SPORTRA VALÓ NEVELÉS. Készítette: Tordai Csaba TISZASÜLY

SPORTRA VALÓ NEVELÉS

Készítette: Tordai Csaba 2010 TISZASÜLY

TÁMOP-3.1.4/08/2-2009-0207 Kompetenciaalapú oktatás, egyenlő hozzáférés – Innovatív intézményekben

Besenyszög-Tiszasüly Chiovini Ferenc Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 5061 Tiszasüly, Móra F. út 26.

„A sport nemcsak a testnevelésnek, de a lélek nevelésének is leghatásosabb eszköze, és minden iskolának, a legalacsonyabbtól a legmagasabbig első és szent hivatása és kötelessége a lélek nevelése, hogy fiaiból embert faragjon… Szent-Györgyi Albert

2



I. BEVEZETÉS Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) az orvostudomány bizonyított tényei alapján 5–18 éves korban napi egy óra, felnőttkorban napi fél óra testmozgást ajánl annak érdekében, hogy a mozgásszegény, ülő életmód okozta civilizációs népbetegségeket megelőzzük, kockázatukat csökkentsük. Az orvostudomány bizonyító tényei alapján az orvosok azt szeretnék elérni, hogy a gyermekek az iskolában mindennap részesüljenek az egészség fenntartásához szükséges testmozgásban. A

mozgásszegénység

okozta

civilizációs

népbetegségek

gyógyításával,

illetve

a

gyermekekkel foglalkozó orvosi szakmai társaságok felhívták a figyelmet arra, hogy gyermekeink munkaképes jövőjéért mi, felnőttek közösen vagyunk felelősek: az orvos, mert látja a bajt, tudja a megoldást; a pedagógus, mert ő tudja a megoldást megvalósítani; a szülő, mert ő tudja a megvalósítást elősegíteni, ha ezt az iskolától igényli és elvárja. Magyarország lakosságának egészségi állapota több mint három évtizede folyamatosan romlik, és szinte minden mutatója alatta marad az európai, sőt sokszor a kelet-európai átlagnak is. Alacsony a születéskor várható élettartam, magas az idő előtti halálozások száma, magas a szív- és érbetegségek, a daganatos betegségek és az alkoholos eredetű májbetegségek okozta halálozás aránya. A rossz egészségi állapot hátterében meghatározó az egészségtelen életmód (mozgáshiány, egészségtelen táplálkozás, dohányzás, szeszes ital fogyasztása), a hiányos egészségkultúra (szűrővizsgálatok mellőzése, önpusztító magatartás) és a környezetszennyezés. Az egészséget befolyásoló egyik legfontosabb életmódbeli jellemző az, hogy egy társadalom tagjai mennyi rendszeres fizikai aktivitásban, testmozgásban vesznek részt. A civilizált társadalmakban egyre jellemzőbbé válik az ülő, mozgásszegény életmód, mégpedig jellegzetesen már gyermek- és fiatalkorban is. A rossz egészségi állapot számos tényező javításával javulhat; ezek közül az egyik legegyszerűbb és leghatékonyabb a testmozgás mennyiségének növelése a gyermekek és a fiatalok körében. A gyermekek testmozgásának fokozása jelentős egészségfejlesztő hatású lehet a felnőtt társadalomban is. Magyarországon az általános mozgásszegénység sok tényezőre vezethető vissza. Gazdasági okok mellett – többek között – a társadalom e téren jellemző tudatlanságára is. 3



A testnevelési órák, mindenekelőtt a prevenciós foglalkozások gyakoriságának a növelését szorgalmazzák az orvosok és a gyermekek egészségéért aggódó pedagógusok. A testnevelési órák száma mégsem nő a kívánatos mértékben. Az iskolák többsége a NAT alapján készült helyi tanterveiben a belépő évfolyamokon a minimális óraszámot vette alapul, azaz heti két testnevelési órát. Ez messze elmarad a kívánatos mögött. Elvben fontosnak tartja a felnőtt társadalom a testnevelés

tantárgyat,

de

a

gyakorlatban

az

óraszámemelésnek

a

jelenlegi

tantárgyi

tananyagstruktúra, a még mindig rendkívül hiányos tárgyi feltételek és olykor az érdekrendszerek konfliktusa az akadálya. E szűkös – idő és tárgyi – keretek között a testnevelő legfontosabb feladata, hogy a testmozgást megszerettesse a gyermekekkel és kialakítsa bennük az igényt arra, hogy mindennapjaikban, a későbbiekben is – és itt már a munkával töltött napokra is gondolok – jelen legyen a fizikai aktivitás, a testre és lélekre gyakorolt összes pozitív hatásával.

4



II. SZAKIRODALMI ÁTTEKINTÉS

„Egészséges életmód, életminőség – két olyan fogalom, amelyek önmagukban is kifejezik a tantárgy jelentőségét és felelősségét.” (Rétsági Erzsébet 2004) „ A testnevelés a mozgásműveltség és a motoros képességek fejlesztése mellett többek között szerepet vállal a testi és lelki egészség egyensúlyának megteremtésében, az egészséges életmódra nevelésben…”(Hamar Pál 1998) II. 1. Az iskola szerepe A tiszsülyi általános iskola pedagógiai programja- többségében- a következőket tartalmazza: „7. Pedagógiai alapelvek: Az iskolában olyan légkört kívánunk kialakítani, ahol a tanulók otthonosan érzik magukat. Ennek érdekében a következőket szükséges megvalósítani: (…) - a tanulót egészséges és biztonságos környezetben kívánjuk nevelni, oktatni, az iskola tanulmányi rendjét pihenőidő, szabadidő, testmozgás beépítésével, sportolási, étkezési lehetőség biztosításával életkorának és fejlettségének megfelelően alakítjuk ki,- megismerhetik előre a velük szemben támasztott követelményeket. (…) A tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítésével egy időben a teljes személyiség fejlesztése a feladatunk. Szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánunk nevelni tanítványainkból. A közös családi és iskolai nevelés eredménye alapján tanulóink a következő tulajdonságokat vallják magukénak: egészséges életmódot folytat, - versenyszellemű, - fegyelmezett, - igazságos, - szorgalmas, - a tehetséget tiszteli, - testileg edzett, szeret sportolni, mozogni, - megjelenése, környezete tiszta, ápolt, gondozott. (…) Törekednünk kell a mindennapi nevelő és oktató munkánkban - a szülőkkel együtt hogy a végzős diákjainkat minél több tulajdonság jellemezze a felsoroltak közül. (…) 8. Az iskola nevelési-oktatási céljai. Az iskolában folyó nevelés-oktatás fő feladata, hogy a gyermeki fogékonyságra,

kíváncsiságra,

érdeklődésre,

nyitottságra

építve

elsősorban

a

következő

képességeket, készségeket és tulajdonságokat alakítsa ki és fejlessze a tanulókban: (…) - az egészséges életmódhoz kapcsolódó ismereteket és szokásokat. (…)” Láthatjuk, hogy az iskolák is megfogalmazzák az egészséges életmódra, ezen belül a rendszeres testmozgásra való igény kialakításának szükségességét. Ennek legfontosabb színtere a 5



testnevelés óra, legfőbb értékközvetítője pedig a testnevelő tanár, akinek személyiségén, a tantárgyhoz és tanulókhoz való hozzáállásán nagyon sok múlhat. Dr. Gyene István Egészség, szabadidő, sport című jegyzetében a következőket írja: „Az 1900-s évek közepétől az un. modern társadalmakban élő emberek életvitelére jellemzővé vált a mozgásszegény életmód. A technika gyors fejlődésének következtében a nehéz, fizikai munka mind jobban háttérbe szorult. A számítógép megjelenése pedig az emberek tömegeit köti a képernyő elé, ülő életmódra kényszerítve a társadalmat. A közlekedés gépesítése a forgalomban résztvevőket is elkényelmesíti. A forgalom ugrásszerű növekedése minden közlekedő számára fizikai veszélyeket is rejt. Mindezek a hatások és a hatalmas környezetszennyezés az emberek tömegeit érintő, egészségkárosodásokat okoznak. Megnőtt az idegrendszeri betegek száma. A szív és keringés jellegű betegségek, a kóros elhízás – a túlsúlyosság, az allergiás érzékenység az emberek millióit sújtja, nem beszélve más, szintén civilizációs betegségek ismert számos kórformáiról. Ezért a fizikai aktivitást, a mozgást nem a munkához kötötten, hanem testnevelési eszközökkel biztosíthatják maguk számára az emberek.” A testnevelés helyet kap az iskolai tantárgyak között és kötelező jelleggel heti néhány órában ezen vesznek részt az iskoláskorú fiatalok. A heti 2-3 testnevelési óra azonban kevés ahhoz, hogy a gyerekek mozgásigényét kielégíthessük. Ezért az iskolai sportkörök, szabadidős testnevelési szakkörök, természetjáró csoportok egészítik ki az iskolások államilag finanszírozott, segített testnevelési lehetőségeit. Ez a szervezeti keret azonban az iskolák nagy többségénél nem tökéletesen működik. Létesítmény hiány, időhiány akadályozza a lehetőségek igénybevételét és általános a finanszírozási probléma. A felnőtt lakosság részére az elsősorban öntevékenyen és önfinanszírozással működő szabadidős sportolási lehetőségek állnak rendelkezésre. Az emberek egy része futni jár, sokan rendszeres uszodalátogatók. Sok kondicionáló zenés torna csoport működik és ma már nemcsak a nők részére szervezetten. A kondicionáló torna vízi – aerobic ága is megjelent. Mások az egész életen át űzhető szabadidő sportokat választják. Szintén népszerű mozgásformák a labdajátékok (labdarúgás, kosárlabda, kézilabda, röplabda, a tenisz, a fallabda, golf, stb.) a lovassportok, a kondicionáló edzések a fitnesztermekben, a különböző küzdő sportok, a görkorcsolyázás, kerékpározás. Elsősorban idényjelleggel a sí, a korcsolya, a szörf, a vitorlázás és a folyóvizeken a 6



túrakajakozás, kenuzás, evezés. A vendéglátáshoz kötődő sportágakat (kocsmasportok: darts, bowling, teke, biliárd, stb.) is egyre többen használják kikapcsolódásra. Mindez azonban a lakosság kis hányadát mozgatja meg rendszeresen.

II. 2. A szülők szerepe Dr. Dobos József ortopéd és sport szakorvos régi tapasztalata, hogy egyes "gondos" szülők már augusztus végén, a kevésbé "gondosak" szeptember elején jelentkeznek gyermekükkel, a mozgásszervekkel foglalkozó rendelőkben, és felmentést kérnek az iskolai testnevelés alól, hiszen előfordul, hogy a testnevelő tanár "egy egész kilométert futtatja szegényt, pedig egyébként is fáradékony". Embert próbáló feladat meggyőzni a hozzátartozót a mozgás, fizikai terhelés szükségességéről, ha ő maga is túlsúlyos és a félemeletre is lifttel megy. Nehéz megértetni a jelenkor "tv-videós" nemzedékének szüleivel, hogy gyermekük iránti felelősségük kiterjed a mozgás megszerettetésére is. A testmozgás nem kizárólag akkor fontos, ha élsportolói célok lebegnek a gyermek vagy szülők szeme előtt. Az optimális mozgásmennyiség és a fizikai terhelés szükséges a mozgatórendszer (csont, ízület, izom, és ín), a keringési- és légző-rendszer fejődéséhez, elengedhetetlen az anyagcsere-szabályozáshoz és a szellemi felfrissüléshez is. Amint a tapasztalat mutatja, a szülő nincsenek mindig tisztában azzal, mit jelent a mindennapos testmozgás gyermekeiknek. A gyermek fejlődése, egészsége, testi-lelki jóléte múlik azon, megkapja-e a lehetőséget, a kellő motivációt a mozgáshoz, kialakul-e benne az igény a mindennapos testmozgásra. A testnevelőnek tudomásul kell vennie, hogy a gyermekek szokásainak kialakításában a szülőknek is nagyon nagy befolyása és felelőssége van. Tudni kell tehát „hatni” a szülői gondolkodásra is, ha kell, a tanulókon keresztül. II. 3. A tanulók életmódja Dr. Farmosi István (1999) kutatásai szerint a gyermekek erőnlétének romlása következett be az utóbbi évtizedekben. Ennek okait ő a következőkben látta: - A faluról a városba való elvándorlás a mozgáslehetőségek beszűkülését idézte elő. - A gyermekek életmódjában kedvezőtlen változások következtek be: mind a falusi, mind a városi gyermekek életmódjából egyaránt kiszorult a mozgás; 7



a gyermekek szabadideje, így a mozgásra fordítható idő is csökkent (ezért még fontosabb a gyermekekben a mozgás iránti igény kialakítása, hogy kevés szabadidejüket egészségükre, szervezetükre nézve hasznos tevékenységgel töltsék). - A sportolási lehetőségek nem követték kellő mértékben az életkörülmények változását. A testnevelőnek tisztában kell lennie azzal is, hogy a megfelelő mennyiségű és minőségű testmozgás nem csak a testi egészséget, hanem a gyermekek pszichés állapotát is befolyásolja. Dr. Farmosi István a testnevelés tanítása című kézikönyvben írja a következőket: „gondoskodni kell a gyermek mozgásigényének lehető legteljesebb kielégítéséről. (…) A gyermekeknél gyakorta előforduló rendellenes magatartás – idegesség, ellenkezés, pszicho-motoros nyugtalanság – többnyire azzal magyarázható, hogy mozgás- és tevékenységigényüket kevéssé vették figyelembe.” II. 4. A tanulók szokásai, érdeklődése Nincs olyan kutatás, amely az iskolások minden korosztályának sportolási szokásait vizsgálná. A Mobilitás -NSKI adatai szerint a felső tagozatos diákok csaknem 47 százaléka egyáltalán nem sportol az iskolán kívül. Versenyszerűen a gyerekek tizede űz valamilyen sportágat. Megdöbbentő adat, hogy a felsősök körülbelül harmada azért hagyja abba a rendszeres testmozgást, mert a tanulás mellett nem marad rá ideje. Az iskolán kívül egyáltalán nem mozgó gyerekek nagy része is az időhiánnyal indokolja „passzivitását”. Az Ifjúság 2000 felmérés csak a 15–29 év közötti fiatalokkal foglalkozik. A kutatás eredményei szerint a középiskolás korosztály 42 százaléka sportol rendszeresen. A huszonéveseknek már csak harmada, negyede mondhatja el ugyanezt. Ennek oka, hogy a diákéletmód sokkal inkább kedvez a rendszeres sportolásnak – vélik a kutatók. A gyakori testmozgást végző középiskolások negyede tagja diáksport-egyesületnek, több mint ötödük mindennap edz. A fiatalok aktivitása attól is függ, hogy milyen típusú iskolába járnak. Általánosságban elmondható, minél magasabb státusú intézménybe jár valaki, annál valószínűbb, hogy rendszeresen sportol. Legkevésbé a szakmunkástanulók éreznek kedvet a rendszeres mozgáshoz. A Tantárgyak, tanórák és a tanulói érdeklődés című 2006-os felmérés kimutatta, hogy az általános iskolások közül mind a jól tanulók, mind a kevésbé jó tanulók egyaránt a testnevelést szeretik a legnagyobb mértékben. Míg a leggyengébben tanulók nagyobb mértékben szeretik a testnevelést az iskolában, addig a legjobban tanulók kevésbé szeretik a testnevelést. A diákok közül 8



a legtöbben a számítástechnika, a testnevelés és az osztályfőnöki órák számát növelnék. A testnevelés órákat is megnövelné a szülők egy része. A szülők egy része úgy vélekedik, hogy a gyermek iskolai terhelése miatt a sport kimarad a gyermek életéből, pedig szeretnék, ha foglalkozna vele. II. 5. A tanulók viszonya a testneveléshez A hatékony neveléshez, motiváláshoz ismernünk kell a tanulók viszonyát a testnevelés tantárgyhoz, valamint tudnunk kell arról, hogy a gyermekek életmódja a növekvő elvárások és az életritmus változása miatt megváltozott. Ebben a megváltozott életvitelben is meg kell találnunk a testmozgás helyét, mivel az előbb felsoroltaknál fogva annak még nagyobb szerepe van a tanulók életében és fontos lesz a diákévek után is. Gergely Gyula (2005) szerint „a fizikai munka csökkenése, az urbanizációs változások és ebből következően a diákéletmód megváltozása, eltolódása a szellemi tevékenység felé növelte az iskolai testnevelés egészségmegőrző szerepét. A heti két alkalommal megtartott testnevelési óra élettanilag kevés, az esetek többségében izomlázat okoz, ami rontja a tanítási óra élményhatását, tartózkodóvá teszi a gyereket a fizikai terheléssel szemben. Nem véletlen, hogy a szakemberek a hét minden napján szükségesnek tartják a testnevelési órát és a délutáni sportfoglalkozást is. A mozgás akkor élmény, akkor szerez örömöt, ha azt rendszeresen űzik, és akkor az élettani hatás sem marad el. A kihívás a társadalommal szemben fogalmazódik meg, azaz tudja-e biztosítani a társadalom a mozgásos örömszerzéshez szükséges feltételeket. Ma már senki nem vitatja a testnevelés személyiségformáló, rehabilitációs, prevenciós, egészséget stabilizáló és mással nem pótolható jelentőségét, ugyanakkor az érdekrendszerek útvesztőjében elsikkad a fontossága.”

II. 6. A testnevelő tanár szerepe A tanulók érzik, ha a pedagógus pozitívan áll munkájához, a gyermekekhez, ha elkötelezett a tantárgya iránt, felkészült, jó szakember. A tanár személyisége befolyásolja a tanuló tevékenységét, tanulás iránti beállítottságát, az iránta érzett rokon-, vagy ellenszenv áttevődik az általa tanított tantárgyra is. A kutatások azt mutatják, a tanulók jobban vonzódnak azokhoz a tantárgyakhoz, 9



amelyeket a fent felsoroltaknak megfelelő tulajdonságokkal rendelkező pedagógus oktat. Rétsági Erzsébet (2004) a következőket írja: „a tanulók tantárgy iránti beállítódása, tanulási motivációjuk kialakítása és megszilárdítása a pedagógiai munka egyik legfontosabb feladatát és egyben értékmérőjét képezi. (…) A testnevelő tanár ma már nem ülhet kényelmes fotelben. Egyre komolyabb erőfeszítést igényel a tanulók érdeklődésének felkeltése és fenntartása, különösen az életkor előrehal adtával. (…) Valószínűleg ez is az okok egyike, hogy ma a tanulóifjúságnak csak kevés hányada végez rendszeres sporttevékenységet. (…) nem elég a tantárgy vonzó mozgásos jellege a tartós motiváció kialakításához és fenntartásához. Ehhez a pedagógiai és szakmai munkát magas szinten űző tanári személyiségnek kell társulnia.”

10



III. Iskolánkban megrendezett sportversenyek

- A sportra való nevelést négy megrendezett délutáni versenyfeladatokkal kívánom elősegíteni. Ezek a következőek: 1. október: Tömeges játékok, szabad téren. 2. december: Váltóverseny. 3. február: Akadályverseny. 4. április: Sportjátékok.

11



III. 1. Tömeges játékok, szabad téren

1. Bika Egy ügyesebb fiú kendőt köt a derekára, ő a bika. A többieknek meg kell próbálniuk megszerezni tőle a kendőt, de akihez a bika hozzáér, az kiesett. Aki megszerzi a kendőt, az a következő bika. 5 fő2. Brit bulldog A játszók közül kiválasztunk néhány erős fiút, vagy ha még izgalmasabbat akarunk, néhány pici gyereket, és szembeállítjuk őket a többiekkel, ők lesznek a brit bulldogok. Meghúzzuk a játék területi határait. A tömegnek át kell rohannia a brit bulldogok területén úgy, hogy ne kapják el. Akit elkapnak a brit bulldogok, és felemelnek a talajról, az is brit bulldog lesz, és a következő körben már ő is fogja meg a többieket. Az nyer, aki utoljára marad. 15 fő3. Fogócska A) Van egy fogónk, aki, ha megfogott valakit az előle szaladó tömegből, az is fogó

lesz.

B) Van egy fogónk, aki, ha megfogott valakit, az terpeszbe kell álljon egészen addig, amíg egy szabad ember át nem bújik a lába alatt, ekkor felszabadul. A terpeszben álló ember alatt éppen átbújó játékost nem foghatja meg a fogó, házban van 6 fő-

12



4. Középcica körben Körben állunk, középen egy fogó. Labdát dobálunk egymásnak, lehetőleg minél gyorsabban, a középcicának el kell kapnia. Akinek a dobását elkapta, az áll be a helyére. 6 fő5. Kötélhúzás Két, nagyjából azonos erőnlétű csapatot alakítunk, középen áll egy játékvezető, a kötél azonos távolságon lévő egy-egy pontjára szalagot kötünk, és amelyik szalag először odaér a játékvezetőhöz, az a csapat veszt. 10 fő6. Kiraklak a körből Kötéllel meghatározott körbe mindenki beáll. Mindenki mindenkit kitolhat a körből. Az nyer, aki utoljára bent marad a körben. 10 fő7. Amerikai foci Körbeállunk, mindenki nagy terpeszben, a szomszéddal összeérő lábbal. Középen egy labda van, egymás lábai közt kell kigurítani. Akinek a lábai közt kiment, az kiesett. Két idegen láb közt kigurult labda nem ér. 10 fő8. Kígyófogó A játékosok oszlopot alkotnak, jó szorosan megfogják egymás derekát, Egyvalaki szemben áll az első emberrel, és el kell kapnia az utolsó embert, a kígyónak ezt kell megakadályoznia. Ha elkapta, ott marad, és az addigi első ember lesz a következő fogó. 10 fő13



9. Kidobó Kötéllel kialakítunk egy jó nagy kört, amely minden oldaláról körbefutható. Ebben áll mindenki, kivéve a dobót, akinél a labda van. Akit megdob, az kimegy mellé dobónak, kivéve, ha elkapta a labdát. Bentről kifelé tilos dobni, a labdát vissza kell adni mindig a dobóknak. Ha valaki bentről átlépi a határvonalat, az is dobó lesz. Az nyer, aki a végén a körön belül maradt. 10 fő10. Kakasviadal Kijelöljük a harc területét, van két kakas, akiknek ki kell lökniük egymást a körből. Fél lábon ugrálva, kezüket hátratéve viaskodnak. 3 fő11. Kiszorító Kijelölünk egy nagy játékteret, azon belül pedig két párhuzamos vonalat, egymástól néhány méterre. Erre a két vonalra áll fel sorban a két, egyenlő létszámú, és erősségű csapat. Kapnak labdát, és ha célozni kell egy ellenfélre. Ha az megfogta a labdát, egyet előre léphet, és már onnan célozhat, ha nem, utána kell szaladnia, és onnan kell céloznia. Nyílván, ha az ellenfelek közelednek, a csapattagok hátrálni fognak. Az a csapat nyer, amelyik vagy kiszorítja ellenfeleit a terület határán kívülre. Kiesés nincs. 15 fő-

14



III. 2. Decemberi program: váltóverseny - 8 fő egy csapat, osztályonként 2 tanuló. - Külön alsó és felső tagozat. - Minden gyakorlat bemutatással kezdődik. - Versenyben 1. 4 pont, 2. 3 pont, 3. 2 pont, 4. 1 pont 1. Kosárlabdával labdavezetés váltott kézzel a földön gurítva, Bólya kerülése után futás vissza.

2. Kosárlabdával labdavezetés, fordulás után futás vissza kézben a labdával.

3. Ugyanaz, mint az előző feladat, de a labdavezetés oda-vissza történik.

4. Fordulóig nyuszi ugrás, Futás vissza négykézláb.

15



5. Fordulóig pókjárás, vissza rákjárás.

6. Oda tollas ütőn teniszlabda egyensúlyozás, futás közben, Vissza kézben fogva a labdát futás.

7. Hullámkarika görgetése oda-vissza.

8. Futás a padig, majd azon csúszás hason, Futás vissza.

16



9. Hasonló az előzőhöz, de a padnál felguggolás, majd leterpesztés.

-

Pontok összesítés Eredményhirdetés Jutalmazás: első 3 éremmel.

17



III. 3. Februári program: akadályverseny 1. Egyszerű futóváltó: - Váltás tenyérérintéssel.

2. Talicskázás: - Zsámoly mögött csere

3. Hokis váltó: - Labdavezetés a bóják kerülgetésével, oda- vissza. Váltás a bot átadásával.

4. Dömperes váltó: 18



- Dömpert tolva kerülgetik a bójákat, oda- vissza. Váltás a dömper átadásával

5. Szökdelő váltó: - Szökdelés után célba dobás zsámolyra, majd megkerüli a báját, kiveszi a labdát és visszafut.

6. Ügyességi akadályváltó: - Futás a szivacsig, Guruló átfordulás előre, Felfutás a padra és a végénél leugrás, Karikában átbújás, Bója megkerülése és futás vissza.

7. Egyensúlyozó váltó: 19



- Tollas ütőn kis labda egyensúlyozása.

- 8 fő egy csapat, osztályonként 2 tanuló. - Külön alsó és felső tagozat. - Minden gyakorlat bemutatással kezdődik. - Versenyben 1. 4 pont, 2. 3 pont, 3. 2 pont, 4. 1 pont - Pontok összesítés - Eredményhirdetés - Jutalmazás: első 3 éremmel. III. 4. Áprilisi program: sportjátékok -

Osztálybajnokságok rendezése. Külön alsó és felső tagozatosoknak Labdarúgás: játékidő 2-szer 10 perc, 5+1 fős csapatokkal. /Fiú részére./ Kézilabda: játékidő 2-szer 10 perc, 6+1 fős csapatokkal. /Lányok részére, csak felsősöknek/ Tűzharc: 10 fős csapatokkal. Fiúk lányok vegyes csapata.

20



IV. IRODALOMJEGYZÉK Szabadné Hollanda Ottília: A fizikai aktivitásra nevelés hatékonyságának vizsgálata három alternatív középiskolában (2006/tanulmány) Dr. Hamar Pál: A rendszeres testedzés helye és szerepe a serdülőkorú lányok életvitelében (2006/tanulmány) Egészségnevelési program - Általános Iskola Tiszasüly (2006) Pedagógiai program - Általános Iskola Tiszasüly (2006) Biróné Nagy Edit (szerk.): Sportpedagógia. Kézikönyv a testnevelés és sport pedagógiai kérdéseinek tanulmányozásához. Dialóg Campus Kiadó, Budapest–Pécs Falus Iván (1993): Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe. Keraban Könyvkiadó, Budapest Pedagógiai Lexikon. III. kötet. Főszerkesztők: Báthory Zoltán, Falus Iván. Keraban Könyvkiadó, Budapest, 1997 Rétsági Erzsébet: A testnevelés tantárgypedagógiája. Dialóg Campus Kiadó, Budapest– Pécs, 2004 Dr. Arday László (szerk.) A testnevelés tanítása (Tanári kézikönyv felső tagozatos pedagógusok számára). Korona Kiadó, Budapest, 2001

21



TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS---------------------------------------------------------------------------3 II. SZAKIRODALMI ÁTTEKINTÉS-----------------------------------------------5 II. 1. Az iskola szerepe------------------------------------------------------------------5 II. 2. A szülők szerepe-------------------------------------------------------------------7 II. 3. A tanulók életmódja--------------------------------------------------------------7 II. 4. A tanulók szokásai, érdeklődése-----------------------------------------------8 II. 5. A tanulók viszonya a testneveléshez------------------------------------------9 II. 6. A testnevelő tanár szerepe-----------------------------------------------------10 III. ISKOLÁNKBAN MEGRENDEZETT SPORTVERSENYEK ----------11 III. 1. Tömeges játékok, szabad téren----------------------------------------------12 III. 2. Decemberi program: váltóverseny------------------------------------------15 III. 3. Februári program: akadályverseny-----------------------------------------18 III. 4. Áprilisi program: sportjátékok----------------------------------------------20 IV. IRODALOMJEGYZÉK----------------------------------------------------------21 TARTALOMJEGYZÉK--------------------------------------------------------------22

22

SPORTRA VALÓ NEVELÉS. Készítette: Tordai Csaba TISZASÜLY

Recommend Documents