainak, szénhidráttartalmainak, a totálfenol-szint és antioxidáns kapacitás korrelációinak, ill. regresszióinak monitorozásával vizsgáltuk és mutattuk ki. A mintavételek során a környezeti körülményt és annak változásait napsugárzás, hőmérséklet, páratartalom és légszennyezettség adatokkal jellemeztük.
•
A vizsgált környezeti tényezők többsége (hőmérséklet, páratartalom, szén-monoxid, ill. nitrogén-dioxid tartalmak) szignifikánsan befolyásolja a levél anyagcseréjét, s ennek következményeként a spektrális reflexiókat kialakító pigmentek mennyiségeit.
18
Korai juharfa leveleinek UV-VIS-NIR tartományú spektrumai (2010-07-14)
•
A környezeti körülménynek a lombozatra gyakorolt hatása az intenzitás regressziók paramétereiben és a környezeti tényezők korrelációs tényezőiben tükröződik vissza.
•
A reflexiós intenzitások környezetérzékeny regresszióihoz hasonlóan a szénhidrátok (glükóz-fruktóz) mennyiségeinek összehangolt szabályozása is környezet érzékeny.
•
A városi környezet és a növénylombozat közötti kölcsönhatás mértékének számszerűsítésére a növényi levél glükóz és fruktóz tartalmainak állapotfüggő korrelációja is alkalmasnak bizonyult. 3. Városi környezetben élő növények életképessége • A városi környezetben élő növények életképességét gyökfogó képességük mérésén keresztül jellemeztük. 4. A környezetkárosító tényezők szignifikáns hatásainak kimutatása járulékos anyagok és enzimaktivítás mérések alapján • Mértük az ágak és a kéreg fenoloid- és kioldható szénhidrát tartalmát, valamint az enzimaktivitást a környezetkárosító tényezők szignifikáns hatásainak kimutatása érdekében. 5. Komplex elemanalízis • A növényi szövetek komplex elemanalízisét a pályázat következő időszakában végezzük.
19
ÖSSZEFOGLALÓ • A tervezett infrastrukturális fejlesztések és eszközbeszerzések folyamatosan zajlanak, nagyrészük megvalósult. Az időbeli eltolódások külső okokra vezethetők vissza. • A kritikai irodalomfeltárás folyamatos. • A környezeti szférákra vonatkozó adatok gyűjtése és elemzése mind a három városban tervszerűen folyik. • A légifelvételezések megvalósultak mind a három város vonatkozásában, rendelkezésünkre állnak a szükséges űrfelvételek is. • A terepi- és laboratóriumi mérésekből kinyert információhalmaz, a légifelvételezések és az űrfelvételek megteremtik az alapját a geoinformatikai feldolgozásnak és a tematikus térképek elkészítésének. • A terepi mérések és a mintavételezés alapján részletes környezeti információs adatbázis épül a kölcsönhatások feltárása és a valószínűsíthető tendenciák modellezése érdekében. • A témaorientált kutatások additív módon, összehangoltan járulnak hozzá a kitűzött kutatási célok megvalósításához (koherencia). • A kutatásokba több hazai és külföldi egyetem és kutató intézet oktatói és kutatói is részt vesznek, a tudományos információ áramlás kétirányú és folyamatos. • A kutatásokba nagyszámú egyetemi hallgatót és doktoranduszt vontunk be, ezzel is hozzájárulva a tudományos utánpótlás biztosításához, az egyetem tehetséggondozási stratégiájának megvalósításához. • Kutatási eredményeinket hazai és nemzetközi konferenciákon tartott előadások és tudományos folyóiratcikkek formájában tettük elérhetővé. • Együttműködtünk és információt cseréltünk azokkal a városi és regionális intézményekkel, amelyek az alprojekt célkitűzéseinek elérésében érdekeltek, és amelyek az eredményeket hasznosítani fogják. • Az eddigi eredmények előre vetítik annak lehetőségét, hogy tendenciákra alapozott stratégiai célokat fogalmazzunk meg a városvezetők számára.
20
AZ ALPROJEKTBEN RÉSZTVEVŐ KUTATÓK, DOKTORANDUSZOK, DEMONSTRÁTOROK ÉS TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI HALLGATÓK A PROJEKTBE BEVONT OKTATÓK ÉS KUTATÓK: Dr. Albert Levente, egyetemi tanár, NymE Erdőmérnöki Kar, Kémiai Intézet Balázsik Valéria, adjunktus, NymE Geoinformatikai Kar Dr. Bidló András, egyetemi docens, NymE Erdőmérnöki Kar, Környezet- és Földtudományi Intézet Dr. Busics György, egyetemi docens, NymE Geoinformatikai Kar Dr. Engler Péter, főiskolai docens, NymE Geoinformatikai Kar Dr. Gribovszki Zoltán, egyetemi docens, NymE Erdőmérnöki Kar, Geomatikai, Erdőfeltárási és Vízgazdálkodási Intézet Horoszné Gulyás Margit, adjunktus, NymE Geoinformatikai Kar Horváth Adrienn, intézeti mérnök, NymE Erdőmérnöki Kar, Környezet- és Földtudományi Intézet Dr. Hofmann Tamás, egyetemi docens, NymE Erdőmérnöki Kar, Kémiai Intézet Dr. Jancsó Tamás, egyetemi docens, NymE Geoinformatikai Kar Kámán Orsolya, intézeti mérnök, NymE Erdőmérnöki Kar, Környezet- és Földtudományi Intézet Dr. Kalicz Péter, egyetemi docens, NymE Erdőmérnöki Kar, Geomatikai, Erdőfeltárási és Vízgazdálkodási Intézet Katona János, tanársegéd gyakornok, NymE Geoinformatikai Kar Katonáné Gombás Katalin, adjunktus, NymE Geoinformatikai Kar Dr. Király Géza, egyetemi docens, NymE Erdőmérnöki Kar, Geomatikai, Erdőfeltárási és Vízgazdálkodási Intézet Kiss Attila, intézeti mérnök, NymE Geoinformatikai Kar Dr. Konkoly-Gyuró Éva, egyetemi tanár, NymE Erdőmérnöki Kar , Erdővagyon-gazdálkodási és Vidékfejlesztési Intézet Kottyán László, adjunktus, NymE Geoinformatikai Kar Dr. Kucsara Mihály, egyetemi docens, NymE Erdőmérnöki Kar, Geomatikai, Erdőfeltárási és Vízgazdálkodási Intézet Dr. Markó Gergely, egyetemi docens, NymE Erdőmérnöki Kar, Geomatikai, Erdőfeltárási és Vízgazdálkodási Intézet Dr. Mélykúti Gábor, egyetemi docens, NymE Geoinformatikai Kar Mizseiné Dr. Nyiri Judit, egyetemi docens, NymE Geoinformatikai Kar Nagy Gábor, adjunktus, NymE Geoinformatikai Kar Dr. Németh Zsolt István, egyetemi docens, NymE Erdőmérnöki Kar, Kémiai Intézet Dr. Péterfalvi József, egyetemi docens, NymE Erdőmérnöki Kar, Geomatikai, Erdőfeltárási és Vízgazdálkodási Intézet Dr. Pődör Andrea, egyetemi docens, NymE Geoinformatikai Kar Visiné Dr. Rajczi Eszter, egyetemi adjunktus, NymE Erdőmérnöki Kar, Kémiai Intézet Dr. Rákosa Rita, egyetemi adjunktus, NymE Erdőmérnöki Kar, Kémiai Intézet
21
Dr. Rétfalvi Tamás, egyetemi docens, NymE Erdőmérnöki Kar, Kémiai Intézet Ronczyk Levente, UNIGIS hallgató, NymE Geoinformatikai Kar Szilasi Imre, környezetmérnök Szűcs Péter, intézeti mérnök, NymE Erdőmérnöki Kar, Környezet- és Földtudományi Intézet Dr. Udvardy Péter, egyetemi docens, NymE Geoinformatikai Kar Tarsoly Péter, tanársegéd, NymE Geoinformatikai Kar Dr. Végső Ferenc, főiskolai docens, NymE Geoinformatikai Kar Verőné Dr. Wojteszek Malgorzata, egyetemi docens, NymE Geoinformatikai Kar A KUTATÁSBA BEVONT DOKTORANDUSZOK: Badáczy Dorottya Csáfordi Péter Eredics Attila Halász Katalin Herke Zoltán Juhász István Katonáné Gombás Katalin Kisfaludi Balázs Kottyán László Nagy Gábor Szűcs Péter Tarsoly Péter A KUTATÁSBA BEVONT TDK-S HALLGATÓK: Böröcz Tamás Czap Eszter Erős Mihály Gyimóthy Kitti Herczeg András Horváth Adrienn Jóna Gergely Kertész Péter Pál Katalin Pécsi János Ronczyk Levente Szegedi Balázs Kornél Szilágyi Annamária A KUTATÁSBA BEVONT HALLGATÓK: Barna Tibor Barasics Péter Darai Márton Elmer Tamás 22
Gerencsér Noémi Guttmann Eszter Horváth Eszter Imrik Petronella Kálmán Orsolya Kocsis Ramóna Kökény Gergő Márton András Kálmán Orsolya Szabó Katalin Szabó Piroska Szita Renáta Török Ádám Vajai Virág A városi mérési pontokhoz kapcsoló részvízgyűjtők hidrológiai vizsgálatába a „Vízfolyások rehabilitációja” c. tárgy hallgatóit is bevontuk: Bakti Miklós; Csáki Péter; Czap Eszter; Czirfusz Csilla; Gelencsér Nikolett; Gyurkovics Renáta; Juhász Anna Mária; Kocsis Ramóna; Koller Boglárka; Kónya Anikó; Könczöl Anikó; Molnár Gitta; Molnár Mia; Márton András; Pál Katalin; Pécsi János; Pék Tamás; Harta István; Kaszás Orsolya; Nagy Andrea; Gyimóthy Kitti; Nagy Viktória; Madarász Roberta.
23
PUBLIKÁCIÓK: Albert Levente: Városok öko-környezetének komplex vizsgálata a Nyugatdunántúli Régióban. Kutatásmódszertan a természetvédelem és az emberi tevékenység (mező- és erdőgazdálkodás, ipar és urbanizáció) komplex témakörben. Tudományos Konferencia, Sopron, július 4-6 Balázsik V., Czinkóczky A., Szabó Gy. (2011).: Környezetünk digitális leképezése – áldás vagy átok? Mennyi adatot regisztrálunk, tárolunk, hasznosítunk az információs társadalom hétköznapjaiban?, "Informatika a felsőoktatásban", Konferencia kiadvány, Debreceni Egyetem, augusztus 24-26 Balázsik V., Czinkóczky A., Szabó Gy. (2011): Koordináta, pixel vagy pontfelhő? Alternatíva, verseny vagy integráció?, Térinformatikai konferencia és szakkiállítás Debrecen, május 19-20. pp. 113-120. ISBN 978-963-318-116-4 Bidló A. (2011): Sopron város talajainak kémiai állapota. MKE Nemzeti Konferencia, Sopron, május 22-25 (poszter) Bidló A., Szűcs P. (2011): Sopron város talajainak kémiai állapota. MKE Nemzeti Konferencia, Sopron, május 22-25, Program és előadás összefoglalók, pp. 302 Bidló A., Szűcs P., Horváth A. és Kámán O. (2011): Székesfehérvár város talajainak állapota, NyME III. Erdészeti Tudományos Konferencia, Sopron, október 5, Összefoglaló kötet, (szerk.: Lakatos F. és Szabó Z.), pp. 83 Bidló A., Szűcs P., Horváth A. és Kámán O. (2011): Székesfehérvár város talajainak állapota, NyME III. Erdészeti Tudományos Konferencia, Sopron, október 5 (poszter) Bidló A., Szűcs P., Horváth A. és Kámán O. (2011): Szombathely város talajainak állapota, NyME III. Erdészeti Tudományos Konferencia, Sopron, október 5 (poszter), Összefoglaló kötet, (szerk.: Lakatos F. és Szabó Z.), pp. 84 Bidló A., Szűcs P., Horváth A. és Kámán O. (2011): Szombathely város talajainak állapota, NyME III. Erdészeti Tudományos Konferencia, Sopron, október 5 (poszter) Bidló A., Szűcs P., Horváth A. és Kámán O. (2011): Városi talajok állapotának vizsgálata, NyME III. Erdészeti Tudományos Konferencia, Sopron, október 5, Összefoglaló kötet, (szerk.: Lakatos F. és Szabó Z.),pp. 71 Bidló A., Szűcs P., Horváth A. és Kámán O. (2011): Városi talajok állapotának vizsgálata, NyME III. Erdészeti Tudományos Konferencia, Sopron, október 5, (előadás) Bidló A., Szűcs P., Kámán O., Horváth A., Pödör A. (2011): A földtani közeg és a talajok, Nyári Egyetem, Sopron, július 5 (előadás) Brolly, G., Király, G. (2010): Algorithm for individual stem mapping from terrestrial laser scanning data. In Proceedings of SilviLaser Conference, Freiburg, September,14-17. p 16
24
Busics Gy. (2010): Az EOMA újramérésének előzetes eredményei az első három poligonban, Geomatikai Közlemények, XIII/2, pp. 141-148, Csáfordi P., Kalicz P., Gribovszki Z. (2010): Contribution of surface erosion to sediment transport in a small forested headwater catchment in the Sopron, Hills. Journal of Landscape Management, 2010. Vol. I., No. 2., pp. 3-12 Gribovszki, Z., P. Kalicz, J. Szilágyi (2011): Estimation of evapotranspiration from diel fluctuation of groundwater and stream baseflow, XXVth Conference of the Danube Countries on Hydrological Forecasting and Hydrological Bases of Water Management an informal event linked to the Hungarian Presidency of the EU Council, Budapest, 16-17 June (Oral pesentation). In 2nd, Symposium: Drought and low flow conditions, 16-17 June 2011, Budapest, Hungary, Conference pen drive, p. 9 Gribovszki, Z., P. Kalicz, J. Szilágyi (2011): Estimation of evapotranspiration from diel fluctuation of groundwater and stream baseflow, XXVth Conference of the Danube Countries on Hydrological Forecasting and Hydrological Bases of Water Management an informal event linked to the Hungarian Presidency of the EU Council, Budapest, 16-17 June (Oral pesentation). In 2nd, Symposium: Drought and low flow conditions, 16-17 June 2011, Budapest, Hungary, Conference pen drive, p. 9 Csáfordi P., Kalicz P., Gribovszki Z. (2011): Erdősült kisvízgyűjtő éves hordalékhozamának becslése – és egy hordalékkúp vizsgálata. Hidrológiai Közlöny, 91 (3), pp. 46-54 Gribovszki Z., Kalicz P., Kucsara M. (2011): Biológiai szűrőmezők vizsgálata, Fertőrákos, Balf. NYmE, Kooperációs Kutató Központ Nonprofit Kft. Projektzáró Konferencia, Hulladékkezelés és hasznosítás Kutatási Főirány Szekció, Sopron, május 24 (előadás) Horoszné Gulyás M. (2011): Térinformatika a hidrológia és a földhasználat területén, Márkus B. (szerk.), GISopen 2011, NYME Geoinformatikai Kar, Székesfehérvár, Alto nyomda, ISBN: 978-693-9883-75-8 Horoszné Gulyás M. (2010): Methods in land management planning, EFLUD Konferencia (előadás) Horváth A., Bidló A., Szűcs P. és Kámán O. (2011): Sopron város talajainak állapota, NyME III. Erdészeti Tudományos Konferencia, Sopron, október 5, Összefoglaló kötet (szerk.: Lakatos F. és Szabó Z.), pp. 86 Horváth A., Bidló A., Szűcs P. és Kámán O. (2011): Sopron város talajainak állapota, NyME III. Erdészeti Tudományos Konferencia, Sopron, október 5 (poszter) Nyiri, J., A. Pődör (2010): GIS Application in Real Estate Investment. 51th Riga Technical University Conference SCEE’2010 “Scientific Conference on Economics and Entrepreneurship”, 15. October. Sientific Journal of Riga Technical University, pp 94-99. ISSN 14077337, Lettország, Riga
25
Jancsó, T., G. Mélykúti (2011): Comparison of Digital Terrain Models Gained by Different Technologies, Procedings IEEE International Conference on Spatial Data Mining and Graphical Konwledge Services (ICSDM 2011) in conjuction with Eighth Beijing. International Workshop on Geographical Information Science (BJIWGIS 2011), China, Fuzhou, June 29- July 01, pp. 324-329 Jancsó T. (2010): Kölcsönös tájékozás szükségessége a digitális fotogrammetriában, Geomatikai Közlemények, XIII/2, pp. 95-100 Kalicz P., Gribovszki Z., Csáfordi P. (2011): Lefolyási vizsgálatok városi területeken, Nyári Egyetem, Sopron, július 5 (előadás) Katalin Katona-Gombas, Margit Horosz-Gulyas (2010): Microregions agricultural aptitude test methodology, Geographica Technica No. I/2010.,pp. 11-16 Katona J.-Horoszné Gulyás M. (2011): Térinformatikai szemléletű birtoktervezés. „Az elmélet és gyakorlat találkozása a térinformatikában”, Térinformatikai konferencia és szakkiállítás Debrecen, május 19-20. pp. 251-258. ISBN 978-963-318-116-4 Katona J.-Horoszné Gulyás M. (2011): Térinformatikai szemléletű birtoktervezés. „Az elmélet és gyakorlat találkozása a térinformatikában”, Térinformatikai konferencia és szakkiállítás Debrecen, május 19-20. pp. 251-258. ISBN 978-963-318-116-4 Katona J.-Horoszné Gulyás M.(2011): Térinformatikai szemléletű birtoktervezés. „Az elmélet és gyakorlat találkozása a térinformatikában”, Térinformatikai konferencia és szakkiállítás Debrecen, május 19-20. pp. 251-258. ISBN 978-963-318-116-4. Katonáné Gombás Katalin (2010): Micro Regions Agricultural Atitude Test Methodology, EFLUD Konferencia (előadás) Király Géza: Városi zöldfelületek térképezése távérzékelési módszerekkel.Kutatásmódszertan a természetvédelem és az emberi tevékenység (mező- és erdőgazdálkodás, ipar és urbanizáció) komplex témakörben. Nyári egyetem, Sopron, július 4-6 Király, G., Brolly, G. (2010): Volume calculations of single trees based on terrestrial laser scanning. In Proceedings of SilviLaser 2010 Conference, Freiburg, September 14-17. p 12 Király, G., Csépányi, P., Brolly, G., Kálmán, M. (2010): Spatial Monitoring of a Complex Forest – Inventory of a Pro Silva Demonstrational Forests by Means of Terrestrial Laser Scanning. XXIII. IUFRO World Congress, Seoul, August 23-28 Kottyán L. (2011): 3D városmodell kialakítása és megjelenítése PDA eszközökön, Márkus Béla (szerk.): GISopen 2011, NYME Geoinformatikai Kar, Székesfehérvár, Alto nyomda, ISBN: 978-6939883-75-8 Mizseiné Nyiri J., Pődör A (2010): Visualisation and in the Planning of Land Consolidation, EFLUD Konferencia, September 30 Mizseiné Nyiri J., Pődör A.(2011): Városökológiai kutatások Székesfehérváron. Az elmélet és gyakorlat találkozása a térinformatikában, Térinformatikai konferencia és szakkiállítás Debrecen, május 19-20. pp. 225-232. ISBN 978-963-318-116-4 26
Mizseiné Nyiri J. (2011): A földegyenérték használhatósága vörösiszapos termőhelyek értékelésénél. „Megfelelni az új kihívásoknak” GISopen Konferencia, Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar, Székesfehérvár, Konferencia kötet, pp. 165-176. ISBN 978-963318-116-4 Mizseiné Nyiri J., Pődör A. (2011): A mezőgazdálkodás és a területfejlesztés összehangolásának kérdései. „Megfelelni az Új kihívásoknak” GISopen Konferencia, Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar, Székesfehérvár 139-150. pp. ISBN 978-963318-116-4 Nagy G. (2010): Lézerszkenneres mérések Székesfehérvár belvárosában, VIII. Geomatikai Szeminárium, Sopron (előadás) Zs. I. Németh, K. E. Németh, D. Zs. Badáczy, L. Potyondi (2010): Correlation between glucose and fructose for characterization of relationship between plants and environmental conditions, Növénytermelés 59, pp 551-554. DOI: 10.1556/Novenyterm.59.2010.Suppl.1 Németh Zs. I., Kocsis R., Badáczy D., Németh K. E. (2011): A lombozat reflexiós fényintenzitásainak korrelációi környezeti hatások indikálásra a soproni városökológiai kutatásban, MKE 1. Nemzeti Konferencia, május 22-25., Sopron, Program és Előadás összefoglalók, p. 304, ISBN 978-963-9970-11-3.Zs. I. Németh, D. Zs. Badáczy, R. Kocsis, K. E. Németh (2011): State dependent regressions of the foliage for indication of the plant adaptation, CC 2011 Conferentia Chemometria, Sept 18-21., Sümeg. Ronczyk Levente (2011): A városi beépítettség térképezése RGB légifelvételek szegmentációjával (poszter). GISOPEN 2011. Székesfehérvár. Pődör, A., Nyiri, J. (2011): Urban ecological research. Székesfehérvár concerning the land use aspect. In 1st International and Interdisciplinary Symposium of European Academy of Land Use and Development, „Focus on Urban and Peri-Urban Development”, Livepool Rákosa R., Szilasi I., Visiné Rajczi E., Albert L. (2011): Városökológiai kutatások. Dunántúli nagyvárosok levegőminőségének összehasonlító vizsgálata, NyME III. Erdészeti Tudományos Konferencia, Sopron, október 5 (poszter) Ronczyk L. (2011): A városi beépítettség térképezése RGB légifelvételek szegmentációjával, GISopen Konferencia, Székesfehérvár. (poszter) Tarsoly P. (2010): A valósidejű, térinformatikai célú műholdas helymeghatározás pontosságának jellemzése a barlangkataszter szempontjából, Geomatikai Közlemények, XIII/2, pp. 73-80, Sopron, 2010 Tarsoly P. (2011): A valósidejű, térinformatikai célú műholdas helymeghatározás megbízhatóságának jellemzése a barlangkataszter szempontjából, Márkus Béla (szerk.): GISopen 2011, NYME Geoinformatikai Kar, Székesfehérvár, 2011, Alto nyomda, ISBN: 978-693-9883-75-8 27
Udvardy P. (2011): A vidékfejlesztés regionális kérdései. „Az elmélet és gyakorlat találkozása a térinformatikában”, Térinformatikai konferencia és szakkiállítás Debrecen, május 19-20. pp. 243-250. ISBN 978-963-318-116-4 Uvardy P. (2010): Regional aspects of rural development EFLUD Konferencia, September 30 Verőné Wojtaszek M. (2011): Antropogén eredetű felszínváltozások vizsgálata távérzékeléssel, GISopen Konferencia, Székesfehérvár, (előadás) Verőné Wojtaszek M. (2010): A földhasználat változásának vizsgálata a Velencei-tó vízgyűjtője példáján. Geomatikai Szeminárium, Sopron. (poszter) Visiné Rajczi E., Kalicz P., Guttmann E., Imrik P., Albert L. (2010): Városökológiai kutatások. A Rák-patak vízminőségi változása Sopron belterületén.Nyugat-Dunántúl környezeti állapota, Helyzetkép és kihívások Konferencia, Szombathely, november 11-12. (előadás, konferencia kötet)
28
