Sportra vonatkozó cikkek gyűjteménye KecsKeméti Olimpiai BarátOK BóBis Gyula Köre

Sportra vonatkozó cikkek gyűjteménye 1880-1900 KecsKeméti Olimpiai BarátOK BóBis Gyula Köre

1

Forrás: Kecskeméti Lapok 1880.13/16. Torna – egylet alapítására felhívás -

Felhívás a tornázás barátaihoz. A tornázás ügyében újabb időben Holosnyay Ambrázs és Zsigmond József urak a helybéli lapokban felszólaltak. Mindketten sürgették egyebek között torna-egylet alakítását, de azóta e tekintetben semmi sem történt, hanem úgy látszik, a nálamnál egyre hivatottabbak is mástól várják ezen, fontos ügy továbbfejlesztését. Alulírott, kinek fájna, ha ilyen kérdés elaludnék, ismerősei közt a dolgot fel-felhozva több oldalról biztatást nyert jelen lépéséhez, melynek alapján tisztelettel kéri városunk intelligentiáját, szíveskedjék a jelzett cél elérésére a kellő lépések megbeszélése végett f. hó 19-ikén, hétfőn d. u. 6 órakor az áll. főreáltanoda vegytani termében tartandó értekezletre minél számosabban megjelenni. Kecskemét 1880. évi április hó 12ikén. Szombathy István.

Forrás: Kecskeméti Lapok 1880.13/17. Ha lesz Torna Egylet, építenek tornacsarnokot -

A tornázás ügyében f. hó 29-én tartott értekezleten Szakács István id. elnök és Szombathy István id. jegyzővé választatott. Szakács I. az értekezletet eszmecserére szólítván fel, az élénken megindult. S az ment határozatba, hogy az értekezlet a tornaegylet megalakítását óhajtja és az alapszabályok tervezetének kidolgozása végett Csorba P. ,Holozsnyai A. , Szakács I. Szombathy I., Wissinger K. és Zsigmond J. urakból álló bizottságot küld ki, mely bizottság munkálatának elkészülte után az alakuló közgyűlés azonnal megtartatik. Ha majd így az egylet végleg létesült, nyomban meg fogja a kellő lépéseket tenni a tornacsarnok felállítása iránt is. Addig is persze a rendes tornagyakorlatok megindítása céljából határoztatott, hogy a nevezett bizottság eszközölje ki a főreáliskolai, esetleg ref. főgymnasiumi igazgatóságtól, hogy az egylet, illetőleg tagjainak megengedni szíveskedjenek, hogy hetenként 2-szer az esti órákban intézetök udvarát és az ott felállított tornaszereket – felelősség mellett – használhassák. A tornaegylet eszméjének pártolókat s majdan tagokat szerzendő ívek kibocsátása határoztatott annak egyenes kijelentésével, hogy az aláírások még semmi kötelezettséget maguk után nem vonnak. Pótlólag még megemlítjük, hogy a bizottság tisztében eljárt az áll. főreáliskola igazgatóságánál, s ott készséges engedélyt nyert a tornagyakorlatok megtarthatóságára, melyek elseje f. hó 27-én Kedden lesz. E tornagyakorlatok ideje egyenlőre kedd és péntek napokra lőn megállapítva 6-7 óra között. A tornagyakorlatok vezetésére, a munkafelosztás elvénél fogva vállalkoztak: sorgyakorlatok Szakács I., a tisztán tornászati szabadgyakorlatokéra Wissinger K. és a szergyakorlatok vezetésére Holosnyay A. és Zsigmond J. urak. Az aláírási ívek már közkézen forognak, s azon érdeklődésből ítélve, melylyel fogadtatnak, következtetni lehet, hogy a keddi első gyakorlaton már szép számmal lesznek a tagok együtt.

2

Forrás: Kecskeméti Lapok 1881.14/20. Athletika – Vívó egylet alakult, jelenleg magán, de kinőheti magát Athletika vagy Torna egyletté -

Athletika. Vívó egylet alakult közelebb városunkban Muraközy János és Szeless József urak kezdeményezése folytán. Az egylet egyenlőre csak mint magánkör folytatja működését, de kilátás van rá, hogy a most még kis körben mozgó vállalat nagyobb szabású athletikai vagy tornaegyletté nőheti ki magát, mi nálunk rég érzett hiányt pótolna. A lovagias szellem fejlesztése érdekében óhajtunk szép sikert e kezdeménynek.

Forrás: Kecskeméti Lapok 1884.17/50. Vívó órákat ad Soltz Gusztáv -

Vívó – órák. Soltz Gusztáv vívótanár, kinek alapos vívóoktatásról volt alkalmunk meggyőződni; újolag városunkba érkezett. Felhívjuk ennél fogva nevezett tanár úr volt tanítványait s mindazon t. urakat, kik a vívás tudományát elsajátítani óhajtják, hogy jelentkezés, illetőleg módozatok megállapítása végett ma, vasárnap d. u. 2 órakor Próféta helyiségben, minél tömegesebben meg jelenni szíveskedjenek.

Forrás: Kecskeméti Lapok 1888.21/48. Torna egylet, más néven Athletika klub alakulásáról -

Torna – egylet. Vagy ha úgy tetszik „athletikai klub” alakítása tárgyában tartandó nagyobb értekezletre bocsátott ki meghívót néhány lelkes ügybarát, mely vasárnap f. hó 25-én d. e. 10 órakor a városháza tanácstermében fog megtartani. Igen szép és üdvös eszménk tartjuk, melynek megpendítése most annyival alkalomszerűbb is, mert már városunkban valahára két teli sportcsarnok is keletkezett, melyek egyike különösen minden idénynek megfelelően van berendezve. Ezenkívül pedig – mint halljuk – a város is tervezi egy nagyobb tornahelyiség felállítását. Ha tehát a helyiség kérdése nem fog akadályt képezni, úgy misem áll útjában az eszme gyakorlati kivitelének, csak komolyan akarni kell. Részünkről őszintén üdvözöljük a kezdeményezést, hogy ez értekezleten minél nagyobb számmal jelenjenek meg.

3

Forrás: Kecskeméti Lapok 1888.21/49. Torna egylet -

A torna – egyesület, illetőleg athletikai klub alakítása tárgyában összehívott értekezlet múlt vasárnap d. e. 10 órakor intelligencziánknak nagy számú részvétele mellett megtartatott. Ezen élénk részvételt örvendve tapasztaltuk, mert benne az ügy sikerének egyik biztosítékát látjuk. Az értekezletet egybehívott Dr. Szeless József, takarékpénztári igazgató annak czélját vázolva felhívta az egybegyűlteket nézeteik kifejezésére. Dr. Szombathy István, főreálisk. tanár felemlíti, hogy már ezelőtt 9-10 évvel megindult egy tornaegyesület alakítására városunkban mozgalom és tényleg meg is kezdte vagy 50 tagú lelkes csoport a tornázást a reáliskola udvarán levő tornaszereken, és folytatta azt több hónapon át, de a nagyszünidő, még inkább azon körülmény, hogy téli tornahelyiség az idő szerint még városunkban nem volt, végét szakította ezen üdvös tevékenységnek. Átadja felhasználás végett ezen alakulásban volt egyesület alapszabály tervezetét, melyet ő a pesti torna – egyesületéi után készített. a tetszéssel fogadott nyilatkozat után lelkes éljenzéssel hallgatta meg az értekezlet Lestár Péter, kir. tanácsos, polgármester úr nyilatkozatát, melyben ő az ügy sikerére irányult terveit vázolta. A város ugyanis az elemi iskolák számára kénytelen levén téli tornahelyiségről gondoskodni, ő igen ajánlatosnak tartja, hogy a városnak megvételre felajánlott színházépület ily tornahelyiséggé alakíttatnék, mely központi fekvésénél fogva is arra igen alkalmas. E torna és esetleg vívó – termet azután az alakulásban lévő egyesület is használhatná. Katona Mihály ref. főgymn. tanár a tornázás mielőbbi megkezdésére buzdított. Az elnök felszólalása végére egy bizottság küldetett ki, melynek feladata lesz az egyesületet megalapítani és addig is, még a tervezett városi tornahelyiség létesülése, a már meglévő téli tornahelyiségek egyikében, az illető elöljáróságok engedélyével, a tagok tornázásának mielőbbi megkezdéséről gondoskodni.

Forrás: Kecskeméti Lapok 1889.22/3. „Kecskeméti Testgyakorló Egyesület” Kecskeméti Lapok -

„Kecskeméti Testgyakorló Egyesület” Ezen czím alatt van alakulóban városunkban egy, idővel és lehetőség szerint a testgyakorlás minden ágát felölelni szándékozó egyesület, mely már kezdetben a rendszeres tornázás a szabad- rend- és szergyakorlatok mellett a vívásnak is tért szándékozik nyitni. Nagy örömünkre szolgál, hogy végre városunkban is megérlelődött az eszme, hogy a felnőtteknek éppoly szükségük van a rendszeres testmozgásra, mint a gyermeknek és ifjúnak. A sokáig elhanyagolt testi nevelés ifjú nemzedékünknek majdnem teljes elsatnyulását eredményezte, mert a mindinkább több követeléssel előálló szellemi nevelés a testet szinte elnyomni készült. E tekintetben szerencsés, kit életpályája már korán kiszólít az iskolából és a szabad levegőn szabad, bár terhes és fáradságos testmozgással készteti kenyerét megkeresni. De mit szóljuk a szellemi munkásokról. Helyzetük bizony alig különb azon majdnem rabszolgaállapotnál, melyben a gyári munkás görnyedni kénytelen. Így görnyed, így fárad íróasztala mellett a szellemi munkás pedig gyakran oly szellemi erőfeszítéssel, melynek anyagfogyasztása korántsem kevesebb a legerősebb testi foglalkozást űzőknél. Ha még azután a munka – helyiségből e szellemi gyári munkás napról – napra sorvasztja életerejét az egészség követelte összes igényeknek megfelelve. De jobb erről hallgatnunk. Csak azt említjük még meg, hogy e szellemi munkás helyzete annál súlyosabb, mert akkor ül íróasztalához, mikor már nagyrészt ifjú rugékonyságát, erejét és kedvét 15-18 évi iskolázás és könyv fölé görnyedés után majdnem eltűnni látta. Ily tespedt test, mely 4

igen gyakran már az életölő betegségnek is csíráit hordja magában, csak alig-alig képes az igát naprólnapra hurczolni, alig-alig képes hivatali kötelességeinek megfelelni. Hiában - mens sana in corpore sano. Nos tehát nézetünk szerint a szellemi munkával foglakozók üdvözölhetik legmelegebben a testgyakorló egyesület eszméjét. Olyan egyesület létesülését, melynek estéli összejövetelein a napi munkában elernyedt tagokat szabályos és az egész test minden idegére, izmára, csontjára kiterjedő egészséges testmozgással felüdíthetik, annak a kívánt rugékonyságot megadhatják és a további hivatásszerű foglalkozásra alkalmasabbá tehetik a foglalkozásuknak romboló, életpusztító, lelket hervasztó hatásával szemben szívósabb ellenállásra képesebbé tehetik. Mert a szabályos testgyakorlásnak ilyetén hatását bizonyítgatnunk, úgy hisszük, t. olvasóink előtt merőben fölösleges. Azon szándékát az egyesületnek, hogy a többi, inkább athletikai ágát a testgyakorlásnak idővel szintén felkarolni szándékozik, részünkről csakis helyeselni tudjuk. De főleg helyeseljük, hogy ezek közül legalább a vívást már most felveszi programjába. Oly foglalkozás, mely az egyén akaraterejének, gyors, majdnem ösztönszerű elhatározásának, mondhatnák jellemének fejlődéséra az összes testgyakorlási ágak között tán leginkább alkalmas. Alig képzelhető a férfias sport foglalkozások közül a jellemre is nagyobb kihatással bíróbb, mint a vívás, hol a penge hegyén végigsiklott tekintet ellenfél, jó barát szeméből visszapattanó szikrát csal ki a sisak – rostély keresztül, hol a kard csattogása, az annyiféle esélynek kitett támadó és védő mozdulatok, az ügyesen osztott és felfogott csapások, a néha ezekkel járó pillanatnyi fájdalmat elfeledtetik és az ősi vitéz vért a vívóban mintegy újra teremti. Mindezekre úgy véljük a talaj nálunk elkészült. Megvan még az évekkel ezelőtt megkísérlett „tornaegyletnek” tradicziója, de még inkább azon körülmények, hogy az alakulásban levő egyesületnek a kegyesrendi főgymnasium minden igényeknek teljesen megfelelő modern tornacsarnokát sikerült használatra megnyernie addig is, míg a város által az iskolái számára berendezni szándékolt tornahelyiséget majdan élvezheti. De főleg az illetékes köröknek már régóta érzett szükséglete az, mely a testgyakorló egyesületben lenyűgöző helyzetének orvoslását láthatja. És éppen ezen szempontból hívjuk fel t. olvasóink figyelmét az egyesületre és annak aláírási íveit főleg intelligencziánk figyelmébe, mint a mely leginkább és legtöbbet nyer a testgyakorlástól, melegen ajánljuk. Forrás: Kecskeméti Lapok 1889.22/18. Testgyakorló Egyesület alakuló közgyűlése -

A Testgyakorló Egyesület vasárnap, ápr. 28. d. e. tartotta meg alakuló közgyűlését a városháza tanácstermében. A kiküldött bizottság által elkészített alapszabályok felolvastatván, némelypontjában megvitattatván, elfogadtattak és a nm. ministeriumhoz helybenhagyás végett felterjesztetni határoztattak. Ezek után az egyesület tisztikara titkos szavazással a következőkben lett megválasztva: elnök: Dr. Szeless József, alelnök: Perger József, háznagy: Katona Mihály, jegyző: Dr. Fr. Kiss János, pénztáros: ifj. Tóth István, orvosok: Dr. Csabai Géza és Dr. Fodor Jenő, ügyész: Magyar Pál. A választmány tagjai lettek: Holosnyay Ambrus, Kiss Aladár, Kressák Pál, Máthé Sándor, Pócsy György, Sárói Szabó László, Seemann Kálmán, Dr. Szombathy István és Miltényi Aurél, Révay László póttagok. Az egyesület gyakorlati máj. 2-án megkezdődtek a tornázás Holosnyay Ambrus és Katona Mihály, a vívás Seemann Kálmán szakvezetése alatt. A gyakorlatok idejéül hétfő, csütörtök a vívásra, kedd, péntek, a tornázásra lett megállapítva d. u. 5-7 óra közt. A vívásra jelentkezett tagok felhívatnak a hétfői gyakorlatra esetleges felszereléseikkel megjelenni, ha pedig ilyennel nem bírnának, annak a szakvezetőnél ez alkalommal való bejelentésére, hogy az mielőbb megrendelhető legyen.

5

Forrás: Kecskeméti Lapok 1889.22/19. KTE labdajátékra meghívó -

A „Kecskeméti Testgyakorló Egyesület” tagjai felhívatnak, hogy f. hó 12-én Vasárnap délután 4 órakor a műkerti pavilon mellett, labdázás czéljából szíveskedjenek összegyülekezni.

Forrás: Kecskeméti Lapok 1889.22/20. KTE: Labdázás – kardvívás, tornázás heti szinten -

A labdázás. „Testgyakorló Egyesület”-ünk zsenge korához képest izmosan lát feladatához. A tornázás és kardvívás rendszeres heti gyakorlatai mellett a múlt vasárnap déutánján összejövetelt tartott a műkertben, hogy azokat a testet, kedélyt edző régi jó labdajátékainkat felelevenítse. Valami 40-en gyűltek itt össze s azután kimentek a közlegelő sík terére. Járta aztán a „hosszú méta”, a „körbe rótta”, meg a „kapó”. Pufogott a labda, meg a hát, a talaj pedig szinte rengett a sok úriember lótás – futásától, fesztelen jókedvétől, kaczagásától. Körülbelül két óráig tartott e sportszerű mulatság, buzdította a helyszínre kirándult hölgyközönség a Lestár Páter polgármester úr szemléjétől. A nekihevült vidám társaság aztán a műkert lombjai alatt tartott kis pihenőt, a hol mindjárt el is határozták, hogy a jövő vasárnap, 19-én folytatják a játékot ugyanazon a helyen. A gyülekezést délutáni 5 órára tűzték ki. Bizony okulhatnának ezen a jó példán a kávéházak úgy fiatalabb, mint vénebb blazírt alakjai is! – E helyen nem hagyhatjuk említés és megrovás nélkül a műkerti vendéglős élhetetlenségét, mely igazán már hagyományszerűvé kezd válni, mert a labdázásból visszatért társaság nagy része, sem enni, sem inni valót nem kaphatott. Úgy a műkert, mint a vendéglős érdekében óhajtandó volna, hogy ennek az állapotnak már egyszer vége legyen.

Forrás: Kecskeméti Lapok 1889.22/47. A TE működő tagjaihoz -

A „Testgyakorló Egyesület” működő tagjaihoz! A „Testgyakorló Egyesület”, mely működését ideiglenesen már a folyó év május havában megkezdette, alapszabályai megerősitettvén, végleges szervezkedését folyó hó 21-én megtartotta. Most tehát nincs más hátra, mint az, hogy az egyesület működését a kitűzött kettős irányban u. n. általános testgyakorlás és vívás – teljes erővel megkezdje s üdvös hatását a testi edzettség, rugékonyság, szellemi éberség és kedélyvidámság tekintetében bebizonyítsa. Midőn a testgyakorlás – egyesületünk által felkarolt mindkét nemének a jelzett irányban fontosságát hangsúlyozzuk, különösen figyelmébe ajánljuk a működő taguraknak, sőt általában városunk intelligens férfijainak az általános testgyakorlás körébe tartozó, úgynevezett szabad gyakorlatokat, melyek a nélkül, hogy megemlítésbe kerülnének, vagy a legkisebb veszéllyel járnának, a test minden részét a legkellemesebb üdítő mozgásba hozzák ezenkívül ügyes fordulataik szabályos sorakozásaik és csoportosulásaik igen kedves szórakozást is nyújthatnak; egyszersmind eszközül szolgálnak arra is, hogy az egyesület által társas élet élénkítése céljából rendezni szándékozott összejöveteleinek és ünnepélyek alkalmával nagyobb közönségnek is kellemes szórakozást nyújtsunk.

6

A szabad gyakorlatok már természetöknél fogva olyanok, hogy azokban korosabb férfiak is erősebb fáradtság megerőltetés nélkül részt vehetnek és annál több élvezetet nyújtanak, minél többen vesznek benne részt. Egyesületünk szakvezetősége akként intézkedett, hogy a gyakorlatokra kitűzött 4 estve közül – Kedd, Csütörtök vívás, Hétfő, Péntek testgyakorlás, s mindenkor estve 5-7-ig – kizárólag a hétfő est indíttatik ezen szabad gyakorlatokra. Felhívjuk tehát egyesületünk nem csak ifjú, de közép és haladottabb korú tagjait, hogy ezen hétfői szabad gyakorlatokon minél tömegesebben megjelenni s azokban résztvevés által magoknak testi, lelki és kedélyi felüdülést szerezvén az egyesületi élet felpezsdülését és előmozdítani méltóztassék. Egyúttal bátrak vagyunk figyelmükbe ajánlani, hogy bár a gyakorlati órák a jelzett napokon 5-7-re vannak kiírva a gyakorlatok csoportosan végrehajtott része az idő első részében megy végbe. Kérjük tehát a lehető pontosságot. Kecskemét. 1889. nov. 22. Az egyesület szakvezetősége és annak nevében: Dr. Szeless József Elnök

Forrás: Kecskeméti Lapok 1889.22/49. TE ismerkedési estélye atlétákkal -

A „Testgyakorló Egyesület” t. november 30-án a Beretvás – fogadó külön termeiben sikerült ismerkedési estélyt rendezett, melyen az Athléták a vendégekkel együtt mindegy 50-en vettek részt, talán fölösleges is említenünk, hogy alkalmi felköszöntésben nem volt hiány, melyeknek sorát Dr. Szeless József, mint az athléták elnöke nyitotta meg; utána szól Lestár Péter polgármester, éltetve az egyesület eszméjét és ennek buzgó végrehajtóit. Beszéltek még Koritsánszky János és Dr. Vozári A. kedélyes esély csak a késő éjjeli órákban ért véget.

Forrás: Kecskeméti Lapok 1892.25/33. Szabadkai Tornaegylet versenye Palicson -

A „Szabadkai Tornaegylet” és az „Achilles Sport – egylet” július 31-én tartotta meg versenyét Palicson az asphalt angol versenypályán. A bajnoki távúszásban első lett: Balogh Hugó, ki a 3000 métert 57 p. a. úszta meg. Az egy angol mt. megnyitó versenyben: Tettan Gyula a „Hunnia” tagja 2 p. 42 mp. (16,090 m) velocip. versenyben: Holecy Ignác, a „Hunnia” tagja 32 p. 26 mp. a rekordot mutatott fel; jó második lett: Tettan Gyula 36 p. 33 2/5 mp. a. A súlydobásban: Matkovits Miklós tűnt ki, jó második lett: Bozsó János szegedi; harmadik: Totis Andor (Bpest); a tanuló ifjak versenyében: Huberth Egon győzött. Vendégek velocipédversenyén: Dáni Nándor bajnokjelölt a 3000 m 6 p. 4 1/5 mp. a. tiporta le. A gátúszásban: Balogh Hugó a hírneves bécsi győző legyőzhetetlennek bizonyult.

7

Forrás: Kecskeméti Lapok 1892.25/47. A kecskeméti torna – és vívó egylet -

A kecskeméti torna- és vívó egylet Pár év előtt néhány lelkes úri ember kezdeményezésére nagy lelkesedéssel megalakult a „Kecskeméti torna- és vívó egylet”. E lapok akkoriban megjelent számai örömmel üdvözölték az egyesületet, melyhez a legszebb remények voltak fűzve, azonban – sajnos! – e remények éppen nem teljesültek, mert az egyesület rövid vergődés után beszüntette működését. Méltán gondolkodóba eshetünk a megfoghatatlan közöny felett, mely különben nálunk minden téren nyilvánul, azonban el kell ismernünk, hogy az egyesület az akkori viszonyok között nem lehetett életképes. Nagyon tévednek ugyanis azok, kik azt hiszik, hogy Kecskeméten nincs sportközösség, - ilyen igenis van, csak a sportkedv fellendítése hiányzik s a mi fő, a sport – kedv fenntartása. A kecskeméti intelligenciának évek hosszú során keresztül nem volt módjában bármely sportot gyakorolni, részben alkalmas helyiség, részben pedig szakértő tanító hiánya miatt. Ha azonban egyegy vívómester vetődött ide, rögtön körülrajongta az ifjúság, s hogy hosszabb ideig egy sem bírt megmaradni nálunk, annak oka nemcsak az intelligenciában, hanem főként a vívó-mester egyéni tulajdonságaiban keresendő. E mellett bizonyít az is, hogy a mint az egyik bajon segítve lett, - a kegyesrendi főgymnasium tornacsarnokának fölépítése által, - nyomban megalakult a torna- és vívó egylet. Azonban az egylet vezetői elfeledték, hogy sport – egylet fennállásának főbiztosítéka a művezető hivatásos szakember volt, a ki nem csak szóval tud tanítani, hanem gyakorlatban is ügyes vívó és tornász. A dilettáns, legyen bármily kitűnő vívó, sohasem képes olyan eredménnyel tanítani, mint hivatásos vívó-mester, ki tanítványainak minden mozdulatára ügyelve, annak minden hibáját meglátja és a tanítással a kellő türelem és a hígvér birtokában van. Ezenkívül a hivatásos művezetőnek, mivel tiszteletdíjért tanít főérdeke, hogy az egylet felvirágozzék s így nemcsak tanítja a tagokat, hanem minden úton – módon igyekszik az egylet, vagy a sportok iránti érdeklődét fenntartani a tagok és közönség körében, hogy ez által az egylet fennállását biztosítsa. Az egylet alakulása azonban egyébként is alapjában el volt hibázva s az az eddigi alapon újból nem alakulhat,legalább életképesen nem, mert hogy az egylet újból megalakulására szükség van, azt talán felesleges is volna fejtegetni. Szerte az országban egyre – másra alakulnak a sport-egyletek és virágoznak is, ha a vezetők lelkesedése nem olyan, mint a szalmatűz, hanem buzgó harcosai maradnak az ügynek. Ez kétségtelen bizonyítéka a sportok hasznos teste – lelket frissítő, hatásának és buzdításul szolgálhat a „Kecskeméti torna – és vívó egylet” vezetőinek az egylet újból leendő működésébe hozásánál. Azonban ennek nem az eddigi, hanem egy más, reálisabb alapon kell történnie, belevonva az ifjúságot és a hölgyközönséget is. A gyökeresen módosítandó alapszabályokban ki kell mondani, hogy az egylet kebelében ifjúsági és játék osztályt szervez, melyekbe a főiskolák tanulói és a hölgyek lehetnének mérsékelt tagsági díjak mellett. E két osztály célja lenne, hogy a tanuló ifjúság a szorosan vett athletikát, a hölgyek pedig a testedző játékokat, mint a launtennis stb. űzve, úgyszólván mulatva edzhessék magukat. Ezenkívül a főosztály (a felnőttek) a magasabb athletika és vívással töltenék külön gyakorló óráikat, melyek ismét úgy volnának beosztandók, hogy külön – külön órákat kapnának a kezdők, a haladó

8

vívók, a tornászok és előtornászok, hogy úgy mindenki a neki való csapatban érvényesíthesse erejét és ügyességét. Természetes, hogy így tervezett csak nagyobb szabású egyesületben volna végrehajtható, de ha az egylet rögtön ezen alapon kezdi az újraszervezkedést, a terv a terv egy kis jóakarat és igyekezettel könnyen kivihető. Először is a tagsági díjak, hogy a művezető tisztességes tiszteletdíjat kaphasson és tornaruhák, vívóeszközöket lehessen venni, a jelenlegi 4 forintról 12 forintra emelendők, úgy azonban, hogy az ifjúsági és hölgyosztály, ennek felét fizetné s a téli korcsolya – szezonra úgynevezett téli tagok vétessenek fel, kik mérsékelt díj mellett használhatnák az egylet által fenntartandó korcsolyapályát, mely esetben esetleg a jelenlegi korcsolya – egylet beolvadna az egyesületbe. A mi az ifjúsági és hölgy – (vagy lavu-temus) osztályt illeti, ha az utóbbi megalakítása nem sikerülne is, - amit kétlek – az ifjúsági osztály bizton számíthat a főiskolák tanulói közül 50-60 tagra, mert ott az igazgatók és a tanári kar buzdítanák a belépésre. Tudom sokan lesznek, kik az általam indítványozott 12 frt évi díjat sokallni fogják, s szinte hallani vélem az ellenvetéseket, sok egylet van, sok felé kell fizetni, azonban ezeknek csak annvit válaszolok, hogy sehol a világon, kivéve tán egy pár rendkívül felszaporodott tagú egyletet – torna és vívó egylet kevesebb tagdíjat nem szed, és a havi 1 frt áldozatot nemcsak mindenki megbírja, de a nagyobb rész szívesen fizetné, tudva, hogy azért cserébe egészséges izmokat fog kapni. Számtalan okot tudnék még felhozni, melyek a torna – és vívó – egylet mellett szólnak, azonban a lap tere nem engedi, hogy egyszerre kifejtsem azokat, csupán annyit jegyzek meg, hogy ha valakinek jobb terve van, álljon elő vele és én szívesen csatlakozom melléje. A fentieket ajánlom a torna – és vívó egylet választmányának és tagjainak, de főképen elnökének szíves figyelmébe.

Forrás: Kecskeméti Lapok 1893.26/14. Vívó verseny Kecskeméten -

Vívó-verseny. Érdekesnek ígérkező Vívó-versenyt fog rendezni április 9-én Röszler Gyula vívó mester. A vívó-iskola jelenlegi és régebbi tanítványai fognak egymással mérkőzni s mint halljuk a „vívó-egylet” tagjai közül is többen részt vesznek az érdekes versenyen, mely athletikai gyakorlatokkal lesz egybekötve. A részletes műsort a jövő számban hozzuk.

Forrás: Kecskeméti Lapok 1893.26/27. Uszoda nyitása nők számára -

Uszoda nőknek. A mint értesültünk a József gőzmalom igazgatósága úgy intézkedett, hogy ezután kedden és csütörtökön este 7 órától kezdve 9-ig villanyvilágítás mellett a nők fürödhetnek. Igen helyes intézkedés, a miért a hölgyek biztosan elismeréssel adóznak.

9

Forrás: Kecskeméti Lapok 1893.26/30. A tornatanítás reformja -

A tornatanítás reformja. A sok katonáskodásra alkalmatlan elcsenevészedett ifjú, miután az ilyenek különösen a tanuló ifjúság fordulnak elő nagy számmal – arra vezette a tanüggyel foglalkozó egyéneket, hogy a test edzését sürgessék s arra bírta az irányadó egyéneket, hogy elrendeljék a torna tanításának kötelező voltát, sőt buzgó közoktatási miniszterünk gr. Csáky még nyilvános, országos tornaverseny életbeléptetésével is törekszik a tanul ifjúság testi fejlődését a természettel kedvezőtlen viszonyokkal küzdelemre szállva mintegy kierőszakolni. Épültek is s épülnek is tornacsarnokok az iskolák mellett mindenütt, hogy az ifjúság kedvező és kedvezőtlen, időben is gyakorolhassa magát a különféle tornaszereken s ez által testét megeddze, erősítse s így a mit, a rossz egészségtelen levegőjű lakás, a rossz iskolai padban ülés s otthon a könyv mellett görnyedés ront – ellensúlyozza. Mind szépen s jól van ez, csak az a kérdés – nem lehetne–e jobban célszerűbben működni ugyanazon célra? Azt hiszem igen! És ha igazam van, akkor a túlságba vitt szertornáztatás reformjaira kell gondolni minél előbb! nem vagyok szakember, de talán éppen az, a mit némelyek szememre hányhatnak, éppen az szolgál előnyömre – nem vagyok elfogult. Belátom a végcél helyességét, de az eszközök nem tévesztenek meg. Jól van az szerintem, ha a tanuló testének fejlesztésére törekszenek, csak hogy ezt nem a természetestől eltérő úton kell s lehet elérni. Hiába: - a mi sok az megárt. Ha megnézzük a tornatanítók által betanítottak mutatványait – azt hisszük, hogy komédiába tévedtünk. Az u. n. szertornázásra, s különösen a nehezebb fajta gyakorlatokra alkalmas lehet 5%, de 95%-ot az %5 kedvéért, az én véleményem szerint nem szabad gyötörni. ’Gyötörni?’ Igenis! Mihelyt valaki valamire akár testileg, akár hajlamilag nem alkalmas erőltetése, gyötrés s nem egyéb. A test fejleszti, az egészséget táplálja a mozgás. Ez legyen a tornázás alapja természetes egyszerű módon. Miért volt erős egészséges a spártai gyerek? Miért volt edzett, hideget - meleget könnyen elviselő – még századunk elején is a magyar tanuló? Mert tudott futni, lapdázott, birkózott a jó levegőn s minél kevesebbet időzött az iskola megvesztegetett levegőjében. Így kell ma is cselekedni! Ki a szabadba, jó levegőt szívni s ott olyan játékokat folytatni, melyek futással, ugrással stb. vannak összekötve. Azután ma mindenki katona. milyen előnyös volna, ha az ifjúságot a katonai gyakorlatokra betanítanák! Besorozás esetén rövid idő alatt altiszté lehetne. Más előnye is lenne ennek, azt i. hogy a katonai gyakorlatokhoz tér kell s így azt a jó egészséges levegőjű szabadban kellene tenni s nem a bármily pompás, de elzárt s aránylag kevés levegőt tartalmazó tornaépületben, a hol az erős mozgás folytán rohamos működésre ingerelt tüdő hamar fogyasztja el a levegő jobb részét az élenyt.

10

Egy szó mint száz: a szabadban végzett testgyakorlásnak, a kirándulásoknak, lótást – futást követelő játékoknak vagyok barátja s azt hiszem, eljön az idő, mielőtt a mostani drága tornacsarnokok, a kínzó testficamító elbánásokkal együtt, kimennek a divatból s helyükbe lépnek a szabad játékok, katonai gyakorlatok. Ezt a reformot én szükségesnek tartom s a szergyakorlatokat mérsékelt alakjában azonban – a nagy városokban vélem helyén valónak, ott, a hol szabad térrel közelben sehogy sem rendelkeznek.

Forrás: Kecskeméti Lapok 1893.26/33. Tiszti lóverseny -

Lóversenyt rendez f. hó 12-én szombaton d. u. 3 órakor a helybeli huszárezred a gazdasági iskolának a Műkert mellett levő telepén. A hely már közelségénél fogva is sokkal kedvezőbb, mint a múlt évi, a mihez az is járul, hogy gondoskodva lesz külön vonatról, a mely a vendégeket a versenytérre kiszállítja. A versenyen a katonaság versenyén kívül gazdászok versenye is lesz, melyen futhat minden kecskeméti gazdász tulajdonát képező nyergeletlen ló. Erre I. díj 50 K., II. 30 K., III. 20 K., IV. 10 K. Jelentkezni lehet a rendőrkapitányi hivatalban, vagy a verseny napján a helyszínen. Az igen érdekesnek ígérkező versenyre, melyben mit az előbbi években is sok élvezetet találtunk, előre is felhívjuk olvasóink figyelmét, annál is inkább, mert utána táncmulatság lesz a városi Műkertben a Mollináry ezred zenekarának közreműködésével.

Forrás: Kecskeméti Lapok 1893.26/34. Tiszti lóverseny -

A lóversenyre, vagy mint nyomva van „Rennen”-re vettük a versenyek jegyzékét. Azért „Rennen” mert a nagy magyar alföld közepén lévő városban, rendezendő lóversenyre német nyelvű jegyeket adott ki a verseny rendezősége, pedig nagy kér volt eltérni a múlt évitől, a mikor tudjuk, hogy magyar nyelvű versenyjegyzék forgott közkézen. Hogy miért szükséges németül kiállítani a versenyben résztvevők neveit, nem tudjuk elképzelni, s azt hisszük, hogy az ellenkező esetben a közönség is nagyobb örömmel menne ki a sok élvezetet nyújtó futásra.

Forrás: Kecskeméti Lapok 1893.26/35. Tiszti lóverseny -

Lóverseny. A helybeli 7-ik huszárezred lóversenye f. hó 12-én délután, mit előre hirdetve volt, csakugyan megtartatott, noha a verseny első pontjainál sűrű esőcseppek látogatták meg a közönséget. Azonban csakhamar szétváltak a sűrű fellegek, s újra kisütött a nap, erősebben mint azelőtt. A versenyre – melynek nevezetességét a „Rennen” hosszú időre megalapította, - külön vonat vitte a közönséget. Ez igazán életre való eszme volt a verseny rendezőségétől, legalább így a közönségnek nem kellett bérkocsik után kapkodni s gyalog kifáradni a versenytérre a mely az idén sokkal kedvezőbb, s a célnak megfelelőbb volt a tavalyinál, már csak annyiban is, hogy a közönségnek nem kellett arccal a nap felé fordulni. A versenyre a külön vonatnak kétszer kellett indulni, annyi volt a közönség: s úgy tolakodtak a jegyekért a pénztárhelyiségek körül, hogy az alkalmazottak nem tudták oly gyorsan ellátni jegyekkel, s így még a második vonat is, mely kevéssel 3 óra előtt indult, megtelt egészen. Különben mire ez a vonat kiért a versenytérre, az első versenynek már vége volt. 11

I. II. III. IV. V. VI. VII.

Igen szép és nagy közönség nézte végig a versenyt, melynek lefolyása a következő volt: Steeple-chase 4 éves és idősb lovak számára. Távolság 3200m. Első gr. Zechy Henrik hd. „Turbán”ja, lovagolta Batthyány gr. thd.: 2-ik Horváth I. hd. „Kalandor”-ja. Az altisztek vadászversenyében győztes a 3-ik század egyik káplárja: 2-ik az 1-ső század egyik altisztje. Steeple-chase szolgálati lovak számára. Táv 3200m. Első Nedecky fhd. „Ezsiás”; 2-ik Horváth P. fh. „Két színű”-je. Akadály verseny. Táv 2400m. Első Horváth P. fh. „Annie”-je; 2-ik gr. Batthyány fh. „Zsivány”-ja; 3-ik gr. Stahremberg „Reclame”-ja. A közhuszárok vadászversenyében első a 3-ik század; 2-ik és 3-ik a 4-ik század legényei. Szolgálati lovak vadászversenyében győztes félhosszal Müller kapitány „Inudenz”-e; 2-ikgr. Széchenyi hd. „Jelző”-je; 3-ik Baccarcich hd. „Krakowiak”-ja. Nagy seeple-chase 4 éves és idősebb lovak részére. Táv 4800m. Első Hammersberg százados „Szerzője”; 2-ik gr. Csáky hd. „Laida”-ja; lov. Nedeczky fh.; 3-ik Batthyány „Darázs”-a. Ezután következett a gazdák versenye, melyben 7 legény állt ki a verseny porondjára lovával. A közönség kiváló érdeklődéssel nézte ezt a versenyt, melyben győztes lett: ifj. Bodri Béni „Ravasz” nevű szürkéje, mely gazdájának 50K-át és egy szép ezüst kupakos tajtékpipát nyert;2-ik lett Bozsik Markó Pál „Szilaj”-a; 3-ik Dékány Pál lova stb. A verseny a legszebb rendben minden nagyobb kellemetlenségtől folyt le. Néhány kisebb baleset is történt, nevezetesen gr. Csáky a IV. versenyben a 4-ik akadály átugratásakor „Merlin” nevű lováról leesett, azonban semmi baja nem történt annyira, hogy a VI.-ik versenyben újra futatott. A közhuszárok versenyében az utolsó akadály előtt 3 is leesett lováról, minden baj nélkül, mindössze az 1-ső század egyik közlegénye szenvedett erősebb horzsolásokat fején a tarlóra estében. A verseny 6 óra előtt ért véget, s a vonat, mely a közönséget hazaszállította csak 7 óra tájában érkezett meg, a közbeeső idő a zöldben kellemes szórakozás közt gyorsan telt el. A versenyen a 38. gyalogezred (Molliáry) zenekar játszott. Estefelé 10 óra után a műkertben katonazene volt, melyet táncvigalom követett, melyen azonban nagyon kevés volt a résztvevő hölgyek száma. A verseny átlagos eredményét tekintve elég szépen sikerült, s közönségünk jól mulatott e szép, szórakoztató látványosságon. S ha nem lettek volna csupán csak német programok kibocsátva, sokkal jobb emlékezetében maradt volna közönségünknek.

Forrás: Kecskeméti Lapok 1893.26/39. Uszoda és fürdőidény meghosszabbítása -

Uszoda-fürdő idény meghosszabbítás. A héten, beállt melegebb napok a József gőzmalom mindenre figyelmes igazgatóját arra indították, hogy az uszodában a fürdési idényt egész október hóra meg nyújtja. Nagyon helyeseljük az igazgató úr e tapintatos intézkedését s hisszük is, hogy az uszoda fürdő mindig egyforma hőfokú tiszta vizével még sok kellemes órát szerez a fürdeni szerető nagyközönségnek.

12

Forrás: Kecskeméti Lapok 1894.27/15. Új kuglizó, tekepálya nyílt -

Új kuglizó. A 48-as kör kistemplom téri helyiségének udvarán díszes tekepályát állított fel, a melyet ma bocsát a közönség használatába s ez alkalomból este 7 órakor a kör helyiségében társas vacsora lesz, melyre – mint velünk tudatják – vendégek szívesen láttatnak.

Forrás: Kecskeméti Lapok 1894.27/17. A Mária városi fürdő – Gőzmalom uszoda megnyitás -

Uszoda megnyitás. A József gőzmalom uszoda – fürdőjének megnyitásáról szóló hirdetésre felhívjuk a közönség figyelmét s ajánljuk e jól berendezett s gondos felügyelet alatt álló uszoda – fürdőt a közönség figyelmébe.

Forrás: Kecskeméti Lapok 1894.27/17. A Mária városi fürdő – Gőzmalom uszoda megnyílt -

A Máriavárosi fürdő. A múlt közgyűlés határozatai közt szerényen meghúzódik ugyan ama végzés, hogy a Máriavárosi fürdőház, hét hold földel eladatik, de sok gondolkodásra és kérdezgetésre, ad okot és alkalmat, vajjon mi volt a czélja a fürdő eddigi fönntartásának, vagy a jelen körülmények tekintetébe vételével mi indította a közgyűlést az említett határozat meghozatalára? Ha kérdezgetésre és találgatásokra ad alkalmat a dolog, ám legyen, kérdezgessünk. Mi volt az oka annak, hogy a város legszélén, majdnem a tanyák közt fürdőház épült, s állt fenn évek hosszú során keresztül? Az volt az oka, hogy Kecskemét város határában olyan tiszta, egészséges, lehet mondani gyógyhatású vizet keresve se találhatunk, s fúrják bár a talajt akárhány száz méter mélységig is, a reménybeli artézi kút vize felül bajosan múlhatja, s talán meg se közelíti. Nem légből kapott dolgok de szakavatott orvosok nyilatkozatain, s több szerencsés kúra által beigazolt állítások ezek, melyek bőséges magyarázatott szolgáltatják ama czélszerű intézkedésnek, melynél fogva a fürdő éppen ott állítatott fenn. Ha most már mindezeket tekintetbe vesszük, méltán kérdezhetjük magunktól, mi az oka annak, hogy e fürdő évek óta tengődik, sőt a jelen évben bérlőre sem akadt? Talán városunk tisztasági állapota oly hatalmas istápolásba részesittetetik a számos új és modernebb berendezésű, gőz, kád, uszodafürdők által, hogy az apáink által oly becsben tartott Máriavárosi fürdőre már közönség nem is marad, vagy talán annyira finomította ízlésünket, oly magasra felcsigázta igényeinket a pompás széktói uszoda, kristály tiszta vizével (?!), hogy holmi pitypoty kútvizes kádfürdőt semmibe se veszünk? Dehogy t. közönség! Leszoktunk a Máriavárosi fürdőről, mint a hogy leszoktunk arról, hogy a Katonatelepre kocsin járjunk ki, mert volt élelmesebb a ki több kényelmet nyújtott, kevés pénzért gyorsan szállított, illetőleg modern fürdőt rendezett be. Nagyon sokan vannak a kik ismerték a Pataki házban lévő fürdő, s egész természetesnek tartották annak megszűnését, mikor a gazdasági gőzmalom fürdőjét felállította és berendezte. Mikor a gőzmalom fürdője elkészült, s láttuk, hogy ott a mennyire lehetséges alkalmazást nyer mindaz, a mi a jó elengedhetetlen kelléke, egész biztonsággal hittük és reméltük, hogy nemes verseny fog kifejlődni a város és a magánvállalat fürdője között, mely nemes versenyből leginkább a közönség húzta volna a hasznot. 13

A ki hisz az üdvözül, mondja a biblia, mi hittünk, s a Máriavárosi fürdő a városi közgyűlés hozzájárulásával meg is üdvözült. De vajjon lehet-e ez máskép! Vajjon meg volt-e adva a képesség ennek a fürdőnek, hogy versenyre kelve, s meggyőzve minden versenytársat a méltó helyet vívja ki magának. Hogy megvolt-e, arra megfelel a fürdő berendezése, a mely még most azon methodus szerint van készítve, mint ezelőtt 2030 évvel volt szokás, s azonkívül olyan állapotban, a milyet csak sok évi használat után elképzelni lehetséges. Természetes és önként következő eredmény, hogy inkább ment mindenki a kényelmesebb, ízlésesebb és czélszerübb berendezésű gőzmalmi fürdőbe, s így a város fürdője bérlőjének ez okból is koppant a szeme. Ez okból is, mert van más is. A fürdő elhagyottságának egyik oka annak fekvése is, pedig ezen segíteni éppen úgy lehetett volna, mint a széktói fürdő messziségén. Ha a Máriavárosi fürdőbe járó társas kocsi éppen olyan szegélyezésben részesülne, mint a széktóhoz járó, ha nem kellene drága bérkocsit fizetni addig, akkor az ott fürdőző, közönség száma is megszaporodnék. Most a fürdő jelen állapotában ez utóbbinak behozatala nem volna czélszerű, mert míg így lesz a fürdő, oda ugyan közönség fürdeni nem jár. De ha tekintetbe veszi a városi közgyűlés, hogy városi egészségi viszonyainak emelésére jobb és hasznosabb intézkedést nem tehet, mintha azt a fürdőt teljesen újra alakítva, a modern igényeknek megfelelően rendezi be, s egyszer már nemcsak sajátítunk, építünk és rombolunk, hanem megtesszük azt, a mi egy modern városban a legelső és legfőbb szükség, alkalmat adunk a polgároknak az egészséges fürdőre, s nem kényszerítjük a hangzatos nevű nyári uszodába, a mely azonban fürdő nem lesz soha, ha mindezeket tekintetbe veszi a közgyűlés, akkor sietni fog a Máriavárosi fürdő átalakítását sürgősen foganatba venni, s nem fogja azt azért a néhány száz forintért, a mit magánczélokra használó magán ember adhat érte a város lakosságának nagy kárára elvesztegetni. S.J. Forrás: Kecskeméti Lapok 1894.27/21. A reáliskola torna és vívóversenye -

A reáliskola torna és vívóversenyének részletes programja a legközelebbi napokban falragaszokon fog közzététetni. A Hangversenyben való közreműködésre sikerült a rendezőségnek D. Kecskeméti Berta úrnőt és Hanthó Steti úrhölgyet megnyerni, a hangverseny műsora különben több meglepetést tartalmaz. A versenyek elbírálására a rendezőség városunk előkelő sporttértiait kéri fel. Az összpróbák sűrűn folynak. A talfái erdőben e napokban tartott diákkiránduláson érdekes próbamérkőzések folytak, mik a versenyek érdekességét eleve biztosítják. Megalakult az ifjúság táncrendező bizottsága is. A meghívók szétküldését e héten kezdik meg.

Forrás: Kecskeméti Lapok 1894.27/22. A reáliskola torna és vívóversenye -

A reáliskola torna és vívó-versenye, mely június 7-én lesz a városi műkertben az intézeti segítőalap javára, igen látogatottnak ígérkezik. Az ünnepély sorrendje: I. Torna és vívó ünnep. I. Kivonulás délután 3 órakor az iskola-épületből, a sétatéren, Budai utcán, főiskolatéren, Csongrádi nagy utcán át a műkertbe. 2. Délután pontban 1/2 5 órakor felvonulás és sorakozás az elkerített téren. A nézők számára ülőhelyekről gondoskodva van, 3. Hymnus, énekli az összes ifjúság, 4. Szabad gyakorlatok; ütemre, dob és trombitajel mellett. Bemutatják az I-VIII. osztály növendékei. 5. Vívás Vezető tanár: 14

Seemann Kálmán úr, a) kezdők iskola vívása, b) haladók mérkőzése. 6. Versenyek: a magas ugrás, a IIIVIII. oszt. növendékeivel, (3 csoportban) b9 kötélhúzás, az I-II, oszt. növendékeivel, e) birkózás, d) lóugrás, a VII-VIII. osztály növendékeivel. f) futás, 100m távolságra, az I-II. oszt. növendékeivel g) futás 150 méter távolságra, a VI-VIII. oszt. növendékeivel. (A tornaverseny Holosnyay Ambrus tanár úr vezetése alatt megy végbe.) II. Hangverseny. Esti 7 ½ órakor, a födött helyiségben. (Rendezik: Hornyik József, Dr. Szántó Kálmán és Nomesszeghy István tanár urak.) 1) „A fehér nő” nyitánya. Boieldieütöl, előadja az intézeti zenekar, 2) Monolog, előadja Hanthó Stefi úrhölgy, 3) Áriák Maseagnitól és Leoneavallótól, énekli G. Kecskeméti Berta úrnő, zongorán kíséri Bartha Henrik úr, 4) Rákóczy-dal Szent-Gály Gyula átiratában előadja az intézet énekkara, 5) „Éji kürt”, kürtszóló zenekarkísérettel, a szünóra alatt előadja, az intézeti zenekar, 6) A versenydíjak kiosztása s a nyertesek neveinek kihirdetése a fölkért jury által. III. Tánc, kezdete ½ 9-kor. Belépési díj: a kertbe 30 kr. a kertbe, hangverseny és táncterembe 1 frt. családjegy négy személyre 3. frt., diákjegy 30kr. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak és hírlapilag nyugtáztatnak. A rendezőség tisztelettel kéri a nagyérdemű közönséget, szíveskedjék belépti-jegyekről idejekorán gondoskodni, hogy kellő számú ülőhelyek iránt intézkedni lehessen. Jegyek válthatók: Fekete Mihály, Metzger Béla és Steiner Mihály urak könyvkereskedésében s este a pénztárnál.

Forrás: Kecskeméti Lapok 1894.27/23. A reáliskola torna és vívóversenye -

A reáliskola sport-mulatsága. – Június 7-én – Ez volt ám aztán a mulatság! A városi műkert ilyen nagy közönségét s ennyi érdeklődést nem egyhamar látott még. S a csütörtöki ünnepálylyel a kecskeméti nyári mulatságok sorozata érdekes számmal szaporodott, mert hogy ezután évenkint fog következni, az már bizonyos. A reáliskola tornaversenyei évek óta közérdeklődés tárgyai voltak, a tanári kar tehát nem áltatta magát hiú reményekkel, midőn ezt a program számot hangversennyel és táncmulatsággal megtoldva, az intézet segítő és zene-alapja javára hirdetett mulatságot a műkertben. A tanulókból telt közreműködő minden ponthoz s a műkertből senki sem távozott elégedetlenül. Az ünnepély felét a torna s vívó-verseny foglalta el. A realisták szemrevaló torna-öltözetben: kékfehér ingben, fehér övvel és sapkával, dob- és trombitaszóló mellett, katonás rendben vonultak ki kora délután a műkertbe. A táncterem mögötti réten volt az elkerített tornahely, jelző zászlókkal tele tűzdelve. A nézők számára, a séta út mellett, hosszú sorokban ülőhelyek álltak rendelkezésre. Pontban ½ 5-kor ment végbe a felvonulás s a 200 ifjú szabatos vonulásai csiga és szögvonalban; majd sorakozása s az általuk énekelt Hymnus zajos tapsokra ragadtatta a közönséget, melynek száma folyton nőtt. A versenytér tarka mozgalmas képet nyújtott. Azután következtek a szabad-gyakorlatok: helyben ugrások, karlendítések, támadó lépések, testhajlítások stb. ütemre a sok katonás verve-vel végeztettek, mely legnagyobb dicséret Holosnyay Ambrus tanár úr begyakorló képességére s a diákok fegyelemtartására. Most meg kezdődtek a versenyek, a közönséghez közelebb eső lesulykolt téren. Versenybírákul készséggel vállalkoztak: Dr. Szeless József, Horváth cs. és kir. huszárfőhadnagy, Thomka Elek honvédszázados, Apostolovich cs. és kir. hadnagy, Dr. Magyar István, Katona Mihály, Dr. Molnár Károly, Szeless János és Dezső Lajos urak. A vetélkedés érdekes látványt nyújtott s a győztesek nem egykönnyen vitték el az ezüst – és bronzérmeket. Díjakat nyertek: a magas ugrásban Maletaski György IV. o. (170cm), Stern Béla III. o. (165cm), Vitéz Aladár IV. o., a felsőbb osztályúak közül Chodora Károly VIII. o. (240cm), és Bolcz Henrik VI. o. (230cm), a szabd lóugrásban Mihalich Győző VII. o. és Bencze Rezső VIII. o. (320cm), a 100 méteres futásban S. Kovács Elek, Adám József, Perián György és Tóth Béla I.o., Drescher Ferenc, 15

Mihó Ernő Végh Lajos II. o. a 150 méteres futásban Cootian Sándor, Dandmann Gyula, Vitéz István, III. o. Schwarz Izidor V. o. és Vitéz Aladár IV.: a gátversenyben Hotmenn József VIII. o. és Bolcz Henrik VIII.o. tanulók. A versenyek mulatságos részét az első és második osztálybeli tanulók kötélhúzása s az alsóbb osztálybeli párok eldöntetlenül maradt birkózása képviselte. Éljenzés, biztatás és taps sűrűn felhangzott minden versenynél. Közben Seemann Kálmán tanár úr a kardvívást mutatta be tanítványaival. Először négy pár az iskolavívást produkálta: kitámadást, hátrálást, vágást, védekezést, cselvágást stb. s mint legszebben vívók Sehiffer Nándor VII. o. Vitéz Aladár IV. o. kaptak jutalmat. Majd a haladók mérkőzése következett s ez már valóságos páros viaskodás volt, csak úgy csattogtak a kardok és az ütések sűrűn, követték egymást. Mindvégig kitűnően tartotta magát s a jury Börcsök Árpád VII. o. s Pintér Gyula VI. o. tanulókat s az egyformán jeleskedő Chodora K. Láber Vilmos és Hotmann VIII. o. tanulókat jutalmazta. A versenyek szeles, de hol borús, hol napfényes időjárás mellett folytak le s mintha a jeles meteorológus – director intézte volna, a hirtelen zápor csak akkor ömlött alá, mikor a közönség már a hangverseny terembe húzódott. Jutott hely mindenkinek, pedig egyre özönlöttek befelé. A cukrászat előtt állt az emelvény s pontban ½ 8-kor megszólalt „A fehér nő” nyitánya, melyet az ifjúsági zenekar, Nemesszeghy István zenetanár vezetése alatt adott elő szép készültséggel. A zenekar még egyszer szerepelt: egy kürtös darabbal s általános elismerést aratott. Mindenki meggyőződhetett arról, hogy a reáliskolában a zene és ének tanításra is kiváló gond van fordítva. Karének – szám egy volt: a lendületes Rákóczy – dal, melyet Szent – Gály Gyula bravúros átiratában az ifjúsági énekkar adott elő hévvel, Hornyik József tanár úr vezetése alatt. A kopogó zápor kissé megzavarta a hangverseny legérdekesebb pontját, a Hanthó Stefi úrhölgy által jó kedvvel előadott monológot, egy 16 éves lányka tépelődéseit, s bosszúságait „Az első szerelmes levél” fölött. Hanthó úrhölgy pompás bakfis volt kék ruhájában s a taps és kihívás túlharsogta a külső mennydörgést és szakadó esőt. Majd G. Kecskeméti Berta úrnő lépett fel s Bartha Henrik úr zongorakísérete mellett csengő, kellemes hangon, ízléses előadással énekelte el a „Madárdal”-t, aztán Maseagni „Ave Maria”-ját s a szűnni nem akaró tapsokra ráadásul magyar dalokat. Mind a két hölgyet díszes bokrétákkal lepte meg a figyelmes rendezőség. A hangverseny sikeréért sokan gratuláltak Dr. Szántó Kálmán tanár úrnak, ki a rendezésben buzgón részt vett. Végül a nyertesek nevét hirdették ki. Kis vártatva el voltak takarítva az ülőhelyek s a pódium és 9 óra tájban megkezdhették az első csárdást. Az első táncot négyszer megújrázták s a tánckedv nem szállt alább kivilágos kivirradtig. Alig lehetett a teremben mozogni, de azért a diák – rendezők, tanáraik s a többi vendégek szünet nélkül járták és újráztatták a táncokat. Az első négyes két colonne-jában futólagos számítás mellett 90-nél több párt olvastunk össze. A souper – csárdás két óráig eltartott s csak Balog Bandi bandája nem bírta már tovább húzni, mert a fiatalság eljárta volna akár a harmadik órában is. Legjobban bizonyít amellett, hogy a hölgyek mily jól mulattak, hogy úgy 4 óra felé azok is, kik már távozóban voltak, köpenyben is visszafordultak egy kis noblesse – polkára. Csinos volt a Lábel Vilmos VIII. o. t. által festett nagy táncrend. A közönség közt egyforma jókedvvel mulatott az elite – bálok királynője, a szerényebb estélyek rendes látogatója, a víg menyecske s a sok növendék – lány s a fesztelen hangulatot még fokozta a sok fiatal táncos, a kik kevés pihenőt engedtek a táncosnőknek. Tornázni, vívni, zenélni s táncolni egy tourban minden telivér realista tud fáradás nélkül. A hol pedig így tudják foglalkoztatni a fiatal leányokat, szívesen visszatérnek azok oda máskor is. Az eredménnyel meg lehet elégedve az iskola, a kecskeméti publikum, a diákság mely szíves vendégszeretettel fogadta a többi intézetek ifjúságát s a jótékony alapok is.

16

Forrás: Kecskeméti Lapok 1894.27/24. Torna és vívóverseny -

A torna és vívó-verseny, melyről már múlt számunkban megemlékeztünk f. hó 21-ikén lesz Lovas (Röszler) Gyula vívó-mester, hogy a verseny érdekesebb legyen meghívta Müller Dávidot a híres magyar tornászt, ki már eddig 74 érmet nyert és Müller határozottan megígérte részvételét. Látni fogunk még kard,- tőr- és ököl-vívást is, ezenkívül birkózás is lesz, egyszóval derék vívómesterünk mindent elkövet, hogy versenyeink jó hírét fenntartsa, sőt még nagyobbítsa. Versenydíjak az idén is lesznek, közte a város részéről is. A verseny a vívó-teremben – kath.főgymn. tornacsarnoka – lesz 40 kr. diákoknak pedig (állóhely)/20 kr. belépti díj mellett. Kellemetlenségek elkerülése végett névre szóló meghívók nem adatnak ki. Jegyek előre válthatók Rivészi János cukrászdájában.

Forrás: Kecskeméti Lapok 1894.27/37. Sportélet Kecskeméten – sportegyletek -

Sportélet Kecskeméten. Két – három év óta minduntalan felmerülnek a helyi lapokban egyes hangok, melyek a sport – életnek városunkban való föllendítését célozzák. Most a sport-szezon beálltával nagyon is időszerűnek tartjuk pár szót szólni a sport-ügyhöz, annál is inkább, mert amint tapasztaltuk, eddig felszólalásunknak is volt mindig némi eredménye. Már igen sokszor és tekintélyes emberek szájából hallottam a csodálkozás kifejezését, mikor értesültek, hogy Kecskeméten, a legnagyobb alföldi városban nincs sport-egylet, mely a testi nevelés érdekében valamit tenne. A dolog őszintén szólva előttem is érthetetlen volt és azért elhatároztam, hogy felkutatom az okokat, melyek egy erős izmos torna- és vívó – egyesület megalakítását akadályozzák. Először is rájöttem, hogy tulajdonképpen van nekünk egy sport-egyletünk, Mely „Testgyakorlóegyesület” címe alatt már pár év óta téli álmát alussza, mely álmot 1892/93-iki sport-szezon alatt egy kis egészséges ébrenlét váltott fel, azonban sajnos, ez az élet nagyon is rövid volt. Hogy miért? azt kutatásom több körülményre vezetheti vissza, melyek között első és fő helyet foglalja el az, hogy tagsági díjjak rendkívül magasak voltak (havi 2 frt. 50 kr.) és míg ez egyrészt sokakat elriasztott a beiratkozástól, addig a belépettek is hamar megunták a magas illetékek fizetését. Ezen egy cseppet sem csodálkozom, mert hiszen a főváros legelső sport-egyletében az Athletika klubban is csak 1 forint a tagsági díj. Az egyesület volt ügyvezetője Lovas vívómester állítása szerint, az elkedvetlenedés második oka az, hogy a tornaterem az esti órákban már szerfelett ki van hűlve és sokan megfáztak, a mi mások kedvét is elvette, mert a művezető állítása szerint az érdeklődés és kedv meg volt, úgy hogy az első hónapokban minden egyleti órán 20 és 30 között volt a megjelentek száma, a mi tekintetbe véve, hogy az összes beiratkozottak 44-en voltak, igen szép eredmény. Sok panasz volt azonban a terem hidegsége és a miatt, hogy vívó- és tornaórák nem voltak külön választva, s így a vívók a tornászokat és viszont, igen zavarták. Egyszóval vizsgálódásaim arról győztek meg, hogy egy kissé több utánjárással az egylet vezetősége részéről és az órák helyesebb beosztásával, az érdeklődést okvetlenül sikerült volna fenntartani, különösen, ha az intelligentia szegényebb és mindenféle egyleti tagdíjakkal amúgy is nagyon megterhelt része, nem lett volna a túl magas tagsági – illatékkel az egyletből kizárva. 17

Szerintem mi sem volna könnyebb, mint egy erős torna és vívó – egyletet alakítani Kecskeméten és midőn ezt kimondom, nem mulasztom el rámutatni a módozatokra, melyek mellett az egyletet megalakíthatónak és fenntarthatónak tartom. Először is az egyesület, mint ilyen kezdje meg működését, módosított alapszabályok alapján. Az alapszabályokban most felvett havi 40 kr. illetékből a folyó kiadásokat fedezni és művezetőt fedezni nem lehet, tehát emeljék fel az egyleti illetéket havi 1 frtra, mely azonban ne a művezető zsebébe folyjon, hanem az egyleti pénztárba, a művezető pedig kapjon bizonyos fix fizetést, a miért bizonnyal több időt és fáradtságot fog az egylet felvirágoztatásának szentelni. Az órák beosztására nézve pedig leghelyesebbnek tartanám, ha minden nap volna óra, este 5-6-ig, vagy 6-7-ig és hetenként két órai tornázás mellett, két-két órát kapnának a kezdők és a haladó vívók. Hogy a tagok érdeklődése el ne lankadjon, mondja ki az egylet, hogy minden évben a csabai, vásárhelyi vagy szabadkaihoz hasonló országos torna – és vívó-versenyeket rendez, melyekre érmeket és megfelelő versenydíjakat tűz ki. Majd adna ehhez a város is, különböző egyletek is. Az hogy mindjárt az első évben nem tudna az egylet kellő számú versenyzőket kiállítani, nem lehet akadály, hiszen a vásárhelyiek, csabaiak stb. sem versenyeztek, hanem az idegen athléták meghozták a kedvet az ottaniaknak, s ma már, - alig egypár évi működés után – mindkét egylet sok és kitűnő athlétát állit a porondra, a messziről jött versenyzők mellett. Egy ilyen országos verseny sikerében annál inkább bízom, mert úgy a város, mint a vidéki, torna – egyletekkel bíró város hozzánk való közelségénél fogva is okvetlenül részt venne a versenyben, mely a sportéleten kívül még a város kulturális és anyagi fejlődését is előmozdítaná. Tartson ezenkívül az egyesület a tagok szorgalma és vetélkedési kedvének fokozása céljából minden hónapban, vagy két hónaponként házi viadalt és az ezen győzők kapjanak elismerő levelet, mely nemcsak nekik, hanem a többi tagnak is buzdításul fog szolgálni. Vegye kézbe az ügyet a „Testgyakorló-egylet” vezetősége és tegyen még egy kísérletet az egylet állandósítása érdekében, vagy ha ezt tenni nem akarná, álljon össze az intelligens ifjúság és alakítson egy új egyletet. Lehet, hogy az egyletnek sokat kell majd küzdeni a kezdet nehézségeivel: de kitartás és akarattal okvetlenül győzni fog. A többit a jövő számban fogom elmondani.

Forrás: Kecskeméti Lapok 1894.27/39. Sportélet Kecskeméten II. -

Sportélet Kecskeméten. A „testgyakorló-egyesület”-en kívül még egy sport – egyesületünk van, a „vadász társaság”, mely azonban számításba nem igen jöhet a vele járó sok költség és időveszteség miatt: minthogy pedig a testgyakorló egyesület szünetel, nem marad más nyoma a sport – életnek,mint a Lovas (Röszler) féle vívóiskola, és az általa rendezni szokott vívó – versenyek. A vívó-iskola céljáról sokat írni felesleges. A ki a sport-életről fogalommal bír, az tudja, hogy a vívóiskola a szó szoros értelmében missziót teljesít, ez lévén az egyetlen hely, hol a gyengék és erősek egyaránt edzhetik magukat. Az elmúlt évtizedekben nyoma sem volt itt, egy, azóta elhunyt öreg vívómester, ki a most lerombolt „Próféta” termében tanítgatott pár hónapig, de itt megszilárdulni sem ez, sem az 1889-ben itt járt Kónyai Kis Albert nem tudott, sőt az utóbbi három havi itt tartózkodás után kénytelen volt távozni. Még ugyanazon évben 1889 novemberében nyitotta meg vívótermét Lovas (Röszler) Gyula, kinek végre sikerült megtörni a közönyt, mit intelligens ifjúságunk a sport –élet iránt mutatott. Élénken bizonyítja ezt a városi tanácsnak 1893. évi május havában azon alkalomból hozott végzése, midőn Lovas vívómester vívóversenyére versenydíj kitűzésért folytatott. E végzés szerint: 18

Tekintettel arra, miképp folyamodó önerejéből fenntartott vívó és tornaintézetével oly feladatot teljesített, mely az ifjúság testnevelését hathatósan előmozdítja, tekintettel tovább arra, hogy a nevezett folyamodó által tanítványaival elért eredményt minden tekintetben kielégítőnek mutatkozik, annál fogva őt a városi tanács különösen pályadíjak kitűzésével támogatni óhajtja. A tanács által véleményadásra felkért szakbizottság jelentésében is szó szerint az áll Lovasról, hogy „csakis az ő szorgalma és odaadó ügybuzgósága volt képes itt a vívás és tornászás iránti az ifjúság körében érdekeltséget kelteni és azt fenntartani”. Igaz ugyan, hogy e szakbizottság némi hiányokat vélt felfedezni Lovas képzettségében, de hozzátette, hogy „odaadó szorgalma és igyekezete mellett remélhető, hogy e téren magát kellően képezni fogja és a követelményeknek megfelelni fog.” Hogy a bizottság e feltevésében nem csalódott, igazolja az, hogy Lovas a szeptember 1-én Vácott tartott vívóversenyen Halácsy váci és Kodesch fővárosi vívómestereket kard – és tör vívásban legyőzte s a legutóbbi napokban a fővárosban időzvén, ott a főváros leghíresebb vívómesterével Fodor Károly egyetemi vívómesterrel mérkőzött és attól elismerő oklevelet nyert. Sajnos, hogy a már szép lendületet vett sport-életben nagy visszaesést idézett elő a vívóteremül szolgáló tornacsarnok körül egy éven át tartott építkezés és ezt helyre hozni nehéz lesz, de abban a véleményben vagyunk, hogy a „testgyakorló-egyesület” új életre kelte az iskolai szabályoknál fogva oda be nem léphető tanuló ifjúság sport kedvét is fokozni fogja. Van a „testgyakorló-egylet” részére egy eszmém, melyet egy kis jóakarat és utánajárással könnyen megvalósíthat. Ugyanis a mint több ízben is tapasztalhattuk a város által fenntartott tűzoltóság nagyobb tűzesetek alkalmával elégtelen szokott lenni, s a tűzoltóknak titulált rendőrök és bakterok segítség helyett még nehezítik a tűzoltók munkáját. A „testgyakorló-egyesület”, melynek sok erős és ügyes tagja van, a fiatalabb tagokból egy kitűnő önkéntes tűzoltó csapatot alakíthat, mely csapatot a szükséges felszereléssel, részben a város látná el, részben az egyesület saját vagyonából szerezné be. Az önkéntes tűzoltókat külön gyakorló órákon az egylet művezetője tanítaná és tűzeset alakalmával a városi tűzoltó parancsnok vezénylete alatt állnának. Azt hiszem, hogy a város nagyon szívesen támogatná az egylet ily irányú törekvését, mert ez feleslegessé tenné a városi tűzoltók szaporítását, másrészt pedig fokozná az egyesület iránti érdeklődést. Ezzel kapcsolatban helyénvalónak tartom megemlíteni, hogy tudomásom szerint Lovas vívómester folyamodott a városhoz rendes évi szubvencióért, - helyénvalónak tartom ugyan a kérelem teljesítését, de csak olyan feltétel alatt, ha Lovas ennek fejében a városi tűzoltókat is rendszeres testgyakorlati (mászó stb.) oktatásban részesítené, mert a tűzoltó főparancsnok koránál fogva képtelen a fiatal testet és erőt igénylő gyakorlatok személyes vezetésére, (mert itt a magyarázat nem elég, mindent mutatni kell) az alparancsnok pedig, (bár nem vonom kétségbe, hogy jó tűzoltó) a tornázás tanításához nem ért. Ily módon a város nem is nagy áldozat árán egy ritka ügyességű és nemcsak jól vezényelt, de jól is gyakorolt tűzoltó csapathoz fog jutni. A középiskolai tanulók tornaversenyeiről és még valamiről a jövő számban. K. V.

19

Forrás: Kecskeméti Lapok 1894.27/52. Testgyakorló Egyesület óraterve -

A „testgyakorló egyesület” t. tagjait van szerencsém értesíteni, miszerint mindaddig, míg a január 6ikán tartandó közgyűlésen választandó választmány intézkedni fog, január 2-ától kezdve mindennap este 6 órától 7-ig az egylet t. tagjainak torna- és vívóórákat fogok tartani. Felkérem tehát az egyesület t. tagjait, hogy az órákon minél nagyobb számmal megjelenni szíveskedjenek. A helyiség a kegyesrendi főgymnasium tornacsarnokában van, hol mindennemű felvilágosítással szívest szolgálok az érdeklődőknek Kecskemét 1894. december hó 27-én. Lovas (Röszler) Gyula, torna és vívómester, mint egyleti művezető.

Forrás: Kecskeméti Lapok 1895.28/4. A vívó és torna club ügye -

A vívó és torna-clubb ügye. Már 3 hónapja múlt, hogy Lovas (Röszler) Gyula vívómester a torna és vívó-clubb részére aláírásokat gyűjtött. Ha jól tudom, az aláírások elég szép számban történtek, a mennyiben 60-nál több aláíró jelentette ki készségét a torna és vívó-clubba belépésre. Aztán t. évi január 6-ikára össze is lett híva az alakuló közgyűlés, a mint azt e lapunk múlt évi utolsó számában olvashattuk. Hogy ez az alakuló közgyűlés miért nem lett megtartva, nem tudom; de, hogy szükséges volna már megalakulni, az nem szorul bővebb magyarázatra. A hosszas huzavona által az aláírók nagy részének kedve elmegy, s úgy járunk, mint tavaly; semmiből nem lesz semmi. Azért nagyon kérem az egylet vezetőségét, tegyen már az ügyben valamit, mert szégyen Kecskemét városára, hogy itt egy ilyen, életrevaló clubb eszméje nem tud zöldágra vergődni. Egy aláíró.

Forrás: Kecskeméti Lapok 1895.28/5. A torna és vívó egylet közgyűlése -

A torna- és vívó-egylet közgyűlése f. hó 4-én, hétfőn délután fél 6 órakor fog megtartatni a kegyesrendi főgymnasium tornacsarnokában. Felkéretnek a tagok, valamint az ügy iránt érdeklődők, hogy minél nagyobb számmal megjelenni szíveskedjenek. Tárgysorozat: 1. A művezető jelentése, 2. A megalakulás kimondása és tisztikar választása, 3. Az alapszabályok felolvasása és esetleg módosítása, 4. Indítványok.

20

Forrás: Kecskeméti Lapok 1895.28/10. A Testgyakorló Egyesület véglegesen megalakult -

A „Testgyakorló Egyesület” f. hó 2-án tartott közgyűlésén véglegesen megalakult és elnökké Liszka Béla főreáliskolai tanár, titkárrá Rapcsányi Kálmán számtiszt, pénztárnokká Veisz Sándor állami hivatalnok, művezetővé Lovas (Röszler) Gyula torna- és vívómester választatott meg. Dr. Kovács Pál és Dr. Horváth Ádám indítványára kimondták, hogy az egyletet mindenesetre fenntartják és a tornaés vívó-órákat azonnal megkezdik. Reméljük is, hogy az életrevaló egyesület végre felvirágzásnak fog indulni.

Forrás: Kecskeméti Lapok 1895.28/45. Meghívó a TE alakuló közgyűlésére -

Meghívó. A „Kecskeméti Testgyakorló Egyesület” f. évi november 17-én, vasárnap délután 3 órakor a „Nádor” vendéglő nagytermében tartandó alakuló közgyűlésére a t. tagok és az érdeklődők az alapszabályok 23-ik pontja értelmében ez úton is meghívatnak és felkéretnek, hogy tekintettel a tárgyak fontosságára, mennél nagyobb számmal megjelenni szíveskedjenek. Tárgysorozat: 1. Elnöki jelentés az egyesület vagyoni állásáról és további működéséről, 2. Az 1889-iki szentesített alapszabályok felolvasása és esetleges módosítása, 3. Határozat a városi szubvenczió kérelmezése tárgyában, 4, Állandó tisztikar és választmány megválasztása, 5. Esetleges indítványok. Kecskemét, 1895. nov. hó 9-én. Liszka Béla e. i. elnök.

Forrás: Kecskeméti Lapok 1896.29/38. Sportkedvelők figyelmébe – vívó tanfolyam indul -

Sport kedvelők figyelmébe. Br. Chappau Károly okl. tornatanár és vívómester, ki a debreczeni „Torna- és Vívóegylet”-nek 5 éven át művezetője, a 3-ik honvéd gyalogezrednek 4 éven át vívómestere volt, városunkba érkezett, hogy itt állandóan vívótanfolyamot tartson. Örömünkre szolgál, hogy Chappan úrban városunk vívói igazi mestert nyernek, miután értesülésünk szerint az idei nemzetközi vívóversenyen, mint I-ső osztályú vívó díszoklevéllel és aranyéremmel lett kitüntetve.

21

Forrás: Kecskeméti Lapok 1896.29/51. Kecskeméti Torna és Vívóegylet ismét alakulófélben -

Kecskeméti Torna- és Vívóegylet. A sokat hangoztatott, de mindannyiszor részint anyagi, részint más okok miatt feloszlott Torna- és Vívóegylet városunkban ismét alakulófélben van s a jelekből ítélve, valószínű, hogy működését még a folyó téli hónapokban meg fogja kezdeni. Rég óhajtott vágya fog ez által teljesülni Kecskemét város sportkedvelő férfiainak, de régi kívánsága teljesül a közönségnek is, mely mindenesetre sietni fog, hogy emez egyletnek úgy anyagilag, mint erkölcsileg oly szilárdul vetessék meg az alapja, hogy az egyesület fennállása mindenkor biztosíttassék. Alakulása mindenesetre bizonyos, mert a mozgalom élén Dr. Szeles József úr áll, ki tekintélye s vasakarata által nemcsak rövid idő alatt létrehozza az egyesületet, ha nem lelkes és kitartó tagokat fog annak csarnokába vezetni; de előnyére lesz az egyesületnek az is, hogy közvetlen vezetője, oktatója oly férfi leend br. Chappon Károly úr személyében, ki eddig szerzett oklevelei, kitüntetései által az egylet jó hírnevét, de megismert és szakba vágó tehetsége által az egylet tagjainak a torna- és vívásban való kitűnő kiképeztetését is biztosítani fogja. felhívjuk azért városunk sportkedvelőit, hogy kísérjék figyelemmel az egylet létrehozására irányuló mozgalmakat s tömeges jelentkezésükkel az egyesület fennmaradását biztosítsák.

Forrás: Kecskeméti Lapok 1897.30/8. Testgyakorló Egyesület ismét megalakul -

A Testgyakorló egyesület. – melynek fontos szerepét az ifjú nemzedék egészséges fejlődése és társadalmi életünk élénkítése szempontjából üdvösnek tartjuk – ismét megalakul. Ugyanis a folyó hó 16-án tartott értekezlet elhatározása, hogy a régi alapszabályok alapján működését ismét megkezdi s az egyesület az iránt kéri fel, hogy ingyenes helyiség és némi segély által az egyesület nagyfontosságú missiójában gyámolítsa.

Forrás: Kecskeméti Lapok 1897.30/18. Kerületi tornaverseny Kecskeméten Tornaversenyt rendező bizottság alakulása -

A kerületi tornaverseny Kecskeméten. A közoktatásügyi minisztérium a három tornaverseny egyikét Kecskemétre helyezte; jogosult azon megjelenni a haza középiskolai tanulóságának egy harmada, a másik két harmad Pécs és Déva, között osztakozik meg. Ide tartozik Munkács, Nagybánya, Eperjes, Szatmár, Ungvár, Kassa, Sátoralja-Ujhely, Bártfa, Mármaros-Sziget, Kis-Szeben, Beregszász, Losoncz, Besztercebánya, Lőcse, Selmeczbánya, Tasztena, Rózs-hegy, Rozsnyó, Podolin, Körmöczbánya, Igló, Késmárk, Rimaszombat, Szolnok, Eger, Esztergom, Jászberény, Kalocsa, Vácz, Gyöngyös, Rákos-Palota, Halas, Nagy-Kőrös, Kun-Szent-Miklós, Aszód, Félegyháza, Pancsova, Zombor, Ujvidék, NagyBecskerek, Szabadka, Szeged, Nagy-Kikinda, Verbász, Zenta, Baja. A városi hatósággal egyetértve a budapestvidéki tankerület kir. főigazgatója a műkertet nézve ki versenyhelyül. A versenynap június 20. kedvezőtlen idő esetén 21-én lesz. Az ünnepség részleteit egy bizottság rendezi, a melynek élén a főispán úr áll, az alakuló gyűlés, melyre minden érdeklődő szívesen láttatik, május 7-én lesz. Időként a dologról bővebbet. Városunk nevét messze viszi ez a tornaverseny.

22

Forrás: Kecskeméti Lapok 1897.30/19. Felhívás – Kecskeméti Testgyakorló Egyesület Kerületi tornaverseny Kecskeméten -

Kerületi tornaverseny Kecskeméten. A nagy torna-ünnep rendező bizottsága megalakult s nincs kétség benne, hogy az ide törekvő 60-70 intézet ifjúsága méltó keretben fogja bemutatni ügyességét. A kivonulás, együttes és külön gyakorlatok, játékok, az izgató versenyek annyi új látvánnyal szolgálnak majd közönségünknek, hogy soká lesznek emlegetés tárgyai. És abban sem kétkedünk, hogy az ide jövő idegen tanuló-ifjúság igazán otthon fogja érezni magát nálunk. Oly egyének állnak a rendezés élén, kiknek neve már maga is kész sikert jelent s a közönség körében már is oly nagy az érdeklődés, mely másfelől szintén a siker biztosítéka. Folyó hó 6-án délelőtt nagy érdeklődés mellett folyt le a székház múzeumi termében a kerületi tornaverseny nagybizottságának megalakulása. Beniczky Ferenc főispán elnökölt és városunk minden osztályából annyian jelentek meg, hogy beillett volna tisztújító közgyűlésnek is. Francsics Norbert tanker. kir. főigazgató lelkes felhívása mindenfelé élénk visszhangra talált, a mint finom, előzékeny modora is mindenkire legjobb benyomást tett. Beniczky főispán megnyitván az értekezletet, jegyzőül Liszka Béla tanárt kérte fel, a ki felolvasta Wlassics Gyula közoktatásügyi miniszter leiratát a kerületi tornaversenyek tárgyában, a főigazgatóhoz intézett ama felszólítással, hogy a rendezésbe az illető város minél szélesebb körei vonassanak be. Beniczky főispán melegen üdvözli a miniszter intenczióit, kiemelvén a testgyakorlás nagy fontosságát, főleg a mai túlterhelt, századvégi időkben, mire nézve Anglia edzett erőteljes ifjúságára hivatkozott. Örvend, hogy annyi idegen iskola ifjúsága sereglik városunkba, melynek hívó szózatát bizonyára szívesen hallják majd általános helyeslés közt kimondja a nagybizottság megalakulását. Francsics Norbert tanker. kir. főigazgató megköszönvén az elnöklő főispánnak és Kecskemét művelt közönségének ügybuzgalmát, utal különösen arra a nemzetiségileg fontos körülményre, hogy a felvidéki iskolák ifjúsága fog idejönni az alföldre. Kéri az értekezletet s a városi hatóságot, hassanak oda, hogy az érkezők hazafias érzülete itt igazi magyaros vendégszeretettel találkozzék. Így aztán a tornaverseny ifjúsági szövetkezés, a magyar haza iránti lángoló szeretet fényes nyilvánulása leszen. A zajos éljenzéssel fogadott beszéd után megtörtént az egyes bizottságok megalakítása. E bizottságok feladata egyelőre az előkészítés s a munka-megosztás helyes elve szerint az ünnepség minden egyes részletét más-más bizottság intézi, de a szervező bizottság útmutatása szerint. Az előmunkálatok befejezése után ismét a nagybizottság ül össze, hogy a részletekről teljes tájékoztatást nyerhessen. A versenyünnep lefolyása után ugyan e bizottság hallgatja meg a beszámolót. Természetesen, egy albizottság sem zártkörű, az ügy iránt érdeklődőket mindegyik szívesen fogadja ezután is. Hiszen az a miniszter óhaja, hogy társadalmunk összes számottevő egyéniségei benne legyenek a bizottságban és jól jegyezte meg az elnök ispán, hogy mindnyájunk közreműködésére van itt szükség. Legtöbb teendője első sorban a szervező bizottságnak lesz, azután a verseny rendező és bíráló bizottságnak dolga fog felszaporodni, míg a szállásadó, élelmezési, fogadó és kalauzoló bizottságok a verseny napján és utána állandóan működnek majd. A nagygyűlés kebeléből a következő bizottságok alakultak meg illetőleg kérettek fel: Szervező bizottság: Elnök Francsics Norbert tanker. kir. főigazgató, helyettes elnök Hanusz István áll, főreáliskolai igazgató; tagok, Ifjú Bagi László főjegyző Katona Mihály, Pásthy Károly, Perger József, Szent-Gály Gyula igazgatók, Holosnyay Ambrus, Kis Béla, Dezső Lajos tornatanárok, Vámos Béla főkapitány, Kerekes Ferenc főmérnök, Kalecsinszky József, Koczó Sándor, Liszka Béla (biz. jegyző), Dr. Molnár Károly, Dr. Pázmán Zoltán, Scheiber Ignác, Lestár Albert, Zombory László főügyész. Szállásrendező bizottság: Tagok: Hacker Lajos, Horváth György, id. Katona Zsigmond, Dr. Kecskeméti Sándor, Mészáros József tanácsnok, Mihó László, Nagy Ferencz, Pataky Imre rajztanár, Dr. Perényi 23

József, Tatay Jenő, Dr. Kecskeméti Lajos, Dr. Aczél Sándor, Dr. Ruttkay Sándor, Katona Dezső, Csuppay Ferenc, Szabó László kir. aljárásbíró, Szokolay Mihály, Koritsánszky János. Élelmezési bizottság: Tagok: Beretvás Pál, Dr. Csabai Géza, Fazekas Ferencz tanár, Fispán Mór, Dr. Fodor Jenő, Graselli Miklós, Héjjas József, Král Rezső, Patay Samu, Perger József igazgató, Schütte Sándor, Szegedy György tanácsnok, Vágó László főerdész, Wittmann Károly, Farkas Ignácz, Kovács Sándor, Nemesszeghy István. Az érkező intézetek fogadására és kalauzolására a helybeli iskolák összes tanerői vállalkoztak. A versenyek juryjének elnöke: Beniczky Ferenc főispán, alelnök Kada Elek polgármester, hivatalból tagjai: Francsics Norbert tanker. kir. főigazgató, a versenyző iskolák igazgatói és tornatanárai. Tagokul megválasztották továbbá Darányi Ferenc, Dömötör Sándor kir. közjegyző, Fekete István h. polgármester, Feigel Eduárd a csász. és kir. IV. sz. huszár alezredese Gál Ferencz kir. törvényszéki elnök, Györffy Balázs, Dr. Horváth Ádám orsz. képviselő, Horváth Döme, Kis János kir. ügyész, Dr. Kovács Pál akadémiai igazgató, Dr. Nagy Mihály orsz. gyűlési képviselő, Rizzardini Ferenc a csász. kir. 38-dik gyalogezred ezredese, Menninger Tivadar örnyagy, Sándor István jegyző, Dr. Szeless József, Tessléry János 4 sz. m. kir. honvéd – huszárezred alezredese, Tatay Jenő, ifj. Tóth István, Zimai Károly, br. Chappon Károly vívómester, Marsó m. kir. csendőr százados, Vajda Viktor. A bizottságok később alakulnak meg, a szervező bizottság azonban rögtön megkezdte működését. Délután Beniczky Ferencz főispán elnöksége alatt helyszíni szemle volt s a bizottság a tanács is hozzá fog járulni. Az iskolának szóló felhívások s a verseny föltételek az elnökség részéről legközelebb verseny legalkalmasabb helyéül a városi kertet jelölte ki, mihez valószínűleg a városi szétküldetnek, jelentkezni határidőül május 20-ika tűzetvén ki. Mihelyt a jelentkezések beérkeznek a különböző albizottságok is megkezdik működésüket. A szervező bizottság azonban állandóan működik a bárminemű felvilágosítást készséggel megad. Az ügy a legjobb kezekben van letéve, a siker nem maradhat el. Reméljük, hogy közeli és távoli diákvendégeink a legszebb benyomásokat viszik majd magukkal haza a „hirös” városból. Kecskemét hatósága vendégszerető tradícióihoz híven, az érkező iskolák szállásáról és élelmezéséről fényesen gondoskodik. Felmerült egy félnapi szikrai kirándulás eszméje is, a hol gyöngéd kezek látták el az idegen ifjúságot jóízű kecskeméti süteményekkel. Az előkészületek minden mozzanatáról lapunk részletesen fogja értesíteni olvasóinkat, mert ez a tornaünnepély mindannyiunk érdeke.

Forrás: Kecskeméti Lapok 1897.30/20. Kerületi tornaverseny -

A kerületi tornaverseny. A június 20-iki tornaünnepség a legszebb sikerrel biztat. A szervező bizottság oly nagyszabású programot állapított meg, mely méltó lesz az ünneprendező Kecskemét jó híréhez. A városi hatóság maga is nagyméretűnek gondolta ez ifjúsági sport mulattságot. Az alábbiakban közöljük az újabb részleteket, melyek most mindenkit érdekelnek. A felülről és aluról érkező diákok, tanáraik kíséretében június 19-én, szombaton délután és este várhatók. A pályaházban a fogadó bizottság tanár tagjai várják az intézeteket és vezetik szállásaikra. Elszállásolásra a kistemplom téri, iskolautczai és kanyarutczai iskolák vannak kijelölve. A délután érkezőket uzsonnával, az este érkezőket pedig vacsorával látja el a város. Ha a katonai zenekar (szegedi honvédeké) már e napon jön városunkba, este térzene lesz a piacztéren, hogy vendégeink mert nemcsak a diákságot várják, kellemes szórakozást találjanak. Ekkor lesz alkalmasint a tanárok ismerkedési estélye is.

24

Vasárnap, 20-án d. e. ének-, elhelyezési és versenypróbát tartanak a műkertben, hogy a verseny legkevesebb fennakadás nélkül folyhasson le délután. A városi tanács ugyanis hozzájárult ahhoz a tervhez, hogy a verseny a műkertben legyen. A verseny belépti díjjakkal tartatik s a közönség kényelmére tribünök készülnek. Erről értesítik a szomszéd városok érdeklődő közönségét is. A körösutcza s a belső sétatértől a műkertig terjedő útvonal háztulajdonosait föl fogják kérni házaik fellobogózására 19-én és 20-án. A körösi utcza külső torkolatánál gallyakból diadalkapu fogadja az érkezőket. A kivonulás díszének emelésére az az óhaj nyilvánult, hogy a millenniumi hódoló diszbandérium s estleg népies bandérium haladjon a menet előtt. Szép és érdekes lesz, ha megvalósulhat. Maga a menet a csinos tornaruhás ifjakkal, kik zászlójuk alatt indulnak, tarka és változatos látványt fog nyújtani már a városban is, hát még odakünn. A mi szabadidő marad, azt a városban egy kis szétnézésre használhatják diákvendégeink. Az elszállásoló bizottság (elnöke id. Katona Zsigmond) erre nézve nyomtatott tervezetet oszt ki az érkezőknek. E bizottság tagja kijelöli minden iskola szállását s a felügyelő tanítókat is. A diákasztal a piaristák s a ref. kollégium tornatermében lesz. A menut az élelmezési bizottság állítja össze (elnöke: Perger József igazgató), főtekintettel arra, hogy versenyző és tornázó ifjaknak tápláló, de nem nehéz étel kell. Ugyan e bizottság gondoskodik majd arról is, hogy a verseny után a műkertben minden iskolának legyen külön asztala. A versenyek intézésére s a versenytér elkészítésére külön albizottság küldetett ki, melynek elnöke katona Mihály igazgató a tagjai: a városi tanács két tagja, Holosnyay Ambrus, Dezső Lajos és Kiss Béla tornatanárok, Kerekes Ferencz, Koczó Sándor, Kalecsinszky József, Dr. Molnár Károly,Zaboreczky Ferencz. E bizottság méri ki a helyet, jelöli ki a tornaszerek felállítását, osztja be a versenyzőket stb. A mint a jelentkezés határideje lejárt, a város azonnal egyengetteti a versenypályát. A megállapított versenyprogram ez: 1. Felvonulás és oszlopokba felállás, 2. Ennek (Hymnus1-ső versszaka, vezényli Szent Gály Gyula, a városi zeneiskola igazgatója). 3. Az összes intézetek szabadgyakorlata. 4. Katonai rendgyakorlatok. 5. Szabadgyakorlatok kézi szerekkel. 6. Versenyfutás (V-VI. osztály 150m., VII-VIII osztály 200 méteres gátugrása). 7. Szertornázás 10-10 tagú mintacsoporttal nyújtón, korláton, bakon, lovon. 8. Verseny: a) V-VI. oszt. távolugrás deszkáról, b) VIIVIII. osztály, súlydobás 7 kgr. golyóval, c) VII-VIII. osztály, függeszkedés kötélen. d) V-VIII. osztály, magasugrás. e) V-VIII. osztály, kötélhúzás. 9. Játék. 10. Oszlopokba felállás a díjak kiosztása végett. 11. Ének (Hymnus utolsó versszaka). 12. Elvonulás. Díjak lesznek: a város által veretendő érmek, a tanker. kir. főigazgató álltal készítetett „elismerő okmányok” és külön emlékdíjak melyeknek adományozására föl fogják kérni a nőegyleteket, a kaszinókat s a pénzintézeteket. Ügyes gondolat, ha valósulhat, még egy emlékkel gazdagabb lesz a távozó ifjúság. Összesen 60 középiskolához, 16 tanítóképző intézethez, 9 polgári iskolához és 7 középkereskedelmi iskolához küldetett a következő felhívás: „A nagyméltóságú vall. és közokt. m. kir. Miniszter Úr folyó év 20.302. sz. a. k. magas intézkedésével kerületi tornaverseny tartását rendelte el Kecskeméten folyó évi június hó 20-án. melyben a beszterczebányai, budapest-vidéki, kassai, és szegedi tankerületek középiskolái s az ezen tankerületek területén lévő tanítóképzők, középkereskedelmi és polgári iskolák ifjai vehetnek részt. A középiskolák V-VIII., a középkereskedelmi iskolák V-VI osztályának tanulói jelenhetnek meg. Midőn Czimedet erről tisztelettel értesítjük, egyúttal azon reményünket nyilvánítjuk, hogy a bölcs vezetése alatt álló intézet ifjúsága lehetőleg nagy számmal veszen részt e versenyben. A részvételről való tudósítást legkésőbb május 20-ig szíveskedjék Czimed megtenni: ugyanakkor a pontosan kitöltött kérdőív egy példányát a budapest-vidáki tankerület kir. főigazgatóságának (Budapest, József krt.19.) beküldeni.

25

Az érkező ifjaknak s vezető tanáraiknak díjtalan elszámolásról és élelmezésről Kecskemét város törvényhatósága gondoskodik; ugyanaz a győztes ifjakat megfelelő módon óhajtja kitüntetni; a verseny ügye iránt kiválóan érdeklődő nagy közönség szintén odaadással fáradozik,, hogy az érkező tanférfiak, valamint a tanuló ifjak Kecskeméten kedves otthonra találjanak. Ismételten kérjük tehát szíves megjelenésüket s általános tájékoztatás végett van szerencsénk még a következőket jelezni: 1. A kérdőíven bejelentett megérkezésnél az egyes iskolákat a helybeli vasúti állomáson a kalauzoló bizottság egyik tagja fogadja s kellőképp tájékoztatja. 2. A tanulók lehetőleg kevés poggyászt hozzanak magukkal: szappana, törülközője, fésűje, haj és fogkeféje mindegyiknek legyen. 3. Ha a vezető tanárokon kívül más tanférfiak is óhajtanák a versenyt megnézni, szíveskedjék Czimed a kérdő íven ezek neveit is bejelenteni, hogy a bizottság megfelelőképpen gondoskodhassék róluk. 4. Az esetlegesen felmerülő kérdésekre szívesen nyújt felvilágosítást a tank. kir. főigazgatóság, hova a versenyre vonatkozó összes írásbeli küldemények intéződnek. Kecskemét, 1897. május hó 6-án. Beniczky Ferencz, v. b. t. t. Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun vármegye főispánja. Francsics Noprbert, a budapest-vidéki tankerület kir. főigazgatója. Kada Elek, Kecskemét polgármestere. Lesznek tehát vendégeink sokfelől. A versenyekben részt nem vevő, helybeli tanulóifjúság külön helyről nézheti a versenyt. A verseny után a műkertben tánczvigalom következik. A tánczot a helybéli diákság rendezi együttesen. Egyebekben a megalakított „vigalmi bizottság” intézkedik, melynek tagjai: a polgármester, mint elnök, Füvessy Imre, Kalecsánszky József, Kerekes Ferencz, Pap György és a tanács két tagja. A diákság még éjfél előtt hazavonul, mert másnap reggel kirándulás lesz a Szikrába. 21-én délelőtt külön vonat viszi ki az ifjúságot s a nagyközönséget a Szikrába, hol hazafias énekekkel, buzdító beszédekkel s játékokkal gyönyörködtetik egymást. A történelmünkben oly nevezetes alpári síkra vetett pillantás legyen az utolsó maradandó benyomás, melyet a vendégek magukkal visznek. Kecskemét közönsége megteszi a magáét, föl tehát ifjak a nemes versenyre!

Forrás: Kecskeméti Lapok 1897.30/21. Kerületi tornaverseny -

Kerületi tornaverseny. Több oldalról az az aggodalom nyilvánult, hogy a műkerti versenypálya szűk lesz a jelentkezők nagy számához képest. De nincs ok aggodalomra. A versenytér hosszúdad alakú s legkeskenyebb pontján is 66 és fél m. széles, úgy, hogy ott kényelmesen felállhat 120 tagú oszlop is. Inkább az a baj, hogy a sok esőzés miatt most víz alatt áll a talaj; de a városi mérnöki hivatal majd elkészíti június 20-áig úgy, hogy nem lesz semmi fennakadás. A versenyszervező bizottság most végzi a részletes fölméréseket, hogy a tornázók és a nézők egyaránt kényelmesen elférjenek, az utóbbiak minden pontról jól és sokat lássanak. Az ifjúság háttal áll a vasúti töltésnek; a nyári tánczhely mögött középen emelkedik majd a jury, ettől jobbra s balra a nézők tribünje, azokon túl pedig az állóhelyek. * A jövő számban a jelentkezők teljes számát közölni fogjuk. A legelső jelentkezők voltak: a félegyházi gymasium 64 tanulóval, a rimaszombati egyes. prot. főgymnasium 40 tanulóval, a rozsnyói keth. főgymnasium 38 tanulóval stb. A kassai főreáliskolától 80 tanuló jön, köztük 30 tagú dalárda, mely 19én hangversenyt óhajt rendezni a színházban, valamely helyi jótékony czélra. A kassai ifjúság megfogja koszorúzni Katona szobrát, mi közben tanáruk beszél s dalárdájuk énekel. E koszorúzás lehető ünnepélyessé tételéről majd a szervező bizottság gondoskodik.

26

Forrás: Kecskeméti Lapok 1897.30/22. Kerületi tornaverseny -

Kerületi tornaverseny. A kerületi tornaversenyre 439 tanuló és 50 tanár jelentkezett. Félegyházáról a főgimnáziumból 61 tanuló 10 tanárral, a tanítóképző intézet 30 tanuló 2 tanárral, Halasról a főgimnáziumból 30 tanuló 3 tanárral; Jászberényből a főgimnázium 36 tanulója 1 tanárral; Kassáról a főreáliskola 60 tanulója 9 tanárral; Körmöczbányáról a főreáliskola 26 tanulója 2 tanárral; Losonczról a főgimnázium 36 tanulója 5 tanárral; Mármaros-Szigetről a főgimnázium 30 tanulója 2 tanárral; Rimaszombat-ból a főgimnázium 40 tanulója 6 tanárral; Rozsnyóról a főgimnázium 38 tanulója 6 tanárral; Szegedről a főreáliskola 28 tanulója 4 tanárral; Szolnokról a főgimnázium 24 tanulója. 295 gimnáziumi, 114 reáliskolai, 30 tanítóképző intézeti tanuló. A verseny színhelye mint értesülünk, még nem lehet a műkert. A folyamatos esőzések miatt a talaj víz alatt áll s alig remélhető javulás a versenyig. A verseny-bizottság s a városi hatóság ennélfogva a földmíves-iskola rétjét, mely most is száraz, nézte ki újabb versenytérül. Valószínűleg külön vonat viszi oda az ifjúságot délelőtt a próbára és délután rendelkezésére fog állni s közönségnek is. A délutáni kivonulás azonban az eredeti program szerint megy végbe. Ilyenformán aligha el nem marad az ifjúsági tánczvigalom a műkertben, mert a versenyzők együttesen távoznak majd a színhelyről, még pedig lakásaikra. * Adományok folyton érkeznek a bizottsághoz. Kisfaludy Lipthay Pál két reáliskolai tanuló dresszjére 10 frtot. adományozott. Pintér B. férfi és katonai szabó, Liszka Bála tanár közvetítésével, 10 frtot. küldött a reáliskola legügyesebb tanulójának díjul. Ugyanő ez alkalommal alapítói közé lépett. * Az elszállásoló bizottság már megkezdte működését. Az érkező vendégek számára az 1. kerületi és 3. kerületi iskolák jelöltettek ki. Amoda 6 iskola megy 10 tanárral és 224 tanulóval, emide ugyanennyi 10 tanárral és 215 tanulóval. * Az élelmezési bizottság ülésén megállapították a jun. 20-diki ebéd menüjét, könnyű, de tápláló ételekkel. A versenypróba után szintén kap frissítőket az ifjúság. * Díjak lesznek: 2 arany 50-50 ezüst és bronzérem, melyeket a város tanácsa, - díszoklevelek, melyeket a tanker. kir. főigazgató ad s esetleg „emlékdíjak”. * Az idegen tanulók egy része, nevezetesen a kassaiak, körmöczbányaiak, rimaszombatiak és rozsnyóiak csak az éjfél után (1 ó. 56 p.) érkező vonatokat használhatják, a mi a fogadóbizottság dolgát lényegesen megnehezíti. A többiek azonban jun. 19-én délután jönnek a fogadásuk sokkal élénkebb, mozgalmasabb kép lesz: Dob- és trombitaszó annyi fog akkor hangzani utczáinkon, mintha egész ármádia rukkolna ki. * Kérelem. A rendező bizottság kérelemmel járul városunk elit közönsége elé, szíveskedjék az ifjúság kíséretében jövő s alább fölsorolt tanárok elszállásolását becses ajánlataival június 19-20. napjain lehetővé tenni s azt Nagy Ferencz reform. főgimnáziumi tanár úrnál legalább június 8-ig bejelenteni. Összesen 51 tanár érkezik, 20-at elszállásol a bizottság a tanulók felügyeletére az I. és III. kerületi iskolában, kér pedig szállást a következő tanárok számára: Félegyházáról Holló László igazgató, Csokán Lajos, Eyszrich György, Forgó György, Kunz Béla, Lengyel Imre, Szalay Gyula, Zámbó Dezső tanárok. Halasról: Pap Mihály tanár. Kassáról: Dr. Gerevich Emil igazgató, Dietz Lajos, Horváth Lajos, Konrády Lajos, Vadász József, Valló Vilmos, Wolf Árpád tanárok. Körmöszbányáról: Pszotka Ferenc 27

tanár. Losonczról: Gresits Miksa igazgató, Jeszenák Ráfael, Malesevies Emil tanárok. Rimaszombatból: Bodor István igazgató, Baksay István, Kerekes Dezső, Zachar Gusztáv tanárok. Rozsnyóról: Heffler Konrád igazgató, Gedeon Béla, Möller Árpád, Répászky Barna, Sarneczky Ferencz tanárok. Szegedről: Bartos Fülöp, Belle Ferencz tanárok. A rozsnyóiak premontrai kanonokok, a félegyházi tanárok között Forgó György és Zámbó Dezső váczegyházmegyei papok.

Forrás: Kecskeméti Lapok 1897.30/23. Kerületi tornaverseny -

Kerületi tornaverseny. A versenyre vonatkozó és még függőben lévő kérdések elintézésére, ma Francsics Norbert tank. kir. főigazgató elnöklete alatt szűkebb körű értekezlet lesz. Ez értekezleten döntik el végleg a verseny helyét, mert mind a két czélba vett tér (műkert, földmíves-iskola) körül nehézségek merültek fel. A földmíves-iskola rétje szárazabb ugyan a műkertinél, de szűkebb, távol eső s a nézőközönségnek nem olyan alkalmas. Ide külön vonat vinné az ifjúságot és a nézőket, a kivonulás pedig a Nagy-kőrösi útczán történnék. A szegedi honvéd-zenekar szerződtetése valószínű, mert csak június 15-ikéig játszik Herkules-fürdőben. A fővárosi zenekarok mind le vannak foglalva az egész nyárra. * Az ifjúság a Hymnust Harrachnak Arany Lant I. köt. letétele szerint fogja énekelni. Erről előlegesen értesítették a résztvevő intézeteket s az ifjúság az éneket már otthon jól betanulhatja, hogy a versenyen bátran, ütemesen énekelhesse. * A szabadgyakorlatokhoz a felállás újabb módon történik, úgyszintén az oszlopokban a sornyitás, jobbról balra, négyes beosztással. A szabadgyakorlatok befejezése után az egyes oszlopok különkülön jobbra visszazárkóznak és négyes sorokban szögvonással a versenytérről a fenntartott helyre kivonulnak, mert a versenyek alkalmával a pályára csakis a versenyzők és a versenybírák léphetnek. * A verseny-bizottság rendelkezése lehetővé teszi azt, hogy az egyénenként való versenyekre minden osztályból két tanuló bocsátható és egy tanuló két versenyben vehet részt; minélfogva a nevezésre, utólagos bejelentéseket június hó 6-ig elfogad Hannusz István főreáliskolai igazgató. Ez alkalommal bejelentendő az egyes versenyekben résztvevő tanulók testi magassága is. * A mely intézet a kötélhúzásban részt venni óhajt, 10 méter hosszú kötelet hoz magával. A versenybizottság azon kéréssel fordul az iskolákhoz, hogy melyik intézet volna hajlandó hordozható, modern szerkezetű korlátot a verseny idejére rendelkezésre bocsátani. * Junius hó 21-én a városi tanács a tornaversenyben összes résztvevőkkel kirándulást rendez Kecskemét törv. hatósági joggal felruházott város tulajdonát képező „Szikra-puszta és Felső-Alpár”-ra, a Tisza partján lévő történelmi nevezetességű birtokára. * Az elszállásoló bizottság hétfőn ülést tart, melyen az érkező iskolák végleges elhelyezését állapítja meg. Úgy halljuk, hogy mind a három kerületi iskolára szükség lesz, mert kerülni akarják a vendégek összezsúfolását. A vendégként érkező tanárok elszállásolására annyi bejelentés érkezett Nagy Ferencz elnökhöz, hogy talán nem is jut mindenhová vendég. Hiába, a kecskemétiek csak nem engednek hagyományos vendégszeretetükből. * 28

A vendégek s a helybéli bizottság számára Liszka Béla jegyző szerkesztésében „Tájékoztató” füzet készül, mely az összes tudnivalókat, a versenyek részletes programját, a versenyzők beosztását stb. tartalmazni fogja s a verseny napján elárusításra is kerül. * Löcy Gyula úr 20 koronás aranyat adott a tornaversenyre úgy, hogy a kecskeméti főreáliskolából a legjobb futó nyerje. * A versenyekre vonatkozó általános határozatok. A versenyeknél osztály és magasság szerint beosztva, 6-10 tanuló versenyez egyszerre. A csoport-versenyeknél az első díj ezüst-érem, a másik díj bronz-érem. A csoport-versenyeknél ezüst-érmet nyert tanulók küzdenek a döntő versenynél az arany-éremért. Ha csoport-versenyben ketten vagy többen érik el a legnagyobb eredményt vagy érkeznek be elsőnek, ezek mind a döntő versenyre bocsátatnak. Ha a döntő versenynél érik el ketten vagy többen a legnagyobb eredményt, vagy érkeznek be egyszerre elsőnek, mindannyi díjat kap. Minden versenyző számot kap, melyet a verseny alapszínén feltűnő helyen visel. A versenyzők folyó (arabs) száma alatt római szám is áll, mely annak a csoportnak számát jelzi, a melyben a versenyző részt vesz. A megfelelő római szám jelzi azt a szert is, melynél a csoport versenyez és ugyan azt a római számot viseli az illető csoport versenybírósága.

Forrás: Kecskeméti Lapok 1897.30/25. Kerületi tornaverseny -

Kerületi tornaverseny. A verseny színhelye az állami földmíves iskola területe, a hová június 20-ikán délután 2 órakor külön vonat viszi a közönséget. A 20 krban megállapított menet-térti jegyek a vasúti pénztárnál válthatók. A külön vonatokhoz a jegyek június 20-án d. e. 8-12 óra közt válthatók a vasúti pénztárnál. E vonat este 7 óra 40 perczkor tér vissza. * A vidéki vendégek érkezései: Június 19-ikén d. e. 11 óra 29 perczkor, Kassa. Június 19-ikén d. u. 3 óra 30 perczkor, Szeged. Június 19-ikén d. u. 4 óra 24 perczkor, Jászberény. Június 19-ikén d. u. 4 óra 24 perczkor, Rozsnyó. Június 19-ikén este 7 óra 36 perczkor, Körmöczbánya. Június 19-ikén este 7 óra 36 perczkor, Losoncz, Rimaszombat, Szolnok. Június 19-ikén este 9 óra 12 perczkor, Halas. Június 20-án reggel 7 óra 25 perczkor Félegyháza. * Elszállásolás: Félegyházi közs. főgimnázium, III. ker. iskola 5. 6. 7. sz. terme. Félegyházi tanítóképző-intézet, III. ker. iskola 8. 9. sz. terme. Halasi ev. ref. főgimnázium, I. ker. isk. 1. 2. sz. terme. Jászberényi áll. főgimnázium, III. ker. iskola 7. 8. sz. terme. Kassai áll. főreáliskola, II. ker. iskola 3. 4. 5. sz. terme. Körmöczbányai áll. főreáliskola, I. ker. iskola 7. 8. sz. terme. 29

Losonczy áll. főgimnázium, I. ker. iskola 3. 4. sz. terme. Rimaszombati egyes. prot. főgimnázium, I. ker. 5. 6. sz. terme. Rozsnyói kath. főgimnázium, II. ker. isk. 6. 7. sz. terme. Szegedi áll. főreáliskola, III. ker. iskola 3. 4. sz. terme. Szolnoki áll. főgimnázium, II. ker. iskola 1. 2. sz. terme. Mint a kalauzok az illető iskolában elfoglalt tanítók működnek: Az I. ker. iskolánál Tormássy Sándor. A II. kerületinél Bíró Ádám. A III. kerületinél Horváth János Vezetése alatt. A tornatanárok magánházaknál vannak elszállásolva. * Étkezés. 1. Beretvás Pál vendéglősnél: Félegyháza (tanítóképezde), Losoncz, Rozsnyó. 2. Braum Pál vendéglősnél: Félegyháza (gimnázium), Jászberény, Szolnok. 3. Körmöczy József vendéglősnél: Kassa, Körmöszbánya. 4. Pintér Pál vendéglősnél: Halas, Rimaszombat, Szeged. * Verseny program. (Június 20-ikán d. u. 3 órakor a földmíves iskola rétjén.) 1. Felvonulás és felállás oszlopokba. 2. Hymnusz. Énekli az összes ifjúság, vezényli Szent Gály Gyula, a városi zeneiskola igazgatója. 3. Az összes intézetek szabadgyakorlata. 4. Katonai rendgyakorlatok. 5. Szabadgyakorlatok kézi szerekkel. 6. Versenyek a) V-VI. oszt. 150 m. versenyfutás b) VII-VIII. oszt. 200 m. futás gátugrással. c) V-VI. oszt. távol-ugrás deszkáról. d) VII-VIII. oszt. súlydobás 7 kgr. golyóval. e) VII-VIII. oszt. függeszkedés kötélen. f) V-VIII. oszt. magas-ugrás. g) Döntő verseny. h) V-VIII. oszt. kötélhúzás. 7. Szertornázás. 8. Játék. 9. Oszlopban felállás, díjak kiosztása. 10. Ének. 11. Elvonulás, zeneszóval a városba. * Katonai rendgyakorlatok Résztvevő intézetek: Kecskeméti áll. főreáliskola. K. Félegyházi városi főgimn. Losonczi áll. főgimn. Halasi ref. főgimn. Kassa áll. főreáliskola. Jászberényi áll. főgimn. * Szabd Gyakorlatok kézi szerekkel

30

I.

II.

Résztvevő intézetek: K.Félegyházi városi főgimn. vasbotokkal. Szolnoki ál. főgimn. botokkal. Rimaszombati prot. főgimn. vasbotokkal. Kecskeméti áll. főreáliskola buzogányokkal. Kecskemétei róm. kath. főgimn. vasbotokkal. * Kötélhúzás. Egymás ellen küzdő intézetek: Halasi ref. főgimn. K.Félegyházi községi főgimn. – Jászberényi áll. főgimn. K.Félegyházi áll.tau. kép. – Kecskeméti ref. főgimn. Rimaszombati egy. prot. főgimn. – Kassai áll. főreálisk. Körmöczbányai áll. főreálisk. – Kecskeméti áll. főreálisk. Szegedi áll. főreálisk. * Szertornázás Nyújtón tornáznak: 1. Rozsnyói főgimnázium. 2. Kecskeméti ev. ref. főgimnázium, 3. Halasi ev. ref. főgimnázium, 4. Kassai főreáliskola, 5. Rimaszombati főgimnázium. Lovon tornáznak: 1. Rozsnyói főgimnázium, 2. Kecskeméti ev. ref. főgimnázium, 3. Jászberényi főiskola. Korláton tornáznak: 1. Halasi főgimnázium, 2. Szegedi főreáliskola, 3. Szolnoki főgimnázium, 4. Kecskeméti áll. főreáliskola, 5. Kecskeméti róm. kath. főgimnázium. Bakon tornáznak: 1. Körmöczbányai főreáliskola, 2. Losonczi főgimnázium. * Játék. Csoport: Félegyházi főgimnázium (Csalogató). Kassai főreáliskola (Füles Labda), Kecskeméti ev. ref. főgimn. (Harmadikat megütni),, Kecskmeéti állami főreáliskola (Olasz labdajáték), Körmőczbányai reáliskola (Füles labda). Csoport: Rozsnyói kath. főgimn. (Angol rúgólabda), Kecskeméti róm. kath. főgimn. (Határvédő). * A részletes versenyprogramot a „Tájékoztató” (szerk. Liszka Béla,) Tartalmazza. * A jótékony nőegylet a kerületi tornaversenyre három díjat tűz ki. Az első egy igen ízletes íróasztali készlet, a második két bronz sport-szobor, a harmadik egy darab 20 koronás arany, ezüst keretbe foglalva s a nőegylet színeit viselő szalagcsokorra fűzve. A versenydíjak Bleyer úrnak piacztéri kirakatában vannak közszemlére kitéve. * A korláttal körülvett versenytérre csak is a versenyző ifjúság s a jury tagjai léphetnek. A verseny-hely északi oldalán lévő tér a nézőközönség által ingyen használható. Az előjegyzett tribün jegyek f. hó 18-áig vehetők át Szinnyai Imre irodavezetőnél, azon túl megszűnvén az előjegyzés joga. * A városból kivonuló magán-fogatok bejáró útja a csongrádi út felől van kijelölve. Kéretik a kocsin érkező közönség, hogy ½ 3 előtt érkezzék a versenytérre, mert akkor a bejárók elzáratnak. * Verseny után esti ½ 10-kor a város bankettje a Beretvásban. Egy teríték ára 1 frt. 50 kr., előjegyzéseket elfogad a vendéglős. Ugyanakkor térzene a Beretvás szálló előtti téren. * Június 21-ikén kirándulás Szikrába a történelmi nemzetiségű alpári- sík megtekintése. Az ifjúság különvonata indul reggel 6 órakor, a nagyközönségé 6 óra 15 perczkor. E különvonatok d. u. 2 óra 40 perczkor és 6 óra 20 perczkor térnek vissza. Jegyek a rendes menetárak mellett válthatók június 20án. 31

Forrás: Kecskeméti Lapok 1897.30/25. Irodalom – Kecskeméti kerületi tornaverseny emlékére -

Irodalom. A kecskeméti kerületi tornaverseny emlékére Nemesszeghy István főreáliskolai zenetanár, Hornyik József főreáliskolai tanár által írt szövegre egy kellemes dallamos”Tornaverseny-indulót” szerzett. A csinosan kiállított mű – mely nagyságos és főtisztelendő Francsics Norbert budapest-vidéki tankerületi főigazgató úrnak van ajánlva a helybeli könyvkereskedésekben 60 fillérért kapható. Egyébként a derék szerző, a befolyandó jövedelmet a reáliskolai segitő-alap javára ajánlotta föl.

Forrás: Kecskeméti Lapok 1897.30/26. A kerületi tornaverseny A kerületi tornaverseny. Lezajlott a szép ünnepség, melyre még sokáig fog örömmel és büszkeséggel gondolni Kecskemét közönsége és a városunk falaik között megforduló vidéki ifjúság. A mily tárt karokkal fogadtuk őket, oly lelkesen hódoltak ők a hamisítatlan magyar vendégszeretetnek. A magyar nemzeti géniusz hatalmas megnyilatkozása volt e három nap. Nem egyszerű sport-ünnep a milyent versengő iskolák rendeznek, hogy kitüntessék, ki bírja jobban, hanem lelkes bizonysága annak, hogy tanár és tanuló itt a szép Alföldön épp úgy, mint a bérczes Kárpátok tövében a magyar haza és fajszeretetnek egyformán odaadó ápolója, terjesztője. Vendégeink melegen érző szívet hoztak magukkal, szívet, mely hevesebben dobogott, mert érezte, hogy a magyarság legerősebb fészkébe jöttek: mi kecskemétiek pedig magyar szívünk forró szeretetével öleltük őket magunkhoz, a jövő Magyarország biztató reményeit. Az az ifjúság, mely nemes vetélkedésben szállt síkra egymással, hódolt nagy szülöttünknek. Katona Józsefnek is. Elfogadva, nemes hévvel vonultak kik szobrához, tanáraik beszédben, versben ünnepelték irodalmunk e fénylő csillagát. Fölemelő tudat vendégeinkre nézve, hogy saruik ugyanazt a földet tapossák, melyen Simai Kristóf, Katona József, Petőfi, Jókai Mór, Klapka György, Obernyik Károly, Szlemenics Pál, Hornyik Jónos jártak együtt. Hazám ifjúsága így, jeleseink emlékezetével erősítették magyar öntudatotokat! Köznapi, de munkás életünkbe új színt, új pezsgést hozott a sok tornaruhás ifjú, a ki mohó érdeklődéssel nézett szét, városszerte, a rossz idő elég alkalmat adván neki a veszteglésre. Tanáraik pedig az őszinte elismerés hangján szóltak mindenről, a mit látniok, tapasztalniok lehetett. Ez az elismerés pedig nem néhány üres frázis volt, hanem az elismerő bírálat hangja. Itt látták, hogy mit tud a magyar faj, hogy tud simulni a modern követelményekhez, de azért hamisítatlanul megőrzi ősi típusát. Köszönet érte vendégeinknek, hogy önbizalmunkat így élesztették. A verseny érdekes, változatos látványaival egész délután lekötötte a figyelmet. Meggyőződhettünk mindnyájan, hogy a tornázás, úgy ahogy most űzik, igazán a test gyakorlása. Ezek a versenyek, a mellett, hogy közelebb hozzák távoli vidékek ifjúságát a testedzés nemesebb sportügyét is népszerűsítik. Sok kéz működött közre, de látszott, hogy a vezetés a legjobb kezekben van. A helyi bizottságok igazán szerencsés kézzel voltak összeállítva a kiváló polgármesterünk, Kada Elek, az első nagyobb szereplésével megmutatta, hogy tud igazgatni, irányt adni, érdeklődést kelteni az arra hivatottakban. Tudott mindenről, a legkisebb részlet végrehajtása iránt is rendelkezett és meg is volt a fényes eredmény. 32

Verseny előtt, alatt és után minden úgy el volt készítve, hogy semmi fennakadás sem történhetett. Vendégeink mondták, hogy így rendezve még egy kerületi versenyt sem láttak. Közönségünk is oly nagyfokú érdeklődést mutatott, a mi minden idegenre rendkívül kellemesen hatott. De nemcsak a legközelebb érdekelt helyi körök, hanem Ő Nmélt. Beniczky Ferencz főispán és a miniszter képviselője Francsics Norbert, az új tankerületi kir. főigazgató is élénk figyelemmel kísértek mindent , állandó érintkezésben állottak a helybéli vezetőséggel. Még a verseny előtt városunkba jöttek és az utolsók voltak, kik az ünnepségről távoztak. Így aztán jól is ment minden. A mi pedig azt az igazi magyaros színt illeti, a mi az egész versenyt jellemezte, az csak itt Kecskeméten, a nagy Magyar Alföld szívében vált lehetségessé. A hol a városi hatóság ilyen úri módon, bőségesen látja el vendégeit, a hol a lakosság ilyen meleg szeretettel vár mindenkit, a hol fogadásra, kalauzolásra, versenyrendezésre, bírálásra, tehát csupa fáradságos elfoglaltságra készséggel vállalkoznak annyian: ott nem idegen e haza szülötte, ha mindjárt a zordon Kárpátok mellől jött is. Kísérjen ez ünnepség emléke kellemesen mindenkit, a ki benne részt vett! - a. * Íme, a szép napok története: A vendégek érkezése. (Június 19-én d. u. és este) Az urnapi meleg időre borús napok következtek és szombaton délben, a mikor az első fecskék, a kassai főreáliskola 60 tanulója a kísérő tanárokkal és Gerevich Emil igazgatóval megérkeztek, sőt felhők tornyosultak az égen. A pályaház környéke el volt lepve közönséggel, a Kőrösi-útcza házai lobogó díszt öltöttek. Künn a pályaudvaron a fogadó és elszállásolási bizottság tagjai, élükön fáradhatatlan elnökükkel., Nagy Ferencz ev. ref. kollégiumi tanárral, a vendégváró szállásadók a szervezőbizottság tagjai és nagyszámú hölgyközönség várakozott. A korlát mögött szorongó helybeli diákság, a mint az utolsó kocsikból kibukkanni látta a kassaiak zászlóját, oda rohant hozzájuk és elsőknek éljenezte őket. Kada Elek polgármester szívélyes szavakkal üdvözölte az érkezőket, dr. Gerevich Emil igazgató melegen válaszolt, mire a Rákóczi induló hangjai mellett, nagy tömegtől kísérve, megindult a menet a 2-ik kerületi iskoláig. Délután fél négykor ismétlődött ez a szegedi főreáliskola 28 tanulója a tanárai érkezésénél, háromnegyed nyolckor, azonban hiába vonult ki a közönség, nem jött senki. Szolnok városa ugyanis azt az öt iskolát (Jászberény, Körmöczbánya, Losoncz, Rozsnyó, Rimaszombat) mely a városon keresztül utazott, magyaros vendégszeretettel ott fogta a legközelebbi vonatig, megvendégelte őket, körül vitte a városban s az ottani főgimnázium tanulóival együtt 218 főnyi diákcsoportot bocsátott Kecskemétre esti fél nyolcz órakor. Ekkor már zuhogott az eső, mely fokozódó erővel ömlött alá egész éjjel, de még 20-án reggel is, úgy, hogy nemcsak a tanárok tervezett ismerkedési estélyét, hanem a vasárnapi versenyt is elmosta. Vendégeink jókedvét azonban ez nem lohasztotta, a helybeli tanítótestület tagjai szívesen készséggel kalauzolták minden felé, a helybeli tanárok és tanulók is sűrűn látogattak el hozzájuk, úgy, hogy nem panaszkodhattak magukra hagyottságról. A városban tárt karokra találtak mindenütt. A vendéglőkben (Beretvás Pál, Körmőczy József, Braun Pál, Pintér Pál) kitűnően el voltak látva, a miről Perger József piarista igazgató és az élelmezési bizottság dicséretesen gondoskodott. Csak az az eső ne lett volna! 33

* Wlassich Gyula közoktatási miniszter, a kit vártak, elfoglaltsága miatt nem jöhetett s ezt a táviratot küldte a polgármesternek: „Valóban nagyon sajnálom, hogy az ifjúsági tornaversenyen nem lehetek jelen. Ez úton mondok köszönetet a város nemes közösségének, mely a szép magyar alföldön mindig nagy áldozatkészséggel támogatta nemzeti közművelődésünk ügyét és a magyar ifjúságot most is oly szeretettel fogadja.” Térzene és az ifjúság szereplése. (Június 20-án) A térzene szintén megszenvedte az esőt. A szegedi honvédzenekar, melyre számítottunk, nem ékezett meg. Helyette vasárnap délben a hazai Mollináry-ezred zenekara jött le s délután négy órától hétig játszott a piacztéren. Esett is, nem is, de a közönség sűrű tömegekben, hullámzott föl s alá, köztük főleg sok tornászfiú, a kik nem éppen kényelmesen érezhették magukat szellős dressjükben. Hétfőn délelőtt 11-12 óra közt újra térzene volt s most igazi ünnepi korzó támadt, még a nap is kibújt, megnézni, milyen élénk sürgés-forgás van idelenn. A próbáról hazatérő ifjúság még tarkábbá tette a képet. Most tűnt fel igazán, milyen jellemző és még szép ruhájuk van a rimaszombatiaknak (fehér blúzzal a vörös csillagos sapkával), a kunfélegyháziaknak (fekete öltöny, vörös övvel), a kecskeméti reallistáknak (kék-fehér ing, angol sapka, fekete térdnadrág), a piarista diákoknak (fehér kék sávval), a kollégiumi növendékeknek (fehér, a város színeivel való öv), a szegedieknek (sötétkék) stb. Ott volt a város egész úri közönsége, mindenki örült a jobbra fordult időnek, bár a felhők nem takarodtak el végképp egész nap. A tornaversenyre vonatkozólag e lapok hasábjain több czikk jelent mér meg, a melyek részletesen tudósították a közönséget e nagyszabású versenyre készülődés különböző fázisairól. E helyen az ifjúságra vonatkozó egyes epizódokról kívánjuk közönségünket értesíteni. 19-én érkezett az első csapat, a kassaiak. A fogadtatásra jött s a kíváncsiságtól odavonzott közönség lelkes ovácziókban részesítette az érkező csapatot. Ettől fogva egész nap zajos fogadtatások színhelye volt a vasúti állomás s csak úgy rengett az üdvrivalgástól, a mellyel a lelkes kecskemétiek fogadták messziről jött vendégeiket. Az egész várost felvillanyozta a szokatlan nyüzsgés, a mit az ifjúság hozott magával. Ünnepi hangulatot kölcsönzött az uczáknak az a sok szép egyenruhás ifjú, a kik kisebb-nagyobb csoportokban egész nap jöttek-mentek az utczákon. Növelte az ünnepi hangulatot a 38-ik gyalogezred zenekarának jelenléte is, a mely szebbnél-szebb darabjaival osztatlan elismerést aratott úgy a laikus, mint a zeneértő közönség körében. De az idő, a mely eddig kedvezni látszott a tornaverseny sikerének, hirtelen elromlott. A verseny napján az eső úgy szitált, mintha legalább is ősz lenne s a levegőt annyira lehűtötte, hogy kénytelenek voltunk felső öltönyeinkhez folyamodni. Sárosak, tocsakosak lettek az utczák s az egész városra nyomott hangulat feküdt. Elfogódva olvastuk a plakátokat, melyek a verseny másnapra halasztását hirdették; hátha holnap is ilyen idő talál lenni? Az idő okozta kellemetlenséget csak az ifjúság fáradságot és rosszidőt nem ismerő jó kedve enyhítette egyedül, épp úgy nyüzsgött a fellobogózott téreken, épp úgy vigadott, mintha Jupiter Pluvius nem szegődött volna ellenségünké.

34

A tanintézetek arra használták föl a pihenőt, hogy megszemlélték a város minden nevezetességét, bebarangolták a városházát, színházat, iskolákat és elzarándokoltak Katonánk emlékszobrához. Így a kassai állami főreáliskola katonás rend és zászló alatt vonult ki dr. Gerevich igazgató és a tanári kar vezetése mellett, hol a szoborra egy nemzetiszín szalaggal ellátott remek koszorút helyezvén el, Gérecz Károly a következő szónoki hévvel és erővel előadott buzdító beszédet mondta: Kedves Tanítványaink! Az örökkévalóság útja végtelen! A végtelen Via Appia! Századok fáradnak ki folyton előre törve és össze roskadva, gyermekeink azt hagyva tanácsul, hogy a megkezdett úton lankadatlan erővel nyomuljanak elő. Csak itt-ott jelzi egy-egy emlék itt létüket. Csak itt-ott találkozunk egy-egy ifjú nemzedékkel, mely nem csüggedve halad tovább. A múltak emléke a sírdomb, egy kőkereszt; a jövendő reménye az utódnak, az ifjúság! A halál és az élet, egymásra utalva az idők történelme által. S e sírdombok közül vajh! mi sok a jeltelen! Csak messze-messze látszik egy gránit oszlop, egy mausoleum! A múltak kéklő ködéből a Kamhses gúlák éles vonalai törnek föl; itt mellettünk a Pantheon aranyozott keresztje ragyog! Azt nagy hódítók emelték önmaguknak, ezt még nagyobb hódítóknak emelte a hálás haza! A kik féltek a megsemmisüléstől, kőpyramisokat halmoztak össze, a kiket féltett, szeretett az utókor, kőbe véste szentelt neveiket! Hiszen a kő és a szív annyira rokon! Vannak kővé vált szívek, melyet nagy szenvedések emésztettek meg, mint kővé vált növények, melyeket kosmikus forradalmak temettek el; hiszen a föld annyi drága kincset rejt magában. És vannak kövek, melyek lángoló hőséget, fényt árasztanak! Nagy költő! emléked is ezen kövek közül való! Tisztelettel és ihletett szívvel közeledik feléd e kis zarándok csapat, hogy elhozza neked hálás kegyeletének adóját. Hazánk, nemzeti költészetünk lángszelleme voltál, a ki nem haltál meg soha s a ki örökké fogsz élni, ez ifjúság, e nemzet szívében, abban a szívben, a mi annyira ismertél. A költészet legszebb koronája, a tragédia nymbusa övezi ragyogó homlokod! Bánk-bán, Petúr, Melinda, ti vagytok és lesztek a magyar nemzet ősi, legszebb erényei! Élni fogtok e nemzet szívében örökkön-örökké,mint él Katona József; mint él az erő, a mely sohasem semmisülhet meg s a mely ide vonzott bennünket is! Nagy lelked hatalmas súlya az, a mely magával ragadott, a mely él s a mely élteti azt a kis fűszűlat is, a mely sírdombra hajol. nagy lelked az, a mit megéreznek a Kárpátok bérczei is, dicső lelked, a mely a természetnek ama nagy templomában visszhangzik, morajló vízesések orgonája mellett, a szikla oltár és az örökzöld fenyők oszlopcsarnokaiban is! Ez örökzöld fenyőkből fontunk neked koszorút s elhoztuk azt, hogy észak hódolatát a szép alföld, Kecskemét városa nagynevű fiának lábai elé tegyük! Dicsőített legyen neved mindörökké! * A Kassaiak példáját követve a többi intézetek ifjúsága, kik szent áhítattal járultak a drámairodalom legnagyobb képviselőjének emlékszobrához; ezek közül kitűntek a félegyháziak, a kik a Hymnust elénekelvén, Móra Ferencz gimnáziumi tanuló lépett az emelvényre s szavalta el erre az alakalomra írt következő lendület teljes költeményét:

35

Katona József emlékezete. Dallal köszöntelek, büszke sas madár te, Dallal köszöntelek, óh költőkirály, Kit a pacsirtadal csak félre említ. Engesztelőbe, hogy sírodra száll. Egy perczre szűnjék is szárnycsattogásod, Elhangzik másképp múlatag szavam: Vihar vagy, ég és földet összerázó, Erőtlen gyönge szellő én magam. De bárha volnék százszor oly parányi, Mint a milyen parányi most vagyok, Elvándoroltam volna szent sírodhoz, Mely az öröklét fényében ragyog. Hogy fonjak nimbuszodhoz egy sugárkát, A mely tudom, hogy elvész nyomtalan Szülőhazádnak hála ünnepében, A mellyel tartozunk mindannyian. Mert tatozunk még s tartozunk örökké, Ez ünneplés, e dicsfény mind kevés: Nincs glórja, mellyel kárpótolva lenne Egy élethosszú mártírszenvedés! Bár koszorúval hozzuk a babért most Bemohosodott sírod fölibe: Még szomjaztad, egy levelet sem adtunk Vérző lelkednek égő sebeire. S a kínba fulladt mártírszenvedésért Az önvád kínja lelkünk égeti: Pedig olykor nem bűne tán e kornak, Ha nagy szülöttjét meg nem értheti: Az a kor nem volt porba csúszó törpe: Hanem te voltál végtelen magas: Itt lent virág nyíló, dalos tavasz volt: Te szikla voltál, fenséges havas!

Itt lent zefirek játsztak napsugárral: Bús fellegek tanyája volt a szírt, Melyek kebléből zord villám czikázik És mennydörögve sziklákat hasít. A fűben fénybogárkák csillognak Akáczvirágos, holdas éjszaka, Míg fönt magánosan lobogva lángolt A fájdalomnak égő csillaga. Fájt nékem, a mi érző kebelnek 36

Öröktül óta mindörökké kín: Idegen ostor sújtó csattogása Az alsóbb ember görbedt vállain, A fájdalomnak égő érverése, A kínnak halkan jajgató szava, A kinek vére csorga millió sebbül: A rabbilincsen nyögdelő haza! Sirattad az erény véres bukását, A gazság gyászos győzelmeit Jaj, mennyit szenved egy szív, míg kilobban, Míg tisztességgel eltemetkezik: Mert Bánk-bán kinteljes történetében Ítéleted magad mondád ki rád, Az elbukó magyarnak fejgörgetése És összerogyta tentragédiád! Melpomenének oltárára kilobbant A lánggal égő túlvilági tűz, Melynek sziklája a Hóreb hegy óta Minden nagy lelket nagyra törni űz. Mikor a sas a naphoz már közel járt, Túl földi létünk határain, Őnagyságától kábultan leszédült S elbújt a templom barna romjain. Hol van a szó, mely halványan lefesse Fájdalmaidnak széles tengerit? Hol van a szív, mely század részben érzi A dicsre áhító önbecs hevit? Hol van a könny, mellyel sebed lelocsoljuk Engesztelő, forrasztó balzsamul? Jaj, hasztalan szó, érző szív, meleg könny Mind későn már, mind sírhalmodra hull!

De nem! A sírhalom sötét göröngye Hogyan takarná a dicső napot? Alighogy sírba szálltál, szent neved már Jövendő századokra fényt ragyog! Nem a felejtés jéghideg szellője Borong szét a sír fényes ormirul, Tövében a babér és a borostyán A szomjazott dics fényiben virul! Örök nagyságodnak kicsiny jeléül 37

Nevedre ím szobor emelkedék És hálaadó koszorút reája Folyton fűz újabb, újabb nemzedék. És fürge évek százain keresztül Ad mesterműved ihletet nekünk, Te nagy, te szent, te csillaglelkű mártír, Te mesterünk, vezérszövétnekünk! A megkoszorúzás után az ifjúság a Rákóczi indulót énekelte el s ennek hangjai mellett oszlott szét a közönség. * Ugyanily értelemben fejezte ki maga a kassai ifjúság is köszönetét a polgármester úrnak 22-én, az elbúcsúzás alkalmával, midőn a tanári kar vezetése mellett, zászlók alatt a városháza dísztermébe felvonult ifjúság hazafias dalokban fejezvén ki üdvözletét, éltette Kecskemét város polgármesterét, hatóságát és egész közönségét. Mire Kada Elek polgármester szokott ékesszólásával köszönve meg az elismerést, hazafias érzésre és munkára buzdította az ifjúságot. * A míg az ifjúság a kellemetlen időt járkálás, játék stb-vel agyonütni iparkodott, a tornaversenyre érkezett tanárok tisztelegtek városunk polgármesterénél Kada Elek úrnál. A tanári kar köszönetét is meleg szavakkal dr. Gerevich Emil kassai főreáliskolai igazgató tolmácsolta, ragyogó képet festvén Kecskemét város vendégszeretetének, kifejezte a tanárok háláját. Vasárnap d. u. 5 órakor a kassai diákok ifjúsági hangversenyt rendeztek a kegyesrendiek tornacsarnokában. Nem volt előre hirdetve, úgyszólván akkor keletkezett eszméje, mikor a vidéki tanárok, dr. Gerevich Emil igazgató vezetése alatt, tisztelegtek a főispánnál és polgármesternél. A kassaiak eleve hangversenyt akartak itt adni, de mert a vizsgálatok miatt nem jöhetett el az egész ifjúsági dalárda, előadásukat csak rögtönzésszámban kívánták vétetni. Hanem olyan szépen énekeltek és annyit közben szavaltak is, hogy a nagyszámban egybesereglett közönség nem győzött tapsolni. Bizony kár, hogy az esős időre való tekintettel, a helybeli három középiskola dal- és zenekarai nem szövetkeztek velük egy ifjúsági hangversenyre a színházban. Versenynap volt, lehetett volna kiszélesíteni művészei terén is. A kassaiak ezzel a vendég-ifjúság háláját akarták kifejezni a vendéglátó Kecskemét iránt. Programjukból legjobban tetszettek azok a darabok, a melyeket új zászlójuk felszentelésekor tartott hangversenyükön énekeltek. A piaristák tornatermében a kassai főreáliskola növendékei által rögtönzött hangverseny műsora a következő volt: 1. Jelige. Koesler. Vegyes kar. 2. Király induló. Húber Károlytól. V. kar. harmónium kísérettel. 3. Diadal ének. Händel Frigyes, V. kar. harmónium kísérettel. 4. Nem hallottam soha…Csárdás kis kalapot…Népdalok, V. kar. 5. Vadászdal. Bäcker Ede. Férfikar. 6. Örömdal. Stacke Istvántól. Férfikar. 7. Karikatúrák. Murai Károlytól. Dialog, előadások Béler Béla és Petrányi Miklós VIII.o. tanuló. 8. Bűvészeti előadás. Bemutatta: Stark Oszkár VIII.o. tanló 9. Béka hangverseny. Weber K-tól. 10. Őseink emléke. Huber K-tól. 11. Rákóczi induló. Goll Jálostól.

38

Este a vacsoránál tovább folyt az éneklés, a helybeli ifjúság is segített nekik, még pedig nemcsak a kassaiak asztalánál, hanem a többi vendéglőben is. Beillet ez akár ismerkedési estélynek. A dísz – lakoma Hogy Kecskemét város közönsége mily őszinte rokonszenvvel és magasztos vendégszeretettel ölelte keblére, a tornaversenyre hozzánk érkezett kedves vendégeket, igazolta a Beretvás féle vendéglőben, a f. hó 20-án este rendezett dísz lakoma,melyet a törvényhatóság a tanügy bajnokainak tiszteletére adott. A lakoma fényét emelte, hogy azon a tornaversenyre jött vidéki igazgatók és tanárokon kívül részt vett nagyméltóságú Benitzky Ferencz főispán úr, ngs. Farancsics Norbert tank. főigazgató, ngs. Tóth József Pest-megye és Kecskemét város tanfelügyelője, az egész törvényhatósági tisztikar, élén ngs. Kada Elek polgármesterrel, az összes kecskeméti tanárok és tanítók és városunk egész intelligencziája. A dús lakoma alatt mindvégig a legderültebb hangulat uralkodott, mit fokozott úgy a 38ik Mollináry gyalogezred, mint az itt most letelepedett új czigányzenekar gyújtó, szép, játéka. De a nobilis társaság fesztelensége és a kötött barátság melegsége mellett legjobban hozzájárult a víg kedélyhangulat fölkeltéséhez Beretvás Pál vendéglős, kitűnő ízletes jó ételei és zamatos jó boraival. Csakhamar megindult a toasztok árja is. * Nagyméltóságú Beniczky Ferencz főispán úr mondotta az első pohárköszöntőt. Megemlékezve a lelkes ifjúságról, kiemelte a torna – ünnepélyek, mint az ifjúságot minden tekintetben nevelő intézmények fontosságát. Poharát Ő Felségére a királyra ürítette. Utána Kada Elek szeretett polgármesterünk mondta el szónoki hévvel és erővel a következő szép beszédet: Tisztelt Uraim! Városunknak az utóbbi időben többször nyílt alkalma arra, hogy falai között különböző táraságokat, vendégként fogadhatott. A vendégszeretet ősi erénye még nem veszett ki a mi keblünkből s így szeretjük hinni, hogy mindazok, a kik látogatásaikkal szerencséltettek bennünket, azzal a meggyőződéssel távoztak körünkből, hogy Kecskeméten még hamisítatlan tisztaságban lehet élvezni a magyar barátságot. Vendégeink között voltak honfitársaink és voltak számos külföldiek is. Mindnyáját egyforma udvariassággal és szeretettel fogadtuk. De hát uraim, mi tagadás benne, hogy vendég és vendég között még is csak van különbség s így nem hallgathatjuk el, hogy egyetlen egy vendéglátásnak se örvendett e város lakossága annyira, mint a mostaninak, a mikor is az ország különböző részeiből több mint félezer magyar ifjú gyűlt itt össze azért, hogy egy nemes versenyben mérjék össze erejöket. Uraim! Sokszor több féle alakzatban tapasztaljuk, hogy van magyar kishitűség. Meggyőződésem szerint ennek a kishitűségnek itt kellett megszületni, ezen a róna tájon. Az a magyar kishitűség itt született a mi tájunkon, a hol a XIII. századbeli tatárság úgyszólván álmában fojtotta meg, a Duna-Tisza közi magyarságot; a hol a mohácsi vész után fölkerekedett török fergeteg ádáz módon végig söpört az itteni magyarságon és a hol a török kiveretés után beözönlött idegen hadak agyon kínozták az isten csodás kegyelméből megmaradt maroknyi magyart. Ha szállt fel az istenhez magyar sóhaj, a legtöbb ennek a városnak környékéről szállt fel, mert a még ma is látható temérdek templomrom hirdeti, hogy hány ezer és ezer haldokló ember ajkán hangozhatott el itt az a keserves sóhaj: vége már a magyarnak! De ha van erős magyar hit, a mint hogy van, mert lenni kell: hát annak az erős magyar hitnek is ez a tájék a bölcsője. 39

Ennek a tájnak lakossága nem elsánczolt várakból védte a tűzhelyet; nem rápazarolt kegyekből szerezte meg a jólét eszközeit; nem egy tejjel mézzel folyó Kánaánban élvezte könnyű végét a munkának. A mi népünk nyíltan kitéve az ellenségnek, országútját képezve a vad hordáknak, érezve az elnyomatást, kínzást, pusztítást, érezve a természet mostohaságát; egy ezred év óta rá volt utalva arra, hogy szívére, eszére és karjára támaszkodva keresse a kenyerét és a boldogságot. És mikor uraim ez az alföldi magyar tapasztalta azt, hogy a szívében élő önbizalom, akaraterő és a nemes törekvésekben lüktető vér által megaczélozott kar izmai minden emberi és természeti ellenséggel szemben nemcsak megtudták menteni a végbukástól, de előbbre is tudták vinni faját; mikor ezek képessé tették arra, hogy minden betelepülő idegen fajt magába gyúrva megmagyarosított szívben-lélekben, úgy, hogy ma Kecskemét széles tájékán nincs egyetlenegy talpalatnyi föld, a melyről nem magyar nyelven szállna fel a magyarok Istenéhez az imádság: akkor uraim, ne csodálkozzék a világon senki azon, ha innen Kecskemét tájékáról száműzve van a kishitűség és a szívekben helyet foglalt az az erős hit, hogy ez a föld, a melyet magyar szerzett, magyaré marad mindörökké; ne csodálkozzék senki azon, ha városunk czimerébe az a jelmondat van bevésve, hogy a hazafiság és becsületes munkában bennünket soha sem magasság, sem mélység el nem rettent. Erős a mi hitünk, hogy a mi soha el nem múló hazafiságunk a mi soha nem lankadószorgalmunk fenn fogja tartani a mi fajunkat s ebben az erős hitben mily jól eső érzés, mily lélekemelő érzés az, hogy ma, itt látjuk szemeink előtt saját fiainkkal együtt az ország legtávolabbi részeinek edzett ifjúságát, a jövő nemzedéket és örömkönnyes szemekkel, valóságos diadalmámorban úszva látjuk azt, hogy az a szellemben és testben erős ifjúság, a jövő nemzedéke oly tulajdonságokkal rendelkezik, hogy jövő álmainak megvalósításában bízhatunk. Ez a magyarázata annak uraim, hogy ha különbség van vendég és vendég között, hát akkor nekünk minden eddigi vendégeink között a mostaniak a legkedvesebbek. A város lakossága nem képes önöket keblére ölelni és így nekem,mint a város polgármesterének jutott az a kedves feladat, hogy városom nevében istenhozottat mondva, legkedvesebb vendégeimre ürítsem poharamat. A nagy hatást keltett beszéd után Francsics Norbert tankerületi főigazgató emelkedett föl, a ki dicsérve városunk rohamos fejlődését, elismeréssel adózik kulturintézeteinknek. Tiltakozik a kishitűség ellen, mert Kecskemét kulturhaladása nem kishitűség szüleménye. Majd elismeréssel szól városunk közönségéről s a törvényhatóság nagyérdemű vezetőiről, azok áldozatkészségéről, eljárásuknak öntudatosságáról. Poharát elemi a főispán, a polgármester és a városnak minden egyes polgárára. Dr. Horváth Ádám országgyűlési képviselő sajnálatát fejezi ki, hogy a kellemetlen idő miatt nem mutathatja ki Kecskemét város közössége, hogy mily nagy tisztelettel és szeretettel viseltetik az ifjúság és vezetői iránt. Kecskemét város közössége nevében az idesereglett tanári karra üríti poharát. Dr. Nagy Mihály országgyűlési képviselő a tanárok fontos és nagy misszióját igaz melegséggel fejtegetvén, mivel a társadalomban lévő tanári karban ezen misszió megtestesülését látja, nem félti az ifjúságot; ellenkezőleg örömmel tekint a jövő elé. Poharát emeli a magyar ifjúságra és a tanári karra. Dr. Szeless József Laukó Károly úrhoz szólva ügyesen fejti ki, hogy ő előtte már ugyan lekaszálták a rétet, de azért mégis csak talál valamit, a mit még nem énekeltek meg. Ő az idegyűlt tanintézetek ifjúságára és tanáraikra különösen pedig az alföldi kedves szomszédokra emeli poharát. Laukó Károly hosszasan fejtegeti a torna-ünnepély fontosságát. Megemlékezik a svájczi tornászokról. Végül a felvidéket élteti. Dr. Gerevics Emil, a kassai főreálisk. igazgatója emelkedette azután föl, a ki remek nagyhatású beszédben, az alföld magyarságáról, annak vendégszeretetéről szólt. Ők tudták, 40

úgymond, hogy mikor Kecskemétre jönnek, itt magyar vendégszeretettel fognak találkozni. Örömmel jöttek hát ide, hogy megmutathassák ifjúságuknak a tiszta magyar hazafiságot, az igazi magyarságot és a hazaszeretetet. De ők – mondja tovább – nem csak mint magyarok fogják elhagyni a várost, hanem mint tanférfiak is, - látva Kecskemét város és lakosainak magyarságát, azt mintául vehetik. Egy német történész szerint „Mutassátok meg nekem valamely nemzet kulturális intézményét és én meg fogom nektek mondani, hogy minő sors vár arra a nemzetre”. Ebben a városban is nemcsak magyar hazaszeretetet, hanem a magyar kulturhaladás goczpontját találtuk meg. Magunkkal visszük e a város páratlan vendégszeretetének, hazaszeretetének, kultúrai haladásának kedves, feledhetetlen emlékeit. Ezek lelkesíteni fognak bennünket fontos hivatásunk teljességében. Nem lesz más feladatunk, mint hogy ott fönn mindenkit magyarrá tegyünk. Élteti Kecskemét város törvényhatóságát s annak élén derék polgármestert Kada Elek urat. Szólott még Mészáros János ev. ref. lelkész, a ki az ifjúság testfejlesztése mellett különös gondot kíván fordítani arra, hogy ifjúságunk külsőségek, hivalkodó öltözet által ne mételyeztessék meg. Dr. Horváth Ádám egy másodok toasztjában Ferencsics Norbert főigazgató és Tóth József kir. tanfelügyelőket élteti és bezárta a toasztok árját Perger József igazgató, a ki jóízű humorral fűszerezve felszólalását, a magyar ifjúság, a jövő reménységére ürítette poharát. A verseny. (Június 21-én d. u. 3 órakor) Az éjjeli szél meggyérítvén a felhőket, elállt az eső. Reggelre enyhült is a levegő, úgy hogy délelőtt fél 9-kor meg lehetett tartani a főpróbát a földmíves-iskola rétjén. Az ifjúságon kívül számos érdeklődő ment ki a külön vonaton és mindenkit meglepett a versenytér szépsége. A műkert mellett elvezető csongrádi-út felől csinos diadalkapun (tervezte Balló Emil áll. főreáliskolai rajztanár) jutunk el a versenytérre, mely vagy 200 négyszögméteres terület. Tőlünk ballra, a földmíves-iskola épületei előtt húzódnak el a tribünök, kényelmes ülésekkel, honnan az egész terület áttekinthető. A vasút felől széles, kanyargó út visz odáig. Tehát kétfelől is eljuthatunk a fenntartott helyekhez. A tér hosszában a szergyakorlatokhoz való szerek, a tribünök előtt az oszlopok helyét jelző táblák, körös-körül lengő zászlók jelezték a verseny helyét. A térség jobb, vagyis északi oldalán az ingyenes közönség szorongott. A versenypálya kitűnően el volt készítve, látszott, hogy modern ember a város főmérnöke, Kerekes Ferencz, aki a több versenyen győztesen megfordult, helybeli tornatanárok intenczióit leleménynyel valósította meg. Ilyen jó pályája kevés vidéki városnak van mostanában. A tribünök nemzetszínű jelvényekkel, zászlókkal, továbbá fenyőágakkal voltak díszítve, melyeknek ügyes csoportosítása Kiss Lajos ügyes műkertészt dicséri. A versenytér felső végén felállított diadalkapun 15 méter magas, 5 méter széles volt. Kívülről „Isten hozott”, belülről „Épség, erő, egyetértés” felírással. A többi tribünök között méltósággal emelkedett ki középen a jury emelvénye. Zöldágakkal, zászlókkal impozánsan díszítve. Középütt a magyar korona képével. Mellette állott a harangjelző s az előtornász pódiuma, a ki a végzendő szabad-gyakorlatokat onnan mutatta előre az ifjúságnak. A közönség kocsin, gyalog, vasúton csak úgy özönlött kifelé s a tribünökön városunk szép hölgyeit, ismert családjait, czivilt és katonát mind együtt lehetett látni. A vidéki tornász ifjak felejthetetlen kép emlékét vitték magukkal. Sok nézője volt az ifjak gyülekezésének a ref. kollégium előtt s a tömeg egyre szaporodott a vasútig való kivonulás alatt. Szép látványt is nyújtott a sok fehér, csíkos, színes

41

tornaruha, sapka, iskolai zászló s a várakozástól felhevült ifjú arcz, deli és mégis könnyed tartás. A helybéli iskolák, Kassa, Szeged, Félegyháza, Rozsnyó, Körmöczbánya, már itt kitűntek fegyelmükkel. A katonai zenekar a versenytéren a jury páholyával szemközt várakozott a felvonuló ifjúságra s a mint az első zászló feltűnt a diadalkapuban, rázendített Nemesszeghy István főreáliskolai zenetanár „Tornaverseny-induló”-jára. Az ifjúság éljenek között, szép rendbe kerülte meg a tét és állt fel oszlopokban, mire Szent-Gály Gyula, a városi zeneiskola igazgatójának vezénylete mellett elénekelte a Hymnust, mit mindenki állva s kalap lengetve hallgatott. Zene nélkül, kitűnően vezetve hangzott fel a magasztos dallam, sok dicséretet szerezve a jeles igazgatónak. Pontban 3 órakor kezdődtek meg a szabadgyakorlatok s a közel 700 ifjú olyan szabatosan, egyöntetűen, kedvvel végezte a karlökéseket, lépő s támadó állásokat, fej és testmozdulatokat stb., hogy hosszan tapsolták és éljenezték őket. A jury helyesen cselekedett midőn mindannyit dicsérő oklevéllel tüntette ki. A kecskeméti főreáliskola elegancziájával, Kassa könnyedségével, a félegyházi gimnázium plasztikus mozdulataival, a kecskeméti piaristák frissességükkel, a kecskeméti ref. kollégium harmonikus összműködésével, a rimaszombatiak szemrevaló csapatukkal, a szegediek szép tartásukkal, Rozsnyó élénkségével, Szolnok válogatott csapatával, Losoncz katonás erejével, Jászberény kiváló összetanultságával. Halas erőteljes föllépésével, Körmöczbánya könnyű mozgásával, a félegyházi tanítóképző a kifejtett erővel, rá is szolgált a dicséretre. A katonai rendgyakorlatokban hat intézet vett részt. Katonai vezényszóra sorakoztak, mentelek, fordultak, hol egyik, hol másik vonult fel: de egyik sem mutatott annyi katonás rendet és magas fokú kiképzést, mint a kecskeméti áll. főreáliskola, mely első dicséretben részesült és a kassai főreáliskola, mely a második dicséretet nyerte. A halasiak és jászeberényiek is tetszettek. A szabadgyakorlatok kézi szerekkel igazi athletikei gyakorlatok. Buzogánnyal, vasbottal könnyen végezni a mutatványokat, erős próbára teszi az ifjúság kitartását. A rimaszombatiak s a félegyházi gimnazisták ütemes lépésekkel, zene mellett végezték mutatványaikat. Első dicséretet kapott a rimaszombati prot. gimnázium, másodikat a kecskeméti piarista diákok, de a kecskeméti reáliskola buzogánygyakorlatát is sok dicséret érte. Megelevenült a kép az egyenként való versenyeknél. Diákok, nézők a maga iskoláját, vendégeit biztatták s néha úgy körülfogták a juryt, hogy bajjal végezte a tisztjét. Hát még a döntő küzdelemnél az aranyéremért. Ezt már a közönség sem várta helyén, úgy ellepte a versenypályát, hogy egész korzó lett odalenn. De mire ismét csoportgyakorlatok következtek, kivonult mindenki. Komoly rendzavarás nem történt. Hétféle verseny folyt a pálya, különböző helyein: futás, gátverseny, távolugrás, két magas ugrás, súlydobás, kötélhúzás. Érmeket nyertek: Futás. (V-VI. oszt) Flóderer Sándor (kecskeméti főreálisk.) aranyérmet. Lenhard Béla (kecskeméti főreálisk.). Grósz Márton (Szeged), Bőhm Károly (Kassa), Stopon Kornél (félegyházi gimnázium), Nyirádi János (kecskeméti ref. főgimn.) ezüstérmet. Hoffmann Mátyás (Losoncz), Bíró Bálint (Halas), Heller Győző (Körmöczbánya), Katona Kálmán (Rimaszombat), Réti Elemér (Halas), Schummer Antal (félegyházi gimn.) bronzérmet. Gátverseny: (VII-VIII. o. 200 m., 3 gáttal). Petrovics Milevoj (Halas) aranyérmet. Makray Árpád (Rimaszombat), Nics Lajos (Kassa), Maletaski György (kecskeméti főreálisk.) ezüstérmet. Vadnai Gyula (Kassa), Vrábel István (kecskeméti főreálisk.), Vaka József (Rimaszombat), Szpornyi Elek (Rozsnyó) bronzérmet. Távgyaloglás: (V-VI. oszt.) Fehér Miklós (félegyházi tanítóképző), 550 cm., aranyérmet. Weisz János (Körmöczbánya) 480 cm., Túróczi Endre (félegyházi tanítóképző) 510 cm., Kocsák

Sándor (kecskeméti piarista gimn.) 487 cm., Réti Elemér (Halas) 525 cm., Pénzes Demeter (Jászberény) 492 cm., ezüstérmet. Nósa István (kecskeméti piarista gimn.) 460 cm., Tóth 42

István (Körmöczbánya) 470 cm., Morvay Mihály (Szolnok) 430 cm., Menkina Lajos (Körmöczbánya) 515 cm., Kovács Kálmán (kecskeméti főreálisk.) 494 cm., Holles Béla (Rimaszombat) 472 cm., bronzérmet. Súlydobás: (VII-VIII, oszt. 7 kgr. golyóval) Tényi Gyula (felegyházi tanítóképző) 912 cm. j.+755 cm. b., aranyérmet. Kafka Ferencz (kecskeméti piarista gimn.) 785 cm. j.+655 b., Tápai Zsigmond (kecskeméti főreálisk.) 905 cm.. j.+720 cm. b., Mihály János (kecskeméti főreálisk.) 777 cm. j.+683 cm. b., Untereiner Mihály (félegyházi gimn.) 894 cm. j.+752 cm. b., ezüstérmet. Bohn Fülöp (flegyházi gimn.) Zana Ferenc (kecskeméti ref. koll.) bronzérmet. Függeszkedés. (VII-VIII. oszt.) Kohn Sándor (Losoncz) aranyérmet. Batta Pál (Rimaszombat), Privitzer György (Szeged), Győri György (Rimaszombat), ezüstérmet. Fenyves Ödön (Kassa), Stanvber Nándor (kecskeméti főreálisk.), Moesz Géza (Körmöczbánya), Burgner Artur (Halas) bronzérmet. Magas-ugrás. (V-VI. oszt. 110 cm. feljebb.) Holles Béla (Rimaszombat) 155 cm. aranyérmet, Weisz János és Menkina Lajos (Körmöczbánya) Pósa Péter (Rimaszombat), Tóth István (Körmöczbánya) ezüstérmet. Stern Béla (kecskeméti főreálisk.) Palesco Jenő (Szeged), Mészáros Zoltán (Szeged), Szabó Lajos (Kassa), Schwarcz Ármin (Kassa), bronzérmet. Magas-ugrás. (VII.-VIII. oszt.) Szabó Lajos (Rimaszombat) 158 cm. aranyérmet. Petrányi Miklós (Kassa), Maletáski György (kecskeméti főreálisk.) ezüstérmet. Wagner János (Losoncz), Tápai Zsigmond (kecskeméti főreálisk.), Velzer Alajos (kecskeméti főreálisk.) bronzérmet. A futás és kötélhúzás, mint veszedelmessé válható bravourkodásokra csábítók, jövőre talán elmaradhatnának az iskolák tornaversenyéből. A training elcsigázza az ifjakat, maga a verseny pedig egészen kiforgatja őket valójukból. Vagy vegyenek kisebb távolságot. A kecskeméti versenyfutások s a kötélhúzásban a kassaiak és körmöczbányaiak túlfeszített erőpróbája épen nem gyarapítják az iskolai sport híveit. A kötélhúzásban elismerő oklevelet nyertek: a félegyházi gimnázium, a félegyházi tanítóképző, a kecskeméti piarista gimn. a rimaszombati prot. gimn., a kassai és körmöczbányai reáliskolák (bár holtversenyük volt) s kecskeméti áll. főreáliskola. Az iskolák igen helyesen, úgy voltak összeválogatva, hogy felvidékiek felvidékiekkel, alföldiek alföldiekkel küzdöttek. Az idő már előre haladván, a szertornázás és a játékok gyors egymásutánban következtek. Tizenöt helyen, négy szeren folyt a tornázás 10-10 tagú csapatokkal. Itt minden iskola kap elismerő okmányt, mert mutatványaik igazán szépek voltak. Emléktárgyak, pénzdíjak is érkezvén a bizottsághoz, a jury ezeket a szertornázásban részt vett intézetek közt osztotta fel. A helybeli három középiskola kap 10-10 koronát, Rimaszombat a tanker. kir. főigazgató úr díszes ajándékát, két bronz sportszobrot az irodába, Halas sárgaréz írókészletet, a helybeli jót, nőegylet ajándékát, Körmöczbánya kína-ezüst tintatartót. Kassa aranyórát, a helybeli izr. nőegylet ajándékát, Szeged 10 koronás aranyat, Jászberény és Szolnok egy-egy 20 frankos aranyat, Losoncz Petőfi költeményeinek millenniumi kiadását jutalomkönyvül, Félegyháza tanítóképző, „Ezer népdal” cz. könyvet ugyanannak. A játékok közül a labdajátékok tetszettek leginkább, de mert valamennyien ügyeskedtek s a közelgő vonat füttye sem nógatta távozásra a közönséget, a mi legbiztosabb jele volt az érdeklődés fölkeltésének. Dicsérő oklevelet kaptak: a félegyházi gimnázium, a kassai főreáliskola, a helybeli három középiskola, Körmöczbánya és Rozsnyó. 43

½ 8 volt mire az ifjak ismét sorakoztak és zeneszó mellett, zúgó éljenek között átvonultak a szomszéd műkertbe, hol a díjak kiosztása s az ifjúság mulatozása ment végbe. A verseny sok látnivalójával, érdekes rekordjaival általános tetszésben részesült. A rendezés semmi kívánnivalót sem hagyott, mi a versenybizottság, de főképp Holosnyay Ambrus, Dezső Lajos és Kiss Béla tornatanárok ügybuzgó fáradozásainak eredménye. A versenyek juryje lelkiismeretesen, odaadással végezte fárasztó feladatát,miben elnökei Beniczky Ferencz főispán őnmg., Francsics Norbert tanker. kir. főigazgató, Kada Elek polgármester, Kovács Antal piarista, versenytitkár s a katonatisztek jártak elöl jó példával.

Díjak kiosztása, mulatság a műkertben. A verseny után a jury elnöksége is a műkertbe vonult. A fennmaradt (estleges holtversenyekre tartogatott) ezüstérmeket az egyes iskolák éremgyűjteményei számára emlékül küldeni határozta. A kimaradt bronz-érmeket, a helybeli három középiskola kapja, tornászai közt leendő kiosztásra, kettőt Kassa vitt el, viszonzásul szép hangversenyükért. Elismerését nyilvánította az elnökség, a „Tájékoztató” füzet összeállításáért is, mert ilyen áttekinthetőleg és kimerítőleg szerkesztett vezérfonal nem volt még egy ifjúsági versenynél sem. Kiosztás előtt nmélt. Beniczky Ferenc főispán fejezte ki örömét, a szép verseny fölött, melynek jutalmát az ő kezeiből veszi íme az ifjúság. Ngos. Francsics Norbert tanker. kir. főigazgató meleg szavakban köszönte meg a főispánnak a jury bölcs vezetését, szerencsésnek mondva Kecskemétet, melynek ily kiváló főispánja van és gratulálva a főispánnak az önfeláldozó tisztikar és közönség támogatta üdvös működésében. Élteti Kecskemétet, mely ilyen sikerült versenyt rendezett, például a következendőknek. Riadó éljen volt rá a felelet. Kovács Antal versenytitkár felolvasta a nyertesek neveit, kinek a főispán tűzte fel az érmeket, miközben Dr. Nagy Mihály orsz. képviselő a következő beszédet mondta: Tisztelt Uraim! Régi, megdönthetetlen igazság, hogy a társulás és nevelés az emberré léttel egyik legelső kelléke; az ember társas életre van teremtve, s hogy a társas élet az a mező, melyen az ember Isten rendelése folytán erkölcsi és anyagi kötelmeit a közjó érdekében teljesíteni tartozik. E magasztos kötelességek teljesítése által különbözik az ember a természet többi szerves és szervetlen lényétől; de különbözik főleg abban is, hogy nem ösztönszerűleg él, mint amazok, hanem mozgásainak, törekvésének egy magasabb etikai (erkölcsi) czélja van, mely bevilágítja, megnemesíti lelkét, ez a czél erkölcsi eszmék szolgálata, diadalra juttatása; eszköze pedig ennek: a tudomány és a vallás. Tanulás, folytonos önművelődésre törekvés emeli ki az emberi lelket a mindennapiság sorából egy ideális, magasabb légkörbe, amelyben embertársaink becsülete, szeretete kezdődik; ahol: „a szeretet, engedelmesség és tisztelet az emberi családi kört is megszentelik, s a vallással egyen rangra emelik; család és vallás az a kettős kapocs, mely az emberi élet természeti és erkölcsi oldalát, annak egész mélységét és magasságát befogja, felöleli…” 44

Mennél inkább törekszünk a természetet és törvényeit szorgalom és kitartással kifürkészni, hatalmunkba hajtani: annál inkább kiemelkedünk a primitív ember egyoldalúságából, korlátoltságából, - s közeledünk a műveltebb lelkeket leginkább gyönyörködtető legmagasabb ideál – az igazi boldogság – felé! Ez a szabadság ugyan minden emberi lénynek vele született joga, - de ezt a jogot igazán csak akkor tudjuk becsülni, akkor tudunk érte rajongani, ha ezt nem kizárólag önnön jogunk, - hanem a társadalom közkincsének tekintjük. Tudjuk-e ifjú barátaim, mi az a szabadság! Megmondom egész röviden; az az erő, mely önuralomra s ekképp mások jogainak tiszteletben tartására tanít, az a hatalom, mely a társadalomban élő embereket közös összetartásra ösztönzi, egymás szeretetére készteti, s a közösen lakta föld – édes hazának fenntartására kötelez, melyért apáinknak annyi vére folyt, s a szabadság az a nap, mely nemzeteket fenntart beláthatatlan időkre. Isten az embert szabaddá teremtette akkor, midőn saját képmására megalkotta! Az emberi szabadságjogok tehát isteni eredetűek, melyeket az embereknek csak fenntartani meg védeni kell, megvédhetjük pedig azáltal, ha cselekvényeinket az erkölcsi és jogi törvények szerint irányítjuk. A vallás és szabadság nem ellentétes, hanem egymást átölelő kiegészítő fogalmak. Az igazi vallásosság az az erő, mely a szép és fenséges iránti szorgalmat felkelti a jó és rossz közötti különbség megismerésére vezet s lelkünket a mindennapi anyagiasság világából az eszményi régiókba vezeti, a vallás az a láthatatlan szárny, melyen érzelmeink, gondolataink felemelkednek oda: „a hova a bölcs lángesze föl nem ér”: az Isten fogalmához, ahol a háborgó, tévelygő, kétkedéssel telt lélek megnyugvást lel. Amint a gyermeknek anyára, illetve szülőkre: épp úgy a léleknek Istenre van szüksége; az Istenhez pedig a hit tanításai és igazságai vezetnek csak, aki Istenben nem hisz: annak lelke sivár, terméketlen marad, - hasonló a bűzhödt mocsárhoz, melyben semmi szerves meg nem él. – Hit nélkül sem ember, sem táradalom avagy állam nem élhet, sem fenn nem állhat. Tanuljanak, tapasztaljanak tehát mentül többet, ifjú barátaim, mert csak az ész világánál ismerhetők fel az igazi szép és nemes eszmék, csak úgy szereznek örömet szerető szüleiknek és a magyar társadalomnak, melynek Önökre, mint igaz magyar emberekre oly nagy szüksége lesz, űzzék továbbra is a testgyakorlás nemes sportját, hogy testi erejük is fejlődjék, mert csak, „ép testben lakik ép lélek”. – Véssék szívükbe mélyen a vallás tanítását, ne feledjék, hogy a régi görögök és rómaiak is a test ápolása és folytonos edzése folytán lettek ugyan az akkori kor legvitézebb katonái s hódították meg az egész világot, - de hatalmuk összeomlott, összetört, mert nem volt igazi vallásuk, helyesebben letértek az erkölcs és vallásosság mezejéről. Vértezzék fel Önök – a testi erő ápolásán kívül, - lelküket is a tudás és vallásosság egyedül nemes fegyverével, lelkesedjenek az erkölcsi igazságok s a szabadságért s akkor éreznél keményebb alapon helyezzük édes hazánk Magyarország második évezredes talpkövét, melyet semmiféle idegen hatalom, de még a pokol kapui sem döntheti meg. Isten éltesse, vezérelje a magyar ifjúságot, mint édes hazánk, szabadságunk jövendő oszlopait. Éljenek!! * Czélszerűnek látjuk ezek után az egyes intézetek szerzett kitüntetéseik száma szerint a következőképpen osztályozni: I. 1. 2. 3. 4. 5.

A kecskeméti állami főiskola a szabad gyakorlatok, szép precíz kiviteléért elismerő oklevelet, a katonai rendgyakorlatok pontos, szabatos keresztül viteléért első osztályú elismerő oklevelet, a szertornázás és játékban kifejtett ügyességéért elismerő oklevelet, egy arany érmet, 9. öt ezüst érmet, 45

10. 15. hat bronz érmet, 16. a kötélhúzásért elismerő oklevelet, 17. egy emlékjutalmat.

II. 1. 2. 3. 4. 6. 10. 13. 14.

Rimaszombati egyes. prot. főgymnázium: a szabad gyakorlatok szép és precíz kiviteléért elismerő oklevelet, a szertornázás és a játékban kifejtett ügyességért elismerő oklevelet, a vasbotokkal rendezett szabadgyakorlatokért első osztályú elismerő oklevelet, 5. két aranyérmet, 7. 8. 9. négy ezüst érmet, 11. 12. három bronz érmet, a kötélhúzásért elismerő oklevelet és végül, egy emlék jutalmat.

III.

Kassai állami főreáliskola: 1. a szabad gyakorlatok szép és precíz kiviteléért elismerő oklevelet, 2. a szertornázás és játékban kifejtett ügyességért elismerő oklevelet, 3. katonai rendgyakorlatok szép keresztülvitelért másod osztályú elismerő oklevelet, 4. 5. 6. 7. négy ezüst érmet, 8. 9. 10. 11. négy bronz érmet, 12. a kötélhúzásért elismerő oklevelet, 13. egy emlék jutalmat.

IV.

Körmöszbánya áll. főreáliskola: 1. a szabad gyakorlatok szép és precíz kiviteléért elismerő oklevelet, 2. a szertornázás és játékban kifejtett ügyességéért elismerő oklevelet, 3. 4. 5. négy ezüst érmet, 6. 7. 8. 9. 10. öt bronz érmet, 11. a kötélhúzásért elismerő oklevelet, 12. egy emlék jutalmat.

V. 1. 2. 3. 5. 8. 9.

Félegyházi főgyimnázium: a szabad gyakorlatok szép és precíz kiviteléért elismerő oklevelet, a játékban kifejtett ügyességéért elismerő oklevelet, 4. két ezüst érmet, 6. 7. három bronz érmet, a kötélhúzásért elismerő oklevelet, egy emlék jutalmat.

1. 2. 3. 4.

Halasi ev. ref. főgymnázium: a szabad gyakorlatok szép és precíz kiviteléért elismerő oklevelet, a szertornázás és játékban kifejtett ügyességéért elismerő oklevelet, egy arany érmet, egy ezüst érmet,

VI.

46

5.

6.7. három bronz érmet, 8. egy emlék jutalmat.

VII. 1. 2. 3. 4. 6. 7. 8.

Kecskeméti kegyesrendi főgimnázium: a szabad gyakorlatok szép és precíz kiviteléért elismerő oklevelet, a szertornázás és játékban kifejtett ügyességéért elismerő oklevelet, a vasbotokkal rendezett szabadgyakorlatokért másodosztályú elismerő oklevelet 5. két ezüst érmet, egy bronz érmet, a kötélhúzásért elismerő oklevelet, egy emlék jutalmat.

VIII. 1. 2. 3. 5. 6. 7.

Félegyházi tanítóképző intézet: a szabad gyakorlatok szép és precíz kivitelezéséért elismerő oklevelet, a játékban kifejtett ügyességért elismerő oklevelet, 4. két arany érmet, egy ezüst érmet, kötélhúzásért elismerő oklevelet, egy emlék jutalmat.

IX. 1. 2. 3. 5. 7.

Szegedi állami főreáliskola: a szabad gyakorlatok szép és precíz kiviteléért elismerő oklevelet, a szertornázás és játékban kifejtett ügyességért elismerő oklevelet, 4. két ezüst érmet, 6. két bronz érmet, egy emlék jutalmat.

1. 2. 3. 4. 6.

Losonczi állami főgimnázium: a szabad gyakorlatok szép és precíz kiviteléért elismerő oklevelet, a szertornázás és játékban kifejtett ügyességért elismerő oklevelet, egy arany érmet, 5. két bronz érmet, egy emlék jutalmat.

1. 2. 3. 4. 6.

Kecskeméti ev. ref. főgimnázium: a szabad gyakorlatok szép és precíz kiviteléért elismerő oklevelet, a szertornázás és játékban kifejtett ügyességért elismerő oklevelet, egy ezüst érmet, 5. két bronz érmet, egy emlék jutalmat.

XII. 1. 2. 3.

Jászberényi állami főgimnázium: a szabad gyakorlatok szép és precíz kiviteléért emlék oklevelet, a szertornázás é s játékban kifejtett ügyességért elismerő oklevelet, egy ezüst érmet,

X.

XI.

47

4.

egy emlék jutalmat.

XIII. 1. 2. 3. 4.

Rozsnyoi kath. főgymnázium: a szabad gyakorlatok szép és precíz kiviteléért elismerő oklevelet, a szertornázás és játékban kifejtett ügyességért elismerő oklevelet, egy bronz érmet, egy emlék érmet.

XIV. 1. 2. 3. 4.

Szolnoki állami főgimnázium: a szabad gyakorlatok szép és precíz kiviteléért elismerő oklevelet, a szertornázás és játékban kifejtett ügyességért elismerő oklevelet, egy bronz érmet, egy emlék jutalmat. Ezek szerint kiosztatott 7 arany érem, 26 ezüst érem, 39 elismerő oklevél és 14 db emlékjutalom tárgy. * A nyerteseket tanulótársaik vállukra vették és sapka-dobás, éljenzés közt vitték asztalukhoz. Mert minden iskola asztalt foglalt, a hol felszolgálták nekik a szikrai kirándulásra szánt gulyás-húst és bort. A műkerti vendéglős alig tudta kiszolgálni a sok ifjút, a versenytér buffetjét már jobban ellátta. A korán elutazó iskolák inkább a városba jöttek és szokott helyükön vacsoráztak. Ezalatt a tánczteremben megszólalt a czigányzene, fiatal leány volt künn elég, úgy hogy csakhamar megindult a táncz és folyt hévvel éjfél utánig. Bizony nem látszott meg sem tánczoson, sem tánczosnőn, hogy jó részük még nem vacsorázott. Lassan-lassan mégis mindenki kikapta a porczióját, kevésbé a felnőttek, a kik hamar a végére jártak a műkerti éléstárnak. Hanem azért a jókedv nem szűnt. Ének, dob és trombitaszó mellett vonult be az utolsó csapata. Kár, hogy vendégeink a műkertet csak este láthatták. Még jobban sajnálták a szikrai kirándulás elmaradását, mert égtek már a vágytól, hogy megláthatják a történelmi nevezetességű alpári síkot, a hol honszerző Árpád hadai megvívtak Zalánnal. De még egy nappal nem lehetett már megtoldani a programot. A vigalmi bizottság volt az egyetlen, melynek ilyenformán jelentékenyebb szerepe nem jutott. Pedig olyan szép tervei voltak a Szikrával. Az elutazás. Kedden kora reggel, délben és az első délutáni vonatokkal haza indultak tornász vendégeink. Reggelit, villásreggelit és ebédet kapott még mindenki, mert a város gavallérosan látta el a távozókat is. Számosan kisérték ki őket a vasúthoz, a hol lelkes „Isten hozzád!” és „Viszontlátásra!” kiáltások között búcsúztunk. A milyen szívélyes volt a fogadtatás, olyan volt az elválás is. Mert elmondhatjuk vendégeinkről, hogy nagy mértékben megszerettették magukat s a helybeli diákság sem vitte el őket korcsmázni, dorbézolni. Látszott az ifjakon, hogy tudják sok szem néz rájuk, épp azért illedelmesen viselkedtek. Nem kellett, hogy mindig tanár legyen a sarkukban, megvoltak ők magukban is. Az itteni időzéstől el voltak ragadtatva. A vendég-tanárokon meglátszott, hogy a közművelődésnek modern műveltségű apostolai, a kikkel érintkezni élvezet. Ez az ünnepség a tanári tekintély emeléséhez is jelentékenyen közrehatott. Így tehát kellemes reá visszaemlékezni mindnyájunknak. * 48

Elmúltak a zajos napok és nem hagytak maguk után semmi kellemetlen utó-ízt. Hogy ez így történhetett, az a rendezésben közreműködött tényezők buzgó, lankadatlan fáradozásainak köszönhető. Elsősorban Kada Elek polgármesternek és a városi tanácsnak. Francsics Norbert tanker. kir. főigazgatónak, a kik itt és Budapesten intézték a rendezés nagy munkáját. De sikerben osztályosaik a helybeli bizottságok, a melyek a legapróbb részletekig kidolgoztak mindent. Hogy az elszállásolás, kalauzolás és ellátás ilyen mintaszerűen folyt, az a Nagy Ferencz tanár és Perger József igazgató elnöklete alatt működő bizottságok, meg a helybéli tanítótestület tagjainak érdeme, vegyék ki ők is megillető részüket a dicséretből. A verseny sikerét derék tornatanárainknak köszönhetjük, mit még fokozott a jury kifogástalan működése; meglátszott, hogy szeretett főispánunk Beniczky Ferencz őnmélt. vezeti működését. A katonaság sem vonta ki magát. És a város közönsége is részt kérhet a sikerből, mert áldozatkészségével lehetővé tette, hogy itt ilyen fényes kerületi tornaverseny lefolyhatott.

Kecskeméti Lapok 1897.30/28. Tornaverseny emlékek. -

A kerületi tornaverseny alkalmából, az egyes tanintézetek tanárai a legmelegebb szavakkal emlékeznek meg úgy az ottani lapok – mint az értesítőkben Kecskemét város vendégszeretetéről, a közönség érdeklődéséről és a versenyek sikeréről. Az elismerő nyilatkozatokból jövő számunkban egy pár szemelvényt fogunk t. olvasóinknak bemutatni.

Kecskeméti Lapok 1897.30/29. Tornaverseny oklevelei. -

A tornaverseny oklevelei kiállítását már megkezdték a városházán. Fehér alapon tónus nyomású rész foglalja magában a szöveget: „A nagyméltóságú vallás- és közoktatásügyi miniszter rendeletéből. Kecskeméten, 1897. június 20-án tartott kerületi tornaverseny rendező bizottsága N.N.-nek elismerő oklevelet ítélt meg.” Aláírásai: Beniczky Ferencz, versenybírósági elnök. Francsics Norbert, tanker. kir. főigazgató. Fölül két angyal tartja a czimer pajzsot, bal oldalt tornázó ifjakat mutató csoportok medaillonjai vannak s mindazt megfelelő arabeszkek fogják be. Egyszerű, de csinos munka. Ilyen oklevelet kap minden résztvevő iskola a szabadgyakorlatok szabatos kiviteléért. Azután: első osztályút a kecskeméti áll. főreáliskola a katonai rendgyakorlatokért s a rimaszombati egyes. port. fögimn. vasbot gyakorlatokért, másod osztályút a kassai áll. főreáliskola a katonai rendgyakorlatokért s a kecskeméti róm. kath. fögimn. A kötélhúzásban való erőkifejtésért: a két félegyházi intézet, a kecskeméti róm. keth. fögimn. és áll. főreáliskola, a kassai és körmöczbányai főreáliskolák. A szertornázásban feltüntetett ügyességért ( bár az idő rövidsége miatt egyik másik iskola lemondott, de jury méltányolta a készülődést is) a jászberényi főgimn., a halasi ev. ref. főgimn., kassai áll. főreáliskola, a három kecskeméti középiskola, a körmöczbányai és a szegedi főreáliskola, a losonczi és szolnoki áll. főgimn., a rozsnyói r. kath. főgimn. A tornajátékért: a félegyházi gimnázium, a kassai áll. főreáliskola, a helybeli három középiskola, a körmöczbányai áll. főreáliskola s a rozsnyói r. kath. főgimn. (itt is egybevéve a jelentkezést a mutatvánnyal). Jegyzőkönyvi köszönetet szavaztak a helybéli sajtónak a „Herkules” szerkesztőségének, az ifjúsági versenyek ügye felkarolásáért, - elismerő oklevelet kapnak továbbá, a verseny sikere körül kifejtett munkásságukért: Holosnyai Ambrus áll. főreáliskolai tanár a verseny sikeres fővezetéséért, Dezső Lajos és Kiss Béla tornatanárok a verseny vezetésében való közreműködésükért. Kerekes Ferencz városi főmérnök, a versenytér mintaszerű 49

elkészítéséért, Nagy Ferencz tanár mint elnök az elszállásoló bizottság működéséért, Perger József igazgató, mint elnök, az élelmezési bizottság működéséért, Katona Mihály igazgató, mint elnök, a versenybizottság működéséért, Szent Gály Gyula igazgató a Hymnusz énekvezetéséért, Graselli Miklós földműves iskolai igazgató, Liszka Béla áll. főreáliskolai tanár, mint a nagybizottság jegyzője, Kovács Antal kegyesrendi tanár, mint a jury titkára és a helybeli tanulótestület, igazgatója után, a vendégek kalauzolásáért.

Kecskeméti Lapok 1898.31/18. Sportkedvelők figyelmébe. Sportkedvelők figyelmébe. A művelt államok egyik főtényezőjét képezi a nemes és szép czélok utáni törekvés és az üdvösnek bizonyult intézmények megvalósítása. Hazánk az utóbbi évtizedek miatt rohamosan fejlődik és a szép eszmék keresztülvitelében minden eszközt felhasznál arra nézve, hogy fáradozásait siker koronázza. Vannak azonban még egyes vidékek és városok, hol mindent a kormánytól várnak, nem gondolják meg, hogy egyes osztályoknak kell arra törekedniök, hogy a szép tervek nemcsak a közbeszéd tárgyát képezzék, hanem azok tényleg meg is valósuljanak. Magának a társadalomnak kötelessége, hogy az ifjúság helyes irányú nevelése és erőssé tétele által hazánk jövő nagyságát biztosítani igyekezzenek. De másrészt ugyancsak a társadalom kötelessége, hogy kellő komfort alkalmas intézmények által a várost az idegenekkel is megkedveltessék s a vidéket idecsalogassák. Nálunk Kecskeméten azt tapasztaljuk, hogy az utóbbi évtizedek alatt a város nagyban halad. Utczái rendezettebbek, csinos épületek emelkednek, szóval mindent elkövetnek arra, hogy városunk a modern fejlődés irányát kövesse. Sajnos azonban, hogy a társadalmi bel élet lazasága, meg az egyes osztályok szigorú elkülönítése folytán, de különösen szórakozási helyek hiányában, modern nagyvárosi élet alig fejlődik nálunk. Hiányzik az összetartás, ami nélkül kedélyes társadalmi élet nem állhat fenn; pedig kis jóakarattal mindent keresztül lehetne vinniük. Így pl. nincs meg nyáron a kellő szórakozási hely; létre kell azt hoznunk. Az ifjúság van arra hivatva, hogy ne csak a mindennapi sétáját tegye meg és szabad idejét kávéházban töltse el, hanem teremtse meg a modern sportot, olyan sportot, mely nemcsak a résztvevőt, hanem a szemlélőt is gyönyörködtesse. Sok helyet ismerünk, hol – más városok mintájára – sport-területet állíthatnak fel. Szép és téres terület van a lovas laktanya felé vezető úton, a műkertben, a vasút mellett, stb. hol kijelölt helyen, a lapda-sport minden nemét szépen lehetne űzni. Itt egyszersmind byczikli-sport is érvényre juthatna a versenyek által az érdeklődés emelkednék. Czélszerű lenne továbbá a szabadban való testgyakorló kört megalakítani, mely a test edzésével az életképességre üdvös hatást gyakorolna. És ezen szép sportokat a hölgyek is kedvteléssel űzhetnék, a vígság, elevenség, kellemes szórakozást nyújtana mindnyájunknak. Városunk oly népes, hogy akár közköltségen is lehetne egy városi bandát szervezni, de a térzene múlhatatlan szükséges.

50

Amint értesülünk, a helyi tisztikar már e részben a lépéseket megtette és rövid idő alatt lesz katona-bandánk, ez igen üdvös lenne, mert valóban elég szomorú, hogy sokkal kisebb városok két katona-bandával is dicsekedhetnek és nekünk egy sincs. Az ifjúságnak a nemes sportok iránti érdeklődése, nagyban elősegíti egy város fejlődését, mert ahol az ifjúság nem lelkesül szép eszmékért, ott pang a társadalmi élet. Városunkban azt tapasztaljuk, hogy a hölgyek közül egy sem űzi a byczikli-sportot, hol ez éppoly kedves, mondhatom szórakoztató, mind bárminő sport; sőt igen egészséges és ma már némely városban szép számmal vesznek benne a hölgyek is részt. Úgy látszik, itt is a kezdet nehézségein kell átesni, csak legyen 1 – 2 vállalkozó, úgy föllendül ez a sport is s reméljük, hogy a hölgyek is tömegesen fognak tereinken karikázni. Arra kérem tehát Kecskemét város ifjúságát, hogy sorakozzék minél nagyobb számban a „sport-zászló” alá és kölcsön támogatás folytán rövid idő alatt elmondhatjuk, hogy „Éljen a kecskeméti Sport Klubb”. Luria L.

Kecskeméti Lapok 1898.31/19. Sportkedvelők Sport Klub megalakítása érdekében. -

Sportkedvelők figyelmébe! Luria Lajos ezúton is fölkéri Kecskemét város mindkét nembeli ifjúságát, hogy a sport-klub megalakítása s működésének megkezdése czéljából, a részt venni kívánók nála akár szóval, akár levélben jelentkezni szíveskedjenek, hogy az alakuló közgyűlés esetleg folyó hó 15-én megtartható legyen.

Kecskeméti Lapok 1898.31/33. Népmulatság – tekeverseny Népmulatság. A „Kecskeméti Kossuth szobor Álladó Bizottsága” a Városi Műkertben 1898. augusztus 20-án, szombati, azaz Szent István napján, a helyben felállítandó Kossuth-szobor javára versenyek-, különféle látványosságok- és nyereményekkel egybekötött Népmulatságot rendez. A kibocsátott falragaszok a következő műsort teszik közzé: Gyülekezés: Délután 2 órakor a Kollégium előtti Főiskola-téren az összes rendezők, fehér ruhás lányok, kocsik, lovas- és szamaras bandériumok, versenyzők, a Jámbó-társaság, a zenekarok, a résztvevő közönség gyülekezzenek és a rendezőség által megállapított sorrendben sorakozzanak. Díszkivonulás: A menet délután fél 3 órakor a Főiskolai-térről, a Takarékpénztári palota, Beretvás-szálloda, Adler féle ház előtt a Csongrádi utczán a műkertbe, a következő sorrendben indul: 1. Lovas bandérium. 2. Czigány-zenekar. 3. Fehér ruhás kis leányok. 4. Virág kocsik hölgyekkel. 5. Jámbó-társulat dísz kocsin. 6. Aratók szekere, aratónőkkel és férfiakkal. 7. Czigány-zenekar. 8. Versenyzők. 9. A közönség kocsikon. 10. Szamaras bandérium. 11. Trombitás zenekar. 12. Gyalog kivonuló közönség. A műkertbe való megérkezés után a három zenekar különböző helyen játszik s rögtön megkezdődnek a versenyek, Valamint a tánczmulatság. – Kocsi és vasúti közlekedés a műkertbe és vissza d. u. 4 órától reggeli 4 óráig. Társas kocsi indul félóránként, személyenként 20 fillér, Bérkocsi személyenként 30fillér. Vonat indul d. u. 7 óra 50 p. – II. oszt. 20 fillér. – Műsor a műkertben: 1. Gyalogfutás. Első díj 2 korona, második díj 1 korona. 2. Póznamászás. Különböző díjjakkal. 3. Zsákban futás. Első díj 2 korona, második díj 1 korona. 4. Fenyőmászás. Különböző értékes ajándékkal. 5. Hengerverseny. Különböző díjakkal. 6. Lepényevés. Díj 1 korona (három díj). 7. Zsemlyeevés. Díj 1 korona (három díj). 8. Kézen menés. Díj 1 51

korona. 9. Birkózás (csak egyenlő felek között tartatik meg), díj 5 korona. 10. Fazéktörés. Díj 1 korona (három díj). 11. Kövérek és soványak versenye. A legkövérebb és legsoványabb egyén, akár férfi akár nő, egy-egy értékes tárczát nyer. 12. Orr verseny. Díj egy szép tubákos pikszis. 13. Szépség verseny. Díj egy aranygyűrű. 14. Jambó-társulat (mint Ős Budavárában sétahangversenyt rendez). 15. Tánczverseny. Díj a legszebben tánczoló nőé: egy díszes legyező; a férfié: egy értékes szivartárcza, finom szivarokkal. 16. Teke-verseny. Díj 20 koronás arany. 17. Tivolin verseny. Díj 2 korona. 18. Szamár verseny. Első díj: egy nagy tajtékpipa. Második díj: egy kis tajtékpipa. Versenyekben azok vehetnek részt, a kik előre jelentkeznek és belépti jegyet váltottak. A bazársátrakban a különféle tárgyakat, úgy mint: süteményeket, szivarokat, italokat, apró csecse-becséket esti 8 óráig olcsó árban hölgyek árusítják s a netán megmaradó tárgyak árverésen ott rögtön eladatnak. Confetti csomagja 20 fillér. – Serpentin darabja 8 fillér. Versenyek végeztével bocsájtatnak fel a különböző színű és alakú léghajók. A „papirusi” ember ez alakalommal leugrik a léghajóból egy ernyő segítségével. – A műkert színes lámpásokkal fényesen ki lesz világítva. – Este 9 órakor nagyszerű tűzijáték! 1. Cubai ágyúk és amerikai bombák. 2. Fütyülő röppentyűk, színes csillagokkal. 3. Üstökösök. 4. Forgó napok. 5. Forgó szelek. 6. Forgó vízesések. 7. Álló napok. 8. Tűz sürgöny. 9. Szélmalmok. 10. Záradékul nemzeti színű bengáliai tűz. – Belépti díjak. Előre váltva: Személy-jegy 45 kr. Gyermek-jegy 15 kr. A Műkertben váltva: Személy-jegy 50 kr. Gyermek-jegy 20 kr. Belépő-jegyeket lehet váltani a piacz téren levő üzletekben f. hó 19-ig, azaz péntek estig: a mulatság napján csak a Műkertben kaphatók. A Műkert ez alkalommal le lesz zárva s csakis belépti-jeggyel lehet óda bejutni. – Sorshúzás. Minden személy-jegy a rajta lévő számmal részt vesz az esti 11 órakor történő húzáson. Az 1-ső kihúzott számra esik: egy jól járó zsebóra. A 2-dikra egy pár arany függő. A 3-dikra Petőfi összes költeményei. A 4-dikre egy tréfás tárgy. Az 5-dikre egy album. A 6-dikra egy költemény. A 7-dikre egy harmonika. A 8-dikra egy tréfás tárgy. A 9-dikre egy legyező. A 10-dikre egy tréfás tárgy. Úgy a verseny-díjak, mint a nyereménytárgyak a nagyközönség előtt azonnal kiadatnak. – Tekintettel a nemes czélra, s tekintettel arra, hogy a szobrot már a jövő évben óhajtanánk felállítani: tisztelettel kérjük a nagyérdemű közönséget, hogy a ki e szent czélra szánt még bizonyos összeget, azt a jegyek elárusítójának kegyeskedjék átadni; továbbá, hogy a bazársátrakban süteményeket s egyéb tárgyakat adományozni szíveskedjenek, a miért már előre is hálás köszönetet mondunk s minden legcsekélyebb adományt hírlapilag nyugtázni fogunk. – Versenyzők Fekete Mihály könyvkereskedésben jelentkezhetnek. – A jótékony czélú bazárokba szánt szíves adományokat augusztus hó 19-ikén estig, de legkésőbb 20-án déli 12 óráig a kollégium tápintézeti helységébe kérjük küldeni, a hol azokat Salamon Imre úr veszi át. – Nagy meglepetések a mulatni vágyó közönség részére: pl. hogy néz ki az okos tót zöld lovon, kínai párbaj, korona vadászat stb. – Táncz kivilágos-virradatig. – Egyéb meghívó nem fog kiadatni, hanem ez által tekintse magát meghívottnak városunk és vidéke összes közönsége.

Kecskeméti Lapok 1899.32/24. Kerékpár-klub alakulását tervezik. -

Kerékpár-klub. Mint értesülünk, a kerékpár-sport rohamos elterjedése folytán, városunkban egy kerékpár-klub alakulása terveztetik, mely a rendelkezésre álló anyagi és erkölcsi erő segítségével a bycikli-utak nyomorúságos állapotán javítani s a kerékpározás nyújtotta élvezeteket minél teljesebbé tenni igyekezend.

52

Kecskeméti Lapok 1899.32/27. Sportügyünk – testnevelés, egyesületek, ifjúsági nevelés. Sportügyünk. A pedagógusoktól régen sürgetett testi nevelés és testgyakorlás kérdései végre-valahára a maguk egész fontosságában foglalkoztatják az illetékes köröket ép úgy, mint a közönséget, sőt maga a közoktatásügyi miniszter is felhívta rendeletében az iskolák és hatóságok figyelmét, a testedző foglalkozások fontosságára. E mozgalom különösen érdekel bennünket, kecskemétieket. Mert míg vidéken, kisebb városokban meglehetősen virágzó sport-egyesületek, testedző társaságokat találhatunk, nálunk nincs egyetlen sport egylet, nincs egyetlen nyilvános testgyakorló helyiség, (a két tornaterem iskolai czélokat szolgál). Hiszen köztudomású dolog, - hogy a „Testgyakorló Egyesület” sohasem tudott életre vergődni, a megalakulás után következő egy-két gyakorló órára szorítkozott összes tevékenysége s mikor a „Vívó Egyesület”-té alakult is át, csak haldoklott, míg szét nem foszlott, mintegy önmagától. Miért? Magyarázatot és talán okait megtaláljuk viszonyainkban: az eszme éretlen vala, fontosságát csak kevesek érezték, alkalmas segédeszközök, kényelmes helyiség nem állottak rendelkezésre; de sokkal fontosabb, veszedelmesebb ellenségei voltak a zsenge ügynek a külső tényezők. Lelkes, avatott szakemberek helyett napszámosok vezették „volna”, pontatlanság, modorhiány kirívó fogyatkozásaival s az a beteges úgynevezett „stréber”- szellem, mely nyomukban maradt, nemhogy használt volna, hogy időbe kerül lelkiismeretes törekvés mellett is puszta negatív érdeklődést ébreszteni. Most tehát, midőn a legilletékesebb és legmagasabb helyről kélt intés egyenesen ráirányítja figyelmünket a hiányra, mit mindnyájan magunk is érzünk, fel kell állanunk a jó ügy mellett. Azoknak kik a testgyakorlás elvitathatatlan előnyeit, hasznát ismerik és viszonyinat szemmel kísérik, felesleges fáradtság a kérdés fontos és sürgős voltát feszegetnünk. Azok pedig kik nem fogalakoztak a dologgal, vagy talán nem is tulajdonítanak neki különös értéket, vessenek számot komolyan a körülményekkel. Ha pedig számot vetnek, nem akad, ki kételkedni fog. Mert ha azt az ifjúságot, melyet most a szülők aggodalma kísér ki a középiskola falai közül azt az ifjúságot, mely divatos, léha semmittevésben tölti napjait, a kártya-asztalnál, a kávéházak füstös levegőjében keresi és találja meg élvezeteit – tisztelet a kivételnek – s így testben és lélekben el restül, ifjonta megvénül, a vívó- tornateremben, akár a játszó-téren testének gondozására szoktatjuk, izmait fejlesztjük, megismertetve a rendszeres testedzés nemes gyönyöreivel,mint pezsdül, duzzad, elevenedik fel a vér az erekben,miként nyernek a petyhüdt izmok aczélos ruganyos erőt, mint emelkedik a test jóléte és áll ellen bajnak, betegségnek, hogyan fokozódik a kedély derültsége: nem fog senki kételkedni, hogy milyen áldásos eredményeket szülhet a rendszeresen űzött testgyakorlás. Vagy nem üdvös dolog-e, hogy ha a hivatalnok, ki reggeltől estig görnyed aktái között, naponta legalább egy rövid órát fordítva elhanyagolt testére erősebb izommunkával vérét felfrissíti és így sokkal fürgébb, jókedvűbb lesz, kötelességét örömest végzi. Nagyon szép és tanulságos példákat láthatunk Kolozsvár testgyakorló termeiben. Őszbe-csavarodott öreg urakat, magas állású hivatalnokokat, ügyvédeket, bírákat, egyetemi tanárokat, különösen orvosokat látunk egyetemi hallgatókkal, sőt kicsiny diákokkal versenyezve tornászni és vívni. Egy báró Wesselényi Miklós, Szilágymegye főispánja, Erdély legtekintélyesebb és legtiszteltebb főura deresedő fürteivel nem restelli kardját összemérni egy V-ik, VI-dik gimnazistával. Egy Lindner Gusztáv, Fabinyi Rudolf, Pisztóri Mór stb., az egyetem tudós tanárai ép olyan szíves örömmel foglalkoznak tanítványaikkal a vívó- és tornateremben, mint a tudományok komoly csarnokaiban. Félre tehát habozás és közöny! Teremtsük meg közös erővel, minek hiányát közösen érezzük, alakítsuk meg az elmúlott „Torna és Vívó-egylet”-et, Ez egyesület feladata lesz gyakorolni a vívás nemes mesterségét s evvel kapcsolatban, amennyiben az arányos testfejlesztés megköveteli a 53

tornázást. Legelőnyösebb a vívást karolni fel mert ennek űzése legkevesebb berendezést kíván, legkisebb helyet vesz igénybe, - ez pedig a mi viszonyaink mellett nagyon lényeges – kiváltképpen pedig azért, hogy nincsen a sportnak egyetlen ága sem, mely az ifjúság jellem-fejlődése oly mély és jótékony befolyást gyakorolna,m mint épen a vívás. Az az aggodalom pedig, amelyet egyik-másik szülő táplál, hogy a vívás gyakorlása ápolja a párbajozási viszketeget, alaptalan, mert gyakorlott, komoly vívó csak a legsúlyosabb esetben folyamodik fegyverhez s arra pedig még nem volt eset, hogy párbaj múlott volna el azért, mert a felek vívni nem tudtak. Sőt, ha gyakorló vívó az a fiatalember kit a társadalmi félszegség kard elé kergetett nincsen kiszolgáltatva minden hetvenkedő krakéler kényének. Későbben midőn sportszellem fejlődött fel lehet ölelni a testgyakorlás egyéb ágait is. E szempontok vezették lapunkat, mely örömmel szegődik mindig a jó ügy szolgálatába, hogy megkezdje szellemi előkészítését a megoldásra váró sport-kérdésének. Gondolkozzanak, kiket a közjó, a haza jóléte, az ifjúság a szeretete lelkesítenek, mondják el véleményeiket pro és contra, hogy a vita hevében az eszme megtisztulván, az ősszel, midőn a fiatalság ismét a városunk falai között lesz, elvi nehézségek ne gördüljenek a megalakulás elé s így megkezdhető legyen ama nagy munka, mely annyi üdvös eredményt lesz hivatva létesíteni.

Kecskeméti Lapok 1899.32/39. Kecskeméti Torna és Vívóegylet közgyűlése. -

A kecskeméti torna- és vívó-egylet a folyó hó 22-én délután 5 órakor tartott közgyűlésében ideiglenesen újra alakult és elhatározta, hogy működését október hó 1-én egy vívó-tanfolyam megnyitásával már megkezdi. A művezetői állást Garzó Bála ev. ref. főgymnasiumi tanár úr fogja betölteni, ki okleveles vívó- és torna-tanár is s a kit képzettsége és rokonszenves modora a legnagyobb mértékben hivatottá tesznek arra, hogy a sport különböző nemeit a városunk közönségével megismertesse. Felkéri tehát az elnökség azokat, kik a vívást óhajtják tanulni, hogy e czélból a Kaszinó-egyesület helységében, vagy a városházi főjegyzői hivatalban Györffy Pál egyesületi tagnál lévő aláírási íven a tanfolyamra jelentkezni szíveskedjenek. A vívás tanulási díja havonként3 frt. Tanulási idő hetenként 4-6 óra, mely a jelentkezők számához képest annak idején fog határozottan megállapítatni.

Kecskeméti Lapok 1899.32/40. A Széktó jövője – elhanyagolt. A Széktó jövője. (P.) Van nekünk egy nagy kincsünk, de ne tudjuk. A város nem mondhatjuk, hogy elhanyagolná, de azt sem foghatjuk rá, hogy fontosságának megfelelő figyelemben és gondozásban részesítené. A közönség pedig legnagyobb részben nem vesz tudomást s csak igen kevesen vannak azok, a kik valódi értéke szerint becsülik. Ez a kincs a széktói szabadfürdő. Hogy Kecskemétnek szüksége van szabadfürdőre s hogy ezen szükséglet a halasi-útczai fedett uszoda nem elégítheti ki, azt nem szükséges bizonyítani: mivel pedig a város közelében másutt nem lehet ilyen szabadfürdőt csinálni, joggal nevezhetjük a Széktót kincsnek s joggal kívánhatjuk, hogy az a lakosság minden rétegére nézve megközelíthetővé és gyakran fölkereshetővé tetessék.

54

Az elhanyagolásnak igen sokféle oka van. Az egyik legnagyobb, hogy a fürdő a várostól messze fekszik s az oda vezető utakat épen a legmelegebb időben portenger borítja és pedig nemcsak az úttestet, hanem a levegőt is, azonkívül pedig az egész út a Vásári-útcza végétől kezdve teljesen mentesítve van az árnyéktól. Így aztán megközelítése kocsin is keserves, a kiknek meg erre nem telik, vagy a hidegfürdő kiegészítésére sétát akarnak tenni, majdnem lehetetlen. A harmadik közlekedési eszközről, a rozoga omnibuszról, beszélni nem érdemes, mert az csak akkor jár, a mikor nem győzi az utasokat szállítani s azok egy része állva kénytelen benne az utat a Széktóig megtenni s ha egy ilyen utazás ülve felér egy kisebb fajta tengeri betegséggel, állva megközelíti egy dél-afrikai expedíció gyönyöreit. A másik nagy ok, a miért a közönség a Széktót megszeretni nem tudja, az, hogy vize egész éven keresztül, sőt az utóbbi időben két-három évig sincs felújítva. A múlt őszön azután leeresztették a vizet, aminek az lett az eredménye, hogy a szabadfürdő ez évben kis vizű hínáros pocsolyává változott, mely nagyon kedves lehet a kacsáknak s más hasonló természetű szárnyasoknak, de egyáltalán nem alkalmas arra, hogy egy nagy vidéki város egész közönsége benne keressen üdülést és felfrissülést. Pedig a fürdő mindazon feltételekkel rendelkezik, melynek a város egész közönségének – a kényesebb természetűeknek is – kedves nyári üdülő helyévé lehetnék. Medenczéje elég nagy, öltözőfülkéi kényelmesek, a zuhany kitűnő s a fürdő előtt egészséges, pormentes, tiszta levegőjű, szépen fejlődő park terül el, mely fürdés előtt és után kedves sétálóhellyé fejlődhetnék. Mi lehet mégis az oka, hogy a fürdőt a közönség nem használja, kezelésre a város évenként jelentékeny összeget ráfizet s ezen okok természetes következményeképp ezen közegészségügyi tekintetben is rendkívül fontos s a maga nemében egyetlen intézményünk évről-évre hanyatlik? Már az eddig elmondottakból is világos, hogy ezen hanyatlást több tényező mozdítja elő, de a felhozottak mellett kell még egy főoknak is lenni annál inkább, mert látott a Széktó szebb napokat is, noha a föntebb említett hátrányait akkor sem nélkülözte, S ha a dolgot behatóbban vizsgáljuk,, megtaláljuk ezen főokot és pedig a Széktó leglelkesebb híveinek elhibázott jóakaratában és fellengős terveiben. A kik a Széktóért legjobban rajonganak, mindig vizének szikes tulajdonságára alapítják jövőjét s erőnek-erejével gyógyfürdővé akarják fejleszteni. Nem gondolják meg, hogy ehhez először is százezrekre menő befektetésekre volna szükség, hogy a gyógyulást keresőknek több kényelmet adhassunk, mint amit más hasonló hatású fürdőhelyek nyújtanak, mert a fürdőhelyek mai nagy száma s a mi drága piaczunk mellett egy új fürdő csak így léphetne a siker némi reményével a versenytérre; ez azonban nagy áldozatba kerülő, de nem keresztülvihetetlen feltételek. Gondoljunk azonban arra is, hogy a gyógyulás végett menő betegek, még inkább a velük lévő egészséges s a csak üdülni kívánó családtagok jó ivóvizet, kellemes és könnyen megközelíthető kirándulóhelyeket s a meleg évszakban enyhe, pormentes levegőt kívánnak. Hogy reménylik a mi rendkívül forró nyarunk szinte elviselhetetlen melegét enyhíteni, a jászesővel kiegyezni, hogy kegyeskedjék másfelé fújdogálni? Honnan fogunk egészséges, jó ivóvizet, könnyen megközelíthető kiránduló helyeket teremteni az idegenek számára, mikor magunk is régen keressük azokat, de nem találjuk? De végre is a gyógyfürdőhöz elegendő mennyiségű s kellő gyógyító hatású fürdő-vízre van elsősorban szükség. A mi Széktónak kétségtelenül jótékony hatású vize van, bár még – tudtommal – nincs tudományosan kimutatva, hogy mely bajoknál s mily mérvű gyógyító tulajdonságokkal rendelkezik. De az kétségtelen, hogy nincs annyi vize, a mennyi a jelenlegi – végtelenül csekély – forgalom mellett a jogos igények kielégítésére elegendő volna; ha pedig gyógyfürdővé fejlődnék, a forgalom úgy a helybeliek, mint vidékiek részéről tetemes növekedésnek s akkor a fürdő már vizének elégtelensége miatt sem maradhatna fent. Mivel tehát kétségtelen, hogy víz nélkül nem lehet gyógyfürdőt teremteni, mondjunk le ezen hiú ábrándról s maradjunk annál, a mi 55

feltétlenül szükséges és kivihető. A ki gyógyulást keres, használja az új és renoválás alá kerülő, vagy újra épülő máriavárosi kádfürdőt. Egy ekkora város, mely még hozzá folyton erős fejlődésben van, nem lehet meg szabadfürdő nélkül, sem az egészségügyi, sem a tisztasági szempontok miatt, de azért sem, mert lakossága az üdülés ezen módját nem nélkülözheti. Folyónk, vagy nagyobb állóvizünk a város közelében nincs s azért, mint egyetlen alkalmas helyet, a Széktót kell e czélra felhasználnunk, a mi annál könnyebb, mert annak már olyan berendezése van, mely aránylag csekély költséggel a czélnak egészen megfelelővé alakítható át s ez esetben minden jogosult igényt hosszú ideig kielégíthet. A mi a szükséges átalakításokat illeti, e tekintetben első sorban kellő mennyiségű, fürdésre alkalmas vízről kell gondoskodni, tekintet nélkül arra, hogy van e annak gyógyító hatása vagy nincs. Ha ez megvan akkor a fürdő medenczéjét vízvezető csatornákkal kell ellátni, hogy a fürdő vize naponta egészben, vagy részben felújítható legyen. Ez – azt hiszem – a Széktó-laposan és az izsáki-út mellett lévő csatornák segélyével nagyobb nehézség nélkül megtörténhetik. A szükséges vízmennyiség biztosítására átrézi-kutat kellene fúratni, melynek vize vagy természetes nyomással, vagy villanymotor segítségével jutna a medenczébe. A villamos vasút s a konzerv-gyár létesülése esetén a villanytelep úgyis állandó üzemet kell folytatni. Ha az ártézi-kút vize nem lenne elég meleg, akkor azt a napnak kitett tartóba lehetne vezetni s csak kellő fölmelegedés után ereszteni a medenczébe,; a hűvös idő esetén úgyis kevés a fürdőző, a vizet nem használják el s annak frissítése mellőzhető. Ezen átalakításokkal legyőzhető lenne a közösség nagyobb részének a Széktóval mutatkozó idegenkedés. – Hogy azonban a Széktó iránt állandó érdeklődést kelthessünk s a fürdőnek állandó s nagy forgalmat biztosíthassunk, a közlekedési mizériákon is segíteni kell. E tekintetben gyökeres változást a villamos vasút üzembe helyezésétől várunk. De gondolni kell arra is, hogy a villamos vasút megnyitása esetén is lesznek olyanok, a kik egészségi szempontból, vagy más okból gyalog, kerékpáron s kocsin keresik fel a Széktót s így szükséges, hogy ezek számára is lehetőleg biztosítsuk a kényelmes odajuthatást. Egy árnyas gyalogút létesítése iránt már egy ízben a közgyűlésen ígéret tétetett, de az – a villamos vasút vonalirányának bizonytalansága miatt, - még nincs beváltva. Most már ez az akadály is megszűnt és így a gyalogút mielőbb létesíthető és létesítendő; de az elültetett fák gondozásáról is szükséges gondoskodni, hogy mielőbb árnyékot nyújtsanak. Ezen kívül a gyalogút is szükséges. A Vásári-útcza és a vásártér rendezése is javítani fog a helyzeten; addig azonban a vásári utczai és az iszáki-úti macadám-út rendes locsolásáról kellene gondoskodni. A széktói park is nagyobb gondozást igényelne s különösen a fürdőhöz vezető út beárnyékolásáról kellene gondoskodni. Az is előny lenne, ha onnan kihánynák a satnya eczetfákat, melyek épen a főutat rútítják el. Ilyen átalakítások és intézkedések mellett a Széktót az egész város közönsége használná, a mi nem csak egészségi szempontból lenne előnyös, hanem még azon anyagi előnnyel is járhatna, hogy a nagyobb forgalom mellett a városi pénztár kiadásának nagyobb hányada térülne vissza s esetleg még a befektetett tőke kamatára is jutna valami.

56

Kecskeméti Lapok 1899.32/40. A Torna és Vívóegylet megkezdi működését (TVE) -

A városi tanács legközelebb ülésén a megalakult Vívóegylet használatára a volt polgári leányiskola tornatermét, mint Kecskeméten e czélra egyedül alkalmas termet, átengedte. E tett élénken jellemzi derék polgármesterünk s a nemes tanácsnak fennkölt gondolkozását, melynél minden időben pártfogóra talált és talál, a mi csak közhasznú és üdvös. A midőn a legnagyobb elismeréssel adózunk városunk polgármesterének és nemes tanácsának ezen üdvös határozatáért, kérjük egyszersmind, hogy ezt a gyenge, fejlődő ügyet melynek felvirágzása, sőt léte jóakaratú támogatástól függ, tartsa ezután is szíves figyelmében.

Kecskeméti Lapok 1899.32/40. A Torna- és Vívó-egyesület – TVE helyszíne. -

A Torna- és Vívó-egyesület f. hó elsején kezdi meg működését a régi polgári leányiskola tornahelyiségében, melyet a hatóság teljes előzékenységgel engedett át az egyesület czéljára. Eddig mintegy 35 ifjú jelentkezett az egyesületbe leendő fölvételre, ez azonban még kevés. Kívánatos, hogy városunk intelligencziája teljes egészében karolja föl a nemes intézményt, mely a különböző sport nemek kialakulásával, a szunnyadó erők kifejezése mellett, a férfias önérzet és szellemmel együtt, az ifjú nemzedék fizikai és erkölcsi értékének emelésére törekszik.

Kecskeméti Lapok 1899.32/47. KTVE közgyűlést tart. -

A Kecskeméti Torna- és Vívó- Egylet a f. hó 26-án (vasárnap) délelőtt 11 órakor közgyűlést tart az egylet helyiségében, melyre az egylet t. tagjai ez úton is meghívatnak. A közgyűlés tárgyai: elnöki előterjesztések, az alapszabályok módosítása, és az esetleges indítványok lesznek.

Kecskeméti Lapok 1899.32/48. KTVE -

A Torna- és Vívó-egyesület Garzó Béla tanár szakavatott vezetése mellett rövid idő alatt is igen szép eredményt mutatott föl. A jeles vívómester, saját buzgóságát, lelkesedését és tudását ruházva az egyesület tagjaira, azok a kardforgatásban bámulatos haladást tanúsítanak. Úgy társadalmunknak több kiváló tagja, mint a jogász-ifjúság virága igazi ambiczióval gyakorolja magát ebben a legszebb s legférfiasabb test- és lélekedző sportban. Szeretett főispánunk, a ki városunk mindenirányú haladásának egyik legerősebb oszlopa, derék polgármesterünk s több érdeklődő részvételével f. hó 22-én meglátogatták az egyesület vívótanfolyamát s örömmel győződtek meg, hogy városunk ismét kiváló intézménnyel gyarapodott. Midőn ezt konstatáljuk, el nem mulaszthatjuk a közönség figyelmébe ajánlani ezen érdemes egyesületet.

57

Kecskeméti Lapok 1899.32/49. KTVE támogatói- ünnepély -

A Vívó – Egyesület f. hó 19-én a ref. főiskola tornatermében rendezendő hangversenye iránt az érdeklődés mind szélesebb körrel terjed, úgy hogy az ifjú egyesület, ezen első működésével már megállapítandja jó hírnevét. A közösség érdeklődése úgy a Garzó tanár úr által vezetett vívótanfolyam produkcziónak bemutatása, mint Parragh Ottika úrhölgy dialógja, színtársulatunk kedves primadonnája Kapossy Józsa úrhölgy által előadandó énekszámok és Koller Ferencz tanár úr művészi hegedűjátékára irányul. De meg is érdemli a derék életre való egyesület, hogy őt a közönség minél fokozottabb mérvben pártolja és gyámolítsa, mert rövid fennállása alatt is igazolta, hogy az ifjúság férfias, lovagias magatartásának, önérzetének, nemkülönben erkölcsi és fizikai kiképzésének leghathatósabb tényezője. Ez úton is felhívjuk közönségünk figyelmét a Vívó- Egyesület működésére.

Kecskeméti Lapok 1899.32/51. KTVE támogatói – ünnepély. -

A Torna- és Vívó-egyesületnek f. hó 10-én az ev. ref. főgymnáziuma tornatermében rendezett ünnepsége fényesen sikerült. Teljes elismerésünket fejezzük ki a fiatal egyesület rendezőségének, de különösen Garzó Béla tanári-művezetőnek, a ki fáradságot és időt nem kímélve a vívásban oly szép eredményre vezette tanítványait. A közönség zajos tetszés zajjal és éljenzéssel honorálta úgy a mester praqktikus szép mozdulatait és ügyességét, mint tanítványainak Réthey Ferencz, Fekete László és Kiss Kálmán joghallgatóknak a vívásban elért nagy haladását. Az ünnepség második pontját, Parragh Ottika úrhölgy és Oláh Gyula joghallgató által előadott dialóg képezte. „Az asszony verve jó” czimű dialógban Parragh Ottika művészi routinnal egy kedves, tűzről pattant czukros kis menyecskét ábrázolt, a ki úgy megjelenésének bája mint alakításának közvetlenségével hatott, partnere volt Oláh úr. Hasonló lelkesedést keltett Koller Ferencz a városi zeneiskola derék fiatal tanárának hegedű-játéka is, a ki Hubay Jenő operája a „Kremonai hegedűs”-ből játszott egy részletet, majd Szent Gály „Dal szöveg nélkül” czímű szerzeményét s végül hosszas felkérésre „Repülj fecském”-et. Koller urat játékának tisztasága és technikájának mélysége igazi hegedű virtuózzá avatja; akiről alig lehet elragadtatás nélkül beszélni. Legméltóbb befejezése volt ezen emlékezetes ünnepélynek, Kapossy Józsa úrhölgynek, színtársulatunk bájos primadonnájának éneke, a ki Maibllac a „Remete Csengettyűje” czímű dalművéből énekelt egy részletet az ő kedves ezüst csengésű hangján, elbűvölve a hallgatóságot előadásának bája és árnyalásainak finomságával, mely szűnni nem akaró tapssal kényszerítette a dívát, hogy ét szép fülbemászó kedves népdallal gazdagítsa a műsort.

Kecskeméti Lapok 1900.33/22. Tornavizsga -

Tornavizsga. A kecskeméti áll. s. ev. ref. főgimnázium versennyel egybekötött tornavizsgálatát június hó 16-án d. u. 5-7 órakor tartja meg az intézet udvarán, melyre úgy a tanításügy barátai, int az érdeklődő közönséget szívesen meghívja az igazgatóság.

58

Kecskeméti Lapok 1900.33/22. Tornavizsga -

A főreáliskola tornaversenye pünkösd kedden, június 5-én. Reggel kivonul az ifjúság a Csalános erdőbe 7 órakor tavaszi mulattságra, kinn tölti tanáraival együtt a napot, a verseny délután ugyanott lesz az erdő tisztásán a következő verseny – programmal: 1. Felvonulás és felállás oszlopokba. – 2. Hymnusz, énekli az összes ifjúság. – 3. Az összes ifjúság szabadgyakorlata. – 4. Gyakorlatok fabotokkal. II-IV. oszt. – Egyénenkénti versenyek: a) I-III. oszt. 50m. futás. IV-V. oszt. 100m. futás. VIVIII. oszt. 120m. futás. b) Távolugrás V-VIII. oszt. deszkáról. c) Súlydobás 7 klg. súlyú golyóval. VI-VIII. oszt. d) Magasugrás ugródeszka nélkül VI-VIII. oszt. e) Rúdugrás VI-VIII. oszt. f) Kötélhúzás I-II. oszt. – 5. Labdajátékok. – Sorakozás oszlopokba. – 7. Díjkiosztás. – 8. Elvonulás.

Kecskeméti Lapok 1900.33/31. Kecskeméti Torna és Vívó Egylet mulatsága -

A Kecskeméti Torna- és Vívó Egylet mulatságán felülfizetett: dr. Huszár Dezső 2 kor., Kerekes Ferencz 2 kor., dr. Nagy Mihály 2 kor., Sántha Gábor 2 kor., Sárközy Pál 2 kor., Szokolay Mihály 1 kor., Tatay Jenő 1 kor., Sz. Tóth Ferencz 1 kor., Versenydíjjakra volt szíves adományozni: A Kecskeméti Leszámítoló- és Pénzváltó bank részvénytársaság 10 kor., a Kecskeméti Takarékpénztár Egyesület 20 kor., dr. Szeless József 20 kor. E nemes áldozatkészségükért fogadják a rendezőség hálás köszönetét.

59