SIÓFOK VÁROS HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓJA BALATONI INTEGRÁCIÓS KÖZHASZNÚ NONPROFIT KFT

SIÓFOK VÁROS HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓJA

KÉSZÍTETTE:

BALATONI INTEGRÁCIÓS KÖZHASZNÚ NONPROFIT KFT. 2010.

TARTALOMJEGYZÉK

Bevezetés .................................................................................................................................................. 4 A tervezési szint.................................................................................................................................. 7 A helyi tervezés szükségességének bemutatása, a tervezés alapjai ............................................... 7 Az adatgyűjtés köre, forrásai, pontossága ....................................................................................... 8 A terület általános jellemzése ........................................................................................................... 9 Földtani, domborzati viszonyok .................................................................................................... 9 Éghajlat ........................................................................................................................................... 9 Levegőminőség ............................................................................................................................. 10 A talajviszonyok leírás ................................................................................................................. 12 Felszíni szennyeződés érzékenység ............................................................................................. 13 Felszíni, felszín alatti vizek .......................................................................................................... 13 Gazdaságföldrajzi leírás ............................................................................................................... 17 A táj élővilágának ismertetése .................................................................................................... 18 I. Siófok hulladékgazdálkodási helyzetének jellemzése .......................................................................... 20 II. A tervezési területen keletkező, hasznosítandó vagy ártalmatlanítandó hulladékok mennyisége és eredete .................................................................................................................................................... 35 Nem veszélyes hulladékok ............................................................................................................... 35 Szelektíven gyűjtött, kiemelten kezelendő hulladékáramok ........................................................ 36 Veszélyes hulladék ....................................................................................................................... 36 Csomagolási hulladék .................................................................................................................. 39

1

A felhalmozott hulladékok típusa és mennyisége ......................................................................... 40 A településre beszállított és onnan kiszállított hulladékok típusa és éves mennyisége ............ 40 III. A hulladékkezeléssel kapcsolatos alapvető műszaki követelmények ................................................ 45 Hulladékok gyűjtése és szállítása ................................................................................................... 47 IV. A települési folyékony hulladékkal való gazdálkodás helyzetelemzése .............................................. 49 A településen keletkező települési folyékony hulladék mennyisége ............................................ 49

2

V. Az elérendő hulladékgazdálkodási célok meghatározása .................................................................. 52 A képződő hulladék mennyiségének várható alakulása ............................................................... 52 Csökkentési célok, ártalmatlanítási, hasznosítási célok.............................................................. 55 VI. A kijelölt célok elérését, illetve megvalósítását szolgáló cselekvési program ..................................... 64 Módszerfejlesztési, intézményfejlesztési, ismeretterjesztő, szemléletformáló oktatási programok ........................................................................................................................................ 65 VII. A tervezett intézkedések végrehajtásának ideje és költsége .............................................................. 67 Dél-Balatoni Sió-völgyi komplex települési szilárd hulladékkezelési rendszer ......................... 67 Települési szintű feladatterv ........................................................................................................... 74 A hulladékgazdálkodási terv indikátor rendszere ........................................................................ 76 A megvalósítás szereplői ................................................................................................................. 78 Ellenőrzés, monitoring .................................................................................................................... 80 Mellékletek ............................................................................................................................................. 81

3

BEVEZETÉS

A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 37. §-a értelmében a különböző szintű hulladékgazdálkodási terveket – kidolgozóik – hat évre készítik el és két évente beszámolót állítanak össze az abban foglalt feladatok végrehajtásáról és ezzel egyidejűleg felül is vizsgálják a tervet. Siófok Város Helyi Hulladékgazdálkodási terve 2004. évben készült el a 2004-2008. közötti időszakra vonatkozóan. A dokumentum felülvizsgálata a fenti törvény értelmében szükségessé vált, amelynek elvégzésére az önkormányzat a Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft-t kérte fel. A feladat alapvető célja az, hogy Siófok az aktuális környezeti állapotához, hulladékgazdálkodási helyzetéhez illeszkedő feladat tervvel rendelkezzen, amely a helyi környezetvédelem megalapozását szolgálja. Ehhez meg kell vizsgálni, hogy milyen természetes és emberi eredetű környezeti változások történtek a korábbi terv elkészülése óta, és ezek milyen kedvező vagy kedvezőtlen hatásokkal jártak. Majd a település fejlesztési elképzeléseihez, és a hulladékgazdálkodási alapelvekhez igazodóan a szükséges intézkedések meghatározására és ütemezésére van szükség. A hulladékgazdálkodási terv elkészítése folyamán egyeztetések történtek az önkormányzattal, amelyek során a Polgármesteri Hivatal dolgozói tájékoztatást adtak a településen bekövetkezett lényeges változásokról, illetve felvilágosítást nyújtottak a megvalósult intézkedésekről. Ezek az információk, és a hulladékgazdálkodási tervben megfogalmazott elvek szem előtt tartása teszik lehetővé, hogy a terv megvalósíthatósága biztosítható legyen.

Az önkormányzatok hulladékgazdálkodási feladatainak szabályozása Az önkormányzatok sokrétű szerepet játszanak a környezet védelmében. Az elmúlt években az önkormányzati rendszerrel együtt kialakult ennek jogi szabályozása is. Az önkormányzati törvény (1990. évi LXV. tv.) alapján a helyi önkormányzatok önkormányzati rendeletet bocsáthatnak ki a környezetet érintő kérdésekben is. A környezet védelméről szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) is tárgyalja az önkormányzatok környezetvédelmi célú rendeletalkotását. Rögzíti egyúttal, hogy ezekben a rendeletekben

–

a

más

jogszabályokban

előírtaknál

–

nagyobb

mértékben

korlátozó

környezetvédelmi előírások is meghatározhatók.

4

Az önkormányzati törvény 8. § (1) bekezdése – nem teljes körű – felsorolást ad a települési önkormányzatok ún. helyi közszolgáltatási feladatairól. Ebben szerepel általánosan „az épített és természeti környezet védelme”. Az ott említett számos feladat közül a környezet védelmét közvetlenül szolgálja: 

a csatornázás,



a köztisztaság és településtisztaság biztosítása,



a szelektív hulladékgyűjtés,



a lomtalanítás.

Mindegyik jelentős hatással van a hulladékgazdálkodásra. Az önkormányzati törvény 8. §-a arról is rendelkezik, hogy a helyi közszolgáltatási feladatoknál a települési önkormányzat maga határozza meg, mely feladatokat, milyen mértékben és módon lát el. Ugyanakkor kötelező feladatokat törvény is előír az önkormányzatok számára. Ezt szolgálja a Hulladékgazdálkodási törvény, amely már mind a települési önkormányzat számára, mind a lakosság számára kötelező előírásokat tartalmaz. Ezenkívül meg kell említeni, hogy elkészült a Települési Szilárd Hulladékgazdálkodás Fejlesztési Stratégiája a 2007-2016. közötti időszakra vonatkozóan, és folyamatban van az Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2009-2014 közötti időszakra kiterjedő aktualizálása, amelyekben megfogalmazott célokkal való összhang biztosítása szükséges a települési hulladékgazdálkodási tervek továbbfejlesztése során.

A hulladékgazdálkodás tervezésének háttere Magyarország EU tagsága nemcsak gazdasági, hanem környezetvédelmi szempontból is felzárkózási kötelezettséget és lehetőséget jelent (1. sz. melléklet tartalmazza a jogszabályi előírásokat). Az egészséges környezet biztosítása szempontjából a hulladékgazdálkodáson belül kiemelt fontosságú a lakosság mindennapi életvitele során képződő hulladék biztonságos összegyűjtése és kezelése. A települési önkormányzatok felelősségi körébe tartozó települési szilárd hulladék (TSZH), valamint az önkormányzatok által nyújtott lakossági szolgáltatásokhoz kapcsolódó egyes hulladékfajták kezelésének szerkezetátalakítása, korszerűsítése kiemelt fontosságú. Az EU követelmények a települési szilárd hulladékgazdálkodás fejlesztési stratégiájának (Stratégia) irányát is meghatározzák. A környezetvédelmi alapelvek (az integrált szennyezés megelőzés, a szennyező fizet, az elérhető legjobb technika, az önellátás, a regionalitás, a költséghatékonyság elve),

5

a hulladékgazdálkodási prioritások (megelőzés, hasznosítás, ártalmatlanítás) és a vonatkozó szabályozási rendszer figyelembe vételével stratégiai célként került kitűzésre 

a korszerű települési szilárd hulladék kezelési közszolgáltatás kiterjesztése az ország teljes lakosságára,



a korszerűtlen, régi hulladéklerakók bezárása és rekultiválása,



a szilárd hulladék kezelési rendszerek EU normákhoz igazodó átalakítása,



a hulladékgazdálkodás fejlesztéséhez, irányításához és ellenőrzéséhez szükséges jogiszervezeti háttér megteremtése.

Az elmúlt évek gazdasági és társadalmi változásai, a települési hulladékgazdálkodás átalakulásának tapasztalatai, valamint a 2007-2013. közötti költségvetési időszakra vonatkozó Új Magyarország Fejlesztési Tervben megfogalmazott célokkal való összhang biztosítása a települési szilárd hulladékgazdálkodás

stratégiájának

továbbfejlesztését

tették

szükségessé,

az

Országos

Hulladékgazdálkodási Tervet (OHT) megalapozó fejlesztési irányok újragondolásával és időbeli kiterjesztésével. A Stratégia fő célja, hogy azonosítsa a települési szilárd hulladék-gazdálkodás fejlesztési igényeit és támogassa ezek költség-hatékony megvalósítását, Magyarország egésze és régiói környezetvédelmi felzárkózásának elősegítése és EU kötelezettségeinek 2016-ig történő teljesíthetősége érdekében.

6

Ebből következően célja továbbá, hogy 

megalapozást adjon a II. Nemzeti Fejlesztési Terv megvalósítását célzó operatív programok közül a Környezetvédelmi és Energia Operatív Program (KEOP) hulladékgazdálkodási intézkedéseinek végrehajtásához, azaz az Európai Unió 2007-2013. közötti fejlesztés-támogatási lehetőségeinek felhasználásához a települési szilárd hulladékok kezelése terén;



alapot teremtsen az EU források felhasználásával tervezett projektek összehangolt előkészítéséhez, a rendelkezésre álló források ésszerű és hatékony felhasználása révén.

A TERVEZÉSI SZINT A helyi hulladékgazdálkodási terv a teljes hulladékgazdálkodási tervezési folyamat egyik elemét jelenti. A tervezés országos, területi és helyi szinten történik, amely a stratégiai tervezéstől, a megvalósítás-orientált tervezés felé halad. Tervezési terület:

Siófok város közigazgatási területe (2. sz. melléklet tartalmazza a település elhelyezkedését).

A tervezés báziséve: 2005-2006-2007-2008.

A HELYI TERVEZÉS SZÜKSÉGESSÉGÉNEK BEMUTATÁSA, A TERVEZÉS ALAPJAI A helyi hulladékgazdálkodási tervnek kettős szerepet kell betöltenie: segítségével meg kell tudni oldani Siófok lakossága (állandó és üdülő lakosság) által legfontosabbnak tekintett helyi hulladékgazdálkodási gondokat oly módon, hogy teljesüljenek mindazok a jogszabályokban, illetve a Települési Szilárd Hulladékgazdálkodás Fejlesztési Stratégiában, az Országos Hulladékgazdálkodási Tervben és más tervekben, programokban, koncepciókban meghatározott célok, amelyeket önkormányzati szinten kell végrehajtani, és megvalósításával országos és regionális szinten is javítania kell a környezet állapotát. Tervezésbe bevont hatóságok, önkormányzati és egyéb szervezetek, együttműködések formái stb. 

Siófok Város Önkormányzata



AVE ZÖLDFOK Településgazdálkodási és Kommunális Zrt.



Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség

7



Dunántúli Regionális Vízmű Zrt.

AZ ADATGYŰJTÉS KÖRE, FORRÁSAI, PONTOSSÁGA A tervezés alapjául szolgáló állapotértékelés a KSH adatai, valamint a jelen felülvizsgálat elkészítése érdekében végzett adatgyűjtés során begyűjtött információk felhasználásával készült. A különböző forrásokból származó adatok sokszor nagyságrendi eltérést mutattak, vagy a szükséges adatok nem álltak rendelkezésre, ezért az értékelés során több esetben a műszaki becslésre kellett hagyatkozni.

8

A TERÜLET ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE Siófok a Balaton szélesebb, keleti medencéjének közepén, a Sió-csatorna kifolyásánál fekszik. Északról a Balaton, keletről a Mezőföld szélét képező hullámos fennsíkok, délről és nyugatról pedig a Balaton déli oldalára jellemző szelíd lejtésű dombsorok határolják. Siófok Somogy megye második legnagyobb városa, lakóinak száma 23765 fő. A város közel 14 km hosszban a Balaton partján helyezkedik el. Teljes közigazgatási területe 12.465 ha, “szárazföldi” területe (a Balaton vízfelülete nélkül) 6.977 ha, belterülete 2.084 ha. A város életének meghatározó eleme az idegenforgalom. Nyári időszakban a városlakók száma 30-35 ezerrel is megnőhet. Csúcsidőben akár 80 ezer fős is lehet. Azonban a regisztrált idegenforgalmi szállás férőhelyek száma 28.200.

Földtani, domborzati viszonyok A település közigazgatási területe a Dunántúli – dombság nagytájon belül, a Balaton - medence déli része középtáj és Kelet – Külső – Somogy kistáj északi részének találkozásánál fekszik. Geomorfológiai egységeket tekintve a Balaton medence, a Jaba – Balaton és a Jaba – Kis – Koppány közti hátak, valamint a Sió – Kapos menti löszfelszín érintkezésénél található.

Éghajlat A Balatonnak, mint sekély vizű tónak sajátos tulajdonsága, hogy az időjárás változásaira gyorsan reagál. A vízfelszín feletti levegő hőmérséklete nyáron alacsonyabb, télen – amíg a vízfelszín be nem fagy – általában magasabb, mint a környékre jellemző. Éghajlata a kontinentális és az óceáni közötti átmeneti vonásokat mutatja: kiegyensúlyozott, kellemes. E jellegnek nem mondanak ellent a - főleg nyáron időről időre - váratlanul kitörő viharok sem. Az évi 2100 óra körüli napfénytartammal Siófok térségének napsütése csak kevéssel marad el az ország napfényben leggazdagabb Duna-Tisza közi tájaitól. A Balaton vizének hőmérséklete igen kedvező, hiszen a sekély mélység következtében a tó gyorsan felmelegszik. A kedvező tavaszi időjárás már májusban fürdésre alkalmassá teszi a vizet, nyár közepén nem ritka a 24-27°C. Ugyancsak kis mélysége miatt tud az uralkodó északi/észak-nyugati szél erős, meredek hullámzást kelteni. A legendásan erős és hirtelen balatoni viharok akár 2 méteres hullámokat is korbácsolhatnak, amelyek gyakran okoznak tragédiát. Ha a tó befagy, a jég 20-30, de akár 60 cm-re is meghízhat. Átlagosan 600 mm az évi csapadék. Májusban a szárazföld erőteljes felmelegedésével helyi záporokból és zivatarokból hullik jelentős csapadék. Siófok levegőjének nedvességtartalma a Balatonnak

9

köszönhetően szinte valamennyi évszakban nagyobb az országos átlagnál. Az időjárási frontokkal többnyire északias, a meleg beáramlással délies szélerősödések, szélviharok jelentkezhetnek. Az uralkodó szélirány az északnyugati. Mérsékelten szeles a vidék, a szélsebesség óraértéke évi átlagban 3,6 m/s. Szélcsend leginkább az őszi hónapokban fordul elő.

Levegőminőség A településen jelentős pontszerű szennyező forrás nincs, azonban Siófok a Balaton déli partjának kiemelt célállomása ezért az átmenő forgalom kiemelkedő. A légszennyezőanyag-terhelés vonatkozásában a közúti közlekedés okozta légszennyezőanyag kibocsátás, valamint a lakosság és az intézmények hőenergia szükségletének biztosítása a meghatározó. A Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség tájékoztatása alapján az ülepedő por tekintetében áll rendelkezésre levegőminőségi adat a településre vonatkozóan (manuális mérőállomás adatainak köszönhetően).

1/a. sz. táblázat: Az ülepedő por koncentrációjának alakulása Siófok településen Megnevezés Ülepedő por

2003

2004

2005

2006

2007

2008

3,52

2,40

4,65

3,70

5,27

5,06

g/m2*30 nap Forrás: Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat honlapja http://www.kvvm.hu/olm/2009

A légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X.7.) KvVM rendelet határozza meg az ország területeinek levegőminőségi besorolását. A rendelet 1. számú melléklete értelmében Siófok város levegőminőségi állapota a 10. számjelű légszennyezettségi zónába tartozik, ennek megfelelően a város levegőminősége nem szennyezett.

1/b. sz. táblázat: Siófok település levegőminőségi jellemzői Megnevezés

Kén-dioxid

Siófok

F

Nitrogén-

Szén-

Ülepedő por

dioxid

monxid

(PM 10)

F

F

E

Benzol

Talajközeli ózon

F

0-I

Forrás: Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat honlapja http://www.kvvm.hu/olm/2009

A légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 14/2001. (V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet alapján a besorolási kódok jelentése a következő:

10

Az E csoportba sorolandók azok a területek, ahol a légszennyezettség egy vagy több szennyező anyag esetében a felső és az alsó vizsgálati küszöb alatt van. Az F csoportba sorolandók azok a területek, ahol a légszennyezettség egy vagy több szennyező anyag esetében az alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg. A 0-I csoportba sorolandók azok a területek, ahol a talajközeli ózon koncentrációja meghaladja a cél értéket. 1/c. sz. táblázat: A zónacsoportokhoz tartozó koncentrációk (μg/m3, ülepedő por esetében g/m2*30 nap) Zónacsoport

Kén-dioxid

Nitrogén-dioxid

Szén-monoxid

Ülepedő por (PM 10)

E

50-75

26-32

10-14

2500-3500

F

50 alatt

26 alatt

10 alatt

2500 alatt

Forrás: Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat honlapja http://www.kvvm.hu/olm/2009

Helyhez kötött légszennyező források A városban az energiatermeléshez, fűtési technológiákhoz, gazdálkodó szervezetek tevékenységeihez tartozó pontforrások légszennyező anyag kibocsátásairól áll rendelkezésre adat ami a 3. sz. mellékletben található részletesen.

Lakossági fűtés A fűtéshez használt tüzelőanyagok közül a szén használata során keletkezik a legtöbb fajta és legnagyobb mennyiségű szennyezőanyag. Kedvezőbb hatás érhető el az olajtüzelés alkalmazásával, mivel az olaj kéntartalma, így kén-dioxid kibocsátása kisebb. A koromkibocsátás mellett a magasabb égési hőmérséklet következtében azonban megjelenik a nitrogénoxid kibocsátás. Kedvező, hogy ezek a tüzelési módok nem jellemzőek a településen. A fatüzelés kezd népszerűvé válni a térség erdőinek köszönhetően. Jelentősége a nagymértékben emelkedő lakossági gázár, és a könnyű hozzáférés miatti alacsony energiafüggőség mellett nagynak mondható. A háztartások, középületek körében leginkább a gázfűtés jellemző. A jó szabályozási lehetőség következtében a gáztüzelés viszonylag kis mértékű szén-monoxid kibocsátást eredményez. Mivel a gáz kéntartalma jelentéktelen, gyakorlatilag kén-dioxid nem keletkezik. A magas égési hőmérséklet miatt nitrogén-oxid kibocsátással kell számolni, de szilárd szennyeződés gyakorlatilag nem keletkezik. Közlekedési emissziók

11

A településen levegőtisztasági problémák az M7-es autópálya, a 7. sz. főközlekedési út és a 65. számú főút nagy forgalmából adódnak, ahol a személygépjármű forgalom mellett jelentős a tehergépkocsi forgalom is.

A talajviszonyok leírás Siófok határának a Balaton menti, alapvetően a belterülethez tartozó része a Balaton-medence természetföldrajzi tájegységhez tartozik A tó hajdani öntésterülete, sík felszínű; eredeti állapotában a karbonátos homokon kialakult réti öntés, öntés réti talajok jellemezték. Az emberi tevékenység, a beépítés, a közműtelepítés következtében ezen a területen antropogén talajok alakultak ki. A várostól, az üdülő övezettől délre elhelyezkedő határrész domborzati és talajtani adottságai alapján Külső-Somogy része; pontosabban a Sió-csatornától K-re eső területet már a Mezőföldhöz sorolják. A Külső-Somogyhoz tartozó rész hullámos felszínű, ahol a termékeny löszös üledéken kialakult erdőmaradványos csernozjom talajok találhatók, és jelentős részén gyümölcsös ültetvényekkel hasznosítják. A hullámos felszín miatt, elsősorban a hullámoldalak területe a rendszeres talajművelés következtében erodálódik, ezért a talajvédelmi követelmények betartása fontos. A Mezőföldhöz tartozó határrész lényegében sík felszínű, és a löszös üledéken kialakult mészlepedékes csernozjom talajok jellemzik. A sík felszín valójában mikrohullámos, és a talaj erózióérzékenysége miatt a talajpusztulás jelenségével itt is lehet találkozni. Talajdegradációs folyamatok Siófok közigazgatási területén elsősorban az eróziós folyamatok okoznak talajpusztulást, a defláció (szél okozta talajpusztulás) nem számottevő. Az erózió mértéke függ a lejtésviszonyoktól (meredekség, lejtőhossz), talajfedettségtől, a talaj fizikai, kémiai tulajdonságaitól, a csapadék intenzitásától, a felszíni vízmozgástól. Az erózió nemcsak a Balaton vízminőségére jelent veszélyt – a felszíni vizekkel elmozduló talaj foszfor tartalma a Balatonba jutva eutrofizációt eredményez -, a talaj minőségében is negatív irányú változások lépnek fel. Csökken a növénytermesztés szempontjából kedvező tulajdonságú humuszos réteg vastagsága. Ezáltal romlik a talaj vízgazdálkodása, tápanyagtartalma csökken. A kisüzemi szőlő- és gyümölcstermesztő területek erózióval veszélyeztetettek. A kedvezőtlen elhelyezkedés, a talajvédelmi beavatkozások elmaradása miatt, jelentős hányadukon különböző mértékű erózió tapasztalható.

12

Felszínmozgás A pleisztocén korú homokos löszös összlet laza szerkezetű, erózióra rendkívül érzékeny, felszínmozgásos jelenségek kialakulására hajlamos képződmény. A terület felszínmozgásra leginkább hajlamos része a belterülettől Ny-, DNy –ra fekvő Jódi - hegy erősen tagolt, meredek völgyoldalakkal, löszmélyutakkal, bevágásokkal jellemezhető szőlőhegyi része. A másik területrész a Balatonszabadi – Sóstó vasútállomás mögötti, kiemelt helyzetű partfalsáv pereme mögötti és lábvonal előtti területe, ahol rogyásos típusú felszínmozgásos jelenségeket regisztráltak a múltban. Az ilyen típusú területeken a nem megfelelően végzett emberi beavatkozások (csapadékvíz elvezetés hiánya, teraszosítás, nagy méretű bevágások, feltöltések, szikkasztás…) növelhetik, esetleg ki is válthatják a mozgásos folyamatokat. A csapadékvíz elvezetés gondos tervezésével jelentősen csökkenthető, megelőzhető a káros jelenségek kialakulása.

Felszíni szennyeződés érzékenység A Balaton törvény alapján elkészült a település szennyeződésérzékenységi besorolása, amely alapján szinte a teljes terület felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny (Sz-1) kategóriába tartozik, ahol természet és környezetkímélő gazdálkodást lehet folytatni. Ezenkívül vízeróziónak kitett területek (P-2) találhatók. Siófok város közigazgatási területe a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területen lévő települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII. 25.) KVVM rendelet alapján a fokozottan érzékeny kategóriába tartozik.

Felszíni, felszín alatti vizek Siófok közigazgatási területén a Balaton vízfelülete, a Sió csatorna, a Cinege patak - melynek felduzzasztásával jöttek létre a Töreki halastavak -, a Sós tó és a Békás-tó valamint kisebb vízfolyások (Csárdaréti-árok, Malom-árok) találhatók. Siófok 14 km széles partszakaszának Balatonba folyó élővize a Cinege-patak. Időszakos jellegű vízfolyás, amely a Siófok-Széplaktól délre levő dombvidék vizeit gyűjti össze, és egy kiterjedt halastórendszeren, majd a Töreki-lápon áthaladva az Ezüstparti kemping mellett érkezik a Balatonba. A torkolati létesítmények elsődleges célja a patak-víz Balatonba való elkeveredésének biztosítása. A patakra telepített 10 db, összesen 38 hektár területű völgyzárógátas halastó-lánc átfolyásos rendszerű, ezért fontos szerepe van a hordalék visszatartásában.

13

A felszíni vizek mennyiségi, minőségi viszonyainak változása Az utóbbi években a klímaváltozással összefüggésben megemelkedett a hirtelen fellépő, nagy intenzitású esők gyakorisága, ami a helytelen földhasználat miatt bekövetkező eróziót fokozza, valamint a szennyvíztelephez közeli területeken az átemelőknél kiöntések előfordulását okozza. Siófok területén nem jellemzőek a nagy lejtésű mezőgazdasági területek, amelyekről a lefolyó víz erősen megterhelhetné a kis vízgyűjtő területű és kis vízhozamú folyóvizeket. A település Balaton partmenti fekvéséből és idegenforgalmi jellegéből adódóan van néhány olyan környezeti tényező, amely meghatározó jelentőségű. Kiemelt fontossága van a Balaton vízminőségének, amelyről elmondható, hogy 2007. és 2008-ban is mennyiségileg és minőségileg megfelelő volt. A vízminőség közvetlen hatása a strandoknál jelentkezik, ahol a természetes állapotváltozáson túl a környezet rendezésével segítette az önkormányzat a minőség javulását. 2008. évben és 2009-ben a városi Nagystrand Kék-hullám zászló minősítést kapott. A minősítést azok a strandok és kikötők nyerhették el, amelyek a legtisztább fürdővízzel és partszakasszal rendelkeznek, megfelelő infrastrukturális és higiéniai feltételeket biztosítanak, valamint kiemelten figyelnek a biztonságra és a gyermekekre is. A 2007. évtől az EU Víz Keretirányelv (VKI) értelmében új mérési és minősítési rendszer épül ki a Balaton vízgyűjtőjén, előtte még az MSZ 12749:1993 szabvány szerint végezte a mérést a Középdunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség. A következő táblázat a Siófoki-medence (Siófok-Alsóörs tóközép) és a Cinege patak 2007. évben végzett mérési eredmények átlagát mutatja (11 mintavétel történt) az MSZ 12749:1993 szabvány alapján. 2/a. sz. táblázat: A Siófoki-medence és a Cinege-patak vízminőségi jellemzői Megnevezés

Mértékegység

Siófok-Alsóörs

Osztály

Cinege-patak

Osztály

tóközép 2007 Oxigénháztartás jellemzői Oldott oxigén

mg/l

11,2

I

3,56

I

Oxigéntelítettség

%

115,9

II

30,72

III

Biokémiai oxigénigény (e)

mg/l

1,9

I

3,14

II

KOI (k)

mg/l

22,3

II

44,4

IV

KOI (p)

mg/l

4,8

I

17,75

V

Tápanyagháztartás jellemzői Ammónium N-ben

mg/l

0,0

I

0,4

IV

Nitrit-N

mg/l

0,0

I

0,03

IV

Nitrát-N

mg/l

0,0

I

0,09

I

Összes foszfor

µg/l

27,0

I

152,6

IV

Foszfát-P

µg/l

7,3

I

96

IV

a-klorofill

µg/l

5,1

I

13,94

III

14

Mikrobiológiai jellemzők Coliformszám

/ml

0,1

I

9,9

III

Mikroszennyezők és toxicitás Anionaktív detergens

µg/l

16,7

I

24,37

I

Higany (oldott)

µg/l

0,0

I

0,05

III

Kadmium (oldott)

µg/l

0,1

I

0,1

I

Ólom (oldott)

µg/l

0,5

I

0,5

I

Cink (oldott)

µg/l

7,5

I

7,5

I

Réz (oldott)

µg/l

1,3

I

0,62

I

8,6

III

8,1

III

735,5

II

915,0

III

Egyéb jellemzők pH 0

Fajl. el. vezkép.(20 C-ra)

uS/cm

Forrás: Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Vízügyi Igazgatóság Balatoni Vízügyi Kirendeltség, 2009 Jelmagyarázat: I., II., III., IV., V. vízminőségi osztályok – részletes leírását a 4. sz. melléklet tartalmazza

A Cinege-patak vízminősége: -

az oxigénháztartási mutatók alapján IV., (osztály meghatározó komponens a dikromátos oxigénfogyasztás), bár az oldott oxigén koncentrációja I. osztályú, míg az oxigéntelítettség III. osztályú,

-

a nitrogén és foszforháztartás jellemzői alapján a foszfát-P, összes foszfor és a klorofil-a alapján szintén IV. osztályú,

-

a mikrobiológiai mutatók (coliform szám) alapján a III. osztályú a vízminősítés,

-

a szerves- és szervetlen mikroszennyezők csoportban a nehézfémek alacsony koncentrációja alapján a minősítés eredménye I. osztályú,

-

az egyéb mutatók csoportjában a vezetőképesség és a kémhatás eredményezi a III. osztályú minősítést a vizsgálati időszakban.

Értékelés: A szűrőmező teljes területét dús, természetes vegetáció borítja. Ülepítő szerepe a fölötte levő halastavak miatt nem jelentős, ezért feltöltődése lassú. Vízminőség-védelmi hatása a kifolyásnál mért adatokból ítélve valószínűleg nem nagy. Az ökológiai szempontú értékelés eredménye általában kedvező, elsősorban vizes élőhely jellege miatt. A 2008-2009-es eredmények a folyamatban levő Víz Keretirányelv (2000/60/EK irányelv) szerinti vízgyűjtőgazdálkodási – tervezéshez (VGT) kidolgozott minősítő rendszer alapján kerülnek értékelésre. Egyenlőre a vízmintavétel eredmények állnak rendelkezésre (az értékelés nem) a Középdunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség tájékoztatása alapján a Siófoki medencére (2008-ban 10 mintavétel történt, 2009-ben a tervezési időszak alatt 4 mintavétel történt).

15

2/b. sz. táblázat: Vízminőségi adatok a Siófoki medencére vonatkozóan, 2008-2009. években Komponens

Mértékegység

2008

2009

Oldott oxigén

mg/l

8,98

10,14

Oxigéntelítettség

%

90,32

99,82

Biokémiai oxigénigény (e)

mg/l

2,27

1,82

KOI (k)

mg/l

21,5

20

KOI (p)

mg/l

4,72

3,9

Ammónium N-ben

mg/l

0,03

0,02

Nitrit-N

mg/l

0,00

0,00

Nitrát-N

mg/l

0,02

0,02

Összes foszfor

µg/l

39,15

27

Foszfát-P

µg/l

6,1

7,63

a-klorofill

µg/l

5,10

4,71

Coliformszám

/ml

0,18

0,025

Anionaktív detergens

µg/l

14,63

24,05

Higany (oldott)

µg/l

0,03

0,04

Kadmium (oldott)

µg/l

0,1

0,1

Ólom (oldott)

µg/l

0,5

0,5

Cink (oldott)

µg/l

16

16

Réz (oldott)

µg/l

1,5

1,62

8,6

8,6

749

757,5

pH 0

Fajl. el. vezkép.(20 C-ra)

uS/cm

Forrás: Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, 2009

A felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi viszonyainak változása Siófok területén számos, rétegvizet és talajvizet igénybevevő kút található, amelyek zömmel 30-60 m mélységűek, ritkábban nagyobb talpmélységűek, max. 200m. A kitermelt rétegvíz általában ivóvíz minőségű, sok esetben határérték feletti vas- és ammóniumion tartalommal. A rétegvizes kutak vízhozama 50-150 l/p közötti, a talajvizet feltáró kutak esetében 20 l/p. Vízhőmérséklet 13-16 C közötti.

16

Gazdaságföldrajzi leírás Területhasználatok változása Az önkormányzat tájékoztatása szerint a területhasználatot illetően jelentős változás nem történt a városban. Összességében a termőterületek aránya közel 35 ha-ral csökkent, azaz 0,2 %-kal a 2003. évi adatokhoz viszonyítva, míg a művelés alól kivett területek aránya közel 35 ha-ral növekedett. A művelési ágak vonatkozásában a kert és szántóterületek nagysága közel 14 ha-ral növekedtek, ezzel szemben a szőlő és gyümölcsös területek nagysága 24 ha-ral, a legelő és rét művelési ágú területek közel 6 ha-ral, az egyéb területek 14 ha-ral és az erdőterületek 5 ha-ral csökkentek. A 2003. és 2009. évekre vonatkozó részletes adatok az alábbi táblázatban találhatók. 3. sz. táblázat: Földhasználat Siófokon Terület

2003 ha

2009 %

ha

%

Termő

4556,29

36,5

4520,97

36,3

Mezőgazdasági

3826,46

30,7

3796,23

30,5

Szántó, kert

2906,82

23,3

2920,74

23,4

Szőlő, gyümölcs.

435,62

3,5

411,45

3,3

Gyep (legelő, rét)

313,47

2,5

307,64

2,5

Egyéb (nád, halas tó, fás ter.)

170,55

1,3

156,40

1,3

729,83

5,8

724,74*

5,8

7909,58

63,5

7944,53

63,7

Erdő Művelés alól kivett

Siófok közigazgatási területén belül a Balaton felszíne 5488 ha Forrás: Somogy Megyei Földhivatal, 2009 *Az üzemtervezett erdő nagysága ebből: 698,20 ha

1. sz. ábra: Földhasználati diagram

17

Földhasználati diagram Siófokon Szántó, kert Szőlő, gyümölcs. Gyep (legelő, rét) Egyéb (nád, halas tó, fás ter.) Erdő Művelés alól kivett

A táj élővilágának ismertetése Florisztikai szempontból a település a Somogyi flórajárásba (Somogyicum) tartozik. Az éghajlat mérséklődésével, a növényzet számára kedvező klíma alakult ki, amely a szubmediterrán fajok elterjedésének kedvezett. Megjelent a cser tölgy /Quercus Cerris/, a molyhos tölgy /Quercus Pubescens/, az ezüsthárs /Tilia Argenta/. Az éghajlat hűvösebbé, csapadékosabbá válásával a bükk /Fagus/, a gyertyánfa /Carpinus/ honosodott meg Siófok és térsége területén, ami a mai vegetáció növénytársulását is jellemzi. A szakszerű erdőművelés bevezetésével az erdők faállománya, annak összetétele megváltozott. Az eredeti erdei növénytársulásokon kívül az ősi táj növénykultúráján kívül még igen sok növénytársulás található a térségben. Vízi, réti zárt növénytársulások a dombok közé beékelődött völgyek talpi részén, patak partok, halastavak mentén találhatók, ahol a talajvízszint egész éven át magas. A legjellegzetesebbek és egyben a legváltozatosabbak a kaszálórétek különféle asszociációi. Mezőgazdasági jelentősége nagy lenne, ha az állattenyésztés hasonlóan jelentős volna, mint a múltban. A rétek két fő típusa közül az alacsonyabb fekvésű patakok, tavak mentén, az ún. nedves kaszálók réti-csenkeszekkel találhatók. A társulásokban a fűfélék és az évelő lágyszárú fajok uralkodnak. Az ősi erdei vegetációt egy-két évszázados bükk, fenyőóriás, tölgy képviselik. A település állatvilágára a balkáni és mediterrán faunafajok gazdag jelenléte jellemző. A halaknál a halastavakon meghatározó a Balaton állatvilága, de megjelentek betelepült idegen fajok mint a törpeharcsa, naphal. A kétéltűek közül a kecskebéka (Rana esculenta), nagy gőte (Molge cristata), valamint a hüllők közül a törékeny gyík (Angvis fragilis) emelhető ki.

18

A madárvilág képviselői közül költ itt a védett mezei pacsirta (Alauda arvensis), a héjja (Accipiter gentilis) és még sok egyéb más madárfaj. Az emlősök közül megemlíthető a védett ürge (Spermiphilus citellus) stabil populációja. Természetvédelem A természetvédelem az élő és élettelen természeti értékek és azok rendszereinek megóvását célozza. Egyik fő célja a biológiai sokféleség megőrzése, amelynek alapja a természetes és természetközeli élőhelyek működőképes állapotban történő megóvása. Ennek érdekében a Töreki tavak környékén természetvédelmi terület került kialakításra, amelyet a környezettudatos nevelés terén lehet hasznosítani. Magyarországra az uniós csatlakozás óta érvényes a Madárvédelmi- és az Élőhelyvédelmi Irányelv. Ezért kötelező volt közösségi jelentőségű természetes élőhelyek, valamint állat- és növényfajok védelmében területeket kijelölni, amelyek így az EU ökológiai hálózatának a részeivé váltak. Siófok közigazgatási területét kiemelt jelentőségű különleges természet megőrzési terület érinti, amelyek a Balaton (HUBF30002) és a Ságvári dombok (HUDD20064).

19

I. SIÓFOK HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI HELYZETÉNEK JELLEMZÉSE A keletkező szilárd kommunális hulladék gyűjtése és szervezett elszállítása a teljes területen megoldott. A településen az AVE ZÖLDFOK Zrt. végez szolgáltatást, az összegyűjtött kommunális szilárd hulladék a Somban található regionális lerakóba kerül. Hulladékgyűjtésbe bevont ingatlanok jellemzői Állandó lakások száma:

8.503 db.

Üdülőingatlanok száma:

4.743 db.

Szerződött ügyfelek (intézmények, vállalkozások) száma:

1.150 db.

Hulladékgyűjtés rendszeressége: kommunális hulladék esetében heti két alkalommal történik. A lakossági hulladékgyűjtő edényzet 60, 110, 120, illetve 240 literes (választható). A város teljes területén kiépült a társasházas lakóövezetben a szelektív hulladékgyűjtés rendszere, 42 db gyűjtőszigeten papír, műanyag, üveg frakció szelektív gyűjtése történik, további 12 gyűjtőszigeten papír, műanyag, üveg, fém gyűjtésére kerül sor és ezen kívül 24 db szelektív üveggyűjtő pont található a város területén. A részletes leírás az 5. sz. mellékletben található. A társasházas lakóövezetben található szelektív gyűjtőszigetek mellett, a családi házas- és üdülőövezeti ingatlanok esetében „házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés” keretében történik a szelektíven gyűjtött könnyű frakció (papír, műanyag, fémdoboz) gyűjtése műanyag zsákokban. A gyűjtőzsák pótlása - elszállításakor - díjmentesen történik. Zöldhulladék szelektív gyűjtése: március 15 – december 15 közötti időszakban heti rendszerességgel történik. Elhasznált sütőolaj, zsiradék gyűjtése kísérleti jelleggel megoldott, a társasházak lépcsőházaiban kihelyezett gyűjtőedényzet (25 db) biztosítja annak elkülönített gyűjtését. Továbbá 2009. év őszén a 3377/1 hrsz-ú területen hulladékudvar került kialakításra az ISPA/KA projekt keretében, ami a kommunális veszélyes hulladékok átvételét is biztosítja. Illegális hulladéklerakások a településen előfordulnak, néhány esetben külterületen, árkokban vagy árkok szegélyén alakulnak ki, ahonnan az ott felhalmozott hulladékot az önkormányzat szükség esetén elszállítja. 4. sz. táblázat: A település területén 2006-ban nyilvántartott illegális hulladéklerakás jellemző adatai Település

Helyrajzi szám

Felület

Menny.

Hulladékkód, hulladék megnevezés

20

(m2)

(t) 200301 - Egyéb települési hulladék,

2695 Sztráda u. és Határ u. Siófok

kereszteződése

ideértve a kevert települési 500

2 hulladékot is

Forrás: HIR – Hulladékgazdálkodási Információs Rendszer (http://terkep.kvvm.hu/hirweb), 2009

21

5. sz. táblázat: A településről összegyűjtött kommunális szilárd hulladékok jellemző adatai (tonna) Megnevezés

EWC kód

2005

2006

2007

2008

Kevert

200301

19034,01

15807,30

16330,20

18677,39

Vegyes

170904

13080,83

2385,60

780,88

0

Bitumen

170302

0

30,8

0

0

Építési törmelék

170107

2690,50

6893,60

7832,04

13725,66

Beton

170101

0

482

1975,81

195,49

Papír

200101

461,07

631,3

786,45

721,47

Műanyag

200139

84,95

114,3

151,5

177,12

Üveg

200102

1,37

5,6

5,25

111,48

Lom

200307

1931,60

726,1

637,1

999,15

Zöld

200201

3444,69

2886

1963,91

4026,80

Bio

200108

0,17

0

0

0

Egyéb

3470,47

29,82

95,78

0

Összesen

44199,66

29992,42

30558,92

38634,56

Szelektíven gyűjtött

547,39

121,3

943,2

1010,07

Zöld, biohulladék

3444,86

2880

1963,91

4026,80

Inert hulladék

15771,33

4273

10588,73

13921,15

Ebből összesen

Forrás: AVE ZÖLDFOK Zrt., 2009

Meglévő hulladéklerakók állapota 1.) Balatonszabadi 0184/5 hrsz. alatt lévő települési szilárd hulladéklerakón a lerakással történő hulladékártalmatlanítás 2007. október 31-vel befejeződött, a lerakó bezárt. A telep rekultivációja része az EU támogatott „Dél-balatoni Sió-völgyi komplex települési szilárd hulladékkezelési rendszer kialakítása” megnevezésű ISPA/KA projektnek. A hulladéklerakó 11629/2009. számú rekultivációs engedéllyel rendelkezik. A rekultivációra 2010-ben kerül sor. 2.) Zamárdi 066/36 hrsz alatti hulladéklerakó a térség hulladékbefogadója volt 2009. július 15-ig. Jogszabályokból adódóan ezt követően a somi regionális hulladékkezelő telep fogadja a térség hulladékát. Kiépülő kapacitása: 1.125.000 m3. Zamárdi hulladéklerakó A hulladéklerakó területe a Diászó-völgy legfelső szakaszán lett kijelölve, amely egy kifejezetten északi lefutású száraz völgy a Balaton irányába. A völgyfő élénk morfológiájú, a 125 mBf (Balti tengerszint feletti magasság) szintű völgytalpat 170-190 mBf magasságú dombok veszik körül, meredek dőléssel. A hulladék beszállítására használt bekötőút 155 mBf szintről ereszkedik le a depónia szintjéig, mely jelenleg 135-140 mBf szint közötti.

22

A talajvíz 15 m alatt helyezkedik el. Műszaki védelmet a külvizek távoltartására szolgáló övárok, valamint gát jelentett, mesterséges szigetelés nem készült. A Zamárdi hulladéklerakó rekultivációs engedéllyel rendelkezik, mely szerint a rekultivációs építési munkák kivitelezési határideje: 2010.december 31. Ezt követően mint forgalmi telep és inert hulladékok elkülönített kezelésére alkalmas telepként funkcionál tovább. Ez utóbbi tevékenységek végzéséhez szükséges építési engedéllyel (3141/2004.) rendelkezik az üzemeltető. Balatonszabadi hulladéklerakó A hulladéklerakó területe a Mezőföld nyugati részén, az Enyingi-hát kistáj nyugati peremén helyezkedik el. A hulladéklerakót két enyhén kiemelt helyzetű (126,3 és 136,3 mBf magasságú) domb közötti völgyrészletbe telepítették, amely dombok egyben vízválasztót alkotnak a Balaton és a Sió vízgyűjtője között. A hulladéklerakó a Balatontól délre 1,9 km távolságra, az M7-es autópályától 650 m-re fekszik. Megközelítése a 70-es autóútról a Balatonszabadiba vezető 6401. sz. aszfalt burkolatú összekötő úton lehetséges. A Balatonszabadi hulladéklerakó rekultivációs engedéllyel rendelkezik, mely szerint a rekultivációs építési munkák kivitelezési határideje: 2010.december 31. Somi térségi hulladékkezelő telep A térségi hulladékkezelő telep helyszíne Som közigazgatási területén a 0159 hrsz-on került kialakításra, az igénybevett terület 30 ha körüli. Az ellátott lakosság mintegy 170.000 fő, a keletkező hulladék évi mennyisége 42.000 tonna. A lerakó lakóterületektől való távolsága több mint 1500 m, megközelíthető északi és déli irányból. Északi irányból Ságváron és Somon, délről Daránypusztán keresztül a 65. számú közúton szállítható a hulladék. A korszerű hulladékkezelő telep biztonságáról több rétegű mesterséges szigetelés is gondoskodik. A hulladéklerakó teljes felületét több ásványi- és különböző film- és műanyagalapú textilanyagokból készült réteg borítja, amely biztosítja, hogy a hulladékból semmi se kerüljön a termőföldbe, és ne károsítsa a talajvizet se. A bomló anyagokat tartalmazó lakossági hulladékot a telepre szállítás után ledarálják. Az így keletkező aprított hulladékot a lerakás előtt két-három hétig 60-70 C° fokon levegőtől elzárt, szagmentes eljárással érlelik, bomlasztják. Ezalatt az idő alatt a szerves anyagok lebomlanak, így kerül a szagmentes, földszerű maradék anyag a lerakóra. A lerakott hulladékot gépekkel még jobban összenyomják, tömörítik, végül mesterséges szigeteléssel elzárják a környezettől, amelyre később földet hordanak, és zöld növényt telepítenek. A térség várható hulladéktermelését alapul véve a tovább nem hasznosítható hulladék számára 25-30 évre elegendő lesz a terület, de ez az időszak még hosszabbra is nyúlhat, ha nő a szelektív hulladékok mennyisége, változik a hulladék összetétele és csökken annak nagysága. Szemléletformálás

23

A 2004. és 2006. év folyamán az önkormányzat kezdeményezésére tudatformáló tevékenységek, rendezvények kerültek megvalósításra, melynek részletes jellemzőit a következő táblázat tartalmazza. 6. sz. táblázat: A településen megrendezésre került tudatformáló akciók jellemzői Téma

Megnevezés

Érintett - Szerep

Bekerülési költség (eFt)

Jogi (pl. helyi rendeletek)

Siófok város

Iskolák, Lakosság,Kiskereskedők,

köztisztasági

Idegenforgalom, Szállodák, Vendéglők

rendelete

és kávézók-célcsoport

0

Egyéb – partner Önkormányzat - szervező Szelektív gyűjtés

Szelektív gyűjtés

Lakosság – célcsoport

0

Egyéb – partner Önkormányzat - szervező Társadalmi kommunikáció (pl.

Tavaszi

Iskolák,Lakosság - célcsoport

szemléletformáló kampányok

nagytakarítás

Egyéb – partner

az üvegvisszaváltásra,

0

Önkormányzat - szervező

újrahasználatra) Egyéb szemléletformáló

Managing Urban

Iskolák, Lakosság,Kiskereskedők,

kezdeményezés

Europe (MUE-25)

Idegenforgalom, Szállodák, Vendéglők

Európai

és kávézók, Ipar, Gépkocsijavítók,–

városfejlesztés

célcsoport

4338

Állami intézmény, Környezetvédő szervezet, Szakmai szövetség, Szociális kulturális szervezet- partner Egyéb - szervező Forrás: HIR – Hulladékgazdálkodási Információs Rendszer (http://terkep.kvvm.hu/hirweb), 2009

24

Köztisztaságban bekövetkezett változások A köztisztasági feladatok elvégzésében az AVE ZÖLDFOK Zrt. közreműködik, továbbá az önkormányzat közhasznú, illetve közcélú dolgozókat alkalmaz. Tevékenységük kiterjed a közterületek hulladékmentesítésére, a zöldterületek ápolására, a csapadékvíz elvezető árkok karbantartására. Közterület tisztítás az alábbi tevékenységekre terjed ki: 

sepréssel takarított járdák: 58.953 m2



parkolók takarítása:



buszvárók, buszmegállók: 10.575 m2



gyalogos közök takarítása: 3.596 m2



közutak gépi seprése:

56.990 m2

160.521 m2

Termelési hulladékok A termelési hulladékok közül elsősorban a termelési veszélyes hulladékokról áll rendelkezésre adat. A keletkező veszélyes hulladékok elszállításáról a termelők, vagy vállalkozók gondoskodnak, ezek a hulladékmennyiségek az egyedi, vállalati hulladékgazdálkodási tervekben jelennek meg. 7. sz. táblázat: A településen keletkező veszélyes hulladékok jellemzői EWC

Megnevezés

kód 050103 050106

Tartályfenék iszapok

2005

2006

600

060102

Sósav

060106

Egyéb savak Egyéb szűrőpogácsák, felitató anyagok (abszorbensek)

2008

111

655

984

622

935

33

36

30

70

507

308

167

582

100

110

20

karbantartásából származó olajos iszapok Foszforsav és foszforossav

2007 270

Üzem vagy a berendezések

060104

070610

Mennyiség

1 036 137

Szerves oldószereket, illetve más veszélyes 080111

anyagokat tartalmazó festék- vagy lakkhulladékok Szerves oldószereket, illetve más veszélyes

080113

anyagokat tartalmazó festék- vagy lakkiszapok Festékek és lakkok eltávolításából

080117

származó, szerves oldószereket vagy egyéb

90

40

veszélyes anyagokat tartalmazó hulladékok

25

080121

080317

Festékek és lakkok eltávolítására használt, hulladékká vált anyagok Veszélyes anyagokat tartalmazó, hulladékká vált toner

80

40

10

208

162

217

100

35

27

278

Szerves oldószereket vagy más veszélyes 080409

anyagokat tartalmazó ragasztók, tömítőanyagok hulladékai

090104

Rögzítő (fixír) oldatok

525

830

835

2245

090101

Vizes alapú előhívó- és aktiváló oldatok

470

740

900

2038

120112

Elhasznált viaszok és zsírok

3 300

622

536

550

1 200

100

100

12020

120109

Halogénmentes hűtő-kenő emulziók és oldatok Klórozott szerves vegyületeket nem

130110

tartalmazó ásványolaj alapú hidraulika

575

olajok

26

EWC

Megnevezés

kód 130111

Szintetikus hidraulika olajok

130113

Egyéb hidraulika olajok

130205

Ásványolaj alapú, klórvegyületet nem tartalmazó motor-, hajtómű- és kenőolajok

130206

Szintetikus motor-, hajtómű és kenőolajok

130208

Egyéb motor-, hajtómű- és kenőolajok

130401 130502 130508 130701 130703

140602 140603

Belvízi hajózásból származó, olajjal szennyezett fenékvíz Olaj-víz szeparátorokból származó iszapok Homokfogóból és olaj-víz szeparátorokból származó hulladék keverékek Tüzelőolaj és dízelolaj

Mennyiség 2005

2005 47

170

180

61 106

123390

75 38005

3650 100

65

8

336

2190

1610

27 888

2050

37795

28050

20 410

17760

16355

38560

1000

200

Egyéb üzemanyagok (ideértve a

1960

keverékeket is) Egyéb halogénezett oldószerek és oldószer

9

keverékek Egyéb oldószerek és oldószer keverékek

47833

115

355

165

374

6 326

9097

5846

14024

306

802

998

2985

11 438

9773

8002

12189

12 347

11105

11066

11565

837

450

478

7435

47

63

37

Veszélyes anyagokat maradékként 150110

tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladékok Veszélyes, szilárd porózus mátrixot (pl.

150111

azbesztet) tartalmazó fémből készült csomagolási hulladékok, ide értve a kiürült hajtógázos palackot Veszélyes anyagokkal szennyezett

150202

abszorbensek, szűrőanyagok (ideértve a közelebbről nem meghatározott olajszűrőket), törlőkendők, védőruházat

160107 160114 160113 160209

Olajszűrők Veszélyes anyagokat tartalmazó fagyálló folyadékok Fékfolyadékok PCB-ket tartalmazó transzformátorok és kondenzátorok

210

Veszélyes anyagokat tartalmazó 160213

használatból kivont berendezések, amelyek

14

különböznek 16 02 09-től 16 02 12-ig

27

felsorolt tételektől 160215

160305

Használatból kivont berendezésekből

1325

eltávolított veszélyes anyagok Veszélyes anyagokat tartalmazó szerves hulladékok

1023

162

5

13

Használatból kivont, veszélyes anyagokból 160507

álló vagy azokkal szennyezett szervetlen

8

vegyszerek Használatból kivont, veszélyes anyagokból 160508

álló vagy azokkal szennyezett szerves

7

37

vegyszerek

28

EWC

Megnevezés

kód

Mennyiség 2005

2005

Veszélyes anyagokból álló vagy azokkal 160506

szennyezett laboratóriumi vegyszerek,

28

ideértve a laboratóriumi vegyszerek

22

keverékeit is 160601

Ólomakkumulátorok

160602

Nikkel-kadmium elemek

161001

170204

170301

170409

170410

170503 170601 170603

Veszélyes anyagokat tartalmazó vizes folyékony hulladékok

18 230

21928

19646

9026

13

17

54

34

69

70

69

150

Veszélyes anyagokat tartalmazó vagy azzal

14000

szennyezett üveg, műanyag, fa Szénkátrányt tartalmazó bitumen

430

keverékek Veszélyes anyagokkal szennyezett fémhulladékok Olajat, szénkátrányt vagy egyéb veszélyes anyagot tartalmazó kábelek Veszélyes anyagokat tartalmazó föld és kövek Azbeszttartalmú szigetelőanyagok

210

50

96

29 470

2460

50

140

380

77320

140

7

Egyéb szigetelőanyagok, amelyek veszélyes

420

anyagból állnak vagy azokat tartalmazzák Egyéb hulladékok, amelyek gyűjtése és

180103

ártalmatlanítása speciális követelményekhez kötött a fertőzések

16 490

15253

16054

21557

801

900

600

1950

elkerülése érdekében 180106 180207 190810

Veszélyes anyagokat tartalmazó vagy abból álló vegyszerek Citotoxikus és citosztatikus gyógyszerek Olaj-víz elválasztásából származó zsír-olaj keverék, amely különbözik a 19 08 09-től

34 3 000

4 11960

2300

600

Ipari szennyvíz egyéb kezeléséből 190813

származó, veszélyes anyagokat tartalmazó

218

97

iszapok 200121

200126

Fénycsövek és egyéb higanytartalmú hulladékok Olaj és zsír, amely különbözik a 20 01 25től

381

1926

3

11 000

10000

9000

790

29

200127

Veszélyes anyagokat tartalmazó festékek,

130

847

3

157

568

609

801

1 011

10042

754

1457

252871

242590

tinták, ragasztók és gyanták Elemek és akkumulátorok, amelyek között

200133

16 06 01, 16 06 02 vagy a 16 06 03 kódszám alatt felsorolt elemek és akkumulátorok találhatók Veszélyes anyagokat tartalmazó,

200135

kiselejtezett elektromos és elektronikus berendezések, amelyek különböznek a 20 01 21 és 20 01 23 kódszámú hulladékoktól

Összesen

231813

256569

Forrás: Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, 2009

Állati eredetű hulladékok ártalmatlanítása Korábban az állati tetemek ártalmatlanítása a 0121 hrsz-ú dögkútban történt, amelyet 2005. december 31. határidővel bezártak. Ezt követően az állati tetemek szervezett elszállítása az ATEV Fehérjefeldolgozó Zrt. közreműködésével történik. Meg kell azonban említeni, hogy az üdülőövezeti korlátozások következtében a lakossági állattartás nem számottevő, az elhullott állati tetemek mennyisége csekély. A területen gazdasági célú állattartás nincs.

Siófok város vízellátó rendszere A Balaton térséget ellátó állami tulajdonban lévő víziközmű rendszereket a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. üzemelteti. Siófok város vízellátását tekintve a Dél-kelet Balatoni Regionális Vízmű (DKBRV) rendszerhez tartozik. A térség ivóvízellátásában lényeges változás nem történt az elmúlt években. A fő vízbázis a Balaton vízre települő balatonszéplaki felszíni vízmű. A siófoki (csak nyári üzem) úgynevezett régi felszíni vízmű üzeme megszűnt. A felszíni vízmű kapacitás adata: Balatonszéplak 33.000 m3/nap Balatonszéplakon található felszíni vízmű 2008. évben 4.631.900 m3 nyersvizet emelt ki a tóból és tisztított ivóvíz-minőségűre. A vízminőség javítási program keretében új szűrőberendezés próbaüzeme van folyamatban. A település esetében a vízminőség eddig is határértéken belül volt. Siófok ivóvízellátására vonatkozó főbb paraméterek:

30

Napi vízigények alakulása: Átlag:

8.100 m3/nap

Nyáron:

18.500 m3/nap 5.000 m3/nap

Télen:

Az ivóvíz ellátottság a településen 100%-os. A fővezetékek megfelelő hosszban rendelkezésre állnak a teljes körű ellátás megvalósítására a település belterületein. Az ivóvíz elosztóhálózat azbeszt cement anyagú. A rákötések száma kb. 5 %-kal (8. sz. táblázat) nőtt 2005. évhez képest. A fogyasztott ivóvíz mennyisége azonban csökkent az elmúlt évek során ami a takarékos használattal és az emelkedő díjakkal lehet összefüggésben. 2008. évben 1 %-kal csökkent a szolgáltatott ivóvíz mennyisége a 2005. évi felhasználáshoz viszonyítva. 8. sz. táblázat: Az ivóvíz ellátó hálózatot érintő változások (2004-2008.) Megnevezés

2005

2006

Ivóvíz ellátó hálózat hossza (km)

2007

2008

217,9

Lakossági bekötések száma (db)

13511

13665

13698

14190

Közületi, intézményi bekötések száma (db)

1602

1642

1649

1742

Összes bekötések száma (db)

15113

15307

15347

15932

1575680

1603484

1572520

1561732

3

Szolgáltatott ivóvíz m /év Forrás: Dunántúli Regionális Vízmű Zrt., 2009

Szennyvízelvezetés-tisztítás arányának változása Siófok a Balaton térségében üzemelő hét szennyvíz-elvezető régió közül az I. szennyvízelvezetési régióba tartozik. Az elmúlt években Siófok csatornázott területeiről összegyűjtött szennyvizek elvezetésében, tisztításában lényeges változás nem történt. A város közigazgatási területén jelentős csatornahálózat fejlesztés valósult meg 2004-2007. közötti időszakban. Siófok ellátatlan területrészein épült ki a szennyvízelvezető rendszer, amelyek: 

Siófok Sóstói városrész,



Siófok Szabadifürdő D-i településrész,



Siófok Balatonkiliti Ny-i településrész,



Siófok-Foki hegy Siófok belváros el nem látott utcái.

A csatornahálózatba bekötött lakások száma: 14055 db Csatornázott utcákban elhelyezkedő, de bekötéssel nem rendelkező állandó lakások száma kb. 300 db az önkormányzat tájékoztatása alapján. A város területén az ivóvíz hálózatba bekötött lakások számához viszonyítva a szennyvízcsatorna hálózatra rákötött lakások számát 88,2 % érték adódik (100*(14055/15932).

31

9. sz. táblázat: Siófok szennyvízelvezető rendszerének jellemző adatai Megnevezés

2005

2006

2007

2008

Csatornahálózat hossza (km)

177,02

Rákötött ingatlanok száma (db)

12894

13217

13273

14055

Elvezetett szennyvíz mennyisége (m3/év)

1359577

1434438

1211015

1383436

Forrás: Dunántúli Regionális Vízmű Zrt., 2009

Siófoki szennyvíztisztító telep A város kommunális szennyvizét a 20.000 m3/d (95.000 LEÉ) kapacitású Siófoki Szennyvíztisztító Telep fogadja, amely egyben a Balatoni I. sz. szennyvízelvezetési régió központi tisztító telepe. Ide érkezik tisztításra a Balatonszárszó és Balatonvilágos közötti balatonparti és partmenti települések szennyvizei. A telepen mechanikai tisztítás, biológiai tisztítás, biológiai nitrogén eltávolítás, kémiai és biológiai foszforeltávolítás és fertőtlenítés történik. Siófok Város Önkormányzata Siófok város építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 23/2005. (IV.29.) számú rendelete alapján: „A meglévő szennyvíztisztító telepet – a védendő beépítésre szánt területek közelsége miatt – meg kell szüntetni, és új telepet kell létesíteni a SZAT-ban kijelölt helyen. A meglévő telepen már nem szabad kapacitásnövelő beruházást végezni.” 2008. évben 3.213.600 m3 szennyvizet tisztított a telep, ebből a Siófok városban keletkező szennyvíz mennyisége: 1.383.436 m3. A telepi technológiákból keletkező szennyvíziszap mennyisége 2008. évben 1.525,9 t, amelynek szárazanyagtartalma 24,5 %. Továbbá a telepen üzemel egy 300 m3/nap kapacitású szippantott szennyvíz előkezelő. 2008. évben összesen 11.800 m3 szippantott szennyvizet fogadott a telep. A siófoki szennyvíztisztító telepnek az 1. befogadói kategóriának megfelelő tisztított szennyvíz paramétereket kell betartania, amelyet a 28/2004. (XII. 25) KvVM rendelet határoz meg (10. sz. táblázat).

32

10. sz. táblázat: A 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet 2. sz. melléklete: A szennyvizek befogadóba való közvetlen bevezetésére vonatkozó, vízminőségvédelmi területi kategóriák szerint meghatározott kibocsátási határértékek Területi kategóriák

Ssz.

Megnevezés

1. Balaton és

2. Egyéb védett

3. Időszakos

4. Általános

vízgyűjtője

területek

vízfolyás

védettségi

közvetlen

befogadói

befogadó

kategória

befogadói 1.

PH

6,5-8,5

befogadói 6,5-9

Szennyező anyagok

6,5-9

6-9,5

Határérték mg/l

2.

Dikrotmátos oxigénfogyasztás KOIk

50

100

75

150

3.

Biokémiai oxigénigény BOI5

15

30

25

50

4.

Összes szervetlen nitrogén öNásv(8)

15

30

20(3)

50

5.

Összes nitrogén(8)

20(1)

35(1)

25(3)

55

6.

Ammónia-ammónium-nitrogén(8)

2

10

5(3)

20

7.

Összes lebegőanyag

35

50

50

200

8.

Összes foszfor, P összes

0,7(10)

5(1)

5(4)

10

Forrás: 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet 2. sz. melléklete

Települési folyékony hulladék a szennyvízelvezető hálózaton, illetve szennyvíztisztító telepen keresztül el nem vezetett szennyvíz, amely 

emberi tartózkodásra alkalmas épületek szennyvíztároló létesítményeinek és egyéb helyi közműpótló berendezéseinek ürítéséből,



a nem közüzemi csatorna- és árokrendszerekből, valamint



gazdasági, de nem termelési, technológiai eredetű tevékenységből származik.

A folyékony hulladék szállítását, és szakszerű elhelyezését erre a feladatra engedéllyel rendelkező magánvállalkozók jogosultak végezni. A településről elszállított mennyiségére nem áll rendelkezésre adat, feltételezhető, hogy helyben marad ez a mennyiség. 11. sz. táblázat: A településen keletkező települési folyékony hulladék mennyisége (2004-2008. közötti időszakban)

Év / Megnevezés

Keletkező

Közcsatornán

Tengelyen

Helyben

szennyvíz

elvezetett

elszállított

maradó

mennyisége

mennyiség

mennyiség

mennyiség

3

3

3

m3/év

m /év

m /év

m /év

2005

1575680

1359577

n.a.

216103

2006

1603484

1434438

n.a.

169046

2007

1572520

1211015

n.a.

361505

33

2008

1561732

1383436

n.a.

178296

Összesen

6313416

5388466

0

924950

Forrás: Dunántúli Regionális Vízmű Zrt., 2009

Összehasonlítva az elmúlt években keletkező 6313416 m3 és a közcsatornában gyűjtött 5388466 m3 szennyvízmennyiségeket, a két adat közötti különbség 924950 m3. Ez a mennyiség tulajdonképpen a keletkező települési folyékony hulladék.

34

II. A TERVEZÉSI TERÜLETEN KELETKEZŐ, HASZNOSÍTANDÓ VAGY ÁRTALMATLANÍTANDÓ HULLADÉKOK MENNYISÉGE ÉS EREDETE

NEM VESZÉLYES HULLADÉKOK A tervezési területen a hulladékok gyűjtését, szállítását és ártalmatlanítását az AVE ZÖLDFOK Településgazdálkodási és Kommunális Zrt. végzi. A begyűjtött hulladék kezelése és lerakással történő ártalmatlanítása az AVE ZÖLDFOK által Somban üzemeltetett regionális lerakón történik. Az alábbi táblázatokban kerülnek bemutatásra a tervezési területen keletkező hulladékok 2005-20062007-2008. évi mennyiségei nem veszélyes hulladékok, szelektíven gyűjtött, kiemelten kezelendő hulladékáramok és csomagolási hulladékok csoportosításban. Nem veszélyes hulladékként a települési szilárd hulladék és egyéb inert hulladékok keletkezése jellemző. 12. sz. táblázat: A keletkező nem veszélyes hulladékok és éves mennyiségük (tonna/év) Hulladék

Települési szilárd hulladékok

Mennyiség

Mennyiség

Mennyiség

(t/év) 2005

(t/év) 2006

(t/év) 2007

Mennyiség (t/év) 2008

24436

22718

17063

19676

Települési folyékony hulladék*

216103

169046

361505

178296

Kommunális szennyvíziszap**

27191

28688

24220

27668

Építési, bontási hulladékok és egyéb inert

15771

4273

10589

13921

75

58

83

100

713

709

627

990

225492

414087

240651

hulladékok Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok*** Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok*** Összesen

284289 3

*2005. évben a közcsatornán elvezetett szennyvíz mennyisége 1359577 m volt, a felhasznált ivóvízmennyiség 1575680 m3 volt, 2006. évben az elvezetett szennyvíz mennyisége 1434438 m3 volt, a felhasznált ivóvízmennyiség 1603484 m3 volt, 2007. évben az elvezetett szennyvíz mennyisége 1211015 m3 volt, a felhasznált ivóvízmennyiség 1572520 m3 volt, a 2008. évben a közcsatornán elvezetett szennyvíz mennyisége 1383436 m3 volt, a felhasznált ivóvízmennyiség 1561732 m3 volt, a települési folyékony hulladék mennyisége a két adat különbsége ** A csatornán elvezetett szennyvíz 2 %-a iszap *** HIR – Hulladékgazdálkodási Információs Rendszer (http://terkep.kvvm.hu/hirweb), 2009 Forrás: AVE ZÖLDFOK Zrt. 2009., Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. 2009.

35

13. sz. táblázat: Az önkormányzat felelősségi körébe tartozó, a területen felhalmozott, kiemelten kezelendő hulladékáramok és mennyiségük (tonna) Hulladék

Mennyiség (t/év)

Veszélyes hulladékok

Nem veszélyes hulladékok

Hulladékolajok

0

Akkumulátorok és szárazelemek

0

Elektromos és elektronikai hulladékok

0

Kiselejtezett gépjárművek

0

Egészségügyi hulladékok

0

Állati eredetű hulladékok

0

Növényvédőszerek és csomagoló eszközeik

0

Azbeszt

0

Egyéb hulladék

0

Csomagolási hulladékok összesen

0

Gumi

0

Egyéb hulladék (zöld hulladék)

2005-ben 3445 t 2006-ban 2880 t 2007-ben 1964 t 2008-ban 4027 t

Siófokon az elmúlt négy évben 83893 tonna szilárd települési kommunális hulladék került összegyűjtésre és lerakással történő ártalmatlanításra a településen szolgáltató szervezet rendelkezésre bocsátott adatai alapján. Ezenkívül a „szelektív” hulladékgyűjtés során 2622 tonna papír, műanyag, és üveg, valamint 12315 tonna zöld, biohulladék került összegyűjtésre további hasznosítás érdekében. Ezek alapján megállapítható, hogy a településen keletkezett szilárd települési kommunális

hulladékmennyiség

15%-a

került

„szelektíven”

összegyűjtésre

a

kihelyezett

gyűjtőszigeteken, azaz 85%-ban lerakásra került.

SZELEKTÍVEN GYŰJTÖTT, KIEMELTEN KEZELENDŐ HULLADÉKÁRAMOK Veszélyes hulladék Siófok területén kiemelten kezelendő hulladékok közül egészségügyi hulladékok keletkeznek, valamint veszélyes hulladékok, amelyek a gazdálkodó szervezetek tevékenységük következtében termelnek. A település hulladékgazdálkodásának jellemzésénél a 7. sz. táblázat tartalmazza a részletes termelési veszélyes hulladékok jellemző adatait. A településen keletkezett veszélyes hulladék mennyiségek:

36

2005. évben

231,8 tonna

2006. évben

256,6 tonna

2007. évben

252,9 tonna

2008. évben

242,6 tonna

14. sz. táblázat: A településen keletkező veszélyes hulladékok fajtái hulladékkódonként EWC kód

Megnevezés

050103

Tartályfenék iszapok

050106

Üzem vagy a berendezések karbantartásából származó olajos iszapok

060104

Foszforsav és foszforossav

060102

Sósav

060106

Egyéb savak

070610

Egyéb szűrőpogácsák, felitató anyagok (abszorbensek)

080111

080113

080117

Szerves oldószereket, illetve más veszélyes anyagokat tartalmazó festék- vagy lakkhulladékok Szerves oldószereket, illetve más veszélyes anyagokat tartalmazó festék- vagy lakkiszapok Festékek és lakkok eltávolításából származó, szerves oldószereket vagy egyéb veszélyes anyagokat tartalmazó hulladékok

080121

Festékek és lakkok eltávolítására használt, hulladékká vált anyagok

080317

Veszélyes anyagokat tartalmazó, hulladékká vált toner

080409 090104

Szerves oldószereket vagy más veszélyes anyagokat tartalmazó ragasztók, tömítőanyagok hulladékai Rögzítő (fixír) oldatok

EWC kód

Megnevezés

090101

Vizes alapú előhívó- és aktiváló oldatok

120112

Elhasznált viaszok és zsírok

120109

Halogénmentes hűtő-kenő emulziók és oldatok

130110

Klórozott szerves vegyületeket nem tartalmazó ásványolaj alapú hidraulika olajok

130111

Szintetikus hidraulika olajok

130113

Egyéb hidraulika olajok

130205

Ásványolaj alapú, klórvegyületet nem tartalmazó motor-, hajtómű- és kenőolajok

130206

Szintetikus motor-, hajtómű és kenőolajok

130208

Egyéb motor-, hajtómű- és kenőolajok

130401

Belvízi hajózásból származó, olajjal szennyezett fenékvíz

130502

Olaj-víz szeparátorokból származó iszapok

130508

Homokfogóból és olaj-víz szeparátorokból származó hulladék keverékek

37

130701

Tüzelőolaj és dízelolaj

130703

Egyéb üzemanyagok (ideértve a keverékeket is)

140602

Egyéb halogénezett oldószerek és oldószer keverékek

140603

Egyéb oldószerek és oldószer keverékek

150110

150111

150202

Veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladékok Veszélyes, szilárd porózus mátrixot (pl. azbesztet) tartalmazó fémből készült csomagolási hulladékok, ide értve a kiürült hajtógázos palackokat Veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, szűrőanyagok (ideértve a közelebbről nem meghatározott olajszűrőket), törlőkendők, védőruházat

160107

Olajszűrők

160114

Veszélyes anyagokat tartalmazó fagyálló folyadékok

160113

Fékfolyadékok

160209

PCB-ket tartalmazó transzformátorok és kondenzátorok

160213

Veszélyes anyagokat tartalmazó használatból kivont berendezések, amelyek különböznek 16 02 09-től 16 02 12-ig felsorolt tételektől

160215

Használatból kivont berendezésekből eltávolított veszélyes anyagok

160305

Veszélyes anyagokat tartalmazó szerves hulladékok

160507

160506

160508

Használatból kivont, veszélyes anyagokból álló vagy azokkal szennyezett szervetlen vegyszerek Veszélyes anyagokból álló vagy azokkal szennyezett laboratóriumi vegyszerek, ideértve a laboratóriumi vegyszerek keverékeit is Használatból kivont, veszélyes anyagokból álló vagy azokkal szennyezett szerves vegyszerek

160601

Ólomakkumulátorok

160602

Nikkel-kadmium elemek

161001

Veszélyes anyagokat tartalmazó vizes folyékony hulladékok

170204

Veszélyes anyagokat tartalmazó vagy azzal szennyezett üveg, műanyag, fa

170301

Szénkátrányt tartalmazó bitumen keverékek

170409

Veszélyes anyagokkal szennyezett fémhulladékok

170410

Olajat, szénkátrányt vagy egyéb veszélyes anyagot tartalmazó kábelek

170503

Veszélyes anyagokat tartalmazó föld és kövek

170601

Azbeszttartalmú szigetelőanyagok

170603

Egyéb szigetelőanyagok, amelyek veszélyes anyagból állnak vagy azokat tartalmazzák

180103

Egyéb hulladékok, amelyek gyűjtése és ártalmatlanítása speciális követelményekhez kötött a fertőzések elkerülése érdekében

180106

Veszélyes anyagokat tartalmazó vagy abból álló vegyszerek

180207

Citotoxikus és citosztatikus gyógyszerek

EWC kód

Megnevezés

38

190810

Olaj-víz elválasztásából származó zsír-olaj keverék, amely különbözik a 19 08 09-től

190813

Ipari szennyvíz egyéb kezeléséből származó, veszélyes anyagokat tartalmazó iszapok

200121

Fénycsövek és egyéb higanytartalmú hulladékok

200126

Olaj és zsír, amely különbözik a 20 01 25-től

200127

Veszélyes anyagokat tartalmazó festékek, tinták, ragasztók és gyanták

200133

200135

Elemek és akkumulátorok, amelyek között 16 06 01, 16 06 02 vagy a 16 06 03 kódszám alatt felsorolt elemek és akkumulátorok is megtalálhatók Veszélyes anyagokat tartalmazó, kiselejtezett elektromos és elektronikus berendezések, amelyek különböznek a 20 01 21 és 20 01 23 kódszámú hulladékoktól

Forrás: Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, 2009 http://terkep.kvvm.hu/hirweb, 2009

Csomagolási hulladék Magyarországon a csomagolási hulladéktípusra jelenleg nincs kötelező adatszolgáltatás. Az alábbiakban

bemutatott

adatok

elsősorban

az

Országos

Hulladékgazdálkodási

Tervben

(továbbiakban: OHT) szereplő fajlagos értékek alapján kerültek kiszámításra. Az adatok nem kellő megalapozottsága miatt ezek csupán tájékoztató jellegűek és nem teljes körűek. Az OHT alapján a Magyarországon forgalomba kerülő csomagolóanyag becsült mennyisége 55 kg/lakos/évre tehető. A számítások szerint ez a mennyiség Siófok város állandó lakosságára vetítve (23765 fő) a 2008. évben 1307 tonna/év. Csomagolási hulladékok 15. sz. táblázat: A csomagolási hulladékok és éves mennyiségük Siófok területén 2008. évben Hulladék

Keletkezett

Szelektíven gyűjtött

http://terkep.kvvm.hu/

(becsült)

mennyiség (t/év)**

hirweb honlap adatai

(t/év)

mennyiség (t/év)* Papír és karton csomagolási hulladék

245,73

721,47

566,84

Műanyag csomagolási hulladék

112,41

177,12

71,01

n.a.

0

21,10

162,08

0

n.a.

36,60

0

23,53

Egyéb, kevert csomagolási hulladék

168,61

0

74,46

Üveg csomagolási hulladék

575,11

111,48

n.a.

Textil csomagolási hulladék

n.a.

0

n.a.

1300,54

1010,07

756,95

Fa csomagolási hulladék Fém csomagolási hulladék Vegyes összetételű kompozit csomagolási hulladék

Összesen

* Országos Hulladékgazdálkodási Tervben alkalmazott tömeg% arányok alapján becsült értékek **Forrás: AVE ZÖLDFOK Településgazdálkodási és Kommunális Zrt., 2009

39

Az irodalmi adatok alapján megállapítható, hogy a csomagolási hulladékok 77 %-a szelektíven összegyűjtésre kerül a város területén. Tekintettel arra, hogy az AVE ZÖLDFOK Zrt. által rendelkezésre bocsátott adatok nem teljes mértékben csak csomagolási hulladékokra vonatkoznak ezért azok tájékoztató jellegűek. Ezért fordulhat elő, hogy a szelektíven gyűjtött mennyiség többszöröse az irodalmi adatnak például a papír és a karton frakció vonatkozásában. A táblázat harmadik oszlopa a Hulladékgazdálkodási Információs Rendszerben szereplő adatokat tartalmazza.

A FELHALMOZOTT HULLADÉKOK TÍPUSA ÉS MENNYISÉGE Jelenlegi ismeretek szerint felhalmozott hulladék Siófok területén nincs. A tervezési területen felhalmozott hulladékok az illegálisan lerakott, elhagyott hulladékok. Az illegális hulladéklerakók felszámolását az önkormányzat folyamatosan végzi. Felhalmozott csomagolási és kiemelten kezelendő hulladék a tervezési területen nem ismert.

A

TELEPÜLÉSRE BESZÁLLÍTOTT ÉS ONNAN KISZÁLLÍTOTT HULLADÉKOK TÍPUSA ÉS ÉVES

MENNYISÉGE

Siófok területére be- és kiszállított kiemelten kezelendő hulladékáramokról és éves mennyiségükről nem áll rendelkezésre adat.

Nem veszélyes hulladékok 16. sz. táblázat: A településre beszállított és kiszállított nem veszélyes hulladékok és éves mennyiségük 2008. évre vonatkozóan (tonna/év) Hulladék

Településre beszállított

Településről kiszállított

mennyiség (t)

mennyiség (t)

Települési szilárd hulladékok

0

19676

Települési folyékony hulladék

0

178296

36603

27668

0

13921

0

100

0

990

36603

240651

Kommunális szennyvíziszap* Építési, bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok Összesen 3

*2008. évben 1830164 m szennyvíz került a siófoki tisztítótelepre Siófok városon kívüli településekről, amely mennyiségnek 2%-a szennyvíziszap

40

Forrás: AVE ZÖLDFOK Településgazdálkodási és Kommunális Zrt., 2009 Dunántúli Regionális Vízmű Zrt., 2009

17. sz. táblázat: Siófok önkormányzatának felelősségi körébe tartozó, a településre beszállított és onnan kiszállított kiemelten kezelendő hulladékáramok és mennyiségük 2008. évben (tonna) Hulladék

Településre

Településről

beszállított

kiszállított

mennyiség (t/év)

mennyiség (t)

Veszélyes

Hulladékolajok

0

0

hulladékok

Akkumulátorok és szárazelemek

0

0

Elektromos és elektronikai hulladékok

0

0

Kiselejtezett gépjárművek

0

0

Egészségügyi hulladékok

0

0

Állati eredetű hulladékok

0

0

Növényvédőszerek és csomagoló eszközeik

0

0

Azbeszt

0

0

Egyéb hulladék

0

0

Nem

Csomagolási hulladékok összesen

0

0

veszélyes

Gumi

0

0

hulladékok

Egyéb hulladék (zöld hulladék)

0

4027

41

18. sz. táblázat: Siófok településre beszállított és onnan kiszállított szelektíven gyűjtött csomagolási hulladékok és éves mennyiségük (tonna/2008 év) Hulladék

Településre beszállított

Településről kiszállított

mennyiség (t/év)

mennyiség (t/év)

Papír és karton csomagolási hulladék

0

721,47

Műanyag csomagolási hulladék

0

177,12

Fa csomagolási hulladék

0

0

Fém csomagolási hulladék

0

0

Vegyes összetételű kompozit csomagolási

0

0

Egyéb, kevert csomagolási hulladék

0

0

Üveg csomagolási hulladék

0

111,48

Textil csomagolási hulladék

0

0

Összesen

0

1010,07

hulladék

Forrás: AVE ZÖLDFOK Településgazdálkodási és Kommunális Zrt., 2009

19. sz. táblázat: A tervezési terület éves hulladékmérlegének bemutatása (2008) Hulladék

Hasznosítás t/év

Égetés

%

t/év

Lerakás %

Egyéb kezelt

t/év

%

t/év

%

1010

100

0

0

19676

100

0

0

Települési folyékony hulladék*

0

0

0

0

0

0

178296

100

Kommunális szennyvíziszap**

0

0

0

0

0

0

27668

100

Építési, bontási hulladékok és egyéb inert

0

0

0

0

13921

100

0

0

0

0

0

0

100

100

0

0

0

0

0

0

990

100

0

0

1010

100

0

0

34687

100

205965

100

Települési szilárd hulladékok

hulladékok Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok Összesen

3

*2008. évben a közcsatornán elvezetett szennyvíz mennyisége 1383436 m volt, a felhasznált ivóvízmennyiség 1561732 m3 volt települési folyékony hulladék mennyisége a két adat különbsége ** A csatornán elvezetett szennyvíz 2 %-a iszap Forrás: AVE ZÖLDFOK Településgazdálkodási és Kommunális Zrt., 2009, Dunántúli Regionális Vízmű Zrt., 2009

20. sz. táblázat: Siófok önkormányzatának felelősségi körébe tartozó kiemelten kezelendő hulladékáramok kezelési arányainak bemutatása (hulladékmérleg) Hulladék

Hasznosítás t/év

%

Égetés t/év

%

Lerakás t/év

%

Egyéb kezelt t/év

%

Veszélyes hulladékok

42

Hulladék

Hasznosítás t/év

Égetés

%

t/év

Lerakás

%

t/év

Egyéb kezelt

%

t/év

%

Hulladékolajok

0

0

0

0

0

0

0

0

Akkumulátorok és szárazelemek

0

0

0

0

0

0

0

0

Elektromos és elektronikai hulladékok

0

0

0

0

0

0

0

0

Kiselejtezett gépjárművek

0

0

0

0

0

0

0

0

Egészségügyi hulladékok

0

0

0

0

0

0

0

0

Állati eredetű hulladékok

0

0

0

0

0

0

0

0

Növényvédőszerek és csomagoló eszközeik

0

0

0

0

0

0

0

0

Azbeszt

0

0

0

0

0

0

0

0

Egyéb hulladék

0

0

0

0

0

0

0

0

Csomagolási hulladékok összesen

0

0

0

0

0

0

0

0

Gumi

0

0

0

0

0

0

0

0

Egyéb hulladék (zöld hulladék)

0

0

0

0

0

0

4027

100

Nem veszélyes hulladékok

43

21. sz. táblázat: A csomagolási hulladékok éves mennyisége, hulladékmérlege és a kezelési arányok bemutatása Siófokon Hulladék

Hasznosítás

Égetés

Lerakás

Egyéb kezelt

t/év

%

t/év

%

t/év

%

t/év

%

Papír és karton csomagolási hulladék

721,5

100

0

0

0

0

0

0

Műanyag csomagolási hulladék

177,1

100

0

0

0

0

0

0

Fa csomagolási hulladék

0

0

0

0

0

0

0

0

Fém csomagolási hulladék

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

Üveg csomagolási hulladék

111,5

100

0

0

0

0

0

0

Textil csomagolási hulladék

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

Vegyes összetételű kompozit csomagolási hulladék Egyéb, kevert csomagolási hulladék

Összesen

1010,1

100

Forrás: AVE ZÖLDFOK Településgazdálkodási és Kommunális Zrt., 2009

44

III.

A

HULLADÉKKEZELÉSSEL

KAPCSOLATOS

ALAPVETŐ

MŰSZAKI

KÖVETELMÉNYEK

A hazai szabályozást illetően a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvényben és annak végrehajtási

utasításaiban

foglalt

előírások

a

mértékadóak.

A

törvény

megalapozza

a

hulladékgazdálkodás Európai Unió által támasztott követelményeinek megfelelő szabályozását. A települési szilárd hulladék kezelésére vonatkozó két legfontosabb kapcsolódó jogszabály a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet, illetve a hulladéklerakással valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről szóló 20/2006. (IV.5.) KvVM rendelet. Különleges megítélés alá esnek a Balaton térségében elhelyezkedő hulladéklerakó telepek, a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területrendezési tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény és az azt módosító 2008. évi LVII. törvény rendelkezései miatt. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzetéhez tartozó települések esetében új hulladéklerakó építésére csak a térségi hulladéklerakó hely kijelöléséhez vizsgálat alá vonható terület övezetében lehetséges (hivatkozott törvény 4/12. számú melléklete alapján). A tervezési területen, a hulladékgazdálkodással kapcsolatos hatósági feladatokat 

az önkormányzat jegyzője,



a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Zöldhatóság látja el, (engedélyek kiadása, ellenőrzések)



az érintett szakhatóságok bevonásával.

22. sz. táblázat: A településen folyó lakossági hulladékgyűjtésre, hulladékkezelésre kiadott környezetvédelmi hatósági engedélyesek megnevezése, telephelye, az engedély tárgya, száma Engedélyes neve

Cím

Telephely

Tárgy

Engedély szám

AVE ZÖLDFOK

8600 Siófok

Siófok

Nem veszélyes

14/2249/2003.

Zrt.

Bajcsy-Zs. u.

hulladékok gyűjtése,

9017-9/2006.

220.

szállítása

AVE ZÖLDFOK

8600 Siófok

Siófok

Zrt.

Bajcsy-Zs. u.

hulladékok

220.

begyűjtése, szállítása Zamárdi

Veszélyes

AVE ZÖLDFOK

8600 Siófok

Zamárdi

Zrt.

Bajcsy-Zs. u.

hulladéklerakó

220.

egységes

14/4726/8/2008.

10307-13/2007.

környezethasználati engedélye

45

AVE ZÖLDFOK

8600 Siófok

Zrt.

Bajcsy-Zs. u.

Siófok

Élelmiszer hulladék

23.1/02583/009/2008.

begyűjtési engedély

220. AVE ZÖLDFOK

8600 Siófok

Som

Som hulladéklerakó

Zrt.

Bajcsy-Zs. u.

egységes

220.

környezethasználati

377-14/2009.

engedélye Forrás: AVE ZÖLDFOK Zrt., 2009

A közszolgáltató a hulladékkezelési tevékenységét a Zöldhatóság által kibocsátott kezelői engedélyek alapján végezheti. A rendelkezésre bocsátott és áttanulmányozott kezelői engedélyek alapján megállapítható, hogy a közszolgáltató feladatát az engedélyezett területen végzi az előírásoknak megfelelően.

46

HULLADÉKOK GYŰJTÉSE ÉS SZÁLLÍTÁSA A városban a hulladékgyűjtés rendszeressége: kommunális hulladék esetében heti két alkalommal történik. A város teljes területén kiépült a társasházas lakóövezetben a szelektív hulladékgyűjtés rendszere, 42 db gyűjtőszigeten papír, műanyag, üveg frakció szelektív gyűjtése történik, további 12 gyűjtőszigeten papír, műanyag, üveg, fém gyűjtésére kerül sor és ezen kívül 24 db szelektív üveggyűjtő pont található a város területén. A részletes leírás az 5. sz. mellékletben található. A társasházas lakóövezetben található szelektív gyűjtőszigetek mellett, a családi házas- és üdülőövezeti ingatlanok esetében „házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés” keretében történik a szelektíven gyűjtött könnyű frakció (papír, műanyag, fémdoboz) gyűjtése műanyag zsákokban. A gyűjtőzsák pótlása - elszállításakor - díjmentesen történik. Zöldhulladék szelektív gyűjtése: március 15 – december 15 közötti időszakban heti rendszerességgel történik. Elhasznált sütőolaj, zsiradék gyűjtése kísérleti jelleggel megoldott, a társasházak lépcsőházaiban kihelyezett gyűjtőedényzet (25 db) biztosítja annak elkülönített gyűjtését. Továbbá 2009. év őszén a 3377/1 hrsz-ú területen hulladékudvar került kialakításra az ISPA/KA projekt keretében, ami a kommunális veszélyes hulladékok átvételét is biztosítja. Az ingatlantulajdonos az ingatlanán keletkező települési szilárd hulladékot a környezet szennyezését megelőző módon köteles gyűjteni. A települési hulladék gyűjtése és tárolása csak megfelelő gyűjtőedényben történhet. A lakossági hulladékgyűjtő edényzet 60, 110, 120, illetve 240 literes (választható). A települési szilárd hulladék szállítását zárt konténerben vagy a kiporzást és kiszóródást megakadályozó ideiglenes takarású konténerben, vagy e feltételeket biztosító célgéppel, szállítójárművel, környezetszennyezést kizáró módon kell végezni. A hulladéklerakó üzemeltetőjének ellenőrzési és megfigyelési programot kell vezetnie. A hulladékgyűjtő udvar és a gyűjtősziget a közszolgáltatás részeként üzemeltethető. A hulladékudvar 2009. őszén került átadásra a 3377/1 hrsz-ú területen és 2010. január 1-től lehet beszállítani hulladékot.

47

A Dél-balatoni, Sió völgyi komplex települési szilárd hulladékkezelési rendszer kialakítása megnevezésű

ISPA/KA

projekt

keretén

belül

a

Dél-balatoni

területrészen

megvalósuló

létesítmények, eszközök, berendezések üzemeltetése tárgyában lezajlott közbeszerzési eljárás eredményeként az AVE ZÖLDFOK Zrt. nyerte el ezek üzemeltetési jogát. A 2007. március 8-án aláírt üzemeltetési szerződést követően üzembehelyezésre kerültek a projekt keretében már korábban beszerzett korszerű hulladékgyűjtő célgépjárművek, ezt követően fokozatosan kivonásra kerültek a régi korszerűtlen (IFA, LIAZ) hulladékgyűjtő gépjárművek. Ma már csak korszerű (EURO III) célgépjárművekkel történik a hulladékok gyűjtése, szállítása.

48

IV.

A

TELEPÜLÉSI

FOLYÉKONY

HULLADÉKKAL

VALÓ

GAZDÁLKODÁS

HELYZETELEMZÉSE

A települési folyékony hulladékokra vonatkozóan a 213/2001. (XI.14.) Korm. rendelet határozza meg a kezelési szabályokat. Települési folyékony hulladék: a szennyvízelvezető hálózaton, illetve szennyvíztisztító telepen keresztül el nem vezetett szennyvíz, amely 

emberi tartózkodásra alkalmas épületek szennyvíztároló létesítményeinek és egyéb helyi közműpótló berendezéseinek ürítéséből,



a nem közüzemi csatorna- és árokrendszerekből, valamint



a gazdasági, de nem termelési, technológiai eredetű tevékenységből származik.

Folyékony

hulladék

szennyvíztisztító

ártalmatlanítása:

telepen,

valamint

a a

folyékony

hulladék

elhelyezése

környezetveszélyeztetést

és

leürítő

helyen,

környezetszennyezést

megakadályozó kezelése fizikai-kémiai vagy biológiai módszerrel. Települési folyékonyhulladék leürítő hely a közcsatornának az arra jogosult által kijelölt aknája, illetőleg szennyvíztisztító telep kiegészítő műtárgya lehet.

A TELEPÜLÉSEN KELETKEZŐ TELEPÜLÉSI FOLYÉKONY HULLADÉK MENNYISÉGE 23. sz. táblázat: A településen keletkező települési folyékony hulladék mennyisége (2004-2008. közötti időszakban)

Év / Megnevezés

Keletkező

Közcsatornán

Tengelyen

Helyben

szennyvíz

elvezetett

elszállított

maradó

mennyisége

mennyiség

mennyiség

mennyiség

3

3

3

m3/év

m /év

m /év

m /év

2005

1575680

1359577

n.a.

216103

2006

1603484

1434438

n.a.

169046

2007

1572520

1211015

n.a.

361505

2008

1561732

1383436

n.a.

178296

Összesen

6313416

5388466

0

924950

Forrás: Dunántúli Regionális Vízmű Zrt., 2009

Összehasonlítva az elmúlt években keletkező 6313416 m3 és a közcsatornában gyűjtött 5388466 m3 szennyvízmennyiségeket, a két adat közötti különbség 924950 m3. Ez a mennyiség tulajdonképpen a keletkező települési folyékony hulladék.

49

Az ingatlantulajdonos az ingatlanán keletkező települési folyékony hulladékot műszakilag megfelelő (zárt) tartályban köteles gyűjteni, azt a begyűjtésre jogosult hulladékkezelőnek átadni. A

keletkező

települési

folyékony

hulladékok

mennyiségének

csökkentése

egyrészről

a

szennyvíztisztító rendszerek kiépítésével, másrészről a lakásoknak a kiépült és üzemelő közcsatornahálózatokra történő minél nagyobb mértékű rákötésével biztosítható. A település területén a keletkező szippantott szennyvíz elszállítását a DRV Zrt., illetve erre a feladatra engedéllyel rendelkező magánvállalkozók jogosultak végezni. A településről elszállított mennyiségre azonban nem áll rendelkezésre adat. Feltételezhetően helyben maradt ez a mennyiség, amelynek legnagyobb része a talajban elszivárgott, szennyezve, veszélyeztetve a felszín alatti vizeket.

50

A települési szennyvíziszappal való gazdálkodás Siófokon keletkező szennyvíz a regionális feladatokat ellátó siófoki szennyvíztisztító telepre kerül, ahol a tisztítási technológiák eredményeképpen tisztított szennyvíz és szennyvíziszap keletkezik (az elvezetett szennyvíz 2 %-a). A

keletkező kommunális

szennyvíziszap mennyiség

a települési szennyvízcsatornázás

és

szennyvíztisztítás fejlesztésével összefüggően folyamatosan növekszik a tisztítótelepen. A településen keletkező szennyvízből származtatott becsült szennyvíziszap mennyisége (a közcsatornán elvezetett szennyvíz 2 %-a) az elmúlt négy évben a következőképpen alakult: 2005. évben

27191 tonna

2006. évben

28688 tonna

2007. évben

24220 tonna

2008. évben

27668 tonna.

51

V. AZ ELÉRENDŐ HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI CÉLOK MEGHATÁROZÁSA A KÉPZŐDŐ HULLADÉK MENNYISÉGÉNEK VÁRHATÓ ALAKULÁSA Az elmúlt négy évben képződött és lerakott szilárd települési hulladék éves mennyisége 24436 – 22718 – 17063 – 19676 tonna volt a 2005 – 2006 – 2007 - 2008. években. A korábbi tervezési időszak alatt a hulladéktermelési szokások, az életszínvonal és a demográfiai változások figyelembe vételével a hulladék mennyisége csökkent, a várakozásokkal ellentétben mivel a korábbi terv 5 %-os növekedést prognosztizált. Az Országos Hulladékgazdálkodási Tervben (OHT) prognosztizálták a települési szilárd hulladék mennyiségének változását. Az OHT-ben megadott érték évi 2-3 tömeg % közötti mennyiségi növekedés előrejelzését tartalmazza a keletkező hulladék volumenére vetítve. A gyakorlat azonban eltért a tervezési adatoktól.

A 2003. évben keletkezett és lerakásra került települési szilárd hulladék mennyiségéhez képest (25324 tonna) 22%-kal csökkent ennek a hulladéknak a mennyisége a 2008. évben (19676 tonna). A települési folyékony hulladékok mennyiségének csökkentését a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és –tisztítási Megvalósítási Program szabályozza, amely a kijelölt szennyvízelvezetési agglomerációk területén a települési szennyvizek közműves elvezetését és a szennyvizek biológiai tisztítását, illetőleg a települési szennyvizek ártalommentes elhelyezését valósítja meg három ütemben (2008, 2010, illetve 2015-ig). A program folyamatos előrehaladásának, megfelelően a keletkező és elszállítandó települési folyékony hulladékok mennyiségének fokozatosan csökkenést kellene mutatnia. A korábbi tervezési időszakban előirányzott mennyiségi csökkenést a településen keletkezett folyékony hulladék mennyisége nem érte el. 24. sz. táblázat: A nem veszélyes hulladékok tervezett és tényleges (keletkezett) mennyisége (t/év) Siófok területén Hulladék

2003

2008 terv

2008 tény

Települési szilárd hulladékok

25324

26590

19676

Települési folyékony hulladék

139100

23180

178296

7600

8660

27668

n.a

n.a 1 %-os

13921

Kommunális szennyvíziszap* Építési, bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok

növekedés Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes

n.a.

n.a.

100

n.a.

6400

990

hulladékok** Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok**

52

Hulladék Összesen

2003 172024

2008 terv 64830

2008 tény 240651

*A csatornán elvezetett szennyvíz 2 %-a iszap **HIR - Hulladékgazdálkodási Információs Rendszer (http://terkep.kvvm.hu/hirweb honlap) adatai Forrás: AVE ZÖLDFOK Zrt., 2009, Dunántúli Regionális Vízmű Zrt., 2009 Siófok Helyi Hulladékgazdálkodási Terve 2004-2008

53

25. sz. táblázat: A képződő települési szilárd hulladékból szelektíven gyűjtött kiemelten kezelendő hulladékáramok mennyiségének alakulása (t/év) Hulladék

2003

2008 terv

2008 tény

Veszélyes

Hulladékolajok

0

0

0

hulladékok

Akkumulátorok és szárazelemek

0

0

0

Elektromos és elektronikai hulladékok

0

0

0

Kiselejtezett gépjárművek

0

0

0

Egészségügyi hulladékok

10,8

11,1

0

Állati eredetű hulladékok

2

2

0

Növényvédőszerek és csomagoló eszközeik

0

0

0

Azbeszt

0

0

0

Egyéb hulladék

0

0

0

Nem veszélyes

Csomagolási hulladékok összesen

0

0

0

hulladékok

Gumi

0

0

0

630,84

0

4027

Egyéb hulladék (zöld hulladék) Forrás: AVE ZÖLDFOK Zrt., 2009 Siófok Helyi Hulladékgazdálkodási Terve 2004-2008

26. sz. táblázat: A képződő csomagolási hulladékok mennyiségének alakulása (t/év) Hulladék

2003

2008 terv

2008 tény

Papír és karton csomagolási hulladék

403

484

721,47

Műanyag csomagolási hulladék

100

120

177,12

Fa csomagolási hulladék

0

-

0

Fém csomagolási hulladék

0

-

0

Vegyes összetételű kompozit csomagolási hulladék

0

-

0

Üveg csomagolási hulladék

8

9,6

111,48

Textil csomagolási hulladék

0

0

Forrás: AVE ZÖLDFOK Zrt., 2009 Siófok Helyi Hulladékgazdálkodási Terve 2004-2008

54

CSÖKKENTÉSI CÉLOK, ÁRTALMATLANÍTÁSI, HASZNOSÍTÁSI CÉLOK A települési szilárd hulladékra vonatkozó (országos) csökkentési célkitűzések alapja a Hulladékgazdálkodási törvény (Hgt.) 56.§-a. A lerakással ártalmatlanított biológiailag lebomló szervesanyag-tartalmat 2007. július 1 napjáig

50%-ra

2014. július 1 napjáig

35%-ra kell csökkenteni az 1995. évi szinthez képest.

A hulladékká vált csomagolóanyagok esetében 2005. július 1. napjáig el kellett volna érni, hogy a hulladékká vált csomagolóanyagok: -

legalább 50%-a hasznosításra kerüljön,

-

ezen belül legalább 25%-a anyagában kerüljön hasznosításra úgy, hogy ez az arány minden anyagtípusnál legalább 15% legyen a 2000. évi szinthez képest.

A fentiek figyelembe vételével a szelektív hulladékgyűjtés során keletkező új fajta hulladékok mennyisége összefügg a vegyesen keletkező, lerakásra kerülő szilárd települési hulladék mennyiségével, ezért a települési hulladékok mennyiségének relatív csökkenése várható. Ez meg is valósult az elmúlt évek során a városban. A települési folyékony hulladékok mennyiségének csökkentési célkitűzéseit alapvetően magában hordozza a Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és –tisztítási Megvalósítási Program, amely a kijelölt szennyvízelvezetési agglomerációk területén a települési szennyvizek közműves elvezetését és a szennyvizek biológiai tisztítását, illetőleg a települési szennyvizek ártalommentes elhelyezését valósítja meg három ütemben (2008, 2010, illetve 2015-ig). A program folyamatos előrehaladásának megfelelően a gyűjtött és elszállítandó települési folyékony hulladék mennyisége fokozatosan csökkeni fog. 27. sz. táblázat: A nem veszélyes hulladékokra vonatkozó csökkentési célok Hulladék Települési szilárd hulladék

Csökkentési cél A lerakással történő ártalmatlanítás arányának 60 % alá csökkentése. A lerakott hulladék szervesanyag tartalmának csökkentése (2016ra ne haladja meg a 820 ezer tonnát országos szinten). A régi, felhagyott, bezárt lerakók folyamatos rekultiválása és monitorozása.

Települési folyékony hulladék

A Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és –tisztítási Megvalósítási Programban előírtak szerint el kell érni, hogy minél nagyobb arányban kössenek rá az ingatlantulajdonosok a

55

hálózatra. Kommunális szennyvíziszap

El kell érni, hogy a szennyvíziszap minősége lehetővé tegye, hogy a mezőgazdasági hasznosítás minél nagyobb arányban biztosítható legyen.

Építési-bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok

Csak a nem hasznosítható inert hulladék kerüljön lerakóban ártalmatlanításra. Az illegális hulladéklerakás visszaszorítása.

Forrás: Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2009-2014 Megalapozó Tanulmány, 2009

56

28. sz. táblázat: A nem veszélyes hulladékokra vonatkozó helyi és országos hasznosítási, ártalmatlanítási célok összehasonlítása Hulladék

Hasznosítási, ártalmatlanítási cél Helyi

Országos

Települési szilárd

A települési szilád hulladék

A szelektív hulladékgyűjtés teljessé

hulladék

újrafeldolgozható frakciói esetében az

tétele a tervidőszak végére.

újrafeldolgozás arányának 40 % fölé

Mechanikai – biológiai hulladék

emelése.

előkezelés égethető frakciójának

A szelektív gyűjtés infrastruktúrájának

elkülönítése és energetikai

biztosítása a lakosság 80 %-a számára.

hasznosítása interregionális

A teljes települési hulladékok

megoldásokkal.

hasznosításának 40 % fölé emelése.

A gyártói felelősségi körbe tartozó

A biológiailag lebomló összetevők

hulladékok lakossági begyűjtő

elkülönített kezelésének megoldása.

rendszerének fejlesztése

A települési szilárd hulladék energetikai

(csomagolóanyag, elem-

hasznosításának bővítése.

akkumulátor, elektronikai hulladék, gumiabroncs) hulladékudvarok létesítésével, kereskedelmi cégek bevonásával.

Települési

A folyékony hulladék további megfelelő

A Nemzeti Települési Szennyvíz-

folyékony

ártalmatlanításának megszervezése.

elvezetési és –tisztítási Megvalósítási

hulladék

Program összhangban célul kitűzhető mennyiség 15 %-os csökkentése a csatornázás fejlesztésének köszönhetően, valamint a környezetkímélő módon történő gyűjtés.

Kommunális

A településen keletkezik szennyvíziszap. A

A Nemzeti Települési Szennyvíz-

szennyvíziszap

szennyvíztelepi iszapok tekintetében minél

elvezetési és –tisztítási Megvalósítási

nagyobb arányú talajerő-visszapótláskénti

Programmal összhangban el kell érni

hasznosítása a cél.

a szennyvíziszap minőségi paramétereire vonatkozóan, hogy a mezőgazdasági hasznosítás minél nagyobb arányban biztosítható legyen.

Építési-bontási

Biztosítani kell a településen keletkező

Elő kell írni a hasznosítható építési

hulladékok és

építési-bontási és egyéb inert hulladék külön

hulladék meghatározott arányú

egyéb inert

gyűjtését, elszállítását és szakszerű

alkalmazását egyes technológiáknál,

hulladékok

újrahasznosítását, esetleg ártalmatlanítását.

e szabályokat az építési-bontási

57

engedélyekben érvényesíteni kell. Szemléletformálással tudatosítani kell az újrahasználat és újrafeldolgozás során keletkező termékek használatának előnyeit. Forrás: Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2009-2014 Megalapozó Tanulmány, 2009

58

29. sz. táblázat: A kiemelten kezelendő hulladékáramokra vonatkozó célok Hulladék Hulladékolajok

Csökkentési cél A lakosság részére lehetőség biztosítása a szelektíven gyűjtött hulladék elhelyezésére. Hulladékolajok begyűjtési rendszerének korszerűsítése, amelyet a termékdíjrendszer ösztönöz.

Akkumulátorok és elemek

Szelektív hulladékgyűjtés biztosítása körzeti hulladékudvarok kialakításának segítségével. Kapcsolódás az országos gyűjtő-hasznosító hálózathoz. A visszagyűjtési kötelezettség 25 %-ra történő emelése 2012-re.

Elektromos és elektronikai

Szelektív hulladékgyűjtés biztosítása körzeti hulladékudvarok

hulladékok

kialakításának segítségével. Kapcsolódás az országos gyűjtő-hasznosító hálózathoz. Az EU-s irányelv előírásainak megfelelően 2014-ben el kell kell érni a begyűjtendő hulladékká vált háztartási elektromos és elektronikai berendezések mennyiségének a 7-8 kg/fő/év értéket.

Kiselejtezett gépjárművek

Kapcsolódás az országos gyűjtő-hasznosító hálózathoz. 2004. óta gépjárművet csak bontási igazolás alapján lehet véglegesen kivonni a forgalomból.

Egészségügyi hulladékok

Nem önkormányzati tulajdonú egészségügyi intézménynél információ szolgáltatása az ártalmatlanítás lehetőségéről.

Állati eredetű hulladékok

Szelektív gyűjtés biztosítása térségi szinten. A biológiai úton lebomló növényi és állati hulladék lerakását teljes egészében meg kell szüntetni. Be kell zárni és szükség esetén fel kell számolni a dögkutakat és állati hulladéklerakókat és átfogó rendszert kell kiépíteni az állati eredetű hulladék feldolgozására.

Növényvédőszerek és

Szelektív gyűjtés biztosítása körzeti hulladékudvarok kialakításának

csomagoló eszközeik

segítségével.

Azbeszt

Információ szolgáltatása a lakosságnak a lehetséges ártalmatlanítás módjáról. Kapcsolódás az országos azbesztmentesítési programhoz. Illegális lerakás elkerülése.

Egyéb hulladék

-

Forrás: Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2009-2014 Megalapozó Tanulmány, 2009

59

30. sz. táblázat: A kiemelten kezelendő hulladékáramokra vonatkozó helyi és országos hasznosítási, ártalmatlanítási célok összehasonlítása Hulladék

Hasznosítási, ártalmatlanítási cél Helyi

Hulladékolajok

Országos

A lakosság részére lehetőség

Elkülönített gyűjtés biztosítása.

biztosítása a szelektíven gyűjtött

PCB tartalom ellenőrzése.

hulladék elhelyezésére. Ideiglenes

Szabályozási rendszer átvizsgálása,

tárolás szakszerű megoldása. A

módosítása.

hulladék ártalmatlanításának megszervezése. Kapcsolódás az országos gyűjtő-hasznosító hálózathoz. Akkumulátorok és

Szelektív hulladékgyűjtés biztosítása

Az EU-s irányelv visszagyűjtési

szárazelemek

körzeti hulladékudvarok

kötelezettséget ír elő, hordozható elem-

kialakításának segítségével.

akkumulátorokból 2012-re 25%-ot, 2016-

Kapcsolódás az országos gyűjtő-

ra 45%-ot kell teljesíteni.

hasznosító hálózathoz. Elektromos és

Szelektív hulladékgyűjtés biztosítása

Az EU-s irányelv előírásainak

elektronikai

körzeti hulladékudvarok

megfelelően 2014-ben el kell kell érni a

hulladékok

kialakításának segítségével.

begyűjtendő hulladékká vált háztartási

Kapcsolódás az országos gyűjtő-

elektromos és elektronikai berendezések

hasznosító hálózathoz.

mennyiségének a 7-8 kg/fő/év értéket.

Kapcsolódás az országos gyűjtő-

2014. végére az összes hulladékká vált

hasznosító hálózathoz.

gépjármű – az átlagos gépjárműtömeget

Gépjárművek

alapul véve- újrahasználatának és újrahasznosításának együttes aránya legalább az évi 95 tömeg%-ot, az újrahasználat, újrafeldolgozás és visszanyerés együttesen legalább az évi 85 tömeg%-ot kell hogy elérje. Egészségügyi

Nem önkormányzati tulajdonú

Az egészségügyi hulladékokon belül a

hulladékok

egészségügyi intézménynél

hasznosítható hányad nagyon alacsony, a

információ szolgáltatása az

fertőzésveszély miatt a hulladék

ártalmatlanítás lehetőségéről.

legnagyobb részének égetéssel történő ártalmatlanítása a cél.

Állati eredetű

Szelektív gyűjtés biztosítása térségi

Hulladékká vált állati melléktermékek

hulladékok

szinten.

kezelésének biztosítása. ATEV Fehérjefelolgozó Zrt. kezelőrendszerének fejlesztése.

60

Növényvédőszerek és

Szelektív gyűjtés biztosítása körzeti

Folyamatosan képződő hulladék

csomagoló eszközeik

hulladékudvarok kialakításának

előírásoknak megfelelő begyűjtése és

segítségével.

kezelése.

Szabályszerű bontás és

Távlati Uniós cél az azbesztet tartalmazó

ártalmatlanítás biztosítása.

hulladék újrafelhasználásának betiltása.

Azbeszt

Forrás: Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2009-2014 Megalapozó Tanulmány, 2009

61

31. sz. táblázat: A csomagolási hulladékokra vonatkozó csökkentési célok Hulladék

Csökkentési cél

Papír és karton csomagolási

Szelektív gyűjtés biztosítása, és a külön gyűjtött hulladék

hulladék

hasznosító szervezeteknek történő átadása.

Műanyag csomagolási hulladék

Szelektív gyűjtés biztosítása, és a külön gyűjtött hulladék hasznosító szervezeteknek történő átadása.

Fa csomagolási hulladék

Anyagában történő hasznosítás biztosítása.

Fém csomagolási hulladék

Szelektív gyűjtés biztosítása, hulladékudvaron keresztül és a külön gyűjtött hulladék hasznosító szervezeteknek történő átadása. A hulladékkezelési eljárások során mágnes szeparáció alkalmazása.

Vegyes összetételű kompozit

Anyagában történő hasznosítás biztosítása.

csomagolási hulladék Egyéb, kevert csomagolási hulladék

Anyagában történő hasznosítás biztosítása.

Üveg csomagolási hulladék

Szelektív gyűjtés biztosítása, és a külön gyűjtött hulladék hasznosító szervezeteknek történő átadása.

Textil csomagolási hulladék

Anyagában történő hasznosítás biztosítása.

32. sz. táblázat: A csomagolási hulladékokra vonatkozó helyi és országos hasznosítási, ártalmatlanítási célok összehasonlítása Hulladék

Hasznosítási, ártalmatlanítási cél Helyi

Papír és karton

Szelektív hulladékgyűjtési rendszer biztosítása a

csomagolási

hulladékok különgyűjtésének kialakításához. A

hulladék

nem szelektíven gyűjtött csomagolási hulladékok

Országos

utóválogatási lehetőségének megteremtése. Műanyag

Szelektív hulladékgyűjtési rendszer biztosítása a

csomagolási

hulladékok különgyűjtésének kialakításához. A

hulladék

nem szelektíven gyűjtött csomagolási hulladékok utóválogatási lehetőségének megteremtése.

Fa csomagolási

Lerakott mennyiség csökkentése a vegyesen

hulladék

gyűjtött hulladék utóválogatásának biztosításával.

Fém csomagolási

Anyagában történő hasznosítás, mágneses

hulladék

szeparációs eljárás segítségével.

Vegyes

Lerakott mennyiség csökkentése a vegyesen

összetételű

gyűjtött hulladék utóválogatásának biztosításával.

2012-re képződő csomagolási hulladékok újrahasznosítása az elérendő cél, ezen belül 55%os újrafeldolgozása úgy, hogy papírra-kartonra és üvegre 60%-os, fémre 50%-os, műanyagra 22,5%-os, fára 15 %-os minimális újrafeldolgozás teljesüljön.

kompozit csomagolási

62

hulladék Egyéb, kevert

Lerakott mennyiség csökkentése a vegyesen

csomagolási

gyűjtött hulladék utóválogatásának biztosításával.

hulladék Üveg csomagolási

Szelektív hulladékgyűjtési rendszer biztosítása a

hulladék

hulladékok különgyűjtésének kialakításához.

Textil csomagolási

Lerakott mennyiség csökkentése a vegyesen

hulladék

gyűjtött hulladék utóválogatásának biztosításával. Karitatív gyűjtések támogatása.

Forrás: Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2009-2014 Megalapozó Tanulmány, 2009

63

VI. A

KIJELÖLT CÉLOK ELÉRÉSÉT, ILLETVE MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ

CSELEKVÉSI PROGRAM

Figyelembe véve a vonatkozó jogszabályokban, az Országos Hulladékgazdálkodási Tervben (és annak 2009-2014-re vonatkozó megalapozó tanulmányában), illetve a Települési Szilárd Hulladékgazdálkodás (TSZH) Fejlesztési Stratégiában meghatározottakat, Siófok településnek is az ott meghatározott célok eléréséhez kell igazodni (TSZH Fejlesztési Stratégiában referencia év a 2004.).

Megelőzés -

A regionális hulladékgazdálkodási rendszer kiépülésének elősegítése.

-

A lakossági szerves hulladékok házi komposztálásának elterjesztése a családi házas településrészeken.

-

Az újrahasználat ösztönzése.

-

A beruházások és a létesítmények tervezésénél azon kezdeményezéseket kell előnyben részesíteni, amelyek a biohulladékok, a csomagolási hulladékok és a veszélyes hulladékok maradék-hulladéktól történő elkülönített kezelését lehetővé teszik.

-

Ösztönözni kell a hulladékszegény technológiák bevezetését, az újrahasználható és a tartós termékek piacra kerülését, valamint a fogyasztói szokásokat ebbe az irányba befolyásoló tájékoztató felvilágosító munkát.

Hasznosítás -

El kell terjeszteni és teljessé kell tenni a hasznosítható összetevők elkülönített begyűjtését, ipari előkészítését, az ehhez szükséges létesítmények és eszközpark (gyűjtőszigetek, gyűjtőedényzet és begyűjtő járművek, válogatóművek) létrehozását, illetve alkalmazását.

-

A szelektív gyűjtés eszközeinek biztosítása a lakosság legalább 80%-a részére 2013 végére.

-

A szelektív begyűjtést szolgáló rendszerek kialakításakor a fokozatosan bővülő komplex megoldások előnyben részesítése.

-

A települési szilárd hulladék hasznosításának 40% fölé történő emelése 2013 végéig (anyagában vagy termikus úton).

-

A lerakott hulladék biológiailag lebomló szerves anyag tartalmának a 1999/31/EK irányelvben foglaltak szerinti csökkentése az 1995. évi szinthez képest (az ehhez szükséges elkülönített biohulladék és papír-hulladék begyűjtésének, illetve hasznosításának és előkezelésének – komposztálás, biogáz-előállítás stb. – fejlesztésével).

-

A csomagolási hulladékok 55%-os újrafeldolgozása a cél 2012-re.

64

-

A háztartási elektromos és elektronikai berendezések hulladékainak 7-8/kg/fő/év mennyiségben történő begyűjtése (nagyrészt a gyártói felelősség alapján, a forgalmazók visszavételi kötelezettségére építve).

-

A gumiabroncs-hulladék lerakásának teljes tilalma (2006-tól), visszavételi kötelezettség bevezetése 2013-ig (az ebből következő elkülönített gyűjtés és feldolgozás biztosítása, nagyrészt a gyártói felelősség alapján, a forgalmazók termékdíj fizetési kötelezettsége alóli mentességi feltételekre építve).

-

Az ólomakkumulátorok 2013-ra 95% fölötti elkülönített begyűjtésének biztosítása (nagyrészt a gyártói felelősség alapján, a forgalmazók termékdíj fizetési kötelezettsége alóli mentességi feltételekre építve).

-

A hordozható elemek és akkumulátorok hulladékainak 2012-re legalább 25%-os begyűjtése (nagyrészt a gyártói felelősség alapján, a forgalmazók visszavételi kötelezettségére építve).

-

Az önkormányzati egészségügyi intézmények hulladékkezelésének fejlesztése, beleértve a lakossági gyógyszer-hulladék elkülönített begyűjtését is.

Biztonságos ártalmatlanítás -

A települési szilárd hulladék lerakási arányának 60% alá történő csökkentése 2013 végére.

-

A lerakásra vonatkozó követelményeket ki nem elégítő szilárd hulladék lerakók bezárása, a bezárt lerakók folyamatos rekultiválása.

-

Az állami, illetve önkormányzati felelősségi körbe tartozó állati hulladék begyűjtő és kezelő rendszerek fejlesztése, a korszerűtlen, nem megfelelő kezelőlétesítmények (dögkutak, dögtemetők) megszüntetése.

-

Egyéb lakossági veszélyes hulladékok (festékek, növényvédő szerek, háztartási vegyiáruk stb.) elkülönített begyűjtésének fejlesztése.

MÓDSZERFEJLESZTÉSI, INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI, ISMERETTERJESZTŐ, SZEMLÉLETFORMÁLÓ OKTATÁSI PROGRAMOK

A tervezési terület kommunális hulladékainak jogszabályi követelményeknek megfelelő kezelésére egy regionális hulladékgazdálkodási rendszer került kialakításra. Ebben a rendszerben a jelenleg alkalmazottól eltérő, korszerű és hatékony módszerekkel történik a hulladék kezelése. A regionális hulladékgazdálkodási rendszer hatékony működtetéséhez alapvető fontosságú a szemléletváltás mind az önkormányzati hivatalban dolgozók, mind a lakosság körében. Ennek elősegítését az alábbi programok szolgálják.

Intézményi háttér

65

Az önkormányzatnál ki kell alakítani a helyi feladatok ellátására alkalmas szervezeti kereteket, meg kell teremteni ennek személyi, tárgyi és pénzügyi feltételeit. Az önkormányzat valamennyi egységének kiemelt figyelmet kell fordítani a hulladékgazdálkodási célok megvalósítására (pl. az építési-bontási vagy állattartási engedélyek kiadásánál kiemelten kell szabályozni a keletkező hulladékokkal kapcsolatos tevékenységeket).

Ismeretterjesztés, tájékoztatás A nyilvánosságot tájékoztatni kell a kialakításra került regionális hulladékgazdálkodási rendszer elemeiről és a megfelelő működtetésével kapcsolatos lakossági követelményekről. Ennek megvalósítására szakmai programokat kell szervezni. A program megszervezése a regionális hulladékgazdálkodási rendszert működtető szervezet feladata, a munkába be kell vonni az önkormányzatot, környezetvédelmi hatóságot, tudományos intézeteket és a civil szervezeteket. A hulladékgazdálkodás feladatairól, szabályozásának változásairól folyamatos tájékoztatást kell adni a kommunikációs csatornákon. A hatékony ismeretterjesztést és szemléletformálást kiadványok, szórólapok, plakátok készítésével és terjesztésével, játékos vetélkedők szervezésével lehet elősegíteni (ezt elsősorban az ifjúság körében). Oktatás, képzés Biztosítani kell a hivatalban dolgozók folyamatos oktatását és képzését az új vagy változó jogszabályok megfelelő alkalmazása céljából, a versenyképes tudás és a jogi, műszaki tudásszint emelése érdekében. Be kell építeni az oktatási tanagyagba a hulladékgazdálkodási ismereteket, hogy a tanulók minden szinten rendelkezzenek ismeretekkel a hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladatokról, kötelezettségekről. Ennek teljes körű megvalósítása meghaladja az önkormányzatok lehetőségeit, kivitelezése az oktatási és a környezetvédelmi tárca feladata.

66

Adatbázis létrehozása A megbízható és teljes körű elemzést elősegítő hulladékos információs rendszer kialakításával meg kell teremteni a későbbi hulladékgazdálkodási tervezés feltételeit és adatbázisát.

VII. A TERVEZETT INTÉZKEDÉSEK VÉGREHAJTÁSÁNAK IDEJE ÉS KÖLTSÉGE DÉL-BALATONI SIÓ-VÖLGYI KOMPLEX TELEPÜLÉSI SZILÁRD HULLADÉKKEZELÉSI RENDSZER A megvalósításra került Dél-Balatoni, Sió-völgyi regionális szilárdhulladék kezelő rendszer földrajzi hatásterülete a Dél-dunántúli Régió 204 településére terjed ki, mely települések területe a Balatontól délre helyezkednek el. A projekt terület településrendszere változatos, az aprófalvaktól a városokig és az agglomerálódó térségig szinte minden településhálózati elem fellelhető. A projekt fő célja a Dél-Balatoni, Sió-völgyi térség települései szilárd hulladékkezelésének EU szabályoknak megfelelő megoldása, az ehhez szükséges műszaki, technikai, szervezeti és tudati feltételek megteremtése. A projekt célkitűzései: -

Hulladék elhelyezése, korszerű nagytérségi hulladéklerakón;

-

Tömörítős, pormentes háztartási hulladékgyűjtés;

-

Átrakóállomások alkalmazása, többlépcsős hulladékgyűjtés;

-

Szelektívgyűjtés a lakossági hasznosítható hulladékok elkülönített gyűjtésére;

-

Hulladékudvarok rendszerének kialakítása;

-

A hasznosítható hulladékok válogatása és ipari előkészítése;

-

BIO (zöld) hulladékok hasznosítása (komposztálás);

-

A jelenleg használt, illetve felhagyott lerakók rekultiválása;

-

A felszín alatti vízbázisok védelme, védett természeti értékek megőrzése;

-

Új technika, technológia, esetleg gyártási és üzemeltetési kultúra kifejlesztése, a térség gazdasági életének segítése, a munkanélküliség csökkentése.

Regionális hulladéklerakók kialakítása, korszerűsítése Som, Cikó és Ordacsehi közigazgatási területén. A projekt teljes hulladékkezelési rendszere ezekre a lerakóra szervezve valósul meg. A projekt várható élettartama 30 év.

67

Az Dél-Balatoni térségben településenként keletkezett települési szilárdhulladékok teljeskörű és szelektív szervezett gyűjtési rendszerének kialakítása, az ehhez szükséges felvilágosító munka és PR tevékenység elvégzése, a kiszolgáló gyűjtő, szállító és kezelő rendszer kiépítése hulladékudvarok, gyűjtőszigetek kialakításával, átrakó állomások létesítésével, a szükséges eszközpark (gyűjtőedényzet, szállítójárművek) megteremtésével valósul meg.

68

A program elemei -

Hulladék elhelyezése, korszerű nagytérségi hulladéklerakókon. A program keretében két új nagytérségi hulladéklerakó létesült Som és Cikó területén, míg a harmadik Ordacsehi a meglévő hulladéklerakó korszerűsítésével valósul meg.

-

A lakossági hasznosítható hulladékok szelektív gyűjtése a programban résztvevő településeken gyűjtőszigetek (805 db) alkalmazásával.

-

A hulladékudvarok rendszerének kialakításával (17 db) a lakosság részére lehetővé válik, hogy a rendszeres hulladékszállítás során el nem szállítható hulladékok (lom, háztartási veszélyes hulladék stb.) nagy részétől legális úton megszabaduljon, illetve elhelyezze a nagyobb mennyiségű szelektíven gyűjtött hulladékot.

-

A projekt területén szelektíven gyűjtött hasznosítható hulladékok előkészítésére három válogató mű létesül a regionális lerakókhoz kacsolódva.

-

A projektben nyolc regionális komposztáló üzem építését tervezik, amelyből három a regionális lerakókhoz kapcsolódik, négy az átrakóállomásokkal együtt, míg egy ezeken kívül valósulna meg.

-

A lerakótól távol a nagy hulladéktermelési súlypontokban indokolt a logisztikai költségek csökkentése végett átrakóállomások telepítése. A program négy átrakóállomás megépítését tervezi.

-

A projekt keretében 40 lerakó rekultiválása valósul meg.

Regionális hulladékkezelő rendszer kiépítése A regionális hulladékgyűjtő rendszer kiépítése regionális logisztikát feltételez. A Dél-dunántúli Régió jellegzetessége a sűrű aprófalvas jelleg, így az Országos Hulladékgazdálkodási Terv célkitűzéseivel összhangban a regionális hulladékkezelési központok létesítését szükséges támogatni. A legkedvezőbb működési költségek elérése érdekében a komplex hulladékkezelő központokat elsősorban a régió sűrűn lakott részeihez közel alakítják ki. Fentieken túl az alábbi szempontok miatt a régióban további központokat kell kialakítani: -

A Balaton déli része az ideérkező üdülőforgalom nagysága miatt, illetve a hulladékkezelési szolgáltatás zavartalan elvégzése érdekében a kiemelt üdülőrészen kívül két központ létesítése is indokolt.

-

A túl nagy szállítási távolságok elkerülése érdekében a régió nyugati részében is szükséges további hulladékkezelési központokat kialakítani.

A központok létesítésére a következő régiókban kerül sor: -

Pécs térsége

-

Kaposvár térsége

-

Szekszárd térsége

69

-

Siófok térsége

-

Fonyód-Balatonboglár térsége

-

Marcali térsége

-

Szigetvár, Barcs, Sellye által határolt terület.

A régióban a hulladékgyűjtés csak a jogszabályi előírásoknak megfelelő módon, illetve eszközökkel történhet.

A

szükséges

hulladékgyűjtő

járművek

beszerzésére

az

elindult

regionális

hulladékgazdálkodási projektek, valamint az ezt kiegészítő közszolgáltatói, illetve önkormányzati beruházások keretében kerül sor. A régióban a nem szelektív gyűjtés volumenét csökkenteni szükséges, ezért elsősorban a jelenlegi kapacitások fenntartására és azok folyamatos pótlásának megteremtésén van a hangsúly.

70

Szelektív hulladékgyűjtés A szelektív hulladékgyűjtésnek elsődlegesen a komplex hulladékkezelési központokhoz kell kapcsolódnia, amennyiben a szállítási távolságok ezt indokolttá teszik, az átrakóállomások körzetében is kialakíthatók alközpontok. A szelektív hulladékgyűjtés megszervezéséhez a következőket kell megvalósítani: -

Gyűjtőszigetek kihelyezése;

-

Házhoz menő gyűjtés megszervezése a települések családi házas övezeteiben;

-

Gyűjtőkonténerek kihelyezése a forgalmasabb helyeken (áruházak, helyi központok stb.);

-

Hulladékudvarok rendszerének kialakítása és igénybevételének elterjesztése.

A szelektív gyűjtés korszerűsítéséhez szükséges hulladékgyűjtő járművek és gyűjtőedényzetek beszerzése szintén az elindult regionális hulladékgazdálkodási projekt, valamint az ezt kiegészítő közszolgáltatói, illetve önkormányzati beruházások keretében kerül sor. A szelektív gyűjtést folyamatosan fejleszteni szükséges, illetve ki kell építeni a régióban a hulladékudvarok hálózatát, amelyek a veszélyeshulladék gyűjtésével kapcsolatos célok eléréséhez is szolgáltathatnak alapot. A szelektíven visszagyűjtött hulladékok hasznosításra kerülnek.

Hulladékok ártalmatlanítása A települési szilárd hulladékok ártalmatlanítása nagy mértékben lerakással történik a Dél-dunántúli Régióban. Az elfogadott Dél-Balatoni Projekt keretében továbbra is ez a módszer kerül alkalmazásra azzal a megkötéssel, hogy az Európai Unió lerakási direktívájának teljesítése érdekében a lerakóra kerülő hulladék szervesanyag tartalmát a bomló szerves hulladék szelektív gyűjtésének bevezetésével csökkenti. A Program keretében megvalósuló hulladékártalmatlanító létesítményeket a következő táblázat foglalja össze. 33. sz. táblázat:Sió ISPA/KA projekt regionális lerakótelepei Lerakó helye

Tervezett kapacitás

Cikó

1.200.000 m3

Som

1.100.000 m3

Ordacsehi

495.000 m3

Szelektív gyűjtéshez kapcsolódó létesítmények (válogatók, komposztálók stb.) Hulladékudvarok

71

A szelektív hulladékgyűjtés további létesítményei a hulladékudvarok, amelyek egyéb funkciójuk mellett jelentős szerepet töltenek be abban is, hogy a települési hulladékban megjelenő 0,7-1,0%-nyi veszélyes összetevők minél nagyobb arányú elkülönített begyűjtése megvalósuljon. A Dél-BalatoniSióvölgyi Projekt keretében az alábbi helyszíneken létesülnek hulladékudvarok: Siófok, Som, Ordacsehi, Balatonkeresztúr, Enying, Szekszárd (2 db), Tab, Komló, Pécsvárad, Bonyhád, Bátaszék, Mohács, Tolna, Szedres, Szászvár, Tamási. Válogatóművek A válogatóművek telepítése az optimális kapacitásra való méretezés és a megfelelő anyagellátás biztosításának érdekében a regionális hulladéklerakókhoz kapcsolva történik (Som, Cikó, Ordacsehi).

72

Komposztálók Az projektben nyolc regionális komposztáló üzem épül, amelyből három a (Som, Cikó, Ordacsehi) a regionális

lerakókhoz

kapcsolódik,

négy

(Balatonkeresztúr,

Tolna,

Komló,

Mohács)

az

átrakóállomásokkal együtt, míg egy Tamásiban valósul meg. A telepítendő komposztálók száma jelentősen függ a választott technológiától, mivel hagyományos hulladékégetéssel történő energetikai hasznosításnál a lerakási direktíva komposztálás nélkül is teljesíthető, míg együttégetés esetén komposztálásról szintén gondoskodni kell. A zöldhulladék teljes körű szelektív gyűjtésének, illetve komposztálásának megszervezése esetén a telepítését a komplex hulladékkezelési központokhoz, illetve átrakóállomásokhoz érdemes kötni. A szállítási költségek minimalizálása érdekében törekedni kell arra, hogy a zöldhulladékot minél kisebb távolságra kelljen szállítani. A régió aprófalvas jellegéből adódóan az 1000 fő alatti településeken elsősorban a házi komposztálás támogatandó, a szükséges kapacitásokat ennek függvényében kell meghatározni. Átrakóállomások A nagytérségi hulladékkezelés megköveteli a korszerű gyűjtési rendszer kiépítését. A megnövekedett szállítási távolságok miatt a hulladék csak megfelelő arányban (1:4 – 1:6) tömörítve szállítható gazdaságosan. A lerakótól távol (35-40 km fölött) a nagy hulladéktermelési súlypontokban indokolt a logisztikai költségek csökkentése végett átrakóállomások telepítése. A program során négy átrakóállomás épül a következő rekultivált hulladéklerakók területén: Balatonkeresztúr, Tolna, Komló, Mohács.

73

TELEPÜLÉSI SZINTŰ FELADATTERV 34. sz. táblázat: Siófok város hulladékgazdálkodási feladatai

Sorsz.

Intézkedés

Résztvevők

Időzítés

Költségigény (eFt)

Hulladékkeletkezés csökkentését szolgáló intézkedések Csökk-1

Csökk-2

Szelektív hulladékgyűjtés további

önkormányzat, AVE

2013

fejlesztése az újrafeldolgozás arányának

ZÖLDFOK Zrt., 204

40% fölé emelésével

település konzorciuma

A szennyvíz elvezetés és tisztítás

önkormányzat, DRV

2010-től

megvalósítása (rákötések ösztönzése –

Zrt., helyi lakosok

folyamatosan

ISPA/KA projekt

180 / háztartás

300 db) Hulladékhasznosítás célkitűzéseit szolgáló intézkedések Haszn-1

Külön gyűjtött csomagolási hulladékok

önkormányzat, AVE

hasznosítása érdekében csatlakozás –

ZÖLDFOK Zrt., 204

hasznosító rendszerekhez (55%-os

település konzorciuma

2012

ISPA/KA projekt

újrafeldolgozási arány elérése) Haszn-2

Építési, bontási hulladékok

önkormányzat,

2010-től

ISPA/KA

hasznosításának elősegítése – regionális

közszolgáltató

folyamatosan

projekt

Zöld hulladék lerakásának csökkentése

önkormányzat, AVE

2014

ISPA/KA

35 %-ra

ZÖLDFOK Zrt., 204

szinten másodnyersanyag előállítás Haszn-3

projekt

település konzorciuma Hulladék ártalmatlanítási célkitűzéseket szolgáló intézkedések Ártl-1

Környezetvédelmi szempontból a

vizi-közmű társulat,

2010-től

részletes

szennyvíztisztító telep áthelyezése a

önkormányzat, DRV

folyamatosan

költség-elemzést

Szabályozási Tervben kijelölt helyre

Zrt.

igényel

(Marosi út vége) Ártl-2

A szennyvíz szivárgások, a környezetre

önkormányzat, DRV

káros módon való kezelések

Zrt.

2010

részletes költség-elemzést

megszüntetése, települési folyékony

igényel

hulladék mennyiségének csökkentése Ártl-3

Építési bontási hulladékok

önkormányzat,

2010-től

ISPA/KA

ártalmatlanítása regionális szinten

közszolgáltató, 204

folyamatosan

projekt

település konzorciuma

74

Rekultiválási, felszámolási célkitűzéseket szolgáló intézkedések Felsz-1

Esetenként keletkező illegális

önkormányzat

hulladéklerakások megszüntetése,

2010-től

100

folyamatosan

kialakulásuk megakadályozása Felsz-2

A balatonszabadi hulladék-lerakóhely

önkormányzat, AVE

rekultivációja, monitoring rendszerének

ZÖLDFOK Zrt.,

működtetése

KDTKTVF, ÁNTSZ

2010

ISPA/KA projekt

Intézményfejlesztéssel, szervezetfejlesztéssel kapcsolatos intézkedések Intézm-1 Helyi rendeletek megalkotása és

önkormányzat

módosítása a hulladékgazdálkodási

2010-től

Szervezési

folyamatosan

intézkedés

rendszer hatékony működéséhez Intézm-2 A település közterületi hulladékgyűjtési

önkormányzat, AVE

2010-től

Szervezési

feladatainak megszervezése,

ZÖLDFOK Zrt., 204

folyamatosan

intézkedés

köztisztasági feladatok ellátása

település konzorciuma önkormányzat, AVE

2010-től

Szervezési

ZÖLDFOK Zrt.

folyamatosan

intézkedés

Intézm-3 Évente lomtalanítás szervezése

Tudatformálással kapcsolatos intézkedések Tudat-1

Gazdálkodók, vállalkozók folyamatos

önkormányzat, AVE

2010-től

ISPA/KA

tájékoztatása, képzése a korszerű

ZÖLDFOK Zrt., 204

folyamatosan

projekt

hulladékgazdálkodással

település konzorciuma

kapcsolatban(veszélyes és elektronikai hulladékgyűjtéssel kapcsolatban is) Tudat-2

Tudat-3

Felvilágosító, tudatformáló

civil szervezetek,

2010-től

ISPA/KA

rendezvények szervezése, kiadvány

önkormányzat, AVE

folyamatosan

projekt

szerkesztése a korszerű

ZÖLDFOK Zrt., 204

hulladékgazdálkodásról

település konzorciuma

Vízminőségi paraméterek vizsgálata a

civil szervezetek, DRV

2010-től

100

település felszín alatti vízkészletében

Zrt.

folyamatosan

(folyékony hulladék beszivárgás ellenőrzése talajvízben)

75

A HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV INDIKÁTOR RENDSZERE Mind Siófokon, mind a Balaton Régióban élő helyi lakosok és az ide érkező vendégek érdekeltek a térség környezeti állapotának alakulásában, a természeti erőforrások felhasználásában. A Balaton vízminősége jelenti a legfontosabb környezeti mutatókat/indikátorokat a helyi érintettek számára. Ezen kulcsfontosságú mutatók szorosan összefüggnek az éghajlattal és élővilággal kapcsolatos indikátorokkal, valamint az emberi tevékenységeket befolyásoló indikátorokkal, ideértve a szennyvíz és hulladék termelést, mezőgazdaságot és közlekedést. A környezeti indikátorok a Balaton Régióban a múltban bekövetkezett, jelenben végbemenő, a jövőben várható változásokat mutatja be. 35. sz. táblázat: A hulladékgazdálkodáshoz kapcsolódó környezeti indikátorok Megnevezés

Környezeti Indikátor

Meghatározás

Mérték-

Lehetséges

egység

adatforrás

Területi egység, és időbeli eloszlás

Vízminőség

A felszín alatti vizek

A felszín alatti vizeket

tonna/év

VITUKI

Balaton

nitrogén

érő összes nitrogén

szennyezettsége

terhelés

Közüzemi

Lakosság vízellátása

km,

KSH,

Település,

ivóvízvezeték-hálózat

(teljes vízszolgáltatás)

l/fő/nap

közszolgáltató

évenkénti

medencéje

hossza, szolgáltatott víz

idősor

Közüzemi

Szennyvíz-

szennyvízcsatorna-

csatornázottság,

hálózat hossza,

keletkező szennyvíz

elvezetett szennyvíz-

mennyisége

3

km, m

KSH,

Település,

közszolgáltató

évenkénti idősor

mennyiség

Kommunális

m3

A helyben maradó

A településen a

folyékony hulladék

csatornahálózaton

évenkénti

mennyisége

keresztül, valamint

idősor

infrastruktúra

közszolgáltató

Település,

tengelyen elszállított szennyvízmennyiség különbsége Közműolló

Közüzemi vízvezeték-

%

hálózatra jutó közüzemi

KSH,

Település,

közszolgáltató

évenkénti

szennyvízcsatorna

idősor

hálózat Közüzemi

Ivóvízhálózattal,

szennyvízcsatorna-

valamint

hálózatba,

szennyvízhálózattal

ivóvízhálózatba

rendelkező lakások

bekapcsolt lakás

száma

db

KSH,

Település,

közszolgáltató

évenkénti idősor

76

Összegyűjtött

Rendszeres

tonna/év

közszolgáltató

Település,

kommunális hulladék

hulladékgyűjtésbe

vállalkozás,

mennyisége

bevont ingatlan,

évenkénti

háztartásban keletkező

idősor

kommunális hulladék Szelektíven gyűjtött

Szelektív hulladékgyűjtés

tonna/év

hulladék mennyisége

során gyűjtött papír,

évenkénti

műanyag, PET palack

idősor tonna/év

közszolgáltató

közszolgáltató

Település,

Az illegálisan

A település

elhelyezett hulladékok

közterületein,

Település, évenkénti

mennyisége

külterületein elhelyezett

idősor

hulladék

Forrás: A Balaton Integrált Sérülékenység Vizsgálata és Adaptációs Stratégiák c. projekt, 2008

77

A MEGVALÓSÍTÁS SZEREPLŐI A

hulladékgazdálkodási

terv

megvalósítása

szempontjából

alapvető

a

környezetvédelem

intézményrendszerének helyi szinten való erősítése. E nélkül veszélybe kerülhet a fenntartható fejlődés elvének gyakorlati érvényesítése, a közérdek védelme, az önkormányzati környezetvédelmi, hulladékgazdálkodási feladatok ellátása. A Nemzeti Környezetvédelmi Program céljainak megfelelően erősíteni kell az önkormányzat környezetvédelmi intézményrendszerét. Elengedhetetlen bővíteni és hatékonnyá tenni a környezetvédelmi szakmai és szervezeti rendszert, elősegítve annak megfelelő működtetését a szakmai és a lakossági feladatokban való közreműködésnél. Szükséges erősíteni a horizontális kapcsolatok rendszerét, szorosabb együttműködésre törekedve a társhatóságokkal, vállalatokkal, oktatási, egészségügyi intézményekkel, civil szervezetekkel és a lakossággal. A hulladékgazdálkodási terv megvalósításában nagy szerep hárul a helyi társadalom szereplőire, szervezeteire. A hulladékgazdálkodási, környezetvédelmi, természetvédelmi és a területfejlesztési törvénnyel, valamint a Nemzeti Környezetvédelmi Programmal összhangban e vonatkozásban sajátos feladatai vannak az önkormányzatnak A környezetvédelmi ismeretek, az ökológiai szemlélet és a környezettudatos magatartásforma kialakítása minden állampolgár és minden szakma számára elengedhetetlen a fenntartható fejlődés irányába való előrelépés igénye miatt. Az oktatás, képzés, tájékoztatás feladata, hogy az emberek számára világossá tegye az egyes döntéseik környezeti következményeit és a helyes megoldások módozatait. Az önkormányzatnak ebben tevékeny részt kell vállalnia. A helyi társadalom környezethez való viszonyában az országos és helyi tömegtájékoztatási eszközöknek döntő szerepe van. A környezetvédelmi tájékoztatás hatékonyabb formáinak alkalmazását kell elősegíteni és egyidejűleg a színvonalat növelni. A helyi társadalom szempontjából is alapvető elvárás az információhoz való jog biztosítása. Ebből a szempontból nem elegendő a környezeti állapotadatok megadása, hanem szükség van az okok, okozók tisztázására is, mert e nélkül a védekezésnek korlátozottak a lehetőségei. A hulladékgazdálkodási terv megvalósításának főszereplője: Siófok Város Önkormányzata.

A megvalósítás további szereplői: Siófok lakossága Az államigazgatás központi és területi szervei 

Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium



Önkormányzati Minisztérium

Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség

78

Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. AVE ZÖLDFOK Településgazdálkodási és Kommunális Zrt. Balaton és Sió Kht. 204 település konzorciuma Vállalkozások Civil szervezetek

79

ELLENŐRZÉS, MONITORING A terv végrehajtását folyamatosan nyomon kell követni, és meg kell szervezni az esetleges eltérésekről vagy gondokról a visszacsatolást. Ez utóbbit célszerű úgy kialakítani, hogy a jelzések alulról-felfelé áramoljanak annak érdekében, hogy a szükséges programok mindig a lehető legalacsonyabb szinten szülessenek meg, a szubszidiaritás elvének megfelelően. Az ellenőrzési rendszer gyakorlatilag az együttműködés során született feladatvállalásokat hivatott nyomon követni és jelezni az eseteges eltéréseket. A település önkormányzatának minden teljesítésről tájékoztatást kell kapnia, mivel a terv egészének végrehajtásáért felelős szervezet. Az információáramlást ezért úgy kell megszervezni, hogy ne csak a felmerülő problémákkal kapcsolatban forduljanak hozzá, hanem a pontos teljesítésekről is mindenkor tájékozott legyen.

A társadalmi, gazdasági és környezeti hatások nyomon követése A társadalmi, gazdasági és környezeti hatások nyomon követése kettős követelményt támaszt a monitoring rendszer megszervezésére vonatkozóan. Egyrészt fontos megismerni az új fejlesztéseket, azok hatását a gazdasági és társadalmi folyamatokra, másrészt figyelni kell a fejlesztések, beruházások és a turistaforgalom által a környezetre gyakorolt hatásokat. Mivel a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben a Balaton Fejlesztési Tanács koordinálásával folyamatos programozási, monitoring és kutatási tevékenység folyik, az ennek során elkészített dokumentumok, jegyzőkönyvek fontos támpontot jelentenek a települések fejlődésének, állapotának nyomon követésében.

80

MELLÉKLETEK

81

1. sz. melléklet: A települési szilárd hulladék kezelésére vonatkozó jogszabályi előírások

A hulladékgazdálkodás törvényi kereteit a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, illetve az annak felhatalmazása alapján kiadott, a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény határozza meg.

A törvényi kötelezettség végrehajtásának részletszabályait rendeletek határozzák meg: -

242/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet a települési hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapításának részletes szakmai szabályairól;

-

213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről;

-

241/2001. (XII. 10.) Korm. rendelet a jegyző hulladékgazdálkodási feladat- és hatásköréről;

-

224/2004. (VII. 22.) Korm. rendelet a hulladékkezelési közszolgáltató kiválasztásáról és a közszolgáltatási szerződésről;

-

2/2005. (I.11.) Korm. rendelet az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról

-

5/2002. (X. 29.) KvVM rendelet a települési szilárd hulladék kezelésére szolgáló egyes létesítmények kialakításának és üzemeltetésének részletes műszaki szabályairól.

Az EU hulladékgazdálkodási Acquis-ban foglalt jogforrásainak harmonizációja során további, a települési hulladékgazdálkodást is érintő jogszabályok kerültek kiadásra: -

94/2002. (V. 5.) Korm. rendelet a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól (94/62/EK);

-

126/2003. (VIII. 15.) Korm. rendelet a hulladékgazdálkodási tervek részletes tartalmi követelményeiről (2006/12/EK);

-

264/2004. (IX. 23.) Korm. rendelet az elektromos és elektronikai berendezések hulladékainak visszavételéről (2002/96/EK);

-

109/2005. (VI. 23.) Korm. rendelet az elemek és az akkumulátorok hulladékainak visszavételéről (91/157/EGK);

-

3/2002. (II. 22.) KöM rendelet a hulladékok égetésének műszaki követelményeiről, működési feltételeiről és a hulladékégetés technológiai kibocsátási határértékeiről (2000/76/EK);

-

20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről (1999/31/EK);

-

23/2003. (XII. 29.) KvVM rendelet a biohulladék kezeléséről és a komposztálás műszaki követelményeiről;

-

Az Európai Parlament és a Tanács 2008/98/EK Irányelve a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről.

82

A 91/156/EGK irányelvvel módosított 75/442/EGK irányelv alapján került bevezetésre a Hgt.-ben a hulladékgazdálkodási tervezési rendszer, amely előírja, hogy a Nemzeti Környezetvédelmi Programmal összhangban 6 évre szóló országos, területi és helyi hulladékgazdálkodási terveket kell készíteni. Ennek megfelelően született meg a 110/2002. (XII. 12.) OGY határozattal kihirdetett, 2003-2008. közötti időszakra vonatkozó Országos Hulladékgazdálkodási Terv (OHT), a 15/2003. (XI. 7.) KvVM rendelettel kihirdetett 7 területi hulladékgazdálkodási terv, valamint a 2080 településre kiterjedő helyi tervek. Az országos és területi tervek külön fejezetben foglalkoznak a települési hulladékokra vonatkozó fejlesztési igényekkel, a helyi tervek pedig kimondottan az önkormányzatok felelősségi körébe tartozó hulladékok helyi kezelés-fejlesztési terveit tartalmazzák.

83

2.sz. melléklet: Siófok átnézeti térképe

84

3. sz. melléklet: Bejelentett légszennyező források Bejelentésköteles telephelyek Siófokon 2007. és 2008-ban Név

Cím

Dunántúli Regionális Vízmű ZRt.

Kele u.

Autó Máté Kft

Fő u. 24.

Sió-Car Kft.

Fő u. 262.

Földgázszállító Zrt.

Külterület

MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt.

Sió u. 74.

Baross Gábor Középiskola és Szakiskola

Bakony u. 2.

Kapos Volán Zrt.

Fő u. 71-78.

Magyar Aszfalt Kft

Maros u. 18.

Sió-Motor Kft.

Vak B. u. 51

Magyar Posta Zrt.

Ipartelepi út

Közép-Dunántúli KÖVIZIG Balatoni Vízügyi Kirendeltség

Vámház u. 6.

Mark Consulting Ingatlan És Vagyonkezelö Kft

Fő u. 156-160.

Sió Eckes Kft

Május 1 U. 61.

Balatoni Hajózási Zrt.

Krúdy sétány 2.

MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt.

Tanácsház u. 5.

Tesco-Globál Áruházak Zrt.

Vak Bottyán u.

Hotel Azúr Rt.

Vitorlás u. 11.

Balatoni Hajózási Zrt.

Vitorlás u. 16.

Antik Kopie Hungary Faipari És Kereskedelmi Kft

Csárdaréti u. 3.

Veiger Róbert

Dózsa Gy. u. 15.

E.ON Dél-dunántúli Áramhálózati Zrt.

Kisfaludy u. 18.

Termofok Kft.

Semmelweis u. 1.

Termofok Kft.

Városház tér 1.

AVE Zöldfok Zrt.

Bajcsy Zs. u. 220

Fodor Autó KFT.

Dózsa Gy. út 144.

Termofok Kft.

Koch Róbert u. 12

Termofok Kft.

Szépvölgyi u. 2.

Termofok Kft.

Koch Róbert u. 6.

Termofok Kft.

Koch Róbert u. 17.

Termofok Kft.

Szent László u. 13.

Spar Magyarország Kereskedelmi Kft.

Szűcs Menyhért u.

Sió-Invest Kft.

Bajcsy Zs. u. 212.

Krúdy Gyula Szakközépiskola És Szakiskola

Koch Róbert u. 8.

OBI Hungary Retail Kft.

Vak Bottyán u. 36.

85

Kertfok Kft.

Wesselényi M.u.96.

Magyar Posta Zrt.

Beszédes sétány 81.

Sio-Mobil Kft

Erdei Ferenc u. 35.

Balaton-Hungary '99 Kft

Bajcsy Zs. u. 201/B.

MTelekom NYRt.

Budai Nagy Antal u. 1.

Kőolajvezeték-építő Zrt.

Bajcsy-Zsilinszky u. 207.

Hotel Panoráma Szállodaipari Kft

Liszt Ferenc sétány 2-4.

A bejelentés köteles telephelyek tevékenységéből származó levegőszennyezőanyag kibocsátások jellemzői Megnevezés Kén-oxidok (SO2 és SO3) mint SO2 (kg)

2007

2008* 725,92

12,02

5156,05

11718,22

4724028,64

1668901,86

Szén-monoxid (kg)

12800,65

25237,75

Szilárd anyag (kg)

1057,91

915,43

Nitrogén oxidok (NO és NO2) mint NO2 (kg) Szén-dioxid (kg)

Forrás: Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, 2009 *A 2008. évi adatok tájékoztató jellegűek a Felügyelőség eddigi feldolgozási szintje alapján

86

4. sz. melléklet: A felszíni vizek minőségére vonatkozó határértékek Felszíni vizeket öt vízminőségi osztályba sorolja az MSZ 12749 szabvány, mely 1994. január 1-től hatályos. A szabványban megadott törzshálózati mintavételi helyeken és gyakorisággal vett vízmintákból a szabványban kijelölt jellemzőket kell meghatározni. A mellékelt táblázat kivonatosan tartalmazza

a

felszíni

vizekben

vizsgálandó

vízminőségi

jellemzőket

és

a

vízminőségi

követelményeket, határértékeket. A. Oxigénháztartás jellemzői

Vízminőségi jellemzők

V.

Mérték

I.

II.

III.

IV.

egység

kiváló

jó

tűrhető

szennyezett

Oldott oxigén

(BOI5) Kémiai oxigénigény (KOIps) Kémiai oxigénigény (KOIk)

szennyezett

mg/l

7

6

4

3

<3

%

80–100

70–80

50–70

20–50

<20

100–120

120–150

150–200

>200

Oxigéntelítettség

Biokémiai oxigénigény

erősen

mg/l

4

6

10

15

>15

mg/l

5

8

15

20

>20

mg/l

12

22

40

60

>60

–

1,8

2,3

2,8

3,3

>3,3

Szaprobitási (PantleBuck) Index

B. Tápanyagháztartás jellemzői

Vízminőségi jellemzők

V.

Mérték

I.

II.

III.

IV.

egység

kiváló

jó

tűrhető

szennyezett

erősen szennyezett

Ammónium (NH4+)*

mg/l

0,26

0,64

1,29

2,57

>2,57

Nitrit (NO2–)*

mg/l

0,033

0,1

0,329

0,986

>0,986

Nitrát (NO3–)*

mg/l

4,43

22,14

44,28

110,7

>110,7

Összes foszfor

µg/l

100

200

400

1000

>1000

Összes foszfor**

µg/l

40

100

200

500

>500

µg/l

50

100

200

500

>500

µg/l

20

50

100

250

>250

Ortofoszfát-foszfor (PO4-P) Ortofoszfát-foszfor

87

(PO4-P)** Klorofill-a

µg/l

10

25

75

250

>250

C. Mikrobiológiai jellemzők

Vízminőségi jellemzők

V.

Mérték

I.

II.

III.

IV.

egység

kiváló

jó

tűrhető

szennyezett

Coliformszám 1 ml-ben

–

1

10

100

erősen szennyezett

1000

>1000

D. Mikroszennyezők és toxicitás Szervetlen mikroszennyezők

Vízminőségi jellemzők

V.

Mérték

I.

II.

III.

IV.

egység

kiváló

jó

tűrhető

szennyezett

erősen szennyezett

Cianid

µg/l

10

20

50

100

>100

Cink

µg/l

50

75

100

300

>300

Higany

µg/l

0,1

0,2

0,5

1

>1

Kadmium

µg/l

0,5

1

2

5

>5

Ólom

µg/l

5

20

50

100

>100

Réz

µg/l

5

10

50

100

>100

E. Mikroszennyezők és toxicitás Szerves mikroszennyezők

Vízminőségi jellemzők

V.

Mérték

I.

II.

III.

IV.

egység

kiváló

jó

tűrhető

szennyezett

erősen szennyezett

Fenolok (fenolindex)

µg/l

2

5

10

20

>20

Anionaktív detergensek

µg/l

100

200

300

500

>500

Kőolaj és termékei

µg/l

20

50

100

250

>250

Benz(a)pirén

µg/l

0,005

0,007

0,01

0,05

>0,05

Poliklórozott bifenilek

µg/l

0,01

0,05

0,2

2

>2

F. Egyéb jellemzők

Vízminőségi jellemzők

PH

Mérték

I.

II.

III.

IV.

egység

kiváló

jó

tűrhető

szennyezett

–

6,5 –8,0

6,5–8,5

6,0–6,5

5,5–6,0

V. erősen szennyezett <5,5

88

Fajlagos vezetés (20 °C)

8,5–9,0

9,0–9,5

>9,5

µS/cm

500

700

1000

2000

>2000

Vas

mg/l

0,1

0,2

0,5

1

>1

Mangán

mg/l

0,05

0,1

0,1

0,5

>0,5

* NH4-N-ről, NO2-N-ről és NO3-N-ről átszámított érték ** Tározásra vagy állóvizekbe kerülő folyóvizek esetén

89

Az egyes vízminőségi osztályok jellemzése

I. osztály: kiváló víz. Mesterséges szennyező anyagoktól mentes, tiszta, természetes állapotú víz, amelyben az oldottanyagtartalom kevés, közel teljes az oxigéntelítettség, a tápanyagterhelés csekély és szennyvízbaktérium gyakorlatilag nincs. II. osztály: jó víz. Külső szennyező anyagokkal és biológiailag hasznosítható tápanyagokkal kismértékben terhelt, természetes szagú és színű víz. A vízi szervezetek fajgazdagsága nagy, egyedszámuk kicsi, beleértve a mikroorganizmusokat is. Szennyvízbaktérium kevés. III osztály: tűrhető víz. Mérsékelten szennyezett (például tisztított szennyvizekkel már terhelt) víz, amelyben biológiailag hasznosítható

tápanyagterhelés

eutrofizálódást

eredményezhet.

Szennyvízbaktériumok

következetesen kimutathatók. Az életközösségben a fajok számának csökkenése és egyes fajok tömeges elszaporodása vízszíneződést is előidézhet. Esetenként szennyeződésre utaló szag és szín is előfordul. IV. osztály: szennyezett víz. Külső eredetű szerves és szervetlen anyagokkal, illetve szennyvizekkel terhelt, biológiailag hozzáférhető tápanyagokban gazdag víz. Az oxigénháztartás jellemzői tág határok között változnak, előfordul anaerob állapot is. A nagy mennyiségű szerves anyag biológiai lebontása, a baktériumok nagy száma (ezen belül a szennyvízbaktériumok uralkodóvá válnak), valamint az egysejtűek tömeges előfordulása jellemző. A víz zavaros, esetenként színe változó, előfordulhat vízvirágzás is. A biológiailag káros anyagok koncentrációja esetenként a krónikus toxicitásnak megfelelő értéket is elérheti. Ez a vízminőség kedvezőtlenül hat a magasabb rendű vízi növényekre és a soksejtű állatokra. V. osztály: erősen szennyezett víz. Különféle eredetű szerves és szervetlen anyagokkal, szennyvizekkel erősen terhelt, esetenként toxikus víz. Szennyvízbaktérium-tartalma közelít a nyers szennyvizekéhez. A biológiailag káros anyagok és az oxigénhiány korlátozzák az életfeltételeket. A víz átlátszósága általában kicsi; zavaros, bűzös, színe jellemző és változó. A bomlástermékek és a káros anyagok koncentrációja igen nagy, a vízi élet számára krónikus, esetenként akut toxikus szintet jelent. A szabvány a jellemző paramétereket öt mutatócsoportba sorolja, amelyek a következők:

A – oxigénháztartás B – tápanyag (nitrogén és foszfor) háztartás

90

C – mikrobiológiai jellemzők D – mikroszennyezők és toxicitás, ezen belül alcsoportok D1 – szervetlen mikroszennyezők D2 – szerves mikroszennyezők D3 – toxicitás D4 – radioaktív anyagok E – egyéb jellemzők

91

5. sz. melléklet: Települési szilárd hulladék egyes összetevőinek szelektív gyűjtése közterületen A./ Társasházas lakóövezeti szelektív gyűjtőszigetek (papír, műanyag, üveg) 

Foki-hegyi lakótelep és környéke 1. Koch R. u. 2-4-6. 2. Koch R. u. 10-12. 3. Koch R. u. 12/B. – 14. – 16. 4. Koch R. u. 28-20. 5. Koch R. u. 19-23. 6. Koch R. u. 21. A,B,C,D 7. Koch R. u. 15-17. 8. Küszhegyi u. 4. A,B,C,D 9. Futrinka u. 10. Bláthy O. u. 18-20. 11. Bláthy O. u. 24. 12. Bláthy O. u. 23/1. 13. Bláthy O. u. 23/2. 14. Bláthy O. u. 2. 15. Bláthy O. u. 6. 16. Bláthy O. u. 10. 17. Bláthy O. u. 15. 18. Bláthy O. u. 18. 19. Bláthy O. u. 19. 20. Bláthy O. u. 30. 21. Bókay J. u. 4. 22. Kandó K. u. 3-4. 23. Kandó K. u. 5-6. 24. Kandó K. u. 7-8. 25. Kandó K. u. 20. (mellette a Szépvölgyi u. felé) 26. Kandó K. u. 14.



Fő téri lakótelep 27. Tanácsház u. 1-3.



Minta lakótelep 28. Tanácsház u. 24.

92

29. Dózsa Gy. u. 42. 30. Széchenyi u. 33. 31. Bajcsy-Zs. u. 81. 32. Bajcsy-Zs. u. 85. 33. Újpiac tér 3-4. 34. Fő u. 202-204. 35. Széchenyi u. 19. mögött (Újpiac téri parkoló) 36. Tanácsház u. 21. 

Belváros központ 37. Fő u. 44.



Sió parti lakótelep 38. Tanácsház u. 6. 39. Tanácsház u. 2.



Sorház utca és környéke 40. Sorház u. – Széchenyi u. 30. 41. Sorház u. – Kele utcától keletre 42. Tanácsház u. 14-16.

B./ Társasházas lakóövezeti szelektív gyűjtőszigetek (papír, műanyag, üveg, fém) 

Foki-hegyi lakótelep és környéke 43. Koch R. u. 25-27. 44. Koch R. u. 9-11-13 A,B,C 45. Bláthy O. u. 15-17. 46. Nefelejcs u. 24.26.



Fő téri lakótelep 47. Sió u. 19-21.



Minta lakótelep 48. Tanácsház u. 26. 49. Tanácsház u. 22 50. Tanácsház u. 18. 51. Bajcsy-Zs. u. 63-71. 52. Tanácsház u. 13-15. 53. Tanácsház u. 23.

93

54. Újpiac tér 5. C./ Szelektív üveggyűjtő pontok: 1. Penny

Siófok

2. Spar nagy

Siófok

3. Spar (régi plusz)

Siófok

4. Tesco

Siófok

5. Aldi

Siófok

6. Siker ABC

Siófok-Szabadifürdő

7. Jégcsillag

Siófok, Koch R. u.

8. CBA

Siófok, Bláthy O. u.

9. Szt.György ABC

Siófok

10. Sendex ABC

Siófok, Szept. 6. tér

11. Sendex ABC

Siófok, Béke tér

12. Vadvirág ABC

Siófok

13. Piros ABC

Siófok-Kiliti

14. ABC

Siófok-Kiliti

15. Torkos ABC

Siófok, Sió u.

16. CBA

Siófok, Újpiac tér

17. Jégcsillag

Siófok, Dózsa Gy. u. sarok

18. Mini ABC

Siófok, Nefelejcs tér

19. Marci ABC

Siófok

20. ABC

Siófok, Tanácsház u. 18.

21. Kis ABC

Siófok, Bajcsy Zs. u.

22. CBA

Siófok, Ipartelep

23. Pali Bolt

Siófok, Bajcsy Zs. u.

24. CBA

Siófok, Szent László u.

94