ÖSSZEVONT GYÓGYPEDAGÓGIAI PSZICHOLÓGIA SZIGORLATI TÉTELEK ÉS SZAKIRODALOM

ÖSSZEVONT GYÓGYPEDAGÓGIAI PSZICHOLÓGIA SZIGORLAT TÉTELEK ÉS SZAKIRODALOM 2015-16. tanév őszi félévétől ELTE BGGYK GYÓGYPEDAGÓGIAI PSZICHOLÓGIAI INTÉZET

ÖSSZEVONT GYÓGYPEDAGÓGIAI PSZICHOLÓGIA SZIGORLATI TÉTELEK ÉS SZAKIRODALOM ELTE BGGYK GYÓGYPEDAGÓGIAI PSZICHOLÓGIAI INTÉZET ÉRVÉNYES: 2015-16. tanév őszi félévétől

TARTALOM ÖSSZEVONT GYÓGYPEDAGÓGIAI PSZICHOLÓGIA SZIGORLATI TÉTELEK ÉS SZAKIRODALOM .......................................................................... 1 AUTIZMUS SPEKTRUM PEDAGÓGIÁJA SZAKIRÁNY ................................ 2 ÉRTELMILEG AKADÁLYOZOTTAK PEDAGÓGIÁJA SZAKIRÁNY ................ 18 HALLÁSSÉRÜLTEK PEDAGÓGIÁJA SZAKIRÁNY .................................... 30 LÁTÁSSÉRÜLTEK PEDAGÓGIÁJA SZAKIRÁNY ...................................... 40 LOGOPÉDIA SZAKIRÁNY .................................................................. 49 SZOMATOPEDAGÓGIA SZAKIRÁNY .................................................... 63 PSZICHOPEDAGÓGIA SZAKIRÁNY ..................................................... 78 TANULÁSBAN AKADÁLYOZOTTAK PEDAGÓGIÁJA SZAKIRÁNY ............... 87

1


AUTIZMUS SPEKTRUM PEDAGÓGIÁJA SZAKIRÁNY ÖSSZEVONT GYÓGYPEDAGÓGIAI PSZICHOLÓGIA SZIGORLAT TÉTELEK ÉS SZAKIRODALOM AZ

ALÁBBI

TÉTELEKBEN

A

SZAKPSZICHOLÓGIAI

TARTALMAK

KERÜLNEK

SZÁMONKÉRÉSRE KIEGÉSZÍTVE A GYÓGYPEDAGÓGIAI PSZICHODIAGNOSZTIKA KURZUS ÉS A SZAKIRÁNYOS PSZICHODIAGNOSZTIKA ISMERETEKKEL AS/1. Az autizmus/autizmus spektrum zavar fogalom alakulása, a téma története, a jelen szóhasználata, népességcsoport meghatározása Kötelező irodalom: Az Egészségügyi Minisztérium szakmai irányelve az autizmusról/autizmus spektrum zavarairól

(2008).

Egészségügyi

Közlöny

LVIII./10.

Letöltés

helye:

http://www.kozlonykiado.hu/kozlonyok/index.php?m=0&p=kozltart&ev=2008&sz am=10&k=6 Csepregi A., Stefanik K. (2012). Az autizmus spektrum zavarok diagnosztikus protokollja. Letöltés

helye:

http://www.educatio.hu/pub_bin/download/tamop_311/4piller/diagnosztikai_kezi konyv_2fejezet.pdf Rutter, M. (2007). Autizmus: a kutatás és a klinikum közötti kétirányú kölcsönhatás. Budapest: Kapocs. Stefanik K. (2011). Alaptények az autizmusról – üzenet a gyógypedagógiának. In Papp G. (szerk) A diagnózistól a foglalkozási rehabilitációig. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó. és ELTE BGGYK. Volkmar, F. R., Wiesner, L. A. (2013). Mi az autizmus? In Volkmar, F. R., Wiesner, L. A. (eds) Az autizmus kézikönyve. AOSz, Geobook Hungary Kiadó. Szentendre. pp. 1239. Ajánlott irodalom: Baron-Cohen, S., Bolton,P. (2000). Autizmus. Budapest: Osiris Kiadó. Barthélémy, C., Fuentes, J., Howlin, C., van der Gaag, R. (2010). Autizmus spektrum zavarral élő személyek. Azonosítás, megértés, beavatkozás. in Bognár V. (szerk.) Láthatatlanok –Autista emberek a társadalomban. Budapest: Scolar pp.332-362. Frith, U. (1991). Autizmus – a rejtély nyomában. Budapest: Kapocs. Gy. Stefanik K. (2005). Az iskoláskorra vonatkozó prognóziskérdése autizmusban – a korai képességmintázat és a naiv tudatelméleti vonatkozású viselkedések szerepe.

2


Doktori (PhD) disszertáció, ELTE Pszichológia Doktori Iskola, Budapest: I. fejezet pp. 9-48. Letöltés helye: http://pszichologia.phd.elte.hu/vedesek/2007/stefanik.pdf Le Couteur et al., (2003). National Autism Plan for Children, NAPC, NAS. Letöltés helye: http://iier.isciii.es/autismo/pdf/aut_napc.pdf Le Couteur, A. GylesHaden, A. C., McConachie, H. (2008). Diagnosing Autism Spectrum Disorders in Pre-school Children. Using Two Standardised Assessment Instruments: The ADI-R and the ADOS. Journal of Autism and Developmental Disorders 38:362– 372. Mossman Steiner, A., Goldsmith T. R., Snow, A. W.,Chawarska, K. (2012). Practitioner’s Guideto Assessment of Autism Spectrum Disorders in Infants and Toddlers. Journal of Autism and Developmental Disorders. 42:1183–1196. New

Zealand

Autism

Spectrum

Disorder

Guideline

Summary,

Letöltés

helye:

http://www.asdguideline.com/content/documents/0000/0010/asd-guidelinesummary-apr08.pdf SIGN – Scottish Intercollegiate Guidelines Network: Assessment, diagnosis and clinical interventions for children and young people with autism spectrum disorders, 2007. július Letöltés helye: http://www.sign.ac.uk/guidelines/fulltext/98/index.html Volkmar, F. R. et al (eds.) (2005). Handbook of Autism and Pervasive Developmental Disorders, 3.rd Edition, Wiley, Assesment (Section V.) Section I. Diagnosis and Classification: Chapter 1, 2, 4, 6, 7. AS/3. Az autizmus spektrum és intelligencia, illetve annak diagnosztikai lehetőségei Kötelező irodalom: Az Egészségügyi Minisztérium szakmai irányelve az autizmusról/autizmus spektrum zavarairól

(2008).

Egészségügyi

Közlöny

LVIII./10.

Letöltés

helye:

http://www.kozlonykiado.hu/kozlonyok/index.php?m=0&p=kozltart&ev=2008&sz am=10&k=6 Barthélémy, C., Fuentes, J., Howlin, C., van der Gaag, R. (2010). Autizmus spektrum zavarral élő személyek. Azonosítás, megértés, beavatkozás. In Bognár V. (szerk.) Láthatatlanok –Autista emberek a társadalomban. Budapest: Scolar pp.3 32-362. Csepregi A., Stefanik K. (2012). Az autizmus spektrum zavarok diagnosztikus protokollja. Letöltés

helye:

http://www.educatio.hu/pub_bin/download/tamop_311/4piller/diagnosztikai_kezi konyv_2fejezet.pdf

3


Rutter, M. (2007). Autizmus: a kutatás és a klinikum közötti kétirányú kölcsönhatás. Budapest: Kapocs. Ajánlott irodalom: Anderson, M. (1998). Intelligencia és fejlődés. Kulturtrade Kiadó. Budapest: pp. 168-186. Baron-Cohen, S., Bolton, P. (2000). Autizmus. Budapest: Osiris. Bass L., Kő N., Kuncz E., Lányiné Engelmayer Á., Mészáros Á., Mlinkó R., Nagyné Réz I., Rózsa

S.

(2008).

Tapasztalatok

a

WISC-IV

gyermek-intelligenciateszt

magyarországi standardizálásáról. Budapest: Educatio Társadalmi Szolgáltató Kht. pp. 17-37. Letöltés helye: http://www.sulinovadatbank.hu/index.php?akt_menu=137 Frith, U. (1991). Autizmus – a rejtély nyomában. Budapest: Kapocs. Grofer Klinger, L., O’Kelley, S. E., Mussey, J. L. (2009). Assessment of Intellectual Functioning in Autism Spectrum Disorders. In Goldstein, S., Naglieri, J. A., Ozonoff, S. (eds) Assessment of Autism Spectrum Disorders. New York: Giulford Press. pp. 209-252. Lányiné

Engelmayer

Á.

(2002).

Intelligencia,

IQ,

értelmi

fogyatékosság.

(Témaösszefoglaló). In Vajda, Zs. (szerk.) Az intelligencia és az IQ-vita. Budapest: Akadémiai Kiadó. Pszichológiai Szemle, Könyvtár 5., pp. 111-125. Le Couteur et al., (2003). National Autism Plan for Children, NAPC, NAS Letöltés helye: http://iier.isciii.es/autismo/pdf/aut_napc.pdf Le Couteur, A. GylesHaden, A. C., McConachie, H. (2008). Diagnosing Autism Spectrum Disorders in Pre-school Children. Using Two Standardised Assessment Instruments: The ADI-R and the ADOS. Journal of Autism and Developmental Disorders 38:362– 372. Mossman Steiner, A., Goldsmith T. R., Snow, A. W.,Chawarska, K. (2012). Practitioner’s Guideto Assessment of Autism Spectrum Disorders in Infants and Toddlers. Journal of Autism and Developmental Disorders. 42:1183–1196. New

Zealand

Autism

Spectrum

Disorder

Guideline

Summary,

Letöltés

helye:

http://www.asdguideline.com/content/documents/0000/0010/asd-guidelinesummary-apr08.pdf SIGN – Scottish Intercollegiate Guidelines Network http://www.sign.ac.uk/Assessment, diagnosis and clinical interventions for children and young people with autism spectrum

disorders,

2007.

július

Letöltés

helye:

http://www.sign.ac.uk/guidelines/fulltext/98/index.html Volkmar, F.R. et al (eds) (2005). Handbook of Autism and Pervasive Developmental Disorders, 3.rd Edition, Wiley, Assesment (Section V.) Section I. Diagnosis and Classification: Chapter 1, 2, 4, 6, 7.

4


AS/4. Az autizmus spektrum és a megismerés alapjai, átfogó aspektusai, naiv tudatelmélet, emlékezet, gondolkodás, figyelem és végrehajtó működés és diagnosztikai lehetőségei Kötelező irodalom: Győri M. (2003). A neurokognitív fejlődés moduláris zavarai: az autizmus. In Gulyás B., Pléh Cs., Kovács Gy. (eds), Kognitív idegtudományok. Budapest: Osiris. Győri M. (2005). Az autizmus kognitív hátterének változó kauzális modelljei. In Gervai J., Kovács Gy., Lukács Á., Racsmány. M., (szerk.) Az ezerarcú elme. Tanulmányok Pléh Csaba 60. születésnapjára. Budapest: Akadémiai. pp. 378-389. Gy. Stefanik K. (2005). Az iskoláskorra vonatkozó prognózis kérdése autizmusban – a korai képességmintázat és a naiv tudatelméleti vonatkozású viselkedések szerepe. Doktori (PhD) disszertáció. Budapest: ELTE Pszichológia Doktori Iskola. II. fejezet pp. 49-86. Letöltés helye: http://pszichologia.phd.elte.hu/vedesek/2007/stefanik.pdf Rutter, M. (2007). Autizmus: a kutatás és a klinikum közötti kétirányú kölcsönhatás. Budapest: Kapocs. Stefanik K. (2011). Alaptények az autizmusról – üzenet a gyógypedagógiának. In Papp G. (szerk.) A diagnózistól a foglalkozási rehabilitációig. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó. és ELTE BGGYK. Ajánlott irodalom: Baron-Cohen, S., Bolton, P. (2000). Autizmus. Budapest: Osiris. Corbett, B. A., Carmean, V., Fein, D. (2009). Assessment of Neuropsychological Functioning in Autism Spectrum Disorders. in. Goldstein, S., Naglieri, J. A., Ozonoff, S. (eds) Assessment of Autism Spectrum Disorders. New York: Giulford Press. pp. 253-289. Frith, U. (1991). Autizmus – a rejtély nyomában. Budapest: Kapocs. Pellicano, E. (2011). Psychological models of autism: an overwiev. In Roth, I. & Rezaie, P. (eds.) Researching the Autism Spectrum. Cambridge: Cambridge University Press. Rajendran, G. & Mitchell, P. (2007). Cognitive theories of autism. Developmental Review 27, 224-26.

5


AS/6. Percepció, mozgás- és viselkedésszervezés és diagnosztikai lehetőségei "szenzomotorium" és autizmus spektrum zavar Kötelező irodalom: Az Egészségügyi Minisztérium szakmai irányelve az autizmusról/autizmus spektrum zavarairól (2008). Egészségügyi Közlöny LVIII./10. Letöltés

helye:


helye:

http://www.educatio.hu/pub_bin/download/tamop_311/4piller/diagnosztikai_kezi konyv_2fejezet.pdf Gy. Stefanik K. (2005). Az iskoláskorra vonatkozó prognózis kérdése autizmusban – a korai képességmintázat és a naiv tudatelméleti vonatkozású viselkedések szerepe. Doktori (PhD) disszertáció, ELTE Pszichológia Doktori Iskola, Budapest: II. fejezet pp.

49-86.

Letöltés

helye:

http://pszichologia.phd.elte.hu/vedesek/2007/stefanik.pdf Rutter, M. (2007). Autizmus: a kutatás és a klinikum közötti kétirányú kölcsönhatás. Budapest: Kapocs. Stefanik K. (2011). Alaptények az autizmusról – üzenet a gyógypedagógiának. In Papp G. (szerk) A diagnózistól a foglalkozási rehabilitációig. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó. és ELTE BGGYK. Stefanik K., Győri M., Sajó E., Várnai Zs., Balázs A. (2007). Az autizmus spektrum zavarok diagnózisa a klinikumban és a kutatásban: az ADI-R és az ADOS eljárások. In Racsmány M. (szerk.) A fejlődés zavarai és vizsgálómódszerei. Neuropszichológiai diagnosztikai módszerek. Budapest: Akadémiai Kiadó. Volkmar, F. R., Wiesner, L. A. (2013). A diagnózis. In Volkmar, F. R., Wiesner, L. A. Az autizmus kézikönyve. AOSz, Geobook Hungary Kiadó. Szentendre. pp. 62-111. Ajánlott irodalom: Baron-Cohen, S., Bolton, P. (2000). Autizmus. Budapest: Osiris. Barthélémy, C., Fuentes, J., Howlin, C., van der Gaag, R. (2010). Autizmus spektrum zavarral élő személyek. Azonosítás, megértés, beavatkozás. In Bognár V. (szerk.) Láthatatlanok –Autista emberek a társadalomban. Budapest: Scolar pp. 332-362. Frith, U. (1991). Autizmus – a rejtély nyomában. Budapest: Kapocs. Gy. Stefanik K. (2005). Az iskoláskorra vonatkozó prognóziskérdése autizmusban – a korai képességmintázat és a naiv tudatelméleti vonatkozású viselkedések szerepe.

6


Doktori (PhD) disszertáció, Budapest: ELTE Pszichológia Doktori Iskola, I. fejezet pp.

9-48.

Letöltés

helye:

http://pszichologia.phd.elte.hu/vedesek/2007/stefanik.pdf Le Couteur et al., (2003). National Autism Plan for Children, NAPC, NAS Letöltés helye: http://iier.isciii.es/autismo/pdf/aut_napc.pdf Le Couteur, A. GylesHaden, A. C., McConachie, H. (2008). Diagnosing Autism Spectrum Disorders in Pre-school Children. Using Two Standardised Assessment Instruments: The ADI-R and the ADOS. Journal of Autism and Developmental Disorders 38:362– 372. Mossman Steiner, A., Goldsmith T. R., Snow, A. W.,Chawarska, K. (2012). Practitioner’s Guideto Assessment of Autism Spectrum Disorders in Infants and Toddlers. Journal of Autism and Developmental Disorders. 42:1183–1196. New

Zealand

Autism

Spectrum

Disorder

Guideline

Summary.

Letöltés

helye:


disorders,

2007.

július

Letöltés

helye:

http://www.sign.ac.uk/guidelines/fulltext/98/index.html Volkmar, F.R. et al (eds) (2005). Handbook of Autism and Pervasive Developmental Disorders, 3.rd Edition, Wiley, Assesment (Section V.) Section I. Diagnosis and Classification: Chapter 1, 2, 4, 6, 7. AS/7. Nyelv és kommunikáció autizmus spektrum zavarban és a diagnosztikai lehetőségek Kötelező irodalom: Az Egészségügyi Minisztérium szakmai irányelve az autizmusról/autizmus spektrum zavarairól

(2008).

Egészségügyi

Közlöny

LVIII./10.

Letöltés

helye:


helye:

http://www.educatio.hu/pub_bin/download/tamop_311/4piller/diagnosztikai_kezi konyv_2fejezet.pdf Rutter, M. (2007). Autizmus: a kutatás és a klinikum közötti kétirányú kölcsönhatás. Budapest: Kapocs.

7


Stefanik K. (2011). Alaptények az autizmusról – üzenet a gyógypedagógiának. In Papp G. (szerk) A diagnózistól a foglalkozási rehabilitációig. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó. és ELTE BGGYK. Stefanik K., Győri M., Sajó E., Várnai Zs., Balázs A.(2007). Az autizmus spektrum zavarok diagnózisa a klinikumban és a kutatásban: az ADI-R és az ADOS eljárások. In Racsmány M. (szerk.) A fejlődés zavarai és vizsgálómódszerei. Neuropszichológiai diagnosztikai módszerek. Budapest: Akadémiai Kiadó. Volkmar, F. R., Wiesner, L. A. (2013). A diagnózis. In Volkmar, F. R., Wiesner, L. A. Az autizmus kézikönyve. AOSz, Geobook Hungary Kiadó. Szentendre. pp. 62-111. Ajánlott irodalom: Baron-Cohen, S., Bolton, P. (2000). Autizmu.s Budapest: Osiris. Barthélémy, C., Fuentes, J., Howlin, C., van der Gaag, R. (2010). Autizmus spektrum zavarral élő személyek. Azonosítás, megértés, beavatkozás. In Bognár V. (szerk.) Láthatatlanok –Autista emberek a társadalomban. Budapest: Scolar pp. 332-362. Frith, U. (1991). Autizmus – a rejtély nyomában. Budapest: Kapocs. Gy. Stefanik K. (2005). Az iskoláskorra vonatkozó prognóziskérdése autizmusban – a korai képességmintázat és a naiv tudatelméleti vonatkozású viselkedések szerepe. Doktori (PhD) disszertáció. Budapest: ELTE Pszichológia Doktori Iskola. I. fejezet pp. 9-48. Letöltés helye: http://pszichologia.phd.elte.hu/vedesek/2007/stefanik.pdf Le Couteur et al., (2003). National Autism Plan for Children, NAPC, NAS Letöltés helye: http://iier.isciii.es/autismo/pdf/aut_napc.pdf Le Couteur, A. GylesHaden, A. C., McConachie, H. (2008). Diagnosing Autism Spectrum Disorders in Pre-school Children. Using Two Standardised Assessment Instruments: The ADI-R and the ADOS. Journal of Autism and Developmental Disorders 38:362– 372. Mossman Steiner, A., Goldsmith T. R., Snow, A. W.,Chawarska, K. (2012). Practitioner’s Guideto Assessment of Autism Spectrum Disorders in Infants and Toddlers. Journal of Autism and Developmental Disorders. 42:1183–1196. New

Zealand

Autism

Spectrum

Disorder

Guideline

Summary,

Letöltés

helye:


disorders,

2007.

július

http://www.sign.ac.uk/guidelines/fulltext/98/index.html

8

Letöltés

helye:


Volkmar, F.R. et al (eds) (2005). Handbook of Autism and Pervasive Developmental Disorders, 3.rd Edition, Wiley, Assesment (Section V.) Section I. Diagnosis and Classification: Chapter 1, 2, 4, 6, 7. AS/8. Korai időszak, a fejlődési perspektíva és a diagnosztikai lehetőségei autizmus spektrum zavarban Kötelező irodalom: Az Egészségügyi Minisztérium szakmai irányelve az autizmusról/autizmus spektrum zavarairól

(2008).

Egészségügyi

Közlöny

LVIII./10.

Letöltés

helye:


helye:

http://www.educatio.hu/pub_bin/download/tamop_311/4piller/diagnosztikai_kezi konyv_2fejezet.pdf Mesibov, G. B., Sea, V., Schopler, E. (2008). Az autizmus spektrum zavarok TEACCH szemléletű megközelítése Budapest: Kapocs. (8. és 9. fejezetek) Stefanik K. (2011). Alaptények az autizmusról – üzenet a gyógypedagógiának. In Papp G. (szerk.) A diagnózistól a foglalkozási rehabilitációig. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó. és ELTE BGGYK. Stefanik K., Győri M., Sajó E., Várnai Zs., Balázs A. (2007). Az autizmus spektrum zavarok diagnózisa a klinikumban és a kutatásban: az ADI-R és az ADOS eljárások. In Racsmány M. (szerk.) A fejlődés zavarai és vizsgálómódszerei. Neuropszichológiai diagnosztikai módszerek. Budapest: Akadémiai Kiadó. Volkmar, F. R., Wiesner, L. A. (2013). A diagnózis. In Volkmar, F. R., Wiesner, L. A. Az autizmus kézikönyve. AOSz, Geobook Hungary Kiadó. Szentendre. pp. 62-111. Ajánlott irodalom: Gy. Stefanik Krisztina (2005). Az iskoláskorra vonatkozó prognóziskérdése autizmusban – a korai képességmintázat és a naiv tudatelméleti vonatkozású viselkedések szerepe. Doktori (PhD) disszertáció. Budapest: ELTE Pszichológia Doktori Iskola. III. fejezet pp. 88-121. Le Couteur, A. (2011). Early assessment and diagnosis of children. In Roth, I. & Rezaie, P. (eds.) Researching the Autism Spectrum: Contemporary Perspectives. Cambridge University Press. pp. 19-39. Volkmar, Siegel, Woodbury-Smith, King, McCracken, State (2014). Practice Parameter for the Assessment and Treatment of Children and Adolescents With Autism Spectrum

9


Disorder. Journal of the American Academy of Child & Adolescent Psychiatry. Vol. 53. Num. 2. pp. 237-257. AS/10. Autizmus spektrum zavar és a társas környezet, valamint a diagnosztikai lehetőségek Kötelező irodalom: Az Egészségügyi Minisztérium szakmai irányelve az autizmusról/autizmus spektrum zavarairól

(2008).

Egészségügyi

Közlöny

LVIII./10.

Letöltés

helye:


helye:

http://www.educatio.hu/pub_bin/download/tamop_311/4piller/diagnosztikai_kezi konyv_2fejezet.pdf Rutter, M. (2007). Autizmus: a kutatás és a klinikum közötti kétirányú kölcsönhatás. Budapest: Kapocs. Stefanik, K. (2011). Alaptények az autizmusról – üzenet a gyógypedagógiának. In Papp G. (szerk.) A diagnózistól a foglalkozási rehabilitációig. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó. és ELTE BGGYK. Stefanik, K., Győri, M., Sajó, E., Várnai, Zs., Balázs, A. (2007). Az autizmus spektrum zavarok diagnózisa a klinikumban és a kutatásban: az ADI-R és az ADOS eljárások. In Racsmány M. (szerk.) A fejlődés zavarai és vizsgálómódszerei. Neuropszichológiai diagnosztikai módszerek. Budapest: Akadémiai Kiadó. Volkmar, F. R., Wiesner, L. A. (2013). A diagnózis. In Volkmar, F. R., Wiesner, L. A. Az autizmus kézikönyve. AOSz, Geobook Hungary Kiadó. Szentendre. pp. 62-111. Ajánlott irodalom: Baron-Cohen, S., Bolton, P. (2000). Autizmus. Budapest: Osiris. Barthélémy, C., Fuentes, J., Howlin, C., van der Gaag, R. (2010). Autizmus spektrum zavarral élő személyek. Azonosítás, megértés, beavatkozás. In Bognár V. (szerk.) Láthatatlanok –Autista emberek a társadalomban. Budapest: Scolar pp. 332-362. Frith, U. (1991). Autizmus – a rejtély nyomában. Budapest: Kapocs. Gy. Stefanik K. (2005). Az iskoláskorra vonatkozó prognóziskérdése autizmusban – a korai képességmintázat és a naiv tudatelméleti vonatkozású viselkedések szerepe. Doktori (PhD) disszertáció. Budapest: ELTE Pszichológia Doktori Iskola. I. fejezet pp. 9-48. Letöltés helye: http://pszichologia.phd.elte.hu/vedesek/2007/stefanik.pdf

10


Le Couteur et al., (2003). National Autism Plan for Children, NAPC, NAS Letöltés helye: http://iier.isciii.es/autismo/pdf/aut_napc.pdf Le Couteur, A. GylesHaden, A. C., McConachie, H. (2008). Diagnosing Autism Spectrum Disorders in Pre-school Children. Using Two Standardised Assessment Instruments: The ADI-R and the ADOS. Journal of Autism and Developmental Disorders 38: 362– 372. Mossman Steiner, A., Goldsmith T. R., Snow, A. W.,Chawarska, K. (2012). Practitioner’s Guideto Assessment of Autism Spectrum Disorders in Infants and Toddlers. Journal of Autism and Developmental Disorders. 42: 1183–1196. New

Zealand

Autism

Spectrum

Disorder

Guideline

Summary,

Letöltés

helye:


disorders,

2007.

július

Letöltés

helye:

http://www.sign.ac.uk/guidelines/fulltext/98/index.html Volkmar, F.R. et al (eds) (2005). Handbook of Autism and Pervasive Developmental Disorders, 3.rd Edition, Wiley, Assesment (Section V.) Section I. Diagnosis and Classification: Chapter 1, 2, 4, 6, 7. AS/11. Jellegzetes problémakörök, diagnózisok, szindrómák autizmus spektrum zavarokban Kötelező irodalom: Az Egészségügyi Minisztérium szakmai irányelve az autizmusról/autizmus spektrum zavarairól

(2008).

Egészségügyi

Közlöny

LVIII./10.

Letöltés

helye:


helye:

http://www.educatio.hu/pub_bin/download/tamop_311/4piller/diagnosztikai_kezi konyv_2fejezet.pdf Rutter, M. (2007). Autizmus: a kutatás és a klinikum közötti kétirányú kölcsönhatás. Budapest: Kapocs. Stefanik K. (2011). Alaptények az autizmusról – üzenet a gyógypedagógiának. In Papp G. (szerk) A diagnózistól a foglalkozási rehabilitációig. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó. és ELTE BGGYK.

11


Stefanik K., Győri M., Sajó E., Várnai Zs., Balázs A. (2007). Az autizmus spektrum zavarok diagnózisa a klinikumban és a kutatásban: az ADI-R és az ADOS eljárások. In Racsmány M. (szerk.) A fejlődés zavarai és vizsgálómódszerei. Neuropszichológiai diagnosztikai módszerek. Budapest: Akadémiai Kiadó. Volkmar, F. R., Wiesner, L. A. (2013). A diagnózis. In Volkmar, F. R., Wiesner, L. A. Az autizmus kézikönyve. AOSz, Geobook Hungary Kiadó. Szentendre. pp. 62-111. Volkmar, F. R., Wiesner, L. A. (2013). Mi okozza az autizmust? In Volkmar, F. R., Wiesner, L. A. Az autizmus kézikönyve. AOSz, Geobook Hungary Kiadó. Szentendre. pp. 4061. Ajánlott irodalom: Baron-Cohen, S., Bolton, P. (2000). Autizmus. Budapest: Osiris. Barthélémy, C., Fuentes, J., Howlin, C., van der Gaag, R. (2010). Autizmus spektrum zavarral élő személyek. Azonosítás, megértés, beavatkozás. In Bognár V. (szerk.) Láthatatlanok –Autista emberek a társadalomban. Budapest: Scolar pp. 332-362. Frith, U. (1991). Autizmus – a rejtély nyomában. Budapest: Kapocs. Gy. Stefanik K. (2005). Az iskoláskorra vonatkozó prognóziskérdése autizmusban – a korai képességmintázat és a naiv tudatelméleti vonatkozású viselkedések szerepe. Doktori (PhD) disszertáció Budapest: ELTE Pszichológia Doktori Iskola. I. fejezet pp.

9-48.

Letöltés

helye:

http://pszichologia.phd.elte.hu/vedesek/2007/stefanik.pdf Le Couteur et al., (2003). National Autism Plan for Children, NAPC, NAS Letöltés helye: http://iier.isciii.es/autismo/pdf/aut_napc.pdf Le Couteur, A. GylesHaden, A. C., McConachie, H. (2008). Diagnosing Autism Spectrum Disorders in Pre-school Children. Using Two Standardised Assessment Instruments: The ADI-R and the ADOS. Journal of Autism and Developmental Disorders 38:362– 372; DOI 10.1007/s10803-007-0403-3 Mossman Steiner, A., Goldsmith T. R., Snow, A. W.,Chawarska, K. (2012). Practitioner’s Guideto Assessment of Autism Spectrum Disorders in Infants and Toddlers. Journal of Autism and Developmental Disorders. 42:1183–1196. New Zealand Autism Spectrum Disorder Guideline Summary, Letöltés helye: http://www.asdguideline.com/content/documents/0000/0010/asdguideline-summary-apr08.pdf SIGN – Scottish Intercollegiate Guidelines Network http://www.sign.ac.uk/Assessment, diagnosis and clinical interventions for children and young people with autism spectrum

disorders,

2007.

július

http://www.sign.ac.uk/guidelines/fulltext/98/index.html

12

Letöltés

helye:


Volkmar, F.R. et al (eds) (2005). Handbook of Autism and Pervasive Developmental Disorders, 3.rd Edition, Wiley, Assesment (Section V.) Section I. Diagnosis and Classification: Chapter 1, 2, 4, 6, 7. AS/12. Segítő szakember kompetenciái, készségei, erősségei A 12. TÉTEL TARTALMA A BEUGRÓ TESZTBEN KERÜL SZÁMONKÉRÉSRE Kötelező irodalom: Fekete S. (1991). Segítő foglalkozások kockázatai - helfer-szindróma és burnoutjelenség. Psychiátria Hungarica, 1991. VI. évf. pp. 17-29. Fonyó I. és Pajor A. (szerk.) (2000). Fejezetek a konzultáció pszichológiájának témaköréből. Budapest: Eötvös Loránd Tudományegyetem BGGYFK. pp. 127-181. (A konzultációs kapcsolat kiépítése; A konzultációs kapcsolat keretében végzett munka; A konzultációs kapcsolat befejezése) Kulcsár Zs. (1998). Egészségpszichológia. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó. pp. 150-214. (VII. fejezet. A segítőhivatások pszichológiája. Empátia, altruizmus és a "kiégési szindróma") Ajánlott irodalom: Bagdy E. (szerk.) (1996). A pedagógus hivatásszemélyisége. Debrecen: KLTE Pszichológiai Intézet. Bang, R. (1980). A segítő kapcsolat, mint a személyes segítés alapja. Budapest: Tankönyvkiadó. Billédi K. (2007). Készségfejlesztő tréning – Elméleti ismeretek. In Billédi K., Csákvári J. (szerk.) (2007). Látássérült személyek elemi rehabilitációja 1. Felkészülés a rehabilitációs tevékenységre. Budapest: ELTE BGGYFK. pp. 79-104. Billédi K. (2007). Empátiatréning – Elméleti ismeretek. In Billédi K., Csákvári J. (szerk.) (2007). Látássérült személyek elemi rehabilitációja 1. Felkészülés a rehabilitációs tevékenységre. Budapest: ELTE BGGYFK. pp. 105-120. Buda B. (2006). Empátia. A beleélés lélektana. Budapest: Urbis Könyvkiadó. Ivey, A. E., Pedersen, P. B., Ivey, M. B. (2007). Odafigyelő magatartás. A meghallgatás készségének alapja. In Billédi K., Csákvári J. (szerk.) (2007). Látássérült személyek elemi rehabilitációja 1. Felkészülés a rehabilitációs tevékenységre. Budapest: ELTE BGGYFK. pp. 79-86. Ivey, A. E., Pedersen, P. B., Ivey, M. B. (2007). stratégiái, alkalmazása

első és

rész.

Odafigyelés,

visszajelzések

adása.

13

A személyközi ráhatás készségei és

értelmezés-átkeretezés, In

Billédi

K.,

az

Csákvári

énfeltárás J.

(szerk.)


(2007).

Látássérült

személyek

elemi

rehabilitációja

VI.

Rehabilitáció

és

pszichológia, készségfejlesztés. Budapest: ELTE BGGYFK. pp. 96-104. Ónody

S.

(2001).

Kiégési

tünetek

(burnout

szindróma)

keletkezése

és

megoldási lehetőségei. Új Pedagógiai Szemle, 5. pp. 80–85. AZ ALÁBBI HÁROM TÉTELBEN A GYÓGYPEDAGÓGIAI PSZICHODIAGNOSZTIKA KURZUS

ISMERETANYAGA

KERÜL

SZÁMONKÉRÉSRE

KIEGÉSZÍTVE

A

SZAKIRÁNYOS SZAKPSZICHODIAGNOSZTIKA TARTALMAKKAL AS/13.

A

gyógypedagógiai

intézményrendszere.

A

pszichodiagnosztika

pedagógiai

vizsgálat

és

fogalma, helye

célja,

a

feladata,

gyógypedagógiai

pszichodiagnosztikában. A téma szakterületi vonatkozásai – AS Kötelező irodalom: Gerebenné Várbíró K. (2004). Diagnosztika és gyógypedagógia. In Gordosné Szabó A. (szerk.) Gyógyító pedagógia. Budapest: Medicina Könyvkiadó. pp. 87-104. Kuncz E., Mészáros A., Mlinkó R., Nagyné Réz I. (2008). A szakértői vizsgálati munka protokollja. In Mesterházi Zs., Nagy Gy. M., Kapcsáné Németi J., Virágné Katona Zs. (szerk.) Inkluzív nevelés. Kézikönyv a szakértői bizottságok működéséhez. Educatio – SuliNova. Letöltés helye: http://jogszabalykereso.mhk.hu/MK11162.pdf Lányiné Engelmayer Á. (1995). A pszichológiai és pedagógiai diagnosztika néhány elméleti kérdése.

In

Torda,

Á.

(szerk.)

Pszichodiagnosztika

I.

Budapest:

Nemzeti

Tankönyvkiadó. 5-11. Ajánlott irodalom: Az Egészségügyi Minisztérium szakmai irányelve az autizmusról/autizmus spektrum zavarairól

(2008).

Egészségügyi

Közlöny

LVIII./10.

Letöltés

helye:


helye:

http://www.educatio.hu/pub_bin/download/tamop_311/4piller/diagnosztikai_kezi konyv_2fejezet.pdf Kósáné Ormai V. (1990). Fejlődéslélektani gyakorlatok II. Budapest: Tankönyvkiadó. pp. 234-235. Mérei F., V. Binet Á. (1993). Tudatos alkalmazkodás: feladat és teljesítmény. Az iskolaérettség. In Mérei F., V. Binet Á. (szerk.) Gyermeklélektan. Budapest: Gondolat. pp. 173-181.

14


Mesibov, G. B., Sea, V., Schopler, E. (2008). Az autizmus spektrum zavarok TEACCH szemléletű megközelítése. Budapest: Kapocs. (8. és 9. fejezetek) Mönks, F. J., Knoers, A. M. P. (2004). Fejlődéslélektan. Budapest: Urbis Kiadó. pp. 138141 Stefanik K. (2011). Alaptények az autizmusról – üzenet a gyógypedagógiának. In Papp G. (szerk.) A diagnózistól a foglalkozási rehabilitációig. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó. és ELTE BGGYK. Stefanik K., Győri M., Sajó E., Várnai Zs., Balázs A. (2007). Az autizmus spektrum zavarok diagnózisa a klinikumban és a kutatásban: az ADI-R és az ADOS eljárások. In Racsmány M. (szerk.) A fejlődés zavarai és vizsgálómódszerei. Neuropszichológiai diagnosztikai módszerek. Budapest: Akadémiai Kiadó. AS/14. A gyógypedagógiai pszichodiagnosztika vizsgáló eljárásai, módszerei, eszközei. Kikérdezés és megfigyelés. A téma szakterületi vonatkozásai – AS Kötelező irodalom: Atkinson, R. C. és Hilgard, E. R. (2005) Pszichológia. Budapest: Osiris Kiadó. (statisztikai alapfogalmak a Szakkifejezések magyarázó jegyzékéből) Illyés Gyuláné Kozmutza F. (szerk.) (1992). Gyógypedagógiai lélektan II. Budapest: Tankönyvkiadó. pp. 141-207. Kuncz E., Mészáros A., Mlinkó R., Nagyné Réz I. (2008). A szakértői vizsgálati munka protokollja. In Mesterházi Zs., Nagy Gy. M., Kapcsáné Németi, J., Virágné Katona Zs. (szerk.) Inkluzív nevelés. Kézikönyv a szakértői bizottságok működéséhez. Educatio – SuliNova. pp. 17-20. Szokolszky Á. (2004). Kutatómunka a pszichológiában. Budapest: Osiris Kiadó. pp. 119134. Kikérdezés: Az Egészségügyi Minisztérium szakmai irányelve az autizmusról/autizmus spektrum zavarairól

(2008).

Egészségügyi

Közlöny

LVIII./10.

Letöltés

helye:


helye:

http://www.educatio.hu/pub_bin/download/tamop_311/4piller/diagnosztikai_kezi konyv_2fejezet.pdf Kósáné Ormai V. (1990). Fejlődéslélektani gyakorlatok II. Budapest: Tankönyvkiadó. pp. 229-233.

15


Kuncz E., Mészáros A., Mlinkó R., Nagyné Réz I. (2008). A szakértői vizsgálati munka protokollja. In Mesterházi Zs., Nagy Gy. M., Kapcsáné Németi, J., Virágné Katona, Zs. (szerk.) Inkluzív nevelés. Kézikönyv a szakértői bizottságok működéséhez. Educatio – SuliNova. pp. 17, 21-24. Mesibov, G. B., Sea, V., Schopler, E. (2008). Az autizmus spektrum zavarok TEACCH szemléletű megközelítése. Budapest: Kapocs. (8. és 9. fejezetek) Stefanik K. (2011). Alaptények az autizmusról – üzenet a gyógypedagógiának. In Papp G. (szerk.) A diagnózistól a foglalkozási rehabilitációig. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó. és ELTE BGGYK. Stefanik K., Győri M., Sajó E., Várnai Zs., Balázs A. (2007). Az autizmus spektrum zavarok diagnózisa a klinikumban és a kutatásban: az ADI-R és az ADOS eljárások. In Racsmány M. (szerk). A fejlődés zavarai és vizsgálómódszerei. Neuropszichológiai diagnosztikai módszerek. Budapest: Akadémiai Kiadó. AS/15.

A

komplex

tapasztalatok

gyógypedagógiai

rendszerezése,

értelmezése,

pszichodiagnosztika szakértői

vélemény

felépítése, szerkezete,

tanácsadás. A protokoll. A téma szakterületi vonatkozásai – AS Kötelező irodalom: Az Egészségügyi Minisztérium szakmai irányelve az autizmusról/autizmus spektrum zavarairól

(2008).

Egészségügyi

Közlöny

LVIII./10.

Letöltés

helye:


helye:

http://www.educatio.hu/pub_bin/download/tamop_311/4piller/diagnosztikai_kezi konyv_2fejezet.pdf Kuncz E., Mészáros A., Mlinkó R., Nagyné Réz, I. (2008). A szakértői vizsgálati munka protokollja. In Mesterházi Zs., Nagy Gy. M., Kapcsáné Németi J., Virágné Katona, Zs. (szerk.) Inkluzív nevelés. Kézikönyv a szakértői bizottságok működéséhez. Educatio – SuliNova. Mesibov, G. B., Sea, V., Schopler, E. (2008). Az autizmus spektrum zavarok TEACCH szemléletű megközelítése. Budapest: Kapocs. (8. és 9. fejezetek) Stefanik K. (2011). Alaptények az autizmusról – üzenet a gyógypedagógiának. In Papp G. (szerk.) A diagnózistól a foglalkozási rehabilitációig. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó. és ELTE BGGYK. Stefanik K., Győri M., Sajó E., Várnai Zs., Balázs A. (2007). Az autizmus spektrum zavarok diagnózisa a klinikumban és a kutatásban: az ADI-R és az ADOS

16


eljárások. In Racsmány M. (szerk.) A fejlődés zavarai és vizsgálómódszerei. Neuropszichológiai diagnosztikai módszerek. Budapest: Akadémiai Kiadó.

*

17


ÉRTELMILEG AKADÁLYOZOTTAK PEDAGÓGIÁJA SZAKIRÁNY ÖSSZEVONT GYÓGYPEDAGÓGIAI PSZICHOLÓGIA SZIGORLAT TÉTELEK ÉS SZAKIRODALOM AZ

ALÁBBI

TÉTELEKBEN

A

SZAKPSZICHOLÓGIAI

TARTALMAK

KERÜLNEK

SZÁMONKÉRÉSRE KIEGÉSZÍTVE A GYÓGYPEDAGÓGIAI PSZICHODIAGNOSZTIKA KURZUS ÉS A SZAKIRÁNYOS PSZICHODIAGNOSZTIKA ISMERETEKKEL ÉA/1. Az értelmi fogyatékosság - értelmi akadályozottság - intellektuális képességzavar fogalom alakulása, a téma története, a jelen szóhasználata, népességcsoport meghatározása Kötelező irodalom: Csákvári J. (2013). Intellektuális képességzavar és szociális kogníció. Doktori disszertáció. 1-14. Csákvári J., Mészáros A. (2013). Értelmi fogyatékos (intellektuális képességzavarral élő) gyermekek,

tanulók

komplex

vizsgálatának

diagnosztikus

protokollja

httpp.//www.educatio.hu/pub_bin/download/tamop_311/4piller/diagnosztikai_kezi konyv_4fejezet.pdf DSM-5 referencia kézikönyv a DSM-5 diagnosztikai kritériumaihoz (magyar nyelvű) pp. 7785. http.//pszichologia.phd.elte.hu/vedesek/Csakvari_Judit_disszertacio.pdf Lányiné Engelmayer Á. (2009, 2012). Intellektuális képességzavar és pszichés fejlődés. Budapest: Medicina Kiadó. pp. 11-62., 86-145.

Ajánlott irodalom: Definition of Intellectual Disability (2010). In Schalock, R. et al (szerk.) Intellectual Disability, AAIDD pp. 5-13 ÉA/2. Értelmi akadályozottság (mérsékelt intellektuális képességzavar) és személyiség, érzelem, motiváció és diagnosztikai lehetőségei Kötelező irodalom: Carver-Scheier (1998): Személyiségpszichológia pp. 23-33., 342-356., 377-392. Cole et al. Fejlődéslélektan (1998, más kiadás is jó): Fejlődéslélektan. Temperamentum téma pp. 157-159.

18


Lányiné Engelmayer Á. (2009, 2012). Intellektuális képességzavar és pszichés fejlődés. pp. 294-298, 316-318. Budapest: Medicina Kiadó. Pfeffer, W. (1995). A súlyos értelmileg akadályozottak fejlesztésének alapvetése. Az énfejlődés. pp. 167-189. Budapest: BGGYTF. Ajánlott irodalom: Kasari, C. L. et al. (2012). Emotional development in Children with DD. In The Oxford Handbook of Intellectual Disability and Development. Oxford: Oxford University Press pp. 239-254 Nicols, A. et al. (2012). Socioemotional and Brain Development in Children with Genetic Syndromes Associated with DD. In The Oxford Handbook of Intellectual Disability and Development. Oxford: Oxford University Press pp. 254-275 Zigler, E. et al. (1999). Personality Development in Individuals with Mental Retardation. Cambridge: Cambridge University Press ÉA/3. Értelmi akadályozottság (mérsékelt intellektuális képességzavar) és intelligencia és diagnosztikai lehetőségei Kötelező irodalom: Bass

L.

és

mtsai

(2008).

Tapasztalatok

a

WISC–IV


magyarországi standardizálásáról. Educatio Társadalmi Szolgáltató Kht. Cole et al. Fejlődéslélektan (több kiadás) Az iskoláskor fejezeten belül: Tanulási képességek – Az intelligencia mérésének eredete, Binet és Simon hagyatéka, pp. 508-519. az 1998-as kiadásban Csákvári J. (2013). Intellektuális képességzavar és szociális kogníció. Doktori disszertáció. 38-58. http.//pszichologia.phd.elte.hu/vedesek/Csakvari_Judit_disszertacio.pdf httpp.//www.sulinovadatbank.hu/letoltes.php?d_id=18867 17-29., 117-119. Lányiné Engelmayer Á. (2009,2012). Intellektuális képességzavar és pszichés fejlődés Budapest: Medicina Kiadó. pp. 62-86 Ajánlott irodalom: Anderson, M. (1998). Intelligencia és fejlődés. Budapest: Kulturtrade Kiadó. pp. 168-186. Bass L., Borbély S., Jászberényi M., Lányiné Engelmayer Á., Sarkady K. (évszám nélkül). A Budapesti Binet-teszttel végzett vizsgálatokról In Gerebenné (szerk.) A differenciált beiskolázás néhány mérőeszköze. Budapest: BGGYTF. pp. 29-50.

19


Intellectual Functioning and Its Assessment. (2010). In Schalock, R. et al (Eds) Intellectual Disability. AAIDD pp. 31-43. ÉA/4. Értelmi akadályozottság (mérsékelt intellektuális képességzavar) és a megismerés alapjai, átfogó aspektusai, emlékezet, gondolkodás, figyelem és végrehajtó működés és diagnosztikai lehetőségei Kötelező irodalom: Csákvári J. (2013). Intellektuális képességzavar és szociális kogníció. Doktori disszertáció. pp. 22-33. http.//pszichologia.phd.elte.hu/vedesek/Csakvari_Judit_disszertacio.pdf httpp.//www.iskolakultura.hu/ikultura-folyoirat/documents/2010/2010-7-8.pdf httpp.//www.iskolakultura.hu/ikultura-folyoirat/documents/2012/2012-6.pdf Illyés S. (1992/1996). Az értelmi fogyatékosok emlékezete. In Illyésné (szerk.) Gyógypedagógiai lélektan II. pp. 3-18. Pléh Cs., Lukács Á., Racsmány M., Kovács I. (2003). Másféle, fogyatékos vagy csak lassabb? A Williams szindróma és a genetikai eredetű kognitív zavarok értelmezése. In Győri M. (szerk.) Az emberi megismerés kibontakozása. Társas kognició, emlékezet, nyelv. Budapest: Gondolat Kiadó. Tánczos T. (2012). Végrehajtó funkciók szerepe az iskolában és a verbális fluencia-tesztek. Iskolakultúra 6. pp. 38-52. Tánczos T., Németh D. (2010). A munkamemória mérőeljárásai és szerepük az iskolai szűrésben és fejlesztésben. Iskolakultúra 7-8. pp. 95-112. Ajánlott irodalom: Iaocci, G. et al. (2012). Understanding the Development of Attention in Persons with Intellectual Disability. Challenging the Myths. In The Oxford Handbook of Intellectual Disability and Development. Oxford: Oxford University Press pp. 89-97. Jarrold, C. (2012). Short-term Memory and Working Memory in Mental Retardation. In The Oxford Handbook of Intellectual Disability and Development. Oxford: Oxford University Press pp. 109-125. Russo, N. (2012). Executive Function Across Syndromes Associated with Intellectual Disabilities. In The Oxford Handbook of Intellectual Disability and Development. Oxford: Oxford University Press pp. 125-138. ÉA/5. A tanulás folyamata, az iskolai készségek zavarai, iskoláztatás az értelmi akadályozottság (mérsékelt intellektuális képességzavar) szempontjából és diagnosztikai lehetőségei

20


Kötelező irodalom: Borbély S. (1997). Tanulási folyamatok értelmi fejlődésükben akadályozott csecsemőknél és kisgyermekeknél. In Keidl M. - Borbély S. (szerk.) Szemelvénygyűjtemény a korai gyógypedagógiai gondozás-fejlesztés témaköréből Budapest: Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola. Nemzeti Tankönyvkiadó. pp. 117-131. Dr. Csányi Y. (szerk.) (2001). Értelmileg és tanulásban akadályozott gyermekek integrált nevelése és oktatása. Budapest: ELTE BGGYK Laborfalusi M. (1990). Az értelmi fogyatékosság pszichológiai jellemzői óvodás- és kisiskoláskorban. In Párdányi T. (szerk.) Az értelmi fogyatékosság felismerése gyermekkorban. Budapest: Tankönyvkiadó. pp. 113-141. Lányiné Engelmayer Á. (2009, 2012). Intellektuális képességzavar és pszichés fejlődés. Budapest: Medicina Kiadó. pp. 206-260. Vágó

É.

A.

(2003).

Az

értelmileg

akadályozott

gyermekek

iskolai

tanulása.

Gyógypedagógiai Szemle, 31/3 Ajánlott irodalom: Vicari, S. (2012). Memory and Learning in Intellectual Disability. In The Oxford Handbook of Intellectual Disability and Development Oxford: Oxford University Press pp. 97109 ÉA/6. Percepció, mozgás- és viselkedésszervezés és diagnosztikai lehetőségei "szenzomotorium"

és

értelmi

akadályozottság

(mérsékelt

intellektuális

képességzavar) Kötelező irodalom: Csákvári J. (2013). Adaptív viselkedés mérése mérsékelt intellektuális képességzavarral élő felnőttek magyar mintáján. Gyógypedagógiai Szemle, (2). Online változat: httpp.//prae.hu/prae/gyosze.php?menu_id=102&jid=43&jaid=619 Csákvári

J.,

Győri

M.,

Várnagy-Tóth

Zs.

(2012b).

Letapogató

szemmozgások

feladathelyzetben, intellektuális képességzavarral élő fiatal felnőtteknél – komplex helyzet,

elemi

problémák.

Magyar

Pszichológiai

Társaság

XXI.

Országos

Tudományos Nagygyűlése, Szombathely (előadás) Csakvari, J., Gyori, M., Varnagy-Toth, Zs. (2012a). Visual problems in adults with Intellectual Disability – first experiences from an eye tracking study. In 4th European Conference on Psychology and Visual Impairment. Heidelberg, Germany (poster)

21


Ferenczi Sz., Csákvári J. (2010). Súlyosan, halmozottan sérült személyek adaptív viselkedése.

Magyar

Pszichológiai

Társaság

XIX.

Országos

Tudományos

Nagygyűlése, Pécs (poszter) Illyés S. (1996). Az értelmi fogyatékosok érzékelése In Illyésné (szerk.) Gyógypedagógiai lélektan I. pp. 65-85. Ajánlott irodalom: Adaptive Behavior and Its Assessment (2010). In Schalock, R. et al. (szerk.) Intellectual Disability. AAIDD pp. 43-57 ÉA/7. Nyelv, kommunikáció értelmi akadályozottság (mérsékelt intellektuális képességzavar) esetén és diagnosztikai lehetőségei Kötelező irodalom: Pléh Cs., Kas B., Lukács Á. (évszám nélkül). A nyelvi fejlődés zavarai. Nyelvi zavar és értelmi

fogyatékosság.

online

változat:

httpp.//www.nytud.hu/oszt/neuro/kasb/publ/plehetal_a%20nyelvi%20fejlodes%2 0zavarai.pdf Radványi K. (2009). A beszéd és a nyelv alakulására ható tényezők, a kognitív képességek zavara értelmi fogyatékosság esetén. In Marton K. (szerk.) Neurokognitív fejlődési zavarok vizsgálata és terápiája. Budapest: Eötvös Kiadó. pp. 177-203. Ajánlott irodalom: Language Development. Part Four pp. 167-239. In The Oxford Handbook of Intellectual Disability and Development Oxford: Oxford University Press -

Chapman, R. et al. (2012). Language Development in Childhood, Adolescence, and Young Adulthood in Persons with Down Syndrome.

-

Abbeduto, L. (2012). Language Development in Fragil X Syndrome. Syndrome Secific Features, Within Syndrome Variations and Contributing Factors.

-

Mervis, C. (2012). Language Developmet in Williams Syndrome.

-

Kay-Raining Bird, E. (2012). Litercy Development in Childhood, Adolescence and Young Adulthood in Persons with Down Syndrome.

22


ÉA/8. Korai időszak és a fejlődési perspektíva és diagnosztikai lehetőségei értelmi akadályozottság (mérsékelt intellektuális képességzavar) esetén Kötelező irodalom: Borbély S., Jászberényi M., Kedl M. (1998). Szülők könyve. Budapest: Medicina Könyvkiadó. Büki Gy., Gallai M., Paksy L. (2004). A pszichomotoros fejlődés zavarainak felismerése és ellátása az alapellátás gyakorlatában 2. Módszertani levél. online változat: www.ogyei.hu/anyagok/pszicho.pdf Csákvári J., Bérdi M. (kézirat). Új vizsgálóeljárások adaptációja a gyógypedagógiai pszichodiagnosztikában. Kálmán Zs. (1994). Bánatkő. Sérült gyermek a családban, Budapest: Bliss Alapítvány, Keraban Könyvkiadó. Kissné Haffner É., Alkonyi M. (1994). Ők és mi... Down-szindrómás csecsemők és kisgyermekek korai fejlesztése. Budapest: Egyenlő Esélyt Alapítvány Lányiné Engelmayer Á. (2009, 2012). Intellektuális képességzavar és pszichés fejlődés Budapest: Medicina Kiadó. pp. 145-205. ÉA/9. Átmeneti helyzetek gyógypedagógiai pszichológiai vonatkozásai értelmi akadályozottság (mérsékelt intellektuális képességzavar) esetén (serdülés, iskolatípusok közötti váltás, munkába állás) Kötelező irodalom: Bruckmüller, M. (1995). Tudományom a gyakorlat. Az értelmi akadályozott emberek életminősége időskorban In Zászkaliczky, P. (szerk.) ,…önmagában véve senki sem…’’ Budapest: Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola pp.277285 Fonyó I. (2009). (szerk.) Felnőtt élet. Felnőttkorba lépő értelmi sérült fiatal társadalmi életbe való beilleszkedésének lehetőségei. Budapest: Kézenfogva Alapítvány Ilosvai F. (2000). Felnőtt értelmi fogyatékosok szexuális élete egy védőotthonban In Gyógypedagógiai Szemle, (1). pp. 31-37. Kálmán Zs., Könczei Gy. (2002). A Taigetosztól az esélyegyenlőségig. pp. 444-491. Budapest: Osiris Kiadó. Kullmann L. et al. (2008). Fogyatékossággal élő emberek életminőség vizsgálatának fejlesztése. Gyógypedagógiai Szemle, (1). Zászkaliczky P. (1998). (szerk.)

A függőségtől az autonómiáig. Helyzetértékelés és

jövőkép a kiscsoportos lakóotthonokról. Budapest: Kézenfogva Alapítvány

23


Zolnai E. (2001). Felnőttek, mert felnőttek. Értelmi sérült felnőttek szexuálpedagógiai támogatása. Budapest: Kézenfogva Alapítvány Ajánlott irodalom: Schwarte-Ralf, N., Oberste-Ufer, R. LEWO Életminőség a felnőtt korú értelmi fogyatékosok lakóformáiban - Segédeszköz a minőségfejlesztéshez. A szociális rehabilitáció elméleti alapjai és irányelvei pp. 45-64 Individuális kialakítás és magántulajdon pp. 108-123 Magánjelleg és individualizáció pp. 233-241 Az egyéni fejlődés tervezéséhez kapcsolódó kulcskérdések pp. 458 ÉA/10. Értelmi akadályozottság (mérsékelt intellektuális képességzavar) és a társas környezet, és diagnosztikai lehetőségei Kötelező irodalom: Bruckmüller, M. (1998). A függőségtől az autonómiáig In Zászkaliczky P. (szerk.) A függőségtől az autonómiáig. Budapest: Kézenfogva Alapítvány Csákvári J. (2006). Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák. In Csákvári J. (szerk.) Ajánlások

értelmileg

akadályozott

gyermekek,

tanulók

kompetencia

alapú

fejlesztéséhez. Budapest: SuliNova. Kiadó. Csákvári J. (2010). Az önálló életvezetés vizsgálatának lehetőségei súlyosan halmozottan sérült

személyek

körében.

Magyar

Pszichológiai

Társaság

XIX.

Országos

Tudományos Nagygyűlése, Pécs (előadás) Csákvári J. (2012). A Szupport Intenzitás Skála (SIS) és hazai alkalmazásának tapasztalatai pp. 13-22. In Radványi K. (szerk.) A diagnosztika aktuális kérdései. Budapest: MPT Csákvári J. (2013). Intellektuális képességzavar és szociális kogníció. Doktori disszertáció. pp. 58-74. Radványi K. (2001). Down szindrómás gyermekek adaptív viselkedésének mérése a Heidelbergi Kompetencia Inventár segítségével. Gyógypedagógiai Szemle, (3). pp. 166-188. Szekeres Á. (2012). Integráltan tanuló, enyhén értelmi fogyatékos gyermekek szociális helyzetének felmérése szociometria segítségével. Iskolakultúra 11. pp. 3-24. online változat: httpp.//www.iskolakultura.hu/ikultura-folyoirat/documents/2012/2012-11.pdf

24


ÉA/11.

Jellegzetes

problémakörök,

diagnózisok,

szindrómák

értelmi

akadályozottság (mérsékelt intellektuális képességzavar) esetén. Kötelező irodalom: Bartel B. (2004). Értelmileg súlyosan akadályozott és halmozottan sérült emberek véleményének kikérése. Gyógypedagógiai Szemle, 32(3). pp. 184-189. Degovics Zs. (2004). Súlyosan, halmozottan sérült mozgáskorlátozott gyermekek szocializációs folyamatáról. Gyógypedagógiai Szemle, 33(4). pp. 241-256. Lányiné

Engelmayer

Á.

(2000).

A

súlyosan

és

halmozottan

sérült

gyermekek

gyógypedagógiai ellátásának hazai előzményei. Gyógypedagógiai Szemle, 2000. 2, Különszám, pp. 6-9. Lányiné Engelmayer Á. (2009, 2012). Intellektuális képességzavar és pszichés fejlődés Budapest: Medicina Kiadó. pp. 260-324.

Ajánlott irodalom: Bartholy J. (1995). Súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő családok által igényelt szolgáltatások köre. In I. ”Kézenfogva Nemzetközi Konferencia” Sérült ember a családban Kézenfogva Alapítvány Borsfay M., Kubinyi E., Szelényi M., Zelenka Zs. (2003). Korai segítségnyújtás fejlődésmenetükben jelentősen akadályozott - súlyosan, halmozottan sérült gyerekek számára Központunkban. Fejlesztő Pedagógia, 2003. 14(1). pp. 12-21. Moss, J. et al. (2012). The Assessment and Presentation of ASD and Associated Characteristics in Individuals with Severe ID and Genetic Syndromes. In The Oxford Handbook of Intellectual Disability and Development pp. 275-303. Oxford: Oxford University Press Szűcs É. (2007). Halmozottan sérült gyermek fejlesztése. Fejlesztő Pedagógia, 2007. (18.évf.) 3-4.sz., pp. 87-89 Verdes

T.

(2005).

Súlyosan,

halmozottan

fogyatékos

gyermekek

és

fiatalok

a

közoktatásban. De juRe Alapítvány – A Sérült Emberek Jogaiért, „Kézenfogva” Összefogás a Fogyatékosokért Alapítvány ÉA/12. Segítő szakember kompetenciái, készségei, erősségei A 12. TÉTEL TARTALMA A BEUGRÓ TESZTBEN KERÜL SZÁMONKÉRÉSRE Kötelező irodalom: Fekete S. (1991). Segítő foglalkozások kockázatai - helfer-szindróma és burnoutjelenség. Psychiátria Hungarica, 1991. VI. évf. pp. 17-29.

25


Fonyó I. és Pajor A. (szerk.) (2000). Fejezetek a konzultáció pszichológiájának témaköréből.

Budapest:

Eötvös

Loránd

Tudományegyetem

BGGYFK.

(A

konzultációs kapcsolat kiépítése; A konzultációs kapcsolat keretében végzett munka; A konzultációs kapcsolat befejezése) pp. 127-181. Kulcsár Zs. (1998). Egészségpszichológia. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó. (VII. fejezet. A segítőhivatások pszichológiája. Empátia, altruizmus és a "kiégési szindróma") pp. 150-214. Ajánlott irodalom: Bagdy E. (szerk.) (1996). A pedagógus hivatásszemélyisége. Debrecen: KLTE Pszichológiai Intézet. Bang, R. (1980). A segítő kapcsolat, mint a személyes segítés alapja. Budapest: Tankönyvkiadó. Billédi K. (2007). Készségfejlesztő tréning – Elméleti ismeretek. In Billédi K., Csákvári J. (szerk.) (2007). Látássérült személyek elemi rehabilitációja 1. Felkészülés a rehabilitációs tevékenységre. Budapest: ELTE BGGYFK. pp. 79-104. Billédi K. (2007). Empátiatréning – Elméleti ismeretek. In Billédi K., Csákvári J. (szerk.) (2007). Látássérült személyek elemi rehabilitációja 1. Felkészülés a rehabilitációs tevékenységre. Budapest: ELTE BGGYFK. pp. 105-120. Buda B. (2006). Empátia. A beleélés lélektana. Budapest: Urbis Könyvkiadó. Ivey, A. E., Pedersen, P. B., Ivey, M. B. (2007). Odafigyelő magatartás. A meghallgatás készségének alapja. In Billédi K., Csákvári J. (szerk.) (2007). Látássérült személyek elemi rehabilitációja 1. Felkészülés a rehabilitációs tevékenységre. Budapest: ELTE BGGYFK. pp. 79-86. Ivey, A. E., Pedersen, P. B., Ivey, M. B. (2007). stratégiái, alkalmazása (2007).

első és

rész.

Odafigyelés,

visszajelzések

Látássérült

személyek


értelmezés-átkeretezés,

adása. elemi

In

Billédi

K.,

rehabilitációja

az

Csákvári VI.

énfeltárás J.

(szerk.)

Rehabilitáció

és


S.

(2001).

Kiégési

tünetek

(burnout

szindróma)

megoldási lehetőségei. Új Pedagógiai Szemle, 5. pp. 80–85.

26

keletkezése

és


AZ ALÁBBI HÁROM TÉTELBEN A GYÓGYPEDAGÓGIAI PSZICHODIAGNOSZTIKA KURZUS

ISMERETANYAGA

KERÜL

SZÁMONKÉRÉSRE

KIEGÉSZÍTVE

A

SZAKIRÁNYOS SZAKPSZICHODIAGNOSZTIKA TARTALMAKKAL ÉA/13.

A

gyógypedagógiai


A

pszichodiagnosztika

pedagógiai

vizsgálat

és

fogalma, helye

célja,

a

feladata,

gyógypedagógiai

pszichodiagnosztikában. A téma szakterületi vonatkozásai - ÉA Kötelező irodalom: Gerebenné Várbíró K. (2004). Diagnosztika és gyógypedagógia. In Gordosné Szabó A. (szerk.) Gyógyító pedagógia. Budapest: Medicina Könyvkiadó. pp. 87-104 Kuncz E., Mészáros A., Mlinkó R., Nagyné Réz I. (2008). A szakértői vizsgálati munka protokollja. In Mesterházi Zs., Nagy Gy. M., Kapcsáné Németi J., Virágné Katona Zs. (szerk.) Inkluzív nevelés. Kézikönyv a szakértői bizottságok működéséhez. Budapest:

Educatio

–

SuliNova.

online

változat:

httpp.//jogszabalykereso.mhk.hu/MK11162.pdf Lányiné Engelmayer Á. (1995). A pszichológiai és pedagógiai diagnosztika néhány elméleti kérdése.

In

Torda,

Á.

(szerk.)

Pszichodiagnosztika

I.

Budapest:

Nemzeti

Tankönyvkiadó. pp. 5-11 Pedagógiai diagnosztika Gerebenné Várbíró K. (2004). Diagnosztika és gyógypedagógia. In Gordosné Szabó A. (szerk.) Gyógyító pedagógia. Budapest: Medicina Könyvkiadó. pp. 99-100. Illyésné

Kozmutza

F.

(szerk.)

(1992).

Gyógypedagógiai

lélektan

II.

Budapest:

Tankönyvkiadó. pp. 211-233. Ajánlott irodalom: Kósáné Ormai V. (1990). Fejlődéslélektani gyakorlatok II. Budapest: Tankönyvkiadó. pp. 234-235. Mérei F., V. Binet Á. (1993). Gyermeklélektan. (Tudatos alkalmazkodás. feladat és teljesítmény. Az iskolaérettség.) Budapest: Gondolat Kiadó. pp. 173-181. Mönks, F. J., Knoers, A. M. P. (2004). Fejlődéslélektan. Budapest: Urbis Kiadó. pp. 138141.

27


ÉA/14. A gyógypedagógiai pszichodiagnosztika vizsgáló eljárásai, módszerei, eszközei. Kikérdezés és megfigyelés. A téma szakterületi vonatkozásai - ÉA Kötelező irodalom: Atkinson, R. C. és Hilgard, E. R. (több kiadás) Pszichológia. Budapest: Osiris Kiadó. (statisztikai alapfogalmak a Szakkifejezések magyarázó jegyzékéből) Illyésné

Kozmutza

F.

(szerk.)

(1992).

Gyógypedagógiai

lélektan

II.

Budapest:

Tankönyvkiadó. pp. 141-207. Kuncz E., Mészáros A., Mlinkó R., Nagyné Réz I. (2008). A szakértői vizsgálati munka protokollja. In Mesterházi Zs., Nagy,Gy. M., Kapcsáné Németi J., Virágné Katona Zs. (szerk.) Inkluzív nevelés. Kézikönyv a szakértői bizottságok működéséhez. Budapest: Educatio – SuliNova. pp. 17-20. Szokolszky Á. (2004). Kutatómunka a pszichológiában. Budapest: Osiris Kiadó. pp. 119134 Kikérdezés. Kósáné Ormai V. (1990). Fejlődéslélektani gyakorlatok II. Tankönyvkiadó. Budapest: pp. 229-233 Kuncz E., Mészáros A., Mlinkó R., Nagyné Réz I. (2008). A szakértői vizsgálati munka protokollja. In Mesterházi Zs., Nagy Gy. M., Kapcsáné Németi J., Virágné Katona Zs. (szerk.) Inkluzív nevelés. Kézikönyv a szakértői bizottságok működéséhez. Budapest: Educatio – SuliNova. pp. 17., 21-24. ÉA/15.

A

tapasztalatok

komplex

gyógypedagógiai

rendszerezése,

értelmezése,


vélemény


tanácsadás. A protokoll. A téma szakterületi vonatkozásai - ÉA Kötelező irodalom: Csákvári J., Mészáros A. (2012). Diagnosztikai kézikönyv. A közoktatásban folyó diagnosztikai gyakorlat a sajátos nevelési igény megállapítására. Az értelmi fogyatékos személyek vizsgálata. Budapest: Eduweb, Educatio online

változat:

httpp.//www.educatio.hu/pub_bin/download/tamop_311/4piller/diagnosztikai_kezi konyv_4fejezet.pdf Kuncz E., Mészáros A., Mlinkó R., Nagyné Réz I. (2008). A szakértői vizsgálati munka protokollja. In Mesterházi Zs., Nagy Gy. M., Kapcsáné Németi J., Virágné Katona Zs. (szerk.) Inkluzív nevelés. Kézikönyv a szakértői bizottságok működéséhez. Budapest: Educatio – SuliNova.

28


*

29


HALLÁSSÉRÜLTEK PEDAGÓGIÁJA SZAKIRÁNY ÖSSZEVONT GYÓGYPEDAGÓGIAI PSZICHOLÓGIA SZIGORLAT TÉTELEK ÉS IRODALOM AZ

ALÁBBI

TÉTELEKBEN

A

SZAKPSZICHOLÓGIAI

TARTALMAK

KERÜLNEK

SZÁMONKÉRÉSRE KIEGÉSZÍTVE A GYÓGYPEDAGÓGIAI PSZICHODIAGNOSZTIKA KURZUS ÉS A SZAKIRÁNYOS PSZICHODIAGNOSZTIKA ISMERETEKKEL HA/1. A hallássérülés fogalom alakulása, a téma története, a jelen szóhasználata, gyógypedagógiai pszichológiai vonatkozások Szakirodalom: Blennerhassett, L. (2004, 2005). Az intelligencia vizsgálata. In Zsoldos M. (szerk.) Pszichológia és hallássérülés I. Budapest: Fogyatékosok Esélye Közalapítvány. pp. 6-34. Csányi Y., Perlusz A., Zsoldos M. (2012). Hallássérült (hallásfogyatékos) gyermekek, tanulók komplex vizsgálatának diagnosztikus protokollja. In Torda Á. (szerk.) Diagnosztikai kézikönyv. Budapest: Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. 41 p. http://www.educatio.hu/hirfolyam/tamop311_4piller Farkas M., Perlusz A. (2000). A hallássérült gyermekek óvodai és iskolai nevelése és oktatása. In Illyés S. (szerk.) Gyógypedagógiai alapismeretek. Budapest: ELTE BGGYFK. pp. 505-535. Ita, C., Friedman, H. (2004, 2005). A siket és nagyothalló gyermekek pszichés fejlődése: kritikai elemzés. In Zsoldos M. (szerk.) Pszichológia és hallássérülés I. Budapest: Fogyatékosok Esélye Közalapítvány. pp. 45-60 Marschark, M., Knoors, H. (2012). Educating deaf children: language, cognition, and learning. Deafness and education international, Vol. 14. No. 3. 136-160. HA/2. A hallássérült személy személyiségfejlődése és diagnosztikai lehetőségei Szakirodalom: Ita, C., Friedman, H. (2004, 2005). A siket és nagyothalló gyermekek pszichés fejlődése: kritikai elemzés. In Zsoldos M. (szerk.) Pszichológia és hallássérülés I. Budapest: Fogyatékosok Esélye Közalapítvány. pp. 45-60. Marschark, M. (2004, 2005). Szociális- és személyiségfejlődés az iskolás évek alatt. In Zsoldos M. (szerk.) Pszichológia és hallássérülés I. Budapest: Fogyatékosok Esélye Közalapítvány. pp. 84-106.

30


HA/3. A hallássérülés és intelligencia és diagnosztikai lehetőségei Szakirodalom: Blennerhassett, L. (2004, 2005). Az intelligencia vizsgálata. In Zsoldos M. (szerk.) Pszichológia és hallássérülés I. Budapest: Fogyatékosok Esélye Közalapítvány. pp. 6-34. Krouse, H. E., Braden, J. P. (2011). The reliability and validity of WISC-IV scores with deaf and hard of hearing children. Journal of Psychoeducational Assessment, 29 (3). pp. 238-248. Marschark, M. (2004, 2005). A súlyos hallássérült gyermekek kognitív képességei. In Zsoldos M. (szerk.) Pszichológia és hallássérülés I. Budapest: Fogyatékosok Esélye Közalapítvány. pp. 34-45. Remine, M. D., Brown, M., Care, E., Rickards F. (2007). The relationship between spoken language ability and intelligence test performance of deaf children and adolescents. Deafness and Education Internation, 9, (3). pp. 147-164. HA/4. A hallássérülés és a megismerés alapjai, átfogó aspektusai, emlékezet, gondolkodás, figyelem és végrehajtó működés és diagnosztikai lehetőségei Szakirodalom: Csányi

Y.,

B.

Szalóki

E.

(1986).

Siketek

több

szempontú

emlékezetvizsgálata.

Gyógypedagógia, 3. pp. 67-73. Csányi Y. (1980). A nonverbális gondolkodás és verbális készségek siketeknél. Budapest: Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola Évkönyve X. BGGYTF. pp. 397-471. Demeter Gy. (2004). A hallássérültek által használt kódolási típusok és mnézikus stratégiák a rövid távú memóriában. Gyógypedagógiai Szemle, 3. pp. 161-170. Marschark, M. (2004, 2005). A súlyos hallássérült gyermekek kognitív képességei. In Zsoldos M. (szerk.) Pszichológia és hallássérülés I. Budapest: Fogyatékosok Esélye Közalapítvány. pp. 34-45. Marschark, M., Knoors, H. (2012). Educating deaf children: language, cognition, and learning. Deafness and education international. Vol. 14. No. 3. 136-160. Tóth

Á.,

Zsoldos

M.

(2012).

Hallássérült

(többségében

nagyothalló)

tanulók

szóemlékezetének elemzése. In Perlusz A. (szerk.) „..aki olvassa, értse meg…” Csányi Yvonne köszöntése. Budapest: ELTE BGGYK. pp. 91-106. Zsoldos M., Fazekas A. (2005). Az aktív fogalmi szint vizsgálata diszfáziás és nem diszfáziás hallássérült tanulóknál. Gyógypedagógiai Szemle, 2. pp. 100-113.

31


Zsoldos M., Mayer M. (2014). Nagyothalló tanulók nem verbális gondolkodásának vizsgálata a társuló neurogén tanulási zavar függvényében. Magyar Pszichológiai Szemle, 69. 1. pp. 27-44. HA/5. A tanulás folyamata, az iskolai készségek zavarai és az iskoláztatás a hallássérülés szempontjából, a diagnosztika lehetőségei Szakirodalom: Csányi Y. (2007). Nagyothalló tanulók szövegértése. Gyógypedagógiai Szemle, 2. pp. 8191. Marschark, M., Knoors, H. (2012). Educating deaf children: language, cognition, and learning. Deafness and education international, Vol. 14. No. 3. 136-160 Nagyné Réz I. (2004). Hallássérült fejlődési diszfáziás gyermekek kognitív képességei. In Lányiné (szerk.) Képességzavarok diagnosztikája és terápiája a gyógypedagógiai pszichológiában. Pszichológia Szemle, Könyvtár 7. Budapest: Akadémiai Kiadó. pp. 125-153. Remine, M. D., Brown, M., Care, E., Rickards F. (2007). The relationship between spoken language ability and intelligence test performance of deaf children and adolescents. Deafness and Education Internation, 9, (3). pp. 147-164. HA/6. Percepció, mozgás- és viselkedésszervezés és diagnosztikai lehetőségei "szenzomotorium" és hallássérülés Szakirodalom: Budayné Balkay S., Farkas M. (1975). A vizuális diszkrimináció dominancia alakulása hallássérült gyermekeknél. Budapest: Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola Évkönyve VIII. pp. 209-221. Csányi Y. (1980). A nonverbális gondolkodás és verbális készségek siketeknél. Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola Évkönyve X. Budapest: BGGYTF. pp. 397-471. Marschark, M., Knoors, H. (2012). Educating deaf children: language, cognition, and learning. Deafness and education international. Vol. 14. No. 3. 136-160. Zsoldos M. (2012). A vizuális diszkriminációs dominancia alakulásának újabb szempontú vizsgálata hallássérült gyermekeknél a társuló tanulási zavar/diszfázia tükrében. In Radványi

K.

(szerk.)

A

diagnosztika

Pszichológiai Társaság. pp. 97-115.

32

aktuális kérdései.

Budapest:

Magyar


Zsoldos M., Mayer M. (2014). Nagyothalló tanulók nem verbális gondolkodásának vizsgálata a társuló neurogén tanulási zavar függvényében. Magyar Pszichológiai Szemle, 69. 1. pp. 27-44. HA/7. Nyelv, kommunikáció elemzési és diagnosztikai lehetőségei hallássérülés esetén Szakirodalom: Csányi Y. (2007). Nagyothalló tanulók szövegértése. Gyógypedagógiai Szemle, 2. pp. 8191. Csányi Y., Perlusz A.,

Zsoldos M. (2012). Hallássérült (hallásfogyatékos) gyermekek,

tanulók komplex vizsgálatának diagnosztikus protokollja. In Torda Á. (szerk.) Diagnosztikai kézikönyv. Budapest: Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. 41 p. http://www.educatio.hu/hirfolyam/tamop311_4piller Zsoldos M. (1998). Hallássérültek (siketek, nagyothallók) ellátása. In Bagdy E.. (szerk.) A klinikai pszichológia és a mentálhigiéné szakmai protokollja. Budapest: Animula Kiadó. pp. 135-137. Zsoldos M., Fazekas A. (2005). Az aktív fogalmi szint vizsgálata diszfáziás és nem diszfáziás hallássérült tanulóknál. Gyógypedagógiai Szemle, 2. pp. 100-113. HA/8. Korai időszak és a fejlődési perspektíva, a diagnosztika lehetőségei hallássérülés esetén Szakirodalom: Borbély S. (2012). A szülők és mi. Budapest: Budapesti Korai Fejlesztő Központ Csányi Y. (1995). A hallássérült gyermekek korai fejlesztése. Budapest: Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola. pp. 47-93., 351-373. Marschark, M. (2004, 2005). A korai évek: a fejlődés szociális és emocionális összefüggései. In Zsoldos M. (szerk.) Pszichológia és hallássérülés I. Budapest: Fogyatékosok Esélye Közalapítvány. pp. 60-84. Ónodi Szabó K. (2012). Kliens és szakember társkapcsolatának értelmezése mint a koragyermekkori intervenció aktuális kihívása. Fejlesztő pedagógia, 23. évf. 4-5. sz. 7-12. Schmid-Giovannini, S. (évszám nélkül). Beszélj velem. Budapest: OPI.

33


HA/9.

Átmeneti

helyzetek

gyógypedagógiai

pszichológiai

vonatkozásai

hallássérülés esetén (serdülés, iskolatípusok közötti váltás, munkába állás) Szakirodalom: Csányi Y. (2001). Általános irányelvek. In Csányi Y. (szerk.) Fogyatékos hallgatók a felsőoktatásban. Budapest: ELTE BGGYFK pp. 11-23. Loványi E. (2009). A kései CI hatékonyságát befolyásoló tényezők elemzése hallássérült személyeknél.

Egy

participációs

kutatás

tapasztalatai.

Fogyatékosság

és

Társadalom, 2. Perlusz A. (2001). Hallássérült hallgatók a felsőoktatásban (részlet). In Csányi Y. (szerk.) Fogyatékos hallgatók a felsőoktatásban. Budapest: ELTE BGGYFK pp. 58-66. Saunders, J. (2012). The support of deaf students in the transition between further education and school into higher education. Deafness and education international, Vol. 14. No. 4. 199-216. Zsoldos

M.,

Simon

M.

(1991).

Hallássérült

középiskolások

önismereti

csoport-

tevékenységének első tapasztalatai. Gyógypedagógiai Szemle, 1. pp. 45-54. Zsoldos M. (1995). Beválás-siker-kudarc hallássérült gimnazistáknál. In Zászkaliczky P. (szerk.) „...önmagában véve senki sem..." Tanulmányok a gyógypedagógiai pszichológia

és

határtudományainak

köréből.

Budapest:

Bárczi

Gusztáv

Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola. pp. 208-216. Zsoldos M., Dragomán J. (1995). A gimnáziumi tanulás lehetősége és motivációja hallássérülteknél. Rehabilitáció, 3. pp. 464-471. HA/10. Hallássérülés és társas környezet, a diagnosztika lehetőségei Szakirodalom: Hadjikakou, K., mtsa-i (2010). Psychological adjustment and emotional well-being of hearing siblings of children who are deaf or hard of hearing in Cyprus. Deafness and Educational International, Vol. 12. No. 4. 180-203. Loványi E. (2009). A kései CI hatékonyságát befolyásoló tényezők elemzése hallássérült személyeknél.

Egy

participációs

kutatás

tapasztalatai.

Fogyatékosság

és

Társadalom, 2. Marschark, M. (2004, 2005). A korai évek: a fejlődés szociális és emocionális összefüggései. In Zsoldos M. (szerk.) Pszichológia és hallássérülés I. Budapest: Fogyatékosok Esélye Közalapítvány. pp. 60-84. Marschark, M. (2004, 2005). Szociális- és személyiségfejlődés az iskolás évek alatt. In Zsoldos M. (szerk.) Pszichológia és hallássérülés I. Budapest: Fogyatékosok Esélye Közalapítvány. pp. 84-106.

34


Zsoldos

M.,

Simon

M.

(1991).

Hallássérült

középiskolások

önismereti

csoport-

tevékenységének első tapasztalatai. Gyógypedagógiai Szemle, 1. pp. 45-54. Zsoldos M. (1995). Beválás-siker-kudarc hallássérült gimnazistáknál. In Zászkaliczky P. (szerk.) „...önmagában véve senki sem..." Tanulmányok a gyógypedagógiai pszichológia és határtudományainak köréből. Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola. pp. 208-216. HA/11.

Jellegzetes

problémakörök,

diagnózisok,

(ha

van:

szindrómák)

hallássérülés esetén

Szakirodalom: Keresztessy É. (szerk.) (1994). A neurogén tanulási zavar tünetei, diagnosztikája, terápiája. Budapest: BGGYTF. Nagyné Réz I. (2004). Hallássérült fejlődési diszfáziás gyermekek kognitív képességei. In Lányiné (szerk.) Képességzavarok diagnosztikája és terápiája a gyógypedagógiai pszichológiában. Pszichológia Szemle, Könyvtár 7. Budapest: Akadémiai Kiadó. pp. 125-153. Zsoldos M. (2008). A figyelemzavar-hiperaktivitás vizsgálata hallássérült tanulóknál. Gyógypedagógiai Szemle, 4. pp. 241-263. HA/12. Segítő szakember kompetenciái, készségei, erősségei A 12. TÉTEL TARTALMA A BEUGRÓ TESZTBEN KERÜL SZÁMONKÉRÉSRE Kötelező irodalom: Fekete S. (1991). Segítő foglalkozások kockázatai - helfer-szindróma és burnoutjelenség. Psychiátria Hungarica, 1991. VI. évf. pp. 17-29. Fonyó I. és Pajor A. (szerk.) (2000). Fejezetek a konzultáció pszichológiájának témaköréből. Budapest: Eötvös Loránd Tudományegyetem BGGYFK. pp. 127-181. (A konzultációs kapcsolat kiépítése; A konzultációs kapcsolat keretében végzett munka; A konzultációs kapcsolat befejezése) Kulcsár Zs. (1998). Egészségpszichológia. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó. pp. 150-214. (VII. fejezet. A segítőhivatások pszichológiája. Empátia, altruizmus és a "kiégési szindróma")

35


Ajánlott irodalom: Bagdy E. (szerk.) (1996). A pedagógus hivatásszemélyisége. Debrecen: KLTE Pszichológiai Intézet. Bang, R. (1980). A segítő kapcsolat, mint a személyes segítés alapja. Budapest: Tankönyvkiadó. Billédi K. (2007). Készségfejlesztő tréning – Elméleti ismeretek. In Billédi K., Csákvári J. (szerk.) (2007). Látássérült személyek elemi rehabilitációja 1. Felkészülés a rehabilitációs tevékenységre. Budapest: ELTE BGGYFK. pp. 79-104. Billédi K. (2007). Empátiatréning – Elméleti ismeretek. In Billédi K., Csákvári J. (szerk.) (2007). Látássérült személyek elemi rehabilitációja 1. Felkészülés a rehabilitációs tevékenységre. Budapest: ELTE BGGYFK. pp. 105-120. Buda B. (2006). Empátia. A beleélés lélektana. Budapest: Urbis Könyvkiadó. Ivey, A. E., Pedersen, P. B., Ivey, M. B. (2007). Odafigyelő magatartás. A meghallgatás készségének alapja. In Billédi K., Csákvári J. (szerk.) (2007). Látássérült személyek elemi rehabilitációja 1. Felkészülés a rehabilitációs tevékenységre. Budapest: ELTE BGGYFK. pp. 79-86. Ivey, A. E., Pedersen, P. B., Ivey, M. B. (2007). stratégiái, alkalmazása (2007).

első és

rész.

Odafigyelés,

visszajelzések

Látássérült


adása.

személyek


elemi

In

Billédi

K.,

rehabilitációja

az

Csákvári VI.

énfeltárás J.

(szerk.)

Rehabilitáció

és


S.

(2001).

Kiégési

tünetek

(burnout

szindróma)

keletkezése

és


ISMERETANYAGA

KERÜL

SZÁMONKÉRÉSRE

KIEGÉSZÍTVE

A

SZAKIRÁNYOS SZAKPSZICHODIAGNOSZTIKA TARTALMAKKAL HA/13.

A

gyógypedagógiai


A

pszichodiagnosztika

pedagógiai

vizsgálat

és

fogalma, helye

a

célja,

feladata,

gyógypedagógiai

pszichodiagnosztikában. A téma szakterületi vonatkozásai – HA

Kötelező irodalom: Csányi Y., Perlusz A., Zsoldos M. (2012). Hallássérült (hallásfogyatékos) gyermekek, tanulók komplex vizsgálatának diagnosztikus protokollja. In Torda Á. (szerk.) Diagnosztikai kézikönyv. Budapest: Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. 41 pp. http://www.educatio.hu/hirfolyam/tamop311_4piller

36


Gerebenné (2004). Diagnosztika és gyógypedagógia. In Gordosné (szerk.) Gyógyító pedagógia. Budapest: Medicina Könyvkiadó. 87-104. Kuncz E., Mészáros A., Mlinkó R., Nagyné Réz I. (2008). A szakértői vizsgálati munka protokollja. In Mesterházi Zs., Nagy Gy. M., Kapcsáné Németi J., Virágné Katona Zs. (szerk.) Inkluzív nevelés. Kézikönyv a szakértői bizottságok működéséhez. Educatio – SuliNova. http://jogszabalykereso.mhk.hu/MK11162.pdf Lányiné (1995). A pszichológiai és pedagógiai diagnosztika néhány elméleti kérdése. In Torda Á. (szerk.) Pszichodiagnosztika I. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. 5-11. Torda Á. szerk. (2012). Diagnosztikai kézikönyv. Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. http://www.educatio.hu/hirfolyam/tamop311_4piller Zsoldos M. (1998). Hallássérültek (siketek, nagyothallók) ellátása. In Bagdy E.. (szerk.) A klinikai pszichológia és a mentálhigiéné szakmai protokollja. Budapest: Animula Kiadó. pp. 135-137. Pedagógiai diagnosztika Gerebenné (2004). Diagnosztika és gyógypedagógia. In Gordosné (szerk.) Gyógyító pedagógia. Budapest: Medicina Könyvkiadó. 99-100. Illyés Gy-né (szerk.) (1992). Gyógypedagógiai lélektan II. Budapest: Tankönyvkiadó. 211233. Kuncz E., Mészáros A., Mlinkó R., Nagyné Réz I. (2008). A szakértői vizsgálati munka protokollja. In Mesterházi Zs., Nagy Gy. M., Kapcsáné Németi J., Virágné Katona Zs. (szerk.) Inkluzív nevelés. Kézikönyv a szakértői bizottságok működéséhez. Educatio – SuliNova. pp. 47-55. (e-learning formájában elérhető az etr-en keresztül) Ajánlott irodalom: Kósáné Ormai V. (1990). Fejlődéslélektani gyakorlatok II. Budapest: Tankönyvkiadó. pp. 234-235. Mérei F., V.Binet Á. (1993). Gyermeklélektan. (Tudatos alkalmazkodás: feladat és teljesítmény. Az iskolaérettség.) Budapest: Gondolat. pp. 173-181. Mönks, F. J., Knoers, A. M. P. (2004). Fejlődéslélektan. Budapest: Urbis Kiadó. pp. 138141.

37


HA/14. A gyógypedagógiai pszichodiagnosztika vizsgáló eljárásai, módszerei, eszközei. Kikérdezés és megfigyelés. A téma szakterületi vonatkozásai – HA

Szakirodalom: Atkinson, R. C. és Hilgard, E. R. (több kiadás) Pszichológia. Budapest: Osiris Kiadó. (statisztikai alapfogalmak a Szakkifejezések magyarázó jegyzékéből) Csányi Y. (2007). Nagyothalló tanulók szövegértése. Gyógypedagógiai Szemle, 2. pp. 8191. Csányi Y., Perlusz A., Zsoldos M. (2012). Hallássérült (hallásfogyatékos) gyermekek, tanulók komplex vizsgálatának diagnosztikus protokollja. In Torda Á. (szerk.) Diagnosztikai kézikönyv. Budapest: Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. 41 p. http://www.educatio.hu/hirfolyam/tamop311_4piller Illyés Gy-né (szerk.) (1992). Gyógypedagógiai lélektan II. Budapest: Tankönyvkiadó. pp. 141-207 Kuncz E., Mészáros A., Mlinkó R., Nagyné Réz I. (2008). A szakértői vizsgálati munka protokollja. In Mesterházi Zs., Nagy Gy. M., Kapcsáné Németi J., Virágné Katona Zs. (szerk.) Inkluzív nevelés. Kézikönyv a szakértői bizottságok működéséhez. Budapest: Educatio – SuliNova. 17-20. (e-learning formájában elérhető az etr-en keresztül) Szokolszky Á. (2004). Kutatómunka a pszichológiában. Budapest: Osiris Kiadó. pp. 119134. Torda Á. szerk. (2012). Diagnosztikai kézikönyv. Budapest: Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. http://www.educatio.hu/hirfolyam/tamop311_4piller Zsoldos M., Fazekas A. (2005). Az aktív fogalmi szint vizsgálata diszfáziás és nem diszfáziás hallássérült tanulóknál. Gyógypedagógiai Szemle, 2. pp. 100-113. Kikérdezés: Kósáné Ormai V. (1990). Fejlődéslélektani gyakorlatok II. Budapest: Tankönyvkiadó. pp. 229-233. (e-learning formájában elérhető az etr-en keresztül) Kuncz E., Mészáros A., Mlinkó R., Nagyné Réz I. (2008). A szakértői vizsgálati munka protokollja. In Mesterházi Zs., Nagy Gy. M., Kapcsáné Németi J., Virágné Katona Zs. (szerk.) Inkluzív nevelés. Kézikönyv a szakértői bizottságok működéséhez. Budapest: Educatio – SuliNova. 17., 21-24. (e-learning formájában elérhető az etren keresztül)

38


HA/15.

A

komplex

gyógypedagógiai

pszichodiagnosztika

felépítése,

tapasztalatok rendszerezése, értelmezése, szakértői vélemény szerkezete, tanácsadás. A protokoll. A téma szakterületi vonatkozásai – HA

Kötelező irodalom: Csányi Y., Perlusz A., Zsoldos M. (2012). Hallássérült (hallásfogyatékos) gyermekek, tanulók komplex vizsgálatának diagnosztikus protokollja. In Torda Á. (szerk.) Diagnosztikai kézikönyv. Budapest: Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. 41 p. http://www.educatio.hu/hirfolyam/tamop311_4piller Kuncz E., Mészáros A., Mlinkó R., Nagyné Réz I. (2008). A szakértői vizsgálati munka protokollja. In Mesterházi Zs., Nagy Gy. M., Kapcsáné Németi J., Virágné Katona Zs. (szerk.) Inkluzív nevelés. Kézikönyv a szakértői bizottságok működéséhez. Budapest: Educatio – SuliNova. Torda Á. (szerk.) (2012). Diagnosztikai kézikönyv. Budapest: Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. http://www.educatio.hu/hirfolyam/tamop311_4piller *

39


LÁTÁSSÉRÜLTEK PEDAGÓGIÁJA SZAKIRÁNY ÖSSZEVONT GYÓGYPEDAGÓGIAI PSZICHOLÓGIA SZIGORLAT TÉTELEK ÉS IRODALOM AZ

ALÁBBI

TÉTELEKBEN

A

SZAKPSZICHOLÓGIAI

TARTALMAK

KERÜLNEK

SZÁMONKÉRÉSRE KIEGÉSZÍTVE A GYÓGYPEDAGÓGIAI PSZICHODIAGNOSZTIKA KURZUS ÉS A SZAKIRÁNYOS PSZICHODIAGNOSZTIKA ISMERETEKKEL LÁ/1. A látásfogyatékosság fogalom alakulása, a téma története, a jelen szóhasználata, a népességcsoport meghatározása, gyakoriság Kötelező irodalom: Dávid A, Gadó M., Csákvári J. (2008). Látássérült emberek elemi és foglalkozási rehabilitációja - Útmutató látássérült emberek rehabilitációjával foglalkozó szakemberek számára. pp.19-26 http://www.tudasbazis.specialpecs.hu/pages/viewpage.action?pageId=3473563 Földiné Angyalossy Zs., Gadó M., Prónay B. (2012). Látássérült (látásfogyatékos) gyermekek, tanulók komplex vizsgálatának diagnosztikus protokollja. 6. fejezet pp. 5-12. In Diagnosztikai kézikönyv (http://www.educatio.hu/hirfolyam/tamop311_4piller) Pajor E. (2010). Látássérülés. Budapest: ELTE BGGYK pp.11-42. Ajánlott irodalom: Tuttle et al. (2004). Self-esteem and blindness. pp.5-36. LÁ/2. Látássérülés és személyiség, és diagnosztikai lehetőségei Kötelező irodalom: Csákvári J., Fazekas Á. (2006). Tapasztalom magam. Elhangzott előadás a Magyar Pszichiátriai Társaság XIII. Vándorgyűlésén, kéziratban Dodds, A. (2007). Az önészlelések gyakran válhatnak önbeteljesítő jóslatokká. Dodds, A. (2007). Az alkalmazkodás koncepciója: strukturális modell. In Billédi K., Csákvári J. (szerk.) Látássérült személyek elemi rehabilitációja – Rehabilitáció és pszichológia, készségfejlesztés. pp. 7-25 Kovács L. (2007). A traumával való pszichológiai megküzdés. In Billédi K., Csákvári J. (szerk.) Látássérült személyek elemi rehabilitációja – Felkészülés a rehabilitációs tevékenyégre. pp. 54-65

40


Pálhegyi

F.

(1981).

Látássérültek

személyiség

és

csoportproblémái.

Budapest:

Tankönyvkiadó. Pintér J. (2007). Traumafeldolgozás és identitás összefüggései. In Billédi K., Csákvári J. (szerk.) Látássérült személyek elemi rehabilitációja – Felkészülés a rehabilitációs tevékenyégre. pp.38-54. Ajánlott irodalom: Tuttle et al. (2004). Self-esteem and blindness pp.37-146 LÁ/3. Látássérülés és intelligencia és diagnosztikai lehetőségei Kötelező irodalom: Prónay B. (2004). Vak gyermekek verbális intelligenciájának vizsgálata. Tapasztalatok a MAWGYI-R teszttel. pp. 57-75. In Lányiné Engelmayer Á. (szerk.) Képességzavarok diagnosztikája és terápiája a gyógypedagógiai pszichológiában. Pszichológiai Szemle, Könyvtára 7, Budapest: Akadémia Kiadó. Prónay B. (2014). Az "Intelligenciateszt látássérült gyermekek számára" bemutatása és egy

magyar

minta

eredményei.

MPSZ

2014,69.1.145-162.

DOI:10.1556/MPSzle.69.2014.1.8 LÁ/4. Látássérülés és a megismerés alapjai, átfogó aspektusai, emlékezet, gondolkodás, figyelem és végrehajtó működés és diagnosztikai lehetőségei Kötelező irodalom: Dekker, R. (1996). ITVIC kézikönyv magyar kivonatolt fordítása. Ajánlott irodalom: Cattaneo, Z., Vecchi, T. (2011). Blind Vision. The Neuroscience of Visual Impairment. Cambridge Massachusetts, London, England: The MIT Press pp. 24-29, 41-43, 49112. LÁ/5. A tanulás folyamata, az iskolai készségek zavarai, iskoláztatás a látássérülés szempontjából és diagnosztikai lehetőségei Kötelező irodalom: Földiné Angyalossy Zs., Gadó M., Prónay B. (2012). Látássérült (látásfogyatékos) gyermekek, tanulók komplex vizsgálatának diagnosztikus protokollja. 6. fejezet In

41


Diagnosztikai

kézikönyv

(http://www.educatio.hu/hirfolyam/tamop311_4piller)

pp.5-12 Pajor E. (2009). Braille olvasászavar. Gyógypedagógiai Szemle, 2009./5. pp. 343-355 Pajor E. (2010). A Braille-írás és -olvasás. Budapest: Flaccus Kiadó. Ajánlott irodalom: Independent Living Curriculum Texas School for the Blind LÁ/6. Percepció, mozgás- és viselkedésszervezés és diagnosztikai lehetőségei "szenzomotorium" és látássérülés Kötelező irodalom: Gadó M. (2007). Funkcionális látás. In Látássérülés, funkcionális látás, és adaptív kommunikáció. Látássérült személyek elemi rehabilitációja. 3. kötet. pp. 45-83. Hill, E., Ponder, P. (2007.) Tájékozódási és közlekedési technikák – Útmutató gyakorló trénerek számára. In Prónay B., Szabó A. (szerk.) Látássérült személyek elemi rehabilitációja – Tájékozódás és közlekedés I. Budapest: ELTE BGGYK pp. 165-169 Pálhegyi F. (1969). Formaészlelés tapintással. Pszichológia a gyakorlatban 13. Budapest: Akadémia Kiadó. Pálhegyi F. (1980) A látás nélkül meghódított világ. Budapest: MVGYOSZ Pálhegyi F. (szerk.) (1980). A látássérültek kognitív funkciói. Budapest: Tankönyvkiadó. Pogrund, R. (et al.) (1995) Teaching age-appropriate purposeful skills: an orientation and mobility curriculum for students with visual impairments. Texas School for the Blind and Visually Impaired, Texas, USA. Rövidített fordítás, Vakok Általános Iskolája Sekuler, R., Blake, R. (2000). Észlelés. Budapest: Osiris Kiadó. pp. 426-445, 361-412. Ajánlott irodalom: Blasch, B.B., Wiener, W.R., Welsh R.L. (szerk.) (1997). Human systems. In Foundations of orientation and mobility. New York: AFB Press pp. 84-173 Cattaneo, Z., Vecchi, T. (2011). Blind Vision. The Neuroscience of Visual Impairment. Cambridge Massachusetts, London, England: The MIT Press pp. 11-24, 29-41, 4348. Lederman, S.J., Klatzky, R.L. (1987). Hand Movements: Window into Haptic Object Recognition. Cognitive Psychology, (14) pp. 342-368 Lederman, S.J., Klatzky, R.L. (1990.) Haptic Classification of Common Objects: Knowledge-Driven Exploration. Cognitive Psychology, (22) pp. 421-459

42


LÁ/7. Nyelv, kommunikáció látássérülés esetén és diagnosztikai lehetőségei Kötelező irodalom: Garai Sz. (2004). Vak gyermekek beszédének pragmatikai szempontú vizsgálata. Szakdolgozat. Budapest: ELTE BGGYK Mészáros V. (2004). Vak gyermekek beszédének mondattani elemzése. Szakdolgozat Budapest: ELTE BGGYK Pál Zs. (2012). Látássérült gyermekek spontán beszédének vizsgálata DSS technika segítségével. Szakdolgozat. Budapest: ELTE BGGYK Pálhegyi F. (1980). A látás nélkül meghódított világ. Budapest: MVGYOSZ Ajánlott irodalom: Pérez-Pereire, M., Conti-Ramsden, G. (1999). Language development and social interaction in blind children. Hove, UK: Psychological Press LÁ/8. Korai időszak és a fejlődési perspektíva és diagnosztikai lehetőségei látássérülés esetén Kötelező irodalom: Anderson, S., Boigon, S., Davis, K. (1991). Oregon Project for Visually Impaired and Blind Children, 5th edition. Jackson Education Service District, Medford, Oregon. Oregon Skála/Projekt (ford. Rudan M.) Kézirat. Látásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ. Rövidített változat Brambring, M. (2006). Bielefeld Observation Scale for Blind Infants and Preschoolers (BOSBlind) English Version. BOS Blind. Edition Bentheim, Würzburg. Bielefeldi megfigyelési

skála

(Ford.

Katona

K.,

Tóth

M.).

Kézirat.

ELTE

BGGYFK

Gyógypedagógiai Pszichológiai Intézet. Rövidített változat. Csákvári J. (2009). A közös figyelmi helyzet (joint attention) jelenségének különböző megközelítései, jellegzetességei látássérülés és autizmus spektrum zavar esetén. Gyógypedagógiai

Szemle,/1

http://prae.hu/prae/gyosze.php?menu_id=102&jid=23&jaid=205 Földiné Angyalossy Zs., Gadó M., Prónay B. (2012). Látássérült (látásfogyatékos) gyermekek, tanulók komplex vizsgálatának diagnosztikus protokollja. 6. fejezet In Diagnosztikai kézikönyv (http://www.educatio.hu/hirfolyam/tamop311_4piller) Prónay B., Malét-Szabó E. (2012). Látássérült gyermekek fejlődési jellemzői az Oregon Skálával mérv. pp. 73-85. In A diagnosztika aktuális kérdései. Budapest: MPT

43


Ajánlott irodalom: Maxfield, K.E., Buchholz, S. (1957). Social maturity scale for blind preschool children: A guide to its use. American Foundation for the Blind, New York. Maxfield–Buchholz szociális érettségi skála 6 éves kor alatti vak gyermekek számára (ford. Prónay, B. 1976.)

Kézirat.

Gyógypedagógiai

Tanárképző

Főiskola,

Gyógypedagógiai

Pszichológiai Intézet. Rövidített változat Pálhegyi F. (1980). A látás nélkül meghódított világ. Budapest: MVGYOSZ LÁ/9.

Átmeneti

helyzetek

gyógypedagógiai

pszichológiai

vonatkozásai

látássérülés esetén (serdülés, iskolatípusok közötti váltás, munkába állás) Kötelező irodalom: Dijkstra, M. (2007). Látássérült emberek elhelyezkedésének segítése Hollandiában – A Visio munkájáról. pp. 26-29. In Prónay B. és Szabó A. (szerk.) Látássérült személyek elemi rehabilitációja – Útban a foglalkoztatás felé. Kef, S., Bos, H. (2006). Is love blind? Sexual behavior and psychological adjustment of adolescents with blindness. Sexuality and Disability, 24 (2), pp.89-100. kéziratos fordításban Miller, G. (2007). Tanácsadás és karrierfejlesztési beavatkozások. pp. 54-79. In Billédi K., Csákvári J. (szerk.) Látássérült személyek elemi rehabilitációja – Rehabilitáció és pszichológia, készségfejlesztés. Prónay B.: Látássérült serdülők helyzete látó osztályközösségben. (kézirat) Török

R.

(2007).

Az

esélyegyenlőség

tényezői

a

látássérültek

foglalkozási

rehabilitációjában. pp. 21-38. In Billédi K., Csákvári J. (szerk.) Látássérült személyek elemi rehabilitációja – Felkészülés a rehabilitációs tevékenyégre. Verstraten, P. (2007). A pszichológus szerepe az elhelyezkedést segítő csoportban pp. 913. In Prónay B. és Szabó A. (szerk.) Látássérült személyek elemi rehabilitációja – Útban a foglalkoztatás felé. Ajánlott irodalom: Kef, S. (2002). Psychosocial Adjustment and the Meaning of Social Support for Visually Impaired.

44


LÁ/10. Látássérülés és a társas környezet, és diagnosztikai lehetőségei Kötelező irodalom: Independent Living Curriculum. Texas School for the Blind Pálhegyi

F.

(1981).

Látássérültek

személyiség

és

csoportproblémái.

Budapest:

Tankönyvkiadó. Prónay B. Látássérült serdülők helyzete látó osztályközösségben. (kézirat) Szociális készségek (2007). pp. 34-68 In Prónay B. és Szabó A (szerk.) Látássérült személyek elemi rehabilitációja – Útban a foglalkoztatás felé. LÁ/11. Jellegzetes problémakörök, diagnózisok, szindrómák látássérülés esetén Kötelező irodalom: Csákvári J. (2008). Pszichológiai munka látássérült személyek elemi rehabilitációjában pp. 131-142. In Dávid A; Gadó M.; Csákvári J. (szerk.) Látássérült emberek elemi és foglalkozási rehabilitációja - Útmutató látássérült emberek rehabilitációjával foglalkozó

-

szakemberek

számára.

http://www.tudasbazis.specialpecs.hu/pages/viewpage.action?pageId=3473563 Tedeschi

et

al. (2005). Poszttraumás

növekedés:

elméleti

alapok

és

empirikus

bizonyítékok. In Kulcsár Zs. (szerk.) Teher alatt. Trefort Kiadó. Thombran-Tink, J. et al. (2012). Visual Dysfunction in Diabetes The Science of Patient Impairment and Health Care. pp. 3-17. Humana Press Tobin, M.J. (2007). Vakság az élet alkonyán: mítosz, attitűd, valóság. pp. 39-54. In Billédi K., Csákvári J. (szerk.) Látássérült személyek elemi rehabilitációja – Rehabilitáció és pszichológia, készségfejlesztés. Ajánlott irodalom: Dodds, A. (2008). Self-Esteem and Adjustment to Sight Loss. Educator. ICEVI Tuttle et al. (2004). Self-esteem and blindness pp. 149-243 LÁ/12. Segítő szakember kompetenciái, készségei, erősségei A 12. TÉTEL TARTALMA A BEUGRÓ TESZTBEN KERÜL SZÁMONKÉRÉSRE Kötelező irodalom: Fekete S. (1991). Segítő foglalkozások kockázatai - helfer-szindróma és burnoutjelenség. Psychiátria Hungarica, 1991. VI. évf. pp. 17-29. Fonyó I. és Pajor A. (szerk.) (2000). Fejezetek a konzultáció pszichológiájának témaköréből. Budapest: Eötvös Loránd Tudományegyetem BGGYFK. pp. 127-181.

45


(A konzultációs kapcsolat kiépítése; A konzultációs kapcsolat keretében végzett munka; A konzultációs kapcsolat befejezése) Kulcsár Zs. (1998). Egészségpszichológia. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó. pp. 150-214. (VII. fejezet. A segítőhivatások pszichológiája. Empátia, altruizmus és a "kiégési szindróma") Ajánlott irodalom: Bagdy E. (szerk.) (1996). A pedagógus hivatásszemélyisége. Debrecen: KLTE Pszichológiai Intézet. Bang, R. (1980). A segítő kapcsolat, mint a személyes segítés alapja. Budapest: Tankönyvkiadó. Billédi K. (2007). Készségfejlesztő tréning – Elméleti ismeretek. In Billédi K., Csákvári J. (szerk.) (2007). Látássérült személyek elemi rehabilitációja 1. Felkészülés a rehabilitációs tevékenységre. Budapest: ELTE BGGYFK. pp. 79-104. Billédi K. (2007). Empátiatréning – Elméleti ismeretek. In Billédi K., Csákvári J. (szerk.) (2007). Látássérült személyek elemi rehabilitációja 1. Felkészülés a rehabilitációs tevékenységre. Budapest: ELTE BGGYFK. pp. 105-120. Buda B. (2006). Empátia. A beleélés lélektana. Budapest: Urbis Könyvkiadó. Ivey, A. E., Pedersen, P. B., Ivey, M. B. (2007). Odafigyelő magatartás. A meghallgatás készségének alapja. In Billédi K., Csákvári J. (szerk.) (2007). Látássérült személyek elemi rehabilitációja 1. Felkészülés a rehabilitációs tevékenységre. Budapest: ELTE BGGYFK. pp. 79-86. Ivey, A. E., Pedersen, P. B., Ivey, M. B. (2007). stratégiái, alkalmazása (2007).

első és

rész.

Odafigyelés,

visszajelzések

Látássérült

személyek



adása. elemi

In

Billédi

K.,

rehabilitációja

az

Csákvári VI.

énfeltárás J.

(szerk.)

Rehabilitáció

és


S.

(2001).

Kiégési

tünetek

(burnout

szindróma)

megoldási lehetőségei. Új Pedagógiai Szemle, 5. pp. 80–85.

46

keletkezése

és


AZ ALÁBBI HÁROM TÉTELBEN A GYÓGYPEDAGÓGIAI PSZICHODIAGNOSZTIKA KURZUS

ISMERETANYAGA

KERÜL

SZÁMONKÉRÉSRE

KIEGÉSZÍTVE

A

SZAKIRÁNYOS SZAKPSZICHODIAGNOSZTIKA TARTALMAKKAL LÁ/13.

A

gyógypedagógiai


A

pszichodiagnosztika

pedagógiai

vizsgálat

és

fogalma, helye

a

célja,

feladata,

gyógypedagógiai

pszichodiagnosztikában. A téma szakterületi vonatkozásai - LÁ Kötelező irodalom: Gerebenné (2004). Diagnosztika és gyógypedagógia. pp. 87-104. In Gordosné (szerk.) (2004). Gyógyító pedagógia. Budapest: Medicina Könyvkiadó. Kuncz E., Mészáros A., Mlinkó R., Nagyné Réz I. (2008). A szakértői vizsgálati munka protokollja. In Mesterházi Zs., Nagy Gy. M., Kapcsáné Németi J., Virágné Katona Zs. (szerk.) Inkluzív nevelés. Kézikönyv a szakértői bizottságok működéséhez. Budapest: Educatio – SuliNova. Lányiné Engelmayer Á. (1995). A pszichológiai és pedagógiai diagnosztika néhány elméleti kérdése. pp. 5-11. In Torda Á. (szerk.) Pszichodiagnosztika I. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. Pedagógiai diagnosztika Gerebenné (2004). Diagnosztika és gyógypedagógia. pp. 99-100. In Gordosné (szerk.) Gyógyító pedagógia. Budapest: Medicina Könyvkiadó. Illyésné

Kozmutza

F.

(szerk.)

(1992).

Gyógypedagógiai

lélektan

II.

Budapest:

Tankönyvkiadó. pp. 211-233. Kósáné Ormai, V. (1990). Fejlődéslélektani gyakorlatok II. Budapest: Tankönyvkiadó. pp. 234-235 Kuncz E., Mészáros A., Mlinkó R., Nagyné Réz I. (2008). A szakértői vizsgálati munka protokollja. pp. 47-55. In Mesterház, Zs., Nagy Gy. M., Kapcsáné Németi J., Virágné Katona

Zs.

(szerk.)

Inkluzív

nevelés.

Kézikönyv

a

szakértői

bizottságok

működéséhez. Budapest: Educatio – SuliNova. Mérei F., V. Binet Á. (1993). Gyermeklélektan. (Tudatos alkalmazkodás: feladat és teljesítmény. Az iskolaérettség.) pp. 173-181. Budapest: Gondolat Kiadó. Mönks, F. J., Knoers, A. M. P. (2004). Fejlődéslélektan. Budapest: Urbis Kiadó. pp. 138141.

47


LÁ/14. A gyógypedagógiai pszichodiagnosztika vizsgáló eljárásai, módszerei, eszközei. Kikérdezés és megfigyelés. A téma szakterületi vonatkozásai - LÁ Kötelező irodalom: Atkinson, R. C. és Hilgard, E. R. (több kiadás) Pszichológia. Budapest: Osiris Kiadó. (statisztikai alapfogalmak a Szakkifejezések magyarázó jegyzékéből) Illyésné Kozmutza F. (szerk.) (1992). Gyógypedagógiai lélektan II. pp. 141-207. Budapest: Tankönyvkiadó. Kósáné Ormai V. (1990). Fejlődéslélektani gyakorlatok II. pp. 229-233. Budapest: Tankönyvkiadó. Kuncz E., Mészáros A. Mlinkó R., Nagyné Réz I. (2008). A szakértői vizsgálati munka protokollja. pp. 17, 21-24. In Mesterházi Zs., Nagy Gy. M., Kapcsáné Németi J., Virágné Katona Zs. (szerk.) Inkluzív nevelés. Kézikönyv a szakértői bizottságok működéséhez. Budapest: Educatio – SuliNova. Kuncz E., Mészáros A., Mlinkó R., Nagyné Réz I. (2008). A szakértői vizsgálati munka protokollja. pp. 17-20. In Mesterházi Zs., Nagy Gy. M., Kapcsáné Németi J., Virágné Katona

Zs.

(szerk.)

Inkluzív

nevelés.

Kézikönyv

a

szakértői

bizottságok

működéséhez. Budapest: Educatio – SuliNova. Szokolszky Á. (2004). Kutatómunka a pszichológiában. pp. 119-134. Budapest: Osiris Kiadó. LÁ/15.

A

tapasztalatok

komplex

gyógypedagógiai

rendszerezése,

értelmezése,


vélemény


tanácsadás. A protokoll. A téma szakterületi vonatkozásai - LÁ Kötelező irodalom: Földiné Angyalossy Zs., Gadó M., Prónay B. (2012). Látássérült (látásfogyatékos) gyermekek, tanulók komplex vizsgálatának diagnosztikus protokollja. 6. fejezet In Diagnosztikai kézikönyv (http://www.educatio.hu/hirfolyam/tamop311_4piller) pp. 5-12. Kuncz E., Mészáros A., Mlinkó R., Nagyné Réz I. (2008). A szakértői vizsgálati munka protokollja. In Mesterházi Zs., Nagy Gy. M., Kapcsáné Németi J., Virágné Katona Zs. (szerk.) Inkluzív nevelés. Kézikönyv a szakértői bizottságok működéséhez. Budapest: Educatio – SuliNova. *

48


LOGOPÉDIA SZAKIRÁNY ÖSSZEVONT GYÓGYPEDAGÓGIAI PSZICHOLÓGIA SZIGORLAT TÉTELEK ÉS IRODALOM AZ

ALÁBBI

TÉTELEKBEN

A

SZAKPSZICHOLÓGIAI

TARTALMAK

KERÜLNEK

SZÁMONKÉRÉSRE KIEGÉSZÍTVE A GYÓGYPEDAGÓGIAI PSZICHODIAGNOSZTIKA KURZUS ÉS A SZAKIRÁNYOS PSZICHODIAGNOSZTIKA ISMERETEKKEL LO/1. A beszédfogyatékosság (beszéd-, és nyelvi zavar) fogalom alakulása, értelmezése, a téma története, a jelen szóhasználata, a népességcsoport meghatározása (hazai és nemzetközi kitekintés) Kötelező irodalom: Bertalan R. (2012). A nyelvfejlődési zavarok logopédiai diagnosztikai megközelítésével kapcsolatos problémák Gyógypedagógiai Szemle, 2012 (2). pp. 83-96 Crystal, D. (1998). Nyelv, agy, diszfunkció. In Crystal, D. (2008). A nyelv enciklopédiája. VIII. fejezet. pp. 325-359 Fehérné Kovács Zs., Gerebenné, Kas B. (2012). Beszédfogyatékosok”- protokoll. Eduweb Zrt. Internetforrás rövidesen közlésre kerül. Gordosné Szabó A. (2004). Bevezető általános gyógypedagógiai ismeretek. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. pp. 107-112 Ajánlott irodalom: Csépe V. (2003). Nyelvi zavarok kognitív idegtudományi elemzése. In Pléh Cs. (szerk.) (2003). Kognitív idegtudomány. Budapest: Osiris Kiadó. Gósy M. (2000). A beszédképesség zavarai. In Illyés S. (szerk.) (2000). Gyógypedagógiai alapismeretek. Budapest: ELTE-Bárczi GYFK. pp. 212-237 Lukács Á., Pléh Cs. (2004). A fejlődési zavarok vizsgálata és a megismeréstudomány. Beszélő, IX/6-7 pp. 126-133 Mesterházi Zs. (szerk.) (2001). Gyógypedagógiai lexikon. Budapest: ELTE BGGYFK Pléh Cs., Kas B., Lukács Á. (2008). A nyelvi fejlődés zavarai. In Kállay J., Bende I., Karádi K., Racsmány M. (szerk.) (2008). Bevezetés a neuropszichológiába. Budapest: Medicina. Pléh Cs., Lukács Á. (2003). Nyelv, evolúció és az agy. In Pléh Cs. (szerk.) (2003). Kognitív idegtudomány. Budapest: Osiris Kiadó.

49


LO/2. Beszédfogyatékosság (beszéd és nyelvi zavar) és személyiség. Kötelező irodalom: Fraiberg, S. (2009). Varázsos évek. Budapest: Park Kiadó. Illyésné Kozmutza F. (1968). Gyógypedagógiai pszichológia. Budapest: Akadémia Kiadó. (A beszédhibások személyisége. pp. 168-172). Kliegel, J. (1970). Dadogó gyerekek PFT vizsgálata. In Nádorné (szerk.) (1996). Szemelvénygyűjtemény

a

beszédhibások

pszichológiája

köréből.

Budapest:

Tankönyvkiadó. pp. 221-229 Pálhegyi F. (1976). Gyermekek frusztrációs próbája. Pszichológia a gyakorlatban 30. Budapest: Akadémia Kiadó. Ajánlott irodalom: Klaniczay S. (1993). Esettanulmányok a gyermekkori pszichoterápia köréből. Budapest: Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola Klaniczay S. (2001). A frusztrált megkapaszkodás szerepe a dadogás etiológiájában. In Vikár Gy., Vikár A. (2001). Dinamikus gyermekpszichiártia. Budapest: Medicina pp. 81-91, 333-336, 343-348 Polcz A. (1996). Világtechnika módszerének hazai diagnosztikus és terápiás alkalmazása In

Nádorné

(szerk.)

(1996).

Szemelvénygyűjtemény

a

beszédhibások

és

intelligencia.

pszichológiája köréből. Budapest: Tankönyvkiadó. pp. 207-221 LO/3.

Beszédfogyatékosság

Diagnosztikus

lehetőségek:

(beszéd

és

nyelvi

intelligenciavizsgáló

zavar) eljárások

alkalmazásának

speciális kérdései Kötelező irodalom: Anderson, M. (1998). Intelligencia és fejlődés. Budapest: Vince Kiadó. pp. 168-203 Bass L. et al. (2008). Tapasztalatok a WISC-IV gyermek-intelligenciateszt magyarországi standardizálásáról. Budapest: Educatio pp. 29-37, 132-140 Illyésné Kozmutza F. (1968). Gyógypedagógiai pszichológia. Budapest: Akadémia Kiadó. (A beszédhibások intelligenciája. pp. 167-168). Mészáros A., Oláh T. (2011). A WISC-IV teszttel végzett vizsgálatok a magyar nyelvfejlődési

zavarral

küzdő

gyermekek

Gyógypedagógiai Szemle, 2011 (1).

50

intelligenciaprofiljának

feltárására.


Ajánlott irodalom: Bass L., Kő, N., Kuncz E., Lányiné Engelmayer, Á., Mészáros Á., Mlinkó R., Nagyné Réz I., Rózsa

S.

(2008).

Tapasztalatok

a

WISC-IV


magyarországi standardizálásáról. Budapest: Educatio Társadalmi Szolgáltató Kht pp. 17-37 (letölthető: http://www.sulinovadatbank.hu/index.php?akt_menu=137 ) Gerebenné (szerk.) (1989). A differenciált beiskolázás néhány mérőeszköze. Budapest: BGGYTF. pp. 29-50 Hartz, G. (1970). Az intelligencia és a dadogás összefüggésének kérdéséről. In Gerebenné (szerk.) (1995). Szemelvénygyűjtemény a beszédhibások pszichológiája köréből II. Budapest: Tankönyvkiadó. Kuncz E., Mészáros A., Mlinkó R., Nagyné Réz I. (2008). A szakértői vizsgálati munka protokollja. In Mesterházi Zs., Nagy Gy. M., Kapcsáné Németi J., Virágné Katona Zs. (szerk.) Inkluzív nevelés. Kézikönyv a szakértői bizottságok működéséhez. Budapest: Educatio – SuliNova. pp. 5-14 Lányiné

Engelmayer,

Á.

(2002).

Intelligencia,

IQ,

értelmi

fogyatékosság.

(Témaösszefoglaló). In Vajda Zs. (szerk.) Az intelligencia és az IQ-vita. Budapest: Akadémiai Kiadó. Pszichológiai Szemle, Könyvtár 5, pp. 111-125 Vajda Zs. (szerk.) (2002). Az intelligencia és az IQ-vita. Budapest: Akadémia Kiadó.

LO/4. Beszédfogyatékosság (beszéd és nyelvi zavar) és a megismerés alapjai, átfogó aspektusai. Kötelező irodalom: Affolter, F. (évszám nélkül) Az észlelési funkciók zavartalan és patológiás fejlődésének szempontjai. In Torda Á. (szerk.) (1999). Szemelvények a tanulási zavarok köréből. Budapest: Tankönyvkiadó. pp. 87-96 Gerebenné (1996). Auditív észlelési és beszédmegértési zavarok gyógypedagógiai pszichológiai

megközelítésben.

In

Gósy

M.

(szerk.)

(1996).

Gyermekkori

beszédészlelési és megértési zavarok. Budapest: Nikol Gmk. pp. 54-83 Mészáros A., Kas B. (2008). Kognitív folyamatok megismerésének szerepe a nyelvfejlődési zavarok diagnosztikájában. Gyógypedagógiai Szemle, 2008/2. pp. 86-104 Schmitz, G. (1982). A vizuális percepció fejlesztésére szolgáló M. Frostig program tapasztalatai. In Torda Á. (szerk.) (1999). Szemelvények a tanulási zavarok köréből. Budapest: Tankönyvkiadó. pp. 159-163

51


Ajánlott irodalom: Csányi-féle Grammatikai teszt/Csányi, 1974. – órai anyag Gereben Fné: A Frostig teszt. In Torda Á. (szerk.) (1995). Pszichodiagnosztika I. Nemzeti Budapest: Tankönyvkiadó. Gósy M.: GMP diagnosztika. Nikol-GmK, Budapest: Janacsek K., Mészáros T., Tánczos T., Németh D. (2009). A munkamemória új magyar nyelvű neuropszichológiai mérőeljárása: a hallási mondatterjedelem teszt (HMT). Magyar Pszichológiai Szemle, 2009/2, pp. 385-406, internetes elérhetőséggel Juhász Á. (1989). A Token teszt alkalmazása a gyermekek beszédmegértésének vizsgálatában. Gyógypedagógiai Szemle, 1989/1. Juhász Á. (szerk.) Logopédiai vizsgálatok kézikönyve. Németh D. (2002). Munkamemória, fejlődés, nyelv. In Racsmány M., Kéri Sz. (szerk.) (2002). Architektúra és patológia a megismerésben. Budapest: Books in Print Kiadó. Németh D. (2005). A nyelvi és az emlékezeti folyamatok kapcsolata In Gervain és mtsai (szerk.) (2005). Az ezerarcú elme. Architektúra és patológia a megismerésben. Akadémiai Kiadó. Pléh Cs., Palotás G., Lőrik J. (2002). A nyelvi fejlettséget vizsgáló teszt (PPL). Budapest: Akadémia Kiadó. (Egyéb forrás: In Racsmány M. (2007). (szerk.) A fejlődés zavarai és vizsgálómódszerei. Budapest: Akadémia Kiadó.) Pléh Cs., Palotás G., Lőrik J. (2002). Nyelvfejlődési szűrővizsgálat (PPL). Budapest: Akadémiai Kiadó. Torda Á. (1994). Példatár az emberalakábrázolás és a vizuomotoros koordináció diagnosztikus értékeléséhez. Bárczi Gusztáv GYTF, Budapest: Torda Á. (évszám nélkül) 4-5 éves gyermekek teljesítménye a Bender A-próbában. In Gerebenné (szerk.) A differenciált beiskolázás néhány mérőeszköze. Budapest: BGGYTF. pp. 12-28 Torda Á. (évszám nélkül). Emberalak ábrázolásának minősítése a Goodenough-féle eljárással. In Gerebenné (szerk.) A differenciált beiskolázás néhány mérőeszköze. BGGYTF. Budapest: pp. 76-94 Torda Á. (szerk.) (1995) Pszichodiagnosztika I. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. pp. 6491 LO/5. A tanulás folyamata, az iskolai készségek zavarai, iskoláztatás a beszédfogyatékosság (beszéd és nyelvi zavar) szempontjából és diagnosztikai lehetőségei Kötelező irodalom: BNO-10 zsebkönyv (1995). Budapest: Animula Egyesület. F80-89

52


Csépe V. (2000). Az olvasás és írásképesség zavarai. In Illyés S. (szerk.) (2000). Gyógypedagógiai alapismeretek. ELTE Bárczi GYFK. pp. 241-278 Ellis, A. W. (2004). Olvasás, írás, diszlexia. Budapest: Tas-11 KFT. pp. 59-68, 87-93 Gerebenné (1996). A tanulási zavarok gyógypedagógiai pszichológiai értelmezése. In Zászkaliczky P. (szerk.) (1996). "...önmagában véve senki sem..." Tanulmánykötet. Budapest: Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola. Gerebenné (1998). Részképességzavarok – munkamodell a gyógypedagógia számára. Gyógypedagógiai Szemle, 1998. évi különszám. pp. 26-36 Márkus A. (2000). A matematikai képesség zavarai. In Illyés S. (szerk.) (2000). Gyógypedagógiai alapismeretek. Budapest: ELTE Bárczi GYFK. pp. 281-307 Márkus A. (2007). Számok, számolás, számolási zavarok. Budapest: Pro Die Kiadó. pp. 43-51, 84-90, 108-115 2011. évi CXC számú köznevelési törvény, Sajátos nevelési igényű gyermek/tanuló értelmezése. Ajánlott irodalom: Blomert, L., Csépe V. (2012). Az olvasástanulás és mérés pszichológiai alapjai. In Csapó B., Csépe V. (szerk.)

(2012).

Tartalmi

keretek

az

olvasás diagnosztikus

értékeléséhez. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. Csapó B. és mtsai (2012). A diagnosztikus olvasás felmérések részletes tartalmi kereteinek kidolgozása: elméleti háttér és gyakorlati kérdések. In Csapó B., Csépe V. (szerk.) (2012). Tartalmi keretek az olvasás diagnosztikus értékeléséhez. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. Csépe V. (2005). A diszlexia természete In Józsa K. (szerk.) (2005). Az olvasási képesség fejlődése és fejlesztése. Budapest: Dinasztia Kiadó. F. Földi R. (2005). Tanulási zavart okozó funkciózavarok differenciáldiagnosztikája, neuropszichológiai eljárások. Fejlesztő Pedagógia, 16. évf. 2005/1 pp. 5-12 Gaddes, W. H. (1980). A tanulási zavarok előfordulásának felmérése és etiológiája. In Torda Á. (szerk.) (1996). Szemelvények a tanulási zavarok köréből. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. pp. 9-31 Jászberényi, Marton K. (2009). Az írott nyelv terén zavart mutató fiatalok klinikai vizsgálata és a bizonyítékon alapuló gyakorlat alkalmazása. In Marton K. (szerk.) (2009). Neurokognitív fejlődési zavarok vizsgálata és terápiája. Budapest: Eötvös Kiadó. Józsa K. és mtsai (2012). Részletes tartalmi keretek az olvasás diagnosztikus értékeléséhez. In Csapó B., Csépe V. (szerk.) (2012). Tartalmi keretek az olvasás diagnosztikus értékeléséhez. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. Lőrik J. (2005). Gyengén olvasás és diszlexia. In Gervain és mtsai (szerk.) Az ezerarcú elme. Budapest: Akadémiai Kiadó.

53


Mesterházi Zs. (szerk.) (2001). Gyógypedagógiai lexikon. Budapest: ELTE BGGYFK. (Szócikkek a Gyógypedagógiai lexikonban: iskolai teljesítményzavarok, tanulási zavar, részképességzavarok, diszpraxia, apraxia) Torda Á. (2006). Az olvasás és írászavar diagnosztikája és terápiája In Józsa K. (szerk.) (2005). Az olvasási képesség fejlődése és fejlesztése. Budapest: Dinasztia Kiadó. LO/6. Percepció, mozgás- és viselkedésszervezés és diagnosztikai lehetőségei "szenzomotorium" és beszédfogyatékosság (beszéd és nyelvi zavar) Kötelező irodalom: Ayres, A. J. (1996). Az integrációs folyamat. In Torda Á. (szerk.) (1996). Szemelvények a tanulási zavarok köréből. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. pp. 71-87 Rácz K., F. Földi R., Barthel B. (2012). A beszéd és mozgásfejlődés összefüggései. Gyógypedagógiai Szemle, 2012/XL/2 pp. 136-145 Tárnok Zs. (2005). Figyelemzavarban a végrehajtó agy.

In Gervain és mtsai (szerk.)

(2005). Az ezerarcú elme. Budapest: Akadémiai Kiadó. In Torda Á. (szerk.) (1996). Szemelvények a tanulási zavarok köréből. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. pp. 179-201 (A kézírási készségek szerkezete és szekvenciája/ Az ügyetlen gyermek/) Vetró Á. (2000). A figyelem és a cselekvésszervezési képesség zavarai. In Illyés S. (szerk.) (2000). Gyógypedagógiai alapismeretek. Budapest: ELTE Bárczi GYFK. pp. 311-327 Ajánlott irodalom: Márkus A. (2007). Számok, számolás, számolási zavarok. Budapest: Pro Die Kiadó. pp. 108-111 Mesterházi Zs. (szerk.) (2001). Gyógypedagógiai lexikon. Budapest: ELTE BGGYFK. (szócikkek a Gyógypedagógiai lexikonban: diszpraxia, apraxia) Szabó Cs. (2009). Implicit/explicit folyamatok figyelemzavaros és hiperaktív (ADHD-s) és olvasási zavarral küzdő gyermekeknél. Gyógypedagógiai Szemle, 2009/5 LO/ 7. Nyelv, kommunikáció, beszédfogyatékosság. A beszéd,- és nyelvi működés szerepe a társas magatartásban Kötelező irodalom: Buda B. (1978). Empátia. Budapest: Gondolat Kiadó. (Kommunikáció és megfigyelés, pp. 63-73, A „double bind” - kettős kötöttség pp. 139-141). Buda B. (1994). A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei. Budapest: Animula Kiadó.

54


Fábián Zs. (2012). „Teremtő Beszéd”: a verbális kommunikáció képességének változása és ennek viselkedésszabályozó hatása. Gyógypedagógiai Szemle, 2012/2, pp. 128133 Kuncz E. (2007). A szelektív mutizmus felismerése.

Fogyatékos Gyermekekért

Közalapítvány. Szakszolgálati füzetek VI. Letöltés: www.fszk.hu Ajánlott irodalom: Gerő Zs. (1998). A megkapaszkodás szindróma szerepe az elektív mutizmus egyik típusának

kialakulásában.

In

Gerő

Zs.

(szerk.)

(1998).

Klinikai

gyermekpszichológiai tanulmányok. Budapest: Akadémia Kiadó. Gerst, D. (2010). „…a megkövült arc a bezárt szájjal…” A mutizmus terápiájának újabb megközelítései. Budapest: ELTE BGGYK, Szakdolgozat. ELTE BGGYK Könyvtára Jáky I. (1986). A verbális kommunikáció zavara - az elektív mutizmus. In Horányi A., Kósáné Ormai V. (szerk.) (1986). Együttműködés a szocializációs zavarok megelőzéséért. Budapest: Tankönyvkiadó. pp. 158-168 Kas B. (2009). A nyelvi képesség evolúciója és patológiája: hogyan utalnak a zavarok az eredetre? In Fejlesztő Pedagógia, 20/2, pp. 30-33 Lóránd B. (1961). Az elektív mutizmusos gyermekek katamnézise. In Nádorné (szerk.) (1996). Szemelvénygyűjtemény a beszédhibások pszichológiája köréből. Budapest: Tankönyvkiadó. pp. 159-177 Neukaeter, H. (évszám nélkül) Elektív mutizmusos gyermekek oktatása. In Gerebenné (szerk.) (1995). Szemelvénygyűjtemény a beszédhibások pszichológiája köréből II. Budapest: Tankönyvkiadó. pp. 147-156 LO/8. Korai időszak és a fejlődési perspektíva, fejlődéspszichopatológiai vonatkozások: a „lassú nyelvelsajátítók” felismerésének, megítélésének és ellátásának kérdései Kötelező irodalom: Györkő E., Lábadi B., Beke A. (2012). Téri viszonyok és nyelvi reprezentáció a koraszülötteknél. Gyógypedagógiai Szemle, 2012/2 pp. 106-122 Hédervári É., Németh T. (2011). Alkalmazkodj a világhoz! Az újszülött és a csecsemő alkalmazkodása (ADHD és a korai regulációs problémák kapcsolatának elemzése) In Biztos Kezdet kötetek II. Budapest: Nemzeti Család,- és Szociálpolitikai Intézet (www.gyermekesely.hu, www.biztoskezdet.hu) Horváth V., Gósy M. (2012). Születési rizikótényező hatása az anyanyelv-elsajátításra. Gyógypedagógiai Szemle, 2012/2 pp. 97-105

55


Szanati D., Nagy B. (2006). A koraszülöttség, mint a preverbális képességek fejlődését befolyásoló tényezők. Gyógypedagógiai Szemle, 2006/1 pp. 23-37 Ajánlott irodalom: Büki Gy., Gallai M., Paksy L. (2004). A pszichomotoros fejlődés zavarainak felismerése és ellátása az alapellátás gyakorlatában 2. Módszertani levél. Danis I., Farkas M., Herczog M., Szilvási L. (szerk.) (2011). A koragyermekkori fejlődés természete – fejlődési lépések és kihívások. Biztos Kezdet kötetek II. Budapest: Nemzeti

Család-

és

Szociálpolitikai

Intézet.

(www.gyermekesely.hu,

www.biztoskezdet.hu) Gerebenné

Várbíró

K.

(1996).

A

logopédiai

óvoda

a

gyógypedagógiai

intézményrendszerben. In Rosta K. (szerk.) (1996). Taníts meg engem! Budapest: Logopédiai Kiadó. pp. 11-18 Kalmár M. (2011). Az agy fejlődését veszélyeztető tényezők és a veszélyek elhárításának lehetőségei. In Danis I., Farkas M., Herczog M., Szilvási L. (szerk.) (2011). A génektől a társadalomig: a koragyermekkori fejlődés színterei. Budapest: NCSSZI. Kas B. és mtsai (2010). A korai nyelvi fejlődés új vizsgálóeszköze, a MacArthur-Bates Kommunikatív Fejlődési Adattár (KOFA) bemutatása és validitási vizsgálata Gyógypedagógiai Szemle, 2010/2 Kereki J. (2010). A koragyermekkori intervenció rendszere és anomáliái és a jó gyakorlat. Gyógypedagógiai Szemle, 2010/1 LO/9.

Átmeneti

helyzetek

gyógypedagógiai

pszichológiai

vonatkozásai

beszédfogyatékosság esetén. Kötelező irodalom: Gerebenné, Kisházi G., Rosta K., Soós B. (1999). Megkésett beszédfejlődésű gyermekek a logopédiai óvodában. In Kissné Haffner É. (szerk.) (1999). “Segíts, hogy egyedül csinálhassam” Budapest: Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola. pp. 95-109 Gerebenné (2005). Kommunikációs nehézségek – megváltozott tanulási feltételek. Logopédiai

óvodában

kezelt

gyermekek

fejlődésének

nyomonkövetése.

Gyógypedagógiai Szemle, 2005 XXXIII./2 pp. 83-100 Ajánlott irodalom: Bóna J. (2011). A beszédpercepció és beszédprodukció összefüggései fiatal, idősödő és idős korban. Gyógypedagógiai Szemle, 2011/3-4 pp. 221-233 Taylor, J. B. (2010). Mennybe döngölve. Budapest: Agykontroll KFT.

56


LO/10. Beszédfogyatékosság (beszéd, és nyelvi zavarok) és társas környezet Kötelező irodalom: Crystal, D. (1998). Társadalmi identitás. In Crystal, D. (1998). A nyelv enciklopédiája. Budapest: Osiris Kiadó. pp. 56-67 Berstein, B. (1973). Társadalmi réteg és nyelvi fejlődés. A szociális tanulás elmélete. In Nádorné (szerk.) (1996). Szemelvénygyűjtemény a beszédhibások pszichológiája köréből. Budapest: Tankönyvkiadó. pp. 25-37 Ribiczey, N. (2010). Környezeti hatások és intellektuális fejlődés különböző megközelítése a környezetreleváns aspektusok megragadásában. Gyógypedagógiai Szemle, 2010/1 Ajánlott irodalom: Danon-Boileau, L. (2007). A gyermek, aki nem beszélt. Budapest: Pont Kiadó. Lenz, S. (1983). A veszteség. Budapest: Magvető Kiadó. Zemlényi Z. (1989). Kitiltottak. Budapest: Mandátum Kiadó. LO/11. Jellegzetes problémakörök, átfedő klinikai képek, szindrómák beszéd és nyelvi képességzavarok speciális tüneteinek megjelenése esetén – Williams szindróma, Down szindróma, hiperaktivitás (ADHD), autizmus spektrum és nyelvhasználat Kötelező irodalom: Burger, M. (1977). A koragyermekkori autizmus, illetve autisztikus pszichopátia, különös tekintettel a beszédfejlődésre. In Gerebenné pp. 129-146. Győri M. (2009). A tudatelméleti képesség változatossága autizmusban – és implikációi az atipikus megismerésre és tanulásra nézve. Gyógypedagógiai Szemle, 2009/2-3 Lukács Á. (2004). Megismerő képességek Williams szindrómában. Gyógypedagógiai Szemle, 2009/4 Radványi K. (2005). Kromoszóma rendellenesség miatt fejlődéselmaradást mutató Down szindrómás személyek nyelvi képességeinek vizsgálata.

In Gervain és mtsai

(szerk.) (2005). Az ezerarcú elme. Budapest: Akadémiai Kiadó. Ajánlott irodalom: Győri M. (2003). A neurokognitív fejlődés moduláris zavarai, az autizmus In Pléh Cs. (szerk.)(2003). Kognitív idegtudomány. Budapest: Osiris Kiadó.

57


Lukács Á., Pléh Cs., Racsmány M. (2005). Nyelvi képességek Williams-szindrómában. Pszichológia, 4 pp. 309-347 Márkus A. és mtsai (2001). Diszkalkulia és a figyelemzavar hiperaktivitás szindróma. In Racsmány M., Pléh Cs. (szerk.) (2001). Az elme sérülései. Budapest: Akadémia Kiadó. Park, C. C. (2001). Autista a kislányom. Budapest: White Golden Book Kft. Pléh Cs. és mtsai (2004). Másféle, fogyatékos vagy csak lassabb. A Williams-szindróma és a genetikai eredetű kognitív zavarok értelmezése. In Győri M. (szerk.) (2004). Az emberi megismerés kibontakozása, társas kogníció, emlékezet, nyelv. Budapest: Gondolat Kiadó. Radványi K. (2009). A beszéd és a nyelv alakulására ható tényezők, a kognitív képességek zavara értelmi fogyatékosság esetén. In Marton K. (szerk.) (2005). Neurokognitív fejlődési zavarok vizsgálata és terápiája. Budapest: Eötvös Kiadó. LO/12. Segítő szakember kompetenciái, készségei, erősségei. A 12. TÉTEL TARTALMA A BEUGRÓ TESZTBEN KERÜL SZÁMONKÉRÉSRE Kötelező irodalom: Fekete S. (1991). Segítő foglalkozások kockázatai - helfer-szindróma és burnoutjelenség. Psychiátria Hungarica, 1991. VI. évf. pp. 17-29. Fonyó I. és Pajor A. (szerk.) (2000). Fejezetek a konzultáció pszichológiájának témaköréből. Budapest: Eötvös Loránd Tudományegyetem BGGYFK. pp. 127-181. (A konzultációs kapcsolat kiépítése; A konzultációs kapcsolat keretében végzett munka; A konzultációs kapcsolat befejezése) Kulcsár Zs. (1998). Egészségpszichológia. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó. pp. 150-214. (VII. fejezet. A segítőhivatások pszichológiája. Empátia, altruizmus és a "kiégési szindróma") Ajánlott irodalom: Bagdy E. (szerk.) (1996). A pedagógus hivatásszemélyisége. Debrecen: KLTE Pszichológiai Intézet. Bang, R. (1980). A segítő kapcsolat, mint a személyes segítés alapja. Budapest: Tankönyvkiadó. Billédi K. (2007). Készségfejlesztő tréning – Elméleti ismeretek. In Billédi K., Csákvári J. (szerk.) (2007). Látássérült személyek elemi rehabilitációja 1. Felkészülés a rehabilitációs tevékenységre. Budapest: ELTE BGGYFK. pp. 79-104.

58


Billédi K. (2007). Empátiatréning – Elméleti ismeretek. In Billédi K., Csákvári J. (szerk.) (2007). Látássérült személyek elemi rehabilitációja 1. Felkészülés a rehabilitációs tevékenységre. Budapest: ELTE BGGYFK. pp. 105-120. Buda B. (2006). Empátia. A beleélés lélektana. Budapest: Urbis Könyvkiadó. Ivey, A. E., Pedersen, P. B., Ivey, M. B. (2007). Odafigyelő magatartás. A meghallgatás készségének alapja. In Billédi K., Csákvári J. (szerk.) (2007). Látássérült személyek elemi rehabilitációja 1. Felkészülés a rehabilitációs tevékenységre. Budapest: ELTE BGGYFK. pp. 79-86. Ivey, A. E., Pedersen, P. B., Ivey, M. B. (2007). stratégiái, alkalmazása (2007).

első és

rész.

Odafigyelés,

visszajelzések

Látássérült


adása.

személyek


elemi

In

Billédi

K.,

rehabilitációja

az

Csákvári VI.

énfeltárás J.

(szerk.)

Rehabilitáció

és


S.

(2001).

Kiégési

tünetek

(burnout

szindróma)

keletkezése

és


ISMERETANYAGA

KERÜL

SZÁMONKÉRÉSRE

KIEGÉSZÍTVE

A

SZAKIRÁNYOS SZAKPSZICHODIAGNOSZTIKA TARTALMAKKAL LO/13.

A

gyógypedagógiai


A

pszichodiagnosztika

pedagógiai

vizsgálat

és

fogalma, helye

a

célja,

feladata,

gyógypedagógiai

pszichodiagnosztikában. A téma szakterületi vonatkozása - LO Kötelező irodalom: Gerebenné (1998). A beszédben akadályozottak ellátása. In Bagdy E. (szerk.) (1998). A klinikai pszichológia és a mentálhigiéné szakmai protokollja. Budapest: Animula Kiadó. pp. 133-134 Gerebenné (2004). Diagnosztika és gyógypedagógia. In Gordosné (szerk.) (2004). Gyógyító pedagógia. Budapest: Medicina Könyvkiadó. pp. 87-104 Kormányrendelet

a

pedagógiai

szakszolgálati

intézmények

működéséről

http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1300015.EMM Kuncz E., Mészáros A., Mlinkó R., Nagyné Réz I. (2008). A szakértői vizsgálati munka protokollja. In Mesterházi Zs., Nagy Gy. M., Kapcsáné Németi J., Virágné Katona Zs. (szerk.) Inkluzív nevelés. Kézikönyv a szakértői bizottságok működéséhez. Budapest: Educatio – SuliNova. pp. 47-55

59


Lányiné (1995). A pszichológiai és pedagógiai diagnosztika néhány elméleti kérdése. In Torda Á. (szerk.) Pszichodiagnosztika I. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. pp. 511 Pedagógiai diagnosztika Fehérné Kovács Zs. (2004). Fejlesztő diagnosztika a logopédiában. In Gordosné (szerk.) (2004). Gyógyító pedagógia. Budapest: Medicina Kiadó. pp. 541-559 Gerebenné (2001). Diagnosztika és gyógypedagógia. In Gordosné (szerk.) (2004). Gyógyító pedagógia. Budapest: Medicina Kiadó. pp. 87-105 Gerebenné (2004). Diagnosztika és gyógypedagógia. In Gordosné (szerk.) Gyógyító pedagógia. Budapest: Medicina Könyvkiadó. pp. 99-100 Gerebenné és mtsai (2009). A gyógypedagógiai pszichodiagnosztika táguló horizontjaképességzavarok neuropszichológiai megközelítése In Marton K. (szerk.) (2009). Neurokognitív fejlődési zavarok vizsgálata és terápiája. Budapest: Eötvös Kiadó. Illyésné

Kozmutza

F.

(szerk.)

(1992).

Gyógypedagógiai

lélektan

II.

Budapest:

Tankönyvkiadó. pp. 211-233 Mohai K. (2009). A diagnosztika szerepe a sikeres fejlesztésben Gyógypedagógiai Szemle, 2009/37 (5). pp. 331-342 Ajánlott irodalom: Atkinson, R. C. és Hilgard, E. R. (több kiadás) Pszichológia. Budapest: Osiris Kiadó. (statisztikai alapfogalmak a Szakkifejezések magyarázó jegyzékéből) BNO – 10 Zsebkönyv (2002). Budapest: Animula Egyesület. Gerebenné (2001). A neuropszichológia szerepe a gyógypedagógiai pszichodiagnosztika megújulásában. In Racsmány M., Pléh Cs. (szerk.) (2001). Az elme sérülései. Budapest: Akadémia Kiadó. Kósáné Ormai V. (1990). Fejlődéslélektani gyakorlatok II. Tankönyvkiadó. Budapest: pp. 234-235 Lányiné (1995). A pszichológiai és pedagógiai diagnosztika néhány elméleti kérdése. In Torda Á. (szerk.) (1995). Pszichodiagnosztika I. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. pp. 5-11 Mérei F., V. Binet Á. (1993). Gyermeklélektan. (Tudatos alkalmazkodás: feladat és teljesítmény. Az iskolaérettség.) Budapest: Gondolat Kiadó. pp. 173-181 Mönks, F. J., Knoers, A. M. P. (2004). Fejlődéslélektan. Budapest: Urbis Kiadó. pp. 138141 Szokolszky Á. (2004). Kutatómunka a pszichológiában. Budapest: Osiris Kiadó. pp. 286321

60


LO/14. A gyógypedagógiai pszichodiagnosztika vizsgáló eljárásai, módszerei, eszközei. Kikérdezés és megfigyelés. A téma szakterületi vonatkozásai - LO Kötelező irodalom: Illyésné

Kozmutza

F.

(szerk.)

(1992).

Gyógypedagógiai

lélektan

II.

Budapest:

Tankönyvkiadó. pp. 141-207 Kuncz E., Mészáros A., Mlinkó R., Nagyné Réz I. (2008). A szakértői vizsgálati munka protokollja. In Mesterházi Zs., Nagy Gy. M., Kapcsáné Németi J., Virágné Katona Zs. (szerk.) Inkluzív nevelés. Kézikönyv a szakértői bizottságok működéséhez. Budapest: Educatio – SuliNova. pp. 17-20 (e-learning formájában elérhető az etren keresztül) Szokolszky Á. (2004). Kutatómunka a pszichológiában. Budapest: Osiris Kiadó. pp. 119134 Ajánlott irodalom: Atkinson, R. C. és Hilgard, E. R. (több kiadás) Pszichológia. Budapest: Osiris Kiadó. Csorba J. Viselkedés megfigyelés, játékdiagnosztika In Vetró Á. (szerk.) Gyermek- és ifjúságpszichiátria. Budapest: Medicina Kiadó. Kósáné Ormai V. (1990). Fejlődéslélektani gyakorlatok II. Budapest: Tankönyvkiadó. pp. 229-233 Mérei F., Szakács F. (szerk.) (1998). Pszichodiagnosztikai Vademecum. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. pp. 7-74 Ney K., Szöllősi Á., Fenes D., Gervai J. (2005). Megfigyelés természetes környezetben: szülő-gyerek

interakciók

finomelemzése

az

Observer

Video-Pro

program

segítségével. Alkalmazott Pszichológia, VII/4, pp. 38-48 LO/15.

A

tapasztalatok

komplex

gyógypedagógiai

rendszerezése,

értelmezése,


vélemény


tanácsadás. A protokoll. A téma szakterületi vonatkozásai - LO Kötelező irodalom: Dékány J., Mohai K. (2012). Az írott nyelv zavarának diagnosztikus protokollja. Budapest: Eduweb Zrt. Internetforrás rövidesen közlésre kerül. Fehérné Kovács Zs., Gerebenné, Kas B. (2012). Beszédfogyatékosok”- protokoll. Budapest: Eduweb Zrt. Internetforrás rövidesen közlésre kerül. Illyésné

Kozmutza

F.

(szerk.)

(1992).

Gyógypedagógiai

Tankönyvkiadó. pp. 234-256

61

lélektan

II.

Budapest:


Kuncz E., Mészáros A., Mlinkó R., Nagyné Réz I. (2008). A szakértői vizsgálati munka protokollja. In Mesterházi Zs., Nagy Gy. M., Kapcsáné Németi J., Virágné Katona Zs. (szerk.) Inkluzív nevelés. Kézikönyv a szakértői bizottságok működéséhez. Budapest. Educatio – SuliNova. *

62


SZOMATOPEDAGÓGIA SZAKIRÁNY ÖSSZEVONT GYÓGYPEDAGÓGIAI PSZICHOLÓGIA SZIGORLAT TÉTELEK ÉS IRODALOM AZ

ALÁBBI

TÉTELEKBEN

A

SZAKPSZICHOLÓGIAI

TARTALMAK

KERÜLNEK

SZÁMONKÉRÉSRE KIEGÉSZÍTVE A GYÓGYPEDAGÓGIAI PSZICHODIAGNOSZTIKA KURZUS ÉS A SZAKIRÁNYOS PSZICHODIAGNOSZTIKA ISMERETEKKEL SZO/1. A mozgáskorlátozottság fogalma, a fogalomalakulás története, a jelen szóhasználata, a mozgáskorlátozottság gyűjtőfogalom differenciált értelmezése, a tétel résztémáinak tartalmi illesztése a szakterület-specifikus gyógypedagógiai pszichológiai tartalmakhoz Kötelező irodalom: BNO-10 zsebkönyv (DSM-IV - TR TM) meghatározásokkal (2004). Budapest: Animula Kiadó. Czeizel E., Lányiné Engelmayer Á., Rátay Cs. (szerk.) (1978). Az értelmi fogyatékosságok kóreredete a „Budapest vizsgálat” tükrében. Budapest: Medicina Könyvkiadó. (Prevalencia, incidencia fogalma) Gláz Á., Simon Gy., Horváth M. (1992). Mozgássérült gyermekek számítógépes, követéses vizsgálata

Győr-Sopron

megyében,

összevetve

az

országos

felméréssel.

Rehabilitáció, II(2) pp. 17-21. Golyán G., Bernolák Bné. (2000). Mozgáskorlátozottságot meghatározó kóroki tényezők a Mozgásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság adatai alapján. Gyógypedagógiai Szemle, XXVIII. április-június pp. 81-89. Göllesz V. (1990). Fogyatékossági veszélyeztető tényezők pp. 16-29. A kórtani struktúrák változékonysága pp. 29-47. In Göllesz V. (szerk.) Gyógypedagógiai kórtan. Budapest: Tankönyvkiadó. Katona F. (1999). A kóros agyérés természete, korai diagnosztikája, terápiája. pp. 63-87. In Katona F. (szerk.) Klinikai fejlődésneurológia. Budapest: Medicina Könyvkiadó. Kiss E. (2003). Tíz év kórformái. In Bán É., Nádas P., Okányi A., Tarnói G. (szerk.) Száz esztendő a mozgáskorlátozott gyermekek szolgálatában. Budapest: Mozgásjavító Általános Iskola és Diákotthon Alapítvány pp. 129-135. Kullmann L. (1990). A mozgásszervi fogyatékosságok kórtana. pp. 232-334 (Csak példaanyagként) In Göllesz V. (szerk.) Gyógypedagógiai kórtan. Budapest: Tankönyvkiadó.

63


Minear, W. L. (1956). A cerebrális bénulás osztályozása. American Academy of Pediatries 18. pp. 841-852. Fordította: Lányiné dr. Engelmayer Ágnes Budapest: BGGYTF. Könyvtára Mlinkó R., Fótiné Hoffmann É. (2012). Mozgáskorlátozott (mozgásszervi fogyatékos) gyermekek, tanulók komplex vizsgálatának diagnosztikus protokollja. In Torda Á. (szerk.) SNI gyermekek, tanulók komplex vizsgálatának diagnosztikus protokollja. Budapest: Educatio Társadalmi Nonprofit Szolgáltató Kft Ajánlott irodalom: A funkcióképesség, fogyatékosság és egészség nemzetközi osztályozása (FNO) (2003). (A mű eredeti címe: International Classification of Functioning, Disability and Health (ICF) Fordította: dr. Jancsó Ágnes A fordítást szakmailag ellenôrizte: dr. Kullmann Lajos © World Health Organization, Adaptálták az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet munkatársai: Csépleő Viktória diplomás ápoló, Dr. Dénes Zoltán, Dr. Fehér Miklós és Dr. Till Attila főorvosok, valamint Dr. Verseghi Anna szakpszichológus) Gordosné Szabó A. (2004). Osztályozási rendszerek. In Gordosné Szabó A. Bevezető általános gyógypedagógiai ismeretek. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. pp. 88151 Park, L. D. (1990). A cerebrálparesis epidemiológiája: nemzetközi trendek. 1DEAS Portfotio IL,

Rehabititation

International

Wortd

Institute

on

Disability,

Kivonatos

nyersfordítás. Fordította: Kedl Márta. Budapest: BGGYTF. SZO/2.

Személyiséglélektani

és

személyiségdiagnosztikai

vonatkozások

a

mozgáskorlátozott állapothoz kapcsolódóan Kötelező irodalom: Fejes A. (1975). A rokkantállapot pszichológiájának főbb kérdései. pp. 66-78, A mozgás, mint a szükségletkielégítés alapja. pp. 128-136 In Fejes A. (1975) Gerincsérültek rehabilitációs pszichológiája. Budapest: Medicina Könyvkiadó. Jankovichné Dalai M. (1971). A mozgáskorlátozottak személyiségének jellemzői. In Illyés Gyné (szerk.) Gyógypedagógiai pszichológia. Budapest: Akadémiai Kiadó. Pálhegyi F. (1987). Dinamikus összefüggések a gyógypedagógiai pszichológiában. In Pálhegyi,

F.

(szerk.)

A

gyógypedagógiai

pszichológia

elméleti

problémái.

Tanulmánygyűjtemény. Budapest: Tankönyvkiadó. pp. 52-92 Ajánlott irodalom: Pálhegyi F. (1995). A sérült gyermek családi helyzete. In Zászakliczky P. (szerk.) "...önmagában véve senki sem..." Tanulmányok a gyógypedagógiai pszichológia és

64


határtudományainak köréből Lányiné dr. Engelmayer Ágnes 65. születésnapjára… Budapest: BGGYTF. pp. 246-257 SZO/3. Mozgáskorlátozottság és intelligencia; diagnosztikus lehetőségek Kötelező irodalom: Csávás Dné (1975). Adalékok a korai csecsemőkori agyi károsodott gyermekek intelligenciafejlődésének problematikájához. BGGYTKF VIII. Évkönyve Budapest: pp. 559-577. Glaub

T.

Szunyogh

T.

(1988).

Intelligencia

vizsgálatok

lassú

progressziójú

izomdystrophiában. Magyar Pszichológiai Szemle, 1987/88/4. pp. 283-291. Jászberényi M. (1993). Operáit hydrocephalusos gyermekek pszichológiai vizsgálata. Magyar Pediáter, Budapest: Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola Kuncz E., Mészáros A., Mlinkó R., Nagyné Réz I. (2008). A szakértői vizsgálati munka protokollja. In Mesterházi Zs., Nagy Gy. M., Kapcsáné Németi J., Virágné Katona Zs. (szerk.) Inkluzív nevelés. Kézikönyv a szakértői bizottságok működéséhez. E Budapest: ducatio – SuliNova. Lányiné Engelmayer Á. (1971). A fogyatékosok intelligenciájáról In Illyés Gyné (szerk.) Gyógypedagógiai pszichológia. Budapest: Akadémiai Kiadó. pp. 61-67. Mlinkó R. (2008). Mozgáskorlátozott tanulók kognitív képességprofilja. 10-14 éves gyermekek összehasonlító vizsgálatai a WISC-IV és a Woodcock Johnson Kognitív Képességek

tesztjével.

Szakdolgozat.

(részletek)

Szeged:

Szegedi

Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar Pszichológiai Intézet Mlinkó R. (2012). Új intelligenciavizsgáló eljárások felhasználása a mozgáskorlátozott tanulók kognitív képességvizsgálataiban. Gyógypedagógiai Szemle, 40(1) p.36-47. Mlinkó R., Fótiné Hoffmann É. (2012). Mozgáskorlátozott (mozgásszervi fogyatékos) gyermekek, tanulók komplex vizsgálatának diagnosztikus protokollja. In Torda Á. (szerk.) SNI gyermekek, tanulók komplex vizsgálatának diagnosztikus protokollja. Budapest: Educatio Társadalmi Nonprofit Szolgáltató Kft. Nagyné

Réz

I

(2001).

A

MAWGYI-R

teszt

standardizálása

utáni

tapasztalatok,

mozgáskorlátozott gyermekekkel végzett vizsgálatok tükrében. Gyógypedagógiai Szemle, Magyar Tudomány Napja, 1999-2000. Különszám. pp. 48-56. Nagyné Réz I. (1987). A cerebralpareticus gyermekek intelligencia vizsgálatának lehetőségei. pp. 1-12 (A színes progresszív mátrix alkalmazása mozgássérült gyermekek vizsgálatában) ELTE, Bölcsészdoktori disszertáció. Nagyné

Réz

I.

(1987).

Hét

éves,

mozgásfogyatékos

gyermekek

intellektuális

kapacitásának sajátosságai a RAVEN-féle Színes Progresszív Mátrix teszt alapján. Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola X. Évkönyve pp. 180-192.

65


Nagyné

Réz

I.

(2001).

A

MAWGYI-R

teszt

standardizálása

utáni

tapasztalatok,

mozgáskorlátozott gyermekekkel végzett vizsgálatok tükrében Gyógypedagógiai Szemle, Magyar Tudomány Napja 1999-2000. Különszám pp. 48-56. Ajánlott irodalom: Gereben Fné., Vidákovich T. (szerk.) A differenciált beiskolázás néhány mérőeszköze. Budapest: Akadémiai Kiadó. Jászberényi M. (1995). Operált hidrokefalusos és agyi károsodott gyermekek pszichés funkcióinak összehasonlító vizsgálata. In Zászakliczky P. (szerk.) "...önmagában véve

senki

sem…"

Tanulmányok

a

gyógypedagógiai

pszichológia

és

határtudományainak köréből Lányiné dr. Engelmayer Ágnes 65. születésnapjára. Budapest: Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola pp. 162-171 Lányiné Engelmayer Á., Nagyné Réz I., Nagy É., Ringhofer Jné., Szegedi M. (1996). Az intelligencia mérése gyermekeknél. In Kun M., Szegedi M.: Az intelligencia mérése. Budapest: Akadémiai Kiadó. pp. 227-371 Nagyné Réz I. (1987). A cerebralpareticus gyermekek intelligencia vizsgálatának lehetőségei.

pp.

1-12

(A

színes

progresszív

mátrix

alkalmazása

mozgássérült gyermekek vizsgálatában) ELTE, Bölcsészdoktori disszertáció. Nagyné Réz, I. (1999). Az intelligencia vizsgálatok helye és szerepe a korszerű gyógypedagógiai

diagnosztikai

eljárásokban.

In

Földes

T. (szerk.)

Soproni

logopédiai napok, Diagnosztizálás, értékelés, minőségbiztosítás. 1999. március 2527. Soproni Szociális Foglalkoztató Nyomdája. pp. 138-145 SZO/4. A mozgáskorlátozottság és a megismerés alapjai, átfogó aspektusai, emlékezet, gondolkodás, figyelem és végrehajtó működés és diagnosztikai lehetőségei Kötelező irodalom: Ayres, A. J. (1991). Az integrációs folyamat. In Ayres: Lernstörungen Sensorischintegrative Dysfunktionen Springer Verlag. Berlin-Heidelberg-New York, 1979. pp. 19-28. Fordította: Marton Klára In Torda Á. (szerk.) Szemelvények a tanulási zavarok köréből. Budapest: Tankönyvkiadó. pp. 72-86 Bernolák Bné Mlinkó R. (2006). Mozgás. Erősségek, nehézségek, zavarok feltárása és a fejlesztés. In Zsoldos M. (szerk.) Pedagógiai vizsgálat a komplex diagnosztikai eljárás keretében a nevelési tanácsadók és szakértői/rehabilitációs bizottságok számára.

Budapest:

Oktatási

és

Kulturális

Gyermekekért Közalapítvány.

66

Minisztérium

és

a

Fogyatékos


Nagyné

Réz

I.

(2001).

A

megismerő

tevékenység

fejlődésének

sajátosságai

a

mozgáskorlátozott gyermekeknél. p.11-21. In Bernolák Bné. (szerk.) Együtt a többiekkel – egymásért Előadás-gyűjtemény a mozgáskorlátozott gyermekek integrált neveléséről. Kézirat. Bicebóca Alapítvány a Mozgássérült Gyermekekért FÉBÉ Szociális és Rehabilitációs Szolgáltató Közhasznú Társaság Piliscsaba Ajánlott irodalom: Neisser, U. (1984). Megismerés és valóság. Budapest: Gondolat Kiadó. Seculer, R., Blake, R. (2000). Észlelés. Budapest: Osiris Kiadó. SZO/5. A tanulás folyamata, az iskolai készségek zavarai, iskoláztatás a mozgáskorlátozottság szempontjából és diagnosztikai lehetőségei Kötelező irodalom: Bernolák Bné., Mlinkó R. (2006). Mozgás. Erősségek, nehézségek, zavarok feltárása és a fejlesztés. In Zsoldos M. (szerk.) Pedagógiai vizsgálat a komplex diagnosztikai eljárás keretében a nevelési tanácsadók és szakértői/rehabilitációs bizottságok számára.

Budapest:

Oktatási

és

Kulturális

Minisztérium

és

a

Fogyatékos

Gyermekekért Közalapítvány Fritz, A. (1991). Minimális cerebrális diszfunkciós gyermekek tanulási gyengeségének kognitív és motivációs okai. In Torda Á.: Szemelvények a tanulási zavarok köréből. Budapest: Tankönyvkiadó. pp. 33-52. Gereben Fné (1995). A tanulási zavar jelenségkörének gyógypedagógiai pszichológiai értelmezése p.216-246. In Zászakliczky, P. (szerk.) ".. . önmagában véve senki sem. . . " Tanulmányok a gyógypedagógiai pszichológia és határtudományainak köréből Lányiné dr. Engelmayer Ágnes 65. születésnapjára. Budapest: BGGYTF. Mckinlay, I. A. (1999). Ügyetlen gyermekek, Clumsy children Postgraduate Centres, Updata, l, August, 1987. pp. 243-249. Fordította: Gáspár Melinda In Torda Á. Szemelvények a tanulási zavarok köréből. Budapest: Tankönyvkiadó. Mlinkó R. (2007). Mozgáskorlátozott gyermekek tanulási képesség-profiljának vizsgálata és a gyógypedagógiai fejlesztés. In előadás-kivonatok 2007. 10.25-27. VII. Országos Neveléstudományi Konferencia. Péter Á. (1984). Neuropszichológia. (Az apraxiák 78-84.) Budapest: Tankönyvkiadó. Sarkadi K., Zsoldos M. (1988). Mozgáskorlátozott, cerebrálparetikus kisiskolások olvasásírás

készségének

differenciáldiagnosztikus

megközelítése.

Gyógypedagógiai

Szemle, XVI. évf. 3. pp. 168-176. Sarkadi K., Zsoldos M. (1991). Épértelmű cerebralparetikusok tanulási zavarának kognitív pszichológiai háttere. MPSz, XLIX. kötet, 3. sz. pp. 261-268.

67


SZO/6. Percepció, mozgás- és viselkedésszervezés és diagnosztikai lehetőségei - "szenzomotorium" és mozgáskorlátozottság Kötelező irodalom: Bernolák Bné., Mlinkó R. (2006). Mozgás. Erősségek, nehézségek, zavarok feltárása és a fejlesztés. In Zsoldos, M. (szerk.) Pedagógiai vizsgálat a komplex diagnosztikai eljárás keretében a nevelési tanácsadók és szakértői/rehabilitációs bizottságok számára.

Budapest:

Oktatási

és

Kulturális

Minisztérium

és

a

Fogyatékos

Gyermekekért Közalapítvány Fejes A. (1981) Gerincsérültek rehabilitációs pszichológiája. Budapest: Medicina Kiadó. 2. kiadás Fröhlich, A. (1977). Gondolatok az észlelési és a mozgásképesség összefüggéseiről testi fogyatékosoknál. Fordította: Kedl M. pp. 117-133, In Fröhlich, A. Észlelési zavarok és az észlelés fejlesztése testi fogyatékosoknál. Schindele Verlag. einstetten-Neu In Torda

Á.

(1991).

Szemelvények

a

tanulási

zavarok

köréből.

Budapest:

Tankönyvkiadó. Garai D. (2004). A test és az identitás kialakulásának kérdései a fogyatékossággal élők személyiségének megismerésében. MPSZ, 1 sz. Gerebenné,

Marton

I.,

pszichodiagnosztika

Mészáros táguló

A.,

Mlinkó

horizontja

–

R.

(2009).

A

képességzavarok

gyógypedagógiai neuropszichológiai

megközelítése. In Marton, K. (szerk.) Neurokognitív fejlődési zavarok vizsgálata és terápiája. Példák a bizonyítékon alapuló gyakorlatra. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó. pp. 203-229. Huba J. (1991). Praxia, testudat, dominancia, lateralitás, térészlelés, ritmus tempó. pp. 53-60 In Huba, J. Pszichomotoros fejlesztés a gyógypedagógiában I. BGGYTFK, Budapest: Tankönyvkiadó. Illyés S. (1971). Az értelmi fogyatékosok érzékelése pp. 179-194 In Illyés Gyné (szerk.) Gyógypedagógiai pszichológia. Budapest: Akadémiai Kiadó. Katona F. (1991). A szervezet funkcionális agyi képviselete. Rehabilitáció, pp. 2-12. Katona F. (1999). A térbeli tájékozódás és a mozgás kóros fejlődésének korai diagnosztikája. pp. 140-178. In Katona F. (szerk.) Klinikai fejlődésneurológia. Budapest: Medicina Könyvkiadó. Klaniczay

S.

(2000).

Lateralitás

problémák

gyógypedagógiai

és

pszichológiai

megközelítése. Gyógypedagógiai Szemle, (XXIV. Évf.), 3. pp. 192-198. Marton L. M. (1970). Tanulás, vizuális poszturális testmodell és a tudat kialakulása. Magyar Pszichológiai Szemle, pp. 182-199.

68


Mlinkó R., Csiky E. (2001). A korai esélyegyenlőség lehetőségei. Gyógypedagógiai Szemle, különszám pp. 72-78. Nagyné Réz I. (1996). Téri tájékozódás Fejlesztő program pp. 1-10 (Készült a FEFA II. 263. sz. project támogatásával az 1992-95-ig terjedő időszakban) Budapest: BGGYTK Főiskola és a Nyomdaipari és Kiadói Szolgáltató Bt. kiadvány P. Balogh K. (1994). Mozgás –Testkép – énkép Mozgásfejlesztés és az értelmi fejlődés összefüggései. Fejlesztő pedagógia, 3. Péter Á. (1984). Neurológia, Neuropszichológia. Budapest: Tankönyvkiadó. (kijelölt fejezetek) Péter

Á.

(1984).

Neuropszichológia.

(Testsémazavarok

pp.

84-85)

Budapest:

Tankönyvkiadó. Séra L., Bacon I. (1995). A téri megismerés fejlődése. Pszichológia, 15. évf. 3.sz. pp. 313329. Szabó P. (1996). Testkép és zavarai, testorientált terápiák. Psychiátria hungarica, 11. (3) pp. 311-326. Szamkova J. (2001). A mozgássérült gyermekek térészlelésének jellegzetességei. Budapest: MPANNI Szakdolgozat. Ajánlott irodalom: Boross Zs. (1998). A tanulást megalapozó képességek és a téri tájékozódó képesség összehasonlítása kisiskolás mozgáskorlátozott gyermekeknél. Budapest: BGGYTK Szakdolgozat. Irányító tanár: Nagyné dr. Réz Ilona Fónai H. (1997). Téri tájékozódás vizsgálata mozgáskorlátozott gyermekeknél. BGGYTK Szakdolgozat. Irányító tanár: Nagyné dr. Réz Ilona Kiss T. (1978). Az énkép alakulása és fejlődése. Pszichológia nevelőknek. Budapest: Tankönyvkiadó. SZO/7. Nyelv, kommunikáció mozgáskorlátozottság esetén és a diagnosztikus lehetőségek Kötelező irodalom: Bauer, H. (1991). A primer észlelési folyamatok fejlődése és jelentősége a testi fogyatékosok beszédfejlődésében Affolter és munkatársai nyomán. Fordította: Czopf Edit, pp. 97-117. In Torda, Á. (szerk.) Szemelvények a tanulási zavarok köréből. Budapest: Tankönyvkiadó. Csávás Dné. (1975). Adalékok a korai csecsemőkori agyi károsodott gyermekek intelligenciafejlődésének problematikájához. Budapest: BGGYTKF VIII. Évkönyve pp. 559-577.

69


Mlinkó R., Fótiné Hoffmann, É. (2012). Mozgáskorlátozott (mozgásszervi fogyatékos) gyermekek, tanulók komplex vizsgálatának diagnosztikus protokollja. In Torda Á. (szerk.) SNI gyermekek, tanulók komplex vizsgálatának diagnosztikus protokollja. Budapest: Educatio Társadalmi Nonprofit Szolgáltató Kft. Ajánlott irodalom: Fótiné Hoffmann É. (1994). (szerk.) Szemelvénygyűjtemény a mozgásfogyatékos gyermekek nyelvi fejlődése és kommunikációja köréből. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. SZO/8. Korai időszak és a fejlődési perspektíva, a fejlődéspszichopatológia vonatkozó témái és a diagnosztika lehetőségei mozgáskorlátozottság esetén Kötelező irodalom: Bernolák B., Mlinkó R. (2006). Mozgás. Erősségek, nehézségek, zavarok feltárása és a fejlesztés. Zsoldos M. (szerk.) Pedagógiai vizsgálat a komplex diagnosztikai eljárás keretében a nevelési tanácsadók és szakértői/rehabilitációs bizottságok számára. Budapest: Oktatási és Kulturális Minisztérium és a Fogyatékos Gyermekekért Közalapítvány. Gerebenné,

Marton

I.,

pszichodiagnosztika

Mészáros táguló

A.,

Mlinkó

horizontja

–

R.

(2009).

A

képességzavarok

gyógypedagógiai neuropszichológiai

megközelítése. In Marton K. (szerk.) Neurokognitív fejlődési zavarok vizsgálata és terápiája. Példák a bizonyítékon alapuló gyakorlatra. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó. pp. 203-229. Kuncz E., Mészáros A., Mlinkó R., Nagyné Réz I. (2008). A szakértői vizsgálati munka protokollja. In Mesterházi Zs., Nagy Gy. M., Kapcsáné Németi J., Virágné Katona Zs. (szerk.) Inkluzív nevelés. Kézikönyv a szakértői bizottságok működéséhez. Budapest: Educatio – SuliNova. Lányiné

Engelmayer

Á.,

Marton

K.

(1991).

Értelmi

fogyatékosok

Szociális

teljesítményeinek vizsgálata. Pszichológia a gyakorlatban. 47. Budapest: Akadémiai Kiadó. pp. 1-68. Mlinkó R., Csiky E. (2001). A korai esélyegyenlőség lehetőségei. Gyógypedagógiai Szemle, Különszám pp. 72-78. Mlinkó R., Fótiné Hoffmann, É. (2012). Mozgáskorlátozott (mozgásszervi fogyatékos) gyermekek, tanulók komplex vizsgálatának diagnosztikus protokollja. In Torda Á. (szerk.) SNI gyermekek, tanulók komplex vizsgálatának diagnosztikus protokollja. Budapest: Educatio Társadalmi Nonprofit Szolgáltató Kft.

70


Ajánlott irodalom: Günzburg,

H.

C.

(2000).

Pedagógiai

Analizis

és

Curriculum

a

szociális

és

személyiségfejlődés mérésére értelmi fogyatékosoknál. Az eljárás négy változata Kedl M., Lányiné Engelmayer Á. (szerk.) Budapest: ELTE BGGYFK. Márkus E. (1996). Halmozottan sérült, súlyosan mozgáskorlátozott gyermekek nevelése, fejlesztése (Szemelvénygyűjtemény). Budapest: BGGYTF. pp. 93-161. SZO/9.

Átmeneti

helyzetek

gyógypedagógiai

pszichológiai

vonatkozásai

mozgáskorlátozottság esetén (serdülés, iskolatípusok közötti váltás, munkába állás) Kötelező irodalom: Fejes

A.

(1994).

Testi

sérültek

szexualitása.

Budapest:

Mozgáskorlátozottak

Egyesületeinek Országos Szövetsége Rehabilitációs Szolgálata Forstreuter Jné (1986). A pályaválasztás segítése a Mozgásfogyatékosok Szociális Intézetében. In Horváth K. (szerk.) A mozgáskorlátozott fiatalok pályaválasztása. Budapest: OPI. Rehabilitációs Tanácsadás 5. pp. 61-69. Fótiné Hoffmann É., Lénárt Z., Mlinkó R. (2010). Mozgáskorlátozott tanulók középiskolai integrációja. In Papp G. (szerk.) Középiskolás fokon?! Budapest: ELTE Eötvös Kiadó. pp. 163-177. Illyés Gyné. (szerk.) (1971). A mozgásszervi fogyatékosok pszichés sajátosságai. In Illyés Gyné. (szerk.) Gyógypedagógiai pszichológia. Budapest: Akadémiai Kiadó. pp. 153164. Jné Dalmai M. (1971). A mozgásszervi fogyatékosok pszichés sajátosságai. pp. 153-164. In Illyés Gyné. (szerk.) Gyógypedagógiai pszichológia. Budapest: Akadémiai Kiadó. Kemény F. (szerk.) (évszám nélkül) Magánélet kerekesszékben. Budapest: Labora Szociális Szolgáltató és Okt. Bt. Ajánlott irodalom: Kőrös E. (2003). Egy bizottság és előélete. In Bán É., Nádas P., Okányi A. Tarnói G. (szerk.) Száz

esztendő

a

mozgáskorlátozott

gyermekek

szolgálatában.

Budapest:

Mozgásjavító Általános Iskola és Diákotthon Alapítványa pp. 123-129. Molnárné Lányi Á. (1993). A szakértői bizottság javaslattevő szerepe. In Nádas P. (szerk.) Kilenc évtized a mozgáskorlátozott gyermekek szolgálatában. ISBN 963 7892 1 25 Budapest: DFC Kiadó. Nyomda Grafikai Stúdió pp. 49-81.

71


SZO/10. Mozgáskorlátozottság és a társas környezet, a diagnosztika lehetőségei Kötelező irodalom: Erdősi S. (1987). Az épek fogyatékosokhoz fűződő társas kapcsolatait befolyásoló tényezőkről. Budapest: BGGYTF. X. Évkönyve pp. 120-127 Fejes A. (1981). A sérülés következményeinek szerepe az interperszonális kapcsolatokban. pp. 218-246. A harántsérültek társadalmi beilleszkedése. pp. 246-255 In Fejes A. Gerincsérültek rehabilitációs pszichológiája. Budapest: Medicina Könyvkiadó. Fótiné H., É., Lénárt Z., Mlinkó R. (2010). Mozgáskorlátozott tanulók középiskolai integrációja. pp. 163-177. In Papp G. (szerk.) Középiskolás fokon?! Budapest: ELTE Eötvös Kiadó. Günzburg,

H.

C.

(2000).

Pedagógiai

Analizis

és

Curriculum

a

szociális

és

személyiségfejlődés mérésére értelmi fogyatékosoknál. Az eljárás négy változata Kedl M., Lányiné Engelmayer Á. (szerk.) Budapest: ELTE BGGYFK. Illyés S., Méret V. (évszám nélkül) Elfogadás és elutasítás az épek fogyatékosokhoz fűződő társas kapcsolataiban c. tanulmány pp. 225-235. BGGYTF. VIII. Évkönyv Lányiné

Engelmayer

Á.,

Marton

K.

(1991).

Értelmi

fogyatékosok

Szociális

teljesítményeinek vizsgálata. Pszichológia a gyakorlatban. 47, Budapest: Akadémiai Kiadó. pp. 1-68. Richardson, S. A.: A fizikai fogyatékosság hatása a gyermek szocializációjára. In Pálhegyi F. (szerk.) A gyógypedagógiai pszichológia elméleti problémái. Főiskolai jegyzet. Ajánlott irodalom: Kálmán Zs., Könczei Gy. (2002). A Taigetosztól az esélyegyenlőségig. Budapest: Osiris Kiadó. (Kijelölt részek) Kovács Á. (1986). Mozgásfogyatékos gyermekek kontaktometriai vizsgálata. BGGYFK Szakdolgozat. Irányította: Nagyné Réz Ilona Szijjártó, Iné (1986). Felsőtagozatos mozgássérült gyermekek szociális érettségének vizsgálata a Vineland Skálával. BGGYFK Szakdolgozat. Irányította: Nagyné Réz Ilona Ungár, I. (1985).

Kisiskolás mozgásfogyatékos gyermekek

szociális érettségének

vizsgálata a Vineland Skálával. BGGYFK Szakdolgozat. Irányította: Nagyné Réz Ilona

72


SZO/11.

Jellegzetes

problémakörök,

diagnózisok,

(szindrómák)

mozgáskorlátozottság esetén Kötelező irodalom: Mlinkó R., Fótiné Hoffmann É. (2012). Mozgáskorlátozott (mozgásszervi fogyatékos) gyermekek, tanulók komplex vizsgálatának diagnosztikus protokollja. In Torda Á. (szerk.) SNI gyermekek, tanulók komplex vizsgálatának diagnosztikus protokollja. Budapest: Educatio Társadalmi Nonprofit Szolgáltató Kft Ajánlott irodalom: www.angyalszarnyak.hu A magyar Izomdisztrófia Társaság hivatalos honlapja A Duchenne-féle izomdisztrófia diagnózisa és kezelése SZO/12. Segítő szakember kompetenciái, készségei, erősségei A 12. TÉTEL TARTALMA A BEUGRÓ TESZTBEN KERÜL SZÁMONKÉRÉSRE Kötelező irodalom: Fekete S. (1991). Segítő foglalkozások kockázatai - helfer-szindróma és burnoutjelenség. Psychiátria Hungarica, 1991. VI. évf. pp. 17-29. Fonyó I. és Pajor A. (szerk.) (2000). Fejezetek a konzultáció pszichológiájának témaköréből. Budapest: Eötvös Loránd Tudományegyetem BGGYFK. pp. 127-181. (A konzultációs kapcsolat kiépítése; A konzultációs kapcsolat keretében végzett munka; A konzultációs kapcsolat befejezése) Kulcsár Zs. (1998). Egészségpszichológia. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó. pp. 150-214. (VII. fejezet. A segítőhivatások pszichológiája. Empátia, altruizmus és a "kiégési szindróma") Ajánlott irodalom: Bagdy E. (szerk.) (1996). A pedagógus hivatásszemélyisége. Debrecen: KLTE Pszichológiai Intézet. Bang, R. (1980). A segítő kapcsolat, mint a személyes segítés alapja. Budapest: Tankönyvkiadó. Billédi K. (2007). Készségfejlesztő tréning – Elméleti ismeretek. In Billédi K., Csákvári J. (szerk.) (2007). Látássérült személyek elemi rehabilitációja 1. Felkészülés a rehabilitációs tevékenységre. Budapest: ELTE BGGYFK. pp. 79-104. Billédi K. (2007). Empátiatréning – Elméleti ismeretek. In Billédi K., Csákvári J. (szerk.) (2007). Látássérült személyek elemi rehabilitációja 1. Felkészülés a rehabilitációs tevékenységre. Budapest: ELTE BGGYFK. pp. 105-120.

73


Buda B. (2006). Empátia. A beleélés lélektana. Budapest: Urbis Könyvkiadó. Ivey, A. E., Pedersen, P. B., Ivey, M. B. (2007). Odafigyelő magatartás. A meghallgatás készségének alapja. In Billédi K., Csákvári J. (szerk.) (2007). Látássérült személyek elemi rehabilitációja 1. Felkészülés a rehabilitációs tevékenységre. Budapest: ELTE BGGYFK. pp. 79-86. Ivey, A. E., Pedersen, P. B., Ivey, M. B. (2007). stratégiái,

első

alkalmazása (2007).

és

rész.

Odafigyelés,

visszajelzések

Látássérült


adása.

személyek


elemi

In

Billédi

K.,

az

Csákvári

rehabilitációja

VI.

énfeltárás J.

(szerk.)

Rehabilitáció

és


S.

(2001).

Kiégési

tünetek

(burnout

szindróma)

keletkezése

és


ISMERETANYAGA

KERÜL

SZÁMONKÉRÉSRE

KIEGÉSZÍTVE

A

SZAKIRÁNYOS SZAKPSZICHODIAGNOSZTIKA TARTALMAKKAL SZO/13.

A

gyógypedagógiai


A

pszichodiagnosztika

pedagógiai

vizsgálat

és

fogalma, helye

a

célja,

feladata,

gyógypedagógiai

pszichodiagnosztikában. A téma szakterületi vonatkozásai - SZO Kötelező irodalom: Gerebenné (2004). Diagnosztika és gyógypedagógia. In Gordosné (szerk.) Gyógyító pedagógia. Budapest: Medicina Könyvkiadó. pp. 87-104. Kuncz E., Mészáros A., Mlinkó R., Nagyné Réz I. (2008). A szakértői vizsgálati munka protokollja. In Mesterházi Zs., Nagy Gy. M., Kapcsáné Németi J., Virágné Katona Zs. (szerk.) Inkluzív nevelés. Kézikönyv a szakértői bizottságok működéséhez. Budapest: Educatio – SuliNova. Lányiné Engelmayer Á. (1995). A pszichológiai és pedagógiai diagnosztika néhány elméleti kérdése.

In

Torda

Á.

(szerk.)

Pszichodiagnosztika

I.

Budapest:

Nemzeti

Tankönyvkiadó. pp. 5-11. Pedagógiai diagnosztika Gerebenné (2004). Diagnosztika és gyógypedagógia. In Gordosné (szerk.) Gyógyító pedagógia. Budapest: Medicina Könyvkiadó. pp. 99-100. Illyésné

Kozmutza

F.

(szerk.)

(1992).

Gyógypedagógiai

lélektan

II.

Budapest:

Tankönyvkiadó. pp. 211-233. Illyésné. Diagnosztika c. fejezet In Illyésné (szerk.) (1970). Gyógypedagógiai Pszichológia. Budapest pp. 263-432.

74


Kuncz E., Mészáros A., Mlinkó R., Nagyné Réz I. (2008). A szakértői vizsgálati munka protokollja. In Mesterházi Zs., Nagy Gy. M., Kapcsáné Németi J., Virágné Katona Zs. (szerk.) Inkluzív nevelés. Kézikönyv a szakértői bizottságok működéséhez. Budapest: Educatio – SuliNova. pp. 47-55. Nagyné Réz I. (1998). Mozgáskorlátozottak, testi- és mozgásfogyatékosok ellátása. In Lányiné Engelmayer

Á.

(szerk.)

Klinikai

pszichológiai

szakmai

protokoll

a

gyógypedagógiai pszichológiában c. alfejezet része pp. 131-133. In Bagdy E. (szerk.) A klinikai pszichológia és a mentálhigiéné szakmai protokollja. Budapest: Animula Egyesület. Schwarzbach, B., Walter, U. (1987). Mozgássérült gyermek a családban. Budapest: Medicina Könyvkiadó. Vekerdy Zs. (szerk.) A mozgásfejlődés és zavarai. Faminfo Szülőkönyvtár Sorozat 2. Ajánlott irodalom: A funkcióképesség, fogyatékosság és egészség nemzetközi osztályozása (FNO) A mű eredeti címe: International Classification of Functioning, Disability and Health (ICF) Fordította: dr. Jancsó Ágnes A fordítást szakmailag ellenôrizte: dr Kullmann Lajos © World Health Organization, 2003 Adaptálták az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet munkatársai: Csépleő Viktória diplomás ápoló, Dr. Dénes Zoltán, Dr. Fehér Miklós és Dr. Till Attila főorvosok, valamint Dr. Verseghi Anna szakpszichológus BNO-10 Zsebkönyv DSM-IV-TRTM meghatározásokkal DSM-IV. diagnosztikai kritériumai (1997). 288. p. (Kijelölt részek). Budapest: Animula. Kósáné Ormai V. (1990). Fejlődéslélektani gyakorlatok II. Budapest: Tankönyvkiadó. pp. 234-235 Mérei F., V. Binet Á. (1993). Gyermeklélektan. (Tudatos alkalmazkodás: feladat és teljesítmény. Az iskolaérettség pp. 173-181.) Budapest: Gondolat Kiadó. Mönks, F. J., Knoers, A. M. P. (2004). Fejlődéslélektan. Budapest: Urbis Kiadó. pp. 138141. SZO/14. A gyógypedagógiai pszichodiagnosztika vizsgáló eljárásai, módszerei, eszközei. Kikérdezés és megfigyelés. A téma szakterületi vonatkozásai - SZO Kötelező irodalom: Atkinson, R. C. és Hilgard, E. R. (több kiadás) Pszichológia. Budapest: Osiris Kiadó. (statisztikai alapfogalmak a Szakkifejezések magyarázó jegyzékéből) Illyésné

Kozmutza

F.

(szerk.)

(1992).

Gyógypedagógiai

Tankönyvkiadó. pp. 141-207.

75

lélektan

II.

Budapest:


Kuncz E., Mészáros A., Mlinkó R., Nagyné Réz I. (2008). A szakértői vizsgálati munka protokollja. In Mesterházi Zs., Nagy Gy. M., Kapcsáné Németi J., Virágné Katona Zs. (szerk.) Inkluzív nevelés. Kézikönyv a szakértői bizottságok működéséhez. Budapest: Educatio – SuliNova. pp. 17-20. Szokolszky Á. (2004). Kutatómunka a pszichológiában. Budapest: Osiris Kiadó. pp. 119134 Kikérdezés: Huba

J.

(1992).

Pszichomotoros

fejlesztés

I.,

II.

Főiskolai

jegyzet

Budapest:

Tankönyvkiadó. Kósáné Ormai V. (1990). Fejlődéslélektani gyakorlatok II. Budapest: Tankönyvkiadó. pp. 229-233. Kuncz E., Mészáros A., Mlinkó R., Nagyné Réz I. (2008). A szakértői vizsgálati munka protokollja. In Mesterházi Zs., Nagy Gy. M., Kapcsáné Németi J., Virágné Katona Zs. (szerk.) Inkluzív nevelés. Kézikönyv a szakértői bizottságok működéséhez. Budapest: Educatio – SuliNova. p. 17. pp. 21-24. Mérei F., Szakács F. (szerk.) (1998). Pszichodiagnosztikai Vademecum. Az Oseretzky teszt. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. Mlinkó R., Fótiné Hoffmann É. (2012). Mozgáskorlátozott (mozgásszervi fogyatékos) gyermekek, tanulók komplex vizsgálatának diagnosztikus protokollja. In Torda Á. (szerk.) SNI gyermekek, tanulók komplex vizsgálatának diagnosztikus protokollja. Budapest: Educatio Társadalmi Nonprofit Szolgáltató Kft Ajánlott irodalom: Rózsa S., Nagybányai Nagy O., Oláh A. (2006). A pszichológiai mérés alapjai. Elmélet, módszer és gyakorlati alkalmazás. Bölcsész Konzorcium. SZO/15.

A

tapasztalatok

komplex

gyógypedagógiai

rendszerezése,

értelmezése,


vélemény


tanácsadás. A protokoll. A téma szakterületi vonatkozásai - SZO Kötelező irodalom: Illyésné (1970). Diagnosztika. In

Illyésné (szerk.)

Gyógypedagógiai Pszichológia.

Budapest: Tankönyvkiadó. pp. 263-432. Kuncz E., Mészáros A., Mlinkó R., Nagyné Réz I. (2008). A szakértői vizsgálati munka protokollja. In Mesterházi Zs., Nagy Gy. M., Kapcsáné Németi J., Virágné Katona Zs. (szerk.) Inkluzív nevelés. Kézikönyv a szakértői bizottságok működéséhez. Budapest: Educatio – SuliNova.

76


Mlinkó R., Fótiné Hoffmann É. (2012). Mozgáskorlátozott (mozgásszervi fogyatékos) gyermekek, tanulók komplex vizsgálatának diagnosztikus protokollja. In Torda Á. (szerk.) SNI gyermekek, tanulók komplex vizsgálatának diagnosztikus protokollja. Budapest: Educatio Társadalmi Nonprofit Szolgáltató Kft. Nagyné Dr. Réz I. (1998). Mozgáskorlátozottak, testi- és mozgásfogyatékosok ellátása. In Lányiné Engelmayer

Á.

(szerk.)

Klinikai

pszichológiai

szakmai

protokoll

a

gyógypedagógiai pszichológiában c. alfejezet része pp. 131-133. In Bagdy, E. (szerk.) A klinikai pszichológia és a mentálhigiéné szakmai protokollja. Budapest: Animula Egyesület. Schwarzbach, B., Walter, U. (1987). Mozgássérült gyermek a családban. Budapest: Medicina Könyvkiadó. Vekerdy Zs. (szerk.) A mozgásfejlődés és zavarai. Faminfo Szülőkönyvtár Sorozat 2. Ajánlott irodalom: A funkcióképesség, fogyatékosság és egészség nemzetközi osztályozása (FNO) A mű eredeti címe: International Classification of Functioning, Disability and Health (ICF) Fordította: dr. Jancsó Ágnes A fordítást szakmailag ellenőrizte: dr Kullmann Lajos © World Health Organization, 2003 Adaptálták az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet munkatársai: Csépleő Viktória diplomás ápoló, Dr. Dénes Zoltán, Dr. Fehér Miklós és Dr. Till Attila főorvosok, valamint Dr. Verseghi Anna szakpszichológus BNO-10 Zsebkönyv DSM-IV-TRTM meghatározásokkal DSM-IV.diagnosztikai kritériumai (Kijelölt részek) (1997) Budapest: Animula *

77


PSZICHOPEDAGÓGIA SZAKIRÁNY ÖSSZEVONT GYÓGYPEDAGÓGIAI PSZICHOLÓGIA SZIGORLATI TÉTELEK ÉS IRODALOM AZ

ALÁBBI

TÉTELEKBEN

A

SZAKPSZICHOLÓGIAI

TARTALMAK

KERÜLNEK

SZÁMONKÉRÉSRE KIEGÉSZÍTVE A GYÓGYPEDAGÓGIAI PSZICHODIAGNOSZTIKA KURZUS ÉS A SZAKIRÁNYOS PSZICHODIAGNOSZTIKA ISMERETEKKEL PSZ/1.

A

pszichés

fejlődés

zavarai

(az

érzelmi-

és

viselkedészavarok,

teljesítményzavarok) fogalom alakulása, a téma története, a jelen szóhasználata, népességcsoport meghatározása Kötelező irodalom: 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről BNO-10 zsebkönyv (1995). Budapest: Animula Egyesület. Földi R. (2004). Hiperaktivitás és tanulási zavarok Pécs: Comenius Bt. Ranschburg J. (1998). Pszichológiai rendellenességek gyermekkorban. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. PSZ/2.

A

pszichés

fejlődés

zavarai

(az

érzelmi-

és

viselkedészavarok,

teljesítményzavarok) és a személyiség, érzelem, motiváció összefüggései, illetve diagnosztikai lehetőségei Kötelező irodalom: Bolla V. (2014). A tanulási zavarral diagnosztizált gyermekek megküzdési stratégiái. Magyar Pszichológiai Szemle, 69 (1). 163-179. Hárdi I. (szerk.) (2000). Az agresszió világa. Budapest: Medicina Könyvkiadó. Rt. Oatley, K., Jenkins, M. J. (2001). Érzelmek és gyermekkori pszichopatológia In Oatley, K., Jenkins, M. J. Érzelmeink. Budapest: Osiris Kiadó. pp. 127-166., 263-366. Ranschburg J. (1998). Pszichológiai rendellenességek gyermekkorban. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. Szilágyi V. (1979). Mélylélektan és nevelés. Budapest: Tankönyvkiadó. Tóth L. (2004). Pszichológiai vizsgálati módszerek a tanulók megismeréséhez. Budapest: Pedellus Kiadó. Ajánlott irodalom: Bauer, J. (2011). A testünk nem felejt. Kapcsolataink és életmódunk hatásai génjeink és idegrendszerünk működésére Budapest: Ursus Libris., 39-58., 184-197.

78


Bereczkei T., Hoffmann Gy. (2012). Gének, gondolkodás, személyiség. Budapest: Akadémiai Kiadó.

PSZ/3.

A

pszichés

fejlődés

zavarai

(az

érzelmi-

és

viselkedészavarok,

teljesítményzavarok) és az intelligencia összefüggései, azok diagnosztikai lehetőségei Kötelező irodalom: Anderson, M. (1998). Intelligencia és fejlődés. Budapest: Kulturtrade Kiadó. Bass

L.

és

mtsai

(2008).

Tapasztalatok

a

WISC-IV


magyarországi standardizálásáról. Budapest: Educatio Kht. Bereczkei T. (2003). Evolúciós pszichológia. Budapest: Osiris Kiadó. pp. 347-351 Vajda Zs. (szerk.) (2002). Az intelligencia és az IQ-vita. Budapest: Akadémia Kiadó. Ajánlott irodalom: Gopnik, A., Meltzoff, A. N., Kuhl, P. (2005). Bölcsek a bölcsőben. Hogyan gondolkodnak a kisbabák? Budapest: Typotex. PSZ/4.

A

pszichés

fejlődés

zavarai

(az

érzelmi-

és

viselkedészavarok,

teljesítményzavarok) és a megismerés alapjai, átfogó aspektusai, emlékezet, gondolkodás,

figyelem

és

végrehajtó

működés

összefüggései,

illetve

diagnosztikai lehetőségei Kötelező irodalom: Csépe V. (2005). Kognitív fejlődés- neuropszichológia. Budapest: Gondolat Kiadó. pp. 312331 Csépe V. (2007). Észlelés és cselekvés. A világ megértése: modalitások kölcsönhatása és a cselekvés In Csépe V., Győri M., Ragó A. (szerk.) Általános pszichológia 1. Észlelés és figyelem Budapest: Osiris Kiadó. pp. 467-480 Földi R. (2004). Hiperaktivitás és tanulási zavarok. Pécs: Comenius Bt. Földi R. (2005). Hiperaktivitás organikus és lelki háttere. Pécs: Comenius Bt. Kállai

J.,

Bende

I.,

Karádi

K.,

Racsmány

M.

(szerk.)

(2008).

Bevezetés

a

neuropszichológiába. Budapest: Medicina Kiadó. Ajánlott irodalom: Gopnik, A., Meltzoff, A. N., Kuhl, P. (2005). Bölcsek a bölcsőben. Hogyan gondolkodnak a kisbabák? Budapest: Typotex.

79


PSZ/5. A tanulás folyamata, az iskolai készségek zavarai, iskoláztatás a pszichés fejlődés

zavarai

(az

érzelmi-

és

viselkedészavarok,

teljesítményzavarok)

szempontjából, illetve diagnosztikai lehetőségei Kötelező irodalom: Csépe V. (2000). Az olvasás és írásképesség zavarai In Illyés S. (szerk.) Gyógypedagógiai alapismeretek. Budapest: ELTE BGGYFK. pp. 241-278 Ellis, A. W. (2004). Olvasás, írás, diszlexia. Budapest: Tas-11 Kft. Gereben F-né (1996). A tanulási zavarok gyógypedagógiai pszichológiai értelmezése. In Zászkaliczky, P. (szerk.) "...önmagában véve senki sem..." Tanulmánykötet. Budapest: Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola Gereben F-né (1998). Részképességzavarok - munkamodell a gyógypedagógia számára Gyógypedagógiai Szemle, 1998, pp. 26-36 Lajkó K. (2008). A viselkedésváltoztatás elmélete és gyakorlata. A pszichés zavarok korszerű megközelítése. Budapest: Medicina Könyvkiadó. Zrt. pp. 61-78 Márkus A. (2000). A matematikai képesség zavarai. In Illyés S. (szerk.) Gyógypedagógiai alapismeretek. Budapest: ELTE BGGYFK. pp. 281-307 Márkus A. (2007). Számok, számolás, számolási zavarok. Budapest: Pro Die Kiadó. Tóth L. (2004). Pszichológiai vizsgálati módszerek a tanulók megismeréséhez. Budapest: Pedellus Kiadó. PSZ/6. Percepció, mozgás- és viselkedésszervezés, a "szenzomotorium" és a pszichés

fejlődés

zavarainak

(az

érzelmi-

és

viselkedészavarok,

teljesítményzavarok) összefüggése, illetve diagnosztikai lehetőségei Kötelező irodalom: Csépe V.(2005). Kognitív fejlődés- neuropszichológia. Budapest: Gondolat Kiadó. Csépe V. (2007). Észlelés és cselekvés. A világ megértése: modalitások kölcsönhatása és a cselekvés In Csépe, V., Győri, M., Ragó, A. (szerk.) Általános pszichológia 1. Észlelés és figyelem. Budapest: Osiris Kiadó. pp. 467-480 Földi R. (2004). Hiperaktivitás és tanulási zavarok. Pécs: Comenius Bt. Földi R. (2005). Hiperaktivitás organikus és lelki háttere. Pécs: Comenius Bt. Kállai

J.,

Bende

I.,

Karádi

K.,

Racsmány

M.

(szerk.)

(2008).

Bevezetés

a

neuropszichológiába. Budapest: Medicina Kiadó. Lajkó K. (2008). A viselkedésváltoztatás elmélete és gyakorlata. A pszichés zavarok korszerű megközelítése. Budapest: Medicina Könyvkiadó. Zrt. pp. 57-61

80


Vetró Á. (2000). A figyelem és a cselekvésszervezési képesség zavarai In Illyés S. (szerk.) Gyógypedagógiai alapismeretek. Budapest: ELTE BGGYFK. pp. 311-327 PSZ/7. Nyelv, kommunikáció a pszichés fejlődés zavarai (az érzelmi- és viselkedészavarok,


esetén

és

azok

diagnosztikai

lehetőségei Kötelező irodalom: Bereczkei T. (2003). Evolúciós pszichológia. Budapest: Osiris Kiadó. pp. 402-433 Gopnik, A., Meltzoff, A. N., Kuhl, P. (2005). Bölcsek a bölcsőben. Hogyan gondolkodnak a kisbabák? Budapest: Typotex. pp. 105-139 Lajkó K. (2008). A viselkedésváltoztatás elmélete és gyakorlata. A pszichés zavarok korszerű megközelítése. Budapest: Medicina Könyvkiadó. Zrt. pp. 74-95 PSZ/8. Korai időszak és a fejlődési perspektíva, a fejlődéspszichopatológia vonatkozó témái és diagnosztikai lehetőségei a pszichés fejlődés zavarai (az érzelmi- és viselkedészavarok, teljesítményzavarok) esetén Kötelező irodalom: Bauer, J. (2011). A testünk nem felejt. Kapcsolataink és életmódunk hatásai génjeink és idegrendszerünk működésére. Budapest: Ursus Libris Bereczkei T., Hoffmann Gy. (2012). Gének, gondolkodás, személyiség. Budapest: Akadémiai Kiadó. Buda B., Kopp M. (szerk.) (2001). Magatartástudományok. Budapest: Medicina Kiadó. Földi R. (2004). Hiperaktivitás és tanulási zavarok. Pécs: Comenius Bt. Földi R. (2005). Hiperaktivitás organikus és lelki háttere. Pécs: Comenius Bt. Lajkó K. (2008). A viselkedésváltoztatás elmélete és gyakorlata. A pszichés zavarok korszerű megközelítése. Budapest: Medicina Könyvkiadó. Zrt. Ajánlott irodalom: Sacks, O. (2004). Antropológus a Marson. Budapest: Osiris Kiadó.

81


PSZ/9.

Átmeneti

pszichés

helyzetek

fejlődés


gyógypedagógiai

zavarai esetén

(az

pszichológiai

érzelmi-

(óvodakezdés,

és

vonatkozásai

a

viselkedészavarok,

iskolaérettség,

serdülés,

iskolatípusok közötti váltás, munkába állás)

Kötelező irodalom: Bereczkei T., Hoffmann Gy. (2012). Gének, gondolkodás, személyiség. Budapest: Akadémiai Kiadó. Hárdi I. (szerk.)(2000). Az agresszió világa. Budapest: Medicina Könyvkiadó. Rt. Oatley, K., Jenkins, M. J. (2001). Érzelmek és gyermekkori pszichopatológia. In Oatley, K., Jenkins, M. J. Érzelmeink. Budapest: Osiris Kiadó. pp. 263-366 Tóth L. (2004). Pszichológiai vizsgálati módszerek a tanulók megismeréséhez. Budapest: Pedellus Kiadó. PSZ/10.

A

pszichés

fejlődés

zavarai

(az

érzelmi-

és

viselkedészavarok,

teljesítményzavarok) és a társas környezet, illetve diagnosztikai lehetőségei Kötelező irodalom: Hárdi I. (szerk.)(2000). Az agresszió világa. Budapest: Medicina Könyvkiadó. Rt. Lajkó K. (2008). A viselkedésváltoztatás elmélete és gyakorlata. A pszichés zavarok korszerű megközelítése. Budapest: Medicina Könyvkiadó. Zrt. Mérei F. (1989). A pszichológiai labirintus. Budapest: Pszichoteam. Mórotz K., Perczel Forintos D. (2010). Kognitív viselkedésterápia. Budapest: Medicina Kiadó. Oatley, K., Jenkins, M. J. (2001). Érzelmek és gyermekkori pszichopatológia. In Oatley, K., Jenkins, M. J. Érzelmeink. Budapest: Osiris Kiadó. pp. 263-366 Pálhegyi F. (1982). Személyiséglélektani kalauz. Budapest: Tankönyvkiadó. Tóth L. (2004). Pszichológiai vizsgálati módszerek a tanulók megismeréséhez. Budapest: Pedellus Kiadó.

82


PSZ/11. Jellegzetes problémakörök, diagnózisok a pszichés fejlődés zavarai (az érzelmi-

és

viselkedészavarok,


esetén

(halmozottan

hátrányos helyzet, gyermekbántalmazás, fiatalkorú bűnözés, kórházpedagógiai ellátás, serdülőkori személyiségfejlődési zavar) Kötelező irodalom: Bereczkei T. (2003). Evolúciós pszichológia. Budapest: Osiris Kiadó. Hárdi I. (szerk.)(2000). Az agresszió világa. Budapest: Medicina Könyvkiadó. Rt. Mérei F. (1989). A pszichológiai labirintus. Budapest: Pszichoteam. Oatley, K., Jenkins, M. J. (2001). Érzelmek és gyermekkori pszichopatológia. In Oatley, K., Jenkins, M. J. Érzelmeink. Budapest: Osiris Kiadó. pp. 263-366 Pálhegyi F. (1982). Személyiséglélektani kalauz. Budapest: Tankönyvkiadó. Popper P. (1970). A kriminális személyiségzavar kialakulása. Budapest: Akadémiai Kiadó. Révész Gy. (2013). A gyermekek alkalmazkodási stratégiái a rossz bánásmódhoz. Magyar Pszichológiai Szemle, 68 (1). 89-105. PSZ/12. Segítő szakember kompetenciái, készségei, erősségei A 12. TÉTEL TARTALMA A BEUGRÓ TESZTBEN KERÜL SZÁMONKÉRÉSRE Kötelező irodalom: Fekete S. (1991). Segítő foglalkozások kockázatai - helfer-szindróma és burnoutjelenség. Psychiátria Hungarica, 1991. VI. évf. pp. 17-29. Fonyó I. és Pajor A. (szerk.) (2000). Fejezetek a konzultáció pszichológiájának témaköréből. Budapest: Eötvös Loránd Tudományegyetem BGGYFK. pp. 127-181. (A konzultációs kapcsolat kiépítése; A konzultációs kapcsolat keretében végzett munka; A konzultációs kapcsolat befejezése) Kulcsár Zs. (1998). Egészségpszichológia. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó. pp. 150-214. (VII. fejezet. A segítőhivatások pszichológiája. Empátia, altruizmus és a "kiégési szindróma") Ajánlott irodalom: Bagdy E. (szerk.) (1996). A pedagógus hivatásszemélyisége. Debrecen: KLTE Pszichológiai Intézet. Bang, R. (1980). A segítő kapcsolat, mint a személyes segítés alapja. Budapest: Tankönyvkiadó. Billédi K. (2007). Készségfejlesztő tréning – Elméleti ismeretek. In Billédi K., Csákvári J. (szerk.) (2007). Látássérült személyek elemi rehabilitációja 1. Felkészülés a rehabilitációs tevékenységre. Budapest: ELTE BGGYFK. pp. 79-104.

83


Billédi K. (2007). Empátiatréning – Elméleti ismeretek. In Billédi K., Csákvári J. (szerk.) (2007). Látássérült személyek elemi rehabilitációja 1. Felkészülés a rehabilitációs tevékenységre. Budapest: ELTE BGGYFK. pp. 105-120. Buda B. (2006). Empátia. A beleélés lélektana. Budapest: Urbis Könyvkiadó. Ivey, A. E., Pedersen, P. B., Ivey, M. B. (2007). Odafigyelő magatartás. A meghallgatás készségének alapja. In Billédi K., Csákvári J. (szerk.) (2007). Látássérült személyek elemi rehabilitációja 1. Felkészülés a rehabilitációs tevékenységre. Budapest: ELTE BGGYFK. pp. 79-86. Ivey, A. E., Pedersen, P. B., Ivey, M. B. (2007). stratégiái, alkalmazása (2007).

első és

rész.

Odafigyelés,

visszajelzések

Látássérült


adása.

személyek


elemi

In

Billédi

K.,

rehabilitációja

az

Csákvári VI.

énfeltárás J.

(szerk.)

Rehabilitáció

és


S.

(2001).

Kiégési

tünetek

(burnout

szindróma)

keletkezése

és


ISMERETANYAGA

KERÜL

SZÁMONKÉRÉSRE

KIEGÉSZÍTVE

A

SZAKIRÁNYOS SZAKPSZICHODIAGNOSZTIKA TARTALMAKKAL PSZ/13.

A

gyógypedagógiai


A

pszichodiagnosztika

pedagógiai

vizsgálat

és

fogalma, helye

a

célja,

feladata,

gyógypedagógiai

pszichodiagnosztikában. A téma szakterületi vonatkozásai – PSZ Kötelező irodalom: Gerebenné (2001). Diagnosztika és gyógypedagógia. In Gordosné (szerk.) (2004). Gyógyító pedagógia. Medicina, Budapest: pp. 87-105 Gerebenné (2001). Diagnosztika és gyógypedagógia. In Gordosné (szerk.) (2004). Gyógyító pedagógia. Medicina, Budapest: pp. 99-100 Illyés Gyuláné Kozmutza, F. (szerk.) (1992). Gyógypedagógiai lélektan II. Tankönyvkiadó. Budapest: pp. 211-233 Kuncz, E., Mészáros, A., Mlinkó R., Nagyné Réz, I. (2008). A szakértői vizsgálati munka protokollja. In Mesterházi, Zs., Nagy, Gy. M., Kapcsáné Németi, J., Virágné Katona, Zs. (szerk.) Inkluzív nevelés. Kézikönyv a szakértői bizottságok működéséhez Kuncz, E., Mészáros, A., Mlinkó R., Nagyné Réz, I. (2008). A szakértői vizsgálati munka protokollja. In Mesterházi, Zs., Nagy, Gy. M., Kapcsáné Németi, J., Virágné Katona, Zs. (szerk.) Inkluzív nevelés. Kézikönyv a szakértői bizottságok működéséhez. Educatio – SuliNova. pp. 47-55.

84


Lányiné (1995). A pszichológiai és pedagógiai diagnosztika néhány elméleti kérdése. In Torda, Á. (szerk.)

(1995).

Pszichodiagnosztika

I.

Nemzeti

Tankönyvkiadó.

Budapest: pp. 5-11 Pedagógiai diagnosztika Ajánlott irodalom: Kósáné Ormai, V. (1990). Fejlődéslélektani gyakorlatok II. Tankönyvkiadó. Budapest: pp. 234-235 Mérei F., V. Binet, Á. (1993). Gyermeklélektan. (Tudatos alkalmazkodás: feladat és teljesítmény. Az iskolaérettség.) Gondolat, Budapest: pp. 173-181 Mönks, F. J., Knoers, A. M. P. (2004). Fejlődéslélektan. Urbis Kiadó. Budapest: pp. 138141 PSZ/14. A gyógypedagógiai pszichodiagnosztika vizsgáló eljárásai, módszerei, eszközei. Kikérdezés és megfigyelés. A téma szakterületi vonatkozásai – PSZ Kötelező irodalom: Atkinson, R. C. és Hilgard, E. R. (több kiadás) Pszichológia. Budapest: Osiris Kiadó. Illyésné Kozmutza, F. (szerk.) (1992). Gyógypedagógiai lélektan II. Tankönyvkiadó. Budapest: pp. 141-207 Kuncz, E., Mészáros, A., Mlinkó R., Nagyné Réz, I. (2008). A szakértői vizsgálati munka protokollja. In Mesterházi, Zs., Nagy, Gy. M., Kapcsáné Németi, J., Virágné Katona, Zs. (szerk.) Inkluzív nevelés. Kézikönyv a szakértői bizottságok működéséhez. Educatio – SuliNova. pp. 17-20 Szokolszky, Á. (2004). Kutatómunka a pszichológiában. Osiris Kiadó. Budapest: pp. 119134 Kikérdezés: Kósáné Ormai, V. (1990). Fejlődéslélektani gyakorlatok II. Tankönyvkiadó. Budapest: pp. 229-233 Kuncz E., Mészáros A., Mlinkó R., Nagyné Réz, I. (2008). A szakértői vizsgálati munka protokollja. In Mesterházi, Zs., Nagy, Gy. M., Kapcsáné Németi, J., Virágné Katona, Zs. (szerk.) Inkluzív nevelés. Kézikönyv a szakértői bizottságok működéséhez. Educatio – SuliNova. pp. 17, 21-24

85


PSZ/15.

A

tapasztalatok

komplex

gyógypedagógiai

rendszerezése,

értelmezése,


vélemény


tanácsadás. A protokoll. A téma szakterületi vonatkozásai - PSZ Kötelező irodalom: Kuncz E., Mészáros A., Mlinkó R., Nagyné RÉZ, I. (2008). A szakértői vizsgálati munka protokollja. In Mesterházi, Zs., Nagy, Gy. M., Kapcsáné Németi, J., Virágné Katona, Zs. (szerk.) Inkluzív nevelés. Kézikönyv a szakértői bizottságok működéséhez. Educatio – SuliNova. *

86


TANULÁSBAN AKADÁLYOZOTTAK PEDAGÓGIÁJA SZAKIRÁNY ÖSSZEVONT GYÓGYPEDAGÓGIAI PSZICHOLÓGIA SZIGORLATI TÉTELEK ÉS IRODALOM AZ

ALÁBBI

TÉTELEKBEN

A

SZAKPSZICHOLÓGIAI

TARTALMAK

KERÜLNEK

SZÁMONKÉRÉSRE KIEGÉSZÍTVE A GYÓGYPEDAGÓGIAI PSZICHODIAGNOSZTIKA KURZUS ÉS A SZAKIRÁNYOS PSZICHODIAGNOSZTIKA ISMERETEKKEL TA/1. Az értelmi fogyatékosság – intellektuális képességzavar - tanulási akadályozottság fogalom alakulása, a téma története, a jelen szóhasználat, népességcsoport meghatározása Kötelező irodalom: A DSM-IV. Diagnosztikai Kritériumai. Zsebkönyv (szerk.) (1997). Budapest: Animula. pp. 39-48. ISBN 963 8089 94 6 Czeizel E., Lányiné Engelmayer Á., Rátay Cs. (1978). Az értelmi fogyatékosságok kóreredete a „Budapesti-vizsgálat” tükrében.

Budapest: Medicina Kiadó.

ISBN

963 240 355 Illyés S. (1984). A kutatás szemléleti kerete. In Illyés S. (szerk.) Nevelhetőség és Általános iskola. I. Eszközök és módszerek. Budapest: Oktatáskutató Intézet. pp. 5-16. ISBN 963 404 005 5 Lányiné Engelmayer Á. (2009). Intellektuális képességzavar és pszichés fejlődés. Az intellektuális képességzavar /értelmi fogyatékosság értelmezése. Régi nézetek új megközelítésben,

új

nézetek

a

régiekre

reflektálva.

Budapest:

Medicina

Könyvkiadó. Zrt. pp. 17-144. ISBN 978 963 230 7 Mesterházi Zs. (szerk.) (2001). Gyógypedagógiai lexikon. Budapest: ELTE BGGYFK. Mészáros A. (2012). A WISC-IV gyermek-intelligenciateszt és szerepe az enyhe fokú intellektuális képességzavar diagnosztikájában. In Papp G. (szerk.) Kivonat URL http://www.eotvoskiado.hu/szociologia/8141-a-diagnozistol-a-foglalkozasirehabilitacioig 2013-01-27. ISBN 963 8089 94 6 Ajánlott irodalom: BNO-10 A mentális- és viselkedési zavarok osztályozása. Klinikai leírás és diagnosztikus útmutató. (1994). (WHO-MPT) Czeizel, E., Lányiné Engelmayer Á., Rátay Cs. (1978). Az értelmi fogyatékosságok kóreredete a „Budapesti-vizsgálat” tükrében. 963 240 355

87


ISBN


Illyés S. (1984). A kutatás szemléleti kerete. In Illyés S. (szerk.) Nevelhetőség és Általános iskola. I. Eszközök és módszerek. Budapest: Oktatáskutató Intézet. pp. 5-16. ISBN 963 404 005 5 Lányiné Engelmayer Á. (2009). Intellektuális képességzavar és pszichés fejlődés. Az intellektuális képességzavar /értelmi fogyatékosság értelmezése. Régi nézetek új megközelítésben,

új

nézetek

a

régiekre

reflektálva.

Budapest:

Medicina

Könyvkiadó. Zrt. pp. 17-144. ISBN 978 963 230 7 ISBN 978 963 230 7 TA/2. A tanulási akadályozottság (enyhe intellektuális képességzavar) hatása a személyiségfejlődésre, a személyiségre. Érzelem, motiváció és diagnosztikus lehetőségek Kötelező irodalom: Fonyó I. (szerk.) (2009). Felnőtt élet. Felnőtt korba lépő értelmi sérült fiatal társadalmi életbe való beilleszkedésének lehetőségei. Budapest: Kézenfogva Alapítvány. ISBN 963 88082 3 3 Jankovichné Dalmai M. (1987). Az értelmi fogyatékosok személyisége. In Illyésné (szerk.) Gyógypedagógiai pszichológia. Budapest: Akadémiai Kiadó. Negyedik kiadás. pp. 233-249 ISBN 963 05 4596 9 Mérei F., Szakács F. (1975). Csoportdinamika. Válogatás Kurt Lewin műveiből. 3.

Az

értelmi fogyatékosság dinamikus elmélete. Budapest: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. pp. 408-456 ISBN 963 220 186 8 Ajánlott irodalom: Hámori E. (1999).

A fogyatékos gyermek élményvilága. Változatok a potenciális tér

zavaraira. In Thalassa.10. évf. 1. sz. pp. 39-59 Kállai J. (2008). A szociális kapcsolatok neuropszichológiai zavarai. In Kállai J. és mtsai (szerk.) Bevezetés a neuropszichológiába. Budapest: Medicina Könyvkiadó. Zrt. pp. 465-489 ISBN 978 963 226 134 8 Verseghi A. (2008). A neuropszichológiai vizsgálat interperszonális kontextusa. In Kállai J. és

mtsai

(szerk.)

Bevezetés

a

neuropszichológiába.

Budapest:

Medicina

Könyvkiadó. Zrt. pp. 494-520. ISBN 978 963 226 134 8 Vikár A., Vikár Gy., Székács E. (szerk.) (2007). Dinamikus gyermekpszichiátria. 2. átdolg. kiad. Budapest: Medicina Könyvkiadó. Zrt. ISBN 963 226 070 8

88


TA/3.

Tanulási

akadályozottság

(enyhe

intellektuális

képességzavar)

és

intelligencia, diagnosztikus lehetőségek Kötelező irodalom: Lányiné Engelmayer Á. (2002). Intelligencia, IQ, értelmi fogyatékosság. In Magyar Pszichológiai Szemle, LVII. kötet 1. sz. pp. 111–125 Ajánlott irodalom: Farkas M., Csiky E. (1980). A Brunet- Lézine féle vizsgálati módszer alkalmazása a gyermekkori pszichomotoros fejlődés zavarainak korai felismerésében. Budapest: Művelődési Minisztérium. ISBN 963 673 166 7 Gerebenné (2001). A neuropszichológia szerepe a gyógypedagógiai pszichodiagnosztika megújulásában. In Racsmány M., Pléh Cs. (szerk.) Az elme sérülései. Pszichológiai Szemle, Könyvtár 4 Budapest: Akadémia Kiadó. pp. 213-219 ISBN 963 05 7764 X Gerebenné (2004). Diagnosztika és gyógypedagógia. In Gordosné (szerk.) Gyógyító pedagógia. Budapest: Medicina Kiadó. Zrt. pp. 87-105 ISBN 963 242 757 2 Illyés S. (1984). VII. Az intelligencia mérése. In Illyés S. (szerk.) Nevelhetőség és Általános iskola. I. Eszközök és módszerek. Budapest: Oktatáskutató Intézet. pp. 111-169 ISBN 963 404 005 5 Jászberényi M. (2007). A gyógypedagógiai diagnosztika és a változásai. In Lőrinc I. (szerk.) Apáczai Napok 2006 Hagyomány és fejlődés. Tanulmánykötet I. Győr, NyugatMagyarországi Egyetem, Apáczai Csere János Kar. pp. 81-85 ISBN 978-963-728718-3 Kun M., Szegedi M. (szerk.) (1971 [1996]) Az intelligencia mérése. 6. Átdolg. harmadik részben új kiad. Budapest: Akadémia Kiadó. ISBN 963 05 73 13 X Lányiné Engelmayer Á. (2002). Intelligencia, IQ, értelmi fogyatékosság. In Magyar Pszichológiai Szemle, LVII. kötet. 1. sz. pp. 111–125 Lányiné Engelmayer Á. (2009). Intellektuális képességzavar és pszichés fejlődés. Budapest: Medicina Könyvkiadó. Zrt, pp. 17- 144 ISBN 978 963 230 7 Nagyné Réz I. (szerk.) (2008). Tapasztalatok a WISC-IV gyermek intelligencia teszt magyarországi standardizálásáról. Budapest: Edukáció Társadalmi Szolgáltató Kht. ISSN 1789-2554 Racsmány M. (szerk.) (2007). A fejlődés zavarai és vizsgálómódszerei. Budapest: Akadémia Kiadó. ISBN 978 963 05 8398 5 Szakács F. (1987). Intelligenciadeficit típusok. Budapest: Akadémia Kiadó. ISBN 963 05 4388 5

89


TA/4. Tanulási akadályozottság (enyhe intellektuális képességzavar) és a megismerés alapjai, átfogó aspektusai, emlékezet, gondolkodás, az értelmi sérülés súlyossági fokának hatása a gondolkodási műveletekre; diagnosztikus lehetőségek Kötelező irodalom: Illyés

S.

(1987).

Az

értelmi

fogyatékosok

emlékezete.

In

Illyésné

(szerk.)

Gyógypedagógiai pszichológia. Budapest: Akadémiai Kiadó. Negyedik kiadás. pp. 194-211 ISBN 963 05 4596 9 Illyés S. (1987). Az értelmi fogyatékosok gondolkodása. Illyésné (szerk.) Gyógypedagógiai pszichológia. Budapest: Akadémiai Kiadó. Negyedik kiadás. pp. 211-231. ISBN 963 05 4596 9 Ajánlott irodalom: Csépe V. (2005). Kognitív fejlődésneuropszichológia. 14. A kognitív fejlődés modelljei. Budapest: Gondolat Kiadó. pp. 261-273 ISBN 963 9567 78 7 Csépe V. (2005). Kognitív fejlődésneuropszichológia. 8. Emlékezeti zavarok. Budapest: Gondolat Kiadó. pp. 127-152 ISBN 963 9567 78 7 Csépe V. (2005). Kognitív fejlődésneuropszichológia. 5. A fejlődés-neuropszichológia módszerei. Budapest: Gondolat Kiadó. pp. 62-74 ISBN 963 9567 78 7 Lányiné Engelmayer Á. (szerk.) (2004). Képességzavarok diagnosztikája és terápiája a gyógypedagógiai pszichológiában. Pszichológiai Szemle, Könyvtár. 7

Budapest:

Akadémia Kiadó. ISBN 963 05 8069 1 Pinszkij I. B. (1980). Az értelmi fogyatékosok emlékezete. In Illyés S. (szerk.) Tanulás és értelmi fogyatékosság. Budapest: Tankönyvkiadó. pp. 115-132 ISBN 963 17 4428 0 TA/5. A tanulás folyamata, az iskolai készségek zavarai, iskoláztatás a tanulási akadályozottság (enyhe intellektuális képességzavar) szempontjából és a diagnosztizálás lehetőségei Kötelező irodalom: Illyés S. (1987). Az

értelmi

fogyatékosok tanulása. In

Illyésné K. F. (szerk.)

Gyógypedagógiai pszichológia. Budapest: Akadémiai Kiadó. Negyedik kiadás. pp. 197-207 ISBN 963 05 4596 9 Mesterházi Zs. (szerk.) (2001). Gyógypedagógiai lexikon. Budapest: ELTE BGGYFK. Párdányi T. (szerk.) Az értelmi fogyatékosság felismerése gyermekkorban Budapest: Tankönyvkiadó. pp. 113-141

90


Robinson, H. B., Robinson, N. M. (1980). Hogyan kapcsolódnak a tanuláselméletek az értelmi fogyatékosság kérdéséhez. In Illyés S. (szerk.) Tanulás és értelmi fogyatékosság. Budapest: Tankönyvkiadó. pp. 31-61 ISBN 963 17 4428 0 Torda Á. (szerk.) (1996). Szemelvények a tanulási zavarok köréből. Kézirat. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. Ajánlott irodalom: Borbély S. (1991). Tanulási folyamatok értelmi fejlődésükben akadályozott csecsemőknél és kisgyermekeknél. In Borbély S., Kedl M. (szerk.) Szemelvénygyűjtemény a korai gyógypedagógiai gondozás - fejlesztés témaköréből I. kötet szemléleti kérdések. Kézirat. Budapest: Tankönyvkiadó. pp. 117-130 Józsa K., Fenyvesi M. (2007). Tanulásban akadályozott gyermekek tanulási motivációja. In Iskolakultúra Online 1 pp. 76-92 Laborfalusi M. (1990). Az értelmi fogyatékosság pszichológiai jellemzői óvodás- és kisiskoláskorban In Párdányi T. (szerk.) Az értelmi fogyatékosság felismerése gyermekkorban. Budapest: Tankönyvkiadó. pp. 113-141 Lányiné Engelmayer Á. (2009). Intellektuális képességzavar és pszichés fejlődés. Jelentős állomások az intellektuális képességzavart mutató személy és családja életútján. Az iskolás évek. Budapest: Medicina Könyvkiadó. Zrt. pp. 206-243 ISBN 978 963 230 7 Nádasdy Z., Fiser J. (2003). 20. A tanulás biológiai és mesterséges neurális hálói. In Pléh Cs., Kovács Gy., Gulyás B. (szerk.) Kognitív idegtudomány. A tanulás és emlékezés folyamatai. Budapest: Osiris Kiadó. pp. 389- 432 ISBN 963 389 313 5 Torda Á. (2004). A képességzavar mint különleges ellátási jogosultság a közoktatásban. In Lányiné Engelmayer Á. (szerk.) (2004). Képességzavarok diagnosztikája és terápiája a gyógypedagógiai pszichológiában. Pszichológiai Szemle, Könyvtár. 7 Budapest: Akadémia Kiadó. ISBN 963 05 8069 1 TA/6. Percepció, figyelem, végrehajtó működés, mozgás- és viselkedésszervezés és diagnosztikus lehetőségei - "szenzomotorium" és tanulási akadályozottság (enyhe intellektuális képességzavar) Kötelező irodalom: Csépe V. (2005). Kognitív fejlődésneuropszichológia. 9. Észlelési zavarok. Budapest: Gondolat Kiadó. pp. 157- 175 ISBN 963 9567 78 Csépe V. (2005). Kognitív fejlődésneuropszichológia. 7. A figyelmi és a végrehajtó funkciók zavarai. Budapest: Gondolat Kiadó. pp. 91-122 ISBN 963 9567 78

91


Csépe V. (2005). Kognitív fejlődésneuropszichológia. 5. A fejlődésneuropszichológia módszerei. Budapest: Gondolat Kiadó. pp. 62-74 ISBN 963 9567 78 7 Illyés S. (1987). Az értelmi fogyatékosok érzékelése. In Illyésné (szerk.) Gyógypedagógiai pszichológia. Negyedik kiadás. Budapest: Akadémiai Kiadó. pp. 179-194 ISBN 963 05 4596 9 Ajánlott irodalom: Damasio, A. R. (1996). Descartes tévedése. 5. Összeillesztés és magyarázat. Budapest: ADU-PRINT pp. 91- 118 ISBN (nincs) Jászberényi M. (2007). Tájékoztató füzet az óvodás korú (3-6 éves) gyermekek szenzomotoros integrációjának vizsgálatához. Szakszolgálati füzetek. Budapest: Fogyatékos gyermekekért Közalapítvány. ISBN 978 -963-87487- 6-6 Kállai J. (2008). 12. A téri információ- feldolgozás neuropszichológiája. In Kállai J. és mtsai (szerk.) Bevezetés a neuropszichológiába. Budapest: Medicina Könyvkiadó. Zrt. pp. 399-416 ISBN 978 963 226 134 8 TA/7. Nyelv, kommunikáció és tanulási akadályozottság (enyhe intellektuális képességzavar), diagnosztikai lehetőségei Kötelező irodalom: Gerebenné V., K. (1995). Szempontok a nyelvi fejlődés zavarának értelmezéséhez. In Gerebenné Várbíró K. (szerk.) Fejlődési diszfázia. Tanulmányok a gyermekkori nyelvi zavarok köréből. Budapest: BGGYTF. pp. 7-27 Mészáros A., Kas B.: A kognitív funkciók megismerésének szerepe a nyelvfejlődési zavar diagnosztikájában (2013.01.28.) http://www.prae.hu/prae/gyosze.php?menu_id=102&jid=11 u.az Mészáros A., Kas B.

A kognitív funkciók megismerésének szerepe a

nyelvfejlődési zavar diagnosztikájában In Gyógypedagógiai Szemle, 2. 86-104. Pléh Cs. és mtsai. (2004). Másféle, fogyatékos vagy csak lassabb: A Williams szindróma és a genetikai eredetű kognitív zavarok értelmezése. In Győri M. (szerk.) Az emberi megismerés kibontakozása: társas kogníció, nyelv, emlékezet. Budapest: Gondolat. pp. 69-82 Pléh Cs., Kas B., Lukács Á. (2008). 9. A nyelvi fejlődés zavarai. 9.2. Nyelvi zavar és értelmi fogyatékosság. In Kállai J. et al. (szerk.) Bevezetés a neuropszichológiába. Budapest: Medicina Könyvkiadó. Zrt. pp. 287-324 ISBN 978 963 226 134 8 Radványi K. (2009). A beszéd és a nyelv alakulására ható tényezők, a kognitív képességek zavara értelmi fogyatékosság esetén.

92

In Marton K. (szerk.)


Neurokognitív fejlődési zavarok vizsgálata és terápiája. Budapest: Eötvös Kiadó. pp. 177-203 Ajánlott irodalom: Csépe V. (2003). 26. A nyelvi zavarok kognitív idegtudományi elemzése. In Pléh Cs., Kovács Gy., Gulyás B. (szerk.) Kognitív idegtudomány. Szimbolikus folyamatok és magasabb megismerés. Budapest: Osiris Kiadó. pp. 561-584 ISBN 963 389313 5 LUKÁCS, Á. (szerk.) (2003). A téri megismerés és a nyelv. Budapest: Gondolat Kiadó. ISBN 963

9500

35

6

http://extensii.ubbcluj.ro/odorheiusec/tanulutmutat-

tav/5%20felev/Tanulasi%20zavarok/nyelvfejlodes%20zavarai/nyelvfejlodesi%2 0zavar%201.pdf Pléh Cs., Győri M. (szerk.) (1998). A kognitív szemlélet és a nyelv kutatása. Budapest: Pólya Kiadó. ISBN 963 85809 0 9 Pléh Cs., Kas B., Lukács Á. (2008). A nyelvi fejlődés zavarai. Plehetal_a nyelvi fejlodes zavarai:pdf

(2013.01.28).

http://www.nytud.hu/oszt/neuro/kasb/publ/plehetal_a%20nyelvi%20fejlodes% 20zavarai.pdf TA/8. Korai időszak, a korai fejlődési zavar diagnosztizálási lehetőségei és a fejlődéspszichopatológia vonatkozó témái intellektuális képességzavar (enyhe fejlődési zavar/akadályozottság) esetén Kötelező irodalom: Borbély S., Kedl M. (szerk.) (1991). Szemelvénygyűjtemény a korai gyógypedagógiai gondozás - fejlesztés témaköréből I. kötet szemléleti kérdések. Budapest: Tankönyvkiadó. Farkas M., Csiky E. (1980). A Brunet-Lézine féle vizsgálati módszer alkalmazása a gyermekkori pszichomotoros fejlődés zavarainak korai felismerésében. Budapest: Művelődési Minisztérium. ISBN 963 673 166 7 Kas B. és mtsai (2012). A korai nyelvi fejlődés új vizsgálóeszköze, a MacArthur-Bates Kommunikatív Fejlődési Adattár (KOFA) bemutatása és validitási vizsgálata Gyógypedagógiai Szemle, 2. (2013.01.27.) http://www.prae.hu/prae/gyosze.php?menu_id=102&jid=32&jaid=469

93


Ajánlott irodalom: Borbély S. (2012). A szülők és mi. h.n. Budapesti Korai Fejlesztő Központ. Borbély S., Kedl M., Jászberényi M. (1998). Szülők könyve. h.n. Medicina Könyvkiadó. Rt. ISBN 963 242 339 9 Csákvári J., Bérdi M. (2008). Új fejlődésvizsgáló eljárás alkalmazása tipikusan fejlődő és atipikus, súlyosan halmozottan sérült gyermekek vizsgálatában Előadás. Magyar Pszichológiai Társaság XVIII. Országos Tudományos Nagygyűlése, Nyíregyháza Katona F. (1986). Fejlődésneurológia és neurohabilitáció. Budapest: Medicina Könyvkiadó. ISBN 963 241 167 6 Katona F. (1990). Fejlődésneurológia és neurohabilitáció II. Budapest: Medicina. ISBN 963 241 918 9 TA/9. Átmeneti helyzetek gyógypedagógiai pszichológiai vonatkozásai tanulási akadályozottság

(enyhe

intellektuális

képességzavar)

esetén

(serdülés,

iskolatípusok közötti váltás, munkába állás) Kötelező irodalom: Fonyó I. (szerk.) (2009). Felnőtt élet. Felnőttkorba lépő értelmi sérült fiatal társadalmi életbe való beilleszkedésének lehetőségei. Kézenfogva Alapítvány. ISBN 978 963 88082 3 3 Ajánlott irodalom: Bruckmüller, M. (2002). Az én biográfiám. Segítsük emlékezéssel: az intézetben élő értelmileg Engelmayer

akadályozott Á.

(szerk.)

emberek

élettörténetének

Kiscsoporos

feldolgozása.

lakóotthonok.

Hol

is

In

Lányiné

tartunk?

Két

munkakonferencia tapasztalatai. Budapest: Soros Alapítvány. pp. 141-147 Dávid A., Móricz R. (szerk.) (é.n.) Támogatott foglalkozatás. Értelmi sérült munkavállalók a nyílt munkaerőpiacon. Kézikönyv. Salva Vita. ISBN 963 00 5353 3 Demeter M. (1990). Gondolatok a szociális foglalkoztató intézetben lakó felnőtt értelmi fogyatékosok foglalkoztatásáról. Szociális Munka 2. pp. 33-39 Fonyó I. (szerk.) (2009). Felnőtt élet. Felnőttkorba lépő értelmi sérült fiatal társadalmi életbe való beilleszkedésének lehetőségei. Kézenfogva Alapítvány. ISBN 978 963 88082 3 3 Papp G. és mtsai (2012). Két út van előttem…? Speciális és többségi intézmények közötti kooperáció és konkurencia a sajátos nevelési igényű tanulók oktatásában Gyógypedagógiai

Szemle,

http://prae.hu/prae/gyosze.php?menu_id=102&jid=39&jaid=580

94

2.


Szabó Á. (2004). A képességfejlesztés és az életmód összefüggései tanulásban akadályozottaknál. In Gordosné Szabó A. (szerk.) Gyógyító pedagógia. Budapest: Medicina. pp. 217-234. ISBN 963 242 757 2 Tóthné

Kisbali,

E.

(2009).

Az

enyhe

fokban

sérült

gyermekek

továbbtanulási

lehetőségeiről. In Fonyó I. (szerk.) Felnőtt élet. Felnőttkorba lépő értelmi sérült fiatal társadalmi életbe való beilleszkedésének lehetőségei. Kézenfogva Alapítvány. pp. 85-89. ISBN 978 963 88082 3 3 TA/10. Tanulási akadályozottság (enyhe intellektuális képességzavar) és a társas környezet, diagnosztikus lehetőségei, a megismerés, felmérés lehetőségei Kötelező irodalom: Borbély S. (2003). Szülő-szakember kommunikáció. A korai fejlesztés hatékonysága. In Fejlesztőpedagógia. 14. évf. Korai fejlesztés. pp. 51-56 Csákvári J. (2012). A Szupport Intenzitás Skála (SIS) és hazai alkalmazásának tapasztalatai In Radványi K. (szerk.) A diagnosztika aktuális kérdései. MPT kiadás pp. 13-22 Gordosné Szabó A. (szerk.) (2004). Gyógyító pedagógia. Budapest: Medicina Könyvkiadó. Rt. ISBN 963 242 757 2 Lányiné Engelmayer Á. (2009). Intellektuális képességzavar és pszichés fejlődés. Az intellektuális képességzavar /értelmi fogyatékosság értelmezése. Régi nézetek új megközelítésben,

új

nézetek

a

régiekre

reflektálva.

Budapest:

Medicina

Könyvkiadó. Zrt. pp. 17- 144 ISBN 978 963 230 7 Zászkaliczky P. (szerk.) (1998). A függőségtől az autonómiáig. Helyzetértékelés és jövőkép a kiscsoportos lakóotthonokról. Budapest: Kézenfogva Alapítvány. (kijelölt cikkek) ISBN 963 04 9899 5 Ajánlott irodalom: Barnes, G. G. (1991). Család, terápia, gondozás. Családterápiás olvasókönyv sorozat II. Budapest: (Kiadó. n.) ISBN 963 7124 67 5 Borbély S. (2012). A szülők és mi. Budapesti Korai Fejlesztő Központ. Fonyó I. (2004). A konzultáció (counseling) és a gyógypedagógia In Gordosné Szabó A. (szerk.) Gyógyitó pedagógia. pp.105-113 ISBN 963 242 757 2 Fonyó I. (szerk.) (2009). Felnőtt élet. Felnőttkorba lépő értelmi sérült fiatal társadalmi életbe való beilleszkedésének lehetőségei. Kézenfogva Alapítvány. ISBN 978 963 88082 3 3 Jászberényi M. (1997). Gyógypedagógia és szupervizió. In Pszichoterápia. VI. 2. pp.87-99

95


KÖNCZEI, Gy. (1992). Fogyatékosok a társadalomban. Budapest: Gondolat. ISBN 963 282 616 7 Marton K. (2008). Rejtőzködő fogyatékos közösségek és a többségi társadalom. In Viágosság. 2008.11-12. pp. 233-238 VANIER, J. (1995). A közösség. A megbocsátás és az ünnep helye. Budapest: Vigilia Kiadó. Zászkaliczky P. (szerk.) (1995). A megértő elem a gyógypedagógiai pszichológiában. In Zászkaliczky P. (szerk.) „Önmagában véve senki sem.” BGGYFK. pp. 85-105. TA/11. Jellegzetes problémakörök, diagnózisok tanulási akadályozottság (enyhe intellektuális képességzavar) esetén Kötelező irodalom: Czeizel, E., Lányiné Engelmayer Á., Rátay Cs. (1978). Az értelmi fogyatékosságok kóreredete a „Budapesti-vizsgálat” tükrében.


ISBN

963 240 355 pp. 11-37 ISBN 963 240 355 Gerebenné Várbíró K. (1995). Szempontok a nyelvi fejlődés zavarának értelmezéséhez. In Gerebenné Várbíró K. (szerk.) Fejlődési diszfázia. Tanulmányok a gyermekkori nyelvi zavarok köréből. Budapest: BGGYTF. pp. 7-27 Lányiné Engelmayer Á. (2009). Intellektuális képességzavar és pszichés fejlődés. Budapest: Medicina Könyvkiadó. Zrt. ISBN 978 963 230 7 Torda Á. (szerk.) (1996). Szemelvények a tanulási zavarok köréből. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. Ajánlott irodalom: Csábi Gy., Tényi T. (2006). Magatartási fenotípusok és kognitív sajátságok mentális retardációban. http:// www.mppt.hu/pdf/0603- Ok.pdf 2009.09.30. Győri M. és mtsai (2007). Nem verbális eljárás a hamis vélekedéstulajdonítás tesztelésére: eredmények tipikusan fejlődő és atipikus fejlődésű gyermekektől. In Racsmány M. (szerk.) A fejlődés zavarai és vizsgálómódszerei. Budapest: Akadémia Kiadó. pp. 117-147 ISBN 978 963 05 8398 5 Győri M. (2003). A neurokognotív fejlődés modulásris zavarai: Az autizmus. In Pléh Cs., Kovács Gy., Gulyás B. (szerk.) Kognitív idegtudomány. Budapest: Osiris Kiadó. pp. 739-756 ISBN 963 389313 5 Isztrayné Bíró A. (1988). Az intellektuális gátlás és a butaság dinamikája. In Gerő Zs. (szerk.) Klinikai gyermekpszichológiai tanulmányok. Budapest: Akadémia Kiadó. pp. 104-112 ISBN 963 05 4679 5 Lányiné Engelmayer Á. (1983). Az enyhe és középsúlyos értelmi fogyatékosság elhatárolásában mutatkozó diagnosztikus tévedések, nehézségek. In Pléh Cs., Nagy

96


J. (szerk.) Magyar Pszichológiai Társaság VI. Országos Tudományos Konferenciája. Budapest: II. Tematikus vitaanyagok. MPT. pp. 77-81 Marton K. (szerk.) (2009). Neurokognitív fejlődési zavarok vizsgálata és terápiája. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó. ISBN 978 963 284 046 8 TA/12. Segítő szakember kompetenciái, készségei, erősségei A 12. TÉTEL TARTALMA A BEUGRÓ TESZTBEN KERÜL SZÁMONKÉRÉSRE Kötelező irodalom: Fekete S. (1991). Segítő foglalkozások kockázatai - helfer-szindróma és burnoutjelenség. Psychiátria Hungarica, 1991. VI. évf. pp. 17-29. Fonyó I. és Pajor A. (szerk.) (2000). Fejezetek a konzultáció pszichológiájának témaköréből. Budapest: Eötvös Loránd Tudományegyetem BGGYFK. pp. 127-181. (A konzultációs kapcsolat kiépítése; A konzultációs kapcsolat keretében végzett munka; A konzultációs kapcsolat befejezése) Kulcsár Zs. (1998). Egészségpszichológia. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó. pp. 150-214. (VII. fejezet. A segítőhivatások pszichológiája. Empátia, altruizmus és a "kiégési szindróma") Ajánlott irodalom: Bagdy E. (szerk.) (1996). A pedagógus hivatásszemélyisége. Debrecen: KLTE Pszichológiai Intézet. Bang, R. (1980). A segítő kapcsolat, mint a személyes segítés alapja. Budapest: Tankönyvkiadó. Billédi K. (2007). Készségfejlesztő tréning – Elméleti ismeretek. In Billédi K., Csákvári J. (szerk.) (2007). Látássérült személyek elemi rehabilitációja 1. Felkészülés a rehabilitációs tevékenységre. Budapest: ELTE BGGYFK. pp. 79-104. Billédi K. (2007). Empátiatréning – Elméleti ismeretek. In Billédi K., Csákvári J. (szerk.) (2007). Látássérült személyek elemi rehabilitációja 1. Felkészülés a rehabilitációs tevékenységre. Budapest: ELTE BGGYFK. pp. 105-120. Buda B. (2006). Empátia. A beleélés lélektana. Budapest: Urbis Könyvkiadó. Ivey, A. E., Pedersen, P. B., Ivey, M. B. (2007). Odafigyelő magatartás. A meghallgatás készségének alapja. In Billédi K., Csákvári J. (szerk.) (2007). Látássérült személyek elemi rehabilitációja 1. Felkészülés a rehabilitációs tevékenységre. Budapest: ELTE BGGYFK. pp. 79-86. Ivey, A. E., Pedersen, P. B., Ivey, M. B. (2007). stratégiái, alkalmazása

első és

rész.

Odafigyelés,

visszajelzések

adása.

97


értelmezés-átkeretezés, In

Billédi

K.,

az

Csákvári

énfeltárás J.

(szerk.)


(2007).

Látássérült

személyek

elemi

rehabilitációja

VI.

Rehabilitáció

és


S.

(2001).

Kiégési

tünetek

(burnout

szindróma)

keletkezése

és


ISMERETANYAGA

KERÜL

SZÁMONKÉRÉSRE

KIEGÉSZÍTVE

A

SZAKIRÁNYOS SZAKPSZICHODIAGNOSZTIKA TARTALMAKKAL TA/13

A

gyógypedagógiai

pszichodiagnosztika

fogalma,

célja,

feladata,

intézményrendszere. A gyógypedagógiai pszichodiagnosztika és a pedagógiai vizsgálat kapcsolata. A téma szakterületi vonatkozásai - TA Kötelező irodalom: Gerebenné Várbíró K.(2004). Diagnosztika és gyógypedagógia. In Gordosné Szabó A. (szerk.) Gyógyító pedagógia. Budapest: Medicina Könyvkiadó. pp. 87-104 Kuncz E. és mtsai (2008). A szakértői vizsgálati munka protokollja. In Mesterházi Zs. és mtsai (szerk.) Inkluzív nevelés. Kézikönyv a szakértői bizottságok működéséhez. Educatio – SuliNova. Lányiné Engelmayer Á. (1995). A pszichológiai és pedagógiai diagnosztika néhány elméleti kérdése.

In

Torda

Á.

(szerk.)

Pszichodiagnosztika

I.

Budapest:

Nemzeti

Tankönyvkiadó. pp. 5-11 Pedagógiai diagnosztika A DSM-IV. Diagnosztikai Kritériumai. Zsebkönyv (1997). (szerk.n.) Budapest: Animula. pp. 39-48 ISBN 963 8089 94 6 Gerebenné V., K. (2004). Diagnosztika és gyógypedagógia. In Gordosné Szabó A. (szerk.) Gyógyító pedagógia. Budapest: Medicina Kiadó. Zrt. pp. 87-105 ISBN 963 242 757 2 Gerebenné

Várbíró

K.

(2001).

A

neuropszichológia

szerepe

a

gyógypedagógiai

pszichodiagnosztika megújulásában. In Racsmány M., PLH, Cs. (szerk.) Az elme sérülései. Pszichológiai Szemle, Könyvtár 4 Budapest: Akadémia Kiadó. pp.213219 ISBN 963 05 7764 X Gerebenné Várbíró K. (2004). Diagnosztika és gyógypedagógia. In Gordosné Szabó A. (szerk.) Gyógyító pedagógia. Budapest: Medicina Könyvkiadó. pp. 99-100 Illyés

Gyné,

Illyés

S.

(szerk.)

(1992).

Tankönyvkiadó. pp. 211-233

98

Gyógypedagógiai

lélektan

II.

Budapest:


Kuncz E. és mtsai (2008). A szakértői vizsgálati munka protokollja. In Mesterházi Zs. és mtsai (szerk.) Inkluzív nevelés. Kézikönyv a szakértői bizottságok működéséhez. Educatio – SuliNova. pp. 47-55 Lányiné Engelmayer Á. (2009). Intellektuális képességzavar és pszichés fejlődés. Az intellektuális képességzavar /értelmi fogyatékosság értelmezése. Régi nézetek új megközelítésben,

új

nézetek

a

régiekre

reflektálva.

Budapest:

Medicina

Könyvkiadó. Zrt. pp. 17-144 ISBN 978 963 230 7 Ajánlott irodalom: Kósáné Ormai V. (1990). Fejlődéslélektani gyakorlatok II. Tankönyvkiadó. Budapest: pp. 234-235 Mérei F., V. Binet Á. (1993). Gyermeklélektan. (Tudatos alkalmazkodás: feladat és teljesítmény. Az iskolaérettség.) Budapest: Gondolat. pp. 173-181 Mönks, F. J., Knoers, A. M. P. (2004). Fejlődéslélektan. Budapest: Urbis Kiadó. pp. 138141 Racsmány M. (szerk.) (2007). A fejlődés zavarai és vizsgálómódszerei. Budapest: Akadémia Kiadó. ISBN 978 963 05 8398 5 TA/14. A gyógypedagógiai pszichodiagnosztika vizsgáló eljárásai, módszerei, eszközei. Kikérdezés és megfigyelés. A téma szakterületi vonatkozásai - TA Kötelező irodalom: Atkinson, R. C. és Hilgard, E. R. (több kiadás) Pszichológia. Budapest: Osiris Kiadó. (statisztikai alapfogalmak a Szakkifejezések magyarázó jegyzékéből) Illyésné K. F. (szerk.) (1992). Gyógypedagógiai lélektan II. Tankönyvkiadó. Budapest: pp. 141-207 Kuncz E. és mtsai (2008). A szakértői vizsgálati munka protokollja. In Mesterházi Zs. és mtsai (szerk.) Inkluzív nevelés. Kézikönyv a szakértői bizottságok működéséhez. Educatio – SuliNova. pp. 17-20 Szokolszky Á. (2004). Kutatómunka a pszichológiában. Budapest: Osiris Kiadó. pp. 119134. Kikérdezés: Gerebenné (2004). Diagnosztika és gyógypedagógia. In Gordosné (szerk.) Gyógyító pedagógia. Medicina Könyvkiadó. Budapest: pp. 87-105 ISBN 963 242 757 2 Kósáné Ormai V. (1990). Fejlődéslélektani gyakorlatok II. Budapest: Tankönyvkiadó. pp. 229-233

99


Kuncz E. és mtsai (2008). A szakértői vizsgálati munka protokollja. In Mesterházi Zs. és mtsai (szerk.) Inkluzív nevelés. Kézikönyv a szakértői bizottságok működéséhez. Educatio – SuliNova. pp. 17, 21-24 Torda Á. (szerk.) (1988). Pszichodiagnosztika I Tanulmányok a gyógypedagógiai lélektan pszichodiagnosztikai eljárásainak köréből. Budapest: Tankönyvkiadó. Ajánlott irodalom: Bass L. mtsai (1989). A Budapesti Binet-teszttel végzett vizsgálatokról. In Gerebenné Várbíró K., Vidákovich T. (szerk.) (1989). A differenciált beiskolázás néhány mérőszköze. Budapest: Akadémia Kiadó. pp. 29-49 Günczburg,

H.

C.

(2000).

Pedagógiai

Analízis

és

Curriculum

a

szociális

és

személyiségfejlődés mérésére értelmi fogyatékosoknál. Budapest: ELTE BGGYF Lányiné Engelmayer Á., Marton K. (1991). Értelmi fogyatékosok szociális teljesítményeinek vizsgálata. Budapest: Akadémiai Kiadó. Pszichológia a Gyakorlatban. 47. pp. 23-35 ISNB 963 05 5661 8 Racsmány M. (szerk.) (2007). A fejlődési zavarai és vizsgálómódszerei. Budapest: Akadémia Kiadó. pp. 7-265. ISBN 978 963 05 8398 5 Sarkady K., Zsoldos M. (1987-1988). Az enyhe értelmi fogyatékosok dyslexiájának kognitiv pszichológiai megközelítése. Magyar Pszichológiai Szemle, XLIV-XLV. 2. pp. 150156 Szakács F. (1987). Intelligenciadeficit típusok. Budapest: Akadémia Kiadó. pp. 10-35 ISBN 963 05 4388 5 Torda Á. (szerk.) (1988). Pszichodiagnosztika I. Tanulmányok a gyógypedagógiai lélektan pszichodiagnosztikai eljárásainak köréből. Budapest: Tankönyvkiadó. Torda Á., Darvas Á. (1991). Példatár az emberalak-ábrázolás és a vizuomotoros koordináció diagnosztikus értékeléséhez. Budapest: BGGYTF. TA/15.

A

tapasztalatok

komplex

gyógypedagógiai

rendszerezése,

értelmezése,


vélemény


tanácsadás. A protokoll. A téma szakterületi vonatkozásai - TA Kötelező irodalom: Kuncz E. és mtsai (2008). A szakértői vizsgálati munka protokollja. In Mesterházi Zs. és mtsai (szerk.) Inkluzív nevelés. Kézikönyv a szakértői bizottságok működéséhez. Educatio – SuliNova. Lányiné

Engelmayer

Á.

(szerk.)

(1983).

Tankönyvkiadó.

100

Áthelyezési

vizsgálatok.

Budapest:


Torda Á. (szerk.) (1988). Pszichodiagnosztika I. Tanulmányok a gyógypedagógiai lélektan pszichodiagnosztikai eljárásainak köréből. Budapest: Tankönyvkiadó. Zsoldos M. (szerk.) (2006). (Gyógy)pedagógiai diagnosztikai és tanácsadás. Budapest: Oktatási

minisztérium,

Fogyatékos

Gyermekek,

Tanulók

Felzárkóztatásáért

Országos Közalapítvány. Ajánlott irodalom: Klinikai pszichológiai szakmai protokoll a gyógypedagógiai pszichológiában (1998). In Bagdy E. (szerk.) A klinikai pszichológia és a mentálhigiéné szakmai protokollja. Budapest: Animula Egyesület. pp. 124-135. ***

101

ÖSSZEVONT GYÓGYPEDAGÓGIAI PSZICHOLÓGIA SZIGORLATI TÉTELEK ÉS SZAKIRODALOM

Recommend Documents