Sok bába között elvész a kisvállalkozás

Sok bába között elvész a kisvállalkozás – avagy hogyan nem működik az EIB globális hitelezése?

2010. november

Írta Isabella Besedová, Hnuti Duha/Föld Barátai Csehország és Közép-Kelet Európai Bankfigyel Hálózat Az író ezúton szeretné megköszönni a segítséget a következknek: Martin Kryl – Hnuti Duha/Föld Barátai Csehország és Közép-Kelet Európai Bankfigyel Hálózat Anna Roggenbuck – Közép-Kelet Európai Bankfigyel Hálózat László Fazekas – Magyar Természetvédk Szövetsége – Föld Barátai Magyarország és KözépKelet Európai Bankfigyel Hálózat Greig Aitken – Közép-Kelet Európai Bankfigyel Hálózat Antonio Tricarico – Campagna per la Riforma della Banca Mondiale és Counter Balance: Challenging the European Investment Bank Anders Lustgarten – Bretton Woods Project and Counter Balance: Challenging the European Investment Bank Pippa Gallop – Közép-Kelet Európai Bankfigyel Hálózat A kiadvány elkészültében az Európai Beruházási Bank (EIB) kommunikációs csoportjának segítsége is elengedhetetlen volt, akik nemcsak gördülékeny adatszolgáltatásukkal, hanem tisztázó kérdéseimre adott válaszaikkal segítették munkámat. Szerkesztette Greig Aitken, Közép-Kelet Európai Bankfigyel Hálózat Dizájn David Hoffman, Közép-Kelet Európai Bankfigyel Hálózat Címlap FDG

A kiadvány elkészültében anyagi segítséget nyújtott az Európai Unió (Környezetvédelmi és Fejlesztéspolitkai DG). A tartalmáért azonban csak a Közép-kelet Európai Bankfigyel Hálózat felel, az nem szükségszeren tükrözi a Európai Unió álláspontját. A Bankfigyel Hálózat köszönetet mond továbbá a következ támogatóinak: Charles Stewart Mott Foundation, European Climate Foundation, International Visegrad Fund, Oxfam Novib, Sigrid Rausing Trust, VROM – Dutch Ministry of the Environment and Spatial Planning.

Sok bába között elvész a kisvállalkozás – avagy hogyan nem mködik az EIB globális hitelezése?

Tartalomjegyzék Vezeti összefoglaló .............................................................. 4 Bevezet ............................................................................... 8 Hol a pénz? ............................................................................ 13 A méret a lényeg – vagy mégsem? .......................................... 24 Mi a gond a globális hitelekkel? ............................................ 28 Ajánlások............................................................................... 30 Lábjegyzetek.......................................................................... 32


Vezeti összefoglaló 2008 szén, a gazdasági válság csúcspontján korábban elképzelhetetlen nehézségek merültek fel a világ minden részén. A felmerül problémák között meg kell említenünk a vállalkozások tkéhez jutásának nehézségeit, mely a tkepiac bizalomvesztésének folyománya. A gazdasági válság negatív hatásainak ellensúlyozására és az EU pénzügyminiszterei kérésének megfelelen az Európai Beruházási Bank (EIB) gazdaságélénkít csomaggal állt el, mely többek között 15 milliárd euróval megnövelte a globális hitel értékét, ezzel segítve az Unió kis- és közepes vállalkozásait (KKV). Az EIB globális hitelnek nevezi azt a hitelformát, amikor egy pénzügyi közvetít szervezet (általában kereskedelmi bank) beépül az EIB és a hitelfelvev közé. A pénzügyi közvetít az EIB tkéjét sajátjával kiegészítve nyújt hitelt. A konstrukcióról és az EIB által elvárt speciális kedvezményekrl a közvetít szervezet tájékoztatja a hitelfelvevt. A globális hitelek elsdleges célja, hogy hozzájáruljon az EU KKV- szektorának céljaihoz. Ez a hitelkonstrukció 2009-ben az EIB Európában kihelyezett hiteleinek 22%-át tette ki. Az EIB 2009 márciusában tartott sajtótájékoztatóján a bank válságprogramjának ismertetésekor az intézmény elnöke, Philippe Maystadt kiemelte, hogy „Habár egyedül nem vagyunk képesek csodára, az EIB az EU rendelkezésére áll és továbbra is ers és aktív szerepet játszik majd a gazdasági válság elleni küzdelemben.“ A kiadvány célja, hogy áttekintse a globális hitelek eredményességét 2008. és 2009. tekintetében

a

közép-kelet

európai

régió

következ

négy

országában:

Csehország,

Magyarország, Lengyelország és Szlovákia. A vizsgált két év a gazdasági válság legnehezebb idszaka volt, így kiemelt fontosságot kap a globális hitelek hatékonysága és folyósítása a KKVk támogatásának érdekében. Összesen 30, az EIB és pénzügyi közvetítk kötött hitelszerzdést vizsgáltunk 1,87 milliárd euró értékben, mely a 2008-2009. idszak 78,7%-át teszi ki az említett négy ország tekintetében. Az összehasonlítás érdekében öt nyugat európai ország hasonló hiteleit is megvizsgáltuk.

Legfontosabb eredmények A cseh, magyar, lengyel, szlovák hitelszerzdésekbl a következ tanulságok szrhetk le: •

Az EIB és a pénzügyi közvetítk között megkötött szerzdések összegének mindössze 74%-

a került átutalásra. •

A pénzügyi közvetítk és a KKV-k közötti hitelszerzdések összegének mindössze 69%-a

került átutalásra.


4

•

A gazdasági válság miatti kedvez feltételek ellenére a vizsgált 30 hitelkeretbl 4 teljesen

érintetlen. •

A vizsgált 30 hitelbl csak 4 került teljes kihasználásra.

•

A legtöbb pénzügyi közvetít alig folyósított hitelt KKV-k részére annak ellenére, hogy az

EIB-tl kapott globális hitelkeret kifejezett célja éppen ez. •

Annak ellenére, hogy az EIB ígéretet tett a globális hitelek mértékének növelésére, a vizsgált

idszak

alatt

Csehország

és

Szlovákia

tekintetében

valóban

ntt

a

globális

hitelek

összegszersége, azonban Magyarország és Lengyelország tekintetében ez az összeg csökkent. •

A globális hitelek egy részét a pénzügyi közvetítk az adott állam határain kívülre helyezték

ki, ami különösen aggasztó, és ami egyáltalán nem tapasztalható a nyugat- európai országok esetén. •

2008 és 2010 júniusa között összesen 2.946 KKV kapott támogatást a négy vizsgált

országban, ami az ott lév vállalkozások 0,001%-a. Elfordulhat azonban, hogy egy KKV akár többször is hitelt kap, így ez az arány tovább csökkenhet. Az EIB statisztikája alapján az Unió egész területén 2009-ben 50.000 KKV kapott hitelt, ami 0,0024%-os arányt jelent – ez több mint a duplája fele annyi id alatt. •

A teljes egészében kiutalt hitelek átlaga közel 380.000 euró, miközben egy 2009-ben

elvégzett felmérés szerint a KKV-k 71%-a maximum 100.000 euró hitelt igényelne. Egy 20 millió eurós magyar hitelkereten 2 vállalkozás osztozik, és csak egy olyan szlovák hitelkeretet találtunk, ahol az átlagos hitelméret kevesebb, mint 100.000 euró. A közép-kelet európai térségben a globális hitelek kedvezményezettjei inkább a közepes, mint a kisvállalkozások, ellentétben a nyugati térségben tapasztaltakkal. •

A vizsgált idszak alatt a nyugati tapasztalatokkal ellentétben csak egy olyan hitelkeretet

találtunk a négy vizsgált kelet- európai országban, mely célzott támogatást juttat mikrovállalkozások részére, kutatás-fejlesztésre, vagy akár a megújuló energia területére. •

Sajnos az EIB globális hitelekkel kapcsolatos adatszolgáltatása nem kielégít, miközben a

honlapján megjelen információk is pontatlanok. A felhasználatlan hitelkeretekrl, a hitelkeretek felhasználásának mértékérl, a több országot érint hitelkeretekrl vagy akár az aktuális hitelkeret országok szerinti kihasználtságról egyáltalán nem adott információt az EIB. Annak, hogy a globális hiteleket közvetít bankok az EIB-tl kapott összeg jelents részét nem adták tovább, több oka is lehet. Egyrészt felmerülhet a hitelhez jutás feltételeinek szigorítása, másrészt lehetséges, hogy a globális hitel intézménye nem versenyképes az egyéb KKV fejlesztési forrásokhoz képest. A tkepiac nehéz helyzete kihat a bankok forráshoz jutására és annak költségeire is, miközben az EIB által felkínált globális hitel intézménye pont ezen a területen képes a közvetít bankoknak segíteni. Ezen intézmények számára a könnyen megszerezhet, olcsó és rugalmas feltétel globális hitelek megteremtik a lehetséget, hogy


5

tevékenységüket ne kelljen korlátozniuk. Éppen ezért a szóban forgó bankok a vizsgálatunk alapján arra törekszenek, hogy a globális hitelekhez feltételként szabott két éves hitelkihelyezés idtartamát minél jobban kihasználják. Összességében a globális hitel intézménye a KKV szektor fejlesztését hivatott elsegíteni, azonban a közvetít bankok voltak, akik ebbl a lehetségbl a legtöbbet profitáltak. A régióban lév KKV-k beszámolóiból jól látszik, hogy csak nagy nehézségek árán tudtak csak a globális hiteleken keresztül forráshoz jutni, ennek oka pedig elssorban a közvetít bankok által szabott feltételekben keresend.1 Éppen ezért kijelenthetjük, hogy az EIB kihelyezett, a gazdasági válság miatt megnövelt hitelkerete a globális típusú hitelek esetén kevésbé volt sikeres, mint a projektalapú hitelezése esetén. Ennek oka lehet, hogy a hitelek végs kedvezményezettjeivel kapcsolatban az EIB teljesen a közvetít bankokra hagyatkozik, így nincs beleszólása a kiválasztási rendszer részleteibe.

Javaslatok Miközben a gazdasági válság miatt nagy volt a politikai nyomás az EIB-n hogy növelje a KKV-k számára elérhet forrásait, ezt a nyomást nem sikerült átterhelnie a közvetít bankokra. Így viszont elveszett a gyorsaság és a célzott támogatás lehetsége. Az EIB kifejezetten kérte a közvetít bankokat, hogy k végezzék a hitelkérelmek értékelését és a kiválasztási folyamatot, mivelhogy k viselik a kockázatot. Azonban ezek a hitelek akár 50%ban EIB forrásból valósulnak meg, így az EIB-nek nemcsak hogy tanácsos, hanem egyértelmen kötelez nyomást gyakorolnia a közvetít bankokra, hogy a vizsgált idszaknál gyorsabban kerüljön a hitel a KKV-khoz. A két éves idkeret túl hosszú, a gazdasági válság alatt egyszeren megengedhetetlen, különösen abban az esetben, amikor egy közvetít bank elre megkapja a teljes hitelkeretet. Az is elfogadhatatlan, hogy bármiféle következmény nélkül marad az, amikor egy bank nem a teljes hitelkeretet adja tovább. Ha ez EIB forrásait valóban gazdaságpolitikai célok elérésére akarjuk használni a gazdasági válság idején, és ez a cél az Unió KKV-inak támogatása a globális hitel intézményén keresztül, akkor az EIB-nek vállalnia kell a felelsséget azért, hogy ez egyáltalán nem az elvárható szinten valósul meg. Az EIB-nek azért is vállalnia kell a felelsséget, hogy lehetvé tette azt, hogy a globális hitelek teljesen másként kerülnek felhasználásra Európa keleti és nyugati részében. A Kelet-Európában mköd globális hitelek ugyanis egyáltalán nem annyira célzottak, mint a nyugati régiókban. Az is aggodalomra ad okot, hogy a néhány közvetít bank az EIB-vel kötött szerzdésével ellentétben engedélyt kapott az országhatáron túli hitelkihelyezésre is. Az is tisztán látható, hogy a közvetít bankok jelents része a teljes hitelkeretet elre megkapta, miközben a hitel továbbítása túl lassan történt, ami a keleti régió gazdaságát és piacait figyelembe véve magyarázatot érdemelne. Végül, de nem utolsó sorban az EIB globális hitelekkel


6

kapcsolatos adatszolgáltatásán (hitelszerzdés aláírása után is) nagymértékben javítania kell. Az EIB globális hiteleinek (bármely régióról legyen is szó) meg kell felelnie az alábbiaknak: •

Hogy

megfeleljen

az

EU

politikai

célkitzéseinek,

célzottan

kell

segítenie

olyan

kulcsfontosságú szektorokat, mint például a mikrovállalkozások, kutatás-fejlesztés, megújuló energia. A célkitzések nélküli hitelkihelyezést le kell csökkenteni, az így fennmaradó összeget pedig a célzott támogatásokhoz átcsoportosítani. •

Az

EIB

által

biztosított

kedvezményekbl

nagyobb

résznek

kell

eljutnia

a

végs

hitelfelvevhöz. Ezt akár a mködési vagy a biztonsági marzs terhére is el kell érni annak érdekében, hogy a KKV-k hitelhez jutásának feltételei javuljanak. •

Az EIB és a globális hiteleket közvetít bankok közötti szerzdés szigorúbb feltételekkel, és

annak betartásának ellenrzésével kell, hogy kötessen. A hitelkeret továbbadása országhatáron belül kell hogy megtörténjen. Ha egy globális hitelkeret több országot is lefed, akkor meg kell határozni, hogy melyik országban milyen összeget kell kihelyezni, és az ettl való eltérést szabálytalanságnak kell tekinteni. •

Mivel a közvetít bankok hiteltovábbadása túl lassan történik, javasoljuk, hogy az EIB a

leszerzdött hitelkeretbl egyszerre maximálisan 50 millió euró összeget utaljon át (esetleg a teljes összeg 25%-át), így megakadályozható, hogy a bankok a saját, középtávú tartalékképzésre használják fel a hitelkeretet. •

Javasoljuk, hogy az EIB a honlapján hat havi bontásban adjon meg részletes adatokat a

globális hitelekkel kapcsolatban. Ezen adatok között meg kell jeleníteni a közvetítnek átutalt összeget, és azt az információt, hogy miként halad a hitel továbbadása a régióban és szektoriálisan. Ezt az információt jelenleg az EIB csak külön kérésre biztosítja, miközben a közvetítvel leszerzdött összeg, mint egyetlen, a honlapon megjelen információ, megtéveszt lehet a globális hitelek helyi gazdaságra gyakorolt hatásának értékelésekor. A globális hitelek teljes értékeléséhez szükséges látni azt is, hogy mi és mennyi id alatt történik a hitelkerettel a közvetítknél. Ettl eltekintve az EIB-nek ki kellene terjesztenie a KKV-k támogatását célzó tevékenységét. Ebbe a körbe tartozik a nemrég bevezetett garanciaátvállalás, amit össze lehetne kötni a korábban már ismertetett szektorok közvetlen támogatásával. Ezek a lépések nemcsak a KKV-k közvetlen támogatása miatt fontosak, hanem egyben megkönnyítik ezen vállalkozások egyéb módon történ forráshoz jutását. Ilyen lehet például a kereskedelmi bankok által a gazdasági válság miatt megnehezített hitelhez jutási feltételeknek való megfelelés, amelyen képes lenne segíteni a fenti támogatási rendszer.


7

Bevezetés 1. Miért és hogyan

ülésén belátta, hogy a gazdasági válság

növelte hitelezési

(KKV)

ellenére a kis- és közepes vállalkozások mködéséhez

elengedhetetlen

a

tevékenységét az EIB az

hitelhez jutás. Ennek a felismerésnek az

elmúlt két évben

bankját”, az Európai Beruházási Bankot (EIB),

eredményeként

felkérték

az

EU

„házi

hogy azonnal mozgósítson 15 milliárd eurót A jelzáloghitel-válság kezdete a Bear Stern befektetési

alap

2007.

júliusi

a kis- és közepes vállalkozások hitelhez jutásának elsegítéseképpen.3 Ez az összeg

megmentésével, majd csdjével kezddött.

tovább

Az eseményt gyorsan követte a hitelválság,

támogatására

ami

programra elkülönített 30 milliárd eurót.

az

egész

2008-2009

bankrendszerre

során.

Óriási

kiterjedt

problémákat

növelte

Korábban

az

a

KKV

okozott a likviditás és a hitelezés területén

gazdaságélénkítési

még az olyan óriásoknál is, mint az angliai

Bizottság

Royal Bank of Scotland vagy az amerikai AIG

keresztül. 4

(American International Group).

KKV

A válságot azonnal nagyfokú bizalmatlanság követte, ami megjelent a bankszektoron belül, de a bankok ügyfeleinél is. A bankok és az egyéb pénzügyi szereplk egymásnak sem adtak hitelt, így a rendszer mködése is veszélybe került, ami miatt sokuknak a kormányokhoz fordulniuk. esetben

A

kellett

segítségért

kormányok

teljes

hitellel,

konszolidáción

adott

keresztül,

vagy államosítással segítettek. A

bankszektort

uraló

a

hitelezési tevékenységet is érintette. Hogy a helyzetüket

ne

rontsák

tovább

sokan

egyszeren befagyasztották a vállalkozói hitelezésüket,

vagy

olyan

feltételeket

támasztottak a hitelért folyamodók felé, mely

szinte

lehetetlenné

tette

a

hitelfelvételt.2

által

KIS-

szektor éves

támogatását

céllal

az

szorgalmazta

–

a

négy

szektor

Európai

akciótervein

ÉS

KÖZEPES

VÁLLALKOZÁSOK Az EU-ban azt a vállalkozást nevezhetjük így,

mely

10

és

250

munkavállalót

foglalkoztat, éves nettó árbevétele 2 és 50 millió

euró

közé

esik

vagy

a

mérlegfösszege 2 és 43 millió euró között van. A szektor támogatását célzó program nagy nyilvánosságot

kapott

megelégedettséget

bizalmatlanság

EIB

elindított

váltott

weboldalak,

köztük

foglalkozott

a

az

és

nagy

ki.

Neves

„EurActiv”

programmal,

ahol

is a

következk jelentek meg: „A KKV szektort érte

a

gazdasági

válság

legnagyobb

csapása, a hitelekhez jutás nehézsége miatt munkahelyek kerültek veszélybe“ majd „Az EIB

hitelkeretet

biztosít

közvetít

bankoknak, akik azt továbbadják a KKV-k felé“. A program újdonsága abban rejlett a KKV-k számára, „hogy az EIB hitelezésben

Az Európai Unió gazdasági minisztereinek bizottsága

(ECOFIN)

2008.

szeptemberi

való

részvételével

csökken


8

a

bankok

kockázata, illetve a hitel egy részét is az EIB

KKV-k pedig kedvez feltételekkel jutnak

biztosítja madj.“5

hitelhez. Általában a teljes hitel 50%-a az EIB-tl

származik,

míg

a

maradékot

a

Azzal, hogy az EIB is kockázatot vállalt a

közvetít bank biztosítja. Cserébe az EIB

KKV

elvárja,

szektor

történ

válságterhelt

hitelezésében,

idszakban

a

kereskedelmi

hogy

a

közvetítk

közöljék

a

hitelfelvevvel a hitel forrását és annak

bankokra kisebb súly nehezedett. Az EIB

körülményeit

elnöke

Szintén fontos szerepet kap az idtényez,

Philippe

Maystadt

kiemelte:

befolyásoló

tényezket.

„Intézményünk részvételének köszönheten

ami

nélkülözhetetlen vállalkozások, a gazdaság

változik, de általában 18 és 24 hónap közé

valódi

esik. Ezen túlmenen van néhány olyan

motorjai

jutnak

majd

gyors

segítséghez ebben a nehéz idszakban".6

természetesen

szerzdésenként

szektor, melyet kötelez kerülni. Ilyenek a szerencsejáték, az ingatlan vagy a hadiipar.

A befektetési kedv rossz volt, de az EIB

Az EIB azt is meghatározta, hogy egy KKV

segítségével az oly fontos KKV szektor

hitele 40,000 és 12.5 millió euró közé kell

megsegítésében a kereskedelmi bankok is

hogy essen, míg a teljes projektösszeg nem

részt vehettek.

haladhatja meg a 25 millió eurót. 8

1.1 Mik is azok a globális

1.2

hitelek?

felépítése

Mint

a

világ

legnagyobb

nemzetközi

Kutatásunk

célja

Célunk megvizsgálni, hogy a globális hitelek

pénzügyi szervezete7, az EIB méretébl

milyen

adódóan sem foglalkozik közvetlenül egyedi

hozzájárulni

KKV támogatási ügyekkel, hanem ezzel a

válság utáni fellendüléséhez.

feladattal

egy

pénzügyi

és

mértékben a

KKV

voltak

képesek

szektor

gazdasági

közvetít

szervezetet bíz meg, általában kereskedelmi

Kutatásunk során erre kerestük a választ

bankokat. Ennek fényében a KKV szektor

néhány kiválasztott ország 2008-2009-es

támogatására

adatai alapján. Mivel az EIB globális hitelein

forrást

szánt

egy

30

milliárd

úgynevezett

eurós

globális

hitel

keresztül

sok

keretén belül valósítja meg. Az EIB ezt

közremköd

hivatalosan

egyetlen

„hitelkeretnek”

nevezi,

az

milliárd

euró

szervezetekhez

megbízható

adatforrás

kerül és az

az EIB

elnevezés azonban nem elég pontos, hiszen

kommunikációs osztálya, úgy döntöttünk,

a közvetít bankok nem léphetik túl az

hogy

úgynevezett hitelkeretet. Ezért gyakoribb a

országra

globális hitel elnevezés.

következk:

kutatásunkat

négy

koncentráljuk, Csehország,

közép-európai melyek

a

Magyarország,

Lengyelország és Szlovákia. Ezen túlmenen Az EIB a pénzügyi közvetítk segítségével a

öt nyugat európai ország tekintetében is

globális hiteleken keresztül évek óta segíti a

vizsgáltunk adatokat, melyek a következk:

KKV szektort. Ezek a hitelek számtalan

Egyesült

kedvezményt

Olaszország, Hollandia és Németország.

biztosítanak

kamaton

túl,

keresztül

egészen

a

az

hosszabb a

alacsony

Királyság,

Franciaország,

futamidn

törlesztés

késbbi

Az eredeti tervünk szerint a fenti kilenc

megkezdéséig. Ezáltal a közvetít bankok

országból

könnyebben tudják „eladni“ a hiteleiket, a

hasonlítottunk volna össze. A négy kelet

származó


9

adatokat

európai országból összesen 30 globális

kerül egy kategóriába a célzott kutatás-

hitelt összesen 1.87 milliárd euró értékben,

fejlesztés,

mely az adott idszakra vonatkoztatva az

mikrovállalkozások

összes hasonló hitelszerzdés 78,7%-a. Az

hitelekkel.

öt nyugat- európai ország tekintetében

fogalmazni, hogy a lízing típusú globális

ugyanezek a számok: 32 globális hitel, 6.78

hitelek ugyanazt a KKV szektort célozzák

milliárd euró értékben, mely 43,85% az

meg, mint az általános globális hitelek, st

összes hasonló hitelszerzdést figyelembe

még a hozzáférés feltételei is azonosak.

a

megújuló

energia

részére

Talán

a

vagy

a

biztosított

legegyszerbb

úgy

véve. A vizsgált kelet európai országokban az A vizsgált nyugat európai globális hitelekkel

általunk

kapcsolatos számok eltérésének oka két

találtunk célzott globális hitelt. A nyugat

dologra vezethet vissza. Elször is, abban

európai

a régióban sokkal nagyobb összeg kerül

számmal vannak ilyenek, és a kutatásunk

globális

során is vizsgáltunk ilyet.

hitelként

a

KKV

szektorba.

ellenrzött

idszak

országokban

alatt

azonban

nem szép

Másodszor pedig a globális hitelek egy jelents

része

szektoriálisan

meghatározásra

kerül

(megújuló

A teljes minta 30 közép- keleti és 32 nyugat-

európai

hitelbl

áll,

ami

kis

energiahordozók, vagy kutatás-fejlesztés)

számnak tnhet a teljes globális hitelekhez

és

szerint.

képest (2009-ben 18. 34 milliárd euró) de

Ilyenkor az EIB engedélyezi a közvetít

még így is jócskán meghaladja azt a mintát,

intézményeknek, hogy egy EU célkitzéssel

amit az EIB használt a globális hitelek

összhangban

legutóbbi négy saját értékelésénél.10

nem

a

vállalkozás

egy

mérete

célkitzést

tekintsen

elsdleges célnak. Habár számos egyéb kölcsönszerzdés is érvényben volt ebben az idszakban a kelet- európai régióban, illetve az EIB a globális hiteleket inkább

1.3

Adatok

forrása

és

közzététele

specifikus szektorokra szabottnak tartja (a korábban említett Unió által prioritásnak tartott szektorok) a kölcsön maga az üzleti hitelezés egy típusa. Az EIB saját mködési tervének (Corporate Operational Plan – COP) leírása alapján, mind a globális hitelek, mind azok továbbadása a „KKV vagy mikro“

Az EIB és a közremköd bankok által követett üzleti és adatvédelmi szabályok miatt

nem

sikerült

konkrét

adatokat

szereznünk sem a globális hitelek, sem a hitelek továbbadása kapcsán. Azonban az EIB

érvényben

lév

Bels

Átláthatósági

Politikája lehetvé teszi, hogy összesített

kategória alá esik.9

adatokat hozzon nyilvánosságra a teljes leszerzdött globális hitelek, egy ország,

LÍZING TÍPUSÚ GLOBÁLIS HITEL

egy szektor vagy a hitelhez jutó KKV-k Több

kereskedelmi

bank

lízingrészleget

mködtet az üzleti hitelezés részeként, de a lízing

maga

–

az

általános

globális

hitelekkel szemben - általában nem járul hozzá

semmilyen

politikai

számának tekintetében11 – és ez volt az, ami a kutatásunk alapját is adta. Mi történt ezután…

cél

megvalósításához. A lízing típusú globális hitel ugyanazt a KKV szektort célozza meg, mint az általános globális hitelek, de nem

A legjobb szándék ellenére is az EIB-tl történ adat- és információszerzés nem kevés kívánni valót hagyott maga után.


10

Tehát annak ellenére, hogy els alkalommal A történet 2010 áprilisában kezddött és a

az EIB a folyamatban lév globális hitelekkel

gyakori és nyílt egyeztetés ellenére elég

kapcsolatban

hamar nyilvánvalóvá vált, hogy nemcsak a

másodszor megtagadta az adatszolgáltatást

hitelfelvételek

ezekben az esetekben. Tette mindezt arra

kapcsán

vannak

komoly

is

szolgáltatott

adatokat,

problémák, hanem az adatkezeléssel és az

hivatkozva,

adatok

használhatatlanok és nem adnak megfelel

megbízhatóságával

Összefoglalva,

a

globális

is. hitelekkel

hogy

azok

az

adatok

képet ehhez a kutatáshoz.

kapcsolatos egymásnak ellentmondó adatok tisztázása

néhány

hónapon

belül

Ez

természetesen

megtörtént, azonban 2010 szeptemberében

kutatásunk

az

hitelének

EIB

kommunikációs

osztálya

jelezte

célja,

nem hogy

igaz,

hiszen

EIB

globális

válság

alatti

az

gazdasági

nekünk, hogy a korábban általuk küldött

teljesítményét

adatok nem helytállóak. A hibás adatok

bankok

érintették a KKV szektornak juttatott hitel

hozzátartoznak a KKV szektorhoz nem,

összegét, a közremköd szervezetek felé

vagy nem teljes egészében eljutott hitelek

átutalt

is. Mi az olvasóra bízzuk, hogy döntse el ,

hitelkeret

összegét,

illetve

az

iparágak közötti megoszlást is.

(egyben

szerepét)

a

közremköd

tekintsük

át,

amihez

mi oka lehetett annak, hogy az EIB ezt az információt visszatartotta.

Különösen

aggasztó,

munkatársai

csak

a

hogy

az

hibás

EIB

adatokkal

Összességében

az

EIB

által

biztosított

kapcsolatos folyamatos kérdéseink hatására

adatokat megfelelnek értékeltük ahhoz,

fedezték fel a hibát. Így most úgy tnik,

hogy mind a 30 részben vagy teljesen

hogy

kiutalt

csak

áttekinteni

akkor az

kezdték

adatokat,

figyelmesen

miután

azokat

kiadták részünkre.

kelet-

európai

globális

hitelt

bevegyük kutatásunkba. Mindeközben a 32 nyugat európai hitelbl csak hét lezárt esetén kaptunk adatokat.

Annak ellenére, hogy az EIB-nek, mint közintézménynek, alapján

kell

saját

bels

biztosítania

az

politikája összesített

Ennek

az

összevisszaságnak

eredményeképpen

a

az

kutatásunk

úgy

adatokat, egy egész hónapra volt szüksége

módosult, hogy az elssorban a kelet-

a

európai régióra fókuszál, és a nyugat-

jogi

osztálynak,

hogy

eldöntse

kiadhatóak-e az összesített adatok az öt

európai

nyugat- európai ország tekintetében. Azt

mutatjuk.

nem

közölték

velünk,

hogy

miért

adatokat

csak

ellenpéldaként

volt

szükség jogi állásfoglalásra ez esetben,

Hangsúlyoznunk

fleg annak tudatában, hogy ugyanezen

amibl

adatokat kértük a kelet- európai országok

amelyeket

kapcsán.

rendelkezésünkre

jelen

kell, kutatás

az

EIB

hogy

az

dolgozott hajlandó

bocsátani.

adatok, azok, volt

a

Ahogy

korábban írtuk, a kelet- európai régióban a Amikor végre a kelet- európai térséggel

négy ország és a 2008-2009 tekintetében

kapcsolatos javított adatok megérkeztek,

az adataink a teljes globális hitel 78,7%-ot

észleltük, hogy csak azokkal a globális

fedi le, míg ugyanez az adat nyugat-

hitelekkel kapcsolatos adatok vannak meg,

európai országokat figyelembe véve 43,85%.

melyeket már lezártak, vagyis amelyeket teljes egészében eljutott a KKV szektorhoz.

Még egy, egyben utolsó megjegyzés. Habár


11

kértük,

az

EIB

nem

szektorokra,

illetve

adatokat

szolgáltatni

volt

régiókra

hajlandó

Ez még érthet lenne, ha konkrét hitellel

bontott

kapcsolatban érdekldtünk volna, de tlük

részünkre.

Természetesen kerestük a közremköd

is

az

EIB-hez

hasonlóan

összesített

adatokat szerettünk volna megkapni.

bankokat is, de üzleti és egyéb titkokra hivatkozva

mind

megtagadták

az

Mivel az EIB által létrehozott globális hitelek

információszolgáltatást a globális hitelekkel

mögött

kapcsolatban.

vannak,12

az

EU

adófizet

állampolgárai

az adatszolgáltatás megtagadása

felháborító.


12

Hol a pénz? A globális hitelektl és a kereskedelmi

A közvetít bankok majd képesek lesznek

bankok

nagyon

gyorsan továbbítani ezt a forrást az üzleti

sokat várt annak tekintetében, hogy a KKV

szféra felé akkor, amikor a saját forrásaikat

szektor hozzájut majd a rendkívül fontos

a gazdasági válság miatt lecsökkentették.

részvételétl

mindenki

forrásokhoz. Vajon megvalósult mindez?

1. Tábla közép-kelet európai régió globális hitelei A vastagon szedett hitelek esetén a teljes összeg továbbadásra került


13

2. Tábla Nyugat európai adatok 32 hitel adatait szerettük volna megkapni, de csak a 7 teljesen lezárt esetén jártunk sikerrel

2.1

Leszerzdött

és

felhasznált globális hitelek

összeget biztosított a közvetít bankok részére, hogy a KKV szektort ersítse. Ez a megelz évhez képest 55%-os növekedést jelent. Összesen 50.000 KKV részesült a

Habár az EIB és a közvetít bankok között

kedvezményes hitelbl”14

hatalmas összeg globális hitelszerzdések köttettek, ennek töredéke sem jutott el a KKV szektorhoz.

A nyilvánosságra hozott legutóbbi adatok szerint az EU-ban összesen 20.7 millió KKV-t

Munkánk során megvizsgált, összesen 1.9 milliárd euró érték globális hitelek esetén mindössze

2.946

támogatott

KKV-t

találtunk a fókuszunkban lév négy keleteurópai országban. Hogy lássuk ennek a számnak az igazi nagyságát, tudnunk kell, hogy ebben a négy országban összesen 3.048.805 ilyen vállalkozás létezik.13

tartanak

nyilván.15

Ha

ezt

összehasonlítjuk az EIB által nyilvánosságra hozott adatokkal, akkor látjuk, hogy 2009ben

a

KKV

szektor

0,0024%-a

kapott

kedvezményes hitelt. Ez nem tnik túl nagy számnak. Hozzá kell tennünk, hogy ez az adat egy évre vonatkozik, és még így is duplája annak a 0.001%-nak amit a négy kelet- európai ország majdnem két éves adatainak vizsgálatával kaptunk.

Ez azt jelenti, hogy az 1.9 milliárd euró a vizsgált közel két év alatt a szektor 0,001 százalékához jutott el. A képet tovább rontja,

hogy

a

2.946

KKV

hitel

nem

feltétlenül jelent ugyanennyi vállalkozást, hiszen nagyon is lehetséges, hogy volt, aki

Érdekes, hogy amíg az EIB elégedett a 0,0024%-os eredményével az EU teljes KKV szektorát illeten, a négy vizsgált keleteurópai országban ez az eredmény még ettl is elmarad.

többször is vett fel ilyen hitelt. Ennek Az EIB nemrég hozta nyilvánosságra saját

okai

a

következk

között

keresendek:

statisztikáit: „Az

EIB

2009-ben

12.7

milliárd

eurós

Az

általunk

megvizsgált

1.9


14

milliárd

eurónak csak a 74%-a került el egyáltalán a

kevesebb a KKV szektorhoz.

közvetít bankokhoz és ettl még kevesebb érte el a KKV szektort.

De hova lett a többi? Körülbelül 35%-át (163 millió euró) egyáltalán nem kapták meg a

De mit is jelent mindez? A globális hitelek

bankok

részletekben érkeznek meg az EIB-tl a

Convergence

közvetít bankokhoz. A bankok általában

UniCredit CZ – Global & Mid Cap Loan) ahol

csak

ugyan történ szerzdéskötés az EIB és a

akkor

részletet,

kapják

ha

kihelyezésérl

a

meg náluk

jelentést

a

következ

lév

összeg

küldenek,

és

volt -

két

hitelkeret

Mid

Cap

(a

Loan

VUB

és

az

közvetít bankok között, de semmilyen

de

átutalás nem ment végbe. Talán a bankok

amikor a bank éppenséggel „megbízható

nem kaptak elég idt hogy megtalálják a

partner“ az EIB dönthet úgy, hogy elre

KKV

átutalja az egész összeget. Vizsgálatunk

képviseljét. Az UniCredit esetén a 100

során megállapítottuk, hogy 2010 júniusáig

millió

az 1.9 milliárd euró hitelkeret 74%-a jutott

novemberében írták alá, több mint 18

el ténylegesen a közvetít bankokhoz.

hónapja. A VUB által menedzselt nem túl nagy

szektor

hitelre

euróról

érdemes

szóló

hitelkeret

és

szerzdést

8.75

millió

képes 2008

eurós

A bankoknak a pénz megérkezése után

szerzdését pedig 2009 júliusában. Ahogy

legfeljebb

hogy

korábban írtuk az EIB általában két éves

továbbadják a hitelt. A hitelszerzdések

24

hónapjuk

határidt biztosít a közvetít bankoknak,

számát (2.946) figyelembe véve azt láttuk,

hogy

hogy ha jóindulatúan számolunk is, akkor is

lehetséges az, hogy 18 hónap alatt az

csak az 1.9 milliárd euró 69%-a érte el

UniCredit megkezdeni sem volt képes a

Látunk rá

globális hitelkeretét (100 millió euró), addig

jeleket, hogy a valóságban a KKV szektort

egy másik közvetít, a eská Spoitelna a

sokkal inkább a teljes összeg 50%-a éri el.

teljes

közvetlenül a KKV szektort.16

van,

továbbadják

hitelkeretét

a

hitelt.

(200

Hogyan

millió

euró)

továbbadta alig több mint egy év alatt?17 Az Természetesen néhány országban ettl jobb

összehasonlítást

a helyzet, néhány országban azonban még

lehetséges egyáltalán, hogy a gazdasági

félretéve,

hogyan

ettl is rosszabb.

válság legnehezebb idszakában az EIB globális hitelébl 100 millió euró senkinek

Nézzük a cseh példát, ahol összesen 458

sem kell? Talán ettl is érdekesebb kérdés,

millió euró érték hitelt vizsgáltunk (a teljes

hogy a hat csehországi globális hitel esetén

összeg 75%-a) amibl összesen 52% jutott

csak

el a közvetít bankokhoz és ettl még

országhatáron belül (1. tábla)

kett

adta

tovább

a

hitelt

az

1. Grafikon A közvetít bankok által lehívott összegek a négy kelet- európai országban (millió euró) * A szlovák számok esetén idevettük a lengyel és a cseh globális hitelek ide érkez részét is


15

2. grafikon A közvetít bankok által lehívott összegek aránya a globális hitelek teljes összegéhez viszonyítva a vizsgált kelet európai országokban (millió euró)

Ezt

is

Természetesen néha megtörténik az az

megvizsgálnunk. A globális hitelek célja,

érdemes

közelebbrl

eset, hogy a globális hitel egy olyan nagy

hogy az adott ország KKV szektorát segítse,

nemzetközi

és vagy senkinek nem kell, vagy végül egy

kerül,

másik országban köt ki!?!

tevékenykedik, és úgy tnik arra is van példa,

közremköd

amely hogy

több

egy-egy

szervezethez

országban hitelkeret

is

teljesen

Hogyan lehetséges, hogy a globális

máshová kerül, mint ahová azt szánják.

hitel egy másik országba kerüljön?

Például az Immorent CEE összesen 100 millió eurós hitelkeretébl 40 milliót kapott

Ez a tény is fontos szerepet játszik abban,

csehországi

hogy miért is vallottak kudarcot az EIB

egészében érintetlen, miközben 20 millió

globális hitelei Csehország esetében. Az EIB

euró került a hitelkeret céljai közt nem

megkötötte

a

szerzdéseit

a

felhasználásra,

ami

teljes

cseh

szerepl osztrák KKV szektorhoz. Így végül

közremköd bankokkal, hogy a cseh KKV

a célzott kelet- európai országok KKV

szektort segítse, de ennek ellenére az

szektorainak támogatására szánt források

összes forrás 14%-a más országokban,

csökkentek18. Az EIB szerint a hitelkeret

(Szlovákiában, Ausztriában) kötött ki.

még nincs teljesen lezárva, így a jelenlegi vizsgálat

nem

mutat

teljes


16

képet.

Akárhogyan

is,

a

hitelkeretrl

szóló

Természetesen

szerzdést 2009 májusában írták alá, így a

országban

kérdés véleményünk szerint már esedékes.

multinacionális

ez

a

is

lehetség

fiókkal bankok

a

több

rendelkez

számára,

mint

például az Erste Csoport, a Dexia vagy a Szintén érdemes megemlítenünk, hogy a

Société Générale hatalmas elnyt jelent.

hitelkeretbl 10 millió eurót az osztrák KKV

Azonban

szektornak szántak, azonban ez a szám

kapcsolatos

már 20 millió eurónál tart, ez pedig csak

nagyban félrevetetek, hiszen a hitelkeret

úgy lehetséges, ha más országok forrásai

akár más országban is kiköthet.

az

EIB

globális

országra

bontott

hitelekkel jelentései

csökkennek. Persze fel lehet tenni a kérdést, miszerint Egy másik esetben a 40 millió eurós VUB

miért tesz ilyen engedményeket az EIB a

Convergence & Mid Cap Loan, melyet a

közremköd bankoknak? És miért van az,

csehországi és a szlovákiai KKV szektor

hogy

részére hoztak, csak Szlovákiába jutott el.

bankok

Ez

probléma?

igazságtalannak

szektorral

tnik

szemben.

Csehországgal

történik

De

a ez

meg,

cseh

KKV

a

nyugat esetén

európai fel

sem

közremköd merül

ez

a

nemcsak a

Dexia

Véleményünk

szerint

az

EIB-nek

Kommunalkredit CEE & SEE 75 millió eurós

kötelessége felügyelni a pénz útját, melyet a

Lengyelországban

hitelkeret révén a közremköd bankoknak

felhasználandó

hitelkeretrl állapodott meg az EIB-vel, de a

juttat egészen a KKV szektor szerepljéig.

teljes összeg Szlovákiába került. Térjünk vissza a cseh helyzethez. Úgy tnik Érdekes, hogy ez a gyakorlat az általunk

tehát, hogy a cseh KKV szektort becsapták,

vizsgált nyugati hitelek esetén egyáltalán

hiszen az értük létrehozott, a közremköd

nem volt felfedezhet.

bankok által menedzselt hitelkeret végül nem jutott el hozzájuk, de még csak nem is

Errl az EIB-tl azt a tájékoztatást kaptuk,

az országban került felhasználásra.

hogy a közremköd bankok idrl idre párbeszédet

a

Összességében elmondható, hogy az EIB és

hitelkeret eredeti szerzdésben szerepl

kezdeményeznek

a közremköd bankok között létrejött

országtól

szerzdések szerinti 460 millió eurós forrás

eltér

helyen

velük

történ

felhasználásával kapcsolatban.

a valóságban csak 240 millió euró és ennek csak egy töredéke jutott el a cseh KKV

3. grafikon Hitelkeretek mérete kelet-

szektorhoz. Ez pedig sokkal kevesebb, mint

európai országonként (millió euró)

amennyit a szektor remélt az EIB és a közremköd

bankok

tevékenységétl.

Ennek ellenére az EIB honlapján a 460 millió eurós összeg szerepel, amely mint látható messze van a valóságtól. A

vizsgált

összesen

globális körülbelül

hitelek 497

forrásaiból cseh

KKV

részesült. Ez a szám azonban könnyen tovább

csökkenhet,

hiszen


17

egy

olyan

globális hitel adatait is tartalmazza, ahol a

februárjában

jött

közremköd bank együttmködve szlovák

értékben,

pénz

partnerével

bankhoz, de az eltelt több mint két év alatt

a

szlovák

KKV

szektor

támogatását is célozza, azonban az EIB nem szolgált

erre

vonatkozó

a

létre

50

meg

millió

is

euró

érkezett

a

csak négy KKV jutott ily módon forráshoz.

részletes

adatokkal.19

A KKV szektor támogatásának lassúsági rekordját

minden

kétséget

kizárólag

a

Még felfogni is nehéz, hogy Csehországban

lengyel közremködk tartják. A hét lengyel

alig 500 KKV jutott forráshoz a 460 millió

vizsgált hitelkeret mindegyike nyitva van

eurós globális hitelkeret segítségével, de

még, és ahogy korábban említettük ezeken

Lengyelországban még ettl is rosszabb a

keresztül összesen 247 esetben jutott a

helyzet.

KKV szektor képviselje hitelhez. Fontos

A

vizsgált

látóterünkbe

került

mintáink 581

alapján

millió

eurós

megjegyeznünk,

hogy

minden

vizsgált

Lengyelország részére elkülönített globális

országban

hitelösszeg mellett (a vizsgált idszakban

találkoztunk, amikor a hitelkeret nem az

az összes globális hitel körülbelül 87%-a)

adott országban került felhasználásra, és

csak 247 kedvezményezett KKV-ról tudunk.

négybl

Ebbl

hitelkeretet,

a

247

KKV-ból

16

azonban

Szlovákiában van! Mivel Lengyelországban a KKV

szektor

vállalkozást

körülbelül

jelent,20

1,5

legalább

három

egy

esetben

melybl

olyan

esettel

találtunk

olyan

egyáltalán

nem

használtak fel forrást.

millió

a támogatás a teljes

szektor 0,0001%-át érinti.

2.2 A globális hitelek a KKV szektornak

vagy

Természetesen a legtöbb hitelkeret még

közremköd

nyitva áll, így mondhatjuk, hogy a KKV

vonzóbb?

a

bankoknak

szektor még nem kapta meg a teljes összeget, azonban a közremköd bankok már majdnem a teljes, ha nem a teljes összeget megkapták, annak ellenére, hogy a forrásokat nem adták tovább.

Nehéz

összehasonlítást

országokkal,

hiszen

tenni az

a

nyugati

EIB

velük

kapcsolatban csak a teljesen lezárt hitelek esetén szolgál információval.

Ezt példázza a magyar „Volksbank Hungary GL II“ esete, melynek szerzdését 2008

Ennek ellenére kikövetkeztethetjük a fenti kérdésre válaszunkat:

novemberében, a válság idején kötötték meg. A bank egyben kapta meg a teljes 30 millió eurós hitelkeretet, de 2010 júniusáig összesen 1 vállalkozásnak nyújtott hitelt. Szintén hasonló az 50 millió eurós „CIB GL III“ melynek szerzdését 2008 márciusában írták alá, a bank elre megkapta a teljes összeget, amibl 2010 júniusáig mindössze 16 esetben nyújtott hitelt KKV-k részére. Egy szlovákiai példa az „UniCredit Bank Mid Cap

loan“,

melynek

szerzdése

2008

Két évvel az Európai Bizottság az EIB globális

hiteleire

fordított

országban

megvizsgált

62

globális

hitelkeret közül csak 11 került teljesen a KKV szektorhoz. Ez 14.81% kelet európai21 és 21.8% nyugat európai viszonylatban, az egészet együtt nézve pedig csekély 18%. Természetesen a hitelkeretek különböz idpontokban

indultak,

így


18

összege

megnövelésének bejelentése után, a kilenc

azoknak

kevesebb

idejük

volt

a

források

kihelyezésére. Mégis elmondható, hogy a

A globális hitelek kedvez feltételei

vizsgált szerzdések leggyakrabban 2008. során jöttek létre és valamilyen módon

Talán

kapcsolódnak egy korábbi, általában tejesen

közremköd bankok nehezen találják meg

más

is

van

a

mögött,

hogy

a

a KKV szektorhoz juttatott globális hitel

a pénz helyét. Talán az EIB globális hitelei

kifutásához.

mégsem annyival kedvezbbek a vállalati hitelek feltételeitl, így kicsi az érdekldés a

Lehetséges az is, hogy a közvetít bankok

piacon.

nehezen tudnak megfelel szereplt találni a KKV szektor területén, de valószínbbnek

A KKV szektor számára a globális hitel

tnik, hogy egyszeren csak a gazdasági

kedvez elemei a fizetend kamat mértéke,

válság

a

hitelhez kérdés,

miatt

megszigorították

jutásának hogy

vajon

a

feltételeit. az

EIB

KKV-k Érdekes

miért

nem

hosszabb

futamid

törlesztés

lehetsége.

jellemzk,

amiket

gyakorol nagyobb nyomást a közremköd

minden

bankokra a forráskihelyezés tekintetében

megemlítettek.

vagy keres olyan partnereket, akik ezt

hangoztatták,

képesek megoldani.

illetve

és

az

a

késleltetett

Ezek EIB

egyeztetésünk

a

alkalmával

Szintén hogy

azok

munkatársai többször

nem

profitorientált,

AAA

besorolású

kiváló,

intézményként lehetsége van arra, hogy Úgy

tnik,

nemzetközi

hogy méret

az

országos,

bankok

azok,

illetve

egyedülálló kedvezményeinek egy részét

akik

továbbadja a globális hitelek részeként.

keresik a globális hitelek menedzselésének

Természetesen

lehetségét. De vajon miért vállalják ezt a

figyelembe

a

feladatot, ha nem tudják a forrásokat a KKV

költségeinek fedezetét.”.22

veszi

kamat a

kialakításánál

saját

szektorhoz eljuttatni? 3. tábla A tizenegy lezárt globális hitelkeret


19

mködési

Nem egyszer pontos képet kapnunk a

Nehéz bármilyen hasonlóságot keresni a

kamat

kedvezmények

mértékét

vagy

bármilyen

más

területén,

hiszen

ezek

kedvezményt illeten. Mikor errl az EIB-t

bankonként változnak. Elfordul a 11 éves

kérdeztük,

a

futamid, ahol csak két évig kell a kamatot

kamatkedvezmény nem egy konkrét szám,

megtudtuk,

fizetni,24 míg találkoztunk például a eská

hanem

Spoitelna-nál

minden

egyes

hogy

esetben

egyedi

tárgyalás során alakul ki, ezáltal üzleti

piacvezetje

titoknak

futamidvel

minsül.

A

KKV-k

részére

(mely

a

globális

Csehországban) Úgy

is.25

hitelek

15

tnik,

éves

hogy

a

biztosított kedvezmény végül bekerül az EIB

kedvezmények mértéke csak a bank kedvén

és a közvetít bank közötti szerzdésbe, és

múlik, csakúgy mint az, hogy az adott KKV

bár ettl nagyobb kedvezményt a bank

megfelel-e

adhat, a minimumot legalább biztosítania

igénybevételéhez szükséges feltételnek.

az

adott

kedvezmény

kell. A közremköd bankok által a KKV szektor

részére

biztosított

kedvezmény

Talán

még

fontosabb,

hogy

ezek

a

kedvezmények nem minden KKV számára

szintén üzleti titoknak minsül.

fontosak De mekkora a kedvezmény? Azt látjuk, hogy

annyira,

mint

amennyire

a

kamatkedvezmény lenne.

minden esetben más és más, st minden ügyfélnél is más és más. Azonban mivel

De

néhány

kamatkedvezményt

a

közbankja

globális

bank

kedvezmény

nyilvánosságra

mértékét,

azt

hozza

a

mondhatjuk,

miért

nem

biztosít

a

nagyobb

világ

legnagyobb hitelekkel

kapcsolatban a közremköd bankoknak,

hogy 0,2 és 0,4% között mozog.23

és ez által a KKV szektornak? Ez nem tnik túl kecsegtetnek, igaz? A globális hitelek forrást biztosítanak Vajon egy kiváló besorolással rendelkez,

a bankoknak a nehéz idkben

non-profit közintézmény miért nem tud Talán ha a dolgok legmélyére nézünk, az EIB

ennél többet adni?

pénze

a

közvetít

bankok

de azt látjuk, hogy a közremköd bankok

tevékenységük

az EIB-nek fizetend kamat miatt nem

átvészelése miatt fontos. Egy, a bankok által

nagyon

eddig nem tapasztalt helyzetben, amikor is

a

fenti

kedvezménytl

idszakának

folytatása

kamatot ígért, nem? Úgy tnik, hogy a

azonnal felértékeldött az EIB által felkínált

kötelezen alkalmazott biztonsági marzs

pénz,

miatt növekedik meg a kamat mértéke.

hozzájutni, mint a bankközi piacon.

Beszéljünk egyenesen. A kamatkedvezmény

Mivel a bankok számára a forrásokhoz való

elég alacsony, mert igazából nincs mibl

hozzáférés

adni, de vannak egyéb kedvezmények, mint

egyben meg is drágult, sokuk csd közeli

például

helyzetbe

hosszabb

futamid

vagy

a

amihez

a

jutni26,

nehéz

a

drága

melletti

nagyobbat felajánlani. De az EIB kedvez

késleltetett törlesztés lehetsége.

és

nehéz

a

gazdasági

tudnak

válság

számára

Az EIB nem kívánt a részletekbe belemenni,

forrásokhoz

jobb

lehetsége került

és

feltételekkel

lehet

lecsökkentek segítségre

és

szorult.

Ebben a nehéz helyzetben jól jön az EIB által felkínált globális hitel, mely akár két évig


20

képes segíteni a bankok tevékenységének

a kelet- európai régióban a globális hitelek

finanszírozását, különösen a kelet-európai

intézménye

régióban. Persze a globális hitelek 50-100

bankok,

millió eurós összege nem túl jelents egy

szolgálta.

sokkal

inkább

a

közvetít

a

KKV-k

érdekeit

vissza

EIB

mintsem

bank költségvetését tekintve, azonban még mindig egy tisztes összeg, melyet nem kell

Most

máshonnan

elteremteni.

Egy

gondoljunk

ígéreteire,

Kelet-

miszerint a globális hitel intézménye óriási

Európában mköd bank számára ez az

segítséget jelent majd a KKV szektornak a

összeg is sokkal nagyobb jelentséggel bír,

gazdasági válság idején.

mint nyugat- európai társaiknak.

2.3 Kit érdekel ez az egész? Elmondhatjuk,

hogy

habár

a

közvetít

bankok részére globális hitelként biztosított

Mi

a

helyzet

pénzeszköz nem túl olcsó, de az EIB ilyen

nyilvánossággal

típusú

szabályszerséggel?

hitelekre

fordított

forrásai

a

és

a

növelésével könnyen elérhetvé vált (annak ellenére nem olcsó az EIB által biztosított hitel,

hogy

a

lehet

legjobb,

AAA

besorolású, non-profit közbankról van szó, ám mindezek ellenére tetemes mködési és biztonsági

marzsot

régiónként

a

alkalmaz,

közvetít

mely

bankonként

változik.)

Bárki, aki a ellátogat az EIB weblapjára (www.eib-org) hogy információt szerezzen a globális hitelek aktuális állapotáról, üres kézzel kénytelen távozni. Az információs táblák

elavultak,

semmilyen

a gazdasági válság alatt, bizonyos régiók vagy

szektorok

(például

az

autóipar)

támogatására felvett hitelek költségei is az egekbe szöktek.27 Ebbl következett, hogy az

EIB

által

mentcsomagok

biztosított is

pénzügyi

kifejezetten

drágák

közvetít

aktualizálás

Mindegyikük Nem szabad elfelejtenünk, hogy ez EIB által

a

bankokkal

kötött hitelkeret szerzdés aláírása után

projektek“

bekerül

nem a

menüpontba,

történik.

„támogatott és

sem

a

továbbhitelezés, sem az elért KKV-k, sem régiós bontás tekintetében nem történik adatfrissítés, de még a hitelkeret lezárása sem kerül jelzésre, ahogyan az sem, ha a megkötött szerzdés ellenére a hitelkeret érintetlen marad.

lettek a magas kamatok miatt. Érdekes módon viszont feltüntetésre kerül, Nem

tudni,

pénzügyileg

hogy

a

közvetít

megalapozott

bankok

döntése

vagy

amikor egy hitelkeret összege változik a szerzdéshez képest.

egyszeren a kényszerség miatt, de az EIB globális hitelei a nem túl kedvez feltételek ellenére

még

mindig

jó

forrásszerzési

lehetséget biztosítottak.

Az jól látható, hogy az EIB saját, országokra lebontott

statisztikáihoz

a

közvetít

bankokkal kötött szerzdésben szerepl összegeket használja. Ugyanezek a számok

Önmagában az, hogy az utóbbi két évben mindössze 2946 KKV részesült a 30 globális hitel forrásaiból, illetve, hogy a globális hitelek

jelents

része

érintetlen,

csak

megersítette azon feltételezésünket, hogy

jelennek meg a sajtóanyagokban annak kapcsán, hogy egy bizonyos régió vagy szektor

milyen

mértékben

részesül

globális

hitelek

biztosította

forrásokból.

Ahogy a korábbiakban bemutattuk, ez a


21

a

metódus pontatlan és különösen félrevezet

csökkenés

13%-os,

miközben

Magyarországon már 16,4%. Mondhatjuk,

2.4 Ntt-e az EIB globális hiteleinek

összege

a

gazdasági válság alatt?

hogy

ez

annyira

kis

csökkenés

hogy

említésre sem érdemes, de nem szabad elfelejtenünk, hogy ebben az idszakban tombol a gazdasági válság, melyre az EIB megfelel

Fontos kérdés. Ahogy a bevezetben írtuk,

választ

ígért

a

KKV

szektor

számára.

az EIB 2008-ban bejelentette, hogy 15 milliárd euróval megnöveli - a korábban

Ezeknek

már egyébként is 30 milliárd eurós erre

csökkenés elfogadhatatlan. Talán a lengyel

szánt keretet - a globális hitelekre szánt

és a magyar KKV-k nem érdemlik meg

forrásait.

ugyanazt a támogatást a válság leküzdése

az

ígéreteknek

érdekében?

Hogyan

a

fényében

lehetséges,

a

hogy

A válasz - mint ahogy lenni szokott: attól

vannak országok, akiknél a globális hitelek

függ. Vizsgálatunk alapján azt mondhatjuk,

összege ntt, míg másoknál nemcsak hogy

hogy ezek a tényezk maguk az országok.

növekedés nem volt, hanem csökkentést

Ahogy jeleztük, jelen kutatásunk esetén a

érdemelnek?

2008. és 2009. során megkötött globális hitelszerzdéseket kérdésre

pedig

vizsgáltuk, csak

erre

akkor

a

tudunk

válaszolni, ha országonként megtekintjük a

Hogyan engedheti meg magának az EIB, hogy

ennyire

következetlen

legyen

egy

régión belül?

2006-2007-es adatokat is. A pontosság kedvéért a 2010-es adatokat sem szabad

5.

kihagynunk.

szerzdött

összegei

Európában

2006-2007.

4.

grafikon

–

Megkötött

hitelszerzdések

globális

grafikon

–

A

globális

hitelek Nyugat-

és

2008-

2009. tekintetében (millió euró)

összegei

országonként 2006-2007. és 20082009. tekintetében (millió euró)

A

2010-es

évben

megkötött

globális

hitelekkel kapcsolatos szerzdések alapján Az

eredmények

Csehország

és

alapján Szlovákia

látható,

hogy

tekintetében

erteljes növekedés látható (234 és 563%), addig

Lengyelország

és

Magyarország

kevesebbet kapott. Lengyelország esetén a

(habár még csak nem zártuk le az évet) Szlovákia kapcsán

kivételével növekedést

Szlovákia idszakban

tekintetében összesen

minden figyelhetünk a 506

meg.

2008-2009-es millió

euró

globális hitelkeretet találtunk, míg 2010


22

ország

els 10 hónapjában csak 12,5 millió eurót

koncepciótlanságot

(két hitelkeret-szerzdés). Ez ismét rámutat

grafikonon is látszik, többek között az

arra, hogy az EIB koncepció nélkül kezeli a

Egyesült

Királyság

régió globális hiteleinek ügyét.

jelents

az

mutatott. és

Ahogy

Hollandia

emelkedés,

a

esetén

Németország

adataiban nincs különbség, Franciaország A

nyugat-

európai

helyzet

hasonló

tekintetében pedig csökkenést találtunk.


23

A méret a lényeg – vagy mégsem? Egyedi hitelek, avagy mi kell

„KKV

a KKV szektornak

alacsony

arányú

továbbításától

függetlenül nem is küzd forráshiánnyal? Vagy talán a globális hitelek biztosítják azt a forrásmennyiséget, ami a KKV szektornak a mködéséhez szükséges és nem is kell ennél több? Lehetséges, hogy a globális hitelek biztosította források, kiegészülve az egyéb támogatási formákkal kielégítik a szektor igényeit?

forráshoz

jutásának

Hogy még érthetbb legyen a KKV szektor banki forrásokhoz jutásának nehézsége, a fent említett kutatás rámutatott, hogy a bankokhoz forduló KKV-k csupán 55%-a kapta meg a kért hitelt.30 Figyelembe véve, hogy

a

kutatást

júliusában

2009

végezték,

júniusában

amikor

a

és

legtöbb

globális hitelszerzdést már megkötötték, az

adatok

nagy

valószínséggel

naprakészek és relevánsak, és jól mutatják a

Ennek

szektor

problémái“ címmel“.29

Lehetséges, hogy a KKV szektor a globális hitelek

rövidített változata külön is megjelent a

vizsgálatakor

megkérdeznünk

a

érdemes

szektor

képviselit

miként látják k a helyzetüket.

vállalkozások

gazdasági

válság

alatti

forrásszerzése során szerzett tapasztalatait. Az anyag arra is rámutat, hogy a KKV szektor

továbbra

is

forráshiánnyal

küszködik.

3.1 A szektor szerint vajon elegend, amit kapnak?

3.2 A KKV szektor részére biztosított hitelek száma és

Az Európai Bizottság együttmködve az Európai

Központi

vizsgálja

az

Bankkal

EU

kis-,

folyamatosan közepes-

és

nagyvállalkozásainak forrásigényeit is. A legutóbbi, 2009-es kutatásuk, mely a „KKV szektor forráshoz jutásának lehetségei“ címmel jelent meg rámutat, hogy problémák között

a

vevi

kör

kialakítása

után

összege

a

második helyen a források megteremtése, megszerzése áll.28 Ez a probléma annyira

Lássuk ennek fényében a globális hiteleket. Hogy megvizsgáljuk, miként jutnak az EIB globális hitelei a KKV szektorhoz a szóban forgó országokban, meg kell néznünk, hogy a teljesen kiköltött globális hitelkeretek esetén

mekkora

a

hitelek

összege

darabszáma.

fontos szerepet játszik, hogy a kutatás


24

és

4. tábla – KKV szektor részére továbbított átlagos hitelméret és darabszám, a teljesen kiköltött globális hitelkeretek tekintetében

Nem szabad elfelejtenünk, hogy ezek az

jelen.31

összegek a nyugati KKV szektornak juttatott források mellett tartalmazzák a magyar,

Az

szlovák, lengyel és cseh hiteleket is. A

szektorra

közép- kelet- európai gazdaságok jócskán

nagyvállalatokra is, akik kifejezetten aktívak

elmaradnak a nyugatiaktól, de ha ehhez

a hitelfelvétel területén. Mindezek mellett

hozzávesszük a kelet- európai országok

nem szabad elfelejtenünk, hogy a hitelek

saját fizeteszközeinek (kivéve Szlovákiát,

teljes összege a táblázatunkban szerepl

ahol 2009-tl euróval fizetnek) euróhoz

összegek kétszerese, (hiszen a közvetít

való

méret

bankok is hozzáteszik a saját részüket),

hitelekkel találkozunk. A legjobb példa erre

vagyis a KKV szektor 100.000 eurónál

a magyar MKB Global Loan, ahol 20 millió

alacsonyabb

euró mindössze 2 vállalkozáshoz jutott.

részére túl nagy. Ha az átlagos hitelméretet

viszonyát

még

nagyobb

adatok

ráadásul

nem

csak

vonatkoznak,

összeget

a

KKV

hanem

a

igényl

71%-a

nézzük, akkor a 100.000 eurós határ alatt Az Európai Bizottság korábban említett

csak egy globális hitel található, a 70 millió

2009-es felmérése arra is rámutatott, hogy

euró érték Unicredit Leasing Slovakia GL.

az utóbbi két évben a hitelek harmada kevesebb,

értéket

Különös az a tény, hogy a kelet európai

képviselt, miközben a vállalkozások 40%-a

mint

25.000

euró

globális hitelek esetén a vizsgált két év alatt

kapott 25 és 100 ezer euró közötti hitelt.

számos,

Az egész Unió tekintetében ez azt jelenti,

legnagyobbjainak

hogy a KKV szektor 71%-a kevesebb, mint

hitelkeret-szerzdés

100.000 euró hitelt vett fel, és 4%-uk

(Csehországban 9-bl 4, Szlovákiában 12-

kapott 1 millió euró feletti hitelt.

bl

3,

csak

közepes

vállalkozások

részére

elérhet

került

Magyarországon

aláírásra 11-bl

3,

Lengyelországban egy sem). Mindeközben a A kutatás azonban a gazdaságilag fejlettebb

vizsgált nyugat- európai országokban ez

EU államokat (pl. Németország, Egyesült

alig volt jellemz, egyedül Németországban

Királyság, Franciaország) is vizsgálta, így a

találtunk 39-bl egy ilyen hitelkeretet és

25.000

Olaszországban 36-ból kettt.

eurónál

általunk országban

kisebb

vizsgált

négy

még

nagyobb

hitelösszeg kelet-

az

európai

arányban

van

A fenti táblázathoz visszatérve úgy tnik,


25

hogy a nagyobb vállalkozások képezik a

legnagyobbjai részére biztosított globális

gazdaság jelents részét, ugyanis így lenne

hitelkeretekkel? Különösen nehéz kérdés ez

csak érthet, hogy miért k kapják a

a kelet- európai régióban, ahol a KKV

globális

szektor láthatóan jóval kisebb méret.

hitelkeretek

legnagyobb

részét.

Ennek azonban ellent mond az Európai Bizottság anyaga:

3.3

“Gyakran elfelejtjük, hogy az Unió vállalkozásainak 99%-a a KKV szektorhoz tartozik. k biztosítják a magánszektor munkahelyeinek 2/3-át és a gazdasági eredmény több mint fele is hozzájuk kapcsolódik. S t, a KKV szektor az európai gazdaság legfontosabb eleme, tagjain múlik a növekedés, és kiemelten fontosak a

Célzott

hitelkeretek A két vizsgált évben a négy kelet- európai ország tekintetében csak egyetlen olyan globális terület

részére

Ett l is fontosabb az a tény, hogy a KKV szektor 90%-a kevesebb, mint 10 f t foglalkoztató mikrovállalkozás. Ez alapján a legfontosabb

találtunk

amely

egy

biztosított

speciális Ez

forrást.33

teljesen ellentmond annak a ténynek, hogy globális

gazdaság

hitelkeretet

(Lengyelországban),

a nyugat- európai országokban a célzott

kutatás és fejlesztés területén is.

európai

globális

elemei

éppen a mikrovállalkozások, akik átlagban két munkavállalót foglalkoztatnak. Valószínleg ebben rejlik az EU gazsági ereje!”32

hitelkeret

gazdasági

szektor

hitelkeretet,

mégpedig hogy miként lehetséges, hogy

gyakori.

A

részére

biztosítson

melynek

egyébként

problematikus lenne a hitelhez jutás. Ennek a szektornak a hitelhez juttatása ilyen

célzott

leghatékonyabb, bankoknak

Hát ez az! Van azonban egy másik rejtély is,

rendkívül

célzott hitelkeret célja, hogy egy olyan

globális hiszen

hitellel

így

a

mindenképpen

a

közvetít

meg

kell

találniuk ebben a szektorban a hitelt felvev vállalkozásokat.

ezek a vállalkozások ilyen nehezen tudnak az EIB globális hiteleihez jutni.

Az ilyen célzott hitelkeret nagyon gyakori Németországban (a vizsgált idszak minden

Ez a hitelkihelyezés nagyon keveset segít annak a KKV szektornak, amelynek az EIB gyors és hathatós segítséget ígért. Az

második

hitelkerete

ilyen)

Franciaországban, az Egyesült Királyságban és Olaszországban is.

adatokból az látszik, hogy a legkisebb vállalkozások alig jutnak a globális hitelek által biztosított forrásokhoz. Az EIB biztos nem ezt akarta elérni a közvetít bankok bevonásával. Ez viszont magával hozza azt a kérdést is, hogy vajon az EIB miért nem felügyeli a globális hitelkereteket és miért nem éri el, hogy a pénz valóban oda kerüljön, ahová azt szánták? És mi a célja az EIB-nek a közepes vállalatok

Hogyan lehet, hogy míg a vizsgált nyugateurópai

országokban

kulcsszektorok

az

EIB

részére

a

felállított

hitelkeretek létrehozására, addig a keleteurópaiakban

nem?

Talán

k

nem

érdemelnek ilyen célzott támogatást? Vagy talán

sok

munkát

generálna

az

EIB

munkatársainak? Az adatokból leszrhetjük, hogy a kelet-


26

képes

európai

régióban

kerülnek

hitel

hatalmas

nagyobb

vállalkozásokhoz.

formájában,

összegek célzottan

Ez

a

azonban

kiemelkedik, az a KKV szektor hiteleinek száma, ami összesen 1.782, háromszor annyi,

mint

a

második

Csehország

magával hozza a mikrovállalkozások, illetve

tekintetében. Mindeközben ne feledjük el,

a megújuló energiahordozók és a kutatás-

hogy Szlovákia kapta a négy vizsgált kelet-

fejlesztés

európai ország közül a legkisebb globális

területére

jutó

hitelkeret

csökkenését.

hitelkeretet.

3.4 A gyztes pedig…

Nem szabad azonban, hogy a többi ország irigykedjen, vagy azt higgye, hogy átverték

Természetesen

ez

nem

verseny,

tehát

mindenkinek gyztesen kell távoznia. Nem lehet azonban nem észrevenni, hogy az egyes

országok

KKV

szektorai

különbözképpen tudtak élni a globális A legjobban Szlovákia élt a lehetséggel, ahol ötszörösére ntt az EIB által biztosított Szintén

hitelkeretek

KKV

itt

a

legjobb

szektorhoz

a

jutásának

aránya, st még más országokból is sikerült ide

csábítani

forrásokat.

ben a kivételezés megsznt. Az EIB globális hitelkereteit

2010.

tekintetedében

megvizsgálva láthatjuk, hogy a szlovák KKV szektor részére csak 2 hitelkeret, összesen 12,5 millió euró értékben került aláírásra.

hitelek adta lehetségekkel.

hitelkeret.

(pedig úgy tnik, hogy mégis) hiszen 2010-

Ez

az

extra

hitellehetség segítette hozzá Szlovákiát

Ez hatalmas visszaesés a 2008-as 140 millió és a 2009-es 366 millió euróhoz képest, még akkor is, ha még csak 2010 novemberét írjuk. De mintha a hírek arról szóltak volna, hogy az EIB 30 milliárd euróval

növeli

a

KKV

szektor

részére

elérhet hitelkeretet.

ahhoz, hogy a KKV szektor több forráshoz jusson, mint amennyit elzetesen várhatott.

Lehet, hogy a szlovák KKV szektor megint más országoktól csábít el forrásokat?

Amiben azonban Szlovákia mindenképpen


27

Mi a gond a globális hitelekkel? A

négy

vizsgált

globális

ország

2008-2009-es

Az EIB kommunikációjában kiemelte, hogy

vizsgálatakor

elégedetlen azokkal a közvetít bankokkal,

hiteleinek

megfigyelhetünk

néhány

ismétld

eseményt.

amelyek

nem

képesek

a

hitelkeretüket

továbbhitelezni. Mi azt gondoljuk, hogy az elégedetlenség kifejezése nem a megfelel

Nézzük meg ezeket röviden.

válasz a gazdasági válság során azokkal a bankokkal szemben, akik nem képesek a

Káosz, káosz, káosz

hitelkeretet

továbbfolyósítani.

A

globális

hitelkeret tovább nem adása az EIB által Nem

közvetlen

megbízhatónak

ügyfeleinek hitelképességét vizsgálja, az EIB

kétséges,

hogy

amikor

körültekintéssel

remek munkát végez. Ezt nem csak a

bankok részérl elfogadhatatlan.

titulált

és

nagy

kiválasztott

közvetít

fizetésképtelen adósok alacsony számából, hanem a nemrégen elkészült küls vizsgálat

Az

(Wise Persons Panel) megállapításaiból is

elmaradása elfogadhatatlan. Az EIB ugyanis

leszrhetjük.34

egy közbank, ahol a globális hitelek esetén

ilyen

közpénz Ennek

ellenére

a

globális

hitelek

esetek

kerül

szankcionálásának

hitel

formájában

a

legrászorultabb gazdasági szektorokhoz.

adminisztrációját és a velük kapcsolatos jelentéseket

a

káosz

szóval

lehet

a

legjobban jellemezni.

Ha a globális hitelek célja a KKV szektor támogatása, közvetít

Ahogy

korábban

írtuk,

ennek

a is

célnak meg

a

kell

hatalmas

felelniük. Ha erre nem képesek, akkor az

különbségek vannak az EIB és a közvetít

egyszeren szerzdésszegés, amelyet mint

bankok között szerzdött hitelkeretek és a

bármilyen

más

közvetít bankoktól a KKV szektorokhoz

különböz

módokon

került összegek között. Ez rámutat arra,

Jelenleg azonban semmilyen büntetést nem

hogy

kapnak a hitelkeret továbbításával elmaradó

súlyos

már

akkor

intézményeknek

hiányosságok

vannak

a

közvetít bankok ellenrzésének területén.

hitelszerzdés

esetén

szankcionálni

kell.

közvetít bankok számára. Az, hogy az EIB kifejezi

elégedetlenségét

messze

nem

Szabályszerség, vagy annak hiánya

elegend.

Minden hitelszerzdésnek fontos eleme a

Az EIB saját bevallása szerint, sok idt tölt a

feltételek és a kondíciók pontos leírása, de

közvetít

elengedhetetlen

vizsgálatával, de mindeközben egyáltalán

az

szabályszegések kezelése is.

esetleges

bankok

hitelképességének

nem vizsgálja, hogy ezek a bankok hogyan


28

haladnak a hitelkeret továbbításával.35

Éppen emiatt nem mködhet a globális hitelek

A

közvetít

dönthetnek

bankok

a

hitel

intézményrendszere

a

szerzdés

maguk

betartásának vizsgálata nélkül, melynek ki

továbbításának

kell térnie a továbbhitelezés vizsgálatára is.

helyérl

Természetesen megtudtuk, hogy az EIB szem eltt tartja, hogy a szerzdésben

Láttuk

korábban,

felhasználása

hogy

nem

a

hitelkeret

feltétlenül

abban

az

országban történik, ahová azt eredetileg

megjelölt

országokba

kerüljön

a

hitel

összege, de semmit nem tesz, amikor ez mégsem így történik.

szánták. Az EIB a hitelkeretek egy részét több ország KKV szektorának fejlesztésére

A

szánja, ez különösen igaz akkor, amikor

megfeleljen a szerzdésben vállaltaknak,

egy multinacionális bank a partnere. Így

miközben az EIB feladata, hogy ellenrizze

például

ezt.

az

Erste

Group

hitelkeret-szerzdése

EIB-vel

több

kötött

országot

közvetít

bankoknak

feladata,

hogy

is Kulcsterületek

megnevez, ahová a forrás továbbítható.

támogatása

célzott

hitelekkel Jellemz, hogy a hitelkihelyezés során a közvetít

bankok

a

szerzdésben

Fontos

lenne,

hogy

a

kelet-

európai

meghatározott feltételeket figyelmen kívül

országokban több célzott hitelkeret jelenjen

hagyják. Ez azt jelenti, hogy a közvetít

meg, hiszen ezek nagyon jól mködnek a

bankokat még a szerzdésben rögzített

nyugat- európai országokban. Különösen

feltételek sem kötik. Vagyis az EIB minden

annak tekintetében, hogy ezek a szektorok

probléma nélkül elfogadja, ha egy közvetít

(megújuló

intézet a szerzdésben meghatározottaktól

kutatás-fejlesztés)

eltér

a

ráadásul még jobban rá vannak utalva az EIB

szektorainak

segítségére. Látjuk, hogy 2010-ben már

arányban

különböz

biztosítja

országok

a

KKV

hitelt

energia,

Európában

részére, amivel tulajdonképpen szerzdést

nagyobb

szeg.

a

célzott hitelek, azonban ezek még mindig

legproblematikusabb része, hogy az EIB

elmaradnak a német, a francia vagy akár az

országokra lebontott jelentése egyáltalán

angol célzott hitelektl. Azt az EIB is

nem követi a valódi hitelkihelyezést. Ahogy

elismeri, hogy a globális hitelek nehezen

láttuk, a vizsgált kelet- európai országok

tudnak

egyikében sem a leszerzdött összeg került

azonban a célzott hitelkeretek ezen is

a KKV szektorhoz.

nagyban tudnának segíteni.

Az

EIB

Ennek

saját

a

gyakorlatnak

honlapján

megjelentetett

Az

arányban

mikrovállalkozások, Kelet-

hozzáadott

EIB

jelennek

értéket

tárgyalásokat

ilyen

képviselni36,

folytatott

a

megjelenítenie, hogy az adott ország KKV

probléma

kezelésére.

szektora mekkora hitelhez jutott a globális

rámutatott, hogy milyen óriási különbségek

hiteleken keresztül. Ha a közvetít bank

vannak

nem képes az adott országban kihelyezni a

vállalkozásai között, ami a hozzáadott érték

hitelt, akkor meg kell kérdjeleznünk az EIB

növelése miatt egyértelmen a „személyre

partner-kiválasztási módszerét.

szabott“ hitellehetségek kialakításra felé

adatainak

azt

kell

különböz

szektorral Az

országok

mutat.37


29

a

2008

májusában

országspecifikus

KKV

meg

fenti

egyeztetés különböz

Ajánlások hitelkeretbl. Elször is meg kell vizsgálnunk, hogy a

Az

ettl

való

eltérést

szerzdésszegésnek kell tekinteni.

globális hitelek elérték-e az EIB által ígért eredményeket? Az elemzett adatok alapján

•

ezt

láthatóan lassan hitelezik tovább az 50

nem

tartjuk

valószínnek.

Fontos

Mivel

láthatóan

a

közvetít

bankok

támogatás, de meg sem közelíti a szektor

millió

várakozásait.

javasoljuk, hogy egyszerre ne kapjanak meg

eurónál

nagyobb

összegeket,

ettl nagyobb összeget (vagy a szerzdött Emiatt véleményünk szerint alapjaiban át

összeg 25%-át), így elkerülhet, hogy ez a

kell

forrás

alakítani

a

globális

hitelek

a

bankok

intézményrendszerét, hogy az képes legyen

növelje.

az

szerzdésben

EIB

és

az

európai

képviselk

által

hangoztatott eredményeket megvalósítani.

Ehhez

középtávú

tartalékát

kapcsolódik,

hogy

a

rögzített

hitelkeret

csökkentése is annak kedvezne, hogy a közvetít bankok mielbb a KKV szektorhoz

Ezt a következkkel lehet elérni:

jutassák a forrásokat.

•

•

Célzott hitelkeretek kellenek, melyek

Az EIB honlapján keresztül legalább

között megjelennek a mikrovállalkozások, a

hathavonta

hozza

kutatás-fejlesztés és a megújuló energiával

hitelkeret

szerzdések

kapcsolatos vállalkozások részére elérhet

alakulását. Ezen adatok között jelenjen meg

pénzügyi

a közvetít banknál lév hitelkeret összege,

növelését

alapok. az

A

célzott

általános

hitelkeretek

globális

hitelek

a

KKV

szektor

régiónkénti

terhére is növelni kell.

és

nyilvánosságra

hitelfelvevinek szektoriális

a

forrásainak

száma,

bontása.

Ez

jelenleg csak külön kérésre érhet el, sajnos •

A jelenleginél nagyobb pénzügyi és

azonban az adatfeldolgozás hibája miatt

egyéb kedvezményeket (például garancia)

egyébként sem képes valós képet festeni az

kell felkínálni a hitelfelvevk részére. Ezt az

aktuális

EIB

tartjuk a közvetít bankok globális hitelek

mködési

vagy

akár

a

kockázati

marzsának terhére is biztosítani kell, hiszen

helyzetrl.

Szintén

fontosnak

továbbításának értékelését.

így lehet vonzó a globális hitelkeret a KKV Elismerésre méltó, hogy a gazdasági válság

szektor szereplinek számára.

idején az EIB több ország tekintetében is •

Az EIB és a közvetít bankok között

képes

volt

gyorsan

növelni

a

direkt

köttetett szerzdés betartását szigorúbban

projekttámogatásra biztosított forrásait. A

kell

szektorának

globális hitelek esetén azonban nem ilyen

kialakított hitelkeret csak a célországba

kedvez a helyzet. Ennek legfbb oka a

kerülhessen.

Ha

közvetít

szektorának

szól

kezelni.

Egy

ország több ugyanaz

ország a

KKV

hitelkeret,

intézmények

beiktatása,

akik

maguk is kockázatot vállalnak.

akkor egyértelmen definiálni kell, hogy melyik ország milyen arányban részesül a

Az EIB-nek a KKV szektor egyéb támogatási


30

formáit is fejlesztenie kell. Ilyen lehet a garanciavállalás, melyre már most is van

A legfontosabb azonban, hogy az EIB vegye

példa, de érdemes lenne ezt kiegészíteni

figyelembe

vissza

találkozón

nem

térítend

támogatással.

Ez

a

KKV

szektorral

összegyjtött

folytatott

javaslatokat,

nemcsak maga a támogatás miatt fontos,

melyek nagy részben átfednek az ebben a

hanem sok esetben ez segíti bankhitelhez a

kiadványban megfogalmazottakkal.

KKV szektor tagjait.


31

Lábjegyzetek 1.

‘SMEs in V4 Countries’, Visegrad.info: Politika és fejlesztés a Visegrádi országokban,

2.

“The Credit Crunch Spreads to Business”, Businessweek, 2008. 10. 02.,

http://www.visegrad.info/smes-and-innovative-businesses/factsheet/smes-in-v4-countries.html http://www.businessweek.com/magazine/content/08_41/b4103020404275.htm; “Bank of England’s Tucker warns banks threatening recovery by not lending”, Telegraph, 2009. 06. 10., http://www.telegraph.co.uk/finance/newsbysector/banksandfinance/5488696/Bank-of-EnglandsTucker-warns-banks-threatening-recovery-by-not-lending.html; “Giving SMEs the credit they need”, European Commission Enterprise & Industry Online Magazine, 2009. 02. 12., http://ec.europa.eu/enterprise/e_i/news/article_8750_en.htm; ‘SMEs in V4 Countries’, Visegrad.info: Portal on policy and development in Visegrad countries, http://www.visegrad.info/smes-and-innovative-businesses/factsheet/smes-in-v4-countries.html 3.

“ECOFIN ask the EIB to deploy EUR 15 bn for SMEs”, Info, az EIB információs magazinjának 2008/3

4.

“From financial crisis to recovery: A European framework for action”; az Európai Bizottság

kiadványa, megtalálható: http://www.eib.org/attachments/general/bei_info/bei_info132_en.pdf kiadványa, 2008. 10. 29, 6. oldal, elérhet: http://ec.europa.eu/employment_social/esf/docs/from_crisis_to_recovery_en.pdf; “A European Economic Recovery Plan”; az Európai Bizottság kiadványa 2008. 11. 26, 12. oldal 5.

“EIB rolls out SME funding scheme”, EurActiv, 2009. 02. 13.

6.

“EIB Directors approve anti-crisis measures for 2009-2010”, Sajtóanyag, EIB, 2008. 12. 16.,

http://www.euractiv.com/en/innovation/eib-rolls-sme-funding-scheme/article-179405 http://www.eib.org/about/press/2008/2008-159-eib-directors-approve-anti-crisis-measuresfor-2009-2010.htm?lang=-en 7.

Az EIB hitelezését alapul véve 2009-ben 79 milliárd eurós hitelrl kötött szerzdést

8.

‘Intermediated Loans’, EIB, http://www.eib.org/products/loans/intermediated/index.htm

9.

Az EIB és a Price Waterhouse Coopers, 2005 és 2007 közötti az EU területét érint célzott globális hitelek teljesítményének értékelése, 15. oldal http://www.eib.org/infocentre/publications/index.htm

10. ‘Evaluation of special dedicated Global Loans in the European Union between 2005 and 2007’, megjelent az EIB és a Price Waterhouse Coopers kiadásában 2009 szeptemberében, amelynek keretében 10 globális hitelkeretet vizsgáltak; ‘Evaluation of EIB financing through global loans under the Lomé IV Convention’, kiadta az EIB, 2006 májusában, amelyben 15 afrikai, karibi és csendes óceáni (ACP) globális hitelkeret vizsgálata található; ‘Evaluation of SME Global Loans in the Enlarged Union’, kiadta az EIB 2005 júniusában, melynek keretében 25 globális hitelkeretet vizsgáltak meg; ‘EIB financing with its own resources through global loans under Mediterranean mandates’, kiadta az EIB 2004 decemberében, amelyben 10 globális hitelkeretet vizsgáltak; mind a négy kiadvány elérhet a http://www.eib.org/infocentre/publications/index.htm 11. ‘The EIB Transparency Policy’, EIB 2010. február 2., http://www.eib.org/attachments/strategies/transparency_policy_en.pdf, p.25 12. Az EIB jegyzett tkéjét a Unió tagállamai biztosították. Ez az alaptke biztosította lehetséget, hogy az EIB piaci hitelekhez jusson. Az EIB hiteleinek Unión kívüli része esetén szintén a tagállamok vállalják a garanciát. http://www.eib.org/about/index.htm


32

13. Az Európai Bizottság kisvállalkozásokról szóló (SBA) kiadványai: Magyarország http://ec.europa.eu/enterprise/policies/sme/facts-figures-analysis/performancereview/pdf/final/sba_fact_sheet_hungary_en.pdf Szlovákia http://ec.europa.eu/enterprise/policies/sme/facts-figures-analysis/performancereview/pdf/final/sba_fact_sheet_slovakia_en.pdf Lengyelország http://ec.europa.eu/enterprise/policies/sme/facts-figures-analysis/performancereview/pdf/final/sba_fact_sheet_poland_en.pdf Cseh Köztársaság http://ec.europa.eu/enterprise/policies/sme/facts-figuresanalysis/performance-review/pdf/final/sba_fact_sheet_czechrepublic_en.pdf 14. ‘EIB steps up SME lending in response to financial crisis’, kiadta az EIB, 2010. 02. 25., http://www.eib.org/attachments/general/events/briefing2010_01_sme_en.pdf 15. ‘European SMEs under Pressure: Annual Report on EU Small and Medium-Sized Enterprises 2009‘, Európai Bizottság, 15. oldal http://ec.europa.eu/enterprise/policies/sme/facts-figuresanalysis/performance-review/pdf/dgentr_annual_report2010_100511.pdf 16. A 69%-os adatot az összes teljesen továbbított hitelkeret vizsgálatával kaptuk meg, kivéve két magyar hitelkeretet, ahol csak egy, valamint két esetben jutott el a hitel a KKV szektorhoz. Ezekben az esetekben az EIB-tl kapott információk alapján a legnagyobb adható hitelmérettel számoltunk, azaz 12.5 millió euróval. 17. Az UniCredit CZ Global & Mid Cap Loan, 2008. 11. 07-én kötött szerzdés 100 millió eurós hitelkerete 2010. 06. 10-én teljesen érintetlen. A Ceska Sporitelna Loan for SMEs I, 2009. 05. 19én leszerzdött 200 millió eurós hitelkerete 2010. 06. 10-én teljesen kiköltve (további információk az 1. és a 2. táblákon találhatóak) 18. ‘Immorent CEE Regional Loan for SMEs I’, EIB, http://www.eib.org/projects/loans/2009/20090014.htm 19. SGEF Global & Mid Cap Loan III, 100 millió eurós hitelkeret-szerzdés 2008. 12. 15-én kerül aláírásra a cseh KKV szektor részére. Jelen pillanatig 45 millió euró került a közvetít bankhoz aminek 87%-a került cseh, míg 13%-a szlovák KKV szektorhoz (összesen 403 vállalkozáshoz). http://www.eib.org/projects/press/2008/2008-141-republique-tcheque-un-pret-novateur-dela-bei-a-l-intention-des-pme.htm 20. ‘SBA Fact Sheet – Poland’, Európai Bizottság Vállalkozás és Ipar, http://ec.europa.eu/enterprise/policies/sme/facts-figures-analysis/performancereview/pdf/final/sba_fact_sheet_poland_en.pdf 21. A témát jobban ismerknek a 14.81% magas lehet, figyelembe véve, hogy 30 hitelt vizsgáltunk a kelet európai térségben. Hogy az EIB-t jobb színben tüntessük fel a több országban elérhet hitelkereteket csak egynek számoltuk. Ha ezeket is beleszámoljuk az arány már csak 13.3 %. 22. ‘FAQ – Activities’, EIB, http://www.eib.org/products/faq/ 23. A SZRB Slovakia által felkínált kedvezmény 0.20 % http://www.szrb.sk/Documents/tlacove%20spravy/SZRB-INVESTuver0211.doc, a Komercni Banka (melyet a Société Générale tulajdonol) által felkínált pedig 0.35 % http://www.kb.cz/en/com/eu_point/eib_loan.shtml, a CSOB Leasing által felkínált pedig 0.40 % http://www.csobleasing.cz/cz/produkty/euroleasing/otazky-a-odpovedi 24. SZRB Slovakia http://www.szrb.sk/Documents/produktove%20informacie%20od%2024-112008/priame%20uvery%2024-11-2008/Priame%20úvery%20-%20Euro/INVESTúver_150210.doc 25. ‘eská Spoitelna Aktuality’, http://www.csas.cz/banka/content/inet/internet/cs/news_ie_969.xml 26. Az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi figazgatóságának kiadványa 2009 júliusából: „Economic Crisis in Europe: Causes, Consequences and Responses”, http://ec.europa.eu/economy_finance/publications/publication15887_en.pdf nyolcadik és kilencedik oldal 27. “Debt Markets take fright at ‘EU bond’”, Telegraph.co.uk, 2009. 02. 26. http://www.telegraph.co.uk/finance/newsbysector/banksandfinance/4840371/Debt-marketstake-fright-at-EU-bond.html


33

28. ‘Access to finance; Analytical report’, Európai Bizottság és az Európai Központi Bank közös kiadványa 2009 szeptemberébl, 27. oldal http://ec.europa.eu/enterprise/policies/finance/files/survey_access_to_finance_analytical_report_e n.pdf 29. ‘Access to finance worries small and medium enterprises’, Európai Bizottság és az Európai Központi Bank kiadványa 2009 szeptemberébl, 1. oldal http://ec.europa.eu/enterprise/policies/finance/files/flash__eurobarometer__summary_en.pdf 30. ‘Access to finance; Analytical report’, Európai Bizottság és az Európai Központi Bank kiadványa, 37. oldal 31. ’Access to finance; Analytical report”, Európai Bizottság és az Európai Központi Bank kiadványa, 39. oldal http://ec.europa.eu/enterprise/policies/finance/files/survey_access_to_finance_analytical_report_e n.pdf 32. ‘Facts and figures about the EU’s Small and Medium Enterprise (SME)’, Európai Bizottság, Vállalkozás és Ipar, http://ec.europa.eu/enterprise/policies/sme/facts-figuresanalysis/index_en.htm 33. Az RLPL Micro Enterprise ABS GL hitelkeretszerzdését 2008.01.17-én 29,450,397 euró értékben írták alá 34. ‘European Investment Bank’s external mandate 2007-2013 Mid Term Review’, EIB, 2010 február, 21. oldal, http://www.eib.org/attachments/documents/eib_external_mandate_2007-2013_midterm_review.pdf 35. ‘Evaluation of Special Dedicated Global Loans in the European Union between 2005 and 2007’, EIB, megállapítások és javaslatok a 6. és a 7. oldalon 36. ‘Evaluation of Special Dedicated Global Loans in the European Union between 2005 and 2007’, EIB, megállapítások a 6. és a 7. oldalon 37. ‘SME consultation 2007/2008’, EIB 2008. május, vezeti összefoglaló


34

Legutóbbi kiadványaink Képesek-e a nemzetközi pénzügyi intézetek hathatósabb támogatást nyújtani Dél- és Kelet- Európában a megújuló energiahordozók és az energiahatékonyság területén? – 2010. július

Túl a csúcson. Az Enel tervei a szennyezés Albániába történ exportálására – 2010. április

Kihasználatlan lehetségek – Az Uniós támogatás és a kohéziós politika többre képes a fenntartható klíma és az energia területén Közép- Kelet- Európában – 2010. március

A fenti kiadványok mind megtalálhatóak a honlapunkon: http://bankwatch.org/publications/


35

Az EIB globális hiteleinek alapvet célja, hogy a KKV szektor forráshoz jutását segítse, ennek ellenére jelenlegi formájában nagyobb segítséget jelent a közvetít bankoknak. Az EIB felelssége ebben a kérdésben elvitathatatlan.

Közép-Kelet-Európai Bankfigyel Hálózat Na Roczesti 1434/6 Praha 9, 190 00 Cseh Köztársaság E-mail: [email protected] Weboldal: www.bankwatch.org Twitter: www.twitter.com/ceebankwatch

Sok bába között elvész a kisvállalkozás

Recommend Documents