SZAKDOLGOZAT. Informatikai klaszter kialakulása Szegeden realitás vagy utópia? SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR. Szeged, 2004

SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR

SZAKDOLGOZAT Informatikai klaszter kialakulása Szegeden – realitás vagy utópia?

Konzulens: Dr. Lengyel Imre Egyetemi docens SZTE Gazdaságtudományi Kar Regionális és Alkalmazott Gazdaságtani Tanszék

Készítette: Halmai Csongor közgazdász-gazdálkodási szak vállalkozásfejlesztési szakirány V. évfolyam

Szeged, 2004. május

Tartalom 1. Bevezetés ........................................................................................................2

2. Szeged és a dél-alföldi régió bemutatása..........................................................4

Földrajzi jellemzés...........................................................................................4

Demográfiai jellemzés .....................................................................................5 Kulturális jellemzés .........................................................................................6

Infrastrukturális jellemzés................................................................................7 Az informatikai iparág helyzete Szegeden .....................................................10 Biológiai kutatások Szegeden ........................................................................15

3. Informatikai klaszter külföldön – a Cambridge Technopole ...........................17

A környezet ...................................................................................................17 Cambridge versenyelőny tényezői .................................................................18

Kulcs-szervezetek a Technopole-ban .............................................................20

4. A szegedi informatikai klaszter kialakulásának lehetséges útjai .....................32 Iparági tendenciák országos és világviszonylatban.........................................32 Egy lehetséges út: informatika és biológia karöltve........................................37 Másik lehetséges út: az e-közigazgatás ..........................................................39

5. A szükséges lépések ......................................................................................42 Szeged-patrióta programozók: a SHINE szakkollégium .................................42

Politikai lobbi ................................................................................................45

6. Összefoglalás: Szándékok és realitások..........................................................46

Irodalomjegyzék ................................................................................................48

1. Bevezetés Szeged sokak számára az egyik legérdekesebb magyar város. Népességét tekintve

az ország negyedik legnagyobb városa: a fővároson kívül csak Miskolc és Debrecen előzi meg. Hála a felsőoktatás markáns jelenlétének, egész évben jellemző rá a friss, fiatalos nyüzsgés, ami nagyon sok turistát végleg rabul tud ejteni.

A hatalmas szellemi potenciál, ami a magas színvonalú képzésnek köszönhető,

ígéretes alapot jelenthetne a város fejlődéséhez. Ehhez képest a legtöbb gazdasági mutató nem azt igazolja, hogy a város a meredek fejlődés útján haladna.

Dolgozatunkban azt vizsgáljuk meg, hogy a városnak milyen esélyei nyílnak az

egyik fő erősség: a helyi informatikai képzés lehetőségeinek kiaknázására. Vajon a már

most meglévő vállalkozások elég erős magot alkothatnak-e ahhoz, hogy hozzájuk más

cégek kapcsolódjanak, és így kialakuljon a helyi informatikai klaszter? Vajon vannak-e

a városvezetésnek olyan lehetőségei, amelyeket ügyesen kihasználva gyorsíthat a természetes fejlődés ütemén? Talán az infrastrukturális elszigeteltség megszűnésével a jelenlegi szerény fejlődés üteme fog-e olyan mértékben gyorsulni, mint amilyen mértékben a rendelkezésre álló szellemi kapacitás alapján azt gondolhatnánk?

Ilyen és hasonló kérdésekre keressük a választ ebben a dolgozatban. Először

alaposan megvizsgáljuk a város természeti, kulturális, demográfiai és gazdasági adottságait, majd egy külföldi esettanulmány alapján bemutatjuk, hogy egy nálunk

sokkal fejlettebb nyugat-európai országban milyen feladatokat kellett megoldani ahhoz, hogy a természetes fejlődés eljuttassa a régió gazdaságát mai állapotába.

Részletezzük, hogy a szegedi informatikai ipar jelentősebb képviselői milyen

tevékenységet folytatnak, és hogy ezek mennyiben szolgálnak régión belüli és régión

kívüli igényeket. A szoftverfejlesztés iparágát elhelyezzük a traded – non-traded

dimenzióban, amely jó alapot szolgáltat arra, hogy annak helyi gazdaságélénkítő hatásra vonatkozó megállapításokat tehessünk.

A dolgozat második részében sorra vesszük a város informatikai szereplői

számára kínálkozó lehetőségeket, és javaslatokat teszünk a város és az egyetem vezetése felé, amelyekben az általuk nyújtható segítség fajtáit vesszük górcső alá.

2

Végezetül következtetéseket vonunk le a szegedi informatikai vállalatok

klaszterbe tömörülési esélyeivel kapcsolatban, amelyek helytállóságát az idő fogja igazolni vagy megcáfolni.

3

2. Szeged és a dél-alföldi régió bemutatása

Földrajzi jellemzés Szeged Magyarország dél-keleti részében, a magyar-román-jugoszláv hármas

határnál fekszik, 1962 óta Csongrád megye székhelye. A város a Tisza és a Maros folyók találkozásánál terül el, nagyobbik része a Tiszától nyugatra, kisebbik része pedig attól keletre terül el. Ez utóbbi városrész neve Újszeged, amely kertvárosi jellegénél fogva a módosabb polgárok kedvelt lakhelye.

Domborzati adottságait tekintve az alföldi jellemzők a meghatározóak. A környék

az ország legmélyebben fekvő része, és itt a legmagasabb az évi napsütéses órák száma - évente mintegy 2100 óra. Emiatt nevezik Szegedet "a napfény városá"-nak. Az éves

csapadékmennyiség alacsony, és a napi időjárás-jelentésekben rendszerint Szegedre jósolják a legmagasabb hőmérsékletet.

A régió, különösen Csongrád megye, energiahordozókban gazdag: itt található az

ország legnagyobb kőolaj- és földgáz lelőhelye, és gazdag a terület termálvíz készlete is – a magyarországi hévíz készletek egy ötöde itt található – amelyből a turizmus is profitálhat, de ásványvízként és geotermikus energiaforrásként is hasznosítható.

A terület környezeti állapota jó, környezetvédelmi szempontból terhelő ágazatok

nem jellemzők a helyi gazdaságra. Ez alól csak a Románia felől érkező Körös és Maros

folyók szennyezett vize kivétel, de dél-keleti szomszédunk EU-s taggá válási törekvései révén várható, hogy az ottani környezetvédelmi morál javulásával e folyók vízminősége is javulni fog.

A város jelenlegi arculatát nagyban maghatározta az 1879-es nagy tiszai árvíz,

melynek során a város 5723 házából 5458 megsemmisült, és csak 265 maradt meg. Ez

után a természeti csapás után a várost nemzetközi segítséggel újjáépítették, de már nem

a középkori kanyargós kis utcák mentén, hanem a korabeli modern nyugati városok mintáját követve: sugárutas-körutas szerkezetűre tervezték. Szintén árvízvédelmi elvek

alapján alakították úgy a város domborzatát, hogy az értékesebb belvárosi részeket néhány méterrel magasabb alapra építették, mint a külvárost, így egy esetleges árvíz

egyszerűen „kifolyna” a városból. Ez az újrakezdés tette lehetővé azt, hogy ma Szeged 4

közlekedése a legtöbb magyar városhoz képest nagy átbocsátó képességű és jól szervezhető, ami a gazdasági fejlődés egyik alappillére. Demográfiai jellemzés A város lakónépessége megközelítőleg 170 ezer fő, míg a nappali, tehát a

környező településekről bejárókkal együtt számított népessége 190 ezer fő, így a

negyedik legnépesebb magyar város; a fővároson kívül csak Debrecen és Miskolc előzi

meg. Egyrészt a sok középiskolának, melyek a környező települések fiataljainak oktatását szolgálják, másrészt a magyar felsőoktatás egyik legnagyobb intézményének,

a Szegedi Tudományegyetemnek köszönhető az, hogy a városi népesség szerkezete az országban egyedülálló. A élet pezsgését itt meghatározza az, hogy ilyen sok a fiatal: az

év szinte minden napján találhat magának megfelelő kulturális programot a szórakozni vágyó.

A felsőoktatás 1921 óta van jelen Szegeden, akkor költözött a Ferenc József

Tudományegyetem Kolozsvárról Szegedre. Az 1940 és 45 közötti szünettől eltekintve folyamatos a képzés, és hagyományosan magas színvonalú, bár az elmúlt néhány év

ebben a viszonylatban hanyatlást hozott. Az egyetemek finanszírozási rendszere olyan a

mai Magyarországon, hogy közvetlen gazdasági érdekük fűződik ahhoz, hogy minél több hallgatót tudjanak felvenni. Ez egyenesen vezetett ahhoz, hogy a felvételi

ponthatárok meredek esésnek indultak, és egyre kevesebb tárgyi tudás szükséges ahhoz, hogy valaki egy egyetem hallgatója lehessen. Az országos tendencia alól a Szegedi

Tudományegyetem sem kivétel: szinte az összes szakról lehet olyan panaszokat hallani,

hogy az újabb és újabb évfolyamok hallgatói egyre szerényebb képességűek. Természetesen ez csak átlagban igaz; minden évfolyamban megtalálható az a néhány tehetség, akikre egy városnak igazán nagy szüksége van.

A város gazdasága nagyban építhetne az itt végzett diplomásokra, de sajnos a

képzési struktúra nem illeszkedik a piaci elvárásokhoz. Az egyetemi karokról rengeteg bölcsész, tanár, jogász és orvos kerül ki, de a város őket nem tudja megtartani, ezért a

végzősök nagy része elhagyja a várost, és az ország más településein, rendszerint

szülőotthona környékén, vagy a fővárosban, ritkább esetben pedig külföldön keres munkát.

5

Folyamatban van az egyetem részéről a képzési struktúra átalakítása a piaci

igényeknek megfelelően, de ez egy lassú folyamat, amely csak hosszú évek múltán érezteti majd hatását. Szinte teljesen hiányzik a helyi felsőoktatásból a műszaki képzés, bár ezen a téren is tapasztalható némi fejlődés. Kulturális jellemzés A dél-alföldi régió kulturális központja Szeged. A különböző rendezvények főleg

a felsőoktatás hallgatóira és az értelmiségiekre támaszkodnak, de számos olyan rendezvény is van, amely a kevésbé iskolázott rétegek számára (is) vonzó lehet.

Az évek során Szeged szimbólumává fejlődött a Szegedi Szabadtéri Játékok nevű

rendezvénysorozat, amely nyaranként sok ezer turistát vonz. Története több mint hetven évre nyúlik vissza (Nikolényi-Polner-Kovács 1991). Kezdetben Szegedi Ünnepi Játékok

néven indult; az első előadás – a Magyar Passió – 1931 június 14-én került bemutatásra, Hevesi Sándor rendezésében, Lehotay Árpád és Palágyi Lajos főszereplésével. 1939-ig

minden évben volt előadás, majd a világháború hatására húsz éven át csend honolt a

színpadon. A rendezvény 1959-től él újra, azóta a Dél-alföld egyik legrangosabb kulturális rendezvénye.

1994-ben a Játékok új nézőteret kapott. A teret egész évben elfoglaló és elcsúfító

lelátót lecserélték egy – csak az előadások idejére felállított – négyezer férőhelyes mobil

nézőtérrel. A szektorokat a múlt századi tiszai árvíz idején segítséget nyújtó városokról

(London, Róma, Párizs, Berlin, Brüsszel, Bécs), illetve Szeged testvérvárosairól (Darmstadt, Turku, Parma, Nizza, Szabadka, Toledo, Odessza) nevezték el.

A rendezvény évről évre finanszírozási gondokkal küzd; sajnos a magas jegyárak

és a teltházas előadások ellenére sem rendelkezik a Szabadtéri Játékok biztos anyagi háttérrel.

Az előadások között vannak prózai darabok is, amelyek elsősorban a magyar

nyelvű közönség számára vonzóak, de akadnak zenei jellegű előadások is, amelyek a

külföldi hallgatóság érdeklődésére is számot tarthatnak. Bíztató lehet, hogy Szeged megközelíthetőségének javulásával – az M5-ös autópálya megépülésével és a belföldi

forgalom lebonyolításában szerepet játszani képes repülőtér működésével – több turista fogja célpontjául Szegedet választani.

6

A kikapcsolódni vágyók számára az egész évadban programot biztosít az állandó

társulattal működő Szegedi Nemzeti Színház, melynek impozáns épülete a belvárosban,

a Tisza partján található. Ferdinánd Fellner és Hermann Helmer bécsi építészek tervei

alapján 1883-ban épült, és az első előadás díszvendége volt Ferenc József császár is. A nagyszínház 700, míg a kamaraszínház 350 főt képes befogadni, évente több mint 300 előadáson a részvétel megközelítőleg 85 százalékos, így a színjátszás kedvelői irigylésre méltó helyzetben vannak Szegeden.

A könnyedebb kikapcsolódást kedvelők a város rengeteg mozija közül

választhatnak. A belvárosi mozik és a Szeged Pláza hatalmas mozi-termeivel és kiváló hangtechnikával csábítja a legfrissebb hollywood-i filmek rajongóit, míg a Belvárosi filmtéka a kevésbé populáris műfaj tisztelőinek is kínál filmeket.

A zenés szórakozást kedvelő, fiatalabb korosztály számára hétvégén és

hétköznapokon is nyújtanak programot a város diszkói és egyéb mulatóhelyei. A nagy

tömegeket vonzó Sing-sing diszkó és a kevésbé tömegigényt kielégítő Rock Klub és Milleniumi kávéház is működik, a Szegedi Jazz Napok pedig a világ távoli pontjairól is

Szegedre hívják a műfaj szerelmeseit. így az igényesebb zenei kikapcsolódásra vágyók is találhatnak maguk számára érdekes programot.

A Szegedre látogató turisták kedvelt kirándulóhelye az Ópusztaszeri Nemzeti

Történeti Emlékpark. A várostól mintegy harminc kilométerre lévő szabadtéri kiállítás és a méltán világhírű Feszty-körkép évente sok ezer látogatót csábít.

Szeged – mint a dél-alföldi régió kulturális központja – az itt lakóknak is és az ide

látogató turistáknak is tartalmas kikapcsolódást tud nyújtani. Sok fiatal, aki tanulmányai

kapcsán kerül Szegedre, egy életre beleszeret a városba, annak fiatalos, bizsergető varázsa és elbűvölő légköre miatt.

Infrastrukturális jellemzés Szeged jelenleg, 2004-ben, Magyarország legelszigeteltebb nagyvárosa. A

százezer lakosnál népesebbek települések közül Szeged az egyetlen, amelynek nincs

autópálya összeköttetése a fővárossal. Jelenleg Budapesttől csak Kiskunfélegyházáig ér az autópálya, bár az ígéretek a korábbi évekhez képest lényegesen konkrétabbak: „2006-

ra Szegedig fog érni az autópálya”. A város elszigeteltségét nagyban mérsékelné, ha az 7

autópálya megépülne: akkor a szegedi vállalatok könnyebben kapcsolódhatnának bele

az ország gazdaságába, bár az is igaz, hogy a máshol előállított termékeket is könnyebb lenne Szegedre hozni, így erősebb versennyel lennének kénytelenek szembenézni a

helybeli vállalkozások. A két hatás közül azonban várhatóan a pozitív fog erősebben

érvényesülni, legalábbis az ország többi régiójából származó tapasztalatok ezt valószínűsítik.

Magyarország és Csongrád megye közúti ellátottságára vonatkozó adatokat

tartalmaz az 1. táblázat. Úthálózat adatai

1. táblázat Az országos közutak állapota

Országos közutak hossza összesen, km Országos közutak burkolt útfelülete, ezer m2 2 m-nél nagyobb nyílású hidak száma*, db Autópályák és autóutak hossza, km I. rendű főutak hossza, km II. rendű főutak hossza, km Gyorsforgalmi és főutak hossza összesen, km Összekötő utak hossza, km Bekötő utak hossza, km Egyéb utak hossza, km Mellékutak hossza összesen, km Forrás: Progress Alapítvány (1999)

Magyarország 30.160 191.500

Csongrád Csongrád megye megye az ország %-ában 1.349 4,47 8.278 4,32

5.904

275

4,66

474 2.077 4.385 6.936

0 107 160 267

0,00 5,15 3,65 3,85

17.871 4.670 682 23.224

901 163 18 1.082

5,04 3,49 2,64 4,66

A számok értelmezéséhez abból az adatból indulunk ki, hogy a megye területe

Magyarország összterületének 4,6 százalékát teszi ki. Ennek értelmében az országos közutakból való részesedés az országos átlagnál alacsonyabb, a hidak száma ugyan meghaladja az országos átlagot, de tekintve, hogy a megyét hosszában szeli ketté a Tisza, továbbá a nagyobb folyók közül a Maros és a Körös is érinti a megyét, az

országos átlag elérése is kevésnek mondható. Az elsőrendű főutak hossza ugyan kedvező adatnak tűnhet, de azt figyelembe véve, hogy a megyében nincs autópálya, így

annak funkcióit is a főutak látják el, ez az adat is kevésnek számít. Összesen csak az

alacsonyabb rendű összekötő utak és a mellékutak vonatkozásában áll jobban a megye

az országos átlagnál, de ennek is az az oka, hogy más megyékben nem alacsonyabb, 8

hanem magasabb rendű utakon zajlik a forgalom. A közúti fejlesztések vonatkozásában tehát bőven van lefaragni való hátránya a megyének.

Az elszigeteltség nem csak közúton, de vasúton és légi úton is fennáll. A

vasútsűrűség 15-20 százalékkal elmarad az országos átlagtól, elsősorban a nagyobb

városok elérhetősége biztosított. A megye területén nemzetközi törzshálózati vonal

jelenleg nem halad át. A személyszállító vonatok férőhely-kihasználtsága összességében alacsony, amely alól csak a Szeged-Budapest vonalon közlekedő járatok képeznek

kivételt. Az intercity járatokkal kapcsolatban fontos adat, hogy a főváros felé naponta

négy szerelvény közlekedik, de ezek menetideje 134 perc, míg a gyorsvonatoknak hivatalosan 150-160 perc szükséges, hogy elérjék a fővárost (MÁV 2004), sőt további

10-20 perces késés meglehetősen általános ezen a vonalon. A pálya ugyan villamosított, de a megengedett maximális sebesség 100 km/h, míg az ország más részein akár 160 km/h-s sebesség is elérhető. Néhány éve a szeged felé közlekedő vasúti kocsik műszaki állapota olyan mértékben leromlott, hogy a MÁV szabályzata értelmében már nem

közlekedhettek gyorsvonatként, csak sebesvonatként. Ez a „lefokozás” egyre hosszabb menetidőkben öltött testet.

Az IC járatok bevezetésekor csak egy közbülső megálló volt a főváros és Szeged

között, míg napjainkban már három van. A több megálló miatt tovább tart az út, így a város elérhetősége romlik.

A vasúti pálya Budapesttől Ceglédig kettőzött, így lehetővé teszi azt, hogy

egymással szemben egy időben haladjanak a szerelvények. Ceglédtől Szegedig viszont

csak egy vágány van, így a közlekedő vonatoknak a megállónál be kell várniuk a

szemben közlekedőt. A nemzetközi vasúti forgalom Jugoszlávia felé irányuló része ugyanarról a pályaudvarról indul, amelyről a Budapest felé közlekedő vonatok is indulnak, de a Romániával való összeköttetés hiányzik: az újszegedi pályaudvar és a Szeged Nagyállomás közötti vasúti összeköttetést egy Tisza felett átívelő vasúti híd

biztosította, amelyet a második világháborúban bombatalálat ért, és a helyreállítására

azóta sem került sor. A híd újjáépítése közvetlen vasúti elérhetőséget biztosítana

Szegeden keresztül Budapest és Románia között. A vasúti pályák infrastrukturális fejlesztése a jövőre vonatkozó politikai ígérgetések évtizedes homályába veszik.

9

A légi közlekedésnek alapjául szolgálhat a már meglévő szegedi repülőtér, de ez

még a belföldi légi közlekedés lebonyolítására sem alkalmas, jelenleg sportolási célú

hasznosítása dominál. A városvezetés kiemelt stratégiai fontosságúnak tekinti a repülőtér fejlesztését; remények szerint mire az autópálya Szegedre érkezik, addigra a

repülőtér is betonpályás kifutóval várja a leszálló gépeket, de addig még nagy összegű

beruházásokra van szükség. A nagyobb forgalom fogadására is alkalmas regionális repülőtér lehetséges helyszínei Maroslele,

Zsombó és Balástya térsége, míg a

hódmezővásárhelyi és a szentesi repülőtér megőrzi sport és mezőgazdasági funkcióját

Bár infrastrukturális szempontból nagy jelentősséggel bír a szegedi autóbusz

pályaudvar is, a város megközelíthetőségét mégis csak szűkebb vonzáskörzetén belül

javítja, mert a távolról érkezők – főleg a gazdasági szempontból jelentősebb üzletemberek – nem helyközi autóbusz járattal, hanem egyéb módon: autóval, vonattal, repülővel közelítenék meg a várost.

A város gazdasági lehetőségeit a várakozások szerint nagy mértékben javítani

fogja a Logisztikai Központ, amely a várost majd nyugatról elkerülő autópálya, északról elkerülő főút és a Budapest felől érkező vasútvonal által körülölelt területen fekszik. A

nagy beruházások – mint a kétirányúsított vasúti sínpálya és a repülőtér –

megépülésével a kedvező földrajzi adottságok felértékelődhetnek és a város gazdasági kapujává teheti a Logisztikai Központot.

Mint a fentiekben bemutattuk, a város számos fejlesztés előtt áll, de sajnos az

ezek megvalósulásával kapcsolatos döntések csak részben függnek a város vezetésétől; a beruházásokat nagyobb részben állami illetve európai uniós pénzek fogják finanszírozni.

Az informatikai iparág helyzete Szegeden Szeged a magyar informatikai tudományok egyik fellegvára. Kiemelkedő szerepét

a Tudományegyetemnek köszönheti, ahol az informatikai képzés sok évtizedes múltra

tekint vissza. Az egyetem jelenleg programozó matematikus, programtervező matematikus, közgazdasági programozó matematikus, informatika tanár, fizikus10

informatikus és műszaki informatikai szakokon képezi a szakma iránt érdeklődő fiatalokat.

Az egyetemről évről évre rengeteg jól képzett hallgató kerül ki, akiknek egy része

szívesen marad Szegeden. A csábító kereseti lehetőségek ugyan a friss diplomások nagy

részét a fővárosba vonzzák, de még így is számtalan egy-két fős betéti társaság működik a városban, amelyek tagjai még egyetemre járó vagy frissen végzett hallgatók. A nem

csak rövid távú működést és a számlaadási képességet megcélzó programozók vagy

valamelyik helyi programozó céghez állnak be dolgozni, vagy közösen alapítanak cégeket, amelyek aztán néhány év működés után vagy életben maradnak, vagy nem.

Részben a hallgatók által támasztott keresletre is építenek a városban működő

számítástechnikai szaküzletek, amelyek nem csak szakkönyvekkel, de alkatrészekkel, teljes konfigurációkkal, és szaktanácsadással is ellátják az érdeklődő vásárlókat. Míg

néhány éve a nappali tagozatos hallgatóknak csak tíz-húsz százaléka rendelkezett saját számítógéppel, addig mára már évfolyamonként csupán egy-két olyan hallgató van, akinek nem segíti otthoni munkáját saját számítógép. Egyrészt ez a hallgatói tábor,

másrészt az lakosság körében egyébként is terjedő informatikai érdeklődés megélhetést biztosít számos szaküzlet számára.

Néhány nagy külföldi cég már felismerte, hogy mekkora lehetőséget jelent

Szegeden az olcsó és szakképzett munkaerő. A finn Nokia például az egyetem egyik tanszékén

keresztül

egyetemisták

és

fiatal

kutatók

tucatjainak

biztosít

munkalehetőséget, és – lévén a Nokia a világ egyik vezető telekommunikációs vállalata –

egyúttal

betekintést

enged

a

mobil

telekommunikáció

fejlesztésének

világtendenciájába. Természetesen a bedolgozókkal titoktartási szerződéseket íratnak alá, így a tapasztalatok közvetlen hasznosítását önérdekéből kifolyólag kizárja a cég, de

a felgyülemlett tapasztalat és szaktudás a fejekben megmarad, így az későbbi kutatások során is hasznosulhat.

A Nokiához hasonlóan egy másik világcég, a General Electric is jelen van

szegeden. A GE egy másik tanszéken végeztet kutatásokat, ez azonban volumenét tekintve is szerényebb, mint a Nokia kötődése, és a kutatás jellege is inkább kiegészítő

jellegű. Ettől függetlenül nagy jelentőséggel bír, mert egyrészt lehetővé teszi az 11

egyetem számára, hogy az elméleti oktatást a gyakorlati igényekhez igazítsa, másrészt

pedig a General Electric magyarországi szoftver fejlesztést koordináló részlegében tudatosítsa a szegedi programozó potenciál jelenlétét.

Szervezetileg az egyetemtől függetlenül, de nagyban építve az onnan kikerülő

programozókra, működik az osztrák Siemens AG Österreich

magyarországi

leányvállalatának: a Siemens Nemzeti Vállalatnak 100 százalékos tulajdonában lévő

Siemens Program- and System Engineering Kft., amelyet 1993-ban alapítottak, akkor még Sysdata Kft. néven. A cég csak 2003 október 1-jétől működik jelenlegi nevén. A

Siemens PSE Kft. két telephelyet működtet Magyarországon, az egyiket Budapesten, a

másikat pedig Szegeden. A cég bevétele 2002/2003-ban több, mint 5 milliárd forint volt, az alkalmazottak létszáma az üzleti év végén körülbelül 450 fő (Siemens PSE Kft. 2004).

A Siemens PSE Kft. a 2002/2003-as üzleti évben létszámát tekintve a legnagyobb

szoftverfejlesztéssel foglalkozó magyarországi vállalkozás volt. Ebben az időszakban

az informatikai ágazatokban tapasztalható világgazdasági recesszió ellenére a szegedi

telephelyen dolgozók száma nem változott számottevően, míg a fővárosban kis mértékű leépítésre kellett, hogy sor kerüljön. A Siemens PSE legfontosabb üzleti sikere az Easy-

Voting automatizált távszavazási kiértékelő rendszerhez kapcsolódik. A televíziós

távszavazós műsorok ezt a rendszert használják arra, hogy a nézők SMS-ben érkező szavazatait fogadják, értékeljék, összesítsék, és az eredményt a képernyőre visszajuttassák.

Szintén a Siemens PSE fejleszti azt a mobil elektronikus parkolójegy-rendszert,

amelyet 2003-ban Bécsben vezettek be. A rendszer regisztrált felhasználói előre fizetett parkoló számlájukról SMS-en keresztül vásárolhatnak parkolójegyet. A mobilparkolás

rövid idő leforgása alatt is a legnépszerűbb mobiltelefonos kereskedelmi szolgáltatássá nőtte ki magát Ausztriában, így várható, hogy más nagyvárosokban is alkalmazni fogják ezt a rendszert.

A jelentősebb szegedi informatikai cégek közé tartozik a Kálvária sugárút 24.

szám alatt működő Polygon Informatikai Kft. is. 1990 óta az amerikai IBM-hez kötődően IBM Business Partner cégként működik. Jelenleg hat magánszemély a 12

tulajdonos, akik mind személyesen is dolgoznak a cég alkalmazottaiként. A cég jelenlegi saját tőkéje meghaladja a két és fél millió amerikai dollárt, árbevétele 2000-

ben két és fél milliárd forint volt. A munkatársak száma 160 körüli, akiknek egy része alkalmazottként segíti a cég munkáját, míg mások állandó szerződésben állnak vele. Szegeden működik a cég laboratóriuma és az üzletvitellel kapcsolatos funkciók, míg a

munkák nagy részét a budapesti iroda végzi, és ott működnek a raktárak valamint a különböző üzletágak irodái is.

Az Ikron Kft. története 1998-ra nyúlik vissza, de jelenlegi nevén csak 2002

januárja óta tevékenykedik. Számos szegedi ügyféllel rendelkezik, bár más városokban,

sőt külföldön is vannak megrendelői. A cég 17 alkalmazottat foglalkoztat. Internet szolgáltatással lép fel a földrajzilag közel lévő ügyfelek igényeinek kielégítése érdekében, a vállalati megrendelőket pedig olyan outsourcing szolgáltatások nyújtásával

segíti, amelyek keretében a számítástechnikai infrastruktúra üzemeltetését, biztonsági védelmét végzi és szaktanácsadást folytat. Földrajzi helyzettől függetlenül, akár külföldi

megrendelők számára is vállalja a cég, hogy egyedi megrendelésre szoftvereket fejleszt, illetve kész megoldásokat szállít.

A Nexum Marsnet Kft. a Gyertyámos utca 13. szám alatt, jelenleg 17

alkalmazottal működik. Fő területe a webdesign és a web programozás, amelynek piaci

lehetőségei az internet egyre népszerűbbé válásával fokozatosan nőnek. Bár az iparágat az elmúlt években súlyos recesszió sújtotta, mégis sikerült talpon maradnia, sőt; a német

anyavállalat – a Nexum AG – webes fejlesztéssel foglalkozó leányvállalatai közül az

egyetlen, amely még ilyen körülmények között is nyereséget tudott termelni 1. A fő profil mellett mikrohullámú internet szolgáltatással, szaktanácsadással, és egyedi rendszerek tervezésével is foglalkozik a cég.

Az elmúlt időszakban az e-commerce irányú fejlesztések divathullámának

elmúltával az e-HR piacot célozta meg a vállalat. Ez a terület főleg nagyvállalatok emberierőforrás-menedzselési problémáinak megoldásával foglalkozik. Az e piacra szánt

termékek

magas

színvonalú,

robosztus

szoftverek,

melyek

grafikai

megjelenítésében fontos a divatos külső, de legalább ilyen jelentőségű a megbízható 1

forrás: Az információ a cég vezetőjével 2004. április 1-jén folytatott személyes interjú során hangzott el. 13

működés, a biztonsági követelményeknek való maradéktalan megfelelés, a hatékony

erőforrás-kihasználás és a jól dokumentált, nyílt szabványokon alapuló rendszertervezés is.

A készülő dobozos termékeken kívül a cég folyamatosan kap megbízásokat

Magyarország számos nagyvállalatától. Az ügyfelek között energiaipari óriásvállalattól

kezdve gépipari multinacionális vállalatokon át különböző állami szervezetekig sokféle

megrendelő található. A folyamatos megrendelések a cég számára tartós bevételt jelentenek, és lehetővé teszik a hosszú ideig tartó alapos tervezéssel készülő fejlesztéseket. Igazából ezek miatt tud a cég versenyképes maradni a kis, egy-két

személyes, nagyon alacsony költséggel működő betéti társaságokkal szemben: a tartós megrendelések megteremtik az anyagi hátteret az olyan nagy projektek számára, amelyeket a kisebb cégek kellő tőke hiányában nem tudnak felvállalni.

A CCC csoport Finnország egyik legnagyobb szoftverfejlesztő vállalata: több,

mint ötszáz alkalmazottat foglalkoztat. A vállalat 1998-ban hozta létre a 3C Hungary

Kft-t budapesti székhellyel, 2000-ben pedig a szegedi 3C Szeged Kft-t (3C Szeged,

2004). A cégek megalapítása óta eltelt folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően jelenleg Budapesten 50, míg Szegeden 20 fejlesztőt foglalkoztatnak. Az elmúlt évek

során a két programozó csapat főleg finn megrendeléseknek eleget téve különféle

szoftverfejlesztési feladatokat látott el, olyan világcégek legmagasabb elvárásainak megfelelve, mint például a Nokia, a Sonera, a Kone vagy az ASSA-Abloy. A cég

profilja széleskörű: vezeték nélküli telekommunikációs technológiáktól kezdve az egyedi ipari alkalmazásokon keresztül az elektronikai eszközök virtuális modellezését

támogató szoftverekig sok programozási szakterületet ölelnek fel. A finnországi anyacég 1992-ben szerezte meg az ISO 9001-es minősítést, majd 1997-ben –

országában elsőként – megkapta a NATO AQAP110 minőségbiztosítási tanúsítványt is.

Megalapításától kezdve mind a budapesti mind a szegedi kirendeltség törekedett az anyavállalat nyomdokaiba lépni, mára pedig mindkét helyen teljes egészében alkalmazzák az onnan átvett minőségbiztosítási rendszert. A rendszer alapja a magasan

kvalifikált szakemberek rendszeres továbbképzése, melynek eredményeként a folyamatosan változó információs technológia kihívásainak időről időre meg tud felelni.

14

A Scriptum Informatikai Rt. elődje 1990-ben alakult meg, így egyike a Szegeden

legrégebb óta jelen levő szoftverfejlesztő informatikai vállalkozásoknak. Jelenleg 19 főt

alkalmaz. Legjelentősebb piacaként az elektronikus szótárak és lexikonok forgalmazását

nevezi meg a cég. Termékpalettájának zászlóshajója a Graphical Interactive Book

(GIB), amely piacra kerülésekor, 1992-ben, az egyetlen elterjedt szótárprogram volt. Mára erős belföldi konkurenciával kell szembenéznie e piacon, ugyanis a Morphologic nevű cég MoBiMouse szoftvere hatalmas népszerűségnek örvend.

Sajnos néhány nemzetközi tulajdonú, Szegeden működő cég megszűnt az elmúlt

évek során. Pár éve önálló cégként indult, majd német tulajdonos vásárolta meg az előbb

Tz-com-ra0,

később

pedig

Hertercom-ra

keresztelt

vállalkozást.

Az

alkalmazottaknak a cég nem tudott elég munkát adni, így kénytelenek voltak budapesti

megrendelésre távmunkában bedolgozni. Ennek a folyamatnak a végkifejlete az lett,

hogy egyesek felköltöztek a fővárosba, hogy a Központi Fizikai Kutató Intézet alkalmazottjaként dolgozzanak tovább, mások pedig Szegeden maradva kerestek más munkahelyet.

A bemutatott cégek alapján elmondható, hogy Szegeden jelentős az informatikai

ipar jelenléte, mely részben a helyi igényeket elégíti ki, így non-traded jellegű, de szerencsére vannak nemzetközi multinacionális megrendelő vállalatok is. Biológiai kutatások Szegeden Szegeden az informatika mellett a másik domináns tudományág a biológia. A

Szegedi Biológiai Kutatóközpontban (SZBK) a kutatások 1971-ben Straub F. Brúnó

vezetésével indultak, bár a hivatalos megnyitó csak 1973-ban, az építési munkálatok befejezte után volt. Az interdiszciplinaritás jegyében a modern biológiai tudományok öt

ága települt ide: a biofizikai, a biokémiai, az enzimológiai, a genetikai és a

növénybiológiai intézetek. Az SZBK épületében számos laboratórium kap helyet,

többek között DNS chip technológiai kutatásokat végző, protein-analízissel foglalkozó, bio-informatikai, DNS szintézissel és -szekvenálással foglalkozó laboratóriumok, stb.

15

A Biológiai Kutatóközpont működésére az Európai Unió is felfigyelt. Az itt folyó

kutatásokat 36 területen értékelték, melyek közül 14 megkapta a „kiváló” minősítést. A fő erősséget a genetika, az enzimológia és a növénybiológiai kutatások jelentik. Az

SZBK mintegy 450 főt foglalkoztat, közülük 220 tudományos kutató – ebből 15-20 fő az International Training Course keretében Szegeden tanuló, külföldön diplomát szerzett szakember.

A Kutatóközpont kezdeményezésére megalakult a Biopolisz Szeged –

Élettudományi Konzorcium. „Az alapítók: a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Alapítvány Biotechnológiai Intézet, a Gabonatermesztési Kutató Közhasznú Társaság, az MTA Szegedi Biológiai Központ, a Szegedi Akadémiai Bizottság, a Szegedi

Tudományegyetem, Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata és Újszeged országgyűlési képviselője 2003-ban azzal a céllal hozták létre a Konzorciumot, hogy az

mozdítsa elő a Szegeden működő intézmények által a városban és a régióban folytatott

kutatás és innovációs tevékenység sikerességét, segítse a szakmai együttműködéseket, koordinálja a nagyberuházásokat és az infrastrukturális fejlesztéseket, alapozza meg a

hazai és nemzetközi pályázati tevékenység eredményességét, és támogassa a csúcstechnológiákra épülő ipar megteremtését.” (Biopolisz 2004)

Ha a tervek valóra válnak, akkor Szeged a biológiai és az informatikai kutatásokra

együttesen támaszkodva alakíthatja saját jövőjét, hiszen mindkét tudományágnak világszínvonalú képviselői vannak jelen a városban.

16

3. Informatikai klaszter külföldön – a Cambridge Technopole

Ebben a fejezetben a világ egy fejlettebb pontjáról: Nagy-Britanniából származó

példát mutatunk be: olyant, amely segítségünkre lehet majd abban, hogy a Szegeden esetleg alkalmazható megoldások körvonalait megrajzolhassuk. Az esettanulmány alapjául a szakirodalom szolgált alapul.

A Cambridge Technopole Group egy olyan informális hálózat, amely üzleti

támogató szervezetek hálózataként a Nagy Cambridge-i régióban működik. A csoport fő

küldetése az, hogy a régióban elérhető üzleti támogató szolgáltatások mértékét és

minőségét fejlessze, különös tekintettel a technológiai cégekre (St. John’s Innovation Centre 2003).

A Csoport négy fő célja a következő:

1. Az új projektekkel és kezdeményezésekkel kapcsolatos információáramlás

elősegítése a csoport tagjai között, és az együttműködés elősegítése az üzleti vásárlók érdekében.

2. A Nagy Cambridge-i régió azon kulcsszervezeteinek azonosítása, amelyek az

üzleti támogatások terén tevékenykednek, és az induló üzleti vásárlók számára pontos iránymutatást tudnak nyújtani.

3. A „Cambridge-i jelenség” bemutatása, népszerűsítése annak érdekében, hogy új vállalkozásokat vonzzon és telepítsen le a régióba.

4. Az üzleti támogatási rendszer hiányosságainak, réseinek feltárása és ezen rések befoltozását célzó lobbizás

A környezet A Cambridge Technopole (továbbiakban CT) egy Cambridge városa körül

elterülő, körülbelül 20 mérföld sugarú földrajzi terület, amelyre magas fokú 17

csúcstechnológiai innovációs tevékenység jellemző. Nyugat Angliában található, a

következő hat megyét érinti: Norfolk-ot, Soffolk-ot, Cambridgeshire-t, Bedfordshire-t, Hertfordshire-t, és Essex-t. Ez Nagy-Britannia egyik leggyorsabban fejlődő régiója, amelynek dinamikáját a Technopole adja.

A régió alapterülete 1760 négyzetkilométer (összehasonlításképp: ez Csongrád

megye területének körülbelül egyharmada), népessége 454 ezer fő, ami megközelíti Csongrád megye népességét (KSH, 2001), így az ottani népsűrűség mintegy

háromszorosa a dél-alföldinek. A Technopole területén három egyetem működik, és

3500 csúcstechnológiás vállalkozás ötvenezer főt foglalkoztat. A legfontosabb vállalkozási a szektorok az információs technológia, a mobil telekommunikáció, a

biotechnológia, az elektronikai ipar, a gépgyártás, a nanotechnológiai ipar és a tintasugaras nyomtatók gyártása.

A CT fejlődése alulról szerveződően indult. 1978-ban mintegy húsz high-tech cég

működött. Nagy-Britannia egyik vezető bankja – a Barcalys – felsimerte, hogy ezek a

Cambridge Computer Group vezetésével egy mini klaszter magjává válhatnak. Egy

alkalmazottját a bank a cégek rendelkezésére bocsátotta, hogy segítse a klaszter első lépéseit és megfelelő pénzügyi támogatást nyújtson.

1985-re a high-tech cégek száma 360-ra emelkedett, amikor a történt átalakulások

jelentősségét felismerte és megfogalmazta az azóta sokat idézett „Cambridge jelenség” című írás (Segal, 1985). A megjelent általános leíró dokumentum a Cambridge-i

csúcstechnológiás cégek fejlődését mutatta be. Azóta a Cambridge Technopole területe

jelentősen nőtt, a mutatók meglehetősen kedvező képet festenek, és Nagy-Britannia gazdaságához évente 7,6 milliárd font bruttó hozzáadott értékkel járul hozzá – ez az érték az USA legfejlettebb régióival vetekszik.

Cambridge versenyelőny tényezői Cambridge-t úgy jellemzik mértékadó folyóiratok (például a Time, a Fortune, a

Wired, stb.), mint a világ egyik vezető high-tech klaszterét. A Time 2003-ban közölt egy összeállítást Európa leglendületesebb cégeiről, amelyek közül kilenc Cambridge-i volt.

18

Az Európai Bizottság Cambridge-t azon kevés régió között tartja számon,

amelyeket úgy jellemez, hogy „kezdő csúcstechnológiás cégek kiváló támogatója”.

Számos jelentős tudományos felfedezés és találmány kötődik a Cambridge-i

egyetemhez; ez abban a tényben is tükröződik, hogy ennek az egyetemnek több Nobeldijasa van, mint a világon bármely másiknak – szám szerint nyolcvan!

A Cambridge-i egyetem kutatói az elmúlt tíz évben több mint 180 high-tech

vállalkozást indítottak, sok közülük az iparág meghatározó vállalatává fejlődött. Néhány példa:

ARM: A beágyazott 16/32 bites RISC processzorok vezető szállítója. Ilyen

eszközöket használnak a különféle kézi számítógépekben, az úgynevezett palmtopokban

Autonomy: infrastrukturális szoftverszállító vállalkozások számára

Biorobotics: molekuláris biológiára és genetikára alapozott automatizált

rendszerek szállítója

CAT – Cambridge Antibody Technology: antitest technológiákkal foglalkozó

gyógyszeripari cég

Cambridge Display Technology: LEP-technológiás kijelzők vezető gyártója. A

LEP-technológia a Light Emitting Polimer kifejezés rövidítése, amelynek lényege, hogy

saját fény kibocsátására képes szerves alapanyagú fólián történő képmegjelenítést tesz lehetővé, így például alapjául szolgálhat járművek szélvédőjén történő képmegjelenítő rendszernek2. A technológia másik megnevezése a PLED, amely polimer alapú LED-et jelent.

Cambridge Positioning Systems: a világ egyik vezető mobil lokalizációs

technológiája

nCipher: internetes adatbiztonsággal foglalkozó termékek vezető gyártója

Plastic Logic: tintasugaras nyomtatók vezető technológiai szállítója, amelynek fő

területe a nyomtatók fejében használatos speciális műanyag alapú áramkörök gyártása. E cég termékeit használják például a Seiko Epson nyomtatókban.

2

Érdemes megjegyezni, hogy az altavista web keresőben a „lep display” kifejezésre rákeresve az első nem reklám jellegű (nem-szponzorált) találat a CDT weboldalára visz. 19

Kulcs-szervezetek a Technopole-ban Ebben a fejezetben bemutatjuk, hogy melyek azok az intézmények, amelyek a

Technopole-ban működő vállalkozások számára üzletviteli ügyeikben segítséget tudnak nyújtani. Megállapítások szerint a Cambridge sikerét előidéző okok között nem az a lényeges, hogy az egyes szervezetek milyen tevékenységeket végeznek, hanem az a mód, ahogy ezeket végzik. Ez a következőképpen összegezhető: -

Közösség: Cambridge-ben él az a tudat, hogy az ember része egy olyan valaminek,

ami jelentősen befolyásolja az egész világot. Talán a Cambridge Network

jelmondata összegzi legjobban ezt az érzést: „a cambridge-i ötletek megváltoztatják -

-

a világot”3.

Együttműködés: éppen a közösségi érzés miatt a szervezetek és az egyének

nagyon segítőkészek egymással. Ez lépten-nyomon tetten érhető Cambridge-szerte, ahogy az üzleti szervezetek és az oktatási intézmények kooperálnak.

„Konstruktív káosz”: Nincs Cambridge-ban olyan szervezet, amely szervezné

vagy igazgatná az ottani folyamatokat. Az új kezdeményezések mindig felszínre jönnek, egy részük kudarcba fullad, más részük sikereket ér el. Egyik oldalról

szemlélve úgy tűnhet, hogy ez nem hatékony, de mégis ez okozza azt, hogy pezsgően vállalkozó szellemű környezet alakult ki Cambridge-ben.

Az alábbiakban a számos kulcs-szervezet közül mutatunk be néhányat, amelyek

nagy jelentőséggel bírnak a Cambridge Technopole vonatkozásában.

Egyetemek

A CT-ben három egyetem található: a University of Cambridge, amelynek több,

mint tizenötezer nappali tagozatos hallgatója van – ezzel Nagy-Britannia egyik

legnagyobb egyeteme. Híre tudományos eredményei révén világszerte ismert. Az Anglia Polytechnic University (APU) 24 ezer hallgatóval büszkélkedhet, akik közül

mintegy 18 ezer posztgraduális képzésben vesz részt. A kurzusok nagy része erősen szakmai jellegű. Az Open University a részidős képzésben tanuló hallgatók számára 3

eredetiben: „Cambridge ideas change the world” 20

rendelkezésre álló legnagyobb egyetem egész Nyugat-Angliában, melynek 16 ezer hallgatója van. A három egyetem tehát összesen mintegy 60 ezer diákot oktat.

Ez a három egyetem egy négy és félmillió font költségvetésű projektben működik

együtt abban, hogy növeljék az üzleti innováció és a gazdasági fejlődés mértékét a kelet-angliai felsőoktatásban. A Regionális Innovációs Infrastruktúra (RII) a régió tíz

felsőoktatási intézményéből áll; azzal támogatja az üzleti életet, hogy az erőforrásokat és lehetőségeket az innovációs igényeknek megfelelő irányba tereli.

Felismerve, hogy a University of Cambridge mekkora szerepet játszik az

oktatásban és a kutatásokban, a britt kormány 2000-ben 65 millió fonttal támogatta a Cambridge-MIT Institute (CMI) létrejöttét. A CMI egy szövetség Cambridge és az amerikai Massathusetts Institute of Technology egyetem között, amelynek célja a britt versenyképesség, termelékenység és vállalkozói szellem fejlesztése.

Az MIT-vel kiépített tengeren túli kapcsolatból tanulmányutak, közös kutatások,

sőt közös vállalkozások is kifejlődhetnek, amely nem csak Nagy-Britannia gazdaságára hathat pezsdítően, de az amerikai fél is profitálhat belőle.

Hálózatok és konferenciák

Számos olyan hálózati szervezet működik, amelynek célja a Technopole-ban

működő bizonyos érdekcsoportok kiszolgálása. Cambridge jelenleg otthont ad sok olyan nemzetközi vállalkozásnak és innovációval kapcsolatos rendezvénynek, amely

lehetővé teszi, hogy az üzleti, a közösségi és az oktatási szféra érintkezésbe léphessen egymással.

Cambridge Vállalkozói Konferencia 1997 óta kerül megrendezésre, amely

lehetővé teszi, hogy a világ minden tájáról érkező technológiai vállalkozások megvitassák és együtt elemezzék a különböző helyeken alkalmazott gyakorlatot.

A Cambridgeshire-i Kereskedelmi Kamara a kamarai tagok véleményét testesíti

meg, lobbizik kormánynál, helyi, regionális és nemzetközi szinten egyaránt. További

feladata, hogy a tagok számára üzleti információkat, hálózati lehetőségeket, fejlesztő tanfolyamokat szolgáltat, és teljes körű nemzetközi-kereskedelmi támogatással áll a tagok rendelkezésére.

21

A Cambridge High-tech Association of Small Enterprises (CHASE) a cambridge-i

High-tech Kisvállalkozói Szövetség 1987-ben alakult. Tagjai csúcstechnológiai iparban tevékenykedő kisvállalkozások, főleg induló vállalkozások felkarolásával foglalkozik, különös tekintettek azokra, amelyek tíz főnél kevesebbet, foglalkoztatnak.

A CHASE konferencia a vállalkozókat, az üzleti angyalokat és a kockázati

tőkéseket igyekszik egymással kapcsolatba hozni, hogy abból minden fél profitálhasson. A Cambridge Corporate Gateway nevű rendezvény a világ minden tájáról meghív olyan

vállalatokat, amelyeknek lehetőséget biztosít mind az egyetemi kutatásokhoz, mind a csúcstechnológiás klaszterrel való kapcsolatba lépésre.

Az Eastern Region Biotechnology Initiative (ERBI) 1997-ben jött létre, mint egy

hálózatosodást és egymással folytatott kommunikációt segítő szervezet, amely fő feladataként a Cambridge-i és a kelet-angliai biotechnológiai ipar fejlesztését tűzte ki.

Az Enterprise Link nevű szervezet 1999-ben alakult, 2003-ban már kétszáz tagja

volt. Induló technológiai vállalkozások első lépéseinek megtételét segíti, támogatja a

növekedésüket, hálózatosodásukat, tanácsadással áll rendelkezésükre, és kapcsolati lehetőséget biztosít számukra más vállalkozások felé.

A felsorolt konferenciákon és szervezeteken kívül számos további is létezik,

amelyek nem csak közpénzből tartják fent magukat, hanem a tagok által befizetett tagdíjakból is részesednek. Ez azt jelenti, hogy léteznek olyan szervezetek, amelyekben a tagok hajlandóak pénzt is áldozni az információért, a kapott szolgáltatásért. Nem csak kirakat-szervezetekről van tehát szó, amelyekkel a politikusok el tudnak dicsekedni egy-

egy választási beszéd alkalmából, hanem olyanokról, amelyek valódi értéket tudnak képviselni a vállalkozások szemében. Az ilyen szervezetek a meglévő, és erős anyagi

alapokon nyugvó cégekre építve segíthetnek újonnan megalakuló vállalkozásokat abban, hogy az esetleg életképes üzleti elgondolásaikat ne a gazdasági, jogi, stb.

ismeretek hiánya miatt kelljen veszni hagyni, hanem ha a lehetőség meg van rá, akkor sikereket érhessenek el.

22

Tudományos parkok és inkubátor házak

A Cambridge-i Technopole számos tudásigényes vállalkozásnak ad otthont,

amelyek

tudományos

parkokban

koncentrálva

egymásra

szinergikus

gyakorolhatnak. Ebben a fejezetben bemutatunk néhányat ezek közül.

hatást

A Babraham Bioincubator nevű inkubátorház 1998-ban kezdte meg működését.

Induló vállalkozások számára biztosít irodát és laboratóriumi kapacitást. Ez a funkciója

nagyon hasznos, hiszen a legtöbb kezdő vállalkozásnak rendszerint nincs akkora tőkeereje, hogy egy csúcstechnológiás biológiai laboratóriumot felépítsen és

fenntartson. Az inkubátorházak abban tudnak segítséget nyújtani, hogy a beköltöző vállalkozások között részben szétosztja egy ilyen labor költségeit, részben pedig magára

is vállal valamekkora részt. A finanszírozáshoz két fajta forrást használnak fel: közpénzeket és tőkeerős befektetők – abban bízva, hogy az idő folyamán betelepülő vállalkozásoktól befolyó bérleti összeg megtéríti befektetésüket – felvállalják a

laboratórium felállítását. Hasonló módon működik a a Cambridge Science Park is, amely 1970-ben indult, jelenleg pedig már több, mint hatvan tudásalapú vállalkozás számára biztosít működési alapokat.

A St. John’s Innovation Centre (Innovációs Centrum) 1987 óta működik, üzleti

támogatást nyújt és telephelyet biztosít mintegy ötven tudásalapú cégnek fejlődésük első éveiben. A fő tevékenységi körén túl egyéb funkciói is vannak, amelyeket az alábbi táblázat mutat be:

2. táblázat A St. John’s Innovációs Centrum fő tevékenységi körén kívüli egyéb funkciói

Funkció megnevezése Fizikai inkubátor

Virtuális inkubátor

leírás

50 csúcstechnológiás vállalkozásnak ad otthont

Támogatást nyújt 500 olyan vállalkozásnak, amelyek nem rendelkeznek az Innovációs Centrumon belüli telephellyel

Cím-bérbe adó

Levél- és telefon szolgáltatást nyújt több mint száz, az

Tőzsdei tanácsadó

Évente mintegy 350 cégnek ad segítséget üzleti tervek

Innovációs Centrumon kívüli cégnek

23

szolgáltató

készítéséhez – a Cambridgeshire Business Service-szel

karöltve

Vállalkozási kapcsolat

200 induló technológiai vállalkozás tanácsadója,

Innovációs tudástranszfer

Hozzáférést biztosít az európai technológiai piachoz.

központ

eseményszervezője és hálózatosodás-segítője

A fentiek közül a cím-bérbeadó funkció a legérdekesebb, amely a növekedés

kezdeti fázisaiban még sűrűn telephelyet váltó cégek számára hasznos. A szolgáltatásnak az a lényege, hogy a saját címe helyett egy Innovációs Centrumon belüli levelezési címet használhat a kezdő vállalkozás, amelyet telephely váltáskor sem kell

megváltoztatnia. A Szent János Innovációs Centrum e szolgáltatásnak három módját kínálja (St. John’s, 2004).

Az első fokozatban a vállalkozás presztízs szempontból értékes Cambridge-i

címet kap, levelezési, csomagküldési- és fax szolgáltatást, fénymásoló használati

lehetőséget és dokumentum iktató rendszert, valamint kedvező árú konferencia- és tárgyalóterem bérleti lehetőséget, továbbá ingyenesen igénybe veheti a Centrum üzleti támogató szolgáltatásait.

A második fokozatban a fentieken kívül a Centrum telefonközpontjának

üzenetfogadó lehetőségeivel is élhet, míg a harmadik fokozatban a vállalkozás saját

telefonszámát átirányíthatja a Centrum telefonközpontjába, ahol a vállalkozó helyett annak elfoglaltsága esetén szakképzett emberek válaszolnak az ügyfelek kérdéseire.

Befektetők

Cambridge-ben nagyon kedvezőek a befektetési lehetőségek, számos nemzeti és

nemzetközi pénzügyi alap tevékenysége mellett Londonon kívül itt a legmagasabb a

pénzügyi befektetők és kockázati tőke társaságok koncentrációja. A legfontosabbakat a következő táblázat mutatja be, amelyben feltüntettük az pénzügyi alap méretén

(eszközeinek összértékén) kívül a fő befektetési területet is, és az egyes befektetések jellemző értékét.

24

3. táblázat A jelentősebb Cambridge-i befektetők fő jellemzői

Az alap neve

3i

Amadeus Capital Partners

Avlar BioVentures Cambridge

Gateway Found ET Capital

Pall Mall Partners

Prelude

TTP Venture University

Challenge Found

Eszközállománya

Befektetési

(millió GBP-ben) értéktartomány (ezer 8.000 285

100

GBP-ben)

1.000-50.000 20.000-ig

(átlagosan 3.500) 25-2.000

32

1.000-5.000

12,3

20-750

33

100-2.500

60

500-5.000

35

3.000-ig

4

10-250

Forrás: St. John’s Innovation Centre (2003)

Érdekeltségi terület

Minden üzleti szektor Új európai és britt technológiák

Biotechnológia

IT, telekommunikávió, élettudományok

innovatív technológiát

használó, gyorsan növekvő cégek

Szélessávú alkalmazások,

adatbiztonság, adattárolás,

bioinformatika, bio-chipek

Technológia alapú, gyorsan növekvő vállalkozások

Technológia

Egyetemhez kötődő,

induló vállalkozások

A pénzügyi alapokon kívül a vállalkozások további segítséget remélhetnek az

üzleti angyaloktól. A Cambridge-i Technolpole-ban működők közül a legfontosabbak a következők: -

Cambridge Angels, amely 2001-ben alakult üzleti angyal csoport, és kezdő vállalkozások első befektetéseiben segít;

25

-

Cambridge Capital Group: üzleti angyalokból álló tőzsdei magántársulás, amely

-

„Choir of Angels”: „informális csoport vagyunk, amely megérti és átlátja az üzleti

-

kezdő technológiai cégekre fókuszál,

befektetéseket, így többet tudunk adni, mint pusztán a pénzt”

számos további csoport, mint például a Great Investment Forum, a Library House és az EEDA Investment Readiness Diagnostic Service.

A vállalkozó szellemű cégek és a csúcstechnológiai beruházások olyan légkört

teremtenek Cambridge-ben, amelyek vonzzák a befektetőket, így egy öngerjesztő folyamat működik, amelynek során az invesztorok tőkéjére alapozva a jól működő vállalkozások még jobbak tudnak lenni. A magas befektetési hajlandóságnak köszönhetően nem csak a lokális piacon és Európában tudnak piaci sikereket elérni a helybeli vállalatok, hanem a globális kihívásoknak is maximálisan meg tudnak felelni.

A vállalkozások támogatása

Nagy Cambridge-ben számos olyan – részben vagy teljesen – köztulajdonban lévő

szervezet van, amely a régióban alapított vállalkozások számára nyújt támogatást.

A Cambridge Enterprise Agency kezdő és már működő vállalkozásoknak is

biztosít

támogatást,

szaktanácsadást

és

szakképzést.

A

Business

Link

for

Cambridgeshire olyan szolgáltatásokat ad, amelyek lehetővé teszik, hogy a cégek a helyi üzleti igényeknek meg tudjanak felelni. A Cambridgeshire-i Kereskedelmi

Kamara információk és üzleti szolgáltatások széles választékával segíti a már működő és a frissen alakult cégeket.

A Cambridge-i egyetem berkein belül működő szervezetek közül is többnek

sikerült elérnie, hogy kezdő, növekvő és érett vállalkozásokat is támogatni tud. A

Cambride Enterprise nevű szervezetbe integrálódik az Enterpreneurship Centre, a Technológiatranszfer Iroda és a Challenge Found új, kockázatos vállalkozásainak támogatása. Az Institute for Manufacturing, a Judge Institute of Management és a

Corporate Liaison Office szorosan együttműködik azokkal a cégekkel, amelyeknek kutatási, szakképzési támogatást nyújtanak, motiválják mind a diploma előtt álló, mind a posztgraduális képzésben résztvevő hallgatókat, hogy bizonyos projekteken a helyi 26

vállalatokkal együtt vegyenek részt. Jelenleg meglehetősen erős interakció van az egyetem és a kezdő vállalkozások között – köszönhetően a sok hallgatónak, akik a

helyi vállalatok és az egyetem egyes tanszékei által közösen futtatott projekteken dolgoznak.

Az állami és az egyetemi szervezetek mellett a privát szféra is szolgáltatások

széles skáláját kínálja, amelyek kombinálják az inkubáció, a befektetői hajlandóság és a

tanácsadás eszközeit a Cambridge-i vállalkozások egyre növekvő elvárásainak megfelelően.

Technológiaszolgáltatók

A Cambridge-i Technopole fejlődésében kritikus szerepet játszottak azok a

szervezetek,

amelyekre

mint

csoportosításuk a következő:

„technológiaszolgáltatók”

tekinthetünk.

Hármas

-

technológiai tanácsadók

-

vállalatai kutatás-fejlsztési szervezetek (Cambridge-i és külsős szervezetek

-

felsőoktatási kutató intézetek (laboratóriumokkal felszerelve) egyaránt)

Ezek

a

szervezetek

rendszerint

sokkal

többet

tesznek,

mint

ami

a

magtevékenységükből – a kutatásból – fakadna. A technológiai tanácsadók például

aktívan kihasználják azt a kompetencia- és kapcsolatrendszert, amelyre az új

vállalkozások indítása során szert tett: a Cambridge Consultants spin-out vállalkozások

tucatjait segítette hozzá, hogy azok a tintasugaras nyomtatók gyártóiként vagy azok beszállítóiként piacra kerülhessenek (Cambridge Consultants 2004). A vállalati K+F

szervezetek is új spin-out vállalkozásokat hoznak létre, például a Teraview a Toshiba

európai kutatóközpontjából került ki. Több mint száznyolcvan olyan vállalkozás működik a környékén, amelynek eredete a Cambridge-i Egyetemig nyúlik vissza, és amelyeken keresztül az egyetemet erős szálak fűzik az üzleti szférához.

Az alábbi táblázat a Cambridge-i Technopole-ban fellelhető technológia-

szolgáltatók mindhárom típusára hoz példákat.

27

4. táblázat A Cambridge-i Technopole technológiaszolgáltatóinak fő típusai

Technológiai tanácsadók TTP Group

Technológiai tanácsadás, termékfejlesztés és vállalkozásinkubáció

Cambridge Consultants Scientific Generics PA Technology

Felsőoktatási kutatóintézetek és laboratóriumok Cambridge-i Egyetem

Az

egyetem

kutatásokat Az

Egyetemi

Központ

technológiai

Számítóközponttal

szorosan

együttműködik, adatbiztonsággal, információhelyreállítással,

Molekuláris

és

tanszéke minden fő szakterületen végzett már

Microsoft Kutatóintézet

Unilever

tudományos

hálózatokkal

rendszerekkel foglalkozik

és

operációs

Informatikai A Központ fő célja az interdiszciplináris

Vállalati K+F szervezetek ARM

kutatás,

amelyben

kémiai,

biológiai

és

vállalatokkal

és

anyagtudományokat használnak fel molekuláris informatikai környezetben Az

egyetemmel,

más

szervezetekkel közös kutatási programokban érdekelt.

NOKIA

Professional Mobile Radio és Wireless LAN

Toshiba Research európai részlege

Kvantum félvezetők fizikájával kapcsolatos

rendszereket tervez

alapkutatásokban vesz részt.

Forrás: St. John’s Innovation Centre (2003)

28

Politika és stratégia A

szakemberek

véleménye

szerint

a

Cambridge-i

Technolpole

sikere

nagymértékben a bottom-up kezdeményezéseknek köszönhető, vagyis annak, hogy nem volt felülről irányított szervezés, amely csúcstechnológiás

üzleti

tevékenység

intézte volna,

központjává

váljon.

hogy Cambridge a Ettől

függetlenül

természetesen sok olyan közszervezet létezik, amely szerepet játszott a Technopole növekedésével kapcsolatban.

A Körzeti Tanácsok (District Councils) felelősek az öt Cambridgeshire-i körzet

közszolgáltatásaiért. A Greater Cambridge Partnership egy „esernyő szervezet”, amely

együttesen védi a régióban megnyilvánuló privát- és közérdekeket. A Cambridgeshire-i Kereskedelmi Kamara képviseli a tagjai nézetét: lobbizik kormány- régió- és helyi

szinten is. A Cambridgeshire-i Megyei Tanács felelős a Cambridgeshire megyei

közszolgáltatásokért. A Business Link for Cambridgeshire pártatlan szaktanácsadóként lép fel a régió üzleti vállalkozásai érdekeit szolgálva. A Kelet-Angliai Fejlesztési

Ügynökség (East of England Development Agency, EEDA) kelet-Anglia gazdasági fejlesztési stratégiájának megalkotásában és kivitelezésében vesz részt. Az Invest East of England felelős a tengeren túli beruházások támogatásában. Kelet-Anglia Kormányzati Hivatala (Government Office for the East of England) képviseli a központi kormányzatot Cambridge-ben.

A Cambridge-i bottom-up fejlődés kezdetén még nem minden szervezet létezett a

fentiek közül: a Kelet-Angliai Fejlesztési Ügynökség, az Invest East of England és a

Greater Cambridge Partnership a 90-es évek második felében jöttek létre. Míg korábban magukon az egyes szervezeteken és kezdeményezéseken volt a hangsúly, addig napjainkban ez áttolódik a közöttük lévő kapcsolatokra.

Fejlődési mérföldkövek a Cambridge-i Technopole történetében

Ebben a fejezetben bemutatjuk, hogy a milyen lépések vezettek odáig, hogy a

Technopole elérte mai állapotát. 1209: 1511:

az Oxford-ból elmenekülő tudósok menedéket találnak Cambridge-ben,

ezzel megalakul a Cabridge University a St. John’s College megalapítása

29

1534: 1960: 1969: 1970:

Trinity College megalapítása

megalakul a Cambridge Consultants, melynek célja: „a Cambridge-i

Egyetem szellemi tőkéjét a brit ipar szolgálatába állítani”

Mott-jelentés publikálása, benne javaslat a tudásalapú ipar fejlesztésére

A Mott-jelentéstől motiválva a Trinity College létrehozza a Cambridge

Science Park-ot

’70-es évek: Megkezdi működését az Acorn Computers és Sinclair 1978: 1985: 1987: 1997: 1997: 1998: 1998: 1999:

1999: 2000: 2000:

A Barclays Bank aktívan támogatja a technológiai vállalkozásokat

Megjelenik a „Cambridge jelenség” (Segal, 1985) című jelentés, amely

bemutatja a magas fokú high-tech tevékenységet Cambridge-ben A St. John’s Innovation Centre megalakulása

Az Ionica plc (telefonipar) az első olyan Cambridge-i vállalat, amely

értéke meghaladja az egymilliárd amerikai dollárt (Business Week, 1997) Az első Cambridge-i Vállalkozói Konferencia A Cambridge Network megalakulása

A Greater Cambridge Partnership létrejötte

A University of Cambridge Entrepreneurship Centre, a University

Challenge Fund és a Cambridge University Entrepreneurs megalakulása; az Egyetemi Technológiatranszfer Iroda tevékenységeinek bővítése A Kelet-Angliai Fejlesztési Ügynökség létrejötte Néhány

Cambridge-i

vállalat, például az

többmilliárd dolláros értéket ér el

ARM and Autonomy

A Cambridge MIT Institute létrejötte 65 millió fontos kormányzati

támogatással

2000-2002: Az Európai Unió megállapítja, hogy Cambridge „kitűnő régió az induló high-tech cégek támogatását tekintve”.

30

A történeti áttekintésből látszik, hogy a Cambridge-i bottom-up rendszerben a

támogató intézmények többsége csak akkor alakult meg, amikor már voltak jelentős

ipari vállalatok, amelyek igényt tartottak ezek szolgáltatásaira. Ezzel szemben egy topdown rendszer – amilyen Magyarországon egyáltalán szóba jöhet – először az intézményi rendszer kialakításával indulna, és csak utána formálódnának ki jó esetben a terület markáns vállalatai.

31

4. A szegedi informatikai klaszter kialakulásának lehetséges útjai Ebben a fejezetben bemutatjuk, hogy a világ milyen irányba halad az informatikai

fejlesztések terén, és számba vesszük, hogy Szegednek milyen lehetőségei kínálkoznak. Iparági tendenciák országos és világviszonylatban

A huszadik század utolsó évtizede úgy indult, hogy az informatikai iparág

számára fényes jövőt ígértek a szakemberek. Néhány év alatt megszülető és üstökösszerű fejlődési pályán a csúcsformájukat elérő cégek horribilis összegekért cseréltek gazdát. Az amerikai gazdaság fő mozgatója az IT iparág volt. Egyes becslések

szerint ha az iparág tartotta volna a kilencvenes évek elején tapasztalható fejlődési ütemet, akkor húsz éven belül az USA gazdaságának nyolcvan-kilencven százalékát ez az iparág kellett volna, hogy adja.

Jól illusztrálja a ’90-es években tapasztalható eufóriát az www.amazon.com

internetes könyváruházként induló, azóta zenétől a filmeken át személygépkocsiig sok

mindent árusító webes áruház története. A céget 1994-ben alapította Jeff P. Bezos, akkor harminc éves fiatalember. Az internetes meggazdagodás mitikus alakjává vált a

fő tulajdonos, hiszen 1998-ban még csak 787 millió dollárt, 2000 februárjában pedig már 12.8 milliárd dollárt ért a cég!

Az ezredfordulón érkezett el az az idő, amikor eloszlott a befektetők szeme előtt a

„lila köd”, és tudatosodott bennük, hogy az internetes vállalkozások messze

felülértékeltek. Az első felismerések nagy tömegű részvény-eladásokhoz vezettek, ez pedig árfolyamzuhanásokkal valóra is váltotta a negatív várakozásokat. A pánik

hangulat rövid idő alatt az egész IT-szektoron végigsöpört. Az Amazon piaci értéke

2001 februárjára 2,5 milliárd dollárra, vagyis az előző évi érték ötödére(!) zsugorodott (Amazon.com, 2000).

Az IT szektorban bekövetkezett a régóta fújódó buborék kipukkanása, ezt a rövid

folyamatot nevezik „dot.com bumm”-nak. Az USA gazdasága nagyban épített az

informatikára, szinte minden befektetőnek voltak komoly informatikai érdekeltségei, így a dot.com bumm az egész amerikai gazdaságot megingatta, sőt, a világgazdasági 32

recesszió egyik fő előidézőjének tartják. A folyamatot katalizálta a 2001. szeptember 11-én bekövetkezett World Trade Center és más fontos USA-beli épületek elleni

terrortámadás. A világgazdaság néhány szűk esztendő után jelenleg talpra állni látszik, de az biztos, hogy a dot.com buborék nem fújódik újra…

A befektetők megtanulták, hogy az az iparág, amihez – az igazat megvallva – a

többség nem nagyon értett, nem hozza el a korábban várt sikert. A túlzott várakozásokat az okozta, hogy az internet lenyűgöző, korábban elképzelhetetlen szolgáltatásokat tett

olcsón elérhetővé a tömegek számára. Akkor úgy tűnt, hogy a piacra lépési korlátok sok iparágban leomlottak, hiszen a weben könnyen, olcsón és gyorsan lehet reklámozni,

hírekhez jutni, stb.. Azt már nem sejtették előre, hogy ha mindenki számára

rendelkezésre áll az olcsó lehetőség, akkor nem a reklám előállítás és internetre feltöltése, hanem a célba juttatása fog belépési korlátot jelenteni.

Komolyan számításba vehető reklámfelület az interneten nem sok van. Az, hogy

egy cég a saját weboldalán elhelyez egy bannert, amely a saját termékét reklámozza, nem hordoz nagy reklámértéket. Az olyan látogatott weboldalak, mint amilyen például

a www.index.hu, 4-24 ezer forint közötti nettó áron kínálnak 1000-szeri megjelenést. Ez

az ár akkor értékelhető helyesen, ha tudjuk, hogy a bannerek reklámértéke mennyire alacsony. Egy tanulmány (Halmai, 2001) szerint a bannerek figyelemfelkeltést mérő mutatója nagyon alacsony. A click through ratio (CTR) azt mondja meg, hogy a megjelenések hány százalékában kattint rá a felhasználó az adott reklámra. A hagyományos bannerek esetében ez a mutatószám rendkívül alacsony, mindössze 1

százalék körüli, vagy még alacsonyabb. Az újabb fajta hirdetések, amelyek a képernyő

váratlan helyein jelennek meg (az úgynevezett pop-up bannerek) ugyan magasabb CTR értékkel bírnak, de ez csak a véletlen rákattintások miatt ilyen magas, a legtöbb esetben

a felhasználó már az oldal megjelenése előtt bezárja a reklám hatására véletlenül előhívott ablakot. A hirdetési árak értelmezésekor tehát azt kell figyelembe venni, hogy

egyetlen látogatóért, aki a hirdető weboldalára el fog jutni, meg kell vásárolni 100 darab megjelenést, ami 400-2400 forintos nettó elérési árat jelent.

A kezdeti várakozások azért voltak sokkal optimistábbak, mert a bannerek némi

internetezési gyakorlattal automatikusan ignorálódnak: egy rutinos felhasználó már

tudja, hogy a weboldal mely részein várható a reklám, ezért nem is tekint oda,

rákattintani pedig végképp nem fog. Egyre újabb és agresszívebb reklámozási stratégiákkal ugyan lehet a hatékonyságon javítani, de ez egyre többe és többe kerül a 33

hirdetőnek. Mára tehát ha valaki hirdetni akar az interneten, akkor ugyanúgy mélyen a zsebébe kell nyúlnia, mintha más médiumot választana erre a célra.

Az internetes reklámozás legfontosabb előnye a hagyományos módokkal szemben

talán az, hogy a reklám nagyon jól pozícionálható. Míg egy tévéreklám fő műsoridőben

minden nézőhöz egyformán jut el, addig a webes hirdetések esetében ez pontosabban szabályozható: egy női magazin oldalain lehet egészségügyi betétet reklámozni, míg a tinédzsereket megszólító oldalakon az aktuális sztárok új lemezeit lehet hirdetni.

Az elmúlt években nyilvánvalóvá vált, hogy az internet nem az, aminek a

befektetők, sőt a legtöbb szakember is tekintette. Valóban remek lehetőségeket nyújt, valóban olcsón, gyorsan és egyszerűen juthat információhoz a felhasználó, de gazdaságfelpörgető hatás tekintetében nem sokkal több, mint egy újabb kommunikációs eszköz a telefon mellett.

Elmúlt tehát az az időszak, amikor az amerikai IT vállalatok hatalmas fizetésekkel

csábították el egymástól és a világ más részeiből a képzett programozókat. A dot.com

bumm óta szinte az összes IT vállalat nagy arányú leépítésekhez volt kénytelen

folyamodni, mert a korábban felduzzasztott bérekkel képtelenség volt versenyképesnek maradni. Így aztán az USA-beli programozók fizetései visszaestek, és sok közülük új

állást kellett, hogy keressen. Ez a tendencia a továbbiakban még tovább fog erősödni. A

CHIP magazin 2004. februári számában a következő olvasható (a kihagyásokat […] jelöli):

„Az USA-ban 2001 óta csaknem hárommillió állás szűnt meg a privát szektorban,

s ezek többsége a gazdaság élénkülésével sem éled újra. Ráadásul a kilátások sem túl rózsásak, hiszen 2015-ig – csupán a szolgáltatói ágazatban – további 3,3 millió állás

megszűnésével számolnak a szakemberek. Az amerikai polgár számára azonban – talán

még a puszta számoknál is – sokkolóbb, hogy immár korántsem „holmi kékgalléros” munkahelyekről van szó, a recesszió elsősorban a high-tech iparágakat tizedeli. […] A leginkább veszélyeztetettek éppen a programozói és szoftverfejlesztői állások, amelyek

száma tizenegy év múlva várhatóan a mainak kevesebb, mint háromnegyedére apad. Ami persze korántsem jelenti egyben azt, hogy az Egyesült Államok IT ipara ennyivel

kevesebb szakembernek adna majd munkát. A csökkenés hátterében főként a növekvő erőforrás-kihelyezés rejlik: a programozói munka ugyanis szempillantás alatt 34

áttelepíthető mondjuk – a nem éppen csillagászati munkabéreiről híres – Indiába. Ez utóbbi ország bruttó nemzeti össztermékének 2,5 százalékát adja ez az iparág, s India

immár nem kevesebb, mint hetven százalékot hasít ki a világ 15 milliárdos szoftveroutsourcing piacából.” (Kocsis, 2004, 3.o.)

A világban tehát az a tendencia várható, hogy a szoftverek fejlesztése eltolódik a

magas munkabérű, fejlett országokból az olcsóbb államokba. Ennek az eltolódásnak az

egyik vezérfonala maga a munkabér, de fontos szerepet játszik az erőforrás kihelyező és a befogadó ország nyelvi távolsága (vagyis az, hogy mennyi plusz költséget jelent a két

országból származó szakemberek közötti kommunikáció), és természetesen a cél-ország szakembereinek szaktudása is. India mindkét szempontból ideális partnere lehet az USA-nak, hiszen hivatalos nyelv az angol, és az indiai programozókat a világ legjobbjai között tartják számon.

Akad azonban még egy szempont, ami meghatározza az erőforrás kihelyezés

célterületét, ez pedig a földrajzi elhelyezkedés. Az USA-ba fejlesztett szoftverek szempontjából India már nincs előnyösebb helyzetben, mint például Magyarország – bár hátrányban sincs. A kelet-európai országok számára inkább az Európai unió fejlett országai kecsegtethetnek megrendelési ígéretekkel, hiszen a földrajzi távolság mellett a kulturális hasonlóság is fontos érv lehet a cél ország kiválasztásakor.

A Lufthansa német légitársaság létrehozott egy Lufthansa Systems nevű

leányvállalatot, amelynek székhelye Frankfurt mellett, Keltersbach-ban van, és 17

külföldi országban 4.400 alkalmazottnak ad munkát. A cég a légitársaság számra végez különféle informatikai fejlesztéseket. Az egyik fő fejlesztő bázis Budapesten található,

ahol 130-140 főt foglalkoztatnak, az állomány nagy része programozó. Az anyacég számára ideális telephely Budapest, hiszen Budapest és Frankfurt között a repülőút – ami e konkrét cégek esetében kifejezetten kedvező árú közlekedési mód – kevesebb mint két órát vesz igénybe. Összehasonlításképp érdemes megjegyezni, hogy a SzegedBudapest távolság megtételéhez az intercity vonatnak több mint két óra szükséges…

Az anyavállalat azért döntött Budapest mellett a telephely létrehozásakor, mert a

földrajzi (és időbeni) közelség mellett nagy súllyal esett latba a kulturális távolság is. A

német és a magyar kultúra között lényegesen több a hasonlóság, mint sok más ország

esetében. Arra a kérdésre, hogy tervezi-e a Lufthansa a budapesti telephely keletebbre

költöztetését, az a válasz, hogy biztosan nem, mert ott, ahol még olcsóbb munkaerőt

35

találna, már nagy kulturális eltérésekkel kellene számolnia és/vagy nagyobb földrajzi távolságokkal is.

Remélhető, hogy a Lufthansa Systems példáját követve más európai vállalatok is

látnak majd fantáziát abban, hogy magyar szoftverfejlesztő kapacitásokat használjanak ki. A korábban idézett CHIP magazinban publikált cikk a következőket fogalmazta meg:

„[…az USA-beli elbocsátások és leépítésekhez képest…] merőben másképp fest a

kép az uniós Európában, ahol a tíz kicsi csatlakozó javában feni a fogát a szoftverbizniszre. Nekik, már csak a földrajzi közelség okán is, jobbak az esélyeik az

együttműködésre a nyugat-európai országokkal. Igaz, a közép-kelet-európai országok ma még összességében is csupán egymilliárd dollárral képviseltetik magukat ezen a piacon, ám mint az tavaly ősszel Páriszban, az IDC európai IT Fórumán hangsúlyt kapott, a valódi potenciáljuk ennek többszöröse. Magyarország jó pozícióból indul ezen

a versenyen. Szoftverfejlesztését olyan nevek fémjelzik külföldön, mint a Graphisofté

vagy a Recognitáé. A szoftver-outsourcing-ban leginkább érdekelt cégek – a nagyobb piaci súly elérésére – már egyesítették is erőiket: 2002 őszén egy tucatnyi hazai cég

megalakította a „Hungarian Alliance Ltd.”-t. […Az EU-s…] pályázatok pedig tetemes uniós forráshoz is juttatják a szektort.

Minden azon múlik, hogy milyen gyorsan és hatékonyan sikerül kiaknázni a

nyugati outsourcing hullámban rejlő lehetőségeket. Koránt sincs ugyanis mindenki

meggyőződve e trend tartósságáról. Például Charles Simonyi, a Microsoft egykori szoftvermágusa sem, pedig az ő cége, az International Software Corp. Ugyancsak

együttműködik magyarországi szakemberekkel. […] egy beszélgetés során említette, hogy az erőforrás kihelyezés optimalizálja a költségeket, azonban nem javít a szoftverek minőségén.”

Tanulságként levonhatjuk, hogy Magyarország – és így Szeged – számára is

kínálkozó alternatíva az, hogy külföldi vállalatok számára fejlesszen szoftvereket, azonban ez a lehetőség nem biztos, hogy tartósan fenn fog állni, és az sem biztos, hogy elegendő lesz ahhoz, hogy klaszter méretű ipari összefonódás alakuljon ki ebből. Hozzá

tartozik még a képhez az is, hogy addig, amíg Szeged megközelíthetősége olyan, hogy

sem autópálya, sem betonozott repülőtér nem segíti a város országos közlekedésbe

kapcsolódását, addig az ország számára adódó lehetőségek Szegedtől függetlenül

36

kerülnek kihasználásra. A helyi csúcstechnológiás ipar EU-beli megrendelésekre

alapozott fejlesztéséhez tehát elengedhetetlenül szükséges az említett infrastrukturális fejlesztések véghezvitele.

Egy lehetséges út: informatika és biológia karöltve A szegedi tudományos élet legmeghatározóbb területe a biológiai kutatásokhoz

kötődik. A Szegedi Biológiai Központ hatalmas kutatói apparátussal, és komoly tudományos eredményekkel büszkélkedhet, míg a biológia gyakorlati alkalmazására a SZOTE Klinika ad lehetőséget.

Az informatikai és a biológiai kutatások a mai tudományos élet legdivatosabb ágai

közé tartoznak. Nagyon szerencsés, hogy e két szakterület egy városban együtt megtalálható. Sajnos azonban nem jellemző, hogy a két kutató gárda keresné egymással a tudományos együttműködés lehetőségeit. Esetenként ugyan előfordul, hogy biológus kutató informatikustól kér segítséget, de ez egyáltalán nem jellemző, és inkább csak szűk baráti körben vetődik fel ennek a lehetősége.

Az alulról jövő kezdeményezés tehát hiányzik, így a kooperáció érdekében

felülről kellene egyengetni a közeledés útját. Felmerül a kérdés, hogy az informatikusok

keressék-e a biológusokat, vagy fordítva. A kérdést nem feltétlenül a kezdeményező készség kell, hogy megválaszolja. Vannak ugyan olyan biológiai kutatások, amelyek az

informatika szempontjából hasznosak, de ezeket jellemzően nem a Szegeden erős szoftveripar

hasznosítja,

hanem

inkább

a

régióból

szinte

teljesen

hiányzó

hardvergyártás. Ilyen kutatások például a biochip-ek gyártását vagy a szerves

anyagokon alapuló memóriát, processzort fejlesztő kutatások. Ezeket az eredményeket

sajnos a szegedi informatika nem tudja felszívni, mert a hardveres alapkutatásokhoz olyan hatalmas tőke lenne szükséges, amely a jelenlegi körülmények között nem áll rendelkezésre.

A másik irányú együttműködés, amikor a biológiai kutatásokhoz használják fel az

informatikai eredményeket, sokkal reálisabb alternatívának tűnhet. Egy-egy biológiai

kísérlet számítógépes modellezése például olyan speciális célszoftverek írását jelentheti, amilyen a világon még sehol sem kapható, így helyben kell kifejleszteni. Az ilyen

jellegű feladatok az esetek nagy részében meg sem fogalmazódnak, mert valamilyen

oknál fogva a biológusok annyira idegenkednek a számítástechnikától, hogy fel sem 37

merül bennük, hogy egy adott feladat megoldására számítógépes eszközöket vessenek be. Az ellentmondást úgy lehetne feloldani, ha a biológiai kutatóközpontban folyó munkálatokba beletekintenének az informatikusok. Ehhez egyrészt részükről van

szükség szándékra, másrészt biológus részről a nyitottságra. A két szakterület határán kevés kutató működik, bár a tapasztalat az, hogy azok a biológusok, akik érdeklődnek az informatika iránt, bár kevesen vannak, de nagyon magas szinten művelik azt.

Az ilyen, határtudományokban járatos szakembereket nem szabad elengedni

valamelyik irányba, hanem megtartani ott, ahol nehezen pótolhatók: rájuk kellene bízni

a két tudományt egyszerre érintő kutatások menedzselését, és azt, hogy a csak az egyik, vagy csak a másik oldalon álló kutatók közötti kommunikációt segítsék.

Létezik egy kezdeményezés Szegeden, a Biopolisz Kft., amelynek feladata, hogy

az itt születő tudományos eredmények megfelelő piaci hasznosítását lehetővé tegye (Biopolisz, 2004). A Biopoliszt

– teljes nevén Biopolisz Szegedi Innovációs

Szolgáltató Kft.-t – 2003-ban alapította a MTA Szegedi Biológiai Központja, a Szegedi

Tudományegyetem, Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Duna-Tisza

Regionális Fejlesztési Rt. A Kft. tevékenységét főleg szabadalmaztatási ügyekben fejti

ki, ezzel nagy segítséget tud adni a jogi szabályozási rendszerben egyébként rendszerint rosszul tájékozódó feltalálóknak. Ezen kívül segíti spin-off cégek kialakulását és elindulását, valamint pályázati szaktanácsadást is nyújt.

A kezdeményezés létjogosultságát jól mutatja, hogy 2004 februárjában Jacques

Chirac francia köztársasági elnök Szegeden járt, és bejelentette (Délmagyarország, 2004), hogy a francia kormány is támogatja a Biopoliszt. A vezető politikusok és a város tudományos közélete is nagy reményeket táplál a jövővel kapcsolatban, de most még csak remélni lehet, hogy ezek a remények valóra is válnak. Az

informatikai-biológiai

együttműködés

másik

lehetséges

módja

az

orvostudományok területére esik. A SZOTE klinika és az SZTE Informatikai

Tanszékcsoportja, különösen a Képfeldolgozás és Számítógépes Grafika Tanszék több

szálon is szoros együttműködést folytat. Az orvosi diagnosztikában rendkívül fontos, hogy a betegek állapotáról pontos képet kapjon az orvos. A képalkotás legelterjedtebb módozatai a röntgen kép és más hasonló módszerek, amelyek a beteget bizonyos

mértékű sugárterhelésnek teszik ki. A sugárzás egészségkárosító hatása miatt csak a 38

szükséges esetekben készítenek új képet a betegről; ha lehet, akkor inkább korábbi felvételeit használják. Ez megköveteli azt, hogy a betegről készült képet évekig tárolják,

és ha szükség van rá, akkor gyorsan elő tudják keresni. A korábbi kartonos

betegnyilvántartás sok hibalehetőséget tartalmazott, aminek szerencsétlen esetben téves diagnózis alapján történő műtét volt a következménye. A klinika és a Tanszék együttesen fejleszti azt a Picture Acrhiving and Communication System (PACS) nevű rendszert (Kuba, 2004), amely a betegek adatait hosszú időre tudja tárolni.

Szintén a két intézmény kooperációjában folyik hosszú ideje az a kutatás

(MedSys, 2004), amely ortopéd sebészeti műtétek számítógéppel segített tervezését célozza meg. A projekt során tört medencecsont helyreállítására tesznek kísérletet az orvosok, de a hagyományos módszerrel ellentétben a törött csontdarabok rögzítését számítógépes szimulációval vizsgálják, és csak akkor történik sor a tényleges műtétre, amikor megtalálták a lehető legstabilabb rögzítést.

A fent bemutatott együttműködések kiszélesítése és elmélyítése nem csak

tudományos szempontból lehetne nagy értékű, de az egyetemhez fűződő üzleti

érdekeltségeken keresztül a város is profitálhatna belőle. Ezeket figyelembe véve a

városnak fontos feladata, hogy a tudományos szférában segítse az együttműködést, például olyan épületekkel, ahol nemzetközi színvonalon lehet konferenciát szervezni. Ez e célra épülő egyetemi konferenciaközpont és könyvtár körül éppen nagy a politikai

bizonytalanság, de minden bizonnyal ez csak átmeneti jellegű, és talán 2005-ben már lehet benne konferenciákat tartani. Ez nem csak a Szegeden belüli tudományos közélet

felpezsdítése céljából lesz nagy jelentőségű, hanem megteremti annak is a lehetőségét, hogy a világ más részeiről érkező kutatók itt találkozzanak egymással. Másik lehetséges út: az e-közigazgatás A város számára pusztán az, hogy helybeli felhasználásra helybeli vállalkozások

szoftvereket készítenek, nem jelent nagy

bevételt – hacsak a megrendelő

termelékenysége ettől nem ugrik meg olyan nagy mértékben, ez azonban ritkán fordul elő. A helyi piacra történő informatikai fejlesztés tehát jellemzően non-traded tevékenységnek tekinthető.

39

A szoftverfejlesztés csak abban az esetben traded jellegű, ha a termék városon,

régión kívülre értékesíthető. Az előző fejezetben tárgyalt biológiai szoftverek automatikusan értékesítődnek a városon kívülre, ha nem is szoftver formában, de a

segítségükkel létrejött tudományos eredmények vagy az új orvosi eljárások formájában

mindenképpen. Ebben a fejezetben egy újabb lehetőséget mutatunk be, amelyet eközigazgatás néven illetünk. A

2002-ben

hatalomra

került

Medgyesi-kormány

elődjénél

lényegesen

markánsabban fogalmazta meg célként azt, hogy a helyi és országos szintű közigazgatást is az ésszerűség határain belül elektronikus alapokra kell helyezni. A

törekvés eredményeként a legtöbb olyan ügyet, amiért ma még fél napokat kell sorban

állással töltenünk valamelyik hivatal váróhelyiségében, egy internetes kapcsolattal rendelkező számítógépen néhány perc alatt elintézhetünk.

Természetesen ez a fajta átállás nem megy egyik napról a másikra. Egyrészt a

megfelelő szoftveres és hardveres infrastruktúra nem áll az önkormányzatok rendelkezésére, másrészt pedig az ügyfélkör jelentős része még idegenkedik az újfajta

ügyintézéstől, arról nem is beszélve, hogy sokak számára nagyobb feladat internetes számítógéphez jutni, mint fél napot várni egy okmányirodán.

A fokozatosság jegyében először azokat a szolgáltatásokat teszik on-line

elérhetővé, amelyek folyamán kevés a hibázási lehetőség, tehát valószínűleg sokak

töltik ki helyesen a weboldal űrlapjait. Ez idő alatt a fejlesztők sokat tanulhatnak saját

hibáikból és leendői felhasználóikat is jobban kiismerhetik. A bevezetés szakaszában várhatóan a merészebb és hozzáértőbb felhasználók próbálkoznak, akik jellemzően a

kezdeti hibákat is könnyebben tolerálják. Mire az on-line ügyintézés általánossá válik, addigra bejáratott módszerek lesznek arra, hogy a kevésbé hozzáértő felhasználók is sikerrel használják az új rendszert.

Az on-line irodák kiépítése nem néhány hónapos, hanem sokkal inkább évtizedes

léptékű feladat. Általános érdek, hogy az egyes településen működő rendszerek ha nem

is kell, hogy teljesen azonosak legyenek, de mindenképpen célszerű, ha egymással tudnak kommunikálni. Ha a fejlesztés olyan ütemű, hogy évekkel meg tudja előzni a

többi várost – márpedig a helyben rendelkezésre álló szakember állomány és a város

elkötelezettsége is megvan ehhez – akkor van esély arra, hogy a Szegeden kifejlesztett e-kormányzati rendszereket más városok átveszik.

40

Ennek eléréséhez Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatának Információs

Stratégiája került kidolgozásra, melynek keretében a város által benyújtott „Szeged

integrált e-kormányzat rendszerének fejlesztése” című pályázatot az Értékelő Bizottság a Pályázat Előkészítő Alap program keretében kidolgozásra érdemesnek találta. Nyertes

pályázat esetén A Gazdasági Versenyképesség Operatív Programja Irányító Hatóság támogató döntése így alakul:

„… a pályázat maximális összege 540 millió forint lehet, a támogatások összege

nem haladhatja meg a projekt elszámolható költségeinek 87,5 százalékát” (Szeged MJVÖ, 2004).

Ha a városnak sikerül nyernie a pályázaton, akkor első lépésként a hardveres

infrastruktúra modernizálását tervezi az önkormányzat, ami fontos feltétele a későbbi fejlesztéseknek.

Az

elektronikus

ügyintézéshez

kapcsolódó

fejlesztések

ezzel

párhuzamosan már folyamatban vannak, de arra vonatkozóan még nem bocsátkozik

becslésekbe az önkormányzat, hogy mikor lehet először otthonról lakcímváltozási bejelentést tenni vagy útlevélkérelemhez folyamodni.

Fontos eredmény, hogy a kormányzó és az ellenzéki pártok között többé-kevésbé

konszenzus van az elérendő célok tekintetében, így várható, hogy az önkormányzati erőviszonyok átrendeződése esetén is megmarad prioritásnak az elektronikus ügyintézés

bevezetése. Ez azt jelenti, hogy érdemes a helyi cégeknek felkészülniük a várható feladatokra, hogy a szegedi jó példa más települések száméra is vonzó legyen, esetleg a szegedi cégek más városoktól is kaphassanak ilyen jellegű megrendeléseket.

41

5. A szükséges lépések Ebben a fejezetben összegyűjtjük azokat a feladatokat, amelyeket a városnak az

egyetemmel karöltve meg kell oldania.

Szeged-patrióta programozók: a SHINE szakkollégium A rendszerváltás óta a felsőoktatásban tanulók száma évről évre emelkedik. Az

egyetemek finanszírozási rendszere teljes mértékben normatív, vagyis az intézmények minden forrást az alapján kapnak az államtól, hogy hány hallgatójuk van. A rendszer egyenes következménye, hogy az egyetemek növelik a hallgatói létszámot, vagyis egyre

több hallgatót vesznek fel. A növekvő létszám természetesen nem azért lehetséges, mert több hallgató éri el az egyetemi tanulmányokhoz kellő tudásszintet, hanem egyszerűen csökkenti az egyetem a minimális követelményszintet. Az alábbi táblázat mutatja a felvett hallgatók száménak alakulását.

5. táblázat A szegedi informatika képzésre felvett nappali tagozatos hallgatók számának alakulása 1991

Fizikus-informatikus

Közgazdasági programozó matematikus

25

Programozó matematikus

75

Műszaki informatikus

Programtervező matematikus Összesen

Forrás: SZTE Informatikai Tanszékcsoport

100

2003 7

92

107 79

115

400

Míg 1991-ben az akkori József Attila Tudományegyetemre összesen 100 hallgatót

vettek fel a nappali tagozatos programozó szakokra, addig 2003-ban már négyszer 42

ennyit. A megváltozott piaci igényekre hivatkozva új szakokat is indított az egyetem, és

átalakította a programozó szak rendszerét. 1991-ben a programozó matematikus szakra jelentkező hallgatók az első három tanévben főiskolai hallgatónak minősültek, és csak

az utolsó két évben, programtervező matematikus szakra átjelentkezve kapott az

egyetem utánuk annyi fejpénzt, amennyit a többi egyetemi hallgatóért első éves koruktól kezdve. Ezért volt kénytelen az egyetem átalakítani a képzést, és lehetővé tenni a hallgatók számára, hogy már első évtől kezdve egyetemi szakra járhassanak: így ugyanis a magasabb egyetemi fejkvóta járt utánuk.

A finanszírozási nehézségek hatására tehát az egyetem kénytelen volt a

mennyiségi képzés irányába elmozdulni. Ugyanilyen okok miatt az egyetem kénytelen növelni a költségtérítéses levelező tagozatos hallgatók számát: 2003-ban már 259 levelezős hallgatót vett fel a Természettudományi Kar. A levelezős képzés órái minden hét péntekére és szombatjára esnek, így a nagy levelezős létszám miatt pénteken alig

van hely a nappalis óráknak. Az egyetemi képzés egyébként is az otthoni munkára

sarkallja a hallgatókat, így jellemzően hétfőn még nincs, és csütörtökön pedig már nincs tanórájuk. Ez azt jelenti, hogy szinte az összes órát kedden és szerdán tartják, ami erre a két napra nagyon nagy terhelést jelent, a többi napra viszont semmit.

A néhány napra koncentrálódó egyetemi elfoglaltságok miatt jellemzően az

elsőéves hallgatók csak erre a néhány napra utaznak Szegedre, mert nem akarnak elszakadni az otthoni baráti társaságtól. Emiatt nem is alakulnak ki olyan kötődések a

hallgatókban, ami lelkileg Szegedhez kötné őket. Sem egymással nem barátkoznak annyira – heti két nap alatt nehéz mély barátságot kötni, sem más szakok hallgatóival.

Az egyetemet elvégezve az az emlékük marad meg, hogy „ez az a város, ahol sokat kellett tanulni, nehéz vizsgák voltak, és más semmi”.

A felduzzadt hallgatói létszám ellenére a tehetséges hallgatók száma nem

növekedett nagy mértékben, mert a bővülés fő forrása a felvételi ponthatárok lejjebb

vitele volt. Kis mértékben ugyan a szak népszerűsödése is csábított el tehetségeket más szakoktól, azonban az átlagos hallgatói képességek nagy mértékben romlottak az elmúlt

évek során. A tünet tehát az, hogy nem sokkal több jó képességű hallgató van, mint

korábban volt, de sokkal több a középszerű vagy gyenge képességű. Sajnos a tapasztalat

nem az, hogy a képzés évei során a gyengék kapaszkodnának fel, hanem a tehetségesek

43

alkalmazkodnak az ellaposodott színvonalhoz. Ezt a folyamatot csak akkor lehetne megállítani, ha a tehetségesek számára biztosítva lenne az a fórum, ahol nem az átlaghoz, hanem egymáshoz tudnák mérni magukat.

Annak érdekében, hogy a heti pár napra zsúfolt egyetemi évek és a diploma

megszerzése után a programozók ne akarjanak elmenni Szegedről, fontos lenne bennük

kialakítani a város iránti hűséget. Ennek egyik alappillére az, hogy az órarendjüket át kellene alakítani, hogy hétfő reggeltől péntek délutánig legyen olyan órájuk, ami a városhoz köti őket. Ezt természetesen nem kell az összes hallgatóra kiterjeszteni – nem

is bírná el az intézményi infrastruktúra, de elég lenne, ha a legjobbakat a városhoz lehetne kötni.

A két korábbi bekezdésben felvetett probléma mindegyikére megoldást

jelenthetne egy szakkollégium. A Budapesti Rajk László Szakkollégium mintájára

célszerű lenne Szegeden létrehozni egy olyan kollégiumot, ahol a jó képességű programozó hallgatók lakhatnának, és az ő későbbi – iparba történő – integrációjukat segítendő,

közgazdász

évfolyamtársaik

is.

Az

informatikai

és

közgazdasági

szakkollégium az angol elnevezés alapján (Student Hostel of Informatics and

Economics) a SHINE nevet viselhetné, amely így is kifejezhetné a napfény városához való kötődést.

A szakkollégiumba azok a hallgatók juthatnának be, akik legalább másodévesek,

tanulmányi előmenetelük magas szintű, és várható, hogy egy közösségbe illeszkedve

olyan irányba fejlődik az egyéniségük, hogy a diploma megszerzése után is fontosnak tartják, hogy Szegeden dolgozzanak, vagy máshol megkapott feladataik egy részét Szegedre delegálják.

Az összezártság és a sok idő, amit Szegeden töltenek, kialakíthatja a városhoz

lojális magatartást, és mivel csak jó képességű hallgatók vannak összezárva, formálódhatna bennük egyfajta „mi vagyunk a krém” érzés is. A SHINE szakkollégium

felállításához szükség van önkormányzati támogatásra, hiszen az egyetemnek nincs forrása egy ilyen intézmény létrehozására. Az egyetem annyiban tudna segíteni, hogy

felkarolja az ötletet, a kollégium létrehozásában megadja az adminisztrációs segítséget, majd annak létrejötte után népszerűsíti a hallgatók körében. A szakkollégium tanrenden

kívüli kurzusaihoz az egyetem adhatna oktatókat, és ezeket a kurzusokat megfelelő 44

kredit értékűként elfogadva, arra sarkalná a szakkollégium lakóit, hogy a szerényebb

képességű hallgatóknak meghirdetett kurzusok helyett inkább az adottságaikat jobban kiaknázó, tartalmasabb órákat látogassák. Politikai lobbi A korábbiakban

felvetettük a

lehetőséget,

hogy

Szeged

városvezetése

próbálkozhatna azzal, hogy az országban elsőként valósítja meg az e-közigazgatást. Ehhez nagyon sok pénzt kell szoftverfejlesztésre költeni, de elképzelhető, hogy ha az

országban elsőként sikerülne ezt használhatóan megvalósítani, akkor a példát más városok is követnék. Ez a fejlesztés hatalmas feladat, ezért várható, hogy a racionalitás és a pénzügyi érvek mellett erős súllyal esnek majd latba politikai és lobbi érdekek

akkor, amikor eldől, hogy az egész ország közigazgatását működtető szoftveres rendszert mely város és mely cég kapja meg.

Ezért fontos lenne, hogy a város rendelkezzen olyan politikai kapcsolatokkal,

amelyek mentén nagyobb esély nyílik majd arra, hogy ebből a hatalmas és összetett feladatból lehetőleg minél nagyobb rész kerüljön szegedi programozó cégekhez.

45

6. Összefoglalás: Szándékok és realitások Dolgozatunkban bemutattuk, hogy Szeged informatikai fejlettség szempontjából

milyen helyzetben van. Bár a helyi felsőoktatás nagy számban bocsát ki frissen végzett

szakembereket, ezek nagy részét nem tudja megtartani a város, egyrészt a fővároshoz képest lényegesen alacsonyabb fizetések miatt, másrészt pedig azért, mert a helyi ipar

nincs olyan fejlettségi szinten, hogy igényt tartana erre a hatalmas szellemi kapacitásra.

A részben küszöbön álló, részben pedig még magukra várató infrastrukturális

fejlesztések – mint például az autópálya vagy a repülőtér – bizonyára jótékonyan fognak majd hatni a város gazdasági fejlődésére, de hogy ennek a fejlődésnek mekkora lesz a mértéke, azt még nem lehet tudni.

A városban működő tudományos intézmények, mint a Szegedi Biológiai

Kutatóközpont és a SZOTE klinika, felszívhatnák a programozók egy részét, ha

megfelelően működnének azok a csatornák, amelyeken keresztül a két szakterület kutatói tájékozódhatnának arról, hogy a másik oldalon milyen igények merülnek fel illetve milyen kapacitások állnak rendelkezésre.

Az országos közigazgatási rendszer hatalmas reform előtt áll, amelynek során

minden hivatalban ki fogják alakítani az elektronikus ügyintézés lehetőségét. Ez hatalmas szoftveres fejlesztést igényel, ezért a majdani fejlesztő cég és a koordináló

szervek számára nagy feladatot és nagy üzletet jelent. Szeged ebben csak akkor tud részt

venni, ha a város vezetése ügyesen lobbizik kormánykörökben, hogy a már megtett fejlesztéseket demonstrálja illetve a továbbiak ígéretességét elhitesse a döntéshozókkal.

A helyi felsőoktatásban kis horderejű döntésekkel a város szempontjából jelentős

változásokat lehetne előidézni. A SHINE Informatikai és Közgazdasági Szakkollégium

segítségével a hatalmasra duzzadt hallgatói állományból ki lehetne emelni a legjobbakat, hogy ők még jobban fejlődhessenek, és egyetemi éveik során érzelmileg a városhoz kötődjenek.

Mindezek azonban csak megalapozzák a későbbi fejlődés lehetőségét. Ha

szemügyre vesszük Gibbons tíz pontját (Cambridge, 2000), akkor már nem ilyen

kedvező a kép. Gibbons a következő tíz ponttal jellemezte a csúcstechnológiás régiókat, amelyek elég magas növekedési ütemet biztosítanak a régió száméra ahhoz, hogy újabb cégek települjenek be.

46

1. Kiváló egyetemi és akadémiai központ

2. Versenyképes termékekkel és ötletekkel jelen lévő vállalkozók 3. Üzleti angyalok és pénzügyi alapok 4. Kockázati tőke források

5. Sikeres nagy cégek részegységei 6. Tehetséges menedzser réteg 7. Támogató infrastruktúra

8. Elegendő hely a növekvő vállalkozások számára 9. Hozzáférés a tőkepiachoz 10. Kellemes lakókörnyezet

Gibbons pontjai közül a pénzügyi jellegűek Szegedre egyáltalán nem jellemzőek,

de ez kevésbé kellemetlen, hiszen nagyon rövid idő alatt ide tud települni egy-egy

intézmény, még ha a helyi gazdaságba integrálódása tovább is tart. A legjobban hiányzó

tényezők a 2. és 5. pontban megfogalmazott vállalatok, amelyek szoftveripari szempontból is jelentősek: maga a szoftver az esetek többségében nem túl piacképes termék, ezért ha nincs olyan cég, amely a szoftvert hasznosítaná, beépíteni, akkor lényegesen kisebb üzleti sikerekre lehet csak számítani.

Végkövetkeztetésként elmondhatjuk, hogy amíg meg nem szűnik Szeged

infrastrukturális elszigeteltsége, addig a város nem fog tudni nagy tömegben letelepíteni olyan vállalatokat, amelyek a szoftveripar helyi megrendelőiként ki tudnák használni az

egyetem által kínált lehetőségeket. Addig nagy tömegű megrendeléseket főleg a tudományos élet és a közigazgatás irányából remélhetik a szegedi programozó cégek, de

ezek is csak speciális feltételek teljesülése esetén hozhatnak számukra gazdasági sikereket.

47

Irodalomjegyzék 1.

3C Szeged (2004): http://www.3cszeged.hu Letöltve: 2004. május 16.

3.

Biopolisz (2004): http://www.biopolisz.hu Letöltve: 2004. május 16.

2.

4. 5. 6. 7. 8. 9.

Amazon.com Annual Report (2000) http://media.corporate-ir.net/media_files/irol/97/97664/reports/00ar.pdf Letöltve: 2004. május 17. Business Week online (1997) http://yahoo.businessweek.com/1997/34/b354192.htm Letöltve: 2004. május 17.

Cambridge Consultants (2004): http://www.cambridgeconsultants.com Letöltve: 2004. május 17. Kocsis Kristóf: Beköszöntő, CHIP magazin, 2, 3. o.

Délmagyarország (2004. február 25.), http://www.delmagyar.hu/cikk.php?id=70&cid=62747 Letöltve: 2004. május 18.

Halmai Botond (2001): A bannerek szerepe az internetes oldalak látogatottságának növelésében, BKÁE KSH (2001): http://www.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/gyor/jel/jel20108.pdf Letöltve: 2004. május 18.

10. Kuba A. (2004): http://www.inf.u-szeged.hu/~kuba/pacs.html Letöltve: 2004. május 20. 11. MÁV (2004): Vasúti Menetrend http://www.elvira.hu Letöltve: 2004. május 20. 12. MedSys, (2004): http://www.inf.u-szeged.hu/~medsys

13. Nikolényi I., Polner Z., Kovács Á. (1991): A Szegedi Szabadtéri Játékok kézikönyve 1931-1991, Szegedi Szabadtéri Játékok Igazgatósága, Szeged

14. Progress Alapítvány (1999): Csongrád megyei Befektetői Kézikönyv http://www.lea-szeged.hu/befektetoi/magyar/index.htm Letöltve: 2004. május 12.

15. Segal Quince & Partners, 1985, The Growth of High Technology Industry in a University Town, The Cambridge Phenomenon, 1985 ISBN 0 9510202 0 X

16. Siemens PSE Kft (2004): http://www.pse.siemens.hu/psehu/adatok Letöltve: 2004. május 16. 17. St. John’s Innovation Centre (2003): Cambridge Technopole Report, Spring 2003

18. St. John’s Innovation Centre (2004): http://www.stjohns.co.uk/site.html Letöltve: 2004. május 15.

19. Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata (2004): SZMJVÖ Információs Stratégiájának Elfogadása http://www.szegedvaros.hu/index2.php?oldal=knapirend&nyelv=hu&rovid=0&cikkszam=232&tipu s=egyenicikk Letöltve: 2004. május 19. 20. Szegedi Nemzeti Színház (2004) http://nemzetiszinhaz.szeged.hu/hun/stone/page.php?id=2 Letöltve: 2004. május 10.

21. Szegedi Szabadtéri Játékok (2004) http://www.bibl.u-szeged.hu/ha/szabadteri/szabadteri.html Letöltve: 2004. május 10.

22. The Cambridge Gateway Fund: Innovation, Technology Transfer, The Commercialisation of Research, Incubation and Entrepreneurship. Some UK National and Regional Initiatives, December 2000 48

Köszönetnyilvánítás Szeretném kifejezni hálámat azoknak, akik sokban hozzájárultak e dolgozat

sikeréhez. Köszönöm Dr. Lengyel Imre tanár úrnak, hogy felkeltette és fenntartotta bennem az érdeklődést a téma iránt, köszönöm Bajmócy Zoltánnak az irodalmi

áttekintésben nyújtott támogatását, és köszönöm Varga Zsoltnak, hogy rugalmas időbeosztással hozzájárult e szakdolgozat elkészültéhez! ☺

49