Sok anyukát elbizonytalanít a gyermekkori nyelvoktatásról keringő számos tévhit!

Sok anyukát elbizonytalanít a gyermekkori nyelvoktatásról keringő számos tévhit! Biztosan Te is gondolkoztál már: Mikor kezdjük a nyelvoktatást? Összekeveri a nyelveket? Beszédhibás lesz tőle? Mindegy a módszer? Milyen eredményt hoz? Okosítsd ki magad nyelvoktatásból MOST! 1. A nyelvelsajátítás fejlődési szakaszai – Mikor kezdjük? A csecsemő először a hangkészletet sajátítja el. Az emberi fejlődés takarékos: a csecsemő az általa hallott nyelvek hangkészletét megismeri és tökéletesen reprodukálja, de még kisgyerekkorban bezárul a kapu: az ezektől különböző hangokat soha nem fogja tudni tökéletesen kiejteni. Ezt a folyamatot hívjuk artikulációs bázisszűkülésnek. Egyes nyelvekben egész különleges hangok is vannak, legjobb példa erre a dél-afrikai !kung törzs, mely „!k” fonémája a világon (majdnem) egyedülálló. Éppen ezért minden egyes !kung ki tudja ejteni a „!k” hangot, de a világon senki más nem képes erre! De figyeljük csak meg, hogy a nyugati nyelvet beszélők általában képtelenek megkülönböztetni egymástól a magyar „o” és „a” hangot, mint ahogy mi sem igen vagyunk képesek felnőttfejjel kiejteni az angolok „th”, vagy az oroszok „ы” fonémáját (ez utóbbi hang egyébként másfélezer éve még meg volt a magyarban). A csecsemő először is elkülöníti a beszéd hanghullámait a környezet más hangjaitól, aztán megismeri a fonémákat (azaz hangokat), a morfémákat (kb. szótagokat), a szavakat és a mondatokat. Majd az egyes egységekhez jelentést rendel, a jelentéseket kategorizálja, szabályokat és mintázatokat alkot, azaz felfedezi a szabályszerűségeket, de eközben a kivételeket is megismeri. Hogy mindez hogyan történik, csak sejtjük. Azt azonban látjuk, hogy a csecsemő figyel – nagyon figyel. Nyelvelsajátító berendezése segítségével úgy figyel, ahogy mi már nem vagyunk képesek. Pár hetes korában már a szótagok felismerésénél tart. Ha emberi hangokat játszunk le neki, megváltozik viselkedése. Pár hónapos korában a szavakat is egyértelműen megérti. Ún. „preferenciális nézési” kísérlettel bizonyították, hogy a számára fontos szavakat már megismeri és értelmezi. De tudományos kísérlet sem kell hozzá: próbáljuk csak azt mondani egy négy-öt hónapos karon ülő csecsemőnek, hogy - leteszlek, egy kicsit itt hagylak, várj egy kicsit, ha éhes vagy (stb.) Szinte azonnal tiltakozó sírás lesz a válasz!

Helen Doron Early English © Helen Doron Ltd, www.helendoron.com, www.helendoron.hu

A szóalkotás a megértésnél később jön, hisz nehezebb dió: hathetes korig nincs is nyelvspecifikus hangképzés. Hathetes kor után a baba elkezdhet gőgicsélni és nevetni. A gőgicsélés a sírásnál csendesebb, alacsonyabb hangfrekvenciájú, torokból képzi a kuncogást, nevetést. A hangszalagok erősödnek, rohamtempóban fejlődnek. Mozgatja a nyelvét, hangszalagjait. Már akár 16 hetes korban elkezdhet gyakorolni: különféle hangokat ad ki, főleg orr- és réshangokat. Fél éves kortól gagyogni kezd, szótagokat mond, gyakran kettőzve, vagy vegyesen. Úgy 10-18 hónapos kora körül már ő maga is szavakat mond. Szókombinációkat alkot, melyek szabálytalanok, de bizony valahol ezek az első mondatok (fájhideg, mennyel)! Ezután következik be az ún. szótárrobbanás. Ilyenkor szavak keverednek érthetetlen szavakkal, 24 hónapos korig kb. 50 szavas szókinccsel. Két éves kor után a gyermek beszéde „telegrafikus” - távirati lesz: megjelenik a nyelvtan, mely igen egyszerű, és mindig szabályos. A telegrafikus szakasz nem tűri a morfológiai vagy nyelvtani kivételt (hót, lót, gyereket). 3-6 éves kor között a gyermek egyre hosszabb, összetett mondatokat alkot, eltűnnek a hangzóhibák, és az általános szabályok. A nyelvi kivételek helyet kapnak, ezután a nyelv csupán finomodik, a szókincs gyarapszik, a nyelvelsajátítás érdemi része lezárult: a gyermek már túl van a nehezén, és az eredetileg megtanult nyelv(ek) finomhangolásával párhuzamosan végleg leépül nyelvelsajátító berendezése. 10-12, de 13-14 éves korától kezdve végképp elmondhatjuk egy gyermektől, hogy nyelvet már csak tanulni tud, elsajátítani nem. Az előzőek alapján sejtjük már, mi a különbség a nyelvelsajátítás és a nyelvtanulás között: az első nyelv(ek) elsajátításában a gyermeknek segít genetikai öröksége, biológiai fejlődése, időmérlege és a társadalmi környezet. Mindenki természetesnek veszi, hogy eleinte helytelenül beszél, bátorítjuk, segítjük, támogatjuk. A gyermek agya hatalmas erőforrásokat mozgósít a nyelvelsajátításra, ezeket az erőforrásokat azonban később átcsoportosítja más célra. Sok érv szól amellett, hogy a szokványos nyelvtanulást alapvetően megkülönböztessük a nyelvelsajátítás folyamatától. A tanulás percepciós és kognitív eszközökkel történő, tudatos folyamat, melynek végeredménye az adott tudás szándékos megszerzése. Azt is mondhatnánk, hogy nyelvtanulás csak akkor lehetséges, ha megelőzte az első nyelv(ek) elsajátítása. 2. A babák az anyanyelvükön sírnak már a születés után A legújabb kutatások szerint a magzat már az anyaméhben elsajátít bizonyos nyelvi készségeket, az édesanyja hanglejtését - ez pedig hatással van arra is, ahogyan a baba a születése után sír.


Ezt bizonyítja a németországi würzburgi egyetem orvosi antropológusa, dr. Wemke és kutatótársainak kutatása, melynek során 60 egészséges, 3-5 napos újszülött sírását rögzítette felvételre, majd részletesen elemezte a 30 franciául és a 30 németül beszélő család újszülöttjének sírását. A kutatók azt figyelték meg, hogy a francia újszülöttek sírása emelkedő dallamvonalú, hangerejük lassan erősödik a tetőpontig. A német újszülöttek azonban, úgy tűnik, az ereszkedő dallamot kedvelik. A kétféle moduláció megfelel a két nyelvre jellemző beszéddallamnak. Kiderült, hogy már az is nagy jelentőséggel bír, milyen beszédet hall a magzatunk az anyaméhben. Ez azt jelenti, hogy a nyelv elsajátítása jóval korábban kezdődik, mint azt sokan hitték! Tehát egyáltalán nem korai a baba-mamás angoltanfolyam sem! Ebben a korai életszakaszban még rendkívül fogékonyak a babák, ez az érzékeny korszak nagyjából hatéves korig tart. Folyamatosan pozitív megerősítést kap, míg ezeket a hangokat használja gügyögése során, ezért rögzíti őket, a többi, nem használt hangot pedig elhagyja. A hangsúly a pozitív élményen van.

Összefoglalva Elmondhatjuk, hogy a nyelvelsajátítást minél korábban kezdjük, annál jobb lesz az eredmény! Alaptalanok tehát azok a félelmek, hogy a kisgyermekkori nyelvelsajátítás káros vagy túl korai volna. Ebben az életkorban a gyerekeknek ez egyáltalán nem megterhelő, ráadásul így megspórolhatjuk a későbbi izzadságos tanulást. Ha elszalasztjuk ezt az időszakot, nincs esély az anyanyelvi tudás megszerzésére. Ha egy gyermeknyelvet tanul, tudatában van annak, hogy éppen egy adott nyelvet tanul. De ugyanúgy tanulhatna történelmet vagy matematikát is: mert ugyanazok a mechanizmusok érvényesek rá. Azonban egy kisgyermek nyelvelsajátítása nem választás kérdése: nem azért sajátít el nyelv(eket), mert így akarja, hanem egyszerűen természetesen megtörténik. Eleinte nem tudja, hogy vannak más kultúrák, népcsoportok is. A nyelv elsajátítása a gyermek számára ugyanúgy élet-halál kérdés, mint a kislibának, az, hogy az első pillanattól kezdve követni tudja anyját.


3. Mit mond a logopédus – Beszédhibás lesz-e tőle? „A gyermek beszédének kialakulását nagymértékben befolyásolja a környezet tudatos nevelő munkája, a megfelelő beszédpélda. Az utánzási reflex ugyanis ebben a pici korban a legerőteljesebb. A gyermekek fokról-fokra sajátítják el a beszédet. Kiejtésük természetesen nem pontos, nehézségek mutatkozhatnak a szavak felfogásában, megértésében, sokszor ezt úgy vesszük észre, hogy a gyermek sajátos szavakat alkot. Ezek a jelenségek a beszédfejlődés természetes velejárói, és ezeken a nehézségeken a legtöbb gyermek hamar túljut. 3 éves korra alakul ki tulajdonképpen az anyanyelvre jellemző hangrendszer. Előfordul, hogy a hangok ejtése sok esetben még nem pontos. Ez természetes jelenség, sokszor 4,5 - 5 éves korra ez önmagától megjavul. A nyelvtanulás korai kezdése mellett szól, hogy a spontán utánzási készségnek köszönhetően ebben az életkorban a gyerekek pontosabban sajátíthatják el az anyanyelvi szintű kiejtést. Nyitottá válnak az idegen nyelv, az idegen kultúra befogadására. Ha nyelvtanárra szeretné bízni csemetéjét, győződjön meg róla, hogy tökéletesen felkészült pedagógussal áll-e szemben. Látogasson el egy órájára, s döntsön utána. A játékos forma is nagyon fontos. Ma már léteznek olyan módszerek, amely "meseszerűen" tanítják az apróságokat. Bábok, állatkák, sok zene, dalok, mozgás segítségével különböző kalandokat élhetnek át, miközben észrevétlenül fülükbe mászik az idegen nyelv. Természetesen, ha vissza tud énekelni pár utánzással elsajátított dalt a gyermek, az még magában nem jelent nyelvtudást. A nyelvtudás megszerzése, az anyanyelv elsajátításhoz hasonló folyamatként alkul, ahol az angolórákon a gyerekek megismerik a szavak jelentését, használatát és szabad beszélgetésben is gyakorolnak. A napi kapcsolatot a célnyelvvel az otthoni CD hallgatás is megerősíti. A Helen Doron módszerrel folytatott nyelvelsajátítás a fent említett sajátosságokat messzemenően figyelembe veszi. Hangsúlyt fektet a tökéletes kiejtési mintaadásra, a játékosságra, az egyéni sajátosságokra, körülbelül 2,5 -3 év alatt valóban kialakítja a nyelvi rendszert a gyermekekben. Fontos tudni: Nem az idegen nyelv tanulása okozza a beszédhibát! A gyermekek életkori sajátosságából adódik átmeneti jellegű alaki probléma, úgynevezett élettani pöszeség. Az


idegen nyelvet nem tanuló kisgyermekek közt is ugyanolyan mértékben fordul elő. 4,5- 5 éves korig spontán is javulhat. Mit tehet a szülő? 1) Körültekintés Mindenek előtt, igen körültekintően válasszon gyermekének intézményt, tanfolyamot. 2) Bizalom Csak akkor kezdje el gyermeke nyelvtanítását, ha tökéletes bizalmat érez a vele foglakozó pedagógus iránt. 3) Együttműködés Az együttműködés nélkülözhetetlen a két szülő, és a gyermekkel foglalkozó pedagógusok közt. Ez vonatkozik arra az esetre is, ha a gyermeknek az anyanyelvi kommunikációjában is probléma adódik. Kisebb beszédhibák esetén a logopédiai terápia az anyanyelven, az idegen nyelvi oktatás mellett is végezhető.” Bán Ildikó, gyógypedagógus és logopédus, Budapest

4. Nos, hogy összekeveri-e a nyelveket? Átmenetileg előfordulhat, hogy egy-egy szó átszűrődik a másik nyelvbe és vegyesen használja a gyermek. A nyelvet azonban a gyermek személyhez köti, ezért ha angolul következetesen a tanár néni, magyarul pedig következetesen a szülők szólnak hozzá, akkor a gyermek szétválogatja a nyelveket és következetesen használja azokat. Őszintén, hány olyan 3 nyelvet beszélő felnőttel találkoztunk, aki az egyik szót angolul, a másikat németül a harmadikat magyarul mondta volna egy –egy mondatban? Ugye nem nagyon volt ilyenre példa? Szinte érthetetlen ez a félelem, hiszen a világ 75%-a többnyelvű, így az egy nyelvűek alkotják a kisebbséget!

5. Mindegy-e a nyelvoktatási módszer?


Természetesen egyáltalán nem mindegy a módszer.

A helytelen módszerrel oktatott

gyermeknél vagy nem látunk kellő eredményt, tehát nem jön létre az új, angol nyelvi rendszer és nem tanul meg a gyermek ezen a nyelven gondolkozni, vagy ezen felül a helytelen kiejtéssel oktatott gyermekeknél a rossz kiejtési minta rögzülhet! A Helen Doron módszer arra törekszik, hogy minél tökéletesebben utánozza a nyelvelsajátítás folyamatát és így tanítsa meg angolul a gyermeket. Azaz ez egyfajta nyelvelsajátítási szimuláció. Felmerül a kérdés, hogyan lehet utánozni, vagy beindítani a nyelvelsajátítást, ha egyszer a tudósok abban sem tudnak megegyezni, hogy pontosan hogyan zajlik az „igazi” nyelvelsajátítás? A válasz igen egyszerű: egyrészt vannak bizonyos pontok, amiben megegyezik minden elmélet. Másrészt nem elméletileg, hanem gyakorlatilag kell leképezni a nyelvelsajátítás folyamatát. Mi ennek az alapfeltétele? 1. Először is a gyermeknek hallania kell a beszédet még az artikulációs bázisszűkülés előtt. 2. A gyermeknek olyan életkorban kell elkezdenie a nyelvvel ismerkedni, amikor még „teljes gőzzel” működik nyelvelsajátító berendezése. 3. A nyelvelsajátítás szimulációját minél tökéletesebben kell végrehajtani. Tehát a módszert, amennyiben tényleg képes leképezni a nyelvelsajátítás folyamatát, minél hamarabb el kell kezdeni. Ez lehetséges, hiszen a legkorábbi kurzust anyukájukkal együtt (BBS) még beszélni, sőt ülni sem tudó csecsemők is elkezdhetik. A nyelvelsajátítási szimuláció lényeges eleme, hogy a későbbi megfelelő angol kiejtés érdekében a csecsemők (gyermekek)

rendszeresen

hallják

az

eredeti,

angolajkúakkal

felvett

hanganyagot.

Máskülönben nem is „indul be” a nyelvelsajátítás, de így az artikulációs bázisszűkülés után a gyermek anyanyelvének (nyelveinek) hangzókészletén kívül az angol hangzókészletet is tökéletesen tudja reprodukálni. A nyelvelsajátítás beindulásához nem csak passzív, hanem aktív beavatkozásra is szükség van: a gyermeket ugyanúgy segíteni kell, mint bármely nyelv elsajátításakor. A módszer Helen Doron brit nyelvésztől származik, aki tisztában volt a nyelvelsajátítás mechanizmusával. Szándékosan úgy próbálta megtervezni a tanfolyamot, hogyha betartják az


alapvető szabályokat (a gyerek, a tanár és a szülő), akkor utánozza a természetes nyelvelsajátítást. A Helen Doron program – különösen az első 5-6 évben – nem nyelvtanulási, hanem nyelvelsajátítási tanfolyamnak tekinthető, ahol az alacsony „nyelvi elárasztottság-szintet”, azaz azt a tényt, hogy a gyermeknapi hanganyag-hallgatáson túl csak hetente egyszer vagy kétszer találkozik angol nyelvi környezettel - tudatos, célratörő és egymásra épülő nyelvi modulokkal ellensúlyozza. A tanfolyam modulokból épül fel, modulon belül a dajkanyelvhez hasonlóan sokszor és sok nyelvi és egyéb aspektusból megvilágítja az egyes szavak jelentését, de a modulról modulra a tananyag természetesen nem ugyanaz. A Helen Doron módszer alapeleme, hogy a külön erre képzett tanárok tisztában legyenek a nyelvelsajátítás mikéntjével, és minél inkább szimulálni tudják azt. Jelenleg 10 Helen Doron tanfolyam létezik. Az első a BBS, mely során a csecsemők 550 angol szóval ismerkedhetnek meg. Persze, még csak értik és nem reprodukálják a szavakat, de számos alkalommal kiderült, hogy később a féléves-egyéves korban hallott szavakat megerőltetés nélkül reprodukálni tudják. Az angoltanfolyam figyelembe veszi a csecsemők szükségleteit: itt az ölbeli játékok, ringatás, mozgatás, ének és zene a legfontosabbak. Utána következik az EFI, mely 350 szóval ismerteti meg az 1-2 éves gyermekeket, itt már egyszerű mondatszerkezetek is szerepelnek. A gyerek többféle zenei stílust ismer meg. A MEFI további 600 szóval és összetettebb nyelvi aspektussal ismerteti meg a 2-3 éves gyerekeket. A FEFAC a középső csoportos óvodások tanfolyama, itt 800 szót tanulnak meg, az ezután következő EFAC-ban pedig már mondatokat alkotnak. A MEFAC (950 szó) már a kisiskolások kurzusa: Itt meg kell jegyeznünk, hogy bár a módszer alapvetően nem változik, a nyelvelsajátítás felől egyre inkább a nyelvtanulás felé mozdul el. Egyébként a gyermek pszicho-biológiai fejlődése is ezt indokolja. A következő kurzusokon (PLAY ON, BOTTY, PWW, PWT) ugyanis már olvasni-írni is tanulnak a gyermekek, és ezt már nem nevezhetjük öntudatlan nyelvelsajátításnak. Az iskolás tanfolyamokon évente 1000, sőt a végén már 1700 szót tanulnak meg, ez nagyban hasonlít a nyelvelsajátítás legutolsó szakaszához: azaz a finomhangoláshoz, a szókincsbővítéshez. Összefoglalva


A Helen Doron módszer nem különít el a nyelvben szintaktikai és szemantikai szabályokat, rögtön az angoltanfolyam elejétől fogva minden létező nyelvi aspektust használ. A foglalkozásokon a gyermeknek minden érzékszervét használnia kell: érint, lát, hall, szagol, mozog, mindezt angolul – egyszóval nyelvi közegben tapasztal. Bizonyos cselekvéseket bizonyos szavakhoz köt. A Helen Doron foglalkozásra járó gyermek azért nem találja különösnek, hogy a megszokottól eltérő nyelven beszélnek hozzá, mivel az angolt öntudatlanul elfogadja kommunikációs közegnek. Nincs mit megkérdőjeleznie, nincs mit tanulnia, - beindul nyelvelsajátító berendezése. Kijelenthetjük, hogy a Helen Doron alapvetően a nyelvelsajátítást használja ki, ennélfogva eredményes és élvezetes angoltanulási módszer.


Sok anyukát elbizonytalanít a gyermekkori nyelvoktatásról keringő számos tévhit!

Recommend Documents