ÖSSZEGZÉS Hat kiemelt fejlesztési hiányterület tervezett pedagógiai rendszerének specifikációja című tanulmányról

ÖSSZEGZÉS „Hat kiemelt fejlesztési hiányterület tervezett pedagógiai rendszerének specifikációja” című tanulmányról A tanulmány célja, a mai magyar közoktatási rendszer számára, hat műveltségi hiányterület specifikációjának kidolgozása, bemutatása. A koncepció kialakításánál figyelembe vettük az európai irányelveket és gyakorlatot, a magyarországi közoktatási igényeket és sajátosságokat. A hat hiányterület fontosságát néhány magyar kísérlet kezdemény már megelőzte, - és ily módon indokolta is - ám ezek feltárása, elemzése nem volt feladata a munkacsoportnak, és hozzáférhető egzakt kutatási adatok sincsenek ezzel kapcsolatban. A hat területen belül három terület preferált az európai iskolai rendszerekben, amely területek hazánkban nincsenek: Aktív állampolgárság/demokratikus állampolgári ismeretek; Komplex természettudomány; Vállalkozói, Gazdasági ismeretek. Valamennyi műveltségterületi tanulmányban, a „Pedagógiai koncepció” rész mutatja be adott műveltségterület jelenlétének indoklását, pedagógiai jelentőségét, általános nevelésfilozófiai aspektusát, míg a specifikációs sablon konkretizálja a pedagógiai rendszerelemeket, amelyek alapját képezik a curriculum-fejlesztésnek. A specifikációs sablonok, angol nyelvű források magyarra adaptált formái. A sablonok óraszám javaslatot nem tartalmaznak, mert több oktatáspolitikai, és szakmai döntés ismerete szükséges még ezekhez, és amelyek jelenleg nem állnak rendelkezésre. A másik három terület a hazai közoktatási igények figyelembevételével került kidolgozásra. A Sport és egészséges életmód, valamint a Komplex művészeti nevelés hiányterület kidolgozása abból a célból történt, hogy az iskola - kognitív folyamatokra ható - tevékenységét személyiségfejlesztő hatással egészítse ki. Mindkét utóbbi terület túlmutat a pusztán sport-és művészetoktatás keretein, mindkettő tartalmas és viabilis értékeket társít az elsajátítandó ismeretek mellé. Az életmódjellemzők és az esztétikum olyan komponensek a személyiségalakulásban, amelyek a „személy-környezet” illeszkedést támogatják, adaptivitást növelnek, és sikeresebb, tudatosabb életutat biztosítanak. Fenti műveltségterületek mellett a „Tanulás tanításának” specifikációjának jelenléte valamennyi műveltségterületbe beépítve garantálja a tanulók iskolai sikerességét, ezért a tanulmányban teljes kidolgozottságú anyagként szerepel. A specifikációs sablon teljes kitöltését ennél a műveltségterületnél az indokolta, - szemben a többi öt területtel, - hogy a tanulás tanítása valamennyi műveltségterületnél megjelenik, és olyan fogalomrendszerrel, amelynek ismerete a pedagógusok részéről nem vezethető le egy adott tudományterületi,/műveltségterületi tudásból, és tanárképzési előzménye sem szisztematikusan kidolgozott. Ezért a sablon kidolgozottsága támogatja, segíti a felhasználók munkáját. A hat hiányterület együttes megjelenítése a közoktatás fejlesztésében kielégítheti azt a korszerű nevelésfilozófiai elvárást, hogy a gyermekek autonóm, fejlődésre képes szubjektumok, akiknek az erre szerződött intézmények megteremtik azt a sajátos kontextust, amelyben az adaptivitás tanulható. A tudás különböző válfajait azonos súlyú környezeti inputokkal segíti kialakítani, sem a deklaratív, sem a procedurális tudást nem mellőzve.

A tanulmányok tartalmazzák a pedagógiai koncepciót, a tanulási-tanítási programot, a javasolt tanulási-tanítási egységek leírásait, a tanulási-tanítási eszközöket, az értékelés és eszközeit, valamint a pedagógusok felkészítésére vonatkozó javaslatot, és a szakmai háttértámogatást. Tekintve, hogy a tanulmány feladata a hiányterületek specifikációjának kidolgozása volt, így a pedagógiai koncepció, a tanulási-tanítási program és a tanulási-tanítási egységek leírása képezik a tanulmány gerincét. Dr. Ludányi Ágnes

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002

H - 1134 Budapest, Váci út 37. postacím: 1538 Budapest, Pf.: 496 telefon: +36 1 477 3100 fax: +36 1 477 3136 web: www.educatio.hu

PEDAGÓGIAI RENDSZEREK fejlesztési lehetőségeinek, akkreditálásának, bevezetésének, alkalmazásának vizsgálata, a közoktatás tartalomfejlesztési tevékenységének megújítása érdekében folytatandó K+F+I tevékenység

7. alprojekt

TANULMÁNY A HAT KIEMELT FEJLESZTÉSI HIÁNYTERÜLET TERVEZETT PEDAGÓGIAI RENDSZERÉNEK KIALAKÍTÁSÁRÓL

Szerzők: Diósi Alojzia, Csillag Ferenc, Hollóné dr. Kacsó Erzsébet, Dr. Kádek István, Dr. Honfi László, Dr. Pála Károly, Dr. Taskó Tünde, Tóth László, Veres Gábor

2010.

Pedagógiai rendszerek 7. alprojekt

3

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


7. alprojekt: A HAT KIEMELT FEJLESZTÉSI HIÁNYTERÜLET TERVEZETT PEDAGÓGIAI RENDSZERÉNEK SPECIFIKÁCIÓJA

Almunkacsoport vezető: Dr. Ludányi Ágnes

Lektor: Dr. Setényi János


4

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK ................................................................................................................................ 5 BEVEZETÉS: PARADIGMAVÁLTÁS AZ OKTATÁSBAN .................................................................... 7 I. KOMPLEX TERMÉSZETTUDOMÁNY ............................................................................................... 26 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

A pedagógiai koncepció ............................................................................................................... 27 A tanulási-tanítási program ......................................................................................................... 35 A tanulási –tanítási egységek leírásai .......................................................................................... 36 Tanulási-tanítási eszközök ............................................................................................................ 38 Az értékelés és eszközei ................................................................................................................ 41 A pedagógusok felkészítési programjai ........................................................................................ 42 Szakmai háttértámogatás ............................................................................................................. 43 Komplex természettudomány műveltségterület specifikációs sablon ............................................ 45

II. AKTÍV ÁLLAMPOLGÁRSÁG/A DEMOKRATIKUS ÁLLAMPOLGÁRI KÉSZSÉGEK ÉS ISMERETEK ............................................................................................................................................... 110 1. A pedagógiai koncepció ............................................................................................................. 111 2. A tanulási-tanítási program ....................................................................................................... 119 3. A tanulási-tanítási egységek leírásai .......................................................................................... 121 4. Tanulási-tanítási eszközök .......................................................................................................... 121 5. Az értékelés és eszközei .............................................................................................................. 122 6. A pedagógusok felkészítési programjai ...................................................................................... 123 7. Szakmai háttértámogatás ........................................................................................................... 123 8. Aktív állampolgárság/a demokratikus állampolgári készségek és ismeretek műveltségterület specifikációs sablon ............................................................................................................................. 125 III. KOMPLEX MŰVÉSZETI NEVELÉS ............................................................................................... 136 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

A pedagógiai koncepció ............................................................................................................. 137 A tanulási - tanítási program ..................................................................................................... 141 A tanulási - tanítási egységek leírásai ........................................................................................ 142 Tanulási-tanítási eszközök .......................................................................................................... 144 Az értékelés és eszközei .............................................................................................................. 144 A pedagógusok felkészítési programjai ...................................................................................... 145 Szakmai háttértámogatás ........................................................................................................... 146 Komplex művészeti nevelés műveltségterület specifikációs sablon ............................................ 148

IV. SPORT ÉS EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD ............................................................................................. 160 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

A pedagógiai koncepció ............................................................................................................. 161 A tanulási-tanítási program ....................................................................................................... 168 A tanulási-tanítási egységek leírásai .......................................................................................... 174 Tanulási-tanítási eszközök .......................................................................................................... 174 Az értékelés és eszközei .............................................................................................................. 175 A pedagógusok felkészítési programjai ...................................................................................... 177 Szakmai háttértámogatás ........................................................................................................... 178 Sport és egészséges életmód műveltségterület specifikációs sablon ........................................... 179

V. A TANULÁS TANÍTÁSA...................................................................................................................... 193 1.

A pedagógiai koncepció ............................................................................................................. 194


5

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

A tanulási-tanítási program ....................................................................................................... 198 A tanulási-tanítási egységek leírásai .......................................................................................... 200 Tanulási- tanítási eszközök ......................................................................................................... 201 Az értékelés és eszközei .............................................................................................................. 204 A pedagógusok felkészítési programjai ...................................................................................... 205 Szakmai háttértámogatás ........................................................................................................... 207 A tanulás tanítása műveltségterület specifikációs sablon........................................................... 208

VI. VÁLLALKOZÓI, GAZDASÁGI ISMERETEK ............................................................................... 235 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

A pedagógiai koncepció ............................................................................................................. 236 A tanulási-tanítási program ....................................................................................................... 239 A tanulási-tanítási egységek leírásai .......................................................................................... 243 Tanulási-tanítási eszközök .......................................................................................................... 243 Az értékelés és eszközei .............................................................................................................. 245 A pedagógusok felkészítési programjai ...................................................................................... 245 Szakmai háttértámogatás ........................................................................................................... 247 Vállalkozói, gazdasági ismeretek műveltségterület specifikációs sablon ................................... 255

FELHASZNÁLT IRODALOM.................................................................................................................. 320


6

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


BEVEZETÉS: PARADIGMAVÁLTÁS AZ OKTATÁSBAN

Előzmények A pedagógiai rendszer fogalma jogtechnikai értelemben, az 1993. évi LXXIX. Közoktatási Törvény szabályozási szövegében, annak 95. § 1/j pontja alatt, így jelent meg: Az oktatási miniszter közoktatás-fejlesztéssel kapcsolatos feladata az oktatási programok (pedagógiai rendszerek) – így különösen ajánlott pedagógiai program és tanterv, valamint az erre épülő tanítást-tanulást segítő és értékelő eszközrendszer, továbbá a gyakorlati alkalmazást lehetővé tevő, illetve segítő akkreditált pedagógusképzési és - továbbképzési kínálat, pedagógiai szakmai szolgáltató tevékenység – kidolgozása, kiadása. „A pedagógiai rendszer a közoktatás egy horizontálisan teljes és vertikálisan egységes szakaszának az elnevezése. Ebben az értelemben pedagógiai rendszernek tekinthető az 1–8 évfolyamot magában foglaló szakasz, de ugyanilyen rendszer lehet az 1–6. évfolyam is. Azt, hogy valójában mely szakaszokat lehet vertikálisan egységes szakasznak tekinteni, azt majd a Nat eddig lezajlott implementációs folyamatának a részletes, sok-sok intézményre, szándékaink szerint az intézményrendszer egészére kiterjedő, nagyon részletes elemzése fogja eldönteni.– hogy mely szakaszokat – például az 1–4.-et vagy az 1–6.-at – tekinthetjük vertikálisan egységes szakasznak, azt a pedagógiai programok és helyi tantervek kialakult rendszereinek az elemzése alapján lehet meghatározni. Egy-egy pedagógiai rendszer olyan komplex szabályozó eszköz együttes, amely tartalmazza a kerettantervet, a hozzá illeszkedő ajánlott tankönyv- és taneszközcsaládot és a mérés és értékelés eszközeit a pedagógus kezébe adható mérőeszközökkel, feladatlapokkal. A pedagógiai rendszer ezeken kívül magában foglalja a továbbképzési és a pedagógiai szolgáltatás rendszerét.” – mondja Környei László a Schüttler Tamásnak adott interjújában. (szóbeli közlés) Tágabb értelemben A pedagógiai rendszer adott pedagógiai cél vagy célok elérése érdekében, adott pedagógiai koncepció alapján kidolgozott hét elemű rendszer, melynek részei: pedagógiai koncepció, tanulási-tanítási program, a tanulási-tanítási


7

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


egységek leírásai, tanulási-tanítási eszközök, értékelés és eszközei, pedagógusok felkészítési programjai, szakmai háttértámogatás. Elemei: A pedagógiai koncepció a pedagógiai rendszer fejlesztésének indokait, céljait, alapvető elveit, alkalmazásának helyét és módját kifejtő dokumentum A tanulási-tanítási program olyan pedagógiai terv, amely a koncepció szellemében kifejti a rendszer célját, követelményeit, tartalmát, a tanulási folyamat időkereteit, javasolt módszereit és eszközeit,a felhasználható szervezési módokat, utal az értékelés módjaira és eszközeire. A tanulási - tanítási egységek leírása a tanulási-tanítási programot alkotó elemeinek (esetenként moduljának) részletes kifejtése. A pedagógiai rendszerben tanulási-tanítási eszköznek tekintünk minden olyan természetes tárgyat, modellt, kísérleti eszközt, nyomtatott terméket, elektronikus információhordozót és eszközt, amely a rendszer céljainak elérését hatékonyan elősegíti. Az értékelési eszközei közé soroljuk mindazon értékelési eszközöket és a használatukat segítő útmutatókat, amelyek alkalmasak a tanulók előzetes tudásának diagnosztizálására, a tanulási-tanítási folyamat szabályozásra, a végső eredmények értékelésére, illetve a rendszer hatékonyságának megállapítására. Pedagógus felkészítési programnak az egy adott rendszer alkalmazására és alkotó továbbfejlesztésére szolgáló csoportos vagy egyéni, személyes részvétellel vagy távoktatási helyzetben megvalósuló képzéseket tekintjük. A szakmai háttértámogatás a rendszer fejlesztője vagy pedagógiai szolgáltatók által a felhasználó számára

a fenntarthatóság és minőségbiztosítás érdekében kifejtett

tevékenység. Az ilyen komplex eszközök a 20. század második felében terjedtek el elsősorban az angolszász oktatási rendszerekben. Ezek az eszközök, az ún. curriculumok „a tanulásfejlesztésben általában olyan termékek, amelyek részletes tantervi és tananyagleírásból, tankönyvekből-taneszközökből, értékelési eljárásokból és pedagógusoknak készült (módszertani)


8

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


segédanyagokból állnak. Az eredetileg Ralph Tyler által megalkotott fogalmi keretben a curriculum egyes elemei koherens együttest alkotnak, egy adott iskolatípus és iskolafokozat számára készülhetnek. A tanulási folyamat szabályozásában és segítésében rendszerszerűséget képviselnek azáltal, hogy az egyes elemek (a pedagógiai célok, a tanulási tevékenységek, a tanulási tartalom, a tanulási módszerek, az értékelési eszközök stb.) szorosan összetartoznak és koherensek.”1 A magyar közoktatás lassan negyedszázados (maratoni) „reformfolyamata” mindmáig adós a modernizáció – egyre erősödő – kihívásaira adott érvényes válaszokkal. Kiszélesedett az érettségit adó középfokú oktatás, és a felsőoktatás is elindult a tömegesedés irányába, azaz a populáció zöme számára lényegesen megnyúlt a közoktatásban eltöltött idő. Eközben azonban sem a felső tagozat, sem az érettségit adó középiskola szabályozó tantervei, sem a kétszintű érettségi ezekre épülő követelményrendszere nem tudott szakítani egyfajta mind reménytelenebbé és kártékonyabbá váló tudáseszménnyel és teljességigénnyel. A modern média korában mind nagyobb gyermektömegek számára veszítette el az iskola (és egyre inkább a család is) korábbi vezető szerepét abban, hogy ablakot nyisson a világra. Az iskola hagyományos – ismeret- és értékközvetítő – funkciói ebben a folyamatban átértékelődnek, s a magyar oktatás nem tudott ezzel lépést tartani. Ugyanakkor – részben a globalizációs és európai integrációs folyamatok jegyében – az iskolával szemben új követelmények is megfogalmazódtak: a szociális (kommunikációs-kooperációs-szervezési) kompetenciák és az ismeretszerzési-információfeldolgozási (adaptációs) eljárások új köre. Mindeközben sorra jelentek meg olyan dokumentumok, jelentések, felmérések, amelyek felhívták a figyelmet iskolarendszerünk romló teljesítményére, illetve azokra a kompetenciákra, amelyeket a mai magyar tanítási gyakorlat figyelmen kívül hagy vagy nem fejleszt tudatosan. A korszerű, a fentiekben körvonalazott kihívásoknak megfelelő, ezekre releváns választ adó taneszközrendszerek (programcsomagok, pedagógiai rendszerek) természetesen akkor lehetnek hatékonyak, ha fejlesztésük során az alkotók felhasználják és alkalmazzák azokat az eredményeket, amelyek az elmúlt évtizedek (mintegy félszázad) pedagógiai-szakmai

1

Havas Péter: A pedagógiai rendszerek fejlesztése. Új Pedagógiai Szemle,


9

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


innovációja során felhalmozódtak. A világ nagy részében végbement pedagógiai paradigmaváltás és kognitív forradalom hozadékának beépítése és általánossá tétele a magyar közoktatás rendszerében nyilvánvalóan elodázhatatlan, s ez éppúgy igaz a szóban forgó hiányterületek tartalmi fejlesztésére, mint a fejlesztések szakmai-módszertani minőségére, korszerűségére. Anélkül, hogy részletesen ismertetnénk ezeket az eredményeket (ami természetesen nem is lehet célja egy ilyen bevezetőnek), az alábbiakban röviden összefoglaljuk legfontosabb következményeiket, mintegy annak a szemléleti, közelítésbeli paradigmaváltásnak leglényegesebb elemeit, amelyek nélkül – úgy véljük – nem valósítható meg a magyar közoktatás oly sokat hangsúlyozott reformja.

Paradigmaváltás az elmélettől a gyakorlatig A modern értelemben vett tantervfejlesztés egyik fontos elméleti alapja a tanulás folyamatának és szintjeinek értelmezése. Ehhez adott meghatározó támpontokat Benjamin Bloom híres taxonómiája2, amelyet azóta sokan, és sokféleképpen fejlesztettek tovább. Bloom munkája a kognitív folyamatok hierarchikus egymásra épülésének lépcsőfokait írja le (ismeretek – információk – megértés – alkalmazás – analízis – szintézis – értékelés). Bloom munkájából kiindulva a múlt század második felében taxonómiák hosszú sora született meg, amelyek egyre nagyobb pontossággal – és egyre bonyolultabb módon – igyekeztek leírni a tanulás kognitív folyamatát. Ezek a munkák nem maradtak meg az elméleti pszichológia területén, hanem rendre nagy hatással voltak a gyakorlatra, nevezetesen a tantervés taneszközfejlesztésre is azzal, hogy a tanulási célok pontos meghatározásával és a tanulási folyamat alaposabb ismeretében részletesen és strukturáltan írták le a tudást és a tudás megszerzésének folyamatát. Az átformálódó fogalomrendszer kialakulásának fontos, de nem kizárólagos eleme persze a taxonómiák térhódítása. A huszadik század utolsó harmadában alapvetően megváltozott a tudásról való tudás és maga a tudás fogalma, valamint a tudás megszerzéséről, jobban mondva megalkotásáról, konstruálásáról alkotott elképzelés is. A konstruktivista pedagógia és a kognitív pszichológia elméleti hozadéka gyökeresen alakította át a tanulás folyamatá2

Bloom B. S.: Taxonomy of Educational Objectives. Handbook. I. Cognitive domain. New York 1956


10

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


ról való gondolkodást, miközben új és fontos elméletek hatására világszerte átalakult, gyökeresen megváltozott az oktatás gyakorlata, a domináns pedagógiai praxis. Messze a teljesség igénye nélkül hadd utaljunk itt a Howard Gardner nevéhez fűződő többszörös intelligencia3 elméletére, a különféle kooperatív tanulási modellek4 megjelenésére, a differenciálás módszertanának térhódítására5, a kompetencia fogalmának megjelenésére és dominanciájának folyamatos növekedésére az oktatás világában. A kompetenciával foglalkozó könyvtárnyi anyagból a közoktatás gyakorlatára és az oktatáspolitikára legnagyobb hatást a DeSeCo kutatás, a PISA-vizsgálatok és az Európai Unió kulcskompetencia-kutatása, illetve az ennek eredményeképpen kiadott ajánlások gyakorolták.6 Mindezen hatások olyan változásokat okoztak az iskolarendszerekben és a pedagógia elméletében és gyakorlatában, amelyek alapján paradigmaváltásról, új paradigmáról kell beszélnünk. E megváltozott paradigma legfontosabb elemei az alábbiakban foglalhatók össze. 1. Az iskolai tudás differenciált értelmezése. Tág értelemben a tudás az egymással többszörös kapcsolatban álló ismeretek alkalmazásképes rendszere. A 20. század utolsó harmadának kognitív pszichológiai kutatásai nagyban hozzájárultak a tudásfogalom differenciáltabb meghatározásához. Általánosságban a tudás két, egymással szorosan összekapcsolódó típusát szokás megkülönböztetni: a tényszerű ismeretek birtoklását (deklaratív tudás) és az ismeretek felhasználásának, különféle kontextusokban való alkalmazásának képességét (procedurális tudás). Vannak kutatók, akik tovább finomítják a fogalmat és a tudás egyéb aspektusait (mint pl. a tudás forrását és célrendszerét) is konstituáló elemnek tekintik7. A tudás tagoltsága, kifejezettsége szerint is többféle lehet. Eszerint szokás megkülönböztetni az ún. explicit (strukturált, rendszerezett) és a tacit (rejtett, kevésbé tagolt) tudást.8

3

Howard Gadner: Frames of Mind: The Theory of Multiple Intelligences. New York. 1983.; Howard Gardner. (1993). Multiple Intelligences; The Theory in practice. New York: Basic Books 4 Hazánkban ezek közül a legelterjedtebb a Spencer Kagan által kidolgozott rendszer. Lásd Spencer Kagan: Kooperatív Tanulás. Budapest. 2001 5 Carol Ann Tomlinson: The Differentiated Classroom Responding to the Needs of All Learners, ASCD, Alexandria, VA, 1999. Diane Heacox: Differenciálás a tanításban, tanulásban. Budapest, 2006 6 Defining and selecting key competencies. OECD 2001.; A kompetencia. Kihívások és értelmezések. (Szerk. Demeter Kinga) OKI 2006.; 7 B. Lundvall, B. Johnson: The Learning Economy. Journal of Industry Studies, Vol. 1, No 2, 1994. 8 Részletesen lásd erről: Csapó Benő: Tudás és iskola. Budapest, 2004


11

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Hagyományosan az iskola – és a magyarországi iskolai kultúra kiváltképp - a deklaratív tudást tekinti elsősorban tudásnak, céljául az ismeretek, tények, adatok átadását jelöli meg. A korszerű iskola legalább ilyen lényegesnek tekinti a procedurális tudás kialakítását, az ismeretek, tények, adatok rendszerének felépítését és az alkalmazásukhoz szükséges képességek kialakítását és folyamatos fejlesztését, adaptálását. Az iskolai tudás adaptív jellege, felhasználhatóságának, alkalmazásképességének szintje fontos értékmérője az iskola eredményességének és általában az iskolarendszer hatékonyságának. A PISA-kutatások (2000, 2003, 2006) rendre azt igazolják, hogy a magyar iskolarendszerben megszerzett – amúgy nagy mennyiségű – tudás- vagy inkább ismeretanyagnak éppen a különféle kontextusokban való alkalmazása ütközik komoly nehézségekbe. Más szóval az iskola a deklaratív tudás közvetítése mellett nem vagy nem kellő mértékben fejleszti a tanulókban a procedurális tudást. 2. Az alkalmazásképes tudás természetesen nem az iskolai fejlesztés öncélja, hanem a munkaerőpiac világos elvárása. Ez az elvárás fogalmazódik meg a korszerű iskolarendszerek kialakítását, illetve az oktatási rendszerek reformját sürgető deklarációkban és kutatásokban egyaránt. Az Európai Parlament és a Tanács ajánlása az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról9 ezért állítja ajánlásként az uniós oktatási rendszerek fejlesztési célkategóriájaként a kompetenciát, amelyet „a megfelelő ismeretek, készségek és attitűdök ötvözeteként” határoz meg. „A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van a személyes önmegvalósításhoz és fejlődéshez, az aktív polgársághoz, a társadalmi beilleszkedéshez és a foglalkoztatáshoz.” A dokumentum ajánlásait az oktatási rendszerek számára fogalmazza meg, de szemlélete és célrendszere a munka és a felnőtt lét világa felé mutat: „Mivel a globalizáció újabb és újabb kihívásokkal szembesíti az Európai Uniót, minden polgárnak széles körű kulcskompetenciákra lesz szüksége ahhoz, hogy rugalmasan alkalmazkodjon a gyorsan változó és rendkívüli mértékben összefonódó világhoz. 9

Az Európai Parlament és a Tanács ajánlása (2006. december 18.) az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról. (2006/962/EK)


12

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Az oktatás kettős, - társadalmi és gazdasági,- szerepéből adódóan kulcsfontosságú szerepet játszik annak biztosításában, hogy az európai polgárok elsajátítsák az ezekhez a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz szükséges kulcskompetenciákat. Az oktatásnak, az egyéni kompetenciák különbözőségére építve mindenekelőtt meg kell felelnie a tanulók eltérő szükségleteinek, mégpedig azáltal, hogy esélyegyenlőséget és hozzáférést biztosítanak azoknak a csoportoknak, amelyeknek a személyes, szociális, kulturális és gazdasági körülményekre visszavezethető oktatásbeli hátrányuk miatt különösen szükségük van a támogatásra ahhoz, hogy kiteljesíthessék az oktatásukban rejlő potenciált. Az ilyen csoportokra jelentenek példát a gyenge alapkészségekkel, különösen a gyenge olvasási, írási és szövegértési készséggel rendelkező emberek, a korai iskolaelhagyók, a tartós munkanélküliek, a hosszú ideig tartó távollét után a munkába visszatérők, az idősebbek, a bevándorlók és a fogyatékkal élők.”10 3. A tudás rendszerének felépítése, megalkotása és a kompetenciák sokoldalú fejlesztése jóval hatékonyabban valósítható meg egy tanulóközpontú tanulási-tanítási folyamat során, mint egy hagyományos tanárközpontú pedagógiai gyakorlat során. A tanulóközpontú pedagógia szükségessé teszi a tanulási-tanítási folyamat minden elemének, ágensének újragondolását. Ez azt jelenti, hogy a paradigmaváltás részeként újrafogalmazódik a tanulói és a tanári szerep, a tananyag és a taneszköz, a tanulási környezet, a tanulás és a tanítás fogalma stb. A tartalmi szabályozást a Nat úgy valósítja meg, hogy az egységesítést szolgáló közös alapra az iskolák, a pedagógusok, a tanulók sokféle, differenciált tevékenysége épülhessen. Lehetőséget ad az iskolafenntartók, a szülők, a tanulók értékeinek és érdekeinek, a pedagógusok szakmai törekvéseinek érvényesítésére, valamint az adott körülmények, feltételek, lehetőségek figyelembevételére. Lehetővé teszi, hogy az iskolák és a tanulók kellő idővel rendelkezzenek a tananyag feldolgozásához, elmélyítéséhez és kiegészítéséhez, a követelmények teljesítéséhez, sajátos igényeik kielégítéséhez.

10

uo.


13

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Korunkban az emberiség tudása korábban soha nem látott mértékben növekedett. A tudományok gyors fejlődése, a társadalmi szükségletek új megjelenési formái és a társadalom számos kihívása (köztük a felnövekvő gyermekek testi-lelki egészségét veszélyeztető számos tényező) a megszokottól eltérő feladatok elé állítja az iskolát, a pedagógusképzést és továbbképzést. Olyan tudástartalmak jelentek meg, amelyek nehezen sorolhatók be a tudományok hagyományos rendszerébe, vagy amelyek egyszerre több tudományág illetékességébe tartoznak. Így egyrészt megnőtt az igény a hagyományos tantárgyak integrációjára és/vagy interdiszciplináris megjelenítésére, másrészt új tantárgyak kialakítására. Így indokolható a hat műveltségterület megjelenítése a közoktatásban. Fontos pedagógiai szempont, hogy az integratív és a tantárgyközi tantervi szemlélet a tanulók érdeklődését és tapasztalatait is figyelembe veszi. A Nemzeti alaptanterv azzal teszi lehetővé ennek a szemléletnek az érvényesülését, hogy nem határoz meg egységes, minden iskolára kötelezően érvényes tantárgyi rendszert, hanem annak kialakítását a kerettantervek, illetve a helyi tantervek hatáskörébe utalja. A Nat a gyerekek, a serdülők és a fiatalok képességeinek fejlődéséhez szükséges fejlesztési feladatok meghatározásával ösztönzi a személyiségfejlesztő oktatást. Ez akkor lehet eredményes, ha az intézmények pedagógiai programja (ezen belül helyi tanterve) teret enged a színes, sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, a játéknak, a munkának; fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési képességét, akaratát; hozzájárul életmódjuk, motívumaik, szokásaik, értékekkel való azonosulásuk fokozatos kialakításához, megalapozásához. A Nat olyan pedagógiai munkát feltételez, amelynek középpontjában a tanulók tudásának, képességeinek, személyiségének a fejlesztése áll, figyelembe véve, hogy az oktatás és nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb fóruma is. A kulcskompetenciák hatékony fejlesztésének egyik feltétele a fejlesztési célokkal adekvát tanítási folyamat, tevékenység. A Nemzeti alaptanterv azt a felfogást képviseli, hogy a tanítás nem más, mint a tanulók tanulásának szervezése: tervezése, irányítása, szabályozása és értékelése. Az a pedagógus, aki jól ismeri tanítványai motivációit, képességeit, érdeklődéseit és tanulási szokásait, eredményesen tudja megoldani a tanulásszervezéssel kapcsola-


14

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


tos feladatait. A tanulásszervezés optimális megoldásához persze nem elég a képzett pedagógus, szükség van a pedagógiai infrastruktúra széles választékára: könyvekre, nyomtatott tananyagokra, kísérleti felszerelésekre, informatikai programokra, programcsomagokra és más eszközökre. A differenciált tanulásszervezés terén különösen a következő szempontok emelhetők ki: -

Olyan szervezési megoldások előnyben részesítése, amelyek előmozdítják a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését.

-

A tanulásszervezés meghatározó szempontja a tanulók aktivitásának optimális kibontakoztatása.

-

Az oktatási folyamat megszervezése segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, adjon lehetőséget esetleges tévedéseinek korrigálására és tudásának átrendeződésére.

-

Az oktatási folyamat alkalmazza az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit, formáit.

-

Az iskolai tanítás-tanulás különböző szervezeti formáiban (az osztálymunkában, a csoportoktatásban, a tanulók páros, részben és teljesen egyéni, individualizált oktatásában) a tanulók tevékenységeinek, önállóságának, kezdeményezésének, problémamegoldásainak, alkotóképességének előtérbe állítása.

-

A tanulásszervezés egyik fő elve és teendője a tanulókhoz optimálisan alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, azok megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben.

-

A feladathoz illeszkedő tanulásszervezési technikák, alkalmazása nélkülözhetetlen a hátrányos helyzetű tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében.

-

Sajátos tanulásszervezési megoldások alkalmazása nélkül nem valósíthatók meg a különleges bánásmódot igénylő, sajátos nevelési igényű gyerekek, a tanulási és egyéb problémákkal, magatartási zavarokkal küzdő tanulók nevelésének, oktatásának feladatai.


15

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


-

Számos tanulásszervezési megoldás segítheti az együttműködést, a tanulási esélyek egyenlőségét szolgáló (pl. komprehenzív) szervezeti formák alkalmazását mind az iskolák közötti együttműködés, mind az iskolán kívüli és az iskolai munka terén.

-

Az információs és kommunikációs technika, a számítógép felhasználása gazdag lehetőséget nyújt a tanulók adaptív oktatását középpontba állító tanulásszervezés számára.”11

A hat fejlesztési hiányterület A fejlesztésre kerülő hat terület amellett, hogy ebben a formában (mint pedagógiai rendszer) hiányzik a magyar közoktatás eszköztárából, logikusan következik Az Európai Parlament és a Tanács idézett ajánlásából, valamint a – többek között - ennek alapján felülvizsgált és átalakított Nemzeti alaptanterv kulcskompetencia-meghatározásaiból és kiemelt fejlesztési feladataiból is. A referenciakeret a következő kulcskompetenciákat határozza meg: 1. Az anyanyelven folytatott kommunikáció 2. Az idegen nyelveken folytatott kommunikáció 3. Matematikai kompetencia és alapvető kompetenciák a természet- és műszaki tudományok terén 4. Digitális kompetencia 5. A tanulás elsajátítása 6. Szociális és állampolgári kompetenciák 7. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia 8. Kulturális tudatosság és kifejezőkészség

A hat fejlesztési terület az alábbi módon kapcsolódik a hivatkozott dokumentumokhoz: 11

A Kormány 202/2007. (VII.31.) rendelete a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet módosításáról


16

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


A hazai és nemzetközi gyakorlatban az implementáció több típusa ismert, attól függően, hogy hogyan történt a fejlesztés, ki a fejlesztési és/vagy implementációs folyamat kezdeményezője,12 illetve hogyan finanszírozódik a pedagógiai innováció. A hazai és nemzetközi szakirodalmi adatok alapján az implementáció alábbi változatait láttuk megvalósulni a gyakorlatban: Oktatáspolitikai döntésből következő implementáció: (pld. Nat bevezetés)13 Jellemzője, hogy központi döntés következtében a bevezetés kötelező, a helyi viszonyokhoz való alakításban ad mozgásteret az intézményeknek. Központi szervezet és/vagy pályázat által facilitált implementáció: (suliNova - fejlesztések, HEFOP- TÁMOP- pályázatok) Jellemzője: A bevezetés nem kötelező, de az anyagi finanszírozás erősen érdekeltté teszi az intézményeket a bevezetésben. A választható pedagógiai rendszerek kínálatát a pályázat keretei megszabják. Belső iskolafejlesztések eredményeiből adódó implementáció:(AKG) Jellemzője: a pedagógiai rendszer fejlesztése is az intézmény feladata, a fejlesztés és implementáció együttesen zajlik. Az oktatási piacon szabadon fellelhető pedagógiai rendszerek implementációja: (kutatócsoportok, taneszközgyártók, helyi kezdeményezések által kifejlesztett pedagógiai rendszerek bevezetése, illetve hazai vagy nemzetközi jó gyakorlatok adaptációja. A fenti kezdeményezéseket vagy pályázatokkal, vagy központi megrendeléssel szokták támogatni, kivételt képeznek a gyártó cégek által kezdeményezett, profittal kecsegtető fejlesztések. A támogatásnak általában a nemzeti alaptantervekhez való illeszkedés az előfeltétele, és ez általában a jóváhagyás, akkreditáció egyik lényeges kritériuma is.14 A pedagógiai rendszerek implementációs folyamatának leírására vonatkozóan nem találtunk olyan szakmai anyagot, amely a pedagógiai innováció bevezetésének folyamatát szekventálná, és az egyes lépések megvalósításának hogyanját írná le. Azok a munkák,

12

Falus Iván: Pedagógiai rendszerek specifikációja TÁMOP 3.1.1.-08/1 pályázat 4. alprojek http://www.pedrendszerek.ektf.hu/komm/index.php?page=list&lesson=6 13 Vass Vilmos: A Nemzeti Alaptanterv felülvizsgálata és implementációja http://vassvili.hu/doksi/A%20Nat%20felulvizsgalata%20es%20implementacioja.pdf 14 Falus Iván: Pedagógiai rendszerek specifikációja TÁMOP 3.1.1.-08/1 pályázat 4. alprojekt http://www.pedrendszerek.ektf.hu/komm/index.php?page=list&lesson=6


17

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


amelyek az intézményi implementáció gyakorlati megvalósulását hivatottak elősegíteni,15 16 17

színvonalas szakmai anyagok, de lényegesen tágabban közelítik meg a kérdést,

bemutatják az elméleti hátteret, a kompetenciaalapú oktatás és integráció kérdéseit, sok jó tanáccsal látják el az integráló pedagógusokat, de nem konkretizálják időben és a folyamat előrehaladtában az intézményi feladatokat. Ebből a szempontból a jelen tanulmány hiánypótlónak tekinthető. A közoktatás egészét érintő legátfogóbb hazai implementációs folyamat a Nat implementációja, és a kompetenciaalapú képzési programok bevezetése volt. A Nat implementációjáró azt írja Sári Lajos, hogy: „a magyar közoktatás történetében először kerültek abba a helyzetbe az iskolák, hogy számolva a tágabb és szűkebb társadalmi környezet igényeivel, maguk döntenek arról, milyen pedagógiai program mentén szerveződjenek. A pedagógiai program ebből a szempontból nem más, mint önmeghatározás, értékválasztás és céltételezés. Ez az önmeghatározás feltételezi a dialógust és kooperációt. A programalkotás lehetősége (persze van, akinek kényszere) soha nem látott energiákat szabadított fel, melyek már most is pedagógiai programokban és tantervekben öltöttek testet.”

18

Ebben az implemen-

tációs folyamatban tehát leginkább a helyi pedagógiai programok megalkotása volt a fő feladat, a közoktatási intézményekben, nem kész rendszerek átvétele. Komplex természettudomány

I.

Európai referenciakeret: Matematikai kompetencia és alapvető kompetenciák a természet- és műszaki tudományok terén Nemzeti alaptanterv: Természettudományos kompetencia „A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a 15

Kőpatakiné Mészáros Márta (alkotószerkesztő) Útravaló pedagógusoknak az intézményi implementációs folyamatok gyakorlattá válásához. Educatio Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság, Budapest, 2008 http://www.sulinet.hu/tanar/kompetenciateruletek/ovodai_neveles/dokumentumok/utravalo_implementaci os.pdf 16 Kőpatakiné Mészáros Márta (alkotószerkesztő): Adaptációs kézikönyv. Gyakorlati útmutató integráló pedagógusoknak. Educatio Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság. Budapest. 2008 17 Szöllősi Zsuzsa szerk. Kézikönyv a kompetenciaalapú oktatás intézményi bevezetéséhez. CIVITAS Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézet. HEFOP. 3.1.4. projekt. 2008. 18 Sári Lajos: A NAT implementációjáról http://www.ofi.hu/tudastar/nat-implementaciojarol


18

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük műszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget.”19 A komplex természettudomány terület kidolgozása azért is elengedhetetlen, mert ma Magyarországon igen alacsony érdeklődés mutatható ki a felsőoktatás szintjén, így a munkaerőpiacon is a természettudományok iránt. Ezt csak a közoktatás új koncepcionális fejlesztésével lehet orvosolni, korszerű elméleti keretben.

II.

Vállalkozói, gazdasági ismeretek

Európai referenciakeret: Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Nemzeti alaptanterv: Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia „A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben - a munkahelyén is - abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség.”20 Gazdasági nevelés A gazdálkodás és a pénz világára vonatkozó tudás nélkül nem érthetjük meg a bennünket körülvevő világ számunkra fontos folyamatainak jelentős hányadát; e tudás általános műveltségünk részévé vált. A gazdaság alapvető összefüggéseit értő és a javaikkal okosan gazdálkodni képes egyének nélkül nem képzelhető sem működő demokrácia, sem életképes piacgazdaság. Minden olyan országnak, amely anyagi biztonságra törekszik és szeretne helytállni a globális versenytérben, elemi érdeke, hogy állampolgárai nyitottak legyenek a gazdaság világa felé. A társadalom számára is nélkülözhetetlen, hogy tagjaiban pozitív 19 20

uo. uo.


19

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


attitűd alakuljon ki az értékteremtő munka, a javakkal való gazdálkodás és a gazdasági ésszerűség iránt. Értsék a fogyasztás gazdaságot mozgató szerepét, saját fogyasztói magatartásuk jelentőségét, felelősségét. Az iskolai nevelésnek alapvető szerepe van abban, hogy a tanulók tudatos fogyasztókká váljanak, mérlegelni tudják a döntéseikkel járó kockázatokat, a hasznot vagy a költségeket. Ismerjék fel a fenntartható fogyasztás és az egyéni érdekeik kapcsolatát. Hozzájárul annak a képességnek a kialakításához, hogy megtalálják az egyensúlyt a rövidebb és hosszabb távú előnyök között. Elősegíti, hogy képessé váljanak a rendelkezésükre álló erőforrásokkal való gazdálkodásra, beleértve a pénzzel való bánni tudást is. Nemcsak az egyén létérdeke, hogy okos döntéseket tudjon hozni, amikor hitelekről vagy megtakarításokról van szó, hanem a társadalomé is. Ezért is kell az iskolai nevelés során kellő figyelmet fordítani a gazdálkodással és a pénzügyekkel kapcsolatos képességek fejlesztésére, és a személyiségnevelés fontos részének kell tekinteni az okos gazdálkodás képességének a kialakítását, továbbá azt, hogy tudjanak eligazodni a fogyasztási javak, szolgáltatások, marketinghatások és viselkedésmódok között.

III.

Aktív állampolgárság / a demokratikus állampolgári készségek és ismeretek

Európai referenciakeret: Szociális és állampolgári kompetenciák Nemzeti alaptanterv: Szociális és állampolgári kompetenciák „A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység, felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben.”21 Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés 21

uo.


20

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


„A demokratikus jogállamban a társadalom fejlődésének és az egyén sikerességének, boldogulásának s nem ritkán boldogságának is egyik fontos feltétele az egyén részvétele a civil társadalom, a lakóhelyi, a szakmai, kulturális közösség életében és/vagy a politikai életben. Olyan részvétel, amelyet a megfelelő tudás, a társadalmi együttélés szabályainak kölcsönös betartása, az erőszakmentesség jellemez, és az emberi jogok, a demokrácia értékeinek tisztelete vezérel. A Magyar Köztársaság közoktatási rendszerének tehát egyik alapvető feladata olyan formális, nem formális és informális tanulási lehetőségek biztosítása, amelyek elősegítik a tanulók aktív állampolgárrá válását. Az aktív állampolgári léthez ismeretek, képességek, megfelelő beállítottság és motiváltság szükséges. A megfelelő ismeretek az Ember és társadalom műveltségi területre koncentrálódnak, a képességek, értékorientációk, beállítódások fejlődéséhez az iskolai tanulás teljes folyamata és az iskolai élet teremthet lehetőségeket. Az aktív állampolgári magatartáshoz szükséges részképességek (pl. a társadalmi viszonyrendszerek felismerésének képessége, az egyenlő bánásmódhoz való jog felismerésének képessége, a konfliktuskezelés, a humanitárius segítségnyújtás, az együttműködés képessége), értékorientációk, beállítódások (pl. felelősség, autonóm cselekvés, megbízhatóság, tolerancia, társadalmilag elfogadott viselkedés) elsajátítását döntően a tanulók aktív részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások minősége, illetve az iskolai élet demokratikus gyakorlata biztosíthatja.”22

IV.

Tanulás tanítása

Európai referenciakeret: A tanulás elsajátítása Nemzeti alaptanterv: A hatékony, önálló tanulás „A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanu22

uo.


21

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


lót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme.”23 A tanulás tanítása „A tanulás a pszichikum tartós módosulása külső tényezők hatására, tehát nem csupán ismeretelsajátítás a figyelem és az emlékezet működtetése. Tág értelmezése magában foglalja valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejlődését, fejlesztését. Ez az iskola alapfeladata, főként ha a LLL szemléletet élő gyakorlattá is kívánjuk tenni. A tanulás számos összetevője tanítható. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést a különböző szaktárgyi témák iránt, útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, annak szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban, valamint tanítsa a gyerekeket tanulni. Törekedjen arra, hogy a tanulók fokozatos önállóságra tegyenek szert a tanulás tervezésében, vegyenek részt a kedvező körülmények (külső feltételek) kialakításában. Élményeik és tapasztalataik alapján ismerjék meg és tudatosítsák saját pszichikus feltételeiket. A hatékony tanulás módszereinek és technikáinak az elsajátíttatása, az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása, a könyvtári és más információforrások használata elsősorban a következőket foglalja magában: az alapkészségek kialakítása (értő olvasás, íráskészség, számfogalom fejlesztése), az előzetes tudás és tapasztalat mozgósítása; az egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítése; a csoportos tanulás módszerei, kooperatív munka; az emlékezet erősítése, célszerű rögzítési módszerek kialakítása; a gondolkodási kultúra fejlesztése; az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása; az egész életen át tartó tanulás eszközeinek megismerése, módszereinek elsajátítása. A tanulás fontos színtere, eszköze az iskola könyvtára és informatikai bázisa. A hagyományos tantermi oktatást az iskola keretein belül is kiegészítik az egyéni tanulási formák, amelyekhez sokféle információforrás gyors elérésére van szükség. A könyvtár használata minden ismeretterületen nélkülözhetetlen. Az önálló ismeretszerzés érdekében a tanulóknak el kell sajátítaniuk a könyvtári ismeretszerzés technikáját, módszereit mind a nyomta23

uo.


22

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


tott dokumentumok, mind az elektronikus dokumentumok használata révén. Ismerniük kell a könyvtári keresés módját, a keresés eszközeit, a főbb dokumentumfajtákat, valamint azok tanulásban betöltött szerepét, információs értékét. El kell sajátítaniuk az adatgyűjtés, témafeldolgozás, forrásfelhasználás technikáját, az interneten való keresés stratégiáját. A tanulás megszervezhető az iskolán kívül is. Tanulási színtér pl. a múzeum, a kiállító terem, a művészeti előadás színtere, de akár a "szabadtér" is. A tanulási folyamatot jelentősen átalakítja az informatikai eszközök és az elektronikus oktatási segédanyagok használata. Ez új lehetőséget teremt az ismeretátadásban, a kísérleteken alapuló tanulásban, valamint a csoportos tanulás módszereinek kialakításában. A pedagógus fontos feladata, hogy megismerje a tanulók sajátos tanulási módjait, stratégiáit, stílusát, szokásait. Vegye figyelembe a megismerés életkori és egyéni jellemzőit, és ezekre alapozza a tanulás fejlesztését. Gondosan kutassa fel és válassza meg a fejlesztés tárgyi-cselekvéses, szemléletes-képi és elvont-verbális útjait, és életszerű tartalommal ruházza fel azokat. Törekednie kell a gondolkodási képességek, elsősorban a rendszerezés, a valós vagy szimulált kísérleteken alapuló tapasztalás és kombináció, a következtetés és a problémamegoldás fejlesztésére, különös tekintettel az analízis, szintézis, összehasonlítás, általánosítás és konkretizálás erősítésére, mindennapokban történő felhasználására. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet új helyzetekben is lehet alkalmazni. Előtérbe kerül az új ötletek kitalálása, azaz a kreatív gondolkodás fejlesztése. Ezzel párhuzamosan érdemes hangsúlyt helyezni a tanulói döntéshozatalra, az alternatívák végiggondolására, a variációk sokoldalú alkalmazására, a kockázatvállalásra, az értékelésre, az érvelésre. Fontos feladat a kritikai gondolkodás megerősítése, a konfliktusok kezelése, az életminőség javítása, az életvitel arányainak megtartása, az értelmi, érzelmi egyensúly megteremtése, a teljesebb élet megszervezése. Az iskolai tanítás-tanulási folyamatba külső szakértő is bevonható. A külső szakértő kiválasztásáért a külső szakértő által közölt ismeretek és az iskolai pedagógiai program összhangjáért az iskola igazgatója a felelős. A külső szakértő a tanítási órán a kijelölt pedagó-


23

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


gus közreműködésével, a tanulási folyamat pedagógiai szempontból történő kontrollja mellett vehet részt a tanítási folyamatban.”24 Sport és egészséges életmód

V.

Európai referenciakeret: Testi és lelki egészség Nemzeti alaptanterv: Egészséges életmód „Az iskolára nagy feladat és felelősség hárul a felnövekvő nemzedékek egészséges életmódra nevelésében, minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Személyi és tárgyi környezetével segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek, a fiatalok egészséges életvitellel kapcsolatos szemléletét és magatartását fejlesztik. Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. A pedagógusok készítsék fel a gyerekeket, fiatalokat arra, hogy önálló, életükben életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket tudjanak hozni, egészséges életvitelt alakítsanak ki, és a konfliktusokat képesek legyenek megoldani. Fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékos emberek iránti elfogadó és segítőkész magatartást. Ismertessék meg a környezet – elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés, veszélyes anyagok –, egészséget, testi épséget veszélyeztető leggyakoribb tényezőit. Készítsenek fel a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére, kezelésére. Az iskola feladata az is, hogy felkészítsen az önálló gyalogos közlekedésre, a tömegközlekedési eszközök használatára, az utas balesetek elkerülésének módjaira. Figyelmet kell fordítani a veszélyes anyagok, illetve készítmények helyes kezelésére, legfontosabb szabályaira (felismerésére, tárolására). Nyújtsanak támogatást a gyerekeknek – különösen a serdülőknek – a káros függőségekhez vezető szokások (pl. dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, helytelen táplálkozás) kialakulásának megelőzésében. Az iskola megkerülhetetlen feladata, hogy foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, a családi életre, a felelős, örömteli párkapcso24

uo.


24

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


latokra történő felkészítéssel. Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvő, tevékeny részvételével alakíthatók ki. Fontos, hogy az iskolai környezet is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. Ebben a pedagógusok életvitelének is jelentős szerepe van.”25

VI.

Komplex művészeti ismeretek

Európai referenciakeret: Kulturális tudatosság és kifejezőkészség Nemzeti alaptanterv:Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség „Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését mind a tradicionális művészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális művészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern művészeti kifejezőeszközöket, a fotót s a mozgóképet.”26 A személyiségfejlődésnek/fejlesztésnek egyik leghatékonyabb formáját biztosítja.

25 26

uo. uo.


25

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Műveltségterület:

I. KOMPLEX TERMÉSZETTUDOMÁNY

Szerző: VERES GÁBOR


26

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


A PEDAGÓGIAI RENDSZER ELEMEINEK TERVEZÉSE A KOMPLEX TERMÉSZETTUDOMÁNY FEJLESZTÉSI TERÜLETRE

1. A pedagógiai koncepció A pedagógiai koncepció képezi a teljes pedagógiai rendszer alapját. Kifejti a pedagógiai rendszer céljait (kompetencia alapú képzés esetén a kifejlesztendő kompetenciákat) és e célok kiválasztásának és megfogalmazásának szempontjait. Ily módon bemutat egy rendszerfejlesztést annak elvi alapjaival, pszichológiai pedagógiai kiindulásaival. Esetünkben meg kell határozni a komplex természettudomány fejlesztési terület célrendszerét, ami az: egységes világkép, a természettudományos műveltség megszerzése, mindenki számára elérhetővé tétele, a természettudományos gondolkodás módszereinek a mindennapi életben való hasznosíthatósága. Célja továbbá a tudományos ismeretek technikai alkalmazásának, társadalmi összefüggéseinek megismerése, attitűdök kialakítása, a környezeti fenntarthatóság erősítése. E célrendszer további értelmezésével és bontásával készül el a komplex természettudomány fejlesztési folyamatát és a pedagógiai rendszer egyéb elemeinek kidolgozását lehetővé tévő specifikációs keretrendszer. A specifikációs sablonban meg kell jelenniük a műveltségterületi kapcsolatoknak is. A fejlesztési feladatok a specifikációban hálózatszerűen jelennek meg. A fejlesztési terület tudás- és képességterületei (TKT) által megvalósított integráció ugyanis nem a „műveltségi területek” által képviselt integrációs szempontokat, hanem sokkal inkább a problémák köré szerveződő integrációs megoldást képviseli. A fejlesztendő kulcsfogalmak, elméletek és kompetenciák szerint hat, ún. „tudás és képességterületre (TKT) tagolódik. Az egyes TKT-kon belül ciklikusan építkezve (cycle-based learning) kerül sor az alapvető elméletek fejlesztésére. Ezek a „tudás- és képességterületek” a tanulók által közvetlenül megélt tapasztalatokból, a valóság meghatározott problémaköreiből kiindulva szervezik a tanulás folyamatát. A műveltségterületi kapcsolatokon túlmenően a specifikáció elkészítésénél kiemelt fejlesztési területeket, témákat kell megjelölni. A specifikációs sablon kidolgozása kanadai, ausztrál és angol forrásokból válogatva, és a magyar közoktatásra adaptálva történt. (lásd.: Lois Brown Easton, Roland S. Barth: The Other Side of Curriculum, Heinemann Portsmouth, 2002. , Perkins, D.: Integrating Thinking and Learning Skills Pedagógiai rendszerek 7. alprojekt

27

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Across the Curriculum, In Jacobs, H. (1989); Interdisciplinary Curriculum: Design and Implementation. Alexandria, VA: Association for Supervision and Curriculum Development, http.:/www.cde.ca.gov/ci/Curriculum and instruction) A természettudományos nevelés (science education) fogalma néhány éve egyre gyakrabban kerül említésre a közoktatásról szóló vitákban, de kapcsolatba hozható a nemzet gazdasági versenyképességének alakulásával, annak vélt vagy valós hanyatlásával. Egyes értelmezések csupán a közoktatásban tanított természettudományos tantárgyakat (fizika, kémia, biológia, természetföldrajz) értik ez alatt, de a fogalom valós jelentésköre magában foglalhatja a korai életévektől a felnőttkorig, sőt akár az egész életen át tartó tanulást is. Tartalmi meghatározásában a szűkebb értelmezések a természettudomány különálló diszciplínákra tagolódott rendszerét tekintik követendőnek, mivel ezek vezethetnek el a szaktudás, a természettudományos és műszaki pályák felé. Tágabb értelemben, a mindennapi életben is használható gondolkodásmódok, a tudományos eredmények alkalmazásával öszszefüggő társadalmi kérdések is ebbe a műveltségi területbe tartozhatnak. A kognitív tanuláselméletek szerint meghatározó szerepet kell tulajdonítani a természettudományos tudásrendszer építésének, azon alapvető elméleteknek és kulcsfogalmaknak, amelyekhez a tanulás során lehorgonyozhatók a részletes ismeretek. A fenntarthatóság pedagógiája emellett kiemeli a környezettel, egészséggel kapcsolatos attitűdök fejlesztését. A nemzetközi tapasztalatok is azt mutatják, hogy ezen a területen számos innováció történt, a tantervek és tanulás-tanítási módszerek diverzifikálódtak, de eközben egyértelmű trendek is kirajzolódtak, így például az új pedagógiai paradigma elemei megjelentek a programokban, elfogadottá vált a természettudományos műveltség, mint alapvető nevelési cél, a tantárgyi struktúra határai is fellazultak, teret nyert az integrált szemlélet és a társadalmi relevancia igénye.


28

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


A hazai természettudományos nevelés helyzete A természettudományos tantárgyak tanításáról, a jelentkező válságjelenségekről, a tanulói teljesítmény és érdeklődés romlásáról majd’ két évtizede lehet jelzéseket olvasni27. Még korábban történtek kísérletek az egyoldalúan tudományközpontú gyakorlat meghaladására (Marx Gy., Gáspár L., Németh L.), azonban érdemi változás nem történt. Az iskolai tudás alaposabb vizsgálata28 kimutatta, hogy probléma van a tudásátvitellel, amit az iskolapadban megtanulunk, azt nem tudjuk a mindennapi vagy a munkakörnyezetben alkalmazni. Az Országos Köznevelési Tanács (OKNT), 2008-ban munkabizottságot hozott létre a helyzet felmérésére és ennek alapján javaslatok megtételére. Az összeállított jelentés többek között kiemeli: 1.

A természettudományos közoktatás a tanulók széles rétegei számára nem elég hatékony.

2.

A hatékonysági problémák miatt sem a természettudományos műveltség, sem a pályaorientált szaktudás nem éri el a megfelelő színvonalat. Viszonylag rövid idő alatt olyan sok elméleti ismeretet kellene elsajátítani, ami sokak számára elidegenítő és nehezen teljesíthető.

3.

A természettudományos tanári pályák vonzereje csekély, a fizika és a kémia területén válságos helyzet alakult ki.

4.

A fizika és a kémia területén a tanárszakra jelentkezők száma az elmúlt évtizedben ijesztően csökkent, a tanári korfa erősen torzult, és az utánpótlás sem biztosított. Sürgős beavatkozásra van szükség az oktatás folytonosságának biztosítása érdekében.

5.

A műszaki-természettudományos pályákra jelentkező hallgatók száma és általános felkészültsége nem kielégítő.

Magyarországon a természettudományos diplomák aránya az OECD-országok között a legalacsonyabb, és a műszaki területen is az utolsók között vagyunk. A felsőoktatásba kerülő hallgatók tudásának átlagos színvonala alacsony és romló.

27 28

Nahalka István: Válságban a magyar természettudományos nevelés, UPSZ 1999/5 Csapó Benő: Az iskolai tudás (2.) Osiris, 2002


29

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Magyarországon a természettudományos tantárgyakat átlagosan a fejlett országokhoz hasonló óraszámban tanítják, de a tananyag mennyisége a jelenlegi óraszámokhoz képest túlméretezett. A szabályozás viszont jelenleg nem segíti azt, hogy a természettudományi tagozatos, magas óraszámú osztályok száma növekedjen. A magyar természettudományos közoktatás az integrált szemléletű oktatás és a természettudományos alapműveltség („scientific literacy”) kialakításában elmaradt a fejlett országok gyakorlatától. A természettudományos tárgyakban az ismeretanyagon van a fő hangsúly. Fizikából és kémiából az adott feltételek mellett a követelmények túlzottak, ill. az értékelés módja általában nem ösztönöz a természettudományos műveltséghez fontos kompetenciák fejlesztésre. A követelményrendszer meghatározó az oktatásra tartalmi és formai szempontból egyaránt. A természettudományos nevelés válságjelenségeinek kezelésre 2009-ben az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM/NEFMI) intézkedési tervet29 dolgozott ki, melynek főbb elemei a következők: 1.

A közoktatásban tartalom és tananyagfejlesztést támogató programokat kell elindítani. A cél olyan oktatási program (pedagógiai rendszer) elkészítése és kiadása, amely biztosítja a tanulói érdeklődésnek megfelelő, differenciált felkészítés, felkészülés lehetőségét, az átlagos, elvárható szinten és az átlagon felüli, kiemelkedő tehetséggel rendelkezőknek.

2.

Erősíteni kell a természettudományos tartalmakat közvetítő pedagógusok módszertani felkészítését. E célból az oktatási program (pedagógiai rendszer) részeként biztosítani kell a pedagógus-továbbképzés fejlesztését, erősíteni kell a szaktanácsadás rendszerét, a szakmai szervezetek bevonását a továbbképzésbe, az információs fórum működtetésébe.

3.

A közoktatásban meg kell szervezni a természettudományos oktatás tudományos szintű vizsgálatát, a visszajelzések beépítését.

4.

Támogatni kell a nevelési-oktatási intézmények természettudományos típusú tárgyainak eszközfejlesztését.

29

www.nefmi.gov.hu/kozoktatas/2009/fejlesztesi-terv


30

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


5.

Erősíteni kell a természettudományok társadalmi fontosságáról szóló szemléletformáló és kommunikációs tevékenységeket a fiatalok ösztönzésére a műszaki és természettudományos pályák irányába. Pl.: a sajtóban a természettudományos pályák bemutatásával, tudományos ismeretterjesztő anyagok megjelenésével

6.

Növelni kell a felsőoktatás szerepét a természettudományos oktatásban. Be kell vonni a gazdaság szereplőit a jelentkezők érdekeltségének növelésébe.

7.

Erősíteni kell a felsőoktatási felvételi eljárásban a természettudományos tantárgyak szerepét.

A fenti terv, számos pontja már megvalósult, illetve folyamatban van.

Kerettanterv fejlesztések Természettudomány Az OKNT munkabizottság működésével egy időben, 2008-ban a Minisztérium létrehozott egy szakértői bizottságot, amelynek feladata az egységes Természettudomány tantárgy kerettantervi koncepciójának elkészítése volt. A szakmai háttéranyagra építve egy alkotói munkacsoport dolgozta ki a kerettantervet, amelynek fő jellemzői az alábbiak: -

A közoktatás 5.-8., valamint a középiskolai oktatás 9.-12. évfolyamain teljes egészében lefedi a Nemzeti alaptanterv Ember a Természetben műveltségi területének, részben a Földünk és környezetünk, valamint az Életvitel és gyakorlati ismeretek műveltségi területek fejlesztési feladatait. Felhasználható az általános iskolák, a szakközépiskolák, a gimnáziumok és a többcélú intézmények helyi tanterveinek összeállítása, módosítása során.

-

Az integráció jegyében készült, vagyis nem a természettudományos diszciplínák hagyományos tantárgyakban történő tanítására épül, hanem egységes természetismeret jellegű tantárgy oktatására tesz ajánlást. Integrált, komplex jellegével az egységes természettudományos tudás kialakulását segíti elő, az egységes természettudományos műveltséget, világképet, gondolkodás- és szemléletmódot formálva, azaz önálló területként jelenik meg.


31

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


-

Kiemelt hangsúlyt kapnak benne a természeti folyamatok megértése során központi szerepet játszó általános fogalmak, mint az anyag, az energia, a tér, az idő, a kölcsönhatás, a változás, a folyamat, a mozgás, az egyensúly, az információ stb., valamint az általános alapelvek, mint a világ anyagi egysége, a megmaradási elvek, az evolúció, a folyamatokban bekövetkező változások alapelvei.

-

A tudományos megismerésnek, mint folyamatnak a bemutatására törekszik, célja a tudósokkal, a tudományos munkával kapcsolatos reális elképzelések kialakítása és a tudományos alkotások társadalmi szerepének, jelentőségének bemutatása.

-

A társadalmi cselekvéshez szükséges kompetenciák és tudás kialakulását segíti elő: nagy szerepet kap benne a hétköznapi életben előforduló problémákhoz való kapcsolódás, az alkalmazható tudás közvetítése, és kiemelten foglalkozik a környezeti, egészségnevelési vonatkozásokkal. Támogatja a tanulók tudásának a fenntarthatóság alapelveinek megfelelő formálását, a természeti értékek, az egyensúlyok védelmére, megóvására, az ezzel kapcsolatos felelős viselkedésre nevelést.

-

Bemutatja a technikai alkalmazások pozitív és negatív társadalmi hatásait, segíti a tudatos és felelősségteljes állampolgári magatartás kialakítását. Alapul szolgál az áltudományos, tudományellenes, az emberek megtévesztését célzó megnyilvánulásokkal szembeni kritikus magatartás formálásához.

-

Az egymáshoz közel álló tartalmi elemeket (tudásterületeket, fejlesztendő kompetenciákat, képességeket) egy oktatási folyamatba szervezi, ezzel a tantervi építkezés új lehetőségeit kínálja. Felhasználható a Nemzeti alaptantervben megfogalmazott komplex fejlesztési feladatok megvalósításához.

-

Rugalmasságával, a tartalmak átcsoportosíthatóságával segít enyhíteni a nevelési folyamatnak a diszciplináris keretek között folyó oktatásban az alacsony óraszámok miatti általános töredezettségén.

-

Az alkalmazott újszerű megközelítés, a javasolt korszerű pedagógiai módszerekkel társítva jelentősen növeli a tanulók motivációját.

-

Elsősorban azon tanulók számára nyújt megfelelő keretet a természettudományos műveltség fejlesztésére, akik nem kívánnak természettudományos diszciplináris vizsgatárgyakból (biológia, fizika, kémia) érettségizni, azonban a diszciplináris képzési formák-


32

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


hoz való sokoldalú kapcsolódása teret biztosít a természettudományos-műszaki pályákra készülők alapos felkészítéséhez is. A Természettudomány kerettantervet a Kerettantervi Tanács, illetve az OKNT is elfogadta, így 2009-ben kihirdetésre került, mint választható program. Természettudományt mindenkinek A minisztériumi kerettanterv pályázat egyik nyerteseként a Nyugat-magyarországi Egyetem munkacsoportja is elkészíthetett egy háromelemű, humán, általános és reál típusokból álló kerettantervi rendszert. Ennek alkotói között képviseltették magukat az OKNT helyzetfelmérő és javaslattevő ad hoc bizottságának tagjai is, így ez az anyag a szaktanári szervezetekkel nagymértékben együttműködve készülhetett. A kerettanterv a tananyagot, a követelményeket és az ajánlott tevékenységeket olyan általános problémakörök köré szervezi, mint pl. a fenntartható fejlődés, a globális környezeti problémák, az energia biztosítása és felhasználása a társadalomban, a modern technológiák és technikai eszközök, az egészségvédelem, a természettudomány szerepe a társadalom fejlődésében. Ezekből a – diákok döntő többségét érdeklő, a diákok motivációját erősítő – problémakörökből kiindulva halad tovább az alapvető természettudományos szakmai ismeretek oktatása, a természettudományos szakmai kompetenciák kialakítása irányában. Az integrált szemléletet tükrözi, hogy ezek a problémakörök szinte az összes természettudományos tantárgyat érintik. Alapvető jellemzői a következők: -

Magába foglalja a Nemzeti alaptanterv (Nat) Ember a természetben műveltségterület 7-12. évfolyamok számára előírt fejlesztési feladatait.

-

A kerettanterv rendszer a természettudományos tantárgyak önállóságának megőrzése mellett a tanulási tartalmak, a pedagógiai elvek és a módszerek magas fokú összehangoltságát valósítja meg. A fizika, kémia és biológia tantervek mind önmagukban, mind egymással való kapcsolódásukban rendszert képeznek, egységes integrált szemléletet tükröznek. A rendszer jelleg abban is megnyilvánul, hogy a tantervek építenek egymásra, közös tartalmakon alapulnak, de a fejlesztési céloknak megfelelően bővülnek, elmélyülnek. A tantárgyak közötti kapcsolódások kiemelt pedagógiai szempontként, a tanterv lényegi elemeként jelennek meg.


33

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


-

Az alapfokú oktatás-nevelés 7-8. évfolyamain egy-egy fizika, kémia és biológia tantervet, a középfokú szakasz 9-12. évfolyamain tantárgyanként 3-3 tantervet tartalmaz. Utóbbiak célzottan a humán, az általános és a reál érdeklődésű tanulói csoportok számára készültek.

-

A humán típusú tantervek nem követik a szaktudományos ismeretrendszer felépítését, de a tanulók más kiindulópontokról eljuthatnak a legfontosabb természettudományos elméletek és alapfogalmak megismeréséig. Ebben a folyamatban meghatározó a mindennapi élettel való kapcsolat, a gyerekek számára ismerős helyszínek és helyzetek képezik a kiindulópontokat, mint pl. önmaguk testi és szellemi működése, a természeti és épített környezet, a járművek, az elektronikus eszközök, az öltözködés, az étkezés, vagy éppen a szórakozás. Kiemelt szerepet kapnak az olyan komplex témakörök, mint a fenntartható fejlődés, a globális problémák, a technológiai fejlődés kérdései, az egészségmegőrzés. A tanulási tevékenységek ajánlása az érzelmi nevelésre is figyel, ezzel fokozza a tanulók motiváltságát és segíti a tudásépítést, a tanultak rögzítését.

-

Az általános típusú tantervek szintén ezt a szemléletet követik, de a rendelkezésre álló többlet időt részben a tartalom bővítésére, részben a tanulási tevékenység színesítésére, differenciáltabbá tételére használják fel.

-

A reál típusú tantervekben szereplő célok, tartalom és követelmények erősebben érvényesítik a tudományosság, a tudományos tevékenység és gondolkodásmód értékeit, a felépítés igazodik a természettudományi diszciplínák tudásrendszerének szerveződéséhez, de ezekben a tantervekben is gazdag kapcsolódási lehetőségek kínálkoznak a mindennapi élet, illetve más műveltségterületek felé. A hat tudás és képességterület a következő: Tudomány Anyagok (Kémiai tudásrendszer) Energia és információ (Fizikai tudásrendszer) Élet (Biológiai tudásrendszer) Ember (Testi és lelki egészség) Környezet (Földi és kozmikus környezetünk)


34

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


A specifikáció tartalmazza a TKT fő témáit megadott pedagógiai szakaszokban, és kijelöli a tanulási-tanítási folyamatban használt módszereket, eszközöket, differenciálási lehetőségeket, tartalmi elemeket, tanulói tevékenységeket, támogató erőforrásokat stb. A komplex természettudomány az iskolai gyakorlatba önálló területként épülhet be, figyelembe véve a következőket: Az implementációs folyamat tagolása 10 lépésben történik, melyek 3 fő szakaszba sorolhatók. I. szakasz: Felkészülés a pedagógiai rendszer bevezetésére 0. lépés: A bevezetés kezdeményezése 1. lépés: Komplex intézményi helyzetelemzés 2. lépés: Információ a pedagógiai rendszerekről 3. lépés: A pedagógiai rendszer megismertetése a tantestülettel 4. lépés: Tárgyi és személyi feltételek biztosítása II. szakasz: Kipróbálás – A pedagógiai rendszer kísérleti bevezetése és hatékonyságának mérése 5. lépés: A kísérleti kipróbálásban részt vevők körének meghatározása 6. lépés: Felkészülés a kipróbálásra „testreszabás” 7. lépés: A pedagógiai rendszer tanítási egységeinek osztálytermi kipróbálása 8. lépés: A próbatanítások tapasztalatainak feldolgozása 9. lépés: Hatékonyságmérés - értékelés III. szakasz: Fenntartás - A pedagógiai rendszer beépülése az iskola pedagógiai gyakorlatába. 10. lépés: A pedagógiai rendszer beépülése a pedagógiai programba

2.

A tanulási-tanítási program

A tanulási-tanítási program olyan pedagógiai terv, amely a koncepció szellemében kifejti a rendszer célját, követelményeit, tartalmát, a tanulási folyamat időkereteit, javasolt módszereit és eszközeit, a felhasználható szervezési módokat, utal az értékelés módjaira és eszközeire. Pedagógiai rendszerek 7. alprojekt

35

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


A komplex természettudományos terület fejlesztésében a koncepcióra és a részletes specifikációra épülő tanulási-tanítási program a pedagógiai koncepcióban megfogalmazott célokat, a tananyagot és a követelményeket, a fejlesztendő kompetenciákat (tudáselemek, képességcsoportok, attitűdtípusok) és az értékelés elveit írja le. Emellett módszertani ajánlásokat, feldolgozási módokat, alternatív bejárási útvonalakat tartalmaz, és kitér a differenciálás lehetőségeire. A program tananyagát (tartalmi elemeit) tanítási egységekre bontja. A felbontás alapját a tanítási egységekben elsajátításra kerülő kompetenciák, ismeretek, motivációs elemek adják. Az egységekhez ezen felül értékelésre és önértékelésre módot adó elemek is kapcsolódnak. A program szerkezete: célrendszer, fejlesztési feladatok, tevékenységek, követelmények, tartalmak, az értékelés szempontrendszere, módja, eszközeinek típusa, szummatív mérési pontok. Az elkészítendő rendszerterv témánként/témakörönként (tudomány, anyagok, energia és információ, élet, ember, környezet), szakaszonként az alábbi információkat tartalmazza: javasolt órakeret, részcélok, az adott szakaszra vonatkozó fejlesztési feladatok, tevékenységek, tartalmak (tananyagrendszer), követelmények, a továbbhaladás feltételei.

3. A tanulási –tanítási egységek leírásai A tanulási - tanítási egységek leírása a tanulási-tanítási program alkotó elemeinek (esetenként moduljának) részletes kifejtése. Ha a pedagógiai rendszer több témából áll, és több évfolyamra terjed ki, akkor a részegységeket, témákat le kell írni, de ezek önállóan is alkothatnak egy zárt egységet. A tanulási-tanítási egység a komplex természetismeret nagy témakörein belül megjelenő tartalmilag elhatárolható oktatási egység tanításának, a tanítás körülményeinek a részletes leírása. A tanulási-tanítási egységek nagyobb egységekbe pl. fejezetek, modulok szerveződhetnek. A modulleírások részletes leírást adnak egy-egy téma feldolgozásának menetéről, a tanulói tevékenységekről és ajánlott eszközökről. A tanulási-tanítási egység elkészítésével kapcsolatos követelmény, hogy a koncepció, specifikáció, tanulási-tanítási


36

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


program alapján, az abban meghatározott célrendszerhez igazodva adjon részletes leírást az adott pedagógiai szakaszban, évfolyamon, adott témakörön, egységen belül a tartalomról és annak feldolgozási módjáról, eszközhasználatáról stb. Tartalmi követelmények: A természeti világ alapelveinek ismerete, Alapvető tudományos fogalmaknak, módszereknek az ismerete, a tudományos elméletek társadalmi folyamatokban játszott szerepének ismerete, fontosabb technológiai folyamatok ismerete, a technológiák előnyeinek, korlátainak és társadalmi kockázatainak ismerete, az emberi tevékenység természetre gyakorolt hatásának ismerete, természettudományos és műszaki műveltség alkalmazása a problémamegoldásban. Természettudományos és műszaki műveltséget igénylő döntések meghozatala, új technológiák, berendezések megismerésének és működtetésének képessége, áltudományos, egyoldalúan tudomány- és technikaellenes megnyilvánulások kritikája, szándék és képesség a fenntartható fejlődés érdekében lokálisan és globális vonatkozásban való cselekvésre, kritikus és kíváncsi attitűd felkeltése, biztonság és a fenntarthatóság tisztelete a tudományos és technológiai fejlődés hatásaival kapcsolatban, természettudományi problémák felismerése, a jelenségek természettudományos magyarázata Formai követelmények: A tanulási-tanítási egység tartalmazza a fejezet, tanulási-tanítási egység címét, rövid leírását, célrendszerének ismertetését, a megvalósításhoz szükséges időkeret tervét, a javasolt felhasználási terület valamint a szakmai és pedagógiai háttér bemutatását (tudományos, művészeti, gyakorlati stb. ismeretek, pedagógiai megoldások, módszertani megfontolások, amelyekre az alkalmazóknak szükségük van ahhoz, hogy eredményesen tanítsák az adott tanulási-tanítási egységet). Az időkeret tekintetében a feldolgozásra szánt idő csak ajánlás mindig módosítható az adott tanulói csoport előismeretei alapján.


37

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


4. Tanulási-tanítási eszközök A pedagógiai rendszerben tanulási-tanítási eszköznek tekintünk minden olyan természetes tárgyat, modellt, kísérleti eszközt, nyomtatott terméket, elektronikus információhordozót és eszközt, amely a rendszer céljainak elérését hatékonyan elősegíti. A korszerű tanulási környezet kialakítása során két szempont összehangolását kell megvalósítani. A munkaszervezés, az eszközök és módszerek választéka által lehetővé kell tenni a személyre szabott tanulást, amelynek illeszkedni kell az iskola napi életébe, a csoportos tanulás kereteibe. Az uniformizált tananyag és a frontális osztálymunka nagyrészt felváltandó a differenciált feladatokkal és a változatos, rugalmasan szervezett és szerveződő csoportmunkával. Figyelve az egyéni tanulási szükségletekre és módokra, a tanulást pármunkában, néhány fős elemi csoportokban, ezekből álló tanulóközösségekben, illetve még magasabb szintű meta-csoportokban szervezhetjük. Ebben a rendszerben a tanulók közötti kapcsolat erősebb és gyengébb formái is megtalálhatók, amit részben a feladatokban való egymásrautaltság, részben az együtt töltött idő és az interakciók rendszeressége, mélysége alakít ki. A társas viszonyok alapvető jellemzője a rendszeresség és átláthatóság, de megszokott az időnkénti átszerveződés, új feladathoz való alkalmazkodás is. Előfordulhat a teljes rendszer felborulása is, amikor rövidebb időre valamilyen rendhagyó módon alakul az iskola élete. Ez a nem hierarchikus („hálózati”) tanulásszervezés lehetővé teszi a kooperatív csoportmunkát, az osztályszintű projekteket, de akár az osztályokat, évfolyamokat, vagy iskolákat összekapcsoló tanulóközösségek kialakítását is. Az egyre fejlettebb információs és kommunikációs technológiák a tanulás egész rendszerére nagy hatással vannak. A könnyen hozzáférhető, multimédiás tartalmak megszüntetik a nyomtatott tankönyv dominanciáját. A hosszabb szövegek és az állóképek mellett egyre nagyobb teret kapnak a rövidebb szövegelemek, az animált képsorok és mozgóképek. Ezek használata elősegítheti az egész életen át tartó tanulásra motiválást és az alapkészségek fejlődését. A változatosság és a váltások gyakorisága „felgyorsítja a tanulás idődimenzióját”, vagyis „pergőbbé” teszi a tanulási folyamatot, ami elősegítheti az érdeklődés fenntartását, de ügyelni kell az elmélyülést engedő, nyugodtabb, hosszabb időtávú tevékenységek biztosítására is. A számítógéppel segített tanulás új kommunikációs csatornákat is megnyit, ezek használatával feloldódhat a tanórák idő és térbeli zártsága. A gyerekek Pedagógiai rendszerek 7. alprojekt

38

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


olyan virtuális térben mozognak, amiben a magánéletükben már járatosak, és az ott megszerzett érdeklődést és jártasságot kamatoztathatják a tanulásban. A személyes együttlétet jól kiegészíthetik a kollaboratív tanulási alkalmak, a web-kommunikáció eszközei, legújabban a mobil technológiák és a web-2 használata. Ezek erősíthetik a tanulók közötti együttműködést, jó közegévé válhatnak a tanulási folyamat szervezésének és személyesebbé tehetik a tanár segítő értékelő munkáját is. Az iskola zártabb és mesterséges világából nem csak a virtuális térbe, hanem a valódi életbe is kiléphetünk. Az élet teljességét átfogó tanulás (life-wide learning) kiaknázza az iskola környezetében lévő kapcsolati lehetőségeket, kiviszi a tanulókat a gazdasági és társadalmi élet számos helyszínére. Az üzemek és intézmények, kormányzati és civil szervezetek bevonásával a tanulás életszerű környezetben folyhat, a valós problémákat az érdekeltek segítségével kutathatják a tanulók. A természettudományos műveltség építése nehezen képzelhető el például a nemzeti parkok, múzeumok és gyűjtemények, tudományos játszóházak látogatása nélkül. Nemzetközi együttműködés is kialakítható, virtuális csoportmunka vagy csereprogramok szervezésével, ezek résztvevői nagyobb kitekintést kaphatnak a környezeti fenntarthatóság, az életmód vagy a technológiahasználat kérdésében. Az életközeli, tapasztalatokon alapuló tanulás hozzásegíti a tanulókat a tantermieknél öszszetettebb tanulási célok vállalásához, segíti a tanulók személyiségfejlődését és növeli az élethosszig tartó tanulás képességét. Alkalmazása esetén növekedhet a tanulási motiváció, hatékonyabb lehet a tanulás. A tanulók növekvő felelősségérzete segítheti az önszabályozó tanulás kialakulását. Az iskolai kötöttségektől elszakadó projektek javítják a tanár–diák viszonyt és a tanárok jobban megismerik tanítványaikat. A rendszeres programokkal javul a tanulási kultúra, könnyebben válik az iskola tanuló közösséggé. A helyi közösséggel kialakuló szorosabb kapcsolatban növekszik a szociális tőke és bizalom, ezzel csökkenhetnek a hátrányok, fejlődhet az élethosszig tartó tanulás kultúrája, elősegítve a tanuló társadalom kialakulását. Az iskola tanulóközösségként való működése, a sokféle tanulási cél és módszer alkalmazása szükségessé teszi a tanulásra fordított idő rugalmasabb, változatosabb tervezését is. Ahogyan az osztályokon belül vagy azokon kívül hosszabb-rövidebb időre csoportok alakulhatnak, ahogyan az iskola sokoldalú tanulási környezetében vagy azon kívül a Pedagógiai rendszerek 7. alprojekt

39

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


való életben tanulnak a diákok, úgy ennek megfelelően foglalkoznak több-kevesebb ideig, huzamosan vagy megszakításokkal az adott tanulási feladattal. A természettudományos megismerésben nem nélkülözhető kísérletek, terepmunkák elvégzéséhez általában egy tanóránál hosszabb időre van szükség. Ennek rendszeressége biztosítható két vagy több órarendi óra összekapcsolásával, de alkalmanként témanapok, témahetek, hosszabb projekt időszakok is szervezhetők. A tanulási tevékenységek gondosabb időbeli tervezésének az óratervekben is meg kell jelenni. A tanításban jól használható oktatási-nevelési programok, programcsomagok erre részletes ajánlásokat tesznek, de a tevékenység jellegétől függően a tanárnak mindig át kell gondolnia az időgazdálkodást. Szorosabban instruált helyzetekben a rövidebb időtávok megtervezése a célravezető, probléma alapú tanulás során viszont szabadabban lehet alakítani a kereteket, feltéve, hogy ez nem rontja a tanulási folyamat hatékonyságát. A korszerű elektronikus kommunikációs technológiák alkalmazásával az idővel való gazdálkodás is megváltozott, egy-egy tanulási feladat akár otthon, tanítási időn kívül is folytatható. Az információkeresés, a tudás megosztása, vagy az értékelés a számítógéppel segítve folyamatosan végezhető, kevésbé kötődik a megszokott iskolai helyzetekhez, így a tanulók szívesebben és többet foglalkozhatnak a tanulással. Mindez része az egész életen át tartó tanulásra való felkészülésüknek. A személyközpontú, fejlesztő szemléletű tanítás új szerkezetű taneszköz rendszert is igényel. Ennek tervezése során figyelembe kell venni az aktív és együttműködő tanulás jellegzetességeit, a differenciálás szempontjait beleértve a tanulási típusok eltéréseit, a tanulási motiváció megragadását és fenntartásának igényét, a médiák lehetőségeinek kihasználását, a tanárnak nyújtott szolgáltatások és a szabadság arányát. Maguk a tanulók is előállíthatnak tananyagokat, például a projektmunka termékeként, akár együttműködve más tanulócsoportokkal is. Ezzel nagymértékben nőhet a tanulás, a megszerzett ismeretek relevanciája. A tanulási célok is szabadabban tervezhetők, azok elérésére többféle út áll a tanulók előtt. A nyitott tanulási környezet célszerű használatára azonban fel kell készíteni a tanulókat, akár személyre szabott módon segítve őket egy-egy problémakörben való eligazodásban. A tanulási tanítási eszközök a pedagógiai rendszernek fontos elemei. A tervezők, a taneszközökből választanak a céloknak leginkább adekvátan, illetve azokat kombinálják. Pedagógiai rendszerek 7. alprojekt

40

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Ez állhat a diákok, és a tanárok munkáját segítő eszközökből. A digitális eszközök új lehetőséget nyitottak meg, és vettek át a korábbi taneszközök funkcióiból, de kizárólagos használatuk veszélyeket is rejt. A specifikációban, a rendszertervben, a tanítási egység leírásában is meghatározott keretek és rendszer szerint a komplex természettudományi terület tanulási-tanítási folyamatában, a tanítási egység megvalósítása során, a tanórákon felhasználandó eszközrendszer (tanári és tanulói segédletek) lehetnek: nyomtatott taneszközök (könyvek, feladatlapok), IKT (digitális tananyagok, adatbázisok), média, anyagok, eszközök, szerszámok.

5. Az értékelés és eszközei Az értékelés eszközei közé sorolandók mindazok a mérő eszközök, és a használatukat segítő útmutatók, amelyek alkalmasak a tanulók előzetes tudásának diagnosztizálására, a tanulási folyamat szabályozására, a végső eredmények mérésére, illetve a rendszer hatékonyságának megállapítására. A pedagógiai rendszer feladata az is, hogy a tanulók kiinduló szintjének figyelembe vételével eljuttassa őket a célig. Ezért az induló szintet diagnosztizálni kell, előzetes tudást felmérni, és az előrehaladásra visszajelezni, összegző értékelést adni. A fejlődést nyomon követő mérőeszköz-rendszer a pedagógus számára a visszajelzés funkcióját megvalósító feladatlapokból, tesztekből és az értékelésükhöz szükséges útmutatókból áll. A formatív/fejlesztő jellegű, feladatlapok, tesztek és a kvalitatív értékeléshez szükséges útmutatók, a tanulási folyamat közben alkalmazhatók, a szöveges értékelés szempontjai pedig a tanulói önértékelést segítő eszközöket gazdagítja. A PR értékelési eszközei (feladatlapok6füzetek és a javításukhoz, kvalitatív értékelésükhöz szükséges útmutatók) elsősorban a bemeneti és a kimeneti pontokra koncentrálnak és a PR egészére vonatkozó értékelési feladatokat látják el. A specifikációban a sablon elemeként megjelenő mérés-értékelési eszközök típusai, funkciói: diagnosztikus (bemeneti) mérés: a tanulók előzetes tudásának, tanulási problémáinak, képességeik fejlettségi színvonalának felmérése, elemzése


41

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


szummatív (kimeneti) mérés az egyes (a programtantervben meghatározott szakaszok végén): a tanítási-tanulási folyamat eredményeinek átfogó értékelésére alkalmas, standardizált feladatlapok, tesztek az értékelést segítő útmutatókkal, az ismeretek elsajátításának mértékét és a képességek fejlődésének státuszát mérő eszközök. formatív (fejlesztő) mérés a tanulók előrehaladását jelző és segítő eszköz.

6. A pedagógusok felkészítési programjai Pedagógus felkészítési programnak, az egy adott rendszer alkalmazására és alkotó továbbfejlesztésére szolgáló csoportos vagy egyéni, személyes részvétellel vagy távoktatási helyzetben megvalósuló képzéseket tekintjük. A pedagógusok felkészültségének egyik mutatója, hogy adott célok, tananyag és gyermekcsoport ismeretében, megtalálja az optimális folyamathoz szükséges módszereket, eszközöket. A pedagógusok szerepe attól is függ, hogy a pedagógiai rendszer egyetlen iskolára, vagy az egész országra terjed ki. Vannak rendszerek, amelyek a pedagógust alkotó, adaptáló, végrehajtó szerepre hívják. Ebben az értelemben a komplex természettudományos műveltségterület kidolgozóinak alkotó, kreatív munkája elengedhetetlen. A pedagógusok felkészítése alap és továbbképzés formájában történet. Az alapképzés általában az általános képzést vállalja magára. Ha rendszer-fejlesztésről beszélünk, akkor az adott területre való speciális felkészítést célszerű szorgalmazni, megismertetni az adott rendszer célját, tartalmát már az alapképzésben. Különösen igaz ez, a hiányterületekre. A pedagógustovábbképzési program célja a pedagógusok felkészítése a komplex természetismereti pedagógiai rendszer sikeres bevezetésére és alkalmazására. A tananyag, módszerek, az eszközrendszer fejlesztése során kijelölt prioritások, arányok, tananyagszerkezet képezi az alapját a pedagógusok alap- és továbbképzési programjainak is. Mivel Magyarországon a természettudományos tantárgyak komplex oktatásának gyakorlati példáit - az alapfokú oktatás 1-4. évfolyamát kivéve - csak néhány helyen találjuk meg (pl. Politechnikum), s a pedagógus alap- továbbképzésben sincs ennek kialakult gyakorlata, ezért a pedagógusok felkészítésének kiemelt jelentősége van.


42

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Az alapképzésben természettudományos alapszakok indításakor elsőként a képzők képzésében – angolszász mintára – érvényesíteni kellene a komplex természettudományos szemléletet és az új tantárgy oktatására való felkészítést. Csak ezek után lehet, illetve szükséges a pedagógusképzés fokozatos átalakítása a tantárgy oktatására. A továbbképzési programok kialakításánál viszont az új szemléletű tantárgy oktatására a természettudományos szakkal rendelkező tanárok felkészítése minimum 60 órában, illetve a pedagógusképző intézmények szakvizsga programjainak részeként jelenjen meg ez a lehetőség.

7. Szakmai háttértámogatás A szakmai háttértámogatás a rendszer fejlesztőjének vagy a pedagógiai szolgáltatóknak a felhasználó számára - a fenntarthatóság és minőségbiztosítás érdekében - kifejtett tevékenysége. A szakmai háttértámogatás funkciója összetett: részben biztosítania kell a bevezetésben érintett intézmények, tanárok számára a szakmai támogatást. Erre a mentorok felkészítő programjai az implementáció előkészítésében, és az iskolavezetés támogatására szolgáló tanácsadók felkészítése, képzése adnak jó alapot. Mindezek mellett ugyancsak a háttértámogatás biztosíthatja a PR gazdája számára a folyamatos és megbízható visszacsatolást, amely a rendszer karbantartásához, fenntarthatóságához elengedhetetlenül szükséges. A mentor- és tanácsadók képzési program célja a szakértők speciális felkészítése a PR bevezetésének és alkalmazásának támogatására, segítésére. Mindenekelőtt a pedagógiai rendszer fejlesztési folyamata során a komplex természettudományi PR bevezetése előtt a támogató rendszerben közreműködő szakértőkkel szemben támasztott kritériumrendszert szükséges kidolgozni. A mentor fő feladata a PR helyi (iskolai) implementációjának és adaptálásának elősegítése, szakmai tanácsadás, konzultáció, tanítási órák látogatása és elemzése, a korrekciós folyamatok segítése.


43

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Tanácsadás szükséges az új tanulásszervezési eljárások kialakítására, a humánerőforrás gazdaságossá tételére – tantárgyfelosztás, órarend, szakos tanárok órabeosztása -, illetve a tantárgy bevezetése előtt a pedagógiai program és a helyi tanterv módosítására. Az alábbiakban a teljes vertikumra vonatkozó specifikációs sablon bemutatása következik, abban a formában, amelyben a kidolgozók a műveltségterületre vonatkozó koncepció alapján, a céloknak megfelelően az iskolai munkát megtervezhetik tartalmilag: tanítási egységenként, eszközökkel, mérés értékelési eszközökkel együtt.


44

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


8.

Komplex természettudomány műveltségterület specifikációs sablon

A TUDÁS ÉS KÉPESSÉGTERÜLETEK ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZATAI TUDOMÁNY A természettudományok működése, története, közös fogalmaik Fejlesztési terület Komplex természettudomány

Pedagógiai szakasz Alapozó (5-6. évfolyam) Időkeret (ajánlás) 20-25 óra

Tudás és képességterület Tudomány (A természettudományok működése, története, közös fogalmaik) Általános célok /Nat fejlesztési feladatok/: - Az egyéni és a tudományos elképzelések összehasonlítása. - A tudományos vizsgálódások hatékonyságának, fontosságának, fejlődésének, izgalmas, kaland jellegének érzékeltetése. - A tudománytörténet néhány nagy alakjának élettörténetével, munkásságával, eredményeivel való ismerkedés. - A rendszer fogalom konkrét példákon való bemutatása, vizsgálata. - A tanult körben a természeti rendszerek (élettelen és élő), elemeinek, állapotainak, változásaiknak a bemutatása, vizsgálata. - Az egyensúly fogalom megismertetése egyszerű példákkal, mérésekkel, kísérletekkel. - A természetben és a technikában megfigyelhető néhány szabályozási folyamat alapszintű elemzése. Tartalmi elemek Kulcsfogalom /elmélet/ Tudás Tanulói teljesítmény Kapcsolódó témakörök 1. Rendszer Előzetes: 2. Változás, folyamat Új: 3. Forma, funkció 4. Tudomány, kutatás-fejlesztés Kulcskompetencia /Nat/ 1. Természettudományos 2. Hatékony, önálló tanulás


Fejlődési szint Belépő: Továbbhaladó:

Kompetenciafejlesztés Tanulói teljesítmény

Tartalmi beágyazás

45

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Nem tantárgyfüggő kompetenciák Módszertani Gondolkodási /kognitív/ Információs és kommunikációs Személyes, társas /környezeti/ Tanulási egység 1. Rendszer 2. Változás, folyamat 3. Forma, funkció 4. Tudomány, kutatás-fejlesztés

Fejlesztési feladatok

Módszerek

Tanulás - tanítás Tanulói tevékenység / tanulási környezet

Differenciálási lehetőségek

Nyomtatott

IKT

Terület /pl./

Módszerek Diagnosztikus

Támogató erőforrások Média

Anyagok, eszköz

Tanulói értékelés Fogalmak, elméletek, megértés Tudás alkalmazása Nem tantárgyfüggő kompetenciák

Fejlesztő

Szummatív

Mit? Hogyan? Mit? Hogyan? Mit? Hogyan?


46

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Fejlesztési terület Komplex természettudomány

Pedagógiai szakasz Fejlesztő (7-8. évfolyam) Időkeret (ajánlás) 5-10 óra

Tudás és képességterület Tudomány (A természettudományok működése, története, közös fogalmaik) Általános célok /Nat fejlesztési feladatok/: - A tudomány szerepének bemutatása, értelmezése a technikai és társadalmi folyamatokban. - A természet egységére vonatkozó elképzelések formálása az egységet kifejező, általános fogalmak (pl. anyag, energia, kölcsönhatás, információ) és alapelvek (általános rendszerelmélet, hálózatelmélet) segítségével. - A tudomány elhelyezése a megismerési folyamatban, amelyben a világról tudományos és nem tudományos modellek sokaságát alkotjuk meg. A tudományos fejlődés elméletirányítottságának érzékeltetése, láttatása sok-sok példán keresztül. Az empíria ellenőrző, a tudás adaptivitását lemérő, valamint a rejtett elképzelések megfogalmazását, felszínre hozását segítő szerepének felismerése. - Nagyobb összefüggő tudománytörténeti folyamatok megismerése, elemzése. Szerepük tanulmányozása az emberiség fejlődése szempontjából. - A technika társadalmi alkalmazásával összefüggő jelenségek, folyamatok vizsgálata a természettudományos tudás alkalmazása szempontjából - Rendszer és környezet elválasztása, a határok önkényességének megértése. A zárt rendszer fogalma. Rendszer és környezet magasabb szerveződési szintként való egységesülését bemutató elemzések konkrét természettudományos és technikai példákon. - A természettudományok művelése, valamint a technika alkalmazása, fejlesztése során leggyakrabban használt állapotleírások alkalmazása. A változásokra, folyamatokra vonatkozó kvalitatív és kvantitatív összefüggések, törvényszerűségek alkalmazása problémamegoldások során. A lineáris és a körfolyamatok felismerése, összehasonlítása, példákon való elemzése. - Az egyensúly jelentőségének felismerése a rendszerállapot megőrzésében. Tartalmi elemek Kulcsfogalom /elmélet/ Tanulói teljesítmény /témák/ Tudás Kapcsolódó témakörök 1. Tudomány, kutatás-fejlesztés Előzetes: Új: Kulcskompetencia /Nat / 1. Természettudományos 2. Anyanyelvi kommunikáció





47

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Nem tantárgyfüggő kompetenciák Módszertani Gondolkodási /kognitív/ Információs és kommunikációs Személyes, társas /környezeti/ Tanulási egység 1. Tudomány, kutatás-fejlesztés


Módszerek



Nyomtatott

IKT

Terület /pl./



Anyagok, eszköz


Fejlesztő

Szummatív



48

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Fejlesztési terület

Pedagógiai szakasz Elmélyítő (9-10. évfolyam) Időkeret (ajánlás) 10 óra

Komplex természettudomány

Tudás és képességterület Tudomány (A természettudományok működése, története, közös fogalmaik) Általános célok /Nat fejlesztési feladatok/: - A tudomány–technika–társadalom komplex összefüggésrendszer kritikus elemzése, problémák felvetése, alternatív megoldások megismerése, egyéni álláspontok kialakítása. - A tudomány elméletirányított, de a társadalmi igényeket kielégítő, a társadalom által értékelt, vagyis mélyen a társadalmi folyamatokba ágyazott tevékenységként történő értelmezése. A tudományos és a nem tudományos elképzelések megkülönböztetésével kapcsolatban önálló álláspont formálása. - A tudománytörténeti folyamatok értelmezése a modellek, az elképzelések, az egymást váltó s nemegyszer egymással harcban álló elméletrendszerek megszületéseként és háttérbe szorulásaként - A rendszerelemzés módszereinek alkalmazása a felmerülő problémák megoldása során, „rendszerelemzési rutin” kialakítása. - A természetben végbemenő változások jellegével kapcsolatos ismeretek alkalmazása, a leírásban alkalmazott természettudományos fogalmak megfelelő használata. - A szabályozási folyamatok általános elveinek kimondása és alkalmazása természettudományos problémák megoldása kapcsán. Tartalmi elemek Kulcsfogalom Tudás Tanulói teljesítmény Kapcsolódó témakörök 1. Változások, folyamatok Előzetes: Új: Kulcskompetencia /Nat/ 1. Természettudományos 2. Matematikai Nem tantárgyfüggő kompetenciák Módszertani Gondolkodási /kognitív/ Pedagógiai rendszerek 7. alprojekt

Kompetenciafejlesztés Fejlődési szint Tanulói teljesítmény Belépő: Továbbhaladó: Fejlesztési feladatok


Módszerek

49

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Információs és kommunikációs Személyes, társas /környezeti/ Tanulási egység 1. Változások, folyamatok Nyomtatott

Tanulás – tanítás Tanulói tevékenység / tanulási környezet

IKT


Differenciálási lehetőségek Anyagok, eszköz

Tanulói értékelés Terület /pl./ Fogalmak, elméletek, megértés Tudás alkalmazása Nem tantárgyfüggő kompetenciák


Fejlesztő

Szummatív



50

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002



Pedagógiai szakasz Pályaválasztási (11-12. évfolyam) Időkeret (ajánlás) 20-25 óra

Komplex természettudomány

Tudás és képességterület Tudomány (A természettudományok működése, története, közös fogalmaik) Általános célok /Nat fejlesztési feladatok/: - A tudomány–technika–társadalom komplex összefüggésrendszer kritikus elemzése, problémák felvetése, alternatív megoldások megismerése, egyéni álláspontok kialakítása. - A tudomány elméletirányított, de a társadalmi igényeket kielégítő, a társadalom által értékelt, vagyis mélyen a társadalmi folyamatokba ágyazott tevékenységként történő értelmezése. A tudományos és a nem tudományos elképzelések megkülönböztetésével kapcsolatban önálló álláspont formálása. - A tudománytörténeti folyamatok értelmezése a modellek, az elképzelések, az egymást váltó s nemegyszer egymással harcban álló elméletrendszerek megszületéseként és háttérbe szorulásaként - A rendszerelemzés módszereinek alkalmazása a felmerülő problémák megoldása során, „rendszerelemzési rutin” kialakítása. - A természetben végbemenő változások jellegével kapcsolatos ismeretek alkalmazása, a leírásban alkalmazott természettudományos fogalmak megfelelő használata. - A szabályozási folyamatok általános elveinek alkalmazása természettudományos problémák megoldása kapcsán. Tartalmi elemek Kulcsfogalom /elmélet/ Tanulói teljesítmény /témák/ Tudás Kapcsolódó témakörök 1. Rendszerek, hálózatok Előzetes: 2. Tudomány, kutatás-fejlesztés Új: Kompetenciafejlesztés Tanulói teljesítmény

Kulcskompetencia /Nat/ 1. Természettudományos 2. Kezdeményezőképesség és vállalkozói


Nem tantárgyfüggő kompetenciák Módszertani




Módszerek

51

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Gondolkodási /kognitív/ Információs és kommunikációs Személyes, társas /környezeti/ Tanulási egység /kulcsfogalom, témakör/ 1. Rendszerek, hálózatok 2. Tudomány, kutatás-fejlesztés

Tanulás – tanítás Tanulói tevékenység / tanulási környezet /ajánlott módszerek/

Nyomtatott

IKT

Terület /pl./



Differenciálási lehetőségek /igazodás a tanulók szükségleteihez/

Anyagok, eszköz


Fejlesztő

Szummatív



52

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


ANYAGOK Kémiai tudásrendszer Fejlesztési terület Komplex természettudomány Tudás és képességterület Anyagok /Kémiai tudásrendszer/

Pedagógiai szakasz Bevezető + kezdő (1-4. évfolyam) Időkeret (ajánlás) 15-20 óra

Általános célok /Nat fejlesztési feladatok/: -

A kérdésfeltevés, az alapos vizsgálat igényének kialakítása, fejlesztése. A természeti és technikai tárgyakkal, jelenségekkel összefüggő elképzelések megfogalmazása, az ezekkel kapcsolatos megbeszélésekben való részvétel. Természettudományi ismeretekkel tárgyalható technikai, társadalmi kérdések megfogalmazása a családi környezetből hozott és az életkornak megfelelő ismeretrendszerekből kiindulva. Különféle anyagok felismerése, megkülönböztetése. Tárgy (test) és anyag megkülönböztetése. Az anyag szerkezetével kapcsolatos gyermeki elképzelések feltárása, ezzel kapcsolatos beszélgetések. Anyagfajták különbözőségének felismerése, anyagnevek anyagfajtákhoz rendelése. Használati tárgyak anyagainak felismerése, egyszerűbb anyagok technikai formálása, használati tárgyak készítése. Az anyagfajta és a használat közti összefüggés felismerése konkrét példán. Játékos ismerkedés egyszerű keverékekkel, oldatkészítéssel. Változások felismerése, azok fontosabb okainak megnevezése tanítói segítséggel. Nyersanyagok késztermékké alakulásának, majd a hulladék útjának végigkísérése példákon. Annak fokozatos belátása, hogy az emberi tevékenység és maga az ember a természeti folyamatok szerves része. A különböző tárgyak, anyagok jellemzőinek elemi szintű összehasonlítása, csoportosítása a megismert szempontok és saját elképzelések alapján. Anyagokra utaló egyszerű képi és szöveges információk, jelek értelmezése. Ismerkedés egyes technikai eszközök megalkotását és működését lehetővé tevő anyagokkal, ezek eredetével. A mindennapi életben fontos szerepet játszó mennyiségek és azok mérésének fokozatos megismerése, gyakorlása.


53

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Kulcsfogalom /elmélet/ 1. Anyagszerkezet 2. Változások 3. Környezetünk anyagai 4. Testünk anyagai 5. Anyaghasználat Kulcskompetencia /Nat/ Nem tantárgyfüggő kompetenciák Módszertani Gondolkodási /kognitív/ Információs és kommunikációs Személyes, társas /környezeti/ Tanulási egység 1. Anyagszerkezet 2. Változások 3. Környezetünk anyagai 4. Testünk anyagai 5. Anyaghasználat Nyomtatott


Tudás Előzetes: Új:

Tartalmi elemek Tanulói teljesítmény /témák/

Fejlődési szint Belépő: Továbbhaladó: Fejlesztési feladatok


Tartalmi beágyazás Módszerek


IKT

Kapcsolódó témakörök



Anyagok, eszköz

54

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002




Fejlesztő

Szummatív



55

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Fejlesztési terület Komplex természettudomány Tudás és képességterület


Anyagok /Kémiai tudásrendszer/ Általános célok /Nat fejlesztési feladatok/: - Az embernek, mint a természet szerves részének kezelése a természeti folyamatok elemzése során. - A környezetre kifejtett emberi hatások elemzése, problémák felismerése, megoldási módok keresése. - A megismert természeti törvényszerűségek alkalmazása technikai eszközök működésének, folyamatok leírásának magyarázatára. - Önálló vizsgálódás, a megfigyelések irányított rögzítése. - Megadott forrásokból meghatározott szempontok szerinti információk kigyűjtése. - A tanult egyszerűbb esetekben a folyamatok eredményeinek előrejelzése s az előrejelzés eredményességének elemi értékelése. - Természeti és technikai kérdésekben elképzelések megfogalmazása, megosztása. - Megfigyelés, kísérletezés, mérés elvégzése önállóan és csoportmunkában, az eszközök balesetmentes használata. - A megfigyelések, tapasztalatok, megszerzett ismeretek és azok előzetes elképzelésekhez való viszonyának megfogalmazása, az előzetes elképzelések és tények közötti eltérések felismerése. - Az anyag legfontosabb tulajdonságainak minőségi értelmezése. - Az anyagfogalom fokozatos kiterjesztése különféle anyagfajtákra, a levegőre, majd általában a gázokra. - Az anyagmegmaradás szempontjából szemléletileg kritikus jelenségek elemzése (pl. égés, kémiai átalakulások). - Használati tárgyak anyagainak felismerése, egyszerűbb anyagok technikai formálása, használati tárgyak készítése. - Az anyag folytonosságáról alkotott kép mellett a részecskekép konstrukciója (egyszerű golyómodell). - Ismerkedés a részecskékből való felépítettség konkrét példáival (kristályos anyagok, keverékek, vegyületek). - Anyagok tulajdonságok szerinti csoportosítása, egyes tulajdonságok anyagszerkezeti értelmezése. - A változások, az átalakulások esetében energiára vonatkozó, egyelőre kvalitatív megfontolások használata. - Az energiahordozók jelentőségének felismerése, bizonyítása. - A rendszer fogalom általános megalapozása, alkalmazása konkrét anyagi rendszerekre. - A növényi és az állati anyagcsere összehasonlítása. - Az emberi szervezet felépítésének és működésének alapszintű ismerete, a rendszerszerűség belátása.


56

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Az egyensúly fogalmának bevezetése egyszerű mérésekkel, kísérletekkel. A környezetet leggyakrabban szennyező anyagoknak és forrásainak azonosítása, a szennyezéshez vezető emberi tevékenységek felismerése a környezetben. - A szennyező anyagokkal való óvatos bánásmód szükségességének és módjainak megismerése. - A természet jövőjéért, fenntarthatóságáért érzett felelősség vállalása, a környezet értékeinek védelme, megóvása. Tartalmi elemek Kulcsfogalom /elmélet/ Tanulói teljesítmény /témák/ Tudás Kapcsolódó témakörök 1. Anyagszerkezet Előzetes: 2. Változások Új: 3. Környezetünk anyagai 4. Testünk anyagai 5. Anyaghasználat Kompetenciafejlesztés Kulcskompetencia /Nat/ Fejlődési szint Tanulói teljesítmény Tartalmi beágyazás 1. Természettudományos Belépő: 2. Hatékony, önálló tanulás Továbbhaladó: 3. Anyanyelvi kommunikáció 4. Matematikai -

Nem tantárgyfüggő kompetenciák Módszertani Gondolkodási /kognitív/ Információs és kommunikációs Személyes, társas /környezeti/ Tanulási egység 1. Anyagszerkezet 2. Változások Pedagógiai rendszerek 7. alprojekt


Módszerek



57

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


3. Környezetünk anyagai 4. Testünk anyagai 5. Anyaghasználat Nyomtatott

IKT


Anyagok, eszköz



Fejlesztő

Szummatív



58

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002




Anyagok /Kémiai tudásrendszer/ Általános célok /Nat fejlesztési feladatok/: - A megfigyelés, a kísérlet és a mérés eszközként történő alkalmazása a tudományos elképzelések formálása, a modellekkel végzett munka és a problémamegoldás során. - A természet egységére vonatkozó elképzelések formálása az egységet kifejező, átfogó tudásrendszerek (pl. atomelmélet), az általános fogalmak (pl. anyag, energia, kölcsönhatás, információ), az univerzális (pl. megmaradási) törvények segítésével. - A technika társadalmi alkalmazásával összefüggő jelenségek, folyamatok vizsgálata a természettudományos tudás alkalmazása szempontjából. - A tudományos ismeretek alkalmazása egyre tudatosabban a folyamatok magyarázata és eredményeik előrejelzése során. - Önálló vizsgálódás, a megfigyelések önálló rögzítése. - Adott forrásból meghatározott szempontok szerinti információk kigyűjtése. - Információforrások használata megadott szempontok alapján és önállóan. - A számítógépes, illetve multimédiás eszközök használata. - Az ismert területeken az előzetes tudást használó osztályozás, rendszerezés. - A megfigyelések, mérések, kísérletek során nyert adatok áttekinthető rendezése, a vizsgálódások eredményeinek pontos megfogalmazása. - Az anyagok, mennyiségek jeleinek használata. - A vizsgálatok, kísérletek során nyert adatok ábrázolása különféle diagramokon, grafikonokon, vázlatrajzokon, illetve a kész diagramok, grafikonok, vázlatrajzok adatainak leolvasása, értelmezése. - Mérőeszközök használata, a pontosság kérdéseinek vizsgálata. - Törekvés a fenntartható fejlődés biztosításával kapcsolatos problémák enyhítésére, megoldására. - Az anyagok, testek tulajdonságai és a rájuk jellemző mennyiségek összekapcsolása. - Az anyagmegmaradás törvényének alkalmazása a természeti folyamatok elemzése során. - Az anyagokra vonatkozó ismeretek felhasználása a technikai alkalmazások magyarázatára, kreatív ötletek kidolgozására. - Az atom- és molekulafogalom kialakítása és használata a korábban tanult, fontosabb fizikai és kémiai folyamatok magyarázatában. - A hétköznapokban is ismert anyagok anyagszerkezeti besorolása.


59

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Néhány elemekre bontási, valamint vegyületképzési folyamat kísérleti bemutatása. Keverékek (oldatok) készítése, keverékek elválasztásának fontosabb módszerei a gyakorlatban. A tanult szervetlen vegyületek összetétele és tulajdonságai közötti összefüggések felismerésére. Egyszerű szervetlen kémiai reakciók elvégzése, felírása. Természetes és mesterséges anyagok megkülönböztetése. Az atomok belső struktúráját leíró elképzelés kialakítása a Bohr-féle modell szintjén. Az anyagok szervetlen és szerves osztályokra bontása. Az élő szervezetek energia átalakító folyamatainak általános jellemzése (a részletes biokémiai folyamatok nélkül). Az ember által megvalósított energiaátalakítási folyamatok környezeti hatásainak elemzése, alternatív energiaátalakítási módok megismerése. Önálló álláspont formálása a felmerülő társadalmi, gazdasági, politikai kérdésekkel kapcsolatban. Egyensúlyra vezető fizikai, biológiai és kémiai folyamatok bemutatása. Az életjelenségek mélyebb alapjainak, az élő szervezetekben zajló folyamatoknak a megismerése, ezzel az életfogalom jobb megalapozása. A növények és a fotoszintézis földi élet folyamataiban játszott kritikus szerepének megismerése, a víz, az ásványi sók, a szén-dioxid, az oxigén és a fény szerepének megértése a növényi életműködésekben. - Az emberi szervezetet veszélyeztető anyagok szervezetre gyakorolt fontosabb hatásainak megismerése - Anyag- és energiatakarékos szemlélet kialakítása a hétköznapi életben és az iskolai környezetben. Tartalmi elemek Kulcsfogalom /elmélet/ Tanulói teljesítmény /témák/ Tudás Kapcsolódó témakörök 1. Anyagszerkezet Előzetes: 2. Változások Új: 3. Környezetünk anyagai 4. Testünk anyagai 5. Anyaghasználat Kompetenciafejlesztés Kulcskompetencia /Nat/ Fejlődési szint Tanulói teljesítmény Tartalmi beágyazás 1. Természettudományos Belépő: 2. Hatékony, önálló tanulás Továbbhaladó: 3. Kezdeményezőképesség és vál-


60

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


lalkozói kompetencia Nem tantárgyfüggő kompetenciák Módszertani Gondolkodási /kognitív/ Információs és kommunikációs Személyes, társas /környezeti/ Tanulási egység 1. Anyagszerkezet 2. Változások 3. Környezetünk anyagai 4. Testünk anyagai 5. Anyaghasználat


Módszerek

Tanulás – tanítás Tanulói tevékenység / tanulási környezet /


Nyomtatott

IKT

Terület /pl./



Anyagok, eszköz


Fejlesztő

Szummatív



61

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002



Pedagógiai szakasz Megszilárdító (9-10. évfolyam) Időkeret (ajánlás) 45-50 óra

Anyagok /Kémiai tudásrendszer/ Általános célok /Nat fejlesztési feladatok/: - A természet egységére vonatkozó koncepció tudatos alkalmazása. - A tudományos eredmények technikai alkalmazásával összefüggő problémákkal kapcsolatban egyéni álláspontok formálása, tudatos és felelős állásfoglalás kialakítása. - Az önálló ismeretszerzés igényének, egyéni módszereinek kialakítása. - A természeti és technikai tárgyakkal, jelenségekkel kapcsolatos saját elképzelések és a tanult tudományos elméletek megfogalmazása, magyarázatokban, előrejelzésekben és cselekvésben való használata. - Új kísérleti eszközök megismerése, kreatív használata, egyszerűbb kísérleti eszközök készítése. A vizsgálatok, kísérletek eredményeinek informatív és esztétikus bemutatása, értelmezése a tanultak alapján. - A rendszerelemzés módszereinek alkalmazása a felmerülő problémák megoldása során, „rendszerelemzési rutin” kialakítása. - A természetben végbemenő változások jellegével kapcsolatos ismeretek alkalmazása. - Az anyag szerkezete és tulajdonságai összefüggésére vonatkozó ismeretek tudatos használata a természeti és technikai jelenségek magyarázata során. - Az anyagtudományok egyes eredményeinek, hétköznapi alkalmazásának megismerése, elemzése az anyagtudományok társadalmi folyamatokhoz való hozzájárulásának értékelése. - Ismerkedés a modern anyagelméletek legfontosabb sajátosságaival, nyitott kérdések felvetése és megvitatása. - Méretek és nagyságrendek meghatározása, becslése és számítása az atomok méreteitől az ismert világ méreteiig. - Ismerkedés egy kvalitatív kvantumfizikai részecskeképpel, annak felhasználása jelenségek magyarázatában. - Az atom szerkezetének magyarázata kvalitatív kvantummechanikai kép segítségével, az atomok alkotórészeivel kapcsolatos tudás alkalmazása folyamatok, jelenségek magyarázatában és más fogalmak meghatározásában (molekulaképződés, kémiai kötések, másodlagos kötések, kristályos szerkezet kialakulása). - Az atomok és a molekulák fogalmának alkalmazása a kémiai kötések, valamint a kémiai folyamatok értelmezésében. - A különböző anyagcsoportok szerepének vizsgálata az élettel kapcsolatos folyamatokban. - A szerves vegyületek összetétele és tulajdonságai közötti összefüggések tanulmányozása.


62

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Kémiailag tiszta és a keverék anyagok világos elkülönítése az anyagszerkezeti ismeretek alkalmazásával. Vegyületek képződésével és bomlásával kapcsolatos számítások végzése, a kémiai egyenletek megfelelő felírása, elemzése és alkalmazása, a tömegmegmaradás törvényének tudatos alkalmazása. - Az anyagok csoportjainak jellemzése anyagszerkezeti ismeretek alapján (szerves, szervetlen vegyületek, az e csoportokon belüli legfőbb csoportok jellemzése, főbb tulajdonságaik). A periódusos rendszer használata. - A fizikai, kémiai, biológiai folyamatok magyarázata energiaváltozások segítségével, eközben a tanult fogalmak használata. - Az emberi szervezetet veszélyeztető anyagok fontosabb hatásainak megismerése, az alkohol, a drogok, a dohányzás egészségkárosító hatásainak megismerése. - A fenntartható fejlődés egyes emberek és emberi társadalmak általi veszélyeztetettségének felismerése, az ezzel összefüggő kritikus állásfoglalás, valamint cselekvőkészség kialakulása. - Környezettudatos magatartás kialakítása a hétköznapi élet minden területén, bekapcsolódás környezetvédelmi tevékenységekbe. Tartalmi elemek Kulcsfogalom /elmélet/ Tanulói teljesítmény /témák/ Tudás Kapcsolódó témakörök 1. Anyagszerkezet Előzetes: 2. Változások Új: 3. Környezetünk anyagai 4. Testünk anyagai 5. Anyaghasználat Kompetenciafejlesztés Kulcskompetencia /Nat/ Fejlődési szint Tanulói teljesítmény Tartalmi beágyazás 1. Természettudományos Belépő: 2. Hatékony, önálló tanulás Továbbhaladó: 3. Szociális és állampolgári kompetencia Nem tantárgyfüggő kompetenciák Fejlesztési feladatok Módszerek Módszertani Gondolkodási /kognitív/ Információs és kommunikációs -


63

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Személyes, társas /környezeti/ Tanulás – tanítás Tanulói tevékenység / tanulási környezet /

Tanulási egység 1. Anyagszerkezet 2. Változások 3. Környezetünk anyagai 4. Testünk anyagai 5. Anyaghasználat Nyomtatott

IKT

Terület /pl./




Anyagok, eszköz


Fejlesztő

Szummatív



64

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


ENERGIA ÉS INFORMÁCIÓ Fizikai tudásrendszer Fejlesztési terület Komplex természettudomány Tudás és képességterület Energia és információ /Fizikai tudásrendszer/

Pedagógiai szakasz Bevezető + kezdő (1-4. évfolyam) Időkeret (ajánlás) 15-20 óra


Egyszerűbb természeti, technikai és ezekkel összefüggő társadalmi témákban kérdések megfogalmazása az életkornak megfelelő élmények, tapasztalatok, ismeretek alapján. A mindennapi életben használt, a gyerekek által jól ismert néhány technikai eszköz működésének magyarázata már ismert összefüggések vagy hétköznapi ismeretek segítségével. A természeti és technikai tárgyakkal, jelenségekkel összefüggő elképzelések megfogalmazása, megosztása. Változások felismerése, leírása, a fontosabb okok megnevezése tanítói segítséggel. A különböző tárgyak, élőlények, jelenségek tanult jellemzőinek elemi szintű összehasonlítása, csoportosítása a megismert szempontok és saját elképzelések alapján. Egyszerű képi és szöveges információk, jelek értelmezése a megismert területeken. Térérzet tudatosítása, tájékozódás a térben, irányok, távolságok, hosszak, nagyságrendek meghatározása (becslés, mérés). Ismerkedés a természet könnyen megfigyelhető ciklusaival, ezek megfigyelése, az eredmények rögzítése. Az idő becslése, saját mérések, tájékozódás a mindennapok időviszonyaiban. A mozgásban megnyilvánuló állandóság és változás tanulmányozása egyszerű példák segítségével. A halmazállapotok bemutatása, és tudományos értelmezéseknek megfelelő megkülönböztetése. Halmazállapot-változások felismerése, besorolásuk a főbb típusokba. Egyszerű játékok, megfigyelések a hang, a fény és a hő terjedésével kapcsolatban. Az érzékelés, mint információszerzés, a látszat és a valóság megkülönböztetése.


65

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Kulcsfogalom /elmélet/ 1. Tér, idő, mozgás 2. Energia, hő 3. Hang, fény


Kulcskompetencia /Nat/ 1. Természettudományos 2. Anyanyelvi kommunikáció 3.Matematikai Nem tantárgyfüggő kompetenciák Módszertani Gondolkodási /kognitív/ Információs és kommunikációs Személyes, társas /környezeti/


Tanulási egység /kulcsfogalom, témakör/ 1. Tér, idő, mozgás 2. Energia, hő 3. Hang, fény






Módszerek

Tanulás - tanítás Tanulói tevékenység / tanulási környezet /ajánlott módszerek/


Nyomtatott

IKT

Terület /pl./



Anyagok, eszköz

Tanulói értékelés


Fejlesztő

Szummatív

66

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Fogalmak, elméletek, megértés Tudás alkalmazása Nem tantárgyfüggő kompetenciák



67

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002



Pedagógiai szakasz Alapozó (5 -6. évfolyam) Időkeret (ajánlás) 20-25 óra

Energia és információ /Fizikai tudásrendszer/ Általános célok /Nat fejlesztési feladatok/: - A tudományos és technikai témák, társadalmi kérdésekkel való összekapcsolása. - A környezetre kifejtett emberi, társadalmi hatások vizsgálata, problémák felismerése, megoldási módok keresése. - A megismert természeti törvényszerűségek alkalmazása technikai eszközök működésének, folyamatok leírásának magyarázatára. - A természeti és technikai tárgyakkal, jelenségekkel, folyamatokkal összefüggő elképzelések megfogalmazása, az ezekkel kapcsolatos megbeszélésekben való részvétel. - Önálló vizsgálódás, meghatározott szempontok szerinti információk kigyűjtése, a megfigyelések irányított rögzítése. - Megfigyelés, kísérletezés, mérés elvégzése vizsgálódásokhoz, modellalkotáshoz, problémamegoldásokhoz kötötten, önállóan és csoportmunkában is. - A megfigyelések, tapasztalatok, megszerzett ismeretek előzetes elképzelésekkel való összevetése, ebből következtetések levonása. - A tömeg és súly fogalmainak elválasztása a szilárdság és keménység fogalmaitól. - Halmazállapot-változások kísérleti, jelenség szintű megfigyelése. - Az időjárás és az éghajlat jelenségeinek értelmezése, elemzése. - Energiafajták és átalakításuk vizsgálata hétköznapi folyamatokban, kvalitatív energiafogalom. - Hang és fényjelenségek megfigyelése, egyszerű kísérleti vizsgálata, mindennapi eszközök tanulmányozása ebben a témakörben, egyszerű játékok. - Információátvitel vizsgálata egyszerű kísérletekben, játékokban. - A hő terjedésével kapcsolatos megfigyelések, egyszerű kísérletek, játékok. - Az energia iránti igény összekapcsolása az emberi tevékenység területeivel, az energiatakarékosság jelentőségének értékelése, konkrét lehetőségeivel való ismerkedés, energiatakarékos magatartás kialakítása. - A térbeli nagyságrendek összehasonlítása, érzékeltetése, távolságra vonatkozó becslések. - Az idő egységeinek megismerése, számítások. - Mozgásjelenségek megfigyelése, leírása, a mozgás általános jellegének tudatosulása. - Egyes esetekben kételyek megfogalmazása az arisztotelészi mozgásképpel szemben.


68

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


-

Leírások, példák megadása hely- és helyzetváltoztató, aktív és passzív mozgásokra az élővilágban. A mechanikai egyensúly feltételeinek egyszerű kísérletekben, játékokban való vizsgálata. A természet jövőjéért, fenntarthatóságáért érzett felelősség vállalása.

Kulcsfogalom /elmélet/ 1.Tér idő 2. Mozgás 3. Hő 4. Energia 5. Információ


Tartalmi elemek Tanulói teljesítmény / témák/




Kulcskompetencia /Nat/ 1. Természettudományos 2. Hatékony, önálló tanulás


Nem tantárgyfüggő kompetenciák Módszertani Gondolkodási /kognitív/ Információs és kommunikációs Személyes, társas /környezeti/


Módszerek



Tanulási egység /kulcsfogalom, témakör/ 1. Tér, idő 2. Mozgás 3. Hő 4. Energia 5. Információ


69

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Nyomtatott

IKT

Terület /pl./



Anyagok, eszköz


Fejlesztő

Szummatív



70

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002




Energia és információ /Fizikai tudásrendszer/ Általános célok /Nat fejlesztési feladatok/: - A tudomány technikai és társadalmi folyamatokban játszott szerepének értékelése. - A természet egységére vonatkozó elképzelések formálása átfogó tudásrendszerek, általános fogalmak és törvények segítésével. - A tudományos ismeretszerzés iránti határozott igény kialakítása. - A tudományos ismeretek egyre tudatosabb alkalmazása a folyamatok magyarázata és eredményeik előrejelzése során. - Adott forrásokból meghatározott szempontok szerinti információk kigyűjtése, önálló forráshasználat kialakítása. - Számítógépes, illetve multimédiás eszközök használata az információkezelésben, megosztásban és a kommunikációban. - Kísérletek, megfigyelések, mérések önálló vagy csoportmunkában történő tervezése, kivitelezése és értékelése. - A megfigyelés, a kísérlet és a mérés eszközként történő alkalmazása a tudományos elképzelések formálása, a modellekkel végzett munka és a problémamegoldás során. - A megfigyelések, mérések, kísérletek során nyert adatok áttekinthető rendezése, a vizsgálódások eredményeinek pontos megfogalmazása. - A vizsgálatok, kísérletek során nyert adatok ábrázolása különféle diagramokon, grafikonokon, illetve a kész diagramok, grafikonok adatainak leolvasása, értelmezése, a mennyiségek jeleinek használata. - Ábrák, rajzok értelmezése, egyszerűbb vázlatrajzok készítése. - Különböző mérőeszközök használata, a pontosság kérdéseinek vizsgálata. - Az anyagi rendszerek, a mikro- és makrovilág méretbeli arányainak érzékeltetése (atom, Föld, Naprendszer, Világegyetem). - A világ időbeli változásaival kapcsolatos tapasztalati tudás és megfigyelések alapján kialakított időfogalom. - A mindennapi környezetben megfigyelhető egyszerű mozgások megfigyelése, leírása. - A változó sebességű mozgásoknál a változások okának kvalitatív megadása. - A halmazállapotok részecskeszintű értelmezése. - A mozgások, az elektromos, fény-, hang-, hő jelenségek, a fázisátalakulások, energiaváltozások fajtái, a kémiai folyamatok közben zajló energiaváltozások jellemzése, - A gravitációs vonzással összefüggő jelenségek tanulmányozása.


71

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


A tömeg és a súly fogalmának megkülönböztetése. Az erő és az energia fogalmának világos megkülönböztetése. Az energia terjedésének kvalitatív értelmezése a fény, a hang, a hő témakörében. Az energia megmaradásának megbeszélése a vizsgált konkrét esetekben. A természeti és technológiai folyamatok elemzése az energia átalakulásának fogalmával, szemben a keletkezés és eltűnés fogalmaival operáló való magyarázatokkal. - Az energia megmaradás törvényének alkalmazása egyszerű problémák megoldásában, kísérletek eredményeinek értelmezésében, jelenségek leírásában. - Az ember által megvalósított energiaátalakítási folyamatok környezeti hatásainak elemzése, alternatív energiaátalakítási módok megismerése, önálló álláspont formálása a felmerülő társadalmi, gazdasági, politikai kérdésekkel kapcsolatban. - Anyag- és energiatakarékos szemlélet kialakítása a hétköznapi életben és az iskolai környezetben. Tartalmi elemek Kulcsfogalom /elmélet/ Tanulói teljesítmény /témák/ Tudás Kapcsolódó témakörök 1. Mozgás Előzetes: 2. Szerkezetek Új: 3. Hő 4. Energia 5. Információ Kompetenciafejlesztés Kulcskompetencia /Nat/ Fejlődési szint Tanulói teljesítmény Tartalmi beágyazás 1. Természettudományos Belépő: 2. Digitális. Továbbhaladó: -

Nem tantárgyfüggő kompetenciák Módszertani Gondolkodási /kognitív/ Információs és kommunikációs Személyes, társas /környezeti/ Tanulási egység 1. Mozgás Pedagógiai rendszerek 7. alprojekt


Módszerek

. Tanulás - tanítás Tanulói tevékenység / tanulási környezet


72

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


2. Szerkezetek 3. Hő / 4. Energia 5. Információ Nyomtatott

IKT

Terület /pl./



Anyagok, eszköz


Fejlesztő

Szummatív



73

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002



Pedagógiai szakasz Elmélyítő (9-10. évfolyam) Időkeret (ajánlás) 45-50 óra

Energia és információ /Fizikai tudásrendszer/ Általános célok /Nat fejlesztési feladatok/: - A tudomány–technika–társadalom komplex összefüggésrendszer kritikus elemzése, problémák felvetése, alternatív megoldások megismerése, egyéni álláspontok kialakítása. - Az ember természeti folyamatokban játszott szerepének kritikus vizsgálata, a jelentkező társadalmi problémák előtérbe állítása, a problémák megoldását célzó egyéni és közösségi cselekvés lehetőségeinek felismerése, elfogadása, vállalása. - A tudományos eredmények technikai alkalmazásával kapcsolatban egyéni álláspontok formálása, tudatos és felelős állásfoglalás kialakítása egyes technológiák alkalmazásával kapcsolatban. - Az önálló ismeretszerzés igényének, egyéni módszereinek kialakítása, az ismeretszerzés folyamatának és eredményének kritikus értékelése. - A természeti és technikai tárgyakkal, jelenségekkel kapcsolatos saját elképzelések és a tanult tudományos elméletek megfogalmazása, magyarázatokban, előrejelzésekben és cselekvésben való használata. - Új kísérleti eszközök megismerése, kreatív használat, egyszerűbb kísérleti eszközök készítése, a vizsgálatok, kísérletek eredményeinek értelmezése, bemutatása. - A térbeli fizikai viszonyok elemzése koordinátarendszerek segítségével, méretek és nagyságrendek meghatározása, becslése és számítása az atomoktól a kozmikus rendszerekig. - A folyamatok időbeli viszonyainak általános fogalmakkal (sebesség, gyorsulás, erők, energia) történő leírása. - A mozgás kinematikai és dinamikai leírása, a newtoni képnek, mint a tudományos elemzés eszközének elfogadása. - A súlytalanság helyes értelmezése, az ezzel kapcsolatos űrkutatási eredmények figyelemmel kísérése. - Ismerkedés a modern anyagelméletek legfontosabb sajátosságaival, nyitott kérdések felvetése és megvitatása. - Az atommag struktúrájára vonatkozó modell használata a radioaktivitás, magfúzió, maghasadás jelenségeivel összefüggésben. - Alternatív elgondolások megismerése és elemzése a nukleáris energia hasznosításának társadalmi kérdései kapcsán, a problémák vitákban való feltárása és értékelése, saját álláspont formálása. - A folyamatok magyarázata energiaváltozások segítségével, eközben a tanult fogalmak használata, az energiaváltozások kiszámítása más adatokból. - Természettudományos és hétköznapi problémák megoldása az energia fogalmának segítségével.


74

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Az elektromos, mágneses és elektromágneses jelenségek gyakorlati vonatkozásainak felismerése, értelmezése, energetikai viszonyai, az energia terjedésében, tárolásában játszott szerepük. Az energia terjedésével kapcsolatos - Az energia terjedésével magyarázható jelenségek, néhány ezzel kapcsolatos technikai, gazdasági folyamat elemzése. - Az energiaátalakítással kapcsolatos technikai-, társadalmi kérdésekben álláspontok, érdekek, értékrendszerek megismerése, megvitatása, saját álláspont formálása. - A fenntartható fejlődés veszélyeztetettségének felismerése, az ezzel összefüggő társadalmi folyamatokkal kapcsolatos kritikus állásfoglalás. - Környezettudatos magatartás kialakítása a hétköznapi élet minden területén, bekapcsolódás környezetvédelmi tevékenységekbe. Tartalmi elemek Kulcsfogalom /elmélet/ Tanulói teljesítmény /témák/ Tudás Kapcsolódó témakörök 1. Mozgás Előzetes: 2. Hő Új: 3. Energia 4. Információ Kompetenciafejlesztés Kulcskompetencia /Nat/ Fejlődési szint Tanulói teljesítmény Tartalmi beágyazás 1. Természettudományos Belépő: 2. Szociális és állampolgári Továbbhaladó: Nem tantárgyfüggő kompetenciák Fejlesztési feladatok Módszerek Módszertani Gondolkodási /kognitív/ Információs és kommunikációs Személyes, társas /környezeti/ Tanulás - tanítás Tanulási egység Tanulói tevékenység / tanulási környezet Differenciálási lehetőségek /kulcsfogalom, témakör/ /ajánlott módszerek/ /igazodás a tanulók szükségleteihez/ 1. Mozgás 2. Hő 3. Energia -


75

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


4. Információ Nyomtatott

IKT

Terület /pl./



Anyagok, eszköz


Fejlesztő

Szummatív



76

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


ÉLET Biológiai tudásrendszer Fejlesztési terület Komplex természettudomány Tudás és képességterület

Pedagógiai szakasz Bevezető – kezdő (1-4. évfolyam) Időkeret (ajánlás) 20 óra

Élet /Biológiai tudásrendszer/ Általános célok /Nat fejlesztési feladatok/: - A kérdésfeltevés, az alapos vizsgálat igényének kialakítása, fejlesztése. - A természeti környezetnek. mint a világ védelemre szoruló részének értelmezése. - A természeti jelenségekkel összefüggő elképzelések megfogalmazása, az ezekkel kapcsolatos megbeszélésekben való részvétel. - Tanítói segítséggel tájékozódás egyszerűbb forrásanyagokban. - Változások felismerése, azok fontosabb okainak megnevezése tanítói segítséggel. - A különböző élőlények, életjelenségek jellemzőinek elemi szintű összehasonlítása, csoportosítása a megismert szempontok és saját elképzelések alapján. - Ismerkedés a természet könnyen megfigyelhető ciklusaival, ezek megfigyelése és az eredmények rögzítése. - Az élet értelmezésére vonatkozó gyermeki elképzelések felszínre hozása, ütköztetése más elképzelésekkel. - Az életjelenségekhez kötött életértelmezés fokozatos erősítése. - Az élő és élettelen összehasonlítása. - Az egyedfejlődéssel és az öröklődéssel kapcsolatos gyermeki elképzelések felszínre hozása, összehasonlítása más nézetekkel. - A biológiai szerveződési szintekkel való ismerkedés példákon keresztül, megnevezések tanulása. - A többsejtű élőlények három országához tartozó fogalmak (állat, növény, gomba) kiszélesítése, az állat- és növényfogalom gazdagítása, a kezdeti gyermeki elképzelések meghaladása. - Az élőlények csoportokba sorolása, a hasonlóság és a rokonság megkülönböztetése. - A növények anyagcseréjével kapcsolatban kialakult gyermeki elképzelések feldolgozása, alternatívák felállítása. - Néhány könnyen átlátható, megérthető, a gyerekeket közvetlenül, a gyakorlatban is érintő, helyi környezetvédelmi problémával való foglalkozás. - Egyéni és közösségi környezet- és természetvédelmi cselekvési formák megismerése, a részvétel igényének felkeltése.


77

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002






Kulcsfogalom /elmélet/ 1. Élő-élettelen 2. Testfelépítés 3. Sokféleség


Kulcskompetencia /Nat/ 1. Természettudományos 2. Anyanyelvi kommunikáció




Módszerek



Tanulási egység /kulcsfogalom, témakör/ 1. Élő-élettelen 2. Testfelépítés 3. Sokféleség Nyomtatott

IKT


Anyagok, eszköz

Tanulói értékelés Terület /pl./ Fogalmak, elméletek,


Fejlesztő

Szummatív

Mit?


78

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


megértés Tudás alkalmazása Nem tantárgyfüggő kompetenciák

Hogyan? Mit? Hogyan? Mit? Hogyan?


79

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002




Élet (Biológiai tudásrendszer) Általános célok /Nat fejlesztési feladatok/: - A tudományos, technikai és társadalmi kérdések együttes kezelése. - A környezetre kifejtett emberi, társadalmi hatások elemzése, a problémák felismerése, megoldási módok keresése. - Rendszeres megfigyelés, kísérletezés, mérés elvégzése önállóan és csoportmunkában is. - Adott olvasnivalóból meghatározott szempontok szerinti információk kigyűjtése, ismerethordozók használata csoportmunkában. - Rendszer, rendszer és környezet fogalmak értelmezése a különféle biológiai szerveződési szintekre (sejt, egyed, életközösség). - Az életjelenségeken alapuló élet-értelmezés használata. - Az élővilág változásának, a hosszú időszakok alatt lezajló átalakulásnak az elfogadása, az öröklődés lehetséges szerepének felismerése. - Fokozatos ismerkedés a rendszertani egységekkel, szerveződési szintekkel, konkrét esetekben a hierarchikus szerveződés felvázolása. - Életközösségek leírására vonatkozó módszerek elsajátítása, alkalmazása. - Nagyobb rendszertani csoportok, törzsek (osztályok, rendek) nevének megismerése, hierarchikus viszonyaik bemutatása. - Az élővilág fajgazdagságának értékként való kezelése, a fajismeret megalapozása. - A növényi és az állati anyagcsere összehasonlítása. - Az utódnemzedékekben megfigyelhető öröklődés és változékonyság felismerése, értékelése. - A természet jövőjéért, fenntarthatóságáért érzett felelősség vállalása. Kulcsfogalom /elmélet/ 1. Testfelépítés és működés 2. Egyedfejlődés 3. Alkalmazkodás, együttélés 4. Szaporodás, öröklődés 5. Evolúció





80

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002



Kulcskompetencia /Nat/ 1. Természettudományos 2. Hatékony, önálló tanulás




Módszerek



Tanulási egység /kulcsfogalom, témakör/ 1. Testfelépítés és működés 2. Egyedfejlődés 3. Alkalmazkodás, együttélés 4. Szaporodás, öröklődés 5. Evolúció Nyomtatott Terület /pl./ Fogalmak, elméletek, megértés Tudás alkalmazása Nem tantárgyfüggő kompetenciák

IKT Diagnosztikus

Támogató erőforrások Média Tanulói értékelés Fejlesztő


Anyagok, eszköz Szummatív



81

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002




Élet (Biológiai tudásrendszer) Általános célok /Nat fejlesztési feladatok/: - Jelentős tudománytörténeti folyamatok megismerése, az emberiség fejlődésében játszott szerepük tanulmányozása. - A technika társadalmi alkalmazásával összefüggő jelenségek, folyamatok vizsgálata. - A természettudományos műveltség fontosságának felismerése, megszerzése igényének kialakítása. - A tudományos ismeretek alkalmazása egyre tudatosabban a folyamatok magyarázata és eredményeik előrejelzése során. Önálló vizsgálódás, a megfigyelések önálló rögzítése. - Diagramok, grafikonok, táblázatok adatainak leolvasása, értelmezése, a vizsgálatok során nyert adatok ábrázolása. - Kísérletek, megfigyelések, mérések önálló vagy csoportmunkában történő tervezése, kivitelezése és értékelése. - Adott forrásokból meghatározott szempontok szerinti információk kigyűjtése, önálló forráshasználat képessége. - A számítógépes, illetve multimédiás eszközök használata az információkezelés és a kommunikáció során. - A biológiai információ jelentőségének felismerése példák segítségével. - A világ időbeli változásaival való ismerkedés, evolúciós időskála értelmezése. - A „biológiai órával” kapcsolatos néhány érdekes jelenség tanulmányozása. - Rendszer és környezet magasabb szerveződési szintként való egységesülése, ökológiai rendszerek vizsgálata. - A lineáris és a körfolyamatok felismerése, összehasonlítása, példákon való elemzése. - Az életjelenségek mélyebb alapjainak, az élő szervezetekben zajló folyamatoknak a megismerése, ezzel az életfogalom jobb megalapozása. - A növények és a fotoszintézis földi élet folyamataiban játszott kulcsszerepének megismerése, elemzése. - Ismerkedés az evolúciós gondolattal s annak kapcsolódásával az élővilág rendszerezéséhez, a lamarcki fejlődéstani elveknek megfelelő naiv elképzelések és a teleologikus értelmezések visszaszorulása. - A biológiai szerveződési szintek közötti funkcionális kapcsolatok felismerése, ezek elemzése, az így szerzett tudással önálló ismeretszerzés a témában. - Az élővilág összes országának megismerése, a rendszerezés alapjaival, fő szempontjaival kapcsolatos kérdések felvetése, a fejlődéstörténeti szemlélet alkalmazása.


82

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Az élettelen környezeti tényezők és az élővilág kapcsolatának megértése, a folyamatok elemzése. A szaporodásmódok vizsgálata, a szexualitás szerepének elemzése az evolúció folyamatában. Törekvés a fenntartható fejlődés biztosításával kapcsolatos problémák enyhítésére. Tartalmi elemek Kulcsfogalom /elmélet/ Tanulói teljesítmény /témák/ Tudás Kapcsolódó témakörök 1. Testfelépítés és működés Előzetes: 2. Életfeltételek, alkalmazkodás Új: 3. Változatosság 4. Együttélés, életközösségek Kompetenciafejlesztés Kulcskompetencia /Nat/ Fejlődési szint Tanulói teljesítmény Tartalmi beágyazás 1. Természettudományos Belépő: 2. Digitális Továbbhaladó: Nem tantárgyfüggő kompetenciák Fejlesztési feladatok Módszerek Módszertani Gondolkodási /kognitív/ Információs és kommunikációs Személyes, társas /környezeti/ Tanulás - tanítás Tanulási egység Tanulói tevékenység / tanulási környezet Differenciálási lehetőségek /kulcsfogalom, témakör/ /ajánlott módszerek/ /igazodás a tanulók szükségleteihez/ 1. Testfelépítés és működés 2. Életfeltételek, alkalmazkodás 3. Változatosság 4. Együttélés, életközösségek Támogató erőforrások Nyomtatott IKT Média Anyagok, eszköz -


83

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002




Fejlesztő

Szummatív



84

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002



Pedagógiai szakasz Megszilárdító (9 - 10. évfolyam) Időkeret (ajánlás) 55-60 óra

Élet (Biológiai tudásrendszer) Általános célok /Nat fejlesztési feladatok/: - A tudomány–technika–társadalom komplex összefüggésrendszer kritikus elemzése, problémák felvetése, alternatív megoldások megismerése, egyéni álláspontok kialakítása. - A tudománytörténeti folyamatok értelmezése a modellek, az elképzelések, az egymást váltó s nemegyszer egymással harcban álló elméletrendszerek megszületéseként és háttérbe szorulásaként. - A tudományos eredmények technikai alkalmazásával összefüggő problémák értékelésével kapcsolatban egyéni álláspontok formálása (a tudományés technikaellenességhez való viszony formálása). Tudatos és felelős állásfoglalás kialakítása egyes technológiák alkalmazásával kapcsolatban. - Vizsgálatok eredményeinek átfogó, különböző médiaeszközöket használó, informatív és esztétikus bemutatása. - A különböző anyagcsoportok szerepének vizsgálata az élettel kapcsolatos folyamatokban. - Az energia terjedésével magyarázható biológiai jelenségek (anyagszerkezeti ismereteket használó) elemzése. - A termodinamika I. és II. főtételének felhasználása az élet kialakulásával, fennmaradásával és az evolúcióval összefüggő folyamatok magyarázata során. - A biológiai információ átadásával, változásával kapcsolatos jelenségek tanulmányozása. Az öröklődés folyamatainak leírása, bemutatása során a tanult információelméleti fogalmak használata. - A földi élet és az ember, mint faj időbeli változásait leíró tudományos elméletek lényegének tanulmányozása. - A katalizátorok szerepének felismerése a kémiai és a biológiai folyamatok sebessége szempontjából. - Összetett technológiai, társadalmi és ökológiai rendszerek elemzése, leírása, modellezés, a modellek működtetése. - Dinamikus egyensúly és szabályozott állandó állapot megkülönböztetése. - Az anyag, az energia és az információ életjelenségekben játszott szerepének értelmezése, elemzése, a tudás alkalmazása biológiai problémák megoldása során. - Az élet keletkezésével és fejlődésével kapcsolatos legfőbb tudományos elképzelések tanulmányozása, vitákban, álláspontok formálásában való felhasználása, az élet feltételeinek összegzése, az élet fogalmának mélyebb értelmezése. - Az evolúcióelmélet lényegének megértése, értelmezése az öröklődés jelenségeire, vitákban, problémamegoldásban való alkalmazása.


85

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Az evolúciós pszichológia néhány érdekes állításával való ismerkedés. Ismerkedés a biotechnológia eredményeivel és problémáival. Bioetikai kérdések felvetése, viták, saját álláspont formálása. A biokémiai alapjainak, az enzimek életfolyamatokban játszott kulcsszerepének megismerése. Az ego-, illetve antropocentrikus szemléletmód kritikája, felváltása az ökológiai szemléletmóddal. Hierarchikus osztályozás önálló alkalmazása, az élővilág fejlődéstörténeti rendszerezése alapelveinek következetes használata. Az életműködések evolúciós fejlődésének vázlatos bemutatása, elemzése. Tartalmi elemek Kulcsfogalom /elmélet/ Tanulói teljesítmény /témák/ Tudás Kapcsolódó témakörök 1. Testfelépítés és működés Előzetes: 2. Változatosság, alkalmazkodás Új: 3. Szaporodás, öröklődés 4. Evolúció Kompetenciafejlesztés Kulcskompetencia /Nat/ Fejlődési szint Tanulói teljesítmény Tartalmi beágyazás 1. Természettudományos Belépő: 2. Hatékony, önálló tanulás Továbbhaladó: -

Nem tantárgyfüggő kompetenciák Módszertani Gondolkodási /kognitív/ Információs és kommunikációs Személyes, társas /környezeti/ Tanulási egység 1. Testfelépítés és működés 2. Változatosság, alkalmazkodás 3. Szaporodás, öröklődés 4. Evolúció Pedagógiai rendszerek 7. alprojekt


Módszerek



86

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Nyomtatott

IKT

Terület /pl./



Anyagok, eszköz


Fejlesztő

Szummatív



87

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


EMBER Testi- és lelki egészség Fejlesztési terület

Pedagógiai szakasz Kezdő-bevezető (1-4. évfolyam) Időkeret (ajánlás) 15 óra

Komplex természettudomány Tudás és képességterület Ember (Testi és lelki egészség)

Általános célok /Nat fejlesztési feladatok/: - Az élet értelmezésére vonatkozó gyermeki elképzelések felszínre hozása, ütköztetése más elképzelésekkel. Az életjelenségekhez kötött életértelmezés fokozatos erősítése. - A születéssel, az egyedfejlődéssel és az öröklődéssel kapcsolatos gyermeki elképzelések felszínre hozása, összehasonlítása, más, köztük a tudományos nézetekkel való összevetése - Törekvés a szervezet számára szükséges táplálékok ismeretére alapozott, megfelelő táplálkozási szokások kialakítására. Annak felismerése, hogy a környezet állapota az ember egészségére is hatással van. Az egészséges életkörülmények igénylése. A testi fogyatékkal élő emberek elfogadására való tudatos nevelés. Tartalmi elemek Kulcsfogalom /elmélet/ Tanulói teljesítmény /témák/ Tudás Kapcsolódó témakörök 1. Testünk, életműködéseink Testünk anyagai (tápElőzetes: 2. Egészségünk anyagok) Új: Kompetenciafejlesztés Kulcskompetencia /Nat/ Fejlődési szint Tanulói teljesítmény Tartalmi beágyazás 1. Természettudományos Belépő: 2. Anyanyelvi kommunikáció Továbbhaladó: Nem tantárgyfüggő kompetenciák Módszertani Gondolkodási /kognitív/ Információs és kommunikációs Személyes, társas /környezeti/ Pedagógiai rendszerek 7. alprojekt


Módszerek

88

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Tanulási egység /kulcsfogalom, témakör/ 1. Testünk, életműködéseink 2. Egészségünk


Nyomtatott

IKT

Terület /pl./




Anyagok, eszköz


Fejlesztő

Szummatív



89

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002




Komplex természettudomány Tudás és képességterület Ember (Testi és lelki egészség) Általános célok /Nat fejlesztési feladatok/: -

Az életjelenségeken alapuló élet-értelmezés használata. Az öröklődés lehetséges szerepének felismerése. Az emberi szervezet felépítésének és működésének alapszintű ismerete, a rendszerszerűség belátása. Az egyes szervrendszerek fontosabb, gyakoribb betegségeinek, a megelőzés és a gyógyítás mindenki számára elsajátítandó módozatainak ismerete. Tartalmi elemek Tanulói teljesítmény /témák/




Kulcsfogalom /elmélet/ 1. Testfelépítés 2. Testi fejlődés 3. Tudat, értelmi-, érzelmi fejlődés 4. Egészség, életmód


Kulcskompetencia /Nat/ 1. Természettudományos 2. Szociális és állampolgári

Fejlődési szint




Módszerek

90

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Tanulási egység /kulcsfogalom, témakör/ 1. Testfelépítés 2. Testi fejlődés 3. Tudat, értelmi-, érzelmi fejlődés 4. Egészség, életmód Nyomtatott


IKT



Anyagok, eszköz



Fejlesztő

Szummatív



91

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002



Pedagógiai szakasz Fejlesztő(7-8. évfolyam) Időkeret (ajánlás) 40-45 óra

Ember (Testi és lelki egészség) Általános célok /Nat fejlesztési feladatok/: - Az életjelenségek mélyebb alapjainak, az élő szervezetekben zajló folyamatoknak a megismerése, ezzel az életfogalom jobb megalapozása. - A lamarcki fejlődéstani elveknek megfelelő naiv elképzelések visszaszorulása (a szerzett jegyek nem öröklődő jellegének elfogadása). Az öröklődés, valamint az evolúciós folyamatok értelmezésében a teleologikus értelmezések visszaszorulása, az ezzel kapcsolatos elképzelések feldolgozása, kritikája. - Az egyed alatti biológiai szerveződési szintek közötti funkcionális kapcsolatok felismerése, ezek elemzése, az így szerzett tudással önálló ismeretszerzés a témában. - A szexualitás szerepének elemzése az evolúció folyamatában. - Az emberi szervezetet veszélyeztető anyagok szervezetre gyakorolt fontosabb hatásainak megismerése. Az alkohol, a drogok, a gyógyszerek (kábítószerként történő fogyasztásuk esetén), a dohányzás egészségkárosító hatásainak megismerése. Az öröklődés és egészség közti kapcsolat felismerése, öröklött kockázatok, betegségek létének tudatosulása, e tudás alkalmazása a jövőkép formálásában. Tartalmi elemek Kulcsfogalom /elmélet/ Tanulói teljesítmény /témák/ Tudás Kapcsolódó témakörök 1. Test, testkép Előzetes: 2. Önfenntartás Új: 3. Mozgás 4. Szaporodás, fejlődés 5. Tudat, képességek 6. Emberi evolúció 7. Egészség, életmód Kompetenciafejlesztés Kulcskompetencia /Nat/ Fejlődési szint Tanulói teljesítmény Tartalmi beágyazás


92

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


1. Természettudományos 2. Szociális és állampolgári

Belépő: Továbbhaladó:



Módszerek



Tanulási egység /kulcsfogalom, témakör/ 1. Test, testkép 2. Önfenntartás 3. Mozgás 4. Szaporodás, fejlődés 5. Tudat, képességek 6. Emberi evolúció 7. Egészség, életmód Nyomtatott Terület /pl./ Fogalmak, elméletek, megértés Tudás alkalmazása Nem tantárgyfüggő kompetenciák

IKT Diagnosztikus





93

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002



Pedagógiai szakasz Elmélyítő (9-10. évfolyam) Időkeret (ajánlás) 30-35 óra

Ember (Testi és lelki egészség) Általános célok /Nat fejlesztési feladatok/: - A különböző anyagcsoportok szerepének vizsgálata az élettel kapcsolatos folyamatokban. - Az anyag, az energia és az információ életjelenségekben játszott szerepének értelmezése, elemzése, a fogalmakhoz köthető tudás alkalmazása problémamegoldás során. - A fogalmak meghatározása, természeti, technikai jelenségekhez való hozzárendelése, az élő szervezetekben lejátszódó szabályozási folyamatok elemzése. - Az enzimek jelentőségének ismerete az életfolyamatokban. - Az egészség személyes és társadalmi érdekként történő értelmezése. - Aktív és tudatos egészségvédelem, másokon való segítés. Tartalmi elemek Kulcsfogalom /elmélet/ Tanulói teljesítmény /témák/ Tudás Kapcsolódó témakörök 1. Önfenntartás, szabályozás Előzetes: 2. Szaporodás, egyedfejlődés Új: 3. Tudat, agy Kompetenciafejlesztés Kulcskompetencia /Nat/ Fejlődési szint Tanulói teljesítmény Tartalmi beágyazás 1. Természettudományos Belépő: 2. Hatékony, önálló tanulás Továbbhaladó: Nem tantárgyfüggő kompetenciák Fejlesztési feladatok Módszerek Módszertani Gondolkodási /kognitív/ Információs és kommunikációs Személyes, társas /környezeti/


94

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Tanulási egység /kulcsfogalom, témakör/ 1. Önfenntartás, szabályozás 2. Szaporodás, egyedfejlődés 3. Tudat, agy


Nyomtatott

IKT

Terület /pl./




Anyagok, eszköz


Fejlesztő

Szummatív



95

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002



Pedagógiai szakasz Pályaválasztási (11 - 12. évfolyam) Időkeret (ajánlás) 55-60 óra

Ember (Testi és lelki egészség) Általános célok /Nat fejlesztési feladatok/: - Az anyag, az energia és az információ életjelenségekben játszott szerepének értelmezése, elemzése, az e fogalmakhoz köthető tudás alkalmazása biológiai jellegű problémák megoldása során. - Az élet keletkezésével és fejlődésével kapcsolatos legfőbb tudományos elképzelések tanulmányozása, vitákban, álláspontok formálásában való felhasználása. - A darwini evolúciós elképzelés lényegének megértése értelmezése az öröklődés jelenségeivel szoros kapcsolatban. Az evolúciós felfogás alkalmazása vitákban, az élővilág alakulásával kapcsolatos jelenségek magyarázatában, problémamegoldások során. Az evolúciós pszichológia néhány érdekes állításával való ismerkedés. - Az egészség személyes és társadalmi érdekként történő értelmezése. - Aktív és tudatos egészségvédelem, másokon való segítés. Tartalmi elemek Kulcsfogalom /elmélet/ Tanulói teljesítmény /témák/ Tudás Kapcsolódó témakörök 1. Evolúció Előzetes: 2. Testfelépítés, fizikai képességek Új: 3. Tudat, értelmi- érzelmi működés 4. Szexualitás, családi élet 5. Egészségmegőrzés Kompetenciafejlesztés Kulcskompetencia /Nat/ Fejlődési szint Tanulói teljesítmény Tartalmi beágyazás 1. Természettudományos Belépő: 2. Szociális és állampolgári Továbbhaladó: Nem tantárgyfüggő kompetenciák Fejlesztési feladatok Módszerek Módszertani Pedagógiai rendszerek 7. alprojekt

96

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Gondolkodási /kognitív/ Információs és kommunikációs Személyes, társas /környezeti/ Tanulási egység /kulcsfogalom, témakör/ 1. Evolúció 2. Testfelépítés, fizikai képességek 3. Tudat, értelmi- érzelmi működés 4. Szexualitás, családi élet 5. Egészségmegőrzés Nyomtatott


IKT



Anyagok, eszköz



Fejlesztő

Szummatív



97

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


KÖRNYEZET Földi és kozmikus környezetünk Fejlesztési terület Komplex természettudomány Tudás és képességterület

Pedagógiai szakasz Bevezető-kezdő (1-4. évfolyam) Időkeret (ajánlás) 10-15 óra

Környezet (Földi és kozmikus környezetünk) Általános célok /Nat fejlesztési feladatok/: - Tanítói segítséggel tájékozódás egyszerűbb forrásanyagokban. - Változások felismerése, azok fontosabb okainak megnevezése tanítói segítséggel. - A természeti környezetnek, mint a világ védelemre szoruló részének értelmezése, annak fokozatos belátása, hogy az emberi tevékenység és maga az ember a természeti folyamatok szerves része. - Földön kívüli térségek létének felismerése. - Ismerkedés a természet könnyen megfigyelhető ciklusaival. - Az égitestekkel kapcsolatos elképzelések felszínre hozása, megfogalmazása, megbeszélése. - A Naprendszerbeli égitestek viszonyaival (heliocentrikus kép), valamint a Föld alakjával kapcsolatos tudományos kép megformálása. - Elemi ismeretek gyűjtése égitestekről, egyszerű megfigyelések végzése a meglévő tudás ellenőrzése érdekében. - Néhány könnyen átlátható, megérthető, a gyerekeket közvetlenül, a gyakorlatban is érintő, helyi környezetvédelmi problémával való foglalkozás. Egyéni és közösségi környezetvédelmi cselekvési formák kialakítása. Tartalmi elemek Kulcsfogalom /elmélet/ Tanulói teljesítmény /témák/ Tudás Kapcsolódó témakörök 1. Természeti környezet Előzetes: 2. Technikai környezet Új: 3. A Föld és környezete Kompetenciafejlesztés Kulcskompetencia /Nat/ Fejlődési szint Tanulói teljesítmény Tartalmi beágyazás 1. Természettudományos Belépő: 2. Anyanyelvi kommunikáció Továbbhaladó: Nem tantárgyfüggő kompetenciák Fejlesztési feladatok Módszerek


98

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Módszertani Gondolkodási /kognitív/ Információs és kommunikációs Személyes, társas /környezeti/ Tanulás - tanítás Tanulói tevékenység / tanulási környezet /ajánlott módszerek/

Tanulási egység /kulcsfogalom, témakör/ 1. Természeti környezet 2. Technikai környezet 3. A Föld és környezete Nyomtatott

IKT



Anyagok, eszköz



Fejlesztő

Szummatív



99

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002




Környezet (Földi és kozmikus környezetünk) Általános célok /Nat fejlesztési feladatok/: - A környezetre kifejtett emberi, társadalmi hatások elemzése. Az e körben felmerülő problémák felismerése, megoldási módok keresése. - A megismert természeti törvényszerűségek alkalmazása technikai eszközök működésének, folyamatok leírásának magyarázatára. - Az időjárás és az éghajlat jelenségeinek értelmezése, elemzése. - Az energiahordozók jelentősége a hétköznapokban, az energia iránti igény felismerése, e kérdéskör összekapcsolása emberi tevékenység területeivel. Az energiatakarékosság jelentősége és konkrét módozataival való ismerkedés. Energiatakarékos magatartás kialakítása. - Az ismert tér fokozatos „kitágítása”, távolságra vonatkozó becslések. Tájékozódás a lakóhelyen és annak környékén. - Rövidebb távú folyamatok (évszakok, éghajlati és időjárási jelenségek, a természet rövidebb távú, néhány éves, évtizedes, évszázados változásai) áttekintése, elemzése. - A Föld egészére vonatkozó alapvető ismeretek (a földtengely ferdeségének következményei, földrajzi övezetek, kontinensek, óceánok stb.) megszerzése és használata természeti és társadalmi folyamatok magyarázatára, előrejelzésére. Kulcsfogalom /elmélet/ 1. Táj, felszín 2. Élettelen környezeti rendszerek 3. Élő környezet, életközösségek 4. Technikai, társadalmi, gazdasági környezet 5. Környezeti állapot, környezetvédelem 6. A Föld, földtörténet 7. Kozmikus környezetünk


Tudás Előzetes: Új



100

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Kulcskompetencia /Nat/ 1. Természettudományos 2. Matematikai Nem tantárgyfüggő kompetenciák Módszertani Gondolkodási /kognitív/ Információs és kommunikációs Személyes, társas /környezeti/ Tanulási egység /kulcsfogalom, témakör/ 1. Táj, felszín 2. Élettelen környezeti rendszerek 3. Élő környezet, életközösségek 4. Technikai, társadalmi, gazdasági környezet 5. Környezeti állapot, környezetvédelem 6. A Föld, földtörténet 7. Kozmikus környezetünk


Módszerek



Nyomtatott

IKT

Terület /pl./




Anyagok, eszköz

Tanulói értékelés Fogalmak, elméletek,

Fejlesztő

Szummatív

Mit?


101

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002





102

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002




Komplex természettudomány Tudás és képességterület

Környezet (Földi és kozmikus környezetünk) Általános célok /Nat fejlesztési feladatok/: - A technika társadalmi alkalmazásával összefüggő jelenségek, folyamatok vizsgálata a természettudományos tudás alkalmazása szempontjából (igények és kielégítésük, a modern tudományos eredmények technikai alkalmazásának folyamatai stb.). - Az ember által megvalósított energiaátalakítási folyamatok környezeti hatásainak elemzése, alternatív energiaátalakítási módok megismerése. Önálló álláspont formálása a felmerülő társadalmi, gazdasági, politikai kérdésekkel kapcsolatban. - A világ időbeli változásaival való ismerkedés - A Föld, a Naprendszer, a Világegyetem méretbeli arányainak érzékeltetése. - Rendszer és környezet magasabb szerveződési szintként való egységesülését bemutató elemzések konkrét természettudományos és technikai példákon. - A lineáris és a körfolyamatok felismerése, összehasonlítása, példákon való elemzése. - Törekvés a fenntartható fejlődés biztosításával kapcsolatos problémák enyhítésére, megoldására, ehhez az összes természettudományi tantárgyban megszerzett ismeret, képesség felhasználása. Anyag- és energiatakarékos szemlélet kialakítása a hétköznapi életben az iskolai lét során. Kulcsfogalom /elmélet/ 1. Környezeti rendszerek, környezetvédelem 2. Települési környezet 3. Kozmikus környezetünk Kulcskompetencia /Nat/ 1. Természettudományos 2. Digitális. Nem tantárgyfüggő kompetenciák Pedagógiai rendszerek 7. alprojekt






Módszerek

103

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Módszertani Gondolkodási /kognitív/ Információs és kommunikációs Személyes, társas /környezeti/ Tanulási egység 1. Környezeti rendszerek, környezetvédelem 2. Települési környezet 3. Kozmikus környezetünk Nyomtatott


IKT



Anyagok, eszköz



Fejlesztő

Szummatív



104

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Fejlesztési terület Komplex természettudomány Tudás és képességterület Környezet (Földi és kozmikus környezetünk) Általános célok /Nat fejlesztési feladatok/: -

-

-

Pedagógiai szakasz Megszilárdító (9-10. évfolyam) Időkeret (ajánlás) 45-50 óra

A tudomány–technika–társadalom komplex összefüggésrendszer kritikus elemzése, problémák felvetése, alternatív megoldások megismerése, egyéni álláspontok kialakítása. Az ember természeti folyamatokban játszott szerepének kritikus vizsgálata. A jelentkező társadalmi problémák előtérbe állítása, a problémák megoldását célzó egyéni és közösségi cselekvés lehetőségeinek felismerése, elfogadása, e cselekvés vállalása. A tudományos eredmények technikai alkalmazásával összefüggő problémák értékelésével kapcsolatban egyéni álláspontok formálása (a tudományés technikaellenességhez való viszony formálása). Tudatos és felelős állásfoglalás kialakítása egyes technológiák alkalmazásával kapcsolatban. Alternatív elgondolások megismerése és elemzése a nukleáris energia hasznosításának társadalmi kérdései kapcsán. A problémák vitákban való feltárása és értékelése, a saját álláspont formálásához szükséges feltételek teremtése. Az energiaátalakítással kapcsolatos folyamatok „kényes” kérdései (atomenergia felhasználása, fosszilis energiahordozók felhasználásának környezeti hatásai, az energiatermelésnek a szegénység felszámolásában játszott szerepe stb.) esetén álláspontok, érdekek, értékrendszerek megismerése, megvitatása, saját álláspont formálása. Az Univerzumra vonatkozó modellek közül az általános műveltség szempontjából fontosnak ítélhetőkkel kapcsolatban az érdekes kutatási eredmények értelmezése. Néhány nyitott, vitatott kérdéssel kapcsolatban önálló gondolatok, világnézeti, természetfilozófiai elképzelések megfogalmazása (az élet jelenléte az Univerzumban, a Világmindenség véges vagy végtelen, zárt vagy nyitott jellege stb.). Magasabb szerveződési szintű rendszerek egyensúlya: az élő szervezet, a társadalom és a gazdasági rendszerek egyensúlyának összehasonlítása. A fenntartható fejlődés egyes emberek és emberi társadalmak általi veszélyeztetettségének felismerése, az ezzel összefüggő társadalmi folyamatokkal kapcsolatos kritikus állásfoglalás, valamint cselekvőkészség kialakulása. Környezettudatos magatartás kialakítása a hétköznapi élet minden területén, bekapcsolódás környezetvédelmi tevékenységekbe.


105

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Kulcsfogalom /elmélet/ 1. Környezeti rendszerek, környezetvédelem 2. Természeti, települési környezet 3. Kozmikus környezetünk Kulcskompetencia /Nat/ 1. Természettudományos 2. Szociális és állampolgári Nem tantárgyfüggő kompetenciák Módszertan Gondolkodási /kognitív/ Információs és kommunikációs Személyes, társas /környezeti/ Tanulási egység /kulcsfogalom, témakör/ 1. Környezeti rendszerek, környezetvédelem 2. Természeti, települési környezet 3. Kozmikus környezetünk Nyomtatott






Fejlődési szint Belépő: Továbbhaladó: Fejlesztési feladatok

Módszerek



IKT


Anyagok, eszköz

Tanulói értékelés Terület /pl./



Fejlesztő

Szummatív

106

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002





107

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Fejlesztési terület Komplex természettudomány Tudás és képességterület Környezet (Földi és kozmikus környezetünk) Általános célok /Nat fejlesztési feladatok/:

Pedagógiai szakasz Pályaválasztási (11-12. évfolyam) Időkeret (ajánlás) 25-30 óra

A tudomány–technika–társadalom komplex összefüggésrendszer kritikus elemzése, problémák felvetése, alternatív megoldások megismerése, egyéni álláspontok kialakítása. - Az ember természeti folyamatokban játszott szerepének kritikus vizsgálata, a problémák megoldását célzó egyéni és közösségi cselekvés lehetőségeinek felismerése, elfogadása, e cselekvés vállalása. - A tudományos eredmények technikai alkalmazásával összefüggő problémákkal kapcsolatos tudatos és felelős egyéni álláspontok formálása. - Alternatív elgondolások megismerése és elemzése, saját álláspont formálás a fejlődés társadalmi kérdései kapcsán. - Az energiaátalakítással kapcsolatos kérdésekben (atomenergia felhasználása, fosszilis energiahordozók felhasználásának környezeti hatásai, az energiatermelésnek a szegénység felszámolásában játszott szerepe stb.) különféle álláspontok, érdekek, értékrendszerek megismerése, megvitatása, saját álláspont formálása. - Az Univerzumra vonatkozó modellek közül az általános műveltség szempontjából fontosnak ítélhetőkkel kapcsolatban az érdekes kutatási eredmények értelmezése, néhány nyitott kérdéssel kapcsolatban önálló gondolatok, világnézeti, természetfilozófiai elképzelések megfogalmazása. - Magasabb szerveződési szintű rendszerek egyensúlya: az élő szervezet, a társadalom és a gazdasági rendszerek egyensúlyának összehasonlítása. - Környezettudatos magatartás a hétköznapi élet minden területén, bekapcsolódás környezetvédelmi tevékenységekbe. - A fenntartható fejlődés egyes emberek és emberi társadalmak általi veszélyeztetettségének felismerése, az ezzel összefüggő társadalmi folyamatokkal kapcsolatos kritikus állásfoglalás, cselekvőkészség kialakítása. Tartalmi elemek Kulcsfogalom /elmélet/ Tanulói teljesítmény /témák/ Tudás Kapcsolódó témakörök 1. Kozmikus környezetünk Előzetes: 2. Technikai környezet, gazdálkodás és Új: kultúra 3. Fenntartható fejlődés -


108

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Kulcskompetencia /Nat/ 1. Természettudományos 2. Kezdeményezőképesség és vállalkozói Nem tantárgyfüggő kompetenciák Módszertani


Módszerek




Gondolkodási /kognitív/ Információs és kommunikációs Személyes, társas /környezeti/ Tanulási egység /kulcsfogalom, témakör/ 1. Kozmikus környezetünk 2. Technikai környezet, gazdálkodás és kultúra 3. Fenntartható fejlődés Nyomtatott

IKT

Terület /pl./







109

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Műveltségterület: II. AKTÍV ÁLLAMPOLGÁRSÁG/A DEMOKRATIKUS ÁLLAMPOLGÁRI KÉSZSÉGEK ÉS ISMERETEK

Szerző: DIÓSI ALOJZIA


110

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


1. A pedagógiai koncepció Az aktív állampolgárság kialakítása polgári demokráciákban a szocializáció kiemelt fontosságú területe. Olyan egyéni és társas kompetenciákat, valamint kognitív készségeket feltételez, amelyek megteremtik az egyén belső harmóniáját, kialakítják identitás tudatát, fejlesztik érzelmi intelligenciáját. Lehetőséget nyújtanak arra, hogy a személyek hatékonyan és eredményesen együtt tudjanak együttműködni az élet változatos területein; összességében pedig megalapozzák, hogy mindenki kiegyensúlyozott felnőttként találja meg boldogulását a társadalomban. Az aktív állampolgárság kialakításának folyamata olyan műveltségi elemek közvetítését feltételezi, amelyek nemcsak ismereteket nyújtanak, hanem és ez döntő fontosságú - attitűd formáló szereppel is bírnak, így motivációt, optimális esetben elkötelezettséget alakítanak ki abban, hogy az egyén a természeti és társadalmi környezetére, annak működésére nyitott legyen; értékeit megbecsülje, megőrizze és gyarapítsa; problémáinak és konfliktusainak megoldásában pedig a lehetőségeihez mérten felelősségteljesen törekedjen közreműködni. Az aktív állampolgárság kialakítása és fejlesztése Magyarországon, - akárcsak valamennyi volt totalitárius rendszer esetében - azért is kulcsfontosságú terület, mert a polgári demokráciák harmonikus működéséhez szükséges állampolgári készségek a mai magyar társadalom többségének felnőtté válásakor elvárásként sem a közoktatásban, sem pedig a szocializáció egyéb területein nem jelentek meg. Ez a körülmény nem változtat ugyan azon, hogy az aktív állampolgárság kialakításának nélkülözhetetlen terepe az iskola, társadalmi kölcsönhatásában azonban mindenképpen figyelembe veendő tényező. A rendszerváltás után számos erőfeszítés irányult az aktív állampolgárság, demokráciára nevelés közoktatási rendszerbe való beillesztésére: egyrészt az új szemléletet egyértelműen tükrözte a Nemzeti alaptanterv első változatában az „Ember és társadalom” műveltségterület koncepciója; a követelményekben a demokratikus készségek kialakításának és fejlesztésének igénye; másrészt számos olyan oktatási program, taneszköz született, amelyek a demokratikus készségek, a demokráciára nevelés iskolai meghonosítását igyekeztek szolgálni. Pedagógiai rendszerek 7. alprojekt

111

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Ezeknek a programoknak az elterjesztése, hatékony integrálása a közoktatásba azonban nem tudott megvalósulni. Leginkább azért, mert nemcsak maga a tárgykör, hanem az oktatási folyamat elemei is újszerűek voltak: a demokratikus készségek, demokráciára nevelés kérdésében kezdettől fogva világos volt, hogy nem működnek az oktatás akkor meghatározó frontális módjai, vagy az értékelés/jegyképzés hagyományos válfajai. A programok releváns módon tartalmaztak olyan módszertani elemeket, elvárásokat, megközelítési módokat, amelyeknek az elsajátíttatásra akkor még nem épült ki támogató rendszer. Így a továbbképzéseken részt vett kollégák a 30 órás kurzusok után lényegében magukra maradtak. Hiába dolgoztunk30 csoportban a tréningeken, és építettünk be drámapedagógiai elemeket; az eseti tapasztalatok nem nyújtottak megfelelő jártasságot ahhoz, hogy ezeket a módszereket megfelelő felkészültséggel a továbbiakban alkalmazni tudják. A mai közoktatás számos, mára már bevett gyakorlattá vált eleme, mint például a kooperatív módszer, a projekt, a témahét, a formatív értékelés stb. idegenek voltak az akkori közoktatás hagyományos struktúrájától és szemléletétől. A rendszerváltás után létrejött alternatív iskolákban ezek a törekvések már jóval korábban megjelentek, de: ez összességében nem változtatta meg a közoktatási gyakorlatot; a számos kezdeményezés, sőt, kísérlet sikerességét a mindennapi gyakorlatban magukban az alternatív iskolákban is hátráltatta a támogató rendszer említett hiányossága. Hat-hét éve például még nehézségekbe ütközött, hogy tantestületünk számára a differenciálás hatékony középiskolai alkalmazásával kapcsolatban színvonalas tanárképzési programot találjunk az oktatási piacon. Az ezredforduló utáni években az NFT keretében a magyar közoktatásban nagyszabású modernizáció indult meg, amelynek összefoglaló megnevezésére - számos más és igen fontos alkotóeleme mellett - a „kompetencia-alapú oktatás” terjedt el leginkább. Az elmúlt években megkezdődött folyamatot - sok más összetevő mellett - jelentős mértékben befolyásolta: 30

Tanárképzéseket vezettem a Soros Alapítvány Közoktatás-fejlesztési Programjában a Tolerancia részprogramban multikulturális, illetve az aktív állampolgárság kialakítását célzó oktatási programok meghonosítására.


112

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


a korábbi évtized fejlesztései; beleértve a rendszerváltás után szerveződött alternatív iskolák innovációs eredményeit; az Európai Bizottság oktatáspolitikára, oktatásfejlesztésre, modernizációra vonatkozó stratégiája; A Nat-ban korábban is hangsúlyozott európaisághoz, Európához tartozáshoz képest az oktatásfejlesztésnek, ezen belül az aktív állampolgárság kialakításának egy újabb távlata, illetve aspektusa jelent meg, amikor Magyarország az Európai Unió tagja lett. A 2007-ben kibocsátott, megújított Nemzeti Alaptanterv szerkezete és tartalma ezekkel összhangban egészült ki, illetve módosult: a fejlesztés fókuszában megjelentek az ún. kulcskompetenciák; a tananyaggal kapcsolatos elvárásokra a kompetenciák tartalmaznak utalásokat. A kompetencia-alapú oktatás elterjesztését célzó törekvések komplex és országos jelentőségű eredménye azoknak a kompetencia-alapú oktatási programcsomagoknak a kidolgozása, amelyek hat kompetenciaterületre a közoktatási rendszer teljességét átfogva készültek el. A suliNova Kht. által koordinált programfejlesztés által létrehozott programcsomagokat - korszerű, bár sajnos késedelmesen kiépült támogatói rendszerrel - az NFT, ÚMFT pályázati struktúrájában (HEFOP 3.1.3 és TÁMOP 3.1.4) az iskolák széles köre vezette be és alkalmazza. Bár bizonyos technikai nehézségek hátráltatták a megvalósítás körülményeit, az implementáció lényeges következménye, hogy bizonyos modernizációs elemek - pl. az új típusú tanulásszervezési, pedagógiai eljárások, a változatosabb módszertani kultúra, az innovációs elkötelezettség és motiváció - megjelentek a közoktatás mindennapi gyakorlatában. Remélhető, hogy a pályázati kötelmekből adódó, jelentős arányú és mértékű továbbképzések jótékony hatást gyakorolnak az érintett intézmények módszertani, pedagógiai és szervezeti kultúrájára. A programfejlesztés aktív állampolgársággal kapcsolatos fontos eredménye a szociális, életviteli és környezeti kompetenciaterületre kifejlesztett hat programcsomag. Az egyéni és társas kompetenciák, irányultságok és illeszkedés - műveltségterületi, kereszttan-


113

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


tervi, illetve tanórán kívüli - konzekvens logikája szerint három-három programcsomag készült a 6-12, illetve 12-18 éves korosztály számára. Az inkluzív pedagógiai elvárásokkal összhangban egészítik ki a programcsomagokat azok a kiadványok, amelyek hatékony segítséget nyújtanak a szociális, életviteli és környezeti kompetenciák integrált tanulócsoportokban való, személyre szabott fejlesztéséhez. A sorozat első, bevezető kötete az inkluzív nevelés általános kérdéseit tekinti át. Ezt követően a befogadó pedagógussal, illetve tanulócsoporttal szembeni elvárásokat fogalmazza meg. Felhívja a figyelmet arra, hogy milyen nehézségek várhatók különböző sérüléstípusok esetén, és javaslatokat fogalmaz meg az esetleges problémák megoldásra vonatkozóan. A további tíz kötet sérültségi területenként ad nagyon konkrét fogódzókat a pedagógusok számára ahhoz, hogy komolyabb félelem nélkül vállalhassák a sérült tanulók befogadását. Bevezetőjében mindegyik ajánlás közérthető formában ismerteti az adott sérülés jellemző tüneteit, s az ilyen gyermekek integrációjával kapcsolatos pedagógiai lehetőségeket. Ezt követően részletesen elemzi, hogy a szociális kompetenciafejlesztés általános célkitűzései közül melyik, milyen mértékben valósítható meg az adott sérüléssel élő gyermekek esetében. Tanácsokat ad arra vonatkozóan, hogy milyen módon adaptálhatók a kompetenciaterület általános fejlesztő módszerei, tanulásszervezési eljárásai és értékelési eszközei az adott gyermekek számára. Az ajánlások az autizmussal élő, a beszédfogyatékos, az értelmileg akadályozott, gyengén látó, mozgáskorlátozott, nagyothalló, pszichés fejlődési zavarokkal küzdő, súlyosan hallássérült, tanulásban akadályozott, vak és súlyosan látássérült gyermekek kompetenciaalapú fejlesztéséhez kínálnak módszertani segítséget. Az aktív állampolgárság kérdéskörét tekintve a programfejlesztés és az implementáció két szempontból lényeges: a tudás-tanulás-tanítás célrendszerére, irányultságára és tartalmára vonatkozóan korántsem egyező mértékben, de összességében - az iskolák körében megindult egy olyan szemléletváltás, amely a korábbihoz képest rugalmasabb befogadói közeget teremt a további fejlesztésekhez; az érintkező műveltségi területeken - különösen a programcsomagok alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatok értékelésével, fejlesztésbe való visszacsatolásával Pedagógiai rendszerek 7. alprojekt

114

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


impozáns tudásanyag áll rendelkezésre a továbbiakban. Az aktív állampolgárság kialakítására vonatkozó fejlesztések kiindulópontja a szociális, életviteli és környezeti kompetenciaterületre kidolgozott programcsomagok ismerete, innovációs elemeinek figyelembe vétele, értékelése és továbbfejlesztése lehet. A TÁMOP 3.1.4 célkitűzéseihez kapcsolódva országos adatbázis (kosar.educatio.hu) jött létre, mely megjelenési felületet biztosít egyrészt a pályázat keretei közötti helyi fejlesztéseknek, másrészt lehetőséget nyújt a korábbi innovációs eredmények (jó gyakorlatok) közzé tételére. Jóllehet a publikált anyagokkal kapcsolatban az eredetileg tervezett minőségbiztosítási eljárás valamennyi elemét elsősorban időhiány miatt nem lehetett megvalósítani, reménykedni lehet abban, hogy az erre vonatkozó karbantartási munkálatok hosszú távon ezt biztosítják. A jelenleginél árnyaltabb és jobban strukturált kereső programok kifejlesztésével és a minőségbiztosítás hatékony érvényesítésével az adatbázis támpontokat nyújthat általában a helyi innovációkhoz - amelyek léte, illetve az ehhez kapcsolódó intézményi elkötelezettség és motiváció, mint szemléleti tényező fontos összetevője az aktív állampolgárságra vonatkozó kompetenciák kialakításának és fejlesztésének; másrészt elemeket, beépíthető alternatívákat, megoldási utakat kínálhat a nagyobb lélegzetű országos fejlesztések munkálataiban. A terület fejlesztési céljai: Az aktív állampolgárságságra, demokráciára nevelés a Nat egyik kiemelt fejlesztési feladata, amely a kulcskompetenciák közül leginkább a szociális és állampolgári kompetenciához kötődik. Az aktív állampolgári léthez ismeretek, képességek, megfelelő beállítottság és motiváltság szükséges, amelyek az Ember és társadalom műveltségterületen túl szinte valamennyi műveltségterület fejlesztési céljaihoz kapcsolódnak. Az egyes pedagógiai szakaszok esetében a pontos megfeleléseket a mellékelt táblázatok tartalmazzák. A dokumentáció az Ember és társadalom műveltségterület fejlesztési céljainak lebontásán túl az aktív állampolgárság kialakításának komplex sajátosságaiból kiindulva a többi műveltségterület vonatkozásában is megjelöli valamennyi, a célrendszer megvalósulásában közvetlenül vagy közvetve figyelembe veendő kompetenciákat. Pedagógiai rendszerek 7. alprojekt

115

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


A programfejlesztés kiemelt célja a kommunikációs, együttműködési, gondolkodási és tanulási képességek fejlesztése, amely hangsúlyosan érinti a Magyar nyelv és irodalom, Matematika és Informatika műveltségterületeket. A demokratikus állampolgári lét kívánalmai szükségessé teszik, hogy az anyanyelvi kompetenciák létén túl az aktív állampolgárság integrálja a médiaismeretnek azokat az elemeit, amelyek életszerűen kapcsolódnak a mindennapok világához, a hétköznapi médiahasználathoz, illetve manipulációhoz (Magyar nyelv és irodalom, Művészetek/Mozgóképkultúra és médiaismeret, Informatika műveltségterületek). Az aktív állampolgárság tartalmában megjelenítendő másik, - a szoros értelemben az Ember a természethez, illetve a Földünk és környezetünkhöz kötődő - terület a Nat kiemelt fejlesztési feladatai között megnevezett környezettudatosságra nevelés. A digitális kompetenciákkal és a médiaismerettel összefüggésben a fejlesztés egyik kiemelt célja a személyiségi jogok tiszteletének kialakítása. Bizonyára sok pedagógus tapasztalja, hogy már a kiskamaszok is biztosabban kezelik a digitális lehetőségek egyes elemeit, mint számos felnőtt. Technikailag bravúrosan bánnak az információval (pl. Facebook), az információközlés távlatait, súlyát azonban tragikus módon nem érzékelik, érzik át. A technika előre haladtával a „bántás” olyan új formái fejlődtek ki, amelyek a pedagógusnak eszébe sem jutnak, sőt, sokszor a tudomására sem. (Pl. mobiltelefonnal felvételeket készíteni tudatosan és titokban egy-egy periférikus osztálytársról, s aztán a felvételeket a baráti körben „kielemezni”; vagy a Facebook-on bizalmasabb, de egy másik gyerek számára kellemetlen, megalázó vagy sértő információt széles körben nyilvánosságra hozni.) A diákok jelentős hányada - és sajnos, nemcsak a szoros értelemben vett gyermekkorban sokszor a tartalomtól függetlenül játékként kezeli a technikát, az információt pedig poénként, s ez nemcsak saját érzelmi intelligenciáját rombolja, de a közösségen belüli harmonikus együttműködést is nagymértékben gátolja. A programfejlesztés folyamatában a követelmények, tevékenységek, továbbá a mérésértékelés kialakításakor a korosztályos sajátosságok figyelembe vételével és a differenciálás széles körű lehetőségeinek kidolgozásával elsődleges prioritás a sikerélményhez juttatás. Ha az iskolai környezet, a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások a gyakorlatban sajátíttatják el a demokratikus léthez szükséges tudást, készségeket és attitűdöket, akkor a kuPedagógiai rendszerek 7. alprojekt

116

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


darcélményekből származtatható periférikus helyzet, kirekesztettség-érzet könnyen megkérdőjelezheti a közvetített értékeket, és ezzel komoly akadályát jelentheti annak, hogy a demokráciára nevelésben szükséges szerepét az iskolai szocializáció betöltse. A másik oldalról természetesen ez az összefüggés azt is jelenti, hogy optimális esetben a demokratikus állampolgári készségek kialakításának folyamata jelentős mértékben hozzájárulhat a tanulási, magatartási és beilleszkedési nehézségekkel küzdő, hátrányos helyzetű, illetve SNI tanulók harmonikus integrációjához. A pedagógiai rendszer kialakítását befolyásoló tényezők A nyitott iskola Az állampolgári készségek kialakítása csak akkor lehet sikeres és hatékony, ha az iskola, mint szervezet maga is minta-értékű gyakorlóhely a demokratikus eljárások elsajátítására. Ez nemcsak a tanárok-diákok viszonylatában tételez fel partnerkapcsolatot, hanem a tanárok-szülők viszonyában, továbbá az intézményen belüli, a felnőttek közötti kommunikációban és együttműködésben is. A kitűzött célrendszer ellenében hat, ha pl. a portás vagy a takarítónő esetében akár formálisan, akár informálisan megtűrt vagy elfogadott az emberi méltóságot tiszteletbe nem vevő megnyilvánulási forma akár diák, akár tanár részéről. Az iskola, mint szervezet akkor tud támogató közegként funkcionálni, ha az intézményi működés megnyilvánulásaiban képes demokratikus gyakorlóhelyként megjelenni: szemlélete nyitott az újdonságokra, változásokra, és rugalmasan integrálja működésébe azokat az új tanulásszervezési eljárásokat, amelyek - ha úgy tetszik - felborítják az órarendben rögzített „normális” működést, akár intézményi szinten (pl. témahetek egy időben valamennyi tanulócsoportban) akár évfolyam szinten (pl, erdei iskola vagy témanap/témahét) akár egy-egy tanulócsoportra vetítve; igényli és tartalmas módon képes is megteremteni, illetve ápolni azokat a külső kapcsolatokat, amelyek életszerű ismereteket és tapasztalatokat nyújthatnak a diákoknak az állampolgári lét, illetve a demokratikus jogok gyakorlása szempontjából, vagyis mint intézmény nyitott és kezdeményező a külső környezet irányában (önkormányzat, rendőrség, egészségügyi ellátó rendszer, gyermekjóléti szolgálatok, kulturális intézmények, civil szervezetek stb.); Pedagógiai rendszerek 7. alprojekt

117

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


képes arra, hogy a diák önkormányzatot úgy integrálja a szervezet működésébe, hogy: a diákok lehetőséget kapjanak arra, hogy a korosztályuknak megfelelő szinten éljenek demokratikus jogaikkal; beleértve az iskolai média - iskolarádió, iskolaújság, honlap - működtetésében és alakításában való közreműködést; a diákok úgy szerezzenek gyakorlatot a választás-képviselet-felelősség kérdéseiben, hogy megtapasztalják véleményük, döntésük fontosságát, súlyát; támogatja a diák önszerveződéseknek azokat a válfajait, amelyek biztosítják, hogy a diákok a szabad idejük bizonyos hányadát az iskolában töltsék el, rugalmasan, de az iskolai szabályokat következetesen betartatva kezeli a korosztályos sajátosságokból adódó szórakozási formákat, szabadidős tevékenységeket.. A szülők jelentős része sokkal szívesebben veszi, ha a gyermeke az iskolában kapcsolódik ki, mint a ténylegesen veszélyesebb, és a káros szenvedélyek szempontjából jóval ellenőrizhetetlenebb szórakozóhelyeken; az intézményi infrastruktúrát közös élettérként kezeli, és az ott tartózkodásra vonatkozó szabályait egyrészt a racionalitás, másrészt a diákokkal, diák önkormányzattal egyeztetett formában alakítja ki. (Jóllehet akadnak mellette érvek, pl. a felügyelet hiánya, illetve az iskola felelőssége diákjai testi épségéért. Nem mondható szerencsésnek az a gyakorlat, hogy a diákokat a tanítás után szinte pánikszerűen kitiltják az épületből, kivéve, ha hivatalos, az iskola által szervezett elfoglaltságuk van.) Valószínűleg a diákok önszerveződésére építve a helyi sajátosságok figyelembe vételével kialakítható lenn egy erre vonatkozó, a tanár, diák és szülői oldal közmegegyezésére épülő rugalmas megoldás. törekszik arra, hogy pedagógiai programjával összhangban számos olyan tanórán kívüli foglalkozást biztosítson a diákok számára, amelyek megteremtik a diákok számára a szabadidő tartalmas és egészséges körülmények közötti eltöltését (kirándulások, sport, szakkörök, műveltségi vetélkedők, játékok stb.); s ezek szervezésébe, vezetésébe korosztályos szinten a diákokat is bevonja.


118

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


A DÖK-patrónus, illetve a gyermekvédelmi felelős kiválasztásában megjeleníti azokat a kompetenciákra vonatkozó elvárásokat, - adott esetben továbbképzésre/továbbképzésekre való beiskolázás formájában - amelyek szükségesek ahhoz, hogy e pedagógusok az aktív állampolgárság kialakításában és fejlesztésében közvetlen támogató szerepüket ellássák. Ennek a műveltségterületnek a beépülés az iskolai gyakorlatban akkor lenne szerencsés, ha minden műveltség-területbe szervesen beletartozna, de ennek előkészítése, és megvalósítása a tanárképzés átstrukturálása mellett realizálódhatna csak. Olyan általános kompetencia-csomag jelenlétét feltételezné a tanárképzésben, ami egy-egy szaktárgyi ismeret módszertani tudásegysége mellett, komplexen mutatná be a korszerű tanuláselméleteket és annak életkorokra vonatkozó jellemzőit, a tudatos életvezetés, az önérvényesítés és emberi jogok gyakorlásának eszközeit, valamint az egészséges életmódhoz és a művészetekhez való kapcsolódás személyiségnövelő lehetőségeit. A pedagógusképzésben ez azt jelentené, hogy a szaktárgyi képzéssel egyenrangúvá emelkedne a nevelésre, személyiségfejlesztésre vonatkozó pedagógiai tudás. Jelenlegi helyzetben egy tantárgyat foglal magába a javasolt óraszámban ez a hiányterület.

2. A tanulási-tanítási program Az oktatási program tényleges időkerete a fejlesztés céljaival, szándékaival összhangban alakítható ki. A moduláris szerkezetet, az általános sajátosságokat, illetve a hatékonyságot figyelembe véve javasolható, hogy a kialakított időkeretek valamennyi évfolyamon érjék el az évi 60 órát. Miután a moduláris rendszer meglehetős gyakorisággal feszíti szét a 45 perces kereteket, a tematikus elemeket figyelembe véve célszerű alternatívákat kidolgozni arra, hogy melyek azok a modulok, amelyeket akár blokkosítva a hagyományos tanórai foglalkozásoktól eltérő időkeretekben és módon ajánlott feldolgozni (projekt, témahét, témanap). A program adaptációját nagymértékben megkönnyíti, ha az iskolának és a tanárnak egy-egy évfolyam programjának a megvalósításához változatos utak, lehetőségek áll-


119

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


nak a rendelkezésére, hiszen így lehetőség nyílik nemcsak az iskolai tanulásszervezés körülményeihez, hanem az adott tanulócsoport sajátosságaihoz is illeszkedni. Az aktív állampolgárság kialakítása és fejlesztése akkor lehet sikeres, ha harmonikusan és szervesen illeszkedik az iskolai szocializáció egészébe úgy, hogy ez egyértelműen megnyilvánul a szülők, a diákok és a tanárok számára is. Semmiképpen sem szerencsés, ha az aktív állampolgárság kialakítása és fejlesztése külön tantárgyként jelenik meg, bármiféle hangzatos elnevezéssel is a meglehetősen szürke „állampolgári ismeretek” helyett. A programfejlesztés jóval bonyolultabb, de valószínűleg egyedüli eredményes módja a modulok integrációja a kapcsolódó műveltségterületek, illetve tantárgyak rendszerébe. Nem tartom szerencsésnek az osztályfőnöki órák keretében való beillesztést sem (HEFOP 3.1.3, illetve a TÁMOP 3.1.4; szociális, életviteli és környezeti kompetenciaterület). Valószínűleg minden osztályfőnök tapasztalja, hogy a heti egy foglalkozás 45 percének jelentős hányadát kisebb-nagyobb mértékben lekötik azok a teendők, amelyek adminisztrációból, közérdekű információk kihirdetéséből, megbeszéléséből, halasztást nem tűrő ügyekből, konfliktusokból és egyéb ügyes bajos teendőkből adódnak. Vagyis az osztályfőnöki óra megtervezése - ha abból indulunk ki, hogy ott az aktív állampolgárság kialakítását célzó foglalkozást valósítunk meg - normális szinten lehetetlen, amihez járul még az az égető probléma, hogy egy-egy téma feldolgozása moduláris rendszerben szinte mindig legalább két óra. Az osztályfőnöki órák blokkosítása pedig nehézségekbe ütközik, mert nemcsak hogy számos egyeztetést és alkalmazkodást igényel, de problematikus következménnyel járhat, ha bizonyos heteken - éppen az említett, sokszor előre nem látható tényezők miatt elmarad. Hatékonysági, érzelmi stb. szempontból elkerülendő, hogy egy modul két darabjának feldolgozása között egy teljes hét teljen el. Természetesen lehetnek áthidaló megoldások - pl. az osztályfőnök a saját szakórájával tud blokkosítani, ha szerencsés az órarendje stb. - sőt, ellenpéldák is: el tudnak gondolkodni valamin, gyűjteni tudnak valamit a továbblépéshez, de összességében szükséges egy ettől eltérő, rendszer szinten nagyobb valószínűséggel hatékonyan működtethető megoldás. Azzal együtt, hogy bizonyos projektek, események, témák, tevékenységek feldolgozásába az osztályfőnöki óra időkerete bevonható; ennek konkrét ütemezését és módját azonban célszerű az adott pedagógusra bízni.


120

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


3. A tanulási-tanítási egységek leírásai A tanítási egység a demokratikus állampolgári ismeretek nagy témakörein belül megjelenő tartalmilag elhatárolható oktatási egység tanításának, a tanítás körülményeinek a leírása. Ezek az egységek fejezetekbe, és tanulási-tanítási egységbe szerveződnek. A tanítási egység elkészítésénél figyelembe kell venni a koncepció, specifikáció, tanulási tanítási program lapján, abban megfogalmazott célokhoz igazodva adjon részletes leírást az adott pedagógiai szakaszban, évfolyamos, adott témakörön, egységen belül a tartalomról, és annak feldolgozási módjáról, eszközhasználatról stb.

4. Tanulási-tanítási eszközök A korosztályos sajátosságok alapján ennek formája a legkisebbek esetén játékos, sokszor a gyermekek alkotó bevonására építő (megrajzolandó, kiszínezendő vagy mozgással kombinált stb.), a felső tagozatos korosztálytól felfelé - az Informatika műveltségterület kompetenciáival összhangban - egyre inkább a digitális taneszközök alkalmazását jelenti. Természetesen szükség van olyan, akár tankönyv/munkafüzet formátumú taneszközökre is, amelyek olyan dokumentumokat, segédanyagokat tartalmaznak, amelyek elsősorban az attitűdformálást megalapozó ismereteket közvetítenek vagy összegeznek (pl. az emberi jogokra, gyermekjogokra vonatkozó jogszabályokat tartalmazó források). A kifejlesztett program taneszközeinek azonban a tankönyv/munkafüzet stb. típusú anyagok csak az egyik, a célrendszer megvalósítását segítő, támogató, de nem képviselő változatát jelenthetik. A taneszközökkel kapcsolatos alapvető elvárás, hogy biztosítsák, illetve feltételezzék az új típusú tanulásszervezési eljárások, a változatos tevékenységtípusok és módszerek, továbbá a differenciálás lehetőségeinek alkalmazását. Kifejlesztésükkel párhuzamosan el kell készíteni azokat a tanári segédleteket, amelyek didaktikai és módszertani tanácsokat, bejárási utakat és alternatívákat nyújtanak a pedagógusok számára. A taneszközök aktuális, napi gyakorlatra lebontott összeállításában - a tanári kézikönyvek, segédletekben megjelölt irányultságok, célok, tartalmak és alternatív feldolgozási módok alapján - a programot megvalósító tanárok alkotó közreműködése szükséges. Pl. amikor a


121

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


diákok a reklámokkal vagy a sorozatokkal foglalkoznak, akkor meglehetősen disszonáns, ha tankönyvi, aktuálisan már senki által nem ismert és nézett eseteket tanulmányoznak, másrészt a tananyag összeállításában célszerű építeni a gyerekek-diákok tetszési mutatóira, befogadói hajlandóságukra az adott műfajon belül. Az erre vonatkozó kompetenciák kialakítását, illetve fejlesztését a programfejlesztéshez kapcsolódó támogató rendszernek kell biztosítania.

5. Az értékelés és eszközei Az aktív állampolgársággal kapcsolatos kompetenciák fejlettsége nehezen mérhető, és direkt módon sem figyelhető meg. Érzékeny, nehezen megfogható készség és képességegyüttesről, attitűdökről van szó, amelyeket kevéssé előnyös, sőt néha lehetetlen számszerűsíteni. Következtetni lehet azonban rá viselkedéses, verbális és érzelmi megnyilvánulási formákból, s így fejlődésük mégis érzékelhető és nyomon követhető. A véleményt nyilvánító tanárnak azonban mindig árnyalt megközelítést kell alkalmaznia, amelynek lényege sosem az ítélet, hanem az adott állapot méltatása egy korábbihoz képest, illetve a további lehetőségek megfogalmazása. Bár a szummatív értékelésnek motivációs jelleggel elképzelhető egy olyan változata, hogy a kiemelkedő teljesítményt nyújtó gyerek jelest kap, és ez az adott modult integráló szaktárgy érdemjegyében megjelenik, valójában az értékelés megbízható formája a formatív vagy fejlesztő értékelés. A programfejlesztés során a modulleírásokban a korosztályos sajátosságok figyelembe vételével ki kell dolgozni a tanulói önértékelés, a társak általi csoportos visszajelzés, és a tanári értékelés szempontrendszerét és formáját. Kívánatos, hogy a korosztályos sajátosságok figyelembe vételével a tanári munka diákok általi értékelése is jelenjen meg. Ez a partnerkapcsolat megerősítésén és a demokratikus tapasztalatok nyújtásán túl ahhoz is hozzájárulhat, hogy a gyakorlati megvalósítás során a pedagógus mindvégig érzékeny maradjon a tanulói igényekre. A formatív értékelés sajátosságai: A tanulók egész személyiségének fejlesztését célozzák. Döntően szóbeli vagy írásos, szöveges visszajelzések.


122

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Lehetőség szerint minden munkafolyamathoz és produktumhoz hozzákapcsolódnak, függetlenül attól, hogy egyéni vagy csoportos tanulási helyzetről van-e szó. A nehézségek, hiányosságok feltárása, megbeszélése mellett elsősorban a pozitívumok megerősítésére koncentrálnak. Fontos funkciójuk a diákok tanulási képességének fejlesztése. Az egyéni sajátosságra való odafigyelés révén felébresztik, illetve fenntartják a tanulók motiváltságát. Segítséget nyújtanak a diákoknak a hozott hátrányok, illetve a tanulási folyamat során szerzett kudarcok feldolgozásában. Építenek a tanulói önértékelésre és önreflexióra.

6. A pedagógusok felkészítési programjai Az aktív állampolgárság kialakítása és fejlesztése a következő ismereteket, készségeket és képességeket feltételezi a pedagógusok részéről: harmonikus személyiségjegyek: pozitív önkép, önismeret, empátia, tolerancia, együttműködési készségek interkulturális/multikulturális, politológiai és pszichológiai ismeretek, IKT kompetenciák módszertani képzettség (differenciálás, projekt módszer, drámapedagógiai ismeretek, kooperatív módszer) Ezzel összhangban a továbbképzésekkel kapcsolatos elvárások: személyiségfejlesztés, érzékenyítés a szükséges ismeretek, jártasságok elsajátíttatása módszertani irányultság csapatépítés, szervezetfejlesztés (tantestületi képzés esetében)

7. Szakmai háttértámogatás A szakmai háttértámogatás funkciója összetett: részben biztosítani kell a pedagógiai rendszer bevezetésében érintett intézmények és tanárok számára a szakmai támogatást, amelyre


123

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


a mentorok felkészítő programja, az implementáció előkészítésében és az iskolavezetés támogatására pedig a tanácsadók felkészítése, képzése adnak jó alapot. Az aktív állampolgárság komplexitásával összefüggésben az implementáció akkor lehet sikeres, illetve hatékony, ha a programcsomag moduljait az adott évfolyamon a műveltségterületi-szaktárgyi kapcsolatokat szem előtt tartva - amelyre vonatkozóan a programcsomag részeként elkészített tanári útmutatókban részletesen ki kell térni - a tanévre vetítve több tantárgy keretébe integrálják. Mindez szoros műhelymunkát, és az erre módot adó szervezeti kultúrát feltételez az implementáló intézményben. Az érintett kollégák felkészítését és mentorálását - a program bevezetésén túl az egymás közötti együttműködés vonatkozásában is - a támogató rendszernek kell biztosítani továbbképzés, folyamatba ágyazott képzés, mentorálás formájában, illetve a horizontális tanulás megszervezésével.


124

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


8.

Aktív állampolgárság/a demokratikus állampolgári készségek és ismeretek műveltségterület specifikációs sablon

Fejlesztési terület Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés Tudás és képességterület Ember és társadalom

Pedagógiai szakasz 1-4. évfolyam Időkeret (ajánlás) 60 óra/évfolyam

Általános célok /Nat fejlesztési feladatok/: - Emberi magatartásformák és élethelyzetek megfigyelése. - Beszélgetés és vita egy-egy emberismereti, társadalmi, történelmi témáról. - Önálló vélemény megfogalmazása eseményekről, jelenségekről és személyekről. - Szóbeli beszámoló a saját tapasztalatokról, gyűjtőmunkával szerzett ismeretekről. - Idő-meghatározó kifejezések használata: amikor kicsi (óvodás stb.) voltam, amikor szüleim gyerekek (fiatalok stb.) voltak, amikor nagyszüleim gyerekek stb. voltak, amikor karddal harcoltak stb., nagyon régen. Viszonyítások gyakorlása: előbb, később, ugyanakkor, most, régebben, nagyon régen. - A térkép legfontosabb elemeinek felismerése: vizek, domborzati jelölések, államhatárok, települések. Tartalmi elemek Kulcsfogalom /elmélet/ Tanulói teljesítmény /témák/ Tudás Kapcsolódó témakörök 1. Aktív állampolgárságra nevelés Előzetes: 2. Hon- és népismeret Új: Kompetenciafejlesztés Kulcskompetencia /Nat/ Fejlődési szint Tanulói teljesítmény Tartalmi beágyazás 1. Magyar nyelv és irodalom Belépő: 2. Matematika Továbbhaladó: 3. Ember a természetben 4. Művészetek 5. Informatika 6. Életvitel és gyakorlati ismeretek 7. Testnevelés és sport


125

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Nem tantárgyfüggő kompetenciák Módszertani Gondolkodási /kognitív/ Információs és kommunikációs Személyes, társas /környezeti/ Tanulási egység


Módszerek



Nyomtatott

IKT

Terület /pl./



Anyagok, eszköz


Fejlesztő

Szummatív



126

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Fejlesztési terület Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés Tudás és képességterület Ember és társadalom Általános célok /Nat fejlesztési feladatok/: - Emberi magatartásformák és élethelyzetek megfigyelése. - Önálló vélemény megfogalmazása társadalmi, történelmi eseményekről, jelenségekről és személyekről. - Beszélgetés és vita egy-egy emberismereti, társadalmi, történelmi témáról. - Szóbeli beszámoló a saját tapasztalatokról, gyűjtő-, illetve kutatómunkával szerzett ismeretekről. - Fogalmazás írása valamely történelmi-társadalmi témáról. - Az idő tagolására szolgáló kifejezések használata: perc, óra, nap, hét, hónap, év, évtized, évszázad, emberöltő. - Viszonyítások gyakorlása: előbb, később, ugyanakkor, most, régebben, nagyon régen. - A térkép legfontosabb elemeinek felismerése: vizek, domborzati jelölések, államhatárok, települések. Tartalmi elemek Kulcsfogalom /elmélet/ Tanulói teljesítmény /témák/ Tudás 1.Gazdasági nevelés Előzetes: 2. Hon- és népismeret Új: 3. Környezettudatosságra nevelés Kompetenciafejlesztés Kulcskompetencia /Nat Fejlődési szint Tanulói teljesítmény 1. Magyar nyelv és irodalom Belépő: 2. Matematika Továbbhaladó: 3. Ember a természetben 4. Földünk – környezetünk 5. Művészetek 6. Informatika 7. Életvitel és gyakorlati ismeretek





127

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


8. Testnevelés és sport Nem tantárgyfüggő kompetenciák Módszertani Gondolkodási /kognitív/ Információs és kommunikációs Személyes, társas /környezeti/ Tanulási egység


Módszerek



Nyomtatott

IKT

Terület /pl./



Anyagok, eszköz


Fejlesztő

Szummatív



128

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002




Általános célok /Nat fejlesztési feladatok/ - Önálló vélemény megfogalmazása társadalmi, történelmi eseményekről, jelenségekről és személyekről. - Feltevések megfogalmazása egyes társadalmi-történelmi jelenségek hátteréről, feltételeiről, okairól. Érvek gyűjtése a feltevések mellett és ellen. - Beszélgetés és vita egy-egy emberismereti, társadalmi, történelmi témáról. - Szóbeli beszámoló a saját tapasztalatokról, gyűjtő-, illetve kutatómunkával szerzett ismeretekről. - Fogalmazás írása valamely történelmi-társadalmi témáról. - Az idő tagolására szolgáló kifejezések használata: hónap, év, évtized, évszázad, emberöltő. - A térkép legfontosabb elemeinek felismerése: vizek, domborzati jelölések, államhatárok, települések. Tartalmi elemek Kulcsfogalom /elmélet/ Tanulói teljesítmény /témák/ Tudás Kapcsolódó témakörök 1.Énkép, önismeret Előzetes: 2. Európai azonosságtudat - egyeteÚj: mes kultúra Kompetenciafejlesztés Kulcskompetencia /Nat/ Fejlődési szint Tanulói teljesítmény Tartalmi beágyazás 1. Magyar nyelv és irodalom Belépő: 2. Matematika Továbbhaladó: 3. Ember a természetben 4. Földünk – környezetünk 5. Művészetek 6. Informatika 7. Életvitel és gyakorlati ismeretek Nem tantárgyfüggő kompetenciák Fejlesztési feladatok Módszerek Pedagógiai rendszerek 7. alprojekt

129

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Módszertani Gondolkodási /kognitív/ Információs és kommunikációs Személyes, társas /környezeti/ Tanulási egység


Nyomtatott

IKT

Terület /pl./



Differenciálási lehetőségek Anyagok, eszköz


Fejlesztő

Szummatív



130

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002




Általános célok /Nat fejlesztési célok/ - Különféle társadalmi-történelmi jelenségek összehasonlítása megadott szempontok szerint. - Szépirodalmi szövegek, filmek stb. vizsgálata a történelmi hitelesség szempontjából. - Történelmi szereplők, társadalmi csoportok, intézmények viselkedésének elemzése megadott szempontok alapján. - Feltevések megfogalmazása az egyének, csoportok és intézmények viselkedésének mozgatórugóiról. - Önálló vélemény megfogalmazása társadalmi, történelmi eseményekről, jelenségekről és személyekről. - Különféle értékrendek összehasonlítása megadott szempontok alapján. - Különféle társadalmi-történelmi jelenségek összehasonlítása tanári segítséggel, megadott szempontok alapján. - Beszélgetés és vita egy-egy emberismereti, társadalmi, történelmi témáról. - Beszámoló, kiselőadás tartása szépirodalomból, népszerű tudományos irodalomból, történelmi forrásokból származó szövegek, valamint sajtótermékek, rádió- és a tévéműsorok alapján. Tartalmi elemek Kulcsfogalom /elmélet/ Tanulói teljesítmény /témák/ Tudás Kapcsolódó témakörök 1.Énkép, önismeret Előzetes: 2. Hon- és népismeret Új: 3. Európai azonosságtudat - egyetemes kultúra Kompetenciafejlesztés Kulcskompetencia /Nat/ Fejlődési szint Tanulói teljesítmény Tartalmi beágyazás 1. Magyar nyelv és irodalom Belépő: 2. Matematika Továbbhaladó: 3. Ember a természetben 4. Földünk – környezetünk Pedagógiai rendszerek 7. alprojekt

131

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


5. Művészetek 6. Informatika 7. Életvitel és gyakorlati ismeretek Nem tantárgyfüggő kompetenciák Módszertani Gondolkodási /kognitív/ Információs és kommunikációs Személyes, társas /környezeti/


Módszerek

Tanulási egység



Nyomtatott

IKT

Terület /pl./



Anyagok, eszköz


Fejlesztő

Szummatív



132

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002




Általános célok /Nat fejlesztési feladatok/ - Különféle társadalmi-történelmi jelenségek összehasonlítása. - Az információforrások kritikus kezelése. Kérdések megfogalmazása a forrás megbízhatóságára, a szerző esetleges elfogultságára, tájékozottságára, rejtett szándékaira stb. vonatkozóan. - Szépirodalmi szövegek, filmek stb. vizsgálata a történelmi hitelesség szempontjából. - Történelmi szereplők, társadalmi csoportok, intézmények viselkedésének elemzése. - Feltevések megfogalmazása az egyének, csoportok és intézmények viselkedésének mozgatórugóiról. - Önálló vélemény megfogalmazása társadalmi, történelmi eseményekről, jelenségekről és személyekről. Különféle értékrendek összehasonlítása, saját értékek tisztázása. - Társadalmi-történelmi jelenségek értékelése a saját értékrendnek megfelelő szempontok alapján. - Különféle társadalmi-történelmi jelenségek összehasonlítása strukturális és funkcionális szempontok alapján. - Beszélgetés és vita egy-egy emberismereti, társadalmi, történelmi témáról. - A különböző információforrások - köztük primer történelmi források - elemzéséből levont következtetések, illetve különféle társadalmi-történelmi összefüggések szóbeli kifejtése. - Beszámoló, kiselőadás tartása szépirodalomból, népszerű tudományos irodalomból, történelmi forrásokból származó szövegek, valamint sajtótermékek, rádió- és a tévéműsorok alapján. - Esszé írása történelmi-társadalmi témákról, ennek kapcsán a kérdés világos megfogalmazása, a bizonyítékok és cáfolatok kifejtése, következtetések levonása. - Az egyes történelmi jelenségek (gazdaság, kultúra, politika stb.) eltérő időbeli ritmusának és kölcsönhatásainak elemzése. - A történelmi tér változásainak leolvasása különböző (pl. népsűrűséget, vallási megoszlást ábrázoló) térképekről. - Az adott téma tanulmányozásához leginkább megfelelő térkép kiválasztása különféle atlaszokból.


133

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Kulcsfogalom /elmélet/ 1.A tanulás tanítása 2. Felkészülés a felnőtt lét szerepeire 3. Énkép, önismeret






Kulcskompetencia /Nat/ 1. Magyar nyelv és irodalom 2. Matematika 3. Ember a természetben 4. Művészetek 5. Informatika




Módszerek

Tanulási egység



Nyomtatott

IKT

Terület /pl./



Anyagok, eszköz



Fejlesztő

Szummatív

134

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002





135

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Műveltségterület: III. KOMPLEX MŰVÉSZETI NEVELÉS

Szerző: CSILLAG FERENC


136

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


1. A pedagógiai koncepció A művészeti nevelés olyan átfogó jellegű fejlesztés, mely - a személyiségfejlesztés speciális eszközeként- a különböző művészeteknek - a valóságot más és más módon feltáró- részeredményeit, mozzanatait ötvözi. Bizonyos szaktárgyi elmélyülés mellett egy átfogó, a tantárgyi széttagoltságot megszüntető oktatás-nevelés megvalósítására törekszik. A művészeti nevelés lényege a kreativitás és személyiség-fejlesztés. Az eredetiség és ötletgazdagság, a divergens gondolkodás, a kíváncsiság és az alkotókedv nem csak az intellektuális tényezők függvénye, nagy szerepe van benne a motivációnak és az érzelmeknek is. A különböző művészeteket az ember tevékenységének különböző formáiként értelmezi, a tantárgyi tartalmakat, egymást teljes egésszé kiegészítő aktivitásrendszernek tekinti, amelyben a különböző tevékenységek közös oldala kerül a középpontba úgy, hogy az egyes tevékenységek jellegzetes eltérései is jól érvényesülnek. Ez a legalapvetőbb művészeti ismereteknek azt a rendszerét adja, amely saját tevékenységük során esztétikai élmények átélése által válik feldolgozottá a tanulók tudatában. Egységes művészeti látásmód kialakításával járul hozzá a valóság megismertetéséhez. A komplex művészeti nevelés jelentősége abban is áll, hogy a befogadó (a néző, az olvasó, a hallgató, az alkotó) érzelmi élete jelentősen gazdagodik, gondolkodási rendszere egyedi és sajátos lesz. A közös tevékenység során kialakul az együttműködő-képessége, a kooperáció, a tanuló megtanul figyelni a társára, s jó esetben az interpretáció során létrejön a műalkotás. A közös tevékenység folyamán az ízlés is fejlődik. Amint azt a pszichológia tudomány bizonyította, a művészetekkel való aktív kapcsolat a gondolkodást fejleszti, azaz a kognitív fejlődést, de a személyiségre vonatkozó hatása még erőteljesebb. Nem kívánjuk a művészetpszichológia alapjainak kérdését részletesen elemezni, de a komplex művészetoktatás alapkoncepciója, hogy válaszokat keres a következő kérdésekre: -

Miként válik pszichikus ténnyé egy műalkotás?

-

Mi jellemzi a tetszés és a műalkotásban lezajló tájékozódás egyes vonásait?

-

Mely támpontok szolgálnak a tájékozódás alapjául?

-

Milyen jellegű kapcsolat áll fenn a tetszés és tájékozódás között?


137

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


-

Melyek a műalkotásban, tehát a nem-fogalmi tükrözés viszonyai között megvalósuló tájékozódás jellegzetességei?

-

Mit és hogyan fog fel a hallgató (befogadó) egy-egy műalkotásból?

A folyamat hosszú, de személyiségfejlesztő hatása nem kérdőjelezhető meg. Ugyanakkor a megismerés bonyolult folyamata fokozatosan visz közelebb a művekhez. A neveléselméletek tekintélyes része a személyiség ki- és továbbfejlődéséhez nélkülözhetetlennek tartja az esztétikummal való rendszeres találkozást és a befogadói aktivitáson túl a cselekvő, alkotó esztétikai értékű aktivitások kibontakoztatását. Ez az (érintetlen és megformált) természeti esztétikum, az emberben rejlő esztétikum és különösen a művészetekbe sűrített esztétikum pozitív hatásainak módszeres kiaknázását, valamint az esztétikum álformáihoz, a bennük, legalábbis nagy részükben kifejeződő dehumanizáló tartalmakhoz való kritikai viszony kiépülését jelenti. Tekintve hogy az esztétikum koncentráltan a művészetekben van jelen, az esztétikai nevelés centrumában a műalkotások értő befogadására, adekvát átélésére való nevelés áll, valamint - az általános nevelés egyik dimenziójaként - a művészi tevékenységek bizonyos ágaiban való kreatív cselekvés. Poszler György a hatvanas években amellett foglalt állást, hogy "az ízlésnevelés … az egész emberre irányul és végső soron a tudati területek korrelációja következtében a személyiség teljességét formálja" (Poszler Gy. 1967). Széleskörűen elterjedt felfogást foglalt össze a múlt század harmincas éveiben Mitrovics Gyula, amikor úgy fogalmazott, hogy "a nevelés az esztétikai szempontok irányításával vezeti el az embert leghatározottabban önmagához", s ezzel jelentősen hozzájárul a "tiszta emberiesség eszményének a kiteljesítéséhez" (Mitrovics Gy. 1933, 36.). A Nemzeti alaptanterv kijelentő módban ír az esztétikai nevelés személyiséggazdagító jelentőségéről, de mind az esztétikum, mind a nevelés meghatározott minőségét tartja szem előtt. Arra a művészetre és esztétikai hatáskifejtésre alapoz, amely értékeket közvetít és őriz. "Értéknek tartja az ember iránti kíváncsiságból fakadó bátor, találékony gondolkodást, új kérdések, értelmezések megfogalmazását, a kultúra iránti nyitott magatartást, az értékek élményeken és belátáson alapuló megbecsülését." Ez a fajta esztétikai nevelés befogadói aktivitásra és alkotó tevékenységre késztet, s "a művészethez, a kultúrához vezető Pedagógiai rendszerek 7. alprojekt

138

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


személyes utak bejárására bátorít" (Nemzeti alaptanterv, 1995, 176.). Azt is közös feladatként tételezi a Nat, hogy a nemzeti műveltséget és "a világörökség részét képező egyetemes műveltséget" egyaránt közvetítse. „Az esztétikai nevelés mai elméletei a következő elsőbbségi kérdésekkel kerülnek szembe. Milyen céljai és eredményességi mutatói lehetnek ennek a nevelésnek, hiszen az esztétikumhoz való viszony legalább annyira függ az észlelési és az érzelmi érzékenység kiműveltségétől, mint az értelemétől? De mi az előbbre való: az a tudás és tájékozódás, melyből kifejlődik az érzékenység, vagy a szenzibilitás, mint a művészetértés és alkotni tudás alapja? A szokványos is-is válasz, vagyis a kérdésfeltevés elutasítása aligha jó megoldás. A művészeti befogadás és alkotás szubjektív. Az ízlésnek vannak ugyan egy-egy korban és nagycsoportban, kultúrában konszenzuson alapuló nagyon általános és bizonytalan határvonalakat kijelölő normái, de ezeken belül végtelenül változatos kiscsoportbeli és egyéni ízlésformátumok léteznek. E téren a sokféleség jogosultságát az egyébként - így az erkölcsi nevelés tekintetében - egyirányúságot képviselő pedagógiák is elismerik. Mennyiben lehet normaelőíró ebben a felfogásban a nevelés? A nevelés szempontjából további nehézség, hogy az ízlésvilágot különösen sok tényező befolyásolja, és amióta az esztétikailag értékes műalkotások élvezete "egy kisebbség merőben szubjektív időtöltésévé" vált (P. Hohendahl 1982; T. Eagleton 1984), a tömegkultúrában eluralkodott az esztétikai igénytelenség. Ez ellen a nevelés a maga hagyományos "felvilágosítói" eszköztárával keveset tud tenni. A hatékonyabb fellépés lehetőségeit sokan a tömegközlő eszközöknek az üzleti érdekek szinte kizárólagos uralma alóli felszabadításában látják. E felfogást vitatják azok, akik - mint Ian Hunter - az esztétikát "a tényleges emberi életvitel jellegzetes módjaként" írják le, vagyis "mint olyan technikák és tevékenységek önmagában megálló együttesét, amelyek a magatartás és az események problematikussá tételét szolgálják, továbbá lehetővé teszik, hogy az egyén valamilyen esztétikai létezés alanyaként alkossa meg önmagát" (Hunter, I. 1992. In Wessely A. (szerk.) 1998, 71-95.). Az esztétikai nevelés biztonságos útjainak megtalálásához tudni kell, létezik-e általában vett esztétikai érzékenység, vagy csak ágazatokhoz kötött. Például aki fogékony a jó zene iránt (mint zenehallgató, amatőr muzsikus, hivatásos zenész vagy éppen zeneszerző), az szükségképpen jobb értője - és élvezője - az építőművészeti esztétikumnak is, mint akinek Pedagógiai rendszerek 7. alprojekt

139

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


a zenei kultúrája kevésbé fejlett? Hiszen a híres goethei metafora szerint "az építészet: kővé vált zene". Másképp megfogalmazva: számíthat-e a nevelés az esztétikai érzékenység "transzferére"?”31 Alapelvek, célok A Művészetek műveltségi terület alapja a kultúra, amelybe a művészeteken kívül beletartozik mindennapi életünk, valamint szűkebb és szélesebb értelemben vett környezetünk is. E tág kultúraértelmezésből következően sokféle lehetőség adódik a tanulók sajátos megismerési módjainak, tevékenységeinek érvényesüléséhez. E területek közös jellemzője az értékközvetítés és értékőrzés, továbbá az, hogy aktív befogadásra, sőt alkotásra is késztetnek. A művészetek műveltségterület fejleszti az alkotás, a létrehozás képességeit, valamint a megismerés, a befogadás és a művészettel való élés képességeit egyaránt. A művészeti tárgyak mindegyike a teljes emberré válást (az értelmi és érzelmi nevelés közötti összhangot), a közösségformálást, a szociokulturális hátrányok leküzdését, a kulcskompetenciák fejlesztését, a világ komplex befogadását, az önkifejezést és örömet jelentő alkotás lehetőségét, a tehetséggondozást próbálja a maga eszközével segíteni. Részterületei: Ének-zene, Dráma és tánc, Vizuális kultúra, Mozgóképkultúra és médiaismeret. Mai művészetfelfogásunk szerint ezek önálló művészeti ágazatok, melyek komplexitásukban is értelmezhetők. A nevelésben betöltött szerepükkel egymás hatását erősítik, mivel mindegyik célja, hogy a művészetekről, mint az alkotás, a megismerés, a kommunikáció összetett formáiról élményszerű tapasztalatokat, ismereteket nyújtsanak, amelyek nagyban hozzájárulnak a legkülönbözőbb képességek fejlesztéséhez, a harmonikus személyiség kialakulásához. Míg a részműveltség-területi fejlesztések az adott művészeti ághoz tartozó specialitások megismertetését, az azokhoz tartozó képességek, készségek majd jártasságok kialakítását helyezik a nevelés középpontjába, addig a komplex művészeti fejlesztés a teljességben való látásmódra, a társművészeti asszociációkra helyezi a hangsúlyt. Célja egy általános művészeti alapkultúra kialakítása.

31

Zrinszky László: Az esztétikai nevelésről


140

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


A művészeti nevelés lényege, hogy a művészetet a gyerek nevelésének középpontjába helyezi. Az aktív művészeti tevékenységek, a készség-, képességfejlesztés szisztematikus rendje lehetőséget ad a művészetek tartalmi befogadására, s általa az egyéni továbbfejlődésre. A műveltségi terület célja - a sajátos kifejezési eszközeivel kapcsolatos komplex és bizonyos életkori és iskolafokozati szakaszban a részterületekre tagolódó művészeti ismeretszerzés és képességfejlesztés mellett - a kultúra köznapi jelenségeinek kritikai feldolgozása, a legfontosabb kommunikációs módok tanulmányozása, a képességek fejlesztése, a szellemi, lelki tulajdonságok gyarapítása, az esztétikai fogékonyság, a fantázia, az érzékenység fokozása. A művészetekkel való foglalkozás hozzájárul az észlelés érzékenységének, a kifejezés árnyaltságának fejlesztéséhez. A kultúra hagyományos és mai értékeinek megismertetéséhez közös élményanyaggal szolgálják az összetartozás érzésének erősítését. A művészeti örökség és a belőle kibontakozó kortárs művészetek megismertetésével a művészeti nevelés segítséget nyújt a fiataloknak, hogy saját koruk kultúrájában jobban eligazodjanak, felismerjék és becsüljék a ma születő értékeket. A nemzeti és az európai kultúra mellett a más kultúrák értékeivel való megismerkedés fokozza nyitottságukat, felkelti és fejleszti az új iránti kíváncsiságukat, toleranciájukat. A komplex művészeti nevelés műveltségterület magába foglal egy teljes tantárgyat, műveltségterületet, de hatékonyságát növelheti, ha a művészetek más műveltségi területekkel integrálva is megjelennek az iskolai gyakorlatban.

2. A tanulási - tanítási program A koncepció szellemében, adott célok mentén, a tanulási-tanítási program a következő területeket foglalja magába: A koncepció szellemében kifejti a rendszer célját, tartalmát, és a tanulási folyamat időkereteit. A tanulási-tanítási program a megadja a fejlesztendő kompetenciákat is, (tudáselemeket, képességcsoportokat, attitűd-típusokat) és az értékelés elveit. Emellett módszertani Pedagógiai rendszerek 7. alprojekt

141

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


ajánlásokat is tartalmaznia kell, és a megadott pedagógusi szakasz főbb tudás és képességterületeit. (ld specifikációs sablon minta) A tantárgy tartalmi elemei: az irodalomban, rajz és vizuális kultúrában; képzőművészetben-; népművészetben-; néprajzban-; művészettörténetben-; ének-zenében-; film- és médiakultúrában, mozgásban rejlő művészi, kifejezőeszközök és valóságismereti tartalmak, melyek a társadalmi cselekvőképesség kialakulásához, az egységes világkép kialakításához szükséges ismereteket tartalmazza.

3. A tanulási - tanítási egységek leírásai A tanulási-tanítási egységek leírása a tanítási-tanulási programot részletezi a rendszert alkotó egységek vonatkozásában. Ha ez több témát ölel fel, és több évfolyamra terjed ki, akkor elengedhetetlen a részegységek, témák leírása. A tanulási-tanítási egységek a komplex művészeti nevelés témakörein belül megjelenő tartalmilag elhatárolható oktatási egység tanításának leírása. A tanulási-tanítási egységek leírása az alábbi elemeket tartalmazza: A tanegység címe, alcíme, valamint a részcélok leírása. Az alábbiak szerint, a komplex művészeti nevelés részterületei: Ének-zene, Dráma és tánc, Vizuális kultúra, Mozgóképkultúra és médiaismeret A specifikációs sablon tartalmazza az ajánlott feldolgozási módot is. Fontos, hogy ez a leírás legyen reális, részletes, és ajánljon közvetlenül alkalmazható megoldásokat. A fejlesztési feladatok szerkezete: 1. Megismerő- és befogadó képességek 2. Ismeretszerzési, tanulási és problémamegoldó képesség 3. Kommunikáció, művészi alkotóképesség Pedagógiai rendszerek 7. alprojekt

142

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


3.1. Megismerő- és befogadó képességek A művészeti nevelés középpontjában az élmény áll, mely az élet minden mozzanatát tartalmassá, gazdagabbá teszi. Az élményszerzéshez a tevékenységekből kiinduló közvetlen tapasztalatszerzés útján juthatnak el a tanulók. A műalkotások megértésén, befogadásán és reprodukálásán keresztül lehetőség nyílik a harmonikus személyiség kibontakozásához. A fejlesztés során kialakuló értékrend lehetővé teszi a művészi értékek felismerését. Kiemelkedően fontos az ízlésformálás, az esztétikai ítélőképesség fejlesztése, mert ez teszi lehetővé az értékes műalkotások felismerését és elfogadását, a kritikai képesség kialakulását. A művészettel való találkozás a kommunikációt egy-egy sajátos jelrendszer megismerésével bővíti, amely a személyek viselkedésrepertoárjába épül, gazdagítva ezzel a környezettel való együttműködés lehetőségeit, beleértve a tárgyi és szociális világot is. 3.2. Ismeretszerzési, tanulási és problémamegoldó képesség A művészeti nevelésben a tanulás, ismeretszerzés egy speciális valóságfelületre vonatkozik, annak sajátosságaival, jellemzőivel. Elsősorban a kreativitásra érvényes problémaérzékenységet, problémadefiníciót, és a megoldások sokféle útját mutatja be. Megfelelő transzferrel ez a képesség más valóságfelületen is működtethető. 3.3. Kommunikáció, művészi alkotóképesség: A művészeti nevelés tárgyát képező alkotások és művek sajátos jelrendszert képviselnek, amelyekre az érzékenyítés kifejezett célja a pedagógiai tevékenységnek. A gondolatok és képzeleti működések produktumai mind egy-egy érzékszervi terület észlelési körébe tartozóak, és vagy verbálisak, vagy nonverbálisak. Az ezekre való fogékonyság kialakítása mind személyiségfejlődés szempontjából, mind a kognitív fejlődés szempontjából lényegesek.


143

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


4. Tanulási-tanítási eszközök A specifikációban, a programtervben, a tanítási egység leírásában is meghatározott keretek és rendszer szerint a komplex művészeti nevelés terület tanítási folyamatában a tanítási egység megvalósítása során, a felhasználandó eszközrendszer (tanári és tanulói segédletek) lehetnek: digitális tananyagok, média anyagok, hangszerek, könyvek, műalkotások, hangszerek. Használhatók ugyanakkor olyan eszközök is, amelyek nem kötődnek sajátosan adott pedagógiai rendszerhez, esetünkben a komplex művészeti neveléshez. A feldolgozási módok alternatíváit is célszerű leírni. A változatok variábilitását növelik a pedagógus kreatív ötletei, sajátos eszközei, egyedi módszertani kidolgozásai. Mindemellett, a piacon rendelkezésre állnak kész eszközök, amelyek adaptáció után kielégíthetik a rendszer igényeit. A művészeti nevelés komplexitása nagy eszközhasználati szabadságot biztosít a pedagógusok számára. Használhatnak háromdimenziós, nyomtatott és oktatástechnikai eszközöket.

5. Az értékelés és eszközei Az értékelés eszközei közé soroljuk mindazon mérőeszközöket, amelyek alkalmasak a tanulók előzetes tudásának diagnosztizálására, a tanulási folyamat szabályozására, a végső eredmény mérésére, illetve a rendszer hatékonyságának megállapítására. A fejlődést, azaz a diagnosztizálást és fejlesztést szolgáló eljárások a pedagógiai gyakorlatban tesztek, feladatlapok, önértékelést segítő eljárások. A diagnosztikus, fejlesztő és szummatív értékelési forma esetében kellenek mérőeszközök, és azok kiértékeléséhez, mennyiségi elemzéséhez szükséges útmutatások. Tekintve hogy a komplex művészeti nevelés fő célja a személyiség, és kreativitás fejlesztés, így az értékelés és mérés tekintetében nagy pedagógiai hozzáértést, és szakmai biztonságot kell bizonyítania a pedagógusoknak. A személyiségben bekövetkező változások nehezen mutathatók ki, nehéz azt szummatív formában megközelíteni, inkább a fejlesztő visszajelzés hatékonyságában hiszünk. Az alábbi- specifikációban a sablon elemeként megjelenő -mérés értékelési eszközök típusai, funkcióival kapcsolatban is óvatosan kell eljárni: ki kell választani azokat a diagnosztikus eszközöket, amelyeknek a segítségével fel


144

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


lehet tárni a tanulók előzetes ismereteit, tanulási szokásait és képességeit, vagy kiválasztani a tanulók előrehaladását jelző és segítő formáló-segítő értékelési eszközöket, és a pedagógiai rendszer végső céljait jelző kritériumok elérését mérő összegző értékelés eszközeit.

6. A pedagógusok felkészítési programjai A XXI. század emberideálja a komplexitás irányába tolódik, így ennek iskolai szintű bevezetése, ugyanakkor a tanárképzés átalakítása (szakemberképzés) feltétlenül indokolt. A komplex művészeti nevelés problémakörének tárgyalásakor szólnunk kell az oktatás személyi feltételeiről. Mindezek alapján felvetődik a kérdés, ki az a személy, aki e műveltségterület oktatására képes. A tanárképzés jellege tantárgyi jellegű. Kiváló magyar nyelv és irodalom, énekzeneszakos, rajz- és vizuáliskultúra szakos ifjú kollégák hagyják el a felsőoktatás rendszerét, ám a komplex művészetoktatás átadására, a tanítványok érdeklődésének felkeltésére, a tehetség megtalálására, illetve gondozására pusztán e diplomákkal a tanárok nem alkalmasak. A tanárképzés ilyen jellegű átalakítására eddig még nem került sor. Pedig ennek igénye vitathatatlan. Ma még úgy tűnik, hogy az e tárgyat művelő pedagógusnak polihisztorrá kellene válnia. Valóban, egy sokoldalúan képzett, az általános művészeti kérdéseket komplexitásában kezelni képes személynek kellene lennie a pedagógusnak, akiben kellő innovatív készség, elkötelezettség van. „A tanárképzés fontos feladata a leendő tanárok megfelelő felkészítése az ún. európai dimenzió tanítására. Ezzel kapcsolatban feltehetőleg szükségessé válik egy – az Európai Unió szervezeti felépítését, gazdasági rendszerét, jogalkotását tartalmazó – külön tárgy bevezetése, minthogy a tanári szakok túlnyomó részének curriculumába ezek az ismeretek nem illeszthetők be. Az iskolai curriculumba ilyen tantárgy beiktatása felesleges, az „európai dimenzió” körébe tartozó ismeretek oktatása az egyes műveltségi területek és részterületek keretében valósítandó meg; a Nat a megfelelő tananyagrészeknél ezt meg is jelöli. Sem az iskolában, sem pedig a tanárok felkészítésében nem a lexikális ismeretek túlzott mértékű oktatására kellene törekedni (ami részben a tanulók, illetve a hallgatók túlterheléséhez vezetne, részben pedig az „európai” és a „nemzeti” ismeretek arányával kapcsolatos Pedagógiai rendszerek 7. alprojekt

145

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


terméketlen vitákat eredményezne). Az európai dimenzió erősítése nem az ismeretek mennyiségének, a mennyiségi arányoknak a kérdése, hanem szemléleti kérdés: a történelmi, társadalmi, gazdasági folyamatok, a világnézeti és a politikai eszmék, az irodalmi és művészeti irányzatok összehasonlító vizsgálata, valamint a kapcsolatok, kölcsönhatások bemutatása.”32 „A magas színvonalú művészetoktatáshoz magasan képzett tanárokra és oktatókra van szükség. A sikeres kapcsolat köztük és a magasan képzett művészek között szintén javítja a minőséget. Mindenek előtt való, hogy az oktatási és művészeti közösségek és a bennük dolgozó szakmabeliek hajlandóak és képesek legyenek kapcsolatot kiépíteni és együttműködni a közös cél érdekében. Az ilyen közösségek éppúgy egyénekből, mint szervezetekből és hatóságokból állnak helyi, regionális és országos szinten.” A tanár- és művészképző programokat felül kell vizsgálni, hogy a tanárok és a művészek megkapják a szükséges tudást és tapasztalatot ahhoz, hogy megoszthassák a felelősséget a tanulás

megkönnyítéséért, és

minden előnyét

élvezhessék a szakágak közötti

együttműködésnek. Az ilyen együttműködés elősegítése specifikus intézkedéseket von maga után, amely új kihívásokat jelent a legtöbb társadalomnak. Tehát két fő alapvető stratégia létezik a hatékony művészetoktatás elérésére: a partnerkapcsolat fejlesztése az oktatók, a kulturális rendszerek és művészek között, valamint a tanárok és a művészek releváns és hatékony képzése.”

7. Szakmai háttértámogatás A szakmai háttértámogatás összetett funkciója az, hogy a pedagógiai rendszer kidolgozója és bevezetője számára biztosítson szakmai támogatást. A szakmai támogatók, mentorok, tanácsadók, a visszacsatolásról gondoskodnak, akár a pedagógusok, akár az intézmény számára. A komplex művészeti nevelés pedagógiai rendszer bevezetése előtt szerencsés

kidolgozni

a

közreműködő

szakemberekkel

szemben

támasztott

követelményeket. Ebben az esetben az egységes szemlélet és célok fölötti konszenzus biztosítható, és a rendszerfejlesztésben részt vevők hatékony munkavégzése garantált. A

32

Ladányi Andor: A Nat és a tanárképzés


146

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


komplexitás miatt, új tanulásszervezési eljárásokra van szükség, de nem elhanyagolhatóak a háttérkutatások sem, pl. folyamatos akciókutatás, ahol a résztvevő pedagógusok folyamatos szakmai fejlesztése megvalósulhat.


147

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


8.

Komplex művészeti nevelés műveltségterület specifikációs sablon

Egy TKT tervezési sablon Alapelv: Az esztétikai érzék fejlesztése a művészetek által: a gyermek befogadóvá, alkalmazóvá nevelése gyakorlati tevékenységeken keresztül az élmény biztosításával. Fejlesztési terület Komplex művészeti ismeretek Tudás és képességterület Ismerkedés a művészetek világával – a művészet mint specifikus kifejezési mód


Általános célok /Nat fejlesztési feladatok/: 1./ Megismerő és befogadó képességek - Az emocionális érzékenység kifejlesztése. Műalkotások, természeti látványok megfigyelése, leírása, esztétikai minőségeinek jellemzése. - Ösztönzés önálló kérdésfeltevésre az ismeretlen művek kapcsán. - Versek, mesék befogadását, elmondását, ábrázolását, megjelentését segítő, a ritmusérzéket és mozgáskultúrát fejlesztő játékok és gyakorlatok. - Cselekményes zenék bemutatása, tartalmuk szóbeli vagy egyéb társművészetekből kölcsönzött eszközzel való kifejtése. - Életkornak megfelelő, művészettörténet korszakaiból válogatott alkotások megismerése. 2./ Ismeretszerzési, tanulási és problémamegoldó képesség - A rész-műveltségterületek alapvető paramétereinek megismerése (ritmus, dallam, szín, tónus…) és alkalmazása. - A beszéd, az ének és a mozgás összekapcsolása játékhelyzetben és/vagy ritmikus formában. 3./ Kommunikáció, művészi alkotóképesség: - A hangulatok, állatok, földrajzi jelenségek kifejezése zenében, azaz egy másik kóddal. Kulcsfogalom /elmélet/ 1. Befogadás, észlelés, tapasztalás, megfigyelés, alkotás



Tartalmi elemek Tanulói teljesítmény

Kapcsolódó témakörök /témák/

148

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


2. Az emocionális érzékenység kifejlesztése

Előzetes: Új

3. Ösztönzés önálló kérdésfeltevésre az ismeretlen művek kapcsán

Előzetes: Új:

4. A rész-műveltségterületek alapvető paramétereinek megismerése (ritmus, dallam, szín, tónus…) és alkalmazása

Előzetes: Új:

Kulcskompetencia /Nat/ 1. Kommunikációs kompetencia


2. Együttműködési kompetencia


3. Problémamegoldó kompetencia






Módszerek

Tanulás - tanítás Tanulási egység


Tanulói tevékenység


149

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


/kulcsfogalom, témakör/

/ajánlott módszerek/

Nyomtatott

IKT

/igazodás a tanulók szükségleteihez/ Támogató erőforrások Média

Anyagok, eszköz



Fejlesztő

Szummatív



150

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Fejlesztési terület Komplex művészeti ismeretek Tudás és képességterület

Pedagógiai szakasz 5 - 6. évfolyam Időkeret (ajánlás) 25-30 óra

A befogadóvá válás – aktív közreműködés a feldolgozás során Általános célok /Nat fejlesztési feladatok/: 1./ Megismerő és befogadó képességek - A műalkotások üzenetének befogadása, értelmezése. - Önálló véleményalkotás fejlesztése a művészeti élmény szóbeli megfogalmazásával és nem verbális kommunikációval (más művészeti ág kifejezési - eszközeinek használatával). - A művészetek által közvetített karakterek megfigyeltetése, azonosítása. - Ismert műalkotások felismertetése. - Olyan korosztálynak megfelelő műalkotások bemutatása, amelyek szemelvényei, részletei, témái, motivikus elemei, vagy valamely összetevője könnyen reprodukálható. - A művészettörténet nagy korszakainak átfogó ismertetése, az egyéb műveltségterületekhez tartozó kapcsolódások bemutatása (történelem, irodalom kapcsolata). - A nemzeti hagyományokhoz kapcsolódva ország-, hon és népismeret, valamint a közös európai kulturális értékek megismertetése. 2./ Ismeretszerzési, tanulási és problémamegoldó képesség - A művészeti korszakokhoz kapcsolódó alapvető stílusok, műfajok, formák, szerkezetek megismertetése. - Önálló kérdések megfogalmazása a tárgyalt témával kapcsolatban. - Elemző beszélgetés a műalkotásokról. 3./ Kommunikáció, művészi alkotóképesség - Nyelvi, és képi megoldások sokszínűségének felismertetése Tartalmi elemek Kulcsfogalom /elmélet/ Kapcsolódó témakörök /témák/ Tudás Tanulói teljesítmény 1. Érzelmi kompetenciák Előzetes: Új:


151

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


2.

Személyi- és társas kompetenciák

Előzetes: Új

3.

Intellektuális kompetenciák

4.

Kommunikációs kompetenciák

Előzetes: Új: Előzetes: Új:

Kulcskompetencia /Nat/ 1. Az improvizációk a tanult művészeti paraméterek alkalmazásával 2. Szabad asszociációs feladatok 3. Önálló kérdések megfogalmazása a tárgyalt témával kapcsolatban




Belépő: Továbbhaladó: Belépő: Továbbhaladó:

4. A nemzeti hagyományokhoz kap- Belépő: csolódva ország-, hon és népisme- Továbbhaladó: ret, valamint a közös európai kulturális értékek megismertetése Nem tantárgyfüggő kompetenciák Módszertani Gondolkodási /kognitív/ Információs és kommunikációs Személyes, társas /környezeti/


Módszerek

Tanulás - tanítás


152

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Tanulási egység /kulcsfogalom, témakör/

Tanulói tevékenység /ajánlott módszerek/

Nyomtatott

Digitális

Differenciálási lehetőségek /igazodás a tanulók szükségleteihez/ Támogató erőforrások Média

Anyagok, eszköz



Fejlesztő

Szummatív



153

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Fejlesztési terület Komplex művészeti ismeretek

Pedagógiai szakasz 7-8. évfolyam Időkeret (ajánlás) 25-30 óra

Tudás és képességterület A művészetek hatása az emberekre – az együttműködés és a kreativitás szerepe Általános célok /Nat fejlesztési feladatok/: 1./ Megismerő és befogadó képességek - A műelemző képesség fejlesztése. - A művészeti élmény érzelmi és intellektuális megragadásának segítése. - Törekvés a verbális közlésre, a különféle művészeti ágak kifejezési eszközeibe való átkódolással adott műalkotás mondanivalójának kifejtésére. - A zenekarok fajtáinak megkülönböztetése. - Műalkotások felismertetése jellegzetes témáik, motivumaik alapján. - Jelentős szerzők, előadóművészek életrajzi történeteinek megismertetése, korszakok és jelentős műalkotások megismerése. - Feldolgozás önállóan vagy tanár segítségével elkészített kiselőadás formájában (egyéni felkészülés pl. könyvtárhasználat, internet segítségével) 2./ Ismeretszerzési, tanulási és problémamegoldó képesség - Műelemzés a formai, tartalmi jegyek alapján. - A művészettörténeti korszakok stílusjegyeinek vizsgálata. - Műalkotások csoportosítása különböző szempontok alapján. - A tanári előadás önálló jegyzetelése. 3./ Kommunikáció, művészi alkotóképesség - A műelemzésekben használatos nyelvi formák megtapasztalása, szókincsfejlesztés Tartalmi elemek Kulcsfogalom /elmélet/ Kapcsolódó témakörök /témák/ Tudás Tanulói teljesítmény 1. Befogadás, észlelés, tapasztalás, Előzetes: megfigyelés, alkotás Új: 2. Kifejezés, közlés, értelmezés, Előzetes: jelentés, hatás, műalkotásÚj: művész, alkotó


154

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Kulcskompetencia /Nat/ 1.Érzelmi kompetenciák 2.Intellektuális kompetenciák Nem tantárgyfüggő kompetenciák Módszertani Gondolkodási /kognitív/ Információs és kommunikációs Személyes, társas /környezeti/

Kompetenciafejlesztés Fejlődési szint Tanulói teljesítmény Belépő: Továbbhaladó: Belépő: Továbbhaladó: Fejlesztési feladatok


Módszerek

Tanulás - tanítás Tanulási egység /kulcsfogalom, témakör/

Tanulói tevékenység /ajánlott módszerek/ Digitális

Nyomtatott


Anyagok, eszköz



Fejlesztő

Szummatív



155

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Fejlesztési terület Komplex művészeti ismeretek Tudás és képességterület Az önálló ismeretszerzés útjai a művészetekben, a válogatás szerepe a feldolgozás során

Pedagógiai szakasz 9 – 10. évfolyam Időkeret (ajánlás) 25-30 óra

Általános célok /NAT fejlesztési feladatok/: 1./ Megismerő és befogadó képességek - Az érzelmi és gondolati asszociációs képesség megnyilvánulásainak segítése. - Műalkotások, és kapcsolódó élmények megfogalmazása szóban és ábrázolásban. - Műalkotások kompozíciójának elemzése. - Összefüggések meglátása, közvetítése a művészeti korok és a történelmi események, a művészeti és az irodalmi alkotások között. - Kritikai látásmód fejlesztése az előadó-művészet területén (verbális és esszé jellegű megnyilatkozások a művészi ízlésről, az elemző összehasonlító képesség fejlesztése). 2./ Ismeretszerzési, tanulási és problémamegoldó képesség - A kritikai szemlélet erősítése, ízlésformálás, az egyéni véleményalkotás segítése. - Dokumentumok gyűjtése, a rendszerezés és a feldolgozás képességének fejlesztése (pl. interaktív CD-ROM, hang- és videofilm, komputer- és internethasználat). 3./ Kommunikáció, művészi alkotóképesség - Az alkotások összefüggéseinek felismerése verbalizálása adott korral, kritikai észrevételek felismerése, kreatív elemzések Tartalmi elemek Kulcsfogalom /elmélet/ Kapcsolódó témakörök /témák/ Tudás Tanulói teljesítmény 1. Műalkotásokhoz kapcsolódó Előzetes: élmények verbalizálása Új: 2. Összefüggés keresése korok, művek, alkotások között


Előzetes: Új:

156

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002



Kulcskompetencia /Nat/ 1. Érzelmi kompetenciák


2. Intellektuális kompetenciák






Nyomtatott

Digitális

Terület /pl./



Módszerek

Tanulás – tanítás Differenciálási lehetőségek /igazodás a tanulók szükségleteihez/ Támogató erőforrások Média

Anyagok, eszköz


Fejlesztő

Szummatív



157

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Fejlesztési terület Komplex művészeti ismeretek

Pedagógiai szakasz 11 – 12. évfolyam Időkeret (ajánlás) 25-30 óra

Tudás és képességterület Az önálló ismeretszerzés útjai a művészetekben, a válogatás szerepe a feldolgozás során Általános célok /Nat fejlesztési feladatok/: 1./ Megismerő és befogadó képességek - Közművelődési intézmények látogatása. Koncert-, színház-, kiállítás-, stb. élmények megbeszélése, olvasmányélmények átbeszélése. - A művészeti ágak különféle funkcióinak, valamint a médiában és a filmművészetben betöltött szerepének, megjelenésének megfigyeltetése. - Önálló beszámolók készítése a könyvtár és az internet lehetőségeinek a felhasználásával (kooperáció más tárgyak tanáraival) 2./ Ismeretszerzési, tanulási és problémamegoldó képesség - Összehasonlító műelemzés. - Szakkifejezések alkalmazása. 3./ Kommunikáció, művészi alkotóképesség - Az internet sajátos nyelvi és információs tulajdonságai, és média kritikája Kulcsfogalom /elmélet/ 1. Befogadás, észlelés, tapasztalás, megfigyelés, alkotás


2. Az interpretáció

Előzetes: Új: Előzetes: Új:

3. Tudatosság, önállóság, kritikai szemléletmód

ízlés

4. Tudás, információs és kommunikációs technikák alkalmazása




Előzetes: Új:

158

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Kulcskompetencia /Nat/ 1. Érzelmi kompetenciák 2. Intellektuális kompetenciák Nem tantárgyfüggő kompetenciák Módszertani Gondolkodási /kognitív/ Információs és kommunikációs Személyes, társas /környezeti/

Kompetenciafejlesztés Fejlődési szint Tanulói teljesítmény Belépő Továbbhaladó: Belépő: Továbbhaladó: Fejlesztési feladatok


Módszerek

Tanulás – tanítás Tanulási egység /kulcsfogalom, témakör/


Nyomtatott


Anyagok, eszköz



Fejlesztő

Szummatív



159

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Műveltségterület: IV. SPORT ÉS EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD

Szerző: DR. HONFI LÁSZLÓ


160

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


1. A pedagógiai koncepció A tanulmány célja, hogy a sporttudomány és az egészségtudomány valamint kompetenciafejlesztési és módszertani ajánlások felvázolásával alapot adjon a további fejlesztő munkához. A pedagógiai koncepció összefoglalja, és elméletileg megalapozza azokat a pedagógiai elveket, amelyeken a program alapul, bemutatja, hogy a rendszer fejlesztésének mik az indokai, és milyen célok, alapvető elvek alkalmazásával készült. A közoktatás területén is éreztetik hatásukat az intenzív politikai és társadalmi változások, melynek eredményeként számos európai és kontinensünkön kívüli országban ismerték fel azt a tényt, miszerint az iskolai nevelés-oktatás-képzés tartalmának újragondolása, a jelen, de főleg a jövő igényeinek megfelelő átalakítása elodázhatatlan, azonnal megoldandó feladat. A felismeréseket tettek követték, és egyre-másra keletkeztek új nemzeti tantervek, kerettantervek, vagy curriculumok. Az 1990-es években beállt tartalmi változások az oktatás tartalmának ma is tetten érhető kiszélesedését jelentették, fókuszálva a gazdasági, politikai, tudományos-technikai, társadalmi, erkölcsi fejlődést figyelembe vevő, azt előkészítő, kiegyensúlyozott, mégis sokoldalú műveltségre. Az oktatás tartalma fokozatosan bővült, a korábbiaknál tágabb értelmezést nyert, így az ma már nem csupán magát a tananyagot jelenti, hanem magában foglalja az értékek világát, az oktatáspolitikai kérdéseket, az attitűdfejlesztést és a magatartás formálását is. Ebben a folyamatban kitüntetett szerep jut a testi (szomatikus) nevelésnek, ezen belül az iskolai testnevelésnek, vagy a Nat szóhasználatát követve, a testnevelés műveltségi területnek. Mi jogosíthat fel bennünket erre a bátornak tűnő kijelentésre? Bármely ország (nemzeti) tantervi dokumentumait vizsgáljuk, egy jellemző mindegyikben fellelhető, nevezetesen valamennyi tartalmaz testkulturális fejezetet. Ezek a fejezetek azonban - éppen a tartalmi kiszélesedés következtében - már nem csak egy tantárgyat reprezentálnak. A testnevelés ma már nem elsősorban a tornaterem falai közé zárt, vagy a sportpályákon zajló testgyakorlást jelenti, hanem egy olyan műveltségi területet jelöl, amely más műveltségi területekkel „együttműködve” igyekszik megoldást találni a globális problémák rá tartozó részeire. A testnevelés a mozgásműveltség és a motorikus képességek fejlesztése mellett, többek között szerepet vállal a testi és lelki egészség egyensúlyának Pedagógiai rendszerek 7. alprojekt

161

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


megteremtésében, az egészséges életmódra nevelésben, a káros szenvedélyek elleni harcban, a helyes higiénés és szexuális szokások kialakításában,- sőt a rekreáció és a rehabilitáció területén is,- hozzájárulva ezzel a kulcskompetenciák kialakításához. Az egyik alapvető kérdés az európai országokban, hogy az egyes országok központi tantervei, a célok eléréséhez milyen tartalmi kereteket jelöljenek ki, és a megvalósítást milyen módon biztosítsák a (testnevelő) a diákok tanárok számára. A testi nevelés, benne a testnevelés megváltozott helyét és szerepét jól mutatja az osztrák Polgári Iskolai Tanterv. Az általános rendelkezésekben az oktatási alapelvek között az első helyen említi a testnevelést. Már önmagában az is figyelemre méltó, hogy a testnevelés nem a „sor végén” szerepel, az pedig már szemléletváltást jelez, hogy a testnevelésen belül milyen nevelési és oktatási feladatokat emelnek ki, nagyobb hangsúllyal: „...az egészségnevelés, súlypontja a biológia, a testnevelés és a háztartási ismeretek.”33 „Ugyanez a szemlélet mutatkozik a spanyol „új” tantervben is, ahol a három alaptéma közül az első így szól: „.önismeret (a test, higiéné, alapvető mozgások, mozgáskultúra, idő). A francia tantervek és utasítások a testnevelés egyik fő elemeként a polivalenciát (többértékűséget) jelölik meg. A többértékűség abban is megmutatkozik, hogy a tantervek úgynevezett globális témái között vissza-visszatérő elem a fizikai aktivitásra nevelés, az egészség megőrzésére nevelés, a helyes táplálkozási szokások kialakítása stb. A francia középiskolai tantervek érdekessége, hogy a fizikai és sporttevékenység gyakorlata nemcsak a testnevelés és sportoktatás vagy az egészséges életmód fejezetek részeként szerepel, hanem „A biztonság” címszó alatt is. A szerzők követésre méltó logikája szerint a megfelelő motorikus felkészültség elengedhetetlen a főbb természeti katasztrófák (forgószél, szökőár, földrengés stb.), valamint háztartási és ipari veszélyek (tűzesetek, zárt levegő, vegyi ártalmak stb.) elhárításában, vagy a biztonságos, balesetmentes közlekedésben is. Az angol Nemzeti alaptanterv (National Curriculum) a testnevelést az alapozó (foundation) tárgyak közé sorolja. A bázis tantárgyakhoz (core) és a többi alapozó tantárgyhoz hasonlóan más egyebek mellett meghatározza:

33

Vissza az alapokhoz. Körkép az európai alapképzésről. 1991. Vál. szerk. és a bevezetőt írta: Szabó László Tamás. Budapest, Oktatáskutató Intézet, 235 p.


162

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


a.

azt az ismeretanyagot (knowledge), készségeket (skills) és értelmi szintet (understanding), amelyet a különböző képességű és értelmi szinten álló tanulóknak az egyes fejlődési szakaszok (key stages) végére el kell érniük...;

b.

azokat a tananyagokat (matters), készségeket és eljárásokat (processes), melyeket meg kell tanítani a különböző képességű és értelmi szinten álló tanulóknak, valamennyi fejlődési szakaszban;

c.

a tanulók értékelésének eljárásait minden fejlődési szakasz végén, vagy közvetlenül előtte, annak megállapítására, milyen eredményt értek el az adott tanulmányi szakaszban meghatározott teljesítménycélhoz viszonyítva...;

További érdekesség, hogy az angol szakértők a központi tartalmi szabályozás során a testnevelést (Physical Education) az egységes iskolai műveltségtartalom nélkülözhetetlen részeként kezelik. A skandináv országok – példaértékű, az egész világ számára követendőnek minősíthető testkulturális szokásainak hű tükörképe „A kötelező oktatás tantervi alapelvei Norvégiában” című dokumentum. A testnevelés fejezet a célkitűzések után rögzíti a tananyagban történő előrehaladás ütemét, a segédeszközöket, a tanítási módszereket, majd a legvégén meghatározza az egyes osztályfokok főbb témáit és témaköreit.”34 A testnevelés tartalmának kiszélesített értelmezése ebben a dokumentumban is jól tetten érhető: „A testnevelésnek, mint önálló tantárgynak is nagy jelentősége van, de a testgyakorlás révén fejlődik a kezdeményezőkészség, a kreativitás, a tanulás általában, és javul a diákok közérzete az iskolában. A diákokat meg kell tanítani, hogy biztonságos kapcsolatba kerüljenek saját testükkel, és megfelelő edzettséget érjenek el. Ez növelni fogja az önbizalmukat és kifejleszti bennük az együttműködés és a kapcsolatteremtés iránti készséget.”35 A főbb témák és témakörök is sokszínűséget mutatnak. Az elemi mozgások (futás, mászás, dobás, tolás és húzás stb.), a labdajátékok, az atlétika és a torna mellett olyan „témakörök” 34

In.: Hamar Pál: A testnevelés tartalmi korszerűsítésének nemzetközi trendjei a közoktatásban.:http://www.ofi.hu/tudastar/testneveles-tartalmi 35 Tantervek külföldön 1993. Részletek Anglia, Dánia, Németország, Norvégia és Új-Zéland nemzeti tanterveiből, törvényeiből. A tantervelmélet forrásai, 15. kötet. szerk.: Horánszky Nándor. Budapest, Országos Közoktatási Intézet, 250 p.


163

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


is bekerültek a testnevelés tananyagába, mint a tánc, a színjátszás vagy a túlélési és mentési gyakorlatok. A testnevelés tantárgy tanterve nagyrészt a testgyakorláshoz kapcsolódik, de elméletet is tartalmaz. A tantervben egy „Testnevelés és egészség” című fejezet is van. Ez kiemeli, hogy a testnevelés tanítása során a tanárnak olyan ismereteket is közvetítenie kell, amelyek rávilágítanak a test működésére és használatára, munkában és szabadidőben egyaránt. Emellett a diákokat meg kell ismertetni az edzés általános elméletével, valamint az egészség megőrzésének és a betegségek megelőzésének lehetőségeivel. A másik alapvető kérdés az, hogy a komplex célok-feladatok-követelmények megvalósításához milyen órakeretet biztosítanak az egyes európai országok tantervei. Nagy általánosságban azt mondhatjuk, hogy a testnevelés - egy-két olyan országtól eltekintve, mint például Olaszország - hatéves kortól (az általános, elemi stb. iskola első osztályától) 16 éves korig (a tankötelezettség Európában szokásos életkoráig) minden országban kötelező tantárgy. A testnevelés heti óraszáma általában kettő vagy három. Kettőnél kevesebbel egyetlen tantervben sem találkozhatunk, többel viszont igen. Franciaországban például az első osztálytól a hatodik osztályig minden osztályfokon öt testnevelés és sport óra az előírt. Ausztriában a heti két-három testnevelési órán túl, még további két óra, az úgynevezett nem kötelező gyakorlat. A fenti számok azt bizonyítják, hogy Európában a testnevelési órák heti óraszámai ma már a magyar átlag fölött állnak. Megállapíthatjuk, hogy a Kerettanterv és a Nat euro-konform tantervek. Jó tükörképei és szerves részei egy nemzetközi tantervi korszerűsítési folyamatnak. Ez a megállapítás természetesen igaz a testi és lelki egészség kiemelt fejlesztési feladatra, illetve a testnevelés és sport műveltségterületére is csakúgy, mint a jövőben készülő tantervekre. A tartalmi korszerűsítés, kiszélesedés minden bizonnyal segítséget nyújt ahhoz, hogy megforduljon az a kedvezőtlen, tendencia, ami napjaink magyar társadalmának - elsősorban ifjúságának - egészségi és fizikai állapotát jellemzi. A jövő iskolája a gondolkodási, valamint az (elméleti és gyakorlati) problémamegoldó képességek fejlesztésére fektet hangsúlyt, ahol az értékelés is a tanítás része.


164

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


A jövő iskolájának korszerű tanulási környezetére jellemző, hogy a tanulók aktívan építik fel a tudásukat, közösek a problémamegoldások tanulása a valódi problémák összefüggésében. A fentiek eredményeképpen minden diák megtanul gondolkodni, valamint minőségi élet élésére lesz képes, stratégiái adaptívak lesznek. A jövő iskoláját célzó, azt kikényszerítő paradigmaváltásból adódó kihívások, fejlesztési lehetőségek vonatkoznak bármely elkészítésre kerülő tantervre, az ott megjelenő kulcskompetenciákra, fejlesztési területekre, de minden egyes műveltségterületre, benne a Sport és egészséges életmód fejlesztési hiányterületre, valamint a Testnevelés és sport műveltségterületre is. „A posztmodern világ a pedagógiai elméletben és a praxisban egyaránt tetten érhető, s kihívásai mindenütt érzékelhetőek. Nézhetünk erre tanácstalan riadalommal és elutasítással, bosszúsággal, a hagyomány iránti nosztalgiával vagy felháborodással, csak egyet nem tehetünk: azt, hogy szemet hunyva, konstruktív gondolkodás és párbeszéd nélkül fogadjuk a bizonytalan, de már itt kopogtató jövőt.”36 A Sport és egészséges életmód fejlesztési hiányterület markánsabb megjelentetésére szükség van minden pedagógiai rendszerben, hiszen a mai magyar társadalom – benne a tanulók – egészségi és fizikai állapota komoly kívánnivalót hagy maga után. Statisztikai adatok és egészségügyi vizsgálatsorozatok bizonyítják, hogy európai viszonylatban a rangsor végén állunk. Egy összehasonlítás szerint: a magyarság kilenc százaléka sportol rendszeresen (amiben az élsportolók is benne vannak), ezzel szemben például a svédek több, mint 70 százaléka teszi ugyanezt. Hasonlóan tragikus képet mutatnak a magyar morbiditási és mortalitási adatok is. A Sport és egészséges életmód fejlesztési hiányterület leírása során annak sajátosságairól, a tanulásszervezési lehetőségekről és a fejlesztésre kerülő hiányterület rövid SWOTanalíziséről kívánunk említést tenni. A koncepció kapcsán sor kerül a tudás és képességterületek, a kulcsfogalmak, a kulcskompetenciák ismertetésére, kapcsolatrendszerének feltárására is. 36

In.: Reformpedagógia- pedagógiai paradigmák. A szakmai anyag az "EdQ" regionális oktatási együttműködés – 2004/05.c. projekt II. alprojektje keretében készült.Támogatta: a Phare CBC Magyarország-Ausztria Program 2002. Kisprojekt Alap (2002/000-317-03-21) http://www.hungarodalton.hu/tudastar/tanulmanyok/drVarga_Laszlo_Reformpedagogia_pedagogiai_paradigmak.pdf


165

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


A Sport és egészséges életmód fejlesztési hiányterület (pedagógiai rendszer) sajátosságai: A mindenkinek szóló mozgásműveltség. Egészségtudatos életvitel és magatartás. A sport beépülésének segítése a mindennapokba. A pályaválasztás előkészítése a sporttudományi- és más képzési területekre is. Az előíró, tartalom alapú szabályozás kiváltása, mellőzése. A problémaalapú, kompetenciafejlesztő tanulási és tanítási módszerek általánossá válása, elterjedése. A tantárgyak és műveltségterületek koncentrációja, a kulcskompetenciák megvalósításából adódó feladatok terén. A tanulásszervezés lehetőségei változnak, javulnak, tökéletesednek. Kitörés lehetséges a béklyóként ránk tapadt tantárgy-szemléletből. Integrált szemléletű, logikusan egymásra épülő tantárgyrendszerek, műveltségterületek hatására a tanítás-tanulás modern módszerei is előtérbe kerülhetnek. A tanári kompetenciák szerepe jelentősen megnő, a tanítás lehetőségei bővülnek, a képzési, továbbképzési, önképzési lehetőségek kiszélesedése mellett fontos szerepet kap a team teaching. A fejlesztésre kerülő, Sport és egészséges életmód mint fejlesztési hiányterület, egyben pedagógiai rendszer rövid SWOT-analízise jelzi annak erősségeit, gyengeségeit, lehetőségeit és nehézségeit. A SWOT-analízisben foglaltakkal a kidolgozásra kerülő pedagógiai rendszerekben, fejlesztési hiányterületekben és tantervekben egyaránt számolni érdemes és kell. A Sport és egészséges életmód nevet viselő fejlesztési hiányterület SWOT-analízise: A pedagógiai rendszer várható előnyei, erősségei: - eredményesség, sikeresség a tanári munkában, - eredményesség, sikeresség a tanulói munkában, - tudatosság a tanításban és a tanulásban, - a tanulói érdeklődés fokozódása, - tanuló központú tanulás, tanítás,


166

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


- gyakorlat központú tanulás, tanítás, - partnerség megjelenése tanár és tanítvány viszonylatában, - a pályaválasztás javuló előkészítése, - a továbbtanulási mutatók javulása; A pedagógiai rendszer gyengeségei, kritikus elemei: -

a sporttudománytól, annak tudásrendszerétől való eltávolodás,

-

az egészségtudománytól, annak tudásrendszerétől való eltávolodás,

Kihasználható lehetőségek: - a testnevelő tanárképzés „áthangolása” az új iskola követelményeire, - a rekreáció elméletének és eszközrendszerének tudatos felhasználása, - az egészségnevelés felé bővülő testnevelés létrejötte, - a tanulókon keresztül a szülők megnyerése, befolyásolása; Nehézségek, kockázatok: - az iskolafenntartók ellenállása, - az iskolavezetés ellenállása, - a testnevelő tanárok ellenállása, - a szülők ellenállása, - a támogató erőforrások és környezet jelenlegi hiányosságai. A Sport és egészséges életmód fejlesztési hiányterület tudás- és képességterületekben (TKT) való megszerkesztésének egyik célja a sport- és egészségtudományos műveltség, valamint a kulcskompetenciák fejlesztésének hatékonyabb támogatása. A tudás- és képességterületek igyekeznek lefedni a sport- és egészségtudományos diszciplínák mindenki számára hasznos és elsajátítható tartalmait, és a tudásrendszert ezek közös fogalmaira, eljárásaira igyekszik építeni. Nem elkülönülve, inkább kiemelve jelenik meg az ember egészségi, életvezetési problémáinak ismerete, elemzése. A tudás- és képességterületekre tervezett tanulási folyamat alapvető jellemzője a tanulói kompetenciák (ismeretek, készségek, képességek, attitűdök) logisztikus jellegű fejlesztése. Az egymást követő pedagógiai szakaszokban a TKT-k kulcselméletei visszatérően megjelennek, a meglévő tudást bővítő tanulási tevékenységek folynak, melyek során a témák többoldalú megközelítésére nyílik mód. A kulcskompetenciák fókuszba állítása is követi Pedagógiai rendszerek 7. alprojekt

167

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


ezt a szemléletet, a bevezető szakasztól az elmélyülés felé haladva válnak egyre összetettebbé a feladatok. A TKT által megvalósított integráció nem a műveltségi területek által képviselt integrációs szempontokat, hanem sokkal inkább a problémák köré szerveződő integrációs megoldást képviseli. Ezek a Tudás- és képesség területek a tanulók által közvetlenül megtapasztalt valóság területeiből, dimenzióiból, a valóság meghatározott problémaköreiből kiindulva szervezik a tanulás folyamatát. Az integrációs elv másik eredménye, hogy a tanítás-tanulás témaköreinek meghatározásában, értelmezésében, feldolgozásában; a tanulásszervezés formái, módszerei és a szükséges tevékenységek kiválasztásában folyamatosan érvényesül a kompetenciák fejlesztésének követelménye. A korszerű pedagógiai rendszer a feldolgozásra kiválasztott tartalmakat (a témakör, téma, tartalom) és a tanulásszervezés eljárásait (a tevékenység) egyaránt alárendeli az adott TKT célja és/vagy feladataként megjelölt kompetenciák, köztük is kiemelten a kulcskompetenciák fejlesztésének.

2. A tanulási-tanítási program A sport és egészséges életmód fejlesztési terület fejlesztésekor, a koncepció alapján részletes specifikációra épülő tanulási tanítási program, a pedagógiai koncepcióban megfogalmazott célokat, a tananyagokat és követelményeket, a fejlesztendő kompetenciákat és az értékelés elveit írja le. Emellett módszertani ajánlásokat, feldolgozási módokat, alternatív lehetőségeket tartalmaz, és kitér a differenciálás lehetőségeire is. A tananyagok, azaz a tartalmi elemek tanítási egységekre bonthatók. A felbontás alapja mindig a tanítási egységekben elsajátított kompetenciák, ismeretek, motivációs elemek sora. Vagyis, a pedagógiai fejlesztés, esetén a TKT-k kibontása szükségeltetik, a sablonba feltüntetett jelentéstartalommal és jelentésterjedelemmel, amelyet a specifikációs sablonban mutatunk be. A fentiek alapján, a pedagógiai rendszerből elkészítendő fejlesztési munkák esetében az anyagnak tükröznie kell a szintek eltérő sajátosságait: 1. a programfejlesztés feletti, műveltségterület specifikáláshoz a TKT-k kidolgozása szükséges és elégséges;


168

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


2. a programfejlesztés körébe tartozó (pl. kerettanterv, programtanterv) munkaanyag esetében a témakör + téma + foglalkozás tervezése is elengedhetetlen; 3. a helyi tantervként is alkalmazható oktatási program esetében a tanóra menetében alkalmazható feladatok leírására is szükség van! Fontos megjegyeznünk, hogy a tudás- és képességterületek kidolgozása minden esetben megkívánja a helyi sajátosságok figyelembevételét, a tanulók, a tanárok, az iskolafenntartók, a családok és a helyi közösség ismeretét. A kulcsfogalmak azonosítása, ismerete, alkalmazása elengedhetetlen a modern tervezési és tanítási munkához. Egy-egy műveltségterület vagy tantárgy ismeretanyagának megtervezése során fontos, hogy a sok-sok ismeretelem és megtanulandó fogalom közül melyek az igazán fontosak. A tartalmi súlyozás egyik lehetséges módja, ha megpróbáljuk először a műveltségterület kulcsfogalmait azonosítani. Ha ez sikerül, ki kell választanunk azokat, amelyeknek megtanítása a képzésben elengedhetetlen. A megtanítandó kulcsfogalmak listájának elkészítése megteremheti a feltételét annak, hogy a lényegre tudjunk koncentrálni a tantervi tematika kidolgozásakor és a témákhoz rendelt ismeretanyag kiválasztásakor is. A kulcsfogalmak segítségével lehetővé válik, hogy elég időt és elég alkalmat adjunk azok megtanítására, s a tanítási folyamat során különleges figyelmet fordítsunk a kulcsfogalmak használatának újabb és újabb kontextusokban történő helyezésére, az abban való gyakoroltatásra. A kulcsfogalmakkal kapcsolatos tanítási feladatok tudatosítása azért is nagyon hasznos lehet, mert a tanárok és a tankönyvszerzők gyakran nem érzékelik, vagy nem vesznek tudomást arról, hogy a tanulók számára a kulcsfogalmak teljes jelentéstartalmának megértése hosszú és bonyolult feladat. A Sport és egészséges életmód fejlesztési hiányterület, illetve annak a magját alkotó, Testnevelés és sport műveltségterület általános kulcsfogalmai a következők: testkultúra, mint a modern műveltségeszmény eleme; mozgásműveltség – koordináció; motorikus képességek; játékos mozgások – mozgásos játékok; versenysportok (technikák – taktikák);


169

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


szabadidősportok; egészséges életvezetés- aktív élet (társadalmi promóció, példaképek a közéletben); rekreáció – egészségügyi mozgás; prevenció – ártalmak tudatos megelőzése; lelki egészség, jellemformálás; edzés, versenyzés; versenyszabályok, versenyszervezés; sportszerűség (sportoláskor és szurkoláskor); fenntartható, jövőorientált mozgástevékenység (tudatos természet és épített környezet használat a sportoláskor); az olimpiai eszme (változások, nemzeti sikerek, példaképek a versenysportban). Az Európai Unió országaiban a kulcskompetenciák fogalmi hálójába rendezték be azokat a tudásokat és képességeket, amelyek birtoklása alkalmassá teheti az unió polgárait egyrészt a gyors és hatékony alkalmazkodásra a változásokkal átszőtt modern világhoz, másrészt aktív szerepvállalásra e változások irányának és a tartalmának a befolyásolásához. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy a kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Ezért lett az iskolai műveltség tartalmának irányadó kánonja, a kulcskompetenciák meghatározott rendszere [7]. A különféle hazai és nemzetközi rendszerek között az alábbi, az Európai Unió által is elfogadott, és a Nat-2007-ben is pontosan rögzített kulcskompetencia felosztás jelenti a fix pontokat, a pedagógiai tervezés alapját. Ezen a ponton azonban fontos megjegyezni - és ezt minden pedagógiai fejlesztő munkánál szem előtt kell tartani - hogy a Sport és egészséges életmód fejlesztési hiányterület, valamint a Testnevelés és sport műveltségi terület esetében is a mozgásos cselekvésnek központi szerepe van, kimondottan cselekedtető tantárgyról beszélünk, ahol a tanulási tevékenység mindig nyílt, hiszen a pedagógus és a tanulótársak előtt történik.


170

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


A Sport és egészséges életmód, mint pedagógiai rendszer és fejlesztési hiányterület, szervesen illeszkedik egyrészt a többi fejlesztési hiányterület, másrészt a kulcskompetenciák és a műveltségterületek rendszerébe, azok némelyikével fontos kapcsolódási pontokat, kapcsolatrendszert mutat. A következő felsorolás a kapcsolatrendszer táblázatos megjelenítésének megkönnyítésére szolgál. Műveltségterületek: 1.

Magyar nyelv és irodalom.

2.

Élő idegen nyelv.

3.

Matematika.

4.

Ember és társadalom.

5.

Ember a természetben.

6.

Földünk, környezetünk.

7.

Művészetek.

8.

Informatika.

9.

Életvitel és gyakorlati ismeretek.

10. Testnevelés és sport. Kulcskompetenciák: a.

Anyanyelvi kommunikáció.

b.

Idegen nyelvi kommunikáció.

c.

Matematikai kompetencia.

d.

Természettudományos kompetencia.

e.

Digitális kompetencia.

f.

A hatékony, önálló tanulás.

g.

Szociális és állampolgári kompetencia.

h.

Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia.

i.

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség.

Fejlesztési hiányterületek: I. II. III.

Komplex természettudomány. Vállalkozói, gazdasági ismeretek. Demokratikus állampolgársági ismeretek.


171

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


IV. V. VI.

Tanulás tanítása. Sport és egészséges életmód. Komplex művészeti ismeretek.

A fenti felsorolás mutatja, milyen kapcsolódások lehetségesek a fejlesztési hiányterületek, a kulcskompetenciák és a műveltségterületek között, ami segítheti a pedagógiai tervező munkát. Fejlesztési

Műveltségterület

Kulcskompetencia

Fejlesztési hiányterület

hiányterület elődleges másodlagos elsődleges másodlagos elsődleges másodlagos I

5

3,4,6,8,9

d

c,e,g

-

IV,V

II

6

3,6,8,9

h

c,e,g

-

III, V

III

4

5-6

g

d,e,h

-

II,IV

IV

-

1-10

f

a,c,h

-

I,II,III,V,VI

V

10,3

4,5,9

-

a,f,g,h,i

-

I,IV,VI

VI

7

1

i

a

-

IV,V

A Sport és egészséges életmód fejlesztési hiányterület, illetve a Testnevelés és sport műveltségterület az alábbi, néhol szorosabb, néhol lazább, konkrétnak mondható kapcsolatot mutatja a különböző, részletezett kulcskompetenciákkal, azok bizonyos elemeivel. Anyanyelvi kommunikáció Saját (non verbális) kommunikáció figyelemmel kísérése. Esztétikai minőség tisztelete. Idegen nyelvi kommunikáció Nincs. Matematikai kompetencia A különböző sportstatisztikák elemzése, az eredmények becslése, az egészséges táplálkozásban a különböző élelmiszerek arányának, összetevőinek, tápanyagtartalmának kiszámítása, nyilvántartása; étrend, időbeosztás tervezése, átlagok számítása.


172

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Természettudományos kompetencia A természeti világ alapelveinek ismerete. Etikai kérdések iránti érdeklődés. Digitális kompetencia Számítógépes alkalmazások a szabadidő, az információ megosztás, az együttműködő hálózatépítés, tanulás és kutatás terén. Hatékony, önálló tanulás (motoros tanulásra is vonatkoztatva) A tanulás iránti motiváció folyamatos fenntartása. A figyelem összpontosítása. Saját munka értékelése. Szükség esetén tanács, információ és támogatás kérésére. A tanultak széles körű alkalmazása az élet minden területén. Szociális és állampolgári kompetencia Saját fizikai és mentális egészségére vonatkozó ismeretek, az egészséges életvitel meghatározó szerepének megértése. Az egyénnel, a csoporttal, a munkaszervezettel, a nemek közti egyenlőséggel, a megkülönböztetés-mentességgel, a társadalommal és a kultúrával kapcsolatos alapvető koncepciók ismerete. Együttműködés. Magabiztosság, kezdeményezőképesség. A közösségi összetartást megalapozó közös értékek elfogadásának és tiszteletben tartásának kinyilvánítása. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség (mozgásművészetekre vonatkoztatva) Az esztétikum mindennapokban betöltött szerepének a megértése. Az esztétikai érzék fejlesztésére való hajlandóság. A kulcskompetenciákat célszerű párhuzamba állítani a nem tantárgyfüggő (crosscurricular) kompetenciákkal. A pedagógiai rendszerünkben a következő, nem tantárgyfüggő kompetenciákat jelenítjük meg: 1. Módszertani.


173

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


2. Gondolkodási (kognitív.) 3. Információs- és kommunikációs. 4. Személyes, társas (és környezeti). Ez a rendszer (a kulcskompetenciák és a nem tantárgyfüggő kompetenciák párhuzamba állítása) jól használható a tantervek tervezésében, a tanulási programok készítésében, a fejlesztő feladatok tervezésében. A kulcskompetenciák és a nem szaktárgyi kompetenciák rendszere között azonban vannak átfedések. A Sport és egészséges életmód műveltségterület magába foglal egy teljes tantárgyat, műveltségterületet. Bevezetése a javasolt óraszámok mellett, és az implementáció szabályai szerint javasolt.

3. A tanulási-tanítási egységek leírásai A tanulási-tanítási egységek leírásának az alábbi egységeket kell tartalmaznia: A tanulási-tanítási egység címét, alcímét, ami pontosan kifejezi az egységben feldolgozandó tartalmat. Rögzíteni kell a részcélokat is, amelyekhez a tanulási-tanítási egység hozzá kíván járulni. A tanulási-tanítási egység kifejtése mindig konkrét, és megjelenik benne valamilyen elvárt tanulói teljesítmény. Meg kell jeleníteni a feldolgozásra szánt időt. (ld specifikációs sablon) Az idő strukturálásánál, mindig figyelembe kell venni a tanulók előismereteit, képességeit. Az ajánlott feldolgozási mód hangsúlyos eleme a tanulási-tanítási egység leírásának. A sport egészséges életmód műveltségterület sajátosságaiból következően, a hagyományos előadás, magyarázat, kiselőadás, megbeszélés stb. mellett, nagyon fontosak a munkáltató módszerek, ami annyiban speciális esetünkben, hogy nem tárgyakkal vagy eszközökkel végzik a tanulók, hanem önindította cselekvésekkel. 4. Tanulási-tanítási eszközök A pedagógiai rendszerben tanulási-tanítási eszköznek tekintünk minden olyan természetes tárgyat, (tárgy, modell, kísérleti eszköz, nyomtatott termék, elektronikus információ hordozó stb.) amely segít a rendszer céljainak hatékony megvalósítását. A sport és egészséges életmód műveltségterület speciális eszközrendszere a „hagyományos” háromdimenziós, és Pedagógiai rendszerek 7. alprojekt

174

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


nyomtatott, valamint oktatástechnikai eszközei mellett, a sporteszközök minél szélesebb tárát érdemes használni, a tanulók életkori sajátosságainak figyelembe vételével, és az egyéni fejlődési ütemhez igazítva.

5. Az értékelés és eszközei A pedagógiai rendszerek fejlesztése során lényeges, hogy a tanulói értékelésben a minősítő (szummatív) értékelés mellett megjelenjen a felmérő (diagnosztikus) és a fejlesztő (formatív) értékelés is. A tanulók megszerzett, meglévő tudásának megismerése elengedhetetlen a tanulási folyamat tervezéséhez. A Sport és egészséges életmód fejlesztési hiányterület esetében mindhárom értékelési forma legálisan, deklaráltan alkalmazható, a tartalomtól függően. Akkor kapunk visszajelzést a tantervi cél teljesüléséről, ha az értékelés szempontjait a nevelésben, az oktatásban és a képzésben felmutatott értékek mentén állapítjuk meg. A nevelést a tanulók aktivitásának, a szabályokhoz, valamint a morális rendszerhez való viszonyulásuk felbecsülésének, az oktatást a sportágakban, a testnevelés eszközrendszerében mutatott teljesítményeknek, a képzést a tanulók teljesítményeinek önmagukhoz viszonyított fejlődése alapján értékeljük. A testkulturális pedagógiai programokban az értékelési gyakorlat a személyre szabott szöveges értékelést is elfogadja, mely során az alábbi szempontokat vesszük figyelembe: önfegyelem, figyelem, koncentráció, önállóság, órai munka, órai aktivitás, munkatempó, kitartás, együttműködési készség (csapatszellem), önmagához mért fejlődés, munkához való hozzáállás, sportszerű magatartás (fair play), sportági mozgástechnikák és taktikák végrehajtása. Bár a testnevelő tanárok leggyakrabban a minősítő (szummatív) értékelési formát részesítik előnyben, a fejlesztő (formatív) értékelés is alkalmazható, mert ez az értékelési forma ár-


175

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


nyaltabb lehetőséget nyújt a diákok munkájának értékelésében. Ennek az értékelésnek a következő formáit használhatjuk az iskolai gyakorlatban: rávezetés, megbeszélés, visszajelzés, önértékelés, társak értékelése, oklevél. A segítő értékelés az oktatási folyamat állandó eleme, amely közvetlenül a tanuló, illetve a tanulás fejlesztését célozza. Az értékelés visszajelzést ad a tanulónak arról, hogy hol tart, mit tud már, és milyen további tudásra kell szert tennie. A hangsúly a pozitív tartalmú értékelésen van, de a tanulási hibák és nehézségek differenciált feltárása is jelentősen segítheti a tanulói önértékelést. A szóbeli formák mellett az írásbeli és a digitális eszközökkel segített szöveges értékelés alkalmazása is növelheti a tanulás hatékonyságát, a mi pedagógiai rendszerünk esetében is, bár ezek társadalmi és tanári elfogadottsága, szakmai körökben való elterjedése a mi pedagógia tartományunkban még időt igényel. A tanulói értékelés egyik szakma-specifikus változata esetünkben a teljesítménymérés, ami a felmérő (diagnosztikus) értékelést jelentheti, bár bizonyos értelemben szummatív értékelési formai jegyeket is tartalmaz. A közoktatási törvény a tanulók motorikus teljesítményének évenként kétszeri, jelentéskötelezettséggel terhelt mérését írja elő. Ennek a feladatnak az elvégzéséhez nyújtanak segítséget az alábbiak: A tesztek kiválasztásakor és az eredmények közlésekor az alábbiakat kell szem előtt tartanunk. Legyenek a tesztek lehetőleg valamennyi iskolában végrehajthatók, a tesztelméleti követelmények szerint kellően megalapozottak, választhatók lehessenek a helyi sajátosságoknak megfelelően.


176

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


A tesztek kiválasztásakor - a fent említett szempontok mellett - még azt az elvet is érvényesítnünk kell, hogy az emberi motórium, a tanulók motorikus teljesítménye csak a motoros képességek három nagy csoportjának, az ízületi mozgékonyságnak, a kondicionális és a koordinációs képességeknek az együttes mérésével jellemezhető. A kondicionális képességeket mérő tesztekből egy-egy tesztet célszerű használni, míg a koordinációs képességeket mérő próbákból több is felhasználható.

6. A pedagógusok felkészítési programjai A pedagógus képzés és továbbképzés kérdéskörét a pedagógiai rendszerek fejlesztése esetében nem kerülhetjük meg. A Sport és egészséges életmód fejlesztési hiányterület, de általában minden pedagógiai rendszer megalkotása, majd implementációja nagyon komoly pedagógiai és szakterületi képzettséget, felkészültséget igényel, feltételez. A modern módszerekre fogékony, pedagógiai fejlesztésre képes szakemberekből ma még elég kevés van az iskolákban, ráadásul ez a sport és testnevelés területén fokozottan igaz. A pedagógusképzés területén komoly tartalékokkal rendelkezünk. A sporttudományi képzési területhez tartozó tanárképes alapszakok (testnevelő-edző, rekreáció szervezés, egészségfejlesztés) és a mesterképzés tanári szakképzettségei (testnevelő tanár, gyógytestnevelő tanár, egészségfejlesztés tanár) képzési programjai korszerűsítésre szorulnak. A neveléstudományi kreditek, tantárgyak, tantárgycsoportok jobban kell, hogy felkészítsék a leendő tanárokat a pedagógiai fejlesztő munkára. Valószínűsíthető, hogy kevés tanár fejleszt a jövőben is, de a kifejlesztett pedagógiai rendszerek implementációjában már tömegesen lesznek jelen a pedagógusok, akiket erre a feladatra az egyetemi évek alatt mindenképpen fel kell készíteni, elsősorban a neveléstudományi tantárgyak keretében. A sporttudományi képzési terület is ki kell, hogy vegye részét ebből a munkából, elsősorban a Testnevelés-elmélet, az Edzéselmélet és A testnevelés tantárgy-pedagógiája című diszciplínák tartalmi korszerűsítésével. A pedagógus továbbképzés eszközeivel jelentősen növelhető a pályán lévő, pedagógiai fejlesztésre is képes tanárok száma, ami automatikusan növelheti a közoktatás színvonalát.


177

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


A pedagógus szakma megújítását célzó, új ismereteket is adó szakterületi továbbképzési programok kidolgozásával, bevezetésével, néhol újraindításával is jelentősen növelhető lenne a pedagógiai fejlesztésre képes tanárok száma. Az SDT-rendszerben, a kiváló praktikumok adatbázisában nagyon jó példát találunk a fent leírt fejlesztési hiányterület egyes részeivel kapcsolatosan. Az „iskolai jó gyakorlat” néhány igen kiváló példáját adja az adatbázis, a testnevelés, a sport, az egészséges életmód területéről.37

7. Szakmai háttértámogatás A szakmai háttértámogatás az a tevékenység, amely a pedagógiai rendszer sikeres fennmaradása érdekében történik. Ez segíti a pedagógusok gyakorlati problémáinak megoldását, új információkhoz jutását, mentori támogatást, tapasztalatcserét, stb. Figyelembe lehet venni, hogy milyen materiális, vagy virtuális eszközök, anyagok vethetők be a pedagógiai rendszer fejlesztése esetében, a korszerűség, az eredményesség és a sikeresség érdekében. A támogató erőforrások lehetnek még nyomtatott anyagok, esetünkben például teljesítményfüzetek, szabálykönyvek; digitális (IKT) formájú eszközök, például elektronikus szemléltető anyagok a mozgástanulás segítésére; média típusú támogatások,

37

például

oktatófilmek,

DVD-k;

valamint

anyagok,

eszközök,

sportszerek.

http://sdt.sulinet.hu/Player/default.aspx?g=e9665f66-3ad1-4164-a019

5dc5d6da7bc8&v=1&b=3&cid=1ea3fcf4-7c5a-4fc6-b802-61ad9be6302e


178

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


8.

Sport és egészséges életmód műveltségterület specifikációs sablon

Alapelv, minden pedagógiai szakaszra: Az életminőség tökéletesítése, egészségnevelés és -fejlesztés, az egészséges életmód kialakítása, implementációja a tanulók mindennapjaiba; a testnevelés és a sport által a gyermek befogadóvá, alkalmazóvá nevelése, elméleti szakismereteken és élményszerű sportos gyakorlati tevékenységeken keresztül. Fejlesztési terület Sport és egészséges életmód Tudás és képességterület Intenzív koordinációs képességfejlesztés.

Pedagógiai szakasz Bevezető+kezdő (1-4 évfolyam) Időkeret javaslat évi 110-180 óra (heti 3-5 óra)

Általános célok /Nat fejlesztési feladatok/ Célrendszer Az iskolai testnevelés és sport - az iskola egységes nevelő-oktató munkájának szerves részeként – az egészségkultúra és a testkultúra eszközeinek (egészségnevelés, egészségfejlesztés, testgyakorlatok, mozgásos játékok, sportági tevékenységek és az ezekhez kapcsolódó intellektuális ismeretek), valamint a természet egészségfejlesztő tényezőinek integrált hatásaként hozzájárul ahhoz, hogy a tanulók életigenlő, az egészséget saját értékrendjükben kiemelt helyen kezelő személyiséggé váljanak. Ennek feltétele, hogy ismerjék motorikus képességeik szintjét, a motorikus képességek fejlesztésének és/vagy fenntartásának módját, legyen személyes és társas élményük a mozgásos játékokban, érezzék és ízleljék meg a versengés örömét. A testnevelés és a sport hozzájárul ahhoz, hogy a diákok megbecsülik társaik teljesítményét, motorikusan képzettek, mozgásuk kulturált, felismerik a testnevelés és a sport egészségügyi és prevenciós értékeit. Cél, hogy a rendszeres fizikai aktivitás váljon magatartásuk részévé. Az iskolai testnevelés céljait, csak a tanórán kívüli sportfoglalkozásokkal együtt, továbbá a tanulók mindennapjaiba beépülve képes teljesíteni. Az alsó tagozatos testnevelés a testkultúra elemeiből nyert értékekből olyan testi műveltséggel (ismeretekkel, jártasságokkal, készségekkel, képességekkel) ruházza fel a kisiskolásokat, amely későbbi cselekvési biztonságukat, rendszeres fizikai aktivitásukat megalapozza. Ez teszi alkalmassá őket arra, hogy a későbbiekben képesek lesznek sportági feladatok és mozgásrendszerek eredményes elsajátítására, motorikus képességeik hatékony fejlesztésére. Sajátos módszereivel, elsősorban mozgásos játékokkal és versengésekkel segíti a zökkenőmentes átmenetet a kötetlenebb óvodai élet és az önálló munkát követelő iskolai élet között, kötődést jelentő élményeket nyújt mozgásvágyuk fenntartásához. Fejlesztési feladatrendszer Az egészséggel kapcsolatos feladatok: a testi fejlődés-érés támogatása; a higiénés szokások kialakítása, erősítése; az ellenálló képesség, edzettség fejlesztése; az ortopédiai elváltozások megelőzése, ellensúlyozása; megfelelő felkészítés a keringési és légző rendszeri megbetegedések megelőzésére, a káro-


179

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


sodások csökkentésére; ezért cél, hogy a tanulók értsék és ismerjék a prevenció lényegét, ismerjenek relaxációs eljárásokat. A mozgáskultúra fejlesztése: az alapvető (generikus) mozgáskészségek megfelelő szintű kialakítása, fejlesztése; az úszás elsajátítása; a kondicionális és a koordinációs képességeknek az életkorhoz és az egyéni adottságokhoz igazított fejlesztése; sokoldalú mozgástapasztalat és jól alkalmazható mozgáskészség megszerzése; a feladatmegoldáshoz, a képességfejlesztéshez és a játék-sporttevékenységhez, azok károsodás nélküli végzéséhez kapcsolódó ismeretek (szabályok, történeti vonatkozások, mechanikai - biomechanikai törvényszerűségek, feladatmegoldó sémák, egészségügyi megfontolások) megszerzése; mozgáskommunikáció. Tanulási, játék- és sportolási élmények nyújtása: az elsajátítás, a teljesítmény, a kollektív siker és a tevékenység öröme. Értékes személyiségvonások fejlesztése: a félelem leküzdése, a szabályok betartása, összpontosítás, céltartás, a nehézségek leküzdése, empátia, kudarctűrés, a természet szeretete és környezetkímélő magatartás. Konkrét fejlesztési feladatcsoportok, tanulási egységek, témakörök Rendgyakorlatok; gimnasztikai gyakorlatok; testtartásjavító gyakorlatok; mozgásos gyermek- és népi játékok; fogójátékok, sor- és váltóversenyek; természetes gyakorlatok (járások, futások, ugrások, dobások; kúszások, mászások); egyensúlygyakorlatok; sportágat előkészítő labdás gyakorlatok; egyszerűbb sportági technikák (sporttorna, ritmikus gimnasztika, atlétikai jellegű technikai elemek); eszközhasználatú sportági technikák (kislabda, labda, karika stb.); koreográfiák; úszás; higiénés ismeretek (alapfogalmak, az egészség, az egészséges életmód fogalomkörének ismerete, az egészségi állapot szempontjából fontos viselkedésmódok, szokások kialakulása, feltételei). A helyi adottságoknak megfelelően, más eszközrendszer is beépíthető a fejlesztendő tantervbe! A motoros képességfejlesztés fő irányai Aerob állóképesség, gyorsasági erő, relatív erő, intenzív koordinációs képességfejlesztés, egyensúlyozó képesség, labdás ügyesség fejlesztése. Tartalmi elemek Kulcsfogalmak Tudás Tanulói teljesítmény Kapcsolódó témakörök 1. motoros képesség Előzetes: 2. játékos mozgások Új 3. testtartás javítás Kompetenciafejlesztés Kulcskompetenciák /Nat/ Fejlődési szint Tanulói teljesítmény Tartalmi beágyazás 1.Természettudományos Belépő: 2.Hatékony, önálló tanulás Továbbhaladó: 3.Szociális és állampolgári Nem tantárgyfüggő kompetenciák



Módszerek

180

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Gondolkodási /kognitív/ Információs és kommunikációs Személyes, társas (környezeti) Tanulás – tanítás Tanulási egység /kulcsfogalom, témakör/


Nyomtatott

Digitális

Terület /pl./



Anyagok, eszköz


Fejlesztő

Szummatív



181

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Fejlesztési terület Sport és egészséges életmód Tudás és képességterület

Pedagógiai szakasz Alapozó (5-6. évfolyam) Időkeret évi 110-180 óra (heti 3-5 óra)

Aerob állóképesség és erőfejlesztés. Általános célok /Nat fejlesztési feladatok/ Célrendszer Az iskolai testnevelés és sport általános, a bevezető+ kezdő pedagógiai szakasz táblázatában részletesen leírt általános célokon túl, az alábbi, az élt kori sajátosságoknak megfelelő tantervi célok a következők. Az iskolai testnevelés célja az 5–6. évfolyamon, hogy - szoros összefüggésben az alsó tagozat számára megfogalmazott célokkal, figyelembe véve a morfológiai, az élettani, valamint az azokkal összefüggő lélektani változásokat, amelyek ezt az életszakaszt jellemzik - támogassa a tanulók egészséges testi fejlődését, az alapvető (generikus) mozgáskészségben esetlegesen még mutatkozó hiányok felszámolását, ragadja meg a koordinációs alapképességek fejlesztési lehetőségének utolsó éveit, az élettani és az előképzettségből adódó lehetőségek figyelembevételével fejlessze tovább a tanulók kondicionális képességeit. Az alsó tagozat megalapozó jellegére építve, gazdagítsa tovább a tanulók sportági mozgáskészségét, fejlessze motorikus cselekvési biztonságukat, mozgás és sportolás iránti igényüket. Fejlesztési feladatrendszer (részletesen lásd a bevezető+kezdő szakasz táblázatában) Az egészséggel kapcsolatos feladatok A mozgáskultúra fejlesztése Tanulási, játék- és sportolási élmények nyújtása Értékes személyiségvonások fejlesztése Konkrét fejlesztési feladatcsoportok, tanulási egységek, témakörök Rendgyakorlatok; gimnasztikai gyakorlatok; prevenciós gyakorlatok; mozgásos testnevelési játékok; természetes gyakorlatok (járások, futások, rajtgyakorlatok; szökdelések, ugrások; dobások, lökések, hajtások; kúszások; mászások, függeszkedések;); egyensúlygyakorlatok; labdás gyakorlatok (kézi, kosár-, röp-, fallabda, tenisz, asztalitenisz, labdarúgás, floorball, gyeplabda stb.); sporttorna; küzdősportok; esztétikai sportok; téli sportok; zenés-táncos alapformák (néptánc, társas tánc, sporttáncok); úszás; testkultúra-történeti ismeretek; higiénés ismeretek (az életmód, a viselkedés és az egészségi állapot közötti összefüggés felismerése); rekreációs alapismeretek. A helyi adottságoknak megfelelően, más eszközrendszer is beépíthető a fejlesztendő tantervbe! A motoros képességfejlesztés fő irányai Aerob állóképesség, erőfejlesztés, az ízületi mozgékonyság, koordinációs képességek, labdás ügyesség fejlesztése. Pedagógiai rendszerek 7. alprojekt

182

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Kulcsfogalmak 1. szabadidős sportok 2. mozgásműveltség 3. testi-mentális egység


Kulcskompetenciák /Nat/ Fejlődési szint 1. Természettudományos Belépő: 2.Hatékony, önálló tanulás Továbbhaladó: 3.Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség 4. Szociális és állampolgári kompetencia Nem tantárgyfüggő kompetenciák Módszertani






Módszerek

Gondolkodási /kognitív/ Információs és kommunikációs. Személyes, társas /környezeti/ Tanulás – tanítás Tanulási egység /kulcsfogalom, témakör/

Nyomtatott



Digitális


Anyagok, eszköz

183

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002




Fejlesztő

Szummatív



184

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002



Pedagógiai szakasz Fejlesztő (7-8. évfolyam) Időkeret évi 110-180 óra (heti 3-5 óra)

Erőfejlesztés és labdás ügyesség fejlesztése. Általános célok /Nat fejlesztési feladatok/ Célrendszer Az iskolai testnevelés és sport általános, a bevezető+ kezdő pedagógiai szakasz táblázatában részletesen leírt általános célokon túl, az alábbi, az életkori sajátosságoknak megfelelő tantervi célok a következők. A testnevelés célja továbbá az 7–8. évfolyamon, hogy gazdagítsa tovább a tanulók sportági mozgáskészségét, fejlessze motorikus cselekvési biztonságukat, mozgás és sportolás iránti igényüket. A kötelező tanórák, tanórán-, esetleg iskolán kívüli lehetőségek igénybevételével sajátítsák el legalább két sportági rendszer technikáját olyan szinten, hogy az élmény és siker forrása legyen számukra. Ismerjék meg a motorikus feladatmegoldásokban érvényesülő törvényszerűségeket, szabályszerűségeket, és tanuljanak meg feladatmegoldó sémákat, transzferálható cselekvési elveket. Fejlesztési feladatrendszer (részletesen lásd a bevezető+kezdő szakasz táblázatában) Az egészséggel kapcsolatos feladatok A mozgáskultúra fejlesztése Tanulási, játék- és sportolási élmények nyújtása Értékes személyiségvonások fejlesztése Konkrét fejlesztési feladatcsoportok, tanulási egységek, témakörök Az ismeret, képesség- és készségfejlesztő feladatok megoldására utaló konkrét tananyagok: rendgyakorlatok; gimnasztikai gyakorlatok; prevenciós gyakorlatok; mozgásos testnevelési játékok; természetes gyakorlatok (járások, futások, rajtgyakorlatok; szökdelések, ugrások; dobások, hajítások, vetések, lökések; kúszások; mászások, függeszkedések;); labdás gyakorlatok (kézi, kosár-, röp-, fallabda, tenisz, asztalitenisz, labdarúgás, floorball, gyeplabda stb.); sporttorna; küzdősportok; esztétikai sportok; téli sportok; zenés-táncos alapformák (néptánc, társas tánc, sporttáncok); úszás; olimpizmussal összefüggő ismeretek; a helyi választástól függő sportágak; a mozgásműveltséget fejlesztő képzés elméleti ismeretei; egészséges életmódbeli ismeretek (készségszinten alkalmazzák azokat a megküzdési stratégiákat, amelyek alkalmazásával megőrizhetik, illetve újrateremthetik homeosztázisukat, illetve életük egyensúlyát;) rekreációs ismeretbővítés. A helyi adottságoknak megfelelően, más eszközrendszer is beépíthető a fejlesztendő tantervbe! A motoros képességfejlesztés fő irányai Erőfejlesztés (erő-állóképesség, gyorsasági erő), aerob állóképesség, labdás ügyesség fejlesztése.


185

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002



Kulcsfogalmak 1. versenysportok 2. prevenció 3. edzés-morál

Kulcskompetenciák /Nat/ Fejlődési szint 1. Természettudományos Belépő: 2. Hatékony, önálló tanulás Továbbhaladó: 3. Szociális és állampolgári kompetencia Nem tantárgyfüggő kompetenciák Módszertani Gondolkodási /kognitív/ Információs és kommunikációs Személyes, társas /környezeti/






Módszerek



Nyomtatott


Anyagok, eszköz



Fejlesztő

Szummatív

Mit?


186

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002





187

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002



Pedagógiai szakasz Megszilárdító (9-10. évfolyam) Időkeret évi 110-180 óra (heti 3-5 óra)

Aerob állóképesség, labdás ügyesség fejlesztése. Általános célok /Nat fejlesztési feladatok/ Célrendszer Az iskolai testnevelés és sport általános, a bevezető+ kezdő pedagógiai szakasz táblázatában részletesen leírt általános célokon túl, az alábbi, az életkori sajátosságoknak megfelelő tantervi célok a következők. A testnevelés célja a 9-10. évfolyamon, hogy az általános iskolában tanultakra építve gazdagítsa tovább a tanulók sportági mozgáskészségét, fejlessze motorikus cselekvési biztonságukat, mozgás és sportolás iránti igényüket. Sajátítsák el legalább két sportági rendszer technikáját olyan szinten, hogy az élmény és siker forrása legyen számukra, akár egész életükön keresztül. Ismerjék meg a motorikus feladatmegoldásokban érvényesülő törvényszerűségeket, szabályszerűségeket, és tanuljanak meg feladatmegoldó sémákat, transzferálható cselekvési elveket. Fejlesztési feladatrendszer (részletesen lásd a bevezető+kezdő szakasz táblázatában) Az egészséggel kapcsolatos feladatok A mozgáskultúra fejlesztése Tanulási, játék- és sportolási élmények nyújtása Értékes személyiségvonások fejlesztése Konkrét fejlesztési feladatcsoportok, tanulási egységek, témakörök Az ismeret, képesség- és készségfejlesztő feladatok megoldására utaló, konkrét tananyagok: rendgyakorlatok; gimnasztikai gyakorlatok; prevenciós gyakorlatok; mozgásos testnevelési játékok; természetes gyakorlatok (járások, futások, rajtgyakorlatok; szökdelések, ugrások; dobások, hajítások, vetések, lökések; kúszások; mászások, függeszkedések;); labdás gyakorlatok (kézi, kosár-, röp-, fallabda, tenisz, asztalitenisz, labdarúgás, floorball, gyeplabda stb.); sporttorna; küzdőjátékok, küzdősportok; szabadban űzhető sportok (minden évszakban!); zenés-táncos mozgásformák (néptánc, társas tánc, sporttáncok); úszás; olimpizmussal összefüggő ismeretek; a helyi választástól függő sportágak; a mozgásműveltséget fejlesztő képzés elméleti ismeretei; olimpiai eszmerendszer; egészséges életmódbeli ismeretek (készségszinten alkalmazzák azokat a megküzdési stratégiákat, amelyek alkalmazásával megőrizhetik, illetve újrateremthetik homeosztázisukat, illetve életük egyensúlyát; rekreációs ismeretbővítés. A helyi adottságoknak megfelelően, más eszközrendszer is beépíthető a fejlesztendő tantervbe! A motoros képességfejlesztés fő irányai Erőfejlesztés (erő-állóképesség, gyorsasági erő), aerob állóképesség, labdás ügyesség fejlesztése. Pedagógiai rendszerek 7. alprojekt

188

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Kulcsfogalmak 1. mozgás-kultúra 2. életmód-minőség 3. prevenció

Tudás Előzetes Új:

Kulcskompetenciák /Nat/ 1. Természettudományos 2. Hatékony, önálló tanulás 3. Szociális és állampolgári kompetencia Nem tantárgyfüggő kompetenciák Módszertani







Módszerek


Módszerek, differenciálási lehetőségek

Gondolkodási /kognitív/ Információs és kommunikációs Személyes, társas /környezeti/ Tanulási egység /témakör/

Digitális

Nyomtatott


Anyagok, eszköz

Tanulói értékelés Terület /pl./ Fogalmak, elméletek, megértés


Fejlesztő

Szummatív

Mit? Hogyan?


189

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Tudás alkalmazása Nem tantárgyfüggő kompetenciák

Mit? Hogyan? Mit? Hogyan?


190

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002



Pedagógiai szakasz Pályaválasztási (11-12. évfolyam) Időkeret évi 110-180 óra (heti 3-5 óra)

Anaerob állóképesség és erőfejlesztés (testépítés jelleggel). Általános célok /Nat fejlesztési feladatok/ Célrendszer Az iskolai testnevelés és sport általános, a bevezető+ kezdő pedagógiai szakasz táblázatában részletesen leírt általános célokon túl, az alábbi, az életkori sajátosságoknak megfelelő tantervi célok a következők. A választott sportjátékok technikai és taktikai repertoárjának bővítése, versenyszerű körülmények között is. Az alkalmazott testgyakorlati ágak (benne tánc, művészeti előadás, alternatív mozgásformák) tudásszintnek megfelelő növelése. A testkulturális tanulmányok, a testnevelés és sport tanult tananyagainak tematikus rendszerezése, az érettségi vizsga tematikájának megfelelően. Fejlesztési feladatrendszer (részletesen lásd a bevezető+kezdő szakasz táblázatában) Az egészséggel kapcsolatos feladatok A mozgáskultúra fejlesztése Tanulási, játék- és sportolási élmények nyújtása Értékes személyiségvonások fejlesztése Konkrét fejlesztési feladatcsoportok, tanulási egységek, témakörök Rendgyakorlatok; gimnasztikai gyakorlatok; testtartásjavító gyakorlatok; mozgásos gyermek- és népi játékok; fogójátékok, sor- és váltóversenyek; természetes gyakorlatok (járások, futások, ugrások, dobások; kúszások, mászások); egyensúlygyakorlatok; labdás gyakorlatok (kézi, kosár-, röp-, fallabda, tenisz, asztalitenisz, labdarúgás, floorball, gyeplabda stb.); sportági technikák (sporttorna, atlétikai jellegű technikai elemek); alternatív mozgásformák; szabadban űzhető sportok (minden évszakban!); a testkultúrával kapcsolatos elméleti ismerek; egészséges életmódbeli ismeretek (a tanulók helyesen értelmezzék azt a tényt, hogy az egészség megőrzése egyéni tetteken, választásokon, a személyközi kapcsolataik minőségén is múlik); rekreációs ismeretbővítés. A helyi adottságoknak megfelelően, más eszközrendszer is beépíthető a fejlesztendő tantervbe! A motoros képességfejlesztés fő irányai Aerob-, anaerob állóképesség, erőfejlesztés (testépítés jelleggel). Tartalmi elemek Kulcsfogalmak Tudás Tanulói teljesítmény Kapcsolódó témakörök 1. sportszerűség Előzetes:


191

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Új

2. verseny-szabálytartás 3. rekreáció

Kulcskompetenciák /Nat/ Fejlődési szint 1. Hatékony, önálló tanulás Belépő: 2. Szociális és állampolgári kompe- Továbbhaladó: tencia Nem tantárgyfüggő kompetenciák Módszertani Gondolkodási /kognitív/ Információs és kommunikáció Személyes, társas /környezeti/




Módszerek



Nyomtatott

Digitális

Terület /pl./



Anyagok, eszköz


Fejlesztő

Szummatív



192

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002



V. A TANULÁS TANÍTÁSA

Szerző: DR. TASKÓ TÜNDE ANNA


193

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


A TANULÁS TANÍTÁSA KIEMELT FEJLESZTÉSI HIÁNYTERÜLET TERVEZETT PEDAGÓGIAI RENDSZERÉNEK SPECIFIKÁCIÓJA 1. A pedagógiai koncepció A tanulás tanulása nem jelenti pusztán technikák, módszerek és stratégiák elsajátítását. Ennek az összetett és sokrétű folyamatnak központi magja a személyiség egésze, így a személyiség elemeinek és összetevőinek (képességek, készségek, énkép, önbizalom, önértékelés, kudarckerülés, sikerorientáltság, attitűd, motiváció) megismerése és fejlesztése szintén fontos részét képezi „a tanulás tanulása” kulcskompetencia fejlesztésének. A „tanulni tudás” fejlesztése során sajátos pedagógiai alapelveket szükséges figyelembe venni, és némileg megváltozott pedagógus-szerepre célszerű felkészülni. Pedagógiai alapelvek: Folyamatosság és rendszeresség, a tanulási szokások alakításában és a tanulási technikák gyakorlásában Egyéni differenciálás, a tanuló személyiségéhez igazodás, a számára optimális tanulási szokásrendszer kialakítása, az egyéni sajátosságok felismerése és az erre történő építkezés Együttműködés a tanulókkal, tanártársakkal A tanuló aktivitására építés Az életkori sajátosságok ismerete és azok figyelembevétele a tanulás tervezésében A megfelelő feltételrendszer megteremtése és biztosítása A pedagógus módszertani eszköztárának gazdagítása. Fontos a kreativitás, a gyakorlásra alkalmas feladatok megtalálásában Az eredményekre való fókuszálás mellet fontos a folyamatra való összpontosítás hangsúlyosabbá válása, a „hogyan” megértése és a tanuló figyelmének erre történő irányítása Folyamatos nyomon követés Az önreflexió segítése és bátorítása A tanári modellnyújtás, konkrét problémák megértésénél és megoldásánál


194

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


A tanári szerep újragondolása (ismeretátadó szerep helyett a tanulás facilitátorává kell válni) A megfelelő légkör megteremtése (a rogersi alapelvek szerint: empátia, kongruencia, feltétel nélküli elfogadás) A tanulás olyan összetett tevékenység, amely megfelelő ismeret, tudás és különböző képességek, készségek, tanulási módszerek, technikák és stratégiák birtoklását feltételezi. A személyiségfejlődés és a tanulás szintén elválaszthatatlan fogalmak. Napjainkban az oktatás kiemelt fontosságú feladatai közé tartozik, hogy a tanulókat felvértezze azokkal a kompetenciákkal, amelyek elengedhetnek ahhoz, hogy az élet jelentette kihívásoknak, többek között az egész életen át tartó tanulás követelményének meg tudjanak felelni. A kulcskompetencia fogalma alatt az ismeretek, készségek és attitűdök transzferábilis, többfunkciós egységét értjük, amellyel mindenkinek rendelkeznie kell ahhoz, hogy személyiségét kiteljesíthesse és fejleszthesse, be tudjon illeszkedni a társadalomba és foglalkoztatható legyen. A kulcskompetenciákat, a kötelező oktatás illetve képzés időszaka alatt kell elsajátítani. A későbbiekben, az egész életen át tartó tanulás során mindenféle tanulás alapját ezek a kompetenciák képezik. A kulcskompetenciák közül a „tanulás tanulása” fontos alapot adhat ahhoz, hogy az iskolából kikerülve a tanuló meg tudjon felelni a 21. század az egyénnel és a társadalommal szemben támasztott kihívásainak. A későbbiekben a „tanulás tanulása” kulcskompetencia és a „tanulni tudás” kulcskompetencia fogalmat szinonimaként használjuk. A „tanulás tanulása” kulcskompetencia a saját tanulás önállóan és csoportban történő szervezésének és szabályozásának a képességét foglalja magában. Részét képezi a hatékony időbeosztás, a problémamegoldás, az új tudás elsajátításának, feldolgozásának, értékelésének és beépítésének, valamint az új ismeretek és készségek különböző kontextusokban – otthon, a munkahelyen, az oktatásban és képzésben – történő alkalmazásának képessége. Általánosabban fogalmazva a tanulás tanulása erőteljesen befolyásolja azt, hogy az egyén mennyire képes saját személyes fejlődésének irányítására. A tanulás tanulása A tanulás tanításának a következő célok elérésére kell törekedni:


195

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Az elsődleges cél hogy az eredményes és hatékony tanuláshoz szükséges tudás, készség és attitűd az iskolai években kialakuljon, kifejlődjön, felkészítve az egyént az egész életen át tartó tanulásra. Elsajátíttatni a tanulókkal a hatékony és eredményes tanuláshoz szükséges módszerek és technikák alkalmazását. Képesek legyenek elemi és összetett tanulási technikák alkalmazására. A közoktatási képzés végére kialakuljon a tanulóknál egy hatékony, saját személyiségükhöz illeszkedő tanulási stratégia, az önszabályozó tanulás képessége. Megvalósítani a tanítás folyamatában a tanuláshoz szükséges képességek, készségek és kognitív funkciók fejlesztését, amelyek megfelelő alapot nyújtanak a tanuláshoz, hasznosak és sok területre transzferálhatók Felkészíteni a tanulókat arra, hogy képesek legyenek a tananyag és az elsajátítandók értő és alkotó megtanulására, képessé váljanak a folyamatos fejlődésre, önreflexióra, szükség esetén képesek legyenek változtatni tanulási módszereiken. A tanulással kapcsolatos pozitív attitűd formálása, pozitív tanulási motiváció kialakítása. Kialakítani a tanulókban, hogy képesek legyenek kérdéseket feltenni, tanácsot és segítséget kérni a tanulással kapcsolatban. Elősegíteni, hogy a tanulók megértsék a rendszeresség fontosságát, tudják tervezni saját önálló tanulásukat. Megismerjék és tudatosan alakítsák saját maguk számára optimálissá a tanulás külső és belső körülményeit, tényezőit. aját kedvelt tanulási módszerei, erősségei és gyengeségei, készségei, alkalmasságának értő ismerete. A megtanulandó tananyagok struktúrájának ismerete, abban való tájékozódni tudás, a tananyaghoz kapcsolódóan önálló információkeresés. tanuló nem pusztán befogadja az ismeretet, hanem megérti, feldolgozza azt, valamint be-

38 39

Balogh L: Tanulási stratégiák és stílusok, a fejlesztés pszichológiai alapjai. Debrecen, Kossuth K, 2000. Dávid Mária: A tanulási kompetencia fejlesztése – elméleti háttér. In: Alkalmazott pszichológia folyóirat, 2006. VIII. évfolyam, 1. szám (51-64. p.)


196

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


építi meglévő tudásrendszerébe.40 A készségek közé tartozik a tanulás önálló, hatékony irányítása, a tanulás időbeosztása, autonómia, fegyelem, kitartás és információkezelés a tanulási folyamat során.41 Hosszabb és rövidebb ideig tartó koncentráció. A tanulás tárgyára és céljára irányuló kritikai reflexió.42 A kommunikáció, mint a tanulási folyamat része, a szóbeli kommunikáció megfelelő eszközeinek (intonáció, gesztusok, mimika stb.) alkalmazása, valamint különféle multimédia-üzenetek (írott vagy beszélt nyelv, hang, zene stb.) megértése és létrehozása.Az attitűdformálás alapjául szolgálnak a kompetenciák változtatására és további fejlesztésére való hajlandóságot támogató énkép, valamint motiváció és a siker elérésére való képességbe vetett hit fejlesztése. A tanulás pozitív, az életet gazdagító tevékenységként való felfogása, belső késztetés a tanulásra. Alkalmazkodóképesség a változásokhoz, és kreatív hozzáállás az új dolgokhoz.A fenti feladatok bármelyikének figyelmen kívül hagyása vagy elhanyagolása esetén nem érhetünk el jelentős eredményeket és „a tanulás tanulása” kulcskompetencia fejlesztése. Bevezetésére vonatkozó javaslat: valamennyi műveltségterületbe való beépítés, és külön tantárgyként való elsajátítás. A tanulás tanítása műveltségi terület célja akkor valósulhat meg a leghatékonyabban, ha a programcsomagot a különféle tantárgyak és műveltségi területek tananyagába építik be és tanuláshoz szükséges kompetenciák fejlesztése ilyen módon történik. A tantárgyspecifikus tanulási módszerek és technikák fejlesztése szempontjából is fontos, hogy a különböző tantárgyak és műveltségi területeken belül is megjelenjen az egyéni önálló és az adott tantárgy tanulásához szükséges kompetenciák fejlesztése. A tanulás tanítása programcsomag megvalósulása tanórán kívüli keretek között is elképzelhető, szakkör vagy délutáni foglalkozások keretén belül. Nagyon fontos kérdés azonban ebben az esetben a transzfer, hogy a tanórán kívüli fejlesztés hogyan és miképpen vagy 40

Niemi, H. (2005): Aktív tanulás – avagy egy kívánatos kultúraváltás a tanárképzésben és az iskolákban. Pedagógusképzés Folyóirat 2005. 3. évf. 3. sz. 87-116. o. 41 Oroszlány Péter: A tanulás tanítása. Budapest, AKG Kiadó, 1999. 42 Fisher, Robert: Hogyan tanítsuk gyermekeinket tanulni? Budapest, Calibra Kiadó, 2000.


197

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


meg tud-e jelenni a különféle tantárgyak tananyagának hatékonyabb tanulásánál. Fontosnak tartom ezért a fejlesztés során nagy hangsúlyt fektetni az egyes tantárgyak tanulása során alkalmazható módszerek technikák és kompetenciák tudatosítását és az egyes tantárgyakhoz történő kapcsolását. A programcsomag önálló tantárgyként, műveltségi területként történő beépítése is elképzelhető, amely során a legfőbb célja a tantárgynak a tanuláshoz szükséges kompetenciák kialakítása és fejlesztése. Természetesen a hatékonyság és a transzfer kérdésének eldöntésére tapasztalatokra és kutatásokra lenne szükség.

2. A tanulási-tanítási program A „tanulni tudás” kulcskompetencia rendszere és részterületei A „tanulás tanulása” („tanulni tudás”) kulcskompetencia, olyan összetett rendszer, amelyre az iskolai élet minden szintjén és minden területén szükség van. Ezért fejlesztésének is az oktatás egészének szerves részévé kell válnia tudatosan és szervezetten. A tanulni hatékonyan tudó tanuló az alábbi kompetenciákkal rendelkezik: Megfelelő tanulási szokásrendje alakult ki o A tanulási idő beépült napirendjébe, rendszeresen tanul o A taneszközöket önállóan kezeli, ki-be pakol, o Be tudja osztani a tanulási időt o Meg tudja határozni a megtanulandó tárgyak sorrendjét. Hatékony tanulási technikákat, módszereket és stratégiákat készségszinten alkalmaz o Készség szinten alkalmazza az információszerzéshez szükséges alap kulturtechnikákat (írás, olvasás, számolás) és IKT- eszközöket o Új ismeretek, elsajátítására, feldolgozására, és beépítésére önállóan képes o Korábbi tanulási és élettapasztalatok felhasználására képes o Előzetes és utólagos áttekintésre képes o Parafrazeál, saját szavaival át tudja fogalmazni a tananyagot


198

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


o Kérdéseket tud feltenni a tanulnivalóval kapcsolatban o Tud lényeget kiemelni, kulcsfogalmakat keresni o Képes saját szavaival összefoglalni a tanultakat o Munkavégzés, másokkal együttműködve képes a tudás megosztására o Képes a társaival beszélgetni a tananyagról, másoknak elmagyarázni, hogy mit tanult o Tud jegyzetelni, összefoglalókat, táblázatokat, vázlatokat, gondolattérképeket készíteni o Alkalmaz tantárgyspecifikus tanulási technikákat, (pld: a szótanulás különböző módszerei idegen nyelvek esetében, vagy a szöveges feladat megoldásának algoritmusa matematikánál) o Ismer és alkalmaz mnemotechnikai eljárásokat o Alkalmaz egy hatékony tanulási stratégiát az önálló ismeretelsajátítás során. o A tanultakat széles körűen alkalmazza az élet minden területén Ismeri, hogy a hatékony tanulásnak milyen külső feltételei vannak, és saját tanulását ennek megfelelően szervezi o Rendet tart a tanszerei között, és a tanulóasztalán o Csendes környezetben tanul o Megfelelő világítást használ o Testtartására, pihenésére, tanulás közbeni regenerációjára odafigyel Rendelkezik a tanulás belső feltételrendszerével o A tanuláshoz szükséges kognitív funkciók (figyelem, emlékezet, problémamegoldás, megértés) korának megfelelő fejlettségi szinten vannak o A tanulással szembeni attitűdje pozitív, a tanulást fontosnak tartja, alapvetően szívesen tanul o Pozitív énkép jellemzi o Önértékelése reális o A motiváció megfelelő szintjén


199

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Metakognícióra képes, amelynek része a saját tanulásról és kognitív képességekről való tudás, valamint a tanulás szabályozásának képessége mint nyomon követés, önellenőrzés és önreflexió. o Meg tudja tervezni saját önálló tanulását o Fel tudja osztani a megtanulandó anyagot kisebb részekre, és o képes tervezni, az ezek megtanulásához szükséges időt. o Adott tanulási helyzetben a saját szempontjából leghatékonyabb tanulási technikák, módszereket és stratégiákat képes megválasztani. o A tanulás szándékát és célját képes kritikusan mérlegelni. o A tanulási célokat képes megfelelően megfogalmazni (rövidtávú és hosszú távú), általános megfogalmazás helyett konkrét meghatározás, rugalmasság és a módosíthatóság fenntartása o Saját munkáját, tanulását képes értékelni o Személyes készségek és szaktudás, gyengeségeinek ismerete o Szükség esetén tanácsot, információt és támogatást kér a tanulással kapcsolatban o Saját személyiségéhez (pld tanulási stílusához) illeszkedő tanulási technikákat alkalmaz Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a „tanulás tanulása” kulcskompetencia fent felsorolt elemeinek szintje az életkori sajátosságok, a környezeti tényezők és az oktatás minőségének függvényében változik és csak ezeknek a tényezőknek a figyelembevételével értelmezhető.

3. A tanulási-tanítási egységek leírásai A pedagógus szerepe a tanulni tudás kompetenciájának kialakításában az alábbi szempontok alapján értelmezhető: Fontos a tanulni tanítás céljainak megfelelő megfogalmazása, és az ezek eléréséhez szükséges pedagógiai munka tudatos tervezése, konkrét feladat-meghatározás, rugalmasság és a módosíthatóság, a tanulók szükségleteihez illeszkedve.


200

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Tudnia kell kitalálni, és megtervezni tanításra, tanulásra alkalmas helyzeteket, de azokat fel kell ismernie különböző nevelési szituációkban (pl. spontán játék, beszélgetés, kirándulás stb.) közben is. Kreatív, flexibilis és tudatos pedagógiai tevékenységre van szükség Törekednie kell rá, hogy az érdeklődést nem feltétlenül direkt, hanem sokkal inkább indirekt módszerekkel keltse fel. Tudnia kell motiválni, amelynek alapja a tanár-diák interakció és fontos eleme a diák saját képességeiről való tudás, vélemény, hiedelem feltárása és alakítása, formálása. Elsősorban a pozitívumokra építő értékelés, visszacsatolás. Türelmesnek kell lennie, a tanuló megismerésére és megértésére kell törekedni Nem szabad a tanulók helyett megtenni a megoldáshoz vezető út lépéseit, ezzel szemben fontos inkább egy facilitátori szerep felvállalása, azaz a pedagógusnak a tanulás serkentőjévé kell válnia. Képesnek kell lennie a „háttérben” maradni. Fel kell ismernie a kérdezés, a rávezetés fontosságát az ismeretátadás mellett. Jó diagnosztikus képességekkel kell rendelkeznie. A megvalósítás alkalmai, területei, résztvevői A tanuló miközben a tananyagot tanulja, magát a tanulást is tanulja, ezért e kompetencia fejlesztése bármely tantárgy keretei között megvalósítható. A tanulás tanulása, valamint a tanulás valamilyen formája az iskola szinte minden területén (tanórákon, tantárgyakhoz kapcsolódva, szabadidős tevékenységek során stb.) megjelenik. Érdemes megkülönböztetni általános tanulásfejlesztést és tantárgyspecifikus tanulásfejlesztést. Természetesen a kettő szorosan összefügg, de nem szabad figyelmen kívül hagyni egyiket sem.

4. Tanulási- tanítási eszközök Az általános tanulásfejlesztés során fontos a transzfer kérdését szem előtt tartani, azaz annak segítését, hogy a megszerzett tudás és készségek, más körülmények és más kontextusban is hatékonyan alkalmazhatók legyenek a tanuló által. Pedagógiai rendszerek 7. alprojekt

201

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


A tantárgyspecifikus tanulásfejlesztés feladata, hogy olyan tanulási technikák alkalmazására készítse fel a tanulókat, amelyek főként az adott tantárgy tanulásához szükségesek. (Pld: verstanulás módszerei) A „tanulni tudás” kompetencia lehetséges fejlesztési színtere: Tanórai keretek - Teljes tanórákat lefedve, a műveltségterület aktuális tananyagtartalmait feldolgozva - Nem teljes tanórákat lefedve, az óra aktuális tartalmához igazodva egy-egy részfeladatot megvalósítva Tanórán kívüli keretek - Saját tematikával rendelkező o

Szakkörök

o

Önképző körök

o

Tematikus klubok

A feladatba bevonható segítők -

család (szülők, nagyszülők, testvérek stb.)

-

fejlesztő pedagógus

-

pszichológus

Módszerek, tanulásszervezési módok Az elsősorban frontális munkára építő oktatás nem alkalmas a tanuláshoz szükséges készségek kialakítására. Nagyon fontos követelmény a módszertani gazdagság és azoknak a tanulásszervezési módoknak az előnyben részesítése, amelyek a tanulók aktivitására építenek, saját élményéin alapulnak. Fontos szerepet kell kapjanak továbbá az együttműködésen alapuló módszerek: a kooperatív tanulás, a projektmódszer stb. A „tanulni tudás” kompetenciájának fő fejlesztési feladatai képzési szintenként, az életkori sajátosságok figyelembevételével: 1-4. osztály


202

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


A tanuláshoz szükséges alapképességek fejlesztése: figyelem (tartósság, terjedelem), emlékezet (szándékos emlékezet, emlékezeti stratégiák), gondolkodás (megértés, problémamegoldás) Alap kultúrtechnikák fejlesztése (írás, olvasás, számolás) Elemi tanulási technikák fejlesztése (hangos olvasás, felmondás, ismétlés stb.) A tanuláshoz szükséges megfelelő szokásrend kialakítása (mikor, hogyan): rend, csend, világítás, testtartás, tantárgyak tanulásának sorrendje A tanuláshoz való viszony formálása A tanulás belső feltételeinek kialakítása (érdeklődés, kíváncsiság felkeltése, motiváció, kitartás, siker fontosság, pozitív énkép, önértékelés stb.) 5-6. osztály Szokásrend mélyítése (napirendkészítés, pihenés stb.) Összetett tanulási technikák fejlesztése (parafrazálás, lényegkiemelés stb.) Kognitív funkciók fejlesztése: emlékezet (emlékezeti stratégiák, mnemotechnikai eljárások), figyelem (a figyelem fenntartását segítő technikák) Tantárgy specifikus tanulási technikák megjelenése (pl. idegen nyelv tanulása) Motiváció problémája Prezentáció 7-8. osztály összetett tanulási technikák (vázlatkészítés, jegyzetelés stb.) metakogníció, metakognitív stratégiák Tanulási stílus megismerése és a tanulási stílushoz kapcsolódó technikák, módszerek, stratégiák tudatosítása, megtalálása, fejlesztése a tanulás belső tényezőire való figyelem (motiváció, énkép, akarat stb.) Prezentáció 9-10. osztály összetett tanulási technikák mélyítés A vázlatkészítés és jegyzetelés hangsúlyosabbá válása Tanulási stratégiák megjelenése (pl.: PQRST) Pedagógiai rendszerek 7. alprojekt

203

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Tantárgy specifikus tanulási módszerek Kognitív funkciók fejlesztés (megértés, problémák megoldása stb.) Tanulási stílusnak megfelelő tanulási technikák tudatosítása, készségszintre emelése Metakogníció fejlesztése (saját tanulásról való tudás, szabályozó funkciók) A tanulás belső tényezői (tanulással kapcsolatos hiedelmek, motiváció stb.) Tanítva tanulni Prezentáció 11-12. osztály A tanulási technikák, módszerek, stratégiák mélyítése, magas szintre emelése Tantárgy specifikus tanulási módszerek tárházának növelése Metakognició (szabályozó funkciók, metakognitív stratégiák stb.) Önművelés, ön-fejlesztés jelentősége (könyvtárhasználat, médiahasználat, internethasználat stb.) Kognitív funkciók (kritikai gondolkodás, gondolkodásfejlesztés stb.) Prezentáció Tanulási tanácsadás

5. Az értékelés és eszközei A mérés értékelés eszközei a tanulás tanítása esetében speciális és általános egyszerre. Általánosan érvényes rá, hogy az értékelési eszközök és az azt segítő útmutatók egybeesnek a tanulók diagnosztizálására használatos eszközökkel, de speciális abban az értelemben, hogy maga a folyamat és a rendszer hatékonyságának mérése nehezített. Ebben - a konstruktivista tanulásfelfogásban - egyéni munkamódok, belső folyamatok, külső nem iskolai inputok nagy szerepet játszanak, így a mérés - értékelés is speciális. Mindig a rendszerrel, azaz a tanulók kognitív térképével kompatibilis eszköztár alkalmas csak erre a funkcióra. Nagy hangsúlyt kap a diagnosztizálás, ami az előzetes, adott szint megismerésére alkalmas, ám a megértés szintjét, mélységét felmérő eljárások kidolgozása még feladat.


204

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


6. A pedagógusok felkészítési programjai A tanulás tanításának kompetenciája olyan tanári szakértelmet igényel, amelyre a hagyományos tanárképzés során nem készítették fel a tanárjelölteket. Ezért fontosnak tartjuk, hogy a tanár-továbbképzések rendszerébe legalább 30 órás pedagógus-továbbképzési program kerüljön kidolgozásra, illetve a tanárképzésbe legalább egy kurzus keretében bevezetésre kerüljön a hallgatók felkészítése e kompetenciaterület fejlesztésére. A kurzusok célja: olyan tanulás módszertani és tanulás pszichológiai ismeretek nyújtása, amelynek segítségével a hallgatók betekintést nyerhetnek az aktív és önszabályozó tanuló nevelésének fő kérdésköreibe. Megismerkedhetnek továbbá olyan technikák és módszerek alkalmazásával, amelyeknek segítségével a tanulóikat be tudják vonni a tanulási folyamatba, képessé válnak arra, hogy leendő tanítványaik „tanulni tudás”-i kompetenciáit fejleszszék. A tantárgy végső célja, hogy segítséget nyújtson a hallgatóknak az egész életen át tartó tanulás kompetenciájának kialakítására tanítványaikban a pedagógiai munkájuk során. Javasolt tananyagtartalom: A tanulással kapcsolatos főbb elméletek Az önkontroll és az önszabályozás pszichológiai kérdései Tanulás módszertani ismeretek A hatékony tanulási környezet kialakításának lehetőségei Elemi és összetett tanulási technikák Az aktív és önszabályozó tanuló jellemzői Az aktív és önszabályozó tanuló nevelésének lehetőségei Gondolkodtatva nevelni Motiválás módszertani lehetőségei Élményközpontú tanulás Tevékenységen alapuló oktatás A hallgatóknál kialakítandó „tanulni tanítás” kompetenciaelemi:


205

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Tudás – ismeret szinten: Tájékozott az iskolai tanulás elméleti és módszertani kérdéseinek pszichológiai vonatkozásaiban Ismeri az emberi megismerésben szerepet játszó kognitív folyamatok pszichológiai jellemzőit és fejlesztési lehetőségeit Ismeri a tanulás különböző formáit mind általános, mind pedig konkrét szaktárgyi vonatkozásban A tanulói tudás különböző formáinak, szerveződésének, a fogalomrendszerek, készségek és képességek fejlődési törvényszerűségeinek ismeretek A gyermeki, serdülőkori és ifjúkori fejlődésre, az egész életen át tartó emberi fejlődésre vonatkozó tudás Attitűdök/nézetek Tiszteletben tartja a tanulók személyiségét, a családok nevelési szokásait és törekvéseit, támaszkodik az ezekben fellelhető értékekre Fontosnak tartja a személyre szabott fejlesztést és a tanulók aktivitására építő pedagógiai tevékenységet Fontosnak tartja, hogy a tanulók jól érezzék magukat a tanulási tevékenység során, szívesen, kedvvel végezzék a tanulási tevékenységeket. Meggyőződése, hogy a pedagógusok feladata a tanulók motiválása a tanulásra Fontosnak tartja az önálló tanulásra való felkészítést Képességek Képes a tanítási egységek céljainak megfelelő, a különböző adottságokkal, képességekkel és előzetes tudással rendelkező tanulók életkorának, érdeklődésének felkeltésére és fenntartására Képes a megszerzett tanulás lélektani és pszichológiai ismeretek saját munkájában és szakmai gyakorlatában alkalmazni Képes az adott témakörök szakirodalmának önálló tanulmányozására és feldolgozására, a meglévő tudás bővítésére Járatos az adott témakörökhöz kapcsolódó szakmai terminológia használatában,


206

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


bővítésében

7. Szakmai háttértámogatás A szakmai háttértámogatás a tanulás tanítás műveltségterületnél, azt a célt szolgálja, hogy segítse a pedagógusok gyakorlati problémáinak megoldását, új információk közlését, közvetlen mentori segítséget adjon, tegye lehetővé a program fennmaradását. Ebben nagy szerepe van ennél a műveltségterületnél azoknak a korszerű pedagógiai pszichológiai ismeretekkel felruházott tanácsadóknak, akik az új tanulás felfogást képviselik. A mentorok fő feladata a PR helyi implementációjának és adaptálásának az elősegítése, órák látogatása és elemzése. A tanácsadás pedig ahhoz szükséges, hogy új tanulásszervezési eljárások kialakításában nyújtson segítséget, és a humánerőforrás gazdaságossá tételéhez járuljon hozzá.


207

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


8. A tanulás tanítása műveltségterület specifikációs sablon TKT SPECIFIKÁCIÓS MINTA TÁBLÁZATA (az iskolaszakaszonkénti specifikációs táblákat ld. a mellékletben) Fejlesztési terület A tanulás tanítása

Pedagógiai szakasz Bevezető + kezdő (1-4. évfolyam) Időkeret (ajánlás) 20 óra évfolyamonként

Tudás és képességterület A tanuláshoz szükséges alapképességek, tanulási szokások, elemi tanulási technikák, nyelvi és kommunikációs készségek Általános célok /Nat fejlesztési feladatok/: - A tanuláshoz szükséges alapképességek fejlesztése: figyelem, emlékezet, gondolkodás - A hatékony tanuláshoz szükséges tanulási szokások tudatosítása és kialakítása - A tanuláshoz való megfelelő viszony kialakítása és fenntartása - A hatékony tanuláshoz szükséges külső körülmények megismertetése - Az elemi tanulási technikák fejlesztése (hangos olvasás, felmondás, ismétlés, áttekintés, parafrazeálás stb.) - A tanuláshoz szükséges alap kultúrtechnikák (olvasás, írás, számolás) fejlesztése - Nyelvi és kommunikációs készségek fejlesztése (beszédtechnika, retorika, szókincsfejlesztés stb.) Tartalmi elemek Kulcsfogalom /elmélet/ Tudás Tanulói teljesítmény Kapcsolódó témakörök /témák/ 1. A tanuláshoz szükséges alapképességek: Iskolaérettség kritériumainak történő megfelelés Az 1-2. évfolyamon kiemelten Előzetes: - figyelem (szándékos emlékezet, megfelelő figyelmi koncent- alap kultúrtechnikákhoz (írás, - emlékezet ráció, terjedelem, a percepció és szem-kéz koordiolvasás, számolás) kapcsolódó náció megfelelő szintje, analógiás gondolkodás tanórák tananyagtartalmaiba - gondolkodás stb.) ágyazva. Annak ismerete, hogy milyen képességek szükséAdott órához kapcsolódó tanÚj: gesek a tanuláshoz az adott életkornak megfelelő tárgyi tananyagtartalmak. szinten történő megfogalmazásban. Elsősorban magyar irodalom A figyelem szerepe a tanulásban, mikor működik és nyelvtan, matematika, körjól. nyezetismeret órák. Pedagógiai rendszerek 7. alprojekt

208

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Hogyan jegyzünk meg dolgokat? A gondolkodás hogyan segíti a tanulást. Annak tudatosítása, hogy milyen képességelemei vannak a tanulásnak, hogy eredményesek legyünk a tanulásban. 2.A tanuláshoz szükséges külső feltételek: - rend - testtartás - csend - világítás

Előzetes:

3. A tanuláshoz való viszony (attitűd)

Előzetes:

Új:

Új: 4. A tanulás belső feltételei: - Érdeklődés - Kíváncsiság - Akarat - Képesség

Előzetes:

5. Elemi tanulási technikák - hangos olvasás - felmondás - ismétlés

Előzetes:


Új:

Új:

A tanuláshoz szükséges külső feltételek megismerése. A rend és rendetlenség szerepe a tanulásban. A helyes testtartás fontossága tanulás közben. A csend és a zaj hogyan hat a tanulásra. A mesterséges világítás és természetes fények hatékonysága a tanulás szempontjából A tanulás előnyeinek a tudatosítása. A tanulással kapcsolatos nehézségek és problémák megfogalmazása, összegyűjtése és megoldások keresése. Annak tudatosítása, hogy miért tanulunk valamit szívesen még mást nem. A tanuláshoz szükséges tulajdonságok tudatosítása, ezek fogalmának megismerése. A tanulás során használt technikák tudatosítása. Annak ismerete, hogy ezek a technikák, hogyan segíthetik a tanulás fontosságát. Az ismétlés fontosságának ismerete. Az előzetes áttekintés fontos-

209

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


-

áttekintés parafrazeálás

6. Tanulási szokások

ságának és alkalmazásának ismerete. A parafrazeálás (más szavakkal történő megfogalmazás) tanulást segítő funkciójának ismerete. Előzetes: A helyes tanulási szokások megismerése. A tanuló saját tanulási szokásainak azonosítása. A tanulási szokások változtatási lehetőségeinek tudatosítása. Kompetenciafejlesztés Fejlődési szint Tanulói teljesítmény Iskolaérettség: megfelelő pszichés, szociális és testi Belépő: érettség (szándékos emlékezet, percepció megfelelő fejlettsége, feladattudat, társakkal való együttműködés stb.). Új:

Kulcskompetencia /Nat// 1. Hatékony, önálló tanulás

Tartalmi beágyazás A tanulás tárgyát képező tananyagtartalmakhoz kapcsolódva.

Továbbhaladó: A tanuláshoz szükséges alapképességek (figyelem, emlékezet, gondolkodás) életkornak megfelelő fejlettségi szintje. Az önálló tanuláshoz szükséges írás, olvasás és számolási készség megléte az adott osztályfok NATban megjelölt kritériumainak megfelelően. Elemi tanulási technikák (hangos és néma olvasás, felmondás, ismétlés stb.) használata. A hatékony tanuláshoz szükséges szokásrend ismerete és kialakulása. A tanulás iránti megfelelő viszony kialakulása. Az érdeklődés, kíváncsiság felébredése a tanulás iránt. Pedagógiai rendszerek 7. alprojekt

210

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Nem tantárgyfüggő kompetenciák Módszertani 1. Alap kultúrtechnikák (írás, olvasás, számolás 2. Tanulási technikák, módszerek


Módszerek

Az írás, olvasás és számolási készségek fejlesztése.

Gondolkodási /kognitív/ 1. Figyelem 2. Emlékezet 3. Gondolkodás

Információs és kommunikációs 1. Nyelvi kifejező képesség 2. Írott és szóbeli kommunikáció 3. Társas kommunikáció 4. A tanulással kapcsolatos kommunikáció

A figyelem fenntartásának és terjedelmének a fejlesztése. A szándékos emlékezet és az egyszerű emlékezeti stratégiák (ismétlés, csoportosítás, egyszerű asszociáció) fejlesztése. A problémamegoldó gondolkodás, megértés, gondolkodási műveletek (analízis, szintézis, osztályozás stb.) fejlesztése Szókincsbővítés. Az írásbeli és a szóbeli kifejezőképesség fejlesztése. A társakkal való kommunikáció fejlesztése. Verbális és non verbális kommunikáció fejlesztése. A tanulással kapcsolatos szókincs kialakítása és gazdagítása.

Az írás, olvasás és számolás tanulásához kapcsolódó játékok, játékos feladatok. Páros, kiscsoportos és kooperatív tanulás. A tanuló saját aktivitására és tevékenységére építő módszerek. Kreativitásfejlesztő feladatok, játékok. Egyéni differenciálás. Játékos feladatok, figyelemfejlesztő játékok, feladatlapok. Memória játékok. Logikai játékok, puzzle, építés, egyszerű problémák megoldása. Egyéni, páros, kiscsoportos és együttműködésen alapuló módszerek.

Személyes, társas /környezeti/ 1. Együttműködés 2. Érzelemkifejezés

Szociális készségek (együttműködés, empátia, egymás iránti tolerancia, mások meghallgatásának a képessége, mások elfogadása és megértése stb.).


Elemi tanulási technikák (hangos olvasás, néma olvasás, értő olvasás, ismétlés, felmondás) fejlesztése

Mesék, mondókák, versek hallgatása olvasása, nyelvi játékok (pl.: barkóba, szóláncok). Nyelvi és kommunikációs feladatlapok, történetek elmesélése, dramatikus eljátszása. Szituációs játékok. Közös mesealkotás. Verbális és non verbális kommunikációt fejlesztő gyakorlatok. Páros, kiscsoportos, kooperatív tanulás. Kooperatív módszerek. Szituációs játékok.

211

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Tanulási egység /kulcsfogalom, témakör/ 1. Alap kultúrtechnikák (írás, olvasás, számolás) 2. Tanulási szokások 3. Elemi tanulási technikák 4. Tanuláshoz való viszony 5. Nyelvi és kommunikációs készségek 6. A tanulás külső feltételei 7. A tanulás belső feltételei

Nyomtatott Képes feladatlapok, tankönyvek, olvasókönyv Terület /pl./ Fogalmak, elméletek, megértés

Mit? Hogyan?


Tanulás – tanítás Tanulói tevékenység /ajánlott módszerek/ Az írás, olvasás és számolás tanulásához kapcsolódó játékok, játékos feladatok. Írás-olvasás-számolási tanítási feladatok. Páros, kiscsoportos és kooperatív tanulás. A tanuló saját aktivitására és tevékenységére építő módszerek. Kreativitásfejlesztő feladatok, játékok. Mesék, mondókák, versek hallgatása olvasása, nyelvi játékok (pl.: barkóba, szóláncok). Nyelvi és kommunikációs feladatlapok, történetek elmesélése, dramatikus eljátszása. Szituációs játékok. Közös mesealkotás. Verbális és non verbális kommunikációt fejlesztő gyakorlatok.

Differenciálási lehetőségek /igazodás a tanulók szükségleteihez/ A tanulók eltérő képességei és szociokulturális háttere hatással lehet a témakörben megadott előzetes ismereteikre. Ezek felszínre hozása és összevetése kiegészítheti az eltérő egyéni tudást. A csoportmunkában eleinte kevésbé sikeres tanulóknak több lehetőséget kell adni egyéni feladatok végzésére.

Támogató erőforrások Digitális Média Számítógépes feladatok, tanulásfejRajzfilmek, diafilmek lesztő programok Tanulói értékelés Módszerek Diagnosztikus Fejlesztő A tanulással kapcsolatos fogalmak ismerete. A tanuláshoz szükséges alapképessége fejlettségi szintje. Feladatok végrehajtásának megfigye- Pozitív változások kiemelése, dicséret. lése, kérdések segítségével. Feladatlapok.

Anyagok, eszköz Papír, írószer, színes ceruzák, filctollak, képeslapok, olló, ragasztó

Szummatív A tanulás eredményessége. Feladatlapok, dolgozatok, szóbeli feleletet.

212

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Tudás alkalmazása

Mit? Hogyan?

Elemi tanulási technikák ismerete és alkalmazása a tanulás során. Megfigyelés Pozitív változások kiemelése, dicséret.

Nem tantárgyfüggő kompetenciák

Mit? Hogyan?

Együttműködés, kérdezés képessége. Megfigyelés


Pozitív változások kiemelése, dicséret.

A tanulás eredményessége. Feladatlapok, dolgozatok, szóbeli feleletet. A tanulás eredményessége. Feladatlapok, dolgozatok, szóbeli feleletet.

213

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Fejlesztési terület A tanulás tanítása

Pedagógiai szakasz Bevezető + kezdő (5-6. évfolyam) Időkeret (ajánlás) 30-40 óra évfolyamonként heti rendszerességgel

Tudás és képességterület Tanuláshoz szükséges alapképességek, tanulási motiváció, tanulási szokások, elemi és összetett tanulási technikák, nyelvi és kommunikációs készségek Általános célok /Nat fejlesztési feladatok/: - A tanuláshoz szükséges alapképességek fejlesztése: figyelem, emlékezet, gondolkodás - A hatékony tanuláshoz szükséges tanulási szokások tudatosítása és mélyítése - A tanuláshoz való megfelelő viszony kialakítása és fenntartása - A hatékony tanuláshoz szükséges belső körülmények megismerése - Az elemi tanulási technikák alkalmazásának mélyítése (néma olvasás, felmondás, ismétlés, áttekintés, parafrazeálás stb.) - Az összetett tanulási technikák fejlesztése - Nyelvi és kommunikációs készségek fejlesztése (beszédtechnika, retorika, szókincsfejlesztés stb.) Tartalmi elemek Kulcsfogalom /elmélet/ Kapcsolódó témakörök /témák/ Tudás Tanulói teljesítmény 1. A tanulási szokások A helyes tanulási szokások és ezek fenntartásához Adott órához kapcsolódó tantárElőzetes: szükséges ismeretek. gyi tananyagtartalmak. ElsősorA saját tanulási szokások ismerete és összehasonlítása ban magyar irodalom és nyelvtan, Új: a hatékony tanulási szokásokkal. Napirend és időterv történelem, matematika, termékészítéséhez szükséges feltételek ismerete. A napirend szetismeret, idegen nyelvi órák. szerepének a megértése a tanulás szempontjából. 2. Az elemi tanulási technikák

Előzetes: Új:


Az elemi tanulási technikák fogalmának ismerete, példák felsorolása. A tanuló által már használt elemi tanulási technikák ismerete. Az tanulás során alkalmazható elemi tanulási technikák és azok szerepének az ismerete a tanulásban. A már

214

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


kialakult és a tanulás során alkalmazott elemi tanulási technikák tudatosítása és mélyítése, új elemi tanulási technikák bevezetése. 3. Összetett tanulási technikák

Előzetes:

Az elemi tanulási technikák együttes alkalmazása.

Új:

Az összetett tanulási technikák fogalma és szerepének ismerete a tanulás hatékonyságának szempontjából. A saját tanulás során alkalmazott összetett tanulási technikák tudatosítása, új összetett tanulási technikák megismerése és alkalmazása.

4. A tanuláshoz szükséges képességek fejlesztése: - figyelem - emlékezet - gondolkodás

Előzetes:

A tanuláshoz szükséges képességek ismerete.

Új:

A tanulási képességek jellemzőinek ismerete. A figyelmi koncentráció növelésének feltételei. Emlékezeti stratégiák (szervezés, asszociáció) alkalmazása.

5. A tanulás belső feltételei: - Érdeklődés - Kíváncsiság - Akarat - Képesség - sikerorientáltság

Előzetes:

A tanuláshoz szükséges belső személyiség jellemzők ismerete.

Új:

A tanulás belső tényezőit befolyásoló tényezők ismerete és tudatosítása általános és személyes szinten. A siker és a kudarc szerepe a tanulásban.

6. A tanuláshoz való viszony

Előzetes:

A tanuláshoz való pozitív viszonyulás fontosságának az ismerete.

Új:

A tanuláshoz való pozitív attitűd kialakulását befolyá-


215

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


soló tényezők tudatosítása. A meglévő pozitív viszony erősítése és fenntartása, valamint a negatív attitűd megváltoztatása. Kompetenciafejlesztés Tanulói teljesítmény

Kulcskompetencia /Nat/

Fejlődési szint

1. Hatékony, önálló tanulás

Belépő:

Az önálló tanuláshoz szükséges írás, olvasás és számolási készség megléte az adott osztályfok NAT-ban megjelölt kritériumainak megfelelően. Elemi tanulási technikák (hangos és néma olvasás, felmondás, ismétlés stb.) használata. A hatékony tanuláshoz szükséges szokásrend ismerete és kialakulása. A tanulás iránti megfelelő viszony kialakulása. Az érdeklődés, kíváncsiság felébredése a tanulás iránt

Továbbhaladó:

Az elemi tanulási technikák készségszintű alkalmazása. Az összetett tanulási technikák használatának megjelenése. A hatékony tanuláshoz szükséges szokásrend elmélyülése. A tanulásra való motiváltság. A tanulási kudarc kezelése az adott életkori szintnek megfelelően.



A tanulás tárgyát képező tananyagtartalmakhoz kapcsolódva.

216

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Nem tantárgyfüggő kompetenciák Módszertani 1. Alap kultúrtechnikák (írás, olvasás, számolás) 2. Tanulási technikák, módszerek


Módszerek

Az írás, olvasás és számolási készségek magas szintre történő emelése. Elemi tanulási technikák (hangos olvasás, néma olvasás, értő olvasás, ismétlés, felmondás) fejlesztése. Összetett tanulási technikák fejlesztése

Az írás, olvasás és számolás tanulásához kapcsolódó feladatok. Páros, kiscsoportos és kooperatív tanulás. A tanuló saját aktivitására és tevékenységére építő módszerek. Kreativitásfejlesztő feladatok, játékok. Egyéni differenciálás.

Gondolkodási (kognitív) 1. Figyelem 2. Emlékezet 3. Gondolkodás

A figyelem fenntartásának és terjedelmének a fejlesztése. Az emlékezet hatékonyságát növelő eljárások (mnemotechnikai eljárások) (szervezés, osztályozás, mozaikszó alkotása, kontextusba ágyazás, asszociációk) fejlesztése. Az életkori sajátosságoknak megfelelő problémamegoldó stratégiák, algoritmusok, a megértést segítő stratégiák, gondolkodási műveletek (analízis, szintézis, osztályozás stb.) fejlesztése. Szókincsbővítés. Az írásbeli és a szóbeli kifejezőképesség fejlesztése. A társakkal való kommunikáció fejlesztése. Verbális és non verbális kommunikáció fejlesztése. A tanulással kapcsolatos szókincs gazdagítása, a tanulással kapcsolatos kommunikáció fejlesztése.

Játékos feladatok, figyelemfejlesztő játékok, feladatlapok. Memória játékok. Logikai játékok, puzzle, építés, egyszerű problémák megoldása, ehhez kapcsolódó internetes játékok, számítógépes programok. Egyéni differenciálás, páros, kiscsoportos és együttműködésen alapuló módszerek. Elbeszélések, történetek, versek hallgatása és olvasása, nyelvi játékok (pl.: barkóba, szóláncok). Nyelvi és kommunikációs feladatlapok, történetek elmesélése, dramatikus eljátszása. Szituációs játékok. Közös történetalkotás. Verbális és non verbális kommunikációt fejlesztő gyakorlatok (pl. pantomim, szájról-szájra stb.) Páros, kiscsoportos, kooperatív tanulás.

Szociális készségek (együttműködés, empátia, egymás iránti tolerancia, mások meghallgatásának a képessége, mások elfogadása és megértése stb.).

Kooperatív módszerek. Szituációs játékok.

Információs és kommunikációs 1. Nyelvi kifejező képesség 2. Írott és szóbeli kommunikáció 3. Társas kommunikáció 4. A tanulással kapcsolatos kommunikáció

Személyes, társas /környezeti/ 1. Együttműködés 2. Érzelemkifejezés


217

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Tanulási egység /kulcsfogalom, témakör/ 1. A tanulási szokások 2. Az elemi tanulási technikák 3. Összetett tanulási technikák 4. A tanulás belső feltételei 5. A tanuláshoz való viszony

Tanulás - tanítás Tanulói tevékenység / tanulási környezet /ajánlott módszerek/ Páros, kiscsoportos és kooperatív tanulás. A tanuló saját aktivitására és tevékenységére építő módszerek. Kreativitásfejlesztő feladatok, játékok.

Differenciálási lehetőségek /igazodás a tanulók szükségleteihez/ Egyéni fejlettségi szint figyelembevételével. Képességek alapján. Szociokulturális háttérből fakadó különbségek szem előtt tartásával.


Nyomtatott

Digitális

Terület /pl./ Fogalmak, elméletek, megértés

Tanulói értékelés Diagnosztikus Fejlesztő A hatékony tanulási szokások. A tanulás külső és belső feltételeinek az ismerete.

Mit?


Szummatív A tanulás eredményessége. Feladatlapok, dolgozatok, szóbeli feleletet.

Mit?

Feladatok végrehajtásának megfigyePozitív változások kiemelése, dilése, kérdések segítségével. Feladatla- cséret. A tanuláshoz kapcsolódó pok. konstruktív megjegyzések. Elemi és összetett tanulási technikák ismerete és alkalmazása a tanulás során.

Hogyan?

Megfigyelés

Feladatlapok, dolgozatok, szóbeli feleletet. A tanulás eredményessége.

Hogyan? Tudás alkalmazása

Anyagok, eszköz

Mit? Hogyan?


Dicséret, építő jellegű megjegyzések, visszajelzések. Együttműködés, kérdezés képessége, nyelvi és kommunikációs készségek, kognitív kompetenciák. Megfigyelés, feltáró kérdések segítsé- Dicséret, pozitív megjegyzések. gével

A tanulás eredményessége.

Feladatlapok, dolgozatok, szóbeli feleletet.

218

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Fejlesztési terület Pedagógiai szakasz A tanulás tanítása 7-8. évfolyam Időkeret (ajánlás) Tudás és képességterület Tanuláshoz szükséges alapképességek, tanulási szokások, tanulási motiváció, összetett tanulási technikák, 20 óra tantárgyi keretek között metakogníció, metakognitív stratégiák, nyelvi és kommunikációs készségek +10 óra tantárgyi kereteken kívül Általános célok /Nat fejlesztési feladatok/: - A tanuláshoz szükséges alapképességek fejlesztése: a figyelmi koncentráció növelése, emlékezeti stratégiák tanítása, problémamegoldó gondolkodás, megértés fejlesztése - A hatékony tanuláshoz szükséges tanulási szokások fenntartása, kontrollálása - A tanuláshoz való megfelelő viszony fenntartása - A hatékony tanuláshoz szükséges belső jellemzők ismerete és fejlesztése (motiváció, énkép, tanulási önismeret) - Az összetett tanulási technikák gazdagítása és fejlesztése - A metakogníció fejlesztése, metakognitív stratégiák kialakítása - Nyelvi és kommunikációs készségek fejlesztése (retorika, előadás) Tartalmi elemek Kulcsfogalom /elmélet/ Kapcsolódó témakörök /témák/ Tudás Tanulói teljesítmény 1. A tanuláshoz szükséges képességek A tanuláshoz szükséges képességek fogalmának és öszAdott órához kapcsolódó tantárElőzetes: szetevőinek ismerete. gyi tananyagtartalmak. ElsősorA figyelem fenntartását segítő technikák és stratégiák ban magyar irodalom és nyelvÚj: ismerete. Az emlékezet hatékonyságát növelő eljárások tan, történelem, matematika, ismerete és alkalmazásának képessége. A képességeket kémia, fizika, földrajz, biológia, tekintve saját jellemzők feltárása. Problémamegoldó idegen nyelv. stratégiák tudatosítása és megismerése. A megértés, analizáló és szintetizáló képesség. 2. Összetett tanulási technikák


Előzetes:

Elemi tanulási technikák ismerete és az összetett tanulási technikák fogalmának az ismerete és felismerési képes-

219

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002



Új:

ségek. Az összetett tanulási technikák bővítése, új technikák megismerése

Előzetes:

A hatékony tanulási szokások ismerete és kialakulása.

Új:

A hatékony tanulás szempontjából megfelelő szokásrend fenntartása és monitorozásának képessége.

Előzetes:

A tanuláshoz szükséges alapképességek és tanulási szokások ismerete. A saját képességekről és a saját tanulásról való ismeretek és tudás. A saját tanulás nyomon követésének, megfigyelésének és szabályozásának a képessége. Metakognitív stratégiák ismerte.

4. Metakogníció Új:

5. A tanuláshoz szükséges belső feltételek: - énkép - tanulási önismeret - motiváció - sikerorientáltság

Előzetes:

A tanulás belső feltételeinek ismerete.

Új:

Az énkép, tanulási önismeret fogalmának ismerete a tanuló szempontjából. A sikerorientáltságot meghatározó tényezők. A tanulási önismeret lehetőségeinek ismerete. A motivációt meghatározó tényezők ismerete és féltárása a tanuló szempontjából.

Előzetes:

Megfelelő szókincs

Új:

A sikeres előadáshoz szükséges nyelvi és kommunikációs feltételek ismerete és alkalmazása. A retorika szabályainak ismerete. Szókincsbővítés.

6. Nyelvi és kommunikációs készségek


220

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Kulcskompetencia /Nat/ 1. Hatékony, önálló tanulás

Fejlődési szint Belépő:

Továbbhaladó:

Nem tantárgyfüggő kompetenciák Módszertani 1. Tanulási technikák, módszerek Gondolkodási /kognitív/ 1. Figyelem 2. Emlékezet 3. Gondolkodás


Kompetenciafejlesztés Tanulói teljesítmény Hatékony tanulási szokások kialakulása. Elemi tanulási technikák megfelelő használata. Összetett tanulási technikák ismerete. Saját tanulási szokások ismerete és nyomon követése. Összetett tanulási technikák készségszinten történő használata. A figyelem fenntartását segítő technikák és stratégiák ismerete. Az emlékezet hatékonyságát növelő eljárások ismeretek, és alkalmazásának képessége. A tanuláshoz szükséges belső tényezők ismerete. A hatékony tanuláshoz szükséges megfelelő nyelvi és kommunikációs készségek. A saját kognitív képességekről való tudás és azok nyomon követése.

Fejlesztési feladatok Elemi tanulási technikák (hangos olvasás, néma olvasás, értő olvasás, ismétlés, felmondás) fejlesztése. Összetett tanulási technikák fejlesztése. Tantárgy specifikus tanulási technikák fejlesztése A figyelem fenntartásának és terjedelmének a fejlesztése. Az emlékezet hatékonyságát növelő eljárások (mnemotechnikai eljárások) (mozaikszó alkotása, kontextusba ágyazás, asszociációk, kulcsszó módszer stb.) fejlesztése és készségszintre emelése. Az életkori sajátosságoknak megfelelő problémamegoldó



Módszerek Páros, kiscsoportos és kooperatív tanulás. A tanuló saját aktivitására és tevékenységére építő módszerek. Kreativitásfejlesztő feladatok, játékok. Egyéni differenciálás. Feladatok, figyelemfejlesztő játékok és gyakorlatok, feladatlapok, internetes játékok. Memória játékok. Memoriterek. Logikai játékok, puzzle, építés, egyszerű problémák megoldása, ehhez kapcsolódó internetes játékok, számítógépes programok.

221

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Információs és kommunikációs 1. Nyelvi kifejező képesség 2. Írott és szóbeli kommunikáció 3. Társas kommunikáció 4. A tanulással kapcsolatos kommunikáció Személyes, társas /környezeti/ 1. Együttműködés 2. Érzelemkifejezés Tanulási egység /kulcsfogalom, témakör/ 1. A tanuláshoz szükséges képességek 2. Összetett tanulási technikák 3. Tanulási szokások 4. Metakogníció 5. A tanuláshoz szükséges belső feltételek 6. Nyelvi és kommunikációs készségek

Nyomtatott Feladatlapok, kérdőívek


stratégiák, algoritmusok, a megértést segítő stratégiák, gondolkodási műveletek (analízis, szintézis, osztályozás stb.) fejlesztése. Szókincsbővítés. Az írásbeli és a szóbeli kifejezőképesség fejlesztése. A társakkal való kommunikáció fejlesztése. Verbális és non verbális kommunikáció fejlesztése. A tanulással kapcsolatos szókincs gazdagítása, a tanulással kapcsolatos kommunikáció fejlesztése.

Egyéni differenciálás, páros, kiscsoportos és együttműködésen alapuló módszerek. Elbeszélések, történetek, versek hallgatása és olvasása, nyelvi játékok (pl.: barkóba, szóláncok). Nyelvi és kommunikációs feladatlapok, történetek elmesélése, dramatikus eljátszása. Szituációs játékok. Közös történetalkotás. Verbális és non verbális kommunikációt fejlesztő gyakorlatok (pl. pantomim, szájról-szájra stb.) Páros, kiscsoportos, kooperatív tanulás. Kooperatív módszerek. Szituációs játékok.

Szociális készségek (együttműködés, empátia, egymás iránti tolerancia, mások meghallgatásának a képessége, mások elfogadása és megértése stb.). Tanulás - tanítás Tanulói tevékenység / tanulási környezet Differenciálási lehetőségek /ajánlott módszerek/ /igazodás a tanulók szükségleteihez/ Feladatok, figyelemfejlesztő játékok és gyakorlatok, felEgyéni fejlettségi szint figyelembevételével. adatlapok, internetes játékok. Érdeklődés alapján. Memória játékok. Memoriterek. Tanulmányi teljesítmény tekintve. Logikai játékok, puzzle, építés, egyszerű problémák megLeggyakrabban alkalmazott tanulási technikák oldása, ehhez kapcsolódó internetes játékok, számítógépes alapján. programok. Páros, kiscsoportos és együttműködésen alapuló módszerek. Támogató erőforrások IKT Média, környezet Anyagok, eszköz Számítógépes játékok Filmek, diafilmek, videó Papír, írószer, színes ceruzák,

222

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


filctollak, újságképek, olló, ragasztó Terület /pl./ Fogalmak, elméletek, megértés

Mit?

Hogyan?

Feladatok végrehajtásának megfigyePozitív változások kiemelése, lése, kérdések segítségével. Feladatla- dicséret. pok. Összetett tanulási technikák ismerete és alkalmazása a tanulás során. Metakogníció. Megfigyelés Pozitív visszajelzések..

Mit?

Együttműködés, kérdezés képessége.

Hogyan?

Megfigyelés



Tanulói értékelés Diagnosztikus Fejlesztő A tanulással kapcsolatos fogalmak ismerete. A hatékony tanuláshoz szükséges külső és belső feltételek ismerete.

Mit?


Dicséret.

Szummatív A tanulás eredményessége. Feladatlapok, dolgozatok, szóbeli feleletet. A tanulás eredményessége. Feladatlapok, dolgozatok, szóbeli feleletet. A tanulás eredményessége. Feladatlapok, dolgozatok, szóbeli feleletet.

223

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Fejlesztési terület A tanulás tanítása Tudás és képességterület Tanuláshoz való viszony, tanulási szokások, metakogníció, tantárgy specifikus tanulási technikák, tanulási stratégiák, tanulási stílus, tanuláshoz szükséges képességek, nyelvi és kommunikációs készségek

Pedagógiai szakasz 9-10. évfolyam Időkeret (ajánlás) 20 óra tantárgyi kereteken belül +10 óra tantárgyi kereteken kívül évfolyamonként

Általános célok /Nat fejlesztési feladatok/: - A tanuláshoz szükséges képességek mélyítése és gazdagítása: figyelem, emlékezet, gondolkodás - A hatékony tanuláshoz szükséges tanulási szokások fenntartása és formálása - A tanuláshoz való megfelelő viszony alakítása és fenntartása - A hatékony tanuláshoz szükséges belső személyiségtényezők megismerése és fejlesztése (motiváció, tanulási önismeret) - Az összetett tanulási technikák fejlesztése, mélyítése (folyamatábrák készítése, jegyzetelés, vázlatkészítés) - Tanulási stratégiák kialakítása és fejlesztése - Tantárgy specifikus tanulási technikák megismerése, fejlesztése és gazdagítása - Tanulási stílus megismerése és különböző tanulási stílusnak megfelelő hatékony tanulási technikák fejlesztése - Metakogníció és metakognitív stratégiák fejlesztése - Nyelvi és kommunikációs készségek fejlesztése (előadás, retorika) Tartalmi elemek Kulcsfogalom /elmélet/ Tudás Tanulói teljesítmény Kapcsolódó témakörök /témák/ 1. A tanuláshoz szükséges képességek A figyelem, az emlékezet és a gondolkodás hatékonyságá- Adott órához kapcsolódó tanElőzetes: nak növeléséhez szükséges feltételek ismerete. tárgyi tananyagtartalmak. ElMnemotechnikai, az emlékezet hatékonyságát növelő eljá- sősorban magyar irodalom és Új: rások, a problémamegoldást segítő stratégiák ismerete és nyelvtan, történelem, matemaalkalmazásának képessége. tika, kémia, fizika, földrajz, biológia, idegen nyelv. 2. Tanulási stílus Saját tanulásról való ismeretek, tudás. Előzetes:


224

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Új:

3. Összetett tanulási technikák

Előzetes: Új:

A tanulási stílus fogalmának és fajtáinak ismerete. Az különböző tanulási stílusnak megfelelő tanulási technikák megismerése. A saját tanulási stílus és az ehhez kapcsolódó hatékony tanulási technikák megismerése. Az elemi és összetett tanulási technikák fogalmának az ismerete, példák bemutatása. A jó vázlat ismérveinek ismerete. A jó jegyzet készítéséhez szükséges szempontok megismerése. A vázlatkészítés és a jegyzetelés megtanulása. Elemi és összetett tanulási technikák ismerte.

4. Tantárgy specifikus tanulási technikák

Előzetes: Új:

5. Tanulási stratégiák

Előzetes: Új:

Az egyes tantárgyak esetében alkalmazott tantárgy specifikus tanulási technikák ismerete és alkalmazása. Az egyes tantárgyakhoz kapcsolódó tanulási technikák ismerete. Elemi és összetett tanulási technikák fogalmának és formáinak ismerete. A tanulási stratégia fogalmának ismerete. Tanulási stratégiák megismerése (pl.: PQRST-módszer). Saját tanulás során alkalmazott tanulási stratégiák tudatosítása, megismerés és új tanulási stratégiák kialakítása. A metakogníció, a metakognitív stratégiáknak az ismerete.

Előzetes: 6. Metakogníció Pedagógiai rendszerek 7. alprojekt

A saját képességekről és a saját tanulásról való ismeretek és tudás fontosságának a megértése a tanulás hatékonysá-

225

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Új:

gának a szempontjából. A saját tanulás nyomon követésének, megfigyelésének és szabályozásának a képessége. Metakognitív stratégiák ismerte és alkalmazása. Önreflexió. A hatékony tanulási szokások ismerete és kialakulása. A hatékony tanulás szempontjából megfelelő szokásrend fenntartása és monitorozásának képessége.


Előzetes: Új:

8. A tanuláshoz belső feltételei: - tanulási önismeret - motiváció

Előzetes:



Új:

Továbbhaladó:


A tanulás belső feltételeinek és azok fejlesztési lehetőségeinek az ismerete. A tanulási önismeret mélyítése. A motiváció és a tanulás kapcsolatának megértése. A motiválás szempontjainak az összegyűjtése a tanuló szempontjából. Kompetenciafejlesztés Tanulói teljesítmény A tanuláshoz szükséges belső tényezők ismerete. A hatékony tanuláshoz szükséges megfelelő nyelvi és kommunikációs készségek. Metakogníció képessége. A saját kognitív képességekről való tudás és azok nyomon követése. Tantárgy specifikus tanulási technikák ismerete. A tanulási stílus fogalmának és az egyes tanulási stílushoz kapcsolódó tanulási technikák ismerete. Tanulási stratégiák kialakítása. Metakogníció megfelelő szintje. Önreflexióra való képesség a tanulással kapcsolatban.



226

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Nem tantárgyfüggő kompetenciák Módszertani 1. Alap kultúrtechnikák (írás, olvasás, számolás) 2. Tanulási technikák, módszerek Gondolkodási /kognitív/ 1. Figyelem 2. Emlékezet 3. Gondolkodás 4. Metakogníció

Információs és kommunikációs 1. Nyelvi kifejező képesség 2. Írott és szóbeli kommunikáció 3. Társas kommunikáció 4. A tanulással kapcsolatos kommunikáció Személyes, társas /környezeti/ 1. Együttműködés 2. Érzelemkifejezés


Fejlesztési feladatok Elemi tanulási technikák (hangos olvasás, néma olvasás, értő olvasás, ismétlés, felmondás) fejlesztése. Összetett tanulási technikák fejlesztése. Tantárgy specifikus tanulási technikák fejlesztése A figyelem fenntartásának és terjedelmének a fejlesztése. Az emlékezet hatékonyságát növelő eljárások (mnemotechnikai eljárások) (mozaikszó alkotása, kontextusba ágyazás, asszociációk, kulcsszó módszer stb.) fejlesztése és készségszintre emelése. Az életkori sajátosságoknak megfelelő problémamegoldó stratégiák, algoritmusok, a megértést segítő stratégiák, gondolkodási műveletek (analízis, szintézis, konkretizálás, elvonatkoztatás stb.) fejlesztése. A saját kognitív folyamatok megfigyelésének, nyomon követésének a fejlesztése. A tanuló megismerő funkcióiról és tanulásról való tudás bővítése. Szókincsbővítés. Az írásbeli és a szóbeli kifejezőképesség fejlesztése. A társakkal való kommunikáció fejlesztése. Verbális és non verbális kommunikáció fejlesztése. A tanulással kapcsolatos szókincs gazdagítása, a tanulással kapcsolatos kommunikáció fejlesztése.

Szociális készségek (együttműködés, empátia, egymás iránti tolerancia, mások meghallgatásának a képessége, mások elfogadása és megértése stb.). Tanulással kapcsola-

Módszerek Páros, kiscsoportos és kooperatív tanulás. A tanuló saját aktivitására és tevékenységére építő módszerek. Kreativitásfejlesztő feladatok, játékok. Egyéni differenciálás. Feladatok, figyelemfejlesztő játékok és gyakorlatok, feladatlapok, internetes játékok. Memória játékok. Memoriterek. Logikai játékok, puzzle, építés, egyszerű problémák megoldása, ehhez kapcsolódó internetes játékok, számítógépes programok. Egyéni differenciálás, páros, kiscsoportos és együttműködésen alapuló módszerek.

Elbeszélések, történetek, versek hallgatása és olvasása, nyelvi játékok (pl.: barkóba, szóláncok). Nyelvi és kommunikációs feladatlapok, történetek elmesélése, dramatikus eljátszása. Szituációs játékok. Közös történetalkotás. Képről való mesélés. Verbális és non verbális kommunikációt fejlesztő gyakorlatok (pl. pantomim, szájról-szájra stb.) Páros, kiscsoportos, kooperatív tanulás. Kooperatív módszerek. Szituációs játékok. Szinkronjáték.

227

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


tos érzelmek kifejezésének, megfogalmazásának a fejlesztése. Tanulás - tanítás Tanulási egység Tanulói tevékenység / tanulási környezet /kulcsfogalom, témakör/ /ajánlott módszerek/ 1. A tanuláshoz szükséges képességek Feladatok, figyelemfejlesztő játékok és gyakorlatok, fel2. Tanulási stílus adatlapok, internetes játékok. 3. Összetett tanulási technikák Memória játékok. Memoriterek. 4. Tantárgyspecifikus tanulási technikák Logikai játékok, puzzle, építés, egyszerű problémák meg5. Tanulási stratégiák oldása, ehhez kapcsolódó internetes játékok, számítógépes 6. Metakogníció programok. 7. Tanulási szokások Páros, kiscsoportos és együttműködésen alapuló, koopera8. A tanuláshoz belső feltételei tív módszerek.

Differenciálási lehetőségek /igazodás a tanulók szükségleteihez/ Egyéni képességek figyelembevételével. Tanulási stílus alapján. Tanulásban nyújtott teljesítményre építve..

Támogató erőforrások Média, környezet Filmek, diafilmek, videó

Anyagok, eszköz Papír, írószer, színes ceruzák, filctollak, újságképek, olló, ragasztó

Nyomtatott Feladatlapok, kérdőívek

IKT Számítógépes játékok

Terület /pl./ Fogalmak, elméletek, megértés

Tanulói értékelés Diagnosztikus Fejlesztő A tanulással kapcsolatos fogalmak ismerete. A tanuláshoz szükséges alapképessége fejlettségi szintje.

Szummatív A tanulás eredményessége.

Feladatok végrehajtásának megfigyelése, kérdések segítségével. Feladatlapok.


Mit? Hogyan?


Pozitív változások kiemelése, dicséret.

228

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Tudás alkalmazása

A tanulás eredményessége.

Mit?

Összetett és tantárgy specifikus tanulási technikák ismerete és alkalmazása a tanulás során. Megfigyelés, kikérdezés, a tanulás Dicséret, konstruktív megjegyzések. elemzése Együttműködés, kérdezés képessége, metakogníció.

Hogyan?

Megfigyelés


Mit? Hogyan?



Pozitív megerősítések, visszajelzések.

Feladatlapok, dolgozatok, szóbeli feleletet. A tanulás eredményessége.

229

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Fejlesztési terület A tanulás tanítása

Pedagógiai szakasz (11-12. évfolyam) Időkeret (ajánlás) 20 óra évfolyamonként

Tudás és képességterület Tanulási technikák és stratégiák, metakogníció, önfejlesztés és önművelés, tanulási attitűd, tanuláshoz szükséges képességek Általános célok /Nat fejlesztési feladatok/: - A tanuláshoz szükséges képességek fejlesztése: figyelmi koncentráció növelése és fenntartása, emlékezet, gondolkodás (megértés, kritikai gondolkodás) - A tanuláshoz való megfelelő viszony formálása és fenntartása - A hatékony tanuláshoz szükséges belső tényezők fejlesztése - A tanulási technikák és stratégiák mélyítése, magas szintre emelése - Metakogníció és metakognitív stratégiák fejlesztése - Önművelés és önfejlesztés képességének a kialakítása, fejlesztése - A tanulással kapcsolatos segítség és tanácskérés segítése - Nyelvi és kommunikációs készségek fejlesztése (beszédtechnika, retorika, szókincsfejlesztés stb.) Tartalmi elemek Kulcsfogalom /elmélet/ Kapcsolódó témakörök /témák/ Tudás Tanulói teljesítmény 1. A tanuláshoz szükséges képességek A figyelem, az emlékezet és a gondolkodás hatéAdott órához kapcsolódó tantárgyi Előzetes: konyságának növeléséhez szükséges feltételek és tananyagtartalmak. Elsősorban mabizonyos fejlesztési lehetőségek ismerete. gyar irodalom és nyelvtan, történeA figyelem fenntartását segítő módszerek ismerete. lem, matematika, kémia, fizika, földÚj: A figyelem fejlesztésével kapcsolatos ismeretek. rajz, biológia, idegen nyelv Mnemotechnikai eljárások ismerete, magas szintű alkalmazása. A megértést segítő módszerek ismerete. A kritikai gondolkodás fejlesztése és a tanulásban játszott szerepének ismerete. 2. A tanulás belső feltételei: A tanulási önismeret fogalmának ismerete. A tanuElőzetes:


230

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


-

önismeret énkép önbizalom önértékelés

3. Tanulási technikák, tanulási stratégiák

4. Metakogníció

5. Önművelés és önfejlesztés

6. Tanulási tanácsadás


lási önismeret lehetőségeinek ismerete. Új:

Az önismeret, énkép, önértékelés és önbizalom tanulással kapcsolatos szempontjainak a megismerése.

Előzetes: Új:

Az elemi és összetett tanulási technikák, valamint a tanulási stratégiák fogalmának és formáinak ismerete.

Előzetes:

A már kialakult és használt tanulási technikák és stratégiák mélyítése.

Új:

A metakogníció fogalmának, összetevőinek és a tanulásban játszott szerepének az ismerete. A tanuló saját tanulásáról való tudás és ismeretek.

Előzetes: Új:

A saját tanulással és kognitív funkciókkal kapcsolatos tudás bővítése és mélyítése. A metakognitív szabályozó funkciók (pl. monitorozás, önellenőrzés, ön-reflexió stb.) tudatosítása és fejlesztése.

Előzetes: Új:

Tanulási önismeret fogalma és fejlesztése. Az önművelés és önfejlesztés fogalmának ismerete. Az önművelés és önfejlesztés szempontjainak és lehetőségeinek ismerete (pl. könyvtár, internethasználat stb.) A hatékony tanulás feltételeinek az ismerete.

231

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002




A tanulási tanácsadás fogalmának és formáinak ismerete. A tanulási tanácsadás során felkínált lehetőségek megismerései a tanulási nehézségek kezelésére. Kompetenciafejlesztés Tanulói teljesítmény Tantárgy specifikus tanulási technikák ismerete. A tanulási stílus fogalmának és az egyes tanulási stílushoz kapcsolódó tanulási technikák ismerete. Tanulási stratégiák kialakítása. Metakogníció. Önreflexióra való képesség a tanulással kapcsolatban.

Tantárgy specifikus tanulási technikák bővítése. Tanulási stratégiák kialakítása. A kognitív képességekről való tudás gazdagítása és az erre a tudásra épülő szabályozóm folyamatok megfelelő működése. Az önművelés és önfejlesztés képességének a megléte a tanuláshoz kapcsolódva. Fejlesztési feladatok Módszerek Továbbhaladó:

Nem tantárgyfüggő kompetenciák Módszertani 1. Tanulási technikák, módszerek

Gondolkodási (kognitív) 1. Figyelem


Összetett tanulási technikák fejlesztése. Tantárgy specifikus tanulási technikák fejlesztése A figyelem fenntartásának és terjedelmének a fejlesztése. Az emlékezet hatékonyságát növelő eljárások (mnemo-



Páros, kiscsoportos és kooperatív tanulás. A tanuló saját aktivitására és tevékenységére építő módszerek. Kreativitásfejlesztő feladatok, gyakorlatok. Egyéni differenciálás. Feladatok, figyelemfejlesztő játékok és gyakorlatok, feladatlapok, internetes játékok.

232

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


2. Emlékezet 3. Gondolkodás 4. Metakogníció

Információs és kommunikációs 1. Nyelvi kifejező képesség 2. Írott és szóbeli kommunikáció 3. Társas kommunikáció 4. A tanulással kapcsolatos kommunikáció Személyes, társas /környezeti/ 1. Együttműködés 2. Érzelemkifejezés

Tanulási egység /kulcsfogalom, témakör/ 1. A tanuláshoz szükséges képességek


technikai eljárások) (mozaikszó alkotása, kontextusba ágyazás, asszociációk, kulcsszó módszer stb.) fejlesztése és készségszintre emelése. Az életkori sajátosságoknak megfelelő problémamegoldó stratégiák, algoritmusok, a megértést segítő stratégiák, gondolkodási műveletek (analízis, szintézis, konkretizálás, elvonatkoztatás stb.) fejlesztése. Az egyénre jellemző kognitív folyamatok megfigyelésének, nyomon követésének a fejlesztése. A tanuló megismerő funkcióiról és tanulásról való tudás bővítése, az ezen alapuló szabályozó funkciók Szókincsbővítés. Az írásbeli és a szóbeli kifejezőképesség fejlesztése. A társakkal való kommunikáció fejlesztése. Verbális és non verbális kommunikáció fejlesztése. A tanulással kapcsolatos szókincs gazdagítása, a tanulással kapcsolatos kommunikáció fejlesztése. Retorikai készségek fejlesztése Szociális készségek (együttműködés, empátia, egymás iránti tolerancia, mások meghallgatásának a képessége, mások elfogadása és megértése stb.). Tanulással kapcsolatos érzelmek kifejezésének, megfogalmazásának a fejlesztése. Tanulás - tanítás Tanulói tevékenység / tanulási környezet /ajánlott módszerek/

Memoriterek. Logikai játékok, puzzle, építés, egyszerű problémák megoldása, ehhez kapcsolódó internetes játékok, számítógépes programok. Egyéni differenciálás, páros, kiscsoportos és együttműködésen alapuló módszerek.

Elbeszélések, történetek, versek hallgatása és olvasása, nyelvi játékok (pl.: barkóba, szóláncok). Nyelvi és kommunikációs feladatlapok, történetek elmesélése, dramatikus eljátszása. Szituációs játékok. Közös történetalkotás. Verbális és non verbális kommunikációt fejlesztő gyakorlatok (pl. pantomim, szájról-szájra stb.) Páros, kiscsoportos, kooperatív tanulás. Kooperatív módszerek. Szituációs játékok. Szinkronjáték.


233

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


2. A tanulás belső feltételei 3. Tanulási technikák, tanulási stratégiák 4. Metakogníció 5. Önművelés és önfejlesztés a. 6. Tanulási tanácsadás Nyomtatott Feladatlapok, kérdőívek, tanulással kapcsolatos könyvek Terület /pl./ Fogalmak, elméletek, megértés

Mit?

Szituációs játékok. Támogató erőforrások IKT Média, környezet Számítógépes játékok, programok, Filmrészletek, diafilmek, videók tanulásfejlesztő programok Tanulói értékelés Diagnosztikus Fejlesztő A tanulással kapcsolatos fogalmak ismerete.

Anyagok, eszköz Papírlapok, írószer, színes ceruzák, filctollak, újságképek, olló, ragasztó Szummatív A tanulás eredményessége. Feladatlapok, dolgozatok, szóbeli feleletet.

Mit? Hogyan?

Megfigyelés


Mit? Hogyan?


Képességek és egyéni fejlettségi szintnek megfelelően. Eltérő szociokulturális háttér alapján.

Feladatok végrehajtásának megfigyePozitív változások kiemelése, dicsélése, kérdésék segítségével. Feladatla- ret. pok. Összetett tanulási technikák, tantárgy specifikus technikák és tanulási stratégiák ismerete és alkalmazása a tanulás során. Megfigyelés Pozitív változások kiemelése, dicséret, konstruktív megjegyzések. Együttműködés, kérdezés képessége.


Páros, kiscsoportos és kooperatív tanulás. A tanuló saját aktivitására és tevékenységére építő módszerek. Kreativitásfejlesztő feladatok, gyakorlatok.


Dicséret

A tanulás eredményessége. Feladatlapok, dolgozatok, szóbeli feleletet. A tanulás eredményessége.

234

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002



VI. VÁLLALKOZÓI, GAZDASÁGI ISMERETEK

Szerzők: HOLLÓNÉ KACSÓ ERZSÉBET PhD. KÁDEK ISTVÁN PhD. TÓTH LÁSZLÓ


235

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


1. A pedagógiai koncepció A gondolat, hogy a gazdasági kérdések alapszintű ismeretére mindenkinek szüksége van, nem új keletű. A két világháború közötti Magyarországon is voltak olyan kezdeményezések, melyek az általános művelődési anyag részeként kezelték a gazdasági alapismereteket, s a középfokú oktatási intézményekben a kötelező tananyagban kívánták szerepeltetni ezeket az ismeretköröket. Először az 1920-as évek elején próbálkoztak ezeknek az ismereteknek a polgári iskolai és gimnáziumi tananyagba való beépítésével. A korabeli dokumentumok tanúsága szerint szűk négyévi „erőlködés” után a próbálkozás megszűnt, az erre vonatkozó miniszteri rendelkezést visszavonták - feltehetően az oktatás személyi feltételeinek hiányosságai miatt. Pedig a társadalmi igény, a szükséglet továbbra is fennállt. Ezt tanúsítja a 30-as években lezajlott sajtóvita43. Az oktatási kormányzat ekkor ismét „lépett”: a középiskolákról szóló, 1934-es törvény elfogadását követően a gimnáziumok számára készített új tantervben a VI. évfolyamra (ez mai értelmezés szerint a 10. évfolyam) beiktattak egy heti 2 órás tantárgyat a gazdasági alapösszefüggések megismertetésére. De a háború, majd az azt követő zűrzavaros idők során „eltűnt” ez a tantárgy. A szocializmus évtizedeiben, a polgárairól gondoskodó állam eszményképe elterelte a figyelmet az egyének-családok életvitele és gazdálkodása mikroszintű racionalitásának kérdéseiről, és a gazdaság rendszerszintű működésének alaposabb bemutatásáról. De az erőteljesebb igény – érthetően- a rendszerváltást követően jelent meg. Egyértelművé, és széles körben elfogadottá vált az a felismerés, hogy az „új”, piaci körülmények között, az állami paternalizmus helyébe lépő, öngondoskodást kívánó világban minden fiatalnak szüksége van alapszintű gazdasági ismeretekre, a gazdálkodói érzék és képesség kifejlesztésére. Ezt a fajta szemléletformálást és képességfejlesztést már nagyon korán, az általános iskola kezdő évfolyamain el lehet és kell kezdeni. Az iskolának intézményesen fel kell vállalnia ezt a feladatot, hozzáértő (kompetens) tanárok közreműködésével! A Nat első, hivatalossá vált verziója (1995) már tartalmazott gazdasági ismeretkörö-

43

Lásd minderről részletesebben Kádek István: A gazdasági szemléletformálás és a közgazdasági szakképzés története Magyarországon – rövid áttekintés (Emlékkötet, Mihalik István 70 éves Miskolci Egyetem, 2003. 26-42.o.) című cikkében írottakat.


236

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


ket, és javasolt megvalósítani gazdálkodói kompetenciákat (bár akkoriban ezt a kifejezést még nem használták) fejlesztő tevékenységeket. Az oktatás mindennapjaiba mégsem került be a gazdasági ismeretek tanítása (noha ekkor már képzett általános iskolai tanárok is rendelkezésre álltak erre44). A „hivatalosság határain kívül” azonban már megjelent az ezirányú törekvés. Magyarországon a 90-es évek elején számos iskolakísérlet indult. Ezek között olyanok is, melyek a gazdasági ismeretek elterjesztésére irányultak. Hazai alkotóműhelyek és kidolgozott tananyagok hiányában azonban ezek a kísérletezők külföldi tananyagokat és módszertani „csomagokat” igyekeztek átvenni. (Jó esetben megkísérelték e programcsomagok adaptációját, a hazai viszonyokra való átültetését, rosszabb esetben pusztán a fordítás történt meg.) Ezidőtájt alakultak olyan civil szerveződések is, melyek a vállalkozói szemlélet elterjesztését célzó, külföldi ifjúsági- és gyermekmozgalmak hazai bázisát próbálták megteremteni. A 90-es évek elején-közepén három ilyen gyermekmozgalom jelent meg Magyarországon: az ún. 4H, a Young Enterprise és a Junior Achievement. A 90-es évek közepén-végén tehát már jónéhány általános- és középiskolában folyt valamilyen keretben (szakkör, diákvállalkozás, klubszerű foglalkozás, stb.) gazdálkodói képességfejlesztés, de nem Nat-kompatibilis módon. Az okok nyilván sokrétűek, de ezek sorában –minden bizonnyal- szerepel a részletesebb iránymutatást adó kerettanterv (mintatanterv) hiánya, valamint a taneszközök korántsem teljes spektruma. Jelen anyag célja e hiátus megszüntetéséhez hozzájárulni azzal, hogy fogalom-struktúra, valamint kompetenciafejlesztési és módszertani ajánlások felvázolásával alapot adjon a további fejlesztő munkához. A gazdasági tartalmú ismeretkörök, a mindennapi háztartási vagy vállalkozói helyzeteket szimuláló játékok és feladatok alapvetően három kompetencia-területen történő fejlesztésre adnak lehetőséget. Az érintett kompetencia-területek: mindenekelőtt a kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia, továbbá a szociális és állampolgári kompetencia, valamint a kommunikációs kompetencia. De ezeken túl, más kompetenciák fejlesztése is megvalósulhat (az alkalmazható feladatok jó lehetőséget adnak például a matematikai- és a digitális kompetencia fejlesztésére). A célok és fejlesztési feladatok az egy44

Kádek István: Egy megszűnő tanár-szak (gazdaságismeret), és „fenntartató” tanulságai Periodica Oeconomica, II. évf. 2009. május Eger, EKF, Gazdaságtudományi Intézet, 56-67.o.


237

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


mást követő életkori szakaszokban jól egymásra építhetők. Az 1-4. évfolyamokon tudatosítható az egyén helye, szerepe szűkebb környezetében; a felső tagozatban már a tágabb környezet erőforrásainak és alapvető gazdasági viszonyainak megismertetése lehet a cél. Ugyanebben az életkori szakaszban válik hangsúlyossá a pályaválasztásra való tudatos felkészülés. A középiskolában (9-10, 11-12. évfolyamok) meg kell mutatni a különböző életstratégiákban való gondolkodás lehetőségét: a tanuló személyes tapasztalataira, és korábbi iskolai tevékenységére is alapozva ismerje fel, hogy nem pusztán az alkalmazotti lét az egyedül választható perspektíva a piacgazdasági világban; de ismerje fel azt is, a különböző életvitelek sikerességének meghatározott feltételrendszere van. Itt (különösen a 11-12. évfolyamokon) válik igen hangsúlyossá a majdani, tudatos állampolgári lét megalapozása (ehhez a makrogazdasági összefüggések itt már mélyebb megismerésére is szükség van!). A középiskolai évek során kell felkészíteni a tanulókat egyéni pénzügyeik megfelelő menedzselésére is. A fentiek a legfontosabb, de csak kiragadott fejlesztési célok. Mindezek részletesebben tükröződnek a munkacsoportunk által kialakított fogalom-struktúrában, s a hozzá kapcsolt –fejlesztési feladatokra irányuló- javasolt tevékenység-rendszerben és módszertani megjegyzésekben. Jelen pedagógiai rendszer kidolgozói kötelező iskolai foglalkozások keretében javasolják ennek a sajátos kompetencia-fejlesztési feladatnak a megoldását. Az általunk javasolt óraszámok (évfolyamonként heti 0,5 – 1 óra; önálló tantárgy beiktatása lenne célszerű az általános és a középiskolák évfolyamain Ez kombinálható lenne a 7-12. évfolyamokon – a diákok és segítőik szabad elhatározása alapján- diákvállalkozási tevékenységgel. Indoklás: -

Különböző közismereti tantárgyak anyagába és gyakorló feladataiba kétségkívül beépíthetők gazdasági tartalmú fogalmak és összefüggések (matematika, technika, történelem, földrajz), az ilyen szétszórt módon megjelenített fogalom-halmaz azonban nem áll össze koherens rendszerré, és a „befogadó” tantárgyak a gazdaság világával való kapcsolattartást, s ezáltal a gazdasági ismeretek élet-közelivé tételét sem tudják megoldani;


238

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


-

Amennyiben ez a kompetenciafejlesztési feladat nem jelenik meg az iskola kötelező alapfeladatai között, számos helyen elsikkad, a képző helyek –a „könnyebb ellenállás” irányába haladva- nem foglalkoznak ezzel, illetve a megelőző vagy a következő iskolafokozat érintettségére apellálnak (mint ahogyan történt ez az eddigiekben is);

-

A kötelező tantárgy, illetve modulok mellett a JA diákvállalkozási programja, valamint az általa szervezett események –szabadon választva- jó kiegészítését és elmélyítési lehetőségét nyújtják a gazdasági szemléletformálásnak;

-

Tanítók és tanárok jelen feladatra való felkészítésére alkalmas továbbképzési programkínálat jelenleg is elérhető;

-

A nem (közgazdasági) szakképző intézményekben –vendég-oktatókként- a közgazdásztanárok is segíthetik a tanulók gazdálkodói kompetenciáinak kifejlesztését. Meggondolandó –a valamikori gazdaságismeret tanár szakhoz hasonlóan- egy olyan speciális közismereti tanár szak létesítése, amely önálló tanári feladatként kezelné az általános műveltség megalapozásához tartozó gazdasági szemléletformálást.

2. A tanulási-tanítási program (A kialakított fogalom-struktúra indoklása) A fejlesztési célok meghatározása után a tudás- és képességterületeket, s az ezeken belüli kulcsfogalmakat határoztuk meg. A kulcsfogalmak struktúrálása során tekintettel kellett lenni mind azok vertikális (az egymást követő életkori szakaszok fogalmainak kapcsolódása), mind pedig horizontális (adott életkori szakaszban a különböző tudásterületek fogalmainak kapcsolódása) illesztésére. De tekintettel kellett lenni néhány további szempontra is, nevezetesen: a fogalom-struktúrának szakmailag relevánsnak kell lennie; „életközeli” fogalmakat kell kiemelni, mindvégig elsőrendű fontosságú a gyakorlatiasság, a „használható tudás” kialakítása,


239

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


az életkori sajátosságokra, a tanulók kognitív képességeinek fejlettségére tekintettel kell lenni – ez gazdasági fogalmak esetén igen nehéz, mert úgy kell a fogalom lényegét „transzponálni”, hogy a tartalom ne sérüljön, de mégis érthetővé váljon a megnevezett jelenség vagy összefüggés, szakmai előismeretek és kialakult, „érett” gazdasági látásmód nélkül is; a fogalomstruktúra és a hozzá kapcsolható tevékenységrendszer a tanulók fejlődését támogassa, gazdasági ismereteik, látásmódjuk és a gazdasági műveletek végzésére irányuló gyakorlottságuk folyamatosan és „szervesen” épüljön; hétköznapi élethelyzetekből és szerepekből kell kiindulni – ez praktikusan azt jelenti, hogy a háztartás keretei között zajló gazdálkodási folyamatok (szükségletrangsor, önellátásra termelés versus vásárlás, ház körüli termelő- és szolgáltató tevékenységek, családi munkamegosztás, ajándékozás – csere - pénz által közvetített vásárlás, stb.) megfigyelése és az ezek alapján indukált gazdasági fogalmak adják a kiinduló pontot. A kulcs- és alárendelt fogalmaknak természetesen koherens rendszert kell alkotniuk, hiszen csak így felelhetnek meg egyfelől a szakmaiság elvárásának, másfelől pedig a logikus „építkezés”, kritériumának. A fentiek alapján az anyagban öt tudás- és képességterületbe rendeztük a fogalmakat. E megjelölt területek a gazdasági szereplők szerinti fogalom-csoportosítás elvét követik, kiegészítve a felsorolást a pénz sajátos világának fogalom-együttesével. A tudásterületek tehát az alábbiak: háztartás (1) vállalkozás (2) állam (3) a pénz világa (4) külgazdasági kapcsolatok (5) Az áttekinthetőség kedvéért a fogalomrendszert az 1. számú mellékeltben található táblázatban helyeztük el. Sorirányban adott tudásterületen belül látjuk (az életkor előrehaladtával) a fogalmak egymásra épülését, illetve (egy-egy sort alaposan végig-nézve)


240

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


egyre elmélyültebb kibontását. Oszlop-irányban az követhető nyomon, hogy adott életkori szakaszban milyen fogalmak jelennek meg a különböző tudásterületeken, s ezek (az adott életkorban) hogyan kapcsolódnak egymáshoz. A fogalmak kialakítása, „megtanítása”, s a kapcsolódó tevékenységek végeztetése nem öncélú; az alapvető törekvés a kompetenciafejlesztés, a gazdálkodói érzék és képesség megalapozása és fejlesztése. A gazdálkodói (vállalkozói) kompetencia nagyon összetett, több konkrét készség-képesség kialakítása és fejlesztése tartozik ide. Ez a fejlesztő-munka, a fogalmak megtanításával együtt kell haladjon. A gazdálkodói kompetenciafejlesztés legfontosabb elemei már az elsőként megjelölt tudásés képességterületen megjelennek. A családi szerepek megfigyeltetése, a háztartási gazdálkodás tipikus szituációit modellező játékok-gyakorlatok módot adnak az elemzőkészség fejlesztésére (külső és belső körülmények figyelembe vétele); a mérlegelés – rangsorolás – döntés feladatokon keresztül történő gyakoroltatására. Lehetőség adódik az értékelés – ítéletalkotás; illetve a stratégia-alkotás és tervezés mozzanatainak átélésére is. Ebben a fogalomkörben, a családi tevékenységrendszerben résztvevő gyermek, illetve felnőtt, valamint a racionális vásárlói döntésekre törekvő fogyasztó szemszögéből látjukláttatjuk a gazdaság folyamatait. Megjelenik az azonnali jövedelem-felhasználás versus megtakarítás, illetve a már megszerzett jövedelemből versus hitelből történő vásárlás dilemmája is. A mérlegelési-döntési helyzetek (más szituációkban) a vállalkozási témakörnél is ismétlődnek; itt azonban egyre nagyobb szerepet kap az induktív gondolkodás erősítése és a kapcsolati rendszerek áttekintése. Az egyszerű, egyéni-családi vállalkozások felől haladunk a mind bonyolultabb, méretben, piaci részesedésben és tőkeösszetételben is nagyobb, komplexebb vállalkozások irányába. Az állam témakör hangsúlyos feladata az aktív állampolgári létre való felkészítés; az ehhez szükséges makrogazdasági/gazdaságpolitikai fogalmak és összefüggések ismeretével való Pedagógiai rendszerek 7. alprojekt

241

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


felvértezés. Itt már megjelennek az absztrakt gondolkodás elemei és kezd kialakulni a modell-alkotás képessége is. Nem könnyű ezt a témakört kisiskolás korban megindítani. Úgy véltük, a közszolgáltató intézmények felől lehet és kell „megindulni”. Először itt is azt az intézményt „szemügyre véve”, melyben a tanuló „munkanapjai” telnek: ez az iskola! Később már a makrogazdasági problémák egyre alaposabb elemzése is szóba jöhet; a 1718 éves korosztály pedig már át tudja látni a gazdaságnak, mint teljes rendszernek a működését, eltérő elvek és mechanizmusok alapján (mindebben történelmi ismereteik, és a közelmúlt történéseiről származó, családi-rokoni kötődésű élményanyaguk is segítheti őket). A történeti látásmódot igényli, és egyben erősíti mind a pénztörténet áttekintése, mind a külgazdasági kapcsolatok egyre sokrétűbbé válásának tanulmányozása. Mindkét tématerület a komplex látásmód elmélyítésére is jó lehetőségeket nyújt. E két utóbb említett témakörben is fontos törekvés volt a gyakorlatiasság: olyan ismeretek nyújtása, olyan műveletek gyakoroltatása, melyek a mindennapi élet gazdasági feladatainak megoldását segítik (betételhelyezés és hitelfelvétel; banki szolgáltatások; fizetési módok; pénzváltás; valuta – deviza). Eljutunk a nemzetközi gazdasági integráció kérdésköréig, itt is megjelenítve olyan gyakorlatias kérdéseket, mint a külföldi tanulás és munkavállalás problémája. A munkacsoportunk által kialakított fogalom-rendszerre a lineáris és koncentrikus építkezés egyidejűleg jellemző. Lineáris, mivel a fogalmak, fogalom-csoportok egymásra épülnek. Időben előre haladva az adott témakör újabb és újabb részterületei „nyílnak meg”, újabb résztémák kerülnek kifejtésre [példa: 1-4: vásárlás (különböző helyszíneken); 5-6: fontossági sorrend a vásárlás során, 7-8: a jövedelmek felhasználása: vásárlás és megtakarítás]. De az építkezés egyben koncentrikus is, mivel ugyanazon fogalom „gazdagítása” is megtörténik, időben előre haladva egyre mélyebben kerülnek kifejtésre ugyanazok a fogalmak [példa: 1-4: kívánság-igény-szükséglet önmagára vonatkoztatva; 5-6: igény-szükséglet a háztartás szintjén; 7-8: szükségletek rangsorolása fontosság, sürgősség szerint; 9-10: a szükségletek rangsorolása a jövedelmek függvényében]. Pedagógiai rendszerek 7. alprojekt

242

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Látható, hogy az általunk kialakított fogalomrendszer a teljes 12 évfolyamot lefedi. A tantervkészítő azonban dönthet úgy, hogy nem kisiskolás korban, hanem csak később (például a felső tagozatban, 7. évfolyamtól) „indítja” a gazdálkodói kompetencia-fejlesztés folyamatát. Ekkor a korábbiakra tervezett fogalmak, részterületek némi sűrítésével és átrendezésével (valamint kevésbé részletezett kifejtésükkel) a fogalom-struktúra érdemleges kihagyások nélkül átalakítható. Fontos elv tehát a rugalmasság, mely alkalmassá teszi jelen segédanyagot a különböző megoldási variációkhoz történő hozzáigazításra.

3. A tanulási-tanítási egységek leírásai A tanítási egység, a vállalkozói ismeretek témakörein belül megjelenő tartalmilag elhatárolható oktatási egységek tanításának, a tanítás körülményeinek a leírását tartalmazza. A tanítási egységek nagyobb egységekbe, modulokba, fejezetekbe szerveződnek. A tanítási egységeknek tartalmazniuk kell a tanítási egység címét, alcímét, részcéljait, és a feldolgozáshoz ajánlott időt, módszertani ajánlásokat. Felhívjuk a fejlesztők szíves figyelmét a tevékenység-oldalú megközelítés fontosságára. Váljék a tanulók számára személyessé, élményszerűvé a gazdálkodás, mint alapvető emberi tevékenység. Mozgósítsák saját tapasztalataikat; tudatosuljon bennük saját gazdasági szerepeik felismerése, annak belátása, hogy mindenki résztvevője a gazdasági rendszernek, még a fiatal, vagy a gyermek is.

4. Tanulási-tanítási eszközök A specifikációban, a programtervben a tanítási egység leírásában is meghatározott keretek és rendszer szerint, a megvalósítás során a tanórákon felhasználható eszközrendszer és tanári segédletek lehetnek nyomtatott eszközök, digitális tananyagok, média, anyagok, eszközök. Olyan tanulási környezetet kell teremteni, amely módot ad arra, hogy a tanulók különböző forrásokból szerezzenek információkat: hallott és olvasott szövegekből, adatokból, videoanyagokból, multimédiás-számítógépes ismerethordozókból, az Internetről, a könyvtárból,


243

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


illetve helyszíni megfigyelésekből (piacon, áruházban, vállalkozásoknál, intézményekben tett látogatásokon szerzett benyomások által). Családi döntési szituációkat jelenítsenek meg, üzleti tranzakciókat modellezzenek szerepjátékok során. Sokszor kerüljön sor beszélgetésekre, vitákra, ahol saját véleményüket érthetően, hatásosan argumentálva kell megfogalmazniuk. Tapasztalataikról, megfigyeléseik eredményeiről gyakran számoljanak be szóban a csoport nyilvánossága előtt (ez a szakszókincs kialakulását, begyakorlását is elősegíti). Középiskolában projektmunkák, prezentációval kísért kiselőadások tartása is feladatul adható. Bármely életkori szakaszban szorgalmazni lehet a kis csoportokban végzett közös tevékenységet. Ahol mód van rá, javasolható diákvállalkozás szervezése is (ehhez a Junior Achievement Magyarország szervezet komplett szakmai és módszertani segítséget nyújt). A gazdálkodói szemlélet formálását a vendégmeghívások, üzletemberekkel való találkozók is hatásosan elősegítik. A tevékenység központú tananyag-feldolgozás a Nat-ban megjelölt, számos kiemelt fejlesztési feladat megvalósítását segíti elő, különösen az alábbiakat: a tanulók énképének, önismeretének fejlesztése (saját erősségeik és gyengeségeik tisztázása, gazdasági szerepük értelmezése során); környezettudatos magatartásra nevelés (a gazdálkodás környezeti hatásainak elemzése és a globális világgazdasági problémák áttekintése során); tanulási módszereik fejlesztése (a kooperatív csoport-tevékenységek alkalmával, a helyszíni megfigyelések során, elektronikus oktatóanyagok, internetes források használata során); a harmonikus élet, a testi és lelki egészség fontosságának tudatosítása (főként a családi munkamegosztás, továbbá a család szabadidős tevékenységeinek áttekintése, megtervezése során); a gazdasági szituációk megismerése, megértése és eljátszása a felnőtt lét szerepeire való felkészülést is hatékonyan segítheti, hozzájárul a majdani megfelelő életstratégia kialakításához.


244

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


5. Az értékelés és eszközei A fejlődést nyomon követő mérőrendszer a pedagógusok számára a visszajelzés funkcióját töltik be, valamint alkalmasak a tanulók előzetes tudásának diagnosztizálására, a tanulási folyamat szabályozására, a végső eredmények mérésére, illetve a rendszer hiányosságainak a megállapítására. A specifikációs sablonban található mérésre vonatkozó fogalmak a következők: A diagnosztikus eszközökkel fel lehet mérni a tanulók előzetes képességeit, ismereteit, tanulási szokásait. A tanulók előrehaladását jelző és segítő formáló értékelési eszközök A pedagógiai rendszer végső céljait jelző kritériumok elérését mérő összegző értékelés eszközei. Mindebből látható, hogy a pedagógiai rendszer esetében egyfelől a tanulók munkáját segítő, értékelő eszközökről beszélünk, másfelől viszont szükség van magának a rendszernek az értékelésére is. A rendszer hatékonyságának értékelése érdekében szükség van azonban a háttérváltozók elemzésére is. Pl milyen szociális összetételű, milyen tanulási képességű, induló szintű tanulók esetében milyen mértékben lehet elérni a pedagógiai rendszer céljait.

6. A pedagógusok felkészítési programjai Gazdálkodnia „kicsiben”, saját életvezetéséhez kapcsolódva mindenkinek kell. Minden fiatalt fel kell készíteni tehát a gazdasági döntéshozatalra. Nem az üzleti szervezetekben való ténykedésre, hanem az egyéni gazdasági- és pénzügyek menedzselésére. Ez az általános műveltség keretébe illesztett gazdasági szemléletformálás. [Jelen segédanyag éppen ennek a feladatnak a megvalósításához igyekszik támpontokat nyújtani.] A fiatalok egy csoportja már a 9. évfolyamtól kezdve erősen a gazdasági pályák felé orientálódik, ők élethivatásukként, majdani munkájukként választották a gazdálkodói szerepkört (kereskedők, bérszámfejtők, adószakértők, gazdasági elemzők, menedzserek akarnak lenni). Őket széles szakmai alapozással kell felkészíteni majdani gazdasági professziójukra. Ez tehát két, egymáshoz hasonló, de egymástól markánsan megkülönböztetendő oktatási, nevelési, képességfejlesztési terület. E feladatok végrehajtásához megfelelően felkészített tanárokra


245

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


van szükség. De mint ahogy a feladat kétirányú, a tanárképzésnek is kétágúnak kell lennie. 189845 óta működik szakmai (közgazdász)-tanárképzés. De léteznie kellene olyan tanárfelkészítésnek is, melynek során a gazdaságtant közismereti tárgyként kezelik; 1992-2009 között ez volt46 a gazdaságismeret szakos tanárképzés. E két tanárképzés nem gyökeresen más, de részben eltérőek a szakmai tartalmak, és jelentősen eltérnek a szakmódszertanok. Jelenleg nincs47 a tanári szakstruktúrában olyan gazdasági jellegű szak, amely szakmai irányultsága ellenére közismereti „szinten és módon” kezelné a gazdasági szemléletformálás feladatát. Most kizárólag a közgazdász-tanári szakképzettség létezik. De akkor a közgazdásztanárnak nem csak a szakképzésben kell feladatokat felvállalnia, hanem –egyelőreő a letéteményese az általános műveltség keretébe illesztett gazdasági szemléletformálásnak is. De akkor erre a speciális feladatra is kell felkészítést kapnia! Tehát a szakmai-tanári felkészülés mellett olyan elvekkel, attitűdökkel és módszertani eljárásokkal is meg kell ismerkednie, amelyekre támaszkodva –esetenként- az általános iskolások, vagy nem szakmai középiskolások gazdasági szemléletformálását, gazdálkodói érzékük és képességük alapszintű fejlesztését is el tudja végezni. Tehát – végső soron – kétféle, rokon, de megkülönböztethető tevékenységi körre kell felkészíteni a leendő közgazdász-tanárt. Ez utóbbi feladat megoldása (az általános iskolások és a nem szakmai középiskolások gazdaságra irányuló kompetenciáinak fejlesztése) megoldható erre elkötelezett, más szakos tanárok közreműködésével is, természetesen, megfelelő felkészítéssel. Ez speciális tréningek, illetve tanfolyamok keretében oldható meg - ehhez tematikák, programok rendelkezésre állnak. Civil szervezetek (lásd: Junior Achievement), illetve más, megfelelő képzőhelyek (jellemzően pedagógus továbbképzéssel foglalkozó szervezetek) alkalmas programkínálatot nyújtanak jelenleg is. Alkotócsoportunk szerint azonban a megnyugtató megoldás az lenne, ha a megújított tanári szakstruktúrába is bekerülne egy olyan speciális tanár45

A XIX-XX. század fordulójának „közgazdasági szakközépiskolája” a felsőkereskedelmi iskola volt. Ezen iskolák szakmai tárgyait tanító tanárainak felkészítése az 1898-ban létrehozott Állami Kereskedelmi Iskolai Tanárképző Intézetben történt. 46 Ez a speciális tanárképzés Egerben, az Eszterházy Károly Főiskolán működött. A felsőoktatás ún. „Bologna”-rendszerű átalakítása során ez a képzés megszűnt. 47 A tanári szakszerkezetben megtaláljuk a „Háztartásgazdálkodás-tanár” elnevezésű, csak második tanári szakképzettségként felvehető szakot. Ez nem szakmai tanárszak. De célja, tananyagtartalma jelentősen eltér a gazdaságismert szakétól, azzal legfeljebb csak részlegesen „rokonítható” – tehát nem tekinthető a gazdaságismeret szak „utódjának”.


246

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


szak, amely a valamikori gazdaságismeret mintájára önálló tanári feladatként „kezelné” a közismereti jellegű, általános szemléletformálási feladatokat célul kitűző gazdaságtanítást.

7. Szakmai háttértámogatás A szakmai háttértámogatás a rendszer fejlesztője vagy pedagógiai szolgáltatók által, a rendszer sikeres fennmaradása és minőségbiztosítása érdekében kifejtett tevékenység, amelynek során a pedagógusok gyakorlati problémáik megoldását új információk közlését valósítják meg. Funkciója összetett, részben biztosítania kell a bevezetésben érintett intézmények, tanárok számára a szakmai támogatást, amelyre a mentorok felkészítő programjai, az implementáció előkészítésében és az iskolavezetés támogatására pedig a tanácsadók felkészítése, képzése adnak jó alapot.


247

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


1. melléklet Tudás- és képességterületek Általános célok

Fejlesztési hiányterületek PR Vállalkozói, gazdasági ismeretek Tudás-és képességterületek valamint kulcsfogalmak pedagógiai szakaszonként (Bevezető, összefoglaló, rendszerező tábla) * Tudás- és képességterület 1. Háztartás

1-4

5-6

7-8

Családi szerepek; Munkamegosztás a családban; Kívánság, igény, szükséglet (önmagára vonatkoztatva); Javak; Termék – szolgáltatás; Vásárolt – nem vásárolt Vásárlás (a vásárlás színterei: piac, kisbolt, nagyáruház, szolgáltató egységek);

Család – háztartás; Egyéni szerepek (családban, társadalomban); Igény, szükséglet (a háztartás szintjén) Az igény befolyásolása; marketinghatások.

Döntéshozatali stratégiák a háztartásban.

Javak; Napi fogy. cikkek – tartós javak;

Szükségletek rangsorolása: - feltétlenül kielégítendő szükségletek, - halasztható szükségletek, - egyszeri, nagy kiadással járó szükségletek

9 - 10

11 - 12 Háztartás-típusok;

A szükségletek rangsorolása a jövedelmek függvényében; Fogyasztói érdekérvényesítés. Magánjavak – közjavak – vegyes javak; Időmérleg.

A család időbeosztása. Fogyasztói magatarMunkaidő – szabadtás-minták.


248

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


idő. A háztartás bevételeinek és kiadásainak mérlege: a költségvetés;

A háztartás jövedelmei (munkából és nem munkából származó jövedelmek); Fontossági sorrend a vásárlás során;

Gazdálkodás az idővel.

A fogyasztás externális hatásai.

Jövedelem-áramlás; Megtakarítás – hitel; Megtakarítási formák.

A háztartás jövedelmei és bevételei; Önkéntes és „kényszerű” megtakarítás; Megtakarítás és vagyon;

A jövedelmek felhasználása: vásárlás és megtakarítás.

Alkalmazkodás a változó feltételekhez; Élet-stratégiák.

1 – 4. Pedagógiai rendszerek 7. alprojekt

5 – 6.

7 – 8.

9 – 10.

A kapcsolati tőke szerepe 11 – 12.

249

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


2.

Vállalkozás

Termelés saját magunk számára (önellátás) – termelés mások számára (árutermelés);

A piaci igénykielégítés folyamata (piacfelmérés – a termelés és eladás szervezése);

Piaci szereplők (a vállalkozás szűkebb környezete – vevő, beszállító, versenytárs) A vállalkozás alapításának feltételei (jó ötlet, források)

A vállalkozás működése: bevétel – költség- eredmény

A vállalkozás gazdasági-jogi környezete; Egyéni vállalkozás alapítása; Forrás-szerzés: - saját forrás - idegen forrás (hitel)

A vállalkozás természetitársadalmi környezete; felelős vállalati magatartás. (Termelői externáliák.) A vállalkozások jogi formái; társas vállalkozás alapításának folyamata.

Termelési tényezők; Kiadás, költség.

Az üzleti döntések mérlegelési szempontjai

A termelés feltételei (anyag-eszközügyesség-szervezés); Ajándékozás – csere („csere-bere”) - eladás

Az üzleti terv szerepe. Vállalkozó – vállalkozás; az üzleti vállalkozás jellemzői Kockázatvállalás, profit-motívum

3. Állam

Az iskola, mint közin-


A vállalkozó (a vállalkozó tulajdonságai) Az állam feladatai;

Az állam gazdaság-

Központi állami- és

Gazdaságpolitika;

250

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


tézmény; További közszolgáltató intézmények feladatai.

szabályozó szerepe (Parlament; Kormány; minisztériumok; MNB).

helyi önkormányzati szervezetek.

Makrogazdasági problémák: - infláció - munkanélküli-ség

A gazdaságpolitika célrendszere. (indikátorok)

Makrogazdasági problémák: - infláció - munkanélküli-ség - válságtünetek Fiskális-, monetáris intézkedések.

Adók és transzferek. Az állam jövedelmei és felhasználásuk.

Államháztartás – állami költségvetés.

Az állam kapcsolatai a többi gazdasági szereplővel. (államháztartás; államvállalat)

Központi és helyi adók; Társadalom- és egészségbiztosítás.

A költségvetés egyenlege; a deficit-finanszírozás eszközei.

Gazdasági növekedés. Fenntarthatóság. Az externális hatások kezelése. Koordinációs mecha-


251

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


nizmusok - központi - piaci - vegyes 4. A pénz világa

Ajándékozás és csere eltérő vonásai; Közvetlen csere (mérlegelés) – közvetett csere.

A vásárlás eszköze: a pénz. Pénzformák a mindennapokban (érme, bankjegy, bankkártya).

A pénz kialakulása; pénz-tulajdonságok.

A pénz formai változása a történelem során.

Pénz-szerepek (kiemelten: az értékmérés eszköze; fizetési eszköz).

Pénz-szerepek (kiemelten: a pénz, mint a vagyontartás eszköze). Megtakarítási formák: betétek, értékpapírok.

Mai pénz: Készpénz – számlapénz. Pénzkímélő és pénzhelyettesítő fizetési eszközök.

A pénzügyi befektetések mérlegelési szempontjai. Döntési szempontok a hitelfelvétel során.

Főbb fizetési módok: - átutalás - inkasszó - készpénzátutalási megbízás

A pénzzel foglalkozó intézmény: a bank.

5.

Kül-

Itthon és külföldön


Bankrendszer: jegybank – kereskedelmi bankok. A gazdasági szereplők kapcsolódása a bankrendszerhez. Nemzetközi munka-

A gazdasági szereplők betételhelyezése és hitelfelvétele.. Banki szolgáltatások. Globális világgazdasági

252

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


gazdasági kapcsolatok

termelt termékek.

megosztás – nemzetközi vállalatok.

Globalizáció; Nemzetközi tőkeáramlás.

problémák; Nemzetközi gazdasági intézmények (IMF, Világbank, WTO). Konvertibilitás.

Hazai pénz – más országok pénzei.

Pénzváltás; vásárlás külföldön.

Pénzváltás technikája: vételi és eladási árfolyam.

Valuta – deviza. Külkereskedelmi mérleg – nemzetközi fizetési mérleg.

Külkereskedelem; export. Import. Barter. Nemzetközi gazdasági integráció – EU.

Tanulás és munkavállalás külföldön.

A közös pénz: €. Adósság-csapda.


253

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


2. melléklet

Témakörök tervezett tanóraigénye pedagógiai szakaszonként Pedagógiai szakaszok NAT szerint Tudás- és képesség-terület

Bevezető szakasz /1-4. oszt./

Kezdő szakasz /5-6. oszt./

Alapozó szakasz /7-8. oszt./

Általános műveltséget megszilárdító szakasz /9-10. oszt./

Általános műveltséget elmélyítő, pályaválasztási szakasz /11-12. oszt./

háztartás

50

22

22

22

11

vállalat

7

7

22

29

11

állam

4

2

3

7

5

pénz

7

4

5

7

4

külgazdaság

4

2

3

7

5


254

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


8.

Vállalkozói, gazdasági ismeretek műveltségterület specifikációs sablon

Vállalkozói, gazdasági ismeretek – 1. Tudás-és képességterület: Háztartás; 1.1. Pedagógiai szakasz: 1-4 évfolyam Fejlesztési terület Vállalkozói, gazdasági ismeretek

Pedagógiai szakasz Bevezető + kezdő (1-4. évfolyam) Időkeret (ajánlás) 50 óra/ped.szakasz

Tudás és képességterület Háztartás Általános célok /Nat fejlesztési feladatok/: -

Emberi magatartásformák és élethelyzetek megfigyelése és az ezzel kapcsolatos kulcsszavak és kulcsmondatok felismerése, szövegek értő olvasása A mindennapi élethelyzetek elbeszélése, eljátszása a különböző szereplők nézőpontjából. Önálló vélemény megfogalmazása eseményekről, jelenségekről, személyekről. Az egyén helyének, szerepének tudatosítása a szűkebb környezetben. Tárgyak készítése hagyományos kézműves technikákkal. A mindennapi életben használt eszközök működésének magyarázata. Az anyag nyersanyagból termékké alakulásának végigkísérése példákon keresztül. Néhány könnyen átlátható, megérthető, a gyereket közvetlenül a gyakorlatban is érintő helyi környezetvédelmi problémával való foglalkozás. A munkafolyamat irányított, majd önálló szervezése. A legegyszerűbb emberi szükségletek felismerése és a kapcsolódó technikai lehetőségek belátása, tapasztalati feltárása. Az egyéni különbségek felismerése az igények megfogalmazásakor. Gazdálkodás az anyaggal, a munkával és az idővel. A személyes ráfordítás jelentősége. A vásárlási szokások kialakulása.

Kulcsfogalom /elmélet/


Tudás



255

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


1. Család /családi szerepek/ 2. Munkamegosztás /a családban/ 3. Szükséglet /kívánság, igény, szükséglet, önmagára vonatkozóan/ 4. Javak /termék-szolgáltatás, vásárolt-nem vásárolt/ 5. Vásárlás /színterei/ Kulcskompetencia /Nat/ 1. Kezdeményező képesség és vállalkozói kompetencia 2. Matematikai 3. Szociális és állampolgári 4. Digitális Nem tantárgyfüggő kompetenciák Módszertani Gondolkodási /kognitív/ Információs és kommunikációs Személyes, társas /környezeti/ Tanulási egység /kulcsfogalom, témakör/

Nyomtatott


Előzetes: Új:

Kompetenciafejlesztés Fejlődési szint Tanulói teljesítmény Belépő: Továbbhaladó:



Módszerek

Tanulás - tanítás Tanulói tevékenység / tanulási környezet /ajánlott módszerek/ Digitális


Differenciálási lehetőségek /igazodás a tanulók szükségleteihez/ Anyagok, eszköz

256

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002




Fejlesztő

Szummatív



257

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Vállalkozói, gazdasági ismeretek – 1. Tudás-és képességterület: Háztartás; 1.2. Pedagógiai szakasz: 5-6 évfolyam Fejlesztési terület Vállalkozói, gazdasági ismeretek Tudás és képességterület

Pedagógiai szakasz Alapozó (5-6. évfolyam) Időkeret (ajánlás) 22 óra/ped.szakasz

Háztartás Általános célok /Nat fejlesztési feladatok/: A közvetlen mesterséges környezet vizsgálata, jellemzőinek megismerése, tapasztalatszerzés a mesterséges környezetről. A személyes hatások, lehetőségek és szerepek felismerése a közvetlen környezet kialakításában. A mesterséges környezettel kapcsolatos helyes viselkedés. Családtagok, barátok, iskolatársak technikai eszközökkel kielégíthető szükségleteinek felismerése. A probléma felismerése, az egyéni, a családi és az iskolai környezetben, valamint a munka világában. Az önálló munkaszervezés, munkamegosztás kialakítása. Az időbeosztás, mint egyéni sajátosság szerepe. Egyszerű emberi szükségletek felismerése és a technikai lehetőségek belátása. A rendeltetés, a jelentés (forma), az anyag, a szerkezet az eljárás és a gazdaságosság összefüggéseinek megismerése és ennek hatása az individuális életszervezésre. Emberi szükségletek és igények, anyagok, szerkezetek, formák, megfigyelése, vizsgálata, tapasztalati megismerése. A tapasztalatok általánosítható következtetései a képességekre, érdeklődésre vonatkozóan. Célszerű gazdálkodás az anyaggal, az energiával, a munkával és az idővel, anyagi javakkal, kiemelt figyelemmel a tudatos vásárlásra. A személyes ráfordítás mennyiségének meghatározása. A környezetre kifejtett emberi, társadalmi hatások elemzése. Az e körben felmerülő problémák felismerése, megoldási módok keresése. Önálló vizsgálódás, a megfigyelések irányított rögzítése. Adott olvasnivalóból meghatározott szempontok szerinti információk kigyűjtése. Az energiatakarékosság jelentőségével és konkrét módozataival való ismerkedés. Energiatakarékos magatartás kialakítása. - A környezetet leggyakrabban szennyező anyagoknak és forrásainak az azonosítása, a szennyezéshez vezető emberi tevékenységek felismerése a környezetben. - Általános problémaérzékenység, minden megismert területen. - A szennyező anyagokkal való óvatos bánásmód megismerése.


258

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


A természet jövőjéért, fenntarthatóságáért érzett felelősség vállalása, a környezet, s különösen a talaj, a víz, a levegő és a táj értékeinek védelme, megóvása. Tartalmi elemek Kulcsfogalom /elmélet/ Kapcsolódó témakörök /témák/ Tudás Tanulói teljesítmény 1. Háztartás Előzetes: 2. Szükséglet /háztartás szintjén// Új: 3. Marketing-hatások /igény befolyásolása/ 4. Javak /napi cikkek-tartós fogyasztási cikkek/ 5. Időbeosztás /család/ 6. Háztartás jövedelme /munkából és nem munkából származó jövedelmek/ 7. Fontossági sorrend -


Kulcskompetencia /Nat/ 1. Kezdeményező képesség és vállalkozói kompetencia 2. Matematikai 3. Szociális és állampolgári 4. Digitális


Nem tantárgyfüggő kompetenciák Módszertan Gondolkodási /kognitív/ Információs és kommunikációs Személyes, társas /környezeti/




Módszerek

259

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Tanulási egység /kulcsfogalom, témakör/ 1. Háztartás 2. Szükséglet /háztartás szintjén// 3. Marketing-hatások /igény befolyásolása/ 4. Javak /napi cikkek-tartós fogyasztási cikkek/ 5. Időbeosztás /család/ 6. Háztartás jövedelme /munkából és nem munkából származó jövedelmek/ 7. Fontossági sorrend


Digitális

Nyomtatott


Differenciálási lehetőségek /igazodás a tanulók szükségleteihez/ .

Anyagok, eszköz



Fejlesztő

Szummatív



260

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Vállalkozói, gazdasági ismeretek – 1. Tudás-és képességterület: Háztartás; 1.3. Pedagógiai szakasz: 7-8 évfolyam Fejlesztési terület Vállalkozói, gazdasági ismeretek Tudás és képességterület

Pedagógiai szakasz Fejlesztő (7-8. évfolyam) Időkeret (ajánlás) 22 óra/ped.szakasz

Háztartás Általános célok /Nat fejlesztési feladatok/: Az emberi szükségletek és igények meghatározó szerepe a társadalmi, a gazdasági és a technikai fejlődésben. A munkaműveletek, technológiák, valamint a mesterséges környezet változásai kapcsolatának felismerése, vizsgálata. A közvetlen mesterséges környezet felelős, tudatos, célszerű alakítása, a személyes szerep kipróbálása, gyakorlása. A környezetalakítás, az állapotváltoztatás törvényszerűségei, a tevékenység, alkotás öröme, szépsége és felelőssége. A társadalmi munkamegosztás és a pályák. A technikai környezet megfigyelése alapján a probléma meghatározása. A szükségletek és a lehetőségek közötti különbségek meghatározása az adott egyéni sajátosságok alapján. A problémahelyzet megfogalmazása egy-két mondatban, szóban és írásban, szükség szerint vizuálisan (pl. rajzban, fotón). A problémahelyzet kapcsolódása a különböző pályákhoz. Az eszközök szerepe a különböző pályákon, munkafolyamatokban. Csoportmunka, páros és egyéni munka. A kooperációs készség és a konfliktus megoldási tapasztalatok tudatosítása. Az alkotói, befogadói (fogyasztói) és környezettudatos magatartás ismerete. Önellenőrzés, a társak munkájának értékelése. Az önértékelés szerepének megismerése a munkavégzésben. Az alapvető emberi szükségletek és a technikai lehetőségek közötti különbség megismerése. A rendeltetés, a jelentés (forma), az anyag, a szerkezet, a technológia és a gazdaságosság közötti összefüggések tapasztalati és fogalmi elsajátítása. A munka funkcionális és formai megfelelése, valamint az eljárás célszerűsége és gazdaságossága, az eredményes anyagalakítás és szerkezetválasztás értékelése. Tudatos döntés, az emocionalitás jelentőségének felismerése a döntési folyamatokban. Az emberi szükségletek és igények, valamint az anyagok, a szerkezetek, a formák és az erők ismeretében a lehetséges megoldás keresése. A megoldások egyéni értékelése, azonosságok és különbségek megfogalmazása. Gazdasági szemlélet: a ráfordítás, eredmény, haszon, takarékosság, hatékonyság, a tudatos vásárlás szempontjának ismerete. Tervszerű időbeosztás, megfelelő eljárás alkalmazása. A személyes ráfordítás; a tanulás és gyakorlás, mint befektetés. Pedagógiai rendszerek 7. alprojekt

261

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Kulcsfogalom /elmélet/ 1. Döntéshozatali stratégiák a családban 2. Szükségletek rangsorolása /feltétlenül, halasztható, egyszeri (nagy kiadással járó) szükségletek 3. Fogyasztói magatartás-minták 4. Gazdálkodás az idővel 5. Háztartás jövedelmei és bevételei 6. Vásárlás és megtakarítás /jövedelmek felhasználása/ Kulcskompetencia /Nat/ 1. Kezdeményező képesség és vállalkozói kompetencia 2. Matematikai 3. Szociális és állampolgári 4. Digitális Nem tantárgyfüggő kompetenciák Módszertani Gondolkodási /kognitív/ Információs és kommunikációs Személyes, társas /környezeti/ Tanulási egység /kulcsfogalom, témakör/ 1. Döntéshozatali stratégiák a család-



Fejlődési szint Belépő: Továbbhaladó






Módszerek



262

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


ban 2. Szükségletek rangsorolása /feltétlenül, halasztható, egyszeri (nagy kiadással járó) szükségletek 3. Fogyasztói magatartás-minták 4. Gazdálkodás az idővel 5. Háztartás jövedelmei és bevételei 6. Vásárlás és megtakarítás /jövedelmek felhasználása/ Digitális

Nyomtatott


Anyagok, eszköz



Fejlesztő

Szummatív



263

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Vállalkozói, gazdasági ismeretek – 1. Tudás-és képességterület: Háztartás; 1.4. Pedagógiai szakasz: 9-10. évfolyam Fejlesztési terület Vállalkozói, gazdasági ismeretek Tudás és képességterület Háztartás

Pedagógiai szakasz Általános műveltséget megszilárdító (9-10. évfolyam) Időkeret (ajánlás) 22 óra/ped.szakasz

Általános célok /Nat fejlesztési feladatok/: A mesterséges környezet jellemzése, jelenségeinek vizsgálata, elemzése a rendeltetés, a környezetvédelem és a technológia szempontjai szerint. A munka szerepe az életben. A technikai innováció és a találmány fogalma, az eredeti gondolkodás szerepének belátása. A fenntartható fejlődés gondolatának megismerése és felismerése a környezetben, a felelősségteljes munka örömének és szépségének felismerése. A szép emberi környezet szakszerű, felelős használatának élvezete. A munkához szükséges kézikönyvek, ismeretterjesztő művek, folyóiratok, multimédiás információk kiválasztása. A technikai megoldások megismerése (pl. a mindennapi környezetben, kereskedelmi katalógusban, helytörténeti gyűjteményben). A munkához szükséges információk rendszerezése egyéni igény szerint. A társadalmi, a természeti és a technikai környezet megfigyelése alapján egy probléma azonosítása. A társadalmi szükségletek és a technikai lehetőségek közötti különbség felmérése. Az egyén szerepe, felelősségvállalása a probléma felismerésében. Tudatos alkotói, befogadói (fogyasztói) és környezettudatos magatartás. Önellenőrzés. Egymás értékelése csoportmunka során. Az emberi szükségletek és a technikai lehetőségek közötti kapcsolat felhasználása a munkában. A rendeltetés, a jelentés (forma), az anyag, a szerkezet, a technológia és a gazdaságosság fogalmának értelemszerű alkalmazása. Környezettudatos fogyasztás, munka, termelés, kritikus fogyasztói magatartás. Fogyasztóvédelem. A munkaerő, idő, költség megtakarításának lehetőségei (pl. a háztartásban vagy a termelésben). A munkaerő mint áru; a személyes befektetés mint a karrier alapja.


264

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Kulcsfogalom /elmélet/ 1. A szükségletek rangsorolása (a jövedelem függvényében) 2. Fogyasztói érdekérvényesítés 3. Magán javak, vegyes javak, közjavak 4. Időmérleg 5. Költségvetés (a háztartás bevételeinek és kiadásainak mérlege) 6. Jövedelemáramlás 7. Megtakarítás-hitel (megtakarítási formák) Kulcskompetencia /Nat/ 1. Kezdeményező képesség és vállalkozói kompetencia 2. Matematikai 3. Szociális és állampolgári 4. Digitális Nem tantárgyfüggő kompetenciák Módszertani Gondolkodási /kognitív/ Információs és kommunikációs Személyes, társas /környezeti/ Tanulási egység /kulcsfogalom, témakör/ 1. A szükségletek rangsorolása (a jövedelem függvényében.








Módszerek



265

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Fogyasztói érdekérvényesítés Magán javak, vegyes javak, közjavak Időmérleg Költségvetés (a háztartás bevételeinek és kiadásainak mérlege) 6. Jövedelemáramlás 7. Megtakarítás-hitel (megtakarítási formák) 2. 3. 4. 5.

Nyomtatott

Digitális

Terület /pl./



Anyagok, eszköz


Fejlesztő

Szummatív



266

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Vállalkozói, gazdasági ismeretek – 1. Tudás-és képességterület: Háztartás; 1.5. Pedagógiai szakasz: 11-12. évfolyam Fejlesztési terület Vállalkozói, gazdasági ismeretek Tudás és képességterület Háztartás

Pedagógiai szakasz Általános műveltséget elmélyítő, pályaválasztási szakasz (11-12. évfolyam) Időkeret (ajánlás) 11 óra/ped.szakasz

Általános célok /Nat fejlesztési feladatok/: A mesterséges környezet jellemzése, jelenségeinek vizsgálata, elemzése a rendeltetés, a környezetvédelem és a technológia szempontjai szerint. A munka szerepe az életben. A technikai innováció és a találmány fogalma, az eredeti gondolkodás szerepének belátása. A fenntartható fejlődés gondolatának megismerése és felismerése a környezetben, a felelősségteljes munka örömének és szépségének felismerése. A szép emberi környezet szakszerű, felelős használatának élvezete. A munkához szükséges kézikönyvek, ismeretterjesztő művek, folyóiratok, multimédiás információk kiválasztása. A technikai megoldások megismerése (pl. a mindennapi környezetben, kereskedelmi katalógusban, helytörténeti gyűjteményben). A munkához szükséges információk rendszerezése egyéni igény szerint. A társadalmi, a természeti és a technikai környezet megfigyelése alapján egy probléma azonosítása. A társadalmi szükségletek és a technikai lehetőségek közötti különbség felmérése. Az egyén szerepe, felelősségvállalása a probléma felismerésében. Tudatos alkotói, befogadói (fogyasztói) és környezettudatos magatartás. Önellenőrzés. Egymás értékelése csoportmunka során. Az emberi szükségletek és a technikai lehetőségek közötti kapcsolat felhasználása a munkában. A rendeltetés, a jelentés (forma), az anyag, a szerkezet, a technológia és a gazdaságosság fogalmának értelemszerű alkalmazása. Környezettudatos fogyasztás, munka, termelés, kritikus fogyasztói magatartás. Fogyasztóvédelem. A munkaerő, idő, költség megtakarításának lehetőségei (pl. a háztartásban vagy a termelésben). A munkaerő mint áru; a személyes befektetés mint a karrier alapja.


267

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Kulcsfogalom /elmélet/ 1. Háztartás-típusok 2. A fogyasztás externális hatásai 3. Önkéntes és kényszerű megtakarítás; megtakarítás és vagyon 4. Alkalmazkodás a változó feltételekhez; Életstratégiák 5. A kapcsolati tőke szerepe Kulcskompetencia /Nat/ 1. Kezdeményező képesség és vállalkozói kompetencia 2. Matematikai 3. Szociális és állampolgári 4. Digitális Nem tantárgyfüggő kompetenciák Módszertani Gondolkodási /kognitív/ Információs és kommunikációs Személyes, társas /környezeti/ Tanulási egység /kulcsfogalom, témakör/ 1. Háztartás-típusok 2. A fogyasztás externális hatásai 3. Önkéntes és kényszerű megtakarítás; megtakarítás és vagyon









Módszerek


268

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


4. Alkalmazkodás a változó feltételekhez; Élet-stratégiák 5. A kapcsolati tőke szerepe Digitális

Nyomtatott


Anyagok, eszköz



Fejlesztő

Szummatív



269

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Vállalkozói, gazdasági ismeretek – 2. Tudás-és képességterület: Vállalkozás; 2.1. Pedagógiai szakasz: 1-4 évfolyam Fejlesztési terület Vállalkozói, gazdasági ismeretek Tudás és képességterület Vállalkozás

Pedagógiai szakasz Bevezető+kezdő (1-4. évfolyam) Időkeret (ajánlás) Összesen 7 óra / Pedagógiai szakasz


Az egyén szerepének, helyének tudatosítása szűkebb gazdasági környezetben Emberi magatartásformák és élethelyzetek megfigyelése és az ezzel kapcsolatos kulcsszavak, kulcsmondatok felismerése, szövegek értő olvasása Mindennapi élethelyzetek elbeszélése, eljátszása a különböző szereplők nézőpontjából. Tapasztalatok gyűjtése otthon és a közvetlen környezetben, valamely termék előállításáról Tapasztalatszerzés boltban, piacon Egyszerű tárgyak tervezése, készítése (minta után vagy fejből, gondolati modell alapján) Egyszerűbb alapanyagok alakítása kézzel, egyszerű eszközökkel (a termelés feltételeinek feltárása) Gazdálkodás az anyaggal, munkával és az idővel Saját készítésű tárgyak cseréje Vásárlási szokások kialakulása Helyi hagyományok a kézműves termékek, technikák megismerése Személyes igények, szükségletek megnevezése Az egyéni különbségek felismerése az igények megfogalmazásakor A fogyasztói szerepkör és a termelői szerepkör eltérésének és kapcsolatrendszerének felismerése A termelő motívációinak feltárása Az önellátás és az árutermelés szerepének, jellegzetességeinek felismerése történelmileg és napjainkban Az ajándékozás és csere indítékainak megkülönböztetése A közvetlen csere és a pénz által közvetített csere felismerése


270

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002



Kulcsfogalom /elmélet/ 1. Termelés 2. A termelés feltételei 3. Eladás


Kulcskompetencia /Nat/ 1. Kezdeményező képesség és vállalkozói kompetencia 2. Digitális


Nem tantárgyfüggő kompetenciák Módszertan Gondolkodási (kognitív) Információs és kommunikációs Személyes, társas /környezeti/




Tartalmi beágyazás Szükségletek Termelés Módszerek

Tanulás - tanítás Tanulási egység /kulcsfogalom, témakör/ 1. A szükségletek és termelt javakkal való kielégítési lehetőségeik 2. A termelés szükségessége korlátai, feltételei 3. Munkamegosztás, csere, árucsere (eladás) Nyomtatott



Digitális



Anyagok, eszköz

271

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002




Fejlesztő

Szummatív



272

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Vállalkozói, gazdasági ismeretek – 2. Tudás-és képességterület: Vállalkozás; 2.2. Pedagógiai szakasz: 5-6 évfolyam Fejlesztési terület Vállalkozói, gazdasági ismeretek Tudás és képességterület

Pedagógiai szakasz Alapozó (5-6.. évfolyam) Időkeret (ajánlás) Összesen 7 óra / Pedagógiai szakasz

Vállalkozás Általános célok /Nat fejlesztési feladatok/: - Az egyén szerepének, helyének tudatosítása szűkebb gazdasági környezetben - Emberi magatartásformák és élethelyzetek megfigyelése - Mindennapi élethelyzetek elbeszélése, eljátszása a különböző szereplők nézőpontjából. - Szóbeli beszámoló saját – a különböző piacokon szerzett- tapasztalatokról, a piacok fejlődéséről -önálló gyűjtő-, illetve kutatómunkával szerzett ismeretekről - Felkészültségüknek megfelelő szinten kommunikációt folytassanak olyan témakörökről, mint, a gazdálkodás kérdései. - Ismerjék az alapvető fogyasztói magatartásmintákat, tudják értelmezni a reklám és marketinghatások szerepét. - Az ötlet elmondása szóban, írásban; 2-3 lépéses technológiai terv írása - A terv célszerűségének, gazdaságosságának megállapítása - Véleményformálás a munka (eredmény) funkcionális megfeleléséről, az eljárás célszerűségéről, gazdaságosságáról - Az önálló munkaszervezés, munkamegosztás kialakítása. - Az időbeosztás és a tempó, mint egyéni sajátosság szerepe - A szakképzettség szerepének és jelentőségének felismerése - Felelős alkotói és befogadói magatartás. Az önellenőrzés fejlesztése. - Az erősségek és a gyengeségek megfogalmazása, elhatárolása. - Az eljárás célszerűségének és gazdaságosságának megállapítása. A döntés indoklása. A döntés természetének definiálása. - Célszerű gazdálkodás az anyaggal, az energiával, a munkával és az idővel, anyagi javakkal, kiemelt figyelemmel a tudatos vásárlásra. - A személyes ráfordítás mennyiségének meghatározása. - Híres emberek, neves vállalkozók külső és belső tulajdonságainak felsorolása, jellemzése - Feltevések megfogalmazása híres közgazdászok, neves vállalkozók cselekedeteinek, viselkedésének mozgatórugóiról. - A cselekvés és annak következménye közötti kapcsolat felismerésének gyakorlása


273

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Kulcsfogalom /elmélet/ 1. Piac 2. Vállalkozó


Kulcskompetencia /Nat/ 1. Kezdeményező képesség és vállalkozói kompetencia Nem tantárgyfüggő kompetenciák Módszertan Gondolkodási /kognitív/ Információs és kommunikáció Személyes, társas /környezeti/



Kompetenciafejlesztés Fejlődési szint Tanulói teljesítmény A piac (vásárcsarnok) általános jellemzői: Belépő: A vállalkozó (főbb) tulajdonságai: Továbbhaladó Fejlesztési feladatok Módszerek




Nyomtatott

Digitális

Terület /pl./








274

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Vállalkozói, gazdasági ismeretek – 2. Tudás-és képességterület: Vállalkozás; 2.3. Pedagógiai szakasz: 7-8 évfolyam Fejlesztési terület Vállalkozói, gazdasági ismeretek Tudás és képességterület Vállalkozás

Pedagógiai szakasz Fejlesztő (7-8. évfolyam) Időkeret (ajánlás) Összesen 22 óra / Pedagógiai szakasz


Az egyén szerepének, helyének tudatosítása szűkebb gazdasági környezetben Emberi magatartásformák és élethelyzetek megfigyelése Mindennapi élethelyzetek elemzése a különböző szereplők nézőpontjából. Szóbeli beszámoló saját – a különböző piacokon szerzett- tapasztalatokról, a termelők szemszögéből Felkészültségüknek megfelelő szinten kommunikációt folytassanak olyan témakörökről, mint, a gazdálkodás kérdései Konkrét példákon keresztül tudják értelmezni a reklám és marketinghatások szerepét, ráfordítását és eredményét Gazdasági szemlélet: a ráfordítás, eredmény, haszon, takarékosság, hatékonyság megítélése termelői szempontból, a tudatos vásárlás szempontjának ismerete. Tervszerű időbeosztás, megfelelő eljárás alkalmazása. Az eljárás célszerűségének és gazdaságosságának megállapítása. A személyes ráfordítás; a tanulás és gyakorlás, mint befektetés felismerése Az alkotói, befogadói (fogyasztói) és környezettudatos magatartás ismerete. Önellenőrzés, a társak munkájának értékelése. Az önértékelés szerepének megismerése a munkavégzésben. Ítélőképesség, döntésképesség fejlesztése: tudatos döntés, az emocionalitás jelentőségének felismerése a döntési folyamatokban. Az emberi szükségletek és igények meghatározó szerepének felismerése a társadalmi, a gazdasági és a technikai fejlődésben. Az alapvető emberi szükségletek és a technikai lehetőségek közötti különbség megismerése. Az alapvető termelői motivációk, magatartásminták ismerete Egyszerűbb gazdasági kalkulációk készítése, a kapott eredmények értelmezése


275

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Kulcsfogalom /elmélet/ 1. Piaci szereplők 2. Vállalkozás alapítása (feltételek) 3. Bevétel –költség- eredmény 4. Vállalkozó – vállalkozás; az üzleti vállalkozás jellemzői 5. Kockázatvállalás, profit-motívum Kulcskompetencia /Nat/ 1. Kezdeményező képesség és vállalkozói kompetencia Nem tantárgyfüggő kompetenciák Módszertani Gondolkodási (kognitív) Információs és kommunikációs Személyes, társas /környezeti/






Módszerek



Nyomtatott

Digitális


Anyagok, eszköz



Fejlesztő

Szummatív

Mit?


276

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002





277

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Vállalkozói, gazdasági ismeretek – 2. Tudás-és képességterület: Vállalkozás; 2.4. Pedagógiai szakasz: 9-10. évfolyam Fejlesztési terület Vállalkozói, gazdasági ismeretek Tudás és képességterület

Pedagógiai szakasz Általános műveltséget megszilárdító (9-10. évfolyam) Időkeret (ajánlás) Összesen 29 óra / Pedagógiai szakasz

Vállalkozás Általános célok /Nat fejlesztési feladatok/: - Az emberi szükségletek és igények meghatározó szerepe a társadalmi, a gazdasági és a technikai fejlődésben. - Az alapvető emberi szükségletek és a technikai lehetőségek közötti különbség megismerése. - A társadalmi szükségletek és a technikai lehetőségek közötti különbség felmérése. - A társadalmi munkamegosztás és a pályák. - A technikai innováció és a találmány fogalma, az eredeti gondolkodás szerepének belátása. - Gazdasági szemlélet: a ráfordítás, eredmény, haszon, takarékosság, hatékonyság, megítélése termelői szempontból - Mindennapi élethelyzetek elemzése a különböző szereplők nézőpontjából. - Felkészültségüknek megfelelő szinten kommunikációt folytassanak olyan témakörökről, mint, a gazdálkodás kérdései - Konkrét példákon keresztül tudják értelmezni a reklám és marketinghatások szerepét, ráfordítását és eredményét - A cselekvés és annak következménye közötti kapcsolat felismerésének gyakorlása - Az egyén szerepe, felelősségvállalása a probléma felismerésében. - Tervszerű időbeosztás, megfelelő eljárás alkalmazása. - Az eljárás célszerűségének és gazdaságosságának megállapítása. - A személyes ráfordítás; a tanulás és gyakorlás mint befektetés felismerése - Az alkotói, befogadói (fogyasztói) és környezettudatos magatartás ismerete. - Tudatos alkotói, befogadói (fogyasztói) és környezettudatos magatartás. Önellenőrzés. - Önellenőrzés, a társak munkájának értékelése. - Az önértékelés szerepének megismerése a munkavégzésben. - Ítélőképesség, döntésképesség: Tudatos döntés, az emocionalitás jelentőségének felismerése a döntési folyamatokban. - A munkaerő, idő, költség megtakarításának lehetőségei (pl. a háztartásban vagy a termelésben). - A munkaerő mint áru; a személyes befektetés mint a karrier alapja. Pedagógiai rendszerek 7. alprojekt

278

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Kulcsfogalom /elmélet/ 1. A vállalkozás gazdasági-jogi környezete 2. Egyéni vállalkozás alapítása 3. Termelési tényezők; 4. Kiadás - költség; (bevétel –költség; bevétel –kiadás) Kulcskompetencia /Nat/ 1. Kezdeményező képesség és vállalkozói kompetencia Nem tantárgyfüggő kompetenciák Módszertani Gondolkodási /kognitív/ Információs és kommunikáció Személyes, társas /környezeti/



Kompetenciafejlesztés Fejlődési szint Tanulói teljesítmény Belépő Továbbhaladó: Fejlesztési feladatok



Módszerek

Tanulás - tanítás Tanulási egység /kulcsfogalom, témakör/ 1. A vállalkozás gazdasági-jogi környezete 2. Egyéni vállalkozás alapítása;(Ötlet, források, termelési tényezők feltárása) 3. A vállalkozások működőképességének megítélése – kalkulációk (bevétel –költség; bevétel –kiadás)




279

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Nyomtatott

Digitális

Terület /pl./



Anyagok, eszköz


Fejlesztő

Szummatív



280

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Vállalkozói, gazdasági ismeretek – 2. Tudás-és képességterület: Vállalkozás; 2.5. Pedagógiai szakasz: 11.-12. évfolyam Fejlesztési terület Vállalkozói, gazdasági ismeretek Tudás és képességterület Vállalkozás

Pedagógiai szakasz Általános műveltséget elmélyítő, pályaválasztási szakasz (11-12. évfolyam) Időkeret (ajánlás) Összesen 11 óra / Pedagógiai szakasz


A fenntartható fejlődés gondolatának megismerése és felismerése a környezetben, A felelősségteljes munka örömének és szépségének felismerése. A hagyományos és a modern pályák. Az egyén szerepe, felelősségvállalása a probléma felismerésében. A terv funkcionális és formai megfelelésének, az eljárás célszerűségének és gazdaságosságának, továbbá az eredményes anyaghasználatnak és szerkezet-választásnak a megállapítása tudatos elemzés alapján. A tudatos választás szerepe a sikeres feladatmegoldásban. Az eredmény és a mellékhatások mérlegelése, tudatos döntés. Az eredményesség és a siker szerepének megismerése az életútban A személyes siker, a felelősség megfogalmazása Feladatvállalás a csoportmunkában, önálló munkaszervezés. Tudatos alkotói, befogadói (fogyasztói) és környezettudatos magatartás. Önellenőrzés. Egymás értékelése csoportmunka során. Az önértékelés szerepének megismerése a különböző pályákon különböző beosztásokban. Környezettudatos fogyasztás, munka, termelés, kritikus fogyasztói magatartás. A munkaerő, idő, költség megtakarításának lehetőségei (pl. a háztartásban vagy a termelésben). A munkaerő mint áru; a személyes befektetés mint a karrier alapja


281

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Kulcsfogalom /elmélet/ 1. Felelős vállalati magatartás. 2. Társas vállalkozás alapítása 3. Üzleti döntések 4. Az üzleti terv






Kulcskompetencia /Nat/ 1. Kezdeményező képesség és vállalkozói kompetenciák




Tanulási egység /kulcsfogalom, témakör/ 1. Felelős vállalati magatartás. 2. Társas vállalkozás alapítása 3. Üzleti döntések 4. Az üzleti terv


Módszerek

Tanulás - tanítás

Nyomtatott

Digitális



Anyagok, eszköz



Módszerek

282

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Diagnosztikus Fogalmak, elméletek, megértés Tudás alkalmazása Nem tantárgyfüggő kompetenciák

Fejlesztő

Szummatív



283

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Vállalkozói, gazdasági ismeretek – 3. Tudás-és képességterület: Állam; 3.1. Pedagógiai szakasz: 1-4. évfolyam Fejlesztési terület Vállalkozói, gazdasági ismeretek


Tudás és képességterület Állam Általános célok /Nat fejlesztési feladatok/: -

Emberi magatartásformák és élethelyzetek megfigyelése és az ezzel kapcsolatos kulcsszavak és kulcsmondatok felismerése, szövegek értő olvasása A mindennapi élethelyzetek elbeszélése, eljátszása a különböző szereplők nézőpontjából. Önálló vélemény megfogalmazása eseményekről, jelenségekről, személyekről. Az egyén helyének, szerepének tudatosítása a szűkebb környezetben. Események, történetek elbeszélése élőszóban. Szóbeli beszámoló a saját tapasztalatokról, gyűjtőmunkával szerzett ismeretekről. Rajz készítése történelmi vagy társadalmi témáról. Mindennapi adatok leírása (pl. számok, szövegek, rajzok) A gyermekbalesetek okai, forrásai, megelőzésük. Beszélgetés az iskolai életről, osztályközösségről. Tényekre, helyzetre, elmondott történésre, a megoldási eljárásra való emlékezés.

Kulcsfogalom /elmélet/ 1. Egyén és környezet 2. Hétköznapi problémahelyzetekre megoldás keresés




Kompetenciafejlesztés


284

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Kulcskompetencia /Nat/ 1. Kezdeményező képesség és vállalkozói kompetencia 2. Matematikai 3. Szociális és állampolgári 4. Digitális Nem tantárgyfüggő kompetenciák Módszertani Gondolkodási /kognitív/ Információs és kommunikációs Személyes, társas /környezeti/


Tanulói teljesítmény



Módszerek




Nyomtatott

Digitális

Terület /pl./



Anyagok, eszköz


Fejlesztő

Szummatív



285

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Vállalkozói, gazdasági ismeretek – 3. Tudás-és képességterület: Állam; 3.2. Pedagógiai szakasz: 5-6. évfolyam Fejlesztési terület Vállalkozói, gazdasági ismeretek Tudás és képességterület Állam



A közvetlen mesterséges környezet vizsgálata, jellemzőinek megismerése, tapasztalatszerzés a mesterséges környezetről. A személyes hatások, lehetőségek és szerepek felismerése a közvetlen környezet kialakításában. A mesterséges környezettel kapcsolatos helyes viselkedés. A probléma felismerése, az egyéni, a családi és az iskolai környezetben, valamint a munka világában. A környezetre kifejtett emberi, társadalmi hatások elemzése. Az e körben felmerülő problémák felismerése, megoldási módok keresése. Önálló vizsgálódás, a megfigyelések irányított rögzítése. Adott olvasnivalóból meghatározott szempontok szerinti információk kigyűjtése. A környezetet leggyakrabban szennyező anyagoknak és forrásainak azonosítása, a szennyezéshez vezető emberi tevékenységek felismerése a környezetben. Általános problémaérzékenység, minden megismert területen. Az aktív állampolgári léthez szükséges ismeretek, képességek, attitűdök kialakítása. Életkornak megfelelő társadalmi problémák iránti nyitottság, demokratikus intézményrendszer ismerete.

Kulcsfogalom /elmélet/ 1. Az állam feladata 2. Az állam jövedelmei és felhasználásuk 3. Az állam kapcsolatai a többi gazdasági szereplővel /állam-háztartás; állam vállalat/ Pedagógiai rendszerek 7. alprojekt



Kapcsolódó témakörök /témák/ Ember és társadalom: állam és alapvető feladata Életvitel és gyakorlati ismeretek: Ember és társadalom:

286

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002



Kulcskompetencia /Nat// 1. Kezdeményező képesség és vállalkozói kompetencia 2. Matematikai 3. Szociális és állampolgári 4. Digitális




Módszerek




Nyomtatott

Digitális

Terület /pl./








287

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Vállalkozói, gazdasági ismeretek – 3. Tudás-és képességterület: Állam; 3.3. Pedagógiai szakasz: 7-8. évfolyam Fejlesztési terület Vállalkozói, gazdasági ismeretek


Tudás és képességterület Állam

Általános célok /Nat fejlesztési feladatok/: - Ismeretszerzés személyes beszélgetésekből, tárgyak, épületek, képek közvetlen megfigyeléséből, hallott és olvasott elbeszélő szövegekből, filmekből, a tömegkommunikációs eszközökből. - A műveltségi területhez kapcsolódó szövegek értő olvasása. Kulcsszavak és kulcsmondatok keresése szövegekben. - Önálló vélemény megfogalmazása társadalmi, történelmi eseményekről, jelenségekről és személyekről. - Önálló álláspont formálása a felmerülő társadalmi, gazdasági, politikai kérdésekkel kapcsolatban. - Feltevések megfogalmazása egyes társadalmi-történelmi jelenségek hátteréről, feltételeiről, okairól. Érvek gyűjtése a feltevések mellett és ellen. - Beszélgetés és vita egy-egy emberismereti, társadalmi, történelmi témáról. - Szóbeli beszámoló a saját tapasztalatokról, önálló gyűjtő-, illetve kutatómunkával szerzett ismeretekről. - Fogalmazás írása valamely történelmi-társadalmi témáról. - Rajz készítése történelmi vagy társadalmi témáról. - Szembesüljenek a szabadság és a felelősség emberi dimenzióival a magán- és a közélet különböző területein; - Ismerkedjenek olyan köznapi és kiélezett élethelyzetekkel, konfliktusokkal, amelyek rávilágítanak az erkölcsi értékminőségek és az emberi helytállás jelentőségére, illetve az azokkal kapcsolatos problémákra. Kulcsfogalom /elmélet/ 1. Makrogazdasági problémák: /infláció, munkanélküliség/ 2. Adók és transzferek





288

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002





Nem tantárgyfüggő kompetenciák Módszertan Gondolkodási (kognitív) Információs és kommunikációs Személyes, társas /környezeti/


Módszerek



Tanulási egység /kulcsfogalom, témakör/ 1. Az állam gazdaságszabályozó szerepe (Parlament, Kormány, minisztériumok, MNB) 2. Makrogazdasági problémák: /infláció, munkanélküliség/ 3. Adók és transzferek Nyomtatott

Digitális



Anyagok, eszköz



Módszerek

289

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Diagnosztikus Fogalmak, elméletek, megértés Tudás alkalmazása Nem tantárgyfüggő kompetenciák

Fejlesztő

Szummatív



290

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002



Pedagógiai szakasz általános műveltséget megszilárdító (9-10. évfolyam) Időkeret (ajánlás) 10 óra/ped.szakasz

Általános célok /Nat fejlesztési feladatok/: - Legyen képes az egyes történelmi jelenségek (gazdaság, kultúra, politika stb.) eltérő időbeli ritmusának és kölcsönhatásainak elemzésére. - Legyen képes egy-egy történelmi témát (a politika-, a gazdaság-, a társadalom-, a tudomány-, a technika- vagy a művelődéstörténet, illetve a történeti ökológia köréből) mélységében tanulmányozni. - A tanulók megismerkedjenek, a 20. század nagyhatalmi, társadalmi és értékkonfliktusaival. - A tanulók ismereteket szerezzenek a szűkös erőforrásokkal való racionális gazdálkodás lehetőségeiről; - Legyenek képesek felkészültségüknek megfelelő szinten kommunikációt folytatni olyan témakörökről, mint az a mai magyar társadalom és gazdaság, a vállalkozás, a munkavállalás, Magyarország és az Európai Unió politikai rendszere, az érdekképviseletek; - Ismerkedjenek olyan köznapi és kiélezett élethelyzetekkel, konfliktusokkal, amelyek rávilágítanak az erkölcsi értékminőségek és az emberi helytállás jelentőségére, illetve az azokkal kapcsolatos problémákra; - Feltevések megfogalmazása egyes társadalmi-történelmi jelenségek hátteréről, feltételeiről, közvetlen és mélyebb okairól. Érvek gyűjtése a feltevések mellett, és ellen. - Az aktív állampolgári magatartáshoz szükséges részképességek (pl. a társadalmi viszonyrendszerek felismerésének képessége, az egyenlő bánásmódhoz való jog felismerésének képessége, a konfliktuskezelés, a humanitárius segítségnyújtás, az együttműködés képessége), értékorientációk, beállítódások (pl. felelősség, autonóm cselekvés, megbízhatóság, tolerancia, társadalmilag elfogadott viselkedés) - Tájékozott az egyéni és társadalmi érdekek összeegyeztethetőségének problémakörében. Tartalmi elemek Kulcsfogalom /elmélet/ Kapcsolódó témakörök /témák/ Tudás Tanulói teljesítmény 1. Államháztartás, állami költségvetés Előzetes: : 2. Központi és helyi adók; társadaÚj: lom- és egészségbiztosítás


291

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002







Módszerek





1. Központi állami- és helyi önkormányzati szervezetek 2. Államháztartás, állami költségvetés 3. Központi és helyi adók; társadalom- és egészségbiztosítás Nyomtatott

Digitális

Terület /pl./



Anyagok, eszköz



Fejlesztő

Szummatív

292

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002





293

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002



Pedagógiai szakasz Általános műveltséget elmélyítő, pályaválasztási szakasz(11-12. évfolyam) Időkeret (ajánlás) 15 óra/ped.szakasz


-

Legyen képes az egyes történelmi jelenségek (gazdaság, kultúra, politika stb.) eltérő időbeli ritmusának és kölcsönhatásainak elemzésére. Legyen képes egy-egy történelmi témát (a politika-, a gazdaság-, a társadalom-, a tudomány-, a technika- vagy a művelődéstörténet, illetve a történeti ökológia köréből) mélységében tanulmányozni. A tanulók megismerkedjenek a 20. század nagyhatalmi, társadalmi és értékkonfliktusaival. A tanulók ismereteket szerezzenek a szűkös erőforrásokkal való racionális gazdálkodás lehetőségeiről, a fenntartható fejlődés problémaköréről. Legyenek képesek felkészültségüknek megfelelő szinten kommunikációt folytatni olyan témakörökről, mint az a mai magyar társadalom és gazdaság, a vállalkozás, a munkavállalás, Magyarország és az Európai Unió politikai rendszere, az érdekképviseletek. Ismerkedjenek olyan köznapi és kiélezett élethelyzetekkel, konfliktusokkal, amelyek rávilágítanak az erkölcsi értékminőségek és az emberi helytállás jelentőségére, illetve az azokkal kapcsolatos problémákra; Feltevések megfogalmazása egyes társadalmi-történelmi jelenségek hátteréről, feltételeiről, közvetlen és mélyebb okairól. Érvek gyűjtése a feltevések mellett és ellen. Az aktív állampolgári magatartáshoz szükséges részképességek (pl. a társadalmi viszonyrendszerek felismerésének képessége, az egyenlő bánásmódhoz való jog felismerésének képessége, a konfliktuskezelés, a humanitárius segítségnyújtás, az együttműködés képessége), értékorientációk, beállítódások (pl. felelősség, autonóm cselekvés, megbízhatóság, tolerancia, társadalmilag elfogadott viselkedés) Tájékozott az egyéni és társadalmi érdekek összeegyeztethetőségének problémakörében.

Kulcsfogalom /elmélet/


Tudás



294

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


1. Gazdaságpolitika (A gazdaságpolitika célrendszere /indikátorok/) 2. Makrogazdasági problémák: infláció munkanélküliség válságtünetek 3. Fiskális- és monetáris intézkedések 4. A költségvetés egyenlege; 5. Gazdasági növekedés, fenntarthatóság. /Az externális hatások kezelése/ 6. Koordinációs mechanizmusok

Előzetes: Új:










Módszerek

Differenciálási lehetőségek /Igazodás a tanulók szükségleteihez/

295

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Nyomtatott

Digitális

Terület /pl./



Anyagok, eszköz


Fejlesztő

Szummatív



296

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Vállalkozói, gazdasági ismeretek – 4. Tudás-és képességterület: Pénz világa 4.1. Pedagógiai szakasz: 1-4 évfolyam Fejlesztési terület

Pedagógiai szakasz Bevezető+kezdő (1-4. évfolyam) Időkeret (ajánlás) Összesen 7 óra / Pedagógiai szakasz

Vállalkozói, gazdasági ismeretek Tudás és képességterület

Pénz világa Általános célok /Nat fejlesztési feladatok/: - Az egyén szerepének, helyének tudatosítása szűkebb gazdasági környezetben - Emberi magatartásformák és élethelyzetek megfigyelése és az ezzel kapcsolatos kulcsszavak, kulcsmondatok felismerése, szövegek értő olvasása - Mindennapi élethelyzetek elbeszélése, eljátszása - Tapasztalatszerzés boltban, piacon - Gazdálkodás az anyaggal, munkával és az idővel és a pénzzel - Saját készítésű tárgyak cseréje - Vásárlási szokások kialakulása - A fogyasztói szerepkör és a termelői szerepkör eltérésének és kapcsolatrendszerének felismerése - Az önellátás és az árutermelés szerepének, jellegzetességeinek felismerése történelmileg és napjainkban - Az ajándékozás és csere indítékainak megkülönböztetése - A közvetlen csere és a pénz által közvetített csere felismerése Tartalmi elemek Kulcsfogalom /elmélet/ Kapcsolódó témakörök /témák/ Tudás Tanulói teljesítmény 1. Ajándékozás és csere Előzetes: 2. Pénzformák Új: Kompetenciafejlesztés Tanulói teljesítmény

Kulcskompetencia /Nat/ 1. Kezdeményező képesség és vállalkozói kompetencia






Módszerek

297

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Módszertani Gondolkodási /kognitív/ Információs és kommunikációs Személyes, társas /környezeti/ Tanulás - tanítás Tanulási egység /kulcsfogalom, témakör/ 1. Ajándékozás és csere 2. Pénzformák


Nyomtatott

Digitális

Terület /pl./



Anyagok, eszköz


Fejlesztő

Szummatív



298

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Vállalkozói, gazdasági ismeretek – 4. Tudás-és képességterület: Pénz világa 4.2. Pedagógiai szakasz 5-6. évfolyam Fejlesztési terület Vállalkozói, gazdasági ismeretek Tudás és képességterület

Pedagógiai szakasz Alapozó (5-6.. évfolyam) Időkeret (ajánlás) Összesen 4 óra / Pedagógiai szakasz

Pénz világa Általános célok /Nat fejlesztési feladatok/: - Az egyén szerepének, helyének tudatosítása szűkebb gazdasági környezetben - Emberi magatartásformák és élethelyzetek megfigyelése - Mindennapi élethelyzetek elbeszélése, eljátszása a különböző szereplők nézőpontjából. - Felelős alkotói és befogadói magatartás. Az önellenőrzés fejlesztése. - Az erősségek és a gyengeségek megfogalmazása, elhatárolása. - Az eljárás célszerűségének és gazdaságosságának megállapítása. A döntés indoklása. A döntés természetének definiálása. - Célszerű gazdálkodás az anyaggal, az energiával, a munkával és az idővel, anyagi javakkal, kiemelt figyelemmel, a pénzzel való gazdálkodásra - A személyes ráfordítás mennyiségének meghatározása. - Az önellátás és az árutermelés szerepének, jellegzetességeinek felismerése történelmileg és napjainkban - Az ajándékozás és csere indítékainak megkülönböztetése - A közvetlen csere és a pénz által közvetített csere felismerése - A pénz tulajdonságainak, változatos formáinak megismerése Tartalmi elemek Kulcsfogalom /elmélet/ Kapcsolódó témakörök /témák/ Tudás Tanulói teljesítmény 1. Pénz-tulajdonságok. Előzetes: 2. A pénz formai változása Új: Kompetenciafejlesztés Kulcskompetencia /Nat/ Fejlődési szint Tanulói teljesítmény Tartalmi beágyazás 1. Kezdeményező képesség és Belépő: vállalkozói kompetencia Továbbhaladó: 2. Szociális, állampolgári


299

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


3. Digitális Nem tantárgyfüggő kompetenciák Módszertani Gondolkodási /kognitív/ Információs és kommunikáció Személyes, társas /környezeti/


Módszerek

Tanulás – tanítás Tanulási egység /kulcsfogalom, témakör/ 1. Pénz-tulajdonságok. 2. A pénz formai változása


Digitális

Nyomtatott


Anyagok, eszköz



Fejlesztő

Szummatív



300

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Vállalkozói, gazdasági ismeretek – 4. Tudás-és képességterület: Pénz világa 4.3. Pedagógiai szakasz: 7-8. évfolyam Fejlesztési terület Vállalkozói, gazdasági ismeretek Tudás és képességterület Pénz világa

Pedagógiai szakasz Fejlesztő (7-8. évfolyam) Időkeret (ajánlás) Összesen 5 óra / Pedagógiai szakasz


Az egyén szerepének, helyének tudatosítása szűkebb gazdasági környezetben Emberi magatartásformák és élethelyzetek megfigyelése Mindennapi élethelyzetek elbeszélése, eljátszása a különböző szereplők nézőpontjából. Felelős alkotói és befogadói magatartás. Az önellenőrzés fejlesztése. Az erősségek és a gyengeségek megfogalmazása, elhatárolása. Az eljárás célszerűségének és gazdaságosságának megállapítása. A döntés indoklása. A döntés természetének definiálása. Célszerű gazdálkodás az anyaggal, az energiával, a munkával és az idővel, anyagi javakkal, kiemelt figyelemmel a pénzzel való gazdálkodásra A személyes ráfordítás mennyiségének meghatározása. Az önellátás és az árutermelés szerepének, jellegzetességeinek felismerése történelmileg és napjainkban Az ajándékozás és csere indítékainak megkülönböztetése A közvetlen csere és a pénz által közvetített csere felismerése A pénz tulajdonságainak, változatos formáinak megismerése A pénz szerepköreinek megismerése- célszerű gazdálkodás a pénzzel

Kulcsfogalom /elmélet/ 1. Pénz-szerepek 2. Mai pénz: 3. Bankrendszer: jegybank – kereskedelmi bankok.





301

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Kulcskompetencia /Nat/ 1. Kezdeményező képesség és vállalkozói kompetencia 2. Digitális Nem tantárgyfüggő kompetenciák Módszertani





Módszerek

Gondolkodási /kognitív/ Információs és kommunikációs Személyes, társas /környezeti/ Tanulás – tanítás Tanulási egység /kulcsfogalom, témakör/ 1. Pénz-szerepek-a mai pénz ismeretében 2. Bankrendszer: jegybank – kereskedelmi bankok.


Nyomtatott

Digitális

Terület /pl./








302

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002



Pedagógiai szakasz Általános műveltséget megszilárdító (9-10. évfolyam) Időkeret (ajánlás) Összesen 7 óra / Pedagógiai szakasz


Az egyén szerepének, helyének tudatosítása szűkebb gazdasági környezetben Emberi magatartásformák és élethelyzetek megfigyelése Mindennapi élethelyzetek elbeszélése, eljátszása a különböző szereplők nézőpontjából. Felelős alkotói és befogadói magatartás. Az önellenőrzés fejlesztése. Az erősségek és a gyengeségek megfogalmazása, elhatárolása. Az eljárás célszerűségének és gazdaságosságának megállapítása. A döntés indoklása. A döntés természetének definiálása. Célszerű gazdálkodás az anyaggal, az energiával, a munkával és az idővel, anyagi javakkal, kiemelt figyelemmel a pénzzel való gazdálkodásra A személyes ráfordítás mennyiségének meghatározása. Az önellátás és az árutermelés szerepének, jellegzetességeinek felismerése történelmileg és napjainkban Az ajándékozás és csere indítékainak megkülönböztetése A közvetlen csere és a pénz által közvetített csere felismerése A pénz tulajdonságainak, változatos formáinak megismerése A pénz szerepköreinek megismerése- célszerű gazdálkodás a pénzzel

Kulcsfogalom /elmélet/ 1. Pénz-szerepek : (betételhelyezése és hitelfelvétel) 2. Banki szolgáltatások





303

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Kulcskompetencia /Nat/ 1. Kezdeményező képesség és vállalkozói kompetencia Nem tantárgyfüggő kompetenciák Módszertani Gondolkodási /kognitív/ Információs és kommunikációs Személyes, társas /környezeti/


Tartalmi beágyazás Módszerek

Tanulás – tanítás Tanulási egység /kulcsfogalom, témakör/ 1. Pénz-szerepek : 2. Banki szolgáltatások


Digitális

Nyomtatott


Anyagok, eszköz



Fejlesztő

Szummatív



304

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002



Pedagógiai szakasz Általános műveltséget elmélyítő, pályaválasztási szakasz (11-12. évfolyam) Időkeret (ajánlás) Összesen 4 óra / Pedagógiai szakasz

Általános célok /Nat fejlesztési feladatok/: - Az egyén szerepének, helyének tudatosítása szűkebb gazdasági környezetben - Emberi magatartásformák és élethelyzetek megfigyelése - Mindennapi élethelyzetek elbeszélése, eljátszása a különböző szereplők nézőpontjából. - Felelős alkotói és befogadói magatartás. Az önellenőrzés fejlesztése. - Az erősségek és a gyengeségek megfogalmazása, elhatárolása. - Az eljárás célszerűségének és gazdaságosságának megállapítása. A döntés indoklása. A döntés természetének definiálása. - Célszerű gazdálkodás az anyaggal, az energiával, a munkával és az idővel, anyagi javakkal, kiemelt figyelemmel a pénzzel való gazdálkodásra - A személyes ráfordítás mennyiségének meghatározása. - Az önellátás és az árutermelés szerepének, jellegzetességeinek felismerése történelmileg és napjainkban - Az ajándékozás és csere indítékainak megkülönböztetése - A közvetlen csere és a pénz által közvetített csere felismerése - A pénz tulajdonságainak, változatos formáinak megismerése - A pénz szerepköreinek megismerése- célszerű gazdálkodás a pénzzel Tartalmi elemek Kulcsfogalom /elmélet/ Kapcsolódó témakörök /témák/ Tudás Tanulói teljesítmény 1. A pénz szerepkörei, tulajdonsá- Előzetes: gai Új 2. Pénz és felelősség Kompetenciafejlesztés Kulcskompetencia /Nat/ Fejlődési szint Tanulói teljesítmény Tartalmi beágyazás


305

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


1. Kezdeményező képesség és vállalkozói kompetencia

Belépő: Továbbhaladó





Módszerek

Tanulás – tanítás

Nyomtatott

Digitális

Terület /pl./



Anyagok, eszköz


Fejlesztő

Szummatív



306

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Vállalkozói, gazdasági ismeretek – 5. Tudás-és képességterület: Külgazdaság 5.1 Pedagógiai szakasz: 1-4. évfolyam Fejlesztési terület Vállalkozói, gazdasági ismeretek Tudás és képességterület Külgazdaság



Emberi magatartásformák és élethelyzetek megfigyelése és az ezzel kapcsolatos kulcsszavak és kulcsmondatok felismerése, szövegek értő olvasása A mindennapi élethelyzetek elbeszélése, eljátszása a különböző szereplők nézőpontjából. Önálló vélemény megfogalmazása eseményekről, jelenségekről, személyekről. Események, történetek elbeszélése élőszóban. Szóbeli beszámoló a saját tapasztalatokról, gyűjtőmunkával szerzett ismeretekről. Mindennapi adatok leírása (pl. számok, szövegek, rajzok) Tényekre, helyzetre, elmondott történésre, a megoldási eljárásra való emlékezés. Természettudományi ismeretekkel tárgyalható technikai, társadalmi kérdések megfogalmazása a családi környezetből hozott s az életkornak megfelelő ismeretrendszerekből kiindulva. A mindennapi életben fontos szerepet játszó mennyiségek és azok mérésének fokozatos megismerése, gyakorlása. Anyagfajták különbözőségének felismerése, anyagnevek anyagfajtákhoz rendelése.

Kulcsfogalom /elmélet/ 1. Itthon és külföldön termelt termékek. 2. Hazai pénz - más országok pénzei





307

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Kulcskompetencia /Nat/ 1. Kezdeményező képesség és vállalkozói kompetencia 2. Matematikai 3. Szociális és állampolgári 4. Digitális Nem tantárgyfüggő kompetenciák Módszertani Gondolkodási (kognitív) Információs és kommunikációs Személyes, társas /környezeti/




Módszerek

Tanulás – tanítás Tanulói tevékenység / tanulási környezet /ajánlott módszerek/ Támogató erőforrások Digitális Média

Tanulási egység /kulcsfogalom, témakör/ Nyomtatott


Differenciálási lehetőségek /igazodás a tanulók szükségleteihez/ Anyagok, eszköz



Fejlesztő

Szummatív



308

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Vállalkozói, gazdasági ismeretek – 5. Tudás-és képességterület: Külgazdaság 5.2. Pedagógiai szakasz: 5-6 évfolyam Fejlesztési terület Vállalkozói, gazdasági ismeretek


Tudás és képességterület Külgazdaság Általános célok /Nat fejlesztési feladatok/: -

A közvetlen mesterséges környezet vizsgálata, jellemzőinek megismerése, tapasztalatszerzés a mesterséges környezetről. A probléma felismerése, az egyéni, a családi és az iskolai környezetben, valamint a munka világában. A környezetre kifejtett emberi, társadalmi hatások elemzése. Az e körben felmerülő problémák felismerése, megoldási módok keresése. Önálló vizsgálódás, a megfigyelések irányított rögzítése. Adott olvasnivalóból meghatározott szempontok szerinti információk kigyűjtése. Általános problémaérzékenység, minden megismert területen. A tanulók földrajzi-környezeti kíváncsiságának felébresztése. A földrajzi-környezeti tudás megszerzésére irányuló igény kifejlesztése. Az alapvető szakkifejezések megismertetése és helyes használatuk gyakorlása. A közvetlen környezetben előforduló természetes és mesterséges elemek méretbeli nagyságrendjének becslése. Mérés és becslés a térképen. Mennyiségi, nagyságrendi halmazképzés és rendszerezés tanári irányítással. Tájékozódás, válogatás az információs anyagokban és ezek gyűjteményeiben (pl. a könyvtárban, kiállításon és múzeumban) tanári segítséggel. A hazai gazdaságban leggyakrabban használt szerves és szervetlen anyagok megismertetése, csoportosítása különböző szempontok szerint. Hazánk európai helyzetének megismertetése. Beszédértés, beszédkészség idegen nyelven.

Kulcsfogalom /elmélet/ 1. Pénzváltás; vásárlás külföldön 2. Külkereskedelem (export, import), barter





309

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Kulcskompetencia /Nat/ 1. Kezdeményező képesség és vállalkozói kompetencia 2. Matematikai 3. Szociális és állampolgári 4. Digitális Nem tantárgyfüggő kompetenciák Módszertani Gondolkodási (kognitív) Információs és kommunikációs Személyes, társas /környezeti/ Tanulási egység /kulcsfogalom, témakör/ 1. Pénzváltás; vásárlás külföldön 2. Külkereskedelem (export, import)



Digitális

Terület /pl./



Módszerek


Nyomtatott







310

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Vállalkozói, gazdasági ismeretek – 5. Tudás-és képességterület: Külgazdaság 5.3. Pedagógiai szakasz: 7-8. évfolyam Fejlesztési terület Vállalkozói, gazdasági ismeretek Tudás és képességterület


Külgazdaság Általános célok /Nat fejlesztési feladatok/: - Ismeretszerzés személyes beszélgetésekből, tárgyak, épületek, képek közvetlen megfigyeléséből, hallott és olvasott elbeszélő szövegekből, filmekből, a tömegkommunikációs eszközökből. - A műveltségi területhez kapcsolódó szövegek értő olvasása. Kulcsszavak és kulcsmondatok keresése szövegekben. - Önálló vélemény megfogalmazása társadalmi, történelmi eseményekről, jelenségekről és személyekről. - Önálló álláspont formálása a felmerülő társadalmi, gazdasági, politikai kérdésekkel kapcsolatban. - Feltevések megfogalmazása egyes társadalmi-történelmi jelenségek hátteréről, feltételeiről, okairól. Érvek gyűjtése a feltevések mellett és ellen. - Szóbeli beszámoló a saját tapasztalatokról, önálló gyűjtő-, illetve kutatómunkával szerzett ismeretekről. - A technika társadalmi alkalmazásával összefüggő jelenségek, folyamatok vizsgálata a természettudományi tudás alkalmazása szempontjából - A tudományos ismeretek egyre tudatosabb alkalmazása a folyamatok magyarázata és eredményeik előrejelzése során. - Önálló vizsgálódás, a megfigyelések önálló rögzítése. - Adott olvasnivalóból meghatározott szempontok szerinti információk kigyűjtése. - A földrajzi-környezeti tudás folyamatos gyarapítására irányuló igény fokozatos fejlesztése a tanulókban. - A földi környezetelemek (pl. óceánok, kontinensek, domborzati formák, légköri, vízrajzi és ökológiai jellemzők, népesség, gazdálkodás) méreteinek, számszerűen kifejezhető adataik nagyságrendjének érzékelése, összehasonlítása. - Annak tudatosítása, hogy a világ különböző részein élő emberek, származásuk, kultúrájuk, értékrendjük alapján különböznek egymástól, de emberi mivoltukban egyenrangúak. - A fontosabb földrajzi-környezeti jelenségek, folyamatok, erőforrások, valamint környezeti problémák térbeli elhelyezkedésének megismertetése. - Annak beláttatása, hogy az emberiség által legintenzívebben használt nyersanyagokból és energiahordozókból bolygónk készletei végesek. - A tanulók energiatakarékos magatartásának kialakítása. - A tanulók szerezzenek ismereteket az Európai Unió kialakulásának történetéről, alkotmányáról, intézményrendszeréről, az uniós politika szempontrendszeréről.


311

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Diákként és felnőttként tudjanak élni a megnövekedett lehetőségekkel. Magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárokká. Tartalmi elemek Kulcsfogalom /elmélet/ Kapcsolódó témakörök /témák/ Tudás Tanulói teljesítmény 1. Földi környezet – földrajzi környezet Előzetes: 2. Európai Unió Új: Kompetenciafejlesztés Kulcskompetencia /Nat/ Fejlődési szint Tanulói teljesítmény Tartalmi beágyazás 1. Kezdeményező képesség és vállalko- Belépő: zói kompetencia Továbbhalad 2. Matematikai 3. Szociális és állampolgári 4. Digitális Nem tantárgyfüggő kompetenciák Fejlesztési feladatok Módszerek Módszertani Gondolkodási /kognitív/ Információs és kommunikációs Személyes, társas /környezeti/ Tanulás – tanítás Tanulási egység Tanulói tevékenység / tanulási környezet Differenciálási lehetőségek /kulcsfogalom, témakör/ /ajánlott módszerek/ /igazodás a tanulók szükségleteihez/ Támogató erőforrások Nyomtatott Digitális Média Anyagok, eszköz -



Fejlesztő

Szummatív

Mit?


312

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002





313

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Vállalkozói, gazdasági ismeretek – 5. Tudás-és képességterület: Külgazdaság 5.4 Pedagógiai szakasz: 9-10. évfolyam Fejlesztési terület Vállalkozói, gazdasági ismeretek Tudás és képességterület

Pedagógiai szakasz Általános műveltséget megszilárdító (9-10. évfolyam) Időkeret (ajánlás) 10 óra/ped.szakasz

Külgazdaság Általános célok /Nat fejlesztési feladatok/: - Legyen képes az egyes történelmi jelenségek (gazdaság, kultúra, politika stb.) eltérő időbeli ritmusának és kölcsönhatásainak elemzésére. - Legyen képes egy-egy történelmi témát (a politika-, a gazdaság-, a társadalom-, a tudomány-, a technika- vagy a művelődéstörténet, illetve a történeti ökológia köréből) mélységében tanulmányozni. - A tanulók megismerkedjenek a 20. század nagyhatalmi, társadalmi és értékkonfliktusaival. - A tanulók ismereteket szerezzenek a szűkös erőforrásokkal való racionális gazdálkodás lehetőségeiről; - Legyenek képesek felkészültségüknek megfelelő szinten kommunikációt folytatni olyan témakörökről, mint az a mai magyar társadalom és gazdaság, a vállalkozás, a munkavállalás, Magyarország és az Európai Unió politikai rendszere, az érdekképviseletek; - Ismerkedjenek olyan köznapi és kiélezett élethelyzetekkel, konfliktusokkal, amelyek rávilágítanak az erkölcsi értékminőségek és az emberi helytállás jelentőségére, illetve az azokkal kapcsolatos problémákra; - Feltevések megfogalmazása egyes társadalmi-történelmi jelenségek hátteréről, feltételeiről, közvetlen és mélyebb okairól. Érvek gyűjtése a feltevések mellett és ellen. - Az aktív állampolgári magatartáshoz szükséges részképességek (pl. a társadalmi viszonyrendszerek felismerésének képessége, az egyenlő bánásmódhoz való jog felismerésének képessége, a konfliktuskezelés, a humanitárius segítségnyújtás, az együttműködés képessége), értékorientációk, beállítódások (pl. felelősség, autonóm cselekvés, megbízhatóság, tolerancia, társadalmilag elfogadott viselkedés) - Tájékozott az egyéni és társadalmi érdekek összeegyeztethetőségének problémakörében. - A tanulók szerezzenek ismereteket az Európai Unió kialakulásának történetéről, alkotmányáról, intézményrendszeréről, az uniós politika szempontrendszeréről. - Diákként és felnőttként tudjanak élni a megnövekedett lehetőségekkel. - Magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárokká. - Tanulóinkat iskolás éveik alatt is olyan ismeretekkel, személyes tapasztalatokkal kell gazdagítani, amelyek birtokában meg tudják találni helyüket az európai nyitott társadalmakban.


314

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002






Kulcsfogalom /elmélet/ 1. Globalizáció – 2. Valuta-deviza 3. Tanulás és munkavállalás külföldön




Nem tantárgyfüggő kompetenciák Módszertani Gondolkodási /kognitív/ Információs és kommunikációs Személyes, társas /környezeti


Módszerek



Tanulási egység /kulcsfogalom, témakör/ 1. Globalizáció – nemzetközi tőkeáramlás 2. Valuta-deviza 3. Tanulás és munkavállalás külföldön


315

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Nyomtatott

Digitális

Terület /pl./



Anyagok, eszköz


Fejlesztő

Szummatív



316

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Vállalkozói, gazdasági ismeretek – 5. Tudás-és képességterület: Külgazdaság 5.5 Pedagógiai szakasz: 11-12. évfolyam Fejlesztési terület Vállalkozói, gazdasági ismeretek Tudás és képességterület

Pedagógiai szakasz Általános műveltséget elmélyítő, pályaválasztási szakasz (11-12. évfolyam) Időkeret (ajánlás) 15 óra/ped.szakasz

Külgazdaság Általános célok /Nat fejlesztési feladatok/: - Legyen képes az egyes történelmi jelenségek (gazdaság, kultúra, politika stb.) eltérő időbeli ritmusának és kölcsönhatásainak elemzésére. - Legyen képes egy-egy történelmi témát (a politika-, a gazdaság-, a társadalom-, a tudomány-, a technika- vagy a művelődéstörténet, illetve a történeti ökológia köréből) mélységében tanulmányozni. - A tanulók megismerkedjenek a 20. század nagyhatalmi, társadalmi és értékkonfliktusaival. - A tanulók ismereteket szerezzenek a szűkös erőforrásokkal való racionális gazdálkodás lehetőségeiről; - Legyenek képesek felkészültségüknek megfelelő szinten kommunikációt folytatni olyan témakörökről, mint az a mai magyar társadalom és gazdaság, a vállalkozás, a munkavállalás, Magyarország és az Európai Unió politikai rendszere, az érdekképviseletek; - Ismerkedjenek olyan köznapi és kiélezett élethelyzetekkel, konfliktusokkal, amelyek rávilágítanak az erkölcsi értékminőségek és az emberi helytállás jelentőségére, illetve az azokkal kapcsolatos problémákra; - Feltevések megfogalmazása egyes társadalmi-történelmi jelenségek hátteréről, feltételeiről, közvetlen és mélyebb okairól. Érvek gyűjtése a feltevések mellett és ellen. - Az aktív állampolgári magatartáshoz szükséges részképességek (pl. a társadalmi viszonyrendszerek felismerésének képessége, az egyenlő bánásmódhoz való jog felismerésének képessége, a konfliktuskezelés, a humanitárius segítségnyújtás, az együttműködés képessége), értékorientációk, beállítódások (pl. felelősség, autonóm cselekvés, megbízhatóság, tolerancia, társadalmilag elfogadott viselkedés) - Tájékozott az egyéni és társadalmi érdekek összeegyeztethetőségének problémakörében. - A tanulók szerezzenek ismereteket az Európai Unió kialakulásának történetéről, alkotmányáról, intézményrendszeréről, az uniós politika szempontrendszeréről. - Diákként és felnőttként tudjanak élni a megnövekedett lehetőségekkel. - Magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárokká. - Tanulóinkat iskolás éveik alatt is olyan ismeretekkel, személyes tapasztalatokkal kell gazdagítani, amelyek birtokában meg tudják találni helyüket


317

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


az európai nyitott társadalmakban. Tartalmi elemek Tanulói teljesítmény


Kompetenciafejlesztés Tanulói teljesítmény .


Kulcsfogalom /elmélet/ 1. Globális világgazdasági problémák: nemzetközi gazdasági intézmények /IMF, Világbank, WTO/ 2. Konvertibilitás 3. Külkereskedelmi mérleg – nemzetközi fizetési mérleg 4. Adósság-csapda


Kulcskompetencia /Nat/ 1. 1.Kezdeményező képesség és vállalkozói kompetencia 2. Matematikai 3. Szociális és állampolgári 4. Digitális

Fejlődési szint Belépő: Továbbhaladó



Tanulási egység /kulcsfogalom, témakör/ 1. Globális világgazdasági problémák: nemzetközi gazdasági intéz-


Módszerek

. . Tanulás – tanítás Tanulói tevékenység / tanulási környezet /ajánlott módszerek/


318

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


mények /IMF, Világbank, WTO/ 2. Konvertibilitás 3. Külkereskedelmi mérleg – nemzetközi fizetési mérleg 4. Adósság-csapda Nyomtatott

Digitális

Terület /pl./



Anyagok, eszköz


Fejlesztő

Szummatív



319

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


FELHASZNÁLT IRODALOM

1) 1993. évi LXXIX. Törvény a közoktatásról. 95§ (1) j) 2) 243/2003. (XII. 17.) Korm. Rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 3) 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról. http://www.nefmi.gov.hu/letolt/kozokt/nat_070926.pdf 4) A kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló, 28/2000. (ix.21.) OM. rendelet 4/2001. (i. 26) OM rendelettel módosított, egységes szerkezetbe foglalt szövege. 5) A Kormány 202/2007. (VII.31.) rendelete a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet módosításáról 6) A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003 (XII. 17.) Korm. rendelet (a 202/2007. (VII. 31.) Korm. rendelettel módosított, egységes szerkezetbe foglalt szöveg). http://www.nefmi.gov.hu/kozoktatas/nemzetialaptanterv-nat/nemzeti-alaptanterv 7) Arató László - Knausz Imre – Nahalka István – Pála Károly: Modernizáció és programfejlesztés. Javaslat a magyar közoktatásban használandó oktatási programok fejlesztésére. In. Zsigovits Gabriella (szerk.): A kompetencia alapú pedagógiai rendszer fejlesztése és bevezetése a Nemzeti Fejlesztési Terv időszakában. CD-melléklet. Educatio 2008. 8) Az Európai Parlament és a Tanács ajánlása (2006. december 18.) az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról. (2006/962/EK) 9) B. Lundvall, B. Johnson: The Learning Economy. Journal of Industry Studies, Vol. 1, No 2, 1994. 10) Ballér Endre A tantervelmélet fejlődésének nemzetközi tendenciái a nyolcvanas években. In: Tantervelméletek Magyarországon a XIX–XX században. A tantervelmélet forrásai, 17. kötet. Budapest, Országos Közoktatási Intézet, 1996. 11) Balogh László: Tanulási stratégiák és stílusok, a fejlesztés pszichológiai alapjai. Debrecen, Kossuth K, 2000.


320

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


12) Bloom B. S.: Taxonomy of Educational Objectives. Handbook. I. Cognitive domain. New York 1956 13) Carol Ann Tomlinson: The Differentiated Classroom Responding to the Needs of All Learners, ASCD, Alexandria, VA, 1999. 14) Csapó Benő: Az iskolai tudás; Osiris, Budapest, 2002. 15) Csapó Benő: Tudás és iskola. Budapest, Műszaki kiadó, 2004 16) Dávid Mária: A tanulási kompetencia fejlesztése – elméleti háttér. In: Alkalmazott pszichológia folyóirat, VIII. évfolyam, 1. szám, 2006. 17) Defining and selecting key competencies. OECD 2001.; A kompetencia. Kihívások és értelmezések. (Szerk. Demeter Kinga) OKI 2006.; 18) Diane Heacox: Differenciálás a tanításban, tanulásban. Budapest, 2006 19) Fisher, Robert: Hogyan tanítsuk gyermekeinket tanulni? Budapest, Calibra Kiadó, 2000. 20) Fizikai szemle, 2007, szeptember-október 21) Havas Péter: A pedagógiai rendszerek fejlesztése. Új Pedagógiai Szemle, szeptember, 2003. 22) Howard Gadner: Frames of Mind: The Theory of Multiple Intelligences. New York. 1983.; 23) Howard Gardner. (1993). Multiple Intelligences; The Theory in practice. New York: Basic Books 24) Kádek István: A gazdasági szemléletformálás és a közgazdasági szakképzés története Magyarországon – rövid áttekintés (Emlékkötet, Mihalik István 70 éves Miskolci Egyetem, 2003.) című cikkében írottakat. 25) Kádek István: Egy megszűnő tanár-szak (gazdaságismeret), és „fenntartató” tanulságai Periodica Oeconomica, II. évf. május 2009. Eger, EKF, Gazdaságtudományi Intézet 26) Ladányi Andor: A Nat és a tanárképzés; Új Pedagógiai Szemle, január, 2003. 27) Nahalka István: Válságban a magyar természettudományos nevelés, UPSZ 1999/5


321

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


28) Niemi, H.: Aktív tanulás – avagy egy kívánatos kultúraváltás a tanárképzésben és az iskolákban. Pedagógusképzés Folyóirat 3. évf. 3. sz., 2005. 29) Oroszlány Péter: A tanulás tanítása. Budapest, AKG Kiadó, 1999. 30) Rétsági Erzsébet: A testnevelés tantárgypedagógiája. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs. 2004. 31) Tantervek külföldön Részletek Anglia, Dánia, Németország, Norvégia és Új-Zéland nemzeti tanterveiből, törvényeiből. A tantervelmélet forrásai, 15. kötet. szerk.: Horánszky Nándor. Budapest, Országos Közoktatási Intézet, 1993. 32) Vass Vilmos (szerk.): Nemzeti alaptanterv implementációja; 2008. március., http://www.nefmi.gov.hu/letolt/kozokt/nat_implement_090702.pdf 33) Vissza az alapokhoz. - Körkép az európai alapképzésről. Vál. szerk. és a bevezetőt írta: Szabó László Tamás. Budapest, Oktatáskutató Intézet, 1991. 34) www.nefmi.gov.hu/kozoktatas/2009/fejlesztesi-terv 35) Zrinszky László: Az esztétikai nevelésről, Új Pedagógiai Szemle, december, 2001. 36) Lois Brown Easton, Roland S. Barth: The Other Side of Curriculum, Heinemann Portsmouth, 2002. 37) Perkins, D.: Integrating Thinking and Learning Skills Across the Curriculum, In Jacobs, H. (1989) 38) Interdisciplinary Curriculum: Design and Implementation. Alexandria, VA: Association for Supervision and Curriculum Development, http.:/www.cde.ca.gov/ci/Curriculum and instruction)


322

ÖSSZEGZÉS Hat kiemelt fejlesztési hiányterület tervezett pedagógiai rendszerének specifikációja című tanulmányról

Recommend Documents