2011. ÉVI EGYSZERŰSÍTETT KÖRNYEZETVÉDELMI NYILATKOZAT BALATONI INTEGRÁCIÓS ÉS FEJLESZTÉSI ÜGYNÖKSÉG KÖZHASZNÚ NONPROFIT KFT

2011. ÉVI EGYSZERŰSÍTETT KÖRNYEZETVÉDELMI NYILATKOZAT

BALATONI INTEGRÁCIÓS ÉS FEJLESZTÉSI ÜGYNÖKSÉG KÖZHASZNÚ NONPROFIT KFT.

ADATLAP SZERVEZET CÍM HIVATALOS HONLAP ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ

EMAS MUNKACSOPORT VEZETŐ

BALATONI INTEGRÁCIÓS ÉS FEJLESZTÉSI ÜGYNÖKSÉG KÖZHASZNÚ NONPROFIT KFT. 8600 SIÓFOK, BATTHYÁNY U. 1. www.balatonregion. Hu DR. MOLNÁR GÁBOR ALKALMAZOTTAK SZÁMA: 18 EGERSZEGI ZITA TELEFONSZÁM: 84/317 002 KÖRNYEZETVÉDELMI EMAIL: [email protected] PROGRAMIGAZGATÓ

EMAS KOORDINÁTOR

EMAS KOORDINÁTOR

BALINÉ BERLINGER ILDIKÓ TITKÁRNŐ MAGYARFALVI ATTILA KÖRNYEZETVÉDELMI ASSZISZTENS

EGYÉB ADATOK

TELEFONSZÁM: 84/317 002 EMAIL: [email protected] TELEFONSZÁM: 84/317 002 EMAIL: [email protected]

TEVÉKENYSÉG

KOORDINÁLT REGIONÁLIS FEJLESZTÉS

NACE KÓD

84.13 HU-000016 2008. FEBRUÁR 25. 2011. JÚNIUS 3.

REGISZTRÁCIÓS SZÁM HITELESÍTÉS IDEJE HITELESÍTÉS IDEJE (REGISZTRÁCIÓ MEGÚJÍTÁSA)

FELÜLVIZSGÁLAT

2012.09.07.

IDEJE

HITELESÍTŐ

FERJANCSIK ZSOMBOR

AKKREDITÁLÁSI SZÁMA AKKREDITÁLÁSI TERÜLET

HU-V0003/2012 84

2

TARTALOMJEGYZÉK

Előszó......................................................................................................................................... 4 Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft.............................. 5 Feladata ............................................................................................................................................. 5 Tevékenységei.................................................................................................................................... 5 Általános adatok ............................................................................................................................... 7

Környezeti Irányítási Rendszer ................................................................................................. 8 A Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. Környezeti Politikája ................................... 8 Képzés ................................................................................................................................................ 9 Kommunikáció .................................................................................................................................. 9

Környezeti tényezők és hatások elemzése ............................................................................... 10 Irodai tevékenységek és azok hatásai............................................................................................ 10 Nem irodai tevékenységek és azok hatásai ................................................................................... 11

Tervezett célok, programok teljesülése 2011. évre ................................................................. 14 Környezeti teljesítménymutatók .............................................................................................. 17 Villamos energia felhasználás ........................................................................................................ 18 Földgáz felhasználás ....................................................................................................................... 19 Vízfelhasználás ................................................................................................................................ 20 Gépjármű használat (üzemanyag felhasználás) ........................................................................... 21 Hulladékgazdálkodás ..................................................................................................................... 23

Fajlagos mutatók..................................................................................................................... 25 Alapmutatók EMAS III. alapján ............................................................................................ 26 Jogi megfelelés ........................................................................................................................ 27 Kapcsolat ................................................................................................................................. 27 A KÖRNYEZETVÉDELMI HITELESÍTŐ NYILATKOZATA A HITELESÍTÉSRŐL ÉS AZ ÉRVÉNYESÍTÉSRŐL...................................................................................................... 28

3

Előszó A környezet védelmét egyre erőteljesebben hangsúlyozó szemléletmód alapvető oka egyrészt a hosszú távon nem fenntartható gazdálkodás következtében a természeti erőforrások egyre gyorsabb ütemű felhasználása, másrészt a gazdasági tevékenységek hatásaként a környezetbe kibocsátott szennyező anyagok növekvő mennyisége. Ugyanakkor a megfelelő környezeti feltételek nélkülözhetetlenek a jelen és a jövő nemzedékek jólétének, egészséges életének biztosításához. A társadalmi-gazdasági feladatok végrehajtásával párhuzamosan, azokkal együtt kell a környezetvédelem problémáit megoldani. Ahogy Európa más területein, úgy a Balaton Régióban is tetten érhetőek bizonyos kedvezőtlen környezeti folyamatok, amelyek mögött általában a gazdasági-társadalmi-természeti egyensúly rövid távú gondolkodás miatti eltolódása áll. Ezzel párhuzamosan a régióban megjelent a felelősségteljes szemlélet, amely megfelelő szakértelemmel és forrásokkal párosítva képes a fenntarthatóság érvényesítésére. Ezt az utóbbi másfél évtizedben több eredmény is igazolta. A Balaton érzékeny környezeti rendszerében fontos a fejlesztések összehangolására, nyomon követésére képes fenntarthatósági térségi menedzsmenti és tervezési tevékenység kialakítása, amelyet a környezeti irányítási rendszerek megvalósítása tud szolgálni. A környezeti irányítási rendszerek kialakítása helyi közigazgatási egységeknél hozzájárul a települések környezeti minőségének javításához, a fenntartható fejlődés megvalósításához azáltal, hogy a már meglévő rendszerek, mint az EMAS (Európai Unió környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszere - EcoManagement and Audit Scheme) szabvány által alkalmazott szerkezetet alakít ki. A környezetvédelmi vezetési rendszerek által megkövetelt nyíltság – a külső és belső kommunikáció csatornáin keresztül – javítja a térség és a vele kapcsolatban álló csoportok, szervezetek (pl. beszállítók, vevők, zöld szervezetek, lakosság, szakmai szervezetek) viszonyát. Mindezeket felismerve került kiépítésre a Környezeti Irányítási Rendszer a Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft-nél, mint az első magyarországi regionális fejlesztési ügynökségnél. Az EMAS-rendszer eredményes bevezetésével célunk, hogy példát mutassunk a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben működő önkormányzatok, intézmények, egyéb irodák részére a rendszerszemléletű környezetvédelem megvalósításában. Az Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatósága a környezetvédelmi teljesítménye alapján a Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft-t a Közigazgatási intézmény kategóriában elismerő EU EMAS Award magyarországi tagországi díjban részesítette 2008., 2009. és 2010. években.

Dr. Molnár Gábor ügyvezető igazgató

4

Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. Feladata A Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft.-t jogelőd szervezetét 2000 januárjában alapította a Balaton Fejlesztési Tanács (a továbbiakban BFT). A megalakításának célja, hogy munkájával tevékenyen hozzájáruljon ahhoz, hogy „A Balaton és a környező táj egyedülálló természeti és kulturális adottságaira épülő európai szinten igényes, vonzó lakó, és munkakörnyezetet kínáló térség legyen!” A Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. szerepe a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet szereplőinek összefogásával a térség komplex fejlesztési folyamatának irányítása, koordinálása, operatív feladatainak ellátása a térség fejlesztési koncepciója, fejlesztési tervei alapján. A Kft. feladata a Balaton térségének fejlődését elősegítő, a BFT tevékenységi köréhez kapcsolódó szakmai, operatív feladatok ellátása. A Kft. székhelye Siófokon található, jelenleg 18 fő az alkalmazottak, munkatársak száma. Tevékenységei Döntés- és projektelőkészítés A Kft. alaptevékenységei közé tartozik a BKÜ Hosszútávú Területfejlesztési Koncepciójából adódó feladatok és azok időarányos végrehajtásának előkészítése a Tanács számára, valamint a Balaton Régió Stratégiai Fejlesztési Programjának megvalósításában való közreműködés. A Kft. ellátja a Balaton Régiót érintő programozási folyamathoz tartozó feladatokat, így részt vett az Előzetes Regionális Fejlesztési Program ("Phare Tükörrégiós" Program) tervezésében és lebonyolításában, a Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) kidolgozásában, és aktívan szerepet vállalt a II. Nemzeti Fejlesztési Terv (2007-2013) Balatont érintő tervezési munkájában is. Pályázat- és projektmenedzsment A Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. tevékenységei közül kiemelkedően fontos a központi költségvetés által a Balaton-térség fejlesztésére fordított fejlesztési források felhasználásának menedzselése a BFT döntése alapján. A források felhasználásának főbb területei: a tó vízvédelme, a régió turizmusának fejlesztése, a közbiztonság erősítése, infrastrukturális fejlesztések támogatása. A Kft. e menedzselési tevékenység keretében pályázati felhívásokat készít elő, elvégzi a pályázatok lebonyolítását (kiírás, megjelentetés, folyamatos tanácsadás és információ szolgáltatás, pályázatok befogadása, hiánypótlási eljárás lefolytatása, döntésre előkészítés, tájékoztatás a támogatási döntésről). A Kft. végzi továbbá a nyertes pályázókkal a szerződések megkötését, a projekt rész-, illetve végelszámolásainak pénzügyi felülvizsgálatát, valamint éves terv alapján a megvalósított fejlesztések helyszíni ellenőrzését. Projektösztönzés és -támogatás A rendelkezésre álló fejlesztési források felhasználásának feladatai mellett a Balatoni Integrációs Kft. legalább olyan fontos feladatának tartja új projektötletek megszületésének elősegítését, a meglévő projektkezdeményezések felkutatását és pályázati dokumentummá fejlesztését. Az elmúlt években is folytatódott az összegyűjtött projektötletek elemzése, megfelelő források szerinti csoportosítása, a kiválasztott projektek esetében szakértői segítségnyújtás biztosítása, melynek eredményeként kész pályázatok készülnek el. Kutatás A Kft. - a regionális fejlesztési ügynökségek sorában egyedülállóan - saját tevékenysége keretében 2002. óta folytat tervszerű, elsősorban területfejlesztési célokat szolgáló, gazdaság- és társadalomtudományi kutatásokat. E munka a Kft. szakmailag önálló Társadalomtudományi Kutatócsoportjában folyik Balatonfüreden. A csoport munkáját a közgazdaságtan, a szociológia, a regionális tudományok képviselőit reprezentáló tudományos tanácsadó testület felügyeli. A természeti környezeti értékek fenntarthatósága mellett a műhely feladatának tekinti a régió népességmegtartó erejének, a Balatoni Kiemelt Üdülőkörzet helyi társadalma különös szociológiai minőségének megőrzését, esetleges javulását elősegítő területpolitika tudományos eszközökkel történő támogatását.

5

Vállalkozási tevékenység A Kft. térségi szereplőket segítő tevékenységének másik fő csoportját a települési és térségi fejlesztési, illetve környezetvédelmi programok készítése, tervezése jelenti. E munkát jelenleg a Kft. siófoki székhelyén működő műszaki és közgazdasági szakterületek képviselőiből álló tervezői-programozói csoport végzi. A vállalkozási tevékenységhez tartozik a vállalkozási szerződések keretében végzett pályázatírói és projektmenedzselési tevékenység is, amely során főként balatoni önkormányzatokkal, vállalkozásokkal, non-profit szervezetekkel működünk együtt fejlesztési források igénylésében, felhasználásában. A vállalkozási tevékenységből származó bevételt - non-profit kft. lévén – közhasznú tevékenységeink finanszírozására fordítjuk. Kommunikáció és know-how-transzfer A Balaton Fejlesztési Tanács és a Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. munkájáról folyamatosan tájékoztatja a közvéleményt, élve a regionális, illetve országos média által kínált lehetőségekkel. A Kft. munkatársai rendszeresen vesznek részt világszerte megrendezett tudományos tanácskozásokon, s itt szerzett, a térség fejlesztésének érdekében hasznosítható ismereteiket és tapasztalataikat, valamint a régiófejlesztés legfrissebb eredményeit az általuk szervezett regionális workshopokon/képzéseken/tréningeken és konferenciákon osztják meg a térség gazdasági és tudományos életének szereplőivel. A rendezvények közül kiemelkedő jelentőségű az évente megrendezésre kerülő „Balaton Vándorkonferencia”. A szervezet egyik legfontosabb kommunikációs eszköze az a regionális internetes portál, amely lehetőséget nyújt a régió lakóinak, hogy megismerjék a Kft. és a Tanács munkáját, a futó regionális projekteket, a kiírt pályázatokat és azok állását. A portál a www.balatonregion.hu címen érhető el. Nemzetközi projektek A Balatoni Integrációs Kft. a Balaton Régió fejlesztése, valamint az együttműködések hatékonyabbá tétele érdekében számos nemzetközi projektben vesz részt. A Kft. célja a Balaton természeti értékeinek megóvása, az idegenforgalom fellendítése, valamint a fenntartható városfejlesztés megvalósítása a térségben.

6

A Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. 2011. évi aktualizált szervezeti felépítése: Ügyvezető igazgató Belső ellenőr

Jogtanácsos

Gazdasági igazgató

Pénzügyi, számviteli csoport

Pályázatkezelő csoport

- számviteli vezető - számviteli előadók

- pályázati csoportvezető - pályázati referens

Tervezői/ Programozási csoport

Társadalomtudományi kutató csoport* - Kutatás-vezető - kutatók - asszisztens

- környezetvéd. programigazgató - projekt menedzserek - környezetvéd. asszisztens - területi referens

Titkárság - irodavezető - titkár

Kiemelt programok menedzselését végző munkacsoport

*A társadalom-tudományi kutatócsoport Balatonfüreden működik. Zöld kiemelés jelzi az EMAS munkacsoport tagjait.

Általános adatok Megnevezés

2006

2007

2008

Munkatársi létszám Bevétel Kiadás Alapterület

21 400 816 394 851 224,71

21 291 688 274 756 437,07

22 246 449 231 665 437,07

2009 22 270 092 304 169 437,07

2010

2011

Egység

22 238580 (terv) 238580 437,07

18 221523 178244 437,07

fő eFt eFt m2

7

Környezeti Irányítási Rendszer A Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. környezeti teljesítményének folyamatos javítása érdekében az Európai Parlament és Tanács 761/2001/EK majd azt módosító 1221/2009/EK rendeletén (továbbiakban: Rendelet) alapuló EMAS (Eco-Management and Audit Scheme = A szervezeteknek a közösségi környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben (EMAS) való önkéntes részvételének lehetővé tételéről) környezeti irányítási rendszerét vezette be. A rendszer alkalmazási területe a Kft. siófoki székhelye (Batthyány u. 1.).

A Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. Környezeti Politikája A Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. környezeti politikában foglalta össze hosszú távú környezeti céljait, programjait. A környezeti politika a szervezet környezetirányítási rendszere működésének alapdokumentuma. A környezeti politikát az ügyvezető igazgató aláírásával hitelesítette. A politika nyilvánosságra hozatala mind a szervezeten belül és a külső érdekelt szervezetek irányába megtörtént.

8

Környezeti irányítási szervezet A környezeti irányítási rendszer (KIR) működésének hatékonysága jelentős mértékben függ a szervezeten belül kialakult elkötelezettségtől. Az operatív működést az EMAS munkacsoport vezető fogja össze. Feladatkörében koordinálja és irányítja a szervezeti egység környezetvédelmi törekvéseit, felel az irányítási rendszer alapelemeinek karbantartásáért, aktualizálásáért, kapcsolatot tart az ügyvezető igazgatóval. Az EMAS munkacsoport vezető feladatköre a munkaköri leírásában rögzítésre került. Az EMAS munkacsoport vezetőt munkájában két munkacsoporttag támogatja: EMAS koordinátorok. Feladatuk a tényleges operatív feladatok elvégzése, továbbá felelősök a stratégiai elvek gyakorlatba történő átültetéséért, feladatkörük munkaköri leírásukban rögzítésre került.

Képzés A szervezeten belül a környezeti tudatformálás, környezettudatos magatartás kialakítása egy további tényező a környezeti irányítási rendszer hatékony működéshez. Csak akkor várható el a munkatársak támogatása, ha ismereteik bővülnek a környezeti irányítási rendszer elveivel kapcsolatban. Ezt a célt szolgálja a környezeti célú oktatás. A környezeti irányítási rendszer bevezetésekor a munkatársak közös képzésére került sor. Ezenkívül minden egyes új munkatárs vagy gyakornok belépését követően környezetvédelmi képzésben részesül. Továbbá fontosnak tartjuk, hogy minden munkatársunk részt vegyen az általunk tartott környezetvédelmi rendezvényeken/tréningeken, amennyiben ideje engedi. A környezeti rendezvényeinket/képzéseinket a munkaértekezleteken ismerteti az EMAS munkacsoport vezető miután azok elfogadásra kerültek, és a szükséges ismeretekkel ellátja a munkatársakat.

Kommunikáció A munkatársak bevonása a KIR-be a különböző eszközök rendszeres és mindenkire kiterjedő használata során történik, pl. ökotérképezések alkalmával, kérdőívek alkalmazásával, és megbeszélések segítségével. Környezeti céljaink és programjaink nyilvánosak, ezeket megjelentetjük a honlapunkon. A környezeti nyilatkozat megjelentetése évente történik elektronikus formában. A nyilatkozatot közzé tesszük a honlapunkon is. A külső és belső kommunikációért az EMAS munkacsoport tagjai a felelősek (pl. információkérés, külső kapcsolattartás, adatszolgáltatások).

9

Környezeti tényezők és hatások elemzése A környezeti irányítási rendszer kiépítésének legfontosabb lépése a környezeti tényezők és –hatások elemzése. Segítségével képet lehet kapni a szervezet összes olyan folyamatáról, tevékenységéről, amely valamilyen módon (akár pozitívan, akár negatívan) kihatással lehet az őt körülvevő környezetre. A környezeti tényezők beazonosítását környezeti elemenként végeztük részben az ökotérképezés módszerével, részben tevékenységeink hatásainak értékelésével. Az ökotérképezés során feltárt környezeti problémákat prioritási sorrendbe állítottuk a következő szempontok alapján: megvalósíthatóság, környezeti haszon, gazdasági haszon. Ezenkívül a környezeti tényezőket egy mátrixban értékeltük a következő szempontok alapján: − Anyag-energiaáram − Jogszabályi megfelelés − Környezeti hatások − Aktuális gyakorlat a szervezetnél − Dolgozói vélemény Az eredmény alapján a tényezőket sorrendbe állítottuk és a jelentőseket jelöltük. Az Ökotérképezés szemléletes, egyszerű és gyakorlatias eszköz a szervezet környezeti teljesítményének felmérésére és javítására. Segíti a környezeti adatok egyszerű, szisztematikus gyűjtését, tudatformáló hatású a dolgozók részére és gyakorlati kommunikációs technikaként is felfogható. Az időközönként elvégzett Ökotérképezéssel a szervezet környezeti teljesítményének alakulása is nyomon követhető. Az Ökotérképezés elvégzése során a telephely alaprajza segítségével, helyszíni bejárás során tártuk fel a levegő-, víz és talajszennyezés, a hulladékok, kockázatok és energiafelhasználás problémáit és megoldási lehetőségeit. Az Ökotérképezés eredménye egy intézkedési lista lett a felmerült problémákkal és a javasolt intézkedésekkel, amelyeket a várható gazdasági és környezeti haszon, illetve a megvalósíthatóság szerint rangsoroltunk.

Irodai tevékenységek és azok hatásai Az irodai tevékenységeket és az azokkal összefüggő hatásokat a korábban bemutatott ökotérképezés módszerével elemeztük. Az irodai tevékenységek a következők: − Irodai berendezések használata, karbantartása − Irodai eszközök beszerzése − Rendezvények szervezése − Pályázati rendszer működtetése − Tervezési tevékenység (tanulmányok, kutatások) − Kiadványok szerkesztése − Postai küldemények rendszerezése − Utazások (belföldi, külföldi utazások) Az irodai munkával összefüggő jelentősebb környezeti tényezők: − Villamosenergia-felhasználás − Hőenergia felhasználás (gázfogyasztás) − Papír, mint anyag felhasználás − Papír hulladék keletkezése − Irodai veszélyes hulladék keletkezése − Üzemanyag erőforrás felhasználás (gépjármű-használat) − Utazások légszennyező anyag kibocsátása − Kommunális hulladék keletkezése − Szociális vízfelhasználás − Szennyvíz kibocsátás

10

Nem irodai tevékenységek és azok hatásai A Kft. tevékenységei közül kiemelkedően fontos egyrészt a központi költségvetés által a Balaton-térség fejlesztésére fordított fejlesztési források, pályázati alapok felhasználásának menedzselése a BFT, valamint bíráló bizottságok döntése alapján, másrészt a nemzetközi források igénybevételére készülő projektek kidolgozása, megvalósítása. A fejlesztési forrásokhoz kapcsolódó pályázati kiírások tématerületei elsősorban a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet környezet állapotának javítását, a tó vízminőségének védelmét és a turizmus fejlesztését szolgálják. A források felhasználásának közvetett hatásai az üdülőkörzet településeinek területén jelentkeznek, amelyek a következők: − Szennyvízcsatorna hálózat kialakítása, egyedi szennyvíztisztító berendezések alkalmazása − Csapadékvíz-elvezető rendszer kialakítása, jó karba helyezése − Településkép javítás (településrendezési tervek kidolgozásának támogatása, zöldfelület növelés, virágosítása, fásítás, műemlékek környezetének rendben tartása) − Parti sétányok kialakítása, parkosítás, parlagfű mentesítés − Vízminőségvédelmi célú mederkotrás − Gyűjtőút-hálózat fejlesztés − Kerékpárút kialakítás, kerékpárút környezetének rendben tartása − Szúnyogirtás, gyapjas lepke elleni védelem − Strandok higiéniás állapotának javítása A jövőbeni pályázati kiírásokat tekintve elsősorban a térség környezeti fenntarthatóságát szolgáló témakörökben tervezünk felhívást közzé tenni. Továbbá a pályázati csomag összeállításánál az elektronikus formát részesítjük előnyben a korábbi évek tapasztalataiból tanulva (kisebb mennyiségű másolati példányok bekérése a cél). Kistelepülési szennyvíz A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet (BKÜ) Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény módosításáról szóló 2008. évi LVII. Törvény 43.§ (11) bekezdésében (Balaton-törvény módosítása) meghatározott feladat a Balatoni Kistelepülések Szennyvízkezelési Programjának (továbbiakban: BKSZP) – kidolgozása, mely szerint a BKÜ partinak és partközelinek nem minősülő, szennyvízelvezetési agglomerációkba nem tartozó települések szennyvízkezelésének 2012. december 31-ig történő megvalósítását kell biztosítani. A Program célja az, hogy a vonatkozó előírások betartása mellett az egyedi szennyvízkezelő berendezéssel megoldottá váljon a szennyvízkezelés, ezáltal a fejlesztések, építések ilyen jellegű akadálya elháruljon. A BKSZP keretében egy mintaprojekt került megvalósításra egyedi szennyvízkezelési rendszerének települési szintű kiépítésével. 2010-ben Gétye településen 39 db, 2011-ben Nyim településen 100 db, Óbudaváron 17 db, Balatoncsicsón 85 db, Dióskálon 53 db egyedi szennyvíztisztító berendezés kiviteli tervezése, telken belüli szikkasztás engedélyeztetése, a berendezések és a szikkasztómezők kiépítése valósult meg. A nemzetközi projektek tématerületei szintén a környezetvédelemhez kapcsolódnak. A 2011. évben az alábbi nemzetközi projektek megvalósítására került sor. Energia-hatékony Általános Iskolák 50/50 Hálózata (EURONET 50/50 projekt) A projekt célja az oktatási intézmények energia megtakarításának az elősegítése. A projekt keretében a partnerek tapasztalataira, nemzetközi példákra, valamint a helyi adottságokra alapozva az energiamegtakarítást ösztönző intézkedési javaslatok kerültek megfogalmazásra, amelyek később a projektben érdekelt általános iskolákban demonstrációs céllal megvalósításra is kerültek. A projekt egyik fő célkitűzése, hogy bemutassa, nem feltétlenül csak a nagyobb beruházások által takarítható meg jelentős mennyiségű energia. A projekt megvalósítása az 50/50 módszertanának alkalmazására épül, amely elképzelés az oktatási intézmények és az őket fenntartó önkormányzatok kölcsönös gazdasági érdekén alapul az elmaradt költségek és a megnyert ösztönzők révén. Az elképzelés célja, hogy anyagi motivációt biztosítson a feleknek. A különböző intézkedési javaslatok megvalósítása által javulni fog az iskolák energia hatékonysága, azaz energiát takarítanak meg, ezáltal az

11

őket fenntartó önkormányzatoknak kevesebbet kell fizetniük az intézmények rezsiköltségeik után. A módszertan lényege abban rejlik, hogy az önkormányzat megtakarított összeg 50%-át megtartja magának, míg a másik 50%-át visszajuttatja az intézménynek. Az önkormányzatnak érdeke lesz, hogy kiadásai csökkentése érdekében segítse az iskolákat a tervezett intézkedések megvalósításában, míg az iskolák minél nagyobb energia-megtakarítást érnek el, annál nagyobb összeget kapnak vissza. Verseny a Biodiverzitás Európai Fővárosa címért A „Biodiverzitás Fővárosa” versenyt Franciaország, Németország, Magyarország, Szlovákia és Spanyolország területén egy kormányzati hivataloktól független szervezet koordinálta és szervezte meg, amely az érdeklődő önkormányzatok tevékenységét különböző képzési programokkal is segítette. Az előadássorozat célja a biológiai sokféleség megőrzésének ösztönzése a településeken, valamint a résztvevő önkormányzatok tapasztalatainak megosztása volt. 2011. évben összesen 4 képzést szerveztünk Budakeszi, Szarvas, Gyöngyössolymos és Siófok településeken abból a célból, hogy a változatos és gazdag természeti értékek fontosságára hívjuk fel a lakosok és települések vezetőinek figyelmét. A versenybe a kis falvaktól a nagyvárosokig minden típusú település bekapcsolódhatott! A „Biodiverzitás Fővárosa” verseny célja volt megtalálni azokat a városokat és falvakat, akik a legjobb teljesítményt nyújtották a biológiai sokféleség megőrzése érdekében. Az ország minden tájáról, összesen 175 település mutatott érdeklődést a verseny iránt, akik közül 50 település kérdőíve került értékelésre. A települések, lakosság számától függően kategóriákban indultak és különböző témakörök szerint kerültek díjazásra. Különdíjban részesült Budaörs a természetvédelem terén elért kiemelkedő teljesítményéért. Magyarországon a Biodiverzitás Fővárosa 2011 címet Szentes városa nyerte el. Nemzetközi Kezdeményezés a Települések Fenntartható Fejlesztése érdekében (CHAMP projekt) A CHAMP projekt (Helyi válaszintézkedések az éghajlatváltozás kihívásaira elnevezésű projekt) fő célja a fenntartható környezeti irányítási rendszerek elterjesztése a helyi és regionális szervezeteknél az Európai Unió tagállamaiban, összhangban az éghajlatváltozásra történő felkészüléssel, illetve az éghajlatváltozás hatásainak mérséklésével. A helyi önkormányzatok kiemelt szerepet töltenek be az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásban, azonban ehhez megfelelő felkészültséggel kell rendelkezniük. A tapasztalatok, ismeretek és a legjobb megoldások megosztása hozzájárul, hogy a helyi önkormányzatok eredményesen megbirkózzanak az éghajlatváltozás kihívásaival. A hatékony alkalmazkodás kulcsa az integrált környezeti irányítási rendszerek, mint pl. az EMAS vezetési és hitelesítési rendszer bevezetése lehet. A projekt keretében 5 foglalkozásból álló képzéssorozat valósult meg - a környezeti irányítási rendszer egyes lépéseihez kapcsolódva. A képzés a helyzetértékeléssel kezdődött, amely során az adott szervezet/önkormányzat fenntarthatósági tényezőinek aktuális állapotát térképeztük fel. A következő lépésben a helyzetértékeléssel összhangban próbáltuk meghatározni a célokat, amiket az adott szervezet ki tud maga elé tűzni a környezet állapot javítása érdekében és az ehhez kapcsolódó feladatterv összeállítása tartozott még ide. A harmadik lépés a politikai / vezető elkötelezettség témakörével foglalkozott. A ciklus három előkészületi lépése után a korábban meghatározott feladatok végrehajtására került sor. A feladatokat végrehajtásuk után nyomon kell követni annak érdekében, hogy a rendszer működéséről információkat gyűjthessünk. A rendszer utolsó lépése a kiértékelés és a jelentéskészítés egyfajta környezetvédelmi nyilatkozat készítése volt. A 2011. évben 11 önkormányzat és 1 vállalt képviselői vettek részt eredményesen a képzéseken. Tavak megfelelő kezelésének elősegítése az éghajlatváltozás hatásainak enyhítése érdekében (EULAKES projekt) A projekt fő célkitűzése a közép-európai tavak fenntartható használatának elősegítése olyan új, integrált szemlélettel, amely erősíti a részvételt a tervezésben valamint a tó- és vízgyűjtő-gazdálkodásban az éghajlatváltozásra és más környezeti terhelésekre adandó válaszlépések kidolgozása során. A projekt várható eredménye egy olyan új, integrált szemléletű döntéstámogató rendszer, amely a történeti ismeretanyagra, a monitoring rendszer tökéletesítésére, ökológiai modellezésre, térinformatikai és műholdas adatok feldolgozására épülve támogatja a döntéshozókat az éghajlatváltozás mérséklése és az ahhoz való alkalmazkodás, illetve más környezeti stresszek leküzdése érdekében hozandó intézkedések kialakításában.

12

Nemzetközi összefogással a zöldebb településekért – EUROSCAPES projekt Az EUROSCAPES, Települési zöldterületek fejlesztése Európában elnevezésű projekt célja a parkok, terek, parti területek, erdős vidékek innovatív jellegű kezelési terveinek a kidolgozása és megvalósítása, ezáltal biztosítva élhetőbb környezetet mind a helyi lakosság, mind turisták számára. A projekt kiemelt hangsúlyt fektet a települések természetes és kulturális tájképeinek megőrzésére a helyi élővilág, az éghajlati sajátosságok és a gazdasági tényezők figyelembe vétele mellett. A partnerek tapasztalatainak megosztása révén a projekt a helyi önkormányzatoknak nyújt majd segítséget a lakott területeken belül meglévő közterek, parkok, sétányok megfelelő kezeléséhez, és a települések kulturális értékeinek megőrzéséhez. Natura 2000 területek hatékonyabb kezelésének megvalósítása – Be-Natur projekt A dél-kelet Európai országok különböző helyzetben és szinten vannak a Fauna-Flóra-Élőhely Direktíva előírásainak megvalósításában a Natura 2000 területekre vonatkozóan. A projekt célja javítani az élőhelyek, valamint a természet és a biológiai sokféleség védelmét Natura 2000 területeken, különösképpen a vizes élőhelyekre (folyók, tavak, tengerpart). A projekt segít elérni a Fauna-Flóra-Élőhely Direktívában (92/43 EGK) megfogalmazott célokat a partnerek közötti tapasztalatok, legjobb megoldások megosztásának elősegítésével, a stratégiai tervezés, feladattervek összeállítás során. Ezenkívül a Kft. jelentős nem irodai tevékenységeihez tartozik a különböző rendezvények, képzések, tréningek szervezése az üdülőkörzet különböző területein. Ahhoz, hogy a Balaton Régióban a környezettudatos szemlélet, magatartás kialakuljon és összekapcsolódjanak a társadalmi-gazdasági érdekek, a természeti környezet megőrzése és fenntarthatósága során, elengedhetetlenül szükséges a térség szereplőinek összefogása, együttműködése. A térségi szintű együttműködések ösztönzésére a Kft. képzéseket, tréningeket szervez a régió környezetvédelmében és a területfejlesztésben érdekelt szervezetei számára. Partnereink között állami-, oktatási intézmények, gazdasági társaságok, magánszektor (lakosság), kistérségi-, önkormányzati projekt menedzserek, valamint a civil, társadalmi szervezetek képviselői szerepelnek. A rendezvényszervezés a tudatformálás mellett sajnos más környezeti hatásokkal is együtt jár, amelyek a következők: − Nagyobb mértékű papírfelhasználás az irodai tevékenység során (rendezvénymappa, előadások fénymásolása, meghívók postázása) − Energia-felhasználás bérelt ingatlanokban (villamos-, hőenergia) − Utazás – légszennyező anyag kibocsátás, és üzemanyag-felhasználás − Kommunális hulladék keletkezése A rendezvényszervezésnél célunk megfelelő helyszín kiválasztása, amelyek tömegközlekedési eszközökkel könnyen megközelíthetőek, illetve utazásszervezéssel igyekszünk csökkenteni a gépjárműhasználat okozta légszennyezést (bérelt autóbuszos személyszállítás – terepbejárás során vagy személyautó használat összehangolása a résztvevők szállítását illetően). A papír-felhasználás csökkentése érdekében gyakorlattá vált a meghívók elektronikus úton történő küldése.

13

Tervezett célok, programok teljesülése 2011. évre Ssz.

Tényező

Cél

Program

V1

Vízszennyező anyagok kibocsátása (liter)

Környezetbarát szerek használata, ahol lehetséges

Környezetbarát tisztítószer beszerzése koncentrátumként nagy kiszerelésben

Megvalósulás 2011. december 31. 2011-ben 60%-ban környezetbarát tisztítószer felhasználására került sor 2011-ben 35%-kal csökkent a vízfelhasználás így nem vált szükségszerűvé a perlátorok felszerelése nem releváns 2011-ben

V2

Vízfelhasználás (m3)

Vízfelhasználás csökkentése

Vízcsapokra perlátorok szerelése, amelyek a kifolyó vizet levegővel dúsítják – így kevesebb víz is elég

L1

Légszennyező anyagok kibocsátása (NO x emisszió)

Környezetbarát autók használata

Szolgálati autók cseréje környezetbarát üzemeltetésűre (2 db)

L2

Légszennyező anyagok kibocsátása (CO 2 emisszió)

1000 km-en belüli távolságra autó vagy vonat / busz használat több résztvevő utazása esetén

Repülővel megtett távolság csökkentés (CO 2 emisszió 10%-os csökkentése), hosszabb repülő utak kiváltása telekommunikációs eszközök alkalmazásával (pl. telefon/videó/skype konferencia

L3

Levegő szennyezettség (db)

Növények számának növelése

Növények vásárlása (növények számának növelése (10%-kal)

E1

Villamos energia felhasználás (kWh)

Energia felhasználás csökkentése (6%-kal)

LCD monitorok és/vagy laptopok beszerzése, CRT monitorok cseréje

E2

Villamos energia felhasználás (kWh)

Energia felhasználás csökkentése (6%-kal)

Munkatársak képzése, tudatformálás az energiatakarékossággal kapcsolatban

Földgáz felhasználás csökkentése (6%-kal)

A 2011. évben 19%-kal Fűtési rendszer korszerűsítési csökkent a földgáz lehetőségeinek felülvizsgálata (kazán felhasználás felújítása)

E3

3

Földgáz felhasználás (m )

A repülővel megtett távolság közel a duplája volt 2011-ben a 2010. évihez képest így a CO2 kibocsátás 50%-akl emelkedett Az irodai növények száma 4%-kal csökkent, azonban az alkalmazotti létszámra vetítve a fajlagos érték 25%-kal emelkedett 2011. évben 2 db laptop került beszerzésre

2011. évben 2%-kal csökkent a villamos energia felhasználás

Határidő

Költség

Felelős

2011.12.31

30000 Ft / félévente

Egerszegi Zita

2011.12.31

1000-2000 Ft/db

Magyarfalvi Attila

2013.12.31.

Belső erőforrás

Dr. Molnár Gábor

2013.12.31.

Belső erőforrás

Egerszegi Zita

2011.12.31.

2000-3000 Ft/db

Egerszegi Zita

2011.12.31.

450.000 Ft

Szedmák Tibor

2012.12.31.

Belső erőforrás

Magyarfalvi Attila

2012.12.31.

Belső erőforrás

Magyarfalvi Attila

14

Ssz.

Tényező

Cél

E4

Villamos energia és földgáz felhasználás

Energia és földgáz fogyasztás monitoring

H1

H2

H3

Kir1

Kir2

Nyersanyag felhasználás (%)

Erőforrás-felhasználás (%)

Program

Villamos energia fogyasztás és földgázfogyasztás nyomon követése érdekében folyamatos mérőóra állás rögzítése Nyomtatók cseréje multifunkcionális készülékre (faxol, szkennel, másol és nyomtat) Festékhasználat − beérkezett faxüzenetek központi csökkentése (15 %-kal) emailcímre érkeznek − minden alkalmazottnak nyomtatások során rendelkezésre áll a szkenner, így kevesebb dokumentum kerül nyomtatásra Környezetbarát irodaszerek Környezetbarát irodaszerek (borítékok, tollak…) beszerzése negyedévente nagyobb beruházás beszerzése formájában webshopon keresztül

Megvalósulás 2011. december 31. 2011. évben 2%-kal csökkent a villamos energia felhasználás

Határidő

Költség

Felelős

2011.12.31

Belső erőforrás

Magyarfalvi Attila

2011.12.31.

Belső erőforrás

Baliné Berlinger Ildikó

2012.12.31.

Belső erőforrás

Baliné Berlinger Ildikó

Belső erőforrás

Baliné Berlinger Ildikó

Belső erőforrás

Egerszegi Zita

Belső erőforrás

Dr. Molnár Gábor, Egerszegi Zita

A 2011. évben 43%-kal csökkent a festékhasználat

2011. évben 3 db nagy mennyiségű irodaszer beszerzésre került sor.

2011. évben csak környezetbarát papírlapra 2013.12.31. készültek kiadványok (100%-ban) A 2011. évben a gépkocsihasználat 30%-kal 2012.12.31 csökkent.

Nyersanyag előállítás (%)

Környezetbarát nyomtatványok rendelése

Környezetbarát papírból és festékkel készült kiadványok rendelésének megvalósítása 80%-ban

Környezettudatosság

Belső kommunikációs és oktatási rendszer fejlesztése

Belső oktatási rendszer és kommunikációs rendszer hatékonyságának növelése (energiatakarékossággal, eco-driving módszerekkel kapcsolatban)

Környezetvédelmi célú projektek forrásszerzésének elősegítése

2011. évben 2 db felszín vízelvezetéssel kapcsolatos pályázat került Projektek kidolgozása és kidolgozásra (Felsőörs, környezetvédelmi pályázatok írása Hévíz), ezenkívül 4 önkormányzatok és vállalkozások nemzetközi pályázat került részére évente 5 db kidolgozásra (GBS, 2013.12.31 ReBoat, INCAS, Waterlab) Teljes körű Környezetvédelmi célú pályázati pályázatfigyelésre került felhívások véleményezése, megjelent sor 2 havonta, ami az pályázatok nyomon követése, önkormányzatoknak negyedévente jelentés készítés megküldésre került.

Környezettudatosság

15

Ssz.

Tényező

Cél

Program

EMAS Kerekasztal szervezése, környezetvédelmi együttműködések kialakítása

Kir3

Környezettudatosság

Rendezvényszervezés

Környezeti Irányítási Rendszer elemeihez kapcsolódó képzések évente 2 db

Döntéshozók számára készített tájékoztatók évente 2 db

Képzési tananyag összeállítása (3-5 képzési modul)

Kir4

Környezettudatosság

Bevált gyakorlatok összegyűjtése évente 3 db Környezeti Irányítási Rendszer kialakításának és Környezeti Irányítási Rendszer alkalmazásának elősegítése népszerűsítése on-line és nyomtatott sajtótermékeken keresztül évente 5 db Képzési hálózat kialakítása (5 együttműködő partnerszervezettel) Környezeti indikátorok gyűjtése, értékelése évente (15 db)

Kir5

Környezettudatosság

Balaton térség környezet állapotának értékelése

Javaslatok megfogalmazása az országos és regionális tervekhez kapcsolódóan 2 db országos, 3 db regionális tervhez

Határidő 2011. december 6-án Budapesten megrendezésre került az EMAS V. Kerekasztal a Champ zárókonferenciával egybekötve 2011. április 19-20-án, valamint 2011. június 9-én megvalósult a két képzés 2013.12.31 2011. évben elkészült egy magyarországi települések esettanulmányait bemutató kiadvány, valamint a Kft. Környezetvéldelmi Nyilatkozata, továbbá a BFT ülésekre is készült előterjesztés (május, december) 2011. évben elkészült anyagok: Értékelés és jelentés, Megvalósítás és Monitoring, Célok felállít. 2011. évben 12 esettanulmány került összegyűjtésre 2013.12.31 2011. évben 5 cikk jelent meg az Irányítási Rendszerrel kapcsolatban és 2 db kiadvány 2011. évben 7 önkormányzat írt alá hivatalos nyilatkozatot 2011. évben 20%-ban valósult meg a frissítés. 2011-ben 4 db országos terhez, programhoz készült 2013.12.31 javaslat (ÚSZT, ÁROP, Önkorm.tv, Közösségi közlekedés)

Költség

Felelős

Belső erőforrás

Dr. Molnár Gábor Egerszegi Zita

Belső erőforrás

Dr. Molnár Gábor Egerszegi Zita

Belső erőforrás

Dr. Molnár Gábor Egerszegi Zita

16

Környezeti teljesítménymutatók Az EMAS rendszer egyik legfontosabb célja a szervezet környezeti teljesítményének folyamatos javítása. A környezeti teljesítmény javítása gyakran a gazdasági hatékonyság növekedésével is együtt jár. A környezeti irányítási rendszer hatékonyságát, a szervezet tevékenységei által okozott szennyezőanyag kibocsátást és a nyersanyagok felhasználásának alakulását a legegyszerűbben az anyagáramok segítségével tudjuk lemérni. A bemutatott mérőszámok pontos számszerűsítésen (mérésen) alapulnak és az elmúlt négy évre (2008-2011) vonatkoznak. 1. sz. táblázat: A Kft. tevékenységeihez kapcsolódó anyag-, és energiaáram értékek az elmúlt évek összesített adatai alapján Megnevezés Munkatársak száma Víz Takarítószer

Mértékegység fő m3/év liter/év környezetbarát liter/év nem környezetbarát liter/év

Levegő Autó Repülő Vonat Hajó Busz Üzemanyag

Növény

Energia Villamos energia Földgáz Hulladék Papírlap

km/év km/év km/év km/év km/év liter/év Benzin liter/év Dízel liter/év db benti db kinti fa db bokor db kWh/év m3/év

db/év másoló papír db/év körny.barát másoló papír db/év Elemek db/év Tonerek db/év töltött db/év újrahasznosítható Festékpatronok db/év töltött db/év Papír törlő db/év Ásványvíz db/év műanyag db/év üveg db/év Nem környezetbarát irodaszer db/év Környezetbarát irodaszerek db/év Nem környezetbarát nyomtatvány db/év Környezetbarát nyomtatvány db/év

2008

2009

2010

2011

22 151 63 7 56

22 219 67 27 40

22 212

18 136

78 35 43

76 45 31

191 637 35 172 2 780 131 2 978

167 820 19 906 2 642 20 1 640

166 757 32 108 1 914 10 360

118 039 62 960 1 066 26 364

14 062 9 608 4 454

13 827 8 979 4 848

11 876 7 227 4 649

8 174 5 076 3 098

83 62

80 59

96 75

97 76

13 8

13 8

13 8

13 8

12 802 9 763

11 876 9 879

13 612 12 861

13325 11095

220 000 0 220 000 40 27 11

151 500 0 151 500 33 19 2 10 12

172 050 0 172050 31 16 2 0 0 0

16200 94 94

6 912 249 249 0

102 800 0 102 800 39 6 0 0 3 0 1024 0 0 0

400 5620

0 7800

28 15 26540 1760 320 1440 190 180 1300 1000

190 189 65000 600

17

Villamos energia felhasználás Az irodai tevékenységekkel összefüggő villamos energia felhasználás az egyik legjelentősebb környezeti tényező. A villamos energia mérése az irodaépület külső falán található fogyasztásmérő alapján történik. 2. sz. táblázat: A Kft. villamos energia felhasználása (kWh) Év 2008. 2009. 2010. 2011

1. hó

2. hó

3. hó

4. hó

5. hó

6. hó

7. hó

8. hó

9. hó

10. hó

11. hó

12.hó

Összesen

820 578 1337 1220

1412 1489 1227 1102

1160 1149 1486 1220

1101 1147 856 334

1148 1459 1239 334

1043 1058 1092 1378

1273 1076 961 1378

749 835 793 1387

967 835 1235 1260

817 836 1102 1209

1142 836 1180 1219

1170 578 1104 1284

12 802 kWh 11 876 kWh

13 612 kWh 13 325 kWh

1. sz. ábra: A Kft. villamos energia felhasználása

Az energiatakarékosságra és munkavédelemi szabályokra való tekintettel a Kft. már a 2006. évben kapcsolható elosztókat helyezett el minden egyes számítógéphez az áramtalanítás biztosítása érdekében Az 1. sz. ábra alapján megállapítható, hogy a 2008. és 2009. években a villamos energia felhasználás csökkent az előző évhez viszonyítva (14805 kWh), ami köszönhető az energia-takarékos monitorok használatának, a hétvégi felesleges fűtések csökkentésének, valamint a számítógépek negyedéves karbantartás során rendre beállított csökkentett energiafogyasztási üzemmódnak. Ezzel ellentétben 2010ben nőtt a villamos energia használat – ami a hideg télnek volt köszönhető, ami miatt hősugárzók kerültek beüzemelésre az irodák fűtésére az épület kevésbé jó hőszigetelése miatt. Mindezeket figyelembe véve, meg kell említeni, hogy még így is kevesebb volt az energia felhasználás a 2007. évi adatokhoz viszonyítva, amikor is a Kft. megszerezte az EMAS minősítést. A 2011. évben kis mértékben csökkent a villamos energia felhasználás az előző évihez képest. Ezenkívül meg kell említeni, hogy április és május hónapokra egy kompenzáció került beszámításra – ezért átlagérték került feltüntetésre a táblázatban a fogyasztás tekintetében. Az E.ON Dél-dunántúli Áramhálózati Zrt. tájékoztatása alapján elmondható, hogy Siófok városban 103 kW az összes megtermelt megújuló energiaforrás (kizárólag napelemes rendszerek) által előállított teljesítmény. Az így megtermelt energia a város által elfogyasztott értékhez képest elenyésző %-ban, nem jelentős mértékű a villamos energia felhasználás tekintetében.

18

Földgáz felhasználás Az irodai tevékenységgel összefüggően jelentős környezeti tényező a hő-energia felhasználás (földgázfogyasztás formájában). A földgáz-fogyasztás mérése az irodaépület külső falán található mérőműszer alapján történik. 3. sz. táblázat: A Kft. földgáz-felhasználása (m3) Év 2008 2009 2010 2011

1. hó

2. hó

3. hó

4. hó

5. hó

6. hó

7. hó

8. hó

9. hó

10. hó

11. hó

12.hó

Össz.

2043 3370 2384 1509

1958 1471 1958 2366

1377 650 1717 1588

529 109 523 832

170 30 642 550

1 13 0 0

0 14 0 0

2 11 108 0

343 137 753 475

382 511 1146 1194

958 1311 1332 1568

2000 2252 2298 1013

9 763 m3 9879 m3 12861 m3 11095 m3

2. sz. ábra: A Kft. földgáz felhasználása (m3)

A 2. sz. ábrán nyomon követhető a Kft. földgáz-felhasználásának alakulása. A 2008. évi adatokat vizsgálva megállapítható, hogy kb. 100 m3-rel kevesebb földgáz került felhasználására a 2007. évihez képest (9886 m3). Ezzel szemben 2009-ben kb. 110 m3-rel több földgáz került felhasználásra. A 2010. évben jelentősen megnövekedett a földgáz felhasználás, ami a hosszan tartó hideg télnek és az ebből fakadó jelentős fűtésnek volt köszönhető. Ezzel szemben a 2011. évben közel 20%-kal csökkent a földgáz felhasználás, ami az enyhe téli időjárással volt összefüggésben.

19

Vízfelhasználás A szociális jellegű vízfelhasználás és a hozzákapcsolódó szennyvíz-kibocsátás szintén a Kft. tevékenységeivel összefüggő környezeti tényezők közé tartozik. A Kft. vízfelhasználásának mérése a vízóra állás mérőműszer segítségével történik. A keletkezett kommunális szennyvíz a felhasznált víz mennyiségétől függ. 4. sz. táblázat: A Kft. vízfelhasználása (m3) Év 2008 2009 2010 2011

1. hó

2. hó

3. hó

4. hó

5. hó

6. hó

7. hó

8. hó

9. hó

10. hó

11. hó

12. hó

Össz.

8,5 6

8,5 20

8,5 21

8,5 24

19 21,5

12 8

21 14

23 25

23 20

11 18

9 20

14,4 21,5

8 5

15 11

18 7

14 11

19 14

31 16

28 12

18 12

20 10

17 10

15 9

9 17

166,4 m3 219 m3 212 m3 136 m3

2008-ban a 2., 3., és 4. hónapokban nem történt vízóra leolvasás, csak becslés a szolgáltató által rendelkezésre bocsátott adatok alapján (Thermofok Kft.). A leolvasott értékekből látszik, hogy az 1 hóban feltüntetett 21 m3–t és a 9 hónapban beírt, állással nem alátámasztott 12 m3-ert kell szétosztani arányosan, összesen 33 m3-t az első négy hónapra. Ezenkívül a decemberi hónapra nem állt rendelkezésre adat, ezért az év több hónapjának átlaga került beépítésre. A 2009. évben a szolgáltató által rendelkezésre bocsátott adatok alapján megállapítható, hogy májusban és decemberben nem történt vízóra leolvasás, azonban a mérőóra állás különbsége 43 m3-nek adódott, ezért ez az érték került beépítésre a májusi és decemberi hónapokra (21,5 – 21,5 m3). 3. sz. ábra: A Kft. vízfelhasználása (m3)

A 3. sz. ábra alapján megállapítható, hogy 2008-ban a Kft. vízfelhasználása lecsökkent az előző évi felhasznált mennyiséghez viszonyítva (281 m3). Mindez annak köszönhető, hogy a képzések során külön hangsúly lett fektetve a takarékos vízfelhasználás megvalósítására. A 2009. évben ezzel szemben nőtt a vízfelhasználás, ami annak köszönhető, hogy a Kft. drasztikusan lecsökkentette a palackos ásványvíz beszerzést – amiért is a munkatársak a csapvizet fogyasztották. Továbbá csőtörés keletkezett a rendszerben, amit a szolgáltató csak a 2010. évben tudott megszüntetni, folyamatos volt a víz szivárgás az őszi és téli hónapokban. A 2010. és nagyobb mértékben (35 %-kal) 2011. években csökkent az ivóvíz felhasználás az elmúlt évi adatokhoz viszonyítva.

20

Gépjármű használat (üzemanyag felhasználás) A Kft. irodai és nem irodai tevékenysége jelentős utazási igénnyel jár. A munkatársak szolgálati útjaikra szolgálati személygépkocsikat használnak a saját gépkocsi használat mellett. Tekintettel arra, hogy a Kft. tevékenysége a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet teljes területére terjed ki (179 önkormányzat) – és a területfejlesztéssel, környezetvédelemmel, pályázatok menedzselésével, rendezvényszervezéssel kapcsolatos ügyintézés üdülőkörzet határokon átnyúlik a gépjárműhasználat és az abból adódó légszennyező anyag kibocsátás jelentős környezeti tényezők közé tartozik. A belföldi kiküldetések, utazások mellett ezenkívül jelentős számú külföldi rendezvényeken, kiküldetésben vesznek részt a munkatársak (pl. egy-egy nemzetközi projekt keretében). A külföldi utazások nagyrészt különféle légitársaságok járatainak igénybevételével történnek, azonban kisebb távolságok esetében a gépjárműhasználat is előfordul. 4. sz. ábra: A Kft. munkatársainak gépjármű-használata

5. sz. ábra: A Kft. munkatársainak utazása során keletkezett levegőszennyező anyag kibocsátás (CO 2 kibocsátás, kg)

21

6. sz. ábra: A Kft. munkatársainak utazásai alatt megtett km-ek közlekedési eszközönként

A Kft. 2011. évi utazásai során megtett utak aránya a különböző közlekedési eszközökkel

Autó Repülő Vonat Hajó Busz

A 2009 - 2011. években a Kft. munkatársainak gépjárműhasználata (megtett km-ek száma) jelentős csökkenést mutat, ami együtt járt a felhasznált üzemanyag mennyiség lecsökkenésével, ami a takarékos használatnak volt köszönhető, hogy nagyobb távolságok megtételére a szolgálati autók kerültek igénybe vételre (a saját gépkocsikkal szemben) – amelyek fogyasztása kedvezőbb. A Kft. tevékenységeihez kapcsolódó belföldi utazások során megtett km-útvonalak a számviteli rendszerben rögzített MOL Zrt. által rendelkezésre bocsátott számlák, valamint a munkatársak útnyilvántartásai alapján kerültek kiszámításra. A külföldi kiküldetésekhez kapcsolódó útvonalak hosszának meghatározásához a repülőjegy-foglalások és útvonaltervező programok által számított értékek kerültek felhasználásra. A belföldi és külföldi utazások okozta levegőszennyező anyag kibocsátás (CO 2 kibocsátás) meghatározása – fajlagos értékek felhasználásával történt, amelyek a következők: − Személyautó: 223 g/km − Repülő: 180 g/km − Vonat és autóbusz: 62 g/km − Villamos energia: 530 g/kWh − Földgáz elégetés: 1,775 kg/m3 Forrás: http://www.dolceta.eu/magyarorszag/Mod5/A-fenntarthato-mobilitas-fele.html http://www.klimaklub.greendependent.org/letoltheto/kalkulator_GD_GodolloiKlimaKlub.pdf http://www.carbonarium.com/articles.aspx?show=1&id=2 A Kft. működésével kapcsolatban közvetett légszennyezés is jelentkezik, amely a különféle megrendelt szolgáltatásokból származó gépkocsi használatokhoz kapcsolódik. Ezek mérése nem megoldható, de a légszennyező anyag kibocsátás helyi vállalkozók megbízásával csökkenthető. Az irodai tevékenység során szükség van rendszeres informatikai és irodatechnikai karbantartásra. Ezeket a tevékenységeket a városban működő külső cégek végzik, így az utazásukból származó kibocsátások nem jelentősek a kis távolság miatt. A rendezvények során mindig az adott esemény helyén kerül megszervezésre az étkezési szolgáltatás, csökkentve ezzel a szállítási igényt. Évente több olyan program kerül megrendezésre, amelyek esetében az étkezés helyben megtermelt és előállított termékek, ételek biztosításával történik. Vendégeink számára helyben készült ajándéktárgyakat, helyi termékeket ajándékozunk.

22

Hulladékgazdálkodás Az irodai tevékenység hulladékok keletkezésével is együtt jár, ami szintén egy jelentős környezeti tényező. Ez a jelentőség részben a keletkező hulladékok mennyiségének, részben pedig a keletkező hulladékok veszélyességének köszönhető. Az irodai és nem irodai tevékenységek során keletkező hulladékok legnagyobb frakcióját a kommunális és a papír, kisebb mértékben a műanyag és veszélyes hulladékok (pl. tonerek, szárazelemek, telefon-, számítógép akkumulátorok) alkotják. A keletkező kommunális hulladékok mennyiségére vonatkozóan nem állnak rendelkezésre pontos adatok. Egyedi hulladékkezelési szerződés keretében az AVE - Zöldfok Zrt. heti egyszeri alkalommal üríti a Kft. 110 literes gyűjtő edényzetét és a hulladékot az általa üzemeltetésben levő lerakóhelyen ártalmatlanítja. A Kft. teljes irodaházában szelektív hulladékgyűjtés történik a papír és a műanyag frakciókra vonatkozóan. Minden irodában felirattal ellátott edényzetek szolgálják a szelektív hulladékgyűjtés megvalósulását. Külön megrendelésre az AVE - Zöldfok Zrt. a zsákban összegyűjtött papír és műanyag hulladékot elszállítja, és annak felhasználásáról gondoskodik. 7. sz. ábra: A Kft. irodai tevékenysége során történt papír-felhasználás jellemző adatai

A 2008. évben már csak környezetbarát papírt használt e Kft. (BIO TOP 3 típusú nem klórral fehérített papír), és 2009-2011-ben ökológia-barát papírt használtunk (FSC tanúsítvánnyal rendelkező papír). A 2008. és 2009. években jelentősen csökkent a felhasznált papírmennyiség az előző évekhez képest (322500 db/2007 év), ami annak volt köszönhető, hogy kevesebb külső rendezvényt szerveztünk, és a rendezvények papírigényét elektronikus eszközökkel próbáltuk kiváltani (rendezvények anyagai CD adathordozón kerültek megküldésre). A 2010. évben kismértékben növekedett a papír felhasználás, ami a Kft. tevékenységéből fakadó nagyobb számú jelentések készítésének volt köszönhető. Ezzel szemben 2011. évben jelentősen (40%-kal) csökkent a papírfelhasználás a takarékos használatnak köszönhetően és a lecsökkent létszámmal, feladatokkal összefüggésben. A kevesebb papírfelhasználást segítette elő az elektronikus jelentések készítése is. A 2008. évben változás történt a palackos ásványvíz fogyasztása területén az előző évekhez viszonyítva (7267 db/2007 év). A radikális csökkenés oka részben az alacsonyabb számú rendezvények száma, másrészt a műanyag palackok kiváltása cserélhető, visszaváltható üveg palackok alkalmazásával. A Kft. havi rendszerességgel rendelt ásványvizet literes és 0,25 literes üveges/rekeszes kiszerelésben, a visszaváltható palackokat a vállalkozó havonta elszállította, így a műanyag hulladék keletkezése is jelentős mértékben lecsökkent. 2009-2011. években drasztikusan lecsökkent a palackos ásványvíz fogyasztása (2011-ben 0 volt), amelynek oka részben az alacsonyabb számú rendezvény, és részben a csapvíz felhasználásának előtérbe kerülése volt (emiatt növekedett a Kft. vízfelhasználása).

23

8. sz. ábra: A Kft. tevékenységei során felmerülő palackos ásványvíz fogyasztás jellemzői

Ezenkívül az irodai tevékenységhez köthető veszélyes hulladékok külön gyűjtésére is sor került erre a célra szolgáló edényzetben. A nyomtatókhoz és fénymásolókhoz használt festékpatronok, tonerek visszaküldésre kerültek egy újratöltő céghez 2010. évig. A külön gyűjtött szárazelemek (amelyek többségében a munkatársak behozatalából származnak), akkumulátorok a MOL Zrt. siófoki töltőállomásán kerülnek leadásra. 9. sz. ábra: A Kft. tevékenysége során szelektíven gyűjtött veszélyes hulladékok mennyiségei

A 9. sz. ábra alapján megállapítható, hogy a 2009-2011. években a használt elemek, tonerek és festékpatronok mennyisége lecsökkent. Meg kell jegyezni, hogy a 2008. év második felében az irodai tevékenységhez használt nyomtatók, fénymásolók újratöltött patronokkal, tonerekkel működtek (Print Sister Kft. közreműködésével). A felhasznált 55 db toner és festékpatronból 26 db újratöltött volt, ami azt jelenti, hogy 47%-kal nőtt az újratöltött eszközök használata. A 2009. évben a Kft. változtatott a festékpatronok és tonerek beszerzését illetően. Az ÁBP ÁPISZ Budapiért Zrt. lett a beszállító, akitől részben töltött és részben után-gyártott újrahasznosítható festékpatronok, tonerek kerültek beszerzésre, melynek aránya 39%. Továbbá 2009. évben a munkatársak számítógépeire telepítésre került az ökofontok használatának elterjesztésére egy új takarékos festékfelhasználású betűket alkalmazó stílus (Spranq eco sans). Ez a módszer is hozzájárult ahhoz, hogy az elmúlt évekhez képest jelentősen csökkent a festék felhasználás a Kft-nél (40%-kal). A 2010. és 2011. években továbbra is utángyártott (Ecopixel) festékpatronok, tonerek kerültek felhasználásra. 2011. évben további 44%-kal csökkent a tonerek, festékpatronok felhasználása, ami összefüggésben áll azzal, hogy a papír felhasználás is 40%kal csökkent az Ügynökségnél. A 2011. évben a Baumspeed Kft. a kiürült irodatechnikai kellékanyagokat (tintapatron, toner) újrahasznosítás céljából elszállította.

24

Fajlagos mutatók Az irodai hulladékok keletkezését és az energiafelhasználást nagyban befolyásolhatja a Kft. alkalmazottainak száma. Ez a szám 2008-2010. közötti időszakban 22 fő volt. A 2011. évben az alkalmazottak létszáma sajnálatosan 4 fővel csökkent. A fajlagos mutatók segítségével nyomon követhetőek az alkalmazottak számának különbségéből adódó mennyiségi változások. Ennek következtében a 2008. - 2011. években a legtöbb mutató tekintetében javulás volt tapasztalható. 5. sz. táblázat: A Kft. fajlagos mutatóinak változása az elmúlt négy évben Fajlagos mértékegység

Megnevezés

2008

2009

2010

2011

Változás

22

22

22

18



m3/év/fő

7

10

10

7,5



Takarítószer

liter/fő/év

3

3

4

4



Környezetbarát takarítószer

liter/fő/év

0

1

2

3



Alkalmazottak száma

fő

Víz

Levegő Autó

km/fő/év

8711

7 628

7 580

6 558



Repülő

km/fő/év

1599

905

1 459

3 498



Vonat

km/fő/év

126

120

87

59



Hajó

km/fő/év

6

1

0

1

:-

Busz

km/fő/év

135

75

16

20



Üzemanyag

liter/fő/év

639

629

540

454



Benzin liter/fő/év

437

408

329

282



Dízel liter/fő/év

202

220

211

172



db/fő

4

4

4

5



benti db/fő

3

3

3

4



fa db/fő

1

1

1

1

:-

bokor db/fő

0

0

0

0

:-

7

10

10

7



Növény kinti

Energia Víz

m3/év/fő

Villamos energia

kWh/év/fő

584

540

619

740



Földgáz

m3/év/fő

444

449

585

616



db/év/fő

10000

6 886

7 820

5 711



másoló papír db/év/fő

0

0

0

0

Környezetbarát másoló papír db/év/fő

10000

6 886

7 820

5 711



Elemek

db/év/fő

2

2

1

2

:-

Tonerek

db/év/fő

1

1

1

0,3



Festékpatronok

db/év/fő

1

1

0

0,2



Papír törlő

db/év/fő

1260

736

314

57



Ásványvíz

db/év/fő

80

4

11

0



Nem környezetbarát nyomtatv. Környezetbarát nyomtatvány

db/év/fő db/év/fő

59 45

2 955 27

18 255

0 433

Hulladék Papírlap

 

25

Alapmutatók EMAS III. alapján Az alapmutatók a következő környezeti területek teljesítményeire összpontosítanak: − Energiahatékonyság − Anyagfelhasználás − Víz − Hulladék − Biológiai sokféleség − Kibocsátások Az egyes alapmutatók három számból tevődnek össze, amelyek az alábbiak: − (i) “A” szám, az adott terület teljes éves felhasználását/hatását jelöli, − (ii) “B” szám a szervezet teljes éves kibocsátását jelöli, − (iii) “R” szám az A/B arányt jelöli. Tekintettel arra, hogy Ügynökségünk nem termelési ágazatban tevékenykedik, ezért a szervezet teljes éves kibocsátási mutatója (“B”) a munkavállalók számában került kifejezésre, ami jelenleg 18 fő. 6. sz. táblázat: A Kft. Alapmutatói EMAS III. szerint Megnevezés Energiahatékonyság (teljes éves energia felhasználás)

Anyagfelhasználás Vízfelhasználás Hulladék* Biológiai sokféleség (beépített terület) Kibocsátás (üvegházhatást okozó gázok)

“A” szám Villamos energia: 47,9 GJ Gáz: 377,2 GJ Benzin: 164,7 GJ Gázolaj: 118,5 GJ Összesen: 685,6 GJ Papír: 0,5 tonna 136 m3 Települési szilárd hulladék: 2,28 tonna veszélyes hulladék: 0,042 tonna** 437,07 m2

“B” szám 18

“R” szám 2011 39,3 GJ

“R” szám 2010 40,8 GJ

18 18 18

0,029 tonna/fő 7,5 m3/fő 0,126 tonna/fő 0,002 tonna/fő 24,28 m2/fő

0,04 tonna/fő 9,6 m3/fő 0,104 tonna/fő

18

19,86 m2/fő

Autó: 26323 kg CO 2 , 195 kg CO, 34 kg NO x 18 3583 kg CO 2 /fő 3325 kg CO 2 /fő Repülő: 11333 kg CO 2 10,8 kg CO/fő Vonat: 66 kg CO 2 1,8 kg NO x /fő Busz: 23 kg CO 2 Vill. energia: 7062 kg CO 2 Földgáz: 19694 kg CO 2 Összesen: 64501 kg CO 2 *A keletkező kommunális hulladékok mennyiségére vonatkozóan nem állnak rendelkezésre pontos adatok. Egyedi hulladékkezelési szerződés keretében az AVE - Zöldfok Zrt. heti egyszeri alkalommal üríti a Kft. 110 literes gyűjtő edényzetét és a hulladékot az általa üzemeltetésben levő lerakóhelyen ártalmatlanítja. A mérés térfogategységben (liter) történik. Tömegmérési lehetőség hiányában becslés alapján történt a tonnára való átszámítás amelyhez az alábbi érték került figyelembe vételre: települési szikárd hulladék 0,4 t/m3. **A keletkező veszélyes hulladékot (kiürült irodatechnikai kellékanyag – tintapatronok, tonerek) a Baumspeed Kft. átvette újrahasznosítás céljából.

Energiahatékonyság számolásánál felhasznált adatok forrása: http://www.convertworld.com/hu/energia/kWh.html http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C5%B1t%C5%91%C3%A9rt%C3%A9k http://www.tigazdso.hu/ugyfelek/tajekoztatas http://injektor.hu/contents/printwindow.jsp?id=2&main=181 http://hu.wikipedia.org/wiki/S%C5%B1r%C5%B1s%C3%A9g http://www.free-energy.hu/pajert/index.htm?FoAblak=../pajert4/VizSzamitas.html http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:UFjSpdLpfjEJ:eurlex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do%3Furi%3DCELEX:32007D0508:HU:HTML+&cd=1& hl=hu&ct=clnk&gl=hu&client=firefox-a ftp://ftp.energia.bme.hu/pub/Energetikai_folyamatok_es_berendezesek/Megujulok-2.pdf http://www.origo.hu/auto/20110623-eletszerutlen-modszerrel-merik-az-autok-fogyasztasat.html http://hu.wikipedia.org/wiki/Eur%C3%B3pai_kibocs%C3%A1t%C3%A1si_norm%C3%A1k

26

Jogi megfelelés A Balatoni integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. különös figyelmet fordít a teljeskörű jogszabályi megfelelésre. Környezeti elemenként, a környezeti tényezőkhöz kapcsolódó alkalmazandó jogszabályok minden ökotérképen feltüntetésre kerültek. A jogszabályoknak való megfelelést a belső audit alkalmával ellenőrizzük. A jogi szakértőnk és az ügyvezető igazgató követi nyomon és értelmezi a jogszabályi változásokat a CD jogtár (az Országgyűlés által használt jogszabály nyilvántartó rendszer) alapján. A jogszabályi megfelelés további biztosítéka a munkatársak megfelelő informálása, felkészültsége és elkötelezettsége a környezet védelem és a szabályos működés mellett. Ennek eredményeképpen megállapítható, hogy a Kft. működése során jogszabályi meg nem felelés nem történt.

Kapcsolat Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. 8600 Siófok, Batthyány u. 1. Tel./Fax:+36 84 317-002 website:www.balatonregion.hu

27

A KÖRNYEZETVÉDELMI HITELESÍTŐ NYILATKOZATA A HITELESÍTÉSRŐL ÉS AZ ÉRVÉNYESÍTÉSRŐL Ferjancsik Zsombor (név). EMAS környezetvédelmi hitelesítői nyilvántartási szám: HU-V-0003/2012 akkreditált vagy engedélyezett a következő hatáskörben: NACE: 084 (NACE-kód) kijelenti, hogy hitelesítette, hogy a szervezet frissített környezetvédelmi nyilatkozatában szereplő szervezet Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. amelynek a nyilvántartási száma: HU-000016 teljesíti-e a közösségi környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben (EMAS) való önkéntes részvételéről szóló, 2009. november 25-i 1221/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet valamennyi előírását. E nyilatkozat aláírásával igazolom, hogy: − − −

A hitelesítés és az érvényesítés végrehajtása teljességében megfelel a 1221/2009/EK rendelet előírásainak, a hitelesítés és az érvényesítés eredménye megerősíti, hogy semmi nem utal arra, hogy a szervezet ne teljesítené a környezettel kapcsolatos hatályos jogi előírásokat, a szervezet frissített környezetvédelmi nyilatkozatának adatai és információi megbízható, hiteles és helyes képet adnak a szervezet összes tevékenységéről, a környezetvédelmi nyilatkozatban meghatározott alkalmazási körön belül.

Ezen okmány nem egyenértékű az EMAS keretében való nyilvántartásba vétellel. Az EMAS keretében történő nyilvántartásba vételt kizárólag a 1221/2009/EK rendelet szerint illetékes testületek végezhetnek. Ezen okmány nem használható fel önálló nyilvános közleményként. Kelt: 2012. november 12. Aláírás

Ferjancsik Zsombor

28