Összeállította: Dénes Pál. Lektorálta: André Mik ló: MÓDSZERTANI ÍRÁSOK - 2. SZAKSZERVIZ ÜT i K LEGYEI T^U^CZPOlíTI KÜNYKÜNYVTÁRA

SZAKSZERVIZ ÜT i£K LEGYEI T ^ U ^ C Z P O l í T I KÜNYKÜNYVTÁRA

u

Ií Ö N Y V É S M U II K Á S

-

I F J Ú S Á G

.

Összeállította: Dénes Pál

Lektorálta: André Mik l ó :

M Ó D S Z E R T A N I

ÍRÁSOK

-

2.

- S Z 0 LN

- 1 -

F E L H Í V Á S A KÖNYV ÉS IFJÚSÁG VETÉLKEDŐN VALÓ RÉSZVÉTELRE KISZ-alapszervezetek! Vegyetek részt országos könyves vetélkedőkön, amely könyvekről, könyvek között, könyvek felhasználásával folyik. A részvételhez elsősorban a könyvek szeretetére, olvasottságra és nagy játékkedvre van szükség. Minden alapszervezet csapatát várjuk a játékon! Jelentkezni a tájékoztatóhoz is mellékelt jelentkezési lapon, vagy ennek megfelelően kitöltött lapon lehet a járási, városi, kerületi KISZ-bizottságokon. Egy alapszervezet egy csapatot indithat. A csapat 2-5 főből állhat, összetétele fordulónként változhat. A játékrendet a járási, városi, kerületi KISZ-bizottságok kialakitják. Ezután a benevezett csapatot a rendező KISZ-bizottság értesiti, hogy mikor, hol vehet részt először vetélkedőn. A vetélkedő felmenő rendszerű. A megyei, illetve a budapesti döntők győzteseiből kerülnek ki majd azok a csapatok, amelyek részt vehetnek a vetélkedőnek a Magyar Rádió által szervezett zárószakaszán. A megyei, budapesti játék, illetve a rádiós vetélkedő résztvevői értékes könyvjutalomban részesülnek. A játék nem elsősorban lexikális tudást kér számon, hanem olvasási készségre, tájékozottságra, könyvtárban, könyvek közötti eligazodásra épül. Tárgyát a XX.század irodalmából /nemcsak szépirodalom, hanem ismeretterjesztő, politikai irodalom is/ meriti. Mindenki számára érthető, egyszerű, közismert játékokról van szó, melyek könyvekkel játszhatók vagy könyvekről szólnak. Ennek megfelelően rendszeres olvasással, a könyvtárak látogatásával, kézikönyvek forgatásával érdemes és lehet rá felkészülni. A vetélkedő helyi, járási, városi és megyei szakasza 1979• szeptember 8-án kezdődik és november 30-ig tart. A Könyv és ifjúság vetélkedő befejező, rádiós szakaszára 1980 januárjától áprilisáig kerül sor. A járási, városi, kerületi bizottságok úgy szervezik

meg a vetélkedőt, hogy alapszinten játékkörzeteket alakítanak ki, amelyekben 2-5 csapat vetélkedhet. Minden játékkörzet számára több vetélkedőfordulót szerveznek. Minden fordulóban a győztes csapat 30, a második helyzett 20, a harmadik 10, a többi résztvevő csapat 5-5 pontot kap. A játékkörzetekben legtöbb pontot összegyűjtő csapat jut tovább a járás, város, kerület elődöntőjébe. Minden járás, város, kerület a következő szakaszban annyi elődöntőt szervez a játékkörzetek győztesei számára, hogy 1979. november 10-ig kialakuljon a terület legjobb csapata. Ennek a fordulónak a lebonyolítására olyan vetélkedőt ajánlunk, amelyben egyszerre részt vesz az összes játékkörzet legjobb csapata, ha nincs több mint 10-12 csapat, és több fordulós kieséses vetélkedőben eldöntik, hogy ki a győztes. Ha több csapat van, jó módszer lehet az asztalitenisz-versenyekhez hasonló lebonyolítás, a sorsolásos-kieséses módszer. Itt minden párviadalból a győztes jut tovább, a vesztes kiesik. A járás, város, kerület legjobb csapata jut tovább a KISZ megyei bizottságai, illetve budapesti bizottsága által a könyvtárakkal együttműködve szervezett megyei, budapesti döntőkbe, amelyek szintén lehetnek több fordulósak. A megyei, budapesti döntők 1979.november 30-ig befejeződnek. A győztesek közül több napos vetélkedőtáborban választjuk ki a rádiós játékszakasz 8 résztvevő csapatát. A játék helyszíne mindig olyan hely, ahol könyvek találhatók, könyvtár, könyvesbolt, ifjúsági klub, művelődési ház* Minden egyes játéknak változatos keretet lehet adni azzal, hogy a vetélkedőt klubdélutánnal, klubesttel kapcsolják össze, amelynek házigazdája minden alkalommal más-más résztvevő alapszervezet. Gondoskodhattok a vetélkedő tárgyköréből irodalmi összeállításról, utána zenehallgatásról, discóról. Vetélkedőnként 3-k játékot játsszatok, ezek közül egy legyen a Magyar Ifjúságban megjelent játék, a többit választhatjátok a já-

- 3 -

tékfüzetben találhatók közül. A Magyar Ifjúság 1979. augusztus közepétől hetenként egy-egy játék részletes leírását közli. Rendelkezésetekre fog állni ezenkivül egy könyves játékokat tartalmazó füzet. A Rádió az országos játék időszakában hetenként egy alkalommal mintajátékok bemutatásával, az egyes helyszinekről való közvetitéssel segiti a vetélkedő lebonyolítását, szervezését. A játék járási, városi, kerületi szervező bizottságaiban vegyenek részt a KISZ, a könyvtárak, művelődési intézmények, a Hazafias Népfront képviselői és a játékkörzetek játékvezetői. Az egyes játszóhelyeket úgy kell kiválasztani, hogy elférjenek a résztvevő csapatok és a szurkolók, valamint adjon lehetőséget a vetélkedőt kisérő program lebonyolítására. A könyvtárak a náluk játszó csapatokat meghivhatják előzetes ismerkedésre, könyvtárbemutató foglalkozásra. Ismertessék meg a helyben rendelkezésre álló lehetőségeket; a katalógusok rendszerét, használatát és ahol van, az audiovizuális technikát. A játékvezető lehetőleg könyvtáros, pedagógus, népművelő legyen, személyét a járási, városi, kerületi bizottságok kérjék fel. A játékvezető vegyen részt a játék kitalálásában, a feladatok kidolgozásában, az egyes vetélkedőfordulók előkészítésében. A benevezett csapatok további tájékoztatást a járási, városi, kerületi KISZ-bizottságoktól kaphatnak. Sok sikert és jó szórakozást kivan a játékban való részvételhez a KISZ KB kulturális osztálya, a Kulturális Minisztérium és a Magyar Rádió ifjúsági főosztálya.

- k -

J E L E N T K E Z E S I

LAP

Elküldendő a területileg illetékes járási, városi, kerületi KISZ-bizottsághoz.

KlSZ-alapszervezet jelentkezik a Könyv és ifjúság vetélkedőre

Cim:

A csapatkapitány neve:

, 1979.

KISZ-titkár

- 5-

EGYÉNI OLVASÜPALYÁZAT A KISZ KB, a Kulturális Minisztérium és a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése egyéni olvasópályázatot hirdet fiatalok részére. A "Könyv és ifjúság" olvasópályázat részét képezi a KISZ "Müveit ifjúságért, korszerű műveltségért" akciósorozatának, részt vehet rajta bármely KISZ-tag, vagy KISZen kivüli fiatal. Pályázni lehet bármilyen olvasmányélmény /szépirodalom, tudományos, politikai tárgyú, bármilyen műfajú alkotás/ nyomán született, igényes olvasónaplóval, jegyzettel, esszével, kritikával, tanulmánnyal, vallomással, vagy egyéb Írásművei, amely kifejezi, jelzi az alkotás, olvasójára gyakorolt hatását. A beküldött pályamunkák terjedelme ne haladja meg a 20 gépelt oldalt. A pályamunkákat a járási, városi, kerületi, üzemi, Iskolai könyvtárakhoz kell eljuttatni. A pályázat beküldési határideje: 1979. november 30. /Az üzemi könyvtárak 1979. december 30ig továbbítsák az elemzéseket az SZMT Központi Könyvtárának. Cira: Szolnok, Ságvári E. körút 23./ A pályázók irják rá pályamunkáikra: "Könyv és ifjúság", egyéni olvasópályázat. Ezen kívül tüntessék fel nevüket, életkorukat, lakáscímüket és munkahelyüket. A díjak átadására 1980. márciusában kerül sor, a díjnyertesek névsorát a Magyar Ifjúság közli. A legjobb 20 pályamunka értékes könyvjutalomban részesül.

- 6 D é n e s

.

P á l : H O G Y

AM

T O V Á B B ?

Az ifjúsági törvény, a közművelődési párthatározat, a könyvtári törvény megjelenése óta sok minden történt a munkásfiatalok művelődése érdekében. Statisztikai adatok sokaságát lehetne idézni annak illusztrálására, hogy a társadalmi méretű fejlődés eredményeként egyre több fiatal fedezi fel a könyvtárat, a tartalmas önművelődés kiapadhatatlan forrását. A társadalom kulturális gondoskodása az ifjúságról közismert. Kedvező hatását a munkahelyi könyvtári ellátás terén dolgozók is tapasztalják, hiszen egyre magasabb iskolai végzettséggel kerülnek a fiatalok az üzemekbe, egyre több az olyan pályakezdő, aki diákkorában vagy gyermekkorában szinvonalas könyvtári szolgáltatásban részesült, esetleg az olvasótáborban vagy más alkalommal életre szóló késztetést kapott az olvasással kapcsolatban. E réteg igényessége - például a munkahelyi könyvtári ellátással kapcsolatban - érthető és indokolt. Talán ez az érv is elegendő lenne ahhoz, hogy a szakszervezeti könyvtárosainkkal együtt gondolkodjunk és cselekedjünk annak érdekében, hogy a holnap olvasóit a mainál igényesebb szolgáltatásokkal, könyv-választékkal elégit'sük ki. Nem lehet véletlen, hogy megyénk szakszervezeti könyvtári hálózatában azok a könyvtárosok értek el kimagasló eredményeket a fiatalok olvasómozgalma terén, akik igényesek könyvtárukkal, állományukkal, önmagukkal és módszereikkel szemben. Ezt a tanulságot jól érzékelteti a martfűi Tisza Cipőgyár, a szolnoki Tiszamenti Vegyimüvek és az Aluminiumárugyár tiszafüredi gyáregysége könyvtárosainak e kiadványban közzétett tapasztalata. Rajtuk kivül sok más könyvtáros hasznos tapasztalatát is közreadhattuk volna* Azoknak is az lett volna a mondanivalója: sok múlik a könyvtároson, jobban mondva a könyvtáros adottságain, /Például; akaraterején, a KISZesekkel kapcsolatos együttműködési készségén, az uj módszertani megoldások iránti fogékonyságán, fáradhatatlanságán, köss vétlenségén./

I

Tisztában vagyunk azzal is, hogy ez a módszertani füzet nem csodaszer. Egyetlen módszeattani megoldás vagy közművelődési forma sem csodaszer. Másszóval: önmagában véve se nem 30, se nem rossz. Minden attól függ: a módszertani megoldást kiknek, milyen szinvonalon, miféle tartalmi feladat vagy nevelési cél szolgálatába állitjuk? A szinvonalon aluli, az érdekekkel nem találkozó* könyvtári rendezvény rendszerint érdektelenséget, vagyis közönyt szül. Sok üzemben, sokféle alkalommal tapasztaljuk: mily sok múlik a módszer felhasználóján. Ugy is lehet mondani: minden módszer annyit ér, mint amennyit a módszer felhasználója ér. Mivel a módszer "felhasználója" a legtöbb esetben társadalmi munka keretében látja el a könyvtárosi vagy a KISZ kulturfelelősi tisztjét, nem könnyű a helyzete. Gyakran nincs ideje arra, hogy a könyvtárnyi módszertani irodalmat felkutassa, beszerezze, tanulmányozza. Objektív okok,, körülmények folytán gyakran előfordul, hogy nincsenek meg a letéti könyvtár állományában azok a könyvek, amelyeket jól lehetne hasznositani a különféle klubszerű ifjúsági összejöveteleken, amelyek játékosan hozzák közel az irodalmi élményeket, ismereteket: - Padisák Mihály: Játékmesterek kézikönyve, avagy a játékvezető és a játék. /Népművelési Propaganda Iroda, Bp. 1970./ - Hasznos mulatságok,.• Társasjátékok: matematika, biológia, fizika./ A Fővárosi Tanács és a Népművelési Propaganda Iroda kiadványa. Bp. 1971./ - Lukácsy András: Elmés játékok, játékos elmék* Irodalmi játékszoba, /Minerva, Bp* 1974./ - Bélley Pál: Kíváncsiak klubja. Válogatás a Rádió műsorából. /Minerva, Bp„ 1978./ Hémi leleményességgel azonban az ilyen és ehhez hasonló müveket helyben - az olvasótól, a tanácsi könyvtárból, a művelődési otthontól - vagy a megyeszékhelyről, könyvtárközi kölcsönzés utján /a Verseghy Ferenc Megyei Könyvtárból, esetleg az SzMT Központi könyvtárból/ kölcsönözni lehet. Ha jó a kapcsolatunk az üzem könyvbizományosával, a helyi

*«• Q «•

.könyvesbolttal - minden bizonnyal hozzájuthatunk az e témával kapcsolatos könyvujdonságokhoz is. A fiatalok körében oly népszerű játékokat ki is egeszithetjük a kiadványunkban közöltek egynemelyikevel• E játékok között akad újnak mondható is - mint amilyen a Könyv™ diszkó. Előfordulhat az is - a két közölt irodalmi totó esetében -, hogy az egyik helyen vagy üzemben már gyakran, a másik helyen viszont nem volt efféle irodalmi játék. /Nagyon örülnénk, ha a jövőben olyan irodalmi játékokat is közreadhatnánk, amelyeket helyben találtak ki a fiatalok, s amelynek sikere volt./

Nem lenne célszerű az irodalmi játékoknak túlzott , jelentőséget tulajdonitani. Hiszen e szórakoztató formákon j kivül másféle megoldásokkal is elő lehet mozditani a fiatalok és a könyvtárak egymásra találását* A nagyobb üzemekben három vagy négy évenként egyszer - meg lehetne szervezni az ifjúsági parlamentek mintájára a fiatal olvasók konferenciáit. Tudjuk, e javaslat megvalóeitását számtalan körülmény gátolhatja. /Például: bizonyos időszakokban sokféle tanácskozást szerveznek a munkahelyen, látszóleg nem látják értelmét egyesek, a legaktívabb fiatalokat túlzottan is igénybevesszük szabadidejükben, stb e / Az olvasók konferenciájának szervezését a következő érvek talán mégis kívánatossá teszik: 1. Az ifjúsági parlamenteken többnyire nincs idő arra, hogy a fiatalok kulturális kérdésekkel részletesebben foglalkozzanak. //Ritkán lehetett hallani olyan hozzászólásról, mint a vasutas fiatalok parlamentjén elhangzott, jogos birálatról, mely a műszaki könyvtár fejlesztését sürgette./

I

2. A fiatalok különféle közéleti fórumaira viszonylag kevés fiatalt hivnak meg, másrészt az olvasásban, a művelődésben élenjáró fiatalok véleményére nem mindig vagyunk kiváncsiak* /Ismerek olyan fiatalokat, akik saját magukban mérgelődnek, mivel az üzemi könyvtárban kevés a könyvujdonság, az őket érdeklő irodalom s arra kényszerülnek, hogy a munkahelyüktől és a lakóhelyüktől egyaránt távol eső könyvtárba menjenek. Panaszukat nincs hol és kinek elmondani./

•

-

-

9

-

3. Bulgáriában nagy hagyománya, sokirányú haszna van az olvasók konferenciáinak. Többek között az, hogy a fejlettebb izlésü munkások közvetlenül is beleszólhatnak az irodalompolitikába, a könyvkiadás és terjesztés, a könyvtári munka alakulásábao 4. A közelmúltban - a vasas szakszervezet centenáriumi ünnepségei keretében - az SzMT Központi könyvtára kezdeményezésére a SZIM karcagi gyáregységében, az Aluminiumgyár tiszafüredi gyáregységében és a szolnoki TITÁSZ-nál sikerrel rendezték meg az olvasók konferenciáit,, A hasznos eszmecseréken jogos és jogtalan kritikai észrevételek hangzottak el számtalan művelődési kérdésben, jószándéku tanácsok és javaslatok fogalmazódtak meg az olvasómozgalom hatókörének bővitésével kapcsolatban. A tanulságok tehát egyértelműen jók voltak. Az olvasók konferenciáit kipróbált és bevált módszernek is tekinthetjük. Kiadványunk zömében ilyen kipróbált éa bevált módszereket közöl. Másszóval: az itt közreadott, a könyvek propagandáját sokoldalúan támogató megoldások nem elméleti okoskodások, nem Íróasztalnál kiagyalt elképzelések, hanem a tartalmi feladatokat a gyakorlatban sikeresen alkalmazható módszertani eljárások. E törekvés szemléletes példája annak az ankétnak a leírása, amely Ságvári Endrével volt kapcsolatos. Talán fölösleges bizonygatni, hogy mily nagy szükség lesz a jövőben is az efféle ankétokra,, hogy az olvasnivalók megkedveltetése által emberközelbe hozzuk a magyar munkásmozgalom kiemelkedő alakjait, azt a küzdelmes és veszélyes harcot, amelyet megalkuvás nélkül folytattak egy emberségesebb társadalomért, a szocializmusért. Talán azt is fölösleges hangsúlyozni, hogy az efféle ismeretekre és érzel"' k. 1 mileg is átélt élményekre^ mily nagy szükség *van a szakmunkástanulóknak, az üzemekben dolgozó munkás-fiataloknak, hiszen a holnap munkásosztálya akkor lesz erősebb és műveltebb a mainál, ha fiatal korában jobban magába szivja a forradalmi eszméket, a munkásmozgalom lelkesítő hagyományait, ha eszmeileg is szilárdabb lesz.

- lo Ugy véljük: módszertani Írásainkat egyaránt lehet hasznosítani a szakmunkástanulók és a dolgozó munkás-fiatalok körében. A munkahelyi könyvtári ellátás helyzetét ismerve arra buzdítanánk az üzemi könyvtárosokat és az üzemi könyvtárak fenntartóit: a jövőben jobban segítsék szakmunkástanulóikat. Ke legyen közömbös a szakszervezeti könyvtár számára, hogy milyen a munkahelyi késztetés, hogy milyen olvasási készséggel rendelkeznek a jövő szakmunkásai. Ne elégedjünk meg azzal a ráhatással, amit a szakmunkásképző intézet tud biztosítani. Az a hatás is fontos, ami a munkahelyen éri a tanulót. Jobban vegyük figyelembe Pápai Bélának, a szakmunkásképzés és nevelés országos hirü szaktekintélyének véleményét: "Ha egyáltalán rangsorolni lehet a különböző kulturális eszközöket, akkor e l s ő h e l y r e a k ö n y v k e r ü l j ö n . Felkelteni az olvasási igényt, olvasáshoz szoktatni és r e n d s z e r e s o l v a s ó v á n e v e ni a tanulókat! A könyv lehetővé teszi, hogy a tanórákon, a szervezett előadásokon, színházban, moziban, múzeumban, szak1 körökön, stb. szerzett ismereteket a tanulók kiegészítsék, elmélyítsék.Biztosit ja a tartalmas szórakozást. A könyv igen jelentősen segiti az egyéniség, a személyiség kibontakozását, hiszen a tanulók a növekedés korszakában vannak. Élményt nyujt| és ugyanakkor egyéni erőfeszítést is kivan, amely egyik előfe] tétele az eredményes kulturálódásnak." /Pápai Bélas Munkásnevelés, munkásképzés, munkástovábbképzés. Bp. 1978. A Munkaügyi Minisztérium kiadványa. 177 old./ Uem véletlen, hogy a Szakszervezetek Megyei Tanácsának elnöksége is napirendre tűzte 1979 végén a szakmunkástanulók képzésének, nevelésének helyzetét, egyúttal meghatározta a további feladatokat, mozgalmi érdek diktálja, hogy a j vőben az SzMT elnökség irányelvei szellemében a szakszerveze-j ti kulturális intézmények - igy a könyvtárak - jobban segítsék a szakmunkástanulók olvasóvá nevelését. A segítségadásnak sokoldalú formája lehetséges: 1. Ha igény van rá, ha a körülmények indokolják könyvkölcsönző létesítése, vagyis fiók-könyvtári állomány

- 11 -

:

kölcsönadása a nagyobb könyvtárakból, később a módosuló igények szerinti cseréje a tanműhelyben vagy a szakmunkásképző intézetekben, le feledjük: az iskolai, az intézeti könyvtárak - bár rendkivül sokat fejlődtek az elmúlt években - nem tökéletes könyvtárak, Előfordulhat, hogy kevés a példányszám bizonyos, keresett könyvekből, hogy inkább a szakkönyvek, a műszaki könyvek vannak meg és hiányoznak a szépirodalmi müvek. Az is érthető, hogy az iskolai könyvtárnak elsődleges feladata az iskolán belüli, tantervi követelmények segítése. E feladat teljesítése sem könnyű, A fiatalok szabad idejének hasznosítása, a szórakozás tartalmassá tétele terén áokat segíthetnének a szakszervezeti könyvtárak, 2 e E kiadvány áttanulmányozása lehetővé teszi, hogy eddig nem alkalmazott és helyben uj formának számító megoldásokkal gazdagítsuk gyakorlatunkat. Célszerű, ha elgondolásaikat egyeztetik az üzemi könyvtárosok és az intézeti könyvtárosok, illetve az ifjúsági szervezetek vezetői. Terv~ szerübb lehet a közös összefogáson alapuló tevékenység, ha együttműködési megállapodás és ezt követően /az Önálló könyvtárakban/ munkaterv rögzíti a konkrét feladatokat, a felelősöket és a határidőket. 3, A konkrét helyzet konkrét elemzése feltételezhetően ujabb megoldásokat diktál. Ahol feltűnően sok a naponta be~ járó szakmunkástanulók száma - mint például a kunhegyesi szakmunkásképzőben - célszerű e rétegnek külön vetélkedőt hirdetni. Előzetes olvasnivalóként olyan könyveket kell ajánlani, amely megfelelő példányszámban rendelkezésre áll a különféle könyvtárakban s amelyek ugyanakkor lényeges és uj ismereteket adnak. A ifcejárókkal való külön foglalkozást egyrásEt az indokolja, hogy a kollégiumokban lakó társaikkal szemben hátrányos helyzetben vannak» /leveltségük olykor alacsonyabb szintű, mint amilyen a kollégistáké./ A másik indok: a bejáróknak talán több idejük lenne az olvasáshoz, ha erre jobban késztetnénk őket. Mivel megy a vonat, vagy a busz s gyakran nem tudnak részt venni a rendezvényeken. Viszont egy-egy jól megválasztott könyv elolvasása a rendezvényeknél is maradandóbb élményt nyújthat. 4» Az olvasásban-müvelődésben példát mutató szakmunkáé™"

- 12 -

tanulókkal megkülönböztetett módon foglalkozzunk. Jórészt ezekből kerülnek ki a könyvtár mai és holnapi segitői, a szakszervezeti mozgalom majdani aktivistái. E réteg bevonásával javasoljuk megvalósítani - a nagyobb intézetek és a nagyobb üze~ mek összefogásával - a könyvtárosi szakköröket» /A szakkörök működéséhez a Központi könyvtár is sokoldalú segítséget ad,/ Ha a javasolt forma megvalósitása akadályokba ütközne - más s sikeres formával is próbálkozhatunk,, Például szervezhetünk olvasótábort, vagy közművelődési tábort - a nyári időszakokban,, Az eddig szervezett táboroknak /mint a mezőtúriaké, vagy a szolnokiaké/ utólag sokféle hasznát tapasztaljuk megyeszerte. /A Tankönyvkiadó 1979~ben Olvasótábor címmel* lo? oldal terjedelemben adta közre a tanulmányozásra érdemes és jó tapasztalatokat./ Kiadványunk - igaz, szerény mértékben ~ igyekszik segitséget adni az aktuális feladatok igényesebb megvalósításához is. Például azzal, hogy közreadjuk az 198o~as év fontosabb évfordulóit. Az évfordulókat sokféle leleménnyel - könyykiállitással, megemlékezéssel, szavalóversennyel, irodalmi totó-szelvény kitöltésével és más módon - tehetjük emlékezetessé., Bizunk benne, hogy kiadványunk jól szolgálja majd a könyv és az ifjúság egymásratalálását, közös öröméto Örülnénk, ha az ifjúsági vezetők, a kulturális felelősök, a könyvtárosok, a szaKszervezeti tisztségviselőkj, egyszóval e módszertani füzet használói megírnák véleményüket, tapasztalatukat e kiadvány hasznosításával kapcsolatban* Mindenféle javaslatot, ötletet - még kritikai véleményeket, a hiányokat érzékeltető megjegyzésedet is - szívesen fogadunk. Frázis nélkül Írhatjuk les közös érdekünk, közös ügyünk a szakmunkás tanulók,, a munkásfiatalok olvasóvánevelése. E törekvésünkben nem mellőzhetjük a jobbnál jobb módszertani megoldásokat, azok széles körű elterjesztését sem. Kiadványunk hasznosításához sok sikert kivannak a. Szakszervezetek Megyei Tanácsa központi könyvtárának dolgozói.

- 13

-

•

Márta Mária: Fiatalok a szolnoki Tiszaraenti Vegyimüvekszakszervezeti

k: ö njyy t á r a b an

A Tiszamenti Vegyimüvek szakszervezeti könyvtára 8600 kötetes állománnyal rendelkező önálló könyvtár. Feladatunk, hogy a gyár dolgozóit és a lakótelepen élőket ellássuk irodalommal, olvasási, tanulási lehetőséget biztosítsunk és a művelődési házzal együttműködve iró-olvasó találkozókat, vetélkedőket, előadóesteket rendezzünk, A könyvtár tevékenysége elsősorban két területre koncentrálódik; az egyik a szocialista brigádmozgalom segítése /brigádkönyvtárak létrehozása, brigád-könyvtárosok klubjának a működtetése/o A másik: lehetőséget biztosítani a ^ak.0t^ej.^e_pen_ élő fiatalok szabadeltöltéséhez.

Ez utóbbi feladat megoszlik az ál-

talános iskolát végzők és a 18, életévüket már betöltött munkásfiatalok között. A lakótelepen élő 14 éven aluli gyerekek bevonásával egy klubot hoztunk létre, mely a J g ^

működik. Ve-

zetője a könyvtáros. Létrehozásával az volt a célunk, hogy a gyerekeket játékos formában..J5öjs.e.lehb_„...hozjzuk_ ^ z i^rodgjo_ighog.x a könyvtárhoz, hogy lehetőséget teremtsünk a gyerekeknek szabadidejük hasznos eltöltéséhez, az ismeretszerzéshez, a szórakozáshoz, A klub kialakitásánál két alapvető tényt kellett figyelembe venni. Az egyik: a gyerekek túlterheltsége /hétköznapokon szinte állandóan foglaltak/, a másik: a nagy életkori különbség /alsósoktól kezdve 7-8• osztályosokig igénylik a klubot és annyian nincsenek, hogy két önálló csoportot lehessen létrehozni/. így azt a gyakorlatot alakítottuk ki, hogy a foglalkozásokat szombat- vasárnapra tettük és igyekeztünk olyan programot összeállítani, amely érdekes a kisebbek és a nagyobbak számára ta h összejövetele van.

egyaránt* A klubnak havon~

Közvetlenül a könyvtárhoz kapcsolódó programok voltak: őrjegyek készítése; - hogyan helyezkednek el a könyvek a polcon? - a gyerekrészleg könyveinek rendezése; ki tud többet a lexikonokról? - játékos lexikon és könyvtárhasználati vetéledő; megzenésített versek - előadóművészek tolmácsolásában; az írás, a könyv születése - ismeretterjesztő foglalkozás, kedvenc olvasmányom cimmel élménybeszámoló; rajzverseny, stb. Nagyon kedveltek a filmvetítések, a gyurmázó és rajzversenyek, a bábkészités, a mozi- és színházlátogatások is. A könyvtárba beiratkozott csaknem 50 általános iskolás a gyermekklubnak is tagja. A foglalkozásokon általában 25-30 fős létszámmal vesznek részt. A játékos klubszerű foglalkozásokon a klubvezető könyvtáros és a gyerekek között baráti, közvetlen kapcsolat alakult ki. E jó kapcsolat a könyvtár használatánál is gyümölcsöző volt. Azok a gyerekek, akik rendszeresen járnak a klubba - a könyvtárban is jól tájékozódnak, bátran, fesztelenül mozognak, gyakran bejárnak "csak olvasgatni" a kölcsönzésen kivül is. Sokkal pontosabbak a kölcsönzési idő betartásánál, mint a közösségbe nem tartozó társaik, hiszen a könyvtárossal és a könyvtárral kialakított közvetlenebb kapcsolat nagyobb felelősséget is ró rájuk. Ugy érezzük: ezzel a kezdeményezéssel jó alapot biztosítunk ahhoz, hogy a gyerekek irodalom és könyvtár iránti szeretete felnőtt korukra is megmaradjon, megerősod .jön. A könyvtár és a fiatalok kapcsolatának kevésbé koncentrált területe a már dolgozó fiatalok irodalommal és rendezvényekkel való ellátása. A beiratkozott olvasóink 25 %-a 30 éven aluli fiatal. Jelentős részük lakik munkásszállón és vált a könyvtár rendszeres olvasójává. Rájuk elsősorban az ifjúsági klubonkeresztül tudunk hatni, ahol évente 'b-k alkalommal foglalkozást tart, illetve besegít a foglalkozások összeállításában a könyvtáros. A jó együttműködést bizonyii ja, hogy a klubvezetőségi megbeszélésekre /munkaterv készítés, havj

- 15

program összeállítása/ j^Jtön^J^áj^ javaslatait, kéréseit figyelembe veszik. Jó kapcsolata alakult ki a könyvtárnak a vállalati KISZ szerveis, A könyvtárosnak lehetőséget adnak arra, hogy az t

;

:

szervezeti KISZ lJ^l.t.iHr..f,^A^A9.?-QK. ragffbeszélésein résztvegyen, ott 1.^a ^ 2 £ y Z M ^ i ? J ? S J ^ ' y ^ ^ » a fiatalokat kiemelten érintő rendezvényeket, A könyvtár propaganda lehetőségei ezzel jelentősen bővülnek. Sok fiatal vesz részt iró-olvasó találkozókon, irodalmi esteken. Nagy sikere volt annak a rendezvénynek, amelyen alvállalat ,eg;yik_fiatal_ dolgozója /országos szintű szavaló-versenyen helyezett/ mutatkozott be önálló versösszeállitással. Az alábbiakban egyik vetélkedőnk anyagát mutatjuk be., Talán sikerül ötleteket és kedvet adni a könyvtárosoknak, a klubok vezetőinek, a szakszervezet aktiváinak a fiatalokkal való hálás és szükséges foglalkozáshoz, az irodalmi szempontból is tartalmas szórakozáshoz,, IRODALMI FEJTÖRŐ A vetélkedőt a TVM Szakszervezeti Művelődési Ház Veaceremos ifjúsági klubjában valósítottuk meg. A fiatalok jelentős része érettségizett és szakmunkás. . . Célünk az volt, hogy a fiatalok érdeklődését felkeltsük az irodalom és a könyvtár iránt. Tudásukat ne lexikális, hanem játékos formában hasznosítsuk. Lehetőséget adjunk szabadidejük hasznos, szórakoztató eltöltéséhez. A könyvtárral összekapcsolt feladatokat ott tudják megvalósítani, ahol a klubhelyiség és a könyvtár egymáshoz közel helyezkedik el. A könyvtár propagálásának ez egy igen hatásos módszere lehet. Az itt közölt forgatókönyvben ízelítőül mutatunk be néhány feladatot. A kérdéseket természetesen a csapatok várható számának megfelelően kell összeállítani, A foglalkozást a könyvtáros vezette, A győztes csapatokat könyvvel jutalmaztuk.

- 16 -

A felhasznált irodalom jegyzéke: Kun Erzsébet: Békés István:

Tojástánc Bp. 1978. Gondolat. Napjaink szállóigéi 2. jav.bőv.kiadás Bp. 1977. Gondolat. Lukácsy András: Elmés játékok, játékos elmék 2. bőv.kiadás Bp. 1974. Minerva Hasznos mulatságok Összeáll. Hársing Lajos Bp. 1970. NPI. Juhász Gyula: Anna örök. Versek Bp. 1973. M. Helikon Madách Imre: Az ember tragédiája Bp. I967. Szépirodalmi Kiadó Tímár György: Nem én irtam Bp. 1979. Szépirodalmi Kiadó

BESZELŐ KÖNYVEK I. feladat A könyv "bemutatkozása" alapján találjátok ki a mü íróját, cimét és a csapat egy képviselője menjen át a könyvtárba, hozza át a kért könyvet./A vetélkedő előtt feltétlenül ellenőrizni kell, hogy a könyvek a helyükön vannak-e?/ * ' 1./ 1859-ben kezdett irni egy Alsósztregován magányosan élő csalódott ember. Szeme előtt zajlottak le a 48-as küzdelmek, rokonainak jó része elesett a magyar szabadságért vivott harcban. Átélte a 49-es bukás utáni elnyomás korszakát, és csalódásait betetézte feleségének hűtlensége. Az író a felvetődő társadalmi és egyéni kérdéseire bennem keresi a választ. Végigtekint az ember történetén és nem talál egyetlen megoldást nyújtó eszmét sem. Az egyiptomi monumentalitás, az antik demokrácia, élvhajhászat és aszkézis, egyedül küzdő tudomány és szabadverseny egyaránt alkalmatlanok ar< ra, hogy íróm hozzájuk kapcsolódjék. Küzdeni akar a jobb jövőért, de nincs perspektívája.

- 17 -

Remélem sikerül megfejtened ki vagyok! Ne csüggedj! "Mondottam ember: küzdj és M z v a bizzál!" /Madách Imre: Az ember tragédiája

a helyes válasz./

2./ Ha meg akarsz találni, a versek között keress a könyvtárban. Nem akarok dicsekedni, de igazán szép kis kötet vagyok. Rajzaimat Borsos Miklós készitette. Ha szereted a szerelmes verseket, akkor engem nagyon megkedvelsz majd. Hallgass csak! Megmutatok neked egy részletet magamból: Az évek jöttek, mentek, elmaradtál Emlékeimből lassan, elfakult Arcképed a szivemben, elmosódott A vállaidnak ive,, elsuhant A hangod, és én nem mentem utánad Az élet egyre mélyebb erdejében. Ma már nyugodtan ejtem a neved ki, Ma már nem reszketek tekintetedre, Ma már tudom, hogy egy voltál a sokból, Hogy ifjúság, bolondság, ó de mégis Ne hidd szivem, hogy ez hiába volt És hogy egészen elmúlt, 6 ne hidd! A költő múzsája Anna volt. Ez a név szerepel a kötet cimében is. Ennyi információ alapján biztosan megtalálsz. Sok szerencsét! /Juhász Gyula: Anna örök / 3./ Én egy kifejezetten szórakoztató, vidám és szatirikus könyv vagyok. Nem hiszitek? Bebizonyítom. Az egyik népszerű /valamikor szakmunkástanuló/ költőt igy mutatom be: Közismert szegénylegény és protesztkobzos, a magánszektor ostora. Csak verseit adta ki, a haragját nem. "Vörös ribik" cimü osztályharcos balladájával, valamint "Kisembereknek nem kellenek kisasszonyok, csórikáim!" cimü kiáltványával óriási

18 -

pánikot keltett a Hotel Duna Intercontinental bárjában. Egyetlen szalámihéjon tengetve napjait, vezeklocsuhás magyar turistaként beutazta egész Itáliát. Mint a szerzetesi aszkézisnek csupán alkoholikus befolyásra meg-megtántoruló hive, olvasóját rendithetetlen buzgalommal morzsolja. Költők, írók, idegyertek! Maszek górék összevertek. Anabázis? Anatéma? Cö! Az élet csúnya téma. Itt nem szüzlány fekszik hanyatt: költősors nem szekszis anyag! Agyláb is ment, székláb is ment, mint egy korhadt esztáblisment, protesztszongtam, bengjzsón persze hisz fütyülök szendzsónperszre, függőkre és karkötőkre, „ belvárosi körkötőkre, mit nekem sikk, gálakancsók, díjas filmek, á la Jánosok, szegénylegény én vagyok csak, foghíjaim dalt vacognak, ők irták e költeményein, mely fiókba töltve mélyen. Ki a költő? /Soós Zoltán./ Melyik könyvből idéztünk? /Timár György: Nem én irtam./ Megjegyzés: - A szellemi játék változatossága érdekében háromnál több könyv bemutatása nem célszerű.

19 -

- Ha sikere van a vetélkedőnek, később meg is ismételhetjük: újabb könyvekkel, másféle játék-elemekkel. A műfaji változatosságra azonban ügyeljünk, /Az itt bemutatott 3 könyv sem véletlenül került egymás mellé, hiszen az első kettő klasszikus, a harmadik mai mü, másrészt a drámai, a verses, a szatirikus műfaj egyaránt képviselve van./ - Amennyiben az itt szereplő könyvek bármelyike nem vásárolható és nem kölcsönözhető - megfontolandó, hogy beiktassuk-e a vetélkedőbe vagy helyileg ismertebb müvei helyettesitsük? /A játékvezetőket gyakran érik kellemes meglepetések: gyakran előfordul, hogy egy jó kollektiva mindig többet tud mint amennyit a könyvtáros feltételez./ - Ne feledjük: a könyvek bemutatkozásának az is rendeltetése, hogy a kiragadott - lehetőleg frappáns, szellemes és érdekes részlet felkeltse az olvasók érdeklődését, vagyis * hogy kézbe vegyék.

KÉRDÉSEK AZ IRODALOMBAN II. feladat Mindegyik csapat 2-2 kérdést kap. A feladat nem a kérdések megválaszolása, hanem annak a meghatározása honnan, melyik műből származik a kérdés? /iró, cim/ 1. Hol a kódex? 2. Mi lesz veled emberke? 3. -...mi zúg? ...„mi éji London utcáin ez? k. Minek nevezzelek? 5. Ki látott engem?

/Cseres Tibor: Hol a kódex?/ /Fallada: Mi lesz veled emberke?/ dal /Arany János: A walesi bárdok/ /Petőfi Sándor: Minek nevezzelek?/ /Ady Endre: Ki látott engem?/

- 20 -

•' gIM_EK_ ES SZÍNEK III. feladat Olyan müvek ciraét kell felsorolni az Írójukkal együtt, amelyben valamilyen szín vagy a szin szó szerepel. Pl. Kaffka Margit; Szinek és évek. /A játékvezető minél többet gyűjtsön össze, hogy a zsűrit helyes megoldásokkal segitse/ /Pl. Stendhal: Vörös és fekete - Jókai: A lőcsei fehér asszony; Jack London; A sárga sátán; - Burns: Piros, piros rózsa; Mocsár Gábor: Pirostövü nád; - Krúdy: A vörös postakocsi; ~ Nexő: A szürke fény; - M o Aymé: A zöld kanca; - Jókai: A sárga rózsa; - Palotai Boris; Zöld dió; - Tamási Áron: Zöld ág; Kellér Andor: Zöld gyep, zöld asztal; - Kazalcevics: A kék füzet - Szabó László: Kék fény; - Tyitov: Kék bolygón/A játék szinvonalat fokozhatjuk, ha a müvek keletkezésének hozzávetőleges időpontját is megkérdezzük, SZÓTÁRAK, LEXIKONOK IV. feladat Ezt a feladatot szintén a könyvtárban oldották meg a versenyzők, /Ha erre nincs mód, a szükséges könyveket át lehet vinni a klub ba./ A csapat egy tagja kap egy szót, melyet a könyvtárban a megfelelő lexikon, szótár segitségével definiálnia kell. Pl. sörsziv, csók, munkabér, dialektális. Érdekes, szokatlan, jellegzetes, vagy ismeretlen szavakat jó választani. Ha valaki több helyen is megtalált egy szót, plusz ponttal lehet jutalmazni. Ha letéti könyvtári állomány áll rendelkezésre, kérjünk kölcsön kézikönyveket a központi könyvtártól, esetleg a tanácsi könyvtárból, vagy az aktívabb olvasóktól. /Pl. a Kislexikont, a Közgazdasági Kislexikont, a Művészeti kislexikont, vagyis a kisebl) terjedelmű kézikönyveket./

- 21 -

Z A N Z A V, feladat Mig a csapatok képviselői a könyvtárban dolgoznak, addig a többiek feladatot kapnak. A játék neve: zanza. Az ecuadori indiánok a győzelmük jeléül emberi fejeket visznek el és ezt egy különleges eljárással zsugoritják„ A zsugoritott fejet úgy hivják: zanza. Ennek analógiájára az összezsugoritott irodalmat is úgy hivják: zanza, A feladat: a zanza alapján nevezzétek meg az eredeti mtí cimét és szerzőjét, 1./ Magas állású, de öreg és gyengeelméjü gentleman szép fiatal feleségét hámozatlan almával kinálja a fiatalember. Ezért idegen földön nagy veszekedések! Közben hintalóba bújnak és igy előnyös helyzethez jutnak a ravasz kapitány tanácsára. /Homérosz: Iliász/ 2./ Utazó szigetre kerül, ahol mindent egyedül csinál, amig szolgához nem jut, akiről elnevezi a hét egyik napját és hazamegy. /Deíoe: Robinson/ IRODALOM HANGLEMEZEN VI. feladat Hanglemezről irodalmi müvek részleteit közvetitünk. Ki irta a müvet, sni a elme? Pl„

1. Karinthy Frigyes: A lányok - részlet /Cirkusz elemez/ 2. Arany János: Szondi két apródja - részlet /Elmondom hát mindenkinek elemez/ 3« Milne: Micimackó - részlet /Részletek Milne: Micimackó könyvéből e. lemez/

22

NAPJAINK SZÁLLÓIGÉI VII. feladat Hétköznapi beszédünkben is sok irodalmi eredetű szállóigét használunk. Tudjuk-e honnan származnak? Mindegyik csapat két-két szállóigét kap. Feladat: megmondani mi a cimej ki az irója annak a miinek, amelyben szerepel? 1, 2. 3« ka

Gyarlóság?asszony a neved! /Shakespeare: Hamlet/ A hamut is mamunak mondja /Csokonai Vitéz Mihály: Dorottya/ Mi mindig mindenről elkésünk. /Ady E.: Akik mindig elkésnek/ Magyarázom a bizonyítványom /Karinthy Frigyes; Tanár úr kérem/ 5. Erős, mint a halál /Maupassant: Erős, mint a halál/

Értékelés, a jutalmak kiosztása

E részletesen leírt irodalmi fejtörő más üzemi könyvtárakban, ifjúsági klubokban, üzemi KISZ alapszervezetekben is sikerrel alkalmazható. A.helyi körülményektől függően azonban módosíthatjuk, kiegészíthetjük a TVM—ben oly népszerű játékot. Ha az előkészítésbe ötletgazdag, fantáziadús fiatalokat is bevonunk - minden bizonnyal testre szabott lesz a vetélkedő. Ha figyelemmel kisérjük a könyvkiadás újdonságait, a sajtótermékeket - pl. a Magyar Ifjúságot - számtalan új játékkal egészíthetjük ki, vagy folytathatjuk a fiatalok kedvére és örömére szervezett, játékos szórakozásainkat.

IRODALMI JÁTÉKOK 1. "Irodalmi utazás" Bármerre járunk, hazánkban kevés olyan helyet találunk, melynek a magyar irodalom régi vagy közelebbi múltjához ne lenne köze. Az irodalmi emlekhelyekkel nemcsak véletlenül találkozhatunk, hanem előre készülhetünk is ilyen útra. Lássuk, hogyan? A játék leirása A csapatok Magyarország autótérképén játszanak. Célszerű, ha minden csapatnak jut külön térkép. A térképen hat, egymástól eltérő, az ország más tája felé induló utvonalat jelölünk meg Budapestről kiindulva. Az útvonal érinthet városokat, falvakat és hegyeket, tavakat, folyókat is. A számozott utvonalak közül a csapatok dobókockával döntik el, melyiken indulnak útra. Feladatuk, hogy 5 per alatt összegyüjtsék és leírják az útvonal irodalmi emlékeit, irodalmi kapcsolatait. Melyek lehetnek ezek: neves iró születési, halálozási helye, életének fontosabb állomása, ismert müvek eseményének színhelye, valóságos irodalmi alakokhoz kapcsolódó helyek, régi magyar nyomdák, hires könyvtárak, stb. Az útvonal irodalmi emlékeit a csapat egy tagja falitérképen ismertesse a megfejtés után. Megjegyzés: Célszerű előre megállapodni abban, hogy Budapest irodalmi emlékeit egyik csapat sem irja fel. A megfejtéshez a rendelkezésre álló könyvek bármelyike felhasználható. /Igen jól hasznosítható LENGYEL DÉNES: Irodalmi kirándulások c. könyve./ Pontozás A legtöbb irodalmi emléket felsoroló csapat 10 pontot kap, sorrendben a többi csapat mindig 2-2 ponttal kevesebbet.

E1 ők é s z i t ő mun k a - Magyarország térképén a hat számozott útvonal bejelölése úgy, hogy lehetőség szerint minden csapat számára azonos esélyeket kínáljon. ~ A z utvonalak sorszámozása Kellékek

-

c

Csapatonként l-l térkép, 1 db nagy falitérkép, dobókocka, papir Ugy gondoljuk, ez a játék nemcsak a "Könyv és ifjúság" vetélkedő része lehet. Majdani kirándulásokra, országjárásokra készülhetnek hasonló módon, fel is keresve az emlékhelyeket. /Pl.t a TÁJAK ~ KOROK - MUZEUMOK cimü akció keretében./

2.

.

.' "

"Címzett ismeretlen"

'../.,

.7:V ;_ :

.'

M

A játék résztvevőinek ismert müvek irói, főszereplői és fő helyszínei közötti összefüggéseket kell ismerniük, vagy a könyvekben megkeresniük. A játék leirása Minden csapat huz az előre elkészített borítékokból l-l darabot. A borítékon hiányos címzés szerepel. Feladóként ismert XX. szásidi iró vagy költő, címzettként pedig valamelyik müvének főszereplője. , , A csapat feladata kettős: Ki kell egészítenie a hiányos címzést a könyv jellemző helyszínének megfelelően az ország, vagy ha az ország neve a címzésen szerepel, a város beírásával, hogy "kézbesíthető legyen". A feladó, a címzett és a cím ismeretében 10 mondatos levelet kelj irnia, melyben a mii irója elmondja hősének, mit kell csinálnia.

- 25-

Ha a csapatból senki seui olvasta az idézett müvet, leemelhetik a könyvtár polcairól és ennek alapján fejthetik meg a cimzést, Írhatják meg a levelet. A rendelkezésre álló idő 10 perc. Ezalatt minden csapat egyszerre dolgozhat. Pontozás: A cimzés helyes megfejtéséért 3 pont jár. A megfelelő levélért maximálisan 7 pontot kaphat a csapat. A játék folyamatossága érdekében a leveleket külön felkért könyvtáros, tanár olvassa és bírálja el. Elokészitő munka A könyvtárban meglévő, rendelkezésre álló könyvek alapján csapatonként legalább egy boriték címzése. /Esetleg néhány tartalék boríték, melynek címzését a közönség külön jutalomért megfejtheti./ Példa: F: Jókai Mór c. Timár Mihály cim:

Magyarország

Ebben az esetben Komárom nevét lehet beírni, mint helyes megfejtést. Kellékek: Boriték, levélpapír A játék más formában is játszható. Csapatonként 3-5 teljesen megcímzett borítékot adunk, de az adatok /feladó, címzett, cím/ keverve szerepelnek az egyes borité-

26-

kokon. Ebben az esetben az adatokból a helyes címzést kell összerakni és üres "borítékra felírni. Rendelkezésre álló idő bori tokonként l-l perc. Minden helyes címzésért 2 pont jár. Ennél a játéknál a levélírás elhagyható.

3"Rakd sorba!" A könyvtárakban a könyvek különféle szempontok szerint /témakörök, írók.nevének betűrendje, méret stb„/ kerülnek sorba a polcokra. A következő játékban sajátos, a könyvek ismeretét feltételező szempontok szerint kell néhány könyvet sorrendbe rakni. A játék leírása Minden csapat kap egy előre elkészített, 5 db könyvet tartalmazó csomagot, a könyvek mellé borítékban a sorrendbe rakás szempontját. Olyan rendezési elvet kell megjelölni, melyhez a könyvek ismerete, figyelmes átnézése, vagy más segédkönyv használata eligazítást nyújthat. A rendelkezésre álló idő: 5 perc Néhány példa: - tudoraányos és földrajzi felfedezésekről szóló könyvek a felfedezés időrendjében - egy iró, vagy költő müvei keletkezésük sorrendjében - végvári harcokról szóló müvek a

É

- valóságos történelmi személyekről szóló Írások a főhősök szü1 ebésix i 1 letye i.ha^lálozá.s.i sorrendjében - megfilmesített irodalmi alkotások az .elso_m_egf'ilmesités időrendjében

~ 21 -

- volt gyarmati országokról szóló könyvek az országok fürgét1 enné válásária k sorrendjében. Ehhez hasonló szempontok a könyvtáros ötletessége és a rendelkezésre álló könyvek szerint kitalálhatok. Figyelni kell arra, hogy a szükséges kézikönyvek is helyben legyenek. Pontozás: Az értékelésnél figyelembe kell venni a helyes megoldást és a gyorsaságot is. A megfelelő helyre rakott könyvekért 3-3, összesen 15 pont jár. Ha a csapat a megadott idő előtt végez a megoldással, minden megtakarított perc után további 2 pontot kap. Előkészítő munka: Csapatonként a könyvcsomagok összeállítása, a rendezési szempont meghatározása. Feladatlap elkészítése. Külön figyelni kell arra, hogy a feladatok azonos nehézségüek és nagyjából azonos idő alatt megoldhatók legyenek. Megfelelő csapat azonos feladatot oldhat meg. Ez a játék is variálható. Például*, kb. 20 könyvet adunk a csapatnak . A feladat: a 20 közül kiválogatni azokat, amelyeket Szolnok megyei iró írt, vagy a téma •- részben vagy egészben - Szolnok megyei. /Móricz Zsigmond: Forr a bor; Bistey Andrási ósszeláncolva; H u h István: Jó reggelt fény; H u h István: Szélsárkány; Bellon Tibor: Nagykunság,/

- 28 -

Egy újabb tíz olyan adó adott adó neve. találni a

változat: könyvet válogassunk össze, amelyeket más és más kiki, de amelyek "borítólapjain nincs feltüntetve a kiA feladat: a szerző neve, a mü ciaae alapján ki kell kiadót.

h.

Ismert festmények, hires szobrok reprodukcióit gyakran használják fel irodalmi müvek illusztrálására akkor, ha témájában, hangulatában illeszthető' a?, irodalmi és képzőművészeti alkotás. Ezzel az illesztéssel, illusztrálással játszunk most.

Minden csapat ismert műalkotásról /festmény, szobor, grafika/ «-*. szült reprodukciót kap. A játék nehezítése, érdekessége miatt szonhan nem egészben., hanem apróbb darabokra összevágva* Első fe« ladat a kép összeillesztése. Ezután meg kell nevezni legalább három olyan irodalmi müvet /regényt, színdarabot, verset, st"b,/ melyhez a műalkotás illusztrációként; felhasználható-. Természetesen az a válasz is helyes, ha valóságos illusztrációként szerepelt a mii valamelyik könyvben. A válaszok csak megfelelő indoklással fogadhatók el. így a történelmi korszakokat összekapcsoló illusztrálás is értékelhető* A rendelkezésre álló idő: 10 perc. Pontozás: A felirt és szóban megfelelően indokolt könyvcimekért 2-2 pont, összesen 6 pont adható. A kép összerakását külön nem pontozzuk. További jutalompontot le-

- 29 -

het adni az illusztráció szerzőjének és ciciének megnevezéséért, de ez önállóan nem értékelhető. Bizonyára lesz olyan csapat, amelyik az illető festő, szobrász életrajzi regényét jelöli meg. Ez is helyes válasz, de csak a szerző és cim pontos megnevezésével. Előkészités: Csapatonként l-l ismert reprodukció beszerzése. /Lehet levelezőlap, vagy selejtezett könyvtári könyv, esetleg képes folyóirat lapja is. A postai hirlap-részlegeknél rendszeresen lehet kapni fölösleges példányokat./ A képek szétvágása, borítékba rakása. Kellékek: Reprodukciók

5. "írók a térképen" A játék leírása A résztvevő csapatok Európa fali térképe előtt ülnek. Minden csapat asztalán 50-50 kis zászlócska van, amelyet célszerű gombostűből és kis színes papírcsíkból készíteni. Minden csapatnak legyen saját színe. Az első helyen ülő csapat képviselője kimegy a térképhez és kitűzi a csapat zászlaját valamelyik európai országra. Ennek feltétele az, hogy mondania kell egy irót, aki az adott országban élt, alkotott. Sorban minden csapat kitűzhet egy zászlót, majd amikor már minden csapat lehetőséget kapott, újra az első következik. Minden ország térképébe legfeljebb három zászlót lehet kitűzni. A játék addig tart, aniig minden ország "megtelt" vagy a játékosok nem tudnak több irót mondani.

30 Pontozás^ Egy országra kitűzött első zászlóért 3, ugyanazon országba szúrt tnásoűik zászlóért 2, harmadikért 1 pontot kapnak a csapatok.

A játékvezető a játék kezdete előtt villátKkérdésekkel vagy irodaimi totóval döntse el a csapatok tilési sorrendjét. Ennek azért van jelentőségej mert az első helyen ülő csapat válaszolási le; hetőségei bővebbek. " ;. Kellékek: Csapatonként 50 áh zászlócska, különböző színekben, Európa-térkép, . •, \

6.

A játékot csak könyvtárban lehet játszani, A versenyző csapatok mindegyike kap két-két katalóguscédulát, amelyekről hiánysik egy-egy olyan fonto3 információ., ami egyébként minden könyvtári katalóguscédulán 'rajta van. A játékosoknak az a feladatuk| hogy megkeressék a könyvtár állományában a katalóguscédulákhoz tartozó könyveket és a könyvek alapján kiegészítsék tollal a hiányos információkat,, Pontozás; Helyesen beirt adatonként a csapatok 3-3 pontot kapnak. Kell készíteni csapatonként legalább két darab "hamisított" katalóguscédulát, feltetlenül olyant, ami megvan a könyvtár katalógusában is,. Az eredetiket a játék idejére emfeljük ki a katalógusfiókból, hogy ezzel megelőzzük az azzal való egyeztetést.

- 31 Páp.?i Jánosnőt A martfűi Könyvtár a fiatalokért. Az

o 1 v a s á n

r e n d s z e r e s

m e g s z e r e t t e t é s e ,

a :

olv.-i sásra szoktntúr; n fin balok egy rászánni l ü-

lönös gondot és figyelmet igényel. AJánlotos tehát a korábbinál változatosabb, a figyelmet és érdeklődést jobban felkeltő, vag^js gazdagabb programokat biztositani a könyvtárban. 1. Szakmunkástanulók a 'könyvtárban. Könyvtárunk és az iskolai könyvtár között s z e r z ő d é s

együttműködési

jött létre. A két könyvtár kölcsönösen tájékoz-

tatja egymást a felmerülő irányokról, A rendezvények előkészítésében is kapunk, '.lkalmanként segitsiget az iskolai könyvtárostól. A szakmunkástanulók között in igen

n é p s z e r ü

rendezvény-

forma az iró-olvasó találkozó /lcj78-ban például G.Szabó" Judit volt a vendégünk /, a munkás-művész találkozó, n különféle élménybeszámolók /mint Novotny Zoltán olimpiai élménybeszámolója "Montreal 7b!í cimmel és az ehhez kapcsolt sport- és irodalmi vetélkedő/. A találkozók után sokkal sziv "sebben olVirnak el egy-egy könyvet a tanulok. Főleg okkor, amikor rz iró vpgy előadó egyénisége, beszédstilusn is érdekes, előadása viszont változatos és szines. A hatás minden találkozó után lemérhető, hiszen kiderül: milyen sokan k e r e s i k

az

iró

a ü v 3 i t

v.-igy az előadással kapcsola-

tos könyveket. Könyvtárunk

s e g i t s é g e t

nyújt a tanuláshoz is. 1977-ben

HZ Ady-évforduló kapcsán szerveztünk műsort, ahol m ű v é s z e k Néhány lapos

f ő v á r o s i

ismertették meg a közönséget Ady irás-müvészetével. b i b l i o g r á f i á t

is szétosztottunk a tanulók

között, amely a költő rövid életrajzát, a könyvtárunkban található müveit, a róla szóló irodalmat is tartalmazta. 1979~ben

M ó r i c z

Z s i g m o n d

m ü v e i v e l

kedhettek meg a tanulók egy rendhagyó irodalomóra noki művészek közreműködésével.

ismer-

keretében, a szol-

-5 2. Népszerüsitjük a diákok kórében n különféle k a t

p á 1 y ó. z a t o-

is. Foként kölcsönzés közben össztonözzük őket a részvétel-

re, /A házi vetélkedők, a különféle irodalmi totók nyerteseit könyvekkel jutalmazzuk,/ 2./ A könyv tál- kapcsolata a aunkásf iatalokkal, a KISZ tagokkal. KapcsolatuiiJi a kölcsönös érdekeken nyugszik* A könyvtárosok mindig megtalálják n módját annak, hogy az Ifjúsági Klubokat,, a különféle művelődési közösségeket sok oldaluan segítsék,

A hagyományos

propaganda formáknak /mint a plakát } a meghívó, a könyvkiállitás, különféle közlések az üzemi lapban, stb./ tapasztalatunk szerint jó hatása van n fiatalok körében. Az országos pályázatokat is népszerűsítjük ÍJ fiatalok, a KISZ-tagok az alap szervezetek, az ifjúsági brigádok körében.. 19?8-bnn a /művészi és tartalmi szempontból fontos, a szovjet irók müveit népszerűsítő/ Kell n jó könyv olvasópályázaton résztvevő 12o egyéni résztvevő közül 69 KIS'J1,- tag volt, Ezen kivül 0 'ÍISZ alnp^zorvezetek is adtak bo pályázatokat. H sonló al'tj vitást t,np-iszt:ltunk aaon 'n pályázaton is, amelyet Móricz Zsigmond születésének loo, évfordulója alkalmából kezdeményeztünk. 1978-ban

N é v 3 d ó n a k

a j á n 1 j u le címmel életrajzi

ismertetőt adolt ki ?. konyvtárun];. Ebből névndókat választhatnak a most alakuló, szocialista címért küzdő brigádok ár- az uj ifjúsági alapszervezetek* /Hasonló ajánlásokat a Brigádéi üt ciraü folyóirat is közöl, de e közlésekből rendszerint hiányoznak a munkásmozgalom olyan jelentős alakjai, akiknek forradalmi munkájuk Szolnok megyéhez; kötődik*/ 1979-ben a Tisza Cipőgyár üzemi KISZ bizottsága re

h í v t a

v e r s e n y -

az alapsservezeteket. A feladat az volt 5 Hogy ki

tud jobb és szebb műsorb összeállítani 0 bemutatni arról a személyről, akinek a nevét viseli az alapszervezet. Ennek kapcsán anyagot

gyűjtöttünk, i l l e t v e

adtunk a bonnünket felkereső

egy műsor ö s s z e á l l í t á s á n á l szerkesztési

egyéb s e g í t s é g e t

fiataloknak.

Egy-

- például dramaturgiai,

tanácsokat - i s ndtunk.

Egy-egy KISZ irodalmi j á t é k ,

t a g g y ű l é s e n

f e j

t ö r ő

lo-15 perces időtartamú

öüszeállitásával

i s segítjük

l o s s á tenni a tanácskozást, egyúttal ujabb olvasnivalók

fiata-

iránt kel-

tünk é r d e k l ő d é s t . A Müveit I f j ú s á g é r t i f j ú s á g

akció jegyében

a K ö n y v

és

ciciméi h i r d e t e t t vetélkedő t e r v e i t egyeztettük a

KISZ b i z o t t s á g g a l .

Az eddigi, jó együttműködés, valamint ez az

ujabb akció minden bizonnyal ujnbb l e n d ü l e t e t ad f i a t a l j a i n k sási

olva-

kedvének. 3« Rendezvényeinkről. írókkal, politikusokkal, miivészekkel, közéleti személyiségekkel

minden évben rendszeresen tervezünk b e s z é l g e t é s e k e t .

t a l á l k o z ó k a t ,

Ezek a rendezvények népszerűek,

igy vonzzák a fiatalokat. A közelmúltban az egyik legnagyobb érdeklődéssel kisért program a Magyarország cimü hetileg t ő s é g i

a n k é t j a

s z e r k e s z -

volt. A feltett kérdésekre Dr.Pálfy

József f őszerkesz-to és Oltványi Tamás ifjúságpolitikai munkatárs válaszolt. Ezen a találkozón nagyon sok fiatal jelent meg. Azokat a fiatalokat ismerhettük meg, • akik érzékenyen reagálnak napjaink közéleti eseményeire, a belpolitika vagy a külpolitika aktuális kérdéseire. Érdeklődésük és politikai tájékozottságuk az idősebbeknek is imponált. / ű okan nem gondolnak arra, hogy ilyen helyzetben is lehet a fiataloknak, az olvasott és müveit dolgozóknak sikerélményük,/

Tapasztalatunk szerint a műszaki érdeklődésű fiatalokat is be lehet vonni a könyvtár munkájába. Egyaránt hasznosak voltak az m e s t e r

s később az

A u t ó - m o t o r

E z e r~

szerkesztőségi ankét-

jai. A szerkesztők többek között elősgcji tették az eligazodást a műszaki könyvek világában, egyúttal ujabb késztetést adtak az ujabb olvasnivalókhoz.

v-

-":;y

t-l;llkc".ö

• ' !

kapcsán

—

.

I L . - i l n i V i n ; / v ' . - . i a l l i t á r j c k n !, i ~ r o n a-

U , c n i kun;, v t é r j ns;: t o .-• l - j m á k o s ár:n.

ekrol

kon',7V'V:t

:.lr.po---;m l'\ j -?ko:.óo h - t n a k

1-;/ - v':•;-, t v c v ő k

lalh;.!;6

k"!;;cr;olócló

V\;„- .- ':cn;.'V t ; vVra

11041 i - i l á l h r . t ó ,

i

kin,..i köir'V-

d e v.i ;;,Va ; á r o l . l v •

i;-.

"Az esztétikai műveltségen belül az lom

i r o d a -

az, amely a legkomplexebb módon hat, hiszen

egyszerre befolyásolja az ember érzelmi és értelmi orientációját, a legkülönbözőbb tudatformákat a f i lozófiaitól a politikáin és erkölcsin keresztül az e s z t é t i k a i i g . Éppen ezért nem lehet egyetérteni azokkal, akik háttérbe kívánják szőritani az irodalmi műveltséget. Kétségtelenül igaz, hogy ma az eszt é t i k a i műveltségen belül nem kap megfelelő helyet a többi művészeti a színház, a film, a képzőművészet* a zene, s helyes nagyobb komplexitásra törekedni* Mégis - főleg az iskolában - teljesen é r t hető az irodalom előtérbe helyezése; nemcsak azért, mert az irodalom egyszerre tudja szolgálni az értelmi és érzelmi nevelést, hanem azért i s , mert az irodalom a nyelvi-kommuaikáeiós műveltséggel szoros kapcsolatban álló A nagyobb komplexitást az i s k o l á n d é s i

ki

í ü l i

k ö z m ű v e l ő -

t e v é k e n y s é g b e n

lehet első-

sorban biztositani•" /Részlet Köpeczi Béla: A társadalomtudományok és a művelődés cimü tanulmányábólc Megjelent a Szoc i a l i s t a közművelődés cimü tankönyvben - a Kossuth Könyvkiadó gondozásában, 1978-ban./

x

« 35 I Ö N YV D I

S Z K Ó

.

llLIWJIILUtMI»lLM»UI>)»Mill^lllBiailllLILllU-LIU!JUIUiltill«UiUJ.UiMajilJll.llililllllllirilll»«l

98

A KISZ KB "Müvalt ifjúságért, korszerű műveltségért

ak-

ciójának része a "Könyv és ifjúság" is. Ennek célja az olvasómozgalom népszerűsítése, a könyvtárak és &z alapszervezetek kösötti kapcsolat erősítés®* Az egyik gyári alapszervezet kulturális felelőse nem mindennapi módon próbálkozott, hogy megvalósítsa a fent leírtakat® Egy táncrendezvényüket elnevezték

k ö n y v d i s & ~

k ó - nako Mindenki befizette a szokásos húsz forint belépőt, de most nem belépőjegyet,, hanem egy könyvet kapott értet a Minerva zsebkönyvek sorozatbői Benedek Marcell Világirodalom cimü művét* Minden a megszokott formában ments szólt a zene, táncoltak •» éxam a szünetben a lemazgazda vetélkedőt rögtönzött. Senkinek nem kellett készülnid, csak a könyv megfelelő helyen történő fellapozása volt a feladat. Aki előbb megtalálta a választ, az győzött0 Mindenki játszhatott, és játszott is. Itt valóban csak nyertesek volt®k« A következő szünetben minden kezdődött elölről* És a fogadtatást •» "Jó ez a könyv, mert minden benne van... Érdemes lenne megvenni az egész sorozatot! Szeretném elolvasni..." Egyszerű fogás? Igen. Sikerült vele felkelteni valamiféle uj igényt? Talán igen! A kulturális felelős most hasonló folytatáson gondolkodik. /Megjelent a Népművelés clmii folyóirat 1979 évi 8* számában*/

Szerkesztői megjegyzés: E forma - mint Hkönyv-bálH » régebben /a hatvanas évek végén, például Jászberényben/ is népsjsarü volt. Ha egy évben egyszer, esetleg kétszer

rendezzük meg, talán jól le színe-

sítheti a táncos programokat, valamint a könyvheti eseményeket* Ha az említett, Benedek Marcell által irt könyvet előzetesen nem tudjuk kellő példányszámban beszerezni, más könyvujdonságoAa/t is kioszthatunk. A könyv kiválasztásában legyünk körültekintőek* Máskzóvalí csak olyan könyvet érdemes kézbeadnie amely uj és érdekes, amely a fiatalok többségét érdekli, érdekelheti •

- 36 Olyan megoldás i s elképzelhető, hogy nem mindenki kap könyvet a belépődíj elánéban, hanem csak azok, akik a leggyakrabban látogatják e rendezvényeket, akik kulturált magatartásukkal vagy társadalmi munkájukkal tűnnek k i , akik a könyvtárnak is aktivál,, akik az üzemi könyvbizományostól értékes és tartalmas könyveket vásárolnak* Persze, ezesetben más jsllsgü vetélkedőt vagy irodalmi játékot kell beiktatni. Arra ügyeljüfek, hogy - időtartamot tekintve - ne az irodalmi játék, hanem a táncos szórakozás domináljon. A résztvevőkön, a körülményeken i s múlik, hogy ©gy ilyen irodalmi

M

M

szünet -

r© lo~15 pere sok-e vagy kevés-e? A játék vagy vetélkedő vezetésével olyan személyt bízzunk meg, akinek némi tekintélye van a társaságban, aki - ha kell « rögtönözni is iudff aki közvetlen. Az sem árt, ha szellemes és némi humoros adottságokkal is rendelkezik. A könyveket minden bizonnyal szívesen adja kölcsön, jobban mondva bisományba bármelyik könyvesbolt vagy üzemi könyvterjesztő - igy a kimaradó példányok visszaadhatok, mivel az elszámolás utólag is megvalósítható. /Ha a könyvtárnak van kapcsolata a könyvesbolttal, a könyvtáros is közreműködhet a megfelelő könyv biztosításában*./

"A

S Z A B A D

I D Ő - t a munkával eltöltött időn

kivüli olyan időnek kell tekintenünk, amelyet a dolgozók közérdekű vagy kedvteléseikkel egybekötött tevékenységre, pihenésre, képzettségük növelésére fordítanak, amely az egyéniség sokoldalú alkotó készségének fejlesztésére szolgál* Sz az az id5s amikor szabadnak, függetlennek érezzük magunkat, de amikor egyéni kedvteléseinket Is kiélhetjük. Másszóval? a szabad idő a munkán kivüli időnek az a része, amelyet a dolgozó tanulásra, szakmai továbbképzésre, társadalmi munkára, pihenésre, hevarésre9 mUkedvelő tevékenységre fordít, tahát saját sokoldalú fejlődésére használ felon /Részlet Qo A. Prudenszkij akadémikus "A szabad idő terminológiája cimU tanulmányából. Megjelent a Kommunyiszt cimü folyóirat 19őo» 15* számában./

— "I G Y

ÉLT

37 M Ó R A

F E R E H C ^

1. Mőra Ferenc a gyermekek egyik legkedveltebb és legolvaeottabb irója 1879~ben született egy kfensági városban. Melyik ez a város? Szeged. 1 Kiskunfélegyháza 2 Kiskörös x 2 0 Ki tanította meg Móra Ferkót a betűvetésre? Tanítója, Bajáki János 1 .Édesanyja^ Juhász Anna 2 A szomszéd kisfiú Strósz bzáaá x 3« Miből vásárolta Móra Perkónak édesanyja az Ezeregy éj szaka meséit? Kenyérsütéssel kereste meg rá a pénzt 1 Varrással kereste meg rá a pénzt 2 A kakas árából x 4» 1872-ben egy nyári jégverés miatt anyagilag tönkrement g, Móra-család, A kis Móra Ferkónak nem tudták befizetni a tandijat, Melyik elbeszélésében irt Móra erről a szomorú emlékről? Kevély Kereki 1 Szeptemoeri emlék ' 2 • Mindennapi kenyerünk x 5. Milyen pályára szánták szülei Móra. Ferencet? Tanár 1 író 2 Pap x 6. Hol tanított először Móra? üzegeden 1 Kiskunfélegyházán Felsőlövőn

2 x

7. Melyik napilapnak volt a munkatársa Szegeden az iró'r Szegedi Napló 1 Tüz 2 Vörös Újság x.

- 38 8. Móra mindig szívesen irt a gyerekeknek 6-12 éves gyerekeknek szerkesztett egy hetenként megjelenő folyóiratot« Milyer cimmel? üyérmekek Világa 1 A Z Én Újságom 2 Jó barát x 9. 1879-ben Mikszáth Kálmán volt a Szegedi lapló tudósitója*. Ő számolt be Szeged "fekete éjszakájáról." Milyen természeti csapás pusztított akkor a városban? Tüz 1 Járványos betegség 2 Árviz x 10. Hogyan hivták Móra feleségét? Vajda Júlia 1 Wallashausen Ilona 2 Szendrey Júlia x 11. Hogyan becézték Móra kislányát? Panka Mötyő Vadember

1 2 x

12. Móra müveiben igen sok népi ételről olvashatunk. Miből állitották össze a szegény emberek a háromfogásos vacsorát? kertészpecsenye 1 kenyér 2 bundas gombóc x 13. Ki irt Móra Ferencről életrajzi regényt az így élt... sorozatban? Magyar Takács Földes 14• Mikor halt meg Móra és x

László Tibor Anna hol?

1 2 x

' Szeged, 1934. febr. 8. 1 Budapest, 1935» jan. 8. 2 Kiskunfélegyháza, 1934. feur„ 18. x

/A kunhegyes! könyvtárosok által összeállított irodalmi totót

- 39 - a gyermekek számára rendezett, több fordulós vetélkedő forgatókönyvével együtt - a Szolnok megyei könyvtárak híradója: az Együtt 1979. évi 1. száma közli./ Mi indokolja a szellemi játék közreadását? Egyrébzt: a. Móra Perencre való nemzeti méretű, 1979 évi megemlékezés után, a következő években felnövekvő gyermekek körében is érdemes lesz ébren tartani az érdeklődést a nagy iró iránt. Másrészt: a nemzetközi gyermekévben megszaporodtak azok az alkalmak, amikor a dolgozók gyermekeit - gyermeknapon vagy télapó-esten - az üzem vagy a munkahely vendégül látja. Milyen jó lenne, ha a vendéglátás nem szűkülne le a csokira éa a márka-szörpre, hanem - a K1SZesek, a könyvtár aktivái segitségével - afféle irodalmi játékokkal is kedveskednének a gyermekeknek. Harmadrészt: a jövő olvasóinak formáláöáról van szó. Irodalmi totót nemcsak egy iró munkásságával kapcsolatban lehet összeállítani. És nemcsak a gyerekekre, de mas rétegekre - például a gyermekgondozási bzabadságon levő kismamákra - is lehet gondolni. Ügyeljünk arra, hogy a helyileg szerkesztett irodalmi totók vagy vetélkedők ne legyenek nehezek. Egy ilyen módszertani követélményítenek felel meg az alábbi irodalmi totó: • "KÉPSZERŰ MAGYAR IRODALQ^ 1. Amikor 1848-ban az uralkodó az elaő félelmében kiadott márciusi törvényeket vissza akarta vonni, a pesti nép forradalmi hangulata röpg^üléseken Ítélte.'el a királyi leiratot. P e t ő f i melyik versében örökifci meg ezt a forradalmi hangulatot?

/»

Porradalom 1 Föltámadott a tenger 2 A magyar nép x

2. Melyik magyar iró volt a felszabadító özovjet hadsereg őrnagya? Madarász Emil 1 BalaZB Béla 2 Illés Béla x

3o Ki az a magyar költőj, akinek Shakespeare fordításai még m» is remeklésnek számítanak? Ady Endre Arany János Petőfi Sándor

1 2 X

4o A felszabadulásról szóló egyik legsikeresebb regény a Budapesti tavasz. Ki irta? Me&terházi Lajos Hlyét* Gjula Karinthy .Ferenc

1 2 ./. x

5 6 AZ.egyik parasztiró Isten malmai cimü regényében ábrázolja faluja felszaDaditasáiicvS a földosztást. Ki a mü szerzője? Veres Péter Szabó Pál Illyés Gyula 6.

1 2 x

"Majd csak ellobban ez a gyeheima nyár3 porba- roskadnaK sárga lángnyelvei, "" kék. ég - szemére rákubzik & hályog, s villamos áJjnait elfelejtik az éjek„" Garai Gábor melyik verséből idéztünkV Artisták Kedd kubai aallam

•

•1 2 A

7« Melyik irónk irta az első jelentős híradást a Balatonról, az Utazás a Balaton kö'rül cimü könyvet? Eötvös Károly Arany János Móricz Zsigmond

1 2 / x ;

8 e Melyik Balaton menti helységben található a m a irói alkotóházként szolgáló egykori Eszterházy kastély? Zánka 1 Szigliget 2 Balatonrendea x

- 41 9. Magyar irónő, aki általában a parasztság életének változásait irja és a uyőr-Sopron megyei Ménfőcsanakot vallja, szülőfalujának. Ki ő? Fehér Klára Raffai Sarolta Galgóczi Erzsébet

1 2 x

lo. Jókai Mór melyik müvében szerepel SzaffÉán Péter - bányász? Az elátkozott család Az aranyember A fekete gyémántok 11„

1 2 Á"

"Tenni csak Annyit akarok . Mi máanak S magamnak Habznos A valóságot Akarom Felemelni A naphoz." Kinek a verséből idéztünk? Ilyh István Ratkó József Nagy László

1 2 x

•

12. Oöd mellett találkoztak vasárnaponként a Horthy - korszakban ctz illegális kommunista párt tagjai. Melyik költC'nk olvasta itt fel rendszeresen verseit? Tóth Árpád József Attila Juhász Gyula

1 2 -;

13. Budappst feiszaDaduíásáról Darv§a József melyik könyve azólv fc>za.kadék város az ingoványon Máról holnapra

1 2 x

+ -3.0 A közelmúltban Öö3zeláncolva címmel jelent meg az egyik ozolnok megyei iró novellás kötete. Ki ctz író? Körmendi iiajos 1 H u h István 2 iáistey András

x

- 42 A SZOT KULTURÁLIS, AGITÁCIÓS ÉS PROPAGANDA OSZTÁLYÁNAK IRÁNYELVEI AZ OLVASÚ NÉPÉRT MOZGALOM SZAKSZERVEZETI FELADATAIRÓL. /Kivonat/

A SZOT elnöksége 1960, június 3-i határozatával csatlakozott az írószövetség által kezdeményezett O l v a s ó n é p é r t m o z g a l o m h o z . Megállapította, hogy a kezdeményezés arra a reális helyzetre épül, hogy a lakosság jelentős része még - az eredmények ellenére - nem olvas, és az olvasó emberek izlésállapota és olvasói színvonala is lassan fejlődik. A tényeket figyelembe véve támogatja a mozgalom kettős célkitűzését; egyrészt ujabb rétegek, az eddig nem olvasók fokozatos bevonását a könyvszeretők táborába, másrészt az olvasói izlés tudatosabb formálását és az olvasói színvonal emelését,, A célkitűzések valóraváltása a szakszervezeti mozgalom területén elsősorban a szakszervezeti könyvtárak munkájának megjavitásán múlik. A mozgalomban való részvétel másik jelentős feladata: az üzemi könyvterjesztés munkájának fokozott szakszervezeti támogatása. A szakszervezeti mozgalom az ismertetett célkitűzések jegyében az alábbi feladatokat jelöli ki: '

I .

•

'

.

'

•

'

A könyvtári munka területén: 1. Elő kell segiteni, hogy a munkásosztály valóságos olvasási viszonyairól, az egyes rétegek olvasási szinvonaláról átfogó és a további feladatokat is meghatározó olvasás-szociológiai felmérések készüljenek. Szükség van az elért eredmények és az olvasás "fehér foltjainak" gondos feltárására, többoldalú egybevetésére és szakszerű elemzésére. 2. Az üzemi könyvtárak fő feladata az Olvasó népért mozgalom keretén belül uj dolgozók, uj olvasórétegek megnyerése az olvasás számára. A könyvtárak a szemléltető propaganda bevált formái mellett nagyobb mértékben támaszkodjanak a már olvasó dolgozók meggyőző munkájára a nem olvasó dolgozótársaik körében.

•

- 43 -

Az elkövetkező időszakban elsősorban az ipari szakmunkástanulók olvasóvá való megnyerése a legfőbb kiemelt olvasószervezési feladat. Az üzemi könyvtárak adjanak megfelelő támogatást az ipari szakmunkástanulókra irányuló olvasószervezési versenyhez. A közös együttműködéssel igyekezzenek elérni, hogy a szakmunkástanulók az üzemi könyvtárak olvasóivá váljanak. 3. Az üzemi könyvtárak tervszerűen törekedjenek az olvasói izlós tudatos formálására és az olvasói igények fejlesztésére. A célkitűzés megvalósitásának alapvető feltétele, hogy könyvtársoaink maguk is alkalmasabbá váljanak az izlésfejlesztés feladataira. A hálózati központok ennek érdekében fokozottabb gonddal foglalkozzanak a függetlenitett és a társadalmi munkás könyvtárosok továbbképzésével és kisórjék figyelemmel az'egyéni önképzésüket is. Az üzemi könyvtári olvasószolgálati munkának egyre inkább ki kell lépni a mechikus könyvkölcsönzés kereteiből, és valamennyi könyvtártipusban erősiteni kell az olvasási tanácsadás módszereit. A könyvtári munka eredményeinek statisztikai rögzitésén kivül kisérleteket kell kezdeni az olvasás hatásfokának vizsgálatára is. Célszerűnek látszik, hogy a kötetlen hangú hatásvizsgáló beszélgetéseket néhány jól kiválasztott könyvről azonos kérdések alapján folytassák le az olvasók különböző tipusaival. A lehetőségek figyelembe vételével - elsősorban a nagyüzemek könyvtáraiban - növelni kell az irodalom-propaganda klubszerű formáit. /Irodalombarát-körök, ipari szakmunkástanulók művelődési körei, stb./. Ezek a csoportos foglalkozások fő célként az irodalom megszerettetését tűzzék ki a könyvvólemények közös megbeszélése formájában. 4. A szakszervezeti bizottságok a gazdasági vezetéssel szorosan együttműködve törekedjenek arra, hogy lényeges javulás következzen be az üzemi könyvtárak működési feltételeibon. A kisüzemekben olyan biztonságos tárolási és kölcsönzési lehetőségeket kell teremteni, hogy az lehetővé tegye kellő mennyiségű könyv elhelyezését és

biztositsa a könyvállomány védelmét. A szakszervezeti és vállalati erőforrások koncentrálásával segiteni kell a szakszervezeti könyvtárak berendezésének és felszerelésének korszerüsitését. A Szakszervezetek Országos Tanácsa hangsúlyozta,hogy az Olvasó népért mozgalom nem kampányfeladat, hanem hoszszu évekre kiható, céltudatos olvasónevelési törekvés* Az irányelvek csak az alapot kivánják megadni a mozgalom szakszervezeti célkitűzéseinek kibontakoztatásához. Szakszervezeti szerveink és intézményeink nemes feladata,hogy az irányelvekre támaszkodva konkrét helyi tennivalókat és módszereket jélőjének ki és gondoskodjanak a végrehajtás rendszeres ellenőrzéséről. /Megjelent a SZOT határozatai és a szakszervezeti mozgalmat érintő állami jogszabályok I cimü kötetben, a Táncsio-s Könyvkiadó gondozásában - 1972-ben./

"Add tovább - könyvstaféta" cimmel a jászberényi Városi- Oárási. Könyvtár ötletes kezdeményezéssel keltette fel az olvasók érdeklődését néhány olyan könyvre, amely sikeresen ábrázolja a mai magyar munkásság életét. Az 1976-ban kiadott ajánló jegyzék arra is alkalmas, hogy egy-egy, tetszés szerint kiválasztott vagy sokak által olvasott müvet a fiatalokkal játékosan, rejtvény-szerüen megismertessünk. Hogyan? Több megoldás is lehetséges. Például: 1. A játékvezető felolvassa a könyv részletét. Ha a játékos meg tudja mondani: ki a szerző és mi a mü cime lo pontot kap. Ha nem jön rá, hogy melyik könyvből idézett a játékvezető, következhet a mü rövid ismertetése. Az erre adandó helyes válasz azonban már csak 5 pontot ér. Ha egy másik játékos adja meg a helyes választ, öt illeti meg az 5 pont. , ]:, 2. A játékvezető közli a szerző nevét, a mü cimét.

- 45 A játékos feladata, hogy röviden ismertesse: miről szól a könyv? A választ a játékvezető kiegésziti az itt közölt tartalmi ismertetés felolvasásával. Az alkalmi zsűri vagy a klubtagság dönt; a játékos válasza gyengébb vagy jobb volt-e a felolvasott szakmai válasznál? /A lényeg kiemelése mellett esetleg szempont lehet az is; a játékos csináljon étvágyat a könyv elolvasásához, ismertetőjében legyenek humoros, vidám elemek is./ 3. A könyv szóbeli ismertetésén kivül elképzelhető az is, hogy a játékos/ok/ leirjá /k/ tömör véleményüket a müvekről. /Az ilyen irásos feladat csapatok versengése közepette is elképzelhető, amikor a csapat többi tagja másirányu feladatot old meg./. 4. A fejtörést még nehezebbé lehet tenni, ha az alább ismertetett müvekből kiválasztunk hármat vagy többet - lehetőleg olyan könyveket, amelyeket leginkább olvastak a résztvevők - és összekeverjük a könyvek részleteit, cimeit, ismertetésééit. /Például: Asperján György: Vészkijáratbejárat cimü könyve kapcsán a Bacsókönyv ismertetését közöljük és a Berkovits-mü részletét olvassuk fel./ Az összekevert müveket ajánlatos sorszámmal is ellátni annak érdekében, hogy a megfejtés, vagyis a kiigazitás egyértelműbb legyen. A csalafintaságról előzetesen szólni illik. A feladat nehézségi fokára is utalhatunk efféle indoklással: "Amikor a könyvtáros előkészítette számunkra ezt a feladatot, külön kartonra irta a cimet, a részletet, az ismertetést - do befejezni nem tudta, mivel közben férjhez ment, jelenleg nászuton vannak.,.," 5. Egyéb, helyi ötletek is sikerrel alkalmazhatók, davasolt könyvek: 1. Asperján György: Vészkijárat-bejárat. /Regény/ Bp. 1975, 278 lap A könyv főhőse egy magányos fiatal vasesztergályos tanuló, aki élete megváltoztatására készül. Állami gondozott volt, majd nevelőszülőknél lakott, innen került munkásszállásra, és itt irja érdekes naplóját, amely hozzávetőlegesen egy év eseményeit tartalmazza. Ez idő alatt hóditotta meg első nőismerősét. Az emberekkel ki-

- 46 r

alak\j 'változatos kapcsolata, cinikus vagánysága és őszinte érzelmessóge ekkor alakítja egyre bölcsebbé. Részlet a könyvből: "Napok óta non irtam semmit, mászkáltam és mászkáltam, abban bizva, hogy elfáradok, én elfáradtam, de nem az ördög,. A konyhában vagyok és a konyha bennem, mi lesz belőlem? Mi akarok lenni? Csak idétlenkedek, vágyakozok éo mászkálok, mint a kergült, és moziba járok, egyre kevesebbet olvasok, és alig beszélek, ujabban CJocó bácsi későig a becsületsülylyesztőben, az alkoholba kapaszkodik, nem sok sikerrel, nincs mivel elfeleznem merengésem rohadt gyümölcsét, annyira szeretném, ha belém esne valaki, egy szép fiatalasszony. ti

#

•

•

2. Bacsó Péter: Delenidő. /Irodalmi filmforgatókönyv./ Bp. 1975, 3o9 lap A könyv három nagy sikerű és sok vitát kiváltó film irodalmi forgatókönyvét tartalmazza. Érdekes történetek, életsoraok jelennek meg előttünk a Kitörés, a Delenidő és a Harmadik nekifutás cimü müvekben. Részlet a könyvből, a Jelenidö-ből: "Anna és Laci egy kávéház üvegablaka mögött ülnek, Laci megkérdezi Annát: . . - Nyaralótok van? - Van. Nem nagy. - Külföldön hányszor voltál? - Háromszor, de mindig csak stoppal, egy szál farmerben, - Miért nem mentél kofferral, vonaton? Apádnak van pénze. - Szeretnél megsérteni? - Lehet. " 3. Berkovits György: Világváros határában. /Szociográfia./ Bp. 1976, 341 lap. Negyvennégy község tartozik Budapest vonzáskörzetébe. Lakóik többsége az ország távolabbi vidékeiről költözött ide. A főváros csak munkaerőként fogadta be őket, lakóként nem. Hogyan élnek ezek az emberek, - az ingázók -

akik sem otthonukkal, sem munkahelyükkel nem kerülhetnek igazi kapcsolatba. Ezekre a kérdésekre keresi a választ a könyv. Néhány fejezeteim: Dudapest falvai, Egy olcsó lakóhely, Szerencsepróbálók, Négy műszakos asszonyok, Betöréses utazások, Telkes munkások, stb. Ezek között az emberek között sok a honvággyal küszködő, az ideges - mint az alábbi 3o éves fiatalember, aki az orvosi rendelőben ül. Részlet a műből: "Érettségizett, Oászberényből jött fel, anyja ma is ott lakik, ő munkásszálláson van. Nőtlen, a MÁV-nál be~ tanitott munkás, de volt már kultúrház igazgató is pár hétig. Négy év alatt nyolcszor változtatott munkahelyet. Hamar kifárad, nem birja a munkát. - Elküldött a művezetőm megint, hogy jöjjek el ide. - Miért küldte? - Mert nagyon fáj a fogam, mondta, hogy csak jöjjek el újra, majd itt megmondják, hogy miért fáj a fogam. - A foga fáj? - Nagyon fáj....Az ipari munkásságnak nagyon nehéz a helyzete, aki az iparban dolgzik, annak fáj a foga. " 4. Gál István: Az öreg. /Regény./ Bp. 1979. 197 lap Magányos szivattyúház a bányatelep mellett. Itt dolgozik két ember: az öreg, nehéz multu bányász és a fiatal,izgága,nyegle fiu„ Csendes, de ádáz párharc indul a korra, leiekre, sorsra oly annyira különböző két ember között. Az öreg eltökéli: embert farag a fiúból. Világ életében harcolt, konokul, megalkuvás és könyörület nélkül azért, amit helyesnek tartott, és ez a megmeatencfcő ember utolsó tétje, harci célja az életben. A küzdelem kettejük között változó szerencsével folyik, látszatra nincs győztese.... Részlet a regényből: " Nem igy képzeltem el. Unom ezt a helyet! Nem tör-

ténik soha semmi. Azt hittem, jól megleszünk. De - félreforditotta a fejét - nem ugy sikerült. Tudom, leszerepeltem maga előtt, ha nem is mondja nekem. Hát akkor minek legyek itt? Ezután éjszakánként, hiszen ugy sem szeretett aludni és félt álmodni, az járt a fejében, mit csináljon? Annyi mindenről akart beszélni a fiúval. De nem tudta elmondani. Nem birnak beszélni egymással. Hogyan értesse meg vele, hogy...? De mit is? Talán ha történne valami. És elhatározta, hogy történni fog..." 5. Gergely Mihály Józsáék. /Regény./ Bp. 1975. 607 lap A mü szereplői egy nagy gyárváros lakói, munkások, munkásokból lett mérnökök, igazgatók, funkcionáriusok, pedagógusok, művészek. /Az első kötetet 1955-ben, mig a másodikat I97o-ben irta a szerző./ Részlet a könyvből: "-Azért jöttünk, hogy beszéljük meg: igen helytelen intézkedés volt ez a mostani normaidő-csökkentés. -Minden üzemben állandóan folyik a normakarbantartás, magad is tudod, Áron - mondta Bozsolya. - Ti most kerültetek sorra. Tóbiás széles, erős arcán megfényesedett a bőr, annyira megfeszült minden izma. -Csakhogy azt meg te is tudhatod, hogy a kovácsmühelyben fél évszázados pörölyökkel, ócska sajtolókkal barmolunk, nagyapáink idejéből maradtak ránk, és évek óta nem volt nálunk technikai, technológiai ujitás, ami valóban indokolná a rendezést. Varga Mátyás, egy Tóbiáshoz hasonló termetű kovács, felmutatta széles tenyerét. -Látja, vezérigazgató ur, ez a mi egyetlen technikánk meg technológiánk is! Ebben van a száztiz százalék meg a termelékenység is! Minden! -Na, nem kell túlozni, Varga elvtárs! -Miben túloztam én, azt tessék megmondani? Vagy itt már a puszta igazság ic túlzás?"

6. Kertész Ákos: Sikátor. /Regény./ Bp, 1975, 418 lap /2.kiadás/ A regény avidékről Dudapestre került fiatalok beilleszkedésével foglalkozik. Bognár Vince Tolna megyéből kerül Pestre Kezdeti próbálkozások után egy autóalkatrészgyárba kerül, ellentmondásos személyiség. Megbecsülik, de csak a pénzszerzés hajtja. Előbb "lebujok" törzsvendégeivel ismerkedik, majd megismeri Gabit, az elvált asszonyt. Részlet a műből: "A faluban hamar hire ment Vince szerzeményének, sorra jöttek az ismerősök, rokonok, pesti elvált asszonyt nézni, Gabi csevegett, ragyogott, mutogatta kisfiát; Bognár néni kezéből a munkát már az első nap kivette, főzött, takarított, felsperete az udvart, baromfit etetett, de még a hizót is ellátta, Vince már gyanút fogott, nem élt~e Gabi valamikor falun, hogy ilyen otthonos, Gabi kinevette. - Megfigyeltem, hogy csinálja Anyukád, nem nagy kunszt az egész! - Vince szomszédja és komája, a vele egyidős Verebély Pista többet volt náluk esténként, mint otthon. .. 7. Mocsár Gábor; Ég alatt, föld felett. /Regény./ Bp, 1975, 149 lap. A torony óg alatt, föld felett áll, s az ember, aki a torony tetején van, sok mindent lát, és sok mindent másként, mint a többiek. Ebben az esetben fúrótoronyról van szó, s az ember, aki a toronyból széttekint; olajbányász. Tekintete leginkább a közeli tanyára téved, ahol egy fiatalasszony lakik a fiával. Az örökös vándorélettől menekülni szeretne e toronyból széttekintő ember, szeretne végre kikötni a családi ólet, a mindennapi boldogság szigetén. Ám a fiatalasszony férje - aki eddig vándormunkás volt - hazajön és szintén beáll az olajmezőre dolgozni, 0 is változtatni szeretne az életén és haüJbtt már a hozzájuk vizért járó bányászról.• .. ' ' Részlet : "Uramisten, mit akar ez az ember? Megy a fák között,

- 5o amikor a kert körül van keritve és megy,.megy egyenesen a torony felé. Ez, uramisten, nem lehet igaz! Beszaladt a szobába, megnézte az órát: negyed négy. És Gáspár délutános. Fenn van a toronyban. Azt mondta, ahhoz az emberhez megy, aki a kútra vizért szokott járni... És most ez az ember, az ő férje, aki ugy döntött, hogy változtat az életén, méghozzá alaposan, egyenesen a torony felé tart " 8. Órák, napok, évek. /írók munkásokról./ /Elbeszélések./ Bp. 1975. 371 lap. Harminc év terméséből válogatta a könyv szerkesztője ezt a 26 novellát, amely a munkásság felszabadulás utáni életét ábrázolja. Emlékezetes, nagy novellák és úttörő próbálkozások, vagy éppen a maguk idejében vitát kiváltó irások. Akár drámai helyzetekben, akár a mindennapok egymásutánjában, olykor talán mellékesnek látszó mozzanatokban mindig az uj életviszonyok, uj gondolkodás és érzésmód tükröződik bennük: az emberhez méltó munka, az értelmes élet lehetősége, a tartalmas emberi kapcsolatok. Karithy Ferenc: A bányarém c. novellájából idézünk: "Szerencse, hogy éppen fölért megint a kas, és Lajos bácsi kezdett•tuszkolni be mindnyájunkat a felvonóba. A diszruhás mielőtt rátette a lábát, mogrcbbenfí - Nem maguknál szakadt le múltkor a lift? - Előfordul az ilyesmi - mondtam, - De nem kell félni, mind biztosítva vagyunk a társpénztárban. - Izé - rebegi - gyalog n^m lehet lemenni? - Gyalog? - nézett rá Lajos bácsi. - Az elvtárs még soha sem járt bányában?" 9. Szentiványi Kálmán: A félszárnyú madár. /Regény./ Bp. 1974. 241 lap. Az iró irja könyvéről: Az embernek ugyan fél szárnya sincs, de a közösséggel azért emelkedhet felfelé. Az irót meghivta egy szocialista brigád, hogy irja meg névadójuk történetét, ö ugy oldja meg ezt a feladatot, hogy egyúttal a brigádról is ir. Részlet az olvasmányból: "- író maga vagy káderes? Hová rohan? Annyi mindent

- 51 kérdez. Nyolc általános, tanonciskola és tánciskola. Ez a végzettségem. No meg az alapfokú szeminárium. Elég? Biztosan érdekli a származásom is. Apám kertész, ne szépitsük, maszek. *

•

- Szüleivel él? - Ugy is mondhatjuk. - Mennyit ad haza? - Semmit. - Tréfál? - Csak amennyire ön, mester. Kell nekem a pénz. - Elég sokat kereshet. - Az irigység hozzátesz, azt vonja le. Motort vettem, autóra gyűjtök, nehéz a szakmám, hívogatnak több felé, gondom van rá, hogy ezt tudja a főnökség, nem is mernek kihagyni az emelésnél.,... - Ennyit ér az ember, ha munkás? - Ha jó munkás,mester,Ismerem Ady versét: "Mit ér az ember, ha ma,-gyar. . „ " Hát ennyit, nem többet semmivel. Unt nóta ez, hogy overálosok, kék köpenyesek, fehér köpenyesek. Nálunk is be akarták vezetni, igy majd észreveszik a lógást, mert egyik csarnokból át sem lehet menni a másikba feltűnés nélkül, ott más szinüék lesznek az emberek. Dó, mi? Biztos, hogy kapitalista találmány...."

HIT __KEi-L TUDNI A NUNKÁSOSZTÁLYRÜ L? /A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat által javasolt előadássorozat./ A sorozat célja, hogy erősitse és tudományosan megalapozza, érzelmileg elmó.lyitse a munkástudatot. Ezért foglalkozik a munkásosztály és a munkáshatalom mai kérdéseivel, a magyar munkásosztály történelmi utjával, a mai magyar munkások életmódjával és a szövetségi politika problémáival. A sorozathoz ajánlott szépirodalmi müveket az előadók és a hallgatóság figyelmébe ajánljuk. Az előadók ugyanis jól szinesithetik egy-egy érdekes regény-rsézlettel előadásaikat, egyúttal további érdeklődést kelthetnek a könyvek elolvasása iránt„ A hallgatóság számára is előnyös a

- 52 felsorolt müvek elolvasása, hiszen jobban tudnak azonosulni a témákkal, a könyvek közös élmény forrásává válhatnak. Egyúttal - a felfedezés örömével - eddig nem ismert Írókkal is megismerkedhetnek. Az olvasás által kiváltott érzelmi hatás erősítheti a fiatalokban az azonosulást a munkásosztály erkölcsi, eszmei törekvéseivel. Ha az előadássorozatot szervező KISZ-es, valamint a könyveket biztositó könyvtáros időben - vagyis az előadássorozat megkezdése előtt három, négy hónappal - meghirdetik e programot, elegendő időmennyiséggel rendelkezik a jövendőbeli hallgatóság a müvek elmélyült tanulmányozásához. Megfelelő előkészités esetén a legaktívabb fiatalokat /azokat, akik vállalják a "hozzáolvasást"/ kis-előadás tartására is felkérhetjük. A legjobb kis-előadások tartóit könyvekkel is jutalmazhatjuk. Az ismeretterjesztő előadás-sorozat: 1. A munkásosztály kialakulása hazánkban Az iparosodás kezdetei Magyarországon. Kik voltak az első munkások? A nemzetközi munkásmozgalom hatása a magyar munkásmozgalomra. A magyar munkásmozgalom nagy sorsfordulói, harcai, az illegális KMP harcai. Irodalom : . - Kun Béláné: Kun Béla, vagy - Kiss Károly: Nincs megállás, vagy - Marosán György: Az utón végig kell menni, vagy - Sinclair, Upton: Olaj 2. Mit .jelent a munkásosztály vezető szerepe? A munkásság történelmi harca a hatalomért. A munkáshatalom és a munkáspolitika aktuális kérdései. A munkásosztály részvétele a hatalom gyakorlásában az üzemben és a társadalomban. A szövetségi politika kérdései napjainkban. Az MSZMP KB 1974. márciusi határozata a munkásosztály helyzetéről. A munkások politikai szervezetei: a párt, a szakszervezet, a KISZ, a nőmozgalom, stb, Irodalom: - Lengyel József: Az őszinteség lépcsőin, vagy - Földes Mihály: A tűztorony uj fiai, vagy

- £5 - Déry Tibor: Felelet, vagy - Marosán György: Tüzes kemence 3. Ki_ tartozik a munkásosztályhoz? A munkásosztály fogalmának meghatározása. A munkásosztály rétegződése. A fizikai és szellemi munka különbségeiről és dialektikus egységükről. A fizikai munka tekintélyének problémái. Mit nevezünk "hátrányos helyzetnek? A kétlaki életforma társadalmi problémái. A műszaki értelmiség és a munkás viszonya az üzemben. A munkásosztály, a parasztság és az értelmiség érdekközössége. Irodalom : « Ketesz Ákos: Makra, vagy - Grondpierre Lajos: Gyökerek és hajtások, vagy - Kunszabó Ferenc: Parázson piritani, vagy - Molnár Géza: Külvárosi barangolás. 4._ Munkások az üzemben. Az üzemi demokrácia. A munkáshatalom és politika mai kérdései. Mit jelent az üzem tulajdonosának lenni? A döntésekben való részvétel lehetőségei, problémái. A munkásközösségek és a szocialista brigádok szerepe az üzem életében. A szakszervezetek szerepe a munkások védelmében. Irodalom : - Gelman: Egy ülés jegyzőkönyve /megjelent: a Szovjet irodalom c. folyóirat 1976 évi, 2. számában/, vagy - Földes Mihály: A szökevény, vagy - László-Bencsik Sándor: Történeim alulnézetben, vagy - Moldova György: Akit a mozdony füstje megcsapott. 5. Hogyan él a mai magyar munkás? A társadalmi átrétegződés életmódot befolyásoló tényezői, A mai magyar munkások életmódja. Gazdasági és szellemi szükségletek. A szabadidő tevékenység, a fogyasz-

54tás, az otthon és a művelődés kérdései. Kitekintés: a fejlett és a kevésbé fejlett tőkés országok munkásainak életmódja. Illúzió éo valóság a tőkés országok munkásairól, A munkásmozgalmak feladatai és lehetőségei a különböző fejlettségű tőkés országokban. Irodalom : - Siklós László: Picasso a gyárban, vagy - Kamarás István: Az olvasó munkásért, vagy - Mocsár Gábor: Égő arany, vagy - Irószemmel c. kötet. /1976/ 6 V A munkásélet a ^ai_iJ?.asy_^^..-Lr..o.^-^.o,tn.*3.?"A munka megjelenítése a művészeti alkotásokban. A munkaábrázolás történelmi útja. A mai magyar irodalomban a munkásélet változásainak megjelenítése. /Fejes Endre, Kertész Ákos, Mesterházi Lajos, stb. müvei./. A mai magyar filmek - Legenda a vonaton, delenidő, Harmadik nekifutás, stb. - munkásportréi. A munka és a munkás a képzőművészetben. Irodalom: - Fejes Endre: Rozsdatemető, vagy - Mesterházi Lajos: Tanúság, vagy - Aradi Nóra: munkásábrázolás á magyar képzőművészetben, vagy - Irószemmel c. kötet. /1977./ 7. Mu nká^kultúra régen és ma A munkáskultura jellemző vonásai régen és ma. Munkáshagyományok. A munkások.-tanulásának, művelődésének sajátos történelmi formái, módjai. Az életmód és művelődés összefüggései: az életmódnak a kulturális igényeket befolyásoló szerepe. A munkások tanulási és művelődési lehetőségei ma. Irodaion - Juhász Dulia: Tétova vágyakozások, vagy - a Népszava c. napilap ezzel kapcsolatos cikkei, vagy ~ az Irószemmel c. kötet /1970/ vonatkozó részei,vagy - a Munka c. folyóirat megfelelő anyagai.

- 56 politikai és az általános képzésnek? 6. Jogok és kötelességek a munkahelyen Az ágazati jogszabályok és a helyi előirások /pl. a kollektív szerződés/ ismertetése. A jogszabályok éo a fiatalok jogainak gyakorlati érvényesítése a munkahelyen. Az ifjúsági törvény. Az ifjúsági parlament.

E sorozat cime lehet: HOGYAN LESZ A TANÚLÓDŐL DOLGOZÓ A tematikához az olvasnivalót - főként ismeretterjesztő könyveket, a Táncsics Könyvkiadó munkáit - a helyi körülmények ismeretében, a könyvtáros segítségével ajánlatos kiválogatni ós az érdeklődők rendelkezésére bocsátani. Az itt bemutatott két sorozaton kívül - vagy ezek helyett - természetesen egyéb, a fiatalokat érdeklő ismereteterjesztési alkalmakat is lehet teremteni. Ehhez a TIT /Tudományos Ismeretterjesztő Társulat/ titkárai vagy munkatársai sokoldalú segítséget adnak. Címeik - nevük : A TIT megyei titkársága Szolnok,Kossuth tér 4.I.em./tel:l2-35o/ A TIT városi titkára: Ring Borbála Szolnok,Jubileumi tér 5.XXIII.em. /tel.: 12-I2o/ A TIT járási és városi titkárai Baja Sándor -Karcag,Mezőgazd-i Szakk.Isk, Dr.Szabó Mihály - Kisújszállás,Ságvári u.11. Varga Lajosné - Mezőtúr, Kossuth u. 2. Farkas Dániel - Turkeve, József A. u.23. Hinkó Vilmos - Törökszentmiklós, Táncsics N,u.42./c./Vízmű/ Tóth János -Jászberény,Bulcsú u.7./városi titkár/ Nagy István - Jászberény, Déryné u„6./járási titkár/ Csik Mihály -Kunszentmárton, Járási Könyvtár Erdész József -Tiszafüred, Somogyi B. u. 2. Várnai Rupertné -Szolnok,Kossuth tér 4./Járási titkár/

- 57 AP 0 RIJj_ÁK A

K Ö N Y V R Ő L

ÉS

AZ

O L V A S Á S R Ó L

S z ó k r a t é s z : Azok, akik igen sokat esznek, rendesen nem a legjobban érzik magukat: azok, akik igen sokat olvasnak, nem mindig a legokosabbak; hanem azok bizony a legbölcsebbek5 akik az olvasottakból a számukra legszükségesebbet megtartják. C i c e r o : Szoba könyv nélkül olyan, mint t e s t lélek nélkül, B e r n a r d

de

C;l.

a i r v a u x s

Olvasni gondolkodás nélkül zavarossá t e h e t , gondolkodni olvasás nélkül tévútra vezethet» P e t r a r c a ;

A könyvek barátaim; társaságuk végtelenül kellemes. Minden korból, minden országból valók. Könnyű hozzájuk férni, mert bármikor rendelkezésemre állnak, és én akkor engedem őket magamhoz és akkor bocsátom el, amikor jólesik* Soha nincsenek terhemre, de azonnal megfelelnek minden kérdésemre. L e o n a r d o

da

V i n c i :

Nem nevezhető gazdagságnak, ami elveszíthető* Csak eszednek és lelkedztek olvasás utján nyert kincse jelenti az igazi gazdagságot, mert ez nem vész el, és el nem hagy soha„ L u t h e r : Ha annyi időt vesznek* hogy a gyermekeket kártyázni, énekelni és táncolni tanitják, miért nem vesznek annyi időt, hogy olvasni és egyéb művészetekre tanitsák, mikor fiatalok és rá~ érők, ügyesek és hajlandók? C o m e n i u s : A könyvek révén sokan lesznek tudóssá az iskolán kivül is; könyvek nélkül viszont senki sem lesz tudós, még az iskolában. Benn ha szeretjük az iskolát, szeressük a könyveket, az iskolák lelkét is; amelyik iskolát nem éltetik a könyvek, az .halotté

- 58 M i l t o n : meg.

Aki megsemmisit egy jó könyvet, magát az értelmet öli .. ' S w i f t : A könyvek - az é r t e l e m gyermekei. D i d e r o t :

A könyv ne csak barátunk, hanem ellenfelünk is legyen: értsük meg, de vitatkozzunk is vele. Az olvasás csak így válik hasznunkra, • M o n t e s q u i e : A könyvek olvasása a függetlenség csucsfoka volt számomra az élet izetlenségeivel szemben. Sohasem volt egyetlen kellemetlenségem sem, amelyet egy órai olvasás el ne»v oszlaftott volna. V o l t a i r e : A legjobbab azok a könyvek, amelyeket az olvasók kiegészitenek. L i c h t e n b e r g : Azokat a könyveket, amelyeket a fiatalokkal olvastatni szeretnénk, nem is annyira ajánlanunk kellene nekik, hanem inkább dicsérnünk, természetesen jelenlétükben. Azután már maguktól is rájuk találnának. J e a n

P a u l :

A könyvek nem teszik az embert jóvá vagy rosszá, de jobbá vagy rosszabbá igen. M e n t o v i c h

F e r e n c :

Azáltal, ha a nép irni és olvasni tud, még semmiképp nincs cél érve, mivel az irás és olvasás nem cél, hanem csupán csak eszköz. P e t ő f i

S á n d o r :

Valaha roppant ember- és világgyülölő voltam, annyira, h°gy a föld egy óriási szemétdombnak tetszett előttem, melyen az emberek mint undoritó féregmilliárdok nyüzsögnek; hogy e nyavalyából kigyógyul tani: nem egészen, de nagy részben Dumas-

.

- 59 -

nak köszönöm, ő segített levenni orromról az epéből készült sárgazöld pápaszemet } az ő munkáinak olvasása után kezdtem eszmélni, hogy talán mégis szép a világ. . A r a n y

J á n o s a

:

,;

Az olvasás által napról napra valami ragad az emberre, és utóbb azt veszi észre, hogy más emberek szinte szivesen hallgatják a beszédjét, mert igaz az, hogy aki tanult valamit, még a nyelve is könnyebben fordul a szájában* nem ugy, mint a tanulatlané, mert a tanulatlan még a jó n a p o t i s höbögve mondja. S z é c h e n y i

I s t v á n ;

Csoda ott szépet alkotni, derekáét irni, hol nincs megismerő, nincs olvasó* B a j z a

J ó z s e f :

Sok ember van, aki csak azért olvas,,hogy gondolkodnia ne kelljen. ij; C a r 1 y 1 e : Valóban csodálatos egy igazi könyv ereje. Nem olyan, mint egy kőből épült város, amely évről évre porlik, romosodik, éppen ezért évről évre javítani kell; hanem olyan, mint a megművelt föld, a szellem földje, de még inkább a szellem fája* amely évről évre, évszázadról évszázadra ott áll 9 és minden esztendőben uj hajtásokat hoz* És ehajtások mindegyike csodálatos erejű, mert embereket képes meggyőzni. V i e t o r

H u g ó :

Ha növelitek az olvasók táborát, növelitek a könyvek értékét* Természetesen nem a belső értéküket, mert az láthatatlan, hanem hatásuk lehetőségét, mert ott is hathatnak, ahol eddig nem hatottak, lenyűgözik az embereket, javítják őket. Eddig szépek voltak, most hasznosak lesznek. C s e h o v : Ha én irok, teljes mértékben számitok az olvasóra , éa feltételezem, hogy az elbeszélésből hiányzó szubjektív elemeket önmaga pótolja.

- 6o R i e d l

F r i g y e s :

Az 'irodalomtanárnak sa a növendékeit - olvasni!

az a hivatása, hogy megtanit™

/A fenti aforizmák az Olvasó népért mozgalom tájékoz tató folyóiratában, az OLVASÓ NÉP 1979. júniusi számában je~ lentek meg,/ Jogos a kérdés: mi volt a szerkesztő szándéka az aforizmák közreadásával? A válasz: hogy általuk érdekessé tegyük a könyvtári foglalkozásokat, hogy sokoldalúan, sokféle helyzetben hasznositsuk a nagy elmék mély, ma is aktuális gondolatait. A gyakorlati hasznositás lehetőségei: - író-olvasó találkozó alkalmával, a találkozó egyik indokaként idézhetjük például Voltaire-t, vagy Csehov-ot. Ha utalunk arra, hogy vannak irók és olvasók, de nem olvasók is s akik fölöslegesnek tartják az irók találkozásait az olvasókkal. Valójában a vitatható véleménnyel szembehelyezhetjük az aforizma igazságát. Ez nem más, mint meggyőzés - a nagy tekintélyekre való hivatkozás segítségével, - Héhány aforizma arra is alkalmas, hogy egy klubest vagy klub-délután keretében felfedező útra'keljünk az ismeretlen fogalmak meghódításáért. E -szellemi játék akkor lesz érdekes és egyúttal hasznos, ha a kézikönyveket is meg tudjuk"szólaltatni". Valószínű, akadnak olyan fiatalok, akik nem tudják, hogy ki volt Lichtenberg, Montesqieu, stb. Az is elképzelhető: nem tudjuk pontosan az aforizma jelentéstartal-j mát. De az is előfordulhat, hogy a Petőfi-vallomásban idézett Dumas fontosabb, irodalomtörténeti szempontból is jelentősebb] müveit sem ismerik egyes fiatalok* /A különféle lexikonok, a Ki kicsoda?, a Magyar nyelv értelmező szótára és más kézikönyvek nagyon pontos és szakszerű választ adnak a kérdések-] re,/ - A rövidebb aforizmák arra is alkalmasak, hogy egy-egy plakátra, vagy irodalmi rendezvény meghivójára ráke-j rüljenek. Ne feledjük: a sablonostól eltérő megoldásokra ál-] tálában jobban odafigyelnek az emberek» - Egyik másik idézetet /például a Bajza Józsefét/ a|

- 61 TIT előadója vagy az irodalmi vita vezetője is felolvashatja - természetesen kommentálva az aforizmát. - Ha ötlet-gazdag és fantáziával megáldott fiatalokat is segitségül hivunk, további megoldásokat találhatunk. /Például egy vetélkedő keretében elmpndunk vagy Írásban közreadunk 4~5 aforizmát, utána azt az alkotói feladatot adjuk, hogy a játékosok is találjanak ki hasonló aforizmákat./ -o-o-o-o-

értera„ hogy miért volna alacsony rendű a játék, a gyermekek öröme* Én boldog pillanataimban gyermeknek érzem magamat, és akkor derűs a szivem, ha munkámban játékot fedezek föl. Félek a játszani nem tudó emberektől, és mindig azon leszek, hogy az emberek játékos kedve el ne lankadjon, hogy azok a szűkös életfeltételek, amelyek a játék kedvét és lehetőségét szegik, megszűnj énekeN /József "Bár

Attila./

az agy i s korogna - ha nincs táplálva." /Huh

István./

"A játékban éppúgy szerepet játszik a megismerés, mint minden másban, amit emberek csinálnak. A különbség mindössze az, hogy a játék szelleme gyakorlati, a t i s z ta értelem, a t i s z t a i h l e t , a t i s z t a élet pedig nem. Kell, hogy az ember mindig foglalkozzék valamivel, ezért j á t s z i k , s akkor játszik, ha a méltóságos világegyetem összefüggései

m e g e n g e d i k

•* /József

Attila./

H

A jövő kultúráját az az osztály fogja megalkotni,

amely a jövőt megteremti• Kz az osztály a proletariátus. A népművészet a múlté, a polgári művészet a jelené, és a proletármüvőszeté a jövő. A proletármüvészet ősét a népművészetben l á t j a , hiszen a népművészet hagyományosan kollektív."

/József

Attila./

- 62 „

SÁGVÁRI

ENDRE

/Bp.,1913. nov. 4. - Bp.

1944. j U i , 27./: a magyar munkásmozgalom kiemelkedő harcosa és vértanuja, jogász. 1936-ban szerezte meg a jogi doktorát u s t és t i s z t v i s e l ő

l e t t a bp.-i városházán. Belépett az

SZDP-be, bekapcsolódott az Orsz. Ifjúsági

Bizottság /OIB/

sport- és kulturmunkájába, majd az ifjúsági gyűlések megszervezésébe," /Folytatása a Magyar életrajzi

lexikon I I , kö-

tetében, az 56o* oldalon olvasható,/

Igriczi Zsigmond: Ankét

S á g v á r

i_

En d_r é_r ő_l _.

A Ságvári Endre meg.yei iiuvelodési Központban az SZKT Könyvtár •'3 a Szolnok uegvei iíozi üzemi Vállalat szervezésében a névadó húga", Sárvári A0r.os találkozó tfc a konvvtár olvasóival és a város Ságvári

szocialista brigádjainak,

úttörő-Örseinok tagjai-

val. A művelőd'si központ elő-adóterme kicsinek bizön,yult a r.'sztV-Vuk saáu.iara, ig-j a be3a6l,;otf?r.it a Gzinhár;terGuiben t a r t o t t á k . 36-jvári rtgnsrí, aki -- Fűviiro^i Lovjltár igisg.itúj a, nint tört,':nÓ3K :'r: a legközelebbi

hozzátartozó b c s a ' l t a komnunista

mártir é l e t é r ő l .

.,

'

- Aki igazán meg akarja isitorai Ságvari Endrót, annak inkább a kor tursTvlslui, politikai Ös3zafuugesoit s nem annvir? as adatokkal teletűzdelt

kell tanulnán^oznia,

^lstrajzo't'.

- A hozzátartozó saámára r.'.it jelent Ggy uj emléktábla vágj' e

o

v

uj a.bb Ságvári-brigád?. - Sok intíísnénv felvette Endre nevét, 03 valószínű, hog^

e;:,ok ssánia még növekeaui fog. Minden ecetre, ha százzal több ember ismeri nint Qiubert, mint komuunistát, többet ér, mint ha százzal több utca ''o tér v i s e l i a nevét. - Hogyan látja őt a törtáiiettudománv '5 művészet tükrében? - A történészek a magvar ifjukomaúnista mozgalom jelentőségét,

társadalmi és p o l i t i k a i szerepét a rangjának

megfelelően

értékelik. Ami viszont - s i t t fóleg irodalmi munkákra gondolok róla megjelent, kevesebbet mond el, mint ami valójában Endrére és munkásságára jellemző. A legújabb

alkotás, a Harminckét nevem volt

ciiaü film cselekménvo a kort hűen idézi, alakjai

i s hitelesek. En-

nek ellenére leegvszeriisi ti a problémákat* Veszélyesebb volt akkor

- 63 élni. A filmből azt látjuk, hogy Endre mindig feltalálta magát, a kritikus pillanatokban is nyugodt volt. Ez igaz, de az is példa lehetne, hogyan tett szert erre a tulajdonságra. - Mint legilletékesebb, irt-e a bátyjáról? - Nekem nagyon nehéz ezzel foglalkoani, mert számomra nemcsak hőss volt, hanem a bátyám, és apám halála után a nevelűm is. Nem akarok aa emlékéből élni, mint néhányan, akik a hozzátartozó hősiességét önmaguk előnyére használják fel* Ha róla nagyobb munkát nem is irtam, a bortönből küldött leveleit, valamint verseit és első novelláját közreadtam. - Milyen konkrét elképzelései voltak az uj rendszerről? - Elsősorban a szociális körülmények megváltoztatásáról beszélt. Az utcán sokszor mutatott egy-egy épületre:"ebből kórház lesz, ebből öregek otthona". Az iskolarendszerrel kapcsolatban sokszor beszélt a vagyoni megkülönböztetés nélküli iskoláról, a diákönkormányzatról, az egységes tananyagról és a tantervi reformról, uj tankönyvekről. Az úttörők, ipari tanulók, szocialista brigádtagok kérdései véget nem érően ostromolták volna Ságvári Ágnest, ha P B ujabb "kötelesség" el nem szólította volna körükből. Indulnia kellett Turkevére, ahol n Harminckét nevem volt cimü film vetítése után találkozott Ságvári Endre türkevei tisztelőivel. /Megjelent: a Szolnok megyei Néplap 1372. december 8-i számában./ A szóbanforgó ankét módszertani tanulságai: - Az eszmecserén sok olyan kérdés is elhangzott, amely a Ságvári Endréről szóló könyvek megítélésével volt k-apcsolatos. A vendég okos válaszainak, színes előadásmódjának is szerepe volt abban, hogy az ankét utáni hetekben-hónapokban komoly mértékben emelkedett a Ságvárival kapcsolatos könyvek forgalma a szolnoki könyvtárakban. Az érdeklődés "lecsapódását" főként a fiatalok körében lehetett tapasztalni. Örvendetes volt, hogy a témához kapcsolódóan nemcsak a szakszervezeti, de a tanácsi és az iskolai könyvtárak állományai is "megmozdultak". - A vegyes összetételű hallgatóságnak nemcsak hátránya de előnye is volt, hiszen a felnőttek kérdései tanulságosak voltak a fiatalok, az úttörők számára. A megállapítás - persze - fordítva is igaz. - A sikeres ankétnak fontos feltétele volt az együtt-

- 64- működés. Az SZÍ-IT könyvtárainak kezdeményezésének eredménye jóval szerényebb lett volin, ha nom lettek volna segítőtársak Szolnokon és Turkevón, a kulturális intézményekben és az üzemekben egyaránt. - Bebizonyosodott, hogy a fiatalok körében igenis van érdeklődés a munkásmozgalom- kérdései, az ifjukommunisták elődeinek tanulságos élete iránt. De nem mindegy, hogy ezt az érdeklődést milyeh színvonalon keltjük fel és elégítjük ki. Az is tényt hogy a megjelentek egy része /a Ságvári név viseléséből következően/ érdekeltté volt téve a programban. A mozisok viszont a film propagandájának keretében voltaik érdekeltek. Láthatjuk tehát, hogy az érdeklődés mily szoros kapcsolatban áll az egyéns a brigád, az úttörőcsapat, a kulturális intézmény érdekeivel. Ha ezeket az egyéni és kollektív érdekekét jobban szemügyre vesszük ~ minden bizonnyal több lesz a sikerélményünk a fiatalok kulturális nevelése terén.

1980 f o n t o s a b b

é v f o r d u l ó i " .

Jnnuár 9« 75 éve, 19o5-ben mintegy 15o ezer pétervári munkás a Téli Palota elé vonult. A tüntetőkre sortüzet adtak l e . Ez a "véres vasárnap" volt a nyitánya ?z 19o5-19o7~es forradalomn; Január 25 • loo éve, lboo~ban alakult meg a Magyarországi

Altalános

Munkáspárt. Január 28. 175 éve, I8o5~ben h a l t meg Csokonai Vitéz Mihály, a felvilágosodás költője. Április 11. 75 éve, 19o5-ben s z ü l e t e t t József •

Attila,

s proletárköltő.

Május 8.

loo éve, I88o-ban halt meg Gustave Flaubert; francia iró

Májjjs 24.

75 éve, 19o5-ben s z ü l e t e t t Mihail Solohov, Nobel-dijas szovjet-orosz

regényíró.

Május 20.

7o éve, 191o-ben h a l t meg Mikszáth Kálmán i r ó .

Június l o .

loo éve, 1880-ban s z ü l e t e t t Kaffka Margit költő, regényíró,

Július 25.

75 éve, 19o5-ban s z ü l e t e t t Schönherz Zoltán elektromérnök, a csehszlovákiai

és a magyar munkásmozgalom mártírja.

November 5« loo éve, I88o-ban s z ü l e t e t t Mihail Sadoveanu román regén író, 4oo

publicista.

éve, 158o-ban s z ü l e t e t t Bethlen Gábor, Erdély

fejedelme*

~ 65 JÓZSEF ATTILA: "A költő alkot, és sz nem jelent kevesebbet, mint hogy alakitja a világots az emberi világot, az emberséget, azoknak a segítségével, akik a társadalmi munkamegosztás révén mással lévén elfoglalva, ugy osztoznak a költő tevékenységében, hogy müvét szeretettel veszik magukhoz* Mert a mü nem annyira a művész, mint inkább azok által él, akik szeretik a művészetet s azért szeretik, mert keresik az emberséget. Bizonyára sokak fülében "kenetesen" hangzik, amit itt irok. Hagyjuk ezeket - cinikusságuk mögött vagy nyers ©rőt61, erőszaktól való cinkos félelem, vagy a beléje vetett bizalom lappang* Mi, mai költők, nem tehetünk mást, mint hogy elmondjuk örömeinket és bánatainkat egyfelől, másfelől peáig kiállunk a szabadságért minden formában és mindenütt, ahol a gazdasági jólét jelszavaival és fegyveresen megkísérlik a költők örök ellenfelei a "tömegeket" legjogosabb emberi igénysiktől, a szabadságtól és a szabadságra való törekvésüktől lélekben is eltántorítani*11 /1937./ /Az idézet József Attilas Irodalom és szocializmus c. kötetéből való./

A SZAKMUIIKÁSKÉPZC IUTÍ2ET3K ÉS A líÉPiruV^LÉSI INTÉZMÉNYHÁLÓZAT EGYÜTTMÜKÖDÉSIUTEK NÉHÁNY KÉRDÉSE, /Kivonat,/ Az ifjúság nevalése - 63 ez-n belül mint kiemelt feladat, a munkásifjuság nevelése - társadalmi ügy és teljes intenzitással sürgeti az oktatási és népművelési szervek, intézmények koncentrált, szervezett o^vüttEiüködését. Ezért az IM Közművelődési Főosztálya 6s a MÜM Szakoktatási Főosztálya -e-yetértésben a SZOT kulturális, agitációs és propagandaosztályával, valanint a KISZ kulturális osztályával - szükségesnek

- 66 tartják a népművelési intézményhálózat és a szakmunkásképző intézetek együttműködésének kialakitását, a szakmunkástanulók közötti kulturális nevelő munka megjavítását.! Az együttműködés főbb célkitűzései: - segítséget nyújtani a szakmunkástanulók kulturális neveléséhez, különös tekintettel a bejáró és hátrányos helyzetben levő tanulókra;

~

- a szabad idő tartalmas felhasználása igényének kialakítása, a személyiség éokoldalu formálása a népművelés eszközeivel; - a kulturált szórakozás, aktiv pihenés lehetőségeinek biztosítása* I.

Az együttműködés főbb területei. Könyvtárak. A szakmunkástanulók megfelelő szintű ellátása érdekében

szükséges a szakmunkásképző intézetek és a közművelődési könyvtárak szorosabb együttműködése. A köhyvtárak ifjúsági felelősei rendszeresen foglalkozzanak a szakmunkástanulók olvasási problémáival. Adjanak ajánló bibliográfiákat, különös tekintettel a népszerű müasaki könyvekre. Olyan városokban, üzemekben, ahol a szakmunkástanulók létszáma nagy, törekedjenek a könyvtárak a szükségletnek megfelelően ifjúsági olvasószobák létesítésére,' hogy ezzel is segítsék megoldani a bejáró tanulók várakozási idejének hasznos és kulturált eltöltését. Az ifjúsági olvasószobák /sarkoks polcok, stb./ könyv- és folyóiratállományának összeállításánál vegyék figyelembe a szakmunkástanulók igényeit, illetve szükségleteit. A közművelődési könyvtárak a nevelőotthonokban lakó tanulóknál a szülői jótállás helyett - szükség esetén - fogadják el az otthonvezető igazolását. Azokban a szakmunkásképző intezetekben, ahol nagyon kevés a saját könyvállomány, létesítsenek letéti könyvtárakat a megfelelő állománnyal rendelkező közművelődési könyvtárak.

- 67 I I . Szervezeti kérdések* A népművelési intézmények és a szakmunkásképző intézetek együttMiködése a fenntartó szerv jóváhagyásával

és az érdekelt

intézetek szerződéskötésével alakitható k i . A szerződés alapja az érdekelt intézmények - témára vonatkozó - közösen kialakitott munkaterve* A szerződés térjen ki minden olyan tényezőre, mely konkretizálja a küzös tevékenységet és segiti a feladatok tervszerű megoldását. /Pl.s a foglalkozások felügyeleti problémái./ /A minisztériumi állásfoglalás - 73o9o/l967. számmal ~ Gerő Zsoltné-Papp István: A szakszervezeti könyvtárosok kézikönyvében jelent meg./

EGY IRODALMI SZAKKOR TEMATIKÁJA. Az alábbiakban a szakköri foglalkoaásainkon b e m u t a t o t t müveket néhány témához c s o p o r t o s í t v a csupán azzal a c é l l a l sorolom f e l , hogy az összeválogatásnak következőleg:

egy e s e t l e g e s megoldását bemutassam* Ebből

nem minta, l e g f e l j e b b a r r a példa, hogy k i - k i

könyvtárára támaszkodva gyüjtessen

a saját

a tanulókkal olvasmányokat*

A természet ábrázolása. Áprily: Március, .Most szólj rigó; Balassi: Borivóknak való; Kosztolányi: Téli alkony, Petőfi: Téli esték, Po-Csü-ji: Bucsu a téli kályhától, Radnóti: Istenhegyi kert, Szabó Lőrinc: Hajnali rigók, Tóth Árpád: Április, Verlaine: őszi chanson. A család az irodalomban. Ady: Hazamegyek a falumba, Áprily: Apám emléke, Babits: Anyám nevére, József Attila: Mama, Juhász Gyula: Apámra gondolok, Kosztolányi: Anyuska régi képe, Apám,

- 68 J» Pannonius; Gyászdal anyjának, Barbarának halálára, Petőfi: Fiamnak, Szüleim haldiára. Ars poétikák. Arany: A walesi bárdok, Leteszem a lantot, Ősszel, A vigasztaló, Ady: A befalazott diák, á kétféle velszi bárdok, Uj vizeken járok, Babits: Cigány a siralomházban, Dante: Jónás imája, Második ének, József Attila: Thomas Mann üdvözlése, Ars poetica, Juhász Gyula: Ének a toll katonáiról*, Zrinyi, a költőj J. Pannonius: Pannónia dicsérete, Petőfi: A XIX. század költőii, Songyos vitézek, Reviczky: Arany Jánosnak, Radnóti: Második ecloga, Tompa: A madár fiaihoz, Vörösmarty: A vén cigány, Liszt Ferenchez. A háború és a béke» Babits: Húsvét előtt, Homérosz: Hektor búcsúja, /Iliász/ Illyés: Cserepező, Nyekraszov: Háborús anyák, J. Pannonius: A békéért, Midőn beteg volt a táborban, Petőfi; Csatadalj ítélet, Háború volt, Négy nap dörgött az ágyú, Véres napokról álmodom, Pilinszky: A francia fogoly, Radnóti: Himnusz a békéről, Hetedik ecloga, Levél a hitveshez, Simon István: Buchenwaldi rapszódia, Szabó Lőrinc: Álom egy lőszerraktárban, Szimonov: Várj reám, Tóth Árpád: Arany János ünnepére, Blégia egg rekettyebokoEhha. A szülőföld és a hazaszeretet. Ady: Két kuruc beszélget, Ödvözlet a győzőnek, Áprilisi: A láthatatlan irás, A névtelen fogoly, A zarándok, Arany: Évnapra, Koldusének, Szondi két apródja, Balassi: Bucsu hazájától, Darvaknak szól, Egy katonaének, Illyés: Hunyadi keze, Ozorai példa, József Attila: Dunánál, Hazám, Kölcsey: Részlet a Parainesis-ből, Zrinyi dala, Petőffi Hazámban, Magyar vagyok, Szülőföldemen,

- 69 Kuruc dalok: Megjártam a hadak utjai, Őszi harmat után, Radnóti: Nem tudhatom, Tinódi: Eger vár diadaláról, Vörösmarty: Elősző, Emlékkönyvbe, A vén cigány.A versmondás művészete. Benedek Marcell: Kis könyv a versről /részlet/, Davecseri Gábor: Műhely és varázs /russlet/, Gáti József: A versmondás /részlet/, Hegedűs Géza: á költői mesterség /részlet/, Kosztolányi: Ábécé... Hazánk felszabadulásáé

• '

Benjámin László: Tavasz Magyarországon, Darvas József: Város az ingoványon /részlet/, Garai Gábor: Uj kor nyitánya, Hajnal Anna: Átkelés, Heltai: Szafeadság, Hollós Korvin Lajos: Hazám vagy végre... I l l y é s Gyula: Megy az eke, Karinthy Ferenc: Budapesti tavasz /részlet/, Nagy Lajos: Pincenapló, WeöEes Sándck?: Épül az ország, Zelk Zibltán: Egy vöröskatona s í r j á n á l . Nyelvi játékok.

•"

Vargha Balázs: "Játsszunk a szóval!" c. könyvének feladatai; /A lapszámot jelöljük:

14, 2o, 29, A-I, 44, 46, 55, bo, 62,

67, 74, 78, 87, 89, Iol-lo7, 115-118, 131-169, 171, 2&3-212./ Részletek a világirodalom nagyi eposzaibólt« Dante: Isteni színjáték

/részlet/,

Homérosz: A faló /részlet az Iliász-ból/, Kalevala /részletek/, Román József: Eposzok könyve, Vergilius:

Aeneis-ből a Laokoon halála / I I . ének/ és Didó pa /IV. ének./

/:Részlet Kovács Istvánné tanulmányából. Megjelent a Fővárosi iskolai könyvtárak c. kiadványban, 1977-ben./

- 7o

Minden szakkör - igy a könyvtári szakkör is - önkéntes alapon szerveződik.. Működését az alábbi körülmények indokolják: - a munkahelyi könyvtári ellátást végző szakszervezeti könyvtárak a jövőben csak ugy tudnak eredményesebben dolgozni, ma időben és tudatosan gondoskodnak a könyvtárosok utánpótlásáról* ha az aktivák Jfmint a könyvtár első számú s®gitoi, később a társadalmi vezetőség értő tagjai/ elődjeiknél korábban tesznek szert a könyvtárosi ismeretekre; - az általános iskolák uj tanterve előírja a könyvtári ismeretek oktatását; - a saeisünk előtt felnövekvő nemzedék tehát tájákozottab lesz a könyvtár dolgaiban, a jövőben stég intokább fontosabbá válik a könyvtári szolgáltatás; - a nagyobb üzemek abban mz esetben tudnak kimagasló eredményeket elérni az olvasómozgalora teréa9 ha fiók~k©Botárakat, könyv-kölesönzőket létesítenek minden olyan gyáregységben, üzemrészben, ahol száznál többen dolgoznak «• távol az önálló könyvtártól; /nem közömbös,, hogy a kölosönsőkst kik és milyen színvonalú könyvtárosi ismeretekkel kezelnek?/ - az üzemi könyvterjesztés színvonalának emelése is kívánatossá teszi, hogy a mainál képzettebb bizományosok foglalkozzanak a tartalmas olvasnivaló népszerűsítésével; - a /főként társadalmi munkás/ könyvtárosok körében tapasztalható, nagymérvű fluktuáció is azt diktálja, hogy időben kell gondoskodnunk a könyvtárosok egy részének utánpótlásáról; - a szakszervezeti megyei iskola és az SZMT központi könyvtára által szervezett, évenkénti egyszeri, bentlakásos, két hetes tanfolyam csupán a gyakorló könyvtárosok alapképzését tudja megvalósítani; - a szakkör ©redményes működtetése egyaránt érdeke lehet a nagyüzem és a nagyobb szakmunkásképző intézet könyvtárának, mivel jó együttműködéssel mindkét helyen haszna lehet« A szakkör - minimálisan tíz fős létszámmal - jó munkát csak akkor végezhet, ha tevékenységét beilleszti az iskola, a KISZ és az üzem oktatási és nevelési programjába,, ha munkájával vonzó perspektívát állit a fiatalok elé» A szakkör tagjai

71 lehetőleg olyan fiatalok legyenek, akik érdeklődnek a könyvek, a könyvtár munkája iránt. /Egyre több ilyen fiatallal találkozunk a szakmunkásképző intézetekben./ A szakkör szervezését megelőzően ajánlatos az iskola KISZ-titkárának és nevelési igazgató-helyettesének támogatását is megszerezni. A legtöbb, nagyobb iskolában biztosított a szakkörvezetői tiszteletdíj - feltéve, ha az igényekkel idejében jelentkezünk, vagyis figyelembe tudják venni a költségvetés összeállításakor. Ha gondot jelentene a tiszteletdíj biztosítása, valamely nagyobb könyvtárral célszerű felvenni a kapcsolatot. Bizonyára nem zárkóznak el az efféle anyagi támogatástól* Amennyiben a szakkör indításához feltételek /hozzájárulás, szakkörvezető és tiszteletdija, megfelelő helyiség, érdeklődő tanulók, stb./ biztosítva vannak, a résztvevők számára legkedvezőbb időpontra ajánlatos összehívni a tagokat* Nagy gondot kell fordítani az első összejövetel megszervezésére. Legyenek érveink a szakkör fontosságával kapcsolatban. Legyenek színes és gazdag elképzeléseink a programmal kapcsolatban* Esetleg többféle változattal is előhozakodhatunk* Őszintén igényeljük a fiatalok alkotó közreműködését, kofekrét javaslatát, vállalását. A szakkör vezetője - minimum középfokú szakmai ismeretekkel, megfelelő könyvtárosi gyakorlattal és pedagógiái érzékkel - arra törekedjen, hogy a szakkör tagsága mihamarabb alkotó munkaközösséggé váljon, hogy irányításával egyre több önálló feladatot végezzenek el /egyre jobban/ a szakkör tagjai. A foglalkozások tervezésénél ajánlatos figyelembevenni, hogy az alapvető könyvtárosi ismereteken kívül a fiatalok szépirodalmi, művészeti és természettudományos ismeretei is bővüljenek, illetve a meglevő ismeretanyagba szervesen beépüljenek. /Ezáltal a szakköri tagok személyisége is fejlődik./ A szakkör összejöveteleit lehetőleg jól felszerelt, szabadpolcos könyvtárban tartsuk* A foglalkozások témáit a helyi igényektől és lehetőségektől, a körülményektől függően állíthatjuk össze. Az ajánlható témák sokrétűek.

- 72 -

.

- könyvtári ismeretek, - könyvhasználat! és szövegmegértési készség gyakorlása, - az& irás kialakulása és szerepe, - könyv és könyvtártörténet, - nyomdászat, könyvkötészet,illusztráció, - a kiadványok fajtái, a periodikák, - a könyvek propagandája, az olvasómozgalom, - kiállítások, megemlékezések, - könyvtár és múzeum-látogatások, /pl. a budapesti Petőfi Irodainál Múzeum, az Ady»szobas/ - szinház-látogatás, ankéttal egybakötv®, - iró-olvasó találkozó, - gyakorlati foglalkozási

közreműködés az állomány

feldolgozásában, vagy az állomány ellenőrzésében, stbo - találkozó egy szocialista brigáddal! p L a szolnoki KÖTIVIZIS Vásárhelyi Pál szocialista brigádjával,

akik

a Kell ag jó könyv olvasópályázat vetélkedőjén második helyezést értek el; /vagy* találkozó azokkal a KISZesekkel, akik a Könyv és ifjúság c, vetélkedőn kimagasló eredményt értek el, stb«/ - irodalmi játékok, esetleg irodalmi klub-délután keretében* Ha a foglalkozások időtartamára heti két órát tervezünk ~ havi 8 órával, vagyis évi 8o órával gazdálkodhatunk. Bőségesen j u t idő arra i s , hogy az általunk javasolt tematikán kivUl olyan programok i s megvalósuljanak, amelyeket a szakköri tagok igényeinek. A népszerűbb programok folytatására vagy ismétlésére i s ajánlatos néhány óra-számot tartalékolnunk* Arra i s juthat idő, hogy a szakkör tagjai felkészülten,

előzetesen "hozzáolvasva",

kollektiven

látogatnak meg egy-egy könyvheti, költészet-napi rendezvényt* A ma** radék-időt oly módon i s hasznosíthatjuk, hogy a legaktívabb szakköri tagok a második félévben kedvenc Írójukról vagy maradandó olvasmány-élményükről számolnak be. /Ilyen helyzetben jól hasznosíthatók a műelemzéssel, az irodalmi elemzéssel kapcsolatos ismeretterjesztő könyvek is«/

- 73 Az SZMT központi könyvtára sokoldalú segítséget kivan nyújtani a szakkörök vezetőinek. /Például; előadók biztosítása, indokolt esetben az előadói t i s z t e l e t d í j biztosítása, szakkönyvek kölcsönzése, módszertani tanácsadás./ A segítségadástól bizonyára nem zárkóznak el a járási-vásosi-megyel

könyvtárak,

vagy a műszaki könyvtárak seau Ajánlott irodalom: - Gerő Zsoltné - Papp Istvánt A szakszervezeti

könyv-

tárosok kézikönyve. /Bp, 1971. 2« átdolgozott és bővített kiadás*/ - Berefezky Lászlóné - Katsányi Sándorj A könyvtáros munkája. /Bp, 1978./ - A Könyvtáros cimü folyóirat. - Az Együtt cirnü módszertani kiadvány, a Verseghy Peron c Megyei Könyvtár gondozásában* - Katsányi Sándor - Könyves-fóth Lilla? Fölfedezem a könyvtárat* /Bp, 1973./ - A Munka cimü folyóirat. * O *•* O"" O •

"Egymillió vagy akárhány millió ember egy városban nem közösség,, de a belőle kiszakadó négy-öt tagú ultiparti vagy bratyibanda és söröző asztaltársaság se közösség* A mi szocializmust építő társadalmunkban ezidő szerint meg éppen a kfllektivizmust jeleatő alapközösségek nem alakultak ki kellő arányokban* Melyek lehetnek ezek az alapközösségek? A falu mint termelőközösség, az üsem vagy üzemrész mint termelőközösség, a szakma mint szakmai közösség, tantestület és a diákság mint tani tó- és tanulóközösség - és igy tovább* De igazi közösségek nem formálódhatnak ki funkcionális belső demokrácia nélkül• Egy sereg együtt dolgozó ember még aera ekvet~ len közösség* Azzá csak a szellem, a lélek, a gondolkozás és az izlés, együttvéve az erkölcsi kohézió teszi* Egy-egy szocialista brigád és termelőszövetkezet már példát is ad róla*1* /Veres Péter/

- 74 T A R T A L O M ; F e l h í v á s a Könyv é s i f j ú s á g

vetélkedőre.........•....«, 1

E g y é n i o l v a s ó p á l y á z a t . • > « . *•.•••••»...•<»• *•••••«•>. •*••.• 5 Dénes P á l : Hogyan t o v á b b ? •••••e.«a*e««««»e«.*»900e.»«e 6 M á r t a M á r i a : F i a t a l o k a s z o l n o k i TVM k ö n y v t á r á b a n . • • • • 1 3 I r o d a l m i játékok......*....«.••*«...«•<,„«,.„<>««s®•••••• 23 Pápai Jánosnéí

A martfűi könyvtár a f i a t a l o k é r t . . . . . . . 31

K ö n y v - d i s z k ó • »«*..«•»<.«..»«.e.o«»»«e«a*<.»«<>«<>«oe««««c.»<> 3 5 í g y é l t Móra F e r e n c o****e*****.«..•»••*••••«•••..•<>.. 3 7 N é p s z e r ű m a g y a r i r o d a l o m . / I r o d a l m i totó./*«•••••••••• 3 9 A SZOT i r á n y e l v e i . . . . . . . . • • • . . . . . . * . • . , . • . • • • . . . . • . • • » 4 2

"Add továbbt"~ könyvstaféta<>>o»*.•••«••••••«••••«•••.« 4 4 Mit kell tudni a munkásosztályról? /TIT-előadasok*/.** 51 Aforizmák a könyvről és az olvasásról•••••.<>»e«.••••.. 5 7 Ankét Ságvári Endréről .*„«««.„„ »* «* .•..••••.•••... 6 2 Fontosabb évfordulók 198o-ban9.*.<>«»e»o.>».«»«»««.>««.>«« 6 8 A szakmunkásképző intézetek és a népművelési intézmény ,65 Egy irodalmi szakkör tematikája ««».*«.o«.«»ea. s ««<>o»« 6 7 A könyvtári szakkörről....•.<...»<><>»<....»<>«<•«««»««<>,>«.»» 7o

Kiadványunk munkatársaií André Miklós, a SZOT agitációs, propaganda és kulturális osztályának munkatársa0 Dénes Pál, a szolnoki SZMT központi könyvtárának igazgatója,, Márta Mária, a szolnoki TVM könyvtárosa, Pápai Jánosáé, a martfűi Tisza Cipőgyár művelődési központjának könyvtárása*

Készült; az Országos Közművelődési Tanács anyagi támogatásával, 5oo példányban - a Szakszervezetek Országos Tanácsa nyomdáj ábaxx •