2015. ÉVI FRISSÍTETT KÖRNYEZETVÉDELMI NYILATKOZAT BALATONI INTEGRÁCIÓS ÉS FEJLESZTÉSI ÜGYNÖKSÉG KÖZHASZNÚ NONPROFIT KFT

2015. ÉVI FRISSÍTETT KÖRNYEZETVÉDELMI NYILATKOZAT

BALATONI INTEGRÁCIÓS ÉS FEJLESZTÉSI ÜGYNÖKSÉG KÖZHASZNÚ NONPROFIT KFT.

ADATLAP SZERVEZET CÍM HIVATALOS HONLAP ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ

EMAS MUNKACSOPORT VEZETŐ

BALATONI INTEGRÁCIÓS ÉS FEJLESZTÉSI ÜGYNÖKSÉG KÖZHASZNÚ NONPROFIT KFT. 8600 SIÓFOK, BATTHYÁNY U. 1. www.balatonregion. hu DR. MOLNÁR GÁBOR ALKALMAZOTTAK SZÁMA: 22 EGERSZEGI ZITA TELEFONSZÁM: 84/317 002 KÖRNYEZETVÉDELMI EMAIL: [email protected] PROGRAMIGAZGATÓ

EMAS KOORDINÁTOR

EMAS KOORDINÁTOR

BALINÉ BERLINGER ILDIKÓ TITKÁRNŐ MAGYARFALVI ATTILA KÖRNYEZETVÉDELMI ASSZISZTENS

EGYÉB ADATOK

TELEFONSZÁM: 84/317 002 EMAIL: [email protected] TELEFONSZÁM: 84/317 002 EMAIL: [email protected]

TEVÉKENYSÉG

KOORDINÁLT REGIONÁLIS FEJLESZTÉS

NACE KÓD

84.13 HU-000016 2014.10.09. 2016.10.14.

REGISZTRÁCIÓS SZÁM HITELESÍTÉS IDEJE

KÖVETKEZŐ FELÜLVIZSGÁLAT IDEJE

HITELESÍTŐ

FERJANCSIK ZSOMBOR

AKKREDITÁLÁSI SZÁMA AKKREDITÁLÁSI TERÜLET

HU-V0003/2014 O84

2

TARTALOMJEGYZÉK

Előszó......................................................................................................................................... 4 Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft.............................. 5 Feladata ............................................................................................................................................. 5 Tevékenységei.................................................................................................................................... 5 Általános adatok ............................................................................................................................... 7

Környezeti Irányítási Rendszer ................................................................................................. 8 A Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. Környezeti Politikája ................................... 8 Képzés ................................................................................................................................................ 9 Kommunikáció .................................................................................................................................. 9

Környezeti tényezők és hatások elemzése ............................................................................... 10 Irodai tevékenységek és azok hatásai............................................................................................ 10 Nem irodai tevékenységek és azok hatásai ................................................................................... 11

Tervezett közvetlen célok, programok teljesülése................................................................... 15 Tervezett közvetett célok, programok teljesülése.................................................................... 17 Környezeti teljesítménymutatók .............................................................................................. 20 Villamos energia felhasználás ........................................................................................................ 21 Földgáz felhasználás ....................................................................................................................... 22 Vízfelhasználás ................................................................................................................................ 23 Gépjármű használat (üzemanyag felhasználás) ........................................................................... 24 Hulladékgazdálkodás ..................................................................................................................... 26

Fajlagos mutatók..................................................................................................................... 29 Alapmutatók EMAS III. alapján ............................................................................................ 30 Kapcsolat ................................................................................................................................. 32 A KÖRNYEZETVÉDELMI HITELESÍTŐ NYILATKOZATA A HITELESÍTÉSRŐL ÉS AZ ÉRVÉNYESÍTÉSRŐL...................................................................................................... 33

3

Előszó A környezet védelmét egyre erőteljesebben hangsúlyozó szemléletmód alapvető oka egyrészt a hosszú távon nem fenntartható gazdálkodás következtében a természeti erőforrások egyre gyorsabb ütemű felhasználása, másrészt a gazdasági tevékenységek hatásaként a környezetbe kibocsátott szennyező anyagok növekvő mennyisége. Ugyanakkor a megfelelő környezeti feltételek nélkülözhetetlenek a jelen és a jövő nemzedékek jólétének, egészséges életének biztosításához. A társadalmi-gazdasági feladatok végrehajtásával párhuzamosan, azokkal együtt kell a környezetvédelem problémáit megoldani. Ahogy Európa más területein, úgy a Balaton Régióban is tetten érhetőek bizonyos kedvezőtlen környezeti folyamatok, amelyek mögött általában a gazdasági-társadalmi-természeti egyensúly rövid távú gondolkodás miatti eltolódása áll. Ezzel párhuzamosan a régióban megjelent a felelősségteljes szemlélet, amely megfelelő szakértelemmel és forrásokkal párosítva képes a fenntarthatóság érvényesítésére. Ezt az utóbbi másfél évtizedben több eredmény is igazolta. A Balaton érzékeny környezeti rendszerében fontos a fejlesztések összehangolására, nyomon követésére képes fenntarthatósági térségi menedzsmenti és tervezési tevékenység kialakítása, amelyet a környezeti irányítási rendszerek megvalósítása tud szolgálni. A környezeti irányítási rendszerek kialakítása helyi közigazgatási egységeknél hozzájárul a települések környezeti minőségének javításához, a fenntartható fejlődés megvalósításához azáltal, hogy a már meglévő rendszerek, mint az EMAS (Európai Unió környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszere - EcoManagement and Audit Scheme) szabvány által alkalmazott szerkezetet alakít ki. A környezetvédelmi vezetési rendszerek által megkövetelt nyíltság – a külső és belső kommunikáció csatornáin keresztül – javítja a térség és a vele kapcsolatban álló csoportok, szervezetek (pl. beszállítók, vevők, zöld szervezetek, lakosság, szakmai szervezetek) viszonyát. Mindezeket felismerve került kiépítésre a Környezeti Irányítási Rendszer a Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft-nél, mint az első magyarországi regionális fejlesztési ügynökségnél. Az EMAS-rendszer eredményes bevezetésével célunk, hogy példát mutassunk a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben működő önkormányzatok, intézmények, egyéb irodák részére a rendszerszemléletű környezetvédelem megvalósításában. Az Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatósága a környezetvédelmi teljesítménye alapján a Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft-t a Közigazgatási intézmény kategóriában elismerő EU EMAS Award magyarországi tagországi díjban részesítette 2008., 2009. és 2010. években.

Dr. Molnár Gábor ügyvezető igazgató

4

Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. Feladata A Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. jogelőd szervezetét 2000 januárjában alapította a Balaton Fejlesztési Tanács (a továbbiakban BFT). A megalakításának célja, hogy munkájával tevékenyen hozzájáruljon ahhoz, hogy „A Balaton és a környező táj egyedülálló természeti és kulturális adottságaira épülő európai szinten igényes, vonzó lakó, és munkakörnyezetet kínáló térség legyen!” A Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. szerepe a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet szereplőinek összefogásával a térség komplex fejlesztési folyamatának irányítása, koordinálása, operatív feladatainak ellátása a térség fejlesztési koncepciója, fejlesztési tervei alapján. A Kft. feladata a Balaton térségének fejlődését elősegítő, a BFT tevékenységi köréhez kapcsolódó szakmai, operatív feladatok ellátása. A Kft. székhelye Siófokon található, jelenleg 22 fő az alkalmazottak, munkatársak száma. Tevékenységei Programozás, koordináció Az Ügynökség alaptevékenységei közé tartozik a BKÜ Hosszú Távú Területfejlesztési Koncepciójából adódó feladatok és azok időarányos végrehajtásának előkészítése a Tanács számára, valamint a Balaton Régió Stratégiai Fejlesztési Programjának megvalósításában való közreműködés. A Kft. ellátja a Balaton Régiót érintő programozási folyamathoz tartozó feladatokat, így korábban részt vett az Előzetes Regionális Fejlesztési Program (Phare Tükörrégiós” Program) tervezésében és lebonyolításában, majd a 2004-2006, és a 2007-2013, 2014-2020 európai uniós tervezési intervallumok esetében a BKÜ-re ható fejlesztési tervek kialakításában, valamint a 2020-ig szóló Balaton Hosszútávú Területfejlesztési Koncepció kidolgozásában is. Az Ügynökség tevékenységében döntő szerepet játszik a régió szervezetei közötti eredményes együttműködés erősítése, a Balatonnal kapcsolatos kutatási és szakágazati programok koordinálásában való részvétel, a kapcsolattartás, egyeztetés a területileg illetékes regionális szervezetekkel, megyékkel, térségekkel és önkormányzatokkal. A fejlesztési dokumentumok készítése mellett az Ügynökség folyamatosan végzi a Koncepció, stratégia, tervek megvalósulásának vizsgálatát, monitoringját. Pályázat- és projektmenedzsment A Balatoni Integrációs Kft. fontos tevékenysége a központi költségvetés által a Balaton-térség fejlesztésére fordított fejlesztési források felhasználásának menedzselése a Tanács döntése alapján. A források felhasználásának főbb területei: a tó vízvédelme, a régió turizmusának fejlesztése, a közbiztonság erősítése, infrastrukturális fejlesztések támogatása. A Kft. e menedzselési tevékenység keretében pályázati felhívásokat készít elő, elvégzi a pályázatok lebonyolítását (kiírás, megjelentetés, folyamatos tanácsadás és információszolgáltatás, pályázatok befogadása, hiánypótlási eljárás lefolytatása, döntésre előkészítés, tájékoztatás a támogatási döntésről). A Kft. végzi továbbá a nyertes pályázókkal a szerződések megkötését, a projekt rész-, illetve végelszámolásainak pénzügyi felülvizsgálatát, valamint éves terv alapján a megvalósított fejlesztések helyszíni ellenőrzését. Projektfejlesztés, projektmenedzsement A rendelkezésre álló fejlesztési források felhasználásának feladatai mellett a Balatoni Integrációs Kft. legalább olyan fontos feladatának tartja az új projektötletek megszületésének elősegítését, a meglévő projektkezdeményezések felkutatását és pályázati dokumentummá fejlesztését. Ezen tevékenység keretében a Kft. elvégzi a térség szereplői által megvalósításra kerülő turisztikai, gazdaságfejlesztési, környezetvédelmi, településfejlesztési projektek előkészítését, megvalósíthatóságuk vizsgálatát, forrás biztosításhoz szükséges feladatokat (pályázatírás), és segíti végrehajtásukat a projektmenedzsment tevékenység elvégzésével.

5

Kutatás Az Ügynökség 2002. óta folytat tervszerű, elsősorban területfejlesztési célokat szolgáló, gazdaság- és társadalomtudományi kutatásokat. E munka a Kft. Társadalomtudományi Kutatócsoportjában folyik balatonfüredi központtal. A csoport munkáját a közgazdaságtan, a szociológia, a regionális tudományok képviselőit reprezentáló tudományos tanácsadó testület segíti. A természeti-környezeti értékek fenntarthatósága mellett a műhely feladatának tekinti a régió népességmegtartó erejének, a Balatoni Kiemelt Üdülőkörzet helyi társadalma különös szociológiai minőségének megőrzését, esetleges javulását elősegítő területpolitika tudományos eszközökkel történő támogatását. E program eredményeképpen számos kutatási projekt zárótanulmánya készült el. Vállalkozási tevékenység A Kft. térségi szereplőket segítő tevékenységének másik fő csoportját a települési és térségi fejlesztési, illetve környezetvédelmi programok készítése, tervezése jelenti. E munkát jelenleg a Kft. siófoki székhelyén működő műszaki és közgazdasági szakterületek képviselőiből álló tervezői-programozói csoport végzi. A vállalkozási tevékenységhez tartozik a vállalkozási szerződések keretében végzett pályázatírói és projektmenedzselési tevékenység is, amely során főként balatoni önkormányzatokkal, vállalkozásokkal, non-profit szervezetekkel működünk együtt fejlesztési források igénylésében, felhasználásában. A vállalkozási tevékenységből származó bevételt - non-profit kft. lévén – közhasznú tevékenységeink finanszírozására fordítjuk. Kommunikáció és know-how-transzfer A Balaton Fejlesztési Tanács és a Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. munkájáról folyamatosan tájékoztatja a közvéleményt, élve a regionális, illetve országos média által kínált lehetőségekkel. A Kft. munkatársai rendszeresen vesznek részt világszerte megrendezett tudományos tanácskozásokon, s itt szerzett, a térség fejlesztésének érdekében hasznosítható ismereteiket és tapasztalataikat, valamint a régiófejlesztés legfrissebb eredményeit az általuk szervezett regionális workshopokon/képzéseken/tréningeken és konferenciákon osztják meg a térség gazdasági és tudományos életének szereplőivel. A szervezet egyik legfontosabb kommunikációs eszköze az a regionális internetes portál, amely lehetőséget nyújt a régió lakóinak, hogy megismerjék a Kft. és a Tanács munkáját, a futó regionális projekteket, a kiírt pályázatokat és azok állását. A portál a www.balatonregion.hu címen érhető el. Nemzetközi projektek A Balatoni Integrációs Kft. a Balaton Régió fejlesztése, valamint az együttműködések hatékonyabbá tétele érdekében számos nemzetközi projektben vesz részt. A Kft. célja a Balaton természeti értékeinek megóvása, az idegenforgalom fellendítése, valamint a fenntartható városfejlesztés megvalósítása a térségben.

6

A Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. 2015. évi aktualizált szervezeti felépítése: Ügyvezető igazgató Belső ellenőr

Jogtanácsos

Gazdasági igazgató

Pénzügyi, számviteli csoport

Pályázatkezelő csoport

- számviteli vezető - számviteli előadók

- pályázati csoportvezető - pályázati referens

Tervezői/ Programozási csoport

Társadalomtudományi kutató csoport* - Kutatás-vezető - kutatók - asszisztensek

Titkárság

- környezetvéd. programigazgató - projekt menedzserek - környezetvéd. asszisztens - területi referens

- irodavezető - titkár

Kiemelt programok menedzselését végző munkacsoport

*A társadalom-tudományi kutatócsoport Balatonfüreden működik. Zöld kiemelés jelzi az EMAS munkacsoport tagjait.

Általános adatok Megnevezés

2010

2011

2012

2013

2014

2015

Egység

Munkatársi létszám Bevétel Kiadás Alapterület

22 178 244) 178 151 437,07

18 221523 205069 437,07

16 208248 193257 437,07

21 250252 229388 437,07

21 309913 295130 437,07

22 151574 139126 437,07

fő eFt eFt m2

7

Környezeti Irányítási Rendszer A Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. környezeti teljesítményének folyamatos javítása érdekében az Európai Parlament és Tanács 761/2001/EK majd azt módosító 1221/2009/EK rendeletén (továbbiakban: Rendelet) alapuló EMAS (Eco-Management and Audit Scheme = A szervezeteknek a közösségi környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben (EMAS) való önkéntes részvételének lehetővé tételéről) környezeti irányítási rendszerét vezette be. A rendszer alkalmazási területe a Kft. siófoki székhelye (Batthyány u. 1.).

A Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. Környezeti Politikája A Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. környezeti politikában foglalta össze hosszú távú környezeti céljait, programjait. A környezeti politika a szervezet környezetirányítási rendszere működésének alapdokumentuma. A környezeti politikát az ügyvezető igazgató aláírásával hitelesítette. A politika nyilvánosságra hozatala mind a szervezeten belül és a külső érdekelt szervezetek irányába megtörtént.

8

Környezeti irányítási szervezet A környezeti irányítási rendszer (KIR) működésének hatékonysága jelentős mértékben függ a szervezeten belül kialakult elkötelezettségtől. Az operatív működést az EMAS munkacsoport vezető fogja össze. Feladatkörében koordinálja és irányítja a szervezeti egység környezetvédelmi törekvéseit, felel az irányítási rendszer alapelemeinek karbantartásáért, aktualizálásáért, kapcsolatot tart az ügyvezető igazgatóval. Az EMAS munkacsoport vezető feladatköre a munkaköri leírásában rögzítésre került. Az EMAS munkacsoport vezetőt munkájában két munkacsoporttag támogatja: EMAS koordinátorok. Feladatuk a tényleges operatív feladatok elvégzése, továbbá felelősök a stratégiai elvek gyakorlatba történő átültetéséért, feladatkörük munkaköri leírásukban rögzítésre került.

Képzés A szervezeten belül a környezeti tudatformálás, környezettudatos magatartás kialakítása egy további tényező a környezeti irányítási rendszer hatékony működéshez. Csak akkor várható el a munkatársak támogatása, ha ismereteik bővülnek a környezeti irányítási rendszer elveivel kapcsolatban. Ezt a célt szolgálja a környezeti célú oktatás. A környezeti irányítási rendszer bevezetésekor a munkatársak közös képzésére került sor. Ezenkívül minden egyes új munkatárs vagy gyakornok belépését követően környezetvédelmi képzésben részesül. Továbbá fontosnak tartjuk, hogy minden munkatársunk részt vegyen az általunk tartott környezetvédelmi rendezvényeken/tréningeken, amennyiben ideje engedi. A környezeti rendezvényeinket/képzéseinket a munkaértekezleteken ismerteti az EMAS munkacsoport vezető miután azok elfogadásra kerültek, és a szükséges ismeretekkel ellátja a munkatársakat.

Kommunikáció A munkatársak bevonása a KIR-be a különböző eszközök rendszeres és mindenkire kiterjedő használata során történik, pl. ökotérképezések alkalmával, kérdőívek alkalmazásával, és megbeszélések segítségével. Környezeti céljaink és programjaink nyilvánosak, ezeket megjelentetjük a honlapunkon. A környezeti nyilatkozat megjelentetése évente történik elektronikus formában. A nyilatkozatot közzé tesszük a honlapunkon is. A külső és belső kommunikációért az EMAS munkacsoport tagjai a felelősek (pl. információkérés, külső kapcsolattartás, adatszolgáltatások).

9

Környezeti tényezők és hatások elemzése A környezeti irányítási rendszer kiépítésének legfontosabb lépése a környezeti tényezők és –hatások elemzése. Segítségével képet lehet kapni a szervezet összes olyan folyamatáról, tevékenységéről, amely valamilyen módon (akár pozitívan, akár negatívan) kihatással lehet az őt körülvevő környezetre. A környezeti tényezők beazonosítását környezeti elemenként végeztük részben az ökotérképezés módszerével, részben tevékenységeink hatásainak értékelésével. Az ökotérképezés során feltárt környezeti problémákat prioritási sorrendbe állítottuk a következő szempontok alapján: megvalósíthatóság, környezeti haszon, gazdasági haszon. Ezenkívül a környezeti tényezőket egy mátrixban értékeltük a következő szempontok alapján: − Anyag-energiaáram − Jogszabályi megfelelés − Környezeti hatások − Aktuális gyakorlat a szervezetnél − Dolgozói vélemény Az eredmény alapján a tényezőket sorrendbe állítottuk és a jelentőseket jelöltük. Az Ökotérképezés szemléletes, egyszerű és gyakorlatias eszköz a szervezet környezeti teljesítményének felmérésére és javítására. Segíti a környezeti adatok egyszerű, szisztematikus gyűjtését, tudatformáló hatású a dolgozók részére és gyakorlati kommunikációs technikaként is felfogható. Az időközönként elvégzett Ökotérképezéssel a szervezet környezeti teljesítményének alakulása is nyomon követhető. Az Ökotérképezés elvégzése során a telephely alaprajza segítségével, helyszíni bejárás során tártuk fel a levegő-, víz és talajszennyezés, a hulladékok, kockázatok és energiafelhasználás problémáit és megoldási lehetőségeit. Az Ökotérképezés eredménye egy intézkedési lista lett a felmerült problémákkal és a javasolt intézkedésekkel, amelyeket a várható gazdasági és környezeti haszon, illetve a megvalósíthatóság szerint rangsoroltunk.

Irodai tevékenységek és azok hatásai Az irodai tevékenységeket és az azokkal összefüggő hatásokat a korábban bemutatott ökotérképezés módszerével elemeztük. Az irodai tevékenységek a következők: − Irodai berendezések használata, karbantartása − Irodai eszközök beszerzése − Rendezvények szervezése − Pályázati rendszer működtetése − Tervezési tevékenység (tanulmányok, kutatások) − Kiadványok szerkesztése − Postai küldemények rendszerezése − Utazások (belföldi, külföldi utazások) Az irodai munkával összefüggő jelentősebb környezeti tényezők: − Villamosenergia-felhasználás − Hőenergia felhasználás (gázfogyasztás) − Papír, mint anyag felhasználás − Papír hulladék keletkezése − Irodai veszélyes hulladék keletkezése − Üzemanyag erőforrás felhasználás (gépjármű-használat) − Utazások légszennyező anyag kibocsátása − Kommunális hulladék keletkezése − Szociális vízfelhasználás − Szennyvíz kibocsátás

10

Nem irodai tevékenységek és azok hatásai A Kft. tevékenységei közül kiemelkedően fontos egyrészt a központi költségvetés által a Balaton-térség fejlesztésére fordított fejlesztési források, pályázati alapok felhasználásának menedzselése a BFT, valamint bíráló bizottságok döntése alapján, másrészt a nemzetközi források igénybevételére készülő projektek kidolgozása, megvalósítása. A fejlesztési forrásokhoz kapcsolódó pályázati kiírások tématerületei elsősorban a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet környezet állapotának javítását, a tó vízminőségének védelmét és a turizmus fejlesztését szolgálják. A források felhasználásának közvetett hatásai az üdülőkörzet településeinek területén jelentkeznek, amelyek a következők: − Szennyvízcsatorna hálózat kialakítása, egyedi szennyvíztisztító berendezések alkalmazása − Csapadékvíz-elvezető rendszer kialakítása, jó karba helyezése − Településkép javítás (településrendezési tervek kidolgozásának támogatása, zöldfelület növelés, virágosítása, fásítás, műemlékek környezetének rendben tartása) − Parti sétányok kialakítása, parkosítás, parlagfű mentesítés − Vízminőségvédelmi célú mederkotrás − Gyűjtőút-hálózat fejlesztés − Kerékpárút kialakítás, kerékpárút környezetének rendben tartása − Szúnyogirtás, gyapjas lepke elleni védelem − Strandok higiéniás állapotának javítása A jövőbeni pályázati kiírásokat tekintve elsősorban a térség környezeti fenntarthatóságát szolgáló témakörökben tervezünk felhívást közzé tenni. Továbbá a pályázati csomag összeállításánál az elektronikus formát részesítjük előnyben a korábbi évek tapasztalataiból tanulva (kisebb mennyiségű másolati példányok bekérése a cél). A 2015. évi fejlesztési források felhasználása A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) által a 2015. évre biztosított fejlesztési forrás az alábbi területeken került felhasználásra pályázati úton vagy egyedi döntés alapján: I. Vízparti területek fejlesztése II. Közbiztonság-vízbiztonság fejlesztése − Vízbiztonságért, közbiztonságért felelős szervezetek turisztikai többletfeladatainak támogatása − Balatoni Monitoring Rendszer fejlesztése III. Balatoni rendezvények támogatása Megnevezés Vízparti területek fejlesztése Közbiztonság-vízbiztonság fejlesztése Kiemelt rendezvények támogatása Összesen

BFT támogatás (Ft) 4.000.000 31.500.000

Pályázatok száma (db) 1 13

34.500.000

6

Fejlesztési forrás arány (%) 6 44

70.000.000

20

50 100

A pályázatokat az erre a célra kifejlesztett elektronikus feltöltő rendszeren keresztül kellett a pályázóknak benyújtaniuk, hogy a postázással ne teljen az idő, és hogy kevesebb legyen a papírfelhasználás. 1821/2015. (XI.12.) Korm. határozat A Balaton Területfejlesztési Koncepció (2014–2030) és a Balaton Területfejlesztési Stratégiai Program elfogadásáról, valamint a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területén a 2014–2020-as uniós és hazai forrásokból megvalósuló beruházásokról szóló 1821/2015 (XI. 12.) határozatában a Kormány elfogadta a Balaton térségének komplex fejlesztését, amelyben vízminőség és biztonság, valamint közlekedés stratégiai fejlesztési irányok nevesítésre kerültek.

11

Az elmúlt évek jelenségei, tapasztalata alapján (alacsonyabb területek elöntése, belvíz, partvédőművek megrongálódása, szeles időben a tó kiöntése, stb) szükségessé teszi a parti területek esetében a „balatoni árvíz” elleni védekezés megoldását, a szükséges fejlesztések, beruházások megvalósítását. A vizek ökológiai állapota romlásának megelőzése, illetve javítása érdekében a vízvédelmi területek rendszerének bővítésére, kiegészítésére van szükség: belvízérzékeny, valamint ún. partmenti vízvédelmi puffersáv kijelölésével, ami a lebegőanyag kiszűrésével és kiülepítésével, a növényi tápanyagok felvételével, illetve feldolgozásával ezt a folyamatot fékezi. A szélsőséges balatoni vízállások, továbbá a biológiai - ökológiai hatások és szennyezések kezelése úgy történhet eredményesen, ha a magas vízállás által okozott, a vizek minőségére, a környezetre, a kulturális örökségre, a gazdasági tevékenységre és az infrastruktúrára gyakorolt hatások megoldásra találnak. A Balaton térsége az egyedülálló természetes környezetben, az egészséget és a fenntarthatóságot kiemelten kezelő, a környezetkímélő technológiák alkalmazásának (pl. energiafelhasználás, közlekedés, ingatlanfejlesztés) széles körű elterjedését támogató és ennek következtében lakói és vendégei számára magas minőségű környezetet biztosító térséggé kíván válni. A fejlesztési dokumentumok ezért kiemelten kezelendő feladatként határozzák meg a fenntartható, környezetbarát életmód feltételeit erősítő környezetvédelmi, energetikai és közlekedési célú beruházások megvalósítását. Ennek egyik fontos eleme a nulla emissziós régió felé történő elmozdulás, amely nem valósítható meg a térség társadalmi, gazdasági szereplőinek környezettudatossá válása nélkül. 1821/2015. (XI.12.) Korm. határozat 1. melléklete (részlet) Vízminőség és biztonság − Balaton vízminőségi állapotát befolyásoló külső terhelések, szennyezések csökkentése, a tó jó állapotának biztosításához szükséges intézkedések megvalósítása − Hévízi-tó átfogó tóvédelmi programjának megvalósítása − Sió-csatorna felújítása – természetvédelmi célú beavatkozások, meder-rehabilitáció, Sió-zsilip rekonstrukció − Balatoni Szennyvízkezelési Program megvalósítása − Egységes megfigyelő-, tájékoztatási és döntéstámogató rendszer fejlesztése – VKI-hoz kapcsolódóan − Katasztrófavédelmi rendszerek fejlesztése a Balaton régió területén − A balatoni vízkészlet fenntartható gazdálkodásának, vízhasználatának javítása, a szükséges infrastrukturális feltételek biztosításával − Gazdasági társaságok és önkormányzatok energia előállító erőműveinek támogatása − Közfeladatot ellátó egyházi, alapítványi és nonprofit társaságok energiahatékonysági fejlesztései − Állami szervezetek energetikai fejlesztései Támogatási igény: 59,2 Mrd Ft Közlekedés − Szántód–Kőröshegy–Balatonszentgyörgy vasút vonalszakasz felújítása − 36-os Fonyód–Kaposvár vasútvonal állapotjavítása (része az előző projektnek) − 710. sz. út (leendő M8 autópálya) Balatonkenese–M7 közötti elmaradt kb. 3 km pályaszakasz megépítése, autópálya csomóponttal − Balatoni közlekedési rendszer összehangolása − Vasútállomások rekonstrukciója − Badacsony és Fonyód közötti kompjárat − Elektromos közlekedés (elektromos autóbuszok 10–15 darab (Balatonfüred, Siófok, Keszthely), elektromos hajtású hajók és egyéb közlekedési eszközök, elektromos autó, hajó és kerékpár töltőhálózat kiépítése) − Elektromos vasúti kör kiépítése és központi forgalomirányítás megvalósítása a Balaton körül Támogatási igény: 95,5 Mrd Ft

12

1821/2015. (XI.12.) Korm. határozat 2. melléklete (részlet) − 71. számú főút Keszthely déli elkerülő út új 76. számú bekötés (Fenékpuszta) megépítése és a Balatonszentgyörgy elkerülő szakaszok (M7 csomóponttal) tervezése − Hévíz-Balaton Airport és a kapcsolódó sármellék-zalavári iparterületek fejlesztése − Bahart Zrt. kikötő fejlesztések − Bahart Zrt. hajópark fejlesztések − e-Kerékpár Támogatási igény: 24,5 Mrd Ft 2015. november 13. Frankfurt Magas színvonalú konferencia az EMAS jegyében (közösségi környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszer) Az Európai Unió környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerének 20 éves évfordulója alkalmából, az új Európai Központi Bank (EKB) adott helyet egy nemzetközi konferenciának Frankfurtban (Main) november 13-án (2015). Pénteken, több mint 200 az EMAS rendszer szerint nyilvántartásban levő szervezet szakembere gyűlt össze az EKB új, fenntartható, környezetbarát technológiákat alkalmazó épületében, hogy megünnepelje a 20 éves prémium környezetvédelmi irányítási rendszer bevezetését (EMAS). Míg a legtöbb résztvevő Uniós tagállamból érkezett, voltak távol-keleti országból érkezett vendégek is, elsősorban Kínából. Az EKB alelnöke Vítor Constâncio jelenlétében 17 szervezet, akik a hazájukban elsők között regisztráltak az EMAS rendszerben, elismerésben részesültek a folyamatos környezeti fejlesztésük terén tanúsított kiemelkedő elkötelezettségük révén. Magyarország részéről a KÖVET Egyesület a Fenntartható Gazdálkodásért részesült ilyen elismerésben. Délután a konferencia résztvevői 3 szekcióülésen vehettek részt, ahol az EMAS rendszer bevezetéséből származó előnyök megvitatására, bemutatására került sor a következő témákban: a környezetvédelmi vezetési rendszer szerepe a körkörös gazdaságban, előnyök és kihívások a magánszféra területén; EMAS egy eszköz a települések, térségek zöldebb, jobb működése (smart city) érdekében; az állami szervek kulcsfontosságú szerepe a rendszerszemléletű környezetvédelem előmozdítása terén. A megbeszélések megerősítették, hogy az EMAS képes arra, hogy jelentős hozzájárulást biztosítson a körkörös gazdaság megvalósításában és támogassa a térségeket és településeket, valamint jelentős példát mutasson a környezetvédelem és az innováció terén. Azt is kimutatták, milyen kulcsszerepe van a politikai támogatásnak abban, hogy segítse az EMAS rendszer a fenntarthatóság előmozdítását a magán- és állami szervezetek működése során. A Balaton érzékeny környezeti rendszerében fontos a fejlesztések összehangolása. Felelősen gondolkodva a negatív környezeti hatások csökkentése. Az elérni kívánt jó környezeti állapot érdekében végzendő tevékenységeket tervezetten és ellenőrzött módon kell végrehajtani. Ennek egy átfogó megoldási módja a környezetvédelmi vezetési rendszer alkalmazása. A környezetvédelmi vezetési rendszer kialakítása helyi közigazgatási egységeknél hozzájárul a települések, egy adott térség környezeti minőségének javításához, a fenntartható fejlődés megvalósításához. A Nonprofit Kft. képviselője meghívást kapott a 2015. november 13-án Frankfurtban, az Európai Központi Bankban szervezett konferenciára, hogy a nemzetközi nagyközönség előtt mutassa be a szervezet környezetvédelem területén elért eredményeit. Ezenkívül a Kft. jelentős nem irodai tevékenységeihez tartozik a különböző rendezvények, képzések, tréningek szervezése az üdülőkörzet különböző területein. Ahhoz, hogy a Balaton Régióban a környezettudatos szemlélet, magatartás kialakuljon és összekapcsolódjanak a társadalmi-gazdasági érdekek, a természeti környezet megőrzése és fenntarthatósága során, elengedhetetlenül szükséges a térség szereplőinek összefogása, együttműködése. A térségi szintű együttműködések ösztönzésére a Kft. képzéseket, tréningeket szervez a régió környezetvédelmében és a területfejlesztésben érdekelt szervezetei számára. Partnereink között állami-, oktatási intézmények, gazdasági társaságok, magánszektor (lakosság), kistérségi-, önkormányzati projekt menedzserek, valamint a civil, társadalmi szervezetek képviselői szerepelnek.

13

A rendezvényszervezés a tudatformálás mellett sajnos más környezeti hatásokkal is együtt jár, amelyek a következők: − Nagyobb mértékű papírfelhasználás az irodai tevékenység során (rendezvénymappa, előadások fénymásolása, meghívók postázása) − Energia-felhasználás bérelt ingatlanokban (villamos-, hőenergia) − Utazás – légszennyező anyag kibocsátás, és üzemanyag-felhasználás − Kommunális hulladék keletkezése A rendezvényszervezésnél célunk megfelelő helyszín kiválasztása, amelyek tömegközlekedési eszközökkel könnyen megközelíthetőek, illetve utazásszervezéssel igyekszünk csökkenteni a gépjárműhasználat okozta légszennyezést (bérelt autóbuszos személyszállítás – terepbejárás során vagy személyautó használat összehangolása a résztvevők szállítását illetően). A papír-felhasználás csökkentése érdekében gyakorlattá vált a meghívók elektronikus úton történő küldése. A 2015. évben kifizetésre került Balaton térséget érintő projektek, pályázatok jellemző adatai Operatív Program DDOP

KDOP

Stratégiai cél 5 Elérhetőség javítása és környezetfejlesztés 2 Térségi infrastruktúra és települési környezet fejlesztése 3 Fenntartható településfejlesztés a Közép-Dunántúlon 4 Környezeti- és közlekedési infrastruktúra fejlesztés 1 Egészséges tiszta települések

2 Vizeink jó kezelése 3 Természeti értékeink jó kezelése

KEOP

4 Megújuló energiaforrásfelhasználás növelése

5 Hatékony energia-felhasználás 6 Fenntartható Életmód és Fogyasztás

KÖZOP

7 Projekt Előkészítés Prioritás 2 Az ország és a régióközpontok nemzetközi vasúti és vízi úti elérhetőségének javítása

3 Térségi elérhetőség javítása

NYDOP Összesen

3 Városfejlesztés 4 Környezetvédelmi és közlekedési infrastruktúra

Konstrukció megnevezése

Kifizetés 2015-ben

1 Az elérhetőség javítása és környezetfejlesztés

980866336

1 Térségi kapcsolatrendszer fejlesztése 1 Település (al)központok kialakítása és értékmegőrző rehabilitációja 1 Környezeti értékek védelme, környezet-biztonság növelése 2 Az elérhetőség fejlesztése 1 Hulladékgazdálkodás 2 Szennyvízkezelés 3 Ivóvízminőség javítás 2 Komplex vízgyűjtő fejlesztés 4 Szennyezett területek kármentesítési feladatainak elvégzése

233619047

1 Védett természeti értékek és területek megőrzése, helyreállítása, fejlesztése 2 Élőhelykezeléshez kapcsolódó infrastruktúra fejlesztés 10 Megújuló energia alapú hő- és villamosenergia-termelés 2 Helyi hő- és hűtési energiaigény kielégítése megújuló energiaforrásokból 4 Távhő-szektor energetikai fejlesztése 5 Épületenergetikai konstrukciók 6 Központi költségvetési szervek energetikai fejlesztései 7 Középületek kiemelt jelentőségű épületenergetikai fejlesztése 2 Fenntarthatóbb életmódot és fogyasztási lehetőségeket népszerűsítő, terjedésüket elősegítő mintaprojektek

76221993 772061710 1312216662 444957 11978966 9549168 6954269 3799560 15190309 14521739 1733151169 64939001 67181065 2749316498 144521101 3708203093 5837955494

1 Egészséges tiszta települések

3396681656

9 2014-20 stratégia és előkészítés

8342944689

5 Az ország és régióközpntok nemzetközi vasúti és vízi úti elérhetőségének javítása 1 Közúthálózat fejlesztése 4 Előkészítési konstrukció 5 Térségi elérhetőség javítása 2 Helyi és helyközi közösségi közlekedés infrastrukturális feltételeinek javítása 1 Helyi környezetvédelmi infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése

55712752 542474575 542474575 2107218521 67039184 310296707 33107534796

14

Tervezett közvetlen célok, programok teljesülése Ssz.

Tényező

Cél

Program

V1

Vízszennyező anyagok kibocsátása (liter)

Környezetbarát szerek használata, ahol lehetséges

Környezetbarát tisztítószer beszerzése koncentrátumként nagy kiszerelésben

Légszennyező anyagok kibocsátása (NOx emisszió)

Környezetbarát autók használata

Szolgálati autók cseréje környezetbarát üzemeltetésűre (2 db)

L2

Légszennyező anyagok kibocsátása (CO2 emisszió)

1000 km-en belüli távolságra autó vagy vonat / busz használat több résztvevő utazása esetén

Repülővel megtett távolság csökkentés (CO2 emisszió 10%-os csökkentése), hosszabb repülő utak kiváltása telekommunikációs eszközök alkalmazásával (pl. telefon/videó/web-meeting

E1

Villamos energia felhasználás (kWh)

Energia felhasználás csökkentése (6%-kal)

E2

Villamos energia felhasználás (kWh)

Energia felhasználás csökkentése (6%-kal)

E3

Földgáz felhasználás (m3)

Földgáz felhasználás csökkentése (6%-kal)

Megvalósulás 2015. december 31-ig

Határidő

Költség

Felelős

2015-ben 92%-ban környezetbarát tisztítószer került felhasználásra.

2016.12.31

30000 Ft / félévente

Egerszegi Zita

2016.12.31.

Belső erőforrás

Dr. Molnár Gábor

2016.12.31.

Belső erőforrás

Egerszegi Zita

2016.12.31.

150.000 Ft

Baliné Berlinger Ildikó

Belső erőforrás

Kuborczik Barbara

Belső erőforrás

Dr. Molnár Gábor

2015. évben nem releváns. L1

2015. évben 85%-kal csökkent a repülővel megtett távolság az előző évihez képest.

2015.évben 1 db számítógép LCD monitorok és/vagy laptopok került beszerzésre. beszerzése, CRT monitorok cseréje

2015. évben 1 %-kal nőtt a Munkatársak képzése, villamos energia fogyasztás. tudatformálás az 2016.12.31. Belső szakmai egyeztetés energiatakarékossággal során meghatározásra kapcsolatban, hírlevél szerkesztése kerültek a hírlevél témakörei. Fűtési rendszer korszerűsítési 2015. évben 7%-kal lehetőségeinek felülvizsgálata emelkedett a földgáz felhasználás. − energetikai tanúsítvány készítése az épületről − nyílászárók cseréje, szigetelés 2016.12.31. megvalósítása − irodai fűtés szabályozás optimalizálása − épület felázásának megszűntetése

15

Ssz.

E4

H1

H2

Tényező

Villamos energia és földgáz felhasználás

Nyersanyag felhasználás (%)

Nyersanyag előállítás (%)

Kir1

Környezettudatosság

Bio1

Biodiverzitás

Cél

Program

Megvalósulás 2015. december 31-ig

Villamos energia fogyasztás és földgázfogyasztás nyomon követése érdekében − folyamatos mérőóra állás rögzítése, Energia és földgáz − a gázkészülékek szakemberrel fogyasztás monitoring történő átvizsgálása és tisztíttatása évente − figyelemfelhívó feliratok alkalmazása a villamos energia és földgáz fogyasztás csökkentése érdekében Elektronikus rendszerek alkalmazása a kevesebb papír és festékhasználat érdekében: Festékhasználat és a − elektronikus pályáztatási és papírhasználat csökkentése elszámolási rendszer (15 %-kal) nyomtatások működtetése során − elektronikus, on-line könyvelési rendszer alkalmazása Környezetbarát papírból és Ökocimkével rendelkező festékkel készült kiadványok termékek beszerzésének rendelésének megvalósítása 90%előnyben részesítése ban Belső oktatási rendszer és kommunikációs rendszer hatékonyságának növelése − üzemanyag takarékos Belső kommunikációs és gépjármű-használati módok oktatási rendszer és technikák ismertetése, fejlesztése vezetéstechnikai tréning (4 fő) − irodai lomtalanítás évente 1szer

Minden hónapban rögzítésre került a mérőóra állás, továbbá megvalósult a gázkészülékek szakemberrel történő átvizsgálása.

Biológiai sokszínűség megőrzése

2015. évben nem releváns.

Madárbarát munkahely program megvalósítása

2015. évben 33%-kal csökkent a papír felhasználás, az elektromos pályáztatási rendszer bevezetése már 2014. évben megvalósult.

2015. évben 68%-ban készültek környezetbarát papírból kiadványok. 2015. évben 2 db hírlevél került kiküldésre (Téli közlekedésbiztonsági tanácsok, Fűtési szokások átgondolása címmel). Irodai lomtalanítás megvalósult a nyár folyamán.

Határidő

Költség

Felelős

2016.12.31

Belső erőforrás

Magyarfalvi Attila

2016.12.31.

Belső erőforrás

Baliné Berlinger Ildikó

2016.12.31.

Belső erőforrás

Baliné Berlinger Ildikó

2016.12.31

Belső erőforrás

Egerszegi Zita

2016.12.31

Belső erőforrás

Kuborczik Barbara

16

Tervezett közvetett célok, programok teljesülése Ssz.

Fent1

Fent2

Tényező

Fenntarthatóság

Fenntarthatóság

Cél

Program

A táj fenntartható módon történő használata

Az Ügynökség által koordinált fejlesztési források − környezetvédelmi, fenntarthatósági szempontú felhasználása legalább 60%-ban − pályázati környezeti teljesítményt mérő rendszer kidolgozása

Együttműködés a régió fenntartható környezetvédelme érdekében

Környezetvédelmi civil szervezetek támogatása (2 db)

Nemzetközi környezetvédelmi hálózatokkal való aktív közreműködés (5db)

Balatoni közösségi közlekedés fejlesztése, Balaton Kiemelt Térség Fejlesztési Dokumentumainak elkészítése

L3

Légszennyező anyagok kibocsátása (CO2 emisszió)

Zéró kibocsátású „tiszta régió” elérése

Belterületi, összekötő útfelújítás, úthálózat kialakítás (3 db)

Zöldterület fejlesztés, parkerdő, sétány kialakítása (3 db)

Megvalósulás 2015. december 31-ig

Határidő

2014. évben 65%ban, 2015. évben 6 %-ban került felhasználásra a 2016.12.31 fejlesztési forrás környezetvédelmi célra. 2014.évben a NABE részére a vízminőségi monitoring elvégzését szolgáló eszközök átadásra kerültek. 2016.12.31 2014. és 2015. évben a Living Lakes (Élő Tavak) Hálózat tevékenységéhez járult hozzá a szervezet. 2014. évben elkészültek a térség fejlesztési dokumentumai.2015. évben 3 db közösségi közlekedésfejlesztési projekt valósult meg. 2015. évben 5db főúttal kapcsolatban 2016.12.31 elkerülő szakasz épült és 5 db kisebb számjegyű út javítása valósult meg. 2014. évben 10 db zöldterület fejlesztési projekt valósult meg. 2015. évben 1 db parti sétány készült.

Költség

Felelős

Fejlesztési forrás

Dr. Molnár Gábor

Fejlesztési forrás

Dr. Molnár Gábor

Uniós forrás

Dr. Molnár Gábor

17

Ssz.

Tényező

Cél

Program

Elektromos töltőállomás létesítése (2 db)

L4

Légszennyező anyagok kibocsátása (CO2 emisszió)

Környezetbarát közlekedési módok népszerűsítése

Balatoni kerékpárút fejlesztése (3 településen)

Bike-sharing rendszer fejlesztése (30 db kerékpár)

Bio2

Biodiverzitás

Biológiai sokszínűség megőrzése

Madárodúk, fészkelő ládák kihelyezése fajmegőrzés céljából (300 db) Partvédőművek tisztítása (80 km), illegális feltöltés megszüntetése és stégelbontás (1 db)

V2

Vízminőség

Vízminőség védelem

Vízfolyások rendezése, karbantartása (30 km)

Nádgazdálkodás megvalósítása, nádaratás vízminőség javítása céljából (100 ha)

Megvalósulás 2015. december 31-ig

Határidő

Balatonfüreden, Fonyódon és Keszthelyen létesült elektromos töltőállomás 2014ben. 2015. évben 5 db kerékpárúttal 2016.12.31 kapcsolatos fejlesztés valósult meg. Hévízen 30 db kölcsönözhető kerékpár került beszerzésre 2014ben. Balatonederics és Szigliget térségében 280 db madárodú és 2016.12.31 60 db fészkelő láda került kihelyezésre még 2014. évben. 2014. évben 3 db partvédőmű felújítása valósult meg. 2014. évben a Sió vízfolyás rendezése valósult meg 2x42 km szakaszon. 2015. 2016.12.31 évben 4 településen valósult meg felszíni vízelvezetés fejlesztése. A 2013/2014-es télen 100 ha területen került sor nádaratásra.

Költség

Felelős

Uniós forrás

Dr. Molnár Gábor

Uniós forrás

Egerszegi Zita

Uniós forrás

KDT VIZIG, Dr. Molnár Gábor

18

Ssz.

Tényező

Cél

V3

Vízgazdálkodás

Vízszintszabáloyzás megvalósítása

Kir2

Környezettudatosság

Külső kommunikációs és oktatási rendszer fejlesztése

Program

Megvalósulás 2015. december 31-ig

Határidő

2014-2015. években A Balaton 120cm-es új vízszint részben szabályozásához szükséges monitoring megvalósultak a 2016.12.31 vizsgálatok elvégzése monitoring vizsgálatok. 2014. évben 3 db környezetvédelmi témájú rendezvényre került sor és 1 db környezetvédelmi témájú kiadvány készült pendriveformában. Környezetvédelmi témájú kiadványok 2015. évben 3 db készítése, tematikus rendezvények rendezvény valósult szervezése (6 db) meg (éghajlat2016.12.31 változás, világörökség és szennyvíztisztítással kapcsolatban). 2015. EMAS 20 Konferencián való részvétel (Frankfurt). 2011-2015. évekre Környezeti indikátorok gyűjtése, összegyűjtésre értékelése évente kerültek az indikátor adatok.

Költség

Felelős

Belső erőforrás

KDT VIZIG, Dr. Molnár Gábor

Belső erőforrás

Dr. Molnár Gábor, Egerszegi Zita

19

Környezeti teljesítménymutatók Az EMAS rendszer egyik legfontosabb célja a szervezet környezeti teljesítményének folyamatos javítása. A környezeti teljesítmény javítása gyakran a gazdasági hatékonyság növekedésével is együtt jár. A környezeti irányítási rendszer hatékonyságát, a szervezet tevékenységei által okozott szennyezőanyag kibocsátást és a nyersanyagok felhasználásának alakulását a legegyszerűbben az anyagáramok segítségével tudjuk lemérni. A bemutatott mérőszámok pontos számszerűsítésen (mérésen) alapulnak és az elmúlt hat évre (2010-2015) vonatkoznak. 1. sz. táblázat: A Kft. tevékenységeihez kapcsolódó anyag-, és energiaáram értékek az elmúlt évek összesített adatai alapján Megnevezés Munkatársak száma Víz Takarítószer környezetbarát nem környezetbarát Levegő Autó Repülő Vonat Hajó Busz Üzemanyag

Növény

Mértékegység fő m3/év liter/év liter/év liter/év

2010

km/év km/év km/év km/év km/év

liter/év Benzin liter/év Dízel liter/év db benti db kinti fa db bokor db

Energia Villamos energia Földgáz Hulladék Papírlap másoló papír körny.barát másoló papír Elemek Tonerek töltött újrahasznosítható Festékpatronok töltött Papír törlő Ásványvíz műanyag üveg Nem körny.barát nyomtat Körny.barát nyomtatvány

kWh/év m3/év db/év db/év db/év db/év db/év db/év db/év db/év db/év db/év db/év db/év db/év db/év

2011

2012

2013

2014

2015

22 212

18 136

16 271

21 255

21 255

78 35 43

76 45 31

53 48 5

28 21 7

47 35 12

22 150 26 24 2

166 757 32 108 1 914 10 360

118 039 62 960 1 066 26 364

110 868 58 012 860 44 2 904

123 805 13 644 1 150 36 1 828

133 512 43 107 115 24 813

132125 6244 1188 25,5 448

11 876 7 227 4 649

8 174 5 076 3 098

7 505 4 526 2 979

8 687 5 488 3 199

9 548 6 003 3 545

9637 5613 4024

96 75

97 76

102 77

106 81

13 8

13 8

13 12

13 12

106 77 29 16 13

115 85 30 16 14

13 612 12 861

13325 11095

12176 10667

11 652 9 755

12 115 8 340

12247 8969

172 050 0 172050 31 16 2 0 0 0

102 800 0 102 800 39 6 0 0 3 0 1024 0 0 0 0 7800

97 500 0 97 500 51 12 12 0 8 0 6272 0 0 0

125000 0 125000 51 19 19 0 7 0 6765 0 0 0 0 62970

113000 0 113000 41

75500 0 75500 47 11 11 0 0 0 15850 571 571 0 18360 3200

6 912 249 249 0 400 5620

0 7 230

7 7 0 10 0 30 200 432 432 0 1 170 8 940

20

Villamos energia felhasználás Az irodai tevékenységekkel összefüggő villamos energia felhasználás az egyik legjelentősebb környezeti tényező. A villamos energia mérése az irodaépület külső falán található fogyasztásmérő alapján történik. 2. sz. táblázat: A Kft. villamos energia felhasználása (kWh) Év 2010. 2011 2012 2013 2014 2015

1. hó

2. hó

3. hó

4. hó

5. hó

6. hó

7. hó

8. hó

9. hó

10. hó

11. hó

12.hó

Összesen

1337 1220 1659 1152 1112 1286

1227 1102 1067 979 974 1168

1486 1220 1077 994 937 1121

856 334 1015 858 841 1040

1239 334 900 956 1017 883

1092 1378 670 742 873 855

961 1378 942 761 1025 957

793 1387 730 770 766 700

1235 1260 843 961 1055 915

1102 1209 1089 1191 1151 1102

1180 1219 1132 1171 1107 1069

1104 1284 1052 1117 1257 1151

13 612 kWh 13 325 kWh 12 176 kWh 11 652 kWh 12 115 kWh 12 247 kWh

1. sz. ábra: A Kft. villamos energia felhasználása

Az energiatakarékosságra és munkavédelemi szabályokra való tekintettel a Kft. már a 2006. évben kapcsolható elosztókat helyezett el minden egyes számítógéphez az áramtalanítás biztosítása érdekében A 2. sz. táblázat alapján megállapítható, hogy 2010-ben magasabb volt a villamos energia használat – ami a hideg télnek volt köszönhető, ami miatt hősugárzók kerültek beüzemelésre az irodák fűtésére az épület kevésbé jó hőszigetelése miatt. Mindezeket figyelembe véve, meg kell említeni, hogy még így is kevesebb volt az energia felhasználás a 2007. évi adatokhoz viszonyítva, amikor is a Kft. megszerezte az EMAS minősítést. A 2011. évben kis mértékben csökkent a villamos energia felhasználás az előző évihez képest, míg 2012. évben 9%-kal csökkent és 2013-ban további 4%-kal csökkent a villamos energia felhasználás annak ellenére, hogy a nyári időszakra tekintettel 3 db légkondicionáló berendezés került elhelyezésre az irodai épületben. A 2014. évben azonban 4%-kal, 2015. évben további 1 %-kal nőtt a villamos energia felhasználás. Az E.ON Dél-dunántúli Áramhálózati Zrt. tájékoztatása alapján elmondható, hogy Siófok városban 103 kW az összes megtermelt megújuló energiaforrás (kizárólag napelemes rendszerek) által előállított teljesítmény. Az így megtermelt energia a város által elfogyasztott értékhez képest elenyésző %-ban, nem jelentős mértékű a villamos energia felhasználás tekintetében.

21

Földgáz felhasználás Az irodai tevékenységgel összefüggően jelentős környezeti tényező a hő-energia felhasználás (földgázfogyasztás formájában). A földgáz-fogyasztás mérése az irodaépület külső falán található mérőműszer alapján történik. 3. sz. táblázat: A Kft. földgáz-felhasználása (m3) Év 2010 2011 2012 2013 2014 2015

1. hó

2. hó

3. hó

4. hó

5. hó

6. hó 7. hó

8. hó

9. hó

10. hó

11. hó

12.hó

Össz.

2384 1509 2385 1881 1639 1606

1958 2366 1677 1739 1249 1511

1717 1588 1082 1531 741 1126

523 832 709 207 459 506

642 550 294 180 355 133

0 0 66 2 14 18

108 0 0 13 23 2

753 475 122 394 258 188

1146 1194 1133 671 735 938

1332 1568 1332 1026 1019 1113

2298 1013 1867 2111 1848 1828

12861 m3 11095 m3 10667 m3 9755 m3 8340 m3 8969 m3

0 0 0 0 0 0

2. sz. ábra: A Kft. földgáz felhasználása (m3)

A 3. sz. táblázat alapján nyomon követhető a Kft. földgáz-felhasználásának alakulása. A 2010. évben magas volt a földgáz felhasználás, ami a hosszan tartó hideg télnek és az ebből fakadó jelentős fűtésnek volt köszönhető. Ezzel szemben a 2011. évben közel 20%-kal csökkent a földgáz felhasználás, ami az enyhe téli időjárással volt összefüggésben. A 2012. év őszén kazáncsere valósult meg a szervezet székházában, így a 2012. évben még további 4%-kal csökkent a földgáz felhasználás a hideg tél ellenére. Ezenkívül 2013-ban az enyhe tél eredményeképp további 9%-kal csökkent a földgáz felhasználás. A 2014. évben további 17 %-kal csökkent a földgáz felhasználás, azonban 2015. évben 7 %-kal növekedett a földgáz felhasználás.

22

Vízfelhasználás A szociális jellegű vízfelhasználás és a hozzákapcsolódó szennyvíz-kibocsátás szintén a Kft. tevékenységeivel összefüggő környezeti tényezők közé tartozik. A Kft. vízfelhasználásának mérése a vízóra állás mérőműszer segítségével történik. A keletkezett kommunális szennyvíz a felhasznált víz mennyiségétől függ. 4. sz. táblázat: A Kft. vízfelhasználása (m3) Év 2010 2011

1. hó

2. hó

3. hó

4. hó

5. hó

6. hó

7. hó

8. hó

9. hó

10. hó

11. hó

12. hó

2012 2013

8 5 18 24

15 11 11 21

18 7 17 15

14 11 22 21

19 14 24 17

31 16 20 16

28 12 25 19

18 12 21 18

20 10 26 16

17 10 29 27

15 9 27 28

9 17 31 33

2014

26

29

37

60

22

12

12

11

13

13

10

10

2015

10

11

12

11

11

15

13

10

14

16

17

10

Össz.

212 m3 136 m3 271 m3 255 m3 255 m3 150 m3

3. sz. ábra: A Kft. vízfelhasználása (m3)

A 2009. évben csőtörés keletkezett a Kft. irodájának vízellátó rendszerében, amit a szolgáltató csak a 2010. évben tudott megszüntetni, folyamatos volt a víz szivárgás az őszi és téli hónapokban. Ezért a 3. sz. ábra alapján megállapítható, hogy 2011. évben már csökkent a víz felhasználás a 2010. évi adatokhoz viszonyítva. Ezzel szemben egy újabb csőtörés következtében a 2012. évben magas volt a vízfelhasználás – kétszerese az előző évi értékhez viszonyítva. A 2013. évben 6%-kal csökkent a vízfelhasználás és a 2014.évben az előző évi fogyasztást sikerült tartani. Itt kell megemlíteni, hogy a 2014. évben derült fény a 2012-ben keletkezett csőtörésből fakadó víz elszivárgásra, ami tavasszal került felszámolásra és cserére. Ezt követően a vízfogyasztás 2015. évben több mint 40%-kal csökkent.

23

Gépjármű használat (üzemanyag felhasználás) A Kft. irodai és nem irodai tevékenysége jelentős utazási igénnyel jár. A munkatársak szolgálati útjaikra szolgálati személygépkocsikat használnak a saját gépkocsi használat mellett. Tekintettel arra, hogy a Kft. tevékenysége a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet teljes területére terjed ki (180 önkormányzat) – és a területfejlesztéssel, környezetvédelemmel, pályázatok menedzselésével, rendezvényszervezéssel kapcsolatos ügyintézés üdülőkörzet határokon átnyúlik a gépjárműhasználat és az abból adódó légszennyező anyag kibocsátás jelentős környezeti tényezők közé tartozik. A belföldi kiküldetések, utazások mellett ezenkívül jelentős számú külföldi rendezvényeken, kiküldetésben vesznek részt a munkatársak (pl. egy-egy nemzetközi projekt keretében). A külföldi utazások nagyrészt különféle légitársaságok járatainak igénybevételével történnek, azonban kisebb távolságok esetében a gépjárműhasználat is, valamint tömegközlekedési eszközök használata (vonat, busz) előfordul. 4. sz. ábra: A Kft. munkatársainak gépjármű-használata

5. sz. ábra: A Kft. munkatársainak átlagos üzemanyag fogyasztása

A Kft. és a munkatársak üzemletetésében levő gépjárművek használatának jellemzését mutatja az 5. sz. ábra, 100 km-re vetítve az átlagos üzemanyag fogyasztást. Megfigyelhető, hogy a dízel üzemű járművek esetében az átlagos üzemanyag fogyasztás alig változott, azonban meg kell említeni, hogy a benzin üzemű járművek esetében egy jelentős csökkenés valósult meg 2008-2010 között és jelenleg kis mértékben magasabb értékű a dízel üzeműhöz viszonyítva (benzin üzemű gépjármű 7,79 liter/100 km fogyasztású, dízelüzemű 6,70 liter/100 km fogyasztású volt 2015-ben).

24

6. sz. ábra: A Kft. munkatársainak utazása során keletkezett levegőszennyező anyag kibocsátás (CO2 kibocsátás, kg)

7. sz. ábra: A Kft. munkatársainak utazásai alatt megtett km-ek közlekedési eszközönként

A 20109 - 2015. években a Kft. munkatársainak gépjárműhasználata (megtett km-ek száma) jelentős csökkenést mutat, ami együtt járt a felhasznált üzemanyag mennyiség lecsökkenésével, ami a takarékos használatnak volt köszönhető, hogy nagyobb távolságok megtételére a szolgálati autók kerültek igénybe vételre (a saját gépkocsikkal szemben) – amelyek fogyasztása kedvezőbb. A Kft. tevékenységeihez kapcsolódó belföldi utazások során megtett km-útvonalak a számviteli rendszerben rögzített MOL Zrt. által rendelkezésre bocsátott számlák, valamint a munkatársak útnyilvántartásai alapján kerültek kiszámításra. A külföldi kiküldetésekhez kapcsolódó útvonalak hosszának meghatározásához a repülőjegy-foglalások és útvonaltervező programok által számított értékek kerültek felhasználásra.

25

A belföldi és külföldi utazások okozta levegőszennyező anyag kibocsátás (CO2 kibocsátás) meghatározása – fajlagos értékek felhasználásával történt, amelyek a következők: − Személyautó: 223 g/km − Repülő: 180 g/km − Vonat és autóbusz: 62 g/km − Villamos energia: 530 g/kWh − Földgáz elégetés: 1,775 kg/m3 Forrás: http://www.dolceta.eu/magyarorszag/Mod5/A-fenntarthato-mobilitas-fele.html http://www.klimaklub.greendependent.org/letoltheto/kalkulator_GD_GodolloiKlimaKlub.pdf http://www.carbonarium.com/articles.aspx?show=1&id=2 A Kft. működésével kapcsolatban közvetett légszennyezés is jelentkezik, amely a különféle megrendelt szolgáltatásokból származó gépkocsi használatokhoz kapcsolódik. Ezek mérése nem megoldható, de a légszennyező anyag kibocsátás helyi vállalkozók megbízásával csökkenthető. Az irodai tevékenység során szükség van rendszeres informatikai és irodatechnikai karbantartásra. Ezeket a tevékenységeket a városban működő külső cégek végzik, így az utazásukból származó kibocsátások nem jelentősek a kis távolság miatt. A rendezvények során mindig az adott esemény helyén kerül megszervezésre az étkezési szolgáltatás, csökkentve ezzel a szállítási igényt. Évente több olyan program kerül megrendezésre, amelyek esetében az étkezés helyben megtermelt és előállított termékek, ételek biztosításával történik. Vendégeink számára helyben készült ajándéktárgyakat, helyi termékeket ajándékozunk.

Hulladékgazdálkodás Az irodai tevékenység hulladékok keletkezésével is együtt jár, ami szintén egy jelentős környezeti tényező. Ez a jelentőség részben a keletkező hulladékok mennyiségének, részben pedig a keletkező hulladékok veszélyességének köszönhető. Az irodai és nem irodai tevékenységek során keletkező hulladékok legnagyobb frakcióját a kommunális és a papír, kisebb mértékben a műanyag és veszélyes hulladékok (pl. tonerek, szárazelemek, telefon-, számítógép akkumulátorok) alkotják. A keletkező kommunális hulladékok mennyiségére vonatkozóan nem állnak rendelkezésre pontos adatok. Egyedi hulladékkezelési szerződés keretében az NHSZ Zöldfok Településgazdálkodási és Kommunális Zrt. heti egyszeri alkalommal üríti a Kft. 110 literes gyűjtő edényzetét és a hulladékot az általa üzemeltetésben levő lerakóhelyen ártalmatlanítja. A Kft. teljes irodaházában szelektív hulladékgyűjtés történik a papír és a műanyag frakciókra vonatkozóan. Minden irodában felirattal ellátott edényzetek szolgálják a szelektív hulladékgyűjtés megvalósulását. Külön megrendelésre az NHSZ Zöldfok Zrt. a zsákban összegyűjtött papír és műanyag hulladékot elszállítja, és annak felhasználásáról gondoskodik. 8. sz. ábra: A Kft. irodai tevékenysége során történt papír-felhasználás jellemző adatai darab

Papír felhasználás újrapapír

400 000

másoló papír

350 000 300 000 250 000 200 000 150 000 100 000 50 000 0 2006200720082009201020112012201320142015

26

A 2008. évtől kezdődően már csak környezetbarát papírt használt a Kft. (BIO TOP 3 típusú nem klórral fehérített papír), és 2009-2012-ben ökológia-barát papírt használtunk (FSC tanúsítvánnyal rendelkező papír). A 2008. és 2009. években jelentősen csökkent a felhasznált papírmennyiség az előző évekhez képest (322500 db/2007 év), ami annak volt köszönhető, hogy kevesebb külső rendezvényt szerveztünk, és a rendezvények papírigényét elektronikus eszközökkel próbáltuk kiváltani (rendezvények anyagai CD adathordozón kerültek megküldésre). A 2010. évben kismértékben növekedett a papír felhasználás, ami a Kft. tevékenységéből fakadó nagyobb számú jelentések készítésének volt köszönhető. Ezzel szemben 2011. évben jelentősen (40%-kal) míg 2012-ben további 5%-kal csökkent a papírfelhasználás a takarékos használatnak köszönhetően és a lecsökkent létszámmal, feladatokkal összefüggésben. A kevesebb papírfelhasználást segítette elő az elektronikus jelentések készítése is. A 2013. évben azonban a megnövekedett feladatok miatt és a magasabb létszám, több jelentésbeli kötelezettség következtében 28%-kal emelkedett a papírfelhasználás. A 2014. évben azonban 10%-kal csökkent a papírfelhasználás, ami az elektronikus pályáztatási rendszer bevezetésének is köszönhető. 2015ben további 33%-kal csökkent a papír felhasználás. A 2008. évben változás történt a palackos ásványvíz fogyasztása területén az előző évekhez viszonyítva (7267 db/2007 év). A radikális csökkenés oka részben az alacsonyabb számú rendezvények száma, másrészt a műanyag palackok kiváltása cserélhető, visszaváltható üveg palackok alkalmazásával. A Kft. havi rendszerességgel rendelt ásványvizet literes és 0,25 literes üveges/rekeszes kiszerelésben, a visszaváltható palackokat a vállalkozó havonta elszállította, így a műanyag hulladék keletkezése is jelentős mértékben lecsökkent. 2009-2013. években drasztikusan lecsökkent a palackos ásványvíz fogyasztása (2011-ben és 2012-ben és 2013-ban 0 volt), amelynek oka részben az alacsonyabb számú rendezvény, és részben a csapvíz felhasználásának előtérbe kerülése volt (emiatt növekedett a Kft. vízfelhasználása). Ezzel szemben a 2014. és 2015. években növekedett az ásványvíz fogyasztás. 9. sz. ábra: A Kft. irodai tevékenysége során történt ásványvíz fogyasztás jellemzői

Ezenkívül az irodai tevékenységhez köthető veszélyes hulladékok külön gyűjtésére is sor került erre a célra szolgáló edényzetben. A nyomtatókhoz és fénymásolókhoz használt festékpatronok, tonerek visszaküldésre kerültek egy újratöltő céghez 2010. évig. A külön gyűjtött szárazelemek (amelyek többségében a munkatársak behozatalából származnak), akkumulátorok a MOL Zrt. siófoki töltőállomásán kerülnek leadásra.

27

10. sz. ábra: A Kft. tevékenysége során szelektíven gyűjtött veszélyes hulladékok mennyiségei

A 10 sz. ábra alapján megállapítható, hogy a tonerek és festékpatronok használata változatos képet mutat. A 2010., 2011. és 2012. években utángyártott (Ecopixel) festékpatronok, tonerek kerültek felhasználásra az Ügynökségnél. 2011. évben 44%-kal csökkent a tonerek, festékpatronok felhasználása, ami összefüggésben áll azzal, hogy a papír felhasználás is 40%kal csökkent az Ügynökségnél. A 2011. évben a Baumspeed Kft. a kiürült irodatechnikai kellékanyagokat (tintapatron, toner) újrahasznosítás céljából elszállította. A 2012. évben a papírfelhasználás csökkent 5%-kal azonban a felhasznált tonerek száma növekedett 50%kal. A 2013. évben a megnövekedett feladatok miatt és a magasabb létszám, több jelentésbeli kötelezettség következtében a papírfelhasználással párhuzamosan növekedett a tonerek száma. A 2014. évben az elektronikus pályáztatási rendszer bevezetését követően csökkent a papír felhasználás 10 %-kal és ezzel párhuzamosan a tonerek, festékpatronok felhasználásnak mennyisége is csökkent 35%-kal. A 2015. évben 33%-kal csökkent a papír felhasználás, azonban a tonerek felhasználása növekedett több mint 50%-kal.

28

Fajlagos mutatók Az irodai hulladékok keletkezését és az energiafelhasználást nagyban befolyásolhatja a Kft. alkalmazottainak száma. Ez a szám 2010. évben 22 fő volt. A 2011. évben az alkalmazottak létszáma sajnálatosan 4 fővel csökkent, 2012-ben további 2 fővel csökkent, majd 2013-ban 5 fővel emelkedett. Majd 2015. évben 1 fővel ismét emelkedett a létszám. A fajlagos mutatók segítségével nyomon követhetőek az alkalmazottak számának különbségéből adódó mennyiségi változások. Ennek következtében a 2010. - 2015. években több mutató tekintetében javulás volt tapasztalható. 5. sz. táblázat: A Kft. fajlagos mutatóinak változása az elmúlt hat évben Fajlagos mértékegység

Megnevezés

2010

2012

2011

2013

2014

2015

Változás

18

16

21

21

22

10

7,5

17

12

12

7

liter/fő/év

4

4

3

1

2

1

liter/fő/év

2

3

3

1

2

1

Alkalmazottak száma

fő

Víz

m /év/fő

Takarítószer Környezetbarát takarítószer

3

22

   

Levegő

    

Autó

km/fő/év

7 580

6 558

6 929

5 895

6 358

6 006

Repülő

km/fő/év

1 459

3 498

3 626

650

2 053

284

Vonat

km/fő/év

87

59

54

55

5

54

Hajó

km/fő/év

0

1

3

2

1

1

Busz

km/fő/év

16

20

182

87

39

20

Üzemanyag

liter/fő/év

540

454

469

414

455

438

Benzin liter/fő/év

329

282

283

261

286

255

Dízel liter/fő/év

211

172

186

152

169

183

db/fő

4

5

6

5

5

5

benti db/fő

3

4

5

4

4

4

fa db/fő

1

1

1

1

1

1

bokor db/fő

0

0

1

1

1

1

10

7

17

12

12

7

740

761

555

577

557

465

397

408

   

Növény

    

kinti

 

Energia m3/év/fő

Víz Villamos energia

kWh/év/fő

Földgáz

m /év/fő

585

616

667

db/év/fő

7 820

5 711

6 094

5952

5 381

3 432

másoló papír db/év/fő

0

0

0

0

0

0

Környezetbarát másoló papír db/év/fő

7 820

5 711

6 094

Elemek

db/év/fő

1

2

3

5952 2

5 381 2

3 432 2

Tonerek

db/év/fő

1

0,3

0,8

0,9

0,3

0,5

Festékpatronok

db/év/fő

0

0,2

0,9

0,5

0

Papír törlő

db/év/fő

314

57

0,8 392

322

1 438

720

0

0

0

21

26

0

0 56

835

452

2999

426

145

3

619

Hulladék Papírlap

Ásványvíz Nem környezetbarát nyomtatv.

db/év/fő db/év/fő

18

0

Környezetbarát nyomtatvány

db/év/fő

255

433

11

       

29

Alapmutatók EMAS III. alapján Az alapmutatók a következő környezeti területek teljesítményeire összpontosítanak: − Energiahatékonyság − Anyagfelhasználás − Víz − Hulladék − Biológiai sokféleség − Kibocsátások Az egyes alapmutatók három számból tevődnek össze, amelyek az alábbiak: − (i) “A” szám, az adott terület teljes éves felhasználását/hatását jelöli, − (ii) “B” szám a szervezet teljes éves kibocsátását jelöli, − (iii) “R” szám az A/B arányt jelöli. Tekintettel arra, hogy Ügynökségünk nem termelési ágazatban tevékenykedik, ezért a szervezet teljes éves kibocsátási mutatója (“B”) a munkavállalók számában került kifejezésre, ami jelenleg 22 fő.

30

6. sz. táblázat: A Kft. Alapmutatói EMAS III. szerint Megnevezés

“A” szám

Energiahatékonyság (teljes éves energia felhasználás)*

Villamos energia: 44,08 GJ Gáz: 304,94 GJ Benzin: 182,13 GJ Gázolaj: 153,9 GJ Összesen: 685,07 GJ Papír: 0,37 tonna 150 m3 Települési szilárd hulladék: 2,28 tonna veszélyes hulladék 437,07 m2

Anyagfelhasználás** Vízfelhasználás Hulladék**** Biológiai sokféleség (beépített terület) Kibocsátás (üvegházhatást okozó gázok)

“B” szám

“R” szám 2011

“R” szám 2012

“R” szám 2013

“R” szám 2014

“R” szám 2015

22

39,3 GJ/fő

41,7 GJ/fő

32,09 GJ/fő

31,31 GJ/fő

31,13 GJ/fő

22 22 22

0,029 tonna/fő 7,5 m3/fő 0,126 tonna/fő 0,002tonna/fő**** 24,28 m2/fő

0,03 tonna/fő 17 m3/fő *** 0,1425 tonna/fő --27,31 m2/fő

0,03tonna/fő 12,1 m3/fő 0,108tonna/fő -20,81 m2/fő

0,027 tonna/fő 12,1 m3/fő 0,108tonna/fő -20,81 m2/fő

0,017 tonna/fő 7 m3/fő 0,103 tonna/fő

22

19,86 m2/fő

Autó: 29464 kg CO2, 204 kg CO, 41 3583 kg CO2/fő 3799 kg CO2/fő 2559 kg CO2/fő 2800 kg CO2/fő 2413 kg CO2/fő 22 kg NOx 10,8 kg CO/fő 13,3 kg CO/fő 9,8 kg CO/fő 10,4 kg CO/fő 9,3 kg CO/fő Repülő: 1124 kg CO2 1,8 kg NOx/fő 2,1 kg NOx/fő 1,7 kg NOx/fő 1,8 kg NOx/fő 1,8 kg NOx/fő Vonat: 74 kg CO2 Busz: 28 kg CO2 Vill. energia: 6491 kg CO2 Földgáz: 15920 kg CO2 Összesen: 53100 kg CO2 *Megújuló energia felhasználás nem történt. ** A szervezet anyagfelhasználása szempontjából a tevékenységünket leginkább a papírfelhasználás jellemzi. ***A 2012. évben bekövetkezett csőtörés miatt duplájára emelkedett a vízfogyasztás. ****A keletkező kommunális hulladékok mennyiségére vonatkozóan nem állnak rendelkezésre pontos adatok. Egyedi hulladékkezelési szerződés keretében az AVE - Zöldfok Zrt. heti egyszeri alkalommal üríti a Kft. 110 literes gyűjtő edényzetét és a hulladékot az általa üzemeltetésben levő lerakóhelyen ártalmatlanítja. A mérés térfogategységben (liter) történik. Tömegmérési lehetőség hiányában becslés alapján történt a tonnára való átszámítás amelyhez az alábbi érték került figyelembe vételre: települési szilárd hulladék 0,4 t/m3. ****A keletkező veszélyes hulladékot (kiürült irodatechnikai kellékanyag – tintapatronok, tonerek) a Baumspeed Kft. átvette újrahasznosítás céljából 2011. évben. Energiahatékonyság számolásánál felhasznált adatok forrása: http://www.convertworld.com/hu/energia/kWh.html http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C5%B1t%C5%91%C3%A9rt%C3%A9k http://www.tigazdso.hu/ugyfelek/tajekoztatas http://injektor.hu/contents/printwindow.jsp?id=2&main=181 http://hu.wikipedia.org/wiki/S%C5%B1r%C5%B1s%C3%A9g http://www.free-energy.hu/pajert/index.htm?FoAblak=../pajert4/VizSzamitas.html http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:UFjSpdLpfjEJ:eurlex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do%3Furi%3DCELEX:32007D0508:HU:HTML+&cd=1&hl=hu&ct=clnk&gl=hu&client=firefox-a ftp://ftp.energia.bme.hu/pub/Energetikai_folyamatok_es_berendezesek/Megujulok-2.pdf http://www.origo.hu/auto/20110623-eletszerutlen-modszerrel-merik-az-autok-fogyasztasat.html http://hu.wikipedia.org/wiki/Eur%C3%B3pai_kibocs%C3%A1t%C3%A1si_norm%C3%A1k

31

Jogi megfelelés A Balatoni integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. különös figyelmet fordít a teljeskörű jogszabályi megfelelésre. Környezeti elemenként, a környezeti tényezőkhöz kapcsolódó alkalmazandó jogszabályok minden ökotérképen feltüntetésre kerültek. A jogszabályoknak való megfelelést a belső audit alkalmával ellenőrizzük. A jogi szakértőnk és az ügyvezető igazgató követi nyomon és értelmezi a jogszabályi változásokat a CD jogtár (az Országgyűlés által használt jogszabály nyilvántartó rendszer), valamint 2013. óta az Opten Kft. jogi információs szolgáltatása alapján. A jogszabályi megfelelés további biztosítéka a munkatársak megfelelő informálása, felkészültsége és elkötelezettsége a környezetvédelem és a szabályos működés mellett. Ennek eredményeképpen megállapítható, hogy a Kft. működése során jogszabályi meg nem felelés nem történt.

Kapcsolat Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. 8600 Siófok, Batthyány u. 1. Tel./Fax:+36 84 317-002 website:www.balatonregion.hu

32

A KÖRNYEZETVÉDELMI HITELESÍTŐ NYILATKOZATA A HITELESÍTÉSRŐL ÉS AZ ÉRVÉNYESÍTÉSRŐL Ferjancsik Zsombor (név). EMAS környezetvédelmi hitelesítői nyilvántartási szám: HU-V-0003/2014 akkreditált vagy engedélyezett a következő hatáskörben: NACE: O84 (NACE-kód) kijelenti, hogy hitelesítette, hogy a szervezet frissített környezetvédelmi nyilatkozatában szereplő szervezet Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. amelynek a nyilvántartási száma: HU-000016 teljesíti-e a közösségi környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben (EMAS) való önkéntes részvételéről szóló, 2009. november 25-i 1221/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet valamennyi előírását. E nyilatkozat aláírásával igazolom, hogy: − − −

A hitelesítés és az érvényesítés végrehajtása teljességében megfelel a 1221/2009/EK rendelet előírásainak, a hitelesítés és az érvényesítés eredménye megerősíti, hogy semmi nem utal arra, hogy a szervezet ne teljesítené a környezettel kapcsolatos hatályos jogi előírásokat, a szervezet frissített környezetvédelmi nyilatkozatának adatai és információi megbízható, hiteles és helyes képet adnak a szervezet összes tevékenységéről, a frissített környezetvédelmi nyilatkozatban meghatározott alkalmazási körön belül.

Ezen okmány nem egyenértékű az EMAS keretében való nyilvántartásba vétellel. Az EMAS keretében történő nyilvántartásba vételt kizárólag a 1221/2009/EK rendelet szerint illetékes testületek végezhetnek. Ezen okmány nem használható fel önálló nyilvános közleményként. Kelt: Siófok, 2016. október 14.

Ferjancsik Zsombor

33