2014. ÉVI KÖRNYEZETVÉDELMI NYILATKOZAT BALATONI INTEGRÁCIÓS ÉS FEJLESZTÉSI ÜGYNÖKSÉG KÖZHASZNÚ NONPROFIT KFT

2014. ÉVI KÖRNYEZETVÉDELMI NYILATKOZAT

BALATONI INTEGRÁCIÓS ÉS FEJLESZTÉSI ÜGYNÖKSÉG KÖZHASZNÚ NONPROFIT KFT.

ADATLAP SZERVEZET CÍM HIVATALOS HONLAP ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ

EMAS MUNKACSOPORT VEZETŐ

BALATONI INTEGRÁCIÓS ÉS FEJLESZTÉSI ÜGYNÖKSÉG KÖZHASZNÚ NONPROFIT KFT. 8600 SIÓFOK, BATTHYÁNY U. 1. www.balatonregion. hu DR. MOLNÁR GÁBOR ALKALMAZOTTAK SZÁMA: 21 EGERSZEGI ZITA TELEFONSZÁM: 84/317 002 KÖRNYEZETVÉDELMI EMAIL: [email protected] PROGRAMIGAZGATÓ

EMAS KOORDINÁTOR

EMAS KOORDINÁTOR

BALINÉ BERLINGER ILDIKÓ TITKÁRNŐ MAGYARFALVI ATTILA KÖRNYEZETVÉDELMI ASSZISZTENS

EGYÉB ADATOK

TELEFONSZÁM: 84/317 002 EMAIL: [email protected] TELEFONSZÁM: 84/317 002 EMAIL: [email protected]

TEVÉKENYSÉG

KOORDINÁLT REGIONÁLIS FEJLESZTÉS

NACE KÓD

84.13 HU-000016 2014.10.09. 2015.10.16

REGISZTRÁCIÓS SZÁM HITELESÍTÉS IDEJE

KÖVETKEZŐ FELÜLVIZSGÁLAT IDEJE

HITELESÍTŐ

FERJANCSIK ZSOMBOR

AKKREDITÁLÁSI SZÁMA AKKREDITÁLÁSI TERÜLET

HU-V0003/2014 O84

2

TARTALOMJEGYZÉK

Előszó......................................................................................................................................... 4 Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft.............................. 5 Feladata ............................................................................................................................................. 5 Tevékenységei.................................................................................................................................... 5 Általános adatok ............................................................................................................................... 7

Környezeti Irányítási Rendszer ................................................................................................. 8 A Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. Környezeti Politikája ................................... 8 Képzés ................................................................................................................................................ 9 Kommunikáció .................................................................................................................................. 9

Környezeti tényezők és hatások elemzése ............................................................................... 10 Irodai tevékenységek és azok hatásai............................................................................................ 10 Nem irodai tevékenységek és azok hatásai ................................................................................... 11

Tervezett közvetlen célok, programok teljesülése................................................................... 14 Tervezett közvetett célok, programok teljesülése.................................................................... 16 Környezeti teljesítménymutatók .............................................................................................. 19 Villamos energia felhasználás ........................................................................................................ 20 Földgáz felhasználás ....................................................................................................................... 21 Vízfelhasználás ................................................................................................................................ 22 Gépjármű használat (üzemanyag felhasználás) ........................................................................... 23 Hulladékgazdálkodás ..................................................................................................................... 25

Fajlagos mutatók..................................................................................................................... 28 Alapmutatók EMAS III. alapján ............................................................................................ 29 Kapcsolat ................................................................................................................................. 30 A KÖRNYEZETVÉDELMI HITELESÍTŐ NYILATKOZATA A HITELESÍTÉSRŐL ÉS AZ ÉRVÉNYESÍTÉSRŐL...................................................................................................... 31

3

Előszó A környezet védelmét egyre erőteljesebben hangsúlyozó szemléletmód alapvető oka egyrészt a hosszú távon nem fenntartható gazdálkodás következtében a természeti erőforrások egyre gyorsabb ütemű felhasználása, másrészt a gazdasági tevékenységek hatásaként a környezetbe kibocsátott szennyező anyagok növekvő mennyisége. Ugyanakkor a megfelelő környezeti feltételek nélkülözhetetlenek a jelen és a jövő nemzedékek jólétének, egészséges életének biztosításához. A társadalmi-gazdasági feladatok végrehajtásával párhuzamosan, azokkal együtt kell a környezetvédelem problémáit megoldani. Ahogy Európa más területein, úgy a Balaton Régióban is tetten érhetőek bizonyos kedvezőtlen környezeti folyamatok, amelyek mögött általában a gazdasági-társadalmi-természeti egyensúly rövid távú gondolkodás miatti eltolódása áll. Ezzel párhuzamosan a régióban megjelent a felelősségteljes szemlélet, amely megfelelő szakértelemmel és forrásokkal párosítva képes a fenntarthatóság érvényesítésére. Ezt az utóbbi másfél évtizedben több eredmény is igazolta. A Balaton érzékeny környezeti rendszerében fontos a fejlesztések összehangolására, nyomon követésére képes fenntarthatósági térségi menedzsmenti és tervezési tevékenység kialakítása, amelyet a környezeti irányítási rendszerek megvalósítása tud szolgálni. A környezeti irányítási rendszerek kialakítása helyi közigazgatási egységeknél hozzájárul a települések környezeti minőségének javításához, a fenntartható fejlődés megvalósításához azáltal, hogy a már meglévő rendszerek, mint az EMAS (Európai Unió környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszere - EcoManagement and Audit Scheme) szabvány által alkalmazott szerkezetet alakít ki. A környezetvédelmi vezetési rendszerek által megkövetelt nyíltság – a külső és belső kommunikáció csatornáin keresztül – javítja a térség és a vele kapcsolatban álló csoportok, szervezetek (pl. beszállítók, vevők, zöld szervezetek, lakosság, szakmai szervezetek) viszonyát. Mindezeket felismerve került kiépítésre a Környezeti Irányítási Rendszer a Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft-nél, mint az első magyarországi regionális fejlesztési ügynökségnél. Az EMAS-rendszer eredményes bevezetésével célunk, hogy példát mutassunk a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben működő önkormányzatok, intézmények, egyéb irodák részére a rendszerszemléletű környezetvédelem megvalósításában. Az Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatósága a környezetvédelmi teljesítménye alapján a Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft-t a Közigazgatási intézmény kategóriában elismerő EU EMAS Award magyarországi tagországi díjban részesítette 2008., 2009. és 2010. években.

Dr. Molnár Gábor ügyvezető igazgató

4

Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. Feladata A Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. jogelőd szervezetét 2000 januárjában alapította a Balaton Fejlesztési Tanács (a továbbiakban BFT). A megalakításának célja, hogy munkájával tevékenyen hozzájáruljon ahhoz, hogy „A Balaton és a környező táj egyedülálló természeti és kulturális adottságaira épülő európai szinten igényes, vonzó lakó, és munkakörnyezetet kínáló térség legyen!” A Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. szerepe a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet szereplőinek összefogásával a térség komplex fejlesztési folyamatának irányítása, koordinálása, operatív feladatainak ellátása a térség fejlesztési koncepciója, fejlesztési tervei alapján. A Kft. feladata a Balaton térségének fejlődését elősegítő, a BFT tevékenységi köréhez kapcsolódó szakmai, operatív feladatok ellátása. A Kft. székhelye Siófokon található, jelenleg 21 fő az alkalmazottak, munkatársak száma. Tevékenységei Programozás, koordináció Az Ügynökség alaptevékenységei közé tartozik a BKÜ Hosszú Távú Területfejlesztési Koncepciójából adódó feladatok és azok időarányos végrehajtásának előkészítése a Tanács számára, valamint a Balaton Régió Stratégiai Fejlesztési Programjának megvalósításában való közreműködés. A Kft. ellátja a Balaton Régiót érintő programozási folyamathoz tartozó feladatokat, így korábban részt vett az Előzetes Regionális Fejlesztési Program (Phare Tükörrégiós” Program) tervezésében és lebonyolításában, majd a 2004-2006, és a 2007-2013, 2014-2020 európai uniós tervezési intervallumok esetében a BKÜ-re ható fejlesztési tervek kialakításában, valamint a 2020-ig szóló Balaton Hosszútávú Területfejlesztési Koncepció kidolgozásában is. Az Ügynökség tevékenységében döntő szerepet játszik a régió szervezetei közötti eredményes együttműködés erősítése, a Balatonnal kapcsolatos kutatási és szakágazati programok koordinálásában való részvétel, a kapcsolattartás, egyeztetés a területileg illetékes regionális szervezetekkel, megyékkel, térségekkel és önkormányzatokkal. A fejlesztési dokumentumok készítése mellett az Ügynökség folyamatosan végzi a Koncepció, stratégia, tervek megvalósulásának vizsgálatát, monitoringját. Pályázat- és projektmenedzsment A Balatoni Integrációs Kft. fontos tevékenysége a központi költségvetés által a Balaton-térség fejlesztésére fordított fejlesztési források felhasználásának menedzselése a Tanács döntése alapján. A források felhasználásának főbb területei: a tó vízvédelme, a régió turizmusának fejlesztése, a közbiztonság erősítése, infrastrukturális fejlesztések támogatása. A Kft. e menedzselési tevékenység keretében pályázati felhívásokat készít elő, elvégzi a pályázatok lebonyolítását (kiírás, megjelentetés, folyamatos tanácsadás és információszolgáltatás, pályázatok befogadása, hiánypótlási eljárás lefolytatása, döntésre előkészítés, tájékoztatás a támogatási döntésről). A Kft. végzi továbbá a nyertes pályázókkal a szerződések megkötését, a projekt rész-, illetve végelszámolásainak pénzügyi felülvizsgálatát, valamint éves terv alapján a megvalósított fejlesztések helyszíni ellenőrzését. Projektfejlesztés, projektmenedzsement A rendelkezésre álló fejlesztési források felhasználásának feladatai mellett a Balatoni Integrációs Kft. legalább olyan fontos feladatának tartja az új projektötletek megszületésének elősegítését, a meglévő projektkezdeményezések felkutatását és pályázati dokumentummá fejlesztését. Ezen tevékenység keretében a Kft. elvégzi a térség szereplői által megvalósításra kerülő turisztikai, gazdaságfejlesztési, környezetvédelmi, településfejlesztési projektek előkészítését, megvalósíthatóságuk vizsgálatát, forrás biztosításhoz szükséges feladatokat (pályázatírás), és segíti végrehajtásukat a projektmenedzsment tevékenység elvégzésével.

5

Kutatás Az Ügynökség 2002. óta folytat tervszerű, elsősorban területfejlesztési célokat szolgáló, gazdaság- és társadalomtudományi kutatásokat. E munka a Kft. Társadalomtudományi Kutatócsoportjában folyik balatonfüredi központtal. A csoport munkáját a közgazdaságtan, a szociológia, a regionális tudományok képviselőit reprezentáló tudományos tanácsadó testület segíti. A természeti-környezeti értékek fenntarthatósága mellett a műhely feladatának tekinti a régió népességmegtartó erejének, a Balatoni Kiemelt Üdülőkörzet helyi társadalma különös szociológiai minőségének megőrzését, esetleges javulását elősegítő területpolitika tudományos eszközökkel történő támogatását. E program eredményeképpen számos kutatási projekt zárótanulmánya készült el. Vállalkozási tevékenység A Kft. térségi szereplőket segítő tevékenységének másik fő csoportját a települési és térségi fejlesztési, illetve környezetvédelmi programok készítése, tervezése jelenti. E munkát jelenleg a Kft. siófoki székhelyén működő műszaki és közgazdasági szakterületek képviselőiből álló tervezői-programozói csoport végzi. A vállalkozási tevékenységhez tartozik a vállalkozási szerződések keretében végzett pályázatírói és projektmenedzselési tevékenység is, amely során főként balatoni önkormányzatokkal, vállalkozásokkal, non-profit szervezetekkel működünk együtt fejlesztési források igénylésében, felhasználásában. A vállalkozási tevékenységből származó bevételt - non-profit kft. lévén – közhasznú tevékenységeink finanszírozására fordítjuk. Kommunikáció és know-how-transzfer A Balaton Fejlesztési Tanács és a Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. munkájáról folyamatosan tájékoztatja a közvéleményt, élve a regionális, illetve országos média által kínált lehetőségekkel. A Kft. munkatársai rendszeresen vesznek részt világszerte megrendezett tudományos tanácskozásokon, s itt szerzett, a térség fejlesztésének érdekében hasznosítható ismereteiket és tapasztalataikat, valamint a régiófejlesztés legfrissebb eredményeit az általuk szervezett regionális workshopokon/képzéseken/tréningeken és konferenciákon osztják meg a térség gazdasági és tudományos életének szereplőivel. A szervezet egyik legfontosabb kommunikációs eszköze az a regionális internetes portál, amely lehetőséget nyújt a régió lakóinak, hogy megismerjék a Kft. és a Tanács munkáját, a futó regionális projekteket, a kiírt pályázatokat és azok állását. A portál a www.balatonregion.hu címen érhető el. Nemzetközi projektek A Balatoni Integrációs Kft. a Balaton Régió fejlesztése, valamint az együttműködések hatékonyabbá tétele érdekében számos nemzetközi projektben vesz részt. A Kft. célja a Balaton természeti értékeinek megóvása, az idegenforgalom fellendítése, valamint a fenntartható városfejlesztés megvalósítása a térségben.

6

A Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. 2014. évi aktualizált szervezeti felépítése: Ügyvezető igazgató Belső ellenőr

Jogtanácsos

Gazdasági igazgató

Pénzügyi, számviteli csoport

Pályázatkezelő csoport

- számviteli vezető - számviteli előadók

- pályázati csoportvezető - pályázati referens

Tervezői/ Programozási csoport

Társadalomtudományi kutató csoport* - Kutatás-vezető - kutatók - asszisztensek

- környezetvéd. programigazgató - projekt menedzserek - környezetvéd. asszisztens - területi referens

Titkárság - irodavezető - titkár

Kiemelt programok menedzselését végző munkacsoport

*A társadalom-tudományi kutatócsoport Balatonfüreden működik. Zöld kiemelés jelzi az EMAS munkacsoport tagjait.

Általános adatok Megnevezés

2006

2007

2008

Munkatársi létszám Bevétel Kiadás Alapterület

21 400 816 394 851 224,71

21 291 688 274 756 437,07

22 246 449 231 665 437,07

2009 22 270 092 304 169 437,07

2010

2011

2012

2013

2014

Egység

22 178 244) 178 151 437,07

18 221523 205069 437,07

16 208248 193257 437,07

21 250252 229388 437,07

21 309913 295130 437,07

fő eFt eFt m2

7

Környezeti Irányítási Rendszer A Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. környezeti teljesítményének folyamatos javítása érdekében az Európai Parlament és Tanács 761/2001/EK majd azt módosító 1221/2009/EK rendeletén (továbbiakban: Rendelet) alapuló EMAS (Eco-Management and Audit Scheme = A szervezeteknek a közösségi környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben (EMAS) való önkéntes részvételének lehetővé tételéről) környezeti irányítási rendszerét vezette be. A rendszer alkalmazási területe a Kft. siófoki székhelye (Batthyány u. 1.).

A Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. Környezeti Politikája A Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. környezeti politikában foglalta össze hosszú távú környezeti céljait, programjait. A környezeti politika a szervezet környezetirányítási rendszere működésének alapdokumentuma. A környezeti politikát az ügyvezető igazgató aláírásával hitelesítette. A politika nyilvánosságra hozatala mind a szervezeten belül és a külső érdekelt szervezetek irányába megtörtént.

8

Környezeti irányítási szervezet A környezeti irányítási rendszer (KIR) működésének hatékonysága jelentős mértékben függ a szervezeten belül kialakult elkötelezettségtől. Az operatív működést az EMAS munkacsoport vezető fogja össze. Feladatkörében koordinálja és irányítja a szervezeti egység környezetvédelmi törekvéseit, felel az irányítási rendszer alapelemeinek karbantartásáért, aktualizálásáért, kapcsolatot tart az ügyvezető igazgatóval. Az EMAS munkacsoport vezető feladatköre a munkaköri leírásában rögzítésre került. Az EMAS munkacsoport vezetőt munkájában két munkacsoporttag támogatja: EMAS koordinátorok. Feladatuk a tényleges operatív feladatok elvégzése, továbbá felelősök a stratégiai elvek gyakorlatba történő átültetéséért, feladatkörük munkaköri leírásukban rögzítésre került.

Képzés A szervezeten belül a környezeti tudatformálás, környezettudatos magatartás kialakítása egy további tényező a környezeti irányítási rendszer hatékony működéshez. Csak akkor várható el a munkatársak támogatása, ha ismereteik bővülnek a környezeti irányítási rendszer elveivel kapcsolatban. Ezt a célt szolgálja a környezeti célú oktatás. A környezeti irányítási rendszer bevezetésekor a munkatársak közös képzésére került sor. Ezenkívül minden egyes új munkatárs vagy gyakornok belépését követően környezetvédelmi képzésben részesül. Továbbá fontosnak tartjuk, hogy minden munkatársunk részt vegyen az általunk tartott környezetvédelmi rendezvényeken/tréningeken, amennyiben ideje engedi. A környezeti rendezvényeinket/képzéseinket a munkaértekezleteken ismerteti az EMAS munkacsoport vezető miután azok elfogadásra kerültek, és a szükséges ismeretekkel ellátja a munkatársakat.

Kommunikáció A munkatársak bevonása a KIR-be a különböző eszközök rendszeres és mindenkire kiterjedő használata során történik, pl. ökotérképezések alkalmával, kérdőívek alkalmazásával, és megbeszélések segítségével. Környezeti céljaink és programjaink nyilvánosak, ezeket megjelentetjük a honlapunkon. A környezeti nyilatkozat megjelentetése évente történik elektronikus formában. A nyilatkozatot közzé tesszük a honlapunkon is. A külső és belső kommunikációért az EMAS munkacsoport tagjai a felelősek (pl. információkérés, külső kapcsolattartás, adatszolgáltatások).

9

Környezeti tényezők és hatások elemzése A környezeti irányítási rendszer kiépítésének legfontosabb lépése a környezeti tényezők és –hatások elemzése. Segítségével képet lehet kapni a szervezet összes olyan folyamatáról, tevékenységéről, amely valamilyen módon (akár pozitívan, akár negatívan) kihatással lehet az őt körülvevő környezetre. A környezeti tényezők beazonosítását környezeti elemenként végeztük részben az ökotérképezés módszerével, részben tevékenységeink hatásainak értékelésével. Az ökotérképezés során feltárt környezeti problémákat prioritási sorrendbe állítottuk a következő szempontok alapján: megvalósíthatóság, környezeti haszon, gazdasági haszon. Ezenkívül a környezeti tényezőket egy mátrixban értékeltük a következő szempontok alapján: − Anyag-energiaáram − Jogszabályi megfelelés − Környezeti hatások − Aktuális gyakorlat a szervezetnél − Dolgozói vélemény Az eredmény alapján a tényezőket sorrendbe állítottuk és a jelentőseket jelöltük. Az Ökotérképezés szemléletes, egyszerű és gyakorlatias eszköz a szervezet környezeti teljesítményének felmérésére és javítására. Segíti a környezeti adatok egyszerű, szisztematikus gyűjtését, tudatformáló hatású a dolgozók részére és gyakorlati kommunikációs technikaként is felfogható. Az időközönként elvégzett Ökotérképezéssel a szervezet környezeti teljesítményének alakulása is nyomon követhető. Az Ökotérképezés elvégzése során a telephely alaprajza segítségével, helyszíni bejárás során tártuk fel a levegő-, víz és talajszennyezés, a hulladékok, kockázatok és energiafelhasználás problémáit és megoldási lehetőségeit. Az Ökotérképezés eredménye egy intézkedési lista lett a felmerült problémákkal és a javasolt intézkedésekkel, amelyeket a várható gazdasági és környezeti haszon, illetve a megvalósíthatóság szerint rangsoroltunk.

Irodai tevékenységek és azok hatásai Az irodai tevékenységeket és az azokkal összefüggő hatásokat a korábban bemutatott ökotérképezés módszerével elemeztük. Az irodai tevékenységek a következők: − Irodai berendezések használata, karbantartása − Irodai eszközök beszerzése − Rendezvények szervezése − Pályázati rendszer működtetése − Tervezési tevékenység (tanulmányok, kutatások) − Kiadványok szerkesztése − Postai küldemények rendszerezése − Utazások (belföldi, külföldi utazások) Az irodai munkával összefüggő jelentősebb környezeti tényezők: − Villamosenergia-felhasználás − Hőenergia felhasználás (gázfogyasztás) − Papír, mint anyag felhasználás − Papír hulladék keletkezése − Irodai veszélyes hulladék keletkezése − Üzemanyag erőforrás felhasználás (gépjármű-használat) − Utazások légszennyező anyag kibocsátása − Kommunális hulladék keletkezése − Szociális vízfelhasználás − Szennyvíz kibocsátás

10

Nem irodai tevékenységek és azok hatásai A Kft. tevékenységei közül kiemelkedően fontos egyrészt a központi költségvetés által a Balaton-térség fejlesztésére fordított fejlesztési források, pályázati alapok felhasználásának menedzselése a BFT, valamint bíráló bizottságok döntése alapján, másrészt a nemzetközi források igénybevételére készülő projektek kidolgozása, megvalósítása. A fejlesztési forrásokhoz kapcsolódó pályázati kiírások tématerületei elsősorban a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet környezet állapotának javítását, a tó vízminőségének védelmét és a turizmus fejlesztését szolgálják. A források felhasználásának közvetett hatásai az üdülőkörzet településeinek területén jelentkeznek, amelyek a következők: − Szennyvízcsatorna hálózat kialakítása, egyedi szennyvíztisztító berendezések alkalmazása − Csapadékvíz-elvezető rendszer kialakítása, jó karba helyezése − Településkép javítás (településrendezési tervek kidolgozásának támogatása, zöldfelület növelés, virágosítása, fásítás, műemlékek környezetének rendben tartása) − Parti sétányok kialakítása, parkosítás, parlagfű mentesítés − Vízminőségvédelmi célú mederkotrás − Gyűjtőút-hálózat fejlesztés − Kerékpárút kialakítás, kerékpárút környezetének rendben tartása − Szúnyogirtás, gyapjas lepke elleni védelem − Strandok higiéniás állapotának javítása A jövőbeni pályázati kiírásokat tekintve elsősorban a térség környezeti fenntarthatóságát szolgáló témakörökben tervezünk felhívást közzé tenni. Továbbá a pályázati csomag összeállításánál az elektronikus formát részesítjük előnyben a korábbi évek tapasztalataiból tanulva (kisebb mennyiségű másolati példányok bekérése a cél). A 2014. évi fejlesztési források felhasználása A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) által a 2014. évre biztosított fejlesztési forrás az alábbi területeken került felhasználásra pályázati úton vagy egyedi döntés alapján: I. Vízparti és egyéb közösségi területek komplex fejlesztése − Parti sétányok, települési zöldterületek kialakításának, fejlesztésének támogatása − Partvédőművek fejlesztésének támogatása II. Közbiztonság-vízbiztonság fejlesztése − Vízbiztonságért, közbiztonságért felelős szervezetek turisztikai többletfeladatainak támogatása − Balatoni Monitoring Rendszer fejlesztése III. Balatoni rendezvények támogatása, TDM szervezetek támogatása IV. Természettudományi kutatások támogatása Megnevezés Vízparti területek fejlesztése Közbiztonság-vízbiztonság fejlesztése Kiemelt rendezvények támogatása Természettudományi kutatás Összesen

BFT támogatás (Ft) 135.632.164 45.000.000

Pályázatok száma (db) 13 13

28.367.837

17

5.000.000 214.000.000

1 60

Fejlesztési forrás arány (%) 63 21 13 2 100

A pályázatokat az erre a célra kifejlesztett elektronikus feltöltő rendszeren keresztül kellett a pályázóknak benyújtaniuk, hogy a postázással ne teljen az idő, és hogy kevesebb legyen a papírfelhasználás. Kistelepülési szennyvíz A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet (BKÜ) Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény módosításáról szóló 2008. évi LVII. Törvény 43.§ (11) bekezdésében (Balaton-törvény módosítása) meghatározott feladat a Balatoni

11

Kistelepülések Szennyvízkezelési Programjának (továbbiakban: BKSZP) – kidolgozása, mely szerint a BKÜ partinak és partközelinek nem minősülő, szennyvízelvezetési agglomerációkba nem tartozó települések szennyvízkezelésének 2012. december 31-ig történő megvalósítását kell biztosítani. A Program célja az, hogy a vonatkozó előírások betartása mellett az egyedi szennyvízkezelő berendezéssel megoldottá váljon a szennyvízkezelés, ezáltal a fejlesztések, építések ilyen jellegű akadálya elháruljon. A BKSZP keretében egy mintaprojekt került megvalósításra egyedi szennyvízkezelési rendszerének települési szintű kiépítésével. 2010-ben Gétye településen 39 db, 2011-ben Nyim településen 100 db, Óbudaváron 17 db, Balatoncsicsón 85 db, Dióskálon 53 db egyedi szennyvíztisztító berendezés kiviteli tervezése, telken belüli szikkasztás engedélyeztetése, a berendezések és a szikkasztómezők kiépítése valósult meg. 2014-ben Szentjakabfán 37 db, Tagyonban 21db, Salföldön 19 db és Szentantalfán 1 db berendezés telepítésére került sor. Natura 2000 fenntartási tervek készítése A Balatoni Integrációs Kft. és a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság együttműködésében 11 db Natura 2000 terület fenntartási tervei készülnek el, a 43/2012 (V.3.) VM rendelet keretében, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal támogatásával. Az érintett területek közül egyik maga a Balaton, emellett öt déli parti háttérterületre, és öt keleti parti, illetve Balaton-felvidéki területre terjed ki a munka. Ezek többségében különböző gyepterületeket, vizes élőhelyeket, kisebb erdőket és szántóföldeket magukba foglaló egységek. A fenntartási tervek gyakorlati szempontból legfontosabb fejezete tartalmazza a gazdálkodók számára kötelező előírásokat és a Natura 2000 javaslatokat. Fontos tudni azt, hogy ezek külön-külön készülnek el a területen belül lehatárolt kezelési egységekre (pl. száraz gyepek, halastavak, nádasok, szántók, stb.) A Natura 2000 ajánlások nem emelkednek jogszabályi szintre, csupán javaslatok maradnak, lehetőségeket adva a gazdálkodóknak, természetvédelmi célú többletvállalásokra, és az ezekért igényelhető források igénybevételére. A nemzetközi projektek tématerületei szintén a környezetvédelemhez kapcsolódnak. A 2013. évben az alábbi nemzetközi projektek megvalósítására került sor.

Natura 2000 területek hatékonyabb kezelésének megvalósítása – Be-Natur projekt A dél-kelet Európai országok különböző helyzetben és szinten vannak az Élőhelyvédelmi Irányelv előírásainak megvalósításában a Natura 2000 területekre vonatkozóan. A projekt célja javítani az élőhelyek, valamint a természet és a biológiai sokféleség védelmét Natura 2000 területeken, különösképpen a vizes élőhelyekre (folyók, tavak, tengerpart). A projekt segít elérni az Élőhelyvédelmi Irányelvben (92/43 EGK) megfogalmazott célokat a partnerek közötti tapasztalatok, legjobb megoldások megosztásának elősegítésével, a stratégiai tervezés, feladattervek összeállítás során. A 2013. évben elkészült a meszes lápok téli sással élőhely kezelési terve, valamint a kis kormorán és a hagymaburok növényfaj fajmegőrzési terve. Továbbá a környezettudatosság témakörében az Ügynökség tartalmas kiadvánnyal és a tanulóifjúság számára hasznos, élmény dús programokkal kívánta a fiatalok érdeklődését, felelősségét a téma iránt felkelteni. A szervezet ezért kis-balatoni ismeretterjesztő látogatásra, természet közeli élményre invitálta a Balaton régió tanulóifjúságát a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság szakvezetése mellett – a meghívásnak közel ezer diák tett eleget. Lake Admin / Tavak helyreállítására/rehabilitációjára irányuló kezdeményezés a regionális közigazgatás szintjén A LakeAdmin projekt fő célkitűzései: a tó rehabilitációs programok céljának, végrehajtásának javítása azokban a térségekben, amelyek elismerték a tavak fontosságát, és a tavaknak a gazdasági fejlődésben betöltött szerepét. Továbbá a regionális fejlesztési politikák hatékonyságának növelése a vízgazdálkodással kapcsolatban, különösen a térségi természetes és mesterséges tavak, valamint a víztározók helyreállítása és kezelése tekintetében. A legtöbb EU-tagállamban, a VKI által a tavakra meghatározott környezetvédelmi előírások újszerűek és nagy kihívást jelentenek. Az Európában található tavak, és más víztestek állapotának egy meghatározott ütemterv alapján történő javulása megköveteli a meglévő ismeretek és tapasztalatok megosztását. A LakeAdmin projekt egy helyileg koncentrált megközelítést kínál a VKI előírásainak teljesítéséhez. Ezenkívül a Kft. jelentős nem irodai tevékenységeihez tartozik a különböző rendezvények, képzések, tréningek szervezése az üdülőkörzet különböző területein. Ahhoz, hogy a Balaton Régióban a

12

környezettudatos szemlélet, magatartás kialakuljon és összekapcsolódjanak a társadalmi-gazdasági érdekek, a természeti környezet megőrzése és fenntarthatósága során, elengedhetetlenül szükséges a térség szereplőinek összefogása, együttműködése. A térségi szintű együttműködések ösztönzésére a Kft. képzéseket, tréningeket szervez a régió környezetvédelmében és a területfejlesztésben érdekelt szervezetei számára. Partnereink között állami-, oktatási intézmények, gazdasági társaságok, magánszektor (lakosság), kistérségi-, önkormányzati projekt menedzserek, valamint a civil, társadalmi szervezetek képviselői szerepelnek. A rendezvényszervezés a tudatformálás mellett sajnos más környezeti hatásokkal is együtt jár, amelyek a következők: − Nagyobb mértékű papírfelhasználás az irodai tevékenység során (rendezvénymappa, előadások fénymásolása, meghívók postázása) − Energia-felhasználás bérelt ingatlanokban (villamos-, hőenergia) − Utazás – légszennyező anyag kibocsátás, és üzemanyag-felhasználás − Kommunális hulladék keletkezése A rendezvényszervezésnél célunk megfelelő helyszín kiválasztása, amelyek tömegközlekedési eszközökkel könnyen megközelíthetőek, illetve utazásszervezéssel igyekszünk csökkenteni a gépjárműhasználat okozta légszennyezést (bérelt autóbuszos személyszállítás – terepbejárás során vagy személyautó használat összehangolása a résztvevők szállítását illetően). A papír-felhasználás csökkentése érdekében gyakorlattá vált a meghívók elektronikus úton történő küldése.

13

Tervezett közvetlen célok, programok teljesülése Ssz.

Tényező

Cél

Program

V1

Vízszennyező anyagok kibocsátása (liter)

Környezetbarát szerek használata, ahol lehetséges

Környezetbarát tisztítószer beszerzése koncentrátumként nagy kiszerelésben

Légszennyező anyagok kibocsátása (NOx emisszió)

Környezetbarát autók használata

Szolgálati autók cseréje környezetbarát üzemeltetésűre (2 db)

L2

Légszennyező anyagok kibocsátása (CO2 emisszió)

1000 km-en belüli távolságra autó vagy vonat / busz használat több résztvevő utazása esetén

Repülővel megtett távolság csökkentés (CO2 emisszió 10%-os csökkentése), hosszabb repülő utak kiváltása telekommunikációs eszközök alkalmazásával (pl. telefon/videó/web-meeting

E1

Villamos energia felhasználás (kWh)

Energia felhasználás csökkentése (6%-kal)

E2

Villamos energia felhasználás (kWh)

Energia felhasználás csökkentése (6%-kal)

E3

Földgáz felhasználás (m3)

Földgáz felhasználás csökkentése (6%-kal)

Megvalósulás 2014. december 31-ig

Határidő

Költség

Felelős

2014-ben 74%-ban környezetbarát tisztítószer került felhasználásra.

2016.12.31

30000 Ft / félévente

Egerszegi Zita

2016.12.31.

Belső erőforrás

Dr. Molnár Gábor

Belső erőforrás

Egerszegi Zita

450.000 Ft

Baliné Berlinger Ildikó

Belső erőforrás

Kuborczik Barbara

Belső erőforrás

Dr. Molnár Gábor

2014. évben nem releváns. L1

2014. évben 68%-kal nőtt a repülővel megtett távolság az előző évihez képest, annak 2016.12.31. ellenére, hogy 1 webinar-on és 4 on-line videokonferencián vettünk részt. 2014.évben 3 db LED LCD monitorok és/vagy laptopok monitor és 2 laptop/notebook 2016.12.31. beszerzése, CRT monitorok cseréje került beszerzésre. 2014. évben 4 %-kal nőtt a Munkatársak képzése, villamos energia fogyasztás. tudatformálás az 2016.12.31. Belső szakmai egyeztetés energiatakarékossággal során meghatározásra kapcsolatban, hírlevél szerkesztése kerültek a hírlevél témakörei. Fűtési rendszer korszerűsítési 2014. évben 17%-kal lehetőségeinek felülvizsgálata csökkent a földgáz fogyasztás. − energetikai tanúsítvány készítése az épületről − nyílászárók cseréje, szigetelés 2016.12.31. megvalósítása − irodai fűtés szabályozás optimalizálása − épület felázásának megszűntetése

14

Ssz.

E4

H1

H2

Tényező

Villamos energia és földgáz felhasználás

Nyersanyag felhasználás (%)

Nyersanyag előállítás (%)

Kir1

Környezettudatosság

Bio1

Biodiverzitás

Cél

Program

Megvalósulás 2014. december 31-ig

Villamos energia fogyasztás és földgázfogyasztás nyomon követése érdekében − folyamatos mérőóra állás rögzítése, Energia és földgáz − a gázkészülékek szakemberrel fogyasztás monitoring történő átvizsgálása és tisztíttatása évente − figyelemfelhívó feliratok alkalmazása a villamos energia és földgáz fogyasztás csökkentése érdekében Elektronikus rendszerek alkalmazása a kevesebb papír és festékhasználat érdekében: Festékhasználat és a − elektronikus pályáztatási és papírhasználat csökkentése elszámolási rendszer (15 %-kal) nyomtatások működtetése során − elektronikus, on-line könyvelési rendszer alkalmazása Környezetbarát papírból és Ökocimkével rendelkező festékkel készült kiadványok termékek beszerzésének rendelésének megvalósítása 90%előnyben részesítése ban Belső oktatási rendszer és kommunikációs rendszer hatékonyságának növelése − üzemanyag takarékos Belső kommunikációs és gépjármű-használati módok oktatási rendszer és technikák ismertetése, fejlesztése vezetéstechnikai tréning (4 fő) − irodai lomtalanítás évente 1szer

Minden hónapban rögzítésre került a mérőóra állás, továbbá megvalósult a gázkészülékek szakemberrel történő átvizsgálása.

Biológiai sokszínűség megőrzése

2014. évben nem releváns.

Madárbarát munkahely program megvalósítása

2014. évben 10%-kal csökkent a papír felhasználás, továbbá bevezetésre került az elektromos pályáztatási rendszer a szervezet honlapjának a felületén.

2014. évben 89%-ban készültek környezetbarát papírból kiadványok.

Határidő

Költség

Felelős

2016.12.31

Belső erőforrás

Magyarfalvi Attila

2016.12.31.

Belső erőforrás

Baliné Berlinger Ildikó

2016.12.31.

Belső erőforrás

Baliné Berlinger Ildikó

2016.12.31

Belső erőforrás

Egerszegi Zita

2016.12.31

Belső erőforrás

Kuborczik Barbara

2014. évben előkészítésre került a kommunikációs rendszer hatékonyságának növelése.

15

Tervezett közvetett célok, programok teljesülése Ssz.

Fent1

Fent2

L3

Tényező

Fenntarthatóság

Fenntarthatóság

Légszennyező anyagok kibocsátása (CO2 emisszió)

Cél

Program

A táj fenntartható módon történő használata

Az Ügynökség által koordinált fejlesztési források − környezetvédelmi, fenntarthatósági szempontú felhasználása legalább 60%-ban − pályázati környezeti teljesítményt mérő rendszer kidolgozása

Együttműködés a régió fenntartható környezetvédelme érdekében

Környezetvédelmi civil szervezetek támogatása (2 db)

Nemzetközi környezetvédelmi hálózatokkal való aktív közreműködés (5db) Balatoni közösségi közlekedés fejlesztése, Balaton Kiemelt Térség Fejlesztési Dokumentumainak elkészítése

Zéró kibocsátású „tiszta régió” elérése

Belterületi, összekötő útfelújítás, úthálózat kialakítás (3 db) Zöldterület fejlesztés, parkerdő, sétány kialakítása (3 db)

Megvalósulás 2014. december 31-ig 2014. évben 65%ban került felhasználásra a fejlesztési forrás környezetvédelmi célra.

Határidő

Költség

Felelős

2016.12.31

Fejlesztési forrás

Dr. Molnár Gábor

Fejlesztési forrás

Dr. Molnár Gábor

Uniós forrás

Dr. Molnár Gábor

2014.évben a NABE részére a vízminőségi monitoring elvégzését szolgáló eszközök átadásra kerültek. 2016.12.31 2014. évben a Living Lakes (Élő Tavak) Hálózat tevékenységéhez járult hozzá a szervezet 2014. évben elkészültek a térség fejlesztési dokumentumai. 2014. évben két db 2016.12.31 főút szakaszon került útfelújítás. 2014. évben 10 db zöldterület fejlesztési projekt valósult meg.

16

Ssz.

Tényező

Cél

L4

Légszennyező anyagok kibocsátása (CO2 emisszió)

Környezetbarát közlekedési módok népszerűsítése

Bio2

Biodiverzitás

Biológiai sokszínűség megőrzése

V2

Vízminőség

Vízminőség védelem

V3

Vízgazdálkodás

Vízszintszabáloyzás megvalósítása

Program

Megvalósulás 2014. december 31-ig

Balatonfüreden, Fonyódon és Elektromos töltőállomás létesítése (2 Keszthelyen létesült db) elektromos töltőállomás. Zalaapátiban valósult Balatoni kerékpárút fejlesztése (3 meg kerékpárút településen) fejlesztés. Hévízen 30 db Bike-sharing rendszer fejlesztése (30 kölcsönözhető db kerékpár) kerékpár került beszerzésre. Balatonederics és Szigliget térségében Madárodúk, fészkelő ládák kihelyezése fajmegőrzés céljából (300 280 db madárodú és 60 db fészkelő láda db) került kihelyezésre. 2014. évben 3 db Partvédőművek tisztítása (80 km), partvédőmű illegális feltöltés megszüntetése és felújítása valósult stégelbontás (1 db) meg. 2014. évben a Sió Vízfolyások rendezése, karbantartása vízfolyás rendezése (30 km) valósult meg 2x42 km szakaszon. A 2013/2014-es télen Nádgazdálkodás megvalósítása, 100 ha területen nádaratás vízminőség javítása céljából került sor (100 ha) nádaratásra. 2014. szeptembertől kezdődően egy A Balaton 120cm-es új vízszint kétéves ciklusban szabályozásához szükséges monitoring valósulnak meg a vizsgálatok elvégzése monitoring vizsgálatok.

Határidő

Költség

Felelős

2016.12.31

Uniós forrás

Dr. Molnár Gábor

2016.12.31

Uniós forrás

Egerszegi Zita

2016.12.31

Uniós forrás

KDT VIZIG, Dr. Molnár Gábor

2016.12.31

Belső erőforrás

KDT VIZIG, Dr. Molnár Gábor

17

Ssz.

Kir2

Tényező

Környezettudatosság

Cél

Külső kommunikációs és oktatási rendszer fejlesztése

Program

Környezetvédelmi témájú kiadványok készítése, tematikus rendezvények szervezése (6 db)

Környezeti indikátorok gyűjtése, értékelése évente

Megvalósulás 2014. december 31-ig 2014. évben 3 db környezetvédelmi témájú rendezvényre került sor és 1 db környezetvédelmi témájú kiadvány készült pendriveformában. 2011-2014. közötti évekre összegyűjtésre kerültek az indikátor adatok.

Határidő

Költség

Felelős

2016.12.31

Belső erőforrás

Dr. Molnár Gábor, Egerszegi Zita

18

Környezeti teljesítménymutatók Az EMAS rendszer egyik legfontosabb célja a szervezet környezeti teljesítményének folyamatos javítása. A környezeti teljesítmény javítása gyakran a gazdasági hatékonyság növekedésével is együtt jár. A környezeti irányítási rendszer hatékonyságát, a szervezet tevékenységei által okozott szennyezőanyag kibocsátást és a nyersanyagok felhasználásának alakulását a legegyszerűbben az anyagáramok segítségével tudjuk lemérni. A bemutatott mérőszámok pontos számszerűsítésen (mérésen) alapulnak és az elmúlt hét évre (2008-2014) vonatkoznak. 1. sz. táblázat: A Kft. tevékenységeihez kapcsolódó anyag-, és energiaáram értékek az elmúlt évek összesített adatai alapján Megnevezés Munkatársak száma Víz Takarítószer környezetbarát nem környezetbarát Levegő Autó Repülő Vonat Hajó Busz Üzemanyag

Növény

Mértékegység fő m3/év liter/év liter/év liter/év

2008 22 151 63 7 56

2009 22 219 67 27 40

22 212

18 136

16 271

21 255

21 255

78 35 43

76 45 31

53 48 5

28 21 7

47 35 12

km/év km/év km/év km/év km/év

191 637 35 172 2 780 131 2 978

167 820 19 906 2 642 20 1 640

166 757 32 108 1 914 10 360

118 039 62 960 1 066 26 364

110 868 58 012 860 44 2 904

123 805 13 644 1 150 36 1 828

133 512 43 107 115 24 813

14 062 9 608 4 454

13 827 8 979 4 848

11 876 7 227 4 649

8 174 5 076 3 098

7 505 4 526 2 979

8 687 5 488 3 199

9 548 6 003 3 545

83 62

80 59

96 75

97 76

102 77

106 81

13 8

13 8

13 8

13 8

13 12

13 12

106 77 29 16 13

12 802 9 763

11 876 9 879

13 612 12 861

13325 11095

12176 10667

11 652 9 755

12 115 8 340

db/év db/év db/év db/év db/év db/év

220 000 0 220 000 40 27 11 28 15 26540 1760 320 1440 190 180 1300 1000

172 050 0 172050 31 16 2 0 0 0

16200 94 94

6 912 249 249 0

102 800 0 102 800 39 6 0 0 3 0 1024 0 0 0

97 500 0 97 500 51 12 12 0 8 0 6272 0 0 0

125000 0 125000 51 19 19 0 7 0 6765 0 0 0

113000 0 113000 41

db/év db/év db/év db/év db/év db/év db/év db/év db/év db/év

151 500 0 151 500 33 19 2 10 12

400 5620

0 7800

0 7 230

0 62970

1 170 8 940

liter/év Benzin liter/év Dízel liter/év db benti db kinti fa db bokor db

Energia Villamos energia Földgáz Hulladék Papírlap másoló papír körny.barát másoló papír Elemek Tonerek töltött újrahasznosítható Festékpatronok töltött Papír törlő Ásványvíz műanyag üveg Nem körny.barát irodasz. Körny.barát irodaszerek Nem körny.barát nyomtat Körny.barát nyomtatvány

kWh/év m3/év

2010

190 189 65000 600

2011

2012

2013

2014

7 7 0 10 0 30 200 432 432 0

19

Villamos energia felhasználás Az irodai tevékenységekkel összefüggő villamos energia felhasználás az egyik legjelentősebb környezeti tényező. A villamos energia mérése az irodaépület külső falán található fogyasztásmérő alapján történik. 2. sz. táblázat: A Kft. villamos energia felhasználása (kWh) Év 2008. 2009. 2010. 2011 2012 2013 2014

1. hó

2. hó

3. hó

4. hó

5. hó

6. hó

7. hó

8. hó

9. hó

10. hó

11. hó

12.hó

Összesen

820 578 1337 1220 1659 1152 1112

1412 1489 1227 1102 1067 979 974

1160 1149 1486 1220 1077 994 937

1101 1147 856 334 1015 858 841

1148 1459 1239 334 900 956 1017

1043 1058 1092 1378 670 742 873

1273 1076 961 1378 942 761 1025

749 835 793 1387 730 770 766

967 835 1235 1260 843 961 1055

817 836 1102 1209 1089 1191 1151

1142 836 1180 1219 1132 1171 1107

1170 578 1104 1284 1052 1117 1257

12 802 kWh 11 876 kWh

13 612 kWh 13 325 kWh 12 176 kWh 11 652 kWh 12 115 kWh

1. sz. ábra: A Kft. villamos energia felhasználása

Az energiatakarékosságra és munkavédelemi szabályokra való tekintettel a Kft. már a 2006. évben kapcsolható elosztókat helyezett el minden egyes számítógéphez az áramtalanítás biztosítása érdekében A 2. sz. táblázat alapján megállapítható, hogy a 2008. és 2009. években a villamos energia felhasználás csökkent az előző évhez viszonyítva (14805 kWh), ami köszönhető az energia-takarékos monitorok használatának, a hétvégi felesleges fűtések csökkentésének, valamint a számítógépek negyedéves karbantartás során rendre beállított csökkentett energiafogyasztási üzemmódnak. Ezzel ellentétben 2010ben nőtt a villamos energia használat – ami a hideg télnek volt köszönhető, ami miatt hősugárzók kerültek beüzemelésre az irodák fűtésére az épület kevésbé jó hőszigetelése miatt. Mindezeket figyelembe véve, meg kell említeni, hogy még így is kevesebb volt az energia felhasználás a 2007. évi adatokhoz viszonyítva, amikor is a Kft. megszerezte az EMAS minősítést. A 2011. évben kis mértékben csökkent a villamos energia felhasználás az előző évihez képest, míg 2012. évben 9%-kal csökkent és 2013-ban további 4%-kal csökkent a villamos energia felhasználás annak ellenére, hogy a nyári időszakra tekintettel 3 db légkondicionáló berendezés került elhelyezésre az irodai épületben. A 2014. évben azonban 4%-kal nőtt a villamos energia felhasználás. Az E.ON Dél-dunántúli Áramhálózati Zrt. tájékoztatása alapján elmondható, hogy Siófok városban 103 kW az összes megtermelt megújuló energiaforrás (kizárólag napelemes rendszerek) által előállított teljesítmény. Az így megtermelt energia a város által elfogyasztott értékhez képest elenyésző %-ban, nem jelentős mértékű a villamos energia felhasználás tekintetében.

20

Földgáz felhasználás Az irodai tevékenységgel összefüggően jelentős környezeti tényező a hő-energia felhasználás (földgázfogyasztás formájában). A földgáz-fogyasztás mérése az irodaépület külső falán található mérőműszer alapján történik. 3. sz. táblázat: A Kft. földgáz-felhasználása (m3) Év 2008 2009 2010 2011

1. hó

2. hó

3. hó

4. hó

5. hó

6. hó

7. hó

8. hó

9. hó

10. hó

11. hó

12.hó

2043 1958 1377 529 170 1 0 2 343 382 958 2000 3370 1471 650 109 30 13 14 11 137 511 1311 2252 2384 1958 1717 523 642 0 0 108 753 1146 1332 2298 1509 2366 1588 832 550 0 0 0 475 1194 1568 1013 2012 2385 1677 1082 709 294 66 0 0 122 1133 1332 1867 2013 1881 1739 1531 207 180 2 0 13 394 671 1026 2111 2014 1639 1249 741 459 355 14 0 23 258 735 1019 1848

Össz. 9 763 m3 9879 m3 12861 m3 11095 m3 10667 m3 9755 m3 8340 m3

2. sz. ábra: A Kft. földgáz felhasználása (m3)

A 3. sz. táblázat alapján nyomon követhető a Kft. földgáz-felhasználásának alakulása. A 2008. évi adatokat vizsgálva megállapítható, hogy kb. 100 m3-rel kevesebb földgáz került felhasználására a 2007. évihez képest (9886 m3). Ezzel szemben 2009-ben kb. 110 m3-rel több földgáz került felhasználásra. A 2010. évben jelentősen megnövekedett a földgáz felhasználás, ami a hosszan tartó hideg télnek és az ebből fakadó jelentős fűtésnek volt köszönhető. Ezzel szemben a 2011. évben közel 20%-kal csökkent a földgáz felhasználás, ami az enyhe téli időjárással volt összefüggésben. A 2012. év őszén kazáncsere valósult meg a szervezet székházában, így a 2012. évben még további 4%-kal csökkent a földgáz felhasználás a hideg tél ellenére. Ezenkívül 2013-ban az enyhe tél eredményeképp további 9%-kal csökkent a földgáz felhasználás. A 2014. évben további 17 %-kal csökkent a földgáz felhasználás

21

Vízfelhasználás A szociális jellegű vízfelhasználás és a hozzákapcsolódó szennyvíz-kibocsátás szintén a Kft. tevékenységeivel összefüggő környezeti tényezők közé tartozik. A Kft. vízfelhasználásának mérése a vízóra állás mérőműszer segítségével történik. A keletkezett kommunális szennyvíz a felhasznált víz mennyiségétől függ. 4. sz. táblázat: A Kft. vízfelhasználása (m3) Év 2008 2009 2010 2011

1. hó

2. hó

3. hó

4. hó

5. hó

6. hó

7. hó

8. hó

9. hó

10. hó

11. hó

12. hó

Össz.

8,5 6

8,5 20

8,5 21

8,5 24

19 21,5

12 8

21 14

23 25

23 20

11 18

9 20

14,4 21,5

8 5 18 24

15 11 11 21

18 7 17 15

14 11 22 21

19 14 24 17

31 16 20 16

28 12 25 19

18 12 21 18

20 10 26 16

17 10 29 27

15 9 27 28

9 17 31 33

166,4 m3 219 m3 212 m3 136 m3

2012 2013 2014

26

29

37

60

22

12

12

11

13

13

10

10

271 m3 255 m3 255 m3

2008-ban a 2., 3., és 4. hónapokban nem történt vízóra leolvasás, csak becslés a szolgáltató által rendelkezésre bocsátott adatok alapján (Thermofok Kft.). A leolvasott értékekből látszik, hogy az 1 hóban feltüntetett 21 m3–t és a 9 hónapban beírt, állással nem alátámasztott 12 m3-ert kell szétosztani arányosan, összesen 33 m3-t az első négy hónapra. Ezenkívül a decemberi hónapra nem állt rendelkezésre adat, ezért az év több hónapjának átlaga került beépítésre. A 2009. évben a szolgáltató által rendelkezésre bocsátott adatok alapján megállapítható, hogy májusban és decemberben nem történt vízóra leolvasás, azonban a mérőóra állás különbsége 43 m3-nek adódott, ezért ez az érték került beépítésre a májusi és decemberi hónapokra (21,5 – 21,5 m3). 3. sz. ábra: A Kft. vízfelhasználása (m3)

A 3. sz. ábra alapján megállapítható, hogy 2008-ban a Kft. vízfelhasználása lecsökkent az előző évi felhasznált mennyiséghez viszonyítva (281 m3). Mindez annak köszönhető, hogy a képzések során külön hangsúly lett fektetve a takarékos vízfelhasználás megvalósítására. A 2009. évben ezzel szemben nőtt a vízfelhasználás, ami annak köszönhető, hogy a Kft. drasztikusan lecsökkentette a palackos ásványvíz beszerzést – amiért is a munkatársak a csapvizet fogyasztották. Továbbá csőtörés keletkezett a rendszerben, amit a szolgáltató csak a 2010. évben tudott megszüntetni, folyamatos volt a víz szivárgás az őszi és téli hónapokban. A 2010. és nagyobb mértékben (35 %-kal) 2011. években csökkent az ivóvíz felhasználás az elmúlt évi adatokhoz viszonyítva. Ezzel szemben egy csőtörés következtében a 2012. évben magas volt a vízfelhasználás – kétszerese az előző évi értékhez viszonyítva. A 2013. évben 6%-kal csökkent a vízfelhasználás és a 2014.évben az előző évi fogyasztást sikerült tartani. 22

Gépjármű használat (üzemanyag felhasználás) A Kft. irodai és nem irodai tevékenysége jelentős utazási igénnyel jár. A munkatársak szolgálati útjaikra szolgálati személygépkocsikat használnak a saját gépkocsi használat mellett. Tekintettel arra, hogy a Kft. tevékenysége a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet teljes területére terjed ki (179 önkormányzat) – és a területfejlesztéssel, környezetvédelemmel, pályázatok menedzselésével, rendezvényszervezéssel kapcsolatos ügyintézés üdülőkörzet határokon átnyúlik a gépjárműhasználat és az abból adódó légszennyező anyag kibocsátás jelentős környezeti tényezők közé tartozik. A belföldi kiküldetések, utazások mellett ezenkívül jelentős számú külföldi rendezvényeken, kiküldetésben vesznek részt a munkatársak (pl. egy-egy nemzetközi projekt keretében). A külföldi utazások nagyrészt különféle légitársaságok járatainak igénybevételével történnek, azonban kisebb távolságok esetében a gépjárműhasználat is, valamint tömegközlekedési eszközök használata (vonat, busz) előfordul. 4. sz. ábra: A Kft. munkatársainak gépjármű-használata

5. sz. ábra: A Kft. munkatársainak átlagos üzemanyag fogyasztása

A Kft. és a munkatársak üzemletetésében levő gépjárművek használatának jellemzését mutatja az 5. sz. ábra, 100 km-re vetítve az átlagos üzemanyag fogyasztást. Megfigyelhető, hogy a dízel üzemű járművek esetében az átlagos üzemanyag fogyasztás alig változott, azonban meg kell említeni, hogy a benzin üzemű járművek esetében egy jelentős csökkenés valósult meg 2008-2010 között és jelenleg hasonló értékű a dízel üzeműhöz viszonyítva (benzin üzemű gépjármű 7,44 liter/100 km fogyasztású, dízelüzemű 6,71 liter/100 km fogyasztású volt 2014-ben).

23

6. sz. ábra: A Kft. munkatársainak utazása során keletkezett levegőszennyező anyag kibocsátás (CO2 kibocsátás, kg)

7. sz. ábra: A Kft. munkatársainak utazásai alatt megtett km-ek közlekedési eszközönként

A 2009 - 2014. években a Kft. munkatársainak gépjárműhasználata (megtett km-ek száma) jelentős csökkenést mutat, ami együtt járt a felhasznált üzemanyag mennyiség lecsökkenésével, ami a takarékos használatnak volt köszönhető, hogy nagyobb távolságok megtételére a szolgálati autók kerültek igénybe vételre (a saját gépkocsikkal szemben) – amelyek fogyasztása kedvezőbb. A Kft. tevékenységeihez kapcsolódó belföldi utazások során megtett km-útvonalak a számviteli rendszerben rögzített MOL Zrt. által rendelkezésre bocsátott számlák, valamint a munkatársak útnyilvántartásai alapján kerültek kiszámításra. A külföldi kiküldetésekhez kapcsolódó útvonalak hosszának meghatározásához a repülőjegy-foglalások és útvonaltervező programok által számított értékek kerültek felhasználásra.

24

A belföldi és külföldi utazások okozta levegőszennyező anyag kibocsátás (CO2 kibocsátás) meghatározása – fajlagos értékek felhasználásával történt, amelyek a következők: − Személyautó: 223 g/km − Repülő: 180 g/km − Vonat és autóbusz: 62 g/km − Villamos energia: 530 g/kWh − Földgáz elégetés: 1,775 kg/m3 Forrás: http://www.dolceta.eu/magyarorszag/Mod5/A-fenntarthato-mobilitas-fele.html http://www.klimaklub.greendependent.org/letoltheto/kalkulator_GD_GodolloiKlimaKlub.pdf http://www.carbonarium.com/articles.aspx?show=1&id=2 A Kft. működésével kapcsolatban közvetett légszennyezés is jelentkezik, amely a különféle megrendelt szolgáltatásokból származó gépkocsi használatokhoz kapcsolódik. Ezek mérése nem megoldható, de a légszennyező anyag kibocsátás helyi vállalkozók megbízásával csökkenthető. Az irodai tevékenység során szükség van rendszeres informatikai és irodatechnikai karbantartásra. Ezeket a tevékenységeket a városban működő külső cégek végzik, így az utazásukból származó kibocsátások nem jelentősek a kis távolság miatt. A rendezvények során mindig az adott esemény helyén kerül megszervezésre az étkezési szolgáltatás, csökkentve ezzel a szállítási igényt. Évente több olyan program kerül megrendezésre, amelyek esetében az étkezés helyben megtermelt és előállított termékek, ételek biztosításával történik. Vendégeink számára helyben készült ajándéktárgyakat, helyi termékeket ajándékozunk.

Hulladékgazdálkodás Az irodai tevékenység hulladékok keletkezésével is együtt jár, ami szintén egy jelentős környezeti tényező. Ez a jelentőség részben a keletkező hulladékok mennyiségének, részben pedig a keletkező hulladékok veszélyességének köszönhető. Az irodai és nem irodai tevékenységek során keletkező hulladékok legnagyobb frakcióját a kommunális és a papír, kisebb mértékben a műanyag és veszélyes hulladékok (pl. tonerek, szárazelemek, telefon-, számítógép akkumulátorok) alkotják. A keletkező kommunális hulladékok mennyiségére vonatkozóan nem állnak rendelkezésre pontos adatok. Egyedi hulladékkezelési szerződés keretében az AVE - Zöldfok Zrt. heti egyszeri alkalommal üríti a Kft. 110 literes gyűjtő edényzetét és a hulladékot az általa üzemeltetésben levő lerakóhelyen ártalmatlanítja. A Kft. teljes irodaházában szelektív hulladékgyűjtés történik a papír és a műanyag frakciókra vonatkozóan. Minden irodában felirattal ellátott edényzetek szolgálják a szelektív hulladékgyűjtés megvalósulását. Külön megrendelésre az AVE - Zöldfok Zrt. a zsákban összegyűjtött papír és műanyag hulladékot elszállítja, és annak felhasználásáról gondoskodik. 8. sz. ábra: A Kft. irodai tevékenysége során történt papír-felhasználás jellemző adatai

25

A 2008. évben már csak környezetbarát papírt használt a Kft. (BIO TOP 3 típusú nem klórral fehérített papír), és 2009-2012-ben ökológia-barát papírt használtunk (FSC tanúsítvánnyal rendelkező papír). A 2008. és 2009. években jelentősen csökkent a felhasznált papírmennyiség az előző évekhez képest (322500 db/2007 év), ami annak volt köszönhető, hogy kevesebb külső rendezvényt szerveztünk, és a rendezvények papírigényét elektronikus eszközökkel próbáltuk kiváltani (rendezvények anyagai CD adathordozón kerültek megküldésre). A 2010. évben kismértékben növekedett a papír felhasználás, ami a Kft. tevékenységéből fakadó nagyobb számú jelentések készítésének volt köszönhető. Ezzel szemben 2011. évben jelentősen (40%-kal) míg 2012-ben további 5%-kal csökkent a papírfelhasználás a takarékos használatnak köszönhetően és a lecsökkent létszámmal, feladatokkal összefüggésben. A kevesebb papírfelhasználást segítette elő az elektronikus jelentések készítése is. A 2013. évben azonban a megnövekedett feladatok miatt és a magasabb létszám, több jelentésbeli kötelezettség következtében 28%-kal emelkedett a papírfelhasználás. A 2014. évben azonban 10%-kal csökkent a papírfelhasználás, ami az elektronikus pályáztatási rendszer bevezetésének is köszönhető. A 2008. évben változás történt a palackos ásványvíz fogyasztása területén az előző évekhez viszonyítva (7267 db/2007 év). A radikális csökkenés oka részben az alacsonyabb számú rendezvények száma, másrészt a műanyag palackok kiváltása cserélhető, visszaváltható üveg palackok alkalmazásával. A Kft. havi rendszerességgel rendelt ásványvizet literes és 0,25 literes üveges/rekeszes kiszerelésben, a visszaváltható palackokat a vállalkozó havonta elszállította, így a műanyag hulladék keletkezése is jelentős mértékben lecsökkent. 2009-2013. években drasztikusan lecsökkent a palackos ásványvíz fogyasztása (2011-ben és 2012-ben és 2013-ban 0 volt), amelynek oka részben az alacsonyabb számú rendezvény, és részben a csapvíz felhasználásának előtérbe kerülése volt (emiatt növekedett a Kft. vízfelhasználása). Ezzel szemben a 2014. évben növekedett az ásványvíz fogyasztás. 9. sz. ábra: A Kft. irodai tevékenysége során történt ásványvíz fogyasztás jellemzői

Ezenkívül az irodai tevékenységhez köthető veszélyes hulladékok külön gyűjtésére is sor került erre a célra szolgáló edényzetben. A nyomtatókhoz és fénymásolókhoz használt festékpatronok, tonerek visszaküldésre kerültek egy újratöltő céghez 2010. évig. A külön gyűjtött szárazelemek (amelyek többségében a munkatársak behozatalából származnak), akkumulátorok a MOL Zrt. siófoki töltőállomásán kerülnek leadásra.

26

10. sz. ábra: A Kft. tevékenysége során szelektíven gyűjtött veszélyes hulladékok mennyiségei

A 10 sz. ábra alapján megállapítható, hogy a 2007-2010. években a használt elemek, tonerek és festékpatronok mennyisége csökkenő tendenciát mutat. Meg kell jegyezni, hogy a 2008. év második felében az irodai tevékenységhez használt nyomtatók, fénymásolók újratöltött patronokkal, tonerekkel működtek (Print Sister Kft. közreműködésével). A felhasznált 55 db toner és festékpatronból 26 db újratöltött volt, ami azt jelenti, hogy 47%-kal nőtt az újratöltött eszközök használata. A 2009. évben a Kft. változtatott a festékpatronok és tonerek beszerzését illetően. Az ÁBP ÁPISZ Budapiért Zrt. lett a beszállító, akitől részben töltött és részben után-gyártott újrahasznosítható festékpatronok, tonerek kerültek beszerzésre, melynek aránya 39%. Továbbá 2009. évben a munkatársak számítógépeire telepítésre került az ökofontok használatának elterjesztésére egy új takarékos festékfelhasználású betűket alkalmazó stílus (Spranq eco sans). Ez a módszer is hozzájárult ahhoz, hogy az elmúlt évekhez képest jelentősen csökkent a festék felhasználás a Kft-nél (40%-kal). A 2010., 2011. és 2012. években továbbra is utángyártott (Ecopixel) festékpatronok, tonerek kerültek felhasználásra. 2011. évben további 44%-kal csökkent a tonerek, festékpatronok felhasználása, ami összefüggésben áll azzal, hogy a papír felhasználás is 40%kal csökkent az Ügynökségnél. A 2011. évben a Baumspeed Kft. a kiürült irodatechnikai kellékanyagokat (tintapatron, toner) újrahasznosítás céljából elszállította. A 2012. évben a papírfelhasználás csökkent 5%-kal azonban a felhasznált tonerek száma növekedett 50%kal. A 2013. évben a megnövekedett feladatok miatt és a magasabb létszám, több jelentésbeli kötelezettség következtében a papírfelhasználással párhuzamosan növekedett a tonerek száma. A 2014. évben az elektronikus pályáztatási rendszer bevezetését követően csökkent a papír felhasználás 10 %-kal és ezzel párhuzamosan a tonerek, festékpatronok felhasználásnak mennyisége is csökkent 35%-kal.

27

Fajlagos mutatók Az irodai hulladékok keletkezését és az energiafelhasználást nagyban befolyásolhatja a Kft. alkalmazottainak száma. Ez a szám 2008-2010. közötti időszakban 22 fő volt. A 2011. évben az alkalmazottak létszáma sajnálatosan 4 fővel csökkent, 2012-ben további 2 fővel csökkent, majd 2013-ban 5 fővel emelkedett. A fajlagos mutatók segítségével nyomon követhetőek az alkalmazottak számának különbségéből adódó mennyiségi változások. Ennek következtében a 2008. - 2014. években több mutató tekintetében javulás volt tapasztalható. 5. sz. táblázat: A Kft. fajlagos mutatóinak változása az elmúlt hét évben Fajlagos mértékegység

Megnevezés

2008

2009

2010

2013

2014

Változás

18

16

21

21

10

7,5

17

12

12

3

4

4

3

1

2

0

1

2

3

3

1

2

Alkalmazottak száma

fő

Víz

m /év/fő

7

10

Takarítószer

liter/fő/év

3

Környezetbarát takarítószer

liter/fő/év

3

2012

2011

22

22

22

   

Levegő

    

Autó

km/fő/év

8711

7 628

7 580

6 558

6 929

5 895

6 358

Repülő

km/fő/év

1599

905

1 459

3 498

3 626

650

2 053

Vonat

km/fő/év

126

120

87

59

54

55

5

Hajó

km/fő/év

6

1

0

1

3

2

1

Busz

km/fő/év

135

75

16

20

182

87

39

Üzemanyag

liter/fő/év

639

629

540

454

469

414

455

Benzin liter/fő/év

437

408

329

282

283

261

286

Dízel liter/fő/év

202

220

211

172

186

152

169

db/fő

4

4

4

5

6

5

5

benti db/fő

3

3

3

4

5

4

4

fa db/fő

1

1

1

1

1

1

1

bokor db/fő

0

0

0

0

1

1

1

7

10

10

7

17

12

12

740

761

555

577

465

397

   

Növény

    

kinti

 

Energia m3/év/fő

Víz Villamos energia

kWh/év/fő

Földgáz

m /év/fő

444

449

585

616

667

db/év/fő

10000

6 886

7 820

5 711

6 094

5952

5 381

másoló papír db/év/fő

0

0

0

0

0

0

0

Környezetbarát másoló papír db/év/fő

10000

6 886

7 820

5 711

6 094

Elemek

db/év/fő

2

2

1

2

3

5952 2

5 381 2

Tonerek

db/év/fő

1

1

1

0,3

0,8

0,9

0,3

0,9

0,5

3

584

540

619

Hulladék Papírlap

Festékpatronok

db/év/fő

1

1

0

0,2

Papír törlő

db/év/fő

1260

736

314

57

0,8 392

322

1 438

Ásványvíz Nem környezetbarát nyomtatv.

db/év/fő

80

4

11

0

0

0

21

db/év/fő

0

0

59

2 955

18

0

Környezetbarát nyomtatvány

db/év/fő

45

27

255

433

452

2999

      

56



426

28

Alapmutatók EMAS III. alapján Az alapmutatók a következő környezeti területek teljesítményeire összpontosítanak: − Energiahatékonyság − Anyagfelhasználás − Víz − Hulladék − Biológiai sokféleség − Kibocsátások Az egyes alapmutatók három számból tevődnek össze, amelyek az alábbiak: − (i) “A” szám, az adott terület teljes éves felhasználását/hatását jelöli, − (ii) “B” szám a szervezet teljes éves kibocsátását jelöli, − (iii) “R” szám az A/B arányt jelöli. Tekintettel arra, hogy Ügynökségünk nem termelési ágazatban tevékenykedik, ezért a szervezet teljes éves kibocsátási mutatója (“B”) a munkavállalók számában került kifejezésre, ami jelenleg 21 fő. 6. sz. táblázat: A Kft. Alapmutatói EMAS III. szerint Megnevezés

“A” szám

Energiahatékonyság (teljes éves energia felhasználás)*

Anyagfelhasználás** Vízfelhasználás Hulladék****

Biológiai sokféleség (beépített terület) Kibocsátás (üvegházhatást okozó gázok)

Villamos energia: 43,6 GJ Gáz: 283,5 GJ Benzin: 194,7 GJ Gázolaj: 135,5 GJ Összesen: 657,5 GJ Papír: 0,56 tonna 255 m3 Települési szilárd hulladék: 2,28 tonna veszélyes hulladék 437,07 m2

“B” szám 21

“R” szám 2011 39,3 GJ/fő

21 21 21

0,029 tonna/fő 7,5 m3/fő 0,126 tonna/fő

21

0,002tonna/fő**** 24,28 m2/fő

“R” szám 2012 41,7 GJ/fő

“R” szám 2013 32,09 GJ/fő

“R” szám 2014 31,31 GJ/fő

0,03 tonna/fő 17 m3/fő *** 0,1425 tonna/fő --27,31 m2/fő

0,03tonna/fő 12,1 m3/fő 0,108tonna/fő

0,027 tonna/fő 12,1 m3/fő 0,108tonna/fő

-20,81 m2/fő

-20,81 m2/fő

Autó: 29773 kg CO2, 219 kg CO, 21 3583 kg CO2/fő 3799 kg 2559 kg 2800 kg CO2/fő 39 kg NOx 10,8 kg CO/fő CO2/fő CO2/fő 10,4 kg CO/fő Repülő: 7759 kg CO2 13,3 kg 9,8 kg CO/fő 1,8 kg NOx/fő 1,8 kg NOx/fő Vonat: 7 kg CO2 CO/fő 1,7 kg NOx/fő Busz: 50 kg CO2 2,1 kg Vill. energia: 6421 kg CO2 NOx/fő Földgáz: 14408 kg CO2 Összesen: 58814 kg CO2 *Megújuló energia felhasználás nem történt. ** A szervezet anyagfelhasználása szempontjából a tevékenységünket leginkább a papírfelhasználás jellemzi. ***A 2012. évben bekövetkezett csőtörés miatt duplájára emelkedett a vízfogyasztás. ****A keletkező kommunális hulladékok mennyiségére vonatkozóan nem állnak rendelkezésre pontos adatok. Egyedi hulladékkezelési szerződés keretében az AVE - Zöldfok Zrt. heti egyszeri alkalommal üríti a Kft. 110 literes gyűjtő edényzetét és a hulladékot az általa üzemeltetésben levő lerakóhelyen ártalmatlanítja. A mérés térfogategységben (liter) történik. Tömegmérési lehetőség hiányában becslés alapján történt a tonnára való átszámítás amelyhez az alábbi érték került figyelembe vételre: települési szilárd hulladék 0,4 t/m3. ****A keletkező veszélyes hulladékot (kiürült irodatechnikai kellékanyag – tintapatronok, tonerek) a Baumspeed Kft. átvette újrahasznosítás céljából 2011. évben. Energiahatékonyság számolásánál felhasznált adatok forrása: http://www.convertworld.com/hu/energia/kWh.html http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C5%B1t%C5%91%C3%A9rt%C3%A9k http://www.tigazdso.hu/ugyfelek/tajekoztatas http://injektor.hu/contents/printwindow.jsp?id=2&main=181 http://hu.wikipedia.org/wiki/S%C5%B1r%C5%B1s%C3%A9g http://www.free-energy.hu/pajert/index.htm?FoAblak=../pajert4/VizSzamitas.html http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:UFjSpdLpfjEJ:eurlex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do%3Furi%3DCELEX:32007D0508:HU:HTML+&cd=1&hl=hu&ct=clnk&gl=hu &client=firefox-a ftp://ftp.energia.bme.hu/pub/Energetikai_folyamatok_es_berendezesek/Megujulok-2.pdf http://www.origo.hu/auto/20110623-eletszerutlen-modszerrel-merik-az-autok-fogyasztasat.html http://hu.wikipedia.org/wiki/Eur%C3%B3pai_kibocs%C3%A1t%C3%A1si_norm%C3%A1k

29

Jogi megfelelés A Balatoni integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. különös figyelmet fordít a teljeskörű jogszabályi megfelelésre. Környezeti elemenként, a környezeti tényezőkhöz kapcsolódó alkalmazandó jogszabályok minden ökotérképen feltüntetésre kerültek. A jogszabályoknak való megfelelést a belső audit alkalmával ellenőrizzük. A jogi szakértőnk és az ügyvezető igazgató követi nyomon és értelmezi a jogszabályi változásokat a CD jogtár (az Országgyűlés által használt jogszabály nyilvántartó rendszer), valamint 2013. óta az Opten Kft. jogi információs szolgáltatása alapján. A jogszabályi megfelelés további biztosítéka a munkatársak megfelelő informálása, felkészültsége és elkötelezettsége a környezetvédelem és a szabályos működés mellett. Ennek eredményeképpen megállapítható, hogy a Kft. működése során jogszabályi meg nem felelés nem történt.

Kapcsolat Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. 8600 Siófok, Batthyány u. 1. Tel./Fax:+36 84 317-002 website:www.balatonregion.hu

30

A KÖRNYEZETVÉDELMI HITELESÍTŐ NYILATKOZATA A HITELESÍTÉSRŐL ÉS AZ ÉRVÉNYESÍTÉSRŐL Ferjancsik Zsombor (név). EMAS környezetvédelmi hitelesítői nyilvántartási szám: HU-V-0003/2014 akkreditált vagy engedélyezett a következő hatáskörben: NACE: O84 (NACE-kód) kijelenti, hogy hitelesítette, hogy a szervezet környezetvédelmi nyilatkozatában szereplő szervezet Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. amelynek a nyilvántartási száma: HU-000016 teljesíti-e a közösségi környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben (EMAS) való önkéntes részvételéről szóló, 2009. november 25-i 1221/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet valamennyi előírását. E nyilatkozat aláírásával igazolom, hogy: − − −

A hitelesítés és az érvényesítés végrehajtása teljességében megfelel a 1221/2009/EK rendelet előírásainak, a hitelesítés és az érvényesítés eredménye megerősíti, hogy semmi nem utal arra, hogy a szervezet ne teljesítené a környezettel kapcsolatos hatályos jogi előírásokat, a szervezet környezetvédelmi nyilatkozatának adatai és információi megbízható, hiteles és helyes képet adnak a szervezet összes tevékenységéről, a környezetvédelmi nyilatkozatban meghatározott alkalmazási körön belül.

Ezen okmány nem egyenértékű az EMAS keretében való nyilvántartásba vétellel. Az EMAS keretében történő nyilvántartásba vételt kizárólag a 1221/2009/EK rendelet szerint illetékes testületek végezhetnek. Ezen okmány nem használható fel önálló nyilvános közleményként. Kelt: Siófok, 2015.10.16.

Ferjancsik Zsombor

31