Sorozott vagy szerződéses haderő? SZAKDOLGOZAT

Miskolci Egyetem Állam – és Jogtudományi Kar Államtudományi Intézet Közigazgatás jogi Tanszék

Sorozott vagy szerződéses haderő? SZAKDOLGOZAT

Konzulens:

Írta:

Dr. Nyitrai Péter

Jelcs Zita Gabriella

egyetemi docens

III. éves igazgatásszervező hallgató

Miskolc, 2014. 1

University of Miskolc Faculty of law Institute of political science Administrative law department

Conscriptions or contract soldiers? THESIS

Consultant:

Author:

Dr. Nyitrai Péter

Jelcs Zita Gabriella

reader

third - year management organization student

Miskolc, 2014. 2

Tartalomjegyzék Bevezető ......................................................................................................................... 5 1. Hadtörténet ........................................................................................................... 7 1.1. Honvédelem ...................................................................................................... 7 1.2. A korai magyar hadviselés ...............................................................................10 2. A Magyar Királyi hadsereg megalakulása ..........................................................12 2.1 Honvédségünk az 1868. évi XL., XLI., és a XLII. törvénycikkek tükrében .............................................................................................................14 2.1.1

Az 1868. évi XL. törvénycikk a véderőről ............................................14

2.1.2

Az 1868. évi XLI. törvénycikk a honvédségről ....................................15

2.1.3

Az 1868. évi XLII. törvénycikk a népfelkelésről ..................................16

3. 1914 –től 1920 – ig terjedő időszak ......................................................................17 3.1 Az I. világháború ...............................................................................................17 3.1.1

Magyarország a háborúban....................................................................17

3.2 A Népköztársaság hadserege Károlyi kormányzósága idején ...........................19 3.3 A Tanácsköztársaság Vörös hadserege..............................................................21 4. 1921. évi XXXIII. törvénycikk .............................................................................26 4.1 A trianoni békeszerződés következményei........................................................26 4.2 A honvédség szervezete a békeszerződés megkötése után ................................28 5. 1939 – től 1990 – ig terjedő időszak .....................................................................30 5.1 A II. világháború ...............................................................................................30 5.1.1

A második magyar hadsereg..................................................................30

5.2 A varsói szerződés .............................................................................................31 5.3 A rendszerváltás ................................................................................................32 6. A Magyar Honvédség ............................................................................................35 6.1 Irányítása és szervezetrendszere ........................................................................35 6.2 Személyi állománya...........................................................................................38 6.2.1

Szerződéses katonák ..............................................................................39

6.2.1.1 Tisztjelöltek .....................................................................................39 6.2.1.2 Altiszt-jelöltek ..................................................................................39 6.2.2

Önkéntes tartalékos katonák ..................................................................40

7. Védelem az egyes nemzetközi szervezetek és országok tükrében .....................42

3

7.1 A NATO és Magyarország ................................................................................42 7.2 Az Európai Unió ................................................................................................43 7.2.1

Az Európai Unió Katonai Bizottsága ....................................................43

7.2.2

Az Európai Unió Katonai Törzse ..........................................................44

7.2.3

EUFOR ..................................................................................................46

7.3 Norvégia ............................................................................................................46 8. Legyen - e sorkatonaság Magyarországon? ........................................................48 9. Felmérés..................................................................................................................53 Záró gondolatok...........................................................................................................59 Melléklet .......................................................................................................................60 Irodalom jegyzék .........................................................................................................61 Jogszabály jegyzék .......................................................................................................62 Felhasznált egyéb .........................................................................................................64

4

„Midőn hazáját rabbilincs fenyíti, Bőszült érzéssel harcmezőre száll, A szép szabadság hőslánggal hevíti, Körüldörögje bár ezer halál, Nem csügged, s honvéd tisztét teljesíti A jobb utókortól remélve bérét, A nyert borostyánon kiontja vérét.” (Kisfaludy Károly)

Bevezetés

Ha figyelemmel kísérjük, hogy milyen események történnek szerte a világban, láthatjuk, hogy rengeteg olyan helyzet adódik, amelyekre az egyes államoknak reagálniuk kell. Ezek a helyzetek képesek olyan körülményeket generálni, melyek olyan társadalmi változásokat idéznek elő amelyek, olykor megkívánják az országok fegyveres szerveinek beavatkozását is. Így fordulhat elő az, hogy a rend helyreállítása érdekében az egyes honvédelmi feladatokat ellátó szervezetegységek is alkalmazásra kerülnek. Hazánk tekintetében ez a Magyar Honvédséget takarja, melynek a fogalma a következő: „Polgári irányítás alatt álló, függelmi rendszerben működő és centrálisan vezetett fegyveres állami szervezet, békében az önkéntességen, megelőző védelmi helyzetben és rendkívüli állapotban az önkéntességen és az általános hadkötelezettségen alapuló haderő.”1Ezen körülményeket alapul véve dolgozatom elkészítése során a honvédelmi igazgatás olyan területével foglalkoztam, amely egyaránt érdekelheti mind a fiatalabb, mind az idősebb korosztályt. Dolgozatom kidolgozása során igyekeztem arra törekedni, hogy a rendelkezésre álló szakirodalmat feldolgozva minél átfogóbban, minél szemléletesebben mutassam be a választott témát. Így számos könyv, folyóirat és jogszabály felhasználásával tettem kísérletet a sorkatonaság kérdéskörének bemutatására. Itt tartom fontosnak megjegyezni, hogy a honvédelmi igazgatás e területe rendkívül hosszú ideig határozta meg hazánk katonaságát, melynek során egyé forrt a magyar nemzettel. Szakdolgozatom felépítése során történelmünket jelentős mértékben meghatározó korszakonként haladok a jelen felé, különös képen figyelmet fordítva honvédségünk személyi állományára. Az első fejezetben 1

http://www.kormany.hu/hu/honvedelmi-miniszterium/honved-vezerkar/magyar-honvedseg letöltés dátuma: 2014.03.31.

5

a honvédelem és egykori hadviselésünk bemutatására teszek kísérletet, majd az egyes jogszabályokon keresztül mutatom be honvédségünk megalakulását. Ezt követően kitérek a két világháborúra, valamint ezek következményeire. A személyi állomány változását különböző táblázatokon keresztül is bemutatom. Ennek tekintetében fontosnak tartom megjegyezni, hogy az itt szereplő adatok csak tájékoztató jellegűek, hiszen a háború adta körülmények miatt a szakirodalom pontos adatokkal nem tud szolgálni. Ezek után kitérek az állami berendezkedésünket meghatározó időszakra, a rendszerváltásra, majd jelenünk ismertetése során részletesen foglalkozok honvédségünk irányításával és jelenlegi személyi összetételével. Mindezek után a nemzetközi szervezetek és egy külföldi alternatíva tükrében mutatom be honvédségünket. A dolgozat legvégén a sorkatonaság kérdéskörét boncolgatom részletesebben. A jogszabályi háttért bemutatva igyekszem szemléltetni a honvédségünket, különös képen a személyi állományt ért változásokat. Majd rátérek biztonságpolitikai helyzetünkre. Ennek során a jövő által támasztott fegyveres konfliktus lehetséges módozataival nem foglalkozom, mivel ez meghaladná jelen dolgozat kereteit. Végül dolgozatomat egy általam végzet kutatás eredményeivel zárom, mely kifejti, hogy a társadalom egyes korosztályai milyen véleményen vannak a sorkatonaságról.

6

1. Hadtörténet

1.1. Honvédelem Ha a honvédelem kifejezést megvizsgáljuk, két szóból tevődik össze, hon, avagy a haza és a védelem. „A haza életteret jelent, ahol az ember születik, nevelkedik és meghal.”2 Nem elkerülendő az a következtetés, hogy szorosan összefügg az egyénnel, hiszen ez tulajdonképpen meghatározza az ember életét.

Megállapíthatjuk, hogy az azonos

élettérben született személyek kisebb-nagyobb közösségekhez tartoznak, melyek azonos érdekek és értékek mentén jöttek létre. Az egyén és a közösség illetve a közösség tagjai szükségszerűen valamilyen kapcsolatban állnak egymással.

Ezeknek a különböző

társadalmi formáknak vannak céljaik. Ahhoz, hogy a közösségszükséglet és a társadalomszükséglet

kielégülést

nyerjen,

szükség

van

az

emberek

közötti

együttműködésre. Ez megkívánja a közösségen belüli egyének kapcsolatait, szabályzó normákat. Tehát meghatározásra kerülnek az egyes jogok és kötelezettségek, ez által is megteremtve a közösség hatékony működésének lehetőségét. Mivel létfontosságú szerepet tölt be az ember életében, védelme érdekében az egyén és a közösség meg fogja tenni a szükséges intézkedéseket. A védelemnek, mint társadalmi együttműködés egyik fajtájának a kialakulása egybe függ a különböző társadalmi csoportok létrejöttével, azaz kvadrál a társadalomfejlődéssel. Az I. e. VI. évezredben, faluközösségek alakultak ki Mezopotámia térségében. Ez annak következménye lehetett, hogy az egyes közösségeken belüli együttműködés az alapvető létfenntartási szükségletek kielégítésén alapult. A közösségek tagjai állattenyésztéssel és földműveléssel foglalkoztak, melyek megkívánták az állandó lakhatásra alkalmas terület létét és a vándorlás eltörlését. A nemzetiségi alapon megszerveződő társadalomban az idő folyamán a közös feladatok köre kibővült. A társadalmi együttműködés így már például az őrtornyok és városfalak építésében is megmutatkozott. „Mezopotámia egyik legfontosabb települése az i.e. V-VI. évezredben Uruk városa volt. Ez a település i.e. 3500 körül már egy

2

http://www.fknp.hu/aktualis/?en_mi-a-haza-,98 letöltés dátuma: 2014. 02.03.

7

olyan város formáját mutatja, amelyben a nemzetiségi igazgatás felbomlóban lehetett.”3 Ezt a települést leginkább a növekvő lakosság és az egyre szélesebb körben megjelenő foglalkozások jellemezték. Ezek közül a kézművesség kialakulása a kereskedelem megjelenéséhez vezetett el. A közösség, az előállított és megtermelt valamint a kereskedelem útján megszerzett javak érdekében hamarosan a védelem iránti igény is megjelent. Ebben kulcsfontosságú szerepet töltött be a király, aki a kor katonai vezetőjeként gondoskodott a védekezés és a támadás hatékony megszervezéséről és koordinálásáról. „A Sumérok i. e. III. évezredben érkeznek Mezopotámiába.”4 Letelepedésük után fokozatosan el kezdték átvenni a helyi vallási és kulturális szokásokat, melynek keretében közreműködtek az írás és az olvasás megjelenésében. I. e. 28. században a társadalom megszervezésében alapvető változások következtek be. A társadalmi önigazgatást kezdte felváltani egy új igazgatási forma, amit a mai közigazgatás egyik csírájának is tekinthetünk. Ennek eredményeképpen megjelentek a városállamok, a társadalom irányítója már nem katonai vezető volt, hanem király. A védekezés terén felmerülő katonai feladatokban megjelent a népgyűlés szerepe. El kezdett kialakulni egy újabb társadalmi szervezeti forma, a hadsereg. Mezopotámia történetének következő állomásának azt az időszakot tekinthetjük, amikor már az akkád népcsoport uralja ezt a területet. A kor társadalmi igazgatásának a feje ekkor Sarrukin uralkodó, aki több városállam területét is magába foglaló központosított hatalmat hozott létre. Mivel az általa irányított terület nagysága miatt, pozíciójának a megszilárdítása még nagyobb védelmet igényelt így, a kor egyik legnagyobb létszámú hadseregét szervezte meg. Közel egy évezredet ugorva az Attikai – félszigeten már fejlett emberi civilizációról beszélhetünk, mely már szakított a nemzetiségi igazgatás jegyeivel. A későbbiek folyamán lezajlott népvándorlások hatással voltak ezekre a térségekre. „I. e. 1200 körül Európa déli részén nagy népvándorlás indult…a lakosság keveredik és anemzetiségi kötelékek fellazulnak.”5Ebben a térségben a társadalom négy phile-re oszlott, melyek egyenként 3

Dr. Kalas Tibor - Dr. Torma András – Közigazgatás szervezés és vezetés 39. old. Dr. Kalas Tibor - Dr. Torma András – Közigazgatás szervezés és vezetés 40. old. 5 Dr. Kalas Tibor - Dr. Torma András – Közigazgatás szervezés és vezetés 46. old. 4

8

három – három phátriából tevődtek össze. Ezek a phátriák pedig egyenként harminc genosból álltak. Így lakosságát 360 nemzetiség alkotta. A fontosabb döntések meghozatala érdekében létrejött a tanács, mely a nemzetiségek elöljáróiból állt. Miután a társadalmon belüli nemzetiségi kötelékek fellazultak, a király mellé már hadvezért rendeltek. Ennek célja az egyes igazgatási hatáskörök megosztása volt. A későbbiek folyamán már arkhónnak nevezik az uralkodót a görög térségben. Rendeltetését tekintve irányítási jogkört gyakorolt a társadalom felett. „A Theseusnak tulajdonított alkotmány… a lakosságot… három osztályba soroltatta”6és megszüntette a királyságot. Ennek értelmében az arkhónok testületét plusz egy fővel növelte. A társadalomban megjelent a vagyoni alapon történő különbségtétel és itt kezdték meg először írásba foglalni a társadalmi rend egyes szabályait. „Szolón alkotmánya volt a következő lépcsőfok.”7Itt továbbra is megfigyelhető a vagyoni alapon történő különbségtétel. ”A lakosságot vagyoni alapon sorolja be… az ötszázmérősök, háromszázmérősök, kétszázmérősök és kétszázmérő alattiak osztályába.”8A későbbiek folyamán Kleisthenésvolt az, aki már területi alapon szerveződött társadalmat hozott létre. Id. e. I. évezredben a mai Róma térségét elfoglaló etruszkokat elűző latin népcsoportok egy újfajta társadalomigazgatási formát hoztak létre, amit közigazgatásnak nevezünk. Még az etruszk királyok idején, a vagyoni alapon történő megosztottság volt jellemző a társadalomra. Ezen társadalmi viszonyokat a király, a népgyűlés és a tanács irányította. A népgyűlés 3 féle formában működött. (comitia tributa, comitia centuriata, comitia curiata) A comicia centuriata területén osztályokat alakítottak ki, ezeken belül pedig századokba osztották a népet, vagyoni helyzetük alapján.”Mindez azért volt fontos, mert eza fórum hozta a törvényeket, döntött háború és béke kérdésében.”9

6

Dr. Kalas Tibor - Dr. Torma András – Közigazgatás szervezés és vezetés 47. old. Dr. Kalas Tibor - Dr. Torma András – Közigazgatás szervezés és vezetés 47. old. 8 Dr. Kalas Tibor - Dr. Torma András – Közigazgatás szervezés és vezetés 47. old. 9 Dr. Kalas Tibor - Dr. Torma András – Közigazgatás szervezés és vezetés 49. old. 7

9

1.2. A korai magyar hadviselés A honfoglalás kulcsfontosságú esemény volt a magyarság számára. Ez nemcsak politikai törekvésnek, hanem katonai cselekménynek is betudható. Büszkén mondhatjuk, hogy ez volt a magyarság életében az első nagyobb volumenű katonai fellépés. Az új haza felderítése, a honfoglalás folyamatának a megszervezése nagy kihívást jelentett a magyarság vezetői számára. Olyan szervezői feladat volt, ahol vezéreink megmutathatták katonai képességeiket. A feladat, a legfontosabb vezetői készségek érvényre juttatását és nagyfokú koordináltságot igényelt. Célja az volt, hogy a tevékenységek egy irányba, a kitűzött cél irányába mutassanak. A cél megvalósításához szükséges nemzeti összetartás volt az a figyelemre méltó, kulcsfontosságú elem, mely elvezette a magyarokat a sikerhez. Ekkoriban „az új hazában megtelepedett magyarság az őslakókkal együtt…körülbelül 100.000 harcost reprezentált.”10A lovasság fegyverzete a kor színvonalához mérten a legkorszerűbbnek bizonyult. A magyar nyíl (Sagittas Hungarorum) félelemben tartotta a környező lakosokat. „De sagittis Hungarorum libera nos Domine!”(A magyarok nyilaitól ments meg Uram, minket!) …hangoztatták a Kárpát–medence lakosai. Több mint ezer évet ugorva Mátyás király idejében, a magyarság ismét új sikereket ért el katonai téren. Egyetlen nemzet sem tudott akkora haderőt előállítani Európában, mint a magyarok Mátyás vezetésével. „Baduardo Sebestyén velencei nagykövet jelentéséből tudjuk, hogy 1479-ben 163.000 főnyi haderővel rendelkezett. Szárazföldi hadserege 148.000 főt tett ki, ebből kb. 50-60.000 fő volt állandó zsoldos hadsereg, 12.000 főnyi banderiális erő és 60-70.000 a havasföldi és moldovai hűbéres csapat”11 Bátran állíthatjuk, hogy akkoriban hazánk katonai nagyhatalomnak számított. Hadseregünk hanyatlása talán Mátyás halálát követő időszakra tehető. A soron következő uralkodók nem voltak képesek ilyen nagyméretű haderő fenntartására és koordinálására. Az 1526-os mohácsi csatáig rendkívül nagymértékben lemorzsolódott a magyar haderő létszáma. „II. Lajos már csak 26.000 főnyi banderiális haderőt tudott kiállítani a világhódító

ozmán

katonai

nagyhatalom

ellen.”12

A

mohácsi

csatának

több

következményétől is szenvedett a magyar nemzet. Egyrészt hatalmi állásunk megdőlt, másrészt a csata elvesztése hatalmas katonai törést jelentett számunkra. A vereség 10

Erdeös László – A magyar honvédelem negyedszázada 1919-1944 I. kötet, 9. old. Erdeös László – A magyar honvédelem negyedszázada 1919-1944 I. kötet, 10. old. 12 Erdeös László – A magyar honvédelem negyedszázada 1919-1944 I. kötet, 10. old. 11

10

elszenvedése után, már nem voltunk képesek a kor színvonalához és történelmünkhöz hű haderőt felállítani. Ahogy telt múlt az idő a hadsereg szervezeti felépítése, az alkalmazott haditechnikai eszközök és stratégiák is változáson mentek keresztül. A hadászati eszközök fejlődése következtében a lovasság szerepe fokozatosan csökkent és a gyalogságra helyeződött a hangsúly. A lovasság azonban nem vált nélkülözhetetlenné. Fontos szerepet töltött be a felderítések során. Az 1600-as évek tájékán népünk egyik kiemelkedő alakja, Zrínyi Miklós műveiben a honvédelem megreformálásának elvi lehetőségeivel foglalkozott. Vitéz hadnagy című írásában rögzítette a kor katonai szabályait, legismertebb művében a Ne bántsd a magyart – Az török áfium ellen való orvosság (1661) című írásában pedig a régi magyar hadsereg helyreállításának kérdésével foglalatoskodott.

Következtetésként levonhatjuk, hogy

felismerte egy stabil, képzett hadsereg hiányát. Az abszolutizmus korában, Rákóczi Ferenc is ráeszmélt arra, ami korábban már Zrínyi Miklóst is foglalkoztatta. A török uralom alól felszabadult ország első jelentős szabadságharca során hazánk egyik kiemelkedő államférfija kísérletet tett az exercitus hungaricus (Magyar Hadsereg) létrehozatalára. Habár az 1703-as szabadságharcon elért eredményeket nem könyvelhetjük el jelentős katonai sikernek, még is azt mondhatjuk, hogy Rákóczi seregének a megszervezése volt az, amely a hazai katonai fejlődést egy új irányba terelte. A szabadságharc után annak hatásaitól szenvedő nemzetünk nem volt képes egy önálló, stabil hadsereg felállítására. „A magyar országgyűlés 1715-ben iktatta törvénybe…az állandó hadsereg megszervezését.”13 A probléma csak az volt, hogy nem állíthattunk fel egy független hadsereget. Az ezt követő háborúk során nem a saját érdekeinkért harcoltunk. Honvédelmünk szervezeti egysége idegen állam kezétől függött.

13

Erdeös László – A magyar honvédelem negyedszázada 1919-1944 I. kötet. 14. old

11

2. A Magyar Királyi hadsereg megalakulása 1848-49-es évek során az osztrák és a magyar érdekek ellentétbe kerültek egymással. Ez volt az az időszak, amikor a magyar nemzet kezdett öntudatra ébredni és elkezdett érlelődni az emberekben a függetlenség iránti vágy. A két ország között fennálló politikai, gazdasági és jogi viszonyok rendezése valamint Magyarország függetlenségének a kivívása érdekében, 1867-ben az Osztrák Birodalom és Magyarország között tárgyalások kezdődtek meg. A két fél közötti megállapodás 1867 nyarára született meg.

1867. június 8-án Ferenc Józsefet Magyarország királyává

koronázták. 20 nappal később hazánk királya szentesítette a Magyar Országgyűlés által 1867. június 20-án elfogadott törvényeket. Ezek az 1867. évi XII., XIV., XV. és XVI. törvénycikkek voltak. A kiegyezés törvényei rendezték a két fél egymáshoz való viszonyát. Az igazgatás egyes területén felmerülő feladatok közös kézben maradtak. A külügy, a hadügy és az ezekhez kapcsolódó gazdasági ügyek kezelésére 1-1 független minisztériumot hoztak létre. „ Ő Felségének, a hadügy körébe tartozó alkotmányos fejedelmi jogai folytán mindez, ami az egész hadseregnek és így a magyar hadseregnek is, mint az összes hadsereg kiegészítő részének, egységes vezérletére, vezényletére és belszervezetére vonatkozik, Ő felsége által intézendőnek ismertetik el.”14- olvashatjuk a kiegyezésről szóló 1867. évi XII. törvénycikkben (továbbiakban: törvénycikk). Láthatjuk, hogy az önálló Magyar hadsereg iránti vágy, ami már a 48/49-es szabadságharc idején feltörő függetlenné válás iránti igény következményének is tekinthetünk, 1867-re kodifikálásra került.

A törvénycikkben felvázolt törekvésekkel, azonban alapvető

problémák merültek fel. Első sorban, az előbb idézett rendelkezés megvalósítása egyértelműen Ausztria és Magyarország között létrejövő megállapodás megszegésének a veszélyét hordozta magában. Hiszen az újonnan létrejövő honvédelmi minisztériumot a szabadságharc idején működő hadügyminisztérium folyatatásának tekintették. Ezt követően a császári-királyi haderő vezérkari főnöke a hadsereg megreformálása érdekében javaslatokat dolgozott ki. Ezek közül a legfontosabb a véderőtörvény tervezete volt, ami már tartalmazta az általános hadkötelezettség bevezetését, továbbá rendelkezett 14

1867. évi XII. törvénycikk 11. §

12

egy másik szervezeti egységről is, mely az előbbit erősítette volna meg. Ez volt a népfelkelés szervezete. „Ide azok a 18 és 45 év közötti személyek tartoztak, akik nem voltak tagjai a honvédségnek.”15 A John hadügyminisztert által kidolgozott reformterv Ausztriában bevezetésre került, azonban az önálló hadsereget akaró Magyarország számára alkalmazása lehetetlennek bizonyult. A honvédelmi miniszter feladatkörét ellátó Andrássy Gyula nem teljesen értett egyet a véderőtörvénnyel. Álláspontja szerint célszerűbb lett volna, hogy ha a magyar honvédelmi miniszter vezetése alatt álló nemzetőrség vagy belügyőrség erősíti, meg a hadköteles állományt. Ezt azonban az osztrákok nem voltak hajlandóak támogatni. Attól féltek, hogy ezzel a közös egység fennmaradása kerül veszélybe, mely megbomlása esetén mind két fél hatalmi pozíciója meggyengülne. Végül Andrássy Gyulának sikerült meggyőznie az osztrákokat a magyar honvédség kialakításáról. Megvalósulása érdekében hosszas egyeztető tárgyalások kezdődtek meg a honvédségről szóló törvény tartalmát illetően. Az Országgyűlésre 3 törvény megalkotása várt. Ki kellett dolgozni a honvédségre, a véderőre és a népfelkelésre vonatkozó részletes szabályokat. Az általános vitát lezáró szavazás eredményeképpen a képviselők többsége, a kormánypárt akaratát érvényre juttatva elfogadta a javaslatokat. Az osztrák uralkodó 1868. december 5én szentesítette a honvédelemre vonatkozó törvényeket. Az 1868. évi XL. törvénycikket a véderőről, az 1868. évi XLI. törvénycikket a honvédségről és az 1868. évi XLII. törvénycikket a népfelkelésről. Ezekkel tehát már formálisan rendezésre került Ausztria és Magyarország között fennálló honvédelem politikai kérdés és létrejött a magyar honvédség.

15

Barczi Zoltán – Somogyi Győző: Királyért és hazáért 12. oldal

13

2.1.

Honvédségünk az 1868. évi XL., XLI., és a XLII. törvénycikkek tükrében

„De a magyar hadseregnek időnkénti kiegészítését s az újonczok megajánlásának jogát, a megajánlás föltételeinek és a szolgálati időnek meghatározását, ugyszintén a katonaság elhelyezését, élelmezését illető intézkedéseket, az eddigi törvények alapján, mind a törvényhozás, mind a kormányzati körében az ország magának tartja fen.”16 A kiegyezés törvényének e rendelkezését betartva alkották meg a fentebb említett három törvényt.

Ezekkel

részletesen

szabályozásra

került

a

honvédség

felépítése,

a

hadkötelezettség és a népfelkelés szervezete. Ezeket az intézkedéseket bevezető jogszabályokat a következő alfejezetekben fogom részletesebben kifejteni.

2.1.1.

Az 1868. évi XL. törvénycikk a véderőről

E törvény szerint „a fegyveres erő részét képezi: a hadsereg, hadi tengerészet, honvédség és népfelkelés.”17 A hadköteles katonáknak 20. életévüktől kezdődően két szolgálatot kellet teljesíteniük. A tényleges szolgálat időtartalma sorhad állományban 3 év volt. Ezt követően a hadköteles 7 évre automatikusan tartalékosi állományba került. A tényleges szolgálati idő letöltése alól mentességben részesülhetett az a hadköteles, aki megfelelt a következő feltételek valamelyikének: „1. keresetképtelen apának vagy özvegy anyának egyetlen fia, vagy ennek nem létében egyetlen veje; 2. az apa halála után a keresetképtelen nagyapának vagy özvegy nagyanyának egyetlen unokája, ha azoknak fijok nincsen; 3. teljes árvaságra jutott testvéreknek egy bátyja.”18Az egészségügyi végzettséggel rendelkezőkre és a papjelöltekre az általános szolgálatra kötelezettektől eltérő szabályok vonatkoztak. 1 éves szolgálatteljesítési kötelezettség állt fenn a különböző orvosoknak, gyógyszerészeknek. A 16

1867. évi XII. törvénycikk a Magyar korona országai és az Ő Felsége uralkodása alatt álló többi országok között fennforgó közös érdekű viszonyokról, s az elintézésének módjáról 12. § 17 1868. évi XL. törvénycikk a véderőről 2. § 18 1868. évi XL. törvénycikk a véderőről 17. §

14

célja az volt, hogy háború esetén egészségügyi feladatokat ellátó, szakképzett emberek is legyenek a honvédség kötelékében. A papjelöltek szolgálati idejük alól felszentelésük idejéig felmentésben részesültek. Pappá szentelésük után, tábori lelkészként tartoztak a honvédség kötelékébe. A társadalomnak egy bizonyos rétege, melybe a gazdálkodók, népiskolai tanuló jelöltek és tanítók tartoztak, a számukra megfelelő időpontban teljesíthették kötelezettségüket. Teljes körű mentességet élveztek azok a személyek, akik a társadalom számára kiemelkedően fontos feladatokat láttak el. Ide tartoztak többek között a központi irányítás alatt álló szervezetrendszerekben dolgozó tisztviselők is. A katonák állományba vétele jelentős adminisztratív feladatokkal járt. A nyilvántartási feladatokat kezdetben a zászlóaljparancsnokok ellenőrzése alatt a járási őrmesterek látták el. Mivel felettük a parancsnokok, az ország területi széttagoltsága miatt, ellenőrzési hatáskörüket nem tudták kellő képen gyakorolni, így a járási őrmesteri pozíciót megszüntették. A nyilvántartás körébe tartozó feladatokat ezen túl a zászlóaljhoz tartozó nyilvántartó tiszt látta el.

2.1.2.

Az 1868. évi XLI. törvénycikk a honvédségről

Ez a törvény már részletesebb rendelkezéseket tartalmazott a honvédségre vonatkozóan. Meghatározta a honvédség rendeltetését: „A honvédség a fegyveres erőnek kiegészítő része, háború idején a hadsereg támogatására és a belvédelmére, békében kivételesen a belrend és biztosság fenntartására is van hivatva.”19 Szabályozta a mozgósítást. Rögzítette, hogy a Magyar Honvédséget fő szabály szerint csak az ország határain belül lehet alkalmazni. Meghatározta a szolgálati kötelezettség időtartalmát. Ennek keretében, bizonyos feltételek teljesülése alapján egy a háború időtartalmára vonatkozó, egy 2 éves és egy 12 éves szolgálati időtartalmat határozott meg.

19

1868. évi XLI. törvénycikk a honvédségről 1. §

15

Az országot 6 honvédkerületekre osztotta. Élükön 1-1 parancsnok ált. Ellenőrzési feladataik ellátása keretében fenyítő jogkörrel rendelkeztek. A központi szervek kialakítását követően sor került a katonai egységek megszervezésére. Ehhez első sorban ki alakítottak egy altiszti gárdát, melyhez biztosítani kellet a megfelelő szintű szakmai ismeretek elsajátítását. A miniszterelnök rendelete értelmében, a tisztek képzését biztosítva, központi és helyi tanirodákat hoztak létre. Így biztosították egy olyan altiszti gárdának a létét, mely képes lebonyolítani az újoncok toborzását. Ezzel a szabályozással teljesül az 1867. évi XII. törvénycikk 12. § -ban foglaltak egy része.

2.1.3.

Az 1868. évi XLII. törvénycikk a népfelkelésről

Ezzel a törvénycikkel „a magyar hadseregnek időnkénti kiegészítését”20 ellátó szervezeti egységet szabályozták. Ez volt a népfelkelés szervezete. Állományát olyan önkéntesek alkották, akik nem tartoztak a honvédség kötelékébe és nem képezték a sorozott és hadi tengerészeti állomány részét. Alkalmazása az országot közvetlenül fenyegető veszély esetére terjedt ki. Rendeltetését tekintve a honvédség és a sorozott állomány támogatására szolgált.

A 32-es gyalogezred

20

1867. évi XII. törvénycikk a Magyar korona országai és az Ő Felsége uralkodása alatt álló többi országok között fennforgó közös érdekű viszonyokról, s az elintézésének módjáról 12. §

16

3. 1914 – től 1920 – ig terjedő időszak

3.1

Az I. világháború

A több mint 15 000 ezer ember halálát követelő háború előzményei a XIX. század végére nyúlnak vissza. Kialakulása mögött számos tényező húzódik meg. A nagyhatalmak, gyarmatbirodalmaik

újrafelosztása

iránti

törekvései,

az

államok

imperialista

szövetségeinek kialakulása mind-mind olyan történések voltak, amelyek a világtörténelem egyik legvéresebb háborújához elvezettek el.

3.1.1. Magyarország a háborúban

Az 1914-es években a Monarchia hadereje 3 részből tevődött össze: a közös hadsereg, a Landwehr és a Magyar Honvédség. Ezeknek a létszáma a következő volt a háború kitörése előtt: „A közös hadsereg újonctartaléka 159 500 fő, a császári királyi Landwehré 26 996, a honvédségé 25 ezer, a Bosznia Hercegovinában lévő csapatoké 7763 fő volt. A haderő 414 679 főnyi békelétszáma 34 183 tisztet és 380 496 fő legénységet jelentett. Hadiállománya 1 800 000 fő”21volt. Ha a számadatokat megfigyeljük, láthatjuk, hogy a Monarchia tömeghadsereg kialakítására törekedett. Fontos, hogy célját sorozás útján próbálta elérni. Az egységek felkészültségéről elmondható, hogy a kor színvonalához és a többi ország haderejéhez képest nem volt megfelelő. Ennek következményeit az alpont végén fejtem ki részletesebben. Ahhoz, hogy tisztán lássuk, a helyzetet célszerűnek tartom bemutatni a háború folyamán az erőviszonyokat, kiemelve, Németország és Oroszország katonai műveletekre alkalmas személyeinek számát részletes bontásban.

21

http://mek.oszk.hu/02100/02185/html/54.html letöltés dátuma: 2014. 03.26.

17

A kiképzettek összlétszáma (millió)

A mozgósított kiképzett állomány (millió)

Németország AusztriaMagyarország Összesen

4900

3823

3034

2500

7934

6323

Franciaország Oroszország Anglia Szerbia Belgium Összesen

4980 6300 1000 0,400 0,400 13080

3580 4800 0,350 0,300 0,222 9252

A gyaloghadosztályok száma

A lovas hadosztál yok száma

A lövegek száma

A repülőgépek száma

11

5699

232

11

3684

79

22

9383

311

10 28 1 1 1 41

4032 6796 552 466 348 12194

156 263 130 48 597

I. A központi hatalmak 96 52 148 II. Antant 83 114,5 12 12 6 225,5

Erőviszonyok az I. világháborúban22 Németország „éves újonclétszáma 300 ezer fő volt. Békeállományába 761 ezer fő tartozott. Hadiállományát 2 400 000 ember képezte. Oroszország éves újonclétszáma 455 ezer fő volt. Békelétszáma 1 340 000, hadiállománya 3 420 000 fő.”23 Következtetésként elmondhatjuk, hogy Magyarországnak a világtörténelem egyik legvéresebb háborújába a közös honvédelem terhével kellett belépnie. Érdekeink és céljaink érdekében nem fejthettük ki erőnket az osztrák függés miatt. A Monarchia hadereje nem tudott megfelelni a gépi háború által támasztott követelményeknek. A hadsereg szervezetlensége, a rossz kiképzés, a politikai ellentétek, a tőkehiány mind-mind olyan okok voltak, amelyek elvezettek a közös hadsereg felbomlásához. Az elvesztett háborúnak súlyos következményeivel kellett számolnunk. Első sorban hatalmas emberáldozatot követelt meg tőlünk. a „21 milliós lakosságából 516 095 főt”24 vesztettünk el, mindhiába. Másodsorban a háborúban kimerült nemzet el kezdett lemondani az önálló magyar hadsereg gondolatáról. Harmadsorban a történelmi Magyarország darabjaira hullott. Az országunk katonai légüres tér állapotába került. Ezt az időszakot a magyar honvédség legszégyenletesebb időszakának tekinthetjük.

22

Liptai Ervin – Magyarország hadtörténete 43. old. http://mek.oszk.hu/02100/02185/html/54.html letöltés dátuma: 2014. 03.26.

23 24

http://mek.oszk.hu/02100/02185/html/54.html letöltés dátuma: 2014. 03.26.

18

3.2.

A Népköztársaság hadserege Károlyi kormányzósága idején

Ebben az időszakban két olyan dolog is volt, amely hatást gyakorolt a honvédségünkre, különös képpen annak személyi állományára. Az egyik a honvédségen belül is megmutatkozó politikai ellentét volt. A másik pedig az, hogy honvédelmi miniszter pozícióját betöltő személyek rendkívül gyakran váltották egymást. Az egyetlen emberi áldozatot követelő Őszirózsás forradalom után új kormány alakult 1918. október 31-én Károlyi Mihály vezetésével. Ennek a kormánynak az első hadügyminiszterévé, a köztudottan háborúellenes Linder Béla vezérkari alezredest nevezték ki. A mindössze 9 napig tartó minisztersége alatt országunk honvédelmi politikai törekvéseit békés irányba próbálta terelni. Ezt valamint nagyfokú háborúellenességét támasztja alá következő kijelentése: „Nem kell hadsereg többé! Soha többé nem akarok katonát látni!”25 Azt mondhatjuk, hogy ez a két mondata volt az, amelyek miatt leginkább fennmaradt a neve történelmünkben. Hiszen ez egy eléggé meghökkentő kijelentésnek hangzik az pont egy hadügyminiszter szájából. Munkásságát figyelembe véve elmondhatjuk, hogy ez alatt a pár nap alatt olyan intézkedéseket kezdeményezett, amelyek jelentősen csökkentették a honvédség létszámát. Bőhm Vilmos közreműködésével „november végéig 700 000, december végéig 1 200 000 katona leszerelését szervezte meg.”

26

Láthatjuk, hogy ezen intézkedése mögött megbúvó

célját a fentebb említetkijelentése is alátámasztja. Még Linder Béla idejében két fegyverszüneti megállapodás is született, mely hatást gyakorolt hazánk honvédelmére. 1918. november 3-án a Szövetséges és Társult Főhatalmakkal megkötöttük az országunk területi integritását is biztosító Páduai fegyverszüneti szerződést. 1918. november 7-én pedig Károlyi közreműködésével, viszonylag kedvezőtlenebb feltételekkel a Belegrádi fegyverszüneti szerződést kötöttük meg. Mivel a pacifizmus nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, Linder Bélát eltávolították a pozíciójából. Helyébe 1918. november 9-én Bartha Albert vezérkari alezredes került. Munkásságának középpontjában a hadsereg újjászervezése állt. Ebben a tekintetben 25 26

Liptai Ervin – Magyarország hadtörténete 2. kötet 195. old. Liptai Ervin – Magyarország hadtörténete 2. kötet 196. old.

19

elmondhatjuk, hogy országunk vezetése két nagy hibát is ejtett. Egy részt a hadsereg reformjának a megszervezését a volt tisztikar egyik tagjára bízták. Másod sorban pedig haderőnket a volt Monarchia hadseregének romjaira próbálták alapozni. „Veletek élek, veletek állok, veletek bukom.”27–jelentette ki Bartha Albert. Ez a mondata egyértelműen azt hangsúlyozta, hogy Linder Bélával ellentétben Ő a hadseregért van. Ezt alátámasztva 1918. november 12-én kiadott egy rendelet a honvédség átszervezésére vonatkozóan. Ennek keretében „november végéig már mintegy harmincezer főt sikerült úgy – ahogy csapatokba szervezni.”28 Azt mondhatjuk, hogy az anyagi nehézségek ellenére viszonylag rövid idő alatt sikerült a honvédség keretét kialakítania, hiszen rengeteg volt az olyan hadköteles, aki a háború után nem talált állást magának. 1918 decemberére a társadalom kommunista nézeteket valló csoportjai a hadügyminiszter lemondását követelték. Ennek okaként azt jelölhetjük meg, hogy a Bartha által megszervezett hadsereg törekvéseik útjában állt. Ideiglenesen 1918. december 12-től Károlyi Mihály töltötte be a honvédelmi miniszteri posztot. Mivel egyértelmű volt számára, hogy a katonák között egyre jobban kiéleződik a politikai ellentét, ezért intézkedéseket tett annak érdekében, hogy a számára nem megfelelő politikai nézeteket valló személyeket eltávolítsa a honvédség kötelékéből. Nyilvánvalóan, ez a honvédség létszámának további csökkenéséhez vezetett. Utódjaként 1918. december 30-án Festetics Sándor grófot nevezte ki. Fontos dolognak tekinthető szerintem, hogy ez a személy a sógora volt, hiszen ez által is meg tudta erősíteni politikai pozícióját. Nem elkerülendő az a tény is, hogy Festetics Sándor gróf a nyilas mozgalmak egyik központi egyénisége volt. Munkásságának célja elsősorban az volt, hogy folytassa Károlyi törekvését és megtisztítsa a honvédséget a kommunista nézeteket valló katonáktól. Mivel voltak olyanok, akik ezt a tevékenységét ellenforradalmi törekvésnek tekintették így a kormány január 18-án menesztette pozíciójából. Időközben Károlyit kormányzóvá választották és Bőhm Vilmos vette át a hadügyek igazgatását. Célul tűzte ki, egy olyan hadsereg létrehozatalát, melyet egyik politikai oldal sem tud felhasználni saját törekvéseik megvalósítása érdekében. A szervezési feladatokban aktív szerepet töltött be Stromfeld Aurél a Monarchia egyik vezérkari ezredese. A

27 28

Liptai Ervin – Magyarország hadtörténete 2. kötet 199. old. Liptai Ervin – Magyarország hadtörténete 2. kötet 200. old.

20

hadsereget a munkásrétegre alapozva próbálta volna megszervezni. „Az új hadsereg létszámát 70 000 főben állapították meg.”29A toborzásokon azonban a kívánt eredményt nem érték el. Következtetésként elmondhatjuk, hogy kétszer is megkísérelték a háború után hadseregünk ujjászervezését, de mindhiába. Sem Bartha, sem Bőhm Vilmos által felállítani kívánt hadsereg nem volt olyan, amely az akkori baloldal törekvéseinek megfelelt volna.

3.3.

A Tanácsköztársaság Vörös hadserege

Az egyre forrongó körülmények hatására a Tanácsköztársaság vezetői kiéleződni látták a helyzetet arra, hogy előbb - utóbb fegyveres összecsapásra fog, sor kerülni az új rendszert ellenzőkkel szemben. Annak érdekében, hogy bel és külpolitikailag is helyt tudjanak állni, a Forradalmi Kormányzótanács hadsereg felállítását rendelte el.

A Forradalmi Kormányzótanács

29

Erdeös László – A magyar honvédelem egy negyed százada 1919-1944 I. kötet 60. old.

21

A Vörös Hadsereg megszervezése terén két álláspontot kell elkülönítenünk: 1. „Pogány a Vörös Hadsereg szervezését azon elvek alapján kívánta folytatni, amelyekkel a polgári demokratikus időszakban elkezdték a zsoldossereg létrehozását. Véleménye szerint a már fegyverben állókat át kellene venni a Vörös Hadseregbe, melynek további építését a szakszervezetekben folyó toborzás útján”30 kellene megvalósítani. 2. „Ezzel szemben Szamuely és Szántó a hadsereg fejlesztésének teljesen új alapokra helyezése mellett állt ki. Azt vallották, hogy szakítani kell a toborzási rendszerrel és be kell vezetni az általános védkötelezettséget, ami lehetővé teszi, hogy rövid idő alatt megfelelő létszámú hadsereget hozzanak létre.”31 A Forradalmi Kormányzótanács háromtagú bizottságot nevezett ki a fenn álló kérdés eldöntésére. A Kun Bélából, Weltner Jakabból és Böhm Vilmosból álló testület végül Pogány álláspontját fogadta el. 1919. március 24-én „a Forradalmi Kormányzótanács elrendeli a Magyarországi tanácsköztársaság forradalmi fegyelmen alapuló új ploretárhadseregének alakítását.”32 A Hadügyi Népbizottság élén egyre éleződő konfliktus alakult ki az ellentétes nézeteket valló Pogány József és Szamuely Tibor között. A helyzet a Kormányzótanács egy határozattal próbálta rendezni, mely szerint más pozícióba helyezték volna át őket. A határozatban foglaltakat még végrehajtani sem sikerült, amikor Pogány József ellen katonai tüntetések törtek ki. A Katonatanács egyes tagjainak kezdeményezésére összegyűlt tömeg a szociáldemokrata ellenes Kun Bélát, Szamuely Tibort és Szántó Bélát éltette. A Kormányzótanács a helyzet rendezése érdekében határozatott bocsátott ki. E jogforrásban egy öttagú kollégium, a Hadügyi Népbizottság felállítását rendelte el. Vezetésére egy olyan személyt jelöltek a szociáldemokraták, aki képes garantálni azt, hogy a Vörös Hadsereg nem válik a kommunisták politikai törekvéseinek eszközévé. Ez a személy Bőhm Vilmos volt, aki csak feltétellel volt hajlandó elfogadni a neki ajánlott pozíciót. Tudta, hogy a társadalomban nem örvend nagy népszerűségnek és e tény ellensúlyozása érdekében kérte, hogy Kun Bélát is válasszák a Népbizottság tagjává.

30

Liptai Ervin – Magyarország Hadtörténete 2. kötet 212. oldal Liptai Ervin – Magyarország Hadtörténete 2. kötet 212. oldal 32 Hetés Tibor – A Magyar Vörös Hadsereg 1919 (válogatott dokumentumok) 81. old. 31

22

A Hadügyi Népbizottság Tagjai: Bőhm Vilmos, Kun Béla, Szántó Béla, Haubrich József, Fiedler Rezső A hadsereg gyors és eredményes mozgósítását megkívánó, a proletárdiktatúrára háruló feladatok az újonnan megalakult öttagú kollégium legfontosabb feladatává a Vörös Hadseregen belüli fegyelmezettség megteremtését tették.

A Hadügyi Népbizottság röplapja, amelyben fegyelemre szólítja fel a vöröskatonákat33

Ennek érdekében megszűntették a katonatanácsokat, helyettük politikai megbízottakat neveztek ki. Ám hamar bebizonyosodott, hogy ők sem tudják kellő hatékonysággal ellátni feladatukat.

33

Hetés Tibor – A Magyar Vörös Hadsereg 1919 (válogatott dokumentumok) 105. old.

23

A haderő szervezése során a személyi állomány növelése érdekében toborzásokat rendeltek el. A toborzásra vonatkozó szabályokat az 1919. március 30-án Pogány hadügyi népbiztos által kiadott „A Hadügyi Népbizottság rendelete a Vörös Hadsereg toborzásáról”34 tartalmazta. Ennek eredményeképpen első ízben sikerült két olyan ezredet is felállítaniuk, melyek vegyes nemzetiségekből, többek között oroszokból, magyarokból, szlovákokból, románokból, lengyelekből stb. tevődtek össze.

Dátum

Összlétszám

1919. április 3.

26 449 fő

1919. április 5.

32 832 fő

1919. április 10.

29 743 fő

1919. április 15.

53 524 fő

A toborzottak összlétszáma35 Másod sorban a munkásosztályt célba véve elkezdték a zászlóaljakból és csapattestekből álló tartalékosi rendszert felépíteni. „ A folyó hó 23-án megtartott csapatszemlén részt vett gyári munkásezredek végleges megszervezését ezennel elrendelem.”36… olvashatjuk az 1919. április 27 – én kiadott rendeletben: „A hadügyi népbizottság rendelete a munkásezredek végleges megszervezéséről.”37A toborzásokat gyárakban, üzemekben tartották. Azok az üzemek, melyek képesek voltak legalább egy századot felállítani saját toborzó irodával is rendelkeztek. Ennek a szervezési elvnek a követésével viszonylag rövid idő alatt sikerült nyolc munkásezredet felállítaniuk. Innentől kezdve a magyar hadseregnek egy új korszaka kezdődött el. Már nem a burzsoá felsőbb réteg érdekeit képviselő fegyveres erő állt fenn, hanem egy olyan, mely a munkásosztály érdekeit tartotta szem előtt.

34

Hetés Tibor – A Magyar Vörös Hadsereg 1919 (válogatott dokumentumok) 90. old. http://mek.oszk.hu/02100/02185/html/56.html Szijj Jolán – Dombrády Lóránt - Magyarország a XX. században, I. kötet A Vörös Hadsereg (1919) letöltés dátuma: 2014. 03-23. 36 Hetés Tibor – A Magyar Vörös Hadsereg 1919 (válogatott dokumentumok) 152. old. 37 Hetés Tibor – A Magyar Vörös Hadsereg 1919 (válogatott dokumentumok) 152. old. 35

24

Ahhoz, hogy az alsóbb szervezeti szinten elhelyezkedő egységek is kellő hatékonysággal és koordináltsággal tudják ellátni feladatukat, szükség volt arra, hogy a parancsnoki kar megfelelő képesítéssel rendelkezzen. „I. Minden tényleges állományú, hivatásos katonai egyén (volt tisztek, tisztjelöltek, hasonállásúak, rangosztályba nem sorolt volt havidíjasok és továbbszolgáló volt altisztek) parancsnoki helyen vagy katonai szakközeg gyanánt való alkalmazás végett a Vörös Hadseregbe való belépésre jelentkezni tartozik.”38… olvashatjuk az 1919. április 23-án kiadott rendeletben: „A Hadügyi Népbizottsági elrendeli a volt tisztek és altisztek kötelező bevonulását.”39 Tehát láthatjuk, hogy az újonnan alakult hadseregbe a régi tisztikart is beolvasztották, hiszen szükség volt a tapasztalatukra. Mivel egy olyan rétegről volt szó, amely a munkásréteg által vallott ideológiával nem tudott azonosulni, így a tevékenységüket a politikai biztosok intézményén keresztül ellenőrizték.

Dátum

Összlétszám

1919. május 12.

101 258 fő

1919. május 13.

107 005 fő

1919. május 14.

109 772 fő

A Vörös Hadsereg létszáma az újjászervezést követően40

38

Hetés Tibor – A Magyar Vörös Hadsereg 1919 (válogatott dokumentumok) 166. old. Hetés Tibor – A Magyar Vörös Hadsereg 1919 (válogatott dokumentumok) 166. old. 40 http://mek.oszk.hu/02100/02185/html/56.html Szijj Jolán – Dombrády Lóránt - Magyarország a XX. században, I. kötet A Vörös Hadsereg (1919) letöltés dátuma: 2014. 03.23. 39

25

4 1921. évi XXXIII. törvénycikk

„A fekete napon, amelyen ránk borult a békeszerződés sötétsége, örök mécsest kell gyújtani a nemzeti egység oltárán. Picinyke láng ez ma még, de messze világít, mint egy csillag a sötét éjszakában. Ezzel adunk jelet a távolba erőszakkal elszakított testvéreinknek, kik könnyes szemmel tekintenek föl a kegyetlenségre.”41

4.1 A trianoni békeszerződés következményei

Az I. világháború után a győztes hatalmak olyan szerződések megkötésére kötelezték a legyőzött országokat, megyek ismételten kilátásba helyezték egy újabb világméretű háború kialakulását. Ezeknek a szerződéseknek a legszigorúbb rendelkezései azok voltak, melyek az egyes országok honvédelmére vonatkozóan tartalmaztak előírásokat. A hazánk sorsát hosszú időre meghatározó békeszerződést, mely értelmében a történelmi Magyarország darabjaira hullott 1920. június 4-én írták alá. E szerződésnek végzetes következményei voltak katonaságunk számára. Rendelkezéseiből egyértelműen kitűnt, hogy Magyarország védelmi dimenziójának leépítése a cél. Az előírt változtatásokkal csak egy olyan csonka hadsereg létét tette lehetővé országunk számára, mely képtelen a haza védelmére. A szerződés a korábban bevezetett sorozást megszűntette. A hadsereg létszámát a 104. Cikkben 35 000 főben maximalizálta. Alkalmazási területét korlátozta. Kizárólag belföldi műveletekre, határrendészeti feladatok ellátására és a belső rend fenntartására lehetett használni. Szabályozta a szolgálati időt is, mely tiszteknél, 20 évnél, a legénységnél pedig 12 évnél nem lehetett rövidebb.

41

Pesti Hírlap, 1920. június 5. 1. oldal Nemzeti egység cikk

26

Az egységek legkisebb létszáma, tekintet nélkül a hadsereg szervezetére42 Egységek Legnagyobb létszám Legkisebb létszám Tisztek Legénység Tisztek Legénység 414 10.780 300 8.000 Gyaloghadosztály 259 5.380 180 3.650 Lovashadosztály 198 5.350 140 4.250 Vegyes dandár 65 2.000 52 1.600 Gyalogezred 16 650 12 500 Gyalogzászlóalj Gyalog-vagy 3 160 2 120 géppuskásszázad 18 450 12 300 Kerékpárosztag 30 720 20 450 Lovasezred 6 160 3 100 Lovasszázad 80 1.200 60 1.000 Tüzérezred 4 150 2 120 Tábori tüzérüteg 3 150 2 100 Aknavető-század 14 500 8 300 Utászzászlóalj 5 230 3 200 Hegyi tüzérüteg

Meghatározta a hadsereg fegyverzetét és a lőszermennyiséget. Kimondta, hogy légierőnk és hadiflottánk nem lehet.

A fegyverzet és lőszer engedélyezett legnagyobb mennyisége43 Anyag Mennyiség/1.000 fő Lőszermennyiség/puska 1.150 500 lövés Puska vagy karabély Nehéz vagy könnyű 15 10.000 lövés géppuska 2 1.000 lövés Könnyű aknavető Középnagyságú 2 500 lövés aknavető Tábori vagy hegyi ágyú, 3 1.000 lövés vagy tarack 42

1921. évi XXXIII. évi törvénycikk az Észak Amerikai Egyesült Államokkal, a Brit Birodalommal, Franciaországgal, Olaszországgal és Japánnal, továbbá Belgiummal, Kínával, Kubával, Görögországgal, Nikaraguával, Panamával, Lengyelországgal, Portugáliával, Romániával, a Szerb-Horvát-Szlovén Állammal, Sziámmal, és Cseh-Szlovákországgal 1920. évi június hó 4. napján a Trianonban kötött békeszerződés becikkelyezéséről IV. táblázat 43 1921. évi XXXIII. évi törvénycikk az Észak Amerikai Egyesült Államokkal, a Brit Birodalommal, Franciaországgal, Olaszországgal és Japánnal, továbbá Belgiummal, Kínával, Kubával, Görögországgal, Nikaraguával, Panamával, Lengyelországgal, Portugáliával, Romániával, a Szerb-Horvát-Szlovén Állammal, Sziámmal, és Cseh-Szlovákországgal 1920. évi június hó 4. napján a Trianonban kötött békeszerződés becikkelyezéséről V. táblázat

27

Tiltotta a háború előkészítésével foglalkozó szervezeti egységek megalakítását, mozgósítás elrendelését, a tartalékosi állomány létét. Lehetetlenné tette honvédelmünk fejlesztését azáltal, hogy a harcászatra alkalmas páncélozott járművek és repülőgépek gyártását valamint a hadianyagok behozatalát is megtiltotta. Ezen előírások betartását a Katonai Ellenőrző Bizottságon keresztül ellenőrizték. Azt mondhatjuk, hogy a konferenciára érkező magyar delegáció tagjai megpróbálták befolyásolni

a

szerződés

megszövegezését,

annak

érdekében,

hogy

valamivel

méltányosabb követelmények vonatkozzanak ránk, de kérelmeink süket fülekre találtak. Így a szerződés aláírását követően hazánk vezetői arra törekedtek, hogy rést keressenek a pajzson és lehetőleg késleltessék a később ratifikálásra kerülő szerződés végrehajtását.

4.2 A honvédség szervezete a békeszerződés megkötése után

A szerződés rendelkező részében foglaltak áttanulmányozása után hazánk honvédelmi igazgatásáért felelős vezetőivel kezdték megtervezni honvédségünk megszervezését. A terv értelmében a 1921. évi XXXIII. évi törvénycikk (továbbiakban: Törvénycikk) által bevezetett önkéntességen alapuló haderőt általános hadkötelezettséggel egészítették volna ki. „A magyar hadsereg katonai erőinek összessége nem haladhatja meg a 35.000 főt, beleértve a tiszteket és a pótkeretek csapatait is.”44Az itt meghatározott maximum létszámot 85 000 főre növelték volna. Ahhoz, hogy átmeneti időre a védkötelezettséget be tudjuk, vezeti a magyar delegáció kérelemmel fordult a Nagykövetek Tanácsához. Mivel kérelmünk ellentétben állt a Törvénycikk 103. cikkében foglaltakkal, így elutasításra került és végre kellett hajtanunk a békeszerződés ránk vonatkozó rendelkezéseit.

44

1921. évi XXXIII. évi törvénycikk az Észak Amerikai Egyesült Államokkal, a Brit Birodalommal, Franciaországgal, Olaszországgal és Japánnal, továbbá Belgiummal, Kínával, Kubával, Görögországgal, Nikaraguával, Panamával, Lengyelországgal, Portugáliával, Romániával, a Szerb-Horvát-Szlovén Állammal, Sziámmal, és Cseh-Szlovákországgal 1920. évi június hó 4. napján a Trianonban kötött békeszerződés becikkelyezéséről 104. Cikk

28

A Törvénycikk, a 104. Cikk keretein belül maradva 3 táblázatban 3 különböző szervezeti formára (gyaloghadosztály, lovashadosztály, vegyes dandár) vonatkozóan határozta meg a honvédség létszámának eloszlását. A vezetőség a vegyes dandár szervezetrendszerét választotta, mely a következő képen épült fel: A vegyes dandár szervezete és legnagyobb létszáma45 Egységek Tisztek Legénység 10 50 Dandártörzs 130 4.000 2 gyalogezred 1 kerékpáros zászlóalj 18 450 3 századdal 5 100 1 lovasszázad 1 három ütegből álló 20 400 tábori vagy hegyi tüzérosztály 5 150 1 aknavető-század 10 200 Különböző szolgálatok A vegyes dandár 198 5.350 összlétszáma

Mivel minimális létszáma a 4.1 részben már bemutatott táblázat (1. táblázat) értelmében, 140 tisztben és 4250 fő legénységben volt meghatározva így lehetőségünk nyílt arra, hogy lovas alakulatot is felállítsunk. Ezt az elgondolást figyelembe véve így 7 vegyes dandárt, 4 huszárezredet, 3 utász zászlóaljat és 4 önálló üteget állítottunk fel.

45

1921. évi XXXIII. évi törvénycikk az Észak Amerikai Egyesült Államokkal, a Brit Birodalommal, Franciaországgal, Olaszországgal és Japánnal, továbbá Belgiummal, Kínával, Kubával, Görögországgal, Nikaraguával, Panamával, Lengyelországgal, Portugáliával, Romániával, a Szerb-Horvát-Szlovén Állammal, Sziámmal, és Cseh-Szlovákországgal 1920. évi június hó 4. napján a Trianonban kötött békeszerződés becikkelyezéséről III. táblázat

29

5 1939 – től 1990 – ig terjedő időszak

5.1

A II. világháború

A világtörténelem egyik legvéresebb háborúja 1939-1945-ig tartott. Olyan fegyveres konfliktus volt, mely kialakulásához nagymértékben hozzá járultak a Párizs környéki békeszerződések, pontosabban a versailles-i; a saint-german-i; a neuilly-i; a trianoni és a sérves-i békeszerződések által kialakított világpolitikai helyzet. Hazánk honvédségére a háború időszakában az 1939. évi II. törvénycikk vonatkozott. Ez a törvény kimondta, hogy „a honvédelem a legszentebb állampolgári kötelezettség, amelyet mindenkinek önfeláldozásig terjedő odaadással kell teljesítenie.”46 A törvény megalkotása után ”az 1941-ig tartó első fázisban egy 107 000 fős béke- és 250 000 fős hadi létszámú, 3 hadseregre… tagozott haderő kifejlesztését tűzték ki elérendő célként.”47 E három hadsereg közül a második magyar hadsereget kiemelve mutatom be a kor hadsereg szervezési elveit, összetételét, sajátosságait.

5.1.1 A második magyar hadsereg

A Magyar Királyi honvédség K-i frontvonalon harcoló második hadseregét 1942-ben állították fel. Hadtesteinek „alakulatait azonban nem a területi kiegészítési elv alapján töltötték fel… hanem az egyenlő megterhelés elvét követve.”48 Ez azt jelentette, hogy a kialakítandó egység személyi állományát nem csak egy adott térségből, hanem az ország egész területéről vegyesen töltötték fel. 46

1939. évi II. tc. preambuluma http://www.multunk.x3.hu/html/letolt/magyar_kiralyi_honvedseg_gyalogsag_nagy_gabor.pdf letöltés dátuma: 2014. 03. 26. 48 Liptai Ervin – Magyarország hadtörténete 333. old. 47

30

Személyi állományát tekintve vegyes összetételű volt. A mozgósítás nem csak a parasztság szegényebb rétegeire, a tisztviselői és pedagógus gárdára és kisiparosokra terjedt ki, hanem az állomány részét képezte ezeken kívül a magyarországi zsidóság egy része is. „Mentesítették a bevonulási kötelezettség alól a haditermelésben nélkülözhetetlennek ítélt ipari szakmunkásokat, állami alkalmazottakat, a tehetősebb parasztságot és az értelmiség felsőbb rétegét.”49 Az egyes hadtestek szakmai vezetésének felkészültségéről elmondható, hogy kizárólag az első világháborúban szerzett tapasztalatokkal és a békeidőszak elméleti képzései során elsajátított ismeretekkel rendelkeztek. Nem voltak tisztában az új harcászati eszközök által támasztott háború követelményeivel. Nem tudták megfelelően összehangolni az egyes egységek tevékenységét. A hadsereg megsemmisüléséhez végül a Don – kanyarban vívott harcok vezettek el, mivel kellő felkészültség és felszerelés hiányában a katonák nem tudtak megbirkózni az előttük álló feladattal.

5.2

A varsói szerződés

1955. május 14-én kölcsönös barátsági és segítségnyújtási szerződést kötöttünk az imperialista

hatalmak

háborús

szervezkedésének

elnyomása

érdekében.

A Szovjetunió, Albánia, Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, az NDK és Románia között létrejövő szerződés rögzítette, hogy a részes államok nem alkotnak támadó műveletek végrehajtására kialakított szövetséget és az ENSZ alapokmányának megfelelően a problémák békés megoldásának az eszközét képviselik. A szerződés 4. cikkébe a következőt foglalták: „Ha valamely állam vagy valamely államcsoport Európában fegyveres támadást intéz a Szerződésben részt vevő egy vagy több állam ellen, a Szerződésben részt vevő minden állam… egyenként és a Szerződés többi tagállamával való megegyezés szerint, minden szükségesnek mutatkozó eszközzel, a

49

Liptai Ervin – Magyarország hadtörténete 333. old.

31

fegyveres erők alkalmazását beleértve, azonnal segítséget nyújt a megtámadott államnak vagy államoknak.”50 Tehát ez a rendelkezés, a béke fenntartása érdekében, szükség esetén fegyveres fellépésre nem csak jogot, hanem kötelezettséget is biztosított a tagállamok számára. Létrehozatalának, indokának azt tekinthetjük, hogy akkoriban, egy szocialista állam sem lett volna képes országát megvédeni az imperialista hatalmak esetleges támadásától. A szerződésben való részesség különösen nagy biztonságot jelentett, hiszen a korszerűen megszervezett és felszerelt hadsereggel rendelkező Szovjetunió is a kollektív szerződés tagja volt. A szerződésből eredendő feladatokat az egyenjogúság elvét érvényesítve és az egyes országok sajátosságait figyelembe véve határozták meg.

5.3

A rendszerváltás

1989/1990-ben Magyarország életének új korszaka kezdődött el. Demokráciával, a fékek és ellensúlyok elvével biztosított társadalomirányítás rendszerével váltottuk fel egy „olyan politikai rendszert, ahol az állami főhatalom forrása nem a népakarat”51volt. Hazánk elnevezése

Magyar

Népköztársaságról

Magyar

Köztársaságra

változott

és

az

egypártrendszer uralmát felváltotta a „polgári demokratikus állam egyik alapeleme”52 a többpártrendszer. Az új rendszer lehetővé tette, hogy helyreállítsuk országunk szuveneritását és azt, hogy a kor színvonalának megfelelő védelmi dimenziót alakítsunk ki. Ennek érdekében fegyveres erőinket demokratikus alapokra helyeztük és az ENSZ alapokmányával összhangban határoztuk meg a védelem legfontosabb feladatait. A nemzetközi színtéren végbement változások miatt az Országgyűlés által kidolgozásra kerültek biztonságpolitikai alapelveink.

50

Mucs Sándor- Zágoni Ernő A Magyar néphadsereg története, Zrínyi Katonai Kiadó Budapest, 1984. 226. oldal 51 http://hu.wikipedia.org/wiki/Diktatúra letöltés dátuma: 2014.02.26. 52 http://www.rev.hu/sulinet45/szerviz/kislex/kislexis.htm letöltés dátuma: 2014.02.26.

32

Ennek során a következőket határozták meg: „A Magyar Köztársaság biztonságpolitikájának célja, hogy szavatolja - a Magyar Köztársaság független, szuverén államiságának és területi épségének védelmét; - a Magyar Köztársaság belső stabilitását, beleértve a demokratikus intézmények és a piacgazdaság zavartalan működését; a politikai, polgári, emberi jogok - köztük a vallási, etnikai, nemzeti és egyéb kisebbségek jogainak - teljes érvényesülését; a Magyar Köztársaság területén élők élet-, vagyon- és szociális biztonságát; - a Magyar Köztársaság nemzetközi gazdasági, politikai, kulturális és egyéb kapcsolatai, együttműködése megszervezésének feltételeit; - a nemzetközi béke fennmaradását és az európai stabilitás erősítését.”53

Ezzel egyidejűleg megalkotásra kerültek a Magyar Honvédség és a Honvédelmi Minisztérium közreműködésével honvédelem politikai alapelveink is. Kifejezésre juttatták az ország védelmére irányuló közakaratot, meghatározták az ország ez irányú tevékenységét, kilátásba helyezték, hogy fegyveres védelmi rendszerünket az ENSZ alapokmányával összhangban kell kialakítani és többek között rögzítették, hogy „a Magyar Köztársaság a honvédelmet pártérdekek felett álló nemzeti ügynek tekinti.”54 Ezeken kívül a megfelelő nemzetközi biztonság érdekében a NATO-hoz és a WEU-hoz való csatlakozási szándékunkat is írásba foglalták. Rögzítették továbbá, hogy e dokumentum rendelkezéseinek a megvalósítása 3 elven, a védelem, az együttműködés és a visszatartás elvén nyugszik. Diplomáciai és politikai tevékenységeink során olyan irányba kellett haladnunk, hogy mind a nemzetközi, mind az Európai Unió szerveinek támogatását élvezhessük védelem terén.

53 54

11/1993(III.12) OGY határozat a Magyar Köztársaság biztonságpolitikai alapelvei (1) 27/1993.(IV.23) OGY határozat a Magyar Köztársaság honvédelmének alapelveiről 7. pont

33

A többpártrendszer létrejöttét követően számos párt a programjának részévé tette, hogy önvédelmünk érdekében új hadseregre van szükségünk. Átszervezését illetően voltak, akik úgy gondolták, hogy a sorkatonai szolgálatot önkéntes jelentkezés alapján történő szolgálattal kellene felváltani, ám ez a háború és a forradalom után újjáépült ország gazdasági helyzete miatt egyelőre elképzelhetetlennek bizonyult. 1990-ben módosították az 1976. évi I. törvényt. A változtatásokat tartalmazó 1990.évi LXXVIII. törvény a következő rendelkezéseket vezette be: a hadkötelezettség felső korhatárát 55 évről 50 évre (5. §), a polgári hadkötelezettség időtartalmát 28 hónapról 22re (15. §), a fegyver nélküli sorkatonai szolgálatét 24-ről 15 hónapra (14. §), a sorkatonai szolgálatét pedig 18 hónapról 12 hónapra (13. §) csökkentette. „Az Országgyűlés 1993. december 7-én szinte egyhangúan fogadta el az új, kétharmados szavazati arányt igénylő 1993. évi CX. honvédelmi törvényt.”55 Ez a törvény átfogóan szabályozva az ország fegyveres erejét meghatározta a honvédek és határőrök feladatait, az általuk alkalmazható kényszerintézkedéseket, rendelkezett a tevékenységük

irányítására

vonatkozó

utasításokról,

rögzítette

az

állományok

mozgósításának rendjét, a honvédség szervezetrendszerét stb. A fegyver nélküli katonai szolgálat időtartalmát 22 hónapról 18 hónapra csökkentette és a felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezők számára 9 hónapban határozta meg a sorkatonai szolgálat időtartalmát.

55

Bombay László – A honvédelem négy éve 1990-1994 39. old.

34

6 A Magyar Honvédség

6.1

Irányítása és szervezetrendszere

A Magyar Honvédség irányításának és szervezetrendszerének szabályozási alapját Magyarország Alaptörvénye képezi. A jogforrási hierarchiánk élén álló jogszabály megteremti honvédelmünk jogi kereteit. Rögzíti, hogy „minden magyar állampolgár köteles a haza védelmére.”56 A 9. cikk (2) bekezdése meghatározza, hogy a honvédség legfelső szintű irányítását a köztársasági elnök látja el. Ő a honvédség főparancsnoka. Fontos, hogy „ez nem jelent valós katonai vezetési jogosítványokat.”57 Az Alaptörvény 47. cikke kimondja, hogy a Kormány dönthet a honvédség külföldi valamint Európai Uniós vagy NATO döntésen alapuló alkalmazásáról. Az 1. cikk meghatározza az Országgyűlés feladatait. Ezen belül, a honvédség tekintetében kimondja, hogy jogosult a hadiállapot kinyilvánítására és különleges jogrendet érintő döntések meghozatalára. Mivel az Országgyűlés az Alaptörvény értelmében törvényalkotási jogkörrel is rendelkezik, így ez a szerv alkotta meg a honvédség szervezetrendszerét részletesebben szabályzó jogforrást, a 2011. évi CXIII. törvényt (továbbiakban: törvény). A törvény kimondja, hogy hazánk a honvédelmet nemzeti ügynek tekinti, melynek irányítása a központi és a helyi igazgatás különböző szervezetein keresztül történik. A törvényből kitűnik, hogy „a honvédelem irányítása megoszlik a köztársasági elnök, az Országgyűlés, a kormány, és az illetékes miniszterek között.”58 Ebből levonhatjuk, hogy az irányításban mind a törvényhozás, mind a végrehajtás közreműködik.

56

Magyarország Alaptörvénye XXXI. cikk (1) Hadtudomány 2008. 3-4. szám 83. old. 58 Hadtudomány 2008. 3-4. szám 84. old. 57

35

Rátérve a központi színtéren történő igazgatásra, elsődlegesen az Országgyűlés szerepét említeném meg. Ez a testületi szerv határozza meg a biztonság és védelempolitika legfontosabb alapelveit, a Honvédség létszámát, a főbb haditechnikai eszközöket és biztosítja ezekhez a szükséges erőforrásokat. Honvédelmi ügyekkel foglalkozó bizottságán keresztül az egyes feladatok ellátása során pedig felügyeli a felkészültség és a felszerelés színvonalát. Tovább haladva az államfőnk, mint a jogszerűség képviselője elfogadja, az ország fegyveres védelmének a tervét valamint kinevezi a Honvéd Vezérkar főnökét. A végrehajtó hatalmunk feje, a Kormányunk, Magyarország védelmének biztosítása céljából a Honvédség irányításával és vezetésével kapcsolatos feladatokat határozza meg, kiterjedve a központi államigazgatási és honvédelem irányításában közreműködő egyéb szervekre. Ezeken kívül közreműködik a honvédelmi igazgatás szervei által folytatott tevékenységek és az egyes katonai műveletek összehangolásában. Döntést hoz a Magyar Honvédség szervezetrendszerét érintő egyéb kérdésekben úgy, mint pl.: ”a Honvédség irányításának és felső szintű vezetésének rendjére vonatkozó szabályokról; a Honvédség területi elhelyezésének, felszerelésének, felkészítésének alapvető követelményekről stb.”59 A Honvédség fenntartásának és fejlesztésének várható költségeit az éves költségvetési tervben állapítja meg. „A honvédelemért felelős miniszter a Kormánynak az ország honvédelmi, és a válságkezelés katonai feladatainak végrehajtásáért valamint a Honvédség irányításáért és vezetéséért felelős tagja.”60 Szakirányú

miniszterünk

felelős

a

honvédség

irányításáért,

vezetéséért,

annak

rendeltetésszerű, szakszerű és jogszerű működését meghatározó döntések valamint azon egyéb kormányzati döntések előkészítéséért, melyek a honvédelmet érintik. Ezeken kívül felügyeli és összehangolja a honvédelemben résztvevő szervek honvédelmi feladatokra való felkészítését is. Jelenleg Dr. Hende Csaba tölti be ezt a pozíciót, aki kiemelkedő

59

2011. évi CXIII. törvény a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről 21. § (2) bekezdés 60 2011. évi CXIII. törvény a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről 22. § (1) bekezdés

36

szaktudásával garantálja e szakigazgatásra háruló ügyek megfelelő koordinálását. Munkáját a Honvéd Vezérkar főnöke segíti. A népszuveneritás letéteményeseként a miniszter meghatározza az irányítása alá tartozó szervek és a helyi védelmi igazgatási szervek együttműködésének a rendjét, a feladatok végrehajtásának egyes szakmai követelményeit, valamint a honvédelemért felelős miniszterrel

való

együttműködés

alapján

biztosítja

az

egyes

szakterületek

működőképessége érdekében meghatározott feladatokat. Például az egészségügy, a környezetvédelem és a hírközlés területén. A katonai igazgatásnak a polgárokhoz közelebbi szintjén felmerülő feladatainak a megoldása, a honvédelem területi és helyi igazgatási szerveire tartozik, melyek a közigazgatás szerves részét képezik. Ide tartozik a megyei védelmi bizottság mely„a Kormány irányítása alatt működő közigazgatási szerv, amely az illetékességi területén ellátja a törvényben és kormányrendeletben számára megállapított honvédelmi felkészítéssel és katasztrófavédelemmel kapcsolatos feladatokat.”61 A helyi védelmi bizottságok is, melyek illetékessége a járásokhoz illetve a fővárosi kerületekhez kapcsolódik. A polgármester, aki a polgárokhoz legközelebb eső szinten látja el a honvédelemmel kapcsolatos törvényben vagy kormányrendeletben számára meghatározott feladatokat. Ennek értelmében gondoskodik e feladatok megfelelő összehangolásáról és végrehajtásáról valamint a hatékonyság érdekében együtt működik más települések polgármestereivel. Miután bemutatásra kerültek a honvédség irányításában közreműködő szervek és személyek, a Magyar Honvédség szervezetrendszerét fogom bemutatni, kiemelve személyi állományát.

61

2011. évi CXIII. törvény a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről 25. § (1) bekezdés

37

A Magyra Honvédség: „A Honvédség polgári irányítás alatt álló, függelmi rendszerben működő, békében az önkéntességen, rendkívüli állapotban és megelőző védelmi helyzetben az önkéntességen és az általános hadkötelezettségen alapuló állami szervezet. Egyes szervei törvényben meghatározott katonai igazgatási feladatokat is ellátnak.”62 A Honvédség szervezetrendszerét a Honvédelmi Minisztérium, e szerv vezetőjének alárendelt szervek valamint a Honvédség hadrendje szerinti szervek összessége képezi. Az általuk ellátandó feladatokat különböző jogforrások és belső utasítások határozzák meg. Fontos, hogy az egyes szervek hierarchikus kapcsolatban álljanak egymással, hiszen ez által biztosítható a honvédség által ellátandó feladatok megfelelő koordinálása és ellenőrzése. Felépítésüket tekintve ezen kívül, számos elvnek meg kell felelniük úgy, mit pl.: a hadrafoghatóság, a rendfokozati kategóriák, működés, vezetés elvei, stb. A Magyar Honvédség felépítését tekintve szárazföldi csapatokból, a légierő csapataiból, logisztika és támogató erőkből valamint egyéb szakfeladatokat ellátó szervekből áll. Ezek az egységek tovább tagozódnak. A szárazföldi és a légierő csapatai haderőnemeket alkotnak. A Haderőnemek pedig fegyvernemekből és szakcsapatokból tevődnek össze.

6.2

A Magyar Honvédség személyi állománya

„Tényleges szolgálatot teljesítő katonákból, kormánytisztviselőkből, közalkalmazottakból és a munka törvénykönyvének hatálya alá tartozó munkavállalókból, valamint megelőző védelmi helyzet és rendkívüli állapot idején – a hadkötelezettség bevezetése után – hadkötelesekből áll.”63 A honvédség tényleges állományát békében hivatásos, szerződéses katonák, önkéntes tartalékosok, honvédtiszt jelöltek és honvéd altiszt jelöltek alkotják. Rendkívüli állapot idején a hadkötelesekkel is kiegészülnek. A szolgálat teljesítését békeidőben önkéntes jelentkezés alapján látják el. 62

2011. évi CXIII. törvény a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről 35. § (1) 63 2011. évi CXIII. törvény a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről 40. § (1)

38

6.2.1

Szerződéses katonák

A szerződéses állomány tagjait, rendfokozat nélküli, altiszti, tiszti rendfokozatú katonák képezik, akik szerződésben meghatározott időre vállalják a szolgálati kötelezettségének teljesítését.

6.2.1.1. Tisztjelöltek

A tisztjelöltek állományát olyan ösztöndíjszerződéssel rendelkező személyek képezik, akik honvédtiszti alapkiképzésre felvételt nyertek. A szerződés értelmében mindkét felet kölcsönös kötelezettségek terhelik. Ennek megfelelően a Honvédség támogatja a tisztjelölt tanulmányait és garantálja, hogy annak befejezését követően állományba veszi. Ennek érdekében a tisztjelöltnek pedig képességeinek megfelelően kell folytatnia tanulmányait és vállalnia kell, hogy annak befejezését követően minimum az alapképzés idejének kétszeres időtartalmára szolgálatot teljesít a Honvédségnél. A tisztjelölt jogviszonya megszűnhet közös megegyezéssel, egyoldalúan minkét fél részéről és a 2012. évi CCV. törvényben meghatározott esetekben.

6.2.1.2. Altiszt-jelöltek

Az altiszt-jelöltek állományát a MH Altiszti Akadémiáján ösztöndíjszerződéssel rendelkező személyek alkotják. Egészségügyi, fizikai és pszichikai alkalmassággal kell rendelkezniük. Alapfelkészítésük és próbaidejük időtartalma 3 hónap. Az altisztek jogviszonya megszűnhet a 2012. évi CCV. törvényben meghatározott esetekben, valamin a munkáltatójuk által történő egyoldalú felmondással.

39

6.2.2.

„Az

Önkéntes tartalékos katonák

általános

hadkötelezettség

jogintézményét

az

Országgyűlés

az

Alkotmány

módosításával, illetve a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény megalkotásával kiiktatta a békeidőszaki jogrendből.”64 Ez után az intézkedés után került sor az önkéntes tartalékos rendszer kialakítására, melynek célja volt egy olyan katonai műveletekre alkalmas haderő létrehozása, amely már nem azonosul a korábbi szervezési elvekkel. Az önkéntes tartalékosi rendszer (továbbiakban: ÖTR) részét két féle tartalékos képezi: „Az önkéntes műveleti tartalékos (ÖMT) a 2001. évi XCV. törvényben (Hjt-ben) meghatározott feltételrendszer alapján önként vállalja, hogy rendelkezésre állási díj ellenében rendelkezésre áll és behívását követően tényleges katonai szolgálatot teljesít a hivatásos és szerződéses állományú katonákéval azonos feltételek és követelmények szerint. Az önkéntes védelmi tartalékos (ÖVT) határozatlan idejű szerződésben meghatározott egyedi feltételrendszer szerint rendelkezésre áll, és behívását követően ellátja a szerződésében megjelölt területvédelmi (őrzésvédelmi, befogadó nemzeti támogatási, vagy katasztrófavédelmi, stb.) feladatot.”65

Az önkéntes tartalékos katonáknak jogviszonyuk megkötését követően minimum 3 maximum 6 hónap próbaidőt kell letölteniük. Nem áll fenn a próbaidő letöltési kötelezettség

azok

számára,

akik

a

szerződéses

vagy

hivatásos

jogviszonyuk

megszűnésének következtében váltak az önkéntes tartalékos állomány részéve. Az önkéntes védelmi tartalékos jogviszonya megszűnik, ha szerződéses, hivatásos vagy önkéntes műveleti tartalékosi jogviszonyt létesít. Az önkéntes műveleti tartalékos jogviszonya abban az esetben szűnik meg, ha szerződéses, hivatásos vagy önkéntes védelmi tartalékosi jogviszonyt létesít. Mind az önkéntes műveleti, mind az önkéntes 64 65

Dr. Kádár Pál – Megjegyzések az önkéntes tartalékos rendszer felülvizsgálatának margójára 1. old. www. kormany.hu letöltés dátuma: 2014. 02. 15.

40

védelmi tartalékos jogviszonya megszűnik, egyoldalú nyilatkozattal illetve, hogy ha meghagyásban részesülő munkakörbe kerül. Szolgálati kötelezettségüket behívó vagy bevonulási parancs alapján teljesítik. Beosztásuk során történő felkészítés esetén minimum 25 napra kell behívni őket. Ezt követően a szerződésben meghatározott időtartamig évente maximum 15 napra hívhatóak be. Ezen kívül az önkéntes tartalékosok tényleges szolgálat teljesítésére 3 évente maximum 6 hónapra hívhatóak be. Fontosnak tartom megemlíteni, hogy Kádár Pál, aki az önkéntes tartalékosi rendszer felülvizsgálatát végző bizottság titkára volt „Megjegyzések az önkéntes tartalékosi rendszer felülvizsgálatának margójára” című cikkében leírta, hogy a fentebb említett bizottság mit állapított meg az önkéntes tartalékosi rendszerrel kapcsolatban. Ezek közül kiemelném a bizottsági jelentés 7. pontját, ami a következő: „Az önkéntes tartalékos katonák jelenleg sem

létszámukban,

sem

kiképzettségükben

nem

jelentenek

számottevő

katonai

66

képességet.” Véleményem szerint nem szabad elsiklani e következtetés fölött. Hiszen ez azt mutatja, hogy az ÖTR nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A honvédség személyi állományára vonatkozó további véleményemet a 8. fejezetben fejtem ki részletesebben.

66

Dr. Kádár Pál – Megjegyzések az önkéntes tartalékos rendszer felülvizsgálatának margójára 6. old.

41

7 Védelem az egyes nemzetközi szervezetek és országok tükrében

7.1.

A NATO és Magyarország

1990- ben, Londonban tartott csúcstalálkozóján a NATO kijelentette, hogy többé nem tekinti ellenségnek azokat az országokat, amelyek korábban a Varsói szerződés részét képezték. „ Az 1991 novemberében Rómában rendezett NATO – csúcs új szervet hozott létre, az Észak – Atlanti Együttműködési Tanácsot, amelybe meghívta a volt Varsói Szerződés összes tagállamát, bele értve a Szovjetunió utódállamait is.”67 Elmondhatjuk, hogy így több tagállammal együtt, Magyarország számára is lehetőség nyílt arra, hogy kezdetét vegye a tagság előkészítésének folyamata. „1992. január 26-án Deák János altábornagynak, a Honvéd Vezérkar főnökének brüsszeli látogatásával megkezdődött a magyar katonai vezetők konkrét munkakapcsolata a NATO katonai vezetőivel.”68 Áprilisban, Brüsszelben megtartották az Észak – Atlanti Együttműködési Tanács honvédelmi minisztereinek első ülését, melyen Fürj Lajos, az Antall kormány honvédelmi minisztere is részt vett. Itt tárgyalták meg először a katonai együttműködés irányvonalait. 1993-ban „jött létre a megállapodás, hogy Magyarország rendelkezésére bocsájtja légterét a NATO felderítő (AWACS) gépeinek repüléseihez, a Bosznia feletti repülési tilalom betartásának ellenőrzése céljából.”69 Ezzel a NATO és Magyarország közötti katonai együttműködés formálisan is testet öltött. 1994. február 8-án csatlakoztunk a NATO „Partnership of Peace” elnevezésű programjához, amivel már szerződéses alapon nyugvó kapcsolat jött lére az Észak – Atlanti Szerződés Szervezete és Magyarország között. Az integráció előkészítésének időszaka itt még korántsem zárult le. Még hátra volt az, hogy teljes mértékben átvizsgáljuk honvédelmi igazgatásunkat és végrehajtsuk az esetleges korrekciós változtatásokat, az eredményes csatlakozás reményében.

A szükséges

intézkedések megtétele után 1997-ben szavazást tartottak a csatlakozásról. A szavazásra jogosultak ” 85,33 %-a szavazott igennel és 14,67 %-a nemmel.”70 Az eredményes szavazást követően aláírtuk a csatlakozási jegyzőkönyvet és kezdetét vehette a ratifikációs 67

Bombay László – A honvédelem négy éve 1990 – 1994 25. old. Bombay László – A honvédelem négy éve 1990 – 1994 26. old. 69 Bombay László – A honvédelem négy éve 1990 – 1994 27. old. 68

70

http://www.valasztas.hu/hu/ovi/52/52_0.html letöltés dátuma: 2014. február 26.

42

eljárás. A megállapodás utólagos jóváhagyása értelmében az Országgyűlés megalkotta az 1999. évi I. törvényt a Magyar Köztársaságnak az Észak – atlanti Szerződéshez történő csatlakozásáról és a Szerződés szövegének kihirdetéséről. Ezzel a szövetséges államok egyenrangú tagjává váltunk. Csatlakozásunk óta a szervezet számos nemzetközi tevékenységében részt vettünk. pl.: Afganisztán helyzetének stabilizálása; Bosznia és Hercegovina, Montenegró, Szerbia, Horvátország és Albánia integrációs törekvéseinek a támogatása; a NATO iraki kiképzési missziója; a Stratégiai Légiszállítási című program.

7.2.

Az Európai Unió

Magyarország 2004. május 1-én csatlakozott az európai országok politikai és gazdasági alapokon nyugvó partnerségi kapcsolatához. Ez egyben azt is jelentette, hogy részeseivé váltunk az Európai Unió által a biztonságpolitika terén folytatott tevékenységeknek.

7.2.1. Az Európai Unió Katonai Bizottsága

„Az Európai Tanács Helsinkiben úgy határozott, hogy a Tanácson belül új állandó politikai és katonai szervet hoz létre, amely lehetővé teszi az EU számára, hogy eleget tegyen az EU – Szerződésben meghatározott valamennyi konfliktus megelőzési és válságkezelési feladatot, azaz a petersbergi feladatokat érintő kötelezettségeknek.”71 Az Európai Unió Katonai Bizottságának (továbbá: EUKB) személyi állományát az EU tagállamainak vezérkari főnökei alkotják. Rendeltetését tekintve irányítja az Európai Unió Katonai Törzsét (továbbiakban: EUKT) valamint a Politikai és Biztonsági Bizottság (továbbiakban: PBB) munkáját ajánlásaival és tanácsaival segíti. Utóbbi feladatát vagy saját kezdeményezés alapján vagy a PBB kérésére látja el. Ajánlásait és tanácsait az alábbi témakörökben készíti el: válságkezelési koncepciók, műveletek; válsághelyzetek értékelése, hatásainak vizsgálata; előzetes műveleti terv; műveleti koncepció stb.

71

2001/79/KKBP tanácsi határozat Melléklet 1. Bevezetés

43

Válságkezelés területén irányelvet bocsájthat ki a PBB kérésére. Ezt a jogforrást az EUKT főigazgatójának készíti el. Tartalmát tekintve az EUKB ebben szólítja fel az EUKT főigazgatóját, hogy katonai stratégiai lehetőségeket dolgozzon ki. Ha elkészültek értékeli ezeket és megküldi a PBB részére. Ezen kívül katonai irányítási jogkörrel is rendelkezik az EU által folytatott katonai műveletek vonatkozásában és ennek keretében figyelemmel kíséri az egyes műveletek megfelelő végrehajtását. Élén egy négycsillagos tábornok, az elnök áll. Kinevezésének alapfeltétele, hogy az EU valamely tagállamának volt vezérkari főnökének kell lennie. Az EUKB ajánlása alapján a Tanács nevezi ki 3 évre. Szóvivője az EUKB-nek. Részt vesz a Tanács és a PBB ülésein. Irányítja az EUKB-t. Összekötő szerepet tölt be a műveleti parancsnokok között. Feladatainak ellátásában a többi vezérkari főnök és az EUKT segíti. Távolléte esetében a következő személyek helyettesíthetik: a Katonai Bizottság állandó elnökhelyettese, az elnökség képviselője vagy az EUKB-n belüli legidősebb vezérkari főnök.

7.2.2. Az Európai Unió Katonai Törzse

„A Tanács szervezetén belül katonai szakértői feladatokat lát el, és támogatást nyújt a KEBVP (közös európai biztonság és védelem politika) számára, többek között irányítja az EU által vezetett katonai válságkezelő műveleteket.”72 Az Európai Unió közös biztonság és védelempolitikájának a térségében tevékenykedik. A Tanács Főtitkárságának egyik szerve. Felette az irányítási jogkört az EUKB gyakorolja. A tagállamok és a Bizottság által küldött valamint a Tanács Főtitkárságán belüli tisztviselőkből áll. Tagjainak az Unió valamely államában állampolgársággal kell rendelkeznie. Élén a főigazgató áll. Jelenleg Ton van Osch altábornagy tölti be ezt a pozíciót, aki korábban az Európai Unióban és a NATO-ban a Holland hadsereg képviselője volt.

72

2001/80/KKBP tanácsi határozat az Európai Unió Katonai Törzsének létrehozataláról Melléklet 1. Bevezetés

44

A Katonai Törzs háromféle műveleti fellépést végez: helyzetértékelés, korai előrejelzés és stratégiai tervezés a Petersbergi feladatokkal (békefenntartás, válságkezelés, humanitárius feladatok) összefüggésben. Megteremti a kapcsolatot az EUKB – val és a rendelkezésre álló katonai erőforrásokkal. Támogatja a nemzetközi szervezetekkel és harmadik országgal az ideiglenes missziókat. A katonai szakértelem forrásaként katonai stratégiákkal és válságkezeléssel kapcsolatban ajánlásokat tesz, valamint tervezési és értékelési feladatokat lát el. Az EUKB iránymutatásai és határozatai vonatkozásában végrehajtó jogkörrel rendelkezik. Együttműködik a közös helyzetelemző központtal az információcsere érdekében. Azon nemzeti és nemzetközi haderőkről, amelyek az EU által irányított műveletekben vettek részt nyilvántartást vezet. Ezt a feladatát a NATO-val való együttműködés keretében látja el. Közreműködik a terrorizmus elleni küzdelemben és a nemzetközi haderő fejlesztésében. „Katonai

szakértő

válsághelyzeteket.”

73

tevékenységet

végez

és

figyelemmel

kíséri

a

potenciális

A NATO és az EU valamint a nemzetközi és nemzeti

parancsnokságok között kapcsolatot teremt. Válságkezelés terén információt gyűjt a hírszerzésre szakosodott szervektől. Meghatározza a haderőt az Unió által irányított műveletekbe. Figyelemmel kíséri a válsághelyzet alakulását. Közreműködik a polgári műveletek koordinálásában, valamint katonai szempontból figyelemmel kíséri az egyes műveleteket. Ezt a tevékenységét az EUKB irányítása mellett látja el.

73

2001/80/KKBP tanácsi határozat az Európai Unió Katonai Törzsének létrehozásáról 4. Feladatok

45

7.2.3.

EUFOR

A közös biztonság és védelempolitika alá tartozó gyorsreagálású egységek általános elnevezése, melyek az Európai Unió Katonai Törzsének irányítása alatt végzik tevékenységüket. Idáig öt alkalommal hajtottak végre békefenntartó missziót: 1. EUFOR Concordia 2003 Macedón Köztársaság 2. EUFOR Althea 2004 Bosznia-Hercegovina 3. EUFOR DR Congó 2006 Congói Demokratikus Köztársaság 4. EUFOR Tchad/RCA 2007 Közép – afrikai Köztársaság és Chad 5. EUFOR Libya 2011 Libya

Az Európai Unió és a NATO kapcsolatát az 1. sz. melléklet szemlélteti.

Miután bemutatásra került a védelem kérdésköre a NATO és az Európai Unió vonatkozásában, rátérek az egyes országok katonai szervezetrendszerére. A továbbiakban a sorkatonai szolgálat lehetséges megszervezésének egyik formáját fogom bemutatni Norvégia haderején keresztül.

7.3.

Norvégia

Az Észak-Európában elhelyezkedő ország katonai szervezetét szárazföldi, vízi, légi valamit egy Nemzeti haderőnem alkotja.

Az első három haderőnemben a katonák

hadkötelezettség alapján teljesítenek szolgálatot.

A sorozás minden nagykorú norvég

férfira vonatkozik – bele értve a kettős állampolgárokat is – „19 és 44 év között. Ez

46

körülbelül 9 000 főt jelent évente.”74 A Nemzeti haderőnemben önkéntes jelentkezés alapján a nők számára is adott a lehetőség, hogy részét képezhessék a norvég haderőnek. „A hadkötelezettség időtartalma 19 hónap, amiből kezdetben 12 hónapot kell teljesíteniük. A fennmaradó 7 hónapot pedig a „Home Guard” – nál tölthetik le.”75 Érdekességként olvastam, hogy „Norvégiában a jövőben a nőket is besorozzák a hadseregbe, s ezzel a skandináv ország lesz az első állam Európában és a NATO – tagok között, amely a nők számára is bevezeti a hadkötelezettséget.”76

A Norvég fegyveres erő címere

74

http://mil.no/organisation/personnel/compulsory-military-service/Pages/compulsory-militaryservice.aspx letöltés dátuma: 2014. 03. 10. 7575 http://mil.no/organisation/personnel/compulsory-military-service/Pages/compulsory-militaryservice.aspxletöltés dátuma: 2014. 03. 10 76 http://hvg.hu/vilag/20130614_A_noket_is_besorozzak_Norvegiaban letöltés dátuma: 2014. 03. 23.

47

8 Legyen - e sorkatonaság Magyarországon?

Ahhoz, hogy erre a kérdésre választ kapjunk először meg kell vizsgálnunk az ország biztonságpolitikai helyzetét.

A XXI. század új feladatok elé állította a Magyar

honvédséget. A háborúk és forradalmak korszakából átléptünk a béke időszakába, 1994ben egy kölcsönös védelmi megállapodás részévé váltunk, 2004-ben pedig csatlakoztunk az Európai integrációhoz. Az új körülményeknek megfelelően kellett kialakítani védelmi dimenziónkat. A rendszerváltástól napjainkig számos olyan jogszabályt hoztak létre, amelyek hatást gyakoroltak honvédségünkre. Már az 5.3 fejezetben is olvashattuk, hogy 1990. évi LXXVIII. törvénnyel módosították a szolgálati kötelezettség időtartalmát, az 1993. évi CX. törvénnyel pedig átfogóan szabályozták a honvédség szervezetrendszerét. A NATO-hoz való csatlakozás előtt 1998-ban a béke időszakra vonatkozó szigorúbb intézkedéseket vezettek be, ezen kívül a törvény kilátásba helyezte azt is, hogy a nemzetközi színtéren végrehajtandó, az együttműködés körébe tatozó feladatokat a szerződéses és hivatásos állományú katonák lássák el. Mint ahogy a 7.1 fejezetben is írtam, 1999-ben törvénybe iktattuk az Észak- Atlanti Szerződéshez való csatlakozásunkat. Később megalkotásra került a 2001. évi XLIV. törvény, ami a sorkatonai szolgálat időtartalmát fél évre csökkentette. Még ugyanebben az évben megalkották a 2001. évi XCV. törvényt, a Magyar Honvédség Hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról, ami kisebb módosításokkal ugyan, de 2013-ig hatályban volt. Fontos változtatásnak tekinthető az is, hogy az évek folyamán fokozatosan csökkentették a honvédség létszámát és a 14/2004. (III. 24.) OGY. határozatban rögzítették, hogy „a sorozáson alapuló haderő átalakításával létre kell hozni a kor követelményeinek jobban megfelelő, a feladatok hatékonyabb végrehajtására képes önkéntes (hivatásos és szerződéses állományú) professzionális haderőt.”77 Ez a honvédség létszámának a csökkenését vonta maga után. A 15/2004 (III. 24.) OGY. határozatban 2006. december 31 – ig határozták meg a Magyar Honvédség békelétszámát.

77

14/2004 (III. 24.) OGY határozat a Magyar Honvédség hosszú távú fejlesztéseinek irányairól 7. a)

48

Ennek értelmében a Magyar Honvédség személyi állománya 2004 és 2006 között a következőképp oszlott meg: A Magyar Honvédség rendszeresített személyi állományának békelétszáma78 Állománykategóriák

Létszám

Tiszt

7 500

Zászlós és tiszthelyettes

11 700

Legénységi állomány

13 350

Felsőoktatási tanintézetek hallgatói

650

Köztisztviselők és közalkalmazottak

6 800

Mindösszesen

40 000

A 14/2004. (III. 24.) OGY. határozat előbb említett rendelkezésének betartása érdekében a soron következő években tovább csökkentették a Magyar Honvédség személyi állományát. A bevezetett rendelkezéseknek a honvédség létszámára gyakorolt drasztikus hatásait a következő diagram szemlélteti.

A Magyar Honvédség személyi létszámának alakulása 1990 és 2007 között79

78 79

15/2004 (III. 24.) OGY határozat a Magyar Honvédség részletes bontású létszámáról 1. http://vastagbor.blog.hu/2010/05/19/minden_katonat_ki_a_gatakra letöltés dátuma: 2014. 03.18.

49

A Magyar Honvédség személyi állománya 2007 és 2013 között80 Létszám

Év

(Összesen)

2007

23 950 fő

2008

24 950 fő

2009

24 950 fő

2010

25 660 fő

2011

29 700 fő

2013

29 700 fő

Habár az utóbbi 6 évben minimális növekedés volt tapasztalható a honvédség személyi állományát illetően még is azt mondhatjuk, hogy még mindig nagyon kevés katonai műveletekre alkalmas személlyel rendelkezik országunk. Visszatérve a honvédség szervezetrendszerét érintő jogi szabályozás kronológiájához elmondhatjuk, hogy 2011-ben a honvédség szervezetrendszerét egységesen szabályzó új törvényt alkottak, majd 2012-ben az Országgyűlés elfogadta a biztonsági környezetünket értékelő dokumentumot, Magyarország Nemzeti Biztonsági Stratégiáját. Ez a dokumentum kitért „a biztonságpolitika érdekeire, az egyes fenyegetettségekre, kihívásokra és ezek kezelésére valamint a Stratégia végrehajtásának eszközrendszerére.”81 Ennek tükrében alkották meg Magyarország Nemzeti Katonai Stratégiáját, mely részletesen meghatározta a Magyar Honvédség feladatait. Ezek közül néhány említésképp: „ - A Magyar Honvédség alapfeladata – önállóan vagy szövetségi keretek között – Magyarország függetlenségének, területének, légterének, lakosságának és anyagi javainak külső támadással szembeni fegyveres védelme. - Magyarország ENSZ-, NATO-, EU-, valamint az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezeti (a továbbiakban: EBESZ) tagságával járó felelőssége a szövetségesi és egyéb nemzetközi kötelezettségek – különösen a kollektív védelmi, válságkezelési, humanitárius, 80 81

A táblázati értékeket alapjául szolgáló jogforrásokat a dolgozat végén a jogszabály jegyzék tartalmazza A Kormány 1035/2012. (II. 21.) Korm. határozata Magyarország Nemzeti Biztonsági Stratégiájáról

50

valamint bizalom- és biztonságerősítő feladatok – teljesítése, amelyben döntő szerep hárul a Magyar Honvédségre. -

A Magyar Honvédség mindezen felül, biztosítja a nemzetközi katonai kapcsolatok

fenntartását, a Szent Korona őrzését és védelmét. - A Magyar Honvédség feladatai ellátása érdekében háborús, válságkezelő, valamint békeidőszaki tevékenységek végrehajtására készül fel.82„

A Stratégia rendelkezett továbbá a Magyar Honvédség képességéről is. A dokumentum úgy értékeli, hogy mind szövetségesi, mind önálló keretek között is működőképes hadsereggel kell rendelkeznünk. Bodoróczki János őrnagy a jelenlegi helyzetünkről a következőképp fogalmazott: „Ma már nyilvánvaló és kimondható, hogy Magyarország saját biztonságát csak szövetségesi keretek közt képes hatékonyan biztosítani.”83 Teljes mértékben egyet értek ezzel a gondolattal. Hiszen az elmúlt évek gazdasági helyzete, a NATO és az Európai Unió által támasztott követelményeknek való elégtétel egyaránt hozzájárultak ehhez az állapothoz. Mindemellett fontos megemlíteni, hogy a jelenlegi békebeli állapotban a nagyhatalmak kellő figyelmet fordítanak honvédségük fejlesztésére. Többek között az USA és Oroszország arra törekednek, hogy a kor színvonalának megfelelő irányba tereljék a honvédelmi feladatot ellátó szervezeti egységüket. Ennek során figyelembe veszik a világpolitikai helyzet és a technológiai fejlődés által támasztott követelményeket. Ha

az

Országgyűlés

által

2012-ben

elfogadott

két

Stratégiát

megvizsgáljuk,

megállapíthatjuk, hogy országunknak mind a politikai, mind pedig a szakmai vezetősége úgy ítéli meg, hogy jelenleg az országunkat veszélyeztető számottevő fegyveres konfliktustól nem kell tartanuk. Mivel nem lehet előre kiszámítani a jövőbeni helyzetet éppen ezért szerintem nem csak a jelenleg fennálló körülményeknek megfelelően kell kialakítani honvédségünket. Kilátásba kell helyezni annak a lehetőségét is, hogy bármikor szükség lehet egy gyorsan mozgósítható, jól képzett állomány létére.

82

A Kormány 1656/2012. (XII.20.) Korm. határozata Magyarország Nemzeti Katonai stratégiájának elfogadásáról IV. A Magyar Honvédség feladatai 61. 63. 65. 66. 83 Hadtudományi szemle: Budapest, 2013. 6. évfolyam 2. szám 3. oldal

51

Ezt mi sem példázza jobban, mint Ukrajnában jelenleg kialakult helyzet. Habár ez az ország sem az Európa Uniónak sem a NATO-nak nem tagja, mégis valamilyen szinten hazánkat is érintik az ott történtek. Egyrészt azért mert egy szomszédos országról van szó, másrészt pedig azért mert számos ott élő magyart is érint az oroszok által kiváltott helyzet. Habár miniszterelnökünk 2014. március 03-án azt mondta, hogy „Magyarország nem része a konfliktusnak”84 azonban, nem tudhatjuk, hogy a jövőbeni események folyamán szükség lesz e országunk beavatkozására. Nem tudhatjuk, hogy hogyan fog alakulni a világpolitikai helyzet. Nem tudhatjuk, hogy a jövőben fog e minket valamilyen fegyveres konfliktus érni. „ Élni kell a gyanúval, hogy a Magyar Honvédségre szükség lehet úgy hagyományos katonai műveletekben, mint nem háborús műveletekben egyaránt.”85Bodoróczki János őrnagy szavaival egyet érve, úgy gondolom, hogy ennek érdekében törekednünk kell honvédségünk fejlesztésére. Figyelembe kell vennünk a XXI. század újításait és valamilyen szinten meg kell próbálnunk előre tekinteni. Ennek érdekében a fejlesztésnek két fontos dologra kell hangsúlyt fektetnie, a Magyar Honvédség személyi állományára és a katonák megfelelő színvonalú képzésére. Ezek alapján úgy vélem növelni kellene a Magyar Honvédség létszámát. A szolgálati rendszert át kellene dolgozni. Újra kötelezővé kellene tenni minden nagykorú férfi számára a 2004-ben eltörölt sorkatonaságot. Az önkéntes tartalékos rendszert, pedig meg lehetne hagyni, azon nők számára, akik részévé kívánnának válni Magyarország honvédelmi feladatokat ellátó szervezetének.

Ahhoz azonban, hogy tisztábban lássam a helyzetet, jobban meg kellett vizsgálnom a sorkatonaság kérdéskörét. Ennek érdekében végeztem egy felmérést a témával kapcsolatban, melynek az eredményeit a következő fejezetben fogom ismertetni.

84

http://www.origo.hu/nagyvilag/percrolpercre/20140303-az-ukran-haborus-valsag-fejlemenyei.html letöltés dátuma: 2014. március 3. 85 Hadtudományi szemle: Budapest, 2013. 6. évfolyam 2. szám 4. oldal

52

9. Felmérés

Dolgozatom elkészítése folyamán kitöltettem pár kérdőívet 18 és 70 év közötti nők és férfiak között. Ennek során arra voltam kíváncsi, hogy az egyes korosztályok hogyan vélekednek a sorkatonaság kérdésköréről.

20

19 18-25 év

16

26-30 év

15

11

31-40 év

10 5

41-50 év 4

4

2

51-60 év 60- év

0

A felmérésben részt vevők kor szerinti megoszlása

11%

Nő: Férfi:

88%

A felmérésben részt vevők nemek szerinti megoszlása

A kitöltők életkorából adódóan a kutatásomban részt vevő férfiak között egyaránt voltak olyanok, akik már megtapasztalták a sorkatonaságot, és olyanok is, akik már nem kerültek behívásra. Azok, akik már voltak katonák a felmérésben részt vevő férfiak 59%-át tették ki. 53

41% 59%

Igen Nem

Sorozott és behívásra nem kerülő férfiak megoszlása

Ezen korosztály között első sorban azt próbáltam meg felmérni, hogy milyen tapasztalatokkal gazdagodtak a sorkatonai szolgálat letöltése alatt. Erre a kérdésre vegyes válaszokat kaptam. Voltak olyanok, akik azt mondták, hogy pozitív tapasztalatokra tettek szert a sorkatonai szolgálat letöltése alatt és olyanok is, akik negatív élményeikről számoltak be. Akik azt mondták, hogy kezdetben negatív tapasztalatokra tettek szert, álláspontjukat első sorban az idősebb katonák tiszteletlenségével, valamint azzal magyarázták, hogy ennek az időszaknak rengeteg olyan hatása volt, ami elvezetett ahhoz, hogy az egyes katonák alkoholistává váljanak. Fontosnak tartom megjegyezni, hogy e személyek száma eltörpül azokéhoz képest, akik a szolgálati időtartam pozitív és előnyös hatásait emelték ki. Elmondhatom, hogy utóbbiak többsége kétség kívül egyet értett abban, hogy ez az időszak rendkívül alkalmas volt arra, hogy fegyelemre, tiszteletre és rendre nevelje a besorozottakat. – szerintem ez tekinthető a sorkatonaság egyik legjelentősebb egyénre gyakorolt hatásának - Ezen kívül számos személy volt azon a véleményen, hogy a szolgálat letöltése elősegítette a felnőtté érést a fiatalokban, javított a fizikai állóképességükön, hozzá járult a lelki edzettségükhöz valamint a hazafias hozzáállásuk kialakulásához. Mind a fiatalabb, mind az idősebb korosztály között feltettem azt a kérdést is, hogy egyetért – e azzal, hogy 2004-ben eltörölték a sorkatonaságot Magyarországon?

54

A megkérdezettek 70 %-a nem értett egyet ezzel az intézkedéssel. A volt hadkötelesek 72 %-a képviselte a többség álláspontját. Ebből levonhatjuk, hogy a megpróbáltatások ellenére hasznosnak találták ezt az időszakot.

28%

Igen 69%

Nem

Annak a megoszlása, hogy a volt katonák hasznosnak találták – e a sorkatonai szolgálatukat

Érdekességként állapítottam meg, hogy ez a kérdéskör megosztotta a fiatalokat. Ezen korosztálynak mindössze 55 %-a állította azt, hogy nem ért egyet a sorkatonaság eltörlésével. Az, hogy a többi fiatal egyet értett ezzel egyrészt annak tudható be, hogy egy teljesen új rendszer keretei között születtek meg. Másrészt pedig annak, hogy még nem képesek átlátni azt, hogy bármikor szükség lehet jól képzett katonákra, bármikor szükség lehet egy gyorsan mozgósítható haderőre. A felmérés elvégzése során igyekeztem arra törekedni, hogy a kitöltők között akadjanak olyanok is, akik apa-fia kapcsolatban állnak egymással. Meglepően tapasztaltam, hogy ebben a tekintetben teljesen eltérően vélekedtek a felek a kérdésről. A téma felmérése során arra is kíváncsi voltam, hogy a felmérésben részt vevők szükségesnek tartják-e a Magyar Honvédség állományát növelni. A megkérdezettek jelentős többsége igen választ adott erre a kérdésre, amit a következő diagram is jól szemléltet.

55

9%

I: N:

91%

Annak a megoszlása, hogy a megkérdezettek szükségesnek tartják –e a MH személyi állományát növelni

Abban a tekintetben, hogy a személyi létszám növelését a honvédség mely állományára vonatkozóan kellene végre hajtani, eltérő válaszokat kaptam.

szerződéses 2%

65%

5%

ÖTR

9% 4%

20%

sorkatonai

2%

MH állományának növelésének megoszlása

Ez a diagram jól szemlélteti, hogy a véleményt nyilvánítók 20 %- a gondolta úgy, hogy csak a szerződéses, 2 %-a pedig úgy, hogy csak az önkéntes tartalékos állomány létszámának bővülését elősegítő intézkedések bevezetésével lehetne a honvédségünknél szolgálók számát növelni. A megkérdezettek többsége viszont azt a véleményt vallotta, hogy ennek érdekében célszerű lenne, a sorkatonaságot újból bevezetni. Mindezek mellett voltak olyanok, akik úgy ítélték meg, hogy a személyi létszám bővülését elősegítő intézkedéseknek mind a szerződéses, mind az önkéntes tartalékosi állományra ki kellene 56

terjednie (5 %). Ezeken kívül akadtak olyanok is, akik azt mondták, hogy a honvédség létszámának

növelésére

irányuló

intézkedéseknek

két

állományra,

az

önkéntes

tartalékosokra és a sorkatonákra (2 %) kellene vonatkozniuk, valamint olyanok is, akik szerint mind az önkéntesekre, mind a szerződésesekre és mind pedig a sorkatonákra (4 %). E kérdéskörök felmérése után arra is kíváncsi voltam, hogy azok, akik azon a véleményen voltak, hogy célszerű lenne, a sorkatonaság újbóli bevezetése miért gondolják így. Mind a fiatalok, mind az idősebbek úgy ítélték meg, hogy ez által fegyelemre és tisztelettudásra lehetne nevelni a társadalom férfi tagjait. A volt hadkötelesek többsége indokként jelölte meg azt, hogy ez hozzájárulna a fiatalabb korosztály hazafias hozzáállásának javulásához. Ezen felül mindkét generáció között akadtak olyanok, akik azt az álláspontot képviselték, hogy az előbb említetteken kívül alkalmas lehet még a fizikai állóképesség növelésére, valamint arra is, hogy a szolgálat teljesítése során olyan tapasztalatokat szerezhetnének a hadkötelesek, melyeket az élet bármely szakaszában kamatoztatni tudnának. A nők ezt az álláspontjukat azzal támasztották alá, hogy a sorkatonai szolgálat letöltése által fiúból férfivá válhatnának a hadkötelesek. A sorkatonaság bevezetését tovább boncolgatva többek között kitértem arra is, hogy a bevezetése mellett érvelők hány éves kortól tartanák ideálisnak a behívók kiküldését valamint arra, hogy szerintük mennyi legyen a szolgálati időtartam. A véleményt nyilvánítók többsége úgy vélte, hogy 20. életévnek kellene lennie a hadkötelezettség alsó korhatárának és a felmérésben részt vevők 57 % szerint a szolgálat időtartamának pedig 1 évnek kellene lennie.

1 év: 24 hónap: 6 hónap:

A szolgálat időtartalma 57

Végezetül a nők helyzetére is kitértem. A felmérésben részt vevők 30 %-a gondolta úgy, hogy a nők számára is célszerű lenne egyfajta alapkiképzést bevezetni. A következőkben kiemelnék egy véleményt: „Több hadseregben is kötelezővé tették az alapkiképzés meglétét a nők számára is, hiszen a történelem során bebizonyosodott, hogy a háborúban, a gyengébbik nemet ért támadások többsége a felkészületlenség és a katonai technika ismeretének hiánya miatt történt. A fegyverek alapszintű ismerete, a katonai alapkiképzés és elméleti szintű elsajátítása, sok polgári személy életét mentheti meg egy esetleges katonai fenyegetés idején.”86 Az ellenkező álláspontot képviselők véleményüket azzal az indokkal támasztották alá, hogy ennek a megvalósítása sok visszaélésre adhatna okot, valamint a nőknek az élet más területén van szerepük. A témakör megvizsgálása és az általam elvégzett kutatás eredményeit figyelembe véve, visszautalva a 8. fejezet elején feltett kérdésre - a válasz igen.

86

a szerző saját forrása

58

Záró gondolatok

A dolgozat a honvédelmünket ért változásokat mutatja be, az egyes történelmi korszakok tükrében. Ennek keretében munkám fő irányvonalát a Magyar Honvédség személyi állománya képezte. Dolgozatom megírásával az volt a célom, hogy „rávilágítsak” arra, hogy mennyire fontos az, hogy egy ország ne legyen védtelen és rendelkezzen elegendő, megfelelően kiképzett mozgósítható személlyel. Mindezt úgy próbáltam meg elérni, hogy bemutattam az országunkat sújtó történelmi események folyamán, országunk vezetése által, a helyzet adta körülmények között alkotott és

bevezetett

jogszabályi

rendelkezéseknek

honvédségünk

létszámára,

személyi

összetételére gyakorolt hatását. A téma és a dolgozat hangsúlyosabb vonulatát képező kutatás eredményeit feldolgozva az a véleményem, hogy nagyobb figyelmet kellene szentelnünk honvédségünkre, melynek fejlődése nagymértékben összefügg országunk vezetésével. Láthattuk, hogy a kutatás eredményei is azt támasztották alá, hogy fontos lenne a Magyar Honvédség személyi állományát növelni. A többség véleményével egyet értve jómagam is úgy gondolom, hogy mindezt a sorkatonaság újbóli bevezetésével lehetne elérni. Fontosnak tartom megjegyezni, hogy ha megfigyeljük, más államok honvédemre fordított figyelmét láthatjuk, hogy az országok többsége attól függetlenül, hogy jelenleg nem kell számottevő fegyveres támadással számolniuk, igyekeznek arra törekedni, hogy minél több katonai műveletekre alkalmas személyt képezzenek ki. Ebben a tekintetben viszont sajnálatosan kell tudomásul vennünk, hogy mi nem tartozunk ezen országok közé. Úgy gondolom, hogy dolgozatom elkészítésével sikerült egy fajta képet adnom honvédségünk és országunk egyik legnagyobb problémájáról és bízom abban, hogy a későbbiek folyamán munkámmal újabb dolgozatok megírását indukálhatom majd.

59

Melléklet

Az EU és a NATO kapcsolata87

87

Hadtudomány 2014. 1-2 évf. 68. old.

60

Irodalom jegyzék

-

Tóth Sándor: Magyarország hadtörténete. Zrínyi Katonai Kiadó, 1985 18. old. 195-207. old. 211-216. old. 273-274. old. 331-335. old.

-

Mucs Sándor – Zágoni Ernő: A Magyar Néphadsereg története. Zrínyi Katonai Kiadó, Budapest, 1984 225-228. old.

-

Erdeös László: A magyar honvédelem negyedszázada (1919-1944) I. kötet. ATTRAKTOR Kiadó, Máriabesenyő – Gödöllő, 2007 7-27. old. 54-61. old. 166-167. old. 171-221. old.

-

Barczy Zoltán: Királyért és hazáért. A m. kir. honvédség szervezete, egyenruhái, fegyverzete 1868-1918. Corvina Kiadó, ISBN 963 13 2770 1 11-17. old. 46-56. old.

-

Bombay László: A honvédelem négy éve 1990-1944. Zrínyi Katonai Kiadó 22-28. old. 38-42. old. 152. old.

-

Dr. Holló József: A honvédelem négy éve 1998-2002, ISBN 963 327 349 8 26-27. old. 49-51. old. 72-77. old.

-

Dr. Kalas Tibor, Dr. Torma András: Közigazgatás szervezés és vezetés, Miskolci Egyetemi Kiadó, Miskolc, 2011 38-50. old.

-

Dr. Kádár Pál: Megjegyzések az önkéntes tartalékos rendszer felülvizsgálatának margójára, Hadtudomány, 2009. 1-2 évf. 1-7. old.

-

Dr. Kádár Pál: A Magyar Honvédség új szervezetrendszeréhez kapcsolódó felső szintű vezetés-irányítás jogi keretei, Hadtudomány, 2008. 3-4 évf. 83-87. old.

-

Bodoróczki János: A Magyar Honvédség a XXI. században (gondolatok az új kihívásokról), Hadtudományi Szemle, 2013. 6. évf. 1-8. old.

-

Deák János: Háború és hadsereg a XXI. században, különös tekintettel a Magyar Honvédség jövőképére, Hadtudomány, 2013. 23. évf. 2. elektronikus kiadás 50-59. old.

-

Ujházy László: Az EUFOR ALTHEA - művelet parancsnoki struktúrája, Hadtudomány, 2014. 1-2 évf. 68. old.

- Pesti Hírlap, 1920. június 5. 1. oldal Nemzeti egység cikk 61

Jogszabály jegyzék

- Magyarország Alaptörvénye - 1867. évi XII. törvénycikk a magyar korona országai és az Ő Felsége uralkodása alatt álló többi országok között fennforgó közös érdekű viszonyokról, s ezek elintézésének módjáról - 1868. évi XLI. törvénycikk a honvédségről - 1868. évi XL. törvénycikk a véderőről - 1868. évi XLII. törvénycikk a népfelkelésről - 1921. évi XXXIII. törvénycikkaz Észak Amerikai Egyesült Államokkal, a Brit Birodalommal, Franciaországgal, Olaszországgal és Japánnal, továbbá Belgiummal, Kínával, Kubával, Görögországgal, Nikaraguával, Panamával, Lengyelországgal, Portugáliával, Romániával, a Szerb-Horvát-Szlovén Állammal, Sziámmal, és CsehSzlovákországgal 1920. évi június hó 4. napján a Trianonban kötött békeszerződés becikkelyezésérő - 1939. évi II. törvénycikk a honvédelemről - 1976. évi I. törvény a honvédelemről - 1990. évi LXXVIII törvény a honvédelemről szóló 1976. évi I. törvény módosításáról - 1993. évi CX. törvény a honvédelemről - 2001. évi XLIV. törvény a sor-és tartalékos katonai szolgálat teljesítése rendjének változásával érintett törvények módosításáról - 2001. évi XCV. törvény a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról - 2009. évi CXLII. törvény a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény módosításáról - 2011. évi CXII. törvény a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezetendő intézkedésekről - 2012. évi CCV. törvény a honvédek jogállásáról - 11/1993. OGY. határozat - 27/1993. OGY. határozat - 16/2012. (VIII. 2.) HM rendelet 62

- 20/2012. (IX. 17.) HM. rendelet - 14/2004. (II.24.) OGY. határozat - 15/2004. (II.24.) OGY. határozat - 106/2007. (XII. 6.) OGY határozat - 83/2008. (IX. 18.) OGY. határozat - 51/2009. (VI.18.) OGY. határozat - 125/2010. (XII.22.) OGY. határozat - 67/2011. (IX.29.) OGY. határozat - 35/2013. (V.16.) OGY. határozat - 1035/2012. (II.21.) Korm. határozat - 1656/2012.(XII.20.) Korm. határozat - 2001/80/KKBP - 2001/79/KKBP

63

Felhasznált egyéb

- http://www.kormany.hu/hu/honvedelmi-miniszterium/honved-vezerkar/magyarhonvedseg letöltés dátuma: 2014.03.31. - http://www.fknp.hu/aktualis/?en_mi-a-haza-,98 letöltés dátuma: 2014. 02.03. - http://mek.oszk.hu/02100/02185/html/54.html letöltés dátuma: 2014. 03.26. - http://mek.oszk.hu/02100/02185/html/56.html Szijj Jolán – Dombrády Lóránt Magyarország a XX. században, I. kötet A Vörös Hadsereg (1919) letöltés dátuma: 2014. 03-23. - http://www.multunk.x3.hu/html/letolt/magyar_kiralyi_honvedseg_gyalogsag_nagy _gabor.pdf letöltés dátuma: 2014. 03. 26. - http://hu.wikipedia.org/wiki/Diktatúra letöltés dátuma: 2014.02.26. - http://www.rev.hu/sulinet45/szerviz/kislex/kislexis.htm letöltés dátuma: 2014.02.26. - www. kormany.hu letöltés dátuma: 2014. 02. 15. - http://www.valasztas.hu/hu/ovi/52/52_0.html letöltés dátuma: 2014. február 26. - http://mil.no/organisation/personnel/compulsory-militaryservice/Pages/compulsory-military-service.aspx letöltés dátuma: 2014. 03. 10. - http://hvg.hu/vilag/20130614_A_noket_is_besorozzak_Norvegiaban letöltés dátuma: 2014. 03. 23. - http://vastagbor.blog.hu/2010/05/19/minden_katonat_ki_a_gatakra letöltés dátuma: 2014. 03.18. - http://www.origo.hu/nagyvilag/percrolpercre/20140303-az-ukran-haborus-valsagfejlemenyei.html

64

65