Somogyi Sándor Szórád György

Somogyi Sándor—Szórád György

AZ INFORMATIKA ÉS AZ AUTOMATIKUS ADATFELDOLGOZÁS FEJLŐDÉSE A SZABADKAI KÖRZET KÖZSÉGEIBEN 1976— 1980-IG, ILLETVE AZ 1981—86-OS KÖZÉPTÁVÚ TERVIDŐSZAK CÉLKITŰZÉSEI

1. B E V E Z E T Ő A z a társadalmi megegyezés, amely a t a r t o m á n y i informatika fejlesz­ tési programját irányozza elő az 1976—1980-as időszakra, többek k ö ­ zött megállapította, hogy a programperiódusban közös (községközi, il­ letve körzeti) s z á m í t ó k ö z p o n t o k és számítógép-hálózat kiépítéséhez kell hozzálátni, az egyes tevékenységek szükségleteitől függően. A vajdasági állami szervek és társadalmi tevékenységek információs rendszerének 1976—1980-as szakaszra v o n a t k o z ó fejlesztési programja, illetve az ezzel kapcsolatos társadalmi megállapodás községközi számító­ k ö z p o n t létesítését szorgalmazza S z a k a d k á n , amely T o p o l y á t , A d á t , Zentát, Kanizsát és Kishegyest is felölelné. Ezen d o k u m e n t u m o k alapján meg­ indult az önigazgatási megegyezések megkötése és a fejlesztési tervek k i ­ dolgozása egy körzeti számítóközpont kiépítésére S z a b a d k á n . Ezen d o ­ k u m e n t u m o k u t a l t a k az informatikafejlesztés alkotó jellegére az anyagi termelésben, a társadalmi tevékenységekben és az állami szervekben, amely megfelelő anyagi támogatással bekapcsolódhatna a vajdasági szá­ mítógéprendszer hálózatába.

2. A Z I N F O R M A T I K A ÉS A U T O M A T I K U S A D A T F E L D O L G O Z Á S FEJLŐDÉSE AZ EMLÍTETT IDŐSZAKBAN A z említett társadalmi megállapodás alapján a szabadkai Végrehajtó Tanács és a Körzeti Gazdsági K a m a r a jóváhagyásával, v a l a m i n t az ér­ dekelt munkaszervezetek: a Sever V i l l a n y m o t o r g y á r , a szabadkai Építé­ szeti Intézet, a H i t e l b a n k és a szabadkai Ügyvitelszervezési K u t a t ó i n t é ­ zet megegyezése értelmében kidolgozta a Körzeti S z á m í t ó k ö z p o n t (a t o v á b b i a k b a n K S Z K ) kiépítési tervét.

2.1. Fejlesztési irányelvek A szabadkai K S Z K kiépítésének tervéből és a többi idézett d o k u m e n ­ tumból kiindulva, v a l a m i n t az Ugyvitelszervezési Kutatóintézet tmaszá n a k keretén belül, a K S Z K kiépítésére szükséges pénzelés érdekében összeállították és elfogadták a következő d o k u m e n t u m o k a t : a) T á r s a d a l m i megegyezés az informatika fejlesztéséről és a l k a l m a z á ­ sáról a következő községekben: A d a , A p a t i n , T o p o l y a , Kanizsa, Kis­ hegyes, Z e n t a és S z a b a d k a ; b) A d a , T o p o l y a , Kanizsa, Kishegyes, Z e n t a és S z a b a d k a község ö n ­ igazgatási megegyezése az informatika fejlesztési programjáról a társa­ dalmi tevékenységekben és állami szervekben; c) ö n i g a z g a t á s i megegyezés a m u n k a - és eszköztársításról a szabad­ kai K S Z K kiépítésére. A z említett d o k u m e n t u m o k elfogadása, de különösen a m u n k a - és eszköztársításról szóló önigazgatási megegyezés, v a l a m i n t az a tény, hogy az Intézet korábbi számítógép-rendszere, a „ H o n e y w e l l 1 2 5 0 " m á r kilenc éve használatban v a n (ebből t ö b b évi 4 műszakban, t e h á t 24 órát n a p o n t a ) , a r r a késztették az Intézet i r á n y í t ó szerveit és dolgozói közös­ ségét, hogy p á l y á z a t o t írjon ki, amellyel egy számítógép-rendszer aján­ latait gyűjtik be. U g y a n a k k o r elkezdődött a számítógép, a kísérő fel­ szerelések és műszerek elhelyezését, v a l a m i n t az Intézet dolgozóit befo­ gadó objektum építése. A z a) alatt megnevezett társadalmi megegyezés koordinációs bizottság megalakítását i r á n y o z t a elő a szabadkai Körzeti Gazdasági K a m a r á b a n , míg a b) alatti önigazgatási megegyezés egy körzeti albizottságét, szabad­ kai székhellyel. A m u n k a - és eszköztársítás önigazgatási megegyezés esetében ugyancsak koordinációs bizottság létesítését szorgalmazták. A z utóbbi két évben minden megnevezett szerv működésbe lépett, hogy serkentse az informatika fejlődését a szabadkai körzetben, illetve, hogy közvetlenül oldják meg m i n d a z o k a t a szervezési, pénzügyi stb. problémákat, amelyek esetleg a k a d á l y o k a t gördíthetnek az informatika és az automatikus adatfeldolgozás fejlődése elé. 2.2. A szabadkai KSZK célja és rendeltetése 1977. szeptember 3-án ünnepélyesen elhelyezték a K S Z K épületének alapkövét, amely az említett körzet és községek társadalmi-gazdasági igényeit egyaránt kielégíti majd. A z alapkőletétellel tehát kezdetét vette a K S Z K építése. A számító­ gép üzembe helyezése (1978. dec.) lehetővé tette a gazdaság, a társa­ dalmi tevékenységek és az állami szervek szükségleteinek körzeti és integrális megoldását. A szabadkai K S Z K - r a tehát a következő feladatok v á r n a k : — lehetővé kell tennie az automatikus adatfeldolgozó eszközeinek körzeti felhasználását a gazdaságban, a társadalmi tevékenységekben és a községi szervekben;

— meg kell teremtenie a feltételeket az egységes információs rendsze­ rek projektálására, kiépítésére és a l k a l m a z á s á r a az automatikus adatfel­ dolgozás időszerű módszereivel a gazdaság, a társadalmi tevékenységek és a körzeti községek állami szerveinek szükségletére; — teljesítenie kell a káderképzési tervet és — bővítenie kell a meglevő számítógép kapacitását. A z Intézet, a társadalmi megállapodás és az önigazgatási megegyezés aláírásával, amelyek tulajdonképpen a vajdasági S Z A T - b a n és körzeté­ ben szabályozzák az informatika fejlődését, egy olyan K S Z K kiépítését vállalta, amely nemcsak az automatikus adatfeldolgozást végzi el a kör­ zetben, hanem mint t u d o m á n y o s - o k t a t ó intézmény az informatikus kép­ zést is feladatának tekinti. E z pedig nem kis feladat, és sikeres teljesítése érdekében az Intézet, a Sever, a szabadkai H i t e l b a n k Alapbankja és a szabadkai Építészeti Intézet társította eszközeit és munkáját. A z eszköz- és munkatársítás a társult m u n k a törvényén alapszik, illetve a közös jövedelemszerzésen. A beruházásban egyébként jelentős eszközökkel szerepel a körzet v a l a m e n y nyi községe. Minden részvevő igyekezete — kezdve az eszköztársítóktól a kivi­ telezőkig és a gyártókig — eredményes volt, m e r t 15 h ó n a p alatt siker­ rel befejezték a cca 1100 m épület építését és üzembe helyezték a nagy U N I V Á C 1100/11 számítógéprendszert, a kísérő felszereléssel együtt. Ezzel megteremtették az objektív feltételeket ahhoz, hogy t a r t o m á n y u n k első K S Z K - j a elkezdje működését. 2

2.3. Káderképzés és káderszükséglet A z előzőkben idézett döntések meghozatalának fázisában a szakadkai körzet és az Ügyvitelszervezési Kutatóintézet káderpotenciálja jelentős tényező volt, s ezért is vállalta az Intézet az informatika és az a u t o m a ­ tikus adatfeldolgozás fejlesztését is. A közelmúltban nagy figyelmet szenteltek a káderképzésnek az Inté­ zetben. A káderlétszámban további növekedés állt be. A z Intézetben te­ hát az informatikában és az automatikus adatfeldolgozásban (informa­ tikusképzés, t u d o m á n y o s k u t a t ó m u n k a , ügyviteli információs rendszerek és automatikus adatfeldolgozás projektálása) a következő a l k a l m a z o t t a k dolgoznak: — egyetemi t a n á r 1 — rendkívüli t a n á r 2 1 — egyetemi előadó 1 — docens 1 — előadó 2 — tanársegéd 1 — tanársegéd-gyakornok — tanársegéd-gyakornok — a t u d o m á n y o s 3 munkakörben

— — — —

főszakmunkatárs egyetemi képzettségű dolgozó főiskolai képzettségű dolgozó középiskolai végzettségű dolgozó

4 16 15 41 összesen:

88

Jelentős eszközöket (évente 2,6—3 millió dinárt, illetve az Intézet akkumulációjának k b . egyharmadát) fektettek be a káderek hazai és külföldi továbbképzésébe. A postgraduális t a n u l m á n y o k és a t a n f o l y a m o k megszervezése (prog­ ramozók, rendszerelemzők, automatikus adatfeldolgozás szervezők és operátorok részére) ugyancsak a káderképzést szolgálta. Ennek eredménye, hogy az Intézeten k í v ü l : a szabadkai Se ver Vil­ l a n y m o t o r g y á r b a n , a H i t e l b a n k b a n , a Birografika N y o m d á b a n , az Épí­ tészeti Intézetben, az adai Potisje Szerszámgépgyárban és a H a l á s z J ó ­ zsef Mezőgazdasági K o m b i n á t b a n , v a l a m i n t Bácstopolyán is dolgoz­ n a k m á r olyan szakemberek, akik sikeresen megoldják az informatika és az automatikus adatfeldolgozás aktuális problémáit. Ezenkívül szá­ mottevő munkaszervezetben dolgoznak még olyan szakemberek, akik meg tudják oldani az égető operatív problémákat, s így az elkövetkező időszak fejlődési alapját képezik. 2.4. Az informatika, és az automatikus adatfeldolgozás tudományoskutatómunkájának és projektálásának fejlődése Intézetünket a Közgazdasági K a r tudományos-oktatási tevékenységé­ ben betöltött szerepe és a körzetünkkel való intenzív közreműködése a t u d o m á n y o s - k u t a t ó m u n k a , a tervezés és a szakemberek összpontosításá­ ra késztette. Így szerény kapacitása ellenére is 9 t u d o m á n y o s - k u t a t ó p r o ­ jektumot készített a t u d o m á n y o s m u n k a vajdasági érdekközösségének megrendelésére, 42-t pedig a társult m u n k á n a k . Ezek a projektumok a t u d o m á n y következő területeire v o n a t k o z n a k : 1 A tudományos-műszaki információs rendszer fejlesztése az U N I S I S T I I . világkonferencia h a t á r o z a t a i v a l összhangban; 2. A z informatikafejlesztés szerkezeti problémái a társult m u n k á b a n ; 3. A döntéshozatal metodológiájának fejlesztése egzakt matematikai módszerek h a s z n á l a t á v a l ; 4. A társult m u n k a önigazgatási és jövedelmi helyzetének elméleti és gyakorlati kutatása Vajdaságban; 5. A társult m u n k a á l l a p o t á n a k és dinamikájának meghatározása; 6. Az informatikafejlesztés tervfeladatai; 7. A z informatika fejlesztési programja; S. A z információs rendszerek elméleti projektumai; 9. A z információs rendszerek fő projektumai;

10. A z információs rendszerek projektumkészítési módszerei; 11. Beruházási p r o g r a m o k ; 12. Ügy vitelszervezési projektumok. Minden befejezett k u t a t ó m u n k á t és projektumot kritikus elemzés, re­ cenzió és osztályozás követett az alkalmazhatóság szempontjából. A K S Z K automatikus adatfeldolgozási szolgáltatása tehát az említett ku­ t a t ó m u n k a és projektumok alapján történik. A t u d o m á n y o s v í v m á n y o k n a k a k u t a t ó m u n k a és az automatikus adat­ feldolgozás általi gyakorlati hasznosítása lehetővé teszi a társult mun­ k á n a k az intenzív visszahatását a r r a az oktatási folyamatra, amely az Intézetben történik az informatika és szervezéstudomány terén. 2.5. Az automatikus adatfeldolgozás kapacitásának fejlesztése A H o n e y w e l l — 1 2 5 0 kilenc évi használata után, a gazdasági szerveze­ tek és az Intézet társított eszközeiből modern adatfeldolgozó berende­ zést szereztek be, amely lehetővé teszi a távadat-feldolgozást, valamint adatbázisok létrehozását és használatát, tehát minden szempontból ki­ elégíti a szükségleteket. A berendezés az U N I V A C 1100/11 számítógépből áll, a terminálok­ kal és kísérő berendezéssel. Az U N I V A C konfigurációja a k ö v e t k e z ő : — Egy központi processzor 128 gyors regiszterrel és 256 K W memó­ riával; — a diszk alrendszer két diszk egységet irányító rendszerből áll, mégpedig öt 8434-es modellú diszkegységből és két 8433 modellú diszk­ egységből. M i n d k é t irányító rendszer mind a két diszkegységgel kapcso­ latban v a n , mellyel a diszk alrendszer áteresztő képssége jelentősen meg­ növekszik; — A z U N I V A C konfigurációja igen erős és modern szalagegységgel rendelkezik, amely az irányító egységből és négy „Uniservo 3 6 " model­ lú szalagegységből áll. A szalagegység kilenccsatornás, az írás sűrűsége pedig 1600/6250 bpi. — A k á r t y a o l v a s ó modellja 0716, az olvasási sebesség pedig 100 kártya/perc. — A n y o m t a t ó k , melyekből kettő van 0770 modellúak, a nyomtatási sebesség pedig 1400 sor/perc n y o m t a t ó k é n t . — A z U N I V A C számítógép kommunikációs alrendszere, a telekom­ munikációs processzor maximális kapacitása 256 vonal. A terminál al­ rendszer 26 „Uniskope 2 0 0 " video-display-es terminálból és nagyobb számú terminál-nyomtatóból, v a l a m i n t mágneskazettás felszerelésből áll. Erre az alrendszerre kapcsolódnak még a szabadkai H i t e l b a n k bankter­ mináljai is, melyek a „ B u n k e r - R a m o " cég termékei. A z ilyen erős rendszer, amely a szabadkai községekben első alkalommal teszi lehetővé az adatbázisokkal történő m u n k á t telekommunikációs re­ zsim alapján, megnövekedett adatmennyiséget is követel. Abból a cé!-

ból, hogy az adatgyűjtés folyamatát modernizálják, az Intézet és más munkaszervezetek is néhány adatrögzítő rendszert vásároltak. A Sever az adatrögzítést Pertec XL40-rendszerrel végzi, melynek a következő a konfigurációja: — 128 K B memóriájú processzor, — 88 M B kapacitású diszkegység, — 556 bpi 7 csatornás szalagegység, — 1600 bpi 9 csatornás szalagegység, — 300 sor/perc s o r n y o m t a t ó , — 10 m u n k a h e l y operátorok részére. A N o v e m b e r 29. H ú s á r u g y á r b a n is a Severhez hasonló konfigurációjú Pertec X L 4 0 v a n : A z Ügyvitelszervezési Kutatóintézet, a H i t e l b a n k , a Szabadkai, K ö z ­ ségi Képviselő-testület, a P a n n ó n i a N y o m d a , és a Željezničar Készruha­ gyár még 1977-ben azonos konfigurációjú Pertec XL40-est vásárolt, 14 munkahellyel. Az adai Potisje Szerszámgépgyár Videoplex I I I . rendszert vásárolt adatrögzítésre, a következő konfigurációval: — 64KB memóriájú processzor, — 8,8 MB kapacitású diszkegység, — 800 bpi kilenccsatornás szalagegység, — 556/800 bpi hétcsatornás szalagegység, — 1600 bpi kilenccsatornás szalagegység, — egy irányító terminál e k r á n n a l . A rendszer 556/800 bpi hétcsatornás szalagot kilenccsatornás szalag­ gá képes konvertálni 800 bpi N R Z I módszerrel, v a g y 1600 bpi szala­ got Pe módszerrel és fordítva. A következő k ó d o k a t használja: B C D , E B C D I C , A S C I I és speciális. A z ilyen nagy rendszer, mint az U n i v a c 1100/11 működését a követ­ kező segédfelszerelés biztosítja: — 100 K W erősségű Pillér rotációs stabilizátor, egy t a r t a l é k á r a m ­ forrással, amely teljes megterheléskor 11 percig üzemelhet; — O K G klímarendszer, amely a hőmérsékleti viszonyokat és a leve­ gő relatív nedvességtartalmát szabályozza. A n y o m t a t ó k o n n y o m t a t o t t p a p í r további feldolgozása a következő gépeken lehetséges: — egy B Ö W E gép a k a r b o n p a p í r és a n y o m t a t o t t p a p í r elválasztá­ sára; — B Ö W E 304 p a p í r v á g ó gép, melynek maximális sebessége 20 000 vágás ó r á n k é n t ; — B Ö W E 117, csekkönyvecskét készítő gép n y o m t a t o t t ívekből. A gép kapacitása k b . 2000 könyvecske ó r á n k é n t . Minden berendezés, amelyet a K S Z K és a szabadkai körzet községei­ nek részére vásároltak, kielégíti az informatika-fejlesztés követelményeit. Csakhogy az U N I V A C 1100/11 számítógép igénybevevőit (Sever Vil-

l a n y m o t o r g y á r , Szabadkai H i t e l b a n k , Építészeti Intézet, községi képvi­ selő-testület, Kanizsai Építőipari K o m b i n á t stb.) a terminálokkal — a modern adatrögzítőkkel — sem sikerült teljes egészében ellátni a tár­ sult m u n k á t és a társadalmi tevékenységeket az automatikus adatfeldol­ gozás eszközeivel. Ezért több munkahelyes a d a t r ö g z í t ő berendezést -vá­ sároltak az adai H a l á s z József Mezőgazdasági és I p a r i K o m b i n á t b a n (Videoplex I I I ) , a kanizsai É p í t ő i p a r i K o m b i n á t b a n (Pertec X L 4 0 ) , a topolyai községben (Videoton), a szabadkai Solid C i p ő g y á r b a n (Pertec) stb. részére.* A következőkben az adatrögzítő felszerelés újítása mel­ lett, az U N I V A C 1100/11 számítógép kapacitásának növelésére is szük­ ség van. 2.6. Az információ és az automatikus adatfeldolgozó rendszerek fej­ lődése a KSZK-ban A számítógép használata a K S Z K keretein belül hamarosan átlépte a számlázási m u n k á k h a t á r á t , s ma m á r a számítógépet mind többet érté­ kes információ nyerésére használják az o p e r a t í v irányítás és ügyviteli döntés részére az önigazgatási szervekben. A z Intézet a K S Z K szerepében még n é h á n y évvel ezelőtt nagyobb számú ilyen információs rendszert és alrendszert dolgozott ki, amelye­ ket m a sikeresen a l k a l m a z n a k a gazdaságban és szolgáltatásokban. A projektánsok és más m u n k a t á r s a k állandóan az újabb és tökéletesebb in­ formációs rendszer projektálásán dolgoznak. 2.6.1. A körzet gazdasága részére kidolgozott applikációs software áttekintése — A személyi jövedelemek elszámolása — 50 p r o g r a m , 10 jelentés; — A késztermék és a kereskedelmi áru irányítása — 36 program, 11 jelentés; — A z alapeszközök alrendszerei — 45 p r o g r a m , 8 jelentés; — N y e r s a n y a g - és anyagellátás irányítása — 87 p r o g r a m , 12 jelen­ tés; — Vevők, beszerzők 31 p r o g r a m , 7 jelentés, — Termelés felülvizsgálása és irányítása 30 p r o g r a m , 4 jelentés, — Pénzügyi könyvelés 20 p r o g r a m , 12 jelentés, — Áramfogyasztás elszámolása 154 p r o g r a m , 13 jelentés, — A postai szolgáltatás elszámolása 43 p r o g r a m , 6 jelentés, — Fogyasztói kölcsönök feldolgozása 24 p r o g r a m , 6 jelentés, — T a k a r é k b e t é t e k és folyószámlák feldolgozása a b a n k o k részére 42 p r o g r a m , változó számú jelentés,

* Meg kell jegyezni, hogy a középtávú tervidőszak eltelt periódusában néhány tmasz igen különböző felszerelést vásárolt, a KSZK véleményezése nélkül, ezért most több­ ségük nem kompatibilis a meglévő UNIVAC-cal.

2.6.2. A társadalmi tevékenység és állami applikációs software áttekintése — Községi szkupstina részére kidolgozott pénzügyi m u n k á k — Kataszter — Foglalkoztatási rendszer — Vajdasági S Z A T

szervek

részére

kidolgozott

150 p r o g r a m , 8 jelentés, 67 p r o g r a m , 12 jelentés, 91 p r o g r a m , 7 alrendszer, változó számú jelentés,

— A kommunális szolgáltatások feldolgozása 75 p r o g r a m . A z említetteken kívül a körzetben 123 p r o g r a m o t dolgoztak ki egy­ szeri használatra az automatikus adatfeldolgozás részére. A számítógépnek a t u d o m á n y o s - k u t a t ó m u n k a terén a következő sike­ res részvételét tudjuk kiemelni: — A s z e r b h o r v á t — m a g y a r szótár m a g y a r — s z e r b h o r v á t szótárrá való kifordításának alkalmából kidolgozott software; — A vágóhíd és a m ű t r á g y a g y á r részére kidolgozott optimális ter­ mékválaszték, optimálási módszerek alkalmazásával; — A projektumkészítés optimálása hálótervezés felhasználásával; — A mezőgazdaság részére készült szimentációs modell kidolgozása; — T r e n d , korreláció, varriancia stb. meghatározására szolgáló statisz­ tikai módszerek alkalmazása. M i n t ahogy az elmondottakból kitűnik, az Intézet több m i n t 1000 a k t í v p r o g r a m o t használ, melyek a körzeti gazdasági és társadalmi élet jelentős részét felölelik.

3. A Z I N F O R M A T I K A ÉS A Z A U T O M A T I K U S ADATFELDOLGOZÁS TOVÁBBI FEJLŐDÉSE A középtávú 1976—1980-ig terjedő tervidőszakban v a g y u n k , amikor az elmúlt időszak eredményeit összegezzük (amit az előző p o n t b a n m á r megkíséreltünk), de u g y a n a k k o r a következő (1981—1985-ig) t e r v i d ő ­ szak irányelveit is meghatározzuk. A t o v á b b i a k b a n az informatika és az automatikus adatfeldolgozás továbbfejlesztésének első v á z l a t á t ismertetjük a szabadkai községben, az általánosság érvénye nélkül. A koncepciót, a szerzők ötleteit a k ö z é p t á ­ vú terv sikeres kidolgozásához való hozzájárulásunknak kell tekinteni. 3.1. Az informatika és az automatikus adatfeldolgozás középtávú ter­ vének irányelvei A z informatika-fejlesztésben és az automatikus adatfeldolgozásban a közelmúltban kiváló eredményeket értünk el. Erről t a n ú s k o d n a k a t a r ­ t o m á n y i I n f o r m a t i k a i Tanács A z informatika fejlődésének feltételei és lehetőségei a vajdasági S Z A T - b a n című a n y a g á n a k a d a t a i is, melyek

szerint ez a körzet az össz vajdasági számítógép-mennyiségben 9 , 6 % - k a ! szerepel (13 rendszer az össz 6220 kb-ból). E z azt bizonyítja, hogy eb­ ben a körzetben a kiskapacitású számítógépek beszerzése okozott legke­ vesebb gondot. H a mindehhez h o z z á a d u n k egy korábbi anyagból származó a d a t o t , mely szerint ez a körzet, az előzőekben ismertetett kapacitással az össz vajdasági kimenő f o r m á t u m o k 4 0 % - á t adja, a k k o r világos, hogy figye­ lemre méltó a kapacitáskihasználásban és az applikációs software fej­ lesztésében. Mindenesetre hozzá kell látni: — az eddigi eredmények részletes elemzéséhez és a helyzet felmérésé­ hez ezen a téren, — az informatika és az automatikus adatfeldolgozás továbbfejleszté­ sének tervezéséhez a körzetben. Mivel a tervek egybehangolása sarkalatos kérdése az önigazgatása tervezésnek, így körzetünkben is fokozott tevékenységet kell kifejteni a körültekintően kidolgozott k ö z é p t á v ú terv érdekében. E z t támasztják alá a következők is: — N o h a v a n bizonyos számú s z a k k á d e r ü n k s ezeknek a koncentrá­ lása is viszonylag jó, ennek a kérdésnek azért a közeljövőben is nagy fontosságot kell tulajdonítani és tevrszerűen rendezni. — A közeljövőben még szigorúbb követelmények v á r h a t ó k az appli­ kációs software fejlődését illetően, s ezért fokozni kell a s z a k k á d e r k a ­ pacitást, a software megoldások sorrendjét pedig pontosan meghatározni. — A r r a is számítani kell, hogy a t o v á b b i a k b a n még szigorúbbak lesznek a számítógépes felszerelés b e h o z a t a l á n a k körülményei, s valószí­ nű, hogy csak a jól tervezett és összeegyeztetett kérvényeket veszik fi­ gyelembe. — T a r t o m á n y i szinten is összehangolják a k ö z é p t á v ú terveket. így nemcsak a körzetek, de az egyes á g a z a t o k és csoportosulások tervének egybehangolása is v á r h a t ó . A körzeti tervek összehangolásakor a h a r d w a r e kapacitás és software szükséglet fejlesztésére, az ágazati összehangoláskor pedig a software megoldások összehangolására f o r d í t a n a k nagyobb gondot, m e r t a h a r d ­ w a r e szempontjából egy munkaszervezetnek n e m érdeke, hogy terveit egy területileg t á v o l eső rokon munkaszervezetéhez idomítsa. Mivel t e h á t k ö r z e t ü n k nagyon is érdekelt az informatika és a u t o m a ­ tikus adatfeldolgozás még intenzívebb fejlődését illetően, ezért sürgősen hozzá kell látni a vázolt feladatok megoldásához. Ugyanis nem elég csak kidolgozni az egyes a n y a g o k a t és terveket, h a n e m elég hosszú idő kell a h h o z is, hogy erről az önigazgatási mechanizmus minden munkása véleményt alkossan és jóváhagyja.

3.2. Káderképzési lehetőségek Mivel a középtávú terv legintenzívebb munkája még h á t r a van, így nem a d h a t u n k pontos választ a káderképzést és lehetőségeket illetően. A z informatika és automatikus adatfeldolgozás legjelentősebb összetevőjéről lévén szó, tehát a káderképzést is meg kell hosszabbítani, ill. t o v á b b folytatni. Intézetünk káderképzési terve értelmében kádereinknek nemcsak a számát, de tudását is gyarapítani szeretnénk. E szerint az Intézetnek 1985-ben a következő káderei lesznek: — — — — — — — — — — — —

egyetemi t a n á r rendkívüli t a n á r docens tanársegéd tanársegéd-gyakornok tanársegéd-gyakornok a t u d o m á n y o s munkakörben szaktanácsadó főszakmunkatárs szakmunkatárs egyetemi képzettségű dolgozó főiskolai végzettségű dolgozó középiskolai végz. dolgozó összesen:

5 3 4 4 3 3 1 3 5 25 30 42 123

A z Intézet, a tervezett létszámot fiatal káderek összpontosításával t u d ­ ja elérni, v a l a m i n t a software káderek továbbképzésével, illetve az ál­ talános káderképzéssel. K ö r z e t ü n k kádereinek képzésére ugyancsak n a g y gondot fordítanak — az iskoláztatás, a szakirányú oktatás és a t a n f o l y a m o k is ezt a célt szolgálják majd. K ö r z e t ü n k pontos szakember-számát, ill. igényét a középtávú tervek összehangolásakor h a t á r o z z á k meg. Ebből pedig a társult m u n k a köve­ telményei és igényei is azonnal kitűnnek, v a l a m i n t a t a n t e r v e k és t a n ­ folyamok programjai, s ez nagy segítséget nyújt az Intézetnek. 3.3. A hardware, software, szervezés és adatfeldolgozás fejlesztése a KSZK szolgálatában A következő időszakban az Intézet, illetve K S Z K t u d o m á n y o s és szakmunkatársai előtt a következő fejlesztési feladatok állnak: 3.3.1. Az új hardware beszerzésének és felszerelésének ajánlata a kör­ zetben — A h a r d w a r e termelésében és alkalmazásában elért új eredmények folyamatos követése, a K S Z K és felhasználói érdekében.

— A h a r d w a r e újítások ajánlatának előkészítése a K S Z K - b a n , illetve a felhasználóknál. — K o n z u l t a t í v és o p e r a t í v együttműködés az új h a r d w a r e m u n k á j á ­ n a k beindításakor. — K o n z u l t a t í v és o p e r a t í v együttműködés a beszerelt h a r d w a r e ja­ v í t á s a k o r a K S Z K - b a n , illetve a felhasználóknál. 3.3.2. Konzultatív és operatív együttműködés az új software beindí­ tásakor és alkalmazásakor — Megfelelő szakemberek kiképzése a meglevő és az új software be­ indítására és alkalmazására. — A software újításokról szóló információk követése. — K o n z u l t a t í v és o p e r a t í v együttműködés a meglevő és az új soft­ w a r e beindítására és alkalmazására. 3.3.3. Aktív részvétel a KSZK kialakításában és fejlesztésében a DB/DC alkalmazására — A megfelelő káderek kiképzése a D B / D C felszerelés használatára. — K o n z u l t a t í v és o p e r a t í v részvétel a K S Z K D B / D C bonyolult m u n k á j á n a k beindításában és fejlesztésében. 3.3.4. Aktív részvétel a KSZK kialakításában és fejlesztésében a disztributív adatfeldolgozás alkalmazására — A disztributív adatfeldolgozás ( D A F ) alkalmazási lehetőségeinek és szükségességének folytonos tanulmányozása. — A D A F projektálásán és a felhasználóknál történő alkalmazáson történő k o n z u l t a t í v és o p e r a t í v m u n k a . — A K S Z K m u n k á s a i n a k és felhasználóinak továbbképzése a D A F működése érdekében. 3.4. A tudományos-kutatómunka

soron

levő

feladatai

— T a n u l m á n y o k és projektumkészítés; k o n z u l t a t í v m u n k a a t a n u l ­ m á n y o k és p r o j e k t u m o k gyakorlati alkalmazásán, amellyel a t á r s a d a l ­ mi-politikai szervezetek (községi, t a r t o m á n y i ) információs rendszerének fejlődését segítik elő. — T a n u l m á n y o k o n , projektumokon történő m u n k a , v a l a m i n t az ez­ zel kapcsolatos k o n z u l t a t í v m u n k a a t a n u l m á n y o k és projektumok meg­ oldásainak bevezetésén a g y a k o r l a t b a n , a k ö v e t k e z ő információs rend­ szerek fejlődésének érdekében: — a mezőgazdasági k o m p l e x u m o k tmasz-aiban, — az építőipari tmasz-okban. — a fémipari k o m p l e x u m o k tmasz-aiban. — T a n u l m á n y o k o n , p r o j e k t u m o k o n t ö r t é n ő m u n k a , v a l a m i n t az ez­ zel kapcsolatos k o n z u l t a t í v m u n k a a t a n u l m á n y o k és p r o j e k t u m o k meg-

oldásainak, v a l a m i n t az U N I V A C applikációs softwarének bevezetésén a g y a k o r l a t b a n , a tmasz irányítói döntéseinek optimálására. — A z applikációs software további fejlesztése a tmasz i r á n y í t ó dön­ téseinek optimálására (szimulációs modellek, stb.) — A t u d o m á n y o s információs rendszerek fejlesztése. — A z informatika témakörében jelentkező egyéb t a n u l m á n y o k o n és projektumokon törtínő munka. 3.5. Beruházások az automatikus adatjeldolgozás kapacitásának to­ vábbi fejlesztésére A közeljövőben a K S Z K olyan beruházásokat tervez, amelyekkel fel­ újítja az a d a t r ö g z í t ő gépeket, és bővíti az U N I V A C 1100/11 számító­ gép kapacitását. A z első természetszerű bővítés a terminálok számának növelése. A munkaszervezetek és társadalmi tevékenységek üzemeltette terminálokból 150-et terveznek. Ezek a terminálok adatbázissal dolgoznak, real-time és time-sharing rendszerben. E z a m u n k a m ó d s z e r viszont a számítógép biztonságának és- áteresztő képességének növelését feltételezi. A rendszer biztonsága, a diszk-alrendszer és a memória részére teljes. A processzor biztonsága még egy processzor hozzákapcsolásával növekszik, amivel egyben a processzor kapacitása megduplázódik, ill. 10 átvitelre nő, realtime rendszerben 1 másodperc alatt, és 3 másodperc lesz az átlagos je­ lentkezési idő. Ajánlani kellene „számítógép szatelitek" szervezését a megfelelő a d a t ­ rögzítő berendezéssel, amelyek az Intézet k ö z p o n t i számítógép-rendsze­ rével teremtenének kapcsolatot. A z U N I V A C is rendelkezik megfelelő felszereléssel (Variján 77) a konfiguráció különböző lehetőségével a szük­ ségletektől és a kiválasztott színvonaltól függően. A középtávú terv ilyen javaslatával összeegyeztethetők m i n d a z o k az igények, hogy sokan szeretnének még saját számítógépet és továbbfej­ leszthető a számítógép-hálózat a n n a k veszélye nélkül, hogy felaprózzuk az egyébként is kis körzetet. O l y a n kiegészítő felszerelés beszerzését tervezik, amely az alapfel­ szerelést h a t é k o n n y á teszi és elősegíti a szolgáltatás minőségének j a v í t á ­ sát, hogy korszerű és az igényeknek megfelelő legyen. 3.2. Az információs rendszerek és az automatikus adatfeldolgozás fej­ lődési távlata A z önigazgatású t á r s a d a l o m b a n a társult m u n k a minden dolgozója részt vesz, nemcsak az irányítási, de a végrehajtási folyamatban is. E b ­ ből az következik, hogy az önigazgatás szolgálatában álló információs rendszer feladata az igazgatási és végrehajtási folyamat egységét szor­ galmazni, lehetővé tenni, hogy a döntéshozatal és a h a t á r o z a t o k valóra váltása egységes és folyamatos feladatként teljesüljön. Ö n i g a z g a t á s u n k n a k olyan információs rendszerre v a n szüksége, amely

idejében és megfelelő formában képes m i n d a z o k a t az eseményeket k ö ­ vetni, melyeknek d ö n t ő szerepük van az akciók irányításában. A körzet termelő munkaszervezeteinek további fejlődési problemati­ kájának elemzésével, v a l a m i n t a termelés volumenjének kísérésével a közeljövőben a következő területek információs alrendszerének egységes kidolgozására v a n szükség: — készletellátottság és -irányítás, — termelésirányítás, — fejlődés és ingeneering, — megrendelés-feldolgozás, — személyes m u n k á k , — pénzelés és elemzés, — piackutatás, — irányítástervezés. Mindezeket az alrendszereket a moduláris elv alapján kell kidolgozni úgy, hogy a munkaszervezet sajátossága szerint a rokon m u n k á k a t öszszefoglalják. Előfeltétel, hogy az így kiépített információs rendszerek olyan a d a t ­ bázisra épüljenek, amely sajátságos az egész munkaszervezetre nézve, hogy ezek alapján fejlődhessenek az irányító-információs rendszerek. A m i k o r a társadalmi tevékenységek információs rendszerének fejlődési távlatáról v a n szó, szem előtt kell t a r t a n i , hogy ez egy hosszú t á v l a t ú általános cél és a községek, v a l a m i n t t a r t o m á n y u n k (mint a községek információs rendszerének felépítése) információs rendszerének k i a l a k í t á ­ sára v o n a t k o z i k , míg a rövid t á v ú célkitűzések az automatikus adatfel­ dolgozás k o n k r é t szükségleteitől függnek. Abból kell ugyanis kiindulni, hogy a községi információs rendszer a község fejlődésének és működésének irányítását szolgálja. így válik tehát az információs rendszer a társadalmi informálás elő­ feltételévé, m e r t ennek alapján végezhető el a teljesített feladatok ellen­ őrzése, illetve a soron levők tervezése. Következtetésként tehát levonhatjuk, hogy k ö r z e t ü n k információs rendszere is a vajdasági S Z A T általános információs rendszerének kere­ tén belül fog fejlődni. Ezen belül pedig a termelő-ügyviteli rendszerek erősen a u t o m a t i z á l t irányító-információs rendszereket építenek és fej­ lesztenek ki. Ugyanis a nagy ügyviteli rendszerek színvonalán informá­ ciós bázist kell teremteni, amely minden tmasz-ba eljuttatja a szükséges információkat az ügyviteli döntések meghozatalához és megvalósításuk ellenőrzéséhez. A z ügyviteli rendszerek a z o n b a n nem rendelkeznek fel­ tétlenül saját műszaki felszereléssel, hanem a közösen k i a l a k í t o t t számí­ tógép-kapacitásokat is használhatják.

Rezime R a z v o j informatike i A O P u opštinama Subotičkog regiona u perioda 1976—1980 sa osvrtom n a srednjoročni planski period 1981—1985 Društveni dogovor o zajedničkom programu razvoja informatike u oblasti društvenih delatnosti i državnim organima u SAP Vojvodini u periodu od 1976—1980. godine utvrdio je obavezu izgradnje računarskih centara društve­ nih delatnosti i državnih organa u SAP Vojvodini. Tako je predviđena iz­ gradnja međuopštinskog računarskog centra sa sedištem u Subotici za opštinu Subotica, Bačka Topola, Ada, Senta, Kanjiža i Mali Iđoš. N a osnovu ovih dokumenata, pokrenuta je aktivnost na donošenju niza samoupravnih spo­ razuma, izradi programa razvoja i projekata za formiranje regionalnog ra­ čunarskog centra opštine Subotičkog regiona. U svim tim dokumentima je na­ glašen integralni tretman potrebe razvoja informatike u udruženom radu ma­ terijalne sfere, društvenim delatnostima i državnim organima, zasnovan na hardver podršci koja će se moći uključiti u mrežu računarskih sistema SAP Vojvodine. Autori članka daju prikaz razvoja informatike i AOP u proteklom pe­ riodu počev od potpisivanja pomenutih društvenih dogovora i samoupravnih sporazuma o udruživanju rada i sredstava, zatim izgradnje i puštanja u rad (decembra 1978. god.) Računarskog centra, sve do razvijanja kadrovske baze i kapaciteta za AOP. Daje se detaljan prikaz hardvera U N I V A C 1100/11 koji je vrlo snažan sistem i obezbeđuje rad u telekomunikacionom režimu, kao i softvera. Drugi deo članka je posvećen daljem razvoju informatike i AOP (1981 — 1986): razvoju kadrovskog potencíala, razvojnom radu u oblasti hardvera, softvera i obrade podataka za potrebe RRČ. RRC — Regionalni računski centar AOP — Automatska obrada podataka

Resummee D i e E n t w i c k l u n g der I n f o r m a t i k u n d der A D V (automatische Datenverarbeitung) in den Gemeinden der Suboticaer Region in der Periode 1976—1980 m i t besonderer Hinsicht auf die mittelfristige Planungsperiode 1981—1985 Die gesellschaftliche Vereinbarung über das gemeinsame Program der Ent­ wicklung der Informatik im Gebiet der ausserwirtschaftlichen Aktivitäten und Staatsorganen, in dem Sozialistischen Autonomen Gebiet Vojvodina, in der Periode zwischen 1976 und 1980 erhält die Verpflichtung zum Ausbau der Rechnungszentren für diese Aktivitäten und Staatsbehörden. Es war nämlich vorgesehen das gemeinsame Rechnungszentrum für die Gemeinden Subotica, Bačka Topola, Ada, Senta, Kanjiža und Mali Iđoš, in Subotica auszubauen. Auf Grund dieser Dokumente, sind alle Arbeiten vorgenommen worden um

das Erbringen der nötigen Selbstverwaltungsabmachungen; die Ausarbeitung der Programme und Projekte und die Errichtung des regionalen Rechnungs­ zentrums der Gerneinden der Suboticaer Region. In allen diesen Dokumenten wurde die integrale Behandhabung der Entwicklungsnötigkeit der Informatik in der Sphäre der materiellen Produktion; der gesellschaftlichen Aktivitäten und der staatlichen Organe sonderlich betont, auf Basis der „Hardware — Stützung" um sich in das Netz der Rechnungszentren des Vojvodinaer Systems eingliedern zu können. Die Verfasser des Artikels bringen uns zur Erkenntnis, über die Entwick­ lung der Informatik und der ADV in der vergangenen Periode angefangen von der Unterschreibung der genannten gesellschaftlichen Vereinbarungen und Selbstverwaltungsabmachungen über die Arbeit- und Mittelvereinigung, durch den Ausbau und Instandsetzung der Rechenzentrums (Dezember 1978) so wie bis zur Entwicklung des Kaderbasis und der Kapazität der ADV. Das „Hardware U N I V A C 1100/11", das ein sehr starkes System ist und die Arbeit im Regime der Telekommunikation ermöglicht und auch die Ver­ bindung des „Softwares" ermöglicht, wird im Artikel minutiös verzeichnet. Der zweite Teil des Artikels ist der weiteren Entwicklung der Informatik und der ADV (in den Jahren 1981—1985) gewidmet: der Entwicklung des Kaderpotentials, der Arbeit in Hinsicht der Entwicklung der Softwares, Hard­ wares und der Datenbearbeitung für das regionale Rechnungszentrum über­ haupt.