Miniszterelnöki Hivatal Dr. Tordai Csaba Szakállamtitkár Úr részére
Budapest
Tisztelt Szakállamtitkár Úr! A Hivatalos Közbeszerzési Tanácsadók Országos Szövetsége ezúton szeretné szíves állásfoglalását kérni az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekr l szóló 2007. évi CLII. törvény (a továbbiakban: Vnytv.) helyes értelmezésével, alkalmazásával kapcsolatban. Szövetségünk egy kb. 90 hivatalos közbeszerzési tanácsadót tömörít társadalmi szervezet, amely 2004-ben, az új közbeszerzési törvény elfogadását követ en alakult és kezdte meg m ködését. A Szövetség egyik els dleges, alapszabályban rögzített célja a tagok szakmai munkájának, tájékoztatásának el segítése, szakmai érdekképviseleti tevékenység ellátása. Ennek jegyében, figyelemmel arra, hogy a Vnytv. rendelkezései azok értelmezését l függ en eltér mértékben érinthetik a hivatalos közbeszerzési tanácsadókat és az ajánlatkér ket, tagjaink jelzése alapján is szükségesnek tartottuk, hogy a törvény autentikus értelmezése érdekében szíves állásfoglalását kérjük az alábbiak szerint. I. Jogszabályi háttér A 2007. december 6. napján kihirdetett Vnytv. 3. § (3) bekezdésének ea) pontja értelmében 2008. január 1. napjától kezd hatállyal vagyonnyilatkozat tételére kötelezett az a közszolgálatban nem álló személy, aki - önállóan vagy testület tagjaként - javaslattételre, döntésre, illetve ellen rzésre jogosult az állam, önkormányzat, költségvetési intézmény, valamint többségi állami, illetve többségi önkormányzati tulajdonban lév gazdasági társaság, továbbá az Országgy lés, a Kormány, valamint önkormányzat által alapított közalapítvány közbeszerzési eljárásban. A Vnytv. 26. § (3) bekezdése alapján els alkalommal 2008. június 30-ig kell vagyonnyilatkozatot tenni.
2 A Vnytv. 5. §-a alapján, a 3. § (3) bekezdés e) pontja alapján kötelezett a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségnek a kötelezett a jogviszony létrejötte érdekében azt megel en, annak megsz nését követ harminc napon belül, illet leg évenként köteles eleget tenni. A vagyonnyilatkozat-tételt megel en a kötelezettel szerz déses jogviszony nem hozható létre, a kötelezettségr l a kötelezettet az ún. rzésért felel s személy tájékoztatja. A törvény szerint a vagyonnyilatkozatot két példányban kell elkészíteni, és egy-egy lezárt és nyilvántartási azonosítóval ellátott borítékban elhelyezni. A két vagyonnyilatkozatot tartalmazó borítékot a lezárás helyén a kötelezett és az rzésért felel s személy aláírásával látja el, mindkett jüknél a vagyonnyilatkozat egy példánya marad. A Vnytv. a kötelezettel kapcsolatos bejelentés alapján az rzésért felel s személy számára biztosítja a kötelezett meghallgatásának, a vagyonnyilatkozat vizsgálatának, adott esetben az adóhatósági vagyongyarapodási vizsgálat kezdeményezésének jogát. Az rzésre felel s személyek meghatározását a Vnytv. 7. §-a tartalmazza, amelyben azonban nem szerepel a Vnytv. 3. § (3) bekezdésének e) pontja szerinti kötelezett vagyonnyilatkozatának rzéséért felel s megjelölése. A közbeszerzésekr l szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 8. § (3) bekezdése értelmében az ajánlatkér az ajánlatok elbírálására legalább háromtagú bírálóbizottságot köteles létrehozni, amely írásbeli szakvéleményt és döntési javaslatot készít az ajánlatkér nevében a közbeszerzési eljárást lezáró döntést meghozó személy vagy testület részére. A bírálóbizottsági munkáról jegyz könyvet kell készíteni, amelynek részét képezik a tagok indokolással ellátott bírálati lapjai. A Kbt. 8. § (1) bekezdése akként rendelkezik, hogy a közbeszerzési eljárás el készítése, a felhívás és a dokumentáció elkészítése, az ajánlatok értékelése során és az eljárás más szakaszában az ajánlatkér nevében eljáró, illet leg az eljárásba bevont személyeknek, illet leg szervezeteknek megfelel - a közbeszerzés tárgya szerinti, közbeszerzési és pénzügyi - szakértelemmel kell rendelkezniük. A Kbt. 8. § (2) bekezdése kimondja, hogy az ajánlatkér nevében eljáró, illet leg az eljárásba bevont szervezet akkor felel meg az (1) bekezdés szerinti követelménynek, ha a tevékenységében személyesen közrem köd tagjai, munkavállalói, illet leg a szervezettel kötött tartós polgári jogi szerz dés alapján a szervezet javára tevékenyked k között legalább egy olyan személy van, aki megfelel szakértelemmel rendelkezik. A Kbt. 9. § (1) bekezdése szerint a közösségi értékhatárt elér vagy meghaladó érték közbeszerzés (második rész), továbbá versenypárbeszéd alkalmazása esetén a nemzeti értékhatárt elér vagy meghaladó érték közbeszerzés (harmadik rész, 25/A. cím) esetében a közbeszerzési eljárásba az ajánlatkér - kivéve a központosított közbeszerzés során ajánlatkérésre feljogosított szervezetet - a Közbeszerzések Tanácsa által vezetett névjegyzékben szerepl , hivatalos közbeszerzési tanácsadót (11. §) köteles bevonni, figyelembe véve egyben a 10. § (1) és (2) bekezdése szerinti követelményeket. Az Európai Unióból származó forrásból támogatott közbeszerzések esetében az ajánlatkér a közbeszerzési eljárásba független hivatalos közbeszerzési tanácsadót köteles bevonni, egyéb
3 esetekben az ajánlatkér vel munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló hivatalos közbeszerzési tanácsadó is bevonható. Ugyanezen törvényhely (2) bekezdése alapján a hivatalos közbeszerzési tanácsadó a közbeszerzési eljárás el készítése és lefolytatása során köteles a közbeszerzési szakértelmet biztosítani. Az ajánlatkér a hivatalos közbeszerzési tanácsadót különösen a felhívás és a dokumentáció elkészítésébe köteles bevonni. A hivatalos közbeszerzési tanácsadó, illetve a 11. § (3) bekezdése szerinti hivatalos közbeszerzési tanácsadó esetében a 11. § (2) bekezdése szerinti feltételeknek megfelel , a Közbeszerzések Tanácsa által vezetett névjegyzékben megjelölt személy köteles a hivatalos közbeszerzési tanácsadás körébe es feladatok teljesítésében személyesen részt venni. A hivatalos közbeszerzési tanácsadót tevékenységéért ellenszolgáltatás illeti meg. A független hivatalos közbeszerzési tanácsadó a tevékenysége körében okozott kár megtérítéséért a Ptk. szabályai szerint felel. II. A Vnytv. és a Kbt. rendelkezéseinek összevetése A Vnytv. nem határozza meg sem a javaslattétel, sem az ellen rzés fogalmát. A Kbt. kizárólag a bíráló bizottsággal összefüggésben rendelkezik a szó szigorú értelmében vett javaslattételi jogról, illet leg kötelezettségr l. A hivatalos közbeszerzési tanácsadók tevékenysége a Kbt. alapján mindenekel tt az ajánlati felhívás és dokumentáció elkészítésében való közrem ködésre, tehát f ként tanácsadási, szakért i jelleg tevékenységre terjed ki. Gyakorlat azonban, hogy az ajánlatkér k a teljes közbeszerzési eljárás lebonyolításával független hivatalos közbeszerzési tanácsadót bíznak meg. Az is gyakran el fordul, hogy a Kbt. 8. § (1) bekezdése szerinti közbeszerzési szakértelem bíráló bizottságban történ biztosítása érdekében az ajánlatkér a bíráló bizottság tagjai sorába választja a szervezetét l független hivatalos közbeszerzési tanácsadót. Az ajánlatkér l független hivatalos közbeszerzési tanácsadók ezen felül konkrét közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatban eseti megkeresések alapján írásbeli szakvéleményt készítenek, elláthatják továbbá a közbeszerzési eljárás ún. min ségbiztosítását is, azaz megbízásuk alapján független hivatalos közbeszerzési tanácsadóként folyamatos felügyeletet gyakorolhatnak a közbeszerzési eljárás szabályszer sége és tisztasága felett. A Kbt. szerint a közbeszerzési eljárásba a közbeszerzési szakértelem biztosításán felül be kell vonni pénzügyi és a közbeszerzés tárgya szerinti – f ként szaki – szakértelemmel bíró személyt, akik sok esetben küls szakért személyek vagy cégek. Mind a hivatalos közbeszerzési tanácsadók, mind a közbeszerzési eljárással kapcsolatban megbízott egyéb szakért k megbízási, vállalkozási szerz dések alapján látják el feladatukat. E személyeknek, szervezeteknek – amennyiben nem tagjai a bíráló bizottságnak – nincsen a szó szoros értelmében az ajánlatkér i szervezetben a döntéssel kapcsolatos ellen rzési, javaslattételi vagy döntési jogosultságuk, f ként szakért i munkát végeznek, tanácsot adnak, véleményt fogalmaznak meg. Mindezen közbeszerzési szabályozás és gyakorlat alapján az alábbi kérdések megválaszolásában várjuk szíves segítségét.
4 III. Kérdéseink 1. A konkrét közbeszerzési eljárással kapcsolatos szakért i, tanácsadási (hivatalos közbeszerzési tanácsadói) tevékenységre szóló szerz dés javaslattételre jogosultságot és ezzel együtt vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget keletkeztet-e abban az esetben, ha a hivatalos közbeszerzési tanácsadó nem tagja a bíráló bizottságnak? Keletkezik-e ilyen kötelezettség abban az esetben, ha a hivatalos közbeszerzési tanácsadó a bíráló bizottság tagjává válik? Van-e vagyonnyilatkozattételi kötelezettség abban az esetben, ha a hivatalos közbeszerzési tanácsadó szavazati jog nélküli tag lesz a bíráló bizottságban? 2. A konkrét közbeszerzési eljárással kapcsolatos min ségbiztosítási tevékenységre szóló szerz dés a Vnytv. rendelkezései alapján értelmében ellen rzési jogosultságot és ezzel együtt vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget keletkeztet-e abban az esetben, ha a hivatalos közbeszerzési tanácsadó nem tagja a bíráló bizottságnak? 3. A közbeszerzési eljárással kapcsolatos egyéb (pl. a m szaki leírással kapcsolatos m szaki, vagy a szerz déssel kapcsolatos jogi) szakért i, tanácsadási tevékenység keretében megfogalmazott szakvélemények javaslattételnek min sülnek-e a Vnytv. alkalmazása szempontjából? (E kérdés megválaszolása a hivatalos közbeszerzési tanácsadók számára azért lényeges, mert a közbeszerzési eljárás el készítése körében a Vnytv. vonatkozó rendelkezéseire is fel kell hívniuk az ajánlatkér k figyelmét.) 4. Ki min sül rzésért felel s személynek a Vnytv. 3. § (3) bekezdésének e) pontja szerinti személy tekintetében? (Mint arra fentebb utaltunk, a Vnytv. 7. §a nem határozza meg az rzésért felel s személyt a Vnytv. 3. § (3) bekezdés e) pontja szerinti kötelezett vonatkozásában.) Amennyiben a hivatalos közbeszerzési tanácsadó a Vnytv. értelmében vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettnek min sül a fenti esetek bármelyikében, további kérdéseink: 5. Mi történik, ha az rzésre kötelezett elmulasztja tájékoztatni a kötelezettet a törvény 8. § (4) bekezdése alapján? Ebben az esetben is fennáll a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség? Amennyiben igen, s a kötelezett ezt elmulasztja, alkalmazhatóak vele szemben a szankciók? 6. Az el ponthoz hasonló kérdés, hogy mi a jogi helyzet abban az esetben, ha a vagyonnyilatkozattételre kötelezett elmulasztja a kötelezettség teljesítését, ugyanakkor az rzésért felel s személy elmulasztja felszólítani, hogy kötelezettségének 8 napon belül tegyen eleget? Ebben az esetben alkalmazhatóak-e a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megtagadásának jogkövetkezményei? 7. Mit ért a törvény az érdekképviselet megfogalmazás alatt a Vnytv. 14. § (1) és (2) bekezdésében? Hogyan értelmezhet e szakasz a hivatalos közbeszerzési tanácsadók esetében?
5
A megfelel jogértelmezést és jogalkalmazást segít állásfoglalását el re is köszönjük. Amennyiben az állásfoglalás-kérésünk tartalmával kapcsolatban bármilyen kérdés merülne fel, örömmel állok rendelkezésére. Budapest, 2008. július 14.
Tisztelettel:
Schäffer István elnök
