ÖSSZEFOGLALÓ MÁJUS. Buda-Cash Brókerház Zrt

HAVI MAKROGAZDASÁGI ÖSSZEFOGLALÓ 2013. MÁJUS

Buda-Cash Brókerház Zrt. 1118 Budapest, Ménesi út 22. Tel.: (1) 235-1500 Fax.: (1) 266-3883 www.budacash.hu e-mail: [email protected]

HAVI MAKROGAZDASÁGI ÖSSZEFOGLALÓ

BUDA-CASH BRÓKERHÁZ

2013. MÁJUS

HAZAI MAKROGAZDASÁGI ESEMÉNYEK Új rekordra, 4,75%-ra csökkentették a jegybanki alapkamatot. A Monetáris Tanács április 23-i ülésén, a várakozásoknak megfelelően, a jegybanki alapkamat 25 bázispontos csökkentéséről döntött, az új irányadó ráta 4,75%. Az új gyakorlat szerint sajtótájékoztatót nem tartott a jegybank elnöke, a döntés indoklását a hivatalos közlemény tartalmazta. Ebben jórészt a márciusi döntéskor, illetve a legutóbbi inflációs jelentésben is leírtak köszöntek vissza. A tanács úgy látja a friss inflációs adatok alapján, hogy „a nyomott keresleti környezet jelentős árleszorító hatással bír”, az inflációs cél alá csökkent ráta emellett a rezsicsökkentésnek is köszönhető. A különféle adóemelésekben látnak némi inflációs kockázatot (emelkedhet az ún. indirekt adók hatásaitól szűrt maginfláció), de általában véve a továbbhárítást lassúnak és csak részlegesnek gondolja az MNB. A fogyasztás élénkülését csak 2014-re várják, így az idén a 3%-os cél alatt maradhat és 2014-ben is a cél közelében lehet az infláció. Nyugtázva globális kockázatvállalási hajlandóság javulását és magyar eszközfelárak mérséklődését, az MNB „óvatos” monetáris politikát lát indokoltnak – egy hónapja „körültekintő” volt a jelző, tartalmi eltérés itt nem látszik. A kedvező pénzügyi és gyenge reálgazdasági környezet ellentétét ismét kiemeli a közlemény. Csekély változás a további kamatcsökkentéseket érintve mutatkozik: márciusban az egyik megfogalmazott feltétel az volt, hogy mérsékelt maradjon az inflációs nyomás, a másik, hogy a pénzügyi piaci környezet bizonytalansága csökkenjen – ezek a mostani döntéskor alapvetően teljesültek. Ezúttal az egyik feltétel az, hogy „a középtávú inflációs kilátások összhangban maradnak a 3 százalékos céllal”, a másik pedig az, hogy „fennmaradnak a kedvező pénzügyi piaci folyamatok”. Előbbit jó darabig alig fenyegeti veszély és utóbbi sem tűnik egyelőre további kamatcsökkentések akadályának; így a piaci várakozásoknak megfelelően az MNB a következő hónapokban tovább csökkentheti a jegybanki alapkamatot, akár bőven 4% alá is. A folytatást a nemzetközi hangulat komolyabb romlása akadályozhatná meg, illetve talán a forint jelentősebb és tartós gyengülése.

Két éve nem látott GDP-növekedés idehaza. A vártnál lényegesen nagyobb mértékben bővült a magyar gazdaság az első negyedévben a KSH előzetes adatai alapján. Az előző negyedévhez képest mért 0,7%-os bővülés (szezonálisan kiigazítva) két éve a legmagasabb. Ezzel Magyarország technikailag kikerült a recesszióból, és remélhetőleg egy pozitív fordulat indult el. Az év/év adat persze még így is negatív (-0,9%), de ez is lényegesen jobb a vártnál és jelentős javulás az előző negyedévi -2,7%-hoz képest. Részadatok az első becsléskor még nem állnak rendelkezésre, így egyelőre nem lehet pontosan tudni, hogy mindek köszönhető a felülteljesítés. A jó adatnak köszönhetően mindenesetre javulhatnak az idei év egészére vonatkozó növekedési várakozások is, ami többek között abban is segíthet, hogy Magyarország kikerüljön a túlzott deficit eljárás alól. Erre most már, a Varga-csomag és a friss GDP adat tükrében jó esélyt látunk.

Újabb mélypont az inflációban. Áprilisban a vártnál is nagyobb mértékben mérséklődött a fogyasztói árindex, az 1,8%-os szint újabb, több évtizedes rekordalacsony szintnek felel meg (a Bloomberg híre szerint 1974 óta a legalacsonyabb). A javulás jelentős részben a háztartási energia 8,4%-os árcsökkenésének tulajdonítható (rezsicsökkentés), ezen belül a vezetékes gáznál és az elektromos energiánál 10%, a távhőnél 11,7% volt a csökkenés mértéke. Csökkenőben van ugyanakkor a szezonálisan kiigazított magindex is: a márciusi 3,4% után az áprilisi adat 3,2% volt, így a tavaly őszi 5-5,5%-hoz képest már számottevő csökkenés következett be. Mérséklődtek az üzemanyagárak is, 12 havi összehasonlításban 5,3%-kal, ugyanakkor átlag feletti mértékben, 3,4%-kal emelkedtek az élelmiszerárak, illetve a szolgáltatások (3,6%). Az alacsony infláció révén az elmúlt időszak folyamatos jegybanki kamatcsökkentései ellenére is pozitív reálkamat érhető el a forint befektetéseken, ami - főként a csökkenő maginflációval együtt - igazolhatóvá teszi a jegybanki lépéseket. Kérdés persze, hogy ez az állapot mennyi ideig tartható fenn, mindenesetre az év eleji rezsicsökkentés hatása még egy darabig benne marad a 12 havi mutatóban, sőt a kormányzati szándékok szerint az év folyamán újabb hasonló akciók jöhetnek. A továbbra is nyomott belföldi kereslet sem

2



2013. MÁJUS az infláció emelkedése mellett szól, illetve egyelőre olyan adóintézkedések sem tűnnek bevételi oldalról szükségesnek, amelyek érdemben emelnék az inflációt.

Reálisabb számok a friss konvergencia programban, akkor még úgy tűnt nincs szükség újabb kiigazításra…. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a konvergencia programról szóló április 16-i sajtótájékoztatón ismertette a kormány legfrissebb makrogazdasági várakozásait. Az idei évre számolt 0,9%-os GDP bővülést 0,7%-ra rontották, a korábbi 5,2%-os inflációs rátát 3,1%-ra módosították, az államháztartási hiánycél maradt 2,7%-on, ami pótlólagos intézkedések nélkül is tartható a hatalmas, a GDP közel 1,3%-át kitevő tartaléknak köszönhetően. A túlzott-deficit eljárás miatt kiemelten fontos 2014-es hiányszámot viszont 2,2%-ról 2,7%-ra emelték, miközben a kormány várakozása szerint a növekedés mértéke már eléri az 1,9%-ot, ami 3,2%-os inflációval párosul. A program tartalmát is felhasználva az Európai Bizottság május elején publikálja tavaszi gazdasági prognózisát, aminek legjelentősebb eleme a túlzott-deficit eljárás alól való kikerülés szempontjából 2013-ra illetve 2014 –re várt államháztartási hiányszám. Ennek fenntartható módon kell 3% alatt lenni ahhoz, hogy szinte biztosan kikerüljünk az uniós csatlakozásunk óta életbe lévő eljárás alól, ami a magyar kormány egyik legfőbb gazdaságpolitikai célkitűzése. Az EU pénzügyminiszterei várhatóan június elején döntenek az eljárás sorsáról, számukra az Európai Bizottság állásfoglalása nem kötelező érvényű. Amennyiben az Európai Bizottság 3% feletti hiányt lát a kulcsfontosságú időhorizonton belül, abban az esetben a magyar kormány lépéskényszerbe kerülhet és várhatóan egy újabb kiigazító csomagot állítana össze az EB meggyőzése érdekében. Ennek mértéke a jelenlegi piaci várakozások szerint 150-200 milliárd forint lehet, de ebben az esetben is a legfontosabb a fenntarthatósága és a gazdasági növekedésre gyakorolt hatása.

3% feletti hiányt vár Magyarországtól 2014-re az Európai Bizottság – a kormány szerint 3% alatt lesz. Az Európai Bizottság május 3-án közzétett friss prognózisa szerint idén 3%, jövőre 3,3% lehet a magyar államháztartási hiány a GDP arányában. Ez nem jó hír a Magyarország elleni túlzott deficit eljárás szempontjából, ennek megszüntetéséhez ugyanis tartósan 3% alatti hiány szükséges. A Bizottság korábbi várakozása 2013-ra és 2014-re is 3,4%-os hiány volt – ehhez képest javult a helyzet. A Bizottság javított GDP előrejelzésén is: eszerint idén 0,2%-os növekedés várható Magyarországon (a korábban előrejelzett -0,1% helyett), 2014-ben pedig 1,4% (1,3% helyett). A GDP-arányos államadósság a tavalyi 79,2%-ról az idei év végére 79,7%-ra emelkedhet, majd 2014-ben 78,9%-ra csökkenhet. A Bizottság szerint további intézkedésekre volna szükség ahhoz, hogy Magyarország kikerüljön a túlzott deficit eljárás alól. Varga Mihály néhány órával később sajtótájékoztatón reagált az előrejelzésekre. A nemzetgazdasági miniszter szerint mind az idei évre vonatkozó 3,0%-os, mind a 2014-re vonatkozó 3,3%-os előrejelzés téves, ahogy a Bizottság az elmúlt években is rendre felülbecsülte a magyar hiányt. Varga méltánytalannak nevezte a brüsszeli értékelést, amely szerinte kettős mércét jelent. Kijelentette, hogy Magyarország nem tervez „választási” költségvetést 2014-re, jövőre is 3% alatti hiányt céloz meg. Amennyiben szükséges, a kormány kész további lépéseket tenni a hiánycélok elérése érdekében – mondta további konkrétumok nélkül. Úgy tűnik, egyelőre kivár a kormány, lebegteti a további költségvetési kiigazítást arra az esetre, ha az feltétlenül szükségessé válik. Nem kizárt, hogy a következő hetekben még egyeztetnek a Bizottsággal, és akár be is jelenthetnek valamilyen intézkedést (vagy intézkedés csomagot), de az is lehet, hogy a döntést megpróbálják őszre halasztani, amikor már jobban láthatók lesznek a költségvetési folyamatok. Elképzelhető tehát, hogy most sem kerül ki Magyarország a túlzott deficit eljárás alól, viszont az EU-s támogatások esetleges felfüggesztésének elkerülése érdekében már biztosan lépne a kormány, ahogy azt tavaly is láthattuk. A piacok szempontjából véleményünk szerint ez nem olyan nagy tragédia, lényegében minden megy tovább az eddigi mederben, inkább a kormánynak fájhat, ha kisebb lesz a mozgástere a választásokhoz közeledve.

3



2013. MÁJUS Intézkedik a kormány a hiánycél teljesítése érdekében, megérkezett a többlépcsős Varga csomag. A nemzetgazdasági miniszter május 10-én pénteken sajtótájékoztatót tartott az Európai Bizottság május elején közzétett prognózisaira reagálva. Varga Mihály itt újabb hiánycsökkentő intézkedéseket jelentett be. A csomag Orbán Viktor előző napi nyilatkozata ismeretében már nem számított meglepetésnek. Miután az Bizottság friss előrejelzése alapján 2014-ben a hiány meghaladná a GDP 3%-át és Olli Rehn uniós biztos további költségvetési lépések megtételéhez kötötte annak lehetőségét, hogy Magyarországot kiengedjék a túlzott deficit eljárás alól, a kormány – miközben vitatja az EU előrejelzését és méltánytalannak is tartja – néhány nap gondolkodás után elszánta magát a lépésre. Az intézkedések több szakaszra bonthatóak és ezek időben egymást követve léphetnek életbe attól függően, hogyan alakul az államháztartás helyzete. Az első lépcsőben a költségvetés egyes fejezeteinél 93 Mrd Ft összeget zárol a kormány 2013-ben és 2014-ben. Ha ez nem lenne elegendő, a második lépcsőben bizonyos beruházásokat is elhalaszthatnak (pl. stadionépítéseket), melyek 2014-es költségvetésre gyakorolt hatása a kiadások tekintetében 60 Mrd Ft. Ezen felül, ha a két lépcsőben tervezett és 2014-re 173 Mrd Ft-os egyenlegjavítás sem lenne elegendő, Magyarország további lépéseket is kész tenni a túlzott deficit eljárás alól való kikerülés érdekében. A harmadik lépcsőben a bankokra kivetett adók vagy a pénzügyi tranzakciós illeték emeléséről, energiaadók növeléséről lehet szó. Ezekre Varga szerint nem lesz már szükség. A 0,7%-os idei GDP növekedési várakozáson nem változtat a kormány - ez további kockázatokat jelenthet, mivel a piaci várakozások zéró körül vannak. A kormány a bejelentésekkel jelzi elszántságát a hiánycélok teljesítésére, hiszen célja továbbra is kikerülni a túlzott deficit eljárás alól. Részben viszont azok a várakozások is beigazolódtak, hogy a kormány bízik abban, hogy az év vége felé haladva nem az EU, hanem a kormány várakozásaihoz lesznek közelebb a tényleges hiányszámok. A feltételes intézkedések lehetőséget adnak arra, hogy csak végső esetben kelljen a gazdasági növekedésre és lassan talán javuló üzleti bizalomra káros újabb adóemelésekre sort keríteni. Előfordulhat, hogy a pénteken bejelentett lépések elegendőek lesznek a túlzott deficit eljárás alól történő kikerüléshez, de biztosat nem lehet mondani. A menetrend szerint a Bizottság május 29-én alakítja ki végleges javaslatát, a döntés pedig június 22-én születik meg az ECOFIN ülésen. Véleményünk szerint kedvező, hogy egyes korábbi sajtóértesülésekkel és a piaci félelmekkel ellentétben a bejelentett költségvetési kiigazító csomag egyelőre nem tartalmazza konkrétan a tranzakciós illeték emelését, csak feltételesen, arra az esetre, ha a többi intézkedés nem hozza meg a szükséges eredményt. Az, hogy most nem emelték a tranzakciós illetéket, holott ez lényegesen könnyebb megoldás lenne a hiány problémájára, mint például a stadion beruházások elhalasztása, azt az álláspontunkat erősíti, hogy a kormány a hitelezés (és így a növekedés) beindítása érdekében most kerüli a konfliktust a bankokkal. Negatívum, hogy legrosszabb esetben akár a bankadó emelése is szóba jöhet, és ebben a most viszonylag valószínűtlen esetben a magyar kormány és a bankok viszonya ismét hűvösebbé válhatna, újabb megállapodást szegne meg a kormány. Jelenleg viszont javulni látszik ez a viszony, a felek a hitelezés élénkítésére összpontosítanak.

Újabb részletek az MNB hitelprogramjáról. Matolcsy György jegybankelnök április 30-án, hivatalba lépése utáni második sajtótájékoztatóján újabb részleteket közölt a Növekedési Hitel Programról. Eszerint a pénzintézetek által alkalmazható kamatmarzs 2%-ról 2,5%-ra nő, melynek már tartalmaznia kell a garanciavállalás díját is. A hitelprogramon belül eddig 400 millió volt a felvehető hitel maximális összege, amelyet most 3 milliárd forintra emeltek a középvállalatok érdekében. A kéthetes MNB kötvénnyel kapcsolatban még nem született döntés, vizsgálják a lehetőségeket, de a 900 milliárd forintos csökkentés terve (4 500 milliárdról 3 600 milliárdra) továbbra is áll. A tájékoztatás nem okozott komolyabb piaci reakciókat. Jó hír, hogy az MNB aktívan kommunikál a kereskedelmi bankok, takarékszövetkezetek képviselőivel és nem minden áron és erőből próbálja meg a feltételeket kialakítani. A program várható élénkítő hatásait továbbra is nehezen lehet becsülni.

4



2013. MÁJUS Áprilisban is nőtt az államháztartás hiánya. A Nemzetgazdasági Minisztérium előzetes közzététele alapján az államháztartás központi alrendszerének 2013. április havi hiánya 35,0 milliárd forintra teljesült. Ezen belül a központi költségvetés 79,4 milliárd forintos deficittel, az elkülönített állami pénzalapok 8,5 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 35,9 milliárd forintos többlettel zártak. Az államháztartás központi alrendszer első négyhavi hiánya így 528,6 Mrd forintot tett ki, ami az éves előirányzat 60%-a. Tavaly az államháztartás központi alrendszerében április végéig 228,2 Mrd forintos hiány halmozódott fel, de az összehasonlításnak csak csekély relevanciája van. Az idei és a tavaly költségvetésének összehasonlításával kapcsolatban a minisztérium felhívta a figyelmet arra, hogy például néhány adónemből származó bevételi előirányzat csökkent, bizonyos adónemek megszűntek, vagy módosultak, illetve új adónemek kerültek bevezetésre, így a két időszak összehasonlítása torzító hatás nélkül - nem lehetséges. A központi költségvetés I-IV. havi bevételei az előző év azonos időszakához képest 58 Mrd forinttal nőttek. A kiadások 455 Mrd forinttal magasabb összeget tettek ki, mint egy évvel korábban, mely a közlemény szerint elsősorban „a költségvetési szervek és szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásainak az intézményi struktúraváltással összefüggő idei nagyobb összegű teljesülésével függ össze”. Az olyan lényeges kérdések, mint például a tranzakciós illeték bevételeinek alakulása vagy más új bevételei források időbeli teljesülése, majd csak a részletes közzétételből derülnek ki (május 22-én). A kormány május 10-én újabb intézkedéseket jelentett be az idei és jövő évi célok betartása érdekében. Mivel kiemelten fontos az éves hiánycélok teljesítése, az évközi államháztartási adatok alakulásától függően kerülhet sor kormányzati lépésekre.

Nőtt a reálkereset, visszaesett a foglalkoztatás februárban. A KSH adatai szerint (a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési szférában és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél, a teljes munkaidőben foglalkoztatottak körében) februárban 2,567 millió fő állt alkalmazásban. Az egy évvel korábbitól ez a létszám jelentősen, 46 ezerrel marad el (-1,8%), és meglepetésre a januárinál is kisebb. A versenyszférában közel 14 ezerrel, a költségvetésiben 32 ezerrel volt kisebb a létszám (1,785 millió illetve 680 ezer fő). Utóbbin belül a közfoglalkoztatás is rontott a helyzeten, mert 23 ezerrel kevesebb volt idén februárban a közfoglalkoztatott. A nemzetgazdaság KSH felmérésben szereplő részében a bruttó átlagkereset 2,7%-kal volt magasabb az egy évvel korábbinál, ezen belül a rendszeres kereset 3,4%-kal. A családi kedvezmények nélküli nettó átlagkereset (145 643 Ft) 4,0%-kal nőtt egy év alatt – 2,7%-kal a versenyszférában és 4,8%-kal a közfoglalkoztatás nélküli közszférában. Februárban az inflációs ráta 2,8%-ra esett vissza, ennek köszönhetően az átlagos reálkereset 1,2%-kal emelkedett.

Vegyes változások a munkaerőpiacon, tovább nőtt az aktívak száma. A KSH adatai szerint az I. negyedévben mérsékelten javult a munkaerőpiaci helyzet az egy évvel korábbihoz képest, míg a megelőző három hónaphoz viszonyítva a szezonális okokkal indokolható a romlás. A 15-74 évesek körében a foglalkoztatottak száma 26 ezerrel emelkedett az egy évvel korábbihoz viszonyítva, a 3,818 millió fő lényegében azonos a december-februári létszámmal. A munkanélküliek létszáma mintegy 5 ezerrel emelkedett, 509 ezerre. Itt az előző időszakhoz képest jelentősebb növekedést mértek és évek óta a legmagasabb szintre (lényegében új csúcsra) duzzadt a munkanélküli népesség. A fentiek miatt a gazdaságilag aktívak száma 31 ezerrel haladta meg a bázist, és mivel a 15-74 éves népesség 26 ezerrel kisebb lett egy év alatt (7,64 millió), az aktivitási arány már ebben a szezonálisan gyenge időszakban is csaknem új csúcsra emelkedett, 56,6%-ra. A munkanélküliségi ráta is emelkedett, 11,8%-ra az egy évvel korábbi 11,7%-ról illetve a december-februári 11,6%-ról.

5



2013. MÁJUS A munkaerőpiacon aktívak számának emelkedése kedvező, bár sokat árnyal a képen a közfoglalkoztatás ebben betöltött nagy szerepe. A munkanélküliségi ráta és a munkanélküliek száma nem alakul ilyen jól, hiszen új csúcsok dőltek meg.

Jelentős romlás márciusban a kiskereskedelemben. A KSH előzetes adatai szerint a vártnál jobban csökkent márciusban a kiskereskedelmi forgalom volumene, naptárhatástól megtisztítva 2,8%-kal. Az élelmiszer kiskereskedelem forgalma csak 0,9%-kal maradt el az egy évvel korábbitól, ami tavaly nyár óta a legkevésbé kedvezőtlen. Ellenben a nem élelmiszer forgalom 2,7%-kal csökkent, az üzemanyagoké pedig 5,1%-kal, utóbbinál gyengébb adatot évek óta nem tett közzé a KSH. A rossz, helyenként kifejezetten zord márciusi időjárásnak lehetett szerepe az üzemanyagok és a nem alapvető cikkek gyenge forgalmában, ezt a hatást nem szűrhette ki a statisztikai hivatal. Ezzel együtt is előfordulhat, hogy az idén év elején kirajzolódni látszó kedvező tendencia megtörhetett. Évekig tartó stagnálás után 2012-ben jellemzően csökkent a kiskereskedelmi forgalom, az idén januárfebruárban viszont megállt a romlás a fix bázison számolt, szezonálisan és naptárhatással kiigazított volumenindex alapján. A márciusi adattal együtt ez sajnos már nem feltétlenül igaz. Ha az időjárás miatt volt ekkora a romlás, a következő hónapok számai majd még megerősíthetik az év eleji folyamatokat, egy egyetlen adat kilóghat a sorból. Egyelőre azonban nagyobb óvatosságra lehet szükség azzal kapcsolatban is, hogy mikor élénkülhet végre a hazai kiskereskedelem, és általában a fogyasztás.

Márciusban a vártnál kissé jobban teljesített a hazai ipar. A KSH előzetes adatai szerint márciusban az ipari termelés volumene 0,4%-kal emelkedett az előző hónaphoz képest. Kedvező fejlemény, hogy ez volt a harmadik egymást követő hónap, amikor nőtt havi szinten a kibocsátás, ilyenre utoljára 2011 szeptembere és novembere között volt példa. 2012 márciusához viszonyítva a nyers adat szerint 2,9%-kal esett vissza az ipari termelés, míg a munkanaphatástól megtisztított számok alapján csupán 0,7%-kal, ami kedvezőbb a piaci várakozásnál (0,9%). 2012 szeptembere óta ez a legkisebb éves csökkenés, és eközben az is kedvező, hogy a februári adatot -1,1%-ról -1,0%-ra módosították. A hazai iparban látható némi javulás, így talán hamarosan ismét éves szintű növekedésről számolhat be a KSH.

Két éve nem látott külkereskedelmi többlet, visszaeső forgalom mellett. A KSH előzetes adatai szerint márciusban a piaci várakozásoknál jóval magasabb lett a külkereskedelmi termékforgalom egyenlege. A 753,4 millió eurós havi többlet önmagában az elmúlt két év legerősebb adata, 28%-kal magasabb, mint egy évvel korábban. Az viszont meglehetősen kedvezőtlen, hogy a kivitel értéke 2,8%-kal, az behozatalé pedig 5,6%-kal csökkent év/év alapon euróban mérve. Az első negyedévben a kivitel és a behozatal is csupán kis mértékben változott, az előbbi értéke 0,1%-kal, az utóbbi 0,2%-kal volt alacsonyabb euróban, mint egy évvel korábban. A külkereskedelmi többlet januármárcius között 20 millió euróval nőtt 2012. I. negyedévéhez képest.

Kiemelt hazai makrogazdasági mutatók

Legfrissebb mutató GDP (% év/év) Ipari termelés (%)* Munkanélküliségi ráta (%) Kiskereskedelmi forgalom (%)* Nettó átlagkeresetek (%) Fogyasztói árak (%) Ipari termelői árak (%)

2012 IV. -2,7 Márc. 0,4 hó/hó Jan-márc. 11,8 Febr. Ápr. Márc.

4,0 év/év 0,3 hó/hó 1,6 hó/hó

Előző adat(ok)

2012 Márc.

-1,8 -0,7 év/év

Márc. Jan-febr. Ápr. Márc.

-2,8 év/év 3,9 év/év 1,7 év/év 2,2 év/év

6

2012 III. Febr. Dec-febr. Febr. Jan. Márc. Febr.

-1,6 0,1 hó/hó 11,6 0,2 hó/hó 3,9 év/év 0,3 hó/hó 0,4 hó/hó

2011 Febr.

1,6 -1,0 év/év

Febr. 2012 Márc. Febr.

-1,1 év/év 2,0 év/év 2,2 év/év 0,8 év/év



2013. MÁJUS Éves terv % Éves terv Államháztartás (Mrd Ft)* Jan-ápr. -528,6 % Államháztartási hiány (/GPD %) 2012 2,1% 2011 Folyó fiz. mérleg (millió euro) 2012 IV. 242 2012 I-IV. Külf. finansz. képesség (m euro) 2012 IV. 1 336 2012 I-IV. Külker. mérleg - KSH (millió euro)* Márc. 753,4 Jan-márc. Ktgvet. br. adósság – ÁKK (Mrd Ft) Márc. 21 692 Feb. Államháztart. adóssága (/GDP %) 2012 79,2 2011 Jegybanki tartalék (Mrd euro) Ápr. 35,2 35,5 Márc. Jegybanki alapkamat (%) 2013.04.23. 4.75 2013.03.26. Közp. ktgvetés (Mrd Ft)*

Jan-ápr.

-668,1

*előzetes adatok

76,4%

Jan-márc.

-588,6

2012

-620,1

60,0%

Jan-márc.

-493,6

2012

-607,5

2,43% 1 605 2 666 1 426,4 21 630 80,6 34,7 5.00

2010 4,3% 2012 III. 843 2012 II. 960 Febr. 673 Jan. 21 187 2010 80,2 Feb. 34,8 2013.02.27. 5.25

2009 2011 2011 2012

4,5% 808 3 258 6 823

2009 78,4 Jan. 37,2 2013.01.30. 5.50

Forrás: Bloomberg, MNB, KSH, PM, ÁKK

7



2013. MÁJUS

ÁLLAMPAPÍR- ÉS FORINTPIACI FEJLEMÉNYEK Minden lejárat esetében történelmi mélységben a hozamok, hamarosan akár 4% alatt is lehet az irányadó ráta. Töretlen népszerűségnek örvendenek a magyar állampapírok, a hozamok minden lejárat esetében soha nem látott szintre estek. A rendkívül kedvező folyamatok jelentős részben köszönhetőek a világ legnagyobb jegybankjai által alkalmazott monetáris ösztönző és egyben likviditásfokozó intézkedéseiknek. A folyamatosan csökkenő hozamszinteket ellensúlyozza a hirtelen több évtizedes mélypontra zuhanó hazai infláció. A magyar papírokon a jóval átlag feletti reálhozam tehát továbbra is elérhető, ami a jegybanki beavatkozások miatt napjainkra jellemző hozamvadászokat egyelőre kielégíti.

Állampapírpiaci hozamok elmúlt két havi alakulása

Állampapírpiaci hozamok

6,50

6,00 2012.05.24. 2013.05.15.

1 éves

3 éves

10 éves

5,00

4,50

4,50

4,00

4,00

13.05.13.

13.05.07.

13.05.01.

13.04.25.

13.04.19.

15 éves

13.04.15.

10 éves

13.04.09.

5 éves

13.04.03.

3 éves

13.03.28.

3,50

1 éves

13.03.18.

3,50 3 hónapos 6 hónapos

3 hónapos

5,50

5,00

13.03.22.

5,50

6,00

2013.04.16.

Az MNB kamat-meghatározóülésén a várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal 4,75%-ra, újabb történelmi mélypontra csökkentették az irányadó rátát. Az új gyakorlat szerint a döntést követően csak közleményt adott ki a jegybank, melyből az derül ki, hogy a további mérséklés egyik feltétel az, hogy „a középtávú inflációs kilátások összhangban maradnak a 3 százalékos céllal”, a másik pedig az, hogy „fennmaradnak a kedvező pénzügyi piaci folyamatok”. Előbbit jó darabig alig fenyegeti veszély és utóbbi sem tűnik egyelőre további kamatcsökkentések akadályának; így a piaci várakozásoknak megfelelően az MNB a következő hónapokban tovább csökkentheti a jegybanki alapkamatot, akár bőven 4% alá is. Ebben a nemzetközi hangulat komolyabb romlása akadályozhatná meg a Monetáris Tanácsot, illetve talán a forint jelentősebb és tartós gyengülése is akadályozó tényező lehetne. A jelentősen csökkenő állampapír-piaci hozamszint, ha tartós maradna, érdemi megtakarítást jelenthetne a költségvetés számára. Tavaly közel 1 100 milliárd forintot költöttünk kamatkiadásra, az összeg nagyságát jól érzékelteti, hogy személyi jövedelemadóból 1 570 milliárd forint folyt be 2012-ben. A forint euróval szembeni árfolyama a vizsgált időszakban is átlépte a 300-as szintet, amihez nagyban hozzájárult a Bloomberg hírügynökség hibája. A kamatdöntés előtt fokozta a feszültséget, hogy egyes piaci szereplők akár 50 bázispontos csökkentést is elképzelhetőnek tartottak. A hírügynökség viszont a jegybank hivatalos bejelentés előtt pár perccel hibásan azt közölte, hogy az MNB 1%-ra csökkentette az alapkamatot. A forint erre lényegében pár másodperc alatt a 303-as szint fölé ugrott. Megnyugvást a hivatalos bejelentés hozott, a jegyzések visszatértek a 300-as szint alá. Az árfolyam ezt követőem jellemzően a 295-300-as szint között ingadozott, áttörést a vártnál kedvezőbb GDP adat hozott, a jegyzések a 290-es szint közelébe erősödtek.

8



2013. MÁJUS

Összefoglalásként elmondható, hogy a megváltozott összetételű Monetáris Tanács számára egyelőre mind a belföldi, mind a külföldi folyamatok szempontjából van még tér további csökkentésre. A várakozások szerint folytatódik az óvatos, 25 bp-os csökkentési sorozat. Azt azonban nehéz megjósolni, hogy meddig tart még a tavaly augusztusban megkezdett kamatcsökkentési periódus és főleg arra nehéz válaszolni, hogy a ciklus végét mivel magyarázná a jegybank. A forintot az elmúlt hetekben lényegében rezzenéstelenül hagyta a csúcsdöntő hangulatban lévő nemzetközi hangulat, de a túlzottdeficit-eljárással kapcsolatos hírek, illetve az újabb kiigazító csomag sem borzolta fel különösebben a kedélyeket. A vizsgált időszak végén tapasztalt megnyugvást a jegybankkal kapcsolatos félelmek kiárazódása és a várakozásokat lényegesen meghaladó GDP adat okozhatta. A legközelebbi technikai ellenállás az EUR/HUF árfolyamában a 290-es lélektani támaszszinten, az alatt pedig a 285-ös szint körül található.

ÁKK referenciahozam

Legfrissebb (2013.05.16.)

1 hónapja

változás (bázispont)

1 éve

változás (bázispont)

3 hónap 6 hónap 1 év 3 év 5 év 10 év 15 év

4,08 4,09 3,98 4,42 4,58 4,97 5,26

4,45 4,37 4,16 4,71 5,17 5,56 5,68

-37 -28 -18 -29 -59 -59 -42

7,15 7,33 7,37 8,17 8,35 8,43 8,36

-307 -324 -339 -375 -377 -346 -310

9



2013. MÁJUS

PIACI VÁRAKOZÁSOK, VÁRHATÓ ESEMÉNYEK Hosszúlejáratú devizaadósság minősítése és kilátások

Moody's

Standard & Poor's

Fitch Ratings

BA1 / negatív

BB / negatív

BB+ / stabil

2011.11.25.

2013.03.21.

BBB3-ról csökkentve

negatív kilátás stabilra javítva

… . . . … Utolsó változtatás

negatív kilátás stabilra javítva

Fontosabb makrogazdasági és egyéb várható események a következő időszakban

VÁRHATÓ ESEMÉNYEK, ADATOK

DÁTUM Május 15. Május 15. Május 16. Május 22. Május 22. Május 28. Május 29. Május 30. Május 31. Május 31. Május 31. Június 3. Június 5. Június 6. Június 6. Június 7. Június 7. Június 11.

KSH KSH ÁKK KSH NGM MNB KSH ÁKK KSH KSH KSH KSH KSH KSH NGM KSH KSH KSH

I. né. előzetes GDP adat Márciusi részletes ipari termelés 3, 5 és 10 éves államkötvény aukció Márciusi nemzetgazdasági bérek Részletes tájékoztató az államháztartás áprilisihelyzetéről Monetáris Tanács kamat-meghatározó ülése Áprilisi foglalkoztatottság és munkanélküliség 3, 5 és 10 éves államkötvény aukció I. né. beruházási adatok Áprilisi ipari termelői árak Áprilisi ipari termelői árak Márciusi részletes külkereskedelmi termékforgalom Áprilisi kiskereskedelmi forgalom I. né. részletes GDP adat Gyorstájékoztató az államháztartás februári helyzetéről Áprilisi előzetes ipari adatok Áprilisi előzetes külkereskedelmi termékforgalom Májusi fogyasztói árak Forrás: MNB, KSH, PM, ÁKK

Lezárva: 2013. május 16.

10

ÖSSZEFOGLALÓ MÁJUS. Buda-Cash Brókerház Zrt

Recommend Documents